Leo Babauta: A kevesebb EREJE

Lényegre szorítkozás az üzleti- és magánéletben

BEVEZETÉ S
SOHA KORÁBBAN nem voltak képesek az emberek ennyire gyorsan ilyen töméntelen
mennyiségű dolgot elintézni, mint napjainkban! Ugyanakkor nem tapasztalhatták azt a
nyomasztó érzést sem, amit a rájuk zúduló információk és feladatok, a beérkező e-mailek,
olvasni- és megnézni valók tömkelege okoz. Mindennapjaink során hihetetlen kihívásokkal kell
megküzdenünk, amelyek jelentős stresszt okoznak.

Sokunk élete manapság nem szól másról, mint e-mailek, hírek és megkeresések,
telefonhívások és sms-ek, iratok, jegyzetek és akták véget nem érő áradatáról. Napjainkat
bejövő e-mailekkel csordultig teli postafiókkal kezdjük, s amikor befejezzük a napi munkát, az
üzenetek sora mit sem zsugorodik. Minden egyes üzenet egy-egy információ- kérést vagy
tennivalót rejt, amelyeknek eleget tenni többnyire nincs időnk. Olyan ez, mintha egy
locsolótömlőből érkező vizet kellene folyamatosan magunkba dönteni, miközben fogalmunk
sincs, hogyan csökkenthetnénk benne az áramlást. Csakhogy itt víz helyett információk
áramlásáról van szó.

Ez nem csupán stresszt okoz, hanem ráadásul nagy pazarlást is jelent. És ha megállunk egy
pillanatra, rögtön kiderül, hogy egyáltalán nem ilyen életre vágyunk.

TALÁLD MEG A KÁOSZBAN A CSENDET

Mi tehát az információval és feladatokkal való túlterheltség alternatívája? Kövessük talán a

nagy amerikai filozófus, Thoreau példáját, aki erdei fakunyhójába visszavonulva elzárta magát
a társadalomtól, és a kor technikai vívmányait nélkülöző életet élt?

Jómagam az arany középút híve lennék, amelyben még hozzáférhető rengeteg információ,
még lehetőségünk van kommunikálni, amikor akarunk, megoldható, hogy feladatainkat
gyorsan intézzük, ugyanakkor mi dönthetjük el, hogy ezekből mennyit fogadunk be, és mennyi
munkát végzünk. Ez egy egyszerűbb élet, amelyben azért elérjük, amit akarunk.

A megoldást tehát a befogadás és a cselekvés határainak meghúzása jelenti. A kulcs az, hogy
időnk legnagyobb részében a legfontosabb dolgokra összpontosítsunk, ahelyett, hogy
mindenre figyelni akarnánk. Képzelj el egy életet, amelyben a munkanapjaid békésen telnek,
ahol csekély stressz ér, és tudsz a feladataidra összpontosítani. Gondolj bele, hogy csak néhány
feladatot kell elvégezned, de ezek úgy kerülnek kiválasztásra, hogy hatásuk a legnagyobb
legyen. Nagyvonalú célokat érsz el, miközben nem zaklatod fel magad azzal, hogy mindent
egyszerre szeretnél elvégezni.

Amit most eléd tártam, idilli vágyálomnak tűnhet, de határozottan állítom, hogy elérhető.
Jómagam megvalósítottam ezt, egy könnyen alkalmazható rendszer segítségével.

A döntéseinken múlik az egész.

EGYSZERŰSÉG

Nagy híve vagyok az egyszerűségnek. Az életem jobbá válik, amikor leegyszerűsítem, amikor
csökkentem a zajt, és képes vagyok élvezni a kedvenc dolgaimat. A munkám hatékonyabb lesz
attól, hogy kizárom mindazt, ami elterelné a figyelmemet, és tudok összpontosítani. Az írásom
megtelik erővel, amikor elhagyom a felesleges szavakat, és csupán annyit írok le, amennyi
elegendő gondolataim magjának kifejezéséhez.

Az egyszerűség, környezettől függően, számtalan dologban megnyilvánulhat. Van, akinek azt

jelenti majd, hogy visszatér a nyersanyagok használatához, ahelyett, hogy előkészített
alapanyagokból dolgozna.

Van, aki nekilát mindent maga megépíteni, összeszerelni, kész dolgok vásárlása helyett. Van,
aki mindent saját maga csinál, ahelyett, hogy másokra támaszkodna. Miközben a fenti példák
mindegyike igencsak tetszik nekem, saját életemben mégis legfőképp a tetteim terén
törekszem az egyszerűségre. Inkább kevesebb dolgot viszek véghez, mintsem többet, mégis
többet érek el, mert jól választom meg, hogy mihez is fogjak.

Az egyszerűség lényegében leszűkíthető két lépésre:

1. Határozd meg a lényeget!

2. Küszöbölj ki minden mást!

Ebben a könyvben a fenti két lépés alkalmazásának számos módjáról tárgyalunk majd, érintve
munkánk és magánéletünk különböző területeit, de végső soron mindig ehhez a két
gondolathoz visszatérve. Összpontosíts a legfontosabb dolgokra, és engedd, hogy minden más
lemorzsolódjék!

Sokkal boldogabbá, kevésbé feszültté, és - bármennyire is meglepő - sokkal hatékonyabbá

válsz majd ezáltal.

A SAJÁT PÉLDÁM

Néhány évvel ezelőtt még adósságokkal küzdöttem. A munkabeosztásom alig tette lehetővé,
hogy találkozzam a családommal, ugyanakkor az idegeim pattanásig feszültek miatta nap, mint
nap. Túlsúlyos voltam, egészségem hanyatlott. Folyton zsíros, sózott, sült ételeket ettem, nem
jártam sportolni, és ráadásul még dohányoztam is. A munkámban nem találtam örömet,
viszont eszeveszett sebességgel száguldottam a semmi felé. Az életem bonyolult volt, és nem
maradt időm azokra a dolgokra, amiket szeretek.
Ekkor döntöttem: egyszerűsítem az életemet! Elhatároztam, hogy pozitív változásokat hajtok
végre. Azzal kezdtem, hogy abbahagytam a dohányzást. Legelőször erre összpontosítottam, és
semmi másra. Minden energiámat ennek az egyetlen célnak az elérésébe fektettem, és
elképesztő dolog történt. Fókuszált energiám lehetővé tette, hogy a leszokás nehézségeit,
amelyek korábban oly sokszor vezettek kudarchoz, most le tudtam küzdeni.

Az, hogy sikerrel vettem ezt az akadályt, arra ösztönzött, hogy új célokat tűzzek ki, új

szokásokat vegyek fel, és mindegyiknél ugyanezt a módszert alkalmazzam.

Minden figyelmemet és energiámat az éppen aktuális egyetlen kihívásra összpontosítottam, és

sorra ledőltek az akadályok.

Ahelyett, hogy mindent egyszerre próbáltam volna megvalósítani, egy időben mindig csak egy
dologra koncentráltam, amit úgy neveztem, hogy az „Egyetlen Cél”.

Módszeremmel az utóbbi néhány évben a következőket értem el:

1. Rendszeresen futok;

2. Egészségesebben étkezem;

3. Jól szervezett és hatékony vagyok;

4. Felkészültem rá, majd lefutottam két maratont;

5. Két munkát végezve megdupláztam bevételeimet;

6. Korán kelő lettem (hajnali 4-kor kelek);

7. Vegetáriánus lettem;

8. Két ízben vettem részt triatlon versenyen;

9. Sikeres blogot indítottam (Zen Habits - zen szokások);

10. Minden adósságomat visszafizettem;

11. Életemben először jelentős biztonsági tartalékot halmoztam fel;

12. Leegyszerűsítettem az életemet;

13. Megszabadultam az otthonomban felhalmozott limlomoktól;

14. Több mint 18 kilót fogytam;

15. Két sikeres elektronikus könyvet írtam és értékesítettem;

16. Elkészítettem egy regény első vázlatait;

17. Megszüntettem a főállásomat, és otthonról dolgozom;

18. Egy másik sikeres blogot is elindítottam írók számára (Write To Done);

19. Kiadtam ezt a könyvet.

Mindezt úgy valósítottam meg, hogy közben hat gyönyörű gyermekem nevelésére is maradt
időm.

Meglehet, ez a felsorolás így soknak tűnik, de én mindezeket aprócska lépésekre bontva értem
el, lépésről lépésre haladva előre. Mindvégig az Egyetlen Cél eszméjét követtem: Egy időben
csak egyetlen célra összpontosítottam, és erre fordítottam minden energiámat.

Blogom, a Zen Habits, ahol megtalálod, miképpen értem el ezeket a célokat, mára már a világ
ötven legolvasottabb blogja közé tartozik, több mint hatvanezer követővel és körülbelül
kétmillió látogatóval havonta.

Sok olvasóm rákérdezett már, hogyan tudok elvégezni ennyi mindent, hiszen nekem is csak
huszonnégy órám van naponta, csakúgy, mint mindenki másnak. Válaszom a következő: Az
egész a határok meghúzásán múlik, és azon, hogy csak a lényegre összpontosítok.

AZ EGYSZERŰ HATÉKONYSÁG HAT ALAPELVE

Könyvem első részében felfedezzük a kevesebb erejének hat alapelvét. Ezek a gondolatok
segítségedre lesznek abban, hogy végsőkig fokozd a teljesítményedet, miközben egyszerűbbé
válik az életed.

A kevesebb erejének elvei újra és újra megjelennek majd a könyv lapjain:

1. Szabj határokat;

2. Válaszd a legszükségesebbet;

3. Egyszerűsíts;

4. Összpontosíts;

5. Teremts szokásokat;

6. Kezdd kicsiben.

A könyv második részében, ami a kevesebb erejének gyakorlati oldaláról szól, hasznos
tanácsokat kapsz a fenti elvek alkalmazására az élet fontos területein, a munkától kezdve
egészen a magánéletedig.

MIRE KÉPES EZ A KÖNYV?

Hadd mondjam el legelőször is azt, mire nem képes. Nem tanít meg pontosan arra, hogyan írj
könyvet, hogyan fusd végig a maratoni távot, vagy miképpen szokj le a dohányzásról. Ez a
könyv nem ad gyakorlati tanácsokat ezeknek a céloknak az eléréséhez.
Sokkal inkább ahhoz kíván gyakorlati útmutatást adni, hogyan hozz egyszerűséget az életedbe,
és hogyan összpontosíts a lényeges dolgokra. Hogyan végezz kevesebb munkát, és érj el vele
több eredményt. Hogyan összpontosítsd a figyelmedet, és ezt a fókuszt használva hogyan érd
el céljaidat, függetlenül attól, mik is azok a célok, amelyeket elérni kívánsz.

Nem a mennyiségről lesz szó, hanem inkább a minőségről.

Ennek a könyvnek minden egyes fejezete arra kíván rávezetni téged, hogy kevesebb dologra
összpontosíts, és hogy ezt a fókuszt felhasználva hatalmat nyerj életed különböző területei
felett. Megtanulod majd, hogyan tedd egyszerűbbé mindazt, amit csinálsz, hogyan csökkentsd
feladataid mennyiségét, hogyan korlátozd a rád zúduló információt. Elsajátítod, hogyan
lehetsz hatékonyabb és lazább, ha megszabadítod életedet a kacatoktól. Megtapasztalod,
mennyi erő van az egyszerűségben, és megtanulod, hogyan használhatod fel ezt az erőt annak
érdekében, hogy elérd céljaidat, egyiket a másik után.

Megtanulod, hogyan teremts nyugodt munkanapokat, függetlenül attól, hol dolgozol.

Ez a könyv a kevesebbről szól - arról, hogyan változhat meg az életed, ha erre a kevesebbre
koncentrálsz.

Nem elvont, elméleti munkáról van tehát szó! Éppen ellenkezőleg: igazi gyakorlatias
megoldásokat kapsz arra vonatkozóan, hogyan alkalmazd mindennapjaidban a kevesebb
erejét.

Első rész Az alapelvek

Első fejezet - Miért erő sebb a kevesebb?

MAI VILÁGUNKAT jellemzően a „minél több, annál jobb” elve vezérli. Több pénzre vágyunk,
hogy nagyobb házat, nagyobb autót, több ruhát, kütyüket és bútorokat vásároljunk belőle. A
régi kis boltokat nagy plázákra cseréltük. Többet fogyasztunk, többet termelünk, és több
dolgunk van, mint valaha.

De eljön az a pont, ahol akadályokba ütközünk. Mindennek megvan a határa, így annak is,
hogy mennyit bírunk tenni, mennyit bírunk fogyasztani. A naponta rendelkezésünkre álló órák
száma véges, és amikor elérjük termelékenységünk határát, többet már nem tehetünk. Sokak
számára problémát jelentenek ezek a határok, mások kihívást látnak bennük. „Hogyan tudnék
még több dolgot belezsúfolni egy napba? Vajon lehetséges, hogy több dolgot intézzek el a
rendelkezésemre álló véges időben, ha eredményesebb lennék?”

A mennyiség állandó növelésével csak egyetlen probléma van: nem mindig eredményes. Azért,
mert rettentő sok dolgot intézel el, még nem biztos, hogy végeztél is valamit. Valójában ez a
dolog annyira véletlenszerű, hogy ezzel az erővel akár rulettezhetnél is: ha nagyon sok
feladattal végeztél, akkor az egyik talán hoz majd valami látványos eredményt is!

Ez így nem megy! Ha sok dolgod van, az annyit jelent, hogy valószínűleg rengeteg felesleges
dolgot csinálsz, aminek eredményeként nem csak feszült leszel, hanem túlhajszolt is.
Képzelj el két riportert. Mindketten ugyanannál a lapnál dolgoznak. Egyikük úgy dönt, hogy
minden héten számos cikket fog írni, a másik pedig úgy határoz, hogy hetenként csak egyetlen
cikket ír. Az, amelyik heti harminc cikket akar írni, óriási adatmennyiséget dolgoz fel, és
minden valamirevaló információból ír egy cikket, amire csak rábukkan. Ezek a cikkek persze
meglehetősen korlátos, rövidke szösszenetek lesznek. Nem keltenek nagy feltűnést. A
szerkesztő azonban elégedett lesz az újságíróval, hiszen sokat dolgozott, és ezért meg is
dicséri.

A másik riporter úgy dönt, hogy csupán egy cikket ír a héten, de ha már így van, akkor olyan
írást jegyez, amire mindenki felkapja a fejét. Fél napot tölt azzal, hogy téma után kutat, ötletei,
töri a fejét, míg végül talál egy figyelemre méltó történetet, amitől mindenki megdöbben, aki
olvassa. Igazi díjnyertes cikk lesz.

Képzeld csak el! Nemcsak ez lesz a legjobb cikk a héten, hanem még díjat is nyer vele. Az
olvasók imádják az írást, így aztán a lapnál előléptetik, és mindenkitől elismerést kap. Fényes
karriert építhet erre a cikkre, valamint az ehhez hasonló írásaira.

Az első újságíró a mennyiségre koncentrált, és rövid távon gondolkodott. A másik a

kevesebbre összpontosított, és hosszú távon szép eredményre jutott. Ez a kevesebb ereje.

AMIT A HAIKU MEGTANÍT

A haiku, a japán költészetnek ez a népszerű formája szolgálhat nekünk néhány érdekes

leckével arra nézve, miért van erő a kevesebben. Ahogy talán tudod is, a haiku általában
természeti témájú, háromsoros vers, amely csupán tizenhét szótagból állhat (öt szótag, aztán
hét szótag, végül megint öt). Ezek a keretek adottak a haikut író költő számára.

Ilyen csekély számú szótaggal kell kifejeznie egy teljes gondolatot. Elég ijesztő feladat,
különösen, ha fontos mondanivalója van az embernek!

Nos, a haiku költőnek van két választása. Vagy kiszór a mellényzsebéből tizenhét szótagot, és
hipp-hopp, ír egy haikut, vagy nagy odafigyeléssel megválasztja a gondolata kifejezéséhez
legszükségesebb szavakat és szóképeket.

Ebben a leszabályozott stílusban a legerőteljesebb költemények a második módszer

segítségével születnek, vagyis kiválasztják az elhagyhatatlant. Amire a haiku megtanít, az
éppen az egyszerűség hatékonyságának első két alapelve.

Első alapelv: Ha határokat szabsz, rákényszerülsz arra, hogy kiválaszd a lényeget. Ezért
tanulj meg határokat szabni mindenben, amit csak csinálsz.

Második alapelv: Minimális ráfordítással óriási eredményeket érsz el, ha a lényegre

szorítkozol. Mindig ezt tedd, ha jól akarod kihasználni az idődet és az energiádat!

Ezek az elvek jelentik a kulcsot ehhez a könyvhöz. Két mondatban kifejezik a kevesebb erejét.
Minden, amit ezek után leírok, már csak a két alapelv kifejtésére szolgál, vagy azok gyakorlati
alkalmazásáról szól.
VÁLASZD AZT, AMINEK A LEGNAGYOBB A HATÁSA!

Munkánk során néha, a példában szereplő riporterhez hasonlóan, őrült módjára halmozzuk a
feladatokat. Így sok mindent elintézünk, és még talán dicséretet is kapunk, hiszen minden
főnök szereti, ha valaki mindent elintéz, amit csak rábíznak.

Dönthetünk azonban másképp is. Csinálhatjuk úgy, mint a másik riporter, vagyis kiválasztjuk
azt a néhány dolgot, amivel a legnagyobb hatást érhetjük el.

Mit is jelent ez a legnagyobb hatás? Egy feladat vagy projekt számos módon eredményezhet
nagy hatást.

Például:

• Hosszú távon elismeréshez vezet;

• A későbbiekben jelentős anyagi hasznot hajt;

• A cég javára lesz, bevételt termel, a márka jó hírét öregbíti, hozzásegít új területeken való
terjeszkedéshez stb.;

• Karrierváltást tesz lehetővé, vagy jelentős előléptetéshez segít hozzá;

• Fontos magánéleti változásokat hoz;

• Társadalmi szinten az emberiség javára szolgál.

Ez csupán néhány példa a sok közül, de bizonyára még számos más olyan mód is eszedbe jut,
ahogyan egy adott feladat vagy projekt nagy hatást érhet el.

Hogyan határozhatjuk meg, melyek a legnagyobb hatású feladatok? Nagy általánosságban két
módszer létezik erre.

1. Vizsgáld át a feladatlistádat! Tekintsd át a felsorolást, és annak minden egyes elemével

kapcsolatban tedd fel magadnak a következő kérdéseket:

• Lesz ennek jelentősége egy hét vagy egy hónap távlatából?

• Milyen hatással lesz ez a munkámra, a karrieremre, az életemre?

• Mi módon visz ez közelebb valamelyik hosszú távú célom eléréséhez?

• Mennyire jelentős az a bizonyos cél?

A fenti kérdésekre adott válaszok mentén könnyűszerrel eldöntheted, hogy a feladatlistádon

szereplő tételek közül hosszú távon melyek lesznek a legnagyobb hatásúak. Maga a folyamat
első látásra sziszifuszi munkának tűnhet, de kis gyakorlás után nagyon könnyen beletanul az
ember, és hamar eljut arra a szintre, hogy már pár perc alatt értékelni tudja a feladatait.

2. Kezdd a céljaiddal! Ha azzal kezded, hogy meghatározod, milyen célokat szeretnél elérni a
következő évben, akkor nap, mint nap úgy rendezheted a teendőidet, hogy azok a hosszú távú
céljaid felé vezessenek. Például, ha három ilyen hosszú távú célod van, akkor mindennap
figyelj oda arra, hogy olyan feladatokat válassz a listádról, amelyek közelebb visznek ezekhez a
céljaidhoz. Ezáltal biztosítod, hogy a legnagyobb hatású feladatokra koncentrálj, amelyek
hosszú távú céljaidhoz kapcsolódnak.

Melyiket válaszd a fenti két módszer közül? Azt, amelyik beválik. A célokkal és feladatokkal a
későbbi fejezetekben is foglalkozunk még, most csak annyit mondok, hogy ez nem jelent vagy-
vagy választást. Kipróbálhatod a fenti két módszer kombinációját is. Erre minden bizonnyal
szükséged is lesz, hiszen meglehet, hogy miközben minden erőddel a hosszú távú céljaidra
összpontosítanál, mégis vannak olyan rövid távú feladataid, amelyeket el kell végezned. Ha az
utóbbiak felhalmozódnak (persze, ez is csak azzal fordulhat elő, aki vette a fáradságot, hogy
feladatlistát írjon), akkor a nem célravezető feladatok sora könnyen kiütheti a célravezető
feladatokat a nyeregből. Azt kell hát tenned, hogy az első módszer szerint áttekinted a
feladatlistádat, és kiválasztod a nagyhatású feladatokat, ahelyett, hogy egyszerre próbálnál
megbirkózni minden tennivalóval.

HATÁROK ALKALMAZÁSA AZ ÉLET MINDEN TERÜLETÉN

A haiku kapcsán megtanult elvek alkalmazásának nem csak a tennivalóink tekintetében

vehetjük hasznát. Életünk minden területén alkalmazható módszer, ha határok felállításával
rákényszerítjük magunkat, hogy csupán a legfontosabb dolgokkal foglalkozva meg érezzük a
kevesebb erejét. Ha úgy érzed, hogy a hullámok összecsapnak a fejed felett, és szeretnéd
egyszerűsíteni a dolgokat, akkor csak szabd meg a határokat!

Túl sok bejövő e-mailed van? Szabj határt!

Napi kétszer olvass e-mailt, és egy-egy alkalommal csak öt e-mailre válaszolj. Ez rákényszerít
majd, hogy hatékonyabban dolgozz, és csakis a legfontosabb e-mailekkel foglalkozz.

Túl sok projektben veszel részt? Döntsd el, hogy háromnál többet nem vállalsz. Túl sok kacat
van a házadban? Határozd el, hogy kétszáz tárgyra csökkented a számukat! Érted ezt a
gondolkodásmódot?

A későbbiekben még részletesen beszélünk majd arról, hogyan alkalmazhatjuk a haiku

tanítását az élet különböző területein, de addig is érdemes feltenned magadnak a következő
kérdéseket:

• Életem mely területén érzem a túlterheltséget?

• Mit szeretnék egyszerűsíteni?

• A feladatokon túl szeretnék-e másutt is határokat szabni az életemben, például a

környezetemben, a kommunikáció terén vagy a vállalásaimban?

Ezek csupán gondolatindító feltevések. A következő fejezetekben részletesebben is

foglalkozunk majd ezekkel a kérdésekkel, hogy eldönthessük, mi szükséges, és mi nem.
Má sodik fejezet: A hatá rok megszabá sá nak mű vészete
LEGTÖBBÜNK OLYAN ÉLETET ÉL, amiben túl sok a limlom, túl sok a beáramló információ, túl
sok a papír, túl sok a tennivaló és túl sok a szemét. Az időnk viszont véges. Ilyenkor ahhoz
hasonlítható a helyzetünk, mintha az összes könyvünket, az egész könyvtárunkat egyetlen
dobozba akarnánk belezsúfolni. Ez lehetetlen! Így a könyvek is élvezhetetlenek, és előbb-
utóbb a doboz is felmondja a szolgálatot, és szétreped.

A probléma tehát az, hogy határok megvonása nélkül élünk. Mintha úgy mennénk vásárolni,
hogy nincs megszabva a költőpénz. Az ember ilyenkor hajlamos túlköltekezni, és egy csomó
haszontalan kacattal tér haza, amire semmi szüksége, sőt, nem is vágyott rá. Amikor viszont
konkrét költségkeretünk van, akkor csak olyasmit veszünk, ami fontos, így a kacatokból is
kevesebb lesz.

Parttalan életet élünk. Eleinte ez a szabadság szórakoztatónak tűnik, de egy idő után a jóból is
megárt a sok. Már nem tudjuk hova elrakni a dolgainkat. Nem tudjuk jól kezelni a túl sok
feladat miatt érzett stresszt. Egyszerűen nem fér bele minden az életünkbe.

Ez számtalan módon gyengíti az embert. Erőnk és hatékonyságunk felhígul. Szétaprózzuk

magunkat, kifáradunk, és nem marad erőnk arra, hogy fontos dolgokkal foglalkozzunk.

Olyan ez a határok nélküli élet, mint amikor az óceán vizébe egy csészényi piros tintát öntünk,
majd végignézzük, ahogy a végtelen víztömegben az élénk szín a semmibe vész. Amikor viszont
meghatározott dolgokra összpontosítunk, ez ahhoz hasonlítható, mintha ugyanennyi
színezéket csak pár liter vízbe öntenénk.

Nem jelölte ki a korlátait, vagyis parttalan az a baseball dobójátékos, aki háromnaponta kilenc
meneten át annyi és olyan erős kezdő dobást végez, amennyit csak tud; így hamar eljön az a
pillanat, amikor már nem bírja tovább, mert kiég. Az igazi erő abban van, amikor ugyanez a
játékos csak egyetlen kezdődobást vállal minden harmadik napon, de olyat dob, hogy az ütő
játékosok nem tehetnek mást, csak bámulnak a labda után.

Parttalanság az is, amikor egy egész hektárnyi földterületet akarsz felásni egyetlen ásóval.

A fókuszált figyelem pedig olyan, mint amikor ugyanazzal az ásóval addig ásol lefelé, amíg csak
vizet nem találsz.

Aki parttalan, az gyenge! Tanulj meg határokat szabva összpontosítani, és megsokszorozod az

erődet. Ebben a fejezetben az első alapelvet fedezzük fel: a határok meghúzását.

MIKÉNT SEGÍTHETNEK A HATÁROK

Kiindulni egy parttalan, nyomasztó és szétesett életből, végül megérkezni egy olyan életbe,
amelyet határok, összpontosítás és erő jellemez - ez egy hihetetlen átalakulási folyamat.

Íme, néhány ok, amiért érdemes határokat szabni mindenben, amit csak csinálsz:

• Egyszerűbbé válnak a dolgok. Az életed kezelhetőbbé válik, és kevesebb lesz a feszültség.

• Összeszedetté válsz. Ahelyett, hogy szétapróznád magad, tudsz koncentrálni arra a néhány
feladatra, amelyet elvállaltál.

• Arra irányítja a figyelmedet, ami fontos. Kizárólag azt teszed meg, ami lényeges, ahelyett,
hogy próbálnál elvégezni mindent, csak épp az életed legfontosabb dolgaira nem marad időd.
A legtöbb ember számára önmagában már ez is hatalmas változás.

• Segít, hogy eredményeket érj el. Számos esetben, amikor túl sok dologgal törődünk
egyszerre, fontos feladatainkkal, céljainkkal alig haladunk előre. De ha csupán néhány fontos
dologgal foglalkozunk, valóban el is végezzük azokat. Sokkal többet érsz el, ha csupán a
legszükségesebb dolgokkal foglalkozol.

• Mások is meglátják, hogy az időd értékes. Amikor igyekszünk elvállalni mindent, ami csak az
utunkba akad, akkor a környezetünkben élő emberek hajlamosak arra következtetni, hogy az ő
idejük értékesebb, mint a miénk, és bármiféle kéréssel fordulnak is hozzánk, mi úgyis igent
mondunk majd.

Ha azonban jól megválogatod, mivel foglalkozol, ez azt üzeni, hogy számodra értékes az időd,
és van fontossági sorrended. Ennek hatására mások is tisztelettel bánnak majd a te időddel.

• Hatékonyabbá tesz. Ha a kapkodásból kevesebb, a fontos dolgokból viszont több jut, akkor
nem fecséreled el a lendületedet, hanem véges idődet és energiádat olyasvalamire fordítod,
aminek hosszú távon hatása van. Ez segít abban, hogy a lehető legjobban kihasználd az idődet,
és kihagyd az életedből mindazt, ami nem feltétlenül szükséges.

MIT SZABÁLYOZZUNK?

Életed mely területein szükségesek a határok? Mindenben, amivel kapcsolatban túlterhelve

érzed magad. Minden olyan területen, ahol fejlődni szeretnél.

Nem kell egy csapásra megváltoztatnod az egész életedet. Valójában ez a bukás biztos
receptje lenne. Túl sokat vállalni egyszerre - éppen ellentétes lenne mindazzal, amit ez a könyv
képvisel. Ha a határokat megfelelő módon akarod alkalmazni, akkor válaszd ki életed egyik
területét, lehetőleg azt, ahol úgy érzed, jó esélyed van a sikerre.

Hol kezdd el? Ezt nehéz lenne megmondani, hisz minden ember élete más és más, és neked
azt kell tenned, ami a számodra működőképes. Szánj néhány percet arra, hogy elgondolkozz az
életeden. Mely területek veszik el túl sok idődet? Hol érzed túlterheltnek magad? Mit
szeretnél egyszerűbbé tenni? Kis gondolatindító arról, hol is kezdhetnéd:

• e-mailek kezelése;

• napi feladatok;

• telefonálással töltött idő;

• feladatok, amiket elvállalsz;

• blogok és közösségi oldalak, amelyekre feliratkoztál;

• az internetes szörfözéssel töltött idő;

• az íróasztalodon tartott tárgyak száma.

Persze, ezek csupán ötletek. Lassan majd más területekre is kiterjesztheted ezt a szemléletet.
Egyszerre mindig csak egyetlen változtatásra összpontosíts mindaddig, amíg az illető változás
szerves részévé nem válik az életednek, amíg a megszabott korlátozás kényelmessé nem válik
számodra.

HOGYAN SZABJUNK HATÁROKAT

Amikor első ízben szabsz határt, az valószínűleg csak egy becslés lesz, hiszen kell egy kis idő,
amíg kiderül, valójában mi válik be. Ugyanakkor mégsem úgy szabsz határokat, hogy a hasadra
ütsz, és kigondolsz valamit.

Ez a folyamat valójában két dolgon alapszik. A szóban forgó tevékenységgel kapcsolatos

tapasztalataidon, valamint a számodra ésszerű határon.

Példának okáért, ha először azt szabályoznád, hogy naponta hányszor nézed meg az e-
maileket, és csak úgy mondanál egy számot, akkor az akár ezer feletti is lehetne. Persze a
gyakorlatból tudod, hogy egy ezernél nagyobb szám ebben az esetben túl tág határt szabna,
tehát olyan számot választasz, amely többéves e-mailezési tapasztalataid alapján ésszerűnek
tűnik.

Mondjuk, általában napi tizenötször szoktad megnézni az e-maileket, és ezt túl soknak tartod.
Napjaid oroszlánrészét az e-mailek kezelésével töltőd el, ahelyett, hogy a többi feladatot
intéznéd. Ebben az esetben az ésszerű határt valahol öt és egy között kellene megszabnod.
Mondjuk, kipróbálod a napi kettőt. Egyszer reggel és egyszer délután, mielőtt elindulsz
hazafelé a munkahelyedről.

A következő lépés kipróbálni, hogy a megszabott határ beválik-e. Betartható? Nem zavarja a
többiekkel való kommunikációt? Több munkát vagy képes elvégezni, ha tartod a határokat?

Legyen az első heted a kiválasztott limittel egy kísérleti időszak. Ha nem vált be (és olyan határ
nincs, ami egységesen mindenkinek megfelelne), akkor kicsit változtass. Ha a napi két alkalom
nem elegendő, akkor próbáld ki a napi hármat. Ha úgy gondolod, hogy akár kevesebbel is
megúszhatnád, akkor próbálkozz a napi egy alkalommal. Aztán megint teszteld az új határt,
amíg csak rá nem jössz, hogy neked mi a jó.

Addig gyakorold, amíg ez a dolog a napi rutinod részévé nem válik. Amint szokássá vált,
következhet egy újabb terület.

A határok megszabása az élet bármely területén ugyanígy történik:

1. Figyeld meg a jelenlegi szintet.

(Naponta hányszor csinálod ezt a valamit?)

Majd válassz egy alacsonyabb határt, ami szerinted jobban megfelelne.

2. Egy hétig próbáld ki, majd utána értékeld.

3. Ha nem vált be, akkor ismét változtass a határokon, majd az új limitet is próbáld ki
körülbelül egy héten át.

4. Addig pontosítsd a határaidat, amíg el nem találod a megfelelő szintet, és azt szokássá nem
teszed.

Miután ráéreztél már, hogyan kell határokat szabni, megtanulhatod hasznosítani őket úgy,
hogy kiválasztod az elengedhetetlen dolgokat, majd egyszerűsítesz. Akkor mutatkozik meg
valójában a határok ereje, amikor rákényszerítenek, hogy csak a legfontosabb dolgokra
szorítkozz. Erről lesz szó a következő fejezetben.

Harmadik fejezet: A lényeg kivá lasztá sa és az egyszerű sítés

EBBEN A FEJEZETBEN további alapelveket fedezünk fel, nevezetesen, hogy válaszd a lényeget
(második alapelv), és egyszerűsíts (harmadik alapelv). Az egyszerűsítés kulcsát a lényeg
meghatározása jelenti. Ahhoz, hogy egyszerűsíteni tudj, meg kell határoznod, mik az
elhagyhatatlan dolgok, különben annak biztosítása nélkül szelektálnál, hogy csak a fontos
dolgok maradjanak.

Honnan tudod majd, hogy mi a lényeges és elengedhetetlen? A kulcskérdést éppen ez jelenti.

Amint tudod erre a választ, minden más már könnyen megy. Amint tudod, mi a lényeg,
csökkentheted a tennivalókat, a vállalt feladatokat, a kommunikációt, az elkötelezettségeket, a
kacatokat. Csupán annyit kell tenned, hogy a lényeges dolgokon túl minden mást elhagysz.

Erről eszembe jut egy szakállas vicc:

- Hogyan kell elefántszobrot faragni?

- Mi sem egyszerűbb! Lefaragsz minden olyan részt, ami nem hasonlít egy elefántra!

Szóval, először tudnod kellene, hogyan is néz ki egy elefánt!

A SZEKÉR ELÉ FOGD BE A LOVAT

Számos hatékonyságjavító rendszer fordított sorrendben kezd hozzá a témához. Először

megtanítanak arra, hogyan végezd el gyorsan a feladataidat, még mielőtt egyáltalán
meghatároztad volna, mik is azok a dolgok, amikkel valóban foglalkoznod kellene.
Megmondják, hogyan végezd el a sürgős feladatokat, hogyan bánj a nagyszabású
megbízásokkal, a rád zúduló információkkal, ám ezek a rendszerek abban nem jeleskednek,
hogy megmutassák, mi fontos a számodra, és mi nem az. Így aztán végül mindennel
foglalkozol, amit csak az utadba sodor a szél. Ezáltal viszont a körülményeid, a feléd áramló
feladatok és információk áldozatává válsz, és mások kénye-kedve szerint fogsz majd
cselekedni.

Ehelyett keresd mindenben a lényeget, bármit is csinálsz. Akár az a kérdés, hogy mivel akarsz
foglalkozni ma vagy ezen a héten, akár az, hogy úgy általában mihez kezdj az életeddel, mindig
kérdezd meg magadtól, mi az, ami abszolút szükséges. Keresd az alapvetőt, akár azt kell
eldöntened, mely e-mailekre válaszolj, akár az a kérdés, hogy a havi megszabott
költőpénzedből mit vásárolj, vagy hogyan lomtalanítod az íróasztalodat, vagy a házadat.

Így a lovat a szekér elé fogod be, és nem fordítva. Meghatározod a legfontosabb dolgokat, és
ezeket el is éred.

A LÉNYEG KIVÁLASZTÁSA - KÉRDÉSEK SOROZATA

Bármiről legyen is szó, amikor a lényeges dolgokat kiválasztod, vezérfonalként alkalmazd a

következő kérdéseket - különösen akkor, ha nehezedre esik dönteni. Ha egyszer rákapsz az
ízére, többé már nem lesz szükséged a kérdésekre, mert automatikussá válnak.

1. Mi jelent értéket számodra? Az értékrend nem más, mint amikor tudod, számodra mi a
legfontosabb. Gondolj azokra a dolgokra, amelyek igazán számítanak neked, azokra a
tulajdonságokra, amelyekkel rendelkezni szeretnél, azokra az elvekre, amelyek szerint élni
akarod az életedet. Amint meghatároztad ezeket az értékeket, minden cselekedeted és
választásod ezekből kell, hogy fakadjon.

2. Mik a céljaid? Mit szeretnél elérni az életedben? A következő néhány évben? Ebben a
hónapban? Ma? Ha tudod, mit akarsz elérni, el tudod majd dönteni azt is, hogy egy bizonyos
cselekedet vagy egy tárgy segítségedre lesz-e majd céljaid elérésében.

3. Mi az, amit szeretsz? Gondolj csak bele, hogy mit szeretsz! Kivel szeretsz időt tölteni? Mit
csinálsz szívesen?

4. Mi fontos a számodra? Hasonló elvek alapján készíts listát azokról a dolgokról, amelyek a
munkádban a legfontosabbak, vagy bármely más területen, amellyel foglalkozol.

