Volumul Memorial Emlekkonyv A Szekely Nemzeti Muzeum 125 Eves Jubileumara 2000 3

www.sznm.ro / www.cimec.
ro
www.sznm.ro / www.cimec.ro
ACTA (SICULICA) – 2003/3
Székelyföldi múzeumi évkönyvek
EMLÉKKÖNYV
A SZÉKELY NEMZETI MÚZEUM
SZÁZHUSZONÖT ÉVES
JUBILEUMÁRA
Sepsiszentgyörgy
Szerkesztette BOÉR Hunor

Az angol kivonatokat fordította
SZALÓ Réka
Borító PÉTER Alpár

Az évkönyvsorozatot grafikailag megtervezte
ÜTÕ Gusztáv
Tördelõszerkesztõ BOTOS Kamélia
T3 Kiadó – Sepsiszentgyörgy
Felelõs kiadó TULIT Ilona
Megjelent
a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma
Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Fõosztálya
Határon Túli Magyar Könyvkiadás
támogatásával
a Délkeleti Intézet kiadványaként
A borítólap
a FOTOFILM Kolozsvár képeslapjának
részlete alapján készült
ISBN-973-8103-43-6
ISSN-1224-7901
A hátsó borítón
a Nemes Székely Nemzet címere
KEÖPECZI SEBESTYÉN József munkája
alapján
HARMADIK RÉSZ
BOÉR Hunor, BIRÓ Rózsa, A Háromszéki Tanalap és a Székely Nemzeti Múzeum .............................................. 5
BOÉR, Hunor; BIRÓ, Rózsa, Fondul de Învãþãmânt Trei-Scaune ºi Muzeul Naþional Secuiesc (Rezumat) .................................... 34
BOÉR, Hunor; BIRÓ, Rózsa, The Foundation for Education of Háromszék and the Székely National Museum (Abstract) ..................... 34
HEREPEI János, A Székely Nemzeti Múzeum igazgatói jelentései, 1939–1944 .................................................... 37
HEREPEI, János, Rapoarte directoriale ale Muzeului Naþional Secuiesc, 1939–1944 (Despre publicare) ..................................... 132
HEREPEI, János, Director's Reports of Székely National Museum, 1939–1944 (About the publishing) ....................................... 132
TIBOLDI Zoltán, BOÉR Hunor, SZABÉDI László és az önálló
romániai magyar múzeumi hálózat ügye (1946–1947) .......................................................................................... 133
TIBOLDI, Zoltán; BOÉR, Hunor, László SZABÉDI ºi cauza reþelei muzeale
maghiare autonome din România (1946–1947) (Rezumat) ............................................................................................................. 159
TIBOLDI, Zoltán; BOÉR, Hunor, László SZABÉDI and the Cause of the Hungarian
Autonomous Museum Network from Romania (1946–1947) (Abstract) ........................................................................................ 159
BOÉR Hunor, A Székely Nemzeti Múzeum vezetõségi jegyzõkönyvei, 1945–1955 ............................................ 161
BOÉR, Hunor, Procesele-verbale ale conducerii Muzeului Naþional Secuiesc, 1945–1955 (Despre publicare) ............................. 295
BOÉR, Hunor, The Official Reports of the Board of the Székely National Museum, 1945–1955 (About the publishing) ............. 295
BOÉR Hunor* lanokat, amelyeket a kézdivásárhelyi központú
BIRÓ Rózsa** egykori 2. székely határõr gyalogezred és a sep-
siszentgyörgyi központú székely huszárezred a
helyi közösségek áldozatából Háromszék terü-
letén szervezett, illetve építtetett, a korona vissza-
adja ezeknek a közösségeknek. A visszaadás
nagyrészt közvetett: az 1869–71-ben létrehozott
részalapokból 1904-ben egyesített Tanalap ren-
A Háromszéki Tanalap deltetése szerint oktatási-nevelési intézményeket
és a Székely Nemzeti Múzeum támogat, tanulmányi ösztöndíjakat nyújt, stb.
Mindez lényegében egészen államosításáig érvé-
(Kivonat) nyes, akkor is, ha hosszabb idõszakokban idegen
A Háromszéki Tanalap az egyetlen olyan célokra használja mind a román, mind pedig a
vagyontömeg, melyet utódállam a két magyar állam. A Székely Nemzeti Múzeumot
világháború között kisebbségi magyar mindenesetre már fennállásának korai éveiben
közösségnek visszaszolgáltatott. Ro- segélyezik az egyik részalapból, az 1904-es
mán–magyar államközi tárgyalásokat alapítólevélben pedig tételesen megjelenik támo-
követõen a GOZSDU Alapítvány egyik gatása. Az 1936–37-es román–magyar rendezést
ellentételezéseként 1937-ben a sepsi- követõen a Tanalap a Múzeum kezelésébe kerül,
szentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum ingatlanait nagyrészt román minisztériumok
kezelésébe kerül. A Múzeumot korai veszik bérbe. A 2. bécsi döntés után a jogutód
éveitõl segélyezték a Tanalap egyik magyar állam nem fizeti a bért, 1945-ben viszont
részalapjából, most rövid ideig számot- a román állam, bár ugyancsak nem siet bérleti
tevõbb rendszeres jövedelmet biztosít díjat fizetni az épületek használatáért, elismeri a
neki. Mikor az ingatlanokat használó Tanalap második világháború elõtt kialakult jogi
minisztériumok fizetik azok bérét, ki- helyzetét. Változást a kommunista államosítás
sebbségi magyar oktatási-nevelési intéz- hoz, ekkor 1949-es minisztertanácsi rendelet
ményeket is támogatnak, illetve tanul- alapján a Tanalapot is feloszlatják. Az ingat-
mányi segélyeket nyújtanak belõle, lanokat 1951-ben veszik át a helyi néptanácsok,
utoljára 1949-ben. A Tanalapot 1951-ben de van épület, amelynek sorsa még 1954-ben sem
államosítják, a GOZSDU Alapítvány tisztázott. Párhuzamosan Magyarországon is
javait 1952-ben, de ügyük mindmáig államosítják 1952-ben a GOZSDU Alapítvány
lezáratlan román–magyar kérdés. budapesti, illetve magyarországi pénzintézetek-
ben található javait, melyeknek a Tanalap egyik
A történet ellentételezését képezte az 1936–37-es ren-
A Háromszéki Tanalap (Háromszék- dezéskor.2 Mivel a GOZSDU-alapítványi szóban-
vármegyei Tanalap, Háromszéki Székely Tan- forgó vagyonrészre jelenleg is fennáll román
alap) eredetére nézve volt székely határõrségi igény, az ügy ma sem tekinthetõ lezártnak. Néz-
közösségi vagyon, az ún. Csíki Magánjavak zük a történet részleteit.
testvére.1 Kiemelt jelentõsége, hogy az egyetlen
olyan vagyontömeg, melyet utódállam a két Múzeum és Tanalap
világháború között kisebbségi magyar közösség- A Múzeum és a tanalapi javak közötti
nek visszaszolgáltatott – a másik kivétel, a elsõ kapcsolat 1876. nyári. Az alig egyéves, ek-
nagyszebeni Teréz árvaház bizonyos ingatlanai kor még imecsfalvi múzeumért Kézdivásárhely
római katolikus egyházi tulajdonként inkább csak és Sepsiszentgyörgy vetélkedik. Elõbbi az esélye-
magyar érdekeltségûek voltak. Az elõzmények: sebb, ám júl. 4-én a városi tanácsgyûlésen tisz-
az 1867-es Kiegyezés után azokat az ingat- tázódik, hogy indítványuknak nem volt fedezete,
* Sf. Gheorghe, N. IORGA 12, Bl. 22C/2, RO-520089

** Sf. Gheorghe, J. Z. BEM 2, Bl. 3B/8, RO-520023 5
a múzeumi célra általuk felajánlott „ezeresi (ezre- békeszerzõdés alapítványokra vonatkozó 247.
desi) lak” nem a város, hanem az 1871-ben létre- cikkelyének értelmében az alapítvány vagyonának
jött ún. „Ipartanalap” tulajdona. Következõ évben 90%-a romániai tulajdonba kellene, hogy kerüljön
Háromszék vármegye szavaz meg 500 forint (a volt magyarországi görögkeleti vallású román
fizetést 1877. dec. 5-i közgyûlésén a megyének népesség román állampolgárrá lett hányada). A
felajánlott múzeum õrének. Az összeget a várme- magyar államnak ez nem érdeke, és a magyar
gyei „Tanalapból” biztosítanák. Amikor 1904-ben diplomáciai erõfeszítések arra irányulnak, hogy
egyesítik a két említett, az ún. vármegyei, ill. az csak az ingó vagyont adják át, a csonkaország
ún. ipartanalapot, az Alapítólevélben [1] megfo- területén maradt ingatlant ne. Mivel a megnagyob-
galmazott cél: közmûvelõdés és a Háromszék bodott Románia területén a román állam idõ-
vármegyei tanuló növendékek tudományos és közben magyar közösségi vagyonok hatalmas
ipari kiképzésének elõmozdítása. A Múzeum tömegét sajátítja ki, a magyar állam megkíséreli a
támogatására az intézményeknek szántak közötti GOZSDU-alapítványi javak kiszolgáltatását re-
második legnagyobb évi segélyösszeg van elõ- kompenzációs feltételekhez kötni, lényegében
irányozva: 1400 Korona. A már egyesített általános alapítványi kérdések körébe utalni vissza
„Háromszékvármegyei Tanalap” további törté- a kiemelt ügyet, és a vonatkozó román–magyar tár-
netének legteljesebb összegezését KERESZTES gyalások során kezdettõl fogva (1924) erre, illetve
Károly adja, 1944-ben [10]. A viszontagságok az ezt szolgáló idõnyerésre játszik. 1930-ban kerül sor
elsõ impériumváltással kezdõdnek. Mivel a arra a párizsi, kormányközi megállapodásra, amely
készpénzvagyont hadikölcsönbe fektették, és így felveti a hágai bírósághoz fordulás lehetõségét, és
értékét veszítette, ekkor már csak néhány sep- ezzel felgyorsítja a rendezési folyamatot. 1931.
siszentgyörgyi és kézdivásárhelyi ingatlan képezi decemberben, majd 1932. márciusban PATAKY
a Tanalap vagyonát.3 1923-ban, alapszabályel- Tibor magyar miniszteri tanácsos5 Ion LÃPE-
lenesen, ezek jövedelmét is román nyelvû állami DATU román delegációelnökkel tárgyal. A
iskolák építésére téríti el egy megyei szabályren- benyújtott magyar ellenkövetelés 1,05 millió
delet. 1928-ban újra választott (magyar) vezetõség pengõnyi (30 millió lej) romániai magyar közössé-
kerül a megye élére, és ez az 1923-as rendeletet gi vagyon visszaszolgáltatása jogos tulajdonosá-
1931-ben hatályon kívül helyezi. Erre a (román nak, 2,2 millió pengõ GOZSDU-alapítványi va-
megyefõnök) prefektus feloszlatja a megyei taná- gyon kiadása ellenében. 1933. májusi újabb tár-
csot, és kieszközöl egy királyi rendeletet, mely a gyalást követõen 1934. május 12-én a román fél
Tanalap vagyonát a bukaresti ún. Casa ªcoalelor egy kisebb, 595 ezer pengõnyi ellentételezést ajánl,
tulajdonába juttatja.4 Az intézkedést megfelleb- amelyet a magyar fél is elfogad.
bezik, de fordulatot csak a GOZSDU Alapívány
ügyének elõtérbe kerülése hoz. A rendezés
A végleges megegyezést 1937. okt. 27-én
GOZSDU Manó alapítványa írják alá, Bukarestben, és 1940-ben a magyar
Emanuil GOJDU (1802–1870) macedo- országgyûlés be is cikkelyezi.6 A megegyezésben
román származású ügyvéd, üzletember, politikus ugyan nem szerepel, de egyértelmû, hogy
volt. Végrendeletében jelentõs alapítványt tett az megkötését egy bizonyos ütemezéshez kötötték.
akkori Magyarország görögkeleti román kisebb- A GOZSDU-javak kiszolgáltatása, mint említet-
ségének kulturális támogatására. A vagyontömeg tük, a trianoni feltételek része volt, tehát a ma-
kezelését 1871-ben veszi át a végrendelet kérte gyar fél nem kérhette ellentételezését jogilag
képviselet, és az 1918-as impériumváltásig öt- kapcsolt ügyként. Nem is tette. Az ellentételezés
ezeren felüli tanulmányi ösztöndíjat és kiegészítõ ún. „politikai junktim”, csatolt áru volt. Ennek
támogatást oszt ki, többek között olyan késõbbi megfelelõen, a román fél tett elõször kialkudott
személyiségeknek, mint Victor BABEª, Octavian engedményeket. 1936. novemberben külügymi-
GOGA, Traian VUIA, Petru GROZA. A trianoni nisztériumi véleményezés alapján a román mi-
nisztertanács rendeleti úton jóváhagyja, hogy közepette még komolyan vennék. 1944-ben román
bizonyos vitatott (lefoglalt) nagyszebeni ingat- hadüzenet érvényteleníti a korábbi kétoldalú
lanokat visszaírjanak a gyulafehérvári püspökség egyezményeket, a trianonihoz visszanyúló párizsi
kezelte róm. kat. Teréz árvaházra (Orfelinatul béke után pár évvel pedig már a „szocialista tábor”
Terezian; az érintett ingatlanok becsértéke 35 000 egészen más logikájú belsõ szabályai lépnek
pengõ, vagyis 1 millió lej), illetve hogy a ko- érvénybe. Bár a leromlott, majd a budapesti harcok
lozsvári Vöröskereszt ingatlanait (Sanatoriul során megrongált épületek renoválására már
Elisabeta Maria; 350 000 pengõ, vagyis 10 millió 1946-ban az Alapítvány zárolt vagyonához nyúl a
lej) az egészségügyi és szociális minisztérium Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium, csak az
átadja a GOZSDU Alapítványnak, amennyiben 1947. januárban városrendezési szempontok kérte
az megvásárolja. Ugyanakkor meghatalmazza a kisajátítási igény kapcsán kerül ismét a figyelem
nemzetnevelésügyi minisztériumot, hogy a 210 elõterébe a budapesti ingatlanok jogi helyzetének
ezer pengõre (6 millió lej) becsült „Háromszéki tisztázatlansága. Júliusban egy román kollégium
Székely Tanalap” (Fondul de Învãþãmânt itteni felállításának kezdeményezését mind buda-
Secuesc din Trei Scaune”) vagyonát a sep- pesti magyar (VKM), mind pedig nagyszebeni
siszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum gond- román részrõl elutasítják. 1948–49-ben az ingat-
nokságába adja [5]. 1937. februárban, 1935. lanokat átmenetileg a Magyarországi Románok
nyári hivatkozásokig visszamenõ indoklással, a Kultúrszövetsége, illetve a „N. BÃLCESCU”
Tanalap valóban a Múzeum kezelésébe kerül. Ezt román kollégium használja. Az 1952-es államo-
követi az 1937. õszi, kizárólag a budapesti sítást követõen egyetlen ingatlan kerül vissza,
GOZSDU-javakra vonatkozó egyezmény. Végül 1992-es kárpótlásként román közösségi tulajdon-
1940-ben, a 2. bécsi döntés elõtt a nagyszebeni ba: a Magyarországi Román Ortodox Egyház
központú GOZSDU Alapítvány 180 ezer pen- Vikáriátusáéba.
gõért (közel 5 143 000 lej) megvásárolja a
kolozsvári Vöröskereszt ingatlanait (tkp. ezek A sepsiszentgyörgyi ellentételezés
törvényes átvételét fogadja el a megfelelõ bu- A párhuzamos történet önmagában is iz-
dapesti ingó vagyona ellenében). Most, hogy a galmas. Különlegessége: a román fél annyira
román fél teljesített minden feltételt, a budapesti fontosnak tekinti az ügyet, hogy egyoldalúan is
vagyon kiadása következne. Ekkor azonban a 2. tartja magát a rendezéshez, a harmadik fõha-
bécsi döntés ismét átrajzolja a feltételeket. talomváltást követõen is. Ami a magyar felet illeti,
az már az 1934-es tárgyalásokkor bevonja a ren-
Függõben maradt rendezés dezésbe a romániai magyar kisebbség képviselõit
1940 õszén Nagyszeben Dél-Erdélyben [2]. MOLNÁR Dénes márciusi véleményezésébõl
marad a Teréz árvaházzal, de Kolozsvár vissza- ragadhatjuk ki, mit tartottak fontosnak leszögezni:
kerül magyar fõhatalom alá, és Budapest vissza a Háromszéki Tanalap sohasem volt állami tulaj-
szeretné vásárolni az ottani ingatlanokat (a don. KERESZTES Károlyék emlékiratai [3–4] (az
nagyszebeni GOZSDU-alapítványi központ vi- 1927-ben BARTÓKot Sepsiszentgyörgyön kon-
szont nem adja). Az ugyancsak visszakerült Sep- certeztetõ ügyvéd az Országos Magyar Párt
siszentgyörgyön szintén mellékesnek tûnik már az megyei titkára és egyben a Múzeum igazgató-
országos vezetés szemében, alapítványi vagy más választmányának alelnöke) ezt követõen megkí-
(pl. állami) tulajdonként-e magyar az érintett va- sérelik az 1918 elõtti jogi helyzetnek megfelelõ
gyon. A háttérben pedig maga a trianoni alapú kiin- rendezés elérését. Mivel a restitutio in integrum, a
dulópont rajzolódik át: Magyarországnak újra vármegyei kezelésbe való visszakerülés az utolsó
többszázezres görögkeleti román kisebbsége van, negyedszázad tapasztalatai alapján semmilyen
tehát a GOZSDU-javakból való 90%-os romániai garanciát nem jelent a magyar közösségi célú
részesülés akkor is számottevõen módosulna, ha a használatra, ehelyett a Tanalap egy saját kezelõ
javak átadását az új európai hatalmi viszonyok testületének felállítását kérik, az utolsó demokra-
tikus legitimitású megyei tanács tagjaiból. Ezt a alap átvételét a magyarországi alapítványok
román állam nem fogadja el, hiszen ezzel sorába, emlékiratot fogalmaz meg a rendezés
lényegében a magyar párti helyi politikusok érdekében, ismerteti a megtörtént vagy elmaradt
kezébe juttatná a Tanalapot. A megoldás így lesz a intézkedéseket, közli az 1940/41. és 1941. (há-
román szakmai körökben is komoly presztízsû romnegyed) évi zárszámadást [8–9].
tudományos és közmûvelõdési intézmény Székely 1938-ban és 1939-ben összesen 200-200 000
Nemzeti Múzeum bevonása. Ezt KERESZTESék lej segélyt osztottak ki.11 Ami a Múzeumot illeti,
annyiban támogatnák, amennyiben a Tanalap a 1939-ben 98 000 lej tanalapi támogatást élvez,
Múzeum tulajdonába kerül, mert féltik az állam- 1940-ben 70 000 lejnyit. 1941-ben 2333,34 (az
mal elfogadható modus vivendit kiépített intéz- elõzõ évi lej-összegnek megfelelõ) pengõt, de
ményüket az ingatlanok jövedelmezõvé tételével mint HEREPEI panaszolja, a Tanalap
járó konfliktusoktól. A rendezés során ezt sem érik helyzetének és ingatlanai jövedelmezõvé tételé-
el, a Múzeum csak vagyonkezelõje lesz a nek tisztázása nem történt meg, és a további
„Háromszéki Tanalapnak” (Fondul de Învãþãmânt jelentésekben már nem is szerepelnek a tanalapi
Trei-Scaune), de a vonatkozó 1937. februári mi- ügyek. Csak az 1944-re szóló munkatervben
niszteri rendelet [6] vállalható feltételeket rögzít. foglalkozik újra a kérdéssel: nem lehetnek meg-
Az állam kötelezi magát az általa használt ingat- elégedve. A szükséges ügyintézés gyakori Buda-
lanok szerzõdéses bérbevételére, és 1937. áprilisi pestre és Kézdivásárhelyre való utazgatást, a
kezdettel a bérbevétel meg is történik [7]. A teljes megszervezéssel, szerzõdésekkel, épületkarban-
évi bérösszeg 330 000 lej (mintegy 11 000 pengõ), tartásal kapcsolatos munkát kér, illetve megfelelõ
a bérlõ vállalja a karbantartást, az ingatlanok utáni gazdasági ügykezelési ismereteket (pl. a sepsi-
adót viszont a vagyonkezelõ fizeti. szentgyörgyi és kézdivásárhelyi napi kézmûipari
és anyagáraik teljes ismeretét). Ezt az amúgyis
Háromszéki Tanalap, 1937–19447 elégtelen számú múzeumi tisztviselõ egyszerûen
A Múzeum vezetõsége felelõsen intézi a nem tudja ellátni. Párhuzamosan a háromszéki
ráhárultakat. Elsõ lépésként 1937. május 13-i alispáni hivatal bekéri KERESZTEStõl a Tan-
döntést követõen alaprajzot készíttetnek az alap adatait, ezt az ügyvezetõ-alelnök 1944.
épületekrõl, költségét a Múzeum pénztára elõle- februárban válaszolja meg, történetileg is össze-
gezi. Decemberre tisztázódnak a minisztériu- gezve a kérdéskört. A harmadik impériumvál-
mokkal kötött szerzõdések részletei. A bérek tásig már nem következik be elõmozdulás,
adómentesítése nem sikerül,8 viszont 1938. mindössze HEREPEInek küldik vissza jóakarói a
februárban KERESZTES átveszi az épületeket, tanalapi épületek alaprajzait egy a VKM-ban
márc. 29-én CS. BOGÁTS Dénes lesz a pénz- hányódó iratcsomóból.
táros.9 Szerencséjük is van, Kézdivásárhelyen
máj. 1-jén a csendõrség kezdeményezi épületük Háromszéki Tanalap, 1945–1947
bérbevételét. Tûzbiztosítást kötnek. Kiírják a A harmadik impériumváltás után
segélyekre a pályázatot, részletes feltételekkel, és LÕRINCZ Albert jogász, a Múzeum jogi hely-
közzéteszik az összes háromszéki lapokban, a zetét is rendezõ igazgató teszi meg tanalapi ügy-
Brassói Lapokban és a kolozsvári Keleti Újság- ben is a szükséges lépéseket, 1945 tavaszán.12 A
ban.10 HEREPEI Sepsiszentgyörgyre költözésé- történet folytatása a Múzeum vezetõségi gyûlé-
vel, múzeumigazgatói jelentéseivel a következõ seinek jegyzõkönyveibõl követhetõ.13 LÕRINCZ
évek a legdokumentáltabbak. 1939-es jelenté- szeptemberben kimondja: a 2. Bécsi döntés
sében a tanalapi épületek ekkori állapotát tár- (1940. aug. 30.) utáni állapot semmisnek tekin-
gyalja, közli a zárószámadást, részletezi a kiosz- tendõ, vissza kell térni a megelõzõ rendezéshez.
tott segélyeket. 1940–41-es jelentésében a jogi Míg az akkori minisztériumok bérleti joga-
helyzetet elemzi, az õszi impériumváltáshoz igénye nem tisztázódik, új szerzõdést sem lehet
kapcsolódó károkat részletezi, ismerteti a Tan- kötni (a Székely MIKÓ-Kollégium venné bérbe
a három sepsiszentgyörgyi épületet a leánygim- Sepsiszentgyörgyön az épületekre nagy szüksége
náziumnak). LÕRINCZ tart a terhes és poli- volna a helyi tanügyi intézményeknek, csakhogy
tikailag kényes bonyodalmaktól, és lényegében azokat csendõrség, katonaság használja, ugyan-
az a véleménye, hogy nem érdemes a Múzeum- csak foglalás alapján. A magyar iskolák igény-
nak a Tanalapért harcolni.14 Egyelõre a kivetett lése politikailag mind nagyobb támadási felületet
házadót fellebbezik meg, és tûzbiztosításra jelent, hiszen egyházi intézmények,19 de csak a
fizetnek kisebb összeget, mert ha nincs is jöve- Ref. Székely MIKÓ-Kollégium fizet rendesen,
delmük, azt felfüggesztetni nem tudják. A 1946. áprilistól,20 a csendõrségtõl pl. csak hosz-
felmerült egyéb követelések kielégítésére halasz- szas idõhúzás után, és akkor is csak rövid ideig
tást kérnek.15 A kézdivásárhelyi ingatlanokról sikerül bért behajtani.21 Átmenetileg Kézdi-
SÁNDOR Gábor néprajzkutató tanár, rövid ideig vásárhely város jó bérlõ még.22 1948. jún. 19-én,
múzeumõr és K. KOVÁCS István volt pol- amikor BECSEY Pál miniszteri kiküldöttként a
gármester készít részletes jelentést. Összegzõ tanalapi épületek helyzete iránt érdeklõdik, a
jelentést LÕRINCZ tesz, decemberben [11]. sepsiszentgyörgyi épületek közül egyet a
1946. januárban SZABÉDI László, az új múze- csendõrlégió, kettõt pedig a ref. leánygimnázium
umigazgató a Magyar Népi Szövetség központi bérel, de ezek közül csak egyik épületet használ-
jogi bizottságának keresi a véleményét, és jan. ja, minthogy a másikat a Gimnaziul Mixt (koe-
26–28-án TANA Gyula, VÁNCSA József, dukált állami román nyelvû alsó középiskola)
BENEDEK János, MOLNÁR D. Emil, KABAY foglalja el. A melléképületek egy részébõl a
Gábor és LÕRINCZ Albert vendégként napokban költözött el a katonaság. Szeptemberre
meghívott jogászokat a Múzeum felkéri a maga a Szabadság tér 11. sz. épületbõl is kiköltözik a
és a kezelésében lévõ Háromszéki Tanalap ref. leánygimnázium, és utána mind a 11., mint a
jogvédelmének ellátására. Ingyen vállalják, el is 13. sz. épületet a már említett állami, román
érik az adó felfüggesztését a bérleti szerzõdések nyelvû gimnázium használja, a Múzeum érte-
megkötéséig. LÕRINCZ megismétli, nem sítése nélkül. Decemberi sepsiszentgyörgyi hely-
szabad a MIKÓt elõnybe helyezni, és a bér zetjelentés: nemcsak a csendõrség nem fizet
megállapítását a bíróságra kell bízni. A jogi semmi lakbért, a másik két épületért sem fizetnek
kérdések további intézését KABAY Gábor és (ekkor már a tanfelügyelõség és az elemi iskola
BENEDEK János vállalja, febr. 23-án meg is használja). 27%-os adójukat viszont év végéig ki
fogalmazzák véleményüket [12], a kézdivásárhe- kell fizetni.23 Utolsó, a Múzeum által nyomon
lyi ügyek intézésére DIÉNES Jenõt kérik fel.16 A követett változások: 1951. februárra a csend-
vagyonrendezés kérdése folyamatosan terítéken õrséget felváltó Miliþia (rendõrség) kiköltözik a
van, ezt bizonyítják a SZABÉDI által 1947-ben Szabadság tér 9. sz. alatt lévõ épületbõl, és elõzõ-
hitelesített másolatok. SZABÉDIt igazgatóként leg ki is fizeti az 1950. év II–IV. negyedére a lak-
SZÉKELY Zoltán követi év végén, de a prob- bért (36 000 lej), de nem a bérösszeg után még
lémák nem fogyatkoznak. mindig adót fizetõ Múzeumnak.24
Bérlõk, fizetõk és nem fizetõk Gondnoki gondok

A bérlõkkel folyamatosan gond van. Az ingatlanok kezelése nem csak a ne-
Kézdivásárhelyi magánszemélyek, akik kérdezés hezen behajtható bérleti díjakról és az ennek
nélkül lakást foglaltak tanalapi épületekben, a ellenére megkövetelt adókról szól. A Megyefõnök-
Múzeumtól kérik kilakoltatásuk kivédését, mikor ség (Prefectura) már 1945. decemberben afelõl
a katonaság ezt helyezi kilátásba.17 Gondnokot érdeklõdik, kik rongálták meg 1944 õszén a sep-
alkalmaznak, de az általa betelepített lakók siszentgyörgyi épületeket, ezt viszont a Mú-
rongálják az épületet, az ügy kényszerûen tör- zeumban sem tudják. A Kézdivásárhelyre 1946.
vényszékre kerül, a kár megtérítése viszont decemberben alkalmazott gondnokot, KULCSÁR
kilátástalan, az elkövetõk nem fizetõképesek.18 Rudolf városi fõszámvevõt a lakbérbõl befolyt
összeg 20%-ával javadalmazzák. Az itteni épüle- teszi fel a kérdést: államosítható-e a Tanalap tulaj-
tekkel a szokásosnál is több a gond, egy bomba- donát képezõ, a Szabadság tér 11. és 13. sz. alatt
találat érte épületszárnynak a lebontása is felme- található épülettömb a Közoktatásügyi Minisztéri-
rül.25 A felelõsség pedig nagy, különösen az 1947. um részére, a hivatalos közlöny (Monitorul Ofi-
szeptemberi rendelkezéseket követõen.26 A kézdi- cial) 177. számában 1948. aug. 3-án megjelent
vásárhelyi ingatlanokról leltárt és állapotukról 176. számú miniszteri rendelet alapján?
jegyzõkönyvet kell felvenni. Tisztázni kell a hely- Dec. 3-án a rendõrség már úgy tudja,
beli katonai térparancsnoksággal (Cercul Teritori- hogy államosították õket. Ezt azonban sem a Nép-
al), valamint a koedukált állami (román nyelvû) tanács, sem a megkérdezett minisztérium nem
felsõ középiskolával (Liceul Mixt Român) való erõsíti meg. A javak gondozása eszerint még
viszonyt, hiszen ezek szerzõdés nélkül használják mindig a múzeumra tartozik. Annak ellenére,
a sepsiszentgyörgyi Szabadság tér 11. sz. alatti hogy a helyzet így áll, a múzeumot mint a javak
épületeket. Jelentést kell tenni a Casa ªcoalelor- kezelõjét senki sem ismeri el azok közül, akik az
hoz. 1947. októberben a tûzbiztosítási kötvényeket épületeket elfoglalva tartják, minthogy a tanügyi
a pénzbeváltások miatt kell megújítani.27 1948 és mûvelõdési ügyosztály vezetõje is azt állítja,
tavaszától a sorozatos központi rákérdezés már hogy az államosítás megtörtént. 1950. júniusban a
valószínûleg az államosítást készíti elõ.28 A hatósá- jogi helyzet tisztázása-rendezése végett beadványt
gi viszonyok az eddiginél is kaotikusabbak: intéznek a rajoni néptanács jogügyi osztályához,
decemberben a Tanalap 1947. évi számadását és az a minisztériumokhoz fordul. Az oktatási mi-
1848/49. évi költségvetését elõbb az oktatási29, nisztérium jogi hivatala tud érdemben válaszolni,
majd a mûvészetügyi és tájékoztatási minisztérium 16-án: az Igazságügyminisztérium szerint az
(Ministerul Artelor ºi Informaþiilor) hárítja el azzal, államosítás valóban megtörtént 1949. aug. 6-án, a
hogy adminisztratív szempontból nem hozzájuk 857/1949 sz. minisztertanácsi határozattal [13]. A
tartoznak.30 A kézdivásárhelyi járásbíróság viszont rajon 27-én továbbítja a hírt a Múzeumnak, de azt
az ADY Endre utcai épületek átadását kéri, fél- tanácsolja, közvetlenül kérjék ki a határozat máso-
reértve egy a hivatalos közlöny okt. 1-jei számában latát, hogy megtudják belõle, pontosan mely nép-
megjelent rendelkezést. 1949. májusban KUL- tanácsoknak kell átadni az ingatlanokat. Elõrelátó,
CSÁR még megteszi jelentését, de az egyetlen mert a tényeket 1951. áprilisban még mindig nem
pozitív fejlemény áprilisi: V. BITEA miniszteri veszik tudomásul átvevõ fenntartók, hogy ne kell-
kiküldött az oktatásügyi minisztérium 64.384/1949 jen az esedékes tûzbiztosításokat kifizetniük. Az
sz. rendelete alapján megvizsgálja a Tanalap javai- érintettek annyit tehetnek addig is, hogy javasla-
nak kezelését, és kéri, hogy a pénztárban lévõ tot fogalmaznak meg, legalább a sepsiszentgyör-
összegbõl legalább 20 ezer lejt fordítsanak a ren- gyi ingatlanok további, tanügyi célú fel-
deltetésszerû tanulmányi segélyezésre. Így kerül használását illetõen.33 Okt. 11-én végre meg-
sor az utolsó tanalapi segélyosztásra az évzáró érkezik a minisztertanácsi határozat,34 mely a
ünnepély alkalmával: 30 000 lejt ítéltek meg júl. 1- Tanalapot feloszlatta, és javait azoknak a Nép-
jei döntéssel „szegény sorsú, jó tanuló és megfelelõ tanácsoknak adta át, ahol a javak találhatók. A
közéleti tevékenységet kifejtõ tanulóknak” (29 fiú, Múzeum ekkor már „kis munkakollektívának”
12 lány tanuló, 2 egyetemi hallgató).31 A segé- nevezett vezetõ szerve a határozatot tudomásul
lyezés eddigi kimaradását könnyû megérteni, de a veszi, és közlik a sepsiszentgyörgyi és kézdi-
mostani jelképes segélyt mégiscsak a bérletek te- vásárhelyi néptanácsok végrehajtó bizottságával
szik lehetõvé, ennyiben a rengeteg, mind kilátásta- is. Jelzésszerû, és már meg sem tud lepni, 1954.
lanabb veszõdés értelmének a visszaigazolása.32 júniusban a kézdivásárhelyi városi néptanács
mégis, még mindig a múzeumnál érdeklõdik a
Államosítás, 1949–1951 kaszárnya tulajdonjoga felõl, minthogy az készül
1949. áprilisban BECSEY Pál miniszteri összeomlani. A történet 1992-vel helyét keresõ
kiküldöttként és Háromszék fõtanfelügyelõjeként folytatása azonban már egy másik történet.
10
Melléklet keletkezési története és az eggyé olvasztott eredetileg
két alap összekapcsolása késõbb is felismerhetõ le-
1. gyen, röviden összefoglalva a tanalap, s illetõleg a két
Háromszékvármegye alispánja alap története a következõ:
Kivonatos másolat A „Háromszékvármegyei tanalap” vagyonát
Szám: 9037-1904. képezõ javak katonai célokra szereztettek volt. Ne-
vezetesen még Mária Terézia királynõ uralkodása alatt
Háromszékvármegye köztörvényhatósági a mostani szomszédos Oláhország felett uralkodó török
képviselõ bizottságának Sepsiszentgyörgyön 1904. évi hatalom által gyakorolt betörések és térfoglalások
július hó 6-án a vármegye székházának tanácskozási ellen, a jelenlegi Háromszék és szomszédos Csík vár-
termében fõispán Gróf HALLER János úr elnöklete megyéknek a török betörésekkel veszélyeztetett pontjai
alatt tartott rendes közgyûlésérõl szerkesztett megõrzése végett az 1750. évben a határõrvidéken
szervezett és felállított katonai ezredek mintájára önál-
Jegyzõkönyv ló székely ezredek szerveztettek, és azokból a határ-
széleken alkalmazott Commandók által gyakoroltatott
Jelen vannak: SZENTIVÁNYI Miklós alispán, a határszélek biztosítása.
VAJNA Miklós fõjegyzõ, Dr. DEMETER Gyula I. alje- Ezen két vármegyében a határszélek megvé-
gyzõ, Dr. BÉLDI Pál II. aljegyzõ, Dr. BOCHKOR Oszkár delmezésére szolgáló ezredek felállítása a fent nevezett
III. aljegyzõ, KELEMEN Lajos tisztiügyész, SÉRA királyné uralkodása idejében az 1762. évtõl kezdve
Tamás árvaszéki elnök, KÖNCZEI Benedek árvaszéki 1764. évig a történelem szerint is ismeretes vérrel pe-
ülnök, DANI Mihály árvaszéki jegyzõ, Dr. ANTAL csételve jött létre, mely határõrvidéki katonai szervezet
Mihály vármegyei fõorvos, BARTHOS József fõle- két gyalogos és egy huszárezredbõl állott.
véltárnok, KÓNYA Miklós fõszolgabíró, Ifj. GÖDRI Fe- Ezen ezredek közül Háromszékvármegyében
renc polgármester, GYÁRFÁS Gyõzõ kir. fõmérnök, a második gyalogezred volt elhelyezve, és a székely-
BARABÁS Antal, BÉLDI Tivadar, BENEDEK János, huszár 11-ik számú ezredének parancsnoksága, vagyis
BENKE Géza, dr. BODOR Tivadar, BOGDÁN Arthur, a törzs és 4 század.
BÁLINT Dénes szolgabíró, CSÁNKY Gyula, DEÁK Az ezredek egyes századai kikülöníttettek;
Samu, GYÁRFÁS Jenõ, IMECS János, IMREH Albert, úgy ezek, valamint maga az ezredtörzs vagy parancs-
IMREH Béla, KERESZTES Ede, dr. KÜNNLE Tivadar, nokság székhelyeivel az alább megnevezett községek-
LENGYEL Károly, Gr. MIKES Zsigmond, MORVAY ben helyeztettek el:
Endre, Ifj. NAGY Elek, POTSA Ferenc, SZÁNTÓ A 2-ik székely 15-ik számú határvéd gyalog-
Károly, Br. SZENTKERESZTY Béla, TANA Sámuel, ezred törzshelye Kézdivásárhely volt, az ezredes, alez-
UJJVÁROSSY József, TEMESVÁRY János. redes és az elsõ õrnagy székhelyével; második õrnagy
A kihagyandók kihagyása után: 311. jkv. pont. székhelye Uzon volt.
8528. ikt.sz. a. Magyar királyi vallás-és közoktatásügyi A századok saját századosaikkal, illetve pa-
miniszter úr 38768/904 számú rendelete a vármegyei rancsnokaikkal el voltak helyezve:
tanalap és ipartanalap egyesítésére vonatkozó alapító 1-sõ század Bölönben
levél módosítása tárgyában. 2-ik század Baróton
Magyar királyi vallás- és közoktatásügyi mi- 3-ik század Sepsi-Baconban
niszter úr a folyó év január hó 8-án tartott törvényhatósá- 4-ik század Sepsiszentgyörgyön
gi közgyûlésében 78. jegyzõkönyvi pont alatt hozott 5-ik század Bikfalván
határozat alapján felterjesztett, vármegyei tanalap és ipar- 6-ik század Barátoson
tanalap egyesítésére vonatkozó alapítólevelet folyó évi 7-ik század Dálnokban
május hó 24-én 38768. szám alatt kelt rendeletével mó- 8-ik század Zabolán
dosításra visszaadta. A magas rendelet értelmében a 9-ik század Alcsernátonban
vármegye tisztiügyészének véleménye alapján a vár- 10-ik század Kézdivásárhelyt
megye alispánja a módosítások eszközlésével az alapító 11-ik század Bereckben
levelet a következõ szövegezéssel terjeszti elõ: 12-ik század Polyánban
13-ik század Nagyborosnyón s a
Alapítólevél 14-ik század Zágonban.
A székely nép jogi és történelmi életével a A 11-ik számú székelyhuszár ezred törzshelye
háromszékvármegyei tanalap keletkezése szoros kap- Sepsiszentgyörgyön volt az ezredparancsnok ezredes,
csolatban áll; és hogy a jelenleg egyesített tanalap alezredes és egy õrnagyi lakással.
11
E huszárezred századai el voltak helyezve: sorolt katonai célokra lakásul használt összes épületes
Gidófalván, Nagyajtán, Szentkatolnán és Márkos- belsõségek, amelyek a megnevezett községekben létez-
falván; a többiek Csíkvármegyében és Torda-Aranyos tek, ide nem értve az 1.) pontban jelzetteket, úgyszintén
vármegyében (akkor: Aranyosszék). a sepsiszentgyörgyi méntelep épületeihez tartozó ingat-
Ezek az ezredek s így a Háromszékvár- lanok, melyek beépítve nem voltak, parcellákra osztva
megyében elhelyezett 2-ik számú ezred szerezte be, Háromszékvármegye törvényhatósági bizottságának
nevezetesen tisztjei számára lakásul a háromszékvár- határozata és a belügyminisztériumnak 28512/1872
megyei tanalap jelenlegi vagyonát. Ez a határõrvidéki szám alatti engedélye folytán 1872. év április 8-án ela-
mintára szervezett katonai rendszer az 1848. évben datván, az évenkénti bérletekbõl és az eladott ingat-
megszüntettetvén, az ezen ezredek vagyonát képezõ lanok vételárából befolyt tõkésített összeg képezte a
javak a koronára visszaháramlottak, mígnem 1869. közmûvelõdési, vagyis a tulajdonképpeni tanalapot.
február 16-án kelt legfelsõbb elhatározás értelmében a Ennek az egy történeti forrásból eredett, de két
koronára háramlott javak az illetõ községek tulajdonába részre osztott alapnak, és az abból származott rendel-
kegyesen visszabocsáttattakból az állam szükségleteire kezési nehézségeknek megszüntetése céljából Három-
fenntartandó belsõségek kijelölése végett kiküldött ve- székvármegye köztörvényhatósági képviselõ bizottsága
gyes bizottság véleménye alapján, az 1871. évi október 1897. évi december hó 29-én tartott gyûlésében, a
31-én 110698. számú miniszteri intézkedés folytán a nagyméltóságú m. kir. vallás- és közoktatásügyi mi-
szék, illetve a vármegye területén fekvõ egyes épületek niszter úrnak 1896. évi április hó 6-ról 53606. szám alatt
és telkekre nézve a következõ intézkedés történt: kelt leirata értelmében elhatározta, hogy miután az
1.) A berecki, nagyborosnyói, polyáni, zágoni, „Ipartanalap és Tanalap” amúgyis hasoncélúak, s együt-
nagyajtai, bölöni és nagybaconi már eladott épületek, tes kezelésük a könnyebbség mellett sokkal hasznosabb
belsõségek, valamint az uzoni õrnagyi szállás után is, a két alapot az alábbiakban foglalt alapítólevélben
befolyt vételárak az ipariskolai alap tulajdonába bo- meghatározott célokra egyesíti.
csáttattak Midõn a vármegye a két alapot egyesíteni kí-
2.) A kézdivásárhelyi ingatlanokból a kantai vánja, óhajtja, hogy az alap céljának szem elõtt tartásá-
katonai nevelõintézet, amely jelenleg is a honvédség val úgy a magasabb ipari kiképzés, mint a köznevelés
használatában van, a város nyugati szélén lévõ õrház, a és közmívelõdés terén az eredmények az alap nemes
lõportorony és a katonai raktárral együtt a honvédelmi céljainak hálás eredményei legyenek.
minisztérium használatában maradt.
Az ezredesi épület és a telek minden mellék- Jelen Alapítvány neve:
épületeivel, kerttel együtt, ipariskola helyiségül, az audi- „Háromszékvármegyei Tanalap”
tori szállás igazságszolgáltatási célra az igazságügyi mi- Célja: amint ez alább szorosabban is körül van
nisztérium rendelkezésére, a számvevõi épület pedig írva: Közmûvelõdés és a háromszékvármegyei tanuló
adóhivatal, pénzügyõrségi lakás céljaira bocsáttatott át. növendékek tudományos és ipari kiképzésének elõ-
Az alezredesi, õrnagyi és kapitányi szállás mozdítása. A tanalap vagyoni állása:
pedig az iskolaalap nevelésére rendeltetett. A régi tanalap tõkéje: 59 147 korona 22 fillér.
A sepsiszentgyörgyi ezredesi, alezredesi, Ingatlanokban:
századosi, számvevõi, fõorvosi és gyógyszertári szállá- A sepsiszentgyörgyi 118. számú tjkvben:
sok melléképületeikkel együtt a méntelep számára az 220. hrsz. alatt felvett kõház 12 lakrésszel 513 öl
erdélyi méntelep törzsparancsnokságának elhelyezé- 221. hrsz. alatt egy emeletes kõház 132. sz. alatt
sére a földmûvelésügyi minisztérium használatában 18 lakrész és udvarral l542 öl
maradtak. 222. hrsz. alatt emeletes kõház 7 lakrésszel 330 öl
Ezek szerint tehát a tanalap részére engedé- 223. hrsz. alatt emeletes kõház 133. sz. alatt 6 lakrész
lyezett, az egykori 2-ik székely ezred által katonai célra és udvarral 551 öl
beszerzett javak képezik a mostani háromszékvárme- 224. hrsz. alatt emeletes kõház 134. sz. alatt 12 lakrész
gyei tanalapot, melybõl és udvarral1 102 öl
az 1.) pontban jelzett vételári tõke és a kézdi- 225. hrsz. alatt emeletes kõház 135. sz. alatt 3 lakrész,
vásárhelyi ezredesi épület és telek minden melléképü- udvar és istállóval 435 öl
leteivel ipariskolai célra fordíttatott, illetõleg fordíttattak. 226. hrsz. alatt kõház 136. sz. alatt 7 lakrész és udvar-
A 2.) pontban jelzett épületes telkek pedig az ral 435 öl
elébb említett telkek kivételével amelyek a különbözõ 227. hrsz. alatt kert 1038 öl
minisztériumok részérõl évenkénti bérletfizetéssel biz- 228. hrsz. alatt kõház 137. sz. alatt 4 lakrész és udvar-
tosított jövedelmet szolgáltatnak, az ezeken kívül fel- ral 580 öl
12
250. hrsz. alatt kõház 142. sz. alatt 6 lakrész és udvar- katonai pályán levõ tanulók segélyezésére fordítandók.
ral 800 öl Hogy ezen segélyezések minõ mérvben és sorrendben
251. hrsz. alatt kert 350 öl eszközöltessenek, azt a jövedelemhez képest Három-
252. hrsz. alatt kert 50 öl székvármegye törvényhatósági bizottsága határozza meg.
A kézdivásárhelyi kantai 32. sz. tjkvben: A törvényhatóság ezen segélyezési ügy elõ-
29. hrsz. alatt a volt katonai nevelõ intézet 390 öl készítésére minden évre egy bizottságot küld ki, mely-
36. hrsz. alatt istálló 5 öl nek elnöke a vármegye alispánja, hivatalból tagja a kir.
30. hrsz. alatt emeletes kõház 25 öl tanfelügyelõ, és ezenkívül 5 választott bizottsági tag.
31./a. hrsz. alatt 21 öl Ezeket a közgyûlés a megelõzõ évi õszi közgyûlésében
31./b. hrsz. alatt melléképületek 81 öl közfelkiáltással választja meg.
31./b./2. hrsz. alatt 49 öl Ezen bizottság a segélyezésre javaslatot készít,
A kézdivásárhelyi kantai 370. sz. tjkvben: azt a vármegye közgyûlése elé terjeszti, mely határoza-
716. hrsz. alatt lakás 510 öl tot hoz, és ezt a m. kir. vallás- és közoktatásügyi mi-
717. hrsz. alatt kert 900 öl nisztériumhoz jóváhagyásra bemutatja.
718. hrsz. alatt épület 130 öl Amennyiben bizonyos összeg tanulók felsegé-
719. hrsz. alatt kert 400 öl lyezésére ösztöndíjakra fordíttatik, erre a hatos bizottság
720. hrsz. alatt épület 720 öl pályázatot hirdet; a beérkezett kérvényekre vonatkozó-
725./a. hrsz. alatt kert 780 öl lag tendõ javaslata alapján a vármegye bizottsága
721./b. hrsz.alatt épület 16 lakrész és istálló 1230 öl határoz, mely ellen a kézbesítéstõl számított 15 nap alatt
722. hrsz. alatt gyakorlótér 1ha 1200 öl a magyar királyi vallás-és közoktatásügyi minisztéri-
A régi ipartanalap tõkéje: 55 023 korona 85 fillér umhoz intézendõ fellebbezésnek van helye. Érvényes
Tehát a „Háromszékvármegyei tanalap” határozathozatalhoz a hatos bizottságban az elnökön
vagyoni állása a fenti ingatlanok és 114 171 korona kívül legalább 4 tag jelenléte szükséges.
07 fillér, azaz Száztizennégyezerszázhetvenegy korona Miután jelenleg még az alap segélyre fordítható
07 fillér készpénz. összege sokkal kisebb annál, semhogy abból mindenik
Ezzel szemben tartozás a gyámpénztárhoz felsorolt intézmény segíthetõ lenne: mindig azok segé-
43 000 korona, azaz Negyvenháromezer korona. lyezendõk elsõsorban, amelyeket a kiküldött bizottság
Ezen vagyon évi jövedelme: erre szükség szerint ajánl, ha ezt a törvényhatósági
1.) Az ingatlanok bérletébõl: bizottság is elfogadja.
16 504 kor. 24 fill. A 6 tagú bizottságban szavazategyenlõség
2.) A tõkepénzek 4% évi kamatjából esetén az a javaslat tekinthetõ határozatilag kimondott-
4566 kor. nak, melyhez az elnök is csatlakozott.
Az alapítványi vagyon jövedelmébõl elsõsor- A segélyek, ösztöndíjak, jutalmak stb. kiadása
ban fedezendõk: iránt a 6 tagú bizottság tesz elõterjesztést, s ha ezt a
1.) a fennálló tartozások és kölcsöntõke köztörvényhatósági bizottság elfogadta, az kiadandó.
kamatai és törlési részletei: A vagyon kezelése felett a köztörvényhatósági
2.) az állami és más adók; bizottság határoz.
3.) az ingatlanok fenntartási költségei; Az ingatlanok bérbeadás útján értékesítendõk,
4.) a honvéd hadapród iskolánál létesített 2 kivéve a sepsiszentgyörgyi és kézdivásárhelyi polgári
alapítványra évente 800 korona; iskolák és a kézdivásárhelyi Erzsébet árvaleány nevelõ
5.) A „Ferenc József” tanítók házának egy intézet használatában álló épületeket és telkeket.
4000 koronás alapítvány létesítésére húsz éven át évi Ezen épületek csak azon esetben adandók bér-
200 kor. be, ha nem lesznek többé a már említett intézetek
6.) A kézdivásárhelyi „Erzsébet” árvaleány használatában.
nevelõ intézetnek évi segély 400 kor. Minthogy az ingatlanok ez idõ szerint az igaz-
7.) A sepsiszentgyörgyi tanítóképzõ intézet ságügyi, honvédelmi, pénzügyi és földmûvelésügyi
részére évi segély 2000 kor. kincstárakkal kötött bérlet útján jövedelmeztetnek, ha
8.) A Székely Nemzeti Múzeumnak évi segély idõközben ezen bérletek megszûnnének, csakis a cél-
1400 kor. nak megfelelõleg jövedelmezõ módon hasznosítandók,
Ezen alapot állandóan vagy hosszabb ideig ter- esetleg értékesítendõk.
helõ segélyezések után fennmaradó jövedelem a vár- Az alap tulajdonát képezõ ingatlanokat, továb-
megyében lévõ iskolák s az elemi iskolai tanulók kivéte- bá a készpénzt és értékeket, utóbbiakat a sepsiszentgyör-
lével a vármegyei illetõségû jó magaviseletû polgári vagy gyi kir. állampénztárban a vármegye közönsége kezeli.
13
A hat tagú bizottság a vármegyei törvény- 337. jkv. pont. Olvastattak a tegnap tartott
hatósági bizottság közgyûlésének az alap állásáról az közgyûlésen hozott határozatok, hitelesíttettek.
évi számadás elõterjesztése alkalmával, s errõl sürgõ- Kelt mint fent.
sebb tennivalókra nézve elõterjesztéseket, indítványo- P.H. VAJNA Miklós s.k. vm. fõjegyzõ.
kat is tesz.
Úgy a számadási kivonat, mint a költségvetési A tanalapi alapítólevél záradéka:
elõirányzat, az ellenõrzési jog gyakorolhatása végett 64360. szám. Jóváhagyom oly módosítással,
évenkint a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztéri- hogy a tanulóknak a kiosztandó ösztöndíjak, segélyek
umhoz felterjesztendõ. és jutalmak szabályszerû pályázat alapján adományo-
Az alapot kifelé a vármegyei alispán képviseli, zandók, s az adományozásra vonatkozó határozatok
jogi képviselõje az alapnak a vármegye tiszti fõügyésze. jóváhagyás végett a vallás- és közoktatásügyi magyar
A vármegye törvényhatósági bizottságának kir. minisztériumhoz bemutatandók.
mindazon határozatai, melyek az alap tulajdonát Budapesten, 1904. október hó 1-jén
képezõ ingatlanok bérbeadására vagy esetleg eladás BERZEVICZY s.k. P.H.35
útján való értékesítésére vonatkoznak, a m. kir. vallás-
és közoktatásügyi minisztériumhoz jóváhagyás végett 2.
bemutatandók. Dr. MOLNÁR Dénes ügyvéd véleményezése36
Jelen alapítólevél 3 eredeti példányban állít- Kézdivásárhely, 1934. márc. 2.
tatik ki, melyek közül jóváhagyás után egy példány a
magyar királyi vallás-és közoktatásügyi, egy a m. kir. „Háromszéki Tanalap ügyében Õfelségéhez
belügyminiszter úrhoz terjesztendõ fel, egy pedig Há- beadandó memorandumba véleményem szerint a
romszékvármegye levéltárában õrizendõ meg. következõ ténybeli adatok és jogi érvek lennének bele-
Kelt Háromszékvármegye törvényhatósági foglalandók:
bizottságának Sepsiszentgyörgyön, 1904. évi július hó
6-án tartott rendes közgyûlésében. I. Ténybeli adatok:
SZENTIVÁNYI Miklós s.k. kir. tanácsos, alispán. A 2-ik számú székely határõr gyalogezred, va-
lamint a székely határõr huszárezred ingatlan javai úgy
A vármegye törvényhatósági bizottsága az ala- keletkeztek, hogy azokat a székelység tulajdonát képezõ
pítólevelet elfogadja, s jóváhagyás végett három ingatlanokból vette igénybe a határõr ezredek parancs-
egyenlõ példányban az iratokkal együtt m. kir vallás- noksága mint üres telkeket, s azokra az egyes épületek
és közoktatásügyi miniszter úrhoz lendõ felterjesztését a székely határõr huszár és gyalog ezredekhez tartozó
meghatározza. székelység saját pénzébõl, anyagából s nagy részben
Megbízza a vármegye alispánját, hogy a fel- munkájával, legfennebb a határõr katonaság mérnökkari
terjesztés alkalmával a 77400/903 számú V. és K. M. tisztjeinek tervei és utasításai szerint – akik között so-
rendelet értelmében az igazságügyi tárca használatában kan voltak székelyek is – épültek mindazon városokban
álló kézdivásárhelyi ingatlanok tekintetében is tegyen és községekben, ahol ily épületek voltak és vannak
jelentést. máig is. Ez épületek legnagyobb része, sõt, a Kézdi-
A kihagyandók kihagyása után: vásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön lévõk mindenike a
336. A tárgysorozatba felvett ügyek letárgyal- 19. sz. elején, vagyis ezelõtt 100-120 évvel – tehát jóval
tatván, miután indítvány beadva nem lett, Fõispán úr a határõrezredek felállítása után – épültek, s így azok-
szívélyes szavakban megköszöni a bizottsági tagoknak nak kétségtelen megteremtõi a székelyek voltak.
a tanácskozásbani higgadt részvételt, a jegyzõkönyv Az 1848–49-iki, az osztrák császári ház ellen
hitelesítésére a holnapi nap d.e. 8 óráját a tanácskozás folytatott küzdelem során a székelység, fõleg annak
termében kitûzve, arra az érdeklõdõket meghívja, s a határõr katonasága és tiszti kiképzés alatt álló ifjúsága
közgyûlést bezárja. a magyarok mellett harcolván, a HABSBURG ural-
Éljenzéssel tudomásul vétetett. kodó ház akkori feje, a volt osztrák császár és magyar
király az úgynevezett abszolút korszak idején a székely
1904. évi július hó 7-én a fent írt helyen fõis- vagyonokat elkobozta. Majd 1868-ban visszaadta, de
pán úr elnöklete alatt a jegyzõkönyv hitelesítésénél nem azzal a jelleggel, mellyel ezek az épületek az
jelen vannak: elkobzás elõtti rendeltetésüket szolgálták, hanem
SZENTIVÁNYI Miklós alispán, VAJNA „Háromszékmegyei Tanalap” létesítése mellett, „Ne-
Miklós fõjegyzõ, Dr. DEMETER Gyula tb. fõjegyzõ, mes Háromszék vármegye közönségének”, tehát se
Dr. BÉLDI Pál, KELEMEN Lajos tiszti fõügyész. nem katonai, se nem közigazgatási célra, és nem kizá-
14
rólag a megye székely lakosainak, hanem az egész fordíttatott, hanem azt kizárólag a román állami iskolák
megye közönségének, tehát minden rendû, rangú, fajú, építésére és céljaira használták fel, és az épületeket
vallású polgárának, hogy e vagyon jövedelmét – amely román állami intézmények elhelyezésére adták át bér-
vagyon sui generis alapítvány jelleggel bír – a nemes fizetés nélkül, s így a jövedelem legnagyobb része
Háromszék vármegye mindenkori törvényes képvise- elmaradt.
lete kezelje, a tulajdonjog azonban mindörökre a Az alapra vonatkozó alapító okirat utolsó
„Háromszékmegyei Tanalapot” illesse. végleges formájában 1904-ben kelt, éspedig az alapító
okirat száma 8528/904 alispáni szám, melyet 1904. okt.
II. Jogi következtetések: 10-én 64360. sz. alatt BERZEVICZY miniszter hagyott
A tényadatokból önmagától folyik, hogy: jóvá (lásd az alapító okiratot), melybõl megállapítható,
1. A „Háromszékmegyei Tanalap” sem eredeté- az alapítvány eredete végeredményben a háromszéki
re nézve, sem fennállása idején, sem elkobzása alkalmá- székely közbirtokosságok és a székely katona-rend
val, sem visszaadása után soha nem volt állami vagyon. önkéntes adományaiból létesült, mert a székely ezredek
2. A telkek, melyekre az épületek emeltettek, elhelyezésére szolgáló épületeket a székelység építette,
székely vagyont képeztek, melyek 1848-ig még hûtlen- s az ingatlanokat is ez adományozta.
ség esetén sem voltak úgy elkobozhatóak az uralkodó
által sem, hogy azokkal õ mint sajátjával rendelkez- II.
hessék, avagy azokat kizárólag székelyeknek is ado- Az impériumváltozás után az elsõ sérelmes
mányozhassa, mert az elkobzott vagyonokat is – ha intézkedés 1923. évben történt, midõn egy kizárólag
érdemétõl meg nem fosztott örökös volt, úgy õ, de ha kinevezés útján alakított megyei vezetõség meghozta a
nem volt, úgy szomszédja kellett, hogy megkapja. 8494/1923 sz. megyei szabályrendeletet a „vármegyei
3. Az elkobzás ténye után és az osztrák polgári iskolaépítési alap” létesítésére, melynek 3. szakaszában
törvénykönyv magánjogi szabályainak a székely szé- ezen (állami román célokra szolgáló) alap jövedelmei
kekre történt kiterjesztése után, az 1867. évvel kez- közé besorozták a vármegyei tanalap jövedelmét is,
dõdött úgynevezett alkotmányos korszakban történt amivel ezen tanalap jövedelmét elvonták eredeti ren-
visszaadása e vagyonkomplexumoknak, bárha módosí- deltetésétõl, és román állami iskola-célok szolgálatára
totta is a vagyontárgyak rendeltetését, de – mert az rendelték.
elkobzás jogosságát senki soha el nem ismerte, és sem- Ezen szabályrendelet 476 591 lej 73 baniban
miféle bírói fórum a székelység bûnösségét meg nem jelöli meg a tanalap készpénzvagyonát, értékpapírokban
állapította – nem változtatott azon a jogi helyzeten, – hogy ezek az értékpapírok megvannak-e, és milyen
hogy a tulajdonjog e vagyontárgyakra, az azokat lé- értékpapírok, nem tudjuk, talán hadikölcsön értékpa-
tesített háromszékmegyei székelységen kívül nem pírok. Így tehát tulajdonképpen a mai vagyonállag a Sep-
székelyeknek is hasznára szolgáló önálló alapítvánnyá siszentgyörgy és Kézdivásárhely városokban levõ értékes
vált, és ez alapítvány kezelésében a megye lakossága, belsõségekbõl és épületekbõl áll, melyekben kaszárnyák,
mindenkori törvényes képviselete útján teljes és min- állami iskolák, bíróságok stb. vannak elhelyezve.
den más idegen érdeket kizáró rendelkezése alá került. Mihelyt a kinevezéses megyevezetõséget a
4. Mint megyei kezelésben álló, megyei választással betöltött megyei tanács váltotta fel, s így a
lakosság céljait szolgáló, a megyei székelység áldoza- székelység a megyei tanácsban szóhoz jutott, 1928.
tából származó vagyonra senkinek és semmi okból nov. 1-jén a megyei tanács ülésében 17. jkvi pont alatt
utódlási joga nincs és nem is lehet, s ha mégis ez hozott határozatával kimondotta a sérelmes 1923-iki
megtörténhetik, vagy megkíséreltetett, úgy hûtlen szabályrendelet hatályon kívül helyezését, és az erede-
kezelés forog fenn azok részérõl, akik akár tényeikkel, ti, 1904-iki alapító okirat újbóli hatályba lépését.
akár tanácsaikkal ezt elõidézték. Ez a helyes határozat azonban, mely a restitu-
tio in integrumot jelentette, végrehajtva nem lett, mert
3. a kormány a megyei választott tanácsot feloszlatta, és
(I. számú) Pro memoria37 helyébe ismét kinevezett testületet állított. A helyi
közigazgatásról szóló törvény alapján 1930. febr. 5-én
I. egy 30 tagú új megyei tanács választatott, mely
A Háromszékvármegyei Tanalap ügye az megszakítással 1934-ig mûködött, majd a jelenlegi kor-
impériumváltozás óta egyik legnagyobb sérelme mány által ismét feloszlatott. Az 1930-ban választott
megyénk székelységének. Ugyanis e szép vagyon jöve- megyetanács tekinthetõ tehát az utolsó olyan megye-
delmébõl, mely vagyon még a mai viszonyok között is képviseletnek, mely a Tanalap ügyeit teljes jogkörrel
megér kb. 6-8 millió lejt, az eredeti célra egy fillér sem képviselhette és intézhette.
15
Az új választott megyetanács 1930. nov. 18-án megyétõl különálló s attól független jogi személyt kell
megalakulván, 1931. márc. 2-án tartott gyûlésében csinálni. Erre módot ad a román jogi személyekrõl
megújította az 1928-iki határozatot, kimondván, hogy a szóló törvény 74. és 75. szakasza, mely szerint ilyen
tanalap vagyonának nem lehet más rendeltetést adni, zavaros helyzetekben a kir. ítélõtábla a kormány vagy
mint ami az eredeti alapító okiratban foglaltatott. az érdekelt kérésére a Tanalap részére átmeneti
De mielõtt ezen 1931. márc. 2-i megyetanácsi jogkörre ún. adminisztrátorokat nevez ki.
határozat érvényesülhetett volna, végzetes és alig Tehát nevezzen ki adminisztrátorokat a Tábla,
jóvátehetõ csapásképpen megjelent a hivatalos lapban éspedig azt a 30 embert, akibõl állott az 1930. febr.
(Monitorul Oficial, 1931. márc. 26-i 71. szám) 1931. 5-én választott megyetanács, mely utoljára képviselte a
márc. 16-i kelettel a román közjog szerint törvénypótló Tanalapot a régi jogkörrel. (Ez a 30 ember mind ma-
erõvel bíró királyi rendelet (decret regal), mely kor- gyar.) Így ez a 30 adminisztrátor, kiket 1930-ban a me-
mányelõterjesztésre királyi paranccsal a Tanalap egész gye közönsége általános titkos választással és 80%-ot
vagyonát elkonfiskálta, és elrendelte, hogy ennek meghaladó többséggel választott volt meg, a kontinu-
jövedelme kizárólag az állami központi iskolaépítési itást jelképezné a Tanalap volt, régi megye általi
bizottság (Casa ªcoalelor) irányítása alatt álló Comite- képviselete és a lendõ új külön jogi személyiségû
tul ºcolar judeþean [Megyei Iskolabizottság] rendel- képviselete közt.
kezésére és céljaira fordítandó.38 c.) Ezen adminisztrátorok tendõje az új jogi
Azóta újabb lépésként lejegyezzük, hogy a személy alapszabálya szervezetének tervét elkészíteni
kinevezéses megyevezetõség (Comisia interimarã) és kormányhatóságilag jóváhagyatni. Diplomáciailag
1932. febr. 26-án 3842/932 sz. határozatával a Tanalap kikötendõ, hogy a román kormány már most kötelezze
sepsiszentgyörgyi ingatlanaiból egyet, a csendõrség magát a Tanalap mint új jogi személy bemutatandó
által használt emeletes házat circa 2 millió lej értékben szervezeti szabályzatát jóváhagyni, mert ha ez most ki
elajándékozta a Sepsiszentgyörgyi görögkeleti román nem köttetik, a kormány a jóváhagyást ad graecas ca-
egyháznak. Ez ellen 4523/1932 ikt.sz. alatt felleb- lendas elhúzhatja, mint azt most pl. az EMKE szabá-
beztünk,39 melynek elintézésérõl mai napig tudomá- lyaival teszi. De hogy erre a román kormány rábírható
sunk nincs, de az ajándékozási határozat mai napig legyen, ahhoz szükséges a Tanalap lendõ szervezéster-
végrehajtva nincsen. vezetét már most bemutatni (legalább a vezérelveket),
mert hiszen látatlanban nem obligálhatja õ sem magát.
III. Erre a célra ide mellékeltetik a szervezettervezet.
A rendezés a következõ módon volna keresz- d.) Az új szervezettervben teljesen elmellõ-
tülviendõ: zendõ a Tanalaphoz igényjogosultak, illetve választójo-
a.) Restitutio in integrum, vagyis a választott gosultak kategóriáinak megállapítása, mert akár a
megyetanács 1928. nov. 1-jén 17. jkvi sz. határozatá- „székely”, akár a „székely határõrkatona eredete”
nak megfelelõ jogi helyzete a Tanalapnak állíttassék minõségének jogi meghatározása leküzdhetetlen ne-
vissza, és az összes e határozat óta a kinevezéses hézségekbe ütközik, és éppen így a választás techniká-
megyevezetõségek, valamint kormány által sérelmünk- ja (összeírások és választások elleni fellebbezések stb.)
re elkövetett változtatások, tények helyeztessenek hatá- gyakorlatilag egyáltalán nem hasznos és célravezetõ.
lyon kívül, beleértve az 1931-beli decret regal terem- Éppen ezért a Tanalap jövõ képviselõje,
tette tényeket is, és a Tanalapnak már telekkönyvileg is legyen az választmány vagy igazgatóság, mely nem
másra átírt vagyona adassék vissza. választatik senki által, hanem kooptálás útján egészíti
b.) Ezzel egyidejûleg vagy ezzel junktióban, ki önmagát. Az elsõ választmány pedig álljon abból a
miután az a.) pont szerinti restitutio in integrum ismét 30 adminisztrátorból, akiket a b.) pont szerint a kir.
azt a helyzetet teremtené, hogy a megye intézkedik és ítélõtábla állított be, s akik azonosak az 1930-beli
rendelkezik a Tanalappal, de mivel a román törvény a választott megyetanáccsal, a Tanalap utolsó teljes jogú
megyei választott tanácsot (mely a régi törv.hat. képviseletével, és akik egytõl egyig magyarok. Így a
bizottságnak felel meg) bármikor indoklás nélkül szét- Tanalap képviselete úgyszólva örökéletû, teljesen
kergetheti és helyettesítheti 5–10 tagú kinevezett inte- független, külsõ hatósági befolyástól ment, egyedül az
rimar bizottsággal, mely a rendes választott megyeta- állam supremae inspectionisa alatt áll.
nács jogkörét teljesen betöltheti, ennélfogva a Tanalap A szervezettervezetben a Tanalap céljául az
körüli oly szomorú tapasztalatok után nem látjuk a 1904. évi alapítóirat szövege szó szerint átvendõ: a
megye szerveinek kezében a Tanalapot eléggé biztosí- háromszéki tanulók – fõiskolai és ipari – kiképzése és
tottnak, mert hiszen a jövõben is megismétlõdhetnek kultúrájának fejlesztése. Így elkerültetik a vita afelõl,
azok, amik történtek, ugyanazért jövõre a Tanalapból a hogy az 1868-ban a király által nem a székely katona-
16
ságnak, hanem a Háromszékmegye közönségének visz- tudományos és muzeális munkájának oltalma alatt.
szaadott Tanalaphoz az itteni románoknak van-e és Hatóságok és Múzeum ellenfelekként állanának szem-
mennyi igényjogosultsága. A Tanalap képviselete a ben egymással, s az így keletkezõ légkör kedvezõtlenül
jövõben pályázatot hirdet a segélyekre, és ha jónak látja, befolyásolná a Múzeum saját múzeumi tevékenységét
adhatja felekezeti és faji különbség nélkül bárkinek. is. Ily küzdelmek lefolytatására a Múzeumnál sokkal
alkalmasabb testület volna az I. sz. Pro memoriában
4. javasolt önálló Tanalap-szervezet, mely igazában ma-
II. számú Pro memoria gyar párti politikusok harcos csoportja.
A vagyonkezelõ Múzeumnak a vagyon s bevé-
Az a körülmény, hogy az I. számú Pro memo- tel felhasználására vonatkozó részletintézkedései is
riában javasolt megoldás helyett a román kormány azt folytonos rosszindulatú kritika tárgyai volnának, felje-
az ellenjavaslatot tette, miszerint a Tanalap egész va- lentések várhatók ellene, hogy valamiben nem sértette-e
gyona adassék át a Székely Nemzeti Múzeumnak, a tanalapi célokat, s a kormány örömmel keresne ürü-
egészen új helyzetet teremtett. A mi javaslatunk, amely gyet, hogy tanalapkezelési hiba címen magát a Múzeu-
az I. Pro memoriumban van kifejtve, az volt, hogy a mot üsse agyon, beavatkozzék, és rátegye kezét a
tanalapnál teljes restitutio in integrum történjék, de Múzeumra.
mert a „megye” mint a Tanalap képviselõje és ren- És mindezt a kellemetlen szerepet a Múzeum
delkezõje megbízhatatlannak bizonyult, helyette a jö- anélkül vállalná, hogy abból önmagának, saját mu-
võben lépjen a Tanalapnak a megyétõl független újon zeális céljainak valami haszna lenne. Méltánytalan
alakított jogi személyisége, illetve ennek önálló külön volna a Múzeumtól e terhes szolgálat elvállalását kí-
szervezete. A román kormány ellenjavaslata nem vánni, mellyel saját, a Tanalapnál magasabb és
mondja meg, hogy a tanalapnak a múzeum részére nagyértékûbb hivatását is veszélyeztetheti esetleg, és
átadása minõ feltételekkel, kikötésekkel történnék, de feltehetõ, hogy ha majd megkérdeztetik, el is utasítaná
annyira fontos új momentum, hogy megérdemli, hogy magától az ily kikötések melletti kezelés elvállalását.
komoly megvizsgálás tárgyává tétessék.
A Tanalapnak a Múzeum kezére átadása két- II. Feltételek nélkül
féle módon történhetik, feltételekkel vagy anélkül. Lás- A vagyonnak a Múzeum kezére átadása tör-
suk e két módozatot külön-külön. ténhetik az I. pont alatti kikötések nélkül is, úgy, hogy a
tanalapi vagyon teljes tulajdonjoga átruháztatik a Mú-
I. Feltételekkel zeumra, és feljogosíttatik a Múzeum, hogy azt saját alap-
A feltételek, kikötések mellett való átadás szabályai szerint saját célkitûzései szolgálatára fordítsa.
másképpen alig képzelhetõ el, mint úgy, hogy a Ezen esetben persze a Tanalap saját külön cél-
Tanalap teljes egészében megmarad öncélú (diáksegé- jainak szolgálata teljesen megsemmisülne, vagyis teljesen
lyezés) vagyonnak, amely csupán saját céljaira fordít- eltérne a problémát elintézõ megoldás arról az alapról,
ható, és csupán adminisztrálása, kezelése illeti a Mú- amelyen eddig a megyei tanácsok s a mi I. sz. Pro memo-
zeumot. Még ha a vagyon tulajdonjoga is átruháztatik a riánk állottak, ti. a restitutio in integrum, s a tanalapnak
Múzeumra, de kikötve, hogy az csak külön tanalapi kizárólag saját céljaira való felhasználása alapjáról.
célokra használható fel a Múzeum által, még az sem Ámde a román kormány múzeumos javaslata új
változtatna azon a tényen, hogy a Múzeum nem ren- helyzetet teremtett, s ez új nézõpontok szerint való elin-
delkezõ tulajdonos, gazda lenne az átadott vagyon bir- tézést enged meg, tesz lehetõvé. Ilyen új szempont, hogy
tokában, hanem csak felelõs kezelõ sáfára egy tõle a Tanalap feláldozása ellenében a Székely Nemzeti
eltérõ célzatú és rendeltetésû idegen vagyonnak. Múzeum megerõsítése éretik el. A Székely Nemzeti
Tekintve, hogy jelenleg a tanalapi ingatlano- Múzeum a romániai magyarságnak egyetlen tudományos
kat román állami intézmények és iskolák foglalják el, intézménye, mely nem esett áldozatául a románizálásnak,
az új kezelõ Múzeumnak, ha a jó gazda gondosságával államosításnak, és gyûjteményei a székelységnek felbe-
a vagyon jobb jövedelmeztetését akarja, azon kell kez- csülhetetlen értékû közkincsét képezik, s így a Tanalap
denie, hogy a nem fizetõ államintézményeket rendes javai jó kézbe kerülnének, s még magasabb székely cél
bérfizetésre kötelezze, szorítsa, ellenesetben kilakoltas- szolgálatára áldoztatnának, mint maga a Tanalap célja,
sa az épületekbõl. Ez a birtokban levõ román intéz- amely lényegében nem egyéb, mint diáksegélyezés.
mények ellenszenvét hívja ki, és „az állammal vagy Azonban lehetnek olyan háromszéki székely
románsággal ellenséges szellemû magatartás” vádját körök, melyeknél ez a megoldás némi fájdalmas saj-
költenék a Múzeumra, amely eddig ilyen súrlódási és nálkozó érzést keltene amiatt, mert a régi történeti múltú
támadási felületektõl ment maradt a maga tisztán közvagyon megszüntettetvén más, bár szintén székely
17
magas cél szolgálatára adatnék oda. Emez indokolt Ha ez bármi okból nem lehetséges, úgy a
érzelmû resensus enyhítésére szolgálna az, hogy a Múzeumnak teljes tulajdonjoggal való átadást java-
Múzeum a kapott nagy ajándék ellenértékéül önként soljuk, úgy amint azt itt II. alatt kifejtettük.
kötelezné magát, hogy a kapott tanalapi vagyon tiszta A csak kezelésre való átadást nem vélemé-
jövedelmének legalább 35-40 százalékát arra használja nyezzük.
fel, hogy háromszéki székely ifjakat tudományos, tech-
nikai és mûvészi kiképzésükben segélyezi, hogy ezzel 5.40
szakembereket neveljen saját fiaiból a székely föld és nép Monitorul Oficial Nr. 89 din 16. Apr. 1937.
múltja és jelene tudományos feldolgozásához. Ez a
kikötés így nem áll ellentétben a Múzeum alapsza- Jurnale
bályaiban lefektetett múzeumi célkitûzésekkel, azokba ale Consiliului de Miniºtri
jól beletalál, viszont a tanalapi külön céljai is így –
legalább részben – továbbra is érvényesülnének. Hogy Ministerul Regal al Afacerilor Strãine
csak részben, azt az magyarázza, hogy a Múzeum saját Consiliul de Miniºtri, în ºedinþa sa dela 24
céljait kell kövesse, s ezért nem adhat minden irányú Noemvrie 1936,
diák- és iskolasegítséget, hanem csak azon irányban, Luând în considerare referatului d-lui Ministru
amely a múzeumi céllal „a Székely föld és nép búvár- al afacerilor strãine, înreg. sub. Nr. 61.402 din 7
lása” megegyezik, továbbá nem adhatja a Múzeum az Noemvrie 1936,
összes tanalap vagyoni tiszta bevételt oda, mert akkor Decide:
neki magának semmi sem marad, s akkor nincs értelme a Aprobã ca dreptul de proprietate asupra imo-
Tanalap átvételének az õ részérõl. bilelor cuprinse în cartea funduarã Nr. 893 din Sibiu, sã fie
Ezen egyetlen elvállalandó feltételnek kikö- retranscrise pe numele Orfelinatului Terezian, dat în
tendõ, hogy a kiképzésükben segélyezendõ ifjak administraþia Episcopiei romano-catolice din Alba-Iulia,
háromszékiek és székelyek legyenek. Háromszékiek, cu dreptul de supremã inspecþie al Statului Român.
mert a vagyon háromszéki vagyon, holott a Múzeum Aprobã ca partea din imobile, ocupate actual-
nem csak háromszéki, de az egész székelységé, és szé- mente de secþia Terezianum I.O.V., sã fie pusã la dis-
kelyek legyenek, mert a Múzeum kifejezetten Székely poziþia zisului orfelinat.
Nemzeti Múzeum, és kifejezetten a székely tudomány Aprobã ca procesele în curs, în faþa Înaltei Curþi
mûvelése a feladata, eltekintve attól, hogy a tanalap- de Casaþie, pentru stabilirea proprietãþii, sã fie scoase de pe
vagyon is székely eredetû. rol, fãrã drept de cheltuieli pentru nici una din pãrþi.
A segélyezendõ ifjak közül az alkalmasak és Aprobã ca în cazul când edificiile Sanatoriului
érdemesek kiválogatása s a segélyezés mértékének és Elisabeta Maria din Cluj vor fi cumpãrate de Fundaþi-
módjának megállapítása a Múzeum szerveinek (ügy- unea „GOJDU”, Ministerul Sãnãtãþii ºi Ocrotirilor
vezetõ-tanács, igazgató-választmány) a joga és felada- Sociale sã punã la dispoziþia ºi sã predea liber noului
ta. Így elkerültetik abba minden külsõ beavatkozás, és proprietar, zisele edificii, în starea în care se gãsesc.
a székely minõség elbírálása sem akadály, mert a Autorizã Ministerul Educaþiunii Naþionale sã
Múzeum állapítja azt meg. treacã averea mobiliarã ºi imobiliarã a Fondului de
Az állami ius supremae inspectiosus kielégí- învãþãmânt secuesc din Trei Scaune în administraþia
tést talál abban, hogy a Múzeum évenkint bemutatja muzeului sãcuesc din Sf. Gheorghe.
jelentését, számadását és költségelõirányzatát a kor- Autorizã pe d-nii miniºtrii al educaþiunii
mánynak, amelybõl a miniszter megállapíthatja és naþionale ºi al sãnãtãþii ºi ocrotirilor sociale, cu adu-
ellenõrizheti, hogy a Múzeum eleget tett a vállalt cerea la îndeplinire a prezentului jurnal.
kikötésnek, hogy ti. a kapott tanalapi vagyon jövedel- Gh. TÃTÃRESCU, Dr. C. ANGELESCU, Dr.
meinek megfelelõ hányadát valóban háromszéki szé- I. COSTINESCU, Victor ANTONESCU, D. IUCA,
kely ifjak kiképeztetési segélyére fordította. Mircea DJUVARA, M. NEGURÃ, Mircea CANCI-
Ezt a megoldást a múzeum örömmel vállalná, COV, V. P. SASSU.
és mi is jónak tartanók. Nr. 2.639
III. 6.
Ezek után nézetünk az, hogy amennyiben a Ministerul Educaþiunii Naþionale.
Tanalap régi célkitûzéseihez ragaszkodunk, annyiban Consiliul de Miniºtri, în ºedinþa sa dela 18
legjobb megoldás az I. sz. Pro memoriában javasolt Februarie 1937, luând în deliberare referatul d-lui mi-
mód, külön önálló jogi személyiséggel és szervezettel. nistru al Educaþiei Naþionale Nr. 42.222 din 1936, ºi
18
având în vedere jurnalul Consiliului de Miniºtri Nr. Art. 11 care defineºte competenþa comitetului
1.434 dela 15 Iulie 1935, de direcþie, va fi completat cu un punct nou suplimen-
Decide: tar h ºi anume: „Comitetul hotãreºte repartizarea ºi
1. Fondul de Învãþãmânt Trei-Scaune (Tana- ordonanþarea ajutoarelor a cãror sumã globalã a fost
lap) va rãmâne ºi va funcþiona ca fundaþiune cu per- fixatã de consiliul de administraþie, supravegheazã
sonalitate juridicã ºi patrimoniu distinct în conformitate întrebuinþarea acestor ajutoare, precum ºi progresul ºi
cu actul fundaþional din 6 Iulie 1904, ratificat de Minis- conduita moralã a celor ajutoraþi.”
terul Cultelor ºi Instrucþiunii Publice, prin ordinul Nr. 6. Toate imobilele aparþinând Fondului de
64.360 din 1904 ºi cu deciziunile Consiliului de Învãþãmânt, ocupate în prezent de organe ºcolare ºi alte
Miniºtri conþinute în prezentul jurnal, sub suprave- organe ale Statului, vor fi luate în chirie de Stat.
gherea Ministerului Educaþiei Naþionale. Condiþiunile de închiriere vor fi fixate de comun acord.
În consecinþã, Fondul de învãþãmânt Trei- Termenul de închiriere nu va putea depãºi 10 ani,
Scaune va fi înscris în registrele persoanelor juridice, socotiþi dela publicarea prezentului jurnal. Chiriile se
condus la Tribunalul Trei-Scaune, ºi va fi supus ºi dis- vor plãti Muzeului Naþional Sãcuesc din Sf. Gheorghe,
poziþiilor acestei legi. anticipativ, din 3 în 3 luni, fãrã reduceri ºi taxe.
2. Dupã publicarea prezentului jurnal, Ministerul 7. Procesele pendinte devenind fãrã obiect,
Justiþiei va lua mãsurile necesare ca dreptul de proprietate vor fi stinse ºi pãrþile vor renunþa reciproc la restituirea
al imobilelor Fondului de învãþãmânt Trei-Scaune, înscris cheltuielilor lor.
în cartea funduarã Nr. 118 din Sf. Gheorghe ºi Nr. 373 din Procesul intentat în scopul transcrierii dreptu-
Tg.-Sãcuesc, sã fie transcris, fãrã cheltuieli ºi taxe, ca rec- lui de proprietate al Parohiei Romano-Catolice din Sf.
tificãri în inscripþiunile precedente, în favoarea „Fondului Gheorghe, cu privire la imobilele înscrise în cartea fun-
de învãþãmânt Trei-Scaune, administrat de Muzeul Naþio- duarã Nr. 1.863 Sf. Gheorghe, cu Nr. top. 250–252, va
nal Sãcuesc, din Sf. Gheorghe.” fi stins ºi inscripþia dreptului de proprietate al numitei
3. În acelaºi timp, bunurile Fondului de în- parohii va fi menþinutã cum a fost introdusã.
vãþãmânt Trei-Scaune vor fi transmise în starea în care D-l Ministru al Educaþiei Naþionale, respectiv,
se gãsesc, Muzeului Sãcuesc din Sf. Gheorghe, care va în ce priveºte alineatele 2 ºi 7, d-l Ministru al Justiþiei,
avea administraþia ºi geranþa ziselor bunuri. sunt însãrcinaþi cu aducerea la îndeplinire a dispoziþiu-
4. Veniturile Fondului de învãþãmânt Trei- nilor prezentului jurnal. Gh. TÃTÃRESCU, Ion
Scaune vor fi utilizate conform actului fundaþional din INCULEÞ, Dr. C. ANGELESCU, V. P. SASSU, V.
6 Iulie 1904. IAMANDI, D. IUCA, M. NEGURÃ, V. POP, Mircea
5. În scopurile de mai sus, Guvernul aprobã CANCICOV, Mircea DJUVARA
modificarea Statutelor Muzeului Naþional Sãcuesc, în Nr. 347.42
sensul cã Muzeul are dreptul ºi datorinþa de a adminis-
tra ºi gera bunurile Fondului de Învãþãmânt Trei- 7.
Scaune ºi de a utiliza veniturile în scopurile culturale ºi Contract de închiriere
de educaþie, fixate în numitul act fundaþional.
În consecinþã, statutele Muzeului Naþional Sã- Potrivit dispoziþiunilor cuprinse în punctul 6 din
cuesc din Sf. Gheorghe se vor completa precum Jurnalul Consiliului de Miniºtri No. 347 de la 18 Februarie
urmeazã: 1937 ºi publicat în Monitorul Oficial No. 89 din 16 Aprilie
Art. 3 al statutelor care defineºte scopul 1937, se încheie prezentul Contract de Închiriere între
Muzeului, va fi întregit cu punctul d nou: „El admi- Ministerul Educaþiei Naþionale, reprezentat prin Domnul
nistreazã ºi gereazã bunurile mobiliare ºi imobiliare ale Dr. C. ANGELESCU, Ministrul Educaþiei Naþionale ºi
Fondului de Învãþãmânt Trei-Scaune, care i-au fost Fondul de Învãþãmânt Trei-Scaune, administrat de Muzeul
remise prin deciziunea Guvernului Nr. ... din ...41 El va Naþional Sãcuesc din Sf. Gheorghe, reprezentat prin Dom-
utiliza veniturile acestor bunuri, potrivit destinaþiunilor nul SZENTKERESZTY Béla.
cuprinse în actul fundaþional din 6 Iulie 1904.” I. Ministerul Educaþiei Naþionale ia în chirie
Art. 10 care defineºte competenþa consiliului imobilele aparþinând Fondului de Învãþãmânt Trei-
de administraþie, va fi completat cu un punct suplimen- Scaune, ocupate în prezent de organe ºcolare ºi anume:
tar, redactat astfel: „Controlul conturilor de încheieri a.) Cele trei clãdiri principale, fiecare parter ºi
ale Fondului de Învãþãmânt Trei-Scaune, stabilirea etaj, de sub No. 8, 10 ºi 11 în Bulevardul Regele Ferdi-
bugetului, a sumei, caracterului ºi modului de între- nand din Sf.Gheorghe, împreunã cu edificiul secundar
buinþare a ajutoarelor ce se vor acorda, sunt de compe- din curtea celor principale, edificii ocupate ºi pânã
tenþa consiliului de administraþie.” acum de Gimnaziul de fete ºi
19
b.) Edificiile din Strada Regele Carol în Târgu 8.
Sãcuesc, aºa cum ele sunt ocupate de ªcoala Primarã, (HEREPEI János SzNM-igazgató 1939-es
de Grãdina de copii ºi de Gimnaziul Mixt. jelentésének vonatkozó részletei:)
II. Preþul chiriilor se stabileºte:
a.) Pentru fiecare din cele trei clãdiri princi- Tanalap épületeinek állapota.
pale din Sf. Gheorghe câte 72.000 (ºaptezeciºidouãmii) A Háromszéki Székely Tanalap épületeirõl pe-
lei anual ºi 24.000 (douãzeciºipatrumii) lei, deaseme- dig a következõket jelenthetjük:
nea anual, pentru clãdirea secundarã. La un loc, deci a) Sepsiszentgyörgyön az állami fiú- és leány-
pentru aceste patru clãdiri din Sf. Gheorghe, suma de gimnáziumok által használt épületek jó karban vannak.
240.000 (douãsutepatruzecimii) lei anual ºi Az intézetek igazgatói mind a három épületet rendesen,
b.) Pentru clãdirile din Târgu-Sãcuesc, astfel tisztán tartják, a rongálódástól kímélik.
cum ele sunt ocupate ºi folosite de prezent, o chirie b) A Kézdivásárhelyen levõ négy épület kar-
anualã de: ban létérõl azonban, sajnos, már kevesebb jót lehet
Lei 18.000 pentru ªcoala primarã jelenthetnünk. Egyszerûbb javítások is olyan tetemes
Lei 24.000 pentru Grãdina de copii összegeket emésztenének fel, amilyeneket a mi sze-
Lei 48.000 pentru Gimnaziul mixt rényebb költségvetésünk már nem bírna meg. A négy
La un loc pentru clãdirile din Târgu-Sãcuesc, épület közül három föltétlenül nagy javításra, sõt egy
lei 90.000 (nouãzecimii) lei. részük átépítésre szorul. Különösen a régi kaszárnya
Astfel chiria generalã pentru clãdirile din am- épülete az, amelyen jóformán csak az újra való átépítés
bele oraºe va fi de 330.000 (treisutetreizecimii) lei segíthetne, mígnem az egykori adóhivatal épületét
anual. nagyobb pénzáldozat árán még most meg lehetne men-
III. Termenul de închiriere este de cinci ani cu teni. Igaz ugyan, hogy az esetleg befektetendõ nagy
începere dela 16 Aprilie 1937 ºi cu facultatea pentru összegek (amelyeknek nagyságát az anyagáraknak s a
Ministerul Educaþiei Naþionale de a prelungi acest ter- munkabéreknek állandóan való növekedése miatt elõre
men încã pe alþi cinci ani. Fãcându-se uz de aceastã fa- ki sem tudnók számítani), s majdan befolyandó lak-
cultate de prelungire, pãrþile convin ca pe anul din urmã bérekbõl aligha nyernénk fedezetet. Mindezek ellenére
contractul prezent sã rãmânã în vigoare pânã la ter- mégis gondolkoznunk kell azon, hogy miképpen
minarea anului ºcolar respectiv. lehetne a romlásokon segíteni. Sõt, talán már vannak is
Ministerul Educaþiei Naþionale îºi rezervã însã bizonyos kilátásaink esetleges bérlõk által történendõ
dreptul de a putea denunþa prezentul contract oriºicând, renovációk iránt.
cu un preaviz de trei luni pentru toate sau pentru unele
din clãdirile închiriate. A Háromszéki Székely Tanalap
IV. Chiriile se plãtesc Muzeul(ui) Naþional zárószámadása.
Secuesc din Sf.Gheorghe anticipativ, din 3 în 3 luni, A múzeumi pénztártételek elszámolása után
fãrã reduceri ºi taxe. bemutatjuk a Tanalap házainak bérösszegeibõl befolyt
V. Impozitele directe cãtre Stat, Judeþ, comunã jövedelmek, valamint a jövedelmek terhére eszközölt
rãmân în sarcina proprietãþii ºi vor (fi) plãti(te) de kiadások elszámolását.
Muzeul Naþional Sãcuesc din Sf. Gheorghe, care are I. Bevétel:
administraþia ºi geranþa bunurilor Fondului de Învã- Áthozott pénztármaradvány az 1938. évrõl:
þãmânt Trei-Scaune. 191 223 lej
VI. Abstracþie fãcând de la uzura normalã, Nemzetnevelésügyi Minisztérium által fizetett lakbér
Ministerul Educaþiei Naþionale va întreþine edificiile, 1939. ápr. 1-jétõl 1940. ápr. 1-jéig
pe toatã durata prezentului contract în starea în care le 330 000 lej
va prelua prin un inventar în dublu exemplar, inventar, Igazságügyminisztérium által fizetett lakbér 1939. jan.
dupã care va avea loc predarea imobilelor la sfârºitul 16-tól 1939. ápr. 16-ig
locaþiunii. 10 000 lej
Fãcut în dublu exemplar. Bankkamatképpen befolyt összeg:
Bucureºti, ……… 2958 lej
L.S. Összesen: 534 181 lej
ss. Dr. ANGELESCU, II. Kiadás:
ss. SZENTKERESZTY Béla43 Pénztárnok havidíjában kifizetve:12000 lej
Ügykezelési költségképpen: 16 261 lej
Állami adóban kifizetve: 148 902 lej
20
Városi illetékekben kifizetve: 5088 lej A segélyek odaítélése felõl aug. hó 18-án ítél-
Irodai szükségletekre és postabélyegért kifizetve: kezett az ügyvezetõ-tanács, felosztván a folyamodók
5079 lej között az elõreláthatólag rendelkezésre állandó 200 000
Tûzbiztosítási díjban kifizetve: 5101 lej lej összeget. A szabályzat feltételeinek megfelelõ
Kiszállási díjban kifizetve: 300 lej értelmezéssel már a hirdetmény szövegében is csupán
Székely Nemzeti Múzeum, valamint iskolák és tanulók csak az iskolákra és a fiú tanulókra korlátoztatott a
segélyezésére térítve: 252 500 lej segélyezés eshetõsége. Egyúttal vezérelvül tûzetett ki,
Hírlapi hirdetményt kifizetve: 310 lej hogy e lehetõség szerint minél több olyan ifjúnak
Összesen: 445 541 lej adassék több-kevesebb támogatás, akik reményt nyúj-
A különbözeti 88 640 lej egyenleget mint tanak, hogy majdan mint társadalmunknak értékes tag-
pénzmaradványt átvittük a következõ évre. jai méltó utánpótlásul fognak szolgálni.
A pályázatra összesen 6 közép- és szakiskola
Tanalapi segélyezések. nyújtotta be kérését. Közülük segélyben részesült mind
Ezen az alapon tehát 11 hírlapban megjelen- a 6 iskola. 82 közép- és fõiskolai tanuló küldötte be
tettük hirdetményünket. Ebben felhívattak a Három- folyamodását. Közülük segélyben részesíttetett 52 ifjú.
szék megyei illetõségû szegény sorsú és jó elõmenetelû Tehát összesen: 88 folyamodvány érkezett be. Közülük
közép- és fõiskolai tanulók, hogy szabályszerûen fel- segélyben részesíttetett: 58 kérvényezõ.44
szerelt kérvényeiket 1939. júl. hó 31-ig nyújtsák be A folyamodókról és a segélyt nyert intézetekrõl és
múzeumunk ügyvezetõ-tanácsának címezve. tanulókról az alábbi táblázatos kimutatásban számolunk be:
I. Iskolák szerinti csoportosítás

Megnevezés IskolákKözépiskolásokFõiskolások Iskolák KözépiskolásokFõiskolások % szerint
Gimnázium 3 – – 3 – – 100%
Gazdasági iskola 1 – – 1 – – 100%
Szakiskola 1 – – 1 – – 100%
Árvaházi iskola 1 – – 1 – – 100%
Gimn. tanuló – 46 – – 25 – 54%
Keresk. isk. tan. – 4 – – 1 – 25%
Tanítóképezdei tan. – 3 – – 2 – 67%
Teológus – 13 – – 12 92%
Joghallgató – – 3 – – 2 67%
Tanárjelölt – 4 – – 4 100%
Orvostanhallgató – – 3 – – 3 100%
Mûegyet. hallgató – – 4 – – 3 75%
Gazd. akad. hallgató– – 1 – – – –
Zeneakad. hallgató – – 1 – – – –
Együtt 6 53 29 6 28 24
100% 53% 83% 66%
Folyamodványát benyújtotta 88 Közülük segélyben részesült 58
II. Vallás szerinti csoportosítás

Megnevezés: Iskolák Középiskolások Fõiskolások Összesen Iskolák Középiskolások Fõiskolások Összesen % szerint
1. Katolikus 2 16 4 22 2 (100%) 9 (56%) 3 (75%) 14 64%
2. Református 3 33 23 59 3 (100%) 16 (48%) 19 (82%) 38 64%
3. Evangélikus – – 1 1 – – 1 (100%) 1 100%
4 Unitárius – 4 1 5 – 3 (75%) 1 (100%) 4 80%
5. Felekezetközi 1 – – 1 1 (100%) – – 1 100%
Együtt: 6 53 29 88 6 (100%) 28 (53%) 24 (83%) 58 66%
Az iskolák között szétosztott segély legkisebb összege: 8000 lej
Az iskolák között szétosztott segély legnagyobb összege: 14 000 lej
A tanulók között szétosztott segély legkisebb összege: 1000 lej
A tanulók között szétosztott segély legnagyobb összege: 5000 lej volt.
21
Miután a Nemzetnevelésügyi Minisztérium a A Háromszéki Székely Tanalap helyzete.
Tanalap tulajdonát képezõ házak bérét rendesen fizeti, Múzeumunk elmúlt két esztendejében bekö-
ennélfogva a segélyezettek közül a jelentkezetteknek az vetkezett örvendetes nagy változásaink felsorolása után
odaítélt összeget kifizethettük. Minthogy azonban az elérkeztünk egy még mindég bizonytalan vagy talán
Igazságügyminisztérium 1939. évi ápr. 16. óta többszöri még az eddigieknél is bizonytalanabb fejezethez, a Tan-
sürgetésünkre sem utalta ki az általa fizetendõ házbér- alap helyzetének isnertetéséhez. Ez a nagy bizonytalan-
összeget, ennélfogva a segélyük második részletéért még ság arra vezethetõ vissza, hogy a Székely Nemzeti
nem jelentkezett néhány folyamodónak csak abban az Múzeum mint a Háromszéki Székely Tanalap kezelõje
esetben tudnók a múlt évi költségvetés keretén belül ragaszkodni óhajt a román minisztériumokkal kötött
elszámolni az odaítélt járulékot, ha azt azoknak a meg- kedvezõ lakbérleti szerzõdéseknek a magyar királyi
takarításoknak a terhére számolnók el, amelyek külön- minisztériumok által való átvállalásához. A legfõbb ne-
ben egyéb rendeltetésre irányoztattak elõ. hézséget azonban az okozza, hogy: 1) A tanalapi háza-
1939. évi júl. hó 23-án és 24-én meglátogatta kat a katonai közigazgatás által betelepített intézmények
múzeumunkat gróf BÁNFFY Miklós õméltósága báró révén egyetlen épületet kivéve ma nem ugyanazokhoz a
KEMÉNY János és KÓS Károly urakkal,45 s a tanalapi minisztériumokhoz tartozó szervek lakják, mint a
ügykezelést, valamint a befolyt összegek felhasználá- román fõhatalom idején. 2) A magyar adózási rendszer
sáról vezetett számadásokat tüzetesen átvizsgálva, azo- több mint kétszer annyi adó és illeték viselésére kötelezi
kat minden tekintetben kifogástalanul rendben lévõk- a háztulajdonost, mint a román adókulcs, pedig hát még
nek állapította meg. ez is nagyon nagy összeget elvont a nemes cél elõl.46
3) A bérelni szándékozó közintézmények nem haj-
9. landók viselni sem a városi illetékeket, sem a közigaz-
(HEREPEI János SzNM-igazgató 1940–41-es gatási díjakat, sem pedig a telek- és épület-karbantartási
jelentésének vonatkozó részletei:) költségeket. 4) A sepsiszentgyörgyi telekcsoportnak egy
tekintélyes része telekkönyvileg már nem tartozván a
A Tanalap 1940. évi helyzete. tanalaphoz, a város és törvényszék visszaköveteli, mi-
Nehéz helyzetünkre való tekintettel határoz- által az egyik fõépület teljesen elvágódik a telekcso-
tuk el azt is, hogy a Háromszéki Székely Tanalap porttól, melléképületeit elveszti, és udvara is majdnem
jövedelmeibõl az 1940. év folyamán segélyeket nem teljesen elsorvad. 5) A Tanalapnak semmi néven
osztunk ki, de tettük ezt azért is, mert ezt az összeget nevezendõ forgótõkéje nincsen, amelybõl a románok
tartalékolni szerettük volna a mind jobban romladozó kivonulásakor okozott hatalmas károkat, valamint a
kézdivásárhelyi házak tatarozására, sõt az sem utolsó földrengés következtében elõállott romlásokat helyre
oka volt elhatározásunknak, hogy az igazságügyi mi- lehetne hozni.
nisztérium minden ígérgetése és a magyar népközösség
bukaresti kirendeltségének minden sürgetése ellenére is A románok által okozott károk.
adós maradt egy teljes évi házbér összegével. E súlyos nehézségek legtöbbjét az 1940. évi
Az 1940. év folyamán tehát csupán tanulmányi nagy változás kezdetén még csak nem is láthattuk,
elõmenetüket késedelmesen igazoló néhány tanulónak, minthogy nagyobb része mind csak azóta tornyosult
valamint három más tanulónak adtunk megérdemelt elénk, úgy amiként az az alkalomszerûség folytán kivi-
segélyt. Különben ilyen irányú számadásainkat egyéb láglott. A kezdet kezdetén csupán csak a románok
iratainkkal együtt a M. Kir. Vallás- és Közoktatásügyi kivonulásakor okozott nagy károk állottak elõttünk
Minisztérium Közalapok Jogügyi Igazgatóságának két világosan, ugyanis a kivonulást követõ héten ezekrõl
hivatalos kiküldöttje 1941 júliusában felülvizsgálta és már kimutatásokat és becsléseket készítettünk. Azután
rendben találta. Tekintettel azonban arra, hogy Tanala- egy-egy példányt felterjesztettünk a Miniszterelnökség-
punk helyzetét a Közalapok Jogügyi Igazgatósága telje- re, a Közoktatásügyi és a Pénzügyminisztériumba.
sen még mindég nem tisztázhatta, sõt a szerzõdések 49-1940/T.szám. Kimutatás a Háromszéki
megkötésére is a közoktatásügyi miniszter úr csak a Székely Tanalap sepsiszentgyörgyi ingatlanait szenve-
folyó évben adott utasítást, így az elmúlt évben semmi dett károkról, amelyek a román állami intézmények
jövedelmünk sem lehetett. Ez alatt pedig csupán a kivonulása után állapíttattak meg.
helyzet tisztázásával és a katonai közigazgatás által Az ingatlanok a Sepsiszentgyörgy város telek-
betelepített lakókkal való tárgyalások gondja és baja jegyzõkönyvében 118 A. helyrajzi szám alá vannak
foglalta le nagyon sok idõnket, és így a Tanalap keretein beiktatva. Ezek közül a
belül még az 1941. évben sem folyhatott semminemû 222/1. számú emeletes kõház
építõmunka. 68 öl2 területû
22
223/1. sz. emeletes kõház Parancsnoksághoz beosztott tanügyi elõadó a Háromszé-
99 öl2 területû ki Székely Tanalapot a Magyar Állam területén létesült
224/1. sz. emeletes kõház és elismert alapok sorába átveszi. Állapotában és
112 öl2 területû. kezelésében fennálló igazgatást tudomásul veszi, illetõ-
Az egész épülettömböt széltében befejezõ leg a katonai Parancsnokság által reáruházott hatalom
földszintes hosszú kõház a telekjegyzõkönyvbe nincsen alapján HEREPEI Jánost, a Székely Nemzeti Múzeum
bejegyezve. Területnagysága az udvarok mértékében igazgatóját a Háromszéki Székely Tanalap kezelésével
foglaltatik benne. Továbbá járó teljes hatáskörében megerõsíti. 2) Tanügyi elõadó
222/5. számú udvar 100 öl2 területû felszólítására igazgató bejelenti, hogy a Háromszéki
224/2. számú udvar 117 öl2 területû Székely Tanalap vagyona Sepsiszentgyörgyön és Kézdi-
224/3. számú udvar 201 öl2 területû vásárhelyen fekvõ ingatlanokból áll. A sepsiszentgyör-
224/4. számú udvar 372 öl2 területû gyi telkek épületeiben mutatkozó károkat nagyobb
225/1. számú udvar 91 öl2 területû részben a kivonuló román hatóságok és felelõtlen ele-
225/2. számú udvar 344 öl2 területû47 mek, kisebb részében pedig a betelepített menekülõk
okozták. Ezek összeírása folyamatban van. A kézdi-
53-1940/T. szám. Kimutatás a Háromszéki vásárhelyi ingatlanok állapotáról a mai napig még nem
Székely Tanalap kézdivásárhelyi ingatlanain szenve- érkezett biztos híradás. Az ott szenvedett károk jegyzék-
dett károkról, amelyek a román állami intézmények be szedése is meg fog történni. Ennek következtében a
kivonulása után állapíttattak meg. Az ingatlanok a Kéz- M. Kir. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium károkat
divásárhely város telekjegyzõkönyvében 373. számú összeíró rendelkezésére a Háromszéki Székely Tanalap
tkvi betétben 716, 717, 718, 719, 720, 721/a, 721/b/1, ingatlanaiban bekövetkezett károkról való kimutatás
721/b/2, 722, 29, 36/a/1, 30, 31/a, 31/b/1, 31/b/2. annak elkészülése után fog felterjesztetni. 3) Igazgató
helyrajzi szám alatt vannak beiktatva. (...)48 bejelenti, hogy a Tanalap kézdivásárhelyi egyik házát a
román igazságügyi minisztérium bérelte a járásbíróság
A Tanalap átvétele a Magyarországon létesült részére. Ennek az épületnek 1939. ápr. 16-tól 1940. ápr.
alapítványok közé. 15-ig terjedõ 40 000 lej összegû lakbére azonban mai
Visszatérésünk után természetszerûleg a napig sem egyenlíttetett ki. Jólehet kifizetése iránt min-
Háromszéki Székely Tanalap is átvétetett a Magyar den lehetõ lépés megtétetett, sõt a Magyar Népközösség
Állam területén létesült és elismert alapok sorába. közbenjáró fõtitkárának még augusztus 21-én is azt az
Jegyzõkönyv felvétetett Sepsiszentgyörgyön, 1940. évi ígéretet tette Bucegi tartomány fõnöksége, hogy e
szept. hónap 18-án délután 7 órakor a Székely Nemzeti követelés most már egy héten belül kiegyenlítést fog
Múzeum gyûjteményépületében. Jelen van: dr. nyerni a háromszéki megyefõnökség útján. Tekintettel
GERÉNYI Jenõ, a M. Kir. Vármegyei Parancsnok- arra, hogy a kiutaló rendelkezés egyáltalában nem külde-
sághoz beosztott tanügyi elõadó és HEREPEI János, a tett le Háromszékmegye fõnökségéhez, s így követelé-
Székely Nemzeti Múzeum igazgatója. 1) Tanügyi elõadó sünk ki sem fizettethetett, ennek következtében
felvilágosítás kérésére igazgató bejelenti, hogy a Három- szenvedett 40 000 lej összegû veszteségünket tisztelettel
széki Székely Tanalap telkeit, házait és a belõlük eredõ bejelentjük, megjegyezve azt is, hogy e jövedelem után
jövedelmeket, melyek eredeti céljuktól közel két esedékes 8888 lej összegû állami adót és 1606 lejnyi
évtizedig teljesen elvonattak, a magyarországi GOZS- városi illetéket a pénzügyigazgatóság még a múlt évben
DU-alap ellenében s a M. Kir. Kormány diplomáciai felhajtotta rajtunk. Ennélfogva az így ért károsodásunk
úton kifejezett kívánságára a román minisztertanács mind együtt 50 494 lej összeget ér el (1683,14 pengõ).
1936. nov. 24-én kelt 2639. számú határozatával adta Jelen jegyzõkönyv két példányban állíttatott ki. Tartalma
vissza eredeti rendeltetésének. A Háromszéki Székely felolvasott és szabályszerûen aláírott. Kelt mint fent. Dr.
Tanalap teljes hatalmú kezelõje a Székely Nemzeti GERÉNYI Jenõ s.k. a vármegyei M. Kir. Honvéd
Múzeum igazgató-választmánya. Ez az intézmény jelen- Parancsnoksághoz beosztott tanügyi elõadó. HEREPEI
tõségteljes feledatának: háromszéki illetõségû, szegény János s.k. a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója.
sorsú és jó tanuló székely tanulók, továbbá reászoruló
tanintézetek és egyes külön megjelölt intézmények segé- Emlékirat a Tanalap ügyében.
lyezésének mindenkor a legteljesebb mértékû körülte- 1940 szeptemberében, amikor lennjártak Sep-
kintéssel és az adott körülmények igazságos mérlege- siszentgyörgyön TELEKI Pál miniszterelnök és
lésével igyekezett eleget tenni. A Székely Nemzeti PATAKY Tibor államtitkár urak, az államtitkár úrhoz
Múzeum igazgatója által tett elõterjesztés áttanulmányo- intézett szavaimban kérdést intéztem az iránt, hogy mit
zása után dr. GERÉNYI Jenõ, a M. Kir. Honvéd csinálhatnának a Tanalap ingatlanaival. Most már
23
feloldottak-e a bérlet alól? Erre azt az utasítást román minnisztériumok kötelezték magukat. 2) A
nyertem: „Várjunk, erre még vissza fogunk térni.” javításra szoruló két kézdivásárhelyi épület is vétessék
Kolozsvárt 1940 októberében ugyancsak ilyen értelmû az állam által bérbe. Ezek hozadéka azután külön
szóbeli rendelkezést kaptam az államtitkár úrtól. állapíttassék meg. 3) A Tanalapot terhelõ mindennemû
Ezenközben a románok által összerongált és felszerelé- adó töröltessék, hiszen még a román állam felelõs
seiktõl teljesen megfosztott tanalapi épületekbe Sep- tényezõitõl is kaptunk ilyen irányú biztatást. Minthogy
siszentgyörgyön a Csendõrség és a MIKÓ-Kollégium pedig a befolyó házbérjövedelembõl érdemes szegény
leánygimnáziuma, Kézdivásárhelyen a Járásbíróság és székely tanulók nyernek támogatást, ezzel a nemzeti
a Honvédség költözött be. Azóta a leánygimnázium és értelmiség utánpótlását, s így nem éppen megvetendõ
a katonaság minden romlást, amit a románok is, meg az mértékben hazánk javát szolgáljuk. Éppen ezért minél
1940. nov. 7-i földrengés is okozott, teljesen rendbeho- kevesebb a jövedelmet csökkentõ teher, a Tanalap an-
zott, sõt a katonaság a lakatlan nagy laktanyát és régi nál nagyobb mértékben tud hivatásának megfelelni.
adóhivatali épületet is kiépítette. A járásbírósággal, de 4) A javításra vagy átépítésre szoruló házak helyreho-
különösen a csendõrségnél csak ellenállásunkon mú- zására anyagi támogatás nyújtása iránt kérelmezünk.
lott, hogy nem fizettettek meg minden javítást és tata- 5) A románok által okozott károk összege, általuk való
rozást. (…) Végezetül nem kis méretû megkárosítást megtérítéséig, elõlegeztessék, mivel a Tanalapnak nin-
jelentett a Tanalapra nézve, hogy a kezelõség tudta és csen módjában a károkat önerejébõl helyrehozni.
belegyezése nélkül a sepsiszentgyörgyi ingatlantömb 6) A múlt hónapban bekövetkezett földrengés közepes
egy részének tulajdonjoga telekkönyvileg átiratott a nagyságú romlásainak kijavítására is mély tisztelettel
görögkeleti egyház nevére. Erre a két évvel ezelõtt segélyért folyamodunk. 7) A megkötendõ megállapo-
történt üzérkedésre csak késõre jöttünk reá. Minthogy dás szerint az épületben mutatkozó javítások, valamint
pedig a vonatkozó összes telekkönyvi iratokat a helyi a köztisztasági stb. díjak egyedül a bérlõt terheljék,
volt görögkeleti pap magához vette, úgyhogy erre mint ahogyan a valóságban is a román bérlõk viselték
vonatkozólag semmi irattári okirat nem maradt vissza, az általuk végzett mindennemû karbantartási, javítási
ezért a valóságos helyzet tisztázása ma már nagy és átalakítási költségeket. Továbbá a kéményseprési és
nehézségekbe ütközik. (…) egyéb díjakat. (…) Egyúttal jelentjük, hogy a folyó
Arra való tekintettel pedig, hogy a vissza- iskolai évre még mindég nem írhattuk ki a segély irán-
csatolt területeken a Magyar Állam a Román jogutóda, ti pályázatot, arra való tekintettel, hogy nem rendel-
ennélfogva azt reméljük, hogy az itt hivatkozott szerzõ- kezünk elégséges pénzmennyiséggel, amivel az alap
déseket a Magyar Állam nagyméltóságú illetékes céljait szolgálhatnók.49
tényezõi továbbra is érvényben kívánják tartani. Mint-
hogy tehát az elsõ öt éves ciklus idejébõl mindössze Intézkedések a Tanalap ügyében.
három és fél esztendõ telt el, mély tisztelettel kérjük, Természetesen mindezeket a kimutatásokat
hogy a lakbérösszegek folytatólagos folyósítását ke- külön is felterjesztettük. Az illetékes minisztériumok
gyeskedjék eszközölni. Tekintettel arra, hogy a tanalapi azonban nem akarták vállalni azokért az ingatlanokért
ingatlanok bérleti ügyére vonatkozólag csupán szóbeli a bérösszeg fizetését, amely épületeket most más intéz-
utasítást kaptunk, ezért velök kapcsolatosan még mények vettek használatba, pedig a Tanalapra és a
egyetlen szerzõdést sem kötöttünk, ellenben igyekez- Székely Nemzeti Múzeumra nézve egyetlen kedvezõ
tünk azokat olyan hatóságok és intézmények használa- megoldás volna, ha a román kormánnyal kötött szerzõ-
tába bocsáttatni, amelyek mint bérlõk leginkább dések érvényességét a magyar minisztériumok maguk-
megfelelhetnek a támasztható feltételeknek. Így enged- ra nézve is kötelezõnek ismerték volna el. Ennek elis-
tük meg Sepsiszentgyörgyön, hogy az egyik épületbe a mertetése érdekében mint országgyûlési képviselõ is
csendõrség, a másik kettõbe pedig az államsegélyben nagyon sokat fáradozott és tárgyalt az illetékes minisz-
részesülõ református polgári leányiskola beköltöz- tériumokkal dr. TÖRÖK Andor elnökünk, anélkül
hessék. Kézdivásárhelyen a Tanalap egyik házában a azonban, hogy valamelyest reánk nézve kedvezõ ered-
járásbíróság, a másik háromban pedig különbözõ ményt sikerült volna elérnie. Idõközben kérésünk a
katonai alakulatok helyezkedtek el. Ugyanott ugyan- Miniszterelnökségtõl a Vallás- és Közoktatásügyi Mi-
csak a katonaság foglalta le, és költözött be a román nisztériumba, a Közalapok Jogügyi Igazgatóságához
hatóságok által bérbe nem vett másik két épületünkbe tétetett át, hogy a Háromszéki Székely Tanalap helyze-
is. (…) Mély tisztelettel kérjük tehát, hogy amennyiben tét véglegesen tisztázza. Ennek az osztálynak izenete
a Magyar Állam továbbra is bérleményébe venné a folytán (…) küldöttünk meg minden kívánt elõiratot:50
Tanalap ingatlanait: 1) Térítendõ házbérül legalábbis (…) Tisztelettel jelentjük, hogy a román impérium
akkora összeg állapíttassék meg, mint amennyire a folyamán bekövetkezett változásoknak, valamint a
24
GOZSDU-féle megegyezésnek irataival mi nem ren- okozott, minden ellenmondás nélkül, a saját számlája ter-
delkezünk. Azokat a román kormányzat minekünk hére készségesen helyre is hozatott. Éppen ezért velök
soha sem adta át. Erre vonatkozólag netalán a M. Kir. még a múlt év tavaszán megköthettük bár a szóbeli szer-
Miniszterelnökség II. ügyosztályában lehetnek zõdést. Minthogy pedig az eltelt ötnegyed esztendõ alatt
bizonyos elõiratok. Ezek elõrebocsátása után mély semminemû jövedelmünk nem volt, ezért a Tanalapra
tisztelettel jelentjük, hogy véleményünk szerint a román kivetett mindenféle adót megfellebbeztük, illetõleg a
minisztériumokkal megkötött szerzõdések mai napig is kivetés törlését kértük addig az idõig, amíg alapunk
érvényesek, minthogy a bennök megszabott határidõ valóságosan jövedelmezõvé nem válva, adófizetõképessé
még nem járt le. Ennélfogva e házak és telkek bérlõi nem lesz. Egyúttal azonban a nemes cél érdekében kértük
ma: Sepsiszentgyörgyön a M. Kir. Vallás- és Közok- a Pénzügyminiszter úrtól, hogy a Háromszéki Székely
tatásügyi Minisztérium, és nem a csendõrség vagy a ref. Tanalapot az adófizetés kötelezettsége alól mentesítse.
leányiskola, Kézdivásárhelyen pedig a M. Kir. Vallás- Erre az igazat megvallva nem sok reményünk lehet, mégis
és Közoktatásügyi Minisztérium, továbbá egy épületre ezzel is meg kellett kísérelnünk az alap lendõ jöve-
nézve a M. Kir. Igazságügyminisztérium, mígnem delmeinek tehermentesítését. Egyúttal kértük, hogy a
azokra az épületekre nézve, amelyeket a román mi- román világból fennmaradt 2247,90 pengõ összegû
nisztériumok nem béreltek, lehetne bérszerzõdést köt- adóhátrálékunk töröltessék, tekintettel az alap jövedelem-
nünk a M. Kir. Hadügyminisztériummal. Ez a mi nélküliségére és az adókivetés idejében érvényben volt
véleményünk és nagyon tiszteletteljes óhajtásunk. Más jogszabályok méltánytalan alkalmazására. Kérésünk és
kérdés azután, hogy a bérlõ minisztériumok milyen indokaink elfogadtattak, a törlés meg is történt, miként azt
hatóságok vagy intézmények rendelkezésére bocsá- a folyó évben kézbesített végzés is tanúsítja.
tanák át bérleményünk tárgyát. Ugyanis a Múzeum
szempontjából lehetetlen helyzetnek tartanók azt a A Háromszéki Székely Tanalap 1940/41. évi
körülményt, hogy mi most alantas parancsnokságokkal zárószámadása.
vagy intézményekkel kerüljünk bérbeadói viszonyba, s Ezek elõrebocsátása után tanalapi elszámolá-
így azoknak épületjavítási és egyéb költségeit két város- sainkat is elõször a román számadási év szerint
ban nyilvántartsuk és teljesítsük. Ebben az esetben készített 1940. ápr. 1-jétõl 1941. márc. 31-ig készített
Múzeumunknak külön gazdasági hivatalt kellene felál- zárószámadásunk adatait soroljuk fel:
lítnia, amely a Tanalap vagyonát kezelje. Erre azonban I. Bevétel:
se emberünk, se tõkénk nincsen. Azt pedig nem találjuk Áthozott pénztármaradvány az 1939. évrõl
célszerûnek, hogy a Múzeum személyzete közül bárki is 88 640 lej 2954,67 P.
elvonassék a tudományos feladatok teljesítésétõl. Azt Román nemzetnevelésügyi miniszérium által
hisszük különben, a mi álláspontunk megerõsítését szol- fizetett lakbér 1940. ápr. 1.–okt. 10-ig.
gálja a nagyméltóságú M. Kir. Miniszterelnök Úr 179 656 lej 5988,53 P.
23.326. Erd./ M.E: II. / B. 1941 számú leirata is. (…) Román igazságügyi minisztérium által fizetett
Az 1941. év júliusában a Tanalap ügyének lakbér 1940 ápr. 16.– okt. 16-ig.
tisztázása céljából lejött Sepsiszentgyörgyre és Kézdivá- 20 000 lej 666,67 P.
sárhelyre MÁRKUS István miniszteri titkár egy minisz- Kézdivásárhelyi városi tanács által térített
teri számtanácsos kíséretében. Az ügykezelést és szá- beszállásolási díj a kaszárnyaépület után.
madásokat átvizsgálva, mindent teljes rendben találtak. A 8401 lej 280,03 P.
helyszínén összegyûjtött adatokat azonban magukkal vit- 44. honv. gy. ezred beszállásolási díja
ték, hogy azok alapján tisztázhassák az alapítványi ingat- 114,52 P.
lanok telekkönyvi helyzetét, és jogviszonyát rendez- Összesen: 10 004,42 P.
hessék. Ezzel kapcsolatos rendelkezés azonban hozzánk II. Kiadás:
eleddig még nem érkezett. A katonai közigazgatás által Pénztáros tiszteletdíja és ügykezelési költség
betelepített lakók az eltelt egy esztendõ alatt folyton sür- 1940-ben 14 000 lej 466,67 P.
gették a lakbérszerzõdések megkötését, azonban a fela- Ugyanaz 1941-ben 266,68 P.
jánlott összeg ellenében olyan igényekkel állottak elõ, Állami adóban kifizetve
hogy emiatt az általuk kínált alapon nem voltunk haj- 34 834 lej 1161,13 P.
landók tárgyalni. Egyes-egyedül a MIKÓ-Kollégium Pol- Városi illetékben kifizetve
gári Leányiskolája volt kész kívánságainkat teljesíteni, sõt 2640 lej 87 P.
az ingatlanon és épületekben bekövetkezett minden rom- Irodai szükségletek és kiszállási költségek
lást, amelyet a kivonuló románok, valamint a földrengés is 974 lej 32,47 P.
25
Tûzbiztosítási díj szám alatt küldött átiratra is, minthogy a Háromszéki
5175 lej 172,50 P. Székely Tanalap ügyeire vonatkozólag közvetlen érte-
Épületfenntartás és javítás süléseim csak nekem vannak, míg a Székely Nemzeti
12 696,10 lej 423,20 P. Múzeum igazgatója már csak a kész helyzetet vette át.
Épületfenntartás és javítás Mindenekelõtt megjegyzem, hogy téves azon értesülés,
175,70 P. hogy én a vármegye levéltárából valamilyen iratokat
Segélyezésekre kifizetve magamhoz vettem volna, mert a megszállás alatt a
88 250 lej 2941,67 P. román hatóságok nem voltak hajlandók többszöri
Összesen: 5727,02 P. közbenjárásunk dacára sem a Tanalapra vonatkozó ira-
A különbözeti 4277 pengõ 40 fillér egyen- tokat átadni. Minthogy azonban a megszállás kezdete
leget mint pénzmaradványt átvittük a következõ óta úgy is, mint a Magyar Párt fõtitkára igen sokat dol-
évre. goztam ebben az ügyben, s igyekeztünk a megszálló
hatóságok törvénytelen intézkedéseit orvosoltatni, a
A Háromszéki Székely Tanalap 1941. évi Tanalap keletkezésére stb.-re vonatkozólag teljes
zárószámadása. felvilágosítást tudok adni. Megjegyzem még azt is,
A következõ évi elszámolásunk az 1941. ápr. 1.– hogy a Tanalap ügyében a VKM Közalapítványi Igaz-
dec. 31-i háromnegyedévet tartalmazza. Számadásunk gatósága 1942. év folyamán itt a Múzeumban és a
adatainak csoportosítása a Felügyelõség által megadott telekkönyvi hatóságoknál részletes vizsgálatot végzett,
minta szerint történt (pengõben): s láttam, hogy erre vonatkozólag ezen hatóságnál igen
I. Bevétel: részletes (kb. 50 oldal) jelentés fekszik.
1) Pénztári maradvány 4277,40
2) Katonai beszállásolási díj 1940. dec. hóra (I.)
128,96 A Tanalapra vonatkozó alapító okirat utolsó,
Összesen: 4406,36 végleges formája a 8529-1904. alispáni szám alatt szer-
II. Kiadás: kesztetett, melyet 1904. október 10-én 64.360. szám
a. Személyi kiadások: alatt BERZEVICZY miniszter hagyott jóvá. Ez az
1) Pénztáros tiszteletdíja 299,98 alapító okirat az alap keletkezését röviden ismerteti is,
2) Házgondnok tiszteletdíja 166,67 melybõl a következõket közölhetem (minthogy a genfi
b. Dologi kiadások: Népszövetséghez eljuttatott memorandumot is én
1) Irodai szükséglet és postai kiadás szerkesztettem):
187,53 A határszéleknek a török betöréstõl való vé-
c. Elhelyezési költségek: delmére 1762-1764-ig54 szervezték meg a székely
1) Tûzbiztosítási díj 167,70 határõr ezredeket. Ezen ezredekbõl Háromszék vár-
d. Segélyek: megyében a II. számú gyalogezred és a székely
1) Tanulók segélyezése – huszárezrednek parancsnoksága, ennek négy századá-
2) Székely Nemzeti Múzeum részére val együtt helyezetett el. Az ezredek elhelyezése Sep-
2333,34 siszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen és a megye nagyobb
e. Épületfenntartási költség 20,60 községeiben történt, olyan módon, hogy a megye
Összesen: 3175,82 székely lakossága köteleztetett a megfelelõ ingatlanok
Készpénzmaradvány: 1230,54 pengõ, azaz és laktanya épületek építésére. 1848-ban a katonai szer-
Egyezerkettõszázharminc pengõ 54 fillér.51 vezet ilyen módja megszüntettetett, és 1869. február
10-én az ezredek elhelyezésére szolgáló javak, így a
10. belsõségek és épületek egy része a községeknek adat-
KERESZTES Károly Háromszék vármegye tak tulajdonául, míg a két városban maradt belsõségek
alispánjának és laktanyák vagyonából a 110698. számú és 1871. okt.
Sepsiszentgyörgy, 1944. febr. 13. 31-én kelt miniszteri határozat szerint alakították meg a
Háromszéki Székely Tanalapot. Természetbeni ingat-
Nemzetes Alispán Úr!52 lanok mellett az alaphoz még bizonyos ingatlanok
Alulírott dr. KERESZTES Károly mint a Szé- eladási vételára is csatoltatott, összesen 59 146 Korona
kely Nemzeti Múzeum igazgató-választmányának ügy- 22 fill. értékben, mely összeg az alapító okirat keltekor
vezetõ-alelnöke a 14.095-1943. K. számú átiratra53 a (1904) 114 710 K. 07 fill. készpénzzé növekedett.
következõkben adok felvilágosítást, s ezzel egyúttal Tudomásom szerint a készpénzvagyont még az elsõ
válaszolok a Székely Nemzeti Múzeumhoz ugyanezen világháború alatt hadikölcsönbe fektették, úgyhogy a
26
trianoni szerzõdés után csak a két városban említett csaptak, hanem a biztonság kedvéért kieszközöltek egy
ingatlanok képezték a Tanalap vagyonát. ún. decret regalt (királyi dekrétumot), mellyel a Tan-
Az alap jövedelmére nézve az alapító okirat rész- alap vagyonát a bukaresti Casa ªcoalelornak „ajándé-
letesen felsorolja azokat az intézményeket, melyeknek a kozták”. Ezen sérelmes intézkedés ellen ismét meg kel-
jövedelembõl juttatni kell, melyek között szerepelnek az lett indulni, és dr. MOLNÁR Dénes a kézdivásárhelyi
árvaházak a megyébõl, a Székely Nemzeti Múzeum stb. ingatlanokra vonatkozólag, én pedig a sepsiszentgyör-
Miután ezek a szubvenciók évente kb. csak 5000 K. gyi ingatlanokra vonatkozólag adtam be semmisségi
összeget tettek ki, a fennmaradó jövedelemre nézve az panaszt, s ezenkívül a Magyar Párt minden tõle telhetõ
alapító okirat úgy intézkedett, hogy a megyébõl származó lépést megtett, természetesen eredménytelenül.
jó magaviseletû és jó elõmenetelû polgári vagy katonai Így tartott ez az állapot 1937-ig, midõn is a
középfokú iskolai tanulók segélyezésére fordítandó. Az románok vissza akarván szerezni a Budapesten lévõ
ösztöndíjak iránt pályázati kéréseket kellett beadni, s az GOJDU-alap vagyonát, a két állam között diplomáciai
ösztöndíjak odaítélését a törvényhatósági bizottság ki- tárgyalások indultak meg, s a Magyar Kormány a
küldöttjei az alispánnal eszközölték. Az alapítvány ere- GOJDU-alap ellenében kérte a kolozsvári Vöröske-
dete: végeredményben a székely közbirtokosságok és a reszt-kórház, a nagyszebeni római katolikus árvaház és
székelység önkéntes adományából létesült, mert a székely a háromszékmegyei Tanalapnak az akkori magyar ki-
ezredek elhelyezésére szolgáló épületeket a székelység sebbség javára való átengedését. Rendkívül hosszadal-
építette, s az ingatlanokat is ez adományozta. Tehát a kirá- mas és bonyolult tárgyalások után, melyekben mi is
lyi adományozás tulajdonképpen visszaadta a székelyek- megkérdeztettünk, s a tárgyalások egyes fázisaira vo-
nek azt, ami az övék volt. natkozólag megtettük észrevételeinket, végülis a két
állam között megegyezés jött létre, s ebben megállapít-
II. tatott a Háromszéki Székely Tanalapra vonatkozólag,
Az impériumváltozás után a Háromszék vár- hogy annak kezelését a Székely Nemzeti Múzeum vál-
megyei székelység, illetve az ezt képviselõ Magyar Párt lalja és veszi át, s eredeti rendeltetési céljának
óriási küzdelmet kellett vívjon a megszálló hatóságok megfelelõen használja fel. Kiköttetett az ingatlanokra
sérelmes intézkedései ellen. Az elsõ sérelmes intéz- vonatkozólag a román állam 10 évi bérleti joga, s az évi
kedés 1923-ban történt, midõn a székelység megkérde- bérösszeg szintén rendkívül kínos és hosszadalmas tár-
zése nélkül meghozták a 8884-1923. subpref. számú gyalások után évi 370 000 lejben állapíttatott meg,
megyei szabályrendeletet, s ebben az egész tanalapi mely összeget több-kevesebb utánjárás és pontatlan
vagyont átkeresztelték „Háromszékmegyei Alap Iskolai fizetés után egészen 1939-ig meg is fizettek, s a Múze-
Épületek Építésére” (Fondul Judeþean pentru clãdirea um teljes önzetlenséggel az adók levonása után fenn-
de localuri ºcolare în judeþul Trei-Scaune). Természete- maradt összeget rendeltetési céljára is használta fel, s
sen a cél az volt, s erre is használták föl, hogy román igen sok székely gyermeknek adott tanulmányi segélyt.
nyelvû állami iskolákat építsenek. Le kell szögeznem azt, hogy a Székely Nem-
Mihelyt a székelység is szóhoz juthatott a zeti Múzeum a részére járó szubvención kívül az egész
megyei tanácsban választások útján, 1928. nov. 1-jén a összeget minden rezsi vagy fizetés, tiszteletdíj nélkül
megyei tanács 17. jegyzõkönyvi pont alatt elhatároztuk használta föl, hûségesen követve õseink példáját, hogy
nagy harc árán a sérelmes szabályrendelet hatályon fajunkért önzetlenül kell dolgozni és áldozni.
kívül való helyezését, és az eredeti okirat újbóli hatály- A jelenlegi állapot még annyiban nincs teljesen
ba helyezését. Ez a határozat azonban a gyakori kor- rendben, hogy a VKM és a Honvédelmi Minisztérium
mányváltozás miatt végrehajtva nem lett, s így midõn még mindig nem fizették meg, többszöri tárgyalásaink
1930. nov. 18-án az újonnan választott megyei tanács dacára sem a bérösszeget, s így szerzõdésünk jelenleg
hivatalba lépett, újból szõnyegre került ez az ügy, s csak az igazságügyminisztériummal van a kézdivásárhe-
többszöri akadály után a megyei tanács 1931. márc. lyi járásbíróság épületére s a belügyminisztériummal a
2-án alulírott elnöklete alatt elhatározta, hogy a Tanalap helybeli csendõrség által használt épületre vonatkozólag.
vagyonának nem lehet más rendeltetést adni, mint ami A nagy adóteher azonban igen nagy mértékben nehezíti a
az eredeti alapító okiratban foglaltatik. Ezen határoza- felszabadulás után a tanulók segélyezését, s a befolyt
tunk ellen azonban nemcsak fellebbezést adott be a jövedelembõl a Székely Nemzeti Múzeum igazgató-
prefektus, hanem végzetes csapást akarván mérni e választmánya mindössze havi 60 pengõt fizet a Tanalap
székely vagyonra, nemcsak azt eszközölték ki, hogy a pénztárosának, BOGÁTS Dénes úrnak.
megyei tanácsot feloszlatták, s engem, akit a magyar- Még csak annyi megjegyezni valóm volna,
ság akkor a mai alispáni állásnak megfelelõ állandó hogy a megyei levéltárban volt iratok minden való-
választmány elnökévé választott meg, állásomból el- színûség szerint még a megszállás ideje alatt beküldet-
27
tek a Casa ªcoalelorhoz Bukarestbe, mert ilyen értelmû dr. LÕRINCZ Albert véleményét, egyrészt utasítja õt,
választ adtak volt, amikor az iratokat kértük. hogy szóban megtett javaslatát és véleményét terjessze
A Székely Nemzeti Múzeumban erre vonat- elõ írásban, másrészt úgy dönt, hogy a Múzeum a
kozólag semmiféle irat nincsen a megyei levéltárból. tanalapi épületek jelenlegi helyzetét nem tarthatja fenn.
Hazafias tisztelettel: a Székely N. Múzeum Jogviszonyt kell teremteni az épületek jelenlegi bérlakói-
ügyv. alelnöke val, s az épületeket át kell adni eredeti rendeltetésüknek.
A Székely MIKÓ-Kollégium leánygimnáziumával a bér-
11. leti szerzõdést meg kell kötni. Az ügyv.-tanács felszólítja
SzNM ügyv.-tanácsának 1945. dec. 28-i LÕRINCZ Albert ügyészt, tanulmányozza át a leánygim-
gyûlése (jegyzõkönyv-részlet) náziumtól leküldött szerzõdéstervezetet, s tegyen ebben
(...) az ügyben is írásbeli javaslatot.
4. Dr. LÕRINCZ Albert ügyész felolvassa
írásbeli jeletését a tanalapi épületek helyzetérõl: 12.
Jelentem, hogy a Háromszékvármegyei Tan- Jogi vélemény a Székely Nemzeti Múzeum
alap ingatlan vagyonállagát a kapott megbízás folytán gondozásában álló Székely Tanalapi
úgy Kézdivásárhelyen, mint Sepsiszentgyörgyön a ingatlanok helyzetérõl
helyszínen megtekintettem, azokat a Múzeum Sepsiszentgyörgy, 1946. febr. 2.56
rendelkezésére álló épületrajzokkal azonosítottam,
melynek eredményeként egy szemléltetõ kimutatását 9 Megállapítások:
db. általam megbetûzött rajzzal és egy betûzetlennel 1. Az 1937. évi április hó 16-án kelt és 89.
jelen soraimhoz csatolva a tanalapi javakat kezelõ számú Monitorul Oficialban közzétett Minisztertanácsi
SzNM-nak tisztelettel viszanyújtok. Az általam határozat 1. pontja értelmében a Háromszékvármegyei
készített kimutatás az összes kézdivásárhelyi tanalapi Székely Tanalap jogi személyisége, valamint önálló
ingatlanok pontos megjelölését, valamint azok jelenle- vagyoni kezelési joga az 1904. évi júl. hó 6-án kelt
gi bírlalói neveit foglalják magukba, utalva a mûszaki Alapító okirat intézkedései szerint elismertetett.
rajzokra is, melyek a beépített ingatlanokat részletesen 2. Ugyanezen Minisztertanácsi határozat 3.
ismertetik. Ami a tanalapi telkek és épületek állapotát, pontja szerint a Székely Tanalap javai az akkori állapo-
a bennük foglalt leszerelhetõ javakat stb. illeti, közlöm, tukban a Székely Nemzeti Múzeum kezelésébe utaltat-
hogy ezen épülettesteket elfoglaló katonaságtól tak azzal, hogy a Múzeum ezeket vagyongondnoki
megkértem a vonatkozó leltárt, melyet még nem minõségben kezeli.
kapván meg, azt egy késõbbi idõpontban tudom csak az 3. A 4. pont értelmében a Múzeum kezelésébe
ügyv.-tanácsnak benyújtani. Jelentem egyben, hogy juttatott ingatlan vagyon jövedelme az alapokmány
Sepsiszentgyörgyön, hol a Maresal SZTÁLIN utca 9. rendelkezéseinek megfelelõ célokra fordítandó.
sz. alatti épületet a vármegyei csendõparancsnokság, a 4. A fenti intézkedések keresztülvitele céljából
11. és 13. szám alattiakat pedig a Centrul de Exploatare a kormány a Székely Nemzeti Múzeum alapszabályait
Treiscaune tartja a Biroul Domenii Militare55 közlése aszerint módosítja, hogy a Múzeumnak jogot ad a Tan-
szerint elfoglalva, sikerült többízbeni adófellebbezési alap vagyonát kezelni és annak jövedelmét az alapok-
tárgyalás után az adózás alól mentesítenem, mindaddig, mány szerinti célra fordítani.
míg ezek az épületek bérbeadási szerzõdések tárgyává 5. A 6. pont szerint a Tanalaphoz tartozó mind-
válnak. Kézdivásárhelyen a tanalapi épületre azon épületek, melyeket a minisztertanácsi határozat ide-
adókivetés nem történt ezideig az évben. A kézdi- jében, vagyis 1937. évi ápr. hó 16-án állami iskolák vagy
vásárhelyi járásbírósággal kötendõ szerzõdésre, más állami intézmények foglaltak el, az eddigi törvényte-
valamint a kimutatásokban is szereplõ magánszemé- len és csupán önkényes foglaláson alapuló állapot
lyekkel való bánásmódra szíves utasítást várok, és megszüntetése céljából az állam által bérbe vendõk („vor fi
vagyok kíváló tisztelettel: Dr. LÕRINCZ Albert sk. luate chirie de Stat”). A bérleti feltételek szabadon és kölc-
ügyész. Sepsiszentgyörgy, 1945. nov. 26-án. sönös megegyezéssel állapítandók meg, azzal azonban,
Írásbeli jelentések felolvasása után dr. hogy a bérleti idõ 10 évet meg nem haladhat.
LÕRINCZ Albert ügyész szóbelileg is közli, hogy A minisztertanácsi határozat tehát nem bér-
jogviszony a Tanalap és a jelenlegi bérlakók között nem beadási kötelezettséget állapít meg a Múzeum terhére,
áll fenn. Véleménye szerint azonban a jelenlegi viszo- hanem éppen ellenkezõleg az államot kötelezi, hogy
nyok között nincs más tennivalója a Múzeumnak, illetõ- kössön a Múzeummal az épületekre vonatkozólag bér-
leg az ügyv.-tanácsnak, mint megengedni a jelenlegi leti szerzõdést, elismervén ezáltal, hogy az addigi
állapotot. Az ügyv.-tanács, hosszasan megvitatva törvénytelen foglalási helyzetet törvényes és kölcsönös
28
megegyezés alapján álló jogviszony megteremtésével illetve az épületek elhagyásával a Székely Nemzeti
kell megszüntetni. Múzeumnak mint vagyongondnoknak megnyílt a joga,
6. A fenti intézkedések alapján, tudomásunk de ugyanakkor kötelezettsége is, hogy az épületeket
szerint a Székely Nemzeti Múzeum a Tanalap épületeit szabadon az általa, illetve vezetõsége által kívánt sze-
birtokba vette, és mint vagyonkezelõ azokat az épü- mélynek vagy testületnek adja bérbe olyan határidõre
leteket, amelyeket abban az idõben a Román Állam isko- és olyan feltételek mellett, amelyek egyrészt megfelel-
la vagy más intézményeinek a céljára használt, 5 évi nek az érvényben lévõ jogszabályoknak, másrészt a jó
határidõre szerzõdésileg bérbe adta. Az 5 évi határidõ gazda gondosságának és kezelési kötelezettségének
tudomásunk szerint 1942. évi ápr. hó 16-án járt le. pontos és jóhiszemû betartásával állapíttatnak meg.
A bérbevételi jognak legfeljebb 10 évi 6. Az új bérleti szerzõdések természetesen
határidõre való kikötése azt kívánta biztosítani, hogy a csak a jelenleg érvényben levõ (365. sz. 1945. május
kérdéses épületek idõvel mégiscsak a Tanalap szabad 4-i) lakbérleti törvény intézkedéseinek figyelembe
kezelésébe kerüljenek, ki akarván kerülni még a látsza- vétele mellett történhet meg. Értendõ elsõsorban ez
tát is annak, hogy az Állam ezeket az épületeket ennél alatt az, hogy a lakbér csak a törvényben megállapított
hosszabb idõre örökbérlõként kívánná használni. legmagasabb határt érheti el. Nincs kizárva emellett az,
Következtetések: hogy a Múzeum az épületeket jelenleg használó vagy
1. Fentiek szerint kétségtelen tehát, hogy a ezután bérbevevõ intézményekkel vagy magánosokkal
Múzeum a Székely Tanalap javait nemcsak jogosult, oly értelmû megállapodást köt, hogy azok a bérössze-
hanem köteles is kezelni. gen felül éppen a bérlet tárgyának használhatósága
2. A Román Állam ezeket az épületeket intéz- céljából a bérbevett épületeket saját költségükön és a
ményei céljára csak bérelte, tehát a Tanalappal szemben bérleti összegbe be nem számíthatóan kijavítják és
csak az egyszerû bérlõ jogával és kötelezettségével lakhatóvá teszik.
jelentkezhetik, sem többel, sem kevesebbel.
