Irodalmi nevelés az óvodában

-Főiskolai jegyzet-

1
 1.
Nevelő és nevelés az óvodában
Mi a nevelés
Nevelési módok (humanista, bibliai, ösztönöket szabályozó, viselkedés szabályozó)
Komplex nevelés fogalma, komplexitás kérdése

A nevelés fogalma állandóan változik, de a szó minden nyelven emelést, kivezetést jelent. A
nevelést a szülő kezdi a gyermek életében, de az egész család nevel, mert folyamatos
interakcióban vannak a gyerekkel, és példaadásukkal hatnak a gyerek fejlődésére.
Az óvodapedagógus és a dajkák az első idegen nevelők a gyermek életében, akik
céltudatosan, következetesen, meghatározott módszerekkel nevelik a gyermeket. Céljuk az
óvodások harmonikus, sokoldalú (érzelmi, értelmi, erkölcsi, testi, nyelvi kommunikációs)
fejlesztése, a gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítése az életkori és egyéni
sajátosságoknak megfelelően és a fejlődése eltérő ütemeinek figyelembevételével.
A pedagógiában tükröződik a világnézet. Ahogy az emberekről, emberről gondolkodunk, úgy
nevelünk.
Napjainkban egyénre, képességre szabott programok vannak meghatározva. A nevelés
lényege azonban azonos: értékközvetítés vagy értékteremtés. A társadalmilag szükséges
egyéni képességek intenzív fejlesztése.
Ám az értékeknek is van objektív és hierarchikus rendje. A fő értékek előmozdítják az emberi
méltóságot. Maradandók, gazdagítanak, emberré tesznek. Nem függnek politikától,
korszakoktól, érdekektől. Időbeli, anyagi értékek fölött állnak, bár elismerik a fontosságukat.
Ez a három fő érték az

IGAZSÁG
JÓSÁG
SZÉPSÉG

Ezekre vágyik az ember, a lelkébe vannak írva. Egymástól elválaszthatatlanok az életben és a

mesében is. Erre neveljük a gyerekeket.
Az ilyen pedagógus értékközvetítő (jó sáfár, jó pásztor). Így lesz teljes élete a gyereknek.
Ez óriási felelősség.

A pedagógus jellemzői

1. Szakmai tudás
- Az ismeretek (tartalmi, módszertani) csak eszközök, nem célok. Egy közösség
szolgálatába kell állítani. Meg kell felelnie a három fő értéknek. Frissek legyenek az
információi.

2. Gyermek szeretet
- Több mint szimpátia. Felelősségteljes, biztonságos, bizalmas légkört kell teremtenie
az óvodapedagógusnak. Találékony a gyermek szeretet, mindig tudni kell, hogy
férkőzzünk a gyerek közelébe. Tökéletességre törekszik, a jót látja mindenkiben.
Nevelni, növelni akarjuk a gyereket.

3. Kiegyensúlyozottság
- Lelki béke a forrása, derű a látható jele. A derű nem felszínes vidámság, sugárzik az
emberből.

2
 Az óvodai nevelés jellemzői

- Komplex – testi, értelmi, erkölcsi, esztétikai, érzelmi, anyanyelvi nevelés egyszerre

történik. Teljes emberré neveljük a gyereket. A komplexitás egy olyan szemlélet,
mely azt vallja, hogy ezek a nevelések együttesen váltják ki hatásukat. A különböző
területekben rejlő lehetőségeket együtt használjuk.
- Tevékenységhez kötött
- Nyitott, állandó, folyamatos

A nevelés alapelvei

Célratörés, játékosság, tudatosság, fokozatosság, rendszeresség, folyamatosság, tervszerűség,

nevelési tényezők együttműködése, egyéni és életkori sajátosságok figyelembe vétele, a
nevelő vezető szerepe és a növendékek aktív részvétele, növendékek pozitív tulajdonságaira
való támaszkodás és a negatívak leküzdése, növendékek egyéniségének tisztelete, követelés
és tisztelet egységének elve, nevelői ráhatások egységességének elve

Nevelési módok: humanista, bibliai, ösztönöket szabályozó, viselkedés szabályozó

Az adott óvodában elfogadott program, a helyi program feladatrendszerén belül az

óvodapedagógus szabadon alakítja ki a prioritásokat, szabadon választja meg a feladatokhoz
kapcsolódó tevékenységrendszereket, eljárásrendszereket, szabadon alkalmazza a
módszereket, amennyiben ezek nem ellentétesek az óvodai nevelés alapcéljaival.
A legfontosabb azonban komplexitás. Embert nevelni részenként nem lehet. A kellemes testi
közérzet, az elemi fizikai szükségletek kielégítése teszi lehetővé a kíváncsiság, a figyelem, a
játékkedve megjelenését. A szó, a zene, a dal, a mozgás, a művészi-vizuális kifejezés, a
természeti, az etikai, a hétköznapi szép együttesen vált ki a felnőttekben és a gyermekekben
esztétikai élményeket, formálva esztétikai érzelmeiket. A versek esztétikumának
kibontakozásához például elengedhetetlen a versek témájával, hangulatával,
gondolatiságával, a bennük megfogalmazott érzelmekkel kapcsolatosan átélt előzetes
élmények sokfélesége.
A pedagógiai szempontból hatékony nevelői légkör megteremtésének alapfeltétele:
- a zsúfoltság, tömegesség elkerülése (max 20-22 fő)
- állandó, elsősorban a gyerekek egyéni tulajdonságaira, játékaira, pillanatnyi állapotára
figyelő, érzékeny nevelő jelenléte

3
 2.
A gyermekirodalom fogalma, műfajai
Jellemzői, rétegei
Mese, vers mint műfajok

A gyerekek számára is alkotott szépirodalmi és népköltészeti művek összességét

gyermekirodalomnak nevezzük.
Az egész irodalom szerves része, de nem nagyon tanítják. Értékeket hordozó mű,
esztétikailag is megfelelő. A gyermek befogadó épülésére szolgál.
Régen alkalmazott irodalom volt. A nevelés célja alá rendelték, de ennél több. A befogadó és
az író között párbeszédet, kommunikációt teremt, de meg kell felelnie a gyerek
befogadóképességének, fejlődési sajátosságainak. (Világkép, egyértelműség elve, anyanyelvi
fejlettség, poétika, esztétikai jellemzőkhöz igazodjon – epikusság: a történet párosuljon
líraisággal.) Ha a műalkotás és a gyerekek között létrejött a kommunikáció, akkor az ő
könyvükről van szó.
A befogadó felől megközelítve tíz-tizenegy éves korig gyermekirodalomról beszélünk,
tizenegy-tizennégy éves korban már ifjúsági irodalomról (de ők már úton vannak a felnőttek
irodalmához).
A gyermekirodalmi mű a valóság komplex modellje. Emberi élmények rögzítése, tárolása és
továbbsugárzása az irodalom eszköznyelvének segítségével.
A gyermekirodalom egy értékekben folytonosan gazdagodó világ. A gyerekek szeretik a
műfaji változatosságot, ritmusos, rímes szövegeket. A felnőtt választ, vásárol nekik könyvet.
Műfaji gazdagsága teljesebb, mint az ifjúsági irodalom. Több benne az eredeti mű, és
kevesebb az adaptáció.
Az ifjúsági irodalmat a kamaszok maguk választják és vásárolják meg, több köztük a
felejthető tömegcikk. Más esztétikai minőségek és esztétikailag értékelhető mozzanatok
jellemzik a gyermekirodalmat, mások az ifjúságit, mert a gyerek és a kamasz
elváráshorizontja mást preferál. A gyermektörténetek többsége nem szép, hanem bájos. Nem
tragikus, de a derű mögött ott bujkálhat a lírai szomorúság, és otthonos benne a nonszensz, a
képtelenség. A kamasz az eseményességet, az érdekességet honorálja. Az ő műveibe belefér a
tragikus is. A humor azonban mindenki számára érték.
A gyermek- és ifjúsági irodalom alkotóját (vagy adaptálóját) pedagógiai elvek is
befolyásolják.
A gyermekirodalom segítségével a gyerek nemzeti identitástudata is fejlődik. A gyermek- és
ifjúsági irodalom „leckét ad” magyarságból is. A gyerek olvas, és közben az anyanyelvét is
tanulja.
Jellemzője még a gyermekirodalomnak, hogy igazodik a befogadó világképéhez. A
kisgyermekvilágképe mágikus, animisztikus, kettős tudatával ideális befogadója a mesének.
Az ifjúsági regények valósága pedig egyszerű, mint a romantikáé. A Jó és a Gonosz világa.
Mindkét irodalom ragaszkodik ahhoz a morálhoz, amit a mesétől, mítosztól örökölt, sami a
fekete-fehér gyermeki gondolkodáshoz is illik.

A gyermekirodalom forrásai, rétegei

1. Népköltészetből átvett szövegek. (ezek a tiszta forrásművek): mesék, versek, mondák,

népi gyermeklírák, gyermekjátékok

2. Gyermekeknek írt szövegek (pl. Pinokkió, Alice Csodaországban, Micimackó,

Benedek Elek, Móricz Zsigmond, Verne művei)

4
 3. Gyermeki körben is olvasott könyvek, amik a szerző szándékától függetlenül vagy a
szerző tudtával lettek a gyerekek olvasmányai (pl. egyes Weöres Sándor versek,
Defoe – Robinson, Dickens – Twist Olivér, Mark Twain – Koldus és királyfi,
Huckleberry Finn, Légy jó mindhalálig, Copperfield Dávid, Kincses sziget, Petőfi –
János vitéz, Arany - Toldi)

4. Gyermekek által írt szövegek (Kincskereső című gyermeklap „Így írunk mi” című
rovatának anyaga, a gyerek József Attila versei)

A gyermek és ifjúsági irodalom fogalmának tágabb értelmezése nemcsak a szépirodalmat,

hanem a gyerekeknek szánt ismeretterjesztő irodalmat is magába foglalja.
Vannak álgyerekkönyvek is, és valódiak. Olyanok is, amin a gyerek és felnőtt békésen
osztozik. Ezek a duplafedelű művek. Ezeket a gyerek élvezi, a felnőtt érti.
A gyerekkönyv azonban nem azonos a gyermekirodalommal. Vannak ugyanis kétéves
gyerekeknek szóló játékszerek lemosható, puha lapokkal, párnakönyvek, játék könyvek.
Megjelenési módja szerint kétféle gyerekkönyv létezik. Amelyikben a kép uralkodik
(lapozók, játék könyvek, laporellók) és amikben a betű.

Ősi műfajok:
Lírai
1. Dal => mágikus kor Fajtái: bölcső-, sirató-, munka-, varázsdal
Epikai
2. Mítosz
- Sajátos világmagyarázat a világ keletkezésére, az Istenek létére, az ember születésére
- Kiindulópont az emberi világ => emberfölötti nagyítás, antropomorfizálás (ismeretlen
dolgok, jelenségek emberi tulajdonságokkal való felruházása)
- Valódi tapasztalat vallásos elemekkel való átitatása => a valóság, fantasztikus
visszatükrözése
- Istenekről szól, és olyan halandókról, akiknek a sorsát az istenek irányítják
Fajtái:
- Kozmogógiai (teremtésmítosz)
- Pusztulás mítoszok (tűz, víz)
Legrégebbiek:
Kr. E. 4. évezred: Enuma elis (Kezdetben)
Kr. E. 3. évezred: Gélgamus eposz (örök élet titkát keresés)
Valamely nép mítoszainak összegzése, rendszere a mitológia. A magyar kultúrában,
műveltségben az antik görög-római mitológia áll a középpontban.
A Biblia nem mitológia. Sugalmazott, kanonizált írás (egyházi kánon zsinórmértékének megfelelő). Ó-,
Újszövetség. Héber, arám, görög nyelvű.

A mitikus gondolkodás megszűnésének okai: A mítoszok elvilágiasodása; rituális, szakrális

jelleg eltűnése; a hős demitologizálása; a fantasztikus elemeinek bekerülte a mesébe.

Mítosz kontra Mese

Valós események Kigondolt történet

Hősét örök égi élet várja Hősét a földi boldogság várja

Képtelen elemek Képtelen elemek sokasága

Pesszimista Optimista

5
 Közös vonások

Metafizika iránti vágy (igazságosság)

Egy emberen túli világ megteremtésének vágya
Sajátos metamorfózis (hogy lehet átlépni az ismeretlenbe)
Belső konfliktusok megjelenítése

3. Mese
4. Monda – olyan meseszerű történet, amelynek valós, hiteles magja van. Igaz történet,
amit egy mese magyaráz.

5. Legenda – olvasni való, kegyes olvasmány a hívők épülésére (a szentek életéről,

tetteiről szólnak)
6. Meseregény – Meseszeleteket rak egymás mellé. Az epizódok általában nem
feltételezik egymást, nincs közöttük ok-okozati összefüggés, jobbára a főhős tartja
össze az egészet. Pl. Dzsungel könyve, Bambi, Dr. Dolittle, Milne és Saint-Exupéry
könyvei
7. Vers

A mesét a romantika kora (XVIII. sz.) fedezi fel. Ekkor indultak a gyűjtések.
Műfaji meghatározása problémás. (epikus, verses vagy prózai, ősi, csodás elemekkel teli,
kitalált történet?!)
A mesében az ember valós problémái szűrődnek át metaforikusságba. Az ember metafizika
iránti vágya hívja elő: olyan vágyott világot teremt a mesékkel, ahol az igazság, a jóság, a
rend a maga teljességében megvalósul.
A mesék alapvetően két csoportra oszthatók. A népmese szóban terjedt, ezért különböző
variánsok terjedtek el belőle. A műmese írásban terjedt, ezért állandó.
Altípusaik szerint is lehet csoportosítani ezeket. A Magyar népmese katalógus (1987-90)
szerint léteznek

- állatmesék
- tündérmesék
- novellamesék
- legendamesék
- ostoba ördögről szóló mesék
- rátótiádák
- hazugságmesék
- tréfás mesék
- formulamesék

Szeptember 30-án, Benedek Elek születésnapján van a népmese napja.

A vers műfaji meghatározása szintén nagyon nehéz feladat. Lényege a ritmus és a művészi
érték.
Első emlékeink a gyermekköltészetről édesanyánktól való (versek, mondókák) ⇒ ritmusát és
az anya közelségét élvezi ekkor a gyermek

6
Óvodában folytatódik a mondókázás + jön a vershallgatás és mondás ⇒ ritmus mellett lassan
a szöveghatás is érni kezd ⇒ 5-6 éves gyerek a szöveget, érzelmeket, hangulatiságot is
felfogja.

Kedvelésének alapvető oka a ritmus kedvelésének a mozgásos feszültség oldása, szelídítése.

A vers fontossága:
- Segíti a testi, lelki fejlődést, irodalmi, zenei nevelést
- Észrevétlenül segít belenőni a hagyományokba, kultúrába
- Szolgálja az anyanyelvi nevelést, gyarapítja a szókincset
- Muzikális, rokon értelmű szavakat, régies, népies kifejezéseket segít elsajátítani

A népköltészet típusai:
- Mondókák
Fajtái:
a. A felnőttek mondókái ölbeli gyereknek
I. Mutogatók, csipkedők, tapsoltatók, békítgetők, gyógyítók, etetők,
csiklandozók, ujjasdik, simogatók, homlok összekoccantatók, orr
összedörzsölők)
II. Hintáztatók, lovagoltatók
III. Altatók (Az első gyermeknek íródott mű Bornemissza Péter – Énekecske
gyermekek rengetésére című írása volt)
b. Gyerekek mondókái
I. Egyszemélyesek
II. Csoportos gyermekjátékok
- Dramatikus jellegű játékszövegek
- Lírai játékdalok
A népköltészet kielégíti a gyermeki lélek számára az ősi költészetigényt.
Műköltészet: művészi értékű gyermekvers

Gyermeksajtó jellemzői
- Műfaji sokféleség
- Tartalmi változatosság
- Aktualitás
Pósa Lajos, Benedek Elek szerkesztésében – Én újságom
Benedek Elek – Cimbora
Zászlónk (Egy időben büntették, de máig működik)
Kincskereső – 1971
Pajtás
Dörmögő Dömötör
Tappancs – Csukás István indította
Románia: Napsugár – Kányádi Sándor
Vajdaság – Cimbora, Jó pajtás, Mézeskalács
Szlovákia – Tábortűz

Létezik még Indiánregény (kalandregény), és állatregény (Felix Salten – Bambi, Jack London
– Vadon szava) is.

A gyermekkultúra és a gyermekirodalom szoros összefüggésben van a gyermekekről szóló

gondolkodással. A középkor felfogása szerint a gyermek kis felnőtt. Így is ábrázolták. A
XVI. században kezdődött a beiskolázás, könyvnyomtatás, majd a XVII. században a

7
katolikus megújhodás korában voltak jellemzőek a didaktikus, tanító művek, a fabulák. (La
Fontaine állatmeséi) A fordulat a XVIII. században állt be a felvilágosodás korában.
Rousseaue Émile című műve – a gyermek és a gyermekkor felfedezése. Vallja, hogy a
gyermek jónak születik, a civilizáció rontja meg. Megindult a gyermekeknek szóló irodalom,
de főleg irányzatos, filantropista művek voltak ezek. Az esztétikai értékű gyermekkultúra a
XIX. században jelent meg, a romantika korában. Nemzeti eposzok születtek, gyűjtések
indultak meg (Charles Perrault gyűjteményeit Grimm-ék feldolgozásaiból ismerhetjük),
megváltozott az irodalomról való gondolkodás. A gyermekek ártatlan áldozatként vagy
komikus hősként (Eötvös József – A megfagyott gyermek) jelentek meg a versekben.
(Vörösmarty Mihály – Petike)
Az 1950-es években Kodály Zoltán fellépése után és a pedagógia-pszichológia új
látásmódjának is köszönhetően születtek meg az új magyar gyermekversek.

1840: a magyar gyermekirodalom kezdete, az első magyar gyerekkönyv: Bezerédi Amália:

Flóri könyve
1847: Petőfi Sándor: Arany Lacinak: Első igazán gyerekvers nemcsak témáját tekintve, de
kidolgozása is megfelel a gyermekvers követelményeinek
XVII. sz. közepén Comenius – Orbis pictus – első képes könyv tanító szándékkal

8
 3.
Az irodalmi nevelés jelentősége az óvodában, azaz a személyiségformálás lehetőségei az
irodalmi nevelésben

Az óvodáskorú gyermekek szeretik a művészetet. Nyitottak a szép, a látható, hallható

formában megjelenő esztétikumra, az érzelmek befogadására.
Személyiségjegyeiket, alakuló, formálódó érzelmi, akarati, gondolkodásbeli és kommunikatív tulajdonságaikat kiteljesíti az irodalmi
nevelés, az irodalmi alkotások tartalmi-formai elemei.

A kisgyermekek esztétikai örömét az életkoruknak megfelelő nép- és műmesékkel, reális

történetekkel, klasszikus értékű elbeszélésekkel, a népköltészet remekeivel – a népi
mondókákkal –, epikus és lírai gyermekversekkel, verses mesékkel, meseregényekkel
fokozhatjuk.
Az ismeretszerzés sajátos útja ez az óvodásoknak. Érzéki, érzelmi és élményi benyomásokat
szereznek a világról. Egyszerre – szinkretikusan – élik meg mindezt, szavakba azonban
nehezen foglalják.
A történetek lelki életrevalóságra nevelnek. Nagyon fontos!!

A gyermekirodalom és az óvodai nevelés feladatainak összefüggései

1. Értelmi képesség fejlesztése

A megfelelő motiváció megragadja a gyerek önkéntelen figyelmét, a szuggesztív
bemutatás pedig szándékos figyelmet vált ki. Ebben segít a mesét indító mesei
sztereotípia, majd az érdekes mozzanatok kiszínezése, a részletek kiteregetése, az
apró mozzanatok halmaza, a visszatérő szavak, szókapcsolatok, a főhős által
legyőzendő veszélyek, próbák. (A szándékos figyelem iskolás korra 15-20 perces kell,
hogy legyen.) Pl: bármelyik Grimm mese

Fejlődik a logikus gondolkodás a hősök harcában kialakult viszonyok, az események
sorrendje, az ok-okozati kapcsolatok, az egyes cselekményfordulatok tér- és időbeli
elhelyezkedése, a versek gondolatmenete által.

Alapvető gondolkodási műveleteket végez a gyerek (összehasonlít, következtet,
analizál, szintetizál, ítéleteket alkot, általánosít) Pl: Három pillangó – a testvéreknek
mindig össze kell tartani

Fejlődik az emlékezés tartóssága és a felidézés képessége - ezt a mesék ismétlődése
segíti, hogy háromszor ismétlődik általában minden, de a szereplők nevét, a képszerű,
érzékletes nyelvi fordulatokat, a versbetéteket is megjegyzik

Fejleszti a produktív és reproduktív fantáziát (különösen a mesék dramatizálása,
bábozása) – ismert valóságelemekből kell összeraknia a vers képsorozatát, ehhez
szemléletes, érzékletes bemutatásra, nyelvi képszerűségre van szükség

Fejleszti a belső képek, a képzelet kialakulását

A népmesék segítenek az idő- és térviszonyok érzékeltetésében, az idő- és
térszemlélet alakításában pl. mentek mendegéltek, már el is fáradtak; mentek
mendegéltek, három nap, három éjjel…

Bruno Bettelheim szerint csak akkor érvényesül a mese nevelőereje, ha a gyerek többször is
meghallgatja a mesét, és bőségesen van ideje és lehetősége arra, hogy gondolkodhasson rajta.
A gyermekversek a már átélt élményekre, tapasztalatokra, a gyermekek meglévő ismereteire
alapoznak. A gyermek fantáziájában megjeleníthetnek hangulatot, helyzetet, személyt,
jelenséget.
Gyakran kell élnünk az irodalmi tevékenység tartalmához szorosan kapcsolódó
módszerekkel, a mesereprodukció formáival: a gyermekek önálló mesemondásával, a

9
mesefolytatással, a mesebefejezéssel, a mese átstrukturálásával, az események
dialogizálásával.
A találós kérdések is mozgósítják a gyermek képzeletét, fejlesztik emlékezetét, jártasságát a
megfigyelésben, segítik a következtetések helyes levonásában.

2. Esztétikai nevelés

Nyelvileg igényes szövegekkel a szép felismerésére tesszük fogékonnyá a gyereket,
hogy később mindenben meglássa, keresse, teremtse a szépet. Sok-sok mesét,
történetet, elbeszélést kell nekik mondani, számtalan mondókát, gyermekverset kell
tervezetten és alkalomszerűen bemutatni.

Jó ízlésű olvasóvá nevelünk (tudatosan)

3. Érzelmi nevelés

A gyermeki pszichikum működésének ismeretében, elmélyítjük az érzelmeit, és
újakat alakítunk ki

A mesék, versek elaborációs hatásúak (oldja a szorongást, feszültséget), segítenek az
élmények feldolgozásában.

A mese hősével együtt élő gyermekben kifejlődik a beleérző, beleélő képesség, az empátia.
Az azonosulási folyamat, az irodalom hallgatása közben kialakuló belső képek segítségével
formálhatjuk a gyermek közösségi érzelmeit.
A művészi gyermekirodalmi alkotások az élmények, érzelmek egész skáláját hívják életre: a
csodálkozást, a lelkesedést, a derűt, az örömöt, a boldogságot stb.
A 3-4 évesek kedvencei lehetnek a Kismalac és a farkasok, A sajtot osztó róka, a 4-5 évesek
érzelmeit gazdagítják a Három kívánság, A brémai muzsikusok, az 5-6-7 évesek érzelmeit
pedig Az igazmondó juhász, Az okos lány gazdagítják.
A kisgyermek versélménye, a vers érzelemgazdagító hatása elsősorban a ritmushoz kötődik.
A gyors lüktetésű vers érzelmileg felderíti, élénkké teszi a gyermeket, ha lassú a vers ritmusa,
akkor megnyugtatja, vagy éppen unalmat vált ki belőle. Érzelmi hatását fokozzák a
feszültséget és feloldást jelentő rímek, a rímvárás öröme.
Hozzáértéssel válogathatunk Csukás István, Mándy Iván, Kányádi Sándor, Fésűs Éva
írásaiból, valamint Illyés Gyula, Weöres Sándor, Tamkó Sirató Károly, Zelk Zoltán verseiből.

