1.

Tétel

A KODÁLY KONCEPCIÓ ALKALMAZÁSA A MAGYAR ZENEOKTATÁSBAN

Ma Magyarországon minden zenei intézményben Kodály Zoltán nevelési elve szerint folyik a
zeneoktatás.

Előzményei, kialakulása
A „Kodály módszert“ először az 1964-es budapesti ISME konferencián használták, bár ő maga
helytelenítette ezt az elnevezést. Általánosabb kifejezés a Kodály koncepció.
A Magyarországra látogató külföldiek nagyon érdeklődtek a módszereink iránt. Igyekeztek a
látottakat – hallottakat átvenni, hazavinni.
A Kodály koncepció messze túlmutat a didaktikán, a tanítási fogásokon, a módszeren. Tartalmaz
filozófiát, szociológiát, művészetpolitikai gondolatokat, de még életvezetési gondolatokat is.
A tanítás módszerének kidolgozása néhány Kodály tanítvány, tankönyvírók és iskolai tanítók
közös munkájának az eredménye. Azonban mindez nem jöhetett volna létre Kodály szellemisége,
inspiráló jelenléte nélkül..

A magyar zeneoktatás a koncepciót illetően egységes, átfogja a teljes magyar iskolarendszert,

alkalmazásai, módszerei az iskolatípustól, a helyi tantervektől, heti óraszámtól függenek.
Szervezeti keretek:
- óvoda: napi énekes játékok, hetente 2-3 zenei foglalkozás
- általános iskola: heti 1-2 óra
- ének-zene tagozatos ált.isk.: heti 3-4 óra + énekkar
- középiskola: heti egy óra (első két év)
- tagozatos gimi: négy éven keresztül
- zeneiskola
- zenei szakképzés

Kodály nem hagyott ránk kimunkált módszertant. Elképzeléseit, gondolatait, beszédeiből, írásaiból
ismerhetjük meg.. Gyakrlatba történő átültetését tanítványai és munkatársai végezték el.
Ádám Jenő: Módszeres énektanítás a relativ szolmizáció alapján, Szó-Mi daloskönyvek, Énekeskönyv
az általános iskolák számára.
Mindkét tankönyvsorozat Kodállyal együttműködésben készült.
Szőnyi Erzsébet : A zenei írás-olvasás módszertana- zeneiskolásoknak.

Kodályi koncepción a zeneszerző írásban és szóban adott útmutatásait, nevelési eszméit, az általa írt
gyakorlatokat és zenepedagógiai műveket értjük.
Elveinek fő jellemvonása, hogy minden gyermekre vonatkozik, bárhol is él az országban.

A magyar népiskolákban az 1869-es tanterv már előírta az éneket, mint kötelező tantárgyat.
Heti egy órában kellett tanítani és a néphagyomány állt a középpontban. Akkoriban nem állt
rendelkezésre elegendő adat ahhoz, hogy ténylegesen meg lehessen különböztetni a népdalokat és a
műdalokat, így a század eleji tankönyvek vegyesen tartalmazták őket.
BArtalus István munkássága alapvető a magyar zenetudomány történetében. Eötvös őt bízta meg az
énektankönyv elkészítésével. Az állami tanítóképző zenetanára is volt. Tankönyvét két évtizedig
használták.
Sztankó Béla zenepedagógus, zenetörténész a másik szakember, akit meg kell említenünk.
Tankönyvsorozata meghatározó volt a népiskolai énektanításban.
Maradandó munkát végzett Kiss Áron pedagógus, néprajzi gyűjtő, aki kiadta a Magyar gyermekjáték-
gyűjteményt. Fontosságát Kodály ismerte fel. Gyűjteményére a mai zenetanítás is épít.

1
 Századunk első évtizedeiben lényegesen nem változott az énekes könyvek összetétele, de
bevezetésre kerültek a relativ szolmizációs rendszerek is az abszolúttal szemben. Az 1925-ös tanterv
újítása, hogy a három felső osztályban engedi a gyermekkar szervezését, és ezekben az osztályokban
a heti egy óra kettőre növekszik.
Kodály és Bartók célja, hogy a népdalokat eljuttassák a hangversenykedvelő városi
közönséghez is, ezért zongorakíséretet írnak a gyűjtött népdalokhoz és kiadják Magyar Népdalok
címmel 1926-ban.
1923-ban mutatják be a Psalmus Hungaricust, amelyben gyerekkórus is énekel.
Az 1920-as évek elején Bartók és Kodály növendékeinek munkája nyomán megpezsdül a zenei élet, és
létrejön a „zenei ifjúság“ mozgalom.
Számos iskolán kívüli kezdeményezés is létrejön, Énekszó címmel ének-és zenepedagógiai folyóiratot
is létrehoznak.
A kórusmozgalom fellendülése igényli a hatékonyabb kottaolvasás kialakítását. Úgy gondolják, hogy a
leghatékonyabb az lenne, ha az iskolában kaphatnák meg amegfelelő képzést a gyerekek.

Kodály 1937-ban kiadja a BICINIA HUNGARICA c.gyűjteményét, amely hatalmas segítséget jelentett a
kottaolvasás tudományának elsajátításában. Angliában elemi fokon nélkülözhetetlennek tartják.
1938-ban jelent meg Kerényi Énekes ÁBÉCÉ-je. A kötet polgári iskolák számára készült, de csak
megjelenése után 13 évvel engedélyezték, hogy tankönyvvé nyilvánítsák.

1928-tól több helyen megszervezték a nyolcosztályos népiskolát. 7-8.osztályban heti egy óra volt az
énektanítás hetente.
1940-ben kiadták az Énekes ábécéhez a tanári vezérkönyvet, amely az énektanárok munkáját segítette.
1940-től vált kötelezővé a nyolcosztályos oktatás. A 41-es tanterv nem jelentett egységes tantervet,
külön állapított meg tananyagot a falusi és a városi iskolák számára. Osztott iskolákban 1-2.osztályban
1 óra, felsőbb osztályokban heti két óra volt az ének. Az iskolai énekkönyvek összefoglalják az addigi
népdalgyűjtő mozgalmak és zenepedagógiai törekvések eredményeit Kodály elképzelései, szelleme
szerint.
A dalok módszertanilag meghatározott sorrendben követik egymást. A betűkottás megnevezés segíti
a tanárt. (Iskolai Ének-gyűjtemény) A mai tankönyvvek kiinduló alapja ma is.
1943-ban jelenik meg Kodály 333 olvasógyakorlata is.

KODÁLY KONCEPCIÓ LÉNYEGE

1. A gyermek zenei anyanyelve a magyar népzene legyen, ha ezt elsajátította, akkor forduljon
idegen zenei anyaghoz.
2. Mindenki számára legkönnyebben hozzáférhető hangszerrel, az emberi hanggal, énekléssel
jussunk el a zenei nagyságokhoz, így tömegeket lehet azenéhez vezetni.
3. Csak a legértékesebb anyagot szabad tanítani, remekműveken keresztül vezessünk
remekművekhez.
4. A napi éneklés a napi torna mellett a gyermek testét, lelkét egyformán fejleszti.
5. Nagyon fontos a karéneklés, közös erőfezsítésből származó eredmény öröme fegyelmezett,
nemes embereket nevel.
6. A döntő zenei élményeket a gyermek kisgyermekkorban szerzi meg, 15 éves kor után már
kevésbé fogékony.
7. A relativ szolmizáció alkalmazása lehetővé teszi a gyors kottaolvasás kialakítását.
8. A kiinduló alap a pentatónia legyen.
9. Előbb énekelni tanuljon meg a gyerek, aztán vegyen hangszert a kezébe.
10. A jó zenész jellemzői: kiművelt hallás, kiművelt értelem, kiművelt szív, kiművelt kéz. Mind a
négynek egyensúlyban kell lennie.

2
Lényege:
- széleskörű legyen a zenei nevelés, minden közoktatási intézményben kapjon helyet
- lehető legfiatalabb korban el kell kezdeni
- a zenei nevelés az éneklésre épüljön
- tanítás anyaga kezdetben a népdal legyen, majd jussunk el műzenei művekhez
- zenei olvasás-írás segítségével mindenki váljon képessé az értéke szenei anyag
befogadására. Alapja a relativ szolmizáció. Ennek használatával történi a
hallásfejlesztés, a zenei rás-olvasás tanítása és a zenei ismeretek megalapozása.

GYAKORLATI MEGVALÓSÍTÁS
Sok mindent átvettünk a környező országokból.
A korabeli Szent János himnusz kezdő sorának szótagjai a szolmizáció hat hangjának a nevét adták ki.
Több országban eltűnt a szolmizáció és átadta helyét az ábécés neveknek.
A felfelé módosított hangok nevét i, a lefelé módosítottak nevét a magánhangzó követi.
(Curwen Tonic Sol-FA rendszer megteremtője)Kézjelek használata.

Weber_ a dó helyének megváltoztatása és a vonalak számának fokozatos bevezetése.

Chevé: számjelzéses módszer kialakítója. Dallam hangjainak megszámozása, hangözök gyakorlásánál,

ritmusok elnevezése
JAques_Dalcroze: ütemezés, tapsolás, kopogás, énekléssel kapcsolatos mozgásos feladatok.

3
 2. TÉTEL
Az éneklési készség fejlesztése, kezdő dalok, népdalcsokor

A zenei nevelés középpontjában az éneklés áll. Az éneklés természetes, ősi tevékenység, a kisgyermek
utánzási vágyon alapszik. Ez kezdetben a gyermekjátékokhoz, mondókákhoz kapcsolódik, ahol a zene
és a szöveg elválaszthatatlan egymástól. Az éneklési készség fejlődéséhez a sokszori ismétlés, gyakorlás
szükséges.
Az iskolába kerülő gyermek már rendelkezik bizonyos éneklési készséggel. Az óvodában elsajátította az
éneklés alapjait.

Óvodai nagycsoport követelményszintje:

- csoprtban, társaival együtt tisztán énekel
- önállóan választ dalt és énekel megfelelő magasságban, tempóban, érthető
szövegkiejtéssel
- önállóan tud dallammotívumokat visszaénekelni
- gyakori a spontán éneklés, dallam és szöveg improvizációval
- hangterjedelem c‘-c‘‘

Feladatunk az iskolában:
1. Helyes légzés elsajátítása
2. Helyes testtartás és fejtartás kialakítása, lazítás
3. Hangképzés, hangzóformálás
4. Hangterjdelem bővítése
5. Hangadás, közös éneklés minőségi követelményei
6. Törekvés a tiszta intonáció elérésére

LÉGZÉS
A tüdő feladata a légzés lebonyolítása. Első szakasz a belégzés, amely során a levegőből oxigént
veszünk fel, amellyel ellátjuk a vért és a szöveteket, majd az oxigén kicserélődik szén-dioxidra és a
második szakaszban a szén-dioxid visszajut a légkörbe.
A hangadás a második szakaszra, a kilégzésre épül.
A tüdő izmok segítségével táguló és szűkülő mozgást végez.
Nem használható légzés az éneklés szempontjából:
- Váll vagy kulcscsont légzés. Belégzés alatt a váll megemelkedik, a rekszizmot nem
használjuk, így a tüdő nem tud teljesen megtelni és kialakul a kapkodó légzés.
- Felsőmellkasi vagy bordalégzés:
Mellkas előre domborodik, rekeszizom nem dolgozik

Éneklés szempontjából a helyes légzés: REKESZ vagy MÉLYLÉGZÉS

A rekeszizom a mellüreget választja el a hasüregtől. Kupola formájú és kúpja amellkas felé néz.
Belégzéskor arekeszizom összehúzódik, a kupilaforma lelapul, a tüdő kitágul és a szívó hatás hatására
megtelik levegővel, a mellkas kitágul. Közben a rekeszizom nyomást gyakorol a has lágy részeire és
hogy kitérjenek a nyomás elől, az övrész és a csípő körkörösen kitágul. Kilégzéskor a rekeszizom
visszahúzódik, a tüdő nyugalmi helyzetbe kerül, az övrész karcsúsodik.
A csecsemő még így lélegzik, de felnőttkorban már többnyire nem ezt használjuk.

Légző gyakorlatok:
Mindig állva végezzük, nyitott ablaknál.
belégzés orron keresztül, majd kilégzés sz hang kíséretében

4
Tanár feladata:
HElyes tasttartás bemutatása.
A zenei anyag formálása alakítja a levegőbevitelt.

TESTTARTÁS, FEJTARTÁS
A helyes testtartás segíti a légzést. A gyerekek lazán, de éneklésre készen helyezkedjenek el. Különösen
akkor kell figyelni, ha kottából, könyvből énekelnek.
A fejtartás legyen laza, természetes, kissé előredöntött, ami segíti a rezonanciát.
Helytelen tartás:
Túlzott szájmozgás, merev, ferde test illetve fejtartás, torzult arckifejezés. Ezeket azonnal javítani kell.

GYERMEKHANG KÉPZÉSE
A hangszépítés folyamatos feladat. Szükséges a megfelelő minta adása, és egy belső elképzelés, hogy
milyennek kell lenni a hangnak, és össze kell tudni hasonlítani a hangzott énekkel.
Fontos a folyamatos javítás is.
HAsznos az óra eleji 4-5 perces önálló hangképzés.
1-2.osztályban nem ajánlott a skálázás, 3-tól érdemes vele próbálkozni.
A beéneklés célja:
- hangadószerv bemelegítése
- hangulatteremtés
- hangszín kialakítása
- hangzóejtés kialakítása
A hangképző gyakorlatnál fontos figyelembe venni a szöveg ritmusát, a hangzókapcsolatokat, a
hangközöket. A gyakorlatokat énekelhetjük zárt szájjal, vokálisan, szöveggel. Terjedelme könnyen
memorizálható motívum legyen.

Az énektechnika alapvető szabályai:

- a szájüregben a nyelv helye megváltozik, a lágyszájpad nyitott
- az áll puha ejtése segíti a folyamatot
- a nyelvgyök hátrahúzása erőltetett torokhangot eredményez
- úgy kell formálni a szavakat, mintha beszélnénk, a szöveg legyen érthető
- dynamika kialakítása

HANGTERJEDELEM BŐVÍTÉSE
Minden év elején érdemes felmérni az osztály hangfekvését. Ezt különböző hangmagasságon történő
énekléssel lehet megnézni.
Első és másodikban óvatosan kell bánni a hangterjedelem bővítésével, ilyenkor feladat a morgós
gyerekek szintre emelése.
Egy tonalitásból énekeltessünk, csak fokozatosan félhangonként emeljünk, ha az előző tonalitás
rögződött.
Magasabb osztályokban figyelni kell arra, hogy ne koptassuk a gyerekek hangját a középfekvésben való
állandó énekléssel. Kényelmesebb a felnőttnek a mélyebb hangok éneklése, de nem kényszerítsük erre
a gyerekeket. Figyelembe kell venni a gyerekek adottságait.

KÖZÖS ÉNEKLÉS
A dalok egyöntetű kezdése már az első osztályban is követelmény. Az óvodában az óvónő kezdi és
becsatlakoznak a gyerekek. Az iskolában a tanító megadja a kezdőhangot, és azt kell a gyerekeknek
átvenni és az éneket egyedül elkezdeni. Ez persze nem megy egyik pillanatról a másikra, gyakorlást
igényel, van hogy nem sikerül tisztán átvenni, iylenkor meg kell állni, ki kell tisztítani.

5
HAngadás mellett a tempó megadása is szükséges, ami történhet szavakkal vagy mozdulatokkal. Ez
alatt történik a levegővétel. A tanár a kezdés pillanatában ne énekeljen együtt a gyerekekkel, mert
saját hangjától nem hallja őket, valamint így tudja őket az önálló éneklésre szoktatni.

