Madách Imre: Az ember tragédiája
 Madách Imre legismertebb alkotása
 a mű sokakat felzaklató kérdései tartják életben a
költeményt, számos kortárs feldolgozása létezik
 a magyar drámaírás szimbólumává vált, talán a
legtöbbször színpadra állított költemény Magyarországon
 1859 februárjában kezdte írni, 1860 márciusában fejezte
be, 1862-ben jelent meg először nyomtatásban
A Tragédia műfaja és forrásai
 Madách lelki válsága – szabadságharc leverése
 világnézeti válsága
 családi személyes sorscsapások: anyja és neje
konfliktusai
 a kor természettudományos nézetei elbizonytalanították
 Célja: egy műben leírni az emberiség történelmét.
 Az emberiség nagy problémáit öleli fel => leggyakoribb
műfaji meghatározások: drámai költemény, lírai
dráma, emberiségdráma, emberiségköltemény,
világköltemény, könyvdráma, filozófiai költemény,
fausztiáda (Goethe nyomán)
A Tragédia irodalmi előzményei:
 Shelley: Megszabadított Prométheusz
 John Milton: Elveszett Paradicsom
 Goethe: Faust
 Shelley: A megszabadított Prométheusz
 Byron: Manfred; Káin
 Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde
 Dante Alighieri: Isteni színjáték
 Nem tanít, hanem kérdez: az európai civilizáció nevében
szólal meg.
 Arany János közel 200 korrekciót végez a művön.
 A Tragédiát 1883. szeptember 21-én színpadra állították
a Nemzeti Színházban (ennek tiszteletére ünnepeljük e
napon a magyar dráma napját).
 Madách véleménye szerint az emberi történelmet nagy
eszmék irányítják: egy-egy eszme megjelenik,
kibontakozik, de megvalósulása során eltorzul,
embertelenné válik, s ebből az ellentétből egy új eszme
születik: tézis<->antitézis=>szintézis - Hegeli triáda
 Nem a történelmet, hanem a korban uralkodó eszmék
sorsát mutatja be.
A szereplők allegorikus alakok: három főszereplőt ismerhetünk meg különböző korokban, és helyszíneken: Ádámot, Évát és Lucifert
Lucifer 4 főangyal közül a lázadás, a tagadás szelleme
 neve lux=fény+fero=hozni=>fényhozó: lényegére utal: úgy csap be, úgy visz rossz útra, hogy azt jónak és helyesnek mutatja
 kétségbe vonja a teremtés értelmét -> megkapja a tudás és a halhatatlanság fáját
 a legokosabb a műben, a hideg értelem
 tragikus lázadó
 a hideg és latolgató értelem, a tudomány képviselője <-> Évát érző szív jellemzi => Lucifer legnagyobb ellensége Éva, hiszen az érzelem szálait nem
képes elszakítani a bukott angyal
 a tagadás szelleme
 az első színben válik bukott angyallá
 végzete a szüntelen bukás
 Álmot bocsát Ádámra és egy hatalmas utazásra invitálja (történelmi színek).
 Célja: az Urat legfőbb művében, az emberben megsemmisíteni.
 Eszközei:
 álmok formájában mutatja meg neki a különböző korokat
 a történelmet nem hamisítja meg, de a hanyatló fázisukban mutatja meg a civilizációkat – a rosszra összpontosít
 Ádámot használja fel: kétségbeesésbe, öngyilkosságba próbálja hajszolni

Ádám nevének jelentése: ember => jelképezi az emberiséget

 nemes eszméket képvisel
 ő a küzdés
 az emberiség ősatyja
 célja a tudás
 „belülről láttatott alak”: ismerjük gondolatait, vívódásait
 a mű legfontosabb szereplője: minden színben jelen van, köré épül a cselekmény, folyamatosan hisz, például az eszmékben, hogy a világ a lehető
legjobbá fog válni

Éva a szeretet (anya, lány, szerető, feleség)

 sokoldalú => kiegyenlítő szerepe van
  ő menti meg Ádámot azzal, hogy gyermeket vár: egy új élet indulását segíti elő („Anyának érzem, óh, Ádám, magam”)
 Ádám felesége: elköveti az eredendő bűnt, szakít a tudás fájának gyümölcséből, ezáltal Ádám is elveszíti a halhatatlanságát, de elnyeri a
szabadságot <-> elhagyja az Urat
 fontos Ádám számára
 ő idézi elő a fordulatot a színekben: például elköveti az eredendő bűnt a második színben
 miatta veszíti el Ádám a Paradicsomot, de megőriz valamit annak fényéből: a későbbi színekben Éva idézi vissza az édeni hangulatot =>
szerepe kétféle módon értelmezhető
 színről színre változik, hol romlást, hol menekvést nyújt - változatos jellemeket formál meg- ez tükrözi sokszínűségét: gazdag márkinő,
később pórnő – a párizsi színben
 egyénisége összetett: hűtlen Ádámhoz, kacér és lelkiismeret-furdalás gyötri – az első prágai színben
 érez -> érzékeny: csak ő hallja meg a nép panaszszavát az egyiptomi színben
 Lucifer és Ádám között áll: Lucifer eszménytelenségével és Ádám idealizmusával szemben a sokszínű természetet képviseli.