3. Az eredeti szerzõdésekrõl készült másola- 13.
tok szerint a Román Állam bérbevételi kötelezettségé- Extras
nek akként tett eleget, hogy a kérdéses épületeket 1937. Consiliul de Miniºtri
ápr. 16-ával kezdõdõ 5 évi idõtartamra (1942. ápr. Hotãrârea No. 857.
15-ig) vette bérbe. Így tehát maga a Román Állam is a
részére annak idején 10 évi idõtartalomra biztosított Consiliul de Miniºtri în ºedinþa sa din 6
bérleti idõt csak 5 évre kívánta érvényesíteni. August 1949.
4. A Román Állammal kötött bérleti szerzõdé- Vãzând raportul tov. Ministru al Justiþiei cu
sek 1942. ápr. 15-én lejártak. Nemzetközi jogszabályok Nr. 234 din 4. III.,
szerint az ugyanazon területen az államhatalmat átadó Având în vedere dispoziþiunile art. 9 alin. 2 ºi
és átvevõ államok egyike a másiknak jogutóda, így 6 din legea pentru controlul persoanelor juridice, fãrã
tehát a Román Állam és intézményei részére biztosított scop lucrativ.
bérleti jogot a Bécsi döntés utáni idõkre vonatkozólag Hotãreºte:
egészen a szerzõdés lejártáig mint jogutód a Magyar Art. I. Se dizolvã pe data prezentei deciziuni
Állam gyakorolta, illetve gyakorolhatta volna. Téves urmãtoarele asociaþiuni, persoane juridice:
tehát az a felfogás, mely szerint a Bécsi döntéssel a (...) Fundaþiunea „Fondul Învãþãmântului” din
Román Állam bérleti joga felfüggesztetett, és azt most Sft. Gheorghe, judeþul Trei-Scaune.
az uralom újbóli átvétele után az öt év teljes kihasz- Întreg patrimoniul acestor asociaþiuni dizol-
nálásig gyakorolhatja. Nem ismerjük a tények hiányá- vate se atribuie Sfaturilor Populare sau organelor ce le
ban, hogy 1942. ápr. 15-e után ki és milyen címen înlocuesc, din localitãþile unde sunt situate bunurile.
használta vagy bérelte a Tanalap épületeit, akármilyen Art. II. Tov. Miniºtri ai Justiþiei ºi Afacerilor
formában történt is ez azonban, ha a bérleti szerzõdés Interne sunt împuterniciþi cu aducerea la îndeplinire a
megkötése megegyezés hiányában vagy a Múzeum, prezentei hotãrâri.
illetve a Magyar Állam hanyagsága folytán nem jött
volna létre, ez a helyzet semmilyen jogszerzésre alapul (urmezã semnãturile miniºtrilor)57
nem szolgálhat, mivel csak egyszerû foglaláson, de
semmi esetre szerzõdésileg meghatározott jogviszo-
nyon alapult.
5. Mindezek után kétségtelen tehát, hogy az
eredeti bérleti szerzõdések határidejének leteltével,
29
Jegyzet pénztárosként az evakuálást nála vészelik át a Tanalap pénzügyi iratai
Keszthelyen, hazahozza õket, miközben otthon maradt saját levéltári
gyûjteménye elpusztul. Az 1937–38. évi zárszámadást is õ állítja össze:
1. Vö. DEMETER Lajos vonatkozó dolgozatai és forrásközlése, in:
bevétel 369 854 lej, kiadás 20 604 lej, készpénzmaradvány 349 250 lej (a
Határvidék 1762–1918/1 (Acta Siculica 2003/2, T3 Kiadó, Sepsiszent-
vallás- és mûvészetügyi minisztérium 15809, illetve 15810/1938 sz. alatt
györgy). Korábban: VENCZEL József, A volt határõrezredek vagyoná-
hagyja jóvá). 1938. júl. 27-ig bevételük újabb 92 554 lej.
nak sorsa, Erdélyi Tudományos Füzetek 184, Kolozsvár, 1944; PÁL
Gábor, A Csíki Magánjavakról, 1–3, Székelyföld, 1998/7–9, Csíkszereda; 10. A segélyek felõl aug. 20-án döntenek. 200 000 lejt osztanak ki,
stb. A Csíki Magánjavak jelentõségét jól érzékelteti, hogy ügye kisebbsé- 100 000 lejt rendkívüli kiadásokra tartanak vissza (vannak kisebb kiadá-
gi sérelemként ugyancsak (mégpedig többször is) a Népszövetség elé saik is: 1939. évi márc. 15-én FODOR Józsefné múzeumi szolgának, mint
került a két világháború között. a Tanalap ügyében eljárt küldöncnek kijáró díjat, fia kollégiumi tartozását
kiegyenlíteni 2200 lejt ítélnek meg; új írógépet vesznek tanalapi költ-
2. Vö. Maria BERÉNYI, Istoria Fundaþiei GOJDU (1870–1952) –
ségvetésbõl, mivel annak adminisztrációs ügykezelése is azzal történik; a
BERÉNYI Mária, A GOZSDU Alapítván y története (187 0–19 52),
pénztáros díjazása mintegy 1800 lej, majd 60 pengõ; MOLNÁR Dénes
Budapest, 1995. A GOZSDU Alapítványra vonatkozó hivatkozás nélküli
kézdivásárhelyi ügyvéd a kézdivásárhelyi ingatlanok után 1939-ben 5000
adatokat a továbbiakban innen vettük át.
lej kezelési díjat kap).
3. Az ingatlanok egy része is más rendeltetést nyert. 1907-ben a 6736/907
11. 1938-ban öt tanintézet 10-20 000 lej segélyt kapott (össz. 70 000 lej).
alispáni számú, 255/907 jegyzõkönyvi pont alatti ajándékozási szerzõdés-
Segélyben részesült továbbá 7 fiú tanuló, 9 felsõoktatásban tanuló fiú
sel Háromszék vármegye törvényhatóságának 7013. számmal iktatott,
diák, ill. 3 tanárnak a külföldi tanulmányútja (1-6000 lej, össz. 83 000 lej);
302. jkv.sz. határozat alapján, melyet a belügyminiszter 6086/907.II.
6 lánytanuló, 7 lányhallgató, ill. 1 tanárnõnek a külföldi tanulmányútja
fõszám alatt jóváhagyott, a 118. sz. tjkv. 226, 227, 228. hrsz. ingatlanokat
(2-5000 lej, össz. 47 000 lej). 1939-ben 6 közép- és szakiskola (minden
a rajta levõ épületekkel az államkincstárnak ajándékozták (eddig csak
kérvényezõ), valamint 82-bõl 52 közép- és fõiskolai tanuló kérvényezõ
haszonélvezetül voltak átengedve), „a polgári fiúiskola felvirágzása
nyer segélyt (ezúttal csak fiúk pályázhatnak; részletezését l. alább).
érdekében”.
HEREPEI egy-egy 3000 lejes történelmi, ill. néprajzi pályadíj kitûzését is
4. Állami központi iskola(építés)i bizottság. Az ingatlanok sorsa nem javasolja. Ugyanekkor döntik el, hogy a fiatal végzettek tudományos
mindig követhetõ könnyen nyomon. Pl. a kézdivásárhelyi 373. sz. tjkv. A+ továbbképzésének elõmozdítása érdekében évenként két arra érdemes ifjú
kivonatnál jegyzetben jelenik meg: a volt ezredesi udvar és valamennyi 3-3 ezer lej segélyt kapjon (1939-ben TÕKÉS István ref. teológusnak és
kert gyakorlótérré alakíttattak. A telkeket és ingatlanokat No. 2742/16 SÓLYOM Ferenc geológusnak ítélik oda).
Aug. 1932 bejegyzéssel a Com. ªcolar Judeþean Sft. Gheorghe (sep-
12. 1945. ápr. 21-én számol be elõször a megyefõnökségnek a tanalapi
siszentgyörgyi megyei iskolai bizottság) No. 314/932 kérésére és a No.
ingatlanok állapotáról, júl. 9-én tárgyal ügyükben ismét, a fõispánnal,
772/16 Martie 1931 királyi rendelet alapján bekebelezik a Casa ªcoalelor
majd 10-én a helybeli plébánossal.
javára, kivétel a puskaporos torony félterületben a Harmatláb dûlõben és
a puskaporos õrház és raktár ugyanott. A Casa ªcoalelortól 1937. máj. 22- 13. L. BOÉR Hunor (közlõ), A Székely Nemzeti Múzeum vezetõségi
én írják vissza a SzNM igazgatta Háromszékmegyei Tanalap javára, a jegyzõkönyvei, 1945–1955, jelen kötet. A fontosabb jegyzõkönyvi rész-
Ministerul Justiþiei Direcþiunea Judiciarã (igazságügyminisztérium letek a datálás alapján kereshetõek vissza.
igazsászolgáltatási igazgatósága) No. 43769/17 Maiu 1937 rendelete 14. Mivel az ügyvezetõ-tanács másként dönt, LÕRINCZ dec. 31-én le is
(ordin) alapján, figyelembe véve ugyanazon minisztérium No. 48259/14 mond mint jogtanácsos.
Maiu 1937 végzését (deciziune). 1938-ból és 1940-bõl ugyancsak maradt
fenn vonatkozó csere- és ajándékozási okmány: a múzeum tudta nélkül a 15. Kézdivásárhelyi építési vállalkozó 1944. évi kézdivásárhelyi javítások
görögkeleti egyházra írnak ekkor sepsiszentgyörgyi telekrészet – az egy- kifizetését kéri (15 035 P.).
ház ezt elcserélve alakítja ki azt a telektömböt, amelyen ma az ortodox 16. DIÉNES Jenõ megküldi a kézdivásárhelyi ingatlanok telekkönyvi
katedrális áll. másolatát. Adótartozásuk 9961,67 pengõ, ezért bizonyos ingatlanok meg
5. Külügyminisztérium, Nemzetiségi és Kisebbségi Osztály. vannak terhelve. Ismeretlen tettesek rongálják az ajtókat, ablakokat.
Tisztázza továbbá bizonyos ingatlanok sorsát (a katonaság, a 21. Tüzér-
6. Megállapodás Magyarország és Románia között a GOZSDU- ezred tudni akarja, nekik kell-e fizetni a bért, kell-e egyáltalán). Febr.
alapítványt érdeklõ ügyek végleges rendezésérõl. Bukarest, 1937. okt. 27. 18-i kimutatása: az oroszfalui tagok (az ún. „kézdivásárhelyi gyakor-
Aláírják HORTHY Miklós kormányzó nevében EGRY Aurél udvari lótér”) már 1921-ben a román állam tulajdonába került, 1941-ben a ma-
tanácsos, felsõházi tag, a román király nevében Ion LÃPEDATU volt gyar államhoz, 1945-ben vissza a román államhoz. DIÉNES sajnos 1946.
miniszter. Illetve: 1940. évi XXI. törvénycikk. (Maria BERÉNYI, i.m., május elején már súlyos beteg, halála komoly veszteség a tanalapi ügyin-
54–56.) tézésben is.
7. HEREPEI János múzeumigazgató 1938-as igazgatói jelentése nem 17. 1946. januárban CSEREY Aladár kézdivásárhelyi kádármester jelenik
maradt fenn, a korábbi adatokat a múzeum vezetõségi jegyzõkönyveiben meg a Múzeumban. 1945. május 1-jétõl a kézdivásárhelyi polgármester
(Emlékkönyv a SzNM 125 éves jubileumára, 2, Acta Siculica 2000/ 2, T3 engedélye alapján a Tanalap egyik kézdivásárhelyi épületében lakik, lak-
Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2002, 215–239). HEREPEI 1939–1943-as hatóvá tétele céljából nagyobb összeget fektetett be, s most a katonaság ki
Jelentéseit, ill. 1944-es munkatervét l. jelen kötet (A Székely Nemzeti akarja tenni. Kéri, hogy kössenek vele bérleti szerzõdést. Decemberben a
Mú zeu m ig azg ató i jelentései, 1 939– 1944 ). A Tanalapra vonatkozó kézdivásárhelyi gondnok 25 lakónak adja bérbe az épületek egy részét,
fejezeteket rövidített változatban átemeltük jelen dolgozat mellékletébe, ezekbõl 1947. júniusra 6 elköltözik, helyükbe egy új jön. A nagy lak-
és csak itt kerülnek közlésre. tanyában elhelyezett lakók viszont semmi bért nem fizetnek. A lak-
8. 1938. februárban nehéz tárgyalások nyújtanak reményt az adó mérsék- bértörvény értelmében az összegeket ráadásul kétszeresre kell ekkor
lésére. KERESZTESt fõleg WILLER József képviselõ segíti Bukarestben. felemelniük.
Az adó elengedését nem kérik, mert nemrég a bukovinai ortodox egyház 18. 1947. márciusban bentlakók a lakatlan helyiségek ajtóit, ablakait és
hasonló kérelmét is elutasították. Viszont meg lehet sürgetni a bér fizetését padlóit lopják, feljelentést kell tenniük ellenük. Szeptemberben ügyvédet
a közoktatási minisztériumban. (KERESZTES márc. 1-jei levele TÖRÖK (MÁGORI Jenõ) kell felkérniük a múzeumot képviselni ez ügyben. 1948.
Andorhoz.) Nyáron Kézdivásárhelyen a pénzügyigazgatóság a járás- márciusban az összes lakót kilakoltatják, és áprilisban a rongálókat a kéz-
bíróság negyedévi lakbérét (10 000 lej) lefoglalja, míg az adómentesítés divásárhelyi járásbíróság 3-3 havi elzárásra és 2000 lej (behajthatatlan)
végett benyújtott fellebbezés ügye el nem dõl. A sepsiszentgyörgyi városi kártérítésre ítéli.
tanács ezzel szemben a városi illetékek megfizetése alól mentesíti õket. A
bérek utáni adóra KERESZTES 1940. márciusban még reméli, hogy 19. 1946. februárban a sepsiszentgyörgyi róm. kat. Zárda-iskola kér
elérhet 10% csökkentést. épületet, szeptemberben ugyaninnen a plébánia a csendõrség használta
épületet kéri a róm. kat. gimnázium internátusának. Decemberben a
9. BOGÁTS a múzeum autodidakta, tudós levéltárosa. Lelkiismeretes
30
kolozsvári vakok és siketnémák intézete érdeklõdik kézdivásárhelyi szetügyi minisztériumba, ezúttal viszont a közoktatási tárca reagál rá, l. tovább.
épületek iránt (a Székelyföldön állítanának fel gyógypedagógiai 31. I. Fiúiskolai tanulók: KOZMA László, VI/a. oszt. 500 lej, UNGVÁRI
intézetet). 1949. márciusban a kézdivásárhelyi földmûves iskola és Dezsõ, VII/a. oszt. 500 lej, GÁBOR Áron, VIII/a. oszt. 500 lej, KOVÁCS
mintagazdaság beköltözése merül fel ugyanott. Persze akad nem egyházi Ádám, VIII/a. oszt. 500 lej, ÖRDÖG Zoltán, VIII/a. oszt. 500 lej, BÁCS
megkeresés is: 1948. áprilisban a „Sportind Szövetkezet” a kézdivásárhe- Ernõ, VIII/b. oszt. 500 lej, SÁRKÁNY János, VIII/b. oszt. 1000 lej,
lyi ADY utcai épülettömböt szeretné bérbe venni egy létesítendõ BALÁZSI Ignác, IX. oszt. 500 lej, TÖKBANDI Károly, IX. oszt. 500 lej,
sportárugyár céljaira, 1949. júniusban a kaszárnya helyére szeretne a DEME Gábor, IX. oszt. 500 lej, KOVÁCS Lajos, IX. oszt. 500 lej,
város közfürdõt építeni. VIRÁG Imre, IX. oszt. 500 lej, VÁNTSA Károly, IX. oszt. 500 lej,
20. A bérleti szerzõdést a Szabadság tér (fõtér) 11. és 13. sz. épületekre GÁSPÁR Zoltán, IX. oszt. 500 lej, AULICH Sándor, X. oszt. 1000 lej,
kötik, az Erdélyi Ref. Egyházkerülettel, a sepsiszentgyörgyi Ref. Székely DÉNES Csaba, X. oszt. 1000 lej, FINNA István, X. oszt. 1000 lej,
MIKÓ-Kollégium leánygimnáziuma számára. Probléma azonban itt is MOJSZESZ Frigyes, X. oszt. 1000 lej, VÁRHELYI Etele, X. oszt. 1000
adódik: 1946. dec. 18-tól 1948. márc. 31-ig való lakbérét úgy akarja lej, BÁCS Mihály, I/a. oszt. 1000 lej, KÉSZ Imre, XI/a. oszt. 1000 lej,
kifizetni a Székely MIKÓ-Kollégium pénztára, hogy levonja belõle a KOVÁCS Géza, XI/a. oszt. 1000 lej, KOVÁCS József, XI/a. oszt. 1000
pénzügyhöz befizetett 27%-os adó összegét. Ezért a lakbért a Múzeum lej, ÖRDÖG Gyula, XI/a. oszt. 1000 lej, FÖLDES László, XI/b. oszt.
nem veszi át, azzal az indoklással, hogy bizonyos részingatlanok után 1000 lej, KOVÁCS András, XI/b. oszt. 1000 lej, ZSIZSIK Jenõ, XI/b.
nem vonhatják le az adót, mert arról a Tanalap semmiféle lakbért sem kap. oszt. 1000 lej, CSERE Ákos, XI/b. oszt. 500 lej, VARGA Zsigmond,
21. A kézdivásárhelyi csendõrség 1946. októberben közli, hogy be- XI/b. oszt. 500 lej. Összesen: 21 500 lej. II. Leányiskola: SULYOK PÁL
költözött a Tanalap ADY Endre utca 5. szám alatti épületébe, elfoglalván Magda V/a. oszt. 1000 lej, PAPP Edit V/a. oszt. 500 lej, KÖNTÉS Irén
négy helyiséget, meg is egyeznek 30 000 lej havi lakbérben, de a helyi- V/b. oszt. 500 lej, IMREH Magda VI/a. oszt. 500 lej, KÓSA NAGY Anna
ségek lakhatóvá tétele ellenében ezt kérik egy évig (1947. okt. 15.) VI/b. oszt. 500 lej, ETÉDI Irén VII/a. oszt. 500 lej, RÁPÓ Teréz VII/a.
elengedni. A sepsiszentgyörgyi csendõrlégió századosa már 1946. május oszt. 500 lej, GAZDA Margit VII/b. oszt. 500 lej, DÉNES Ilona IX. oszt.
7. elõtt felkeresi õket bérleti szerzõdés tárgyában, de júliusban még for- 500 lej, GYERKÓ Olga IX. oszt. 500 lej, MEDGYESI Róza IX. oszt. 500
mai kifogásokkal halogatják a szerzõdés megkötését, azt 1947. március- lej, SÁNTA Olga IX. oszt. 500 lej. Összesen: 6500 lej. III. Egyetemi hall-
ban írhatja csak alá - a Múzeum. Felterjesztik a marosvásárhelyi csendõr- gatók: DOMOKOS Géza tanárjelölt részére 1000 lej, MOLNÁR Sándor
felügyelõséghez. Novemberben kiderül, hogy a csendõrség a szerzõdés 1000 lej. Összesen: 2000 lej.
dátumait meghamisította (a Szabadság tér 13. sz. alatti épület mel- 32. A Tanalap költségvetése az utolsó években: 1947. márc. 24-én a Tanalap
léképületeit viszont a katonai térparancsnokság engedély nélkül használ- 1946/47. évi zárszámadása: bevétel 1 584 630 lej, kiadás 1 296 000 lej,
ja). Végül 1948. februárban állapodnak meg a csendõrséggel havi 4000 lej pénztári maradvány 288 630 lej. 1948. jún. 18-án az 1947/48. évi zárószá-
bérben, és az 1947. aug. 15-tõl 1947. dec. 31-ig esedékes lakbért (18 000 madás: 1947. márc. 1-jétõl 1947. aug. 12-ig (pénzbeváltás) bevétel 288 630
lej) ekkor meg is kapják. 1948. júl. 1. után viszont a sepsiszentgyörgyi lej, kiadás 288 630 lej. 1947. aug. 15-tõl 1948. márc. 31-ig bevétel 49 473
csendõrség nem fizet többé a Tanalapnak. lej, kiadás 27 213 lej, pénztári maradvány 22 260 lej. Késõbbiekbõl csak
22. 1947. júniusi helyzet: a Járásbíróság által használt épületért Kézdi- a kézdivásárhelyi gondnok zárszámadása ismert.
vásárhely lakbért fizet (300 000 lejt, és a városi költségvetésbe fel van 33. Kézdivásárhely 1950-tõl, a területi közigazgatási reformtól más köz-
véve további 1 millió lej erre a célra). A csendõrség által elfoglalt helyi- igazgatási egységhez (a Háromszék megye keleti felébõl alakított rajon-
ség bérösszegeképpen is a város költségvetésébe vesznek fel bizonyos hoz) tartozik. 1951. jan. 17-i jegyzõkönyvvel a Sepsiszentgyörgy rajoni
összeget. SZABÉDI javasolja is, hogy a kézdivásárhelyi tanalapi tanügyi osztályon SZÉKELY Zoltán múzeumigazgató Tanalap-kezelõi
épületeket – ha bérbevételükre hajlandónak mutatkozik – Kézdivásárhely minõségben, MAGYARÓSI Márton fõtanfelügyelõ, SCHULLER Sándor
városnak kellene hosszabb idõre bérbe adni. szövetkezeti iskolai igazgató, valamint MÁRKOS Béla, a „ªcoala
23. A Tanfelügyelõség mint szerv, bár fõtanfelügyelõje múzeumi veze- Tehnicã de ªtiinte Comunale” igazgatója azt javasolja, hogy a Szabadság
tõségi tag, jellemzõ módon még 1949. februárban sem válaszol a tisztá- tér 9. és 11. sz. legyen a szövetkezeti iskoláé, a 13. sz. MÁRKOS
zást kérõ Múzeumnak. intézményéé. Az oktatási minisztérium 121.485/1950 leiratára és az 1948.
aug. 3-i 176. sz. rendelet IV. cikkelyére, illetve az 1944. év eleji, érvény-
24. A Néptanács tanügyi osztályához fizették, állítják, késõbb viszont ben maradt XI. törvény IX. része 8. cikkelyére hivatkoznak. Febr. 6-án a
kiderül, hogy egészen más bankszámlára. Szabadság tér 9. sz. alatt lévõ épületébõl a rendõrség kiköltözik, az
25. 1948. májusban a város felszólítja õket, hogy az ún. kaszárnya bom- épületet leltárral átveszik, és átadják a szövetkezeti iskolának. A rendõr-
basérült és életveszélyes részét bontassák le, téglakerítését javíttassák ki, ség még ezután is majdnem lebont valamit, kénytelenek tiltakozni. A
vakoltassanak. jegyzõkönyv célozta rendezéssel az ingatlanok visszanyerik-megõrzik
tanügyi rendeltetésüket az államosítással is, ám végleges átadásuk csak a
26. A hivatalos közlöny (Mon. Oficial) 1947. szept. 8–12-i 206. számban
rajon 1951. szeptemberi átiratát követõen fog megtörténni, tehát a kérdés
jelenik meg. Eszerint az alapok kezelõi felelõsek a kezelésben lévõ
lényegében mindaddig nyitott marad.
javakért.
34. A rajoni néptanács jogügyi osztálya küldi meg 16497/1951 sz. áti-
27. Visszatérõ mozzanat: 1948. május 16-án ismét lejár a tûzbiztosítási
ratával, kivonatát.
kötvény, ekkor a Tanalap sepsiszentgyörgyi és kézdivásárhelyi ingatlanait
együtt 2 000 000 lej értékben kívánnák újra biztosítani. 35. Szám: 3099/1941. alisp. Hivatalos használatra illetékmenetes. Hogy a
fenti kivonatos másolat a Háromszék vármegye levéltárában õrzött erede-
28. A nemzetnevelésügyi minisztériumhoz tartozó Iskolák és a Nép
ti jegyzõkönyvvel kivonatosan szóról szóra megegyezik, igazolom. Sep-
Kultúrája Háza, annak Alapok és Alapítványi és Egyesületi Felügyelet
siszentgyörgy, 1941. március hó 31-én. P.H. DEÁK Ferenc s.k. megbízott
Igazgatósága (Ministerul Educaþiei Naþionale Casa ªcoalelor ºi a Culturii
h.vm. levéltárnok.
Poporului, Direcþia Fondurilor ºi Controlului Fundaþiilor ºi Asociaþiilor)
A másolat hiteléül: Sepsiszentgyögy, 1946. évi február hó 12-én. SZABÉ-
1865, 5880 és 13.752/1948 sz. leiratai az 1937-es lakbérszerzõdés máso-
DI László s.k. ügyv. igazgató-õr (SzNM).
latát illetõen. Ekkor már csak a kézdivásárhelyi 7–9. pozíciókat vizsgálják
(amelyeket 1937-ben a Tanalap tulajdonába írtak), bekérve a vagyonlistát 36. Hátoldalán: CSUTAK Vilmos (SzNM-igazgató) példánya.
és a SzNM Alapszabályait (a Tanalapra vonatkozó kitétekért), ill. az 37. A két „Pro memoria” CSUTAK Vilmos hagyatékából került elõ.
1937-es szerzõdés másolatát. 1948. ápr. 26-án küldik fel Bukarestbe. HEREPEI János bejegyzése rajtuk: 1944. VIII. 16.
29. Az ügy intézése során átszervezésen megy át: Ministerul Instrucþiunii 38. Vö.: Elkonfiskálták a megyei tanalap vagyonát. Székely Nép, 1931.
ºi Cultelor, majd Ministerul Educaþiei Naþionale. A mûvészetügyi tárca ápr. 5., 28. sz. Idéz a Hivatalos lap (Monitorul oficial) márc. 26-i számá-
levelében viszont Ministerul Învãþãmântului Public. ból: a közoktatásügyi miniszter 9465/1931. jelentése alapján, figyelembe
30. Az 1949. évi költségvetést 1949. februárban a megyei mûvelõdési felü- véve a minisztertanács 208/1931 sz. határozatát, valamint a közoktatás-
gyelõség (Consilieratul Cultural) útján terjesztik fel újra jóváhagyásra a mûvé- ügyi minisztérium szervezésérõl szóló törvény 199. és 215. szakaszait,
31
elhatározza, hogy a háromszékmegyei tanalap összes ingó és ingatlan ss. Indescifrabil, Administrator Financiar. (Ügyvédi, megyei pénzügyi,
vagyonával átmegy a megyei iskolai bizottság kezelésébe, a központi kezelõi láttamozások.) Pentru conformitate copiei:
iskolai bizottság ellenõrzése, vezetése és irányítása mellett, az 1930. júl. Sft. Gheorghe, la 16. Februarie 1938. P. Preºedinte. (Másolat hitelesítése.)
1-jei törvény 215. szakasza értelmében. A szóbanforgó vagyon 10–15 Az utolsó (másolat)hitelesítés SZABÉDI mint igazgató-õr kezeírásával,
millió lej értékû. Továbbá: 1923-ban egy „statut judeþean”-t hoztak, mely aláírásával: Pentru copie SZABÉDI László cust. dir. 11. VII. 1947.
az alapítvány jövedelmét állami iskolák építésére rendelte, de ez a sza- 44. A segélyezettek 1938. aug. 20-i döntéssel: 5 iskola, 28 fiútanuló és 17
bályrendelet is meghagyta az alapítvány önálló szervezetét és a megyei leánytanuló kérése. A kiosztott összeg 200 000 lej.
tanács hatáskörét. Ez is érvénytelen, mert az alapítványokra vonatkozólag I. Iskolák: a sepsiszentgyörgyi ref. Székely MIKÓ-kollégium, 20 000 lej,
csak a jogi személyekre és alapítványokra vonatkozó régi és újabb tör- a kézdivásárhelyi róm. kat. gimnázium, 15 000 lej, a sepsiszentgyörgyi
vény rendelkezései lehetnek irányadóak, melyek elõírják az alapítványok ref. Iparostanonc Iskola, 15 000 lej, a sepsiszentgyörgyi ref. Székely
megszüntetésének módozatait, s egyszerû szabályrendelettel ezt eszközöl- MIKÓ-kollégium leánygimnáziuma, 10 000 lej, s végül a Háromszék
ni nem lehet. Ezért már a régi megyei tanács is utasítást adott az megyei Erzsébet Árvaleány Nevelõ Intézet, 10 000 lej, összesen az
alapítvány jogi helyzetének tisztázására, a jelenlegi pedig márc. 2-i gyûlé- iskoláknak 70 000 lej.
sén elhatározta, hogy visszaadja eredeti rendeltetésének. II. Fiú tanulók: RÁDULY Géza, a gyulafehérvári róm. kat. fg. VI. oszt.
39. Vö.: A megyei interimár bizottság elajándékozta a tanalap vagyonának tanulója, 5000 lej, TORDAI Dezsõ, a helybeli MIKÓ-kollégium V. oszt.
egy részét. 2 milliós ajándék a szentgyörgyi gör. keleti egyháznak. Széke- tanulója, 5000 lej, TÚRÓCZI Botond Zalán, a helybeli MIKÓ-kollégium
ly Nép, 1932. márc. 17., 21. sz. A csendõrparancsnokság emeletes III. oszt. tanulója, 4000 lej, NAGY Károly, a helybeli MIKÓ-koll. VIII.
épületérõl van szó és a hozzá tartozó udvarról. Az elajándékozás az 1923. oszt. tanulója, 3000 lej, BOKOR Ernõ, a helybeli MIKÓ-koll. VII. oszt.
évi, ekkor már érvényben nem lévõ statútumok 4. és 6. szakasza alapján tanulója, 4000 lej, CSUTAK Árpád, a helybeli MIKÓ-koll. V. oszt. tanu-
történt (e szakaszok sem a vagyon elidegenítésérõl szóltak). Az interimár lója, 6000 lej, CSUTAK Csaba ref. teol. hallgató, 6000 lej, PÁL Elek
bizottság határozata a király megígérte vizsgálatnak vágott elébe, és br. bukaresti szépmûvészeti akadémiai hallgató, 5000 lej, JAKÓ Ferenc
SZENTKERESZTY Béla fellebbezte meg. kolozsvári ötödéves orvostanhallgató, 5000 lej, BITAI Lajos ref. teoló-
40. KERESZTES Károly, mint a Múzeum igazgató-választmányának gus, 4000 lej, GOCZ István kolozsvári III. éves tanárjelölt, 5000 lej,
ügyvezetõ alelnöke siet értesíteni az elnök TÖRÖK Andort. A Kézdi- BARABÁS Mihály ref. teológus, 5000 lej, IKAFALVI DIÉNES Zsom-
vásárhelyre küldött kísérõlevélben kéri, írja vagy írassa össze a Tanalap bor, a bukaresti Mûegyetem III. éves hallgatója, 5000 lej, K. SZÁSZ
ottani összes ingatlanját, de ne a telekkönyvek alapján, hanem hogy Kálmán tanárjelölt, 5000 lej, BODÓ Jenõ tanárjelölt, 4000 lej, SÓLYOM
kiderüljön, hány épület van, hány helyiséggel, milyen állapotban, jelenleg Ferenc berlini tanárjelölt, 4000 lej, HARKÓ József MIKÓ-kollégiumi
kik használják? Felveti, nem volna-e szükség az igazgató-választmány egy óraadó tanár, 1000 lej, SZÕCS Huba brassói kereskedelmi iskolai tanuló,
rendkívüli ülésére? (KERESZTES Károly 1937. ápr. 24-i levele.) 3000 lej, összesen a fiútanulóknak 83 000 lej.
III. leánytanulók. SZ. MOLNÁR Réka brassói áll. keresk. iskolai tanuló,
41. A kivonatban kitöltve tintával (2639/24.XI.1936), majd áthúzva piros 5000 lej, MOLNÁR Ágnes kézdivásárhelyi áll. gimn. tanuló, 2000 lej,
ceruzával. A hivatkozást az Alapszabályokban (Statute) az összes ANTAL Regina kézdivásárhelyi áll. gimn. tanuló, 2000 lej, CSEKME
módosításra összegezve vezették be. Erzsébet ref. tanítóképzõ intézeti növendék, 2000 lej, KEREKES Piroska,
42. A nagyszebeni róm. kat. árvaház ügyének párhuzamos rendezése: a sepsiszentgyörgyi ref. leánygimnázium tanulója, 3000 lej, HADNAGY
Ministerul Muncii, Sãnãtãþii ºi Ocrotirilor Sociale Anna ref. tanítóképzõ intézeti növendék, 3000 lej, GYENGE Erzsébet
Consiliul de Miniºtri, în ºedinþa de la 23 Februarie 1937. VII. gimn. oszt. tanuló, 2000 lej, GYENGE Judith orvostanhallgató, 3000
Luând în deliberare referatul d-lui ministru al Muncii, Sãnãtãþii ºi Ocroti- lej, GOCZ Erzsébet tanárjelölt, 3000 lej, GÖDRI Anna tanárjelölt, 2000
rilor Sociale cu Nr. 130.800 din 10 Februarie 1937, referitor la chestiunea lej, NAGY Mária tanárjelölt, 5000 lej, DUDUCZ Edith egyetemi hall-
Orfelinatului Terezian din Sibiu ºi având în vedere jurnalul Consiliului de gató, 4000 lej, VOLLONCS Anna fõsikolai hallgató, 4000 lej, BÁNYAI
Miniºtri Nr. 1.434 din 15 Iulie 1935, Decide: Edith tanítónõ, 4000 lej, OLÁH Ilona ref. tanítóképzõ intézeti növ., 3000
Se recunoaºte „Fondului Orfelinatului Terezian din Sibiu”, caracterul de lej, összesen a leánytanulóknak 47 000 lej.
fundaþiune ºi personalitatea juridicã de drept public, conform art. 12 al 1939. aug. 18-i döntés: 6 iskola, 55 középiskolai és 30 fõiskolai tanuló
legii pentru regimul general al cultelor din 1928, urmând a funcþiona con- kérése. A kiosztott összeg 200 000 lej.
form acestei legi sub administraþia Ordinariatului Romano-Catolic de rit I. Iskolák: a sepsiszentgyörgyi ref. Székely MIKÓ-kollégium fõgimnázi-
latin de Alba-Iulia ºi sub controlul Guvernului Statului, prevãzut în uma, 14 000 lej, a ref. Székely MIKÓ-koll. leánygimnáziuma, 8000 lej, a
aceastã lege. sepsiszentgyörgyi ref. Tanonciskola, 12 000 lej, a kézdivásárhelyi róm.
1. Inscripþiunea în cartea funduarã a dreptului de proprietate modificatã în kat. gimnázium, 10 000 lej, a kézdivásárhelyi róm. kat. Téli Földmíves
1921 la intervenþia guvernului, se ratificã prin o dispoziþie a Ministerului Iskola, 8000 lej, és az Erzsébet Árvaleány Nevelõ Intézet, 8000 lej.
de Justiþie, precum urmeazã: Összesen a 6 iskolának 60 000 lej.
„Fondul Orfelinatului Terezian”, administrat de Ordinariul Romano- II. Középiskolai tanulók: VERESS Dániel, a helybeli MIKÓ-kollégium I.
Catolic de rit latin din Alba Iulia. oszt. tanulója, 2000 lej, BALOGH Zoltán, a helybeli MIKÓ-koll. I. oszt.
2. Partea de edificiu ocupatã actualmente de Ministerul Muncii, Sãnãtãþii tanulója, 2000 lej, KERESZTES László, a helybeli MIKÓ-koll. I. oszt.
ºi Ocrotirilor Sociale, întru cât nu intervine un contract de închiriere, va fi tanulója, 3000 lej, KELEMEN Frigyes, a kézdivásárhelyi róm. kat. gim-
pusã la dispoziþia Administraþiei „Fondului Orfelinatului Terezian”, názium I. oszt. tanulója, 3000 lej, TUZSON András, a kézdivásárhelyi
respectiv Ordinariului Romano-Catolic de rit latin de Alba Iulia. róm. kat. gimnázium I. oszt. tanulója, 2000 lej, SZÕTS Csaba Ubul, a
3. Procesele pe rol în faþa Înaltei Curþi de Casaþie, secþia I. sub dosar Nr. kézdivásárhelyi róm. kat. gimnázium I. oszt. tanulója, 2500 lej, KOVÁCS
1518 din 1933 ºi dosar Nr. 1600 din 1936, rãmânând fãrã obiect, vor fi Mózes, a helybeli MIKÓ-koll. II. oszt. tanulója, 3000 lej, VARGHA Vil-
stinse ºi încheiate în aºa fel ca ambele pãrþi vor anunþa de acord Înaltei mos, a kézdivásárhelyi róm. kat. gimnázium III. oszt. tanulója, 2500 lej,
Curþi soluþionarea litigiilor prin aranjamentul cuprins în acest jurnal, fãrã ANTAL Árpád, a helybeli róm. kat. gimnázium II. oszt. tanulója, 2500 lej,
cheltuieli de judecatã. GAZDAG Zoltán, a kolozsvári unit. kollégium II. oszt. tanulója, 1500 lej,
4. D-l ministru al Muncii, Sãnãtãþii ºi Ocrotirilor Sociale este însãrcinat POTSA József, a helybeli MIKÓ-kollégium III. oszt. tanulója, 2000 lej,
cu aducerea la îndeplinire a dispoziþiunilor din prezentul jurnal, iar d-l FARKAS Pál, a kézdivásárhelyi róm. kat. gimn. IV. oszt. tanulója, 2000
ministru al Justiþiei cu emiterea ordonanþei prevãzute în art. 1 de mai sus. lej, FELSZEGHI József, a kézdivásárhelyi róm. kat. gimn. IV. oszt. ta-
Gh. TÃTÃRESCU, Ion INCULEÞ, Dr. I. COSTINESCU, V. P. SASSU, nulója, 3000 lej, NAGY András, a helybeli MIKÓ-koll. V. oszt. tanulója,
Mircea CANCICOV, M. DJUVARA, Valeriu POPP, I. NISTOR, V. 3000 lej, IMRE Albert, a helybeli MIKÓ-kollégium VI. oszt. tanulója,
IAMANDI, D. IUCA. 2500 lej, TORDAI Dezsõ, a helybeli MIKÓ-kollégium VI. oszt. tanulója,
Nr. 384. 3000 lej, VARGHA Jenõ, a helybeli MIKÓ-kollégium V. oszt. tanulója,
3000 lej, ALBERT Zsigmond, a kolozsvári unit. kollégium V. oszt. tan-
43. Vãzut: Indescifrabil, avocat. – Nr. 6811. 31. Jul. 1937. Administraþia
ulója, 2000 lej, PÉTER Pál, a helybeli MIKÓ-koll. III. oszt. tanulója,
Financiarã de Încasãri ºi Plãþi Trei Scaune. Vãzut de noi ºi luat nota: L.S.
2000 lej, RÁDULY Géza, a gyulafehérvári róm. kat. gimnázium tanulója,
32
3000 lej, MÜLLER József, a helybeli MIKÓ-kollégium VII. oszt. tanuló- 1 db. kapcsoló 2; 1 db. kulcs 2; földszintjén: 10 db. függõ villanylámpa
ja, 2000 lej, BOKOR György, a helybeli MIKÓ-kollégium VIII. oszt. tan- 66; 6 db. jobb minõségû villanylámpa 156; 17 db. villanyégõ 25,50; 8 db.
ulója, 2500 lej, KISS István, a kolozsvári Áll. Felsõkereskedelmi Iskola villanykapcsoló 16; 1 db. villanyóra 84; 1 db. villanybiztosító tábla 15; 30
VIII. oszt. tanulója, 2000 lej, PAÁL Attila, a marosvásárhelyi róm. kat. m villanyhuzal 39,90; 10 db. érc mosdókagyló csappal 1100; 5 db. kilincs
tanítóképzõ VII. oszt. tanulója, 1500 lej, BOCZ Ernõ, a nagyenyedi ref. 42; 17 db. kulcs 23,80; 4,3900 m2 ablaküveg 29,30; 2,5344 m2 tejüveg
Tanítóképzõ VIII. oszt. tanulója, 2000 lej, CSUTAK Árpád, a helybeli 33,80; emeletjén: 5 db. függõ villanylámpa 33; 13 db. villanyégõ 19,50;
MIKÓ-kollégium VI. oszt. tanulója, 5000 lej és VERESS Gyula, a hely- 11 db. villanykapcsoló 22; 1 db. villany biztosítótábla 15; 1 db. villanyóra
beli MIKÓ-kollégium I. oszt. tanulója, 2000 lej. Összesen a középiskolai 84; 15 m villanyhuzal 20; 1 db. vaskályha 84; 6 db. kilincs 50,40; 14 db.
tanulóknak 80 500 lej. kulcs 19,60; 8,8704 m2 ablaküveg 59,20; padlásán: 1 db. kulcs 2; 2,576 m2
III. Fõiskolai hallgatók: SALAMON Sándor érettségizett tanuló, 2000 lej, ablaküveg 17,20; 6 db. ablakkeret 36; egész épületen: helyrehozási,
DOBOLYI László, a kolozsvári ref. teológia I. éves hallgatója, 3000 lej, javítási, szerelési munkálatok 950. Összesen: 3070,70. d. Helyrajzi szám-
CSIA Pál, a kolozsvári ref. teológia I. éves hallgatója, 2000 lej, ROM- mal meg nem jelölt kõház: 24 db. függõ villanylámpa 168; 1 db. jobb
BAUER Tivadar tanárjelölt, 3000 lej, NAGY Károly érettségizett tanuló, minõségû villanylámpa 27; 35 db. villanyégõ 52,20; 13 db. villanykap-
1000 lej, BITAI Lajos, a kolozsvári ref. teol. II. éves hallgatója, 2000 lej, csoló 26; 2 db. villany biztosítótábla 30; 1 db. villanyóra 84; 50 m vil-
BÖLÖNI András, a kolozsvári ref. teol. IV. éves hallgatója, 2500 lej, lanyhuzal 66,50; 3 db. vaskemence 350; 1 db. mosogatószekrény fémbõl
DÉNES Dezsõ, a kolozsvári ref. teol. II. éves hallgatója, 2500 lej, FE- 167; 1 db. melegvíztartó nagy tartály 200; 1 db. teljes fürdõfelszerelés
RENCZ János, a kolozsvári ref. teol. II. éves hallgatója, 3000 lej, 500; 1 db. teljes klozettfelszerelés 120; 1 db. rézüst 130; 1 db.
ELEKES József, a kolozsvári ref. teol. II. éves hallgatója, 2000 lej, vízvezetékkagyló 70; 1 db. vízvezetékcsap 10; 2 db. biztosítózár 26; 30
BARABÁS Mihály, a kolozsvári ref. teol. III. éves hallgatója, 3000 lej, db. kulcs 39,90; 4 db. kilincs 33; 1 db. csempekályha 270; 1 db. ajtó 60;
KOCSIS István, a kolozsvári ref. teol. III. éves hallgatója, 3000 lej, CSU- 3 db. ablakkeret 30; 13,7904 m2 ablaküveg 92; helyrehozási, javítási,
TAK Csaba, a kolozsvári ref. teol. I. éves hallgatója, 5000 lej, DIÉNES szerelési munkálatok 70. Összesen: 3251,90. e. 222/5, 224/2, 224/3,
Zsombor, a bukaresti Mûegyetem hallgatója, 3000 lej, JANCSÓ Tibor, a 225/1, 225/2. helyrajzi számú udvarok: 1 db. kapuszárny 130; 2 db. szi-
temesvári Mûegyetem hallgatója, 1500 lej, BÁNYAI János, a bukaresti vattyús kút 800; 7 db. kapukulcs 18,90; helyrehozási és javítási munkála-
Mûegyetem hallgatója, 2000 lej, JAKÓ Ferenc kolozsvári orvostanhall- tok, pl. klozett, kerítés stb. 330. Összesen: 1278,90. Szenvedett károk
gató, 2000 lej, TANA István kolozsvári orvostanhallgató, 3000 lej, összesítése: 11 316. Azaz Tizenegyezerháromszáztizenhat pengõ. Sepsi-
DARAGUS Ernõ kolozsvári II. éves joghallgató, 1500 lej, CZOMPÓ szentgyörgy, 1940. szept. hó 24-én. HEREPEI János s.k. a Székely
István kolozsvári tanárjelölt, 1000 lej, DEZSÕ Tibor, a kolozsvári ref. Nemzeti Múzeum igazgatója. BOGÁTS Dénes s.k. a Székely Nemzeti
teol. II. éves hallgatója, 3000 lej, SÓLYOM Ferenc tanárjelölt, 3000 lej, Múzeum ig.-vál. tagja.
TÕKÉS istván ref. teológus, 3000 lej. A fõiskolai hallgatóknak összesen 48. A szevedett károk részletezése: a. A kézdivásárhelyi honvéd laktanya
59 500 lej. épületén, melyet az úgynevezett „Román katonai elõkészítõ parancsnok-
45. A Magyar Népközösség vezetõ személyiségei. ság” használt: 98 db. nagy ablakszárny 980; 320 db. nagy ablak üvegtábla
46. HEREPEI itt zárójelben idézi az akkori közbenjárást: „Romániai Ma- 414,80; 124 db. kis ablakszárny 826,60; 124 db. kis ablak üvegtábla
gyar Népközösség, Bukaresti titkárság. 18/939.-M./L. Nagyságos HERE- 206,70; 40 db. ajtószárny 2000; 3 db. vasajtó szárny 400; 75 db. ajtózár
PEI János igazgató úrnak, Sepsiszentgyörgy. Igen tisztelt Igazgató Úr, a kilinccsel 525; 57 db. vas ablaktábla 5133,30; 111 db. ablakzár kilinccsel
múzeum házadója ügyében gr. BÁNFFY Miklós elnök úr f. hó 26-án 555; 8 db. vaskemence 960; 2 db. téglakemence 200; oldalfalak, mennye-
beszélt GAFENCU külügyminiszeter úrral, aki megígérte, hogy ebben az zet, padló és egyéb rongálások rendbehozatali költsége 7660. Összesen:
ügyben interveniálni fog a pénzügyminiszternél. Az ügyet írásban is 19 861,40; b . A kézdivásárhelyi jelenlegi járásbíróság épületének
elõterjesztettük a külügyminiszternek, remélem tehát, hogy tenni fog toldalékán, legutóbb román áll. elemi iskolai célra használt épületrészen:
valamit. Magyar testvéri köszöntéssel: MIKÓ Imre s.k. fõtitkár” 11 db. ajtókilincs 88; 4 db. ablak zárókilincs 20; Helyrehozási, javítási,
szerelési munkálatok 680. Összesen: 788. c. A kézdivásárhelyi kis
47. A szenvedett károk részletezése (pengõben): a. 22/1. helyrajzi számú kaszárnya épületén, melyben a román állami óvoda volt elhelyezve: 24
kõház. Pincéjében: 1 db. villanylámpa 7; 1 db. villanyégõ 1,50; 2 db. vil- db. ablak üvegtábla 101,60; 15 db. ajtózár kilinccsel 150; 5 db. függõ vil-
lanykapcsoló 4; 1 db. ajtókapcsoló 4; 1 db. ajtókulcs 1,60; földszintjén: 5 lanylámpa 35; 12 db. villanyégõ 18; 7 db. villanykapcsoló 14; 20 m vil-
db. függõ villanylámpa 35; 2 db. jobb minõségû villanylámpa 54; 10 db. lanyhuzal 26,60; 15 db. kulcs 30; oldalfalak, mennyezet, külsõ falak,
villanyégõ 15; 6 db. villanykapcsoló 12; 1 db. villanybiztosítótábla 15; 15 valamint egyéb rongálások helyreállítási költségei 950. Összesen:
m villanyhuzal 20; 1 db. konyhai kiöntõ 70; 1 db. vízvezetéki kagyló fel- 1.325,20. d. A kézdivásárhelyi Járásbíróság által használt épületet a
szereléssel 84; 5 db. kilincs 40; 12 db. kulcs 16; 1 db. ablak fatábla 22; román igazságügyminisztérium bérelte. Ennek az épületnek 1939. ápr. 16-
2,0092 m2 ablaküveg 13,40; emeletjén: 6 db. függõ villanylámpa 42; 4 db. tól 1940. ápr. 15-ig terjedõ idõre 40 000 lej összegû lakbére nem egyen-
jobb minõségû villanylámpa 108; 14 db. villanyégõ 21; 9 db. vil- líttetett ki. E jövedelem után esedékes 8888 lej összegû állami adó és
lanykapcsoló 18; 1 db. villany biztosítótábla 15; 1 db. villanyóra 84; 25 m 1606 lej városi illeték, melyet a pénzügyigazgatóság még a múlt évben
villanyhuzal 34; 1 db. vízvezeték kagyló felszereléssel 67; 4 db. ajtózár felhajtott rajtunk. Ennélfogva az így ért károsodásunk mind együtt: 50
kilinccsel 47; 8 db. kulcs 11; 3,8016 m2 ablaküveg 25,40. Padlásán: 1 db. 494 lej, vagyis 1683,14 P. Összesen: 1683,14 P. Összesen. 23 657,74 P.,
kulcs 2; 0,3500 m2 ablaküveg 2,40; egész épületen helyrehozási, javítási azaz Huszonháromezer hatszázötvenhét pengõ 74 fillér. Sepsiszentgyör-
és szerelési munkák: 650. Összesen: 1537,30. b. 223/1. helyrajzi számú gy, 1940. okt. hó 7-én.
ház. Külsõ felén: 1 db. villanylámpa 6,60; 1 db. villanyégõ 1,50; 2 db. vil-
lanykapcsoló 4; pincéjében: 2 db. villanylámpa 13,20; 2 db. villanyégõ 3; 49. HEREPEI az Emlékirat sorsáról: „Elgondolásainkat és kívánságainkat
földszintjén: 5 db. függõ villanylámpa 35; 6 db. jobb minõségû lámpa csoportosan összefoglalva 1940. dec. 7-én terjesztettük fel PATAKY
156; 12 db. villanyégõ 18; 7 db. villanykapcsoló 14; 1 db. villany biz- Tibor államtitkár úrhoz (61-1940/T. szám). (…) Felterjesztésünkre a
tosítótábla 15; 1 db. villanyóra 84; 22 m villanyhuzal 29,30; 1 db. következõ év febr. 19-i kelettel az alábbi választ kaptuk: Magyar Királyi
fürdõkád felszereléssel 500; 1 db. mosdó felszereléssel 120; 2 db. biz- Miniszterelnökség 23326 Erd. M. E. II. / B. 1941. szám. Tárgy: Három-
tosító zár 26; 2 db. ajtózár kilinccsel 23,50; 2 db. kilincs verettel 16,50; széki székely tanalap ügyében. A 61/1940 számú kérésére értesítem, hogy
14 db. kulcs 19,60; 2,9344 m2 ablaküveg 19,60; emeletjén: 12 db. függõ a kérésben elõterjesztett ügyekben megtettem a szükséges intézkedéseket
villanylámpa 84; 13 db. villanyégõ 19,50; 5 db. villanykapcsoló 10; 1 db. az iránt, hogy az illetékes szakminisztériumok a reájuk háruló szerzõdési
villanybiztosítótábla 15; 20 m villanyhuzal 26,60; 1 db. vízvezetékcsap kötelezettségeket teljesítsék. A földrengés által okozott rongálások kiu-
10; 1 db. vaskályha 85; 1 db. ajtózár kilinccsel 11,40; 2 db. kilincs 16,50; talására és a javításokra és átépítésekre, valamint a románok által okozott
1 db. biztosító zár 13; 10 db. kulcs 14; 2 db. ablakszárny 20; 6,3360 m2 károk összegére vonatkozó kérés ügyében csak akkor intézkedhetem, ha
ablaküveg; padlásán: 1 db. kulcs 2; 4,0480 m2 ablaküveg 27; 1 db. ezekre vonatkozó részletes kimutatás és költségelõirányzat fog beter-
ablakkeret 6; egész épüléten: helyrehozási, javítási és szerelési munkák jesztetni. A miniszterelnök helyett: dr. PATAKY Tibor s.k. államtitkár."
680. Összesen: 2177,20. c. 224/1. helyrajzi számú ház. Külsõ felén: 1 db. 50. Szám: 18-1941/T. Dr. MÁRKUS István miniszteri titkárnak (1941.
villanylámpa 7; 1 db. villanyégõ 1,50; pincéjében: 3 db. villanylámpa 15; ápr. 30-án). 17 db. melléklet. Csatolva a már említett iratokon kívül
33
Háromszék vármegye köztörvényhatósági képviselõ bizottságának 1940. de la înfiinþare, acum se va bucura câþiva ani de
évi júl. hó 6-án tartott közgyûlésérõl készített jegyzõkönyv hiteles kivona-
ta. (Ez foglalja magába a Háromszéki Székely Tanalap 1904-es un sprijin financiar sigur ºi mai considerabil de
alapítólevelét is.) pe urma lui. În perioadele când ministerele
51. Sepsiszentgyörgy, 1941. dec. hó 31-én. HEREPEI János s.k. múzeum-
igazgató. Megvizsgáltuk, és mindent rendben találtunk. Sepsiszent-
plãtesc chiria imobilelor, aceasta este folositã
györgy, 1942. jún. hó 19-én az Ellenõrzõ bizottság: dr. BARABÁS Andor pentru sprijinirea unor instituþii de învãþãmânt ºi
s.k. dr. LÁSZLÓ Ferenc s.k. A Székely Nemzeti Múzeum Ügyvezetõ-
tanácsa Sepsiszentgyörgy, 1942. jún. hó 20-án tartott gyûlése jóváhagyás
de educaþie, respectiv pentru burse minoritare
végett elõterjeszti. A Székely Nemzeti Múzeum Igazgató-választmánya maghiare, ultima datã în 1949. Fondul de
Sepsiszentgyörgy, 1942. jún. hó 20-én tartott gyûlésének határozatával
jóváhagyólag tudomásul vette. Sepsiszentgyörgy, 1942. jún. hó 25-én.
Învãþãmânt este naþionalizat în 1951, Fundaþia
HEREPEI János s.k. múzeumigazgató. Ugyanitt: „Elkészítettük a Tanalap GOJDU în 1952, dar cazul lor constituie pânã azi
1942. évi költségvetését, ez azonban teljesen bizonytalan számadatok
alapján állíttatott összze. Ugyanis mai napig sem tudjuk, hogy ingat-
o chestiune româno–maghiarã nerezolvatã.
lanainkat milyen mértékben tehetjük jövedelmezõvé, emellett azután a
kiadások közül különösen az adók mértékét nem ismerhetjük, így tehát
elõirányzatunkat csak a formaság szempontjából tettük meg. I. Bevétel: 1) The Foundation for Education
Pénztármaradvány 1230,54. 2) Lakbér: a. M. Kir. Honvédségtõl 22 326. b. M.
Kir. Csendõrségtõl 5500. c. M. Kir járásbíróságtól 5500. d. Ref. Polgári
of Háromszék and
Leányiskolától 5500. Összesen: 40.056,54. II. Kiadás: 1) Adókra és illeté-
kekre 19 000. 2) Tûzbiztosítás 350. 3) Légoltalmi óvóhelyek készítése 5000.
the Székely National Museum
4) Személyi kiadások 800. 5) Székely Nemzeti Múzeum segélye 2334. (Abstract)
6) Tanulók segélyezése 6000. 7) Irodai, utazási stb. költségek 200. 8) Épület-
fenntartás, tatarozás 6372,54. Összesen: 40 056,54.
52. SzNM Irattár 140-1944.
The Foundation for Education of Három-
53. Alispán kéri a múzeumtól a tanalap kezelésére vonatkozó adatokat szék is the only estate that the successor state
1944. jan. 25-én, mert a tanalap ügyiratait a román hatóságok a vármegye restored to the Hungarian minority in the inter-
levéltárából elszállították, így annak ott semmi nyoma nincsen.
war period. In 1937, following the Romanian-
54. Az eredetiben 1742–1746 - nyilván elírás.
Hungarian interstate negotiations it comes in the
55. Háromszéki Kitermelési Központ; Katonai Ügyek Irodája.
56. Egyik példányt dr. KABAY Gábor és dr. BENEDEK János írta alá,
hand of the Székely National Museum as a com-
másikat csak elõbbi. pensation of the Romanian estate GOZSDU
57. Pecsét: Ministerul Justiþiei. Direcþiunea Juridicã. A Román Népköztár- Foundation in Budapest. The Museum was sub-
saság címere, olvashatatlan aláírás. A kivonatot kísérõ 16.497/1951 sz.
(1951. szept. 12.) átiratot a Sepsiszentgyörgy Rajoni Néptanács Jogi
sidized from the beginnings from a component
Hivatala (Sfatul Popular al Raionului Sft. Gheorghe, Oficiul Juridic) intézi base of the Foundation, and now it guarantees a
a múzeumhoz (Muzeul Secuiesc). A 12.751/27.VI.1951 sz. saját átiratra
hivatkozva küldik meg a Tanalap feloszlatására vonatkozó 1949. évi mi-
permanent, more considerable income. In the
nisztertanácsi határozat kivonatát, és kérik a múzeumot a végrehajtására periods when the ministries, that used the estates,
(a tanalap javainak átengedése a helyi néptanácsoknak). Pecsét: RNK,
SZTÁLIN Tartomány, Sepsiszentgyörgy Rajoni Néptanács (román köri-
paid the rents this is spent on supporting some
rat). cultural and educational institutions as well as
some Hungarian scholarships, for the last time in
Fondul de Învãþãmânt 1949. The Foundation for Education was nation-
Trei-Scaune ºi Muzeul alized in 1951, the goods of GOZSDU Founda-
Naþional Secuiesc tion in 1952, but their problem is still not closed.
(Rezumat)
Fondul de Învãþãmânt Trei-Scaune re-

prezintã singura avere retrocedatã vreunei comu-
nitãþi minoritare maghiare în perioada interbelicã
de cãtre un stat vecin cu Ungaria. În urma unor
tratative româno–maghiare în 1937 Fondul ajun-
ge în administrarea Muzeului Naþional Secuiesc
constituind o compensare a averilor româneºti
ale Fundaþiei GOJDU din Ungaria, solicitate de
partea românã. Muzeul a primit ajutoare dintr-un
fond component al Fondului începând aproape
34
1. ábra Kézdivásárhelyi tanalapi ingatlanok telekkönyvi, ill. helyrajzi azonosító vázlaton 35
1. ábra HEREPEI János Szegeden. 1963 decemberében
BALASSA Évának és BALASSA Ivánnak dedikált fénykép
36
HEREPEI János A közlõ elõszava
A sepsiszentgyörgyi HEREPEI
HEREPEI János (1891, Kolozsvár –
1970, Szeged), a sokoldalú, hányatott sorsú tudós
és intézményvezetõ alakját több jelentõs munka
A Székely Nemzeti Múzeum tárgyalja.1 Kolozsvárnak KELEMEN Lajos mel-
igazgatói jelentései, 1939–1944 lett legjobb ismerõje; mûvelõdéstörténeti mun-
káinak nagyobb része szegedi csendes, munkás,
(A közlésrõl) idõskori éveiben, majd halála után, Budapesten
HEREPEI János, a jeles tudós 1938–45-ben jelent meg.2 Sepsiszentgyörgyön a Székely Nem-
a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti zeti Múzeum igazgatója volt.
Múzeum igazgatója. Vezetése alatt kerül A Múzeumnak már 1927-ben érmészeti
sor a részben sikeres kísérletre, az intéz- munkát végez a jeles régész KOVÁCS István
mény tudományos intézetté fejlesztésére, oldalán.3 1929-ben a kolozsvári Minerva kiadó és
de egy egységes irányítású székelyföldi nyomda alkalmazottaként az Emlékkönyv4 gon-
múzeumhálózat alapvetésével is meg- dozásában is részt vesz. CSUTAK Vilmos
próbálkozik. Nevéhez kötõdik ugyan- 1936-os elvesztése után õt kérik fel a sepsiszent-
akkor, sajnos, a Múzeum legértékesebb györgyi intézmény igazgatójának. A pillanat
anyagának 2. világháború végi, nyugat- baljós jegyben áll. HEREPEI a régész ROSKA
magyarországi pusztulása. Intézeti ter- Márton kitelepedését követõen épp az Erdélyi
vének kudarcában naivitásának is lehetett Kárpát-Egyesület kolozsvári néprajzi múzeumá-
kisebb szerepe, az evakuált gyûjtemé- nak anyagát próbálja menteni, felemás sikerrel.
nyek ügyében sem vitatható rossz dönté- A gyûjtemények nagyobb részét kénytelen átadni
seinek felelõssége, de fõleg szerencséje a román néprajzi múzeumnak, a maradék anyag-
nem volt. Ami a történtek hátterében gal pedig költözhet Mátyás szülõházából.
lényeges, az egy kimutatható szemléleti 1937. jún. 21-én KERESZTES Károly, a
különbség: HEREPEI inkább szervezõ tíz évvel korábban BARTÓKot koncerteztetõ
titkár volt alkatilag, magasabb tekintélyek sepsiszentgyörgyi ügyvéd, múzeumi igazgató-
irányába lojális, azokra bizalommal te- választmányi alelnök még ismeretlenül ír
kintõ második ember, és a múzeumban az HEREPEInek, egy hónappal korábbi levélre
összmagyar kultúra egy olyan kincses- válaszolva. Megbeszélésre hívja. Az ürügy:
házát látta, amely éppen ezért közvetve szakvéleményét kérik, úgymond, az utóbbi évek-
szûkebb közösségét is magas mércével ben egybegyûlt régiség- és néprajzi anyag feldol-
szolgálhatja. Nagy igazgató-elõdei ezzel gozására és a levéltár rendezésére. Év végén
szemben olyan vezetõk voltak, akik úgy hivatalosan is felkérik igazgatónak. A rossz elõ-
látták, hogy a nagyobb nemzeti közösség- jelek azonban folytatódnak. A választás pillana-
nek és kultúrának is a szûkebb közösség tára, 1938. március végére helyi politikai válság
elkötelezett szolgálata útján adhatnak a tetõzik a múzeumban. TÖRÖK Andor ig.-vál.
legtöbbet, a múzeum pedig ennek csak elnök és FELSZEGHI István igazgató-õr kényte-
eszköze. A tárgyalt idõszakból az 1939–43. lenek ultimátumszerûen összehívni vezetõségi
évek igazgatói jelentései maradtak fenn, gyûlést: amennyiben a tagok kellõ számban nem
közlésüket az 1944-es munkatervvel, az jelennének meg, azt újabb meghívó nélkül, a
1944. õszi elsõ keszthelyi jelentéssel és tagok számára való tekintet nélkül fogják megis-
néhány, a történtek megértéséhez nélkü- mételni. SZENTKERESZTY Béla ig.-vál. alel-
lözhetetlen magánlevéllel egészítettük ki. nök és három választmányi tag (köztük az alapító
(B.H.*) CSEREYné családját képviselõ BOGDÁN
* Sf. Gheorghe, N. IORGA 12, Bl. 22C/2, RO-520089 37
Arthur) ezt követõen megerõsíti már december- ségek nem használhatóak. 1939-ben megkezdik a
ben bejelentett lemondását.5 javítást-átszervezést. A szakmai munkát illetõleg
A múzeumot érzékeny veszteség éri, megpróbálja a MIKÓs múzeumõröket mozgósí-
hiszen SZENTKERESZTY egyik fõ támo- tani, de úgy találja, alig van, kivel dolgoznia.
gatójuk volt. A gyûlésen azonban határozat Mindenekelõtt a belsõ teendõkre és saját szûkebb
születhet: felkérik a sepsiszentgyörgyi Reformá- munkaterületére összpontosít tehát, a levéltárat
tus Székely MIKÓ Kollégiumot, hogy az és könyvtárat rendezi. A CSUTAK-korszak örök-
érvényes eljárás szerint küldje ki múzeumõrnek ségét még fenntartja a tehetetlenség: folytatód-
HEREPEIt. TÖRÖK és KERESZTES egyben nak a BÁNYAI János szervezte székelyföldi
MIKÓ-elöljárósági tagok, áprilisban mérlegelik kutatóutak. Néprajzi-régészeti stb. terepbejárást,
a formailag is problémás helyzetet. HEREPEI kisebb kutatást fõleg SZABÓ József, SZÉKELY
nem kaphat tanári kinevezést képesítése alapján, Zoltán MIKÓs tanár múzeumõrök végeznek rajta
de ha nem MIKÓs tanárként lesz igazgató, akkor kívül.6
jogilag sérül a Múzeum és a Kollégium közötti HEREPEI most szembesül a késõbb ala-
vonatkozó szerzõdés (a múzeumõröket a MIKÓ- posan kiaknázott erdõvidéki kutatási lehetõsé-
nak kell delegálnia, tanárai közül), megtámad- gekkel (saját bevallása szerint Sepsiszentgyörgy-
hatóvá, hatálytalaníthatóvá gyengül, ami nagyon re költözte elõtt a Székelyföldet inkább csak a
nem kívánatos. Megoldást nyárára találnak. szakirodalomból ismerte valamelyest).
Július közepén, hogy a formai kitételnek eleget 1940 õszén a 2. bécsi döntés új helyzetet
tegyenek, HEREPEIt a MIKÓ (fizetetlen) kol- teremt: TELEKI Pál, a földrajztudós miniszterel-
légiumi levéltárosának választja (addig egyebek nök megbízására kidolgozza tervezetét a
mellett a kolozsvári református kollégium le- múzeum fejlesztésére, az alapítványi múzeumra
véltárosa volt). Megköti a szerzõdést a múzeum- épített államsegélyes Székely Tudományos (és
mal (lakás és kerthasználat az egyedüli javadal- Közmûvelõdési) Intézetre. Ez nem kerül
mazása), és 28-án ez egy rendkívüli ig.-vál. kivitelezésre, intézetté magát a múzeumot
gyûlés jóváhagyása révén életbe lép. fejlesztheti csak, de az eredmények így is jelen-
Az érkezés pillanata bõvebb tárgyalást tõsek. Feleannyi állandó munkahelyet sikerül
kért, mert van aki az ekkori politikai ellentétekre biztosítania 1944 nyarára, mint tervezte (16 al-
vezeti vissza HEREPEI sepsiszentgyörgyi kudar- kalmazottat kért 1940-ben, köztük 8 múzeumõr
cait, ahogy más visszaemlékezõk meg feleségét és két gyakornok szakembert,7 illetve két-három
okolták, kívánnivalót hagyó beilleszkedését a további, tiszteletbeli múzeumõrrel is számolt),
helyi társadalomba. Véleményüket nem osztjuk, nehezen megszerzett embereit mindegyre kato-
a dokumentumok azt mutatják, hogy HEREPEI nai szolgálatra hívják be, a háború vége felé
elsõsorban egészen más problémák áldozata lett. pedig a terepkutatás is ellehetetlenül állambiz-
Erre a késõbbiekben visszatérünk. Elõbb az igaz- tonsági okokból. A Múzeumot azonban 1941.
gatói jelentésekbõl próbáljuk kivonatolni a Sep- nov. 7-tõl a Közgyûjtemények Országos Fõfelü-
siszentgyörgyön történteket, majd azt vázoljuk, gyelõsége felügyelete alá helyezik, a szeptem-
ami a jelentésekbõl kimaradt (legalább jegyzet berben állami kinevezést kapott négy alkalma-
szintjén az évi jelentés nélkül maradt 1944-es zott már decemberben visszamenõleges fizetést
évet is), végül a történtek rövid elemzését kísé- kap államsegélybõl, 1942. márc. 3-án pedig
reljük meg. hivatalosan is közgyûjteménynek ismeri el õket a
vallás- és közoktatási minisztérium (ez HÓMAN
Igazgató a végeken Bálint értelmezésében a teljes Székelyföldre
kiterjedõ gyûjtési jogkört elõlegez egyben, a
1938, HEREPEI berendezkedik. A gyûj- tulajdonjogilag továbbra is alapítványi múzeum
temények túlnõtték a lehetõségeket, fõleg mert a alkalmazottait pedig ezentúl a Magyar Nemzeti
fõépület javításra szorul, és az alagsori helyi- Múzeum szervezetében fizetik). HEREPEI szá-
38
mos sajtótermékben, ill. a rádióban jelentõs pro- Zalaegerszegen. Az igazgató ezt soha nem heveri
pagandát fejt ki az intézmény érdekében. A ki. Társai (SZÉKELY Zoltán, CS. BOGÁTS
Múzeum a legmagasabb állami dotációjú vidéki Dénes, orosz fogság után ÁRVAY is) hazatérnek
magyar múzeum lesz (megelõzve Kassát, az evakuálásból, tisztázzák magukat. HEREPEI
Szegedet, Debrecent).8 Egyedül a kolozsvári Keszthelyen marad 1947-ig, a kolozsvári egyete-
„Erdélyi Nemzeti Múzeum” támogatottabb, mi könyvtár ugyanoda menekített anyagát ren-
többszörösen, ez utóbbi azonban eléggé nehezen dezi. A bonyhádi Székely Múzeum alapításának
besorolható.9 intermezzója és hosszú hányódás után végül
Felújítják az épületet, KÓS Károllyal (a 1961-ben, Szegeden talál nyugalmat. A múzeum
még elsõ világháború elõtti elképzeléseknek érmésze, majd budapesti intézmények munkatár-
megfelelõ) tervet készíttet a fõépület bõvítésére. sa, Kolozsvárra ellátogat még, Sepsiszentgyörgyre
A háború ezúttal is közbeszól, de negyven év soha többé. 1949. októberig ottmaradt bútorai az
múlva a most megtervezett új szárny épül meg. „ellenséges javak” listáján szerepelnek, ezután
Szervezik a csíkszeredai múzeumot, leendõ hozhatja ki számára BALASSA Iván. A
székelyföldi hálózat részének. A néprajzi munká- zalaegerszegi hamuból hetekkel a pusztulás után
ban mindenekelõtt az induló BALASSA Iván összeszedett tárgyakból 1953. jan. 27-én adnak
HEREPEI múzeumõr-társa, de VISKI Károlynak haza 106 tételt a Múzeumok és Mûemlékek
köszönhetõen késõbbi jelentõs szakember nép- Országos Központjában.12
rajzos diákokkal is kutattat (GAÁL Károly,
VAJDA László). Felajánlják szolgálatukat ígére- Intézmény a végeken.
tes diákok küldetlenül is, így FARAGÓ József Az akadálypálya
(„szellemi oázis volt”, vallja 1998-ban). Régé-
szeti kutatásra-munkára FERENCZI Sándort, Mi a történetnek a Jelentések mögötti
LÁSZLÓ Gyulát, MÉRI Istvánt, PAULOVICS másik arca?
Istvánt, SZILÁGYI Jánost szervezi be, többnyire A 2. bécsi döntéssel nagy remények éb-
az Erdélyi Tudományos Intézettel közös prog- rednek a sepsiszentgyörgyi múzeumban is. Az
ramok keretében; ilyen sikeres ásatás ered- álmok megvalósítása azonban inkább akadálypá-
ményeként doktorálhat majdani utódja, és lehet lyára emlékeztet. HEREPEI intézetalapítási terve
így újabb fizetett, régész-múzeumõre SZÉKELY az állami bürokrácia útvesztõjébe kerül, akárcsak
Zoltán. CS. BOGÁTS Dénes10 mindvégig mel- az állami fizetésû munkatársak biztosításának
lette dolgozik, az Erdélyi Szótörténeti Tár ötletét ügye. A háborúba sodródó országban a tudomá-
is adó Háromszéki oklevél-szójegyzékét ugyanc- nyos célok katonai szerveknek is kiszolgáltatottak.
sak az ETI-tel jelentettetik meg (elsõ a mûfa- A kisebbségi helyzetbeli viszonylagos erdélyi
jában az egész magyar nyelvterületen). BOGÁT- magyar egység helyett pedig politikai és szakmai
Sot a múzeum kezelte Tanalap pénztárosaként darázsfészkek viszonyai között kell egyensú-
fizetik. A könyvtár-levéltárba, sajnos csak 1944 lyozni. Már az elsõ pillanatok sokatmondóak.
nyarán, ÁRVAY Józsefet11 sikerül alkalmazni. A 1940. szept. 18-án a Múzeumot minden probléma
múzeum ekkora összeállt tudományos nélkül veszik át a magyar állam területén levõ
munkaközösségének névsora mindenesetre im- intézmények sorába. Fennálló igazgatását tudo-
ponáló további pályájuk ismeretében. A felújí- másul veszik, HEREPEIt hatáskörében megerõsí-
tott épületben szívósan kigazdálkodott modern tik, a miniszterelnök látogatásakor HEREPEI
felszerelés, jelentõs új gyarapodás vár jobb meghívót kap a szept. 21. esti közigazgatási érte-
napokra. kezletre, majd az azt követõ bankettre. A meg-
A kibontakozás azonban tragédiába hívót viszont dr. TANKÓ Bélának címezik erede-
torkollik. 1944 szeptemberében HEREPEI nyu- tileg, azt kihúzva, föléírva jelenik meg csak a
gatra menekíti a SzNM jelentõs anyagát, és az múzeumigazgató neve. HEREPEI TELEKItõl
1945. március végén elpusztul vagy eltûnik kapja ugyan a megbízatását, de csak PATAKY
39
Tibor államtitkárnak terjesztheti be intézettervét gyakorlatilag sajtóvisszhang nélkül. Ami viszont
szept. 30-án. jövõre nézve biztató: a segítség nem független
Okt. 5-én ír elõször SCHNELLER FARAGÓ József körétõl, a HEREPEIvel leve-
Vilmosnak, a VKM tudományos ügyekkel foglal- lezõ FARAGÓ székely diákokat készül a hónap
kozó osztályára.13 A 8-i válasz szerint a kolozsvári közepén mozgósítani, székely tudományos inté-
erdélyi múzeumot leszámítva õk a legkiemel- zetek kérdését vetve fel Székelyudvarhelyen.
tebbek, de a Közgyûjtemények Országos Fõfelü- 1944. februárban MESTER próbálkozik
gyelõsége alá fognak kerülni, tehát PASTEINER újra. Március elején INOKAI Péter összegezheti
Iván fõfelügyelõvel kell majd fõleg érintkezniük. a helyzet állását:21 MESTER 1942-es felvetésére
Másrészt HÓMAN Bálint vallás- és közoktatásü- az volt a válasz, hogy a SzTI feladatát már az
gyi miniszter azt mondta (már ekkor), hogy anya- Erdélyi Tudományos Intézet vállalta és végzi, s
gi nehézségek okán várniuk kell. November ele- ezzel a kérdés lekerült a napirendrõl, holott az
jén HEREPEI kolozsvári barátainak közvetítését, ETI-nek a Székelyföld kutatása sokkal kevésbé
ajánlását kéri (KELEMEN Lajos, ROSKA Már- áll módjában. A megoldás a SzNM fejlesztése
ton), sikerül találkoznia HÓMANnal is, majd volna, Székely Tudományos Intézetté, írja
nov. 12-én valóban PASTEINERnek terjeszti fel a INOKAI. Ami tovább késik. 1944. márciusban
tervezetet. November végén BÁNFFY Miklóshoz BALASSA már az ún. Székely Határõr Szövet-
folyamodik, mint fõrendiházi tag eszközölne ki ség marosvásárhelyi létrejöttében, annak
neki kihallgatást illetékes helyeken. Dec. 14-én a esetleges kulturális céljaiban is fantáziát lát jobb
helyi hatalomhoz, a háromszéki alispánhoz for- híján, HEREPEI pedig a BALÁS Gábor,
dul: választ nem kapott, közben pedig a kinézett BODOR György22, VÁRÓék szervezte Székely
munkaerõ máshol helyezkedik el.14 SCHNELLERtõl Nagygyûlésre készül, az viszont elmarad. Végre
érkezik csak válasz, ROSKA révén, 1941. jan. 2- áprilisban MESTER lesz az érintett államtitkár,
án: fogja rövidebbre tervezetét. HEREPEI pedig szívósan tartja magát a teljes
1941 és 1942 eleje a közgyûjteményi stá- értékû megoldáshoz: júl.4-i rádióelõadásnak A
tus elnyerésének lassú, hivatalos útja. Mihelyt SzNM mint a székelységtudományok intézete
sikerrel jár, azonnal visszatér az intézet-terv el- címéhez ragaszkodik az ORTUTAYnak ápr. 20-
képzeléshez: 1942. ápr. 29-én MESTER Miklós15 án írt levélben. Ám a nyár újabb, keserû
HEREPEI érvrendszerét képviselve interpellál csalódást hoz: ha a hír igaz, MESTER is az ETI-
HÓMANnál a SzNM fejlesztése tárgyában. Si- be olvasztás útján oldaná meg a SzNM SzTI-stá-
kertelenül, mert az érdekelt képviselõk sem áll- tusúvá alakítását. És ezek már az utolsó hetek.
tak mellé, írja MESTER, csak a folyosón jöttek
oda utána gratulálni.16 Júliusban HEREPEI elõ- Akadálypálya és vesszõfutás
szobázik a miniszternél fejlesztés-ügyben, de
nem jut be. Kihallgatást kér, azt ugyancsak hiába Realista volt-e HEREPEI? Nézzük, mit
várja, így PASTEINER útján terjeszti be szept. is ér el és hogyan a részletek terén – intézet vagy
1-jén beadványát. Utána VARGA Nándor Lajos17 közgyûjtemény, a lényeg végülis a tudományos
próbálja segíteni, de csak 1943. jan 9-én jut be szakemberek kérdése: az intézeti státus is ezt
személyesen. A válasz elutasító: állás létesíté- szolgálná csupán. A BÁNFFYnak írt 1940.
sérõl, átminõsítésrõl a háborús, súlyos gazdasági november végi levél: a kiszemelt múzeumõrök,
viszonyok közepette csupán az 1944. évi költ- pl. KELEMEN Imre sepsiszentgyörgyi tanár,
ségvetés tárgyalásakor lesz mód állást foglalni. máshol találtak munkahelyet közben. 1940. dec.
Akkorra se ígéri tehát.18 HEREPEI mégse adja 14-én is ezt panaszolja az alispánnak. Szakmailag
fel. Májusban LÁSZLÓ Dezsõ19 segítségét kéri, sem egyszerû szabad szakembereket találni,
dec. 2-án VÁRÓ György székelyudvarhelyi pedig többen segítik. 1941 nyarán tárgyi népraj-
képviselõ szólal fel a parlamentben székelykér- zos segédõrnek HAÁZ Ferencet szeretné, a
désben, említi az intézetigényt is,20 sajnos, székelyudvarhelyi múzeumalapító HAÁZ Rezsõ
40
fiát, de õ Kolozsváron akar maradni. MAKKAI létesíteni (a költségvetést már lezárták). Ha
Endre neve merül fel. BALASSA Ivánt SZABÓ létesítenének is, az nagyon gyengén fizetett
T. Attila és LÁSZLÓ Gyula ajánlja, ekkor épp volna, ha pedig jobb besorolású, akkor meg az
elõbbi mellett dolgozik a kolozsvári egyetem idõsebbek elpályáznák elõle (a Magyar Nemzeti
Nyelvtudományi Intézetében. BALASSA július Múzeum szervezetén belül „kihalásos alapon”
elején el is küldi adatait. Alkalmazását 1941. történik a hivatali elõmenetel). Megoldás lehetne
szeptemberben KNIEZSA István és TAMÁS még valamelyik középiskolához kinevezni, és
Lajos, tehát az ETI igazgatói is támogatják. A onnan berendelni a múzeumhoz, de ez ellen a
néprajzos, volt enyedi tanár SZILÁDY Zoltán is középiskolai ügyosztály tiltakozna. SCHNELLER
segíti HEREPEIt 1941-ben. Szeptemberben végülis legkézenfekvõbb megoldásnak azt ajánl-
ROSKÁtól kér gyakornokot, okt. 4-én BALASSA ja, állapodjanak meg a református püspökséggel,
ajánlotta szeghalmi természetrajzos jelölt mond- az engedje át SZÉKELYt a múzeumnak (a
ja vissza jelentkezését, jönne viszont már ebben MIKÓ a református egyház iskolája), vagy
a hónapban levéltáros, közép- és újkor-történész legalább az órabeosztását úgy oldják meg, hogy
gyakornoknak KOVÁCS Márton. Õ MÁLYUSZ- dolgozhasson HEREPEInek. 1943. május–júni-
tanítvány, õrségi témából doktorált, dolgozott usban TAVASZY Sándortól, pár évvel korábbi
GYÖRFFY István mellett is a Nép- és Tájkutató székelyföldi expedícióik részvevõjétõl, mint
Intézetben, addig is MÁLYUSZ tanácsára az erdélyi református püspökhelyettestõl ennek
Országos Levéltárban lépne alkalmazásba. megfelelõen kérik SZÉKELY átengedését.
JAKÓ Zsigmondnak van még egy ajánlottja, Júniusban VISKI Károly is jelzi, kit
MOLNÁR Zsigmond, de az meg nem fogadja el küldhetne segíteni. Itt még szó van CHERVEN
a meghívást. Decemberben HEREPEI SZÉKELYért Arisztidrõl (könyvtáros-levéltáros), KICSI
harcol VARGHA Lászlónál, pesti tartózkodása Sándorról (néprajzosként). 1943. decemberben
idején segélyezni kellene, de fõleg jó lenne helyi végre küszöbön az elérhetõ részeredmények:
régésznek. FADGYAS Annát kezelõbõl múzeumi segéd-
1942. június, levél LÁSZLÓ Gyulának: tisztté minõsítik át, BALASSÁt segédõrbõl
az ellenzéki MESTER felszólalását nem írták múzeumõrré léptetik elõ. 1944. januárban
javukra (persze, az erdélyi párti SZENTKE- HEREPEI gyakornok kinevezésére tehet javasla-
RESZTY ugyancsak hiába interpellált FADGYAS- tot, és ÁRVAY kinevezését kéri KOVÁCS
ért). LÁSZLÓ az erdélyi párti képviselõket Márton helyére, aki nem találta meg Sepsiszent-
próbálja mozgósítani, testületileg lépjenek fel a györgyön a helyét. SCHNELLER azt jelzi hónap
SzNM személyzeti gondjainak ügyében. Szep- végén többek között, hogy most megoldhatják
tember: HEREPEI újabb felterjesztést állít össze, SZÉKELY ügyét is. Jún. 2-án a Hivatalos Köz-
de csak november–decemberben, PASTEINER lönyben tényleg ott szerepel a SZÉKELY Zoltán
közvetítésével küldi el a VKM új miniszterének, neve: állami gimnáziumi rendes tanár lett, szol-
SZINYEI-MERSE Jenõnek. 1942 végén, a költ- gálattételre a SzNM-hoz beosztva. Jún. 30-án
ségvetés vitáján MIKÓ Imre képviselõ intéz ÁRVAY Józsefet is kinevezik, bár a hivatal mal-
beszédet a miniszterhez a múzeum érdekében mai nagyon lassan õrölnek: augusztusban még
(hasonlóképpen kéretlen sietett támogatásukra mindig KOVÁCS Márton kapja a múzeumtól a
TUSA Gábor, tb. ig.-vál. taguk, a Magyar Nép- fizetést.23
közösség kisebbségi statútumának másik szerzõ- Apró formai adaléka a vesszõfutásnak: a
je, de õt épp ekkor elveszítik). MIKÓ Imre személyes ismeretség sem volt elég a bürokrácia
ugyancsak 1942. novemberben jelzi, SCHNELLER- ellenében. MESTER pl. 1937-tõl ismerte
rel sikerült tárgyalnia, de újra az volt a válasz, ÁRVAYt (a Külföldiek Kollégiumát vezette
hogy a SzNM így is a legnagyobb dotációjú vidé- ÁRVAY ott tartózkodásakor), máj. 8-ig azonban
ki múzeum. SZÉKELYt SCHNELLER is ismeri, a tudományos személyzeti kinevezéshez hiány-
de most semmi esélyt nem lát neki állást zott ÁRVAY doktorija.
41
A másik vesszõfutás. Hol élünk? de ugyanekkor TÖRÖK Andor múzeumi
ig.-választmányi elnökkel együtt sem sikerül
Valamit nem szabad elfelednünk. kieszközölniük a minisztériumban BALASSÁ-
HEREPEI a SzNM-nak 1938–45-ben igazgató- nak a halasztást. Azonnal megpróbálkoznak a
ja.24 Munkatársai, ha nehezen megszerzi õket, másik kombinációval: 1943. májusra karpaszo-
több idõt töltenek katonai szolgálatban, mint az mányos csereembert találnak Sepsiszentgyör-
oldalán. BALASSA Iván 1942. okt. 5-re kap gyön. A kolozsvári hadtestprancsnok útján most
behívót Losoncra. HEREPEI már szept. 5-én fel- sem érik el céljukat (elõbb a csereember húzza a
mentését kérvényezi a hadügyminiszternél kérés benyújtását, utána a losonciak nem akaróz-
(ekkor BARTHA Károly, okt. elején már NAGY- nak belemenni), ekkor az alispán útján újra a
BACONI NAGY Vilmos kerül a helyére). Az hadügyminiszterhez fordulnak. Máj. 26-i döntés
erdélyi hadtestparancsnokságnál is próbálkozik, alapján elvben jöhet a csere jún. 1-jével. Végül
a magyarhermányi MOLNÁR Sándor százados júl. 2. után engedik el Losoncról BALASSA
segítségével (erdõvidéki kutatásaikról ismer- Ivánt. Jellemzõ módon ez a félsiker is nagyon
hetik): kolozsvári precedens van arra, hogy idõleges: 1944. januárban már Marosvásárhelyen
múzeumi tisztviselõt saját városába hívtak be van kiképzésen, áprilisban a frontra vezényelik,
kiképzésre, így valamennyit mégis dolgozhatott ide küldi utána HEREPEI a jó hírt július végén:
intézményének. Másrészt, amint azt októberben végre megérkezett Sepsiszentgyörgyre a megerõ-
BALASSA írja, bizony sokan kaptak halasztást. sítõ hivatalos irat új, múzeumõri besorolásáról,
BALASSA már ekkor cserében gondolkozik: amit három éve ígért neki (és amely pedig a
valaki Sepsiszentgyörgyre behívott helyébe Hivatalos Közlönyben már január közepén meg-
juthatna oda Losoncról. HEREPEI egyelõre jelent). BALASSA szerencsére megússza egy
ragaszkodik az egyoldalú kikérés változatához, bokalövéssel a harcteret, de ez már 1944. aug. 11.
de Kolozsvárról október végén elhelyezik azo- Nem csak a katonai hatóságokkal akad
kat, akiknek támogatását remélte, DÁLNOKI veszõdség. Civil tudományos világuk is kész
VERESS Béla hadtestparancsnok pl. HORTHY darázsfészek. 1942. decemberben ROSKA ír
hadsegéde lesz. HEREPEInek: örül, hogy kibékültek FERENCZI
A baj az, írja HEREPEI dec. 2-án, hogy Sándorral, de hogy került bele FERENCZI a
„nem elég rugalmas a kérdés kezelése! A ro- SzNM ásatásaiba? Az egy dolog, hogy az ETI-tel
mánok, ha a saját nemzeti céljaik elérésérõl volt közös program volt, de tõle nem kapott erre
szó, náluk minden lehetett. Nálunk azonban ilyen engedélyt (ROSKA mint az egyetem régészeti
kicsiség sem megy, mert a betû nem engedi… intézetének vezetõje, fõnöke FERENCZInek).
BALASSA Ivánt is éppen most viszik el katoná- Személyi ellentétek miatti meghurcoltatásában
nak, három évre, és nincsen lehetõsége még a FERENCZI már a szakmát is ott akarja hagyni,
póttartalékosságra se, sõt, még egy évi haladékra és ami közvetlenül nagyon kellemetlen, kiábrán-
se! Talán annyira dúskál Magyarország a nagy dultságában minden jelentés nélkül hagyja
tudósokban, hogy a meglevõ egynéhányat sem HEREPEIt a háromszéki ásatások után.25 Az
érezzük! …lásd, engem, aki csak anyai réven igazgató a haját tépi: eszerint elfecséreltek két
vagyok székely, mégis ilyenek égetnek. Ezek a ásatást, ráadásul a bálványosvárinak a folytatását
meddõ harcok. Hidd el, ha azt a sok jóakaratot és is – mikor végre megszerezték rá a pénzt.
energiát nem mint fõtelen borsót kellene falra Ugyancsak a nehéz természetû ROSKA
hánynom, vele mennyi mindent tudnék alkotni”. 1943. decemberben – 1944. januárban MO-
A székely tábornokok segítenek ugyan kisebb ZSOLICS Amáliának még a szabadságolási
kérdésekben (1943. jan. 18-án DÁLNOKI kérvényét sem továbbítja, hogy HEREPEIvel
VERESS Lajos, az új hadtestparancsnok engedé- legalább úgy dolgozhasson. FETTICH Nándor-
lyezi, hogy HEREPEI, SZÉKELY, BALASSA nak kell közbelépnie Budapestrõl. FETTICH
fényképezhessenek a határvidék Székelyföldön), segíti ki akkor is, ezúttal szakmailag, amikor
42
1944. februárban a valóban jó barát LÁSZLÓ A jó gazda kérdõjele
Gyula legjobb szándékkal sem tud idõt szakítani
az ún. szörcsei lelet feldolgozására.26 Az „ottho- HEREPEI sepsiszentgyörgyi igazga-
niakkal” is gond van: a nehezen alkalmazott és a tóságát illetõen három kérdõjelt nem kerülhetünk
katonaságtól végre leszerelt KOVÁCS Márton meg: Valóban a létezõ lehetõségekkel gazdálko-
ugyanekkor bécsi ösztöndíjat szervez magának, dott-e a sepsiszentgyörgyi múzeumigazgató?
ahol a Múzeumra nyilván érdektelen, Vas megyei Milyen szerepet játszott kolozsvári köre a
témát kutatna. A lelkes, gyakorlatként bedolgozó történetben? Felelõssé tehetõ-e õ maga a SzNM
néprajzos VAJDÁval is akad bosszúsága, igaz, 1944–45-ös tragédiájáért?
egészen más jellegû. Fiatal és kissé szertelen A múzeum lehetséges erõforrásait nézve,
még VISKI nagyon rokonszenves diákja, a maj- HEREPEIt a kicsinyhitûség vádja érheti. Rész-
dani jeles müncheni etnológus: 1943. szeptem- leteiben nézve azonban ez is sokkal árnyalandóbb.
berben Dél-Erdõvidékre megy Észak-Erdõvidék Elõször is, különbséget kell tennünk az 1938-ban
helyett helyett gyûjteni, nem rögzít adományozó- igazgatónak érkezõ HEREPEI és az új impéri-
kat, elfelejt visszajuttatni tulajdonosának holmi umváltást követõ, majd az utolsó évek igazgatója
családi fotókat, nem megy be a post restante le- között, hiszen helyzetértékelése, viszonyulása,
velei után az olaszteleki postahivatalba... gondolkodása sokat változik. Tény, hogy az elsõ
A székelyföldi intézményszervezésben, két évben nem tudja kihasználni a CSUTAK-
nem elég a kolozsvári ellenérdekeltség, 1944. korszak által megteremtett valamennyi erõforrást.
márciusban már a marosvásárhelyiekkel is szá- Nem próbálja pl. maga kiadni a MOESZ Gusztáv
molni kell, akik (illetve az erdélyi ref. püspök) által múzeumuknak felajánlott dolgozatokat, sem
azzal a váratlan ambícióval állnak elõ, hogy az új VÁMSZER Géza szakadáti monográfiáját.
alapítványként újjászervezett TELEKI Téka célja Kolozsváriként, ráadásul volt Minerva-alkalma-
az egész Székelyföld és székelység történeti, zottként eltanácsolja, az Erdélyi Múzeumhoz
régészeti (!) és néprajzi (!) kutatása legyen.27 küldi a szerzõket.28 De igazából már CSUTAK
VÁRÓ is arra kéri, a SzTI-et az összes székely- sem tudta folytatni az újraszületett kolozsvári
földi intézmények foglalataként próbálja felvet- tudományos folyóirat árnyékában kiadói tevé-
ni, hogy a marosvásárhelyieket el ne idegenítsék. kenységüket, azzal pedig HEREPEI is késõbb
A térség tudományszervezésének elõzményeit, szembesül, fõleg az ETI-tel való negatív tapaszta-
eredményeit, realitását semmibe véve, valaki latok során, miért lett volna fontos, mennyire tel-
mindegyre feltalálja a spanyolviaszt. jesítmény-bizonyítás, érv a saját publikáció.
Minden személyi kérdésbeli, regionális HEREPEI elégedetlen a helyi tanár-mú-
rivalitásokkal kapcsolatos kellemetlenségen túl zeumõrökkel, bár kezdetben lelkesen szervezné
pedig a legkényesebb az, hogy HEREPEI idõrõl õket, és össze is állít felajánlásaikból tevékenysé-
idõre politikai darázsfészekbe nyúl, miközben gi tervet.29 Ám több mint bizonyos, hogy az
szeretett múzeumáért harcol. MESTER Miklós oktatással épp eléggé megterhelt jószándékú
pl., aki több rendben segíti, imrédysta, ezért munkatársak felajánlását, mikor nem állt fenn
veszítenek így inkább, mint nyernek kezdetben a külsõ akadály sem követte lázas kivitelezés. Ne
fellépésével. A sors fanyar iróniája, és ez már a feledjük, hogy CSUTAK egyben a MIKÓ-Kol-
magyarországi beteg közgondolkodást és poli- légium erõskezû igazgatója volt, és másként
tikát jellemzi, hogy eszerint az utolsó hónapok mozgósíthatta múzeumi célokra a tantestületet.
sikereit tkp. a német megszállásnak köszönhetik, Az megint más kérdés, hogy ezek a tanárok más
hisz anélkül MESTER nem jutott volna felelõs körülmények között vagy így is számottevõ tel-
kormányhivatalba. jesítménnyel járultak a Múzeum mûködtetésé-
hez,30 és hogy HEREPEI talán túlzott buzgósága,
túlvállalása elbátortalaníthatta õket – ha van, aki
úgyis végzi a kézirattári, néprajzi, adminisztrá-
43
ciós munkát, ám végezze. Kétségtelen, hogy a Kolozsvár 1940-es felértékelõdésével, úgy tûnik,
múzeumigazgató mind határozottabban vallja az esetenként-részben féloldalassá válnak. A ked-
idõ múlásával, hogy csak helyi szakemberre velt kolozsvári jelzõvel élve „vidékivé” süllyedt
lehet igazán számítani. Jó példa a székelyföldi barátot egységes fellépéssel védik majd 1944
kutatóutak megszakadása az impériumváltással: után a sepsiszentgyörgyi lincselési indulatok
a régi kolozsvári társak pl., BALOGH Ernõ, ellen, ám intézményi érdekek ütközése idején
NYÁRÁDY, BOGA most már (újra) az erdélyi sepsiszentgyörgyi érdeknek HEREPEI szemé-
múzeumi tárak õrei, saját intézményük van lyére való tekintettel is csak mérsékelten tesznek
ismét, amelyért felelõsek, és nyeregben sem engedményt. Az erdélyi tudománypolitikai játsz-
ülnek, hiszen akár a Székelyföld természetrajzi mában játékos kolozsvári barátok között az a
kutatására is megjelent a budapesti konkurrencia. kivétel, aki vigyáz, hogy ne sértsen, nem igazi
Ami az anyagi forrásokat illeti, kolozsvári: LÁSZLÓ Gyuláról van szó.
HEREPEI persze túloz késõbb, mikor volt nincs- HEREPEI bizalma, ahogy régi barátaival újra
telenségükkel, a román fõhatalom alatti totális, meg újra megosztja intézményvezetõi gondjait,
politikai alapú akadályoztatással, ebbõl követ- terveit, sõt, tõlük vár ezekben segítséget, emberi-
kezõ lepusztultságukkal próbál érvelni budapesti leg nagyon is érthetõ, de intézményével szemben
fölötteseinél, különben érthetõen, mert fejlesztési meglehet, felelõtlenség volt. Legalább akkor
alapok végett. Valójában nagyobb fizetéssel elgondolkozhatott volna (nem emberi kapcso-
kezdte sepsiszentgyörgyi igazgatóságát, mint az lataiban való, de) megváltozott szakmai-politikai
akkori MIKÓ-kollégiumi igazgatói fizetés, a helyén, amikor kihagyták az Erdélyi Múzeum-
múzeum rendelkezésére pedig ott állt a Három- Egyesület választmányából.
széki Székely Tanalap kezelése folytán élvezett A lappangó ellentétek több ízben meg-
csekély, de biztos bevétel is. Az is tény azonban, mutatkoznak nyíltan is. 1941. dec. 1-jén az Erdé-
hogy az impériumváltás hozta átrendezõdéssel lyi Nemzeti Múzeum Levéltára körlevéllel fordul
ezek a források elapadnak.31 Helyi támogatási a székelyföldi iskolákhoz is az erdélyi levéltári
lehetõségek ugyan mindvégig akadnak, 1944 anyagot gyûjteményeibe mentendõ, és valóban
tavaszán is élhet még velük,32 de alkalmiak, és gyûjtenek is be ennek köszönhetõen csíki
messze nem elegendõek. Hasonló megállapítá- anyagot. A felháborodott HEREPEIt barátai
sokat tehetünk a múzeum szakmai ellátottságát igyekeznek megnyugtatni. KELEMEN Lajos azt
illetõen: MÉRI valóban tõlük kénytelen szak- írja neki, hogy gyûjteménybiztonsági okból tulaj-
könyvet kérni 1944-ben a kolozsvári fõtéri ásatá- donképpen nem ért egyet ennyire centralizáló
sok feldolgozásához, de ez nem cáfolja minden gyûjtéssel, túl komolynak se tartja, hisz a nem
erõfeszítés ellenére is fennmaradt hiányossá- kolozsvári iskoláknak a címeit sem igen tudták,
gaikat. És megint a háború. Az új szárny és egy sajtóbeli helyesbítést ajánl a helyzet
építésére azért nem kapnak engedélyt 1943 ápri- kiigazítására. SZABÓ T. Attila másrészt bevall-
lisában, mert vasfödémmel tervezték, vas pedig ja, hogy KELEMENnel valóban csak aláíratták a
nincs. Mikor 1944. januárban a bõvítés tervét a körlevelet, épp õ volt az egyik értelmi szerzõ, de
fölöttes hatóság végleg elutasítja, KÓS Károly úgy gondolja, nem kell túlbecsülni azt a
csak annyit válaszol 29-én: lényegtelen, leg- 100-200 iratot, ami így Kolozsvárra kerülhet
késõbb a nyár sorsdöntõ lesz, puszta életükre, a Sepsiszentgyörgy helyett. HEREPEI válasza:
magyarság további életére is. Utána talán... súlyos hitelrontást okoztak az épp közgyûjte-
ményi státusát rendezõ múzeumnak.33 A szerep-
Kérdõjelek. A barátok lõk, hadd jegyezzük meg, szinte mellékesek. Az
eset kísértetiesen ismétli az EME 1911-es
Kolozsvár, beleértve a legközelebbi bará- próbálkozását, amikor az épp saját épületét eme-
tok szerepe HEREPEI bizonyos kudarcaiban lõ, dinamikusan fejlõdõ SzNM gyûjtõterületére,
kényes kérdés. HEREPEI régi barátságai tõszomszédságba küldtek hasonló körlevelet.34
44
Az ETI-tel való kapcsolatok ugyancsak és valószínûleg soha nem is lesz már az. Köte-
felemásak. HEREPEI fogalmazásában: többször lességünk viszont eloszlatni néhány félreértést,
megsérti az Intézet. 1943 májusában, miután mert ez a kérdés nem is a felelõsség kérdése elsõ-
megegyeznek, hogy a SZÉKELY doktoriját sorban, hanem másegyébre világít rá, és ez a
együtt adják ki, az ETI úgy gondolja, hogy a másegyéb a valós részletek nélkül nem érthetõ.
kiadvány csak „a SzNM támogatásával” feliratot HEREPEI elõször 1942. szept. 12-i keltezéssel
kapja, a SzNM viszont fizesse a költségek 2/5-ét, kap vonatkozó, szigorúan bizalmas rendelkezést:
kapja a saját példányait ne nyomdai, hanem óvóhelyre az értékesebb anyaggal. 1943. decem-
kereskedelmi áron. LÁSZLÓ Gyula simítja el az berben PASTEINER a becsomagoltakról és
incidenset. Nem meglepõ, hogy HEREPEI 1944. egyéb intézkedésekrõl kér jelentést, HEREPEI
május 12-én is neki panaszolja fel, miért kellett jelzi, hogy rég megtörténtek. A KOF evakuálási
véres verítékkel végrehajtott munkájukat kisajá- rendelete 1944. ápr. 17-i, és 30-án az össze-
títani? Az Intézet 1943-as jelentésében ti. az hívható ig.-vál. tagok úgy foglalnak állást, hogy
jelenik meg, hogy BALASSA Iván erdõvidéki a menekítést végre kell hajtani, de május 15-i
fejfakutatása az ETI eredménye. Miközben ezút- újabb (KOF-) rendelet ezt megint nem tartja
tal olyannyira a Múzeumé, hogy BALASSA idõszerûnek.37 1944. áprilisban mindenesetre a
ebbõl írott könyvére is ott van már a papír a Mi- levéltárat csomagolják, VARGA Nándor Lajos
nervában, írja HEREPEI, szedésre-nyomásra is májusban a képzõmûvészeti anyag szakszerû
megvan a fedezet, épp csak lektorálni nem volt beládázását nyugtázza – maga irányította saját
ideje még.35 munkái egyedi kollekciója esetében is, mely
Egy harmadik példa: az ETI 1942. ápr. 8- szintén elpusztul. HEREPEI szerint végül
tól dolgozik a Múzeum APOR-kódexének augusztus végi VKM-rendelet alapján mene-
hasonmás kiadásán, MIKECS László szavaival kítenek.38 SZÉKELY viszont HEREPEIt hibáz-
az ETI úgynevezett hiánypótló munkái szim- tatva úgy nyilatkozik, hogy az igazgató Keszthe-
bólum-kiadványán. 1943-ban kiderül, hogy ez a lyen beismerte neki, ez a rendelet már nem jutott
munka igazában a budapesti PÁZMÁNY Péter el hozzá, és csak késõbb, lengyeli tartózkodása
Tudományegyetem Magyarságtudományi Inté- után látta Budapesten, vele a listát az evakuá-
zetében történik. 1944. áprilisban HEREPEI landó SzNM nevével. Amit mindenki megerõsít:
helyezteti biztonságba a kódexet az OSzK-ban vonatkozó megbeszélések utoljára aug. 27–29-én
(hazahozni már kockázatosabb, és valóban, így történhettek Sepsiszentgyörgyön, ekkor VARGHA
ússza meg a harci eseményeket is a GUARY- László személyesen ott tartózkodott, de ezek a
kódex társaságában), de errõl TAMÁS Lajost, a beszélgetések négyszemköztiek voltak.39 Szept.
kikölcsönzõ ETI igazgatóját HEREPEI kell, 2-án a menekített anyag kigördül a városkából.
hogy értesítse. Utána már jövõbõl okosként nézve is csak egy
A sepsiszentgyörgyi igazgató érdemének esély marad, a kolozsvári kéthetes elakadás szept.
tudható be, bár minden bizonnyal a másik félnek 9–23. között, amelynek végén teherkocsik viszik
is javára írandó, hogy a SzNM mindezek ellenére tovább a nagyobb szállítmányt is sorsa felé.40
munkakapcsolatban marad a kolozsváriakkal, és Az biztos, hogy az utolsó sepsiszentgyör-
az igazgatói jelentések meggyõznek arról, hogy gyi napok már zavaros kapkodás: aug. 31-én
az elõnyök számos esetben kölcsönösek. A Jelen- HEREPEI úgy dönt, családját menteti, maga
tésekbe már nem került 1943–44-es marad. Másnap, valószínûleg családi nyomásra
együttmûködés is erre vall.36 is, mégis indulás mellett határoz, de csak az öt
legértékesebb ládát viszi. Az indulás csúszik,
Kérdõjelek. A menekítés erre másik vasúti kocsit szerez, és következõ nap
elrendeli a többi láda kihordását is. Nagyjából
Egy utolsó kérdõjel: a menekítés ügye, mindenki ezt teszi ekkor: óránként változtatja
amely részleteiben máig sem teljesen tisztázott, meg döntéseit. Jó döntés lehetetlen, okosnak
45
lenni csak utólag könnyû. HEREPEI valószínû- mond feljelentést tett, hogy a sepsiszentgyörgyi
leg csakugyan nem kapta kézbe az új menekítési szállítmány Kolozsváron rekedt, ezért nem
rendeletet, bár tud róla, és éppen ezért kétség- menekedhetett meg ott maradva. Csakhogy
beesett: kénytelen maga dönteni. Félelme jogos: VARGHA László, aki egyetemi anyagért érkezve
a múzeum tornya ideális célpont, ha a várost a Múzeum Kolozsváron elakadt ládáit is tovább-
védeni fogják, ahogy õ tudja. Ez az a pillanat, viszi a menekítéskor, nem pusztán egy végre-
amikor ha lelkiismeretlen, és a maga bõrét menti, hajtó hivatalnok, hanem egyebek mellett a szent-
engedelmeskedve a polgári lakosságot kiürítõ endrei skanzen megálmodója. A kolozsvári „fel-
rendelkezéseknek, az anyag megmenekül. Ezút- jelentés”-interpretáció egyébben is sántít.
tal nem eléggé hivatalnok. Ha lelkiismeretlen SZÉKELY nem tagadja, hogy õ értesítette a
hivatalnok volna, futna (ha nem volt kézbesített fölöttes hatóságot a Kolozsvárra érkezésrõl, de
parancsa, nem vonható felelõsségre, bármi HEREPEI ugyanezt tette volna. A kolozsvári
történnék is), ha túl lelkiismeretes, akkor marad a értelmezés szerint SZÉKELY ezzel elveszejtette
ládákkal, és kivárja a rendelet sorsát, meg- a szállítmányt, hisz az EME megtagadta 1944.
érkezését vagy tárgytalanná válását. HEREPEI szept. 2-án múzeuma evakuálását, mellette a sep-
ehelyett felelõsnek tekinti magát, és felelõsen siszentgyörgyi ládák is megússzák. Csakhogy
szeretne dönteni. HEREPEI a saját múzeuma kincseinek pusz-
Az egyik helyesbítõ adalék ugyanis az, tulása után kolozsvári egyetemi-ENM-könyvtári
hogy HEREPEI már 1943. aug. 15-én rákérdez régi könyv anyagot rendez Keszthelyen, és a
PASTEINERre, mit tegyenek, hisz a pince nem kolozsvári érv is más a sepsiszentgyörgyi rá-
véd igazán mint légóhely, viszont nedves. Inkább a kérdezéskor, mint az Erdélyi Múzeumban42:
9 km a határtól a nagy veszély. Nem kellene-e akkor még csak azért tartják egybe nem vethe-
menekíteni az értékesebb anyagot, mint 1916-ban? tõnek gyûjteményeik ügyét, mert az õ anyaguk
Persze nagyobb harci tevékenység esetén épp a nem pusztult oda.43
fõváros kitettebb, kb. a pesti múzeumok is inkább Valóban: ez a sors labdajátéka volt.
vidékre menekítenek majd. A menekítés gondo- HEREPEI igenis felelõs mint döntéseket vállaló
latát tehát HEREPEI mondja ki elõször, mégpedig intézményvezetõ a pusztulásért, az is kellett,
nagyon körültekintõen, és nem a fölöttes hatóság. hogy legyen: döntött, mert ilyen minõségben
PASTEINER szept. 18-án meg is válaszolja: ez- döntenie kellett, és téves döntéseket hozott. De
irányú rendelkezés nem történt. Cselekedjék az mulasztást igazából egyet követett el, igaz azt
igazgató a továbbiakban saját belátása, hatásköre elég súlyosat: úgy távozott Sepsiszentgyörgyrõl
szerint, a legszigorúbb személyi felelõsséggel. az elsõ szerelvényre került ládákkal, hogy beosz-
Tehát most, szept. 2-án vigye az értékeket? tottjaira hagyta a többi berakodását. Nos, ennek
A másik adalék tudniillik az, hogy a köszönhetõen menekült meg az evakuálásra
precedens igaz, LÁSZLÓ Ferencék valóban hát- szánt anyag több mint harmada.
országba menekítették 1916-ban legértékesebb
tárgyaikat, csakhogy ez a román hadsereg Er- Összefoglalás helyett (1)
délybõl való kiszorítása után történt. Most pedig?
Ahogy azt LÕRINCZ Albert fogalmazza meg Aki olvasta HEREPEI János leveleit,
utóbb: „igen tévesen, sõt bûnösen a Vörös Had- tudja, hogy barátaiért lelkét is kitevõ, önzetlen,
sereg durvaságát a múzeumi kincsek meg- végtelenül tisztességes ember volt, másnak
kímélésére igen nagynak, az erejét pedig ahhoz, tudatosan ártani vagy intrikálni képtelen. Nem
hogy Tolna megyéig elérjen, igen kicsinek volt intézményvezetõ alkat, inkább egyenlõk
találták”.41 között a példájával elsõ kitûnõ szervezõ. Körül-
A harmadik adalék: HEREPEI védve az tekintõ szívósság jellemezte, de vezetõi erély nem
Erdélyi Múzeum-Egyesületben SZÉKELY volt benne, annál inkább a fennálló rend iránti
Zoltánra hárítják a felelõsséget, SZÉKELY úgy- hivatalnoki tisztelet.44 Nem sorsfordító ember:
46
mintha vesztes ügyek kitartó végigharcolására Nem utolsó sorban, nehéz elképzelni CSUTAKot,
szánta volna a sorsa. Három múzeumi intéz- amint döntéseit illetõen más tekintélyek segít-
ményért tett hatalmas erõfeszítéseket, és mind- ségére szorulna.
három súlyos veszteségeket szenvedett, vagy HEREPEI van amit eleve nem örökölhet
éppen felszámolódott vezetése alatt. Az Erdélyi meg, így a helyi szakember-utánpótlás lehetõsé-
Kárpát-Egyesület kolozsvári néprajzi múzeuma az gét átlátni nem tanár, és ideje sincs rá, az
anyaga minden románnak minõsíthetõ részét események nagyon felgyorsulnak az újabb impé-
veszíti el igazgatása alatt, és intézményként csak riumváltással. Anyagi forrásait is kisebbségi
azért nem szûnt meg, mert korábban sem intézmény voltuk biztosította, be is bezárulnak.
intézményként mûködött. A bonyhádi Székely Nem csak a budapesti nem hivatalos támogatás-
Múzeumot felszámolták. A legnagyobb tragédiát, ról és a Háromszéki Székely Tanalap jövedel-
a kiheverhetetlent, a sepsiszentgyörgyi Székely mérõl van szó. A helyi közösség is különutakra
Nemzeti Múzeum legértékesebb anyagainak pusz- bódul az új mozgástérrel, és egy CSUTAKnak is
tulása jelentette. Nem nehéz megérteni: a jelen- a most már saját nemzeti állam rendes központi
tésekbõl itteni emberfeletti, jelentõs eredményeket forrásait kellene megkeresnie az új helyzetben.
hozó munkája tárul elénk, az elpusztult anyag A különbség azonban óriási. CSUTAK az
listáját szemlézve pedig elszorul a torkunk. elsõ világháború elõtti, központosuló magyar
Jó gazda volt a Székely Nemzeti Múze- közgyûjteményi fejlõdéshez olyan szemlélettel
umban, és nem volt az. Olyan erõforrásokat térhetne vissza, hogy íme, egy helyi közösség
örökölt, melyeket idegenként érkezve nehezen szervesen nagyra nõtt vállalkozása tagolódik ismét,
mozgósíthatott, vagy kolozsváriként lényegüket magától értetõdõen az országos/nemzeti szintû köz-
sem könnyen érthette meg. Az elsõ impériumváltás gyûjtemény- és tudományosság-ügybe. HEREPEI
után LÁSZLÓ Ferencék fillérenként is össze helyzete ezzel szemben szkizofrén: a kolozsvári
tudták szedni a támogatást a helyi közösségtõl elit a két világháború között meghajtotta ugyan a
múzeumuk talpraállítására, a régész igazgató-õr a fejét a távoli múzeum elõtt, amely az õ sorait is
húszas évek egyetlen nemzetközi hírû romániai szervezte, HEREPEI is így kerül oda, ám reflexük
magyar tudósa volt, már az elsõ világháború elõtt a a valójában nagyon gyönge és ezért komplexált
kolozsvári PÓSTA Béla-iskolával egyenlõ szín- „erdélyi fõvárosé” (az önminõsítés nagyrészt
vonalú, független régészeti központot teremtett a maga is kompenzálás), amely az újabb impéri-
távoli kisvárosban, és a román szakma is nagyra umváltás lehetõségeivel élve siet elfelejteni kic-
becsülte. Társa, CSUTAK Vilmos az egész romá- siségét és megalázottságát, és ennek megfelelõen
niai magyarság tudomány- és mûvelõdésszervezõ lekezelni a „vidéket”. Kolozsvár mindig összerdé-
központjává emelte a Múzeumot, és temetése lyi fellegekben gondolkodik, értékét nem egy
szimbolikus értékû: nem marad virág a fél közvetlenebb közösség számára jelentett értékben
megyében, fekete lobogó gyászolja Erdély minden keresi, hanem közvetlenül a magyar nemzet kinc-
református létesítményén, az épp repatriálni sestárának tételezi magát. Elitje mind gyökérte-
kényszerült MAKKAI Sándor utódja pedig nem a lenebb, közösségi identitása is (a „fõváros”-
püspökség ügyeinek rendezésével foglalkozik, énképet leszámítva) közvetlenül az összmagyar
hanem siet Sepsiszentgyörgyre megadni a kultúrnemzet identitása, köztes szintû összetevõ
végtisztességet. LÁSZLÓ és fõleg CSUTAK nélkül (az „erdélyiség” pl. inkább csak csapdákat
kiváló szakemberek sorát neveli ki maga köré a rejtõ koronkénti, román fõhatalom alatt nyilván
helyi közösségbõl: káderpolitikájuk lényege az kisebbségi kompenzáció).
elitjét maga termelõ közösség. Intézményüknek HEREPEI ideológiai alapállása beszédes:
olyan súlyt tudnak adni saját erõbõl, hogy magától azért kér fejlesztést egy magyar kincsestárnak,
értetõdõen sorakozik köré a Kolozsváron moz- mert az gyenge, de értékei okán támogatandó.
gásterét veszített magyar tudományos elit is, és CSUTAK úgy kérhetné, mint ami jár, hogy tovább-
központnak lenni végeredményben ennyit jelent. ra is elláthassák szerves, bizonyított központ-
47
szerepüket: azért, mert erõs. Ahogy Kolozsvár ugyan HEREPEI vállalkozását, de túlzott jelen-
követeli magának, amely pedig korántsem olyan tõséget tulajdonítani neki nem szabad. A vissza-
erõs, mint amilyennek projektálja magát – ez a került területek fejlesztését célzó TELEKI-féle
harmadik impériumváltással nagyon hamar újra elképzelésben Kolozsvár természetesen kiemelt
kiderül. Igazából Kolozsvár a gyenge és megerõsí- szerepû, de ebben a miniszterelnök erdélyi gyö-
tendõ, HEREPEIt sem véletlen, hogy ilyen refle- kerein kívül a földrajztudós államtudományi
xek jellemzik, mikor érvelnie kell. gondolkodása mutatható ki: Kolozsvár az
HEREPEInek ez az arca tehát a Székely- egyetlen lehetséges észak-erdélyi nagy központ.
földre rácsodálkozó, ugyanakkor a helyi célokat Második vonalban ugyanígy volt magától
leértékelõ/fel nem ismerõ kolozsvári álma és értetõdõ Nagyvárad, Marosvásárhely, Sep-
igaza. Ha nem is tudja meghaladni ellentmondó siszentgyörgy fejlesztésének felmerülése.
kettõs lojalitását, gyorsan eszmél, és jut el egyik Így vagy úgy, a minket érintõ intéz-
legjelentõsebb gondolatáig: székelységtudomány ményfejlesztés kivitelezése 1941-tõl mindenkép-
csak a Székelyföldön lehetséges. Emberi nyi- pen az erdélyi intézményi valóságot illetõen is
tottsága hozza a másikat is, a jó szervezõét: min- kitûnõen tájékozott és nagyon józan HÓMAN
denkinek munkaasztalt kell biztosítani, aki ebben Bálintra marad, aki annyit hasznosít ki-ki elkép-
részt kíván venni. A jó gazda jó érve a harmadik, zeléseibõl, amennyit jónak lát. Sepsiszentgyörgy
akkor is, ha ekkor nem volt eredményes: az erre múzeumára már a húszas években egyik leg-
tervezett intézet költségvetése egy pesti gimázi- fontosabb magyar múzeumként emlékezett,46 és a
umét tenné ki mindössze. fõvárosiakat nem számítva valóban a legnagyobb
állami dotációjú magyar múzeummá válik minisz-
Összefoglalás helyett (2) tersége alatt. Ugyanakkor nem a székelységtu-
dományok kutatóintézetét kívánja támogatni
Akitõl az intrika idegen, az politikus benne. Kolozsváron sem a helyi szempontok és
nem, csak kérvényezõ lehet, természetes tehát, ambíciók alapján mérlegel. Az EME-ben például
hogy bürokrácia akadálypályáján találja magát. az egyesület tényleges valóságát, a tudományos
Miközben az egész második impériumváltási kor ismeretterjesztés, nyilvánosságteremtés fórumát
olyan, akár a felbolydult darázsfészek: a leg- látja, múzeumi tárainak kérdését pedig (akárcsak a
különfélébb becsvágyak próbálkoznak, nagyon hasonló, egyetemi városokbeli múzeumokét) a fel-
gyakran a tényekre-adottságokra való minimális sõoktatástól tartja elválaszthatatlannak. Az erdélyi
tekintet nélkül. Ha a kérvényezõ kitartó, megleli magyarságkutatásra ezért hoznak létre új intéz-
potenciális támogatóit (szövetségest csak poli- ményt, az Erdélyi Tudományos Intézetet. Ami a
tikus kereshetne), azokat is, akikével felhõtlenül személyi kérdéseket illeti, KELEMENt egy nagy
illeszkednek érdekei, azokat is, akikével megle- levéltár megszervezésére-vezetésére látja alkal-
hetõsen felemásan. Bizonyára szembesül az masnak, ROSKÁt egy jelentõs régészeti-néprajzi
ellenérdekeltségekkel is. táréra és a rá alapozó egyetemi intézetére – az
HEREPEI intézet-terve elbukik. Megtör- egyetem és az ETI szakembereit jelentõs részben
ténhet, hogy épp azok a barátok, akikre leg- csonkaországi „ejtõernyõsökkel” biztosítja. A
inkább számított, csak színleg támogatták kri- kolozsvári régi tudományos elit vezetõi fruszt-
tikus pillanatokban, de úgy tûnik, hogy kezdettõl ráltabbak, mint HEREPEI.47
világos jelzéseket kapott tõlük, mit tudnak elfo- A körülmények háborúsak, kielégítõ
gadni problémáiból, csak épp HEREPEI nem általános fejlesztést megvalósítani alkalmatlanok.
akarta ezt meghallani. KELEMEN Lajosnak már Soron kívüli elõnyökhöz jutni mindig lehet, de
az 1940. decemberi ajánlása maga a Múzeum ebben a túl távoli Sepsiszentgyörgy nehezen
lekicsinylése, de ebbõl HEREPEI csak a leg- behozható lépéshátrányban lett volna akkor is, ha
melegebb hangú melléállást akarja észrevenni.45 igazgatója alkatilag nem idegen efféle megoldá-
Egy biztos: kolozsvári közbelépés fékezhette soktól. Amit HEREPEI így is megvalósít, az
48
kivételes teljesítmény ezeknek az éveknek az 1.
ismeretében. Az intézeti szintû (alapállásban fog- Jelentés a Székely Nemzeti Múzeum
lalkoztatott szakemberekkel, megfelelõ eszkö- 1939. évi mûködésérõl és állapotáról48
zökkel való komplex) munka feltételeit – bár
60 év es évf or du ló és ZATHURE CZKY
részlegesen – biztosítja. SZÉKELY Zoltán késõb- Emília emléke
bi intézményfejlesztésében is könnyen kimu- A SzNM-nak alapítása óta eltelt hatvanadik
tatható mostani alapozás is. évérõl készített összefoglaló jelentésünket az alábbi
A másik kérdés, a menekített anyag pusz- sorokban terjesztjük a mélyen tisztelt Igazgató-választ-
tulásáé egyszerû: igen fájdalmas háborús mány elé.
veszteség. Bûnösség kérdéseként felvetve a rész- Mielõtt azonban a szokásos beszámolót meg-
letek ismeretében inkább hamis. A HEREPEI tartanók, méltóztassanak megengedni, hogy a hatodik
tízest számláló évforduló alkalmával néhány pillanatot
választotta megoldás egyébrõl árulkodik. A kulcs
szenteljünk a múltnak, megemlékezve annak emlékét,
hozzá, akárcsak HEREPEI erõforrás-gazdál- aki intézményünk alapját lerakta.49
kodásához, az evakuálást kérõ szemlélet kérdése. Eléggé ismeretesek CSERE Y Jáno sn é
Az intézményvezetõvé Sepsiszentgyörgyön vált ZATHURECZKY Emília nagy érdemei, önzetlen elgo-
kolozsvári tudós mintha kettõs lojalitását haladná ndolásai, nemes cselekedetei, azonban a nagy szelle-
meg benne: a nemzetnek kíván nemzeti értéket mekre való emlékezéssel, tetteiknek újra és újra való
menteni, mikor a hátországba menekít, akár felidézésével, nyomdokainak végigkövetésével önma-
Kolozsvár véleményével egyet nem értve is (per- gunk elõtt gyújtjuk meg az útmutató fáklyát, hogy
annak világánál az élet keresztútjai közül könnyebben
sze ebben azért ott munkált az utolsó hetek
kiválaszthassuk azt, amelyen leginkább megközelít-
sértettsége). VARGHA László segítõakciója hetjük az elõttünk jártak által kitûzött igazi célt.
nyugtázás egyben: a magyar kultúra egésze Véletlenül éppen az évforduló idejében, a
szempontjából jelentõs értéknek való elismerés, Székelység múlt évi szeptember–októberi számában
HEREPEI szomorú kimenetelû diadala. Akkor közölt ifj. FERENCZI István egy levelet, amelyet
is, ha SZÉKELYtõl úgy tudjuk: VARGHA kife- ZATHURECZKY Károly százados, alapítónõnk test-
jezett véleménye szerint kár volt az anyagot véröccse intézett ezelõtt hetven esztendõvel (pon-
elhozni, de ha már ott volt, tovább kellett vinni. tosabban 1869. szept. 2-án) FINÁLY Herikhez, az
Erdélyi Múzeum titkárához. E levelet abból az alka-
A gyûjtemények pusztulásával a helyi
lomból küldötte FINÁLYnak, hogy egyidejûleg
közösséget fokozottan érintõ kár maga pedig Olasztelek határában elõkerült néhány római régiséget
igazából a helyi közösség viszonyulásával pár- küldhetett fel Kolozsvárra.50 Ebben egyúttal azt az
huzamosan tárgyalható, amely ezekben az években óhajtását is kifejezte, hogy „egyátaljában nem volna
mintha nem kívánt volna élni tulajdonosi jogainak siker nélkül, ha egy régiséget ásató vagy régészeti
és felelõsségeinek gyakorlásával. BOGÁTS egylet alakuland”, amely nemcsak e helyen, de másutt
figyelmeztet 1946-os purifikációs nyilatkozatában, is felkutatná és összegyûjtené a földben rejlõ
hogy az augusztusi menekítésrõl HEREPEI már értékeket. Ez a kívánság pedig oly férfiú tollával író-
dott le, aki – saját szavai szerint – „nagyon gyenge
meg sem kérdezte a múzeum felelõs testületét.
esméretekkel bír(t) a régészetben, s akinek fog-
Csakhogy – és ezúttal nincs okunk kételkedni az lalkozása is nagyon távol állott a múzeumi tu-
igazgató visszaemlékezéseiben, ha azok idõnként dományoktól”. Éppen ezért tudjuk, hogy máshonnan
pontatlanok is – volt-e, akit? Az 1945-ös reakciókat nem is meríthette a múlt emlékei iránti szeretetét, mint
részben a másik oldalon is bûntudat motiválja. A gyermek- és ifjúkori környezetébõl, a sok százados
közösség tartalékai ekkor még mégis nagyok, és az eredetre visszatekintõ család hagyományõrzõ
intézmény minden veszteség ellenére túléli a most légkörébõl.
következõ éveket. De ez már a következõ korszak A család büszkesége, a korán elhunyt testvér-
bátya, kufsteini rab hagyatékának kegyeletes gonddal
története. A helyi vezetõk, elit felelõsségének
õrizgetése, minden reliquiának megbecsülésére indít-
kérdése azonban ma is idõszerû. hatta azt, aki az ereklyékben meglátta az emlékkeltõ,
emlékõrzõ jelt, a múlt idõk tanúságát, eljövendõ intõ
(BOÉR Hunor) példáját.
49
Nem kevésbé elhatározólag járult ehhez még Nagy ember az, akinek agyában nagyszerû
az a körülmény is, hogy a föld, ahol ZATHURECZKY gondolat fogamzik meg, még nagyobb azonban, aki
Emíliának és mindenik testvérének bölcsõje ringott, testté is formálja azt. Itt mind a kettõt CSEREYné
mindegyre feltárta a régmúlt idõknek kebelében személyében tisztelhetjük. S minthogy e két adottság
rejtõzködõ emléktárgyait, s azoknak elõbb talán külön- hiányában múzeumunk nem jöhetett volna létre, ezért
legességük, azután pedig belsõ értékük miatt való marad emléke örök érdemû.
gyûjtögetése különösen a történeti olvasmányok iránt ZATHURECZKY Emília nemes alakja azon-
melegen érdeklõdõ ZATHURECZKY Emíliában vált ban nem homályosíthatja el a munkatársak és utódok
öntudatossá.51 érdemét, sõt azok kiválósága, értékes tettei csak emelik
Mindezekhez azután tulajdonképpen már csak annak fényét, aki kitûzte a célt, de egyúttal hidat is vert
egy elhatározó lépés megtétele kellett, hogy testet ölt- a feléje haladók számára.
sön a múzeum gondolata. Hiszen az ifjabb testvér által Múzeumunk szerencsés volt, hogy az eltelt 60
óhajtott „régészeti egylet” Kolozsvárott az Erdélyi esztendõ alatt belsõ munkásai között kiváló és érde-
Múzeumban már elõbb megvalósult, csakhogy még meiket kellõképpen alig is méltányolható szervezõ
nem bõvült ki „régiséget ásató” intézménnyé; a székely erõket (VASADY NAGY Gyulát, CSUTAK Vilmost),
gróf MIKÓ Imre alkotó példája azonban közeli buz- világviszonylatban is nagy tudósokat (NAGY Gézát,
dításul szolgálhatott a minden szépért, jóért lelkesedõ, LÁSZLÓ Ferencet) és fáradhatatlan odaadással tevé-
megfontolt gondolkozású nagyasszonynak. kenykedett kutatókat (élükön a maradandó emléket
Minthogy pedig e nemes lélek élete sem foly hagyott DOMJÁN Istvánt) mondhatott magáénak.
le a legsimább mederben, apósának, anyósának, majd Külsõ irányítói, vezetõi közül pedig hálával emlé-
édesapjának elhunyta után négy gyermekének, végül kezhetünk meg a már említett SZENTIVÁNYI
urának eltávozása még jobban odafordította figyelmét a Gyuláról, POTSA Józsefrõl, a kiválóan érdemes
letûnt idõkre, a múlt minden emlékére. De odafordítot- GÖDRI Ferencrõl, báró SZENTKERESZTY Béláról
ta az a szándék is, hogy növendék fiai ezek szerete- és végül igazgató-választmányi tagságában most 32-ik,
tében neveltessenek fel. elnöki méltóságában pedig 14-ik évét töltõ, céltudatos
Számtalan munkában megtaláljuk, hogy a irányításában nem kevésbé érdemes, mint tudományos
nagyajtai CSEREY család hány kiválóságot adott értékekkel bõven megáldott dr. TÖRÖK Andorról.
közéletünknek és tudományos világunknak, az sem Adja az Isten, hogy az örök emlékû alapítónõ
ismeretlen, hogy az alsózaturcsai ZATHURECKYek és múzeumunk sok jeles vezére s munkása által
között mennyi nemesen érzõ s jeles tehetséggel ékes tudományos értékben nagyra emelt intézményünkrõl az
tagot számlálhatunk össze. Az imecsfalvi udvarház ezután eljövendõ évfordulók alkalmával a beszámoló
tehát, melynek minden zuga telve a múlt emlékeivel, soha se tehessen hanyatlásról említést.
már önmagában is egy kis családi múzeum volt, ahová
a nemes gondolkozású úrnõ egyre gyûjtögette a rokon- Székely ereklyemúzeum
ság, az ismerõsök, sõt az idegenek körébõl is mind- Most azután, mielõtt visszatérnénk a múltak
azokat a tárgyakat, amiknek megmentésével olyan emlékei közül a jelen eseményeinek felsorolásához,
nagy szolgálatot tett nekünk. engedtessék meg, hogy múzeumunknak egy nagy, de
A körülményeknek szerencsés találkozása végeredményben még mindig könnyen betölthetõ
folytán került az 1875. év tavaszán VASADY NAGY hiányosságát tegyük szóvá, olyan hiányát, amelynek
Gyula az imecsfalvi kúriába. S az áldozatra kész úrnõ a helyrehozását a 60-ik évforduló már sürgõsen követeli.
múlt emlékeit hasonlóképpen nagy odaadással szeretõ Az elõbb említett élen állók és sok más, név
nevelõ segítségével tulajdonképpen már ekkor meg- szerint fel nem sorolt segítõtárs jóvoltából múzeumunk
vetette az alapját a CSEREY-múzeumnak. Ez volt már odáig fejlõdött, hogy a 28 évvel ezelõtt fölépült
azután a törzse annak a gyûjteménynek, amelyet nemes pompás székházunk is bizony már nagyon szûknek
nagyasszonyunk SZENTIVÁNYI Gyula fõkirálybíró bizonyul. S talán éppen ez lehet az oka, hogy még az
kérése következtében éppen 60 évvel ezelõtt, pon- oly kiváló szervezõ erõ, mint a maga után pótolhatatlan
tosabban 1879. szeptember 15-én székely vérei tulaj- hiányt hagyott CSUTAK Vilmos sem mert még egy
donába hivatalosan és ünnepélyesen átadott. újabb alosztály megszervezésére is gondolni.
Vajon az eszme s a kezdeményezés elégséges-e, Ma azonban már arra is gondolhatunk, hogy
hogy örök emléket biztosítson a létrehozónak? egy kis átalakítás megtétele s bizonyos gyûjteménytárak
Vajon a körülmények kedvezõ összetalálko- átcsoportosítása után helyet is tudnánk biztosítani annak
zása következtében ZATHURECZKY Emília nélkül is az új alosztálynak, amelynek név szerint is, tartalmilag is
megszületett volna-e ez a múzeum? a székely ereklyegyûjteményt kell tartalmaznia.
50
Hány kiváló férfit és nõt termelt ki már e fajta, 1939. január 21-én elnyugodott a nemes szívû
s még nincsen sehol e földön bár egy szobácska, amely nagyasszony, alapítónõnk unokahúga: BOGDÁN
csupán csak az õk emlékezetének volna szentelve! Nem Arthurné ZATHURECZKY Izabella. Temetésén meg-
szólva azokról, akiknek még arcképét sem ismerjük, jelentünk, a hozzátartozóknak személyesen és írásban
vagy akiknek ereklye-tárgyai már menthetetlenül szét- is részvétünket fejeztük ki.
kallódtak – nem hisszük, hogy egy APOR Istvánra és 1939. április 15-én Bodolán elhantolt valóban
Péterre, CSEREI Mihályra, MIKES Kelemenre, BOD nemes, jóságos úrnõ, özv. gróf NEMES Jánosné gróf
Péterre, BENKÕ Józsefre, BARABÁS Miklósra, BETHLEN Polixéna, temetésén múzeumunk képvise-
KRIZA Jánosra, GÁBOR Áronra, MIKÓ Imrére, letében HEREPEI János igazgató és BIBÓ Erzsébet
ORBÁN Balázsra, KÕRÖSI CSOMA Sándorra, múzeumõr vettek részt.
ZATHURECZKY Emíliára, GYÁRFÁS Jenõre és sok 1939. április 20-án Bibarcfalván eltemetett
másra vonatkozó emléktárgyat ne tudnánk mint em- SZABÓ Árpád székelyudvarhelyi tanár temetésén
lékeztetõ s mint kegyeleti ereklyét megmenteni magunk HEREPEI János igazgató képviselte intézetünket.
s az utókor számára. Hisszük, hogy ez kötelességünk, de Elnökségünk írásban fejezte ki részvétét a
hisszük azt is, hogy a székely közönség jóakaratú támo- család tagjai elõtt:
gatása mellett e kötelességünknek eleget is tudunk tenni. 1939. január 2-án Kolozsvárt 88 éves korában
A tárgyaknak kellõ kritikával való összeválogatása után eltemetett BARÁTOSI TÓTH Endre sepsiszentgyörgyi
pedig múzeumunk nemcsak új látványossággal, de új nyug. pénzügyigazgatónak,
szellemi forrással fog gazdagodni. 1939. március 20-án Brassóban elnyugodott
KOVÁSZNAI BOGDÁN Géza ny. fõerdõtanácsosnak és
Halottaink 1939. november 25-én Kolozsvárt meghalt
Az emlékezés fonalát tovább szõve, a múlt évi n agy ern yei KELEME N Erzséb etnek, KELEMEN
események felsorolásának kezdetén szenteljünk egy Lajos nyug. levéltáros, m. tud. akadémiai tag leányának
pár kegyeletes szót az elköltözötteknek. Érzékeny elhalálozása alkalmával.
veszteség érte múzeumunkat akkor, amikor 1939. Az elmúlt esztendõ krónikájában tehát számos
április 9-én Zágonban elhunyt SZÕTS Albert igazgató- gyászesetrõl kellett megemlékeznünk, akiknek neve
választmányi tagunk. Április 11-én tartott temetési valamilyen formában, de meg van örökítve múzeu-
szertartásán múzeumunk igazgató-választmánya munk törénetében.
részérõl dr. BARABÁS Andor, BARABÁS Samu,
BOGÁTS Dénes, DEMETER Béla, KÓNYA Kálmán Tavaszi rendes gyûlésünk
és HEREPEI János vettek részt. A sírnál múzeumunk Igazgató-választmányunk az 1939. évi tavaszi
nevében HEREPEI János igazgató búcsúztatta. (...)52 rendes gyûlését március hónap 16-án tartotta meg, a tagok
1939. március 17-én elhunyt dr. BENEDEK János kétharmadának részvétele mellett. (Ezt megelõzõleg híva-
királyi közjegyzõ, múzeumuknak 1914-tõl 1935-ig ter- tott egybe az ügyvezetõ-tanácsi megbeszélés.)53
jedõ idõben igazgató-választmányi tagja. Intézmé- Ezen alkalommal a szokásos évi beszámoló,
nyünk iránt mindég a legmelegebb érdeklõdést tanúsí- továbbá a számadások elõterjesztése, valamint az új
tott, s a vállalt munkát, amelyet szívesen vett köte- költségvetés megállapítása volt gyûlésünk jelentõsebb
lességének érzett, mindenkor a legodaadóbban végezte. tárgya. Ugyanekkor megjelöltetett a Háromszéki
Temetésén a helyben lakó igazgató-választmányi tagok Székely Tanalap segélyösszegeire hirdetett pályázat
teljes számban megjelentek. Múzeumunk vezetõsége a határideje.54
család elõtt levélben fejezte ki részvétét.
1939. június 23-án távozott el körünkbõl Múzeumi épületek s az eszközölt
BOGDÁN Arthur, a Háromszéki Takarékpénztár Rt. és eszközlendõ javítások
elnök-igazgatója, aki 1914-tõl 1937-ig volt igazgató- Az 1939. március 16-án tartott gyûlésünk
választmányunk ügybuzgó tagja. Múzeumunk iránti alkalmával elõterjesztett jelentésben már utaltunk arra,
szeretete, mint az alapító ZATHURECZKY Emília hogy központi épületünk hatalmas tetõzetén sürgõsen
hozzátartozója, örökségképpen szállott reája, s mint a helyrehozandó hiányosságok mutatkoznak. A felépítés
társadalomnak nagy tekintélyû alakja, személye folytán óta eltelt, anyagiak tekintetében nagyon küzdelmes 27
mindég súlyt adott múzeumunknak. Részvétünket a esztendõ kisebb-nagyobb vihara bizony sok romlást
család elõtt küldöttség útján tolmácsoltuk, s a idézett elõ a cserepezésben és a tetõgerendázatban.
temetésen dr. TÖRÖK Andor elnökünkkel együttesen Mindezek helyrehozása – az egész épület helyrehozása
számos igazgató-választmányi tag és múzeumõr vett érdekében – már teljesen elhalaszthatatlannak bizo-
részt. nyult. Dr. KERESZTES Károly ügyvezetõ alelnökkel
51
való alapos latolgatás után a romlások gyökeres felku- jövedelme, erre és az eddigi nem könnyen ingó talajra,
tatására szakembert: BOGA Kálmán fõmérnököt székely véreink szeretõ áldozatkészségére támaszkod-
kértük meg. De ugyanõt kértük a javítási munkálatok va, kötelességünk páratlanul szép épületünket teljesen
felügyeletére is. jó karba helyezni.