INTONÁCIÓ
Az ének indítás a kívánt hangnemben és hangmagasságon, valamint a hangmagasság megtartása az
éneklés folyamatában. Az éneklésben a hangokat egymáshoz viszonyítva szólaltatjuk meg. Éneklés
során figyelni kell a hangok tisztaságára. A hibákat lehetőleg azonnal javítani kell. Meg kell mutatni a
helyes emgoldást. Sokat segít ha térben is szemléltetjük a hangokat. Fontos a záróhang ellenőrzése is

GYENGE HALLÁSÚ GYERMEK, MORGÓS ÉNEKLÉS

A botfülű és dörmögő gyerekek nem tudják tisztán elénekelni a hangokat. Elvileg mindenkit meg lehet
tanítani egy bizonyos szintű tiszta éneklésre.
1. hangadóizomzat beidegzési zavarai
nem kapot zenei élményt iskola előtt. Nem érzi akülönbséget a beszéd és az ének között.

2. Helytelen hangelképzelés
Sokszor nem tudja, hogy rosszul énekel. Csoportban nincs gond, de ha egyedül marad nem
tudja irányítani a hangját. Ültessük jól éneklők közé.

3. Gátlásos gyerekek
Félnek az énekléstől, kapkodó a levegővételük. Fontos a biztonságérzet növelése,
mozgáskoordináció, ne erőltessük rá a mi kezdőhangunkat. NE hangokat, hanem
dallamfordulatokat javítsunk.

4. Tonalitás megtartásának hiánya

Nem tudja a tonalitást végig megtartani. Segít a közös éneklés.

5. Regiszterváltás
Egy bizonyos hangterjedelemben erősen énekelnek, magasabb hangoknál hamisak. (halkan kell
énekeltetni)

6. Muzikalitás és az ének kapcsolatának hiánya

A muzikalitás nem mindig jár együtt a jó énekléssel. A hallás és a hangképzés kapcsolatában van
zavar. Közös éneklés segíthet. Minden apró eredmény dicséretet érdemel.

MUTÁLÁS
Serdülőkor idején lezajló változás. A gyerekhangok felnőtthanggá válnak. A lányok mutálása szinte
észrevétlenül zajlik.
A fiúknál 12 évese kezdődhet, de legkésőbb 7-8.osztályban már minden fiú mutál. A mutálók
hangterjedelme kicsi. Nem szabad erőltetni a hangerőt és a hangmagasságot. OTT énekeljen, ahol neki
a legkényelmesebb. Kerüljük az egyéni énekeltetést.

KEZDŐ DALOK, NÉPDALCSOKOR

Az énekóra mindig közös énekléssel induljon.
A közös éneklés célja az órai hangulat megalapozása, az előző órákon tanult dalok rögzítése, a
hangképző szervek bemelegítése. Érdekesebbé tehetjük a feladatot, ha a dalokat felismertetjük.

6
FElismertetés módjai:
- utalás a dal tartalmára, szövegére (szóval, képpel, tárggyal)
- gyűjtő személye, gyűjtés földrajzi helye is meghatározó lehet.
- Kezdő vagy zárómotívum, sor dallamának vokális éneklése
- Ugyanez hangszeresen
- Dalritmus alapján
- Néma kézjel
- Betűkotta, hanglépcső (néma éneklés)

Az érdeklődés felkeltése mellett fejleszti a képességeket és a készségeket is. Az időtartam maximum

1-2 perc legyen.
A kezdő dalokat össze is fűzhetjük.
Összefűzni csak népdalokat lehet. Legpraktikusabb három dalt összefűzni. A felhasznált dalok
legyenek kapcsolatban az óra anyagával.
1. tartalmi kapcsolat
2. formai kapcsolat
3. didaktikai kapcsolat

Tanár feladatai:
a. dalcsokor megtervezése
o fűzhetők legyenek
o kezdőhangnál figyelembe kell venni az osztály hangterjedelmét

b. a dalcsokor énekeltetése
o a táblán szerepel a sorrend, a versszakok száma (előre ki kell próbálni)
o kezdés, befejezés legyen egyöntetű
o dalok között legyen egy kis szünet
o tanár ne énekeljen
o kézzel segítse a közös éneklést, irányítson
o friss legyen a repertoár (ne régi dalok)

A gyerekekkel is összeállíttathatunk népdalcsokrot.

7
 3.TÉTEL
HALLÁS UTÁNI DALTANÍTÁS

A hallás utáni daltanítás központi helyet foglal el a gyerekek zenei nevelésében.

Amikor az iskolába kerülnek, még nem ismerik a zenei fogalmakat. Az ének és a mozgás
elválaszthatatlanul összekapcsolódik és egy egységet képez a tartalommal, a szöveggel együtt. A
dalok, a zenés játékok képezik az átmenetet az óvoda és az iskola között.

A hallás utáni daltanítás utánzáson alapul. Ilyenkor a daloknak még csak bizonyos tulajdonságait
tudatosítjuk. A játék-dalokat a játékkal együtt, játék közben tanítjuk. Lényege a sok ismétlés. Ilyenkor
a bevésés mechanikus.

A hallás utáni daltanítás a daltanulás legősibb formája, végig jelen van az iskolai énekoktatásban.
Előnye:
- Az érzelmi hatás közvetlen módon nyilvánul meg
- Fejleszti a zenei memóriát és a zenei hallást
Hátránya:
- a sok ismétlés mechanikussá teheti a tanulást
- nem kíván tudatos zenei tevékenységet

A hallás utáni daltanítás többféle módon történhet. A tanár dönt annak függvényében, mit akar
megtanítani. Fontos azonban a megtanítandó anyag biztos ismerete, elemzése és tekintettel kell lenni
az osztály képességeire is.

Formái:
1. globális
2. analizáló-szintetizáló

Daltanítás folyamata
1. HAngulati előkészítés, motiváció:
Fel kell kelteni a gyerekek érdeklődését.
 tartalmi megközelítés
 kapcsolat az óra elején énekelt dalokkal
 zenehallgatás, szemléltetés
A motiváció ne legyen erőltetett és hosszú.

2. BEmutató éneklés
 zeneileg pontos előadás, tiszta intonáció, jól érthető szövegkiejtés
 gyerekek hangterjedelmének megfelelő hangfekvés
 kezdőhang megtervezése
 hiteles előadásmód—alkalmazkodva a dal szövegéhez, mondanivalójához, zenei
anyagához
 minden versszak eléneklése (kotta nélkül)

3. Spontán megnyilatkozások, első hatás felmérése

A bemutatás előtt nem adunk megfigyelési szempontot, hogy ne befolyásoljuk a
gyerekeket.
A bemutatást követik a spontán észrevételek.

8
4. Szöveg értelmezése
Célja a népköltészet szépségének bemutatása, a szövegben található szimbólumok
megbeszélése, tájjellegű, régies kifejezések magyarázata.
A megbeszélés lehetőséget ad arra is, hogy a dal többször is elhangozzon, így hamar
ismerőssé válik és tudat alatt rögzül.

5. DAltanítás folyamata
Kétféle módszerben történik.

6. Zenei elemzés
Mindkét módszerben fontos az elemzések végzése. Célja a tanulás megkönnyítése, a zenei
anyag megismerése.
Az elemzés irányulhat:-
 formára
 dallamvonalra
 azonosságra és különbözőségre
 szerkezeti jellegzetességekre
 jellegzetes táncritmusra
 egyéb zenei jelenségekre, ami segítheti a gyors tanulást.

Elkerülendő hibák:
- a dal agyonelemzése
- olyan jelenségek megbeszélése, amire a gyerek csak utószolmizálás után
képes
- tanítás folyamatának gyakori megszakítása, hosszú magyarázat

7. A dal megformálása, kidolgozása

A globális rendszerben akkor lehet megformálni, amikor a gyerekek kevés tanári
segítséggel vagy akár önállóan is el tudják énekelni a dalt.
Az analizáló rendszerben ez részletekben történik.

a. Törekedni kell a tiszta intonációra az egész folyamatban.

JAvítás a tanár segítségével történik, tanári bemutatással. Mindezt segíti a kézzel rajzolt
dallamvonal.
Daltanítás közben nem lehet állandóan hangot adni, legyen a tanárnak stabil a tonalitás
érzéke.
Tudatosítani kell a gyerekekben a problémás részeket.

b. Érthető szövegmondás elérése (artikuláció)

Fontos a helyes hangzóformálás.
Gyakori hiba lehet:
 lanyha vagy alig hallható mássalhangzóejtés
 szóvégi mássalhangzók elnyelése
 szóvégi mássalhangzó és szókezdő magánhangzó összevonása

c. Frazeálás
A zenei egységek és a szöveg kívánta formálás a hangsúlyrend és a levegővétel
segítségével. A levegővétel problémát okozhat a gyenge ritmus-zárlatoknál, a
szinkópával záró dallamsoroknál.

9
 8. ZEnei élmény újraalkotása
Mire a gyerekek eljutnak oda, hogy önállóan is el tudják énekelni a dalt, többnyire
elfáradnak. Ilyenkor hasznos lehet a tanár újabb bemutató éneklése, melynek célja a
szintetizálás, az eredeti tempó, egy minta adása.
 Tempó: gyors dal esetében a daltanítás lassabban történjen, majd fokozatosan
közelítjük meg az eredeti tempót. PArlandónál nem lehet lassítani, mert a szöveg
határozza meg a tempót.
 Dinamika: A népdal éneklésénél nem beszélünk dinamikáról, természetes,
egészséges hangon kell énekelni.
Végül a tanulók önállóan éneklik a dalt.

9. ZEnei élmény elmélyítése

A megszerzett ismeret megerősítése, alkalmazása.
- gyerektánc: táncdallam tanításánál. Figyelni kell a hitelességre, nem
mindegy milyen dalhoz milyen lépést tanítunk
- hangszerkíséret: műzenei feldolgozás, népihangszeres muzsika
- zenehallgatás: a dal feldolgozása vagy hasonló jellegű zene

Itt már az óra záró részénél tartunk. Fontos, hogy maradjon idő az élményszerű befejezésre.

GLOBÁLIS DALTANÍTÁS

A dalt egyben, tagolás nélkül tanítjuk.

1.A tanár énekli szöveggel, mutatja a dallamjárást és agyerekek vele együtt dúdolnak.
2.Majd ugyanez, csak halkan éneklik szöveggel.
3.A tanár halkabban énekel, nehezebb részeknél mutatja a dallamjárást és a gyerekek
bátrabban énekelnek.
4.A tanár nem énekel, de segít a dallamjárás mutatásával, a gyerekek határozottan
énekelnek.
5.A tanár nem énekel, kézzel irányít és a gyerekek önállóan énekelnek.

A dal nehézségi fokától függően egyes mozzanatok kihagyhatók, vagy ismételhetők.

ANALIZÁLÓ-SZINTETIZÁLÓ MÓDSZER

A bonyolultabb dallamú, hosszabb szövegű dalokat részekre bontjuk. Vgyázni kell arra, hogy
egységeket ne bontsunk meg, és ne legyen hosszabb a rész, mint amennyit a gyerekek zenei memóriája
elbír.
1. A kiválasztott részt a tanár bemutatja, a gyerekek visszhangozzák. Hibás részeket javítani kell, és
utána megismételni, hogy a jó megoldás rögzüljön.
2. Részek összekapcsolása
3. Szintézis: A részenként megtanult dal eléneklése teljes egészében.

10
A két módszer különbsége:
a. globális módszernél a gyerekek és a tanár együtt énekelnek, a hibajavítást csak akkor lehet
elkezdeni, ha atanár elhallgat.
Analizáló tanításnál vagy a tanár vagy a diák énekel, így a hiba azonnal javítható
b. A zenei kidolgozás a globális módszernél az önálló éneklés stádiumában történik. Addig a
tanulás és a memorizálás zajlk. A sok ismétlés miatt a dal veszít az érdekességéből a gyerekek is
elfáradnak
Az analizáló módszernél a zenei formálás részenként történik. Mire a szintetizáláshoz érnek,
készen van a dal.
c. A részekre bontás módszere nagyobb önállóságot, fejlettebb zenei hallást és memóriát kíván.

A HIBAJAVÍTÁS MÓDSZERE
A jelentkező hibákat azonnal javítani kell. A felkészülés során előre át kell gondolni, hogy hol lehetnek
majd hibák, ezekre fokozottabban kell figyelni.
1. DAllamhiba javítása
A hibát általában a proaktív és a retroaktív gátlás jelentkezése okozhatja.
Proaktív: a jól begyakorolt motívum erősen működik és befolyásolja a hozzá
hasonló dallamrészleteket.
Retroaktív gátlás: az utóbb énekelt motívum regenerálja az előzőt.

JAvítása:
- hibás részt megnevezzük szöveggel
- megnevezzük a hiba okát (összehasonlítást végzünk)
- tanári bemutatással kiemeljük, elénekeljük a jó megoldást
- vizuálisan is segítünk
- jó megoldás rögzítése
- kijavított részletet visszahelyezzük a dal adott részletébe
- az egész dalt helyesen elénekeljük

2. Ritmushibák
Ömagukban nem fordulnak elő. Ha valahol pontatlan a ritmus, azt valószínűleg a dallam
hibája, bizonytalansága okozza. Gyakori a hiba a pontozott ritmusoknál

3. Intonációs hibák

Sokat segíthetünk a hiba kiküszöbölésében, ha az ominózus rész előre jelezzük.

A játékos daloknál előfordulhat, hogy többféleképpen ismerik a gyerekek, ne erőltessük
a tankönyvi változatot, ha az óvodában ők másképpen tanulták.

11
 4.TÉTEL
DALTANÍTÁS JELRENDSZERRŐL

A jelrendszerről történő daltanítás célja, hogy a tanulók önállóan, a tanár irányító segítségével meg
tudják szólaltatni az általuk még nem ismert szöveges dallamot. Nem elég ha csak ismeri a jeleket,
hanem meg is kell tudni szólaltatni azokat. A gyakorlat szerzésben segíthet az olvasógyakorlatok
éneklése.

Formái:
- daltanítás kézjelről
- betűjelről
- hangjegyről

DALTANÍTÁS KÉZJELRŐL
A jelről történő daltanítás legkönnyebb formáj a kézjelről történő. Hátránya az, hogy nem ad
lehetőséget egyszerre az egész dal áttekintésére. A tanulók csak néhány pillanatig látják a jeleket és
memorizálniuk kell a jelek egymásutánját. Segítség lehet számukra, ha ők maguk is mutatják a jeleket.
Mivel nehéz a memorizálás, a legcélszerűbb, ha csak rövid gyerekdalokat tanítunk ezzel a módszerrel.

A tanítás menete:
- a dal szövege letakarva fel van írva a táblára
- a tanár megadja a hangot, majd néma kézjelezéssel mutatja az első motívumot
- A tanulók kézjelezve visszaéneklik, miközben a tanár mutatja a dallamrajzot
- Az énekelt motívum javítása, memorizálása
- A következő dallamrész tanítása ugyanígy történik
- A két részlet összekapcsolása, memorizálása
- A dal végén összefoglalás, megformálás, hibajavítás, memorizálás
- A dal éneklése vokálissal, már csak dallamrajz segítségével
- Szöveg felfedése, éneklés szöveggel
- Tanári bemutatás, tartalmi megbeszélés
- A dal megformálása, hibátlan előadás

A tanár a kézjeleket tükörképben, tehát a bal kezével mutatja. A tempó az eredetinél lassabb, majd
miután elhagyjuk a kézjeleket, visszatérhetünk az eredeti tempóra.
A szerkezet megbeszélése, az azonosságok megfigyeltetése, a dallammozgás megfigyeltetése segítik a
memorizálást. HA kézjellel tanult dalt a következő órán betűjellel is látják a gyerekek, akkor az segíti a
memorizálást.
A kézjeles daltanítást elsősorban alsó tagozatban alkalmazzuk, felsőben csak egy-egy dalrészletnél.