Konfliktusok: A mű kompozíciója (szerkezete)

 Lucifer és az Úr között Az ember tragédiája 15 színből áll.
 Ádám és Éva között
A bibliai, mennyei keretszínek: első három szín (I. Menny, II.
 Ádám és Lucifer között
Paradicsom, III. Paradicsomon kívül)
 Az Úr és Ádám között Történelmi színek vagy álomszínek: IV – XIV. szín
Záró keretszín: XV. szín
A történelmi színek alapkonfliktusa:
Az Ádám által képviselt eszmék tisztasága és az eszméket
megtagadó, elutasító, eltorzító kor közötti összeütközés.
Ádámban megfogalmazódik egy eszme, később csalódottan fordul el
az eszme torz megvalósulásától. Csalódása egy-egy új eszme
forrásává, kiindulópontjává válik, vagy csalódása vált bizakodásba
vagy bizakodása vált csalódásba.
 SZÍN HELYSZÍN ÁDÁM ÉVA LUCIFER ESEMÉNYEK
 Harmónia, majd Lucifer tagadása, a teremtés bírálata:
I. Menny Ádám Éva Lucifer Lucifer száműzése a Paradicsomból, megkapja a tudás és a
halhatatlanság fáját. „A gép forog, az alkotó pihen” -
deizmus (vallási felfogás – Isten megteremtette a világot,
aztán magára hagyta.)
 A világot, mint egy gépet, szerkezetet írja le – mechanikus
materializmus
K  Lucifer szükségszerű léte => ő a másik pólus, ezért nem
E bántja az Úr – Hegel dialektikája (az ellentétek feltételezik
egymás létét)
R II. Paradicsom Ádám Éva Lucifer  Teljes összhang, Lucifer csábítása: elhatározza, hogy
E megsemmisíti az első emberpárt, hogy saját igazát
T bizonyítsa, miszerint ő is kezdettől fogva létezik és képes
változtatni azon, amit az Úr elképzelt
S III. Pálmás vidék a Ádám Éva Lucifer
 Ádám földet művel (alkotó ember – fausti ember), Éva
Z Paradicsomon
visszaidézi a vesztett Édent => lugasépítés (a nő, bár
Í kívül
ellentmondásos, de az embert megtartó erők közé tartozik)
N  öntudatra ébredt az emberpár, a család és tulajdon
megjelenése
E  Ádám a jövőre kíváncsi (Elszakadhat-e az ember Istentől?
K Megállhat-e a saját lábán? Irányíthatja-e saját sorsát?).
Lucifer álmot bocsát rá – megismerheti Ádám az emberiség
jövőjét (a kiűzetés oka is a tudásvágy volt!)
 az álom megfelelő keret az idő és térbeli utazáshoz,
ugyanakkor védelmet is jelent (fizikai értelemben, de
illúzió-léte megóvja Ádámot is – ez még csak fikció,
egyelőre nem realizálódott)

