Az Európai Unió alapelvei, intézményei és működése.

Eszmei előzmények
 „már az ókori görögök is” – név is tőlük
 Római Birodalom
 Középkor: keresztény Európa
 1776 – USA – Európai Egyesült Államok pl. La Fayette márki
 1834: Zollverein – német vámunió
 I. VH után Páneurópai Mozgalom

Az integráció okai a II. VH után (időben váltakozó a súlyuk)

 politikai:
- háború elkerülése
- szovjet veszély
 gazdasági:
- a II. VH-t követő gazdasági helyzet
- természeti erőforrások megosztása
- felvevő piac bővítése
 politikai – gazdasági
- globális kihívásokra válaszolni – Európa súlyának, szerepének megtartása (USA, SZU, Japán,
Kína stb.)

Az integráció létrejötte
 1949. (május 5.) : 12 állam részvételével megalakul az Európa Tanács
- kormányközi alapon működő
- korlátozott hatáskörű szervezet a vitás kérdések tisztázására
 1950. május 9. Schuman-terv meghirdetése (TK. 138.o.)
 1951: Európai Szén-és Acélközösség (Montánunió) létrehozása
- a gazdasági integráció nagy lépése.
- Benelux álamok, NSZK, Franciaország, Olaszország (hatok)

1957: Római szerződések

 Európai Gazdasági Közösség  (EGK, Közös Piac)
 Euroatom – Európai Atomenergiai Közösség
 Szorosabb és szélesebb gazdasági együttműködés
 1968: Vámunió is megvalósul
 Tagok száma növekszik: Nagy Britannia, Dánia, Írország, Görögország, Portugália, Spanyolország,
 1992/93: Maastrichti szerződés:  létrejön az Európai Unió név
o cél a monetáris unió
 o bevezetik az európai állampolgárságot

 3 pillér rendszere:
1. pillér: közös gazdaság- és valutapolitika
2. pillér: közös kül- és biztonságpolitika
3. pillér: bel- és igazságügyi együttműködés
 4 szabadság elve: áruk, személyek, szolgáltatások és tőke szabad mozgása
 Újabb tagok: Ausztria, Svédország, Finnország.
 1995: Schengeni egyezmény: belső határok eltörlése
 1999: Euró bevezetése, 2002-ben készpénzben is – de nem minden tagállamban
 2004: 10 új tagállam, főleg Közép-Európából, köztük Magyarország is
 2009: Lisszaboni szerződés: az EU működését tette hatékonyabbá, nagyobb beleszólást adva az
Európai Parlamentnek és a nemzeti parlamenteknek, így elvben az állampolgároknak
Alapjogi Charta kötelezővé tétele, kivételekkel.
EURÓPAI TANÁCS - Székhely: Brüsszel (Belgium)
 Szerep: meghatározza az Európai Unió tevékenységének általános politikai irányvonalát és
prioritásait. Jelöltet állít és nevez ki egyes magas szintű uniós tisztségek betöltésére.
 Tagok: az uniós országok állam-, illetve kormányfői, az Európai Bizottság elnöke, az Unió külügyi és
biztonságpolitikai főképviselője.
 Elnök: Donald Tusk

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA (Miniszterek Tanácsa) - Székhely: Brüsszel

Az Európai Parlamenttel együtt az Európai Unió fő döntéshozatali intézménye.
 Szerep: az EU-tagállamok kormányainak képviseletét ellátó intézmény, mely uniós jogszabályokat
fogad el és összehangolja az uniós szakpolitikákat.
- Az Európai Tanács iránymutatásai alapján kialakítja az EU kül- és biztonságpolitikáját.
- Megállapodásokat köt az EU és más országok vagy nemzetközi szervezetek között.
- Az Európai Parlamenttel közösen elfogadja az éves uniós költségvetést.
 Tagok: az uniós országoknak a megvitatandó szakpolitikai területért felelős miniszterei
 Elnök: rotációs alapon mindegyik uniós ország 6 hónapig tölti be az elnöki tisztet – kivéve Külügyi
Tanács: állandó elnöke van: az EU külügyi- és biztonságpolitikai főképviselője
EURÓPAI BIZOTTSÁG (az EU kormánya) - Székhely: Brüsszel
Az Európai Bizottság az EU politikailag függetlenséget élvező végrehajtó szerve.
 Szerep: előmozdítja az EU általános érdekeinek érvényesülését azáltal, hogy jogszabályjavaslatokat
dolgoz ki, érvényt szerez a már elfogadott uniós jogszabályoknak, továbbá végrehajtja a szakpolitikákat és
az uniós költségvetést.
 Tagok: a biztosi testület, melybe mindegyik uniós tagállam 1 biztost delegál
 Elnök: Jean-Claude Juncker
 Az európai bizottsági elnöki posztra az Európai Tanácsban ülésező állam- kormányfők állítanak
jelöltet az európai parlamenti választások eredményének figyelembevételével. A jelöltnek az európai
parlamenti képviselők többségének támogatását el kell nyernie ahhoz, hogy megválasszák.

