Társadalmi és állampolgári ismeretek

Társadalmi sokszínűség, identitás:

-a modern kori nyugati civilizáció egyik alapja az egyén szabadsága önmeghatározás szabadsága
-csoportokhoz képest határozza meg magát
-mindenki több identitással rendelkezik
-meghatározó tényezők lehetnek kor, nem, etnikai- és nemzeti hovatartozás, nyelv-és kultúra, hit,
világnézet, szexuális irányultság, családi-és társadalmi szerep
-ezek kiegészíthetik egymást vagy ellentétesek egymással

-van vállalt (saját akaratból kifolyólag) és kijelölt (kötelezett) identitás

Identitás létrehozása: kétoldalú folyamat az egyén és a közösség között

-az egyén kifejezi tagságát vagy hovatartozását egy csoportban közösség elfogadja, megerősíti (pl.
vallás)
-közösség valamely csoport tagjának tekinti az egyént az egyén ezt vállalja (nemek)
-problémák adódhatnak, ha a közösség elutasítja az egyén kezdeményezését, vagy fordítva

-a nyugati társadalmak az egyént tekintik alapvetőnek a közösséget az egyén szabad társulásainak

-hagyományos társadalmak (néhány modernkori diktatúra) a közösséget tekinti természetes
egységnek az egyén csupán alkotóeleme

Család, háztartás, házasság:

-közvetlen rokoni kapcsolatban álló emberek csoportja, illetve olyan felnőttek közössége, akik
általában a gyerekgondozást is vállalják
-származási család amibe beleszületik az ember
-nemző család ahol a következő nemzedék nő fel

3 fajta:

-nukleáris(magcsalád)  szülők és gyerekek alkotják

-kiterjesztett család több családtag is együtt él, pl. nagyszülők, felnőtt testvérek
-mozaik család

-a ténylegesen együtt élő emberek közösségét háztartásnak nevezik gazdasági egységet alkotnak,
közös jövedelmi kiadások

-John Hajnal kutatásai ÉNY-Európában már a középkortól a nukleáris család volt jellemző, míg
keletebbre és délebbre a kiterjesztett
-a két házassági modellt elválasztó vonalat Európában Hajnal-vonalnak hívják

-MO-n is a házasság és a család intézménye jelentős átalakuláson ment keresztül a XX.-XXI.

században az ezzel kapcsolatos értékek, vélemények, félelmek nagyban különböznek és
összefüggenek a politikai és világnézettel
Férfiak és nők:

-a nők és a férfiak jogi egyenlőségük ellenére a munkaerőpiacon a nők hátrányosabb helyzetben

vannak
-alacsonyabb foglalkoztatottsági arány
-ritkábban kerülnek vezetői pozícióba
-kevesebb átlagos fizetés

Okok:
-fizikai munkákat a férfiak végeztek ’férfiszakmák’ elterjedése
-nők iskolázottsága sokáig elmaradt a férfiakétól
-gyereknevelésből a nők vállalnak nagyobb részt kevesebb munkatapasztalat
-csak később tudnak visszatérni a munkaerőpiacra

Üvegplafonjelenség: A jogi egyenjogúság ellenére a nőket az előre jutásban megakadályozó

láthatatlan tényezők összeségét hívjuk üvegplafonjelenségnek
-megakadályozza őket egy bizonyos szint utáni magasabb pozíció betöltésében nem tudnak
továbbjutni a középvezetői szintnél a vállalati hierarchiában
-ugyanabban a munkakörben a nők kevesebb fizetést kapnak, mint a férfiak nyílt nemi
diszkrimináció jellegzetes példája
-a gyerekvállalás általában a karrierépítés időszakával egyidejűleg jelentkezik karrier kontra gyerek
társadalmi közhely lép életbe sok nő számára a szülés és gyermeknevelés olyan vállalás, amely
lassítja vagy megakasztja– egy időre legalábbis- a szakmai fejlődést.

-a nemek közti bérkülönbség már nehezen indokolható mivel:

-a nők képzettségi utolérte és meg is haladta a férfiakét
-a technikai fejlődés és a globalizáció egyenlő esélyeket biztosít mindenkinek

-a nők karrierlehetőségein lehetne javítani, ha a gyereknevelést és a háztartási terheket egyenlően

megosztanák a férfiak és a nők egymás között

-a nők munkaerőpiaci hátránya alapvetően esélyegyenlőség kérdése

A fogyatékossággal élők:

-közel félmillió ember él MO-n valamilyen fogyatékossággal

-inden harmadiknak valamilyen érzékszervi sérülés, mozgáskorlátozottság, értelmi vagy egyéb
fogyatékosság
-általában sajátos, bentlakásos iskolába járnak a felkészült szükséges oktatásmód ellenére
képzettségük elmarad a többségétől
-fogyatékosságuk, alacsonyabb iskolázottságuk, és az őket érő előítélet miatt nehezebben találnak
maguknak munkát ez akadályozza őket abban, hogy önálló és teljes életet élhessenek