 “milliók egy miatt” – elve – autokrácia

 a fáraó önistenítése – a piramis halhatatlanságát szolgálja, a
 fáraó mégis boldogtalan: mindene adott, semmiért nem
IV. Egyiptom fáraó a rabszolga a fáraó kellett küzdenie
felesége minisztere  csak ő szabad – mások elnyomása szüli szabadságát, Éva
vet véget a fáraó önistenítésének => ő menti meg etikailag
T Ádámot
Ö  a szerelem megváltó ereje (akárcsak Dante Beatricéje, vagy
Faust Margitja)
R  Ádám maga mellé emeli szerelmi társnak a rabszolga
T asszonyt – egyenlőség
V. Athén Miltiadész Lucia munkás  Miltiádész hadvezért távollétében az athéni nép árulónak
É kiáltja ki (demagógok uszítására) -> a nején és a gyerekén
N akarnak bosszút állni
E  a visszatérő sebesült hősnek hódolnak, de amikor elbocsátja
seregét, a fejét veszik
L  “egy milliók miatt” – az egyén szolgálja a közt –
M demokrácia
 Miltiadész a nép kezébe helyezi hatalmát – a demagógok és
I pártütők azonban ellen fordítják a népet (vezér <=> tömeg)
 Lucifer korábban intette Ádámot: a nép szolgalelkű
S  úr kell neki (ezen alapszik a despotizmus)
 Lucia egyenlő társa férjének, de családi boldogságánál is
Z többre értékeli a közjót => a nép leánya (önzetlenség)
Í  Ádám kiábrándul (a hálátlan nép miatt bukik el az eszme),
szembefordul a népszabadság eszményével => az
N élvezetekbe akarja vetni magát
E
K
 római előkelők dőzsölése (de nem szórakoztatja őket semmi
– gladiátorok, ital, nők)
 Lucifer behív egy temetési menetet az utcáról – Hippia
VI. Róma Sergiolus Júlia Milo megcsókolja a pestisest
 Péter apostol megjósolja Róma bukását, és meghirdeti a
keresztény testvériséget
  orgia a hanyatló Római Birodalomban (hedonizmus)
 szentségtelen kor (halottgyalázás)
 L. remekül érzi magát ebben a romlott környezetben
(cinizmus, erkölcstelenség, fertő), L. teljesen
érzelemmentes <=> Ádám eszményi szerelmet keres és
talál még ebben a züllött korban is (Évában még maradt
valami az édeni tisztaságból – a test és a lelki értékek
különválása)
 Ádám és Éva elutasítja ezt a mocskos világot – ez az első
lépés az új felé (hivatásra van szükség)
 az új eszmét Péter apostol hirdeti => kereszténység, ez a
szín nem egy eszme, hanem egy életforma csődjét mutatja
VII. Konstantinápoly Tankréd Izóra fegyvernök  az új hivatás: Isten szolgálata
 az egyház azonban a gyűlölet, a viszályok tanává tette a
kereszténységet (kifordította önmagából az eszmét; vallási
fanatizmus) => Konstantinápolyban félnek a keresztesektől;
eretnekégetés
 Évát az apja felajánlja a Szent Szűznek – apáca lett
 Ádám csalódottságát Éva teszi teljessé => szerelmük
akadálya: a zárda (test és lélek különválása – nem
teljesülhet be a szerelem)
 Ádám újra akarja teremteni a kort – itt viszont az egyén
nem győzedelmeskedhet: a kornak “úszója, nem vezére az
egyén” – mondja Lucifer. Ádám kiábrándul: most azonban
nem az élvezetekbe, hanem a nyugalomba menekül, távol a
világtól: a tudomány elefántcsonttornyába
VIII. Prága I. Kepler Müller famulus (segítő,  udvari csillagászként a császár áltudományát kell
Borbála szolga) szolgálnia, és nem tud az „igaziba” menekülni
 neje légyottra készül, az iddogáló Kepler előtt felsejlik a
nagy francia forradalom látomása - álom az álomban
 ellentmondásos kor: a régi, feudális világ még itt kísért:
boszorkány- és eretnekégetés; a tudomány és babona
együttélése
 Ádám nyugalomra vágyik, nem akar a világ dolgaival
 törődni => reneszánsz tudós, udvari csillagász Habsburg
Rudolf prágai udvarában, DE Rudolf nem a tudományáért
tartja, hanem alkímiai, horoszkópkészítő és asztrológiai
ismeretei végett
 Kepler szerint mindez babona (SZABADSÁG), de
valamiből fedeznie kell felesége igényeit
 Müller Borbála figurája áll legközelebb Fráter Erzsi
alakjához: kicsapongó, könnyelmű, férjét megcsaló, eláruló
asszonynak ábrázolja Madách, DE Kepler rádöbben a
Borbálának szelet csapó udvaronc és maga a kor
hitványságára – ezzel mintegy felmenti asszonyát
 az udvarnál lenézik Keplert alacsony származása miatt,
holott különb a többieknél (EGYENLŐSÉG –
TESTVÉRISÉG)
 új kort kíván, nem ily “törpe kort” => álomba zuhan, s
Kepler végszavára már a kövekező szín Dantonja felel
IX. Párizs Danton a márki bakó (hóhér)  Danton szóban hirdeti és tettekben valóra váltja a Á
testvére, forradalmi erőszak jogosságát L
pórnõ  a márki és húga királyhűségét látva megmenti őket, a O
felkínálkozó pórnőt elutasítja M
 a jakobinusok, megfordítva a népakaratot, halálra ítélik
 lendületes, mozgalmas tabló a francia forradalomról AZ
 az eszme ezúttal a Tragédia más színeit is át meg átszövő
“Szabadság, Egyenlőség, Testvériség” eszméje Á
 a haza lép az első helyre az egyénnel szemben L
 nagy ellentétek/ ellentmondások kora ez is: O
 Danton – s vele Madách is – elfogadja a forradalmi
M
erőszakot, DE a nép túlmegy a határon – vérszomj,
mészárlás, értelmét vesztett erőszak
B
 a forradalom tiszta eszméi a gyakorlatban pusztító A
ideológiává válnak N
 Danton is meginog, látva az értelmetlen gyilkolást
(márkinő)
 ebben a környezetben a nő is szélsőséges, ellentmondásos:
a finom, tanult márkinő guillotine alatt végzi, majd Éva
másik arccal, mint felgerjedt pórnő tér vissza
 Danton és a nép (tömeg) – a nép befolyásolható, de nem
aljas
 a Danton ellen felhozott vádak is többnyire jogosak
 a forradalom megeszi gyermekeit, de eszméi változatlanul
érvényesek
X. Prága II. Kepler Müller famulus  a mámorából ébredő Kepler nem ábrándul ki a forr.
Borbála eszméiből – hiszi, hogy azok megtisztulva megvalósulnak
(tanítványát óvja az előítéletektől és a mintakövetéstől)
 az álom az álomban” megoldás itt nyer értelmet:
 Kepler a párizsi színt így, kívülről értékelheti
 a forradalom értékelésében nagy szerepet játszott az
1848/49-es forralom iránti nosztalgia
 konklúzió: a forradalmat minden borzalmával együtt is
vállalni kell (nemzeti függetlenség vágya)
  tanítványjelenet: formailag hasonlít a Faust-féle
tanítványjelenetre, de a Kepler nem az élet élvezetéért
cserébe dobja el fóliánsait, hanem e könyvek számára a
múlt előítéleteit hordozzák
 ” Ki a szabadba! -rousseau-i gondolat megjelenése
(empirizmus, felvilágosodás)
 ars poeticus: a forradalom eszméi nemcsak a társadalom, az
egyén, hanem a művészetek felszabadulását is magával
hozza (romantika programja)
XI. London munkásruhába polgárlány munkásruhába  Ádám a kedvező 1. benyomás után a szabadság
n („élemedett n megcsúfolását látja maga körül; Éva is megvehető
férfiú”)  a költő korát haláltánccal búcsúztatja – 11 tipikus szereplő
ugrik a sírba (csak az éden Évája emelkedik fölé
 elérkezünk a jelenbe – Madách korába
 korai kapitalizmus kora => az új eszme: a szabad verseny
(Anglia, ipari forradalom ideje)
 helyszín: vásár – ahol minden és MINDENKI eladó (lásd:
Thackerey A hiúság vására!)
 kaleidoszkópszerű színfelépítés: rövid, lazán kapcsolódó
jelenetek füzére a kapitalizmusról
 sötét kép a korabeli társadalomról: értékvesztett (itt az Éden
is nevetség tárgya), kiábrándító, üres és embertelen kor –
ezt illusztrálja a balladaszerű Lovel-jelenet)
 a nőt is lealjasítja, számíróvá teszi a kor, de még mindig
Éva az , aki a haláltánc-szerű (lásd.: Arany Hídavatás)záró
jelenetből kimagasodik, s átlépi a pusztulásra ítélt kort és
társadalmat – még mindig ő az édeni értékeke hordozója
 olyan társadalomra vágyik Ádám, ami nem büntet, de véd;
közös erő működteti és a tudomány lesz eszmei háttere

