Az égés folyamatának főbb jellemzői:

A motor hengerterébe juttatott, majd ott elégetett tüzelőanyag és levegőkeverék

aránya akkor a legkedvezőbb, ha minden egyes tüzelőanyag-részecskének
közvetlen környezetében rendelkezésre áll a teljes elégéshez szükséges
oxigénmennyiség. Egy kilógramm gázolaj tökéletes elégetéséhez 14-17kg levegő
szükséges. A hengertérbe juttatott gázolajadag égéséhez 0.002-0.005s áll
rendelkezésre. Az égéstérben ténylegesen rendelkezésre álló és a befecskendezett
tüzelőanyag elégetéséhez elméletileg szükséges levegőmennyiség hányadosa a
légfelesleg-tényező. A keverék eloszlását számos tényezők befolyásolják pl: a
tüzelőanyag tulajdonságai és befecskendezésének törvényszerűségei, az uralkodó
nyomásviszonyok, a különböző égéstér kialakítások.

A Gázolaj:
A Diesel-motorok tüzelőanyaga általában a folyékony halmazállapotú gázolaj.
Fajsúlya 20 C fokon 0.82-0.88 kp/dm3. Dermedéspontja az alkotók
összetételétől függően +5 - 30 C fok között változik.
A jó viszkozitás egyrészt a tüzelőanyag ellátórendszer finoman illesztett mozgó
alkatrészinek kenése, másrészt a tüzelőanyag porlaszthatósága szempontjából
fontos.
Az elfogadható kenést biztosító és jól porlasztható gázolaj viszkozitása 1,2 -
1,8E fok.
Párolgási és gyulladási készség. Az öngyulladás, illetve késése a tüzelőanyag
párolgásától és az egyes részecskék öngyulladási hőmérsékleténél nagyobb
hőfokra hevülésének idejétől függ.
Minél több a könnyű párlatú alkotóelem, annál jobb a tüzelőanyag párolgási
készsége.
A porlasztás és nyomás:
A porlasztófúvókából kilépő tüzelőanyag-sugár felaprózódása főként a
részecskék sebességétől, a közeg ellenállásától, a fúvóka nyílás
keresztmetszetétől és alakjától, továbbá a gázolaj áramlási tulajdonságaitól függ.
A sugarat alkotó tüzelőanyag-részecskék mérete a sugármagtól a szélek felé
távolodva csökken.

A legismertebb égésterek:
Az első megoldás szerint gyártott motorokat közvetlen befecskendezésű vagy
osztatlan égésterű, az utóbbi kettőt osztott égésterű vagy kamrás Diesel-
motoroknak nevezzük.

A közvetlen befecskendezésű: motorok égésterébe központosan elhelyezett vagy

oda irányított, nagy kúpszögű sugarat adó, illetve több sugárral porlasztó
fúvókán keresztül, nagy nyomással jut a tüzelőanyag. A közvetlen
befecskendezésű motorban az égés hatásfoka jó. Előnyös tulajdonsága a könnyű
indítás. Hátránya a viszonylag nagy fajlagos súly és befecskendezési nyomás,
valamint a terhelésingadozásra való érzékenység.
A kamrás rendszerű: Diesel égésterek számos típusa terjedt el, amelyeket a
különböző altípusokba sorolhatjuk:
- előkamrás
- örvénykamrás
- légkamrás
Előkamrás égéstér: két elhatárolt, egymással csak szűk nyíláson keresztül
érintkező részre tagolódik. Az egyiket, a fő égésteret a dugattyúfenék és a
hengerfej határolja. Másik része, az előkamra rendszerint a hengerfejöntvényben
kialakított vagy betétként rögzített, körtéhez hasonló tér. Többnyire a
középvonalhoz képest oldalra tolva képezik ki, hogy a szelepeket a henger
ideális feltöltési és öblítési viszonyainak megfelelően helyezhessék el. Az
előkamrás motor keverékképzése gyorsabb és tökéletesebb, mint a közvetlen
befecskendezésűé.
Örvénykamrás égéstér: ugyancsak két részre tagolódik. Kamrájának alakja
lapított gömb, ritkábban hengerszerű. A fő égéstérrel összekötő csatorna iránya
érintőleges, ami összesűrített levegő gyorsan forgó, örvénylő mozgását hozza
létre. A kis légfelesleg - tényező kedvező teljesítmény értéket ad. Hátanyaként
említhető a nagy fajlagos fogyasztás és a nehezebb indítás.

