Statisztika 1.félév

1-2 A statisztika alapfogalmai, sorok, táblák
3-4 Viszonyszámok
4-5 Középértékek
7-8 Szóródás számítás
9-10 Aszimmetria alkalmazása statisztikai sokaság elemzésénél
11-12 Standardizálás.
13-15 Érték, ár, volumen index, indexsorok, területi indexek
"A hazugságnak három fajtája van: a hazugság, az egetverő hazugság, meg a statisztika.„ (Mark Twain)
Egy ember halála tragédia. Millióké statisztika. (Sztálin)
STATISZTIKA TÁRGYA, SZEREPE
A statisztika, mint gyakorlati tevékenység, a tömegesen előforduló jelenségek egyedeire vonatkozó

információk gyűjtése, feldolgozása és elemzése, ennek alapján a vizsgált jelenségek tömör, számszerű
jellemzése.
Többféle ágát ismerjük; úgymint népességstatisztika, gazdaságstatisztika; módszertanát tekintve

beszélhetünk általános statisztikáról, valamint szakstatisztikáról.
Történeti kialakulása
A statisztikai tevékenység az állam keletkezéséhez kapcsolódik. ( a latin status szó államot jelent). Kínában ie. 2
ezer éve a földminőségről, termények mennyiségéről, mezőgazdasági művelésről folytattak adatgyűjtést. Az ókori
birodalmakban a katonáskodás és adózás szempontjából volt szükség statisztikára, ezért vezették be ezekben az
államokban a népszámlálást. A feudalizmusban a földbirtokkal kapcsolatos összeírások (új leltározó adatgyűjtések)
voltak a statisztika fő céljai. A központi államhatalom megszilárdulása - a kapitalizmusban – ösztönzőleg hatott a
statisztika fejlődésére. Az állam gazdasági helyzetének, erőforrásainak megismerése érdekében a statisztikai
adatgyűjtések rendszeressé váltak, kialakult az üzemen belüli statisztika. A statisztika módszerei is fejlődtek (a
matematika, valószínűség-számítás fejlődésével együtt), a statisztika tudománnyá vált. A XIX. Század első felében
létrejött a legtöbb országban a statisztika állami szervezete. (Nálunk Keleti Károly vezetésével 1885-ben jött létre az
első hazai statisztikai szolgálat.)
Statisztika feladatai
A statisztikával szemben a következő követelmények támaszthatók:

a) A valóságot kell tükröznie.
Az adatok pontosak, megbízhatóak, igazak legyenek. A társadalmi, gazdasági élet jelenségeit,
folyamatait helyes módszerrel vizsgálja, dialektikusan tanulmányozza azokat. A folyamatokat
teljességükben, minden oldalú összefüggésükben, folytonos mozgásukban, fejlődésükben vizsgálja.
Teljesség: azaz egyes egyedeket sokoldalú elemzésnek vetik alá.
Jelenségeket összefüggésükben vizsgálja: azaz pl. a termelés vizsgálatakor a befolyásoló tényezőket is
elemzik.
Fejlődésben: azaz a jelenlegit a korábbival vetik össze.
b) Gyorsnak kell lennie.
Tehát az adatokat késedelem nélkül kell szolgáltatnia és feldolgoznia.
c) Mondanivalóját tömör és áttekinthető formában kell kifejeznie.
Világosan, egyértelműen, tömör, áttekinthető formában fejezi ki a statisztika a valóságot, és azt közli.
A statisztika feladatai:
1. Adatok megfigyelése, gyűjtése
2. Adatok rendszerezése, feldolgozása
3. Elemzés és közlés
1
Adatok megfigyelése, gyűjtése:
Mielőtt az adatgyűjtés fajtáira rátérnénk, nézzünk néhány alapfogalmat, amelyre szükségünk lehet a téma
megértéséhez.
Statisztikai adat: mindig valamely statisztikai sokaság tagjainak a száma, vagy a sokaságnak valamilyen
másféle számszerű jellemzője.
Lehetnek: abszolút számok ( közvetlen mérés, számlálás útján kapunk); származtatott számok (elemzés során
több abszolút adatból számíthatjuk).
Mutatószámok azok a statisztikai adatok, amelyekkel valamilyen rendszeresen megismétlődő társadalmi,

gazdasági jelenséget jellemezni szoktak. (származtatott számok)
Megfigyelési egységnek nevezzük azokat az egyedeket, amelyekre a statisztikai megfigyelés irányul,

amelyekre vonatkozóan adatokat gyűjtünk.
(A kérdőív egyes kérdései a megfigyelési egységre vonatkoznak, a kérdésekre adott válaszok a megfigyelési
egységeket jellemzik.)
Számbavételi egységnek nevezzük azokat az egységeket (személyeket vagy szervezeteket), amelyekhez a

kérdéseket intézzük, amelyek adatszolgáltatásra kötelezettek.
A statisztikai megfigyelés 4 lépése:

1. Statisztikai program elkészítése: ez áll az adatgyűjtésből, vagyis a közlés tervezéséből. Ez alapján a
feladat kitűzésére kerülhet sor. A statisztikai munka céljának meghatározása után a megfigyelhető
sokaságot kiválaszthatják, majd ezen belül a sokaság egységeit határozzák meg, a tulajdonságok
megjelölésével.
2. Adatok gyűjtése: ezt a lépést három féle szempont alapján végezhetjük. Osztályozhatjuk:
a) felvétel gyakorisága szerint
b) felvétel köre szerint
c) felvétel módja szerint
a) Gyakoriság szerint:
1. Folyamatos, állandó megfigyelés: a vizsgált jelenségeket mozgásuk, változásuk folyamatában
vizsgálják. (pl. egy vállalatnál az adott év alatt elért bevétel alakulása; egy évben egy adott
országban a születések számának alakulása.)
2. Időponti megfigyelés, ún. összeírás: a jelenségeket egy adott – valós vagy eszmei –
időpillanatban vizsgálják. (pl. egy vállalatnál a december 31-ei alapanyagkészlet értéke; egy
országban a népességszáma)
Az alapvető különbséget az adja, hogy bizonyos jelenségeket csak egy időszakra tudjuk értelmezi (pl.
születések száma); más jelenségek időben folyamatosan változnak (pl. alapanyagot vásárolnak,
felhasználnak többször is egy évben), így azokat csak időpontra vonatkozóan ( Egy adott napon
mennyi a készletérték?) tudjuk értelmezni.
b) Felvétel köre szerint:

1. Teljeskörű megfigyelés: valamennyi egységet számbaveszik.
2. Nem teljeskörű ( részleges) megfigyelés:
• Képviseleti (reprezentatív) felvétel: az a fajtája a megfigyelésnek, amelynél a
Vizsgálandó statisztikai sokasághoz tartozó megfigyelési egységeknek csak egy kiválasztott
részét figyeljük meg, de ennek alapján az egész sokaságot jellemezzük.
• Egyedi felvételek (monográfia): az a fajta megfigyelés, amelynél a sokaságnak egy-
egy meghatározott egységét választják ki, s azt sokoldalú elemzéseknek vetik alá.
c) Felvétel módja szerint:

1. Önszámlálás útján: az adatszolgáltatók maguk töltik ki a kérdőíveket.
2. Kikérdezés útján: egy számlálóbiztos végzi a felvételt.
2
Adatfeldolgozás:
A statisztikai sokaságot a vizsgált célunknak megfelelően csoportosítjuk, majd elvégzik az összesítéseket.

Lépései:
1. Kérdőívek elkészítése a csoportosításhoz
2. Csoportosítások elvégzése
3. A számlálás, összegzés és feldolgozási táblák elkészítése
Elemzés és közlés:
A lényeges jellemzők megállapítása, összefüggések kiemelése.
ALAPFOGALMAK
Statisztikai sokaság a statisztikai megfigyelés tárgyát képező egyedek összessége, halmaza.
Egy adott sokasághoz tartozó egyedek bizonyos meghatározott kritériumok szempontjából egyformák.
A sokaságot alkotó egyedeket sokaság egységeinek nevezik. Azokat a kritériumok, amelyek szerint
jellemezzük a sokaság egységeit, ismérveknek.
Egy adott ismérv szerint a sokaság egységei többféle tulajdonsággal rendelkezhetnek. Ezek a tulajdonságok
az ismérv változatai.
Sokaság fajtái:
1. Véges sokaság: nagysága pontosan meghatározható (pl. népesség száma egy adott területen, adott
időpontban)
2. Végtelen sokaság: számossága pontosan nem előre jelezhető (pl. kísérleti statisztika
3. eredményei, modellezés)
4. Diszkrét sokaság: Elemei különálló egységekből állnak. (végtelen diszkrét: természetes számok
halmaza)
5. Folytonos sokaság: Ha a sokaság nagysága véges vagy végtelen számmal adható meg, de az egy
tömbből áll (Mo. 1998-as széntermelése). Az ilyen sokaság nagyságát önkényes méréssel lehet
megállapítani (1 tonna, 1 KW, stb.). (végtelen folytonos: valós számok halmaza)
6. Álló sokaság: amennyiben az adatgyűjtés időponti megfigyelés eredménye, az így megfigyelt
sokaság állapotot fejez ki. Elemeinek vizsgálatát egy adott időpontban végezzük.
7. Mozgó sokaság: amennyiben az adatgyűjtés folyamatosan történik; a sokaság folyamatot, történést
érzékeltet; időtartamra vonatkozóan eseményekből, folyamatokból áll. Elemeinek vizsgálata egy
időtartamra értelmezhető.
8. Teljes sokaság: Vagy alapsokaság, ha abban a megadott tulajdonságú összes elem benne van.
9. Minta sokaság: Az alapsokaságot jól reprezentáló részsokaság.
10. Fő sokaság: A vizsgált elemek halmaza.
11. Rész sokaság: A fősokaság valamely szempont szerint hasonló elemeinek halmaza.
12. Aggregált sokaság: Különböző fajtájú, minőségű, de valamely szempont szerint együtt kezelt,
vizsgált elemek összessége (1998-ban vásárolt kertészeti termékek). Nagyságát legegyszerűbb
értékben megadni (Ft, $, ¥, £).
3
Sokaság példa:
Sokaságok és típusok
Megnevezés Egység Típus
EU országok népessége 1998. január elsején. Egy fő Véges, diszkrét, álló
Mo.-ra behozott Renault gépkocsik 1997-ben. Egy Renault gépkocsi Véges, diszkrét, mozgó
aggregált
Mo. lignittermelése 1999 első felében. Egy tonna, egy Véges, folytonos, mozgó
kilogramm
Mo. lakosságának kenyér fogyasztása 1998-ban. Egy kilogramm Véges, folytonos, mozgó,
aggregált
Vas megye lakosságának takarékbetét állománya Egymillió Ft Véges, folytonos, álló
1998. december 31-én.
Egész számok. Egy = 1 Végtelen, diszkrét, álló
Egy adott kukoricafajta, adott termelési feltételek Egy tonna Végtelen, folytonos, mozgó
melletti lehetséges terméshozamai.
ISMÉRVEK FAJTÁI:
Ismérvnek nevezzük a statisztikában egy sokaság egyedeinek tulajdonságait. Ismérv minden olyan szempont
vagy kritérium, ami szerint a sokaságot vizsgáljuk. Léteznek közös ismérvek, amelyek igazak a sokaság
minden egyedére, és megkülönböztető ismérvek, amik alapján az egyedek elkülöníthetőek.
Az ismérvek fajtáit az alábbi táblázat tartalmazza.
Fajta Példák
Területi ismérv ország, város, megye
Időbeli ismérv nap, hónap, év
Tárgyi ismérv
• Minőségi ismérv nem, iskolai végzettség
• Mennyiségi ismérv nyereség, életkor, jövedelem
A sokaság egyedeire a vizsgált ismérv szerint különféle ismérvváltozatok jellemzők; például ha a „nem” az
ismérv, akkor a „férfi” és a „nő” a lehetséges ismérvváltozatai.
Alternatív ismérvnek nevezzük az olyan ismérveket, amelyeknek csak két ismérvváltozata létezik. A
mennyiségi ismérvek ismérvváltozatai ismérvértékeknek is hívhatók.
A kódolás az a folyamat, amelynek segítségével a területi, időbeli, illetve minőségi ismérveket is

számszerűvé alakítjuk át (például a megyékhez a nevük betűrendjében számokat rendelünk 1-től 19-ig). Ezek
az ismérvek azonban így sem rendelkeznek a mennyiségi ismérvek valamennyi tulajdonságával: erről
részletesebben lásd a Mérési skála című részt.
Mérési skála
• Nominális skála
o Ez a legegyszerűbb, ez szolgáltatja a legkevesebb információt
o Segítségével csak az smérvek azonossága vagy különbözősége állapítható meg
o pl: férfi vagy nő
o nem sorolható minőség szerint
• Ordinális skála
o Ismérvértékek közötti sorrend is megállapítható
o sorrendbe lehet rakni de nem lehet az állítások között távolságot meghatározni
o pl: egészség (különböző szintek-nagyon jó, jó, közepes, rossz), katonai rendfokozat…
4
• Intervallumskála vagy különbségi skála
o Kezdőpontja önkényesen választott, ezért a ismérvek sorrendje és különbsége értelmezhető,
de aránya nem
o pl: IQ, Celcius
• Arányskála
o A kezdőpontnak önálló jelentése van, adatain minden matematikai művelet értelmezhető
o pl: jövedelem, tömeg, testsúly stb.
Példa:
Ismérvek és mérési skálák
Sokaság A sokaság Ismérv Ismérv Ismérvfajta/ mérési

egy konkrét változat skála
egysége
A regisztrált Nagy Mária Neme Nő Minőségi/nominális
munkanélküliek Állandó lakhelye (megye) Zala Területi/nominális
1998. január 1-én. Születési idő 1958.03.24 Időbeli/intervallum
Foglalkozás Könyvelő Minőségi/nominális
Testmagasság 168cm Mennyiségi/arány
Regisztrációs szám 4852 Mennyiségi/ordinális
1998. folyamán Opel Astra Színe Fehér Minőségi/nominális
Magyarországra Hengerűrtartalom 1600cm3 Mennyiségi/arány
behozott Gyártási hely (ország) Németország Területi/nominális
gépkocsik.
Gyártási idő 1997 Időbeli/intervallum
Rendszám GSU-861 Mennyiségi/nominális
Statisztikai adatok csoportosítása, rendezése
Statisztikai sokaságnak valamely megkülönböztető ismérv szerinti tagolását, rendezését osztályozásnak,

rendezésnek nevezik.
A csoportosító statisztikai sor általános sémája:

Osztály Egyedek száma
(a megkülönböztető ismérv változatai) (gyakoriságok)
C1 f1
C2 f2
… …
Ck fk
Összesen N
Ahol:
Ci = a csoportképző, megkülönböztető ismérv alapján képzett i-edik osztály azonosítója
fi = a sokaság Ci osztályába sorolt egyedek száma
k = a kialakított osztályok száma
N = a sokaság egyedeinek száma
k
f 1 + f 2+... + f k = ∑ f i = N
i =1
5
Statisztikai sor fajtái:
a) Az ismérv fajtája szerint:
• idő
• területi
• mennyiségi
• minőségi
b) Több ismérv szerint:
• mindegyik ismérv szerint, egymástól függetlenül külön-külön
• ismérveket egymással kombinálva
A statisztikai adatoknak egyfajta ismérv szerint meghatározott összefüggésben történő felsorolását,

rendezését statisztikai sornak nevezzük.
A statisztikai sor formailag 3 részből áll:

1. Cím ( tartalmazza az elemzett sokaság fontos jellemzőit)
2. Tulajdonságok felsorolása (az ismérv változatai alapján tudjuk majd a sor fajtáját
megállapítani)
3. Számérték felsorolása
6
Összehasonlító sor az azonos fajta, azonos mértékegységben adott adatokból álló sor; az adatok mégsem
adhatók össze. (Nincs tárgyi értelme az összegüknek!) Az adatok csak egy tekintetben különböznek
egymástól; a felsorolás célja kifejezetten időbeli vagy térbeli (időnként lehet más is) összehasonlítás. Nem
tartalmaz összegző adatot.
• Egy sokaságról szerzett adatok felsorolása térbeli vagy időbeli összehasonlítás céljából.
• Példa: Magyarország népessége különböző években
• Egy főre jutó jövedelem néhány európai országban
Példa: Egy főre jutó GNP néhány európai országban 2005 (euró), összehasonlító területi sor
ország Egy főre jutó GDP
Luxemburg 65630
Svédország 41060
Belgium 35700
Görögország 19670
Magyarország 10030
Románia 3830
Csoportosító sor az azonos fajta, azonos mértékegységben adott adatokból álló sor, melynél a rendezés célja
egy adott sokaság valamely ismérv szerinti összetételének bemutatása, osztályozás. Tartalmaz összegező
adatot.
• Egy fősokaság és annak részsokaságinak nagyságát adják meg. Jellemző ezekre a sorokra az
„összesen” adat. A csoportképző ismérv alapján lehet: mennyiségi, minőségi és területi sor, illetve
idősor.
• Példák:
• Háztartások megoszlása a fűtés módja szerint
• M.o. népessége régiók szerint
Példa: Háztartások megoszlása a fűtés módja szerint 2005-ben (minőségi csoportosító sor
Távfűtés 17,40%
Épület egyedi kazánfűtés 2,70%
Lakás egyedi gázfűtés 32,70%
Egyéb fűtés 47,10%
Nincs fűtés 0,10%
Összesen 100%
Példa: M.o. népessége régiók szerinti bontásban 2006 (fő) (területi csoportosító sor)
Közép-Magyarország 2 855 670
Közép-Dunántúl 1 108 124
Nyugat-Dunántúl 1 000 142
Dél-Dunántúl 970 700
Észak-Magyarország 1 261 489
Észak-Alföld 1 533 162
Dél-Alföld 1 347 294
Összesen 10 076 581
7
Leíró sor többnyire különböző mértékegységű, különbözőfajta (többféle sokaságból való) adatfelsorolás,
amely adatok mindegyike egy meghatározott jelenségre vonatkozik.
• Egy jelenség (mondjuk egy ország) több sokaságának felsorolása.

• Ennek célja tájékoztatás, a felsorolt sokaságok nem hasonlíthatóak össze.
• Példa: Magyarország néhány fontosabb statisztikai adata
Példa: Magyarország néhány fontosabb stat. adata 2006-ban

Népesség 10 076 581 fő
Bruttó hazai termék (GDP) 23 561,5 Mrd. Ft
Felsőoktatásban tanulók száma 416 348 fő
Nyugdíjasok száma 3 028 ezer fő
Nemzeti parkok területe 485 806 hektár
Idősor a társadalmi, gazdasági jelenségek, folyamatok időbeli alakulását mutatja, lehetővé teszi az időbeli
összehasonlítást, a fejlődés vizsgálatát. Állapotidősor állósokaságra vonatkozó időbeli összehasonlítást tesz
lehetővé; tartamidősor mozgósokaságra vonatkozó időbeli összehasonlítást tesz lehetővé.
• általában összehasonlító sorok.
• Idősor: állapot és tartamidősor, függően a sokaságtól (álló vagy mozgó)
• Csoportosító idősorra példa: tartamidősor pl. magyar import különböző hónapokban, majd
kumulálva (összeadva) az éves adattá.
Mennyiségi sor a mennyiségi ismérv szerinti megfigyelésen alapuló elemzés, ahol az ismérvértékek mindig
számok! Folytonos ismérvről akkor beszélünk, amikor az egyes ismérvek értékei nagyon sok változattal
rendelkeznek, így a rendezést úgy hajtjuk végre, hogy adott határok (intervallumokat) adunk meg. Diszkrét
ismérvről akkor beszélünk, ha az ismérvek értékei elkülönített, diszkrét számok, kevés változatban.
• A csoportosító ismérvünk mennyiségi, azaz a felvett ismérvértékek (ismérvváltozatok) számok.
• Gyakran van értelme a lehetséges ismérvértékek szerint osztályközöket képezni.
• Pl. lakások vízfogyasztása
Példa: Osztályközök: lakások vízfogyasztása

Vízfogyasztás (m3) Lakások száma
-20 21
21-30 21
31- 8
Összesen 50
Minőségi sor
Minőségben különböző sokaságok nagyságát leíró adatok összessége. Minőségi sorokkal egy sokaság
összetételét, szerkezetét lehet megjeleníteni. Mivel csoportosító sor, így összegezhető – az összeg az
alapsokaság nagyságát adja.
Példa
A foglalkoztatottak (gyeden, gyesen lévők és sorkatonák nélkül) száma foglalkoztatásuk jellege
szerint
A foglalkoztatás jellege A foglalkoztatottak száma
Alkalmazásban álló 2961,2
Szövetkezet tagja 79,0
Társas vállalkozás tagja 151,8
Egyéni vállalkozó 372,2
Segítő családtag 40,9
Összesen: 3605,1
8
Területi sor Térben (elhelyezkedésben) különböző sokaságok nagyságát leíró adatok összessége. Csak
összehasonlítás céljaira alkalmas.
Példa:
A kukorica vetésterülete és termésátlaga megyénként a Dunántúlon 1990-ben

Dunántúli megye Kukorica
Vetésterület (ha) Termésátlag (kg/ha)
Baranya 77.841 4.282
Fejér 59.290 2.142
Győr-Moson-Sopron 34.610 3.704
Komárom-Esztergom 34.263 2.658
Somogy 77.600 3.817
Tolna 74.534 3.940
Vas 26.937 5.188
Veszprém 14.894 3.589
Zala 30.742 4.919 Összegezhetetlen,
Összesen: 440.711 - mivel összehasonlító
adatokat tartalmaz
STATISZTIKAI TÁBLA
• A megfelelő külső formával ellátott statisztikai sorok összefüggő rendszerét statisztikai táblának
nevezzük.
• A tábla minden rovata több statisztikai sorhoz tartozik. A dimenziószám azt adja meg, hogy a tábla
egy adata hány statisztikai sorhoz tartozik.
Azt a számot, hogy a tábla egy-egy adata hány sorhoz tartozik (hányféle információ tartozik hozzá); vagyis
hány irányban helyeztünk el a táblában statisztikai sorokat, a tábla dimenziójának nevezzük.
Fajtái:
a) Rendeltetése szerint:
• feldolgozási tábla: amely az adatok feldolgozása közben keletkezik.
• közlési tábla: amely a végső eredményeket tartalmazza.
• munkatábla: amely a feldolgozás során végzett számításokat is tartalmazza.
b) Csoportosítás szerepe szerint:
• egyszerű tábla: jellemzője, hogy csak leíró illetve összehasonlító sorokat tartalmazhat; nincs
összegző rovata.
• csoportosító tábla: egyfajta csoportosító sort tartalmaz, ezenkívül tartalmazhat leíró és/vagy
összehasonlító sorokat.
• kombinációs tábla (kontingencia tábla): legalább kétfajta csoportosító sort tartalmaz (tehát a
kétdimenziós táblában nincs is másfajta sor!); ezenkívül tartalmazhat összehasonlító és/vagy leíró
jellegű sorokat is.
9
EGYSZERŰ TÁBLA
Az egyszerű táblák közös jellemzője, hogy bennük nem található csoportosító sor. Nincs összesen sora.
Készítésének célja az összehasonlítás (időbeli, térbeli); többféle információk megadása (leírósor).
Az egyszerű tábla elemzési eszköze a dinamikus, összehasonlító és intenzitási viszonyszámok.
Az időbeli változást dinamikus viszonyszámokkal tudjuk kimutatni, mindezt a leíró sor elemeiből számítható
intenzitási viszonyszámmal összekapcsolva tehetjük meg.
Az intenzitási viszonyszám időbeli változását úgy határozhatjuk meg, hogy az összehasonlítandó
időszakok/időpontok szerinti intenzitási viszonyszámokat osztjuk egymással. Ezt a módszert közvetlen
módszernek nevezik = Vi1 / V10
Az intenzitási viszonyszám időbeli változását úgy is meghatározhatjuk, hogy az intenzitási viszonyszám
számlálójában szereplő érték időbeli változását elosztjuk az intenzitási viszonyszám nevezőjében szereplő
érték időbeli változásával. Ezt a módszert közvetett módszernek nevezik = V0 = A0 / B0
Példa: Egyszerű tábla: budapesti székhelyű külföldi érdekeltségű vállalkozások

Megnevezés 1989 1991 1993
Összehasonlító
Vállalkozások száma 886 5111 10953

sorok
Összes bejegyzett tőke (Mrd Ft) 64,3 270,3 725,1
Ebből külföldi részesedés 15,5 123,7 411,7

Leíró sorok
CSOPORTOSÍTÓ TÁBLA
A csoportosító táblák közös jellemzője, hogy a sokaság egyik jellemzője szerint részekre, csoportokra
bontható, melyek csoportosító sorba rendezhetők, ezenkívül bármennyi és bármilyen összehasonlító illetve
leíró sort tartalmaznak. Egy irányban adatai összeadhatók és tartalmaz csoportosító sort. A másik irányban
vagy leírósort tartalmaz vagy összehasonlítás lehetséges.
A csoportosító tábla elemezhető megoszlási, összehasonlító és intenzitási viszonyszámmal.
A csoportosító sorok összetevői

 részsokaságok adatai (férfi, nő)
 fősokaság (összes férfi és nő)
A részsokaságokra rész viszonyszámokat számolunk (nők aránya). Fősokaságra fő viszonyszámokat illetve
összetett viszonyszámokat használunk.
A fő viszonyszámok a részviszonyszámok átlaga, mely lehet:
 számtani, ha ismerjük a rész viszonyszámokat (x) és mellettük súlyszámként (f) a viszonyszám
számításául szolgáló tört nevezőjét
 harmonikus, ha ismerjük a rész viszonyszámokat (x) és mellettük súlyszámként (f) a viszonyszám
kiszámításául szolgáló tört számlálóját
10
Elemzési lehetőségek
1. Rész- és összetett viszonyszámok számítása