A munkálatokhoz 1939. május 22-én fogtunk Mindezekhez a romlásokhoz járul az is, hogy
hozzá. Legelõbb is a hatalmas fedélsíkon forgattattak át épületeink alapfala vízátnemeresztõ, sõt vízgyûjtõ
a cserepek, s a nagyon sok helyen mutatkozó hiányok rétegeken fekszik. Az õsszel az összes vízlevezetõ
újakkal pótoltattak. árkokat mélyen kiásattuk ugyan, de ez csak azt jelenti,
Egyedül csak a díszterem feletti nyugati hogy a felszínen rohanó esõvizet és hólevet eltereli az
fedélzet maradt teljesen mozdítatlan, minthogy itt épülettõl, de a talajvíztõl nem ment meg. Jóllehet az
elégséges volt a hiányoknak dugdosással való pótlása. épület hegy felõli oldalán (talán az építkezéssel egy
Ugyanez a mûvelet hajtatott végre a torony meredek idõbõl) bizonyos földalatti szivárgó ároknak kell
fedelén, itt azonban a cserepeket rögzítõ régi, elrozsdá- lennie, ez azonban teljes mértékben már nem felel meg
sodott, cinezetlen drótkötések is cinezett új huzalokkal a célnak; ezt bizonyítja, hogy az alagsori helyiségek
cseréltettek ki. Minthogy pedig a toronytornác és a (nedves voltuk miatt) múzeumi célokra ma teljesen
felette levõ fedélszerkezet súlya a toronyszoba men- hasznavehetetlenek. Kérésünkre SZABÓ Árpád kol-
nyezetén végighúzódó egyetlen mestergerendára ne- légiumi tanár száraz április–májusi napokon több ízben
hezedett, ezért a roppant terût részben az oldalfalakra hosszú ideig méréseket eszközölt az alagsor kelet felõli
kellett keresztkötések közbeiktatásával áthárítani, helyiségeiben, hogy a levegõ páratartalmát megállapít-
részben pedig teljesen eltávolítani. Ezért azután a sa. Ennek eredményeképpen közölte velünk, hogy a
torony tornácáról a súlyos téglaburkolat lehordatott; külsõ teremben a vízgõzök lecsapódási hõmérséklete
ekkor azonban elõtûnt az átkötõ gerendaszerkezetben 12O, a belsõ teremben pedig 13,5O, ami azt jelenti, hogy
mutatkozó eléggé bõséges korhadás, sõt gombásodás a kísérletek idejében már 3O-os hõcsökkenés elégséges
is. A romlott gerendázatnak újjal való kicserélése után volt a levegõ páratartalmának kiválásához. Mind-
az egész meg nem bolygatott szerkezet is gombaölõ ezekért nem tudhatjuk, hogy fõépületünknél is nem
készítménnyel fertõtleníttetett. következik-e majd be az a jelenség, ami a múzeumõri
Majd ugyanilyen természetû romlások után lakásoknál már észlelhetõ, ugyanis a talajnedvesség ott
kutatva, a felügyelõ fõmérnök csakhamar észrevette, a pincefalakon foltokban és felpuffadásokban, sõt a
hogy a cserepezésben mutatkozott romlások miatt (kü- föld feletti épületfalak kis méretû megrepedéseiben is
lönösen a fedélsíkok találkozásánál s a kémények tövé- határozottan jelentkezik.
ben) a beszivárgó esõ- és hólé a mennyezetgerendákat KÓS Károly tanácsa és kívánsága következ-
nagyon sok helyen megtámadta. E romlások pedig tében BOGA fõmérnököt még részletesebb munkálati
mindezideig azért nem voltak szembetûnõk, mert a terv kidolgozására kértük meg. Az így elkészült ter-
gerendázatot homokba, de kötõanyag nélkül beágya- vezetet és számításokat SZÁNTÓ Albert fõmérnökkel
zott téglapadlat takarta. külön felülvizsgáltatva felküldöttük Kolozsvárra KÓS
E veszedelmes romlások felfedezése után Károlynak. Miután pedig KÓS az abba foglaltakhoz
lekérettük a múzeumunk épületét tervezõ KÓS Károly csekély változtatásokkal maga is hozzájárult, most már
mérnököt. Miután pedig az épületet tövirõl hegyire itt állunk, várva az enyhébb idõt, hogy a rendel-
átvizsgálta, BOGA fõmérnökkel együttesen tervet kezésünkre álló, bizony nem valami bõséges össze-
szerkesztett, amelynek alapján az épületen mutatkozó gekkel folytathassuk az õsszel félben maradt munkála-
minden romlást helyrehozni, minden hiányt pótolni és tokat.
bizonyos mértékû újításokat véghezvinni tanácsolt, (…)56
hacsak azt nem akarjuk, hogy nagyszerû épületünk
legfennebb csak a második 27 esztendõt és nem annak Múzeumunk berendezésében
sokszorosát is megérje. történt változások
Nagyon természetes, hogy az elmúlt súlyos Múzeumunk épületében az elsõ emeleten a
negyedszázad alatt már az is csodálatosan nagy teljesít- díszterem elõtti nagy elõteret a folyosó többi részétõl
mény volt, hogy a minden anyagi segédforrást nélkü- homályos üvegû ajtóval felszerelt deszkafallal elvá-
lözõ intézményünket csupán csak a székelység lasztottuk. Egyúttal eltávolítottuk innen a sohasem
ragaszkodó szeretetével fenn lehetett tartani,55 ma azon- használt ruhatári fogasokat.
ban, amikor a Háromszéki Székely Tanalap kezeléséért Ezekkel az átalakításokkal itt egy új kiállítási
mégis van a múzeumnak az összjövedelmébõl megál- termet nyertünk, ahová a képzõmûvészeti gyûjtemény
lapított bizonyos, ha nem is dús, de biztos és állandó modern anyagát szándékozzuk elhelyezni, hogy azt is
52
hozzáférhetõvé tegyük a látogató nagyközönség szá- Még megemlíthetjük, hogy esetleges szálló-
mára. Ennélfogva a díszterem falán elhelyezett ké- vendégeink részére egy új, hajlított vascsõbõl készült
pekkel együtt ez fogja alkotni képtárunk kiállított ágy és hozzá egy pokróc szereztetett be.
anyagát. Végezetül pedig irodánk számára megnagyít-
A földszinten a fõkapu jobb oldalán levõ úgy- tattuk nagyérdemû CSUTAK Vilmos igazgatónk
nevezett kapusszobát, amely ez ideig levéltárnak és fényképét, továbbá dr. LÁSZLÓ Ferenc igazgató-
raktárnak használtatott, a benne levõ anyagtól meg- választmányi tag úr becses ajándékából bírhatjuk
tisztítva, a szobát kõmíves-, asztalos-, villanyos- és kiváló édesapjának arcképét. Reményünk van arra is,
kályhásmunkával teljesen rendbehozattuk. S az amúgy- hogy DOMJÁN István képét is megkaphatjuk. Így
is nagyon zsúfolt nagy könyvtárunkból a kézirati és azután a már meglevõ VASADY NAGY Gyula és dr.
folyóirat-anyagot különválasztva, s dr. DEBRECZY NAGY Géza arcképével együtt teljes lenne az a so-
Sándor múzeumõr kezelése alatt külön alosztállyá rozat, amely múzeumunk legkiválóbb munkásait
szervezve, itt helyeztük el. A szobába a kéziratos köny- örökítené meg.
vek számára nyolc tolóajtós, záros könyvesszekrényt,
az elhelyezhetõ folyóiratok számára 3 nagy polcos Tudományos munkálkodásaink
állványt, továbbá a szoba egyéb berendezéseképpen a. Külsõ munkatervek
1 kis falipolcot, 1 ötfiókos íróasztalt, 1 fásládát és1 fali Múzeumunk tudományos munkája az 1939.
fogast készíttettünk festett puhafából. év folyamán az átlagos középszerû teljesítménynél
Hálásan kell megemlékeznünk azokról, akik e azért nem emelkedhetett magasabbra, mivel az év
szoba berendezésének létrehozásához anyagi értékek- második felében múzeumõreink tekintélyes része
kel vagy személyes fáradozásukkal hozzájárultak. katonáskodott, az itthon maradtakra pedig a kollégium-
Elsõsorban köszönet illesse GÁBOR Dezsõ urat, a ban fokozott munka elvégzése hárult, ennek követ-
Kovásznai Erdõipari Rt. igazgatóját, aki kérésünkre keztében – természetesen – a múzeumnak kellett a
örömest ajándékozta meg múzeumunkat mintegy 3000 kurtábbat húznia.
lej értékû 80 szál gyalult deszkával. Köszönettel tar- Tüzetesen kidolgozott tervek alapján készül-
tozunk BÁNYAI Sándor tamásfalvi földbirtokos úrnak, tünk néhány gyûjtõ- és ismeretszerzõ út megtételére.
aki Kovásznáról szíves ajándékképpen saját fuvarával Ezekrõl azonban – sajnos – nagy részben le kellett
beszállíttatta, VARGA Zoltán VI. gimn. oszt. tanulóról, mondani azért is, mivel az épületen végzett munkálatok
aki mint küldöttünk a múzeum érdekében szíves minden jövedelmünket igénybe vették, de azért is,
készséggel vállalkozott az anyagmegszerzés és -beszál- mivel a múzeumõröket az elõbb említett okok meg-
lítás továbbítására. És végül dr. DEBRECZY Sándor akadályozták, végezetül pedig a gazdasági körülmé-
múzeumõrünk fáradozását kell méltánylással kiemel- nyek is beleszóltak jó szándékainkba. E terveinkrõl
nünk, mint akinek agyában fogamzott meg a bútor- pedig – minthogy kiválóan fontos kérdések megoldása
anyag-beszerzésnek e gondolata, s mint akinek közbe- céljából vettettek fel – nem mulaszthatjuk el, hogy
jövetelével bonyolíttatott le maga az ajándékozás néhány szóban meg ne emlékezzünk, tesszük pedig
megtörténte s a deszkának Szentgyörgyre való beho- azért is, mivel – ha Isten segít – azok megvalósítását az
zatala is. 1940. évben is újra meg fogjuk kísérelni.
Egyes gyûjteményeink számára még a követ- 1. Az Olt-mente Háromszék megyei szakaszá-
kezõ berendezési tárgyakat csináltattuk az év folyamán: nak régészeti szempontból való átvizsgálása, illetõleg
Az állattárban egy új nagy kiállítási szekrény az eleddig ismert és ismeretlen lelõhelyeknek felk-
készült a kisemlõsök számára. Ugyanitt a néprajzi eresése és térképezése. Ennek az útnak legfõbb
gyûjteménybe vezetõ átjáró ajtó bedeszkáztatott, hogy hivatása volna: megállapítani az erõsdi praemykenaei
e falra az újonnan kapott medvebõröket felszegez- jellegû kultúra megközelítõen pontos kiágazásait,
hessük. illetõleg Olt-menti terjeszkedését. Természetesen e ter-
A könyvtár emeletének végén a szoba egyik vezet több szakaszra volna felosztandó.
falától a másikig terjedõleg a földtõl a mennyezetig 2. A Kormos-mentének régészeti szempontból
betöltõ hét tolóajtóval ellátott nagy könyvesszekrény való kutatása, különös tekintettel az itt lelt paleolitikus
készült puhafából, azonban az ajtólapok kívül és belõl jellegû kõeszközökre.
pácolt keményfával boríttattak. E szekrény a Régi 3. Háromszék gyökeresen kiveszett népvise-
Magyar Könyvtár kötetei és más olyan munkák és le- letének helyreállítása (rekonstruálása), írásos emlékek
véltári anyag számára készült, amelyeknek a portól átkutatása, tárgyi emlékek gyûjtése, öreg emberek elbe-
való lehetõség szerinti megóvása elengedhetetlen köte- szélésének, leírásának lejegyzése, valamint az ezek
lességünk. alapján készített és az elbeszélõnek bemutatott vázlatok
53
alapján. Ebbõl a célból vezetendõ kutatóút elsõsorban langyos vizû fürdõ tanulmányozására használták fel az
Torja, Kászon, s esetleg a Feketeügy melléke felé idõt. Igen fontos megállapítás az éppen építés alatt álló
irányíttatnék. nagy fürdõmedence alján felhalmozódott vastag fehér-
4. A múzeum udvarán felállított csíkmenasági föld (diatomatelep) felfedezése volt. Ennek nemcsak
ház bebútorozása céljából berendezési tárgyaknak a értékes tudományos jelentõsége, hanem gyakorlati fon-
helyszínen való felkutatása és megszerzése. Ez az út tossága is van. A laboratóriumi vizsgálati anyag,
egyúttal a csíki néprajzzal való közelebbi megis- hisszük, sok új adatot rejteget magában.
merkedést is célozná.57 Aug. 19-én délben indult a társaság a fatelepi
Mindennek akadálytalanul való végrehajtása igazgatóság jóvoltából külön vonattal a Kelemen-hava-
céljából SZÉKELY Zoltán múzeumõr Bukarestbõl való sok felé. A kisvasút végállomásától háromórai
hazatérése után kérést adott be az Országos Mûemlék- gyaloglás után értük el a Maroshévíz község tulajdonát
bizottsághoz. A válasz azonban még nem érkezett meg. képezõ turista-menedékházat, amely pompás felsze-
Ugyancsak nemleges eredményrõl számol- relésével kényelmes elhelyezkedést nyújtott, s közel
hatunk be az alábbi kísérleteknél. 1600 m magasságával lehetõvé tette, hogy nagyobb,
Az 1939. év tavaszán többször váltottunk megerõltetõ gyaloglások nélkül tudtuk a célunk leg-
levelet DAICOVICIU Constantin kolozsvári egyetemi fontosabb részét képezõ csúcskutatásokat elvégezni.
tanárral, arra kérvén õt, engedje meg, hogy SZÉKELY Aug. 20-án a Jézer-tó kutatását vettük tervbe.
Zoltán múzeumõrünk részt vehessen a nyár folyamán Végre egész biztonsággal meg lehetett állapítani az
rendezendõ valamelyik ásatásán. A professzor úr a leg- eddig kétségesnek tartott eredetét: délnek lefutó glecs-
nagyobb készséggel beleegyezett, hogy a zernesti csermaradványa a Rekettyés-csúcsnak, amely pompás
ásatáson jelen lehessen, azonban nem állott módjában törpefenyõ (Pinus mughus) teleppel van körülvéve. A
még külön kiadásokat is eszközölni, de mi sem tehet- belõle kifolyó Putorásza (Büdös)-patakban egy több
tük, hogy az amúgyis drága üdülõhelyen magunk száz méterre becsülhetõ s óriási sziklákat képezõ
fedezzük az ellátási költségeket. kvarcit-telep van feltárva, amelynek a közelében kaoli-
Ugyancsak az 1939. év tavaszán folytattunk nos bomlást mutató foltok is vannak. A kvarcitos telep
levelezést SCHROLLER Hermann hannoveri mú- alsó szélén a patak bal partján bõvizû forrás alakjában
zeumigazgatóval, kérve õt, hogy személyes ígéretéhez tör elõ, szinte búvópatakszerû alakban az édesvizû, de
képest biztosítson helyet SZABÓ József múzeumõr kénhidrogént kilehelõ Puturosz (Büdös)-forrás.
számára a Harz-vidéki Werlaban végezendõ ásatásai- Aug. 21-én az Izvor csúcsa és az alatta levõ
nál. SCHROLLER igazgató a legnagyobb készséggel kráterrész került munka alá. A felépítõ kõzetek vál-
tett eleget kérésünknek, s nemcsak a helyet tartotta tozatosságát lehetett megfigyelni az eddigi egyhangú-
fenn, hanem az útiköltség megtérítésérõl, tisztességes nak vett ismertetések helyett. A Jézer-tó környékén
napidíj folyósításáról biztosított, sõt az ellátásról is megfigyelt kvarcitos zóna átnyúlik ide, és ezt a keleti
gondoskodott. S ámbátor a Nemzetnevelésügyi Mi- részen egy vastag limonitos bomlású zóna követi. Az
nisztérium engedélye is megérkezett Bukarestbõl, Izvor nyugati lejtõjén a nagy kráter közepén egy para-
mégis közbejött egyéb nehézségek, útlevél hiánya zitikus és fekete bazaltos andezitbõl álló kisebb kitörés
miatt SZABÓ József nem vehette igénybe SCHROL- van, amelynek tetején az egykori krátertó marad-
LER kitüntetõ szívességû támogatását, amelyet min- ványaként egy kb. 60 m átmérõjû mohos láp található.
dezek után mégis az 1940. évre is szíves kilátásba A Hargita hasonló lápjaival ellentétben ebben nem
helyezett.58 elkorcsosodott erdei fenyõk (Pinus silvestris), hanem
lucfenyõk (Picea excelsa) találhatók. Érdekes az is,
b. Gyûjtõ- és tanulmányutak hogy a szokásos havasi lápnövények és a rovarevõ har-
Ezekkel a kudarcokkal szemben annál kelleme- matfüvek itt hiányoznak. Lent a patak mellett a
sebb örömmel emlékezhetünk meg múzeumunk ter- Vajvodeásza-csúcs alatt egy bõvizû és rengeteg
mészettudós barátainak 1939. augusztus 18–25. közt vasokkert lerakó forrás található, amely – úgy látszik –
végzett tanulmányi kirándulásáról,59 amely helyszínraj- az egykori borvízforrásnak a maradványa, de most
zilag a Kelemen-havasok felkutatására terjedt ki. A minden szénsavas, borvizes tulajdonság nélkül.
kiránduláson 12 személybõl, nagyobb részben szaktudó- Aug. 22-én a Kelemen-havasok legmagasabb
sokból álló társaság vett részt. Útjok eredményérõl a csúcsa került vizsgálat alá. A kutatók két csoportba
kutatóút nagyérdemû, lelkes megszervezõje, BÁNYAI oszlottak. Egyik részük a 2102 m magas Pietrosz-csú-
János geológus az alábbi jelentésében számol be: csot kereste fel, a másik meg a Rekettyés-csúcs északi
Az aug. 18-án és 19-én Maroshévízen gyüle- oldalán levõ felhagyott kénbányákat vette munka alá.
kezõk az indulásig a Maros-terasz és a BÁNFFY-féle Nagy vizsgálati anyag gyûlt össze a kénnel impregnált
54
kaolinos andezitekbõl. E bányák szomszédságában két Az út sikerének biztosításában nagy része van
gleccsermaradványt is lehetett megállapítani karr völ- BARABÁSSY József nyug. fõerdõtanácsos úrnak,
gyekkel, oldal- és végmorénákkal, a szokásos, eltûnõ- kinek összeköttetése révén a maroshévízi fakitermelõ
félben levõ gleccsertóval. Nagy meglepetést keltett a vállalat készséggel segített a technikai részletek
Petricelu-csúcs dacitos anyaga. E csúcsoktól dél felé, lebonyolításában, ZÁRUG Lukács mérnök úr pedig jó
amint látszik, igen hosszan elnyúló bázisos lávafolya- helyismerete révén könnyítette meg a gyors mozgást
mok terültek el, amelyeknek szintes tetején nagy leg- ezen a rendkívüli nehéz terepen. Bélborban való
elõk és mocsaras részletek vannak. elhelyezkedésünk megoldásában VADÁSZ József nyug.
Aug. 23-án a társaság felpakolva, egynapos tanító volt nagy segítségünkre, Borszéken meg a szárhe-
kutatóút alakjában szelte át a Kelemen-havasok keleti gyi közbirtokosság vendégszeretetét élveztük, ahol a
részét Bélbor felé. Sikerült itt megállapítani, hogy a Közbirtokosság megbízottja, CZIMBALMOS András
bélbori fiatal zökkenéses medencénél fellépõ kristályos igazgató gondoskodásából nyertünk kényelmes ellátást.
palák szélén az andezitek legfiatalabb típusa, a fekete *
bazaltos kiképzõdés található. Bélbor falu közelében E jelentéshez a magunk részérõl még hoz-
rengeteg borvízforrás került térképezés alá. Az itt fel- záfûzzük, hogy mindazoknak, akik ezt a kutatóutat
színre kerülõ kristályos dolomitok eredetének is meg- szíves támogatásukkal megkönnyítették, külön-külön
kaptuk a magyarázatát a közelben levõ s a felszínre mondottunk levélbeli köszönetet.
került pegmatitos gránittömzs alakjában. De voltak az 1939. évben más, bár rövidebb
Aug. 24-én a leventei márgákat és barnaszenet idõre terjedett utak is, amelyet hasonlóképpen nem
is tartalmazó medencét átszelve Borszékre mentünk át. mondhatunk eredménytelennek. Ezeknek célja vagy
Útközben egy fekete vipera is került zsákmány gyanánt ismeretszerzés, vagy pedig kisebb kutatás megejtése volt.
a kezünkbe. A kristályos pala (csillámpalák grafitos 1. 1939. február 10-én HARKÓ József
palákkal váltakozva) Borszék közelében porlós múzeumõr Kovásznára küldetett ROEDIGER Lajos
dolomitokkal váltakozik. igazgató-választmányi tag úrhoz, hogy tõle néprajzi
Aug. 25-én egész napot a fürdõ területének és tárgyú kérdésekben felvilágosítást nyerhessen.
forrásainak áttekintésére fordítottunk. Az Igazgatóság Ezenkívül ugyancsak õ a tavasz folyamán
gyûjteményében volt alkalmunk megtekinteni a Fõfor- szabad napokon a diákokkal együtt több kirándulást
rás új foglalása alkalmával felhozott anyagot. Ezeknek rendezett. Ezeknek legfõbb célja néprajzi tárgyak
az alapján praktikus tanácsokat is adtunk az Igaz- gyûjtése volt múzeumunk számára.
gatóságnak a víz feketés üledékének felismerése dol- 2. 1939 április havában HEREPEI János igaz-
gában. A szürke kristályos dolomitból bemosott grafit- gató SZABÓ József és SZÉKELY Zoltán múzeum-
szemcsékrõl van szó! Gazdag tanulmányozásra való õrökkel együttesen felkereste PAP Lehel cement- és
anyag gyûlt össze az Alsóborszék szénbányájából, kályhagyárosnak Sepsiszentgyörgyön a kilyéni út mel-
valamint a Kerekszék hatalmas mésztufa dombjából. lett lévõ telepét, s átvizsgálta mindazokat a helyeket,
Egyúttal megállapítást nyert a mai „Döglesztõ” nevû ahol a tulajdonos úr mamutcsontokat és õskori temet-
iszapvulkán az õsforrás közelében. kezési maradványokat talált.
A földrajzi és geológiai megfigyeléseken 3. 1939. április 12-én SZÉKELY Zoltán mú-
kívül közelebbi tanulmányozásra váró növény- és álla- zeumõr Rétyre szállott ki, ahol templom alatti kriptáról
tanyag is került gyûjtés alá. Legérdekesebb e tekintet- nyervén értesülést, azt átvizsgálás céljából átkutatta.
ben a Jézer-tó planktonjának begyûjtése. Jelentésének ide vonatkozó részében a követke-
A tudományos eredményeken kívül nagy zõképpen számol be:
fontosságú kutatásmódszertani megfejtéseiben volt része A templom padozatán a középsõ (fõ)ajtóval
a társaság fiatalabb tagjainak, akik nemcsak nagyszerû szemközti kõlapot felemeltettem, alatta föld volt. Egy
példákat, hanem a gleccsernyomok felismerésével a méter mélységig leérve, oldalt a déli bejárat irányában
ritkán nyíló alkalmat is megkapták az eljegesedés tanul- egy bolthajtásos falat találtam, amelyben a téglák élivel
mányozására. voltak lerakva. A falat kibontva egy 1,20 m magas
A SzNM számára pedig e területrõl eddig hiány- száraz kriptát találtam, benne egyetlen fakoporsót, s
zó ásvány-, kõzet- s kövületanyagokat gyûjtöttünk egybe. közvetlen mellette egy koporsófedelet. A koporsó és a
A kutatások így ez évben is a múltbeliekhez különálló koporsófedél hossza 2 m, fekete festésû
hasonlóan a legszebb eredménnyel jártak, s nagyszerû fenyõfából, már az oldalán kissé szétesve. A fedelét
alkalmat szolgáltattak a terület bejárása által a részletek felemelve deszkalapokat találtam, s ezalatt csontvázat.
feldolgozására, amire a kutatók több tagja ki is jelen- A koponya még ép volt, elsõ két foga hiányzott, a borda,
tette szándékát. lapocka, lábszárcsontok megvoltak. A karcsontokat és
55
az ujjperceket nem lehetett megkülönböztetni. Ruha képpen,de minimális összegért hajlandó e bútorokat
vagy egyéb tárgy semmi nem volt a koporsóban. A átengedni a múzeum számára.
koporsófedél bal oldalán kurzív írással ez volt 3) LUKÁCS Lászlóné, szül. BENCZÉDI
ráfestve: „Rétyi SZÉKELY Mózes tetemei 1867 (?)”. Mária nyug. jegyzõ neje tulajdonában van:
Öreg rétyi emberek szerint KISANTAL Sámuel idejé- 1 db. diófa furnéros háromfiókos szekrény
ben (furfangos pap volt Rétyen 1849–87-ben) a temp- 1 db. diófa furnéros ágy. Mindkét darab Bie-
lom padozatának készítésekor e sírt felbontották. Egy dermayer stílusú. Az ágy egészen jó állapotban van,
öregasszony még látta a holttest ujján a gyûrût. Így a míg a szekrény kissé rongált.
koporsóra írt 1867-es évszám kérdése megoldódik; A tulajdonos az édesanyja halála után fogja e
vagyis a csontokat ekkor áttették egy új koporsóba, s a darabokat a múzeumnak ajándékozni.
régi koporsó deszkalapjait is behelyezték, az egykori 4) DÉNES Györgyné, szül. BÉRES Klára
koporsófedelet azonban oldalt helyezték el. Egy rudat nagyon jó állapotban levõ szálánvarrott derékalj-véget
is találtam még a koporsók között. A kripta hátulsó ajándékozott, amelyet felvilágosítása szerint anyósa,
fala kõbõl van, feltevésem szerint a régi templom néhai DÉNES Simonné, szül. GÁSZ Rebeka varrt, aki
falához építve. 1923-ban halt meg, 78 éves korában. A varrottas ere-
Az itt nyugovó rétyi SZÉKELY Mózes pedig deti árapataki minta, ún. „acélos”.
(az anyakönyv tanúsága szerint) 1773. szeptember 9-én Ugyancsak ennek az utunknak eredményekép-
temettetett el, 62 éves korában. pen könyvelhetõ el, hogy GÁSZPOR Mihály gépész
Ezek után a komollói római castrum környé- egy 1788. évszámmal ellátott festett, bár kopott fali
két is megtekintettem. Felszínes vizsgálatra a várnak saroktékát hozott be, és adott el 200 lejért a múzeum-
semmi fal- vagy egyéb nyomát nem különböztethettem nak.
meg, egyedül csak az alap körvonalai és a sáncok 4. 1939. május 21-én HEREPEI János igaz-
voltak megállapíthatók. A felszínen alig egy-két gató, SZABÓ József, SZÉKELY Zoltán, HARKÓ
cseréptörmeléket láttam. József és FÁBIÁN Béla múzeumõrökel együtt Málnás-
Azután a rétyi õstelepek után kutatva, néhányat ra és Málnásfürdõ környékére kutatókirándulást ren-
csupán felszíni szemle alapján is sikerült megállapítanom. dezett. E kiszállásban – mint a helyszínnel tökéletesen
Majd végigmentem az ún. Homárkán (Hunár- ismerõs útmutatók – MIHÁLY Zoltán málnás községi
kán) Rétytõl egészen Magyarósig. A faluban felkutattam ref. igazgató-tanító és TÕKÉS József ügyvédjelölt vet-
a római nyomokat. A nyomok követését szándékomban tek részt, és értékes útmutatásaikkal nagy segítségére
volt Lisznyón, Bikfalván keresztül még tovább is foly- voltak a kutatócsoportnak.
tatni, de rajtam kívülálló okok meggátoltak tervem E kiszállásunk eredményeirõl az egyes mú-
végrehajtásában. zeumõrök a következõkben számolnak be.
4. 1939. április 25-én BIBÓ Erzsébet mú- 1) HARKÓ József múzeumõr jelentése szerint:
zeumõr és FADGYAS Anna titkárnõ néprajzi tárgyak Földrajz-települési megfigyelés:
megtekintése céljából Árapatakra kiszállottak. Beszá- Málnás Sepsiszentgyörgytõl kb. 15 km távol-
molójuk szerint: ságra fekvõ község a Baróti-hegység keleti lábánál. Az
Utunk célja a faluban található festett bútor- Olt folyó asszimmetrikus völgye által alkotott síkságon
darabok megtekintése és összeírása volt. Ennek ered- fekszik.
ményeképpen az alábbiakat jelenthetjük: Tengerszint feletti magassága 570 m, míg a
1) DÉNES Györgyné, szül. BÉRES Klára körülötte emelkedõ hegyek 900–1200 m magasságot
tulajdonában van egy 1876-ból származó festett tálas, érnek el. (Szilos, Vágásponk keletre; Kopasztetõ,
amit késõbb majd hajlandó átengedni múzeumunk Korosbérc nyugatra.)
számára. (A tálas festése nagyon hasonló ahhoz az Településviszonyait az Olt folyó szabta meg,
1868-ból származó darabhoz, ami jelenleg a csíki szé- mely legszebb teraszait éppen itt hagyta hátra. A temp-
kely házban van kiállítva; ez hasonlóképpen Ára- lom és falu egy része az Olt második teraszán van.
patakról származik. A falu alsó része méltán viselheti az utcás
2) GÁSZ Jánosné tulajdonában van: falu elnevezést, míg a felsõ, vagyis valószínûleg
1 db. festett saroktéka, évszám nélkül, újabb település már központ felé futó falu képét
1 db. festett láda, évszám nélkül, mutatja.
1 db. festett láda 1876. évszámmal, A község lakói mind kisgazdák, közülük csak
1 db. festett láda 1867. évszámmal. két nagyobbacska birtokos van (KERESZTES és dr.
A tulajdonossal folytatott beszélgetés eredmé- BALOGH), akiknek földje körülbelül 30 kataszteri
nyeképpen jelenthetjük, hogy ha nem is éppen ajándék- holdat jelent.
56
Néprajzi megfigyelés: A harmadik õstelep a Füvenyestetõ. Ezt már
A felekezeti iskola múzeumában a régészet és dr. LÁSZLÓ Ferenc is felkereste. Málnásfürdõtõl alig
természetrajz körébe tartozó tárgyakon kívül múlt 1/2 km-re terül el. A telepet két helyen is széles árok
századbeli kulacsok, cserépkancsók és ruhadarabok védi, a sáncok szélessége 30-35 cm, mélységük 2-3 m.
találhatók. Jelenleg szántóföld. Az Olt és a Somos-patak torko-
Viselet szempontjából a város káros hatását latánál meredek lejtõben végzõdik.
figyelhettük meg, úgyannyira, hogy az iskolaudvaron MIHÁLY Zoltán ig.-tanító gyûjtésébõl aján-
összegyûlt játszó leányok és legények közül csak egy dékként egy eneolitikus jellegû obszidián nyílhegyet
leányon láthattunk székely szõttes ruhát. kaptunk, amelyet 1933-ban talált e helyen.
Megfigyelve a házak berendezését, hasonló- A felszínen keresgélve sok kevésbé jellegzete-
képpen megállapíthattuk, hogy a jellegzetesen székely sebb darab között mégis találtunk 5 db. kovahul-
házi berendezést már felváltotta a város által befolyá- ladékot, 5 db. átfúrt bütyökfület, 4 db. kisebb edény-
solt új elrendezési mód, és így természetesen a bútorok töredéket (alj), ágdíszítésû oldalrészletet, 1 db. bekar-
is teljesen kicserélõdtek. colt díszítésû edénytöredéket, 1 nagyobb talpcsõ
2) FÁBIÁN Béla múzeumõr beszámolójából töredéket, 1 db. kanálnyél darabját, 1 db. tojásdad
az alábbiakat idézzük: alakú, karcolt és ujjbegy díszítésû átfúrt bütyökfület,
MIHÁLY Zoltán málnási igazgató-tanító kisebb edényfenekeket, 6 db. festés nyomát eláruló
értékes megjegyzései arra az elhatározásra bírtak, hogy edénytöredéket fehér–fekete színû körvonalazással, 2
hozzáfogjak Málnás helyneveinek összegyûjtéséhez. db. egyszínû, barna festést keretezés nélkül, s egy
Ugyanis a gyûjtés itt azért fontos, mert Málnást kanálnyéltöredéket barna festék nyomaival.
megkímélte a 17. századbeli tatárjárás, s ilyenformán A festetlen edények színe élénkvörös, elõfor-
sok helyneve és határneve igen értékes lehet dult azonban feketén égetett töredék is.
régiségénél fogva, úgy történeti, mint nyelvészeti A Füvenyestetõtõl délnyugatra elterülõ
szempontból. Azonkívül Málnásfürdõ rohamos romá- erdõben találtunk egy borvízforrást, ahol a földet
nosodása valószínûleg változást fog elõidézni a határ- körös-körül, amerre a víz lefoly, élénkvörös színû le-
elnevezésekben is. rakódás színezi; valószínû, hogy a festékanyagot innen
E kiszállásunk után két hét múlva újból felke- nyerte a Füvenyestetõn lakott õsember.
restem Málnás falut, és sikerült mintegy 200 helynevet MIHÁLY Zoltán igazgató közlése szerint a kõ-
összegyûjtenem, s mindegyik határnevet a térképen is fejtésnél a terméskövekben kemény, üvegszerû, netalán
pontosan feljegyeztem. obszidián (?) anyagot találtak, a falusiak szerint még „az
3) SZÉKELY Zoltán múzeumõr a következõk- üveget is vágja”. Ezt azután eszközkészítésre hasonlókép-
ben számol be: pen felhasználhatták, mint kéznél levõ nyersanyagot.
Kirándulásunk legfõbb úticélja az Olt mentén Megtekintve azután MIHÁLY Zoltán úr régiség-
fekvõ õstelepek megvizsgálása és, amennyire lehet- gyûjteményét, sok érdekes darabot találtunk, amelynek te-
séges, anyagának összegyûjtése volt. kintélyes része éppen innen, a Füvenyestetõrõl került elõ.
Az elsõ állomás, amely õstelepet árult el, az *
ún. Cserehágó (megálló) volt. Az Olt bal partján terül E beszámolók alapján összegezve az ered-
el, a vasútvonal mellett, a fürdõtõl délre kb. 1 km-re. ményt, megállapíthatjuk, hogy kutatásunknak legfõbb
Nyugaton és északon mély árok határolja, mélysége kb. eredménye az erõsdi jellegû kultúra nyomainak a
3 m, átmérõje északi irányban 10 m, nyugati irányban Füvenyestetõn való megtalálása volt.
az Oltra kiugró széllel. Tudtunkkal ugyanis kiváló LÁSZLÓ Ferencünk
A felszínen találtunk 3 db. cseréptöredéket, az se vette ezt észre;60 ennek pedig magyarázatául szol-
egyiknek pereme hornyolt. SZILÁGYI Dávid és KISS gáljon az a körülmény, hogy a domb elõreugró fokán
GYÖRGY Dávid tulajdona e telep. megtelepedett ember lakhelyének egy része a folyóba
A második lelõhely az ún.V Vágás nevû hely, a besuvadt, s az így támadt meredekes lejtõn sok emléket
vasúton túl fekszik, az Olt jobb partján. A déli oldal lemosott a zápor vagy az olvadó hó vízfolyása. A
meredek, leugrik az Oltra, a nyugati szintén meredek, Füvenyestetõ pedig régidõ óta szántóföld lévén, a fel-
árok szegélyezi. színre kerülõ cserepek nagy része az ekevas által jelen-
A felszínen edénytöredékeket találtunk ág, téktelen darabokká rongálódik.
köröm, négyzetes bemélyített díszítéssel; azonkívül Az összegyûjtött edénydarabokból itt két,
fültöredéket egy nagyobb edénybõl s 3 db. kovakõ-hul- határozottan elkülöníthetõ kultúra emlékeit külön-
ladékot. böztethetjük meg, mégpedig:
57
Az egyik, amelyik a finoman iszapolt, jól szögû bõrdarab, amelynek alapvonala kettõs íveléssel
égetett, simított felszínû, rózsa- vagy enyhe vörös színû szabatott ki.
festetlen edénydarabok, továbbá a világosabb és A sírgödörtõl délkeleti irányban mintegy öt
sötétebb barna, valamint a fehér festés nyomait viselõ méternyire, a föld mai szintje alatt mintegy 60 cm-nyire
töredékek, közülük egynéhány a motívumoknak sötét- egy másik temetkezés maradványait szedték ki a munká-
barna színnel megvont határozott körvonalaival, sok. Mégpedig a fej tájáról egy kender(?)fonálból szõtt
végezetül a MIHÁLY Zoltán igazgató által más alka- galand, egyik végén barna (?) bársonyszalag (?)
lommal lelt, nagyszerûen retusált obszidián nyílhegy nyomaival, hozzátapadva félhosszú szõke haj szálait
által az újabb kõkorból a rézkorba átmenõ erõsdi lehetett megkülönböztetni. Továbbá hurkolásos csip-
kultúrának talán középsõ szakaszát képviseli, kekötés-darabocska vastag kenderszálból, amelyet
a másik pedig, amely a kevésbé finom, sõt valamelyes bronzdarabbal való érintkezése zöldre festett.
olykor durván iszapolt fekete vagy vörös színû, sõt Végül 4 db. nagykalapos fejû kovácsolt koporsószeg.
egyszínû élénkvörös festékkel bevont töredékek, ág- és E jelentéktelennek látszó leletrõl azért tartjuk
vonaldíszítésû oldaldarabok és részben a támasztó érdemesnek részletesen beszámolni, mert közöttük két
bütyökfülek által a kora bronzkori ember itteni lakását olyanfajta öltözetdarab fordul elõ, amely bizonyos ada-
jelzi. tot szolgáltat egyszerûbb nemességünk viseletéhez.
E lelõhely mindenesetre még többszöri megfi- Valóságnak jelenthetjük ki, hogy itt nem a
gyelést is megérdemel. templomépítõ MIKÓ család tagjainak maradványai
Kiszállásunk nem csekély eredménye lett vol- kerültek elõ. Õk ugyanis, ha netalán mégsem a törzs-
na Málnás helyneveinek és telepedéstörténetének fel- birtokon, Oltszemen temetkeztek volna, legalább itt
dolgozása is, sajnos azonban ez a munka félbemaradt, Bodokon a templomban, avagy azon kívül, de rakott
minthogy FÁBIÁN Béla múzeumõr városunkból sírba tétettek volna örök nyugalomra. Ellenök bizonyít
véglegesen eltávozott.61 az is, hogy e cinterembeli sírok nagyon szegényesek, s
6. KISS Árpád bodoki református lelkipásztor a leletdarabok egyike sem vall másra, mint falusi
értesítése alapján HEREPEI János igazgató 1939. mesterek mûvére vagy pedig éppen házi gyártmányú
július 2-án kiutazott Bodokra. kézimunkára. Egyedül csak a második sírgödör bár-
Itt a református templom kõkerítését délnyugat és sony foszlánya tesz valamelyes kivételt.
dél felõl még egy újabb külsõ kõkerítéssel veendõk körül, az Tekintettel arra, hogy az elsõ sírgödör négy
alapfalak ásása alkalmával a munkások a megelõzõ napok- egymás feletti temetkezést fogadott magába, s hogy e
ban soros temetkezésekre bukkantak. A munkálatoknál temetkezések valószínûleg már lerokkantak, amikor az
állandóan jelen volt KISS Árpád lelkipásztor, SZÉKELY újabb és újabb koporsók kerültek föléjük (ugyanis
János tanító és a munkások tanúságtétele szerint, valamint a másképpen el sem fértek volna e gödörben) –, bizonyítja,
megõrzött mellékletek alapján a következõ hogy a négy temetkezés ideje között legalábbis háromn-
leletkörülményeket jegyeztük le. egyed évszázadnak kellett eltelnie. Ha már most mégis
A templomtól számított délyugati irányban mindenik tetemen megtalálták ezt a pörge kalapocskát,
egymás mellett négy elmállott koporsós temetkezés mutatja, hogy ez hosszú-hosszú idõn keresztül sok
került elõ kelet–nyugati tájolással. A legfelsõ koporsó nemzedék átal híven és változatlanul megõrzött
a mai felszíntõl mintegy 1 m mélységben feküdt, s az öltözetdarab volt. Kort azonban belõle egyelõre még nem
alatta levõ temetkezések egyikét a másiktól körülbelül határozhatunk meg, mivel a pörge kalap ábrázolását már
20 cm földréteg választotta el. A csontok közül csak a a Bihar megyei származású herpáli DEZSÕ Benedeknek
koponyák, állkapcsok, a lábszárcsontok s néhány BOCSKAI István által 1606. március 7-én Kassán
csigolya maradt meg. adományozott nemeslevélen is megkapjuk a kifestett
Mindenik koponyán a fejtetõhöz simuló, fél- címerkép arató munkásának fején. (Dr. SZENDREI
gömb tetejû, begörbülõ karimájú pörge kalap találta- János: Magyar viseletkép czímeres leveleinken. Archae-
tott. Anyaga szõrbõl ványolt, hasonlatos az aba- ológiai Értesítõ 1891. évf. 36. sz. képen). De megtaláljuk
posztóhoz, csakhogy külsõ felülete (a bárányhoz ma is Erdélyben élõ viseletképpen, mint pl. a Szolnok-
hasonlóan) kunkorodó gyapjas. Egyik kalap teljesen doboka vármegyei Széken, de már vásáron vett, sima,
szétfoszlott, míg a többiek többé-kevésbé jó állapotban fekete posztó anyagból kiformálva. – A csizmafej-
maradtak meg. A kalap alatt félhosszú férfihaj tincsei elõrészt pedig némiképpen a gyulafehérvári székesegy-
õrzõdtek meg. Valamelyik csontváz mellõl került ki házi sírból elõkerült 17. század második felébõl származó
egy cipellõfej-szabású, vörösesbarna bõrû csizmapár hasonló darabbal vethetjük össze (dr. PÓSTA Béla: A
fejelésének elõrészdarabja hozzátartozó s különálló gyulafehérvári székesegyház sírleletei. Dolgozatok az
pántocskával. Ez az elõrész kiterítve egyszerû három- Erdélyi Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárából 1917.
58
évf. 140–143. l.), csakhogy a gyulafehérvári darab sokkal eléggé szép számmal találhatók kopjafák, csakhogy a
összetettebb szabású, s amellett skófiumhímzéssel kivar- füleiektõl eltérõ faragványelemekkel; mígnem csodála-
rott. Tekintettel pedig arra, hogy a falu egyszerûbb népe tosképpen Vargyason mindössze csak két kicsi faragott
sokkal inkább emlékõrzõ, s az egyszerûbb formákat még fejfát láttam. Itt azonban 14 koporsóformára faragott
akkor is sokáig õrzi, amikor a vagyonosabbak vagy a homokkõ sírkövet jegyezhettem össze a múlt század ele-
városi népek régóta továbbfejlesztették azt, – ennélfogva jérõl és közepérõl. Érdekes, hogy máshol általában véve
valószínûnek tarthatjuk, hogy ugyanazoknak a már régóta kiveszett ez a sírkõforma, amikor itt legin-
szabásvonalaknak kezdetlegesebb formája Bodokon nem kább még mindég ezt a típust állítják.
készült régebben, mint a kifinomultabb kiképzésû A száldobosi egyházközség szép hímzéseit, a
fehérvári csizmafej. bardoci templom 15. század eleji használaton kívüli
A másik sírgödör bársonycafatos galand- harangját, az olaszteleki egyházközség Váradi Bibliáját
darabját valamelyes, de ma már emlékében is teljesen a véggyantai BOROS családra vonatkozó 1675–1716.
kiveszett párta részecskéjének tarthatjuk. Különben ez évi feljegyzésekkel, ugyancsak az olaszteleki templom
öltözetdarabnak Háromszéken való egykori használatát falába beépített román és gót stílusú faragott építészeti
egy a múzeumunk levéltárában levõ 18. sz. közepérõl maradványokat, továbbá a Baróton lévõ egyházmegyei
kelt okirat is megerõsíti. levéltár és könyvtár kitûnõen rendben tartott gazdag
A templom északi falában elhelyezett emlék- anyagát emelem ki.
tábla s a déli bejárat szemöldökkövébe bevésett évszám Végül, mint kiváló érdekességet említem
tanúsága szerint a bodoki templom 1651-ben gyökeres meg, amely miatt alapos kutatás végett még vissza kell
átépítésen ment keresztül, amikor a cinterem sírjai is ki térnünk, hogy Bardocon a falu szélén a Ko rmo s-patak
lettek téve a megbolygatás veszedelmének. Azt medrébõl kihányt kavicshalmokban 4 db. viaszopál
hisszük, hogy e négyes temetkezés legifjabb holtteste darabot találtam az emberi megmunkálásnak félreis-
ennél az évszámnál jóval késõbben került a földbe, merhetetlen nyomaival. Ezek az eszközök, úm. 1-1 db.
úgyhogy ezt az idõpontot a 17. század végére vagy a szakóca, fúró, vakaró és kaparó a régibb kõkorszak ha-
18. század legelejére merjük megállapítani. tározott jellegét viselik magukon. Használati idejüket
7. Nagytiszteletû NAGY Elek erdõvidéki a közép-moustieri korra határozhatjuk meg, ami
református esperes szíves meghívása következtében évszámban kifejezve mintegy 45 ezer esztendõnek
HEREPEI János igazgató részt vett az 1939. június felel meg.
26–29-én tartott egyházmegyei esperesi vizsgálaton. Harmadnap felkerestem Olasztelek határában
Hálásan kell megemlékeznünk NAGY Elek és a tanyáján lakó NAGY Imre birtokos urat, aki a
ZATHURECZKY Kálmán fõgondnok urak megértõ és régészetnek maga is nagy kedvelõje. Felajánlotta, hogy
támogató jóindulatáról, hogy lehetõvé tették az igaz- adandó alkalommal végigvezet a Kormos-patak men-
gató számára a meglátogatott egyházak és falvak sok- tén, s elvisz a viaszopálnak termés alakjában való elõ-
féle értékével való megismerkedését. fordulási helyére is. Ugyancsak õnála láttam a
A vizsgálat négy napja alatt meglátogattuk Er- környékrõl gyûjtött mamutfogat, õsszarvas-agancsot, s
dõfüle, Bardoc, Székelyszáldobos, Vargyas, Olasztelek tõle hallottam, hogy ezeknek az õsállatoknak marad-
községeket és vizsgálaton kívül Barót nagyközséget. ványairól értesülve dr. ROSKA Márton debreceni
Minden községet tüzetesen megszemléltem, s egyetemi tanár is szándékozott e vidéket tüzetesen
jegyzeteket készítettem: átkutatni, azt remélve, hogy az õsfauna gazdag nyomai
1) a templom- és toronyépületrõl, esetleges mellett bizonnyal az õsember emlékeire is rátalálna.
régi építészeti elemeirõl, továbbá berendezésérõl; 2) 8. Az 1939. év nyarán SZABÓ József két na-
az úrasztali készletekrõl és takarókról; 3) leltárakról, gyobb gyûjtõutat tett, az egyiket a Rétyi Nyírbe, a
számadáskönyvekrõl és egyéb régi iratokról; 4) régi másikat Kászonfürdõ környékére. Különösen a Kászon-
anyakönyvekrõl; 5) temetõrõl és sírköveirõl; fürdõ feletti hegyél és a Lassúág széles lápos völgy-
azonkívül (ha idõ volt reája) 6) egyéb, a falvakban fenekének átkutatása alkalmával nagyon sok tanulságoos
vagy azok határán található néprajzi vagy régészeti megfigyelést tett, és több ritkán elõforduló növényt
tárgyakról. gyûjtött.
Részletes jelentésben most nem számolok be, Ugyancsak õ az 1939. május 21-i málnásfürdõi
jóllehet a készített jegyzetek sok értékes adatot tartal- kirándulásunk alkalmával is gyûjtött növényeket.
maznak. 9. 1939. október 14-én, 17-én és 21-én
Külön hangsúlyoznom kell azonban Erdõ- HEREPEI János igazgató, BOGÁTS Dénes ig.-választ-
fülének szebbnél szebb kopjafával teletûzdelt sírkertjét, mányi taggal, SZABÓ József és SZÉKELY Zoltán
továbbá Száldobos temetõjét, amelyben még mindég múzeumõrökkel együtt felkereste városunk határában
59
a Szemerja-pataknak az Egerben a Középhegy alatti dogságára valamincskét tehessünk. (IIrányeszmék, 24. l.)
völgytorkát. Itt a patak bal martjában másodlagos fek- Kérem tehát, fogadja az Erdélyi Múzeum-
võhelyen nagy számú töténelem elõtti, valamint ókori Egylet szívesen a mi s a többi ifjabb testvér meleg,
edénytöredéket és egy õrlõkõdarabot gyûjtöttek. Ezek az baráti jobbját, és kéz a kézben vezessen ott, ahol – mint
emlékek csupán csak azért bírnak különösebb jelen- idõsebb és tapasztaltabb – utat mutathat a tudás és a
tõséggel, mivel városunk egykori történetéhez egy újabb gyakorlat sokszor nagyon szövevényes útvesztõjében.
vonással hozzájárulnak. Régészeti értéküket azonban Csakis így remélhetjük, hogy a múzeumi gondolat az
erõsen csökkenti az a körülmény, hogy a telep, amelynek együttes összefogás következtében életképessé válik.63
a Középhegyen kellett lennie, suvadás következtében Köszönjük, hogy ellátogatott hozzánk a Szé-
teljesen elpusztult, a maradványok pedig rongált állapot- kelyföldre, alkalmat adva mindnyájunknak, hogy tag-
ban és rendszertelenül összekeveredve kerülnek most jainak komoly tudásából mi is gyarapodhatunk, s hogy
napvilágra a leomló martszelvényeken. a mi értékeinkkel õ is megismerkedhessék.
10. Az elmúlt év folyamán LAMBRINO S. A SzNM, amely ugyan más megyében székel,
bukaresti egyetemi tanárral, a Régészeti Múzeum igaz- de lélekben s alapító okiratának értelmében is három
gatójával, valamint TZIGARA-SAMURCAª múzeumi (székely) vármegyének gyûjtõmúzeuma, ezzel a becses
felügyelõvel folytatott levelezésünk következtében alkalommal is tisztelettel és szeretettel képviselteti
SZÉKELY Zoltán múzeumõr 1939. december 27-én magát ebben a városban, ahol a múzeumi gondolat
leutazott Bucureºti-be, hogy az ottani múzeumok anya- maga is már termékeny talajban gyökerezik.
gát áttanulmányozza. Útja mind anyagismeret, mind *
pedig múzeumunk új és felújított kapcsolatainak szer- Ugyanezen alkalommal nevezett mint a
zése tekintetében nem volt eredménytelen. LAMBRI- SzNM igazgatója felkéretett, hogy a római katolikus
NO úr a legmesszebbmenõ jóakarattal fogadta múze- elemi iskola emeleti termeiben rendezett kiállítást meg-
umõrünket, s utasította dr. NESTOR I. és dr. METAXA nyissa. Az elõadás szavai rögtönzöttek voltak, s így
tanárokat,62 hogy mindenben legyenek segítségére. azok el is szállottak. Lényegük azonban az volt, hogy
Hasonlóan szíves fogadtatásban részesült dr. AN- fedezzük fel önmagunkat, s ha ez megtörtént, legyünk
DRIEªESCU úrnál, a régészettudomány egyetemi emlékõrzõk, mert csak az a miénk, amit mi alkottunk.
tanáránál, nemkülönben TZIGARA-SAMURCAS mú- Az idegen gondolkodás, az idegen mûvészet s az ide-
zeumi fõfelügyelõnél. Egyúttal meghívást is kapott dr. gen ruha, bár európaibbá tehet, egyúttal azonban lassan
NESTOR I. által Buzãu megyében Monteoru-ban nemzetközivé formál.
végzendõ ásatásokon való részvételére. Gyergyószentmiklóson még megtekintettük
az apácazárdában rendezett egyházi régiségek gazdag
c. EME vándorgyûlése kiállítását.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület az 1939. évben
a szomszédos Csík megyében, Gyergyószentmiklóson d. Népszerûsítõ és tudományos elõadások
rendezte vándorgyûlését. Augusztus hónap 26–28. nap- Az épület falain kívül végzett munkák fel-
jain tartott díszgyûlésen, elõadásokon és egyéb össze- sorolása után meg kell emlékeznünk benti teljesít-
jövetelen múzeumunk részérõl dr. NAGY Jenõ alelnök, ményeinkrõl.
HEREPEI János igazgató és dr. DEBRECZY Sándor Tudományos és népszerûsítõ elõaadásokat az
múzeumõr vett részt. 1939. év elsõ felében hármat tatottunk. Mégpedig:
A megnyitó díszülésen, az üdvözlések során a Május 13-án dr. DEBRECZY Sándor múzeum-
SzNM nevében HEREPEI János igazgató köszöntötte õr adott elõ „Az erdélyi modern irodalom néphõse”
az Erdélyi Múzeumot. Elhangzott szavaiban a követ- címen. A példaképpen bemutatott szépprózai részleteket
kezõket mondotta: dr. KONSZA Samu igazgató-õr olvasta fel;
Méltóságos Elnök úr! Május 20-án dr. DEBRECZY Sándor folytatta
Mélyen Tisztelt Díszgyûlés! és befejezte a megelõzõ alkalommal megkezdett
A SzNM, mint ifjabbik testvér nevében elõadását. Dolgozata külön említést érdemel, mivel
köszöntöm az idõsebb és természetszerûleg érdeme- széleskörû, alapos és gondos tanulmányozásokon épült
sebb testvért, az Erdélyi Múzeum-Egyesületet. fel. Sûrítettebb formában nyomtatásban is megjelent a
Gróf MIKÓ Imrének, a bölcs és nagy alapító- Dr. KRISTÓF György-emlékkönyvben;
nak 60 évvel ezelõtt elhangzott szavait újítom: Június 3-án dr. SZALAY Mátyás sepsiszentgyör-
Egybe kell forradnunk szívben és lélekben, ha gyi esperes-plébános tartott elõadást „A sumerok, a
akarjuk, hogy mind magunk javát nagyobb mérvben mun- Paradicsom helyének legõsibb történelmi népe” címen.
kálhassuk, mind pedig a jelen és jövõ nemzedékek bol- Felolvasásában a legújabban elért tudományos ered-
60
ményeket is feldolgozva mindvégig magas színvonalú, s Székely MIKÓ-Kollégium leánygimnáziuma
amellett nagyon érdekes és élvezetes elõadású volt. A 5 ízben összesen: 198 növendékkel, „Hangya”
nagyközönség elõtt általában véve kevéssé ismert korsza- szövetkezet nagygyûlésének résztvevõi 150 személy-
kot annyira közel tudta hozni a hallgatósághoz, hogy lyel, helybeli állami leánygimnázium 2 ízben, összesen
elõadásáról a közönség ismeretekben gazdagodva távozott. 78 növendékkel, kolozsvári róm. kat. gimnázium 56
Az év második felében a közbejött akadályok növendékkel, Erdélyi Gazdasági Egylet marostordai
miatt egyetlen tudományos vagy népszerûsítõ elõadást csoportja 56 résztvevõvel, erdélyi és bánáti róm. kat.
sem tarthattunk, pedig dr. DEBRECZY Sándor már jó Leányklub 48 résztvevõvel, nagyborosnyói állami
elõre részletes tervezetet dolgozott ki, sõt az elõadók is elemi iskola 43 növendékkel, bukaresti kereskedelmi
már mind felkérettek. Szerettük volna múzeumunk 60 akadémia 45 növendékkel, höltövényi evangélikus
éves évfordulóját is ünnepélyesen megülni. elemi iskola 43 növendékkel, bakaui64 leánygimnázium
40 növendékkel, bukaresti Monopoligazgatóság
e. Múzeumunk gyûjteményeinek tisztviselõi 40 résztvevõvel, kolozsvári magán-
nyitvatartása tisztviselõk kiránduló csoportja 37 résztvevõvel, bras-
Múzeumunk kulturális hivatását ezenkívül sai „Encián” Sí- és Turista Egyesület 35 résztvevõvel,
fõképpen a gyûjtemények mindennapos nyitva tartásá- székelyudvarhelyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület 30
val, s a látogatók nagyobb része számára tartott szak- résztvevõvel, helybeli állami fiúgimnázium 30 növen-
szerû magyarázatokkal szolgálta. dékkel, petrozsényi róm. kat. leányklub 26 résztvevõ-
Az 1939. év folyamán 2031 egyén tekintette vel, kolozsvári református teológia 26 résztvevõvel,
meg gyûjteményeinket. A közvetlenül megelõzõ két egerpataki elemi iskola 16 növendékkel.
évhez viszonyítva a látogatók számában sajnos vissza-
esést állapíthatunk meg, azonban az 1936-ik esz- f. Gyûjteménytárainkban végzett munka
tendõhöz mérve mégiscsak megelégedhetünk ezzel a A szokott és minden múzeumi tisztviselõre
forgalommal is, annál is inkább, mivel e csökkenést kötelezõ adminisztrációs munkán kívül a múzeumi
legfõképpen a helybeli Országõr Továbbképzõ Tan- gyûjteményekben a következõ lényegesebb rendezõi és
folyam csoportos látogatásainak elmaradása, valamint konzerváló munka folyt, vagy annak elõkészületeihez
a MIKÓ Kollégium fiúgimnáziuma látogatásainak szükséges tanulmányok tétettek meg:
meggyérülése okozta; ez ezután egyáltalán nem bizo- A régiségtár történelem elõtti és ókori anyagá-
nyíthat a közelebbi és távolabbi vidék érdeklõdésének nak, valamint néhai dr. LÁSZLÓ Ferenc 1925. évi
ellanyhulása mellett, hanem csak helyi jelenség, amin erõsdi ásatásának tüzetes áttanulmányozásán dolgozott
azután könnyen lehet segíteni. SZÉKELY Zoltán múzeumõr, hogy a gyûjtemények
A 2031 fõnyi látogató közül 2002 egyén átcsoportosítása alkalmával az anyagnak teljes, tudo-
belföldi, 29 pedig külföldi. Bizonyos, hogy ebben a mányos ismeretével rendelkezzék.
számban is nagyobb csökkenést találunk. Az Amerikai Hasonló célzattal fogott hozzá HARKÓ
Egyesült Államokból, Németországból, Svájcból, József múzeumõr a néprajzi tárgyak áttanulmányo-
Magyarországból és Finnországból érkezett vendégek zásához. Ezért elsõsorban az agyagmûvesség nagy-
közül különösen GAUL H. James, az amerikai Cam- számú anyagának átcsoportosítását és feldolgozását
bridge-i archaeológus látogatását emelem ki, aki 1939. végezte el. Munkájában néhány értelmes és érdeklõdést
március 19-én ROSETTI V. Dinu bukaresti múzeu- mutató diák segítségét is igénybe vette azzal a célzattal,
migazgató és NESTOR Ion elsõ tanársegéd tár- hogy velök a népi emlékeket megszerettesse, s tudo-
saságában tanulmányozta végig múzeumunkat. Kéré- mányos becsüket megismertesse. Munkája azonban
sére az erõsdi ásatási anyagnak raktáron lévõ leltározat- egyelõre abbamaradt, mivel az év második felében
lan darabjaiból 3 darab atipikus festett oldalrészt katonának kellett bevonulnia.
ajándékoztunk múzeuma számára. November 27-én Mindazokat a megkereséseket és érdek-
kelt levelében azután a Cambridge-i „PEABODY” lõdéseket, amelyek levéltári kutatások megejtése iránt
múzeum igazgatója hálás köszönetét fejezi ki adomá- intéztettek múzeumunkhoz, BOGÁTS Dénes ig.-vál.
nyunkért, megjegyezvén egyúttal, hogy úgy hiszi, ez az tag látta el, utánakeresgélve levéltárunk rendezett és
egyetlen emlék országunkban ebbõl a gazdag õskori rendezetlen anyagában. Ugyancsak õ állott rendelke-
kultúrából. (Ezt pedig azért tartottuk kötelességünknek zésre a személyesen érdeklõdõ kutatóknak.
bejelenteni, hogy hiteles nyoma maradjon e cserepek A közlevéltár anyagának számbavételét
Amerikába való vándorlásának.) Nagyobb csoportban FADGYAS Anna titkárnõ elkezdette. Az I. csoport
jelentkezõ belföldi látogatóink voltak az 1939. év számbavételénél 1837-ig jutott el. Egyúttal összegezvén
folyamán: az okiratok számát, ez ideig 92 167 db. ment át a kezén.
61
Itt említjük meg, hogy KELEMEN Lajos nyu- lásához. Mivel pedig múzeumunk folyóiratanyaga
galmazott levéltáros szíves közvetítésével székelyföldi eleddig csupán ajándékozás útján gyûlt össze, ennél-
nemességigazoló perek nevezetesebb okmányait fogva nagyon természetes, hogy sok a hiány bene. S
másoltatjuk Kolozsváron. Ezek a hozzáértõ által valljuk meg õszintén: hiányos folyóirat-évfolyamokat
készített másolatok pedig mindenesetre értékes sza- bírni sokszor annyi, mintha mi sem lenne meg belõlük.
porulatai lesznek levéltárunknak. Ezért a hiányok és a másodpéldányok kimutatásának
Kézirattárunkat az eddigi alkalmatlan és cél- több példányban való legépelése után meg fogja kez-
szerûtlen elhelyezésérõl erre a célra rendbe hozott deni dr. DEBRECZY a hiányok kiegészítését, felhívva
szobába, új, nagy könyvszekrénybe áthordatta és átren- a cserére vagy ajándékozásra Erdély nagyobb könyv-
dezte dr. DEBRECZY Sándor múzeumõr. Egyúttal tárait. Jólesõ érzésel köszönjük meg a testvér Székely
minden egyes darabot tüzetesen átvizsgált, és róluk MIKÓ-Kollégiumnak, illetõleg DEMETER Béla igaz-
szabályszerû leírást és tartalommutatót készített fogal- gató úrnak, hogy DEBRECZY Sándor kérésére
mazvány formában. Egyúttal megkezdette részletezett szívesen, sõt minden ellenszolgáltatás nélkül átengedte
leltáruknak végleges formában való elkészítését. folyóiratgyûjteményüknek azokat a többes példányszá-
Könyvtárunk „Régi Magyar Könyvtár” anya- mait, amelyek nálunk hiányoznak.
gát, valamint egyéb hungaricumjait HEREPEI János Egyúttal bírjuk a kolozsvári református kol-
igazgató vette rendezése alá. A részletes feldolgozást légium igazgatóságának is szíves ígéretét, amely
még nem fejezte be. szerint õk is hajlandók (még tán csekélyebb értékû
A könyvtár új, valamint rendezetlen anyagáról csereanyag ellenében is) folyóirattáruk másodpél-
a cédulamutató készítését, a könyvek beszámozását és dányait rendelkezésünkre bocsátani. Reméljük, hogy
elhelyezését BIBÓ Erzsébet múzemõr végezte. Ugyan- ezenkívül magánosok is lesznek, akik hozzá fognak
csak õ elkezdette egy székely vonatkozású nagy kataló- járulni anyagunk kiegészítéséhez.
gus elkészítését az önálló munkák és a folyóiratok Hisszük, hogy a folyóirattár õre jövõ évi be-
jelentõsebb cikkeinek mutatójaképpen. számolója alkalmával hasonlóan örvendetes elõhala-
A magyar- és idegen nyelvû folyóiratoknak dásról adhat majd számot.
könyvtárunkban összegyûlt nagy száma szükségessé tette Könyvtári anyagunknak az 1939. év folyamán
egy külön folyóirattár létesítését. Sajnos azonban az a egy másik csoportja is teljes elrendezést nyert, még-
szoba is, amelyet ennek céljaira átrendezhettünk, nem pedig az egyleveles nyomtatványok egyik fajtáját
fogadhatja magába mindazokat a lapokat, amelyeknek ott képezõ gyászjelentés-gyûjtemény. Anyagunk kiválo-
volna a helyük. Ezért a kevésbé jelentõs vagy különlege- gatását, csoportosítását és azon belül való elrendezését,
sen (sepeciálisan) csak egyetlen tudományszakkörbe valamint további gyûjtését és gondozását FADGYAS
vágó folyóiratokat a régi helyén hagyva, a többit új Anna titkárnõ vállalta. Tekintettel arra, hogy a gyászje-
helyére csoportosította át ennek az újonan szervezett lentés múzeumunkban ez ideig rendszeresen még nem
alosztálynak a vezetõje, dr. DEBRECZY Sándor mú- gyûjtetett, FADGYAS Anna jelentése mégis nagyon
zeumõr. Egyúttal ide gyûjtötte össze e lapok másod- szép eredményrõl számol be. Feldolgozó az anyag cso-
példányait is azzal a célzattal, hogy minden folyóirat portosítását az 50 évenkénti évfordulók szerint, azon
évfolyamsorozataiban mutatkozó kisebb, de leggyakrab- belül pedig betûrendbe szedve hajtotta végre.
ban nagy hiányok esetleges betöltésére valamelyes A SzNM gyászjelent és-gyûj teménye pedig
cserepéldány-mennyiség álljon rendelkezésünke. évek hosszú sora alatt az alább felsorolt egyének
Legelsõsorban egy nagy fali táblázatot ké- adományozásából gyûlt össze:
szített el, amelyre a könnyebben való eligazodás ked- ANTAL Dénes, BARABÁS Samu, BÉLDI Pál,
véért a régi és az új nevezetesebb magyar nyelvû BOÉR Sándor, BOGÁTS Dénes, K. BOGDÁN Géza,
folyóiratokat betûsorban feljegyezte, melléje csopor- BOTHOS Gyuláné, özv. CSEREY Jánosné szül.
tosítva a reájuk vonatkozó leglényegesebb adatokat. ZATHURECZKY Emília, CSEREY Gyula, CSUTAK
Így ennek s a gyûjteményben meglévõ anyagnak össze- Vilmos, DEMETER József, dr. I. DIÉNES Ödön, GÁL
vetése után pontos leltárt készített, amelyben a cím- Ferenc, GÖDRI Ferenc, HEREPEI János, INCZE Lajos,
szókat betûsorban s azon belül egyes évfolyamonként dr. LÁSZLÓ Ferenc, MATSKÁSI Péter, özv. MÁLIK
részletezve feltüntette a meglevõ teljes köteteket, a Józsefné, MÓRICZ Pál, NAGY Mózesné, NAGY Sán-
csonka évfolyamoknál pedig a lappéldányokat; külön dor (hidvégi ref. lelkész), gr. NEMES Jánosné, POTSA
rovatban megjelölte a hiányokat, egy harmadikban József, SÉNYI Sándor, SZENTIVÁNYI Ignác, THURY
pedig a birtokunkban levõ többes példányokat sorolta Gergely és ZATHURECZKY Gyula.
fel. E könnyen áttekinthetõ leltárkönyv segítségével A gyûjteményben több kiváló egyéniség szo-
szándékozik múzeumunk hozzáfogni a hiányok pót- morújelentése is megtalálható. Így pl. ARANY János,
62
BARABÁS Miklós, ZÁGONI BODOLA Sámuel, pedig ugyancsak GÖDRI Ferenc múzeumõr készítette
JÓKAIné LABORFALVY BENKE Róza, KOSSUTH és készíti. Ezeknek mindenike ezután rendezendõ rajz-
Lajos, KRIZA János, gr. MIKÓ Imre, MUNKÁCSY gyûjteményünkbe fog besoroztatni, amelynek gondo-
Mihály, gr. SZÉCHENYI István és mások. zását is hasonlóképpen õ vállalta magára.
A tö rzsg yû jt emén y összesen 57 80 db.-ot Végezetül a természetrajzi gyûjteményekben
foglal magába, mely ötven éves csoportokra osztva a végzett munkálatokra térve, róluk SZABÓ József
következõképpen oszlik fel: múzeumõr a következõkben számol be:
1763–1800-ig összesen: 19 db. Az 1939. évben tovább végeztem a szükséges
1801–1850-ig összesen: 186 db. konzerváló munkát, különösen pedig:
1851–1900-ig összesen: 3199 db. 1) a növénytani gyûjtemény (BIBÓ József- és
1901–1940-ig összesen: 2376 db. LÁSZLÓ József-féle herbáriumok) minden egyes da-
Az APOR-féle g yûjtemény összesen 1469 rabjának külön-külön való fertõtlenítését,
db.-ból áll, éspedig: 2) az állattani gyûjtemény kitömött állatainak
1800–1850-ig összesen: 104 db. portalanítását és fertõtlenítését.
1851–1900-ig összesen 1365 db. Szükségesnek látszott az állattani gyûjtemény
Másodpéldány 1801–1940-ig összesen bizonyos fokú átcsoportosítása, ezzel együttesen az
2752 db. van. éneklõ madaraknak, a tyúk- és bagolyféléknek újra
Így tehát az összesítés szerint a múzeum tulaj- való rendezése, továbbá az eddigi szabadon álló kis
donában van: ragadozó (emlõs-) állatoknak szép, világos, új szek-
a törzsgyûjteményben: 5780 db. rénybe való elhelyezése. Ezenkívül a nagyobb emlõsál-
az APOR-gyûjteményben: 1469 db latok is más elrendezést nyertek. Ezt pedig az tette
a másodpéldányok közt: 2752 db. szükségessé, hogy az év folyamán néhai CSÁSZÁR
Tehát összesen: 10 001 db. Gyula hagyatékából két értékes medvebõrrel gazda-
Ezek közül a másodpéldány-anyagot (2752 godván gyûjteményünk, azok elhelyezésére nagyobb
db) is nyugodtan számításba vehetjük. Ugyanis az falfelületre volt szükség. Az átcsoportosítás még fo-
Erdélyi Múzeum-Egylethez megkeresést intéztünk, lyik, csak a közben beállott tél állította meg a munkát.
kérve, hogy a mi többespéldányaink ellenében bo- Ugyancsak itt jelentjük, hogy régi rossz tömésû
csássa múzeumunk tulajdonába hatalmas gyászjelen- és különben több helyen eredetileg is hibás bõrû európai
tés-gyûjteményének székely vonatkozású másod - bölényünk szõrzete az idõk folyamán sok helyen teljesen
példányait. Az Erdélyi Múzeum átiratunkat választ- lekopott. E hibákat az 1939. év õszén dr. TUSA Gábor
mányi ülésen tárgyalva, annak végzéseképpen tb. igazgató választmányi tagunk valóban sok költségé-
legkészségesebb beleegyezésüket adták, aminek vel teljesen rendbe hozatta. A Brassóból kihozott szak-
következtében közös megegyezéssel felkértük KELE- értõ állatkitömõ hiúzbõrrel befoltozta a sok nagy és apró
MEN Lajos nyugalmazott levéltáros urat, hogy az foltot és kopást. Ugyancsak dr. TUSA Gábor vállalta
EME gyûjteményébõl a számunkra szükséges anyagot egyik szép medvebõrünk jó karba való helyezésének
kiválogassa. Õ azután annál is inkább örömest vállal- költségeit. E nagy összegeket kitevõ adományért is
ta e feladatot, mivel e cseregondolat tulajdonképpen méltán megilleti hálás köszönetünk.
õtõle eredett. Hasonlóképpen itt kell felújítanom emlékünkben
Összgyûjteményünk egy másik csoportjának, a természetrajzi gyûjteményünknek egy olyan csoportját,
fényképek és fényképlemezek anyagának rendszeres amely bár 9 évvel ezelõtt adományoztatott múzeumunk-
kezelése is új munkakörré bõvült ki. Az anyag össze- nak, azonban azt ma sem mi, hanem a leghozzáértõbb
gyûjtését, átcsoportosítását, feldolgozását és leltározását szakember, maga az ajándékozó gyûjtõ kezeli.
GÖDRI Ferenc múzeumõr vállalta magára. Folyamatos DIÓSZEGHY László festõmûvész, borosjenõi
munkája során eleddig 800 darab fényképet és lemezt lakos nagyszerû lepkegyûjteményérõl beszélek, ame-
vizsgált át és iktatott be erre a célra készített részletezõ lyet még 1931. május 11-én kelt szabályszerû aján-
leltárkönyvünkbe. Gyûjteményünk anyaga sem minõ- dékozási szerzõdéssel adományozott a SzNM-nak.
ségileg, sem mennyiségileg nem kicsinylendõ le, s Nem mulaszthatjuk el, hogy ezt az önzetlen, megha-
remélhetõleg a hozzáértõ szakember gondozása alatt tóan szép, hatalmas ajándékot újra és újra eszünkbe ne
még inkább fog gazdagodni. idézzük, és hálatelt szívvel ne gondoljunk arra a lelkes
Itt említendõ meg, hogy az idõnként szükséges és tudós férfiúra, aki szülõföldjérõl messze szakadva is
fényképfelvételeket is GÖDRI Ferenc múzeumõr és olyan nagy szeretettel gondol mireánk, hogy életének
SZABÓ Árpád kollégiumi tanár készíti szíves kész- sok becses alkotása mellett legértékesebb munkáját,
séggel: – A muzeális tárgyakról megkívántató rajzokat fõmûvét minekünk ajándékozta.
63
E gyûjtemény mai mibenlétérõl az 1939. évi ameddig el nem ajándékoztam a Szülõföldemnek a
december hó 18-án kelt levelében tudósít. Az ide vo- gyûjteményt. Láttam gyûjteményeket, amelyek egy
natkozó részleteket kötelességünknek tartjuk jelen- emberöltõ alatt születtek meg, mind-mind eltörpülnek a
tésünkbe iktatni. SzNM-nak ajándékozott gyûjtemény mellett, s
„Még f. évi szeptember hó 28-án kelt becses és azonkívül a tekintélyes számú nagy ritkaságok, de
meleg baráti soraira újabb hosszas gyengélkedésem miatt fõleg az általam gyûjtött, leírt, közölt vagy ezután
csak most van elõször némi nyugalmasabb alkalom, hogy közlendõ új fajokkal, fajváltozatokkal, etc...
válaszolhassak és egyben megköszönhessem ... Igazgató Egy igen fontos és ma már régen közölni kért
Úrral pedig közölni fogom azokat a kérdéseket, amelyek adatot toldok még pótlólag a levélhez, mert lám, ezt is
a gyûjteménnyel kapcsolatosan felmerülnek vagy elsikkasztotta a beteg agyam, de mégis eszembe jutott,
felmerülhetnek, hogy azután semmi komoly kérdés ne és álljon itt tájékozásul Önnek a gyûjtemény nagysága
maradjon függõben vagy megválaszolatlanul. és jelenlegi állománya (legalább) a dobozoknak! Íme:
Mindjárt rá is térek e tárgyra, amelyet a leg- Darab Nagyság (cm)
komolyabbnak és legfontosabbank tartok, és ez annak 27 54 x 51 (túl nagy, óriási méret)
a kijelentése, hogy az ajándékozott gyûjteményt semmi 19 50 x 37
más gyûjteménnyel nem szabad összeházasítani, de 86 37 x 26½
annál inkább székelyföldi vonatkozásait fejleszteni! 25 ennél kisebb méret (esetleg több is).
Hogy ez az álom megvalósulhasson, természetesen A lepkéket soha nem számoltam meg, ez õrült
Önöknek kell az „utódot” megkeresni, megtalálni vala- munka lenne, erre sohasem volt idõm.”
mely lelkes, intelligens székely fiú személyében. Rend- Adott válaszunknak néhány sorát idézzük:
kívül megkönnyítik a kezdõ „utódnak” a hallatlan „Megköszönve levelében foglalt, s reánk
drága szakmûvek, amelyek német nyelvûek, kivéve A. nézve nagyon becses felvilágosításait, örömmel ígér-
AIGNER: Magyarország lepkéi c. munkáját, amely jük, hogy velünk közölt kívánságainak minden
könnyen bevezeti az ifjút a lepkészet tudományos igyekezetünkkel eleget tenni törekedünk. Jól ismerheti
kérdéseibe és a szükséges tudnivalókba általában. Mûvész Úr épületünk beosztását, emlékezhetik arra,
A lepkészet, mint az egész rovartan általában, az hogy minden gyûjteményünknek, de különösen a ter-
a terület még ma, ahol a névnek dicsõséget és halhatat- mészetrajzi csoportnak meglehetõsen mostohán jutott
lanságot lehet szerezni, természetesen azoknak csak, akik ki a férõhely. Azonban máris tervbe vettük annak
e területen belül (a lepkészet tudományában) megszerez- bõvítését. Nagyon természetes, hogy ezen kívül is a
ték már a jártasságot, kiismerik magukat, és lelkesedéssel Mûvész Úr nagyszerû lepkegyûjteményének „DIÓ-
kergetik nemcsak a lepkét, de azt a ragyogó, gyors röptû SZEGHY László gyûjtése és adománya” felirattal ellá-
madarat, amelynek halhatatlanság a neve! tott teljesen különálló, méltó helyet fogunk biztosítani.
A gyûjtemény mellett igen sok eszköz megy a Más gyûjteményekkel nem fogjuk összekeverni, s
múzeum tulajdonába, így a könyvek (szakmunkák), szá- gondunk lesz rá, hogy szakszerû kezeléssel és további
mos különlenyomat tiszteletpéldányai, amelyeket sok gyarapítással olyan gondozott állapotban tartsuk, hogy
oldalról kaptam. Kb. 50-60 lepkefeszítõ deszka külön- minden idõben méltó legyen a kiváló alapító és gyûjtõ
bözõ méretekben (a csatorna szélességének változa- tisztelt nevére. Természetesen ugyanígy fogjuk meg-
taival) rengeteg tû, preparáló eszközök, drága nagyító- becsülni e gyûjteményhez tartozó nagy értékû sza-
üvegek, tufalemezek stb. stb. kkönyvtárát, valamint a preparáló és egyéb drága, bec-
„Az ördög nem alszik”, az ember váratlanul is ses segédkönyveket is.
itt hagyhatja ezt az árnyékvilágot, és szeretném, ha Most ismét abban a helyzetben vagyunk, hogy
ezeket a dolgokat már elõre el tudnánk intézni, nehogy természetrajzi gyûjteményünk kezelését gondos
egy esetleges katasztrófa tanácstalanságot eredményez- kezekre lehetett bízni. Jóllehet SZABÓ József fiatal
ne mindezek tudta, tájékoztatása hiányában. rendes tanár, aki a természeti tudományok iránti
A gyûjtemény – igen természetesen – szeretetét édesapjától nyerte örökségül, eleddig ugyan
csaknem háromszo rosa lett immár annak, amit az a növénytanban igyekezett szakértelmet szerezni, de
ajándékozásakor a múzeumra hagytam, nagyon szor- szívesen ígéri, hogy a rovarok családját is közelebbi
galmas voltam, és azóta sok-sok év nyújtott alkalmat a tanulmányainak tárgyává fogja tenni.
gyarapításra, és én – ezt bátran elmondhatom – ki is Természetesen a fent írtakat fõképpen becses
használtam minden üres percemet, éjjel-nappal! megnyugtatása végett közöljük, hiszen mi nagyon
A Magyar Nemzeti Múzeum is rendelkezik szeretnõk, hogy azt a nagyszerû gyûjteményt, amelyet
egy több ezer állatból (lepkék) álló gyûjteménnyel, nemes nagylelkûsége folytán múzeumunk mondhat
amelyet a háború alatt ajándékoztam oda és azután is, magáénak, maga megteremtõje gyarapíthassa minél
64
tovább, és a saját tudományos elgondolásai szerint Az ajándékozók közül kiemeljük még
tehesse minél tökéletesebbé.” PORZSOLT Károly barátosi lakost, aki Barátosról
Itt említjük meg azt is, hogy dr. KÖNTZEI Gerõ gyûjtött össze és küldött be hozzánk történelem elõtti
küküllõvári orvos úr is, aki idáig is múzeumunknak egyik és ókori cseréptöredékeket. Külön kiemeljük MIHÁLY
leglelkesebb barátja volt, s gyûjteményeinket állandóan Zoltán málnási igazgató-tanítónak már elõbb is említett
nagy értékû ajándékaival gyarapította, nagy szorgalom- szíves készségét, valamint prehisztorikus korú
mal igen szép lepkeanyagot gyûjtött össze, amely múzeu- ajándékát.
munkban való elhelyezkedését várja. Meleg köszönetünk Nagyobb mennyiségû ésjelentõségû szaporu-
illesse nem lanyhuló jóindulatát és támogatását. latunk még a málnásfürdõi eneolit és fiatal bronzkori,
Meg kell emlékeznünk még a BÁNYAI János a szemerjai õs- és ókori jellegû, a bardóci középsõ
szervezte geológus-botanikus-csoport lelkes gyûjtõ- és paleolitkori, továbbá a bodoki újkori leletek, ame-
feldolgozó mukájáról is, amely minden évben szép lyeknek összegyûjtése múzeumi kiszállásaink ered-
anyaggal gyarapítja múzeumunk gyûjteményeit. ménye.
Különösen BÁNYAI János, TÖRÖK Zoltán geológus Osztályunk 1939. évi összgyarapodását a
és NYÁRÁDY E. Gyula botanikus urak iránt érzünk következõ adatokkal zárhatjuk:
õszinte hálát. a) õskori régiségek 90 db.
b) ókori régiségek 614 db.
Gyûjteményeink gyarapodása c) közép- és újkori régiségek 18 db.
Múzeumunk egyes gyûjteményeinek számbeli d) érmek és pénzjegyek 107 db.
növekedésérõl a következõkben számolunk be: e) egyéb tárgyak 134 db.
Összesen: 410 db.
Érem- és régiségtárunk szaporulata 410 db.
volt, vagyis 353 darabbal több, mint a megelõzõ évben. Ebbõl:
Közülük elsõ helyen említjük örök érdemû elnökünk, a) ajándék útján jutott tulajdonunkba:
POTSA József fõispán leányának, CSÁSZÁR Gyuláné 227 db.
õméltósága ajándékát: egy 16 cm magas és szájánál 12 b) gyûjtés 168 db.
cm átmérõjû, kifogástalaln állapotban levõ aranyozott c) letét 6 db.
ezüst poharat, amelynek köpenye poncolással díszített; d) vétel 9 db.
oldalán „ECSEDY Péter CSEVEY Éva 1695” körirat, Összesen: 410 db.
és ezen belül címer van bevésve; továbbá 1 db. Törzsállományunk pedig az 1938. év végén
1851-bõl származó hengeres formájú, ezüstbõl való 31 109 db.volt,
szivar- és gyufatartó dobozt. Gyarapodásunk az 1939. év folyamán:
Õszinte hálával kell megemlékeznünk NAGY 410 db. volt
Elek erdõvidéki ref. esperes és ZATHURECZKY Törzsállományunk tehát 1939. dec. 31-én:
Kálmán fõgondnok urakról is, akiknek kiváló érdemül 31 519 db. volt.
róhatjuk fel azt az elhatározásukat, hogy egyházmegyé-
jük eklézsiáinak tulajdonában lévõ, muzeális értékkel Néprajzi gyûjteményünk szaporulata 48 db.
bíró olyan tárgyak, amelyek nincsenek egyházi haszná- volt, vagyis 38 darabbal több, mint a megelõzõ évben.
latban, a SzNM-ba letétképpen beszolgáltassanak. (Az Közülük megemlítjük DÉNES Györgyné árapataki
erdõvidéki ref. egyházmegye esperesi hivatalának lakos által ajándékozott 1 db. szálánvarrott régi derék-
1938. dec. 30-án kelt 923/1938 sz. átirata.) alj-csupot, FORGÁCS Ferenc torjai lakos által saját-
Ennek következtében az Erdélyi Ref. Egy- kezûleg díszesen faragott sétabotját, BERDE Áronné
házkerület Igazgatótanácsa illetékes elõadójának támo- egerpataki lakos által adományozott faliórát és 1830-
gató véleményezése alapján (Lásd 1939. II. 2-i levelét.) ból való tajtékpipát, és PAPP Dezsõ cementgyáros által
máris leltárunkba vehettük a miklósvári egyházközség felszabadulás alkalmával remekbe készített barokkos
által beszolgáltatott 1 db. selyem szitaszövetû hímzett torony fedélszerkezetét.
terítõcskét; a bodosi eklézsiától beérkezett 1 db. fa- Törzsállományunk az 1938. év végén
kelyhet, 1 db. fakulacsot és a bibarcfalvi papi hivatal 7997 db. volt.
által behozott 1 db. festett fakulacsot, 1 db. festett Gyarapodásunk az 1939. év folyamán:
fatányérocskát. Mindez azonban csak kisebb részét Ajándékozás folytán: 40 db.
képezi a még ezután beszolgáltatandó tárgyaknak. Vétel útján: 8, összesen: 48 db.
Bárha más egyházmegyék, sõt felekezetek is Törzsállományunk tehát 1939. december 31-én:
követnék e minden dicséretre érdemes jószándékot! 8045 db.
65
Képzõmûvészeti gyûjteményünk szaporulata könyvet és 20 db. folyóiratot, dr. KOLOSVÁRY Gábor
32 db. volt, vagyis 25 darabbal több, mint a megelõzõ 10 db. könyvet, az Erdélyi Szépmíves Céh 9 db. könyvet
évben. Ebbõl legelsõ helyen kell kiemelnünk POKO- és 21 db. folyóiratszámot, a kolozsvári „Minerva” nyom-
RNY László kézdivásárhelyi rajztanár becses da 9 db. könyvet, a Magyar Tudományos Akadémia 7 db.
adományát: 1 db. olajfestésû téli tájképet. Megemlítjük könyvet és 11 db. folyóiratot adományozott.
még, hogy SZABÓ Árpád kollégiumi tanár szí- A kisebb példányszámú mûvet adományozot-
vességébõl GYÁRFÁS Jenõ képeirõl készült 22 db. tak közül BOGÁTS Dénes ig.-vál. tagot kell külön
fényképfelvétellel gyarapodott gyûjteményünk. kiemelnünk, aki PATAKI Istvánnak Ez világnak dol-
Törzsállományunk az 1938. év végén g ain ak i gazgat ás án ak m esterség e címû, 1681-ben
1553 db volt. Kolozsvárt megjelent, s ma is kifogástalanul jó állapot-
Gyarapodásunk az 1939. év folyamán ban levõ munkájával gazdagította Régi Magyar
32 db. volt. Könyvtár-gyûjteményünket.
Törzsállományunk 1939. dec. 31-én Itt emlékezünk meg Székely Zoltán múzeum-
1585 db. õrünk dicséretet érdemlõ buzgóságáról, õ ugyanis a
karácsonyi szünidõben Bukarestben tett tanulmányútja
Könyvtári és levéltári osztályunk szaporulata alkalmával ottani szaktudósoktól több értékes munkát
összesen 2625 db. volt, vagyis mintegy 800 darabbal szerzett számunkra, így DUMITRESCU Vladimir
több, mint az elmúlt évben. régésztõl 11 db. füzetet, ANDRIEªESCU I. egyetemi
E gyûjteményünk anyaga majdnem csupán tanártól 9 db. könyvet és 2 folyóiratszámot, NESTOR
ajándékozás útján gyûlt össze, ugyanis 2615 darab- Ion elsõ tanársegédtõl 6 db. könyvet és TZIGARA-
számmal szemben mindössze csak 10 pl. könyv és SAMURCAª múzeumi fõfelügyelõtõl 1 db. könyvet.
folyóirat volt az, amiért készpénzt kellett kiadnunk. A folyóirat és hírlap csoportban azt említjük meg,
Igaz, hogy a tavalyi nagyarányú könyvszaporulattal hogy az 1939. év folyamán múzeumunk számára rendsz-
szemben az idén az aprónyomtatványok, a kéziratok és eresen 42 különbözõ folyóirat járt. Ebbõl 30-at már az
legfõképpen pedig a levéltári anyagunk gyarapodott. 1938. évben is folyamatosan kaptunk. Újabban megindít-
A 90 fõnyi nagyszámú adományozó közül tattak részünkre a Közgazdasági Szemle, Magyarosan, Iro-
azokat, akik nagyobb példányszámú anyaggal növelték dalomtörténeti Közlemények, Hadtörténeti Közlemények,
gyûjteményünket, kötelességünknek tartjuk külön is fel- Láthatár, Magyar Egészségügyi Szemle, Encian Sí- és
sorolni: Turista folyóirat, Méhészeti Közlöny, Erdélyi Gazda,
A könyvtári csoportban 263 pld. könyv és 193 Kisállattenyésztõ, Buletinul Astra, Arhivele Olteniei.
db. hírlap és folyóirat volt a szaporulat. Jóakaróink Közülök csupán csak az utolsó járt elõfizetési díj
közül legelõbb is néhai dr. JUCHÓ Ferenc gyógysze- ellenében. A többiek küldéséért az illetékes kiadóknak lev-
rész özvegyét, nagyszebeni lakost említjük meg, mint élben tolmácsoltuk õszinte köszönetünket.
aki férjének értékes természettudományi munkákból Hírlapot rendszeresen 14-et, mégpedig az elõzõ
álló könyvsorozatát ajándékozta múzeumunknak. E évben is járt négyféle napi- és kilencféle hetilapot kaptunk.
gyûjtemény minden példánya kifogástalanul ép Ehhez járult most a hasonlóképpen tiszteletpéldányképpen
állapotú és vászonkötésû, 59 önálló kötet könyvet és 27 kapott Jóestét címû kolozsvári napilap. Köszönet érette
évfolyam Természettudományi Közlönyt tartalmaz. E MAYER Antal laptulajdonos fõszerkesztõnek.
nagyon becses ajándékáért nagy hálával tartozunk az Az apróbb nyomtatványok közül, amelyeknek
adományozó úrnõn kívül INCZE Lajos nyugalmazott 1939. évi szaporulata 254 db. volt, különösen a gyász-
vizaknai lelkipásztornak, akinek szíves rábeszélése jelentéseket emeljük ki, amelyekrõl elõbb már külön is
folytán INCZE Lajos úr, aki e gyûjtemény megszer- részletesen beszámoltunk.
zésével ismételten megmutatta hozzánk való jóindu- Kézir at tár un k 145 darabbal gyarapodott.
latát, méltán megérdemli õszinte köszönetünket. Közülük ki kell emelnünk néhai SZILASSY TÓTH
A továbbiakban dr. GYÖRGY Lajos tb. igaz- Vilmos szentábrahámi igazgató-tanító hagyatékát,
gató-választmányi tag 17 darabot számláló könyv- amelyet az özvegy gondos szeretettel rendbe szedetve
adományáról kell megemlékeznünk, amelyben adott át múzeumunknak. Ez 127 db. TÓTH Vilmos
HÓMAN–SZEKFÛ 5 kötetes Mag yar Nem zet által összegyûjtött dalból és zenemûbõl áll. Legbe-
Története is benne foglaltatik. csesebbek azok a népi dalok, amelyeket a hagyomá-
Dr. TÖRÖK Andor ig.-vál. elnök urunk 19 db. nyozó a nép ajkáról jegyzett le. Ki kell emelnünk
könyvet és 4 db. folyóiratot, néhai K. BOGDÁN Géza 20 NAGY Elek erdõvidéki ref. esperes úr adományát, aki
db. könyvet, ROEDIGER Lajos ig.-vál. tag 14 db. 9 db. gazdasági és egyéb vonatkozású kéziratos
könyvet és 2 db. folyóiratot, HEREPEI János 13 db. könyvet juttatott múzeumunknak.
66
Levéltári anyagunkban 1598 db. oklevél és velezés. Tekintettel arra, hogy ennek egy része múzeu-
egyéb irat a számbeli növekedés. A jelentõsebb munk alapítónõjéhez van intézve, ezért adománya ré-
adományokról BOGÁTS Dénes ig.-vál. tag, levéltáros szünkre különös jelentõséggel és beccsel bír.
az alábbi jelentést nyújtotta be: „Tisztelettel jelentem, Meg kell még emlékeznünk néhai K.
hogy az 1939. év folyamán levéltárunk a következõ BOGDÁN Géza, múzeumunk gondos barátja
nevezetesebb anyaggal gyarapodott. adományából származó 114 db., fõképpen múlt század-
Trebosztói dr. RÉVAY György, néhai RÉVAY beli iratról, továbbá INCZE Lajos nyugalmazott vizak-
Lajos ig.-vál. tagunk és érdemes elnökünk fia, szé- nai lelkipásztor 106 darabszámú múlt század második
kelyudvarhelyi nyug. fõszolgabíró adománya 349 ok- felébõl származó levelezésérõl és egyéb iratairól.
irat és levél, melybõl 4 db. a 16. sz.-ból, 13 db. a 17. Nem mulaszthatom el, hogy fel ne hívjam El-
sz.-ból, a többi a 18–19. századból származik. nökségünk becses figyelmét, hogy nevezett uraknak
Ezek közül kortörténeti szempontból értéke- hálás köszönetet mondjon és adományaikat jegyzõ-
sek RÉVAY Lászlóné HOMONNAI DRUGETH könyvben megörökítse.”
Erzsébetnek 6 db. levele a 16. sz. végérõl és a 18. sz. Könyvtár és levéltári osztályunk 1939. évi
elejérõl. Magyarország és Erdély történetének szem- gyarapodását a következõ kimutatásban foglalhatjuk
pontjából meg nem becsülhetõ értékkel bír össze:
ILLÉSHÁZY István, HORVÁTH Péter és MLADE- a) könyv 263 db.
SEVICH Márton közös jelentése BOCSKAI István- b) folyóirat és hírlap 193 db.
hoz, mely a zsitvatoroki béke elõkészületeire és a c) aprónyomtatványok 254 db.
hajdúság helyzetére vonatkozik. d) kézirat 145 db.
A kuruckorral van kapcsolatban egy BER- e) oklevél és egyéb irat 1598 db.
CSÉNYI Miklós által kiállított útlevél és HEISTER f) egyéb könyvtári anyag 172 db.
császári tábornok bizonyítványa RÉVAI Péter csá- Együtt: 2625 db.
szárhûségérõl. Törzsállományunk pedig az 1938. év végén
Több régi családfa mellett az okmányok nagy 242 343 db. volt.
része család- és gazdaságtörténeti szempontból bír Gyarapodásunk az 1939. év folyamán:
értékkel. 2625 db. volt.
Mivel ez utóbbi anyagnak tekintélyes hányada Törzsállományunk az 1939. év dec. 31-én:
udvarhelyszéki vonatkozású, múzeumunk ezért is hálá- 244 968 db.
val tartozik RÉVAY György úrnak, hogy adományával
Udvarhelyszékre vonatkozó, aránylag kevés számú ok- Term észetrajzi gy ûjt em én yü nk szaporulata
mányunkat tetemesen gyarapította. az 1939. évben 80 db. volt. Közülök különösen ki
Ugyancsak õszinte hálával tartozunk dr. KE- kell emelnünk néhai CSÁSZÁR Gyula kilyéni föld-
RESZTES Károly ügyvéd úrnaak, múzeumunk ügyve- birtokos véghagyományaképpen múzumunknak
zetõ alelnökének is, aki a KERESZTES családdal rokon jutott 1 nagyobb és 1 kisebb medvebõrt szõnyeg-
martonfalvi KOVÁCS család levéltárát múzeumunknak szerûen kidolgozva. Közülök fõképpen a nagyobbik
ajándékozta. Az okmányok száma 823 db., melybõl bír nem csekély értékkel. Becsét különösen az emeli,
1 db. a 16., 49 db. a 17. sz.-ból, a többi a 18–19. század- hogy az 1937. évi berlini nemzetközi vadászkiállítá-
ból való. Múzeumunk anyagát régideje nem szaporította son ki lévén állítva, ott második díjat és ezüstérmet
számbelileg ennyire gazdag levéltár. nyert. Az oklevél és az érem is birtokunkba jutott.
A KOVÁCS család nemességét bizonyító Megemlítjük még PAPP Dezsõ cementgyárost,
okányokon kívül a többi gazdaságtörténeti szempont- valamint dr. KOVÁSZNAI Gábornét, mint akik
ból becses forrásanyag. õslénytani gyûjteményünket növelték adomá -
Ugyancsak ügyv. alelnökünk adománya a léc- nyaikkal. Végül múzeumunk természettudós bará-
falvi KERESZTES család nemeslevelének az Országos tairól emlékezünk meg, akik 57 db. ásványt és
Levéltár által kiadott hiteles másolata. kõzetet gyûjtöttek össze számunkra Kelemen-havasi
PETKE Gyula Illyefalváról származó MÁV kirándulásuk alkalmával.
mûszaki fõtanácsos 82 db. családi vonatkozású irattal Törzsállományunk az 1938. év végén:
gyarapította levéltárunkat. Ezek a 18. és 19. sz.-ból 18 146 db. volt,
valók. Gyarapodásunk az 1939. év folyamán:
ZATHURECZKY Kálmán úr, múzeumunk 80 db. volt,
alelnöke sem feledkezett meg levéltárunkról, melyet 107 Törzsállományunk az 1939. év december 31-én:
db. irattal gazdagított. Az iratok nagy része családi le- 18 226 db.
67
Végezetül tehát múzeumi anyagunkról a kö- 3) (SZABÓ T. Attilával közösen): Levéltári
vetkezõ összesítõ kimutatást állíthatjuk össze: adatok faépítészetünk történetéhez. I. Fatemplomok és
Gyarapodás az 1939. év folyamán: haranglábak (1939, Kolozsvár) 4° 43 l. (Erdélyi Tud.
I. Könyvtár- és levéltár: 2625 db. Füzetek 107. száma)
II. Érem- és régiségtár: 410 db. Folyóiratokban megjelent dolgozatai:
III. Néprajzi gyûjtemény: 48 db. 4) Actaeonról írt széphistória. (XVII. század
IV. Képzõmûvészeti gyûjtemény 32 db. harmadik negyede) (Irodalomtörténeti Közlemények.
V. Természetrajzi gyûjtemény 80 db. 1939. évf. 2. sz. 169–174)
Összesen: 3195 db. 5) SZALÁRDI János halála ideje és egyéb
Ebbõl ajándék: 2937 db. megjegyzések gróf KEMÉNY József: „SZALÁRDI
Vásár: 27 db. János, a történész” c. dolgozatára (Erdélyi Múzeum.
Gyûjtés: 225 db. 1939. évf. 3. sz. 294–285)
Letét: 6 db. 6) C S Á K T O R N Y A I J án o s d e b r e c e n i
Összesen: 3195 db. n y o m d ász h al ál a ( Erdélyi Múzeum . 1939. évf. 3.
Tehát végeredményben az 1939. évben 1000 sz. 295)
darabbal több volt az évi szaporulat száma, mint a 7) GÖDRI Ferenc képkiállítása (Pásztortûz.
megelõzõ esztendõben. 1939. évf. 59–60)
A gyûjtemények törzsállománya 1939. dec. 8) A szegedi árvíz (Pásztortûz. 1939. évf. 3.
31-én összesen: sz. 167–174)
I. Könyvtár- és levéltár: 244 968 db. Kéziratban lévõ dolgozatai, amelyek közlés
II. Érem- és régiségtár: 31 519 db. céljából különbözõ folyóiratoknak átadattak:
III. Ipari- és néprajzi gyûjtemény: a) Adatok Kolozsvár köveihez
8045 db. b) A dési iskola XVII. és XVIII. századbeli
IV. Képzõmûvészeti gyûjtemény: igazgatói és tanítói
1585 db. c) A magyarvistai harangláb, mint rovásírá-
V. Természetrajzi gyûjtemény sunk emléke
18 226 db. d) A makói templomkerítés felirata
Az öt gyûjtemény törzsállománya 1939. dec. e) Ifjú HERTEL Péter és BALÁSI késcsináló
31-én: 304 343 db. Jakab özvegyének sírköve és sírverse. (1647)
f) A szatmári egyházmegye egynehány XVI.
Tisztviselõk külsõ munkássága és XVII. századbeli ismeretlen lelki tanítója
Ezek után rátérünk intézményünk tisztvise- g) Diákélet a múlt század elején a kolozsvári
lõinek a múzeummal szorosan össze nem függõ tudo- ref. kollégiumban
mányos és irodalmi munkásságára, amely azonban Ezenkívül tüzetes tanulmányt kezdett Erdély
éppen olyan szerves folyománya a tudományos tanul- agyagmûvességének 17. és 18. századbeli múltjáról,
mányoknak és a múzeumi elveknek, mint amilyen a különös tekintettel lévén az újkeresztények (habánok)
múzeumi gyûjtõ, rendezõ és feldolgozó munka maga. által készített edényekre.
1. HEREPEI János igazgató, a Székely MIKÓ- 2. Dr. KONSZA Samu igazgató-õr, a Székely
Kollégium levéltárosa, a „Minerva” Irodalmi és Nyomdai MIKÓ-Kollégium rendes tanára.
Mûintézet cégjegyzõje, az Erdélyi Református Egyház- Az 1939. év folyamán nyomtatásban megje-
kerület Mûemlékbizottságának tagja, az Erdélyi Múzeum- lent dolgozatai:
Egylet Történet-, Nyelv- és Bölcsészettudományi Sza- 1) A SzNM (Erdélyi Szemle. 1939. évf. 3.
kosztályának választmányi tagja, az Erdélyi Kárpát- számában)
Egyesület sepsiszentgyörgyi osztályának alelnöke stb. 2) Adalékok a népköltészeti termék gyûjté-
Az 1939. év folyamán nyomtatásban önállóan séhez (Erdélyi Múzeum. 1939. évf. 3. számában)
megjelent munkái: Ezenkívül évek óta foglalkozik népköltészeti
1) BETHLEN Gábor kiválasztottjai. I. SZIL- termékek gyûjtésével. Gyûjteménye mintegy 700 ren-
VÁSI K. Márton kolozskalotai, majd szilágysági ref. dezett és feldolgozott darabból áll. Hátra van az anyag
esperes életrajza (1939. Kolozsvár) 4° 27 1. (Külön- letisztázása és kiadatása.
lenyomat a Ref. Szemle 9–12. számaiból) 3. BOGÁTS Dénes ig.-vál. tag, múzeumi le-
2) Adatok a Régi magyar Könyvtár I. és II. véltáros és pénztárnok, nyug. postafõtiszt.
kötetéhez (1939, Kolozsvár) 4° 16 1. (Különlenyomat A szemerjai ref. férfiszövetség felkérésére
az Erd. Múzeum 3. sz.-ból) megírta A szemerjai ref. egyházközség történetét,
68
amely nyomtatásra elkészített állapotban van. Mintegy Ezek felsorolása után pedig, bárha múzeumunk
100 negyedrét nyomtatott lapra fog terjedni. tistviselõi közé nem tartozik, mégsem mulaszthatjuk el,
A sepsiszentgyörgyi ref. férfiszövetség felkéré- hogy meg ne emlékezzünk igazgató-választmányunk
sére dolgozik A szentgyörgyi ref. egyházközség törté- egyik lelkes tagjának, VÁMSZER Gézának éppen most
netén, amely egyelõre ugyan csak felolvasásnak készül, megjelent munkájáról. E 8 1/2 ív terjedelmû könyvben
azonban az adatokat hozzá a legszélesebb alapokon gyûjti. Szakadát cím alatt saját gyûjtése és kutatásai alapján
Az év folyamán többszáz Háromszék megyei gazdag rajz- és fényképanyag kíséretével dolgozza fel
székely család leszármazására vonatkozó adatsorozatot egy Szeben megyei kis csángó sziget múltját és jelenét.
gyûjtött levéltárunk anyagából, továbbá rendezte a E minden érdeklõdésünkre méltán számot tartható
különbözõ vallásfelekezetek lelkipásztoraira vonatko- könyv megismerése után önkéntelenül is az az óhajtás
zó háromszéki anyagát. tolul ajkunkra, hogy e munkát szerzõnek számos hason-
4. GÖDRI F er en c m úzeum õ r, a Székely ló természetû könyve kövesse. Talán csupán csak
MIKÓ-Kollégum rendes tanára. önzésünkbõl, de mégis nagyon szeretnõk, hogy kö-
Az év folyamán számos olajfestményt festett, vetkezõ mûveinek tárgyát a Székelyföldrõl merítse,
tárgyuk szerint: tájképek, csendéletek és arcképek. jelenleg ugyanis se Csíkban, se Háromszékben senki
5. Dr. DEBRECZY Sándor mú zeumõr, a más sincsen, aki székelységünknek ilyen módon tudna
Székely MIKÓ-Kollégium rendes tanára. szolgálni, mint VÁMSZER Géza.65
Az 1939. év folyamán nyomtatásban megje-
lent dolgozatai: Zárószámadások
1) Irodalmi mû veltségünk nehány kérdése Végezetül még a most befejezett polgári évbe-
(Hitel 1. számában) li anyagi állapotunkról tesszük meg jelentésünket, fõbb
2) Az erdélyi modern széppróza néphõse (D Dr. tételekben összefogva bevételeinket és az ezeket ter-
KRISTÓF Györg y Emlékkö nyv. 1939. Kolozsvár, helõ kiadásainkat.
63–79) A. A múzeum zárószámadása
Kéziratban levõ dolgozatai, amelyek közlés I. Bevétel:
céljából különbözõ folyóiratoknál nyomás alatt vannak: Áthozott pénztármaradvány az 1938. évrõl:
a) Népmûvelõdésünk állapota (Hitel, Ellenzék) 2601 lej
b) Újabb adatok legrégebbi bibliafordításunk Pártoló tagok által befizetett összegek:
eredetkérdéséhez (Erdélyi Múzeum) 31 900 lej
Ezenkívül múzeumunk elõadássorozatában Látogatási díjakból befolyt: 7465 lej
két egymást követõ alkalommal felolvasást tartott „Az Ingatlan jövedelmeképpen: 20 250 lej
erdélyi modern széppróza néphõse” cím alatt. Háromszéki Székely Tanalap segély-összege:
Továbbá elõadást tartott a Ref. Nõszövetség 98 000 lej
templomi estélyén, a Ref. Férfiszövetség estélyein, ref. Különbözõ bevételekbõl befolyt: 8352
ifjúsági lelkigyakorlatokon, valamint a helybeli és a Összesen: 168 568 lej
brassai K.E. konferenciáin. II. Kiadás:
6. SZÉKELY Zoltán múzeumõr, a Székely Tisztviselõi fizetésben kifizetve: 36 000 lej
MIKÓ-Kollégium segédtanára. Fûtésért, világításért, vízfogyasztásért kifiz.
A bukaresti Dacia címû régészeti folyóiratnál 19 265 lej
sajtó alatt van a tekerõpataki népvándorláskori leletrõl Irodai szükségletekre, tisztogatásért, kiszállá-
készített dolgozata. sok költségeiért kifizetve: 23 030 lej
Részletes anyaggyûjtést végzett múzeumunk Tûzbiztosítási díjban kifizetve: 10 677 lej
római kori anyagának feldolgozása céljából. E dolgozata Épületjavításokért, ingatlankarbantartásért
is valamelyik bukaresti szakfolyóiratban fog megjelenni. kifizetve: 60 195 lej
7. FADGYAS Anna múzeumi titkárnõ. Berendezési tárgyak beszerzésére kifizetve:
Tüzetes levéltári kutatást végez, különösen az 12 697
erdélyi szövésû szõnyegekre vonatkozó adatok össze- Múzeumi 2456 lej
gyûjtése céljából. Munkája annál is inkább érdekesnek Összesen: 164 320 lej
ígérkezik, mert nemcsak Háromszékkel kapcsolatosan A különbözeti 4248 lej egyenleget, mint
fogja tudni kimutatni, hogy a festékes itt is olyan pénztármaradékot átvittük a következõ évre.
mértékben el volt terjedve, mint Csíkban, hanem ha- *
tározottan megállapíthatja, hogy e szõnyeg szövése Felolvasott jelentésünkben mindnyájunk által
székely, és fõképpen székely háziipar volt. a legnagyobb lelkiismeretességgel elvégzett munkáról
69
számolhatunk be. Mindebben azonban nemcsak mi, nagy jótéteménye folytán még megadatott az a jutalom,
intézetünknek belsõ munkásai vettük ki cselekvõleg a hogy megérhették boldog hazatérésünket.
részünket, hanem az elnökség minden tagja részt kért a 1940. november 18-án Papolcon elhunyt
sokszor bizony nagyon nehéz kérdések megoldásában. BARABÁS Samunak, 27 éven keresztül hûséges, munkás
Különösen ki kell pedig emelnünk dr. KERESZTES ig.-választmányi tagunknak ravatala mellett dr. KERESZ-
Károly ügyvezetõ-alelnökünk önzetlen gondosságát, TES Károly ügyv. alelnök, dr. BARABÁS Andor,
megértõ támogatását, aki különben éppen a mai napon BOGÁTS Dénes, FELSZEGHI István ig.-vál. tagok,
5 esztendeje annak, hogy ezzel a nem csekély munkát HEREPEI János igazgató és BIBÓ Erzsébet tb. múzeumõr
magában rejtõ tisztséggel feldíszíttetett. adta meg azt a végtisztességet, amelyet csupán a szeretet és
Hisszük, hogy mindnyájunknak közösen a hála érzésével tudhatunk leróni az érdemes tudóssal,
összefogott erejével intézetünknek mind anyagi, mind munkatárssal és jóbaráttal szemben. (...)
pedig (tudományos) szellemi színvonala nem hanyat- Nem sokkal ezután, 1941. február 22-én
lást, hanem – ha lehetséges – emelkedést fog mutatni. Kovásznára vezetett utunk, a másik régi hûséges
S ha mi mindnyájan, akik múzeumunk boldogulásának segítõtársnak, ROEDIGER Lajosnak, 27 év óta ig.-vál.
munkásai vagyunk, legjobb igyekezetünkkel meg- tagunknak koporsójához. Múzeumunk részérõl megje-
tesszük a reánk bízottakat, akkor a hétszer tízes évfor- lentek a temetésen: dr. BARABÁS Andor ig.-vál. tag,
duló megünneplése felé is nyugodt öntudattal indul- HEREPEI János igazgató, dr. DEBRECZY Sándor és
hatunk el. SZÉKELY Zoltán tb. múzeumõrök. (...)
Sepsiszentgyörgyön, 1939. december hó 31-én. 1941. április 8-án ANDRÁSI Tivadartól, a
SzNM-nak 17 éven át becsületes jóindulattal mun-
2. kálkodott tb. múzeumõrétõl válunk meg. Temetésén a
Jelentés a SzNM 1940–1941. évi sepsiszentgyörgyi lakos ig.-vál. tagok és múzeumõrök
mûködésérõl és állapotáról66 teljes számmal megjelentek. (...)
És végezetül, bár nem volt Múzeumunkkal szo-
Emlékezés munkatársainkra ros összeköttetésben, ellenben barátságáért, szeretetéért
(...) Korán elköltözött nagy tudósunk, LÁSZ- és székelységéhez való hûségéért mégis csak meg kell
LÓ Ferenc és az erõs kezû szervezõ, CSUTAK Vilmos emlékeznünk dr. DARKÓ Jenõrõl, a debreceni TISZA
mártírhalálának fénye övezi körül mindazokat az István Tudományegyetem tudós tanáráról. 1940. január
intézményeket, és így elsõsorban a SzNM-ot, amelyért 4-én távozott el az élõk sorából, nem érhetve meg azt a
dolgoztak és feláldozták életüket. (...) tulajdonképpen boldog napot, hogy viszontláthassa szülõföldjét. Özve-
meg kellene emlékeznem intézményünk minden belsõ gyének írásban fejeztük ki részvétünket.
és külsõ munkatársáról, minden barátjáról, akik a
SzNM-ot vihart állóvá tenni segítették (...) köte- Eltávozott munkatársaink
lességemnek fogom tartani súlyos küzdelmeink Elválásról kell beszámolnunk két ig.-vál.
történetét megírni szándékolt külön kiadványunkban tagunkkal kapcsolatosan is. Távozásuk azonban csupán
megörökíteni. De mégis úgy érzem, nem szabad csak a Székelyföldrõl történt, s így csak közvetlen
megtennem, hogy e nagyon érdemes névsorból egyet, kapcsolataink lazultak meg, de nem szakadtak el a jóin-
mindenikünk által szeretett SIPOS Samu bácsit külön dulat és szíves barátság szálai.
ne idézzem. Harmincöt évi igazgató-választmányi Dr. BOGA Lajos 1933-tól 1940-ig, VÁMSZER
tagsága is egymagában már olyan évforduló, amirõl Géza 1938-tól 1940-ig lelkes, munkás, nagyon értékes
elfeledkeznünk nem szabad. Õ, aki ha nem is volt jelen, igazgató-választmányi tagunk, mindketten Kolozsvárra
de távolról már látta múzeumunk születését, késõbben távoztak, hogy új, vagy helyesebben szólva, régi
mint intézményünk pénztárosa legközvetlenebbül munkaterületükön folytassák azt az érdemes munkát,
tapasztalta fejlõdését, most pedig, hiszem, büszke amelyet az utolsó két évtized megsemmisíteni nem,
örömmel veheti észre, hogy a Jóisten segítsége folytán hanem csak korlátozni tudott.
a SzNM újabb hajnalához érkeztünk el.
1940. évi rendes gyûlésünk
Halottaink Igazgató-választmányunk utolsó gyûlését még
Nem hallgathatom el azoknak a nagyon derék visszatérésünk elõtt, 1940. március 30-án tartotta meg,
munkatársaknak a nevét sem, akik örökre eltávoztak a tagok kétharmadának részvétele mellett.
körünkbõl. Velök is megfogyatkozott e nagytekintélyû A tárgysorozatban a szokásos évi beszámoló,
testület tagjainak száma. Akikrõl azonban itt megem- továbbá a számadások elõterjesztése, valamint az új
lékezendõ vagyok, azok számára az Isten különösen költségvetés megállapítása volt felvéve a gyûlés jelen-
70
tõsebb tárgyaképpen. Ugyanekkor megállapított mun- megértéssel viseltetõ pártfogóktól adományt gyûjtve,
katervünkrõl azonban a továbbiak folyamán mit sem épületünknek két évtized folyamán bekövetkezett rom-
valósíthattunk meg. lásait helyrehoznunk. Ugyanis az elõzõ évben elvégzett
fedélzetjavítási és fedélcserép átforgatási munkálatokat
A külsõ munkálkodásban való akadályoztatá- az 1940. évben ott folytattuk, hogy most már az emelet-
sunk nek elgombásodott és elszuvasodott mennyezet-ge-
A mind jobban súlyosodó külpolitikai viszo- rendázatát maradéktalanul kicseréltettük, az emeleti
nyok természetszerûleg erõs hatással voltak az akkori helyiségekben új mennyezetet készíttetve, lemeszeltet-
Románia belsõ állapotára. Az eddig is éber szemmel tük, illetõleg két helyiséget lefestettünk. De lemeszeltet-
figyelõ polgári és katonai detektívek számát ekkorra tük a földszint falait is. Az egyik emeleti termet ún.
már meghatványozták. Ezek folytonosan csak arra rabicfallal kettévágattuk, továbbá az emeleti folyosó
figyeltek, vajon micsoda szabálytalanságot fedezhet- északi végét üveges deszkafallal szobává alakíttattuk át.
nének fel, aminek következtében nyakunkat szeghet- Az emeleti villanyvezetéket pedig újjal kicserélve, falba
nék. Eltekintve attól, hogy minden érkezõ és kimenõ süllyesztettük. Ezenkívül záras szekrényeket rendeltünk
levelünk kétszeri vizsgálaton ment keresztül a titkos- meg féltettebb levéltári és könyvtári darabjaink,
rendõrség kezén, nem egyszer láttuk késõ este idején valamint a természetrajzi gyûjtemény számára, majd
lakásunk körül is a fák között ólálkodó figyelõk fel-fel- polcokat készíttettünk levéltárunk részére. Mindez már
gyúló és elalvó villanylámpájának fényét. Majd már- azt is megjelöli, hogy a belsõ rendezõi munkának is
cius 15-nek titkos megünneplésével gyanúsították folynia kellett; ez azután leginkább megmutatkozott az
elõbb a fõépületben bennlakó egyik múzeumõrt, majd elsõ emelet kiállítási és egyéb helyiségeinek teljes
a telek más lakóit. Egyszer meg bizalmas úton ér- átrendezésében, a gyûjteménytárgyaknak valamivel
tesültünk, hogy a kiküldendõ vizsgáló csapat bele fog korszerûbben való elhelyezésében.
kötni a díszteremben levõ BARABÁS Miklós- és Ezzel szemben a külsõ munkától való teljes
GYÁRFÁS Jenõ-féle festmények alakjainak magyar visszavonultságunk sem mentesített volna a kálvária-
ruhájába, s ezután jönne a házkutatás, amelyet nem- járásoktól, ha nem lett volna múzeumunknak egy nagy
zetiszínû szalagok és lobogók, valamint fegyverek, mûveltségû, úri módon gondolkozó jóakarója. TZIGA-
tehát összeesküvés felfedezése érdekében fognak foly- RA-SAMURCAª, a múzeumok országos fõfelügyelõ-
tatni. Természetesen sürgõsen intézkednünk kellett, je a SzNM-nak mindenkor jóindulatú pártfogója volt.
hogy a muzeális darabok közül is eltávolíttassanak az Már az 1916-os betöréskor megmentette gyûjteménye-
ilyenfajta tárgyak. Majd egy vizsgálat céljából ki- inket a kirablástól, a román világ beköszöntésével
küldött õrnagy szavaiból arról szereztem tudomást, pedig néhai elõdeim többször igénybe vették a segít-
hogy a múzeum igazgatósága ellen az a képtelen vád is ségét. Nos tehát 1940. július 4-én mi is levelet
kovácsoltatott, hogy titokban ifjakat gyûjt össze a intéztünk hozzája, kérve, hogy a fõhadvezetõségnél
múzeum falain belül, akiknek koponyáját irredenta védelmet eszközöljön ki a SzNM számára. Õ azután,
eszmékkel tömjük tele, és õket ellenállásra készítjük aki levelünk vételekor künn üdült messze, a hegyek
elõ. Nagy szerencsénkre ekkortájt kaptam meg között levõ birtokán, azonnal vonatra ült, és Bukarest-
DAICOVICIU Constantin egyetemi tanár jóvoltából a be utazott, s számunkra a Marele Stat Major-tól67 ren-
román mûemlékbizottság levelezõ tagjává való meg- deletet eszközölt ki, amely 53329. számú leiratával
választásomról szóló okiratot, ez azután alátámasztotta mentesített minket minden ilyenfajta zaklatástól. Jóin-
elõttük megbízhatóságomat (?), miként DAICOVICIU dulatát akkor levélben köszöntük meg, de köte-
professzor levele mentette meg SZÉKELY Zoltán lességemnek érzem így is megköszönni, akkor, amikor
múzeumõrt is a hadbíróságtól. Az õ nagy bûne pedig az már ismét országhatár választ el bennünket.
volt, hogy az eke által felbarázdált szántóföldön õskori
cserepeket merészkedett felszedegetni. Hazatérésünk és újra munkába állásunk
1940. augusztus 30-án délelõtt még itt fürké-
Belsõ építõmunkánk szett a Múzeum termeiben a román titkosrendõr,
Szükségesnek tartottam mindezt elmondani, délután azonban már nagy boldogsággal figyeltük a
hogy ezekkel is bizonyítsam, miért kellett a beszámolt rádió hangját. Jelentésemben nincsen szándékomban
idõ elsõ felében látszólag béna módra összedugott krónikaszerûleg felsorolnom minden eseményt, azon-
kézzel ülnünk, várva az idõk múlását. Ezzel szemben ban egyes részletekre mégis csak ki kell térnem.
azonban a valóságban mégiscsak dolgoztunk, munkánk A döntés megtörténte után a múzeum területén
kívülrõl alig észrevehetõ, inkább csak belsõ, építõ állandóan vigyáztunk, a bennlakó férfiak készenlétben
munka volt. Sikerült jóakaró, múzeumunk sorsa iránt állottak, a magyar párt vezetõségébõl pedig nemzetõri
71
megerõsítést kértünk. A derék polgáremberek azután itt ilyen irányú munkát teljesen befejezve talált. Ez a gyors
a csíkmenasági házban virrasztották és vigyázták, hogy és megértõ munka különben FADGYAS Anna titkárnõ
az ellenséges rosszakarat kárt ne tehessen. Istennek lelkiismeretességét dicséri, aki minden külön díjazás
hála, a múzeum tulajdonát képezõ legkisebb tárgy sem nélkül, hivatalos órán kívüli idõben, önként vállakozott
szenvedett semmiféle kárt, jóllehet a negyedik szom- annak elvégzésére. A Fõfelügyelõség dicsérete tehát tu-
szédban tanyázó strãjerek68 felrobbantással fenyegették lajdonképpen õt illeti. E nagyszerû ajándékon felbuzdul-
meg múzeumunkat. (…)69 E nap becses emlékeképpen va, azután már magunk intéztünk megkereséseket egyes
õrizzük azt a nemzetiszínû keretbe nyomtatott falra- intézményekhez, kérve, hogy az utolsó két évtized alatt
gasz-példányt, amelynek szövege a kormányzó úr fel- megjelent kiadványaikkal gyarapítsák múzeumunk
hívását tartalmazza. E nyomtatvány hátlapját pedig a könyvállományát. Ilyen irányú mozgalmunknak és egyes
bevonuló gyorsdandár parancsnokaival és a velök jött magánosok önként jövõ adományozásának köszönhetõ,
nevezetesebb törzstisztekkel írattuk alá. Közöttük a hogy a fentieken kivül még mintegy 2000 mûvel növe-
legelsõ magyar katonával, aki Szentgyörgyre betette a kedett könyvtárunk anyaga. Ehhez járulnak készpénz-
lábát, vitéz BOKOR Árpád õrnaggyal, továbbá a vásárlásaink, amely több mint 300 könyvsorozat-gyara-
bevonuló hadtest parancsnokával, vitéz dálnoki MIK- podást jelentett. Minderrõl pedig a továbbiakban
LÓS Béla tábornokkal, a romániai diplomáciai tár- szándékozom részletesen beszámolni.
gyalások katonai bizottságának vezetõjével,vitéz
NÁDAY István altábornaggyal, és helyettesével, Múzeumunk átvétele Magyarország intézmé-
ÚJSZÁSZY István ezredessel. De ugyanennek a nap- nyei közé
nak emlékét õrzi az az egyszerû piros-fehér-zöld zászló 1940. szeptember 18-án megjelent irodánkban
is, amely SZOTYORI NAGY Gyula altábornagy pa- a katonai közigazgatáshoz beosztott tanügyi elõadó és
rancsnoksága alá tartozó gyorsdandár lobogója volt múzeumunkat szabályszerû formában átvette a Magyar
(…) HIBBEI Gusztáv sepsiszentgyörgyi származású Állam intézményei közé, s egyúttal eddigi ügymenetét
ezredes jóvoltából került a múzeumba. és igazgatását mindenben jóváhagyta.
Már a boldog visszatérés legelsõ óráiban gon- (…)72
dolnunk kell arra, hogy ez a jelentõs pillanat a SzNM
számára is, nagy-nagy feladatot és azt a munkát jelen- TELEKI Pál miniszterelnök és
ti, amelynek véghezvitele mireánk és mindannyiunkra PATAKY Tibor államtitkár által
áldás, öröm és gyönyörûség. Még ugyanazon a napon adott megbízatás
megírtuk elsõ hivatalos felterjesztésünket.70 Ezek után felszabadult tetterõvel, a legtelje-
sebb jóakarattal igyekeztünk megindítani múzeumunk
Erdélyi könyvellátás és könyvgyarapítás kebelében a munkát. Már 1940. szept. 14-én felszólítást
A bevonulást követõ másnapi rádióhírbõl arról intéztem múzeumunk õreihez, hogy minél hamarabb és
értesültünk, hogy HÓMAN miniszter úr nagyszabású minél nagyobb odaadással, egyöntetû elgondolás
könyvellátási mozgalmat indított, felszólítva a magyar- alapján kezdjünk hozzá múzeumunk újjászervezéséhez.
országi könyvkiadókat, egyesületeket és magánosokat, Felszólításom õreink kollégiumi és más tanügyi el-
hogy az erdélyi könyvtárak gyarapítására könyvadomá- foglaltsága miatt, sajnos, nagy részben eredménytelen
nyaikkal járuljanak hozzá. Arra gondolva, hogy a mi szép, maradt. Ekkor fogamzott meg az a gondolat, hogy
de nagyon hiányos könyvtárunkat teljesen a magunk ere- múzeumunkat önálló tudományos tisztviselõkkel és se-
jével sohasem fogjuk kiegészíteni tudni, siettünk, hogy a gédszemélyzettel rendelkezõ tudományos intézetté kell
könyvellátás irányításával megbízott dr. PASTEINER kifejlesztenünk, belátva, hogy a félember a román világ-
Iván közgyûjteményi fõfelügyelõ úrnál jelentkezzünk, ban is, a magyar világban is csak egyformán félember,
hogy ezáltal is felhívjuk figyelmét a SzNM-ra. mert a legnagyobb akarat mellett sem juthat elégséges
És valóban, a gyors jelentkezés meghozta azt a ideje a múzeumi folyamatos munkára.
nem várt eredményt, hogy az igen nagy számú meg- Erdélyt járó útjában 1940. szeptember 23-án
ajándékozott könyvtár közül egyik legelõkelõbb hely estére városunkba érkezett TELEKI Pál miniszterelnök s
nekünk jelöltetett ki, úgyannyira, hogy nálunknál több PATAKY Tibor államtitkár úr. Ittlétük múzeumunk
könyvajándékot, a kolozsvári egyetemi könyvtárral az érdekében nagy jelentõséggel bír, éppen ezért szük-
élen, csupán három más intézmény kapott.71 Ez pedig ségesnek tartom a következendõkrõl részletesebben
végeredményében közel 8000 kötetnyi könyvszaporula- beszámolni. Bárha alig néhány órát töltöttek Szentgyör-
tot jelentett számunkra. A beérkezett könyvanyag leltá- gyön, azonban munkatervükbe mégis belefoglalták a
rozásához azonnal hozzáfogtunk, úgyhogy a következõ SzNM érdekében való intézkedés megtételét. Ugyanis
év elsõ hónapjaiban történt felülvizsgálat már minden PATAKY államtitkár úr a közös vacsora alkalmával a
72
múzeumigazgatót magához kérette. Elmondotta neki, államtitkár úrtól rövid kihallgatást nyerjek. A vele tár-
hogy a SzNM-nak méltó módon való fejlesztése elhatá- gyaltak alapján csekély módosítás után teljesen befe-
rozott szándékuk, éppen ezért megbízott ilyen irányú jezetté is vált ez a tervezet és költségvetés, amelyet tel-
terv kidolgozásával, megjegyezvén, hogy elgondolá- jes egészében idézni szükségesnek látom.74
saimban ne legyek szerény, minthogy az okos gondolat-
tal szemben õ sem meggyõzhetetlen. Azzal is megbízott, Múzeumunk érdekében
ha netalántán úgy látnám jónak, hogy múzeumunk kifejlesztett hírverés75
államosíttassék, abban az esetben a tervezetet erre az Már a kezdet kezdetén megkezdettük múzeu-
alapra építsem fel. Jóllehet egy teljesen állami intézmény munk érdekében írott elõadások tartásával folyóiratbe-
igazgatása anyagilag sokkal több elõnyhöz juttatta volna li és hírlapi cikkek közlésével a közhangulatnak
mind magát a múzeumot, mind annak tisztviselõi karát, múzeumunk ügye iránt való hangolását. 1940. szep-
mégis ennek a lehetõségét már eleve elvetettem, helyt tember 25-én BUDINSZKY Sándor és CSANÁDY
állva azért a körülményért, hogy igazgatói megbízatáso- György vezetésével helyszíni közvetítésben szá-
mat elsõsorban is az Igazgató-választmánytól kaptam, moltunk be a SzNM-ról. 1941. május 18-án a rádió
tehát a Múzeumot egykor csakis abban a szervezettség- stúdiójából közvetített felolvasásban számoltunk be a
ben adhatom át, ahogy tõlük elfogadtam. Magát a SzNM-ról és feladatairól. Ezenkívül 1941. április 3-án
szervezetet nem érintõ újítások érdekében azonban saját Múzeumunk elõadássorozatába iktattunk be egy
elgondolásaim alapján kész vagyok a legmesszebbmenõ felolvasást feladatainkról. A Pásztortûz folyóiratban, a
küzdelmet folytatni mind kifelé, s ha netalán kellene, Székely Nép, a Székely Szó, az Országjárás, Új Ma-
befelé is, hogy megvalósíthassam a székelység tudo- gyarság, Reggeli Lapok stb. stb. hírlapokban és külön
mányos központját. nyomtatványokban jelentettünk meg írott vagy mások
Az államtitkár úr, miután a szóbeli felhatal- által szerkesztett cikkeket, amelyek mind-mind a nagy,
mazást átadta, nehány szóval a miniszterelnök úr elõtt erõs székely múzeum gondolatának népszerûsítését
is megismételte, hogy megbeszélésüknek eleget téve, szolgálták, és intézményünk újjászervezésének szük-
megbízott a tervezet elkészítésével, ehhez azután a ségességét hirdették. Ezért jelentünk meg lehetõleg,
miniszterelnök úr is saját szavaival hozzájárult. ahol hangsúlyozni lehetett a SzNM jelentõségét. Jólesõ
Természetesen ezek után elsõ dolgom volt a érzéssel vehetem tudomásul, hogy például a Magyar
tervezet kidolgozása és a költségvetés elkészítése. Numizmatikai Társulat 50 éves évfordulója alkalmával
Ilyen megbízatással – úgy gondoltam – öröm lesz a ter- a SzNM üdvözlõ szvait a komoly, tudós közönség
vezethez és szervezéshez hozzáfogni, s ezért elhes- hosszas, lelkes tapssal köszöntötte, ezzel adván jelét
segettem minden gondolatot, amely nyugodtabb, jobb annak, hogy ismerik a SzNM régi, nagy érdemeit és az
állás elnyerése utáni megmozdulásra csábított. Tervem elnyomás ideje alatti végvári komoly szerepét. E célból
sokszori megfontolás után szept. 30-ra elkészült, vettünk részt népmûvészeti anyaggal a Budapesten
csupán a költségvetés adatai voltak még hiányosak. 1940. decemberében rendezett háziipari, valamint
Azonban okt. 5-én a következõ szövegû távirat érkezett mûtörténeti jellegû tárgyakkal a Kolozsváron 1941.
címemre: szeptemberében rendezett zenemûvészeti kiállításon.
„Az erdélyi részek közoktatásügyi bizottságá- Ezeken kívül azután felkerestük sorainkkal
nak október 7-én, hétfõn Kolozsváron, a Ferenc József BÁNFFY Miklós kegyelmes urat, kérve ügyünknek
Tudományegyetem aulájában délelõtt 11 órakor tar- hivtalos helyen való támogatását. ROSKA Márton és
tandó ülésére Nagyságodat, mint a bizottság tagját VISKI Károly egyetemi tanárok írásban és élõszóban is
meghívom. HÓMAN Bálint.” E kapóra jött alkalmat szíveskedtek illetékes helyeken pártfogolni múzeu-
felhasználva Kolozsvárra utaztam, s ott nehány ide tar- munk ügyét. De többször megkerestük SCHNELLER
tozó szót szólhattam HÓMAN miniszter úrral. Ezután Vilmost, a közoktatásügyi minisztériumban a tudomá-
KÓS Károlytól kértem adatokat az építkezéseknek a nyos ügyek miniszteri tanácsosát is. Majd, akirõl legel-
tervezetbe való bekapcsolására. A kolozsvári egyetem sõ helyen kellett volna szólanom, TÖRÖK Andor elnö-
nehány új tanárával is tárgyaltam, míg a költségve- künk és országgyûlési képviselõnk fáradozott ál-
téshez szükséges egyéb adatokat az egyetem dekáni landóan emlékiratunk és múzeumunk érdekében. Rajta
hivatalától kértem és kaptam meg. kívül BÍRÓ István ig.-vál. és örökös felsõházi tagunk
Majd okt. 18-án73 egy másik távirat: „Mi- szíveskedett több ízben is tárgyalni PATAKY
niszterelnök nevében kérem, hogy pénteken 18-án 10 államtitkár úrral. 1940. december 18-án BARABÁS
órakor Kolozsvárt városházán tartandó értekezleten Andor ig.-vál. tagunknak, vármegyénk elsõ tisztvise-
megjelenni szíveskedjék. PATAKY államtitkár.” Alkal- lõjének nyújtottunk át egy kérést. Ennek magvát az az
mat adott arra, hogy elnök urunk útján PATAKY alapgondolat képezte, hogy a „SzNM fejlesztése
73
egyenlõ a székelységtudományok mûvelésének meg- A különbözeti 1595 lej egyenleget mint pénz-
indításával.” Éppen ezért látjuk szükségesnek annak tármaradványt átvittük a következõ évre.
felkarolását. Alispán urunk pedig báró APOR Péter
akkori fõispánnal együttesen szíveskedett az illetékes 3.
helyen közbenjárni és hozzájárulni az állami támogatás Emlékirat a SzNM átszervezése
megvalósulásához. és fejlesztése érdekében77
Kívülök azután nem egy, de számtalan segítõ
kezet vettünk igénybe, hogy múzeumunk fejlõdése abban I. Helyzetkép
az irányban és olyan mértékben indulhasson meg, mint
amelyet emlékiratunkban megjelöltünk. Nevöket köte- A múzeum célja
lességemnek érzem idejegyezni, hogy ezzel is meg- A SzNM célja a Székelyföldre s a székely
örökítsem azokat, akik szeretettel és segíteni akarással népre vonatkozó szellemi és tárgyi adatok gyûjtése és
állottak a SzNM támogatására. Legelõbb is özv. irsai közkinccsé tétele.
SZABÓ Tibornét említem, aki mai napig nem lankadó (…)78
éber érdeklõdéssel kíséri ügyünk álását. Az eltelt csaknem A múzeum mai helyzete
két esztendõ alatt félszáznál is jóval többet meghaladja Eddig, bár szûk korlátok közé volt szorítva
azoknak a leveleknek a száma, amelyeket múzeumunk minden rendszeres múzeumi munka, mégis a csendes, de
érdekében váltottunk. Az õ tevékenysége, jóindulata állí- kitartó szorgalom azt eredményezte, hogy ez az
totta ügyünk mellé dr. vitéz József Ferenc fõherceget, aki intézmény már a meglévõ anyag befogadására is szûk-
éppen az õ buzdítására, csupán csak múzeumunk megte- nek bizonyult. Így azután férõhelyei teljesen elégtelenek
kintésére jött le 1941 nyarán Szentgyörgyre, továbbá a fejlõdés szempontjából. Arra való tekintettel pedig,
SZENTIVÁNYI Domokos miniszteri tanácsost, KÖN- hogy a múzeum saját maga által használt ingatlanain
CZÖL László pénzügyminiszteri titkárt, dr. FAZAKAS kívül semminemû más vagyonnal nem rendelkezik, tel-
József miniszeri elõadót. MIKES Árminné és MIKES jesen nyílt kérdéssé vált mind az önfenntartás, mind a
Hanna grófnõk érdekünkben levélben és személyesen is továbbfejlõdés lehetõsége. Sõt, ha figyelembe vesszük
számtalanszor felkeresték az illetékes legfõbb tényezõket. azt a körülményt, hogy az intézmény gyûjtemény-
Dr. SZILÁDY Zoltán nyug. múzeumigazgató, dr. FEL- tárainak nagyszámú õre a kenyérkereset gondjaival
SZEGHY Béla közigazgatási bíró és bikfalvi TEÖLGYES elfoglalt kollégiumi tanárok közül kerül ki, ebbõl ter-
Árpád budapesti gazdasági kamarai fõtitkár több ízben is mészetszerûleg következik, hogy a múzeum kebelében
szívesen állott segítségünkre. folyamatos és rendszeres, ennélfogva kellõen tudomá-
nyos munka ma már nem folyhatik, és nem is folyhatnék
Az 1940. évi múzeumi zárószámadás a jövõben sem anélkül, hogy azt az iskolai oktatás ne
Az 1940. évi zárószámadást még lej összeg- sínylelje meg.
ben számoltuk el.76
I. Bevétel: A múzeum jelen feladatai
Áthozott pénztármaradvány az 1939. évrõl Most pedig, hogy visszatérhettünk édes ha-
4248 lej zánk keretei közé, háromszoros feladat vár múzeu-
Látogatási díjak, pártoló tagok által befizetett munkra és annak munkatársaira: 1) a múlt gátlásainak
összegek, egyéb jövedelmek 35 233 lej elhárítása; 2) elmaradottságunk hiányainak pótlása;
Háromszéki Székely Tanalap segélyösszege 3) a színvonalon fejlõdõ munka megindítása. A cél
70 000 lej pedig továbbra is csakis a székely múlt és jelen hû
Különbözõ bevételek 11 995 lej képének feltárása, tanulságul befelé, önmagunknak,
Összesen: 121 476 lej kifelé az idegen népeknek. Minthogy pedig az elmúlt
II. Kiadás: két évtized alatt a kutatásokon alapuló tudományokban
Tisztviselõi és szolgai fizetés 38 400 lej csaknem teljes tétlenségre voltunk kárhoztatva, ezért
Fûtés, világítás, vízdíj 29 228 lej nem tudhattunk lépést tartani az ismeretek haladásá-
Irodai szükségletek, tisztogatás, kiállítások val.79 Hiszen a románságnak különben is az volt a célja,
17 677 lej hogy visszanyomja a magyarságot minden vonalon, így
Tûzbiztosítási díj 9835 lej a szellemi fejlõdés terén is. Ennek következtében a
Ingatlankarbantartás 14 736 lej székelység ellen felépített propagandával szemben
Berendezési tárgyak beszerzése 5157 lej maga a székelység nem lehetett kellõ tudományos
Múzeumi tárgyak beszerzése 4848 lej értékû fegyverrel felszerelve. Most ezután köteles-
Összesen: 119 881 lej ségünk mindezt fokozott mértékben pótolni. Különö-
74
sen a kutatásokon nyugvó tudományok azok, amelyek 5. Ipari gyûjtemény. Ipari készségünk emlé-
segítségével valószínûleg csorbítatlanul visszafoglal- keinek rendszeres gyûjteménye a székely iparosok hoz-
hatjuk e földhöz fûzõdõ történelmi jussainkat. E munka záértésének, sõt az ezermesterek ügyességének is legéke-
azonban teljes felkészültséget kíván ismeretekben, és sebb bizonysága lehet. De ez hivatott tisztázni azt a
nagy lehetõségeket anyagiakban. körülményt is, hogy mit örököltünk e téren az õshazától,
mit találtunk itt, vettünk át nyugattól, és mit a töröktõl.
1. Magyar régészeti gyûjtemény. A múzeum 6. Néprajzi gyûjtemény. Éppen ilyen köte-
régiségtárának gazdag anyagában van többek között lességünk részben már kihalóban levõ népviseletünk,
egy kengyel. E tárgy valamelyik honfoglaló õsünk két- népmûvészetünk, kisiparunk s õsfoglalkozásaink,
ségtelenül székelyföldi emlékét õrzi. ROSKA Márton egyszóval a mindennapi élet emlékeinek felkutatása és
egyetemi tanár szavai szerint: minden valószínûség feltámasztása. De nagy bûn volna a népi szellemi ter-
szerint csak a kutatások elégtelenségével magyaráz- mékek széleskörû kinyomozásának elmulasztása is.
hatjuk, hogy honfoglaló eleinkrõl csupán ennyi szé- Székelyföldünkön eddig leginkább csak a nép ünnepi
kelyföldi bizonyíték ismeretes. Fokozott kötelességünk arculatát vizsgálgatták, pedig a mindennapi élet kész-
tehát ezen a téren megkezdeni a kutatást, minthogy e ségei és ezeknek használata, valamint a hétkönapi
lelettárgyak elõfordulása nem esetleges, hanem a foglalkozások szótára mérhetetlen tanúságot rejt
Szamos- és Maros-menti sorozatos leletekkel együtt önmagában.
határozottan utaló bizonyíték. Ezenkívül elsõrendû 7. Rendi o sztályok rajzának g yûjteménye.
kötelességünk a rómaiak kivonulása utáni népvándor- Falusi kastélyaink, kúriáink, városi polgárházaink min-
lás minden nyomának feltárása, különös tekintettel a dennapi életének és berendezési tárgyainak, továbbá a
honfoglalást közvetlenül megelõzõ népekre. Azután ládák tartalmának feltárása hasznos útmutatással fog
legnagyobb gondossággal át kell vizsgálnunk székely- szolgálni a székely õsi szervezetek állapotára, sõt talán
földi várainknak föld alatt lappangó maradványait.80 kialakulásra is.
Egyszóval sürgõs igyekezettel kell hiányaink pótlá- 8. Szépm ûv észet i g yû jt em ény. A székely
sához hozzáfognunk, minthogy székelységünk régebbi tehetségek összegyûjtött mûvészi megnyilatkozásainak
múltjának tárgyi emlékei még mindég csaknem teljesen is tanító és ösztönzõ példát kell szolgáltatniok, s az
ismeretlenek. Eljárásunk módjának pedig az kell ízlés fejlõdését is jelentõségteljesen befolyásolniok.
lennie, hogy nyomról nyomra elõhaladva kutassunk át 9. Honismereti gyûjtemény. Nem hagyható
minden talpalatnyi földet, mert csak így találhatunk reá figyelmen kívül ennek a földnek, a föld tudományos,
arra, ami kétségtelen értéket képvisel számunkra. valamint természetjáró szemmel látott rajzának tanul-
2. Magyar történelmi gyûjtemény. Közép- és mányozása sem.
újkori történelmi emlékeink megmentésével is 10. Föld és ásványtani gyûjtemény. De szük-
igyekeznünk kell, mivel e téren máris csaknem séges alaposan ismernünk földjét, kõzeteit, ásványait és
elkéstünk. Pedig ezek alapján kell majd megállapíta- ásványi termékeit, amelyek az aránylag csekély meg-
nunk õsi örökségeinket, továbbá a nyugati mûveltség mûvelhetõ termõföld mellett egyéb életlehetõségeket is
keleti hatásait, valamint Bizánc északi határait. nyújtanak. (Borvíz, kén, vas stb., petróleum, kõszén.)