A tüzelőanyag - ellátó rendszer általános felépítése:

Feladata a mindenkori terhelésnek megfelelő tüzelőanyag - mennyiség
adagolása, és az ideális keveréket adó finom, egyenletes elosztású porlasztás. A
tüzelőanyag - ellátó rendszer- e feladatait a következő szerkezeti egységek látják
el:
- tartály és szerelvényei
- a csővezetékek
- az ülepítő, szűrő
- a tápszivattyú
- a befecskendező szivattyú
- a porlasztó

A tartály és szerelvényei:
Két féle tartály elrendezést különböztetünk meg:
- az ejtőtartályos (1. ábra)
- a tápszivattyús (2. ábra)
A vízszintesen fektetett, lapos ejtőtartály a motornál magasabban helyezkedik el,
így a feltöltött és a kiürülő tartály folyadék nyomása között nincs lényeges
különbség. A rendszer egyszerű, hibalehetősége kicsi.

A tápszivattyús rendszerben szivattyú szállítja a tüzelőanyagot, csaknem állandó

nyomással. Ebben az esetben a tartály alakját és elhelyezését a célszerű
helykihasználás, súlyelosztás határozza meg. A rázkódás csökkentésére a
tartályokat általában filc vagy műgumi párnákra helyezik.

Csővezetékek:
A tüzelőanyagot csöveken vezetjük az egyes szerkezeti egységekhez. A bennük
uralkodó nyomás alapján két csoportba sorolhatjuk őket:
- kisnyomású
- nagynyomású vezetékekre.
A kisnyomású csővezeték a könnyű hajlíthatóság és szerelés céljából vörösréz,
vékonyfalú acél, illetve műanyag csőből készül. A benne létesíthető legnagyobb
nyomás 2 kp/cm2.

A nagynyomású csővezeték a befecskendezőszivattyú és a porlasztó között

továbbítja a tüzelőanyagot. A benne uralkodó nyomás 1-450kp/cm2 között
változik. Anyaga vastag falú húzott acél.

Ülepítők, szűrők:
A tüzelőanyagba jutott szennyeződések a rendkívül pontosan illesztett felületek
vagy a szűk keresztmetszetű, kalibrált átömlőnyílások gyors kopását,
berágódását, végül is idő előtti elhasználódását okozzák. Követelmény, hogy a
gázolajban 0.002 mm - nél nagyobb szilárd részecskék ne maradjanak.
A szűrőkkel szemben támasztott főbb igények:
- válasszák ki és tartsák vissza a káros szennyeződéseket
- áteresztőképességük feleljen meg a motor tartós terheléséhez szükséges
tüzelőanyag
-mennyiségnek
- rendelkezzenek olyan biztonsági berendezésekkel, amelyek az előírt
szinten tarják a
táprendszer nyomást
- karbantartásuk, tisztításuk egyszerű eszközökkel, nagyobb szerelési
munka nélkül is
megoldható legyen
A Diesel motorok tüzelőanyag ellátó rendszerébe legalább két szűrőt kell
beépíteni:
1. Durva vagy előszűrők betétje:
- szövetbetétes fém, selyem vagy műszál (3. ábra)
- lemezes és huzalos résszűrő (4. ábra)
2. Finom vagy főszűrő
- nemezlapokból összeállított szűrőtömb
- papírbetétes fém vagy műanyag, távtartótárcsás szűrőtömb (5. ábra)
- pamutfonalas szűrőorsó
- nemezburkolatú szűrődob
- mikroporózus kerámia
A különböző szűrőbetétek az átáramlási keresztmetszet méretétől és a
szűrőfelület nagyságától, valamint a tüzelőanyag viszkozitásától függően kisebb
vagy nagyobb ellenállást fejtenek ki a folyadék áramlásával szemben.
A szűrőbetétes durva szűrőknek három fő típusa van: hengeres, tárcsás, dobos
Az előszűrőt a tartály és a tápszivattyú közé építik be. A lemezes résszűrőket is
főleg a tápszivattyú előtt alkalmazzák. Bennük párhuzamos kötésben két vagy
három elem is előfordul. A huzalos résszűrők is durvaszűrőként használatosak.
Szűrőelemként hullámos palástú hüvelyére vékony, 0.04 - 0.09 mm magasságú,
bütyökkel ellátott, lapos huzalt tekercselnek.
Finomszűrők: áramlási ellenállása, nem számítva a papírbetétes és
nemezburkolatú szűrődobot, jelentős. A tüzelőanyag csak 0,2 - 0,25 kp/cm2
túlnyomás esetén tud csak átáramolni rajta. Ezért a nagy ellenállású finomszűrőt
csak szivattyús tüzelőanyag - ellátó rendszerben, a tápszivattyú után célszerű
alkalmazni. A finomszűrő betétje általában üreges henger, illetve négyzetes
hasáb. Két végén zárfedél helyezkedik el.