4. Erkölcsi nevelés

Mesehősök viselkedéséből tanulja az erkölcsi kategóriákat (jóság, gonoszság,
eszesség)

A gyermekirodalmi alkotások a leghatásosabb eszközei a gyermekek számára értelmi síkon

nehezen megközelíthető erkölcsi ítéletek, fogalmak kialakulásának és erkölcsi magatartásuk
formálásának.
Azok a prózai műfajok hatnak erkölcsi érzelmeikre, melyek optimista szemléletükkel,
befejezésükkel bizakodóvá, derűssé teszik őket. Nem tanácsos távol tartanunk a gyermekeket
a negatív érzésektől sem. A gyermeknek az irodalmi mű bemutatása után határozottan állást
kell foglalnia a pozitív tulajdonsággal rendelkező szereplő mellett, és nagyon határozottan el
kell utasítania a negatív emberi tulajdonságokat megtestesítő szereplőket.
Bruno Bettelheim: „ minél egyszerűbb és érthetőbb a jó hős, annál könnyebb azonosulni vele,
és annál könnyebb elutasítani a rosszat.”
A gyermek számára a jó, az erkölcsös egyben szép is, az emberi gyengeségekre utaló
jellemvonású hős gonosz is, rút is. A gyermek értékítéletében az esztétikai és etikai
kategóriák összefonódnak. A népmesék mondanivalójából, a szereplők viselkedéséből,

10
jellemvonásaikból tanulja meg a gyermek a becsületesség, igazságosság, őszinteség,
bőkezűség stb. erkölcsi fogalmak lényegét, ezekből ismeri meg a kapzsiság, a hazudozás, a
butaság stb. negatív töltésű erkölcsi kategóriáit.
A versek is elsősorban érzelemkeltő erejükkel fejtik ki erkölcsnevelő hatásukat. A természet
iránti szeretetet élesztgeti, a természet megbecsülésére tanít Csanádi Imre Naphívogató,
Tavasz ébresztő című verse. A szülők iránti szeretet mélyül Weöres Sándor Buba éneke,
Zelk Zoltán Este jó, este jó című versének mondogatásakor. A szülőföld szeretete is mélyül a
Weöres Sándor Suttog a fenyves című versében megelevenedő táj rajza hatására. Testvéri
szeretet – Ha vihar jó magasból

5. Szociális kompetenciák kialakítása

Összetartozást erősít

A vidám, játékos, közös mondókázás, versmondás, az együttes mesehallgatás örömteli

tevékenység a gyermekek számára. A közös élményszerzés hozzájárul az érzelmekre épülő,
kapcsolatteremtő képesség igényének kialakulásához, a szocializálódáshoz. Egyes népmesék,
műköltészeti alkotások mondanivalójukkal erősítik, teszik vonzóvá a gyermekek számára a
közösséget. A brémai muzsikusok című népmese például tudatja a gyermekekkel, hogy
egységben az erő.

6. Anyanyelvi nevelés

Beszédészlelés kialakítása, beszédértés finomítása, beszédaktivitás fokozása,
kommunikációs készségek elsajátítása, szókincsbővítés, mondatfonetikai eszközök
megfelelő alkalmazása, gesztusnyelv megfelelő alkalmazása, helyes nyelvi mintákat
ad, speciális kommunikációs helyzet

Meghatározott célok, konkrét módszerek alapján kell dolgozni, hiszen a gyermekirodalom

igazi hatását a többi módszerrel együtt fejti ki.
Művészeti nevelésünk csak akkor éri el célját, ha a legértékesebb művészeti értékeket
nyújtjuk a gyerekeknek. Ellen kell állni a kommersznek.
A szép, a jó és az igaz hármas egysége a kisgyermekek esztétikai nevelésének egyik lényeges
motívuma.
A média tematizálja a világunkat, beszűkíti az érdeklődést. Elülteti a szennyes világ
szindrómáját. Manipulál a stílusával, értékrenddel. Tiltott, nem gyerekeknek való dolgok
iránt kelti fel az érdeklődést.

11
 4.
Irodalmi élményszerzés pszichológiai feltételei
A mese és vers kedvelésének gyermeklélektani okai – gyermeki világkép
A mesei motívumok és a gyermeki világkép párhuzamai
Gyermeki gondolkodás, aktivitás, szinkretikus sémák

Az óvodáskorú gyermekek szeretik a művészetet. Nyitottak a szép, a látható, hallható

formában megjelenő esztétikum, az érzelmek befogadására.
Személyiségjegyeiket, alakuló formálódó érzelmi, akarati, gondolkodásbeli és kommunikatív tulajdonságaikat kiteljesíti az irodalmi nevelés,
az irodalmi alkotások tartalmi-formai elemei.

Irodalmi érdeklődésüknek szakaszossága, a mesék, versek szeretete, befogadása, feldolgozása

fejlődéspszichológiai, illetve életkori jellemzőkön, pszichikus feltételeken, adottságokon
alapul.
(Életkor pedagógia kutatók: J. Bruner, J. Piaget, H. Wallon, Mérei Ferenc, Nagy László, Binét Ágnes, Bruno
Bettelheim …)
Az életkori sajátosságoknak döntő szerepűnek kell lennie a gyermekek foglalkoztatásában.
Figyelembe kell venni: életkorának megfelelő érdeklődési körét, előzetes élményeit,
tapasztalatait, tudásszintjét, gondolkodásának és beszédének fejlettségi fokát.
Ami az ötéveseknek szórakozás, gyönyörűség, az a háromévest megijeszti. A kicsinyek
tényleg elhiszik, hogy a farkas benéz a kéményen, vagy a boszorkány átlát a falon.

A vers kedvelésének nyomait már két-hároméves korban tapasztaljuk. Az ilyen korú

gyerekeket a vers ritmusa, zeneisége ragadja meg. Különösen a játékos szóalkotások,
ritmikus szópárok: „Itt a basa, nagy a hasa.”, a hangutánzó szavak: gi-gá-gá, a hangulatfestő
szók: cammog, libben, az indulatszók: hej, juj, az erős érzéki hatású melléknevek: ordas
farkas, ravaszdi róka. Ahogy a funkciójátékban is folyamatosan ismétel, úgy ismétlődnek a
verssorok, gesztusok, hangok, szavak a vershallgatás során. Még négy-hatéves korban is a
hangzás az elsődleges. A zenei vagy beszéddallam feleleveníti a hangulattal kísért
mozgásbenyomást, és a vidámság vagy szomorúság árnyalatainak változatos skáláját hívja
elő.
A ritmus, a hangzás, a hangulat összekapcsolódik, és elemi mozgásélményt helyettesít. Ezt
nevezi a lélektan az áttételek mechanizmusának.
Az óvodáskorú gyermek szemléletes-cselekvő, majd szemléletes-képszerű gondolkodásának
fejlődése, élmény és tapasztalat együttesei révén 5-7 éves korában eljut oda, hogy a ritmus és
a zeneiség, a versek játékossága mellett egyre inkább ráérez a versekből sugárzó érzelmekre,
gondolatokra, hangulatokra is. Ebben a korban már a költői képek szépsége, ereje is mély
esztétikai élményt nyújthat számára.

A gyermek életében még szegényesek a valóság megismertetését segítő tapasztalatok,

élmények, ismeretei még hiányosak. Gazdag képzeletével reagál a környezeti ingerekre.
Ezzel hidalja át az életkorából adódó hézagokat. Képzeletének fejlődésében fontos szerepet
játszik a mese.
Fantáziája, empatikus képessége révén a mesék hallgatása során életre kelnek a mesealakok,
a különböző meseszituációk, az események, a cselekményfordulatok. Mesehallgatáskor
megfigyelhetjük a mesei beállítódást, amit egész testével kifejez: mimikával, gesztusokkal,
tekintetével, testtartásával.
A mesét szimultán, kettős tudattal hallgatja, együtt érez a mese főhősével, együtt harcol vele,
de tudja, hogy ez nem a valóság, hogy mindez csak a képzelet világában, a mesében
lehetséges.

12
Mi hívja életre a mesét?
- Az ember metafizika iránti igénye. Kell, hogy létezzen egy olyan világ, ahol igazság
van, jóság, rend. Mert a földön ez csak töredékesen valósul meg.
- A mesevilág emberek által teremtett világ, melyben ez az emberi vágy megvalósul.
De egyúttal leképezése, modellje, sőt értelmezése is a reális világnak.
- A mesevilág az evilági működésnek ideális állapota. De egyben bejárható,
megismerhető is. Ez kielégíti a biztonság utáni vágyat.
- Az ellenlábasok a testet öltött félelmek, de a rettenet, a gonosz a mesében
legyőzhetőek.

A mese régen felnőtt műfaj volt. A felnőtteket élni tanította a mese, nem szórakoztató műfaj
volt. Ezért mesélték, mesélhették csak tiszteletre méltó tagjai egy közösségnek.
A mese választ ad a gyermek személyiségének ezerféle konfliktusára, problémájára, elősegíti
számára önmaga és a világ megértését. Mindezt szimbolikus formában teszi. A tudattalan
feszültségekre a gyermek úgy reagál, úgy próbálja megoldani, hogy történeteket talál ki ->
tehát próbálja tudatosítani őket. Ezt teszi a mese is. Készen kínálja azokat a mintákat, amikkel
a gyermek azonosulni tud. Ezért ismerni kell a gyermeket és a meséket is, és úgy választani a
mesét, hogy az megoldást jelentsen a gyerek konfliktusaira.
A mesék lelki állapotot rögzítenek. Képek, akciók segítségével. Szimbolikus formában közlik
azt is, hogyan lehet megküzdeni a nehézségekkel. (Nem tagadja le a küzdelmet, a rossz
jelenlétét -> de azt is közli a jó mese, hogy helyreállítható a világrend – ehhez elsősorban
magunkat kell legyőzni).
A mese a jövőre orientál, életre hív. Sugallja, hogy a földi boldogságot a világban kell
megtalálni. Vannak mellettünk társak, segítők. A belső parancsot kell követni, hogy társakra
találjunk. Nyitott „lélek szemmel” járva a világban az egész világrend az ember szolgálatába
állítható akár.
A hősök egyarcú típusok. Minél egyszerűbb, annál könnyebben azonosul vele a gyermek. A
mese mindig a gyermek érzelmi színvonalán szólítja meg a gyermeket. A felnőtteknek
figyelnie kell, milyen meséket igényel a gyermek. Vagy még, vagy már nem köti le. Ha
leragad egy mesénél: feldolgozatlan problémát hordoz.
A mese több jelentés rétegű, vagyis ahányszor hallja, annyi félét jelent.

A mese műfaja áll a legközelebb az óvodásokhoz. Ennek okai:

1) A gyermek világképét asszimilációs elvek és egocentrizmus jellemezi, ami elősegíti a
mese csodáinak befogadását
 animizmus – megszemélyesítés (az élettelen dolgokat élettel ruházzák fel)
 artificializmus – minden emberek által készített dolog ő érte van
 mágikus gondolkodás – a világon minden az emberi akaratnak megfelelően
történik
2) A gyermeki pszichikum fejlődési sajátosságai párhuzamba állíthatók bizonyos mesei
motívumokkal

Átváltozás:
- a kisgyermek gyakran érzi magát kiszolgáltatottnak, de a mese átváltozásmotívuma
feloldja benne ezt az érzést, az ebből adódó feszültséget

13
Minden minden lehet:
- a gyermek a játékát is kettős tudattal éli át, a csoportszoba szőnyege lehet tenger, a
székek sora pöfögő vonat; a mesében is jellemző ez a szerkezeti elem, a minden
minden lehet motívuma

Ellentétek kedvelése:
- tündér – boszorkány, törpe – óriás
- a gyermek egy ideig nem ismeri a világ „mértékét” csak szélsőséges változatokat tud
egymáshoz mérni, a későbbiekben ez finomodik

Ismétlések fontossága:
- legtöbb mesében vannak ismétlések (3-as, 7-es), melyek megkönnyítik a gyermek
számára a cselekmény követését, a beleélés folyamatosságát
- mesék kezdete, vége, fordulatok megegyeznek
- biztonságot jelent a gyermek számára a kaotikus világban
- a bizonytalanságból fakadó feszültséget enyhíti az ismétlődés

Veszély, menekülés motívum:

- a veszélybe kerülés és abból való megmenekülés mesei motívumai ugyanolyanok,
mint a gyermek által gyártott sikertörténetek

Kompenzálás:
- elégtétel a legkisebb, leggyengébb számára
- a kisebbségi érzést kompenzálja a mesék veszély-menekülés motívuma

Vágyteljesítés:
- ezekbe a mesei helyzetekbe bele tudja élni magát, megerősítést kap, hogy az életben
is teljesülhet minden, még ha lehetetlennek látszik is
- az idő, a tér, a természeti törvények sem akadályozzák abban a meseszereplőket, hogy
vágyaikat teljesíthessék

Rendkívüli és csoda kedvelésének motívuma:

- a csoda a világ megbomlott rendjének a helyreállítása, nem a természetfölöttin van a
hangsúly
- a gyermek hiszi, áhítja emiatt a csodát

Elégtétel motívum:
- a mesékben mindig a legszegényebb, legelnyomottabb, legkiszolgáltatottabb, a
legkisebb győz, leküzdve minden eléje tornyosuló akadályt

A gyermek nem csak tárgya, hanem aktív alanya is saját fejlődésének. A mesék, versek
esztétikumát, érzelmi hatását csak akkor fogadja be a gyermek, ha belső szükségletből fakadó
aktív tevékenység jellemzi. Aktivitását fokoznunk kell már az irodalomhallgatást megelőző
élmény- és tapasztalatszerzésben, mert az ilyen előkészítés után fogja csak önként, belső
szükségleteire alapozva keresni az irodalmat, irodalmi élményt.
A motiváció, a belső késztetés a személyiség sajátos aktív állapota, a mesék, versek
hallgatásának, a beleélési folyamatnak egyik pszichikus feltétele. A gyermek önkéntelen
figyelmére építünk, amit elvileg minden intenzív, váratlan, a megszokottól eltérő inger
felkelthet, de a belső motiváció is az alapja lehet.

14
A gyermeki gondolkodást a szinkrétizmus jellemzi. A szinkretikus sémák átélések
maradványai. Íz, szag, hang, tapintás, mozgásélmények, képek. A mesék, versek
élményfoszlányokat, átélt érzelmeket, hangulatokat idéznek fel. Az a gyermek éli bele magát
igazán a mese cselekményébe, a versek érzelmi, hangulati világába, akinek az élete
élménygazdag. Ehhez a játékok adnak alapot. A vers metaforái különnemű, egymástól távol
álló képzeteket, szinkretikus sémákat vonnak egyetlen képbe. Az irodalmi művek hatására
alakulnak ki a belső képek, amelyekben érzelmi mozzanatok – vagyis a gyermek vágyai,
kívánságai, szükségletei – emelkednek ki. A mesehallgatáskor is nagy szerepe van a
ráismerés örömének, mert a gyermek felismeri a részleteket, képzeletben letapogatja őket,
mint egy esemény mozzanatait. Újraéli azt, amit már hallott, átélt. Megjegyzi, emlékezetébe
vési a mese, vers egy-egy részletét.

15
 5.
Az irodalom iránti fogékonyság, érdeklődés felkeltésének lehetőségei
Motiváció, kezdeményezések, rítusok
Óvónői felkészülés

A motiváció cselekvésre késztető belső indíték, a képességek fejlődéséhez és az ismeretek

elsajátításához legmegfelelőbb belső aktivitás, figyelemkoncentráció, az, amikor az újszerű,
még ismeretlen jelenség, tárgy iránti kíváncsiság és a tárggyal való tevékenykedés által
kiváltott érdeklődés spontán módon vonzza és aktiválja a figyelmet.
A hatékony motiválásnak fontos eleme többek között a figyelem felkeltése, ébrentartása, a
tanulás tartalmához kapcsolódó személyes érdekeltség, az elégedettség érzésének létrehozása.
Óvodás korban az érzelmi viszony és a megismerés vágya dominál. A kíváncsiság és az
érdeklődés a megismerő tevékenység belső motívuma. Ebben az életkorban nincs tanulás
motiváció nélkül.
Kezdeményezés - az érdeklődés felkeltése: külső és belső aktivitás serkentése, az önkéntelen
figyelem megragadása, az érzelmi hatás kiváltása.
Spontán motiváció: kapcsolódhat a gyermekek játékához, a természet változásaihoz, az
évszakok körforgásához, a népszokásokhoz, jeles napokhoz, élményszerű sétákhoz,
művészeti, környezetismereti tevékenységekhez, valójában az óvodai élet minden
rezdüléséhez.
Babaszoba: altatók, sétáltató, táncoltató, állni, járni tanító mondókák
Babakonyha: Süti, süti pogácsát, Szita, szita, sűrű szita, Töröm, töröm a mákot típusú
mondókák
Piacos, boltos játék: Hogy a csibe, hogy?
Lakodalmas játék: fiú- és lánycsúfolók, leánykérő rigmusok; Réce, ruca, vadliba, Házasodik
a lapát, Most viszik, most viszik, Lánc, lánc, eszterlánc …
Vásáros játék: Weöres Sándor: Kutyatár, Kassák Lajos: Ószeres dala, Csanádi Imre:
Hangverseny
Labdajátékok: Mándy Stefánia: Labda
Fúró-faragó játékok: Csoóri Sándor: Fasuvasztó Péter
Vonatos játék: Weöres Sándor: Kocsi és vonat
Építőjáték: elkészülhet Burkus király vára, betyárok tanyája (A brémai muzsikusok), A
három kismalac szalmafedeles háza, baromfiudvar, állatkert, stb.
Egy-egy időszakra, napra, hétre, hónapra tervezett irodalmi alkotások bemutatása gyakran
kapcsolódhat a gyermekek spontán megnyilvánulásaihoz, spontán motivációhoz.
Indirekt érdeklődéskeltés: Pl.: előző nap gyűjtött őszi leveket, őszi terméseket, zöldségfélét
olyan helyre teszi az óvónő, ahol a gyermekek felfedezhetik azokat, tevékenységet végeznek
velük, beszélgetnek róluk. Virágcsokor, virágtál is felkelti az érdeklődést. Makk Marci
bábfigurája Makk Marci mesékre ösztönöz, levelekből készített Ősz-anyó – Tarbay Ede: Ősz
anyó című versének elmondására
Közvetett kezdeményezési mód lehet annak felfedezése is, hogy Mit rejt a kincsesláda? /
mesetarisznya, mesedoboz. Vigyázzunk arra, hogy indirekt kezdeményezésünk ne legyen
erőszakolt, életidegen.
Direkt kezdeményezés: Különösen a prózai irodalmi alkotások iránt kell gyakran indirekt
vagy direkt módon érdeklődést kelteni.
Motiválhatunk képeskönyvekkel, képeskönyv képeinek nézegetésével (beszélgetés módszere).
Mindig hatásos kíváncsiságot ébreszteni a mű szereplőinek bábfiguráival, különösen, ha
ezeket a gyerekekkel együtt készítjük.

16
Az óvodapedagógus táblarajza is remek motiváció. Biztos vonalvezetésű, stilizált rajz
legyen, közben pedig a gyerekek folyamatosan próbálják kitalálni, mi lesz belőle, vagy mi
hiányzik még róla. Az elkészült rajzról biztosan akarnak majd hallani egy mesét, verset.
Irodalomhallgatásra motiválni spontán helyzetekhez kapcsolódva, illetve indirekt és direkt
módon a leghatásosabban zenével, dallal tudunk.
A népszokásokhoz, néphagyományokhoz kapcsolódó programok sok spontán és indirekt
kezdeményezési alkalmat kínálnak. (szüret, ádventi koszorúkészítés, Luca-nap búzavetés,
farsangi fánksütés, húsvéti tojásfestés.)
A spontán, az indirekt és direkt kezdeményezés eszköze lehet gyakran a mozgásos játék, a
népi énekes gyermekjáték, a néptánc. A mesékre, versekre irányíthatják a gyermekek
figyelmét a gyermekek vizuális tevékenységének eredményei (rajzok, bábfigurák, tárgyak,
közösen ragasztott képek, stb).
Érdeklődést kelthet egy rövid, az óvodapedagógus által kitalált történet, szórakoztató egy
találós kérdéses játék.
A mesedoboz, a mesetarisznya, a mesezsák, a mesesarok, a mesekuckó, a gyertyagyújtás,
furulyaszó önmagában is gyakran lehet a mesehallgatás motivációs szertartása.
Egy egyszerű kérdés vagy ténymegállapítás is motiválhat. Nézzétek, esik a hó! Ki tudja
szebben mondani?

Irodalmi tevékenység bármikor kezdeményezhető, ha a játéktevékenységhez, pszichikus

állapothoz, kéréshez kapcsolható. Időzítése és az óvónői felkészülés nagyon fontos.

1. Óvodai könyvtár összeállítása

 A könyvek tartósak, frissek legyenek, elérhető magasságban
 A gyerekek könyvespolcára nézegetni való képeskönyveket válogassunk és
időnként frissítsük az anyagot. A nagyon kedves, népszerű könyveket mindig
hagyjuk ott, egész óvodás életükön végigkísérik a gyerekeket.
 A könyveket folyamatosan gondozzuk, javítgassuk, az elpiszkolódott,
elrongyolódott könyveket selejtezzük.
Az óvónő könyvespolcán a következők álljanak:
 Szöveggyűjtemény 3-tól 14 éves korig
 Eredeti népmese kötetek és legnagyobb költőink összegyűjtött versei
 Tanulmányok (néprajzi, gyermeklélektani, pedagógiai) a népmeséről, a
gyermekköltészetről és hatásukról

2. Egész évre szóló keretterv készítése, figyelembe véve az óvodai alapprogramot

 Sokkal több mesét és verset kell ismerni, mint amit felhasználunk
 Az adott évszakra kiválogatott mesét, verset állandóan ismételni kell, hogy
biztosan tudjuk azokat
 A bölcsődések, babakor és a 6-10 évesek, az iskoláskor rigmusait, verseit, meséit
is fegyelemmel kell kísérnünk
 Folyamatosan olvasni, tájékozódni kell, mert irodalmi ízlésünk attól a
háttérműveltségtől függ, amit felnőttek gondozunk, építünk, ápolunk magunkban
szakadatlanul
 Egy mese többször is legyen, általában heti egy új mese célszerű, de változatos
legyen az ismétlés

3. A kiválasztott szövegek elemzése, megtanulása

 A műelemzés szempontjainak követése
 A mű szerkezete (expozíció, konfliktus, bonyodalom, tetőpont, megoldás)

17
  Alapmotívumok, szereplők megjegyzése
 Cselekményvezetés, szálak tisztánlátása
 Idő, tér, szereplők, viszonyrendszerük átlátása
 Kulcsszavak
 Ritmus
 Nyelvi elemek elrendezésének módjai. (alakzatok: ismétlések, párhuzamosságok,
ellentétek)
 Állandó formák, szókapcsolatok, pl: Hol volt, hol nem volt…
 Mesei szakszavak (csodafű, ment-mendegélt, világszép)
 Tájszavak, régies szavak, mint pl. a paszuly, rokolya, de mondani kell mindig az
eredeti jelentést is
 A gyermekversekhez célszerű úgy közelíteni, mint az előadóművészek teszik, az
átélés és átadás lehetőségeit kell vizsgálni
 A gyermekverseket, mondókákat bizonyos rendben raktározzuk el
emlékezetünkben
 Közvetlen felkészülés: a szövegek alkalmankénti átismétlése, a bemutatás
körülményeinek elgondolása, a szükséges játékszerek, tárgyak, képek előkészítése

4. Irodalmi szöveg megjelenítése (körülmények, külső keretek)

 Csend, nyugalom (de ne parancsszavakkal, hanem szertartással, pl. egy dallam
furulyázása mese előtt, csengőszóra, gyertyagyújtásra, mesetarisznyával)
 Háromévesek között a mesemondó kuckó körülkerítése, kibélelése, az óvó néni
testi közelsége (a kis távolságfelvétel) hatásos csalogató
 Négy-hatéveseknek lehet meseszőnyegük, ami nagyon szép, puha, meleg színű,
bársonyos-bundás legyen, és amit csak mese előtt terítünk le, aztán megint
összecsavarjuk. Az udvaron a lekaszált fűből hordhatunk össze fészket, a
mászórácsok beterítésével csinálhatunk házikót.
 10-15 perc legyen egy mese
 Mese végén visszabontjuk a szertartást
 Zárjuk le a mesét hangulatilag, pl. rajzoljuk le, amiről hallottak, de
 Közvetlenül a mese végén ne legyünk túlságosan aktívak, semmiféle tevékenység
elkezdését ne forszírozzuk 5-10 percig
 Ne beszéljük meg azonnal a mesét, az élményt
 Maximum két mesét meséljünk egymás után
 Szemléltető eszközöket maximum láncmesékhez használjunk, mert befolyásoljuk
a gyerek képzeletét
 A mondatfonetikai eszközöket használjuk helyesen
 Mindig legyen befejezése a mesének
 A jó előadás elég a belső képek megteremtéséhez
 Narratív részek gyorsabban, hangsúlyos részek lassabban
 Dinamika, hangerő változzon
 A verset néhány gyerekkel is elkezdhetjük, játékzajok közepette, hiszen az élnék,
érdekes verses játék is mozgással, beszéddel jár, a játszó csoport létszáma pedig
megváltozhat közben

Figyeljünk oda, az irodalmi műfajok meghatározó szerepére. A mesét lassabban dolgozzák

fel a gyerekek, mondóka bármikor jöhet. Fontos, hogy a mese alatt jól lássa a gyerek az
óvodapedagógust, de nem kötelező ott lennie, akkor is figyel a gyerek, ha közben mást csinál.
Figyeljük meg, ki nem hallgatja a mesét. Ilyenkor vagy rossz a motiváció, a módszer, vagy
otthon nincs mese.