5. Mivel érhető el a legnagyobb eredmény? Ha választanod kell több feladat vagy projekt
közül, gondold át, vajon melyik az, amely által a legnagyobb előrelépést érheted el a
magánéletedben vagy a karriered tekintetében. Melyik az, ami minden másra nagy hatással
lesz? Például, ha választanod kell, hogy elintézel pár telefont, részt veszel egy üzleti találkozón,
vagy megírsz egy beszámolót, akkor gondold végig ezeknek a feladatoknak a hatását. Az
ügyfelek, akiket felhívnál, talán elköltenének fejenként száz dollárt a cégnél. A találkozón egy
olyan ügyféllel tárgyalnál, aki akár tízezer dollárt is hozhatna a házhoz, amennyiben üzleti
megállapodás születik. A beszámoló olyasmi, amit tán soha el sem olvasnak. Ebben az esetben
a találkozó az, amivel a legnagyobb hatás érhető el, tehát ez a legfontosabb feladatod.

6. Hosszú távon minek lesz a legnagyobb hatása? Különbség lehet egy dolog hatásának
nagysága, és annak hosszú távú értékelése között. Az előbbi példában a tárgyalás a jövő héten
akár tízezer dollárt is hozhat. Egy hosszú távú marketing kampány viszont több százezer dollár
bevételt eredményezhet a következő egy év folyamán. Ami az értékeket illeti, azt nem csupán
pénzben mérhetjük. Az értékmérő bármi lehet, ami értéket jelent a számodra.

7. Szükségein van erre, vagy tényleg akarom ezt? Ez a kérdés nagyon hasznos olyankor, amikor
azon morfondírozol, hogy megvásárolj-e valamit, vagy sem. Mi az, amire valóban szükséged
van? És mik azok, amiket csak szeretnél a magadénak tudni? Ha pontosan ismered a
szükségleteidet, megszabadulhatsz azoktól a dolgoktól, amikhez csak a bírvágy vezérel, de
valójában nem szükségesek.
8. Válj meg mindentől, amire alapvetően nincs szükséged. Néha hasznos, ha hátulról kezdjük,
amikor nehezünkre esik megtalálni a legszükségesebb dolgokat. Ha például van egy tennivaló
listád, kezdd azzal, hogy kihúzod róla azokat a feladatokat, amik nem fontosak. Tudod, hogy
nem olyan fontos lemosni a kocsit, mint a számlákat befizetni, vagy azt a szivárgást
megjavítani, ami máris több száz dollárodba került a vízdíj számlán. Amint kisöpröd azokat,
amelyek nem fontosak, máris elérted, hogy a listádon megmaradó feladatok már eleve a
fontosabb fajtából valók.

9. Folyamatos újratervezés. Az első nyesegetés alkalmával többnyire nem jutsz el a lényegig, a

legalapvetőbb dolgokig, hanem csak eltávolítasz pár tételt, amelyek nem fontosak, a maradék
pedig kap még egy esélyt. Egy-két hét múlva aztán újra átgondolod, és megszabadulsz még
néhány dologtól. Addig folytasd, amíg azt nem tapasztalod, hogy ebből már tényleg nincs mit
elhagynod.

HOGYAN ALKALMAZZUK A KÉRDÉSEKET?

Életed bármely területén keresed is a lényeget, ez a néhány kérdés jó eszköz lesz majd
számodra, hogy segítsen a döntésben. A lényeg meghatározása képezi dolgaid
egyszerűsítésének első és legfontosabb

részét, a munkahelyi feladatoktól és projektektől kezdve, az e-maileken át, a pénzügyeidben, a

céljaiddal kapcsolatosan, az életben vállalt kötelezettségeidben, egészen az otthonodban vagy
az íróasztalodon kallódó limlomokig. A lényeg kiválasztása fontos lépés afelé, hogy
hatékonyabbá válj.

A kulcs az, hogy rászánsz néhány percet (vagy órát, vagy akár napot is, ha szükséges), amikor a
szokásos tennivalóidat abbahagyva, tágabb értelemben is elgondolkozol felőlük. Valóban a
lényeges dolgokra összpontosítasz? Melyek ezek? Meg tudsz szabadulni a szükségtelen
dolgoktól? Szánd rá az időt, hogy választ adj az előzőekben megismert kérdésekre, és sokkal
ügyesebb leszel abban, hogy meglásd, mit kellene valójában elvégezned, és mi az, amit igazán
tenni akarsz. Jobban látod majd, hogy mi az igazán fontos, és segítségedre lesznek a kérdések,
hogy ezekkel a fontos dolgokkal foglalkozz. Ezáltal nagymértékben lecsökkentheted majd azt
az időt, amelyet jelentéktelen dolgokkal töltesz, vagy olyasmivel, amit utálsz, vagy amelyek a
személyes céljaidat illetően semmi eredményre nem vezetnek.

Íme, néhány mód arra, hogyan alkalmazd a lényeget feltáró kérdéseket:

• Elkötelezettségek az életedben: Melyek az alapvető elkötelezettségeid? Ha a fenti

kérdéseket használod, különösen azokat, amelyek az értékrendedre és céljaidra vonatkoznak,
közelebb kerülsz majd ahhoz, hogy kevesebb szükségtelen elkötelezettséged legyen.

• Éves célok: Minden év kezdetén duzzadunk a vágytól, hogy sok-sok célt elérjünk. Persze
végül nem mindig alakulnak úgy a dolgok, ahogy azt eredetileg megálmodtuk, és ennek egyik
oka éppen az, hogy túl sok célt tűztünk ki magunk elé. Inkább csak egy-két célt határozz meg
egy évre, és azokra összpontosíts. Tanuld meg használni a kérdéseket, hogy segítségükkel
meghatározd legfontosabb éves céljaidat, hisz a kevésbé fontos célokkal később is ráérsz
foglalkozni.
• Munkahelyi projektek és feladatok: Ha ezekből hosszú listát tudnál készíteni, akkor bizony
rájuk fér az egyszerűsítés! Használd a kérdéseket, hogy fontossági sorrendet tudj felállítani.
Mely projektekkel foglalkozol majd ezen a héten? Melyik feladatot végzed el ma? A
jelentéktelen tennivalók zömétől pedig igyekezz mielőbb megszabadulni. Erre a célra azok a
kérdések lesznek a legalkalmasabbak, amelyek a céljaidra, valamint az egyes feladatok által
elérhető eredményekre és következményekre vonatkoznak.

• E-mailek: Ha van húsz megválaszolandó üzeneted, használd a kérdéseket, hogy

meghatározd, melyik lesz az a három-öt e-mail, amelyekre még ma válaszolsz. A kevésbé
fontosak ráérnek holnap! Sőt, ha meg mered tenni, ne is foglalkozz velük.

• Pénzügyek: Ebben a témában a szükséges kontra akarom kérdéspár lesz fontos, de

hasznosak az értékrendedre vonatkozóak is. Ha a kiadásaidat összehangolod a céljaiddal és az
értékeiddel, sok felesleges költségtől szabadulsz majd meg, és anyagilag jobban jársz.

• Lomok: Kezdd a szükséges kontra akarom kérdéspárral, szabadulj meg mindentől, ami nem
szükséges, és folyamatosan gondold át ezeket újra és újra. így elérheted, hogy kigyomlálod a
szemetet, és megmarad mindaz, amire ténylegesen szükséged van, amit valóban szeretsz és
használsz.

• Rendszeres felülvizsgálat: A lehető legritkább esetben sikerül egy csapásra kiválasztani a

lényeget. Az alapvető dolgokat illető döntéssel időről időre újra foglalkozni kell, hisz új dolgok
gyűlnek fel, változik az értékrended, vagy képessé válsz arra, hogy egyre kevesebb és kevesebb
tárgyra legyen szükséged. Amikor életed egyik területét megvizsgáltad, és megszabadultál a
felesleges dolgoktól, máris írd be a naptáradba, hogy mikor fogsz megint visszatérni erre a
területre, így a felülvizsgálat folyamatos lesz. Tanuld meg élvezni a folyamatot, ahelyett, hogy
egy kőbe vésett cél elérésére törekednél.

Az egyszerűsítésnek nem az a célja, hogy kiüresedjék az életed, hanem. az, hogy helyet csinálj
benne azoknak a dolgoknak, amelyekkel igazán foglalkozni akarsz. Éppen ezért tudnod kell,
mit is szeretnél csinálni, mielőtt az egyszerűsítéshez hozzálátsz.

Harmadik alapelv: Egyszerűsítés - Szabadulj meg a szükségtelen dolgoktól!

Amint meghatároztad a lényeget, az egyszerűsítés elvileg már nagyon könnyen megy. A

gyakorlatban persze nem ennyire egyszerű a dolog, bár idővel annál könnyebb feladat lesz ez a
számodra, minél nagyobb gyakorlatra teszel szert.

Tegyük fel, hogy a teendők listájáról meghatároztad a három legfontosabb tennivalót, amivel
foglalkozni akarsz. Hogy egyszerűsítsd a listádat, először is szabadulj meg annyi jelentéktelen
feladattól, amennyitől csak tudsz.

Ez annyit jelent, hogy eltávolítasz mindent, ami nem minősül szükségesnek. Először kihúzod
azokat, amik nem igazán fontosak. Aztán, amit rá tudsz bízni másra, például kollégákra, azt
delegáld. Végül azokat a feladatokat, amelyeket el kell ugyan végezned, de nem fontos, hogy
ez még ma megtörténjék, egyszerűen halaszd el.

A neheze akkor jön, amikor mások szeretnének rád bízni valamit, de szerinted az nem
lényeges. Ilyen esetekben meg kell tanulnod nemet mondani. Az egyszerű kötelezettségekről
szóló fejezetben bővebben beszélünk majd erről, ám addig is fontos annyit megértened, hogy
nemet mondani annyit tesz, mint betartani az önmagadnak tett ígéretet, amely szerint csak a
legszükségesebb dolgokkal foglalkozol.

Ha ehhez arra van szükség, hogy azt mondd másoknak, nincs időd többet vállalni, akkor tedd
ezt. Ahogy gyakorlatot szerzel - és egyre

magabiztosabb leszel, mert látod, hogy hosszabb távon nagyszerű eredményeket érsz el azzal,
hogy ragaszkodsz a lényeghez -, egyre könnyebb lesz majd nemet mondanod. Ráadásul mások
is jobban tisztelnek majd, amiért őszintén megmondod, hogy mit tudsz elvállalni anélkül, hogy
túlterhelnéd magad. Tiszteletben tartják majd az idődet - de ezt előbb neked magadnak kell
megtenned.

Negyedik Fejezet: Ö sszpontosítá s

„Mi dolgom lenne a múlttal vagy a jövővel? Most élek!” - Ralph Waldo Emerson

A KEVESEBB EREJÉNEK negyedik alapelve az, hogy az összpontosítás a legfontosabb eszközöd.

Fókuszálj kevesebb feladatra, hogy hatékonyabbá válj.

Koncentrálj Egyetlen Célra, hogy azt elérd (erről bővebben később). Foglalkozz az éppen
aktuális feladatoddal, ahelyett, hogy több dolgot csinálnál egyszerre - és többet érsz el.
Összpontosíts a jelenre - és kevésbé gyötör majd a stressz és az aggódás.

Negyedik alapelv: Ha hatékonyabb szeretnél lenni, a legfontosabb eszközöd az

összpontosítás.

HOGYAN HASZNÁLD AZ ÖSSZPONTOSÍTÁST ÉLETED JOBBÁ TÉTELÉRE?

Először is lássuk azokat a különböző módokat, ahogyan az összpontosítás erejét használhatod:

• Összpontosíts egy célra! Számos tényező van hatással arra, hogy vajon elérsz-e egy célt, vagy
kialakítasz-e egy új szokást. Ezek közül az összpontosítás a legfontosabb. Tehát nem az
önfegyelem, nem a jutalom, nem a puszta akaraterő, még csak nem is a motiváció (habár ez
szintén nagyon fontos faktor). Amennyiben képes vagy a figyelmedet egyetlen célra vagy
szokásra irányítani, az esetek túlnyomó többségében el is éred azokat. Fókuszálás nélkül
viszont nem éred el a célodat, legfeljebb csak akkor, ha az olyan könnyű, hogy magától is
megtörtént volna. A dolog tényleg ennyire egyszerű.

• Összpontosíts a jelenre! Ez sok jó forrása lehet az életedben. Segít a stressz csökkentésében,

segít abban, hogy élvezd az életet, és még hatékonyabbá is tesz. Elérni azt, hogy a jelenre
figyelj, és ne a múltra vagy a jövőre, egyáltalán nem egyszerű feladat, és eltart egy ideig, mire
begyakorlod. A következő részben megtanuljuk, hogyan is kell ezt csinálni!
• Foglalkozz az éppen aktuális feladatoddal! Előfordult már veled, hogy annyira belemerültél
egy feladatba, hogy szinte megszűnt körülötted a világ? Nem érzékelted az időt, és teljesen
lefoglalt, amivel foglalkoztál. Ez az, amit népszerű kifejezéssel úgy nevezünk: „flow” (bővebben
lásd a 72-73. oldalon), és ami nagyon fontos összetevője a boldogság receptjének. Ha ugyanis
olyan a munkád, és a szabadidődben is olyan dolgokkal foglalkozol, amitől flow állapotba
kerülsz, az kétségtelenül boldogsághoz vezet. Az emberek számára nem az a legnagyobb
élvezet, ha üres fejjel bámulják a falat, hanem az, amikor belefeledkezhetnek valami szellemi
kihívás megoldásába. Első lépésként találj olyan munkát, amiért lelkesedni tudsz. Következő
lépésként szabadulj meg mindentől, ami csak elterelné a figyelmedet, és kizárólag a kitűzött
célodra fókuszálj.

• A pozitív dolgokra összpontosíts! Az egyik kulcsképesség, amire szert tettem, hogy

tudatosítom a negatív gondolataimat, majd pozitív gondolatokra cserélem azokat.

Akkor tanultam meg ezt, amikor leszoktam a dohányzásról és a rohanásról. Sokszor van úgy,
hogy legszívesebben hagynád az egészet a fenébe, és ha időben fülön nem csíped a negatív
gondolatokat, azok nagyra nőnek, és végül valóban feladod. Tanulj meg inkább a pozitív
dolgokra összpontosítani. Vedd észre, mennyire jól érzed magad! Gondolj arra, hogy ezt
mások is képesek voltak megcsinálni, és erre te is képes vagy! Gondolj arra, mennyire jó érzés
lesz majd, amikor eléred a kitűzött célodat, amin most dolgozol. Lásd meg a jót szinte minden
helyzetben. Tapasztalatom szerint boldogság lesz az eredménye annak, ha nem figyelsz az
életed nehézségeire, hanem inkább a jó dolgokra fókuszálsz. Légy hálás mindazért, amit
kaptál.

ÖSSZPONTOSÍTÁS EGYETLEN FELADATRA

Manapság a „multitasking” világban élünk. Hogy mit jelent ez? Már most is két projekten
dolgozol egyszerre, amikor megjelenik a főnököd, és eléd tesz még két újabb feladatot.
Miközben telefonálsz, beérkezik három új e-mail. Épp igyekeznél időben távozni a
munkahelyedről, hogy útközben még bevásárolhass a vacsorához, amikor megszólal a
mobilod. Közben összefutsz egy kollégával, akinek szüksége lenne még pár információra, arról
nem is beszélve, hogy a Google Readerben száznál is több cikk várja, hogy végre elolvasd.

Beletanultál, hogy az Internet korához méltó módon, villámgyors kézzel zsonglőrködj a

feladatokkal.

Az azonnali elérhetőséget biztosító technológiák korában folyamatosan zúdul ránk a rengeteg

információ és az időnket igénylő elvárás. Csakhogy az ilyen mértékű túlterhelés nem
embernek való! A tennivalók áradatában úgy érezzük, kezd minden szétesni bennünk és
körülöttünk.

Ezért vagyok én az úgynevezett multitasking helyett a single-tasking híve, vagyis annak, hogy
inkább egyetlen feladatra összpontosíts, és

dolgozz a lehető legegyszerűbb módszerekkel, hogy megőrizd szellemi egészségedet, és minél

hatékonyabbá válj. íme, néhány indok, hogy miért ne csinálj egyszerre több dolgot:

1. Mert kevésbé hatékony, hisz minden egyes feladat-típusnál át kell váltanod az ahhoz
szükséges sebességre, oda, majd vissza.
2. Mert bonyolultabb egyszerre több dologgal foglalkozni, ezért nagyobb az esélye annak,
hogy stresszes légy, vagy hibákat kövess el.

3. Mert miközben egyszerre több dolgot csinálsz, szinte megőrjíted saját magad, és kaotikussá
válik a körülötted levő világ is. Állítsd meg ezt a rettegést, és találj rá saját kis oázisodra, ahol
nyugalom és tisztánlátás uralkodik.

Nézzük, mi lenne, ha egyszerre csak egy dologgal foglalkoznál:

1. Reggel elsőként azon a feladaton kezdj el dolgozni, ami a legfontosabb. Ne is foglalkozz

mással addig, amíg nem végeztél ezzel a feladattal. Aztán jöjjön egy kis szünet, majd
következzék a második legfontosabb feladat. Ha ilyenekből sikerül elvégezned reggel kettőt
vagy hármat, akkor a nap hátralévő része már gyerekjáték.

2. Ha elhatároztad, hogy egy időintervallumban egy adott feladattal foglalkozol, akkor zárj ki
minden más zavaró tényezőt. Hagyd az e-maileket, kapcsolódj le az Internetről is. Kapcsold ki,
vagy némítsd el a mobilod, ha lehet. Csak és kizárólag arra az egy feladatra koncentrálj, és
igyekezz nem aggódni semmi más miatt.

3. Ha közben úgy érzed, meg kell nézned az e-maileket, vagy valami mást kellene csinálnod,
egyszerűen állítsd le magad. Vegyél mély levegőt, összpontosítsd a figyelmedet, és térj vissza
az elkezdett feladathoz.

4. Ha munka közben jönnek be új feladatok, gyújtsd azokat a bejövő postafiókodban, vagy írd
fel egy kis jegyzetfüzetbe, vagy legyen erre egy dokumentumod a számítógépen. Miután
feljegyezted a frissen felmerült tennivalókat, térj vissza az elkezdett feladatodhoz.

5. Időnként, amikor épp befejeztél egy feladatot, vess egy pillantást a feljegyzett tennivalókra
és a bejövő postafiókodra. Az ott talált feladatokkal egészítsd ki tennivalóid listáját, és
változtass az időbeosztásodon, ha szükséges. E-mail fiókodat és más bejövő postafiókjaidat
előre eltervezett rendszer szerint, meghatározott időpontokban ellenőrizd.

6. Előfordul, hogy a felmerülő feladat annyira sürgős, hogy az épp aktuális feladatod
befejezéséig nem tudod félretenni. Ilyenkor jegyezd meg vagy írd le, ha időt tudsz erre
szakítani, hogy hol is tartottál a folyamatban lévő dologgal, és minden dokumentumot,
jegyzetet, ami azzal kapcsolatos, együtt tégy félre. (Készíthetsz erre a célra egy külön tárolót.)
Aztán, amikor vissza tudsz térni az eredeti feladatodhoz, csak előveszed a félretett iratokat,
jegyzeteket, és ott folytatod, ahol abbahagytad.

7. Lélegezz mélyeket, nyújtózkodj, és időnként tarts egy kis szünetet. Élvezd az életet. Menj ki
a szabadba, csodáld meg a természetet. Próbáld megőrizni szellemi egészségedet.

HOGYAN ÖSSZPONTOSÍTSUNK A JELENRE?

Annak érdekében, hogy megőrizzük nyugalmunkat, hatékonyságunkat és józan eszünket, az

egyetlen feladatra való fókuszáláshoz hasonló módon megtanulhatunk a jelenre
összpontosítani, ahelyett, hogy a múltra vagy a jövőre figyelnénk.
A jelenre való fókuszálás elsajátítására csak egyetlen módszer létezik: a gyakorlás. Ez eleinte
megterhelő feladat lesz, hisz az elménk elkóborol. Egyszer csak azon kapod magad, hogy arról
gondolkozol, hogy most mire gondolsz, hogy jól gondolkozol-e, amikor azt gondolod, és hogy
van-e egyáltalán olyan, hogy jól... és így tovább, aztán már nem is vagy a jelenben. Ezt meta-
gondolkodásnak is nevezzük, és teljesen normális dolog. Mindenkivel előfordul.

Ne ostorozd magad miatta. Ne keseredj el. Csak folytasd a gyakorlást. Gyakorolj reggel,
gyakorolj, amíg ebédelsz, gyakorolj az esti séta vagy kocogás közben, gyakorolj, miközben a
vacsora után elmosogatsz. Gyakorolj, amikor csak tudsz, és megígérem, hogy egyre jobban fog
menni.

Íme, néhány jó ötlet a jelenre összpontosítás gyakorlására:

1. Ha eszel, ne csinálj mást, csak egyél! Annak, hogy a jelenben maradj, a legjobb módja az,
hogy egyszerre csak egy dologgal foglalkozz. Amikor eszel, ne olvass, ne gondolkozz valami
egészen máson, és ne vasalj. Egyszerűen csak egyél. Figyelj oda arra, amit eszel. Éld át az ízét,
az élményét. Egyél lassan. Ugyanez érvényes minden másra is, a mosogatástól a zuhanyozásig,
a vezetéstől a munkádon át a játszásig. Ne foglalkozz egyszerre több dologgal, csak azzal, amit
éppen most csinálsz, és semmi mással.

2. Tudatosíts! Egy másik fontos lépés az, hogy egyre inkább tudatosítsd a saját gondolataidat.
Elkerülhetetlen, hogy a múltról vagy a jövőről gondolkozz. Ez rendben is van. Csupán vedd
észre ezeket a gondolatokat. Ez a tudatosítás majd magával hozza a változást.

3. Légy gyengéd! Ha a múlton vagy a jövőn jár az eszed, azért ne büntesd magad. Ne is próbáld
kitoloncolni a fejedből ezeket a gondolatokat, csupán vedd észre, hogy ott vannak, majd
gyengéden, kedvesen engedd el azokat. Aztán hozd vissza magad a jelenbe.

4. Mozogj! Nekem a mozgás a meditációm. Futok, és igyekszem csak futni. A futásra figyelek, a
légzésemre, a testemre, semmi másra, csak a jelenre. Gyakorlásnak tökéletes!

5. Napi rutin. Meditálni bármilyen tevékenység közben lehet. A mosogatás például kiváló
gyakorlási lehetőség. Lehet ez a te meditációd. Ha sétálsz, figyelj a sétára. Legyen minden,
amit csinálsz, gyakorlás is egyben!

6. Emlékeztesd magad! Egy emlékeztető a hűtő ajtaján, egy az íróasztalodon a számítógép

mellett, egy a falon - ezek mind jó ötletek. Akár egy automatikus e-mail küldő programot is
alkalmazhatsz, ami nap, mint nap emlékeztet arra, hogy a jelenre összpontosíts. Tégy meg
bármit, amire csak szükséged van, hogy folyamatosan gyakorolj.

7. Nincs kudarc. Néha meg fogsz botlani, de ez teljesen rendben van, mert ezt lehetetlen
elrontani. Csak az számít, hogy gyakorolj, és idővel, ha tovább folytatod, eléred majd, hogy a
jelenleginél többször tudsz majd ott lenni a mostban. Kudarc nem létezik. Még akkor sem, ha
egy időre abbahagyod. Ünnepeld meg minden apró győzelmedet.

8. Folyamatosan gyakorolj! Ha nyomasztónak érzed, csak végy egy mély levegőt. Amikor azt
kérdezed magadtól, hogy „Most mi a csudát csináljak!?”, akkor a válasz ez: „Gyakorolj
tovább!”
Ö tö dik fejezet: Ú j szoká sok kialakítá sa, és a kevesebb kihívá s ereje
AZ ÚJ SZOKÁSOK kialakításáról szóló ötödik alapelv a titka annak, hogy maradandó
változásokat érj el, amelyek tényleges javulást hoznak majd az életedben. E könyv minden
fejezetében számos javaslattal szolgálok a szokások megváltoztatását illetően, de ha
megpróbálnál minden változást egyszerre véghezvinni, az rendkívül nyomasztó lenne, és csak
szertefoszlatná az igyekezetedet. A sok változtatási próbálkozásod néhány héten belül a
semmibe veszne.

Ötödik alapelv: A tartós javulás érdekében alakíts ki új szokásokat

Tartós javulást kizárólag úgy érhetsz el, ha alkalmazod a kevesebb erejét. Havonta csak egy
szokást válassz, és minden erőddel azon légy, hogy elsajátítsd ezt az egyetlen szokást.

Minden új szokás kialakításánál segítségedre lesz egy kivételesen erőteljes eszköz: a kevesebb
kihívás ereje. Blogom, a Zen Habits olvasói közül több ezren ennek a 30 napos programnak a
segítségével alakítottak ki új szokásokat.

Ez a 30 napos program a következőképpen működik:

1. Döntsd el, melyik szokáshoz használod a programot! Havonta csak egy szokással foglalkozz.
Bármilyen szokást kiválaszthatsz; bármit, amiről azt gondolod, hogy nagy hatással lesz az
életedre.

2. Írd le a terved! Pontosan határozd meg, melyik nap mi lesz a célod, mikor hajtod végre új
szokásodat, mi lesz az a - már most a napi rutinod részét képező - dolog, ami az új szokásod
gyakorlásának a kiváltó ingere, valami olyasmi, amit már most is naponta csinálsz. Legyen
például a kiváltó inger a reggeli fogmosás, az új szokás a tornázás, és minden reggel rögtön a
fogmosás után tornázz. Jelöld meg, ki lesz az, akinek az eredményeidről beszámolsz (lásd a 3.
és 4. pontokat).

3. Vállald a célodat nyilvánosan! Mondd el jó sok embernek, hogy egy új szokást szeretnél
kialakítani. Ajánlom az online fórumokat, de írhatsz egy e-mailt a munkatársaidnak vagy a
családod tagjainak, barátaidnak. Mindegy, kinek, az a lényeg, hogy sokan tudjanak az
elhatározásodról.

4. Naponta számolj be ugyanezeknek az embereknek, hogy aznap sikerült-e betartanod az

elhatározásodat.

5. Ünnepeld meg az új szokásodat! Harminc nap elteltével új szokásod fog kialakulni. Továbbra
is oda kell figyelned, hogy mindennap csináld, de ha egész hónapban kitartó voltál, új szokásod
a hónap végére elég alaposan beléd vésődik majd.

MIÉRT MŰKÖDIK?

Ez a 30 napos program az új szokások kialakításának egyik legjobb eszköze. Sokszorosan bevált

módszer, mert szilárd alapokra épít:
• Elkötelezettség. Már önmagában az, hogy elkötelezted magad, kitűztél egy mérhető célt,
majd nyilvánosan vállaltad is azt mások előtt, hatalmas előrelépést jelent afelé, hogy sikeresen
kialakíts egy új szokást.

• Elszámoltathatóság. Napi beszámolási kötelezettséged arra ösztönöz majd, hogy töretlenül

folytasd az új szokásodat, és jó eredményről számolhass be a többieknek. Nagyon jó érzéssel
jár, amikor elmondhatod nekik, hogy ma is sikerrel jártál. Ez jelenti a jutalmadat.

• Bátorítás. Annak is van haszna, ha beszélsz a küzdelmeidről. Én például egyszer az egyik

harminc napos programom közben pár napra megbetegedtem, és ekkor megkértem a
többieket, hogy motiváljanak engem. Nagyon lelkesítőek voltak, és sikerült visszatalálnom a
formálódó szokásomhoz.

• Inspiráció. Ha azt látod, hogy mindenkinek olyan jól megy, az téged is inspirál. Ha nekik
megy, menni fog neked is! Mindig akad néhány igazán inspiráló ember minden csapatban,
amelynek tagjai hasonló programot követnek.

Az új szokás sikeres elérése érdekében nem elvárás, hogy csatlakozz a Zen Habits fórum egyik
30 napos programjához, de a célod elérése érdekében melegen ajánlom, hogy találj magadnak
egy csapatot - akár online, akár a közvetlen környezetedben -, akik melletted lesznek, hogy
kitarts az elhatározásod, az új szokásod mellett. Az Interneten számos fórumot és közösségi
kezdeményezést találsz, ahol efféle dolgokban támaszt kaphatsz. A csoport ereje nagy
segítségedre lehet majd a szokásod megváltoztatásában.

A SZABÁLYOK

A program sikere érdekében csupán néhány szabály betartása szükséges. Ha követed ezeket az
útmutatásokat, nagyon nehéz lenne elkerülnöd, hogy a harmincadik nap végére valóban
kialakítsd a kiválasztott új szokásodat.

• Egyszerre csak egy szokást válassz! Ezt a szabályt sose szegd meg, mert ha egyidejűleg több
új szokáson dolgozol, akkor biztosíthatlak, hogy a sikered esélyeit jelentősen csökkented.
Higgy nekem! Sokszor kipróbáltam így is, úgy is, és a saját tapasztalatom alapján egyszerre
több szokás változtatása esetén a kudarc esélye száz százalék. Amikor egyszerre csak egy
szokást próbálsz kialakítani, akkor ugyanez az arány ötven és nyolcvan százalék között van,
attól függően, hogy a többi szabályt betartod-e.

• Válassz egy könnyű célt! Ne vágj bele valami nagyon nehéz dologba, legalábbis ne az elején.
Később, amikor már jól megy a szokások átalakítása, vállalhatsz egy kicsit nehezebbet is, de
egyelőre maradj olyan dolgoknál, amelyekről tudod, hogy képes vagy mindennap megtenni.
Sőt, azt mondom, válassz valami annál is könnyebbet, mint amiről most úgy véled, menne
mindennap. Ha például úgy gondolod, hogy sikerülne naponta harminc percet mozognod,
akkor vállalj inkább napi tíz percet. Az, hogy ennyire megkönnyíted a kihívást, a siker egyik
legjobb biztosítékát jelenti.

• Válassz mérhető célt! Mindennap pontosan meg kell tudnod mondani, hogy a célod
végrehajtása sikerült, vagy nem sikerült. Ha a testmozgást választod, akkor határozd meg a
szükséges időt, vagy valami hasonlót (például napi húsz perc testmozgás). Bármi is a célod,
fontos, hogy mérhető legyen.
• Légy következetes! Jó lenne, ha az új szokásod gyakorlására mindennap ugyanabban az
időben kerülne sor - amennyiben ez lehetséges. Ha mozogni szeretnél, akkor annak időpontja
legyen például mindennap reggel hét, vagy este hat óra. Ez is segít a szokás kialakításában.

• Naponta jelentkezz! Azt is meg lehetne csinálni, hogy csak két-háromnaponta adsz jelentést
magadról, de nagyobb az esélyed a sikerre, ha ezt mindennap megteszed. Ez újra és újra
bebizonyosodott a programok során.

• Pozitívan állj hozzá! Légy felkészülve rá, hogy időnként lesznek visszaesések, de egyszerűen
csak vedd tudomásul ezeket, és menj szépen tovább. Ez a program nem a szégyenkezésről
szól!

12 KULCSFONTOSSÁGÚ SZOKÁS AZ INDULÁSHOZ

A könyvben szereplő bármely szokást kiválaszthatod, amiről úgy gondolod, leginkább javadra
lenne a munkádban vagy az életed más területén. De ha arra kérnél, ajánljak 12 új szokást az
induláshoz (egy-egy új szokást a következő év minden egyes hónapjára), ezt a tizenkettőt
ajánlanám, mert szerintem ezek hozzák egy ember életében a legnagyobb változásokat.
(Minden szokásról bővebben is beszélek majd a későbbi fejezetekben.)

1. Minden reggel határozz meg három Legfontosabb Feladatot!

2. Egyszerre csak egy dologgal foglalkozz! Ha valamihez hozzákezdtél, ne kapj bele más
feladatba!

3. Rendszeres feldolgozással tartsd üresen a bejövő postafiókodat!

4. Naponta legfeljebb kétszer nézd meg az e-mailjeidet!

5. Naponta mozogj öt, tíz percet!

6. Ha dolgozol, kapcsolj ki mindent, ami elvonhatná a figyelmedet!

7. Kövess egy bizonyos reggeli rutint!

8. Egyél naponta több gyümölcsöt és zöldséget!

9. Tartsd rendben az íróasztalodat!

10. Mondj nemet minden olyan kötelezettségre, ami nincs a rövid listádon!

11. Szánj naponta tizenöt percet arra, hogy megszabadulj a felesleges limlomoktól a
lakásodban!

12. Tartsd magad ahhoz, hogy az e-mailjeid ne legyenek 5 mondatnál hosszabbak!

Hatodik fejezet: Kezdd kicsiben!

IGAZ, hogy ha ennek a könyvnek csupán az első öt alapelvét követnéd, akkor is jól boldogulnál,
de a hatodik a biztosítéka annak, hogy sikerrel változtass a szokásaidon.
Hatodik alapelv: A siker érdekében kis lépésekben kezdj!

Az emberek gyakran fellelkesednek a változtatás iránt - legyen szó valami új

hatékonyságnövelő rendszerről, vagy akár egy testedzési programról és nagy ambícióval
vágnak bele.

A baj csak az, hogy ez a lelkesedés egy-két hét alatt többnyire elszáll, és a célkitűzés bukásra
van ítélve. Szinte minden újévi fogadalom erre a szomorú sorsra jut. Az emberek nagy lelkesen
belevágnak - aztán január végére ebből semmi nem marad.

A hatodik vezérelv - a kezdd kicsiben - megoldást jelent erre a problémára. Kövesd ezt az elvet
mindenben, amit csinálsz: a célkitűzésben, szokásaid kialakításában, akármilyen változás
esetén az életedben.

Bármikor és bármit is változtattam az életem során, ez az elv újra és újra bizonyítást nyert. Ha
belekezdek valamilyen testmozgásba, a

lehető legkönnyebbet választom, még akkor is, ha tudom, hogy menne több is. Ha új szokást
alakítok ki, akkor kis változtatással kezdem, akkor is, ha biztos vagyok benne, hogy nagyobbal
is meg tudnék birkózni. Amikor elhatároztam, hogy korábban akarok felkelni, akkor első
nekifutásra csupán tizenöt perccel keltem korábban.

MIÉRT MŰKÖDIK EZ AZ ELV?

Az emberek gyakran figyelmen kívül hagyják a hatodik alapelvet, mert nem igazán értik, miért
ennyire fontos. Íme, néhány fő ok, amitől a „kezdd kicsiben” olyan jól működik:

• Koncentrálja a figyelmedet. Az összpontosítás, ahogy azt a negyedik alapelvnél

megbeszéltük, hihetetlenül fontos, ha bármit is véghez akarsz vinni. Ha úgy fogsz bele valami
új dologba, hogy túl sokat vállalsz egyszerre, akkor szétszóródik a figyelmed, és kevésbé leszel
hatékony. Ám ha kicsivel kezded, arra tudsz fókuszálni, és hatékonyabb leszel.

• Tovább tart az erőd és a lelkesedésed. Ha kevesebbet vállalsz annál, mint amivel igazából
meg tudnál birkózni, erőre és lelkesedésre teszel szert. Olyan ez, mint a víz, ami a gát mögött
felgyülemlik. Ez a felgyülemlett erő és lelkesedés biztosítja, hogy nem fogy el belőled az
energia még az elején, hanem képes leszel sokkal tovább kitartani.

• Könnyebben kezelhető. Ami könnyebb, az jobb, különösen a kezdeteknél. Ha olyan változást

szeretnél létrehozni, amihez nehéz tartanod magad, akkor csak a kudarc esélyét növeled.

• Biztosítod a sikert. Először csupán annyira pici dologgal kezdd, amivel szinte garantált a siker.
Elismerem, egy kicsike siker nem annyira kielégítő, mint egy nagy siker, de nem lesz az örökké
olyan kicsi! Ha kis sikerrel indítasz, arra már tudsz építeni. Érj el még egy kis sikert, add hozzá
azt is, és így folytasd tovább. Végül a kis sikerek egész sorozata óriás sikerré adódik össze. És ez
mégiscsak sokkal tetszetősebb, mint egy óriási bukás.

• A fokozatos változtatás időtálló. Gondoljunk csak a diétázásra. Ha egy drasztikus, brutális

fogyókúrára fogod magad, és leadsz két hónap alatt húsz kilót, az bizony nagyon jól tud esni.
Csakhogy az esetek túlnyomó többségében az a húsz kiló bizony visszajön, sőt néha
többedmagával érkezik. Ha viszont csak kis változásokat vállalsz, mondjuk fél-egy kilót
hetente, azoktól a kilócskáktól nagyobb eséllyel vehetsz örökre búcsút. Ezt újból és újból
bizonyítják a fogyással kapcsolatos kutatások, és ez a szemlélet minden más változtatás esetén
is érvényes. Fokozatosan változtass, hosszabb időn át, apró lépéseket téve, így nagyobb
eséllyel fogod tartani magad a változtatáshoz, mint ha egyszerre kíséreltél volna meg
véghezvinni egy nagyot.

HOGYAN ALKALMAZZUK A KICSIVEL KEZDÉS ALAPELVÉT?

Szóval mi legyen az a kicsi, és mikor láss hozzá? Bármi, és bármikor. Bármilyen szokásról
legyen szó, bármilyen mozgásról, bármilyen hatékonyságnövelésről, bármilyen célról,
projektről vagy feladatról - kezdd kicsiben!

Íme, néhány példa:

• Mozgás: Kezdd napi öt-tíz perccel, fél óra helyett.

• Korán kelés: Kezdd azzal, hogy csak tizenöt perccel kelsz korábban, és nem egy-két órával.