Tüzelőanyag - tápszivattyúk:
A tápszivattyú szállítóteljesítményének a motor üzeméhez szükséges
tüzelőanyag - mennyiség 4 - 10 szeresét is el kell érnie, hogy az előrehaladott
kopást miatt fellépő résolajveszteség ellenére is biztosítható legyen a tartós
terhelésű tüzelőanyag - ellátása.
A tápszivattyúk működési elvük alapján:
1. Dugattyús tápszivattyúk
- egyoldalas
- kettős
2. Forgólapátos tápszivattyúk
3. Fogaskerekes tápszivattyúk
Dugattyús tápszivattyúk: e tápszivattyúkat dugattyújuk egyik, illetve mindkét
oldalán ébredő szivattyúzó hatás alapján soroljuk az egyoldalas, illetve
kettősműködésű kategóriában.
Az egyoldalas működésű tápszivattyú az adagolószivattyú bütykös tengelye
működteti. A dugattyútér előtti tér a szivattyú tér, amelynek beömlőnyílását a
szívószelep, kiömlőnyílását a nyomószelep zárja. Az egyszeres működésű
tápszivattyú - beállítása szakaszos. A tápnyomás lüktetőértéke a szívórugó
erejétől függ. A tüzelőanyag - ellátó rendszer feltöltése és légtelenítése végett
kézi dugattyús terét csavarmenet - rögzítéssel, golyósszeleppel zárjuk.
A kettősműködésű dugattyús tápszivattyúkat az egyszeres működésűek lüktető
nyomásviszonyainak csökkentése céljából hozták létre. A kettő közötti lényeges
eltérés az, hogy a dugattyú mindkét oldalán szívó és nyomószeleppel ellátott
szívótér található. Ebből kifolyólag a dugattyú elmozdulásának megfelelően a
két - két szívó és nyomószelep felváltva működik. (6-7. ábra)
Forgólapátos tápszivattyúk: szerkezeti egyszerűségük ellenére a megfelelő
üzembiztonság és a csaknem egyenletes nyomás jellemzi. A tüzelőanyag
egyenletes nyomása érdekében dugattyús nyomásszabályozóval egészítik ki a
tápszivattyút. Ezzel alkalmassá tehető a tápnyomás ingadozására nagyon
érzékeny befecskendezőszivattyúk ellátására is.
Fogaskerekes tápszivattyúk: az egyenletes tüzelőanyag - tápnyomás igényét a
fogaskerekes tápszivattyú elégíti ki a legjobban. A fogaskerék - szivattyú által
szállított folyadék mennyisége elvileg a kapcsolódó fogaskerék fogárkainak
térfogatával arányos, leszámítva a feltöltési hatásfokból, valamint a
tömítetlenségekből adódó résveszteségeket. Szállítási teljesítménye ugyancsak
többszöröse a szükségletnek.
Diesel - adagolószivattyúk:

A kedvező keverékképzéshez szükséges tüzelőanyag - mennyiség adagolását és

az égéstérbe jutásához szükséges nagy nyomást az adagoló - szivattyú valósítja
meg. Kifogástalan működéstől a következőket várjuk el:
- munkafolyamatonként azonos, a teljesítménynek megfelelő tüzelőanyag -
adagot
juttasson
- a befecskendezés a motor igényelte, csaknem azonos forgattyúállásban
kezdődjék,
hogy az égés a felső holtpont környékén játszódjon le
- a befecskendezés rövid idő alatt, csaknem állandó nyomás alatt
következzék be.
- tegye lehetővé, hogy a motor fordulatszámát az üzemelésre kedvező,
tetszőleges
értéken tarthassuk
A tüzelőanyagadagnagyság - szabályozás rendszereinek csoportosítása:
1. változó löketű dugattyús rendszer
A dugattyú tényleges lökethosszának változtatása történhet:
- ferde vezérlőbütykös megoldással,
- lökethatároló ék helyzetének változtatásával,
- a löketközvetítő himbakar forgáspontjának változtatásával,
- a szabaddugattyús megoldásnál a feltöltés mértékének változtatásával
(fojtással)
2. az állandó löketű dugattyús rendszer
- a beömlőnyílás keresztmetszetének változtatásával (fojtással)
- a befecskendezés megszakításával:
 - a vezérelt visszafolyószelep nyitásával
- a dugattyú palástján kialakított, a visszafolyást szabályozó vezérlőéllel
- a dugattyún elhelyezett visszafolyófurat nyitását szabályozó, eltolható
gyűrű
helyzetének változtatásával

1. Változó löketű dugattyús adagolószivattyúk

Ez a befecskendezőszivattyú az egy löket alatt szállított tüzelő
anyagmennyiséget a dugattyú löketének változtatásával szabályozza. A
változtatáskor vagy a nyomó vagy a szívó, esetenként mindkét löket holtponti
helyzete változik.
-Ferde vezérbütykös adagolószivattyúk: e megoldásnál a befecskendező
szivattyúelem szívó és nyomószeleppel ellátott hengertérből, a szívási irányban
rugóval megtámasztott dugattyúból, görgős emelőtőkéből, valamint a palást
mentén váltakozó excentricitású bütyökkel ellátott vezértengelyből áll. A bütyök
excentricitása 0 - tól a legnagyobb adagnagyság eléréséhez szükséges maximális
löketérték között változik. Elvi felépítésben e megoldás egyszerű. Hátrányai
miatt manapság már csak elvétve találkozunk ilyen befecskendezőszivattyút. (8.
ábra)
-Lökethatároló ékkel szabályozott adagolószivattyúk: a lökethatároló ékkel
szabályozó megoldás nagy előnye a szerkezeti egyszerűség és az ebből fakadó
jelentéktelen hibalehetőség. Hátránya a szívó és nyomószelepes kialakítás,
továbbá a viszonylag nagy henger - dugattyúátmérőből adódó nagy résveszteség.
Az elérhető maximális nyomás 50 - 80 kp/cm2. Ezért elsősorban olyan
motorokba építik, amelyen egyéb módon is elősegítik a keverékképzést.
-Löketközvetítő himbakaros adagolószivattyú: ha növeljük a löketállító rúd
hosszát, nő a befecskendezési rugó előfeszítési hossza, s vele együtt a dugattyú
lökete is. Ha rövidítjük, a himba elmozdulásának első szakaszában a löketállító
rúd még nem tart ellen, ezért a rugó csak késve és rövid úton feszít elő. A himba
forgáspontját ekkor a lökőrúd csapja képezi. Az állító ékpár tengelyirányú teljes
eltolásával az előfeszítés ki is küszöbölhető. Ez a leállítási helyzet. A rendszer
előnye, hogy a befecskendezés sebessége a motor fordulatszámától függetlenül
állandó értékű. (9. ábra)
-Szabad ellendugattyús változó löketű adagolószivattyú: a szivattyú mind
szerkezeti elemeiben, mind pedig szerkezeti felépítésében alapvetően különbözik
az eddig leírt megoldásoktól. A tüzelőanyag az előszivattyún, majd a
forgólapátos tápszivattyún és töltésszabályozón keresztül jut a forgóelosztóval
egybeépített szabad ellendugattyús szivattyúelemhez. A dugattyúkat a bütykös
gyűrű mozgatja, a görgős emelőtőke közvetítésével. Az emelőbütykök a gyűrű
belső felületén helyezkednek el. Az elosztótengely központi furatához a motor a
hengerszámával megegyező beömlőfurat és egy nyomófurat csatlakozik. A
beömlőfuratok egy síkban helyezkednek el. Az elosztótengelyt körülvevő
öntvényházon egy beömlő csatlakozás és a hengerek számának megfelelő
nyomócső - csatlakozás található. (10. ábra)