3. Ereklyegyûjtemény. De még mindég nem 11–12. Növénytani és állattani gyûjtemény.
hiábavaló kísérlet a székely nagyjainkra vonatkozó Részleteiben is a legaprólékosabban át kell tanulmá-
ereklyemúzeum megszervezése. E csoport múzeumunk nyoznunk sajátos növény- és állatvilágunkat, amely
legfiatalabb hajtása. Egyelõre ugyan csak emlék- ritkaságaival itt-ott a tundrák világához s az örök jég
gyûjtemény jellege van, kifejlesztve azonban nagy pél- határaihoz is láncszemet szolgáltat.
daadó és oktató erõvel fog rendelkezni. 13 Õslénytani gyûjtemény. De nem hagyhatók
4. Levéltár. Nem szabad megfeledkeznünk az feltáratlanul az elmúlt évmilliók ilyenfajta emlékei
írásos emlékeknek: a megyei, városi, községi levéltá- sem: ezeknek eredménye mind tudományos, mind
rak, továbbá a családi ládák tartalmának összegyûj- pedig gyakorlati haszonnal is járhat. Földünk nagyon
tésérõl. Ezek beszolgáltatása és kezelése azon az sok ilyen leletet rejt magában, csakhogy idáig rendsz-
alapon volna megoldható, hogy a múzeum mintegy eres feltárásra alig került sor.
hiteles helyül tekintessék. Különben csakis bõ és ren- 14. Õsrégészet. Fokozott mértékben tovább
dezett levéltári anyag birtokában lehet majd a Székely- kutatandók az ezredévekkel és tízezredévekkel ezelõtt
föld telepedés és mûvelõdéstörténetének is feldolgoz- itt élt emberek maradványai. Különösen kötelezõ reánk
nunk. Rendezése tehát sürgõs és nagyszabású mun- nézve a LÁSZLÓ Ferenc által világhírûvé tett prae-
katöbbletet jelent, elvégzése azonban messzire ható mykenaei jellegû kultúra továbbnyomozása. Ennek mi-
eredményekre vezet. nél szélesebb alapon való feltárása talán megoldhatná
75
azt a kérdést, amely a keleti és a nyugati festettedény- tülvitelére pedig csak rendszeresen megszervezett és
kultúra összefüggésének megállapításában ma még folyamatos munkával lehet vállalkoznunk. Az eddigi
nem eléggé világos. De nem csekély feladatot ró reánk jóakaratú, törekvõ, de különféle nehézségek által gátolt,
az elmúlt évben napvilágra került régebb kõkori, továb- vagy legjobb esetben felaprózott munka árán sohasem
bá az aldobolyi karddal, a makkfalvi tükörrel stb. érhetjük el komoly formában azt a célt, amelyre
jelentkezõ szkíta emlékek továbbnyomozása. intézményünk mind elhivatott, mind pedig kötelezve
15–16. Kézirattár, könyvtár, folyóirattár, hír- van.81 Minthogy színvonalas tudományt, csakis színvon-
lap tár. Ezeken kívül összegyûjtendõk a magyar alas eszközzökkel lehet mívelni, s minthogy székelység-
mûvelõdés írott és nyomtatott termékei. Különösen tudo mánnyal csakis Székely fö ldön lehet behatóan
kódexek, hungarikumok, valamint a csíksomlyói zár- foglalkozni: önként hárul reá a székelység tudományos
dabeli nyomda kiadványai. De amellett minél teljeseb- intézetére mind a tárgyi, mind pedig a szellemi
bé, s így használhatóvá teendõk a szakkönyvtárak, tudományok mûvelésének e nagy feladata. Mindazt, amit
amelyek a különbözõ múzeumi tudományok nélkülöz- a huszonkét éves elnyomás megsemmisíteni igyekezett,
hetetlen segédeszközéül szolgálnak. Ezeken kívül a azt ma még a fellelhetõ nyomokból helyre lehet állítani.
nagyközönség olvasótermi használatára is gazdag Mi magunk sokat tanultunk részint a saját kárunkból,
szépirodalmi és ismeretszerzõ könyvtáranak kell ren- részint pedig azokból az intézkedésekbõl és
delkezésül állnia. Az elmúlt huszonkét esztendõ elnyo- intézményekbõl, amelyeket a románok saját nemzeti
mása megakadályozott abban, hogy könyvtárunk tudományaik mûvelésére létesíteni igyekeztek. Elgondo-
anyagát helyes irányban növeljük. Ezért azután olvasó- lásom szerint tehát intézményünknek tulajdonképpen
termünk látogatásától a nagyközönség teljesen elszo- nemcsak SzNM-nak, hanem Székely Tudományos és
kott. Most azonban megfelelõ jó könyvanyaggal vissza Közmûvelõdési Intézetnek is kell lennie.
kell hódítanunk még azokat is, akiket az olcsó, selejtes
olvasmányok kerítettek hatalmukba. II. Javaslat
17. Közlõ és népszerûsítõ osztály. Végezetül
múzeumi munkánknak s eredményeinek népszerûsítését A SzNM mûködésének és fejlõdésének anya-
és székelységünk mentõl szélesebb rétegeivel való megis- g i b izt osí tása. A S zék ely Tu do mán y os és Köz-
mertetését, hasonlóképpen a tudós világgal való közlését mûvelõdési Intézet létesítése
szolgáló szerv szerepét is tovább kell fejlesztenünk. Ilyen Intézményünk színvonalas mozgó munkálko-
irányú tevékenységünk részében belekapcsolandó az ide- dását tehát tisztetettel úgy látom megoldhatónak, ha a
genforgalmat fellendítõ külsõ intézmény munkájába. SzNM mellett párhuzamosan egy Székely Tudomá-
Ezenkívül tudományos és népszerûsítõ elõadások helyben nyos és Közmûvelõdési Intézet állíttatnék fel. E két
és vidéken fokozott mértékben tartandók. Mígnem a maj- intézmény közül az elsõ magában foglalná a gyûjte-
dan megindítandó közleményeknek mindkét irányú mények anyagát, az utóbbi pedig a szellemi munkát
érdeklõdést is ki kell elégíteniök. Erre az osztályra tehát szolgáltatná. Ezért azután mindkét intézmény a leg-
jelentõségteljes feladat hárul, minthogy teljesen a szorosabb együttmûködést fejtené ki, annál is inkább,
közmûvelõdés szolgálatára rendeltetnék. mivel a közös célt és a közös tudományokat ugyanan-
nak a tudományos személyzetnek kellene mûvelnie. A
Múzeumbarátok tudományos csoportja gyakorlati megoldást abban látnám, hogy a Múzeum
Terveink szerint múzeumi munkánknak tudo- teljesen különálló, mégpedig alapszabályai alapján kor-
mányos, általános ismeretet nyújtó és tanító csoport- mányzott, független testület maradna, mígnem a Széke-
jaiban azonban nemcsak az intézet belsõ tagjai ven- ly Tudományos és Közmûvelõdési Intézet a SzNM kor-
nének részt, hanem egész Székelyföldünknek azok a mányzása alá vetett, de állami (netalán állami támo-
komoly értékû egyénei is, akik székhelyüktõl bár távol gatásban részesülõ), s külön számadások és költ-
élnek, de gyûjtõmunkákban mégis jelentõs segítséget ségvetések alapján mûködõ intézmény lenne. Ez a
nyújtanak. Különben munkásságuk értékét az elmúlt megoldás azért volna szükséges, mivel
két évtized alatt elég alkalmuk volt megmutatni. (Pl. a 1) a SzNM mai keretek között és anyagi le-
természetrajzos szakembereknek!) Számukra a múzeu- hetõségek mellett lassan-lassan teljesen elsorvadna, és
munk falain belül való dolgozás lehetõségét is csak csökkentett mértékben szolgálhatná nagy elhiva-
föltétlenül elõ kell segítenünk. tottságát, továbbá
2) a SzNM csak egy különálló, de anyagiakkal
A Múzeumra háruló feladat megoldása támogatott intézmény szellemi segítsége mellett
A fent részletezett elgondolás tehát sürgõs és õrizhetné meg minden áramlattal szemben független-
komoly feladatok megoldását kívánja. Ennek keresz- ségét és sértetlenségét.
76
Így tehát minden anyagi segítséget csak az újon- amelyek gondozása és mûvelése külön tudományos
nan felállítandó Intézet nyerne, amely a hajlékot adó munkaerõre bízassék. Munkaköréhez csatolandó az ipar-
Múzeumnak évi bérösszeget térítene. Ez a bérösszeg szol- mûvészeti gyûjtemény õrzése, szaporítása és feldolgo-
gálna azután a Múzeum dologi kiadásainak fedezetéül, zása.
mígnem az elõre folyósított több évi bérösszegbõl a 7) Az összes természettudományok számára
múzeumépület bõvítését, továbbá egy különálló új épület egyelõre egyetlen õri állás létesítése volna tervbe vehetõ.
felépítését lehetne végbevinni. A személyzet fizetése 8) Az õsrég észet számára hasonlóképpen
azonban teljesen az Intézet számadásainak keretében külön õri állás szervezendõ. Az eddig megnevezett
lenne elszámolandó. Vagyis a Székely Tudományos és õrök fizetésének egyenlõnek kell lennie a megfelelõ
Közmûvelõdési Intézetnek valóságos személyzete a állami állásban lévõ egyetemi tanársegédekével.
SzNM-nál csak tiszteletbeli alkalmazottak volnának.82 9) Az itt fel nem sorolt, de az emlékirat hely-
zetképében körülírt gyûjteménytárgyak és munkate-
III. A SzNM és a Székely Tudományos rületek a fenti nyolc tisztviselõ hatáskörébe oszthatná-
és Közmûvelõdési Intézet együttes nak szét, aszerint, amint egyik, avagy másik múzeumõr
mûködésének legsürgõsebb kérdései érdeklõdési és tanulmányköréhez közelebb állanak.
Egyes különleges gyûjteménytárak részére azonban,
a. Tisztviselõk és segédszemélyzet alkalmazása amilyen többek között a szép mû vészeti cso po rt,
Legfontosabb kérdés a tudományos és segéd- tiszteletbeli õr tartatnék fenn meghatározott hivatalos
személyzet kellõ számban és kellõ mértékben való munkaidõvel, bizonyos nagyságú tiszteletdíj mellett.
alkalmazása. De a falukutatás számára is egy-két középiskolai tanár
1) Mindenekelõtt az igazgatói állás veendõ volna bekapcsolandó, ezek szabadidejükben lennének a
számításba. Ezt a tisztséget betöltõ egyén pedig ne tudományos munkára kötelezve.
legyen csupán egyetlen tudományág ismerõje, mint- 10–11) Ezeken kívül mint tudományos segéd-
hogy a minden vonalon való munkamenet megindítása munkás k ét gy ako rno ki áll ás rendszeresítendõ. E
és folyamatos vitele, valamint a gazdasági természetû gyakornokok megfelelésük esetében a tudományos
kérdések megoldása egy kézben való összefogást személyzet utánpótlásául szolgálhatnának, avagy tanári
kíván. Munkaköréhez az intézmények igazgatásán és állásba való eltávozásuk alkalmával magukkal vinnék a
belsõ tudományos munkáiban való résztvételen kívül székelységtudományok szeretetét és további mûvelésé-
tartozhatna a székely megyék mûemlékjellegû és nek kötelezettségét.
tudományos értéket képviselõ közkincseinek, valamint 12–13) A tudományos munkák zavartalan
régészeti lelõhelyeinek nyilvántartása és vigyázása. végzéséhez nélkülözhetetlen segédmunkásokképpen
Ugyanis e megbízatás sokban megkönnyítené intéz- két laboránsi állás rendszeresítendõ. Közülök az elsõ a
ményeink közös munkáját.83 Anyagi jövedelmének fényképezés és a kiállítási tárgyak konzerválása (cse-
megállapításánál az állás tekintélye, a vállalt munka répösszeragasztás, rozsdásodás és szuvasodás eltávolí-
nagysága és a vidéki fokozattabb reprezentálás kö- tása stb.), míg a másik a néprajzi és a természetrajzi tár-
telezettsége vehetõ számításba. gyak fertõtlenítése (moly, múzeumbogár stb. kiölése),
1a) Az itt felsorolt indokok miatt kivánatos valamint asztalosmunkák elvégzése munkakörrel állít-
volna, hogy az igazgatót esetenként helyettesítõ egyik tatnék be.
múzeumõr rendes fizetésén kívül külön pótdíjat is 14) A múzeumigazgatás és ügykezelés körüli
nyerjen. Ezért azután a gazdasági és épületgondnoki teendõket egy titkárnõ láthatná el. Az õ feladatköréhez
ügyek intézetében is kellõ segítséget köteles nyújtania. tartoznék a gyûjtemények látogatásának ellenõrzése is,
2) A ró mai, népv án do rlásk ori és m ag yar továbbá a szolgaszemélyzet munkájának irányítása és
régészet, valamint az éremtár és a történelemi gyûj- ellenõrzése.
temény együttes múzemõrségének létesítését elenged- 15) Az írásbeli teendõk elvégzésére egy
hetetlennek véleményezem. gépírónõ alkalmazandó, aki azonban nemcsak a hiva-
3–4) A levéltár, kézirattár, könyv- folyóirat- talos levelezést, hanem a gyûjtõ, rendezõ és feldolgozó
és hírlaptár õrzése két õrre bízassék feladatul. Mun- munkával felmerülõ mindenféle gépelési munkát
kájukat azonban egymás kölcsönös helyettesítésével végezné.
végezzék. 16) Az épület–takarítási és a múzeum telkén
5) A néprajznak, az ipartörténetnek és a honis- elintézendõ egyéb rendbentartási munkák elvégzésére
meretnek együttes múzeumõri állás létesítendõ. egy I. osztályú altiszt szükségeltetnék. Egyébképpen az
6) E csoportból azonban kiveendõ a népviselet, a õ kötelessége volna a múzeumi gyûjtemények nyitása
népmûvészetek és netán a szellemi néprajz alosztálya, alkalmával a termekben felvigyázni.
77
17) Az elõzõ pontban megnevezett altiszt segít- ratórium szoba, a padlástérben könyvtári és termé-
ségére egy II. osztályú altiszt állana. Egyebekben az õ szetrajzi raktárhelyiségek.
kötelessége lenne a gyûjtõutakon s az ásatások alkalmá- 3) A néprajzi és a néprajzzal rokon tudományok
val a szolgai teendõk elvégzése. (Mûszerek és egyéb számára teljesen különálló épület építendõ. Alapterülete
csomagok vitele, a gyûjtött tárgyak ládázása stb.) 16 x 25 méter. Felépítése: alagsor, földszint és emelet
E lefokozott létszámú személyzet azonban tel- tagozódással. A kiállítási termek mellett raktárakat, dol-
jesen nélkülözhetetlen már a munka megindításakor is. gozószobákat, konzerváló helyiségeket, fényképészeti
Nélkülök komoly teljesítményre még csak gondolni laboratóriumot és laboránsi lakást tartalmazna.
sem lehetne. Máskülönben azonban õk is csak a magot 4) A fõépület régi helyiségeiben az elõbbi
képeznék, amely körül majd ki kell kristályosodnia az pontokban nem részletezett gyûjtemények, továbbá a
intézmény még teljesebben kifejlõdött feladatkörének központi ügykezelés, a másodlaboránsi lakás stb.
és szervezetének. nyerne elhelyezést. Az átalakítással kapcsolatosan ha-
Különben a személyzet fizetése és járuléka sonlóképpen költségek fognak felmerülni. Ezeket a tel-
mindenkor a megfelelõ állami állás rangfokozataival jes átcsoportosítás fogja magával vonni. Ismételten
egyenlõ mértékben állapíttatnék meg. Az Intézetnél tel- hagsúlyoznunk kell, hogy a már szûknek bizonyult
jesített szolgálatával pedig jogot szerezne arra, hogy épület éppen olyan akadálya a komoly munkának, mint
állásba való esetleges átlépése alkalmával az itt eltöltött a kellõ számú és állandó jellegû személyzet hiánya.
évek teljes mértékben beszámíttassanak, továbbá
nyugdíjjogosultsága is olyan formában ismertetnék el, c. Berendezés, felszerelés és könyvtár
miként a felekezeti fõ- és középiskolák tanárainak és 1) Az új építkezésekkel kapcsolatosan fõképpen
admisztrációs személyzetének. asztalosmunkájú berendezési tárgyak beszerzése válik
szükségessé, mígnem a könyvtári és levéltári polcok s
b. Építkezések dobozos állványok lakatos és bádogos munkával készül-
A múzeum épületében a férõhelyek és a dolgo- nek. Ezeken kívül a most meglevõ, fából készült beren-
zószobák hiánya máris csak építkezés által tüntethetõ el. dezés is nagy részben kicserélendõ, mind avultsága, mind
Nagyon természetes, hogy a jelenlegi helyzet minden pedig gyenge megszerkesztése miatt. Elõállítása azonban
fejlõdésnek szilárd gátat vet. A részletesebb számítások részben házilag is keresztülvihetõ, minthogy az egyik
elkészítésére KÓS Károly építészmérnök kéretett fel, laboránsnak föltétlenül asztalosmesternek kell lennie.
minthogy a fõépület is az õ tervei alapján épült.84 Ennélfogva az ezzel kapcsolatosan felmerülõ kiadások
1) Mindenekelõtt szükséges volna a ma fõképpen az anyag és a hozzávalók beszerzésébõl
meglévõ épület jobbszárnyának 12,75 m szélességben keletkeznének.
és kb. 25 m hosszúságban való teljesen stílusos 2) Felszerelési tárgyak, mint kísérleti, gyûjtõ-
kiépítése: alagsor, földszint, emelet és padlástér tago- és ásatási eszközök, továbbá irodai kellékek stb.
zottsággal. Itt nyerne elhelyezést az alagsorban a (mikroszkóp, fonográf, éremmérleg, fényképezõgépek,
tudományos raktár s a kõrégiségtár, továbbá egy szol- írógépek stb.) utána pótlandók. Múzeumunk ugyanis az
gai lakás, a földszinten az õsrégészet termei, egy dol- elmúlt két évtized alatt felszerelési tárgyakat csak alig
gozó s egy laboratóriumszoba: az emeleten a magyar szerezhetett be. Azonban, ha mégis történt valamelyes
régészet és magyar történelmi gyûjtemény, továbbá két utánpótlás, az inkább a MIKÓ-Kollégium számadása
dolgozószoba: a padlástérben a honismereti, mint pl. terhére eszközöltetett, minthogy a Múzeum esetenkén-
földrajzi, statisztikai és turisztikai gyûjtemény kiállítási ti jövedelmei nem lehettek elégségesek az intézmény
helyiségei, gyakornokok lakószobája, festõmûvészeti minden kiadásainak fedezésére.
mûterem, máshelyen lakó külsõ munkatársak dolgozó 3) Könyvtárunk anyagának pótlására vonatko-
és lakószobái. zólag nagyméltóságú HÓMAN Bálint miniszter úr
2) Ugyancsak megnyújtandó volna az épület jóvoltából máris szépszámú kiadvány érkezett címünkre,
meglévõ balszárnya is. A hozzáépítés 8,20 méter szé- azonban a szakkönyvtár pótlása mégis inkább vásárlás
lességben és kb. 10 méter hosszúságban eszközlendõ útján történhetik meg, különös tekintettel a külföldön
az elõbbi pontnál említett négy víszintes tagozódás- megjelent segédkönyvekre.
sal. Itt nyerne elhelyezést: az alagsorban az asztalos
és egyéb kézimunkamûhely, továbbá a d. Mûködési lehetõségek évenkénti
szerszámfelszerelés és anyagtár, a földszinten, amely jövedelemmel való biztosítása
hasonlóképpen vízszintes síkban két helyiségre Szélesebb alapokra fektetett mûködési lehetõ-
tagozódnék, a könyv és levéltár folytatólagos termei, séget azonban csakis az évenkénti állandó jövedelem
az emeleten a növénytár, egy dolgozó- s egy labo- biztosíthatná. Ez pedig esetenkénti épület- és telek-kar-
78
bantartás, berendezés-felszerelés karbantartás, könyv kötete került elõ. És ez a hat elemit járt szegény széke-
és folyóirat beszerzése, múzeumi tárgyak vásárlásának, ly a könyveket nem betûismeret fitogtatása miatt tarto-
ásatások, gyûjtõutak, fényképezés, múzeumi tárgyak gatta, hanem azok tartalmát becsületesen áttanulmány-
konzerválásának, tudományos munkálkodás belsõ költ- ozta, s a benne foglaltak fölött kellõ értelmû eszmec-
ségei, ügykezelési költségek, esetleges adó, tüzelõ- serét is tudott folytatni. Ez az ismeretek befogadása
anyaggal való ellátás, esetleges kiadványok elõállítási iránti nagy készség eléggé bizonyító példa arra, hogy a
költségei fedezetéül szolgáhatna. Nagyon természetes nép számára mennyire hasznos intézmény a SzNM, s e
azonban, hogy minden készpénzkiadás nem háríttatnék nép szellemi értékeinek áttanulmányozására mennyire
csupán az államra. Az egyéb jövedelmek részben a tár- nélkülözhetetlen kutatóállomás lehetne a Székely
sadalomra kirótt önkéntes adományokból, részben Tudományos és Közmûvelõdési Intézet.
pedig a mérsékelt összegû látogatási díjakból tevõd- Sepsiszentgyörgy, 1940. szept. hó 30-án
nének össze. Az így befolyó összegek a lehetõséghez
mérten csak a múzeumi anyag szaporítására fordíttat- Ennek szerves kiegészítõ részét képezik a
nának, illetõleg a különbözõ székely vidékek eredeti Költség–számítások,
élet (ház, csûr, pajta stb.) típusaiból felállítandó utca amelyek a SzNM-nak tervbe vett fejlesztésére
létesítésére tartalékolhatnának. Mindent összegezve, és a Székely Tudományos és Közmûvelõdési Intézet-
azt állapíthatjuk meg, hogy a SzNM fejlesztésének, nek létesítésére alapul venni javasoltatnak
illetõleg a Székely Tudományos és Közmûvelõdési (Melléklet a felterjesztett Emlékirathoz)
Intézet megszervezésének költségei nem sokban múl-
nának felül egy fõvárosi középiskola létesítésével és Az alább részletezett számadások csupán
fenntartásával járó kiadások összegét. Ezzel szemben számítási alapul szolgálhatnak, minthogy az egyes pon-
azonban intézményünk jelentõsége messzire kihatóvá, tok végleges megállapításánál minden esetben csak az
teljesítõképessége pedig megsokszorozottá válnék. adandó körülmények érvényesülhetnek. Így a sze-
mélyzet kiválogatásakor az egyeseknél számba jöhetõ
Idegenek szakmunkálkodási magasabb vagy alacsonyabb fizetési fokozat, továbbá
és tanulási lehetõsége az építkezéseknél és anyagbeszerzéseknél az ingadozó
Múzeumunk és Intézetünk a gyakorlatban is a árkülönbségek, valamint a végleges építési terv elké-
székely tudományosság és nevelés középpontjává vol- szülésekor, avagy az építkezés folyamán mutatkozó
na fejlesztendõ. Elképzelésünk szerint minden ko- netaláni többletkiadások. Nagyméltóságú dr. gróf
molyan dolgozni kívánó szakember, aki bárha nem is TELEKI Pál miniszterelnök úr és dr. PATAKY Tibor
tartozik a SzNM kebelébe, intézetünkben bármikor államtitkár úr felszólítására készített öt évi idõtartam
dolgozóasztalhoz juthat. Abban az esetben pedig, ha alatt megvalósítandó múzeumfejlesztési tervezet egyes
munkáját a Múzeum felkérésére és annak érdekében pontjaiból.
végezné, csekélyebb összegû napidíj is folyósíttatnék
számára utazási, élelmezési és egyéb készkiadásainak A. Legelsõsorban is a tudományos és segéd-
fedezetéül. Az iskolák tanárainak és tanítóinak pedig személyzet alkalmazását tartom legsürgõsebb feladatnak.
úgy kellene Múzeumunkba hozniok növendékeiket, 1) Ennélfogva egy igazgató és hét múzeumõr
mint hogyha a megfelelõ szaktantermekbe órára vinnék alkalmazása (lásd III.a.1–8) fizetésben, lakáspénzben és
át. Éppen ezért egész Székelyföld iskolái számára családi pótlékban évenként mintegy 33 325 pengõben.
lehetõvé kellene tenni a legalacsonyabb díjszabású 2) két-három tiszteletbeli õr állás tisztelet-
vagy ingyenes vasúti utazást abban az esetben, hogyha díjában és két fõiskolai minõsítésû gyakornok (lásd a
a növendékek oktatójuk vezetése mellett tanulmányi III.a.9–11), fizetésben körülbelül 4296 pengõben.
célból keresnék fel Intézményünket. Hisszük, hogy 3) Egy titkár és egy gépírónõ (lásd III.a.
Múzeumunk Nagyméltóságod megértõ méltánylása 14–15), számításunk szerint 4313 pengõben.
következtében egyfelõl a tudományok terén fog majd 4) Két laboráns és egy I. osztályú meg egy II.
számba vehetõ értéket alkotni, másfelõl pedig a tanítás osztályú altiszt (lásd III.a.12–13, 16–17), fizetésben
segédeszközeképpen fog nélkülözhetetlen intézménnyé mintegy 6224 pengõben.
fejlõdni, amelybõl azután mind az iskolai, mind a nép- Összesen 48 158 pengõben irányozható elõ.
mûvelésre egyenlõ haszon fog háromolhatni. B. Másodsorban az építkezések és átalakítá-
Alólírott egyik kiszállása alkalmával egy sok költségei veendõk elbírálás alá.
olyan földmûves kisgazda házába tért be, akinek 1) A múzeum épülete jobbszárnyának felépí-
ládájából többek között a Magyar honfoglalás kora kút- tésére (lásd III.b.1) a mai számítások szerint körülbelül
fõi s HÓMAN–SZEKFÜ Magyar történetének elsõ 72 000 pengõ,
79
2) A múzeum épülete balszárnyának építése mutathatna fel a székelységtudományok terén. Éppen
(lásd III.b.2), a mai egységárak alapján mintegy 20 000 ezért a fenti költségelõirányzat szerinti befektetés már
pengõ. a második-harmadik esztendõben szellemileg kama-
3) A néprajz és segédtudományai részére felépí- tozóvá válnék.
tendõ külön épület (lásd III.b.3), körülbelül 90 000 pengõ. Sepsiszentgyörgyön, 1940. szeptember hó 30-án86
4) A fõépület régi helyiségében végzendõ át-
alakítások (lásd III.b.4), hozzávetõlegesen 10 000 pengõ. 4.
Együttesen 192 000 pengõ összegre számítható. Összefoglaló jelentés a SzNM
C. Harmadsorban a berendezés, felszerelés és 1941. évi állapotáról87
könyvtárkiegészítés költségeiben.
1) Az új épület berendezési tárgyai, valamint a (…) Múzeumunk állami támogatására, s a
régi berendezés részbeni kicserélésére (lásd III.c.1), személyzet kinevezésére 1941 õszén kerülhetett sor.
hozzávetõleges számítással 25 000 pengõ. Minthogy az átszervezés s a nagyrészben új, kezdõ
2) Felszerelési tárgyak közül (lásd III.c.2) 1 munkaerõkkel, valamint fogyatékos felszereléssel való
db. polarizációs mikroszkópnak, 1 db. fonográfnak 50 rendszeres munkábaállás csak idõ elteltével következ-
db. hangfelvételre kész lemezzel, 1 db. mozifelvételre hetett be, ebben lelje magyarázatát, ha a gyûjtemények
is felhasználható fényképezõgépnek, 1 db. filmmel és szaporítását ásatás útján nem végezhettük, s néprajzi
lemezzel is felhasználható finom fényképezõgépnek, 1 gyûjtõutakra is csupán kisebb méretûekre vállalkozhat-
db. éremmérleg, 1 db. irodai írógépnek, 1 db. nyelv- tunk. Mindezekben különösen az õszi és téli esõs hideg
járási hangok jeleivel is ellátott hordozható írógépnek idõjárás akadályozott. Ezért azután a befolyt rendes és
eredetiben való beszerelését tisztelettel javaslom. rendkívüli segélyösszegeket fõképpen laboratóriumi,
Ezeken kívül egyéb eszközök és kellékek megvásár- berendezési és irodai felszereléseinek nagy hiányainak
lására körülbelül 6000 pengõ. pótlására, továbbá épületünk, telkünk karbahozatalára
3) Szakkönyvtárunk anyagának pótlására kellett fordítanunk. Ugyanis a rendszeres munka
(lásd III.c.3), egyelõre mintegy 5000 pengõ. megindítása elõtt mindezek a hiányosságok annyira
Együtt 36 000 pengõ összeg javasoltatik. elemi követelményekül jelentkeztek, hogy nélkülök
D. Negyedsorban a mûködési lehetõség anya- hozzá sem foghattunk volna a tudományos, rendszeres
gi biztosítására (lásd III.d) évenkénti munkamenet megkezdéséhez.
1) épület és telekkarbantartásáért 1000 pengõ, Ezek elõrebocsátása után jelentésüket az aláb-
2) berendezés és felszerelés karbantartásáért bi pontokban összefoglalva terjesztjük elõ.
900 pengõ,
3) könyv és folyóirat beszerzésére 3500 pengõ, I. A telek, a helyiségek, az elhelyezés
4) múzeumi tárgyak vásárlására 2000 pengõ,
5) ásatásokra 4000 pengõ, 1. Habár a Múzeum hatalmas telkét az elmúlt
6) néprajzi és természetrajzi gyûjtõutakra évtizedek alatt minden erõnket meghaladó áldozatok
5000 pengõ, árán karban is tartottuk, rajta azonban a hosszú idõ
7) fényképezésre 1500 pengõ, eltelte alatt akkora romlások következtek be, hogy azt
8) múzeumi tárgyak konzerválására 2000 pengõ, ma már tovább halogatnunk egyáltalában nem lehetett.
9) tudományos munkálkodás belsõ költségeire a) Elsõsorban is a telek álló és fekvõ keríté-
és fizetésekre, tiszteletdíjakra 1500 pengõ, seinek megjavítása vált elkerülhetetlenné. A telek
10) ügykezelési költségekre 600 pengõ, baloldali szomszédjával ugyan már négy éve folytatunk
11) tüzelõanyagra 1500 pengõ, törvényszék elõtti pert a kerítés elkészíttetéséért, de
összesen: 23 500 pengõ összegre lenne szük- keresetünkre még a mai napig sem hozatott végleges
ségünk. ítélet; reméljük azonban, hogy az a magyar bíróság
Ezeken kívül tisztelettel kérem, hogy minden elõtt gyors befejezést fog nyerni. Éppen ezért helyes-
magyarországi könyvkiadó és nyomdavállalatnak szi- nek látjuk, hogy a kerítés általunk elkészíttetendõ
gorú rendelkezés adassék kiadványainak tisztelet- részéhez szükséges deszkaanyagot már az 1941. évben
példányképpen való megküldése iránt. Ebben az eset- lekössük és megvásároljuk addig, amíg annak ára még
ben a beszerzésre elõirányzott összeg mintegy 1000 magasabbra nem emelkednék. Ennek beszerzési ára
pengõvel csökkenthetõ volna.85 pedig 412,55 P. volt.
Meg vagyunk gyõzõdve, hogy a SzNM, b) Ugyancsak a telek helyrehozására fordítot-
valamint a Székely Tudományos és Közmûvelõdési tuk a következõ összeget. Ugyanis a SzNM nagy
Intézet együttes mûködése jelentõs eredményeket udvarkert közepén fekszik. Az évtizedes kényszerû
80
takarékosság pedig azt eredményezte, hogy a pázsitot az egész év folyamán házi kezelésben javíttattuk ki.
burjántömeg folytotta el, a fák, bokrok elvadultak vagy Ilyenformán az Államépítészeti Hivatalnak kifizettük a
elcsenevészedtek, részben pedig kipusztultak. Tekintet- jóváhagyott költségtervezet szerinti 18 017,50 P.
tel pedig arra, hogy múzeumunk idegenforgalom szem- összeget, míg egyéb javítási, tatarozási és fenntartási
pontjából is jelentõs tényezõje egész Délkelet-Erdély- munkálatok összesen 1823,21 P. kiadásunkba kerültek.
nek, semmiképpen sem hagyhattuk mûvészi alkotású Mindezeken kívül gyûjteménytermeink és
épületünket elvadult környezetben. Ezt annál kevésbé könyvtárraktáraink ablakait világosság-kizáró, fekete
tehettük, mivel Sepsiszentgyörgy polgármesterével si- gördülõ függönyökkel láttuk el, bútorokat, szekrénye-
került olyan megállapodásra jutnunk, hogy udvarker- ket és kiállítási tárgyakat javíttattunk. Minthogy I.
tünk rendbentartását a kész kiadások megtérítése osztályú altisztünktõl asztalosmestert terjesztettünk fel
ellenében maga a város veszi gondozásba. Tehát kinevezésre, ezért a múzeumon belül elõforduló asz-
bokrokra, csemetékre, évelõvirág-palántákra 322,55 P. talosmunkák legnagyobb részét házilag szándékoztunk
összeget fordítottunk. elvégeztetni, éppen ezért teljes asztalosmûhelyt ren-
2. A múzeumépületben, bárha a múltban min- deztettünk be, s a rendre elkészítendõ szekrények, rak-
den erõforrásunk összeszedésével igyekeztük karban tárpolcok és egyéb fatárgyak anyagául nagy mennyi-
tartani, mégis fokozatosan, csaknem észrevétlenül ségû és jó minõségû kemény- és puhafadeszkát sze-
olyan romlások állottak elõ, amit nem volt módunkban reztünk be, hogy az azóta is bekövetkezett újabb
helyrehozni. Jóllehet a közelebb múlt idõben hoz- áremelkedés elõtt már aránylagosan olcsóbb anyag
zákezdettünk a romlások fokozatos kiküszöböléséhez, álljon rendelkezésünkre.
mégis, az eltelt évek alatt csak lassú menetben sikerült Sajnos, a hiányok pótlásáról ilyenformán való
annak egy-egy részletét helyrehoznunk. Ezért azután gondoskodás sem elégséges. Még mindég nagyon sok
legelsõ kötelességünkül éreztük a kegyesen ren- hasonló természetû feladat vár reánk, aminek helyre-
delkezésünkre bocsátott összegbõl a veszedelmesnek hozása egy-két évnél nem várhat tovább.
látszó legsürgõsebb bajokat orvosolni. Ilyennek láttuk Ezek elõrebocsátása után bejelentjük, hogy az
elsõsorban az épület víztelenítését. Az épület alapfalain alagsor berendezését a következõképpen terveztük el: itt
az idõk folyamán felszivárgó víz lassan teljesen találna helyet 1 kiállítási terem, 1 kõrégiségtár, mígnem a
használhatatlanná tette az alagsori részt. Ezáltal azután hosszú és kanyargós folyosó többi széles része a levéltári
elsõsorban a raktárhelyiségek szûntek meg. Az itt anyagnak és a könyvtár másodpéldányainak elhelyezésére
veszélyeztetetté vált raktáranyag felkerült a padlásra, szolgáló záros szekrényeket fogadná be. 1 szobácska fer-
ami által annak tûz- és lángoltami biztonsága is tõtlenítõ helyiség volna. Az alagsornak ezt a részét záros
megszûnt, de a tárgyak maguk is hideg-meleg romboló ajtójú üvegfallal választottuk el az alagsor többi részétõl,
hatása alá kerültek. Mindezekért az alagsori helyiségek amelyben a szolgalakás, a most felszerelt asztalosmûhely
teljes karbahozatalára helyeztük a legfõbb súlyt. Ezért és szerszámkamra, továbbá fáskamra helyeztetett el.
az egész épületet kívül a talaj- és csapadékvíznek A földszinten egy régi, soha nem használt
elvezetése céljából föld alatti betoncsövekkel körül- klozetthelyiség közfalait kiütve, múzeumõri dolgozó-
csatornáztattuk. Az alagsor alacsonyabb ablakait szobává alakítottuk át, míg egy másik ideiglenes szük-
felemeltettük. A fal vakolatát belül mindenütt leverve, ség-raktárkát hasonlóképpen dolgozószobává és levél-
szigetelõ anyaggal való bevonás után vakoltattuk és tári helyiséggé formáltuk át.
meszeltettük újra. Minden terembe újon beállított vagy Az emeleten levõ fürdõszobát és külön klo-
átrakott kályhát tétettünk, hogy a téli enyhe fûtéssel a zetthelyiséget általakítva, helyükbe két helyiségecs-
levegõ páratartalmának lecsapódását megakadályozzuk. kébõl álló fényképészeti laboratóriumot rendeztünk be.
Ugyanekkor a falon kívül, szabadon vezetett rossz vil- Ugyanitt egy eddig használaton kívül állott lomtárt
lanyhálózat helyett BERGMANN-csõbe húzott, falba együttes igazgatói irodává és képzõmûvészeti kiállítási
süllyesztett vezetékeket készíttettünk. A régi rossz lám- helyiséggé alakítottunk át. Ugyancsak az elsõ emeleten
pákat és égõket újjal cseréltettük ki. A három évtized a mélyen lenyúló fedélszerkezet alatti külön padlás-
alatt lesoványodott s megkopott fehér festésû ajtókat és terecskét mennyezeti és oldaldeszkázással ellátva,
ablakokat az egész épületben újrafestettük és lakkoztat- régészeti raktárrá formáltuk át.
tuk. A vízvezeték- és csatornahálózatban bekövetkezett 3. Berendezésünkkel kapcsolatosan már emlí-
romlások legsürgõsebben helyrehozható bajait kijavít- tettük, hogy bútorzatunk és szekrényeink közül nagyon
tattuk. Mindezeknek a munkálatoknak legnagyobb sokat megjavíttattunk, de legnagyobb részének helyre-
részét a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium által hozása még hátra van. Ugyanígy az 1942. évben fog
jóváhagyott költségtervezet alapján, vállakozó építész megtörténni a raktárhelyiségeknek polccal és szekré-
által, egyfolytában hajtattuk végre, míg kisebb részben nyekkel való felszerelése is, amihez eleddig a faanyagot
81
már teljesen beszereztük. (E munkálatokkal azonban II. A nyilvántartás
sietnünk nem szabad, mivel helyrehozott raktárhelyi- 1. Múzeumunkban a következõ nyilvántartá-
ségeinknek elõbb teljesen ki kell száradniok.) sok vezettetnek.
Berendezési tárgyakul elkészültek: 16 db. a) A megelõzõ idõben külön beszerzési napló
könyvraktári szekrény, 1 db. íróasztal, 1 db. karosszék, nem volt, hanem minden beérkezett múzeumi anyagról
1 db. vaságy; felszerelési tárgyakul pedig beszereztünk: külön irat készülvén, annak tartalma részletezve beve-
1 db. irodai írógépet, 1 db. gyûjtõutak céljaira használ- zettetett az iktatókönyvbe. Most már azonban készíttet-
ható táska-írógépet, 2 db. fényképezõgépet, 1 db. máso- tünk beszerzési naplót is, amelynek rovatai a kolozsvári
lógépet, 1 db. nagyítógépet, egy fényképészeti labo- Ferenc József Tudományegyetem Érem- és Régiségtára
ratórium lehetõleg teljes felszerelését, továbbá 1 db. beszerzési naplójának beosztását követve, azonban telje-
mérleget. Mindennek számla szerinti ára: 4801,85 P. sen átmódosított tételekkel állíttatott össze.
4. Raktárhelyiségeinket a fent felsorolt indo- b) Leltárkönyveink az intézmény alapításától,
kok alapján leghamarább csupán csak az 1942. évben 1879-tõl kezdve megvannak. Különösen a régebbiek
fogjuk felszerelni, berendezni tudni. Egyelõre még nem beosztása célszerûtlen, bjegyzései pedig nagyon
is tudhatjuk bizonyosan, hogy az alagsor kiszáradása gyakran semmitmondók, szakszerûtlenek. Ma már új
mikorra és milyen mértékben fog bekövetkezni, továb- leltárkönyveink vannak. Tervünk a régieket teljesen
bá mely helyiségek lesznek tökéletesen megfelelõk az átdolgozni, s adataikat, amennyire lehetséges, legalább
egyes gyûjteményszakok részére, ezért jelenleg csupán a cédulakatalóguson kiegészíteni. A levéltár anyagának
a következõ helyiségeket nevezhetjük meg raktárakul. azonban csak egy részérõl van leltár, mutatója is csak
Megtörténhetik azonban az is, hogy rendeltetésüket egy részének van.
más célokra alkalmasabbnak találván, más helyisé- c) Cédulakatalógusunk, a könyvtárat kivéve,
geket kell majd raktárul kijelölnünk. nem volt. Ezután szándékozunk azt megszerkeszteni.
A jelenleg is raktárcélt szolgáló, valamint Ebbõl a célból szakszerû beosztással megszerkesztett,
elgondolásunk szerint kijelölt jövendõbeli raktáraink kellõ tartalékú kartonlapot nyomattunk. Legelõször is a
méreteit az alábbiakban soroljuk fel: néprajzi gyûjtemény tárgyaihoz készül kétféle csopor-
a) A földszinten levõ könyv- és levéltári raktár tosítású mutató. Azután rendre, olyan arányban, amint
vízszintesen két részre tagolt egyetlen terem; alsó arra is sor és feldolgozó munkaerõ kerülhet, a többi tár-
részének alapterülete 66,5 m2, magassága 3,85 m. ban is be fogjuk vezetni.
Ugyanennek emeleti része ugyancsak 66,5 m2 alap- d) Könyvtárunknak csupán betûsoros cédu-
méretû, magassága is megegyezik a földszinti 3,85 m lakatalógusa van. A szakkatalógus elkészítése – mun-
mérettel.88 Berendezése: fogazott vasállványok leszed- kaerõ hiányában – eleddig nem volt lehetséges. Kívá-
hetõ polcokkal; továbbá vaslapokból összeszerkesztett natos volna azonban, ha az ötvenezer mûvet számláló
tûzbiztos levéltári szekrények lefelé nyíló túlságos szûk könyvtárnak állandó gondozója lehetne, mert csak így
vasajtócskákkal. tudnók könyvtárunkat élõvé és hasznossá tenni. Az
b) Az elsõ emeleti padlástérbeli raktárhelyiség elmúlt másfél év alatt beérkezett mintegy 11 000 kötet-
41,75 m2 alapterülettel és 1,90 m. magassággal. nyi könyv, bár hivatalos órán kívüli megfeszített munka
Egyelõre még berendezetlen. árán leltároztatott, de beosztás, elrendezés és katalógu-
c) Toronyszoba. Alapterülete 38 m2, magassá- sok hiányában ma még teljesen használhatatlan.
ga pedig 5,10 m. Egyelõre csak a falak mentén van 2. A leltározatlan anyag mennyiségét még
néhány meg nem felelõ fapolc. hozzávetõlegesen sem tudjuk megmondani, mivel
d) Az alagsorban valószínûleges régiségtári különösen a könyvtár, levéltár, azonkívül a néprajz,
raktár- és preparálóhelyiség alapterülete 56 m2, magas- régiségtár, történelmi- és természetrajzi gyûjtemények,
sága 2,90 m. Berendezetlen. valamint csekély részben a képzõmûvészeti- és fény-
e) Az alagsorban valószínûleges néprajzi rak- képanyagban mindegyre találunk leltári számmal el
tárhelyiség alapterülete: 49 m2, magassága 2,90 m. nem látott tárgyakat. Ezekrõl nem tudjuk, letörõdött,
Berendezetlen. lehullott, avagy egyáltalán nem is volt leltári számmal
f) Az alagsori folyosórészlet, amelynek rész- ellátva. Mindez pedig biztosan csak akkor állapítható
ben mindkét, részben pedig csak egyik oldala fel- meg, ha majd minden szakcsoportunknak gazdája
használható raktárul; alapterülete: 48,70 m2, magassá- lévén, az egész anyagról legalábbis cédulakatalógus
ga: 2,90 m. 8 méteres egyik szakaszának egyik oldalán készíttetik. Éppen így nem tudjuk a múzeum alapítása
új, záros könyvtári szekrények a másodpéldányú óta eltelt 63 év alatti kiselejtezett, megsemmisült vagy
könyvek és a csekélyebb értékû, ritkán használt elkallódott anyag mennyiségét sem. Az új növedék
könyvek számára. leltározásával azonban nem vagyunk hátrálékban.
82
3. A könyvtári másodpéldány-anyag darab- dományos és segédszemélyzettel fog rendelkezni,
számát csupán hozzávetõlegesen kíséreljük meg akikkel azután a több, mint hat évtizedes gyûjteményt
2500-ban megállapítani. Azonban ez sem jelenti azt, pontosan számba vehetjük és felértékelhetjük.
hogy a jelentõsebb munkákból nem tartanók érdemes- Ezek szerint gyûjteményeinknek csupán hozzá-
nek másod-, sõt harmadpéldányt is megtartani. A vetõleges törzsállományát az alábbi adatokkal jelentjük:
másodpéldány-anyagról még nincsen teljes jegyzék, Törzsállomány Növedék: Összesen (db.)
csupán egy részérõl készült cédulakatalógus. könyvtár 41 664 9806 51 470
aprónyom-
III. Az anyagi ügyek tatványtár 15 000 87 15 807
kézirattár 1064 2 1066
1. Az 1941. évre rendszeres költségvetést nem levéltár kb. 300 000 457 300 475
érem- és ré-
készíthettünk. Ugyanis az év elején semmi jövedelmünk
giségtár és tör-
nem lévén, akkor még nem tudhattuk azt a mértéket,
ténelmi gyûjt. 32 177 254 32 431
amivel a nagy méltóságú vallás- és közoktatásügyi mi- néprajzi
niszter úr múzeumunk támogatására fog sietni. Éppen gyûjtemény 8100 121 8221
ezért az az ideiglenes költségelõirányzat, amelyet a múlt képzõmûvészeti
év õszén kegyelmesen megadott rendes és rendkívüli gyûjtemény 1602 19 1621
államsegélyre állítottunk össze, nem felelt meg a való- természetrajzi
ságnak, minthogy a jelentésünk bevezetésében felsorolt gyûjtemény 18 819 548 19 367
körülmények minden elõirányzatunkat felborították. Összesen 418 426 11 312 429 738
2. Tisztelettel bejelentjük, hogy számadásaink
vezetésében két, teljesen független könyvelést veze- 2. A gyarapodás módja
tünk. Egyik államsegély és állami támogatások össze- A szaporulat értékjelölését egyelõre csupán a
geinek elszámolását, a másik pedig a múzeum minden vásárlásoknál tudtuk feltüntetni. Tekintettel arra, hogy
egyéb jövedelmeinek bevételét és kiadását tartalmazza. csaknem az egész esztendõ folyamán két fõbõl álló
Különben is arra való tekintettel, hogy a Háromszéki személyzet látta el az egész múzeum belsõ és külsõ
Székely Tanalap helyzetének és ingatlanai jövedelme- ügyvitelét, sõt, jelenleg is csak három egyénbõl áll
zõvé tételének tisztázása a mai napig nem nyert intézményünk tudományos és adminisztrációs sze-
jóváhagyást, ezenkívül a városi és egyéb segélyeket mélyzete, ennélfogva eleddig még nem futotta az
csupán csak az 1942. évtõl lehetett megszervezni, a idõbõl, különösen a hatalmas mennyiségû könyvtári
pártoló tagság létesítése is a múlt évben csupán elõ- szaporulat darabjainak olyan értékelése, amely a
munkálataiban volt meg, ezért a múzeum saját valóságnak mindenben megfelelne.
jövedelmei a legalacsonyabb összegre korlátozódtak. Vétel Értéke Ajándék Csere (db.)
Ezt azután jórészben fel is emésztették az állami támo- Könyv 317 1830,70 P.* 9473 16
gatás kiutalása elõtti készkiadásaink.89 Aprónyom-
tatvány 317 1830,70 P. 87 –
IV. Gyarapodás Kézirat 2 6 P. – –
Oklevél 111 33 P. 364 –
Érem és
1. Múzeumunk törzsállományát csak nagyonis
régiség 7 90,50 P. 247 –
hozzávetõleges számokkal tudjuk megjelölni. Ennek
Néprajzi
magyarázatául szolgáljon a fentebb már kifejtett tárgy 3 5 P. 118 –
körülmény, aminek következtében ma még nem tudjuk Állat, növény,
megállapítani, hogy a 40–46 éves anyagokból mi van ásvány 804,47 P.** 548 –
beleltározva, és mi nincsen, továbbá mi a fogyaték. Együtt: 445 3194,67 P. 10 851 16
Ezenkívül igen nagy nehézséget okoz, hogy évtizedeken (A * alatti összegben tulajdonképpen 1 133,05 P. értékû
át a leltározás rovátolatlan papiroson, alig olvasható írás- könyvvásárlás és 697,65 P. értékû könyvkötés mint
sal rögzíttetett meg, mégpedig minden évben újólag értékszaporulat van egybefoglalva.)
kezdett leltári számozással, és minden csoportos aján- (A ** alatti értékjelölés annak a hatalmas lepkegyûj-
dékozást is egyetlen leltári szám alá véve, legfennebb teménynek vám- és vasúti költségeit foglalja magába,
még külön-külön betûjelzéssel megjelölve. A pontos amelyet a Romániában elhalt DIÓSZEGHY Lászlótól
megállapítást csupáncsak akkor tudjuk majd véghezvin- örököltünk.)
ni, ha HÓMAN õméltósága fejlesztési tervezetének Legnagyobb növekedést tehát a könyvtári
fokozatos továbbhaladtával intézetünk kellõ számú tu- anyag tüntet fel. Ezt elsõsorban HÓMAN Bálint
83
õnagyméltóságának és PASTEINER Iván õméltóságá- a hatványozott mértékû levelezés és egyéb adminisztrá-
nak köszönhetjük, mint akiknek különös jóvoltából az ciós teendõk elvégzésével telt el.
erdélyi könyvakciónak negyedik helyezettjéül jelöltet- Különben feletteseink közül a Múzeumunkat
tünk ki. Ennélfogva könyvtári anyagunk nemcsak 1941. évi jún. 2-án meglátogatta dr. VISKI Károly
számban, de értékben is nagyot emelkedett. egyetemi nyilv. rendes tanár, a közgyûjtemények orszá-
Ezenkívül külön ki kell emelnünk, mint akik gos felügyelõje, munkánk felett megelégedését fejezte
gazdag ajándékkal járultak gyûjteményeink gyarapítá- ki, s további utasításait közölte velünk.
sához: Budapest Székesfõváros, Budapest Székesfõ- Vitéz dr. HAÁSZ Aladár, a kultuszminiszté-
város Statisztikai Hivatala, Debreceni TISZA István rium III. Ügyosztályának fõnöke 1941. júl. 11-én, FÁY
Tudományegyetem Bölcsészeti Kara, Magyar Kisebbség- István kultuszminiszteri államtitkár 1941. ápr. 2-án és
tudományi Intézet (Pécs), Magyar Tudományos dr. HÓMAN Bálint m. kir. kultuszminiszter 1941. jún.
Akadémia, gróf BÁNFFY Miklós, BARABÁS Endre 3-án gyõzõdött meg munkánk eddigi eredményérõl, és
nyug. fõigazgató, BÉKÉSI Béla alezredes, JANCSÓ fejezte ki teljes elismerését.
Benedek családja, KOLOZSVÁRY Gábor dr. egyet.
magántanár, KOVÁCS Kálmán nyug. járásbíró, PONG- 1. A külsõ munka
RÁCZ Sándor múzeumi fõigazgató, REJTÕ Frigyes Az ásatások részben vagy egészében elõ voltak
jogszigorló, IRSAI SZABÓ Tiborné, ZILAHI SEBESS készítve. Így Eresztevényen honfoglalási leletek utáni
Dénes dr., Erdélyi Szépmíves Céh, „Minerva” Irodalmi ásatás (LÁSZLÓ Gyula), Oltszemen a történelem elõtti
és Nyomdai Mûintézet Rt. és sokan mások kisebb- telep folytatólagos feltárása (dr. ROSKA Márton), az ó-
nagyobb ajándékkal. és középkori eredetû Bálványosvár feltárása (FERENCZI
Levéltári anyagot féképpen KOVÁCS Sándor- Sándor), végül az õrkõi prehistorikus telep lefejtése (a
né biztosító intézeti cégjegyzõ feleségétõl kaptunk. SzNM vezetõje), de a közbejött akadályok teljesen
Régiségtári anyag ajándékozók közül özv. lehetetlenné tették a munkálatoknak még csak meg-
CSÁSZÁR Gyuláné földbirtokos és PETRÁS Gézáné kezdését is.
marosvásárhelyi lakost kell kiemelnünk. Nagyobbszabású néprajzi gyûjtõutak is tervbe
A képzõmûvészeti gyûjteményt VASTAGH voltak véve, azonban a kinevezett tudományos tisztvi-
György és László szaporították igen nagy értékû szob- selõ, dr. BALASSA Iván I. oszt. múzeumi segédõr kine-
rokkal, mígnem VARGA Nándor Lajos képzõmûvészeti vezése és leérkezése már olyan idõben történt, amikor az
fõiskolai tanár grafikai gyûjteményünk gyarapításában idõjárás is akadályozta a tüzetesebb külsõ munkában.
legnagyobb jótevõnk volt, nemcsak az elmúlt évben, de Éppen ezért is a Székelyföld néprajzának s gyûjtemé-
minden idõben. Különösen ki kell emelnem dr. FE- nyünk anyagának megismerésével töltötte el legtöbb ide-
RENCZY Géza ig.-vál. tagunk jóindulatát, aki néhai jét, ezenkívül Sepsiszentgyörgy közvetlen környékének
SEETHAL Ferenc hagyatékából 1 db. vízfestésû és 8 db. egynapos kiszállások révén való tanulmányozását végez-
olajfestésû képet juttatott múzeumunknak. (Közülük te el. Itt azután a népviselet, szokások, õsfoglalkozások,
fõképpen SZATHMÁRY PAP Károly, GYÁRFÁS Jenõ népi mûvészeti anyag gyûjtésével pótolta a tárgyi anyag-
és KÕVÁRY Endre által festett értékes arcképeket kell ban mutatkozó nagy hiányokat. Távolabbi gyûjtõutat
külön is megemlítenem.) DÓCZYné BERDE Amál fes- csupán kettõt végezhetett:
tõmûvész és KRATOCHVIL Károly nyug. altábornagy a) december 12–13-án Csíksomlyón és Me-
egy-egy olajfestményt ajándékozott a múzeumnak. naságon, részben megszerzésre érdemes muzeális
Természetrajzi gyûjteményünk növeléséhez értékû bútorok és épület (malom, olajütõ) összeírásáért,
legfõképpen néhai DIÓSZEGHY László festõmûvész, továbbá a csíki múzeum anyagának átvizsgálásáért;
azután a M. Kir. Állami Vetõmagvizsgáló Állomás, b) december 15–19-én Székelyudvarhelyen,
majd báró FEJÉRVÁRY Gézáné állattári múzeumõr és Máréfalván, Fenyéden és Bethlenfalván tárgyi és
HADNAGY Vince szörcsei birtokos járultak hozzá. szellemi néprajzi anyag gyûjtése céljából.
További és egyéb munkákban az idõ rövidsége
V. A végzett munka s a rossz idõjárás akadályozta meg. A gyûjtött anyagot
majdnem teljes mértékben ajándékképpen sikerült
Az 1941. év majdnem teljes egészében a összeszereznie, csupán csak elenyészõen csekély
SzNM átszervezésével, az állami támogatás elõké- összeget fizetett ki néhány tárgyért.
szítésével, a múzeum érdekében kifejtett propagandá-
val, a megnövekedett létszámú idegenforgalom lebo- 2. A belsõ munka.
nyolításával, majd az átszervezés keresztülvitelével, a a. A gyûjtemény anyagának feldolgozásában
kinevezett személyzet begyakorlásával, végezetül pedig aránylagosan csak a kisméretû munka folyhatott a
84
személyzeti létszám csekélysége miatt; éppen ezért fõ- 2) Háromszék vármegye. Közösen írta meg
képpen az év elsõ háromnegyedében nem állott módunk- GÁBOR Ernõvel, az Idegenforgalmi Iroda sepsiszent-
ban semmiféle komoly értékû belsõ munkát elvégez- györgyi kirendeltségének vezetõjével. Kiadta az ide-
nünk. Az õsz folyamán azonban hozzákezdtünk a genforgalmi Iroda Budapesten. Pallas nyomda.
néprajzi raktáranyag átcsoportosításához, ezen belül 3) Zágon 1690. évi feldúlása és annak kö-
pedig különösen a cserépanyag volt az, amely feldolgo- vetkezményei. Megjelent az Erdélyi Múzeumban és
zásra is került. A történelmi gyûjteménybõl pedig a fegy- mint a SzNM Kiadványainak 3. sz. füzete.
veranyagot vettük munkába, míg a könyvtárban a hun- Szemerja község és a ref. egyház története.
garikák csoportjának feldolgozásához fogtunk hozzá. Sajtó alatt.
b. Egyéb tudományos jellegû mûködésünk Készen vannak, és kiadásra várnak:
közé sorolhatjuk, hogy HEREPEI János igazgató május 1) Boszorkányperek Háromszéken
14–24-én budapesti gyûjteményekben végzett tanul- 2) Falutörvények Háromszéken
mányokat, míg BALASSA Iván I. o. múzeumi segédõr Elõkészületben:
október 11–20-án ugyancsak Budapesten volt kikülde- 1) A sepsiszentgyörgyi ref. egyház története
tésben múzeumokban végzendõ tanulmányok és 2) Mezõgazdasági, ipari és kereskedelmi
fényképészeti szakeljárások elsajátítása céljából. oklevélszótár
Irodalmi munkálkodásunk is eléggé korlátozott Felolvasást tartott 1941. év folyamán a
volt a minden oldalról való nagy elfoglaltság miatt. SzNM-ban „HADIK András gróf és a székelyek” címen.
HEREPEI Ján os igazgatónak az 1941. év SZÉKELY Zoltán kollégiumi tanár, múze-
folyamán nyomtatásban megjelent alábbi dolgozatait umõr sajtó alatt levõ dolgozata: A tekerõpataki kincs-
soroljuk fel:90 lelet. Ezenkívül elõadást tartott a SzNM-ban: „A román
1) A kenézlõi lelet X. századbeli olasz érmei kontinuitás Erdélyben az archaeologia alapján”.
(Erdélyi Múzeum 1941:30–35) Dr. BALASSA Iván I. o. múzeumi segéd-
2) A dézsi református iskola XVII. és XVIII. õrnek 1941. év folyamán nyomtatásban a következõ
századbeli igazgatói és tanítói (Erdélyi Múzeum tanulmányai jelentek meg:
1941:215–234. és Erdélyi Tudományos Füzetek 130. 1) CSÛRY Bálint irodalmi munkássága (M.
1–22) Ny. XXXVII. 74)
3) A csornai lelet X. századbeli érmei (Köz- 2) Ragh alm ozással alak ul t határ ozó k a
lemények az Erdélyi Nemzeti Múzeum Érem- és Régi- kolozsvári Hóstát nyelvében (M. Ny. XXXVII.111)
ségtárából 1941:146–152. és különlenyomatban 1–7) 3) A jó szó WAGNER Phraseológiájában (M.
4) VASTAGH György (Pásztortûz 1941:273–277) Ny. XXXVII. 111)
5) A SzNM és felad atai (Pásztortûz 4) Gyarapodik-gyaporodik (M. Ny. XXXVII,
1941:370–376. és különlenyomatban 1–8) 186)
6) T réfás d iák -v er s SZ EMCI Ján o sró l Ezen kívül nyomtatás alatt van:
(1 61 4 –1 6 15 ) (Sárospataki Református Lapok 1) Az a-zás a kolozsvári Hóstát nyelvében
1941:147–148. és 154–155) 2) Fõnév-ragozás Bádok, Kide, és Csomafája
7) ANDRÁSI Tivadar (Református Szemle nyelvében
1941:147–148. és 154–155) Elõadást tartott az Erdélyi Múzeum Történet-,
8) TÖRÖK István (Keleti Újság 1941. július) Nyelv- és Bölcsészettudományi szakosztályában 1941.
Ezekenkívül számos kéziratban levõ dolgoza- május 20-án „A kolozsvári Hóstát kutatása” tárgykörbõl.
ta fejeztetett be, amelynek egy része már sajtó alá is FADGYAS Anna kezelõ levéltári kutatások
került. Részletesebb tanulmányokat az agyagipar, a alapján adatgyûjtést végzett „A székely festékes”
nyomdászat és a könyvkötészet terén végzett. munkájához.
Két ízben is elõadást tartott a rádióban a c. A múzeum által megrendezett elõadás-
SzNM-ról és gyûjteményeirõl. sorozat keretén belül az elmúlt esztendõben csupán
A SzNM elõadássorozatában 1941. febr. 20-án népszerûsítõ elõadóestéket tartottunk, mégpedig:
rendezett HADIK-emlékünnepélyen felolvasott, vala- 1) MIKES Kelemen-emlékünnepélyt,
mint ápr. 3-án elõadott a SzNM feladatairól. 2) SZÉKELY Zoltán tanár, c. múzeumõr
BOGÁTS Dénes ny. postafõfelügyelõ, ig.-vál. elõadását: A román kontinuitás Erdélyben az archae-
tag, tb. levéltárosnak az 1941. év folyamán következõ ologia alapján,
munkái jelentek meg nyomtatásban: 3) HADIK András tábornokról, mint a szé-
1) Sepsiszentgyörgy története. Kiadta a Kalá- kelység jótevõjérõl (Elõadók: HEREPEI J., BOGÁTS
ka könyvkiadó vállalat, Budapesten. D., BIBÓ E.),
85
4) HEREPEI J. elõadását: A SzNM feladatai, megtekintésére, úgyhogy minden diák évenként nem egy-
5) MÓRICZ Zsigmond elõadóestjét. szer megfordul múzeumunkban. Ez azután mintegy más-
Elõadásaink iránt mindég a legnagyobb érdek- félezer egyenkénti és fejenkénti látogatásnak felel meg.
lõdés mutatkozott; ez különben nem csupán arra vezet- e) Belépõdíjul a múltban általában véve 30 fil-
hetõ vissza, hogy a beléptidíj-rendszert megszüntettük, lér összeget határoztunk meg, mígnem a katonáktól,
de ezzel is hozzá akartunk járulni a minél szélesebb tár- tanulóktól és falusi gazdáktól csak egészen kivételes
sadalmi rétegek érdeklõdésének felkeltéséhez. esetben fogadtunk el fizetséget. Rendkívüli idõben tett
d. Az elmúlt esztendõben megindítottuk a látogatási díjul 1 pengõ volt megállapítva, ezt az
SzNM kiadványsorozatát. Elsõ megjelent füzetünk, összeget azonban sohasem kértük, arra való tekintettel,
amelyet „A SzNM Kiadványai” gyûjtõcím egyik hogy a látogatás idejét tulajdonképpen nem mi, hanem
számául soroltunk be, tulajdonképpen csak kísérlet, mindég az adott körülmények határozták meg. A szom-
mivel a rendszeresebb kiadást csak a kellõ anyagi alap bat délutáni idõ mindég, mindenki számára teljesen
megteremtése után szándékozzuk megindítani. Megje- díjtalan volt. Az 1942. évben azonban áttérünk a jegy-
lent füzetünk 40 nagyságban 26 lap terjedelemben CS. rendszerre, ezzel azután a létszám-megállapítás is
BOGÁTS Dénes: Zágo n 16 9 0. év i feld ú lása és könnyebbé és biztosabbá válik. A beléptidíjat pedig
következményei címû dolgozatát tartalmazza. személyenként 40 fillérben állapítottuk meg, ellenben a
falusi gazdáktól, katonáktól és tanulóktól csupán 10 fil-
VI. Gyûjteményeink látogatottsága: lér díjat kérünk. Emellett a tanítók vagy tanárok ve-
zetése mellett látogató tanulócsoportok gyûjtemé-
1. a) Múzeumunk a hivatalosan megállapított nyeinket ingyen tekinthetik meg. A mindenki számára
ünnepeket kivéve egész éven át délelõtt-délután meg- díjtalan belépést a nyári hónapokban szombat délutánra,
tekinthetõ.Csupán vasárnap délután van zárva. A a téli idõszakra pedig szombat délelõttre állapítjuk meg.
hétköznapokon délelõttre 9–12-ig rendes látogatási A rendkívüli idõben történõ látogatások személyenkén-
idõt, míg délutánra 3–5-ig csak rendkívülit állapítot- ti belépõdíja 80 fillér.
tunk meg. Ezzel szemben mégis az a helyzet, hogy a 2. Könyvtárunkkal kapcsolatosan rendes könyv-
rossz vasúti közlekedési viszonyok miatt az elmúlt kiadási vagy olvasóórát nem tartottunk, és addig nem is
évben (különösen pedig a nyári hónapokban) reggel 7 tarthatunk, amíg a múzeumnak rendes könyvtárosa nem
órától este 9 óráig egyfolytában készenlétben, talpon lesz. Olyan tisztviselõ, akinek gondja legyen a könyvtár
kellett állanunk. rendben tartása mellett a könyvek helyzeti és tartalmi
b) A 1941. évben hivatalosan összeszámolt ismeretére, s aki mindezek alapján élõvé is tudja tenni
5809 egyén tekintette meg gyûjteményeinket. Tekintet- könyvtárunkat. Könyvtárunkkal kapcsolatosan jelenleg azt
tel azonban arra, hogy az év öthatodát altisztek az elvet állítottuk fel, hogy nem lévén kölcsönkönyvtár,
hiányában kellett végigadminisztrálnunk, s ezenkívül a könyvet csakis a legkivételesebb esetben kölcsönzünk a
belépõjegy-rendszer még nem is volt bevezetve, múzeum falain kívül, ellenben magában az épületen belüli
csupán csak azoknak az egyenkénti látogatóknak a használatra a nap minden órájában mindég készségesen
számát tudtuk megállapítani, akik nevöket a látogatók állottunk rendelkezésül. Ez az idõhöz-nem-kötöttség azon-
könyvébe bevezették. Hozzávetõleges becslésünk ban majd akkor, ha egyszer könyvtáros tisztviselõvel is
szerint azonban legalábbis 8000 ember fordult meg rendelkezhetünk, meg fog szûnni, helyet adva a rendes
kiállítási temeinkben. Ez a szám pedig négyszerese hivatalos óráknak. Az elmúlt év folyamán hányan vették
többek között az 1939. évi látogatóknak. Múzeumunk igénybe könyvtárunk anyagát, erre vonatkozólag egyál-
leglátogatottabb ideje a májustól szeptemberig eltelt talában semmilyen biztos számadattal nem rendelkezünk,
hónapok, míg a téli hónapokban alig fordul meg egy- minthogy kellõ személyzet hiányában nem volt idõnk
kétszáz ember. Ennek különben legfõbb magyarázata ilyen irányú kimutatást végeznünk.
az a körülmény, hogy központi fûtõtestek, valamint
kellõ famennyiség hiányában nincsen módunkban kiál- VII. A múzeum személyzete
lítási helyiségeinket fûtenünk.
c) Csoportos látogatók évente 18-20 ízben 1. a. Tudományos tisztviselõk:
szoktak felkeresni, fõképpen falusi gazdákból és vallá- 1) HEREPEI János államilag kinevezett
sos egyesületek tagjaiból összegyülekezve. múzeumigazgató. Egyetemi végzettséggel.
d) A helybeli Református Székely MIKÓ-Kol- 2) Dr. BALASSA Iván államilag kinevezett
légium gimnáziumának és polgári leányiskolájának, I. oszt. múzeumi segédõr. Egyetemi végzettséggel.
valamint az állami polgári fiúiskolának növendékeit az 3) Egy fõiskolai végzettségû gyakornoki állás
egyes szaktanárok gyakran hozzák el gyûjteményeink az 1941. év folyamán nem volt betöltve.
86
b. Kezelõ: számtanácsos jóakaratát, támogatását. Rajtuk kívül azután
FADGYAS Anna államilag kinevezett kezelõ. legelsõsorban is HÓMAN Bálint miniszter úr volt az, aki
Tekintettel arra, hogy a román kormány az egész Szé- nagy megértéssel és jóakarattal kezelte intéményünk
kelyföldön minden magasabb fokú lányközépiskolát ügyét. Éppen ezért is jelentõségteljes esmény volt szá-
megszüntetett, végzettsége csupán 4 polgári osztály, munkra HÓMAN Bálint miniszternek 1941. június 3-án
beosztása azonban jártassága és ismereteinek bõségére Szentgyörgyre való lejövetele. Itt tartózkodásának leg-
való tekintettel a kezelõi munkakör mellett még nagyobb részét kíséretével és családjával együtt múzeu-
tudományos segédszemélyzet jellegû is. munkban töltötte. (…) Múzemunk minden tárát alaposan
c. Altisztek, szolgák: végignézegetve kijelentette, hogy nagyon komoly
1) KOCSIS Elek államilag kinevezett I. oszt. gyûjteménynek tartja, amelyet mindenképpen fejleszteni
altiszt. Végzettsége 1 polgári iskola. Asztalosmester. kell! Kikérdezte, hogy mit tartunk legsürgõsebb teen-
2) BARABÁS Jenõ államilag kinevezett II. dõnek, s óhajtotta tudni és látni, hogy mit és hol óhaj-
oszt. altiszt. Végzettsége 5 elemi osztály. tanánk építkezni. Ígérte minden legmesszebbmenõ támo-
3) FODOR Józsefné JÁNI Anna államilag gatását „Magyarország legszebb vidéki múzeumának”.
kinevezett kisegítõ szolga. Végzettsége hat elemi osz-
tály és egy évi ismétlõ iskola. Múzeumunk állami támogatása
Az államilag kinevezett tisztviselõkön kívül Õtõle tudtuk meg végleges formában, hogy
intézményünknek még 10 tiszteletbeli õre van, jórészben múzeumõri, egy gyakornoki, egy kezelõi, egy I. osztályú
tanárok. Közülök azonban csupán BOGÁTS Dénes ny. és egy II. osztályú altiszti, továbbá egy kisegítõ szolgai
postafõfelügyelõ jár be állandóan; fõképpen családtörténeti állást létesített, akik mint állami kinevezésû tisztviselõk és
és helynévkutatásokkal foglalkozik. Továbbá SZÉKELY segédszemélyzet lesznek, az államtól nyerve fizetésüket.
Zoltán államilag kinevezett Székely MIKÓ-kollégiumbeli Ezenkívül a múzeum dologi kiadásaira, gyûjtésekre,
tanár kevés szabad idejéhez mérten szorgalmasan bejáro- ásatásokra évi 20 000 pengõ rendes segélyt és tatarozás-
gatva, fõképpen az ókori régészet körével foglalkozik. építkezésre ugyancsak évi 20 000 pengõ rendkívüli se-
A többi tb. õr egyáltalában nem dolgozik a gélyt nyer. Ezzel azután sokkal jobb helyzetbe kerül akár
múzeumban. a kassai RÁKÓCZY-múzeumnál is, amelynek az évi jóval
2. A személyzet javadalmazása: kevesebb rendes segélybõl kell a dologi kiadásokon kívül
1) HEREPEI János igazgató VII. fiz. osztály- a segédszemélyzet fizetését is fedeznie. Igaz, hogy a
beli bruttó járandósága (2 családi pótlékkal) 528,22 P. háborús viszonyok és a pénzügyminisztérium takaréko-
2) Dr. BALASSA Iván I. o. múzeumi segédõr sabb gazdálkodása nem engedte meg a még nagyobb lét-
IX. fiz. osztálybeli járandósága 273,30 P. szám rendszeresítését és az építkezés teljes mértékû
3) FADGYAS Anna kezelõé 151,74 P. megkezdését, sõt a múzeummal párhuzamosan elgondolt
4) KOCSIS Elek I. o. altiszté 131,73 P. székely tudományos intézet létesítése is elmaradt. Ellen-
5) BARABÁS Jenõ II. o. altiszté (2 családi ben miniszteri határozattal egyelõre a közgyûjtemények
pótlékkal) 173,23 P. fõfelügyelõségének felügyelete alá helyeztettünk.93 A
6) FODOR Józsefné JÁNI Anna kisegítõ szol- közgyûjtemények közé való végleges besorozásunk azon-
ga bruttó járandósága 97,50 P. ban még csak ezután fog következni, ami által egész Szé-
Összesen: 1355,72 P. kelyföld egyetlen általános tudományos közgyûjtemé-
Mély tisztelettel kérjük az 1941. polgári évrõl nyévé fogunk válni, és hatáskörünk nem csekély
készített jelentésünket jóváhagyólag tudomásul venni nagyságú s tekintélyûvé fog növekedni.
méltóztassék.91 Jóllehet 1940 októberében már mind kiválasz-
tottuk a múzeumi állásainkra megfelelõ derék szakem-
[Az intézet-terv 1941-es kifutása, bereket, idõközben azonban ügye rendszerezésének
zárszámadás]92 eltolódásáig mindegyikük másfelé helyezkedett el, nem
tudván kivárni a kinevezés megtörténtéig eltelt kerek
HÓMAN Bálint m. kir. vallás- és közoktatás- egy esztendõ idõt. Ezért új emberek felkereséséhez
ügyi miniszter látogatása és intézkedései fogtunk, s 1941. június 15-én rendszeresített állásokra
1941 áprilisában itt járt és megtekintette múzeu- kinevezés végett a következõ egyéneket terjesztettük
munkat FÁY István közoktatásügyi államtitkár, majd fel: Igazgatóvá HEREPEI János eddigi igazgatót, I.
július hónapban vitéz HAÁSZ Aladár kultuszminiszteri osztályú segédõrré dr. BALASSA Iván kolozsvári
osztályfõnök. Az õk szíves jóindulatukon kívül nem egyetemi magyar nyelvtudományi intézeti díjas
egyszer vettük még igénybe dr. SCHNELLER. Vilmos gyakornokot. Gyakornokká egyelõre senkit sem ter-
kultuszminiszteri tanácsos és MURAI Antal miniszteri jesztettem fel, mivel senki olyan megfelelõ egyént nem
87
kaptam, aki valamelyik egyetemi városból hajlandó lett határozott szándékunk, tudhassuk azt a jövõ évre tar-
volna csekély fizetés mellett Sepsiszentgyörgyre lejön- talékolni. Az 1941. év végén lenn járt Múzeumunkban
ni. Kezelõvé FADGYAS Anna eddigi titkárnõt, I. oszt. MURAI Antal közoktatásügyi miniszteri számtanácsos.
altisztté KOCSIS Elek asztalosmestert, II. oszt. altiszt- Állami elszámolásunkat tüzetesen megvizsgálta. Rendben
té BARABÁS Jenõ vasmunkást, kisegítõ szolgává levõnek találta. Ezeken kívül megadta a szükséges utasítá-
FODOR Józsefné JÁNI Anna eddigi szolgát. A sokat a pénzkezelés körül. Ennek alapján teljesen új
tisztviselõk kinevezése 1941 szeptemberében, a szol- könyveket készíttettünk és könyvelésünkben az állami
gáké pedig október hónapban történt meg. hivataloknál használt rendszerre tértünk át, amelynek ve-
A személyzet eskütétele után gyors ütemben zetõje a pénztáros (jelenleg FADGYAS Anna), ellenjegy-
megkezdettük a múzeumi belsõ munkát, csakhogy a zõje a hivatali vezetõ (jelenleg HEREPEI János), az
nagyon sok feladat elvégzésével annyi munka várakozott utalványozás joga pedig egyedül csak a hivatali vezetõé.
reánk, hogy igazi látszatjuk tulajdonképpen csak ké- Ezek után évvégi számadásunkat is elkészítettük.
sõbben fog megmutatkozni. A gyakornoki állásra csak
novemberben sikerült egy doktorátusra készülõ okleveles Az 1941. évi múzeumi zárószámadás
tanárt kapnunk. KOVÁCS Márton okmányait felter- Az 1941. évrõl való elszámolásunkat most már a
jesztve, kinevezése azonban csak az 1942. évben történt. Közgyûjtemények Országos Fõfelügyelõsége által meg-
adott minta szerint készítettük el, de természetesen, mint
Könyvelés és a zárószámadások készítése már elõbb is jelentettem, külön számadást készítve a mú-
Elkészítettük az 1941. évi rendes és rendkívüli zeum saját jövedelmeirõl, és külön az államsegély fel-
államsegély felhasználásáról összeállított zárószá- használásáról. Ennélfogva a múzeumi saját jövedelemrõl:94
madásunkat. Ezzel kapcsolatosan bejelentjük, hogy
kérésünkre a miniszteri szakelõadó úr beleegyezett A SzNM zárószámadása az 1941. évrõl
könyvelésünknek két részre osztásába. Eszerint múzeu- I. Bevétel:
munk saját jövedelmeirõl az államnak nam vagyunk 1) Pénztári maradvány 1940-rõl 53,16 P.
kötelesek elszámolni, hanem csupán csak a rendes és 2) Pártoló tagsági díjak, adományok 568,99 P.
rendkívüli államsegélyek felhasználásáról kell legpon- 3) Látogatási díjak 920,84 P.
tosabban elkészített minden tételt szabályszerû nyugtá- 4) Különbözõ rendkívüli bevételek: a) Ok-
val igazolt számadásainkat felterjesztenünk. Ezzel mánymásolatok kiállítása, ruhahasználati díj, ismeretter-
szemben a múzeum saját jövedelmeirõl való elszá- jesztõ elõadás stb. 1480,56 P.; b) Tanalapi segély 2333,34
molása csupán a múzeum igazgató-választmányára tar- P.; c) Emlékkönyv eladásából 241,26 P.; Össz.: 4055,16 P.
tozik. Errõl készített másolatot kell csupán felter- Összesen: 5598,15 P.
jesztenünk a Közgyûjtemények Fõfelügyelõsége útján II. Kiadás:
a Közoktatásügyi Minisztérium III. ügyosztályába. a. Személyi járandóságok:
Ezzel az eljárással az Igazgató-választmánynak 1) Kezelõ részére kifizetve 1680 P.
azt az önállóságát igyekeztünk megóvni, hogy a saját maga 2) Tudományos, mûszaki és egyéb munkákra
szerezte és gyûjtötte jövedelem felett teljesen önállóan, alkalmazott segéderõk munkadíja 104 P.
önmaga rendelkezzék. Felügyeleti joggal természetesen a Összesen: 1784 P.
felettes Fõfelügyelõség és a Minisztérium rendelkezik, b. Dologi kiadások:
azonban a saját jövedelmek felhasználása felõl az igazgató 1) Beszerzési költségek/irodai szükséglet,
és a pénztáros az Igazgató-választmánynak tartozik nyomtatványok stb. 189,04 P.
felelõséggel. Ezzel azután azt is elértem, hogy a múzeum 2) Postai és szállítási költség 294,87 P.
mindenkori állami tisztviselõi a SzNM mint önálló jogi 3) Újságok, folyóiratok stb. 177,43 P.
személyiség vezetõségének is felelõséggel kötelesek tar- Összesen: 661,34 P.
tozni. De ez a kettéosztott könyvelés még azt az elõnyt is c. Elhelyezési költségek:
jelenti, hogy ha a mélyen tisztelt Igazgató-választmány 1) Fûtés 47,60 P.
úgy határozna, a múzeum saját jövedelmeit most már nem 2) Világítás 106,35 P.
föltétlenül szükséges még a bevételezés évében elköl- 3) Vízdíj 216,42 P.
tenünk, miként az államsegélyeknél kell cselekednünk, 4) Kémény- és kályhaseprési díj 14,65 P.
hanem átvitellel a következõ évekre is tartalékolhatjuk. 5) Tûzbiztosítási díj 312,40 P.
Különösen áll ez az 1942. évi jövedelmekkel kapcso- 6) Takarítással és tisztogatással kapcsolatos
latosan. Ugyanis, ha az év folyamán anyaghiány vagy a kiadások: szappan, mosatás, seprû, padlóviasz, olaj stb.
rendelkezésre álló pénz elegtelensége miatt nem tudnók 50,56 P.
megvalósítani azt az építkezést, amely legalábbis nekünk Összesen: 747,98 P.
88
d. Épületfenntartási költségek: 2) Berendezési és felszerelési tárgyak
1) Udvarkertünk fenntartási költségei 1734,85 P.
81,76 P. 3) Gyûjteménygyarapítás 747,65 P.
2) Épületjavítás: szobafestés, mázolás, mesze- Összesen: 40 500 P.
lés, fedélzet, esõcsatornák stb. 85,66 P. Sepsiszentgyörgy, 1941. dec. hó 31-én.
3) Ablakok, ajtók, kályhák, zárak, villany- és (…)97
vízvezeték, WC- és mosdójavítás 83,49 P.
Összesen: 250,91 P. Zárószó
e. Kiküldetési költségek (hivatalos ügyek elin- Beszámolómat a Közgyûjtemények Orsz.
tézésével kapcsolatos költségek): 791,68 P. Fõfelügyelõségének és a felügyelete alatt álló köz-
f. Gyûjtemények gyarapítási költségei: gyûjtemények, muzeális gyûjtemények és könyvtárak
204,25 P. 1941. évi mûködésérõl készített jelentésének a SzNM-
g. Gyûjtemények anyagának fenntartásai ren- ra vonatkozó fejezetivel kell befejeznem. „Az egye-
dezési és feldolgozási költségei: 25,60 P. temes jellegû SzNM nemcsak az erdélyi magyar,
h. Tudományos munkálatok és kutatások költ- hanem országos közmûvelõdésünk életében is számot-
ségei: 7 P. tevõ jelentõségû. (…) A SzNM gyûjteményeinek biz-
Egyeztetés: tosítására és fejlesztésére, a legszükségesebb hiányok
Bevétel: 5598,15 P. és munkálatok pótlására, ill. elvégzésére, a nm. M. kir.
Kiadás: 4470,76 P. vallás- és közoktatásügyi Miniszter Úr nagyobb
Pénztári maradvány: 1127,39 P.95 összegû rendkívüli államsegélyt utalványozott, amely-
nek a fölhasználásával a folyamatos és rendszeres
1941. évi államsegély felhasználásáról muzeális munka már az 1941. év folyamán megindul-
készített zárószámadás hatott. A SzNM különleges helyzetére figyelemmel a
I. Bevétel: nm. M. kir. vallás és közoktatásügyi Miniszter Úr
a. Rendes bevétel (ellátmány, a M. Kir. Vallás- 527.598-1941 III.3. sz. rendeletével HEREPEI Jánost
és Közoktatásügyi Minisztérium 27.267-1941 és 1941. január hó 1-jei hatállyal múzeumigazzgatóvá,
27.954-1941 sz. rendeletével utalványozott javadalom FADGYAS Annát kezelõvé, 27.942-1941 III. sz. ren-
20 000 P. deletével dr. BALASSSA Ivánt 1941. szept. hó 1-jén I.
b. Rendkívüli bevétel: A M. Kir. Vallás és oszt. múzeumi segédõrré nevezte ki. A múzeum
Közoktatásügyi Minisztérium 27.294-1941 és 28.104- intézményes fenntartása, az épület kibõvítési, beren-
1941 sz. rendelete alapján rendkívüli javadalom a dezési és fölszerelési költségei az 1942. évtõl kezdõdõ-
múzeum épületének bõvítése és karbantartása, vala- leg az állami költségvetés kereteiben biztosíttatnak.
mint berendezés, felszerelés kiegészítése céljára
20 000 P. Múzeumunk jövõbeli helyzete
c. A M. Kir. Vallás- és Közoktatásügyi Mi- Ez pedig azt jelenti, hogy ha majd meg fog
nisztérium 30.524-1941 sz. rendeletével a könyvtár történni a Közgyûjtemények közé való besorozásunk,
gyarapítására utalványozott javadalom 500 P. múzeumunk hatalmas lépéssel fog elõrelépni a szé-
Összesen: 40 500 P. kelységtudományok mûvelése és a közmûvelõdés elõ-
II. Kiadás:96 mozdíthatása terén. Munkánkban nagy segítségünkre
a. Rendes kiadások: van az a nagyon szívélyes jóviszony, amely a TELEKI
1) Személyi kiadások 821,88 P. Pál Tudományos Intézet Erdélyi Tudományos Intézeté-
2) Dologi kiadások 6 999,67 P. hez kapcsol, ezáltal a Székelyföldön közös erõvel,
3) Elhelyezési költségek 1874,37 P. egymást segítõ támogatással igyekszünk arra, hogy a
4) Épületfenntartási költségek 2101,71 P. közös célt minél nagyobb eredménnyel mûvelhessük.
5) Kiküldetési költségek 155,40 P. Ez azután annyira messzemenõ elõnyöket jelent reánk
6) Gyûjtemények gyarapítási költségei nézve, hogy az õk gyûjtésük és ásatásuk minden anya-
2447,02 P. ga is a múzeum gyûjteményeit fogja növelni. De
7) Gyûjtemények anyagának fenntartási, ren- ugyancsak jó viszonyról számolhatok be az Erdélyi
dezési és feldolgozási költségei 5353,84 P. Múzeum és az egyetemi Régiségtár részérõl is.
8) Tudományos munkálatok és kutatások költ- Ezenkívül nem mulaszthatom el már most bejelenteni
ségei 246,11 P. dr. VISKI Károly egyetemi nyilv. r. tanár közgyûj-
b. Rendkívüli kiadások: teményi orsz. felügyelõ tervezetét, amely úgy hisszük
1) Épülettatarozási költségek 18 017,50 P. mielõbb meg is fog valósulni. Eszerint az összes szé-
89
kelyföldi múzeumok a SzNM gondozássa és irányítása hogy a háború okozta nehézségek is gátolják fejlõdé-
alá fognának besoroztatni, hogy ezáltal az egyöntetû és sünket.
szakszerû kezeléssel kiépülhessen a székelységtu- Jól tudjuk azt is, hogy e földhöz való jussunk
dományok szolgálata. Ennek bizonyságául szolgál a bebizonyítására a régész, a néprajzos, a történész és a
Közgyûjtemények Orsz. Fõfelügyelõségének itt bemu- nyelvész ásató, gyûjtõ, kutató és feldolgozó munkájára
tatott rendelkezése is, amely régi közhivatali iratok nagyon fontos és sürgõs feladat hárul. Ezt vállaltuk mi,
kiselejtezésével kapcsolatos megkereséssel van össze- és az minden törekvésünk, hogy szabad munkálkodá-
függésben: 201–1942. sz. A Magyar Királyi Járás- sunk elsõ évében is már ebben az irányban fejtsük ki tel-
bíróság Tekintetes Elnökségének, Székelyudvarhely. jes jóigyekezetünket. Kétségtelen, hogy munkánk leg-
Tekintetes Elnökség! A székelyudvarhelyi Kir. Járás- nagyobb jelentõségû elõmozdítója a M. Kir. Vallás- és
bíróság régi iratainak selejtezése tárgyában hozám Közoktatásügyi Minisztérium által kegyelmesen meg-
intézett 1942 E. XV. H.3 sz. iratára válaszolva határozott és országgyûlési végzéssel biztosított állam-
értesítem, hogy a kiselejtezendõ levéltári értékû iratok segély, amely biztos anyagi segítséget nyújtott meg-
kiválasztása jogát a felügyelet alá tartozó és területileg oldandó feladatainkhoz, nagy segítségünkre volt azon-
egyedül illetékes sepsiszentgyörgyi SzNM gyakorolja. ban a Közgyûjtemények Országos Felügyelõsége is,
Tisztelettel: Dr. PASTEINER Iván s. k. a köz- amely mindenben megkönnyíteni igyekezett a kezdet
gyûjtemények orsz. fõfelügyelõje. Budapest, 1942. IV. nehézségei közt utat keresõ munkába állásunkat.
20. A másolat hiteléül: Budapest, 1942. IV. 22. Dr. Ilyenformán megkezdett munkánk, bár nem
VARGHA Lászzló s. k. közgyûjteményi elõadó. P. H. egy eredményt mutat fel, mégis érezzük, hogy nekünk
Azt hiszem, hogy ezeket a reánk várakozó ujabb sokkal többet kellett volna teljesíteünk. Talán ment-
feladatokat a SzNM igazgató-választmánya készséges ségünkül szolgálhat tudományos tisztviselõinknek az
örömmel ismeri el magáénak, jóllehet mindez szá- elvégzendõ feladatok sokféleségéhez mért nagyon
munkra nem jelent mást, mint kötelességet és munkát, csekély létszáma, amely a katonai szolgálatra való
de egyúttal boldog örömöt, ha nemzetünknek szolgálni bevonulások miatt éppen teljesen el is apadt, ezenkívül
tudunk. A magunk részérõl már mindent megtettünk gátolt minket a szervezkedés és az ügykezelés ezer ága-
ennek az elgondolásnak népszerûsítésére, s örömmel boga is, amely az igazgatás és a kezelõség hatványozott
számolhatok be róla, hogy mind Marosvásárhelyen, munkaidejét foglalta le. Ennélfogva felmutatható ered-
mind Csíkszeredában, mind pedig Székelyudvarhelyen ményeinket a magunk megfeszített dolgozásunk elle-
sok megértésre találtunk.98 Ehhez azonban az is szük- nére csak úgy tudtuk elérni, hogy tudományos munká-
séges, hogy minden székely megyét, székelyföldi ink egy részének elvégzésére munkatársakat kellett
várost és községet e gondolatokban egymáshoz köze- kölcsönkérnünk.
lebb kapcsolhassunk, kiterjesztve múzeumunk érdek- Most tehát, amikor különös köszönetet mon-
körét Háromszék, Csík, Udvarhely vármegyék székely dunk a M. Kir. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium-
közönségén kívül Maros-Tordára is. Tisztelettel kérem nak, valamint a Közgyûjtemények Országos Fõfelügye-
jelentésem tudomásulvételét.99 lõségének megértõ támogatásukért, nem mulaszthatjuk
Sepsiszentgyörgy, 1942. évi jún. hó 20. napján el, hogy hálánkat ne fejezzük ki az Erdélyi Tudományos
Intézet baráti jóindulatáért, továbbá dr. FERENCZI
5. Sándor kolozsvári múzeumõr, dr. SZILÁGYI János
Összefoglaló jelentés a SzNM aquincumi mb. múzeumigazgató, dr. LÁSZLÓ Gyula
1942. évi állapotáról egyetemi magántanár és MÉRI István kolozsvári
tudományos munkálkodásáért.
Az elmúlt 1942. év hosszú idõ után az elsõ Ezek elõrebocsátása után, mielõtt reátérnénk
esztendõ, amikor múzeumunk ismét beállhatott abba a jelentésünk érdemi részére, szükségesnek tartjuk a
munkába, amely számára feladat és komoly kötelesség. nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi miniszter
Jóllehet most is még mindég a szervezkedés, valamint úrnak 1942. szept. 21-én 81.801–1942. IV. 3. szám alatt
a kezdet nehézségeivel kellett küzdenünk, de ez legfen- kelt bölcs elhatározását külön is kiemelnünk. Ugyanis
nebb csak csökkenthette az elvégzendõ munka mér- tekintettel lévén arra a nem csekély jelentõségû
tékét, de semmi esetre sem hátráltatta feladataink munkakörre, amelyet intézetünk eleddig is betöltött, és
megoldására való törekvésünket. Hiszen meggyõzõ- ezután is betölteni óhajt, a SzNM-ot közgyûjteménnyé
désünk, hogy azt a késedelmet, amelynek egyetlen oka nyilvánítani méltóztatott. Tehát e nagy jelentõségû
huszonkét éves megkötöttségünkben keresendõ, csak elhatározásával egész Székelyföldre kiterjedõleg meg-
hatványozott munkakedvvel és teljesítményeink foko- pecsételte múzeumunk feladatkörét, és ezáltal intéz-
zásával sikerülhet behoznunk, különösképpen most, ményünket valóban a székelység múzeumává avatta. A
90
SzNM pedig nagy örömmel és hálával fogadta e nének. Minthogy pedig az év befejezéséhez is már
méltánylást, és minden erejével és jó igyekezetével erõsen közeledtünk, szükségessé vált a bekért ajánlatok
kész elvállalni azokat a mérhetetlenül nagy és sürgõs alapján az azonnali elhatározás és megvalósítás. E
feladatokat, amelyek reá mint a székelységtudomány munkálatokkal kapcsolatos számlák összege 2.780 P.
egyetlen intézményére várakoznak,100 mert biztosan b) Csekély összegû megtakarítás jelentkezik
tudja, hogy a legilletékesebb tényezõk a feladatok az udvarkertünk fenntartására fordított költségeknél.
mellé kellõ segítséget is fognak nyújtani, hogy a vállalt Ennek magyarázatául szolgáljon, hogy a munka
munkát valóban el is lehessen végezni. dandárját is házilag igyekeztünk elvégezni. Ilyen címen
eszközölt kiadásaink 391,09 P.
I. A múzeum telke, a helyiségek, 2. Épületfenntartási költségeink közül egyes
az elhelyezés101 tételeknél csekély megtakarítás, mígnem másoknál
elõre nem látott kiadás következett be.
1. Mindkét megelõzõ esztendei jelentésünk- a) Múzeumi telkünkön a vízvezeték csõve-
ben hangsúlyoztuk, telkünkön, épületünkben, beren- zetékei több évtizedes használat alatt igen nagy részben
dezésünkben a három évtizedes használat következ- tönkrementek, s emiatt mindegyre széthasadva, itt is,
tében többféle gyökeres romlás mutatkozik. Bár már az ott is vízfelfakadások történnek. Nagyon elõsegíti ezt
1941. évben igyekeztünk tatarozni és a romlásokat az a körülmény is, hogy az eredeti, csekélyebb víz-
helyrehozni, azonban az alább részletezendõ okok bõségû kutak az évek folyamán újabb források bekap-
miatt az elsõ esztendõben egyszerre nem volt minden csolásával gyarapíttattak, azonban a víznyomás növe-
végrehajtható; most azután bizonyos, elõre nem látott kedését a régi, elhasználódott csövek ellenállás szem-
körülmények tették sürgõssé olyan munkálatok pontjából már alig bírják ki. Ehhez járult a múlt év elsõ
elvégzését is, amelyek reánk nézve váratlanok lévén, felének nagy csapadékbõsége, amely végeredményben
költségvetésünkben egyáltalában nem is szerepelhet- a vízvezetékkutak vízmennyiségét is növelte. Az
tek. Hogy pedig ezeket az elõre nem látott rendkívüli évközben mindegyre elõforduló felfakadások helyén a
munkálatokat az 1942. évben mégiscsak végre tudtuk régi, megviselt csöveket amennyiben lehetett kicserél-
hajtani, lelje magyarázatát abban a körülményben, tettük, és így az 1942. évi vízvezetési javítási és pótlási
hogy a múlt évre készített költség-elõirányzathoz munkálatok egymagukban 740,62 P.
viszonyítva megtakarításokat tudtunk eszközölni. b) A zárószámadás d.3. pontjának egyéb
Ezenkívül mindkét tudományos tisztviselõnk katonai összege pedig egy kályha átrakása, villany- és csengõ-
szolgálatra hívatván be, a tudományos munkálatok és javítások és lakatosmunkák költségeibõl tevõdik össze:
kutatások költségeiben is nagyobb mértékû kényszer- 530,06 P.
takarékosságot kellett gyakorolnunk, annál is inkább, c) Az elõirányzottnál hansonlóképpen keve-
minthogy Múzeumunk részére kegyelmesen megadott sebb kiadásunk volt az épületjavításokra: 384,54 P.
és kiutalt államsegélyünk legnagyobb része tisztvi- d) Azonban elõre nem látott költségünk
selõinknek katonai bevonulása után vételeztetett be. keletkezett a légoltalmi rendelkezések következtében
Ezenkívül gyûjteménytárgyainknak az elszakított elkészített és karba hozott légoltalmi, valamint egyéb
országrészekbõl való hazaszállítására kifizetett, de a biztonsági óvóhelyek munkálataival: 974,73 P.
közbejött szállítási akadályok miatt visszatérített Ezeken kívül az épületben átalakítási és na-
összeget is igénybe vettük kiadásaink fedezetéül. gyobb tatarozási munkálatokat nem végezhettünk.
a) A múzeum baloldali szomszédjával négy év Legfõbb oka ennek az a körülmény, hogy az 1941. évi
óta húzódó kerítésper az elmúlt év utolsó hónapjában rendkívüli államsegély terhére szabályszerû úton vál-
végérvényesen eldõlt. Minthogy azonban a visszaállí- lalatba adott tatarozási munkálatokat, eltekintve attól,
tott régi polgári törvénykezés más irányú rendelke- hogy azok menete nagyon hosszasan elhúzódott, a vál-
zéseket tartalmaz, mint a román jogszokás, ennélfogva lalkozó építész nem a kívánságunk szerint, valamint
a reánk nézve eddig kedvezõ állású perben marasztaló nem a kellõ szolidsággal végezte el; emiatt azután a
ítélet hangzott el. Ez azonban nem lévén elég, most már helybeli M. Kir. Államépítészeti Hivataltól, valamint a
a telek jobb oldali kerítésének egy részérõl is nekünk M. Kir. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumtól nem
kelletvén gondoskodni, ilyenformán ez az elõre nem egyszer kértük a teljesített és nem teljesített munka
látott kiadás még tetemesebben súlyosbodott. De tekin- felülvizsgálatát. Éppen ezért a vállakozó teljesítmé-
tettel arra, hogy a munkabér és a nyersanyagok ára nyének átvételével kapcsolatos eljárás tudtunkkal még
rohamosan emelkedik, ezért ha e nagyobb szabású nem záródott le, mivel a vállalkozó az okozott károkat
munkálatokat akarnók megoldani, addigra az így meg- még mindig nem hozta helyre. (Azt hisszük, hogy
állapított árak még hatványozottabban megnöveked- egyes alvállalkozói által megindított perek még nem
91
nyervén befejezést, netalán ez is késlelteti a bajok E) Az alagsori folyosórészletnek részben
helyrehozását.) mindkét, részben csak egyik oldala használható rak-
3. Berendezési tárgyainkkal kapcsolatosan tárul. Alapterülete 48,70 m2, magassága 2,90 m.
jelenthetjük, hogy az év folyamán sok bútorunkat hoz- F) A légoltalmi óvóhely céljaira igénybe vett
tuk helyre, és sok olyan berendezési-felszerelési tárgyat raktárhelyiség helyett ideiglenesen a padlástérbeli
készítettünk el, amire nélkülözhetetlenül szükségünk (manzárd) szobácskát rendeztünk be néprajzi agyag-
van. Feltett szándékunk, hogy mindent, amit csak lehet- edény raktárul. Tekintettel azonban arra, hogy ezt a
séges, házilag állítunk elõ, hogy ezzel is mentesítsük szobát eredetileg fényképészeti mûterem céljaira hasz-
költségvetésünket. Ezért választottunk I. osztályú náljuk, ezért a ruhapolcokat csupán a fal mellett körös-
altisztül asztalosmestert, s ezért rendeztünk be még körül helyeztük el. E szoba méretei: alapterülete 25,5
1941-ben jól felszerelt asztalosmûhelyt, és szereztünk m2, magassága 2,90 m.
be nagy mennyiségû puha és kemény deszka- és egyéb
faanyagot. Ennélfogva a lajtorjáktól elkezdve egészen a II. A nyilvántartás
szükséges bútordarabokig mindent házilag állítunk elõ,
úgyhogy legfennebb a szegek, vasalások, zárak és fes- 1. Múzeumunkban a következõ nyilvántartá-
tékek árával terheljük költségvetésünket. Ezen a címen sok vezettetnek:
tehát 197,43 P. újabb kész kiadásról számolhatunk el. a) Beszerzési napló, amely a kolozsvári Ferenc
4. Raktárhelyiségeink egy része részben a tata- József Tudományegyetem Érem- és Régiségtára be-
rozási munkálatok kapcsán említett gátló körülmények, szerzési naplójának beosztását követi, azonban teljesen
részben pedig a tudományos tisztviselõknek katonai átmódosított rovatokkal. Akármennyire is szerettük
szolgálatra való bevonulása miatt nem nyertek teljes és volna, bár egynehány évre visszamenõleg utólagosan is
szakszerû berendezést. Ehhez járul az is, hogy egyik elkészíteni, semmiképpen sem volt idõbeli lehetõsé-
altisztünk hetenként egy napot a székely határõrségnél günk rája, pedig ezt az annyira fontos alapkönyvet
katonai szolgálatot teljesít, a kezelõt s az igazgatót használhatóság szempontjából egyáltalában nem pótol-
pedig teljesen lekötik az ügykezelési és a szervezési ja az 1941. évig követett módszer, hogy a beérkezõ
munkák, a múzeumi látogatások növekedésével, továb- múzeumi anyag az iktatás tárgyát képezõ jelentésbõl
bá az õsz folyamán fokozottabb mértékben megindult részletezve bevezettessék a folyamatos iktatókönyvbe.
tudományos elõadások megrendezésével járó munka- b) Leltárkönyveink az intézmény alapításától,
szaporulat. Különösen nagy nehézséget okoz, hogy dr. 1879. szept. 15-tõl kezdve megvannak. Különösen a
KOVÁCS Márton gyakornokunk által átrendezni kellett régebbiek beosztása célszerûtlen, bejegyzései legtöbb-
könyvtárunk munkálatai félbenmaradtak nevezettnek ször semmitmondók, szakszerûtlenek. Ma már ter-
katonai szolgálatra való bevonulása miatt. mészetesen új leltárkönyveink vannak: 1) a régiségtár,
Egyúttal bejelentjük, hogy többek között 2) a néprajz, 3) a levéltár, 4) a könyvtár és kézirattár, 5)
egyik olyan alagsori helyiségünke, amelyet raktárul a képzõmûvészet, 6) a természetrajz számára. Vezetjük
használtunk, a városi hivatalos bizottság légoltalmi a leltári tárgyak könyvét is. Mindez azonban nem vis-
óvóhely céljaira a többi közül a legalkalmasabbnak szaható tartalmú, elhatározott szándékunk azonban a
találta, ezért azt teljesen kiürítve, óvóhelyül kellett áta- régi leltárkönyveket a bennök található sovány adatok-
lakíttatnuk és berendeznünk. Így raktárhelyiségeink nak magukkal a tárgyakkal s az irattár netaláni
száma eggyel csökkent. adataival való összevetése után, elölrõl újra elkészíteni.
Ettõl eltekintve a raktár-célt szolgáló helyisé- Kétségtelen, hogy ez nem csekély munka lesz, minth-
geink méreteit az alábbiakban soroljuk fel. ogy súlyosbítja a helyzetet az a körülmény, hogy szá-
A) A földszinten lévõ könyv- és levéltári rak- mos darab egyáltalában nincsen leltározva (különösen
tár üvegtetõvel vízszintesen két részre tagolt egyetlen sok az ilyen levéltári anyag), másokról letörlõdött vagy
terem, alsó részének alapterülete 66,5 m2, magassága leszakadt a levéltári jelzés, végül pedig a 64 év elõtti
3,85 m. Ugyanennek felsõ tagozata az alsó rész selejtezésrõl vagy elkallódásról nincsen semmi felje-
méreteivel mindenben megegyezik. Tehát alapterülete gyzésünk. E nagy munkát azonban föltétlenül végre
66,5 m2, magassága 3,85 m.102 kell hajtanunk: Ezzel mind a múzumi anyagunk
B) Az elsõ emeleti padlástérbeli raktárhe- tudományos értéke, mind pedig használhatósága nagy-
lyiség 41,75 m2 alapterületû és 1,90 m magasságú. ot nõne. Hisszük, hogy törekvéseink kellõ méltánylásra
C) A toronyszoba alapterülete 38 m2, magas- s így tiszteletteljes folyamodásaink meghallgatásra
sága pedig 5,10 m. fognak találni. Ugyanis múzeumi tudományos és
D) Az alagsorban a régiségtári raktár- és pre- segéderõk nélkül nemcsak az anyaggyûjtés és feldol-
paráló helyiség alapterülete 56 m2, magassága 2,90 m. gozás terén nem fogunk tudni soha semmiféle
92
komolyan számbavehetõ és eredményes munkát Ezekrõl azonban nem tudjuk, de egyelõre nincsen is
végezni, hanem a rendezõi munka is menthetetlenül idõnk utána kutatnunk, hogy leltári számuk letörlõdött-
pangásra kényszerül. e, lehullott-e, vagy egyáltalában el voltak-e látva
c) Ezeken belül fiókleltárkönyvet vezetünk a ilyenekkel. Hatvannégy esztendõ sok viszontagsága,
következõ alcsoportokról is. Ezek azonban nem annyi- legfõképpen azonban a kellõ számú rendszeresített
ra a leltári anyag nyilvántartásánál, mint inkább az munkaerõ örökös hiányának átka, nem pedig a lelküket
anyag közt való eligazodhatás útmutatásául szolgálnak. is ideáldozó egyes emberek bûne miatt keletkeztek
Ilyenek 1) a levéltár hártya-anyagának jegyzéke, 2) az ezek a ma már csak részleteiben helyrehozható hiá-
APOR-levéltár mutatója, 3) Háromszék vármegye le- nyosságok. Ha múzeumunknak sikerülend majd elérnie
véltári katalógusa, 4) a Régi Magyar Könyvtár nyil- a székelységtudomány szempontjából égetõen sürgõs
vántartási könyve, 5) a kézirattár leltára, 6) a fénykép- megoldásokat, s közöttük azt is, hogy gyûjteményeinek
gyûjtemény leltárkönyve. mindenik szakcsoportjának gazdája legyen, abban az
d) Cédulakatalógusunk, a könyvtárat és az esetben majd számba tudjuk venni hiányainkat és
éremgyûjteményt kivéve, az 1942. évet megelõzõleg leltározatlan növedékünket. Megállapíthatjuk, hogy
nem volt, szándékunk azonban minden osztályunkban hatvannégy év alatt mi selejteztetett ki, mi semmisült
bevezetni. Legelõször is a néprajzi gyûjtemény tár- meg, sõta talán azt is, hogy egyik-másik darab netaláni
gyainak katalogizálásához fogtunk hozzá. Alapos meg- illetéktelen kezekbe ment-e át (pl. könyvek).
fontolás után megszerkesztett cédulakatalógusunk a 3. A könyvtári másodpéldányok darabszámát
népi kerámia gyûjtemény nagy részérõl elkészült, a csupán hozzávetõlegesen kíséreljük meg 2500-ban
folytatás azonban megakadt a múzeumi segédõröknek megállapítani. Ez az anyag nincsen rendezve, sõt, ha
katonai kiképzõszolgálatra való bevonulása miatt. (…) még darabszám szerint pontosan is ismernõk másod-
e) Könyvtárunknak csupán betûsoros cédu- példány-anyagunkat, mégsem jelentené azt, hogy
lakatalógusa van. A szakmutatók elkészítése munkaerõk egyes jelentõsebb munkák közül ne tartanók érdemes-
hiányában eleddig nem volt lehetséges. Nagyon kívá- nek másod-, sõt harmadpéldányokat is beosztani az
natos volna, hogy az ötvenezernél több kötet könyvet, a élõvé teendõ könyvtáranyaghoz. A másodpéldányokról
tizenötezret jóval meghaladó aprónyomtatványt és évekkel ezelõtt megkezdetett a cédulamutató készítése,
ezeren felüli kéziratot állandóan gondozó, élõvé s így ez azonban a mai napig sem nyerhetett befejezést.
hasznossá tevõ könyvtárõr gondjaira bízhatnók ezt a ma
még többé-kevésbé holt anyagot. Hiszen szerencsés III. Anyagi ügyek
hazatértésünk óta bekövetkezett több, mint tizen-
háromezer kötetnyi növedékünket az utolsó darabig 1. Az 1942. évre rendszeres költségvetést
beleltároztuk ugyan, azonban ez a kezelésnek csak a készítettünk. Igyekeztünk magunkat ennek kereteihez
kezdeti fokozata. Hol van bár legalább a legegyszerûbb, alkalmazni, mégis, hogy voltak eltolódások, lelje ma-
a szerzõ neve szerint készített cédulamutató, hol a gyarázatát e jelentésünk I. fejezetében felsorolt indo-
beosztás, az elrendezés, hol a könyvekkel és íróikkal kokban. Ezek elõl kitérnünk részben lehetetlen, részben
kötendõ tartalmi ismeretség! De ezenkívül hol van a pedig célszerûtlen lett volna, hiszen a rendkívüli vi-
könyvtár anyagának élõvé tétele: a hiányok pótlása, a szonyok rendkívüli helyzeteket teremtenek, ame-
szükséges megjelent munkák nyilvántartása és fedezet- lyekhez alkalmazkodni kötelességünknek éreztük.
hez mért beszerzése, hol a könyvek elõkészítése, hol a 2. 1942. évi államsegélyes elszámolásunkat a
könyvtár ápolása, szellõztetése, napfénytõl óvása, por- következõ összevont adatokkal ismertetjük.
talanítása! Azután hol van a többi csoportosított mutató, Bevételeinket képezte:
hogy közülök csupán a székelység és a Székelyföld iro- a) Rendes államsegélyünk: 20 000 P.
dalmának, az erdélyi nemzetiségi kérdés mûveinek, s az b) Néhai DIÓSZEGHY László 80 ezer darab-
egyéb szakcsoportok munkáinak katalógusát említsük! ból álló lepkegyûjteményének Erdély megszállt terü-
És végezetül hol van az olvasótermi szolgálat: a könyv- letérõl való elszállítására kifizetett összeg visszatérí-
tári anyagnak a szakkutatók és az olvasó nagyközönség tése, mivel a Külügyminisztérium értesítése szerint az
számára való állandó nyitva tartása! áthozatalt nem lehetett végrehajtani: 804,47 P.
2. A leltározatlan anyag mennyiségét még ma c) Rendkívüli államsegélyünk: 20 000 P.
sem tudjuk megmondani, minthogy különösen a d) Könyvtár gyarapítására utalványozott rend-
könyvtár és a levéltár anyagában, ezen kívül a néprajz, kívüli államsegélyünk: 500 P.
a régiségtár, a történelmi és természetrajzi, valamint e) Múzeumi építkezésekre gyûjtött támogatá-
csekélyebb részben a képzõmûvészeti és fénykép- sok: 16 925 P.
gyûjteményben sok a leltári számmal ellátatlan darab. Összesen: 58 229,47 P.
93
Ennek ellenében kiadásba helyeztük: Törzsállomány: Növedék: Összesen (db.):
a) Személyes javadalmazásra, a költségvetés- könyvtár 51 470 1952 53 466
hez viszonyított megtakarítással: 1615 P. aprónyom-
b) Gyûjtemény-gyarapításra: tatványtár 15 087 66 15 153
A. Vásárlás útján 1) nem könyvtári anyagra: kézirattár 1066 28 1094
715,10 P.; 2) könyvtári anyagra: 1054,46 P. Össz.: levéltár 300 475 921 301 396
érem- és ré-
1769,56 P.
giségtári és
B. Ásatás és gyûjtõ-kutató utak útján
történelmi
4348,83 P. gyûjtemény 32 431 597 33 028
c) Dologi kiadásra (a B.) 2–3. pontokat néprajzi
kivéve, a költségvetéshez viszonyított megtakarítással: gyûjtemény 8.221 179 8400
A. Irodai kellékekre: 1313,57 P. képzõmûvé-
B. Fenntartási költségekre: szeti gyûjt. 1621 77 1698
1) Elhelyezési költségek: 3042,21 P.; 2) Épü- természet-
let- és telekfenntartásra: 5801,04 P.; 3) Gyûjtemé- rajzi gyûjt. 19 367 31 19 398
nyek anyagának fenntartási és rendezési költségei: Összesen 429 738 3851 433 589
1168,15 P.; 4) Leltári tárgyak és felszerelés, anyag- Külön kell kiemelnünk azt a körülményt, hogy
beszerzés: 197,43 P. a valóságos szaporulat az itt feltüntetett adatoknál jóval
C. Kiküldetési költségekre: 1788,08 P. több, tekintettel azonban arra, hogy a kovásznai és a
d) Kiadványra és egyéb tudományos jellegû bálványosvári ásatások anyaga a maga teljes egészében
nyomtatványra (megtakarítással): 228 P. konzerválás és feldolgozás végett felszállíttatott Ko-
e) Elõadások költségeire (megtakarítással): lozsvárra, az ásatási munkálatokban társ Erdélyi Tudo-
32,60 P. mányos Intézethez, ennélfogva róluk számadatokat
f) Építkezési költségekre a M. Kir. Államépí- jelenteni nem tudunk. Minthogy azonban minden
tészeti Hivatalnak térítve: 36 925 P. törekvésünkben jóindulatúlag támagató, tudományos
Összesen: 58 229,47 P. és anyagi lehetõségekkel nálunk bõségesebben ren-
A kiadási tételek f) pontját különösképpen delkezõ jóbarátunk, az Erdélyi Tudományos Intézet a
azzal a körülménnyel indokoljuk, hogy jövendõ épít- leletek õt illetõ részét is a mi múzeumunknak engedi át,
kezésünk egyik sarokpontja annak, amit TELEKI Pál ezért a megjelölt ásatásokból elõkerült összes tárgyak a
miniszterelnök úr õnagyméltósága elébünk szabott. mi gyûjteményeink darabszámát és értékét fogják sza-
Éppen ezért, amiként 438-1942. szám alatt fel- porítani. Továbbá a komollai ásatás anyaga, bár leg-
terjesztett 1942. évi költségvetésünkbe, valamint nagyobbrészben feldolgoztatott, mégis még mindég
munkatervünkbe már beállítottuk, 1940. évi szeptem- nagy számmal maradtak olyan edénydarabok, amelyek
ber 30-i emlékiratunkban kifejtett elgondolásaink csak az összeragasztás megtörténte után fognak beso-
alapján a múzeum nyugati szárnyának kiépítését roztatni a leltári tárgyak közé Természetesen nagy
határoztuk el. E munkálat kiinduló alapját képezné a számmal van még konzerválatlan és így leltározatlan
rendkívüli államesegély összege, amelyhez hoz- néprajzi anyag is, ami most már csak a jövõ évi sza-
zájárulnak az egyéb intézmények és alapok támogatá- porulatot fogja növelni. Ez az eltolódás a katonai
sai, tekintettel azonban arra, hogy a segítségünkre bevonulások miatt következett be.
sietõ intézmények nagyobb része csak a jövõ évi költ-
ségvetésbe tudja segélyezésünket beilleszteni, ezért 2. A gyarapodás módja103
jónak látjuk nem csekély jelentõségû kezde-
ményezésünket a jövõ évre elhalasztani, annál is A szaporulat értékjelölését egyelõre csupán
inkább, mivel a munkálatok megindításához föl- csak a vásárlásoknál tudtuk feltüntetni, tekintettel arra,
tétlenül szükséges alapösszeget is csupán csak az év hogy a kinevezett gyakornokunk (vizsgái miatt) csak
végére sikerült összegyûjtenünk. áprilisban állhatott be a múzeumi munkába, emellett
azután mind õ, mind pedig múzeumi segédõrünk
IV. Gyarapodás szeptember végével katonai szolgálatra bevonult, ezért
tehát az évnek éppen a belsõ munkára felhasználható
1. Múzeumunk törzsállományát – miként az idejét töltötték intézetünktõl távol. Minthogy tehát az
elmúlt évi jelentésünkben is megindokoltuk – csupán év fele részében csupán két fõbõl álló személyzet látta
csak nagyon is hozzávetõleges értékû számokban el az egész múzeum külsõ és belsõ ügymenetét, ennél-
tudjuk megjelölni. (…) fogva nem volt idõnk reá a tárgyi szaporulatnak mér-
94
legelést és utánjárást megkívánó értékelését úgy végre- Minisztérium 11 db., M. Kir. Ferenc József Tudo-
hajtanunk, hogy az a valószerûségnek megfeleljen. mányegyetem, Kolozsvár 18 db., KACSÓ Domokos,
Ezek szerint a gyarapodás módjáról a követ- Nyárádmagyarós 11 db., dr. KOLOSVÁRY Gábor,
kezõ táblázatot állítottuk össze: Budapest 10 db., Erdélyi Múzeum-Egylet, Kolozsvár 9
Ásatás db., FARAGÓ József, Sepsiszentgyörgy 9 db., Községi
és gyûjtés Vétel Ajándék Csere Jegyzõi Hivatal, Kisbacon 9 db., dr. DEBRECZY Sán-
könyv és füzet – 73=1054,46 P. 1867 12 dor, Sepsiszentgyörgy 8 db., Erdélyi Szépmíves Céh,
aprónyom-
Kolozsvár 8 db, BALÁZS Márton, Sepsiszentgyörgy 7
tatvány – – 66 –
kézirat – – 28 – db., dr. TUSNÁDI ÉLTHES Gyula, Budapest 7 db.,
oklevél – – 921 – BÁNYAI János dr., Székelyudvarhely 6 db., dr. INCZE
érem- és Gábor, Budapest 6 db., özv. KISS Tamásné, Maros-
régiségtár 419 8=263,50 170 – vásárhely 6 db., Fõvárosi Könyvtár Igazgatósága 5 db.,
néprajzi dr. FERENCZI Sándor Kolozsvár 5 db., LATTYÁK
tárgy – 30=231,60 149 – Sándor, Budapest 5 db., Ref. Egyetemes Konvent,
kép, szobor – 7=220 70 –
Budapest 5 db., dr. BEREI SOÓ Rezsõ, Kolozsvár 5
állat, növény,
ásvány 26 – – 5 db., HOLLÓ Ernõ, Sepsiszentgyörgy 4 db., PÉTER
Összesen 445 118=1769,56 276 12 János, Kézdivásárhely 4 db., dr. FAZEKAS Jenõ,
1) A legnagyobb növekedést tehát a könyvtári Budapest 3 db. M. Kir. Földtani Intézet, Budapest 3
anyag mutatja. Mind a rendes, mind pedig a külön ren- db., dr. GUNDA Béla, Budapest 3 db., dr. GYULAI
deltetéssel, kegyelmesen megadott rendkívüli állam- Zoltán, Kolozsvár 3 db., Nemzetpolitikai Szolgálat,
segély terhére eszközöltünk vásárlásokat. Múzeumunk Budapest 3 db., dr. SZACSVAY József, Budapest 3 db.,
könyvanyagából hiányzó, közhasználatos könyv- SZENTKERESZTHEGYI KRATOCHVIL Károly,
sorozatokat igyekeztünk beszerezni, de nem kisebb Budapest 3 db., dr. VISKI Károly, Budapest 4 db.,
gondunk volt arra, hogy egyes szakmunkákat is ZÖLD Gábor, Csíkszentiván 3 db., BOGDÁN Gerõ és
vásároljunk. Gyûjteményünknek ajándékozás útján va- BOGDÁN Károly, Kézdimartonfalva, özv. BOZSIK
ló növelésére megindított mozgalmunk a folyó évben is Ferencné, Sepsiszentgyörgy, dr. CSÍKY Ernõ, Buda-
nagyon szép eredménnyel járt. Különösen hálás köszö- pest, dr. DEGRÉ Alajos, Budapest, DÉRY Múzeum
nettel kell megemlítenünk azok nevét, akik átérezték Igazgatósága, Debrecen, dr. ZABOLAI FINNA Béla,
annak fontosságát, hogy mit jelent intézményünk Budapest, KOVÁTS Kálmán, Budapest, Magyar Kul-
anyagának önzetlen módon való gyarapítása! turális Egyesületek, Budapest, CS. SEBESTYÉN
Az 1942. év folyamán legnagyobb ajándéko- Károly, Szeged, SÜKÖSD Ferenc, Sepsiszentkirály,
zónk báró PETRICHEVICH HORVÁTH Emil ny. Székesfõvárosi Statisztikai Hivatal, dr. ROSKA Már-
államtitkár, miniszteri rangban, akinek 420 könyvnyi ton, Kolozsvár, VARGA Nándor, Budapest, Zempléni
szaporulatot köszönhetünk. A Közgyûjtemények Orsz. Fáklya Szerkesztõsége, 2-2 darabbal, ÁRVAY József,
Fõfelügyelõségétõl 327 munkát, dr. BALOGH Jenõ Kolozsvár, BARTHA István, Marosvásárhely, BARA-
nyug. igazságügyminisztertõl 219 mûvet, dr. SZILY BÁS Endre, Budapest, dr. BIÁS István, Marosvásár-
Kálmán nyug. államtitkártól 142 könyvet, KOVÁCS hely, BALOGH Zoltán, Sepsiszentgyörgy, dr. primor
Sán do r ny. ref. esperestõl Barótról 126, özv. BÁNDY Vilmos, Budapest, dr. BOBULA Ida, Buda-
CSÁSZ ÁR Gyu lán étól Kilyénbõl, elsõ férjének, pest, CZAKÓ Károly, Muthpuszta, dr. DEÁK Imre,
kilyéni SZÉKELY Györgynek régi családi könyveibõl Budapest, DRUCKER János, Erdélyi Fürdõkongresz-
98, BOGÁTS Dénes ny. postafelügyelõ 87 darabot szus, Marosvásárhely, Erdélyrészi Hangya Központ,
ajándékozott. De nem csekélyebb hálával kell megem- Marosvásárhely, FODOR Józsefné, Sepsiszentgyörgy,
lékeznünk azokról is, akik náluknál kevesebb könyv- dr. FELVINCZY Takács Zoltán, Kolozsvár, FE-
vel, aprónyomtatvánnyal és kézirattal szaporították RENCZI István, Kolozsvár, vitéz GAÁLI Ernõ, Sep-
könyvtárunk anyagát. M. Kir. TISZA István Tudo- siszentgyörgy, HADNAGY Lajos, Marosvásárhely,dr.
mányegyetem, Debrecen 36 db., M. Tud. Akadémia 34 ILLYEFALVY I. Lajos, Budapest, ISTVÁN Lajos,
db., KISS Ferenc, Árkos, néhai dr. KISS Ernõ hagya- Korond, JAKÓ Zsigmond, Kolozsvár, JARITZ András,
tékából 30 db., NAGYné GYÖRBÍRÓ Anna, Szentka- Budapest, dr. KOVÁCS István, Kolozsvár, dr. K.
tolna 48 db., HEREPEI János, Sepsiszentgyörgy 27 KOVÁTS István, Kézdivásárhely, KOVÁCS László,
db., Ipari Tanfolyamok Orsz. Vezetõsége, Budapest 22 Kolozsvár, KOVÁCS László, Dés, KOCSIS Elek, Sep-
db., BEBEK Orbán, Budapest 21 db., Országos Ma- siszentgyörgy, dr. R. KISS István, Debrecen, JOÓS
gyar Sajtómakara 20 db., Dr. SCHNELLER Károly, Imre, Sepsiszentgyörgy, LABONC Vilmos, Maksa,
Kolozsvár 18 db., M. Kir. Vallás- és Közoktatásügyi MESTERHÁZY Jenõ, Budapest, MOLNÁR Dénes,
95
Kézdivásárhely, LÕRINCZ Gábor, Szörcse, NAGY anyagból 38 db. Ezen kívül az Õrkõrõl gyûjtött kora
Lajos, Középajta, ORBÁN Árpád, Csíkszereda, Ref. bronzkori 25 db. tárgy. Vásárlásaink útján római
Székely MIKÓ-Kollégium, Sepsiszentgyörgy, Ref. oltárkõ és érmek kerültek múzeumunkba. Az
Kollégium, Kolozsvár, dr. SIMON Béla, Budapest, ajándékozók nevét pedig az alábbiakban soroljuk fel:
SZÕCS Mihály, Kézdivásárhely, TOMPA József, IMREH Csaba, Sepsiszentgyörgy 74 db., BEKE Lajos,
Marosvásárhely, WALTER Gyula, Kolozsvár, Málnás 29 db., ANDRÁSI Tivadarné, Sepsiszent-
ZATHURECZKY Miklós, Budapest, Csíki Lapok györgy 22 db., BARABÁS Bálint, Sepiszentgyörgy 12
Szerkesztõsége, Csíki Néplap Szerkesztõsége, Erdélyi db., FODOR Józsefné, Sepsiszentgyörgy 2 db.,
Helikon Szerk., Erdély Szerk., Ellenzék Szerk., LABONC Vilmos, Maksa 2 db., LÕRINCZ Gábor,
Fotóélet Szerk., Hargitaváralja Szerk., a Hagyomány Szörcse 2 db., BECSÁK Vilmosné, Olasztelek 1 db.,
Szava Szerk., Ifjú Erdély Szerk., Keresztyén Magvetõ Erdõfülei Ref. Egyház 2 db., BOÉR Gyula, Ereszte-
Szerk., Kiáltó Szó Szerk., Kisebbségi Körlevél Szerk., vény 2 db., dr. FEKETE Sándor Sepsiszentgyörgy, 1
Magyar Élet Szerk., Magyar Népességügyi Szemle db., dr. DERENCZI Sándor Kolozsvár, 2 db., FOGA-
Szerk., Magyar Nép Szerk., Magyar Út Szerk., Magyar RASI János Sepsiszentgyörgy, 2 db., GÁL Ferenc,
Újság Szerk., Pásztortûz Szerk., Protestáns Szemele Sepsiszentgyörgy 1 db., GYÖRBÍRÓ Gergely, Szent-
Szerk., Koszorú Szerk., Ref. Szemle Szerk., Segédhi- katolna 1 db., ISTVÁN Lajos, Korond 4 db., JAKÓ
vatali Tisztviselõk Szerk., Szabolcsi Szemle Szerk., Sándor, Illyefalva 1 db., KIRÁLY Gyula, Szörcse 1 db.,
Székely Újság Szerk., Székely Nép Szerk., Székely Szó özv. KIRÁLY Istvánné, 1 db., KISS Sándor, Sep-
Szerk., Turul Szerk, Tartalékos Tisztek Lapja Szerk., siszentgyörgy 1 db., KONNÁTH Gerõ, Alsócsernáton
Az Út Szerk. 1-1 darabbal gyarapította könyvtárunkat. 1 db., LÁSZLÓ Mihály, Sepsiszentgyörgy 1 db.,
A sok értékes könyv közül kiemelve még MAGYARI Ferenc, Uzon 1 db., NAGYné GYÖRBÍ-
külön is meg kell emlékeznünk a KOVÁCS Sándor ny. RÓ Anna, Szentkatolna 2 db., dr. SZACSVAY Gyula,
ref. esperes által adományozott 3 db. 1711. év elõtti Budapest 1 db., VIDA Gézáné, Sepsiszentkirály 1 db.
hungaricumról, valamint KACSÓ Domokos tanító- 4) Nép rajzi g yûj temény ün k az elmúlt év
képezdei tanuló ajándékát képezõ 2 db. régi magyar folyamán ajándékozás útján, különösen az erdõvidéki
könyvtárhoz tartozó kötetrõl. Magyarhermány faluból nagyon szépen gyarapodott.
2) Levéltárunk csupán ajándékozás folytán Különösen hálával tartozunk ezért ROZSONDAY
szaporodott. Növedéke 921 db. Az iratok legnagyobb Ád ám ref. lelkipásztornak, aki a falu népével meg
része 18. és 19. századból eredtek, van azonban közöt- tudta értetni, hogy miért kell a népi élet emlékeit
tük 17. századbeli is. Legértékesebb növedékünk múzeumunknak ajándékozniok. Az õ példás segítsége
HAÁZ Rezsõ székelyudvarhelyi tanár által adományo- nagyon megkönnyítette gyûjtõmunkánkat. Mint
zott 3 db. nemeslevél, KACSÓ Domo kos tanító- jellemzõ esetet említjük meg, hogy öreg CSOG Feren c
képezdei tanuló ajndékaképpen bekerült 2 db. nemes- magyarhermányi fazakasmester teljes mûhelyfelsz-
levél. Örömmel kell megállapítanunk, hogy erefelé az erelését végrendeletileg nekünk hagyományozta. Egy
okleveles anyag nem szokta adásvétel tárgyát képezni. másik öreg fazakas, CS OG Gerg el y pedig még
Különben az egyes ajándékozók neve így következik: künnlétünk alkalmával átadta mûhelyének minden
KACSÓ Domokos, Nyárádmagyarós 238 db., ZÖLD szerszámát, CSOG J. Ferenc még ma is dolgozó faza-
Gábor, Csíkszentiván 162 db., BOGDÁN Gerõ, Kézdi- kas kész és félig kész edényeket küldött múzeu-
martonfalva 146 db., ÁDÁMOSI Ferenc, Nyárádkará- munknak, CSOG Imre postaügynök pedig a padlásán
csony 124 db., HEREPEI János, Sepsiszentgyörgy 101 található minden régi szerszámát nekünk adta. És így
db., MÁTYÁS György, Zabola 49 db., FARKAS Mi- tovább. Sõt, más községek lakóiról is csaknem ilyen
hály, Torja 43 db., NAGY Mihály, Barót 21 db., özv. dicsérõleg kellene megemlékeznünk. Múzeumunk
BENEDEK Gergelyné, Kisbacon 10 db., DEMETER minden idõbeli vezetõségének céltudatos irányítása
István, Kilyén 5 db., TOMPA Zsigmond, Kisbacon, valóban odáig fejlesztette a SzNM kérdését, hogy azt
KÖNTÉS Ferenc, Árkos 5 db., SYLVESTER Bertalan, kicsi és nagy ember egyaránt szereti, és büszke reá,
Komolló 5 db., HAÁZ Rezsõ, Székelyudvarhely 3 db., mert az övé: minden székelyé egyaránt. Különben igaz
LABONC Vilmos, Maksa 3 db., ÁBRAHÁM János, örömmel számolhatok be arról is, hogy vannak még
Sepsiszentgyörgy 1 db. teljesen romlatlan vidékek, ahová a nagyváros
3) Érem - és rég iség táru n k beleltározott régiségkereskedõi vagy a minden népi tárgyat
anyagának legfõbb gyrapodását a komollai ásatás 330 összevásároló mûkedvelõk még nem tették be a
db. konzervált tárgya képezi. Gyûjtõútaink közül pedig lábukat, s így nem ronthatták meg a nép önzetlen gon-
tudományos értékbelileg legjelentõsebb szaporulatot dolkodását, nem tehették üzleti alku tárgyává a nép
jelent a Bardocról behozott, jórészben palaeolitkori lelkébõl és mindennapi életébõl fakadt alkotásaikat.
96
Ezenkívül különösen dicsérettel kell megem- erõsen érezteti hatását az a körülmény, hogy se régész,
lítenünk FARAGÓ József kolozsvári egyetemi hall- se néprajzos, se levéltáros komolyan nem érthet a ter-
gatót, aki az elmúlt nyár folyamán nagy lelkesedéssel mészeti tudományokhoz. Bármennyire is igyekeztünk
látott hozzá sok háromszéki falu bejárásához. Útjának gyûjtõ-kutató utainkon természetrajzi tárgyakat is
eredménye dicséretre méltó. Nagyon sok értékes dara- gyûjteni, ásványi és õslénytani tárgyainkat csak arány-
bot szedett össze múzeumunk számára. Az ajándékozás lag nagyon kevés, bár tudományos szempontból
útján való gyûjtéstõl eltekintve azonban, itt és ott értékes darabokkal sikerült szaporítanunk. Ilyen irányú
vásároltunk ugyan, de ezek olyan vidéken történtek, gyûjtéseinkben segítõtársunk volt NAGY Imre olasz-
ahol már kevesebb önzetlenséggel találkoztunk. Az teleki földbirtokos. Különben természetrajzi tárgyakat
ajándékozók nevét alább soroljuk fel: vásárlás útján nem szereztünk be.
ROZSONDAY Ádám ref. lelkész és a ma-
gyarhermányi leventék 56 db., öreg CSOG Ferenc 24 V. A végzett munka
db., CSOG J. Ferenc 7 db., CSOG Imre 7 db. (Ma-
gyarhermány), PÁL Balázs, Nagyborosnyó 9 db., Az 1942. évben folytattuk a megelõzõ évben
ÁBRAHÁM Jánosné, Kézdimartonfalva 5 db., özv. megkezdett múzeumi átszervezõ munkát, ezenkívül
BENEDEK Józsefné, Kisbacon 4 db., BODA Sámuel, intézetünknek szélesebb alapokra való továbbfejlesztése
Kisbacon 4 db., JAKÓ Sándor, Illyefalva 4 db., ALBU érdekében megtettük a kellõ lépéseket, a székelység mú-
János, Illyefalva 2 db., özv. MIHÁLY Sámuelné, Kis- zeuma gondolatáért folytattuk a megkezdett hírverést,
bacon 3 db., BOGDÁN Károly, Kézdimartonfalva 2 hogy ezáltal is elõsegítsük múzeumunk célszerû kifejlõd-
db., MIKOLA Miklós, Kézdimartonfalva 2 db., vitéz hetését. De ezzel egyidejûleg végtére is hozzáfoghattunk
NÉMET András, Kisbacon 2 db., BOGDÁN Gerõ, az oly régóta nélkülözött céltudatos és folyamatos
Kézdimartonfalva 1 db., DÁVID Béla, Bibarcfalva 1 tudományos munkához. Amiként már többször említet-
db., KERESZTES Sámuel, Kisbacon 1 db., KOVÁCS tük, belsõ munkatársaink száma csekély, sõt õket is hosz-
Sándor, Sepsiszentkirály 1 db., OSVÁTH Dániel, szabb idõ óta nélkülöznünk kell, katonai szolgálatra való
Bibarcfalva 1 db., id. PETÕ Lõrinc, Magyarhermány 1 bevonulásuk miatt. Emiatt azután a feladatok egy részét
db. Ref. Egyház, Sepsiszentkirály 1 db., TOMPA csupán kölcsönkért munkatársakkal tudtuk elvégeztetni,
András, Magyarhermány 1 db., TOKOS Imre, Ma- azonban ha munkánk sokkal csekélyebb mértékû is volt,
gyarhermány 1 db., TOMPA Zsigmond, Kisbacon 1 mint amennyit a sürgõs utánpótlás érdekében elvégez-
db., VAJNA Ferenc, Kisbacon 1 db., ZSIGMOND Sán- nünk kötelességünk volna, mégis az elért eredményt,
dor, Kisbacon 2 db. Istennek hála, nem mondhatjuk értéktelennek.
5) Képzõmûvészeti gyûjteményünk gyarapítói
közül VASTAGH György szobrászmûvészrõl kell elsõsor- 1. Külsõ munka104
ban is megemlékeznünk. Õ, aki kiváló jóakarója és sok A. Ásatások
szép munkával gyarapítója múzeumunknak, ebben az év- a) Múzeumunk az Erdélyi Tudományos Inté-
ben elhunyt leányának, VASTAGH Évának mûvészi, szép zettel karöltve az 1942. év folyamán két ásatást végzett.
alkotását: Mária a gyermek Jézussal gipszszobrát aján- Az egyik a kovásznai Tündérvárban történt feltárás,
dékozta gyûjteményünknek. Utána VARGA NÁNDOR ennek vezetõje dr. FERENCZI Sándor kolozsvári
Lajos budapesti képzõmûvészeti fõiskolai tanár, múzeu- múzeumõr. Az ásatásnak a magyar élet itteni elõz-
munk legodaadóbb barátja nevét említjük meg. Hat darab ményeinek kutatása szempontjából nagy jelentõségû
mûvészi metszettel gyarapította az általa rendezni kezdett eredménye volt annak megállapítása, hogy a Tündérvár
metszetgyûjteményünket. LÁSZLÓ Gyula egyetemi ma- szerepe körülbelül a Kr. utáni 150 táján teljesen
gántanár két mûvészi rajzával, DÓCZYné BERDE Amál megszûnt, és e nem jelentéktelen dák erõd ettõl az
festõmûvésznõ értékes ceruzarajzával ajándékozott meg. idõtõl kezdve pusztulásnak indult. Tehát legalábbis e
HEREPEI János múzeumigazgató pedig 46 darab külön- helyen nem beszélhetünk dák folytonosságról, mint-
féle régi metszetet adott nekünk. hogy a dák élet rövidesen a rómaiaknak a Feketeügy
Vásárlás útján került tulajdonunkba BORDY mentén való felvonulása idején teljesen megszûnt.
András székely festõmûvész vízfestménye, valamint 6 b) Másik közös ásatásunk a Torja község
db. székely katonai tárgyú rézmetszet. határában levõ Bálványosvárának feltárása. E munka a
6) Végezetül a természetrajzi gyûjteményrõl folyó évben csak egy részben végeztetett el, azonban
megemlékezve, itt csak három ajándékozóról: NAGY máris megállapítást nyert, hogy e vár magyar építmény
Imre olaszteleki földbirtokosról, PAPP Dezsõ sepsi- volt, amelynek keletkezése az eddigi nyomok alapján
szentgyörgyi építészrõl és GOMBOS József helybeli legalábbis a 12. századra vihetõ vissza, tehát korábbi
lakosról emlékezhetünk meg. E gyûjteményünkön idõre, mint ahogyan eleddig a székelyeknek Három-
97
székre való betelepedését feltételezték.105 Felásatója dr. e) Eresztevényre dr. LÁSZLÓ Gyula egyetemi
FERENCZI Sándor kolozsvári múzeumõr volt. magántanár és HEREPEI János utaztak az 1943. évben
d) Múzeumunk teljesen önálló ásatása a ko- megejtendõ ásatás érdekében a környéknek elõzetesen
mollai római táborhely feltárása. E nagyszabású munkát alaposan való átvizsgálásáért és vonatkozó adatok
SZÉKELY Zoltán, a Székely MIKÓ-Kollégium tanára, gyûjtéséért. Ugyanakkor átkutatták a környékbeli fal-
múzeumunk tb. õre vezette, felkérésünkre azonban szíves vak temetõit kopjafás emlékeket keresve és fény-
készségel részt vett a munkálatokban képezve. Egyúttal a templomokat, egyházi levéltárakat
dr. SZILÁGYI János aquincumi mb. igazgató is. E és klenódiumokat is megvizsgálták.
feltárásnak reánk nézve legértékesebb eredménye, hogy f) Illyefalvára SZÉKELY Zoltán és dr. BA-
megállapítható volt e várnak 150 táján, vagyis abban az LASSA Iván szállottak ki néprajzi és történeti vonat-
idõben való keletkezése, amikor a komollai dák vár kozású tárgyakat gyûjteni.
megszûnt; élettartama pedig Septimus Severus idejéig, g) Csíkzsögödre dr. LÁSZLÓ Gyula egyetemi
körülbelül 235 tájáig tartott. Tehát ez az eredmény is magántanár és SZÉKELY Zoltán utaztak bronzkori és
ellene mond a római élet itteni folytonosságának. kora vaskori telep megvizsgálása céljából.
Köszönet illesse mind a három megnevezett h) Csíksomlyóra dr. BALASSA Iván ment
barátunkat, akik készséges örömmel jöttek segít- néprajzi tanulmányútra.
ségünkre. E munkálatokat intézetünk tudományos i) Kézdivásárhelyre dr. BALASSA Iván uta-
tisztviselõi is többször felkeresték. zott, az ottani fazakasság tanulmányozása céljából.
d) Ásatásnak ugyan nem nevezhetjük, mint- j) HEREPEI János a Bálványosváron folyó
hogy a hely erõs bolygatottsága miatt rendszeresen ásatások megtekintése alkalmával Kézdivásárhelyen az
ásatnunk nem tartottuk érdemesnek, a Sepsiszent- egyházi levéltárakat, anyakönyveket és a templomi
györgy határában levõ Õrkõn végzett kutatásunkat. készleteket tanulmányozta át.