DALTANÍTÁS BETŰJELRŐL ÉS HANGJEGYRŐL

1. Előkészítés
Az előkészítés kétirányú: - vizuális, -zenei

- Először elénekeljük a jellegzetesebb dallamfordulatokat, majd ezután következnek a nehezebb,

szokatlanabb fordulatok. Mindig abban a tonalitásban hangoztassuk, amelyikben énekelni fogjuk.
Mindent pontosan meg kell előre tervezni, ügyelni kell a hangzás tisztaságára, a hibajavításnak
folyamatosnak kell lennie.
- Az előkészítő gyakorlatokat olyan módszerrel végeztessük, amilyennel a dalt majd kifejezzük. Tehát ha
betűkottás daltanítást tervezünk, akkor érdemes hangoszlopról, betűtábláról dolgozni. HA pedig

12
 hangjegyes formát akarunk majd tanítani, akkor énekeltethetünk repülőkottáról. Így az előkészítés
vizuálisan is történik.

2. Táblakép
A dallamot írjuk fel óra előtt a táblára az adott jel-típussal.
BEtűkotta esetén a jelek fölött legyen ott a ritmus is! Szükség van ütemmutatóra és
ütemvonalakra is.
A szöveget a dallam alá írjuk, ezt először takarjuk le. LEhet használni a könyvet is, de
egységesebb a munka, ha a táblán dolgozunk, így könnyebb irányítani.

3. Tájékozódás, néma éneklés

Először a tanulók átnézik magukban a dallamot, megbeszéljük, hogy mi a kezdőhang, kottajelnél
a dó helyét és megnézzük a ritmusbeli érdekességeket.
A tanár megadja a hangot, üti amérőt, és a belső hallás segítségével némán végigéneklik a
dallamot. A záróhangot meg kell szólaltatniuk. Ha a záróhang nem tiszta, a tanárnak ki kell
javítani. Sikertelenség esetén újabb néma éneklésre kerül sor.

4. Dallam reprodukálása, a tanulás folyamata

Jöhet a hangos éneklés. Megfelelő előkészítés után a gyerekek általában kisebb hibákkal végig
tudják énekelni a megtanulandó dalt. HA közben hibát észlelünk, ne állítsuk meg, majd utána
javítjuk.
A dal nehézségei döntik el, hogy milyen sorrendben és milyen intenzitással gyakorroltatjuk a
részeket.
Az első éneklés után érdemes megbeszélni a dal szerkezetét, hangsorát, az azonosságokat,
különbözőségeket.

5. Hibajavítás
Az intonációs hibákat javítjuk. Hanghibánál kiemeljük a hibás részeket, megnevezzük a hibát.
MAjd visszahelyezzük a kiemelt dallamrészt a motívumba és rögzítjük.
Ritmushiba javításánál használjunk mérőt és mutassuk meg a pontos megoldást.

6. Zenei kidolgozás
Gyakorlásnál lassabb legyen a tempó, majd fokozatosan emelhetjük a tempót, míg el nem érjük
a kívánt sebességet.
Hibátlan megszólaltatás után következhet a vokalizálás. HA újra előjönnek a hibák, akkor
térjünk vissza a szolmizációhoz.
Végül fedjük fel a szöveget, és önállóan el tudják énekelni a dalt szöveggel.

7. Tanári bemutatás, szövegelemzés, a dal megformálása

Az első szöveges éneklés nem lesz tökéletes. Szükséges a tanári bemutatás.

A jelrendszerről történő tanítás során a tanuló kottakép alapján önállóan jut el a dal megismeréséig, és
utána kapja meg a tanári mintát. Ez a módszer magas készségszintet feltételez és viszonylag hosszabb
időt igényel. Szükséges a körültekintő felkészülés, a várható hibák és nehézségek átgondolása, a
tanítandó dal alapos ismerete.

KOMBINÁLT DALTANÍTÁS
A jelrendszerről és hallás utáni daltanítás kombinációja. A kiindulópont a tanítandó dallam szerkezete,
struktúrája. A részleteket logikailag összerakjuk. A tanulók számára élvezetes mód, megértik a zenei
kapcsolatokat. A tanár feladata a sorrendiség és az eljárás megtervezése, a folyamat átláthatóságára.

13
 5.Tétel
Az óvodai zenei nevelés és az óvoda előkészítő szerepe

KÉpességnek nevezzük azokat a személyiségbe beépülő sajátosságokat, amelyek lehetővé teszik egy
tevékenység sikeres elvégzését. A zenei képességek biztosítják a zenei tevékenységek sikeres
végrehajtását. A zenei képességek a zenei tevékenységek végrehajtása során erősödnek.

Muzikalitás:
Olyan zenei felfogó képesség, amely kifinomult hallást feltételez. Ide tartozik a zenei megértő és az
újraalkotó képesség. Minél többet hall az ember a zenéből, annál muzikálisabb. Fokozatosan fejlődik
ki a zenei ízlés, az igény az igényes zene iránt.
A muzikalitás veleszületett, de lehet a tanulás eredménye is.
A kiváló zenei hallás önmagában nem elegendő ahhoz, hogy valakiből jó zenész legyen.
Zenei képesség kategóriái:
- zenei érzékelés
- zenei hallási emlékképek
- összetett zenei észlelések
- zeneértő és élvező képesség

ZENEI ÉRZÉKELÉS
A hangérzet legegyszerűbb formája, amikor egy hangot érzékelünk. Érzékeljük a hangmagasságot, a
hangszínt, a hangerőt.
A zenei érzékelés bonyolultabb formája, amikor a hangokat egymáshoz való viszonyukban
érzékeljük.
A zene megismerésében a legnagyobb szerepe a hallási érzeteknek van. A zene megszólaltatása
azonban együtt jár bizonyos látási és mozgási érzetekkel is. (kottakép, izomműködés) Szerves
kapcsolat keletkezik a külső és belső tevékenységek között, ha a hallott zenét kottaképben ‚látjuk‘, vagy
a kottát megszólaltatás nélkül ‚halljuk‘.

ZENEI HALLÁSI EMLÉKKÉPEK

Az észlelés nyomán általánosított zenei emlékképek alkotják a belső hallást.
A belső hallás az a képesség, amelynek birtokában az ember képes bizonyos zenei jelenségeket külső
tevékenység nélkül felidézni. A belső hallás magasrendű tevékenység.
Az emlékezés pedig a korábbi érzékelés, észlelés felidézése. Ez lehet önkéntelen vagy szándékos. A
tanításban a tudatos formát alkalmazzuk. A frissen szerzett emlékkép múlandó, gondoskodni kell a
tartós bevésésről , amit a gyakori ismétlés segít elő. A tudatos emlékezésen kívül szükség van még
mechanikus emlékezésre is, ami a felidézés automatizált foka.
Az új ismeretszerzés előtt fel kell idézni azokat az ismereteket, amelyek kapcsolatban állhatnak az új
ismerettel. A tudatosítás után következik a gyakorlás, és az új ismeretet hozzá kell kapcsolni a
régihez. Ez az ismeret elsődleges rögzítése.

ÖSSZETETT ZENEI ÉSZLELÉSEK

A szintetizáló képesség folytán a zenét összefüggő kombinációkban észleljük. A figyelem is képesség
kérdése, gyakorlat útján fejleszthető. Időtartama függ a tanulók életkorától. Összetett észlelésben
jelentős szerep jut a hallási és mozgási mozzanatok kapcsolatainak.
A zenei észlelés két fontos összetevője a dallamhallás és a ritmusérzék.
A dallamhallás alapja a hangnemérzék, amely alapján meg tudjuk különböztetni a dallam egyes
hangjainak a funkcióit, a tonalitáshoz való tartozásukat.
A ritmusérzék pedig a hangok időbeli rendjének csoportokra való tagolása, amelyek a hangsúlyok
köré rendeződnek.

14
ZENEI KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE
A jelenlegi iskolarendszerben a zenei képességek fejlesztésének a színtere az óvoda. Az iskolába
kerülő gyerekek már rendelkeznek zenei élmény anyaggal. Az alsós pedagógusnak építenie kell az
óvodai anyagra.
Az óvodai ének-zenei nevelés anyagát hazánkban Forrai Katalin dolgozta ki. A képességfejlesztés másik
területe a kis előképző a zeneiskolákban. Az iskolai énektanítás szempontjából szükséges megismerni a
nagycsoportos tananyagot, mert erre kell majd építeni.

Éneklési készség Hangterjedelem 3-6 hang

Abszolút magasság C‘ és D‘‘
Csoportosan és egyénileg,
önálló indulással, tisztán, helyes
kezdőmagasságban és
tempóban. Dallam és
ritmusmotívumok
visszaéneklése.
DAlanyag 30 (kis és középső csoport 20,
28)
Hallásfejlesztés MAgas-mély reláció 3 fokozatban, térben mutatják
(oktáv, kvint, terc)
DAllamfelismerés Dallamfelismerés kezdő vagy
belső motívumról
Dallambújtatás Dallambújtatás rövidebb és
hosszabb egységekkel
Motívum visszhang Motívum visszaéneklése
csoportosan és egyénileg
Hangszínek megfigyeltetése Zörej és zenei hangok, egymás
hangjának felismerése
Zenehallgatás Hosszabb énekelt vagy
hangszeren előadott dal
figyelmes hallgatása
Ritmusérzék fejlesztése Egyenletes lüktetés Egyenletes lüktetés és dalritmus
Ritmus különbsége, kapcsolata,
dalritmus kiemelése,
dallamfelismerés ritmusról.
Gyors-lassú Gyors és lassú különbsége,
gyakorlatban önállóan is.
Kettes lüktetés Dalok kettes lüktetésének
kiemelése tapssal, járással
Ritmus visszhang Ritmusmotívumok
visszatapsolása
Mozgás, térforma Esztétikus, együtemű mozgás,
változatos térforma, játékos
táncmozdulatok
Ütőhangszerek Dob, fémháromszög, cintányér
egyéni használata

15
 ÓVODAI KÉPESÉGFEJLESZTÉS

RITMUSÉRZÉK FEJLESZTÉSE
1. Egyenletes lüktetés
Az egyenletes lüktetés a mondókák, dalok szabályosan ismétlődő súlya. Ez a játékokban a negyed
lüktetésnek felel meg. A lüktetést éneklés közben játékos mozgással erősítjük meg. Az egyenletes
járás, a körjátékok fejlesztik a metrumérzéket.

2.Mondókák, dalok ritmusa

A dalritmus kiemelése történhet akusztikusan (taps, kopogás), vizuálisan (karlendítés), érezhetően
(ujjmozgatás, testérintés), valamivel lassabb tempóban, hogy könnyebben követhető legyen. A
szüneteket ezektől eltérő módon kell jelölni.
DAlfelismerés ritmusról: A gyerek emlékezetében a ritmus, a dallam, a szöveg egy egységet alkot.
Felismerés után a dal eléneklése következik a ritmus hangos kiemelésével.

3.Az egyenletes lüktetés és ritmus összekapcsolása

Kiscsoportban az egyenletes lüktetés gyakorlása, középsőben a ritmus érzékeltetése,
nagycsoportban a kettő megkülönböztetése és összekapcsolása történik.

o két csoport felváltva énekel, egyik az egyenletes lüktetést, másik a dal ritmusát emeli ki
o a két csoport különböző mozgással, de együtt énekli a dalt, és egyszerre szólaltatja meg
az egyenletes lüktetést és a dalritmust
o egy gyerek önállóan énekel és vagy a ritmust vagy a lüktetést emeli ki
o két gyerek együtt énekel, külön-külön szólaltatják meg a lüktetést és a ritmust
o egy csoport hangoztatja az egyenletes lüktetést(lábbal) közben tapsolják a ritmust
o egy gyerek körben jár és közben a ritmust dobolja, tapsolja
Ez nem követelmény.

4.Ritmus-visszhang játék (formaérzék fejlesztése)

Motívumegységek megéreztetése: motívumok éneklése felváltva (óvónő-gyerekek)
Visszhang-játék: óvónő által tapsolt ritmusmotívum visszatapsolása

A motívumokat egymás után, folyamatosan kell hangoztatni. Nagycsoportban a gyerekek is

kitalálhatnak motívumokat, előtapsolhatnak a többieknek.

5.Mozgáskultúra, gyermektánc
Az óvodáskorú gyerekek legfőbb tevékenysége a játék. Az óvodai játékok egy része népi
hagyományokra épül, más részük közös kitalálás.
Körjáték, páros fogás, guggolás, taps, kifordulás ami az óvodáskori gyerektánc része.
A gyerekkor tánca a serdülőkor páros táncáig tart.

16
HALLÁSFEJLESZTÉS
Az óvodai hallásfejlesztés alapja az aktív éneklés. A tiszta énekléshez fejlett hallásra van szükség.

1.A magyas és mély hang érzékelése

Lényege a hangmagasság és a térérzékelés összekapcsolása.
a. magas és mély beszéd vagy mondóka érzékelése történhet járás közben, vagy a testhelyzet
változtatása közben.
b. Magasabb és mélyebb hangok bemutatása énekléssel, hangszerrel. A gyerekek kézzel követik a
hangok váltakozását. Minél kisebb a távolság, annál nehezebb érzékeltetni.

2.Belső hallás fejlesztése

a. dallamfelismerés kezdő vagy belső motívumról
A gyerek egy jól ismert dalnak csak a szöveg nélküli dallamát hallja. Meg kell találnia a szöveget,
a dalt abból a részletből

b. dallambújtatás
egy jól ismert dalt közösen kezdenek énekelni, egy adott jelre magukban folytatják, majd jelre
hangosan énekelnek. Az egyenletes lüktetést mozgással érzékelik.

c.Dallammotívumok éneklése nehézségi sorrendben:

- ismert dal éneklése motívumonként (óvónő majd gyerekek)
- ismert dal motívumai visszhangszerűen ismételve
- ismert dalból vett dallammotívumok éneklése új szöveggel visszhangszerűen
- ismert szövegek új dallamra illesztése
- kitalált motívum előéneklése és viszaéneklése csoportosan majd egyénileg
- dallamvisszhang
- kérdés-felelet kitalált dallammal és szöveggel (óvónő-egy gyerek)
- kérdés-felelet egy gyerek kérdez, egy gyerek válaszol
- ismert mondókára egy dallammotívum ráillesztése csoportosan
- ismert mondókára egy gyermek improvizál dallamot

3.Zörejek és zenei hangok, egymás hangjának felismerése

A zörej, a zenei hang, emberi beszédhang különbségeinek megfigyeltetése a hangszínhallás
fejlesztésének eszköze.
- tárgy bemutatása, megszólaltatása, megnevezése (óvónő)
- ugyanez a gyerekek által
- tárgy megszólaltatása úgy, hogy a gyerekek nem látják, csak hallják

17
 6.TÉTEL
FElkészülés az énekórára
A tervezés feladatai (NAT, kerettanterv, pedagógiai program, tanmenet
NAT
- a demokrácia értékei hatják át
- tartalmazza az általános műveltés alapjait, amelyet el kell sajátítani az iskolákban
- nemzeti, a közös nemzeti értéket szolgálja
- az európai és humanista értékrendre összpontosít
- hangsúlyozza az egyén, az állam, a társadalom felelősségét
- más népek hagyományainak megismerésére, megbecsülésére nevel

Egységes, alapvető követelmények

- nem tantárgyakat, hanem műveltséi területeket határoz meg
- az iskolák tantárgyi rendszerét a helyi tantervek határozzák meg.
- A meghatározott képzési szakaszok a következők:
Kezdő szakasz: 1-4 évfolyam
Alapozó szakasz: 5-6 évfolyam
Fejlesztő szakasz: 7-8. Évfolyam
Általános műveltséget megszilárdító szakasz: 9-12.évfolyam
Általános műveltséget elmélyítő, pályaválasztási szakasz: 11-12.évfolyam
- kezeli a tantervi változatok, tankönyvek, taneszközök készítését, a pedagógiai
programok, helyi tantervek kidolgozását.