EURÓPAI PARLAMENT - Székhely: Strasbourg (Franciaország), Brüsszel, Luxembourg

Az Európai Parlament az EU jogalkotó intézménye, melyet ötévente közvetlenül választanak meg az uniós
választópolgárok.
 Szerep: jogalkotási - Uniós jogszabályokat fogad el. Nemzetközi megállapodások elfogadásáról
határoz. Dönt az Európai Unió bővítéséről.
- felügyeleti: ellenőrzést gyakorol az összes uniós intézmény felett
- költségvetési: A Tanáccsal együtt kialakítja és jóváhagyja az uniós költségvetést.
 Tagok: 751 európai parlamenti képviselő, Az egyes uniós tagállamok nagyjából a népességük
arányában részesülnek az európai parlamenti mandátumokból. A képviselők politikai hovatartozásuk,
nem pedig állampolgárság szerint alkotnak csoportokat.
 Elnök: Martin     Schulz

AZ EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA(EUB) - Székhely: Luxembourg

 Szerep: gondoskodik arról, hogy az európai uniós jogszabályokat mindegyik tagállam azonos
módos értelmezze és alkalmazza, illetve hogy az uniós országok és intézmények betartsák az EU-
jogszabályok rendelkezéseit
 Tagok: 6 évre
- Bíróság: tagállamonként 1 bíró, továbbá 11 főtanácsnok; Törvényszék: tagállamonként 1 bíró

EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK - Székhely: Luxembourg

 Szerep: ellenőrzi,  hogy az uniós pénzforrások beszedése és felhasználása során nem történt-e
szabálytalanság, és segíti az uniós pénzgazdálkodás javítását
 Tagok:     tagállamonként egy fő, 6 évre
EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EKB) - Székhely: Frankfurt (Németország)
 Szerep: az euró kezelése, az árstabilitás fenntartása, valamint az EU gazdasági és monetáris
politikájának meghatározása és végrehajtása.
 Tagok: az EKB elnöke és alelnöke, és az uniós tagországok központi bankjának vezetője.
 Bevezető gondolatok
 Az európai egyesülés eszméjét 1946 szeptemberében Winston Churchill fogalmazta meg a Zürichi
Egyetemen, amikor a francia-német kibékülésen és szövetségen alapuló Európai Egyesült Államok
megteremtésére szólította fel az európai népeket és kormányokat.
 Az integráció létrehozását ún. Schuman-terv (1950), amely lerakta az európai integráció, a későbbi
Európai Unió alapkövét. Az integrációt a gazdasági együttműködés felöl közelítette meg.

A tétel kifejtése
Az Unió története röviden
 1951 májusában hat ország - Franciaország, Németország, Olaszország és a három Benelux-ország
- külügyminiszterei aláírták az ún. Párizsi Szerződést az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK vagy
Montánunió) létrehozásáról. A Montánunióban részt vevő államok 1957-ben aláírták az Európai Gazdasági
Közösség (Közös Piac) és az Euratom alapító szerződését. (Római Szerződés)
 1967-1968 folyamán jelentős változtatásokra került sor, összevonták a három meglévő integrációs
intézmény, az EGK, az Euratom és a Montánunió addig párhuzamosan működő szerveit, s ekkortól
használatos az Európai Közösségek elnevezés.
 A hetvenes évek elején egyértelművé vált, hogy az európai integrációnak a bővülés adhatja meg a
további lendületet. Az Uniót jelenleg 28 tagállam alkotja.
 A Schengeni Egyezmény (1985, 1990) tartalmazta a megegyezést a határellenőrzések
megszüntetéséről, a vízumpolitika közös elveiről. Az Európai Uniós Szerződést, az ún. Maastrichti
Szerződést 1992. február 7-én a hollandiai Maastricht városában írták alá.
1. gazdasági és pénzügyi unió létrehozása érdekében legkésőbb 1999-ig közös
valutát vezetnek be.
2. a politikai integráció szorosabbra fűzése érdekében közös kül- és
biztonságpolitika felállítása mellett döntöttek, és a bel- és igazságügy területén is közös célokat
fogalmaztak meg.
3. bevezették az uniós állampolgárságot, és a szabad munkaerő-áramlást
szélesebben értelmezve - az unió minden polgárát beleértve - előreléptek a személyek szabad
mozgásának teljes körű biztosítása irányában is.
4. ekkortól használjuk az Európai Unió (EU) (European Union) elnevezést.
5. cél a döntéshozatal hatékonyabbá és demokratikusabbá tétele, jelentős
mértékben növelte az Európai Parlament hatásköreit és szélesítette a Tanácsban a többségi
szavazási eljárás alkalmazási körét is (lásd Lisszaboni szerződés)