Azonban alaposan átvizsgáltuk, és átvágást is esz- Ide számíthatjuk még FARAGÓ József ko-
közöltünk a dombtetõ bronzkori telepedésrétegén. lozsvári egyetemi hallgatónak hosszabb ideig tartó két-
Ugyanakkor a Gémvára nevû határrészt is átkutattuk. szeri kiszállását:
Munkánkban részt vettek: HEREPEI János, SZÉKELY k) Egyik útja a Feketeügy alsó folyása mellé-
Zoltán és dr. BALASSA Iván. ki községekbe vezetett, ahol néprajzi s történelmi
e) Ugyancsak ide sorozzuk a Bard oc község vonatkozású tárgyakat és levéltári és könyvtári anyagot
határában, a Kormos-patak mentében végzett kutatást szedett össze.
is. Ez a régebbi kõkor nagyobb számú emlékeinek fel- 1) Másik útját Erdõvidékre irányította, ahol
bukkanását, valamint õslénytani gyûjteményünk néprajzi anyagot gyûjtött.
további gyarapodását eredményezte. E kutatást m) SZÉKELY Zoltán múzeumõr dr. PAULO-
HEREPEI János végezte, akinek helyismeretével igen VICS István debreceni egyetemi nyilv. rendes tanár
nagy segítségére volt NAGY Imre olaszteleki földbir- kíséretében végigjárta a háromszéki és Udvarhely me-
tokos. gyei római limest. Útjuk eredményeképpen Énlakáról
B. Gyûjtõ-kutató utak. római oltár és faragott építészeti kõemlékek kerültek
Három gyûjtõ-kutató utat tettünk a Felsõ-Er- múzeumunkba.
dõvidékre, közülök:
a) Az elsõn, amely tavasszal rendeztetett, részt 2. Belsõ munka
vett dr. BALASSA Iván múzeumi segédõrünk és dr. A. Ügykezelõi munka
KOVÁCS László kolozsvári mb. egyetemi elõadó. a) Múzeumunk ügykezelése a nagy munkator-
b) A másodikon, a nyár folyamán részt vett lódás és munkaerõhiány ellenére is rendesen folyt.
HEREPEI János, dr. BALASSA Iván és egyik altisztünk. Rendes iktatókönyvünk iktatószáma 1287 ügy keze-
c) A harmadik alkalommal, az õsz elején csu- lését és elintézését bizonyítja, azonban az iratok való-
pán dr. BALASSA Iván indult útnak. ságos száma ennél sokkal több, minthogy számhoz vett
Mind a három alkalommal legfõképpen a iratelintézések is történtek. A kezelésünkben lévõ
gombfákra és kiskapukra vonatkozó adatok felkutatása Háromszéki Székely Tanalap elintézett iratainak
és fényképezése, valamint néprajzi tárgyak gyûjtése, iktatószáma 94 volt.
egyházi epületek, levéltárak, könyvtárak és templomi Egyúttal jelentjük, hogy a kezelés könyveihez
készletek átvizsgálása volt a fõ cél. tartoznak a fent megjelölt két iktatókönyvön kívül
d) S ep si szen tk i rályra HEREPEI János és annak segédkönyvét képezõ név- és tárgymutató,
BOGÁTS Dénes szállottak ki néprajzi tárgyak gyûjtése továbbá a postakézbesítõ könyv, amelybe minden ki-
és átvizsgálása céljából. menõ irat bevezetést nyert.
98
b) Az anyagi ügyek kezelése szabályszerû, d) Az elmúlt esztendõben A SzNM Kiad-
elõírt módon történik: 1) kiutalás, 2) pénztárkezelés, és ványai sorozatunk második számaképpen kiadtuk dr.
3) ellenõrzés folyamattal. Az elõírás szerinti pénztár- BÁNYAI János: A székelyföld palaeobotanikája címû
könyvet szabályszerûen vezetjük. füzetünket. Ezt a 22 lap terjedelmû 8° nagyságú tanul-
B. Tudományos és rendezõi munka mányt Szegeden nyomattuk ki.
a) A gyûjtemény anyagának ko nzerválása e) Egyéb tudományos jellegû munkálkodá-
érdekében kérésünkre lejött MÉRI István, az Erdélyi sunk közé soroztuk a múzeumi tisztviselõk irodalmi
Tudományos Intézet szaktisztviselõje. Kétheti itt tar- munkáit, amelyeknek korlátolt számát befolyásolta az a
tózkodása alatt a cseréptárgyak tisztításának, ragasz- nagy elfoglaltság, amely a nyugodt dolgozásra jófor-
tásának és kiegészítésének, továbbá a vastárgyak kon- mán semmi idõt sem hagyott.
zerválásának, az ezüst és bronz pénzek tisztításának HEREPEI János igazgatónak az 1942. év
legkorszerûbb eljárásaira megtanította SZÉKELY folyamán nyomtatásban megjelent tanulmányai és
Zoltán tb. múzeumõrt és KOCSIS Elek I. oszt. altisztet. egyéb dolgozatai:
Ettõl kezdve az ilyennemû munka is állandóan folyik. 1) SIKÓ János kolozsvári iskolamester (Erdé-
b) A komollai anyag feldolgozását és ren- lyi Múzeum 1942:132–36)
dezését SZÉKELY Zoltán tb. múzeumõr végezte. 2) Herdó (Erdélyi Múzeum 1942:136–137)
A néprajzi gyûjtemény kerámiai részének ren- 3) Pártolkodó (Erdélyi Múzeum 1942:137)
dezését, katalogizálását és fényképezését dr. BALASSA 4) Hacsér , h ar csér (Erdélyi Múzeum
Iván folytatta addig, amíg be nem vonult katonának. 1942:137–138)
A könyvtár anyagának rendezését dr. 5) Ered j a sóh iv atalb a (Erdélyi Múzeum
KOVÁCS Márton kezdette el, azonban munkáját nem 1942:138)
fejezhette be. 6) Újab b ad at az erd él yi leg yezõd í szes
A tárgyak leltározását a régészeti anyag könyvkötés korának és eredetének meghatározásához
kivételével FADGYAS Anna kezelõ végezte, mígnem a (Erdélyi Múzeum 1942:251–55)
régészeti anyagot SZÉKELY Zoltán tb. múzeumõr 7) F ARKAS Ján os k ö ny vk ö tõ (Erdélyi
vezette be a szakleltárkönyvbe. Múzeum 1942:255–56)
Az idegen megkeresésekre a levéltári kutatá- 8) Néhány XVII–XVIII. századbeli kolozsvári
sokat BOGÁTS Dénes ig.-vál. tag végezte. könyvkötõ (Erdélyi Múzeum 1942:256–257)
A szépmûvészeti anyag metszetgyûjtemé- 9) BÁCSI István kolozsvári nyomdász (Erdé-
nyének rendezését szíves barátságból VARGA NÁN- lyi Múzeum 1942:363–67)
DOR Lajos budapesti képzõmûvészeti fõiskolai tanár 10) A gyulafehérvári fejedelmi nyomda tör-
kezdette el. Munkája folytatását az 1943. évre vállalta. ténetéhez (Erdélyi Múzeum 1942:367–81)
c) A múzeum által rendezni szokott tudományos 11) TÓTFALUSI KIS Mikósra és családjára
és népszerû elõadássorozat keretén belül az egyes elõ- v on atk o zó ú jab b ad at o k (Erdélyi Múzeum
adásokat szaporítani igyekeztünk, úgy, hogy az õsztõl 1942:381–87)
kezdõdõleg minden hétre osztottunk be egy-egy elõadást. 12) COMPACTOR Jáno s d eák (Erdélyi
Ilyenformán tehát a következõ elõadásokat hirdettük meg: Múzeum 1942:472–76)
1) 1943. nov. 15-én dr. LÁSZLÓ Gyula ko- 13) XVIII. százdbeli kolozsvári könyvkötõk
lozsvári múzeumõr: A kolozsvári testvérek Szent (Erdélyi Múzeum 1942:476–76)
György-szobra. (Vetített képekkel.) 14) PÁLDI István nyomdászságának legelsõ
2) 1942. nov. 21-én dr. FERENCZI Sándor adata (Erdélyi Múzeum 1942:476–80)
kolozsvári múzeumõr: Bálványosvár és a bálványos- 15) Ny o md ai regu la. XVII I. század b el i
vári ásatás. (Vetített képekkel.) nyomdászemlék (Erdélyi Múzeum 1942:480–82)
3) 1942. nov. 28-án SZÉKELY Zoltán tb. 16) SZENCZI Kertész Ábrahám eltávozása
múzeumõr: Háromszék római telepedésének kialaku- Kolozsvárról (Erdélyi Múzeum 1942: 480–82)
lása. (Vetített képekkel.) 17) A fejedelemasszony radnóti könyvtára
4) 1942. dec. 5-én dr. KONSZA Samu tb. (Erdélyi Múzeum 1942:483–83)
igazgató-õr: Az új romantikus drámaírás. 18) GÖNCZI György halálának és BÁNFFY-
5) 1942. dec. 12-én dr. N. BARTHA Károly HUNYADI Benedek püspökké választásának idõpont-
debreceni egyetemi magántanár: Népi hagyományaink ér- ja (Erdélyi Múzeum 1942:567–68)
tékének mélyebb értelmezése. (Betlehemes bemutatással.) 19) Virágkõ (Erdélyi Múzeum 1942:567–68)
6) 1942. dec. 18-án HEREPEI János múzeum- 20) Könyvészeti tanulmányok (Erdélyi Tudo-
igazgató: A SzNM munkaterve. mányos Füzetek 143. sz. 1942, Kolozsvár, 65 lap)
99
21) MÁRTON Pét er b á l ev ele k ed ves A felsõõri magyar népsziget (Település- és
leányához (Pásztortûz 1942:24–25) Népiségtörténeti Értekezések 6. szám. 1942, Budapest.
22) VASTAGH Éva (Székely Nép 1942. jan.) 1–20)
23) DIÓSZEGHY László (Székely Nép 1942. FADGYAS Ann a kezelõ a székely kézi-
márc. 20.) munkákhoz gyûjtött levéltári adatokat.
24) Fel h í vás a szü n id õ re h azatér õ i fj ú ság - Rajtuk kívül, bárha nem tartozik intéze-
h o z s a n y ári p i he n õr e fa lu r a l áto g at ó szé k ely tünknek se rendes, se tiszteletbeli tisztviselõi közé,
v érei nk h ez ( Székely Nép 1942. jún. és különleny- mégis meg kell emlékeznünk VARGA NÁNDOR
omatban is) Lajos budapesti képzõmûvészeti fõiskolai tanár egyik
25) A SzNM komollai ásatása (Székely Nép munkájáról, amely nagyon szoros összefüggésben van
1942. júl.) múzeumunkkal. VARGA professzor, aki minden szün-
26) A földmívelésügyi miniszter adománya idejét idehaza, múzeumunkban és múzeumunk érdeké-
(Székely Nép 1942. nov. 6.) ben teljesített önzetlen munkában tölti, az 1942 évben
27) VARGA NÁNDOR Lajos (Székely Nép kiadta Régi fametszetes magyar vagy magyar vonat-
1942. nov. 29.) kozású könyvek (1493–1599) a Sepsi-Szent-Györgyi
28) A Székely Nmezeti Múzeum levele három SzNM-ban, amelyeket sorba szedett, megrajzolt, saját
vásárhelyi diákhoz (Székely Szó 1942. jún. 9.) kezûleg és munkatársai segedelmével fa-dúcokba met-
Ezeken kívül számos olyan apró cikke jelent szett és kinyomtatott VARGA NÁNDOR Lajos – Bvda
meg a napilapokban, amelyek a SzNM érdekében MCMXLII Pest – 4° 1–443. lap.
hírverésül szolgáltak.
Sok kéziratban levõ dolgozata is van, ame- VI. Gyûjteményeink látogatottsága
lyeknek egy része már sajtó alá is került.
BOGÁTS Dénes ny. postafõfelügyelõ ig.-vál. 1.
tag, tb. levéltárosnak az 1942. évben befejezett kéz- a) Múzeumunk kiállított anyagának megtekin-
iratos munkássága: tésére rendes és rendkívüli látogatási idõt állapítottunk
1) Adatok a háromszéki földrengésekhez a meg. Mégpedig rendes látogatási idõ: a hivatalosan
legrégibb idõktõl napjainkig megállapított ünnepeket kivéve, minden hétköznapon
2) Háromszéki mezõgadasági, kereskedelmi délelõtt 9-tõl 12 óráig, vasárnap pedig 10-tõl 12 óráig;
és ipari oklevélszótár rendkívüli látogatási idõ: április 16-tól október 15-ig
SZÉKELY Zoltán, a Székely MIKÓ-Kollé- terjedõ félévben minden hétköznap délután 3-tól 5
gium rendes tanára, tb. múzeumõr 1942. évben követ- óráig.
kezõ tanulmányait fejezte be, ezeknek egy része külön- b) Az 1942. évben összeszámolt 6451 egyén
ben már sajtó alatt is van: tekintette meg gyûjteményeinket. Múzeumunk leglá-
1) Háromszéki római településeknek kialakulása togatottabb ideje az évnek július–augusztus hónapjai,
2) Egy Csík megyei népvándorlás kori lelet de az április–június, továbbá szeptember–október hó-
(Megjelenik a Folia Archaeologica VII. kötetében) napok is eléggé forgalmasak voltak, azonban a novem-
3) A komollói erõdített tábor. A SzNM 1942. bertõl márciusig terjedõ idõben összsen csak annyi
évi ásatása (Megjelenik az Erdélyi Tudományos Intézet látogató fordult meg, mint a közepes forgalmasságú
és a SzNM közös kiadványaképpen) május hónapban. Oka ennek a kiállítási termek
4) Kelet-Dacia limes kérdésének tisztázása fûtetlensége. Bár az eddigi szûk esztendõkkel ellentét-
5) Egy Csík megyei görög éremlelet ben szándékunkban volt a termeket enyhe hõmérséklet-
Dr. BALASSA Iván múzeumi segédõrnek re felfûteni, azonban megakadályozott ebben az a nagy
1942-ben következõ dolgozatai jelentek meg: nehézség, amely a lekötött famennyiségnek szállítása
1) Az a-zás a kolozsvári Hóstát nyelvében körül felmerült.
(Dolgozatok a M. Kir. Ferenc József Tudománye- c) Csoportos látogatásképpen, a tanárok, avagy
gyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetébõl. 5. szám. tanítók vezetésével jött tanulócsoportoktól eltekintve az
1942. Kolozsvár. 1–15) év folyamán összsen 1001 fõbõl álló 22 csoport kereste
2) Különös hangsúlyozás Kolozs megyébõl fel múzeumunkat, e látogatások pedig fõképpen kato-
(Magyar Nyelv 1942:57–58) nák, leventék, népmûvelési elõadások látogatói és falusi
3) Csü g-b ü g– Csö g- bö g (Magyar Nyelv gazdák csoportjai voltak.
1942:116–117) d) Iskolai látogatások az év folyamán 56 ízben
Dr. KOVÁCS Márton múzeumi gyakornok- történtek, mégpedig a sepsiszentgyörgyi Székely
nak 1942-ben megjelent könyve: MIKÓ-Kollégium 917 növendékkel
100
Állami Polgári Fiúiskola 320 növendékkel 2) FODOR Józsefné JÁNI Anna kisegítõ szolga
Református Polgári Leányisk. 271 növendékkel 6 elemi osztály és 1 évi ismétlõ iskolai végzettséggel.
vidéki, fõképpen pedig megyebeli elemi isko-
lák 118 növendékkel B. Tiszteletbeli tisztviselõk
Református Tanítóképzõ Intézet 98 növendékkel Az államilag kinevezett tisztviselõkön kívül
sepsiszentgyörgyi Református Népfõiskola 91 múzeumunknak még 10 tiszteletbeli õre van, javarész-
növendékkel ben középiskolai tanárok. Közülök azonban csupán
Elõpatakon tartózkodó hamburgi iskolás 1) BOGÁTS Dénes ny. postafõfelügyelõ jár be
leánycsoport 77 növendékkel minden délelõtt. A családtörténeti és egyéb levéltári
sepsiszentgyörgyi Állami Elemi Népiskola 50 kutatásokat végzi.
növendékkel 2) SZÉKELY Zoltán államilag kinevezett
sepsiszentgyörgyi Katolikus Polgári Leány- Székely MIKÓ-kollégiumbeli rendes tanár. Múzeu-
iskola 25 növendékkel munkba a délutáni órákban rendesen bejár. Fõképpen
Összesen: 1982 növendék tekintette meg római régészettel foglalkozik.
gyûjteményeinket. A többi tb. múzeumõr egyáltalában nem dol-
e) Belépõdíjul a rendes látogatási idõben szemé- gozik a múzeumban.
lyenként 40 fillér, a rendkívüli látogatási idõben pedig 60 C. A személyzet havonkénti javadalmazása
fillér összeget állapítottunk meg. Falusi kisgazdáktól, 1) HEREPEI János igazgató VII. fiz. osztály-
diákoktól, tiszti rangban nem lévõ katonáktól, akár csopor- beli bruttó járandósága 544,22 P.
tosan, akár pedig egyenként jönnek, a rendes látogatási 2) Dr. BALASSA Iván múzeumi segédõr IX.
idõben belépti díjat nem szedtünk. Ezenkívül teljesen díj- fiz. osztálybeli bruttó járandósága 321,30 P.
talan látogatási idõnek állapítottuk meg a nyári félévre a 3) Dr. KOVÁCS Márton múzeumi gyarkonok
szombat délutánt, míg a téli félidõre szombat délelõttöt. bevonulása miatt fizetése nem folyósíttatik.
f) Könyvtárunkkal kapcsolatosan rendes 4) FADGYAS Anna kezelõ bruttó járandósága
könyvkiadást vagy olvasóórát mindaddig nem tartha- 204,74 P.
tunk, amíg múzeumunknak állandó könyvtárosa nem 5) KOCSIS Elek I. oszt. altiszt bruttó járan-
lesz. Könyvet jelenleg kölcsön ki nem adunk, ha néha dósága 131,73 P.
valamelyik iskolának nincsen reá szüksége. Ezzel 6) BARABÁS Jenõ II. oszt. altiszt bruttó
szemben a délelõtti és a délutáni hivatalos órák alatti járandósága 183,23 P.
idõben irodánkban való használatra készségesen ren- 7) FODOR Józsefné JÁNI Anna kisegítõ szol-
delkezésül bocsátjuk a szükséges mûveket. Ugyanígy ga bruttó járandósága 109,30 P.
járunk el a kézirattári és levéltári kutatókkal. Az elmúlt Összesen: 1494,52 P.
év folyamán hányan és hányszor vették igénybe e
gyûjteményeink anyagát, kellõ személyzet hiányában VIII. Múzeumi fõépületünk tovább
nincsen lehetõségünk róluk nyilvántartást vezetnünk. építésére befolyt összegek
VII. A múzeum személyzete Tisztelettel jelentjük, hogy 1942. évi rend-

kívüli államsegélyünknek kegyelmesen tartalékolni
A. engedélyezett teljes összege 20 000 P.
a) Államilag kinevezett tudományos tisztviselõk: Báró BÁNFFY Dániel m. kir. földmívelésügyi
1) HEREPEI János múzeumigazgató, egyete- miniszter úr által tárcája terhére engedélyezett állam-
mi végzettséggel. segély összege: 9925 P.
2) Dr. BALASSA Iván I. oszt. múzeumi se- A Magyar Nemzeti Bank által adományozott
gédõr, egyetemi végzettséggel. (2 éves katonai szol- 5000 P.
gálatát teljesíti.) Az Országos Idegenforgalmi Propaganda
3) Dr. KOVÁCS Márton múzeumi gyakornok, Munkaközösség által megszavazott 2000 P.
egyetemi végzettséggel. (2 éves katonai szolgálatát teljesíti.) Összesen: 36 925 P.
b) Államilag kinevezett kezelõ: FADGYAS Az eddig befolyt összegekhez egyebünnen is
Anna, polgári iskolai végzettséggel, a kezelõ beosztás remélünk támogatást nyerni, hogy így felépíthessük a
mellett tudományos segédszemélyzeti munkakörrel is. SzNM számára nélkülözhetetlenül szükséges további
c) Államilag kinevezett altisztek, szolgák: férõhelyeket. Az új épületszárny tervének elkészítésére
1) KOCSIS Elek I. oszt. altiszt, 1 polgári isko- KÓS Károly országos hírû építészmérnököt kértük fel,
lai osztály végzettséggel. aki azt el is vállalta.
101
Mély tisztelettel kérjük, hogy 1942. polgári I. A múzeum telke, a helyiségek,
évrõl készített jelentésünket jóváhagyólag tudomásul az elhelyezés
venni kegyeskedjenek.
1. A múzeumi telken a most elmúlt év folyamán
6. semmiféle nagyobb méretû beruházást nem eszközöltünk,
Összefoglaló jelentés a SzNM 1943. jóllehet szándékunkban volt már nagyon szûknek
évi mûködésének állapotáról bizonyult épületünk kelet–nyugati szárnyát kiépíteni. Két
év óta ezért takarékoskodtunk minden kiadásunkkal, erre a
Intézményünk keretében megindított célra tartalékoltuk minden fölösleges pénzünket, és erre
rendszeres munkálkodásunkat az 1943. évben még gyûjtögettük a külsõ adományokat is. Tekintettel azonban
fokozottabb mértékben sikerült folytatnunk. Éppen arra, hogy idõközben az anyagárak rohamos emelkedése
ezért a megelõzõ évinél több teljesítményrõl számol- miatt a KÓS Károly által készített tervezet költségelõ-
hatunk be, annak ellenére, hogy dr. BALASSA Iván méretezése legalábbis háromszoros árban lelt volna fede-
múzeumi segédõrünk egész éven által, dr. KOVÁCS zetet, ezért a kellõ anyagárak hiánya miatt felsõbb hatósá-
Márton gyakornokunk az év háromnegyed részében, gaink nem hagyták jóvá építkezési tervünket.
továbbá KOCSIS Elek I. osztályú és BARABÁS Jenõ a) Ennélfogva tehát a fenti fõcím alatt elsõsor-
II. osztályú altisztünk a nyári és az õszi hónapokban ban csupán a telek- és épület-karbantartási (udvarkert-
több-kevesebb megszakítással katonai szolgálatot tel- fenntartás, szobafestés, mázolás, meszelés, fedélzet-,
jesített. ablak-, ajtó-, kályha-, zár-, villany-, vízvezeték-,
E nehézségeink, valamint az egyébképpen is klozettjavítás miatti) költségek évenként visszatérõ
csekély létszámú tisztviselõi kar munkájának pót- kiadásait számoljuk el: 1776,88 P.
lására, helyesebben egy-egy önálló tudományos fela- b) Ehhez járul a légoltalmi óvóhely felsze-
dat megoldására felkértük dr. LÁSZLÓ Gyula egye- relése: 394,90 P.,
temi magántanár, ETI intézeti tanárt, valamint dr. c) valamint új kerítés-részlet készítése: 400 P.
FERENCZI Sándor kolozsvári tudományegyetemi
múzeumõrt. Ezenkívül dr. VISKI Károly budapesti 2.
egyetemi ny. rendes tanár megértõ jóindulata folytán a) Beren dezési t árgy ain kkal kapcsolatosan
három tanítványa: GAÁL Károly, KOVÁCS Ágnes és jelenthetjük, hogy az év folyamán házilag sok búto-
VAJDA László több hónapon keresztül múzeumunk runkat hoztuk helyre, továbbá csekély anyagi költség
keretében részben gyûjtõ, részben pedig rendezõ árán többet házilag elõállítottunk. Ezen a címen történõ
munkát végzett. A nyári és az õszi évszakok nagy ide- elszámolásunk mindössze: 570,40 P.
genforgalmának zökkenésmentesen való lebonyo- b) Ezenkívül azonban teljesen új berendezési
lítására BALOGH Zoltán VI. gimn. o. tanulót és tárgyakkal is gyarapítottuk állományunkat. Mégpedig
GÁBOR Tamás egyetemi hallgatót foglalkoztattuk. A egyik raktárhelyiségünket teljesen új puhafa-polcokkal
végzett nagy munkában a múzeum itthon maradt szereltük fel: 2985 P.
csekély személyzetén kívül BOGÁTS Dénes tb. levél- c) Kiállítási tárgyaink elhelyezésére néprajzi,
tárosunk és dr. SZÉKELY Zoltán tb. múzeumõrünk, állatári és könyvtári anyag számára különbözõ méretû,
valamint szabadsága ideje alatt a katonai szolgálatot részben puha-, részben pedig keményfából készíttetett
teljesítõ dr. BALASSA Iván múzeumõrünk osztozott. új üveges szekrényeink elõállítási, illetõleg beszerzési
Csak így és csakis ilyen módon tudjuk felmutatni azt költsége: 9598 P.
az eredményt, amelyrõl az alábbiakban számolunk be. d) Irodai- és dolgozóhelyiség teljes bebútorozá-
Természetes, hogy a SzNM-ra, mint a jövendõbeli sára keményfából készíttetett kézikönyvtári, irattári, ügyke-
Székely Tudományos Intézetre, az elvégzett mun- zelési szekrények, asztalok, székek beszerzési ára: 6872 P.
kánál sokkalta nagyobb feladatok várakoznak, azon- e) Két új raktárszekrény költsége: 1900 P.
ban mindazok megoldása erõnket már meghaladta f) Tüzelõkályha árában: 398,40 P.
volna. Ennélfogva a teljes felkészültséggel való dol-
gozás érdekében most még csak az alapokat tudjuk és 3. Raktárainknak új polcokkal való beren-
igyekezzük lerakni, bízva abban, hogy a Székelyföld dezését a most elmúlt év folyamán a már eddig is
és a székely jövendõ érdekében talán a létkérdést is kijelölt helyiségekben tovább folytattuk. Így várják
érintõ, mind tudományos, mind pedig gyakorlati már az új munkalehetõségek az új munkáskezeket.
irányban is mûködõ Székely Tudományos Intézet A) A földszinten levõ könyv- és levéltári rak-
talán a minél közelibb jövendõben megvalósulást tár üvegtetõvel vízszintesen két részre tagolt egyetlen
nyer! terem, alsó részének alapterülete 66,5 m2, magassága
102
3,85 m. Ugyanennek felsõ tagozata az alsó rész mé- 2. A leltározatlan tárgyak mennyiségét még ma
reteivel mindenben megegyezik. Tehát alapterülete sem tudjuk megmondani, minthogy nincsen idõnk a 65 év
66,5 m2, magassága 3,85 m.106 óta begyûlt hatalmas anyagot a leltárkönyvek adataival
B) Az elsõ emeleti padlástérbeli raktárhelyi- összehasonlítani, megállapítandó nemcsak azt, hogy az
ség 41,75 m2 alapterületû és 1,90 m magasságú. évtizedek folyamán netalán mi nem jegyeztetett fel, hanem
C) A toronyszoba alapterülete 38 m2, magas- azt is, hogy mi semmisült meg, vagy mi selejteztetett ki.
sága pedig 5,10 m. Különben az elmúlt két esztendõ leltározatlan
D) Az alagsorban régiségtári raktár- és pre- darabjaiul nevezhetjük meg:
paráló helyiség alapterülete 56 m2, magassága 2,90 m. a) a régiségtár anyagából: a kovásznai Tündér-
E) Az alagsori folyosórészletnek részben vár és a torjai Bálványosvár ásatása alkalmával elõkerült
mindkét, részben csak egyik oldala használható rak- leleteket, amelyeket az ásatást végzõ, azonban másfél év
tárul. Alapterülete 48,70 m2, magassága 2,90 m. óta katonáskodó dr. FERENCZI Sándor múzeumõrnek
F) Padlástérbeli raktárhelyiségünk a néprajzi nem volt érkezése számbavenni. Tehát darabszámukat
agyagmûvesség számára. E szoba alapterülete: 25,5 m2, csak bizonytalanul becsülhetjük 250 db.-ra;
magassága 2,90 m. b) a néprajz anyagából JÓZSEF Dezsõ tanár
firtosváraljai gyûjtése, amelyet a rossz közlekedési vi-
II. A nyilvántartás szonyok miatt még nem lehet beszállítani: kb. 50 db.;
c) a természetrajz anyagából az 1943. évi
1. Múzeumunkban a következõ nyilvántartá- õslénytani tárgyak és kõzetek: mintegy 100 db.;
sok vezettetnek: d) a levéltár anyagából: az alsócsernátoni
a) Beszerzési napló. 1941. év óta rendszeresen DAMOKOS-levéltár kb. 3000, Bereck község levéltára
vezetjük. (E nagyon lényeges alapkönyvet – munka- kb. 2000 és az Erdõvidéki Ref. Egyházmegye levéltára
erõk hiánya miatt – mind e mai napig nem sikerült az kb. 10 000 db., összesen mintegy 15 000, stb.;
1941. évet megelõzõ esztendõkre is visszamenõleg e) a könyvtári anyagból: BALÁS Gábor bu-
elkészíteni. Ennélfogva az idõnként szükséges régebbi dapesti ügyvéd gyûjtése kb. 2500 kötet és az Erdõvidé-
adatokat mindég az iktatókönyv megfelelõ rovatából ki Ref. Egyházmegye könyvtárából kb. 250 kötet,
kell kikeresgélnünk.) együtt mintegy 2750 kötet.
b) Leltárkönyveink 1879. szept. 15-tõl kezdõ- 3. A könyvtári másodpéldányok darabszámát a
dõleg megvannak, azonban különösen az 1880–90-es pontos számbavételig hasonlóképpen csak hozzávetõ-
évbeliek beosztása célszerûtlen, bejegyzéseik nagyon legesen tudjuk megállapítani, anyagukat mintegy 3000
sok esetben semmitmondók, kezelhetõségük pedig mód- kötetre becsülve.
felett nehézkes. Legújabb leltáraink részletesek és elég-
gé célszerûek. Külön leltárkönyveket vezetünk minde-
nik múzeumi fõcsoportunkról. Van tehát 1) régiségtári, III. Az anyagi ügyek
2) néprajzi, 3) levéltári, 4) könyvtári és kézirattári, 5)
képzõmûvészeti, 6) természetrajzi leltárkönyvünk. 1. Az 1943. évre elõírás szerinti költségvetést
c) Fiók leltárkönyveink vannak a következõ készítettünk, amelyet kivételes helyzetünkre és csekély
alcsoportokról: 1) a levéltár hártyára írt darabjairól, munkaerõnkre való tekintettel felettes hatóságunk vál-
valamint 2) az APOR-levéltár iratairól, továbbá 3) a toztatás nélkül jóváhagyott.
vármegyei levéltár anyagáról, 4) a Régi Magyar 2. 1943. évi államsegélyes elszámolásunkat a
Könyvtár köteteirõl, 5) a kézirattár egyes példányairól, következõ adatokra összevonva idézzük:
6) a fényképgyûjtemény lemezeirõl és másolatairól. Bevételeinket képezték:
d) Cédul akatal ógu su nk csupán könyvtárunk, a) rendes államsegélyünk 20 000 P.,
éremgyûjteményünk és népi kerámiánk anyagáról b) a pénzügyigazgatóságtól visszautalt illeték-
készült. Természetesen ezekben a csoportokban is egyenérték 501,48 P.,
hatalmas elmaradásunk van, hiszen egyáltalában c) GÁBOR Áron-kiállításunk belépti díjai
senki sincsen, aki e munkát elvégezhesse. Maholnap 2357,98 P.,
ott állunk, hogy a könyvtár anyagában teljesen d) rendkívüli államsegélyünk 20 000 P.,
lehetetlen lesz bármit is megtalálnunk, minthogy e) könyvtárgyarapítási rendkívüli államsegé-
emberhiány miatt nemcsak szakkatalógust nem lyünk 1000 P.,
tudunk készíteni, hanem arra sem jut idõnk, hogy a f) a M. Kir. Államépítészeti Hivataltól vissza-
leltározott újabb beszerzésekrõl bár betûsoros mutatót térített tartalékolásunk 20 000 P.
készíthessünk. Összesen: 63 408,46 P.
103
Ennek ellenében kiadtunk: Miként már elõbb jelentettük, múlt évi leltá-
a) Személyi javadalmazásra 3173,10 P. rozatlan, tehát gyûjteményünkbe be nem sorolt
b) Gyûjteménygyarapításra: Vétel útján 1) múzeumi anyagunkat körülbelül 18 500 darabra be-
nem-könyvtári anyagra 785,40 P., 2) könyvtári anyagra csüljük. Ilyenformán a most záródó év gyarapodásá-
569,80 P., össz.: 1355,20 P.; ásatás és gyûjtõ-kutatóutak nak menynyisége összesen az egynegyed százezer
útján: 5971,72 P., össz.: 7326,92 P. darabot közelíti meg, ez azután a megelõzõ 1942. évi
c) Berendezésre és felszerelésre: A) kiállítási szaporodásnak 6,3-szorosa. Már maga ez a szám is
szekrényekre, raktárpolcokra, irodai berendezésre mutatja, hogy a SzNM gyûjteményanyagának nö-
21 753,40 P., B) laboratóriumok, továbbá ásatások és velésére a lehetõ legnagyobb lehetõségek kínálkoz-
természetrajzi gyûjtések mûszereire és egyéb felsze- nak, csupán legyen elég ember, aki az anyag felku-
relés tárgyaira 15 089,55 P., C) szakkönyvtár-gyara- tatását és összegyûjtését végrehajthassa. Tekintettel
pításra 3152,05 P., D) metszetgyûjtemények dobozaira arra, hogy a gyûjteménytárgyaknak túlnyomó része
605 P., össz.: 40 600 P. ajándékozás folytán került múzeumunkba, már ebbõl
d) Dologi kiadásra: a körülménybõl is nagyon örvendetes jelenségképpen
A. irodai kellékekre 2029,15 P., állapíthatjuk meg, hogy a székelység a maga
B. fenntartási költségekre: 1) elhelyezési költ- múzeumát szereti, értékeli, és be cses emlékeit
ségekre: 4410,04 P., 2) épület- és telekfenntartásra megõrzés végett szívesen hordja oda.
2171,78 P., 3) gyûjtemények anyagának rendezései és
fenntartási költéseire 1249,76 P., 4) GÁBOR Áron- 2. A gyarapodás módja
kiállítás rendezési költségeire 1299,43 P. , össz.: A leltárba iktatott tárgyak közül vétel útján
9131,01. P., összesen 4507,25 pengõ értékben 319 darabot, csere
C. kiküldetési költségekre: 559,28 P., össz.: útján 14 darabot és ajándék útján 5403 darabot so-
11 719,44 P. roltunk állományunkba. A cserélt és az ajándékozott
e) kiadványra 189 P. tárgyakkal kapcsolatosan munkaerõk hiánya, illetõleg
f) kerítéskészítésre 400 P. csekély személyzetünk túlterheltsége miatt nem keres-
Összesen: 63 408,46 P. hettünk alkalmat a helyes értékelés megejtésére,
csupán csak azt emelhetjük ki, hogy VARGA Nándor
IV. Gyarapodás Laj os budapesti képzõmûvészeti fõiskolai tanár
fejedelminek mondható ajándékának értéke 118 900 P.
1. Múzeumunk törzsállományát még mindég összegben állapíttatott meg. Ha pedig ehhez hozzá-
csak hozzávetõleges értékû számokban tudjuk meg- vesszük VARGA Nándor Lajos professzor évek hosszú
jelölni. Oka ennek az a körülmény, hogy szemé- során keresztül nekünk juttatott más ajándékait is,
lyzetünk mindenkori elégtelen száma miatt a leltári tár- ilyenformán összes adományának értékét hozzávetõ-
gyak teljes számbavételét soha sem volt idõnk végre- legesen 200 000 pengõre becsülve, õt valóban legna-
hajtani. Ezért gyûjteményeink valószínûleges törzsál- gyobb jótevõnknek mondhatjuk, aki egyébképpen sem
lományát és 1943. évi növedékét az alábbi adatokban ismer semmiféle fáradságot, ha a SzNM javára való
részletezzük: szolgálatról van szó.
Törzsállomány NövedékÖsszesen (db.) Rajta kívül, mint nem egykönnyen felbecsül-
Könyvtár 53 422 1588 55 010 hetõ értéket hagyományozó jótevõnkrõl, néhai BARA-
aprónyom- BÁS Samu ny. országos fõlevéltáros, m. tud. akadémi-
tatványtár 15 153 34 15 187 ai 1evelezõ tag ajándékáról kell külön megemlékez-
kézirattár 1094 3 1097 nünk, mint aki 2197 oklevelet, 71 könyvet, 2 kéziratot,
levéltár 301 396 2279 303 675 191 db. néprajzi tárgyat és 11 db. régiséget juttatott
érem- és ré-
gyûjteményünknek. Hagyományából 63 db. eredeti
giségtár és
középkori oklevelet soroltunk hártyáink közé. Közöt-
történelmi
gyûjtemény 33 028 317 33 345
tük a legrégebbi darab 1278. évbeli keltezésû, ez
néprajzi azután egyúttal egész levéltárunknak is a legkorábbi
gyûjtemény 8400 559 8959 oklevele.
képzõmûvé- Nem hallgathatjuk el az Erdõ vid ék i Ref.
szeti gyûjt. 1698 1328 3026 Eg yh ázm eg ye, il letõ leg NAGY Elek ref. esp er es
természet- megértõ jóindulatát, aki felsõbb egyházi jóváhagyás-
rajzi gyûjt. 19 398 – 19 398 sal az egyházmegye levéltárának mintegy 10 000 oki-
Összesen: 433 589 6108 439 697 ratát és körülbelül 250 kötet könyvét helyezte
104
letétünkbe. Közöttük a halhatatlan érdemû BENKÕ Ezek elõrebocsátása után, egyes gyûjtemény-
József kiadatlan eredeti kéziratos munkáját, a „Filius táraink gyarapodását a következõ táblázatban
Posthumus”-t, valamint egyéb kéziratait, ezenkívül összegezhetjük:
nagyon értékes 17–18. századbeli egyházlátogatási Ásatás és
jegyzõkönyveket és 10 darab ritkább Régi Magyar gyûjtés Vétel Ajándék Csere (db.)
Könyvtár kötetet. Könyv-
és füzet – 231 = 569,80 P. 134314 = 3152,05 P.
Különösen nagy jelentõségûnek tartjuk HAD-
Aprónyom-
NAGY Dezsõ és HADNAGY Vince szörcsei földbir- tatvány – – 34 –
tokosok ajándékát. Õk ugyanis birtokukon elõkerült 6 Kézirat – – 3 –
db. szarmata-kori aranyozott ezüst ötvösmûvet és 7 db. Oklevél – – 2279 –
vas üllõtõkécskét ajándékoztak múzeumunknak. Érem- és
Külön kell megemlékeznünk a sepsiszent- régiségtár 64 25 =32,10 228 –
györgyi GÁBOR Áron-szoborbizottságról is, illetõleg Néprajzi
tárgy 308 60 = 523,30 191 –
annak elnökérõl, dr. vitéz BARABÁS Andor alispán-
Kép, szobor – 3 = 30 1325 –
ról, mint akinek jóvoltából múzeumunk tulajdonába Állat, nö-
került a szoborpályázaton díjazott 15 alkotás összesen vény, ásvány – – – –
20 darabja. De ugyancsak dr. vitéz BARABÁS Andor Összesen: 372 319 = 1355,20 5403 14
intézkedése következtében jutottak múzeumunkba a–c) A leltárba vett tárgyak legnagyobb növe-
Alsócsernáton, Árkos, Bereck, Nagyajta községek le- kedését a könyvtári anyag (könyv, aprónyomtatvány,
véltárának féltettebb darabjai is. kézirat) mutatja. Mind a rendes, mind pedig a rendkívüli
Külön soroljuk fel a Népies Irodalmi Tár- államsegély terhére igyekeztünk állományát megfelelõ
saság, illetõleg BARABÁS Endre ügyv. alelnök kiváló értékû mûvekkel növelni. Ilyenformán 231 munkát so-
jóindulatát, mint aki JANCSÓ Benedek kiváló székely roztunk be. Csere útján 14 mû, míg ajándékozás folytán
tudósunk és BENEDEK Elek nagy mesemondónk 1380 db. gyarapodásáról tehetünk jelentést.
mûvészi bronz fejszobrát juttatta múzeumunknak. Az 1943. évben könyvtárunkat nagyobb aján-
Dr. BALÁS Gábor budapesti ügyvéd lelkes dékokkal gazdagították: dr. RÉTHLY Antal, Budapest
támogatását sem hagyhatjuk megemlítetlenül. Õ Buda- 265 mû, dr. v. KOLOSVÁRY-BORCSA Mihály, Buda-
pesten gyûjti számunkra a könyvadományokat, végig- pest 145, KELEMEN Lajos, Kolozsvár 116, GYÁR-
járva érette írókat, kiadókat és magánosokat. Eleddig FÁS Gizella, Budapest 99, KOVÁCS Sándor, Barót 81,
mintegy 2500 kötet könyvet szerzett könyvtárunk BARABÁS Samu, Papolc 73, Bereck község elöljá-
gyarapítására. rósága 73, BEBEK Orbán, Budapest 64, Erdélyi
Ezenkívül d r. RÉTHLY Ant al budapesti me- Múzeum-Egylet, Kolozsvár 60, Bibliográfiai Központ,
teorológiai intézeti igazgató, d r . v i t éz KOLOS - Budapest 44, özv. KIRÁLY Istvánné, Sepsiszentgyörgy
VÁRY- BORCSA Mihály országos sajtókamarai el- 36, dr. KOLOSVÁRY Gábor, Budapest, 33, M.Tud.
nök, KELEMEN Lajo s múzeumi és könyvtári fõ- Akadémia 33, dr. JANCSÓ Elemér, Kolozsvár 31, Fe-
igazgató egy-kétszáz kötetet is meghaladó könyvado- renc József Tudományegyetem, Kolozsvár 28, TISZA
mányát, továbbá alsócsernátoni DAMOKOS Dénes István Tudományegyetem, Debrecen 27, Magyar Külü-
földbirtokos mintegy háromezer 17–19. századbeli gyi Társaság, Budapest 26, dr. HEREPEI-CSÁKÁNYI
oklevelet magában foglaló ajándékát, mint a múzeu- Gyõzõ, Budapest 16, Erdélyi Tudományos Intézet, Ko-
munk iránti jóindulat legszebb példáit kell külön is lozsvár 12 mû. Közülök legnagyobb értékül BARABÁS
kiemelnünk. Samu ny. orsz. fõlevéltáros válogatottan értékes könyv-
Nem tudjuk elhallgatni az adomány számának tárának nekünk juttatott darabjait emeljük ki.
bár csekélyebb mennyisége, de nemes indulata folytán d) Levéltárunk csupán ajándékozás folytán
minden nagy ajándékozóval egyenlõ rangú özv. sep- gyarapodott. Leltározott növendéke 2279 db. Közülök
siszentgyörgyi KIRÁLY Istvánné bisztricskai és blatni- nemcsak mennyiségben, de belsõ értékben is legna-
cai RÉVAY Ilona, 87 életévet taposó nyugalmazott gyobb néhai BARABÁS Samu ny. orsz. fõlevéltáros
állami tanítónõ ajándékát sem. Õ ugyanis sajátkezû hagyatéka, összesen 2197 db. A többi ajándékozók név
levele szerint „azon hálás érzéstõl indíttatva, hogy a szerint: BEDE Sándor, Papolc 20, SZABÓ Lajos,
zord idõk múltával kapott, késõ aggságom nyugdíjáért Középajta 17, Alsócsernáton község elöljárósága 11,
valamit én is adjak a nemzetnek”, könyvtárunknak Árkos község elöljárósága 11, Bereck község elöl-
ajándékozta a Magyar Remekírók 50 kötetes hibátlan járósága 11, BOGDÁN Károly, Kézdimartonfalva 5,
sorozatát. APOR László, Kászonjakabfalva 3, BAGOLY Zsig-
* mond, Papolc 2, BÖLÖNI Mihály, Nagyajta 2, Nagyaj-
105
ta község elöljárósága 2, SZÉKELY Gyuláné, Ko- csupán 3 db. rézkarcot vásároltunk, 30 pengõ áron,
lozsvár 1. mígnem 1315 db. ajándékozás folytán került múzeu-
e) Érem- és régiségtárunk leltározott növedéke munkba, 10 darabot pedig régi, leltározatlan anyagunk-
mindössze csak 317 db., minthogy végzett ásatásaink ból most soroztunk be gyûjteményünk lajstromába.
anyaga még nem kerülhetett számbavételre. E szaporulatból legnagyobb értéket képvisel a
Vásárlás útján szereztünk 25 tárgyat 232,10 P. VARGA Nándor Lajos képzõmûvészeti fõiskolai tanár
értékben. Közöttük a GÁBOR Áron által tiszafából 1282 darabot számláló adománya, melybõl egy na-
készített redõnyös íróasztal a legértékesebb darab; ezt gyobb szabású olajfestmény, mígnem a többi vízfest-
múzeumunk iránti jóindulatából csupán 200 pengõ el- mény, tusrajz, rézkarc, fametszet és egyéb grafikai mû.
adási áron adta KOVÁCS Antal berecki mészáros- Különösen becsessé teszi e sorozatot az a körülmény,
mester, a GÁBOR-család leányági leszármazottja. hogy más mûvészek alkotásai mellett 1195 darabbal
Gyûjtés-kutatás folytán 64 darab õskori magában foglalja VARGA Nándor Lajos eleddig alko-
edénytöredék került gyûjteményünkbe, mígnem aján- tott összes metszeteinek elsõ példányát. Ilyenformán
dék folytán 228 darabot könyveltünk el. tulajdonunkba jutott egy teljes VARGA Nándor-
Az ajándékozott tárgyak között a legnagyobb sorozat, amilyen már magának az alkotó mûvésznek
értéket, sõt egész régészeti tárunk egyik legbecsesebb tulajdonában sincsen. Nagyszerû adománya értékes
leletét képviselik HADNAGY Dezsõ és Vince szörcsei példája annak a nagy szeretetnek, amely intézményün-
földbirtokos ajándékaképpen tulajdonunkba jutott ket többnek akarja látni, mintsem egy félreesõ vidéki
szarmata-kori aranyozott ezüst ötvösmûvek és vas múzeumnak!
verõüllõcskék: 13 darab. Rajtuk kívül még külön meg A többi adomány mindegyike is megbecsülen-
kell emlékeznünk özv. GYÁRFÁS Gyõzõné budapesti dõ értéket képvisel. Közülök különösen kiemeljük: a
lakosról, aki GÁBOR Áron egyetlen hitelesnek mond- GÁBOR Áron-szoborbizottság által múzeumunknak
ható, nagyméretû arcképét, dr. KERESZTES Károly ajándékozott 20 db. gipsz szobrot; ennek is nagyobb
ügyv. alelnökünkrõl, aki nagyapjának 1848–49-es tiszti része jeles mûvészek alkotása, a Népies Irodalmi Tár-
tölténytáskáját, BARABÁS Imréné kovásznai lakosról, saság által ajándékozott 2 db. bronz szobrot, ISTÓK
aki 1 db. 18. századbeli teljesen jó állapotban levõ János szobrászmûvész által adományozott 4 db. bronz
karabélyt, PETÕ András kisbaconi gazdálkodóról, aki plakettet, SZERVÁTIUS Jenõ szobrászmûvész ajándé-
11 darab, továbbá GÁL Ferenc, GYÖRBÍRÓ Artur és kát, 1 db. fából faragott nagy tanulmányfejet, dr.
SIPOS János sepsiszentgyörgyi lakosokról, akik közül KOLOSVÁRY Gábor egyetemi magántanár ajándé-
az elõbbi 80 darab, a következõ 30 darab, a legutóbbi kából gyûjteményünkbe jutott 1 db. MELKA Vince-
pedig 20 darab érmet és papirospénzt ajándékozott féle olajfestményt, amely egy zergevadász oláhot ábrá-
múzeumunknak, továbbá Bereck község elöljárósá- zol, dr. KOVÁSZNAI Gáborné adományát: NAGY
gáról, amely 7 darab különbözõ korú értékes régiséget István kiváló székely grafikus mûvész 1 db. színes
adományozott. kréta s 1 db. ceruzarajzát, valamint KEÖPECZI
f) Nép raj zi g yû j temén yü n k az 1943. év SEBESTYÉN József heraldikus festõmûvész címer-
folyamán összesen 559 leltározott darabbal gyarapo- festményét sebösi Akadás comes címerérõl.
dott. Közülök 191 darab néhai BARABÁS Samu orsz. h) Végezetül a természetrajzi gyûjteményrõl
fõlevéltáros hagyatékából került néprajzi tárunk anya- megemlékezve jelentjük, hogy tudományos szakmun-
gába. Különösen értékes darabokképpen említhetjük kás hiányában e csoportban rendszeres gyûjtést nem
meg a Papolc községben gyûjtött porongsorozatot, végezhettünk, az egyébképpen begyûlt anyag pedig
faragott szuszékot és festett ládákat. nem kerülhetett feldolgozásra.
Vásárlás folytán 523,30 pengõ értékben tulaj-
donunkba jutott 60 tárgy, amelynek jórészét, valamint a V. A végzett munka
gyûjtés folytán bekerült 308 darab legnagyobb részét is
VAJDA László egyetemi hallgató kutatta és szerezte Az 1943. évben is folytatni szándékoztunk a
meg számunkra Erdõvidéknek a Hargitával határos megelõzõ évben megkezdett tüzetes munkálkodást.
szakaszán. Külön meg kell említenünk azt a körül- Igen nagy akadályoztatásunkra szolgált, hogy múzeu-
ményt, hogy e tárgyakat csaknem ugyanennyi egyéntõl munk férfi tisztviselõit nélkülöznünk kellett, igaz, hogy
gyûjtötte össze. Nagyon örvendetes körülmény, hogy a dr. VISKI Károly egyetemi ny. rendes tanár jóvoltából
legtávolabbi székely falvak apraja-nagyja igaz meg- újabb munkatársaink is támadtak: három tanítványát
értéssel és jó szívvel viseltetnek múzeumunk iránt. küldötte le, hogy múzeumi munkánkban kisegítsenek.
g) Képzõ mûvészeti gyûjteményü nk anyaga Rajtuk kívül dr. LÁSZLÓ Gyula egyetemi magántanár
összesen 1328 darabbal gyarapodott. Ebbõl mindössze és dr. FERENCZI Sándor múzeumõr voltak szívesek
106
elvállalni egy-egy ásató munka elvégzését. Ilyenfor- sen is kimutatható, elpusztult Borcfalva község. Az
mán tehát – megkötöttségünk ellenére is – tudunk eddig felásott területen eddig csupán a késõ kõkori
olyan eredményekrõl is beszámolni, amelyeket durva edénymûvesség darabjait találtuk. A terület e kor-
tudományos szempontból sem mondhatunk csekély ban csak igen lazán lehetett megszállva. A késõbbi
értékûeknek. korok emlékei teljes mértékben hiányoztak, egyetlen
cserépdarab sem jelezte a terület késõbbi megszállását,
1. Külsõ munka vagy éppenséggel a középkori életet. Ez a lelethiány ad
a. Ásatások107 különös jelentõséget annak az éremnek, amely az ása-
1) HADNAGY Dezsõ és Vince szörcsei föld- táskor közvetlenül a kincslelet találási helye közelében
birtokosok megértõ jóindulata következtében az 1943. elõkerült. E bronz érem az eddigi vizsgálatok alapján a
év tavaszán igen nagy jelentõségû lelet került múzeu- második Kr. utáni évezred elejérõl valónak látszik, s
munk tulajdonába. Szükségesnek látszott, hogy a hite- valószínûleg kaukázusi kalifátusi érem. Ez tehát a
lesítõ ásatáshoz és a netaláni további feltáráshoz még második keltezés helyessége mellett szólna, különös-
az év folyamán hozzákezdjünk. Dr. LÁSZLÓ Gyula képpen ha figyelembe vesszük azt, hogy a szörcseivel
egyetemi magántanár, erdélyi tud. intézetbeli tanárt rokon leletek Irán és Perm vidékérõl ismeretesek, s azt,
kértük meg annak elvégzésére, aki mindég készséges, hogy a kalifátus érmei ebben az idõben egész Orosz-
szíves jóindulattal állott most is rendelkezésünkre. országot és Magyarországot behálózták. Az érem pon-
1943. szept. 12–26. között Szörcsén (Háromszék vm.- tosabb meghatározása csak Budapesten, megfelelõ
ben) végzett ásatásáról a következõkben számol be: szakkönyvtár segítségével történhetik.
A. A szörcsei leletrõl. Az ásatás tulajdonkép- Bár mint említettem, középkori falunak vagy
pen egy rendkívüli jelentõségû kincslelet hitelesítõ temetõnek semmi nyoma nem akadt a megásott szel-
ásatása volt. A kincslelet nagyobb ezüst lemezekbõl, vényekben, a lelet lelõhelyétõl mintegy 100-120
egy öntõrögbõl és 6 darab vas verõtõbõl állott. Szörcse méterre (vö. a mellékelt térképet) is húzattam egy
határában a HADNAGY testvérek gazdaságában, föld- szelvényt, mert e helyen az egykori sáncásáskor
munkák alkalmával találták. csontvázakra akadtak. E területen sem találtam a közép-
A lelet korhatározójául a nagyobb, tojásdad kori Borcfalva nyomát, hanem csak annak a gyér fiatal-
alakú veret (Átm. 10,3 cm) és a korong alakú veret abb kõkori megszállásnak emlékei kerültek elõ, ame-
(Átm. 5,75) szolgálhat. Mindkettõ a problémák egész lynek nyomait az elõzõ szelvényekben is megtaláltuk.
sorát veti fel, s régészeti jelentõségében a nagyszent- Ilyenképpen a szörcsei leletrõl a teljes tudo-
miklósi kincset (ún. Attila-kincs) közelíti meg. Ez mányos apparátussal végzett feldolgozás és az érem
utóbbi idõrendje még ma is, elõkerülése után 150 évvel meghatározása elõtt biztos kormeghatározást adni nem
vitás. A lelet teljes tudományos feldolgozása elõtt lát- lehet. A lelet rendkívüli jelentõsége szükségessé teszi,
hatólag két idõpont jöhet számításba: hogy a jövõ évben a lelõhely körül még további te-
a) A Krisztus születése körüli dél-oroszországi rületeket tárjunk fel.
szarmata kultúra. A feliratokkal keltezett dél-oroszországi 2) Másik ásatásunk az 1942. év folyamán az
lovas síremlékek és az érmekkel keltezett fejedelmi sír- Erdélyi Tudományos Intézettel közösen megkezdett
leletek igen közel állanak a szörcsei nagyobb korong nagyszabású külsõ munkánk folytatása volt. A három-
lovasához. A lovas vadász hasonló ábrázolása e területen széki torjai Bálványosvár feltárásának vezetését a folyó
s ebben a korban általános. Technikai egyezések is támo- évben is dr. vitéz FERENCZI Sándor egyetemi
gatják ezt a kormeghatározást. A szárnyas griffet ábrázoló régiségtári múzeumõr volt szíves vállalni. Tekintettel
kisebbik korong sem idegen ebben a környezetben. azonban arra, hogy egész évben katonai szolgálatot tel-
b) A másik lehetõség a nagyszentmiklósi kincs jesített, ezért csak az év elõrehaladott hónapjaiban
és a magyar honfoglalás korának tarsolylemezei felé foghatott hozzá feladatához. Ásatását okt. 17-tõl nov.
mutat. Ezt a kormeghatározást fõként a készítésmód 16-ig végezte, s ezért további folytatása az 1944. évre
erõs egyezési és a technikai kivitel rokon vonásai támo- maradt. Jelentése az alábbi munkáról számol be:108
gatják (pl. aranyozott ezüst, poncolás, domborítás stb.). A SzNM az elmúlt október–november hónapban
A lelet jelentõségét még csak növeli elõkerü- ásatott másodszor az õsi székely mondákban annyit
lésének helye: az ojtozi út mentén fekvõ Szörcse község. emlegetett Bálványosvárban.
B. A hitelesítõ ásatásról. A lelõhelyet a föld- A vár feltárását illetõleg elsõsorban a 2,90 m
birtokos HADNAGY Dezsõ úr mutatta meg, s e terület átmérõjû, nagyjában lekerekített csúcsú, egyenlõ
körül a mellékelt térképen feltüntetett helyzetben és oldalú háromszögû szájú „kút” kiásásáról kell megem-
méretben húztam meg a kutatószelvényeket. E területen lékeznünk. A hagyomány szerint a kút 300 öl, azaz 568
feküdt különben a szájhagyomány szerint az oklevele- m mély és összeköttetésben állott Bálványos-pataká-
107
val, mert a kútba bedobott réce ott került napvilágra. században, Károly Róbert–Nagy Lajos idejében sa-
Sokan beszéltek arról, hogy ha a kút peremérõl követ nyaroghatott itt. Erre a megállapításra az itt talált faza-
dobtak a kútba, annak az esése sokáig hangzott, tehát kak utalnak.
nagyon mélynek kell lennie. Nemigen voltak elhihetõk Az 1943. évi ásatás következõ nagy feladata
ezek a mesék, minthogy Bálványos-patak medre nem az öregtorony teljes kitakarítása volt. Fáradságos
568 m-re van a csúcs alatt, hanem csak 263 m-re, más- munkával sikerült az öregbástyát mind kívül, mind
részt pedig az összekötõ hegynyereg nyugati oldalában, belül teljesen kitakarítanunk. Kiderült, hogy az
Bálványos csúcsánál 40-60-80 méterrel lennebb, már omlástól eltakart rész mindössze egyetlen teljesen zárt,
több bõvizû forrás fakad, amelyek vígan elláthatták természetes világítás nélküli, bizonyára raktárhelyiség
volna vízzel a várban lakókat. volt, ahonnan minden népi hiedelem ellenére sem
Az ún. „kút” majdnem színültig tele volt a falak vezetett ki semmiféle alagút. A beomlott falak kövein
beomlásakor belehullott falomladékkal. Javarésze az és mészhabarcsán kívül semmiféle használati vagy
öregtorony délnyugati sarkának ismételt beomlásakor szerkezeti tárgy, még egy árva vasszeg sem került elõ.
jutott oda, mert a munkások csákánya különbözõ magas- Így tehát ez a rész tulajdonképpen csak az öregbástya
ságban több faragott sarokkõre talált. A kövek közét föld keletkezését és építési módját illetõleg egészítette ki az
töltötte ki, nem a hegyen lévõ sárgás agyag, hanem a eddigi ismereteket.
legkiválóbb fekete föld, amely bizonyára a „kútba” E feltárásokkal egyidejûleg a váron kívül is
századokon át behullott falevelekbõl képzõdött. kutattunk. A várhoz vezetõ hegynyakról kiemelkedõ, s
Az egyik munkás 4,70 m mélyen egyszerre esetleg mesterségesnek látszó kúpocskát is ellen kellett
csak azt vette észre, hogy az egyik vízszintesen fekvõ kõ õriznünk: esetleg nincsen-e ott valami erõd! Ez a
nem lazán hever, mint az eddigiek, hanem szilárdabban, kutatás, ámbár ebbõl a szempontból teljesen nemleges
vagyis szándékosan rögzítettnek látszik. Óvatosan fejtve eredménnyel szolgált, de magát a vár telepítését illetõ-
a köveket, kisült, hogy ebben a mélységben lapos leg mégiscsak nyújtott bizonyos feltevést, amelynek
kõpadló fedi a kút egész fenekét. Nagyon gondosan, elfogadhatósága természetesen a további, erre a
egyenletesen rakott kõpadlón az egyik oldalon több lehetõségre is kiterjedõ kutatásoktól függ.
agyagedény cserepei s emberi táplálkozást eláruló A SzNM idei bálványosvári kutatásainak
különféle állatok, mint marha, juh, disznó, õz, szárnyas tudományos eredményei ennyiben foglalhatók össze.
csontjai hevernek. Meglepetés volt, amikor három, Ezenkívül külsõ munkaképpen szükségesnek
valóban szerencsésen alázuhant kõ közül egy majdnem látszott a még ki nem ásott várfalaknak a bokrok
teljesen ép agyagfazék is napvilágra került. tömkelegébõl való kiszabadítása is, sõt, az északi várfal
A „kút” fenekének egyik oldala egy kis részen külsõ oldalán körüljáró ösvényt is készítettünk, ahonnan
nem volt kõvel kipadlózva. Itt kék agyag volt a padló most már jobban élvezhetõ a várnak eddig nem egy-
szintjében, és ebbe a kék agyagba egy lapos kõvel könnyen hozzáférhetõ s a bokrok és fák közé rejtett
lefedett 40-50 cm átmérõjû gödör mélyedt be. További szépsége is. Ehhez az általános képet nyújtó beszá-
kutatásnál kiderült, hogy a kõpadló alatt is megvan a molóhoz csak annyi hozzáfûznivalónk volna, hogy a két
nagyon erõs 50-60 cm vastag kék színû agyagréteg, év óta folyó rendszeres ásató munkálatok a jövõben is
alatta pedig közvetlenül a szikla következik. Az utóbb föltétlenül tovább folytatandók mindaddig, amíg a belsõ
említett gödör még ebbe is bemélyedt 35 cm-re. és külsõ várudvart minden részletében fel nem tártuk.
A kõpadló, az alatta lévõ, máshonnak szán- Ugyanis a leletek nagy mértékû hiánya miatt csak a
dékosan odahordott agyagréteg, valamint a szikla feladat teljes befejezése után mondható biztos vélemény
egyaránt azt bizonyítja, hogy az az építmény nem a vár keletkezésének pontos idejére és belsõ életére
lehetett kút, sõt még annak is ellene mond, hogy vonatkozólag. Ezenkívül a közeljövõben szükséges
víztároló, illetve vízgyûjtõ, avagy pince lett volna. magát a várat teljesen karba hozni és karban tartani,
Mint egyetlen lehetõségre, csupán arra gondolhatunk, mert csak így õrizhetõ meg a rohamos pusztulástól.
hogy ez az építmény kútbörtönnek készült. Ezt 3) DÁLNOKI VERESS Lajos altábornagy,
bizonyítja a szabályos kõpadló, a rajta rendben tartott erdélyi hadtestparancsnok múzeumunk iránt tanúsított
különféle alakú s rendeltetésû edények és az emberi jóindulatából kérésünkre 1943. szept. 1-jén rendeletet
táplálkozásra valló állatcsontok, sõt, mi több, a adott az alája tartozó székelyföldi csapatok parancs-
padolatlan részbõl lemélyített kõlappal lefedett gödör nokának, hogy az erõdítési munkálatok folyamán fel-
is, amely ezen a helyen tartott rab megemésztett színre kerülõ bármilyen természetû régészeti leletrõl
tápláléka kiürítésére szolgált. azonnal értesítsék a SzNM igazgatóságát, s a netalán
E kútbörtönnel kapcsolatosan még csak any- megejtendõ feltárásnál mindenben legyenek a kiküldött
nyit állapíthatunk meg, hogy a legutolsó fogoly a 14. szakember segítségére. Ennek következtében küldöttük
108
ki dr. SZÉKELY Zoltán múzeumõrt a Beszterce- erõsen városiasodó községben inkább a kismester-
Naszód vármegyei Kisilvára. Itt október 17–18. nap- ségek, valamint az otthoni élet gyér emlékeit szerezte
jain ásatást végzett, azonban sajnos minden érdemleges meg számunkra.
eredmény nélkül. A felszínre került temetkezés c) VAJDA László tanárjelölt, kisegítõ mun-
egyetlen melléklete III. Zsigmond lengyel király kora- katársunk Kászonszékbe irányíttatván, itt júl. 13–15.
beli ezüst denárius volt. napjain csupán csak jegyzeteket készíthetett, mivel az
b. Kutatóutak ott folyó erõdítési munkálatok miatt minden gyûjtõ- és
Megtett kutatóutaink jórészben a majdan meg- kutatómunka betiltatott.
ejtendõ ásatások elõzetes terepszemléjét szolgálták. d) VAJDA László bölcsészkari hallgató, ki-
a) Dr. SZÉKELY Zoltán tb. múzeumõr aug. segítõ munkatársunkat júl. 15-én Erdõvidék északi ré-
10-én a háromszéki Nagyborosnyó községben római szébe, s a Hargita déli szakaszába indítottuk útba, hogy a
nyomok után kutatva, kisebb kutatóárkot ásatott, s itt székely pásztorkodás tárgyi és szellemi adatait gyûjtse
többek között két bélyeges téglát is talált, amelyek fel- össze, és gyûjteménytárgyaink hiányait jellegzetes da-
irata elmosódottságuk miatt nem volt teljesen megfejt- rabokkal egészítse ki. Útja, amely több-kevesebb meg-
hetõ. Itt valószínûleg egy kisebb táborhely állott. szakítással egészen okt. 1-jéig tartott, nagyon érdemes
Munkaerõ hiányában a rendszeres ásatást nem lehetett eredménnyel zárult. Errõl az alábbi jelentést tette:
megkezdeni. Az Erdõvidék falvai közül Kisbaconban, Nagy-
b) Dr. SZÉKELY Zoltán tb. múzeumõr aug. baconban, Magyarhermányban, Bibarcfalván, Erdõfülén
12-én a háromszéki Árkoson római kori és középkori és Székelyszáldoboson folytattam gyûjtéseket. Módsz-
telepedések nyomait figyelte meg, és mérte fel azok erem az volt, hogy elsõsorban a havason, az esztenákon
területét. kutattam néprajzi anyag után, s csak azután tértem a
c) Dr. SZÉKELY Zoltán tb. múzeumõr aug. faluba, hogy a juhászattal és juhtartással kapcsolatos
14-én a háromszéki Bedeháza dák nyomait kutatta, mûveltségjavaknak a falu kultúrájával való kapcsolatát
azonban kutatóárkot a földek bevetettsége miatt nem megfigyeljem. Eközben természetesen számos olyan
húzhatott, s így csak azt a helyet azonosíthatta, ahon- jelenség, tárgy stb. került elõ, amely néprajzi muzeoló-
nan még 1912-ben nagyszámú cserépedény került giai szempontból többé-kevésbé jelentõsnek látszott;
gyûjteményünkbe. ilyenkor ezeket sem hagytam figyelmen kívül, s ezért a
d) Dr. SZÉKELY Zoltán tb. múzeumõr aug. 17- SzNM-ba került számbelileg is jelentõs néprajzi anyag
én a háromszéki Maksán római tábor emlékeit nyomozta. nemcsak a pásztorkodás, hanem a fazekasság, fafaragás,
e) Dr. SZÉKELY Zoltán tb. múzeumõr aug. földmûvelés, házi munkák stb. körébõl is tartalmaz tár-
18-án Lisznyóra küldetvén ki, ott eneolitikus telep gyi emlékeket. Teljesnek azonban csak a juhászati
nyomait állapította meg. Festett edénytöredékeket gyûjtemény mondható. Tervünk ugyanis eredetileg az
gyûjtött össze. volt, hogy szabadtéri múzeum formájában egy teljes
f) HEREPEI János múzeumigazgató Kézdi- esztenát, juhkosarat és kalyibát állítsunk fel a belevaló-
vásárhelyen útrendezés alkalmával elõkerült temetke- val együtt. Ez a terv lényegében már megvalósultnak
zések nyomait vizsgálta meg júl. 13-án. Ezek részben tekinthetõ, amennyiben a teljes berendezés, a kalyibához
középkori, részben pedig történelem elõtti eredetûnek való „állak” és a kosárhoz szükséges faragott lécek is a
bizonyultak, igen szegényes vagy talán jórészben elkal- múzeumba kerültek, s az építést illetõleg is mege-
lódott leletekkel. gyeztünk kisbaconi pakulárokkal; magát azt építkezést
c. Gyûjtõutak109 azonban a légvédelmi óvintézkedések miatt el kellett
Gyûjtõutainkat a folyó évben néprajzi anyag halasztanunk.
gyûjtésére határoztuk el. Mivel a juhászat néprajzát monografikusan
a) Dr. BALASSA Iván múzeumõrünk katonai igyekeztem feldolgozni, a gyûjtött tárgyi anyag, a jegy-
szolgálata alól nyert néhány napi szabadságát arra zetek, rajzok és fényképek igen bõségesek. Ennek az
használta fel, hogy szept. 13–16. napjaiban Erdõvidék anyagnak csak kivonatos ismertetése is túllépné egy
déli községeit járja be a megelõzõ évben megkezdett gyûjtõúti jelentés kereteit, ezért itt csak utalok a
adatgyûjtésnek kiegészítése céljából. Középajtán, múzeum leltári jegyzékére, ahol az egyes tárgyak ne-
Nagyajtán, Bölönben, Miklósváron, Felsõrákoson, Var- vén, lelõhelyén és méretein kívül a tárgyak használatát,
gyason a temetõk gombfáit lefényképezte, lerajzolta és gyakoriságát stb. is leírtam. A további jegyzetes anyag
megmérte. feldolgozása most van folyamatban, s az egészet „Az
b) VAJDA László egyetemi hallgató, kisegítõ erdõvidéki juhászok néprajza” címen fogom publikálni.
munkatársunk júl. 3-tól 9-ig a háromszéki Sepsiszent- Mint a magyar néprajzban idáig teljesen el-
királyon néprajzi tárgyakat gyûjtve, a szokásaiban hanyagolt s jelentõsebb anyagot, a pásztorkodás köré-
109
bõl elsõsorban a karcolásos díszítéssel ellátott kéreg- Gyûjtõutam mellékeredményeképpen számos,
edényeket (fõleg sótartókat) említem meg, melyeket nem a pásztormûveltséghez tartozó tárgy került a
nagyobb mennyiségben sikerült összegyûjteni. Anyaguk SzNM-ba. Közülök a legértékesebbek talán a ma-
nyírfakéreg (nyírfa-tidó), a bicskaheggyel karcolt díszítés gyarhermányi fazekasok készítményei, továbbá a Kis-
motívumai fõleg virágok, de nem ritkák az állat (szarvas- baconból elõkerült írott tetõfedõ cserepek, melyek
, madár-) ábrázolások sem. Ugyancsak a pásztor- unikumok a maguk nemében. Kisbaconból, Ma-
mûvészet területére tartoznak az írott pásztorbotok, úgy- gyarhermányból és fõleg Nagybaconból nagyobb
nevezett „macsukás pácák”, melyek fõleg mértani temetõi gombfa-gyûjteményt szállítottam a múzeumba.
díszítõelemeket tartalmaznak, s ornamentikájuk Magyarhermányból cserépedényeken kívül szépen
kezdetlegességénél fogva néprajzi szempontból igen faragott szuszékok és festett bútorok (téka, szék, kanál-
figyelemreméltók, továbbá összehasonlításokra fölöttébb tartó) kerültek a múzeumba.
alkalmasak. A farsangi „kecskejárás”, „kecskehordozás” e) GAÁL Károly egyetemi hallgató, kisegítõ
szokását ugyancsak pakulárok végzik; a „kecske” egyik munkatársunk megbízásunk folytán július 7-tõl 12-ig
jellemzõ darabja Bibarcfalváról került a múzeumba. A Csík menaságon folytatott gyûjtéseket. Jelentése az
pásztorviselet igen érdekes, ma már ritka darabja a pász- alábbi munkálkodást foglalja össze: Csíkmenaságra
torcsuklya; a szakirodalom a Balkánról és a Pireneusok- megérkezve elõször is utam céljához híven a múzeu-
ból említi, s valószínûleg óeurópai hagyaték. Õsi voltát munk telkén felállított idevalósi ház berendezése után
mutatja, hogy a tej elvivésével és visszahozásával kapc- érdeklõdtem. A ház régi lakóit és ismerõit felkeresve,
solatos analógiás varázslások állandóan szereplõ kelléke. kikérdeztem õket, és a leginkább egybehangzó véle-
Igen primitív, valósággal õsemberi eszköz az úgyn- mények, valamint saját tapasztalataim alapján a ház
evezett „kausa”, az evõtál, s valamikor fejõedény (még- régi belsõ képét alaprajzaiban megszerkesztettem. Ez a
pedig kecskékhez való fejõedény) volt, melyet a fa belsõ kép és elrendezés is eltér a székely és általában a
bogáról leütött kéregbõl készítettek. (Ez a kausa nem magyar ház elrendezésétõl. A sarkos elrendezés meg-
tévesztendõ össze a szapulókád lefolyónyílására van, de a szobák sorrendje minden eddig tapasztalt sor-
illesztett, ugyancsak fakéregbõl készült lúgzó-kausával!) rendtõl különbözik. Ugyanis amíg máshol a „tiszta
Valószínûleg balkáni eredetû. Mint az erdõvidéki szoba” elöl található, itt a tiszta szoba a ház hátsó
pakulárok mûveltségének jellemzõ negatívumait említem részébe került. A múzeumbeli székely háznál is így van
meg a juhászkampó és az ivócsanak hiányát. az elrendezés, amit bizonyít az elsõ szoba faragott
Az erdõvidéki pakulárok néprajzának ez a gerendáján lévõ vetélõorsó helye is. Ilyen munkára
gyûjteménye általános néprajzi értékén túl fõleg azért mindig a viselõ szobát használják. Ugyancsak a viselõ
jelentõs, mert az elsõ, teljesnek mondható kollekció, szobában van mindenütt a nagy szemeteléssel járó
amelyik képet tud adni az erdélyi pásztorkodásról. Míg cserepes is.
az alföldi pásztorkodást aránylag jól ismerjük A bútorok elrendezése mellett sikerült meg-
(GYÖRFFY, ECSEDI, MADARASSY, TÁLASI, találni az eredeti bútorok egy részét. Ezek azonban
BORZSÁK, LUBY munkáiból), addig Erdély – olyan rossz állapotban voltak, és tulajdonosaik olyan
elérhetetlenül – erõsen másodrangú szerepet kapott a árat kértek érettük, hogy nem tartottam érdemesnek
magyar pásztorkultúra kutatásában. Ennek egyrészt az megszerzésüket, annál is inkább, mert a berendezéshez
az oka, hogy a havasi pásztorkodás mai formáiban szükséges tárgyak azonosak a háromszéki szentföld
sokkal nehezebb a nomád örökséget felismerni, más- egyszerûbb tárgyaival.
részt pedig oka még az az egyáltalán nem bizonyított, Utam másik célja korábbi írott pálca- és
de lassan dogmává merevedõ tétel, amely szerint a guzsaly-minta gyûjteményem kiegészítése volt. Ilyen-
havasi pásztorkodás – elsõsorban pedig a juhászat – tel- formán 38 különbözõ mintát sikerült összeszednem.
jes egészében rumén eredetû. Kétségtelen, hogy a E munkák közben igyekeztem megfigyelni a
juhászatban a kultúrhatás igen erõs, ezt elhallgatni cserepesek és kemencék fejlõdését, amely itt majdnem
tudománytalanság volna. Hogy azonban a juhászat tel- teljes sorozatban kimutatható. Ugyanis miután a csere-
jes néprajzából nagy számmal elemezhetõk ki magyar pesek az élet fejlõdésével bizonyos átalakuláson mentek
vonások, köztük olyanok is, amelyek kétségkívül a keresztül; elõször egy tüzelõ került melléjük, mely a
pásztori mûveltség alaprétegéhez tartoznak, azt készülõ „sod”-hoz támaszkodott. Amint sült ételeket is kezdtek
dolgozatom igyekszik bizonyítani. Elöljáróban itt csak készíteni, a sütõ számára teljesen beépítették a gócalját.
annyit jegyezhetek meg, hogy egyedül a Késõbb a cserepes kikerült a nyári tüzelõbe és több
tejgazdálkodás az a kultúrterület, ahol valóban tûzhellyel kiegészítve építették fel. Végsõ fokon elvesz-
egységes, méreteiben is jelentõs oláh kultúrhatással tette régi jellegét és rendeltetését, s a csempe-berakás
kell számolnunk. már csak a tüzelõ alján, a „ponkon” maradt meg.
110
Gyûjtõutam során tárgyi gyûjtést is végeztem, 2. Belsõ munka
amennyire ezt a falu drágasága megengedte. Fõképpen kály- a. Ügykezelõi munka
hacsempéket szedtem össze. Készítõjük és készítõhelyök a) Múzeumunk ügykezelése a nagy munkator-
általam ismeretlen. De megállapítható, hogy nagyrészben lódás és munkaerõhiány ellenére is rendesen folyt.
városokról kerültek a faluba. Ismerik az Udvarhely megyei Rendes iktatókönyvünk iktatószáma 1220 ügy kel-
küsmödi BERECZKI Zsigmond nevét, és így valószínû, tezését és elintézését bizonyítja, azonban az iratok
hogy az õ készítményei közül is kerültek a faluba. valóságos száma ennél sokkal több, minthogy számhoz
Végezetül még a pásztorkodással kapcsolatos vett iratelintézések is történtek. A kezelésünkben lévõ
szokások leírását is összegyûjtöttem. Háromszéki Székely Tanalap elintézett iratainak
d. Egyéb kiszállások iktatószáma 70 volt.
a) HEREPEI János múzeumigazgató a Közgyûj- Egyúttal jelentjük, hogy a kezelés könyveihez
temények Országos Fõfelügyelõségének rendeletére febr. tartoztak a fent megjelölt két iktatókönyvön kívül
8-án Csíksomlyóra utazott. Itt a csíki múzeumi gyûjte- annak segédkönyvét képezõ név- és tárgymutató,
ményt megvizsgálva, állapotáról és helyzetérõl tüzetes továbbá a postakézbesítõ-könyv, amelybe minden
jelentést terjesztett fel. kimenõ irat bevezetést nyert.
b) HEREPEI János múzeumigazgató júl. b) Az anyagi ügyek kezelése szabályszerû,
21–22-én Barótra utazott, ahol az Erdõvidéki Ref. Egy- elõírt módon történik, 1) kiutalás, 2) pénztárkezelés és
házmegye irattárát és könyvtárát vizsgálta át, anyagá- 3) ellenõrzés folyamattal. Az elõírás szerinti pénztár-
nak értékes részét múzeumi letétképpen átvette és könyvet szabályszerûen vezetjük.
beszállította. Ugyanitt sikerült ajándékképpen egy b. Tudományos és rendezõi munka
nagyobb adományt is szereznie. a) Gyûjteményünk anyagának feldolgozása és
c) HEREPEI János múzeumigazgató és rendezése csupán szerény keretek között folyt, te-
BOGÁTS Dénes tb. levéltáros aug. 12-én a háromszé- kintettel a munkatársak nagy hiányára. Ezért tehát
ki Bereckbe utazott. Itt a község levéltárának és hivat- mindössze csak arról számolhatunk be, hogy:
alos könyvtárának értékesebb anyagát kiválogatva, 1) A beérkezõ gyûjteménytárgyak leltározását
múzeumunkba szállította. De ugyanitt néhány FADGYAS Anna kezelõ végezte, míg a néprajzi tár-
történelmi értékû tárgyat is szerzett, köztük egy gyak egyes darabjait dr. BALASSA Iván vezette be a
redõnyös tiszafa íróasztalt, amely GÁBOR Áron megfelelõ szakleltárkönyvbe.
készítménye. 2) A könyvtár egyik alcsoportjához, az APOR-
Ezeken kívül HEREPEI János múzeumigaz- könyvtárhoz tartozó mûvek rendezését KOVÁCS Ágnes
gató szept. 4–9-én kutatásokat végzett Beszterce- egyetemi hallgató kezdette el. Mintegy 1203 darab
Naszód vármegye ó-levéltárában Beszt ercén; továbbá könyvet vett számba, s a cédulakatalógus hiányzó lap-
év közben részt vett Marosvásárhelyen a mûvészeti év jait pótolta.
megrendezésének megbeszélésein, valamint a Szé- 3) A néprajzi raktáranyag jó részét GAÁL
kelyföldi Mûvészeti Évnek szept. 16-án történt meg- Károly és VAJDA László egyetemi hallgatók osztá-
nyitásán.110 Ugyancsak Marosvásárhelyen tárgyalá- lyozták, s a raktár polcain csoportosítva helyezték el.
sokat folytatott a csíkszentmártoni SZABÓ család 4) A képzõmûvészeti anyag metszetgyûjtemé-
levéltárának átvétele felõl, amelyet a tulajdonos, dr. nyének rendezését múzeumunk iránti szíves jóindulat-
BOILA Romulus volt román miniszter múzeu- ból VARGA Nándor Lajos budapesti képzõmûvészeti
munknak adományozott. (Minden tárgyalásunk azon- fõiskolai prorektor végezte. Munkáját a húsvéti, a
ban eredménytelen maradt, mivel a levéltár õrzõje nyári, s a karácsonyi szünidõben folytatta.
nem volt hajlandó a Nagyszebenben lakó BOILA ren- 5) Az idegen megkeresésekre a levéltári
delkezésének eleget tenni.) Ugyancsak az igazgató kutatásokat BOGÁTS Dénes tb. levéltáros végezte.
újból megfordult Csíkszered ában az ottani múzeumi b) Az õsz folyamán megkezdettük múzeu-
gyûjtemény sorsa felõl való tárgyalás céljából, mint- munk értékesebb anyagának összeírását és légoltalmi
hogy az illetékesek õt kérték meg a rendezés és óv óh ely re való száll ítását. E munkát legfõképpen
ügyvezetés irányításával. FADGYAS Anna kezelõ végezte.
Végezetül a katonaságtól leszerelt dr. KO- c) 1943. júl. 1-jén megindítottuk a szabad-
VÁCS Márton múzeumi gyakornokunkat októ- sághõs GÁBOR Áron-emlékkiállítást. Tekintettel arra,
ber–december hónapokban – felsõbb jóváhagyás mel- hogy a kiállítás rendezésével kapcsolatos nagy kiadá-
lett – Budapesten foglalkoztattuk, ahol az Országos sokra semmi elõirányzott fedezetünk nem volt, ezért e
Levéltárban másolt le több111 17. századbeli székely tárlat látogatóitól külön belépti díjat kényszerültünk
rendi összeírást. szedni. Azonban mi sem bizonyítja jobban vállalkozá-
111
sunk méltánylását, s az elért eredményt, minthogy kiál- 6) XVI–XVII. századbeli papok, mesterek és
lításunkat olyan sokan keresték fel, hogy a tõlük diákok a szatmári református egyházmegyébõl (Egy-
befolyt jövedelem kétszeresen felülmúlta a reáfordított háztörténet 1943:17–33)
tetemes költséget. 7) CSANAKI Máté, a kolozsvári református
d) A múzeum által rendezni szokott tudomá- iskola igazgatója (Egyháztörténet 1943:226–28)
nyos és népszerûsítõ elõadásokat az év folyamán majd- 8) A mák ói tem pl o mk er ít és feli rata és
nem teljesen megszüntettük, arra való tekintettel, hogy MÁRTONOSI Mihály lelkipásztor (Egyháztörténet
a kolozsvári egyetemi tanárok által rendezett elõadás- 1943:377–80)
sorozat múzeumunk elõadótermében tartatott meg. 9) Képek a múlt század eleji Kolozsvárról
Ilyenformán tehát csupán a következõ saját elõadá- (Pásztortûz 1943:126–28)
sainkat hirdettük meg: 10) A vásárhelyi ref. kollégium megszer-
1943. márc. 20-án dr. KOVÁCS László erdé- vezõje, ZILAHI SEBES András professzor sírköve
lyi tud. intézeti tanár: Színes fényképezés a néprajz (Déli Hírlap 1943. nov. 13.)
szolgálatában. (Vetített képekkel.) 11) SÂTMARIU Jancu, mint JÓKAI Mór
1943. december 16-án dr. KONSZA Samu rokona (Székely Nép 1943. márc. 14.)
kollégiumi igazgató: Az új romantikus dráma. 12) A tanuló ifjúsághoz (Székely Nép 1943.
Ezekenkívül a vendégelõadás-sorozatban a ápr. 17.)
tavaszi félévben 10 kolozsvári egyetemi tanár és 3 Ugyanõ az év folyamán a következõ felolva-
helybeli elõadó összesen 19 elõadást tartott. A második sásokat tartotta:
félévben 4 egyetemi tanár 8 elõadást tartott múzeu- 1) Scholabeli állapotok APÁCZAI Kolozsvár-
munk elõadótermében. ra jövetele elõtt (Erdélyi Múzeum-Egylet Bölcsészet-,
e) A folyó esztendõben A SzNM Kiadványai Nyelv- és Történettudományi Szakosztályának 1943.
sorozatunk negyedik számaképpen JÓZSEF Dezsõ: A március 17-én Kolozsvárt tartott szakülésén)
nyikómenti gyermek magakészítette játékszerei címû 2) A székely rovásírás (1943. március 31-én
füzetünket jelentettük meg. Ezt a 19 lap terjedelmû, 8° Sepsiszentgyörgyön tartott szabadegyetemi elõadóesten)
nagyságú, 39 képpel illusztrált tanulmányt Kolozsvárt BOGÁTS Dénes múzeumi levéltárnok 1943-
nyomtattuk. Ugyancsak 1943-ban adtuk ki az Erdélyi ban nyomtatásban megjelent munkái és tanulmányai:
Tudományos Intézettel közös kiadványképpen 1) Háromszéki Oklevél-Szójegyzék (Erdélyi
SZÉKELY Zoltán munkáját, A kom olló i erõd ítet t Tudományos Füzetek 163. sz. 1–78)
római tábort. Ez a 35 lap terjedelmû, 8° nagyságú, 14 3) VÁRADI és BARTALI S vért anú ság a
képes táblával gazdagított munka hasonlóképpen (Székely Nép öt számában folytatólagosan)
Kolozsvárt jelent meg.112 4) Apróbb közlemények az idõjárásról a régi
f) Egyéb tudományos jellegû munkálkodásunk világban (kiadta a budapesti Meteorológiai Intézet)
közé sorozzuk a múzeumi tisztviselõk irodalmi munkáit. Ugyanõ felolvasást tartott Sepsiszentgyör-
HEREPEI János múzeumigazgatónak 1943- gyön az Erdélyi Párt népmûvelõ elõadóülésén. Címe:
ban nyomtatásban megjelent tanulmányai és egyéb dol- VÁRADI és BARTALIS vértanúsága.
gozatai: Dr. SZÉKELY Zoltán tb. múzeumõr nyom-
1) Újabb adatok a Régi Magyar Könyvtárhoz tatásban megjelent munkája:
a) Aprónyomtatványok 1) A komollói erõdített római tábor (1943,
b) Az 1696. évi nagyszombati kiadású Corpus Kolozsvár, 80, 1–35. l. + I–XIV. képes tábla. Az Erdé-
Juris Hungarici lyi Tud. Intézet és a SzNM közös kiadványa)
c) KOMJÁTSZEGI Andrásné temetési kártája Az Erdélyi Tudományos Intézet megbízásából
(Erdélyi Múzeum 1942:8–16) július hó folyamán egy római villa feltárását végezte a
2) T ÁRKÁNYI ék (Erdélyi Múzeum Kolozs megyei Csomafáján. Ásatásának eredményérõl
1943:279–81) megjelenendõ munkája kéziratban van.
3) Scholabeli állapotok APÁCZAI Kolozs- Dr . BALASS A Iv án múzeumi segédõr
várra jövetele elõtt (Erdélyi Múzeum 1943:345–70. – nyomtatásban megjelent cikkei:
Ugyanez, mint különlenyomat az Erdélyi Tudományos 1) Vi gy ázzu n k a hel yn evek re (Erdélyi
Füzetek 166. számaképpen. 1–28) Múzeum 1943. évi 1. füzetében)
4) Újabb adatok az 1711. év elõtti egyleveles 2) Üzenet a faluba (Székely Nép 1943. aug.)
nyomtatványokhoz (Erdélyi Múzeum 1943:480–81) 3) Az erdõvidéki temetõk (1–105. l. és
5) ABRUGYI György kolozsvári könyvkötõ I–XXX. képes tábla. A SzNM Kiadványainak soroza-
(Erdélyi Múzeum 1943:481–83) tában fog megjelenni)
112
4) Adalékok a székely népi italok ismeretéhez tól belépti díjat nem szedtünk. Ezenkívül teljesen díjtalan
5) A kézdivásárhelyi fazekasság látogatási idõnek állapítottuk meg a szombat délutánt.
6) Kabola Emellett a júl. 1-jén megnyílt GÁBOR Áron-kiállítás fel-
Ezeken kívül, bár nem tartozik múzeumunk nõttjeinek belépti díja 1 pengõ, míg az egyenként jövõ
sem belsõ, sem külsõ munkálkodásához, mégis meg kiskorúak és katonák ennek csak a felét fizették. Csopor-
kell említenünk, hogy gyûjteményanyagunk nagy tos látogatóktól itt sem szedtünk semmiféle díjat.
értékét képezõ APOR-kódexét az Erdélyi Tudományos f) Könyvtárunkkal kapcsolatosan rendes
Intézet hasonmás-kiadásban teljes egészében kiadta könyvkiadási vagy olvasóórát mindaddig nem tartha-
I–XX. + 1–230. lapon. A kiadást és a hozzáírt tanultunk, amíg múzeumunknak állandó könyvtárosa nem
mányt dr. SZABÓ Dénes gondozta. lesz. Könyvet jelenleg kölcsön ki nem adunk, ha néha
valamelyik iskolának nincsen reá szüksége. Ezzel
VI. Gyûjteményeink látogatottsága szemben a délelõtti és a délutáni hivatalos órák alatti
idõben irodánkban való használatra készségesen ren-
Gyûjteményeink kiállított anyagát a folyó delkezésül bocsátjuk a szükséges mûveket. Ugyanígy
évben két csoportra osztottuk. Egyik a múzeum állandó járunk el a kézirattári és levéltári kutatókkal. Az elmúlt
jellegû kiállítása régészeti, történelmi, néprajzi, kép- év folyamán hányan és hányszor vették igénybe a
zõmûvészeti, természetrajzi tárgyakkal, a másik pedig az gyûjteményeink anyagát – kellõ személyzet hiányában
alkalmi GÁBOR Áron-emlékkiállítás, amelyet azonban nincsen lehetõségünk róluk nyilvántartást vezetnünk.
a nagy érdeklõdésre való tekintettel 1943. júl. 1-jétõl
kezdve egész éven keresztül nyitvatartottunk. VII. A múzeum személyzete113
Múzeumunk nagy látogatottságának zökkenés-
mentes lebonyolítására június–augusztus hónapokra A.
GÁBOR Tamás egyetemi hallgatót, szeptember–októ- a. Államilag kinevezett tudományos tisztviselõk
ber hónapokra pedig BALOGH Zoltán VI. gimn. o. 1) HEREPEI János múzeumigazgató, egyete-
tanulót a befolyó jövedelem %-os részesedéseivel alkalmi végzettséggel.
maztuk. A termekben való vezetést a tisztviselõk és a 2) Dr. BALASSA Iván I. oszt. múzeumi
szolgaszemélyzet látta el. segédõr, egyetemi végzettséggel. (2 éves katonai szol-
a) Múzeumunk kiállított anyagának megtekin- gálatát teljesíti.)
tésére rendes és rendkívüli látogatási idõt állapítottunk 3) Dr. KOVÁCS Márton múzeumi gyakornok,
meg. Mégpedig rendes látogatási idõ: a hivatalosan egyetemi végzetséggel. (2 éves katonai szolgálatát
megállapított ünnepeket kivéve minden hétköznapon teljesíti.)
délelõtt 9-tõl 12 óráig, vasárnap pedig 10-tõl 12 óráig; b. Államilag kinevezett kezelõ: FADGYAS
rendkívüli látogatási idõ: ápr. 16-tól okt. 15-ig terjedõ Anna, polgári iskolai végzettséggel, kezelõi beosztás
félévben minden hétköznap délután 3-tól 5 óráig. mellett tudományos segédszemélyzeti munkakörrel is.
b) Az 1943. évben összeszámolt 7301 személy c. Államilag kinevezett altisztek, szolgák
tekintette meg a múzeumot. Ezekhez számíthatjuk a 1) KOCSIS Elek I. oszt. altiszt, 1 polgári isko-
hetenkénti egyszeri ingyen megtekintési idõ látogatóit, lai osztály végzettséggel.
akiknek számát bizonyosan nem tudjuk, azonban azt is 2) BARABÁS Jenõ II. oszt. altiszt, 5 elemi
legalább 1500-1700-ra becsülhetjük. iskolai osztály végzettséggel.
c) Csoportos látogatásképpen a tanárok, avagy 3) FODOR Józsefné JÁNI Anna kisegítõ szol-
tanítók vezetésével jött tanulócsoportoktól eltekintve, ga, 6 elemi osztály végzettséggel.
az év folyamán 722 fõbõl álló 29 csoport kereste fel B. Tiszteletbeli tisztviselõk:
múzeumunkat; e látogatók fõképpen katonák, leventék Az államilag kinevezett tisztviselõkön kívül
és népmûvelési elõadások látogatói voltak. múzeumunknak még 10 tiszteletbeli õre van, java-
d) Iskolai látogatások az év folyamán 28 ízben részben középiskolai tanárok.
történtek, összesen 1184 tanulóval. Egyes vidéki iskolák- Közülök csupán
tól eltekintve, fõképpen a helybeli ref. kollégium, ref. 1) BOGÁTS Dénes ny. postafelügyelõ jár be
leánypolgári és állami fiú polgári iskola csoportjai, kisebb minden délelõtt. A családtörténeti és egyéb levéltári
számban pedig a kat. leánypolgári, a ref. népfõiskola és a kutatásokat végzi.
ref. elemi iskolák látogatásait soroljuk fel. 2) Dr. SZÉKELY Zoltán államilag kinevezett
e) Belépõdíjul a délelõtti látogatási idõre 60 fil- Székely MIKÓ-kollégiumbeli rendes tanár. Múzeu-
lért, a délutánira pedig 80 fillért állapítottunk meg. Falusi munkba a délutáni órákban rendesen bejár, fõképpen
kisgazdáktól, diákoktól, tiszti rangban nem lévõ katonák- római régészettel foglalkozik.
113
A többi tb. múzeumõr egyáltalában nem dol- folyamán is katonai szolgálatot fog teljesíteni. Ilyen-
gozik a múzeumban. formán tehát a legtöbb tudományos, valamint rendezõi
C. A személyzet havonkénti javadalmazása munkát a jövõ évben is kölcsönvett segítõtársakkal kell
1) HEREPEI János igazgató VII. fiz. osztálybeli bruttó megoldanunk. Miként az 1942. és 1943. években is
járandósága 747,22 P. budapesti és kolozsvári szakember kartársunkat kellett
2) Dr. BALASSA Iván múzeumi s. õr IX. fiz. bizonyos feladatkörök elvégzésére felkérnünk, azon-
osztálybeli bruttó járandósága 502,30 P. képpen az 1944. évben is még fokozottabb mértékben
3) Dr. KOVÁCS Márton múzeumi gyakornok kell az õk segítségüket igénybevennünk, ha azt akarjuk,
havonkénti bruttó járandósága 273,92 P. hogy igyekezetünk elégséges eredményt tudjon felmu-
4) FADGYAS Anna kezelõ bruttó járandósága tatni. Ezenkívül az 1943. évben dr. VISKI Károly
275,74 P. egyetemi tanár jóakarata három néprajzos tanítványát
5) KOCSIS Elek I. oszt. altiszt bruttó irányította segítségünkre. E fiatal egyetemi hallgatók
járandósága 184,23 P. múzeumunknak mind belsõ, mind külsõ munkás-
6) BARABÁS Jenõ II. oszt. altiszt bruttó ságában nagyon jó hasznára váltak, úgyannyira, hogy
járandósága 284,61 P. amennyiben lehetséges, a jövõ évben még nagyobb
7) FODOR Józsefné JÁNI Anna kisegítõ szol- területen igyekezünk felhasználni segítségüket. Miként
ga bruttó járandósága 158,80 P. a folyó évben is tettük, úgy a jövõben is két-három
Összesen: 2426,82 P. középiskolai tanulót is szándékozunk a szünnapok ide-
* jére munkába állítani, ezek azután a múzeum belsõ
A most lezáruló évben minden igyekezetünkkel életében állanak rendelkezésünkre. Mindezeken felül
arra törekedtünk, hogy a vállunkra nehezedõ terhek mellett gyûjtés és kutatás céljaira külsõ segítõtársakat is
is kitûzött feladatainknak minél jobban megfelelhessünk. felkérni óhajtunk, akik (mint pl. az idén JÓZSEF Dezsõ
Jó igyekezetünkben nagy segítségünkre voltak udvarhelymegyei származású gyulai tanár) nagy hasz-
hivatali feletteseink belátó jóindulata és támogatása. De nunkra lehetnek olyan anyag felkutatásában, ahová
különösen ki kell emelnünk dr. SCHNELLER Vilmos intézetünk tudományos munkásainak csekély létszáma
miniszteri tanácsost, aki látogatása alkalmával teljesít- miatt csupán hosszú évek múlva juthatnánk el.
ményünkért megelégedését fejezte ki, egyúttal azonban (...) igen természetesen nagyot lendülne a
igen sok értékes tanácsát és útmutatását közölte velünk. helyzetünk, ha 1) dr. BALASSA Iván I. oszt. múzeumi
Hálásak vagyunk dr. VISKI Károly egyetemi taná, köz- segédõrünk 1944. szept. végével katonai szolgálatból
gyûjteményi felügyelõnek, aki nemcsak tanítványait leszerelhetne, 2) dr. KOVÁCS Márton múzeumi gyakor-
küldötte le a múzeumi munkában való segítségül, hanem noknak saját kérelmére való áthelyezése megtörténhet-
igaz jóbarátunkhoz méltóan maga is segített, tanácsolt, nék, aminek következtében megürült helyére új gya-
támogatott. Ugyancsak értékes segítségünkre volt dr. kornok kinevezését kérelmezhetnõk, 3) dr. SZÉKELY
VARGHA László közgyûjteményi elõadó, aki nemcsak Zoltán sepsiszentgyörgyi fõgimnáziumi tanár állami
a hivatalos iratokon keresztül, de személyes lejövetele kinevezést nyerve, szolgálattételre bölcs intézkedéssel
alkalmával is nagyon sok becses útbaigazítást, szak- múzeumhoz osztatnék be, 4) FADGYAS Anna kezelõ a
véleményt és baráti jó szót adott. tudományos segédszemélyzet létszáma terhére legke-
Társintézményeink közül pedig nem szabad gyelmesebben átminõsíttetnék, továbbá 5) egy szak-
megfeledkeznünk az Erdélyi Tudományos Intézetrõl és képzett I. osztályú mûszaki altiszti állás létesíttetnék,
vezetõségérõl sem. Ez a nagyobb felkészültségû, tettre amelynek betöltõjére az összes konzerváló és preparáló
kész jóbarát-intézmény mindég és mindenben a leg- munkák elvégzése bízható lenne. Ilyenformán, ha a
önzetlenebb készséggel állott segítségünkre, amikor székely tudományos intézet még nem is valósulna meg,
segítségért hozzá folyamodtunk. azonban múzeumunk jelenlegi személyzete olyan
Tisztelettel kérjük, hogy 1943. polgári évrõl kiegészülést nyerne, amilyennel munkatervezetünk
készített jelentésünket tudomásul venni méltóztassanak. egyes pontjainak megoldását nem a kölcsönveendõ
Sepsiszentgyörgy, 1943. dec. 31-én. kisegítõ társak lehetõsége, hanem a saját munkaerõink
beosztása tenné lehetõvé, s egyúttal fokozná a mun-
7. kateljesítményt is: ennek következtében az ügyviteli és
A SzNM 1944. évi munkaterve114 a múzeum-karbantartási munkálatok elvégzése mellett
(részletek) gazdája kerülne a régészetnek, a néprajznak, a könyv-
tárnak, a fényképezésnek, az összes mûszaki (prepa-
(...) intézményünk kisszámú személyzetébõl ráló, konzerváló, asztalos- stb.) munkáknak, bárha a
mindkét tudományos tisztviselõ a jövõ 1944. év egész történelmi gyûjtemény, a levéltár, a kézirattár, a szép-
114
mûvészet s a természettudományok összes ágai még lõk díjazását foglalja magába (...) múzeumunk nagy-
mindég szakmûvelõ nélkül maradnának. számú tb. múzeumõre közül csupán BOGÁTS Dénes
nyug. postafõfelügyelõ és SZÉKELY Zoltán kollégiu-
I. A múzeumi munka menetének mi tanár az, aki intézetünkben dolgozni szokott (...)
továbbfejlesztés útján való fokozása SZÉKELY Zoltán a folyó év folyamán csak nagyon kis
(...) szükségünk volna a) kellõ számú szak- mértékben dolgozhatott intézetünk javára, ugyanis
képzett tisztviselõre, akikrõl már a bevezetõ sorokban szabad idejének legnagyobb részét a doktori szigorlatra
megemlékeztünk, továbbá b) múzeumunk épületének való készület foglalta le, majd pedig vizsgájának
építkezés folyamán kellõ számú és megfelelõ dolgo- letétele után a nyár és a koraõsz folyamán az Erdélyi
zószobával, raktárhelyiséggel, valamint kiállítási Múzeum porolissumi és az Erdélyi Tudományos Inté-
teremmel való kibõvítésére, amirõl megelõzõ évi mun- zet kidei ásatásában vett részt, hazajõve pedig ásatásá-
katervezeteinkben is bõségesen szólottunk, ezenkívül nak feldolgozásához fogott hozzá. Reméljük azonban,
c) megfelelõ gazdaságú szakkönyvtárra, amelynek hogy a jövõ évben több idõt fordíthat a SzNM
mind a hazai, mind a külföldi vonatkozó irodalmat munkaterületén való dolgozásra, bárha a középiskolai
annál is inkább egyesítenie kellene, mivel ilyen tanárokban való nagy hiány miatt a folyó iskolai évben
könyvtár az egész Székelyföldön eleddig sehol sincsen, igen magas tanítási óraszámot kellett vállalnia. (...)
végül pedig d) a nélkülözhetetlen tudományos mû- nagy hasznunkra válnék, ha (...) SZÉKELY Zoltánnak
szerek teljes számára azért, hogy az elvégzendõ kuta- szolgálattételére a SzNM-ba való beosztásaa meg-
tások, mérések és búvárkodások minden tekintetben valósítható lehetne!
bírálatállók és kellõ értékûek lehessenek. Mindezt egy Szakkönyvtárunk gyarapítására költségveté-
esztendõ keretén belül természetesen nem lehet meg- sünkbe egyelõre összesen csak 800 pengõ összeget
valósítanunk, azonban törekednünk kell arra, hogy azt, illesztettünk, tekintettel arra, hogy esetenkénti rend-
aminek beteljesítése mégiscsak eléggé kidolgoztatott, a kívüli segélyeink, valamint magános jóbarátaink ado-
legelsõ kedvezõ alkalommal valóra váltsuk. Egyes mányai majdnem kivétel nélkül ennek gyarapítására
ilyen lehetõségek pedig mind az a, b, c és d pont ke- adatnak. Állításunk igazolására megemlítjük, hogy a
retén belül már az 1944. évre valószínûnek látszanak. folyó évben ajándékozott könyvek száma a kétezret
Különösen hisszük ezt a személyzeti kérdés rendezése jóval felülhaladja, s tekintettel arra, hogy ennek tete-
mellett az épületbõvítéssel kapcsolatosan. Ugyanis, ha mes részét teszi az irányított ajándékozás, ezért a szak-
a KÓS Károly építési terveit a m. kir. vallás- és közok- könyvtár létszáma is egyre szaporodik. (...)
tatásügyi miniszter úr õrnagyméltósága jóváhagyni
méltóztatik, mi akadálya sem lehet, hogy azonnal II. Múzeumi táraink anyagának ásatás,
hozzá ne foghassunk az új épületszárny alapozási gyûjtés, ajándékozás és vásárlás útján
munkálataihoz.115 való növelése
(...) székely tudományos intézet alapjait csak Múzeumunk anyagát fõképpen ásatás, gyûjtés
kellõ szilárdságú talajra lehetséges leraknunk. Ezen- és ajándékozás útján tartjuk gyarapítandónak, mígnem
kívül csakis így váltható valóra VISKI Károly köz- a vásárlást csak abban az esetben látjuk megfelelõ
gyûjteményi országos felügyelõ úr õméltóságának a beszerzési módnak, amikor egy-egy kiválóan fontos
székelyföldi központi múzeum kifejlesztésére vonat- múzeumi értékû tárgy megszerzése másképpen éppen
kozó nagyszerû elgondolása. Ugyanis csak egy teljesen nem volna lehetséges. Ugyanis szívesebben elhalaszt-
felkészült és erõs SzNM bírná meg az egyes székely juk egy kisebb jelentõségû tárgy megszerzését, félve
városok gyûjteményeinek fiókosítását, valamint az attól, hogy a vásárlás tényével könnyen megzavarjuk
amúgyis erõsen önállóságra törekvõ, bár önmagukban azt a barátságos és megértõ viszonyt, amely a nép igen
jórészben életképtelen múzeumocskák önkéntes csat- nagy része és a múzeum, vagyis az ajándékozó és a
lakozására csakis abban az esetben lehetne reménysé- megajándékozott, még inkább: a múltjára büszke
günk, ha mind az avatottak, mind pedig az avatatlanok székely és az öntudatkeltõ SzNM között általában véve
elõtt is nagyszabású eredményekkel tudnók bebizonyí- fennáll. Az elmondottak természetesen nem vonatkoz-
tani a rendszeresség és a rendszertelenség közötti nak azokra a vidékekre, amelyeket az úgynevezett
elhatározó értékû különbséget. mûgyûjtõk már amúgyis megzavartak, de az ilyen
Szabványos költségvetésünkbe (...) egyelõre helyeken különben sincsen sok mit keresnünk, mert ott
építkezésre csupán 20 000 pengõt állíthattunk be. Sze- már annyit összerontott az említett mûgyûjtõk rabló-
mélyi járandóságunkra mindössze 3200 pengõt szán- gazdálkodása. De nem vonatkoznak arra az esetre sem,
tunk. Ez az összeg különmunkák, valamint kisegítõ ha a tulajdonos régi bútordarab helyett újat vagy va-
segéderõk, továbbá tiszteletbeli tudományos tisztvise- lamely hasonló értékû más tárgyat kíván.
115
(...) az 1943. évben ásatási célokra egyes jó- gyûjtõ- és kutatóút folytatásaképpen, Felsõháromszék
akaróinktól több, mint három és félezer pengõt sikerült ún. szentföldi része. b) Csíkban: Gyergyói medence,
összegyûjtenünk. Tehát valószínû, hogy az 1944. évi Gyimes, Hargita középsõ és északi szakasza az 1943.
eredményünk sem fog emögött hátramaradni, mint- évi gyûjtõút folytatásaképpen. c) Udvarhely megyében:
hogy a múltban is még tovább is mehettünk volna, ha Homoród-mente, Küküllõ Keresztúr és Udvarhely kö-
több munkatársunk lenne, akik a múzeumra várakozó zötti szakasza, Nyikó-mente. d) Marostordában: Be-
nagy feladatokat mind elvégezhetnék. kecsalja, Görgény, Mezõbánd, Nyárádmente. Néprajzi
1. Ásatások. Minthogy e pontban legégetõbb gyûjtõutak költségeire 1000 pengõt és tárgyak meg-
kérdésnek az önmagunk megismerését állítjuk, ezért szerzésére 1200 pengõt irányoztunk elõ.
munkatervünkben is az önmagunktól, vagyis a köze- Ezek a megtakarítások pedig sokkal nagyobb
lebb múltból való kiindulás nagy fontosságát tartjuk összeget tennének, mintsem egykönnyen pénzben is
tekintetbe veendõnek: meg lehetne határoznunk. Elsõsorban is a tárgyaknak
a. Magyar középkor. Háromszéken: Alsósó- legfõképpen ajándékozás útján való gyûjtése: legfen-
lyomkõ vára, Bálványosvár (az 1942. és 1943. évi feltárási nebb egy-egy fényképfelvétellel való viszonzása,
munkálatok folytatása), Bereck, Borcfalva elpusztult falu továbbá a legtöbb helyen ingyen szállással, valamint
Szörcse mellett (az 1943. évi ásatás folytatása), Cófalva, egy és más helyen ingyen kosztoltatással való támo-
Eresztevény, Kézdivásárhely, Ozsdolán az Írottkõ, Sep- gatás jelent az ügy számára igen nagy nyereséget.
siszentgyörgyön a ref. vártemplom cinterme, Szentjános- 3. Történelmi gyûjtõ-kutató út. Ebbõl a szem-
falva elhagyatott telepedés Kiskászon mellett, Torján az pontból nagyjában ugyanazokat a területeket jelöltük
APOR-kúria és a róm. kat. templom környéke. Csíkban: ki, mint amelyeket a régészetnél és a néprajznál fel-
Csíkszenttamáson Nagyboldogasszony egyháza, tászok- soroltunk. Ugyanis a munkatársak hiánya miatt erre a
tetõi sziklák és karcolataik. Udvarhely megyében: Dobó és célra is igénybe kell vennünk kívülrõl jövõ segít-
Volál elpusztult falvak Erdõfüle mellett. ségeink készséges támogatását is, s így, ha nem is tel-
b. Népvándorláskor. Udvarhely megyében: jes szakszerû módon, de mégiscsak eredménnyel járna
Korond, avar leletek, Firtos-vára. Csíkban: Tekerõ- az ilyen kísérletezés. E területen elsõsorban is székely
patak. Marostordában: Rigmányi sáncok. nagyjaink ereklyéinek összegyûjtésére gondoltunk,
c. Ókor, dák és római idõk. Háromszéken: An- mint olyanra, amely tevékenység nem kíván különös
gyalos, baróti táborhely, Kézdimartonfalva, nagyboros- szakképzettséget. APOR Péter, BARÓTI SZABÓ
nyói castrum, Réty. Dák telepedés Marostordában: Dávid, BENKÕ József, BÖLÖNI FARKAS Sándor,
Maroskeresztúr, Marosvécs. CSEREI Mihály, GÁBOR Áron, KÕRÖSI CSOMA
d. Õskor. Háromszéken: Étfalva (praemyke- Sándor, MIKES Kelemen, ORBÁN Balázs stb. stb.
naei mûvelõdési kör), Oltszem, Vápavára. Csíkban: saját személyének és családjának emlékét õrzõ tárgyait
Csíkdánfalva, Csíkzsögöd. összegyûjteni elsõsorban is a mi kötelességünk: ezen a
Ásatások költségeire mindössze csak 3000 munkaterületen belõl különösebb jelentõséggel bír a
pengõt irányoztunk elõ, de ehhez csatlakoznak majd GÁBOR Áronnal összefüggõ ereklyék utáni kutatás,
mindazok az önkéntes hozzájárulások összegei, ame- tekintettel arra, hogy a folyó év nyarán nyitottuk meg a
lyeknek mértékére már elõbb reámutattunk. reá vonatkozó emlékek kiállítását, mint történelmi és
2. Néprajzi gyûjtõutak. Erre a célra 1944-re ereklyegyûjteményünk egyik alcsoportját. Éppen ezért
sokkal nagyobb, csaknem kétszer akkora összeget irá- itt soroljuk fel egy a Hargitában megejtendõ kutatóút
nyoztunk elõ, mint az 1943. évre. Oka ennek az a tervét is: ugyanis hitelt érdemlõ tanúk hagyatékából
körülmény, hogy néprajzos készültségû tisztviselõnk fennmaradt emlék tanúsítja a háromszéki szabadság-
bárha a jövõ évben is katonai szolgálatot fog teljesíteni, harcbeli tüzérség ágyúinak és felszerelésének a Hargita
mégis a jövõ esztendõre olyan segítségekre van kilátá- gyergyói szakaszán való elrejtését.116 A történelmi-ré-
sunk, akik terv- és szakszerû módon gyûjtéssel értékes gészeti gyûjtemény gyarapítása 800 pengõt, s a kuta-
eredményhez juttathatják múzeumunkat. Ezért látszott tóút költségeire 150 pengõ összeget irányoztunk elõ.
érdemesnek ilyen irányú elõjegyzésünket növelni. 4. Levéltári és könyvtári anyag gyûjtését,
Ugyanis ígéretét bírjuk VISKI Károly egyetemi tanár miképpen a történelmi tárgyakét, hozzá kell fûznünk az
õméltóságának, hogy amiként az 1943. évben, azon- egyéb tudományos kiszállásokhoz, csupán csak az al-
képpen a jövõ nyárára is múzeumunk rendelkezésére kalom szerint felbukkanó gyûjtési lehetõségek képez-
bocsátja jelesebb tanítványait. Ezenkívül más két nép- nének kivételt. Ezeket azonban elõre tervbe vennünk
rajzi érdeklõdési körû középiskolai tanár is felajánlotta nem lehet. Ilyen irányú munkálkodásunkat nagyon
segítségét a nyári szünidõ idejére. a) Háromszéken: elõsegíti Háromszék vármegye alispánja, aki a községi
Bodoki-havas lejtõje, Erdõvidék az 1942. és 1943. évi levéltárak és könyvtárak történelmi értékû anyagát a
116
szétkallódástól való megõrzés céljából Múzeumunkba 50 pengõ összeget vettünk fel ilyenfajta gyûjtemé-
beszállíttatni rendelte. De egyházi hatóságok részérõl is nyünk gyarapításának céljaira.
tapasztaltunk megértõ támogatást, s így remélhetjük,
hogy a sepsi és erdõvidéki református egyházmegyék III. Múzeumi tárgyaink állandósítására:
példáját mások is követni fogják. A levéltári anyag konzerválására, preparálására
gyarapításával kapcsolatos kiadások fedezetére 150 E téren is sajnos a legnagyobb nehézségekkel
pengõ összeget irányoztunk elõ. kell megküzdenünk. Ezek pedig két nagyon lényeges
5. Szépmûvészeti anyagunkat fõképpen szé- okban gyökereznek, mégpedig a munkatárs és a pre-
kely mûvészeink ajándékaival gyarapítjuk. Különösen parálószerek hiányában. Szükségünk volna egy gya-
jó barátunk a sepsiszentgyörgyi származású VARGA korlatilag is kiképzett tudományos segédmunkásra,
Nándor Lajos képzõmûvészeti fõiskolai professzor, valamint egy mûszaki altisztre, akik a munkakörben,
grafikus mûvész, aki egymaga is mondhatjuk fejedelmi valamint a fényképezésben is kellõ tudással ren-
nagyságú ajándékaival növelte gyûjteményünket. De delkeznének. Tekintettel arra, hogy ezekben a mun-
ugyancsak neki köszönhetjük képzõmûvészeti tárunk kákban külsõ munkatársak csak átmenetileg segíthet-
anyagának állandó gyarapítását olyanformán, hogy nek ki, reméljük, hogy tiszteletteljes személyzete már
vagy ajándékképpen, vagy nagyon jutányos áron 1944-ben I. oszt. mûszaki altiszti, laboránsi állással
megszerzi számunkra egy-egy kiválóságunk alkotását. növekedhetik. Ugyanis gyûjteményeink minden tára
A képzõmûvészeti anyag gyarapítására mindössze csak megérett arra, hogy újra alávessük a gyökeres tisztítás-
300 pengõ összeget irányozhattunk elõ, jóllehet fölötte nak és fertõtlenítésnek, a közelmúlt évtizedek
kívánatos, sõt egyenesen nagy érdekünk volna a sep- régészeti leleteit pedig az összeragasztásnak és
siszentgyörgyi születésû, európai viszonylatban sem kiegészítésnek. De a folyamatos tudományos munka
utolsó értékû nagy mûvészünknek, GYÁRFÁS Jenõnek mind több és több anyagot halmoz fel raktárainkban,
családja tulajdonában lévõ hagyatékát vagy legalábbis amelyekkel, ha már raktározás elõtt nem kíséreljük
hagyatékának rangos darabjait megszereznünk. Óhaj- meg kellõképpen preparálni, könnyen végzetes
tandó volna mintegy tizenöt darab kiváló értékû alko- veszedelmet zúdíthatunk gyûjteményeink egész
tását megszereznünk, ezzel azután szülõvárosának anyagára: pl. az elszuvasodás vagy az ólompestis
múzeuma a meglévõ képekkel együtt méltóképpen továbbterjesztése miatt. Fényképészeti laboratóriu-
képviselhetné a nagy mester különbözõ korszakait. E munknak sem lévén gazdája, emiatt drága felsze-
mûvek megszerzését munkatervezetünkbe beállítottuk, relésünket könnyen romlás érheti. Tekintettel arra,
bárha mindaddig, amíg a kellõ anyagi fedezetet elõ hogy az 1943. évben mindkét férfi tisztviselõnk kato-
nem teremtettünk, addig aligha beszélhetünk e képek nai szolgálatot teljesített, ezenkívül mindkét altisztünk
megváltásáról. A család érettük leginkább évjáradékot hasonlóképpen több ízben behívatott fegyveres szol-
óhajtana, ami talán gazdaságosabb is volna az egy- gálattételre, ezek a körülmények azután azt sejtetik,
szerre kiadott nagyobb pénzösszegnél. Ugyancsak hogy múzeumunk a következõ évben is ugyanilyen
1944. évi munkatervezetünkbe illeszkednék bele helyzetbe kerül, ezért a múzeumi tárgyak fertõtle-
múzeumi épületünk elõcsarnokának freskóképekkel nítése, helyrehozása és restaurálása címen mindössze
való kifestése.117 Ezt, amennyiben a körülmények csak 300 pengõt vehettünk fel elõírásunkba. Annak
megengedik, VARGA Nándor szándékozná történelmi ellenére, hogy a preparálószerekhez is csak nagy
tárgyú mûalkotásokkal ékesíteni. nehézségek legyõzése árán tudunk hozzájutni, mégis
6. Természetr aj zi g y ûj tem én y ün k gy ara- azt hisszük, hogy ez az összeg elégséges lesz a folya-
pítására egyelõre semmiféle komolyabb kilátásunk sem matos munkához, azonban a nagyobb méretû fer-
lehet arra való tekintettel, hogy ilyen készültségû belsõ tõtlenítéshez mégsem foghatunk hozzá. Ezenkívül a
munkatársunk nincsen, sõt hasonló érdeklõdési körû fényképészeti laboratórium költségeire 150 pengõt
külsõ segítségre sem számíthatunk, jóllehet nemcsak iktattunk be költségvetésünkbe, ami tekintve az árak
tudományos, hanem gyakorlati szempontból is igen nagy emelkedését, csupán eléggé csekély utánpótlás
nagy jelentõségû volna, ha a székelyföldi természetra- fedezetére elégséges.
jznak és a természettudományoknak intézetünkben
komoly kutatóállomása állíttatnék fel. Ez azután egyút- IV. Múzeumi anyagunk elhelyezése
tal segítségére sietne a mezõgazdálkodás, a bányászat kiállítási, illetõleg raktárkezeléssel
és az ipar különféle ágainak is. Minthogy azonban e (...) Szükséges volna a régi zsúfoltságuk alól
tudományág munkálására a közeljövõben a legkisebb felszabadítva, kissé levegõsebben és kiválogatottan, s
reménységet sem merünk táplálni, költség- így a látogatók tudásához és tetszéséhez mérten hoz-
elõirányzatunkban is inkább csak a formaság kedvéért záférhetõbben kiállítani.118
117
(...) a „Székelyföldi Mûvészeti Év” keretében is jónak látjuk csökkenteni. Ugyanis a kolozsvári tudo-
1944. januárjában GYÁRFÁS-kiállítást, valamint ettõl mányegyetem sepsiszentgyörgyi szabadegyetemi elõa-
függetlenül egy kissé késõbbi idõpontra VARGA Nán- dásai, továbbá a Székelyföldi Mûvészeti Év keretében
dor-kiállítást fogunk rendezni. Raktáraink rendezését beállított kiállítások, valamint elõadások az év
reméljük, hogy a nyár folyamán egyetemi hallgatók õszi–téli–tavaszi háromnegyedét annyira betöltik, hogy
segítségével sikerülni fog továbbfolytatni, különösen a legtöbb hétre két, sõt három vagy négy elõadás is jut.
néprajzi és a régészeti raktárakat, továbbá a könyvtárat Ezekhez járulnak egyéb, legtöbbnyire jótékony célú ren-
és fényképgyûjteményt. Ilyenformán természetesen dezvények is. Ilyenformán nem tartjuk célszerûnek saját
csak túlságosan lassan halad elõbbre a rendezõi munka. elõadásainkat azzal lejáratni, hogy pesti és kolozsvári
Sajnos, a levéltár és a természetrajzi raktár rendezésére elõadók miatt jórészben vidéki munkatársaink jói-
egyáltalában nem is gondolhatunk, pedig mai elhe- gyekezetét az amúgyis eléggé igénybe vett nagyközön-
lyezési módjuk miatt csak nagyon nehézkesen hasz- ség ne méltányolja. Ennélfogva saját elõadásaink közül
nálhatók. egynehányat csupán olyan idõre osztunk be, amikor-
Óhajtanók, hogy a különbözõ szakmutatókat is tájban legalább a hét egyik fele nincsen semmi hasonló-
elkészítsük, azonban erre a jelen helyzetben még csak val lefoglalva. Éppen ezért elõadások tartására csupán
nem is gondolhatunk. Múzeumunk egyetlen tára a kép- 50 pengõt irányoztunk elõ. Különben az összeg
zõmûvészeti gyûjtemény, amelynek raktárszerûen csekélységét megindokolja az a körülmény is, hogy
kezelt anyagának, a metszetgyûjteménynek teljes és elõadóinknak semmiféle tiszteletdíjat nem adunk. Kiad-
legszakszerûbb elrendezését nyugodtan tervbe vehet- ványaink elõállítási költségeinek fedezetére midössze
jük, ezt ugyanis VARGA Nándor Lajos képzõmûvészeti csak 300 pengõt írtunk költségvetésünkbe. A mai
fõiskolai profeszor vállalta magára, egyúttal elkészítve magosra emelkedett nyomdaköltségek mellett, nagyon
a gyûjtemény pontos szakmutatóját. De ugyancsak õ természetesen, ez az összeg túlságosan alacsonynak lát-
folytatja tovább a régi magyar vonatkozású könyvek szik. Valóban mi sem szándékozzuk kiadványaink meg-
metszeteinek mûvészeti értékû katalógusát. jelentetését csupán erre az összegre alapozni. Támogatás
Rendezésünk egyik legfõbb feladata volna a iránti tiszteletteljes kérésünket már benyújtottuk a m. kir.
közel két évtized alatt összegyûjtött összes anyagnak vallás- és közoktatásügyi miniszter úr õnagyméltósá-
pontos számbavétele és újra való leltározása, s ezzel gához. Ezenkívül társadalmi megmozdulás segítségét is
együttesen az idõk folyamán tönkrement és a régi vi- reményünk van igénybevehetni.
szontagságos idõk alatt elkallódott, vagy elértéktele-
nedett anyagnak a régi leltárakból való kivezetése. Ezt VI. A múzeum igazgatása, ügykezelése
a feladatot is megkísértjük megoldani, illetõleg a meg- és a munkamenet folyamatossá tétele
oldáshoz hozzákezdeni. Szükséges ugyanis végtére Múzeumunk igazgatási és ügykezelési teen-
biztos képet nyernünk, minthogy a régi leltárak lehetet- dõinek ellátása, egyéb teendõink rovására igen sok
lenül rossz és hiányos vezetésmódjuk miatt áttekinthetõ idõnket foglalja le. Különösen ha tekintetbe vesszük,
képet nem nyújtanak, sõt, csak igen körülményes mó- hogy a leltározási munkálatokat is ugyanannak a
don használhatók. A fenti gyûjtõcím alá felvett felada- csökkentett létszámú személyzetnek kell elvégeznie,
tok elvégzésére összesen 1050 pengõt irányoztunk elõ, mint amelynek teendõi közé az ügykezelés is tartozik.
mégpedig raktári polcok és szekrények készítési költ- Ezzel azt hisszük, eléggé bebizonyítjuk azt a megter-
ségeire 500 pengõt, papírlemez-dobozok és cédulamu- heltetést, amely a múzeum tudományos feladatainak
tató készítésére 150 pengõt, rendezési költségekre 400 elvégzésében való részvételt is teljesen lehetetlenné
pengõ összeget. teszi. Ezért e körbe tartozó teendõk lelkiismeretes
elvégzésén kívül semmi többletmunkát, sõt változtatást
V. A múzeumi gondolatnak tudományos, sem vehetünk tervezetünkbe, minthogy különösen
továbbá népszerû módon való közzététele a most, amikor múzeumi látogatottságunk hatványozott
szó és írás segítségével mértékben emelkedik, nagyon kell örülünk, hogy
(...) megvalósítani óhajtanók egy népszerû munkánkat mégiscsak zökkenésmentesen tudhatjuk
múzeumi útmutatócska kiadását, továbbá két év óta elvégezni. Természetesen ezt csak múzeumi feladatok
esetenként megjelenõ „A SzNM Kiadványai” címû kiad- elvégzésére nézve értjük, mígnem a kezelésünkben
ványsorozat rendszeresebben való megjelentetését.119 levõ Háromszéki Székely Tanalap ügyvitelével bizony
Egyúttal a kisebb terjedelmi tanulmányok közé magunk sem lehetünk megelégedve. Ugyanis ezzel
nagyobb szabású értekezések besorolását is tervbe vet- gyakori Budapestre és Kézdivásárhelyre való utazgatás
tük. Megemlítjük azt is, hogy eddigi rendszeres múzeu- s a megszervezéssel, szerzõdésekkel, épületkarban-
mi elõadásainkat, miként a folyó évben tettük, a jövõben tartásal kapcsolatos olyan munkák járnának, mint ami-
118
lyenek több szabad idõt s a gazdasági ügykezelésben a mozgattam meg, országgyûlési képviselõk (MESTER
sepsiszentgyörgyi és kézdivásárhelyi napi kézmûipar- Miklós, MIKÓ Imre, LÁSZLÓ Dezsõ, VÁRÓ György)
és anyagárainak teljes ismeretét stb. követeli. Ameny- mondottak nagy beszédeket a képviselõházban a szé-
nyiben azonban múzeumunk tisztviselõinek létszáma a kelység tudományos intézete érdekében. Az abban-
csökkentség alól felszabadulna, remélni óhajtjuk, hogy maradt Székely Nagygyûlés beadványokkal, sürgeté-
a Tanalap körüli feladatok megoldását is siettetni sekkel állott volna elõ, sõt, a kolozsvári egyetemi ifjak
tudhatjuk. egynehánya is megmozdult, mert õk is érzik, hogy
Múzeumunk igazgatásával és ügykezelésével végtére is tenni kell valamit itt a Székelyföldön. Mégis
járó dologi kiadásaink összegét a következõ tételekkel hiába volt mind a gondolat legelsõbbsége is az enyém,
irányoztuk elõ: irodai szükségletekre, nyomtatványok- mind pedig a fáradozások tengere is az enyém, hivata-
ra, postai és szállítási költségekre, távbeszélõ-díjaikra, los helyen mindég csak agyonhallgatták közvetlen és
valamint vegyes tételekre összesen 1700 P. Elhelyezési közvetett szavaimat addig, amíg decemberben végtére
költségek keretén belül fûtésre, világításra, vízdíjra, is sikerült SCHNELLER Vilmos támogatását megnyer-
tûzbiztosítási díjra és takarításra együttesen 3750 P. nem. Õ azonban csakhamar eltávozott. De mióta
Hivatalos ügyek elintézésével kapcsolatos kiküldetési MESTER Miklós komoly szóhoz jutott, szívesen meg-
költségekre 1000 P. Telek- és épületfenntartási költ- cselekedte, hogy e kérdésben való véleményadásra fel-
ségekre 1000 P. (...) szólította HÓMANt. HÓMAN válaszolt is. Elvben
Sepsiszentgyörgy, 1943. nov. hó 30-án. elismerte ugyan a gondolat helyességét, a gyakorlatban
azonban olyan megoldást vetett fel, ami megölõje
8. volna a székely sorskérdéseknek. Szerinte az ETI küld-
Az utolsó hónap Sepsiszentgyörgyön. jön ki természetrajzos és földrajzos szakembereket,
HEREPEI János levelei SZABÓ T. hogy tanulmányokat végezzenek a Székelyföldön.
Attilához 1944. augusztusban120 Ennyi az egész! Hát, rettenetesen szomorú, hogy hiva-
talos helyen ennyire semmibe vegyék a most már min-
Attila-Lelkem! den oldalról megnyilvánuló közóhajt, s az egész szé-
Szeretnék veled egyrõl s másról elbeszélgetni, kely kérdés tanulmányozását a székelyföldi cicindelák,
tekintettel azonban arra a körülményre, hogy nincsen kígyók, békák felkutatására tereljék! HÓMAN ugyanis
sok idõm, sõt Téged sem akarlak nagyon untatni, igyek- – szavainak értelme szerint – félti az ETI-t, hogy nem
szem mondandóimat meglehetõsen rövidre szabni. lesz munkája, ha Erdélyben még egy másik tudomá-
Azt hiszem, emlékszel, hogy 1940 szeptem- nyos színezetû intézet is létesülne. Édes Istenem,
berében fenn heteltem Kolozsváron, hogy adatokat féltékenységgel vagy feladatok feletti marakodással
gyûjtsek ahhoz a tervezethez, amelyet TELEKI Pál nem lehet magyar sorskérdéseket és magyar tudomá-
megbízása folytán készítgettem. Emlékiratom egyik nyos feladatokat megoldani! Olyan óriási itt a mulasz-
vázlatát Neked is, Manónak121 is, KELEMEN Lajosnak tás, és olyan sok a feladat, hogy ha tíz tudományos
is elolvastam. Elgondolásomat mind a hárman, de külö- intézet is lenne Erdélyben, mindeniknek bõven jutna
nösen KELEMEN Lajos bátyánk helyeselte, úgyannyi- mit elvégeznie! De ettõl eltekintve, SZABÓ Attila,
ra, hogy a Közoktatásügyi Minisztériumba küldött LÁSZLÓ Gyula és a többiek, kik az ETI kebelében
példányomat kérésemre nagyon meleg szavak kíséreté- dolgoznak, még ha a Székelyföldet választanák mun-
ben õ terjesztette fel. katerületül, abban az esetben is jutna a szerényebb
Két sorban megismétlem az egész emlékirat lehetõségekkel dolgozó SzNM-nak éppen elég mit dol-
lényegét: a SzNM-mal kapcsolatosan egy Székely goznia. Én ugyanis nem akarok senkinek vagy sem-
Tudományos és Közmûvelõdési Intézet létesíttessék a minek konkurrenciát csinálni, sõt, nem félek a velünk
székelységtudományok hathatós mûvelése céljából. való konkurrenciától sem, mert hiszen csak egyetlen-
Az azóta eltelt négy esztendõ alatt megalakult egy a szándékom: dolgozni a magyarságért azon a
az Erdélyi Tudományos Intézet, létrejött Pesten a területen, amelyre állíttattam. Minthogy pedig a mi
TELEKI Pál Tudományos Intézet központi szerve, erõnk még gyönge, tehát erõsíteni kell. Itt van a mi
megalkották a Dunántúli Tudományos Intézetet, arról életképes SzNM-unk, amely azonban csakis abban az
értesültem, hogy készül valami Szegeden is, Debrecen- esetben fog tudni eredményt elérni, ha komolyan segít-
ben is, sõt, HÓMAN tervbe vette a Kisalföldi Tudo- ségére jönnek. Tessék-lássék támogatás csak szem-
mányos Intézetet is. Négy esztendeje emésztem maga- fényvesztõ pénzpocsékolás.
mat, és állítok sorompóba fût-fát a székely kérdés, a Megírtam Miklósnak, hogy egyáltalában nem
székely tudományok s a székely föld tudományos bántana, ha ennek a létesítendõ vagy csak felerõsítendõ
intézete érdekében. Pesti és vidéki újságokat, rádiót intézménynek nem is adnának tudományos intézet
119
nevet, hanem elkeresztelhetik akár az elemi iskola elsõ Amint olvashattad, jómagam is teljesen mellékesnek
osztályáról abecedariának is, csak már egyszer tegyék tartom, hogy múzeumunknak feladathoz juttatását és a
lehetõvé, hogy dolgozni tudjunk magyarságunkért, és feladatok megvalósításának lehetõségét miképpen old-
legyen kivel dolgoznunk magyarságunkért. Ugye Te is ják meg. Legelsõ tervem az volt (nem hiszem, hogy
tudod, hogy az sem érv, hogy nincsen ember! Van és emlékeznél reája), hogy a SzNM-mal párhuzamosan,
lesz, csupán biztosítani kell számukra a megélhetést, s a de külön létesíttessék egy Székely Tudományos és
kitûzött célért való dolgozási lehetõséget. Az ETI meg- Közmívelõdési Intézet. Tekintettel azonban arra a kö-
alakulásakor is nagyrészben kezdõ vagy alig megindult rülményre, hogy HÓMAN erre a tervre még 1940-ben
fiatalemberek vették kezökbe a munkát. Szomorú vol- azt mondotta, hogy nem szükséges két intézményre
na, ha velök a magyar tudományos utánpótlás teljesen szétválasztani, ezért egyesítettem az intézmények
kimerült volna. Az én tudománybeli elmaradottságom létesítésének gondolatát, s így harcoltam a múltban, s
pedig nem lehet akadály, mert az intézet megalakítása és így fogok harcolni érette a jövõben is. Azonban tudha-
megindítása után szívesen félreállok, addig azonban tod Te is, hogy nem a külsõséget tartom lényegnek,
szükség van az én nem lankadó akaratomra! mint ahogy mindég is csak elõre szabad tekintenünk.