Magyar nyelv és irodalom

Idegen nyelv
Matematika
Ember és társadalom
Ember és természet
Földünk – környezetünk
Művészetek
Informatika
Életvitel és gyakorlat
Testnevelés és sport

Kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Ezekre van szüksége mindenkinek a

személye sboldoguláshoz és fejlődéshez, a társadalmi beilleszkedéshez, a munkához.
A művészetek műveltségi terület célja az értékközvetítés és az értékmegőrzés, hogy befogadásra és
alkotásra késztessenek. Segíti a teljes emberré válást, a közösségformálást, az önkifejezés és az örömöt
jelentő alkotás lehetőségét.
Részterületei: ének-zene, drama és tánc, vizuális kultúra, mozgóképkultúra és médiaismeret
A nevelésben egymás hatását erősítik, hozzájárulnak a különböző képességek fejlesztéséhez, a
harmonikus személyiség kialakulásához.
A gyakorlati tevékenységek fejlesztik a kreativitást, és hozzájárulnak az észlelés érzékenységének
fejlesztéséhez.

Az ének-zene fejlesztési feladatok szerkezete:

1. Zenei alkotóképesség
a. interpretáció
b. improvizáció
2. Megismerő és befogadó képességek
a. zenehallgatás

18
 b. zenei hallás és kottaismeret

A zene hat az érzelmekre és a lélekre. Azenei nevelés középpontjában a zenei élmény áll. A cél a zene
megszerettetése, a zenei kifejezőeszközök megismertetése. A zene segít a személyiséget
harmonikusabbá tenni. Cél a zenei ízlés formálása, zenei ítélőképesség fejlesztése. A népzenei és
műzenei anyagunk megismertetése fontos a nemzeti identitás megőrzésében.

1. Zenei alkotóképesség
a. inerpretáció
A dalok élményekből kiinduló, szövegtartalmat kifejező megszólaltatása, az éneklési öröm
felkeltése.
Egységes hangzás kialakítása csoportos énekléskor, a kiscsoportos és egyéni éneklés
fejlesztése.
A tanult gyermek- és játékdalok mozgással kísért csoportos előadása.
Népzenei dalanyag tanítása többnyire hallás után.
Népszokások megismertetése, dramatizált előadása bábos megjelenítéssel vagy mozgással,
tánccal.
Életkornak megfelelő műdalok megszólaltatása.
Felkészítés az ünnepekre, a hangszert tanuló diákok bevonásával.

b. Improvizáció
Zenei fantasia fejlesztése, énekes szabad rögtönzések bevezetése.
A ritmus- és dallamhangszeres improvizáció készségének kialakítása a tanult tempók és
dinamikák, egyszerű zenei szerkezetek, valamint az eltérő karakterek felhasználásával.
Mozgásos improvizáció szervezése a fantasia szabadságával.

2. Megismerő és befogadóképesség
a. zenehallgatás
A csend, azaj, a zörej elkülönítése.
Az emberi hang színeinek és a hangszerek hangszínének megismerése, megkülönböztetése.
Tanult dalok felismertetése vokális vagy hangszeres feldolgozásban.
Cselekményes zenék bemutatása. Tartalmuk kifejezése szóban vagy egyéb társművészetből
vet eszközökkel.
Életkornak megfelelő, különböző zenetörténeti korokból vet népzenei és műzenei
szemelvények bemutatása.
Az emocionális érzékenység kifejlesztése.
Zenemű üzenetének befogadása, értelmezése.
Önálló véleményalkotás, a zenei élmény szóbeli megfogalmazása és nem verbális
kommunikációval.
Ösztönzés önálló kérdéefeltevésre az imeretlen zeneművek kapcsán.
A nép- és műzenéhez, a nemzeti hagyományhoz kapcsolódva országismeret, hon és
népismeret, más kultúrák megismerése.

b. zenei hallás és kottaismeret

Alapritmusok, ütemfajták, dallammotívumok felismertetése, olvasása, lejegyzése tanári
segítséggel.
Ritmushangszerek megismertetése, használata, ritmikai többszólamúság megalapozása.
Dalok ritmikai sajátosságainak megjelenítése mozgással, tánccal, játékkal.
Hangnevek meghatározása vonalrendszerben.
Realtív szolmizációs készség fejlesztése, szolmizációs jelek alkalmazása.

19
 Hang tulajdonságainak megfigyeltetése. Hangmagasság, hanger, hangszín iránti érzékenység
fejlesztése.
Hangközhallás megalapozása.
Többszólamúság készségének megalapozása.
Belső hallás képességének megalapozása.
Tanult dallamok felismerési képességének kialakítása.
Zenei karakterek elkülönítése, motorikus megjelenítése.

KERETTANTERV
A miniszter jóváhagy a Nemzeti Alaptantervre épülve egy kerettantervet, ami majd a helyi tanterv
alapjául szolgál.
Meghatározzák a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak időkeretét (óraszámát), a tananyag
felépítését és felosztását az egyes évfolyamok között, és az évfolyamok kimeneti követelményeit.

HELYI TANTERV
- egyes évfolyamokon akötelező és a választható tantárgyakat
- az óraszámokat, fő témaköröket, követelményeket
- magasabb évfolyamba lépés feltételeit
- ellenőrzés, értékelés, minősítés követelményeit
- differenciálás módját
- tankönyvek, taneszközök listáját
A zenepedagógus dönt arról, hogy melyik tankönyvet használja, milyen kiegészítő kottákat alkalmaz.

TANMENET
A tanárnak tanmenetben kell elhelyeznie az éves anyagot. Órákra kell lebontani.
Figyelembe kell venni a helyi tantervben foglaltakat, az életkori sajátosságokat és a várható
tudásszintet. Arányosan, változatosan kell beosztani a tanítási feladatokat.
Mindig az előző órára kell építeni. Az eves órakeret kétharmmadát szoktuk új anyag tárgyalására
fordítani, egyharmad jut rendszerezésre, ismétlésre.
Elkerülhetetlen az év folyamán, hogy néha eltérjünk a tanmenettől, ezért fontos hogy maradjon
tartalék időkeret.
Általában táblázatos formában történik a tervezése, melyben a tananyag és a fontosabb
feladattípusoknak kell szerepelni.
Több even kersztül is felhasználható. Előfordulhat az is, hogy a tanárok közösen dolgozzák ki.
A felülvizsgálata időről-időre szükséges.
- helyi tanterv, könyvek, segédeszközök ismerete
- évi óraszám és tanítás rendjének összevetése
- új ismeretanyag elosztása
- készségfejlesztés megtervezése, gyakorlóórák ütemezése
- zenehallgatás anyagának beiktatása
- témakörök lezárásánál rendszerező órák megtervezése
- kiegészítő szemelvények kapcsolása az előzőekhez
- szemléltetés anyagának a megtervezése

TÉMA
A tantervi anyag legkisebb része. Logikus rendben felépített ismeretanyagot tartalmaz. Ez lehet egy, de
akár több óra anyaga is.

TÉMAKÖR
Tartalmilag összefüggő témák összessége

20
A tanmenet készítésekor figyelembe kell vennünk az osztály képességeit, készségeit, hangterjedelmét.

TEMATIKUS TERV
Egy-egy téma tanításának összefoglaló tervezése, melyet aztán órákra lebontva alkalmazunk.

AZ ÓRÁRA VALÓ FELKÉSZÜLÉS ÍRÁSBELI FORMÁI

1. Előkészületi vázlat
Jelöli az óra fázisait, kezdőhangot, táblaképet, az óra menetét vázlatosan. Tartalmazza a
szemléltetést, a célokat, de nincs részletesen kidolgozva.

2. Bővített vázlat
Kérdéseket is tartalmaz, de válaszokat nem. Tartalmazza az óra menetét, a megoldásokat.

3. Tervezet
Az óra learása mondatról mondatra. Kérdések+ várható válaszok, időigény, táblakép

ÓRAVÁZLAT KÉSZÍTÉSE
Áttekintjük:
- tananyaggal kapcsolatos ismereteinket
- helyi tanterv, tanmenet követelményeit
- tankönyv részei
- előző órák tapasztalata, következő órák célkitűzése
1. meghatározzuk az óra központi részét
2. kiválasztjuk a zenei anyagot
3. megtervezzük az új anyag tanításának lépéseit
4. képességfejlesztés megtervezése
5. megfelelő módszerek kiválasztása
6. tanári kérdések, táblakép megtervezése
7. ellenőrzés
8. megtervezzük az óra fob egységeit, időbeosztását

Tartalmazza:
- tanítási és nevelési célokat
- óra típusa, feladatok, módszerek
- időkeret, számonkérés módja
- legfontosabb kérdések
- táblai vázlat

ÓRA TÍPUSAI
1. Kombinált vagy vegyes óra
2.GYakorló óra (új ismeretek gyakorlása, készségek fejelsztése)
3.Ismétlő, rendszerező óra (témakör lezárásánál)
4.Ellenőrző, számonkérő óra (ritkán fordul elő)

A KOMBINÁLT ÓRA FÁZISAI

Órafázisoknak nevezzük az énekóra viszonylag önállónak tekinthető mozzanatait, amelyek
meghatározzák a szerkezeti felépítést és a tartalmat.

21
 1. Alkalmazó rögzítés (15-20 perc)
– énekes köszönés (alós tagozat)
– hangképzés (esetenként)
– kezdő dal, dalcsokor
– készségfejlesztés
– alkalmaz-ellenőrzés

2. Ismeretszerzés 15 perc
Daltanítás, tudatosítás, elemző zenehallgatás

3. Zenei-élmény nyújtása (10 perc)

Zenehallgatás, játék, tánc.
Az óra értékelése

Az óra fő része határozza meg a különböző részegységek idejét.

A harmadik rész, vagyis a zenei élmény nyújtása biztosítja az egész óra eredményességét.

FELKÉSZÜLÉS A TANÍTÁSI ÓRÁRA

A jól átgondolt, megtervezett óra időmegtakarítást jelent.

22
 7.Hospitálás, tanítási gyakorlat
AZ ÉNEK-ZENE ÓRA TÍPUSAI
Az énekórán általába több didaktikai feladatot oldunk meg.
Leggyakrabban alakalmazott óratípusok:
1. Kombinált vagy vegyes típusú óra
Ez a típus biztosítja legjobban az előrehaladást, megszilárdítja az új ismereteket, lehetőséget
nyújt a gyakorlásra, ellenőrzésre.

2. Gyakorló óra
Célja az új ismeret begyakorlása, a készségek fejlesztése, az ismeretek alkalmazása.

3. Ismétlő, rendszerező óra

Általában egy-egy témakör lezárásánál, egy nagyobb szakasz összefoglalásánál alkalmazzuk. A
tanultak tartós bevésését, elrendezését szolgálja.

4. Ellenőrző és számonkérő óra

Csak ritkán fordul elő. Általában az ellenőrzés és a számonkérés a kombinált óra részét képezi.

A KOMBINÁLT ÓRA ÓRAFÁZISAI

Órafázisoknak nevezzük az énekóra viszonylag önállónak tekinthető mozzanatait, amelyek
meghatározzák a szerkezeti felépítést és a tartalmat.

4. Alkalmazó rögzítés (15-20 perc)

– énekes köszönés (alós tagozat)
– hangképzés (esetenként)
– kezdő dal, dalcsokor
– készségfejlesztés
– alkalmaz-ellenőrzés

5. Ismeretszerzés 15 perc
Daltanítás, tudatosítás, elemző zenehallgatás

6. Zenei-élmény nyújtása (10 perc)

Zenehallgatás, játék, tánc.
Az óra értékelése

Az óra fő része határozza meg a különböző részegységek idejét.

A harmadik rész, vagyis a zenei élmény nyújtása biztosítja az egész óra eredményességét.

AZ ISKOLAI ZENEI NEVELÉS FŐ TERÜLETEI

Élményszerzés: zeneművek:- dalanyag, zenehallgatás
Zenei ismeretek: ritmikai, dallami, zenei írás-olvasás, zenehallgatási, formai, zeneelméleti
Készségfejlesztés: ritmikai, szolmizációs, éneklési, arási-olvasási, többszólamú
Alkalmazás: olvasógyakorlat, daltanulás jelekről, lejegyzés, zenei alkotótevékenység

Zenei élményt dalok éneklésével, zenehallgatással szereznek. Az ismeretek elmélyítése a gyakorláon

keresztül történik, ezzel együtt fejlődnek a készségek, és képesek lesznek arra, hogy mindezt önállóan
is alkalmazzák.

23
A JÓ ÓRA JELLEMZŐI
- zenei élmény, zenei légkör
- A tanulási-tanítási folyamat logikus felépítése, órarészek egymásra épülése
- A tanulási idő intenzív kihasználása
- a tanítási óra céljának, tartalmának, módszereinek összehangolása
- a tanítási módszerek változatossága
- ésszerű, jó hatásfokú gyakorlás, egyéni fejlesztés
- jó tempójú óravezetés
- megértést segítő beszélgetések, magyarázatok, jó tanári kérdések
- világosan megfogalmazott követelmények
-tanár és diák közötti harmonikus kapcsolat, állandó visszajelzés a tanulók munkájáról.

MEGFIGYELÉSI SZEMPONTOK A HOSPITÁLÁSHOZ

Az óravezető tanár munkája és személyisége
- pedagógiai felkészültsége
- zenei ismeretei, muzikalitása, előadókészsége
- tanításhoz szükséges dokumentumok ismerete
- magyarázókészsége, beszéd- és kérdéskultúrája
- kapcsolata a gyerekekkel
- aktivizáló képessége, ötletei
- türelme, empátiája
- egyéni és csoportos foglalkoztatás helyes arányának alakítása
- döntési képessége
- óravezetési tempója
- fegyelmezési, jutalmazási, büntetési eszköze
- általános és érzeli intelligenciája
- jártassága a társművészetekben, és a kultúra egyéb területein
- általános tájékozottsága
- lényeglátó képessége
- ismeretei a gyerekekről
- kapcsolata a hangszeres tanárokkal

A tanítási óra szervezettsége

- óra tevezése, felépítése
- a tanár magyarázataának világossága, logikussága
- a tananyag elsajátításának mélysége
- a csoport képességeinek, életkorának figyelembe vétele
- szemléltetés
- óra időbeosztása
- készségfejlesztés módszeressége, megvalósítása
- tanulók aktivizálása, motiválása
- csoportos és egyéni munka aránya
- gyerekek tavékenységénak értékelése
- alkalmazott módszerek változatossága, hatékonysága
- zenei- és intellektuális élményeket nyújtson az óra
- az audio- és vizuális eszközök alkalmazása

24
A diákok munkája és személyisége
- felkészültségük, tudásszintjük, szorgalmuk, tehetségük
- figyelmük, aktivitásuk, fegyelmük
- -problémamegoldó képességük, ismeretek alkalmazásának képessége
- muzikalitásuk
- kreativitásuk
- átalános- és érzelmi intelligenciájuk
- viszonyuk a tanárhoz, társaikhoz
- ismereteik a zenén kívüli területről
- taneszközeik külalakja
- szociális és családi háttér

A tanítás körülményei
- iskola épülete, elhelyezkedése
- a tanítás kizárólag zenetanításra használt helyen van-e
- terem nagysága, berendezése
- zongora van-e , minősége
- tábla, padok állapota
- aueio-vizuális eszközök
- kollégák viszonya
- munkahelyi légkör
- munkaközösség

Betekintés egyéb tanári feladatokba

- kötelező adminisztráció
- értekezletek
- szülői értekezletek
- tanulói utánpótlás tervezése, szervezése
- hangverseny, óralátogatás tervezése, szervezése
- iskolai rendezvények

25
 8.TÉTEL
A RITMIKAI ISMERETEK TANÍTÁSA

A zenei ismeretszerzés hallásélményre épül. A gyerekek analizálják a már megismeret és észlelt

dallamot, analizálják a ritmust, az elemek kapcsolatát. Meg tudják nevezni az elemeket, majd
megtörténik a szintetizálás.
A zenei képességek kialakítása az óvodában történik, majd az iskolában történik a fejlesztése.
A tanításnak mindig a hangzó zenéből kell kiindulnia.
Az ismeretszerzés szakaszai:
- megfigyelési szakasz (akár több órát is felölelhet)
- tudatosítás-egyetlen óra keretében
- bevésés, gyakorlás, több órán keresztül

A megfigyelési szakaszban történik az új jelenségek megfigyelése, a tudatosítás szakaszában az észlelt

jelenség nevet kapm megismerik az írás, jelölésmódokat, majd ezt követi az új ismeret elsődleges
rögzítése, és a következő órákon a gyakorlása.

