2. Magyarország gazdasága a 14-15.

században

ELŐZMÉNYEK
● megerősödött az árutermelés és a pénzgazdálkodás
● döntővé vált a földművelés, letelepült életmód
● nőtt a népesség a jobb életszínvonal következtében
● IV. Béla politikájának köszönhetően egyre több város jött létre
● a városok lakói magasabb szint technikai tudásuk miatt szívesen fogadott hospesek
lettek→elősegítették a gazdasági fejlődést
● mezőgazdasági termékek→cserekereskedelem
● Magyarország a 12. századtól egyre intenzívebben kapcsolódott be a külkereskedelembe
− kiviteli cikkek: magyar szarvasmarha, só, réz, ón, nemesfém, ólom, gabona, bor, fa, állatbő,
viasz, méz
− ezekért katonai felszerelést, kézműipari termékeket és luxuscikkeket kapott Mo.

KÁROLY RÓBERT (1308-1342)

● 1301. Az Árpád-ház kihalása után a trónt az Anjouk nápolyi ágából származó I. Károly szerezte meg
− a tartományurak uralmát fegyveresen törte meg (1312. Rozgonyi csata)
− sikerült megszilárdítania a politikai hatalmát
● hatalom megerősítése→királyi jövedelmek növelése
− a tartományuraktól visszaszerzett területek egy részét saját kezében tartotta, így növelve
jövedelmeit
− regálé: királyi felségjog alapján szerzett jövedelem
o monopóliumok
o nemesérc birtoklása, pénzverés
● bányareform
− Mo. nemesfémekben gazdag, kevés a bánya
− bányászat→királyi monopólium
− érdekeltté tette a földesurakat a bányászatban
o átengedte a földtulajdonosnak a bányászok által fizetett urbura (bányabér) harmadát
− a bányászat fejlesztése érdekében cseh bányászokat hívott
o szaktudásuk biztosította az ágazat jövedelmezését (bányavársok alapítása)
● aranypénz bevezetése
− a kibányászott nemesfémet a pénzverő kamarák váltották készpénzre
o kisebb értékű pénzt kaptak érte
− a kitermelt fémmel csak a király kereskedhetett
− a király a pénzverő kamarákat gazdag polgároknak adta bérbe
o a bérleti díjat előre kifizették→biztos jövedelem
− 1325. Bevezette a firenzei mintájú értékálló aranyforintot
o váltópénz: ezüst dénár
● adórendszer átalakítása
− az évi pénzcsere megszüntetése miatt az uralkodó bevételének egy része kiesett
− első, jobbágyok által fizetett állami adó: kapuadó
o megszüntette a kötelező pénzcserét
o adóalap a jobbágytelek
o 18 dénár
2. Magyarország gazdasága a 14-15. században
o jobban kalkulálható a bevételnagysága mint a regáléknál
o kiszámítható jövedelem
− harmincadvám
o külkereskedelemre vonatkozó adó
− az állami bevételeket a kamarák szedték be
o élén a kamaraispán
o a gazdasági ügyeket központilag irányították
● külkereskedelem
− iparcikkek, késztermékek, levantei luxuscikkek importálása
− nemesérc export, szarvasmarha, bor
− Mo. bekapcsolódott a nemzetközi kereskedelembe
− 1335. Visegrádi királytalálkozó
o a cél a külkereskedelem fellendítése
o cseh-lengyel-magyar
o létrehoznak két Bécset elkerülő kereskedelmi útvonalat
o Bécs árumegállítójoga előnytelen volt mindhárom ország kereskedői számára

I. NAGY LAJOS (1342-1382)

● I. Károly biztos anyagi alapokon nyugvó, működőképes államszervezettel rendelkező országot
hagyott hátra idősebb fiára, aki egyben a lengyel trónt is megörökölte
● gyakori hadjáratok→költséges→a kincstár és a földesurak növelték a jobbágyterheket
● 1351. évi törvények
− kilenced
o a termény kilencedik tizede
o a nagybirtokosok, bárók nem szedték be rendszeresen az adót, ezzel a földjeikre
csábítva a jobbágyokat a köznemesek birtokairól
o a nemesség elégedetlen volt, a királytól várt védelmet
o kötelezővé vált a földesurak számára az egységes termékhányad beszedése
− ősiség
o a föld elidegeníthetetlen, apáról fiúra szállt (fiscalitas)
o ha a nemesi család kihal, a föld visszaszáll a királyra (aviticitas)→megújuló
birtokforrás
● városfejlődés
− életmódváltás→falvak jönnek létre→gazdasági és hatalmi központok
o nő a népesség
o első Árpád-kori városok
− a hazai városhálózat a 13. század végére alakult ki, s a kora újkorig nem sokat változott
− szabad királyi városok számának növelése
− gyarapodó városok→több adó
− külföldi kereskedők→külkereskedelmi vámok
− céhek támogatása
− városfejlesztési politika
− külkereskedelem élénkítése→kereskedelmi kiváltságokat biztosított hazai és külföldi
városoknak is
o Genovával vámmentességi szerződés
− a városi kiváltságok nem egységesek, városonként különböző jogszokások alakultak ki
2. Magyarország gazdasága a 14-15. században