• Hatékonyság: Próbáld ki csak öt-tíz percen át, hogy egyszerre csak egy dologra figyelsz.

• E-mailek: Kezdd azzal, hogy naponta csak néhány alkalommal kevesebbszer nézed meg az e-
mailjeidet.

• Egészséges táplálkozás: Először csak egy dolgot változtass az étkezéseden, ahelyett, hogy
felforgatnád az egész étrendedet.

• Egy nagyszabású projekt: Kezdd azzal, hogy csak egy kis feladatot választasz ki a nagy
projektből, ahelyett, hogy az egészet egy csapásra akarnád megoldani. Ez után jöhet a
következő kis rész, majd a következő, és így tovább.

• Lomtalanítás: Kezdd el az egyik fiókkal, ahelyett, hogy azonnal az egész irodádat, vagy az
egész otthonodat próbálnád megszabadítani a limlomoktól.

Má sodik rész - Alapelvek a gyakorlatban

Hetedik fejezet: Célok és projektek egyszerű en

AMIKOR CÉLKITŰZÉSRE kerül sor, én is éppoly nagyra törő vagyok, mint bárki más. Már a
munka terén is számos célom van, amelyeket el szeretnék érni. Ezekhez társulnak még a
személyes fejlődésre irányuló céljaim, a nyelvtanulástól a maratoni futásig. Miközben a
célkitűzés és a nekilendülés iránt mindig is nagy lelkesedés élt bennem, a kitűzött céljaim
lajstroma valahogy gyorsabban növekszik, mint ahogy ezeknek a megvalósításával
előrehaladok.

Célokat kitűzni könnyű, de ha ezek olyan célok, amelyeket érdemes elérni, a megvalósítás
bizony nehéz lehet.
Egy cél eléréséhez energia, összpontosítás és motiváció szükséges. Ez három olyan dolog,
amivel még a legelhivatottabb emberek is csak bizonyos mértékben rendelkeznek. Amikor
egyszerre sok célt vállalunk, a rendelkezésre álló energiánk, koncentrálási képességünk és
motivációnk megoszlik, így aztán gyakran elfogy a szufla a lelkesedés első heteiben. Közben a
céljaid a listán sorakozva porosodnak, téged pedig mardos a bűntudat, mert egyiket sem
váltottad valóra.

A célok elérésében tökéletes segítőnk a kevesebb ereje: Fogd vissza magad! Tűzz ki kevesebb
célt, és többet fogsz elérni!

Szűkítsd azoknak a projekteknek a számát, amelyekre összpontosítasz, hogy hatékonyabban

érhesd el őket.

AZ EGYETLEN CÉL RENDSZERE

Az Egyetlen Cél rendszere egyszerű: egy adott pillanatban csak egyetlen célra fókuszálsz, hogy
annak elérésében növelni tudd a hatékonyságodat. A célt meghatározott lépésekre bontod,
majd a részcélokra koncentrálsz, egyenként sorba véve azokat.

1. Válaszd ki a célt! Készíts egy listát azokról a dolgokról, amelyeket a következő néhány évben
szeretnél elérni. Ez a lista tartalmazhat tíz, vagy akár húsz különböző dolgot is. Most
nekiláthatnál, hogy egyszerre megvalósítsd a listán levő összes célt, vagy legalábbis annyit,
amennyit csak bírsz. Ettől viszont alighanem szétforgácsolódna az erőd, romlana a
hatékonyságod. Ehelyett inkább válassz ki Egyetlen Célt, és minden erőddel arra koncentrálj,
egészen addig, amíg végül is eléred, és kipipálhatod.

Ha rám hallgatsz, olyan célt válassz, amit igazán el akarsz érni. Minél erősebb vágy ég benned
a cél elérésére, annál nagyobb az esély, hogy végig kitartasz mellette, amíg csak el nem éred.
Ha csak így sóhajtozol: „De jó is lenne elérni a célomat!”, az bizony nem lesz elég. Olyan mély
vágy legyen benned, hogy ez a cél az elkövetkezendő hónapokban mindig ott díszelegjen a
fontossági sorrended élén.

Másik tanácsom az, hogy olyan célt válassz, amit körülbelül hat hónap - egy év alatt meg tudsz
valósítani. Ha egy évnél hosszabb ideig kell összpontosítanod, az már nyomasztó lehet, és
előfordulhat, hogy emiatt problémákba ütközöl. Ha pedig a cél hat hónapnál jóval kevesebb
idő alatt is elérhető, akkor viszont felmerül a kérdés: Valóban olyan ez a cél, amiért érdemes
küzdened?

Mi van akkor, ha valamire tényleg nagyon vágysz, de annak eléréséhez akár két év, vagy még
több idő szükséges? Ebben az esetben határozz meg részcélokat. Találd meg, mi lenne az első
részcél, amelynek eléréséhez már nem kell egy évnél több idő. Például, ha jogász szeretnél
lenni, be kell jutnod a jogi egyetemre, elvégezni több évnyi képzést, majd végül következik a
jogi szakvizsga. Ebben az esetben az első részcélod az legyen, hogy felvegyenek az egyetemre.
Ez a cél fél-egy év alatt elérhető.

2. Határozd meg a részcélokat! Miután az Egyetlen Célodat meghatároztad, a következő lépés

az, hogy olyan részcélra irányítod a figyelmedet, ami egy-két hónap alatt elérhető. A jogi
egyetem példájára visszatérve dönthetsz úgy, hogy megtalálod az öt legjobb jogi egyetemet a
számodra megfelelő területen, és ezekről minden fontos információt összegyűjtesz. Röviden
ezt a részcélt így nevezheted: Információgyűjtés az öt legjobb jogi egyetemről.

Részcélok létrehozása azért fontos, hogy lássuk a kis lépéseket, amelyek rövidebb idő alatt
elérhetők, mint az években mérhető cél. Ha az eredeti célt nem bontanád kis lépésekre, annak
nagysága és homályos körvonalai könnyen túlzott terhet jelenthetnének a számodra.
Példánkból kiindulva, bajosan lenne vállalható az a cél, hogy most sikeres felvételit teszel egy
jogi egyetemre. Ez a cél így nem érhető el, ezért könnyen teljesíthető lépésekre kell bontani.

3. Heti cél. Minden héten irányozd elő egy olyan tevékenység elvégzését, ami által közelebb
kerülsz az éppen aktuális részcélod megvalósulásához. Tehát, a példánkhoz visszatérve, ezen a
héten találd meg mindazokat a megfelelő színvonalú jogi egyetemeket, amelyek azokon a
területeken vannak, ahol szívesen tanulnál. Keresd meg az intézmények honlapjait, és kezdj el
olvasni róluk. Ez lenne a heti cél.

4. Napi tennivaló. Ezek után minden egyes napon válassz ki egy tennivalót, ami által közelebb
kerülhetsz heti célod megvalósításához. Legyen mindennap ez a legfontosabb tevékenységed.
Legyen ez az első dolgod reggel, még mielőtt bármi mást tennél. Ez segít majd koncentrálni az
Egyetlen Célodra, ahelyett, hogy lépten-nyomon félretolnád, amikor más, sürgősebbnek tűnő
dolgok jelennek meg a láthatáron.

Lehet, hogy ez bonyolultan hangzik, de a gyakorlatban meglehetősen egyszerű. Meghatározod

egy adott évre az Egyetlen Célodat. (Ezt bármikor megteheted, nem kell januárig várnod vele.)
Aztán meghatározod az aktuális részcélt, ami két-három hónap alatt elérhető. Ennek
megvalósítása érdekében minden hétre választasz egy heti célt, amit a napi céljaid
támogatnak: napról napra megteszel valamit, mint legfontosabb tennivalót.

Az Egyetlen Cél rendszere segítségedre lesz majd abban, hogy a célod elérésére fókuszálj, így
mindennap egyre közelebb és közelebb kerülsz hozzá. Ezáltal nem forgácsolod szét magad, és
sikerül minden energiádat a célod elérésére összpontosítanod.

EGYSZERŰ PROJEKTLISTA

Ha még nincs projektlistád, nagyon gyorsan készíts egyet! Sorolj fel minden projektet, ami
jelenleg az életed bármely területén folyamatban van, beleértve a munkahelyeddel, az
otthonoddal, a családoddal és egyebekkel kapcsolatos valamennyi projektedet. Egy projekt
arról ismerszik meg, hogy többnyire számos részfeladatot kell elvégezni, mire elkészül.
Általában több mint egy napba telik, hogy befejezd, de ha szeretnél olyan feladatokat is a
listára tenni, amelyek néhány óra alatt elérhetők, azt is megteheted.

Hány tagú lett a listád? Tapasztalat szerint a te listádon is tíz-húsz projekt szerepel, ám ha
jellemzően túlteljesítesz, vagy nagyon elfoglalt vagy, akkor ennél még több is lehet. Ez nem jó
dolog. A túl sok projektet megsínyli a hatékonyság.

Most kérek valami nagyon nehezet. Legalábbis néhányan nehéznek vélitek majd azt a
feladatot, hogy kiválasszátok a listáról a három legfontosabb projektet. Nem! Nem úgy értem,
hogy minden életterületről a három legfontosabbat, hanem összesen csak hármat!
Ez a háromtagú lista lesz az Egyszerű Projektlistád. Minden egyébnek a másodlagos listán a
helye. A másodlagos listán szereplő dolgokra is valószínűleg sor fog kerülni, de most éppen
nem ezeken dolgozol. Mégpedig addig ne dolgozz rajtuk, amíg az egyszerű listád mindhárom
projektjének a végére nem jártál.

Szeretnék itt valamit nagyon világosan kifejezni. Ha az általam javasolt módszerrel dolgozol,
akkor a másodlagos listáról az Egyszerű Projektlistádra nem kerülhet át újabb feladat
mindaddig, amíg az egyszerű listán szereplő mindhárom projekt le nem zárult. Tehát függeszd
fel a másodlagos lista projektjeit, amíg be nem fejezted az egyszerű listát. Nem csak az egyik
projektjét, hanem mind a hármat! Hogy miért? Azért, hogy elejét vegyük annak, hogy
miközben a másodlagos listádról fokozatosan új feladatokat teszel át az egyszerű listádra,
valamelyik projekt befejezetlenül megrekedjen az egyszerű listán. Ez segít abban, hogy
mindhárom legfontosabb projektedet intézd el, ne csak egyet vagy kettőt.

Amíg le nem zárod az egyszerű listádon szereplő három top-projektet, ezek legyenek a
figyelmed fókuszában, utána pedig az a három új projekt, amelyeket a legközelebb emelsz
majd át a másodlagos listádról az egyszerű listádra. Így biztosítható, hogy ne szóródjon szét a
figyelmed, és hogy végére járj a feladataidnak.

Ajánlom, hogy minden válogatás alkalmával kerüljön rá az Egyszerű Projektlistádra legalább

egy olyan projekt, amely a fő célod felé visz. A többi lehet egy munkával kapcsolatos projekt és
egy magánjellegű projekt, ha éppen így szeretnéd. Úgy csináld, ahogy neked a legjobban
megfelel.

És mi lenne akkor, ha csak egyetlen projekttel foglalkoznál? Arra gondolok, hogy ha attól, hogy
három projektre szorítkoztál, hatékonyabbá tudtál válni, mi lenne akkor, ha ugyanezt
megpróbálnád egy projekttel? Az ember azt gondolná, ez logikusan hangzik, mivel azt is
ajánlottam, hogy Egyetlen Fő Célod legyen. A valóság ellenben az, hogy szinte minden
projektben előfordulnak fennakadások, amikor információra várunk, vagy arra, hogy valaki
visszajelezzen, vagy elvégezzen valamit, amit rábíztál. Elég ritkán fordul elő, hogy belekezdünk
egy projektbe, és addig dolgozunk rajta, amíg a végére nem értünk, anélkül, hogy várakoznunk
kellene. Ha van erre lehetőség, azt ajánlom, ragadd meg. Kezdd el, és ne foglalkozz semmi
mással, amíg be nem fejezted.

Sajnos ez elég ritkán fordul elő. Valamire mindig várnunk kell. Akár arra, hogy mások egy
részfeladatot befejezzenek, vagy információt kapjunk, vagy lezáruljon egy kapcsolódó
folyamat, mielőtt tovább tudnánk lépni. Ezért jó, ha több dolgot csinálunk egyszerre, de nem a
feladatok szintjén, hanem projektszinten. Amíg az egyik projekt áll, mondjuk, egy órán vagy
egy napon, esetleg akár néhány napon át, addig lehet dolgozni egy másikon. Azt tapasztaltam,
hogy ha projektszinten több dolgot csinálunk egyszerre, akkor az három esetében működik a
legjobban. Háromnál több projekt vállalása már a hatékonyság rovására megy.

Ahhoz, hogy működjék ez a rendszer, az kell, hogy egy-egy projekt befejezése ne igényeljen
egy hónapnál - ideális esetben egy-két hétnél - több időt. Ha egy projekt, mondjuk, eltart egy
évig, akkor nem tudnál semmi máson dolgozni egy éven át, amíg azt be nem fejezed. Ez azért
már túl hosszú idő ahhoz, hogy az életed többi részét parkoló pályára állítsd. Ezért aztán a
hosszú projekteket oszd fel több rövidebb részre, amiket már körülbelül egy hónap - vagy
annál rövidebb idő - alatt be tudsz fejezni. Példának okáért, ha szeretnél elindítani egy
magazint, akkor lehetne az első projekted az, hogy kitaláld a dizájnt, aztán a következő lépés
egy csapat összehozása lenne, majd a szükséges anyagi források megtalálása következne, és
így tovább.

ARRA KONCENTRÁLJ, HOGY BEFEJEZD

Projektjeink kezelése közben sokszor megfeledkezünk arról, hogy végül is mi az, ami igazán
fontos. Meglehet, túlzottan lefoglal a szervezés, hogy feladatlistákat készítsünk, határidőket
tűzzünk ki, vagy feladatokat delegáljunk a csapat különböző tagjainak. Lehet, hogy a
megbeszélésekben vagy az e-mail küldésben veszünk el, vagy arra megy el az összes időnk,
hogy a csapat többi tagjával egyeztetünk az Interneten. Előfordulhat az is, hogy a technikai
részletekbe temetjük bele magunkat.

Pedig minden projekt lényege, hogy a végére érjünk. A befejezés. Naponta figyelj arra, hogy a
projekted közelebb kerüljön a lezáráshoz. Tedd félre mindazt, ami csak eltereli a figyelmedet.
Amennyiben szükséges, foglalkozz egy másik projekttel a kiválasztott három projekted közül,
de mindenkor ügyelj arra, hogy egyszerre csak egy projektre koncentrálj.

Íme, néhány ötlet, amelyek segítségedre lehetnek abban, hogy eljuss a lezáráshoz:

• Legyen világos az elmédben, milyen eredményt akarsz! Honnan fogod tudni, hogy a
projekted a végéhez ért? Szükséges tisztán meghatároznod annak kimenetelét. Lásd lelki
szemeiddel, hogyan néz majd ki, miután elkészült, majd írd ezt le néhány mondatban az
egyszerű listádon, a projekt címe mellé. Ez a cél az, aminek az eléréséért dolgozol.

• Térj át a projektszintről a feladatokra! Lényegében egy projektet nem tudsz egy csapásra
elvégezni - amit meg tudsz csinálni, azok a feladatok. Miután a kívánt eredményt
meghatároztad, a következő tennivalód egy projekt kezdetén az, hogy végiggondolod, milyen
feladatokat kell elvégezned a kívánt eredmény eléréséhez. Majd vedd kézbe a feladatok
listáját, válaszd ki, melyik legyen a következő lépés a célod felé vezető úton, és azzal
foglalkozz, hogy elvégezd ezt a feladatot. Amint kész, jöhet a következő, majd az azután
következő, és így tovább... Egyik feladat a másik után.

• Úgy érsz célba, ha nap, mint nap kiválasztod a feladatot, ami előbbre visz. A napod kezdetén
válassz három Legfontosabb Feladatot. (Most nevezzük ezeket röviden LF-eknek. Később
bővebben kifejtem majd a témát.) Függetlenül attól, hogy mi egyebet sikerül még elintézned
aznap, ha ennek a három dolognak a végére jársz, akkor joggal érezheted, hogy az egy jó nap
volt. A napi három LF közül legalább egy (persze, ha lehet, akkor mindhárom) legyen
kapcsolatos a projektjeiddel. Ez a módszer abban segít majd, hogy minden nappal közelebb
juss azok befejezéséhez.

• Értékeld és ellenőrizd, hogyan haladsz! Egy projekt könnyen mellékvágányra futhat, amikor
az ember túl sokat foglalkozik a szervezéssel, a kommunikációval, a dolgok technikai oldalával,
az emberekkel, és így tovább. Hogy ezt elkerüld, és a célodat szem elől ne téveszd, hetente
tekintsd át a projektjeidet, és értékeld, mennyivel jutottál közelebb a lezárásokhoz, és milyen
feladatok várnak még a célig. Ha azon kapod magad, hogy olyasvalamivel foglalkoztál, ami
jottányit sem vitt előre, csak fókuszálj újra a célodra.
MIT TEGYEK, HA NEM ÉN DÖNTHETEK A PROJEKTJEIMRŐL?

Ha mázlid van, akkor egyedül rajtad áll, hogy hány projekten akarsz dolgozni, és az is, hogy mik
legyenek ezek. Sajnos, nincs mindenkinek ilyen szerencséje! Hidd el, ismerem azt a helyzetet,
amikor ott áll fölötted a főnököd, és megmondja (sokszor a legapróbb részletekbe menően),
hogy min is kellene éppen dolgoznod. Némely főnök igazi hajcsár! Lehet, hogy számára ez
megfelel, mint a hatékonyság bevált módszere, de ugyanez a te szemszögedből már sokkal
kevésbé ideális. Bármennyire is szeretnéd a hatékonyság érdekében három projektre szűkíteni
tennivalóidat, néha ez nem csak rajtad áll. Meglehet, hogy miután kiválasztottad a három
projektedet, jön a főnököd, ellát még egy halom feladattal, és elvárja, hogy rögtön bele is
kezdj azokba.

A helyzet azonban akkor sem reménytelen, ha nem vagy a magad ura, és nem vagy olyan
szerencsés helyzetben, hogy egyedül dönts a projektjeidről. Létezik ugyanis néhány stratégia,
amelyekkel elérheted, hogy csökkenteni tudd a projektek számát, amiken egy adott
pillanatban dolgozol.

Az itt ismertetett módszerek egyike-másika nem feltétlenül használható a te helyzetedben, de

válaszd ki azt, ami szerinted működőképes, és próbáld ki:

1. Készíts saját projektlistát! Ahelyett, hogy engedélyt kérnél, néha jobban jársz, ha csinálod,
amit legjobbnak látsz, aztán legfeljebb bocsánatot kérsz. Ez lényegében annyit tesz, hogy jól
végzed a dolgod, amennyire csak tudod, a főnököt meg elég lesz felvilágosítanod akkor,
miután sikert arattál a saját módszereddel. Ezt válaszd, ha a főnököd nem az a fajta, aki
mikroszkopikus részletekig mindent irányítani akar, és folyamatos jelentéseket követel arról,
hogyan haladsz a rád bízott feladatokkal. Ha egy hétre, de legalább pár napra békén szokott
hagyni, akkor beválhat neked ez a stratégia. Amikor a rád bízott feladatokat egytől egyig
kipipáltad, bemutathatod a főnöködnek ezt a módszert, mint sikered zálogát, vagy akár ne is
szólj róla egy szót sem, csak csináld így tovább. Meglehet, hogy a főnöködet nem érdekli,
milyen módszerrel dolgozol, mindaddig, amíg elvégzed a rád bízott munkát.

2. Halaszd el! Amennyiben a főnököd ragaszkodik hozzá, hogy több mint három projekten
dolgozz egyszerre, sőt folyamatosan beszámoltat, akkor a késleltetési taktikával
próbálkozhatsz. Ez azt jelenti, hogy változatlanul a három fő projekteddel foglalkozol, próbálod
tető alá hozni ezeket, amilyen gyorsan csak lehet, a többit pedig, amikhez szintén ragaszkodott
a főnököd, egyszerűen későbbre halasztod, és akkor kezdesz velük foglalkozni, miután az első
hárommal már végeztél. Kérj pár nap haladékot, egyes részfeladatokkal bízz meg másokat,
amivel eléred, hogy néhány napig neked még ne kelljen azzal a projekttel foglalkoznod. Mondd
csak azt, hogy ma nem jutottál el odáig, hogy ezzel a dologgal foglalkozz, mert más
feladatokon dolgoztál (ami igaz is). Nem arra buzdítalak, hogy tisztességtelen légy, hanem
csupán tisztességes halasztásra, ha szükséges.

3. Beszélj a rendszeredről a főnöködnek! Szerintem ezen a listán ez a legjobb ötlet. Ha úgy

gondolod, vállalni tudod, melegen ajánlom. Hogyan működik ez? Ülj le a főnököddel, és mesélj
neki a rendszeredről, az Egyszerű Projektlistáról. Mondd el neki, hogy ettől hatékonyabb
leszel, és hogy ezzel a rendszerrel, határokat szabva, sokkal több dolgot tudsz majd
végigcsinálni. Ezek után már csak arra ügyelj, hogy tartsd az adott szavad, ugyanis a főnököd
nem lesz elragadtatva, ha azt látja, hogy gondosan kiválasztottad a három projektet, amikkel
nem haladsz előre, csak ülsz rajtuk, mint kotlós a tojásokon. Ha azt látod jónak, mutasd meg a
főnöködnek ezt a könyvet, hadd olvassa el ő is.

4. Kérd meg a főnöködet, hogy válasszon! Ha a fenti ötletek egyike sem alkalmazható a te
helyzetedben, ha a főnököd ragaszkodik hozzá, hogy újabb és újabb projektekkel lásson el, és
elvárja, hogy mindegyiknek nekiláss, akkor eljött az a pillanat, amikor őszintének kell lenned
vele. A te időd is véges, és nem tudsz mindent egyszerre csinálni. Beszélj erről a főnöködnek,
és mondd, hogy ha nem szeretné, hogy te dönts arról, mikor melyik feladatokkal foglalkozz,
akkor mondja meg ő, hogy melyiket választja ki neked. Mutasd meg neki azokat a projekteket,
amelyeket az utóbbi időben rád bízott, sorold fel minden tennivalódat, majd mondd el, hogy
pillanatnyilag három projekt fér bele az idődbe. Hagyd, hogy ő mondja meg, melyik három
projekt legyen az, amire minden erőddel koncentrálnod kell. Egyezz meg vele, hogy szólsz,
amint ezekkel végeztél, és ő választhatja majd ki a következő hármat is, és így tovább...
Amennyiben a főnököd nem érti meg, hogy a munkaidőd limitált, és nem tudsz száz dolgot
csinálni egyszerre, akkor gondolkozz el az állásváltoztatáson, ugyanis ez a főnök, enyhén szólva
is, többet vár el tőled, mint ami emberileg lehetséges.

Nyolcadik fejezet: Feladatok egyszerű en

HA AZ ELŐZŐ FEJEZET ÚTMUTATÁSAIT KÖVETVE LEEGYSZERŰSÍTETTED a céljaidat és a
projektjeidet, nagy előrehaladást tettél afelé, hogy kevesebb munkával egyre hatékonyabbá és
erősebbé válj.

Ugyanakkor ne várd, hogy bármi lényeges eredményed legyen, amíg el nem értél a feladatok
szintjére. Semmit nem teszel, amíg el nem végzed a feladatokat.

Gyakorlatilag a feladatok leegyszerűsítése lesz a legfontosabb lépés. Mint mindig, ebben a

fejezetben is az lesz a középpontban, hogy kevesebb tennivalóval, de a feladatokat
hatékonyan elvégezve többet teljesíts, és így csökkenjen a stressz.

Mindezt úgy érjük el, hogy betartunk bizonyos korlátozó szabályokat, egyszerre csak egy
dolgot csinálunk, és a nagy helyett a kicsire figyelünk.

LEGFONTOSABB FELADATOK(LF)

A határok megszabásának ereje a feladatok szintjén abban rejlik, hogy mindössze a három
Legfontosabb Feladatot (LF-et) választjuk ki, és aznap kizárólag ezekre figyelünk.

Ez tényleg nagyon egyszerű. Mindennap az legyen az LF, amit leginkább el kell végezned, vagy
amit a legjobban szeretnél elvégezni. Nálam a napi három LF vált be, de meglehet, hogy neked
majd a napi két vagy négy LF lesz megfelelő. Ha rám hallgatsz, kezdd hárommal, és majd
meglátod, hogy nálad ez működik-e, vagy változtatni szeretnél.

Azért ugye, ez nem jelenti azt, hogy napjában csak három dolgot teszek!? Persze, hogy nem.
Fogd fel úgy, hogy függetlenül attól, mi mást végeztél el aznap, az a fő, hogy ezt a három
feladatot megcsináltad. Így aztán az ember igyekszik az LF-eket mihamarabb elvégezni. De
tényleg! Felkelek, iszom egy pohár vizet, hogy felébredjek tőle, és nekilátok.
Mi lesz a többi aznapi tennivalóval? Nos, ezek jobbára kisebb jelentőségű feladatok,
elintéznivalók, amiket persze mégis meg kell csinálni. Az LF-ekben az a szép, hogy amint ezeket
elsődlegessé teszed, előbb fogod elvégezni azt, ami igazán számít, és ezzel megakadályozod,
hogy a kisebb, kevésbé fontos feladatok, amiket mindennap el kell intézned - mint az e-mailek,
telefonálás, papírmunka, intézkedés, megbeszélések, internetezés stb. -, az útjába álljanak a
napi legfontosabb tennivalóidnak. Amint végeztem az LF-ekkel, a maradék tennivalóimat
csoportosítva végzem el. Ezeket „feladat-csomagoknak” hívom (bővebben a következő
fejezetben). Mi tehát az LF-ek kulcsa? Legalább az egyik legyen a fő céljaimmal kapcsolatos. A
másik kettő a munkámhoz kötődhet (általában ez így is van), de legalább egy legyen olyasmi,
amit azért csinálok, hogy elérjem a célomat. Ezzel biztosítom, hogy mindennap előbbre lépjek
a céljaim felé.

El se hinnéd, micsoda nagy dolog ez! Mindennap teszek valamit, hogy a céljaim valóra
váljanak, és ez része a nap rutinnak. Választok egy feladatot, ami az egyik célomhoz közelebb
visz, és ezt naponta automatikusan megteszem.

A másik kulcspont, hogy kezdd az LF-ekkel, akár otthon látsz hozzá, akár munkába érkezés
után. Legyen ez az első tennivalód, mert ha későbbre halasztod, felgyülemlik a sok
elintéznivaló, és észre sem veszed, hogy anélkül múlik el a nap, hogy időt szántál volna a
legfontosabb feladataidra. Tudd le a nap elején az LF-eket, így minden más, amit ezeken túl
elintézel, már olyan lesz, mint a hab a tortán.

Ez igazán csak egy aprócska változást jelent a szokásrendszeredben, de próbáld csak ki, és
téged is ámulatba ejt majd, mint eddig már sokunkat. Néha óriási változások múlnak apró
változtatásokon.

Néhány kulcs ahhoz, hogy az LF-ekkel sikert érj el:

• Első dolgod legyen mindennap, hogy meghatározd az LF-eket!

• Tartsd magad a napi háromhoz!

• Győződj meg róla, hogy legalább az egyik LF legyen a céloddal kapcsolatos.

• Minden más tennivalód közepette koncentrálj arra, hogy ezeket a feladatokat elvégezd.

• Végezz az LF-ekkel a nap korai szakaszában, mielőtt még bármi másba belefognál.

• Ha nekilátsz az egyik LF elvégzésének, akkor ne csinálj semmi mást. Arra az egy feladatra
koncentrálj.

KIS FELADATOK

Fontos, hogy kevesebb feladatra koncentráljunk, viszont ezek jelentős feladatok legyenek.

Az igazi egyszerűsítés kedvéért azonban a feladatok nagyságáról is szót kell ejtenünk.

Meglehet, hogy ma csupán egy feladatra koncentrálsz, de ha ez az egy feladat óriási, és már a
gondolata is félelmet kelt benned, akkor megtörténhet, hogy annyira nyomasztóvá válik
számodra, hogy végül nem jársz a dolog végére. Hiába fogod vissza magad a vállalt feladatok
tekintetében, ha ezek a feladatok túl nagynak bizonyulnak. Inkább bontsd apró részekre
minden tennivalódat úgy, hogy az egyes részek elvégzése ne tartson egy óránál tovább. A
legjobb az lenne, ha beleférnének húsz-harminc, vagy akár tíz-tizenöt percbe. Minél kisebb a
részfeladatok időigénye, annál jobb, mert így nagyobb az esélye, hogy megcsinálod.

Tételezzük fel, hogy épp egy óriási feladattal nézel farkasszemet: „Éves jelentést megírni!”
Ránézel. Bámulsz bele a szemébe. Tudod, hogy meg kellene csinálnod, de ahelyett, hogy
hozzálátnál, csak révedezel a semmibe. Aztán úgy gondolod, előbb megnéznéd az e-maileket,
majd vetsz egy pillantást a bankszámládra („Hát, továbbra is mínuszban vagyok...”). Hogy jobb
kedvre derülj, megnézel egy weboldalt, amit kedvelsz, belátogatsz a fórumra, felhívsz egy
havert, aztán egy kollégát, de az az ijesztő méretű feladat csak nem akar eltűnni!

Mi lenne, ha e halogatási mutatvány helyett kis feladatokra bontanád a nagy feladatot?

Például „jelentéstervezet elkészítése”, vagy „ötletbörze a jelentés lehetséges témáiról”, vagy
„megírni az első fejezetet” - ezek mindjárt jobban hangzanak, nemde? Így igaz, mégpedig azért
hangzanak jobban, mert mindegyik olyan, amit képes vagy rövidebb idő leforgása alatt
elvégezni. Sokkal kevésbé félelmetesek. Egytől egyig olyanok, amelyekhez csak hozzá kell
látnod, és tíz-húsz perc múlva már végeztél is velük.

Bármikor azon kapod magad, hogy halogatsz egy fontos feladatot, gondold végig, hogyan
lehetne több kis feladatot csinálni belőle. Aztán láss hozzá. Semmi halogatás, csak láss hozzá.
Amikor belekezdesz, lendületet nyersz, és átbillensz a kezdeti ellenállást okozó akadályokon.
Így nagy eséllyel az első kis feladat után hozzálátsz a másodikhoz is, majd a harmadikhoz, és
így tovább, amíg végül teljes egészében befejezed azt az ijesztően nagy feladatot.

Jegyezd meg: a kis feladatok mindig jobbak a nagy feladatoknál.

Kilencedik fejezet: Idő gazdá lkodá s egyszerű en

ÉLNEK KÖZÖTTÜNK szuper-fegyelmezett emberek, akik minden percet beosztanak, majd
betűről betűre betartják mindazt, amit elterveztek. Aztán, ugyebár, itt vagyunk mi, a többiek.
Mi is megtervezzük, hogy mit fogunk csinálni, csak valahogy a napjaink és a tervek távolról
sem hasonlítanak egymáshoz.

Természetesen ennek az az oka, hogy körülöttünk minden folyamatos mozgásban van, és

nekünk tartanunk kell az iramot ezekkel a változásokkal. Az időgazdálkodásnak nem kell időt
rabló, merev tényezőnek lennie az életedben, különösen akkor nem, ha a te munkabeosztásod
is rugalmas, mint manapság annyi emberé. Időgazdálkodásod legyen egyszerű, és kerüld a
merevséget, csakúgy, mint a bonyolult terveket.

NYITOTT MEGKÖZELÍTÉS

Mindazoknak, akiket feszélyez egy előre meghatározott terv követése, és jobban szeretik a
nyitott hozzáállást, ajánlom a minimalista idő- gazdálkodást. Életedet a határidőnaplód helyett
inkább a pillanatnak vesd alá.

Hogy ezt miként tedd? Hát, először is, ne egyeztess előre találkozókat. Ez elég meghökkentő
lehet sokak számára, de lényegében nem új ötlet, és már számos embernél bevált. A dolog úgy
működik, hogy amikor valaki találkozót szeretne megbeszélni veled, akkor elmondod neki,
hogy te nem egyeztetsz időpontokat. Ehelyett kérd meg az illetőt, hogy egyszerűen hívjon fel
röviddel az előtt, amikor találkozni szeretne veled, és majd akkor megmondod, hogy éppen
ráérsz-e. Ha szabad vagy, menj, és találkozz vele. De a tanácsom az, hogy igyekezz minél
kevesebb találkozóra járni, ha haladni akarsz a munkáddal. Természetesen lesznek olyan
esetek, amelyeket szeretnél bejegyezni a naptáradba. (Én a Google naptárát használom, mert
az bárhonnan elérhető.) Ide beírhatsz olyan találkozókat, eseményeket, amelyeket látni
szeretnél, ha a naptáradba belenézel, még akkor is, ha nem feltétlenül akarsz azokon részt
venni. Használd a naptárat arra, hogy lásd, mik az opcióid, de ne hagyd, hogy a naptár mondja
meg, miről szóljon az életed. Általánosan érvényes, hogy még ilyen módon sem célszerű
túlzsúfolnod a naptáradat.

Nos, akkor mit is csinálj időbeosztás helyett? Ismerd a saját fontossági sorrendedet (erről
bővebben szót ejtek a következő részben), és percről percre döntsd el, mivel kellene
foglalkoznod a teendőid súlya alapján, attól függően, hogy épp mennyi idő áll a
rendelkezésedre, és mennyi erőt érzel magadban.

Tanulj meg a jelenben élni, kizárólag az éppen aktuális feladatra koncentrálni, és abba teljesen
belemerülni. Ha azon kapod magad, hogy nincs benned semmi lelkesedés az iránt, amit most
csinálsz, akkor engedd meg magadnak, hogy átválts valami olyanra, ami jobban felvillanyoz.
Minél inkább lelkesedsz egy feladat vagy projekt iránt, annál több energiát fordítasz rá, és
annál jobban boldogulsz majd vele.

Azt az élményt, amikor egy feladatban teljesen el tudsz merülni, „flow”-nak nevezzük. A flow
az utóbbi időben a figyelem középpontjába került mind a tudományos világban, mind pedig a
hatékonyság-kutatás terén, mivel azt tapasztaljuk, hogy a flow állapot nem csak hatékonnyá,
hanem boldoggá is tesz. Ha nagyon egyszerűen akarnék

fogalmazni, azt mondanám, hogy a flow az az élmény, amit átélsz, ha teljesen belefeledkezel
egy feladatba. Annyira belefeledkezel, hogy megszűnik körülötted a világ, nem érzed az idő
múlását. A cél tehát az, hogy megtanulj szándékosan flow állapotba kerülni.

Néhány mód arra, hogy átéld a flow-t:

1. Olyan feladatot válassz, amiért lelkesedni tudsz. Ha nem hoz lázba, akkor flow élményt sem
okoz.

2. Válassz olyan tennivalót, ami kihívást jelent a számodra, de se túl nehéz, se túl könnyű ne
legyen, mert ha nehéz, akkor nagy erőfeszítésedbe kerül elérned a flow-t, ha meg túl könnyű,
akkor csak elunod magad.

3. Szüntesd meg a külső figyelemelterelő hatásokat. Minél kevesebbet gondolsz közben bármi
másra, annál jobb. Fókuszálj minden erőddel erre a feladatra. Gondoskodj róla, hogy egyéb
események és körülmények, mint például telefonhívások, e-mailek, chat üzenetek, SMS-ek, az
íróasztalodon heverő limlomok vagy bármi más, ne terelhessék el a figyelmedet.

4. Merülj bele abba, amit csinálsz. Kezdj hozzá, és semmi mással ne törődj. Felejts el mindent,
és hagyd, hogy a világ zaja a távolba vesszen. Lelkesen dolgozz, és élvezd, amit csinálsz.
Figyelem! Ilyenkor, ha megszűnik körülötted a tér és az idő, bizony előfordulhat, hogy lekésed
a következő találkozódat. Hát éppen ezért mondom, hogy nem olyan jó ötlet túl sok találkozót
egyeztetni...

LÉGY TISZTÁBAN A SAJÁT FONTOSSÁGI SORRENDEDDEL!

Felmerül a kérdés: ha nyitottan kezeled az időbeosztásodat, akkor honnan fogod tudni, hogy
éppen mikor mit kellene csinálnod? A titok nyitja a fontossági sorrendben rejlik. Emlékezz csak
vissza az LF-ekről szóló fejezetre (Legfontosabb Feladatok). Lényegében az a dolog nyitja, hogy
minden reggel meghatározod, hogy mit akarsz elérni azon a napon. Készíts egy rövid listát
arról a három dologról, amit aznap tényleg el szeretnél intézni. A három legfontosabb
dolgodról. Csinálhatsz más listát is, amin az egyéb, apró-cseprő tennivalóid szerepelnek,
amiket majd (egy későbbi időpontban) egy füst alatt rendezni fogsz, de a napod elsősorban az
aktuális három Legfontosabb Feladatodról szóljon. Ne a határidőnaplód, hanem ez a három
feladatod legyen a meghatározó.