18
 6.
Az irodalmi nevelés módszerei
Bemutatás, szemléltetés, beszélgetés, ismétlés, gyakorlás

A módszer az oktatás hogyan-ját jelenti, a pedagógus vizuális és verbális ismeretközvetítő

eljárásait. Megválasztásának, alkalmazásának lehetőségeit sokféle összetevő befolyásolja.
Hely, idő, életkor, fejlesztés tartalma, stb.

1) Bemutatás
Az óvónői mese, vers elmondása, gyermekek előtti bemutatása. A mesélés időtartama
kiscsoportban 5-10 perc, középsőben 10-15 perc, nagycsoportban 10-20 perc. Vegyes
csoportban inkább lefekvéskor mondjuk hosszabb mesét, mert a kicsik úgyis hamar
elalszanak, a nagyok meg örülnek, hogy átlendítjük őket a „nemszeretem” időszakon.
A mese elkezdését előzze meg egy-két másodpercnyi csend. Ideális körülmények: csend,
nyugalom megteremtése (külső passzivitás, intenzív belső aktivitás) Úgy kell elhelyezkedni,
hogy minden érdeklődő gyermek jól láthassa, hallhassa az előadót.
A mesét meg kell jeleníteni, ami szinte érzéki ábrázolásmódot jelent. Látvány, hang, szín,
illat, belső érzetek, érzések járják át a mesélő és a gyerek képzeletét. Ehhez elengedhetetlenül
fontos a szöveg fejből való előadása. Ennek feltételei:

szöveg megértése, pontos szövegismeret – ehhez először elemezni kell a szöveget, ki
kell alakítani a belső képet, meg kell fogalmazni magunkban a mese mondanivalóját

mondatfonetikai eszközök tudatos használata (hangsúly, szünet, hangerő), melyek a
szemléletességet erősítik

tiszta artikuláció, közepes hangerő, közepes beszédtempó (a beszéd zeneiségével és
dallamával illusztrálni tudjuk az egyes szereplőket)

főhangsúlyos és mellékhangsúlyos szövegrészek hatásos elkülönítése

gesztusnyelv eszközeinek használata (tekintet, kézmozdulat, mimika, testtartás) csak
annyira, amennyire a szöveg és a karakterek megkívánják

a mű nyelvi, stilisztikai elemeinek tudatos használata, legyenek szókincsgyarapító új
szavak az ismertek mellett

a bemutatás érzékletességét, képszerűségét biztosítják az irodalmi alkotás nyelvi-
stilisztikai eszközei. (konkrét főnevek: enni-innivaló helyett: szalonna, kolbász,
kenyér, hamuban sült pogácsa, bor stb.; melléknevek jelzői funkcióban: ravaszdi róka,
furfangos medve, tarka szarka, károgó varjú, csiripelő veréb, csengő barack stb.;
hangutánzó, hangulatfestő, rokon értelmű igék: dorombol, hajkurász, ordibál, rivall
stb.)

a mű nyelvi jellegzetességei feleljenek meg az életkori sajátosságoknak (Ne
válasszunk olyan prózai alkotásokat, amelyekben sok az alárendelő és a többszörösen
összetett mondat.)

a verseknél a ritmizált szövegmondás párhuzamban kell, hogy álljon az értelmező
szövegmondással

A mesét és verset mindig végig kell mondani megszakítások nélkül (ami nem könnyű
feladat).
Ha a mesének vége, szemünkkel, mosolyunkkal, megértő gesztusunkkal adjuk a gyerekek
tudtára, hogy az izgalmas résznek vége, de úgy szép, ha kerek, le kell zárni a történetet
valamilyen záróformulával.

19
2) Beszélgetés
A beszélgetés módszerén az oktatásnak kérdés-felelet formájában történő, egyénekkel vagy a
közösséggel folytatott szabad beszélgetést értjük.
A konkretizáló beszélgetés előre megfogalmazott kérdésekre kapott válaszok sora.
„Heurisztikus beszélgetés” – kérdve kifejtő: a tanulók válaszaihoz igazodva tesz fel újabb
kérdéseket, és különféle rávezető eljárásokat is alkalmaz.
A beszélgetés a közlés, a közös érintkezés, az anyanyelvi információcsere módszere, amely
az óvodai nevelés minden percében megjelenik. Gyakori a tervszerű, de nem kimondottan a
kommunikációs nevelést célzó tevékenységekben (pl.: a gondozás, a játék, a vizuális, a
környezet megismerése, az irodalom stb.) és a kifejezetten a kommunikációs
képességfejlesztést szolgáló módszerekben (képolvasás, bábozás, dramatizálás stb.)
A beszélgetés módszere alkalmas a gyermekek aktivizálására, meglévő ismereteik
felelevenítésére, gondolataik kifejezésére, élménynyomok, tapasztalatok megfogalmazására.
A kommunikációs képességek fejlesztésnek eszköze, az anyanyelvi nevelés hatásos
módszere.
Gyakran az irodalomhallgatásra motiváló eljárásként alkalmazzuk.
Irodalmi művek – mesék, versek – bemutatása után semmiféle erőltetett beszélgetést ne
provokáljunk!
Bruno Bettelheim: „A mese jelentését soha nem szabad elmagyarázni a gyermekeknek.”
Zilahi Józsefné: „A meséhez tilos feladatokat kapcsolni, visszakérdezni, hatásáról faggatni a
gyermeket!”
Természetesen, ha gyermekeknek van kérdésük vagy közölni valójuk a hallottakkal
kapcsolatban, arra válaszolunk, illetve meghallgatjuk őket, de ez a beszélgetés nem lehet
tudatosan moralizáló.

3) Magyarázat
Gyakori szóbeli közlő módszer, mely ismeretlen fogalmakat, kifejezéseket világosít meg.
Sokszor mesehallgatáshoz kapcsolódik, mert lehetnek ismeretlen kifejezések a mesében.
Szabályok:
- mindig rövidnek kell lennie
- már ismert dologra kell épülnie, életkori sajátosságokat ismerve
- akkor eredményes, hogyha cselekvéshez, szemléltetéshez kapcsolódik
- versbe nem lehet beépíteni a magyarázatot és verset se magyarázzunk, viszont séta
közben megnézhetjük a virágzó galagonyafát, a pitypangot, a tó partján ringó nádat, a
fuvolázó békákat stb.
Lehet előre tervezni, hogy ne legyen sok ismeretlen szó a szövegben, mert az élvezhetetlenné
teszi a mesét, verset. A bemutatás előtti napokban kerülhet sor ezeknek a szavaknak a
magyarázatára játék vagy képnézegetés során. Vannak olyan, a gyermekek számára
ismeretlen fogalmak, amelyeket a mese szövegébe szőtt, szinonim kifejezésekkel könnyen
világossá tehetünk. (vajaspánkó – fánk, girhes állat – sovány, mátka – menyasszony stb.)
Ebben az esetben illeszkednie kell a mese hangulatához, stílusához, nem lehet hosszadalmas,
bonyolult.
Az irodalomhallgatás után is sor kerülhet rövid, egyszerű fogalommagyarázatra (a versek
esetében is), ha a gyermekek rákérdeznek.

4.) Szemléltetés
Szemléletesség elve: az az oktatási elv, amely azt követeli, hogy az óvodai nevelés, az iskolai
oktatás magának a valóságnak, vagyis a konkrét dolgoknak, jelenségeknek, folyamatoknak és
viszonyoknak – vagy legalábbis ezek képi ábrázolásának – a megismerésére épüljön.

20
Az óvodáskorú gyermek ismeretszerzési folyamatában nagy jelentősége van az észlelésnek,
az érzékelésnek.
Az értelmi és az anyanyelvi nevelésben, a kommunikációs képességek fejlesztésében nagy
támasz a szemléltetés, a közvetlen és sok érzékszervet foglalkoztató, spontán, játékos
tapasztalatszerzés. A gyermek képzeteit, ismereteit konkrétabbá, tipikusabbá tehetjük a
szemléltetőeszközökkel.
Az irodalomhallgatáskor felhasználható szemléltetőeszközök lehetnek a könyv, a könyv
illusztrációi, a képek különböző fajtái, bábok, játékszerek, diaképek, különböző tárgyak,
használati eszközök és főként természetes anyagok: termések, levelek, ágak, virágok stb.
A képek különböző fajtáit lehetőleg mese előtt, után adjuk a gyerekek kezébe.
Versmondáshoz akkor kell kép, játékszer, báb, ha magához a szituációhoz szükséges,
amelyben a vers elhangzik.

Bizonyos kritériumokat figyelembe kell venni a szemléltetésnél:

mesetípus, korosztály, gyermek egyénisége indokolja

az eszköz feltétlenül a bemutatandó anyaghoz, hangulathoz kapcsolódjon, emelje ki
annak esztétikumát

biztonságosan kezelhető legyen

jelzésszerű, leegyszerűsített legyen, de megfelelő méretű

ne csak láttasson, hanem érzelmi hatást is keltsen

csak esztétikus eszközökkel szemléltessünk

tilos a ritmikus, csupa zene, képszerű verseket képekkel szemléltetni, mert a groteszk
egyáltalán nem szemléltethető, a gyermeki fantáziával alkotott belső képekkel nem
tudunk (és nem is szabad) versenyre kelni

A 3-4 éveseknek bemutatott lánc-, és halmozó szerkezetű meséket szemléltethetjük

rajzsorozatokkal. Az ilyen korú gyermekek igénylik a mesemondással egy időben történő
szemléltetést; segíti őket a szereplők észben tartásában és beleélési folyamatosságot is.
Giccses műanyag játékokat ne használjunk! Lehetőleg természetes anyagokból készült
eszközeink legyenek.
Az 5-6-7 éves gyermekek már képek és egyéb szemléltetőeszközök nélkül is azonosulni
tudnak a mese cselekményével, szereplőivel, az irodalom képszerűségével, jelképességével.
Az alkalmazott szemléltetőeszközöket tegyük jól látható helyre, hogy a gyermekek
napközben is nézegethessék azokat. Így alkalmuk nyílik többször is összehasonlítani saját
elképzeléseiket a látottakkal, többször is beszélgethetnek még a mese szereplőiről,
színhelyeiről, cselekményéről.

A szemléltetés módszerének alkalmazásáról minden óvónőnek magának kell döntenie,

ismerve a csoportjába járó gyermekek fejlettségét, élmény-, tapasztalatgazdagságát,
beszédkészségét és a bemutatandó irodalmi mű tartalmi és formai jellemzőit.
Mellette szóló érvek:
+ ismeretszerzési folyamatokban az érzékelésnek nagy szerepe van, de a közvetlen
megfigyelés sok esetben nem alkalmas teljes képzetek kialakítására még beszéddel
társulva sem
+ az elvonatkoztatás képessége még csak csírájában található meg a kisgyerekeknél,
ezért segít a szemléltetés
+ más tevékenységek során is használunk eszközt, itt miért ne?
+ belső képteremtés (elaboráció) nem megy könnyen
+ a képzetek, ismeretek a szemléltetéssel konkrétabbá tehetők

21
+ éppen az irodalom hallgatás során fontos, hogy minél több érzékszervét
foglalkoztassuk a gyermeknek
+ maga a bemutatás, a szuggesztív bejelentés is a képzeletre hat
+ a gyermek az átélt élményeiből, gyér ismereteiből próbál konstruálni képzeleti képet.
Az átélt, már meglévő emlékeiből kell kiemelni olyan helyzetet, amit éppen átél. Ez
nem könnyű, és ezt segíti a szemléltető eszköz.
+ a pszichológusok szerint a szavak megértésében és megjegyzésében a kép segíti a
verbalitást, amikor a gyerek az elvont gondolkodás felé közelít, már nem kellenek a
tárgyak.
+ a 3-4 éves gyerekek igénylik a szemléltetést

Ellenérvek:
- A növekedés során az érzéki kötöttség felszabadulásakor, az elvont fogalmak felé
haladva a tárgyról leválik a figyelem és áttevődik a fogalmakra. Az 5-6-7 éves képek
nélkül is tud azonosulni a cselekménnyel.
- A 6-7 éves gyermeknél a szemléltetőeszköz megköti a fantáziát. A szemléltetőeszköz
jelenik meg a rajzokon, nem a fantázia = kevésbé kreatív.
- Kevésbé figyelnek a gyerekek az óvónő metakommunikációs jelzéseire.
- Megnyilatkozásaik során jobban kötődnek a szemléltető eszközökhöz, mint a nyelvi
anyaghoz.

5) Gyakorlás, ismétlés
Az elsődleges bevésést követően gyorsan felejt a gyermek, ezért van szükség ismétlésre,
újabb motivációs helyzetek teremtésére.
A monoton ismétlésnél sokkal eredményesebb az érdeklődést keltő, változatos formában való
ismétlés. Lehet folyamatos, egyéni, páros, mikrocsoportos vagy csoportos. Módjai: bábozás,
némajáték, párbeszédes jelenetek eljátszása, dramatizálása
Az óvodások kedvelik a gyakori ismétlést, a mese többszöri feldolgozását. Az új anyagként
bemutatott verseket legalább kétszer, háromszor mondjuk el.
Helytelen az egész csoporttal közösen mondókát vagy verset mondogatni (éneklős, kántáló,
nem tudják követni a vers ritmusát).
Nem lehet az a cél, hogy a gyermekekkel magoltassuk a verseket. Az óvodai bemutatások, a
gyakori ismétlések során a gyermek önkéntelenül is megtanulja a számára legvonzóbbakat,
legérdekesebbeket. Ne a gyerekek szavaltatása, hanem a versek megszerettetése legyen a
célunk.

22
 7.
Dramatizálás, bábjáték, könyv és illusztráció, az irodalom egyéb közvetítési csatornái pl.
gyerekfilm, dia stb.

Az irodalmi alkotások mimetizálása, (beszéd nélküli eljátszása) a gyermeki dramatikus játék,

előjátéka a mese eljátszásának, vagyis a dramatizálásnak.
A gyermekekben meg van az a képesség, hogy beleélje magát mások helyzetébe, a hallott
mesébe, hogy képzeletében magára öltse a mese egy-egy hősének szerepét. Mindezt az
empatikus játékot biztosítja számára a dramatizálás és bábjáték módszere.
A dramatizálás és dramatikus játék az óvodáskorúak személyiségfejlesztésében, anyanyelvi
és kommunikációs képességeink nevelésében nélkülözhetetlen módszerré vált. Célja az
érzelmi nevelés.
Örömteli játék, melynek fejlesztő hatásai a következők:
- Közösségi magatartást kialakító tevékenység
- Feloldja a szerény kommunikációs készségekkel rendelkező gyermekek gátlásait,
szorongásait
- Közvetlen beszédre ösztönöz, utánzásra késztet
- Fejlődik a szervező, alkalmazkodó készség, a
- Beszédértés, beszédtisztaság, beszédprodukció, kifejezőkészség, mimetikus eszköztár,
kibontakozik az
- Érzelmi, értelmi erő, kreativitás
- Felfedezik a gyerekek a körülöttük lévő tárgyi és szociális világot,
- Saját külső és belső valóságukat
- Fejleszti a döntési képességet,
- Reproduktív és produktív fantáziát,
- Testi-, térbiztonságot, időérzéket

A dramatikus játékok (természetes csoportalakító játékok, kapcsolatteremtő játékok, verses,

énekes, szöveges ritmusjátékok, népi gyermekjátékok, improvizatív játékok) jelentik az
alapját a mesedramatizálásnak. Ennek során a gyermekek reprodukálják az irodalmi alkotás
szövegét, miközben produktív fantáziájuk segítségével kiegészítik, megalkotják a hiányzó
szövegrészeket.

A dramatizálás sikerességét biztosítják

- a folyamatosan, tervszerűen alkalmazott dramatikus játékok
- a gyermekek életkorának megfelelő mesék
- a mese többszöri, ismételt meghallgatása,
- a dramatikus kellékek, díszlet elkészítése
- a színházas játék megszervezése
- az önként vállalkozó szereplők kijelölése
- a nézőközönség elhelyezése
- csengővel az előadás kezdetének jelzése

A mese dramatizálásakor az óvónőnek

- tiszteletben kell tartani az önkéntességet
- segítenie kell a gyermekeket a kellékek kiválasztásában
- nézőként helyet kell foglalnia
- az elakadó szöveget „ki kell mozdítania”, de irányítása mindvégig csak indirekt lehet

23
A bábjáték közkedvelt módszer az irodalmi élmények, a már hallott mesék epikus elemeket
tartalmazó versek, verses mesék, történetek felelevenítésére, újbóli átélésére. A bábbal való
szemléltetés nem egyenlő a bábjátékkal.
Csukás István szerint a bábjáték a képzelet mozija. Dankó Ervinné szerint a bábjáték a
legjobb módszer a 3-6 évesek nevelésére, fejlesztésére.
Arra a kérdésre, hogy mit játsszunk egyszerű a felelet: azt ami a gyerekeket a legjobban
érdekli. Az ő világukat kell tehát tükröznünk - de úgy, hogy az egyben társadalmunk
normarendszerét is magába foglalja. A gyermek életében olyan korszak ez, amikor az
értékátvétel utánzás által történik. Ezért nem mindegy, milyen modellt mutatunk előtte a
bábszínpadon.
Az életkori sajátosságoknak megfelelően, a fokozatosság elvét követve, az egyszerű
mondókától indulunk el, majd verseken, dalokon és népi játékokon keresztül, az egyszerűbb
jelenetek után jutunk el a hosszabb lélegzetű meséig.
A mondókához kezdetben a legegyszerűbb gyűszűbábot, ujjbábot használunk. Az óvónő
ölében ülő gyermek testközelben az általa szeretett felnőttel, gyönyörködve figyeli nemcsak a
mozgó figurát, de annak beszédét, hangját is.
A báboknak az a feladata, hogy segítsék a gyermeket a ritmus örömének felfedezésében.
A versmondó báb egyetlen feladata a vers minél szebb, érzékletesebb bemutatása. Semmi
mással nem foglalkozhat. A színpadra lépéskor például nem tréfálhat, nehogy
bohóckodásával elvonja a figyelmet a lényeget jelentő versről.
A báb fő eleme a mozgás, cselekvés – e nélkül meghal. Akkor él, ha valamit el is játszhat.
Ezért alkalmasabbak a párbeszédes, a történetet elbeszélő versek a bábszínpadi előadásra.
("Madarak párbeszéde" "Iciri-piciri").
Az előadást készítsük elő és zárjuk is le végén. Ne hagyjuk egyszerűen és hirtelen abba.
Tervezzük meg színpadképet és készítsük el (könnyen felismerhető bábok, szöveg,
kísérőzene).
A gyerekek szívesen utánozzák a kedvelt bábjaikat, s így azok mintául szolgálnak a szép
versmondáshoz. Ugyanígy hat a rossz példa is. Az óvodában óvakodjunk tehát a pösze és
dadogó báboktól, és kerüljük az éneklő, helytelen hanglejtést, az üres illusztratív
hangsúlyozást.
Van egy felbecsülhetetlen értéke a verset mondó bábnak. A vers hatása rejtettebb és hosszú
távú. A gyermekek sokáig őrizgetik a hallott verseket, melyek elmondására általában csak az
irodalmi foglalkozásokon vagy olykor otthon a családban vállalkoznak. De ha bábot kap a
gyermek a kezébe, egyszerre megjön a versmondó kedve. A paraván fedezetében, gátlásaitól
felszabadultan ismétli újból és újból az addig tanult verseket. Ha elakad, társai kisegítik.
Egymást váltva veszik kézbe a bábot, míg valamennyien hibátlanul meg nem tanulják a
verseket. Ha nem vetélkednek is, de lassanként észreveszik a különbségeket egymás
versmondásában.
A rövidre fogott óvodai jelenetek a gyermek mindennapi életének személyes kérdéseit
válaszolják meg, viszont a hosszabb lélegzetű "jó" mesedarabok már a gyermek táguló
világához igazodva, elvont emberi értékeket, morális igazságokat emberi karaktereket
mutatnak be. Való és irreális történésekbe építve feltárják a jó és a rossz szembenállását,
örökös konfliktusait, s az így megismert ellentétek, harcok a gyermeket is állásfoglalásra
késztetik.
Milyenek legyenek hát az óvodában játszható darabok? Először is rövidek. Nagycsoportos
gyerekek - a darab milyenségétől függően - általában 15-25 percig képesek a bábszínpadra
figyelni, s az óvónőknek is kb. ilyen terjedelmű darabok megtanulására van idejük.
A gyermekek és óvónők igényeit összehangolva, kevés szereplős, rövid időtartamú, könnyen
és gyorsan kivitelezhető, fordulatos mesedarabokra, verses mesékre, párbeszédesíthető
történetekre van szükség az óvodában, hogy ne legyen terhes a játék senki számára sem.

24
A művészeteket szerető, játékos kedvű óvónők a legjobb bábjátékosok.
Az óvodásoknak szóló énekgyűjteményekben szép számmal találunk bábszínpadra kívánkozó
párbeszédes és történést kifejező dalokat. Ezekre is érvényesek a dramaturgiai szerkesztés
szabályai, valamint a versekre vonatkozó megállapítások.
A bábbal motivált énektanítás hangulatosabb és sikeresebb a szokásos módszereknél.
Az énekfoglalkozásokon a bábok szerepeltetése többféle okból és többféle módon történhet.
A báb leginkább énekszeretőként vesz részt az énekfoglalkozásokon, melynek célja lehet a
dal megszerettetése, a halk és hangos éneklés, a hangulatkeltés, a szép kiejtés stb.
Más esetben a báb aktív résztvevője a közös dalnak, esetleg ő az éneklés kezdeményezője. De
felhasználhatja a bábot az óvónő szemléltetésre is (pl. egy cica- és egy kutyabáb segíti a
magas és mély hangok megkülönböztetését, vagy a bohócbáb a ritmust érzékeltetve táncol a
gyermekek énekére).
A felelgetős dalok egyszerre élettel telítődnek, ha bábok adják elő, vagy ha a báb kérdéseire
felel az éneklő közönség.
Az alkalmazott bábfajtát mindig játékbeli funkciójának megfelelően válasszuk meg.
Ha az óvónő karján hallgatja a gyermekek énekét, akkor zsákbábot használunk; ha viszont a
gyerekek vidám, pattogó ütemű énekére táncolnia kell, akkor legjobb a marionett vagy a
botbáb.
Kiscsoportban még a gyerekek előtt játszunk, akár ölbe ültetve. Középsőben már lehet az
asztal a színtér. Nagycsoportban jutnak el oda a gyerekek, hogy a paraván mögötti bábjátékot
élvezik.
A gyermekek bábjátéka egyenértékű a felnőtt bábozásával. Fejlesztő hatásai:
- formálja az erkölcsi érzéket
- figyelmet
- képzeletet
- produktív és reproduktív fantáziát
- mozgásformát
- metanyelvi tudatosságot
- aktív és passzív szókincset
- gátlásokat old
- kapcsolatfelvételt segít
- beszédaktivitásra ösztönöz
- önbizalmat erősít

A csoportszobában legyen bábsarok, bábfal, hogy a gyermekek bármikor megtalálhassák

kedvenceiket, és azokkal elbábozhassák legkedvesebb meséjüket és a különböző
életszituációkat.