XII. Falanszter falanszterruhá anya a falanszterruhá az emberiség racionalizáltan él – erőforrásokat keres (miután a
ban falanszterből ban természeteseket már kimerítette)
művészet a múzemban – Luther, Cassius, Plátó és Michelangelo
büntetése
 Ádám nem engedi, hogy Éva gyerekét kollektív nevelés céljából
elszakítsák anyjától
 az első utópisztikus szín a jövőből – Fourier, francia
utópista szocialista eszméi alapján
 kollektivisztikus társadalom, amit tudományos alapon
irányítanak (pl. frenológia)
 Fourier-től azonban csak a társadalmi keretet veszi át – új,
pesszimista tartalommal tölti fel
 a gyermeknevelésről szóló részt viszont Platón Államából
emeli át
 két előnye van az elképzelésnek: a világbéke és a javakból
való egyenlő részesedés
 ebben a világban az egyéniség elszürkül, természetes
életkörülményeinek elvesztése egyúttal a természetes
ösztönök, vágyak visszaszorításával jár együtt
 uralkodó elvei: uniformizmus (=> egyenruha, nincs név
csak szám); racionalizmus, biológiai determinizmus (pl.
koponyatan),utilitarizmus (a hasznosság elve => a
művészet és az érzelmek felesleges, tehát tiltott dolgok)
 összességében: ez a világ leginkább Orwell 1984, illetve
Huxley Szép új világára emlékeztet
 a Tudós e társadalom abszolút feje – a katasztrófa
megelőzésén fáradozik (entrópia-elv; a Föld készleteinek
végső kiaknázása) <=> nem az emberiség megmentése a
célja (öncélú, akárcsak a homunculus-kísérletében) végül:
tragikomikus, ahogy a Föld Szelleme széttöri lombikját