2. Állandó löketű dugattyús adagolószivattyúk: e befecskendezőszivattyúk

dugattyújának lökethossza független az adagnagyságtól. A szállított tüzelőanyag
nagyságát a dugattyú hasznos lökethosszának, illetve a szivattyú feltöltési
fokának változtatásával szabályozzuk. A hasznos lökethossz viszont úgy
szabályozható, hogy a szivattyú nyomóterét a kívánt tüzelőanyag - mennyiség
befecskendezése után megcsapoljuk.
A beömlőnyílás fojtásával szabályozott adagolószivattyúk: ez az adagoló
rendkívül érzékeny a tápnyomás változására. Ezért a tüzelőanyag - ellátó
rendszerbe tápnyomás szabályozó és nyomáskiegyenlítő szelepet is be kell
iktatni. Követelmény még az egyes szívócsatornák azonos ellenállása. A
fojtótolattyú egyik szélső helyzetében nyitja a csatorna teljes keresztmetszetét a
másik pedig lezárja beömlést. Így az előbbi a teljes töltési, az utóbbi a leállítási
helyzetnek felel meg.
-Vezérelt visszafolyószelepes adagolószivattyúk: nagyobb teljesítményű,
egyhengeres stabil Diesel - motorokon ritka megoldás a vezérelt
visszafolyószelepes befecskendezőszivattyú. A szivattyút bütykös tengely
vezérli. Dugattyúját rugóterhelés szorítja az emelőgörgős lengőkar
ütközőfelületéhez. A szívás üteme a rugóerő hatására jön létre. A berendezést
természetszerűleg egy visszafolyószeleppel is ellátták. A nyitással kiáramló
tüzelőanyag visszakerül a szívóvezetékbe. Az excenteres csapra ágyazott
lengőkaron található a visszafolyószelep állítható ütközőcsavarja is. A vázolt
megoldás csak nagy építési méretekkel oldható meg.
(11. ábra)
-Ferde vezérlőéllel szabályozott adagolószivattyúk: a gyakorlatban, széles
körben elterjedt adagolószivattyúk túlnyomó többsége ebbe a csoportba tartozik.
Közös jellemzőjük, hogy a dugattyút bütykös tengely mozgatja görgős
emelőtőke közvetítésével. A bütyökprofil követését a dugattyúra ható szívórugó
hozza létre. Szívószelep nem található a rendszerben. A dugattyú pereme a furat
előtt elhaladva szabaddá teszi a gázolaj útját. A hengertér feltöltése addig tart,
amíg a dugattyú pereme el nem zárja a beömlőnyílást. Ezt követően a dugattyú
az előtte levő tüzelőanyagot a nyomószelepen keresztül kiszorítja.
A hasznos lökethosszt a dugattyú elfordításával változtatjuk: a vezérlőél,
valamint azt a szivattyú nyomóterével összekötő csatorna kialakításától függően
az e kategóriába sorolható befecskendezőszivattyúkat a következő képen
csoportosíthatjuk:
A horony-visszavezetéses rendszer jellemzői:
 - a paláston kialakított, alkotóirányú horony, nyakbemarással határolt
szabályozóéllel
- az alkotóirányú horonyhoz csatlakozó szabályzóél - horony (12. ábra)
A furat-visszavezetéses rendszer:
- nyak és zárt palástmarással határolt szabályzóél
- a keresztfuratokhoz csatlakozó egy vagy két zárt szabályzóél horonnyal
(13. ábra)