A gyermekek szívesen nézik a diafilmeket, nevelőértékük azonban csak akkor van, ha a

diafilmvetítést is tervszerűen alkalmazzuk. Lehet az ismétlés egyik módszeres eljárása. Sose
a képek alá írott, lerövidített szöveget olvassuk fel, hanem mindig a mese eredeti stiláris és
nyelvi kifejezőeszközökben gazdag szövegét mondjuk a képekhez kapcsolódva.
Modern technikai eszközökkel is bemutathatunk egy-egy mesét vagy történetet (DVD, videó,
mozi), de az soha sem tudja helyettesíteni az óvodapedagógus hangulatos, érzelemgazdag
bemutatását.
Igazi gyermekfilmek: Csutak és a szürke ló, Hahó, öcsi! Hahó, a tenger!, Csukás István
regénye alapján készült Keménykalap és krumpliorr, Szabó Magda Abigélje
Rajzfilmek: Dargay Attila – Lúdas Matyi, Vuk; Nepp József – Gusztáv, Mézga család,
Doktor Bubó; Jankovics Marcell – János vitéz, Fehérlófia; Ternovszky Béla – Macskafogó;
Csukás István – Pom-Pom; Vízipók, csodapók

25
A gyermek a könyveket is szívesen lapozgatja.
I. Tárgyképes könyv :
ismert tárgyak képei vannak benne

azonosít, felfedez, ráismer

II. Képeskönyvek:
tágabb világ képei (pl. piac, erdő, stb.)

3-4 évesen kerül elő

bővül a szókincs, részletekre is figyel a gyerek

megtalálja a helyét a világban

III. Szöveges lapozgatók:
a kép és szöveg együtt, amit többször felolvastat a 4-5 éves
gyerek

anticipáció (közönséggel való kapcsolatteremtés) élménye

IV. Meséskönyvek:
főleg a pedagógusok lapozgatják, mert a gyerek még nem tud
olvasni és fontos a könyv nélkül elmondott mese számára (a
személyközi kapcsolat)

közös összekötő élmény 5-6 éves korban

erősödik a figyelem, az átélés élménye, kettős tudattal hallgatják

tündérmese, állatmese (nem tanmese, nem fabula!)
V. Gyermeksajtó:
időszerű, időszakos, nyilvános írások

műfaji sokféleséget mutatnak

gyermeklapok, gyermekmagazinok, iskolai diákújságok, kulturális,
irodalmi lapok, ismeretterjesztő folyóiratok, képregény, hobbi- és
reklámújságok

Az illusztráció szemléletessé, érthetővé teszi a szöveg tartalmát, növeli a műalkotás

esztétikai élményét.
Illusztrálni – képpel magyarázni, díszíteni
Illusztráció – valamely szöveg művészi képekkel történő díszítése, értelmezések, kiegészítése
Gyökerei a középkorhoz nyúlnak vissza. Fokozatai: Fametszet, rézmetszet, kőnyomás
(litográfia), fotó, számítógépes grafika.
Szerencsés, ha a szöveg és a kép egyenrangú. Általában a szöveg készül el előbb, de volt
példa a fordítottjára is. A Grimm kiadások képei Bechstein meséihez készültek. A tökéletes
megoldás az, ha az író, az illusztrátor és a nyomdász együtt tervezi meg a könyvet.
Fajtái:
1. Nyersfordításhoz hasonló képi megjelenítés (értelmező szerepű, klasszikus ifjúsági
művek szövegeit kísérte, Würtz Ádám rajzai)
2. A gyermekvilághoz alkalmazkodó, naivitásra tudatosan törekvő, hangulatos képek
sora (egyszerűsített, élénk színű, a gyermekolvasó képzeletéhez alkalmazkodó képek,
Anna Margit, Heinzelmann Emma illusztrációi)
3. Tartalmi és hangulati rokonságot magán viselő illusztráció (szöveg és kép harmonikus
együttélése, Hincz Gyula, Reich Károly, Gyulai Líviusz)

A jó illusztráció emelheti a szöveg étékét. Sohasem öncélú, olvashatónak, tisztának,

értékállóan művészi alkotásnak kell lennie, a gyermek vágyainak, álmainak a leképeződését
kell közvetítenie.
Lehetnek egész oldalas, féloldalas, elszórt vagy marginális rajzok, illusztratív címkék,
záródíszek, iniciálék, fejezetlécek, keretek.

26
Funkciója a szövegtől függ, amihez társul.
- Díszítő – figyelemfelkeltő, gyönyörködtető pl. Zengő ABC, Rónai Emi illusztrációi
- Értelmező – különböző illusztrátorok különböző képpen értelmezhetik a szöveget pl.
Baros Miklós és Réber László illusztrációi az Állatkerti útmutatóhoz
- Kiegészítő – a szöveg tartalmát viszi tovább, hangulatot kelt pl. Reich Károly - Bóbita
- Nyelvi és képi kettős kódolás – egybeolvad a szöveg a képpel, egymást feltételezik,
kiegészítik pl. Janikovszky – Réber páros
Az illusztrátor lehet művész: grafikus, festő, lehet maga a szerző, az író vagy költő, de lehet
gyermek is. Van, hogy a szerző és az illusztrátor szimbiózusban él, elválaszthatatlan
szerzőpárossá válik. Pl. A.A.Milne – Shepard „bácsi”, Janikonszky Éva – Réber László
A gyermekkönyvekben jelen vannak azok a technikai megoldások, amiket az adott kor
alkalmaz: réz- és fametszet, akvarell, tusrajz, bábok fotói, régi fényképek másolatai,
bábfilmből vett képsorok.
Az illusztráció segíti a gyermek eligazodását ebben a világban, tájékozódási pontokat nyújt.
Egyetlen pillanatba tömörített jelenlét, a gyermek képzeletében mitikus térbe kerül, az egész
mesét jelenti számára. A kép a fantázia segítségével képes kiragadni a gyermeket a
passzivitásból.
Fontos, mert:
- A látás és érzékelés a legősibb tapasztalat
- A gyereknél az optikai világkép és a tapogatás a legfontosabb forrása a tudásnak
- Fejleszti a gondolkodást, az esztétikai érzéket, hat a személyiségre.
A gyermekek rajzai nem mindig jók illusztrálásra, mert élményeiket fordítják át grafikusan,
grafikus sűrítés jellemző rájuk, a részleteket érzelmeik alapján teszik sorrendbe, szórókép
jellegűek, takarásos ábrázolást alkalmaznak, szín és pszichológiai értékük az „én”-hez kötött,
stb.
A képeskönyvek képeinek még csak az a szerepe, hogy az ábrázolt tárgyra ismerés örömét
előidézze. Ekkor még az ábrázolóművészeten van a hangsúly. A befogadói életkor
előrehaladtával változik az illusztráció funkciója. Az arányok eltolódnak a szöveg javára. Az
illusztrálás kifejezőművészetté válik.
Nem minden könyv kíván illusztrációt, de a gyerekkönyv illusztráció nélkül nem él meg.
Magyarországon a XIX. századtól szebbnél szebb gyerekkönyv-illusztrációk jelentek meg.
Pl. Flóri könyve

27
 8.
A mese, mint az óvodáskor legfontosabb műfaja

Szeptember 30-án, Benedek Elek születésnapján van a népmese napja.

Problémás a műfaj meghatározása, nincs általános definíció. Epikus, verses vagy prózai, ősi,
csodás elemekkel teli kitalált történet? A mesék altípusait tudjuk csak jellemezni.
A mesében az ember valós problémái szűrődnek át metaforikusságba. A XIX. századból
indulnak a kutatások, mely szerint Európában sok hasonlóság és vándormotívum van a mesék
között. A vándorlás elmélet szerint azért van ez, mert minden mese Indiából való, vagy kelta
eredetű. A pszichoanalitikus elmélet szerint az azonos meseteremtő lelki folyamatok miatt
azonosak a mesék, a belső szükségletek hozzák létre, a tudattalan (mélyréteg) kerül felszínre
a mesében.
Mesetípusok szerint rendszereztek:
1. Mesecselekmény
2. Mesehős
Ilyen tipizáló katalógust 1928-ban Aarne és Tomphson állított össze. (Aarne és Tomphson
féle mesekatalógus)
Vlagyimir Propp 1928 – A mese morfológiája szerint az állandó motívumok, a közös
szerkezet a mesék tipizálásának alapjai.
A Magyar népmese katalógus (1987-90) bővebb az Aarne és Tomphson félénél, mert
altípusok is szerepelnek benne. (állatmesék, tündérmesék, novellamesék, legendamesék,
ostoba ördögről szóló mesék, rátótiádák, hazugságmesék, tréfás mesék, formulamesék)

Kialakulásának alapjai az ősi műfajok:

8. Dal => mágikus kor Fajtái: bölcső-, sirató-, munka-, varázsdal
9. Mítosz
- Sajátos világmagyarázat a világ keletkezésére, az Istenek létére, az ember születésére
- Valódi tapasztalat vallásos elemekkel való átitatása => a valóság, fantasztikus
visszatükrözése
Jellemző világkép:
- Eredetileg minden másképp volt, a jelenlegi világ Isten műve
Fajtái:
- Kozmológiai (teremtésmítosz)
- Pusztulás mítoszok (tűz, víz)

A mitikus gondolkodás megszűnésével kezdtek elterjedni a mesék.

Okai: A mítoszok elvilágiasodása; a rituális, szakrális jelleg eltűnése; a hős demitologizálása;
a fantasztikus elemeinek bekerülte a mesébe.

Mítosz kontra Mese

Valós események Kigondolt történet

Hősét örök égi élet várja Hősét a földi boldogság várja

Képtelen elemek Képtelen elemek sokasága

Pesszimista Optimista

28
 Közös vonások

Metafizika iránti vágy (igazságosság)

Egy emberen túli világ megteremtésének vágya
Sajátos metamorfózis (hogy lehet átlépni az ismeretlenbe)
Belső konfliktusok megjelenítése

A mesében a kultúrtörténeti korok rétegenként őrződnek meg.

 Mágikuskor: égig érő fa, felső–alsó világ; totemizmus elemei; mitikus lények (sárkány,
táltos)
 Mitikuskor: antropomorf lények; matriarchátus nyomai (anyajogú társadalom)
 Középkor: túlvilág; új helyszínek, társadalmi rétegek (városok, nagy távolságok)
 Újkor: új helységek (város) szereplők (kereskedők, szolga)
A mesét a romantika kora fedezte fel a XVIII században, ekkor indultak meg a gyűjtések is.

- Az ember metafizika iránti igénye hívja életre a mesét. Létezzen egy olyan világ, ahol
igazság, jóság, rend van. Mert a földön ez csak töredékesen valósul meg.
- A mesevilág emberek által teremtett világ, melyben ez az emberi vágy megvalósul. De
egyúttal leképezése, modellje, sőt értelmezése is a reális világnak.
- A mesevilág az evilági működésnek ideális állapota. De egyben bejárható, megismerhető is.
Ez kielégíti a biztonság utáni vágyat.
- Az ellenlábasok a testet öltött félelmek, de a rettenet, a gonosz a mesében legyőzhetőek.

A mese régen felnőtt műfaj volt. Az emberiség mentális tapasztalatát sűrűsítették. Lelki
jelenségek, tartalmak testet öltenek a mesékben. A felnőtteket élni tanította a mese, nem
szórakoztató műfaj volt. Ezért mesélték, mesélhették csak tiszteletre méltó tagjai egy
közösségnek. Ezért maradhattak fenn az évezredek során a mesék.
A sok-sok évszázados letisztulás eredményezi, hogy a mese ugyanúgy szól a gyerekeknek és a
felnőtteknek is. A családi élmények, a mitikus történetek és a mesék alakították a gyerek
intellektuális fejlődését. Táplálta a képzeletvilágot, alakította a viselkedést, tágította
ismereteiket.
A mese választ ad a gyermek személyiségének ezerféle konfliktusára, problémájára. De
szimbolikus formában. A tudattalan feszültségekre a gyermek úgy reagál, úgy próbálja
megoldani, hogy történeteket talál ki -> tehát próbálja tudatosítani őket. Ezt teszi a mese is.
Készen kínálja azokat a mintákat, amikkel a gyermek azonosulni tud. Ezért ismerni kell a
gyermeket és a meséket is, és úgy választani a mesét, hogy az megoldást jelentsen a gyerek
konfliktusaira.
A mesék lelki állapotot rögzítenek. Képek, akciók segítségével. Szimbolikus formában közlik
azt is, hogyan lehet megküzdeni a nehézségekkel. (Nem tagadja le a küzdelmet, a rossz
jelenlétét -> de azt is közli a jó mese, hogy helyreállítható a világrend – ehhez elsősorban
magunkat kell legyőzni).
A mese a jövőre orientál, életre hív. Sugallja, hogy a földi boldogságot a világban kell
megtalálni. Vannak mellettünk társak, segítők. A belső parancsot kell követni, hogy társakra
találjunk. Nyitott „lélek szemmel” járva a világban akár az egész világrend az ember
szolgálatába állítható.
A hősök egyarcú típusok. Minél egyszerűbb, annál könnyebben azonosul vele a gyermek. A
mese mindig a gyermek érzelmi színvonalán szólítja meg a gyermeket. A felnőtteknek
figyelnie kell, milyen meséket igényel a gyermek. Vagy még, vagy már nem köti le. Ha
leragad egy mesénél: feldolgozatlan problémát hordoz.

29
Elemezni, megmagyarázni nem szabad a mesét. Életre kell inkább kelteni beleéléssel. Csak
így hat a gyerekre.
A mese több jelentés rétegű, vagyis ahányszor hallja, annyi félét jelent.

Népmese Műmese

a szerző ismeretlen
a szerző ismert

szóban terjed

szövege változó, sok variáns keveredik

szerkezete egyszerű

hőse konkrét céllal indul (külső erők segítik)

jelleme a közösség egy tagjának típusa: általános

tér és idő nem konkrét

csoda: természetes, a boldogsághoz vezető út

hős értékrendje: a közösségével azonos

nyelvezete egyszerű

elbeszélő: külső személy

hallgatóság szimultán kettős tudattal
hallgatja, hinni akar benne

kortalan, minden kornak szóló, aktualizálható

írásban terjed

szövege változatlan

szerkezete bonyolult

komplexebb jellem, belső hiány az
indítója

individuum, egyéniség érvényű
tulajdonságokat hordoz

tér és idő konkrét

csoda: sokszor abszurd, költői

alkotó értékrendjét tükrözi

nyelvezetében is metaforikus

az elbeszélő sokszor részese a
történetnek

hallgatóságtól felvilágosultságot vár
nem tudja a varázst megteremteni

célirányos, valóságra utal

A mese állandó vonásai

 Kezdő és záró formulák („Hol volt, hol nem volt…”)

 Ismétlések (hármasság, hét)
 Epikus részletező kedv, lineáris, kronologikus
 Cselekmény elsődlegessége
 Szimmetrikus szerkesztés (egy helyszín többször megjelenik)
 Késleltetés (retardáció) – a cselekmény megszakítása az érdeklődés felkeltésére
 Meghatározó, hogy milyen alkalommal mondjuk el a mesét (munka, ünnep, játék
közben)
 Meghatározó, hogy hol mondják el a mesét, milyen stílussal
 Fontos, milyen a közösség és a mesemondó kapcsolata

A meseválasztás alapelvei
- a tervezés fontos, a spontaneitás elengedhetetlen
- többet kell ismerni, mint amennyit használunk
- korábbi és későbbi korosztályok meséit is ismerni kell
- kell, hogy legyen törzsanyagunk (50 vers + 30 mese) amit folyamatosan gyarapítani
kell
- begyakorolt, többször elmondott szöveget kell előadni
- érlelt, értelmezett szövegmondás (kiemelés, tempó, hangerősség)
- pontosság

30
 Az elrendezés szempontjai
Lehet évszakok, napszakok, család, hétköznapok és ünnepek, liturgikus és egyházi ünnepek
szerint haladni. Lényeg, hogy tematikailag, formailag, ritmikailag, hangulatilag változatos
legyen.

Kiscsoportban
Kiscsoportos korban a kisgyermek az állatmeséket kedveli. A leggyakoribb állatmese
szereplő a medve, a róka, a nyúl, a farkas, a kakas. (pl: Az állatok királyt választanak, A
legerősebb állat, A róka és a farkas a lakodalomba, A mezei egér, A kiskutya meg a szamár,
A kakas és a pipe) Olyan meséket válasszunk, melyek cselekménye egyszerű, egy szálon
futó, ritmikus ismétlődések találhatók benne. (Pl. Répa) Az embermódján viselkedő állatok
cselekedetei megérthetőek, a szereplők külső belső tulajdonsággal rendelkeznek, tetteik
naivak, a csodák nem ijesztőek. A kicsiknek mindig cselekményes mesét válasszunk. (Az
arany fürtöcske, A három kismalac, A kismalac és a farkasok, A kecskegidák meg a farkas.)
Kiscsoportban 10-12 mondókát, 12-14 új mesét ismertessünk meg a kicsikkel.

Tárgyképes könyv :
ismert tárgyak képei vannak benne

azonosít, felfedez, ráismer

Középső csoportban
A meseszövés lehet bonyolultabb, kalandokkal teli, fordulatos. Már szeretik és megértik a
rövidebb csodás elemet tartalmazó tündérmeséket. Feszült figyelemmel hallgatják, és a csoda
kezd élménnyé válni számukra. (A szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack, A béka
királyfi, A szőrdisznócska meg a fekete kakas, A zöld szakállú király, Az égig érő paszuly,
Az eltáncolt papucsok, A kiskondás)
Még mindig a mondókák vannak túlsúlyban. Mesék közül a verses mesék, Móra Ferenc
meséi (Csókai Csóka), csalimesék, láncmesék kedveltek. Ebben a korban érnek meg a
gyerekek arra, hogy képzeletükben a mesék áttekinthető kerek egész történetet alkossanak.
Játékukban megjelenik a mese története, bábozása, mondókák halandzsa szövegek. Önállóan
játék közben is mondogatják az ismert szövegeket.
A 4-5 éves gyerekek 4-5 új mondókát, 5-6 rövid verset, 10-14 új mesét ismerjenek meg egy
nevelési év során.

Képeskönyvek:
tágabb világ képei (pl. piac, erdő, stb.)

3-4 évesen kerül elő

bővül a szókincs, a részletekre is figyel a gyerek

megtalálja a helyét a világban

Szöveges lapozgatók:
a kép és szöveg együtt, amit többször felolvastat a 4-5 éves gyerek

anticipáció (közönséggel való kapcsolat teremtés) élménye

Nagycsoport
A személyiségfejlődést meghatározzák a gyereket ért hatások. Az 5-6-7 évesek
ismeretszerzése az elvont fogalmi gondolkodás felé halad. Megerősödik az okkeresés, a
miértekre való válaszkeresés, a szándékos figyelem. Az emlékezet terjedelme nő. A képzelet
nagyfokú fejlődése jellemző. Ez a kor az igazi mese-hallgatás kora, a szimultán kettős tudat
ekkor alakul ki. A tündérmeséket kedvelik a legjobban, érti, élvezi őket, feszültségteremtő és
oldó hatásuk van. A csalimese, tréfás mese is a kedvelt mesetípusok közé tartozik.
A nagycsoportos gyerek minden idegszálával a jelenben él, ezért olyan élesek, színesek,
emlékezetesek az érzéki benyomások. Képzeleteik ebben a korban igen vadak, erőszakosak.

31
Különösen a fiúk játékában mutatkozik ez meg. A varázsmesékben is kell küzdelem, az
üldözés a nagy veszély és a megmenekülés, az élet és a halál emlegetése. Nem szabad túl
szelídíteni a mesét. Benedek Elektől, Illyés Gyuláig vigyáztak arra, hogy a mesei helyzetek
élessége ne halványuljon el.
Ebben a korban már nagyon élvezik a találós kérdéseket, rejtvényeket, rímjátékokat (Péter
didereg és fázik, az esőben bőrig …!) Az intellektuális öröm első lépéseit jelentik.
Mesélhetünk hosszabb folytatásos meséket. Fejlesztik a gyerek fantáziáját, emlékezetét és
hozzá segíti ahhoz, hogy nagyobb korban legyen igénye hosszabb művek elolvasására.
Jó feladat, ha egy elkezdett mesét a gyerek a saját képzelete alapján fejez be. Ezt a többiek is
meghallgatják, és így újabb mesék születnek.
15-20 új mesét ismerjenek meg a nevelési évben.

Elmondott mese:
könyv nélkül elmondott mese: fontos (a személyközi kapcsolat)

közös összekötő élmény 5-6 éves korban

erősödik a figyelem, az átélés élménye, kettős tudattal hallgatják

tündérmese, állatmese (nem tanmese, nem fabula!)

A mesefeldolgozás módjai

1) Gyerekek önálló mesemondása

- a nyelvi kommunikáció a nevelés egyik leghatékonyabb módja
- nagyon könnyen tanul mesét – reproduktív fantáziája segítségével szó szerint
feleleveníti (nyelvi fordulatok, nyelvi sajátosságok)
- produktív fantáziája kiegészíti az emlékezetéből felidézett mesét
- folyamatos beszédre nevel, ösztönzi a választékos kifejezést
- beszédbátorságot ad, gátlások szorongások oldása
- szocializálódás, hagyományok elsajátítása
- interperszonális kapcsolatok fejlődnek (egymásra figyelés)
- nagyon fontos, hogy óvodapedagógus motiválja a gyermeket a mesemondásra (képek,
szemléltető eszközök, mesemondó versenyek rendezése)
- ismételjük a mesét ahányszor a gyermek kéri
- először az önkénteseket, jó mesemondókat engedjük, a többieket tanítsuk a mese
végighallgatására
- az óvodapedagógus vonzó meseelőadása, az érzelemgazdag példa a legfőbb motiváló
erő
- nem lehet mesemegvonással büntetni: minden nap kell mese

2) A mese folytatása
- már 3-4 éves kortól alkalmazható
- ismert mesét elkezdünk, és a gyermek folytatja (halmozó, láncszerű mese ennek
megfelel)
- emlékezetre épít
- alkotó képzelet dolgoztatja

3) A mese befejezés
- az előző rövidebb változata
- ismert mese esetén a kifejező készség gazdagodik: aktív szókincs
- ismeretlen esetén: képzelőerőt fejleszt (árulkodik, hogy miként fejez be egy
ismeretlen mesét a gyermek)

32
 - célszerű a rajz és a beszéd összekapcsolása (pl.: először lerajzolja a mese befejezését
majd verbalizálja)

4) Egy mesehősről való mesemondás:

- 6-7 éves korban
- ismert mese hőse kép, báb, film segítségével, névvel megidézve
- ők is kitalálhatnak mesehősöket, akikről mesélnek
- lehet már instrukciókat adni: hol, mikor játszódik
- nagyon megmozgatja és fejleszti a fantáziát
- gondolkodásra késztet
- folyamatos beszédre serkent
- emóciók nyelvi kifejezésre késztet
- kérhetjük, hogy megfogalmazásra, irodalmiságra is figyeljen; mondja más szóval –
választékos kifejezés

5) A mese átstrukturálása:
- 5-7 éves korban
- az ismert mesébe új elem kerül (fordulat, szereplő)

6) Mesemondást különböző eszközökhöz kapcsoljuk:

- a szemléltetés kérdését veti fel ez a forma: mindig a mese függvényében, a korosztályi
és egyéni sajátosságok figyelembevételével alkalmazzuk
- képzelet, verbális, nonverbális kifejezést is fejleszti (hangsúly, szünet, lejtés,
beszédtempó)

7) A mese mimetizálása (utánzása):

- némajátékkal, mozdulatokkal, gesztussal, mimikával jelenítik meg a mesét
- mozgás, térérzékelés, vizuális észlelés
- a dramatizálás első lehetősége

8) Mesemondás néhány szó alapján:

- csak kulcsszavakat adunk, lehet ismert mese rekonstrukciója vagy új mese kitalálása
- talán a legnehezebb
- képzeletet megmozgat, de a szavak mederbe terelik, rendszerezik a gondolkodást
- szókincset nagyon fejleszti, a passzív szókincset életre hívja

33
 9.
A mese műfajai
Melyik korosztálynak melyiket ajánljuk
Mesegyűjtemények
Monda, legenda

A kutatások eredményeiből és a definíciók tarkaságából kiderül, hogy szinte lehetetlen

általánosságban beszélni a népmeséről, de mindenképpen közelebb jutunk a
meghatározásához, ha a mesét, mint műfajt az alcsoportjai szerint vizsgáljuk meg.
A vándorláselmélet szerint minden mese Indiából ered, ezért hasonlóak. A pszichoanalitikus
elmélet szerint az azonos meseteremtő lelki folyamatok miatt egyformák. Az ember
legbelsőbb szükségleteiből sarjadtak ki.
A mesék típusok szerint rendszerezhetők:
1. Mesecselekmény
2. Mesehős
Ilyen tipizáló katalógust 1928-ban Aarne és Tomphson állított össze. (Aarne és Tomphson
féle mesekatalógus)
Vlagyimir Propp szerint az állandó motívumok, a közös szerkezet a mesék tipizálásának
alapjai. (1928 – A mese morfológiája)
A Magyar népmese katalógus (1987-1990) bővebb az Aarne és Tomphson félénél, mert
altípusok is szerepelnek benne.

A mesék négy fő csoportja

A legősibbek az állatmesék. Minden olyan mesét állatmesének nevezünk, melyben az állatok

az emberrel egyenrangú módon gondolkodnak, beszélnek és cselekszenek, anélkül, hogy a
csoda érzetét keltenék. Eredete az állatmítoszokig nyúlik vissza. Áldoztak az állatoknak,
Istenként tisztelték őket.
Az állatmesék általában életbölcsességek, erkölcsi igazságok, társadalmi fonákságok
szemléltetésére szolgálnak. Az állatok hétköznapi helyzeteket élnek meg, emberi
visszásságokat lepleznek le.
Minden népnek, nemzetségnek megvannak a saját, állatmítoszokban gyökerező meséi.
Afrikában a sakál, hiéna, krokodil a főszereplő, nálunk a róka, farkas, medve, sün, kutya,
macska, egér, oroszlán, nyúl a legkedveltebbek. Az állatok közti viszony mindenkori alapja a
rivalizálás. Ki tudja becsapni a másikat, ki tud hamarabb szabadulni szorult helyzetből, stb.

Az állatmesék fajtái:
- Eredetmagyarázó állatmesék: Megtudhatjuk belőlük, miért haragszik a kutya a
macskára, stb.
- Moralizáló mesék: Erkölcsi visszásságokat lepleznek le. Példázatosak, allegorikusak.
Attól népszerűek, hogy az állatok mondják ki, amiket az emberek gondolnak.
- Nincs emberi vonatkozásuk: Állatvilágot mutat, ami többször emberibb az emberinél.