A zenei ismereteket a ritmus tanításával kezdjük, majd következik a szolmizálás az ütemformák

tanításával párhuzamosan.

RITMIKAI ISMERETEK TANÍTÁSA

A ritmikai ismeretek kialakításához szükség van az óvodában tanult dalanyagra. Amikor ritmust
tanítunk, akkor időtartamokról, zenei hangsúlyrendről van szó. A ritmusértékek az arányokban
fejeződnek ki, a hangsúly-rendben pedig a különböző ütemformák rendező elve érvényesül.
Első osztályban ismerekednek meg a tanulók az óvodában megismert ritmusmotívumok elnevezésével.

RITMIKAI ISMERETEK TANÍTÁSA AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN

1. Megfigyelési időszak
Év elején, pár óra alatt történik, mely során összefoglaljuk az óvodai ismeretet és kialakít bizonyos
fogalmakat. Előkészítő jellegű az új ismeretek befogadásához.
a. szabad ritmusú és mozgáshoz kötött beszéd és ének fogalmának kialakítása a
gyermekjátékokon keresztül
b. egyenletes lüktetés érzékeltetése, mérőütés, mérőlépés fogalma
c. egyenletes dalritmus és dalritmus kapcsolata: ének és lépés ritmusa azonos, különböző
d. ritmus fogalma: a beszédben rövid és hosszú hangok váltakoznak

Ebben az időszakban pótoljuk az óvodában szerzett ismeretek hiányosságait. Az időszak hossza az

osztály képességeitől függ. Addig ne tanítsunk konkrét ismereteket, amíg az észlelés, az érzékelés nem
tudatos.

2.Tudatosítás
A tudatosításhoz a dalok, mondókák kezdő motívumait használjuk fel. Általában ezek lépő és szapora
ritmusúak. A negyed szünet többnyire a dalok végére kerül, ami jelzi a leállást, és segíti hogy újra
tudjuk indítani a játékot. Félértékű hang ritkán fordul elő. Legtöbbször negyedekben és nyolcadokban
mozog a ritmus.

26
A TUDATOSÍTÁS SORRENDJE
I I I I (Csön-csön)Ének és ritmus lépése azonos, a hosszú ritmus egyedül jár. Neve: tá.
♫♫♫♫ (Kinn a bárány) Ének és lépés ritmusa különböző, az ének ritmusa szapora. A szapora
ritmusok párban járnak, nevük: ti-ti
♫♫♫♩ (csiga-biga) A dalok ritmusa különböző♩♫
♫♫♩♩ (fehér liliomszál) Szapora ritmus után lépünk
♩♩♫♩ (zsip-zsupp) a két lépés még együtt jár
♩♫♩♩ (esik az eső) lépés és azpora váltakozik

Eltérések a kottaképben: A szünetet nem a nyomtatott kotta szerint írjuk. A záróvonal két egyenes
vonal.

SZÜNET ÉS FÉLHANG TANÍTÁSA

Süss fel nap
A dal kezdő és ritmusmotívuma azonos.
A lépő ritmust követi a szünet- Egy lépés alatt nem éneklünk
A szünet alatt folytatódik a mérőlépés vagy ütés.

Ég a gyertya:...
Szapora ritmussal indul a motívum, a már ismert zárással

Méz, méz, méz....

Az egyik szóra kettőt lépünk.
A félhang hosszúságáért meg kell küzdeni, a gyerekek szívesebben tartanak szünetet.

3.RITMUSMOTÍVUMOK LEJEGYZÉSE
A tudatosítás során megtanítjuk a ritmusok neveit, és a gyerekek írásban rögzítik azokat. Elsőben,
amíg az írást tanulják, könnyebb ha előrajzolt ritmusokat írnak át. Alkalmazkodni kell az elsősök
technikai tudásának szintjéhez.
A ritmusok tudatosításához használhatunk ritmuskártyákat is. Ezeket használhatjuk arra, hogy a kívánt
ritmus motívumot kirakják.

RITMIKAI ISMERETEK TANÍTÁSA MAGASABB OSZTÁLYOKBAN

1. Megfigyeltetés
a. előzőleg már hallás után megtanult dalok éneklése. A dalok tartalmazzák az új ritmikai
ismereteket. Az éneklést kísérje mozgás, taps.
b. A megfigyelendő motívum kiemelése, megfigyeltetése
- szöveg és ritmus kapcsolata
célszerű a táblára felírni a szövegrészt jelölni a rövid és hosszú szótagokat
- hangzás időbelisége, hogyan viszonyul a mérőütéshez
- kiemelt motívum szövegének ritmusba-szedése

2. Tudatosítás
Az új jelenség elnevezése, írása, összefüggései. Ezt közölheti a tanár, de rájöhetnek a gyerekek
is.

3. Elsődleges rögzítés
- A kiemelt motívumot visszahelyezzük.
- A sort már ritmusnévvel éneklik, tapsolják
- A megszólaltatott zenei részt írásban rögzítjük.
- Felsimertetés a dalanyagban (az óra eleji dalok )
- Felismertetés idegen anyagban

27
A megfigyeltetés minden esetben a hallási észlelésre és a mozgási érzetre épül. A tudatosítás akkor
lesz vizális, ha felírjuk a táblára a ritmusjeleket.
A ritmusjelenségek tanítását megkönnyíti a szöveges ének, mivel a szöveg hordozza a ritmust.
A tizenhatodokból, nyolcadokból álló ritmusképleteket logikai sorrendben tudatosítsuk.
A szünetek nem járnak egyedül. Általában a zárómotívumok végén találhatók. Tulajdonképpen röviden,
súlytalanul kell énekelni az utolsó szótagot. Ritmusgyakorlatokban változatosabb az előfordulása, de
tudatosításnál a népzenét vesszük alapul.

28
 12. Tétel : ÜTEMFORMÁK TANÍTÁSA

Az ütemformák megismertetésére fokozatosan kerülhet sor. A kettes lüktetés érzékeltetése már

óvodában történik. Az első negyedet erősebben , amásodikat gyengébben hangsúlyozzák. A cél az,
hogy a gyerekek érezzék a zenében lévő súlyokat.

ÜTEM
A hangjegyérték valamely egységbe való csoportosításának eszköze, amely a változó ritmusképleteket ,
hangjegyeket egy vonatkoztatási sémába rendezi.
Beszélhetünk fő, és mellékhangsúlyról. Egy 4/4-es ütemben az első negyed a fő, és a harmadik negyed
a mellékhangsúly.
Az ütemfajtákat törtszámokkal jelöljük. A számláló az ütemben levő egységek számát jelöli, anevező
pedig az értékét adja meg. Ezek a törtek nem egyszerűsíthetők!

ÜTEMFAJTÁK
Egyszerű páros: 2/2, 2/4, 6/4, 6/8
Összetett páros: 4/2, 4/4, 12/8, 12/16
Egyszerű hármas: 3/1, 3/2, ¾, 3/8
Összetett hármas: 6/2, 6/4, 6/8
Asszimmetrikus ütemfajtáknál az egységek csoportosítása változhat.

ÜTEMVONAL
A partitúrát merőlegesen metsző egyenes, mely eredetileg csak az áttekinthetőséget szolgálta. A
17.századtól azt jelöli, hogy az utána következő hang az ütem hangsúlyosabb része.
Az ütem az a zenei egység, amely akét leghangsúlyosabb ritmikai elem közé esik.
Érdemes olyan dalokat választani, ahol a zenei és a szövegbeli hangsúly egybeesik.

A TUDATOSÍTÁS MENETE
A dal szövege vagy szövegrészlete szótagolva felkerül a táblára.
1. MEgfigyeltetés
A kiemelt rész ritmusát hangoztatjuk, majd a ritmust jelöljük a szöveg fölött.
Szöveges éneklés közben a hangsúlyokat jelezzük mozgással, tapssal
A szöveg alatt bejelöljük a hangsúlyokat
Beírjuk az ütemvonalakat a jelölt hangsúlyok elé.
Megállapítjuk az ütemvonalak által közrefogott rész metrumszámát.

2.Tudatosítás
Az ütemforma megnevezése, jelölése, az ütemezés módja

3.Elsődleges rögzítés
- az elemzett dal éneklése ütemezve, vagy a hangsúlyok más módon történő kiemelésével
- a kiemelt rész írásbeli rögzítése
- az új ütemforma előfordulása más ismert dalokban
- ritmusgyakorlat hangoztatása, az új ütemforma megfigyeltetése jellegzetes zeneművekben

Az első osztályban a kettes ütemet tanítjuk, ezzel együtt szükség van az ütemvonal, záróvonal,
ismétlőjel fogalmának, írásmódjának tanítására is.
Ne erőltessük a hangsúly kiemelését ott, ahol megváltoztatnánk a szöveg természetes hangsúlyát.
A négyes ütem tudatosítása után következhet a törtszámmal való jelölés. A vonalrendszerben nem
írjuk ki a törtvonalat.

29
Nem elég az ütemfajtákat megtanítani. Meg kell tanítani az ütemhez tartozó jellegzetességeket is.
(ritmusfordulat, zenei példák

13.Tétel
KÉSZSÉGFEJLESZTÉS, GYAKORLÁS, A KÉSZSÉGFEJLESZTÉS FŐBB TERÜLETEI

Az ismeretek megértése nem jelenti azt, hogy a tanuló azonnal képes azt alkalmazni. Ehhez sok újfajta
készség kialakítása szükséges. Ez a beépülés egy hosszú folyamat.
A készségek a gyakorlás során alakulnak ki és fejlődnek.
A zenei készségek fejlesztésén a tudatosítás során szerzett zene ismeretek rögzítését, begyakorlását
értjük. Feladata az automatizmusok kialakítása a hangzás és a neve, valamint a név és a hangzás között.
A készségek fejlesztése egy irányatott tevékenység, melynek határozott célja van. Ez történhet több
órán keresztül is, de akár egy órán is.

A gyakorlás eredményességének feltételei:

- tudatosság: mit miért gyakorlunk
- rendszeresség: folyamatos legyen
- változatosság: játékos forma, motiváló erejű legyen
- fokozatosság: egyszerűbb gyakorlatoktól haladunk a bonyolultabb felé

Az ismert tananyagból kell kiindulni, majd következő lépés lehet az ismeretlen zenei anyag
megszólaltatása, illetve lejegyzése.

A készségfelesztés fázisai:
- felismertetés
- lejegyzés
- jelről való reprodukálás

A készségek fejlesztése történhet:

- Analizáló-szintetizáló módon
- Globálisan
- transzferális úton

ANALIZÁLÓ-SZINTETIZÁLÓ KÉSZSÉGFEJLESZTÉS
A megismert zenei egységeket alkotóelemeire bontjuk, elemzzük, majd szintetizáljuk.
Pl. Külön megnézzük a dallamot, a ritmust, aztán összeolvassuk

GLOBÁLIS KÉSZSÉGFEJLESZTÉS
A zenei jelenség egészét vesszük alapul, ismétlések által fejlesztjük a készségeket. (daltanítás)

TRANSZFERÁLIS KÉSZSÉGFEJLESZTÉS
Az addig automatizálódott készségeket más területeken alkalmazzuk

A KÉSZSÉGFEJLESZTÉS FŐBB TERÜLETEI:

30
 - belső hallás - zeneérző készség
- zenei memória - formaérzék
- ritmus-metrum - zenei elemző készség
- éneklési készség, intonáció - rögtönzés
- dallamhallás - zenehallgatási készség
- többszólamúság, hangköz- - stílusérzék
és harmóniahallás - motorikus készség
- zenei olvasás-írás

GYAKORLÁS
Az ismeret elmélyítését, a készség fejlődését segíti elő.

Gyakorlás célja:
A készségek olyan szintű fejlesztése, mely képessé teszi a tanulót az élménytadó, gördülékeny
zenei tevékenységre.
A gyakorló tevékenység legyen változatos, érdekes.

A gyakorlás formái:
Írásbeli, szóbeli, játék, verseny, gyűjtőmunka, felfedező tevékenység.
Végezhető tanári irányítással vagy önállóan, egyénileg vagy csoportosan.

A képességfejlesztés szintjei:
- hangzás és hangzás közötti kapcsolat kialakítása
A tanulók a hallott ritmust megismétlik megnevezés nélkül (ritmus és dallamvisszhang)
- A tanár által megszólaltatott szolmizációs vagy ritmusnevekkel megszólaltatott anyagot
megismétlik
Segíti a nevek rögzítését.
- a zenei név nélkül megszólaltatott ritmust vagy dallamot ismétlik vissza megnevezéssel (a
dúdolt dallam visszaéneklése szolmizálva)
- zenei névvel megszólaló dallam lejegyzése (zenei tollbamondás)

A TANÁR FELKÉSZÜLÉSE
Célok és eszközök megfogalmazása
- megfelelő zenei anyag biztosítása
- meg kell határozni a gyakorlás típusát, módszerét
- a nehezebb feladatokat tegyük az óra elejére
- figyelembe kell venni a csoport képességét
- fokozatosság elvének betartása
- minden tevékenységi fokozatra terjedjenek ki a feladatok (befogadás, reprodukció,
alkalmazás)
- a zene minél több elemét alkalmazzuk a fejlesztésben (forma, tempó, dynamika)
- mindig a tanult zenei anyag formaegységeiben gondolkozzunk
- a tagolás feleljen meg az adott stílus követelményeinek
- a tempót előre tervezzük meg
- a feladat mindig épüljön a korábbiakra
- szoktassuk a tanulókat az igényességre, pontosságra
- figyeljünk a tanulók visszajelzéseire
16.TÉTEL

31
 ZENEI ALKOTÓTEVÉKENYSÉG

A zenei alkotótevékenység a zenei ismeretek alkalmazásának a legmagasabb foka.

Az énekórák gyakorlati részét alkotják

TErületei:
- manipuláció
- improvizáció
- zenei alkotás

MANIPULÁCIÓ
jól ismert dallam és ritmus motívumokból meghatározott zenei szerkezetek létrehozása a tanár
irányításával.
1. Ritmus manipuláció
- ritmussor önálló kirakása, megadott ritmuskártyák használatával
- ütemsor összeállítása
- ritmuskígyó
2. Dallami manipuláció
- megadott ritmusmotívumhoz egy adott hangkészlet segítségével dallamvariációk
készítése
- zenei kérdésre válasz éneklése (kötött a forma és a záróhang)
- -hangközökkel felírt dallam kidolgozása
- hanközlánc megfejtése hangjegyekkel
3.Szerkezeti manipuláció
- dallam sorszerkezetét alapul véve a hiányzó részek felépítése
- a tanár megadja a szerkezeti képletet, a motívumokat a tanulók közösen alkotják meg.