Ha egy csoportosító tábla elemzéséhez összehasonlító viszonyszámokat illetve intenzitási viszonyszámot
számítunk, az egyes csoportokra illetve a sokaság egészére vonatkozóan azonos típusú viszonyszámokat
tudunk számítani.
Egy fősokaság részeire - azaz a részsokaságokra-, valamint annak egészére vonatkozó, azonos típusú
viszonyszámok egymás közötti kapcsolatát tekintve, az előbbieket részviszonyszámoknak, az utóbbiakat
összetett viszonyszámoknak nevezzük.
Részviszonyszám:
 jele: Vj (a j-edik részsokaságra vonatkozó viszonyszám)
 számítása: Vj = Aj / Bj illetve Aj = Bj * Vj illetve Bj = Aj / Vj
Összetett viszonyszám:
 jele:
 számítása minden adat ismeretében:
ha Aj és Vj ismerr akkor a számítás:
ha Bj és Vj ismert akkor a számítás:
2. Sokaságok összetételének összehasonlítása

A csoportosító táblák elemzésének jellegzetes esete valamilyen sokaság összetételének időbeli és/vagy
térbeli összehasonlítása, melyhez összehasonlító viszonyszámokat illetve megoszlási viszonyzsámokat
használhatunk.
A dinamikus viszonyszámok nagyságrendje alapján megállapítható, hogy az egyes részsokaságok aránya
nőtt vagy csökkent.
Ha valamely dinamikus részviszonyszám kisebb, mint az összetett dinamikus viszonyszám, akkor a
megfelelő megoszlási viszonyszám csökken. Ha a dinamikus részviszonyszám egyenlő az összetett
viszonyszámmal, akkor a csoport részesedése nem változott. Ha pedig valamely dinamikus részviszonyszám
nagyobb, mint az összetett dinamikus viszonyszám, akkor a megfelelő megoszlási viszonyszám nőtt.
Példa: Magyarország népessége nemek szerinti megoszlásban
nem 1960 1980 2001

Összehasonlító
férfi 4 804 043 5 188 709 4 851 012

idősorok
nő 5 157 001 5 520 754 5 349 286
összesen 9 961 044 10 709 463 10 200 298

Csoportosító, minőségi sorok
11
KOMBINÁCIÓS TÁBLA
Egy statisztikai sokaság két vagy több csoportosító ismérv szerinti vizsgálata, közel azonosat jelent a
kombinációs tábla elemzésével.
Amennyiben több dimenziós a tábla, és tartalmaz nem csoportosító sort is, úgy a tábla elemzése már attól
függ, hogy éppen milyen kombinációban elemezzük a benne szereplő sorokat, illetve egyszerre valamennyi
sort, vagy kiemelten két-két sort elemzünk egyszerre.
Ha a kombinációs tábla csak csoportosító sorokat tartalmaz, úgy a tábla elemzése, nem más, mint azt, hogy a
csoportosító ismérv szerint vizsgáljuk a statisztikai sokaságot, az ismérvek szerint egymástól függetlenül,
vagy egymással kombinálva. Ez utóbbi azt jelenti, hogy azt vizsgáljuk, hogy az egyik ismérv szerint
létrehozott csoportokon belül a másik ismérv szerint is osztályozhatunk. Az elemzésnek ez a speciális esete
tulajdonképpen nem más, mint az ismérvek közötti kapcsolatok elemzése.
Elemzési eszközök
1. Rész- és főátlagok számítása

Ha mennyiségi csoportosító sor van akkor rész és főátlagokat is számolhatunk.
A főátlag a részátlagok átlaga, ez lehet számtani és harmonikus átlag is. Ha számtani akkor a nevező a súly
és ha harmonikus akkor a számláló a súly.
2. Rész- és fősokaság varianciája és szórása

A középértékek tulajdonképpen megfelelő információt adnak valamely mennyiségi sorról, de általában azt is
célszerű megvizsgálni, hogy az egyes értékek mennyivel térnek el az átlagtól, és ezek között az eltérések
között van-e valamilyen összefüggés.
Példa: Lakások megoszlása településtípus és komfort szempontjából

Komfortfokozat Budapest egyéb város község Összesen
Komfortos 673 1259 780 2712
Félkomfortos 40 88 159 287
Komfort nélküli 63 193 433 689
Összesen 776 1540 1372 3688
Peremgyakoriság Gyakoriság Megfigyelések száma (mintanagyság)
12
GYAKORLÓ FELADATOK
1. feladat
Tesztkérdések. Minden feladatnál csak egy jó válasz lehetséges.
1. A hallgató neve …………… ismérv.

a) Minőségi
b) Mennyiségi
c) Területi
2. A hallgató tanulmányi eredményét ………… skálán mérjük.

a) Nominális
b) Ordinális
c) Intervallum
3. A felsoroltak közül melyik mennyiségi ismérv?

a) Beosztás
b) Nem
c) Bruttó kereset
d) Születési hely
4. Az alábbiak közül melyik nem mérési skála?

a) Egyszerű
b) Nominális
c) Arány
5. A leíró statisztikai sor ………….. tartalmaz csoportosítást.

a) Mindig
b) Sohasem
c) Általában
6. Az összehasonlító tábla ………. tartalmaz csoportosító sort.

a) Nem
b) Egy irányban
c) Minden irányban
7. Melyik nem statisztikai tábla?

a) Összehasonlító
b) Kombinációs
c) Leíró
8. Az egyszerű tábla …………………….. sorokat tartalmaz

a) Összehasonlító és leíró
b) Csak leíró
c) Összehasonlító, leíró és összesítő
9. A statisztika feladatai:
a) Adatok megfigyelése, gyűjtése
b) Adatok rendszerezése, feldolgozása
c) Elemzés és közlés
d) a, b, c is igaz
10. Ha a sokaság nagysága pontosan meghatározható, akkor az ……. sokaság

a) Véges
b) Végtelen
c) Mozgó
13
11. Népesség száma egy adott területen, adott időpontban, ez ……… sokaság
a) Véges
b) Végtelen
c) Mozgó
d) Álló
12. A katonai rendfokozatok leírása

a) Nominális skála
b) Ordinális skála
c) Intervallumskála vagy különbségi skála
d) Arányskála
13. Melyik nem igaz az ordinális skálára?

a) Ez a legegyszerűbb, ez szolgáltatja a legkevesebb információt
b) Ismérvértékek közötti sorrend is megállapítható
c) sorrendbe lehet rakni de nem lehet az állítások között távolságot meghatározni
14. Melyik megállapítás tartozik az arányskálához?

a) férfi vagy nő
b) egészség (különböző szintek-nagyon jó, jó, közepes, rossz)
c) Celcius
d) tömeg
15. A csoportosító táblának ………….

a) Nincs összesítő sora.
b) Egy összesítő sora van.
c) Két összesítő sora van.
2. Feladat
Nevezze meg az alábbi táblák típusát, dimenzióját és az azokon található statisztikai sorok típusát!
Az egy főre jutó élelmiszerfogyasztás és az egységárak C és D országban:
Cikk Mérték- Egy főre jutó fogyasztás Egységárak nemzeti

valutában
egység C D C D
országban
Disznóhús kg 40 35 10,0 30,0
Marhahús kg 20 10 6, 20,0
Zsír kg 10 30 4,0 10,0
Kenyér kg 60 120 1,0 2,5
Tojás db 220 160 0,3 1,0
Tej liter 100 90 0,7 2,0
Cukor kg 20 30 2,0 7,0
Burgonya kg 200 90 0,2 1,0
Bor liter 2 10 8,0 20,0
Sör liter 60 30 1,5 6,0
(Megoldás: minőségi, összehasonlító sor; leíró sor; területi összehasonlító sor ⇒ 3 dimenziós, egyszerű
tábla)
14
3. Feladat
A külkereskedelmi behozatal áralakulására és megoszlására vonatkozóan az alábbi adatokat ismerjük:
Árucsoportok A forgalom értékének Csoport árindexek (%)

megoszlása (%)
bázis beszámolási bázis beszámolási
időszakban időszakban
Energiahordozók 7,0 8,14 110,0 110,0
villamos energia
Anyagok, 50,0 50,60 109,0 110,0
félkésztermékek,
alkatrészek
Gépek, 22,0 20,90 104,5 104,5
szállítóeszk.
Fogyasztási 10,0 9,88 104,1 104,0
iparcikkek
Élelmiszeripari 11,0 10,48 141,0 140,0
anyagok
Összesen 100,0 100,0 ... ...
(Megoldás: minőségi, csoportosító sor; leíró sor; összehasonlító, idősor⇒3 dimenziós,

csoportosító tábla)
4. Feladat
Feladat
Milyen mérési skálán mérhetjük a következő adatokat?

a) Fizetés (Ft) a) Fizetés (Ft): arányskálán
b) Lóversenyen a lovak helyezése b Lóversenyen a lovak helyezése: rendezési vagy
sorrendi skálán
c) Nemek c) Nemek: névleges vagy nominális skálán
d) Vizsgajegyek d) Vizsgajegyek: sorrendi skálán
e) Hőmérséklet (°C) e) Hőmérséklet (°C): különbség skálán
f) Kamat (%) f) Kamat (%): arányskálán
g) Rendszám g) Rendszám: névleges vagy nominális skálán
h) Állampolgárság h) Állampolgárság: névleges vagy nominális
skálán
i) Naptári idő i) Naptári idő: különbség skálán
5. Feladat
Melyik mérési skálán mérjük az alábbiakat?

a) Életkor Arány
b) Testmagasság Arány
c) Nemek Nominális
d) Vizsgajegyek Ordinális
e) Rendszám Nominális
f) Lottó nyerőszámok Nominális
g) Egy cég nettó árbevétele Arány
h) Versenyzők helyezései olimpián Ordinális
i) THM (%) Arány
15
6. Feladat
Egy gazdasági konferencia résztvevőit a következő szempontok szerint figyelték meg:
Megnevezés Ismérv Ismérvváltozat
Foglalkozás
Mely országban járt már konferencián
Hányszor járt külföldön
Milyen idegen nyelven beszél
Születési év
Töltsd ki a táblázat hiányzó adatait!
Megoldás
Megnevezés Ismérv Ismérvváltozat
Foglalkozás minőségi mérnök, közgazdász, …
Mely országban járt már konferencián területi Ausztria, Olaszország, …
Hányszor járt külföldön mennyiségi 0,1,2, …
Milyen idegen nyelven beszél minőségi angol, német, …
Születési év időbeli 1950, 1970, …
7. Feladat
Döntsd el az alábbi állításokról, hogy igaz vagy hamis!
a) A statisztikai sokaság mindig mozgó, mert sohasem lehet az adatgyűjtést egyetlen H

pillanat alatt elvégezni
b) A végtelenül nagy sokaság vizsgálata nem a statisztika tárgya. H
c) A megfigyelés tárgyát nem feltétlenül alkotja a sokaság mindegyik eleme. I
d) A mozgó sokaságot időtartamra értelmezzük. I
e) Nem mindegyik ismérv mérhető mindegyik skálán. I
f) A sokaságot egyszerre több ismérv alapján is megfigyelhetjük. I
g) Minden, adatokat tartalmazó tábla statisztikai tábla. H
h) Csak a statisztikai tábla soraiban találhatóak a statisztikai sorok. H
i) Az egyszerű tábla nem tartalmaz összesen rovatot. I
j) Statisztikai sokaság a statisztikai megfigyelés tárgyát képező egyedek összessége, I
halmaza.
k) Véges sokaság: számossága pontosan nem előre jelezhető (pl. kísérleti statisztika H
eredményei, modellezés)
l) Végtelen sokaság: nagysága pontosan meghatározható (pl. népesség száma egy H
adott területen, adott időpontban)
m) Ismérvnek nevezzük a statisztikában egy sokaság egyedeinek táblázatát. H
n) A közös ismérvek igazak a sokaság minden egyedére. I
o) Az arányskála szolgáltatja a legkevesebb információt. H
16
8. Feladat
Egy adott évben az egyes nemzetgazdasági ágakra tevékenységi elhatárolásban a következő adatok álltak
rendelkezésünkre: ( folyó áron, milliárd Ft)
Ágazatok Bruttó termelés Folyó termelő Értékcsökkenési

felhasználás leírás
Ipar 992,6 734,2 37,6
Építőipar 167,9 102,1 4,7
Mezőgazdaság és erdőgazd. 249,5 149,3 16,3
Szállítás és hírközlés 92,1 35,8 13,1
Kereskedelem 103,1 38,8 2,9
Vízgazdálkodás 10,4 4,6 2,7
ANYAGI ÁGAK 1615,6 1064,8 77,3
Személyi és gazd. szolg. 54,8 27,4 9,3
Eü., szoc. és kult. szolg. 73,9 34,2 4,3
Közigazg. és egyéb 57,9 32,8 1,8
NEM ANYAGI ÁGAK 186,6 94,4 15,4
ÖSSZESEN 1802,2 1159,2 92,7
(Megoldás: minőségi, csoportosító sor ;leíró sor ⇒2 dimenziós, csoportosító tábla)
9. feladat
Válogasd külön a felsorolt ismérveket!
a) A BL-ben résztvevő csapatok.

b) Intézmény dolgozóinak bére.
c) Főiskolás tanulók az elsősorban tanult nyelv szerint.
d) Konzerv töltősúlya.
e) Ingatlanbefektetési alapok.
f) A …….. típusú autóból választható színek.
g) Turisták által eltöltött vendégéjszakák augusztusban.
h) Minisztérium szolgálati autóinak típusai.
i) Katonák testmagassága.
Minőségi
Mennyiségi diszkrét
folytonos
Megoldás:
Minőségi a, c, e, f, h
Mennyiségi diszkrét b, g
folytonos d, i
17
10. Feladat
Állapítsa meg az alábbi sokaságok típusát (álló/mozgó) és egészítse ki a meghatározásokat egy időponttal
vagy egy időszakkal!
a) A felsőoktatási intézmények Magyarországon: a) Állósokaság, 2007. január 1
b) Az OMO mosópor eladási forgalma a miskolci Metró b) Mozgósokaság, 2005
áruházban:
c) A halálozások Budapesten: c) Mozgósokaság, 2006
d) A Magyarországra érkező turisták: d) Mozgósokaság, 2006
e) Magyarország népessége: e) Állósokaság, 2007. január 1
f) A gépkocsiállomány Zalaegerszegen: f) Állósokaság, 2007. január 1
g) A TAURUS Gumigyár félkész termékei: g) Állósokaság, 2007. január 1
11. Feladat
Milyen statisztikai sorokat tartalmazhat ...
a) az egyszerű tábla?
b) a csoportosító tábla?
c) a kombinációs tábla?
Megoldás
a) az egyszerű tábla: leíró és összehasonlító sorokat
b) a csoportosító tábla: leíró vagy összehasonlító sorokat és csak egy csoportosító sort
c) kombinációs tábla: leíró és/vagy összehasonlító és legalább két csoportosító sorokat
12. Feladat
Válasszuk külön a következő változókat aszerint, hogy minőségi vagy mennyiségi változók-e!
Melyik mennyiségi változó diszkrét és melyik folytonos?
a) A háztartásokban használt neoncsövek élettartama

b) Azon autóknak a száma, amelyek megfelelnek a 2007. szeptemberi műszaki vizsgán
c) Újszülött csecsemők súlya
d) A különböző súlyú csomagok postaköltsége
e) A tehergépjárművek típusai egy multinacionális vállalatnál
f) Az automata csomagológép által megtöltött lisztes zsákok súlya
g) Az alkalmazottak foglalkozás szerinti megoszlása a Miskolci Egyetemen
h) A hibás termékek száma egy gyártási folyamat során
i) Azon idegen nyelvek, amelyeket Miskolci Egyetem pénzügy-számvitel szakos hallgatói tanulnak
Megoldás
a) Mennyiségi – folytonos
b) Mennyiségi - diszkrét
c) Mennyiségi - folytonos
d) Mennyiségi - diszkrét
e) Minőségi
f) Mennyiségi - folytonos
g) Minőségi
h) Mennyiségi - diszkrét
i) Minőségi
18
13. Feladat
Készítsen statisztikai táblákat az alábbi adatok felhasználásával:
a) 1994-ben a külföldre utazó magyarok száma 13.595,4 ezer fő volt, 1996-ra ez 20%-kal emelkedett. 1994-
ben a kiutazók 90%-a közúton hagyta el az országot, ez az arány 1996-ra nem változott. 1994-ben 8%-uk
utazott vonaton, 1996-ra ez 9%-ra nőtt. A hajón utazók száma mindkét évben 11 ezer fő volt.
b) Egy egyetem öt karán az 1996/97-es tanév I. félévében 10.000 hallgató tanult nappali és levelező
tagozaton. Minden nyolcadik hallgató volt levelezős. A Gépészmérnöki Karon 150 első éves hallgató volt,
ezek 20%-a lány. A Jogtudományi Karon a fiúk-lányok aránya 40-60%, a közgazdászoknál éppen fordítva.
Az egyetemen 1.200 jogász és 700 közgazdász hallgató tanul nappali tagozaton. Az ötödéves hallgatók
összlétszáma 750 fő volt.
a) Nevezze meg a táblák típusát, dimenzióját és az abban található statisztikai sorok típusát!
b) Hogyan ábrázolná a fenti táblázatok adatait?
Megoldás
a) A külföldre utazó magyarok száma 1994-ben és 1996-ban az utazás módja szerint:
Az utazás módja 1994. 1996. Változás
ezer fő % ezer fő % ezer fő %
Közúton 12.235,90 90 14.683,00 90 +2.447,10 20
Vasúton 1.087,50 8 1.468,30 9 380,8 35
Hajón 11 0,08 11 0,07 0 0
Egyéb módon 261 1,92 152,2 0,93 -108,8 -41,7
Összesen 13.595,40 100 16.314,50 100 +2.719,10 20
Kétdimenziós csoportosító tábla, csoportosító minőségi és összehasonlító idősorokat
tartalmaz.
Ábrázolás: kör- vagy oszlopdiagrammal.
b) Az egyetem hallgatóinak megoszlása 1996/97-es tanév I. félévében:
14. Feladat
Jelöld a táblázatban, melyik sokaság típusról van szó!
Sokaság Álló Mozgó Folytonos Diszkrét

sokaság sokaság sokaság sokaság
Egy kórház betegforgalma 2003. II. félévében x x
A Széchenyi Könyvtár könyvállománya 2004. x x
december 31-én
A külföldre utazók száma 2005. I. negyedévében x x
Egy étterem forgalma 2005. második hetében x x
Veszprém népessége 2004. január 1-én x x
A lakosság gáz-fogyasztása 2005 I. félévében x x
Az autópálya építés Magyarországon 2004-ben x x
Az autópályák hossza Magyarországon 2005. x x
június 30-án
A felsőoktatásban tanuló hallgatók száma 2005 x x
szeptember 1-én
19
1-2 A statisztika alapfogalmai, sorok, táblák
Mennyiségi ismérv szerinti elemzés
Mennyiségi ismérv szerinti elemzés
Mennyiségi ismérv: számadattal mérhető valamilyen tulajdonság.

- Diszkrét mennyiségi ismérv: ha az értékek jól elkülöníthető számok; mindig pontosan megadható
- Folytonos mennyiségi ismérv: ha egy intervallumon belül bármilyen értéket felvehet; nem adható
meg pontosan, csak bizonyos pontossággal.
Megadása:
- Elemek felsorolásával,
- Elemek rangsorolásával
- Gyakorisági sorral
Jelölések:
Gyakoriság: ........................................................fi
Relatív gyakoriság: .............................................gi=fi/összelemszám
Felfelé kumulált gyakoriság: ..............................fi’
Felfelé kumulált relatív gyakoriság: ...................gi’
Lefelé kumulált gyakoriság: ...............................fi”
Lefelé kumulált relatív gyakoriság:.....................gi”
Osztályközép:......................................................xi
Értékösszeg:.........................................................si
Gyakorisági sorok
Több adat esetén az ismérvértékeket csoportosítanunk kell (tömörítés). Az adatokat csoportosítjuk,

osztályozzuk. Az osztályok egynél több ismérvértéket tartalmaznak.
Az osztályképzés szabályai:
1. Hány osztályt hozzunk létre?
k az osztályok száma 2k>n
n az elemek száma
a 2 hatványai:
21 22 23 24 25 26 27 28 29 210
2 4 8 16 32 64 128 256 512 1024
Ha n=27, akkor a kettő hatványai közül 32>27, azaz 25>27.
Ilyenkor tehát 5 osztályt kell létrehoznunk.
2. Milyen terjedelműek, milyen hosszúságúak legyenek az egyes osztályok?

h az osztályok hossza.
xmax − xmin 62 − 18
h= = = 8,8 ≈ 9 ≈ 10
k 5
Kivonjuk a rangsor legnagyobb értékéből a rangsor legkisebb értékét, és az eredményt elosztjuk az

osztályok számával. A kapott eredményt mindig felfelé kerekítjük!
20
Teljesítmény (ezer km) Autók száma (db) fi Valódi határ:
16-25 3 15-25
Közölt határ: 26-35 5 25-35
36-45 9 35-45
46-55 6 45-55
56-65 4 55-65
Összesen 27
osztályközös gyakorisági sor: minden osztály egyenlő hosszúságú.
Gyakorisági sor általános sémája:

Ismérvváltozat (Xi) Gyakoriság (fi)
X1 f1
X2 f2
. .
Xi fi
. .
Xk fk
Összesen N
k
ahol: ∑f
i =1
i =N
Xi = i-edik ismérvérték
fi = i-edik osztály gyakorisága
k = képzett osztályok száma
N = a sokaság elemszáma
Gyakoriság: (fi)
Azt mutatja, hogy a mennyiségi ismérv szerint képzett egy-egy osztályba a sokaságnak hány egysége
tartozik.
A gyakoriság az egy osztályba, osztályközbe eső egységek száma: fi.
A gyakoriságok összege mindig egyenlő a sokaság elemszámával, azaz Σ fi = N
Relatív gyakoriság: (gi)

Azt mutatja, hogy a mennyiségi ismérv szerint képzett egy-egy osztályba a sokaságnak hányad része
tartozik. A relatív gyakoriságot sokszor %-os formában fejezzük ki.
A gyakoriságok (fi) helyett szerepeltethetjük a relatív gyakoriságokat (gi) is.
k
fi
gi =
N
0 ≤ gi ≤ 1 ∑g
i =1
i =1
vagy
k
0 ≤ gi ≤ 100% ∑g
i =1
i = 100%
A relatív gyakoriságok összege mindig egyenlő 1-gyel, azaz Σ gi =1 = 100%.
Osztályköz: a mennyiségi ismérv értékközei. Lehet:

- zárt: van alsó (Xia) és felső (Xif) határa; hossza: hi = Xif – X(i-1)f
- nyitott: vagy csak felső (első osztályköz), vagy csak alsó (utolsó osztályköz) határa van
A nyitott osztályközt úgy kezeljük, mintha zárt lenne, a második és az utolsó előtti osztályköz hossza
segítségével: h1 = h2 (vagy X1a = 0) és hk = hk-1.
X ( i −1 ) f + X if
Az i-edik osztályközépső meghatározása: Xi =
2
21
Relatív értékösszeg
Ha az értékösszegek megoszlásáról is képet akarunk kapni, akkor relatív értékösszeg-sort képezünk.
Az i-edik osztály relatív értékösszege: Zi = Si÷Σ Si (=Vm) Σ Zi =1 = 100%.
Osztályközös gyakorisági sor
a tényleges egyedi értékektől eltekintünk, és osztályközökbe soroljuk a megfigyelési egységeket, vagyis

folytonos mennyiségi sort képzünk. Ezt az adatközlési módot osztályközös gyakorisági sornak
Az osztályközök megválasztása során 3 szempontot érdemes vizsgálni:
1. az osztályközök számát
2. az osztályközök hosszát, nagyságát
3. az osztályközök alsó és felső határának értékét.
Az osztályközök számát úgy célszerű megválasztani, hogy egyrészt még áttekinthető legyen a gyakorisági
sor, azaz ne legyen túl sok osztályköz, másrészt az osztályközök száma azért eléggé megkülönböztesse a
vizsgált ismérv felvehető értékeit.
Az osztályközök hossza annak az intervallumnak a hosszát jelenti, amelybe a sokaság egységeit besoroljuk.
Jele: hi
h = Xmax - Xmin
Osztályközök Gyakoriságok
alsó határ –felső határ fi
X1a – X1f f1
X2a – X2f f2
. .
. .
Xia – Xif fi
. .
. .
Xka – Xkf fk
Összesen N
Valódi határ Közölt határ pl: Közölt határ pl:

10-20 11-20 10,1 – 20
20-30 21-30 20,1 – 30
30-40 31-40 30,1 – 40
40-50 41-50 40,1 – 50
Számolni mindig a valódi határokkal kell!
22
Példa:
Rangsor: (lakások fogyasztása (m3))

10 17 20 23 29
11 17 21 23 30
12 18 21 23 31
14 18 21 24 31
15 18 21 24 32
16 19 22 25 33
16 19 22 26 34
16 19 22 26 36
17 20 22 27 36
17 20 23 28 40
2k>50 64>50 26>50