Eredetük Indiáig nyúlik vissza. A Pancsatantra gyűjtötte össze öt kötetbe ezeket a meséket. A
keret történet a következő:
Egy király három fiát tanítani kell. Visnu Sámán tanít moralizáló állatmesékkel. Egy mese
tanulsággal záródik, majd ezt a tanulságot egy másik mesével mélyíti el. Minden mese
keretes szerkezetű.
Az állatmese, akár a népmese, a mesei morált képviseli. Vagyis a jó győz, a rossz bűnhődik.

34
Főleg a kiscsoportosok kedvelik, de minden korosztály szívesen hallgatja. Pl: La Fontaine
állatmeséi, Krilov munkái, Joel Chandler Harris – Rémusz bácsi meséi

A fabula szó tanmesét jelent. A mese a fabulával lépett át a műköltészetbe. A felnőttek

műfaja.
Hasonlít az állatmesére, a különbség az, hogy ennek szerzője is van, míg az állatmesék
szájhagyomány útján terjednek.
Műfajilag a példázat fogalomkörébe tartozik, melynek négy fajtája a valóságos, a hihető
(parabola), a hihetetlen (fabula), és a kitalált történet.
A társadalmi körülmények szülték a rabszolgatartó rendszerben, amikor nem mondhatták ki
az emberek amit gondoltak, ezért a szerzők állatbőrbe bújtatták „hőseiket”. Lényeges eszköze
az antropomorfizáció, az állatok, növények, tárgyak emberi tulajdonságokkal való
felruházása.
A fabula már-már erőszakosan moralizál. Cselekménye leszűkül. A lényeg a konfliktus, ami
nem a cselekményben, hanem a szereplők karakterében mutatkozik meg. Rövid tárgyalása
van, és csattanó a végén. Külön levonja, összegzi az erkölcsi tanulságot.
A műmesék állatai megtarthatják jellegzetes tulajdonságaikat (ravasz róka). Az üres emberi
kapcsolatokra mutatnak rá.
Történelmi idők kedvelt irodalma. Megteremtője Aiszóposz: A tücsök és a hangya, A róka és
a holló. A római meseíró, Phaedrus mentette meg az utókornak műveit. Igazi megújulását
azonban La Fontaine írásművészete jelentette. 12 kötete jelent meg.
Orosz nagymestere Ivan Adrejevics Kirov (az orosz La Fontain-nek nevezték), Lev Tolsztoj.
A magyar irodalomban Pesthi Gábor, Heltai Gáspár (Száz fabula) a képviselői.

A tündérmeséket Vlagyimir Propp nevezte varázsmeséknek. Szerinte (Varázsmese történeti

gyökerei) mindig azonos benne a történet.
1. A hőst veszteség éri, kárt szenved, vagy birtokolni akar, ezért útnak indul.
2. Az úton mindig találkozik segítőkkel, és ellenségekkel is.
3. Valaki mindig ad egy mágikus tárgyat, amit aztán fel tud használni a kalandjai során.
4. A küzdelem után mindig hazatér, de még előtte van egy nagy akadály, vagy próbák
sora (általában három)
5. Sikeresen visszatér, megházasodik, királysága lesz.
6. Hét állandó szereplője van: a hős, az útnak indító, a királykisasszony, az adományozó
vagy segítő, az ellenfél/felek, az újabb segítők, az álhős
7. Mindig 31 funkció van a mesében, azonos sorrendben.

Ebből arra a következtetésre jutott, hogy minden tündérmese struktúrája egyforma. A lényege
a csoda.
A tündérmesék a reneszánsz idején kezdődtek, a XV-XVII-XVIII. században, a romantika
idején.

A tündérmese állatai
- állattól származó hős (állat szoptatja több esztendeig, amitől nagyon erős lesz / ha
a hős meghal, az állat anya feltámasztja)
- a segítő állatok (elvisz valahová, ételt szerez) csak a saját életterükben mozognak
(pl. hód a vízben)
- megsegített állatok (ez egyfajta próba), pl. aranyhal, akikről sokszor kiderül, hogy
nagyhatalmú, vagy csodatárgyat ad
- állatok, melyek egy másik világba visznek át (pl. megtanít az állatok nyelvén
beszélni), de a hős nem árulhatja el magát

35
 - meghalt anya megszemélyesítője (általában galamb képében jön el)
- állattá varázsolt emberek (átkozottak), akiket mindig más változtat vissza, nem
az, aki elátkozta
- a Gonosz megtestesítője (de legyőzhető), aki sokszor kísértő képében jelenik meg

Az öt évesek kedvelik különösen, akik már kettős tudattal hallgatják, de a rövidebb

tündérmeséket a középső csoportban is lehet már mesélni.

A novellamesék abban különböznek a tündérmeséktől, hogy nem tartalmaznak csodás

elemeket. Szereplői alacsony helyzetűek, a földi világ kiszolgáltatottjai, de okosak, ravaszak.
Konfliktusba keverednek a gazdagokkal, akik ostobák, de ők az eszükkel, ravaszsággal,
képességeikkel győznek.
Pl: Az okos lány, A csillagszemű juhász, A királykisasszony jegyei
A rövidebbeket középsőben, a hosszabbakat nagycsoportban adjuk elő.

A legendamesék a szentek, a szentéletűek története, de nem az egyházak által hivatalosan

beiktatott, követendő példaképek. Átmenetet képeznek a mese és a legenda, olykor a monda
és a legenda között. Példák mások számára. Mesei elemekkel tarkított, elsősorban Krisztus
személyével kapcsolatos komoly és tréfás mesék. Szent Péter is gyakori szereplője. A Paraszt
Bibliában gyűjtik ezeket.

A mesék alcsoportjai

A rászedett ördög mesék arról szólnak, hogyan tudja a természetfölötti képességekkel nem
rendelkező furfangos hős a mitikus lényeket (Ördög, Sárkány, Óriás, Halál) becsapni,
nevetségessé tenni furfanggal és ügyességgel. A szörnyek az emberek világában csetlő-botló
lényekké válnak és elveszítik félelmet keltő titokzatosságukat, viszont ostobaságuk mitikus
méreteket ölt.

A rátótiádák (falucsúfolók) tréfás történetek ismert helységekről, közösségekről,

személyekről. Alapvetően mulattatnak, de van kritika is bennük.

A tréfás mesék esetében a szereplők ellentéte mindig etnikai, vallási, generációs,

foglalkozásbeli, nemi vagy osztálykülönbségen alapul. A konfliktus jellege intellektuális,
morális vagy fizikai. A viszonyítási alap soha nem az abszolút érték, hanem az adott
közösség által elfogadott norma. Pl. Ostoba házaspárokról szóló mesék (A három kívánság),
mindenáron férjhez menni akaró lányokról, férfiéhes vénasszonyokról, pórul járt szeretőkről
és kicsapongó életű papokról szóló mesék.
Középsősök, nagycsoportosok meséi.

A hazugságmesék a túlzó hős lelepleződéséről szólnak. Eszköze a túlzás és az egyes szám

első személyben előadott hitelesítés.
Középsősök, nagycsoportosok meséi.

A formulamesék lényege a mese formája. Játék a nyelvvel (halmozó mesék, csali mesék,
halandzsamesék, beugrató mesék, végtelen mesék, nyelvtörők). Akkor kerültek elő, amikor a
mesemondói alkalmakon a mesélésbe belefáradt mesemondó már nem akart több mesét
mondani, s a visszavonulásnak már csak egy módja volt: a hallgatóság beugratása.
Középsősök, nagycsoportosok meséi.

36
 A mese állandó vonásai

 Kezdő és záró formulák („Hol volt, hol nem volt…”)

 Ismétlések (hármasság, hét)
 Epikus részletező kedv, lineáris, kronologikus
 Cselekmény elsődlegessége
 Szimmetrikus szerkesztés (egy helyszín többször megjelenik)
 Késleltetés (retardáció) – a cselekmény megszakítása az érdeklődés felkeltésére
 Meghatározó, hogy milyen alkalommal mondjuk el a mesét (munka, ünnep, játék
közben)
 Meghatározó, hogy hol mondják el a mesét, milyen stílussal
 Fontos, milyen a közösség és a mesemondó kapcsolata

Népmese és műmese összehasonlítása

Népmese Műmese

a szerző ismeretlen
a szerző ismert

szóban terjed

szövege változó, sok variáns keveredik

szerkezete egyszerű

hőse konkrét céllal indul (külső erők segítik)

jelleme a közösség egy tagjának típusa: általános

tér és idő nem konkrét

csoda: természetes, a boldogsághoz vezető út

hős értékrendje: a közösségével azonos

nyelvezete egyszerű

elbeszélő: külső személy

hallgatóság szimultán kettős tudattal
hallgatja, hinni akar benne

kortalan, minden kornak szóló, aktualizálható

írásban terjed

szövege változatlan

szerkezete bonyolult

komplexebb jellem, belső hiány az
indítója

individuum, egyéniség érvényű
tulajdonságokat hordoz

tér és idő konkrét

csoda: sokszor abszurd, költői

alkotó értékrendjét tükrözi

nyelvezetében is metaforikus

az elbeszélő sokszor részese a
történetnek

hallgatóságtól felvilágosultságot vár
nem tudja a varázst megteremteni

célirányos, valóságra utal

Monda
Mai értelemben a monda olyan meseszerű történet, amelynek valós-hiteles magja van. Igaz
történet, amit egy mese magyaráz. Szeretettel emlékszik meg a magyar mondavilág pl.
Mátyás király uralkodásáról. A magyar történelmi mondák igen alkalmasak a történelmi
szemlélet kialakítására, az ország, a haza megismerésére, az identitástudat alakítására és
elmélyítésére. Ezt igazolja Benedek Elek öt kötetes fő munkája is, a Magyar mese- és
mondavilág.

Legenda
Kezdetei azok a rövid följegyzések, amelyeket a keresztényüldözések mártírjairól készítettek.
Latinul olvasnivalót, pontosabban kegyes olvasmányt jelent.
A magyar legendárium szentjei István, Gellért, Imre, László, Margit, Erzsébet. A Margit-
legenda csodálatos regényformát kap Gárdonyi Géza Isten rabjai című művében, de
kiemelendő Móra Ferenc Szent Erzsébet legendája is.

37
A magyar népmondák és egyházi legendák legnépszerűbb alakja Szent László. Ő a magyar
lovagkor példaképe.
Tarbai Ede - Gyermeklegendárium

Népmesegyűjtemények

Az első népmesegyűjtő, átdolgozó: Charles Perrault (1628-1703)

- a középkori francia szájhagyomány elemeit, a női mesekincset dolgozza fel (dajkák,
szolgálók) Ezt nevezzük kis mesekincsnek.
- átdolgoz, nem a folkloristák pontosságával dolgozik
- a gyűjtött anyagot a kornak megfelelően aktualizálja, tanulsággal látja el -> tanácsok a
bölcs, okos, mértéktartó élethez
- zárt, klasszikus forma, didaktikus jelleg
- témái a gyermekkor problémái (szülők, testvérek konfliktusa)
- fia neve alatt jelenteti meg
- nagyon népszerű egész Európában, meséi visszakerülnek a népmesekincsbe =>
Grimmék is ezek Németországi változatait gyűjtik
- 1697: Lúdanyó meséi (Piroska, Csipkerózsika, Hamupipőke, Hüvelyk Matyi, Csizmás
Kandúr, A gyémántot szóró lány, Szamárbőr, Kékszakáll stb.)
- nagy művek ihletői lesznek (Bartók, Balzac, Rossini, Csajkovszkij)

Grimm testvérek (Jakob, Wilhelm)

- jogtudósok, nyelvészek (Marburgban élnek és az itteni hagyományt ismerik)
- 1812-1815: Gyermek- és családi mesék (Kinder und Hausmarchen)
- a mesében a nemzeti lélek tárul föl
- rekonstruálható a nemzeti mitológia
Forrásai: gyermekkor (visszamentek Kasselbe)
- polgári mesemondók (városba került vidékiek)
- Perrault mesék Németországi változatait összegyűjtik

Módszerük:
• a variánsok egybeolvasztása
• motiváltabb cselekményvezetés
• karakteresebb szereplők
• stilizált nyelv, nyelvjárások egységesítése, amivel egyfajta műnyelvet hoznak létre

Grimm mesék magyarra fordítása:

1) 1945 Rónay György (katolikus író, műfordító): a Grimm mesék megszelídülnek
2) 1989 Adamik Lajos – Márton László: visszatérnek az eredeti szöveghez, pontos fordítás
(Békakirály), a címek teljesen mások
A kritikusok bírálták a Grimm mesék nyelvezetének csiszolatlanságát, az egyes
mesemotívumok durvaságát.
Óvatosan válogassunk meséikből, de ne álszent megfontolásokból. Inkább kisiskolásoknak
valók!

Nincs olyan pontja ma a világnak, ahol ne ismernék Hans Christian Andersen meséit. Nálunk
először hivatalosan Szendrey Júlia, Petőfi özvegye magyarította, mostanság mindenekelőtt
Rab Zsuzsa tolmácsolásában ismert Andersen.
India – Pancsatantra
Arabok – Ezeregyéjszaka meséi

38
 Magyar mesegyűjtők, mesegyűjtemények

Népköltészeti gyűjtésekbe Révai Miklós felhívására kezdtek 1782-ben. (Magyar Hírmondó)

Erdélyi János – Népdalok és mondák I-III. 1848
Kriza János – Vadrózsák 1863

Arany László – Eredeti népmesék 1862

Módszere: nem szó szerint jegyzi le a mesét, hanem ahogy a mesemondó elmondaná
Jellemzői:
- ügyel a környezetrajz alapos megfejtésére, érzelemgazdagság, színes fantázia (pl.
Fehérlófia)
- nyelvezete nagyon szép
- modern nyelvi megformázás

Benedek Elek (1859-1929) – Szeptember 30-a a mese napja

- megteremti a modern értelemben vett magyar gyerekirodalmat
- ő a legnagyobb magyar meseíró, mesemondó
- Erdélyben született (Kisbacon), - ahol Kőrösi és Mikes is - szegény földműves családban (Nagy múltú
vidéken) Erről a helyről írta az Életem regénye című művet.
- a hazaszeretet visszaköszön műveiben
- Erdélyt tündérországgá szeretné tenni (fontosnak tartja a gyermekirodalom tanítását)
- iskola – Székelyudvarhely Itt gyűjtött először a falvakban.
- Pesten bölcsészetet tanult, de országgyűlési képviselő lett. Később lemondatták, mert bírálta az
iskolarendszert. (1888-as beszéde a magyar gyermekirodalom hiányáról)
- újságíró lett a Budapesti Hírlapnál
- a Néptanítók lapját ő indította, ami 3 évig működött
- politikai, újságírói csalódásai miatt lett végül író
- A trianoni béke után tért haza. A helyzet okos felmérésére szólítja fel az embereket. Otthon missziós
munkát végez.
- a Cimbora című gyereklap az ő nevéhez fűződik (Ebben az „Elek apó meséi” rovat)
- a kezéből esett ki a toll halálakor

Művei
1885 - Székelytündérország (erdélyi önálló mesék)
1894 - Irodalmi hagyatéka: Testamentum és 6 levél (bölcs gondolatok az ifjúságnak)
1894-96 - Magyar mese és mondavilág I-II
Törekvése polgáriasítani a paraszti mesét. Erkölcsi példatárrá váltak a meséi. Nyelvezete
nagyon ízes, sokat ismétel, kevés a tájszó, de azt is megmagyarázza. Nagyon erős a szövegek
prózai ritmusa. Mesélőt szerepeltet.

Meséi válogatását főleg Kardos István adta ki:

Az aranyalmafa 1967
A vitéz szabólegény 1967
A kékliliom 1968
Világszép Nádszálkisasszony 1968
Vége jó, minden jó 1969
Többsincs királyfi 1969
Rókáné 1970

Magyar nép múltja és jelene I-II. 1897

Hazánk története 1904
Nagy magyarok élete 1905-10
39
Illyés Gyula
Hetvenhét magyar népmese (9-10 éveseknek szól)
- nehézkes stílus: mindent megmagyaráz, megköti a fantáziát

Szendi Aladár
Süss föl nap 1998

40
 10.
Az irodalmi mű, mint komplex modell, művészet és szakralitás (szentség)

I. Művészet és szakralitás kapcsolata

Profanitás – hétköznapi, evilági

Az ember Isten által a képmására teremtett lény. Birtokosa az Isten által teremtett világnak.
Az emberi szellem irányítva van Isten felé. Isten az Abszolútum, mindenben a
legtökéletesebb. Igazság, jóság, szépség tökéletes találkozása; Caloca galcia. Erre csak Isten
képes.
A kereszténység ehhez a három értékhez a szeretetet is hozzárendeli.
Az ember Istent keresi, a művészet a három értéket. Az igaz művészet Istent kereső
művészet, Istenhez vezető út.
A művészet témája lehet a teljes emberi élet. A jó művészet képessége, hogy Isten felé
fordítja az embert.
Az alkotóművész olyan ember, akit Isten különleges tehetséggel ruházott fel. Ezt már a
pogányok is felismerték. Múzsáik voltak.
Minden emberi alkotás termett alkotás: egyedi, eredeti, megismételhetetlen.
A nagyobb emberi cselekvés az alkotás, a nagyoknak Isten teremtő cselekvését folytató
műve. – Sík Sándor

II. A műalkotás

1. A műalkotás egy teremtett világ  üzenetet hordoz, mely Istentől jövő

2. Örök értékeket tudatosít, melyek egyéntől, időtől, kortól függetlenek
3. Az egész emberre hat
4. Érzéki jellegű
5. Feladata nevelés, tanítás (tartalom), gyönyörködtetés (forma)
6. Szerepe: élni tanít, életmodellt ad, eleváció (felülemelkedés), artikuláció, illumináció
(megvilágosodás)
7. Sajátos és egyedi kompozíció
8. Sajátos értékszerkezet: alkotó létrehozza és minősíti is
9. Értékkomplexum (esztétikai kozmosz – Sík Sándor). Ebből az esztétikai érték csak
egy.
10. Sajátos jelrendszer
11. Különös párbeszédet folyat a befogadóval – megszólítja az embert
12. Hagyomány része (intertextuális kapcsolat), az egyik magyarázza a másikat: a
hagyomány a műalkotást

III. Művészi nyelvhasználat

Az irodalomnak anyaga a nyelv, de stílusosnak kell lennie. Ez függ a kiválasztott nyelvi

elemektől és ezek elrendezésétől. A szavak összekapcsolása, az elrendezés eredménye fontos.
Pl. békahadak fuvoláznak
1. képszerűség pl. a bánat egy nagy óceán
2. sűrítettség pl. tojáséj
3. polivalencia (többértelműség)
4. grammatizáltság: egy szöveg grammatikai szempontból is vizsgálható, de nem mindig
tökéletes pl. három nyulak
41
5. stilizáltság: nyelvi elemek elrendezése
6. retorizáltság: hogy vannak a nyelvi elemek elrendezve
7. poetizáltság: a többletjelentést működteti, kimondani nem tudjuk, de érezzük, hogy
valami több van benne

42
 11.
Meseelemzési szempontok, a mesekiválasztás szempontjai

A pedagógusoknak ismerniük kell a gyermekeknek szóló irodalmat ahhoz, hogy el tudjanak

igazodni a napról-napra megjelenő alkotások labirintusában. Komoly feladat az értéktelen,
giccses fércművek közül kiválasztani az „igazi irodalmat.” Ezt csak elmélyült műelemzésre
alapozva lehet megtenni.
Az irodalmi alkotásokat tartalmi és formai szempontból elemezni kell. Az a helyes, ha ezt
írásban is megtesszük.
A mese típusa, témája és mondanivalója eleve orientál abban, hogy a választott mű a 3-4, 4-
5, vagy 5-6-7 éveseknek jelent-e igazi esztétikai örömöt, és ezáltal aktivizálja-e egész
pszichikumát.
A mese mondanivalójának tisztázása és szereplőinek jellemzése segít abban, hogy
megfogalmazzuk magunknak a műből adódó erkölcsi nevelési feladatainkat.
Gondoljuk végig a mese cselekményének szerkezeti felépítését. (expozíció, konfliktus,
bonyodalom, cselekmény kibontása, tetőpont, megoldás) Ez segít abban, hogy tudjuk, milyen
verbális, nonverbális és vokális előadástechnikai eszközöket kell választanunk majd.
Ismerjük meg az idő-tér-szereplők viszonyrendszerét.
Emeljük ki gondolatban a gyermeki és a mesei motívumok egyezését, hiszen ezek
tolmácsolásával formálhatjuk a gyermeki világképet, fokozhatjuk a népmese hatásait.
Gyűjtsük ki a mese szövegéből a pregnánsabb nyelvi, stilisztikai eszközöket, mert ezek
segítségével teszünk eleget az anyanyelvi és kommunikációs nevelési feladatainknak.
Tanuljuk meg emlékezetből a szokatlan használatú, cselekvésképzeteket keltő igéket, az
érzelmi hatást keltő rokonértelmű szavakat, a hangutánzó, hangulatfestő szóösszetételeket,
állandó jelzőket, indulatszavakat, szokatlan főneveket, relációszavakat, a szövegben
előforduló alakzatokat (pl. ismétlés).
A gyermekeket megragadó költői képeket, sztereotip mesefordulatokat, közmondásokat, népi
szólásokat mindig mondjuk. Az elbeszélés módja legyen kronologikus.
A verses mesék esetében azt is meg kell vizsgálnunk, hogy milyen többletet ad a verses
forma.

A meseválasztás alapelvei
- A tervezés fontos, a spontaneitás elengedhetetlen
- Több művet kell ismerni, mint amennyit használunk
- korábbi és későbbi korosztályok meséit is ismerni kell
- kell lennie egy törzsanyagunknak (50 vers + 30 mese) amit folyamatosan gyarapítani
kell
- begyakorolt, többször elmondott szöveget ismertessünk meg a gyerekekkel
- érlelt, értelmezett, pontos szövegmondás (kiemelés, tempó, hangerősség)

A jó mese ismérvei
- kezdő és záró formulák
- ismétlések
- epikus részletező kedv
- a cselekmény elsődlegessége a párbeszédekkel szemben
- szimmetrikus szerkesztés
- hátráltatás, késleltetés (retardáció) a feszültség fokozására
- személyes elemek (én is láttam, stb.)

43
 Az elrendezés szempontjai
Lehet évszakok, napszakok, család, hétköznapok és ünnepek, liturgikus és egyházi ünnepek
szerint haladni. Lényeg, hogy tematikailag, formailag, ritmikailag, hangulatilag változatos
legyen.

Az óvónői felkészülés

4. Óvodai könyvtár összeállítása

5. Egész évre szóló keretterv készítése, figyelembe véve az óvodai alapprogramot
6. A kiválasztott szövegek megtanulása.
4. Irodalmi szöveg megjelenítése (körülmények, külső keretek)

Tervezés

Formai szempontok
- Tevékenység helye
- Tevékenység ideje
- Korcsoport
- Tevékenység tárgya (pl. mese)
- Tevékenység típusa: új, gyakorló, stb.
- Tevékenység anyaga: a mese címe pontosan, bibliográfiai adatokkal – szövege
mellékletként
- Módszer
- Szervezeti forma: tervszerű, kötetlen, stb.
- Feladat: pl. sík bábbal történő bemutatás, anyanyelvi, emocionális készség-, fantázia
fejlesztése, stb.
- Eszközök
- Szervezés: hol, hogyan

Tartalmi kidolgozás a konkrét irodalmi tevékenységgel kapcsolatban

- Annak meghatározása, hogy milyen nevelési területre gondolunk a mű tartalmi és
formai sajátosságaiból pl. szociális, anyanyelvi, esztétikai, érzelmi
- Az irodalmi tevékenység előzményei: hogyan illeszkedik az éves tervbe, mi az
élményalapja az esztétikai befogadásnak
- Kezdeményezés, motiváció formái
- Tevékenység levezetése
- Irányítás során alkalmazott módszerek: pl. hogyan mutatjuk be a mondatfonetikai
eszközöket (fontos részeknél megállok)
- Beszélgetés témája, formája, mit szeretnénk elérni vele
- Szemléltetés: mit, miért, hogyan
- Magyarázat: mikor, mit, hogyan
- Gyakorlás módja (változatos legyen!)
- Komplexitást biztosító tevékenységek: milyen egyéb tevékenységet rendelünk az
irodalomhoz, pl. előtte ének, utána vizuális nevelés
- Szervezés: mese előtt, közben és után rendben legyen minden, eszközök, gyerekek, ki
segít

44
 12.
Lírai műfajok az óvodában
Mondóka, gyerekvers
Típusok, ismérvek
A gyermekvers története
A jó gyermekvers kritériumai

Magyar Gyerekköltészet
- A gyermekköltészet elválaszthatatlan a gyermekjátékoktól
- Gyermekjátékok első gyűjtését Kölcsey Ferenc kezdeményezte, és Kis Áron jelentette
meg ez első magyar gyermekjáték gyűjteményt 1891-ben
- Első emlékeink a gyermekköltészetről édesanyánktól valók (versek, mondókák) ⇒
ritmusát és az anya közelségét élvezi ekkor a gyermek
- Óvodában folytatódik a mondókázás + jön a vershallgatás és mondás ⇒ ritmus
mellett lassan a szöveghatás is érni kezd ⇒ 5-6 éves gyerek a szöveget, érzelmeket,
hangulatiságot is érti.