Kérlek, nehogy azt hidd, hogy csak hírveré- Nem akarok senkivel hatalmi vagy elsõbbségi juss
sekben nyilvánul meg minden cselekedetem. Könyv- felett veszekedni, mert szomorú volna, ha ezen kellene
tárunk fejlesztése úgy halad, hogy amikorra a „Székely elvéreznie a mindennél nagyobb feladatoknak. Itt élek
Abecedaria” megvalósul, már eléggé tekintélyes segéd- a székelység között, és látom, hogy egyáltalában nem
eszközképpen fog rendelkézésül állani. Mûhelyeink ismerjük, mert önmaga sem ismeri önmagát. Ma is
felszereléseit folyton gyarapítom, laboratóriumi mû- abban az istenverte régimódi gondolkozásban álmodo-
szerekre és külsõ tudományos segédeszközökre az zunk, hogy majd csak lesz valahogyan. Vajon csak-
elmúlt év folyamán is többet költöttem húszezer ugyan lesz-e valahogyan akkor, amikor már minden
pengõnél. Természetes azonban, hogy még sok minden késõ?! Nincsen semmiben sem egységes irányítás, mert
hiányzik, de hiszen ma nem is könnyû hozzájuk jutni, nem ismerjük az alapot, amelyre fel kellene építeni a
sõt, pénzforrásom se korlátlan. Nem untatlak tovább a jövõt! A mi tudományos (?) intézetünk nem akar
részletezéssel, csupán azt mondom el, hogy sok versenyfutást sem az ETI-vel, sem mással, minthogy a
kolozsvári egyetemi intézet irigyelné mûszereinket, ha helyi viszonyokra való alkalmazást nem elméleti,
tudnának róluk. Raktáraink és kiállítási szekrényeink hanem gyakorlati alapon akarja megoldani. Gyakorlati
rendre kicseréltetnek, irodaberendezéseink pedig alapon kell állania mind a társadalomtudományokkal,
olyanok, hogy nem ismerne reánk az, aki csak a régi mind a természettudományokkal, mind a néprajzzal,
ütött-kopott bútorok között látott. mind a régészettel foglalkozó jövendõbeli munkatár-
Tehát készülök szóval is, tettel is. Készülök saknak. Ezért azután nem is lehet érdekösszeütközés!
azzal is, hogy most Hozzád, az ETI új igazgatójához Ezen az alapon pedig igazán mindegy, hogy milyen
kocogtatok be, kérve azt a testvéri jobbot, amelyet eddig külsõ nevet visel az az intézmény, amely ezt a feladatot
is mindég éreztem, kérve azt a baráti jobbot, amelyet vállalja, és megoldani törekszik. Igazán mindegy, hogy
múltkori leveledben intézményünk felé nyújtottál, s arra a teljes személyzetre, amelyre föltétlenül szük-
kérve azt a megértést, amelyet Tõled úgyis, mint barát- ségünk van, milyen formájú kalapot húznak, csak már
tól, úgyis mint testvértõl, de úgyis mint magyar célokért egyszer húznának valamilyent! Ebben tehát tökéletesen
dolgozó magyar embertõl kérek és elvárok. Mert ha mi egyetértünk, minthogy – jól tudod – magam sem va-
erdélyi magyarok, akik a kisebbségi sorsban együtt gyok a formák embere.
vetettük a téglát ahhoz az épülethez, amelynek felépítése De nem értünk egyet a sürgõsség kérdésében.
akkor még teljesen bizonytalannak látszott, nem Igenis, most is, vagy talán éppen most kell menteni azt,
kalákában rakjuk tovább a falakat, egy szép napon csak amit még lehet. Minél elõbb meg kell alkotni a vázat,
szétesik, szétmállik minden: magyar öntudat, erdélyi jóllehet a hézagokat ma még nem is lehetne mindenütt
öntudat, székely öntudat, s marad csupán a vasbeton váz, kitölteni. Sohasem tudjuk, hogy milyen idõk következ-
amelyhez azután talán jobban illik akár a horogke- nek reánk, éppen azért kell a villanyos központokat
resztes, akár pedig a sarlós és kalapácsos lobogó! minél sürgõsebben megalkotni. (Példát mondok. Gon-
(…)122 nagy szeretettel ölel dold el, ha KENESSEI elvben nem hozza létre a ko-
Sepsiszentgyörgy, 1944. aug. 1. lozsvári ref. leánygimnázium intézményét, s ehhez nem
* szerzi meg még a román megszállás elõtti idõben a
Kedves Tilám! magyar kormány hozzájárulását, a román világ alatt
Nagyon köszönöm, hogy a SzNM fejleszté- NAGY Károly sohasem tudta volna létrehozni a ma-
sével kpcsolatos elgondolásomat szívesen fogadtad. gyar erõnek ezt a forrását. Más! Ha DADAY Pista bácsi
120
még 1918 elõtt ki nem harcolja a Semesnye-Ilonda ref. Kedves Tilám!
anyaegyházközségnek papiroson való létesítését, akkor Éppen most kaptam 17-én írt soraidat. Elolva-
amikor román világban megvalósításra került a sor, sásuk után azonnal válaszolok.
ennek az összetartó pici intézménynek életrehozásához Hazánk, magyarságunk érdekérõl van szó,
sohasem járult volna a világi hatóság, stb.) Magam tehát mindenkinek, aki tiszta szándékkal közeledik a
mostan nem országhatárváltozásokra gondolok, csak székely föld felé, mindég a legõszintébb segíteni aka-
azokra a lehetõségekre, hogy amit ma netalán megte- rással állunk rendelkezésére! Hiszen munkaterveim
hetsz, ne halaszd holnapra, amikor netalán már késõn egyik sarkalatos pontja, hogy a dolgozni szándékozó
lenne! Éppen ezért, mivel hozzánk mérve mérhetetlen nem-intézetünkbeli szakembereknek is megállóhelyet,
politikai erõk játszanak velünk, a már négy év óta meg- dolgozóasztalt és felszerelést, valamint kísérleti mûhe-
szakítás nélkül sürgetett intézmény létrehozása legszo- lyeket bocsássunk rendelkezésére. Tehát a saját mun-
rosabban összefügg a puszta létünk megmentése felé kalehetõségünk lehetõvé tételén kívül bárki másnak is
tett lépésekkel. munkaalkalmat biztosítani, ez a mi négy év óta han-
Tõled, Lelkem, nem kérek mást, mint ahogyan goztatott és négy év óta e cél felé küzdõ önzetlen
múlt levelemben is csak azt akartam tudtodra adni, illetõ- szándékunk.
leg arra kérni, vedd tudomásul, hogy nem az Erdélyi Építkezési tervezetünkben ezért van benne,
Tudományos Intézet hatás- és jogkörének megnyirbálá- hogy padlásterünk kis vendégszobákká képezendõ ki.
sáért harcolok, hanem a székely létkérdések érdekében Ezért szándékozzuk a látszólag szükségesnél több dol-
dolgozó megújított vagy, ha úgy teszik, megfejelt székely gozószobát és mûhelyet is felépíttetni, mert nagyon jól
intézményért. tudjuk, hogy helyszíni kutató és gyûjtõmunkát nem
Igazság az a körülmény, hogy a debreceni és lehet egy-két hetes lerándulásokkal elintézni. Hiszen a
szegedi intézettervekrõl csak ide szálló hírekbõl érte- helyszínen gyûjtõ csak akkor oldhatja meg feladatát, ha
sültem, a „Dunántúli Tudományos Intézet” és a „Kis- nem mint vadidegen, a helyi viszonyokkal és szellem-
alföldi Tudományos Intézet” elnevezéseket pedig mel ismeretlen valaki utazza keresztül-kasul a vidéket,
éppen HÓMAN saját levelébõl olvastam legelõször, hanem valamilyen helyi központból sokszor és sokszor
sõt, ezeken kívül bajai emberektõl hallottam Baján visszatér gyûjtési területére, s így „akklimatizálódik”.
tervezgetett valamelyes dunai kutatóintézetrõl is. Ez Sõt, azt sem tartom elégségesnek, hogy valaki a saját
az utóbbi azután mennyire komoly, nem tudom. Mind- neve alatt vagy egy külterületi intézmény kikül-
egy, nem is ez a fontos, hanem az a körülmény, hogy döttjeképpen közeledjék a vidékiekhez. E tekintetben
ha a románok áldozatokat tudtak hozni nemzeti cél- már nagyon sokat rontottak a Pestrõl és Kolozsvárról
jaik szolgálatára, minekünk is igyekeznünk kell, hogy jött, sokszor egészen tudatlan tudósok, ellenben bárki,
a sok-sok mérföldes távolságot valamiképpen behoz- aki a SzNM nevével közeledik, sokkal több bizalomra
zuk. A SzNM fejlesztésének gondolata pedig nehogy talál. Néhai LÁSZLÓ Ferenc és CSUTAK Vilmos
azt hidd, hogy csupán csak bennem él. Például VISKI nagyszerûen bevált módszere: annak hangoztatása,
Károlynak egészen függetlenül kialakult elgondolása hogy a SzNM a székelységé, sõt, minden székely em-
egy olyan SzNM, amelynek minden székely városban ber tulajdona, csaknem mindenütt nyitott vagy lega-
egy-egy helyi fiókjának kellene lennie. Nagyon lábbis könnyen kinyitható lelkekre talál. Ezért köszö-
természetes, hogy ezek a fiókok csak akkor életképe- nöm a leveledben kifejezésre juttatott szavakat, mert
sek, ha az anyaintézet náluk is erõsebb. Ezt az erõt nagy jelentõségû munkátoknak talán ezzel a cégérrel
akarom én is, mindegy, hogy milyen titulussal megin- tudok leginkább szolgálatára lenni.
dokolva! De visszatérve az elõbb mondottakra, sajnálat-
Most kaptam leveledet. Azonnal meg is írtam tal kell elbúcsúztatnom azt a körülményt, hogy múzeu-
reá a választ, elküldeni azonban ma még nem szán- mi építkezésünkre – bárha a szükséges pénz legna-
dékozom: ne zavarjam meg vele pihenésedet. Csak arra gyobb részét még tavalyelõtt összekoldultuk – a
kérlek, ne értsed félre se munkálkodásomat, se levelei- háborús helyzetre való tekintettel nem adták meg az
met, hanem lássad meg Te is úgy, amint én láttam meg engedélyt. Ezért tehát a tervezett központ kiépülésének
az itt eltöltött hat keserves esztendõ alatt azt a cél- el kellett maradnia jobb idõkre. Ez azonban nem tar-
nélküliséget, sõt, nemtörõdömséget, amellyel egy tozik leveled tárgyára, de elmondottam azért, hogy
jóakaratú és életképes nép minden dolgának rendezését meggyõzõdhessél õszinte készségünkrõl. Sõt, elmon-
egyik napról a másikra tologatják! dom még azt is, hogy az elõbb hangoztatott cél érdeké-
Szeretettel ölellek: ben akarjuk könyvtárunkat színvonalassá és teljesen
Sepsiszentgyörgy, 1944. aug. 9.123 korszerûvé tenni, sõt, ezért szereztük be a fényképé-
* szeti, a természetrajzi, a levéltári (!) mûhelyek, vala-
121
mint az ásatási munkálatok felszerelését, ezért ren- sõbb rendeletre – el kell még utaznom Udvarhelyre,
deztünk be asztalosmûhelyet, most pedig ezért furfan- Keresztúrra, Gyergyószentmiklósra, Csíkszeredába és
goskodjuk össze a mûszerészi mûhely kellékeit. Igaz, Kézdivásárhelyre. Talán szerdán indulok, de hazatéré-
hogy e tárgyak ma már ládákban beszegezve várják a sem idejét még csak nem is sejthetem; mégis igyekezni
jobb jövõt s az embereket, akik ezt majd használni fogok idejében tudatni róla.
fogják. A tervünk érdekében való dolgozást azonban Ma vasárnap van, tehát egyes-egyedül tel-
még a mai nehéz idõkben sem tévesztjük szem elõl. jesítek szolgálatot az egész épületben, ezért másik
Nagyon dicsérlek, hogy a tervszerû és rend- kérdésedre sem tudok most választ adni. Anyag, azt
szeres munka elkezdését nem akarod a háború utánra hiszem, elég volna, csakhogy levéltárunk nagyobb és
halogatni, hanem minél elõbb munkába állítod ren- értékesebb része leszegezett ládákban várakozik a sors
delkezésre álló erõidet. Úgy fájt a szívem olvasva, szeszélyére. Lehet azonban, hogy így is volna mit
hogy odaát a határokon túl rendszeres munka folyik, mi lemásolni. Különben a leveledben megpendített gondo-
pedig minden vonalon állunk. Végtére Te szóhoz jutva, latról már hetekkel ezelõtt beszélgettünk Jóskával,124
megmozdulhatsz, ámbátor hol vannak a többiek is, anélkül, hogy akkor BOGÁTSot megkérdeztük volna.
akiknek ugyanez volna a kötelességük! Igaz, hogy a Különben a másoltatással most még más bajok is van-
külsõ, sõt, – valljuk be – a felsõ hatóságok sem nagyon nak. Nincsen ember. A városból csaknem minden ép-
igyekeznek elõsegíteni a munkát. Itt azután megint kézláb fiatalember bevonult katonának, a diákok pedig
csak el kell sírnom magamat, mert hiszen egyes embe- munkaszolgálaton vannak, sõt, a kollégium sem Szent-
rek munkáját leszámítva, olyan nagyon kevés történt az györgyön, hanem Kovásznán fog megnyílni. Volt egy
egész négy esztendõ alatt! Ezzel azután megint csak hetedik gimnazista, nagyon megbízható menekült
magunkra kell visszatérnem, ami Számodra – bizonyo- diákunk, akit minden szünidõben a múzeumban szok-
san – már nagyon is unalmas lehet, de tûrd el, kérlek, tam foglalkoztatni, õt azonban július elején munkaszol-
hiszen nekem minden gondolatom ez az átkozott gálatra vitték, s azóta sem tudtam kiszabadítani, mint-
múzeum, amelyet hiába akarok széltében is, hosszában hogy a katonaság mindég azzal utasította el a kérést,
is megnyújtani, úgy látszik, elvesztette minden rugal- hogy most háború van, tehát nincsen szükség múzeumi
masságát. Még vannak intézmények, amelyek igazán munkára. Írtam érdekében Kolozsvárra is, még csak a
komolyan akartak és akarnak dolgozni, azokat azonban fülük bojtját sem mozgatták meg.
nem segíti senki és semmi. Minden fáradozás ellenére Így állunk, mert Jóska is rettenetesen be van
sem adnak lehetõséget számukra, ezzel azután megaka- fogva: Augias istállójának a kitakarítását végzi.
dályozzák a munkában, talán arra akarják ítélni, hogy Nagyon kérlek, ha a kérdések megbeszélése
elkedvetlenedve falba rúgjanak minden szépen kiagyalt majd nap szerint is idõszerûvé válik, értesítsél róla,
munkatervet, magyar feladatot! Ugye, nem elég az, hátha tudnék valamelyes megoldást találni. Addig is
hogy a mi intézményünknek az egész Székelyföldet arra kérlek, ne haragudjál, hogy ilyen sokáig vettem
(HÓMAN szerint még az Aranyos-vidékét is) feladat- igénybe türelmedet.
és munkaterületéül osztották ki, ha mindez csak papiro- Sepsiszentgyörgy, 1944. aug. 20.125
son marad, mert nem segítenek rajtunk, hogy valóban *
el is végezhessük a reánk bízottakat! Tavaly és tavaly- Kedves Tilám!
elõtt megkíséreltem kölcsönkérni FERENCZI Sándort, A világesemények fordulata azt hiszem meg-
LÁSZLÓ Gyulát, SZILÁGYI Jánost és VISKI Károly akadályozták még azt a pici eseményt is, hogy az ETI
tanítványait, az idén azonban még csak e félmegoldá- és a SzNM egymáshoz való viszonyáról tárgyalhas-
sokra sincsen lehetõségem. sunk. Azonban akárhogyan is torlódjanak az esemé-
Most, hogy munkatársaiddal be óhajtanál lépni nyek, a székelységkutatás megvalósítása érdekében
a Székelyföldre, köszönöm, hogy elsõ gondolatod beko- dolgoznunk, sohasem idõszerûtlen.
pogtatni nálunk. Azt azonban, hogy mit fogsz kapni MESTER Miklós a napokban lenn járt a
tõlünk, bárha félig-meddig házigazdák is volnánk, Székelyföldön. Mindnyájan úgy tudtuk, hogy Szent-
mégsem tudom megmondani. Alighanem csak a jó szó györgyre is lejön. Nem történt meg, ellenben a Székely
mellett maradunk, mert hiszen mi mankón bicegünk, és Nép munkatársának adott nyilatkozata megjelent a mai
sebeink meggyógyítására – úgy látszik – nem akad orvos. lapban.
E pillanatban nem tudom megmondani, hogy Azt hiszem, hogy a nagyközönség, amely csak
augusztus végére, szeptember elejére fel tudok-e menni felületesen ismeri a székelység, a Székelyföld s a
Kolozsvárra, hiszen emberhiány miatt a múzeum lég- székely életlehetõségek történelemtudományi, tár-
védelmi szolgálata, virrasztása, mindene egyes-egye- sadalomtudományi és természettudományi kutatásának
dül rajtam nyugszik. Ennek ellenére is azonban – fel- mibenlétét, örömmel értesülhetett az újságból, hogy
122
végre megoldódott a Székely Tudományos Intézet és a rendszeres anyag begyûjtését, a néprajzi feladatoknak a
SzNM kérdése. Én azonban e megoldásban – ha az falu vezetõségével, népével való megismertetését kel-
újságíró híven adta vissza Miklós nyilatkozatát – mind lene elvégeznie. ÁRVAY József pedig csak azért, hogy
a Székely Tudományos Intézetnek, mind a SzNM-nak, az ETI elgondolásaiba belekapcsolódhassék, hosszú
mind pedig a székely kérdés gyökeres kutatásának, ha idõre itt hagyja-e azt a munkakört, amelynek be-
nem is a halálát, de nagyon nagy betegségét látom. töltésére elsõsorban kineveztettem?! A közel 60 ezer
Ugyan miért is nem dolgozhatik csupán kötetnyi könyvtárunk teljes rendezését, a hiányok
egymás mellett, kart karba öltve az ETI és a SzNM! pótlását, a szakkönyvtárak megszervezését ki és mikor
Hidd el, abban a pillanatban, amikor a SzNM végezze el, ha nem õ, s ha nem mentõl sürgõsebben!
az ETI egyik alosztályává fog lesüllyedni, mind önálló SZÉKELY Zoltánnak pedig mi lenne a szerepe akkor,
célkitûzéseit, mind speciális feladatait elveszíti, és tel- amikor a múzeum keretén belül is megmérhetetlen ren-
jesen elvértelenedne, elsorvadna, mert minden lehetõ- dezõi munka, sõt tanulás vár reája! FADGYAS Annára
séget felszívna az anyaintézet. A nyaratszaka leránduló és jómagamra pedig az ETI keretén belül ugyan milyen
kolozsvári szakembereknek nem lesz idejük teljesen feladat várakozhatik! Egy feltétel alatt azonban mégis
átitatódniok a Székelyföld levegõjével. A székelységtu- elfogadnám az ETI-be való beolvadást, ha az ETI nem-
dományok kutatóinak igazában véve itt kell élniök, a csak az elõbb említett munkák tökéletes elvégzésében
Székelyföld népe között lakó megszokott jóbarátnak, segítene, hanem kívülük még minden levéltári, törté-
testvérnek kell lenniök, minthogy csakis így sikerülhet nelmi, mûvelõdéstörténeti, mûvészi, föld- és ásvány-
a székelység igazi lelkéhez, lelke õszinte megnyitani, állattani, növénytani, természettani, továbbá az
latkozásához hozzáférkõzniök. ezekkel összefüggésben levõ összes „konzervátori”,
Mondd, Attila, miért nem jó az, ha két erõs „preparátori” s egyéb „laboratóriumi” munkáinkat
intézet együtt, egy cél felé, egymás kölcsönös segíté- „delegált” belsõ szakembereivel elvégeztetné, egyál-
sével dolgozik! Miért jobb az, ha egyiket elsor- talában nem is beszélve tervezetünk külsõ feladatairól!
vasztják, anélkül, hogy a másikat továbbfejlesztenék! Ugye, belátod, hogy az ETI-nek a mostani intézeti
Könyörgök, ne ülj fel annak az átkos régi irányzatnak, tanárokkal ezt is megoldania nem lenne módjában! De
amely mindent, ami a faj javát szolgálná, elsorvaszat- soha nem is fogja tudni, mert Kolozsvárra egyál-
ni igyekszik, s amely szép szavakba burkolt, nagyonis talában nem fognak új munkaerõket kinevezni csak
ésszerûnek látszó érvelésével elvakítani akarja Miklóst azért, hogy azok a SzNM és a majdan megszervezendõ
is, Téged is, mást is! Hidd el, ez az egész terv a fenti és fiókosítandó székely városi múzeumocskák
célzaton kívül legfennebb csak a takarékosságot óhajt- munkáját is elvégezzék. Tehát azért akarok két külön
ja szolgálni, minthogy az egész változás a Te intézményt, mert két külön intézményt inkább sikerül-
intézetednek semmi, az enyémnek hasonlóképpen het a kellõ fokra felerõsíttetni, mint egyetlen nem is
semmi hasznot nem hajtana, mert csak egy egyszerû, nagyon bõvérû intézménnyel ugyanezt keresztülvinni.
odavetett névcserébõl állana az egész megoldás. Isten Hiszen feladataink annyira bõségesek, hogy két erõs
õrizzen, hogy mindezt a jó szándékú Miklós vagy a Te intézménnyel is megmérhetetlenül sok elvégeznivaló
személyed rovására írnám. Jól tudom, hogy kik ennek várakozik.
a kovászai! De vedd azt is tekintetbe, ha majd déli Erdély
Jan. 15-én elkészítettem a tervbe vett Székely visszatér, nem is beszélve az ottani erõs román mú-
Nagygyûlés elé terjesztendõ megindokolt javaslatomat. zeumokról,126 különösen régészeti, néprajzi, történelmi,
Talán, ha lett volna kik elõtt feltárnom, ma már más- levéltári és földtani tekintetben azonos vagy határos
képpen állana az egész kérdés. Elõttem fekvõ javas- területen a vérszegény SzNM szemben fogja magát talál-
latomat Neked most sem küldöm el, mert egy kissé ni az erõs BRUCKENTHAL-múzeummal, sõt, az éppen
hosszadalmas, s ezért nem akarlak untatni vele, de szomszédos brassai városi múzeummal. Az egyenlõtlen
ugyanakkor készítettem egy népszerû, rövid szöveget, küzdelemben pedig a gyengébb el fog vérezni!
e nehány sort elküldöm, hadd lássad meg belõle, hogy Ismétlem, és újra ismétlem, egyáltalában nem
a SzNM feladatvállalása nem egy az ETI-ével, sõt, a mi ragaszkodom a „Székely Tudományos Intézet” elne-
tervezetünket nagyon sokban nem is lehetne beleillesz- vezéshez, mert nem kábít az aranyfüst csillogása, ha-
teni az ETI elgondolásaiba. nem a munkalehetõségre vágyakozom. Szeretném
Ezek után még felteszem a kérdést, vajon Te hinni, hogy igazamról Téged is meggyõztelek. E levél-
hogyan képzelnéd el a SzNM jelenlegi személyzetével lel egyidejûleg Miklósnak is írtam, természetesen nem
való munkálkodást az ETI keretén belül! Ugyanis ilyen terjengõsen.
BALASSA Iván, ha itthon is volna, neki elsõsorban A régi szeretettel ölellek:
néprajzi anyagunk számbavételét, cédulázását, új és Sepsiszentgyörgy, 1944. aug. 25.127
123
9. között azokat a ládákat, amelyek a múzeumi leltár-,
Jelentés a Közgyûjtemények pénztár- és iktatókönyveket, továbbá az irattárat és
Országos Felügyelõséghez nyomtatványokat tartalmazták. Ezért egészen új ügy-
(Keszthely, 1944. okt. 25.) kezelési könyveket kellett megkezdenem. Természete-
sen legnagyobb veszteségnek tartom a leltárkönyvek
Méltóságos Fõfelügyelõ Úr! otthonmaradását, amelyet csak részben pótolnak a ládák
Kapcsolatosan még szept. hónap 9-én kelt tartalmáról készített részletezõ jegyzékek; remélem
418-1944 számú rendeletével, tisztelettel jelentem, azonban, hogy az el nem hozott leltárkönyveket az
hogy múzeumunknak Lengyelre menekített anyagát otthon maradt nagyon derék FADGYAS Anna segéd-
folyó hónap 11-én teherautó-fuvarral Keszthelyre tisztnek sikerülnie fog az elpusztulástól megmentenie.
átszállítottam, és a már itt lévõ többi ládával együtt – az Erre reményt nyújt az eleinte Sepsiszentgyörgyön
adott körülményekhez képest biztonságba helyezve, a maradni szándékolt, de szeptember 6-án mégiscsak utá-
Balatoni Múzeum alagsorának folyosóján raktároztam nunk jött cselédleányunktól nyert értesülés. Ugyanis a
el. Ezzel egyidejûleg nem mulaszthatom el, hogy külön múzeumot addig az ideig sem bomba, sem ágyúlövedék
köszönetet ne mondjak jóindulatáért, bölcs gondo- nem érte, FADGYAS Anna pedig mindennap rendesen
sságáért, valamint dr. VARGHA László elõadó úr bejárt és dolgozott a múzeumban.
fáradságot nem ismerõ, sõt még életét is kockára tevõ
gyors és erélyes intézkedéséért, amelynek ered- A SzNM Keszthelyen levõ ládáinak jegyzéke,
ményeképpen határozott rendelkezésem és utasításom a bennök levõ tárgyaknak összefoglalólag való meg-
ellenére Kolozsvárra szállított múzeumi anyagunkat jelölésével:128
még idejében megmentenie és Keszthelyre hoznia si-
került. E nagy jelentõségû cselekedete pótolhatatlan II. régi bokályok, üvegedények (szegedi,
magyar értékeket mentett meg számunkra. vinci, bécsi, sgrafittós bokályok stb.)
Keszthelyre való átköltözésünk minden napja III. ónedények, lõportartók (hodgyai ónkanna
az itteni hivatalos és magánügyek intézésében felmerült a 15. sz. végérõl, lõportartó szarvasagancs 1614.
nehézségek leküzdésével telt el, anélkül, hogy végtére is évszámmal stb.)
belezökkenhettünk volna a mindennapi életbe. Ugyanis V. cseréptányérok stb. (sgrafittós tányérok,
mind a hivatalos, mind pedig a nemhivatalos körök fabokályok, 1730-as szarupohár)
csaknem minden vonalon, ha nem is éppen ellen- VII. bokályok (madaras, szarvasos, emberes
szenvvel, de nem sok segíteniakarással kezelik a beto- bokályok)
lakodó idegeneket, s minthogy a Balatoni Múzeum sem IX. házi felszerelési tárgyak rézbõl és vasból;
örvend annak a közszeretetnek, mint odahaza a SzNM, kézifegyverek, kõ-, réz-, bronzkori eszközök stb. (réz-
ezért a felénk nyújtott segítõ kéz se tudja számunkra a mozsár 1550-bõl, bronz harci csákányok, tokosbalták,
kellõ értékû támogatást megszerezni. kelta holmik)
Múzeumunk személyzetébõl az igazgatón kívül XV. régi kályhacsempék (gótikus lovas és
jelenleg itt tartózkodik SZÉKELY Zoltán tanár, BOGÁTS könnyûlovas vitézzel stb.)
Dénes tb. levéltáros, BARABÁS Jenõ altiszt. Folyamatos XVI. kályhacsempék, kékfestõdúcok
munkába állításuk egyelõre még nem történhetett meg, XVIII. sulykok, porongok, sótartók nyír-
részben az egyéni ügyes-bajos dolgok elintézetlensége fakéregbõl, pereszlenek
miatt, aminek részbeni orvoslásáért a zalaegerszegi XIX. erõsdi és oltszemi praemykenaei, továb-
pénzügyigazgatósághoz fordultam, részben pedig a lakás-, bá népvándorláskori tárgyak (erõsdi gyöngysor
irodahelyiség-, bútorzat-, kályha-, fûtõanyag-, villany- szarvasfogból, agyagedények; komollai római tárgyak,
áram-hiány miatt. Jelen jelentésemmel pedig éppen azért avar díszítõtagok, eresztevényi honfoglaláskori lelet)
késlekedtem, mivel óhajtottam volna, hogy legalábbis XXI. festékesek, varrottasok, szõttesek
munkamenetünk megindításáról számolhassak be. Ha (kovásznai rokolya)
azonban Isten hazánkat és bennünket is megtart, remélem, XXII. hálók stb. (ezenkívül munkaköpenynek,
hogy nemsokára errõl is jelentést tehetek. törülközõnek való)
Ezek után számbavéve Keszthelyen levõ lá- XXVII. GÁBOR Áron-féle ereklyék (25. db.
dáinkat és azoknak a jegyzékekben feltüntetett tartalmát, kézirat), BARABÁS Miklós fényképfelvételei (33 db.),
nagyjában az alábbi anyagról számolhatok be. Egyúttal CSEREY Ignác emlékkönyve fogoly honvédtisztek
jelentem, hogy – BARABÁS Jenõ altiszt jelentése sze- aláírásával, KÁLNOKI Antal naplója 1707–80, SzNM
rint – az ellenséges betörés miatt idõ elõtt útbaindított igazgatósági jelentései 1926–1941, igazgatósági jegy-
vasúti szerelvényre már nem volt idõ kiszállítani többek zõkönyvek 1920-tól kezdõdõleg, kiadványaink
124
XXVIII. erõsdi, oltszemi, komollai agyagedé- LVI. RMK, az erdõvidéki ref. egyházmegye
nyek; céhkancsók 1740-, 1841-bõl RMK-ja
XXIX. levéltári anyag (családi levéltárak), LVII. Kéziratos könyvek (VÁSÁRHELYI J.
VASTAGH László Szent László-szobra, kiadványaink 1714–64 stb.), lustrák (1635, 1704 stb.), BÁTHORI
XXXIV. mûszerek (WANAUStól: 2 db. fényké- István okiratai (22 db.), középkori oklevelek (6 db.),
pezõgép stb., GAMMÁtól, WESZELY-, CALDERONI- APOR-könyvtár130, Erdõvidéki ref. egyházmegye jegy-
tól stb.-tõl vásárolt mûszerek), film és másolópapiros, zõkönyvei
fényképgyûjtemény lemezeinek és filmjeinek kiváloga- LVIII. APOR-könyvtár
tott csoportja LIX. APOR-könyvtár
XXXV. metszetgyûjtemény, sótartók nyír- LXI. néprajzi tárgyak (szerszámok)
fakéregbõl, szégyentábla LXIII. APOR-könyvtár
XXXVIII. levéltári anyag (családi levéltárak) LXIV. könyvtár (BARABÁS Samu könyvei,
XXXIX. levéltári anyag (családi levéltárak) 16–17. századbeli külföldi könyvek)
XL. tulipános ládában: kéziratos könyvek, LXV. könyvtár (16–17. századból), Erdõvidé-
népi varrottasok ki ref. egyházmegye jegyzõkönyvei, színlapok, falra-
XLI. népi varrottasok, régi úrihímzések, gaszok, WESSELÉNYI István naplója a 18. sz. elejérõl
szõttesek LXVIII. olajfestmények (GYÁRFÁS Jenõ,
XLII. népi varrottasok, régi úrihímzések, NAGY Imre)
1848-as zászlók, újkori menték LXIX. olajfestmények (GYÁRFÁS Jenõ)
XLIII. nemesfém-tárgyak, ereklyék, éremgyûjte- LXX. olajfestmények (GYÁRFÁS Jenõ,
mény (BEM tábornok hadi kitüntetése, KOSSUTH levele, BARABÁS Miklós, SIKÓ Miklós)
tekerõpataki népvándorláskori lelet, ékszerek, õskori karika- LXXI. olajfestmények (NAGY Imre, BARABÁS
pénzek, görög, római, barbarus, erdélyi, magyar stb. érmek) Miklós, SIKÓ Miklós)
XLIV. levéltár (GÖDRI-féle anyag) LXXII. olajfestmények (NAGY Imre, BARABÁS
XLV. levéltár (Háromszék vármegyei kivá- Miklós, NENDTWICH)
lasztott anyag) LXXIII. olajfestmények (GYÁRFÁS FERENC,131
XLVI. levéltár (Háromszék vármegyei kivá- BARABÁS Miklós, NENDTWICH, MELKA Vince)
lasztott anyag) LXXVI. levelesláda (báró DANIEL-családé
XLVII. levéltár (Háromszék vármegyei kivá- 1709-bõl)
lasztott anyag) LXXX. metszetek, rajzok, vízfestmények
XLVIII. nõi és férfi öltözetdarabok, 1848-as (VARGA Nándor nagy gyûjteménye, BORDY András
zászlók, a hidvégi sírboltból elõkerült 17. századbeli vízfestménye, NAGY István színes kréta rajzai, SIMÓ
ruhák, a bevonuló gyorsdandár zászlaja 1940-bõl Ferenc krétarajza, CSERNA Károly olajfestménye),
XLIX. levéltár (Háromszék vármegyei térképek, SzNM kiadványai
kiválasztott anyag, kézdivásárhelyi jegyzõkönyvek, a LXXXI. Erdõvidéki ref. egyházmegye levél-
2. székely gyalogezred parancskönyve 1848–49-bõl) tára (az egyházközségek régi iratai, válóperek)
L. hártyák (középkori és egyéb oklevelek LXXXII. Mikroszkópok (3 db.), finommérleg
BARABÁS Samu hagyatékából, nemeslevelek s más
adománylevelek), kódexek, kéziratok (VASADY-, 10.
Emília- CSEREYné-, APAFFI Anna-kódex, BENKÕ Búcsúszó132
József: Filius posthumus kézirata, Erdõvidéki ref.
egyházmegye jegyzõkönyve 1602–1701, RIMAI A történelem fonalán haladva, a nagy világ-
János feljegyzése BALASSI Bálinttal kapcsolatosan, kataklizmának mindent magával ragadó sodródásában
stb.) bizony mireánk is reánk méretett a nekünk nagyon
LI. 17–18. századbeli törvénykezési jegyzõ- drága SzNM-tól való elválás sorsa. Mielõtt azonban
könyvek, adóösszeírások Háromszékbõl csakugyan elszakadnánk tõle, mint akkor, amikor a
LII. 17–18. századbeli törvénykezési jegyzõ- vonat kereke kigördült a sepsiszentgyörgyi sínekrõl,
könyvek és egyéb jegyzõkönyvek Háromszékbõl, kézi- szeretném, ha búcsút mondanánk. Talán nem is a
ratos könyvek a kézirattárból szívünk igaz szeretetével s csekély tudásunk minden jó
LIII. Sepsi ref. egyházmegye 18–19. század- igyekezetével továbbépített intézménytõl vegyük most
beli jegyzõkönyvei, RMK129 a búcsút, mert hiszen attól lélekben még ma sem sza-
LIV. RMK kadhattunk el, s bár országhatár és az én és a más
LV. RMK emberi gyarlóság választ el, az, akinek egyszer a kapu-
125
ján belépni adatott, gondolatban építeni, szépíteni, gaz- külön kellene mindeniket felsorolnom, de hogy ezt
dagítani, fejleszteni soha meg nem szûnhet. Ellenben mégsem teszem, nem azt jelenti, hogy az elhallgatottak
mondjunk búcsút azoknak, akikkel az 1938–1944. neve nem volna méltó a megörökítésre, csupán kiemel-
években adatott együtt dolgoznunk. ni szándékozom azt a körülményt, hogy van közöttük
Búcsúnk rövid lesz, bárha sokat mondhatnánk két minden dicséretet megérdemlõ egyén, aki a leg-
az együttmunkálkodás sok hasznos évérõl. Elõször is nagyobb veszélyeket is vállalta drága Múzeumunkért.
azokról a tisztes emlékû eltávozottakról emlékezzünk A leghûségesebb, a legbecsületesebb, a leg-
meg, akiknek nevérõl sohasem szabad megfeledkez- önzetlenebb és a leghõsiesebb volt munkatársunk,
nünk, mert a legnehezebb idõkben voltak intézmé- FADGYAS Anna múzeumi segédtiszt érdemei nem
nyünknek nemcsak díszei, hanem támaszai is. szorulnak felsorolásra. Mindenki elõtt ismeretes, hogy
A kiváló tudós BARABÁS Samu, a fáradhatat- két évtizeddel ezelõtt gyermekfejjel vállalt és attól
lan múzeumi gyûjtõ és rendezõ ROEDIGER Lajos, a kezdve mindég a legderekabb módon betöltött helyét
szorgalmas, kedves munkatárs SIPOS Samu egykori akkor sem hagyta el, amikor évekkel ezelõtt minden
pénztárosunk, mind a három ig.-vál., továbbá a tanácsban erõfeszítés ellenére sem sikerült a rideg bürokratikus
és áldozathozatalban jóltevõ dr. TUSA Gábor tb. ig.-vál. korlátokat áttörve számára méltó külsõ elismerést és
tagunk, kívülük még derék munkatársunk, ANDRÁSI megfelelõ javadalmazást kiverekednünk, de nem hagy-
Tivadar tb. múzeumõrünk voltak 1938–1944. években ta el akkor sem, amikor mi többiek egy és más címen,
eltávozott hozzátartozóink. Utánuk a bújdosás nehéz órái hivatali vagy családi érdekbõl a menekülést választot-
közepette szakadt reánk a hír legszomorúbb vesztesé- tuk. Köszönjük neki, valamint FODOR Józsefné
geinkrõl. Elõbb, talán még ma is bizonytalan idõben és egyszerû, derék kisegítõ szolgánknak is helytállásukat,
körülmények között, 1944. szept. 10. táján dr. KE- önzetlen ügyszeretetüket.
RESZTES Károly ügyvezetõ alelnökünk élete nyert Utoljára pedig mi mindnyájan, idekünn élõ
szomorú befejezést, azután dr. NAGY Jenõ elsõ alel- volt igazgató-választmányi tagok: BARABÁS Andor,
nökünk 1945-ben hagyott itt bennünket.133 DEMETER Béla és VÉKÁS Lajos, volt múzeumi
Mi volt KERESZTES Károly és NAGY Jenõ személyzet: HEREPEI János múzeumigazgató, dr.
a SzNM-nak, azt jómagam, ki most e szomorú BALASSA Iván múzeumõr és BARABÁS Jenõ
eseményrõl beszámolok, tudhatom a legjobban. Ál- múzeumi altiszt, valamint sok-sok jóbarát, hadd mond-
dozathozatalra mindég kész, fáradhatatlan, önzetlen junk istenhozzádot a szeretett, drága SzNM-nak, kíván-
támasz és vezetõ! Különösen KERESZTES Károly va, hogy az otthon maradt és hazatért derék tisztviselõk
CSUTAK Vilmos halála után csaknem két esztendeig és alkalmazottak hozzák helyre azt a nagy veszteséget,
nagyon gondterhes idõben, szûk anyagi lehetõségek amit a végzet féltett intézményünkre, s így az egész
között vállalta a múzeum igazgatásának nehéz gondját- székelységre is reámért. Tegyék méltóvá alapítónõje
baját. Jót akaró, becsületes mûködése idején egész szép álomlátására és munkatársai közül különösen
lelkének minden szeretetével igyekezett intézményünk LÁSZLÓ Ferenc, CSUTAK Vilmos, id. GÖDRI Ferenc s
sorsát a lehetõ legjobb mederben irányítani. Azután a közelmúltban elnyugodott derék vezetõknek kitöröl-
pedig, hogy önként vállalt feladatát minden idejét az hetetlenül nagy és nemes törekvéseire.
igazgatásnak szentelhetõ egyénnek adhatta át, sohasem
szûnt meg a legönzetlenebb tanácsadó, valamint a jogi
kérdésekben cselekvõ munkatárs maradni. De meg- Jegyzet
fontolt, bölcs tanácsaival NAGY Jenõ alelnökünk is
mindég mellettünk állott. Hasonlóképpen távol élõ 1. BALASSA Iván, H. J. (1891–1970) (in: A Házsongárdi temetõ régi
elnökünkkel együtt, fáradságot soha nem ismerve, min- sírkövei, Bp., 1988, 503–511); VINCZE Gábor, A SzNM anyagának rés-
zleges elszállításáról és pusztulásáról 1944–45-ben, Acta (Siculica) 1995,
denkor lehetett reájuk számítanunk. Az elsõ alelnöki 229–246; SAS Péter, H. J., a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum
tisztséggel tisztelte meg tagjaink bizalma, õ pedig be- igazgatója (1938–1945) (in: Emlékkönyv IMREH István nyolcvanadik
csületesen érezte feladatának jelentõségét, és maradék- születésnapjára, Kolozsvár, 1999, 481–497). Utolsó kézikönyv-szócikk
róla in: Magyar múzeumi arcképcsarnok, Bp., 2002, 367–369.
talanul cselekedte a vele járó nem könnyû teendõket.
2. A KESERÛ Bálintnak köszönhetõ Adattár a XVII. századi szellemi
Mindkettõjük érdemeinek méltatása e néhány sornál mozgalmaink történetéhez (Bp.–Szeged, 1965, 1966, 1971); a BALASSA
több lapot kíván. Iván– HERNER János–KESERÛ Bálint megjelentette, akadémiai díjas A
A továbbiakban búcsúvétel helyett köszönetet Házsongárdi temetõ régi sírkövei (Bp., 1988).
szeretnék mondani azoknak a közvetlen munkatársak- 3. KOVÁCS István (1880–1955) CSUTAK Vilmos sepsiszentgyörgyi
múzeumigazgató sógora. 1919. május 12-én, mikor a román hatóságok
nak: tisztviselõknek és alkalmazottaknak, akik otthoni
átveszik a kolozsvári tudományegyetem Bölcsészeti, Nyelv- és Történet-
munkálkodásunkat megkönnyítették, és múzeumunk tudományi karát, õ is ott van az átvett 19 tisztviselõ között, akárcsak
nagyszerûen indult fejlõdését elõbbre vitték. Külön- HEREPEI vagy a szintén történetünk szereplõje ROSKA, FERENCZI,
126
SCHNELLER Vilmos. Munkatársak maradnak a román Ókortudományi 21. Állítsuk fel a Székely Tudományos Intézetet, Magyar Út, XIII/10, 5.
Intézetté alakított Erdélyi Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárában is. (Köszönet VINCZE Gábornak, aki felhívta a cikkre a figyelmet. B.H.)
4. Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum 50 éves jubileumára, 22. BODOR Györggyel hozzák majd létre 1949-ben a bonyhádi Székely
Kolozsvár, 1929. (A két világháború közötti legjelentõsebb kisebbségi Múzeumot.
magyar tudományos kiadvány.) 23. A kinevezések mögött lassan felzárkózott minden jóakaró: MESTER
5. A törésvonal a királyi diktatúra hozta változással függhet össze. Márc. írja alá a kultusztárca vezetésével is megbízott igazságügyi miniszter
30-án Romániában azt az Országos Magyar Pártot is betiltják, amelynek helyett az ÁRVAYét; de már febr. 14-én VARGHA László tanácsolta,
színeiben SZENTKERESZTY képviselõ. Új magyar képviseletként a hogy járjon közbe MESTER SCHNELLERnél, mert különben még
Magyar Népközösség jön létre, és HEREPEIt korábbiak és késõbbiek SZÉKELY kinevezése is bajosnak tûnik; a júniusi kifejlet közben VISKI
ismeretében ennek a mérvadó személyiségei ajánlhatták, még erdélyi Károly jelzi: utánanézett, az ügy megoldódóban, ahogy HEREPEI és õk
református egyháztanácsi háttérrel, olyanok, mint BÁNFFY Miklós, KÓS is akarták, abban a formában (SZÉKELYt is alkalmazhatják, ÁRVAYt is).
Károly. (Vö. MÁR István, A Romániai Magyar Népközösség, Székely- VISKI ekkor KOF-felügyelõ, és a fõfelügyelõje, PASTEINER is tett
föld, 2003/8, 91–113.) annyit, hogy márc. 28-án felterjesztette a kinevezéseket a miniszternek.
6. SZABÓ József (1914–1995) természetrajz szakos, késõbb, a 2. világ- VARGHA kultuszminisztériumi elõadó, SCHNELLER a fölöttese jún.
háború után Kolozsváron egyetemi tanár, SZÉKELY Zoltán (1912–2000) 3-i nyugdíjazásáig (de õ múzeumi fõosztályi ügyvezetõként hosszan
a múzeumi igazgató utód régész, most még latin szakos tanár. betegeskedett már a személyi változások elõtt), MESTER az államtit-
káruk május elsõ napjaitól. HÓMAN mint a KOF fölötti Magyar Nemzeti
7. Egybevetésként: 1941 végén a kolozsvári „Erdélyi Nemzeti Múzeum” Múzeum Tanácsának elnöke ezúttal legalábbis nem avatkozik be (ha való-
tárainak is csak hat múzeumõr, két gyakornok szakembere van. ban be akarta kebelezni az ETI augusztusban a SzNM-ot, mint HEREPEI
8. A SzNM évi költségvetése 1942-ben és 1943-ban 60-60 000 pengõ értette, amúgyis neki lett volna elõnyös a SzNM szakszemélyzetének
körüli (40 000 fölötti ebbõl az évi államsegély). megerõsítése, mint TELEKI Intézet-elnöknek).
9. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület rendkívül értékes gyûjteményeit a 24. 1938. nov. 2.: 1. bécsi döntés; 1939. márc. 15.: bevonulás Kárpátaljára;
kolozsvári tudományegyetem használja, az ottani intézeti munkát szol- szept. 1.: HITLER megtámadja Lengyelországot; szept. 3.: angol–francia
gálják. Ezért évi 100 000 pengõt fizet az EME-nek az oktatási tárca, a hadüzenet; 1940. máj. 10.: HITLER megtámadja Franciaországot; aug. 30.:
tárak õreit pedig ugyancsak a Magyar Nemzeti Múzeum szervezete fizeti. 2. bécsi döntés; 1941. ápr. 9.: TELEKI öngyilkossága; ápr. 11.: bevonulás a
További segélyként pl. 1943–44-ben még 60-60 000 pengõt kapnak. Délvidékre; jún. 22.: HITLER megtámadja a Szovjetuniót; jún. 26.: Kassa
bombázása; jún. 27.: Magyarország belép a háborúba; 1941. dec.: hadiállapot
10. CS. BOGÁTS Dénes (1882–1949), a múzeum autodidakta, jeles le-
az angolszász hatalmakkal; 1942. ápr. 11.: a 2. magyar hadsereg indulása;
véltárosa.
szept. 4.: elsõ légitámadás Budapest ellen; 1943. jan. 12.–febr. 9.: doni
11. ÁRVAY József (1916–1975) nyelvész, helytörténész, a késõbbi jeles katasztrófa; 1944. márc. 19.: német megszállás; ápr. 3.: légitámadás-sorozat
sepsiszentgyörgyi levéltári igazgató. kezdete; aug. 25.: román hadüzenet; okt. 15.: nyilas hatalomátvétel. 1945.
12. 32 137 elmenekített múzeumi tárgyból, ill. a fotólabor mûszereibõl márc. 28–29.: zalaegerszegi bombázás; ápr. 4.: Magyarország területén befe-
(VINCZE G., i.m., 230). Eredetileg 295 tárgyat gyûjtöttek össze jezõdik a megszállócsere.
Zalegerszegre evakuált sepsiszentgyörgyi hivatalnokok, és ezek kerültek 25. A bálványosvári jelentés csak a század végén kerül elõ, l. a Jelentések
a SzNM tiltakozása nyomán a KOF-hoz , a BAROSS 13. III. emeletére, jegyzeteit.
de kétharmaduk már nem képviselhetett semmilyen múzeumi értéket. (A
26. A késõbb a „trák lovasként” emlegetett lelet így ússza meg
tiltakozás oka: 1947. febr. 18-án a budapesti rádió esti hírszolgálatában
Budapesten az evakuálást. Ma Bukarestben található, az Országos
bejelenti a bonyhádi Székely Múzeum alapítását, egyebek mellett az oda
Történeti Múzeumban (Muzeul Naþional de Istorie).
került SzNM-tárgyakból – az új igazgató SZABÉDI Lászlót újságíró kol-
léga figyelmeztette.) 27. A marosvásárhelyi gyûjtemény 1941-gyel kezdõdõen évi 10 000
pengõs rendszeres államsegélyt kap. 1942. május 18-án HÓMAN
13. Ügyük ekkor még miniszterelnökségi hatáskörû ügy, de tudják, hogy
jóváhagyja új alapítólevelét, 1943-ban 40 000 pengõ rendkívüli kul-
közelebbrõl a VKM-hoz kerül. SCHNELLER nemcsak HEREPEInek
tuszminisztériumi segély is kapnak, épületjavításra. Hóman 1941. febr. 6-
régi munkatársa, hanem a SzNM korábbi nagy vezetõivel, LÁSZLÓ
i VKOM miniszteri határozatában a Tékát erdélyi református egyházi
Ferenccel, CSUTAKkal is közeli volt.
múzeumnak szánja, egy tudományos testülete egyháztörténeti és egy-
14. Párhuzamosan kérések sorát nyújtja be állami javadalmazásukat ren- házmûvészeti, a Teleki-család történetére, illetve marosvásárhelyi
dezni: „a helyükön maradt munkásoknak” adott 6 havi segélyrõl is le- helytörténetre vonatkozó munkát volna hivatott végezni. Az 1942. márc.
csúsztak, panaszolja. Néprajzi anyagukból is figyelemfelkelteni visz 18-i új alapítólevél is ezt rögzíti. VÁSÁRHELYI sajátos ambíciójú
Budapestre, de ennek sajtóvisszhangja sincs, mert párhuzamosan 4 erdé- elaborátuma, a „TELEKI Téka Társaság Alapszabályai” a püspöki hivatal
lyi kiállítás van épp a fõvárosban. 1944-es iratai között maradt fenn. (L. BENKÕ Samu, Hitbizománytól
15. A rugonfalvi születésû, ekkor harmincas évei derekán járó MESTER államosításig, 65, in: Emlékkönyv a Teleki Téka alapításának 200. évfor-
Miklós a SzNM egyik elsõ jelentõs támogatójának, a már az elsõ dulójára, 1802–2002, Marosvásárhely, 2002.)
világháború elõtt kormányzati románszakértõ gelencei JANCSÓ 28. Saját idõszakos periodikához nemcsak az anyagi hátteret nem látta, de
Benedeknek a belsõ köréhez tartozott. 1939-tõl országgyûlési kélpviselõ. a munkatársakat sem. 1938. nov. 26-án VÁMSZERnek azt ajánlja, a Sza-
16. Pedig tájékozottak voltak. Mikor FADGYAS Anna besorolásának kadát néprajzi részét próbálja elõbb közölni. MOESZ két több mint féléve
ügyét ismertette, nem névszerint tette, mégis – különösen az erdélyi nála levõ dolgozatát 1939. jún. 17-én küldi BALOGH Ernõnek, közölnék
képviselõk – tudták, kirõl van szó, írja MESTER HEREPEInek. le ugyanott. Nem ért hozzá, írja, a pártoló tagokat pedig (akiknek tagsági
díjuk ellenében kiadványokat terveztek) nem érdekelheti ilyesmi, ha kiad-
17. Sepsiszentgyörgyi indulású grafikus, a SzNM elkötelezett külsõ ványban merne is gondolkodni.
munkatársa, ekkor a budapesti képzõmûvészeti fõiskola prorektora.
29. 1939. márc. 20-i tematizálása alapján (tkp. elsõ témavázlat) 31-én
18. HEREPEI 1943. febr. 2-i levele VARGA Nándornak. gyûlést tart a múzeumõrökkel, ki mit vállalna fel. A más népek néprajzát
19. LÁSZLÓ Ferenc tudós SzNM-igazgató-õr fia, ekkor ugyancsak senki. BIBÓ Erzsébet a könyvtárat, az épület és park rendbentartását vál-
országgyûlési képviselõ. lalja, dr. KONSZA Samu ig.-õr szellemi néprajz-, propaganda- és
ismeretterjesztési ügyeket, GÖDRI Ferenc képzõmûvészeti és fotó-
20. Ezúttal kisebb az interpelláló tájékozottsága, de HEREPEI siet
munkát, háznagyságot, feliratok megírását, BÁGYA András népzene-ada-
tisztázni a részleteket: 1944. jan. 24-én a SzNM és a SzTKmI viszonyát
tokat, egyleveles nyomtatványokon munkát, FÁBIÁN Béla a történelmi
az Erdélyi Múzeum és a kolozsvári egyetemi intézetek viszonyához
arcképcsarnokot, emléktárgyakat, SZABÓ József a természetrajzot és
hasonlítja.
kirándulásokat, SZÉKELY régészetet és éremtani munkát, HARKÓ József
127
tárgyi néprajzot, fürdõügyet-földrajzot, természetjárást, dr. DEBRECZY benne van KELEMEN meghívása révén, a székelyföldi kutatást és a
Sándor a kézirat-, újság- és folyóirattárat, elõadások szervezését, cso- SzNM érdekeit képviselendõ, a kiküldött levéltári bizottságban. 1943.
portkalauzolást, külföldi levelezést (õ a franciás), BOGÁTS a levéltárat, decemberben a BARABÁS Samu-hagyaték okleveleit fotózza Sep-
családtörténetet. ANDRÁSI Tivadar, FELSZEGHI István a gyûlésen nincs siszentgyörgyön ENTZ Géza, egyben APOR-levéltári anyagot visz fel
jelen. Heti öt óra múzeumi munkát vállalnak (tízet a bentlakók). Már nyár- KELEMENnek jobbágykötésekrõl. 1944. januárban KEÖPECZI
ra Olt-menti régészeti kiszállást terveznek, Torjára és környékére a három- SEBESTYÉN József viszi KELEMENnek (tkp. SZABÓ T.-nek a még
széki népviselet megállapítására, Csíkba a menasági ház bebútorozására. kért 229 okmányt (áprilisban jönnek haza). Még 1944. júliusban is köl-
Az 1939-es Jelentés szerint a felsoroltak nagyobbrészt azért nem valósul- csönösen iratokat adományoznak egymásnak KELEMENnel.
nak meg, mert több múzeumõr katonai behívót kap, így a többiekre 37. HEREPEI levele TÖRÖK Pálnak, 1949. júl. 21-én, WOSINSKY Mór
valóban jóval nagyobb oktatási feladat marad, illetve a bukaresti engedé- Múzeum, újkortörténeti gyûjtemény, BODOR György irattára – V.
lyezést kérõ kiszállásokra nem kapják meg az engedélyt. 1940. áprilisban KÁPOLNÁS Mária adatai, in: Székely múzeumok hányattatásai, Limes,
KONSZA felajánlja múzeumi munkának háromszéki népköltészeti 1996/3, Tatabánya, 127). HEREPEI itt három egyetértõ elnökségi és
gyûjtését (1928 óta gyûjti, nagyrészt tanítványaival, 700 db. körüli anyaga további öt ig.-választmányi tagot említ. Tudjuk, hogy elõbbiek õ maga,
van 50 helyrõl, már rendezett, gépelni, lektorálni kell csak), a nagybaconi TÖRÖK Andor elnök és NAGY Jenõ alelnök. Azt is tudjuk, hogy
fazekasság tárgyi anyagát, Nagybacon monográfiáját, mely részben KERESZTES Károly viszont, a másik alelnök határozottan ellenezte, és
közölve van már, DEBRECZY Csomakõrös, Papolc, Kovászna, Zágon más ig.-vál. tag is foglalt ellene állást. (A részleteket l. VINCZE G., i.m.,
néprajzi monográfiáján dolgozna 2 évnél többet, ill. a kõrösi szita- és 232–233, ill. az 1946. februári purifikációs iratok.)
forgácskalap-iparon, párhuzamosan ott a két néprajzi és két régész-kiszál-
lás terve. VÉKÁS Lajosnak ezt az áprilisi választékot küldi meg HEREPEI 38. Vö. SAS Péter, i.m., 494.
Kolozsvárra, válasszon támogatnivalót belõle – VÉKÁS összesíti ekkor a 39. Az 1946. februári múzeumi purifikációs iratok.
Keleti Akció magyar segélyeire benyújtott igénylést.
40. Elakadás, vagy el nem akadás, mert – figyelmeztet VINCZE Gábor – ha a
30. Vö. a Magyar múzeumi arcképcsarnok (Tarsoly Kiadó–Pulszky Tár- teljes menekített anyag Lengyelre kerül, ott megtörténhet, hogy megmarad.
saság, Bp., 2002) szócikkei.
41. LÕRINCZ Albert, az 1945-ös átmenet jogász-igazgatója, aki rendezi
31. HEREPEIt 1938. jan. 1-jétõl a budapesti miniszterelnökség pénzén alkal- a Múzeum jogi helyzetét. Levele a kolozsvári JÓZSA Béla
mazták igazgatónak a múzeumba. Budapest fizette nemhivatalosan, nyújtott Athenaeumhoz 1945. márc. 31-én.
további támogatást az intézmény fenntartásához, bizonyítja KERESZTES
42. Vö. Erdélyi Múzeum, 1946, 148.
Károly 1942. dec. 31-i levele. Magyar állami hivatalnoki régiségként
HEREPEI is erre hivatkozik fizetése rendezésekor, megerõsíti ezt LÁSZLÓ 43. Ráadásul, SZÉKELY 1946. februári purifikációs nyilatkozata szerint
Dezsõnek írt 1943. máj. 13-i levelében, ill. SZÉKELY Zoltán is megerõsíti, ÁRVAY értesítette KELEMENt és NAGY Gézát, hogy az egyezség ellené-
kiegészítve, hogy a magyar pénz általában Svájcon át érkezett a SzNM re az anyagot tovább akarják vinni, de nem segített senki – NAGY Géza
pénztárába (l. SAS Péter, i.m., 488). Ez a támogatás azonban határon túlra utóbb jelezte is, hogy azért, mert úgysem tehettek volna semmit ellene. Ha
szóló támogatási keretbõl származott (a miniszterelnökséghez tartozó, BETHLEN Béla kormánybiztos valóban megakadályozta volna az eset
PATAKY Tibor vezette Nemzetiségi és Kisebbségi Osztály ügykörébe tarto- ismertetében a továbbszállítást, mint állította visszaemlékezéseiben, ez a
zott). A Tanalap ingatlanjainak új magyar bérlõi másrészt annyira sem voltak boszorkányüldözés lehetõségét ugyan szépen kiterjesztené.
jó fizetõk, mint román elõdeik – a Tanalap jogi helyzetét az 1936-os 44. SZÉKELY vádjában fõleg ilyen értelemben van igazság, mikor azt
román–magyar szerzõdéssel kisebbségi magyar kérdésként rendezték, így írja: HEREPEI a zalaegerszegi elakadás ügyében mind csak levelezett,
újra többségi helyzetben most az is bizonytalanná vált. meddõn, ahelyett, hogy közvetlenül cselekedett volna. Tegyük hozzá,
32. Ekkor pl. a JÓKAI-nyomda és KOVÁSZNAI Gábor földbirtokos ad lehet, hogy jobb lett volna Keszthelyen is, ha egyszerûen mulaszt, már
épp nekik 1000-1000 pengõt ásatásra. korábban, mert mentési próbálkozásai is felhívhatták a helyi nyilas
vezetés figyelmét az ott található értékekre.
33. KELEMEN 1941. dec. 29-i levele, HEREPEI 31-i válasza, SZABÓ T.
1942. jan. 24-i levele. KELEMEN már egy éve tudta, hogy egy ilyen 45. „A múzeum az emlékirat szellemében és az abban körvonalazott
gyûjtést õ tervez, írja neki HEREPEI 1941. dec. 9-én. „Nem vagyok irigy, módon fejlesztve a keleti, sõt az egész székelység legerõsebb tudományos
nem akarok mindent magamnak, helyesebben a Múzeumomnak, de az köpontjává fejlõdhetik, s … az egész magyar kultúra érdekében össze-
általam látott körlevelek szétküldése után nekünk teljesen megszûnik mûködésre képzett és hivatott tényezõvé és szervvé válhat.” (HEREPEI
hivatásunknak egy sarkalatos pontja! Sõt, ha a vármegye is el találná idézi 1940–41-es jelentésében.)
vinni a levéltárát, nem maradna más hátra, minthogy a mi anyagunkat is 46. HÓMAN Bálint, Múzeumok, könyvtárak, levéltárak [a Levéltárak
felküldjük Kolozsvárra. Ugyanez a helyzet a könyvtári anyag gyûjtésével részt SZEKFÛ Gyula írta], in: MAGYARY Zoltán (szerk.), A magyar
is.” SZABÓ T. Attilának még elkeseredettebben fogalmaz 1942. jan. tudománypolitika alapvetése, Bp., 1927.
27-én: „Ti igenis azt gondoltátok, hogy eredménnyel fog lezárulni az
egész megmozdulás, jóllehet mégiscsak megtörténhetik: nektek se 47. SAS Péter figyelmeztet (i.m., 492) a szigorúan bizalmas 1942-es irat-
hasznotokra, se károtokra nem lesz, nekem azonban igen nagy károm ra (Pro memoria Erdély tudományos életének a magyarságtudomány
származik belõle.” Azt vallja, hogy ki-ki oda adja anyagát, ahova akarja, irányában való megszervezésérõl), amely aláíratlan ugyan, de szövegezése
ám az erdélyi múzeum és a SzNM együttes elhatározásából gyûjtsenek, nagyon emlékeztet korabeli állásfoglalásokra. (Vö. SZABÓ T. Attila,
de, írja, az EME nem ezt vallja, mert mióta HEREPEI felszólalt ez ügy- Erdélyi tudománypolitika kérdéséhez, Hitel, 1940–1941/2, Kolozsvár,
ben (arról pedig tudott KELEMEN is, JAKÓ Zsigmond is), azután is 184–187; Uõ, Az Erdélyi Múzeum-Egyesület története és feladatai,
megismételték a felhívást. Kolozsvár, 1942, 54.) Az emlékirat a SzNM-ot illetõen pl. valóban egyet-
len szükséges intézkedést vet fel: HEREPEI elõléptetését, de nem úgy
34. EME 121/1911. tûnik, mintha különösebben komolyan vették volna elképzeléseit: az ETI
35. TAMÁS Lajos, Az Erdélyi Tudományos Intézet 1943. évi jelentése, 13. vezetését is csak 1944 már nagyon zûrzavaros nyarán tudta átvenni az arra
amúgy valóban alkalmas, kivételes tudományszervezõi adottságú SZABÓ
36. 1943. júliusban SZABÓ T., akinek BOGÁTS oklevél-szójegyzéke is
T. Attila.
megjelenését köszönheti, afelõl tapogatózik HEREPEInél, átadnák-e
BOGÁTS háromszéki helynévanyagát is az ETI-nek úgy, hogy együtt 48. HEREPEInek 1938. évi jelentésérõl is tudunk, de nem maradt fenn.
jelenjen meg a SZABÓ T. ezután begyûjtetendõ ottani mai helynév- Az 1938–39. évben történtekhez l. még: A SzNM ügyvezetõ-tanácsi
anyagával. HEREPEI ebbe nem megy bele, júniusban azonban felküldi, jeg yzõ kö ny vei (1 93 7– 19 40 ) (in: Em lékk ön yv a SzNM 12 5 éves
bár vonakodva, 14 nemeslevelüket feldolgozásra (ALFÖLDI Emma jubileumára 2., Sepsiszentgyörgy, 2002, 215–239).
vendégkutató számára), és épp JAKÓval, holott BOGÁTS is épp kiadá- 49. A múzeumot 1875-ben alapították. 1879, a közösségi tulajdonba való
sukon dolgozott. Ugyanekkor kaptak vissza VERESS Endre kutatta anya- átvétel pillanata 1929-ben került csak elõtérbe, a múzeum két világháború
got – KELEMEN ingyenes irat-fotózással honorálta a segítséget. 1943. közti helyzete ekkor rendezõdött annyira, hogy egy évfordulós megem-
szept. 5–7-én az EME besztercei vándorgyûlése alkalmával HEREPEI is lékezést felhasználhassanak a céljaik érdekében való mozgósításra.
128
HEREPEI ugyanerre használja a „kerek évforduló” lehetõségét, de egyben 71. A valóban gyors szept. 14-i folyamodványra már szept. 23-án pozitív
inkább formális, mint lényegi gondolkozására árulkodó, hogy valóban a válasz. Nagyvárad, Marosvásárhely kap még náluk több könyvet.
alábecsüli a tényleges alapítást és a társalapító VASADY szerepét. 72. Jegyzõkönyv. Felvétetett Sepsiszentgyörgyön 1940. évi szept. hónap
50. Ez mellesleg ORBÁN Balázsnak A Székelyföld leírása... bõvítéséhez 18-án délután 6 órakor a SzNM gyûjtemény-épületében. Jelen van: dr.
adatokat gyûjtõ útjával függ össze. GERÉNYI Jenõ, a M. Kir. Honvéd Parancsnoksághoz beosztott tanügyi
51. Az elsõ székelyföldi régészeti ásatást valóban Olasztelek határán elõadó és HEREPEI János, a SzNM igazgatója.
végezte báró DANIEL Gábor, ugyancsak 1869-ben. 1) Tanügyi elõadó felvilágosítás kérésére igazgató bejelenti, hogy a
52. HEREPEI stílusa terjengõs. SZÕTS Albertrõl annyi derül ki a búcsúz- múzeum magános jótevõnek 61 éves múltra visszatekintõ alapítása: telje-
tatásból, hogy 1914-tõl volt ig.-vál. tag, három hete köszöntötték ilyen sen különálló, minden állami és megyei hatóság támogatásától független
alapon. A hasonló szövegrészeket a továbbiakban is igyekszünk húzni. testület, amelyet önmaga tart fenn, és kormányzó szervezetét önmaga egé-
szíti ki. Célja a székelységtudománynak kutatása, mûvelése és népszerû-
53. Az alapszabályok értelmében évi két igazgató-választmányi gyûlést sítése. Mindennek minden idõben a legteljesebb mértékben megfelelni
kellett tartaniuk. igyekezett. Az intézmény tüzetes áttanulmányozása után dr. GERÉNYI
54. A Jelentéseknek a Tanalapra vonatkozó részleteit l. BIRÓ Rózsa– Jenõ, a M. Kir. Honvéd Parancsnoksághoz beosztott tanügyi elõadó a
BOÉR Hunor, A Háromszéki Tanalap és SzNM (jelen kötet). SzNM-ot a Magyar Állam területén fennálló intézmények sorába átveszi.
Állapotában fennálló igazgatást tudomásul veszi, illetõleg a katonai
55. Az állítás ebben a formában valótlan. A Múzeumnak jövedelme volt
parancsnokság által reáruházott hatalom alapján HEREPEI Jánost a
jégverem, teniszpálya, régi öltözet bérbeadásából, családtörténeti adatok
SzNM külsõ és belsõ igazgatásával járó teljes hatáskörében megerõsíti.
után. Minimális román állami segélyt is kapott, a város is támogatta pl.
2) Tanügyi elõadó felszólítására igazgató bejelenti, hogy a román legfõbb had-
tûzifával. Az anyaországi, konspiratív úton érkezõ (ún. Keleti Akció-)
vezetõségnél kieszközölt rendelkezés következtében sem a SzNM épületében,
segélyt már érthetõ, hogy elhallgatja HEREPEI.
sem gyûjteményeinek anyagában a kivonuló román csapatok, hatóságok és
56. A Tanalap-épületek 1939. évi állapota. L. in: BÍRÓ–BOÉR, i.m. felelõtlen elemek semmiféle kárt nem tettek. Ennek következtében a M. Kir.
57. Az erõsdi típusú telepekkel és a bardoci paleolitikumi leletekkel a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumnak károkat összeíró rendelkezésére
múzeum a CSUTAK-korszakban is foglalkozott. A Csíki ház eredeti kimutatás nem terjesztetik fel. Jelen jegyõkönyv két példányban állíttatott ki.
bútorait 1943-ban fogják felleltározni. A népviselet ügyét illetõen: Ká- 73. Valószínûleg elírás.
szon az nem Háromszék, amúgy l. SZÕCS GAZDA Enikõ, A székelyföl-
74. L. Emlékirat…, alább. Megjegyzendõ, hogy az Erdélyi Tudományos
di szõttesmozgalom és a SzNM (in: Emlékkönyv a SzNM 125 éves
Intézetet alapító rendelet 1940. okt. 20-i, tehát 18-án már legfeljebb az
jubileumára, 2., Sepsiszentgyörgy, 2002, 203–214).
iránt tájékozódtak, hogyan tovább. Ezt HEREPEI, eléggé egyértelmû,
58. DAICOVICIUt a kolozsvári Ókortudományi Intézetbõl ismeri, nem tudta. A kimenetelt illetõen l. az 1941. évi jelentést stb.
HEREPEIvel viszonya is jó, l. az 1940–41-es jelentést. SCHROLLER
75. A fejlesztés, illetve az ehhez kapcsolódó propaganda stb. ügyét
még LÁSZLÓ Ferencnek kapcsolata volt.
illetõen HEREPEI az 1940. és 1941. évet együtt tárgyalja. (Tkp. maga a
59. L. bõvebben: WOLF Tamás, A székelyföldi kutatóutak (1928–1940) két évi jelentés is közös, 1942-ben született, de más fejezetei évi lebon-
(in: Emlékkönyv a SzNM 125 éves jubileumára, 2., Sepsiszentgyörgy, tásban elkülönülnek.) L. még az 1941. évi jelentést.
2002, 39–86).
76. Az átszámítási kulcs 1 P. = 30 lej volt.
60. HEREPEI ebben téved. LÁSZLÓ a telep szintjeit is elkülönítette.
77. Vö. elõzõ jegyzetek. Az intézetfejlesztési Emlékiratot HEREPEI az
61. FÁBIÁN Béla ekkor közölte Nagykend helyneveit (ETF 106, az 1940–41. évi jelentésbe is beilleszti. Indokoltnak láttuk a szerkesztés
egyetlen Sepsiszentgyörgyön megjelent). HEREPEI nem véletlenül kérte során határozottabban elkülöníteni a két év jelentésétõl.
õt is múzeumõrnek kinevezni, az említett munka kiadásának a támo-
78. Az intézmény történetérõl, jellemzõ módon, HEREPEI csak a sem-
gatására is kész, írja róla levelezve SZABÓ T. Attilának. FÁBIÁN
mitmondó, néhány név köré csoportosított felsorolást adja, egy jószán-
távozása minden bizonnyal veszteségként érte.
dékú, de inkább jelentéktelen intézményt mutat be. Ugyanezt teszi a jelen
62. Al. TZIGARA-SAMURCAª, a román király féltestvére már 1916-ban helyzetképnél is, a továbbiakban.
megmenti egyszer a múzeumot, 1925-ben Genfbe viszi anyagukat kiállí-
79. A jelzett periódusban HEREPEI Kolozsváron élt, véleménye az ottani
tani, és még 1940-ben is fõ bukaresti védelmezõjük, amit HEREPEI a 2.
viszonyokat, nézõpontot tükrözi. CSUTAK egészen mást nyilatkozhatott
bécsi döntés után is hangsúlyoz, l. 1940–41-es jelentés. H. METAXA a
volna a sepsiszentgyörgyi két világháború közti munkát illetõen.
bukaresti Nemzeti Régiségmúzeum õreként kéri be 1927-ben, a vezetõ ro-
mán régész V. PÂRVANtól kapott megbízatás alapján az elhunyt LÁSZLÓ 80. Az eresztevényi kengyel honfoglalás kori volta kérdéses. A felvetés a
Ferenc adatait. I. NESTOR SZÉKELY Zoltán kulcsfontosságú, fõ román pillanat tükrében nagyon is érthetõ, de ideológiakritikai szemszögbõl
pártfogója lesz az ötvenes évek elejétõl. könnyen egybevethetõ a másik (a román oldal) ideológiai görcsével: õsi-
ség és folytonosság kényszerû viszontbizonygatása munkál benne.
63. Az optika a megszokott, egyben tanulságos. A kötelezõ toposzok
elhangzásakor nekünk az jut eszünkbe, hogy az EME ekkor már két év- 81. Megjegyzendõ azért, hogy a múzeum HEREPEI elõtt is valamennyi
tizede nem is képviselhet semmiféle múzeumi gondolatot. felsorolásra került területen tudatosan tevékenykedett. Ilyen értelemben a
terv nem hoz újat. Nagyobb költségvetés persze többet tett volna lehetõvé
64. Bacãu, Moldva.
korában is.
65. VÁMSZER elõzõleg felajánlotta könyvét a múzeumnak kiadásra, de
82. A nyilvánvaló minta az Erdélyi Nemzeti Múzeum (gyûjteményeiért a
HEREPEI nem vállalta.
kolozsvári egyetem fizetett neki bért, munkatársait a gyûjteményegyetem-
66. Az 1942. június 21-i ig.-választmányi gyûlés elé volt terjesztve. ként értett Magyar Nemzeti Múzeum).
67. Fõvezérkar (rom.). 83. Érthetõen, különben, de nagyon magából indul ki. A vázolt feladatkör
68. Országõrök (rom.), 1938. végi átszervezésüket követõen az egyetlen olyannyira személyre szabott, hogy ilyenszerû behatárolása intézmény-
romániai ifjúsági szervezet (a leventékre hasonlít). A Múzeum szomszéd- politikának nem igazán nevezhetõ.
ságában országõr-vezetõket kiképzõ iskola mûködött. 84. Az ÉK-i szárny toldása negyven évvel késõbb, de megvalósult, az
69. 1940. szeptember 13-án a bevonuló magyar csapatokat HEREPEI is önálló néprajzi pavilon megvalósításával is megpróbálkozott késõbb
köszönti. Nincs tartalmi jelentõsége. SZÉKELY Zoltán, a könyvtár bõvítése végleg esett. (A két szárny toldási
lehetõsége különben már az eredeti tervekben szerepelt.)
70. A HÓMAN Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszterhez intézett levélre
SZILY Kálmán államtitkár válaszol, december hó 16-án. A Közgyûjtemé- 85. „Arra való tekintettel pedig, hogy e tervezet maradéktalan keresz-
nyek Országos Fõfelügyelõsége útján „az ország anyagi helyzetéhez képest tülvitele öt esztendõre osztatnék be, ezért az 1941–1945. évek költség-
méltó anyagi támogatásra” tesz ígéretet. elõirányzatát tisztelettel a következõ képpen javaslom csoportosítani:
129
1941. évre: A) Személyzeti fizetések 37 166 pengõ, B) Építkezések 3194,67 P. c) Dologi kiadásra: irodai kellékekre 1888,42 P., fenntatási
97 000 pengõ, C) Berendezés 14 000 pengõ, D) Dologi kiadások 12 000 költségekre 1888,42 P., gyûjtõutak, kiszállások költségeire 304,51 P.,
pengõ, összesen: 160 166 pengõ. tudományos segédeszközök beszerzésére 2111,62 P., össz. 11 743,89 P.
Ezenkívül eredetiben beszerezendõ: 1 db. polarizációs mikroszkóp, 1 db. d) Kiadványok elõállítási költségeire 97 P. e) Épület átalakításra
fonográf 50 db. hangfelvételre kész lemezzel, 1 db. mozifelvételre is 18 017,50 P., tatarozásra 1823,21 P., össz. 19 840,71 P. f) Berendezésre-
használható fényképezõgép, 1 db. filmmel és lemezzel is használható felszerelésre 4801,85 P. Összesen: 40 500 P.
fényképezõgép, 1 db. irodai nagy írógép, 1 db. nyelvjárási hangok jelei- 97. Az 1942-re munkatervnek az 1942-es jelentéssel szembeni többlet-
vel is ellátott hordozható írógép. Továbbá tisztelettel kérem, hogy minden adatait lásd a jegyzetekben. A Tan alap h elyz ete fejezetet l. in:
magyarországi könyvkiadó és nyomdavállalatnak szigorú rendelkezés BIRÓ–BOÉR, i.m.
adassék kiadványainak tiszteletpéldányaképpen való megküldése iránt.
1942. évre: A) Személyzeti fizetések 43 801 pengõ, B) Építkezések 98. Ez árnyalandó. Marosvásárhely pl. egyrészt Kolozsvár felé tájékozó-
90 000 pengõ, C) Berendezés 8500 pengõ, D) Dologi kiadások 18 000 dott, másrészt, bár közgyûjteményi rangot csak a mûvelõdési palotájának
pengõ, összesen: 160 301 pengõ. könyvtára és képtára kapott, saját központ-ambíciók is jelentkeznek.
1943. évre: A) Személyzeti fizetések 48 158 pengõ, B) Építkezések 5000 99. A két évre (1940–1941) összegzett jelentésváltozatot HEREPEI a
pengõ, C) Berendezés 5000 pengõ, D) Dologi kiadások 20 000 pengõ, SzNM igazgató-választmányának terjesztette elõ, amely 1940. március
összesen: 78 158 pengõ. óta elõször ült össze. Az intézeti terv ismertetése, 1941-es kifutása, a
1944. évre: A) Személyzeti fizetések 52 633 pengõ, B) Építkezések –, C) Zárószó is az alapítványi vezetõségnek szól.
Berendezés 4500 pengõ, D) Dologi kiadások 22 000 pengõ, összesen: 79
100. Már a munkatervben szerepelt a VISKI-elképzelés, hogy a Székely-
133 pengõ.
föld összes múzeumait a SzNM irányítása alá helyezze. Ez lényegében
1945. évre: A) Személyzeti kiadások 52 633 pengõ, B) Építkezések –,
ezirányban is egy elsõ lépés.
C) Berendezés 4000 pengõ, D) Dologi kiadások 23 500 pengõ, összesen:
80 133 pengõ.” 101. A megvalósultakhoz képest az 1942-es munkatervben HEREPEI
még, a nedves alagsort víztelenítettnek vélve, oda tervez berendezni
86. „E tervezetet és költségszámítást 3–3 példányban adtam postára: egyet
kõrégiségtárat, új néprajzi kiállítási termet, néprajzi raktárat, a régészeti
PATAKY Tibor államtitkárnak, egyet HÓMAN Bálint miniszternek és egyet
raktárat és preparáló helyiséget, levéltári és könyvtári raktárat s egy fer-
PASTEINER Iván közgyûjteményi fõfelügyelõnek címezve. Megelõzõleg
tõtlenítõ helyiséget. Az elsõ emeleten történelmi régészeti raktárat, a
azonban mindkettõt megtárgyaltam KELEMEN Lajos újonnan kinevezett
toronyszobában hírlapgyûjteményt és természetrajzi raktárat létesítene,
könyvtári és múzeumi fõigazgatóval, ma élõ legnagyobb székely tudósunkkal,
míg a földszinti nagy könyvtárat és a néprajzi gyûjteményt egészen átren-
és az õ következõ szövegû felterjesztése mellett küldöttem a megnevezett ille-
dezné. Az új épületszárnyban a régiségtárat, a természetrajzi gyûjteményt,
tékes uraknak: »(…) az emlékirat nézõpontjait és elgondolását magam is maga-
a képzõmûvészeti anyag egy részét, továbbá a dolgozószobákat és a la-
mévá teszem s a bennefoglaltak támogatását és teljesítését melegen ajánlom.«”
boratóriumokat helyezné el, hogy az így felszabadult régi helyiségekben
87. „A szervezésen kívüli 1941. évközi munkáról s az államsegély fel- valamivel több levegõhöz jusson a néprajzi, valamint a történelmi tár. A
használásáról felterjesztve 1942. április közepén (301-1942 szám)”. fõépületben légfûtéses berendezéssel szeretné megoldani a tûzifa-meg-
88. Elírások. A könyvtári raktár két szintje együtt 4,45 m, ezt az alsó rész takarítást, az egyenletes hõmérsékletet (kondenz-problémák ellen is),
süllyesztése teszi lehetõvé (a földszint magassága csak 4,05 m). valamint a tûzveszély csökkentését.
89. L. az 1941. évi zárószámadást, alább. 102. Elírások. Vö. 88. jegyzet.
90. A Jelentés másik változatában az 1940-es publikációt is felsorolja: 103. Az 1942-es munkatervben HEREPEI még a következõket tervezi: „a
történeti gyûjtemény alcsoportjaképpen egy székely ereklyegyûjteményt
1) Adatok „Kolozsvár kövei”-hez. A kolozsvári kálvinisták legrégebbi létesíteni, illetõleg a már összegyûjtött anyagot alapul felhasználva egy a
külsõ temploma (Ref. Szemle 1940:21–28. és 36–39); 2) Ifjú HERTEL közmûvelõdés számára jelentõségteljes segédeszközt nyújtani … A néprajz
Péter és BALÁSI KÉSCSINÁLÓ Jakab özvegyének sírverse (1647) (Erd.
terén … a különbözõ székely vidékek népviseletének és népmûvészetének
Múzeum 1940:148–152); 3) NAGYAR I Ben edek (Erd. Múzeum felkutatását, és részben állandó kiállítással, részben pedig a falusi vezetõk
1940:316–321); 4) Gróf RÁDAY Gedeon ifjúkori verse (Pásztortûz közremûködésével a népet visszavezetni óhajtanók régi szokásaikhoz.
1940:424–426); 5) Dálnoki GAÁL István mondásainak és gondolatainak Mind az udvarházak, mind pedig az egyszerûbb házak ládafiában õrzött
gyûjteményecskéje (Pásztortûz 1940:479–480); 6) A bevonuló hadsereget levéltári anyagnak faluról-falura követett rendszeres nyomozással való
köszöntõ beszéd (Székely Nép 1940. szept. 16-i számban). felkutatását és összegyûjtését …, hogy azáltal gyûjteményünket valóban az
91. A Közgyûjtemények Országos Fõfelügyelõsége elõadójának válaszá- egész Székelyföld családi levéltárává formálhassuk. Az ipartörténet szem-
ból: „(…) A jelentés, õszintén mondhatom, minden tekintetben kifogásta- pontjából, mind a céhbeli, mind pedig a kontár mesterektõl származó
lan, bárcsak a többi intézmény is ilyen példás és pontos jelentést terjesztene emlékek rendszeres gyûjtés folytán összekeresendõk, hogy ezáltal végtére
be.” PASTEINER áprilisi levelével párhuzamosan hivatalos leiratban is tisztázható legyen, mi az, amit idegenektõl vásároltak eleink, és mi az,
(KOF. Budapest. Ad 203-1942 sz.): „…Mindazok a munkálatok, amelyeket amit a saját mesterembereink kezemunkájának tarthatunk. Székely
a Tekintetes Igazgatóság a múzeumépület helyreállítása, átalakítása és képzõmûvészeink mindenikének bár egynéhány munkáját meg kell
átrendezése érdekében az elmúlt esztendõben elvégeztetett, hivatva vannak szereznünk gyûjteményünk számára … A kallódó régi könyvek, különösen
a folytatólagos munkálatokkal együttesen, az örvendetesen újból hazatért pedig a régi magyar nyomtatványok felkutatandók, közöttük is elsõsorban
SzNM-ot legjobb hazai közgyûjteményeink színvonalára emelni.” a legrégebbi székely nyomdának, a csíksomlyóinak termékei.”
92. Az elõzményeket l. az 1940. évi jelentés végén. 104. HEREPEI az 1942-es munkatervben a megvalósultakon kívül
93. M. Kir. Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium 27.657/1941.III.3. ü.o. ROSKA Mártonra (oltszemi festett kerámiás telep), illetve LÁSZLÓ
szám. Gyula (eresztevényi honfoglalás korinak vélt sír) számított, Csíkzsögö-
dön pedig esetleg maga ásatott volna. Természetrajzi és õslénytani
94. Csak a SzNM saját költségvetés elszámolása. gyûjtésre SZABÓ József kollégiumi tanárt kérte meg, telepedéstörténeti
95. „Megvizsgáltuk, és mindenben rendben találtuk. Sepsiszentgyörgy, és helynévgyûjtést BOGÁTSra és BALASSA Ivánra számítva tervezett.
1942. június hó 19-én. Az Ellenõrzõ bizottság Dr. BARABÁS Andor s.k. 105. A késõbbi ásatások alapján Bálványosvár a 14. század közepén épült.
Dr. LÁSZLÓ Ferenc s.k. A SzNM ügyvezetõ-tanácsa Sepsiszentgyörgy,
1942. június hó 20-án tartott gyûlésére jóváhagyás végett elõterjeszti. A 106. Elírások. Vö. 88. jegyzet.
SzNM Igazgató-választmánya Sepsiszentgyörgyön, 1942. június hó 21-én 107. További ásatási lehetõségként az 1943-as munkaterv még a
tartott gyûlésének határozatával jóváhagyólag tudomásul vette.” következõ helyszínekkel számol: Magyar kö zép korra Háromszéken
96. Más bontásban, a III. fejezet végérõl: a) Személyes javadalmazásra Alsósólyomkõ vára, Eresztevény, Szentjánosfalva (elhagyott falu Kiská-
821,88 P. b) Gyûjteménygyarapításra: nem könyvtári anyagra 1324,97 P., szon mellett), Bereck, torjai APOR-kúria és róm. kat. templom környéke,
könyvtári és levéltári anyagra 1172,05 P., könyvkötésre 697,65. P., össz. Ozsdolán Írottkõ; Csíkban Tászoktetõ, csíkszenttamási Nagyboldog-
asszony-egyház; Udvarhelyszéken Dobó és Volál elpusztult faluk. Nép-
130
vándorláskorra Udvarhelyszéken Firtos vára és a korondi avar leletek, a székelyudvarhelyi múzeumalapítóval levelezik: a marosvásárhelyi
Maros-Tordában a rigmányi sáncok. Dák és római idõkre Háromszéken Székely Szó a két múzeumtól várná ORBÁN Balázs székelykapujának
kovásznai Tündérvár, baróti castrum, Maros-Tordában Maroskeresztúr, megmentését (HAÁZ válaszol, az ostoba tulajdonos Szejkén nem adja,
Marosvécs. Õskorra Háromszéken Oltszem, Vápavára; Csíkban Csík- pedig egyetlen relikvia ORBÁN-relikvia a városban). Aug. 24.: ROSKÁ-
zsögöd. nak írja HEREPEI: a múzeumi anyag értékesebb részét becsomagolták, és
108. FERENCZI Sándor fõnökével, ROSKÁval való összeütközését csak a leglerázhatatlanabb látogatókat engedik be rövid idõre az újra
követõen visszavonult a régészeti kutatásból, majd a háború áldozata lett. berendezett tárakba, belsõ munkát tehát végezhetnek kissé nyugodtab-
Fia, FERENCZI István a teljes, csak a családi hagyatékban fennmaradt ban...
ásatási jelentést 1999-ben tette közzé (Acta Siculica 1998/1, 189–252). Ami a munkatársak publikációját illeti, csak az 1944-es Erdélyi Múzeum-
109. További néprajzi gyûjtõ-kutató utak lehetõségként az 1943-as mun- számokban 11 közleménnyel vannak jelen (HEREPEI 7, BALASSA,
katerv még a következõ helyszínekkel számol: Háromszéken Fel- SZÉKELY, BOGÁTS, VAJDA 1-1), az EM utolsó, 1946. és 1947. évfo-
sõháromszék ún. szentföldi része; Csíkban csángó-vidék és Gyergyó; lyamába is jut még a leadott kéziratokból 7 (HEREPEI, BALASSA,
Udvarhelyszéken Korond, Udvarhely, Keresztúr, illetve környékük; SZÉKELY 2-2, BOGÁTS 1), stb.
Maros-Tordában Nyárád-mente, Mezõbánd. Történelmi gyûjtõ-kutató 115. A megállapítás némileg optimista. Pl. vas sem volt vasbetonhoz, stb.
utakat nagyjából azonos helyszínekkel számolt, hozzászámítva a régi Vö. a SZABÓ T. Attilához írt 1944. aug. 20-i levéllel is.
udvarházak tervszerû felkutatását, felmérésüket, alaprajzkészítést 116. Vö. ALBERT Ernõ dolgozata (kiadásra elõkészítve, in: Határvidék
mérnök-hallgatók kutatócsoportjával közösen. Levéltári és könyvtári 1762–1918, 2, T3 Kiadó, Sepsiszentgyürgy).
anyag gyûjtését Keresztúr környékére tervezett, természetrajzit Észak-
Erdõvidéken, a Homoród-mentén és a Hargita délnyugati oldalán. Szép- 117. Vö. KÓNYA–BOÉR, A SzNM-ba tervezett fal- és üvegfreskók (in:
mûvészeti anyag további gyarapítását a budapesti székely mûvészek Emlékkönyv a SzNM 125 éves jubileumára, 1., Sepsiszentgyörgy, 2002,
ajándékával, fiatal tehetségektõl, a GYÁRFÁS-örökösöktõl vásárlással 115–162).
képzelte. 118. Valójában az értékesebb anyagot légóhelyen kellett már tárolnia, és
110. Ennek keretében a TELEKI Tékában az Erdélyi Könyvkötészeti ez óhatatlanul a kiállítások átszervezésével járt.
Kiállításon vesznek részt hét sepsiszentgyörgyi RMK-val. 119. Majd csak 1946–49-ben, SZÉKELY Zoltán jelenteti meg még a soro-
111. 131 oldal. zatban három dolgozatát.
112. Az 1943-as munkatervben szerepelt az átrendezett múzeumi anyag- 120. SZABÓ T. rövid ideje az ETI igazgatója lett, HEREPEI ezért fordul
ról készített nyomtatott útmutató kihozása is. hozzá, támogatására számít. A válaszok nem maradtak fenn a SzNM irat-
tárában. Az elsõ levélbõl SAS Péter (i.m.) is idéz .
113. Az 1943-as munkatervben HEREPEI még BALASSA Iván katonai
szolgálat alóli felmentését, SZÉKELY Zoltán régész-múzeumõrré való 121. A szûk baráti kör negyedik tagja KELEMEN és SZABÓ T. mellett:
kineveztetését, további 1-1 könyvtári és természetrajzi õri állás BRÜLL Emmánuel, a kolozsvári ref. kollégium könyvtárosa.
szervezését, KOVÁCS Márton helyett egy levéltári érdeklõdésû másik 122. Köszöni még ÁRVAY József átengedését, BALASSA Iván a harc-
gyakornok kinevezését, FADGYAS Anna múzeumi tisztté való átmi- téren van, írja, illetve küld három kis, régebbi kéziratot.
nõsítését, valamint egy laboránsi állás létesítését (fényképész-konzervá-
123. 14-én küldi el, BRÜLL Manónak, hogy ne zavarja a Szatmárhegyen
tor-preparátor mûszaki altiszt) tûzi ki célul.
pihenõ SZABÓ T. Attilát, de a jóbarát BRÜLL azonnal továbbítja.
114. Röviden néhány 1944-es adat abból, amirõl már nem készülhetett
124. ÁRVAY József.
jelentés, és amit az elõszóban nem tárgyaltunk: Jan. 7.: GUNDA Béla
dolgozik a Múzeumban. Kevéssel korábban hozta meg végre 125. Ezt és az aug. 25-i, utolsó levelet SZABÓ T. nem biztos, hogy
KEÖPECZI SEBESTYÉN József a két nála megrendelt címert, 200 megkapta, vagy ha igen, és válaszolt, az már nem jutott el Sepsiszent-
pengõért. Febr. 24.: HEREPEI költségvetést készít 1944-re a SzNM györgyre. Erre, kapcsolatuk mélypontjára utalhat SZABÓ T. 1956. okt.
megszervezése alatt lévõ csíkszeredai néprajzi gyûjteménynek. Márc. 9.: 4-i levele HEREPEIhez (l. SAS Péter, SZ. T. A. H. J.-hoz írt levelei, in:
FERENCZI Sándorral a Tászok-tetõi kövek ügyében leveleznek. A bot- Magyar Múzeum I/1–4, Bp., 1991, 235).
csinálta „régészcsoportok” változatlanul torzsalkodnak egymással, annyi 126. Déva, Gyulafehérvár elsõsorban.
a változás, hogy most már mintha nem ellenségesek a múzeummal szem-
ben. Ugyancsak márciusban HEREPEI KELEMEN Lajost próbálja 127. A melléklete nem maradt fenn a SzNM-ben.
mozgósítani a marosvásárhelyi temetõ régi, kidobásra került/elõkerült 128. A 82 múzeumi ládából 52, benne 23 805 levéltári, 1487 néprajzi,
18. sz. eleji sírköveinek megmentése ügyében, mert a helybeliek fülük 3072 régészeti, 1723 képzõmûvészeti tárgy, 2050 könyv, mûszerek. (SAS
botját sem mozdítják. Ápr.: hazakerültek ROSKÁéktól a három évtizede Péter, i.m., 495–496). Valamennyi elpusztul, illetve nyomuk vész Zala-
feldolgozásra elvitt érmek. Május 30.: A minisztérium nyakukra akarja egerszegen, 1944. márc. 28–29-én (vagy az azt követõ hetekben). A
szabadítani CSÍKSZÉPVÍZI BALÁZS Bélát, a Tászok-tetõi ügy egyik menekítésre elõkészített, de szerencséjükre Sepsiszentgyörgyön rekedt
veszedelmes dilettánsát, HEREPEI VISKI segítségét kéri a hárításhoz, többi láda kivonatos tartalmát l. BOÉR Hunor (közlõ), A SzNM vezetõsé-
de a bosszúság mellett kacagja is, annyira nevetséges az egész. Június- gi jegyzõkönyvei, 1945–1955, jelen kötet.
ban PATAKI József kér GÁBOR Áron-adatokat. Jún. 13-15.: SZÉKELY
129. Régi Magyar Könyvtár (1711 elõtti magyar kiadványok).
visszahozza a TÉKÁból a Székelyföldi Mûvészeti Év alkalmával, az
Erdélyi Könyvkötészeti Kiállításon kiállított 7 RMK-t. Jún. 28.: 130. Az APOR-könyvtár a legnagyobb SzNM-beli könyvtári letét volt.
HEREPEI TULOGDY Jánossal levelez, hogyan menthetnék meg Annak a vértanú püspök APOR Vilmosnak az édesanyjától kapta a
BRÜLL Manót, akit zsidóként elhurcoltak, deportálni akarják. (SZABÓ SzNM, akit a zalaegerszegi pusztulás napján lõnek le Gyõrött a várost
T. Atttila végül sikerrel lép közbe.) Jún. 30.: SIPOS Sámuel nyug. elfoglaló szovjet csapatok. A zalaegerszegi bombázás is a város bevételét
árvaházi igazgató halála 91 évesen (1903-tól volt ig.-vál. tag, 1938-ig a készítette elõ. Egy hét múlva a teljes csonkamagyar országterület a
Múzeum pénztárosa.) Június végén indul SZEKELY is terepmunkára: kezükön van.
Dálnokon régészeti telepeket szemléz, a VERESS-KOVÁCS-féle szé- 131. Elírás: GYÁRFÁS Jenõ.
kelykaput, mely a DARKÓ család birtokában van, VERESS Gyula
udvarházát látná érdemesnek beszállítani, felállítani; a Sepsiszentgyörgy- 132. A búcsúzók és búcsúztatottak névsorából ítélve, 1945. ápr. 30.
eprestetõi dák telepet kutatja; tanalapi ügyekben Kézdivásárhelyen jár; (NAGY Jenõ halála), illetve május (SZÉKELY és BOGÁTS hazajövetele)
Csernátonba, Torjára száll ki (itt a katolikus temetõ mellett római kori utáni fogalmazvány, és mindenképpen 1945. aug. elõtti fogalmazvány
sáncokat feltételez; aug. 1-jén a baróti castrum után nyomoz, az almási (HEREPEI ekkor tudja meg KERESZTES Károly testvérétõl, hogy az ig.-
barlanghoz is eljut. Júl.: HASZMANN Pál, a késõbbi csernátoni múzeu- vál. alelnöke csak nemrég halt meg, Budapesten).
malapító jelentkezik leletekkel. Aug. eleje: HEREPEI HAÁZ Rezsõvel, 133. Vö. elõzõ jegyzet.
131
Köszönetnyilvánítás Director's Reports of
Ezúton is szeretnék köszönetet mondani Székely National Museum,
ÁDÁM Hajnalnak és SZABÓ Krisztinának a
közléshez nyújtott segítségükért. B.H. 1939–1944
(About the publishing)
(A családnevek majuszkulás kimelését kötetszer-
kesztési szempontok indokolták. Szerk. megj.) János HEREPEI, prominent man of sci-
ence was the head of the Székely National Muse-
um of Sepsiszentgyörgy (Sf. Gheorghe, Roma-
Rapoarte directoriale ale
nia) between 1938–1945. There was a partially
Muzeului Naþional Secuiesc, successful attempt under his direction at devel-
1939–1944 oping the museum into a modern scientific insti-
(Despre publicare) tution (the project called „Székely Cultural and
Scientific Institution”). He also tried laying the
János HEREPEI, distins om de ºtiinþã, a foundations of a network of museums in Székely
fost director al Muzeului Naþional Secuiesc din region having a unified direction. Unfortunately,
Sf. Gheorghe în anii 1938–1945. Sub conducerea his name is also connected to the destruction of
sa a avut loc o încercare parþial reuºitã de dez- the most important museum pieces and collec-
voltare a muzeului într-o instituþie ºtiinþificã tions of the Museum, at the end of the 2nd World
modernã (proiectul „Institutul Cultural ºi ªtiinþi- War in Zalaegerszeg (Hungary). A controversial
fic Secuiesc”). A încercat de asemenea funda- leader of the institution, Herepei nowadays
mentarea unei reþele muzeale a Secuimii, cu o seems to have been a good organizer, but too
conducere unitarã. Din pãcate, de numele lui se naive, too loyal to his friends and too credulous
leagã ºi distrugerea celor mai importante obiecte to authorities. His reports, concerning the years
ºi colecþii muzeale ale Muzeului, la sfârºitul celui 1939–1943, were kept, I completed them with
de-al doilea rãzboi mondial, în Zalaegerszeg (R. the work-plan of 1944, with the first report
Ungarã). Conducãtor de instituþie controversat, drawn out at the time of evacuation to Keszthely
HEREPEI pare azi un bun organizator, dar puþin (Hungary), in the autumn of 1944, as well as with
prea naiv, prea loial faþã de prietenii sãi savanþi ºi some indispensable letters in order to understand
prea încrezãtor în autoritãþi. Din perioada respec- the happenings. (H.B.)
tivã s-au pãstrat rapoartele sale privind anii
1939–1943. Le-am completat cu planul de
muncã pentru 1944 ºi cu primul raport întocmit
în timpul evacuãrii, din Keszthely (R. Ungarã),
din toamna anului 1944, respectiv cu unele
scrisori indispensabile pentru înþelegerea celor
întâmplate. (H.B.)
132
TIBOLDI Zoltán* SZABÉDI László,
BOÉR Hunor** a Székely Nemzeti Múzeum õre
Gyermek- és ifjúkori emlékként úgy él

SZABÉDI SZÉKELY László, mint a komoly és
mégis barátságos, bizalomkeltõ ember. Olyan
emberként, akinek baloldali szimpátiája közis-
mert volt. Barátainál, közeli ismerõseinél, akik
SZABÉDI László és az önálló
néha más nézeteket vallottak, ha róla volt szó,
romániai magyar múzeumi sohasem ez került elõtérbe, hanem az „ember”, az
hálózat ügye (1946–1947) igazi ember, akihez mindenkor bizalommal lehet
fordulni, vele esetleg elvi vitát folytatni. Tehet-
(Kivonat) ségét, széleskörû ismereteit, szaktudását minden-
SZABÉDI László (1907–1959) az erdélyi ki tisztelte, elismerte. Késõbbi, egyetemi hallgató
magyar „népi írók” köréhez tartozó költõ, emlék: Marosvásárhelyen TOMPA Miklós, a
szerkesztõ, majd kommunista egyetemi Székely Színház akkori igazgatója is úgy beszélt
tanár. 1959-ben, a kolozsvári magyar róla baráti körben, mint aki az akkori egyetem
tudományegyetem felszámolásakor ön- egyik legtudósabb professzora, s ezt nem csak
gyilkos lesz. A sepsiszentgyörgyi Székely rokonként mondta. Nála a demokratikus nézetek
Nemzeti Múzeum élére a Magyar Népi és a magyarság szorosan összetartoztak.
Szövetség küldi le, 2 évig ügyvezetõ igaz- SZABÉDI László a kolozsvári Termés,
gató-õre. A székelyföldi városban a az „erdélyi népi” folyóirat köréhez (ASZTALOS
MNSz regionális lapját, a Népi Egységet István, BÖZÖDI György, KACSÓ Sándor,
is szerkeszti egy évig. Vezetése alatt a LÁSZLÓ Gyula) tartozott, amely a második vi-
múzeum és a kolozsvári tudományos lágháború végén egyetlen járható utat lát a ma-
körök között is nagyon jó a viszony. A gyar nemzeti érdekek képviseletére, a kommunis-
fentiek teszik lehetõvé SZABÉDI legje- tákkal való megegyezést. Így ragadja SZABÉDIt is
lentõsebb sepsiszentgyörgyi vállalkozá- arra a pályára az „erdélyi sorskerék”, amely majd
sát, az erdélyi magyar múzeumok auto- a szamosfalvi vasúti sínekhez vezet. Ismeretes,
nómiájának biztosítását célzó 1946-os hogy a kolozsvári önálló magyar tudományegye-
kezdeményezést. A SzNM, a kolozsvári tem felszámolásakor, 1959-ben öngyilkos lesz.
EME és a MNSz szakemberei által közö- 1944-ben egyelõre a háborúvégi, háborút
sen kidolgozott törvénytervezet azonban a követõ események aktív részvevõje, egyik aláírója a
magyar és román békeszerzõdés aláírását Kolozsvár nyílt várossá nyilvánítását kérõ memo-
követõen (1947. február) politikailag randumnak, melyet a magyar hatóságokhoz ter-
nemkívánatossá válik. Letartóztatások kez- jesztettek fel, és amelytõl a városnak a háború
dõdnek, nyáron pedig a MNSz is elveszíti pusztításától való megmentését remélték. A háborút
érdekvédelmi jellegét. Magyar jelleggel követõ idõben a demokratikus átalakulásáért
közgyûjtemények önállósága csak ott fog küzdõk egyike. A Magyar Népi Szövetség keretein
megmaradni, ahol az 1950-ben kezdõdõ belül próbál minél többet tenni az erdélyi magyar-
területi közigazgatási reformok nyomán ságért és kultúrájáért. Rokonszenves egyéniségével,
az ahhoz igazított közgyûjteményi ren- személyes példájával, életével és majd halálával bi-
dezés ezt lehetõvé teszi. zonyítja elveihez való hûségét és megalkuvásmen-
tességét. Így válhat késõbb a kommunista elnyomó
rendszerrel szembeni ellenállás szimbólumává.
Sepsiszentgyörgyön csak két évet tartóz-
kodik, 1945 õszétõl 1947 õszéig. A Székely
*Sf. Gheorghe, Berzei 2A, RO-520050

**Sf. Gheorghe, N. IORGA 12, Bl. 22C/2, RO-520089 133
Nemzeti Múzeum ügyvezetõ igazgató-õreként, hulló bombák pusztították el a Múzeum botorul
majd párhuzamosan a Népi Egység szerkesztõ- „elmenekített” értékeit. Az elenyészett Igazgató-
jeként fejti ki tevékenységét mindaddig, amíg a választmány helyébe új került, amely az MNSz
kolozsvári BOLYAI Tudományegyetem iro- szakembereivel egyetértésben gondoskodott,
dalomtörténeti katedrájára nem kap meghívást. hogy a Múzeum élére megfelelõ szakemberek ke-
Teszi ezt a tõle megszokott komolysággal és ala- rüljenek. Az újonnan megválasztott múzeumõrök,
possággal. Ezt az idõszakot próbáljuk a további- SZABÉDI László múzeumõr ügyv.-igazgatóval
akban a Székely Nemzeti Múzeumban ren- az élen végzik a nagy átrendezést. Lehetõvé
delkezésre álló irattári anyag alapján felvázolni. akarják tenni, hogy az egész nép megismerje a
Igen nehéz idõszakban kerül a Múzeum múzeumot. Ebbõl a célból az anyag újszerû
élére, amikor a rendszerváltozáshoz, a háború elrendezését és ismeretterjesztõ elõadások tartá-
utáni nehézségekhez az aszályos évek nyomorú- sát határozták el. (…) A múzeumon keresztül a
sága is társul. Az akkori igazgató-választmány székely kultúrának be kell kapcsolódnia az egye-
elismerésre méltó ügybuzgalommal áll ki a temes emberi kultúrába és a székely népnek meg-
Múzeum mellett. Többségük nem szakember becsülést adnia. Az egyetemes emberi kultúrába
ugyan, de saját székely múltjuk emlékeit gondol- való bekapcsolódás sajátos nemzeti kultúránk
ják és akarják megõrizni a múzeum támogatásá- fenntartását, fejlesztését szolgálja, ugyanakkor
val. (Önmagában külön fejezetet érdemelne az is, közelebb hozza hozzánk más nemzetek kultúrá-
ahogy a mindenkori választmányi tagok önként, ját, és megismerteti velünk.”
megtiszteltetésnek véve, minden ellenszolgáltatás A múlt terhei nagyok, SZABÉDInak
nélkül foglalkoznak a múzeum ügyével.) állást kell foglalnia a pusztulással végzõdõ
1945. szept. 8-án a SzNM ig.-választ- menekítés felelõsségének dolgában. Véleménye
mányi ülésén1 BALOGH Edgár, a Magyar Népi józan és mértéktartó, nem bûnöst keres, hanem
Szövetség alelnöke és LÁSZLÓ Gyula egyetemi ténymegállapításokat tesz. Mindenekelõtt pedig
tanár a MNSz Központi Intézõbizottsága kikül- megoldásokat keres, mert a Múzeum életében
dötteiként vesznek részt. Ezen LÁSZLÓ Gyula végre újrakezdõdnek a nehéz, dolgos hétközna-
tesz elõterjesztést, amelyben javasolja a Múzeum pok. Jelentkeznek a súlyos anyagi gondok: javí-
tudományos munkatársai számának növelését. tások, tûzifaellátás, javadalmazások biztosítása.
Elsõként javasolja SZABÉDI László ügyvezetõ Másrészt nagy és felelõs teher a Háromszéki
ig.-õrré való megválasztását, mint akit addigi Székely Tanalap ingatlanjainak visszaszerzése és
tevékenysége, tudományos képzettsége alkal- elõnyös bérbeadása. A növekvõ infláció a cse-
massá tesz arra, hogy a SzNM jövõbeni munkás- kély jövedelmet is elviszi. Különösen sok küz-
ságába bekapcsolódjék. Ugyancsak ig.-õrökké delmet folytatnak a csendõrséggel, amely egye-
választják SZÉKELY Zoltán régészt, aki már lõre ingyen foglalja el az ingatlanok egy részét.
1937 végétõl az intézmény fizetetlen múzeumõre Végül SZABÉDInak, illetve KABAY Gábornak,
volt; ÁRVAY József nyelvészt, SÁNDOR Gábor a Múzeum jogtanácsosának sikerül elfogadható
néprajzost. Tiszteletbeli ig.-õrré választják bérleti szerzõdést kötni a csendõrség parancs-
CS. BOGÁTS Dénes levéltárost. nokságával is, két épületet pedig pl. a Reformá-
A Múzeumban történt változásokról, az tus Leánygimnáziumnak adnak bérbe.
új vezetõség megválasztásáról a következõket A múzeum anyagi támogatásáról SZA-
írja – többek között – az akkor még Brassóban BÉDI személyesen is tárgyal a három érintett
megjelenõ Népi Egység, BUJDOSÓ Gyula Új megye (Háromszék, Udvarhely, Csík) vezetõivel,
szellem és új munkamódszerek a nagymúltú akiknek a részérõl a jó szándék megvan, ígéretek
Székely Nemzeti Múzeumban c. cikke:2 hangzanak el, Udvarhely például az elõzõ évi
„A SzNM sem kerülte el a háború rombolásait. támogatás dupláját ígéri, de a községek hozzájá-
Ezek a rombolások azonban nem otthonában rulása nehezen folyik be. Néhol arra hivatkoz-
érték, a dunántúli Zalaegerszeg pályaudvarán nak, hogy a Belügyminisztérium 47/1946 sz. ren-
134
delete szerint a költségvetésbe semmiféle fakul- mélyként mûködõ Székely Múzeumbarátok
tatív kiadás nem vehetõ fel. A Csíki Magánjavak Egyesületét.
vezetõi, az MNSz központi bizottsága A háborús események miatt feldúlt vidéki
(BALOGH Edgár) szintén ígérnek támogatást, udvarházakból igyekeznek szétszóródott levéltári
felhívással fordulnak a gazdasági szervezetekhez és muzeális értékû tárgyakat megmenteni az el-
is a segélyek ügyében. A brassói ASTRA elõadá- kallódástól (ahogy ezt Kolozsváron JAKÓ
saihoz hasonlóan a Múzeum által rendezett Zsigmond és KELEMEN Lajos is teszik – utóbbi-
elõadásokra is kérik az adómentességet. A jöve- val SZABÉDI a székelyföldi levéltári és régi
delem biztosításához, akárcsak a két világháború könyv anyag ügyén próbál mozdítani). Így például
között, bérbe adják a dísztermet, a jégvermet is. bemenekítik Árkosról a SZENTKERESZTY-féle
Az eredmények sajnos nem kielégítõek. levéltári anyagot. Próbálják visszatartani a CASBI
A megígért támogatásoknak csak egy része való- (Ellenséges Javak Ellenõrzõ Bizottsága) által
sul meg. A Múzeum szakmai mûködése ennek lefoglalt, a zabolai MIKES-kastélyból a Múzeum-
ellenére folytatódik. SZÉKELY Zoltán rendsze- ba behozott képeket és mûtárgyakat. Az akkori
resen végez ásatásokat (Vajnafalva, Kõröspatak, idõkre jellemzõ, ahogy azokat MOSTERO-
Futásfalva stb.), dolgozatokat jelentet meg. VENCO fõhadnagy MEDVEDIEV szovjet ezre-
ÁRVAY József nyelvészeti kutatásokat végez, des parancsára, SZABÉDI minden tiltakozása
tanulmányokat ír. SZABÉDI folytatni igyekezik ellenére elszállíttatja, letartóztatással fenyegetve
a Múzeum ismeretterjesztõ elõadásait, amelyek a meg, ha megpróbálja megakadályozni.4
helyi erõk bevonásával mûsoros estekkel bõvül- A múzeumi tevékenység és a fennmara-
nek. (Sepsiszentgyörgy, Székelyudvarhely, Szé- dásukért folyó küzdelem során, egyben politikai
kelykeresztúr, Kovászna, Csíkszereda, Gyer- megbízatást teljesítve, az ügyvezetõ-igazgató-õr a
gyószentmiklós.) Ezekbõl egyesek mûsora is sajtó életébe is bekapcsolódik. Elvállalja 1946
fennmaradt (Kovászna, Székelyudvarhely, Szé- õszétõl a Brassóból Sepsiszentgyörgyre költöz-
kelykeresztúr).3 tetett Népi Egység címû napilap szerkesztését. Az
A bevezetõben rendszerint KISGYÖRGY 1946-os parlamenti választások elõtt írja a Népi
Tamás, a választmány elnöke ismerteti a SzNM Egység nov. 9-i száma: a Székely Nemzeti Mú-
múltját és jelenét. Kovásznán 1946. februárban zeum munkatársai felhívással fordulnak a ma-
SZABÉDI a múzeum társadalmi szerepérõl be- gyarsághoz, „... minden magyar ember életszük-
szél. Kifejti, hogy annak anyagát a néptömegek ségletként kívánja a Romániában egymás mellett,
közkincsévé kell tenni, mûködésével annak sõt egymással összekeverten élõ népek teljes joge-
megismerését kell elõsegítenie. Azt reméli, hogy a gyenlõségét.” A magyarság ennek megvalósítá-
kidolgozás alatt lévõ múzeumi törvény a SzNM-ot sáért a román nép legjobb fiaival együtt harcol,
az õt megilletõ helyre fogja emelni, vagyis a dol- hangzik többek közt a felhívásban, melynek
gozó székely nép tulajdonában, regionális mú- szövege feltehetõen SZABÉDItõl származik.
zeum jellegével, anyagilag megfelelõen ellátva Politikai elkötelezettsége nem befolyásolja
továbbra is a haladó szellemû tudomány fáklya- szakmai tisztánlátását. A MNSz 1946. márc. 14-i
vivõje lesz. Udvarhelyen a népi írókról tart megyei végrehajtó bizottsági ülésén a megvála-
elõadást. Ugyanakkor SZÉKELY Zoltán az illetõ szolandó képviselõk személyére vonatkozólag
vidék múltjáról beszél: Kovászna múltját, illetve SZABÉDI fõ szempontként a szakértelmet helye-
Udvarhely ókori történetét ismerteti. Az elõadá- zi. Az egykori jegyzõkönyv szerint a következõket
sokat szavalatok (TOMPA László versei), mondja: „A képviselõk kijelölésénél nyugodtan
BALOGH Ferenc zeneszámai követik. háttérbe szorulhat a szorosabb értelembe vett poli-
A tömegekkel való kapcsolat kiszélesí- tikai szempont, hiszen a képviselõk úgyis az õket
tését szolgálja az az amúgy nem elõzménytelen jelölõ párttól kapják utasításaikat. Két dologra kell
kezdeményezés, hogy az Erdélyi Múzeum- tehát ügyelni elsõsorban: a mandátumot kapják
Egyesület mintájára alakítsák meg a jogi sze- szakemberek és népszerû emberek.”5
135
Másrészt az a véleménye, hogy kívánatos Egyelõre 1947-ben vagyunk, és a helyzet
volna Erdély két legnagyobb muzeális érdekeltségû most sem könnyû. Az anyagi helyzet romlása, az
magyar intézménye között a múltban is fennálló jó 1947-es stabilizáció elviszi a meglévõ pénzét is a
viszonyt tovább ápolni, sõt elmélyíteni. Ezért java- Múzeumnak. A vezetõség kénytelen több mun-
solja 1947 tavaszának vége felé a kommunista katársáról lemondani. Többségük eddig is tanári
SZABÉDI, hogy a Múzeum hívja meg elõadás fizetésébõl élt. SZABÉDI meghívást kap a
tartására TAVASZY Sándort, az EME elnökét és BOLYAI Tudományegyetem irodalomtörténeti
NAGY Gézát, az EME fõtitkárát. Elõbbi reformá- tanszékére. Távozását az ügyvezetõ-tanács szept.
tus püspökhelyettes, utóbbi ismert szociáldemokra- 8-i gyûlésén jelenti be. A két év tapasztalata alap-
ta. Indítványára az ig.-választmány a SzNM és a ján javasolja, hogy helyette SZÉKELY Zoltánt
tudományos, illetve a közélettel való szorosabb bízzák meg a Múzeum vezetésével. Az ig.-
kapcsolat céljából tiszteletbeli tagokká választja választmány sajnálattal veszi tudomásul távozá-
KELEMEN Lajos ny. múzeumi fõigazgatót, sát. Ugyanakkor köszönetét fejezi ki a 2 év alatt
TAVASZY Sándort és KURKÓ Gyárfás képviselõt, kifejtett, önzetlen, odaadó munkájáért. KABAY
a MNSz országos elnökét, akik ekkor már vala- Gábor javaslatára az ig.-választmány tiszteletbe-
mennyien tagjai az EME ig.- választmányának is. li tagjává választják. A következõ években még
SZABÉDI mûködése elején is kifejti a több alkalommal hívják elõadást tartani a
romániai magyar és román kulturális intézmé- múzeum mûvelõdési-ismeretterjesztõ rendezvé-
nyek együttmûködésének és a kutatómunka egy- nyeire, de nem jut le oda.
behangolásának szükségességét. Nyilván õszinte Összegzésképpen az igazgató-õr balol-
örömmel fogadja a kolozsvári BOLYAI Tudo- dali kisebbségi politikus ismertetett szerepéhez:
mányegyetem felhívását, amely „... a legneme- SZABÉDI Sepsiszentgyörgyön, a Székelyföld
sebb erdélyi hagyományok szellemében kíván egyik központjában szükségszerûen részese a
munkálkodni az erdélyi magyar tudománymû- magyarság érdekeiért folytatott mindennapi
velés területén, amidõn olyan munkaközösséget küzdelemnek. Nyilvánvaló, hogy sokféle tapasz-
kíván megvalósítani az Erdélyi Tudományos talatot szerzett. Mindenre figyel. Pl. a KURKÓ
Intézetben, amelyben együtt dolgozhatnak az Gyárfáshoz írt, már említett levelében a magyar
erdélyi tudomány és mûvelõdési élet szolgálatára szövetkezeti mozgalmat elsorvasztó intézkedésre
hivatott társadalmi intézmények, az erdélyi ma- hívja fel a figyelemet. Visszatérõ gondolata a
gyar egyházak fõiskolái és Erdély magyar magyarság (népi-) nemzeti egysége. A személyi
egyeteme”.6 A Múzeum szakembereit 1944-ben ellentétek, de fõleg a pártharcok és a gyakori
még kisajátítani akart Erdélyi Tudományos In- megalkuvási készség miatt ezt veszélyeztetve
tézet maradványait a magyar tudományegyetem érzi. NAGY Gézához, múzeum-ügyben írt le-
részeként szervezték újra, és ebben képviseletet vélben mondja: nem engedhetõ meg, hogy ne
biztosítanak a múzeumnak is, az EME, az Erdé- legyen egyetértés az alapvetõ kérdésekben. Ha-
lyi Magyar Közmûvelõdési Egyesület, ill. a sonló az álláspontja a MNSz Háromszék megyei
Kolozsvári Magyar Mezõgazdasági Fõiskola, a végrehajtó bizottsági ülésén is. Mindez meg-
Gyulafehérvári Római Katolikus és a Kolozsvári erõsíti azt, amit róla írt könyvében KÁNTOR
Unitárius Teológiai Akadémiák, valamint a Lajos ír SZABÉDI nemzeti egységre való
Kolozsvári Református Teológiai Fakultás tár- törekvésérõl.8
saságában. A SzNM állandó képviselõnek Visszatérve Kolozsvárra azt látja, hogy
ÁRVAY József ig.-õrt bízza meg, aki SZABÓ T. az általa várt demokratikus átalakulás helyett
Attilával korábban is együtt dolgozott az ETI egyre jobban a központilag irányított kommu-
keretén belül.7 Az érintettek közül 1949 után nista ideológia érvényesül. Az pedig nem tette
sajnos csak a SzNM marad magyar tudományos lehetõvé, hogy egy önálló ítéletalkotásra
intézmény, 1959-ben pedig magát a befogadó született, következetesen gondolkodó ember –
BOLYAI Tudományegyetemet is felszámolják. aki mindig elítélte a megalkuvást – vonzónak
136
találja. SZABÉDInál is egyre jobban felerõsöd- szerepel. A 803-as törvény tehát „határozott
nek a kiábrándulás jelei. Ezt legjobban KOVÁCS visszaesés” az 1932-es, akkor sem kielégítõ
Lászlónak, az Erdélyi Helikon egykori szerkesz- törvénnyel szemben is.10
tõjének ezidõtájt mondott szavai jellemezték, SZABÉDI gyors mozgósításba-szervezés-
mikor így csengetett be annak ADY utcai lakásá- be kezd ellenlépések megtételére. Szakmailag
ba: „Anyám! Én nem ilyen lovat akartam.”9 KABAY Gáborra, a SzNM jogtanácsosára alapoz.
Az õszi politikai háttér épp kedvezõ.
Az 1946–1947-es romániai magyar 1946. jún. 28–30-án a MNSz 2. kongresszusán
múzeumi törvénytervezet hiába szavazták meg Székelyudvarhelyen a
MNSz nemzetiségi statútumát, elégedetlen hely-
SZABÉDI sepsiszentgyörgyi tevékeny- beliek tüntettek a Szövetség ellen, amelynek meg
ségében talán legkiemelkedõbb a múzeumi kell próbálnia visszanyerni elveszített támogatóit,
törvénnyel kapcsolatos. Ennek során a romániai hiszen novemberben választások következnek. A
magyar múzeumok és gyûjtemények önállóságát mûvelõdési tér pedig mindig az egyik legkisebb
próbálja megvédeni, mivel az új, 1946. szept. tétû, ezért leginkább kialkudható, és mégis
20-i 803-as múzeumi törvény olyan egységes látványos siker lehetõségét kínáló területe a poli-
múzeumrendszert hozna létre, amely figyelmen tikának. A nemzetközi háttér ugyanakkor a román
kívül hagyja a nemzetiségi múzeumok és gyûjte- viszonyulást illetõen kedvezõ: õsszel folyik a
mények sajátos jellegét. A törvény szerint létesí- párizsi békeszerzõdések elõkészítése, és a rész-
tendõ „Nemzeti Múzeum” (szervezet) központja letek véglegesítése egészen dec. 12-ig elnyúlik. A
Bukarest, két alközpontja Iaºi és Kolozsvár. A nov. 19-i, a kommunisták által megrendezett
törvény a létesítendõ egységes szervezetbe olvasz- romániai választásokat követõen addigra bemu-
taná a többi vidéki múzeumot, függetlenül attól, tatkozik ugyan az új román kormány (dec. 1.), de
hogy milyen tulajdonban van. Érdekeik védelmét, a román politikai vezetésnek idõt sem kell már
véleményüket csak közvetve, a két említett al- húznia: KURKÓ Gyárfás az MNSz elnökeként
központ közvetítésével fejthetnék ki. A nagy múlt- dec. 7-én, majd épp 12-én egyszerûen válasz
tal rendelkezõ magyar múzeumoknak azonban – nélkül marad, hiába terjeszti a parlament elé az
hangzik SZABÉDI jelentése a Múzeum ig.- udvarhelyi nemzetiségi statútumot.
választmányi ülésén – egyrészt nincs szüksége A rövid, kedvezõ idõszakot SZABÉDI
gyámságra, másrészt a romániai magyarságnak maximálisan kihasználja. Dec. 11-i jelentése sze-
feltétlenül joga van ahhoz, hogy saját szükségletei rint NÃDEJDE, a bukaresti Nemzeti Múzeum
és igényei szerint fejlessze múzeumait. igazgatója figyelmeztette sepsiszentgyörgyi láto-
Súlyosbítja a helyzetet az a körülmény, gatásakor, hogy készül a 803-as törvény, majd
hogy a törvény a létesítendõ Nemzeti Múzeum KABAY, hogy a hivatalos lap okt. 14-i 238.
hivatásául csak „a román nép specifikus tulaj- számában megjelent. Megtárgyalják a SzNM-
donságai hiteles kifejlesztését tûzi ki kizárólagos ban. Pár nappal a megjelenés után a kérdést fel-
célul, és a magyar múzeumok különleges kérdé- veti a MNSz Százas Intézõbizottsági ülésén is,
seivel egyáltalán nem foglalkozik, a romániai ahol azonban annak megvitatását a közeledõ par-
magyar nép tudományos és mûvészeti érdekeire lamenti választások utánra halasztják. A vá-
nincs tekintettel.” Az elõzõ, 1932-es múzeumi lasztások után SZABÉDI ennek megfelelõen
törvény legalább megemlékezett a kisebbségi élénk levelezésbe kezd az ügy megoldása érde-
múzeumokról, megemlítve, hogy azoknak állam- kében, a Múzeum ügyvezetõ-tanácsának ülésén
segély is adható. A közkönyvtárakra vonatkozóan elhangzott aggodalmait fejti ki. A 803/1946-os
pedig elõírta, hogy ahol a kisebbségi lakosság centralizáló múzeumi törvény ellenében a SzNM
meghaladja a 30%-ot, ott kötelezõ módon el- magyar szakmai szövetségest csak a kolozsvári
különített alosztályt fognak szervezni az illetõ Erdélyi Nemzeti Múzeumnál11, politikait a
kisebbség könyveibõl. Az újban ilyen kitétel nem MNSz-nél kereshet. Nov. 16-án az EME-fõtitkár
137
NAGY Gézának ír [1]. A múzeumi törvényre gyûjteményre kiterjesztve a kérdést. A sepsi-
egyetlen választ lát: saját, önálló magyar mú- szentgyörgyiek okfejtését, miszerint az önkor-
zeumszervezetet, ennek állami ellenõrzését pedig mányzat megõrzéséhez emellé egy a 803-as
megnyugvással elfogadhatónak csak akkor, ha törvény biztosította hatáskörûhöz hasonló pár-
azt törvényes magyar szervek révén gyakorolják, huzamos Fõtanács szükséges, a részvevõk elfo-
ill. ennek fejében az állam megfelelõ anyagi gadják. Elhatározzák, hogy 1947 elején új
támogatást nyújt. Kéri, vonja be a kolozsvári múzeumi értekezletet hívnak össze, amelyre
szakembereket, állítsanak össze katasztert a ma- minden romániai magyar múzeum és könyvtár
gyar múzeumokról, ill. gyûjtsék össze a vonatko- képviselõjét meghívják, az EME pedig kidolgoz
zó román törvényszövegeket12. addig egy törvénytervezetet.
Nov. 21-én a MNSz Központi Jogügyi SZABÉDI hazatérve folytatja a szerve-
Bizottsága13 küldöttet kér alakuló múzeumi albi- zést. Így küld levelet a székelyföldi múzeumi
zottságába a SzNM-tól, ill. idõpontot a gyûlésre. gyûjtemények ügyében MÁRTON Áron gyulafe-
SZABÉDI 25-én válaszol, dec. 5–9. volna jó, hérvári róm. katolikus püspöknek [5], KOVÁCS
KABAYval mennek. Még ezt megelõzõen, 23-án Dénes csíkszeredai tanárnak, HAÁZ Rezsõnek,
levelet intéz KURKÓ Gyárfáshoz is. A szo- az udvarhelyi tanítóképzõ intézet igazgatójának,
ciáldemokrata NAGY Géza és KURKÓ inkább az ottani néprajzi múzeum alapítójának és
egymás politikai ellenfelének nevezhetõek. A õrének, K. KOVÁCS István kézdivásárhelyi ügy-
mindkettõjükhöz forduló SZABÉDI valóban a védnek – a székelyföldi múzeumoknak és fenn-
nemzeti egység alapján áll.14 KURKÓnak a tartóiknak.17 Mivel a tervezett Szövetség tagja
választási eredményekhez gratulál, neki is vázol- csak jogi személy lehet, szükséges a gyûjtemé-
ja gondjukat [2]. A MNSz-elnök titkára útján nyek jogi helyzetének tisztázása – SZABÉDI a
támogatásáról biztosítja az erdélyi magyar mú- székelyföldi kapcsolatfelvételt vállalta. NAGY
zeumok megoldandó problémáiban, illetve Gézával ugyanakkor a korábbi törvények anya-
köszönik észrevételeit a tanítók szövetkezetének gát pótolják, cserélik, és felmerül, hogy a
ügyében, gazdasági ügyosztályuk fogja sürgõsen megfelelõ magyarországi rendezést is ajánlatos
tanulmányozni.15 30-án megjön a MNSz meghí- volna ismerni [4].
vója a dec. 5-i a kolozsvári múzeumi értekezlet- A következõ kolozsvári értekezletre az
re.16 Az ott tárgyaltakat a SzNM 1946. dec. 11-i igazgató-õr nem tud felmenni, beteg. Ekkor és
ügyvezetõ-tanácsi jegyzõkönyvébõl ismerjük [3]. itt, január 24-én fogadnak el egy törvényter-
BÓNIS György egyetemi tanár elnöklete vezetet, amelynek lényege az, hogy a 803-as
alatt az EME részérõl fõtitkára, NAGY Géza törvényben létesített múzeumi fõtanács mellett
tanár és jogtanácsosa, HEGEDÜS Sándor egy magyar múzeumi fõtanácsot kíván létesíteni,
ügyvéd, a SzNM részérõl SZABÉDI László és így biztosítani a romániai magyar múzeumok,
jogtanácsosa, KABAY Gábor ügyvéd, a MNSz könyv- és levéltárak egységes irányítását és za-
részérõl LÁSZLÓ András ügyvéd, a jogügyi vartalan munkáját. Beledolgozzák a kapcsolódó
bizottság titkára vesznek részt. Az értekezleten szakmai képzés kérdését is. NAGY Géza már
SZABÉDI és KABAY Gábor kifejtik, hogy a másnap részletesen beszámol SZABÉDInek [6],
magyar múzeumok, ha önállóságukat nem akar- hogyan állították össze a tervezetet, kik. Küldi
ják elveszíteni, akkor érdekeik sikeresebb meg- esetleges módosításra. Eldõlt, hogy MNSz-ter-
védésére ugyancsak egységes múzeumhálózatba vezetként nyújtja be a parlamenti csoport, ne
kell, hogy tömörüljenek. Ezt a minisztérium felé exponálják a múzeumokat. NAGY Géza szkep-
egy önálló magyar Múzeumi Fõtanács képvisel- tikus, itt is vagyonról van szó, a román naciona-
je, közvetlenül. Mindezt törvénnyel kell biztosí- lizmus el fogja gáncsolni a törvényjavaslatot. Az
tani. NAGY Géza egy Romániai Magyar ún. 1. tervezet jan. 30-án érkezik a SzNM-ba. Az
Múzeumok, Könyvtárak és Levéltárak Szövet- itt lényegesen módosított változatot [7], az ún. 2.
sége megalapítását javasolja , ezzel minden köz- tervezetet febr. 5-én küldik vissza, NAGYnak
138
(EME) és BALOGH Edgárnak (MNSz) is, kísérõ értekezleten a MNSz központi székházában a
indoklással [8]. A tervezet általános tudományos jelenlevõk (BALOGH Edgár, LÁSZLÓ Gyula,
közgyûjteményügyi jelleget ölt, sõt, megjelenik NAGY Géza, SZABÉDI) mind mellette foglal-
benne a népkönyvtárak kérdése is, tehát általános nak állást. SZABÉDI is elfogadja. Nem találja
közgyûjteményügyi („könyvtári és levéltári”) teljesen kielégítõnek, de könnyebben keresztülvi-
felvetés irányába nyit, bár épp ezért is, nem hetõ, és nem zárja el az utat a múzeumügy teljes
koherens. A mögöttes politikai mozgást abból rendezése elõtt. A 803-as törvényben felsorolt
érthetjük meg jobban, ahogy Sepsiszentgyörgy állandó vidéki múzeumi felügyelõségeken kívül
kell, hogy sajnálja az EME felvetette Szövetség Kolozsvár székhellyel külön magyar múzeumi
gondolatának ejtését (a MNSz által, bár a fordu- felügyelõség állíttatna fel, amelynek hatásköre az
latot inkább NAGY Géza és a MNSz EME-en EME és az SzNM gyûjteményeire és azokra a
belüli ellentéte magyarázhatja: a horizontális, gyûjteményekre terjed ki, amelyek tagjai a Romá-
egymás mellé rendelõvel ütközõ, vertikális, niai Magyar Múzeumok Szövetségének. Azok
alávetõ-centralizáló elv térnyerése).18 felé a 803-as rendelettörvény 9. §-ban elõírt
SZABÉDI, gyakorlatiasan, egyébért ag- kerületi Nemzeti Múzeumok hatáskörét tölti be.
gódik. NAGY Gézának írja febr. 12-én: minisz- Tisztségviselõit a Mûvészetügyi Minisztérium
tériumi felkérésre helyhatósági felmérés kezdõ- nevezi ki. A 8. §. kimondja, hogy a Szövetség
dött Háromszéken a gyûjteményekrõl, febr. 20. a kötelékébe tartozó múzeumok és gyûjtemények
határideje, utána bármikor jöhetnek a felügyelõk, támogatására az állami költségvetésbe megfelelõ
ellenõrök. A Szövetség ejtésének okát inkább az összeg veendõ fel. Ez a tervezet is gondoskodik a
egyházak tartózkodásában keresi (mindenekelõtt magyar múzeumi szakember képzésrõl (humán és
a református egyházi érdekeltségû TELEKI- természettudományi muzeológia, könyv- és levél-
tékára gondol, de kb. HAÁZ sem válaszolt, pozi- tári szakok).
tívan legalábbis, mert ennek kapcsán említi a A SzNM ügyvezetõ-tanácsa márc. 10-én
székelyudvarhelyi múzeumot is) [9]. BALOGH azzal a kitéttel fogadja el, hogy az állami támo-
Edgárnak mint központi közmûvelõdésügyi gatás elfogadása a SzNM-ra ne legyen kötelezõ.
bizottság-elnöknek ugyanekkor ír, nagyrészt Ezzel a kiegészítéssel a múzeum önállóságának
ugyanazt, mint az EME-fõtitkárnak, kevésbé az megõrzését akarták biztosítani. A hivatalos visz-
egyházakat érintõ részt. Ki-ki vajon mit tárgyal szajelzés márc. 11-i, NAGY Gézához intézett kí-
külön, fogalmazza meg szorongását, ha jelent- sérõlevélben [13] SZABÉDI a kolozsvári Erdélyi
keznek a felügyelõk. Sürgõs lenne a saját törvény. Nemzeti Múzeum-tárak sorsáért aggódik, tehát
NAGY Géza febr. 15-én épp a 2. tervezetet ott ekkor már baj van. A SzNM viszont egy
reagálta le [10], mikor megkapja a 12-i bizalmas korábbi kellemetlen ügy kapcsán kapott átiratot:
levelet, így második levelet ír az elsõ papírjára a múzeum felügyeletére még a 803-as törvény
[11]. Fordulatról tudósít. Tkp. félretették az 1. és elõtt, a 11/1944-es törvényrendelet alapján ki-
2. tervezetet, és most egész egyebet próbálnak, nevezett Gh. ROTARU kinevezése érvényben
realistán kevesebbet kérni. Mellékeli BUZA van.20 Ebbe nem kívánnak belenyugodni, most
László tervezetét (ún. 3. tervezet).19 Az egyházak, mindenekelõtt BALOGH Edgár segítségét fog-
írja, maradtak véleményüknél, hogy õket nem ják kérni. A 3. tervezetrõl az utolsó adatok: márc.
érinti a 803-as törvény, és akkor tényleg jobb õket 25-én a SzNM ig.-választmánya is jóváhagyja az
is bele nem keverni, de figyelik, támogatják a két ügyvezetõ-tanácsi döntést, és várják, hogy a
múzeumot. NAGY Géza még nagyobb aggoda- MNSz parlamenti csoportja majd a parlament elé
lomra lát okot, de máshol: KURKÓ teret veszít a terjessze. Végül 1947. jún. 4-én SZABÉDI
szélsõballal szemben a MNSz-ben. TAVASZY Sándor EME-elnöknek és BALOGH
A 3. törvénytervezet 14 paragrafusból áll Edgárnak egyaránt megküldi a mûvészetügyi
[12]. A MNSz (BALOGH) febr. 25-i felkérése minisztérium egy leiratát. Talán már Kolozs
alapján, a február 28-ra összehívott múzeumi megye is kapott ilyet, írja, csak nem tudnak róla,
139
és most épp tudtukon kívül képviseli õket valaki Melléklet
valahol, netán informálja félre a bukaresti mú-
zeumi Fõtanácsot [13]. 1.
SZABÉDI László NAGY Gézának
Összegezésképpen: a romániai magyar
Sepsiszentgyörgy, 1946. nov. 16.
múzeumok ügyét rendezõ törvény szükséges-
ségének felvetése egyértelmûen SZABÉDI és Kedves Géza!
KABAY Gábor érdeme. Elõkészítésében, általá- Az Erdély 1946. évi nov. 15-i számából öröm-
ban a szervezésben, ahogy a változatok kidolgo- mel értesültem arról, hogy az EME közgyûlést tartott, s
zása közben nyújtott szakmai teljesítményben is, igazgató-választmányát kiegészítette.23 A TAVASZY
egyenrangú felek a Kolozsváron mozgósított beszédébõl azt is látom, hogy a közgyûlés részvevõit
tudományos közgyûjteményi, illetve jogász szak- nem csupán az Erdélyi Nemzeti Múzeumnak, hanem a
magyarság összes múzeumainak a kérdése is foglalkoz-
emberekkel. A változatok elfogadásában-feladá-
tatta. Ez megnyugtat.
sában nyilván jóval kisebb már a szerepük, a poli- Rendkívül leköteleznél, kedves Géza, ha már
tikai döntésekben Kolozsvárnak még lehet most értesítenél arról, hogy milyen megbeszéléseket
mozgástere Bukarest mellett, Sepsiszentgyörgy- folytattál, és mi az általános álláspont, vagy milyen
nek nincs politikai súlya országos kérdésekben, álláspontok alakultak ki a romániai magyar múzeumhá-
és Kolozsvártól is messze esik, ezt sajnálja is lózat kérdésében. Kérlek, légy rajta minden erõddel,
NAGY Géza. Az pedig már a kolozsváriakon sem hogy ez az ügy ne kerüljön a politikai sarkító mûvészet
múlik, hogy a célzott törvényes rendezés nemh- hínárjába. Ha van is különbség a MNSz és a SzDP poli-
tikája között, nem hiszem, hogy lehetetlen legyen a tel-
ogy nem valósul meg, de a tervezet se kerül par-
jes megegyezés egyes konkrét kérdésekben, mint ami-
lament elé.21 A párizsi békeszerzõdések 1947. lyen a magyar múzeumok ügye is.
februári magyar és román aláírását követõen a A megoldást – különösen az új múzeumtör-
román vezetésnek nincs már szüksége enged- vény megjelenése óta – a magyar múzeumok egységes
ményekre a magyar kisebbség irányába, így lein- múzeumszervezetbe való tömörülésében látom. Ebben
tik a MNSz-et, és ezzel az ügy politikai képvise- azonban minden múzeumnak szolidárisnak kell lennie
let nélkül marad.22 A székelyföldi gyûjteményeket – s a SzNM nem is fog nehézségeket okozni.
végül az menti meg a nemkívánatos centra- Bizonyára ismered már az új múzeumi tör-
vényt. Ennek a 19. szakasza szerint:
lizálástól, hogy az 1950-ben elinduló területi
„Mûvészeti és régészeti szempontból, és hogy
közigazgatási reformok a létrehozott új szervezeti az ország múzeumai és gyûjteményei életében egységes
egységek megerõsítését kérik, egyebek mellett vezetés állapíttassék meg, mindezeket az intézményeket
erõs tartományi múzeumokat-múzeumhálózatot. [ti. a bukaresti központi, a Iaºi-i meg kolozsvári regi-
Az ugyan nem tartományi központbeli (Brassó, onális, valamint a megyei nemzeti múzeumokat] a mú-
Marosvásárhely), de az ottani gyûjteményeknél zeumok szépmûvészeti minisztériumbeli fõtanácsa
jelentõsebb SzNM tartományi rangot nyer, más vezeti, ha ügyigazgatási szempontból mindjárt nem is
székelyföldi gyûjteményekbõl pedig magyar jel- tartoznak ennek a minisztériumnak a hatáskörébe”.
A 21. szakasz meghatározza, hogy:
legû rajonokban szerveznek – így magyar jellegû
„A múzeumok fõtanácsát alkotja:
– rajoni múzeumot (Székelyudvarhely, Csíkszere- a) a fõvárosi mûvészeti és régészeti Nemzeti
da, Gyergyószentmiklós, Erdõszentgyörgy). A Múzeum igazgatója,
méltányos kisebbségi közgyûjteményi rendezés- b) a fõvárosi Nemzeti Múzeum osztályainak
nek az a változata pedig, amelyet 1946–1947-ben igazgatói,
a történet hõsei gondoltak végig, egy kulturális c) a mûvészetügyi igazgató és egy mûvészetügyi
autonómiát alapozni képes elvi alapot körvonala- vezérfelügyelõ, akit a mûvészetügyi minisztérium küld ki.
zott, és ennyiben a mégoly megváltozott A fõvárosi mûvészeti és régészeti Nemzeti Múzeum igaz-
gatója jogszerinti elnöke a múzeumok fõtanácsának.”
körülmények között, ma, az ezredforduló után is
Mármost én úgy gondolom, hogy az önálló
tanulságos kísérletnek kell tekintenünk. egyesített magyar múzeumszervezet nem tartoznék en-
nek a múzeumi fõtanácsnak a hatáskörébe, hanem
önálló fõtanácsa volna, melynek tagjai volnának:
140
a) az Erdélyi Nemzeti Múzeum fõigazgatója, Ezeket a szempontokat azért közlöm Veled
b) az Erdélyi Nemzeti Múzeum osztályainak már most, mert remélem, hogy a választások lezajlása
igazgatói, valamint a SzNM ügyvezetõ igazgató-õre és után sor kerül arra az értekezletre, melyben Kolozsvárt
c) a mûvészetügyi minisztérium kiküldött ve- létemkor állapodtam meg Veled, s szeretném, ha annak
zérfelügyelõje. elõtte komoly jogászokkal – úgy tudom, hogy az EME-
Magának a magyar múzeumszervezetnek két nek van jogi szakosztálya is – ezeket a kérdéseket
csúcsa volna, egyik az Erdélyi Nemzeti Múzeum, másik végigbeszélnéd, sõt, feldolgoztatnád.
a SzNM. A székelyföldi kisebb-nagyobb múzeumok a Légy szíves, válaszolj minél hamarább, s mi-
SzNM alosztályaiként mûködnének, minden más erdélyi nél részletesebben, hogy ismerjem szempontjaidat és
múzeum az Erdélyi Nemzeti Múzeum alosztályaként. szempontjaitokat. Amint láthatod, kiindulópontom
Részletekbe menõen természetesen csak a ro- nem az elzárkózás és sérelmi politika, hanem a magyar
mániai magyar múzeumok és kismúzeumok kataszte- múzeumügynek a román múzeumüggyel párhuzamos
rének elkészítése után beszélhetnénk. Ezt, lehetõségtek fejlesztése. Az más kérdés, hogy az új múzeumi tör-
több lévén rá, Ti kellene, hogy elvégezzétek. A román vény szakszerûség szempontjából is sok kívánnivalót
múzeumhálózattal való [kapcsolatot] pedig egy erre a hagy maga után; e tekintetben természetesen nem kell
célra kiküldött állandó delegáció tartaná. követnünk (jóformán csak szépmûvészeti és régészeti
A másik nagy kérdés a magyar múzeumhá- szempontokat ismer).
lózat jogi helyzete. Jelenleg minden magyar múzeum Szeretettel ölel: SZABÉDI László
mögött egy jogi személy áll (vagy még az se!), akár
olyan formában, mint a SzNM esetében, ahol is maga a 2.
SzNM egyúttal jogi személy is, akár olyan formában, SZABÉDI László KURKÓ Gyárfásnak
mint az Erdélyi Nemzeti Múzeum esetében, amely Sepsiszentgyörgy, 1946. nov. 23.
mögött az EME áll mint jogi személy. Ez egyrészt azt
jelenti, hogy a magyar múzeumhálózat magánjellegû Kedves Gyárfás!
volna, szemben az állami jellegû román múzeumhá- A választások24 döntõ sikere alkalmából fo-
lózattal, másrészt azt, hogy a magyar múzeumhálózat gadd õszinte szerencsekívánataimat. Most már senki
mögött álló jogi személyek hálózatának a viszonyát is sem vonhatja kétségbe, hogy politikád a magyar nép
rendezni kell az állammal, és e tekintetben ezek a ma- politikája.
gyar múzeumhálózat mögött álló jogi személyek szo- Némiképpen mindenesetre bánt, hogy jófor-
lidárisak kell, hogy legyenek minden egyéb határozot- mán csak a tömbmagyarságnak vannak képviselõi. Ez
tan magyar jellegû jogi személlyel. azonban természetesen tanulság is a jövõre.
Mint jogi személyek, a magyar múzeumok (pl. Most azonban nem az a célom, hogy a vá-
a SzNM) vagy a múzeumokat fenntartó egyesületek lasztások eredményeit elemezzem. Egy másik válasz-
(pl. az EME) az 1944. jan. 13-án hozott 11. számú – a tásról akarok megemlékezni. Végtelenül örvendek,
jogi személyek ellenõrzésérõl szóló – törvény ren- hogy az EME nemrég tartott közgyûlése Téged igaz-
delkezései alá esnek. Itt a lényeg az, hogy eszerint a gató-választmányi tagjai sorába választott. A romániai
törvény szerint minden jogi személy – függetlenül magyar múzeumok ügye gyors rendezésre vár. Arra
attól, hogy részesül-e államsegélyben, vagy sem – az kérlek, hogy teljes súlyoddal sürgesd az összes erdélyi
állam közvetlen és állandó ellenõrzése alá esik. (Ezt a magyar múzeumok helyzetének tisztázását; bár sür-
11. számú törvényt is tanulmányoznod kell! És errõl jut getésen természetesen nem elhamarkodott lépéseket
eszembe: itt nem bírom megszerezni, légy jó, kerítsd értek. A lényeg az, hogy az új múzeumi törvény, amely-
meg az 1932. ápr. 14-én hozott múzeumi törvényt, és rõl már a százas intézõ bizottság25 legutóbbi ülésén
másoltasd le, s küldd el nekem; elõre is nagyon ejtettem egy-két szót elõtted, a magyar múzeumokat
köszönöm!) egy állami román múzeumhálózatba célozza inkvadrál-
Ezt az állapotot csak abban az esetben fogadni „din punct de vedere artistic ºi muzeal”26. Erre csak
hatjuk el megnyugvással, ha 1) az állandó ellenõrzést az egy önálló magyar múzeumhálózat kiépítésével vála-
állam törvényes alapon mûködõ magyar szervek útján szolhatunk.
gyakorolja, és 2) cserében megfelelõ anyagi hozzájá- Egyúttal egy kisebb jelentõségûnek látszó, de
rulást biztosít ezeknek a jogi személyeknek. E tekin- valójában rendkívül fontos dologra szeretném felhívni
tetben tehát a teendõ: az állami ellenõrzés és az állami a figyelmedet. A MNSz küzd a magyar szövetkezeti
hozzájárulás megnyugtató rendezése. (Itt sok részlet- hálózat megmentéséért. Tegnap hallottam MAKSAY
kérdés van, a SzNM-ot különösen érdeklõ, melyekre Károly ig.-tanító tanfelügyelõtõl, hogy a napokban
azonban nem térek ki.) megalakult – állami támogatással – a tanítók ellátó szö-
141
vetkezete. A kormány 6 milliárd lejt bocsátott – orszá- múzeumok egységes vezetés alatt a létesülõ helyi
gosan – rendelkezésükre. A háromszéki tanítók, ma- Nemzeti Múzeum29 alosztályaiként fognak mûködni, ha
gyarok és románok együttesen, e hó 16-án alakították ezek az alosztályok külön épületben is találtatnának. A
meg a megyei szövetkezetet (az alakuló közgyûlést magánjellegû gyûjtemények vagy az alapítványok és a
gyanús hirtelenséggel mindössze 14-én hívták össze helyi vagy tartományi közösségek gyûjteményei
16-ikára), és természetesen ez a szövetkezet a Fede- mûvészeti és múzeumi tekintetben az (illetõ) tartomány
rálé27 tagjaként fog mûködni. Így önmagában nem lát- Nemzeti Múzeumának közvetlen (directã) fenhatósága
szik ez olyan óriási nagy dolognak, csakhogy a falusi alá tartoznak, és annál a jelen törvény közzétételétõl
szövetkezeteink legerõsebb oszlopa a tanítóság, s íme számított egy éven belül letétbe helyezik vagyon-
most 5 részvénnyel (ennyit kap ajándékba minden leltárukat.”