6 osztályt kell létrehozni
40 −10 30
h= = =5
6 6
Az osztályok hosszúsága: 5
Közölt határ
fogyasztás fi gi %
11-15 5 5/50=0,10 10%
16-20 16 16/50=0,32 32%
21-25 15 15/50=0,30 30%
26-30 6 6/50=0,12 12%
31-35 5 5/50=0,10 10%
36-40 3 3/50=0,06 6%
Valódi határ
fogyasztás fi
10-15 5
15-20 16
20-25 15
25-30 6
30-35 5
35-40 3
23
Kumulált gyakorisági sorok
Kumulálás = halmozott (göngyölített) összeadás
A (felfelé) kumulált gyakoriságok (fi’) és relatív gyakoriságok (gi’) azt mutatják, hogy az első i
osztályközben hány adat, illetve az adatok hányad része található.
A lefelé kumulált gyakoriságok (fi” és gi”) az i-edik és az azt követő osztályközökben hány adat, illetve az
adatok hányad része található.
Felfelé kumulált gyakorisági sor: (jele fi’ és gi’)
Fogy. (fi) (gi) Kumulált gyakorisági sor (fi’) Kumulált gyakorisági sor (gi’)
5 5 10 10%
11-15 5 10%
5 lakás fogyaszt 15 m3 alatt A lakások 10%-a fogyaszt 15 m3 alatt
16+5 21 32+10 42%
16-20 16 32%
15+16+5 36 30+32+10 72%
21-25 15 30%
6+15+16+5 42 12+30+32+10 84%
26-30 6 12%
5+6+15+16+5 47 10+12+30+32+10 94%
31-35 5 10% 3
47 lakás fogyaszt 35 m alatt A lakások 94%-a fogyaszt 35 m3 alatt
3+5+6+15+16+5 50 6+10+12+30+32+10 100%
36-40 3 6% Minden lakás 40 m3 alatt A lakások 100%-a fogyaszt 40 m3 alatt
fogyaszt
Össz. 50 100%
Lefelé kumulált gyakorisági sor (jele fi” és gi”)
Fogy. (fi) (gi) (fi”) (gi”)

100% 100%
50 50
11-15 5 10% 3 A lakások 100%-a többet fogyaszt 11 m3-
50 lakás fogyaszt 11 m felett
nél
50-5 45 100-10 90%
16-20 16 32% 3
45 lakás fogyaszt 16 m felett A lakások 90%-a többet fogyaszt 16 m3-nél
45-16 29 90-32 58%
21-25 15 30%
29 lakás fogyaszt 21 m3 felett A lakások 58%-a többet fogyaszt 21 m3-nél
29-15 14 58-30 28%
26-30 6 12% 3
14 lakás fogyaszt 26 m felett A lakások 28%-a többet fogyaszt 26 m3-nél
14-6 8 28-12 16%
31-35 5 10%
8-5 3 16-10 6%
36-40 3 6%
3-3 0
6-6 0%
Össz. 50 100% Egy lakás sem fogyaszt 40 m3
A lakások 0%-a többet fogyaszt 40 m3-nél
felett
24
ÉRTÉKÖSSZEG SOR:
- abszolút (Si): megmutatja, hogy az adott kategóriába eső egyedek az összes értékösszegből milyen
összeggel rendelkeznek. (Pl.: egy adott cég egyik csoportja - adott kategóriába eső egyedek - az összes
bér hány %-át kapja meg?)
- relatív: (Zi)
Zi = Si / ∑ki=1 * Si
ahol k = hány kategóriát képeztem? / százalékos forma
Értékösszegsor:
Osztályközép (jele: xi)

xa + x f 10 +15 25
xi = = = = 12,5
2 2 2
xa: az osztály alsó határa
xf: az osztály felső határa
Az osztályközepet a valódi határból számoljuk!!!
10 11 12 13 14 15 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20
12,5 15
Értékösszeg (jele: si)

si=fi×xi
Lakások
fogyasztása fi xi
si
(m3) A kapott értékösszegből számtani átlagot
10-15 5 12,5 5×12,5=62,5 számolunk:
15-20 16 17,5 16×17,5=280 1120
x= = 22 ,4
20-25 15 22,5 15×22,5=337,5 50
25-30 6 27,5 6×27,5=165
30-35 5 32,5 5×32,5=162,5
35-40 3 37,5 3×37,5=112,5
Összesen: 50 1120
Feladat: az első gépkocsis példa osztályozása alapján kumulált gyakorisági sorokat, osztályközepeket,
értékösszeget és átlagot kell számolni!
fi gi fi’ gi’ fi” gi” xi si

15-25 3 11 3 11 27 100 20 60
25-35 5 18,5 8 29,5 24 89 30 150
35-45 9 33,5 17 63 19 70,5 40 360
45-55 6 22 23 85 10 37 50 300
55-65 4 15 27 100 4 15 60 240
Össz. 27 100 1110
1110
x= = 41,1
27
25
Példa: Egy üzletlánc boltjainak forgalmára vonatkozó adatok 1999. október hó:
Forgalom Boltok
száma
hi (eFt) xi f i ( xi − x ) gi
2
fi ’ Si Zi gi’ Zi’ fi” gi”
fi
(x)
200 – 400 30 5 5 1 362 420 1 500 4,6 1,7 4,6 1,7 108 100,0
0
200 401 – 600 50 15 20 1 555 260 7 500 13,9 8,4 18,5 10,1 103 95,4
0
200 601 – 800 70 40 60 595 360 28 000 37,0 31,5 55,5 41,6 88 81,5
0
200 801 – 1000 90 20 80 121 680 18 000 18,5 20,3 74,0 61,9 48 44,5
0
200 1001 – 1200 110 16 96 1 236 544 17 600 14,8 19,8 88,8 81,7 28 26,0
0
200 1201 – 1400 130 9 105 2 056 356 11 700 8,3 13,2 97,1 94,9 12 11,2
0
200 1400 felett 150 3 108 1 379 052 4 500 2,9 5,1 100,0 100,0 3 2,9
0
-- Összesen ---- 108 -- 8 306 672 88 800 100,0 100,0 -- -- -- --
26
GYAKORLÓ FELADATOK
1. Feladat
Egészítsd ki a táblázatot!

15-25 3
25-35 5
35-45 9
45-55 6
55-65 4
Össz. 27
Megoldás:

15-25 3 11 3 11 27 100 20 60
25-35 5 18,5 8 29,5 24 89 30 150
35-45 9 33,5 17 63 19 70,5 40 360
45-55 6 22 23 85 10 37 50 300
55-65 4 15 27 100 4 15 60 240
Össz. 27 100 1110
2. Feladat
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az őstermelők termőterület szerinti megoszlása:

Termőterület Őstermelők száma (fő)
(hektár)
0-5 100
5 - 10 90
10 - 25 80
25 - 50 60
50 - 100 10
100 - 10
Összesen 350
Jellemezd a termőterület nagyságát az ismert gyakorisági sorokkal!
(f’, g, g’, S, Z)
Megoldás
Termőterület Őstermelők f’ g (%) g’ (%) S Z (%)

(hektár) száma (fő)
0–5 100 100 28,57 28,57 250 3,89
5 – 10 90 190 25,71 54,28 675 10,50
10 – 25 80 270 22,86 77,14 1400 21,79
25 – 50 60 330 17,14 94,28 2250 35,02
50 – 100 10 340 2,86 97,14 750 11,67
100 – 10 350 2,86 100 1100 17,12
Összesen 350 - 1 - 6425 100
27
3. Feladat
Az alábbi táblázat az 1997. januárjában öregségi nyugdíjban részesülők megoszlásáról tartalmaz

különböző fajta mennyiségi sorokat az alapellátás nagysága szerint:
Az alapellátás f f’ g g'
nagysága (Ft) ………… ………. ………… …………
- 10.999 . 5.143 . .
11.000 - 14.999 118.766 . . .
15.000 - 19.999 . 540.537 . .
20.000 - 39.999 . . . .
40.000 - 69.854 ..
Összesen: 1.643.552 . . .
Feladat:
a) Töltse ki a táblázat hiányzó rovatait!
b) Milyen mennyiségi sorokat tartalmaz a tábla?
c) Elemezze (s, z, z’) a nyugdíjak koncentrációját!
Megoldás
Az alapellátás f f’ g g'
nagysága (Ft) gyakoriság Kumulált relatív kumulált
gyakoriság gyakoriság relatív
gyakoriság
- 10.999 5.143 5.143 0,31 0,31
11.000 - 14.999 118.766 123.909 7,23 7,54
15.000 - 19.999 416.628 540.537 25,35 32,89
20.000 - 39.999 1.033.161 1.573.698 62,86 95,75
40.000 - 69.854 1.643.5528 4,25 100
Összesen: 1.643.552 - 100 -
Az alapellátás f g’ S z z’
nagysága (Ft)
- 10.999 5.143 0,31 46.287.000 0,11 0,11
11.000 – 14.999 118.766 7,54 1.543.958.000 3,56 3,67
15.000 – 19.999 416.628 32,89 7.290.990.000 16,81 20,48
20.000 – 39.999 1.033.161 95,75 30.994.830.000 71,47 91,95
40.000 – 69.854 100 3.492.700.000 8,05 100
Összesen 1.643.552 - 43.368.765.000 100
28
3-4 Viszonyszámok
VISZONYSZÁMOK
A statisztikai adatfelvétel során kapott adatokat csoportosítással, sorok képzésével, azok táblázatba
rendezésével tehetjük áttekinthetővé. A statisztikai elemzés alapvető feladata, hogy az egyes jelenségek
közötti összefüggést feltárja, bemutassa. Ennek kiindulópontja, a következtetések alapja lehet, ha az azonos
jelenségre vonatkozó adatokat egybevetjük, egymáshoz hasonlítjuk, viszonyítjuk.
A viszonyszám egy statisztikai adatnak egy másik statisztikai adathoz mért viszonyát, arányát fejezi ki.
A viszonyszám tehát két statisztikai adat hányadosa. Azt, hogy milyen statisztikai adatokat hasonlítunk
össze, a statisztikai sorok különbsége határozza meg. Ha csoportosító és összehasonlító sorokból indulunk ki,
akkor azonos fajta adatok összehasonlítását végezzük el. Összehasonlítást végezhetünk különböző fajta
adatokból is, pl. a leíró sorok adatainak elemzésekor.
A
Általános jelölése: V= ;
B
ahol
V = viszonyszám
A = viszonyítandó adat
B = viszonyítás alapjául kiválasztott adat
Kifejezhető:
• Százalékos, ezrelékes formában.
• Együtthatós formában .
• Képzett mértékegységgel.
A A
V = A = B ⋅V B=
B V
Viszonyszám = viszonyítandó adat / viszonyítás alapjául kiválasztott adat
Azonos fajta adatokból számított viszonyszám azt mutatja, hogy a viszonyítandó adat hányszorosa a
viszonyítás alapjául választott adatnak.
Különböző fajta adatokból (leíró sor), különböző mértékegységű adatokból számított viszonyszám az
intenzitási viszonyszám, mely megmutatja, hogy az egyik mennyiségből (számláló) mennyi jut a másik
mennyiség (nevező) egy egységére.
Viszonyszámok csoportosítása
Statisztikai sor fajtája A sorból számítható viszonyszám megnevezése
(jelölése)
Csoportosító sor Megoszlási viszonyszám (pj)
Koordinációs viszonyszám (Vk)
Összehasonlító sor: Összehasonlító viszonyszám ( Vö)
•Idősor • Dinamikus viszonyszám (Vd)
•Területi sor • Területi-összehasonlító viszonyszám (Vtö)
Leíró sor Intenzitási viszonyszám (Vi)
29
MEGOSZLÁSI VISZONYSZÁM
A megoszlási viszonyszám valamely sokaság belső szerkezetét, belső arányait, összetételét fejezi ki. A
csoportosító sor a sokaság valamely ismérv szerinti osztályozásaként keletkezik, részsokaságokra bomlik. A
belső szerkezet tehát nem más, mint az egyes részsokaságok és a teljes (fő) sokaság aránya.
A megoszlási viszonyszámot csoportosító sorokból számoljuk (azonos fajta adatból).
Jele: Vm
Kiszámítása
Vm = statisztikai sokaság részadata (részsokaság) / statisztikai sokaság egésze (fősokaság)
részsokasá g fj
Vm = = = ...%
teljes sokaság n
Megoszlási viszonyszám minden csoportosító sor elemzésére alkalmas, így vizsgálhatjuk a belső szerkezet
mennyiségi, minőségi, területi és tartamidősor esetén is. A megoszlási viszonyszámok összeadhatók.
PÉLDA:
1989-ben Magyarországon 35 754 fő orvos volt, ebből 18 896 fő a férfiak száma.
1. Számítsa ki a férfiak és a nők arányát!
2. Nevezze meg a kiszámított viszonyszámot!
Megoldás:
Megnevezés Fő Megoszlás(%)
18896
Vm = = 0,5285 = 52,85 %
Férfi 18 896 52,85 35754
16858
Vm = = 0,4715 = 47 ,15%
Nő 16 858 47,15 35754
Összesen 35 754 100
30
DINAMIKUS VISZONYSZÁM
Két időszak vagy időpont adatának éspedig az összehasonlítás tárgyát képező tárgyidőszak (beszámolási
időszak), valamint az összehasonlítás alapját képező bázisidőszak adatának hányadosa. Ha kettőnél több
időpont vagy időszak adatát hasonlítjuk össze, akkor a dinamikus viszonyszám két típusát különböztetjük
meg.
A kettőnél több tagból számított olyan „láncszerűen" egymáshoz kapcsolódó dinamikus viszonyszámokat,
amelyek minden esetben két „szomszédos" időszakot hasonlítanak össze láncviszonyszámoknak nevezzük.
tárgyidöszak x
Vd = = 1 = ...%
elözö ⋅ idöszak x 0
Bázis- és láncviszonyszám kiszámításuk

xi
Bázisviszonyszám: Vdb =
x0
xi
Láncviszonyszám Vdl =
xi −1
Bázisviszonyszám
Összefüggés a bázis- és a láncviszonyszámok között

A bázis- és láncviszonyszámokat ugyanazon idősorból számítottuk ki. A két viszonyszám tehát egymásból
kiszámítható.
A bázisviszonyszámokat úgy számítottuk ki, hogy az idősor minden tagját ugyanezzel a számmal osztottuk,
köztük tehát az arány nem változott, vagyis a bázis viszonyszámokat úgy kezelhetjük, mintha abszolút
számok lennének. Bázisviszonyszámokból tehát láncviszonyszámokat ugyanúgy számítunk, mint az abszolút
számokból.
A láncviszonyszámokat úgy számítottuk ki, hogy az idősor minden tagját a megelőző időszak (időpont)
adatához hasonlítottuk, a láncszerű kapcsolat miatt a láncviszonyszámok szorzatai bázisviszonyszámot
adnak.
A láncviszonyszámokból a bázisviszonyszámokat úgy számítjuk ki, hogy a vizsgált időszak (időpont)
láncviszonyszámát szorozzuk az idősor összes előző láncviszonyszámával.
Ezeknek az összefüggéseknek különösen akkor van jelentőségük, akkor hasznosíthatók, ha az idősor eredeti,
abszolút adatai nem ismertek, csak az azokból számított viszonyszámok állnak rendelkezésre.
31
Példa:
Egy városban az épített új lakások száma az elmúlt öt évben a következő volt:
Év Lakás (db)
1996. 2 400
1997. 2 520
1998. 2 640
1999. 2 500
2000. 2 250
Feladat: Jellemezze az épített lakások számának időbeli alakulását a megfelelő viszonyszámokkal!
Megoldás
Lakás Vb (%) Vl (%)

(db)
2 400 100 -
2520 2520
b1 = = 1,05 = 105 % l1 = = 1,05 = 105 %
2 520 105 2400 105 2400
2640 2640
b2 = = 1,1 = 110 % l2 = = 1,0476 = 104 ,76 %
2 640 110 2400 104,76 2520
2500 2500
b3 = = 1,042 = 104 ,2% l3 = = 0,9469 = 94,69 %
2 500 104,2 2400 94,69 2640
2250 2250
b4 = = 0,9375 = 93,75% l4 = = 0,9 = 90%
2 250 93,75 2400 90 2500
32
KOORDINÁCIÓS VISZONYSZÁM
A gazdasági, társadalmi jelenségek vizsgálatakor nem elegendő a sokaság belső összetételének, a

részsokaság és a teljes viszonyának vizsgálata. Az elemzés során a szerkezetvizsgálat úgy is fontos
információt nyújt, ha két részsokaságot, részadatot hasonlítunk egymáshoz.
A koordinációs viszonyszámot tehát ugyanazon sokasághoz tartozó két részadat egymáshoz viszonyított
arányaként számítjuk ki.
Jele: Vk
rész
Vk = = ...(mértékegy sége az alapadatok tól függ)
rész
Kiszámítása
Vk = viszonyított részsokaság, részadat / viszonyítás alapjául szolgáló részsokaság, részadat
A viszonyszám mértékegysége megegyezik a vizsgált sokaság mértékegységével, de a viszonyszám
kifejezhető a viszonyítás alapjául választott részsokaság 100 vagy 1000 egységére jutó arányszámaként is.
Bár a koordinációs viszonyszám a vizsgált sokaság összetételét érzékelteti, de igen kifejező, ha
összehasonlításban kap szerepet.
Mind a megoszlási, mind pedig a koordinációs viszonyszám a sokaság belső összetételét jelzi, a két
viszonyszám úgy is összefügg, hogy egymásból kiszámíthatók bizonyos feltételek mellett.
A megoszlási viszonyszám matematikailag egyszerűsítésként is kezelhető, amikoris a köztük lévő arány nem
változik. Tehát belőlük a koordinációs viszonyszám ugyanúgy számítható, mint az abszolút számokból.
Koordinációs viszonyszámból megoszlási viszonyszám alternatív ismérvváltozatú csoportosításkor
számítható.
Példa:
1989-ben Magyarországon 35 754 orvos volt, ebből 18 896 a férfiak száma.

Állapítsa meg az egy férfira jutó nők számát!
Megoldás:
Megnevezés Fő
Férfi 18 896
Nő 16 858
Összesen 35 754
16.858
Vk = = 0,892 fő
18.896
33
INTENZITÁSI VISZONYSZÁM
Intenzitási viszonyszámokat leíró sorokból számítunk, ahol azonos gazdasági vagy társadalmi jelenségre
vonatkozó különnemű, de összetartozó adatokat szerepeltetünk.
Az intenzitási viszonyszám két különböző fajta, de egymással összefüggő adat hányadosa. Az intenzitási
viszonyszámmal azt vizsgáljuk, hogy az egyik jelenség milyen intenzitással (gyakorisággal) fordul elő a
másik jelenség környezetében, azzal összefüggésben.
A gyakorlatban alkalmazott sokféle intenzitási viszonyszám jellegzetes típusai

 sűrűséget, ellátottságot kifejező mutatók pl. népsűrűség, gépsűrűség, orvosellátottság, stb.
 arányszámok - elsősorban a népességstatisztikában születési-, halálozási arányszám, stb.
 átlagos értéket kifejező mutatószámok pl. átlagkereset, átlagos tejhozam, stb.
 a gazdálkodás hatékonyságát jelző mutatószámok pl. termelékenység.
Az intenzitási viszonyszám mértékegysége általában valamilyen természetes mértékegység, ami a számláló
és a nevező természetes mértékegységei alapján határozható meg, s egyben jelzi a viszonyszám
kiszámításának módját is.
A vizsgált gazdasági, vagy társadalmi jelenségre vonatkozóan következtetéseket akkor tudunk levonni, ha
egy korábbi időszak, vagy másik gazdasági, vagy társadalmi jelenség hasonló mutatószámaihoz
viszonyítunk, akkor lehet a változást, eltérést lemérni.
egyik sokaság egy egysége

Vi = = .... (mértékegy sége az alapadatok tól függ)
másik sokaság egy egysége
PÉLDA:
Egy vállalat tevékenységét jellemző adatok 2006-ban
Megnevezés Érték
Foglalkoztatottak létszáma, fő 10
Teljesítmény, db 150
Bértömeg, Ft 1.500.000
Feladat: Határozza meg az egy főre jutó teljesítmény, valamint az egy főre jutó átlagbért!
MEGOLDÁS:
teljesitmé ny (db ) 150
1 före . jutó .teljesitmé ny = = = 15 db / fö
foglalkozt atottak .száma ( fö ) 10
bértömeg ( Ft ) 1500000
Átlagbér = = = 150000 Ft / fö
foglalkozt atottak .száma ( fö ) 10
34
ÖSSZETETT VISZONYSZÁM
Egy fősokaság részeire, valamint annak egészére vonatkozó, azonos típusú viszonyszámok egymás közötti
kapcsolatát tekintve - az előbbieket részviszonyszámoknak, az utóbbit összetett viszonyszámnak nevezzük.
A részviszonyszám képlete:
Aj
Vj =
Bj
Ahol j=1, 2, …M : a csoportok száma
Összetett viszonyszám képlete:
∑A
j =1
j
V = M
∑B
j =1
j
azonban, ha a részsokaságokra vonatkozóan nem ismerjük, valamelyik adatot ( Aj -t, vagy Bj -t), akkor ez a
számítás nem oldható meg. Akkor a következő két lehetőség valamelyikét választhatjuk:
Ha ismert minden részsokaságra : Aj és Vj .

Ebből az következik, hogy minden egyes részsokaságra az ismert adatokból származtatni lehet a
Aj
viszonyszám harmadik elemét, jelen esetben egy viszonyszám nevezőjét. (Bj = ). Ezt minden
Vj
részsokaságra kiszámítva, azok összege a teljes sokaságra vonatkozóan az összetett viszonyszám
nevezőjének az értékét adja meg. Tehát jelen esetben:
m
∑A
j =1
j
V=
m Aj 
∑  V
j =1 


j 
Ez a számítás a következő értékektől függ:

 mekkora a részsokaságonként a részviszonyszámok értéke (Vj)
 milyen az egyes részsokasághoz tartozó Aj adat aránya a teljes sokasághoz képest .
A számítás végeredménye egy olyan értékű viszonyszám, amely a részsokaságokra jellemző
részviszonyszámok nagyságától nagymértékben függ, tulajdonképpen azok egyfajta átlaga.* Ez az összetett
viszonyszám súlyozott harmonikus átlagformája.
35
GYAKORLÓ FELADATOK
1. Feladat
Tesztkérdések. Csak egy jó válasz lehetséges.
1. Az 1 m2-re jutó csapadék mennyisége

a) Statisztikai adat
b) Intenzitási viszonyszám
c) Statisztikai sokaság
2. A csapadék mm-ben kifejezve

a) Megoszlási viszonyszám
b) Intenzitási viszonyszám
c) Statisztikai adat és nem viszonyszám
3. Az alábbiak közül melyik nem intenzitási viszonyszám?

a) Egy főre jutó GDP
b) Élveszületési arányszám
c) Egy oldalra írt karakterek száma
d) Késztermékre fordított idő
4. Ha Somogy népessége jobban nő, mint Magyarországé, akkor ez azt jelenti, hogy…
a) Oda vándorolnak be a legtöbben
b) Somogy népességének az aránya nő
c) Megnő az 1000 lakosra jutó orvosok száma.
5. A halálozási arányszám 25-50 ezer fővel növeli a madárinfluenzában meghaltak számát. Ez azt jelenti, hogy…
a) Járvány idején nő a halandóság
b) A nyilatkozó nem értelmezte helyesen az intenzitási viszonyszámot
c) Súlyos a járvány
6. Melyik megoszlási viszonyszám?

a) 1000 nőre jutó férfiak száma
b) Infláció
c) A vizsgán megfeleltek aránya
7. A …… viszonyszám valamely sokaság belső szerkezetét, belső arányait, összetételét fejezi ki.
a) Megoszlási
b) Koordinációs
c) Dinamikus
8. A …… viszonyszámot ugyanazon sokasághoz tartozó két részadat egymáshoz viszonyított arányaként

számítjuk ki.
a) Területi
b) Megoszlási
c) Koordinációs
d) Dinamikus
9. Melyik nem koordinációs viszonyszám?

a) Eltartottsági ráta
b) 100 szellemi dolgozóra jutó fizikai dolgozó
c) Főiskolai hallgatókra jutó oktatók száma
10. Melyik dinamikus viszonyszám?

a) Infláció üteme
b) Termék árrésen belül a nagykereskedelmi árrés
c) 1000 lakosra 9 élveszületés jutott
36
2. feladat
Nevezd meg a viszonyszámok fajtáit!