Vers kedvelésének okai:

- a ritmus kedvelése a mozgásos feszültség oldása, szelídítése.
Fontosságának oka:
- Segíti a testi, lelki fejlődést
- Segít belenőni a hagyományokba, kultúrába
- Szolgálja az irodalmi nevelést, s ezek területeit
- Szolgálja az anyanyelvi nevelést

A verset a tartalom és a forma megbonthatatlan egységében kell elemeznünk, mielőtt a

gyermekeknek „átnyújtanánk”. A gyermekverseket a tartalmuk, de főként a nyelvi játék, a
ritmus élteti. A ritmust, a költői képeket kell tudatosítanunk, a kettő kapcsolatát, a belőlük
sugárzó gondolatot, hangulatot, érzést kell megértenünk és megéreznünk.
A mai magyar versírásban a gyermekversek többsége hangsúlyos (magyaros verselésű).
Alapegysége az ütem. Az óvodáskorú gyerekeknek csak a hangsúlyos verselésű alkotásokat
szabad bemutatni. Kivéve Weöres Sándor néhány versét.
A másik fontos alkotó elem a rím, ami rokon hangzású hangok vagy hangcsoportok
ismétlődése. Leginkább párosrím, keresztrím, félrím, ölelkező rím és csoportrím fordul elő a
mai gyermekversekben.
Fontos versalkotó tényező a gondolatritmus is, ami a rokon vagy éppen ellentétes gondolatok
megismétlése, egymásra halmozása.
Megkülönböztetünk tisztán lírai (nincs bennük történés) és epikus elemeket tartalmazó
verseket.
A mai magyar gyermekköltészet legkedveltebb műfaja a dal, mely valamely egyszerű
érzelmet kisebb terjedelemben, dallamos versformában ad elő.
Kedvelt műfaj még a tájlíra, az alakrajz és az életkép.
Gyermekverseinkben gyakori formai megoldás a versek végén alkalmazott poén, tréfa,
csattanó és a refrén is.
Valamilyen érzelem, gyermeki látásmód, esetenként könnyen felismerhető eszmei
mondanivaló is élteti a gyermekverseket. Pl. Weöres Sándor Buba énekéből az anyai szeretet
sugárzik, a Pletykázó asszonyokban az irigy embert figurázza ki a költő.
A vers elemzésekor megvizsgáljuk a gyermekversek változatos szereplőit is.

45
A strukturális verselemzés során azt figyeljük, hogy a versek egy-egy sorát alkotó szavakat
milyen hangokból építi fel a költő. A magas magánhangzók vidámmá, a mélyek
melankolikusabbá teszik a verset.
A gyermekköltészet forrásai

II. Népköltészet:
- Az ősköltészet nyomait őrzi, aminek oka az emberi kifejezésvágy
- Mondóka:
a. Népi gyermekvers, mely ritkán több rigmusnál és alig van
logikai, tartalmi közlés benne
b. Ritmikus, dallamos, rövid vers
c. Alkalomhoz, szándékhoz kötött
- Fajtái:
A felnőttek mondókái ölbeli gyereknek:
I. Ciróka maróka félék: mutogatók, csipkedők (Csíp csíp, csóka),
tapsoltatók (Tapsi, tapsi mamának), békítgetők, gyógyítók, etetők,
csiklandozók, ujjasdik (Ez elment vadászni), simogatók (Ciróka,
maróka), homlok összekoccintók (Egy hegy megy), orr
összedörzsölők (Én is pisze)
II. Hintáztatók, lovagoltatók: karon hintáztató, lábon lovagoltató
(Hőc, hőc katona), állni, járni tanítók (Áll a baba, áll), sétáltatók
(Sétálunk, sétálunk), fülhúzogatók
III. Altatók: lassúbb ritmus, nyelvi finomság, virágnyelv, s finomabb
metaforák jellemzik (Tente baba, Aludj baba, Csicsíjja, babája)
Gyerekek mondókái:
IV. Egyszemélyesek:
1. Természeti jelenségekre vonatkozók pl. naphívogatók, (Süss
föl nap) esőüdvözlők (Ess eső, ess)
2. Állatvilággal kapcsolatosak pl. állatűzők, állatok hangját
utánzók (Katalinka szállj el, Tyúkom mondja: kotkodács!)
3. Növényvilággal kapcsolatosak: növényszedéshez kapcsolódó,
növénycsípéshez, illetve új termény evéséhez kapcsolódóak
4. Csúfolódók (Szebb a páva, mint a pulyka)
V. Csoportos gyermekjátékok:
1. szerepátadó játékok: fogyó, gyarapodó játékok
2. szerepcserélők: fogócska, bújócska
3. körjátékok
4. láncjátékok, hidas játékok
5. népszokások töredékei (pl. lakodalmas játékok)
6. nyelvtörők, nyelvgyakorlók (Répa, retek, mogyoró)
Ezekhez a szereplőket kiszámolókkal választják. Ecc, pecc,
kimehetsz
- Dramatikus jellegű játékszövegek:
Játékokhoz kapcsolódó, dramatikus jellegű játékok. Pl.: „Hol jártál
báránykám?”
- Lírai játékdalok:
Költőibb játékok. Pl.: Lánc-lánc

III. Műköltészet:

46
- Az első gyermekversnek Bornemissza Péter Énekecske gyermekek
rengetésére című bölcsődalát tekintjük 1566-ból.
- XVI. században: a gyermekvers része az oktatásnak ⇒ kínrímek ⇒ ezek
elsősorban viselkedésre, illemre, szokásra tanítanak
- 1761: Literáni Mádi János: A tisztesség gyakorlására
- 1771: Losonczy István: Hármas tükör ⇒ ismereteket rögzítő
tanversek
- 1839: Varga Péter: Nefelejcs ⇒ tanversek a növényvilágból
- 1840: Bezerédy Amália: Flóri könyve
- XIX. század közepe:
- versírás fellendülésének 1. korszaka
- Okai:
a. A kor ⇒ romantika (nemzeti költészet felé nyitás, így a népi
gyermeklíra felé is)
b. Az irodalom a nemzeti kultúra megbecsült hordozója
c. A Pesti Egyetemen tanítani kezdik az irodalmat, s a költészet
csínját-bínját
d. Pedagógiai gondolkodás megváltozása a gyerekekről ⇒
gyermek felfedezése
A gyermek kétféle szerepben jelenik meg:
1. Ártatlan áldozat (pl. Eötvös József: A megfagyott
gyermek)
2. Komikus hős (pl.: Vörösmarty: Petike, Petőfi:
Arany Lacinak, János Vitéz, Füstbement terv,
Anyám tyúkja, Arany János: Juliska elbujdosása,
Toldi)
e. Történelmi versek ⇒ nemzeti tudat, összetartozás (Czuczor
Gergely: Riadó)
f. Fordítások
g. Külföldi vonatkozású művek: Pósa Lajos: Cicaiskola, Móra
Ferenc: Zengő ABC
- XX. század:
- XX. század első harmada:
Művek, amik átkerülnek a gyermekirodalomba ⇒ Kosztolányi,
Szabó Lőrinc, József Attila, Ady Endre
- 50-es évek:
a. Új magyar gyermekvers megszületésének időszaka
b. Okok:
I. Kodály Zoltán fellépése:
1. A nemzet megújulása a gyermekek nevelésével
kezdődik
2. Teljes személyiséget kell nevelni
3. Olyan verseket kell írni, amelyre lehet énekelni
(hangsúlyos, páros sorok stb.)
4. Új gyermekverseket régi köntösbe öltöztetnek
5. Weöres Sándort és Gazdag Erzsit kéri fel
versírásra
II. 50-es évek diktatúrája: 3T bűvköre (tiltott, tűrt,
támogatott művek és művészek) ⇒ így marad a
gyermekköltészet
47
 III. A pedagógia és a pszichológia új látásmódja
1956: Mérei Ferenc: Művészetpszichológia ⇒
műalkotás megszületésének, befogadásának szakaszai +
a gyermek egyéniség

A jó magyar gyermekvers jellemzői

A jó vers ráfigyeltet valamire, amit magunktól nem vettünk volna észre, kimond valamit,
amit gondolunk és érzünk, de így nem találtuk meg hozzá a szavakat.

Formai jellemzők:
- Erőteljes zeneiség (akár a tartalmi elemek háttérbe szorulása árán is!)
- Ritmusa hangsúlyos (hangsúlyos (szimultán) és magyaros együtt lehet pl.: Tündér)
(Tagolt, kevert típusúak is vannak még, de ezek nem gyerekeknek valók! Pl.: Ady
versei)
- Egyszerű mondatszerkezet (alany, állítmány) ⇒ szórend!
- A verssorok, mondathatárok egybeesése! (Weöres Sándor - Buba éneke)
- Kicsi és konkrét szókincs! (Lehet benne érdekes szó, de kevés!)
- Képszerűség ⇒ gyermekversekben legtöbbször metafora fordul elő ⇒ névátvétel
(hegyhát, hegygerinc, hajó orra stb.)
- Könnyű kedves humor
- Ismétlések, párhuzamok
- Nonszensz (Száraz tónak nedves partján)
Tematikus jellemzők:
- A vershelyzet konkrétsága (Fut, robog a kicsi kocsi) ⇒ számára természetes helyzet
- Gyerekalakok
- Természet
- Állatok szerepeltetése
- Cselekményesség (szóljon valamiről)
- Elvont gondolatiság kerülése!
- Képzeletgazdagság
- Gyerek méreteihez való kicsinyítés (olyan a világa, ami számára is átjárható)
Világképi jellemzők:
- Antropomorfizmus ⇒ nem emberi dolgok emberként való megjelenítése
- Animizmus ⇒ mindennek lelket tulajdonít a gyermek
- Intencionalitás ⇒ történések szándékoltságának feltételezése (pl.: azért esik a hó,
hogy ő szánkózhasson)
- Természet és emberi világ történéseinek összefüggése
- Kicsiségek felértékelődése
- Nagyfokú nyitottság, érdeklődés, éberség

A versek közül válasszunk olyanokat, amelyeket szeretnénk, ha a gyerekek is mondanának,

és olyanokat, amelyeket csak meghallgatásra szánunk. Nagyon helytelen a verseket az
ünnepélyekhez válogatni. Semmi sem ronthatja úgy el a gyerekek versmondó kedvét, mint a
színpadiasság, a felnőttek szórakoztatására vagy a hivatalos kötelességből szervezett
szerepeltetés, szavaltatás.

48
 13.
A XX. századi gyermeklíra

A XX. század a jó magyar gyermekvers kialakulásának időszaka. Dobszay Ambrus szerint a

jó magyar gyermekvers megfelel a
- Gyermeki világkép sajátosságainak
- Tematikai változatosságnak
- A gyermek nyelvi fejlettségének

1. A gyermekverset sokáig kitiltották a hivatalos irodalomból. Ma már a szerves része.

2. A szocializmus alatt élte virágkorát, a gyermekirodalomban szólaltak fel a nagy magyar
költők, akik a politikával nem értettek egyet.
3. Sok esetben csak művészi érték szempontjából minősítették, nem figyeltek a gyermeki
világképre, anyanyelvi fejlettségére.
4. A kritikusok nagy része nem igazán értett a gyermekversekhez. A suta verset sokszor
gyermeki sajátosságnak vélték.

A gyermekversek három korszaka

I. Háború után
- Felerősödnek a gyermekközpontú pedagógiai tendenciák hatásai
- Gyerekeknek szóló gyerekverset kezdenek írni

II. 60-as 80-as évek, Kádár korszak

- Acél György az első számú kultúrpolitikus. Voltak támogatott, tűrt és tiltott
szerzők.
- Virágzott a gyerekköltészet. Képviselői Nemes Nagy Ágnes, Pilinszky János
- Az óvodai irodalmi nevelés része lett a gyermekköltészet

III. 80-as évektől

- Egyszerre a megújulás és hanyatlás kora is. Őrzik a tradíciókat, de már
megjelent egy groteszk vonulat, ami távol esik a magyar gyermekirodalomtól.
A nyugati hatás belefolyik.
- Üzleti érdekek is jelen vannak
- Rossz fordítások, drága könyvek
- Az irodalom közvetítésének egyéb csatornái nagy szerepet kaptak

Weöres Sándor
Nem gyerekköltőnek indult. Irodalmi Nobel-díjra is felterjesztették, de nehezen fordítható a
verse más nyelvre, talán ezért nem kapta meg.
Költészetére jellemzők:
- Zeneiség (ritmus)
- Kitalált nyelveken is írt verseket
- Műveit ritmusvázlatoknak tekinti
- Szimultán verselésű verseket írt
- Képiség szerepe fontos – sajátos kép világ jellemzi verseit
o Meghökkentő, de természetesen elképzelhető
o A konkrétat, elvontat, hétköznapit, csodálatosat egyszerre tudja megfoghatóvá
tenni
o Közvetlen látványból indít
49
 - Saját mitológiát alkot
o A versekben önmagát fejezi ki
o Finom erotikával átitatott versek

Zárkózott költő. Szerepből szerepbe bujkál, a versein keresztül ismerhetjük meg. Karikírozó
képessége van, szürrealisztikus látásmód jellemző rá (egy képben sok aspektusból láttatja a
világot).

Tündér
Az eddigiek mind igazak rá. Középpontjában a Tündér áll. Nevének ismétlése a játékosság
eszköze. Versszakai mikro történések. Az első két versszak eleven játékosság, az igék
túlsúlya jellemzi. A harmadik már csak egy cselekvést tartalmaz (épít). A negyedikben
megjelenik a Tündér, mintha maga a valóság volna. Sejtelmes hangulatot, mesei világot
teremt.

Nemes Nagy Ágnes

Tökéletesen ír verset. Ő mondta ki, hogy csak magas mércével mérhető a gyerekeknek írt
vers. Bevezette a presztízs és önérték fogalmát. Ez nem egymástól elválasztható két fogalom.
Pl. Pilinszky meséi nem gyerekmesék, de presztízs értékük van.
Megrajzolta a magyar gyermekvers naprendszerét, melyben Weöres Sándor a Nap, bolygói
pedig: Tamkó Sirató Károly, Zelk Zoltán, Kromos János.
Gyermekverseinek sajátosságai:
- Környező világ feltérképezése
- A madarak külön világot alkotnak
A mondókák is fontosak a költészetében. Tömörek, ritmikusak.

Lila fecske
Impresszionista látomás. Minden valóságos benne. Tér, idő, szereplők. Ezeket fogja össze a
lila szín. A lila a fő szín, amivel a piros ellentétben áll.
Lágy hangzású „l”. Ismétlés fontos – retorikai alakzat.
Érdekes a térszemlélete. Fönt ül, ezért az ember nem láthatja ilyen részletesen.

Bors néni
Sokat megtudunk az öregasszonyról, de az ő varázslatai valódi álmok.

Zelk Zoltán
Ő az, aki igazán képekben látja a világot. A realitás és a látomás tökéletesen találkozik
költészetében. Könnyen tud azonosulni a gyerekekkel. „Gyermekbánat ciklus”
Tele van áthallásokkal. A felnőtt ember tapasztalatát, szomorúságát is beletoldja a
költészetbe, amit ők okoznak a gyereknek.
Be tud építeni minden elemet, amit mástól tanult. A népköltészet frissességét is bele tudja
ötvözni verseibe.

Kormos István
Egyetemet végzett, született tehetség. A Móra kiadó szerkesztője volt.

Vackor
Túl didaktikus, szószaporító, de ezek a negatívumok elmaradnak a pozitívumoktól. A gyerek
igényeihez alkalmazkodik. A mű felépítése pontos pedagógiai struktúra. Tanulságaira a hős
maga jön rá, nem önti szavakba.

50
Az ismétlések adják a gyermeknek a kapaszkodókat. Egyszerű, dísztelen verselés,
illusztrátora Reich Károly.
Vackor hősei mind élő emberek.

Illyés Gyula
Mozdony című verse példa a vers anyanyelvi nevelés használatára. Nyelvi szinten szólítja
meg a gyerek befogadót.

Pilinszky János
Neve van a magyar irodalomban, de nem kifejezetten gyerekeknek jók a versei, meséi.
Figyelni kell, mit válogatunk nekik munkásságából.

Csukás István
Sün Balázs – animisztikus figurák, testvérszeretet, önfeláldozás, gyermeki nyelvi szinten
íródott

Határon túli kisebbségi gyermekirodalom

Határozottan kötődnek az anyaországhoz, de vannak sajátosságaik is. A 70-es években

találtak magukra.
Felvidéki magyar irodalom:
1948 a fordulat. Csehszlovákia „Új szó” jelenik meg, majd a „Hét”, aminek gyerekirodalom
rovata van. Aztán gyereklapok is. Pl. Tábortűz
1963-ban kezd oldódni a bénító politikai légkör, lehet szabadbabban politizálni. A
legfontosabb kötet a Tapsiráré tapsórum 1978-ban. 12 költő 63 versét tartalmazza.
1998 Csodalámpás – Szlovákiai magyar irodalmi gyűjtemény.
Kál Sándor
Keneli Ferenc
Tóth Elemér
Kárpátaljai magyar irodalom:
A legkisebb és legnehezebb körülmények közt működik. Összegyűjtötték a még élő
hagyományt.
1972 Forrás – ifjúsági stúdió: sok fiatal alkotó indult innen, pl. Szalai Borbála, Weinraunt
Katalin
Folyóiratok: Irka, Bóbita
Vajdasági irodalom:
Nehezen indult a háború után.
1950 Híd című folyóirat
1965-től Új szimpozion gyűjtötte össze a vajdasági irodalmakat pl. Tolnai Ottó, Jung Károly,
Gillon Nándor

1988 Alföld című folyóirat: a határainkon túli magyarok gyerekirodalmának munkásságát

foglalja össze.

Kányádi Sándor
Romániai gyermekirodalom képviselője. Hagyományőrzés, népköltészeti minták követése
jellemzi. Szemlélet, nyelvhasználat, tiszta világkép.
Tavaszi tarisznya 1982-98 vers a gyermeki világot érdeklő dolgokról. Pl. Ha én zápor volnék
(tisztaság, tökéletesség)

51
Sok mondóka és kiszámoló is van benne, epizodikus gyerekversek is, leíró versek (természeti
jelenségek)

Szalai Borbála
Kárpátukrajnai gyermeklíra képviselője.
Őrködő csillagok verseskötet 1983 - Mondóka, kiszámoló, változatos, gazdag ritmuselv
Betűország - Iskolába induló gyerek várakozását követi végig
Csipkebokor, csipkeág 1986 – Természeti képekben gazdag.

Az irodalom szakrális vonulata gyerekekhez is szól. Híres katolikus költőinknek vannak

olyan versei, amik gyerekversekké válhatnak, nekik szólhatnak.
Fésűs Éva, Mécs László

52
 14.
Az anyanyelvi nevelés jelentősége az óvodai nevelésben

Az óvodai anyanyelvi nevelés általános célja a 3-6 éves gyermekek beszédészlelésének,

beszédmegértésének fejlesztése változatos módszerekkel, anyanyelvi játékokkal, különböző
tevékenységformákkal, spontán beszédhelyzetekkel beszédaktivitásuk fokozása, nyelvi és
kommunikációs képességeik kibontakoztatása az iskolaérettség követelményeinek
megfelelően.
Óvodai nevelés országos alapprogramja előírja: az anyanyelvi és kommunikációs nevelés
érvényesítése a nevelés egész folyamatában jelen kell, hogy legyen, különös tekintettel:
- a gyermek beszédkedvének fenntartására,
- a gyermek közléseinek meghallgatására,
- a gyermeki kérdések érvényesülésére,
- a válaszok igénylésére,
- az intellektuális érzelmek és képességek alakítására: meghitt beszélgetésekkel, az
érzelmeket, gondolatokat kifejező szavakkal, mondatokkal, metakommunikatív
eszközökkel.
Az anyanyelvi nevelés fő feladata:
- képessé tenni a gyermekeket a verbális és metakommunikációs információk
befogadására, megértésére,
- képessé tenni őket arra, hogy saját érzelmeiket, gondolataikat szóban pontosan és
hatásosan ki tudják fejezni és közben alkalmazkodni tudjanak beszédpartnerükhöz is.
Óvodáskor végére:
- figyelmesen hallgassák meg a felnőttek, és a gyerektársak közléseit
- értsék meg a környezetükben élők verbális és metakommunikációs jelzéseit.
Az iskolába lépés előtt:
- ejtsék tisztán a magán és mássalhangzókat,
- beszéljenek érthetően, folyamatosan kommunikáljanak,
- gondolataikat, érzelmeiket mások számára érthető formában életkoruknak megfelelő
tempóban és hangsúllyal tudják kifejezni,
- minden szófajt használjanak a beszédben, alkossanak változatos mondatszerkezeteket,
mondatfajtákat.
- foglalkozásokon érvényesüljön a beszédfegyelem, ne vágjanak egymás szavába
Az anyanyelvi fejlettség színvonala, a fejlesztés eredménye mérhető. (PREFER, ERVI)
Az anyanyelvi fejlettség feltétele az egyes tantárgyak tanulásának, különösen az írás és
olvasás megtanulásának.
Fontos feladat az életkori beszédhibák kialakulásának megelőzése, felismerése, korrekciója,
szakemberrel való együttműködéssel.

Az óvónő hagyja a gyereket beszélni, teremtsen alkalmat rá. A gyerek spontánul beszél.
Gazdag asszociációi vannak, rendkívül közlékeny. Ezt kell tudni kezelni. Az óvónő
példaértékűen beszéljen, legyen természetes. Kiejtésben, artikulációban való igényesség
szükséges. A mondatfonetikai eszközöket megfelelően kell alkalmaznia. Közepes hangerő,
választékos, igényes, magyaros szóhasználat. Ne artikulálja túl. Idegen szavakat ne
használjon. Gügyögést, nyelvi durvaságot kerülni kell. Ne beszéljen túl sokat, átvitt
értelemben, cinikusan, őrmester nyelven, fűrészporos nyelven (tudálékosan, szószaporítón
pl.: igazán tudhatnád). A terpeszkedő kifejezések (pl. az ügyvédi nyelv) nem gyerekeknek
valók. Használjon gesztusnyelvet. Egy az egyben ne javítson, legfeljebb ismételje a gyermek
mondanivalóját helyesen. Egyszerű mondatokban beszéljen. Hallgassa végig a gyereket, ne
fojtsa belé a szót. Azokat a gyerekeket, akik nem beszélnek, kérdéssel vezesse rá a beszédre.
53
 15.
A gyermeki beszéd fejlődése, nyelvi szocializáció

Az ép gyermek beszédét környezetétől veszi át, olyan formában, amilyen formában közvetlen
környezete beszél. Ha környezete tájszólással beszél, a gyerek is azt tanulja meg, ha
környezete beszédhibás, a gyermek is az lesz.

A beszéd megfelelő elsajátításához tehát alapvetően 4 alapvető dolog szükséges:

• ép beszédszervek
• ép hallás
• ép idegrendszer
• beszélő emberi környezet.

A fejlődésnek szakaszai vannak, amit kihagyni, átugrani nem lehet, de a beszéd megindulása
egyénenként változó. Azonban mindig a beszédészlelés-megértés fejlődik előbb, majd ehhez
kapcsolódóan a beszédhasználat.

Egyes kutatók már az anyaméhen belüli intrauterin életben megfigyeltek elemi

kommunikációt. Truby vizsgálatai azt mutatták, hogy a magzat az anya beszédének ritmusát,
prozódiáját, intonációját érzékeli. A kutatók szerint a terhesség idején egy meghatározott
percepciós feltételrendszer alakul ki, amire a gyermek a születés után építeni fog.

Születés után az első kommunikációs kapocs az újszülött és a környezete között a sírás

(kiáltozások szakasza), amely már közvetlenül a születést követően hallható. Ezek biológiai
hangadások (fájdalom, unalomsírás, stb.) Az első időszakban elsődlegesen a beszédészlelés-
megértés fejlődik. Két hetes korban az újszülött már képes az emberi hangot más hangoktól,
pl. dobpergés, csengő hangja megkülönböztetni.

2 hónapos kortól 6 hónapig tart a gagyogás, gőgicsélés első szakasza. Mindez még
akaratlan, funkcióörömet nyújtó játék a hanggal, mely leginkább akkor figyelhető meg, mikor
a csecsemő jól érzi magát, pl. fürdés után. Ajakhangokat (bilabiális) ejt ki, m, p, b

A beszédészlelés fejlődését jellemzi, hogy a csecsemők 2 hónapos kortól az emberi hang

emocionális megnyilvánulásait is érzékelik.