Miután a fontos feladataid listáját meghatároztad, a nagy trükk az, hogy miként tudsz ezekre
összpontosítani. Érdemes egyszerre csak egy dologgal foglalkoznod. Ha el szeretnél készülni a
napi három legfontosabb dologgal, akkor egyenként vedd sorra őket, és az éppen soron lévő
egyet addig csináld, amíg be nem fejezted. Tudom, ez vad ötletnek tűnik majd a benned ott
lapuló „multitasking” világbajnok számára (aki mindent egyszerre csinál), de a „single-tasking”,
tehát ha egyszerre csak egy dologgal foglalkozol, nem csak sokkal hatékonyabb módszer,
hanem még a lelked nyugalma szempontjából is előnyösebb.

Eltart majd egy ideig, mire hozzászoksz, hogy egyszerre csak egy dolgot csinálj, ha eddig
feladatról feladatra repkedtél. Ez teljesen természetes. Akárhányszor rád tör a vágy, hogy az
éppen aktuális tennivalód befejezése helyett inkább belekezdj valami másba, légy elnéző
magaddal, és gyöngéden, de határozottan vezesd vissza figyelmedet a már elkezdett feladatra.
Tarts ki, és hamarosan azt figyelheted majd meg, hogy a legfontosabb dolgaidat ripsz-ropsz
elintézted.

Miközben a fontos feladaton dolgozol, eszedbe jutnak majd más teendők is, amiket szintén el
kell végezned. Lehet, hogy odamegy hozzád egy munkatársad, és megkér valamire, vagy épp
akkor támad egy jó ötleted. De az életedet nem irányíthatják az efféle ötletek, kérések és
gondolatok. Ha valami ilyesmivel találod szembe magad, akkor ahelyett, hogy rögtön feladatot
váltanál, csak jegyezd fel magadnak, hogy később átgondold az ügyet. Erre a célra legyen egy
papírlapod vagy egy kis füzetkéd, esetleg egy szöveges dokumentum a számítógépeden (ahová
a napi három Legfontosabb Feladatodat is felírod). Amikor lejegyezted, szépen térj vissza
ahhoz a tennivalóhoz, amivel előtte foglalkoztál. Miután elkészültél vele, nézz bele a listádba,
és döntsd el, mi legyen a következő dolog, amibe belefogsz.

CSÖKKENTSD A FELADATAID SZÁMÁT!

Minél kevesebb feladatot vállalsz, annál könnyebb lesz ezeket kezelned. Ha csak azokkal a
dolgokkal foglalkozol, amelyekkel egységnyi időráfordítással a legjobb eredményt tudod
produkálni, akkor kevesebb dolgod lesz, mégis hatékonyabbá válsz. Eközben a legegyszerűbb
eszközöket és rendszert használod majd, és az életedben sokkal kevesebb lesz a stressz. Nem
tudom, te hogy vagy vele, de nekem tetszik ez a kombináció.
A feladatkezeléssel kapcsolatban - bármi más szervezési feladathoz hasonlóan - az a filozófiám,
hogy mielőtt bármit megszerveznénk, redukálni kell. Talán nem meglepő, hogy amikor húsz
helyett csak három tennivalód van, azokat már nem is olyan nagy dolog megszervezni, sőt,
akár nem is kell szervezni. Időgazdálkodás terén ez annyit tesz, hogy csökkentjük a tennivalók
számát. Egyes feladatokat fel lehet számolni, másokat lehet delegálni vagy elhalasztani. Ne
vállald agyon magad! Mindig törekedj az egyszerűsítésre, redukálj, és szabadulj meg, amitől
csak lehet. Arra fordítsd a figyelmedet, ami fontos, minden más már gyerekjáték.

CSOPORTOSÍTSD A KISEBB FELADATAIDAT!

A három Legfontosabb Feladatodon túl mindig lesznek apró-cseprő elintéznivalóid is. Ezekkel
kapcsolatban két dolgot tarts szem előtt:

1. Ne hagyd, hogy az LF-ek elé furakodjanak a fontossági sorrendben.

2. Amennyire csak lehetséges, csoportosítsd, és tudd le egyszerre őket, hogy időt spórolj. Ezt a
trükköt sok számítógépes programban is alkalmazzák. Gyújtsd össze tehát, és egyszerre
végezd el a hasonló feladatokat, megspórolva magadnak az időt, ami rámenne a különböző
feladatok közti váltásra és átállásra. Ahelyett, hogy az egyik Legfontosabb Feladatod után
elintéznél egy telefont, aztán egy e-mailt, majd egy találkozót, utána dolgoznál egy
projekteden, aztán megint telefonálnál..., csinálhatod úgy is, hogy előbb elintézed a három
Legfontosabb Feladatot, aztán minden telefonhívást, ami mára van, utána minden e-mailt, és
így tovább, egy füst alatt elintézel minden hasonló feladatot együtt. A kevesebb váltás
kevesebb elveszett időt jelent, és egyszerűbb napirendet.

Ezeket az apró-cseprő tennivalókat jegyezd fel a napi LF listád alá, lehetőleg aszerint
csoportosítva, hogy mely feladatokat lehet együtt elintézni (pl.: e-mailek, telefonok stb.).
Persze, listázhatsz ömlesztve is, ha úgy tetszik. Azt viszont mindenképpen ajánlom, hogy
ezekkel majd csak a nap második felében foglalkozz. A nap elején a Legfontosabb Feladatokat
intézd el, hogy azzal már ne kelljen törődnöd, aztán jöhetnek az apróságok - ezeket pedig
gyorsan tudd le.

Íme néhány ötlet, hogy milyen feladatokat érdemes egy füst alatt intézned:

• Telefonhívások. Ahelyett, hogy a nap folyamán többször is telefonálnál, csak jegyezd fel
magadnak, hogy kiket kellene felhívnod, aztán amikor telefonálsz, egymás után hívj fel
mindenkit. Én általában fél órát szánok a telefonokra, ám lehet, hogy neked mások az
igényeid. Érdemes azt a lehetőséget is megfontolnod, hogy a fogadott telefonhívásokat is egy
meghatározott időszakra korlátozd. (Amikor nem vagy elérhető, irányítsd a hívásokat a
hangpostafiókodba.) Ez lehetővé teszi majd számodra, hogy a fontos dolgokra koncentrálj, és
ne zavarhasson meg ezekben bárki, akinek épp kedve szottyan felhívni téged.

• E-mailek. Manapság ezek igen jelentős szerepet töltenek be mindannyiunk életében. Az e-

mail olyan fontossá vált már, hogy eluralhatja az életedet, ha hagyod. Erre a témára szánom a
következő fejezetet, ám a lényeg leegyszerűsítve az, hogy a csoportosított ügyintézés
érdekében érdemes a nap folyamán meghatározott időszakokban ellenőrizned és
megválaszolnod az e-mailjeidet. Én a délelőtt tízet és a délután négy órát ajánlom, de te
tudod, neked mi válna be. Semmiképp se kezdd azonban az e-mailek kezelésével a napi
munkádat, mert annak az lehet a vége, hogy belefeledkezel, és nem kerítesz sort más, valóban
fontos tennivalókra és feladatokra.

• Elintézendők. Minden olyan dolgodat, amelyeket házon kívül kell elintézned, végezd el
egyszerre. Így időt takarítasz meg, mert csak egyszer kell rákészülnöd, hogy elmenj otthonról,
vagy kimenj az irodából. Csinálhatod ezt a munkaidő utolsó óráiban, vagy akár rászánhatsz
hetente egy napot ezekre az ügyekre.

• Papírmunka. Mostanában már nincs sok papírmunkám (papírmentesen dolgozom), de ez a

luxus a legtöbb irodában általában nem adatik meg. Ha neked még sok a papírmunkád, ha
nyomtatott anyagokat kell feldolgoznod, papírokat kitöltened, jelentéseket írnod, akkor ezeket
ne egyenként intézd a nap folyamán, hanem mindig egyszerre.

• Bejövő posta. Az e-mailekhez hasonló módszerrel, napi egy-két alkalommal nézd át a

beérkező postai küldeményeket. Ilyenkor döntsd el, mi a további teendő, vagy egyáltalán kell-
e tenned bármit is egy-egy levéllel kapcsolatban. Ha az íróasztalodon landolt minden levélnek
azonnali figyelmet szentelnél külön-külön, akkor ezek uralnák a napi beosztásodat - helyetted!
Inkább jelölj ki a levelek átnézésére egy bizonyos időszakot, amikor kiüríted a levelesládádat.

Találkozók, megbeszélések, értekezletek. Persze nem biztos, hogy te határozod meg, mikor
legyenek a találkozóid, de ha van beleszólásod, lehetőleg egymás után szervezd őket, és
mindegyiknek határozd meg pontosan a hosszát és a célját. Mindez azért is hasznos, mert így a
munkanapod nagy része szabad marad, hogy a valóban fontos dolgokkal foglalkozhass.
Viszont, ha csak lehet, kerüld az értekezleteket, a megbeszéléseket. Legtöbbjük merő
időpocsékolás!

Weboldalak. Hozzám hasonlóan valószínűleg te is rendszeresen meg szoktál látogatni bizonyos

weboldalakat. Ne hagyd, hogy ez a tevékenység a fontos feladataid végzésében megzavarjon.
Inkább határozz meg egy időpontot, amikor egyszerre valamennyit megnézed.

Kutatómunka. Egyes munkák esetében előzetes kutatómunka és adatgyűjtés szükséges, hogy

az ember elvégezze, amire készül. Ha lehetséges, ezt a felkészülést is egyszerre végezd el.

Karbantartási munkák. Minden munkához hozzátartoznak egyes kisebb feladatok, valamiféle

karbantartás. A bloggerek esetében, mint például nekem is, meg kell néznem az olvasói
hozzászólásokat, ellenőriznem és finomítanom a hirdetőrendszer beállításait, html kódokat
javítanom, és így tovább. Más munkák esetében egyéb karbantartási feladatok merülnek fel,
olyan tennivalók, amelyek nem tartoznak szorosan a fő tevékenységedhez, de azokat is meg
kell csinálnod. Ha lehetséges, egyszerre végezd el ezeket, lehetőleg a nap végén.

AZ EGYSZERŰ IDŐGAZDÁLKODÁS ESZKÖZEI

Az időgazdálkodás csak úgy lehet egyszerű, ha nem kíván sok segédeszközt, és a rendszer
irányítására használt eszközök maguk is egyszerűek. Ha a fent leírt egyszerű időgazdálkodási
filozófiát követed, neked sem lesz szükséged sok segédeszközre.

Íme, néhány egyszerű eszköz, amelyeket használhatsz:

• Naptár. Ahelyett, hogy vaskos határidőnaplót vagy bonyolult számítógépes programot
használnál, inkább azt ajánlom, vedd olyan egyszerűre a figurát, amennyire csak lehetséges.
Ha csak egy pár találkozód van naponta, akár egy szimpla falinaptár is elég lesz - más nem is
kell, csak minden naphoz egy kis rubrika, ahova beírod a napi tennivalókat, eseményeket. Ha
ennél több dologra kell odafigyelned, olyasmikre, mint a gyerekeid fociedzésének az
időpontjai, szülői értekezletek és hasonlók, akkor használj online naptárat - tudom ajánlani a
Google online naptárát (Google Calendar), mert egyszerű, gyors és könnyen elérhető bármely
Internet-kapcsolattal rendelkező számítógépről. A papír alapú naptár és a Google naptár
egyaránt alkalmasak arra, hogy azokra a tennivalókra emlékeztessenek, amiket nem szeretnél
elfelejteni.

• Papír jegyzetfüzet vagy szöveges dokumentum. Én egy olyan egyszerű kis füzetkét ajánlok,
ami elfér a zsebedben, és ez minden. Beleírhatsz bármely hirtelen jött ötletet, ami kipattan a
fejedből, beleírhatod az LF-eket (Legfontosabb Feladatok), csoportosíthatod a napi
tennivalóidat, és az Egyetlen Fő Célodat is. Ha csupán ez az egy eszközöd van, akkor nem túl
sokat kell vele törődnöd. Ha mégis inkább számítógépbe írnád a feladataidat, akkor egy
egyszerű szöveges dokumentumot ajánlanék erre a célra. Az én gépem is úgy van beállítva,
hogy van egy tennivaló listám, amit gyorsan kinyitok, ha le kell jegyeznem egy tennivalót vagy
egy ötletet. Mindennap a lista élére kerülnek az LF-ek, alá a csoportosított napi tennivalók,
végül a többi jegyzet, ötletek, egyebek. Naponta egyszer átrágom magam ezen a listán.

Tizedik fejezet: E-mailek egyszerű en

SOKUNK SZÁMÁRA az e-mail a munkavégzés megszokott módját jelenti. Gyakorlatilag a
„bejövő postafiókunkban” élünk, hisz a családdal és barátainkkal való kapcsolattartástól
kezdve, a nagy munkahelyi projektek lebonyolításáig, számtalan dolgot e-mailen intézünk.

Sajnos az e-mail egyszersmind nyomasztó tehertétellé is vált, ami eltereli a figyelmünket

fontos tennivalókról, és néha már azzal fenyeget, hogy átveszi az irányítást az egész életünk
felett.

Hidd el, van élet a postafiókon túl is! Csökkentsd minimálisra az e-mailezéssel töltött idődet!
Változtass e-mail hatékonyságodon azzal, hogy határokat szabsz! Légy az e-mailek mestere
azzal, hogy kiüríted a postaládádat.

Mindezeket lehetséges elérned, ha határokat szabsz, és megtanulod egyszerű szabályok és

szokások segítségével feldolgozni őket.

Megszabadulhatsz az e-mail világból, és visszatérhetsz a valóban fontos dolgokhoz, mint

amilyenek például az Egyetlen Fő Célod, a három legfontosabb projekted és a Legfontosabb
Feladataid (LF).

Használd a kevesebb erejét, hogy az e-mail nirvánában érezd magad. Egyszerűsíts, szabj
határt, és vedd észre, mennyivel erőteljesebbé válsz a leveleid terén!
CSÖKKENTSD BEJÖVŐ POSTAFIOKJAID SZÁMÁT!

Hányféle úton jutsz információkhoz? Egyesek akár hat különböző üzenő-rendszerben is

kommunikálnak: SMS, hangposta, papír dokumentumok, hagyományos postai levelek,
blogbejegyzések, üzenetek különböző online portálok (MySpace, Facebook, AOL stb.). Nos,
ezek mind egy-egy postafióknak felelnek meg, és mindegyikkel rendszeresen foglalkoznod kell.
A folyamat végtelen, de azért nem kell egyszersmind fárasztónak és stresszesnek is lennie.

Ha az információ-gazdálkodás kezelhetőbb és hatékonyabb szintjét szeretnéd elérni, kezdd a

bejövő postafiókjaid számának csökkentésével, a legkisebb lehetséges számig. Minden egyes
hely, ahová be kell jelentkezned, hogy ellenőrizd az üzeneteidet vagy a bejövő információkat,
egy-egy postafiókot jelent. Minél több ilyen forrásod van, annál nehezebb lesz kézben
tartanod őket. Ezért határozd meg, minimálisan mennyi postafiókra van szükséged ahhoz,
hogy még éppen működőképes maradj azokon a területeken, ahol információkat kell
befogadnod, aztán érd el, hogy valóban csak ennyi postafiókod legyen.

Így csináld:

1. Sorold fel mindazokat a módokat, ahogyan információkat fogadsz! Lehet, hogy első
nekifutásra kifelejtesz majd néhányat, de amint eszedbe jutnak, írd hozzá azokat is a listádhoz!
Digitális és analóg formátum egyaránt számít, tehát mindegy, hogy papír alapú vagy
számítógépes forrásról van-e szó.

2. Értékeld mindet aszerint, hogy mit ad hozzá az életedhez! Néha az után is visszajárunk egy-
egy postafiókot ellenőrizni, amikor már semmi értéket nem ad, csupán olyan kölöncöt jelent,
amivel foglalkoznunk kell. Van csipogód, és mobilod is? Meglehet, hogy arra a csipogóra már
semmi szükséged.

3. Találd meg a módját, hogy összekapcsold vagy felszámold az egyes postafiókjaidat! Ha

valami már értéktelen a számodra, gondold végig, mi lenne, ha mostantól egyszerűen
kihagynád az életedből! Próbáld ki, hogy hiányzik-e, ha egy hétig felé se nézel! A többi
postafiókot meg próbáld meg egyetlen postafiókba átirányítani. Példának okáért, hány helyre
kerülhet az otthonodban egy bejövő levél vagy nyomtatott dokumentum? Legyen ezeknek egy
kijelölt helye. Ide kerüljenek a postai levelek, a munkahelyi papírok, a tanulással kapcsolatos
irományok, lejegyzett telefonos üzenetek, kinyomtatott számítógépes dokumentumok,
órarendek és minden más. Négy szolgáltatónál is van e-mail címed? Nézz utána, hátha át
tudod irányítani valamennyit egy szolgáltatóhoz! Több hangpostafiókod is van? Irányítsd át
őket egy hangpostára, vagy akár az e-mail címedre. A munkahelyeden minden bejövő papír
egy helyre kerüljön! Sok blogot olvasol? Ahelyett, hogy ellátogatnál huszonöt különböző
helyre, irányítsd a bejegyzéseket mindből egyetlen olvasófelületre. Minél kevesebb szálon fut
be az információ a postafiókjaidba, annál jobb. Próbáld négy és hét közt megtalálni
információforrásaid számát, ami neked megfelel, bár az ideális szám egy vagy kettő lenne.

CSÖKKENTSD AZ E-MAILEKRE SZÁNT IDŐT!

Ha az e-mailek társaságában töltöd el a napot, vagy ha folytonosan visszatérsz, és ellenőrzöd,

jött-e új üzeneted, ne számíts arra, hogy túl sok más egyebet elvégzel. Inkább határozd el,
hogy mikor ellenőrzöd a postaládádat, és a kitűzött időponton kívül ne foglalkozz ezzel. Így
leszel képes törődni azzal, ami fontos.

Azt tanácsolom, hogy előre döntsd el, hányszor és mikor nézed meg naponta a postafiókodat.
Íme, néhány ötlet:

• Napi alkalmak száma. Hogy naponta hányszor kell ellenőrizned az e-mailjeidet, az nagyban
attól függ, hogy milyen természetű munkát végzel. Ha meg tudnád úszni napi egyszeri
ellenőrzéssel, az ideális lenne, mert akkor a fontos tennivalóid csupán kevés zavart
szenvednének, és hatékonyabb tudnál lenni az e-mailezés terén is. Legtöbbünk számára
viszont inkább a napi két alkalom valósítható meg. Másoknak, akik e- mailen kapják kézhez a
munkahelyi utasításokat, gyakrabban, akár óránként kell ránézniük a bejövő üzeneteikre
(mondjuk minden óra első tíz percében). Megint mások akár azt is meg tudják oldani, hogy a
napi egy alkalom helyett csak minden másnap ellenőrizzék az e-mailjeiket, esetleg hetente
kétszer, vagy akár csak heti egy alkalommal. Amennyiben e szerencsések közé tartozol te is,
becsüld meg magad, és fordítsd ezt az előnyt a javadra. Tartsd magad a megengedhető
legkevesebb alkalomhoz.

• A megfelelő időpontok. Tapasztalatom szerint, ha napi kétszer nézed meg az e- mailjeidet -

mondjuk reggel tízkor és délután négykor -, akkor a délelőtt közepén rálátsz a sürgős e-
mailekre, délután pedig még a munkaidő vége előtt foglalkozhatsz azzal, hogy befejezz
mindent, ami tennivalód akadt velük kapcsolatban. Persze mindenkinek más a munkanapja.
Vedd figyelembe a szokásaidat, a várható napi menetrendet, a saját szükségleteidet, és ezeket
szem előtt tartva döntsd el, neked milyen időpont válna be, aztán pedig ragaszkodj a
döntésedhez!

• Ne ez legyen reggel az első teendőd. Népszerű hatékonyságnövelési tanács, hogy reggel ne

az e-mailek ellenőrzése legyen az első dolgod, és ezt én is jónak tartom. Ha reggel az e-
mailekkel kezded, akkor ezek határozzák majd meg az egész napodat, így nem te döntesz arról,
hogy mik legyenek az adott napon a Legfontosabb Feladatok. Ha az e-mailekkel indítod a
napot, azt kockáztatod, hogy ott ragadsz, és nem szabadulsz. Sok embernek problémát okoz
majd, hogy ezt a szabályt következetesen alkalmazzák, és ne az legyen az első dolguk reggel,
hogy megnézzék a postafiókjukat. Ők az e-mail- függők. Bár ez igen elterjedt probléma, van rá
megoldás. Az első lépés, hogy tudatosítod, mikor használod az e-mailt. Mielőtt megnyitnád a
postaládádat, állj meg egy pillanatra, és vedd észre, mit csinálsz.

A második lépés, hogy ezen a ponton tudatos döntést hozz. Tedd fel magadnak a kérdést,
hogy mit akarsz jobban: megnézni az e-maileket, vagy elérni a céljaidat. Ha az e-mailek
folyamatos ellenőrzése helyett arra tudsz koncentrálni, hogy befejezd fontos projektjeidet, és
haladj a Fő Célod felé, akkor sokkal közelebb kerülsz álmaid valóra váltásához.

• Kapcsold ki az automatikus e-mail értesítőt! A legtöbb levelezőprogramnak van olyan

funkciója, hogy (hanggal, felugró ablakkal, villogó fénnyel) jelzi az új e-mailed érkezését. Ha
van ilyen emlékeztetőd, melegen ajánlom, hogy kapcsold ki. Egyrészt megzavar abban a
munkában, amivel éppen foglalkozol. Másrészt, a saját időbeosztásod követése helyett, arra
kényszerít, hogy annak a valakinek az időbeosztását kövesd, akinek kedve támadt e-mailt írni
neked, ahelyett, hogy te döntenéd el, mikor foglalkozol a dologgal. Inkább kapcsold ki a
figyelmeztetőt, és a neked megfelelő időpontban nézd meg az e-mailjeidet. Meglátod, sokkal
többre fogsz jutni a feladataiddal.

• Hogyan tartsd meg ezt a szokást? Könnyű azt mondani, hogy napi kétszer kell megnézned az
e-maileket! Megtenni már korántsem olyan egyszerű, különösen, ha mélyen bevésődött
szokásod a bejövő üzenetek folyamatos ellenőrzése. Hogyan tudnád mégis tartani magad
ahhoz az elhatározásodhoz, hogy kevesebbszer nézd meg az e- maileket? Mondjuk úgy, hogy
két héten át kiemelten kezeled ezt az ügyet. Csinálj egy emlékeztető feliratot: NINCS E-MAIL,
CSAK TÍZKOR ÉS NÉGYKOR! (vagy amikor a te döntésed szerint annak ideje van). Valahányszor
rád tör a vágy, a szokás hatalma, hogy ellenőrizd az e-mailjeidet, tudatosítsd magadban, hogy
így érzel. Lélegezz mélyeket, és az e-mail helyett koncentrálj a munkádra. Hogy mi lesz a
fáradalmaid gyümölcse? Az, hogy sokkal több dolgot tudsz majd elvégezni.

CSÖKKENTSD A BEÁRAMLÁST!

Minden e-mail stratégia egyik legjelentősebb tanácsa, hogy már eleve igyekszünk
megakadályozni mindenféle szükségtelen üzenet bekerülését a postafiókunkba. Bár naponta
e- mailek százait küldik nekem, ezeknek csak elenyésző százaléka jut el a postafiókomba.
Többségük egyenesen a nem kívánt (spam) üzenetek között landol, vagy a kukában. Ha kerülni
szeretnéd a nyomasztó érzéseket, akkor a postafiókodba csak a legfontosabb e-mailek
kerüljenek!

Íme néhány módszer, amivel csökkentheted a feléd áramló e-mail folyamot:

1. Levélszemét. Ajánlom, hogy használd a Gmailt, mert nekik van a létező legjobb
spamszűrőjük. Az én bejövő postaládámban nulla a spam üzenetek száma, ami az előző
tapasztalataimmal összehasonlítva óriási előrelépést jelent; a Yahoo, az Outlook és a Hotmail
esetében ugyanis magamnak kellett e-mailek tucatjait spamnek jelölnöm.

2. Értesítők. Sok ilyen e-mailt kapok azoktól az online szolgáltatóktól, akiknek ügyfele vagyok.
Használom az Amazont, a Wordpresst, a PayPalt és sok más egyebet. Amikor felfigyelek rá,
hogy ezek az értesítők kezdenek felgyülemleni a postaládámban, létrehozok egy szűrőt (vagy
szabályt, ha Mail.app, vagy Outlook felhasználó vagy), ami automatikusan egy másik mappába
vagy a kukába irányítja ezeket az üzeneteket, és olvasottként jelöli meg. Így, amikor ellenőrizni
akarom például a PayPal értesítéseit, megtalálom őket a „kifizetések" elnevezésű mappámban,
és nem a postafiókomat fogják teleszemetelni.

3. Munkacsoportosítás. A nap folyamán több olyan e-mailt is kapok, amelyekkel csupán pár
másodpercnyi dolgom van. Körülbelül 10-15 másodperc alatt elintézhető minden egyes ilyen
üzenet. Tudom, melyek ezek az üzenetek, ezért készítettem egy olyan szűrőt, ami egyenesen a
„munkacsoportosítás” mappámba irányítja őket. Ide naponta egyszer benézek, és egy füst
alatt elintézek minden e-mailt. Csupán néhány perc az egész! Az eljárás előnye, hogy addig
sem voltak szem előtt ezek az üzenetek a postafiókban.

4. „Vicces” e-mailek. Ha vannak olyan barátaid és családtagjaid, akik nagy előszeretettel

továbbítanak neked lánc e-maileket és más hasonlókat, írj nekik! Magyarázd el, hogy
szeretnéd csökkenteni azt az irdatlan e-mail mennyiséget, amivel nap, mint nap foglalkozol, és
bár örülsz neki, hogy eszükbe jutottál, ezeket az e-maileket inkább kihagynád az életedből.
Lesznek olyanok, akik emiatt megsértődnek, de majd kiheverik! Külön az ő e-mailjeik számára
készítettem egy „üzenet-gyilkos” mappát, minden e-mailjük automatikusan ebbe kerül, és
törlődik. Abban a nem várt esetben, ha valaha mégis valami fontos dologról írnának nekem (ez
tényleg ritka), akkor előbb- utóbb úgyis felhívnak, hogy megkérdezzék, miért nem reagálok az
üzenetre. Ilyenkor azt mondom, biztosan kiszűrte a spamszűrő.

5. Készítsd fel a többieket, és ismertesd a szabályokat! Az e- mailek mennyiségének

csökkentésére az egyik legjobb taktika az, ha eleve megelőzöd, hogy elküldjék ezeket. Kérd
meg az embereket, hogy bizonyos típusú e-maileket ne küldjenek neked. Tudasd velük, hol
találnak választ a gyakran feltett kérdésekre. Mivel a hozzám befutó e-mailek többségét olyan
emberek küldik, akik a weboldalamról tudják az e-mail címemet, ezért a weboldalamon
közzétettem azokat a szabályokat, amelyek segítségével szeretném elejét venni, hogy egy
kaptafára készült e-mailek árasszanak el. Ha a partnereim követik ezeket az útmutatásokat,
akkor nagyon kevés e-mailt kapok. Például, ha valaki a figyelmembe szeretne ajánlani egy
linket, azt egy online linkajánló szolgáltatás segítségével teheti meg. Ötleteket,
megjegyzéseket és kérdéseket azokon az oldalakon oszthatnak meg, amiket kifejezetten erre a
célra készítettem. Terveim közt szerepel, hogy készítsek egy Gyakran Ismételt Kérdések
szekciót is a weboldalamon, ahol a leggyakrabban előforduló témák szerepelnek majd.

A szabályok segítenek csökkenteni annak a terhét, hogy minden kérésre reagálnom kell. Attól
még elolvasom a hozzászólásokat és a kérdéseket, de csak akkor válaszolok, amikor van időm.
A postafiókom az utóbbi időben sokkal inkább felszabadult. Mindazoknak, akiknek nincs
weboldaluk, azt tanácsolnám, hogy a szabályokat és válaszaikat a Gyakran Ismételt Kérdésekre
e-mailen vagy más módon, az Internet segítségével juttassák el az érdekelteknek. A
munkatársaiknak pedig értesítőket küldhetnek.

ÜRÍTSD KI!

Most, hogy már csupán a legfontosabb e-mailek jutnak el a postafiókodba, az a kérdés, hogyan
tudnád azt a lehető legrövidebb idő alatt kiüríteni. Nekem általában húsz perc alatt sikerül
elérni, hogy üres legyen a postafiókom.

A te esetedben más lehet a szükséges időmennyiség, attól függően, hogy a következő

módszerek alkalmazásában mennyire vagy otthon, mennyi e-mailt kapsz, és mennyire tudsz
egy dologra koncentrálni. Mindenesetre, ha a most következő módszereket használod, a
lehető legrövidebb idő alatt képes leszel kiüríteni a bejövő postaládádat.

1. Ideiglenes mappa. Ha a postafiókod most tele van (több száz, több ezer üzenettel), akkor
készíts egy ideiglenes mappát, amibe áttöltöd ezeket az e-maileket. Később térj vissza az
ideiglenes mappához, és szánj rá többször is egy-egy fél órát, egészen addig, amíg ki nem
üríted. Amikor hozzákezdesz, a postafiókod mindenképp üres legyen, így az itt bemutatott
technikákat használva elérheted, hogy azt újra és újra kiürítve, üres is maradjon.

2. Legyen külső feladatkezelő rendszered! Sok esetben azért marad egy e-mail a bejövő
postafiókban, mert valamit még csinálni kell vele kapcsolatban. Ahelyett, hogy a postafiókban
hagynád az üzenetet, egyfajta tennivaló-listát képezve a postafiókodból, jelöld a feladatkezelő
rendszeredben a szükséges tennivalót. Távolítsd el a feladatot a postafiókból, és tárold inkább
a jegyzetfüzetedben, egy online feladatkezelő rendszerben, vagy más tervezőben, ahogy
akarod... Jelezd, hogy a dolognak köze van az e-mailhez, ha szükséges. Majd archiváld az
üzenetet, és már végeztél is! Ezzel a módszerrel jó sok e- mailtől, amelyek eddig a
postafiókodban sorakoztak, gyorsan megszabadulhatsz. Persze még el kell végezned a
szükséges feladatot, de legalább már szerepel egy tennivaló listán, ahelyett, hogy feleslegesen
a postafiókodat töltené.

3. Dolgozd fel gyorsan! Kezdd a tetején, és haladj lefelé! Egyik e-mail a másik után. Miután
kinyitottál egy e-mailt, szabadulj is meg tőle azonnal. Két lehetőséged van: kitörlöd, vagy
archiválod (ha később még szükséged lehet rá). Gyorsan válaszolsz, majd törlöd, vagy
archiválod. A tennivalót felveszed a feladatkezelő rendszeredbe, majd az üzenetet törlöd, vagy
archiválod. Ha a feladat elvégzése két percnél kevesebb időt vesz igénybe, akkor azonnal tedd
meg, majd az üzenetet töröld vagy archiváld. Továbbítod az e-mailt, majd az eredetit törlöd,
vagy archiválod. Ugye, feltűnt már, hogy bármit teszel, annak az a vége, hogy az e-mailt töröld,
vagy archiváld. Ne maradjon a postafiókban! Soha ne hagyd, hogy egy üzenet ott csücsüljön
hosszabb ideig. Amit csinálsz, azt gyorsan tedd, és már nyithatod is a következő üzenetet. Ha
elég gyakorlatot szereztél már ebben, pár tucat e-maillel pillanatok alatt el fogsz bánni!

4. Bátran használd a törlés gombot! Sokszor úgy érezzük, hogy minden üzenetre válaszolnunk
kell, miközben ez egyáltalán nem így van! Mindig tegyél fel magadnak egy kérdést: Mi lehet a
legrosszabb következménye annak, ha ezt az e-mailt törlöm? Ha a válasz nem jelez
katasztrófát, csak nyomd meg a törlés gombot, és lépj tovább! Nem tudsz mindennel
foglalkozni. Válaszd ki a legfontosabbakat, és csak azokra válaszolj. Ha leszűkíted azoknak az
üzeneteknek a számát, amikre válaszolsz, vagy teszel valamit velük kapcsolatban, akkor azt
fogod elérni, hogy a legfontosabb ügyeket intézed el, a lehető legkisebb időráfordítással. Így
működik a 80/20 szabály.

5. Ha belekezdtél, fejezd is be! Ha megnyitod a bejövő postaládát, akkor dolgozz fel mindent,
ami benne van. Olyat ne csinálj, hogy elolvasol egy e-mailt, aztán otthagyod a postafiókban
anélkül, hogy bármit is tennél vele. Szabadulj meg tőle, és ürítsd ki azt a postaládát! Legyen ez
egy szabály: Sose hagyd úgy a postaládádat, hogy e-mailek hányódjanak benne! Most, ha
minden igaz, üres és szép tiszta a postafiókod. Hát nem jó érzés!?

6. Kevesebbet írj! Annak, hogy egyre kevesebb időd teljen el e-mailezéssel, a másik kulcsa,
hogy kihozod a legtöbbet a saját üzeneteidből. Amit írsz, az legyen rövid, de lényegre törő!
Miután a beállított egyedi szűrők és a spamszűrő segítségével kiválasztottad azt a néhány e-
mailt, amikre valóban válaszolni akarsz... nehogy most elszúrd az egészet azzal, hogy kisregény
méretű válaszokat írsz! Saját magamnak válaszonként öt mondatban határoztam meg a
keretet (és ez az öt mondat a maximum, mert a válaszaim többnyire rövidebbek ennél). Ezzel
rákényszeríteni magam, hogy tömören fogalmazzak, és csak a lényegét írjam le a
mondanivalómnak. Így csökkentem a válaszadásra fordított időt.

Meglehet, hogy neked mások a határaid. Lehet, hogy neked majd a hétmondatos keret válik
be. Pár napon át kísérletezz a számodra ideális mondat-mennyiséggel, aztán tégy meg
mindent, hogy a megszabott kereteiden belül maradj. A kulcsot a keretek megszabása jelenti.
A keretek kényszerítenek rá, hogy csak a fontos dolgokról írj, miközben az e-mailezésre szánt
időd is lerövidül.
Tizenegyedik fejezet: Internet egyszerű en
AZ INTERNET sokak számára manapság nem egyszerűen az információk forrása, hanem
mondhatni az a hely, ahol leélik az életüket. Itt vásárolnak, itt találkoznak más emberekkel, itt
kommunikálnak, itt játszanak és dolgoznak, itt végeznek kutatómunkát, és itt fecsérlik el az
idejüket.

Amennyi funkcióval az Internet bír, nem is csoda, ha figyelmünket tucatnyi weboldal vonja el,
még akkor is, amikor feltett szándékunk, hogy elintézzünk valamilyen munkát. Ilyenkor repül
az idő, nemegyszer órák múlnak el, mielőtt észbe kapnánk. Az Internet a hatékony
munkavégzés fekete lyuka lehet, és átveheti az irányítást az életünk felett, ha hagyjuk.
Használd a kevesebb erejét, amikor internetezel. Szabj határokat, hogy hatékonyan
internetezhess! Határok és egyszerűség segítségével online és offline módon egyaránt többre
jutsz.

ISMERD MEG INTERNETEZÉSI SZOKÁSAIDAT

Íme egy kihívás, amit érdemes kipróbálnod. Kövesd figyelemmel három napon át, mennyit és
mire használod az Internetet.

Erre a célra használhatod a Toggl (www.toggl.com), a yaTimer

(http://www.nbdtech.com/yaTimer), vagy akár a Tick (http://www. tickspot.com/) segítségét.
Ezáltal elég jó képet kapsz majd arról, hogy valójában mire is használod az Interneten eltöltött
idődet.

Ez az első lépés segít abban, hogy tudatosítsd magadban internetezési szokásaidat, és ez

fontos része annak a folyamatnak, hogy saját kezedbe vedd az irányítást. Ahhoz, hogy bármit
is leegyszerűsíthess, előbb tudatosítanod kell az eredeti állapotot. Ez már önmagában is olyan
folyamat, ami tartogathat meglepetéseket. Lehet, hogy sokkal több időt töltesz azzal, hogy az
e-mailjeidet kezeled, olvasgatsz egy bizonyos weboldalt, vagy csak úgy általában szörfözgetsz a
neten, mint ahogy azt eddig gondoltad.

Miután feltártad internetezési szokásaidat, azt is képes leszel majd megállapítani, hogy mely
weboldalak azok, ahol csak fecsérled az idődet. Ezeken az oldalakon sok időt eltöltesz, de
közben a céljaidhoz nem kerülsz közelebb, ezért velük kapcsolatban korlátozásra lesz szükség.

TUDATOSSÁG: KÉSZÍTS TERVET!

A megismerés után következik a tudatosság. Ahelyett, hogy ide-oda szörföznél a neten, amikor
csak kedved szottyan rá, inkább tudatosan tervezd meg az internetezést. A tudatos használat
annyit tesz, hogy megszabod a határokat, és tudod, milyen céllal teszed, amit teszel. Persze ez
nem jelenti azt, hogy soha nem érezheted jól magad az Interneten, és nem bóklászhatsz
szabadon csak úgy, de akkor tudatosan döntsd el, hogy most ezt szeretnéd. Tehát, ha munka
van, akkor dolgozz, és amikor van időd, akkor engedd meg magadnak, hogy szórakozz.