IMPROVIZÁCIÓ
Lényege az azonnaliság. Az improvizálásra csak az adott pillanatot megelőzően lehet felkészülni.
Tükrözi az adott tudásszintet, a tanulók fantáziáját.
A rögtönzés lehet ösztönös, vagy tudatos.
Az ÖSZTÖNÖSSÉG ott van a kisgyermekekben, szívesen dúdolgatnak, a beszédük is félig ének. A
gyerekjátékok lehetőséget adnak a szövegrészek rögtönzésére, amikor adott idő alatt ki kell énekelniük
a társuk nevét.
Ritmikai téren ösztönös a rögtönzés, mikor ritmusnevek nélkül hangoztatott, tudatosan nem ismert
elemekkel játszanak felelgetőst, vagy ritmuskísérletet.
A TUDATOS RÖGTÖNZÉS A készséggé vált zenei ismeretek alkotó alkalmazása, ezen keresztül pedig a
fantázia és a zenei gondolkodás fejlseztése.

Folyamata
a. elmélyülés egy adott stílusban
b. megfigyelt jelenségek kiemelése, a zenében betöltött szerepének meghatározása
c. a megfigyelt jelenség visszahelyezése azenei modell újraalkotása által

A zenei improvizáció nem azt jelenti, hogy valamit csak úgy a saját kedvem szerint eléneklek, hanem
valamilyen jellegzetes dallamfordulatot, ritmust, komponálási technikát megismerek és aztán
alkalmazom. Ez a folyamat viszont rögtönzéssel történik.
A tudatos improvizáció nem könnyű feladat, fejlett zenei képességeket, készségeket, tudást feltételez.

32
Improvizálási lehetőségek:
1. Ritmus: ritmuskíséret, ritmuszenekar, kérdés-felelet, ritmusbeszéd
2. DAllam: kérdés-felelet, énekes párbeszéd, ismert dallamsor variálása, befejezés rögtönzése,
énekes köszönés
Az improvizációs játékok sikere jórészt a tanáron múlik. Csak olyan improvizációs játékra bíztassa a
tanulókat, amelyekben ő is járatos. A rögtönzéshez szükséges egy felszabadult, vidám légkör.

ZENEI ALKOTÁS
Ez tulajdonképpen a komponálás.

33
 9.TÉTEL

A RITMIKAI KÉSZSÉG FEJLESZTÉSE

A ritmikai készség fejlesztése a ritmikai elemek megtanításával párhuzamosan kezdődik. A tanulás az

alap, a gyakorlás segíti aelő a készségek fejlesztését.

I. FELISMERTETÉS
Célja a hangzó ritmus és a zene közötti kapcsolat automatizálása. A felsimertetésben alkalmazni
kell a fokozatosság elvét.
a. A tanulók szöveggel éneklik a dalt
- dal éneklése szöveggel és közben a ritmus hangoztatása
- a megfelelő részt kiemelik
- a kiemelt rész énekése ritmusnévvel + mérőütéssel
- a dallam és a szöveg elmarad, hangoztatás ritmusnévvel

b. A tanár szöveges éneklése alapján történő felismerés

c. A tanár vokális éneke alapján törénő felismerés
d. Dalkezdő motívumok felsimertetése
e. Dal belső motívumának felismertetése
f. Dallam és szöveg nélküli ritmusmotívumok felismertetése
A felismertetés végső célja az azonnaliság elérése!

A gyakorlás módjai:
- az új ritmuselem megkeresése a tanult dalban
- ritmuselem ritmusképlet gyakorlása
- ritmusdiktálás

Az új ritmuselem megkeresése a tanult dalokban

Előzetesen több dalt kell megtanítanunk, amelyek tartalmazzák az új ritmuselemet. Ezt kell
felfedeztetnünk a tanulókkal. Majd hangoztatni ritmusnévvel, tapssal, különféle szótagokkal.

Ritmuselemek, ritmusképletek gyakoroltatása

Felismertetés, majd megszólaltatás kottaképről. A ritmus gyakorlójelének, kottaképének
felismertetése, kiválasztása, megszólaltatása.

DIDAKTIKAI JÁTÉKOK A FELISMERTETÉSBEN

1. Ritmuslabda
A tanár a labdán üt egy ritmusmotívumot, odadobja valakinek, aki megismétli a ritmust
ritmusnévvel.

2. Ritmusvisszhang

3. Felelgetős játék
4. Kérdés felelet játék

34
 II. JELÖLÉS (írás)
A lejegyzésre akkor kerülhet sor, ha a tanulók a ritmust már automatikusan meg tudják nevezni.
Ritmuskártyákkal már ki tudják rakni, és gyakorolták a jelek írását. Először a táblára írt
motívumokat másolják, majd képesek a hangoztatott motívumokat tanári segítség nélkül
lejegyezni.
- ritmus hangoztatása
- ritmusnév+ mérőütés
- ütemmutató+ ütemszám megállapítása
- rész lejegyzése
Ha közben probléma, típushiba merül fel, azt javítani kell. Fontos az ellenőrzés. Önellenőrzés és a
tanárnak ie ellenőrizni kell.
Önellenőrzésnél látniuk kell a mintát, javítani kell a hibát, és a javított verziót kell hangoztatni.
Az ellenőrzés után egy gyors felmérést kell tartani, hogy kinek lett hibátlan, kinek mi a hibája, mi lehet
az oka.

RITMUSDIKTÁLÁS
A lejegyzéshez szükséges a megfelelő zenei íráskészség kialakítása. A kezdők először a levegőbe
rajzolnak, nagyobb jeleket használnak.
A ritmusjeleket kottafejek nélkül írjuk vonalrendszeren kívül vagy a vonalrendszerbe az első és a
harmadik vonal közé. Ütemvonalakat végig húzzuk. Ütemmutatót csak az induló sornál írunk, végén
záróvonal va. A rövidebben megszólaló hangoknak kevesebb helyet hagyunk.
- másolás
- tollbamondás

Ritmusdiktálás fokozatai:
1. Ritmuslejegyzés memorizálás alapján
Az ütemmutatót kezdetben megadjuk. A tanulók a hallott ritmust megnevezés nélkül, majd
megnevezéssel visszatapsolják, majd leírják a füzetbe.

2. Ritmusdiktálás
Ne legyenek túl hosszúak a részek. Legyen először egy megfigyeltetés. Többször is diktáljuk
ugyanazt a részt. Az ellenőrzéshez a ritmus mindig kerüljön fel a táblára.
Diktálás alatt a tanulók mérőzzenek!
Az önálló írásmunkát mindig ellenőrizzük!
A lekegyzett anyagot mindig szólaltassák meg a gyerekek.

Gyakori hiba lehet a megszólaltatásban a tempó gyorsulása, valamint az olvasás folyamatának

megszakadása.

III. REPRODUKÁLÁS JELRŐL

A jelről való olvasás feltétele hogy a ritmus felismerése, lejegyzése és a leírt ritmus jelről
történő reprodukálása hibátlan legyen.

RITMUSGYAKORLATOK OLVASÁSA
Sor terjedelmű ritmus hangoztatása könyvből, kottáról, tábláról. Tudatosítani kell, hogy a jelek nem
állnak magukban, zenei egységeket szólaltatunk meg. A szemünk mindig előrébb jár, mint a hangzó
ritmus.

35
A ritmus olvasása
- A tanár ritmikus vezényszóval indítja
- Először ritmusjelről olvastatunk gyakorlónévvel, szótagokkal
- Dalok ritmusát olvassák ötvonalas kottaképről ritmusnévvel, szótaggal
Az előreolvasás gyakoroltatható ritmuskártyákról. Mindig csak a következő ütem ritmusát mutatjuk,
mikor még az előzőt mondják. Meg kell tanulni, hogy előre olvassanak.

RITMUSGYAKORLAT ÖSSZEÁLLÍTÁSÁNAK SZEMPONTJAI

a. tartalmi összetételük feleljen meg a zenei folyamatok szabályának (nem kerülhet bármilyen
elem egymás mellé)
b. A ritmusgyakorlat szervesen kapcsolódjon az óra anyagához
c. Érdemes a szakirodalomból válogatni.
d. Időt kell adni a gyakorlat megismerésére, át kell nézni a megszólaltatás előtt
e. Hívjuk fel a figyelmet a szokatlan fordulatokra
f. Ritmikus vezényszóval indítsun
g. Hangoztatás először tapssal majd ritmusnévvel
h. A tanulók önállóan dolgoznak, a tanár csak irányít

Tipikus hibák
- gyorsul
- a hangoztatás időben nem egységes
- a hibák azonos helyen ismétlődnek (ok nélküli ismétlés sok hibát okozhat

EGYÜTTHANGZÁS (ÉNEK-RITMUS)
A ritmuskészség fejlesztésének bonyolultabb formája, amikor a dallam és a ritmus együtt szólal meg.
1. Ritmus osztinátó (makascs ritmus)
Egyenletes metrumú dalnál alkalmazható

2. Dal éneklése + ritmus kánonban

3. Ellenritmus
4. Ritmuskígyó
Ismert dal ritmusa- mindenki a saját ütemét tapsolja
(önállóan állítják össze a saját ritmusukat a kapot ütemmutatónak megfelelően)
5. olvasógyakorlat és ritmusgyakorlat összekapcsolása
egy adott dallamhoz ritmuskíséret produkálása
6. Ritmus zenekar

RITMUS KÉTSZÓLAMÚSÁG
Az összejátszás előtt szólampróba van! A két szólamnak eltérő hangszíne legyen (taps-kopogás)
1. Felelgetős – ritmus-visszhang
2. Ritmuskánon
3. Kétszólamú ritmusgyakorlat (feltétele az egyszólamú megszólaltatás-hibátlan végrehajtás)

RITMUS-OSZLOP
Új elemek gyakorlására szolgál. A ritmusok ütemenként, értékek szerint kerülnek egymás alá.

BEFOGADÓ-KERETES RITMUSGYAKORLAT
Rendszerint 4 ütem. A második vagy harmadik ütem üres. Pótolhatják előre megadott
ritmusképletekkel vagy ők is kitalálhatnak ritmust a hiányzó ütembe.

36
RITMUS-KÖR (KERÉK)
A kör négy részre osztjuk, mindegyikbe 2-2 ütem kerül. Bárhonnan kezdhetjük forgatni.

KIHAGYÓS JÁTÉK (ritmus bújtatás)

Adott jelre a ritmussort némán folytatják, majd újra hangosan.

RITMUSOLVASÁS ÉS MEMORIZÁLÁS
Alsóbb osztályokban kedvelt. Tetszőleges sorrendben letörlünk egy-egy ütemet. A ritmussort
memorizálniuk kell és folyamatosan hangoztatni egészen addig, míg nem marad semmi a táblán.
Közösen hangoztatják, majd le is lehet jegyezni.
Fontos, hogy az ütemvonalakat továbbra is lássák.

RITMUSOK ÉS DALOK KEZDŐSORÁNAK PÁROSÍTÁSA

ISMERT DAL RITMUSÁNAK KIEGÉSZÍTÉSE

Táblára kerül a dal ritmusának egyik jellemző részlete. Belső hallással tovább éneklik, majd beírják a
hiányzó ütemet.

RITMUSVARIÁLÁS
4-8 ütemes sor, amelyikben egy-egy ütemet megváltoztathatnak.

RITMUSOK BEOSZTÁSA ÜTEMEKBE

Ritmussor és ütemmutató megadása, önállóan be kell jelölni az ütemvonalakat.

ÜTEMMUTATÓ MEGKERESÉSE KOTTAKÉPRŐL

Szöveggel lejegyzett dallam ritmusának, ütemmutatójának beírása.

RITMUSOK HALLÁS UTÁNI GYAKORLÁSA ÉS FELISMERÉSE

1. RITMUSVISSZHANG
Ritmus visszaadása tapssal, vagy egy hangon lalázva

2. Szöveg ritmizálása
Ritmusérzék, kreativitás fejlesztése
Lehet fordítva is, ritmushoz keresni szöveget.

3. Ritmusfelsimerés szöveges éneklés alapján

A tanár énekel egy dallamrészletet, tanulók dúdolva megismétlik. MAjd szöveggel is, a
megadott ritmusképletet pedig ritmusnévvel, nem szöveggel.

4. Felismerő játék
DAlok felismerése ritmus alapján

5. Ritmus kiválasztása
- ritmuskártyából: meg kell nevezni, visszatapsolni
- táblára írt ritmusmotívumokból

6. Telefonálás
A tanulók egymás hátán kopognak egy ritmust sorban egymás után. Tovább kell adni!

7. KAkukktojás
Melyik az a ritmus, amelyikben nem hangzik fel a meghatározott ritmusképlet?

37
8. Hunyójáték
3 hunyó van. A tanár a táblára ír egy ritmust, eltapsolja, gyerekek eltapsolják. Letörli, a
hunyóknak kell visszatapsolni, megnevezni, felírni a táblára, majd mindenki eltapsolja.

9. Ütemmutató megkeresése

38
 10.TÉTEL
DALLAMI ISMERETEK TANÍTÁSA

A hangok magasságának megkülönböztetése sokkal nehezebb a gyermekek számára, mint a

ritmuselemek közötti különbségtétel. A dallamrelációk tudatosítása a hangelnevezések tudatos
alkalmazása bizonyos fokú belső hallást feltételez.
A dallami elemek tanítása a relativ szolmizáció segítségével történik. Az új hangot sohasem
önmagában, hanem mindig más hangokhoz viszonyítva ismertetjük meg.
Egy órán csak egy hang bevezetésére kerülhet sor, kivéve a kiindulópontnak választott szó-mi
hangpár tanítása.
Az új hang megismertetéséhez olyan dallamrészt válasszunk, amelynek a többi hangját már ismerik a
gyerekek. A részlet éneklésekor a tanulók dallamrajz segítségével meghatározzák a dallammozgás
irányát. A kezdőhang segítségével a már ismert hangokat szolmizálják, és ezt a táblán rögzítjük. Az
ismeretlen hangot kérdőjellel jelöljük.
Megfigyeltetjük a tanulókkal az új hang viszonyát a már ismert hangokhoz képest. Majd megtanítjuk a
hang nevét, kézjelét, betűjelét, elhelyezkedését a vonalrendszerben.

MEGFIGYELTETÉSI IDŐSZAK

a. Mély és magas hangok megkülönbözetése

- hangszeres megszólaltatás segítségével. ( agyerekek jelzik valamilyen mozdulattal
melyik a magasabb, melyik a mélyebb)
- Szó-mi torna. (szöveggel éneklik a dalt és kézzel jelzik a dallam változását.)
- Dallamvonal ábrázolása rajzzal, koronggal
- Lép és ugrik fogalma
Szomszéd hang-távoli hang fogalmának kialakítása

b. Belső hallás fejlesztés

- dallamfelismerés kezdő, záró, belső motívumról
- motívumok éneklése vokálissal (elszakadás a szövegtől, jobban tudnak figyelni a
dallamra)
- dallambújtatás (szöveges és néma éneklés váltakozása—mérő!!!)
- dallamvisszhang játék 8szöveges és vokális is lehet9

AZ ÚJ HANG TANÍTÁSÁNAK LÉPÉSEI

1. Előkészítés
Olyan dalok éneklése szöveggel, melyekben szerepel a tanítandó hang.

2. Szemléltetés, megfigyeltetés
Az új hangot tartalmazó részlet kiemelése, közös éneklése
A részlet éneklése dúdolva
A részlet éneklése dúdolva, dallamrajzzal
Az ismert dallamhangok megnevezése, jelölése a táblán
Az új hang helyének megfigyeltetése, viszonyítása az ismert hangokhoz.

3. Tudatosítás
A megfigyelések összegzése
Az új hang megismertetése, neve, kézjele, betűjele
Elhelyezése a hanglépcsőn, hangoszlopon
Elhelyezése a vonalrendszerben

39
 A teljes dallamfordulat megszólaltatása, az új hang megnevezésével
A részlet visszahelyezése, a dal éneklése szolmizálva, kézjellel
A dal stílusos megszólaltatása szöveggel.