6-8 hónapos kor a gagyogás második szakasza. Ekkor már eltűnnek azok a hangok, amiket a
környezet nem erősít meg, csak az adott anyanyelvre jellemző hangokkal találkozhatunk.
Magánhangzók közül az a-t, á-t hallhatjuk, míg a mássalhangzók közül a p, b, m, a
leggyakoribb. Véletlenszerű magyar szavakat is kiejt. Megjelenik az ún. cirkuláris reakció,
vagyis a csecsemő kiejt valamit, ezt az anya megerősítve utánozza, majd a csecsemő
megismétli. Ez az akusztikus visszacsatolás hiányzik a súlyosan hallássérült gyermekeknél.
Addig náluk is találkozunk gagyogással, de innen kezdve elsivárosodnak a
hangmegnyilvánulásaik.

8-10 hónap az ún. echoláliás, vagyis az értelem nélküli utánmondás (utánzás) időszaka.
Ekkor már kizárólag az anyanyelv hangjai szerepelnek és itt már nem reflexről, hanem
akaratlagosságról beszélhetünk.

54
1 éves kor körül jelennek meg az egyszavas mondatok, a holofrázisok, amiknek szituációtól
függ az aktuális jelentése. Ezek a szavak többnyire szótöredékek, hangutánzó szavak, vagy a
felnőtt által használt szavak torzításai.

Ekkor globális beszédmegértésről beszélünk, vagyis a hallási információt egészben érzékeli a

gyermek és a hallottak, a mimika, a gesztus, a zenei elemek alapján értelmezi azt. Pl. Ne nyúlj
a késhez!

1,5 éves korban a gyermekek már összekapcsolják az egyszavas mondatokat, megjelennek a

2, majd a 3-4 szavas mondatok (telegrafikus szakasz). A mondatszerkesztést alapvetően
ebben az időszakban kétféle forma jellemzi: alany+cselekvés (baba sír) és a
cselekvés+cselekvés tárgya, helye (adjál kifli). A szótövek toldalékolása az énközpontúságot
tükrözi. Viszonylag gazdag hangállomány, fura hangtörvények, szomszédos hangok
hasonulása (pl. ama), távhasonulás (pl. kuko – cukor), hanghelyettesítés (pl. doboz – bodoz),
rövidülés vagy nyúlás (pl. porszívó – posszió)

A globális beszédértés is tovább finomodik. A kulcsszó stratégia jellemző rá. 2 évesen már
jól elkülönítik az idegen nyelveket, és azok megértésével nem is próbálkoznak. A gyermek
ebben az időszakban fokozottan érdeklődik környezete iránt. Az ún. Mi ez? korszakot lassan
a Miért?- korszak vált fel.

3 éves korra alakul ki az anyanyelvre jellemző hang- és fonémarendszer, melynek ejtésében

az élettani pöszeség miatt lehet ingadozás.

A harmadik év első felében már megjelennek a többszavas mondatok, erőteljes

szókincsnövekedés figyelhető meg. A nyelvtani elemek fokozatosan beépülnek. A harmadik
év második felében megjelennek a különböző kommunikációs formák: közlés, tájékoztatás,
kérdés, felszólítás, felhívás. Poétikai funkciója is lesz a beszédnek (mondóka mondás).
Kialakul a beszédszocializáció, már tudja mit illik és mit nem a beszédben.

4 éves kortól gyakorlatilag már minden szófaj előfordul. A mondatszerkesztés is árnyaltabbá

válik, alárendelő mondatokkal is találkozhatunk már. Csökken a torzul ejtett hangok száma,
az artikuláció stabilizálódik. Felismeri, hogy minden tárgynak van egy nyelvi jele.

4,5-5 éves kor körül flexiós beszédről beszélhetünk. Több szófajt használ, de főleg igét,
bővülnek a mondatszerkezetek, a grammatikai fonémákat biztosabban használja. A verbális
mámor időszaka. 5 éves korban már a kontextusos beszéd is megjelenik, a helyzetnek
megfelelő módon reagál, kiejtése tökéletes, a mondatai egyre hosszabbak, bonyolultabbak.
Alárendelő mondatokat is használ, szókincse tovább gyarapodik. Főleg a passzív.

Óvodáskorban ún. mutizmussal is találkozhatunk. Ennek a tünete, hogy a gyermek nem, vagy
bizonyos helyzetekben nem beszél. A leggyakoribb, hogy otthon mindenkivel rendesen
beszél, de mihelyt bekerül az óvodába, vagy találkozik egy idegennel, nem szólal meg. Jobb
eset, ha megszólal, de csak suttogva. Ez a jellegű probléma mindenképp terápiát igényel,
hiszen az iskolába lépve fontos a beszédprodukció, de ilyenkor nem logopédiai, hanem
pszichológus által vezetett pszichoterápia szükséges.

A beszédfejlődés 6 éves korban nem áll meg, hanem az iskolába lépést követően tovább
alakul. Stabilizálódik a beszédhangok rendszere, magas szintű beszédmegértés jellemző. A 6
éves gyermek beszéde leginkább abban tér el a felnőttekétől, hogy kizárólag a tárgyi tartalom

55
jelentését fogja fel, a mögöttest pl. közmondásoknál nem, beszédét nem tudatosan szerkeszti,
kifejezéseit nem válogatja.

A beszédértés-beszédészlelés finomodását mutatja, hogy 6 éves korban már képesek

szegmentálni a szavakat pl. szótagolás, b-vel szómondás, értelmetlen szavak utánmondása.
Képesek kifejezni a bonyolultabb tartalmakat, összefüggéseket, gyarapodik aktív szókincsük,
elsajátítják a magyar szórendi sajátosságokat.

Az iskolában 6-10 év között a fogalmazás tovább csiszolja a stílust, a szókincs tovább

gyarapodik, serdülőkorban pedig a személyiség változása hat a beszédre: ebben az életkorban
gyakori a beszédsebesség növekedése és nő a beszéd emotív tartalma is.

A beszédészlelés-megértés fejlődése is tovább halad. 14 éves korban a hallásérzékenység

eléri a felnőtt hallásérzékenységét jellemző szintet, de az egyes kutatások szerint a
beszédpercepcióban még 17 éves kor körül is van egy minőségi ugrás.

Nyelvi szocializáció

Piaget: a gyermeki beszéd az ún. „egocentrikus” beszédtevékenységtől halad a

szocializálódott beszéd felé.
Fokozatosan megtanulja, mit szabad és mit nem szabad tenni, vagy mondani egy beszélgetés
során. Kivel hogy kell beszélni.

A nyelvkészség kialakulásának főbb szakaszai:

- a szituatív beszéd
- a kontextusos beszéd – társalgási nyelvkészség
- az elbeszélő (összefüggő) beszéd – 4-5 éves korban jelenik meg, de csak az óvodás
kor végére alakul ki.

Az 1-3 éves gyermek beszédének egyik jellegzetessége, hogy beszéde a referenciális (közlő,
tájékoztató) jellegű megnyilatkozásai mellett számos konatív (felhívó, tájékoztató) jellegű
megnyilatkozást is tartalmaz. Igen sok az emotív, érzelemnyilvánító céllal mondott szövege
is.
A metakommunikáció a nem verbális kommunikáció része, amelyre a kisgyermek igen
fogékony. Számára nagyon fontos, hogy a környezetében élők metakommunikatív jelzéseiből
érezze, hogy elfogadják, kedvelik, szeretik, értékelik. Az ezekkel ellentétes jelzéseket igen
hamar érzékeli.

Szocializált beszéd: a kommunikáció képessége

Összetevői:
- relációszavak
- általános szókincs
- társalgási és elbeszélési nyelvkészség
- nyelvhasználati jártasság

56
 16.
Beszédzavarok, beszédhibák

A beszédfejlődés zavarai

Az óvónőnek nagy segítséget jelent egy-egy gyermek anyanyelvtudásának megítélésében az,

hogy szinte minden pillanatban összehasonlíthatja a vele egykorú társakkal. Minél
értelmesebb a gyermek, annál nehezebb felismerni az esetleges nyelvi elmaradást, a
beszédészlelés, a beszédmegértés zavarait.
Általános jelek lehetnek:
• A gyerek nem gőgicsélt, vagy csak hat hónapos kora után kezdte
• 2 éves kora körül, vagy az után kezdett beszélni
• Nem vagy alig beszél felnőttekkel, társaival
• Elhúzódik a többiektől, inkább egyedül játszik
• Kérdésekre nehezen válaszol
• Hibásan beszél, azaz mind a kiejtés, mind a beszédszerkesztés területén elmarad
társaitól
• Szegényes a szókincse
• Sokszor visszakérdez, ismételtet
• Nehezen, vagy egyáltalán nem érti meg az elhangzó közléseket
• Rendszeresen „nem figyel oda” vagy „tessék” kérdéssel reagál
• Gyakran „rendetlenkedik”
• A feladatokat nehezen hajtja végre
• Beilleszkedési, magatartási problémái vannak
• Nem köthető le a mesével, csak akkor szereti, ha képet vagy bábot is lát
• Mesét hallgatni nem szeret, de TV-t szívesen néz
• Gyakran náthás, hurutos
• Megkésett motorikus fejlődés – ügyetlen finommozgások, motorikus nyugtalanság

 Megkésett beszédfejlődés

Azoknál a fiúknál beszélünk erről, akik 2 éves korukig, és azoknál a lányoknál, akik
másfél éves korukig nem beszélnek. Ez alatt azt értjük, hogy a gyermek beszédprodukciója
mindössze néhány vagy csekély számú szóra terjed ki, kéttagú közlései gyakorlatilag
nincsenek, a szómondatok vagy holofrázisok szakaszában van. Mindaddig megkésett
beszédfejlődésűnek tekinthető, amíg beszédprodukciója és beszédfeldolgozása nem éri el
az életkori szintet.
A beszélni még nem tudó kisgyerek beszédmegértésére a globális beszédmegértés
jellemző, a beszédhelyzet, mozdulatok, mimika, gesztusok biztosítják a feldolgozási
folyamat működését.

Lehetséges okok

• Halláskárosodás (megnagyobbodott orrgaratmandula, fülzsírdugó, tartós fülbetegség)

• Értelmi fogyatékosság
• Genetikai ok
• Agyi sérülések, szülési rendellenességek (neurológiai ok)

57
 • Perinatális ártalmak
• mozgásfejletlenség
Logopédus kompetens a kezelésben, de elengedhetetlen a teammunka más
szakemberekkel.

Cél

• A beszédkedv felkeltése, szinten tartása

• A beszéd kifejező, közlő funkciójának fejlesztése

 Akadályozott beszédfejlődés

A beszéd elsajátításának nehézsége, az ún. akadályozott beszédfejlődés, vagy más

elnevezéssel fejlődési diszfázia.
Ez a beszédprobléma lehet enyhébb és súlyosabb, emellett egyes gyermekeknél elsősorban a
beszéd feldolgozása, megértése nehezített (szenzoros diszfázia), más esetben viszont a beszéd
kivitelezése okoz nagyobb gondot (motoros diszfázia), azonban az is előfordul, hogy mindkét
oldal érintett: a megértés és a beszéd kivitelezése is.
A diszfáziás gyerekek kézjelekkel, gesztusokkal kommunikálnak és a beszédhelyzetre
támaszkodnak.

Okok

• Lassúbb agyi érés

• Születés előtti, szülés közbeni-, utáni sérülés
• Öröklött beszédgyengeség
• Környezeti tényezők (ingerszegény környezet).

Tünetek

• Később indul a beszéd: a gagyogás kimaradhat, később csak magánhangzókat mond a

gyermek, vagy mutogatással fejezi ki magát, szótöredékeket mond, vagy nem beszél
még 3-4 éves korban sem
• Lassan gyarapodik a szókincs, a szavak valódi jelentésének megértése nehéz
• Nem használja helyesen a ragokat, a nyelvi szerkezeteket
• A beszédében megfigyelhető hangképzési hibák nem következetesek (pl. a “csiga”
szó hol “csida”, hol “ciga”stb.)
• Előfordulnak hang-és szótagcserék, kihagyások a szavakon belül (pl. bogár=gobár,
kefe=feke stb.), nehéz a hangok sorrendjét megjegyezni
• Néha a szavak torzítása miatt érthetetlen a beszéd
• A beszédfejlődésük sokáig úgy tűnik, hogy a megkezdett fejlesztés ellenére is
megtorpan, stagnál, és 6-8 éves korukban is az eltérő beszédfejlődés miatt életkori
társaiktól a nyelv használatában nagymértékű lemaradást mutathatnak

Mit tegyen az óvónő, ha ezeket a tüneteket veszi észre a gyermek fejlődése során?
• Minél előbb kérjen segítséget logopédustól (szükség lehet más szakemberek
bevonására is: pszichológus, orvos)
• Nyújtson jó beszédpéldát a gyermekeknek

58
 • A gyermek mindenféle hang-és beszéd-megnyilvánulását utánozva próbálja a
gyermek beszédkedvét fokozni a beszédfejlődés megindulásakor
• Minden közös játékot, tevékenységet kísérjen beszéddel is
• Meséljen sokat a gyermek életkorának, fejlettségének megfelelő szinten,
mondogassanak egyszerű ritmusú versikéket, mondókákat,
• Minden apró eredménynek örüljön, dicsérje a haladást gyermekénél, sok-sok
türelemmel foglalkozzon vele
• A diszfáziás gyermekeknél különösen fontos a rendszeresség, a napirend következetes
betartása, amely segíti eligazodását a környezetében
• Iskolaválasztásnál a szakemberek véleményét vegye figyelembe

Sok esetben pusztán a többi kisgyermek példája és az óvónői fejlesztés elegendő a

beszédindításhoz és a fejlesztéshez is.

Beszédhibák

A kiejtési normától való nagyfokú eltérés. Sajnos egyre több ilyen gyerek van.
A leggyakoribb beszédhibákat három csoportba osztjuk:
1. Hangadás hibái
2. Hangképzés hibái
3. Beszédritmus zavarok

Hangadás hibái

Diszfónia

Hang- és hangképzési zavar, melyet a hangszín kóros megváltozása, rekedtsége és a

hangteljesítmény lényeges csökkenése jellemez. Olyan gyermekkorban kialakuló beszédhiba
(6-8 évesek 37%-a), mely kezelése foniáter szakorvos és logopédus szoros
együttműködésében történik.

Okai lehetnek
• a gége és a hangszalagok elváltozása, gyulladása (felnőttkorban a dohányzás)
• helytelen hangszervi működés, mely oka lehet hangtúlterhelés, aminek
következménye képpen a hangszalagok széle fellazul, ún. hangszalagcsomók
fejlődnek ki, mely fokozza a rekedtséget.
• Fejlődési, pszichoszociális és pszichoszomatikus hatások, koraszülés
• Helyiségek túlfűtöttsége, száraz levegő, ingerszegény vagy túl zajos környezet

Ez a működési zavar a túl sok beszédből eredő hangtúlterhelés, a helytelen hanghasználat

következménye lehet. Gyakran észlelni ilyen rekedtséget pedagógusokon, óvónőkön, sőt,
hangtúlterhelés következtében sokat kiabáló, túl hangosan beszélő gyerekeken is.

Jelei
- Megváltozik a hang, megfázáshoz hasonlít
- Rekedtség, köszörülés, krákogás

59
 Hangképzés hibái

Pöszeség

Az anyanyelv beszédhangjainak következetesen helytelen kiejtését pöszeségnek

(artikulációs zavarnak) nevezzük. A beszédhibások 60%-a pösze.

Ok, etimológia

• A gyermek általános fizikai állapotának leromlása a különböző betegségek

következtében, különösen a beszédfejlődés legintenzívebb szakaszában
• A lassúbb ütemű pszichikai fejlődés, retardált, megkésett beszédfejlődés
• A fonematikus hallási differenciálás gyengesége, valamint a hallási emlékezet
fejletlensége
• A motoros koordináció, különösen a finom motorika zavara
• Kedvezőtlen szociális miliő (korlátozott nyelvi kód)
• A hibás beszéd utánzása
• Nevelési hibák, például a gyermek helytelen kiejtésének preferálása, utánzása a
környezet részéről
• Organikus okok között szerepel a perifériás beszédszervek (a szájüreg, a nyelv, a
fogállomány, az állkapocs és az ajkak) anatómiai rendellenessége

Rendszerezése (fajtái)
Oka alapján működési (funkcionális) és szervi (organikus) változatok különíthetők el
Kiterjedtsége alapján általános (deiffúz) vagy részleges (parciális) pöszeségről
beszélhetünk
Tünetei alapján lehet: torzítás, hanghelyettesítés, hangkihagyás
Logopédus szükséges a javításhoz!

Fajtái
- Selypesség: s, sz, z, dz, dzs, c, cs hangok hibás képzése
- Raccsolás: r hang helytelen képzése (nyelvfék lenövése is okozhatja)
- K,g hibája: k helyett t, g helyett d
- Orrhangzós beszéd: nyílt vagy zárt
A nyílt orrhangzós beszéd szervi eredetű, farkastorok, lágy szájpadlás betegsége is
okozhatja. A levegő ilyenkor nem a szájon, hanem az orrból távozik.
A zárt orrhangzós beszéd oka az orr és garatüreg záródása. Megfázáskor, polip vagy
orrmandula betegség esetén fordul elő. M, ny, n helyett b, d, g hang hallatszik

A javítást akkor kezdjük el, ha a gyerek már folyamatosan beszél. Ha túl korán fogunk
hozzá, ha a gyermeket folyton leállítva javítgatjuk, beszédfélelem alakulhat ki, de legalább
is elvesszük a beszédkedvét. A javítás csak toleránsan történhet. A gyerek szókincsének
bővítése és helyes beszédének kialakítása érdekében az óvónő a gyerek mondatát szükség
szerint kibővítve ismétli meg és közben a helyes nyelvtani elemeket alkalmazza.
60
 Rosszul beszélő gyereket az óvónő ne állítsa ki szerepelni – kivéve persze ha ő akar.
Eljárások, gyakorlatok:
• A mozgáskészség komplex fejlesztését szolgáló gyakorlatok
• A beszédhallás fejlesztése, az auditív emlékezet gyakorlatai (hangminőségek
differenciálása, a felsoroltak utánzása)
• A hallási megkülönböztető képesség fejlesztése. A hang jel funkciójának
tudatosítása
• Fonémadifferenciálási gyakorlatok
• Vizuális, taktilis és kinesztéziás érzékelési gyakorlatok (háttérképességek
fejlesztése)
• A beszédhangok fejlesztése, alakítása (utánzás-indirekt-direkt módszer)
• A kialakított hangok rögzítése (mozgáskoordinációt is bevonva)
• A kialakított hang automatizálása (játékos vagy tanulási szituációban)

Beszédritmus zavarai

A beszédritmus zavara a beszéd egészére kiterjed.

Hadarás
A beszéd ütemének és ritmusának sérülése. Jellemzői a rendkívüli gyorsaság, a hangok, a
szótagok kihagyása, a pontatlan hangképzés, a monotónia, a szegényes szókincs.
Öröklött, genetikailag meghatározott zavar, de a központi idegrendszer sérülésére,
rendellenes működésére is visszavezethető, amelyhez több kiváltó tényező, pl. rosszul
beszélő környezet, nevelési hibák stb. is járulnak. A hadarás súlyosabb változatában - a
beszédritmus erőteljes felgyorsulása következtében - a hangok eltorzulnak, a szavak
egymásba folynak, a mondatok felismerhetetlenné válnak, azaz szinte érthetetlen beszéd jön
létre. Ismert tünet ezekben az esetekben az agrammatizmus (nyelvtanilag szabálytalan
beszéd).
A terápiát a pedagógus is tudja segíteni azzal, ha a gyermeket türelemre (fejezze be a játékot
mielőtt újba kezd), higgadtságra ösztönzi, mivel a dadogás oka kisgyermekkorban lehet az is,
hogy a gyermek többet és gyorsabban szeretne valamit mondani, mint azt az értelmi és
beszédtechnikai fejlettsége megengedi. Nagyon jók a szókincs gyarapító, a türelmet,
figyelmet, gondolkodást fejlesztő játékok. Helye van az óvodában a beszédhiba
tudatosításának, a figyelem koncentrálásának, a beszédtechnikai gyakorlatok közül főleg a
ritmus- és tempógyakorlatoknak, az artikulációs ügyesítésnek, a szókincs fejlesztésének, a
légzés rendezésének. A javításhoz ismerni kell a hadarás hátterét.

Előfordul a hadarás ellentéte, a kórosan lassú beszéd is. Ez lassú cselekvéssel járhat együtt.
Dadogás
A beszéd összerendezettségének zavara, mely a ritmus és az ütem felbomlásában és a beszéd
görcsös szaggatottságában jelentkezik. Kifejezetten a hangos beszéd zavara mert a belső
beszéde ép a dadogónak.
Dadogás fajtái:
- élettani dadogás: 5 éves kor körül a gondolatok szavakba öntése nehéz, görcsös
megakadások, légzészavar, beszédfélelem, vegetatív tünetek
- klónusos dadogás: a beszélő egy-egy szótagot többször is megismétel

61
 - tónusos dadogás: görcsös erőfeszítés egy-egy hang kimondása érdekében
- tonoklónusos dadogás: az előbbi két típus keveredése

A görcsös tüneteken kívül a dadogásnak számos más tünete lehet, így különböző szándékos
vagy szándékolatlan együttmozgások (arc, nyak, száj, váll, karok, lábak), s a pszichés tünetek
igen széles skálája.
Okok lehetnek:
• Pszichés traumák
• Érzelmi, indulati feszültség kiéleződése - félelem, rossz bánásmód
• Rendellenes beszédfejlődés
• Örökletesség
• Laterális dominancia zavara
• Konstitúció - hajlam
• Gyermekkori agyi sérülések
• Betegségek - fertőző, más hosszadalmas betegség
• Utánzás
Inkább fiúkra jellemző és a dadogók száma az életkorral folyamatosan csökken.

Hogyan segítheti az óvónő a terápiát? Ne mondja a gyermeknek, hogy dadog. Ne ismételtesse

meg, ne javítsa a beszédét. Ne szakítsa félbe a gyermek beszédét, mindig legyen idő őt
meghallgatni. Ne produkáltassa mások előtt, ha ő nem szeretné. Ne fárassza túl a gyermeket
sem szellemileg, sem fizikailag. Amikor fáradt a gyermek, keveset beszéltesse. Ajánlott a
közös bábozás, mesekönyv-nézegetés, éneklés. Nyújtson nyugodt, halk, dallamos
beszédpéldát. Hasznosak számukra a vízisportok, amelyek a legharmonikusabb testmozgást
kívánják meg, de minden spot jó, amivel a ritmust gyakorolhatják. Versenyeztetni nem
szabad őket. Az idegrendszert nyugtató hatást érünk el a zene által.

Afázia

Összefoglaló elnevezése mindazon beszédzavarnak, amelyek organikus agyi sérülés

következtében jönnek létre. (agyvérzés, embólia, agyhártyagyulladás, balesetek miatt fellépő
agyi sérülés, trombózis, trauma… stb.) Tünetei variábilisak és egyéni sajátosságokat
mutatnak. Az írott és beszélt nyelvre egyaránt kiterjedhet, és változatos tünet együttes
jellegétől függően lehet globális, motoros (auditív), vagy szenzoros (receptív).

Autizmus

Olyan rendkívül összetett viselkedészavar, amelynek vezető tünete a nyelv, illetőleg a beszéd
változóan korlátozott használata. Szituáció-, személyfüggő kommunikáció jellemző rájuk,
25%-uk nem beszél, vagy megkésett beszédfejlődésű, de képtelen a beszédet kommunikációs
célokra használni, utánoz-echolál, felcseréli a személyes névmásokat (én helyett te személyes
névmással jelöli önmagát). A tünetek már két és fél éves kor előtt megjelennek. Fiúknál
háromszor gyakoribb, mint a lányoknál. Két típusát különböztetik meg: az erős Kanner-
szindrómát és a gyengébb Asperger-szindrómát. Az autizmus jellemzően együtt jár az értelmi
fogyatékossággal, amit a beszédzavar súlyosbít, mivel megnehezíti a kommunikációt a
környezettel. Fejlesztésük során sokat segít a jól strukturált környezet, és a tanítás nyugodt,
szilárd és bátorító stílusa. Egyes megfigyelések szerint glutein- és tejfehérjementes diétával
javítani lehet az állapotukon. Ezt szakértői vélemények is alátámasztják. Viselkedésterápiával
és gyógyszeresen kezelik, sajnos nem gyógyítható.