A te internetezési terved biztosan más lesz, mint az enyém, mert ez már tényleg nagyon
egyéni dolog, de mutatok néhány olyan szempontot, amit érdemes átgondolnod:
• Mik a valódi igényeid? Milyen szempontból szükséges az Internet a munkádhoz? Mikor és
milyen gyakran kell ezeket a weboldalakat használnod?

• Mely weboldalak jelentenek számodra szórakozást? Nincsen velük semmi baj, csupán szabj
határt az időnek, amit ezekre szánsz. Legyen ez a munka után járó jutalom.

• Mikor kell komoly munkát végezned, megszakítás nélkül, és mikor engedheted meg
magadnak, hogy csak úgy szörfözgess az Interneten?

Azt ajánlom, hogy oszd fel a napodat olyan részekre, amikor zavartalan munkát végzel
(Internet nélkül), amikor kommunikálsz (leveleket írsz, chatelsz), kutatsz, vagy bármi más,
munkával kapcsolatos dolgot intézel az Interneten, aztán legyen időd szórakozásra és
szörfözésre is. Ez segít majd okosabban és tudatosabban látnod, hogyan használod az
Internetet, és így több munkát leszel képes elvégezni.

ÖSSZPONTOSÍTÁS: TANULJ MEG INTERNET KAPCSOLAT NÉLKÜL DOLGOZNI

Az egyik legjobb dolog, amit a hatékony munkavégzés érdekében valaha is tettem, hogy
amikor zavartalanul akarok egy komoly munkára összpontosítani, akkor lecsatlakozom az
Internetről. Kikapcsolom az Internetet, például most is, amikor ezt a könyvet írom. Lehet, hogy
drasztikusnak hangzik, ha már hozzászoktál a folyamatos Internetkapcsolathoz, de ha egyszer
már megtapasztaltad, akár még élvezetes és pihentető is lehet.

Példának okáért tegyük fel, hogy meghatároztad a napi három Legfontosabb Feladatodat (LF),
és az első ezek közül egy jelentés, beadvány vagy újságcikk megírása.

Ehhez szükséged lehet arra, hogy pár dolognak utánanézz az Interneten. Így aztán egy
meghatározott időszakra (legyen ez 30 perc) és meghatározott céllal (megszerezni az
esőerdőkkel kapcsolatban az idevágó információkat) felmész az Internetre. Miután az
adatgyűjtést elvégezted, lecsatlakozol az Internetről, hogy megírd a jelentésedet.

Sokan végzünk olyan munkát, aminek része az Interneten történő kutatás vagy kommunikáció,
de a feladat nagyobbik részéhez nem szükséges az Internet. Ilyen fázisok például az írás, a
rajzolás, a szerkesztés vagy akár az olvasás. Ha az Internethez kapcsolódsz, miközben ezeket a
feladatokat végzed, percenként akad valami, ami elterelheti a figyelmedet. Eszedbe jut, hogy
el kell küldened egy e-mailt, meg kell keresned egy könyvet, vagy le akarsz tölteni egy dalt.
Állandóan jönnek olyan kísértések, hogy meglátogasd kedvenc weboldaladat. Nehéz a
feladatra koncentrálnod, ha állandóan ki vagy téve az Internet csábításának.

A lecsatlakozás segít, hogy ezek a csábítások a háttérbe szoruljanak. Ez annyit jelent, hogy egy
és csak egyetlenegy tennivalód van. És azt is jelenti, hogy így sokkal többre jutsz. Néhány ötlet
a csatlakozás nélküli munkával kapcsolatban:

Előbb nézz utána a szükséges információknak az Interneten, hogy miután elkezdtél dolgozni,
ne kelljen újra csatlakoznod.

Kapcsolódj le az Internetről, és távolíts el minden mást, ami elterelhetné a figyelmedet, hogy a

munkádra tudj összpontosítani.
Állíts be egy időzítő órát, és igyekezz egy bizonyos ideig erősen koncentrálni a feladatodra.

Ha eszedbe jut valami, amit el kell intézned, és szükséged van hozzá az Internetre, akkor írd fel
magadnak, és majd később elvégzed. Nem fog elszaladni!

Mi lenne, ha naponta tartanál egy „offline órát”, amikor Internet-kapcsolat nélkül dolgozol?
Sőt, ha gondolod, akár tarthatsz „offline” napot is.

Ha kell, akár húzd is ki az Internet zsinórját, hogy ne tudd pár kattintással helyreállítani a
kapcsolatot.

És ha tényleg arra van szükség, add oda a csatlakoztató zsinórt valaki másnak, és kérd meg,
hogy egy óráig ne adja vissza. Vagy vonulj ki a térerőből, és vidd a laptopodat valami csendes
helyre, ahol nincs vezeték nélküli Internet.

Amikor befejezted a feladatodat, jutalmazd meg magad azzal, hogy felmész egy olyan
weboldalra, amit igazán szeretsz - de csak akkor, ha már valóban elkészültél a feladattal.

Meg fogsz lepődni, mennyi munkát sikerül majd így elvégezned.

FEGYELEM: HOGYAN TARTSUK TÁVOL MINDAZT, AMI A FIGYELMÜNKET

ELTERELI?

Sokak számára az Internet függőséget jelent, még akkor is, ha ezt nem tudatosítják. Ezért
aztán amikor majd megpróbálsz Internetkapcsolat nélkül dolgozni, lehet, hogy lesz pár nehéz
pillanatod. Talán nehezebb lesz, mint gondolnád. Lehet, hogy az Internet nélküli munka
lehetőségébe bele sem akarsz gondolni, különösen, ha függő vagy.

Ám, bármely más függőséghez hasonlóan, az Internet-függőség is leküzdhető.

Összpontosításra és energiára lesz szükséged, de meg lehet csinálni. Elmondom, hogyan:

• Legalább egy hétig összpontosíts arra, hogy megtörd a függőséget. Jobb lenne egy hónap, de
tudom, van más dolgod is. Ez alatt a hét alatt legyen az a célod, hogy el tudj szakadni az
Internettől, és ha kell, Internet-kapcsolat nélkül is tudj dolgozni.

• Állíts fel szabályokat az Internet-használattal kapcsolatban, és tartsd is be azokat. Ilyen

szabályok lehetnek: „e-mailek csak 10-kor és 4-kor”, vagy „reggel 9-től 10-ig semmi Internet”,
vagy „reggelente nem internetezek”. Úgy határozd meg ezeket a szabályokat, hogy a
munkahelyi körülményeidhez optimális módon illeszkedjenek, de aztán tartsd is be őket.

• Ha érzed a késztetést, hogy felmenj az Internetre, akkor csak hagyd, hogy múljon el. Minden
késztetés olyan, mint egy hullám. Felépül, majd elcsendesedik. Jön majd egy következő
hullám, és annak is felkapaszkodsz majd a hátára. Minden késztetés elmúlik, ha tudsz várni pár
percet.

• Alkalmazz magadra pozitív társadalmi nyomást. Kérd meg a családtagjaidat, barátaidat,

munkatársaidat, támogassanak abban, hogy távol maradj az Internettől a megjelölt
időszakokban, vagyis hogy segítsenek neked saját szabályaid követésében. Szólj nekik, hogy
tartsák rajtad a szemüket, és mindennap számolj be az elért eredményről. Ez a pozitív
társadalmi nyomás segítségedre lesz, hogy megszabadulj a függőségedtől.

• Jutalmazd meg magad. Ha sikerül az általad megszabott időszakban távol tartani magad az
Internettől, akkor adj magadnak egy kis jutalmat. Ez lehet valami finomság, vagy a leveleid
kezelésére szánt többlet idő, vagy bármi más, ami motivál téged.

• Használj olyan késleltető stratégiákat, amelyek más függőségek esetén már beváltak. Ilyenek
például a mély lélegzés, a vízivás, ha megmasszírozod magad, vagy sétálsz egyet. Ha ezeket a
dolgokat csinálod, el fog múlni a kényszeres késztetésed.

• Szánd rá az időt! Időbe fog telni, amíg hozzászoksz, de minél többet gyakorolod a kapcsolat
nélküli munkát, annál jobban fog menni, és hidd el, ez csodás érzés!

Tizenkettedik fejezet: Iratrendezés egyszerű en

SZÁMOS OLYAN IRODÁBAN DOLGOZTAM, ahol az íróasztalokon tornyosultak az iratok, egyik
kupac a másik hátán. Voltak munkatársaim, akik váltig állították, hogy a kupacolás az ő
iratrendezési módszerük, de mégis kotorászniuk kellett az íróasztalon, egyik kupacban a másik
után, ha kerestek egy bizonyos dokumentumot, aminek „itt kellene lennie valahol”. Valójában
annyi időt elpazarolnak az iratok közötti keresgéléssel, hogy fogalmam sincs, miért nem
találnak ki maguknak egy jobb módszert.

Lehet, hogy a kupacolás egyes emberek számára működő megoldás, de másoknak ez csak egy
kaotikus összevisszaság, amitől idegesek lesznek, fáj a fejük, és kifolyik a kezük közül az idő.
Mert mit is jelent lényegében a kupacolás?

Kudarcot, ami abból fakad, hogy elmulasztjuk megtenni a következő két dolgot:

1. Létrehozni egy egyszerű rendszert az irataink rendezésre;

2. Használni a rendszert, azonnal és rutinszerűen.

Az íróasztalom ma üres és tiszta, akár egy Zen-mester kertje. Nincs rajta más, csak egy telefon,
az iMac-em és egy kis jegyzetfüzet, annak köszönhetően, hogy megtanultam ezt a két egyszerű
dolgot. Lássuk, mik voltak ezek!

EGYSZERŰ IRATRENDEZÉSI RENDSZER LÉTREHOZÁSA

A használható iratrendezés kulcsa az, hogy legyen egyszerű. Ha a rendszered bonyolult vagy
nehézkesen alkalmazható, egy idő után úgysem használod majd. Íme, így hozd létre a
rendszeredet:

1. Szelektálj, mielőtt rendszereznél! A rendszerezés első szabálya, hogy mielőtt egyáltalán

hozzákezdenél a rendszerezéshez, távolítsd el a felesleges dolgokat! Ha a fiókos
iratrendeződből kifolynak az iratok, vagy halmokban áll íróasztalodon a papír, amit
rendszerezni kéne, akkor a rendszerezés az örökkévalóságig is eltarthat, és még azután is
nehéz lesz megtalálnod a dolgokat. Szóval egyszerűsíts:
• Először is szedj össze mindent egy halomba. Ha olyan sok iratod van, hogy egy rakáson nem
fér el, akkor csinálhatsz több kupacot is, de ezekre úgy tekints, mint az első halom folytatására.
Ha az iratrendező papucsokban is összevisszaság van, akkor azok tartalmát is ürítsd ki, és tedd
rá a halomra. Én nemrégiben csináltam ezt végig az otthoni iratrendező rendszeremben, és
egyharmadára csökkentettem a dossziék számát. Egy órámba került az egész.

• Egyesével nézd át őket! Fogj kézbe minden egyes iratot vagy dossziét, és döntsd el, mi vele a
tennivalód. Ha lelki szemeiddel azt látod, hogy pár hónapon belül nem lesz rá szükséged, akkor
dobd ki. Amikor azt mondom, dobd ki, ez alatt azt értem, hogy daráld le iratmegsemmisítővel,
vagy tedd a szelektív hulladék közé. Szabadulj meg mindentől, amitől csak lehet. Én még soha
nem bántam meg, ha kidobtam bármilyen iratot.

• Továbbíts! Ha nem dobhatod ki, de jobb lenne, ha valaki más olvasná vagy intézné el azt az
iratot, akkor továbbítsd annak a személynek - és így már le is került az asztalodról.

• Rendezd az iratokat! Ha egy dokumentum teljes mértékben nélkülözhetetlen, és biztos vagy

benne, hogy újra szükséged lesz rá, akkor azt iratrendezőbe kell tenned. Lássuk, hogy lehet
létrehozni egy egyszerű rendszert erre a célra!

2. Egyszerű iratrendezés. Mindössze egy egyszerű, ABC sorrend szerinti rendezésre van
szükséged. Használj közönséges karton irattartókat; ha akarod, vehetsz címkéket is. Készíts
külön mappát minden ügyfélnek, beszállítónak és/vagy projektnek. Én hiszek abban, hogy a
legtöbb embernek csupán egy fiókra lenne szüksége az iratrendezéshez. Persze bizonyos
munkakörök ennél sokkal többet igényelnek, de általában nincs szükség egy fióknál többre. És
ha tartod magad az egy fiókhoz, az majd rákényszerít, hogy kidobd a szükségtelen iratokat,
amikor a fiók megtelik. Nem kell ezt túlbonyolítani. Egyszerűen hozz létre dossziékat, és
rendezd azokat ABC sorrendbe. Ennyi!

3. Rendszerezz azonnal. A naprakész iratrendező rendszer kulcsa az, hogy mindent azonnal a
helyére teszel. Amikor a postaládádat átnézed, és kezedbe kerül valami, amivel most nincs
tennivalód, de később szükséged lehet rá, azt ne félre tedd, egy kupac tetejére, hogy majd
később a helyére kerül, és ne is készíts „egyéb” dossziét azoknak az iratoknak, amikkel majd
később foglalkozol.

Csak nyisd ki az iratrendező fiókot (ennek a kezed ügyében kell lennie), vedd ki a megfelelő
dossziét, tedd bele a dokumentumot, és ezzel el is van rendezve az ügy. Az egész körülbelül öt
másodperc, és kész. Ha nem csinálod meg most azonnal, akkor ismét kialakul a kupac, és azt
ugye, tudjuk, hogy a halmozás nem működik.

Miért nem működik a halmozás? Mert a kupac egyre nő, egyre félelmetesebbé válik, és
mielőtt észbe kapnál, egy hatalmas halom vár rád, amit soha nincs kedved átnézni. Aztán már
semmit nem találsz, amikor szükséged van rá, és egyszer csak ráeszmélsz, hogy nincs
iratrendezési rendszered. Tudom, sok ember hisz abban, hogy az ő kupacaik rendszert
alkotnak, de ez a módszer nem hatékony, mert folyamatosan újra és újra át kell gondolniuk,
melyik halom mire való, és melyik iratnak melyik kupacban kellene lennie - és amikor egy
iratra szükségük van, sokáig tart, amíg megtalálják. Sőt, ezen felül, a halmozás miatt még
rendetlenség is lesz az asztalon, ami csak eltereli a munkáról a figyelmet.
 4. Mindig legyen kéznél, amire szükséged van! Bőven legyen karnyújtásnyira iratrendező
kartondosszié és címke. Ha találsz egy olyan dokumentumot, amit iktatnod kellene, de még
nem létezik számára dosszié, akkor azt a papírt a szükséges eszközök beszerzéséig egyébként
félretennéd. És mivel nem lesz kedved minden egyes alkalommal felállni, hogy dossziét és
címkét hozz, valahányszor iktatni szeretnél egy iratot, ezért a rendezendő papírt majd
félrerakod, és így újabb halmok keletkeznek.

Ehelyett inkább legyenek kéznél a szükséges eszközök egy másik fiókban, hogy könnyen
hozzáférj. Amikor szükséged van egy új dossziéra, csak ragassz rá egy címkét, tedd bele az
iratot, és helyezd el az iratrendező fiókodban, ABC sorrend szerint.

5. Idővel csökkentsd az iktatási igényeidet! Az utóbbi körülbelül egy évben tudatosan

odafigyeltem arra, hogy egyre kevesebb iratot kelljen rendszereznem. Manapság már alig
használom az iratrendező fiókomat. Persze azért hetente legalább egyszer kinyitom, mert
szükségem van egy-egy dokumentumra, de már sokkal kevesebb iratot őrzök meg, mint annak
idején. Neked is azt ajánlom, hogy lassan, de tudatosan csökkentsd az iktatási igényeidet. Íme
néhány tanács:

• A hivatkozási adatokat tárold az Interneten. Amikor manapság szükségem van valamilyen

információra, csak lenyomok egy billentyűkombinációt (az AutoHotkey segítségével nyitok
meg dokumentumokat és weboldalakat), és azonnal megnyílik a dokumentum, benne minden
információval, amire szükségem van. Az Interneten tárolok elérhetőségeket, költségvetési
adatokat, ötleteket, naplókat és még sok más dolgot is. Nincs szükségem a nyomtatott
példányokra, és ezeket iktatnom sem kell.

• Csökkentsd a bejövő papírok mennyiségét! Kérd meg az embereket, hogy fax vagy postai
levelezés helyett inkább e-mailt küldjenek neked. Hiszen manapság már mindent
számítógépen írnak meg, így a kinyomtatás már ódivatú dolog. Ragaszkodj a digitális
verzióhoz. Hasonlóképpen igyekezz kerülni a papíralapú hírleveleket, magazinokat és az egyéb,
rendszeresen érkező dokumentumokat.

• Hagyj fel azzal, hogy kinyomtatod a dolgokat! Sokan még ma is kinyomtatnak e- maileket
vagy más beérkező dokumentumokat, még akár olyasmit is, amit ők maguk írtak meg. Ezzel
annyit érnek el, hogy most már két példányban van meg nekik ugyanaz a dokumentum; emiatt
fák pusztulnak el, ráadásul a kinyomtatott papírt el kell helyezniük az iratrendező rendszerben,
csakúgy, mint menteni a digitális verziót. Arról nem is beszélve, hogy a keresett információt
sokkal könnyebb megtalálni digitális formátumban, mint kinyomtatva, papíron.

• Vizsgálj meg minden egyéb bejövő dokumentumot. Akárhányszor csak iktatsz valamit,
gondold végig, hogy valóban szükséged van-e abból egy kinyomtatott verzióra. Hozzá tudsz
férni az Interneten? Tényleg fontos, hogy átküldjék neked? Nem lenne esetleg jobb, ha
szkennelnéd, és digitális formátumban tárolnád? Megoldható lenne, hogy mégse legyen
szükséges ez a dokumentum? Így lépésről lépésre csökkenteni tudod igényedet a bejövő
dokumentumokra.
OTTHONI PAPÍRMUNKA-ÖTLETEK

Az előbb említett öt tanács mind a munkahelyi, mind az otthoni papírmunkára egyaránt

vonatkozhat, de van néhány ötlet, amelyek kifejezetten az otthoni papírok rendezésében
segítenek:

1. Legyen az otthonodban egy „levelezési központ”, és ide kerüljön minden bejövő papír!
Ehhez szükséged lesz valamiféle dobozra postaláda gyanánt, kell majd egy szemétkosár (az
egyszerűsítők legfontosabb eszköze), egy egyszerű iratrendező rendszer (néhány karton
irattartó dosszié egy fiókban vagy egy irattartó papucsban éppen elég). Legyen valami, amiben
a borítékokat, bélyegeket, a csekkfüzetedet, tollakat, és más szükséges dolgokat tárolod.

2. Házi postaláda. Minden bejövő postai küldemény, papírok az iskolából, és minden más papír
egyenesen ebbe a postaládába kerüljön. Ne rakd le a polc szélére, a konyhaasztalra, vagy egy
íróasztalra. Csakis egy helyre tedd: a postaládába. Legjobb, ha a levelet azonnal kiveszed a
borítékból, majd a borítékokat és a felesleges szórólapokat - csakúgy, mint a kéretlen leveleket
és katalógusokat - kidobod. De ha ezt nem is teszed meg azonnal, legalább az legyen biztos,
hogy minden irat a postaládába kerül.

3. A számlákat azonnal fizesd ki! Rendszerezheted a számlákat a befizetésük határideje szerint,

és amikor átnézed a postát, tedd azokat a megfelelő fachba. (Ha havonta kétszer szoktál
számlákat fizetni, akkor két fachod legyen, de lehet, hogy egy napot kell kijelölnöd minden
héten.) A másik lehetőség az, hogy minden számlát azonnal ki is fizetsz, például internetes
utalással. Akár így, akár úgy, a fizetés el van intézve, és ezen többé már nem kell törnöd a
fejedet.

4. Írj fel mindent a naptáradba vagy a tennivaló listádra! Ha az egyik papírral kapcsolatban el
kell intézned valamilyen feladatot, ha egy találkozóra kell menned, vagy más programod van,
akkor ezt azonnal írd fel a tennivalóid közé. Minden dátumot, amire emlékeznem kell, azonnal
beírok a naptáramba (én a Gcal-t használom). Beírom a gyerekeim focimeccseit, az iskolai
rendezvényeket és minden egyebet a Gcal-ba, aztán az iskola által küldött értesítőket és
tájékoztatókat az iskolai dossziéban tárolom, arra az esetre, ha később szükség lenne rájuk.

5. Azonnal rendszerezd a papírokat! Amint egy számlát kifizettél, vagy elvégezted azt a
tennivalót, ami egy papíron szerepelt, tedd a helyére az iratrendezőben (mármint, ha nem
lehet egyszerűen csak kidobni). Ne hagyd, hogy a polcon kallódjon, esetleg kialakuljon egy
kupac a rendszerezendő papírokból, vagy, ne adj’ Isten, visszakerüljön valami a postaládádba.
Rendszerezz azonnal! Legyen egy egyszerű iratrendező rendszered karton dossziékból, amiket
megjelölsz aszerint, hogy melyik céggel vagy szolgáltatóval kapcsolatos dokumentumok
vannak benne, majd egyszerűen rendezd a dossziékat ABC sorrendbe, hogy könnyű legyen
azokat gyorsan előkeresned. Mindig legyen kéznél karton irattartó és címke, így bármikor
könnyen és gyorsan készíthetsz új dossziékat, ha szükséges. A rendszerezés trükkje az, hogy
azonnal meg kell csinálni, és nem szabad hagyni, hogy halomba gyűljön a papír.

Hát, ennyi! Soha ne legyenek papírok sehol másutt, csak a postaládádban, vagy az iratrendező
rendszeredben. Egyszerű és hatékony módszer. Az a titka, hogy szokássá kell gyúrni a dolgot,
aztán rutinszerűen ragaszkodni kell hozzá. Legyen meg mindennap az az időpont, amikor
szokás szerint átnézed a postaládát, befizeted a számlákat. Hozz létre magadnak egy egyszerű
rendszert, és akkor megszabadulsz a limlomoktól és az aggódástól.

Tizenharmadik fejezet: Vá llalá sok egyszerű en

HA LÉTEZIK olyan változtatás, amit ma megtehetsz, és hatékonyság szempontjából a
legnagyobb hatással lehet az életedre, akkor ez úgy szól, hogy vállalj kevesebbet.

Ez az egyetlen változtatás segítségedre lesz abban, hogy időt szabadíts fel ahhoz, hogy
összpontosítani tudj a fontos munkára, és elérd mindazt, amit elérni szeretnél. Ezzel az
egyszerű változtatással időt nyersz arra, hogy törődj mindazzal, ami fontos számodra, legyen
az testedzés, olvasás, elcsendesedés, vagy több együttlét a szeretteiddel.

Nem akarok hazudni: a vállalásaidat csökkenteni nem lesz egyszerű dolog. Eltökéltség kell
hozzá, képesnek kell lenned nemet mondani, egyszóval mindez eltarthat egy jó darabig. Az
erőfeszítés azonban bőségesen megtérül majd életed hátralevő részében.

AMIT VÁLLALÁSAINK MEGKÖVETELNEK

Legtöbbünk életét túlterhelik a vállalások. Az alapvető munkahelyi feladataink mellett, amely

már önmagában is sokrétű, számos más vállalásunk is van. Lehetünk különböző bizottságok
tagjai, megbeszéléseken kell jelen lennünk, projektekben vállalunk részt, konferenciákra és
szakmai továbbképzésekre járunk, ügyfelekkel találkozunk, és egyéb feladatokat láthatunk el.

Aztán ott vannak a társadalmi vállalások, családi kötelezettségek, hobbik, otthoni tennivalók,
online tennivalók, pluszmunkák, sport, testedzés, egyéb társasági kötelezettségek stb.

Ráadásul mindezeken a területeken akár többféle dolgot is elvállalhatunk, míg végül már
egyetlen szabad pillanat sincs az életünkben, és a vállalt feladataink valamennyi energiánkat
elviszik.

Minden alkalommal, amikor valaki szívességet kér tőled, és te beleegyezel, olyasmit vállalsz,
ami elvesz egy részt az életedből.

Az egész dologban az az érdekes, hogy ezek a vállalások nem egy csapásra kerülnek az
életünkbe, hanem egyenként döntünk felőlük. Önmagában egyik sem tűnik hatalmas
feladatnak, de ahogy halmozódnak, a vállalások szépen összeadódnak, míg végül már nem
vagy ura az életednek.

Csökkentsd hát vállalásaidat, egyiket a másik után, és így időt nyersz majd azokra a dolgokra,
amelyek valóban fontosak a számodra.

KÉSZÍTS LELTÁRT A VÁLLALÁSAIDRÓL

Ahhoz, hogy kézben tartsd a vállalásaidat, először készíts róluk egy leltárt, hogy tudd, mivel
állsz szemben. írj listát azokról a vállalásaidról, amelyek már most is jelen vannak az életedben.
íme, néhány általános téma:

• Munka: Számos munkahelyi vállalásod van, sorold fel mindegyiket!

• Másodállás: Ha részmunkaidőben valamilyen vállalkozást csinálsz, azt is sorold ide.

• Család: Mindenkire jut egy szerep. Lehetsz férj, feleség, anya, apa, valakinek a lánya vagy a
fia, és a szerepek mindegyikéhez sok-sok vállalás tartozik.

• Gyerekek: Az én gyerekeim jártak futballedzésre, kórusba, tanulmányi versenyekre, ifjúsági

közösségekbe, kosárlabdáztak, helyesírási versenyre és természettudományi versenyre
neveztek be, gitárleckéket vettek, és még sorolhatnám. Gyermeked minden egyes vállalása
egyben a te vállalásod is.

• Társadalmi szerepvállalás: Előfordul, hogy önkéntes munkát vagy más szerepet vállalunk
különböző civil szervezetekben.

• Vallás: sokan közülünk aktív tagjai saját gyülekezetüknek, vagy más egyházi szervezetekben
vállalnak szerepet. Már az is vállalás, hogy hetente egyszer részt veszel az egyházad
szertartásain.

• Hobbik: Futsz, biciklizel vagy modelleket építesz? Esetleg része vagy egy olyan underground
csoportnak, amely a társadalom visszásságaira hívja fel a figyelmet? Ezek mind-mind
vállalásokkal járnak.

• Otthon: Az általános családi dolgokon felül mindig vannak olyan kötelezettségek, amelyeket
el kell végezned az otthonod körül.

• Online: Lehet, hogy rendszeres hozzászóló vagy egy internetes fórumon, levelező listán vagy
egy Google csoportban. Az online közösségek szintén kötelezettségekkel járnak.

Lehet, hogy a te életedben más kategóriák is léteznek. Sorold fel mindegyiket! Minél őszintébb
vagy magadhoz, és minél teljesebb a listád, annál jobb.

KÉSZÍTS TOPLISTÁT!

Nézz meg tüzetesen minden egyes tételt, amit az imént felírtál, és mindegyikkel kapcsolatban
tedd fel magadnak a következő kérdéseket:

Milyen értéket képvisel ez az életemben? Mennyire fontos nekem? Összhangban van az

életem prioritásaival és értékrendjével? Milyen hatása lenne, ha kihagynám az életemből?
Közelebb visz az életem céljához?

Ezek után készíts egy Toplistát, amibe a négy vagy öt legfontosabb vállalásod tartozik. Melyek
azok a dolgok, amiket leginkább szeretsz, vagy a legfontosabbak számodra? A saját listádon
bármi lehet, amit jónak látsz, de íme, itt az enyém:

1. Feleségemmel és gyerekeimmel együtt töltött idő;

2. Írás;

3. Futás;

4. Olvasás.
Ez a teljes listám. Kutakodnod kell majd a saját lelkedben, hogy megtaláld a te listád
legfontosabb négy vagy öt pontját. Amikor elkészült a Toplistád, javaslom, hogy újra nézd át a
vállalásaid leltárát, és döntsd el, mely elemei vannak összhangban a Toplistáddal, és melyek
nem. Azok az elmaradhatatlan vállalásaid, amelyek illeszkednek a Toplistádba. Például az én
esetemben ilyen vállalás, hogy bejegyzéseket írjak a Zen Habits (Zen szokások) című
blogomba. A Toplistámon ez az írás címszó alá tartozik, tehát számomra ez egy
elmaradhatatlan vállalás.

Neked mik az elmaradhatatlan vállalásaid?

HAGYD EL, AMI ELHAGYHATÓ

Definíció szerint a listádon szereplő tételek közül mindaz, amiről nem állapítottad meg, hogy
elmaradhatatlan, az elmaradhat. Mehet mind a levesbe!

Az elhagyható vállalások eltávolítása az életedből kulcsfontosságú, mivel így sok időt

szabadíthatsz fel, kevesebb stressznek leszel kitéve, és összpontosítani tudsz a lényegre.

Érezted már úgy, hogy életed legfontosabb területeire - a családodra, a szenvedélyeidre -

sosem marad elég időd? Na, majd most! Ha felszámolod a szükségtelen dolgokat, az így
megtakarított időt szánd a Toplistádon szereplő elmaradhatatlan feladatokra. Íme, néhány
ötlet arra, hogyan szabadulj meg a listádon szereplő, de elhagyható vállalásaidtól:

1. Kezdd a kis ügyekkel! Ne akarj mindent egyszerre megszüntetni. Először talán keress valami
olyat a listádon, amitől egyszerűen szabadulhatsz meg. Legyen ez az első célkitűzés. Keresd
meg azt a dolgot, amiben a legkevésbé térül meg a befektetett időd és energiád. Azt a dolgot,
ami a legkevésbé felel meg az életedben fontos értékeknek, prioritásoknak és céljaidnak.
Hagyd abba legalább néhány hétre, amíg ki nem derül, hogy boldogulsz-e nélküle.

2. Telefonon vagy e-mail-ben kérj elnézést! Magyarázd el, hogy túl sok dolgod van, és
egyszerűen nincs elég időd, hogy ezután eleget tegyél ennek a vállalásodnak. Kérj elnézést, de
légy határozott, ne hagyj nyitva kiskapukat.

3. Ezt a vállalást töröld ki a napirendedből, és helyette csinálj valami olyat, ami szerepel a
Toplistádon. A felszabadult időt használd bölcsen, és ne tévénézéssel töltsd!

4. Ismételd meg a fenti folyamatot a többi elhagyható vállalásod esetében is. Vizsgáld meg
egyiket a másik után, amíg csak a végére nem érsz. Igyekezz megszabadulni minden
elhagyható vállalásodtól, ami a listádon eredetileg szerepelt. Mindez eltarthat egy ideig,
különösen olyan feladatok esetében, ahol találnod kell majd egy másik megoldást, vagy
valakit, aki ezután átvállalja tőled azt a feladatot. Semmiképp se állj meg addig, amíg
mindegyiküktől meg nem szabadultál.

Lehet, hogy amikor egy-egy vállalásodtól megszabadulsz, lelkiismeret-furdalásod lesz emiatt,

mivel mások azt szeretnék, hogy továbbra is folytasd, amit vállaltál. Ugyanakkor hatalmas
megkönnyebbülést is érezhetsz, hogy többé nem kell mindennap, vagy minden héten
megfelelned ennek az elvárásnak. Ezzel sok időt szabadítasz fel. Bár mások csalódottak
lehetnek, neked ahhoz kell ragaszkodnod, ami számodra fontos, és nem ahhoz, ami a
többieknek. Ha mindig azt csinálnánk, amit mások várnak el tőlünk, soha semmi időnk nem
maradna saját magunkra.

TANULJ MEG NEMET MONDANI!

A vállalásaid listája nem magától lett túlzsúfolt. A rajta szereplő feladatok, egyik a másik után,
úgy váltak az életed részévé, hogy te magad vállaltad őket. Valaki egy kéréssel fordult feléd, és
te igent mondtál. Minden ilyen alkalom egy újabb vállalás.

Most, hogy már elkezdtél megszabadulni elhagyható vállalásaidtól, és időt szabadítasz fel a
Toplistádon szereplő dolgokra, figyelj oda, és ne vállald újra túl magad. Egy új vállalás akkor jó
dolog, ha szereted csinálni, és cserébe megszabadulsz valami mástól, amit kevésbé szeretsz.
Legtöbb esetben azonban az új vállalások csupán növelik a terhedet, időt és energiát véve el
fontosabb és kellemesebb tevékenységektől.

Kerüld hát az új vállalásokat, és tanulj meg nemet mondani az új felkérésekre! Ilyen kérésekkel
pedig folyamatosan szembetalálod magad otthon és a munkahelyeden, telefonon és e-mailen
keresztül, vagy amikor összefutsz valakivel a bevásárlóközpontban. Ismerd fel az új
vállalásokra vonatkozó felkéréseket, és tanulj meg nemet mondani rájuk.

Ez igen nehéz feladat sok embernek, akik kötelességüknek érzik, hogy mindig igent
mondjanak, mert kényelmetlen érzést kelt bennük, ha el kell utasítaniuk valakit. Ők úgy
gondolják, hogy valójában semmi okuk nincs arra, hogy nemet mondjanak egy rászoruló
barátjuk, kollegájuk vagy szerettük egyszerű kérésére.

Igenis van okod nemet mondani! Sőt nagyon jó okod van: az időd véges és értékes.

Gondolhatod, hogy végtelen sok időd van, és az az órácska, amit rászánsz erre a vállalásra,
semmit nem számít, de a legtöbb embernek csupán néhány óra szabad ideje van mindennap,
ha nem számítjuk azt az időt, amit alvással, készülődéssel, evéssel, munkába utazással,
munkával és házimunkával tölt. Igenis vigyázz az idődre! Ez a legértékesebb tulajdonod. Úgy
vigyázz rá, mint a szemed fényére!

Íme, néhány ötlet arra az esetre, ha nehezedre esne nemet mondani az újabb felkérésekre:

• Először is, légy résen. Vedd észre a kérésben, ha az valójában a szabad idődre vonatkozó
követelés, és tartsd észben, hogy az időd igencsak szűkös, és azt a keveset, ami van, olyan
dolgokkal szeretnéd tölteni, amelyek fontosak a számodra.

• Tartsd szem előtt a Toplistádat. Összhangban van ez a kérés azzal a négy vagy öt prioritással,
amelyeket felírtál a Toplistádra? Ha nem, akkor ez a vállalás nem szükségszerű. Ne hagyd,
hogy betörjön az életedbe!

• Légy őszinte. Mondd meg az illetőnek, hogy igyekszel csökkenteni a vállalásaidat, mert
túlterhelt vagy. Mondd meg a többieknek, hogy összpontosítanod kell, ezért nem tudsz vállalni
semmilyen új feladatot. Nagyon valószínű, hogy meg fogják érteni, de ha nem értik meg, akkor
is biztos lehetsz benne, hogy a saját szempontjaid szerint helyesen cselekszel.
• Légy határozott. Mondd ki, hogy „Ezt most nem tudom vállalni”, és legyen mindenki számára
egyértelmű, hogy ez a dolog nem vita tárgya, és nincs értelme győzködniük téged. Ha ezt nem
teszed egyértelművé, addig fognak noszogatni, amíg végül feladod.

• Jó lenne, ha megtehetném! Sokszor őszintén azt mondom, hogy „Jó lenne, ha megtehetném,
de most, sajnos, nincs rá időm.” Ezzel elismered az illető kérését, de félreérthetetlenül
kifejezed, hogy nem tudsz annak eleget tenni.

• Ne sajnálkozz. Ha a másik ember ragaszkodik a véleményéhez, hogy nagy szükség van rád
ebben a projektben, ne aggódj, majd találnak valaki mást, aki betölti az űrt. A világon semmi
nem múlt még azon, hogy egyetlen ember nemet mondott egy kérésre. Ha valóban olyan nagy
volt a szükség, mindig akadt ember, aki annak eleget tett. Így, ha megkörnyékez is a bűntudat,
hogy most tönkreteszei valami jót valaki olyan számára, aki fontos neked, ne hagyd magad.
Majd elintézi nélküled.

TALÁLJ IDŐT ARRA, AMIT SZERETSZ

Ha időt keresel a magánéletedben arra, amit igazán szeretsz, ugyanazt a gondolkodásmódot

alkalmazd, mint amivel a vállalásaidat csökkentetted a munkádban.

Hogyan teremtsünk magunknak olyan életet, amelyben mindarra van időnk, amire eddig csak
vágyakoztunk? Hogyan éljünk egy élvezhetőbb, nyugodt életet, ami nem csak a munkáról szól?
Bár a terv megvalósítása erőfeszítéseket kíván, a dolog mégis elég egyszerű:

1. Először készíts egy listát azokról a dolgokról, amiket szíved szerint igazán csinálni akarsz,
amiket szeretsz, és amelyekkel a drága idődet szeretnéd eltölteni. Ezután szűkítsd le a listát
négy vagy öt dologra, ha megoldható. Ez a te Toplistád, amely a legfontosabb dolgokat
tartalmazza.

2. A magánéletedben is próbálj megszabadulni annyi felesleges dologtól, amennyitől csak

tudsz.