A devizapiacon 300 Ft-ot kértek egy euróért. Intenzitási
Az egyik városban január 1-én a lakások száma 3500 db volt. Adat, nem viszonyszám
A kifutó modellekre 10% kedvezményt adnak. Megoszlási, dinamikus
A sífelszerelések forgalmának 40%-a a sílécek eladásából származik. Megoszlási
A Ford 4%-kal növelte újautó értékesítést az előző évhez képest. Dinamikus
A nyomtató teljesítménye 19 lap percenként. Intenzitási
A VW csoport piaci részesedése 21%. Megoszlási
Tavaly 100 háztartásra 103 hűtőszekrény jutott. Intenzitási
Egybefüggő terület 50%-os beépítettséggel eladó. Megoszlási
Lakások 288.000 Ft/m2-es ártól eladók! Intenzitási
3. Feladat
A bruttó hazai termék értéke
Év GDP
milliárd Ft 2000 = 100% Előző év = 100%
2000 13528,6
2001 15270,1
2002 17180,6
2003 18940,7
2004 20717,1
2005 22055,1
2006 23561,5
Feladat: Töltsd ki a táblázat hiányzó adatait!
Megoldás
GDP
Év milliárd Ft 2000 = 100% Előző év = 100%
2000 13528,6 100 -
2001 15270,1 112,9 112,9
2002 17180,6 127 112,5
2003 18940,7 140 110,2
2004 20717,1 153,1 109,4
2005 22055,1 163 106,5
2006 23561,5 174,2 106,8
37
4. Feladat
Döntsd el az alábbi állításokról, hogy igaz vagy hamis!
A megoszlási viszonyszám a sokaság szerkezetét jellemzi. I

A megoszlási viszonyszámok összeadhatók. I
Az intenzitási viszonyszám mértékegysége rendszerint százalék. H
A dinamikus viszonyszám a tárgy és a bázis adat hányadosa. I
Mind a megoszlási, mind pedig a koordinációs viszonyszám a sokaság belső összetételét I
jelzi.
Leíró sorokból számítható koordinációs viszonyszám. H
A bázis és láncviszonyszámok egymásból is számíthatóak, nem csak közvetlenül az I
eredeti adatokból.
Az intenzitási viszonyszám mindig a jelenséggel együtt nő. H
5. Feladat
A népesség alakulása egy városban 1987. és 1996. között:
Év Népesség száma (fő) 1987 = 100% 1991 = 100% Előző év = 100%
1987. ... ... ... ...
1988. ... 102,5 ... ...
1989. ... ... ... 106,7
1990. 12.300 118 ... ...
1991. ... 125 ... ...
1992. ... ... 112 ...
1993. ... ... ... ...
1994. ... ... 120 104,4
1995. ... ... ... ...
1996. 13.900 ... ... 102,1
Töltse ki a táblázat hiányzó adatait!
Megoldás
38
6. Feladat
A kiskereskedelmi forgalom alakulása Nógrád megyében:
Év Eladási forgalom
millió Ft 1980 = 100% Előző év = 100%
1980. 1.795 ... ...
1981. ... 107,2 ...
1982. 2.074 ... ...
1983. ... ... 106,8
1984. ... 135,2 ...
1985. ... ... ...
1986. ... 163,8 107,8
a) Töltse ki a táblázat hiányzó adatait!
b) Nevezze meg a statisztikai tábla, illetve a benne található statisztikai sorok típusát!
Megoldás
39
7. Feladat
Magyarország népességének alakulása 1960. és 1996. között:

Népesség száma 1960 = Előző időszak =
Év (ezer fő) 100% 100%
1960. ... ... ...
1970. ... ... 103,6
1980. 10.709,5 107,5* ...
1990. 10.374,8 ... ...
1996. ... ... 98,0*
Feladat:
a) Töltse ki a táblázatot!
b) Értelmezze a *-gal jelölt mutatókat!
Megoldás
40
8. Feladat
Egy vendéglátó vállalat forgalmát jellemző adatok:
Eltérés az előző hónaphoz
Forgalom június = Előző hó képest
Hónapok
(eFt) 100% =100%
eFt %
Június ... ... ... ... ...
Július ... ... ... ... -5
Augusztus ... ... ... 50 ...
Szeptember ... 110 ... ... ...
Október ... ... ... 100 ...
November ... ... ... ... 10
December ... ... ... 300 4
a) Számítsa ki a hiányzó adatokat!

b) Nevezze meg a fenti táblában szereplő sokaság típusát és a táblát alkotó statisztikai sorokat!
Megoldás
41
9. Feladat
Egy vállalat tevékenységére vonatkozóan az alábbi adatokat ismerjük:
Termelés Előző év = Változás
Év (ezer db) 1992 = 100% 100%
%-ban e db-ban
1992. … … … … …
1993. 620 … … … 20
1994. … 125 … … …
1995. … … 108 … …
1996. … … … 13,6 …
1997. 880 … … … …
1998. 870 … 98,9 … …
1999. 875 … … … …
2000. … … … … …
A vállalat összesen 7 225e db-ot termel!

Töltse ki a táblázat hiányzó adatait!
Megoldás:
10. Feladat
1994-ben - a KSH adatai szerint - az infláció mértéke 23,5% volt. Ez átlagosan havonta hány
százalékos áremelkedésnek felel meg?
Megoldás
11. Feladat
Havi 5%-os infláció évesítve hány %-os áremelkedést jelent?
Megoldás
42
12. Feladat
Határozza meg, hogy egy vállalat adott osztályán a férfiak hány %-a diplomás! Ismert, hogy a
diplomásoknak 55%-a, a dolgozóknak pedig 48%-a férfi, továbbá az, hogy az adott osztályon a dolgozók
62%-a diplomás.
Megoldás
13. Feladat
A külföldre utazó magyarok számának megoszlása a közlekedés módja szerint 1990. évben:
Külföldre utazó magyarok
Közlekedés módja száma (ezer fő)
közúton 12 148,00
repülőgépen 334,8
hajón 11,2
vonaton 1 104,40
együtt 13 595,40
Számítsa ki a külföldre utazó magyarok számának a közlekedés módja szerinti megoszlását kifejező
statisztikai mutatószámokat!
Megoldás
43
14. Feladat
Az alábbi vállalatokról ismertek a táblázatban megadott viszonyszámok:

Időszak „A” Sörgyár „B” Sörgyár „C” Sörgyár
Árbevétel változás %-ban
1993 = 100% 1995 = 100% Előző év = 100%
1990. 75 65 -
1991. 83 67 108
1992. 94 72 102
1993. 100 86 110
1994. 107 93 109,5
1995. 120 100 107
a) Viszonyszámok segítségével hasonlítsa össze a fenti vállalatok árbevételének változását!
b) Melyik vállalatnál volt nagyobb az árbevétel változása?
Megoldás
15. Feladat
Március 8-án rendezett FTC – UTE labdarúgó-mérkőzésen 18 300 néző volt. A nőnap alkalmából a hölgyek
ingyen tekintették meg a mérkőzést. Ismert továbbá, hogy a rendezők összesen 14 800 jegyet adtak el.
a) Mennyi volt a nők aránya a stadionban?
b) Nevezze meg a kiszámított mutatót!
Megoldás:
44
16. Feladat
1989-ben Magyarországon 35 754 orvos volt, ebből 18 896 a férfiak száma.

a) Számítsa ki a férfiak és a nők arányát!
b) Állapítsa meg az egy férfira jutó nők számát!
c) Nevezze meg a kiszámított viszonyszámokat!
Megoldás
17. Feladat
1995. január 1-jén Magyarország lakosságának 52,1 %-a volt nő!
a) Számítsa ki az 1000 férfira jutó nők számát!
b) Milyen viszonyszámot számított?
Megoldás
45
18. Feladat
A bűncselekmények adatai Magyarországon:

1990 1993
Ismertté vált bűncselekmények 341 061 400 935
Ismertté vált bűnelkövetők 112 254 122 621
Ebből: felnőtt 99 990 107 620
fiatalkorú 12 264 15 001
Jogerősen elítéltek 46 554 73 366
Ebből szabadságvesztésre ítéltek 17 875 23 160
Feladat: Képezzen viszonyszámokat a táblázat adatai alapján!
Megoldás:
46
19. Feladat
Az alábbi táblázat adatsora a világ gyümölcstermelési értékeit tünteti fel 1997-ben, millió tonnában.
Határozza meg a gyümölcstermelésre vonatkozó megoszlási viszonyszámokat!
Faj Termés (millió t)
Citrusfélék 80
Banán 80
szőlő 60
alma 45
mangó 15
egyéb 70
Megoldás:
Számítsuk ki az összes termést: 80+80+60+45+15+70 = 350millió t
Faj Megoszlási viszonyszámok

Citrusfélék (80/350)*100 = 22,86%
Banán (80/350)*100 = 22,86%
Szőlő (60/350)*100 = 17,14%
Alma (45/350)*100 = 12,86%
Mangó (15/350)*100 = 4,28%
Egyéb (70/350)*100 = 20%
20. Feladat
Az alábbi táblázat adataiból határozzuk meg a földreform támogatások megyénkénti megoszlási

viszonyszámait!
Minisztériumi támogatások a szociális földprogramra 1997-ben
Megye támogatások összesen (E ft)
Baranya 27 750
Békés 14 600
Borsod – A. – Z. 69 670
Hajdú-Bihar 8 600
Jász – N. – Szolnok 8 800
Nógrád 16 500
Szabolcs – Sz. - B. 66 800
Zala 10 900
Összesen 223 620
Megoldás:
Minisztériumi támogatások a szociális földprogramra 1997-ben

Megye Megoszlási viszonyszámok
Baranya (27 750 / 223 620)*100 = 12,41%
Békés (14 600 / 223 620)*100 = 6,53%
Borsod – A. – Z. (69 670 / 223 620)*100 = 31,15%
Hajdú-Bihar (8 600 / 223 620)*100 = 3,85%
Jász – N. – Szolnok (8 800 / 223 620)*100 = 3,94%
Nógrád (16 500 / 223 620)*100 = 7,38%
Szabolcs – Sz. - B. (66 800 / 223 620)*100 = 29,87%
Zala (10 900 / 223 620)*100 = 4,87%
47
4-5 Középértékek
SZÁMÍTOTT KÖZÉPÉRTÉKEK:
1) számtani átlag
a) egyszerű
b) súlyozott
2) harmonikus átlag
a) egyszerű
b) súlyozott
3) mértani átlag
a) egyszerű
b) súlyozott
4) négyzetes átlag
a) egyszerű
b) súlyozott
5) Kronologikus átlag
Számított átlagok közötti egyenlőtlenségek:

Xh ≤ Xg ≤ X ≤ Xq
Helyzeti középértékek:
1. medián
2. modus
SZÁMTANI ÁTLAG:
Az az érték, amelyet az átlagolandó értékek helyére írva azok összege változatlan marad.
Akkor alkalmazzuk általában, ha az átlagolandó értékek összegének tárgyi értelme van.
Jele: X
Számítása
Egyszerű (súlyozatlan) átlagforma:
N
X + X 2 + ... + X n ∑X i
X = 1 = i =1
N N
N = a megfigyelt átlagolandó értékek száma

Xi = (i=1, …, N) az i-edik átlagolandó érték
Példa:
2, 6, 4, 2, 6, 4, 6, 2, 5, 6
Tehát: N = 10
2 + 6 + 4 + 2 + 6 + 4 + 6 + 2 + 5 + 6 43
X = = = 4,3
10 10
súlyozott átlagforma:
k
∑f i ⋅ Xi k
X = i =1
k
súlyozott forma, ahol ∑f i =N
∑fi =1
i
i =1
48
k
fi
Vagy X = ∑g
i =1
i ⋅ X i súlyozott forma, ahol g i =
N
k
Jellemző, hogy 0 ≤ g i ≤ 1 és ∑g
i =1
i =1
k k
f k
∑ fi ⋅ X i ∑i=1 Ni ⋅ X i ∑g i ⋅ Xi k k
X= i =1
= k = i =1
= ∑ gi ⋅ X i mivel ∑g i =1
k
fi k
∑f
i =1
i ∑i=1 N ∑gi =1
i
i =1 i =1
k = az egymástól különböző átlagolandó értékek száma

fi = a gyakoriságok, amelyeket súlyoknak nevezünk
gi = gyakoriságot (fi) elosztjuk az átlagolandó értékek számával (N)
Példa:
2, 6, 4, 2, 6, 4, 6, 2, 5, 6
Csoportosító sorba rendezve őket:
Átlagolandó értékek szám

Xi (gyakorisága) fi
2 3
4 2
5 1
6 4
Összesen 10
k
∑f i ⋅ Xi
X = i =1
k
∑f
i =1
i
3 ⋅ 2 + 2 ⋅ 4 + 1⋅ 5 + 4 ⋅ 6
X = = 4,3
10
Példa:
2, 6, 4, 2, 6, 4, 6, 2, 5, 6
Xi gi
2 0,3
4 0,2
5 0,1
6 0,4
Összesen 1
k
f k k
∑i=1 f i ⋅ X i ∑i=1 Ni ⋅ X i ∑g i ⋅ Xi k k
X= k = k = i =1
= ∑ gi ⋅ X i mivel ∑g i =1
fi k
∑i =1 f i ∑i=1 N ∑gi =1
i
i =1 i =1
X = 0,3 ⋅ 2 +0,2 ⋅ 4 +0,1 ⋅ 5 +0,4 ⋅ 6 = 4,3
49
HARMONIKUS ÁTLAG:
Az az érték, melyet az átlagolandó értékek helyébe helyettesítünk azok reciprokainak összege változatlan
marad.
Akkor alkalmazzuk, ha az átlagolandó értékek reciprok értékének van tárgyi értelme.
Alkalmazása: viszonyszámok átlagolása esetén akkor, ha a számlálót tekintjük súlynak
Jele: X h
Egyszerű harmonikus átlag:
N
Xh = N
1
∑X
i =1 i
Súlyozott harmonikus átlag:
∑f i
Xh =
1
Xh = i =1 N
gi
N
fi ∑
∑X
i =1
i =1 X i
i
Példa:
2, 6, 4, 2, 6, 4, 6, 2, 5, 6
Átlagolandó értékek
Xi szám (gyakorisága) fi gi
2 3 0,3
4 2 0,2
5 1 0,1
6 4 0,4
Összesen 10 1
Egyszerű harmonikus átlag:
10
Xh = = 3,5
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
+ + + + + + + + +
2 6 4 2 6 4 6 2 5 6
Súlyozott harmonikus átlag:
10
Xh = = 3,5
3 2 1 4
+ + +
2 4 5 6
50
MÉRTANI ÁTLAG:
Egyszerű mértani átlag:

Egy statisztikai sokaság mértani átlaga az a szám, melyet az egyes értékek helyére írva, az értékek szorzata
nem változik.
X g = N X 1 ⋅ X 2 ⋅ ... ⋅ X N −1 ⋅ X N
k
X g = N ∏Xi
i =1
Súlyozott mértani átlag:

n
∑ fi
Xg = i =1
X 1f1 ⋅ X 2f 2 ⋅ ... ⋅ X nf n
n
∑ fi k
Xg = i =1
∏Xi =1
i
fi
Példa:
2, 6, 4, 2, 6, 4, 6, 2, 5, 6
2 3 0,3
4 2 0,2
5 1 0,1
6 4 0,4
Összesen 10 1
X g = 10 2 3 ⋅ 4 2 ⋅ 51 ⋅ 6 4 = 3,9
51
NÉGYZETES ÁTLAG:
Egy statisztikai sokaság értékeinek négyzetes közepe az a szám, melyet az egyes értékek helyére írva az
értékek négyzetösszege nem változik.
Alkalmazása: szóródások vizsgálatánál.
Egyszerű négyzetes átlag:

N
∑X i
2
Xq = i =1
N
Súlyozott négyzetes átlag:
f
∑f i ⋅ X i2
Xq = i =1
n
∑f
i =1
i
Példa:
2, 6, 4, 2, 6, 4, 6, 2, 5, 6
2 3 0,3
4 2 0,2
5 1 0,1
6 4 0,4
Összesen 10 1
3 ⋅ 2 2 + 2 ⋅ 42 + 1⋅ 52 + 4 ⋅ 6 2
Xq = = 4,6
10
52
KRONOLÓGIKUS ÁTLAG:
Állapotidősor adataiból (jele: Y) számítjuk!
Két-két megfigyelési időpont közötti időszakra vonatkozó átlagos állományt adja meg.
Két időpont esetén a nyitó- (Y1) és záróállomány (Y2) számtani átlaga, több időpont esetén pedig a két-két
időpont közötti időszakokra számított átlagos állományok számtani átlaga.
Általában átlagkészlet, időnként átlaglétszám számítására használjuk.
Y1 + Y2 Y2 + Y3 Y + Yn Y1 Y Y1 n −1 Y
+ + ......... + n −1 + Y2 + ...... + Yn −1 + n + ∑ Yt + n
Yk = 2 2 2 = 2 2 = 2 t =2 2
n −1 n −1 n −1
Példa:
Egy kereskedelmi vállalkozás árukészletéről a következőket ismerjük 2004. I. negyedévében:

(Az egyes hónapok zárókészlete egyben a köv. hónap nyitókészlete!)
Időpontok Árukészlet (eFt)

január 1. 3500
február 1. 4200
március 1. 3820
április 1. 4100
Számítsuk ki az I. negyedév átlagos árukészletét!
3500 4100
+ 4200 + 3820 +
Yk = 2 2 = 11820 = 3940 eFt
3 3
A ker. vállalkozásnál 2004. I. negyedévében átlagosan 3940 eFt értékű árukészlet volt.
53
MÓDUSZ
Ha az adatok statisztikai sorban vannak, akkor a módusz a leggyakrabban előforduló érték.

A módusz a leggyakoribb, legáltalánosabb, legjellemzőbb, tipikus érték.
Ha diszkrét mennyiségi értékek elemzéséről van szó, akkor a módusz a leggyakrabban előforduló ( azaz
legnagyobb gyakoriságú, más szavakkal: legnagyobb valószínűséggel előforduló) elem értéke.
k1
Mo = xmo−1,1 + ⋅ hmo
k1 + k2
k1=fmo-fmo-1
k2=fmo-fmo+1
k1=gmo-gmo-1
k2=gmo-gmo+1
ahol:
xmo-1,1: a móduszt tartalmazó intervallumot megelőző intervallum felső határa

k1: a móduszt tartalmazó intervallum gyakoriságának ( fmo) - vagy relatív gyakoriságának: gmo - és az azt
megelőző intervallum a gyakoriságának (fmo-1) - vagy relatív gyakoriságának : gmo-1 - a különbsége.
k2: a móduszt tartalmazó intervallum gyakoriságának ( fmo) - vagy relatív gyakoriságának: gmo - és az azt
követő intervallum a gyakoriságának (fmo+1) - vagy relatív gyakoriságának : gmo+1 - a különbsége.
hmo: a móduszt tartalmazó intervallum hossza.
Példa
Azonos osztályhosszak esetén:
Ár (Ft) Utak száma (fi)

- 20000 20
20001 - 40000 72
40001 - 60000 52
60001 - 80000 25
80001 - 100000 16
100001 - 15
Összesen: 200
mo = 20000
k1 = 72-20 = 52
k2 = 72-52 = 20
h = 20000
52
Mo = 20000 + ⋅ 20000 = 34444 ,4
52 + 20
A legtöbb út 34444,4 Ft-ba került, azaz a tipikus ár 34444,4 Ft.
54
Példa
Nem azonos hosszúságú osztályok esetén:
Azonos hosszra a gyakoriságok

fi
Életkor Létszám (fő) Osztályhosszak ⋅10
(év) fi hi hi
-14 24 10 24
14-24 282 10 282
24-36 171 12 142,5
36-50 84 14 60
50- 61 14 43,6
Össz: 622 - -
Mo = 14 +
( 282 − 24 ) ⋅10 = 20 ,5
( 282 − 24 ) + (282 −142 ,5)
A tipikus életkor 20,5 év, azaz a megkérdezettek közül legtöbben 20,5 évesek voltak.
MEDIÁN
Medián Me Q2 olyan érték amelynél kisebb értékű adatok legfeljebb 50% ban vannak és nagyobb értékü
adatok legfeljebb 50%ban vannak.
*
1) ha az adatok növekvő stat sorban vannak ( xi -val jelöltük a sorbarendezett adatokat),, és n adat van,
n
kiszámoljuk -et:
2
n
ha =p egész szám akkor Me bármilyen olyan adat lehet amelyik a p-edik és a p+1-edik adat közé esik.
2
n
ha = p nem egész szám akkor a [ p] +1-edik adat lesz a kvartilis
2
s − f Me
'
s − gMe
'
Me= X Me−1,1 + ⋅ hMe Me= xMe−1,1 + ⋅ hMe ,

−1 −1
fMe gMe
2) ha az adatok osztályközökben vannak akkor megkeressük azt az osztályközt ahova a kumulált relatív
gyakorisága eléri a 50%-ot.
N
− f , me −1
Me = me + 2 ⋅h
f me
me = a mediánt tartalmazó osztályköz alsó határa

f’me-1 = a mediánt megelőző osztályköz kumulált gyakorisága
fme = a mediánt tartalmazó osztályköz gyakorisága
h = a mediánt tartalmazó osztályköz hossza
55
Példa
10 autó ára egy kereskedőnél millió Ft-ban:
2,2 2,8 3,0 4,5 2,8 3,2 3,0 2,5 2,0 3,3
Rangsorban:
2,0 2,20 2,5 2,8 2,8 3,0 3,0 3,2 3,3 4,5
2,8 + 3,0
Medián: me = = 2,9mFt
2
Jelentése: az autók fele 2,9 m Ft-nál olcsóbb, fele ennél drágább.
Példa:
Utak megoszlása gi Kumulált Kumulált relatív

Ár (Ft) Utak száma (fi) (%) gyakoriság f'i gyakoriság g'i (%)
-20000 20 10 20 10
20001 - 40000 72 36 92 46
N 100%
144≥100 = 72≥50 =
40001 - 60000 52 26 2 2
60001 - 80000 25 12,5 169 84,5
80001 - 100000 16 8 185 92,5
100001 - 15 7,5 200 100
Összesen: N=200 100
100 − 92
Me = 40000 + ⋅ 20000 = 43076 ,92 Ft
52
Az utak fele (vagy 50%-a) 43076,92 Ft-nál olcsóbb, a másik fele ennél drágább.
56
ALSÓ (ELSŐ) KVARTILIS:
Q 1 = olyan érték amelynél kisebb értékű adatok legfeljebb 25% ban vannak és nagyobb értékü adatok
legfeljebb 75%ban vannak.
*
a) ha az adatok növekvő stat sorban vannak ( xi -val jelöltük a sorbarendezett adatokat), és n adat van,
n
kiszámoljuk -et:
4
n
-ha =p egész szám akkor Q 1 bármilyen olyan érték lehet amelyik a p-edik és a p+1-edik adat közé esik.
4
n
-ha = p nem egész szám akkor a [ p] +1-edik adat lesz a kvartilis
4
b) ha az adatok osztályközökben vannak akkor megkeressük azt az osztályközt ahova a kumulált relatív
gyakorisága eléri a 25%-ot. Legyen ez at i-edik osztályköz [ x , x ] akkor:
i
* *
i +1
0,25− g, i −1
Q1 = xi* + hi
gi
FELSŐ KVARTILIS
Q3 olyan érték amelynél kisebb értékű az adatok legfeljebb 75% ban vannak és nagyobb értékü adatok
legfeljebb 25%ban vannak.
*
a) ha az adatok növekvő stat sorban vannak ( xi -val jelöltük a sorbarendezett adatokat),, és n adat van,
n
kiszámoljuk 3 -et:
4
n
-ha3 =p egész szám akkor Me bármilyen olyan adat lehet amelyik a p-edik és a p+1-edik adat
4
közé esik.
n
-ha = p nem egész szám akkor a [ p] +1-edik adat lesz a kvartilis
3
b) ha az adatok osztályközökben vannak akkor megkeressük azt az osztályközt ahova a kumulált relatív
gyakorisága eléri a 75%-ot. Legyen ez at i-edik osztályköz [ x , x ] akkor:
i
* *
i +1
0,75− g, i −1
Q1 = xi* + hi
gi
57
Példa
A lakosság jövedelmére vonatkozó reprezentatív adatfelvétel eredményei 1991-ben:

Egy főre jutó jövedelem Megfigyelt személyek
(ezer Ft/fő) száma (ezer fő)
50,1-80,0 18
80,1-110,0 20
110,1-140,0 26
140,1-170,0 45
170,1-200,0 35
200,1-260,0 36
260,1-290,0 10
290,1-320,0 7
320,1-350,0 3
Összesen 200
Az egy főre jutó jövedelem-felvétel eredményeiből számított munkatábla

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.
xi,0-xi,1 fi hi xi,k gi si zi fi’ gi’ si’ zi’
(e Ft/fő) (e fő) (e Ft/fő) (e Ft/fő) (%) (e Ft/fő) (%) (e fő) (%) (e Ft/fő) (%)
50,1-80,0 18 30 65 9,0 1170 3,4 18 9 1170 3,4
80,1-110,0 20 30 95 10,0 1900 5,6 38 19 3070 9,0
110,1-140,0 26 30 125 13,0 3250 9,6 64 32 6320 18,6
140,1-170,0 45 30 155 22,5 6975 20,6 109 54,5 13295 39,2
170,1-200,0 35 30 185 17,5 6475 19,1 144 72,0 19770 58,3
200,1-260,0 36 60 230 18,0 8280 24,4 180 90,0 28050 82,7
260,1-290,0 10 30 275 5,0 2750 8,1 190 95,0 30800 90,8
290,1-320,0 7 30 305 3,5 2135 6,3 197 98,5 32935 97,1
320,1-350,0 3 30 335 1,5 1005 2,9 200 100,0 33940 100,0
Összesen 200 - - 100,0 33940 100,0 - - - -
Kvartilisek:
A kvartilisek számítása esetén 4 (k=4) egyenlő részre osztjuk a rangsor szerint sorbarendezett mennyiségi
értékeket. A három osztópont a következőket fejezik ki:
a) Alsó kvartilis: melyik az az érték, amelynél az összes mintában/sokaságban szereplő elem egynegyede
kisebb, háromnegyede nagyobb. (jele: Q1)
b) Középső kvartilis: melyik az az érték, amelynél az összes mintában/sokaságban szereplő elem fele (2/4-
e) kisebb, a másik fele pedig nagyobb.(jele: Q2)
c) Felső kvartilis: melyik az az érték, amelynél az összes mintában /sokaságban szereplő elem
háromnegyede kisebb, egynegyede pedig nagyobb. (jele: Q3)
Értékük meghatározása lépésenként:

1. lépés: Sorszám meghatározás.
1 1
S(Q1): ⋅ n → ⋅ 200= 50
4 4
2 2
S(Q2): ⋅ n → ⋅ 200= 100
4 4
3 3
S(Q3): ⋅ n → ⋅ 200= 150
4 4
58
2. lépés: A kvartiliseket tartalmazó intervallumok kijelölése.
(Segítség: 8. sz. táblázat 8. oszlopa: kumulált gyakorisági sor.)
Q1: [110,1-140,0], mert (f ’2=38) és (f ’3=64), tehát a 3. intervallumban van az 50. sorszámú
elem.
Q2: [140,1-170,0], mert (f ’3=64) és (f ’4=109), tehát a 4. intervallumban van a 100. sorszámú
elem.
Q3: [200,1-260,0], mert (f ’5=144) és (f ’6=180), tehát a 6. intervallumban van a 150. sorszá
mú elem.
3. lépés: Kvartilis érték becslése.