EU intézményrendszere, felépítése
A négy legfontosabb intézmény a Miniszterek Tanácsa (a Tanács), az Európai Tanács, az Európai Parlament, a
Bizottság (= az EU kormánya), ezenkívül fontos EU-s intézmények még Bíróság, a COREPER és a
Számvevőszék is.
 Európai Unió Tanácsa:
 - Tagállamok kormányképviseleti szerve - nemzeti érdekeket vesz figyelembe
- Legfontosabb (jogi!!!) döntéshozatali szerv, elsődleges, de nem kizárólagos jogalkotó
- Meghatározza a költségvetést
- A Tanács elnökségét rotációs rendszerben, fél évente másik tagállam tölti be (most Dánia)
- Kétszintű
 Szakminiszterek tanácsa (adott kérdésben illetékes miniszterek gyűlése)
 Külügyminiszterek tanácsa
- Stratégiai döntésekben egyhangú, más esetekben minősített többségi döntés (a szavazatok 73%-a, de min. a
népesség 62%-a)
 Európai Tanács:
- 1974 óta létezik, félhivatalos formában
- Állam- és kormányfők tanácsa
- Évente háromszor ülésezik
- Stratégiai döntéseket hoz, irányelveket határoz meg
- döntéseinek jelentős politikai súlya van, mivel a tagországok akaratát fejezik ki, de jogi érvényük nincs
 Európai Bizottság:
- Gyakorlatilag az EU kormánya - kormányoktól elvileg teljesen független, szupranacionális (nemzetek
feletti), kizárólag közösségi érdekeket vesz figyelembe
- 28, különböző területekért felelős biztos, minden tagból egy-egy politikus
- A Bizottságé a kezdeményezés szinte kizárólagos joga
- Felelős a Tanács döntéseinek végrehajtásáért (végrehajtó hatalom)
- Szerepe van a költségvetés kidolgozásában is
 Európai Parlament:
- Nem elsősorban jogalkotó, mint a nemzeti parlamentek; fő feladatai
1.  az intézmények ellenőrzése
2.  költségvetés elfogadása
3.  törvényalkotás, de még ma is főleg csak konzultatív szerepe van a döntési folyamatban
- székhelye Strasbourg, ahol az évi 12 ülésszakot tartják. A kiegészítő ülésszakoknak Brüsszel ad otthont. A
főtitkárság Luxemburgban van.
- A Parlamentben a választott képviselők pártjuk alapján tartoznak a frakciók egyikébe (pl. Néppárti,
Szocialista, Liberális) vagy függetlenek
- A Parlament és az EU legnagyobb problémája a komoly demokratikus deficit: a döntéshozatalba a
választott képviselők szinte alig folynak bele, a tényleges jogalkotás és döntés nagyhatalmi érdekek alapján
történik - emiatt a Parlament és az EU-s polgárok közötti kapcsolat elég gyenge - többnyire alacsony
részvétel az ötévente megtartott választásokon - kicsi a választások legitimációs ereje

A tétel összegző lezárása

 Az intézményrendszer egyszerre nemzetek feletti (parlament, bizottság) és kormányközi (a két
tanács), s ez okoz konfliktusokat az Unió működésében
 A sok szervezet egy rendkívül bonyolult, nehezen átlátható (főleg a döntési folyamat), nagyon
bürokratikus rendszert hozott létre, ez mai napig is az EU egyik legnagyobb kihívása/problémája
 Az EU egy élhetőbb, működőképesebb Európát hoz létre, amennyiben sikerül feladnunk bizonyos
előjogokat, túllépni egyes nemzeti érdekeinken  vannak ugyan hátrányai, de hosszú távú megoldásként
egyértelműen előnyösebb, mint egy nemzetállami Európa, mely teljesen elveszíteni pozícióját