Diesel - porlasztók:
A különböző porlasztók a következő rendszerbe sorolhatók:
1. Nyitott fúvókás porlasztók:
- kisnyomású
- nagynyomású
2. Zártfúvókás porlasztók:
- tűszelepes fúvókával: - egynyílásúak
- többnyílásúak
- kúpos szelepes, csapos fúvókával: -hengeres csappal
- kúpos csappal
- síkszelepes fúvókával
1. Nyitott fúvókás porlasztók: az e csoportba tartozó porlasztókban elvileg
semmi sem akadályozza a tüzelőanyag útját. A befecskendezés nyomását és
sebességét a szivattyú szállítóteljesítménye, valamint a fúvóka keresztmetszete
szabja meg. A fúvóka mögött azonban mindig található egy golyós vagy
tányérszelepes visszacsapó szelep, amely csak a befecskendezőszivattyú-
áramlást teszi lehetővé.
-A kisnyomású nyitott fúvókás porlasztó fúvóka nyílása viszonylag nagy
(0.8mm). A porlasztás minőségét a fúvókanyílás mögötti örvénycsiga
helyzetének változtatásával szabályozhatjuk.
-A nagynyomású nyitottfúvókás porlasztókon nyitó nyomásértéket szabályozó
szerkezeti elem nem található rajta. A porlasztás minőségét és kúpszögét rontó
kopás esetén, fúvókabetétet kell cserélnünk. (14-15. ábra)
2. Zártfúvókás porlasztók: erős rugóval terhelt szelep zárja el a tüzelőanyag
áramlását. A szelepet a tüzelőanyag nyomása nyitja. A tüzelőanyag
befecskendezése tehát csak a rugóerővel meghatározott nyomásértéken jöhet
létre, és megközelítőleg ezen az értéken is fejeződik be. A porlasztás minősége
így tökéletesebben kielégíti a keverékképzés igényeit, mint a nyitottfúvókás
rendszerben. A szelepnyitás nyomásértékét a rugó-előfeszítés változtatásával
szabályozhatjuk. Az utólagos porlasztás égési rendellenességet, tehát
teljesítménycsökkenést és a porlasztó idő előtti elhasználódását idézi elő.
Az egyes porlasztófúvókák főbb jellemzői:
- az egynyílású tűs fúvóka nyílásának keresztmetszete állandó. Az érvényesülő
porlasztási kúpszög 10-20 fok. A tüzelőanyag behatolása hosszú.
- a többnyílású tűs fúvóka nyílásának keresztmetszete szintén állandó. Furatainak
száma 4-7. Az érvényesülő porlasztási kúpszög 40 - 120 fok között változik.
- a hengeres csapos fúvóka nyílásásnak keresztmetszete gyűrű alakú. Porlasztási
kúpszöge 5 - 10 fok, sugara tömör és behatoló képessége nagy.
- a kúpos csapos fúvókát szélesedő kúpos felülete határozza meg. Kúpossága 10
- 65 fok között van. Két alaptípusa van az állandó fúvókanyílású és a változó
fúvókanyílású.
- a sík felfekvésű csapos fúvóka kis sugárkúpszöggel porlaszt. Használatát a csap
és a tárcsabetét könnyű cserélhetősége indokolja. (16-20. ábra)
Diesel - motorok szabályozói:
A befecskendezett tüzelőanyag - mennyiség szükségszerű változtatásával
szabályozható a motor teljesítménye és fordulatszáma. Mivel ez az eljárás a
keverék összetételi arányát. azaz a minőségét változtatja meg, a szabályozás e
módját minőségi szabályozásnak nevezzük. A vázolt okok miatt a diesel motort
olyan fordulatszámon - szabályozóval kell ellátni, amely megakadályozza a
megengedhető maximális fordulatszám túllépését csak úgy, mint az alapjárati
fordulatszám - ingadozást és leállást.
A diesel - motorok automatikus fordulatszám - szabályozóinak csoportosítása:
A szabályozó működtetése szerint:
- mechanikus (röpsúlyos) (21. ábra)
- pneumatikus (22. ábra)
- hidraulikus (a mai mg. gépészetben még nem terjedt el) (23. ábra)
A szabályozott fordulatszám szerint:
- egyfokozatú, a legnagyobb fordulatot szabályozó
- kétfokozatú, a legnagyobb és legkisebb fordulatot szabályozó