62
 17.
Anyanyelvi fejlesztő játékok

Hallásfejlesztő játékok
Érdekes figyelemfelkeltő zörejek, hangok felismerése, megnevezése, differenciálása, a hallás
és a beszédhallás sokoldalú fejlesztése.
3 éveseknek:
- Ha hallod a csengő hangját, emeld fel a kezed!
- Ha furulyaszót hallasz, lépj előre egyet!
- Hol ketyeg? (auditív lokalizáció)
4-5 éveseknek:
- Mi pottyant le? (auditív differenciálás) Előre bemutatott tárgyakkal; ha téveszt
mutassuk meg mi volt; nehezítés: 2-3 zörej után válaszoljon
- Kukk (auditív differenciálás, magas-mély hang megkülönböztetése) Kör közepén egy
bekötött szemű gyerek, ha felemeli a kezét megáll a kör, odamegy valakihez és azt
mondja Kukk!, a másiknak ugyanolyan hangmagasságban kell válaszolnia, a kérdező
addig folytatja, amíg ki nem találja, hogy ki az aki válaszolt
- Lopakodás (auditív lokalizáció) Körben ülnek, a kör közepén bekötött szemmel egy
gyerek, valaki belopakodik a kör közepére, a hunyónak ki kell találnia, hogy merről
jött.
6-7 évesek
- Környezetünk zajai (auditív emlékezet, asszociáció) Magnóról zörejeket hallunk, ki
kell találni, minek a hangja, halk hangok is legyenek
- Állathangok utánzása (magas-mély, hangos-halk hangok megkülönböztetése,
hangutánzás) Egy gyerek állathangot utánoz, rámutat valakire, annak folytatnia kell,
melyik állat hangja?

Légző gyakorlatok
Az érthető, tiszta beszéd alapja a helyes beszédlégzés. Figyeltessük meg a gyerekekkel, hogy
az élettani és a beszédlégzés különböznek egymástól. Az életfenntartáshoz szükséges élettani
légzésre az egyenletes be- és kilégzés jellemző, míg a beszédlégzés gyors, hangtalan, mély
belégzéssel és hosszú, változó intenzitású kilégzéssel jár.
A légző gyakorlatok célja a vegyes (rekesz- és mellkasi) légzés elsajátítása, automatizálása.

3-4 éveseknek: szabályosság gyakoroltatása

- Futás után a rekeszlégzés megfigyelése.
- Napozzunk a strandon! (Hanyatt fekve egyenletes be- és kilégzés)
- Lihegj úgy, mint egy kiskutya!
- Ki tud több levegőt szívni a pocakjába? (Hanyatt fekve, kéz a hason.)
4-6 évesek:
- Lélegezz úgy, ahogy a képek mutatják! A képeken orr-orr, orr-száj, száj-száj látható.
Fekve, ülve és állva. Először az egyenletes légzést gyakoroljuk, és csak ha már
mindenkinek jól megy, akkor változtatjuk az időtartamot.
- Másszunk föl a hegyre! (Erőlködő, nehézkes járás lihegéssel.) Fölértünk a hegytetőre
(megkönnyebbülünk, egyenletesen lélegzünk). Beszippantjuk az erdő tiszta levegőjét
(hosszú, lágy levegővétel, kifújás). Lefutunk a lejtőn (frissen, könnyedén, gyorsan
vesszük a levegőt).

63
Hangadással összekötött légző gyakorlatok
3 évesek:
- Ki tudja utánozni …? (Gyors, mély belégzés után.) Kígyó (sz), vonat (s), csodálkozás
(ó), légy zümmögése (z)
4-5 évesek:
- Hogyan…? - …hívjuk a cicát? (c) …fúj a cica, ha kutyát lát? (f) - … pattan a
buborék? (b) - … pipál nagyapó? (p) - … berreg a motor? brrrr
- Most bohócok leszünk és butaságokat fogunk mondani. (Szótagok ismétlése – szi, szi,
szi; za, za, za; lá, lá lá; cö, cö, cö)
6 évesek:
- Hangstaféta (Két csapat áll vonalban egymással szemben. Indító jelzésre az első
gyerek elkezd egy hangot hangoztatni, ameddig bírja. Ha fogytán van a levegője,
meglöki a szomszédját, aki folytatja a hangoztatást. Az a csapat győz, amelyik később
fejezi be.
- Mondókák, rövid versek, szósorok mondása kilégzéskor

Fúvó- és szívógyakorlatok
Ezek a játékok elősegítik a szájon át való ki- és belégzést, erősítik a lágy szájpadot és az
ajkak izomzatát. Rövid ideig végeztetjük.
3 évesek:
- Papírforgó fújása
- Gyertya vagy gyufa lángjának fújása
- Kisebb távolságból papírszeletek, papírállatok, vatta elfújása
4-5 évesek:
- Gyertya lángjának fújása f, p, t hangok szakaszos hangoztatásával
- Szívószállal víz, majd gyümölcsjoghurt vagy kefir felszívása
- Az előbbi gyakorlatok nehezítve a távolság növelésével, nagyobb méretű tárgyakkal,
vékonyabb szívószállal.
6-7 évesek:
- Gyűrt és hajtogatott papír zsebkendő felszippantása vékonyabb és vastagabb
szívószállal.
- Pingponglabda fújása (verseny, ceruzából épített labirintusban, gyerekek szája az
asztal lapjával egy magasságban legyen!)
- Lufiember (képzeletbeli léggömbfújó gyakorlat. A gyermekek kettős körben állnak
párosával, az egyik gyermek orron át beszívja, szájon át kifújja a levegőt, így fújva
keményre a „párját”, majd sziszegve gyorsan leenged a lufi (gesztusokkal is
jelezhetik)

Beszédszervek ügyesítésére szolgáló játékok

Arc- és ajakgyakorlatok
Céljuk az arc- és ajakizmok erősítése, ügyesítése, ezáltal az ajakkal képzett hangok alakítása.
Különösen fontos ez azoknál a gyerekeknél, akik csecsemőkorban nem, vagy csak rövid ideig
szoptak.
3 évesek:
- Csibejáték (Ajkuk csücsörítésével fölcsipegetik a tenyerükből a magokat.)
- Küldjünk puszit!
- Tátognak a halak.
4-5 évesek (hangadással nehezítve):

64
 - Pöfékeljünk, mint a mozdony! (Lélegzetvétellel p hang adása.)
- Utánozzuk a mentőautó szirénáját! (U-I hangok ejtése lassan, majd gyorsabban, ajkak
csücsörítésével és széthúzásával, zárt fogsorral)
- Hogyan nevetünk? Hogyan áll a szánk, ha szomorúak vagyunk? Hogy vicsorít a
farkas?
6-7 évesek:
- Bohóckodjunk! (Grimaszoljunk zárt szájjal – jobbra-balra, föl-le, körbe)
- Kövér ember, sovány ember (Töltsük meg arcüregünket levegővel, majd hirtelen
engedjük ki a levegőt és szívjuk be az arcunkat.)

Nyelvgyakorlatok
Céljuk a nyelvizmok erősítése, a nyelv mozgatásának tudatosítása.
3 évesek:
- Cilu cica eszik (lefetyeli a tejet, körbenyalja a száját, megpróbálja lenyalni az orrát,
állát is,)
4-5 évesek:
- Nyissátok ki a szájatokat, mint egy kiskaput! Sétáljon ki a kapun a nyelvetek, aztán
bújjon el!
- Szaladgálnak a lovak (csettintgetés)
- Támasszunk meg egy ropit a nyelvünkkel a felső fogsorunk mögött!
6-7 évesek:
- Nyissuk nagyra a kaput, menjen föl a nyelvünk a padlásra, menjen le a nyelvünk a
pincébe, sétáljon a nyelvünk a kapu előtt körbe-körbe, bújjon be a házba, mossuk meg
a fogunkat a nyelvünkkel alul, felül

Fonémahallást fejlesztő játékok

A pontos beszédhallás feltétele az olvasás és az írás megtanulásának, a jó helyesírás
kialakulásának. A tudatosítást a hangok felismerése, utánzása, izolálása, időtartamának
megkülönböztetése, majd a szavak szótagokra bontása jelenti.
Felismerendő hangok a szó elején, végén, közepén vannak.
Mássalhangzók
4-5 évesek (korábban nem megy)
- Hangoztatás: méhecske (z), forró víz (z), kígyó (sz), kiscsibe (cs), motor verseny (zs),
hívjuk a cicát (c)
- Szó elején lévő hangok megnevezése
- Hangok felismerése a szavakban
6-7 évesek:
- Gégefő mozgatása kézzel - zöngefelismerés (morog-e, vagy nem morog?)
- K-t oppozíció feilsmerése - Koppants-toppants! (K hangnál koppantanak, T hangnál
toppantanak)
Magánhangzók:
5-6 évesek:
- A rövid és a hosszú magánhangzók megkülönböztetése mozgással
- Tolvajnyelv (Titkosítjuk a gyerekek nevét, hogy csak a magánhangzókat ejtjük)

65
 Mondatfonetikai eszközök használatának gyakorlása

Célunk a beszédszituációhoz leginkább illő beszédmód alkalmazása.

Hangerőváltási gyakorlatok:
4-5 évesek:
- Mondd úgy, ahogy én! (nagy hangerővel, közepes hangerővel, halkan, suttogva)
- Mondd hangosabban/halkabban!
6-7 évesek:
- Karmesterjáték: A karmester intésére mindenkinek kimondják a nevét sorban. Ha a
karmester magasra emeli a pálcáját, hangosan kell mondani, ha leengedi, halkan.
Hangsúlyjátékok:
- Ülj le gyorsan! 2-3 gyerek, különböző székek, szóbeli utasításra kell minél
gyorsabban helyet foglalniuk.
Ritmusgyakorlatok:
- Ritmuskövetés Jól ismert versek ritmusára járás vagy kopogás.
Hangszíngyakorlatok:
- Állatok hangjának utánzása különböző hangszínekkel.

Nem verbális kommunikációs játékok

Játék a tekintettel:
- Állj fel! Körben ülnek, egyikük tekintetével sorban megérinti társait, akin rajtafelejti,
az feláll.
- Farkasszemnézés Párban, járás vagy más automatikus cselekvés közben egymás
szemébe néznek.
- Kövesd a mozdulatot! A gyermekek a kezüket vagy a kezükben tartott tárgyat
tekintetükkel követik.
Játék a gesztusokkal és a mimikával, testmozgásgyakorlatok:
- Tükörjáték
- Találd ki, mit érzek!
- Mimetikus játékok (cselekvést, stilizált mozgásokat utánzó játékok)

Szókincs gyarapító játékok

4-5 évesek:
- Szópárok: Körbe ülve, óvónő kimond egy szót, odagurítja a labdát az egyik
gyereknek, a kinek a szó ellentétét kell mondania

6-7 évesek:
- Mit visz a kis hajó…? – i-vel? Stb.
- Mondd egy szóval! Tárgyképek: tulipán, liliom, stb, a gyűjtőfogalmat kell mondania

Mondat- és szövegalkotást fejlesztő játékok

3 évesek:
- Papagájjáték Rövid, majd egyre hosszabb mondatok ismétlése
- Haragszom rád! Társa: Miért? Mondani kell rá valami indokot
4-5 évesek:
- Mi van a zsákban? Jól ismert tárgyak a zsákban, el kell róla mondani mindent, amit
csak tud
- Mit tettem az asztalra?

66
6-7 évesek:
- Gyertek haza, ludaim! Gazdasszony újabb és újabb érveket talál ki, a ludak viszont
kifogásokat találnak
- Szóvonat

Alapelvek a siker érdekében: tudatosság, tervszerűség, fokozatosság, változatosság,

játékosság

67
 18.
A játék szerepe az óvodáskorú gyermek nyelvi és kommunikációs nevelésében

A játék a gyermek létformája, a nevelés leghatékonyabb eszköze.

- Személyiségfejlesztő hatású
- Ismereteket gyarapít
- Megismerő tevékenységet alakít (megfigyelés, emlékezés, gondolati tervezés,
probléma megoldás, tájékozódás)
- Mozgástevékenységet alakít
- Társas kapcsolatokat fejleszt
- Gondolati cselekvések szóbeli megfogalmazását segíti
- Beszédkészséget alakít
Az óvodapedagógus feladata a játék nyelvén megteremteni a kommunikációt. Lehetősége van
a játék során megfigyelni a gyermek aktív és passzív szókincsét, hogyan tükrözik a
gondolkodását a verbális megnyilvánulásai, mennyire tudja cselekvéseit szavakba önteni, él-e
nem verbális eszközökkel, alkalmaz-e új szavakat.

Gyakorló-, funkció játék

A gyakorlás, az ismétlés mindig örömforrása a gyermeknek.

A 3-4 évesek örömüket lelik a hangok, ritmikus szavak utánzásában. A mondókákban,
versekben, mesékben elhangzó értelmes vagy fiktív szavak ismételgetése, mondogatása révén
gyakorolják a magyar nyelvben jellegzetes magán- és mássalhangzókat, az egyes
hangcsoportok tiszta ejtését, azok megfelelő artikulációját, a magyar nyelv helyes hangsúlyát,
dallamát, ritmusát, a szavak érzelmi hatását.
Gyakorló-, funkciójáték során tevékenységeiknek, észleléseiknek megfelelően meg is nevezik
amivel játszanak, vagy amit csinálnak, ezáltal bővül általános- és relációszókincsük.
Oldódik a beszédgátlás és a mozgásos feszültség.

Konstruáló játék

A 3-4 évesek alkotó játékát főként a tervezés nélküli, ötletszerű manipuláció jellemzi, míg 5-
6 éves kortól a konstruálás céltudatosabbá válik, ezzel együtt a verbalitás igénye is nő. Az
alkotó fantáziára épít.
A társakkal együtt végzett alkotó tevékenységek kommunikációs helyzeteket teremtenek.
(közös gondolati tervek, megvalósításuk megbeszélése, megvitatása, kérdések-válaszok,
párbeszédek)
A konstruáló játék során:
- tanulják és tapasztalják a rész-egész viszonyát, megtanulnak matematikai
kifejezéseket (sok, kevés, széles, egyenes, magas)
- gyakorolják a téri elhelyezkedést kifejező relációkat
- fejlődik szem, kézkoordinációjuk, problémamegoldó képességük, látási, hallási
tapintási percepciójuk, ami beszédfejlődésük biztosítéka,
- megismerik az eszközök nevét, fogalmát, tulajdonságát, használhatóságát, ami
megjelenik szókincsükben is
Játékuk közben:
- alkalmazzák a megszólítás, kérés, ténymegállapítás, instrukció, tudakozódás,
véleménynyilvánítás nyelvi formáit,
- gyakorolják a változatos élethelyzetekhez kapcsolódó szóbeli szövegalkotást,

68
 - használják az emóciókat kifejező nyelvi megfogalmazásokat és annak nonverbális
eszközeit,
- a gondolkodás fokozatosan belsővé válik (interiorizálódik)
A játékeszköz támasza a beszédnek.

Szerepjáték (utánzó-, fantázia-, szimbólum játék)

Az a tevékenység, melyben a gyermek a maga által elképzelt mintha helyzetben önként

felvett szerepet igyekszik megeleveníteni, mindig a maga által teremtett világban.
A szerepjáték segíti a szociális kompetencia gazdagodását, gondolatai cselekvésbe ültetődnek
át, a felnőtt világ tevékenységét reprodukálja. A szerep adta lehetőségeket kettős tudattal éli
át, ahogy a beszéd és kommunikációs formákat is. A játékban fejlődik a gyermekek egymás
iránti érdeklődése, nő a társakkal való kommunikáció igénye.
A játék során:
- szabályokat állítanak fel,
- kinyilvánítják igényeiket,
- mérlegelnek, latolgatnak, megállapodásokat kötnek
- megpróbálnak érvényt szerezni akaratuknak
A szerepjáték lehetőséget nyújt:
- a felnőtt-gyermek, gyermek-gyermek közötti kommunikatív kapcsolatok
kiszélesedésére,
- s sokoldalú információszerzésre, interakciókra,
- a beszéd sokirányú gyakorlására (kérés, felszólítás, közlés, rábeszélés),
- új fogalmak, szavak, grammatikai szabályok tanulására,
- a párbeszédekre, beszélgetésekre.
A felnőttel való interakció fejleszti a gyermekek beszédkészségét, feloldja a beszédbeli
gátlásokat. A spontán beszéd dominál, szituációnak megfelelő improvizálás. Beszédcselekvés
zajlik: amit mond, azt meg is teszi.
A gyermek a szereppel azonosulva keres a játékhoz eszközöket, tevékenységi formákat,
nyelvi kifejezőeszközöket.
3-4 éveseknél a tárggyal végzett cselekvés lényegesebb a szerepnél. A felnőtt-gyermek
kapcsolatokat mintázza, a hétköznapi életet játsza újra.
4-5 éveseknél az eszköz is fontos, annak megfelelően játszik. Megfigyelhető a kommunikáció
fejlődése; bővített mondatok, felnőttektől tanult szavak.
5-7 éveseknél már a szerep a fontos, ehhez keresnek játék- és nyelvi eszközöket. Dialógust
alkotnak, a társas kapcsolatokat modellálják.
Az óvodapedagógusnak biztosítania kell a szerepjáték eszközeit, be kell mutatnia azok
használatát, támogató funkciója van és biztonságot ad a jelenléte.

Szabályjáték

A szabályjáték lényege a játékszabály betartása. Ebből adódik a játék öröme. Az önkéntesség

nagyon fontos!
Fajtái: mozgásos: labda-, énekes népi játékok
értelem fejlesztő: társas, logikai, nyelvi
Szerepe van a verbális tanulásban, a nem verbális kommunikációs eszközök alkalmazásában,
a gesztusnyelv alkalmazásában, a beszédészlelés és értés fejlesztésében, a szociális
viselkedési stratégiák elsajátításában.
Az értelemfejlesztő szabályjátékok szociális és értelmi érettséget feltételeznek. Fejlesztik a
figyelemösszpontosítás képességét, a logikus gondolkodást. Az 5-7 éves gyermekek

69
beszédére is jó hatással vannak: a gyermekek kérdéseket tesznek fel, állításokat, szabályokat
fogalmaznak meg, különböző problémákat vetnek fel, vagyis beszédre kényszerülnek.
A mozgásos játékok során sok új szót ismernek meg a gyerekek: tárgyak, testrészek nevei,
cselekvések megnevezései, térbeli és időbeli relációk, mennyiségi, hasonlósági relációk,
formák nevei, színek nevei, ellentétpárok, különbözőségek, szószerkezetek.

70
 19.
Egyéb tevékenységek és az irodalmi, anyanyelvi nevelés

Embert nevelni részenként nem lehet. A kellemes testi közérzet, az elemi fizikai szükségletek
kielégítése teszi lehetővé a kíváncsiság, a figyelem, a játékkedv megjelenését. A szó, a zene,
a dal, a mozgás, a művészi-vizuális kifejezés, a természeti, az etikai, a hétköznapi szép
együttesen vált ki a felnőttekben és a gyermekekben esztétikai élményeket, formálva
esztétikai érzelmeiket. A versek esztétikumának kibontakozásához például elengedhetetlen a
versek témájával, hangulatával, gondolatiságával, a bennük megfogalmazott érzelmekkel
kapcsolatosan átélt előzetes élmények sokfélesége.
A komplexitás egy olyan szemlélet, mely azt vallja, hogy a nevelések együttesen váltják ki
hatásukat. A különböző területekben rejlő lehetőségeket együtt használjuk.
A testi, értelmi, erkölcsi, esztétikai, érzelmi, anyanyelvi nevelés egyszerre történik. Így
tudjuk teljes emberré nevelni a gyereket.

Ének-zene, énekes játék és az anyanyelvi nevelés

Komplex élménybázis. A gyermek ritmuskedvelése a közös pont.

Az éneklés
- koordinálja a beszédszerveket,
- segíti a helyes beszédtechnika kialakításában, légzésben,
- a hangok, hangzók helyes megformálásában,
- beszédhibák javításában,
- megismertet a népszokásokkal, népi életmóddal, a hitvilág töredékeivel, szokásaival.
- Beépülnek az arcahikus, népi szavak.
- Rögzülnek a metaforák, képek, történelmi emlékek.
Kokas Klára Kodály tanítványa. A zenét és a verbalitást tökéletesen ábrázolja.

Vizuális tevékenységek és az anyanyelvi nevelés

Az ábrázolás közlő nyelv. Dezigánció 4 évesnél – szöveges művelet. Tovább építi a rajzot.
Lelki tartalmat is megfogalmaz.
- Fokozódik a beszédaktivitás.
- Fejlődik a képi, szemléletes gondolkodás, amire a szóbeli logikai gondolkodás épül.
A mesékhez is kapcsolódnak gyermeki rajzok. A középső, nagy csoportosok választékosan
beszélnek a meséről, szinte megidézik. A rajz jelként funkcionál.
Középsősnél az érzelem rögzítése hangsúlyos. Sok technikai megoldással ismerkednek meg,
valamint az eszközök, anyagok, cselekedetek szavaival.
A termésekből barkácsolt művekhez kapcsolódhatnak mondókák, találós kérdések,
fölhasználhatjuk szemléltető eszközként.

Külső világ tevékeny megismerése és az anyanyelvi nevelés

A gyermek boldogan rajzolja le, formázza meg a mesék szereplőit, énekli el a mondókákat,
dramatizál, táncol, bábozik. Egy népi mondóka mondogatásakor felelevenednek benne az
előző napi séta élményei, a természet szépségei, a természetsarok kökénnyel, őszi
termésekkel teli kosárkái, de az arról szóló dalt is szívesen meghallgatja.
- Sok új szóval gazdagítja szókincsüket,
- kibontakoztatja a verbalitást,
- beszédkedvet élénkít.
71
 - Megfigyelőkészség, emlékezet, képzelet, esztétikai érzelem fejlődik.
Módszerek: beszélgetés, magyarázat – érdeklődő, nem kutakodó beszéd

Testnevelés és az anyanyelvi nevelés

A mozgáskoordináció, a tér és időérzék, a relációk ismerete elengedhetetlen a

beszédképességek fejlődéséhez, ezért a finommotorika és nagymozgások ügyesítése nagyon
fontos feladat.

72
 20.
Tervezés és a tervezet
Alapkérdései, alapelvei
Tervezet, mint dokumentum

Az óvodapedagógusnak tervszerűen kell nevelnie, ugyanakkor elengedhetetlen a

spontaneitás, a rugalmasság. Az óvodapedagógusok személyiségjegyei, a gyermekek egyéni
vonásai, a gyermekközösségek sajátos arculata, az otthoni és az egyéb környezeti tényezők
sokfélesége miatt valójában nem dolgozhatunk előre kimódolt receptekkel, struktúrákkal,
sohasem küszöbölhetjük ki az előre nem látható tényezőket, az adott helyzetnek megfelelő
gyors, de tudatos döntéseket.
Az indirekt kezdeményezési lehetőségeket, a spontán helyzeteket aknázzuk ki, kerüljük a
merev struktúrákat, de tartsuk mindig meghatározónak, hogy az óvodás korú gyermekek
mindegyike megismerje az őt gazdagító irodalmi alkotásokat.
A tervezés feltételezi a pedagógus magas szintű szakmai felkészültségét, az információk
kreatív felhasználását. A helyi nevelési programtól függően kell összeállítania az éves,
féléves, negyedéves, havi illetve heti tervet, mely tartalmazza a tevékenységek anyagát,
ütemezését, a fejlesztés célját, módszereit. Ezt befolyásolják a helyi adottságok, igények,
lehetőségek, hagyományok. A tervet az Óvodai csoportnaplóban kell vezetni.

Formai szempontok
- Tevékenység helye
- Tevékenység ideje
- Korcsoport
- Tevékenység tárgya (pl. mese)
- Tevékenység típusa: új, gyakorló, stb.
- Tevékenység anyaga: a mese címe pontosan, bibliográfiai adatokkal – szövege
mellékletként
- Módszer
- Szervezeti forma: tervszerű, kötetlen, stb.
- Feladat: pl. sík bábbal történő bemutatás, anyanyelvi, emocionális készség-, fantázia
fejlesztése, stb.
- Eszközök
- Szervezés: hol, hogyan

Tartalmi kidolgozás a konkrét irodalmi tevékenységgel kapcsolatban

- Annak meghatározása, hogy milyen nevelési területre gondolunk a mű tartalmi és
formai sajátosságaiból pl. szociális, anyanyelvi, esztétikai, érzelmi
- Az irodalmi tevékenység előzményei: hogyan illeszkedik az éves tervbe, mi az
élményalapja az esztétikai befogadásnak
- Kezdeményezés, motiváció formái
- Tevékenység levezetése
- Irányítás során alkalmazott módszerek: pl. hogyan mutatjuk be a mondatfonetikai
eszközöket (fontos részeknél megállok)
- Beszélgetés témája, formája, mit szeretnénk elérni vele
- Szemléltetés: mit, miért, hogyan
- Magyarázat: mikor, mit, hogyan
- Gyakorlás módja (változatos legyen!)
- Komplexitást biztosító tevékenységek: milyen egyéb tevékenységet rendelünk az
irodalomhoz, pl. előtte ének, utána vizuális nevelés

73
 - Szervezés: mese előtt, közben és után rendben legyen minden, eszközök, gyerekek, ki
segít

Érdemes feljegyezni, hogy mi az, ami az adott napon a tervből megvalósult. Mindig többet
kell tervezni, mint amire idő lesz, így az óvónő alkalmazkodni tud az adott körülményekhez
és eredményesebb lesz a fejlesztő hatás.

74