I. LUXEMBURGI ZSIGMOND (1387-1437)

● pénzügyi politika
− a gyakori háborúk ellenére Zsigmond gondoskodott az ország fejlődéséről
− folytatta elődei gazdaságpolitikáját
o regálékra támaszkodott
o biztosította a külkereskedelem további fellendülését
o segítette a külkapcsolatok fejlődését
● várospolitika
− földbirtokok eladományozása→a fallal körülvett városok jelentősége katonailag és
politikailag is megnőtt
− Zsigmond támogatta a fejlődőképes városokat
− igyekezett a polgárságot renddé szervezni
− rendezte, egységesítette a városi jogokat
o minden királyi városnak pallosjogot ad
o mentesíti a kereskedőiket a belföldi vámok és Buda árumegállító joga alól
o támogatta az egységes súly. és mértékrendszer elterjesztését a kereskedelem
megkönnyítése érdekében
● Zsigmond politikájának köszönhetően Magyarországon is kialakultak a legfontosabb várostípusok,
megszilárdult a kiváltságok rendszere
− szabad királyi városok
o a király közvetlen felügyelete alatt álltak, csak a királynak fizettek adót
o önkormányzattal rendelkeztek
o városfal
o jogi és gazdasági kiváltságok pl. vámmentesség, vásártartás, árumegállítás joga
o a nyugat-magyarországi és felvidéki városi életet kezdettől fogva a betelepült német
(szász) polgárok irányították
− bányavárosok
o ásványkincsekben gazdag vidékeken
o lakói többnyire külföldről érkező hospesek
o jogaik hasonlóak a szabad királyi városokéhoz
− mezővárosok
o kereskedelmi útvonalak mentén fekvő falvakból fejlődtek ki
o jobbágyok lakták
o földművelés, állattenyésztés
o járandóságukat évente, egy összegben fizették a földesúrnak
o minimális önkormányzati joggal rendelkeztek

I. HUNYADI MÁTYÁS (1458-1490)

● korábban az apját támogató nemesi réteg segítségével választották királynak
● erélyesen fogott hozzá a királyi hatalom megerősítéséhez
● célja: a rendi ellenőrzés alól kivonni az adózást
● politikai céljai, valamint a hadsereg fenntartásához több adóbevételre volt szüksége
● békeidőszak→gazdasági fejlődés→népességnövekedés
2. Magyarország gazdasága a 14-15. században
● a kincstár bevételeinek 60%-a az agrártermelésből származott→az ország gazdasága mezőgazdasági
dominanciájú
● szűkös piaci viszonyok→tőkehiány
● nem történt jelentős technikai vagy technológiai újítás→nem javult a termésátlag→a Mátyás
uralkodása idején jelentősen megnövekedő adók nagy terhet jelentettek a jobbágyok számára

Gazdasági reformok
● a pénz- és adóügy átszervezésére csak a koronázás után kerülhetett sor, addig Mátyás a rendek
támogatására szorult
● átszervezte az ország pénzügyi igazgatását a visszaélések csökkentése érdekében, élére egy budai
polgárt nevezett ki
● kincstartóság alá vonta a pénzügyekkel kapcsolatos hivatalokat
● a jelentős jövedelemmel járó gazdasági tisztségeket alacsony rangú, idegen származású embereinek
tartotta fent
− személyes hűség
− könnyen félreállíthatók

Az adórendszer átalakítása
● királyi bevételek nagy része→jobbágyoktól származó állami adók és regálék
● a királyi földbirtok szerepe visszaszorult
● a királyi kincstár adóját a kamara haszna helyett szedték be, a korábban privilegizált csoportoknak is
be kellett fizetni
● több adót is átnevezett/lecserélt→a belpolitikai küzdelmek során sokan szereztek mentességet a
jobbágyaiknak, s aztán azt a nemesek a maguk javára szedték be
● kapuadó→füstpénz
− az adó alapja a telekméret és a rajta élő családok száma lett
− megnőtt a beszedett pénz összege
− hivatalos nevén a kincstár adója
● rendkívüli hadiadó
− alapja a telek
− évente akár kétszer is beszedték
− a rendi országgyűlés beleegyezése kellett a bevezetéshez
● koronavám→harmincadvám helyett szedték
− az eddig mentességet élvezőknek is fizetniük kellett
− az összeget 3%-ról 5%-ra emelték
● a megnövekedett jövedelmekből jól szervezett, állandó zsoldos hadsereget állítottak fel→fekete
sereg
− irányításába a rendeknek nem volt beleszólása
● a déli végvárrendszer fenntartása is jelentős terhet rótt a költségvetésre
− finanszírozásához Mátyás próbált külföldi segítséget kérni

Várospolitika, bányák helyzete

● folytatta az Anjouk és Zsigmond várospolitikáját
● fejlődő gazdaság→nő a mezővárosok száma
2. Magyarország gazdasága a 14-15. században
● fellendült Buda fejlődése
● jelentősen megnőtt a céhek száma és szerepe
● ebben a korszakban a bányászat hanyatlóban volt
− a korabeli technikával és technológiával nem tudták kiaknázni az érckészleteket a
mélyművelésű bányákat elöntő víz miatt

Külkereskedelem
● csökkenő arany- és ezüsttermelés
● Nyugat-Európa egyre jelentősebb élelmiszer felvevőpiacnak számított (kontinentális
munkamegosztás kezdetei)
● megnőtt a szarvasmarha és borkivitel
● a magyarországi kivitel nyersanyagokból, a behozatal iparcikkekből állt
− általánosan jellemző a fejletlenebb, mezőgazdasági profilú országokra