3. Oszd be úgy a szabadidődet, hogy tényleg a Toplistádon szereplő dolgokkal foglalkozz.

Tényleg ennyire egyszerű. Amikor eldöntöttem, hogy több időt szeretnék tölteni a
családommal, a dolog valójában arról szólt, hogy a családdal töltött időt prioritássá tegyem.
Nemet mondtam társadalmi szerepvállalásra vonatkozó felkérésekre, nemet mondtam a
barátaimnak, amikor szórakozni hívtak, és lemondtam néhány korábbi vállalásomat, csak
azért, mert ezek nem voltak annyira fontosak, mint az, hogy időt szánjak a családomra. Amikor
eldöntöttem, hogy lefutom a maratont, ez annyit jelentett, hogy hamarabb keltem fel, hogy
fussak, még mielőtt a gyerekeket elindítottam iskolába, és saját magamat munkába. Mivel
korábban kellett kelnem, korábban is feküdtem le, így kevesebbet néztem tévét. De semmi
gond, hiszen a futás fontosabb nekem, mint a tévénézés, úgyhogy le is mondtam a kábeltévé
előfizetésemet.

Amikor eldöntöttem, hogy megírom ezt a könyvet, akkor vissza kellett szorítanom más,
munkával kapcsolatos projekteket, mert azok kevésbé voltak fontosak. Csináltam magamnak
időt, és ezt az írásra fordítottam. Ha időt teremtesz azokra a dolgokra, amiket szeretsz, azzal,
hogy kiiktatsz a tennivalóid közül kevésbé fontos dolgokat, akkor megteremted azt az életet,
amit élni szeretnél. Az egész azon múlik, hogy hűséges maradj a Toplistádhoz.

ÖTLETEK A MAGÁNÉLETED EGYSZERŰSÍTÉSÉRE

Ha az egyszerű élet megteremtése nem is nehezebb, mint követni a fent leírt három lépést,
azért még hasznodra lehet a következő néhány tanács. Ha rám hallgatsz, rászánsz az életedből
egy hétvégét, hogy ezeket a dolgokat megvizsgáld, és megtervezd, hogyan teheted
egyszerűbbé az életedet.

• Mely dolgok fontosak. Először is tekints az életedre egy külső szemlélő nézőpontjából, majd
gondold végig, mely dolgok fontosak a számodra. Mit szeretnél igazán csinálni? Mivel
szeretnéd tölteni az idődet? Mit akarsz elérni a munkáddal? Készíts egy Toplistát arról a négy-
öt dologról, amelyekkel szíved szerint foglalkozni szeretnél.

• Vizsgáld meg a vállalásaidat. A probléma fő részét az képezi, hogy az életünk már így is
túlságosan telített. Lehetetlen, hogy minden vállalásunknak eleget tegyünk, és abban semmi
élvezet nincs, ha ezt mégis erőltetjük. Egyszerűen fogadd el, hogy nem tudsz mindennel
foglalkozni. Tudd, hogy meg akarod csinálni azt, ami lényeges, és próbálj megszabadulni
mindentől, ami nem az.

• Vállalj kevesebbet egy napra. Ne tömd tele a napodat tennivalókkal, mert ennek az lesz a
vége, hogy csak rohansz egyiktől a másikig. Ha eddig naponta hét vagy tíz dologgal igyekeztél
megbirkózni (sikertelenül), akkor most végezz el három fontosat (és legyen emellett három
kisebb, kevésbé fontos feladatod, amiket csak akkor csinálsz meg, ha a három legfontosabbat
már elintézted). Így lesz időd elvégezni a szükséges dolgokat anélkül, hogy rohannod kellene.

• Hagyj időt az egyes feladatok és megbeszélések között. Gyakori hiba, hogy igyekszünk szoros
egymásutánban megszervezni a tennivalóinkat. Tehát nincs ráhagyás arra az esetre, ha valami
tovább tart az eredetileg tervezettnél, pedig ez igen gyakran megesik. Ettől aztán egész nap
rohanunk egyik dologtól a másikig, és idegesek vagyunk. Hagyj inkább időt az egyes találkozók
vagy feladatok közt, ami lehetőséget ad arra, hogy mindegyikre tudj összpontosítani, és
elegendő átmeneti idő is legyen közöttük.

• Szabadulj meg annyi tennivalódtól, amennyitől csak tudsz! Egyszerűen lehetetlen mindent
elvégezni. Még ha képes lennél is több dolgot elintézni, akkor is sorra bukkannának fel újabb
feladatok. Szűkítsd le a tennivalóid listáját, amennyire csak tudod, a legszükségesebb dolgokra.
Ez segít majd, hogy kevesebbet rohanj, és jobban összpontosíts arra, ami fontos.

• Lassíts, és élvezz minden feladatot. Ebben az egész fejezetben ez a legfontosabb tanács.

Olvasd el kétszer is! Bármit csinálsz, legyen az egy munkahelyi feladat vagy zuhanyozás,
fogmosás, esetleg az, hogy vacsorát készítesz vagy munkába mész - lassíts! Próbáld élvezni azt,
amit éppen csinálsz. Figyelj oda, ahelyett, hogy más dolgokon járna az eszed. Légy jelen a
pillanatban. Erről sokszor megfeledkezel majd, és meglátod, nem is olyan egyszerű. Találj ki
egy módszert, amivel emlékezteted magad, hiszen egyetlen olyan feladat sincs, amit megfelelő
figyelemmel ne lehetne élvezetessé tenni, hacsak nincs benne konkrét fájdalom.

• Egyetlen feladatra összpontosíts. Mondhatni, ez az én mant- rám. Egyszerre csak egy dolgot
csinálj, de azt csináld jól.
• Szabadulj meg a stressztől. Találd meg életedben a stressz forrásait, és leld meg a módját,
hogy ezektől megszabadulj.

• Teremts időt az egyedüllétre. Azon túl, hogy lassítasz, élvezed, amit csinálsz, és kevesebb
dolgot vállalsz, az is fontos, hogy maradjon időd saját magadra.

• Ne csinálj semmit. Néha nem árt megfeledkezni a tennivalókról, és semmit sem csinálni.
Időnként bátran lustálkodj egy kicsit!

• Tűzdeld meg napjaidat egyszerű örömökkel. Amikor élvezetesebbé szeretnéd tenni az

életed, akkor jól jön majd, ha tudod, mik jelentik számodra ezeket az apró örömöket. Jól
teszed, ha mindennap sort kerítesz ezekre.

• Gyakorold a jelenlétet! A nap folyamán bármikor gyakorolhatod azt, hogy jelen vagy a
pillanatban. Egyszerűen összpontosíts arra, amit éppen csinálsz, és ne gondolj se a múltra, se a
jövőre.

• Szabadíts fel időt. Az életed egyszerűsítése egyfajta módszert jelent arra, hogy időt szabadíts
fel azokra a dolgokra, amelyekkel foglalkozni akarsz. Sajnos néha még az is nehézséget okoz,
hogy egyáltalán legyen időd elgondolkozni azon, hogyan egyszerűsíthetnéd az életedet. Ha te
is ebben a helyzetben vagy, találj naponta legalább 30 percet arra, hogy az egyszerűsítésen
gondolkozz. Vagy esetleg szánj rá egy hétvégét erre a célra. De hogyan teremtsd meg ezt a
napi 30 percet? Íme, néhány ötlet: kelj föl hamarabb, tévézz kevesebbet, ebédelj az
íróasztalodnál, sétálj egyet ebédidőben, kapcsolódj le az Internetről, ma csak egyszer nézd
meg az e-mailjeidet, kapcsold ki a telefont, naponta eggyel kevesebb dologgal foglalkozz.

Tizennegyedik fejezet: Napi rutin egyszerű en

AZ UTÓBBI NÉHÁNY ÉVBEN felfedeztem az egyszerű szokások erejét, különös tekintettel a
reggeli és az esti rutinra. Ezek megléte a békesség és nyugalom érzetét hozza az életedbe,
miközben egész napra elegendő energiával tölt fel.

A reggel és az este kulcsfontosságú időszak a nap folyamán, ezért melegen ajánlom, hogy jól
gondold át ezt a két napszakot, és meglátod, mi mindent megváltoztat majd ez az életedben.

A REGGELI RUTIN EREJE

Életem egyik leggyümölcsözőbb változtatása az volt, amikor végre rátaláltam lelki békémre
reggeli szokásos menetrendemmel. Először is hozzászoktam, hogy korábban keljek másoknál,
körülbelül fél ötkor, és ilyenkor egyszerűen csak élvezem a csendet és az egyedüllétet.

Az egész világ megváltozott számomra.

Csak ücsörgők egy bögre kávéval, és élvezem a csendet. Aztán elmegyek futni, ami egyrészt
kitűnő stressz-oldó, másrészt tökéletes alkalom az elmélkedésre. Felhasználom a reggeli
csendet, hogy mindennap írjak valamit, mielőtt a családom felébred. Persze olvasok is, mert
egy jó regény az ember legjobb barátja.
Tudom, hogy nem mindenki ilyen hajnali pacsirta, de ez ne akadályozzon meg abban, hogy
létrehozd a saját reggeli rutinodat. Mindenképp legyen benne olyan, amivel átélheted az
egyedüllétet, a csendet, vagy egyszerűen csak kiengedheted a feszültséget.

Ha eddig nem tetted volna meg, azt tanácsolom, hogy hozz létre egy ilyen nyugtató rutint.
Szánj rá néhány hetet, amíg szokássá nem válik, addig pedig figyelj oda, hogy mindennap újra
megismételd. Hamarosan eljön majd a pillanat, amikor eszedbe sem jutna másképp csinálni.

Egy jól megtervezett reggeli rutin segítségével:

• felkészülhetsz az előtted álló napra, és kitűzheted a céljaidat;

• szokásoddá válhat a testedzés, olvasás, írás vagy bármi olyan dolog, amire egyébként
nem lenne időd;

• csinálhatsz valamit, amit szeretsz, ami megnyugtat és ellazít.

Sok más dologra is alkalmas lehet még a reggeli rutin, de ha csak ezt a három dolgot eléred,
már akkor is sokat tettél azért, hogy megváltoztasd az életedet.

ÖTLETEK A REGGELI RUTINHOZ

Az alábbi ötletekből válassz ki négyet-hatot, illeszd be a reggeli rutinodba, de természetesen

saját újításokat is kitalálhatsz. Ez csak néhány gondolat, ami segít az elindulásban. Igyekezz a
szokásaidat is egyszerűen tartani. Ha hatnál több dolgot választasz, az talán már túlzsúfolttá
tenné a reggelt, nem maradna időd mindenre. Előfordulhat, hogy a reggeli rutin nem úgy
alakul, ahogy remélted, vagy tovább tart, mint gondolnád. Ezzel nincs semmi baj, egyszerűen
csak változtass meg egy-két dolgot.

Íme néhány ötlet a reggeli rutinod kialakításához:

• igyál egy kávét vagy egy teát;

• csodáld meg a napfelkeltét;

• tornázz;

• zuhanyozz le;

• végy egy fürdőt;

• olvass;

• reggelizz;

• jógázz;

• meditálj;

• sétálj a természetben;
• készítsd el a gyerekek tízóraiját;

• írj;

• vezess naplót;

• válaszd ki a Legfontosabb Feladatokat arra a napra;

• tekintsd át a céljaidat;

• szánj időt a hálaadásra (köszönd meg mindazt, amiért hálás lehetsz).

Ugye, észrevetted, hogy a listán nem szerepelnek munkával kapcsolatos tevékenységek, mint
például az, hogy „nézd meg az e-maileket”. Azt ajánlom, hogy ezeket a dolgokat hagyd a
reggeli rutinod utánra, mert különben előfordulhat, hogy annyira belefeledkezel az e-
mailekbe, hogy a többi dologra már nem marad semmi időd.

TEREMTSD MEG A HOLNAPI ENERGIÁDAT AZ ESTI RUTINNAL

Ha azt mondom, hogy reggelente jól érzem magam, akkor azt is be kell vallanom, hogy az
esték épp olyan csodálatosak. Ha olyan esti rutint állítasz össze, ami megnyugtat, és a
másnapra is sikerül felkészülnöd, ez már önmagában is óriási változásokat hoz az életedbe.

Az esti rutinod lehet csupán tíz vagy harminc perc, de akár több óráig is tarthat - mindez csak a
céljaidtól függ. Az esti rutin célja lehet például, hogy:

• felkészülj a következő napra;

• magad mögött hagyd egy hosszú nap fáradalmait;

• átgondold a napodat;

• rendet tégy a lakásodban;

• ellazulj, mielőtt ágyba bújsz;

• értékes órákat tölts a szeretteiddel;

• naplót, feljegyzéseket vagy akár könyvet írj;

• tornázz vagy mozogj.

ÖTLETEK AZ ESTI RUTINHOZ

Az alábbi tevékenységek közül válaszd ki azt a négyet-hatot, amelyeket az esti rutinodba

beillesztesz, vagy találj ki sajátokat. Ismétlem, igyekezz egyszerűen tartani az esti rutint.
Próbáld ki pár napig, majd ha szükséges, változtass rajta. Íme, néhány ötlet az esti rutinodhoz:

• főzz;

• vacsorázz;
• zuhanyozz vagy fürödj;

• moss fogat;

• készíts naplót;

• írj;

• olvass;

• tornázz;

• készítsd elő a másnapi ruháidat;

• készíts tízórait másnapra;

• meditálj;

• készíts számvetést;

• gondold át a napodat;

• tegyél fel egy arcpakolást;

• olvass a gyerekeidnek;

• takaríts;

• beszélgess a pároddal.

Ugye, észrevetted, hogy itt sem szerepel a „nézd meg az e-maileket”, és semmi egyéb,
munkával kapcsolatos tennivaló. Ha egy mód van rá, az estét szánd az ellazulásra és arra, hogy
felkészülj a következő napra.

HOGYAN HOZZUNK LÉTRE SZOKÁSOKAT?

Könnyűnek tűnhet új rutint létrehozni, da sajnos ugyanilyen könnyű azt elhagyni is, még
mielőtt szokássá válna. Mi olyan rutinokat szeretnénk létrehozni, amelyekből maradandó
szokások válnak.

Egy szokás létrehozásának három kulcslépése van:

1. Összpontosíts a kialakítandó rutinra. Tekintsd az új szokás megszilárdítását az adott

hónapban a legfontosabb célodnak, és ne koncentrálj semmi másra. Ha túl sok szokásra
összpontosítanál egyszerre, az csak gyengítené a koncentrációt, és ezzel a siker esélye is
csökkenne.

2. Legyen benne jutalom. Ha sikerül létrehoznod egy olyan rutint, amitől megnyugszol, ez már
önmagában jutalom lesz számodra. Ahhoz, hogy jól kezdődjön a napod, legyenek élvezetes
tevékenységek a reggeli rutinodban, így aztán nem űzött vad módjára látsz majd hozzá a
munkádnak. Este csendben készülj fel a következő napra, gondold át a mögötted lévő napot,
és szánj időt az elcsendesedésre. Az ilyen és az ehhez hasonló kellemes rutinok
eredményeképpen kialakul majd benned a vágy, hogy ezek szokássá váljanak.

3. Tartsd számon az előrelépésedet. Jó ötletnek bizonyulhat, hogy mindennap beszámolj az

elért sikereidről egy internetes fórumon, de ugyanezt megteheted akkor is, ha csak magadnak
írsz naplót vagy valamiféle számvetést. Akár egy falinaptárba beírt nagy „X” is megteszi. A
lényeg az, hogy nyomon kövesd, és lásd, mennyire jól haladtál az elmúlt hónap folyamán.

Tizenö tö dik fejezet: Ű zd el a limlomokat onnan, ahol dolgozol

HA AZ ÍRÓASZTALODON rend van, akkor jobban tudsz összpontosítani arra a feladatra, amit
éppen végzel. Bármit csinálsz is, ez a hatékonyság kulcsa.

Már beszéltünk egy olyan egyszerű rendszerről, amelynek segítségével minden papírt és iratot
rendben tudsz tartani. De mi van akkor, ha az asztalodon már halomban áll a papír? És ha csak
a papírokkal lenne gond! Ám vannak ott mütyürök, kis öntapadós jegyzettömbök, fényképek,
emléktárgyak, a munkához használt eszközök és felszerelések, és csak a Jóisten tudja, még mi
minden más! Ebből a káoszból hogyan teremtsünk rendet?! Egyáltalán, hogyan kezdjünk
hozzá?

Ebben a fejezetben arról lesz szó, hogyan lomtalanítsuk azt a helyet, ahol dolgozni szoktunk. (A
legtöbbünk esetében ez a hely az íróasztal.) Majd megvizsgáljuk, hogyan használható ez a
módszer arra, hogy megszabaduljunk a limlomoktól életünk más területein is, például az
otthonunkban.

TISZTA ÍRÓASZTAL ELŐNYEI

Miért olyan jó egy rendezett íróasztal? Az én tapasztalatom szerint egy tiszta és

limlomoktól mentes íróasztal két különösen fontos előnnyel jár:

1. Lehetővé teszi, hogy összpontosítani tudj.

Számtalanszor említettem már, milyen fontos, hogy rendbe tegyük az íróasztalunkat és az

elménket annak érdekében, hogy koncentrálni tudjunk az éppen aktuális feladatra. Ha ezt
nem tudod megtenni, a hatékonyságod látja kárát. Amikor csorbát szenved a hatékonyság,
akkor csak vesztegeted a drága idődet. Egy lomokkal teli íróasztal számos figyelemelterelő
dolgot rejt. Például szeretnél egy feladatra összpontosítani, de hirtelen megpillantasz egy
irattartót vagy egy kis jegyzetet, amiről eszedbe jut valami; ettől elkezdesz másfelé fókuszálni,
legalább néhány másodperc erejéig. Ám ha az íróasztalodról eltávolítod mindazt, ami
elterelhetné a figyelmedet, akkor az elmédnek nem lesz más választása, mint arra
koncentrálni, amit éppen abban a pillanatban csinálsz.

2. Nyugalmat áraszt, mint egy Zen mester kertje.

Tiszta íróasztalom látványa segít abban, hogy higgadtabb lelki és szellemi állapotba kerüljek. A
túl sok felesleges vizuális inger zaklató lehet, még akkor is, ha ezt nem tudatosítod. Ha az
íróasztalodon és környékén felszámolod a rendetlenséget, a stressz- szinted is csökkenni fog.
Tekintettel arra, hogy ehhez a könyvhöz éppen a nyugalom és az összpontosítás jelenti a
kulcsot, azt gondolom, hogy ha bármi módon tudjuk ezeket fejleszteni, az minden erőfeszítést
megér. Ha esetleg kiderülne, hogy neked nem vált be ez a munkastílus, akkor még mindig
visszatérhetsz ahhoz, ahogyan régen csináltad.

HOGYAN KEZDJÜNK HOZZÁ?

A legtöbb ember számára valaminek az elkezdése a legnehezebb. Ha az asztalodon hatalmas

halmokban állnak a dolgok, és akkor még a fiókok sötét rejtekéről nem is beszéltünk, az bizony
meglehetősen rémisztő lehet. Annyira rémisztő, hogy legszívesebben hozzá sem fognál a
rendcsináláshoz.

Ám ha mégis nekilátsz, felfedezed majd, hogy ez nem is olyan nehéz. Sőt, meg merem
kockáztatni, lesznek köztetek olyanok, akik még élvezik is (mint például jómagam). Az első
lépés a legnehezebb, minden más már könnyű.

Így kezdj hozzá:

1. Szánj rá időt! Nem kell erre egy egész napot áldoznod (de ha szeretnéd, ezt is megteheted).
Kezdetnek egy óra is elég lesz, ha meg tudod oldani, de ha nagyon elfoglalt vagy, akár harminc
perc is megteszi. Jegyezd elő a határidőnaplódba a mai napra, és ne halogasd.

2. Gyűjts össze minden papírt az íróasztalodról egy halomba. Ezzel hamarosan elbánunk.

3. Takaríts le mindent az íróasztalodról. Ne maradjon más rajta, csak a számítógéped, a

telefonod, tároló a bejövő leveleknek, és azok a felszerelések vagy eszközök, amelyekre az
éppen aktuális munkavégzéshez feltétlenül szükséged van. Minden másnak mennie kell,
legalábbis most. Ezeket a dolgokat tedd a nagy kupac papír mellé.

4. Kezdj hozzá a papírhalomhoz. Végy kézbe egy adagot, és rendszerezd, amíg csak a végére
nem érsz. Ne rendezgesd őket újra és újra, egyetlen papírra se mondd azt, hogy majd később
eldöntöm, és soha ne tégy vissza papírt a halomba. Tedd meg, amit azzal a papírral tenned
kell, és lépj tovább. A következő lehetőségek közül választhatsz: dobd ki, bízd rá valaki másra,
archiváld, végezd el a feladatot, ami vele kapcsolatos, vagy írd fel a későbbi tennivalók
listájára. Ez a sorrend egyúttal a preferenciának is megfelel. Ami a listán elől szerepel, az
legyen a leginkább, míg az utolsó a legkevésbé előnyben részesített opció. Tehát, ha nem
dobhatod ki, akkor delegáld vagy archiváld, vagy vedd fel a tennivalóid listájára.

5. Dolgozz addig, amíg csak tudsz, aztán határozz meg egy újabb időpontot, amikor folytatod
ezt a munkát, és újabb adag papírt dolgozol fel (vagy felszámolod az egész halmot, ha ez
lehetséges).

A LEGSZÜKSÉGESEBBEK MEGHATÁROZÁSA

Amikor a nagy halom papírnak és az összes többi dolognak, amelyek az íróasztalodon voltak, a
végére értél, akkor eljött a pillanat, hogy feltedd magadnak a következő kérdéseket: Mik a
legszükségesebb dolgok? Mire van valójában szükségem, hogy el tudjam végezni a munkámat?
Mi az, amit gyakran használok, és mi az, ami csak foglalja a helyet az íróasztalomon és a
fiókjaimban?
Kezdjük az íróasztal lapjával: mire is szolgál az valójában? Ideális esetben csak a helyet
biztosítja ahhoz, hogy végezni tudd a munkádat, és legyen hová tenned azokat a dolgokat,
amelyek ebben a pillanatban segítik a feladatod elvégzését. Most semmi másra nincs
szükséged. Ami egy későbbi feladathoz kell, annak itt most nincs helye. A legtöbb ember
számára a valóban szükséges dolgok a következők: számítógép, telefon, egy tartó a bejövő
papíroknak és postának, és esetleg egy kis jegyzetfüzet és toll, hogy felírd, ha valami eszedbe
jut, amit később meg kell majd csinálnod. Ezeken kívül csak azok a papírok és irattartók
legyenek az asztalon, amiket éppen most használsz a feladatod végzéséhez, és amint
elkészültél ezzel a munkával, rakd vissza azokat a helyükre: a megfelelő dossziéba vagy fiókba.

Íme néhány ötlet arra, hogy csak a legfontosabb dolgok legyenek ott, ahol dolgozol:

• Ha irattartók vagy papírok vannak az íróasztalodon vagy környékén, akkor azokat a fent
említett módszerrel dolgozd fel és rakd helyre, a velük kapcsolatos feladatokat írd a
tennivalóid listájára, és tégy el mindent a szemed elől.

• Szabadulj meg a figyelemelterelő mütyüröktől, poszterektől és képektől. Azzal nincs semmi

baj, ha van az íróasztalodon egy-két családi fotó, de ha túl sok egyéb dolog van rajta, az nagy
valószínűséggel eltereli a figyelmedet.

• Takarítsd ki a fiókokat és a polcokat. Vegyél le egyszerre mindent egy polcról, vagy üríts ki
egy fiókot. Egyszerre csak egy polccal vagy fiókkal foglalkozz. Válogasd át a tartalmát (ebben
segít majd a következő tipp), és csak azt tedd vissza, amit meg akarsz tartani, majd jöhet a
következő fiók vagy polc.

• Válogasd át a fiók vagy a polc tartalmát, minden egyes darabot egyenként. Hozz gyors
döntéseket! Legyen kéznél egy szemeteszsák és egy doboz azoknak a dolgoknak, amiket
elajándékozol. Amikor kiürítesz egy fiókot vagy egy polcot, akkor egyenként vedd szemügyre
annak tartalmát. Amikor kézbe veszel valamit, azonnal döntsd el, hogy kidobod, elajándékozod
vagy megtartod. Semmit ne tégy vissza a kupacba. Így válogasd át az egész halmot, és
meglátod, hamar végzel vele. Ha újra és újra átcsoportosítod a dolgokat, akkor ez a folyamat
örökké fog tartani, tehát csak azt tedd vissza a fiókba vagy a polcra, amit meg akarsz tartani.
Ezeket aztán szépen rendezd el.

• Papír? Légy kegyetlen, hacsak nem valamilyen fontos iratról van szó. Folyóiratok,
katalógusok, levélszemét, egy évnél régebbi számlák, saját magadnak írt emlékeztetők, mások
által írt emlékeztetők, munkával kapcsolatos régi dolgok... szemétbe velük! Ez alól csak az
adóval kapcsolatos és más fontos dokumentumok képezhetnek kivételt, mint a jótállási jegyek,
születési és halotti anyakönyvi kivonatok, házassági anyakönyvi kivonat, biztosítási kötvények,
végrendeletek és hasonlók. Hidd el, ha ilyesmivel találkozol, fel fogod ismerni. Minden egyebet
dobj ki!

• Ha sok olyan dolog kerül a kezedbe, amiről nem tudsz dönteni, akkor csinálj egy „talán”
dobozt. Ha valamit nem mersz kidobni, mert később talán még szükséged lesz rá, tedd ebbe a
dobozba, majd zárd le, címkézd fel, és rakd valamilyen tároló helyre (garázsba, padlásra,
sufniba), ahol nem lesz szem előtt. Nagyon valószínű, hogy azt a dobozt soha többé nem fogod
kinyitni. Ha tényleg így van, akkor hat hónap vagy egy év múlva dobd ki, vagy ajándékozd el,
ami benne van. Amikor végeztél mindezekkel, ünnepeld meg! Teljesen mindegy, akármilyen
kis előrelépést értél is el, azt meg kell ünnepelned. Ha csak egyetlen fiókot ürítettél is ki, az
már valami! Jutalmazd meg magad valami finomsággal, vagy csak nyisd ki a szép, rendezett
fiókodat, szekrényedet (vagy bármi legyen is az), és csodáld meg egyszerű szépségét. Vegyél
egy mély levegőt, és tudd, hogy valami nagyon jót csináltál. Élvezd ezt a békességet!

EGY RENDSZER A REND MEGŐRZÉSÉRE

Amikor végre sikerül rendbe szedned a helyet, ahol dolgozol, és létrehoztál egy
figyelemelterelőktől mentes zónát, akkor az lesz a következő kihívás, hogy ez így is maradjon.
Ha visszatérsz a régi szokásaidhoz, nem telik bele sok idő, és az íróasztalod megint tele lesz
limlomokkal (ez többnyire csak néhány nap kérdése).

Ezért alakíts ki egy rendszert, és vezess be pár kulcsfontosságú szokást, amelyek segítségével
fenn tudod tartani a rendet. Íme, a javaslataim:

1. Legyen egy irattartó dobozod a bejövő papírok számára. Ne hagyd, hogy bármi csak úgy az
íróasztalodon hányódjon. Minden papír a dobozba megy, a jegyzetekkel, telefonüzenetekkel
együtt.

2. Naponta egyszer ürítsd ki a dobozt. A fent leírt rendszer segítségével dönts minden egyes
darabról: dobd ki, add tovább, archiváld, vagy ha valamilyen tennivaló szükséges vele
kapcsolatban, azt írd fel a listádra. Amikor végzel, a doboz legyen teljesen üres.

3. Minden típusú iratnak és dolognak legyen meg a helye. Ne engedd, hogy ezek
felhalmozódjanak az asztalodon, vagy véletlenszerűen bekerüljenek valamelyik fiókba. Amikor
egy dologgal végeztél, tedd azt vissza azonnal a helyére.

Ha egy hétig sikerül szem előtt tartanod ezt a három szabályt - használod az irattartó dobozt,
naponta kiüríted, és mindig mindent visszateszel a helyére akkor az új, tiszta és rendes
íróasztalod még hónapokig ilyen is marad. Természetesen időbe telik majd, amíg magadévá
teszed ezeket a szokásokat. Időnként talán elbizonytalanodsz, de ilyenkor emlékeztesd magad,
és kezdd újra követni a szabályokat. Hamarosan azt veszed majd észre, hogy már nem is nehéz
betartanod ezeket a szokásokat. Hidd el nekem, ha egyszer hozzászoktál, hogy az íróasztalod
rendben legyen, eszed ágában sem lesz visszatérni a régi rendetlenséghez.

A legtöbb békességet az életembe az hozta, hogy van egy rendes és egyszerű otthonom.
Amikor reggel fölkelek, és egy olyan nappaliba sétálok ki, ahol minden a helyén van, ami
„minimalista” stílust képvisel, és nincsenek benne limlomok, a napom boldog nyugalomban
kezdődik. Viszont, ha olyan szobába lépnék, ahol hányódnak a játékok, a könyvek és a
felesleges dolgok, amerre csak nézek, az elmémet elöntené a káosz.

Én már évek óta folyamatosan egyszerűsítek és lomtalanítok. Azt tapasztalom, hogy egy
egyszerű otthon, amiben nincsenek felesleges holmik, nagyon nagy előnyt jelent a
hatékonyság, a boldogság és az általános jó közérzet szempontjából. Ha az otthonod tele van
kacatokkal, akkor mutatok néhány módszert, amivel legyőzheted a rendetlenséget, és a lehető
legegyszerűbb módon rendezheted el a dolgokat, akár az egész házat uralja a rémisztő
rendetlenség, akár csak imitt-amott akad néhány problémás hely.
AZ EGYSZERŰ OTTHON

Ha egyszer már sikerült rendbe tenned az íróasztalodat, ugyanezeket a technikákat

felhasználva akár az egész házat, a teljes életteredet is rendbe teheted. Íme, néhány előny,
amit egy egyszerű otthonnak köszönhetsz:

1. Kevesebb stresszt okoz. A rendetlenség egyfajta vizuális figyelemelterelő, és minden, ami

vonzza a szemet, az elmében is helyet követel magának. Tehát minél kisebb a rendetlenség,
annál kevesebb vizuális stressz ér majd. Az egyszerű otthon megnyugtat.

2. Rokonszenvesebb. Képzelj magad elé egy egyszerű otthont, és egy rendetlent. A

legtöbbünknek az a kép fog tetszeni, amelyiken a lakásban néhány szép bútoron, ízléses
műalkotáson és egy csekély ügyes dekoráción kívül szinte semmi más nincs. Tehát a lakásodat
rokonszenvesebbé teheted azzal, hogy megszabadulsz a felesleges limlomoktól.

3. Könnyebben takarítható. Ha nagyon sok tárgyat kell letörölgetned, rengeteg bútort kell
körbeporszívóznod, az nem egyszerű feladat. Minél több tárgyad van, annál többet kell tisztán
tartanod, és annál nehezebb feladat a takarítás. Gondold csak el, mennyivel könnyebb
kitakarítani egy egyszerűen berendezett szobát, mint egy olyat, amiben ötven különböző dolog
van.

Amikor az otthonodat lomtalanítod, ugyanazokat a lépéseket kövesd, amelyeket előbb az

íróasztalod rendbetételéhez ajánlottam. Egyszerre csak egy szobára koncentrálj, és azon a
szobán belül egy fiókra, egy polcra vagy egy helyre. Ürítsd le a polcot, vagy ürítsd ki azt a
helyet, kegyetlen precizitással válogasd át a benne talált tárgyakat, és csak a legfontosabbakat
tartsd meg. A többitől pedig szabadulj! Amit megtartottál, annak viszont találd meg a helyét.

Mindennap szánj egy kis időt a lomtalanításra - akár tíz vagy húsz perc is elég lehet és az alatt
az idő alatt, akár csak egy kicsike helyet is, szabadíts meg a felesleges dolgoktól. Dönthetsz úgy
is, hogy rászánsz egy teljes hétvégét, hogy rendet tégy az egész házban.

HOGYAN ŐRIZZÜK MEG EGYSZERŰNEK AZ OTTHONUNKAT?

Ha már egyszer sikerült rendet tenned az otthonodban, szükséged lesz egy rendszerre, aminek
segítségével elejét veheted, hogy újra felhalmozódjék a rendetlenség. Ha halomban állnak a
papírok, a játékok és a ruhák, akkor ennek oka van. Ez az ok pedig az, hogy nincs egy
rendszered arra, hogy a dolgokat a helyükön tartsd, és arra, hogy megszabadulj mindentől,
amire nincs szükséged. Persze, a tökéletességet sohasem fogod elérni, de ha intelligensen
végiggondolod, hogyan uralkodott el házadban a rendetlenség, talán hamarosan az is eszedbe
jut, hogyan lehetne megelőzni, hogy ez újra megtörténjék. Íme, néhány ötlet, ami segíthet
megakadályozni, hogy ismét kialakuljon a káosz:

• Határozd meg, hogy minek hol a helye az otthonodban, és ehhez fanatikusan ragaszkodj!
Amikor egy vízszintes felületen vagy a szék karjára dobva megjelenik valamilyen oda nem való
dolog, annak oka az, hogy ezeknek a holmiknak nincs meg a helyük. Találj nekik azonnal egy
helyet! Ha pedig valaminek nincs helye az otthonodban, attól meg kell szabadulnod, különben
szellemként fog bolyongani a házadban. A másik probléma az lehet, hogy bár meghatároztad
valaminek a helyét, egyszerűen nem megy neked a „helyrerakás”. Ha ez a helyzet, szánj rá egy
hónapot, hogy kialakítsd azt a szokást, hogy mindent azonnal visszateszel a helyére. Micsoda
változás!

• Rendszeresen lomtalaníts. Az erre szánt időpontokat írd be a naptáradba. Még a

legrendesebb embereknek is szükségük van arra, hogy időről időre megszabaduljanak a
felgyülemlett limlomoktól. Ha épp most hoztad rendbe az otthonodat, a dolgok nagyon jól
néznek ki, viszont hamarosan szükség lesz a karbantartásra. Szánj erre időt, és írd be a
naptáradba: havonta egyszer, hetente egyszer, vagy talán csak néhány hónaponként.
Próbálkozz, és ki fog derülni, melyik intervallum válik be neked.

• Győzd le a birtoklási vágyadat. Ha azt tapasztalod, hogy a kacatok olyan sebességgel gyűlnek
össze az életedben, amivel már nem tudsz megbirkózni, akkor lehet, hogy érdemes lenne
elgondolkoznod a vásárlási szokásaidon. Előfordulhat, hogy hetente, vagy annál gyakrabban is
vásárolsz ruhát, műszaki cikket, cipőt vagy könyvet. Ha igen, hidd el, erre semmi szükség nincs.
Előfordulhat, hogy egyszerűen csak szeretsz vásárolgatni. Nagyon fontos figyelmet szentelni az
ilyen és hasonló szokásoknak, és végiggondolni, hogy mit lehetne velük kezdeni. Minél inkább
legyőzöd ezeket a vágyakat, annál kevesebb erőfeszítésre lesz szükséged a lomokkal folytatott
harcban.

• A harmincnapos lista. A fent említett vágyak kordában tartására ez a legjobb módszer.

Készíts egy listát: Amikor úgy érzed, hogy vásárolni szeretnél valamit (a legalapvetőbb
szükségleteiden túl), írd föl egy listára, és tedd mellé a dátumot. Ezek után csak akkor vásárold
meg az illető holmit, ha az már legalább harminc napja szerepel a listádon, és még mindig
ugyanúgy vágysz rá. Nagy esélye van annak, hogy a heves megkívánás ennyi idő alatt elmúlik.
Nagyon jó módszer ez a vásárlási vágy leküzdésére.

• Változtass a szokásaidon. A rendetlenség nem magától jött létre, hanem úgy keletkezett,
hogy te létrehoztad. Melyek azok a szokásaid, amikkel rendetlenséget teremtesz? Sok ilyen
szokásod lehet, néhányat már meg is említettünk: túl sokat vásárolsz, nincs helye a dolgoknak
az otthonodban, vagy nem rakod a helyükre azokat, új holmikat veszel, de nem dobsz ki
semmit... Ezeken kívül sok más olyan szokásod is lehet, aminek rendetlenség a
következménye. Ha sikerült őket azonosítani, szánj rájuk egyesével harminc napot, és formáld
át ezeket a káros szokásokat.

Tizenhatodik fejezet: Lassíts!

MANAPSÁG olyan nyaktörő iramban fogyasztjuk az információt, az ételt és mindazt, ami a
médiából felénk árad, ami kétszáz évvel ezelőtt még elképzelhetetlen lett volna. Napi
időbeosztásunk minden perce tele van tennivalókkal és feladatokkal, rohanunk egyik helyről a
másikra, rohanunk reggel, hogy időben kész legyünk, és este - egy hosszú, rohanó nap végén -
beájulunk az ágyba.