- többfokozatú, a két határ fordulatot és a közötte beállított bármelyik
fordulatszám
körül szabályozó
A szabályozó elrendezése szerint:
- önálló
- beépített
-Mechanikus szabályozók
A mechanikus fordulatszám szabályzók az adagolószivattyú töltésállító
szerkezetét a motor fordulatszámával arányosan forgó tengelyeken elhelyezett
röpsúlyokban ébredő centrifugális erő ébresztette elmozdulásával, csuklós
karrendszer közvetítésével hozzák működésbe. A működés szempontjából fontos
elemek:
-Szabályozó rugó igv. - e szerint lehet: - húzó
- nyomórugós
-A vezető beavatkozását megvalósító elem alapján: - löketközvetítő, ékhez
támaszkodó
körhagyós:- excentercsapos
- kulisszás
- kettős kulisszás
- lengőkaros
-A beavatkozás közvetlen következménye szerint: - a szabályozórugó
előfeszítését
változtató:- a mozgás közvetítő karrendszer áttételét változtató
- kombinált hatású
1. Egyfokozatú fordulatszám - szabályozók:
Egyfokozatú szabályozót főleg a stabil vagy a tartósan nagy terheléssel dolgozó
traktormotorokba építenek. szabályozó fő feladata, hogy megakadályozza a
motor túlpörgését, vagyis a fordulatszám veszélyes mértékű növekedését. A
szabályozási fordulatszám a rugó előfeszítésével és a hatásos karhosszúság
állításával változtatható. A tüzelőanyag mindenkori legnagyobb adagját a tetszés
szerint beállított körhagyóállás szabja meg, azzal a feltételezéssel, hogy a
lökethatároló ék függőleges irányú elmozdulása csak a beállított legnagyobb
fordulatszámot megközelítő értéken kezdődik. így a legnagyobb
fordulattartományban automatikus szabályozás áll elő.
2. Kétfokozatú fordulatszám - szabályozók:
E szabályozók röpsúlyának helyzetét a szabályozás kettős jellegének
megfelelően két különböző méretezésű rugó határozza meg. A lágyrugó egyik
vége a röpsúly üreg fenéklapjára, a másik a csap végére illeszkedő rugótányérra
támaszkodik. A szabályozási fordulatszámértékek finom beállítása a rugótányért
támasztó csavaranya állításával oldható meg.
3. Excentercsapos kétfokozatú fordulatszám - szabályozók:
E szabályozók röpsúlyainak elmozdulását a szögemelővel kombinált csuklós
karrendszer továbbítja befecskendezőszivattyú töltésállító fogaslécére. A
legnagyobb fordulattartományban a szabályozóerő megfelelő. A fordulatszám-
változással arányosan létesített fogasléc - elmozdulás azonban kicsi. A
leszabályozás sem elég gyors.
4. Kulisszás kétfokozatú fordulatszám - szabályozók:
Az excenteres szabályozók hátrányait egyes típusokon olyan szabályozókar -
megoldásokkal próbálják csökkenteni, amelynek áttétele változtatható. Kis
fordulatszám - változás nagy röpsúly elmozdulást, de finom töltésváltozást tesz
lehetővé. A legnagyobb fordulatszám körül pedig a nagy röp erőváltozással
arányosan beálló röpsúlyelmozdulás fokozott fogasléceltolást, vagyis töltés
változást hoz létre. Ily módon elérhető az alapjárat finom, a legnagyobb
fordulatszám erélyes szabályozása.
5.Többfokozatú fordulatszám - szabályozók:
A már ismert kétfokozatú, röpsúlyba épített nyomórugós szabályozók is
alkalmassá tehetők e feladat ellátására azáltal, hogy szerkezetüket módosítva
lehetővé tesszük a rugóerő üzem közbeni változtatását. A többfokozatú
szabályozók csoportosítása:
Nyomórugós többfokozatú szabályozók: - excentercsapos
- kulisszás, kettős kulisszás
- állítókaros beavatkozóelemmel és
általában egy szabályzókarral
Húzórugós többfokozatú szabályozók: - egy szabályozókaros
- kettős szabályozókaros általában a
rugóra közvetlenül ható beavatkozó
elemmel