1 részvényt lejegyzett tanító) sikerült, nem mondom, Láthatjuk, hogy a törvény rendelkezései a
megvásárolni, de mindenesetre a Federálé mellé állí- törvénytõl létesített egységes hatalmas nemzeti mú-
tani a megye magyar tanítóságát. Nem tudom, mit le- zeum-szervezet fennhatósága alá helyezi a nem állami,
hetne tenni; ha mit lehet, gyorsan kellene. Én mindene- hanem községi, tartományi vagy éppen magánjellegû
setre sietve értesítelek a dologról, hogy megbeszélhesd múzeumokat is, vagyis minden jelenleg létezõ, sõt jö-
illetékesekkel. võben létesítendõ magyar múzeumot súlyosan és
Lehet, hogy közelebbrõl hosszabb levélben ke- sérelmesen érint. A nagy múlttal rendelkezõ magyar
reslek fel, amelyben az általános politikai kérdéseket tag- múzeum-tudománynak egyrészt nincs szüksége gyám-
lalnám. A fentieket azonban sürgõsen közölni akartam. ságra, másrészt, akármilyen állapotban is volna ebben a
Jó munkát kívánva, Neked is, munkatársaid- pillanatban, a romániai magyarságnak feltétlen joga
nak is, szeretettel köszönt: van ahhoz, hogy saját szükségei és igényei szerint fej-
lessze ki múzeumait. Súlyosbítja a helyzetet az a
3. körülmény, hogy a törvény a létesítendõ Nemzeti Mú-
Jelentése28 zeum hivatásául a román mûvészetnek mint a román
SZABÉDI László ig.-õrnek az 1946. dec. 5-én nép „specifikus tulajdonságai hiteles kifejezésének” a
Kolozsvárt tartott múzeumközi értekezletrõl, melyen a fejlesztését tûzi ki (a kísérõlevélben), és a magyar
MNSZ Központi Jogügyi Bizottságának meghívására a múzeumok különleges kérdéseivel egyáltalán nem fog-
sepsiszentgyörgyi SzNM megbízásából dr. KABAY lalkozik, a romániai magyar nép tudományos és mû-
Gáborral együtt részt vett vészeti érdekeire nincs tekintettel. Ezt véletlennek sem
Sepsiszentgyörgy, 1946. dec. 11. minõsíthetjük, mert a 803. számú törvény kísérõlevele
ennek az új törvénynek a létjogosultságát az 1932. ápr.
Tisztelt Ügyvezetõ-Tanács! 14-én kelt múzeumi törvény bírálatára alapítja, amely-
Az 1946. szept. hó 20-án kelt 803. számú, a nél az új múzeumi törvényt jobbnak, tökéletesebbnek
nemzeti múzeumok szervezésérõl szóló törvény olyan állítja, holott az 1932. ápr. 14-én hozott múzeumi tör-
helyzetet teremtett, amelyben szükségessé vált a romá- vény, ha nem is kielégítõen, mégis legalább megem-
niai magyar jellegû múzeumok közös állásfoglalása. lékezik a „kisebbségi” múzeumokról, megemlítve,
Ez a 803. sz. törvény Bukarest központtal és hogy „a Közoktatásügyi, Vallásügyi és Mûvészetügyi
Kolozsvár s Iaºi alközponttal egy egységes „Szép- Minisztérium az ellenõrzése alá tartozó kisebbségi és
mûvészeti és Régészeti Nemzeti Múzeumot” létesít, a magánmúzeumoknak államsegélyt adhat (va putea sub-
Mûvészeti Minisztériumtól függõleg (1. szakasz). venþiona), sõt határozottan elõírja, hogy a törvény (ti.
A törvény 7. szakaszának értelmében minden az 1932. ápr. 14-i) értelemében kötelezõen létesítendõ
olyan magángyûjtemény, melyet a Mûvészetügyi Mi- „községi könyvtárak mellett azokban a községekben,
nisztérium a Múzeumok Fõtanácsának véleményezése melyekben a kisebbségi lakosság az utolsó népszám-
alapján rendelet útján nemzeti jav(ak)nak ismer el, mû- lálás szerint meghaladja a 30%-ot, egy elkülönített
vészeti és múzeumi szempontból a fõvárosi Nemzeti (deosebitã) alosztály fog szerveztetni, az illetõ kisebb-
Múzeum, illetõleg a vidéki nemzeti múzeumok fenn- ség könyveibõl és közleményeibõl.” Tárgyilagosan
hatósága alá kerül. meg kell tehát állapítanunk, hogy az 1946. évi 803. szá-
A 9. szakasz még világosabban beszél ebben mú törvény nemzetiségi tekintetben határozott vissza-
az értelemben: „Az e törvény 1. szakaszában megmu- esést jelent, a különben szintén nem kielégítõ 1932. évi
tatott célból Iaºi és Kolozsvár municípiumokban szép- múzeumi törvénnyel szemben.
mûvészeti és régészeti nemzeti múzeumok létesíttet- Ugyanez a törvény az országban lévõ múzeu-
nek. Az ezekben a municípiumokban jelenleg létezõ mok és közgyûjtemények életében egységes vezetésrõl
régészeti, történeti, néprajzi vagy képzõmûvészeti is kíván gondoskodni. A 19. szakasz így szól: „Mû-
142
vészeti és régészeti szempontból, s hogy az országban járt múzeumközi értekezletet tart. Erre az értekezletre f.
levõ múzeumok és közgyûjtemények életében egysé- évi dec. hó 5-én került sor, melyen dr. BÓNIS György
ges vezetés (o conducere unitarã) állapíttassék meg, egyetemi tanár elnöklete alatt az Erdélyi Nemzeti Mú-
mindezeket az intézményeket” (tehát minden állami és zeum, a SzNM és a MNSz Központi Jogügyi Bizottsága
nem állami, vagyis pl. minden magyar múzeumot és kiküldöttei vettek részt, mégpedig az Erdélyi Nemzeti
közgyûjteményt is) „a Mûvészetügyi Minisztériumbeli Múzeumot képviselõ EME részérõl NAGY Géza tanár
Múzeumi Fõtanács fogja irányítani (vor fi conduse), és dr. HEGEDÜS Sándor ügyvéd, az EME jogtanácsosa.
még ha ügyigazgatási szempontból nem is tartoznának A SzNM részérõl SZABÉDI László és dr. KABAY
ehhez a minisztériumhoz.” Ennek a Múzeumi Fõta- Gábor ügyvéd, a Háromszék megyei ügyvédi kamara
nácsnak kilenc tagja van, a következõk (21. szakasz): tanácsosa, a SzNM jogtanácsosa, a MNSz részérõl pedig
„a) A fõvárosi Szépmûvészeti és Régészeti Nemzeti dr. LÁSZLÓ András ügyvéd, a MNSz Központi Jogügyi
Múzeum igazgatója, b) a fõvárosi Nemzeti Múzeum Bizottságának titkára. A SzNM nevében a múzeum ve-
osztályigazgatói és c) a mûvészetügyi igazgató és egy a zetõségével és tudományos személyzetével folytatott
Mûvészetügyi Minisztériumtól kiküldött vezérfelü- elõzetes tárgyalás és közös megállapodás alapján dr.
gyelõ. A Múzeumi Fõtanács jog szerinti elnöke a KABAY Gáborral egyetemben kifejtettük, hogy:
fõvárosi Szépmûvészeti és Régészeti Nemzeti Múzeum 1) a 803. számú törvényt veszélyesnek tartjuk,
igazgatója.” mert magyar múzeumainkat a létesítendõ egységes
Igen érdekes és jellemzõ a törvénynek az az Szépmûvészeti és Régészeti Múzeum hálózatába akar-
intézkedése, amely szerint „ha olyan kérdések vannak ja beszorítani, s ezzel a magyar múzeumi tudományok
napirenden” (ti. a Múzeumi Fõtanács valamelyik ülé- önállóságát megszüntetni, és
sén), „amelyek a többi nemzeti múzeumokat illetik, 2) éppen ezért szükségesnek ítéljük a fennálló
ezeknek az igazgatóit meg kell hívni, hogy a Múzeumi magyar múzeumoknak jogi személyiségük fenntartásá-
Fõtanács szóbanforgó ülésein tanácskozási joggal (cu val egységes magyar múzeumhálózatba való szerve-
vot deliberativ) részt vegyenek”. Természetesen nem zését, élén egy csak az illetékes minisztériumnak alá-
arról van szó, hogy a mi – a törvény szövegében sem rendelt önálló magyar múzeumi fõtanáccsal, melynek
máshol, sem itt nem említett – magyar múzeumainkat tagjait nem a Mûvészetügyi Miniszter nevezné ki saját
illetõen ez a Múzeumi Fõtanács nem illetékes, hanem belátása szerint, hanem a Román Nemzeti Múzeumok
csupán arról, hogy a mi múzeumainkat a Múzeumi felett álló múzeumi fõtanácsoshoz hasonlóan hivataluk
Fõtanács ülésein tanácskozási joggal az a Nemzeti Mú- alapján a törvény határozná meg és
zeum (in concreto a kolozsvári) képviseli, amelynek a 3) ugyancsak szükségesnek látjuk egy ilyen
fennhatósága alá tartoznak ugyanezen törvény 7. és értelmû, a romániai magyar múzeumok fejlesztését
fõként 9. szakasza értelmében. célzó törvény megalkotását.
Ilyen körülmények között, mihelyt múzeu- Az EME kiküldöttje, NAGY Géza az EME
munk jogtanácsosától, dr. KABAY Gábortól értesültem nevében azt javasolta, hogy az értekezlet mondja ki,
a 803. számú törvény megjelenésérõl (amelynek közeli hogy a 803. számú törvényben rejlõ veszélyek elhá-
megjelenésére egyébként már dr. NÃDEJDE, a fõ- rítása végett az összes romániai magyar múzeumok,
városi Nemzeti Múzeum igazgatója is figyelmeztetett könyvtárak, levéltárak tömörüljenek szövetségbe,
Sepsiszentgyörgyön létekor), azonnal felhívtam rá melynek neve legyen Romániai Magyar Múzeumok,
igazgató-választmányunk elnökének, KISGYÖRGY Könyvtárak és Levéltárak Szövetsége.
Tamásnak és ügyv. alelnökének, dr. GYÁRFÁS Albert A SzNM kiküldöttei kifejtették, hogy ennek a
almegyefõnöknek a figyelmét. A törvényt a múzeum szövetségnek a gondolatát a maguk részérõl helyeslik,
tudományos személyzete, dr. SZÉKELY Zoltán, dr. és pártolólag fogják küldõik elé terjeszteni, mindazon-
ÁRVAY József, FADGYAS Anna és jómagam azonnal által ennek a Szövetségnek a megalkotása nem
tüzetesen áttanulmányoztuk. elégséges a 803. sz. törvényben rejlõ veszélyek elhárí-
A törvény megjelenése után egy-két nappal tására, hiszen ennek a Szövetségnek a jogköre nem
részt kellett vennem a MNSz országos (százas) in- lehet több, mint amennyit a benne tömörült múzeumok
tézõbizottságának Kolozsvárt tartott ülésén. Ezt az alkal- a maguk jogaiból reá átruháznak. Ez a szövetség tehát
mat arra használtam fel, hogy politikai és tudományos mindössze a benne tömörült múzeumokat képviselhet-
körök figyelmét felhívtam az új múzeumi törvényre és né harmadik személyekkel szemben. Azzal a hatáskör-
azokra a veszélyekre, amelyeket az a magyar Múzeu- rel viszont, amellyel a 803. számú törvényben létesített
mokat illetõen rejt magában. Az ottani körökkel abban Múzeumi Fõtanács rendelkezik ugyanazon törvény
állapodtunk meg, hogy a MNSz Központi Jogügyi alapján, a RMMKLSz-nek a megalakulása után is,
Bizottsága az országos választások lezajlása után mind- továbbra is a 803. számú törvényben létesített Múzeu-
143
mi Fõtanács fog rendelkezni. Feltétlenül szükséges te- Nem éppen úgy hangzik, ahogyan kellene, de
hát múzeumaink önkormányzatának fenntartásával egy így is azon a véleményen vagyok, hogy fogantyúul
önálló magyar Múzeumi Fõtanács létesítése, melyre szolgálhat abbeli törekvésünkben, hogy az ellenõrzés
átruháztassanak mindazok az attribútumok, amelyekkel jogát múzeumainkkal szemben az új törvényben létesí-
jelenleg mind a román, mind a magyar múzeumok felé tendõ magyar múzeumi fõtanács gyakorolja.
a 803. számú törvényben létesített Múzeumi Fõtanács Még futtában emlékeztetlek egy-két dologra. A
rendelkezik. Fõtanácsba a Mûvészetügyi Minisztérium részérõl ki-
Az értekezlet résztvevõi ezt az okfejtést el is küldött vezérfelügyelõ legyen a mostanában annyit em-
fogadták, s közösen megállapodtak abban, hogy: legetett magyar vezérfelügyelõ. Ez persze azt jelentené,
1) Szükségesnek látják a romániai magyar hogy ilyenformán a román múzeumi Fõtanács és a ma-
múzeumok, közkönyvtárak és levéltárak szövetsége gyar múzeumi Fõtanács között semmiféle kapcsolat sem
tömörülését, valamint állana fenn. Éppen ezért feltétlenül szükségesnek találom
2) egy a magyar múzeumok különleges tudo- egy állandó delegatio létesítését, melynek feladata volna a
mányos helyzetét szabályozó új törvény alkotását, román múzeumhálózat és a magyar múzeumhálózat érint-
mely a 803. sz. törvényben létesített Nemzeti Múzeum kezõ problémáinak az egyeztetése.
és Múzeumi Fõtanács magyar múzeumainkkal szem- Hazajövetelem után áttanulmányoztam az
ben gyakorolható beleszólási, irányítási stb. jogait 1932. évi törvényt is. Úgy vélem, hogy a törvény indo-
ruházza részben a Romániai Magyar Múzeumok, kolásában, melynek elsõdleges fontosságát éppen
Közkönyvtárak és Levéltárak létesítendõ Szövetségére, HEGEDÜS Sándor hangoztatta, feltétlenül meg kel-
részben pedig a törvényben létesítendõ Magyar Múzeu- lene állapítani, hogy az 1946. évi 803. számú törvény
mi Fõtanácsra, s egyáltalán gondoskodjék a magyar nemzetiségi szempontból határozottan visszaesést
múzeumi tudományok és intézmények szükségleteinek jelent a különben szintén nem kielégítõ 1932. évi
ellátásáról. törvénnyel szemben, amely legalább megemlékezik a
3) Ennek a törvénynek elsõdleges megfogal- „kisebbségi” könyvtárakról és múzeumokról.
mazásával megbízzák a EME-t. Gondoljatok a kutatóterületek problémájára is.
4) 1947. január elsõ felében minden romániai Befejezésül arra kérnélek, hogy, ha módodban
magyar múzeum és könyvtár képviselõinek bevonásá- állana, küldenéd vagy küldetnéd el annak a magyar
val újabb értekezletet tartanak. törvénynek a szövegét, mely annak idején a Közgyûj-
5) Az értekezletre meghívandó tagokkal leg- temények Országos Fõfelügyelõségét létesítette.30 Nem
késõbb a meghívással egyidõben az EME-tõl megszer- ártana az sem, ha informálnátok magatokat a magyar-
kesztendõ törvényszervezetet közlik. országi múzeumi helyzetrõl.
6) Az értekezlet megadja a törvénytervezet Szeretettel köszönt:
végsõ formáját.
7) Az értekezletet a MNSz hívja össze. 5.
8) Az értekezlet a szükséges megbeszélések SZABÉDI László MÁRTON Áron püspöknek
után lehetõleg azonnal ki is mondja a RMMKLSz-nek Sepsiszentgyörgy, 1946. dec. 16.
megalakulását.
9) Megalakulása után a romániai magyar mú- Fõtisztelendõ Püspök Úr!
zeumokat közös kérdéseikben a Szövetség képviseli. F. évi szept. 20-án a király aláírásával szen-
tesítette a 803. sz., a nemzeti múzeumok szervezésérõl
4. szóló törvényt, mely az ország területén található
SZABÉDI László NAGY Gézának magánmúzeumokat múzeumi, mûvészeti és régészeti
Sepsiszentgyörgy, 1946. dec. 16. tekintetben a törvényben létesített Nemzeti Múzeum
fennhatósága alá utalja. Az EME és a sepsiszentgyör-
Kedves Géza! gyi SzNM kiküldöttei a romániai MNSz meghívására f.
Ígéretemhez képest itt küldöm másolatban az évi dec. hó 5-én értekezletet tartottak Kolozsvárt, me-
1944. évi 11. sz. törvényt. lyen a mondott törvény teremtette helyzettel foglalkoz-
Ennek a törvénynek a 16. szakaszára emlékez- tak. Ez az értekezlet elhatározta, hogy a törvényben
tem Kolozsvárt létemkor, s ez a 16. szakasz így szól: rejlõ veszélyek elhárítása végett lépéseket tesz egy a –
„Ministerele pot delega autoritãþilor judeþene ºi magánjellegû – magyar múzeumok stb. helyzetét szem
comunale dreptul de a numi delegaþii necesari pentru per- elõtt tartó, s azok érdekeit biztosító új törvény alkotása,
soanele juridice din judeþele ºi comunele respective (da)cã valamint a romániai magyar múzeumok, közkönyvtá-
acestea au un patrimoniu redus ºi o activitate restrânsã.” rak és levéltárak szövetségének a létrehozása irányá-
144
ban, s a Csík, Háromszék és Udvarhely megyék Arra kérlek mindössze, hogy a szöveg kéz-
területén található múzeumok, közkönyvtárak és levél- hezvételétõl számított egy héten belül küldd vissza,
tárak kataszterének elkészítésével a sepsiszentgyörgyi hogy lehessen beledolgozni módosításaidat a szövegbe.
Székely Nemzeti Múzeumot bízta meg. Vezetõségünk Fel fog tûnni Neked, hogy az egyházak semmi
KOVÁCS Dénes csíkszeredai róm. kat. líceumi tanárt formában nem szerepelnek a tervezetben. Ennek oka az,
kérte meg és bízta meg a Csík vármegye területén talál- hogy VÁSÁRHELYI és MÁRTON Áron is megvizs-
ható muzeális jellegû javak lelõhelyeinek és jogi hely- gálta a nekik megküldött 803-as törvényt, s külön, de
zetének a felkutatásával és összeírásával.31 Tisztelettel egybehangzóan megállapították, hogy az egyházakra
kérjük Fõtisztelendõ Püspök Urat, hogy a Csík vár- semmilyen vonatkozásban sem vonatkozik a törvény, s
megye területén mûködõ plébános és esperes urakat így nem kívánják, hogy kegyszer- vagy könyvtári gyûj-
körlevélben szíveskedjék KOVÁCS Dénes tanár úr teményeik a tervezetünkben szerepeljenek. Ezek után
munkájának támogatására felhívni. már felesleges volt az unitárius és evangélikus püspö-
Tisztelettel: köknél is érdeklõdni, hanem egyszerûen kihagytuk az
ügyv. igazgató-õr. egyházi vonatkozásokat.
Melléklet: 1 db. Egy nagy aggodalmam van, s ez az, hogy nem
tudtuk s tudjuk áttekinteni az összes múzeumi, levéltári,
6. mûemlékvédelmi (Comisia Monumentelor Istorice)
NAGY Géza SZABÉDI Lászlónak román törvényeket (a természettudományi múzeumok s
Kolozsvár, 1947. jan. 25. védett területek törvényét sem ismerjük). Amit lehet,
még megszerzünk, fõleg a jogi bizottság, de aztán
Kedves Laci! maradunk azzal, amire képesek voltunk. Bárcsak ezt
Az írógépünk elromlott, s így kénytelen va- adnák meg.
gyok kézzel megírni a levelet, melyet az tesz szük- A MNSz múzeumi értekezletén elhatároztuk,
ségessé, hogy a MNSz múzeumi értekezletére nem hogy a tervezet kizárólag mint a MNSz Országos
utazhattál fel. Viszont most már nem akarom halasztani Közmûvelõdési Bizottságának tervezete kerül a parla-
a törvénytervezetnek tehozzád, illetõleg a SzNM-hoz menti csoporthoz, s onnan a parlament elé. Azt akarjuk,
való eljuttatását. hogy múzeumaink ne kerüljenek bele a politikai szférá-
A törvénytervezetet JAKÓ Zsigával együtt ké- ba mindaddig, amíg nem kell. Edgár azt állítja, hogy a
szítettem, azután LÁSZLÓ Gyuszi, SZABÓ Attila, múzeumi törvénytervezet hamarább kerül a parlament
ENTZ Géza, NAGY Jenõ és JUHÁSZ Pista bevonásával elé, mint a statútum (az udvarhelyi!), mivel a légkör
alaposan átdolgoztuk, végül az EME igazgató-választ- nem alkalmas átfogó törvények kihozására, s így a rés-
mánya által kiküldött, múzeumi szakemberekbõl álló zletkérdéseket veszik elõ.33 Én, sajnos, azt hiszem,
hivatalos bizottsága elé került, s az is megtárgyalta, s hogy az erõsödõ román nacionalizmus számára a mag-
elfogadta, azzal, hogy a szöveget át kell adni a jogi szak- yar múzeumügy is átfogó és elgáncsolásra méltó ügy
osztálynak a törvényformába öntés és szabatos román lesz, annál is inkább, mert hiszen itt is fizikai vagyonról
fordítás elkészítése céljából. van szó.
BALOGH Edgárral 20-án este olvastuk végig. Nagyon várom a válaszod, még inkább, hogy
Elõször eleve kifogásolta a tervezet terjedelmét, de kibeszélhessük magunkat. Addig is szeretettel köszönt:
amikor végére értünk, belátta, hogy ami benne van, NAGY Géza
arra valóban szükség van.
Ezek után került a tegnapi, 24-i MNSz múzeu- 7.
mi értekezlet elé, amely tartalmilag szintén elfogadta, s Törvénytervezet,
felkérte az EME-et, hogy sürgõsen végezze el a hátra- melyet az EME-tõl készített törvénytervezet
levõ munkálatokat. A jogi bizottságunk a következõ alapján a SzNM készített és javasol34
személyekbõl áll: BUZA László, BÓNIS György,
BORS József, BERIVOY János, HEGEDÜS Sándor és I. Fejezet
PÁSZTAI Géza.32 Általános rendelkezések
Nagyon kérem az elnézésedet, hogy csak most 1. §. A romániai magyar nemzetiség35 intézmé-
küldöm el a tervezetet, de valójában azt vártam, hogy nyeinek, egyesületeinek és36 magánszemélyeinek tulaj-
személyesen jöjj fel, s alaposan beszéljük meg a törvény donában levõ vagy általuk, valamint az állami, megyei és
minden szakaszát. Remélem azonban, hogy a SzNM községi hatóságoktól a romániai magyar nemzetiség köz-
érdekeinek is állandó szigorúan szem elõtt tartásával mûvelõdési szükségleteinek kielégítése végett létesítendõ
készült tervezetet Ti is megfelelõnek fogjátok találni. múzeumok, múzeumi gyûjtemények, könyvtárak, levél-
145
tárak, letétek, mûtárgyak és mûemlékek anyaga a románi- f) Istentiszteleteiket magyar nyelven tartó
ai magyar nemzetiség mûvelõdési közvagyonát alkotják. egyházak múzeumi, könyv- és levéltári gyûjteményei,
Azoknak a magyar egyéni vagy társadalmi muzeális tárgyai, kegyszerei és a fennálló törvények
kezdeményezésbõl létesült múzeumoknak és gyûjte- értelmében mûemlékeknek nyilvánított javai.
ményeknek a helyzete, melyek 1918 után állami, g) Az állami, megyei, városi és községi hatósá-
megyei vagy városi kezelésbe mentek át, a Mûvészetü- goktól a romániai magyar nemzetiség közmûvelõdési
gyi Minisztérium részérõl egyenlõ számú román és szükségletei kielégítése végett létesített vagy létesítendõ
magyar múzeumi szakemberekbõl kiküldendõ bizott- népmúzeumok, népkönyvtárak és általában közmûvelõ-
ság által véglegesen tisztázandó. A bizottság által vég- dési intézmények múzeumi, könyvtári és levéltári anyaga.
legesen állami vagy törvényhatósági (megyei, városi) 3. §. A romániai magyar nemzetiségi múzeumok,
és határozottan nem-magyar jellegûnek nyilvánított gyûjtemények, könyv- és levéltárak a gyûjteményeikben
korábban magyar jellegû múzeumokban és gyûjtemé- található szerzett, adományozott vagy a tulajdonjog fenn-
nyekben található, magyar mûvelõdési közvagyont tartásával letétbe helyezett tárgyakat és anyagokat a követ-
alkotó anyaggal a jelen törvényben létesített múzeumi, kezõ csoportok szerint foglalják magukba:
könyvtári és levéltári állami magyar hatóság, a magyar a) õskori, ókori, középkori régészeti és újkori
egyházi, közületi, családi és egyéni letétekkel pedig történeti tárgyak,
tulajdonosaik rendelkeznek, de azzal a kötelezettség- b) bármely korbeli magyar és idegen világi és
gel, hogy anyaguk szakszerû és a tudományos kutatás egyházi mûvészeti tárgyak: festmények, szobrok, raj-
számára hozzáférhetõ elhelyezésérõl és kezeltetésérõl zok, grafikai és iparmûvészeti tárgyak,
gondoskodni tartoznak. Ha ezt elmulasztanák, a jelen c) néprajzi tárgyak,
törvényben létesített magyar Múzeumi, Könyv- és Le- d) kéziratok, könyvek és mindennemû sajtó-
véltári Fõtanácsos jogosult és köteles intézkedni. termékek és nyomtatványok,
A törvényhatósági, de egyben magyar jelle- e) magyar intézmények, egyesületek, egyhá-
gûnek nyilvánított múzeumok és gyûjtemények anyaga zak, szervezetek, gazdasági vállalatok és magánszemé-
helyben marad. lyek, valamint állami, megyei, városi és községi ható-
A bizottság egy évben belül jelentést tesz ságok magyar vonatkozású és állami, megyei, városi és
munkájáról a Mûvészetügyi Minisztériumnak. községi hatóságoktól a romániai magyar nemzetiség
2. §. A romániai magyar nemzetiségi múzeu- közmûvelõdési szükségletei kielégítése végett létesített
mok, gyûjtemények, könyvtárak, levéltárak és mûem- vagy létesítendõ intézmények levél- és irattári anyaga,
lékek a következõ csoportokra (kategóriákra) oszlanak: f) állattani gyûjteményanyag,
a) Jogi személyiséggel rendelkezõ magyar g) növénytani gyûjteményanyag,
múzeumi intézmények összes táraikkal (osztályaikkal). h) ásvány- és kõzettani gyûjteményanyag,
b) A jelen törvényben létesített állami magyar i) föld- és õslénytani gyûjteményanyag.
hatóság (szerv) javaslatára a Mûvészetügyi Minisztéri- 4. §. A romániai magyar nemzetiségi múze-
um rendeletei útján magyar nemzetiségû mûvelõdési umok és levéltárak eddigi ásatási és gyûjtõterületükön
közvagyonként elismert magyar nemzetiségi múzeumi, (Erdély, Bánság, Királyhágó-melléke, Máramaros)
könyv- és levéltári magángyûjtemények, letétek, vala- tovább is szabadon folytathatják ásatási és gyûjtõ
mint magyar nemzetiségû magánszemélyek mûem- tevékenységüket.
lékei, illetõleg mûtárgyai. 5. §. Az egyes magyar nemzetiségi múzeu-
c) Magyar elõadási nyelvû állami vagy egy- moknak, gyûjteményeknek, könyvtáraknak és levéltá-
házi közép-, szak- és fõiskolák, valamint a Kolozsvári raknak adományozott vagy letétként átadott múzeumok
BOLYAI Tudományegyetem múzeumai, gyûjteményei, és gyûjtemények, saját fenntartási és felszerelési alap-
könyv- és irattárai. jaikkal együtt, az illetõ magyar nemzetiségi múzeumok,
d) Az Erdély, Bánság és Királyhágó-melléke könyv- és levéltárak külön osztályaiként mûködhetnek
területén levõ állami, megyei és városi múzeumok, saját helyiségeikben38 és leltárukkal (felszerelésükkel,
könyv- és levéltárak magyar intézményektõl, közüle- gyûjteményanyagukkal).39
tektõl és magyar nemzetiségû magánszemélyektõl 6. §. A jelen törvény hatálya alá tartozó ma-
származó letéti37 anyaga, valamint az illetõ törvény- gyar nemzetiségi múzeumok, gyûjtemények, könyv- és
hatóságok területén vagy tulajdonában levõ magyar levéltárak,40 mint az egyik együttélõ nemzetiség sajátos
mûemlékek, illetõleg mûtárgyak. mûvelõdési javai, az állam védelmében részesülnek.
e) A városi, községi, egyházi vagy családi 7. §. A jelen törvény hatálya alá esõ magyar
temetõk mûemlék vagy történeti jellegû magyar sírem- nemetiségi múzeumok, gyûjtemények, könyv- és levél-
lékei és kriptái. tárak felett muzeális, mûvészeti, könyv- és levéltári
146
szempontból, valamint a jogi személyiséggel rendelkezõ g) titkár, akit a Fõtanács javaslatára a
hasonló intézmények felett a jogi személyiségek ellen- Mûvészetügyi Minisztérium nevez ki.
õrzése szempontjából, az illetékes minisztériumok a jelen A Fõtanács, tagjai közül elnököt és alelnököt
törvénnyel létesített múzeumi, könyv- és levéltári állami választ.
magyar szervek útján gyakorolják minden a hasonló A Fõtanács tagjai a Mûvészetügyi, valamint a
román múzeumokra, gyûjteményekre, könyv- és le- Nemzetnevelésügyi Minisztérium részérõl a jelen tör-
véltárakra vonatkozóan érvényben levõ felügyeleti vény végrehajtási utasításában foglalt intézkedés értel-
jogukat. mében költségvetésileg biztosított havi tiszteletdíjban
8. §. A jelen törvény továbbra is biztosítja a és útiköltség megtérítésben részesülnek.42
nem állami tulajdonban levõ magyar múzeumok, 12. §. A Fõtanács székhelye Kolozsvár. A Fõ-
gyûjtemények, könyv- és levéltárak tulajdonjogát és a tanács eredményes munkájának érdekében a Mûvészet-
fenntartó magyar intézmények, egyesületek, közületek ügyi és a Nemzetnevelésügyi Minisztérium saját
igazgatási és ellenõrzési jogait. hatáskörében, de együttesen gondoskodik a szükséges
9. §. Magyar nemzetiségi állami, megyei, vá- személyi és dologi költségvetési fedezetrõl, helyiség-
rosi, községi, egyházi, magán-, alapítványi, letéti, helyi rõl, berendezésrõl és hivatali személyzetrõl.
vagy tartományi közösségi gyûjtemények semmiféle 13. §. A Fõtanácsnak havonként legalább egy
szempontból sem tartoznak a 803. sz. törvényben ülést kell tartania. Legkevesebb öt jelenlévõ taggal dol-
létesített fõvárosi vagy tartományi nemzeti múzeumok gozhatik, érvényes határozatokat pedig legkevesebb
fennhatósága alá. négy43 szavazattal hozhat. Egyenlõ számú szavazat
esetén az elnök szavazata dönt.
II. Fejezet 14. §. Egyetlenegy, a Fõtanácsban képviselt
A Romániai Magyar Múzeumi, Könyv- gyûjtési kört (3. §.) érintõ határozatot sem hozhat a
és Levéltári Fõtanács Fõtanács az illetõ gyûjtési kört képviselõ tanácstag
10. §. Hogy a Románia területén már fennálló távollétében.
vagy ezután létesítendõ magyar nemzetiségi múzeumok, 15. §. Magyar nemzetiségi múzeumi gyûjte-
gyûjtemények, könyv- és levéltárak a romániai magyar mények a „múzeum” elnevezést jövõben csak törvény
nemzetiség közmûvelõdési szükségleteit eredménye- útján nyerhetik el, a Fõtanács kedvezõ véleményezése
sebben szolgálhassák, jelen törvény a Romániai Magyar alapján.
Múzeumi, Könyv- és Levéltári Fõtanácsot létesíti, mely 16. §. A Fõtanács a jelen törvényben érintett
általában a magyar nemztiségi állami, megyei, városi, magyar múzeumi intézményekkel kapcsolatos múzeu-
községi, egyházi, közületi, alapítványi és magán múzeu- mi, mûemlékvédelmi és mûvészeti szakkérdésekben a
mok, gyûjtemények, könyv- és levéltárak, valamint a Mûvészetügyi Minisztérium mellett tanácsadó és
romániai magyar nemzetiség mûvelõdési közvagyonát véleményezõ hatáskört tölt be44. Hasonló a szerepe
alkotó mindennemû mûtárgyak és mûemlékek felett a magyar könyvtári, valamint természettudományi mú-
803. számú törvényben létesített Consiliul Superior al zeumi kérdésekben a Nemzetnevelésügyi Minisztérium
Muzeelor41 irányító és felügyeleti hatáskörét gyakorolja, és levéltári kérdésekben a Belügyminisztérium mellett.
mely utóbbinak hatáskörébe a felsorolt intézmények és 17. §. A Fõtanács hatásköre a következõ:
tárgyak semmiféle szempontból sem tartoznak. a) nyilvántartja a jelen törvény hatálya alá esõ
11. §. A Magyar Múzeumi, Könyv- és Lev- romániai magyar múzeumokat, gyûjteményeket,
éltári Fõtanács tagjai: könyv- és levéltárakat,
a) az Erdélyi Nemzeti Múzeum fõigazgatója, b) nyilvántartja a jelen törvény hatálya alá esõ
b) az Erdélyi Nemzeti Múzeum három tárának magyar múzeumok, gyûjtemények, könyv- és levél-
õre (megfelelõ tárak kijelölendõk!), tárak évi költségvetését, összegezi ezek évi jelentéseit,
c) a BOLYAI Tudományegyetem bölcsészeti és felterjeszti az illetékes minisztériumokhoz,
karának dékánja, c) az állam részérõl az egyes minisztériumok
d) a Székely Nemzeti Múzeum régészeti költségvetésében a magyar múzeumi intézmények támo-
osztályának igazgató-õre, gatására biztosított és a Fõtanács rendelkezésére bocsá-
e) a Mûvészetügyi Minisztérium magyar mû- tott összegek szétosztásáról dönt, valamint figyelemmel
vészetügyi felügyelõje, kíséri a megyei, városi és községi költségvetésekben mú-
f) a Mûvészetügyi Minisztérium által a Nem- zeumi és könyvtári célokra felvett összegek szétosztását,
zetnevelésügyi Minisztériummal egyetértésben kineve- d) véleményezi a magyar múzeumi, könyv-
zett magyar nemzetiségû múzeumi (egyben könyv- és vagy levéltári gyûjtemények részérõl a „múzeum” cím
levéltári) felügyelõ, engedélyezéséért beadott kéréseket,
147
e) a Fõtanács a jelen törvény hatálya alá esõ 20. §. A magyar múzeumi felügyelõséget egy
magyar mûemlékek államilag védett mûemlékekké felügyelõ és egy segédfelügyelõ alkotja, mindkettõ
nyilvánítása és védelme tekintetében a Comisia Monu- magyar nemzetiségû. A felügyelõt és a segédfelügyelõt
mentelor Istoricevel azonos hatáskört tölt be,45 a Fõtanács javasolja47 a Bölcsészet-, Nyelv- és Tör-
f) szétosztja a minisztériumok, magánszemé- ténettudományi Kar régészeti, történeti, mûvészettörté-
lyek vagy intézmények által a Fõtanács rendelkezésére neti vagy néprajz szakos, illetve48 a Matematikai és Ter-
bocsátott múzeumi, könyv- és levéltári anyagot vagy mészettudományi Kar állattani, növénytani, ásványtani
felszerelést az érdekelt magyar múzeumok, gyûjtemé- vagy geológiai vagy földrajz szakos magyar nemze-
nyek, könyv- és levéltárak között, tiségû szakvizsgázottjai vagy doktoráltjai közül. Felü-
g) jóváhagyja a magyar múzeumok, gyûjtemé- gyelõvé kinevezhetõ továbbá az ország területén
nyek, könyv- és levéltárak részérõl történõ, a bel- és érvényes képzõmûvészeti fõiskolai oklevéllel rendel-
külföldi kiállításokra való kikölcsönzéseket, kezõ olyan magyar nemzetiségû személy is, aki a jelen
h) nyilvántartja és jóváhagyja a jelen törvény törvényben vagy a 803/946 sz. törvényrendeletben49
hatálya alá esõ magyar múzeumi intézmények veze- elõírt szakmai elõkészítõ tanfolyamot elvégezte, és
tõségei által jóváhagyás végett kötelezõen felterjesztett tartózkodási helye a felügyelõség székhelyén van.
határozatokat,
i) javaslatot tesz a magyar múzeumi (egyben IV. Fejezet
könyv- és levéltári) felügyelõk személyére vonatkozóan. Múzeumi tanfolyam
18. §. A román és a magyar múzeumok, 21. §. Az ország területén mûködõ magyar
könyv- és levéltárak közötti együttmûködés biztosítása múzeumok, gyûjtemények, könyv- és levéltárak ma-
végett a román Consiliul Superior és a magyar gyar nemzetiségû tudományos személyzetének elõké-
Fõtanács két-két tagot állandó bizottságként küld ki. szítése céljából a nemzetnevelésügyi minisztérium a
Ez az állandó bizottság évente legkevesebb mûvészetügyi minisztériummal egyetértésben a Ko-
egyszer, a Consiliul vagy a Fõtanács felhívására azon- lozsvári BOLYAI Tudományegyetem Bölcsészeti és
ban többször is összeül. Természettudományi Karának keretében állandó két
A bizottság hatáskörébe tartozik mindazon éves múzeumtani, könyv- és levéltárosi tanfolyamot
kérdéseknek a megtárgyalása, melyeket akár a román szervez.
Consiliul Superior, akár a magyar Fõtanács rábíz. 22. §. A Kolozsvári BOLYAI Tudomány-
Mindkét Fõtanács felé a teljes bizottság teszi meg a egyetemnek ez a tanfolyama három szakra oszlik:
jelentést. I. muzeológiai:
Ha megegyezésre jutnak, a megegyezést mind a) régészeti, mûvészettörténeti, néprajzi,
a román Consiliul, mind a magyar Fõtanács köteles b) természettudományi;
magáévá tenni. II. könyv- és levéltárosi szakra.
Meg nem egyezés esetében a vitás kérdésben 23. §. A tanfolyam szabályzatát a 803/1946 sz.
– mindkét Fõtanács meghallgatása után – az illetékes rendelettörvény szellemében a két Kar együttesen
miniszter dönt. állapítja meg, és az Egyetemi Tanács útján jóváhagyás
végett felterjeszti a nemzetnevelésügyi és a mûvészetü-
III. Fejezet gyi minisztériumhoz.
A Magyar Múzeumi Felügyelõség 24. §. A tanfolyam költségvetését a nemzet-
19. §. A jelen törvény hatálya alá esõ magyar nevelésügyi és a mûvészetügyi minisztérium biztosítja.
múzeumi intézmények leltározási munkálatai, továbbá 25. §. A Kolozsvári BOLYAI Tudománye-
a jelen törvényben meghatározott magyar mûemlékek gyetem múzeumtani, könyv- és levéltárosi tanfolyamát
nyilvántartása és védelme érdekében, valamint általá- elvégzett hallgatók oklevele a 803/1946 sz. törvényren-
ban az állami ellenõrzés gyakorlása és a jogi szemé- deletben létesített ªcoala Centralã által kibocsátott
lyiséggel rendelkezõ magyar múzeumi intézmé- oklevéllel azonos 50 érvénnyel bír.
nyeknek a jogi személyiség szempontjából46 való
ellenõrzése végett a Mûvészetügyi Minisztérium saját V. Fejezet
hatáskörén belül a Nemzetnevelésügyi és a Belügymi- A romániai magyar múzeumi
nisztériummal egyetértésben Kolozsvár székhellyel és könyvtári intézmények fenntartása
egy, a 803. sz. törvényrendelet 24. §-ában létesített 26. §. A magyar múzeumok, gyûjtemények,
nyolc állandó vidéki felügyelõségen kívüli, de azokkal könyv- és levéltárak azon intézmény, hatóság, vagy
minden tekintetben egyrangú kilencedik állandó ma- egyesület, vagy jogi személy költségén mûködnek,
gyar múzeumi felügyelõséget létesít. amelynek tulajdonában vannak, és amelyek saját költ-
148
ségvetésükben irányozzák elõ a szükséges évi évenként felterjesztik összefoglaló jelentésüket az
összegeket. illetékes minisztériumi ügyosztályhoz.
27. §. A magyar múzeumi intézményeket az 33. §. A jelen törvény hatálya alá esõ magyar
állam a Fõtanács útján a51 román múzeumokkal azonos múzeumi intézmények a jelen törvény végrehajtási uta-
arányú támogatásban részesíti, és az általa biztosított sításában meghatározott módon és idõ alatt fel kell,
támogatást a Fõtanács útján bocsátja a magyar múzeu- hogy terjesszék vagyonleltárukat a Fõtanácshoz (vagy
mi intézmények rendelkezésére. jelentést tesznek anyagukról).
28. §. Azokban a megyékben, melyekben a 34. §. A jelen törvénnyel elletétben álló min-
lakosságnak több mint 30%-a magyar, a 803. sz. törvény den törvényes intézkedés hatályát veszti.
alapján létesíthetõ megyei múzeum mellett, a megye
magyar lakosságának kivánságára különálló magyar 8.
osztály is létesítendõ, mely a magyar Fõtanács hatásköre Az EME-tõl készített törvénytervezeten
alá tartozik. Ha azonban az illetõ megye magyar a SzNM-tól tett változtatások indokolása
lakosságának muzeális szükségleteit más megye Sepsiszentgyörgy, 1947. febr. 5.
területén található magyar nemzetiségi múzeum látja el, a
megyei költségvetésben múzeumi célokra felvett összeg Ad 1. §. A romániai magyar nemzetiség bármi-
arányos része az illetõ magyar nemzetiségi múzeum fen- lyen mûvelõdési közvagyona e jellegét nem veszítheti
ntartására fordítandó. Ugyanez a helyzet mindazon el, ha valamely intézményének akármilyen okból eset-
megyékben, melyekben a magyar nemzetiség nem halad- leg az államnyelv volna is a hivatalos nyelve. Ezért
ja meg a megye lakosságának 30%-át. töröltük a „magyar hivatalos nyelvû” jelzõt. Töröltük a
29. §. Muzeele particulare sau ale fundaþiilor „magyar anyanyelvû” jelzõt is, mint pleonazmust. A fel-
deja existente pot face oficiu de muzee judeþene fãrã sorolás teljességét kívántuk szolgálni, amikor felvettük
sã-ºi piardã autonomia ºi fãrã sã renunþe la scopurile lor az állami, megyei és községi hatóságoktól létesítendõ
trecând peste scopurile unui muzeu judeþean.52 Ez eset- múzeumi és könyvtári intézményeket is, ha azok a
ben az érdekelt megyék és községeik kötelesek az ilyen romániai magyar nemzetiség céljait kívánják szolgálni.
múzeumok fenntartási költségeihez költségvetésükben A második bekezdésben eltüntettük a „magyar
hozzájárulni. jellegû” és az „állami vagy törvényhatósági jellegû”
30. §. Mindazokban a városokban és közsé- helyt nem álló szembeállítását.
gekben, melyekben a lakosságnak több mint 30%-a, de Intézkedést iktattunk be a magántulajdont
kevesebb mint 70%-a magyar, a fennálló törvények alkotó javak tekintetében a tudományos kutatás
értelmében létesítendõ városi, illetve községi nép- védelmére.
könyvtárak mellett különálló magyar osztályt kell felál- Ad. 2. §. Ide beiktattuk a magyar egyházak
lítani, mely a magyar Múzeumi Könyv- és Levéltári javait is, mert a magyar egyházak tulajdonában levõ
Fõtanács hatásköre alá tartozik. Azokban a városok- értékek, mûemlékek magyar közmûvelõdési javakat
baan és községekben, melyekben a magyar alkotnak. Éppen ezért, még ha a magyar egyházak
nemzetiségû lakosság száma meghaladja a 70%-ot, egyik-másik tagja tiltakoznék is az ellen, hogy a MNSz
magyar városi, illetve községi népkönyvtár létesítendõ, törvénytervezete az egyházak múzeumi tárgyairól
mely szintén a Fõtanács hatásköre alá tartozik. megemlékezzék, minekünk kötelességünk azokról
A népkönyvtárak létesítésére vagy támo- megemlékezni, nem mint egyszerûen egyházi, hanem
gatására állami és megyei költségvetésben fordított mint magyar mûvelõdési közvagyont alkotó egyházi
összeg arányos része magyar népkönyvtárak felál- javakról.
lítására, illetve támogatására fordítandó. A községi Téves az a felfogás, hogy a 803. sz. törvény
költségvetésekben népkönyvtárak létesítésére vagy semmiféle vonatkozásban sem érinti az egyházakat. E
támogatására felvett összeg olyan nyelvû népkönyvtár törvény 7, 9. és 19. szakasza mindenféle gyûjteményre
létesítésére, illetve támogatására fordítandó, amilyen az vonatkozik, bárki legyen is azok tulajdonosa („chiar
illetõ község lakosságának az anyanyelve. Vegyes când aceste colecþiuni publice prin funcþiunea lor se
községekben a fenti számarány az irányadó. aflã în posesia proprietarului respectiv”53; 7. szakasz,
31. §. Tekintettel arra, hogy kivált Erdély terü- 1. bekezdés vége). Ugyanazon törvény 2. szakasza
letén a román és a magyar lakosság keverten él, a 27–30. pontosan körülírja azt is, hogy milyen tárgyakat gyûjt a
§-okban foglaltak szabatos kivitelét végrehajtási utasítás nemzeti múzeum, vagyis meghatározza a muzeális jel-
fogja a nemzeti egyenjogúság elve alapján szabályozni. legû tárgyakat. E 2. szakasz d) pontja szerint ilyenek:
32. §. A jelen törvény hatálya alá esõ magyar „obiecte de artã veche româneascã, religioasã ºi laicã,
nemzetiségi múzeumi intézmények a Fõtanács útján precum ºi acelea dintre odoarele bisericeºti aflatoare în
149
biserici, mãnãstiri, colecþii ºi tezaure bisericeºti ºi Decemberi értekezletünkön ezeket a szaka-
clasate ca atare de Consiliul superior al muzeelor, înfi- szokat a legsérelmesebbek közül valónak ítéltük, mivel
inþat prin prezenta lege”54. végeredményben azt jelentik, hogy a román múzeumi
Hogy még tökéletesebb legyen a kép, idézzük tudományok gondnokság alá veszik a magyar múzeumi
az 1932. évi törvény 13. szakaszát, mely meghatározza, tudományokat, amelyek erre nem is szorulnak rá, de
hogy mi a múzeumi tárgy (obiect de muzeu), s többek még ha rászorultak volna is, jogot tarthatnának az önál-
közt ezt írja: „...manuscripte ºi tipãrituri, monete de tot ló fejlõdésre.
felul, icoane ºi tot felul de obiecte ºi podoabe bise- A 803. sz. törvénynek a kísérõlevélben nyíltan
riceºti, tablouri de zugravi ºi pictori, precum ºi orice kimondott célja az ország múzeumainak a fõvárosi és
obiecte ºi relicvii de artã în legãturã cu evoluþia vieþii vidéki nemzeti múzeumokba való koncentrálása és
istorice ºi artistice”55. klasszírozása („principiul concentrãrii ºi clasãrii co-
Ugyancsak az 1932. évi törvénynek a 803. sz. lecþiilor în muzeele naþionale din capitalã ºi provincie
törvény rendelkezéseivel nem ellentétes, tehát ma is dupã natura ºi scopul lor”58). Éppen ezt a célt szolgálják
érvényben lévõ 12. szakasza kimondja, hogy „nici un a fent idézett 7. és 9. szakaszok, amelyek a magán-
obiect de muzeu nu poate fi scos din þarã fãrã aprobarea gyûjteményeket is a fõvárosi, illetve tartományi nem-
Statului ºi dacã e de vânzare, Statul îºi rezervã dreptul zeti múzeumokba koncentrálják és klasszírozzák.
de preemþiune”56. Sajnálattal állapítjuk meg, hogy a MNSz tör-
Ugyanez a szakasz szankciókat is helyez vénytervezete egy szóval sem emlékezik meg a decem-
kilátásba azok számára, akik ki akarnák játszani az beri értekezletünkön az EME javaslatára megalakí-
állam elõvételi jogát. tandónak elfogadott Romániai Magyar Múzeumok és
Éppen ezért a SzNM nem vállalja a felelõsséget Közkönyvtárak Szövetségérõl, mert hiszen ez volna
azért a tételért, hogy a 803. sz. törvény és az 1932. évi alkalmas magyar vonatkozásban annak a koncentráló
múzeumi törvény nem vonatkozik az egyházak gyûjte- és klasszírozó elvnek a hordozására, melyet a 803. sz.
ményeire és mûértékeire. Azt javasolja a MNSz Köz- törvény a fõvárosi, illetve tartományi nemzeti
mûvelõdésügyi Bizottságának, hogy minden magyar múzeumokra ruház. E hiány miatt kénytelenek voltunk
egyház elõtt tárja fel világosan a tényleges jogi helyzetet, beérni egy ilyen negatív jellegû paragrafus törvényter-
de ettõl függetlenül gondoskodjék arról, hogy a magyar vezetbe iktatásával.
múzeumi törvény az istentiszteleteiket magyarul tartó Ad 9. §. (SzNM 10. §.) a jogi személyek
egyházak muzeális tárgyait a romániai magyar nemzeti- ellenõrzését a Múzeumi Felügyelõségre hagytuk telje-
ség közmûvelõdési vagyontárgyai közé iktassa, s azokat sen, innen tehát kihagytuk a vonatkozó részt.
a magyar fõtanács fennhatósága alá helyezze. Egyébként tökéletesen átszövegeztük az egész
Ad 2. §. g) E betoldást illetõleg utalunk a paragrafust. Jónak láttuk némi indokolással kezdeni s a
tõlünk javasolt törvénytervezet 28, 29, 30. és 31. §-aira. hatáskörébe sorolt intézményeket expressis-verbis
Ad 3. §. e) Nem szorul magyarázatra. kivonni a román Consiliul Superior al Muzeelor
Ad 5 Kihagytuk a betoldott 5.a. §-t. Vélemé- hatásköre alól.
nyünk szerint a nyelvhasználat szabályozása nem e Úgy véltük helyesebbnek, hogy a Fõtanácsot a
törvény, hanem a készülõ nemzetiségi törvény dolga. törvény azonnal létesítse, ne pedig „a mûvészetügyi és
Javasoljuk, hogy a MNSz Közmûvelõdési Bizottsága a nemzetnevelésügyi minisztérium közös intézkedése
gondoskodjék arról, hogy a nyelvhasználat kérdése a alapján” nevezze ki – kicsoda? Ez a megoldás szorosan
készülõ nemzetiségi törvényben oly módon szabályoz- összefügg a következõ paragrafusban tett változtatá-
tassék, hogy ez a pont itt a magyar múzeumi törvény- sainkkal.
ben feleslegessé váljék. Ad 10. §. (SzNM 11. §.) A tagok számát túl sok-
Ad 6. §. A tõlünk kihagyott rész véleményünk nak találtuk. Az EME javaslata szerinti 14 tag helyett
szerint bennefoglaltatik a 7. §-ban. (mert a titkárral együtt 14-rõl van szó) 9-et javasoltunk.
Ad 7. §. Betoldottuk ide a jogi személyiségek Ha azonban a titkárt nem számítanók tanácstagnak, akkor
ellenõrzésének szempontját. Ezt a késõbb következõ az így maradó 8-ból még egyet elvenni javasolnánk,
paragrafusok tették szükségessé. mégpedig olyan formában, hogy az Erdélyi Nemzeti
Ad 8. §. (SzNM 9. §.) Ennek az új paragrafus- Múzeum két tárának igazgató-õre maradna tanácstag.
nak a beiktatását az tette szükségessé, hogy a 803. sz. Ehhez képest természetesen változtatni kellene a hatá-
törvény 7. és 9. szakasza a fõvárosi, illetve tartományi rozathozatalhoz szükséges szavazatok számát is.
nemzeti múzeumok közvetlen fennhatósága alá (sub A SzNM azon az állásponton van, amint azt
autoritatea direcã) rendeli „din punct de vedere artistic kiküldöttjei a decemberi értekezleten is kifejtették,
ºi muzeal”57 a magán- és alapítványi gyûjteményeket is. hogy legegészségesebb megoldásnak, sõt egyetlen he-
150
lyes megoldásnak azt tartaná, ha a magyar Fõtanács következnek az elvek fentebb taglalt különbözõsé-
tagjai éppen úgy jogszerinti tagok lennének, mint a gébõl, vagy pediglen nem szorulnak magyarázatra.
román Fõtanács tagjai is. Emélkeztetünk arra, hogy Ad 12. §. (SzNM 13. §.) Függvényszerûen
nemcsak a 803. számú 1946. évi törvény, hanem az változó paragrafus.
1932. évi múzeumi és könyvtári törvény is jogszerinti Ad 13. §. (SzNM 14. §.) Meghagytuk, lásd
tagokból állította össze a múzeumok fõtanácsát, azzal a azonban a 10. SzNM 11. §-hoz fûzött megjegyzést.
különbséggel, hogy az 1932. évi törvény a jogszerinti Ad 14. §. (SzNM 15. §.) Beiktattuk a „jövõ-
tagok mellett egy kiküldött és egy választott tagot is ben” szócskát, nem akarván esetleg szerzett jogot
ismer. Mi a választott tag helyébe tennõk a SzNM (szokásjogot) érinteni.
régészeti osztályának igazgató-õrét, aki ugyanis nem Ad 16. §. (SzNM 17. §.) A c) pontot kibõvítet-
állami tisztviselõ, az Erdélyi Nemzeti Múzeum ille- tük, amit késõbbi – tõlünk beiktatott – paragrafusok tet-
tékes õrei viszont egyúttal a BOLYAI Tudomány- tek szükségessé.
egyetem tanárai lévén (amit a megfelelõ pontban a Kihagytuk az e) pontot, mert külön paragra-
törvénynek ki is kell kötnie), hivataluknál fogva alkal- fusban kívántunk gondoskodni a román és a magyar
masak arra, hogy az államot képviseljék. Kétes marad- múzeumok, könyv- és levéltárok közötti együttmûkö-
na az Erdélyi Nemzeti Múzeum fõigazgatójának a dés biztosításáról. Együttmûködéshez ugyanis feltét-
helyzete. lenül egynél több személy szükséges. A román és a
Mindezt innen Sepsiszentgyörgyrõl végleges magyar múzeumok, könyv- és levéltárak együttmûkö-
formába önteni nem tudtuk. Hangsúlyozzuk azonban, dését a román Consiliul és a magyar Fõtanács csak
hogy mindenképpen ragaszkodunk ahhoz az eredeti együttesen biztosíthatja.
javaslatunkhoz, hogy a magyar Fõtanács tagjai jogsze- Ad 16. §. (SzNM 18. §.) Ennek a paragrafus-
rinti tagok legyenek, így lévén legkönnyebben elkerül- nak a szükségességét az elõbbi pontban fejtettük ki.
hetõ minden vita, akár a magyar tudományos körök kö- Ad 17. §. (SzNM 19. §.) Eltüntettük a jogi
zött, akár a magyar tudományos körök és az állam között. személyiségek ellenõrzésére vonatkozó törvényre való
Hogy a SzNM részérõl a régészeti tár vezetõjét pontos hivatkozást, mint fölöslegest.
javasoltuk tanácstagnak, annak természetesen semmifé- Ad 18. §. (SzNM 20. §.) Némi jelentéktelen
le személyi vonatkozású oka nincs. Hisz javaslatunknak változtatásokat tettünk, ti. méltánytalannak találtuk azt,
éppen az a lényege, hogy a személyes kérdések hogy a múzeumi segédfelügyelõ, szakja miatt, míg a
kiküszöböltessenek. Úgy gondoljuk azonban, hogy a világ segédfelügyelõ maradjon.
SzNM régészeti osztálya az, amelynek egyrészt nem- A Decret-lege magyar fordítása: törvényrendelet.
zetközi súlya is van, másrészt olyan gazdag kutató- Ad 23. §. (SzNM 25. §.) Némi változtatást tet-
területtel rendelkezik, hogy az erdélyi magyar tudomá- tünk a szövegen, mert úgy véltük, hogy a Kolozsvári
nyosságnak mindég is kötelessége lesz gondoskodni BOLYAI Tudományegyetem múzeumtani, könyv- és
arról, hogy ennek az osztálynak az élén megfelelõ kva- levéltárosi tanfolyamát elvégzett hallgatók oklevelének
litású szakember álljon. a 803/946 sz. törvény semmiféle érvényt sem biztosít.
Kihagytuk a Fõtanácsból a mûvészetügyi mi- Ad 25. §. (SzNM 27. §.) Kihagytuk a „hason-
nisztérium mûvészeti ügyosztályának igazgatóját, mint ló jellegû” jelzõt. Tisztán taktikai okokból. Ha be kell
akinek helye a román Consiliul Superiorban van. Nem venni, mi is bevesszük.
volna egészséges dolog, hogy minden különösebb Ad 25. §. (SzNM 28. §.) Erre és a következõ
határozmány nélkül egyazon személy mind a román három paragrafusra azért van szükség, nehogy a
Consiliulnak, mind a magyar Fõtanácsnak egyszerre 803/946 sz. törvény, valamint fõképpen az 1932. évi
legyen jogszerinti tagja. Ahogyan az írás mondja, senki múzeumi és könyvtári törvény alapján létesítendõ
sem szolgálhat egyszerre két úrnak. törvényhatósági múzeumi vagy könyvtári intézmények
Nincs különösebb kifogásunk ellene, de he- román jelleggel létesíttessenek a magyar anyanyelvû
lyesnek sem találtuk, hogy a múzeumi felügyelõ egy- lakosság számára is.
szersmind a Fõtanács tagja is. Éppen a jan. 24-i MNSz-i múzeumi értekezlet
Természetes, hogy a gyûjtési körök, mivel a elõtt nehány nappal írta a kolozsvári Tribuna Nouã, hogy
Fõtanácsban nincs mindeniknek képviselete, a Fõta- „la Ministerul Artelor se lucreazã la un proiect de lege
nács tagjai között már a törvény szövegében elosz- care va da guvernului temeiul legal pentru a înfiinþa
tandók. Ezt a munkát innen Sepsiszentgyörgyrõl nem 2000 de biblioteci populare”59. Ebbõl a létesítendõ 2000
tudtuk elvégezni. népkönyvtárból 200-250 bennünket magyarokat kellene,
Ad 10. §. 5. bekezdéstõl Több lényeges vál- hogy illessen. Erre a készülõ törvénytervezetre ezúton is
toztatást tettünk, melyek javarészt automatikusan felhívjuk a MNSz Közmûvelõdésügyi Bizottságának a
151
figyelmét. Lehetetlen állapot az, hogy az oly fontos 803. grafusokban foglaltaknak az Erdélyi Nemzeti Múzeum
sz. törvényrõl éppen úgy, mint azelõtt nem sokkal a is, és más jellegû intézményeink is jó hasznát veszik.
szerzõi jog védelmére hozott törvényrõl60 és más hason- A mi 29. §-unkat illetõleg talán fel fog tûnni,
ló törvényekrõl, mi mindig csak létrejöttük után veszünk hogy csak múzeumokról beszél, és könyvtárakat ha-
tudomást. A MNSz Közmûvelõdésügyi Bizottsága hívja sonló vonatkozásban nem említ. Ennek oka az, hogy az
fel a központ figyelmét erre az említett népkönyvtárak 1932. évi múzeumi és könyvtári törvény 4. szakasza
létesítésére vonatkozó törvénytervezetre, és már e tör- (második bekezdés) így szól: „Bibliotecile populare ale
vény kidolgozásában vegyen részt a MNSz. Ettõl societãþilor particulare de culturã pot face oficiul de
függetlenül azonban a magyar múzeumi törvény kell, biblioteci publice...”61
hogy megfelelõ intézkedéseket tartalmazzon. SZABÉDI László
Ennek és a következõ három paragrafusnak a Ügyv. ig.-õr.
megértéséhez át kell tanulmányozni az 1932. évi
törvény 1. szakaszát, 2.szakaszát, 4. szakaszát, 19. sza- 9.
kaszát, valamint a 803. sz. törvény 11. és 12. szakaszát. SZABÉDI László NAGY Gézának
Szerettük volna, ha a törvényhatósági már Sepsiszentgyörgy, 1947. febr. 12.
létesített, de különösen ezután létesítendõ magyar
nemzetiségi intézményekkel ebben a mi törvényünk- Kedves barátom!
ben egy külön fejezet foglalkozott volna. Tekintettel Remélem, hogy 90-1947 sz. alatt küldött leve-
azonban arra, hogy a SzNM-nak a MNSz-i törvényter- lünket megkaptad, s nagyon várom is a törvényter-
vezet áttanulmányozására csak egy heti idõ állott ren- vezetünkhöz, illetve az EME törvénytervezetén tett
delkezésére, ezt magunk nem bírtuk végrehajtani. változtatásainkhoz fûzendõ megjegyzéseidet.
Kívánatosnak található azonban, ha az EME jogügyi Most tájékoztatásul küldöm másolatban azt az
bizottsága és a MNSz központi jogügyi bizottsága a átiratot, melyet Szentgyörgy városa kapott a megyétõl.
SzNM törvénytervezete 20–31. §-ainak figyelembevé- Ebbõl az derül ki, hogy a mûvészetügyi minisztérium
telével ezt a munkát elvégezné. már az új múzeumi törvényekre való hivatkozással
Egy pillanatig sem szabad megfeledkezni készíti, illetve közigazgatási úton készítteti az egész
arról, hogy háromféle költségvetés van: állami, me- ország területén található muzeális intézmények össze-
gyei, községi. A 803/946 sz. és az 1932. évi múzeumi írását. A jelentéseknek febr. 20-ig kell befutniuk. Körül-
és könyvtári törvények mindháromféle költségvetést belül ez az az idõpont, amelynek letelte után a szép-
illetõleg is tartalmaznak intézkedéseket. Errõl tehát a mûvészetügyi minisztérium a 803. sz. törvény alapján
mi törvényünkben sem szabad megfeledkeznünk. kiküldi felügyelõit és ellenõreit a különbözõ magánjel-
Különös figyelmet kérünk a mi 31. §-unknak. legû muzeális intézményekhez. Már most komoly gondot
Ezzel kapcsolatban megjegyezni kívánjuk, hogy e okoz nekem, hogy az egyes magyar jellegû múzeumok
törvény elfogadtatása után azonnal szorgalmazni kell külön-külön milyen értelmû tárgyalásokat fognak
az egységes végrehajtási utasítás kibocsájtását, amely ezekkel a felügyelõkkel és ellenõrökkel lefolytatni. Na-
országosan rendezi mindezeket a kérdéseket az összes gyon félek tõle, hogy nem egységesen fognak az egyes
idevágó törvények érvényes rendelkezései alapján. múzeumok fellépni. Nincs is mire támaszkodniok.
Ennek a végrehajtási utasításnak a kidolgozásában a Mindezekbõl az következik, hogy a magyar
MNSz-nek is részt kell vennie. múzeumok, könyv- és levéltárak szervezésérõl szóló
Fel fog talán tûnni, hogy a magyar nemzetiség törvénynek mentõl sürgõsebben tetõ alá kell kerülnie.
arányszámát illetõleg 30%-ról beszélünk. Ez az arány- Sürgesd is Tõled telhetõleg.
szám természetesen igazodik majd az annyit emlegetett Renkívül sajnálom, hogy az éppen Tõletek fel-
új nemzetiségi törvényben elfogadott arányszámhoz. vetett múzeumi, könyv- és levéltári Szövetség ügye
Egyébként a mi 28. §-unkban ettõl az arányszámtól elaludt. Gondolom én, hogy a nehézséget itt elsõsorban
tulajdonképpen eltértünk. az jelenthette, hogy a TELEKI-tékának, a BATTHYA-
Talán fölösleges különösebben hangoztat- NEUMnak, a székelyudvarhelyi néprajzi múzeumnak
nunk, hogy ezekre az utolsó paragrafusokra a minden stb. egyik vagy másik egyház a tulajdonosa, és talán õk
fenntartási alap nélkül szûkölködõ SzNM-nak égetõ nem látják be még ennek a Szövetségnek sem a szük-
szüksége van. Nincs ugyanis Sepsiszentgyörgyön ségességét. Pedig nagyon jó volna, ha közös kérdéseink-
olyan fõiskolai intézmény, amely lehetõvé tenné, hogy ben volna egy egyetlen szerv, amely mindannyiunkat
a múzeum szükségletét ezeknek az intézményeknek egységes szempontok szerint képviselhetne.
megfelelõ képzettségû szakemberei láthassák el. Meg Ezt a közlést tekintsd bizalmas, magánjellegû
vagyunk különben gyõzõdve arról, hogy az e para- értesítésnek. Nem tartom lehetetlennek, hogy a kolozsi
152
megyfõnök az Erdélyi Nemzeti Múzeumról is ad vagy bizottságunk, hanem a MNSz múzeumi értekezlete is
már adott jelentést a mûvészetügyi minisztériumnak tudomásul vette, hogy az egyházi gyûjtemények
anélkül, hogy Nektek errõl tudomásotok volna. Nálunk kérdését nem vetjük fel a tervezetünkben. Önkényesen
persze megkönnyíti a helyzetet, hogy az ig.-választ- nem léphetünk fel az egyháziakkal szemben, s ellen-
mány alelnöke egyben az almegyefõnök is. véleményük ellenére nem vehetjük be az õ gyûjte-
Hasonló bizalmas jelleggel egyidejûleg ményeiket is a törvénytervezetbe. Leveled hatása alatt
BALOGH Edgárt is értesítettem a dologról.62 azonban fel fogom keresni az unitárius püspököt is,
Szeretettel köszönt: hogy személyesen tisztázzam vele állásfoglalását.
SZABÉDI László 3. A Magyar Fõtanács összetételét illetõen
határozottan azon az állásponton vagyunk, hogy
10. múzeumaink vezetõit EME vagy SzNM-i minõségük-
NAGY Géza SZABÉDI Lászlóhoz63 ben ne szerepeltessük a Fõtanácsban. Ezért választot-
Kolozsvár, 1947. febr. 15. tuk a gyûjtési körök képviseleti formáját, s majd ezen
belül érvényesíthetjük a múzeumok érdekeit is. A
Kedves Laci! magam részérõl csak kegyes óhajnak látom a Te
Örömmel vettük küldeményedet, bár idõköz- Egyeztetõ Bizottságodat. Nem hiszem ui. hogy ebben a
ben újabb kombináció is jelentkezett a magyar mú- történelmi korszakban ennyire kiteljesülhessen a
zeumügy rendezésével kapcsolatosan, amint ezt a mel- nemzetiségi egyenjogúság.
lékelt körlevélbõl megállapíthatod. Szeretném, ha az 4. Az állami stb. ezután létesítendõ múzeu-
újabb tervezet alapos átolvasása után táviratilag mokról szóló szakaszaid szerencsésen egészítik ki az 1.
értesítenél: megfelelõbbnek tartanád-e ezt az elgondo- sz. tervezetet, de éppen a 2. sz. tervezet felmerülése óta
lást, mint a másikat, amelyet azonban nem tettünk nagyon gondolkozóba estünk azon, hogy egy alapos és
félre. Az a tervünk, hogy mind a kettõt fenntartjuk, és komoly nemzetiségi statútum hiányában meddig
a jövõ hét szerdájára halasztott teljes bizottsági ülésen nyújtózkodhatunk.
részletekbe menõen megvitatjuk. Ezért volna szük- 5. Végül a Szövetség gondolatát azért ejtettük
ségem a táviratodra, hogy a Te, illetõleg a SzNM el az 1. sz. tervezetben, mert egyöntetû vélemény
álláspontját is ismerjük, s minden szempont figyelem- szerint a Szövetség még csak növeli a megoldandó és
bevételével folytassuk tovább a munkát aszerint a ter- elfogadtatandó problémákat a tervezetben, s egy újabb
vezet szerint, amelyet a bizottság elfogad. adminisztrációs közeget iktat be. BUZA véleménye
Ami a Te leveled és átdolgozásod érdemi szerint ne erõszakoljuk a Magyar Fõtanácsot, hanem
részét illeti, a következõket írhatom: inkább feküdjünk neki a Szövetség létrehozásának, s a
1. Rendkívüli nehézséget jelent a Tõletek elvá- magyar felügyelõség és a múzeumi tanfolyamok,
lasztó közlekedési és postai távolság. Így az EME mint valamint a költségvetés ügyének.
egyetlen erdélyi Múzeumfenntartó küzd a rendkívüli Így bonyolódik az ügy, merülnek el és fel
szétágazó hatalmas kérdés-tömkeleggel. Az emberek szempontok, s ebben a folyamatban kell megragad-
elfoglaltak, nehéz úgy összeegyeztetni a megbeszélések nunk azt a lényeget, hogy múzeumaink különállását,
idõpontját, hogy kellõ számban s hosszasabban együtt nemzetiségi sajátos voltát elismertessük, s részükre
lehessenek. Ez lassítja a munkát. Egyszóval a felelõsség minél világosabbá és egyszerûbbé tegyük az állammal
nagy, s a munkának állandó külsõ nehézségekkel kell való érintkezést, kerülve ugyanakkor azt, hogy esetleg
küzdenie. a kormány és a parlament jóindulatával elért ered-
2. Az egyházak közül valóban csak kettõt ményeink ellenszenvet váltsanak ki a román múze-
kérdeztünk meg, de szempontjaik olyanok voltak, hogy umok részérõl, s végsõ fokon még mélyebbre ássák a
azok megismerése után nem akartuk tovább feszegetni román tömegek részérõl annyira hangoztatott ma-
az egyházi gyûjtemények ügyét. Egymástól függetlenül gyar–román szakadékot.
jelentette ki VÁSÁRHELYI és MÁRTON püspök, Végül mint aggasztó hírt említem meg a szö-
hogy a 803. sz. törvény egyházi szempontból nem je- vetkezetek ügyét, mely sok szempontból múzeumaink
lent semmi különöset, s ha a 803-as végrehajtása során szempontjából is döntõ fontosságú lehet. Biztos érte-
az egyházak is szóba jönnének, õk bármilyen kísérletet sülésem szerint a MNSz végrehajtó bizottságában és
elhárítanak azzal, hogy a 803. sz. törvény alá esõ parlamenti csoportjában KURKÓ álláspontjával ellen-
gyûjteményük nincs, kegyszereik pedig használati tár- tétben az a felfogás, hogy a magyar szövetkezetek nem
gyak. Ugyanakkor viszont a legféltõbb gonddal figye- jelentenek magyar közvagyont, s egyedül helyes út, ha
lik a két nagy magyar múzeum sorsát, és mindkettõnek beolvadnak az INCOOP vezetése alatt megyei s jelen-
minden lehetõ támogatást megadnak. Nemcsak a mi leg teljesen román vezetésû federálékba. A földreform,
153
visszaperlések, CASBI stb. után ez ígérkezik a szempontból a legteljesebb szolidaritást vállalják ve-
legközelebbi végzetes fordulatnak fizikai és szellemi lünk. Te nagyon jól tudod, hogy a MNSz helyzetén és
vagyonunk sorsában. Lehet, hogy Te nem látod erõviszonyain fordul meg, hogy sikerül tervezetünket
aggasztónak, vagy talán el sem hiszed ezt a veszélyt, de törvényerõre emeltetnünk vagy sem, s ebben az egy-
szerintem ugyanilyen könnyûséggel mondható ki a házak legfeljebb csak a kockázatban osztoznának
múzeumok anyagáról is, hogy néma anyagról lévén velünk, de ha pl. a DPB65 bizottsága azt mondja ki,
szó, nem sajátos nemzetiségi vagyon, s felesleges kü- hogy felesleges múzeumi téren a „szeparatizmus” (igen
lönválásukért küzdeni. Mondanom sem kell, hogy elcsépelt, de állandóan eredményesen használt érv a
KURKÓval szemben ki képviseli a magyar szövet- MNSz-gel szemben), akkor ezek a jelenleg nem érintett
kezetek önállóságát megszüntetõ álláspontot. Hangsú- egyházi gyûjtemények is a mi sorsunkra jutnak.
lyozom, hogy nem csak egyszerû vitáról van szó, Ne rágódj tehát tovább ezen a kérdésen, nagyon
hanem egy az utóbbi idõben egyre erõsõdõ álláspont kérlek, hanem erõddel feküdj neki a rendelkezésetekre
kialakulásáról. bocsátott tervezetek anyagának, és segíts kiformálni a
Távirati válaszodat várva, szeretettel üdvözöl végleges elgondolást és szöveget.
NAGY Géza Igaz ragaszkodással ölel:
NAGY Géza
11.
NAGY Géza SZABÉDI Lászlónak64 12.
Kolozsvár, 1947. febr. 15. Az EME és a SzNM által elfogadott
múzeumi törvény-kiegészítõ tervezet
Kedves Laci! (3. sz törvénytervezet)
Most utólag, éppen ma kaptam meg 12-én kelt
bizalmas leveledet. Közlésedbõl megállapíthatom, (Jegyzõkönyv-részlet, SzNM ügyv.-tanács,
hogy a Mûvészeti Minisztérium nem várja meg a 1947. márc. 10.:)
törvény végrehajtási utasításának kiadását, hanem hoz- SZABÉDI László ügyv. ig.-õr jelentést tesz az
zálát a múzeumok számbavételéhez. Ez ugyan még 1946. évi dec. hó 15-én Csíkszeredába tett kiszállásról,
nem jelenti azt, hogy azonnal következnek a további melyen a múzeum képviseletében dr. GYÁRFÁS Albert
intézkedések. Meglehet, hogy az összegyûlõ anyag, alelnök és SZABÉDI László, valamint NAGY Imre alel-
adatok alapján készítik el a végrehajtási utasítást. Min- nök és KOVÁCS Dénes ig.-választmányi tag jelentek
denesetre meggondolkoztató és sürgetõ jelenség ez is. meg. Az értekezlet a megyefõnök irodájában zajlott le...
Írod, sajnálod a Szövetség gondolatának elal- Ügyv.-tanács a jelentést tudomásul veszi.
vását. A mellékelt tervezet ennélfogva bizonyára 3. SZABÉDI László ügyv. ig.-õr jelenti, hogy a
kielégíti ezirányú óhajodat. Most már csak az lesz a múlt ülésen bejelentett múzeumközi értekezletet a
kérdés, hogy ne tegyünk úgy, mint az angyalkának MNSz közmûvelõdésügyi bizottsága jan. hó 24-ére hívta
levelet író gyermek. Ne akarjunk mindent egy csapás- össze, melyen hirtelen közbejött betegsége miatt nem
ra: Szövetséget, Fõtanácsot, felügyelõséget, tanfolya- vehetett részt, s utazáskorlátozások miatt az utolsó pil-
mot, költségvetést, hanem ebbõl azt, ami a leglényege- lanatban más sem helyettesítette. Ennek az értekezletnek
sebb. Nagyon várom 1. a táviratodat, 2. mihamarabbi a jegyzõkönyvét a MNSz közmûvelõdésügyi bizottsága
véleményedet a BUZA javaslatával kapcsolatban. számunkra febr. hó 13-án elküldte. Valamivel hamarább,
Nézd, Laci, az egyházakat valóban jó lett jan. 30-án küldte el az EME fõtitkára az EME jogügyi
volna bevonni az akcióba, de azt is mérlegelnünk kell, bizottságának törvénytervezetét, melyet a jan. 24-i
hogy az õ gyûjteményeiket, leszámítva az olyan kis múzeumközi értekezlet általánosságban magáévá tett. Ez
gyûjteményeket, mint pl. az udvarhelyi, a mostani me- a törvénytervezet a 803. sz. törvényben létesített múzeu-
gyefõnöki rendelet sem érinti (a TELEKI és a mi fõtanács mellé egy magyar múzeumi fõtanácsot
BATTHYANEUM is könyvtár, vagy az utóbbi szinte kíván létesíteni és így biztosítani a romániai magyar
kizárólag könyvtár). Minek vonjuk be azokat a múzeumok, könyv- és levéltárak egységes irányítását és
gyûjteményeket is a harcba, amelyek nem forognak zavartalan munkáját. Ezt a törvénytervezetet a SzNM
még szõnyegen a 803 sz. törvény szempontjából. Mar- tudományos személyzete és jogászai áttanulmányozták,
koljunk keveset, de jól, s ha az egyházak is támogatnak kibõvítették, és helyenként változtatásokat tettek rajta.
abban, hogy nagy múzeumaink helyzete rendezõdjék, Az így keletkezett 2. sz. törvénytervezetet febr. hó 5-én
ezzel olyan keret jön létre, amelyhez õk bármikor csat- küldtük vissza az EME fõtitkárának, valamint a MNSz
lakozhatnak, amikor ennek szükségét látjuk. Addig is közmûvelõdésügyi bizottsága elnökének. Válaszképpen
kétségtelen, hogy tudományos és múzeumpolitikai febr. hó 15-én az EME fõtitkára értesítette múzeumunk
154
vezetõségét, hogy több körülményre való tekintettel a által jóváhagyott Alapszabályok66 határozzák meg. Ezen
kolozsvári illetékes körök helyesebbnek látnák, ha a alapszabályok módosítására nézve magának az Alap-
magyar múzeumügy gyökeres rendezése helyett egye- szabályoknak idevonatkozó rendelkezései irányadók.
lõre beérnõk a 803/1946 sz. törvény kiegészítésével. A 5. §. A magyar múzeumi felügyelõség hatás-
kiegészítõ szöveget is közölték velünk; ez egy 14 §-ból köre a RMMSz kötelékeibe tartozó gyûjtemények tel-
álló – a továbbiakban 3. számúnak nevezett – törvény- jes anyagára kiterjed.
tervezet. Erre vonatkozó véleményünket febr. hó 18-án 6. §. A magyar múzeumi felügyelõségen a
postáztuk. Febr. 25-én BALOGH Edgár a MNSz Mûvészetügyi Minisztérium költségvetésének terhére
közmûvelõdésügyi bizottságának elnöke táviratilag megfelelõ állások szervezõdnek. Ezekre az állásokra
kérte SZABÉDIt, hogy a végleges megállapodás csak a törvény szabta képesítéssel rendelkezõ magyar
céljából utazzék Kolozsvárra. Febr. 28-án BALOGH nemzetiségû egyének nevezhetõk ki.
Edgár, dr. NAGY és SZABÉDI László, valamint dr. 7. §. A Múzeumi Fõtanács üléseire, mikor an-
LÁSZLÓ Gyula régészprofesszor értekezletre ültek nak napirendjén a RMMSz kötelékeibe tartozó múzeu-
össze a MNSz központi székházában, és ezen az értekez- mokat és gyûjteményeket is érintõ kérdések is szere-
leten mindnyájan a 3. számú törvénytervezet mellett pelnek, a RMMSz elnöke, illetõleg annak helyettese is
foglaltak állást. A SzNM képviselõje kijelentette, hogy a meghívandó a 803. számú rendelettörvény 23. §-a (2)
3. sz. törvénytervezet mellett foglalt állást, nem annyira bekezdésében foglaltak törvényes következményeinek
azért, mintha azt teljesen kielégítõnek tartaná, mint azért, fenntartásával.
mert egyrészt könnyebben keresztülvihetõnek tekinti a 8. §. A RMMSz kötelékeibe tartozó
két elõbbi törvénytervezetnél, másrészt pedig – és fõként múzeumok és gyûjtemények támogatására az állami
– azért, mert ez a törvénytervezet nem zárja el az utat a költségvetésbe megfelelõ összeg veendõ fel.
romániai magyar múzeumügy teljes törvényes rendezése 9. §. Az ország területén mûködõ magyar
elõl. Ezután bemutatja a 3. sz. törvénytervezet szövegét múzeumok, gyûjtemények, könyv- és levéltárak magyar
az ügyv.-tanácsnak, mely törvénytervezetnek szövege a nemzetiségû tudományos személyzetének elõkészítése
következõ: céljából a nemzetnevelésügyi minisztérium a mûvészet-
1. §. Az 1946. évi 803. számú törvényrendelet ügyi minisztériummal egyetértésben a Kolozsvári
24. §-ában felsorolt nyolc állandó vidéki felügyelõségen Bolyai Tudományegyetem Bölcsészeti és Természet-
kívül Kolozsvár székhellyel külön magyar múzeumi felü- tudományi Karának keretében állandó kétéves múzeum-
gyelõség állíttatik fel. E felügyelõség illetékessége az tani, könyv- és levéltári tanfolyamot szervez.
EME gyûjteményeire, a sepsiszentgyörgyi SzNM-ra, 10. §. A Kolozsvári Bolyai Tudománye-
továbbá azokra a magyar alapítású múzeumokra és gyetemnek ez a tanfolyama két szakcsoportra oszlik:
gyûjteményekre és magyar nemzetiségû egyesület tulaj- I. Muzeológia,
donában álló gyûjteményekre terjed ki, amelyek a követ- a. régészeti, mûvészettörténeti, néprajzi,
kezõ rendelkezéseknek megfelelõen a romániai magyar b. természettudományi.
múzeumok szövetségének tagjai. Hatásköre a vidéki II. Könyv- és levéltárosi szakra.
állandó felügyelõségek hatáskörével azonos. A magyar 11. §. A Tanfolyam szabályzatát a 803/1946
múzeumi felügyelõség személyzetét a RMMSz-nek sz. rendelettörvény szellemében a két kar együttesen
javaslata alapján a Mûvészetügyi Minisztérium nevezi ki. állapítja meg, és az Egyetemi Tanács útján jóváhagyás
2. §. A Romániai Magyar Múzeumok Szövet- végett felterjeszti a nemzetnevelésügyi és mûvészetü-
ségébe tartozó múzeumok és gyûjtemények egy külön- gyi minisztériumhoz.
leges jellegû regionális múzeumot alkotnak. A 803. 12. §. A Tanfolyam költségvetését a nemzetne-
számú rendelettörvény 9. §-ában a kerületi nemzeti velésügyi és mûvészetügyi minisztérium biztosítja.
múzeumok hatáskörét a Romániai Magyar Múzeumok 13. §. A Kolozsvári Bolyai Tudománye-
Szövetsége tölti be. gyetem múzeumtani és könyv- és levéltárosi tan-
3. §. A RMMSz-nek az EME és a SzNM tula- folyamát elvégzett hallgatók oklevele a 803/1946 sz.
jdonát képezõ gyûjtemények e rendelettörvénynél rendelettörvényben biztosított érvénnyel bír.
fogva tagjai. Más magyar alapítású múzeumok és mag- 14. §. A jelen törvénnyel ellentétben álló min-
yar nemzetiségû román állampolgárok tulajdonát den törvény és intézkedés hatályát veszti.
képezõ gyûjtemények a velük rendelkezõ jogszerû nyi- SZABÉDI László kéri a törvénytervezet vál-
latkozata alapján lesznek a Szövetség tagjaivá. toztatás nélkül való elfogadását.
4. §. A RMMSz jogi személy. Szervezetét az Dr. GYÁRFÁS Albert alelnök javasolja, hogy
EME és a SzNM ig.-választmányai által közös egyet- a törvénytervezet 8. §-át változtassák meg olyanformán,
értéssel megállapított és a Mûvészetügyi Minisztérium hogy az állami támogatás elfogadása a SzNM-ra ne
155
legyen kötelezõ. Javaslatát az ügyv.-tanács magáévá hogy a Kolozsvárt megindultaknak elõbb-utóbb Sep-
tette, és a 8. §-t a következõképpen fogalmazta át: A siszentgyörgyön is folytatása lesz.
RMMSz kötelékeibe tartozó múzeumok és gyûjtemé- Szeretettel köszönt:
nyek támogatására az állami költségvetésbe megjelenõ SZABÉDI László
összeg veendõ fel, în cazul dacã muzeul respectiv soli-
citã vreo subvenþie de la Uniunea Muzeelor Maghiare 14.
din România.67 SZABÉDI László BALOGH Edgárnak
Határozatképpen pedig kimondja, hogy a Sepsiszentgyörgy, 1947. jún. 4. (részlet)
SzNM ügyv.-tanácsa az EME jogügyi bizottságától
készített 3. sz. törvénytervezetet az imént említett fél- „...mellékelten küldöm egyébként a mûvészet-
mondat beiktatásával egyhangúlag teljes egészében ügyi minisztérium egy leiratának mását is, tájékoztatá-
magáévá teszi, tekintettel arra, hogy ez a törvényter- sul. Elküldöttem TAVASZYnak is, hogy tudjanak róla.
vezet nem zárja el az útját a romániai magyar mú- Három figyelemreméltó dolgot észlelek benne:
zeumügy késõbbi kielégítõ teljes törvényes ren- 1. A múzeumi fõtanács foglalkozik az erdélyi
dezésének. gyûjtemények ügyével. Mondanom sem kell, hogy az
A törvénytervezet szövegén kívül ismerteti „erdélyi” eufémizmus a „magyar” helyett. Ti. a magyar
SZABÉDI azt a kísérõlevél-tervezetet is, mellyel a múzeumi intézményeket a múzeumi fõtanácsban csak a
mûvészetügyi minisztérium fogná a parlamenttõl meg- kolozsvári Régészeti és Képzõmûvészeti Nemzeti
szavazott törvényt az uralkodónak szentesítés végett Múzeum igazgatója képviseli, és hát persze csak egy
elõterjeszteni. neotranszilvanista ideológia alapján képviselheti.
Ügyv.-tanács a kísérõlevél-tervezet szövegét 2. Tehát: foglalkoznak velünk anélkül, hogy
tudomásul veszi. képviseletünk volna illetékes helyen.
3. Nemcsak, hogy nélkülünk foglalkoznak ve-
13. lünk, hanem illetéktelenekkel, legalábbis esetleg
SZABÉDI László NAGY Gézának illetéktelenekkel vizsgáltatnak bennünket.
Sepsiszentgyörgy, 1947. márc. 11. Íme, miért sürgettem én, de hiába, a múzeumi
törvény-pótlás keresztülhajtását. E pillanatban nem
Kedves Géza! látom egész világosan, hogy milyen lehetõségei vannak
A törvénytervezetet illetõleg utalok az itt most a magyar parlamenti csoportnak.”
küldött hivatalos levélre. A módosító félmondat beik-
tatását olyan határozottsággal kívánta az ügyv.-tanács Jegyzet
minden tagja, hogy végül én magam is magamévá tet-
tem, a határozat tehát egyhangú. Ahogy én megítélem, 1. L. jelen kötet, A SzNM vezetõségi jegyzõkönyvei, 1945–1955, 1945
semmi nehézséget sem jelent a törvénytervezet szem- szept. 8.-i gyûlés.
pontjából, hiszen az eredeti szöveg is „megfelelõ” tá- 2. Népi Egység, 1945. nov. 25.
mogatásról beszél. 3. A SzNM ú j vezetõsége kö zvetlen k ap cso latot teremt a széles
Sokkal keservesebb pontja a volt tegnap tartott tömegekkel. Népi Egység, 1946. febr. 26.
ügyv. tanács ülés napirendjének a közoktatásügyi mi- 4. SZABÉDI jelentése a zabolai MIKES-kastélyból származó képek
elvitelérõl. L. mint 1. jegyzet, 1946. febr. 25-i jegyzõkönyv.
nisztérium 3035/947 sz. átírata, melyben egy olvas-
5. VINCZE Gábor szíves közlése. A korszakot bemutató további hát-
hatatlan aláírású direktor68 közli velünk, hogy Gh. téradatokat is l. elsõsorban VINCZE Gábor, A romániai magyar kisebb-
ROTARU úr kinevezése érvényben marad. Tájékoz- ség történeti kronológiája, 1944–1953, Budapest–Szeged, 1994, továbbá
tatásul mellékelem a levél másolatát. Az ügynek elin- Uõ., Illúziók és csalódások, Státus Könyvkiadó, Csíkszereda, 1999.
tézésébe nem akarunk belenyugodni, további lépéseket 6. ETI 1946. január 16-án a SzNM Igazgatóságának. Kolozsvári BOLYAI
Tudományegyetem Erdélyi Tudományos Intézete, i.sz. 4/1946. CSÕGÖR
teszünk a MNSz-en keresztül, s még ma írok
mint rektor és az Intézet (Tanácsának) elnöke írja alá. (Az ETI-nek igaz-
BALOGH Edgárnak, akinél ilyenformán az ügyre vo- gatói voltak, elnöke a TELEKI Pál Tudományos Intézetnek volt, mint
natkozólag részletesebb tájékozódást szervezhetsz intézetcsoportnak, ahová korábban tartozott.)
Magadnak. 7. SzNM válaszlevele a Kolozsvári BOLYAI Tudományegyetem Erdélyi
Egyben kérlek, hogy a félmondatnyi módo- Tudományos Intézetének. Sepsiszentgyörgy, valamint ÁRVAY József
megbízólevele az ETI-hez, a SzNM-tól, 1946. febr. 19. A felkérés persze
sítást dolgában Te adj részletesebb tájékoztatást ezúttal is inkább csak szándéknyilatkozat – a magyar mezõgazdasági
BALOGH Edgárnak. fõiskolát pl. épülete elvételével már 1945-ben felszámolták.
Nagyon kérlek, Géza, hogy amennyiben idõd 8. KÁNTOR Lajos: Erdélyi sorskerék. SZABÉDI László és a történelem.
engedi, idõnként tájékoztass az Erdélyi Nemzeti BALASSI Kiadó, Bp. 1999.
Múzeum tárainak sorsáról, mert erõs az aggodalmam, 9. Nagybátyám, KOVÁCS László személyes közlése (T. Z.).
156
10. SZABÉDI jelentése a múzeumi törvényrõl. L. mint 1. jegyzet, 1946. szubszidiaritás-igény irányából értelmezhetõ: módosításaikat is külön-
dec. 11-i jegyzõkönyv. bözõ szintû, méltányosan igényelhetõ területi kulturális autonómiák irá-
11. Igazából annak helyzete is elég sajátos, ti. van jogi személy képvise- nyába teszik meg.
lete, az EME, de a múzeum valójában nem létezik önálló intézményként, 19. Febr. 17-én kapják meg, 18-án meg is válaszolják
csak a kolozsvári Egyetemi Könyvtárral sziámi iker Könyv- és Levél- 20. ROTARU lecserélését egy magyar felügyelõre már 1946. jún. 30-án
tárként, illetve a tudományegyetem egyes karainak, valamint az ottani kérik. VOITEC szociáldemokrata miniszter 1947. áprilisi ígéretének
egyetemi intézetek használatába adott egyéb tárak csoportjaként. Jog- megfelelõen (akkor GYÁRFÁS Albert járt el Bukarestben, és a MNSz
igényt rá fenntarthat az EME, de sorsa tkp. a magyar egyetem sorsához illetékes tényezõivel folytatott megbeszélés után SZABÓ Albert szociál-
kötõdik. demokrata képviselõ és FELSZEGHY Ödön nemzetnevelésügyi vezértitkár
12. Az 1932-es törvényt NAGY Géza biztosítja (Lege ptr. Organizarea vitte be VOITEChez, jelentik ápr. 30-án), 1948. febr. 11-én a nemzetn-
bibliotecilor ºi muzeelor publice comunale), a 11/1944-es törvényt a evelési minisztérium ROTARUt végül BECSEY Pálra cseréli. Azon már
SzNM (Decret-Lege Nr. 11 al Min. Justiþiei/13 Ian. 1944; C. MARINES- nem lehet nem elmosolyodni, hogy 1949. októberben, az államosítás után a
CU igazságügyminiszter jelentésével ennek alkalmazási problémáiról helyi elvtársak ellen SZÉKELY épp a 803-as törvénnyel védekezhet.
ANTONESCU marsallnak, 182.020/1943 Dec. 17.). 21. Ha parlament elé került volna is, egybevetésként: az ún. 1. sz. tervezet
13. MNSz 10.798/946. A Bizottság maga is csak 1946. szept. 6-án alakult elfogadásának napján, 1947. jan. 24-én, valószínûleg ugyanannak a gyû-
meg. lésnek a keretében Kolozsváron, a MNSz székházában az erdélyi és bán-
14. NAGY Géza az 1945. novemberi, ún. marosvásárhelyi kiáltványuk sági (?) múzeumok vezetõi (?) megalakítják az Országos Magyar Mûem-
miatt, amely lényegében Észak-Erdély Romániához való visszacsatolása lékvédõ Bizottságot, írja VINCZE Gábor idézett kronológiája. Máj.
mellett foglalt állást, kilépett a MNSz-bõl. 1945. decemberben tagja volt 10–11-én ENTZ Géza azt jelenti be a Közmûvelõdési Bizottságban, hogy
annak a csoportnak, amely memorandumban fejti ki, hogy a marosvá- a Mûvészetügyi Minisztérium elismerte ezt a testületet. Valóban, ezután
sárhelyi vélemény csak magyar kommunistáké, a MNSz pedig nem kép- SZABÉDIt is felkérik tagnak, de õ elhárítja BALOGH Edgárnak jún.
viseli a romániai magyarság egészét, majd az 1946. jan. 28-i szétvert 4-én írt levelében, és SZÉKELY Zoltánt ajánlja maga helyett. A testület
kolozsvári gyûlésen is többek között õ támadja KURKÓt a kommunisták- azonban tevékenység nélkül hal el a visszaemlékezések szerint.
tól való túlzott függésért. 22. Vö.: A Szövetséges Hatalmakkal való békeszerzõdés román aláírása
15. MNSz Eln. Levél 39/1946, 1946. nov. 28. 1947. febr. 10-i (aug. 23-én fogja ratifikálni a parlament). Febr. 11-én a
MNSz csatlakozik a Demokratikus Pártok Blokkjához (ez 1946. máj. 17.
16. MNSz 11.206/1946 és 11.103/1946; címzettek: EME, SzNM és óta megvan). Ápr. 24.: a fél éve EME-ig.-választmányi tag VENCZEL
BÓNIS György egyetemi tanár a központi jogügyi bizottság albizottsá- József és PÁSZTAI Géza stb. letartóztatása; máj. 22.: LUCA László hírhedt
gaként. fellépése az „elvtelen magyar egység” ellen; jún. 14.: a MNSz beismeri,
17. K. KOVÁCS István dec. 19-i (22-én elküldött) válasza csak érdembe- hogy nem tudja politikailag megvédeni a magyar szövetkezeti központokat.
li. A kézdivásárhelyi múzeum a városi, bejegyzett jogi személy kaszinóé, 23. Az 1946. nov. 8-i EME-közgyûlésen TAVASZY elnök, NAGY Géza
a felügyeletet utóbbi múzeumi bizottsága gyakorolta. A volt árvaházi kiál- fõtitkár lesz, új ig.-választmányi tag GAÁL Gábor, KURKÓ Gyárfás, de
lított anyag részben az állami népiskola 2 szobájába került, a kitömött KÓS Károly, VENCZEL József stb. is.
állatok egy része a róm. kat. fõgimnáziumba, a berendezés egy része a
minorita rendház folyosójára, DIÉNES Jenõ 1942 utáni gyûjtése saját 24. A nov. 19-i: csalásokkal terhes parlamenti választás, viszont a a par-
ügyvédi irodájába. A Kaszinó lebénult, mert a Szakszervezetek elfog- lamenti képviselõk csaknem tizede magyar lesz.
lalták a helyiségét. Nem hiszi, hogy az új törvény az ilyen kis gyûjte- 25. A MNSz (Romániai Magyar Népi Szövetség) vezetõ szerve.
ményeket is meg akarná rendszabályozni, de mindenesetre õk is védelmet 26. Mûvészeti és múzeumi szempontból.
kérnek, különösen, hogy most már kb. a Kaszinó sem zárkózna el attól,
hogy múzeuma a SzNM keretében, vezetésével, támogatásával és 27. Román irányítású, kommunista típusú „szövetkezet-szövetség”.
vezetésével éljen tovább. SZABÉDI 1947. jan. 8-án köszöni a választ. 28. SzNM-ügyv.-tanács 1946. dec. 11-i ülésének jegyzõkönyve (l. jelen
Nem derült ki ugyan belõle, ki most a bizottság, mûködik-e, átadhatni is kötet, A SzNM vezetõségi jegyzõkönyvei, 1945–1955, az itt közölt jelen-
ki adhatna át bármit. Addig is, képviseltetni akarja-e magát fenntartóként tés kivételével). Ügyv.-tanács (benne a már említett sepsiszentgyörgyie-
a Kaszinó, vagy megbízza a SzNM kiküldöttjét ezzel is, kérdi. KOVÁCS ken kívül a múzeumi titkár FADGYAS Anna és a két alelnök: GYÁRFÁS
Dénesnek egy késõbbi rákérdezésre küldött válasza maradt fenn: 1947. Albert háromszéki almegyefõnök és a zsögödi festõ NAGY Imre) a jelen-
márc. 18-án jelzi: „A gimnázium gyûjteményén kívül más gyûjtemény tést jóváhagyólag tudomásul veszi, és megbízza SZABÉDI László ügyv.
most jelenleg nincs. (...) A püspökséggel felvettem a kapcsolatot, de húz- ig.-õrt, hogy a további tárgyalásokon is képviselje a múzeumot.
zák az idõt, egyenes választ nem adnak.”
29. A román naþional szó ‘országos’ jelentésû egyben (ti. politikai nem-
18. A két tervezet között jelentõs a szemléletbeli különbség. Sepsiszent- zeti). Vagyis Országos (rangú) Múzeumokról van szó.
györgy azért akar párhuzamos Fõfelügyelõséget, hogy a 803-as törvény-
30. Ez megvolt a SzNM könyvtárában, de ezek szerint nem találták.
hez illeszkedve orvosolhassanak. Kolozsvár most is inkább szupremáció-
jában gondolkodik, a magyar Fõfelügyelõség, ill. Felügyelõség 1. ter- 31. KOVÁCS Dénes SzNM ig.-választmányi tag. Muzeális jellegû java-
vezetbeli szervezete a gyakorlatban azt jelentené, hogy alávetnék a kon, a válaszból is kitûnik, kifejezetten múzeumi jellegû gyûjteményeket
mûködõ, jelentõs múzeum SzNM-ot egy fantomintézmény vezetõinek értettek, elsõsorban a csíksomlyóit – ezért volt megkerülhetetlen
(ismételjük, az Erdélyi Nemzeti Múzeum csak igényében intézmény MÁRTON Áron, bár SZABÉDI amúgyis be szerette volna vonni az
múzeumként, ti. a Tudományegyetem tárainak hálózata de facto), más- ügybe a magyar egyházakat. Azok azonban ekkor már bizalmatlanok
részt a szövegezés ugyanolyan kultúrfölény-gõgöt enged kiolvasni voltak bármely MNSz irányából jövõ kezdeményezést illetõen.
magából a román múzeumi szakma irányába, amilyent ROSKA annak 32. A két névsor komoly szakmai hátteret világít meg. A jogászok közül
idején Vasile PÂRVANnal szemben engedett meg magának, és amely persze kérdés, ki vett még részt ténylegesen a tervezet formába öntésében.
ellenében a román tudós hidegen metszõ válaszában épp LÁSZLÓ Ferenc Akiket említ a levelezés: BUZA az 1945. decemberi, a MNSz maros-
SzNM-igazgató-õr közösségéhez hû, tartásos, ugyanakkor a románokkal vásárhelyi kiáltványát ellensúlyozni kívánó memorandum összeállítója,
szembeni szakmai és politikai józanságát méltányolta (tegyük hozzá, pl. BÓNISt pedig már 1947 nyarán letartóztatják, és kiutasítják Romániából.
HEREPEI, a tárgyalt idõszakot megelõzõen SzNM-igazgató még a „ma-
gyar világban” sem tévesztette szem elõl, hogy az egyetlen mûködõ 33. Említettük, KURKÓ a nemzetiségi statútumot dec. 5-én, majd 12-én
múzeumi intézmény SzNM-vel és egy bármilyen gazdag, de tkp. egyete- nyújtja be, illetve kérdez rá, minden válasz nélkül.
mi tárcsoport ENM-mal szemben csupán csak Erdélyben is ott van 34. Az EME tervezetéhez képest a SzNM által eszközölt törléseket jegy-
Nagyszeben, Déva, Gyulafehérvár nem-magyar múzeumcsoportja). zetben jelezzük, míg a betoldásokat verzálissal emeljük ki. A módosítások
SZABÉDIéknál a párhuzamos, egyenlõ rangú hatóság igénylése inkább a indoklását, ugyancsak mellékletben, l. [8].
157
35. Törölve az utána következõ: …magyar hivatalos nyelvû… 53. „akkor is, ha ezek a nyilvános gyûjtemények szerepük révén az illetõ
36. Törölve az utána következõ: …magyar nyelvû… tulajdonos tulajdonában vannak”
37. Az EME tervezetében: …letétei... 54. „egyházi vagy világi régi román mûvészeti tárgyak, valamint azok is
a templomokban, kolostorokban, templomi gyûjteményekben és kincstá-
38. Az EME tervezetében: …helyiségükben… rakban található kegyszerek közül, amelyeket ilyennek osztályoz a jelen
39. Az EME tervezetének következõ paragrafusát törölték: 5.a. §. A jelen törvény által létrehozott Múzeumok fõtanácsa”
törvény hatálya alá tartozó magyar múzeumi intézmények hivatalos 55. „kéziratok és nyomtatványok, minden pénzérem, szentképek és min-
nyelve mind tudományos, mind a belsõ ügyvitel szempontjából, magyar. den templomi tárgy és dísz, festõk és falfestõk képei, valamint bármely
40. Törölve az utána következõ: …muzeális és mûvészeti szempontból köz- olyan mûvészi tárgy és emlék, amely a történeti és mûvészeti élet fejlõdé-
vetlenül az illetékes minisztériumok alább elõírt felügyelet alatt állanak és… sével kapcsolatos.”
A felügylet szót a margón megkérdõjelezték, talán a felügyelete elírása. 56. „egyetlen múzeumi tárgyat sem lehet kivinni az országból az Állam
41. (Román) Múzeumok Fõtanácsa. engedélye nélkül, ha pedig eladó, akkor az Állam fenntartja magának az
elõvásárlási jogot”
42. Az EME tervezetében még ez áll a helyén:
9. §. Az ország területén fennálló vagy létesítendõ magyar nemzetiségi 57. „mûvészi és muzeális szempontból”
múzeumok, gyûjtemények, könyv- és levéltárak, muzeális, mûvészeti, 58. „a gyûjteményeknek a természetük és céluk szerint való összponto-
könyvtári, levéltári, az állami felügyelet és a jogi személyek ellenõrzése sítása és csoportosítása a fõvárosi és vidéki országos jellegû múzeumok-
szempontjából a mûvészetügyi és nemzetnevelésügyi minisztérium közös ba”
intézkedése alapján kinevezendõ Magyar Múzeumi, Könyv- és Levéltári
Fõtanácsának (a továbbiakban: Fõtanács) ellenõrzése alatt állanak, még 59. „a Mûvészetügyi Minisztériumban egy olyan törvénytervezeten dol-
akkor is, ha az állami ellenõrzés szempontjából nem vagy nemcsak ezek goznak, amely törvényes alapot fog biztosítani a kormánynak 2000 nép-
alá a minisztériumok alá tartoznak. könyvtár létesítésére”
10. §. A Fõtanácsot a következõ, törvénnyel kinevezett személyek alkotják: 60. Csak a román nyelvû írásmûvek szerzõi jogvédelmét biztosította.
a) A jelen törvény hatálya alá esõ romániai magyar múzeumok, könyv- és 61. „A magánjellegû mûvelõdési társaságok könyvtárai elláthatnak köz-
levéltárak a jelen törvény 3. §-ában felsorolt gyûjteménycsoportjainak könyvtár szerepet”.
(kategóriáinak) egy-egy magyar nemzetiségû múzeumi, könyv- és levél-
tári szakembere (összesen kilenc). 62. Ugyanaznapi, nagyrészt szó szerint egyezõ levél. SZABÉDI a parla-
b) A mûvészetügyi minisztérium mûvészeti ügyosztályának igazgatója és menti csoport megmozgatását kéri, és BALOGHnak is jelzi, párhuzamo-
a mûvészetügyi minisztérium magyar mûvészeti felügyelõje. san NAGY Gézának is írt. BALOGHnak viszont nem ír az egyházakról.
c) A mûvészetügyi minisztérium által a nemzetnevelésügyi minisztérium- 63. EME-elnökségi fejlécû. Tintával ráírva: Magánlevél! Végén megjegy-
mal egyetértésben kinevezett magyar nemzetiségû múzeumi (egyben zés: Csatolva 1 körlevél másolat, 1 Törvénytervezet.
könyv- és levéltári) felügyelõ.
64. A febr. 15-i levél folytatása, ugyanazon a papíron.
A Fõtanács tagjait a mûvészetügyi és a nemzetnevelésügyi minisztérium
a Kolozsvári BOLYAI Tudományegyetem Tanácsa és az önálló jogi 65. Demokrata Pártok Blokkja, a baloldali pártoké, amelybe aztán a
személyiséggel rendelkezõ magyar múzeumi intézmények együttes MNSz is belép.
javaslata alapján nevezi ki a 803/1946 sz. törvénnyel létesített Múzeumi 66. Az iratok közötti vonatkozó piszkozat: Romániai Magyar Múzeum-
Tanács tagjaihoz hasonló módon, jelleggel, idõtartamra és díjazással. szövetség (Asociaþia Muzeelor Maghiare din România) alapszabályának
A Fõtanács elnökét és alelnökét a Fõtanács tagjai közül a Fõtanács tervezete; alkotják EME, Erdélyi Ref. Egyház mint a TELEKI-Téka Ala-
javaslatára a mûvészetügyi minisztérium nevezi ki. pítvány képviselõje (?!), SzNM alapítók, ill. a választmány által felvettek.
Az elnök és az alelnök személyére vonatkozó javaslatát a Fõtanács úgy Célja, hogy a tagegyesületek erkölcsi, társadalmi, tudományos és anyagi
teszi meg, hogy ha az elnök a régészeti, mûvészeti, néprajzi, könyv- és le- érdekeit szabad és független társulás útján, amit egyenként nem tudnának
véltáros tanácstagok sorából kerül ki, akkor az alelnök a természettudo- elérni, megvédje és fejlessze, méltó szerepet biztosítson a demokratikus
mányi tanácstagok sorából kell, hogy kikerüljön, és viszont. keretek között úgy belföldi, valamint külföldi viszonylatban is, és együtt-
A Fõtanács tagjaiul kinevezett személyek a mûvészetügyi, valamint a mûködést teremtsen úgy a román múzeumokkal, azoknak szerveivel, vala-
nemzetnevelésügyi minisztérium részérõl a jelen törvény végrehajtási mint a magyarországi múzeumokkal, illetve azok hasonló érdekképvi-
utasításában foglalt intézkedés értelmében költségvetésileg biztosított seleteivel. A tagegyesületeket ügyvezetõ igazgatójuk vagy meghatalmazott
havi tiszteletdíjban és útiköltség megtérítésben részesülnek. más tagegyesület képviseli. A gépiraton az alapítókhoz az EME nevét és a
A Fõtanács titkárát a Fõtanács javaslatára a mûvészetügyi minisztérium TELEKI-tékára vonatkozókat kipontozott helyre ugyanazzal a kézírással
nevezi ki. töltötték ki (nem SZABÉDIé és nem NAGY Gézáé). A Székely Nemzeti
A Fõtanácsnak jogában áll üléseire szükség szerint kívülálló szakem- Múzeum neve be volt gépelve, a kolozsvári intézménynevet késõbb dönt-
bereket tanácskozó joggal meghívni. hették el, hogy EME-ként szerepeljenek, mert csak az Erdélyi szócska van
43. Az EME tervezetében hét, ill. öt helyett még öt, ill. négy. géppel beírva (ezt kiegészíthették volna Erdélyi Nemzeti Múzeumra is).
A TELEKI-téka képviselõjének megjelenése az alapítók között ellentmon-
44. Az EME tervezetében: a tanácsadó és véleményezõ hatáskört tölti be.
dani látszik NAGY Géza 1947. febr. 15-i levelének. Lehet, csak remélte
45. Az EME tervezetének következõ alpontját törölték: e) biztosítja a román csatlakozásukat a nevet kitöltõ.
és a magyar múzeumok, könyv- és levéltárak közötti együttmûködést.
67. Abban az esetben, ha az illetõ múzeum valamilyen szubvenciót igé-
Comisia Monumentelor Istorice: Történelmi Emlékek Bizottsága.
nyel a RMMSz-tõl.
46. Az EME tervezetében ehelyett még: …az …. évi …. sz. törvény
68. Igazgató. Beszúrva fölé kézírással utólag: C MIHOC.
értelmében…
47. Az EME tervezetében még kihangsúlyozó …mégpedig… következik.
48. Az EME tervezetében ehelyett még: …a segédfelügyelõt… Köszönetnyilvánítás
49. Az EME tervezetében ehelyett még: …rendelettörvényben… Ezúton szeretnénk megköszönni ÁDÁM
50. Az EME tervezetében ehelyett még: …biztosított… Hajnal és SZABÓ Krisztina segítségét.
51. Törölve az utána következõ: …hasonló jellegû…
52. „A már létezõ magán- vagy alapítványi múzeumok elláthatnak megyei
múzeum szerepet, anélkül, hogy elveszítenék autonómiájukat, és anélkül,
(A családnevek majuszkulás kiemelését kötet-
hogy lemondva céljaikról egy megyei múzeum céljaira állnának át.” szerkesztési szempontok indokolták. A szerk.)
158
László SZABÉDI ºi cauza László SZABÉDI and the Cause
reþelei muzeale maghiare of the Hungarian Autonomous
autonome din România Museum Network
(1946–1947) from Romania (1946–1947)
(Rezumat) (Abstract)
Poetul, redactorul, ulterior profesorul uni- László SZABÉDI, the poet, the editor
versitar László SZABÉDI (1907–1959) face parte and the university professor (1907–1959) is one
din gruparea „scriitorilor poporani” maghiari din of the Hungarian „people's writers” of Transyl-
Transilvania, intrând mai târziu în partidul comunist. vania who later joins the Communist party. After
Dupã desfiinþarea universitãþii maghiare din Cluj se the suppression of the Hungarian University of
sinucide devenind figura emblematicã din aceastã Kolozsvár (Cluj) he commits suicide, becoming
perioadã a comunitãþii maghiare din România. thus the emblematic figure of the Hungarian
Ajunge director al Muzeului Naþional Secuiesc din community from Romania of this period. He
Sf. Gheorghe trimis de Alianþa Popularã Maghiarã, becomes head of the Székely National Museum
singura formaþiune maghiarã de atunci, de stânga, of Sepsiszentgyörgy (Sf. Gheorghe), sent by the
care are oarecere influenþã politicã în þarã executând Hungarian Popular Union, the only Hungarian
de fapt politica partidului comunist. Conduce leftist formation of that time that has some polit-
muzeul între 1945 ºi 1947, redactând timp de un an ical influence in the country executing in fact the
ziarul regional Népi Egység al APM în paralel. În policy of the Communist party. He directs the
aceastã perioadã relaþiile dintre muzeu ºi cercurile Museum between 1945–1947, editing for a year
ºtiinþifice maghiare de la Cluj sunt foarte bune. the regional newspaper of the HPU, Népi Egység
Iniþiativa cea mai importantã a lui SZABÉDI din Sf. (‘Popular Unity’), as well. In this period the rela-
Gheorghe, vizând asigurarea autonomiei muzeelor tionship between the museum and the Hungarian
maghiare din Transilvania, este posibilã datoritã scientific circles of Kolozsvár are very good.
celor menþionate. Dupã semnarea tratatelor de pace SZABÉDI's most important initiative, the guar-
de la Paris de cãtre România ºi Ungaria cu Puterile antee of the autonomy for the Hungarian muse-
Aliate însã (febr. 1947) proiectul de lege elaborat ums from Romania, is possible considering the
împreunã de cãtre specialiºtii Muzeului Naþional above mentioned. After Romania and Hungary
Secuiesc ºi ai Uniunii Muzeul Ardelean din Cluj have signed the peace-treaty of Paris with the
devine nedorit din punct de vedere politic. În aprilie Allied Forces in February 1947, the draft bill
puterea comunistã îºi aratã adevãrata faþã, încep drawn up together by the specialists of the Székely
arestãrile în masã, iar din varã APN înceteazã ºi ea National Museum and the Museum Union of
sã mai asigure mãcar în parte interese ale comu- Transylvania from Kolozsvár becomes undesir-
nitãþii maghiare. Colecþii publice maghiare rãmân able from political point of view. In April the
autonome pãstrându-ºi caracterul numai acolo unde communist power begins the arresting, and from
acest lucru rãmâne posibil prin reformele admi- summer the HPU stops assuring at least a part of
nistrativ-teritoriale începute în sept. 1950 (unitãþi ad- the interests of the Hungarian community. The
ministrative cu populaþie majoritarã maghiarã). Hungarian public collections remain auton-
omous, keeping their character only where this
thing is possible, through the new administrative-
territorial organizations started in September
1950.
159
1. ábra SZABÉDI László a SZABÉDI napjai
160 (Kolozsvár, 1998) emlékezés- és konferencia-kötet borítóján
BOÉR Hunor csomagolt beládázatlan anyagot az elárvult mú-
zeumépületben éri a másnap. A vezetõségbõl
három igazgató-választmányi tag nem menekült
el a Székelyföldrõl, de õk is vidéken tartózkod-
nak (FELSZEGHI István Kisgalambfalván, dr.
FERENCZY Géza Nagyajtán, KÓNYA Kálmán
A Székely Nemzeti Múzeum Nagyborosnyón), illetve dr. LÁSZLÓ Ferenc, a
nagy igazgató-õr fia katona. Az intézmény
vezetõségi jegyzõkönyvei,
személyzetébõl a városban csak FADGYAS
1945–1955 Anna, a múzeum hûséges titkára és a fõépület
altiszti lakásában FODOR Józsefné altiszt
(A közlésrõl) maradt. Szept. 4-tõl 17-ig FADGYAS Anna is a
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti közeli Fotoson húzódik meg a MANIU-gárdisták
Múzeum az egyetlen önálló romániai ma- elõl. Fosztogató orosz katonák a múzeumõri
gyar tudományos közgyûjtemény, amely lakásokba törnek be, a Csíki házban a MANIU-
jellegének elvesztése nélkül, sikeresen gárda tagjai összetörnek egy 1809-es gyümölcs-
átvészeli az 1944-es háborús esemé- sajtót, a fõépületbõl pedig irodai felszerelést,
nyeket, az azt követõ, a párizsi békékkel fõleg papírt vesz magához a román hadsereg egy
záruló impériumváltást (1946–47; az kapitánya, valamint egy SZOPOS Sándor festette
1940 és 1944 között Magyarországhoz nagy aktot. A múzeum különben nem szenved
tartozó Észak-Erdély visszakerül Romá- bántódást. A visszatérõ FADGYAS Anna szept.
niához), a kommunista hatalomátvételt és 17-én azonnal felkeresi Eugen SIBIANU akkori
az azzal járó 1949–1951-es államosítást, a polgármestert, aki kérésére papírt, majd katoná-
kezdõdõ területi közigazgatási reformokat kat is ad a múzeum védelmére (egy szakaszve-
(1950, 1952), a kései sztálinizmus „béke- zetõt négy közlegénnyel), õk mintegy tíz napig
táborának” éveit. Ezekben az években tartózkodnak az alagsorban, a román katonaság
politikai mozgástérrel egyedül a baloldal és városvezetés kivonulásáig.1 Nov. 13. után,
rendelkezik. A múzeum 1945–1955 közti ahogy megalakul a helyi (városi és megyei) ma-
évtizede szép példája annak, ahogy helyi gyar vezetõség, FADGYAS Annát KISGYÖRGY
és Kolozsvárról érkezõ baloldali vagy Tamás és dr. GYÁRFÁS Gyõzõ segíti.2
baloldalhoz közeli elit felelõsen, közös- A elsõ teendõk a mindennapi élet biz-
sége érdekében tudott cselekedni a szé- tosítása. Meg kell akadályozni a nem muzeális
kelyföldi magyar többségû területen eb- javak széthordását, fenntartót kell keresni, ren-
ben a kivételesen nehéz idõszakban is. Az dezni az adóhivatallal szembeni kötelezettsé-
itt közölt vezetõségi jegyzõkönyvek több geket. 1945. márc. 1-jén nevezik ki a múzeum
szakdolgozat anyagát biztosítják, és a je- élére LÕRINCZ Albertet, aki energikusan tisz-
len Emlékkönyv közös forrásmellékletét tázza jogi helyzetüket, és a jogfolytonosság érde-
képezik. kében megtalálja a kézenfekvõ megoldást: a jogi
személyként való elismertetés mellett az Alap-
Elõszó szabályok kérte szervezet helyreállítását, a szét-
A második világháború végén, 1944. hullott, tehát önmagát kiegészítve (legalábbis az
szept. 2-án a Székely Nemzeti Múzeum mene- adott körülmények között és politikai helyzet-
kítésre elõkészített több, mint ötven ládányi ben) megújulni képtelen igazgató-választmány
anyaga elhagyja Sepsiszentgyörgyöt. További oly módon való újraalakulását, hogy az új tago-
harmincegy ládát, egyikükben épp a menekítõ- kat a fenntartó székely megyék NDA-vezetõsége
menekülõ HEREPEI János igazgató személyes jelöli. Gyakorlott jogászként védi ki a felmerülõ
holmiját is, valamint a menekítésre össze nem csapdákat, pl. idejekorán leszögezi, hogy a me-
* Sf. Gheorghe, N. IORGA 12, Bl. 22C/2, RO-520089 161
gyétõl most kiutalt fizetéseik nem közalkalma- lelõ elképzelései is vannak a továbbiakat illetõen.
zotti fizetések, hanem csak segélyek, tehát a Júl. 5-én váratlan hivatalos levelük érkezik a
múzeum önálló jogi személy, nem pedig megyei Magyar Népi Szövetségtõl, Kolozsvárról: a
vagy városi intézmény. 1945. márc. 14-i NDA- tömegszervezet értesíti õket, hogy rendezni fogja
tanácsi döntés alapján 22-én GYÁRFÁS Gyõzõ helyzetüket. Háromtagú direktóriumot nevezné-
almegyefõnökként elismeri alapítványi jellegü- nek ki (SÁNDOR Gábor, BÖZÖDI György,
ket, és ezt követõen 24-én a sepsiszentgyörgyi FADGYAS Anna), az pedig többségükben buda-
törvényszék (újra) bevezeti a jogi személyek pesti vendégkutatókkal fogja megoldani a szak-
jegyzékébe a SzNM-ot. A forrásokat egybevetõ mai feladatokat (MOZSOLITS Amália, BALAS-
szkizofrén pillanata: valószerûtlenség-érzés kör- SA Iván, SZÉKELY Zoltán). A rendezési terv
nyékezi, és valami elszorul benne, ahogy felfog- egyértelmûen a HEREPEIt igazgatósága máso-
ja, hogy március 28-án, amikor LÕRINCZ dik felében mind jobban megkeserítõ, kolozsvári
Albert FADGYAS Annával megérkezik Zabolá- elképzelésre alapoz: a Székelyföldet Kolozsvár-
ra, számbavenni, menteni próbálva annak prédá- ról kell kutatni. Ez úgy Sepsiszentgyörgyrõl,
ra jutott anyagát, újra egy rendezett jogállású mint szakmailag elfogulatlanul is, elfogadhatat-
Székely Nemzeti Múzeum munkatársaiként, lan. 15-én sürgõsen újraalakítják az Alapszabá-
Zalaegerszegen még érintetlenek az elmenekített lyok kérte vezetõséget, benne olyan régi fegyver-
ládák. Március 30-ra, mikor hazaérnek Zaboláról, társakkal, mint a zsögödi festõ NAGY Imre vagy
már csak szétszóródott tárgyak és pernye maradt a kézdivásárhelyi múzeumõr DIENES Jenõ. A
HEREPEI János elszállított múzeumából. Egy következõ hónapok hatalmi harca optimális
párhuzamos történet végzetes fordulatot vesz, kompromisszummal zárul: a múzeum önállósága
valami visszafordíthatatlanul lezárul. HEREPEI nem vitatható, de ügyvezetõ igazgató-õr a
azt hitte, egy újraalapítás esélye adatott neki Sep- Kolozsvár leküldte SZABÉDI László lesz, akivel
siszentgyörgyön, egy modern tudományos inté- SZÉKELYnek sem esik nehezére kialakítani a
zet felhúzása a patinás közgyûjteményi alapo- modus vivendit, LÕRINCZ pedig maradhat mint
kon. Az újraalapítás azonban most kezdõdik. az intézmény jogtanácsosa.
Nemcsak a kiböjtölendõ negyedszázad múlva Az 1945–55-ös évtized eseményekben
elkövetkezõ nagyobb fejlesztésé, de ezúttal a gazdag korszak, amikor a SzNM-ban és környe-
csak megtizedelt, ám épp a legnagyobb értékeit zetében egy közösségéért felelõs elitet a helyén
vesztett gyûjteményeké is. talán a történelem. A világháború végi harci cse-
LÕRINCZ politikai háta (fölöttese?) va- lekményeket és a században már harmadik fõha-
lójában a brassói Magyar Népi Szövetség-köz- talomváltást a kommunista rendszerváltás követi,
pont. Mûvelõdéspolitikai rendezést illetõen a államosítás, leplezetlen sztálini totalitarizmus,
kolozsvári JÓZSA Béla Népi Athenaeummal mindez a romániai kommunizmus nemzeti és
konzultál. Ápr. 3-án, végrehajtva a NDA Tanács moszkovita vonalának hatalmi harcával a háttér-
márc. 31-i határozatát, KISGYÖRGY Tamás ben. A romániai magyar baloldal mind jobban
megyefõnökként és GYÁRFÁS Albert alispán- beszûkülõ mozgástérrel, de betölti ekkori hivatá-
ként (almegyefõnökként) összehívja a SzNM sát, a lehetõségekhez mérten igyekeznek jobbjai
igazgató-választmányát kialakítandó a tagjelöl- közösségük érdekeit képviselni. Mire pedig a
teket. Erre júl. 15-én kerül sor. LÕRINCZ hoz- szektás szélsõbal a magyar baloldalon belül is
záállásának ismeretében a késés oka valószínû- diadalmaskodik, Sepsiszentgyörgyön az 1952-es
leg csak a közbejövõ számos apró teendõ, de területi közigazgatási reform nyújt újabb túlélési
tény, hogy viszonyuk FADGYAS Annával eköz- lehetõséget, az itteni, megerõsödõ magyar több-
ben megromlik. Egy nagyon fontos fejlemény: ségû rajonnal és a több tekintetben valóban ma-
májusban hazatér SZÉKELY Zoltán, sikerül iga- gyar jellegû Magyar Autonóm Tartományhoz
zoltatnia magát, és ezzel a múzeumnak újra van kerüléssel. Az idõszak lezárása az 1956-os ese-
tudományos szakembere, akinek ennek megfe- ményeket megelõzõ oldódás. Az igazi sztáliniz-
162
mus a magyarországi forradalom után követke- nevezettek egyhangú kívánságára a Múzeum ig.-
zik el Romániában, de ez már egy megszilárdult, választmányának megalakítása pillanatáig dr. DIÉNES
kiépített sündisznóállásban élõ, lélegzõ intéz- Jenõ elnököl. Az elnöklõ dr. DIÉNES Jenõ a jegyzõ-
könyv vezetésére FADGYAS Anna múzeumi titkárt,
ményt talál.
annak hitelesítésére pedig SCHULLER Sándor és
A múzeumot illetõen az évtized legjelen- PÉTER Gyula kiküldötteket kéri fel.
tõsebb forrásanyaga az 1945–1955-ös igazgató- Az elnök felkérésére dr. LÕRINCZ Albert
választmány és ügyvezetõ tanács, majd az múzeumigazgató ismerteti Háromszék vármegye
azokat követõ, szerepüket átvállalni-átmenteni Nemzeti Demokrata Arcvonala Tanácsának döntésein
próbáló ún. nagy- és kis munkakollektíva gyûlé- alapuló 6014-1945 és 7833-1945 számú megyefõnök-
seinek a jegyzõkönyvsorozata, még késõbbrõl az ségi véghatározatokat, valamint a sepsiszentgyörgyi
ún. tudományos tanácsi gyûléseké. Ezeket törvényszéknek El. 143-1945 és 143/2-1945 számú
végzéseit. Hasonlóképpen Udvarhely megye Megye-
néhány vezetõségi szintû szakmai értekezlet
fõnökségének 7566-1945 számú és Csíkvármegye
jegyzõkönyve egészíti ki. A Háromszéki Tan- megyefõnökségének 7817-1945 számú véghatáro-
alapra vonatkozó néhány részlet a jelen kötet ezt zatait. Dr. LÕRINCZ Albert, PÉTER Gyula és
tárgyaló dolgozatában, annak mellékleteként LÕRINCZ Ferenc elõadják, hogy Csík vármegye
került közlésre. A jegyzõkönyvek tartalmának megyefõnöksége hivatalos távbeszélés rendjén 1945.
részletes elemzése több tanulmányt igényel, júl. hó 14-én a Múzeum igazgatóságával közölte, hogy
ezekbõl az említett, a Tanalapot ebben a kor- Csík vármegye Nemzeti Demokrata Arcvonala a
szakban is tárgyaló dolgozat mellé csak az került Megyefõnökséggel egyetértõleg a Múzeum ig.-választ-
mányába NAGY Imre festõmûvész Zsögöd községi,
be már ebbe a kötetbe, amely SZABÉDI László-
GÁL Ferenc tisztviselõ, KOVÁCS Dénes rajztanár,
nak és KABAY Gábornak az 1946–47-es, a LÕRINCZ Ferenc asztalosmester, FERENCZ Imre
romániai magyar múzeumokra vonatkozó tisztviselõ csíkszeredai, GYÖRGY Géza kereskedõ
törvénytervezetben betöltött szerepét tárgyalja. gyergyóremetei és NÉMETH Ferenc tisztviselõ csík-
Az 1945–1955-ös vezetõségi jegyzõkönyveket a szárhegyi lakosokat óhajtja belevonni.
teljes Emlékkönyv közös mellékletének te- A fenti bejelentést a jelenlévõk egyhangúlag
kintjük.3 tudomásul veszik, azzal a fenntartással, hogy a három
vármegye népe részérõl a Múzeum ig.-választmánya
Jegyzõkönyvek megalapításakor bejelölt kiküldöttek számát a Múzeum
alapszabályai rendelkezéseihez képest kell a szük-
1. ségesre csökkenteni.
Jegy zõ kö ny v, mely felv étetet t Sep si szent - Dr. LÕRINCZ Albert múzeumigazgató beje-
györgyön 1945. júl. hó 15. napján 1/2 10 órakor a lenti, hogy a rendkívüli közgyûlés idõpontjának megál-
SzNM irodahelyiségében, s napirenden lévén: lapítását Csík és Udvarhely vármegyék kiküldötteinek
1. A Múzeum igazgató-választmányának és elhatározására alapította meg, hogy Udvarhely várme-
ügyvezetõ-tanácsának megalakítása. 2. Az 1945/46 évi gye kiküldötteinek a rendkívüli közgyûlés napirend-
költségvetés megszavazása (1945. ápr. 1-jétõl 1946. jének közlése mellett Udvarhely vármegye megyefõnö-
ápr. 1-jéig). 3. Személyzeti ügyek. 4. A mai követel- kének közvetítésével telefonbeszélgetés útján látta el.
ményeknek megfelelõ általános munkaprogram. 5. Hasonlóképpen dr. LÕRINCZ Albert múzeumigazgató
Egyebek. bejelenti, hogy Csík vármegye kiküldötteinek a
Jelen vannak: NAGY Imre festõmûvész Zsö- meghívását a napirend közlése mellett LÕRINCZ Fe-
göd községi, GÁL Ferenc tisztviselõ és LÕRINCZ Fe- renc csíki megbízott közvetítésével telefonbeszélgetés
renc asztalosmester csíkszeredai, dr. LÕRINCZ Albert útján látta el. A megjelent Csík vármegyei kiküldöttek
múzeumigazgató, PÉTER Gyula cipészmester, ezt a szabályszerû meghívást, mely a közgyûlés
SCHULLER Sándor igazgató-tanár, KISGYÖRGY idõpontját 6-8 nappal elõzte meg, mindannyian meg-
Tamás asztalosmester, GÁSPÁR Jenõ igazgató-tanító, kapták, mely tényt a megjelentek megerõsítenek. Elõ-
dr. GYÁRFÁS Albert ügyvéd, TAKÁCS János föld- adja azt is, hogy a mai napon Udvarhely vármegye
mûvelõ, dr. JÓZSEF Manóné sz. CSEH Lujza diplo- megyefõnöke sajnálattal közölte, hogy az Udvarhely
más szabómester, sepsiszentgyörgyi, CSAPÓ József vármegyei kiküldöttek, kikkel a meghívást közölte,
tanár, dr. DIÉNES Jenõ ügyvéd kézdivásárhelyi közbejött legyõzhetetlen akadályok miatt részben
lakosok és FADGYAS Anna múzeumi titkár. Fent- itthon maradtak, részben más kiküldetéssel bízattak
163
meg. Elõre kijelentették azonban, hogy Háromszék és Az így megválasztott ig.-vál. tagok, vagyis az
Csík vármegye kiküldötteinek határozataival elõre is összes elölnevezett jelenlévõk dr. LÕRINCZ Albert
azonosítják magukat. Háromszék vármegyei arcvonali döntéssel megbízott
Ezek után a jelenlévõk egyhangú megállapí- múzeumigazgatót ügyvezetõ ig.-õrnek egyhangúlag
tása alapján az elnök a rendkívüli közgyûlést szabály- megválasztják, miután SCHULLER Sándor ig.-vál.
szerûen egybehívottnak és olyannak jelenti ki, mely az tag,, úgy is mint a Székely MIKÓ-Kollégium jelenlegi
alapszabályok értelmében alkalmas a SzNM ig.- képviselõje, nevezett ig.-õri minõségben való meg-
választmánya megalakítására. választását maga is javasolta. Az ig.-vál. tagok, vagyis
Az elnök megállapítja, hogy az említett vár- az összes elölnevezett jelenlévõk dr. LÕRINCZ Albert
megyék Nemzeti Demokrata Arcvonalainak megye- ig.-õr ügykörét a Múzeum adminisztratív és ügyészi
fõnöki határozatokkal végrehajtott döntéseiben Három- teendõinek, valamint a Múzeum szociológiai szaktevé-
szék vármegye népe 15 kiküldöttet, míg Udvarhely és kenységének felölelésében jelölik meg, mely célból a
Csík vármegye népe 7-7 kiküldöttet nevez meg. Ezzel Múzeum szociológiai szakosztályának létesítését dr.
szemben utal a Múzeum alapszabályainak 6. szaka- LÕRINCZ Albert ig.-õr, volt munkakamarai ügyész és
szára, melynek értelmében a Múzeum ig.-választ- munkásvédelmi szakember vezetése alatt egyhangúlag
mánya az elnököt, a 3 alelnököt, egy pénztárost és egy elhatározzák. Dr. GYÁRFÁS Albert hozzászólása rend-
jegyzõt is bennefoglalólag 21 választmányi tagot jén kijelenti, hogy nevezett dr. LÕRINCZ Albert ig.-
engedélyez a Múzeum ig.-õrein kívül. õrré való megválasztásánál a tanári szakképesítést
Az említett vármegyék népe által kiküldött nevezett egyéb érdemeire való tekintettel mellõzni kell.
megjelentek egyhangúlag arra az álláspontra helyez- Az ig.-választmány dr. GYÁRFÁS Albert megállapí-
kednek, hogy a SzNM-nak 1882. évi jan. hó 4-én 452. tását egyhangúlag magáévá teszi, dr. LÕRINCZ Albert
szám alatt a m. kir. belügyminiszter által láttamozott ig.-õrré való megválasztásánál a tanári szakképesítést
alapszabályokat kell minden tekintetben alkalmazni, mellõzi, annál is inkább, mivel dr. LÕRINCZ Albert
mely alapszabályokat a sepsiszentgyörgyi törvényszék ig.-õrré való megválasztását a Múzeum érdekében
(Tribunalul Sf. Gheorghe) az 1555/1924/2 szám alatti halaszthatatlannak tartja.
végzésével tudomásul vett, megállapítva azokról, hogy NAGY Imre kifejti azt a véleményét, hogy
a jogi személyekrõl szóló törvény rendelkezéseivel nem lehet a szakemberek fölé igazgatót helyezni, mert
nem ellenkeznek. A SzNM alapszabályainak rendel- az olyan súrlódásokra adna alkalmat, mely teljesen
kezéseire való tekintettel, figyelembe véve Háromszék, megakadályozná a Múzeum jövõbeni munkáját. Ezért
Csík és Udvarhely vármegyék Nemzeti Demokrata azt javasolja, hogy minden ig.-õr egymás mellé, de
Arcvonalának és a megyefõnöki véghatározatoknak nem egymás fölé legyen állítva. Az ig.-választmány
intézkedéseit is, a rendkívüli közgyûlésen fentnevezett jelenlévõ tagjai NAGY Imre javaslatát egyhangúlag
jelenlévõk a SzNM ig.-választmányát egyhangúlag a magukévá teszik.
következõképpen alakítják meg: A Múzeum ig.- Hasonlóképpen a megjelentek dr. SZÉKELY
választmánya elnökének egyhangúlag KISGYÖRGY Zoltán régész-szakos tanárt a Múzeum régészeti szak-
Tamást asztalosmester választják meg, kinek dr. osztálya vezetésére mint ig.-õrt a Múzeum ig.-választ-
DIÉNES Jenõ ideiglenesen elfoglalt enöki tisztségét mányába egyhangúlag megválasztják, miután
átadja, s aki a SzNM ig.-választmánya elnöki tisztségét SCHULLER Sándor ig.-vál. tag, úgy is mint a Székely
elfogadja. MIKÓ-Kollégium jelenlegi képviselõje, nevezett ig.-
Az ig.-választmány többi tagjaiként ugyancsak õri minõségben való megválasztását maga is javasolta,
egyhangúlag az alább felsorolt kiküldötteket választják s miután az ig.-választmány nevezett megválasztását az
meg. Alelnökök: dr. BÁNYAI János székelyudvarhelyi, intézmény érdekében halaszthatatlannak találta.
dr. GYÁRFÁS Albert sepsiszentgyörgyi és NAGY Imre A fentiekkel az ig.-választmány magát egy-
Zsögöd községi lakosok; pénztáros: FADGYAS Anna hangúlag törvény és alapszabályszerûleg megalakult-
sepsiszentgyörgyi lakos; jegyzõ: CSAPÓ József kézdi- nak jelenti ki. Az így megalakult ig.-választmány a
vásárhelyi lakos; ig.-vál. tagok: GÁSPÁR Jenõ, dr. most már teljes ig.-vál. tagsági jogokat a fentiekkel
JÓZSEF Manóné, PÉTER Gyula, SCHULLER Sándor, egyforma mértékben élvezõ utóbb nevezett ig.-õrökkel
SZÁSZ Imre, TAKÁCS János sepsiszentgyörgyi, dr. együtt, mely utóbbiak közül dr. SZÉKELY Zoltán az
DIÉNES Jenõ kézdivásárhelyi, GÁL Ferenc, KOVÁCS ig.-választmányi gyûlésen megjelenik, az alábbi
Dénes, LÕRINCZ Ferenc csíkszeredai, GYÖRGY Géza határozatokat hozza:
gyergyóremetei, dr. CSISZÉR Zoltán, PÁLFFY Sándor, 1. BOGÁTS Dénes volt tiszteletbeli levéltá-
IMECS Béla székelyudvarhelyi, KISS Zsigmond szé- rost meghívja a Múzeum levéltárában eszközlendõ
kelykeresztúri lakosok. munkálatokban való részvételre.
164
2. Megállapítja szabályszerû összehívását és Magyar Népi Szövetség Központi Intézõ Bizottságá-
megalakítását, úgy, amint azt az érvényben lévõ, jelen nak a Romániai Magyar Népi Szövetség Háromszék
jegyzõkönyvhöz csatolt román és magyar nyelven Sep- vármegyei tagozatához intézett 320/1945 számú
siszentgyörgyön az 1936. évben kinyomtatott alapsza- leiratával, melyet egyszerû másolatban a Magyar Népi
bályok rendelik. Szövetség Háromszék vármegyei tagozata azzal a
3. Megalakítja a SzNM ügyv.-tanácsát, kinek kérelemmel tett át a Múzeumhoz, hogy f. hó 25-re a
tagjai egyhangú határozat folytán a következõk. Elnök: Múzeum hívjon össze ig.-választmányi ülést a
KISGYÖRGY Tamás sepsiszentgyörgyi lakos; alelnö- Múzeum ügyeinek tisztázásával kapcsolatban.
kök: dr. BÁNYAI János székelyudvarhelyi, dr. GYÁR- A Múzeum ig.-választmánya mindenekelõtt
FÁS Albert sepsiszentgyörgyi és NAGY Imre Zsögöd egyhangúlag elvet minden olyan kívánságot, mely arra
községi lakosok; ig.-õrök: dr. LÕRINCZ Albert és dr. vonatkozzik, hogy ügyeit miként rendezze, s azoknak
SZÉKELY Zoltán sepsiszentgyörgyi lakosok; rendezésére mikor tartson választmányi gyûlést. A
pénztáros: FADGYAS Anna sepsiszentgyörgyi lakos; továbbiak során vizsgálat tárgyává téve a Magyar Népi
jegyzõ és egyben az ig.-választmány kiküldöttje is: Szövetség Központi Intézõ Bizottságának az õ Három-
SCHULLER Sándor sepsiszentgyörgyi lakos; GÁS- szék vármegyei tagozatának megküldött és a Múze-
PÁR Jenõ és dr. JÓZSEF Manóné sepsiszentgyörgyi umhoz elõterjesztett leiratát, elvileg megállapítja, hogy
lakosok az ig.-választmány kiküldött tagjai; valamint a a SzNM ügyeinek intézését Háromszék, Csík és
Múzeum jövõben kinevezendõ ig.-õrei és múzeumõrei. Udvarhely vármegyék székely közönségébõl önmagát
Az ig.-választmány a sepsiszentgyörgyi Székely kiegészítõ 21 tagú ig.-választmány intézi, mely választ-
MIKÓ-Kollégiumnak szabad kezet nyújt abban, hogy a mánynak a 21 tagon kívül tagjai még a Múzeum ig.-
néprajzi és természettudományi szakokra további két ig.- õrei is. Megállapítja, hogy 3 tagú direktórium felál-
õrt ajánljon a SzNM részére, kikrõl az ig.-választmány lítását alapszabályi rendelkezés hiányában eszközölni
elõre is tudomásul veszi, hogy azok az ig.-választmány nem lehet. Megállapítja, hogy a Múzeum ügyeinek
által megállapítandó díjazás mellett a Múzeum ig.- intézésében az érvényes alapszabályok rendelkezéseit
választmányának jog szerinti tagjai lesznek ajánlásuk nem kerülheti meg, hanem minden tekintetben azokat
idejétõl kezdve, illetve az ig.-választmányt ki fogják szem elõtt tartja. Annak a határozott véleményének ad
bõvíteni mint teljes jogú ig.-vál. tagok. kifejezést, hogy a székely nép idegen állampolgárok
Hasonlóképpen az ig.-választmány a Székely alkalmazása nélkül is képes az õ Múzeumát fenntar-
MIKÓ-Kollégiumnak szabad kezet nyújt abban, hogy tani, fejleszteni, s ha kell, megvédeni. Egyébként min-
öt múzeumõrt ajánljon a SzNM részére, kikrõl az ig.- den jóindulatú tanácsot szívesen megfontolás tárgyává
választmány elõre is tudomásul veszi, hogy azok a tesz, amennyiben úgy véli, hogy ezek a tanácsok vagy
Múzeum ügyv.-tanácsának jog szerinti tagjai lesznek ajánlások a népnek javára válnak, mely népnek ez a
ajánlásuk idejétõl kezdve, illetve az ügyv.-tanácsot ki Múzeum az alapszabályok 3. §-ának c. pontja értelmé-
fogják bõvíteni mint teljes jogú ügyv.-tanácsi tagok. ben is elidegeníthetetlen tulajdona.