30
Q1 = 110+ ⋅ ( 50− 38) = 123,8ezerFt/fő
26
30
Q2 = 140+ ⋅ (100− 64) = 164,0 ezerFt/fő
45
60
Q3 = 200+ ⋅ (150− 144) = 210,0 ezerFt/fő
36
Tehát a vizsgált mintában a megfigyelt személyek egynegyedének az egy főre jutó jövedelme 123,8 ezer
Ft/fő-től kisebb volt, háromnegyedének nagyobb. Valamint azt is tudjuk, hogy a személyek között
ugyanannyinak volt 164 ezer Ft/fő-től kisebb, mint nagyobb egy főre jutó jövedelme. Viszont 210 ezer Ft/fő
feletti jövedelemmel a mintában szereplő személyeknek egynegyede rendelkezett, a többiek
(háromnegyedük) egy főre jutó jövedelme ettől kevesebb volt.
59
GYAKORLÓ FELADATOK
1. Feladat
1. Ha egy tó átlagos mélysége 14 m, akkor ez azt jelenti, hogy…

a) Lehet olyan pontja a tónak, amelyik mélyebb 14 méternél
b) A tó legnagyobb mélysége 14 méter
c) A tó legmélyebb pontjától 14 méter az eltérés
2. Milyen mutatószámmal jellemezné leginkább a nyári hőmérsékletet?

a) Módusz
b) Medián
c) Mértani átlag
3. Melyik állítás hamis?

a) Módusza nem csak mennyiségi ismérvnek lehet
b) Számtani átlag bármilyen ismérv esetén kiszámítható
c) A medián mennyiségi ismérvek esetén mindig megállapítható
4. A kifliért a legtöbb helyen 15 Ft-ot kell fizetni. Ekkor…

a) 15 Ft az átlag
b) 15 Ft a módusz
c) 15 Ft a medián
5. A büfében legtöbbször 500 Ft-ot fizetnek, de a vendégek fele ennél többet. Ekkor…
a) Mo = 500 Ft, Me ≥500 Ft
b) Mo ≥ 500 Ft ≥ Me
c) Mo = Me
6. A munkanélküliek 25%-a legalább 5 hónapig keresett új munkahelyet. Ekkor…

a) Mo= 25
b) Me = 25
c) Mo = 5
d) Q3 = 5
7. A MÁV-nél az esetek negyedében 5 percnél többet kell várni. Ekkor az 5 perc…

a) Alsó kvartilis
b) Felső kvartilis
c) Módusz
8. A teszten legtöbben 18 pontot szereztek, de a tanulók fele 17 pontot szerzett.

a) Mo = 17, Me = 18
b) Mo = 18, Me = 17
c) Mo ≥17, Me ≥ 18
9. A leckekönyv átlagolásánál akkor járunk a legjobban, ha …… átlaggal számolunk.

a) Harmonikus
b) Mértani
c) Négyzetes
10. Állapotidősor adataiból ……… számíthatunk

a) Bármit
b) Kronologikus átlagot
c) Harmonikus átlagot
60
2. Feladat
2008-ban a Főiskolai Kar egyik gazdász tankörébe járó hallgatókat tesztelték az egyik IQ teszt segítségével.
A 21 hallgató eredménye a következő volt:
112, 130, 125, 147, 104, 109, 110, 131, 125, 110, 108, 102, 120,
108, 104, 110, 106, 118, 113, 98, 112,
a ) Jellemezze középértékekkel az IQ-teszt eredmények eloszlását!

b) Számítsa ki és értelmezze a kvartiliseket!
Megoldás
112 + 131 +...+98 + 112

a) Számított középérték: X = = 114 ,4
22
Medián:( 21+1)/2=11. sorszámú elem a rangsorból.
Rangsor:
98, 102, 104, 104, 106, 108, 108, 109, 110, 110, 110, 112, 112,
113, 118, 120, 125, 125, 130, 131, 147
Me=110
Mo=110 A leggyakoribb IQ-szint ugyanannyi volt, mint az az IQ-szint , mint
amennyi alatti és feletti hallgatók száma, azaz a medián értéke.
b) Q1: (21+1)64 =5,5. ⇒ az 5. és a 6. átlaga: (106+108)/2= 107 pont.

Q2 :(21+1)/2=11. ⇒ 110 pont
Q3 :((21+1)/4)*3=16,5⇒ a 16. és 17. elem átlaga: (120+125)/2= 122,5 pont.
107 IQ-pont alatt a vizsgált hallgatók egynegyede volt, a többieknek magasabb volt a pontjuk.110 pont alatt
és felett ugyanannyi hallgató volt. 122,5 pont feletti IQ-pontszámot a hallgatók közül csak egynegyede
szerzett.
3. Feladat
A következő adatokat ismerjük: -10, -10, -9, -9, -9, -7, -6, -5, -3, -3, -1, -1, 0, 3.
Állapítsuk meg az adatsor átlagát, móduszát és mediánját!
Megoldás
Átlag= -5;
Módusz= -9;
Medián= -5,5;
4. Feladat
Az elmúlt néhány napban megmértük a reggeli hőmérsékletet, és a következő eredményeket kaptuk: -8, -7,
-10, -4, -2, -8, -8, -7, -3, -5, -4, 3, 2, -9, 1, 4, 4.
Mennyi volt a reggeli átlagos hőmérséklet, mennyi a módusz és a medián?
Megoldás
Átlag= -3,8;
Módusz= -8;
Medián= -4;
61
5. Feladat
Egy megyében több utazási iroda által meghirdetett főszezonbeli utazások reprezentatív felmérést
készítettek. A felmérés során a meghirdetett utazások 5 %-át vizsgálták meg. A mintába került utazások ár
szerinti megoszlása a következő:
Ár ( Ft-ban) Utazások száma

-20000 10
20001-40000 42
40001-60000 22
60001-80000 15
80001-100000 16
100001- 15
Összesen 120
Jellemezze az utazási árak eloszlását.

a) átlaggal,
b) mediánnal,
Megoldás
10* 10000+ 42* 30000+ 22* 50000+ ...+ 15* 110000

a) x = = 55000Ft az átlagos
120
utazási ár.
b) A mintába került utazások ár szerinti megoszlásának kumulált értékei:
Ár ( Ft-ban) f'
-20000 10
20001-40000 52
40001-60000 74
60001-80000 89
80001-100000 105
100001- 120
Összesen -
60− 52
Me: (40001-60000) ⇒Me= 40000+ * 20000= 47272,7 Ft alatt és felett ugyanannyi út volt a
22
mintában.
6. Feladat
Egy ember egy héten keresztül feljegyezte, hogy naponta hány percet tölt tévénézéssel.
Az eredmények a napok sorrendjében: 14, 40, 22, 120, 30, 55, 45.
Mekkora a medián?
Megoldás:
Sorrendbe helyezve a számokat: 14, 22, 30, 40, 45, 55, 120;
ezek közül a középső, a negyedik elem 40, ennyi a medián nagysága.
62
7. Feladat
Egy szabad áras cikk piaci forgalmát és átlagárát figyelték meg egy napon. A megfigyelésnél a következő
adatokat ismerjük:
Egységár (Ft/kg) Eladott mennyiség(kg)

18,00-22,00 180
22,01-24,00 350
24,01-26,00 300
26,01-30,00 370
Összesen 1200
Számítsa ki és értelmezze a (z):
a) átlagos egységárat,
b) móduszt,
Megoldás
20⋅180+ 23⋅ 350+ 25⋅ 300+ 28⋅ 370

a) x = = 24,59
1200
Az átlagos egységár 24,59 Ft/kg a minta adatai alapján.
b) Mivel (26-30)-as intervallum 4 Ft/kg-os hosszúságú, ha ez is 2 Ft/kg-os osztályköz

hosszúságú lenne, akkor az intervallum gyakorisága (fúj) : 370/2=185 lenne.
A (18-22)-es intervallum gyakorisága is átszámítva: (fúj):
Ezért a modusz (22,01 -24,00) intervallumban van.
( 350− 90)
Mo= 22+ ⋅ 2 = 23,7 Ft/kg a leggyakoribb egységár.
( 350− 90) + ( 350− 300)
8. Feladat
Kereskedelmi vállalkozás értékesítő egységeinek árbevétele:
Havi árbevétel (e Ft) Egységek száma

30000 4
3001 – 3400 6
3401 – 3800 13
3801 – 4200 5
4201 3
Össz: 30
Mennyi a módusz és a meián?
Megoldás
k1 7
Mo = mo + ⋅ h = 3400 + ⋅ 400 = 3586,7
k1 + k 2 7 +8
Medián
Rangsorból:
N +1
Ha N páratlan: -dik érték, azaz a középső érték
2
N N
Ha N páros: -dik és +1 -dik számtani átlaga, a 2 középső átlaga
2 2
63
9. Feladat
Egy videokazetta kölcsönzőben egy héten át feljegyezték, hogy egy ember egyszerre hány kazettát
kölcsönzött:
A kölcsönzött Kölcsönzők
kazetták száma száma
1 145
2 79
3 46
4 12
5 2
Mekkora a számtani átlag és a módusz?
Megoldás:
Számtani átlag:
A kölcsönzött kazetták száma Kölcsönzők száma (fi) Kölcsönzött videokazetták száma
(xi) (si=fi*xi)
1 145 145
2 79 158
3 46 138
4 12 48
5 2 10
összesen 284 499
Átlag: 499/284=1,76, vagyis az átlagos kazettaszám 1,76.
Módusz: 1; A leggyakrabban 1 kazettát kölcsönöznek.
10. Feladat
Egy szabad áras cikk piaci forgalmát és átlagárát figyelték meg egy napon. A megfigyelésnél a következő
adatokat ismerjük:
Egységár (Ft/kg) Eladott mennyiség(kg)

18,00-22,00 180
22,01-24,00 350
24,01-26,00 300
26,01-30,00 370
Összesen 1200
Számítsa ki és értelmezze a (z):
a) átlagos egységárat,
b) móduszt,
Megoldás
20⋅180+ 23⋅ 350+ 25⋅ 300+ 28⋅ 370
a) x = = 24,59
1200
Az átlagos egységár 24,59 Ft/kg a minta adatai alapján.
b) Mivel (26-30)-as intervallum 4 Ft/kg-os hosszúságú, ha ez is 2 Ft/kg-os osztályköz

hosszúságú lenne, akkor az intervallum gyakorisága (fúj) : 370/2=185 lenne.
A (18-22)-es intervallum gyakorisága is átszámítva: (fúj):
Ezért a modusz (22,01 -24,00) intervallumban van.
( 350− 90)
Mo= 22+ ⋅ 2 = 23,7 Ft/kg a leggyakoribb egységár.
( 350− 90) + ( 350− 300)
64
11. Feladat
Egy óvodai csoportban lévő gyerekek megoszlása:

Testmagasság (cm) Gyerekek száma (fő)
118,1-120,0 12
120,1-121,0 7
121,1-122,0 10
122,1-123,0 8
123,1-131,0 2
Összesen 39
a) Mennyi az átlagos testmagasság?

b) Mennyi az a testmagasság , amelytől az óvodások fele magasabb, fele alacsonyabb?
c) Hány cm a leggyakoribb testmagasság az óvodások között?
Megoldás
a)
119 * 12 +...+127 * 2
x= = 121 ,04 cm az átlagos testmagasság.
39
b)
39
Me = = 19 ,5
2
f ′:12 ;19 ;29 ;...
19,5 −19
Me = 121+ * 1 = 121,05 cm az a testmagasság, amelytől az óvodások fele magasabb, fele
10
alacsonyabb.
c)
Mo [121 ,1 −122 ]
3
Mo = 121+ * 1 = 121,6 cm a leggyakoribb testmagasság az óvodások között.
3+ 2
65
12. Feladat
Egy felsőoktatási intézményben a nappalin tanulók gyakorlat jegyei általános statisztikából 1990/91-es tanév
első félévében:
Osztályzat A B C Összesen
kar hallgatóinak megoszlása
5 19 23 19 61
4 32 49 40 121
3 24 36 56 116
2 20 36 82 138
1 1 2 18 21
Összesen 96 146 215 457
Számítsuk ki a gyakorlati jegyek átlagait karonként és az évfolyam egészére!
Megoldás
a) Karonkénti ( részátlagok):
( 5 ⋅ 19 + 4 ⋅ 32 + 3 ⋅ 24 + 2 ⋅ 20 + 1 ⋅ 1) = 3,5
A: X A =
96
( 5 ⋅ 23 + 4 ⋅ 49 + 3 ⋅ 36 + 2 ⋅ 36 + 1 ⋅ 2 )
B: X B = = 3,38
146
5 ⋅ 19 + 4 ⋅ 40 + 3 ⋅ 56 + 2 ⋅ 82 + 1 ⋅ 18
C: X C = = 2,81
215
b) Évfolyami ( főátlag):
5 ⋅ 61 + 4 ⋅121 + 3 ⋅116 + 2 ⋅138 + 1 ⋅ 21
X = = 3,14
457
vagy
3,5 ⋅ 96 + 3,38 ⋅146 + 2,81 ⋅ 215
X = = 3,14
457
66
13. Feladat
Az élve született csecsemőknél a testsúly és nem a következőképpen adódott véletlenszerűen kiválasztott 100
leány és 100 fiú csecsemő adatai alapján.
Magasság Fiú Leány

cm
_
44 6 6
44 _ 48 8 10
48 _ 52 38 44
52 _ 56 32 30
56 _ 16 10
Összesen 100 100
Határozza meg a középértékeket!
Megoldás
Összehasonlítási szempont Fiú Leány

Átlag (cm) 51,8 51,1
Módusz (cm) 51,3 50,8
Medián (cm) 51,8 51,1
14. Feladat
Lakásbiztosítások
fi fi’ h
száma
-2000 15 15 1000
2000-3000 50 65 1000
3000-4000 60 125 1000
4000-5000 80 205 1000
5000-6000 25 230 1000
6000-7000 15 245 1000
7000- 5 250 1000
Össz: 250
Határozd meg a móduszt és a mediánt!
k1
M o = mo + ×h
k1 + k 2
80 − 60 20
Mo= 4000 + ×1000 = 4000 + ×1000 = 4000 + 266 ,66 = 4266 ,66
(80 − 60 ) + (80 − 25 ) 75
n
− f ' me −1
M e = me + 2 ×h
f me
125 −125 0
Me= 4000 + ×1000 = 4000 + ×1000 = 4000 + 0 = 4000
80 80
67
7-8 Szóródás számítás
A szóródás mutatószámai:
a) A szóródás terjedelme
b) Szórás
c) Relatív szórás
d) Átlagos (abszolút) eltérés
e) Variancia
a) A szóródás terjedelme:
Az előforduló legnagyobb és legkisebb ismérvérték különbsége
T = Xmax. – Xmin.
Példa:
Számítsuk ki egy régió vállalatainak árbevétel adataiból a terjedelmet (millió Ft):
50, 87, 98, 43, 66, 56, 124, 18, 29, 10, 320.
10, 18, 29, 43, 50, 56, 66, 87, 98, 124, 320
T ( R ) = x max . − x min . = 320 −10 = 310 millió Ft
b) Szórás (jele: σ szigma)
A leggyakrabban használt szóródási mérőszám, amelyet a hétköznapi ember is gyakran hall. A szórás ( σ )
az alapadatok számtani átlagtól való eltéréseinek négyzetes átlaga. Mindebből tehát az következik, hogy
a szórás és a szóródás tartalmilag nem megegyező fogalmak, hiszen a szóródásnak csak egy mérőszáma a
szórás.
egyszerű forma: σ = 2 ∑(x i − x)2

,
n
súlyozott forma: σ = 2
∑ f (x − x)
i i
2
.
∑f i
Példa:
Az adatsor: 24, 27, 23, 26 (ezer Ft/t).
Az számtani átlaga:
24 + 27 + 23 + 26
xa = = 25 ezer Ft/t,
4
ebből a szórás a következő:
( 24 − 25) 2 + (27 − 25) 2 + (23 − 25) 2 + (26 − 25) 2
σ =2 = 1,58ezerFt / t
4
Tehát az önköltségadatok az átlagostól átlagosan 1,58 ezer Ft/t-tal térnek el.
68
Árbevétel kategóriák, millió Ft Vállalatok száma, db
- 20 30
21 – 40 42
41 – 60 54
61 – 80 38
81 – 100 23
Összesen: 187
Első lépésben az árbevételek átlagát kell kiszámítanunk:
xa =
∑ f ⋅x
i i
=
10 ⋅ 30 + 30 ⋅ 42 + 50 ⋅ 54 + 70 ⋅ 38 + 90 ⋅ 23 8994
= = 48,1 millió Ft
∑f i 187 187
Az árbevételek átlaga 48,1 millió Ft volt. Ezek alapján a szórás a következőképpen alakul:
30 ⋅ (10 − 48 ,1) 2 + 42 ⋅ (30 − 48 ,1) 2 + 54 ⋅ (50 − 48 ,1) 2 + 38 ⋅ (70 − 48 ,1) 2 + 23 ⋅ (90 − 48 ,1) 2
σ=
187
= 24 ,9millióFt .
c) Relatív szórás (jele: V)
Az egyes ismérvértékek átlagosan hány százalékkal térnek el az átlagtól.

A relatív szórás (a neve is mutatja) a szórást hasonlítja egy másik statisztikai paraméterhez, méghozzá az
adatsor átlagához. Tehát a szórás és az átlag hányadosa:
σ
V =
X
Példa:
Tekintsük az abszolút átlageltérés és a szórás mintapéldájában szereplő árbevétel adatokat. A kiinduló
táblázat újbóli feltüntetése nélkül az átlagos árbevétel 48,1 millió Ft volt, míg a szórás értéke 24,9 millió Ft.
A relatív szórás tehát:
σ 24 ,9
V = ⋅100 = ⋅100 = 51,7%
x 48,1
d) Átlagos (abszolút) eltérés
(jele: δ delta) Az egyes értékek számtani átlagtól vett eltérései abszolút értékeinek számtani átlaga.
egyszerű forma: δ=
∑x i −x
,
n
súlyozott forma: δ =
∑ f i ⋅ xi − x
∑f i
A súlyozott formát általában (nem mindig) osztályközös gyakorisági sorból számítjuk.
69
Példa:
A következő önköltségadatokat ismerjük egy vállalat különböző üzemegységeiben (ezer Ft/t):
24, 27, 23, 26.
Számítsuk ki ebből az adatsorból az abszolút átlageltérést!
A megoldáshoz – a definícióból következően – először ki kell számítanunk az önköltség adatok számtani

átlagát:
24 + 27 + 23 + 26 100
xa = = = 25 ezer Ft/t
4 4
A következő lépésben a kiszámított számtani átlagtól való eltérések abszolút értékeinek számtani
átlagát, vagyis az abszolút átlageltérést már könnyen számszerűsíthetjük:
24 −25 + 27 −25 + 23 −25 + 26 −25 1 +2 +2 +1 6

δ= = = =1,5 ezer Ft/t
4 4 4
Példa:
Egy régió nagyvállalatainak árbevétel adatai, adott időszakban
Árbevétel kategóriák, millió Ft Vállalatok száma, db

- 20 30
21 – 40 42
41 – 60 54
61 – 80 38
81 – 100 23
Összesen: 187
Első lépésben itt is az árbevételek átlagát kell kiszámítanunk:
xa =
∑ f ⋅x
i i
=
10 ⋅ 30 + 30 ⋅ 42 + 50 ⋅ 54 + 70 ⋅ 38 + 90 ⋅ 23 8994
= = 48,1 millió Ft
∑f i 187 187
Második lépésként számszerűsíthetjük az abszolút átlageltérést:
30 ⋅ 10 −48 ,1 +42 ⋅ 30 −48 ,1 +54 ⋅ 50 −48 ,1 +38 ⋅ 70 −48 ,1 +23 ⋅ 90 −48 ,1

δ= =20 ,33 eFt / t
187
e) Variancia
A variancia nem más, mint a szórásnégyzet.

Jele: σ 2 .
egyszerű forma: σ 2 = ∑(x i − x)2

,
n
súlyozott forma: σ 2
=
∑f i ⋅ ( xi − x ) 2
.
∑f i
GYAKORLÓ FELADATOK
1. Feladat
70
Igaz vagy hamis a megállapítás?
a) A szórás tulajdonképpen az adatok négyzetes átlaga. H
b) A szórás és a szóródás azonos fogalmak. H
c) A relatív szórás százalékban méri az adatok különbözőségét. I
d) A szóródás terjedelme az előforduló legnagyobb és legkisebb ismérvérték összege. H
e) A szórás ( σ ) az alapadatok számtani átlagtól való eltéréseinek négyzetes átlaga. I
f) A variancia nem más, mint a szórásnégyzet. I
2. Feladat
1. Egy 10 főt foglalkoztató cégnél az év elején mindenki 10 %-os béremelést kap. Ekkor…
a) A szórás és az átlagbér nem változik.
b) Az átlagbér 10 %-kal változik, a szórás nem nő.
c) Az átlagbér és a szórás is 10 %-kal nő.
2. A σ jelentése:
a) Az egyedi eltérések négyzetösszege
b) Átlagtól való eltérések négyzetes átlaga
c) Eltérésnégyzetek mértani átlaga
3. A HÉV átlagosan 8 percenként közlekedi, 2 perc szórással. Ekkor…

a) A relatív szórás 25%
b) A terjedelem 4 perc
c) V = 4%
4. Ha a ZH eredmények 25-49 intervallumban szóródnak, akkor…

a) A szórás legfeljebb 49-25=24
b) A medián (49-25)/2=12
c) Az átlag kisebb mint 49
5. A következő öt ZH eredménynek melyik lehet a szórása? 11p, 13p, 14p, 18p, 19p
a) 91%
b) 19p
c) 1,9p
6. Öt hallgató ZH eredményének átlaga 50 pont, szórása 5 pont. Ekkor…

a) V=5%
b) V=10%
c) V=0,1%
7. Ha egy 120 e Ft-os átlagkeresetű csoportban mindenki 10 e Ft-os fizetésemelést kap, akkor…
a) Az átlagkereset és a szóródás nem változik
b) Az átlagkereset 10 e Ft-tal nő, a medián nem változik.
c) A medián és az átlagkereset 10 e Ft-tal nő
8. Ha egy kifliért nem kell többet fizetni, mint 20 Ft, akkor…

a) 20 Ft a maximális érték
b) 20 Ft a medián
c) 20 Ft a szórás
71
3. Feladat
Egy bank vidéki fiókjában azt vizsgálták, hogy a lakossági betétesek egy naptári évben hányszor fordultak
meg a betétjükkel kapcsolatos ügyben az adott vidéki fiókban. Ezt a következő táblázat foglalja össze:
Előfordulások száma Betétesek száma (fő)
-1 8
2-4 26
5-8 49
9 - 12 257
13 - 16 147
17 - 20 56
21 - 38 12
Összesen 555
a) Elemezze a fenti táblázat alapján a betéttulajdonosok magatartását középértékek, szóródás segítségével!
Megoldás
x = 11,79 ,
Me=12,03,
Mo=11,6
σ=4,6,
V=38 %,
4. Feladat
Egy közkedvelt, Magyarországon gyártott személygépkocsi fogyasztásának ellenőrzésére 150 db-ból
álló mintát vizsgáltak meg. A mérési eredményeket az alábbi táblázat tartalmazza:
Fogyasztás (l/100 km) Személygépkocsi (db)
- 4,0 13
4,1 - 4,5 27
4,6 - 5,0 41
5,1 - 5,5 49
5,6 - 6,0 16
6,1 - 4
Összesen 150
Feladat:
a) Mennyit fogyaszt átlagosan ez a közkedvelt személygépkocsi?
b) Mennyi a tipikus fogyasztás?
c) Számítsa ki az átlagos fogyasztástól való átlagos négyzetes eltérést!
Megoldás
a) x = 4,93
b) Mo = 235
c) s = 0,604
5. Feladat
Egy munkahelyen a március havi fizetések átlaga 32.316 Ft, mediánja 38.540 Ft, szórása 4.125 Ft,
relatív szórása ........................... Ha áprilisban mindenki 2.800 Ft-tal több fizetést kap, mint az előző
hónapban, akkor az áprilisi fizetések átlaga .......................... Ft, a medián ......................... Ft, a szórás
............................ , a relatív szórás pedig .......................... lesz.
Megoldás
V=12,76 %
április: x = 35 116 Ft, Me=41 340 Ft, σ= 4125 Ft, V=11,75 %
72
6. Feladat
Egy üzletlánc boltjainak forgalmára vonatkozó adatok 2009. október hó:
Forgalom (eFt) Boltok száma
xi
(x) fi
– 400 300 5
401 – 600 500 15
601 – 800 700 40
801 – 1000 900 20
1001 – 1200 1100 16
1201 – 1400 1300 9
1400 felett 1500 3
Összesen ---- 108
Számold ki és értelmezd az átlagot, móduszt, mediánt, szórást, relatív szórást.
Átlag:
5 ⋅ 300 + 15 ⋅ 500 + 40 ⋅ 700 + 20 ⋅ 900 + 16 ⋅1100 + 9 ⋅1300 + 3 ⋅1500 88800
x= = = 822 ,222 ≅ 822 eFt
108 108
Módusz:
40 - 15 25
Mo = 600 + ⋅ 200 = 600 + ⋅ 200 = 711 ,111 ≅ 711 eFt
( 40 - 15 ) + ( 40 − 20 ) 25 + 20
A boltok tipikus forgalma 711 eFt.
Medián:
N '
− f me −1
A medián becsült értéke: Me = me + 2 ⋅h
f me
középső: sorszáma: (j/k∙N) ½ ∙108 = 54. bolt → 600-800 eFt forgalom közé esik (h = 200)
me (a mediánt magába foglaló osztályköz alsó határa) = 600 eFt

f’me-1 (a mediánt megelőző osztályköz kumulált gyakorisága) = 20
fme (a mediánt magába foglaló osztályköz gyakorisága) = 40
54 − 20
Me = 600 + ⋅ 200 = 770 eFt
40
A vizsgált boltok felének 770 eFt-nál kevesebb, felének pedig 770 eFt-nál több a forgalma.
Szórás:
5 ⋅ (300 − 822 ) 2 + 15 ⋅ (500 − 822 ) 2 + ..... + 3 ⋅ (1500 − 822 ) 2 8306672
σ= = = 76913 ,63 ≅ 277
108 108
mFt
Az egyes boltok forgalma átlagosan 277 eFt-tal tér el az átlagos (822 eFt) forgalomtól.
Relatív szórás
σ 277
V = V = = 0 ,3369 = 33 ,7%
X 822
Az egyes boltok forgalma átlagosan 33,7%-kal tér el az átlagos forgalomtól.
73
7. Feladat
Egy bolt alkalmazottainak életkorát vizsgálva az alábbi táblázatban látható eredményeket kaptuk:
életkor (év) dolgozók száma (fő)
- 25 4
25 - 35 8
35 - 45 4
45 - 55 4
55 - 2
Össz: 22
Számítsuk ki:
a) az átlagot
b) a szóródás mutatószámait
Megoldás
a) x = 36, 36
b) R = 50 δ = 10, 57 σ = 12, 26 σ2 = 150, 41 V = 33, 73%
8. Feladat
A 18 éves fiúk körében IQ-tesztet végeztek. 19 főnél az alábbi értékeket mérték:

145; 82; 75; 101; 99; 96; 82; 110; 104; 97; 119; 122; 65; 130; 73; 100; 141; 103; 58;
Határozza meg az IQ-érték mediánját, móduszát, átlagát, az átlagos eltérést és a szórást!
Megoldás:
Rendezzük növekvő sorba az elemeket:
58 65 73 75 82
82 96 97 99 100
101 103 104 110 119
122 130 141 145
A fentiekből könnyen kiolvasható, hogy a leggyakrabban előforduló elem, így a módusz a 82.
A medián a sorrendben 10-ik elem, azaz a 100.
Az átlag:
58+65+73+ … +141+145
XA = ------------------------------------- = 100,1
19
Az átlagos eltérés:
|58-100,1| + |65-100,1|+ … +|141-100,1| +|145-100,1|

δ = ------------------------------------------------------------------- = 18,32
19
Szórás:
σ= (58 −100 ,1) 2 + (65 −100 ,1) 2 +... + (145 −100 ,1) 2 =24,26
19
74
9. Feladat
Egy megyében több utazási iroda által meghirdetett főszezonbeli utazások reprezentatív felmérést
készítettek. A felmérés során a meghirdetett utazások 5 %-át vizsgálták meg. A mintába került utazások ár
szerinti megoszlása a következő:
Ár ( Ft-ban) Utazások száma

-20000 10
20001-40000 42
40001-60000 22
60001-80000 15
80001-100000 16
100001- 15
Összesen 120
Jellemezd az utazási árak eloszlását szóródási mutatókkal!
Megoldás
c)
T= 120000-0=120000Ft-nyi intervallumban szóródnak az árak.
10 10000 − 55000 + 42 30000 − 55000 +... +15 110000 −55000

δ2 = =27058,8
120 −1
az utak árai átlagosan, abszolút értékben 27058,8 Ft-tal térnek el az átlagtól.
10 (10000 − 55000 ) 2 + ... +15(110000 − 55000 ) 2

σ2 = = 31140 ,8
120 −1
az utak árai átlagosan 31140,8 Ft-tal szóródnak az átlag körül.
31140 ,8
V= = 0,566⇒ 56,6%
55000
a szórás 56,6 %-a az átlagnak.
75
10. Feladat
Egy benzinkút egy napi vásárlóinak megoszlása a fizetett összeg szerint :

Fizetett összeg ( Ft) Vásárlók megoszlása (%)
1400-2600 5,1
2601-3400 12,9
3401-4200 18,1
4201-5000 17,0
5001-5800 13,6
5801-6600 10,0
6601-7400 7,0
7401-8200 4,9
8201-10000 5,6
10001-14000 5,8
Összesen 100,0
Jellemezze az adott napon a benzinkútnál vásárlókat a fizetett összeg szerint helyzetmutatókkal!

(átlag, szórás, módusz, medián)
Megoldás
2000 * 5,1 + 3000 * 12 ,9 + 3800 * 18,1 + 4600 * 17+...+9100 * 5,6 + 12000 * 5,7
X= = 5385,2 Ft
100
5,1⋅ ( 2000− 5391) + 12,9⋅ ( 3000− 5391) + ...+ 5,6⋅ ( 9100− 5391) + 5,7⋅ (12000− 5391)
2 2 2 2
σ = =
100− 1
2404,4
Fizetett összeg g' Osztályköz hossz Ha h= 800, akkor a
( Ft) (h) gyakoriság
1400-2600 5,1 1200 5,1*(800/1200)=
3,825
2601-3400 18,0 800 12,9
Mo: 3401-4200 36,1 800 18,1
Me: 4201-5000 53,1 800 17,0
5001-5800 66,7 800 13,6
5801-6600 76,8 800 10,1
6601-7400 83,8 800 7,0
7401-8200 88,7 800 4,9
8201-10000 94,3 800 5,6
10001-14000 100,0 800 5,8
Összesen - - 100,0
50− 36,4
Me= 4200+ ⋅ 800= 4854,1Ft
17
Mo: (Az osztályköz vizsgálat után! ld. fenti tábla 3. oszlopa)
(18,1−12,9)
Mo= 3400+ ⋅ 800= 4060,3Ft
(18,1−12,9) + (18,1−17)
Az átlagos fizetett összeg 5391 Ft volt adott napon a benzinkútnál a mintában szereplő személyek alapján. A
fizetett összegek 2404,4 Ft-tal tértek el átlagosan ettől az értéktől. A leggyakrabban szereplő kifizetett összeg
aznap 4060,3 Ft volt. 4854,1 Ft alatt és feletti összeget ugyanannyi vásárló fizetett ki a minta adatai alapján.
76
11. Feladat
A közforgalmú vasúti személyszállítás megoszlása km-övezetek szerint 1994-ben:

Kilométer-övezetek Szállított utasok megoszlás (%)
1-30 50,9
31-50 24,0
51-80 10,0
81-100 3,6
101-200 6,8
201-300 1,9
301- 2,8
Összesen 100,0
Döntsd el a következő állításokról, hogy melyik Igaz és melyik Hamis! Választ indokold!
a) 1994-ben a vasúti forgalomban átlagosan 51,73 km-t szállították az utasokat.
b) Az utazási kilométerek átlagosan 68,78 %-kal térnek el az átlagos utazási kilométertől.
c) A leggyakoribb utazási kilométer 50,9.
Megoldás
15 * 50 ,9 + 40 * 24 + 65 * 10 +...+350 * 2,8
a) Igaz, mert = 51,725
100
68,78
b) Hamis, mert σ = 68,78 km V = ⇒133,0%
51,73
33,9 − 0
c) Hamis, mert Mo = 0 + * 30 = 23,22km
33,9 + ( 33,9 − 24)
12. Feladat
Stat Jenő egyetemi hallgató autóbusszal jár az egyetemre. Néhány napon át megmérte, hogy mennyit kell
várnia az első egyetem felé közlekedő autóbuszra. A következő időket tapasztalta (percben):
7, 6, 0, 4, 0, 1, 5, 2, 2, 16, 1, 0, 2, 3, 9, 2, 4, 10, 3, 1, 2, 12, 4, 1
a) Mennyit kellett várnia Stat Jenőnek átlagosan az első autóbuszra?

b) Milyen középértékekkel lehet még jellemezni a várakozási időt? Számítsa ki és értelmezze!
c) Mennyi a várakozási idő szórása?
Megoldás
a) X =4,04
b) Mo=2 Me=2,5
c) s=4,112
77
9-10 Aszimmetria alkalmazása statisztikai sokaság elemzésénél
Az aszimmetria mutatószámai
Az eloszlások lehetnek (amivel foglalkozunk):

1. egymóduszú eloszlás
a) szimmetrikus: Mo = Me = X (Q3 – Me) = (Me – Q1)
b) aszimmetrikus (ferde)
- baloldali: Mo < Me < X (Q3 – Me) > (Me – Q1)
- jobboldali: Mo > Me > X (Q3 – Me) < (Me – Q1)
2. többmóduszú eloszlás
Az aszimmetria leggyakrabban használt mutatószámai

1. Pearson-féle mutatószám (A-mutató)
2. F-mutató
A mutatószámok előjele az aszimmetria irányát mutatja:

- bal oldali aszimmetria esetén: > 0, azaz „+”
- jobb oldali aszimmetria esetén: < 0, azaz „-”
A mutatószámok értéke az aszimmetria mértékét jelzi.
Az F-mutatót nemcsak a kvartilisek, hanem a többi kvantilis alapján is számíthatjuk.

Az F-mutató – szemben az A-val – többmóduszú eloszlásoknál is használható.
Összehasonlításkor mindig ugyanazt a mérőszámot (vagy A vagy F) kell használni!
78
a) Pearson-féle mutatószám (A-mutató):
X − Mo
A= Értékének nincs korlátja.
σ
A = 0: szimmetrikus eloszlás
|A| < 0,2: statisztikailag szimmetrikus
0,2 – 0,6: gyenge, enyhe, mérsékelt aszimmetria
0,6 – 1: közepes erősségű aszimmetria
|A| > 1: erős aszimmetria
Példa:
Egy üzletlánc boltjainak forgalmára vonatkozó adatok:

xi
(x) fi
– 400 300 5
401 – 600 500 15
601 – 800 700 40
801 – 1000 900 20
1001 – 1200 1100 16
1201 – 1400 1300 9
1400 felett 1500 3
Összesen ---- 108
40 - 15 25
Mo = 600 + ⋅ 200 = 600 + ⋅ 200 = 711 ,111 ≅ 711 eFt
( 40 - 15 ) + ( 40 − 20 ) 25 + 20
5 ⋅ 300 + 15 ⋅ 500 + 40 ⋅ 700 + 20 ⋅ 900 + 16 ⋅1100 + 9 ⋅1300 + 3 ⋅1500 88800

x= = = 822 ,222 ≅ 822 eFt
108 108
5 ⋅ (300 − 822 ) 2 + 15 ⋅ (500 − 822 ) 2 + ..... + 3 ⋅ (1500 − 822 ) 2 8306672

σ= = = 76913 ,63 ≅ 277
108 108
X − Mo
A=
σ
822 − 711
A= = +0 ,4007 ≅ +0 ,4
277
A boltok forgalom szerinti eloszlása enyhe bal oldali aszimmetriát mutat.
79
b) F-mutató: Az alsó és felső kvartilis mediántól való eltérésének egymáshoz viszonyított nagyságán alapul.
• Baloldali aszimmetria esetén: F>0

• Jobb oldali aszimmetria esetén: F<0
• Szimmetrikus eloszlás esetén: F=0
Bal oldali aszimmetria esetén a medián az alsó (Q1), jobb oldali aszimmetria esetén a felső (Q3) kvartilishez
esik közelebb.
0 0,5 1
(Q3 − Me) − (Me− Q1 )
F= 0≤|F|≤1 gyenge közepes erős
( Q3 − Me) + ( Me− Q1 )
Példa:
Egy üzletlánc boltjainak forgalmára vonatkozó adatok:
xi
(x) fi
– 400 300 5
401 – 600 500 15
601 – 800 700 40
801 – 1000 900 20
1001 – 1200 1100 16
1201 – 1400 1300 9
1400 felett 1500 3
Összesen ---- 108
Medián:
54 − 20
Me = 600 + ⋅ 200 = 770 eFt
40
Alsó kvartilis:
sorszáma: (j/k∙N) ¼ ∙ 108 = 27. bolt → 600-800 eFt forg. közé esik (h = 200, ai = 600)
27 − 20
f’i-1 = 20; fi = 40; Q1 = 600 + ⋅ 200 = 635 eFt
40
Felső kvartilis:
sorszáma: (j/k∙N) ¾ ∙ 108 = 81. bolt → 1000-1200 eFt forg. közé esik (h = 200, ai = 1000)
81 − 80
f’i-1 = 80; fi = 16; Q3 = 1000 + ⋅ 200 = 1012 ,5 ≅ 1013 eFt
16
F =
(1013 − 770 ) − ( 770 − 635 ) = 243 − 135 =
108
= +0 ,2857 .. ≅ +0 ,29
(1013 − 770 ) + ( 770 − 635 ) 243 + 135 378
Eszerint a mutató szerint is enyhe bal oldali aszimmetriát mutat a boltok forgalom szerinti eloszlása.
80
GYAKORLÓ FELADATOK
1. Feladat
1. Az F jelentése
a) A szórás és a számtani átlag aránya
b) Vegyes kapcsolat erőssége
c) Az elemek középső 50 %-ának aszimetriája
2. Az F mutató
a) Mindig kisebb, mint az A mutató
b) Az aszimmetria egyik mérőszáma
c) Értéke -1 és 1 között változhat
3. Az F-mutatót …. alapján is számíthatjuk.

a) nemcsak a kvartilisek, hanem a többi kvantilis
b) Átlagok alapján
c) Szórás és szóródás
4. Pearson-féle mutatószám (A-mutató) esetében

a) Értéke 0 és 1 között lehet
b) Értékének nincs korlátja
c) A = 0: aszimmetrikus eloszlás
5. Az A-mutatót … használjuk.
a) Egymóduszú eloszlásoknál
b) Többmóduszú eloszlásoknál
c) Kvartilis számokkal
2. Feladat
Magyarországon az egy főre jutó személyes jövedelem átlaga adott évben 46800 Ft, relatív szórása 40 %, a
népesség legnagyobb része 39600 Ft jövedelemmel rendelkezett.
Jellemezze a jövedelem eloszlás aszimmetriáját!
Megoldás
Ismertek:
σ
V =
X
σ
x = 46800 V = 40% = 0,4 = ⇒ σ = 46800 * 0,4 = 18720 Mo = 39600
46800
46800 - 39600
A= = +0,384
18720
Jobboldali aszimmetria jellemzi a jövedelem eloszlását.
81
3. Feladat
Stat Jenő egyetemi hallgató autóbusszal jár az egyetemre. Néhány napon át megmérte, hogy mennyit
kell várnia az első egyetem felé közlekedő autóbuszra. A következő időket tapasztalta (percben):
7, 6, 0, 4, 0, 1, 5, 2, 2, 16, 1, 0, 2, 3, 9, 2, 4, 10, 3, 1, 2, 12, 4, 1
Szimmetrikusnak tekinthető e a várakozási idő eloszlása?

Számítsa ki és értelmezze az aszimmetria mutatószámait!
Megoldás
X − Mo
A=
σ
(Q − Me) − (Me− Q1 )
F= 3
( Q3 − Me) + ( Me− Q1 )
x = 4,04
Mo=2
Me=2,5
Q1=1,0,
Q3=5,75
Szimmetrikusnak tekinthető e a várakozási idő eloszlása? nem: A=1,509

F=0,368
4. Feladat
2002-ben a Miskolci Egyetemen a GT-108-as tanulócsoportba került hallgatók felvételi pontszámai a

következők voltak:
110; 119; 111; 118; 99; 109; 107; 111; 113; 109; 107; 98; 100; 99; 117; 118; 119; 120; 120; 116; 117;
118; 119; 120.
Számítsa ki és értelmezze az F mutatót!
Megoldás
(Q3 − Me) − (Me− Q1 )

F=
( Q3 − Me) + ( Me− Q1 )
Me 114,5
F= -0,238
82
5. Feladat
Egy gazdasági társaságnál megvizsgálták, hogy az alkalmazottak szolgálati autója hány kilométert
futott az elmúlt évben. Az adatok a következők voltak ezer km-ben:
40, 52, 37, 53, 39, 44, 54, 42, 34, 18, 59, 62, 30, 24, 41, 29, 38, 19, 57, 52, 46, 60, 26, 46, 36, 38, 34,
38
Szimmetrikusnak tekinthető-e a várakozási idő eloszlása?
Megoldás:
X − Mo
A=
σ
x = 41;
Mo = 46
σ = 11,89
nem, A = -0,42
6. Feladat
Egy rendelőintézetben egy adott héten a betegek várakozási ideje a következőképpen alakult:
Várakozási idő (perc) Betegek megoszlása (%)
0 - 15 15
15,1 - 25 25
25,1 - 35 30
35,1 – 45 15
45,1 - 60 10
60,1 - 5
Összesen 100
Számítsd ki az A mutatót!
Megoldás
X − Mo
A=
σ
x = 29,75,
Mo= 27,5
σ= 15,4
A=0,146
83
7. Feladat
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az őstermelők termőterület szerinti megoszlása:

Termőterület (hektár) Őstermelők száma (fő)
0-5 100
5 - 10 90
10 - 25 80
25 - 50 60
50 - 100 10
100 - 10
Összesen 350
Számítsd ki az A mutatót!
Megoldás
X − Mo
A=
σ
x = 18,79;
Mo = 4,55;
σ = 24,12;
A = 0,59
8. Feladat
Órabér (Ft/óra) Dolgozók száma (fő)

– 199 100
200 – 224 480
225 – 249 700
250 – 274 370
275 – 299 240
300 – 110
Összesen 2000
Jellemezd középértékekkel, szóródás és aszimmetria mutatókkal a dolgozók órabérét a vállalatnál!
Megoldás:
x = 243,72 Ft/ó,
Me=240 Ft/ó,
Mo= 235 Ft/ó
σ= 31 Ft/ó,
V=12,7 %,
A=0,28
84
9. Feladat
Egy benzinkút egy napi vásárlóinak megoszlása a fizetett összeg szerint :
Fizetett összeg ( Ft) Vásárlók megoszlása (%)
1400-2600 5,1
2601-3400 12,9
3401-4200 18,1
4201-5000 17,0
5001-5800 13,6
5801-6600 10,0
6601-7400 7,0
7401-8200 4,9
8201-10000 5,6
10001-14000 5,8
Összesen 100,0
Jellemezze az adott napon a benzinkútnál vásárlókat a fizetett összeg szerint helyzetmutatókkal!

(átlag, szórás, módusz, medián, A mutató)
Megoldás
2000 * 5,1 + 3000 * 12 ,9 + 3800 * 18,1 + 4600 * 17+...+9100 * 5,6 + 12000 * 5,7
X= = 5385,2 Ft
100
5,1⋅ ( 2000− 5391) + 12,9⋅ ( 3000− 5391) + ...+ 5,6⋅ ( 9100− 5391) + 5,7⋅ (12000− 5391)
2 2 2 2
σ = =
100− 1
2404,4
Fizetett összeg g' Osztályköz hossz Ha h= 800, akkor a
( Ft) (h) gyakoriság
1400-2600 5,1 1200 5,1*(800/1200)=
3,825
2601-3400 18,0 800 12,9
Mo: 3401-4200 36,1 800 18,1
Me: 4201-5000 53,1 800 17,0
5001-5800 66,7 800 13,6
5801-6600 76,8 800 10,1
6601-7400 83,8 800 7,0
7401-8200 88,7 800 4,9
8201-10000 94,3 800 5,6
10001-14000 100,0 800 5,8
Összesen - - 100,0
50− 36,4
Me= 4200+ ⋅ 800= 4854,1Ft
17
Mo: (Az osztályköz vizsgálat után! ld. fenti tábla 3. oszlopa)
(18,1−12,9)
Mo= 3400+ ⋅ 800= 4060,3Ft
(18,1−12,9) + (18,1−17)
5391− 4060,3
A= = + 0,5534
2404,4
Az átlagos fizetett összeg 5391 Ft volt adott napon a benzinkútnál a mintában szereplő személyek alapján. A
fizetett összegek 2404,4 Ft-tal tértek el átlagosan ettől az értéktől. A leggyakrabban szereplő kifizetett összeg
aznap 4060,3 Ft volt. 4854,1 Ft alatt és feletti összeget ugyanannyi vásárló fizetett ki a minta adatai alapján.
Ezek alapján a benzinkútnál az adott napon kifizetett összegek eloszlását jobboldali aszimmetria jellemezte.
85
11-12 Standardizálás
Standardizálás
Körösy József demográfus statisztikus dolgozta ki és alkalmazta először ezt a módszert a halálozási
arányszámok összehasonlítására.
A tényezők hatásának elkülönítésére alkalmazzuk. A standardizálás a demográfiai vizsgálatok kiemelkedően
fontos eszköze. A módszert ezen területen alkalmazták először, a rendszeres demográfiai közlemények
gyakran közölnek standardizált adatokból készített idősorokat, illetve végeznek ilyen területeken
összehasonlításokat.
FŐÁTLAGOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA STANDARDIZÁLÁSSAL:
Heterogén (minőségileg különböző csoportokból álló) sokaságokra vonatkozó átlagok, intenzitási

viszonyszámok összehasonlítása térben vagy időben.
A főátlag nagyságát két tényező határozza meg:

1.) a részátlagok nagysága
2.) részsokaságok súlyaránya.
A csoportosított sokaság esetén szükségünk lehet két főátlag összehasonlítására. Az összehasonlítás

történhet térben és időben.
- térbeni összehasonlítás esetén a főátlagok különbözőségét
- időbeni összehasonlítás esetén a főátlagok változását vizsgáljuk.
A főátlagot az átlagolandó értékek nagysága és a súlyarányok határozzák meg, időbeni és térbeni
összehasonlítás esetén ezeknek a tényezőknek a hatását számszerűsítjük. Pl.: egy cégnél dolgozók átlagos
keresetének alakulása függ a különféle szakképzettségű, beosztású dolgozók tényleges keresetének
változásától, de ugyancsak függvénye a fősokaság összetételének.
A főátlagok összehasonlítása során, a nagyságukat befolyásoló tényezők hatásának számszerűsítésére

szolgáló módszert standardizálásnak nevezzük.
A térbeni összehasonlítást a főátlagok különbségével, az időbeli összehasonlítást a főátlagok hányadosával
végezzük el. A főátlagok hányadosát indexszámnak hívjuk. Az indexszám valamilyen szempontból
együvé tartozó adatok együttes relatív átlagos változását (különbözőségét) mutatja meg. A főátlagok
összehasonlításánál a két tényező hatását is indexekkel mutatjuk ki, és ezen indexek együttesét,
standardizáláson alapuló indexkörnek szokás nevezni.
A heterogén fősokaság jellemezhető számtani átlagokkal és intenzitási viszonyszámokkal.