A probléma csak az, hogy az ember nem erre lett kitalálva. Testünk és lelkünk egy lassabb
életre termett. Meglehet, képesek vagyunk elviselni annak izgalmát, amikor üldözőbe vesz egy
vadállat, de nem vagyunk képesek elviselni a folyamatos túlterheltséget és az állandó rohanás
okozta stresszt, ami manapság minden ébren töltött órában leselkedik ránk. Ennek hatására
túlhajszolt, kiégett, boldogtalan életet élünk. Tanulj meg lassabban élni, és boldogabb leszel.
És ami ugyanilyen fontos, hatékonyabbá és eredményesebbé válsz.
Nem arról van szó, hogy tanulj meg kevesebb idő alatt több munkát elvégezni, hanem arról,
hogy fókuszáltan azzal foglalkozz, ami számodra fontos. Ez az egyszerű kombináció csodálatos
hatással lesz a hatékonyságodra és arra, amit a munkáddal el tudsz érni. Közben pedig,
függetlenül attól, hogy mit értél el, jobban fogod majd érezni magad.

LASSÚ FIGYELEM

Figyelmünk az egyik legfontosabb eszközünk. Amire a figyelmünket összpontosítjuk, az válik a

valóságunkká. Az a projekt valósul meg, amire odafigyelünk.

Sajnos, hajszolt életünk minden pillanatában jelenségek milliói vonják magukra figyelmünket.
Ezért gondolataink cikáznak egyik dologról a másikra, majd vissza, aztán jön egy újabb, és egy
még újabb. Végül aztán semmire sem figyelünk igazán.

Tanulj meg inkább koncentráltan figyelni, a figyelmedet megfontoltabban, lassabban,

nyugodtabb tempóban irányítani át egyik dologról a másikra. Ennek az lesz az eredménye,
hogy befejezed majd, amit elkezdtél, észreveszed a körülötted történő dolgokat, és kevésbé
leszel feszült.

Íme néhány ötlet:

• Kezdd egy egyszerű feladattal! Próbáld meg rajta tartani a figyelmedet anélkül, hogy
átváltanál bármi másra. Ez a feladat lehet olyasmi, mint evés, kertészkedés, mosogatás,
vasalás vagy főzés. Minden egyes alkalommal, amikor elkalandozik a figyelmed, egyszerűen
tudatosítsd ezt magadban. Amikor már tudatában vagy a figyelmednek, akkor tanuld meg
visszairányítani elmédet a választott feladatra, ha esetleg elkószálnának a gondolataid.

• Gyakorold ezt a módszert egész nap, bármit is csinálsz! Ha zuhanyozol, összpontosíts a

zuhanyozásra. Ha eszel, összpontosíts az evésre (erről később még részletesebben is
beszélünk). Amikor pedig másfelé fordulna a figyelmed, tanuld meg azt visszafordítani.

• Ha szeretnél egy nyugtató reggeli tevékenységet, próbáld ki a meditációt! Egyszerűen ülj le

egy kényelmes helyre a kora reggeli órákban, és hunyd le a szemed (el ne aludj!). Aztán
összpontosíts a légzésedre. Ha elkalandozik a figyelmed, ezt csupán tudatosítsd, csakúgy, mint
azokat a gondolatokat, amelyek a fejedben felbukkannak, majd irányítsd vissza figyelmedet a
légzésedre. Erezd, ahogy a levegő belégzésnél megtölti, majd kilégzésnél elhagyja a testedet.
Tartsd a figyelmedet a lélegzésen, amilyen hosszú ideig csak tudod. Gyakorlásra szükség lesz,
de meglátod, hogy egyre jobban megy majd.

LASSÚ MUNKA

Ugyanezt a gondolatmenetet követve, ha a munkában lassabb iramot diktálsz, attól is

eredményesebbé válhatsz, bármennyire meglepően is hangzik ez a gondolat. Ha a fontos
projektekre és feladatokra tudsz összpontosítani, és a figyelmedet csak ezekre irányítod, akkor
az igazán fontos dolgokban leszel eredményes.

Ezzel szemben egyesek őrült iramban végigdolgoznak tizenkét órát, elvégeznek annyi
feladatot, amennyit csak bírnak, de mégsem érnek el eredményeket semmiben, ami valóban
fontos lenne. És ez nem csupán elméleti példa; nagyon sok ember robotol így nap, mint nap.
Keményen dolgoznak, nagyon gyors tempóban, és csodálkozva tapasztalják, hogy mégsem
jutnak sehova; úgy tűnik, mintha nem végeztek volna semmit. Egyszerre több dolgot csinálnak,
olyan gyors tempóban tevékenykednek, ahogy csak lehet, és egész idő alatt feszültek és
ingerültek. Hát ez nem túl hatékony munkamódszer.

Ha rám hallgatsz, inkább így csináld:

1. Olyan munkát válassz, amit szeretsz! Ha egy adott feladattól már eleve rettegsz, akkor elég
nehéz lesz belefeledkezned a munkába. Ha a hivatásod csupa olyan feladatból áll, amit utálsz,
akkor lehet, hogy meg kellene fontolnod, hogy más munkát keress, vagy a mostani munkádon
belül válassz olyan projekteket, amiket szívesen csinálsz. De bárhogy is legyen, csak olyan
feladatot vállalj, amiért lelkesedni tudsz.

2. Válassz fontos feladatot! Létezik olyan munka, ami könnyű és szereted, de nem fontos.
Aztán létezik olyan is, amit szeretsz, és emellett hosszú távon hatással van a karrieredre és az
életedre is. Válaszd az utóbbit, hogy hasznosan töltsd az idődet.

3. A választott feladat jelentsen kihívást, de azért ne legyen túl nehéz! Ha egy feladat túl
könnyű, akkor képes leszel különösebb gondolkodás és megerőltetés nélkül elvégezni. Ám az a
feladat jó, ami elegendő kihívást jelent ahhoz, hogy az elvégzéséhez minden figyelmedre
szükséged legyen. Ugyanakkor, ha túl nehéz a feladat, nem tudsz majd belefeledkezni, és a
figyelmed nagy részét arra kell fordítanod, hogy kitaláld, hogyan is oldd meg a problémát, és
ennek során nagy eséllyel elveszíted a lelkesedésedet. Az, hogy egyszer-kétszer mellényúlsz,
szerves része annak a folyamatnak, amelynek során megtalálod a neked való feladatot.

4. Találd meg a csendes nyugalmad és a csúcsteljesítményed idejét! Ez a lépés valójában kettő

az egyben. Először is meg kell találnod azt az időt, amikor nyugalomban lehetsz, mert enélkül
soha nem leszel képes összpontosítani. Számomra ez a reggel, mielőtt még kialakulna a
mindennapok sürgés-forgásának monoton morajlása. Ez lehet a kora reggel, amikor épp
felébredtél, vagy a munkanapod kezdete, amikor a legtöbben még be sem értek, vagy épp a
reggeli kávéjukat iszogatják. De megpróbálkozhatsz az ebédidővel is, hisz ilyenkor a legtöbben
kimennek az irodából. Másoknak az esti időszak válik be. Ha igazán szerencsés vagy, és
csendes helyen dolgozol, akkor szinte bármikor beiktathatod. De bármilyen időpontot
választasz is, figyelj oda arra, hogy ugyanakkor legyen energiád a csúcsteljesítményre. Vannak,
akikre rátör a fáradtság ebéd után - ha te is közéjük tartozol, ne ezt az időszakot válaszd. Találd
meg azt a nyugalmi állapotot, amikor bőven van energiád, és tudsz koncentrálni.

5. Távolíts el mindent, ami elterelhetné a figyelmedet, és fókuszálj! Amellett, hogy találsz a

munkádhoz egy csendes, nyugodt helyet és időt, az is fontos, hogy megszabadulj mindentől,
ami elterelné a figyelmedet. Ez annyit tesz, hogy kikapcsolod a zavaró zenét (hacsak a zene
nem segít neked a koncentrálásban), kikapcsolod a telefont, az e-mailt, a chat- programok
üzeneteit, tehát mindent, ami a gondolatmenetedet zajjal vagy a képernyőre felugró
üzenetekkel megzavarhatná. Aztán tanuld meg, hogy a feladatodra koncentrálsz, ameddig csak
lehet.

6. Érezd jól magad! Amikor az ember belefeledkezik egy feladatba, az csodálatos dolog. Ezt
saját tapasztalatból mondom. Nagyon jó érzés, amikor teljesen átadod magad valami értelmes
dolognak. Amikor nagy előrelépést teszel egy fontos projektben, vagy ha olyasmit csinálsz,
amiért lelkesedni tudsz. Szánd rá az időt, hogy igazán át tudd élni ezt az érzést.
7. Gyakorolj! Ismét elmondom, hogy gyakorlásra szükség lesz. Minden egyes lépést külön-
külön be kell gyakorolnod onnantól kezdve, hogy megtalálod a csendes nyugalmad és a
csúcsteljesítményed idejét, hogy megszabadulsz a figyelem- elterelőktől, egészen addig, hogy
rátalálsz a neked való feladatra. A legtöbb gyakorlást az igényli, hogy egyszerre hosszabb ideig
légy képes koncentrálni egy dologra. Próbálj meg tanulni minden kudarcból, és valahányszor
sikerrel jársz, abból is tanulj. Tudd, hogy mit csináltál jól. És minél többet gyakorolsz, annál
jobban fog menni.

8. Élvezd a munkád gyümölcsét! Már abban is megvan az élvezet, ha sikerült belefeledkezned

a tevékenységedbe, de ezen túl a munkád eredményével is sokkal elégedettebb leszel.
Ahelyett, hogy újra és újra belekezdenél és abbahagynád, gyakrabban sikerül a végére járnod a
feladatoknak. Fontos projekteken fogsz dolgozni, és ez nagy-nagy megelégedéssel tölt majd el.
Arra is szánj időt, hogy mindezt tudatosítsd és kiélvezd, és ne felejts el mindennap gyakorolni.

EGYÉL LASSAN!

A legtöbb ember egész nap rohan, és nincs ideje semmire. Amikor végre akad egy perce, hogy
bekapjon valamit, azt én inkább zabálásnak nevezném. És hogy ennek mi az eredménye?
Stressz és egészségtelen életmód.

Azzal a nagyon egyszerű, ám erőteljes mozzanattal, hogy elkezdünk lassabban enni, ezt a fajta
életmódot azonnal jobb irányba fordítjuk. Ha belegondolsz, ez nem is nagy feladat! Legyenek
kisebbek a falatok, mindegyiket hosszan és lassan rágd meg. így aztán tovább élvezed majd az
étkezést. Ez minden alkalommal csupán néhány plusz perc, de a hatása mégis jelentős.

Íme, néhány érv, amiért érdemes megfontolnod, hogy ezután lassabban egyél:

1. Fogyás. Egyre több tanulmány támasztja alá, hogy ha lassabban eszünk, kevesebb kalóriát
fogyasztunk. Valójában akár tíz kilótól is megszabadulhatunk évente anélkül, hogy bármi
egyebet másképp csinálnánk, vagy változtatnánk a táplálkozási szokásainkon. Ennek az az oka,
hogy az agyunknak körülbelül húsz percig tart, mire érzékeli, hogy jóllaktunk. Ha gyorsan
eszünk, a jóllakottsági pontot átlépve nem hagyjuk abba az evést. Ha viszont lassan eszünk,
elég időnk marad, hogy érezzük a jóllakottságot, és leálljunk. Persze, ha rám hallgatsz,
érdemes egészséges ételeket enned, de ha fogyni szeretnél, akkor a lassú táplálkozás
mindenképp váljon az életed részévé.

2. Élvezd az ételt! Ez is nagyon erőteljes érv, hiszen elég nehéz kiélvezni minden falatot, ha
ezek gyors egymásutánban sorakoznak. Sőt, azt mondanám, még az is rendben van, ha néha
bűnbe esel azzal, hogy mit eszel, de egyél belőle keveset, és nagyon lassan. Gondolj csak bele:
szívesen ennél valamit, amit nem lenne szabad (édességet, olajban sült ételeket, pizzát stb.),
hiszen olyan finomak - de ha csak gyorsan behabzsolod, akkor az egésznek semmi értelme
sincs. Ha viszont lassan eszel, finom ízüket hosszabb ideig élvezheted, mégis kevesebb ilyen
étel kerül a gyomrodba. Ez tiszta matematika, ami működik. De félretéve a tudományos
érvelést, elegendő csak arra gondolni, hogy az ember boldogabb, ha finom ételeket eszik, és
jobban tudja őket élvezni, ha lassan eszik. Minden egyes étkezés legyen gasztronómiai élvezet,
semmiképp sem olyasmi, amit elkapkodsz, két feszült tárgyalás között.

3. Jobb emésztés. Ha lassabban eszel, és jobban megrágod a falatokat, jobb lesz az

emésztésed. Az emésztés valójában a szájban kezdődik. Szóval minél több munkát végzel el
idefent, annál kevesebb munka hárul a gyomrodra. Így sok emésztési problémát lehet
megelőzni.

4. Kevesebb stressz. Az, hogy lassabban eszünk, és odafigyelünk az evésre, nagyon jó módja a
tudatosság gyakorlásának. Légy jelen a pillanatban, ahelyett, hogy gyorsan behabzsolnád az
ételt, közben már a következő feladatodon gondolkozva. Amikor eszel, akkor csak egyél. Ez a
fajta tudatosság stresszmentes élethez és hosszú távon boldogsághoz vezet. Megér egy
próbát.

5. Lázadj fel a gyors étel és a gyors élet ellen! Rohanó, kiszámíthatatlan, kaotikus életünk oda
vezet, hogy gyorséttermekben, gyorsan eszünk. De ez embertelen életmód - egészségtelen,
feszült és boldogtalan. Rohanunk egész nap, ész nélkül csinálva egyik feladatot a másik után,
és lassan már nincs időnk élni, élvezni az életet, kapcsolatba lépni egymással, egyszóval
embernek lenni. Ha engem kérdezel, ez egyáltalán nem jó dolog. Azt ajánlom, lázadj fel a gyors
életstílus és életfilozófia ellen, akár csak azzal az egyszerű változtatással, hogy mostantól
lassan eszel. Ne járj gyorsétterembe, inkább menj el egy jó vendéglőbe, vagy ami még jobb
ötlet, főzd meg a saját ételedet, és élvezd annak minden morzsáját. Élvezd magát az életet!

LASSÚ VEZETÉS

Manapság lassabban vezetek. Ha megkérdeznétek a feleségemet, tudna mesélni azokról az

időkről, amikor még az országutak réme voltam. Nyomtam a gázpedált, csak úgy suhantam,
mindenkit magam mögött hagyva. Dühös lettem, ha valaki csigalassúságával az utamat állta,
amikor én száguldozni akartam, arról nem is beszélve, ha valaki, ne adj Isten, elém vágott! A
vezetés akkoriban igen felkavaró tevékenység volt a számomra.

Nem úgy, mint most. A vezetés manapság nyugodt, tiszta élményt jelent, és sokkal jobban
élvezem.

Nézem a többi autóst, és eltöprengek: Tényleg ennyire rohanniuk kell oda, ahova éppen
mennek? Vajon, amikor megérkeznek, akkor le tudnak lassulni? Megéri elégetni annyi
üzemanyagot, felidegesíteni magukat, és számos életet veszélybe sodorni!? Majd később már
más dolgokon töröm a fejem, ugyanis számomra a vezetéssel töltött idő az elmélkedés idejévé
vált. Szívemből ajánlom, hogy ti is vezessetek lassabban. Ennek sok-sok oka van, de talán a
legjobb okom az, hogy boldogabb embernek érzem magam, amióta lassan vezetek. Ez olyan
lépés, amit rettentő egyszerű megtenni, de hihetetlenül nagy változást hoz.

Íme, néhány ok, amiért érdemes lassabban vezetni:

1. Üzemanyagot takarítasz meg. Amellett, hogy kevesebbet autózol, vagy kis fogyasztású
járművet használsz, az üzemanyag-barát vezetés egyik legjobb módszere, ha szép fokozatosan
gyorsítasz, óvatosan lassítasz, és nyugodtabban vezetsz. Manapság olyan drága az üzemanyag,
hogy tényleg nem engedhetjük meg magunknak azt a pocsékolást, amit a feleslegesen gyors
vezetés jelent.

2. Életeket menthetsz. A gyorshajtás öl! Akár a gyorshajtó is belehalhat. Csak két statisztikát
említenék: A tizenkettő és tizenhat év közöttiek soraiban a halálesetek legfőbb okának a
közlekedési balesetek számítanak. Meglepő, de egy hatvan km/h sebességgel haladó
személyautó kétszer nagyobb valószínűséggel okoz halálos balesetet gyalogos gázolása esetén,
mint ötven km/h sebességnél. Egy gyorsabb jármű vezetőjének kevesebb ideje marad, hogy az
útjába kerülő akadályra reagálni tudjon, és bizony sokszor élet és halál között töredék
másodpercnyi különbség van csupán. Vezess lassabban magad és a környezetedben élők
biztonsága érdekedben. Különösen igaz ez, amikor futók vagy kerékpárosok vannak a
közelben, valamint iskolák környékén és olyan lakott területen, ahol gyerekek lehetnek az
utcán.

3. Időt nyersz. Az ember azt gondolná, hogy a gyorshajtással időt nyer, de ez többnyire
jelentéktelen. Ha egy csöppnyi időt sikerül is megspórolnod vele, vajon tényleg megéri
mindazt kockáztatni, amiket eddig megemlítettem? Jobban jársz, ha pár perccel hamarabb
indulsz, és nyugodt tempóban odaérsz, mint ha később indulsz, és rohannod kell.

4. Megőrződ a nyugalmadat. Mindhárom felsorolt okot nagyon fontosnak tartom, de

számomra a leginkább szembetűnő különbséget az jelentette, hogy vezetés közben csökkent a
stressz-szintem. Nemhogy megszűnt őrült élménynek lenni a vezetés, hanem megnyugtat és
ellazít. Már nem dühöngök azon, ha valaki lassan megy előttem, vagy éppen elém vág.
Egyszerűen hidegen hagy a dolog.

5. Egyszerűbbé teszed az életedet. Ez szerves összefüggésben van az előző ponttal, de

egyszersmind több is annál. Amellett, hogy a stressz-szinted csökken, a lassú vezetéssel sok
más bonyodalomnak is elejét veheted. Ilyenek például a balesetek vagy a gyorshajtási bírságok
miatti aggodalom, hogy csak párat említsek. Ritkábban kell majd tankolnod, ami szintén nem
elhanyagolható. A zűrös, rohanó életed is javulhat. Miért kéne végigszáguldanunk az életen?
Lassíts, hogy jobban élvezd! Folyton rohanunk valahova. Mikor fogunk már végre megérkezni,
és örülni? Az életünk egy utazás. Lehetne ez egy igen kellemes utazás is.

Íme néhány ötlet a lassú vezetéssel kapcsolatban, ami nekem bevált:

• Hallgass nyugtató zenét! Bármi megfelel, ami megnyugtat téged.

• Ne törődj a többi autóssal! Nekem az volt a bajom, hogy túl sokat bosszankodtam más
vezetők miatt. Néha azért mentem gyorsabban, hogy borsot törjek a többiek orra alá. (Tudom,
tudom ... borzasztó!) Most már rájuk se hederítek!

• Indulj korábban! Ha azért kell rohannod, mert időzavarban vagy, akkor szokj hozzá, hogy
hamarabb elkészülsz, és hamarabb elindulsz. Így nem kell majd aggódnod a késés miatt.
Élvezheted a vezetést.

• Ötletelj! Én szívesen használom morfondírozásra a vezetéssel töltött időmet. Ilyenkor

találom ki, miről írjak. Átgondolom a napomat - akár azt a napot, ami előttem áll, akár azt,
aminek a végére értem. Elgondolkozom az életemről, hogy merre is lépjek tovább.

• Húzódj le jobbra! Ha lassabban vezetsz az utakon száguldozó őrülteknél, érdemes

elkerülnöd, hogy az útjukban légy. Amennyire csak lehet, tarts jobbra. Igaz, manapság már
figyelmen kívül hagyom azokat a vezetőket, akik a lassú tempóm miatt bosszankodnak, de
mégis jobb, ha az ember illedelmesen félrehúzódik.
• Élvezd a vezetést! Az a legfontosabb, hogy utad során kellemes élménnyel gazdagodj. Hogy
ezt a zenének, az elmélkedésnek vagy másnak köszönheted, az mindegy. Az a fő, hogy tudd, az
út legalább olyan fontos, mint a megérkezés.

Tizenhetedik fejezet: Egészséges életmó d egyszerű en

A TESTMOZGÁSNAK, a jobb kondíciónak, az egészségnek sok előnye van, de talán a legjobb
bennük az, hogy az embernek több ereje van, és többre képes. Egy jó edzés után akár egész
nap úgy érzed, tele vagy energiával, szellemileg friss vagy, és sokkal jobban haladsz a
munkáddal. Habár sokan szeretnének fizikailag jobb állapotba kerülni, egészségesebben élni,
mégis úgy érzik, mintha folytonos hegymenet lenne ez a próbálkozás, ezért csalódnak, majd
feladják az egészet. Mások eleve bele se fognak.

A csinos testalkat és a jó egészség titka természetesen végtelenül egyszerű, és már

mindannyian ismerjük: Táplálkozz egészségesen, és mozogj rendszeresen! Maga az elv nem is
lehetne ennél kézenfekvőbb. A bonyolult az, hogy mindezt hogyan valósíthatjuk meg,
miközben a mindennapok kihívásaival küzdünk.

Illetve csak addig bonyolult, amíg rá nem jössz a nyitjára; mert nem kell szükségszerűen annak
lennie! Ebben a fejezetben azokkal a nehézségekkel foglalkozunk majd, amelyekkel az
egészséges életmóddal kapcsolatban valamennyien szembesülünk. Mutatok egy egyszerű
edzési tervet, és azt is elárulom, hogyan találd meg a motivációt, hogy tartsd is magad a
tervedhez. Mivel a jó fizikai erőnlét kéz a kézben jár az egészséges táplálkozással, erről is szót
ejtek majd.

A JÓ ERŐNLÉT ELÉRÉSÉNEK BUKTATÓI

Kezdjük talán azzal, miért is küszködik az egészséges táplálkozás témájával oly sok ember, és
miért törik bele legtöbbjük bicskája egy-két héten belül. Ezeket az okokat megvizsgálva,
találunk majd egyszerű megoldásokat.

Íme, néhány gyakori ok:

• Túlságosan szigorú diétára fogják magukat, amit hosszú távon képtelenek betartani.

• Addig éheztetik magukat, mígnem eljön az a pont, ahol farkaséhesen mindent befalnak.

• Miközben azt hiszik, hogy egészségesen étkeznek, rengeteg rejtett, üres kalóriát tartalmaz az
étrendjük. Olyasmiket, mint szénsavas üdítők, magas zsírtartalmú salátaöntetek vagy saláta-
adalékok.

• Nem tudnak ellenállni a gyorséttermek és a gyors ételek csábításának, különösen akkor nem,
ha úton vannak, éppen sok a dolguk, vagy sietniük kell.

• Társadalmi események, mint például a munkahelyi ünnepségek, egy családi összejövetel,

vagy egy görbe este a haverokkal, bizony megtorpedózhatják az ember amúgy egészséges
étrendjét.
Ha csak az imént felsorolt öt helyzetet vesszük figyelembe, máris találunk elég okot arra, hogy
az egészséges étkezés iránti elkötelezettségünktől eltántorodjunk, hacsak nem készültünk fel
megfelelően, és nincs olyan tervünk, ami egy-két hónapnál tovább segít átvészelni a
mindennapok megpróbáltatásait.

Sajnos a rendszeres testedzésről szóló fogadalmunk megtartása egy cseppet sem egyszerűbb,
mint ragaszkodnunk az egészséges táplálkozáshoz. Ezt egy valamire való edzésterv nem hagyja
figyelmen kívül! Íme, néhány általánosan tapasztalható ok, amelyek miatt az embernek gondja
akadhat a rendszeres testedzéssel:

• Az edzésprogram, amibe belekezdenek, túl nehéz, vagy túl gyorsan lépnek tovább a
nehezebb gyakorlatok felé - ezért végül kiégnek, vagy akár meg is sérülnek.

• Egy-két hét elteltével még nem látják a munka eredményét, ezért elkeserednek, és feladják.

• Az élet közbeszól, pár napon át nem tudnak időt szakítani arra, hogy tornázzanak, és kiesnek
a ritmusból.

Most pedig használjuk fel ezeket a nehézségeket arra, hogy létrehozzuk a saját, egyszerű
edzéstervünket!

EDZÉSTERV EGYSZERŰEN

Mit is akarunk? Egy olyan tervet, amelyet egyszerű alkalmazni, és ami még ennél is fontosabb,
olyan tervet, amelyhez éveken keresztül tudunk ragaszkodni. Lehet, hogy nem hoz azonnal
eredményt, de amúgy sem azonnali eredményekre pályázunk. Ha egy terv rövid idő alatt
drámai eredményeket hoz, az nem jó terv. Mégpedig azért, mert túl drasztikus, és senki sem
tud hosszú ideig ragaszkodni egy drasztikus tervhez. Ha pedig emiatt kudarcot vallasz a terv
követésében, akkor a drámai eredmények, amiket eddig elértél, mind romba dőlnek, és ez
legalább olyan drámai következmény.

Az igazi egészség és jó erőnlét hónapok, akár évek munkájának az eredménye. Maradandó

változást csak fokozatosan lehet elérni, apró lépésekben, olyan módon, hogy az egy életen át
fenntartható legyen. Éppen ezért a mi tervünk olyasvalami, ami lassan kezdődik, de a
drasztikus terveknél sokkal hosszabb ideig fenntartható. A közhiedelem szerint a fogyás 80%-
ban az étrenden múlik, ami bizonyos értelemben igaz is, mert megfelelő táplálkozással
testmozgás nélkül is le lehet fogyni. Nem megfelelő táplálkozással viszont nagyon nehezen
érhető el súlycsökkentés, még ha sokat mozgunk is. Ezt most jól a feje tetejére állítjuk,
mégpedig két okból: 1) Nem csak az a cél, hogy lefogyj, hanem hogy fitten és jó egészségben
élhess, ehhez pedig mind az egészséges táplálkozásra, mind pedig a testmozgásra szükséged
lesz. 2) Ha a testmozgással kezded, az előbb-utóbb maga után vonja az egészséges étkezést.

Elég nehéz elképzelni, hogy valaki rendszeresen edz, de eszébe sincs egészségesen táplálkozni.
Éppen ezért mi a testmozgással kezdjük.

Egyszerű edzéstervünk a következő:

1. Az első hónapot arra szánd, hogy szokássá alakítod a rendszeres testmozgást! Már
elkezdhetsz egészségesebb ételeket enni, de ezen a ponton még ne aggódj emiatt. Most az a
fontos, hogy a mozgás szokásoddá váljék. Legyen éppoly rendszeres és éppoly fontos, mint a
fogmosás. Kezdjük kicsi dolgokkal, de ezeket tegyük meg rendszeresen, így az első hónap nem
lesz egyben az utolsó is.

2. A második hónapban, miközben folytatod a már szokássá vált rendszeres testmozgást, tedd
fokozatosan egészségesebbé a táplálkozásodat!

3. Minden ezt követő hónapban tűzz ki rövid távú célokat, hogy általuk fokozatosan javíts
testmozgási szokásaidon vagy az étrendeden. Minden hónapban jutalmazd meg magad az
elért előrelépésekért, és számolj be másoknak arról, hogyan haladsz a terveddel.

ELSŐ LÉPÉS: A RENDSZERES TESTMOZGÁS SZOKÁSÁNAK KIALAKÍTÁSA

A rendszeres testmozgás szokásának kialakítása nem kell, hogy hatalmas feladat legyen. Ezt a
szokást éppen úgy alakítjuk ki, mint bármelyik más szokást, tehát a hangsúly a
következetességen van. A spanyoloknak van egy mondása, miszerint a szokások kezdetben
olyanok, mint egy pókháló, de idővel olyan erőssé válnak, mint egy kötél. Mi is vékonyka
cérnaszálakkal kezdjük el a munkát, és ezeket fokozatosan bővítjük, erősítjük, míg végül
elszakíthatatlan kötelekké válnak.

Természetesen, ha az egészségi állapotod megköveteli, mert szív és érrendszeri vagy

légzőszervi gondokkal küzdesz, súlyosan beteg vagy, esetleg gyermeket vársz, mindenképp
beszélj az orvosoddal, mielőtt belekezdenél az edzésprogramba. Íme, az edzésterv:

1. Visszafogott kezdés. Az edzéstervet a lehető legkönnyebb dolgokkal kezdd, és mindaddig

maradj is ezen a szinten, amíg hozzá nem szoksz a folyamatos edzéshez. Később majd
fokozatosan növelheted a gyakorlatok nehézségi fokát, de ezen a ponton létfontosságú, hogy
visszafogd magad. Az első héten elég öt-tíz perc kardió edzés, például gyors gyaloglás, futás,
kerékpározás, úszás. Csak öt-tíz perc, nem több. Nagyon valószínű, hogy vágyni fogsz majd
arra, hogy többet csinálj, de ne tedd. A következő héten növeld az edzésidőt öt perccel, és
ugyanezt tedd meg az első hónapod alatt minden egyes héten. Így a hónap végére húsz,
huszonöt percet edzel majd minden alkalommal. Ha ez túl kevésnek tűnik számodra, ne
aggódj. Majd edzhetsz többet, amikor már kialakítottad a szokást. Először arra koncentrálj,
hogy az edzés a szokásoddá váljék.

2. Tervezd be az edzéseket! Ez kiemelkedően fontos mozzanat. Találj egy olyan időszakot,

amikor majd edzeni tudsz. Amikor semmi nem jöhet közbe. A legtöbb embernek a reggeli
időpont válik be. Az esti edzésidő buktatója az, hogy ilyen-olyan társasági programok miatt
sokszor elmarad az edzés. Persze olyanok is vannak, akiknek tökéletesen bevált az, hogy
munka után azonnal edzeni mennek, mások pedig ebédszünet alatt mozognak. Találd meg hát
a számodra megfelelő időt, majd az edzést írd be a határidőnaplódba! Az első hétre elég, ha
három edzést tervezel. Minden alkalommal szánj rá fél órát, hiszen az edzéssel összességében
eltöltött idő mindig több, mint amit konkrétan kijelöltél a testmozgásra. A második és
harmadik hétre négy edzést tervezz, majd a negyedik hétre már ötöt. Az első hónapot
követően minden héten ötször eddzél! Igyekezz ezután tartani a heti öt edzést, mert ez a
legjobb módja annak, hogy kirobbanó formában érezhesd magad. Ez nagyon fontos! Úgy
kezeld ezeket az edzéseket, mint a legfontosabb napi tennivalódat. Semmi sem jelenthet
akadályt a megvalósításukban.
3. Ne engedd meg magadnak, hogy akár egy napot is kihagyj! Egyetlen okot tudok elképzelni
egy edzés kihagyására, mégpedig azt, ha megsérültél, vagy beteg vagy. Ezen kívül nincs ok, ami
elég nyomós lenne ahhoz, hogy kihagyj egy edzést. Eleinte az edzések annyira könnyűek, hogy
el sem fáradsz tőlük. Amikor úgy érzed, hogy egy hosszú nap után jártányi erőd sem maradt,
akkor csak kezdj bele az edzésbe. Meglátod, utólag örülni fogsz majd, hogy rászántad magad.
Ha elkezded kihagyni a testmozgást, hamarosan azt veszed majd észre, hogy az edzések
elhagyása vált szokásoddá, nem pedig az edzés. A következetesség nagyon fontos, amikor
szokásokat akarunk kialakítani. Jusson eszedbe, hogy ez olyan, mint a fogmosás! Tedd meg az
egészséged miatt, tedd meg rendszeresen, egyszerűen csak csináld!

4. Ne add fel! Ez még annál is fontosabb, mint hogy betartsd az edzéstervet, és egyetlen
edzést se hagyj ki. Ha mégis előfordulna, hogy egy-két napon át nem mozogtál, akkor se hagyd
abba az edzéseket! Térj vissza a programhoz! Ha egymás után több napot is kihagytál, akkor
kezdd újra úgy, hogy a pár héttel korábbi edzéstervedet követed. Kezdj újra dolgozni azon,
hogy szokássá tedd az edzéseket. Ha elkeseredésedben eljutottál odáig, hogy abbahagyod,
akkor motiváld magad, és kezdj bele újra! Nem az számít, hogy elbuktál-e, hanem az, hogy
felállsz-e a bukás után, hogy újrakezdd.

5. Ha lehet, csináld valakivel együtt! Ez nem kötelező, de ha sikerül egy megbízható partnert
találnod, attól egy kicsit könnyebb dolgod lesz. Egyrészt sokkal gyorsabban száll az idő, ha van
kivel beszélgetni edzés közben. Másrészt, ha megegyeztél valakivel, hogy az edzés miatt
találkoztok, akkor nő annak az esélye, hogy a megbeszélt időpontban el is mész edzeni,
ahelyett, hogy elbliccelnéd a dolgot.

6. Számolj be másoknak arról, hogyan haladsz! Ezzel motiválni tudod magad, hogy ragaszkodj
a program betartásához. Hiszen senki sem akar rossz fényben feltűnni mások szemében!
Vállald az elhatározásodat a barátaid előtt, vagy egy blogban akár ország-világ előtt. Szigorúan
kövesd, és jegyezd fel, hogy mikor mennyit eszel és mennyit mozogsz, és ez a lajstrom is
legyen nyilvános. Derüljön csak fény arra, amit eddig sötétség takart, és a számonkérés
lehetősége motiválni fog majd!

7. Érezd jól magad! Na, ez aztán tényleg kötelező elem! Ugyanis, amit nem élvezel, amellett
nem fogsz kitartani. Éppen ezért igyekezz olyasmit csinálni, ami igazán jó érzéssel tölt el.
Élvezd, hogy egyre fittebbé és egészségesebbé válsz. Élvezd, hogy ég a zsír! Élvezz minden
csepp izzadságot! Élvezd, hogy a mozgás ellazít, és megszabadulsz a stressztől! Az edzésnek jó
szórakozásnak kell lennie, és nem önsanyargatásnak!

Íme, ez a rendszeres testmozgás kialakítására vonatkozó terv. Tényleg elég egyszerű, ugye?
Találd meg az időt az edzésre, kezdd könnyedén, soha egyetlen alkalmat se hagyj ki! Nem telik
bele sok idő, és a rendszeres testmozgás életed részévé válik, olyannyira, hogy eszed ágában
sem lesz visszatérni a régi tunya életedhez.

MÁSODIK LÉPÉS: AZ ÉTREND FOKOZATOS EGÉSZSÉGESEBBÉ TÉTELE

Miután az első hónapban szokássá alakítottad a rendszeres edzéseket, itt az ideje, hogy a
táplálkozási szokásaiddal is foglalkozzunk. Ha úgy érzed, már most is egészségesen táplálkozol,
akkor is javíthatsz néhány apró dolgon, hogy még inkább megfelelő legyen az étrended. Ha
pedig nem mondhatnánk, hogy egészségesen táplálkozol, akkor sem lesz szükség drasztikus
változtatásokra. A hosszabb idő alatt véghezvitt fokozatos, apró lépésekben elért változás
jobb, és sokkal inkább fenntartható.

Íme, a terv:

1. Egyél, amikor még csak enyhe éhséget érzel! Ne várj, amíg rád tör a farkaséhség, és már
bármit felfalnál. Ez azt fogja jelenteni, hogy három-négy óránként eszel, és jobban odafigyelsz
az éhségérzetre. Ha kezdesz éhes lenni, egyél! A szükséges lépések a következők: Tervezd be,
hogy három-négy óránként enni fogsz, figyelj jobban az éhségedre, mindig legyen nálad valami
harapnivaló vagy otthon csomagolt étel, amikor úton vagy. Az első héten csak ennyi a
tennivalód. Ekkor még ne törődj a következő lépésekkel, csupán erre ügyelj.

2. Egyél könnyű ételeket! Hetente egyszer lehet bűnözni, de azon az egy étkezésen túl ne
egyél semmit, ami nehéz étel. Az étrendedben legyen sok zöldség, gyümölcs, teljes kiőrlésű
gabonák, babfélék, magvak. Inkább nyers ételeket egyél a feldolgozott élelmiszerek helyett. A
következő lépéseket kövesd: Írj egy listát azokról az ételekről és alapanyagokról, amelyek
egészségesek, teljes értékű tápanyagokat tartalmaznak, és megfelelnek az ízlésednek. A lista
segítségével állíts össze étkezési tervet, akár több hétre elegendő főétellel és nassolnivalókkal.
A második héten kezdd el ezekkel bővíteni az étrendedet, de ne akarj mindent egy csapásra
megváltoztatni. Egyik héten igyekezz több zöldséget és gyümölcsöt enni, vagy ne igyál
szénsavas vagy egyéb cukrozott üdítőket. A következő héten jöhet egy újabb változtatás,
például az, hogy nem eszel gyorséttermi ételeket, és egészséges vacsorát főzöl magadnak. Az
legyen a cél, hogy az étrended a lehető legkevesebb üres kalóriát, gyorséttermi ételt
tartalmazzon, a következő élelmiszerek közül viszont egyre többet: zöldségek és gyümölcsök,
babfélék, magvak, teljes kiőrlésű gabonák, alacsony zsírtartalmú tejtermékek vagy szójatejből
készült termékek, zsírszegény fehérjeforrások (mint a sovány hús, szárnyas húsok, hal, tofu
vagy egyéb növényi fehérjék). Fontos, hogy olyan ételeket válassz, amiket szeretsz, hogy ne
nehezítsd meg a saját dolgodat!