-integrált (inkluzív) oktatás közös intézményben tanítanak mindenkit kivétel nélkül a megfelelő
feltételek biztosításával
-szükség van a tanárok szakmai felkészültségére és a szükséges eszközök beszerzésére
-a többi diák oktatása ilyen téren
A szegénység:
-A Világbank a napi 1,25 dollárnál kevesebb pénzből élőket tekinti abszolút szegénynek
-arányuk csökken
-MO-n is sokáig a jövedelmi küszöbhöz, a létminimumhoz kötötték a szegénység meghatározását
nem személyenként, hanem háztartástípusonként számolták ki EZT MÁR NEM HASZNÁLJÁK

3 dimenzióban mérik a szegénységet:

-Jövedelmi szegény akinek a jövedelme nem éri el a mediánjövedelem 60 %-át

(mediánjövedelem az összes keresőt növekvő sorrendbe állítva, a középsők jövedelme a
mediánjövedelem)

-Alacsony munkaintenzitású aki az előző évben a lehetséges munkaidejének legfeljebb ötödét

töltötte munkával

-Anyagilag súlyosan deprivált (hátrányos helyzetű) aki lemondani kényszerül kilenc fontos
fogyasztási tétel közöl legalább 4-ről. pl. fűtés, autó, hirtelen kiadásokat nem tud fedezni

A szegénység ördögi köre:

-az ENSZ a fejlettségi mutató HDI (human development index) alapján rangsorolja az országokat
-kiszámítása nemzeti össztermék GDP (gross domestic product), iskolázottság, születéskor várható
élettartam

-ok-okozati összefüggés:
-Az alacsony jövedelem akadályozza az iskolába járást és az egészséges életmódot, ugyanakkor a
képzetlenség és a rossz egészségügyi állapot csökkenti a jövedelmet

-szegénység újratermelődése:

-a szülők szegénysége nem teszi lehetővé, hogy a gyerekek egészségesen fejlődjenek (továbbtanulás,
egészséges életmód, orvosi ellátás)  a gyerekek rossz egészsége és képzetlensége alacsony
jövedelemhez vezet az ő gyerekeik esélyeit csökkenti

Civil társadalom és jótékonyság:

-önkéntes alapon, a közjó érdekében szerveződő csoportok civilszervezetek

-nonprofit szervezetek
-az államtól függetlenek társadalmi szervezetek (NGO non-governmental organisation)
-nem politikai pártok és szakszervezetek
-tevékenységi kör jótékonyság, egészségügy, lakóhelyek fejlesztése, természetvédelem

Állami esélyteremtés:

-jóléti célok, kiadások  nyugdíj, táppénz, szociális intézmények, segélyek

-szociális juttatások egy része jövedelemtől független családi pótlék, gyes (gyermekgondozási
segély)
-jövedelemmel arányos juttatások nyugdíj, álláskeresési járadék, gyed (gyermekgondozási díj)
-szegények számára ad segítséget közfoglalkoztatás, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, az
egészségkárosodási és a gyermekfelügyeleti támogatás
A demokrácia:
Az emberi jogok:

-olyan általánosan elismert és jogilag is rögzített erkölcsi normák, melyek mindenkit megilletnek és
elidegeníthetetlenek
-az állam köteles védeni és tiszteletben tartani az emberek alapvető jogait
-a felvilágosodás szellemében fogalmazták meg először, írásban a Függetlenségi Nyilatkozatban és a
francia Emberi és polgári jogok nyilatkozatában
-az ENSZ 1948-ban fogadta el az Emberi jogok egyetemes nyilatkozatát

Csoportosítása, rendszere:

-kronologikus csoportosítási elv

-több generációja van az emberi jogoknak

1.csoport: Az első generációs emberi jogok jellemzői

-XVIII. században megfogalmazták a polgári és politikai jogokat az élethez, a szabadsághoz, a

tulajdonhoz való jog, a politikai részvétel jogát és a törvény előtti egyenlőséget
- „szabadságjogok" - mert az állam csak kivételes és pontosan meghatározott, továbbá indokolt
esetekben korlátozhatja őket.
- „negatív jogok" - mert az államtól elsősorban a nem beavatkozást várják el. A jog alanya az egyén,
kötelezettje az állam!
- keletkezési kor: XIX. század
- ide sorolható többek között: az élethez való jog, a tulajdonhoz való jog, az egyesülési és gyülekezési
szabadság, a lelkiismereti és vallásszabadság, a szólás-és sajtószabadság, a személyi szabadsághoz
való jog

2.csoport: A második generációs emberi jogok jellemzői

-XIX.-XX. sz. fordulóján a jóléti állam kibontakozásával jelentek meg a szociális, gazdasági és kulturális
jogok méltó életfeltételeket akartak biztosítani a polgároknak
-pozitív jogok az állam aktív szerepvállalását feltételezik
- az államtól már sok esetben aktív, tevékeny hozzáállást várnak el, azaz megváltozik az állami
szerepvállalás mértéke
- szociális alkotmányok például: 1917 mexikói [első szociális alkotmány]; 1919 „weimari alkotmány";
1931 spanyol; 1936 szovjet
- gazdasági, szociális, kulturális jogok, összefoglalóan: „szociális jogok"
- keletkezési kor: XIX. század
- ide sorolható többek között: a munkához való jog; a sztrájkjog; a társadalombiztosításhoz való jog; a
megélhetéshez való jog; a lakhatáshoz való jog