Tér- és időbeli összehasonlításnál a fősokaság átlaga a részsokaságok átlagától és a fősokaság összetételének
változásától függ.
86
Jelölések:
I = főátlagindex
I’ = részátlagindex
I’’ = összetételindex
i = egyedi index
K = a főátlagok különbsége
K’ = a főátlagok különbségének azon része, mely a részátlagok eltérésből adódik
K’’ = a főátlagok különbségének azon része, mely az összetétel eltéréséből adódik
k = egyedi különbségek
V = összetett intenzitási viszonyszám = főátlag
B = az összetételre vonatkozó adat, a viszonyszám nevezőjében szereplő adat (pl.: létszám)
A = B*v = a viszonyszám számlálójában szereplő adat (pl.: termelési érték)
vA= A/B részviszonyszám
B
ELŐKÉSZÍTŐ SZÁMOLÁSOK ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEK:
V=
A
A = BV V =
∑ A = ∑BV Y =
S
B ∑B B N
A=S B=N V=Y
V : összetett intenzitási viszonyszám

Vj : rész intenzitási viszonyszám
Aj
Vj =
Bj
Aggregát forma: V =
∑A j
∑B j
Számtani átlag forma: V =

∑ B ⋅V j j
∑B j
V =
∑A j
Harmonikus átlag forma: A

∑V
j
v1 B0 B1
i= k = v1 − v0 g0 = g1 =
v0 ∑ B0 ∑B1
∑A = ∑Bv = gv
V = ∑
∑B ∑B
V1 =
∑B V
1 1
Vst (1) =
∑B v 0 1
Vst ( 2 ) =
∑B v
1 0
∑B 1 ∑B 0 ∑B 1
87
FŐÁTLAGINDEX:
A tárgyidőszak főátlagának és a bázis év főátlagának hányadosa,

A standardizálás alkalmazása során az egyes csoportokra jellemző viszonyszámokat átlagoljuk.
A főátlagindex jele: I
∑A 1 ∑B v 1 1
I=
V1
=
∑B 1
=
∑B 1
=
∑g v 1 1
V0 ∑A 0 ∑B v 0 0 ∑g v 0 0
∑B 0 ∑B 0
Főátlagok különbsége: K
K =V1 −V0
K = V 1 −V 0 =
∑ B ⋅V − ∑ B ⋅V
1 1 0 0
∑B ∑B 1 0
RÉSZÁTLAGINDEX:
A részátlagok változását mutatja az összetétel- változás hatását kiszűrve,

A részátlagok megváltozásának hatását úgy mutatjuk ki, hogy ismételten kiszámítjuk mindkét időszakban a
főátlagokat, de súlyként azonos standard összetételt alkalmazunk.
A részátlagindex jele: I’.
∑B v0 1
I′ =
Vst (1)
=
∑B 0
=
∑B v 0 1
=
∑g v 0 1
=
∑B v *i = ∑B v
0 0 0 1
V0 ∑B v0 0 ∑B v 0 0 ∑g v 0 0 ∑B v ∑ B v
0 0 0 1
∑B 0
i
Vagy
∑B v 1 1
I′ =
V1
=
∑B 1
=
∑B v 1 1
=
∑g v 1 1
=
∑B v * i = ∑B v
1 0 1 1
Vst ( 2 ) ∑B v1 0 ∑B v 1 0 ∑g v 1 0 ∑B v ∑ B v
1 0 1 1
∑B 1
i
A főátlagok különbségének azon része, mely a részátlagok eltérésből adódik: K’
K ′ =Vst (1) −V0 vagy K ′ =V1 −Vst ( 2 )
K ′ = V1 − Vst =
∑B V 1 1
−
∑B V 1 0
=
∑ B (V − V
1 1 0)
=
∑B ⋅ k
1
∑B 1 ∑B 1 ∑B 1 ∑B 1
88
ÖSSZETÉTELINDEX:
A fősokaság összetételi változásának a főátlagra gyakorolt hatását mutatja,

Az összetételhatás kimutatására ismételten ki kell számítani a főátlagokat, tényleges összetétellel, de
standard részátlagokkal.
Az összetételindex jele: I”.
∑B v 1 0
I ′′ =
Vst ( 2 )
=
∑B 1
=
∑g v1 0
V0 ∑B v 0 0 ∑g v0 0
∑B 0
Vagy
∑B v 1 1
I ′′ =
V1
=
∑B 1
=
∑g v1 1
Vst (1) ∑B v 0 1 ∑g v0 1
∑B 0
A főátlagok különbségének azon része, mely az összetétel eltéréséből adódik: K”

K ′′ =V1 −Vst (1) vagy K ′′ =Vst ( 2 ) −V0
K ′′ = Vst − V0 =
∑B V 1 0
−
∑B V 0 0
∑B 1 ∑B 0
ÖSSZEFÜGGÉS AZ INDEXEK KÖZÖTT:
a főátlagindex = a részátlagindex és az összetételindex szorzatával;
I = I st′ :B ( 0 ) ∗ I st′′:v (1) = I st′ :B (1) ∗ I st′′:v ( 0 )
K = K st′ :B ( 0 ) + K st′′:v (1) = K st′ :B (1) + K st′′:v ( 0 )
89
Példa:
90
Példa:
Egy évfolyamba járó 3 csoport a következő gyakorlati jegyeket szerezte statisztikából:

Jegyek I. csoport létszáma (fő) II. csoport létszáma III. csoport létszáma
(fő) (fő)
5 1 2 5
4 2 4 4
3 3 6 3
2 4 8 2
1 5 10 1
Összesen 15 30 15
Határozzuk meg, hogy milyenek az átlagok, illetve van-e eltérés csoportok között az átlagok tekintetében,?
Megoldás:
( Az átlag tulajdonképpen értelmezhető egy összetett viszonyszámként is, hiszen két szám hányadosa: a
jegyek összege /létszám)
Az I. csoport statisztikai jegyeinek átlaga:

VI =
( 5⋅ 1) + ( 4⋅ 2) + ( 3⋅ 3) + ( 2⋅ 4) + (1⋅ 5) = 2,33
15
A II. csoport statisztikai jegyeinek átlaga:

V II =
( 5⋅ 2) + ( 4⋅ 4) + ( 3⋅ 6) + ( 2⋅ 8) + (1⋅ 10) = 2,33
30
A III. csoport statisztikai jegyeinek átlaga:
V III =
( 5⋅ 5) + ( 4⋅ 4) + ( 3⋅ 3) + ( 2⋅ 2) + (1⋅ 1) = 3,67
15
91
Példa:
Egy ország halandósági viszonyaira vonatkozóan a következő adatokat ismerjük:

1990 1999
Korcsoport (év) Népesség (millió Halálozások Népesség Halálozási
fő) száma (ezer fő) megoszlása (%) arányszám
(ezrelék)
0 - 30 10 33 35 2
31 - 50 7 70 40 6
51 - 3 150 25 40
Együtt 20 253 100 -
Elemezzük standardizálás módszerével a halálozási arányszám változását 1990 és 1999 között!
Megoldás
1. Az összetett viszonyszámok meghatározása

m
∑(B ⋅ Vj )
m m
Aj Aj
∑A j ∑A j
j =1
j
Vj = Aj = B j ⋅ V j Bj = V=
j =1
V= V=
j =1
)
Bj Vj m m Aj  m
∑B j ∑ 

j =1  V j

 ∑B j
j=1  j =1
Az elemzendő összetett viszonyszám a példában:

Meghaltakszámaösszesen
Halálozási arányszám (ezrelék)= ⋅1000
Lakosságösszesen
Jelölésekkel: Halálozási arányszám: V
n
Meghaltak száma összesen: ∑A
j =1
j
n
Lakosság összesen: ∑B
j ='
j
(Mindhárom elem mellett az alsó indexben jelölni kell még, azt hogy melyik
időpont/időszakra ill. területi egységre vonatkozik, az elemzésemben 0: 1990
1: 1999 jelölést fogom alkalmazni.)
- korcsoportok : j =1,2,3 ( 3 részsokaság alkotja a teljes sokaságot)

- 1990-ben népesség : Bj,0 és
- 1990-ben a halálozások száma: Aj,0
- 1999-ben a népesség megoszlása : Bj,1
- 1999-ben a halálozási arányszám korcsoportonként:Vj,1(=Aj,1/Bj,1)
Ezen ismert adatok alapján :

- 1990-re az összetett viszonyszám értékét az alapadatok segítségével számíthatjuk ki:
m
∑A
j =1
j,0
253
V0 = m = = 12,65
20
∑B
j=1
j,0
92
- 1999-re az összetett viszonyszámot súlyozott számtani átlag formában lehet kiszámítani:
∑(B ⋅ V j,1)
m
( 35⋅ 2) + ( 40⋅ 6) + ( 25⋅ 40) = 13,1

j,1
j =1
V1 = m =
100
∑Bj =1
j,1
2. A kiszámítható különbség ( összetett viszonyszámok együttes különbsége) jele: K, azt fejezi ki, hogy az
összehasonlított két összetett viszonyszám értéke együttesen mennyivel változott /tér el egymástól.
Számítása: K= V 1 −V 0
Példa adatai alapján:

K=13,1-12,65=+0,45
Azaz a halálozási arányszám 0,45 ezrelékkel nőtt 1990-ről 1999-re a vizsgált országban.
3. A kiszámítható hányados (együttes index), jele: I, azt fejezi ki, hogy hány %-kal változott/tér el az
összetett viszonyszám értéke.
Számítása: I=
V1
=
∑A j ,1
:
∑A j ,0
=
∑A j ,1
:
∑B j ,1
V0 ∑B j ,1 ∑B j ,0 ∑A j ,0 ∑B
j ,0
13,1
Példa adataiból: I= =1,0355 , %-ban : 103,6 %: azaz a halálozási arányszám 3,6 %-kal nőtt 1990-
12,65
ről 1999-re a vizsgált országban.
4. A jelen példa megoldása során a standard súlyarányok: a tárgyi időszaki népességarányok lesznek.
∑ (B ⋅ V j,0 )
m
( 35⋅ 3,3) + ( 40⋅ 10) + ( 25⋅ 50) = 17,655

j,1
' j =1
V = 0 m =
100
∑B
j =1
j,1
∑(B j,1 ⋅ V j,1 ) ∑(B ⋅ V j,1)

m m
( 35⋅ 2) + ( 40⋅ 6) + ( 25⋅ 40) = 13,1

j,1
' j =1 j =1
V = 1 m = V1 = m =
100
∑B
j =1
j,1 ∑B
j =1
j,1
5. A részviszonyszámok eltéréséből adódó hatás számszerűsítésére kiszámítható különbség (átlagos változás

különbsége) jele: K', azt fejezi ki, hogy a részviszonyszámok eltérés átlagosan mennyivel változtatja az
összetett viszonyszám értékét.
Számítása: K'= V '1 − V '0
∑( B ⋅V ) − ∑( B ⋅V )
(K'=
j ,S j ,1 j ,S j ,0
∑B ∑B j ,S j ,S
∑A − ∑A j ,S j ,S
= A A )
∑V ∑V
j ,S j ,S
j ,1 j ,1
93
K'=13,1-17,655= - 4,555
Azaz a halálozási arányszám 4,555 ezrelékkel nőtt átlagosan, mert a korcsoportonkénti halálozási
arányszámok változtak ( 1,3 ; 4 ;10 ezrelékkel csökkent) 1990-ről 1999-re a vizsgált országban.
6. A részviszonyszámok eltéréséből adódó hatás számszerűsítésére kiszámítható hányados (átlagos változás

indexe), jele: I', azt fejezi ki, hogy hány %-kal változott/tér el átlagosan az összetett viszonyszám értéke, a
részviszonyszámok változásának/eltérésének hatására.
V '1
Számítása: I'=
V '0
∑( B ⋅V ) : ∑( B ⋅V ) = ∑A ∑A
A j ,S j ,S
j ,S j ,1 j ,S j ,0 :
(I'= A )
∑B ∑B ∑V ∑V
j ,S j ,S
j ,S j ,S
j ,1 j ,1

13,1
I'= = 0,7419
17,655
%-ban: 74,2 %, azaz 25,8 %-kal növelte a halálozási arányszám értékét átlagosan az, hogy a
korcsoportonkénti halálozási arányszámok csökkentek 1990-ről 1999-re a vizsgált országban.
A korcsoportonkénti halálozási arányszámok változását az egyedi indexek fejezik ki, jele i. (i=Vj,1/Vj,0)
Ezek átlagolásával bizonyos esetekben is kiszámítható az átlagos változás.

A példa szerint:
0-30 korcsoportban i=2/3,3=0,6060 60,6%
31-50 korcsoportban i=6/10=0,6 60,0 %
51- korcsoportban i=40/50=0,8 80,0 %
Ezek átlagolásához, most ki kell még számítani az 1999-re érvényes halálozások számát(Aj,1=Bj,1*Vj,1):
0-30: 35*2=70
31-50:40*6=240
51- : 25*40=1000
∑A j ,1 70 + 240+1000
= 74,2
I'= A = 70 240 1000 %
∑ i + +
j ,1
60,6 60 80
7. A jelen példa megoldása során a standard részviszonyszámok a bázis időszaki halálozási arányszámok:
(
m
"
∑
B
j =
1
V 0 =
∑
j
(10⋅ 3,3) + ( 7⋅10) + ( 3⋅ 50) = 12,65

=
20
m
∑A
j =1
j,0
253
(V0 = m = = 12,65)
20
∑B
j=1
j,0
94
(
m
'
"
∑
B
j =
1
V 1 =
∑
j
( 35⋅ 3,3) + ( 40⋅ 10) + ( 25⋅ 50) = 17,655

=
100
∑ (B ⋅ V j,0 )
m
( 35⋅ 3,3) + ( 40⋅ 10) + ( 25⋅ 50) = 17,655

j,1
' j =1
(V = 0 m = )
100
∑B
j =1
j,1
8. A súlyarányok eltéréséből (összetétel változásából) adódó hatás számszerűsítésére kiszámítható különbség

(összetételváltozást kifejező különbség) jele: K", azt fejezi ki, hogy a súlyarányok eltérése mennyivel
változtatja az összetett viszonyszám értékét.
Számítása: K"= V "1 − V "0
(K"=
∑( B ⋅V ) − ∑( B ⋅V )
j ,1 j ,0 j ,0 j ,0
∑B ∑B j ,1 j ,0
∑A − ∑A j ,1 j ,0
= A A )
∑V ∑V
j ,1 j ,0
j ,0 j ,0

K"=17,655-12,65= +5,005 ezrelék
Azaz a halálozási arányszám 5,005 ezrelékkel csökkent, mert a népesség korcsoportonkénti arányai
megváltoztak 1990-ről 1999-re a vizsgált országban, a növekedés azt jelzi, hogy a magasabb halálozási
arányszámmal jellemezhető csoport felé tolódott el a népesség aránya.
9. A részviszonyszámok eltéréséből adódó hatás számszerűsítésére kiszámítható hányados (átlagos változás

indexe), jele: I', azt fejezi ki, hogy hány %-kal változott/tér el átlagosan az összetett viszonyszám értéke, a
részviszonyszámok változásának/eltérésének hatására.
V "
Számítása: I"= V "
1
∑( B ⋅V ) : ∑( B ⋅V )
0
j ,1 j ,0 j ,0 j ,0
(I"=
∑B ∑B j ,1 j ,0
∑A : ∑A j ,1 j ,0
= A A )
∑V ∑V
j ,1 j ,0
j ,0 j ,0
95
17,655
I'= =1,3956
12,65
%-ban: 139,6 %, azaz 39,6 %-kal csökkentette a halálozási arányszám értékét az, hogy a népesség
korösszetétele megváltozott 1990-ről 1999-re a vizsgált országban.
10. Nézzük meg, hogy hogyan változott a népesség megoszlása:

A vizsgált ország népességnek alakulása 1990-ben:
0-30 korcsoportban: (10/20)*100=50 %
31-50 korcsoportban: (7/20)*100=35 %
51- korcsoportban: (3/20)*100=15 %
Ezt összehasonlítva az 1999-re jellemző népességmegoszlással: csökkent 50-ről 35 %-ra az első
korcsoportba tartozó népességarány, és nőtt a többi korcsoport aránya ( 35 -ről 40 %-ra és 15-ről 25 %-ra) ,
pont azoké, amelyeknél eleve magasabb a halálozási arányszám.
Az összetételben bekövetkező olyan változás, amely az alacsonyabb részviszonyszámú részsokaság arányát

növeli, a magasabb részviszonyszámú részsokaság arányát csökkenti, ez az összetett viszonyszám értékét
összességében csökkenti. ( Tehát K"<0, és I"<100 %). Illetve , ha a magasabb részviszonyszámú sokaság
felé tolódik el, akkor ez az összetett viszonyszám értékét növeli.
( Tehát K">0 és I">100 %)
K"=0 illetve I"=100 %, ha:

1. A sokaság összetétele nem változik.
2. A részviszonyszámok nagysága nem különbözik egymástól, illetve az összetett viszonyszámtól.
3. Nincs sztochasztikus kapcsolat a részviszonyszám nagysága és a súly adat változása között.
96
GYAKORLÓ FELADATOK
1. Feladat
1. Egy vállalat A üzemében 10%-kal, B üzemében 20%-kal nőtt a termelés. Ekkor…

a) Nőtt a termelés részaránya az A üzemben
b) Nőtt a termelés részaránya a B üzemben
c) Nem változott a termelés részaránya az üzemek között.
2. A K” méri …
a) A főátlag eltérésének hatását
b) Az összetétel különbözőségének hatását
c) A részátlagok eltérésének arányát
3. Az I’…
a) Főátlag index
b) Érték index
c) Részátlag index
4. Ha minden telephelyen azonos termelékenységgel dolgoznak, akkor…

a) A részátlagok megegyeznek a főátlagokkal
b) A részátlag index = 1
c) A részátlag index = 0
5. Az összetett viszonyszám kiszámítható a részviszonyszámok…

a) Mértani átlagaként
b) Számtani átlagaként
c) Négyzetes átlagaként
6. Ha a részátlagok nem változnak, akkor…

a) I’ = 1
b) I’ = 0
c) I’-t nem lehet meghatározni
7. Ha a férfiaknál és a nőknél is 5%-kal nőtt a termelékenység, akkor…

a) I’ = 1,05
b) I’ = 1
c) I” = 1,05
8. Ha minden részátlag 10%-kal nőtt, akkor…

a) I’ = 10
b) I’ = 1,1
c) I’ = 1,01
9. Ha a fizikai és szellemi dolgozóknál is 5%-kal nőttek a bérek, de a létszám is 5-5%-kal nőtt, akkor…
a) I’ = 1,05
b) I’ = 1
c) I’ = I” = 1,05
10. Ha az öntözött és nem öntözött területeken is 100-100 kg-mal nagyobb a termésátlag Baranyában mint
Somogyban, akkor …
a) K = 100
b) K’ = 100
c) K” = 100
97
2. Feladat
A személyi biztosítási káresetekre vonatkozó néhány adat 1989-ben és 1990-ben:

Csoportok Kárfizetés Egy biztosítási káresetre Egy biztosítási káresetre
összegének %-os kifizetett átlagos összeg kifizetett átlagos összeg
megoszlása (Ft) 1989 (Ft)
1990-ben 1990
Életbiztosítás 48 9200 10100
Betegségbiztosítás 31 1600 1800
Balesetbiztosítás 21 1800 2100
Összesen 100 2600 ....
Elemezze az egy biztosítási káresetre kifizetett átlagos összeg alakulását és az arra ható tényezőket
(standardizálás alkalmazásával)!
Megoldás
V0 = 2600
100
V1 = = 4352 ,6
48 31 21
+ +
10100 1800 21000
4352 ,6
I = = 167 ,4%
2600
i = 10100/9200⇒109,8% 1800/1600⇒112,5% 2100/1800⇒116,7%
100
I'= = 112 ,0%
48 31 21
+
109 ,8 112 ,5 116 ,7
167 ,4
I''= = 149 ,5%
112
Az egy biztosítási káresetre kifizetett átlagos összeg átlagosan 12%-kal nőtt '89-ről '90-re, mivel mind a 3
biztosítói csoportban növekedés (9,8; 12,5 és 16,7%-os) volt tapasztalható. A kárfizetés összegének
megoszlásában arányeltolódás ment végbe (valószínűleg nőtt az életbiztosításokra kifizetett összeg), ennek
hatása 49,5%-os növekedésben jelent meg. A két tényező együttesen 67,4%-kal növelte az egy biztosítási
káresetre jutó kifizetett összeget.
98
3. Feladat
Egy vállalat a túlórák átlagos időtartamának vizsgálatakor a tárgyévben a következő eredményeket kapták:
A túlóra átlagos A túlóra átlagos időtartamának változása az előző
Neme Számuk (fő) Időtartama évhez képest (óra)
(óra/fő)
Férfi 280 46 -7
Nő 105 28 +4
Az előző évben a túlóra átlagos időtartama 44 óra volt !
Jellemezze (szövegesen is!) az átlagos túlóra időtartamának változását, és az azt befolyásoló tényezők
hatását ! Mutassa be, hogyan változott a nemek létszámaránya !
Megoldás
280 * 46 + 105 * 28
V1 = = 41,1 K = 41,1 − 44 = −2,9
385
Nemek V0
Férfi 46+7=53
Nő 28-4=24
(1) 280 ⋅ 53 + 105 ⋅ 24

V0 = = 45,09
385
K' = 41,1 − 45 ,09 = −3,99 K' ' = −2,9 − ( −3,99 ) = +1,09
Az átlagos túlóra a vállalatnál együttesen 2,9 óra/fővel csökkent a bázisidőszakhoz képest, egyrészt mert a
két nemnél a túlóra ideje változott, ami átlagosan 3,99 óra/fővel csökkentette vállalati szinten a túlóra idejét,
másrészt a létszámarány változása miatt
( nőtt a férfiak aránya) a túlóra átlagos ideje nőtt.
99
4. Feladat
Egy országban 1990-ben és 1998-ben épített lakások adatai:

Megnevezés 1990-ben 1998-ben
az átlagos alapterület Lakások száma (db) Átlagos alapterület (m2 )
2
(m )
Állami erőből 52 4400 64
Magán erőből 69 39600 92
Összesen 62,51 44000 ...
Válassza ki a megfelelő választ, állítását indokolja!

a) 1998-ben az átlagos alapterület:
1) 78 2) 88,1 3) 89,2 4) egyik sem
b) Az átlagos alapterület átlagosan
1) 42,7 2) 32,5 3) 7,7 %-kal nőtt. 4) egyik sem
c) A magánerőből épített lakások aránya 1990-ről 1998-re valószínűleg
1) nőtt 2) csökkent 3) nem változott 4) nem lehet meghatározni.
Megoldás
4400 * 64 + 39600 * 92
a) V 1 = = 89 ,2 ⇒3.
44000
89 ,2
I ' = 89 ,2 4400 * 52 + 39600 * 69 =
b) 67 ,3 ⇒ 132,5% ⇒2.
44000
67 ,3
c) I ' ' = ⇒ 107,7% > 100% ⇒ nőtt a magánerőből épített lakások aránya, mert ezeknek a lakásoknak
62 ,51
nagyobb általában az alapterülete, és az arányuk növekedése növelte az átlagos alapterületet. ⇒1.
100
5. Feladat
Egy bizonyos termék előállításával X és Y vállalat foglalkozik. Mindkét helyen kétféle (régi és új)
technológiával állítják elő a terméket.
A termelés és az önköltség adatai:
Technológia Termelt mennyiség az Y gyárban Önköltség (eFt/db)
ezer db X gyár Y gyár
Régi 300 25 26
Új 200 20 22
Összesen 500 24 ...
a) Az X gyár önköltsége együttesen a két technológiában az Y gyáréhoz képest hány %-

kal magasabb / alacsonyabb?
b) Átlagosan mennyivel alacsonyabb, az X gyár önköltsége az Y -hoz képest?
c) Az Y gyár termelésében az X gyáréhoz képest melyik technológia képvisel nagyobb
súlyt?
Megoldás
24 24
I= = = 98,4%
a) 300 * 26 + 200 * 22 24 ,4 1,6%-kal alacsonyabb
500
Vx ( 300 * 25 + 200 * 20 ) / 500 = 23 = 94 ,3%
b) I ' = = 5,7%-kal alacsonyabb
Vy 24 ,4 24 ,4
98 ,4
c) I ' ' = = 104 ,3% Az új technológia képvisel nagyobb súlyt az Y gyár termelésében X gyárhoz
94 ,3
képest, mivel az adatokból látszik, hogy az új technológia önköltsége az alacsonyabb, tehát a két gyár közötti
termelési arány eltolódás abban az esetben növeli a relatív "előnyét" ( nagyobb az önköltsége!) az X gyárnak
Y gyárhoz képest, ha X gyárban nagyobb arányt képvisel a termelésen belül a magasabb önköltségű
technológia ( azaz a régi technológia).
101
6. Feladat
Egy kereskedelmi vállalat létszám és forgalom adatai az ország két régiójában a következők:
Bolttípus A régió B régió

forgalom(M Ft) létszám(fő) forgalom(M Ft) létszám(fő)
X 300 100 248 80
Y 360 150 250 100
Z 150 75 264 120
Feladat:
a) Számítsa ki mind a két régióban az átlagos 1 főre jutó forgalmat!
b) Elemezze a termelékenység (1 főre jutó forgalom) eltérését!
Megoldás
7. Feladat
Németország halálozási arányszáma 1995-ben 11‰ volt, Magyarországé ugyanebben az időben 14‰.
Németország korcsoportonkénti összetételével súlyozva Magyarország megfelelő korcsoportonkénti
halálozási arányszámait, az arányszám 12‰.
Feladat: Értékelje a két ország halálozási arányszámainak különbségét!
Megoldás
102
8. Feladat
Az elmúlt évben megvizsgálták, hogy a Tisza-tónál és a Balatonnál hány vendégéjszakát töltöttek el a

vendégek.
Vendégek Tisza-tó Balaton
Vendégéjszakák Vendégek száma Vendégéjszakák Vendégek száma
száma (ezer) (e fő) száma (ezer) (e fő)
Belföldi 170 50 1200 322
Külföldi 95 18 1980 400
a) Számítsa ki mindkét üdülőkörzetben az átlagos tartózkodási időt!