XIII. az Űr „mint öreg” – Lucifer  a falanszter földhözragadt világából “magasabb szférákba”

vágyik:
 testi értelemben: a hanyatló Földről elvágyik
 szellemi értelemben: elhagyva testi létét, tisztán szellemi
lényként akar élni <=> a Föld Szelleme (egyesek szerint itt:
a gravitáció!) nem hagyja
 Ádám a kudarc ellenére is próbálkozik, még a halál sem
riasztja el => végül eszméletét veszti => Lucifer már előre
 örül, hogy Ádám puszta anyaggá válik és örök időkre az
űrben lebeg majd, mint bolygó – a Föld Szellem azonban
ismét közbelép és megmenti Ádámot
 sokan értelmezik az űrhajózás korának utópiájaként ezt a
színt – valóban a gravitáció jelentett sokáig akadályt
 visszatérve Ádám vállalja az újabb életküzdelmet
XIV. Eszkimók világa „mint eszkimó neje Lucifer  néhány eszkimó tengeti életét a kihűlt Földön, Ádámot és
aggastyán” Lucifert istenként tisztelnék
 egyikük még feleségét, Évát is felkínálja nekik – Ádám
inkább a jövőbe tett álomutazás befejezését kéri
 kérdés: lehetséges-e a további küzdés a Földön
 a tudomány végül is nem tudta elhárítani a végső
katasztrófát: az Egyenlítő területén is jégvilág uralkodik –
kozmikus erők okozzák a pusztulást => értelmetlennek
tűnnek az emberiség eddigi küzdelmei
 az emberek elkorcsosultak => ösztönlényekké váltak újra: a
félelem és az éhség irányítja őket
 Ádám kiábrándul, értelmetlennek és eredménytelennek látja
az emberi történelem eseményeit – az elállatiasodott Éva
megjelenése csak fokozza elkeseredését

Z XV. Pálmás vidék a Ádám Éva Lucifer  a III. színből már megismert világban ébred Ádám
Paradicsomon  Ádám és Lucifer vitája:
Á kívül  Lucifer sztoikus “vigasztalása”: Ádám törődjön bele
R sorsába
 Ádám szabad akaratára hivatkozik
Ó  Lucifer felkelti Ádámban az öngyilkosság gondolatát,
mondván: így dacolhat (!) Istennel
 Lucifer ugyanakkor tudja, hogy Ádám tette hiábavaló
K volna, hiszen Éva gyermeket vár – az emberi nem
E történelme elindult
 Éva vallomása: Ádámot a hír lesújtja, majd felemeli:
R „Anyának érzem, oh Ádám, magam.”
E  Ádám végül elfordul Lucifertől, s az Úrnak tesz fel három
kérdést:
T
S  “E szűk határu lét-e mindenem?” => az Úr válasza:
jótékony a bizonytalanság, hiszen a kétség (mi vár rá a halál
Z után) az erkölcsi nagyság biztosítéka
Í  “Megy-é előbbre majdan fajzatom?” => nem ad rá választ
az Úr, nem cáfolja és nem is erősíti meg az álombéli képek
N hitelességét
 “Van-é jutalma a nemes kebelnek, / Melyet kigúnyol
vérhullásáért / A kislelkű tömeg?” => angyalok karának
válasza: ne a tömeg háláját, hanem csakis “önbecsét”
tekintse célul az ember – az etikus magatartás öncél
 az Úr zárszava bár nem oszlatja el a homályt, de a hit
(bizalom) megtartó erejét emlegetve minden további
magyarázatot is elvet: az optimista küzdelmet hirdeti

Az Úr szava Luciferhez:
„A porba. szellem.”

Az Úr szavai az első emberpárhoz:

„Mondottam ember: küzdj és bízva bízzál!”