4. Az új elem első gyakorlása, alkalmazása

Az új hangot tartalmazó dallamfordulatok keresése, kiemelése más dalokból.

SZÓ-MI TANÍTÁSA
Először nincs viszonyítási alap, így a szó és mi hangot egyszerre tanítjuk, hogy tudjuk őket egymáshoz
viszonyítani. (Zsipp-zsupp, Szólj síp)

1. Előkészítés
- előző órákon tanult szó és mi hangokat tartalmazó dalok közös éneklése
- kiválasztott dal éneklése szöveggel
- első két ütem éneklése szöveggel
- első két ütem dúdolása
2. Szemléltetés, megfigyeltetés
- dúdolás dallamrajzzal
- megfigyeltetés segítő kérdésekkel: Hányféle hangot énekeltünk?
- Dallamvonal ábrázolása a táblán szöveggel
3. Tudatosítás
- öszzefoglaljuk a tapasztaltakat (kétféle hang, egyik magasabb)
- A magasabb hang a szó, a mélyebb a mi
- Kézjelem bemutatása
- Kiemelt dallamrész szolmizálása+ kézjelezés
- Dallamrész megszólaltatása ritmusnevekkel, mérővel
- Ritmust felírjuk a táblára
- Alá kerülnek a szolmizációs hangok
- Betűkottáról éneklés
- A következő órán elhelyezzük a két hangot a vonalrendszerben
A szó és mi hang utánozza egymást, ha az egyik a vonalon van, akkor a másik is.
A szolmizációs hangok elhelyezése a vonalrendszerben kezdetben kulcs nélkül
történik.

4. Az új elem (első) gyakorlása, alkalmazása

Dúdoljuk a Szólj síp szólj és az Én kis kertet kerteltem című dalokat és hasonlítsuk össze
a Zsipp-Zsupp dallamával. Énekeljük és mutassuk kézjelekkel.
Rakjuk ki korongokkal is.

5. A tudatosított dallamfordulat lejegyzése

Az ábrázolás legegyszerűbb formája a korongokkal való jelölés. Kezdetben a tanár is
dolgozzon egyszerre a gyerekekkel a táblánál. Majd alkalmazhatjuk a kézvonalrendszert
is. És első osztály második félévében sor kerülhet a hangjegyírásra is. A dallam kottázása
mindig a ritmussal együtt történik.
A dallamfordulatok lejegyzésére háromféle dó-helyzetet használunk. F, G, C-dó.

40
SZOLMIZÁCIÓS HANGOK TANÍTÁSI SORRENDJE

1. Szó-mi (Zsipp-zsupp, Szólj síp, Én kis kertet)

2. l (Süss fel nap, Csip-csip csóka)
3. d (Éliás Tóbiás, Hinta palinta)
4. r (Elvesztettem zsebkendőmet)
5. f (Csön csön gyűrű, Koszorú, koszorú, Láttál- e már )
6. Alsó l, (Hová mégy, hová mégy, Fut, szalad a pejkó)
7. Alsó sz, (megismerni a kanászt)
8. Alsó t, (Este van már nyolc óra)
9. felsó d‘ (Cickom, cickom)
10. t (A bundának)

Az új hang tanítására csak akkor kerüljön sor, ha az előzőket már teljesen biztosan használják,
felsimerik, írják, olvassák.
Negyedik osztályban kerül sor a félhangok tanítására. A fá és a ti hangok megismertetésekor
figyeltessük meg a szomszédos hangok közötti távolságot. Úgy szemléltessük őket, hogy közelebb írjuk
egymáshoz, mint a többi szomszédos hangot.

41
 11.TÉTEL
DALLAMHALLÁSI KÉSZSÉG FEJLESZTÉSE,
ÚJ DALLAMHANG BEGYAKORLÁSÁNAK VÁLTOZATOS MÓDSZEREI

A dallami készségfejlesztés alapja az egyes dallamfordulatok hangoztatásában való gyakorlat. A

dallamfordulatok automatizálása szorosan összefügg a hallás után megtanult dalanyaggal. Éppen ezért
kellő számú ismert dallal kell rendelkezni, amelyekből kiemelhetők a dallamfordulatok.
A célja, hogy a tanulók képessé váljanak megfelelő szinten kottáról olvasni, dallamokat hallás után
értelmezni és lejegyezni. NAgyon fontos hogy a hangokat ne szeparáltan, hanem dallamfordulatokban
hallják.

Fázisai:
- felismerés
- lejegyzés
- reprodukálás

1. Felismertetés
Célja a hallás után tanult dal utószolmizálása
- éneklés szöveggel
- vokálisan tanári dallamrajzzal
- záróhang megadása szolmizálva
- viszonyítás a záróhang ismeretében—kezdőhang neve
- dal első részlete vokálissal—hangviszonyok megfigyeltetése
- részlet szolmizálva—tanári dallamrajzzal
- rögzítése énekléssel
- következő rész hasonlóan, majd a két rész összekapcsolása
A következő órákon érdemes visszatérni az utószolmizálta dalra, gyakoroltatni addig, míg
automatizálódnak a fordulatok.

JÁTÉKOS FELISMERTETÉSI LEHETŐSÉGEK

a. hanglabda
A tanár vokálissal énekel valamit, majd a labdát odadobja valakinek, annak vissza kell
énekelni szolmizálva
b. dallamvisszhang
Dallam visszhangzása szolmizálva
c. dallambújtatás
Szolmizáció és néma éneklés váltja egymást (ritmus hangoztatása vagy mérő)

2. Lejegyzés
Ha a dallam visszaszolmizálása automatikus, sor kerülhet a dallamotívumok lejegyzésére.
- dalrészlet éneklése szöveggel, vokálissal, szolmizálva mérővel
- dallam éneklése ritmusnévvel
- felrakás kézvonalrendszerbe, dó helyének megbeszélése
- táblán jelöljük a dó helyét, kezdőhangot, ütemmutatót
- ütemszám megbeszélése
- előtte segítő éneklés
- lejegyzés önállóan
- ellenőrzés, értékelés

42
Nehézséget jelenthet:
- szolmizációnak megfelelő hangjegy megtalálása
- mindig ritmussal együtt jegyezzük le!
- Szükséges hozzá a zenei memória fejlettsége
3. REprodukálás jelről

KÉZJEL
A hangképzetet vizuális jelekhez köti. A kézjeleket térben helyezzük el. A függőleges mozgás jelzi a
hangmagasságot.
Ha a diákok kézjeleznek, a tanár csak dallamrajzot mutasson. Első osztályban a két kéz szimmetrikusan
mozog.

a. Hangtalálás kézjelről
A tanári kézjelet a tanulók éneklése kíséri. Előnye, hogy ritmus nélkül történik a
kézjelezés, így a hang addig szólhat, míg ki nem tisztul.
b. Néma kézjel
Ismert dalrészlet felidézése hangadás után a tanár ritmikusan mutatott kézjelei alapján.
A tanulók elképzelik, kézjeleket megismétlik, mérővel visszaéneklik.
Hibaforrás lehet a gyors tempó, a hosszú idézet, ha nehezen memorizálható, ha a
dallamfordulat automatizált.

Oda kell figyelni a gyengébb hallású gyerekekre, mert ők esetleg megbújnak a többiek mögött.

BETŰJEL
A betűjelek a szolmizációs hangok kezdőbetűi.
Már utószolmizált dallamokkal kezdjük a betűjelről való éneklést.
A betűjeleket elhelyezhetjük térben és síkban is.
A térben való elhelyezés segít a hangmagasság megtalálásában.
Alkalmazhatunk hanglépcsőt, hangoszlopot, hangkockát. A pentaton dallamok énekeltetésénél
hangoszlopot szoktunk használni.

HANGJEGY
A hangjegy a vonalrendszerre írt jel, amit térben helyezünk el. Nagyon fontos a dó hang
megadása, mert ehhez viszonyítanak a gyerekek a lejegyzésnél és az olvasásnál.
Elengedhetetlen a hangjegy-név-hangzás kapcsolat kialakulása
Előkészítéshez alkalmazhatjuk:
a. kézvonalrendszer.
A bal kéz szétnyitott ujjai jelképezik az ötvonalas rendszert, ebben jelöljük jobb
mutatóujjal a hangot. A tanár és a diák egyszerre ne csinálja. NAgyon jól ellenőrizhető!

b. Repülőkotta
Mutatópálcára erősített koronggal mutatjuk a hangot, amit meg kell szólaltatniuk.
Célszerű előkészített dallamot használni!

c. ÉLő zongora
A gyerekek szimbolizálják a zongora billentyűit. A karmester irányításának megfelelően
szólaltatják meg az adott hangokat.

43
ÚJ HANG BEGYAKORLÁSA ÉS BEÉPÍTÉSE A TANULTAK RENDSZERÉBE
Minden új hang megismeréséhez előzetesen több dalt tanítunk meg.
Az új hangot dalban hallás után és kottaképről is felfedeztetjük.
a. dallamvisszhang
b. megszemélyesítő játék (dal szereplőit elevenítik meg a gyerekek)
c. megosztott szolmizáció (Élisás, Tóbiás-tanár a dó, gyerekek a szó és mi)

Majd következik az új hang gyakorlása dallamfordulatokban

1. gyakorlás kézjelről
Összekapcsolódik a hangzás és a szolmizációs név. A magassági viszonyok hallásérzete
és vizuális képe erősíti egymást.

KEzdetben csak néhány hangból álló dallamfordulatokat mutassunk.

- hangkészletet járjuk be
- adjuk meg a kezdőhangot
- mutassuk kézjellel a dallamot

2. gyakorlás betűjelről
- tonalitás bejárása
- dallambeli ugrások előkészítése
- kezdőhang megadása
- dallam éneklése egyenletes ritmusban

3. gyakorlás hanglépcsőről, hangoszlopról

4. Élő zongora
5. Gyakorlás ötvonalas kottáról
6. Gyakorlás repülő kottáról
7. Éneklés hangsorról
8. Ismert dallam szolmizálása ötvonalas kottáról (csak akkor alkalmazzuk, ha a dalt hallás után
már tanultuk.)
9. Olvasógyakorlat ötvonalas kottáról
10. Dallam felsimerése ötvonalas kottáról

11. Felismerés hallás után:

- dalfelismerés (dúdolással megszólaltatott dallamrészlet alapján a tanulóknak meg

kell nevezniük a dal címét vagy kezdősorát.)
- Ismerd fel a hangot-HAngvadászat (új hang felsimerése ismert és ismeretlen
dalokban)
- Névsorolvasás (tanulók nevét énekeljük megismert dallamfordulatokkal, a tanuló
visszaénekli majd megfejti szolmizálva)
- Melyiket hallod? (dallam felsimerése betűkottáról, párosítással)
- Dallam szolmizációjának megfejtése
- Dallamfordulatok hallás utáni azonnali szolmizálása

RITMUS ÉS DALLAM ÖSSZEKAPCSOLÁSA

- éneklés betűkottás dallamtábláról ritmussal
- dallamfordulatok gyakorlása betűkottáról
- régiből újat játék (egy-egy régi sorból újat összeállítani)
- osztinátó
- megadott dallamhoz ritmuskíséret

44
 15.TÉTEL
ZENEHALLGATÁS

Először az 1978-as tantervben szerepelt először a zenehallgatás mint az ének-zene óra része.
A zenei anyagot Laczó Zoltán állította össze, amit hanglemezre rögzítettek és módszertani javaslatok is
születtek hozzá.

A ZENEHALLGATÁS CÉLJA ÉS FELADATAI

Az iskolai énekóra akkor teljes, ha magába foglalja a zenehallgatást. A zenével való kapcsolat
legközvetlenebb módon az éneklésben és a zenehallgatásban nyilvánul meg.
A mai kor gyermekei a médián keresztül szoros kapcsolatba kerülnek a gépzenével. A gyerekekre
jellemző, hogy sokat „hallgatják“ a zenét, de nagyon keveset nekelnek. Ráadásul ez a fajta
zenehallgatás, passzív zenehallgatás, a zene csak háttérzene. A zene függönyként ömlik ránk,
odafigyelést nem igényel. A zenei hatások válogatás nélkül éreznek a hallgatókhoz. Az iskoláknak a
feladata, hogy a passzív zenehallgatás helyett aktív befogadókká tegye a gyerekeket.
Az iskolai zenahallgatás célja a zene megszerettetése. A zenehallgatás középpontjában a
zeneműveknek kell állni.
A cél, hogy a gyerekek számára a zene élményt jelentsen, örömforrás és lelki táplálék legyen,
valamint kikapcsolódásként is szolgáljon. Segít nekik az értékrend kialakításában is, hogy képesek
legyenek a magas szinvonalú zenét elkülöníteni a gyengétól.
A cél nem lehet az, hogy minden zeneművet és műfajt megismerjenek a gyerekek, sokkal fontosabb az,
hogy kialakítsák a zenehallgatás igényét, amely biztosítja az egész életen át tartó érdeklődést a zene
iránt.
A tudatos zenehallgatás fejleszti a koncentrációt, a zenei emlékezetet és a gondolkodást,
miközben összehasonlítanak, hasonlóságokat és különbségeket keresnek, és megfigyelik a
hangszínek, hangszerek jellegzetességeit. Továbbá megismertet a különböző zenei karakterekkel.
Elmélyíti a hon- és népismeretet, valamint elősegíti, hogy a világ népeit is megbecsüljék.
A cél tehát, hogy a zene befogadójává váljanak. Az képes rá, aki:
- képes teljes figyelmét a zene felé irányítani
- szükséges hozzá egy belső aktivitás
- koncentráló képesség
- zenei emlékezet és a gondolkozás fejlettsége
- hangszínhallás
A zenehallgatás rámutat az énekes és a hangszeres zene kapcsolatára is.

A ZENEHALLGATÁSI ANYAG KIVÁLASZTÁSÁNAK SZEMPONTJAI

A legfogékonyabb kor a 6-10 éves időszak.
A kiválasztásban a fokozatosságnak kell érvényesülni. Mindig támaszkodni kell az ismert
dallamkészletre.
A zenehallgatás során különböző feladatokat, megfigyelési szempontokat adhatunk a gyerekeknek:
- a dal felismerése valamilyen hangszeren—a hangszer megnevezése
- szólamok számának megállapítása
- dallamra rátalálás
- zenehallgatáshoz meseszöveg, történet is társulhat
Elsőben a hangzó anyag fél perc, másodikban 2-2,5 perc, negyedikben 4-5 perc.

Cselekményes zene (története van)

Programzene: a mű elemeiből következtethetünk a hangulatára, történetére, a karakterekre. (Négy
évszak)
Abszolút zene: ne kapcsoljuk össze történettel, cselekvéssel.

45
Az elemző zenehallgatás az egyik legnehezebb tanári feladat. Szükséges hozzá a tanár felkészültsége,
lelkesedése, az illető mű iránti tisztelet, szeretet.

ALÓS TAGOZATOS TANTERV ZENEHALLGATÁSI ISMERETEI

Osztály HAngszín Tempó, dynamika, Szerkezet

karakter
1. Gyermek, női és férfi Középerős hangerő, Motívum
hang, énekkar, mérsékelt tempó
zenekar, furulya,
zongora, metallofon
2. Vonós és fúvószenekar. Gyors, lassú tempó, Ritmikai és dallami
Fuvola, hegedű, fagott, halk, erős dynamika. kétszólamúság
magas és mély szólam. Vidám-szomorú
3. Férfi-és női hangok a Tréfás induló, Népdalsor
kórusműben. Kürt,
üstdob.