b) Hasonlítsa össze számszerűen és szövegesen a két üdülőkörzetben az átlagos tartózkodási időt és a
különbségre ható tényezőket!
Megoldás
103
9. Feladat
Az 1980-ban és az 1990-ben épített lakások száma és átlagos alapterülete a szobák száma szerint
csoportosítva a következőképpen alakult:
Szobák Lakások száma (ezer db) Átlagos alapterülete (m2)
száma 1980. 1990. 1980. 1990.
1 5 3 35 43
1,5 9 3 44 54
2 39 11 59 68
2,5 15 7 74 80
3 és több 22 20 92 110
Összesen 92 44 ... ...
Feladat:
Számítsa ki, hogy hány m2-rel nőtt az épített lakások átlagos alapterülete a vizsgált időszakban és mutassa ki
a változásban szerepet játszó tényezők hatását!
Megoldás
104
10. Feladat
Az alábbi táblázat a hazai három-, négy- és ötcsillagos szállodák vendégforgalmának néhány adatát
tartalmazza 2001 és 2002 augusztusára a külföldi vendégekre vonatkozóan.
Egy Egy
vendégre vendégre
Vendégek Vendégéjszaká Vendégek Vendégéjszaká
jutó jutó
Szálloda száma, ezer k száma, ezer száma, k száma, ezer
éjszakák éjszakák
típus fő éjszaka ezer fő éjszaka
száma, száma,
éjszaka/fő éjszaka/fő
2001. augusztus 2002. augusztus
***** 32 85 30 86
**** 100 304 108 314
*** 143 476 141 458
össz
a) Számítsa ki az átlagos egy vendégre jutó éjszakák számát 2001 és 2002 augusztusában!
b) Elemezze az egy vendégre jutó éjszakák számának alakulását indexekkel és különbséggel is.
Értelmezze szövegesen a kapott eredményeket!
Megoldás
a)
Egy Egy
Vendégéjszakák Vendégéjszakák
Vendégek vendégre Vendégek vendégre
száma, ezer száma, ezer
száma, jutó száma, jutó
éjszaka éjszaka
ezer fő éjszakák ezer fő éjszakák
Szálloda típus
száma száma
B0 éjszaka/fő B1 éjszaka/fő
A0 A1
V0 V1
2001. augusztus 2002. augusztus
***** 32 85 2,66 30 86 2,87
**** 100 304 3,04 108 314 2,91
*** 143 476 3,33 141 458 3,25
Mind 275 865 3,15 279 858 3,08
Ha V: Egy vendégre jutó éjszakák száma, akkor A: Vendégéjszakák száma, B: Vendégek száma
Innen háromféleképpen is számítható az átlagos egy vendégre jutó éjszakák száma.
2001-re például:
∑ A0 85 + 304 + 476
• V0 = B =
∑ 0 32 + 100 + 143
• V0 =
∑ B ⋅ V = 32 * 2,66 + 100 * 3,04 + 143 * 3,33
0 0
∑B 0 32 + 100 + 143
V0 =
∑ A = 85 + 304 + 476
0
• A 85 304 476
∑ V 2,66 + 3,04 + 3,33
0
105
Főátlag és teljes különbség:
I=
∑BV :∑B V
1 1 0 0
=3,08/3,15=97,77%.
∑B ∑B
1 0
K=3,08-3,15=-0,0702
A vizsgált szállodákban az átlagos egy vendégre jutó éjszakák száma tehát 2001-ről 2002-re 2,2%-kal,
vagy 0,07 éjszaka/fővel csökkent.
Részátlag index és részhatás különbség:

Válasszuk az 1. időszakot állandónak.
I'=
∑B V : ∑B V
1 1 1 0
= 3,08 /
30 * 2,66 + 108 * 3,04 + 141 * 3,33
= 3,08/3,144=97,79 %.
∑B ∑B 1 1 279
K’=3,08-3,144=-0,0694
Tehát, ha kiszűrjük azt a hatást, hogy a vendégek száma (B) a két évben szállodatípusonként
különbözik, és feltesszük egy ez mind a két évben a 2002. augusztusi (B1) megoszlást követi, akkor
megállapíthatjuk, hogy pusztán azért, mert az egy vendégre jutó éjszakák száma szállodatípusonként
2001-ről 2002-re változott (majdnem mindegyik vizsgált szállodatípusban csökkent), 2002
augusztusára az átlagos egy vendégre jutó éjszakák száma 2001 augusztusához képest 2,21%-kal vagy
0,0694 éjszaka/fővel csökkent.
Összetétel index és Összetétel hatás különbség:

Mivel az előbbiekben az 1. időszakot vettük állandónak, most a 0 időszakot kell állandónak
választanunk.
I" =
∑BV :∑B V
1 0 0 0
=
30 * 2,66 + 108 * 3,04 + 141 * 3,33
/3,15=3,15/3,15=0,997.
∑B ∑B 1 0
279
K”=3,144-3,15=-0,0008
Tehát ha kiszűrjük azt a hatást, hogy az egy vendégre jutó éjszakák száma (V) a két évben
szállodatípusonként különbözik, és feltesszük egy ez mind a két évben a 2001. augusztusi (V0) mintát
követi, akkor megállapíthatjuk, hogy pusztán azért, mert a vendégek száma/összetétele 2001-ről 2002-
re változott (valamelyest csökkent), 2002 augusztusára az átlagos egy vendégre jutó éjszakák száma
2001 augusztusához képest 0,3%-kal, vagy 0,0008 éjszaka/fővel csökkent.
I’*I’’=I=0,779* 0,997=0,9777
K=K’+K”=-0,0694+-0,0008=-0,0702
Ha a másik súlyozást (részátlag indexnél standardnak a 0. és az összetételindexnél az 1. időszakot)

választottuk volna, akkor az eredmény:
I’=0,9792
I”=0,9985
K’=-0,0656 éj / fő
K”=-0,0046 éj /fő.
106
11. Feladat
Ismeretesek a borsótermesztésre vonatkozóan a következő adatok Közép-Dunántúl megyéiben:
Betakarított
Termésátlag (t/ha)
Megye terület (%)
1997 1998 1997 1998
Fejér 61 65 2,9 2,6
Komárom- Esztergom 27 16 2,7 2,4
Veszprém 12 18 2,1 2,0
Közép- Dunántúl összesen 100 100
a) Hogyan alakult a borsó termésátlaga? (Főátlag index)

b) Mutassa ki a megyénkénti betakarított terület változásának hatását! (Összetételindex)
c) Az indexek közötti összefüggés segítségével határozza meg a részátlag indexeket!
d) Értelmezze az eredményeket!
Megoldás
Ismeretesek a borsótermesztésre vonatkozóan a következő adatok Közép-Dunántúl megyéiben:
Betakarított terület
Termésátlag (t/ha)
(%)
Megye
1997 1998 1997 1998
B0 B1 V0 V1
Fejér 61 65 2,9 2,6
Komárom-
Esztergom 27 16 2,7 2,4
Veszprém 12 18 2,1 2,0
Közép- Dunántúl
összesen 100 100
Termésátlag = Termelt mennyiség / Betakarított terület

V=A/B, Innen:
V: Termésátlag
A: Termelt mennyiség
B: Betakarított terület
a)
V0 =
∑ B ⋅ V = 61 * 2,9 + 27 * 2,7 +12 * 2,1 =2,75 t/ha
0 0
∑B 0
100
V =
∑B ⋅V = 65 * 2,6 + 16 * 2,4 + 18 * 2,0 =2,434 t/ha
1 1
∑B
1
1 100
I=
∑ B V : ∑ B V =2,434/2,75=0,8851
1 1 0 0
∑B ∑B1 0
107
b) Válasszuk a 0. időszakot állandónak:
I" =
∑BV :∑B V
1 0 0 0
=
65 * 2,9 + 16 * 2,7 + 18 * 2,1
: 2,75 =0,98
∑B ∑B 1 0
100
a. időszakot választva állandónak I”=0,9838)
c) I=I’*I”  I’=I/I”
I’=0,8851/0,98=0,903. (Ez természetesen ebben az esetben 1. időszaki súlyozású adat.)
(A 0. időszaki súlyozású I’=0,8851/0,9838=0,8996).
d)
I értelmezése:
1998-ra Közép-Dunántúlon a termésátlag lecsökkent az 1997-es évi 88,51%-ára.
I” értelmezése:
Ha kiszűrjük azt a hatást, hogy a termésátlagok az egyes megyékben a két évben különböznek, és
feltesszük a megyékben ezek mind a két évben megegyeznek az 1997-es termésátlagokkal, akkor
megállapíthatjuk, hogy pusztán azért, mert a betakarított terület 1997-ről 1998-ra megyénként
megváltozott (eltolódott a kisebb termésátlagú megyék javára), a közép-dunántúli termésátlag 1998-
ra 1997-hez képest 2%-kal lecsökkent.
I’ értelmezése:
Ha kiszűrjük azt a hatást, hogy a betakarított terület nagysága az egyes megyékben a két év során
megváltozott, és feltesszük a megyékben ezek mind a két évben megegyeznek az 1998-as
betakarított terület nagyságával, akkor megállapíthatjuk, hogy pusztán azért, mert a megyékben a
termésátlag 1997-ről 1998-ra megváltozott (lecsökkent), a közép-dunántúli termésátlag 1998-ra
1997-hez képest 9,7%-kal lecsökkent.
108
13-15 Érték, ár, volumen index, indexsorok, területi indexek
INDEXSZÁMÍTÁS
Az indexszámok valamilyen szempontból összetartozó, de különnemű, közvetlenül nem összesíthető javak

összességére vonatkozóan a mennyiségek, az árak időbeli vagy térbeli összehasonlítására szolgálnak.
Jelölések: q = mennyiség p = egységár v = érték = q ∙ p
Az értékben való összesítést aggregálásnak, az összesített értékadatot (∑v) pedig aggregátumnak nevezzük.
EGYEDI INDEXEK: a termékekre számított dinamikus viszonyszámok

v1 q1 p1
értékindexek: i v = =
v0 q0 p0
p1  q s ⋅ p1 
árindexek: i p = = 
p 0  q s ⋅ p 0 
q1  q1 ⋅ p s 
volumenindexek: i q = = 
q 0  q 0 ⋅ p s 

ÁR-INDEX
p = egységár
Σq0 p1
Laspeyres: I p =
0
Σq0 p0
Σq1 p1
Paasche: I p =
1
Σq1 p0
Fischer: I pF = I 1p I p0
Árindex átlagformái
Σq0 p0 ⋅ i p Σq1 p1 p1
I p0 = I 1p = ip =
Σq0 p0 Σqi p1: i p p0
vagy
Árváltozás okozta értékkülönbség(ek)

K p0 + K 1p
K p0 = Σq0 p1 − Σq0 p0 K 1p = Σq1 p1 − Σq1 p0 Kp =
2
1 0
Általában I p ≠ I p , mert az értékesített mennyiség összetétele nem azonos a bázis és a tárgyi időszakban.
ÉRTÉK-INDEX
v = érték = q ∙ p
Iv =
∑p q 1 1
= I 1p ⋅ I q0 = I q1 ⋅ I p0
∑p q 0 0
109
Értékindex átlagformái
Σq0 p0 ⋅ iv Σq1 p1 v1
Iv = vagy I v = ahol: iv =
Σq0 p0 Σqi p1 : iv v0
Értékkülönbség
KV = Σq1 p1 − Σq0 p0
A bázisidőszakról a tárgyidőszakra a … értéke átlagosan … %-kal nőtt/csökkent, ami … (ezer/millió) Ft

érték növekedést/csökkenést okozott.
VOLUMEN-INDEX
q = mennyiség
Σq1 p0
Laspeyres: I q =
0
Σq0 p0
Σq1 p1
Paasche: I q =
1
Σq0 p1
Fischer I qF = I q1 I q0
Volumenindex átlagformái
Σq0 p0 ⋅ iq Σq1 p1 q1
I q0 = I q1 = ip =
Σq0 p0 Σq1 p1 : iq q0
vagy
Volumenváltozás okozta értékkülönbség(ek)

Kq0 + Kq1
Kq0 = Σq1 p0 − Σq0 p0 Kq1 = Σq1 p1 − Σq0 p1 Kq =
2
A bázis időszakról a tárgyi időszakra átlagosan … %-kal nőtt/csökkent az eladott/termelt termékek

mennyisége, ami … (ezer/millió) Ft érték növekedést/csökkenést okozott.
110
ÖSSZEFÜGGÉSEK
1. Indexek között:
a) egyedi indexek: iv = i p ⋅ i q
b) együttes indexek: I v = I 1p ⋅ I q0 I v = I 0p ⋅ I q1 I v = I pF ⋅ I qF
2. Aggregátumok között: K v = K 1p + K q0 K v = K 0p + K q1
TERÜLETI INDEXEK
A területi indexek két-két terület (város, megye,… ill. ország) adatainak összehasonlításra alkalmazhatók.
A területi volumenindex azt fejezi ki, hogy az összehasonlítandó területen a termelés, értékesítés
mennyisége hányszorosa, hányadrésze az összehasonlítás alapjául szolgáló terület termelésének,
értékesítésének.
A területi árindex azt mutatja meg, hogy az egyik területen kialakult árszínvonal milyen arányban áll a
másik terület árszínvonalával. A területi értékindexet nem értelmezzük!!!
A különböző súlyozású indexformulák eredményei között lényegesen nagyobbak lehetnek az eltérések, ezért
főképpen a Fisher-féle indexet használjuk.
∑ q A p A ∑ qB p A
I pF( A / B ) = ⋅ = I pA( A / B ) ⋅ I pB( A / B )
∑ q A pB ∑ qB pB
∑ q A p A ∑ q A pB
I qF( A / B ) = ⋅ = I qA( A / B ) ⋅ I qB( A / B )
∑ qB p A ∑ qB pB
Időbeli összehasonlításnál a „0” és „1” nem cserélhető fel, míg területinél az „A” és „B” igen! Ebből
következik, hogy az I…(A/B) a reciproka az I…(B/A) -nak!
A területi indexeket számíthatjuk azonos, ill. különböző valuták esetén.
Különböző valutákban történő összehasonlításkor az árindex nem fejezhető ki százalékos formában

(mert a számláló és a nevező mértékegysége nem azonos). Az így számított árindex azt fejezi ki, hogy a két
ország valutá-jának vásárlóereje milyen arányban áll egymással a vizsgált termékek körében, azaz
megmutatja, hogy egy adott (a bázisul szolgáló) ország egy egységnyi valutája a másik
(összehasonlítandó) ország hány valutájával egyenlő az összehasonlított termékek körében. (Ezt az indexet
gyakran vásárlóerő-paritásnak is nevezik.)
111
Példa
Az alábbi táblázat egy gyümölcsexportáló cég almafelvásárlására vonatkozó adatait tartalmazza 1994 és
1995 évekre.
Felvásárolt mennyiség, Felvásárlási egységár,

Almafajta ezer tonna Ft/kg
1995 1994 1995 1994
Minőségi alma 1550 1200 25 30
Léalma 300 450 10 13
Mind
a) Értelmezze az érték-, ár- és a volumenindexeket!

b) Mutassa ki az indexek közötti szorzatos összefüggést!
c) Mutassa be különbségmutatókkal a mennyiség- és árváltozás hatását!
Megoldás
Felvásárolt
Felvásárlási Árbevétel, millió Fiktív árbevétel,
mennyiség, ezer
egységár, Ft/kg Ft millió Ft
Almafajta tonna
1995 1994 1995 1994 1995 1994
q1 q0 p1 p0 q1 p1 q0 p0 q1 p0 q0 p1
Minőségi
1550 1200 25 30 38750 36000 46500 30000
alma
Léalma 300 450 10 13 3000 5850 3900 4500
Mind 41750 41850 50400 34500
Értékindex:
Iv =
∑q 1 p1
=41750/41850=0,9976. Kv=41750-41850=-100 MFt
∑q 0 p0
Az árbevétel 1995-re 1994-hez képest lecsökkent 0,24 %-kal.
Árindex:
Paasche árindex:
I 1p =
∑ q1 p1
=41750/50400=0,828 Kp1=41750-50400=8650 MFt
∑ q1 p 0
Ha mindkét évben a 1995 évi mennyiségeket értékesítettük volna, akkor pusztán az árváltozások miatt az
árbevétel 17,2%-kal csökkent volna.
Laspeyres árindex:
I 0p =
∑ q 0 p1
=34500/41850=0,824 Kp0=34500-41850=-7350 MFt
∑ q0 p0
Ha mindkét évben az 1994 évi mennyiségeket értékesítettük volna, akkor pusztán az árváltozások miatt az
árbevétel 17,6 %-kal csökkent volna.
112
Volumen index:
Laspeyres volumneindex:
I q0 =
∑ q1 p 0
=50400/41850=1,204 Kq0=50400-41850=8550 MFt
∑ q0 p0
Ha mindkét évben az 1994 évi árakon értékesítettünk volna, akkor pusztán az értékesített mennyiség
változása miatt az árbevétel 20,4 %-kal megnőtt volna.
Paasche volumenindex:
I q1 =
∑ q1 p1
=41750/34500=1,210 Kq1=41750-34500=7250 MFt.
∑ q 0 p1
Ha mindkét évben a 1995 évi árakon értékesítettünk volna, akkor pusztán a mennyiség változása
miatt az árbevétel 21,0 %-kal megnőtt volna.
a) Iv = Iq0 * Ip1= Ip0 Iq1

0,9996=0,828*1,204
0,9976=0,824*1,210
b)
Kv =41750-41850=-100 MFt
Kp1=41750-50400=8650 MFt Kq0=50400-41850=8550 MFt
Kp0=34500-41850=-7350 MFt Kq1=41750-34500=7250 MFt
Kv = Kq0 * Kp1= Kp0 Kq1
113
GYAKORLÓ FELADATOK
1. Feladat
Az alábbi táblázat a hazai agrárkülkereskedelem egyes termékcsoportjainak export adatait tartalmazza 2001
és 2002 év vonatkozásában.
Exportált mennyiség, Export árbevétel,

Termék ezer tonna milliárd Ft
2001 2002 2001 2002
Burgonya 2,9 5,3 0,1 0,2
hagymafélék 22,9 13,4 1,5 1,1
Káposztafélék 14 14 1,8 1,4
Mind
a) Hogyan alakult az árbevétel reálértéke 2001-ről 2002-re, ha az élelmiszerek fogyasztói árindexe az előző
évhez képest 105,4% volt?
b) Határozza meg az érték-, ár-, és volumenindexeket, értelmezze a kapott eredményeket!
Megoldás
Exportált
Export árbevétel, Export ár (ezer Ft /Kg),
mennyiség, ezer Fiktív árbevételek
milliárd Ft Árbevétel/mennyiség
Termék tonna
2001 2002 2001 2002 2001 2002
q0 q1 q0p0 q1p1 p0 p1 q0p1 q1p0
Burgonya 2,9 5,3 0,1 0,2 0,03 0,04 0,11 0,18
hagymafélék 22,9 13,4 1,5 1,1 0,07 0,08 1,88 0,88
Káposztafélék 14 14 1,8 1,4 0,13 0,10 1,40 1,80
Mind 3,4 2,7 3,39 2,86
a)
Értékindex:
Iv =
∑q 1 p1
=2,7/3,4=0,794 Kv=2,7-3,4=-0,7
∑q 0 p0
Az export árbevétel 2001-ről 2002-re 10,6%-kal (0,7 milliárd forinttal) csökkent.
Paasche árindex:
I 1p =
∑ q1 p1
=2,7/2,86=0,944 Kp1=2,7-2,86=-0,16
∑ q1 p 0
Ha mindkét évben a 2001 évi mennyiségeket értékesítettük volna, akkor pusztán az árváltozások miatt
az árbevétel 5,6%-kal (0,16 milliárd forinttal) csökkent volna.
Laspeyres volumneindex:
I q0 =
∑ q1 p 0
=2,86/3,4=0,841 Kq0=2,86-3,4=-0,54
∑ q0 p0
Ha mindkét évben a 2000 évi árakon értékesítettünk volna, akkor pusztán az értékesített mennyiség
változása miatt az árbevétel 15,9 %-kal (0,61 milliárd forinttal) csökkent volna.
114
Vagy:
Laspeyres árindex:
I 0p =
∑ q 0 p1
=3,39/3,4=0,997 Kp0=3,39-3,4=-0,01
∑ q0 p0
Ha mindkét évben a 2000 évi mennyiségeket értékesítettük volna, akkor pusztán az árváltozások miatt
az árbevétel 0,003%-kal (0,01 milliárd forinttal) csökkent volna.
Paasche volumenindex:
I q1 =
∑ q1 p1
=2,7/3,39=0,797 Kq1=2,7-3,39=-0,69
∑ q 0 p1
Ha mindkét évben a 2001 évi árakon értékesítettünk volna, akkor pusztán a mennyiség változása miatt
az árbevétel 20,03 %-kal (0,69 milliárd forinttal) csökkent volna.
Iv = Iq0 * Ip1= Ip0 Iq1

0,794=0,944*0,841
0,794=0,997*0,797
Kv = Kq0 * Kp1= Kp0 Kq1

-0,7=-0,16+-0,54
-0,7=-0,01+-0,69
∑q 1 ⋅ p1 ∑q 1 ⋅ p1
b) Reálérték változás: fogyasztói árindex
=
∑q
0 ⋅ p0 =2,7/3,4/1,054=75,3%
∑ q0 ⋅ p0 fogyasztói árindex
115
2. Feladat
Egy vállalkozás termelési és árbevétel adataiból a következők ismertek:
Termék 2002 2004
Mennyiség (hl) Árbevétel (eFt) Mennyiség (hl) Árbevétel (eFt)
A 7.500 80.000 3.700 41.000
B 10.000 110.000 7.000 82.000
C 50.000 470.000 58.000 600.000
Feladat:
a) Számítsa ki és értelmezze az árindexet
- termékenként
- a termékek összességére
b) Hogyan változott a termelés mennyisége átlagosan?
c) Elemezze az értékesítés alakulását!
Megoldás
116
3. Feladat
A piacon egy árus két árujára vonatkozóan az alábbi adatok álltak rendelkezésre:
Termék fajtája Terv Tény
Mennyiség Ár (Ft/kg) Mennyiség Ár (Ft/kg)
Paradicsom (kg) 280,0 180 310,0 57
Őszibarack (kg) 3,0 5 650 3,1 5 700
Feladat:
a) Számítsa ki hogyan változott:
1. Az eladási érték termékenként külön-külön és a két termékre együttesen!
2. Az értékesítés volumene termékenként külön-külön és a két termékre együttesen!
3. Az eladási ár termékenként külön-külön és a két termékre együttesen!
b) Állapítsa meg, mekkora volt a bevételváltozás az ár-, illetve a volumenváltozás miatt!
c) Mutassa be az érték-, ár- és volumenindex közötti összefüggést!
117

Statisztika 1.félév

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

You might also like

Statisztika 1.félév

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Statisztika 1.félév

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

1-2 A statisztika alapfogalmai, sorok, táblák

Egy ember halála tragédia. Millióké statisztika. (Sztálin)

STATISZTIKA TÁRGYA, SZEREPE

A statisztika, mint gyakorlati tevékenység, a tömegesen előforduló jelenségek egyedeire vonatkozó

Többféle ágát ismerjük; úgymint népességstatisztika, gazdaságstatisztika; módszertanát tekintve

A statisztikával szemben a következő követelmények támaszthatók:

Mutatószámok azok a statisztikai adatok, amelyekkel valamilyen rendszeresen megismétlődő társadalmi,

Megfigyelési egységnek nevezzük azokat az egyedeket, amelyekre a statisztikai megfigyelés irányul,

Számbavételi egységnek nevezzük azokat az egységeket (személyeket vagy szervezeteket), amelyekhez a

A statisztikai megfigyelés 4 lépése:

b) Felvétel köre szerint:

c) Felvétel módja szerint:

A statisztikai sokaságot a vizsgált célunknak megfelelően csoportosítjuk, majd elvégzik az összesítéseket.

A lényeges jellemzők megállapítása, összefüggések kiemelése.

Statisztikai sokaság a statisztikai megfigyelés tárgyát képező egyedek összessége, halmaza.

A kódolás az a folyamat, amelynek segítségével a területi, időbeli, illetve minőségi ismérveket is

Ismérvek és mérési skálák

Sokaság A sokaság Ismérv Ismérv Ismérvfajta/ mérési

Statisztikai adatok csoportosítása, rendezése

Statisztikai sokaságnak valamely megkülönböztető ismérv szerinti tagolását, rendezését osztályozásnak,

A csoportosító statisztikai sor általános sémája:

A statisztikai adatoknak egyfajta ismérv szerint meghatározott összefüggésben történő felsorolását,

A statisztikai sor formailag 3 részből áll:

• Egy jelenség (mondjuk egy ország) több sokaságának felsorolása.

Példa: Magyarország néhány fontosabb stat. adata 2006-ban

Példa: Osztályközök: lakások vízfogyasztása

A kukorica vetésterülete és termésátlaga megyénként a Dunántúlon 1990-ben

Példa: Egyszerű tábla: budapesti székhelyű külföldi érdekeltségű vállalkozások

Vállalkozások száma 886 5111 10953

Összes bejegyzett tőke (Mrd Ft) 64,3 270,3 725,1

Ebből külföldi részesedés 15,5 123,7 411,7

A csoportosító sorok összetevői

1. Rész- és összetett viszonyszámok számítása

2. Sokaságok összetételének összehasonlítása

Példa: Magyarország népessége nemek szerinti megoszlásban

nem 1960 1980 2001

férfi 4 804 043 5 188 709 4 851 012

nő 5 157 001 5 520 754 5 349 286

összesen 9 961 044 10 709 463 10 200 298

1. Rész- és főátlagok számítása

2. Rész- és fősokaság varianciája és szórása

Példa: Lakások megoszlása településtípus és komfort szempontjából

Peremgyakoriság Gyakoriság Megfigyelések száma (mintanagyság)

Tesztkérdések. Minden feladatnál csak egy jó válasz lehetséges.

1. A hallgató neve …………… ismérv.

2. A hallgató tanulmányi eredményét ………… skálán mérjük.

3. A felsoroltak közül melyik mennyiségi ismérv?

4. Az alábbiak közül melyik nem mérési skála?

5. A leíró statisztikai sor ………….. tartalmaz csoportosítást.

6. Az összehasonlító tábla ………. tartalmaz csoportosító sort.

7. Melyik nem statisztikai tábla?

8. Az egyszerű tábla …………………….. sorokat tartalmaz

10. Ha a sokaság nagysága pontosan meghatározható, akkor az ……. sokaság

12. A katonai rendfokozatok leírása

13. Melyik nem igaz az ordinális skálára?

14. Melyik megállapítás tartozik az arányskálához?

15. A csoportosító táblának ………….

Az egy főre jutó élelmiszerfogyasztás és az egységárak C és D országban:

Cikk Mérték- Egy főre jutó fogyasztás Egységárak nemzeti