3. Egyél lassan! Az ételeket ne csak letold a torkodon, hanem ízlelgesd is. Ha lassan eszel, az
segít, hogy ne edd túl magad, és arra is jó szolgálatot tesz, hogy élvezni tudd az evést. A
harmadik héten erre figyelj, miközben az előző két változtatást tovább folytatod.

4. Ne edd tele magad! Hagyd abba az evést, mielőtt még teljes jóllakottságot éreznél, majd
várj tíz percet, hogy kiderüljön, valóban éhes vagy-e még. Ez legyen az a nagy előrelépés,
amire a negyedik hét folyamán koncentrálsz, miközben kitartasz az előző hetekben bevezetett
változtatások mellett.

Diétázásról és tiltott élelmiszerekről szó sincs. Csupa finomságot ehetsz. Ez a terv arról szól,
hogy szokásszerűen egészségesen táplálkozz, és mindig könnyűnek érezhesd magad. Ne
feledd, elegendő egyszerre egyetlen lépést megtenned!

HARMADIK LÉPÉS: FOLYAMATOSSÁG, RÖVID TÁVÚ CÉLOK ÉS SZÁMONKÉRÉS

Miután elkezdted szokásoddá tenni mind a rendszeres mozgást, mind pedig az egészségesebb
táplálkozást, szeretnéd a programot folytatni, és folyamatos javulást elérni
mindkét területen. Ez sok ember számára igen veszélyes időszak lehet; amikor az eredmények
nem elég látványosak, elveszítik a lelkesedésüket. Azért, hogy megelőzd a motivációd
elvesztését, és a hosszú távú eredmények érdekében kitarts a program mellett, a következőket
kell tenned:

1. Fokozatosan növeld a testmozgás mennyiségét, odafigyelve a változatosságra. Fokozd az

intenzitást, de csak módjával. Ha már megszoktad, hogy rendszeresen mozogsz, először növeld
az edzések időtartamát harminc, negyven percre, majd később az intenzitás is fokozható a
jobb erőnlét vagy a hatékony zsírégetés érdekében. Például a hosszabb távú, egyenletes futás
helyett kipróbálhatod, hogy beiktatsz rövid, intenzív, kitörésszerű szakaszokat, pihenéssel
kombinálva. Ezt a taktikát szinte bármilyen testmozgás esetén alkalmazhatod. Nagyobb
intenzitás hatására több kalóriát égetsz el edzés közben, és javul a teljesítményed. Ám az
intenzívebb edzést nem jó ötlet ugyanannyi ideig csinálnod, mint amikor egyenletesen
mozogsz, és az sem jó, ha minden edzésed intenzív. Érdemes kombinálnod az állóképességi
edzést az intenzív edzésekkel.

2. Továbbra is táplálkozz egészségesen, és ne feledkezz meg a változatosságról. Bővítsd az ízek

palettáját! Minden héten vezess be egy újabb receptet, egy egészséges újdonságot az
étrendedbe. Vigyél magaddal egészséges rágcsálnivalót a munkahelyedre. Csomagolj
magadnak egészséges ebédet. Egyél egészséges reggelit. Főzz többet otthon, és ritkábban
menj étterembe. Készíts egészséges útravaló elemózsiát. Igyál több vizet. Egyes egészségtelen
ételekből ne egyél, vagy kevesebbet egyél. Lépésről lépésre változtasd meg étkezési
szokásaidat úgy, hogy azok egyre egészségesebbek legyenek. Ha ezeket a változásokat lassan,
fokozatosan vezeted be, akkor könnyebb lesz azokat végrehajtanod, és valószínűleg a hatás is
tartósabb lesz. A változatosság fenntartása érdekében figyelj oda, hogy új recepteket is
kipróbálj, és megkóstolj számodra újdonságnak számító zöldségeket és gyümölcsöket is. Ami
pedig ízlik, azt tartsd meg a repertoárodban. Hidd el, új receptekből és ételekből sosem elég!

3. Tűzz ki rövid távú célokat! Igazi, hosszú távú változások eléréséhez idő kell; hónapok, akár
évek... Ugyanakkor elég nehéz elérni, hogy az ember ilyen hosszú időn keresztül motivált
maradjon. Inkább legyen egy vagy két rövid távú célod minden hónapban, hátha az segít! Íme,
néhány lehetséges rövid távú cél: Ezen a héten mindennap öt percet hozzáadok az
edzésidőmhöz! Leadok bő fél kilót ezen a héten! Lefaragok pár centit a derekamról! Ezen a
héten elérem a heti két és fél órás edzésidőt! Szombaton ötmérföldes, hosszú távot futok!
Amint látod, a rövid távú célok sora szinte végtelen. Válassz ki egy ilyen célt hetente vagy
minden második héten, és hagyd, hogy ez motiváljon. A céljaidat mondd el másoknak is!

4. Légy számonkérhető! Vezess étkezési- és edzésnaplót! Ez kulcsfontosságú szokás. Ha rá

tudod venni magad, hogy edzésnaplót vezess, akkor látni fogod a fejlődést, és ez motivál majd
a folytatásra. Szokd meg, hogy mindent azonnal lejegyzel. Ne mondd azt, hogy majd este,
elalvás előtt összeírod, mennyit mozogtál. Amint befejezted az edzést, azonnal írd le, semmi
kifogás! A naplód ne legyen túl bonyolult, mert ha az lenne, nem lenne kedved hozzáfogni az
íráshoz. Elég a dátum, az időpont, valamint az, hogy mit csináltál. Az is fontos, hogy ez a napló
legyen elérhető az Interneten, mondjuk, egy blog keretei közt, vagy használd a számtalan
online naplózó rendszer egyikét, hogy a többiek is láthassák, mivel vagy elfoglalva. A naplód
címét add meg
minél több embernek, bátorítsd őket, hogy tartsák rajtad a szemüket, és ha benéztek hozzád,
hagyjanak neked valami üzenetet. Ez a fajta számonkérhető- ség motiválttá tesz.

5. Jutalmazd meg magad! Eleinte az a jó, ha gyakran kapsz jutalmat. Nyugodtan kényeztesd
magad! Még egy szem cukorka is lehet a jutalom - a lényeg az, hogy fokozatosan rászoktasd
magad a rendszeres testedzésre, és a súlyvesztés majd úgyis beindul. Ünnepelj meg minden
aprócska sikert!

HARMINC TÉNYEZŐ, AMELYEK RENDSZERES TESTMOZGÁSRA MOTIVÁLNAK

Nyilván millió és egy olyan dolog létezhet, amivel ráveszed magad az edzésre. Íme, néhány
azok közül, amelyek igazán beváltak!

1. Ahogy edzés után érzed magad. Egy jó edzés csodás érzéssel tölt el. Jegyezd meg ezt az
érzést, és kapaszkodj bele ebbe az emlékbe a következő edzés előtt.

2. Magadra szánt idő. Nagyon sok ember rengeteg időt szán arra, hogy másoknak gondját
viselje (gyerekek, házastárs, más családtagok, munkatársak, főnök stb.), de ugyanezek az
emberek vajmi keveset törődnek saját jól-létükkel. Élvezzen elsőbbséget a magadra szánt idő,
és eszedbe se jusson elhalasztani azt az edzést!

3. Mennyi kalóriát, égettél el? Ha számolgatod a kalóriákat (és elárulom, hogy ez az egyik
leghatásosabb módja annak, hogy lefogyj), akkor azzal is tisztában vagy, hogy minél többet
mozogsz, annál több kalóriát éget el a szervezeted.

4. Szórakozás. Az edzés legyen élvezetes! Ha nem élvezed, akkor találj valami más
testmozgást, amit jobban szeretsz. Mindegy mit, a lényeg, hogy mozogj!

5. Hogy fogsz majd kinézni? Képzeld el egy egészségesebb, csinosabb önmagadat. Hagyd, hogy
ez a vizualizált kép erőt adjon neked.

6. Magazinok. Motiválóak lehetnek a fitness magazinok; kedvet kaphatsz, hogy kipróbáld az

olvasottakat.

7. Címlaplányok (és fiúk). Elismerem, vannak köztük rémisztő egyedek, és többségük a

Photoshopnak köszönheti a tökéletességét, de valami furcsa okból egy címlapon díszelgő
modell látványa sokaknak segít, hogy keményebben dolgozzanak.

8. Blogok. Érdekes lehet olyan emberek blogját olvasni, akik edzéssel vagy fogyókúrával
foglalkoznak. Ilyenkor megláthatod útjuk buktatóit, és tanulhatsz a tapasztalataikból.

9. Sikertörténetek. Más emberek sikereiről szóló történetek hihetetlen mértékben

motiválhatnak. Ha olyan fitness weboldalt találtál, ahol vannak sikertörténetek, akkor azokat
mindenképp olvasd el!

10. Internetes fórumok. Csatlakozz a Zen Habits fórum (a szerző saját blogja:
http://zenhabits.net/forums/) havi kihívásához, vagy találj egy másik fórumot, ahol motivációt
kaphatsz hozzád hasonlóan gondolkodó emberektől. Mindennap látogasd meg a fórumot.
Meglátod, segíteni fog!
11. Beleférni új ruhákba. Szeretnél jól kinézni egy kisebb méretű szerelésben? Nosza, akkor
tornázz!

12. Vonzónak lenni. Mindannyian tudjuk, hogy ez nagyon jó motiváló tényező.

13. Amikor az adrenalin elárasztja a testedet. Ez az áramlás beindul a mozgás hatására.

Használd a sodrását, hogy elvigyen az edzés végéig.

14. Stressz-oldás. Mindenből eleged van egy hosszú, irodai nap után? Menj, és mozogd ki
magadból a stresszt! Hidd el, edzés után másképp fogod látni a világot.

15. Idő az elmélkedésre. Az edzés közben átélt csend tökéletes arra, hogy végiggondold
magadban az életedben éppen történő dolgokat.

16. Edzőtárs. A valaha létezett legjobb motiváló tényező.

17. Csoportos edzések. Csatlakozz egy csoporthoz, akár egy baráttal együtt, és ez is motivál
majd, hogy odaérj, és tornázz.

18. Edző vagy személyi tréner. Már csak a motiváló hatása miatt is megér minden fillért, amit
rájuk költesz.

19. Edzési napló. Tapasztalataim szerint nagyon fontos, hogy leírjuk a dolgokat. Csak egy héten
át próbáld ki, és meg fogod érteni, micsoda ereje van!

20. Az „előtte” fotód. Néha az ember fel sem fogja, mekkora utat tett már meg. Éppen ezért
készíts fényképeket!

21. Triatlon. Ha bevállalsz egy ilyen versenyt, az majd motivál az edzésekre, hogy kellően
felkészülj.

22. A kihagyott edzés miatti „Fúj, de rossz!” érzéstől való félelem. Semmit nem utálok jobban,
mint az érzést, ha nem mozogtam. Ezért, amikor úgy érzem, túl fáradt vagyok az edzéshez,
erre gondolva veszem rá magam, hogy mégis hozzálássak.

23. Hogy megéld az unokáid születését... és még legyen erőd játszani velük.

24. A mérleg. Abban nincs semmi motiváló, ha naponta méred magad, hiszen a súlyod
ingadozó. De ha hetente egyszer ellenőrződ magad, akkor ez majd motivál, mert azt akarod,
hogy a mérleg kevesebbet mutasson.

25. Egy cél elérése. Tűzz ki egy vágyott súlyt vagy derék-méretet, esetleg azt, hogy hetente
hány napon szeretnél edzeni, és mennyi mérföldet szeretnél futni. Nagyon motiváló, ha kitűzöl
egy célt, és figyeled, hogyan haladsz annak elérésével. A célod legyen könnyen teljesíthető!

26. Ha megírod a blogodban. Mondd el a többieknek, hogy le szeretnél fogyni, vagy naponta
edzeni fogsz, és számolj be nekik arról, hogyan haladsz. Ez elég eltökéltté tesz!

27. Motiváló idézetek. A kedvenc idézeteidet nyomtasd ki, és legyenek azok az íróasztalod
vagy a számítógéped mellett.
28. Könyvek. Lehet egy jutalmad, hogy veszel egy jó könyvet a fitnessről, vagy egy egészséges
szakácskönyvet. Ettől újra feléled majd a küldetéstudatod.

29. Mások megjegyzése, hogy milyen jól nézel ki! Ha valaki észreveszi rajtad a változást, az
jóleső érzés. Ettől még inkább vágysz majd arra, hogy mozogj.

30. Egy tengerparti kirándulás vagy osztálytalálkozó. Ilyenkor mindenki jól akar kinézni.

Tizennyolcadik fejezet: A motivá ció ró l

BÁRMI LEGYEN IS A CÉLOD, ugyanazzal a kihívással találod majd szembe magad. Akár
hatékonyabbá szeretnél válni a munkádban, akár korábban szeretnél felkelni vagy egy
szokásodon változtatnál, akár edzeni szeretnél vagy egyszerűen csak boldogabb akarsz lenni,
jelentkezik majd a kihívás, hogy megtaláld a motivációt, aminek segítségével kitartasz az
elhatározásod mellett.

Ebben a fejezetben ahhoz kapsz segítséget, hogy megvalósítsd a könyv többi részében
felfedezett céljaidat, és új szokásokat alakíthass ki. Ez a fejezet tehát kulcsfontosságú
mindannak a megvalósításában, amiről eddig beszéltünk.

Ha elegendő ideig kitartasz egy cél mellett, akkor azt el is fogod érni. Ehhez csupán türelemre
és motivációra van szükséged.

Tudjuk, hogy a motiváció igen fontos szerepet tölt be, ám nem egyszerű erre a motivációra
naponta rátalálni! Ami most következik, az útmutatóként szolgál a motivációhoz, bármiről
legyen is szó. Készülj fel rá, hogy a siker felé vezető utadon mindig lesznek olyan szakaszok,
ahol elveszíted a motivációdat, és megfordul majd a fejedben, hogy abbahagyd az egészet! Ne
add fel! Hosszú távon kitartani valami mellett, a legjobb módját jelenti bármely kiemelkedő
teljesítmény elérésének.

HOGYAN MŰKÖDIK A MOTIVÁCIÓ?

Mielőtt konkrét módszerekről ejtenénk szót, hasznos lehet megvizsgálnunk, hogy mi is a

motiváció, mire képes, és hogyan működik.

A motiváció az, ami a célod elérésére sarkall, ami miatt továbbmész akkor is, amikor
nehézségekkel találod magad szembe. A motiváció az oka annak, hogy reggel korábban kelsz
fel, hogy tornázz, vagy annak, ha este sokáig dolgozol, mert be akarod fejezni azt a projektet.
Természetesen a motivációnak ezer arca van, létezik pozitív és negatív motiváció. Az is
egyfajta motiváció, ha a főnököd kirúgással fenyeget. Ha ilyen nyomás alatt vagy, nagyon
valószínű, hogy keményen küzdesz majd, hogy befejezd a projektet. De az én véleményem az,
hogy a pozitív motiváció jobban működik.

A motiváció tehát, az értelmezésem szerint, olyasvalami, aminek hatására meg akarsz valamit
csinálni. Lesznek majd olyan reggelek, amikor semmi kedved korán kelni, amikor szíved szerint
még szunyókálnál egy kicsit, felkelés helyett. (Nem mintha ezzel bármi bajom lenne!) De ha
van egy ok, ami miatt korán akarsz felkelni, van valami, amit igazán meg akarsz tenni, akkor
reggel izgalommal telve fogsz kipattanni az ágyból.
Kimondhatjuk tehát, hogy az a legjobb motiváció, ha tényleg nagyon akarsz valamit, szinte
szétfeszít a lelkesedés, és fűt a hév. A motivációnak (különösen a negatív motivációnak) sok
típusa van, de saját tapasztalatom szerint a lelkesedés a legjobban működő motiváció.

Ha valamit nem szeretsz vagy nem akarsz megcsinálni, akkor véges a mérték, ameddig
motiválni tudod magad. Viszont, ha rátalálsz annak módjára, hogy igazán akarj valamit, akkor
fenn tudod tartani a szükséges erőkifejtést, mindaddig, amíg el nem éred a célodat.

NYOLC MÓDSZER ARRA, HOGY A KEZDETEKTŐL MOTIVÁLNI TUDD MAGAD

Nagyon fontos, hogy bármilyen tennivalóhoz a megfelelő motivációval fogjunk hozzá, hiszen
egy jó kezdet olyan lendület forrása lehet, amely igen sokáig kitart. Egy jó kezdet
megsokszorozza a siker esélyeit. Íme, néhány ötlet arra, hogyan fogj hozzá:

1. Kezdd kicsiben! Tudom, ezt már mondtam, és csak azért ismétlem magam, mert ez talán a
legfontosabb tanács, hogy célod eléréséhez meglegyen a kellő motivációd. Ne vágd nagy fába
a fejszédet, helyette először válassz valami nevetségesen könnyű célt, majd innen elindulva
folyamatosan növeld a kihívást.

2. Egyetlen célod legyen! Sokan egyidejűleg több új dologba is belevágnak, és túl sokat
akarnak egyszerre elérni. Ez szó szerint elszívja az energiájukat és a motivációt. Talán azt is
mondhatnám, hogy ez a leggyakoribb hiba, amit az emberek elkövetnek.

Egyelőre ki kell választanod Egyetlen Célt. Minden erőddel erre összpontosíts.

3. Vizsgáld meg a motivációdat! Ismerd az indítékaidat! Elmélkedj rajtuk, írd le őket.

Ha valamit a szeretteidért csinálsz, annak sokkal nagyobb ereje van, mintha csupán önös
szándékból fognál valamihez. Persze nincs azzal semmi baj, ha valamit önmagadért teszel, de
bármit is csinálsz, arra valóban jó okod kell, hogy legyen.

4. Igazán és nagyon akard! Ez lényegében összecseng az előző tippemmel, de szeretném

kiemelni, hogy nem lesz elég, ha úgy gondolod: „Vagány dolog lenne elérni ezt vagy azt!”
Legyen benned égő vágy a célod iránt. A célod olyan dolog legyen, amiért végtelen lelkesedést
és mélységes vágyat érzel. Bizonyosodj meg róla, hogy a célod megfelel ezeknek a
feltételeknek, mert különben nem tudsz majd hosszú ideig kitartani mellette.

5. Nyilvános elköteleződés. Senki sem szeret leszerepelni a többiek előtt. Éppen ezért, ha
nyilvánosan elköteleződünk, akkor mindent meg fogunk tenni a kitűzött cél eléréséért.

6. Lelkesedj! Lehet, hogy eleinte sokat számít a külső megerősítés, de meg kell ragadnod a
kezdeti lelkesedést, hogy aztán erre építkezz. Azt tapasztaltam, hogy ha az új célomról
beszélek másokkal, ha annyit olvasok róla, amennyit csak lehet, és ha lelki szemeimmel már
látom a sikeremet, akkor egyre növekszik bennem a célom iránti lelkesedés. Amikor elértem
erre a pontra, nincs is más dolgom, mint továbbvinni, és folyamatossá tenni ezt az energiát.

7. Alakítsd ki a vágyódást! Tudom, ez nehéznek hangzik, és sokan egyszerűen csak kihagyják

ezt a tippet, pedig valóban működik. Ennek segítségével szoktam le a dohányzásról, sok-sok
kudarcba fulladt próbálkozás után. Ha megérint az ihlet, hogy
egy bizonyos célt elérj, ne kezdj hozzá azonnal. Sokan fellelkesednek, és azonnal hozzá akarnak
kezdeni, még az adott napon. Ez hiba. Határozz meg egy jövőbeni időpontot - egy-két hét, vagy
akár egy hónap múlva és legyen ez a kezdő napod. Ezt a dátumot jegyezd be a naptáradba.
Legyen benned várakozás azzal a nappal kapcsolatosan. Éld át, hogy az a nap életed
legfontosabb pillanata lesz. Ha késlelteted a kezdést, ezzel vágyakozást és növekvő energiát
nyersz, amelyet a célodra összpontosíthatsz.

8. Nyomtasd ki, és tedd látható helyre! Csupa nagybetűvel nyomtasd ki a célodat. Fogalmazd
meg csupán néhány szóban, mint egy mantrát („naponta 15 percet tornázom”), és tedd ki ezt
az üzenőfalra vagy a hűtőszekrényre. Tedd ki otthon, és tedd ki a munkahelyeden. Tedd ki az
íróasztalodnál. A célodról szóló emlékeztetők segítenek majd az összpontosításban, és
fenntarthatod velük a kezdeti lelkesedést. A célodat ábrázoló kép (pl. izmos, kockás hasú
modell) is segíthet.

HÚSZ MÓDSZER ARRA, HOGY A NEHÉZSÉGEK KÖZEPETTE IS MEGŐRIZD A

MOTIVÁCIÓDAT

A motivációnak a lelkesítő szerepén túlmenően van egy további feladata is: segít továbbmenni
az úton, amikor már semmi kedved hozzá, és elveszítetted a kezdeti lelkesedésedet. Lehet,
hogy új dolgok történtek az életedben, és a régi célod elveszítette a fontosságát, talán
kihagytál egy-két napot, és most nehezedre esik folytatni, vagy kudarcot vallottál, és most el
vagy keseredve.

Ha ezen a ponton újra megtalálod a lelkesedés forrását, és továbblépsz, előbb-utóbb eléred a

célodat, ám ha feladod, akkor elbuktál! A választás rajtad áll - célba érni, vagy feladni. Íme,
néhány ötlet arra vonatkozóan, hogy ne add fel, és elérd a célodat.

1. Fogd vissza magad! Amikor egy új edzéstervbe fogunk, vagy bármilyen új célt tűzünk ki,
többnyire alig várjuk, hogy nekikezdhessünk. Tele vagyunk tűzzel, és lelkesedésünk nem ismer
határokat. Épp így van ezzel az arányérzékünk is. Azt képzeljük, hogy bármire képesek
vagyunk, de nem telik bele sok idő, amikor ráébredünk, hogy bizony vannak határaink, és
innen kezdve lankadni látszik a kezdeti lelkesedés. Nos, csodás motivációs taktika, hogy a nagy
tervek hajnalán, amikor majd szétcsattansz az energiától, és alig várod, hogy belevesd magad a
dolgok sűrűjébe, akkor fogd vissza magad. Ne csinálj meg mindent, amit szeretnél, mindössze
ötven-hetvenöt százalékát tedd meg annak, amit meg akarsz tenni. Készíts tervet arra, hogy
idővel hogyan fokozod majd a teljesítményedet. Példának okáért, ha futni szeretnék, és azt
gondolom, hogy hárommérföldnyit tudok futni egyszerre, akkor három helyett csupán egy
mérföldet futok, és miközben ezt a távot lefutom, arra gondolok, hogy képes vagyok többre is,
de visszafogom magam. Ez után már alig várom a következő edzést, amikor majd másfél
mérföldet futhatok. Visszafogom a lovakat, és megőrzöm az energiát, hogy végül még
messzebb juthassak.

2. Csak kezdd el! Lesznek majd napok, amikor semmi kedved nem lesz kilépni az ajtón, hogy
futni indulj, vagy nem fűlik a fogad ahhoz, hogy költségvetést készíts, vagy hozzáfogj ahhoz,
ami a célod elérése érdekében a napi feladatod. Ahelyett, hogy azon gondolkoznál, milyen
nehéz lesz, és mennyi ideig fog tartani, mondd azt magadban, hogy csak hozzá kell kezdened.
Nálam az a szabály, hogy nincs más dolgom, csak felvenni a futócipőt, és a hátam mögött
bezárni az ajtót. Ez után már minden megy a maga útján. Az egész csak addig tűnik nehéznek,
amíg otthon csücsülsz a házadban, és arra gondolsz, hogy futni kellene, meg arra, hogy
mennyire fáradt vagy. Amint megtetted az első lépést, mindig kiderül, hogy nem is olyan
nehéz, mint amilyen nehéznek gondoltad. Olyan tipp ez, ami nekem eddig mindig bevált.

3. Légy számonkérhető! Ha nyilvánosan vállaltad a célodat, legyen ez élőszóban, e-mailban,

blogon vagy internetes fórumon, akkor maradj számonkérhető abban a közösségben.
Ragaszkodj ahhoz, hogy naponta beszámolsz nekik, vagy találj ki valami hasonlót, és azt tartsd
is be. Ez a fajta számonkérhetőség arra sarkall majd, hogy jó eredményeket érj el, hiszen arról
nem akarsz majd beszámolni, hogy kudarcot vallottál.

4. Űzd el a negatív gondolatokat, és cseréld őket pozitívra! Ez a motivációs készségek közül a

legfontosabb, és ha rám hallgatsz, mindennap gyakorolni fogod. Fontos, hogy tudatosítsd a
gondolataidat, és felismerd a negatív hangokat a fejedben. Szánj rá néhány napot, hogy
megtanuld észrevenni a negatív gondolataidat. Az első napok elteltével kezdd őket kiűzni, mint
egy szemtelen legyet, majd helyettesítsd a negatív gondolatot a hozzá tartozó pozitív
gondolattal. Hessegesd el azt, hogy „ez túl nehéz”, és tedd a helyére azt, hogy „Meg tudom
csinálni! Ha az a béna Leó meg tudta csinálni, akkor én is!”. Tudom, hogy elég furcsán hangzik,
de működik. Tényleg!

5. Gondolj arra, hogy mit nyerhetsz! A legtöbb ember számára hatalmas problémát jelent,
hogy csak arra gondolnak, milyen nehéz lesz. Korán kelni - ez nagyon riasztónak hangzik. Már
abba is belefáradok, ha csak rá gondolok. De ahelyett, hogy azon törnéd a fejed, hogy valami
milyen nehéz, inkább arra gondolj, hogy mit tudsz ezzel elérni. Például ahelyett, hogy azon
morfondíroznál, milyen nehéz korán kelni, inkább arra koncentrálj, milyen jó érzés lesz, ha
mégis megteszed, és mennyivel jobb napod lesz majd. Ha a dolgok hasznára összpontosítasz,
ez energiával tölt fel.

6. Lelkesedj újra! Gondolkozz el azon, miért vesztetted el a lelkesedésedet. Majd gondolkozz el

azon is, hogy eredetileg miért is voltál lelkes. Vissza tudsz erre emlékezni? Mi vett rá, hogy el
akard érni ezt a célt? Mi szította fel benned a vágyat? Próbálj ehhez újra kapcsolódni. Újra
összpontosíts, és érezd az energiát.

7. Olvass róla! Amikor úgy érzem, hogy elveszítem a motivációt, akkor kézbe veszek egy, a
célommal kapcsolatos könyvet, vagy ilyen blogot olvasok. Ez inspirál, és új életerővel tölt fel.
Nem tudom miért, de azt tapasztalom, hogy az olvasás motivál, és segít arra
összpontosítanom, amiről olvasok. Éppen ezért, ha lehet, mindennap olvass valamit, ami
összefüggésben van a céloddal. Különösen igaz ez azokra a napokra, amikor nem igazán vagy
motivált.

8. Találj hozzád hasonló gondolkodású barátokat! Egyes- egyedül önmagadban motiváltnak

maradni elég kemény dió. De ha találsz valakit, akinek hozzád hasonló céljai vannak (futás,
diéta, pénzügyi célok stb.), érdemes kideríteni, vajon hajlandó-e a partnered lenni. Akár a
házastársad, a testvéred vagy a legjobb barátod is lehet a társad olyan célok elérésében,
amelyeket együtt szeretnétek megvalósítani. Még az sem fontos, hogy ugyanaz legyen a
célotok, ha ettől függetlenül buzdítani, lelkesíteni, noszogatni tudjátok egymást a siker felé.
Ugyanilyen jó ötlet lehet, ha egy csoporthoz csatlakozol (én például egy futóklub tagja vagyok).
Ez a csoport állhat olyan társakból, akikkel egy környéken laktok, de akár internetes fórumok
segítségével is találhatsz hasonló érdeklődésű embereket, akikkel a céljaidról beszélgethetsz.

9. Olvass inspiráló történeteket! Én olyan emberek történeteiből merítek inspirációt, akik már
elérték azt, amit én el szeretnék érni, vagy éppen olyan cél elérésén dolgoznak, mint az
enyém. Olvasom mások blogjait, könyveket és magazinokat, rákeresek a Google-on a saját
célomra, és elolvasom az így talált sikertörténeteket. Blogom, a Zen Habits, csak egy az olyan
helyek közül, ahol inspirációt találhatsz. Ez nem csak tőlem, hanem sok-sok olvasómtól is
származhat, akik csodálatos dolgokat értek el. Imádom a sikertörténeteket.

10. Építs a saját sikereidre! Az út folyamán minden egyes aprócska lépés sikernek számít.
Ünnepeld meg azt, hogy egyáltalán elindultál! Aztán azt, hogy már két napja csinálod.
Ünnepelj meg minden kis lépést! Majd fogd ezt a sikerélményt, és a segítségével érj el újabb
csöppnyi előrelépést. Ha edzel, akkor toldd meg két-három perccel az edzésidőt. Minden
egyes lépés után (és ne feledd, hogy egy lépésre körülbelül egy hetet szánj) egyre inkább
sikeresnek érzed majd magad. Legyen minden lépésed nagyon kicsi, így nem fogsz majd
elbukni. Több hónap távlatából az apró előrelépések komoly előrehaladást és szép sikereket
eredményeznek.

11. Tedd túl magad a mélypontokon! A motiváció nem állandó adottság, ami mindig a
rendelkezésedre áll. Jön, megy, majd újra visszatér, hogy megint eltávolodjon, ahogy az ár és
az apály. De tudd, hogy ha most el is veszítetted a motivációdat, az nem fog örökre elkerülni
téged. Visszatér! Szedd össze magad, légy erős, és tudd, nem hiába várod, hogy újra átéld a
motiváltság érzését. Amíg vársz, olvass a célodról szóló írásokat, kérj segítséget másoktól, vagy
használd az itt kapott tanácsok valamelyikét, hogy kitarthass, amíg újra fel nem ébred benned
a motiváció.

12. Kérj segítséget! Nehéz egyedül elérni bármit is. Amikor úgy döntöttem, hogy lefutom a
maratoni távot, mellettem voltak a barátaim és a családtagjaim. Ezen kívül a guami futó csapat
is rengeteg támogatást jelentett nekem, amikor bátorítottak és velem együtt futottak. Amikor
elhatároztam, hogy leszokom a dohányzásról, akkor egy internetes fórumhoz csatlakoztam, és
elmondani is nehéz lenne, hogy ez mennyit segített. Természetesen a feleségem, Eva, velem
volt az út minden lépésénél. Egyetlen célomat sem érhettem volna el nélküle, de a többi
segítőm nélkül sem. Te is találd meg mindazokat, akiknek számíthatsz a támogatására, akár az
Interneten, akár a való világban.

13. Jegyezd fel, mennyit haladtál! Ez lehet annyira egyszerű dolog, hogy beírsz egy X- et a
naptáradba, vagy annyi, hogy készítesz egy egyszerű táblázatot, de online alkalmazások
segítségével is nyomon követheted, hogyan haladsz. Felemelő érzés, amikor vissza tudsz
tekinteni az elért eredményeidre, amikor láthatod, mekkora utat tettél már meg. Ez még
abban is segítségedre lehet, hogy ne add fel. Ugye, te sem akarsz sok olyan napot látni a
naptáradban, ahonnan hiányzik az a bizonyos X!? Hidd el, azért lesznek rossz pontok is a
táblázatban. Ezzel nincsen semmi baj. Ne hagyd, hogy pár botlás miatt megszakadjon a célod
felé való menetelés! Ha éppen rossz időszakban vagy, akkor küzdj azért, hogy újra jó pontokat
osztogathass saját magadnak!

14. Gyakran jutalmazd magad! Az út minden egyes lépésénél ünnepeld meg az elért sikert, és
jutalmazd meg magad. Segíthet, ha előre leírod, melyik mérföldkőnél mi lesz a jutalom, amit
kiérdemelsz. Milyen legyen ez a jutalom? Először is, legyen arányos az elért eredmény
nagyságával. (Ha eléred az egy mérföldes futótávot, annak ne egy nyaralás legyen a jutalma a
Bahamákon. Ugye, érted?) Másodszor, a jutalom ne szabotálja az elérni kívánt célt. Tehát, ha
szeretnél ledobni pár kilót, akkor ne sütivel jutalmazd magad azért, hogy már egy napja
egészségesen táplálkozol. Ez nyilván öngól lenne!

15. Tűzz ki mini célokat! A nagyszabású vagy hosszabb távú célok néha túl nehéznek tűnnek.
Eltelik néhány hét, és könnyen elveszítjük a szükséges motivációt, ha arra gondolunk, hogy a
cél eléréséig még hónapok vannak hátra, vagy akár egy év is. Nehéz ennyi ideig fenntartani a
motivációt, ha végig egyetlen célra összpontosítunk. Éppen ezért határozz meg utad során
kisebb célokat is.

16. Legyen személyes edződ, vagy csatlakozz egy csapathoz! Ezek segítségével legalább arra
lesz motivációd, hogy az edzés időpontjában megjelenj a megbeszélt helyen. Ugyanez az elv
más jellegű célok esetén is alkalmazható. Meglehet, ez egy költségesebb módja a motiváció
fenntartásának, de működik a dolog! És ha rászánsz egy kis időt és energiát a keresgélésre,
akkor találhatsz olyan klubot, ahol olcsóbbak a tagdíjak, vagy kiderülhet, hogy van olyan
ismerősöd, barátod, aki akár ingyen is szívesen vállalja az edzésedet.

17. Egymás után két napot sose hagyj ki! Ez a szabály nem hagyja figyelmen kívül azt a tényt,
hogy egyikünk sem tökéletes, és bizony ki fog maradni egy-egy nap. Bizony, kihagytál egy
napot! És most itt a másik nap, és valahogy olyan lustának érzed magad. Ez az a pillanat,
amikor azt kell mondanod magadnak: „Erről szó sem lehet! Nem hagyhatok ki egymás után két
napot!”

18. Használd a képzelőerődet! Lelki szemeid előtt rajzolódjon ki világosan a kívánt cél. Hunyd
be a szemed, és lásd pontosan mindazt, amit a siker pillanatában látni fogsz. Erezd az illatokat
és ízeket; halld a hangokat! Hol vagy, amikor sikeresen eléred a célodat? Hogyan nézel ki?
Milyen ruhát viselsz? A legpontosabb képet alkosd meg az elmédben. És most következik a
kulcsfontosságú pont: Mindennap éld át képzeletben a sikeredet! Naponta legalább pár percre
vizualizálj! Ez a motiváció hosszú távú megőrzésének sarkalatos pontja.

19. Vedd észre, amikor rád tör a késztetés, hogy feladd, és győzd le ezt az érzést! Ilyen
késztetése mindenkinek van, de a legtöbben ezt nem tudatosítják. Az egyik legerőteljesebb
dolog, amit tehetsz, hogy tudatosítod, amikor ilyen késztetést élsz át. Nagyon hasznos
gyakorlat az is, ha pár napig minden olyan alkalmat és helyzetet feljegyzel, amikor átéled ezt
az érzést. Ez segít a tudatosításban. Aztán találd ki, mi legyen a teendő, ha ilyen hangulat tör
rád. Tervezd meg ezt jó előre, és írd le, mert amikor éppen küzdesz azzal, hogy feladd, akkor
nem nagyon lesz kedved akciótervet készíteni.

20. Találd meg újra az örömöt! Senki sem képes kitartani egy kellemetlen dolog mellett olyan
jutalom reményében, amire csak hosszú, hosszú hónapokig tartó szenvedés elteltével van
kilátás. Kell, hogy legyen a dologban szórakozás és élvezet; valami, ami örömet okoz nap, mint
nap. Ha ez nincs, akkor nem fogod végigcsinálni. Találd meg ezeket a kellemes dolgokat! A
szépséget a reggeli futásban, az ízeket egy tál egészséges ételben, vagy azt a jó érzést, amikor
a sikereidről beszámolsz. Tanuld meg élvezni az utadat.
Kö szö netnyilvá nítá s
SZERETNÉM MEGKÖSZÖNNI mindazoknak a felbecsülhetetlen segítségét, akik ennek a
könyvnek a létrejöttéhez hozzájárultak. Közéjük tartozik Holly és Brendan, akik egy első
könyves íróhoz szükséges határtalan türelemmel bántak velem. Blogom, a Zen Habits olvasói
nemcsak mint folytonos inspiráció-forrás, hanem mint nagyszerű támogató csapat is
mellettem álltak. Köszönöm édesanyámnak, Shannonnak, aki az életem szilárd alapját
biztosította; édesapámnak, Joe-nak, aki éleseszűségével és humorával át- meg átszövi
mindazt, amit létrehozok; Katrinának, aki nem csupán testvérem, hanem futótársam és
bizalmasom is; két másik nagyszerű lánytestvéremnek: Anának és Tiarának; fivéreimnek:
Josephnak, Bardonnak és Austinnak. Csodás gyerekeimnek: Chloénak, Justinnak, Rainnek,
Maiának, Seth- nek és Noelle- nek. Ti adtok értelmet mindannak, amit csinálok. És
természetesen köszönöm Evanak, a feleségemnek, aki a legnagyobb támogatóm.