4. Vegyeskar, oboa, cselló Halkítás, erősítés. Zenei kérdés-felelet

Táncos

FEJLESZTÉSI CÉLOK AZ ALSÓ TAGOZATBAN

- csend, zaj, zörej elkülönítése
- emberi hang hangszíneinek és a hangszerek hangszíneinek megismerése,
megkülönböztetése
- kórustípusok hallás utáni felismerése
- tanult dalok felismertetése vokális vagy hangszeres feldolgozásban
- cselekményes zenék bemutatása, tartalmuk kifejtése
- népi- és műzenei szemelvények bemutatása (életkornak megfelelő)
- emocionális érzékenység kifejlesztése
- zenemű üzenetének befogadása, értelmezése
- önálló véleményalkotás a zenei élménymegfogalmazására
- nép-és műzene nemzeti szinten és más népeknél

1. osztály
- dinamikai ellentétpárok (halk-hangos) megkülönböztetése
- alapvető tempókülönbségek összehasonlítása
- 1-2 perces zenehallgatás figyelemmel kísérése
- hangszínhallás fejlesztése (emberi hangok megkülönböztetése, hangszerek
felismerése hangzás alapján
- zenei karakterek hallás utáni megfigyelése
- tárgyi, környezeti zajok, zörejek
- énekes anyaghoz kapcsolódó vokális és hangszeres feldolgozások.
- karakterdarabok

46
 2. osztály
- újabb zenei együttesek és felismerésük hangzás alapján (gyerekkar, vonós, fúvós
zenekar, hegedű, fuvola, fagot)
- különböző karakterek, hangmagasságok hallás utáni megfigyelése
- ünnepkörökhöz tartozó, életkorhoz igazodó szemelvények (vokális, hangszeres)
- gyermekdalok és magyar népzene, feldolgozásokban.
- Cselekményes zenék

3. osztály
- hangulatok, előadásmódok karakterisztikus elemek megállapítása (parlandó)
- tartalom és zenei kifejezőeszközök összefüggéseinek megfigyelése a cselekményes
zenék hallgatásában.
- Hangfajok, kórustípusok hallás utáni megnevezése
- Eredeti népzenei felvételek (kisebbségi, nemzetiségi)
- Cselekményes zenék
- Nőikari, férfikari művek
- Műzenei szemelvények
- Hangszerek hallás utáni azonosítása

4. Osztály
- vegyeskar szólamainak felismerése és megnevezése
- hangszerismeret bővítése (klarinét, cselló)
- zeneművekben megszólaló ismert hangszerek megnevezése
- fokozatos halkítás, erősítés megfigyelése párhuzamos példákon
- tanult énekes művek vegyeskari feldolgozása
- népdalfeldolgozások szülőföldi dalkincse
- hangszeres karakterdarabok
- műzenei szemelvények

Az alsó tagozatosok zenehallgatási kézikönyvében a teljes anyag feldolgozására kaphatunk ötleteket,

tanácsokat, megismerhetjük a műveket, a tanítási folyamatot.
Egy-egy téma tamítása előtt érdemes átttanulmányozni a szakirodalmat.

ZENEHALLGATÁS FORMÁI

1. Az óra szemléletességét és élményszerűségét biztosító zenehallgatás

A zenehallgatás az óra anyagához kapcsolódik. Meghallgatjuk valamilyen feldolgozásban
a dalt. A megfigyeltetés a dalra irányul. A feldolgozásban hogyan hangzik, van-e valami
változás a dallamban, a szövegben, milyen lett a karaktere.
A kérdéseknek mindig alkalmazkodni kell a tanulók életkorához.
A meghhalgatást ismételjük meg, az élmény mélyítéséhez szükséges az ismételt
meghallgatás.
A megtanítandó dal feldolgozása elhangozhat a bemutató éneklés előtt is, ilyankor
motiváló jellegű, hangulatkeltő szerepe van.
A dal megtanítása után újra meg lehet hallgatni.

47
2. Zenei ismeretszerzést, képesség- és készségfejesztést szolgáló zenehallgatás
A zenehallgatás anyagával kapcsolatos feladat. Fogalmak, hangszerek, műfajok,
szerkezetek megismertetése, melyek a korokhoz, zeneszerzőkhöz, leginkább a
műzenéhez köthetők.
Nagy jelentőségű a zenei ízlés kialakításában, fejlesztésében,

A zenehallgatás aktivizálja a tanulót. Megragad benne a dallam, dúdolja, gesztusokkal

követi a zene mozgását, úgy mondjuk, hogy rámozdul a zenére. Érzelmileg azonosul
azzal, amit hall. Fontos, hogy hagyjuk a tanulókat szabadon megnyilvánulni, ne
sugalmazzuk nekik a felnőttes képzeteinket.

A zenehallgatás fejleszti a befogadóképeséget, segít a dallam-, hangmagasság-, ritmus-,

tempó-, hangerő-, hangszín differenciálásában.
Segít az emlékezetben (dallam, hangmagasság, belső halás)
, a gondolkodásban (összehasonlítás, viszonyítás, absztrakció, analizálás, szintetizálás,
fogalomalkotás, szimbólumalkotás)

Elősegíti a megismert hangszerek hangszínének felismerését, a stílusbeli jártasságot.

Formáját tekintve a zenemű dönti el, hogy spontán vagy analizált zenehallgatási formát
választunk. Mindkét esetben helyet kell adni a tanulók aktivitásának.

3. Élőzenei szemléltetés
Az élőzene az élmény megteremtésének leghatásosabb eszköze.
a. A tanár bemutató éneke
b. A tanár hangszerjátéka
c. Hangszerismertetés (behívhat a tanár hangszenren tudó gyerekeket, felnőtteket)
d. Tanulók hangszerjátéka
e. Tanórán kívüli lehetőség—koncert, hangverseny

4. Zenehallgatási óra
Az óra középpontjában egy mű vagy műrészlet feldolgozása áll. Ez lehet egy zenemű
egy tétele, programzenei mű, opera vagy valamilyen sztoris mű.

Az óra felépítése:
a. Alkalmazó rögzítés
- a korábban feldolgozott, az új anyaghoz kapcsolódó dall ismétlése, a
műrészlet újbóli meghallgatása
- az elemzésre kerülő műből kiemelt énekes anyag, témák megismerése. Már
itt jelezzük, hogy a zenehallgatásnál szükség lesz ezekre a dallamokra.
b. Ismeretszerzés
- hangulati előkészítés, motiváció (zeneszerző neve, műc íme, keletkezése,
előadó apparátus)
- a mű feldolgozása (terjedelmes műnél analízis. Minden résznél meg kell
tervezni a kérdéseket, a szempontokat. A megbeszélés eredményét
rögzíthetjük a táblán vázlatszerűen.)

48
A ZENEHALLGATÁS FEJLESZTŐ SZEREPE
- tudunk tájékozódni a környezet hangjaiban (zörejek, zajok, hangok a környezetből)
- érzékenyebbé teszi a hallást a hangszínek irányába
- analizáló képesség
- formaérzék fokozatos fejlesztéseemlékezet és gondolkodás fejlesztése
- stílusérzékenység
- zenei karakterek felismerése
- koncentráló képesség
- muzikalitás
- kultúrtörténeti értékek megismerése

ZENEHALLGATÁS FELADOLGOZÁSÁNAK PEDAGÓGIAI FELADATAI

- nyugodt légkör, érdeklődő figyelem megteremtése
- előkészítés, ez érdeklődés felkeltése
- a mű első meghallgatása
- spontán reakciók
- analízis
- szintézis
- megfigyelés összegzése, vázlatban történő rögzítés

A zenehallgatásra az óra bármely részében sor kerülhet. Helyét az óra anyaga és a mű terjedelme
határozza meg.
Általában minden második-harmadik órán kerül rá sor.
Nem szabad órakitöltő szerepet szánni neki..

A meghallgatandó zene ne legyen teljesen új, ismeretlen a gyerekek számára.

Mindig adjunk megfigyelési szempontokat. Egyszerre csak egy dolgot kelljen megfigyelniük!
- dallami jellemzők
- metrum, ritmus, tempó jellemzői
- együtthangzásra irányuló megfigyelés
- formai elemkre irányuló megfigyelés
- hangszínre irányuló megfigyelés
- szöveges művek megfigyelése
Az anyag kiválasztása előrelátó tervezést igényel. Mindig kapcsolódjon az óra anyagához.

49
 14.TÉTEL
A TANÍTÁS-TANULÁS FOLYAMATA

A tanulás-tanítás folyamata ismeret átadás és ismeret szerzés. A tanár és a tanulók együttes

munkájának az eredménye, miközben a gyermekek személyisége formálódik, és képességei
fejlődnek.

TANÁR
A tanár meghatározó szereplője a folyamatnak.
- tervez
- szervez
- irányít
Nagyon fontos a személyes rátermettség, a szakmai hozzáértés és a pedagógiai, pszichológiai
képzettség.

1. Személyes rátermettség
- önismeret, tisztában van képességeivel, lehetőségeivel
- önállóság (alkotó szerep)
- érzékenység-felismeri a problémákat és azokra gyorsan reagál
- empátia-képes a másik helyébe beleképzelni magát
- hiteles személyiség
- objektív módon tudja a gyerekek tevékenységét értékelni, megítélni

2. Mesterségbeli tudás
- a tanulók tudását figyelembe veszi, és úgy határozza meg a tanulási folymat
kiindulását
- terveket, stratégiákat alkot és valósít meg
- értékeli a tanulók megszerzett tudását
- önreflexió- hajlandó és képes változtatni ha szükséges
- folyamatos önképzés

- döntési készség
- tervezési készség
- előadói képesség
- érvelés és magyarázás képessége
- kapcsolatteremtő képesség
- csoport irányításának készségei
- értékelés készségei

A tanítás egy komplex tevékenység. A tanítás egyben nevelés is.

Nagyon fontos az együttműködés a tanulókkal. Ki kell alakítani a tanulók figyelmét és fegyelmét.
- lendületes óravezetés (ne legyen üres járat, megfelelő ülésrend. Classroom
management)
- gyerekek aktivizálása (minden tanuló kapjon személyes feladatot! Interactions)
- motiváció
Ha egy tanár szereti a tárgyat és a tanítványt, akkor a tanítvány is előbb-utóbb
megszereti a tárgyat.
- Nagyon fontos a gyerekeknek a sikerélmény! Olyan feladatokat kell nekik adni,
amelyeket meg tudnak csinálni, viszont bizonyos szintű követelményt támasztani
kell velük szemben!

50
 Fontos a dicséret, a jutalom, a bátorítás, ami motiváló erőként hat, és felkelti
bennük az érdeklődést. A legjobban az önálló tevékenységgel lehet motiválni őket.
A legnagyobb motiváló erő a tanár személyisége és az éneklés szeretete.
- fontos a fegyelmi szabályok letisztázása, a tanulók felelősségének pontos
meghatározása
- Fontos a helyes órai viselkedés kialakítása

A JÓ TANÁR
A jó tanár egész életében egy modell, egy példa a gyerekek számára, aki egy új világot nyit meg,
ami megismerhető, felfedezhető.
A jó tanár nyitott, és együtt tanul a diákokkal.
A jó tanár mindenben a jót, az értékeset, a pozitívat keresi.
Legalább ötször annyit dicsér, mint szid.
Egyszerre az állandóság és a változás egysége.

TANULÓK
1. Általános és zenei képességeik
a. Az általános képességek közül a legfontosabb az intelligencia és a kreativitás.

b. Zenei képességek:
- zenehallási képességek (hangmagasság, dynamika, hangszín, időtartam)
- emlékezeti képességek (rögzítik az észlelést)
- szellemi képességek (átélési képesség, zenei memória)
- motorikus képességek (zenemű megszólaltatása hangszeren, énekelve)

c. Zenei tehetség, amit készséggé kell fejleszteni

- muzikalitás
- koncentráció és állhatatosság
- kombinatív képesség és memória
- pszichikai és fizikai rugalmasság, ügyesség
Az általános és zenei képességek nem elszigetelten működnek, hanem szoros kölcsönhatásban
vannak egymással.
Nagyon fontos a különböző képességek megismerése és megértése, az elfogadása, figyelembevétele
és alakítása.

2. A tanulók előzetes ismereteinek megfigyelése és elemzése

Ezt az órai tevékenység alatt tudjuk felmérni. Fontos, hogy az addig megszerzett tudásra építsük
az új anyagot!

3. A tanulók érdeklődése, aktivitása, tanulás iránti elkötelezettsége

Kétféle területen nyilvánul meg. A befogadásban és az alkalmazásban.

a. A zenei befogadás folyamata

Minél gazdagabb képzetei vannak a tanulónak az adott területen, annál intenzívebb a
befogadás. Azonban szükséges a folymaat teljessé tételéhez a gyakorlás és a
készségfejlesztés.

51
 b. Az alkalmazás lehet
o Reproduktív (kevésbé önálló munka, a megismert zenei jelenség megismétlése,
visszaadása, visszhangzása, hallás utáni daltanítás, zenei jelrendszerrről történő
megszólaltatás, dalok előadásszerű éneklése)
o Produktív ( a megszerezett ismeretek, készségek kreatív a megszokottól eltérő
módon történő alkalmazása- improvizáció, zeneszerzés)

4. A tanuló családi hátterének, társas kapcsolatainak megismerése

- hozott értékszemlélet
- egymás közötti kapcsolatok megismerése, feltérképezése

TANÁR-DIÁK KAPCSOLAT
- egyéni törődést igényelnek a gyerekek
- legyen kölcsönös és kiegyenlített
- a tanár legyen megértő, útbaigazító, tanácsadó, felvilágosító, gyerek- és
zeneszerető

SZEMLÉLTETÉS
1. Kézjel használata
- térben, szemléletesen jeleníti meg a hangmagasságot
- segíti a jel, a név és hangzás közötti kapcsolat kialakítását
- nem jelöl abszolút magasságot
- segíti a belső hallás fejlesztését
- a tista intonációt
- alkalmas daltanításra, dallamfordulatok begyakorlására
- tanult dalok felismeretetésére
- moduláció gyakoroltatására
A gyerekekkel szemben állva, bal kézzel muatatjuk, eleinte a tanulók mutathatják két kézzel.

2.BEtűjel használata
A szolmizációs szótagokat a kezdőbetűvel jelöljük.
- közbülső eszköz a kézjel és az ötvonalas kotta között
- nem jelez abszolút hangmagasságot
- könnyű felidézni a betűjelből a szolmizációs hangot
- vízsszintes sorban írjuk ritmusjelölés nélkül
- jelölhetjük vele a dallamvonalat is
- Betűkottánál azonban a ritmust is jelöljük, így a teljes dallam áttekinthető.
- Lehet kottafej nélküli lejegyzés is.

3.Egyéb eszközök
a. hanglépcső vagy hangoszlop
b. Repülő kotta
c.Piros tilos-fakanál (piros és zöld korong- pirosnál belső hallással énekelnek)
d. Ritmus és dallamkártya
e. Képek bemutatása (zeneszerzők, hangszerek, jelmezek, történelmi, néprajzi témák)
f. irodalmi alkotások megfelelő részeinek felolvasása
g. audovizuális eszközök
h. számítógép használata
52
ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS

Fontos olyan rendszert kialakítani, amelyben a tanuló felmérheti a saját tudásszintjét,

fejlődését.
A zenei képességek fejleszthetők, egy-egy rossz eredmény miatt nem kell kétségbeesni. Azt sem
szabad elfelejteni, hogy a csoportban nem mindenkinek azonos a fejlődési üteme.

Az értékelésnél figyelembe kell venni:

- a gyermek aktivitását
- a zenei tevékenységekhez való hozzáállást
- alapképességeit, a fejlődés ütemét, az eredményességet
- kitartást, elhatározottságot
Az értékelés történhet
- folyamatos megfigyelés alapján
- szóbeli vagy írásbeli feladaton keresztül
a. Szóbeli visszajelzés
b. Osztályozás

53