Pneumatikus fordulatszám - szabályozók:

A mg.- i gépeknél mindmáig csak elvétve alkalmazzák. A töltésállító fogasléc
vége közvetítőcsappal egy membránhoz csatlakozik. Ez egy zárt tér
határolólapját alkotja, amelynek belső oldalát szabályozórugó terheli. A zárt tér
csővezetékkel kapcsolódik a motor szívócsövében elhelyezett légtorokkal,
amelyben egy fojtószelep található. A fojtószelep állása, valamint a motor
fordulatszáma határozza meg a légtorokban áramló levegő sebességét, illetve
ennek fordított arányában a légnyomás csökkenését, amely a csővezetéken
keresztül hat a zárt szabályozótérre. A fojtószelep a kézi gázkarral vagy a
gázpedállal mozgatható. A szabályozórugó a membrán és a közvetítőcsap révén
igyekszik teljes töltésen tartani a fogaslécet. Ellene hat azonban a légtorokból
átterjedő vákuum. Így a membrán egyik oldalára ható változó mértékű szívás,
valamint a másikra ható légköri nyomás következtében a rugó összenyomódik.
Ezt követően változtatja a fogasléc a befecskendezett adagnagyságot. Az
adagolás külön leállítókarral szüntethető meg, amely a közvetítőcsapra hatva a
nulla töltésre húzza a fogaslécet.

Hidraulikus fordulatszám - szabályozók:

A diesel motorok elenyésző részét hidraulikus fordulatszám - szabályozóval
látták el. Egyszerűsítéssel élve azt mondhatjuk róla, hogy e szabályozó nem más,
mint egy változtatható előfeszítésű, rugóval terhelt tolattyús szelep, amelynél a
rugóerővel szemben a tolattyú felületén hat a tápszivattyú nyomása. A rugó
előfeszítését a vezető által működtetett töltésállító kar változtatja. Ha a motor
terhelése csökken, nő a fordulatszám. Nagyobb fordulatszámon a tápszivattyú
által szállította gázolaj nyomása is megnő. E növekvő nyomás eltolva a tolattyút
a rugóerő ellenében, csökkenti az átáramlási keresztmetszetet, tehát csökkenti az
adagnagyságot. A motor e szabályozóknál is külön karral állítható le. Ezzel
ugyanis megemeli a tolattyút, mire az átáramlási keresztmetszet lezárul, tehát
megszűnik az adagolás.

A Diesel - tüzelőanyag - ellátórendszer karbantartása és

ellenőrzése nagyon fontos feladat a megbízható és rendeltetésszerű
működéshez. Mindenkori problémánkkal forduljunk szakértő
szerelőkhöz, vagy keressünk meg egy szakszervizt.