A harmadik generációs emberi jogok jellemzői

- a jogok alanya, kötelezettje és tartalma sokszor nehezen körülírható

- elsősorban a globalizáció és a posztindusztriális problémák hívták életre őket
- keletkezési kor: XX. század
- ide sorolhatóak többek között: az egészséges környezethez való jog; a békéhez való jog; a népek
joga a politikai, gazdasági, kulturális önrendelkezéshez; a népek joga az emberiség közös örökségéből
való részesedéshez; a reprodukciós jogok
A demokrácia:

-a modern demokrácia a politikai vezetők választhatóságát és a többségi döntéshozatal rendszerét

jelenti, valamint a kisebbség jogainak tiszteletben tartását
-a többség véleménye nem szükségszerűen helyes a többségnek nem igaza van, hanem joga (a
tévedéshez is)
-tartós fennmaradása érdekében a polgárok tartsák szem előtt a közérdeket és a közjót

-plurális társadalom, képviseleti rendszer, magántulajdon és piac, emberi jogok, jogállamiság,

világnézeti semlegesség

Két alapvető formája van:

1.közvetlen demokrácia maguk a polgárok hozzák a döntéseket

2.képviseleti demokrácia a polgárok által megválasztott képviselők hozzák a döntéseket

Választási rendszerek: Államformák

-alkotmányos monarchia, köztársaság PARLAMENTÁRIS DEMOKRÁCIA

-a végrehajtó hatalmat a felelős kormány gyakorolja
-a választópolgárok csak a törvényhozás képviselőit választják meg
-a kormány tagjai a győztes pártból, vagy párt koalícióból kerülnek ki
-itt a köztársasági elnöknek inkább reprezentatív szerepe van
-MO is parlamentáris demokrácia

ELNÖKI KÖZTÁRSASÁG:
-a polgárok a törvényhozás képviselői mellett a végrehajtó hatalmat gyakorló elnököt is
megválasztják  állam-és kormányfő
-USA-ban jött létre ez a rendszer először
-átmeneti formák a kettő között Franciaország van miniszterelnök, de a köztársasági elnöké a fő
hatalom

Képviselőválasztás:

-Arányos/többségi rendszer

-Többségi rendszer:
-az országot kb. egyforma lakosságú választókerületekre bontják, melyekben egyéni jelöltek indulnak
-az válik képviselővé, aki a legtöbb szavazatot kapja
-közvetlen kapcsolat a képviselő és választói között
-kevés párt jut be a parlamentbe ezek nagy gyűjtőpártok (kétpártrendszer)
-szilárd kormánytöbbség

-Arányos rendszer:
-nagyobb választókerületek, ahonnan több képviselő kerülhet ki
-a pártok szerepe nagyobb, a képviselő nem egy konkrét lakossági csoportot képvisel
-minden párt listát állít a jelöltjeiből, ezekből választanak a választópolgárok
-a listákra leadott szavazat dönti el, hogy melyik listáról hányan válnak képviselővé
-sok kisebb párt is bejut a parlamentbe

-MO-on ötvözött arányos és többségi rendszer működik vegyes rendszer

A pártok:

-a demokrácia fontos intézményei a politikai pártok azok a szervezetek, amelyek a választásokon

jelölteket állítanak
-jellemzői önkéntes szerveződés, a közös ideológia, a hatalom megszerzése és a kormányzás
-különböző törésvonalak választják el egymástól a pártokat pl.: vallás, nyelv-és etnikum, város-vidék
ellentét, államhoz való viszony

-bal-és jobboldalra sorolás

Baloldal:

-állam szerepe beavatkozás

-gazdasági értelem állami beavatkozás, újraelosztás
-társadalmi-kulturális értelem egyéni, világias, kozmopolita, nemzetköziség
-vallási értelem távolságtartás a vallástól
-társadalmi kérdések az egyéni jogok a legfontosabbak

Jobboldal:

-állam szerepe minél kisebb mértékű beavatkozás (éjjeliőr szerep)

- gazdasági értelempiacpártiság
-társadalmi-kulturális értelemközösségi, vallásos, nemzeti értékek
-vallási értelemvallásosság
- társadalmi kérdésekközösségi kérdések és tekintély

Baloldal:

-szélsőbal kommunisták
-mérsékelt baloldal szocialisták, szociáldemokraták, munkáspártok, zöldek

Centrum:

-liberálisok, parasztpártok

Jobboldal:

-szélsőjobb fasiszták
-mérsékelt jobboldal konzervatívok, kereszténydemokraták, keresztényszocialisták