Az ig.-választmány ellenõrzõ-bizottságot A SzNM nem zárkózik el egyetlenegy bel-
alakít, melynek tagjaiként GÁL Ferenc csíkszeredai, vagy külföldi közmûvelõdési jellegû intézménnyel
PÁLFFY Sándor székelyudvarhelyi és PÉTER Gyula való olyan együttmûködéstõl sem, mellyel – a napi
sepsiszentgyörgyi lakosokat, ig.-vál. tagokat választja politikai vagy hatósági szervezetek és azok részei bea-
meg. Az ig.-választmány, mely a késõbb belépõ ig.- vatkozásától mentes saját megítélése szerint – az egye-
õrökre való tekintet nélkül a fentnevezett 21 taggal, temes kultúrának, a székely népnek és a vele együtt élõ
valamint dr. LÕRINCZ Albert és dr. SZÉKELY Zoltán vagy vele szomszédos népeknek fejlõdését és békés
ig.-õrökkel magát megalakultnak tekinti, utasítja együtthaladását munkálhatja és elõsegítheti. A Romá-
dr. LÕRINCZ Albert ügyv. ig.-õrt, hogy a fentnevezett niai Magyar Népi Szövetség Központi Intézõ Bizottsá-
ig.-vál. tagokat, bennefoglalólag a megválasztott két gának adandó válasz megszerkesztésével a Múzeum
ig.-õrrel a törvényszéknél jegyeztesse be, és egyál- ig.-választmánya KISGYÖRGY Tamás ig.-vál. elnö-
talában teljesítse azokat a formaságokat, melyeket a köt, dr. GYÁRFÁS Albert alelnököt, SCHULLER
jogi személyekrõl szóló törvény rendelkezései elõír- Sándor és PÉTER Gyula ig.-vál. tagokat és dr.
nak. A Székely MIKÓ-Kollégium által ajánlandó ig.- LÕRINCZ Albert ig.-õrt bízza meg.
õröket késõbb is bejelentheti a törvényszékhez. 5. (ad 2. pont) Az 1945–46. évi költségvetés
4. Mielõtt a megalakult ig.-választmány a na- megszavazása.
pirend 2. pontjának megtárgyalására áttérne, dr. JÓZSEF Dr. LÕRINCZ Albert igazzgató-õr elõterjeszti
Manóné sz. CSEH Lujza ig.-vál. tag sürgõs indítvá- a Múzeum 1945–46. évi költségvetési tervezetét. A
nyára a napirendtõl eltérõleg foglalkozik a Romániai SzNM költségvetésének tervezetét az ig.-választmány
165
az ügyv.-tanács megvitatására bocsájtja. Az így megvi- vándorlása irányvonalait, továbbá, hogy a Múzeum
tatott költségvetés és egyéb indítványok megvitatására jövõbeni mûködését a Szovjetunió népeinek hasonló
sürgõs rendkívüli ig.-vál. gyûlés egybehívását rendeli jellegû intézményeinek mûködési elveivel is összhang-
el. Ugyanakkor FADGYAS Anna múzeumi pénztáros ba kell hozni.
részletes jelentést tesz a Múzeum jelenlegi pénzügyi Több tárgy nem lévén, elnök a gyûlést bezárja.
helyzetérõl és az idõközi pénzügyvitelrõl, melyet az
ig.-választmány jóváhagyólag tudomásul vesz, megál- 2.
lapítva, hogy a SzNM jelenlegi készpénzkészlete 11 Jeg yzõk ön yv, mely fel vétetett Sep siszen t-
459 401 lej, azaz tizenegymillió négyszázötvenki- györgyön 1945. évi aug. hó 26. napján a SzNM ügyv.-
lencezer négyszázegy lej. Az ig.-választmány a pénz- tanácsának rendkívüli ülésérõl4
tárnok által eszközlendõ fizetések utalványozására az Jelen vannak KISGYÖRGY Tamás ig.-vál. el-
ügyvezetõ ig.-õrt jogosítja fel, azzal, hogy a személy- nök elnöklete alatt: dr. GYÁRFÁS Albert ügyv. alelnök,
zeti és kiszállásokkal kapcsolatos napidíj járandósá- NAGY Imre alelnök, GÁSPÁR Jenõ, dr. JÓZSEF Manó-
gokon s általában a karbantartási, fenntartási költsége- né, SCHULLER Sándor, dr. SZÉKELY Zoltán és
ken kívül a saját havi járandóságát meg nem haladó FADGYAS Anna ügyv.-tanácsi tagok, valamint BA-
összegig pénzkiutalásokat eszközölhessen. LOGH Edgár és dr. LÁSZLÓ Gyula, a Magyar Népi
6. (ad 3. pont) Személyzeti ügyek. Szövetség Központi Intézõbizottságának kiküldött tagjai.
A Múzeum ig.-választmánya megállapítja, 1. KISGYÖRGY Tamás elnök üdvözli a meg-
hogy a Múzeum ig.-õreinek, a múzeumõröknek és a jelent tagokat, és a gyûlést megnyitja. A jegyzõkönyv
Múzeum többi alkalmazottjainak munkaviszonyára – vezetésére dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õrt, hitelesítésére
egyéb kikötések hiányában – a mindenkori tételes mun- pedig SCHULLER Sándor és dr. JÓZSEF Manóné
kaszerzõdési törvények vonatkoznak, amennyiben a tagokat kéri fel.
Múzeum alapszabályai másként nem rendelkeznek. Az 2. Dr. LÁSZLÓ Gyula, a MNSz KI kiküldött
ig.-választmány tudomásul veszi, hogy a jelenlegi fize- tagja átadja KISGYÖRGY Tamás elnöknek dr. LÕ-
téses múzeumi alkalmazottak eddigi fizetése alacsony, RINCZ Albert ügyv. ig.-õr levelét, melyet BÁNYAI
éppen ezért 1945. évi jún. hó 1. napjától kezdõdõleg dr. JÁNOS ig.-vál. alelnök is aláírt. KISGYÖRGY Tamás
LÕRINCZ Albert ügyv. ig.-õr javadalmazását az eddig elnök bejelenti, hogy a MNSz KI kiküldött tagjai
élvezett 60 000 lej helyett havi 80 000 lejben, kérésére hívta össze az ügyv.-tanács ülését, s felkéri
FADGYAS Anna múzeumi titkár és pénztáros fizetését BALOGH Edgárt, a MNSz KI kiküldöttjét, hogy a
az eddig élvezett 32 000 lej helyett havi 50 000 lejben, MNSz KI javaslatát ismertesse. BALOGH Edgár a
FODOR Józsefné múzeumi altiszt eddig élvezett 19 MNSz KI kiküldött tagja elõadja, hogy a MNSz
200 lej fizetését havi 20 000 lejben állapítja meg a Közmûvelõdési Ügyosztályának múzeumügyi alosztá-
szokásos természetbeni járandóságok mellett. (Jelenle- lyán, mely hivatva van az erdélyi magyar múzeumok
gi lakás- és kerthasználat.) Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr ügyeinek a rendezésére, felvetõdött a SzNM ügye is. A
részére 1945. évi jún. hó 1. napjától kezdõdõleg a SzNM a múltban megõrizte autonómiáját, s a múzeu-
Székely MIKÓ-Kollégiumnál leendõ tanári állása mi alosztály kötelességének érzi, hogy javaslatilag a
betöltése pillanatáig I. fokozatbani véglegesített rendes múzeum érdekeit szolgálja. Éppen ezért felvetõdött az
tanári fizetésnek megfelelõ havi járandóságot állapít elszállított múzeumi anyag ügyeinek a tisztázása, s
meg, jelenlegi lakása és kerthasználata mellett. hollétének a megkeresése. Összeköttetésbe léptek a
7. (ad 4. pont) A mai követelményeknek megmagyar kultuszminisztériummal, s értesültek az elszál-
felelõ általános munkaprogram. lított múzeumi anyag elpusztulásáról. Nem hivata-
Az ig.-választmány dr. LÕRINCZ Albert ügyv. losan kárpótlást kértek, ui. a SzNM-ból elszállított
ig.-õrnek Háromszék vármegye Nemzeti Demokrata anyagon kívül egyéb múzeumi javak is vannak
Arcvonala Tanácsa által elfogadott és helybenhagyott Budapesten. A magyar állam jelenlegi demokrata kor-
munkaprogramját tudomásul veszi, s azt mai idõk mánya nem zárkózik el, s kész, hogy a SzNM-ot kár-
követelményeinek megfelelõnek találja, annak továbbfej- pótolja. Ilyen kárpótlás lenne a bécsi Burgba került
lesztésére nevezettet megbízza. A Múzeum régészeti, székelyföldi emlékek visszaszolgáltatása, amelyek a
néprajzi, szépmûvészeti, természetrajzi, szociológiai stb. SzNM-ba kerülnének a Magyarországon lévõ egyéb
munkaprogramjának elkészítésével az ezen munkaterü- székelyföldi anyaggal együtt. A kárpótlásnak egyik
leteken mûködõ ig.-õröket és múzeumõröket bízza meg. módozata lenne az, hogy a magyar állam a saját költ-
8. (ad 5 pont) Egyebek. ségén a Magyar Nemzeti Múzeumból és más ma-
Ig.-választmány elhatározza egy olyan térkép gyarországi múzeumokból szakembereket bocsájtana a
elkészítését, mely feltünteti a székely nép keletrõl való SzNM rendelkezésére. BALOGH Edgár a SzNM
166
további tudományos mûködésének ismertetésére behozására BÖZÖDI György, a népvándorláskor ren-
felkéri dr. LÁSZLÓ Gyula egyetemi tanárt, a múzeumi dezésére dr. LÁSZLÓ Gyula, az ásványtani gyûj-
ügyosztály vezetõjét, hogy vázolja a MNSz KI további temény rendezésére dr. BALOGH Ernõ egyetemi tanár
javaslatát. jönne le.5
Dr. LÁSZLÓ Gyula elõadja, hogy a MNSz Az átmeneti idõ, anyagilag alátámasztva Há-
kidolgozott egy javaslatot a múzeum mûködésére romszék vármegye bõkezûsége által, egy jogász ember,
vonatkozólag, mely javaslatot levélben közölték az ig.- dr. LÕRINCZ Albert személyében nyert megoldást.
választmánnyal, ami félreértésre adott okot. Ennek a Dr. LÕRINCZ Alberttel Vargyason személyesen is tár-
félreértésnek a tisztázása végett tartották szükségesnek, gyaltak. Dr. LÕRINCZ Albert is azon a véleményen
hogy személyesen is lejöjjenek Sepsiszentgyörgyre. van, hogy minden ember a maga képzettségének meg-
A Székelyföld helyzete Eurázsiában, mivel a felelõleg foglaljon el helyet a demokratikus világrend-
szorosok révén egy állandó átjáró metszési pontjában ben. KISGYÖRGY Tamás elnök felkéri dr. SZÉKELY
fekszik, általános eurázsiai kérdést rejt magában. Ezt Zoltán jegyzõt, hogy olvassa fel dr. LÕRINCZ Albert
mutatja a leletek összefüggése. Közép-európai vi- Vargyasról kelt levelét. A felolvasott levélben dr.
szonylatban ez a jelentõséget tekintve a Székelyföldet LÕRINCZ Albert kijelenti, hogy dr. LÁSZLÓ Gyula
mintegy kiszakítja Erdély testébõl. Az erõsdi, valamint és BALOGH Edgár javaslatát magáévá teszi, csupán
oltszemi telepekben rejlik Európa egy õstörténelmi dr. SZABÉDI Lászlót nem tartja a Múzeum megvédé-
kérdésének a megoldása. A leletek gyûjtõhelye a sére elég harcos embernek. Kéri, hogy a két kiküldött
SzNM, feléje irányul a tudományos világ érdeklõdése, ajánlatát fogadják el, s az általa már elõbb beiktattatott
amelynek eleget kell tennünk. A magyar nép munkájá- és letétbe helyezett, s FADGYAS Anna által õrizett le-
nak a szeretete feladatává tette a MNSz-nek, hogy a velét az ügyv.-tanács ülésén olvassák fel. Dr LÕRINCZ
SzNM-nak segélykezet nyújtson. A múzeum tudomá- Albert, lakásában október hó végéig való meghagyása
nyos munkájának az elvégzésére a múltban megvolt a mellett, azonnali felmentését kéri. Kizárólag csak az
Székely MIKÓ-Kollégium tudós tanári kara. A közép- ügyészi teendõket látja el, addig, amíg az ig.-választ-
európai népekkel való tudományos kapcsolat fenn- mány és a költségvetés a bírói hatóságok s a miniszteri
tartására és a Székelyföld további kutatásának foly- hatóságok elõtt elismertetik. Az ügyvezetéssel kéri dr.
tatására ezután is mindent meg kell tennünk. Erre a SZÉKELY Zoltán megbízatását, valamint költségvetési
SzNM jelenlegi anyagi forrásai nem elegendõk, ui. tu- tervezetének 12 000 000 lejre való redukálását javasol-
dományos tisztviselõk szükségesek. Ezért dr. LÁSZLÓ ja, mivel Csík és Udvarhely vármegyék 3-3, Három-
Gyula tárgyalást folytatott a tudományos körökkel, így szék vármegye 6 millió lejjel járulna a Múzeum fenn-
a bukaresti egyetem tanárkarával is. Ennek következ- tartási költségeihez. Továbbá közli, hogy az ig.-választ-
tében kialakult egy javaslat, ami félreértésre adott mányi gyûlést 1945. évi szept. hó 8-án d.u. 4 órára
alkalmat. Szükséges lenne a SzNM tisztviselõ karán összehívta. Dr. BÁNYAI János ig.-vál. alelnök ugyana-
kívül az összes tudományos erõk bevonása úgy, hogy a zon levélben sajátkezû aláírásával megerõsítve kijelen-
székelyföldi problémák megoldásában, ami a közép- ti, hogy mindezekhez hozzájárul.6
európai Duna-medence problémája is, idõrõl-idõre FADGYAS Anna dr. LÕRINCZ Albert beikta-
szakembereket kellene bevonni. Léteznének tehát tott levelét átadja KISGYÖRGY Tamás ig.-vál. elnök-
helybeli szakemberek a Székely MIKÓ-Kollégium nek, aki felkéri dr. SZÉKELY Zoltán jegyzõt a levél fel-
tanárkarából, és idõnként szakemberek jönnének a bontására és felolvasására. A felolvasott levélben, mely
kultúrsugárzási terület tudományos szakembereibõl. A 1945. évi júl. hó 28-án iktattatott, dr. LÕRINCZ Albert
magyar kormány némi kárpótlásként a saját költségén kijelenti, hogy erejéhez és tehetségéhez képest a SzNM-
szakembereket küldene. Így a Magyar Nemzeti mal szemben kötelezettségeinek eleget tett, egyben a
Múzeum leküldené dr. BALASSA Ivánt a tárgyi, a népi megbízás alapján végzett munkaterületérõl való
szellemi néprajzra dr. KOVÁCS Ágnest. Az õsrégé- eltávozását is bejelenti. A Múzeummal szemben a levél
szetre ugyancsak a Magyar Nemzeti Múzeumból felnyitása idõpontjáig az õt megilletõ munkabéren kívül
dr. MOZSOLICS Amália jönne le. Ezeknek a szakem- semminemû igénye nem áll fenn. Kéri az ig.-választ-
bereknek az lesz a feladatuk, hogy a SzNM anyagát mányt, hogy felmentéséhez járuljon hozzá.
rendbe tegyék. Dr. BALASSA Ivánt felkérték, hogy a Dr. LÁSZLÓ Gyula méltatja dr. LÕRINCZ
SzNM Magyarországon lévõ anyagáról, dr. MO- Albert megértõ készségét, és egyben kijelenti, hogy dr.
ZSOLICS Amáliát pedig, hogy a külföldön lévõ szé- SZABÉDI Lászlóval szemben való aggályát nem tartja
kelyföldi tárgyakról készítsen leltárt. Ezek a leltárak indokoltnak. Az ügyek további rendezésénél dr. LÁSZ-
szolgálnának a békeszerzõdéseknél alapul a SzNM LÓ Gyula kiindulópontnak a múzeumi ig.-õrök teljes
részére kiszolgáltatandó javaknál. Az oklevéltár rend- jogegyenlõségét tartja, azzal a megkülönböztetéssel,
167
hogy az egyik az ügyvezetéssel bízassék meg.7 Az pedig fizetéskiegészítési és óracsökkentésbeli javada-
ügyvezetéssel megbízandó ig.-õrnek olyan egyénnek lomban részesüljenek. A múzeum három lakással ren-
kell lennie, akinek rendelkeznie kell azokkal a képessé- delkezik: egy négy szobás és egy-egy két szobás kony-
gekkel, amelyek képessé teszik õt erre a feladatra. Ilyen hás lakással. A két két szobás konyhás lakás, valamint
tulajdonságok a nyelvtudás, s az, hogy ne a régi, hanem a négy szobás konyhás lakásból két szoba s konyha
a felszabadult új idõk embere legyen. Dr. SZABÉDI bocsájtassék az ig.-õrök rendelkezésére. A fennmaradó
László marostordai születésû székely ember, harcos két szoba a négy szobás lakásból rendeztessék be ven-
szocialista, akinek a nyelvkészsége nem kétséges. dégszobának az idõnként lejövõ kisegítõ szakemberek
Eddig a JÓZSA Béla Athenaeum vezetését látta el nagy részére. A négy szobás konyhás lakás dr. LÕRINCZ
rátermettséggel. Mindezek alkalmassá tennék õt, hogy Albert nevére kiigényelt bútorokkal van bebútorozva.
a SzNM-nál a levéltári és könyvtári, a szociális és Ezért szükségesnek tartja, hogy az igénylést a vendég-
adminisztrációs ügyek vezetését kézbe vegye. szobák bebútorozására a Múzeum továbbra is tartsa
A második legfontosabb helyre, a régészeti szak- fenn. Javasolja továbbá, hogy az átmeneti idõre a
kör ellátására már az ig.-választmány dr. SZÉKELY Múzeum ügyeinek az intézésével dr. SZÉKELY Zoltán
Zoltánt választotta meg ig.-õrnek. Ezzel a választással ig.-õr bízassék meg, továbbá ezeknek a dolgoknak
mindenben egyetért, de tekintettel arra, hogy a románok- szept. 8-án való újbóli elõterjesztésére dr. LÁSZLÓ
nál a római régészet nemzeti régészetté fejlõdött, szük- Gyula kérettessék fel. Dr. LÁSZLÓ Gyula értesült
ségesnek tartja, hogy a Székelyföldön dr. SZÉKELY magától dr. LÕRINCZ Albertõl, hogy a Múzeum költ-
Zoltán fõképp a római régészettel foglalkozzék. Az ségeire elõirányzott összeg, amit biztosítani tudott, 12
õsrégészeti teendõk ellátására idõnként szakemberek millió lej. Ez az összeg egyelõre a személyi és dologi
jönnének le, akik csak ezzel foglalkoznak, s akiknek a kiadásokra elég is lenne.
megfelelõ szakkönyvtár rendelekezésükre is áll. A szel- BALOGH Edgár felveti azt, hogy a Múzeum
lemi és tárgyi néprajzi teendõk ellátására ig.-õr címmel bevételi forrás is kell legyen, ezt kell szolgálja a kiál-
dr. SÁNDOR Gábor8 néprajzszakost ajánlja, aki nem- lítások és a rendezendõ szabadegyetemi elõadások
rég doktorált, s a tanárainak a dicséretét szorgalmával jövedelme is. SCHULLER Sándor azt indítványozza,
kivívta. A második szintén szellemi néprajzosként hogy a részletkérdésekrõl az ig.-választmányi gyûlésen
múzeumõri címmel dr. SIMON Katalint, a Székely kell dönteni. Dr. GYÁRFÁS Albert megköszöni a ko-
MIKÓ-Kollégium leendõ helyettes tanárát hozza ja- lozsvári testvéreknek, hogy ennyire lelki ügyük a
vaslatba, akit páratlan burgalma s szorgalma miatt a SzNM sorsa, csak azt kifogásolja, hogy az átirat nem
tanárai sokra becsültek, s akinek jövendõ munkássága volt elég egészségesen megfogalmazva. Ezen a dolgon
elé nagy reménységgel tekintenek. Az általánosan is- már napirendre tért, mivel nem az ellentéteket keresi,
mert dolog, hogy FADGYAS Anna nélkül a SzNM hanem azt, ahol a kolozsváriakkal együtt tud dolgozni.
anyaga nem maradt volna meg. Dacára annak, hogy A pénzügyi kérdéseket úgy kell elintézni, véleménye
négy középiskolai végzettsége van, most, amikor a szerint, hogy sem a magyar, sem a román államtól, sem
demokrácia elõretört, semmi akadályát nem látja a vármegyétõl hivatalosan a Múzeum pénzt ne kapjon.
annak, hogy FADGYAS Anna múzeumõrré lépjen elõ. A székelység önmagát adóztassa meg. Indítványozza
Az adminisztráció egy része alól felszabadulva, mivel továbbá, hogy HEREPEI János, a Múzeum volt igaz-
minden szakember a szakkörébe vágó adminisztrációt gatója a SzNM-mal minden kapcsolatot szüntessen
saját maga végezné el, csak az általános adminisztrá- meg, s a Múzeummal kapcsolatban sehol se szerepel-
ciós teendõk hárulnának reá. Így felszabadulva, fog- jen. Továbbá az ig.-választmány állíttassa népbíróság
lalkozhatna a székely szõttesekkel, mely tárgykörrel elé, s hivatalosan is rójja meg. Dr. LÕRINCZ Albertet
már elõbb is foglalkozott. Javadalma ugyanaz lenne, nem azért állították a Múzeum élére, hogy szakember
mint a többi múzeumi ig.-õré. Tekintettel BOGÁTS volt, hanem azért, mert a Múzeumot újra kellett
Dénes múltjára és ügyszeretetére, javasolja, hogy le- szervezni, s a jogi helyzete sem volt elintézve. Dr.
véltári teendõk részbeni ellátására múzeumõri címmel LÕRINCZ Albertre szükség volt az anyagi javak
BOGÁTS Dénes kérettessék fel. Anyagi oldalát mérve elõteremtésénél, egy jól felkészült székely ember, akit
a dolgoknak, eddig a Székely MIKÓ-Kollégium tanárai erre a szerepre kiválóan alkalmasnak talál.9
önzetlenül, fizetés nélkül vagy csak csekély díjazás BALOGH Edgár a pénzügyi alap megterem-
ellenében látták el a múzeumi teendõket. Ez tovább tésének kérdésében egyetért dr. GYÁRFÁS Albert
nem mehet így, mivel a demokrácia elve, hogy a véleményével. Azon a véleményen van õ is, hogy se a
munkát meg kell fizetni. Ezért azt javasolja, hogy az magyar, se a román állam ne szóljon bele a Múzeum
állandó tisztviselõk lakás- és kerthasználattal együtt vezetésébe. Azonban a demokrácia magával hozza a
havi 120 000 lej, a Székely MIKÓ-Kollégium tanárai helyi önkormányzat megerõsõdését, s az adók bizonyos
168
százalékát kulturális célokra fogják felhasználni. Ebbõl egy ügyvéd áll egy múzeum élén. Az itt járt miniszteri-
az alapból kell a Múzeumot támogatni, s ahol helyi ális körök is furcsa tájékoztatást kaptak a Múzeum
múzeum van,10 oda a múzeumi országos költségvetés vezetésére vonatkozólag. A Múzeum a Szovjetunióban
terhére bizonyos összeget át kell, hogy engedjenek. A egy élõ iskola, amit egy ügyvéd nem tud megvalósítani.
MNSz a demokratikus kulturális tételt erre a célra A MNSz csak egy javaslatot adott a megoldásra, amit
igénybe óhajtja venni. HEREPEI János ide vissza nem félreértettek. Személyi kérdés a dr. LÕRINCZ Albert-
jön, jóvátehetetlen kárt okozott, hibája hivatali hiba, a nek a kérdése, ha elvállalja az ügyészi teendõket, mert
szolgalelkûség. Dr. LÕRINCZ Albertre azonban má- neki a Múzeum csak anyagi megterhelést jelent. A
sutt van szükség, õt a közjogi székely kérdésekre kell múltban teljesen semleges volt, aki semmiféle politikai
bekapcsolni, ahol a MNSz-nek nagy szüksége van rá. állapotot nem képviselt, amit ma mégis becsülnek
KISGYÖRGY Tamás elnök a gyûlést az elõre- benne. Felkínáltak neki a bukaresti törvényelõkészítõ
haladott idõre való tekintettel d.u. 4 órakor való folytatás- bizottságban egy minisztertanácsosi állást, amit nem
sal felfüggeszti. Ezt a javaslatot a gyûlés egyhangúlag fogadott el. Székelyudvarhelyre ment, ahol a törvény-
elfogadja. széki elnökséggel bízták meg, ahonnan azonban
KISGYÖRGY Tamás elnök d.u. 4 órakor nézetbeli eltérés miatt eljött. Egyébként dr. LÕRINC
megállapítja, hogy a meghívottak újból megjelentek, s Albert kijelentette, hogy ha biztosítanak neki más
így az ülés folytatását elrendeli. Dr. GYÁRFÁS Albert munkakört, õ azt elfogadja, mert a tudományos
indítványozza, hogy a következõ sorrendben kell a kér- vezetésért felelõsséget nem vállal. Lemondását beadta,
déseket megvizsgálni: 1. tudományos kérdés, 2. sze- így az ügy el van rendezve, még csak az általa meg-
mélyzet kérdése, 3. a Múzeum és a Kollégium között kezdett jogügyi kérdéseket kell, hogy befejezze. To-
fennálló kapcsolat, 4. pénzügyi kérdés. Dr LÁSZLÓ vábbá annak a nézetének ad kifejezést, hogy mivel dr.
Gyula kijelenti, hogy a SzNM-nál az tette a személyi LÕRINCZ Albert megválik a Múzeumtól, a megválás
kérdést akuttá, hogy az autonóm szerveknek van egy idõpontjáig élvezett fizetésén kívül részesítse õt a
felügyeleti szervük, amely felülvizsgálja, hogy a kér- Múzeum 6 hónapi eddig élvezett fizetésben, és fedezze
déses autonóm szerv mennyiben felel meg az eredeti Sepsiszentgyörgyrõl való elköltözködésének költ-
célkitûzésnek. Ha a helyzet a SzNM-nál így maradt ségeit. Ezt úgy a maga részérõl, mint dr. LÁSZLÓ
volna, akkor a SzNM állami felügyelet alá került volna. Gyula részérõl méltányosnak találja. A Múzeum ügyé-
A magyar tudományos életnek az az állásfoglalása, nek megoldása személyi ügyön nem múlhat. Ha a
hogy a jelenlegi állapot átmeneti jellegû és megszünte- városban teremt magának megélhetést, a Múzeumnál
tendõ. Ha a helyzet nem változott volna, tudományos megbecsülése mindig meglesz a f. évi márc. elsejétõl
körök a SzNM-ot teljes bojkott alá helyezték volna. kifejtett munkásságáért. Dr. SZABÉDI László az
Tehát kettõs veszély állott fenn, bizonyos gondnokság Athenaeumnál dolgozott eddig, ahol már hatvan könyv
az államhatalom részérõl, és a teljes bojkott a tudo- jelent meg, amelyek mind az õ kezén mentek keresztül.
mányos körök részérõl. KISGYÖRGY Tamás elnök A kolozsvári Kommunista Párt elõadója, a MNSz él-
kijelenti, hogy a Múzeumért mindent megtettek, úgy harcosa, két egyetemi végzettséggel rendelkezik, nyel-
látja, hogy a bojkottot személyért csinálták volna. vészeti és tudományos munkássága van. Dr. SÁNDOR
Dr. LÕRINCZ Albert igaz, hogy nem régész, de alkal- Gábor tanulmányt írt a hóstáti temetkezésrõl, dr. SZÉ-
ma volt, hogy a Múzeumért dolgozzon. A székely nép KELY Zoltán neve ismeretes római kori kutatásai
sarjai a Múzeumért síkra szálltak, s érdekük, hogy a révén, FADGYAS Anna és BOGÁTS Dénesnek meg
Múzeum munkát fejtsen ki, meggyõzõdése szerint min- megvan a tudományos gyakorlati munkásságuk, mint-
dent elkövettek, amit a Múzeum érdeke megkívánt. hogy BOGÁTS Dénes már 1932. év óta, FADGYAS
Dr LÁSZLÓ Gyula kijelenti, hogy ez az átme- Anna pedig 1924. márc. elseje óta állanak a Múzeum
neti megoldás szükséges volt. szolgálatában. Dr. SIMON Katalin pedig elsõrendû
Dr. GYÁRFÁS Albert közbeveti, hogy FAD- néprajzos. Ezek szerint a Múzeum tudományos sze-
GYAS Annának sincs tudományos múltja. mélyzete a legszerencsésebb összetételû.
BALOGH Edgár kijelenti, hogy dr. LÕRINCZ SCHULLER Sándor kijelenti, hogy sorban
Albertnek a múzeumi elõképzettsége nincs meg,, poli- azonosítja magát a BALOGH Edgár véleményével.
tikai múlttal sem rendelkezik, a Múzeum élén nem áll- Kiköti azonban, hogy az alapszabályokban lefektetett
hat. Dr. LÕRINCZ Albert levelei is bizonyítják, hogy elvek szerint kell eljárni. A Székely MIKÓ-Kollégiu-
alkalmasnak gondolja magát ügyészi állásra, s így a mot szerzõdés köti a Múzeumhoz. A szerzõdés értel-
jogi ügyeket befejezheti. Dr. LÕRINCZ Albert azon- mében az ig.-õrök a Kollégium tanárai voltak. A múlt-
ban a Múzeum egész vezetését akarta, ami lehetetlen. ban azonban a Múzeum élete csak tengõdés volt. Az
C. DAICOVICIU egyetemi tanár is kifogásolta, hogy ig.-õröket a Székely MIKÓ-Kollégium elöljárósága
169
hozza javaslatba, s ennek alapján választja meg az ig.- BALOGH Ernõ egyetemi tanár és dr. BÁNYAI János
választmány. Elismeri, s méltányolja dr. LÕRINCZ geológus professzor. Dr. SZABÉDI Lászlónak minden
Albertnek az érdemét, azonban mikor a Múzeum veze- intézményre vonatkozólag könyvtárosi képesítése van.
tésének az ügye a Nemzeti Demokrata Arcvonal Taná- A Székely MIKÓ-Kollégium megválaszthatja kollégiu-
csa által dr. LÕRINCZ Albert személyében átmenetileg mi könyvtárossá, s így a Kollégium és Múzeum között
megoldódott, csak utólag értesült arról, hogy dr. fennálló szerzõdés következményeinek is eleget lehet
LÕRINCZ Albert jogászember. Ez a megoldás az átme- tenni.12 A Múzeumot egy gazdasági állás csak megter-
neti helyzet áthidalására alkalmas is volt. Véleménye helné, mivel nagyobb intézmények is megvannak kü-
szerint a Múzeum további mûködésénél szükség volna lön gazdasági szerv nélkül. Magyar intézmények
még ig.-õrökre, számszerint négyre, egy régész, egy kérdésében a kormány csak a MNSz központi irodájá-
néprajzos, egy természetrajz szakos, egy könyvtáros és val tárgyal, így a Múzeum védelmét is csak ezen a szer-
levéltárosra. Ezek az állások már a múlt ig.-választ- ven keresztül lehet ellátni, nem pedig egy egyedül álló
mányi ülésén meg is állapíttattak. Az elv az, hogy igaz- ember jogi védelme révén.13 Egyébként a Múzeum
gató ne legyen, hanem az ig.-õrök között a melléren- védelmét az ig.-választmány és a MNSz közösen is el
delés viszonya kell, hogy fennálljon az alapszabályok fogja látni. A dotációt is jobban lehetne használni szak-
értelmében, amitõl nem lehet eltérni. A múltban igaz- irányban, mint egy ilyen jogi állás fenntartásával.
gató mûködött, ami nem volt szabályszerû.11 Az elv az, Egyébként dr. LÕRINCZ Albert is csak egy-két hétig
hogy az ig.-õröket a tanártestületbõl adjuk, a gyakorlat vállalja a jogi ügyek rendezését, amíg a jogi kérdések
azonban mutatja, hogy minden egyes helyre nem elintézést nyernek.
tudunk adni. A múltban is a Kollégium tudta adni a Dr. GYÁRFÁS Albert bejelenti, hogy a SzNM-
régészeti szakra dr. SZÉKELY Zoltánt és a termé- nak fenntartója nincs. A székely nép kell, hogy biztosítsa
szetrajzi szakra SZABÓ József tanárt. Dr. SÁNDOR a fenntartását, ezért szükségesnek tartja egy program ki-
Gábor tanár lévén, a Kollégiumnnál is alkalmazható. A dolgozását az anyagi alap megteremtésére. Ennek a
kollégium azonban szigorúan ragaszkodik a szerzõdés megszervezésére szükségesnek látja egy szerv beállítását.
érvényben maradásához. Nem az állást betöltõ szemé- BALOGH Edgár indítványozza, hogy az
lye a fontos, hanem a végzett munka. Dr. SZABÉDI államsegély helyettesítése segély formájában a MNSz
László, amennyiben tanári képesítéssel bír, s a kol- keretében történjék. Erre nagyon alkalmas volna a tan-
légiumnál is alkalmazást nyer, tekintetbe jöhet, mint könyvek nyomtatásával felmerülõ jövedelem hovafor-
ig.-õr. Dr. LÕRINCZ Albertnek érdemei vannak, de õ dításának olyan megoldása, hogy a tankönyvekre rá
maga is belátta, hogy nem itt a helye, lemondott, tehát lehetne róni bélyeg formájában a SzNM fenntartási költ-
nem is akar a Múzeumnál maradni. ségének egy részét. Ez annál inkább megvalósítható,
KISGYÖRGY Tamás felveti, hogy az ügynek mivel a tankönyvek nyomását a JÓKAI-nyomda fogja
nincs-e személyi háttere, mivel az ig.-választmány júl. megkapni. A SzNM fenntartási költségeinek az elõ-
15-i gyûlésén FADGYAS Anna a lemondását dr. teremtésére nem egy embert, hanem az ig.-választmányt
LÕRINCZ Alberttel szemben úgy vetette fel, hogy és a MNSz múzeumi alosztályát tartja szükségesnek. Dr.
„vagy õ, vagy én”. LÕRINCZ Albert ilyen minõségben csak mint személy
FADGYAS Anna leghatározattabban tiltakozik járhat el, nem mint a Múzeum képviselõje.
e kijelentés ellen, mivel azt állítja, hogy az említett kije- Idõközben megjelent NAGY Imre alelnök is,
lentést júl. 14-én délután maga dr. LÕRINCZ Albert akinek tájékoztatására dr. LÁSZLÓ Gyula röviden
tette, amikor nem éppen barátságos hangon azt mondot- újból összefoglalja a MNSz javaslatát.
ta, „azt hiszi, hogy maga itt direktóriumi tag lesz, meg- Dr. GYÁRFÁS Albert közli, hogy dr. LÕRINCZ
mutatom én magának, hogy vagy én, vagy maga”, mire Albert tudomása szerint tovább szeretne a Székelyföldön
FADGYAS Anna azt mondotta, „hogy a holnapi gyû- dolgozni. Kétségtelen, hogy FADGYAS Anna mindent
lésen be fogom jelenteni lemondásomat”, s valóban, a megadott, de nem kevesebb érdeme van dr. LÕRINCZ
júl. 15-i ülésen lemondásának elfogadását kérte. Albertnek. Azt a fizetéskülönbözetet, amit állása jelentene,
SCHULLER Sándor azt a véleményét nyil- õ mint ember is be tudja hozni. Egyébként dr. LÕRINCZ
vánítja, hogy helyes az, hogy mindenki a saját ügykörét Albertre a megyében másképp is szükség van, dacára
lássa el, de szükséges, hogy valaki az egész Múzeumot annak, hogy sok hibája van, túlérzékeny, azonban nél-
össze is fogja. Az átmeneti idõre alkalmas volt egy külözhetetlennek tartja. Kifogása az ellen nincs, hogy
jogász, de ez a helyzet tovább nem tartható fenn, mivel ügyvezetõ ig.-õr dr. SZABÉDI László legyen.
a Múzeum élén tudományos szakembernek kell állnia. NAGY Imre fölveti a kérdést, hogy egyál-
Dr. LÁSZLÓ Gyula bejelenti, hogy a ter- talában dr. LÕRINCZ Albertnek szüksége van-e a
mészetrajzi szertár rendbehozására le fog jönni dr. Múzeumnál állásra.
170
BALOGH Edgár kijelenti, hogy dr. LÕRINCZ Egyébként pazarlás lenne õt a Múzeumnál alkalmazni,
Albertet a kollégiumi szerzõdés értelmében legfeljebb mikor õ egy munkaügyi kapacitás.
csak átmenetileg lehet alkalmazni, mint ügyész azon- Dr. GYÁRFÁS Albert közbeveti, hogy
ban maradhat. Ami pedig az érzékenységet illeti, azon HEREPEI Jánost mi képesítette múzeumi munkára,
túl kell magunkat tenni, mivel nagyobb dolgokról van mikor nem volt meg hozzá a képesítése. Dr. LÁSZLÓ
szó, minthogy az embernek az érzékenységét bánt- Gyula kijelenti, hogy HEREPEI Jánost nem a vég-
juk-e, vagy sem. Az egész múzeumi kérdést úgy kell zettsége, hanem munkássága tette alkalmassá múzeumi
megoldani, hogy támadási felületet sehol se hagyjunk.14 munkára.
Ha maradna a jelenlegi minõségben, a Múzeumot Dr. LÁSZLÓ Gyula azt a kérését terjeszti elõ,
támadás érné a sajtó, valamint a kormány részérõl. A hogy a f. évi szept. hó 8-i ig.-választmányi gyûlésre õt
MNSz ajánlja, hogy a Múzeum érdekében errõl a és dr. BALOGH Edgárt minden jog nélkül hívja meg,
kényes helyrõl vonuljon vissza. Számára, ha a városban hogy a mai gyûlésen elhangzott javaslataikat újból
marad, megmarad az ügyészi teendõknek az ellátása. személyesen adhassák elõ.16
Nem helyesli, hogy a pénzügyi alapok megteremtésére Dr LÁSZLÓ Gyula kérését a gyûlés egy-
a Múzeum egy külön személyt alkalmazzon. A pénz- hangúlag elfogadja, s a f. évi szept. hó 8-án tartandó
szerzésre a Múzeum ig.-õrei, múzeumõrei és a választ- ig.-választmányi gyûlésre egyhangúlag meghívja.
mány minden egyes tagja hivatva vannak. Egyébként Ügyv.-tanács dr. LÕRINCZ Albert lemondó leveleit
ezt a szerepet bárki vállalhatja az ig.-választmány tag- tudomásul veszi, s döntés végett az ügyet az ig.-
jai közül is, mivel a megyénél, az államnál a tagok válaszmány elé terjeszti. Az ügyek vezetésére ideig-
közül mindig lesz valaki, aki segítségére lesz a Mú- lenes megbízatási jelleggel megbízza dr. SZÉKELY
zeumnak. Ezért nem a költségvetést kell megterhelni, Zoltán ig.-õrt, akit ugyanakkor megbíz egy 12 milliós
hanem az olyan egyéneket, akik a székely társadalom- költségvetési tervezet elkészítésével is.
ban szerepet játszanak. Ilyen szerepre dr. LÕRINCZ Ügyv.-tanács, meghallgatva a MNSz kiküldött-
Albert is vállalkozhatik, ha itt marad. Egyébként a jeit, úgy találja, hogy mindenben egyetért a kiküldöttekkel,
Múzeumért mindenkinek, múzeumõröknek, politikai csupán csak abban van véleménykülönbség, szükséges-e
és gazdasági tényezõknek is dolgoznia kell. Dr. LÕ- egy külön ig.-õri állás szervezése a Múzeum terhére az
RINCZ Albertnek ez a múzeumi állás nem alap, mivel anyagi javak elõteremtésére, vagy nem.
Kolozsvárt jól menõ irodája, lakása van, amit nem tud Dr. GYÁRFÁS Albert kijelenti, hogy szük-
megtartani., ha itt marad. Különben a MNSz a Csíki ségesnek látja egy ilyen állás szervezését.
Magánjavak, valamint a TUSA–MIKÓ-féle ügykör SCHULLER Sándor magáévá teszi a MNSz
rendezésének a kérdésénél is dr. LÕRINCZ Albertre javaslatát, s egy ilyen állás szervezését nem tartja szük-
gondolt.15 Dr. GYÁRFÁS Albert felveti a kérdést, hogy ségesnek.
a MNSz javaslata szerint, ha FADGYAS Anna mú- A MNSz központi kiküldöttjei a kérdést úgy
zeumõr lehet, miért nem lehet az dr. LÕRINCZ Albert, találják megoldhatónak, ha a Múzeumnál egy ügyészi
akinek egyetemi végzettsége és nagy olvasottsága van. állást szerveznének, s kérik a testvéreket, hogy tegyék
Jegyzõkönyvbe kívánja vétetni, hogy a Múzeum anya- lehetõvé, hogy egyúttal a kollégiumi ügyészi állás be-
gi alapjának a megteremtését a BALOGH Edgár által töltése is a múzeumi ügyészi állással legyen kapcsolat-
kifejtett társadalmi akcióval nem látja biztosítottnak. ban. Erre az ügyészi állásra egyhangúlag dr. LÕRINCZ
Dr. LÁSZLÓ Gyula közbeveti, hogy átmene- Albertet hozzák javaslatba.
tileg esetleg a MNSz a PETÕFI-alap terhére három Dr. GYÁRFÁS Albert köszönetét fejezi ki a
ember fizetését vállalná. MNSz központi kiküldöttjeinek, hogy a SzNM ügyé-
FADGYAS Anna kéri, hogy a személyétõl ben ilyen messzirõl leutaztak. Több tárgy nem lévén,
tekintsenek el, amennyiben ez a Múzeum ügyeinek elnök az ülést bezárja.
rendezésében akadályul szolgálna.
BALOGH Edgár kijelenti, hogy dr. LÕRINCZ 3.
Albert nem kvalifikálatlan személy, mivel jogi doktor, Jegyzõkönyv, mely felvétetett a SzNM ig.-
s nagy munkaügyi gyakorlata van. FADGYAS Anna és választmányának 1945. évi szept. hó 8. napján Sep-
BOGÁTS Dénes, bár nem rendelkeznek egyetemi siszentgyörgyön, a Múzeum irodahelyiségében tartott
végzettséggel, de a múzeumi munka egy bizonyos idõn rendkívüli gyûlésérõl
túl jogosít jogszerzésre, ezért õk tb. múzeumõrök Jelen vannak KISGYÖRGY Tamás elnök el-
lennének, ami erkölcsi elismerés, s a praxist honorálná. nöklete alatt dr. GYÁRFÁS Albert és NAGY Imre
Ha dr. LÕRINCZ Albertnek lenne legalább 5 évi mú- alenökök, dr. JÓZSEF Manóné, SCHULLER Sándor,
zeumi praxisa, akkor õt is lehetne kvalifikálni. SZÁSZ Imre, TAKÁCS János, KOVÁCS Dénes,
171
LÕRINCZ Ferenc, CSAPÓ József, dr. SZÉKELY 5. BALOGH Edgár, a MNSz alelnöke is-
Zoltán, dr. LÕRINCZ Albert és FADGYAS Anna ig.- merteti a MNSz KI-nak a Múzeum jövõbeni mûködé-
vál. tagok, továbbá dr. LÁSZLÓ Gyula egyetemi tanár sére vonatkozó elgondolását. A MNSz KI, amely hivat-
és BALOGH Edgár, a MNSz alelnöke, mint a MNSz va van, hogy foglalkozzék a magyar kulturális ügyek
Központi Intézõbizottságának kiküldött részvevõi. rendezésével, s így a SzNM ügyével is. Nem tudta azt,
1. KISGYÖRGY Tamás elnök üdvözli a meg- hogy az elenyészett ig.-választmány helyett megalakult
jelent tagokat, megállapítja a gyûlés összehívásának az új demokrata szellemû ig.-választmány, s ezért gon-
szabályszerûségét és határozatképességét, és a gyûlést dolt átmenetileg egy direktórium felállítására. Tekintet-
megnyitja. 2. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr az elnöki tel arra, hogy idõközben a Múzeum ig.-választmánya
megnyitó után üdvözli dr. LÁSZLÓ Gyula egyetemi megalakult, direktórium beállításának a kérdése
tanárt, aki nemzetközi viszonylatban is a régészet elveszítette idõszerûségét. Kijelenti, hogy a MNSz KI
legkiválóbb mai magyar képviselõje, és BALOGH által küldött átirat téves értelmezése keltette az ig.-
Edgárt, a MNSz alelnökét, a demokrata írót és harcost. választmányban azt az elgondolást, hogy a Múzeum-
3. Elnök felkéri CSAPÓ József jegyzõt, hogy hoz a MNSz idegen állampolgárokat akart volna
az ig.-választmány 1945. évi júl. hó 15-én tartott szerzõdtetni. A MNSz közbelépésére a magyar kor-
gyûlésének jegyzõkönyvét olvassa fel, mely felolvasás mány hajlandónak mutatkozott a megsemmisült javak
után tudomásul szolgál. A mai gyûlés jegyzõkönyvé- részbeni kárpótlásaképpen szakembereket bocsájtani a
nek vezetésére CSAPÓ József jegyzõt, hitelesítésére Múzeum rendelkezésére a saját költségén. Továbbá az
pedig SCHULLER Sándor és SZÁSZ Imre ig.-vál. elpusztult javak részbeni kárpótlásaképpen a Magyar
tagokat kéri fel. Nemzeti Múzeumban, valamint a Bécsben található
4. Melõtt a tárgysorozatba felvett ügyek meg- összes székelyföldi vonatkozású emlékeknek a SzNM
tárgyalására kerülne a sor, dr. GYÁRFÁS Albert alel- részére való átengedését helyezte kilátásba.
nök felteszi a kérdést, hogy ki engedte meg dr. ÁRVAY Ig.-választmány BALOGH Edgár tájékoz-
Józsefnek, hogy egyszerûen anélkül, hogy az elnökség tatását tudomásul veszi.
engedélyt adott volna, bejöjjön a Múzeumba, tekintet- 6. Dr. SZÉKELY Zoltán javasolja, hogy az ig.-
tel arra, hogy a Múzeum anyagának az elszállítása választmány járuljon hozzá ahhoz, hogy dr. SÁNDOR
körül tisztázatlan a szerepe. Dr SZÉKELY Zoltán kije- Gábor és dr. ÁRVAY József jelenhessék meg a gyûlé-
lenti, hogy õ adott engedélyt, tekintettel arra, hogy sen, és hallgathassa meg dr. LÁSZLÓ Gyula egyetemi
dr. ÁRVAY József azelõtt a Múzeum kötelékébe tarto- tanár következõ elõadását, mely a SzNM tudományos
zott. Ha ezért mulasztás terheli, a felelõsséget vállalja. mûködésére vonatkozik. Ig.-választmány SZÉKELY
Dr. GYÁRFÁS Albert megjegyzi, hogy dr. ÁRVAY Zoltán javaslatát elfogadja.
József nem ment el az ig.-választmány elnökéhez, Dr. LÁSZLÓ Gyula egyetemi tanár elõadja,
ellenben a római katolikus plébánosnál látogatást tett. hogy a Székelyföld helyzete Eurázsiában, mivel a
Dr. SZÉKELY Zoltán kijelenti, hogy õ el akarta vinni szorosok révén egy állandó átjáró metszési pontjában
dr. ÁRVAY Józsefet az ig.-választmány elnökéhez, de fekszik, általános eurázsiai kérdést rejt magában. Ezt
dr. LÕRINCZ Albert magára vállalta, hogy személye- mutatja a régészeti leleteknek az összefüggése. Az
sen fogja elvinni dr. ÁRVAYt az elnök testvérhez. Dr. erõsdi, valamint az oltszemi telepekben Európa egy
LÕRINCZ Albert kijelenti, hogy szó volt róla, de õ az õstörténeti kérdésének a megoldása rejlik. A leletek
ÁRVAY jelentését várta, amit nem kapott meg, hogy gyûjtõhelye a SzNM: feléje irányul a tudományos világ
azzal menjenek el az elnökhöz. Dr. SZÉKELY Zoltán érdeklõdése, amelynek eleget kell tenni. A magyar nép
kijelelenti, hogy a jelentés fogalmazványa már egy munkájának a szeretete feladatává tette a MNSz-nek,
hete, hogy készen van ÁRVAY Józsefnél, aki arra várt, hogy a SzNM-nak segédkezet nyújtson. A MNSz-nek
hogy dr. LÕRINCZ Albert a jelentéssel együtt az elnök akarása vezetett a múlt gyûlés jegyzõkönyvében sze-
testvérhez vigye. Dr. SZÉKELY Zoltán nem akart a replõ és BALOGH Edgár által is említett átirathoz,
dolog elébe vágni, hogy mint ideiglenesen megbízott amelyet a MNSz KI intézett a Múzeum vezetõségéhez.
vezetõ ügyköri túllépést kövessen el, minthogy dr. Személy szerint dr. LÁSZLÓ Gyulát is közelrõl érdek-
LÕRINCZ Albertet az ig.-választmány még nem li a Székely Nemzeti Múzeum sorsa, tekintettel arra,
mentette fel megbízatása alól. Dr. GYÁRFÁS Albert hogy sokat dolgozott az elmúlt négy év alatt a Múze-
alelnök figyelmezteti dr. SZÉKELY Zoltánt, hogy a umban, s mint székely ember õszintén ragaszkodik a
jövõben hasonló mulasztást ne kövessen el. Dr. régi székely intézethez. A Múzeum tudományos mun-
SZÉKELY Zoltán kijelenti, hogy ez nem volt mulasz- kájának az elvégzésére a múltban megvolt a Székely
tás, mivel a dolog elintézését dr. LÕRINCZ Albert MIKÓ-Kollégium tanári kara. A közép-európai né-
magára vállalta. pekkel való tudományos kapcsolat fenntartására és a
172
Székelyföld további kutatásának folytatására ezután is Dr. SZÉKELY Zoltán kijelenti, hogy ameny-
mindent meg kell tenni. A múzeum újjászervezése nyiben dr. LÕRINCZ Albert javaslata alapján az õ
folytán nemcsak követnünk kell a többi európai álla- alkalmazása akadály volna arra, hogy õ továbbra is a
mok múzeumainak fejlõdését, hanem arra kell töreked- Múzeum ig.-õre legyen, kéri, hogy abban az esetben
nünk, hogy a tudományos munka tekintetében mindig személyétõl tekintsenek el.18
az elsõk között legyünk. Szükséges lenne a SzNM 8. Dr. LÁSZLÓ Gyula elõterjesztést tesz a
tisztviselõ karán kívül az összes tudományos erõk be- Múzeum tudományos és segédszemélyzetére vonatko-
vonása úgy, hogy a székelyföldi problémák megol- zólag. A Múzeum ügyeinek további rendezésénél kiin-
dásában, ami a közép-európai Duna-medence prob- duló pontnak a Múzeum ig.-õreinek megválasztását
lémája is, idõrõl-idõre a szakembereket bevonnák. javasolja, azzal a megjegyzéssel, hogy dr. SZABÉDI
Hálásan emlékszik meg mint múzeumi szakember arról László az ügyvezetéssel bízassék meg. Dr. SZABÉDI
az erõfeszítésrõl, amit FADGYAS Anna múzeumi László marostordai születésû székely ember, költõ és
tisztviselõ fejtett ki a Múzeum érdekében 1944 szociológus, aki az Egyetemi Könyvtárban könyvtárosi
szeptembrétõl 1945. márc. 1-jéig, ameddig is a Mú- teendõket végzett, s így könytárosi gyakorlattal ren-
zeum vezetését és javainak a megvédését egyedül látta delkezik, több európai nyelvet beszél, s a JÓZSA Béla
el. Megemlékezik dr. LÕRINCZ Albert munkájáról is, Athenaeum könyvkiadó szakosztályának vezetõje,
aki a Nemzeti Demokrata Arcvonal megbízásából akinek kilenc hónapi mûködése alatt circa 40 könyv
1945. márc. 1-jén került a Múzeum élére, s megpróbál- jelent meg. Mindezek alkalmassá teszik õt arra, hogy a
ta a Múzeum jogi helyzetét rendezni. Megköszöni KIS- SzNM jövõbeni tudományos munkájába tevékenyen
GYÖRGY Tamás elnöknek és dr. GYÁRFÁS Albert bekapcsolódjék. A régészeti teendõk ellátására tovább-
alelnöknek azt a megértõ messzemenõ támogatást, ra is dr. SZÉKELY Zoltánt ajánlja. A néprajzi teendõk
amelyben a SzNM-ot részesítették. Tekintettel azonban ellátására dr. SÁNDOR Gábort, a kitûnõen képzett
arra, hogy az autonóm szerveknek van egy felügyeleti néprajzost ajánlja, mint ig.-õrt. Dr. ÁRVAY Józsefet,
szervük, amely felülvizsgálja, hogy a kérdéses auto- mint népnyelvészt, levéltári és könyvtári szakember-
nóm szerv mennyiben felel meg az eredeti célkitûzés- ként ajánlja, ugyancsak ig.-õrként. BOGÁTS Dénest,
nek, szükségessé vált, hogy ez a felügyeleti szerv maga aki a múltban is nagy ügyszeretettel foglalkozott le-
nevezne ki megfelelõ szakembereket.17 Ezt értette meg véltári kutatásokkal, amelyrõl több eddig megjelent
dr. LÕRINCZ Albert, amikor két levélben is szépen munkája is tanúskodik, javasolja, hogy az ig.-választ-
kifejtette azt, hogy õ munkáját befejezte, s így átadja mány mint tiszteletbeli ig.-õrt hívja meg. FADGYAS
helyét a tudományos szakembereknek. Annát, aki két évtizedes múzeumi gyakorlata révén
Dr. SÁNDOR Gábor és dr. ÁRVAY József, tudományos képesítést nyert, javasolja, hogy tb. múze-
mivel dr. LÁSZLÓ Gyula érdekes tudományos tájékoz- umõrré válassza meg az ig.-választmány. Tekintettel
tatását meghallgatták, a gyûlésrõl eltávoznak. arra, hogy a néprajznak olyan kérdései is vannak,
7. Dr. LÕRINCZ Albert kijelenti, hogy a Mú- amelyhez férfiember egyáltalán nem tud hozzáférkõz-
zeumhoz azért jött, mert annak jogi helyzetét rendezni ni, ezért javasolja, hogy a kitûnõen képzett dr. SIMON
kellett. Dr. GYÁRFÁS Albert és KISGYÖRGY Tamás Katalin leendõ kollégiumi tanárnõt mint tb. múzeumõrt
ebben a munkájában mindég nagy segítségére voltak. hívja meg az ig.-választmány. A szakaltiszti teendõk
Beszámol a Múzeumban folytatott munkásságának ered- elvégzésére KOCSIS Elek asztalosmester megválasz-
ményeirõl. Lépéseket tett, hogy a székely vármegyék a tását javasolja, aki a múltban is mint ilyen dolgozott a
Múzeum fenntartásához hozzájáruljanak, az elenyészett Múzeumban. Az altiszti teendõk ellátására FODOR
ig.-választmány helyett a Nemzeti Demokrata Arcvonal Józsefné megválasztását javasolja, aki 1932. év óta áll
Tanácsától kapott megbízás alapján egy új ig.-választ- a Múzeum szolgálatában, s ez idõ alatt munkáját min-
mányt hozott létre. Két ízben is tárgyalt a székely várme- dig a legnagyobb jóindulattal és igyekezettel látta el.
gyék Nemzeti Demokrata Arcvonal Tanácsaival, hogy a Javaslatot tesz az említett személyek javadal-
Múzeum életébe szorosan kapcsolódjanak bele. Az elvi mazására vonatkozólag is. Javasolja, hogy az ig.-õrök
harc közben kisebb kérdésekrõl sem feledkezett meg. A fizetése havi 100 000 lej készpénzben és természetbeni
Múzeum kerítéseit kijavíttatta, a szemétdombokat elhor- járandóságban állapíttassék meg. Dr. SZABÉDI László
datta. Kiemeli azt, hogy a Múzeum a székely népé, s kéri ig.-õr használja az emeletes ig.-õri lakás két szobás,
az ig.-választmányt, hogy a kijelölendõ ig.-õrökben a konyhás, kamrás és fürdõszobás részét az ahhoz járó
székely nép kapja is meg a garanciát arra, hogy a Mú- kertrésszel, dr. SÁNDOR Gábor ig.-õr, tekintettel arra,
zeum ügyét azok elõbbre is fogják vinni. Azt javasolja, hogy nõtlen ember, az emeleti két szobát, valamint dr.
hogy a múzeumi ig.-õrök teljesen a Múzeumnak szen- SZABÉDIVEL közösen a fürdõszobát és a felsõ kert-
teljék magukat, más elfoglaltságuk ne legyen. részt. Dr ÁRVAY József és dr. SZÉKELY Zoltán a két
173
részre osztott földszintes ig.-õri lakást foglalják el az 10. KISGYÖRGY Tamás elnök és dr. GYÁR-
ahhoz járó kertrésszel együtt. FADGYAS Anna tb. FÁS Albert alelnök javasolják, hogy a Múzeum jogi
múzeumõr részére havi 100 000 lej fizetést javasol, ügyeinek az elintézésére, valamint a pénzügyi alapjá-
valamint az ig.-õrökkel közös megegyezés alapján nak megteremtésére dr. LÕRINCZ Albertet a Múzeum
történõ kertrészesedést. BOGÁTS Dénes tb. ig.-õr ügyészévé válassza meg az ig.-választmány, és havi
részére havi 30 000 lej tiszteletdíjat javasol. Dr. javadalmazását 80 000 lejben állapítsa meg. SCHUL-
SIMON Katalin tb. múzeumõr részére havi 80 000 lej LER Sándor javasolja, hogy a Múzeum kössön szer-
fizetést javasol. KOCSIS Elek szakaltiszt részére, aki zõdést dr. LÕRINCZ Albertel, amely szerzõdés vilá-
mint asztalos alkalmaztatnék, havi 60 000 lej fizetést gosan szögezze le, hogy a jogügyi dolgok elintézésén
javasol. FODOR Józsefné altiszt részére havi 30 000 kívül a Múzeum anyagi alapjának a megteremtése a fõ
lej fizetést javasol az eddigi élvezett lakás, fûtés, feladata.
világítás és kerthasználat mellett. Ig.-választmány dr. GYÁRFÁS Albert, KIS-
Dr. SZÉKELY Zoltán fölteszi a kérdést, hogy GYÖRGY Tamás és SCHULLER Sándor javaslatát
az ig.-õrök csak a lakás használatát kapják fûtés és elfogadja, s a javaslatban kifejezett kívánságok szerint
világítás nélkül, s kérdezi, hogy dr. LÕRINCZ Albert havi 80 000 lejes fizetéssel a Múzeum ügyészévé
mint igazgató fûtést és világítást élvezett-e, tekintettel megválasztja dr. LÕRINCZ Albertet. Dr. LÕRINCZ
arra, hogy a múltban az igazgató és múzeumõrök kizá- Albert megszûnik a Múzeum ig.-választmányának és
rólag csak a lakást és a velejáró kerthasználatot kapták. ügyv.-tanácsának tagja lenni, az üléseken mint esetrõl-
Dr. LÕRINCZ Albert kijelenti, hogy fûtést és világítást esetre meghívott tanácskozó tag vesz részt. A jogi
õ sem élvezett. ügyek elintézésére a megbízást az ügyv.-tanácstól
SCHULLER Sándor és dr. GYÁRFÁS Albert kapja. Az eddig élvezett lakásában maradhat a már álta-
azt javasolják, hogy FADGYAS Anna tb. múzeumõr la levélben kért idõpontig, vagyis 1945. okt. hó végéig,
fizetése havi 80 000 lejben állapíttassék meg. de addig is lakásának egy részét át kell, hogy adja dr.
SCHULLER Sándor javasolja, hogy a kollégi- SZABÉDI László részére.
um leendõ természetrajz szakos tanára mint múzeumõr 11. Dr. GYÁRFÁS Albert javasolja, hogy a
az elöljáróság delegálása révén a Múzeumhoz válasz- megválasztott tisztviselõk megválasztása, illetve meg-
tassék meg. bízatása csak egy évnyi idõtartamra szóljon, vagyis
Ig.-választmány dr. LÁSZLÓ Gyula javaslatát 1945. szept. hó 1-jétõl 1946. aug. hó 31-ig.
dr. GYÁRFÁS Albert és SCHULLER Sándor módosító Ig.-választmány dr. GYÁRFÁS Albert javasla-
javaslatával elfogadja, azzal a kikötéssel, hogy a MIKÓ- tát elfogadja.
Kollégium elöljárósága az ig.-õröket a kollégiumhoz mint 12. Dr. GYÁRFÁS Albert és dr. LÕRINCZ
tanárokat is megválasssza, hogy ezzel a Múzeum és a kol- Albert a dr. ÁRVAY József alkalmaztatásával kapcsola-
légium között fennálló szerzõdésnek is eleget tegyen. tosan azt javasolja, hogy az ügyv.-tanács vizsgálja ki az
9. Dr LÁSZLÓ Gyula és BALOGH Edgár ügyet, és igazolásának esetén szept. hó 1-jétõl alkalmazza.
javasolják, hogy dr. LÕRINCZ Albertnek a Múzeum- Ig.-választmány a javaslatot elfogadja, és
ban kifejtett munkásságának elismeréséül az eddig ügyv.-tanácsot megbízza, hogy ÁRVAY József ügyét
élvezett 6 hónapi igazgatói fizetést kitevõ 480 000 lej vizsgálja ki, és igazgolása esetén szept. hó 1-jétõl a
összeget szavazzon meg. Dr. GYÁRFÁS Albert és Múzeumnál alkalmazza.
SCHULLER Sándor nem tartják helyenvalónak, hogy 13. Dr. SZÉKELY Zoltán ismerteti a Múzeum
dr. LÕRINCZ Albert a Múzeumban kifejtett munkás- 1945. évi szept. 1-jétõl 1946. évi ápr. 1-jéig terjedõ
ságáért külön jutalomban részesüljön. Dr. LÕRINCZ idõre készített költségvetését, mely 22 928 332 lej
Albert kijelenti, hogy ha ezt az összeget nem kapja meg, bevételt, és ugyanannyi kiadást mutat.
akkor nincs abban a helyzetben, hogy leköltözköd- Ig.-választmány a Múzeum költségvetését be-
hessen Kolozsvárról, mert erre anyagi fedezete nincs. ható tárgyalás után egyhangúlag elfogadja.
BALOGH Edgár megjegyzi, hogy dr. LÕRINCZ Albert 14. Dr. LÁSZLÓ Gyula javasolja, hogy a
eddig élvezett havi fizetése amúgyis igen csekély volt, Múzeum könyvtárában mintegy 300 kötetet kitevõ
azért méltányosnak találja, hogy a javasolt 480 000 lej nyugati szépirodalmi munka képezze szabadeladás tár-
dr. LÕRINCZ Albert részére szavaztassék meg. gyát, s az így befolyt összeg szakkönyvtár gyara-
Ig.-választmánty BALOGH Edgár és dr. LÁSZ- pítására fordíttassék.
LÓ Gyula javaslatát elfogadja, és dr. LÕRINCZ Albertnek Ig.-választmány dr. LÁSZLÓ Gyula javaslatát
a Múzeumban kifejtett munkássága elismeréséül az eddig elvileg elfogadja.
élvezett 6 havi fizetését kitevõ összeget, vagyis 480 000 15. Dr. LÕRINCZ Albert javasolja, hogy a ki-
lejt egyhangúlag megszavaz. szállásokkal kapcsolatos napidíjakat úgy a tudományos
174
személyzet, mint az ügyész részére állapítsa meg az igaz- gyön maradok. A vonatról leszállva HEREPEI János
gató-választmány. Javasolja, hogy a nem sepsiszentgyör- igazgatóval találkoztam, aki közölte velem, hogy a
gyi illetõségû ig.-vál. tagok részére a gyûlésen való Múzeum ládákba csomagolt anyaga elszállítására
részvétel alkalmával napidíj állapíttassék meg. vasúti kocsit szerzett. Ugyancsak azt is közölte velem,
Ig.-választmány úgy a tudományos személy- hogy õ maga beteg volta miatt családjával együtt a dél-
zet, mint az ügyész részére a kiszállások alkalmával a ben induló vonattal elutazik, és rendelte, hogy a
hasonló fizetésû állami tisztviselõk részére megállapí- Múzeum részére kiutalt és aznap éjfélkor indítandó
tott napidíjat engedélyezi. Hozzájárul ahhoz is, hogy a vasúti kocsiba a múzeumi ládákat rakassam be, és az
nem sepsiszentgyörgyi ig.-vál. tagok a gyûléseken való elszállítást elrendelõ minisztériumtól kijelölt helyre, a
részvételük alkalmával napidíjban részesüljenek. Tolna megyei Lengyel községbe kísérjem el.
16. A megválasztott ig.-õrök közül dr. SÁN- HEREPEI János igazgató családjával együtt szept.
DOR Gábor és dr. ÁRVAY József a gyûlésen megje- 2-án délben elutazott, magam pedig a kiutalt vasúti
lennek, és elnök közli velük megválasztásukat, melyet kocsiba kezdtem berakatni a múzeumi ládákat, me-
nevezettek köszönettel tudomásul vesznek. Több tárgy lyeket BARABÁS Jenõ altiszt szekéren szállított a
nem lévén, elnök megköszöni a megjelenteknek a Múzeumból az állomásra. Este 6 órakor váratlanul
gyûlésen való részvételüket, és a gyûlést bezárja. elindították vonatunkat. A vasúti kocsiba akkor 48 láda
volt berakva, s a kocsiban utazott rajtam kívül
4. BARABÁS Jenõ altiszt is a családjával. Másnap Csík-
Jegy zõ kö ny v, mely felv étetet t Sep si szent - szentkirályon utolérte vonatunkat, s beszállt feleségé-
györgyön 1945. évi szept. hó 15-én d.u. 4 órakor a vel együtt a vasúti kocsinkba dr. SZÉKELY Zoltán is,
SzNM ügyv.-tanácsának 114/1945 számú meghívóval aki katonai behívóját megkapva állomáshelyére indult.
egybehívott és a Múzeum irodahelyiségében tartott Állandó légitámadások közepette szept. 9-én Kolozs-
gyûlésérõl várra érkeztünk, ahol az állomásfõnök közölte velünk,
Jelen vannak KISGYÖRGY Tamás elnök elnök- hogy vasúti kocsinkat a légitámadásoktól elpusztított
lete alatt: dr. GYÁRFÁS Albert alelnök, SCHULLER Sán- vasúti pályatest rendbehozatala után, körülbelül 6-7
dor, dr. JÓZSEF Manóné, dr. SZÉKELY (SZABÉDI) nap múlva indíthatja csak tovább. Minthogy a
László, dr. SZÉKELY Zoltán, dr. ÁRVAY József és kolozsvári vasúti állomást is állandóan légitámadás
FADGYAS Anna, az ügyv.-tanács tagjai, továbbá dr. fenyegette, s különben is az állomásfõnök közlése
LÕRINCZ Albert ügyész mint tanácsadó tag. szerint az egy hét múlva indítandó múzeumi szállít-
1. Elnök üdvözli a megjelent tagokat, és a mány a legkedvezõbb körülmények között is csak egy
gyûlést megnyitja. Jelenti, hogy NAGY Imre alelnök és heti út után érkezhetik meg Budapestre, belátva azt,
GÁSPÁR Jenõ távollétüket kimentették. A jegyzõ- hogy a múzeumi szállítmánynak egy hétig azz állomá-
könyv vezetésére FADGYAS Anna múzeumi pénztá- son tartása és másik egy heti továbbszállítása az
rost kéri fel. állandó légitámadások miatt a szállítmány biztos el-
2. KISGYÖRGY Tamás elnök jelenti, hogy a pusztulását jelentené, dr. SZÉKELY Zoltánnal Kolozs-
tárgysorozat 1. pontja dr. ÁRVAY József purifikálási váron elõbb az illetékes felettes hatóságunkkal, a Köz-
ügye. Ezért felkéri dr. ÁRVAY Józsefet, hogy tegye gyûjtemények Országos Fõfelügyelõségével akartunk
meg jelentését a Múzeum becsomagolt anyagának telefonon beszélni, majd a szándékunk sikertelensége
elszállítására vonatkozólag. után felkerestük az Erdélyi Múzeum-Egyesület veze-
1944. szept. 1-jén kora reggel HEREPEI János tõségét, és tanácsot kértünk a múzeumi szállítmány
múzeumi igazgató közölte velem, hogy a háborús ügyében. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület vezetõsége
események miatt elrendelték a város kiürítését, s az utol- tanácsára és kérésére a múzeumi szállítmány megmen-
só vonat reggel 9 órakor indul. Elõzõ nap, amikor szóba tése érdekében a ládákat még aznap az Erdélyi
került, hogy a közeli napokban sor kerülhet a város Múzeum-Egyesület bombabiztos óvóhelyére szállítot-
kiürítésére, bejelentettem igazgatómnak, hogy ez eset- tuk. Az Egyesület vezetõsége a ládákat tõlünk átvette,
ben is a Múzeumban maradok. Õ azonban arra hivatkoz- hogy azokat óvóhelyén megõrizze és a háborús veszé-
va, hogy én Brassóból jött katonaszökevénynek számí- lyek megszûnése után Sepsiszentgyörgyre visszaszál-
tok, és így a román csapatok bevonulásakor történõ iga- líttassa. Az átadásról, illetõleg az átvételrõl részletes
zoltatások során veszélybe kerülhetnek, erre való tekin- jegyzõkönyv készült, melynek egyik példányát vagy
tettel azt tanácsolta, hogy a várost én is hagyjam el. annak másolatát csak utólag mellékelhetem majd a jelen-
Szept. 1-jén reggel azért magam is vonatra szálltam. A tésemhez. Kolozsvárra érkezésünk után néhány napra a
vonat indítása azonban egyre késett, s másnap, szept. 2- Kolozsvárra érkezett miniszteri kiürítési biztos a múzeu-
án délelõtt elhatároztam, hogy mégis Sepsiszentgyör- mi anyagot Budapestre akarta szállíttatni, de a vasúti for-
175
galom megbénulása miatt e szándéka meghiúsult. Késõbb, elszállításáért sem terheli felelõsség, minthogy ott is a fel-
ha jól emlékszem, szept. 24-én a minisztérium a múzeumi sõbb hatalommal nem szállhatott szembe.
anyagot tartalmazó ládákat két teherautón Budapestre szál- Ügyv.-tanács NAGY Imre ig.-vál. alelnök fel-
líttatta, az Erdélyi Múzeum-Egyesület vezetõi, valamint dr. olvasott levelét jóváhagyólag tudomásul veszi.
SZÉKELY Zoltán és a magam minden tiltakozása ellére. Dr. GYÁRFÁS Albert alelnök a jövõre való tekintettel
A szállítmánnyal eltávozott BARABÁS Jenõ altiszt is a megjegyzi, hogy azoknak, akiknek ilyen nagybecsû
családjával. Néhány nap múlva dr. SZÉKELY Zoltán értékek vannak a kezére bízva, nem szabad a felsõbb
újabb katonai behívásra bevonult csapattestéhez. Én parancsnak engedelmeskedni, hanem a józan belátás
Kolozsvárt maradtam, hogy megvárjam a közeledõ orosz szerint kell cselekedni, még akkor is, ha esetleg ebbõl a
hadsereg Kolozsvárra való bevonulását, és azután a személynek kára is származhatnék, mert a fõ az, hogy
SzNM-hoz visszatérjek. Az orosz csapatok okt. 11-én a reánk bízott értékek megmentését biztosítsuk.
bevonultak Kolozsvárra, de magam okt. 13-án hadifogság- 3. Dr. SZÉKELY Zoltán ismerteti az ig.-
ba jutottam, s az Oroszországban az Ural-hegységben választmány szept. 8-i ülésén elfogadott költségvetést.
fekvõ Assa város környékén fekvõ hadifogoly-táborban Tudomásul szolgál.
eltöltött hadifogságom után 1945. aug. 30-án érkeztem vis- 4. Dr. SZÉKELY Zoltán elõterjeszti, hogy
sza Sepsiszentgyörgyre. NAGY Imre alelnök tulajdonában 5 db. régi csíki szõ-
SCHULLER Sándor a jelentéssel kapcso- nyeg van, melyet szívesen eladna a Múzeum néprajzi
latosan kijelenti, hogy bár mulasztást követett el dr. gyûjteménye számára. Ügyvezetõ tanács kijelenti,
ÁRVAY József, amikor az elszállítás ellen tiltakozását hogy a kérdéses szõnyegeket ez idõ szerint nem áll
nem fejezte ki HEREPEI János elõtt, azonban ezt a módjában megvásárolni.
mulasztását helyrehozta azzal, hogy Kolozsvárt az 5. Dr. SZÉKELY Zoltán jelenti, hogy KIS-
anyagot a vasúti kocsiból kirakatta bombabiztos helyre, GYÖRGY Tamás ig.-vál. elnökkel folytatott meg-
és továbbszállítása ellen tiltakozott. Ennek alapján nem beszélései alapján a Múzeum faszükségletének beszer-
látja vétkesnek dr. ÁRVAY Józsefet az anyag elszál- zése tárgyában tárgyalást folytatott FEKETE Árpád
lításával kapcsolatban. Dr. GYÁRFÁS Albert alelnök helybeli fakereskedõvel, aki hajlandó volt 2 vagon I.
kijelenti, tekintettel arra, hogy az akkori fõispán és oszt. bükkhasáb tûzifát szállítani Múzeumunk részére
katonai hatóságok a város kiürítésére rendeletet adtak abban az esetben, ha az összeget elõzetesen lefizetjük.
ki., tekintettel arra, hogy ezek a vezetõk a saját és Az elnök testvér beleegyezése folytán a két vagon fa
családtagjaik személyének a megmentésével annyira el árát kifizettük, s kéri az ügyv.-tanácsot, hogy jóvá-
voltak foglalva, s csakis azzal voltak elfoglalva, hagyólag vegye tudomásul.
nevezettnek nem állott módjában ezekkel tárgyalások- Ügyv.- tanács a jelentést jóváhagyólag tudo-
ba bocsátkozni, s egy más intézkedést kieszközölni. másul veszi.
Tekintettel továbbá arra, hogy a felemlített vezetõk fej- 6. Dr. SZÉKELY Zoltán jelenti, hogy az 1944.
vesztettsége általános pánikot keltett, s így nevezettet is év õszén történt robbanások következtében a Múzeum
befolyásolhatta, és végül nevezett felettesétõl, épületének ablaktáblái is igen nagy károkat szenved-
HEREPEI János felelõs igazgatótól rendeletet is kapott nek. Eddigi összeszámításunk szerint 15 db. nagy és 2
a ládákba csomagolt értékek elszállítására, habár elõzõ- db. kis ablaktáblát kellene helyreállítattatnunk. Mint-
leg dr. SZÉKELY Zoltánnal együtt HEREPEI János hogy a téli hideg beállta elõtt ezeket feltétlenül pótol-
tudomására hozta, hogy nem akar eltávozni, ügyv.- nunk kellene, viszont ez tetemes összeget jelent, kéri az
tanács nem tartja dr. ÁRVAY Józsefet vétkesnek, s így ügyv.-tanács hozzájárulását a munka elvégeztetéséhez.
nem lát fennforogni okot arra, hogy a Múzeum Ügyv.-tanács a jelentést tudomásul veszi, és a
kötelékébe tovább ne alkalmaztasssék. Dr. SZÉKELY hiányzó ablaktáblák helyreállítását engedélyezi.
Zoltántól és FADGYAS Annától írásbeli nyilatkozatot 7. Dr. SZÉKELY Zoltán jelenti, hogy f. évi
kér a fenti üggyel kapcsolatosan. A fenti üggyel kap- márc. hó folyamán dr. LÕRINCZ Albert Háromszék
csolatosan dr. SZÉKELY Zoltán felolvassa NAGY vármegye megyefõnökségének engedélye alapján a
Imre ig.-vál. alelnök 1945. szept. 14-én kelt levelét: zabolai gróf MIKES Ármin-féle kastélyból beszállíttatott
A f. hó 15-i ülésre szóló meghívót megkaptam. 9 szekér rakomány különféle anyagot. Ez az anyag jelen-
Elfoglaltságom miatt személyesen nem mehetek le. Az leg a Múzeum dísztermében van elhelyezve, abban az
ÁRVAY József purifikálási ügyével kapcsolatban kijelen- állapotban, ahogyan helyreállíttatott, s a terem ajtója
tem, hogy az ügyet az ÁRVAYval való személyes beszél- hivatalosan le van pecsételve. Minthogy a rendezések
getésbõl is ismerem, így az anyag elszállításáért õt folyamán erre a teremre is feltétlenül szükségük van, kéri,
hibásnak nem tartom, mert õ mint tisztviselõ a hivatal- hogy a terem felszabadítása és az anyag máshová való
fõnökének utasítását követte. Az anyag Kolozsvárról való elhelyezése tárgyában intézkedjék az ügyv.-tanács.
176
Ügyv.-tanács elhatározza, hogy az említett kel kapcsolatosan nem dönt, addig szerzõdést kötni
anyagot a hatóság segédlete mellett átrakatja az igaz- nem lehet.
gatói iroda helyiségébe, és ott újból lepecsételteti a A tanalapi üggyel kapcsolatosan dr. SZÉ-
helyiséget. Dr. LÕRINCZ Albert ügyészt megbízza, KELY Zoltán jelenti, hogy a három sepsiszentgyörgyi
hogy ezt az ügyet rendezze el törvényes rendelkezések tanalapi épület után kivetették a házadót, melyrõl a fel-
értelmében. vett 3 db. adókivetési jegyzõkönyvet a helybeli pénz-
8. Dr. SZÉKELY Zoltán jelenti, hogy az 1944. ügyigazgatóság megküldött Múzeumunknak.
év folyamán hatósági rendelkezés alapján a zsidók tu- Ügyv.-tanács a jelentést tudomásul veszi, és
lajdonában volt mûértéknek nyilvánított tárgyak a Mú- megbízza dr. LÕRINCZ Albert ügyészt, hogy a feleb-
zeum õrizetébe adattak át. E tárgyakból a már visszatért bezéseket készítse el, és adja be a helybeli pénzügy-
tulajdonosaik vagy hozzátartozóik egyes darabokat igazgatósághoz.
már átvettek. Minthogy az a helyiség, ahol a tárgyak Dr. SZÉKELY Zoltán ismerteti az Elsõ Ma-
jelenleg el vannak helyezve, az alkalmi kiállítások gyar Általános Biztosító Társaság f. évi júl. hó 31-én
során nélkülözhetetlen, azért kéri, hogy a Zsidó Tanács kelt átiratát, melyben közli, hogy a tanalapi épületek
vagy más illetékes hatóság kerestessék meg abból a tûzbiztosítási díjfizetésének felfüggesztése nem áll
célból, hogy a tárgyakat további õrizetbe vegye át a módjában, mert az a biztosítás érvényének felfüggesz-
Múzeumtól. Tekintettel arra, hogy az elszállított zsidók tését jelentené, azonban a díjfizetésre nov. hó 1-jéig
javai a polgármesteri hivatal õrizetébe tartoznak, azért szívesen megadja a halasztást, ha a szükséges szabály-
az ügyv.-tanács megkeresi a polgármestert, hogy az szerû halasztási nyilatkozatot aláírjuk.
említett javak további õrizetét vegye át, minthogy a Ügyv.-tanács tudomásul veszi, s elhatározza,
Múzeumnak szüksége van a helyiségre. hogy az 5425 lejt kitevõ tûzbiztosítási díjat kifieti, s ha
9. Dr. SZÉKELY Zoltán jelenti, hogy f. évi a Tanalap ügye rendezõdik, illetve az épületek jövedel-
szept. hó 12-én KISGYÖRGY Tamás elnök tár- met hoznak, a tûzbiztosítást felemeli.
saságában megtekintette a futásfalvi római kori leletet, Dr. SZÉKELY Zoltán jelenti, hogy NAGY-
melyre GAUDI József megyefõnök hívta fel a fi- MIHÁLY Sándor kézdivásárhelyi építési vállalkozó az
gyelmét. Felkeresték LUKÁCS István futásfalvi lakost, 1944. év folyamán a Tanalap tulajdonát képezõ kézdi-
aki f. évi május hó folyamán az udvara rendezése alkal- vásárhelyi járásbíróság épületében nagyobb arányú
mával egy bögre római kori köztársasági ezüst és bronz javításokat eszközölt. E javítások elvégeztetése 15 035
érmét talált. Minthogy történelmi szempontból fontos pengõbe került, melyrõl számláját beterjesztette a Mú-
volna, hogy a lelet a Múzeum tulajdonába kerüljön, zeumhoz, s kéri annak azonnali kifizetését. A munkála-
azért javasolja, hogy e leletet feltétlenül vásárolja meg tok elvégzését POZSONYI Gyula mérnök igazolta,
a Múzeum. E kérdésben tárgyalást folytattak a meg- minthogy annak idején a felügyelettel õ bízatott meg.
találóval, aki azonban nagyon magas összeget szeretne Ügyv.-tanács a jelentést tudomásul veszi, s
kapni a leletért, amit megadni semmiképpen sem lehet. minthogy a Tanalapnak jelenleg semmiféle összeg nem
Ügyv.-tanács a jelentést tudomásul veszi, és áll rendelkezésére, azért megkeresést intéz NAGYMI-
elhatározza, hogy közli LUKÁCS Istánnal, tekintettel arra, HÁLY Sándor építési vállalkozóhoz, hogy adjon
hogy szegény ember, a leletért hajlandó 50 000 lejt fizetni. halasztást a számla kifizetésére addig, amíg a Tanalap-
Ha azért nem lenne hajlandó átengedni a Múzeumnak, épületek jövedelmet nem hoznak.
akkor megteszi a törvényes lépéseket a lelet megszer- 12. Dr. SZÉKELY Zoltán ismerteti Háromszék
zésére. GAUDI József megyefõnöknek pedig köszönetét vármegye Megyefõnökségének 17.920-1945 számú át-
fejezi ki, hogy a leletre felhívta Múzeumunk figyelmét. iratát, melyben közli, hogy a vármegyei politikai tanács
10. Dr. SZÉKELY Zoltán elõterjeszti, hogy a f. évi aug. hó 31-én hozott döntése alapján 5 db. olaj-
múzeumõrök tudományos kiszállásaihoz szükséges festményt megõrzés és kiállítás végett átad a Mú-
volna olyan állandó hatósági igazolvány, mely részükre zeumnak.
a szabad mozgást biztosítja. Ügyv.-tanács Háromszék vármegye politikai
Ügyv.-tanács elhatározza, hogy a szükséges tanácsának döntését köszönettel tudomásul veszi, a
igazolványért megkeresést intéz a megyefõnökséghez. jelzett képeket átveszi, és kiállítja, a képek átvételével
11. Dr. LÕRINCZ Albert ügyész elõterjeszti KISGYÖRGY Tamás elnököt, és dr. SZÉKELY Zoltán
jogi véleményét a Háromszéki Székely Tanalap épüle- ig.-õrt bízza meg.
teinek bérbeadására vonatkozólag. 13. Dr. SZÉKELY Zoltán ismerteti Háromszék
Ügyv.-tanács az elõadottak alapján megál- vármegye Megyefõnökségének 17.486/1945 számú áti-
lapítja, hogy az 1940. aug. 30. utáni állapot semmis. ratát, melyben a kolozsvári Népbíróság Ügyészségének
Amíg a nemzetnevelésügyi minisztérium az épületek- 974/1945 számú megkeresésére való hivatkozással el-
177
rendeli, hogy a Múzeum tulajdonában lévõ Székely Nép jenõn lévõ és a Múzeum tulajdonát képezõ DIÓ-
címû napilap 1940. aug. 30.–1943. dec. 31-ig, valamint SZEGHY László-féle lepkegyûjteményre vonatkozólag.
az 1944. év ápr.–május havi számait minél elõbb adjuk Ügyv.-tanács a jelentés alapján felkéri KO-
ki. Jelenti, hogy az ügy sürgõsségére való tekintettel VÁCS Lászlót, hogy a Múzeum költségén a lehetõ leg-
KISGYÖRGY Tamás elnök beleegyezése folytán az sürgõsebben utazzék el Borosjenõre, és ottan szakértõ
1944. évi ápr. és május havi számokat f. hó 12-én át is igénybevételével hozassa rendbe a gyûjteményt, s ha
adtuk a Megyefõnökségnek. módot talál arra, a leszállítást is intézze el. E kiszállással
Ügyv.-tanács a jelentést tudomásul veszi, s kapcsolatos költségek kiutalásával az elnököt bízza meg.
elhatározza, hogy további példányokat nem szolgáltat 19. Dr. LÕRINCZ Albert ügyész kéri, hogy a
ki, minthogy e lapokból csak egyetlen példánnyal ren- jogügyi dolgokkal kapcsolatos iratok adassanak át
delkezik Múzeumunk, azonban tanulmányozás, hiteles részére. Dr. GYÁRFÁS Albert alelnök javasolja, hogy
másolat vagy fotokópia készítés céljából készséggel olyan természetû ügyekben, amikor sürgõs jogügyi
rendelkezésre bocsájtja a Múzeum épületében. Elvileg dolgokról van szó, azt az elnökkel való elõzetes közlés
kimondja, hogy semmiféle múzeumi tárgyat használat- után azonnal ki kell adni az ügyésznek, az ügyész pedig
ra kiadni nem lehet. köteles haladéktalanul eljárni az ügyben.
14. Dr. SZÉKELY Zoltán jelenti, hogy a mai Ügyv.-tanács felhatalmazza az ig.-õröket,
nap folyamán érkezett a kolozsvári Néptörvényszék hogy azokat az iratokat, melyek bizonyos konkrét
523/1945 sz. átirata, melyben kéri, hogy sürgõsen küld- üggyel kapcsolatosak, átvételi elismervény ellenében
jük meg a Székely Nép címû napilap 1944. ápr. az ügyésznek kiadhatják.
25.–május 20-ig, továbbá május 23–31-ig megjelent 20. Dr. LÕRINCZ Albert ügyész javasolja,
példányokat. hogy a Múzeum keresse meg a szomszédos konzervgyár
Ügyv.-tanács elhatározza, hogy közli a kolozs- tulajdonosát, dr. PEREÞ Herbertet, és kérje, hogy a Mú-
vári Népbírósággal, hogy a jelzett példányokat már zeum kertjével szomszédos kerítést csináltassa meg.
kiadta Háromszék vármegye Megyefõnökségének, s Ügyv.-tanács a javaslatot elfogadja.
minthogy e lapok csak egyetlen példányban vannak 21. Dr. LÕRINCZ Albert ügyész kéri, hogy a
meg Múzeumunknak, azért kéri, hogy azok minél gyûlésekre a napirend közlése mellett hívassék meg.
elõbb kerüljenek vissza, s különben is a Népbíróság Ügyv.-tanács a kérést teljesíti.
keresse meg a kolozsvári Egyetemi Könyvtárat, ahol az 22. Dr. LÕRINCZ Albert ügyész kéri, hogy az
összes Erdélyben megjelent napilapok és folyóiratok ig.-választmány f. évi júl. hó 15-én tartott gyûlésének,
megtalálhatók. További példányokat tanulmányozás, úgyszintén az ügyv.-tanács aug. hó 26-án tartott gyû-
hiteles másolat vagy fotokópia készítés céljából kész- lésének jegyzõkönyvét másolatban adják ki részére.
séggel rendelkezésükre ad a Múzeum épületében. Ügyv.-tanács dr. LÕRINCZ Albert kérését tel-
15. Dr. SZÉKELY Zoltán ismerteti a Magyar jesíti, és említett jegyzõkönyveket nevezettnek máso-
Tudományegyetem Néprajzi Intézetének 13/1945 latban kiadja. A további jegyzõkönyveknek jogi
számú átiratát, melyben kéri, hogy a Háromszék vár- vonatkozású részeirõl pedig a szükség szerint kivonatot
megye néprajzát tárgyaló munkák megjelentetéséhez a ad ki. Több tárgy nem lévén, elnök az ülést bezárja.
Múzeum 100 000 lej segéllyel járuljon hozzá.
Ügyv.-tanács foglalkozván a kéréssel megál- 5.
lapítja, hogy a Múzeum jelenlegi anyagi körülményei Jeg yzõk ön yv, mely fel vétetett Sep siszen t-
nem engedik meg, hogy a kért segélyt megadhassa. györgyön 1945. évi szept. hó 26-án d.u. 1/2 6 órakor a
16. Dr. SZÉKELY Zoltán jelenti, hogy GÁL Vil- SzNM ügyv.-tanácsának 137/1945 számú meghívóval
mos helybeli közrendõr a Múzeum tulajdonát képezõ egybehívott ülésérõl
gyümölcsöskertbõl szilvát és almát lopott el, melyet beje- Jelen vannak KISGYÖRGY Tamás elnök el-
lentett a rendõrséghez, kérve a tettes megbüntetését. nöklete alatt: dr. GYÁRFÁS Albert alelnök, dr. ÁRVAY
Ügyv.-tanács a jelentést tudomásul veszi. József, FADGYAS Anna, GÁSPÁR Jenõ, dr. JÓZSEF
17. Dr. SZÉKELY Zoltán jelenti, hogy Manóné, dr. SÁNDOR Gábor, dr. SZÉKELY Zoltán és
dr. LÕRINCZ Albert indítványára megkeresést in- SCHULLER Sándor, az ügyv.-tanács tagjai, továbbá
téztek a helybeli rendõrséghez, hogy dr. ÁRVAY Józse- dr. LÕRINCZ Albert ügyész mint tanácskozó tag.
fet a mindennapos jelentkezés alól mentesítsék. A Az elnök üdvözli a megjelent tagokat, és a
rendõrség a mentesítést megadta. gyûlést megnyitja. A jegyzõkönyv vezetésére dr. SÁN-
Tudomásul szolgál. DOR Gábor ig.-õrt kéri fel.
18. Dr. SZÉKELY Zoltán felolvassa KOVÁCS 2. Az elnök felszólítására FADGYAS Anna
László helybeli evangélikus lelkész beadványát a Boros- felolvassa az ügyv.-tanács 1945. szept. hó 15-i jegy-
178
zõkönyvét. Az alelnök hozzászólása után az ügyv.- 8. Dr. GYÁRFÁS Albert alelnök javaslatára az
tanács a jegyzõkönyv alábbi helyesbítése mellett dönt: ügyv.-tanács elhatározza, hogy az ügyv.-tanács határo-
1. Dr. LÕRINCZ Albert ügyésznek a Háromszéki Szé- zatainak végrehajtásával dr. SZÉKELY (SZABÉDI)
kely Tanalap épületeinek bérbeadására vonatkozó jogi László ig.-õrt bízza meg, akadályoztatása esetén dr.
véleményét a jegyzõkönyvhöz csak függelékként SZÉKELY Zoltán ig.-õr helyettesíti.
csatolja és 2. Dr. SZÉKELY Zoltánnak és FADGYAS Több tárgy nem lévén, az elnök az ülést bezárja.
Annának a dr. ÁRVAY József tisztázási ügyével kapc-
solatosan tett nyilatkozatát a jegyzõkönyvhöz csatolja. 6.
3. Dr. SZÉKELY Zoltán jelenti, hogy az ötös Jegyzõkönyv, mely felvétetett a SzNM ügyv.-
Zsidó Tanács szóbelileg megkereste, és arra kérte, hogy tanácsának Sepsiszentgyörgyön,1945. évi okt. hó 20-án
a múlt év folyamán a Múzeum õrizetébe átadott zsidó d.u. fél 5 órai kezdettel tartott ülésérõl
javakat további õrzésre adja át neki. Tekintettel arra, Jelen vannak KISGYÖRGY Tamás elnök elnök-
hogy az elszállított zsidók javai a polgármesteri hivatal lete alatt: Dr. GYÁRFÁS Albert alelnök, SCHULLER
õrizetébe tartoznak, az ügyv.-tanács megkeresi a pol- Sándor, dr. SZABÉDI László, dr. SZÉKELY Zoltán, dr.
gármestert, hogy az említett javak további õrzõjének az SÁNDOR Gábor, FADGYAS Anna és dr. ÁRVAY
ötös tanácsot jelölje ki. József. Távolmaradását kimentette: GÁSPÁR Jenõ.
4. Dr. SZÉKELY Zoltán ismerteti a Székely 1. Elnök üdvözli a megjelent tagokat, és a gyûlést
MIKÓ-Kollégium átiratát, melyben a Múzeum kezelé- megnyitja. A jegyzõkönyv vezetésére dr. ÁRVAY József
sében lévõ Háromszéki Székely Tanalap tulajdonát ig.-õrt kéri fel.
képezõ három sepsiszentgyörgyi épület leánygimnázi- 2. Elnök felkéri dr. SÁNDOR Gábort a múlt
um részére történõ bérbevételére tesz ajánlatot. Többek ülés jegyzõkönyvének felolvasására, melyet felolvasás
hozzászólása után az ügyv.-tanács elhatározza, hogy a után az ügyv.-tanács hitelesít.
Háromszéki Székely Tanalap tulajdonát képezõ három 3. Dr. SZABÉDI László ig.-õr elõterjesztést
sepsiszentgyörgyi épületet a megszervezendõ leány- tesz a Múzeum készpénzállagának felhasználásáról. Az
gimnázium részére bérbeadja, de az épületek bérbevé- ügyv.-tanács felhatalmazza az Elnök testvért, hogy a
telét, jelenlegi lakóinak kilakoltatását az intézetre Múzeum azon alkalmazottjainak, akik arra reá vannak
bízza. A bérösszeget épületenként évi 500 000 lejben szorulva, három havi fizetésnek megfelelõ elõleget
állapítja meg, de csak azért ilyen méltányosan, mert a utalványozzon téli beszerzés címmel. Az elõleg 10 havi
Tanalap tanulmányi célokat szolgál. A javítások, a kar- egyenlõ részletben fizetendõ vissza. A múzeumi alkal-
bantartás és az összes költségek az iskolát terhelik. mazottak kötelesek írásbeli nyilatkozatot adni, hogy
Megbízást ad az ügyésznek, hogy a Nemzetnevelési 1946. aug. 31-ig megbízatásukat teljesítik, s amennyi-
Minisztérium hozzájárulásától függõen a szerzõdést a ben az arra illetékes múzeumi szerv elõzetes jóváha-
Székely MIKÓ-Kollégiummal kösse meg. gyásával múzeumi állásuktól megválnának, kötelesek
5. Dr. SÁNDOR Gábor beterjeszti dr. K. KO- az elõleget visszaszolgáltatni. Az ügyv.-tanács egyben
VÁCS Istvánnal közösen készített jelentését a Tanalap felhatalmazza KISGYÖRGY Tamás elnök és dr.
kézdivásárhelyi ingatlanairól. SZABÉDI László ig.-õr testvért, hogy 5 millió lej
Az ügyv.-tanács a jelentést tudomásul veszi, értékben fát és papírt vásároljanak.
és megbízza dr. LÕRINCZ Albert ügyészt, dr. K. KO- 4. Dr. SÁNDOR Gábor felolvassa a futásfalvi
VÁCS Istvánt és dr. SÁNDOR Gábort, hogy az újjonan kiszállásáról írt jelentést, melybõl kitûnik, hogy LU-
kötendõ szerzõdések ügyében járjanak el. KÁCS István a tulajdonában lévõ éremleletet a felajánlott
6. A tanalapi üggyel kapcsolatosan dr. SZÉ- összegért nem hajlandó a Múzeumnak átengedni.
KELY Zoltán jelenti, hogy a három sepsiszentgyörgyi tan- Az ügyv.-tanács megbízza dr. LÕRINCZ
alapi épület után az adókivetést megkaptuk, s megfelleb- Albert ügyészt, gondoskodjék arról, hogy a futásfalvi
bezés végett dr. LÕRINCZ Albert ügyésznek átadtuk. éremlelet a Múzeum biztokába jusson.
Tudomásul szolgál. 5. SZABÉDI László felolvassa az ügyv.-tanács-
7. Dr. SZÉKELY Zoltán elõadja GÖDRI Fe- hoz, illetõleg e tanácson keresztül az ig.-választmányhoz
renc volt múzeumõr kérését: GÖDRI Ferenc volt intézett levelét, melyben a f. évi szept. hó 8-án történt ig.-
múzeumi lakásának udvarán deszkaszínt épített, s en- õrré való egy évre megválasztását azzal veszi tudomásul,
nek térítési díjaként most 40 000 lejt vagy 1 öl tûzifát hogy az év leteltével nem kíván tovább is a múzeum szol-
kér a Múzeumtól. gálatában maradni, kéri azonban, hogy az év leteltének
Beépítésrõl lévén szó, s tekintettel arra, hogy határidejét ne aug. 31-ben szabja meg az ig.-választmány,
az épület állagának sérelme nélkül a színt nem lehet hanem okt. 31-ben, mert különben illuzórikussá válik
elvinni, az ügyv.-tanács a kérést nem teljesíti. javadalmazásának természetbeni része.
179
Az ügyv.-tanács hosszas vita után elhatározza, lását, amelynek ára 100 000 lej. Bejelenti, hogy a
hogy az ig.-választmány elé terjeszti a levelet. múzeum birtokában nagyobb mennyiségû fényképé-
6. SÁNDOR Gábor ig.-õr bejelenti, hogy szeti vegyszer van, amely egyrésze hosszabb idõ múl-
tanárhiány miatt egyelõre nem hagyhatja el kézdi- tán hatását veszti. Szükségesnek látná e vegyszer
vásárhelyi tanári állását. Kéri az ügyv.-tanácsot, egyez- átvizsgálását és a romlandó anyagok eladását.
zék bele abba, hogy néhány hónapig hetenként két Az ügyv.-tanács úgy dönt, hogy szakember
napra járjon be dolgozni a múzeumba. írásbeli nyilatkozatát kell a tanácsnak bemutatni arról,
Az ügyv.-tanács elfogadja dr. SÁNDOR Gábor hogy a fénymérõ ára megfelel-e a mai áraknak.
javaslatát. Munkájának díjazását ez átmeneti idõszakban Ugyancsak szakemberrel meg kell vizsgáltatni a
természetbeni javadalmazás nélkül, havi 50 000 lejben fényképészeti vegyszereket.
állapítja meg. A folyó ügyek letárgyalása után dr. GYÁR-
7. SZABÉDI László az ügyv.-tanács tudomásá- FÁS Albert alelnök-testvér rövid beszédben szólt a
ra hozza, hogy dr. SIMON Katalin, kit az ig.-választmány múzeum tisztviselõihez. Megállapította, hogy ez az
szept. 8-i ülésén tb. múzeumõrnek választott meg, jelent- elsõ ügyv.-tanácsi ülés, melyen dr. SZABÉDI László
kezett a múzeumban munkája megkezdésére. ig.-õr is jelen van. A tanács a legnagyobb szeretettel és
Az ügyv.-tanács a jelentést tudomásul veszi, s bizalommal látja SZABÉDI testvért a múzeum élén. A
megállapítja, hogy dr. SIMON Katalinnak az illet- kezdeti nehézségeken most túl vagyunk, most gyakor-
ményekre a tényleges munka megkezdésétõl van joga. latilag is kell tenni valamit, hogy a székely nép
8. SZABÉDI László elõterjesztésében azt tudomást szerezzen a múzeum munkájáról. Mihelyt
javasolja, hogy a múzeum vezetõsége írjon levelet szabaddá válik az elõadóterem, azonnal elõadásokat
HEREPEI Jánosnak, a múzeum volt igazgatójának. A kell tartani. A nép bizonyos felvilágosítást kell, hogy
levélben tudósíttassék HEREPEI János, hogy a kapjon, s az elõadások egyúttal propagandacélt is szol-
múzeumnak új vezetõsége van, az õ igazgatósága ezzel gálnak a múzeum részére. Ugyanilyen természetû
elenyészett, s ezért a SzNM igazgatója címet többé ne elõadást a többi székely megyében is kellene tartani. Ez
használja. Ugyancsak hivatalosan fel kell szólítani utóbbi helyeken egyben a hivatalos vezetõkkel is fel
HEREPEI Jánost arra is, hogy küldjön jelentést az kell venni a kapcsolatokat, hogy pénzbeli támo-
elvitt múzeumi anyagról, s a leltárokat küldje vissza. gatáshoz is jusson a múzeum. Itt Szentgyörgyön több
Az ügyv.-tanács az elõterjesztést a magáévá te- elõadást is lehetne tartani, a többi helyeken egyet-
szi, és az alelnök javaslatára elhatározza, hogy a múzeum egyet. Ennek nemcsak tudományos, hanem politikai
a román kultuszminisztériumon, valamint a román és jelentõsége is lenne. Úttörõ népnevelõi munka lenne ez
magyar külügyminisztériumon keresztül értesíti a magyar a múzeum részérõl. Az alelnök kéri a múzeum õreit,
kultuszminisztériumot, hogy HEREPEI János megszûnt a hogy készítsenek írásbeli tervet az elõadásokról.
SzNM igazgatója lenni. Dr. SZÉKELY Zoltán bejelenti, hogy a múzeum-
9. SZABÉDI László bejelenti, hogy ban SZABÉDI testvérrel már szóba kerültek ezek az
SCHWARTZ Károly, a Zsidó Tanács tagja követelte a elõadások. A múzeum-õrök írásban fogják a tanács elé ter-
múzeumtól, hogy a Zsidó Tanácsnak adja át a múzeum- jeszteni az elõadások tervezetét. A kérdés további megvi-
ban lévõ zsidó javakat. tatása során az ügyv.-tanács úgy döntött, hogy elõadásokat
KISGYÖRGY Tamás elnök-testvér tájékoztat- lehet majd tartani Háromszék vármegye nagyobb közsé-
ja az ügyv.-tanácsot arról, hogy éppen a mai napon geiben is. A múzeumot kultúrközponttá kell tenni, mely
intézte el a polgármesterrel, hogy SCHWARTZ Károly kiépíti a négy székely megye közötti kapcsolatokat.
egy városi tisztviselõ jelenlétében átveheti a múzeumtól
a zsidó javakat. 7.
10. SZABÉDI László felolvassa KOVÁCS Jegyzõkönyv, mely felvétetett a SzNM ügyv.-
László evangélikus lelkésznek e jegyzõkönyvhöz csatolt tanácsának Sepsiszentgyörgyön 1945. évi nov. hó 26.
jelentését19 a múzeum tulajdonát képezõ, de jelenleg napján d.u. 5 órakor tartott rendes ülésérõl
Borosjenõn lévõ DIÓSZEGHY-féle lepkegyûjteményrõl, Jelen vannak KISGYÖRGY Tamás elnök
melyet õ a múzeum megbízásából tekintett meg. elnöklete alatt: dr. GYÁRFÁS Albert és NAGY Imre
Az ügyv.-tanács magáévá tette a jelentést, s az alelnökök, SCHULLER Sándor, dr. JÓZSEF Manóné,
elnökséget megbízta KOVÁCS Lászlónak a lepkegyûj- az ügyv.-tanács tagjai, dr. SZÉKELY SZABÉDI László
temény õrzése és konzerválása ügyében tett javaslatai és dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õrök, valamint dr.
végrehajtásával. LÕRINCZ Albert ügyész mint tanácskozó tag.20
11. SZÉKELY Zoltán kéri az ügyv.-tanácsot, 1. KISGYÖRGY Tamás elnök üdvözli a meg-
hogy engedélyezze egy fényképészeti fénymérõ vásár- jelent tagokat és az ülést megnyitja.
180
2. Dr. SZABÉDI László ig.-õr bejelenti, hogy SZÉKELY Zoltán fogják ezt az összeget visszafizetni a
a múlt ülés jegyzõkönyvének csak fogalmazványát Múzeum pénztárának.21
készíthette el dr. ÁRVAY József, minthogy katonai Ügyv.-tanács a jelentést tudomásul veszi.
ügyben hosszabb idõ óta Brassóban tartózkodik, s ezért 7. Jelenti továbbá, hogy dr. SIMON Katalin,
nem áll módjában a jegyzõkönyv felolvasása. Dr. aki okt. 20. elõtt néhány nappal jelentkezett szolgálat-
GYÁRFÁS Albert alelnök kéri, hogy a jövõben a gyû- tételre, idõközben Kolozsvárra kapott meghívást, azt
lést követõ 24 órában készítse el a jegyzõ a jegyzõ- elfogadta, s így közte és a Múzeum közt nem jött létre
könyvet. szolgálati viszony.
Ügyv.-tanács dr. GYÁRFÁS Albert kérését 8. Jelenti továbbá, hogy a múlt ülés határoza-
magáévá teszi. ta értelmében HEREPEI János részére elküldötte az
3. Dr. SZABÉDI László ig.-õr jelenti, hogy értesítést dr. BALASSA Iván útján. Egyidejûleg levelet
BECSEY Pál kollégiumi tanár egy BENCZUR-képet intéztünk a Magyar Nemzeti Múzeum elnökségéhez,
ajánlott Múzeumunknak megvásárlásra. Felkérte kérve, hogy a SzNM elmenekített és megmaradt vagy
NAGY Imre festõmûvész, alelnök testvérünket, hogy a idõközben keletkezett vagyontárgyait letétként vegye
képet tekintse meg, és annak mûvészeti értékérõl õrizetbe, s azok kezelésével elszállításukig dr. BALAS-
tájékoztasson. NAGY Imre, miután a képet megtekin- SA Iván múzeumõrt bízza meg. A Magyar Nemzeti
tette, kijelenti, hogy az BENCZURnak egy egészen Múzeum elnökségének megköszöntük a dr. BALASSA
korai alkotása, mely nem képviseli a mûvészt, s ezért Iván személyében küldött értékes segítséget.
megvásárlását nem javasolja. Ügyv.-tanács a jelentést jóváhagyólag tudo-
Ügyv.-tanács NAGY Imre szakértõi vélemé- másul veszi.
nyét tudomásul veszi, s így a BENCZUR-képet nem 9. Jelenti, hogy az okt. 20-i ülés határozata
vásárolja meg. értelmében a DIÓSZEGHY László-féle lepkegyûjte-
4. Jelenti továbbá, hogy dr. SÁNDOR Gábor ig.- mény felügyeletével addig is, amíg elszállításáról gon-
õrnek az okt. 20-i tanács ülésén megállapított viszonya a doskodni tudnánk, LÖNHARDT Miklós borosjenei
múzeumhoz felülvizsgálatra szorul, kéri azonban, hogy ékszerészt bíztuk meg.
ebben az ügyben elõterjesztést a következõ tanács ülésén Tudomásul szolgált.
tehessen, az érdekelt dr. SÁNDOR Gábor jelenlétében. 10. Jelenti, hogy dr. BALASSA Iván és dr.
Tudomásul szolgál. SZÉKELY Zoltán szakvéleménye alapján a fényképezés-
5. Jelenti továbbá, hogy f. évi okt. hó 17-én ben szükséges fénymérõt 105 000 lejért megvásároltuk.
érkezett Sepsiszentgyörgyre dr. BALASSA Iván Ügyv.-tanács a jelentést jóváhagyólag tudo-
múzeumõr, etnográfus, és attól kezdve nov. hó 22-ig a másul veszi.
Múzeum kötelékében munkálkodott. Igen értékes szak- 11. Felolvassa az itthon maradt, felbontott és
munkát végzett, melynek három legfontosabb mozza- kicsomagolt 30 láda22 jegyzékeirõl készített kimutatást:
nata: a) a ládák felbontása és anyagának helyre rakása, I. Hímzések, miseruhák, szõnyegek 89 db.
b) a néprajzi kiállító tár elrendezése, c) „A kenyér IV. Üvegedények 56 db.
története a Székelyföldön” c. kiállítás elõkészítése. VI. Bokályok 23 db.
Ebben a munkálatban a múzeumi anyagot kitûnõen VIII. Bokályok 32 db.
ismerõ FADGYAS Anna volt nagy segítségére és ter- X. Különféle kegyeleti tárgyak, pecsétnyo-
mészetesen dr. SZÉKELY Zoltán. mók, stb. 171 db.
Ügyv.-tanács a jelentést tudomásul veszi, és XI. Bokályok, poharak, egyéb néprajzi tárgy
dr. BALASSA Iván etnográfusnak a Múzeumban kifej- 88 db.
tett értékes szakmunkájáért hálás köszönetét fejezi ki. XII. Porcellánok 40 db.
6. Jelenti továbbá, hogy ugyancsak a MNSz XIII. Porcellánok 50 db
meghívására f. hó 22-én megérkezett dr. MOZSOLICS XIV. Kardok, pisztolyok, puskaportartók,
Amália múzeumõr-õsrégész azzal a céllal, hogy botok 68 db.
Múzeumunk õsrégészeti anyagának újrarendezésében XX. Különféle néprajzi tárgyak 89 db.
segítségünkre legyen. Minthogy azonban idõközben XXIII. Okiratok 26 köteg
útlevele lejárt, úgy egyeztünk meg, hogy dolgavége- XXIV. Fényképészeti laboratórium felszere-
zetlenül visszafordul. Minthogy a visszautazására lése stb. 38 tétel
szükséges összeget a MNSz KI még nem utalta ki, azért XXV. Fõleg az 1848. évbõl való kegyeleti tár-
nevezettnek a Múzeum pénztárából 40 000 lejt utalt ki gyak 56 db.
azzal, hogy azt a MNSz KI meg fogja téríteni, s ha ez XXVI. Órák, dobozok, GÁBOR Áron ágyú-
nem történnék meg, akkor dr. SZABÉDI László és dr. modellje stb. 13 tétel
181
XXX. Székelyföldi õskori anyag és néprajzi tot fog elõkészíteni. Határozatot kizárólag csak a
anyag 104 db. dr. SZÉKELY Zoltán fizetésére vonatkozólag kívánna
XXXI. Okiratok 19 köteg + 43 db., könyvek 4 db. hozatni, mely tudvalevõleg úgy állapíttatott meg az ig.-
XXXII. Okiratok 11 köteg választmány által, hogy mindenkori tanári fizetése
XXXIII. Okiratok 14 köteg 100 000 lejre egészíttetik ki. Ez teljesen méltánytalan
XXXVI. Okiratok 17 köteg hogy akkor, amikor mindenhol a fizetéseket emelik,
XXXVII. Okiratok 139 db. ugyanakkor õ múzeumi munkájáért mind kevesebb
LX. Néprajzi tárgyak 112 db. javadalmazásban részesüljön. Ezért javasolja, hogy dr.
LXII. Néprajzi tárgyak 47 db. SZÉKELY Zoltán fizetése különíttessék el tanári
LXVI. Könyvek 168 db. fizetésétõl. Ügyv.-tanács dr. SZABÉDI László ig.-õr
LXVII. Olajfestmények 5 db. javaslatát elfogadja, s a fizetésrendezésekre vonatkozó
LXXIV. GÁBOR Áron íróasztala és benne javaslat elkészítésével KISGYÖRGY Tamás elnököt,
különféle tárgyak 18 db. dr. SZABÉDI László ig.-õrt és FADGYAS Anna
LXXV. GÁBOR Áron által készített íróasztal pénztárost bízza meg. Dr. SZÉKELY Zoltán fizetésére
1 db. vonatkozólag pedig az ig.-választmány utólagos jóvá-
LXXVII. Guzsalyok, faragott botok, lándzsák hagyása reményében elhatározza, hogy fizetése a min-
38 db. denkori ig.-õri fizetés felében állapíttatik meg.
LXXVIII. Kályhacssempék 44 db. 17. SZABÉDI László ig.-õr jelenti, hogy azt a
LXXIX. Kályhacsempék 48 db. lakást, melyet az ig.-választmány szept. 8-i gyûlésén
LXXXIII. Könyvek, okiratok stb. (könyv 53 részére mint természetbeni javadalmazást megállapí-
db., okirat stb. 28 db.) tott, mind a mai napig nem tudta igénybe venni, mint-
Tudomásul szolgál. hogy dr. LÕRINCZ Albert ügyész nem hajlandó
12. Jelenti, hogy Marosvásárhelyen a MNSz átengedni, mert azon az állásponton van, hogy a lakást
által rendezendõ kiállítás céljaira KISGYÖRGY Tamás a szept. 8-i ig.-választmányi gyûlés határozata alapján
elnök beleegyezésével 25 db. geológiai tárgyat adtunk mindaddig használhatja, amíg más megfelelõ lakást
kölcsön, melyeket BENEDEK Pál személyesen szállított nem talál. Kéri, hogy az ügyv.-tanács szabjon pontos
el, és a visszaszállításáért is õ vállalta a felelõsséget. határnapot a dr. LÕRINCZ kiköltözésének.
Ügyv.-tanács a jelentést jóváhagyólag tudo- Ügyv.-tanács a SZABÉDI kérésének helyet ad,
másul veszi. és azt határozza, hogy a neki kijelölt lakrész helyiségeit
13. Jelenti, hogy NAGY Imre alelnök és dr. LÕRINCZ Albert ügyész 2-3 napon belül adja át.
KANABÉ Sándor bankigazgató 4 db. régi csíki szõ- Ugyanakkor engedélyt ad dr. LÕRINCZ Albert ügyész-
nyeget ajándékozott néprajzi gyûjteményünk számára. nek, hogy legkésõbb 1946. évi márc. hó 1-jéig az
Ügyv.-tanács a jelentést örömmel tudomásul emeletes múzeumõri lakás két emeleti helyiségében
veszi, a jelenlévõ NAGY Imre alelnöknek köszönetét lakjék. A mellékhelyiségek használatához SZABÉDI-
fejezi ki, úgyszintén KANABÉ Sándornak is, hogy NEK van joga, azokat dr. LÕRINCZ Albert csak az õ
ilyen nagy értékû muzeális darabokkal gazdagították engedélyével használhatja. Minthogy dr. LÕRINCZnek
gyûjteményünket. egészségi állapotára való tekintettel az ügyv.-tanács
14. Jelenti, hogy dr. ÁRVAY József ig.-õr f. évi engedélyezte a konyhához tartozó fõzõkályhának az
okt. 22-tõl nov. 12-ig Bukarestben volt a dr. BALASSA általa használt emeleti helyiségbe való felszállítását,
Iván útlevélügyében, nov. 16. óta pedig Brassóban tar- továbbá arra való tekintettel, hogy az egyik múzeumõri
tozkódik katonai ügyeinek rendezése tárgyában. lakás amúgyis fõzõkályha nélkül szûkölködik, az ügyv.-
Tudomásul szolgál. tanács megbízást ad KISGYÖRGY Tamás elnöknek és
15. Jelenti dr. GYÁRFÁS Albert alelnök szóbeli dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õrnek, hogy a Múzeum részére
közlése alapján, hogy alelnök testvérünknek Kézdi- egy fõzõkályhát vásároljanak.
vásárhely polgármesterével folytatott tárgyalásai alapján Dr. GYÁRFÁS Albert alelnök ebben a lakás-
sikerült elérnie azt, hogy Kézdivásárhely városa 500 000 kérdésben véleménynyilvánítástól és szavazástól
lejjel járuljon hozzá a Múzeum fenntartási költségeihez. egyaránt tartózkodott.
Ügyv.-tanács a jelentést köszönettel tudomá- 18. SZABÉDI László bejelenti, hogy a MNSz
sul veszi. Nõi Szakosztályának bizottsága megkereste Múzeu-
16. Jelenti, hogy az árak rohamos emelkedé- munkat, hogy a Fali Újság fenntartásához anyagi segít-
sére való tekintettel idõszerûvé vált a fizetések ren- séggel járuljunk hozzá.
dezésének a kérdése. Azonban erre részletesen kitérni Ügyv.-tanács a jelentést tudomásul veszi,
csak a jövõ ülésen szeretne, amikorra részletes javasla- minthogy azonban a Múzeum fenntartási költségeinek
182
elõteremtése is nagy nehézségekbe ütközik, nem áll leánygimnáziumának megkeresése, melyben szerzõ-
módjában, hogy Fali Újság fenntartásához anyagi dés-tervezet egyidejû megküldésével a Múzeum keze-
segítséget nyújtson. lésében lévõ Háromszéki Tanalapnak Sepsiszentgyör-
19. Az elõrehaladott idõre való tekintettel gyön SZTALIN utca 13. sz. alatti épületének bérbead-
ügyv.-tanács az ügyész jelentésének meghallgatását és ását kéri. A múzeumi könyvtárban folyó munka során a
tárgyalását a következõ ülésre halasztja. múzeumi költségvetésben elõirányzott kereten belül a
Tudomásul szolgál. könyvtári katalóguscédulák megírására szolgáló papi-
Több tárgy nem lévén, elnök az ülést bezárja. ros beszerzése vált szükségessé. Dr. SÁNDOR Gábor-
nak a Múzeumhoz való viszonya tisztázása ezúttal is
8. elmarad, minthogy SÁNDOR Gábor az ülésre nem
Jegyzõkönyv, mely felvétetett a SzNM ügyv.- jöhetett el.
tanácsának 1945. évi dec. hó 28-án d.u. 5 órakor Sep- Az ügyv.-tanács a bejelentéseket tudomásul
siszentgyörgyön tartott ülésérõl vette. A hajdúruhák ügyében elhatározta, hogy a Mú-
Jelen vannak KISGYÖRGY Tamás elnök elnök- zeum megkéri a Megyét, engedje át e ruhákat a Mú-
lete alatt: dr. GYÁRFÁS Albert alelnök, SCHULLER zeumnak. A kérés teljesítése esetén a Múzeum senki-
Sándor, dr. SZABÉDI László, dr. SZÉKELY Zoltán, nek sem kölcsönzi ki a ruhákat. Az általános pénzügyi
dr. ÁRVAY József és FADGYAS Anna ügyv.-tanácsi helyzetre való tekintettel az ügyv.-tanács úgy dönt,
tagok, valamint dr. LÕRINCZ Albert ügyész mint tanács- hogy a Székely MIKÓ-Kollégiumnak kamatmentesen
kozó tag.23 kölcsönad áruértékben rögzítve 4 millió lejt, és az
1. Elnök üdvözli a megjelent tagokat és az ügylet megkötésével KISGYÖRGY Tamás elnököt és
ülést megnyitja. SZABÉDI László bízza meg.
2. Az 1945. okt. 20-án és az 1945. nov. 26-án 4. Dr. LÕRINCZ Albert ügyész felolvassa
tartott tanácsülésrõl felvett jegyzõkönyvek felolvasás írásbeli jelentését a tanalapi épületek helyzetérõl:
után hitelesíttetnek. Jelentem, hogy a Háromszékvármegyei Tan-
3. Dr. SZABÉDI László felolvassa BOGÁTS alap ingatlan vagyonállagát a kapott megbízás folytán
Dénes jelentését a Múzeum levéltárában, ÁRVAY úgy Kézdivásárhelyen, mint Sepsiszentgyörgyön a
József jelentését a könyvtárban folyó munkákról, vala- helyszínen megtekintettem, azokat a Múzeum
mint SZÉKELY Zoltán két kiszállásról tett jelentését.24 rendelkezésére álló épületrajzokkal azonosítottam,
Bejelenti, hogy a Múzeum Kézdivásárhelyt melynek eredményeként egy szemléltetõ kimutatását 9
dec. 1-jén tartott közmûvelõdési elõadóestjének jöve- db. általam megbetûzött rajzzal és egy betûzetlennel
delme 302 600 lej, ebbõl kiadások 61 580 lej, kész- jelen soraimhoz csatolva a tanalapi javakat kezelõ
pénzmaradvány 241 020 lej. A pénzügyminisztertõl SzNM-nak tisztelettel viszanyújtok. Az általam
kértük az adómentességet, ha ezt nem kapjuk meg, a készített kimutatás az összes kézdivásárhelyi tanalapi
jelenlegi készpénzmaradványból még ki kell egyen- ingatlanok pontos megjelölését, valamint azok jelenle-
líteni az adót. Az 1945. évi nov. 26-i ülésen a mú- gi bírlalói neveit foglalják magukba, utalva a mûszaki
zeumõri lakás részére megvásárolni elhatároztatott rajzokra is, melyek a beépített ingatlanokat részletesen
fõzõkályha ára 157 200 lej volt. A marosvásárhelyi ismertetik. Ami a tanalapi telkek és épületek állapotát,
bányászati kiállításra küldött anyag visszaérkezett. Dr. a bennük foglalt leszerelhetõ javakat stb. illeti, közlöm,
TAMÁS Elek törvényszéki elnök Kézdiszentlélek hogy ezen épülettesteket elfoglaló katonaságtól
község levéltárából 3 kéziratos könyvet hozott be a megkértem a vonatkozó leltárt, melyet még nem
Múzeumba, s kilátásba helyezte, hogy közbenjárására kapván meg, azt egy késõbbi idõpontban tudom csak az
Kézdiszentlélek község az egész községi levéltárat a ügyv.-tanácsnak benyújtani. Jelentem egyben, hogy
Múzeumnak fogja adományozni, s az anyag beszál- Sepsiszentgyörgyön, hol a Maresal SZTALIN utca 9.
lításáról õ gondoskodni fog. Az utóbbi idõben mûked- sz. alatti épületet a vármegyei csendõparancsnokság, a
velõ színjátszók egyre gyakrabban keresik fel a Múzeu- 11. és 13. szám alattiakat pedig a Centrul de Exploatare
mot azzal a kéréssel, hogy kölcsönözzük ki nekik a Treiscaune tartja a Biroul Domenii Militare közlése
megye tulajdonát képezõ, de letétként a Múzeumban szerint elfoglalva, sikerült többízbeni adófellebbezési
õrzött hajdúruhákat. Dr. SZABÉDI László döntést kér, tárgyalás után az adózás alól mentesítenem, mindaddig,
hogy a ruhákat egyáltalán ne adhassa ki a Múzeum míg ezek az épületek bérbeadási szerzõdések tárgyává
senkinek se. Bejelenti továbbá, hogy a Székely MIKÓ- válnak. Kézdivásárhelyen a tanalapi épületre
Kollégium a Múzeumtól átvenne áruértékben rögzítve adókivetés nem történt ezideig az évben. A kézdi-
4 millió lejt kamatmentes kölcsönként. A mai nap vásárhelyi járásbírósággal kötendõ szerzõdésre,
érkezett meg a Múzeumba a Székely MIKÓ-Kollégium valamint a kimutatásokban is szereplõ magánszemé-
183
lyekkel való bánásmódra szíves utasítást várok és azt javasolja, hogy a Múzeum ne egy összegben, egy-
vagyok kíváló tisztelettel: Dr. LÕRINCZ Albert sk. szer s mindenkorra kérje a szorgalmi díjat, hanem ha-
ügyész. Sepsiszentgyörgy, 1945. nov. 26-án. vonként, valami áruértékhez rögzítve. Kikötendõ to-
Írásbeli jelentések felolvasása után dr. LÕ- vábbá az is, hogy a Múzeum csak a PEREÞ-féle
RINCZ Albert ügyész szóbelileg is közli, hogy jogvi- konzervgyárral köti szerzõdést, s ha a konzervgyár
szony a Tanalap és a jelenlegi bérlakók között nem áll megszûnne, megszûnik a bekapcsolási jog is.
fenn. Véleménye szerint azonban a jelenlegi viszonyok Ügyv.-tanács úgy dönt, hogy a GALBÁCS
között nincs más tennivalója a Múzeumnak, illetõleg az Jánostól elõírt feltételek mellett hajlandó szerzõdést
ügyv.-tanácsnak, mint megengedni a jelenlegi állapotot. kötni a konzervgyárral, ha az a bekapcsoláskor
Az ügyv.-tanács, hosszasan megvitatva dr. LÕRINCZ megfelelõ díjat és ezenkívül havi szorgalmi díjat fizet.
Albert véleményét, egyrészt utasítja õt, hogy szóban meg- Egyben felkérte KISGYÖRGY Tamás elnököt, hogy
tett javaslatát és véleményét terjessze elõ írásban, más- ilyen értelemben tárgyaljon a konzervgyár tulajdonosá-
részt úgy dönt, hogy a Múzeum a tanalapi épületek jelen- val, ha ez Sepsiszentgyörgyre hazajön.
legi helyzetét nem tarthatja fenn. Jogviszonyt kell 7. A tárgysorozat még eddig nem tárgyalt
teremteni az épületek jelenlegi bérlakóival, s az épületeket pontja, a múzeumi tisztviselõk és alkalmazottak
át kell adni eredeti rendeltetésüknek. A Székely MIKÓ- fizetése rendezésének ügye az idõ elõrehaladottsága
Kollégium leánygimnáziumával a bérleti szerzõdést meg miatt a következõ ülésre maradt, melynek idõpontját az
kell kötni. Az ügyv.-tanács felszólítja LÕRINCZ Albert ügyv.-tanács 1946. évi jan. hó 5-ében állapítja meg. Az
ügyészt, tanulmányozza át a leánygimnáziumtól leküldött ülés ezzel véget ért.
szerzõdéstervezetet, s tegyen ebben az ügyben is írásbeli
javaslatot. 9.
5. Dr. LÕRINCZ Albert ügyész jelenti, lépé- Jegyzõkönyv, mely felvétetett a SzNM ügyv.-
seket tett, hogy a futásfalvi éremlelet legalább tudomá- tanácsának Sepsiszentgyörgyön 1946. évi jan. hó 5-én
nyos feldolgozásra egy ideig a Múzeum birtokába jus- d.u. 5 órakor tartott ülésérõl
son. Dr. SZÉKELY Zoltán közli az ügyv.-tanáccsal, Jelen vannak KISGYÖRGY Tamás elnök
hogy az éremleletbõl húsz darab érem GAZDA Ferenc elnöklete alatt: dr. GYÁRFÁS Albert alelnök, GÁSPÁR
kolozsvári egyetemi tanársegéd birtokába került, aki Jenõ, dr. JÓZSEF Manóné, SCHULLER Sándor, dr.
fölajánlotta, hogy ezeket az érmeket néhány nap múlva SZABÉDI László, Dr. ÁRVAY József és FADGYAS
tudományos feldolgozásra behozza a Múzeumba. Anna ügyv.-tanácsi tagok.
Remény van reá, hogy GAZDA Ferenc az érmeket a 1. Elnök üdvözli a megjelent tagokat, megállapít-
Múzeumnak is adományozza. ja az ülés határozatképességét, és az ülést megnyitja. A
Az ügyv.-tanács felkérte dr. LÕRINCZ Albert jegyzõkönyv vezetésével FADGYAS Anna múzeumi
ügyészt, sürgesse meg, hogy az éremlelet minél hama- pénztárost bízza meg. Kérdésre dr. SZABÉDI László beje-
rabb a Múzeumba kerüljön. lenti, hogy dr. LÕRINCZ Albert ügyésznek az írásbeli
6. KISGYÖRGY Tamás elnök bejelenti, hogy meghívót a mai ülésre nem állott módjában kikézbesíttet-
a Múzeum szomszédságában lévõ PEREÞ-féle kon- ni, minthogy nevezett már napok óta nem tartózkodik a
zervgyár szennyvízelvezetõ csatornát akar létesíteni, s városon, azonban dr. LÕRINCZ Albert a múlt gyûlésen,
ezt a Múzeum csatornájába szeretné bekapcsoltatni. amikor a mai ülés idõpontja elhatároztatott, jelen volt,
Ebben az ügyben kikérte a Múzeum részére GAL- azzonkívül szóban is meghívta a mai ülésre.
BÁCS János városi mûszaki tisztviselõ szakvélemé- 2. Elök felkéri a jegyzõt az 1945. évi dec. hó
nyét, aki alaposan megvizsgálván a körülményeket, 28-án tartott ülés jegyzõkönyvének felolvasására, mely
errõl írásbeli véleményt nyújtott be, és szerzõdési ter- felolvasás után hitelesíttetik.
vezetet is készített. GALBÁCS János szakvéleménye 3. KISGYÖRGY Tamás elnök elõterjesztést
szerint a konzervgyár létesítendõ szennyvízelvezetõ tesz a Múzeum tisztviselõinek és alkalmazottainak
csatornája, ha az a közölt elõírások szerint készül el, fizetésemelésére vonatkozólag. Felolvassa az 1945. évi
minden veszély nélkül bekapcsolható a Múzeum fõ- nov. hó 26-i ülés határozata értelmében kiküldött hár-
csatornájába. Tervezetében és a hozzá mellékelt váz- mas tagú bizottság javaslatát, mely szerint minden
latokban részletesen ismerteti, hogy milyen elõírások egyes alkalmazott részére 50%-os pótlékot javasol, azt
és körülmények között engedélyezhetõ ez a bekapcso- is megemlítve, hogy az említett tisztviselõk és alkal-
lás. GALBÁCS János javaslata szerint a Múzeum kb. mazottak sem téli, sem pedig karácsonyi segélyben
800 000 lej díjat kérhet a bekapcsolás engedélyezéséért nem részesültek. Dr. LÕRINCZ Albert ügyész fizeté-
és a Múzeum csatornája használatainak díjaként. KIS- sével kapcsolatosan megjegyzi, hogy nevezett részére
GYÖRGY Tamás elnök ezzel szemben a maga részérõl nem javasolja a fizetéspótlék megadását, minthogy dr.
184
LÕRINCZ Albert nem csupán a jogászi teendõk sul vételét, és vagyok Sepsiszentgyörgy, 1945. dec. hó
ellátásáért, hanem fõleg a Múzeum anyagi alapjainak 31. kiváló tisztelettel: dr. LÕRINCZ Albert s.k.
megteremtéséért kapja a fizetést, õ pedig ennek a fel- ügyvéd.
adatának még eddig nem tett eleget. Dr. GYÁRFÁS Ezzel kapcsolatosan SZABÉDI László beje-
Albert alelnök belátja, hogy az 1945. évi szept. hó 8-án lenti, hogy a levél átnyújtása után nyomban közölte
megállapított fizetés a megélhetésre ma már nem elég, dr. LÕRINCZ Alberttel: 1) hogy a levelet csak iktatás-
de aggályait fejezi ki a Múzeum anyagi helyzete miatt. ra veszi át és 2) hogy dr. LÕRINCZnek a Múzeummal
SCHULLER Sándor megjegyzi, hogy a fizetési pótlé- szemben fennálló szolgálati viszonyát mindaddig nem
kok megállapításánál tekintettel kell lenni a családos tekinti megszûntnek, amíg a kérdésben nem dönt az
emberekre. Ezért azt javasolja, hogy f. évi jan. hó ügyv.-tanács. 3) Felhívta dr. LÕRINCZ figyelmét arra,
1-jétõl kezdõdõleg dr. SZABÉDI László ügyvezetõ hogy az 1945. dec. 28-án tartott tanácsülés határozata
ig.-õr eddig élvezett 100 000 lej fizetése 30 000 lej, értelmében írásbeli jelentésben kell feltárnia mind-
dr. ÁRVAY József 100 000 lej fizetése 30 000 lej, dr. azokat az okokat, melyek miatt a tanalapi épületek bér-
SZÉKELY Zoltán 50 000 lej fizetése 15 000 lej, beadását nem látja idõszerûnek. Hozzáteszi még
FADGYAS Anna 80 000 lej fizetése 30 000 lej, SZABÉDI László, hogy dr. LÕRINCZ lemondó levele
BOGÁTS Dénes 30 000 lej fizetése 15 000 lej, FODOR alkalmas lévén az ügyv.-tanács felelõsségének súlyos-
Józsefné 30 000 lej fizetése 10 000 lej pótlékkal bítására, javasolja egyrészt azt, hogy az ügyv.-tanács
egészíttessék ki, s e pótlékokat elõlegként fizesse ki az teljes egészében vegye tudomásul, és tegye magáévá a
ügyv.-tanács az illetõknek addig is, amíg az ig.-választ- bejelentését, másrészt azt, hogy a tanalapi épületek bér-
mány jóváhagyja. beadását illetõleg az ügyv.-tanács kérje ki a MNSz
Ügyv.-tanács a napról-napra való áremelkedé- központi jogi bizottságának a véleményét.
sekre való tekintettel SCHULLER Sándor javaslatát Az ügyv.-tanács SZABÉDI bejelentését tudo-
elfogadja, a felsorolt személyek részére javasolt pótlék- másul veszi, és azzal teszi magáévá, hogy dr. LÕRINCZ
nak elõlegként való kifizetését 1946. évi jan. hó 1-jei szólíttassék fel fentebb említett írásbeli jelentésének a fel-
kezdettel elhatározza az ig.-választmány utólagos szólítás kézhezvételének napjától számított 8 napon belüli
jóváhagyása reményében. megtételére, és lemondásának elfogadása vagy el nem
4. Az ülés napirendjének következõ pontja a fogadása kérdésében csak a határidõ letelte után dönt.
tanalapi épületek helyzetének rendezése. Az 1945. évi dec. 5. SZABÉDI László bejelenti, hogy a dec. 28-i
28-i ülésen dr. LÕRINCZ Albert ügyészt az ügyv.-tanács ügyv.-tanács határozata értelmében a Székely MIKÓ-
azzal bízza meg, hogy a Tanalap Sepsiszentgyörgy, Kollégium 4 millió lej kamatmentes kölcsönt vett át a
SZTALIN marsall út 11. és 13. számú épületeire vonat- Múzeumtól áruértékben rögzítve. Tudomásul szolgál.
kozó bérszerzõdési tervezetet készítse el, a többi épületek 6. Bejelenti, hogy 1945. dec. hó 29-én érkezett
helyzetének rendezésére pedig tegyen írásbeli javaslatot. E átiratában Gyergyószentmiklós város polgármestere
tárgyban dr. SZABÉDI László azt a bejelentést teszi, hogy értesítette a Múzeumot, hogy a város 100 000 lejt
1945. évi dec. hó 31-én a következõ szövegû levelet nyúj- irányzott elõ a SzNM fenntartásához címen.
totta át neki dr. LÕRINCZ Albert: Ügyv.-tanács Gyergyószentmiklós város ta-
A Székely Nemzeti Múzeumnak helyben. Az nácsadó testületének határozatát, mely szerint a
ügyvédbe vetett bizalom megrendülése esetét látván Múzeum részére 100 000 lej adományt szavazott meg,
fennforogni amiatt, hogy a Múzeum ügyv.-tanácsa a köszönettel tudomásul veszi, és megkeresést intéz az
Székely Tanalap igazgatása kérdésében f. hó 28. összeg kifizetése iránt.
napján szóban kifejezett s a tanalapi javakra vonatkozó 7. Bejelenti, hogy 1945. dec. 31-én dr. LÕ-
visszterhes bérleti jogviszonyok létrehozását a jelenle- RINCZ Albert útján az „Economatul Judeþean al
gi gazdasági, politikai, pénzügyi és különösen adóz- Salariaþilor Publici Treiscaune”-tól 39/1945 sz. alatt
tatási körülmények között feltétlenül és kivétel nélkül átiratot kapott, melybõl az tûnik ki, hogy az Economat25
mellõzni s a tanlapi épületek egyoldalú elfoglalása 1945. okt. 31-én 80099. számú felhívására választ is
kérdésében a vagyonállag védelmét tekintve aktív, kapott a Múzeumtól. Közli, hogy ez a felhívás nem
minden más tekintetben pedig egyelõre passzív maga- került a Múzeum vezetõségéhez, s így nem is adhatott
tartást tanúsítani javalló jogi véleményemet elvetette, reá választ. Ügyv.-tanács elhatározza, hogy meg kell
kénytelen vagyok ügyészi, illetve jogtanácsosi állapítani azt, hogy az említett átiratot ki vette át, és ki
általános megbízásomat és szolgálati viszonyomat válaszolta meg a Múzeum nevében. Több tárgy nem
megszûntnek tekinteni, s ezzel módot nyújtani a lévén, elnök az ülést bezárja.
SzNM-nak arra, hogy megfelelõbb jogtanácsost
vehessen igénybe. Kérem lemondásom szíves tudomá-
185
ügyv.-tanácsnak a követendõ eljárásra vonatkozólag.
10. Miután a megjelent jogászok az õket érdeklõ kérdésrõl
Jegyzõkönyv, mely felvétetett a SzNM ügyv.- a tájékoztatást megkapták, az ülésrõl eltávoznak.
tanácsának Sepsiszentgyörgyön 1946. évi jan. hó 26-án 2. Dr. SZABÉDI László felkéri dr. LÕRINCZ
d.u. 5 órakor tartott ülésérõl Albertet, hogy a futásfalvi éremlelet megszerzése ügyé-
Jelen vannak KISGYÖRGY Tamás elnök el- ben tett intézkedésérõl tájékoztassa az ügyv.-tanácsot.
nöklete alatt: dr. GYÁRFÁS Albert alelnök, GÁSPÁR Dr. LÕRINCZ Albert közli, hogy érintkezésbe lépett a
Jenõ, SCHULLER Sándor, dr. SZABÉDI László, dr. helybeli csendõrparancsnokkal, aki megígérte a lelet
SZÉKELY Zoltán, dr. ÁRVAY József és FADGYAS kézrekerítését. Meg is indította a nyomozást, melynek
Anna ügyv.-tanácsi tagok, valamint dr. TANA Gyula, során kiderült, hogy LUKÁCS István az érmeket szét-
dr. VÁNCSA József, dr. BENEDEK János, dr. MOL- osztogatta, mindössze csak 6 db.-ot sikerült megkapnia a
NÁR D. Emil, dr. KABAY Gábor és LÕRINCZ Albert csendõrségnek. Most folyik a nyomozás a többi érmek
mint vendégként meghívott jogászok. A jegyzõkönyvet elõkerítésére. A csendõrparancsnok megígérte, hogy ha
FADGYAS Anna vezeti. sikerül az érmeket megkapnia, azokat megfelelõ idõre
1. KISGYÖRGY Tamás elnök üdvözli a megje- átadja a Múzeumnak tudományos meghatározás céljá-
lenteket, és közli, hogy dr. LÕRINCZ Albertnek, a ból. Dr. LÕRINCZ Albert azt javasolja, hogy ha sikerül
Múzeum volt ügyészének közjegyzõvé történt kineve- az érmeket összeszedni, a Múzeum keresse meg az ille-
zése következtében a Múzeum jogvédelmének ellátása tékes minisztériumot, és kérje, hogy hagyja meg azokat
gazdátlanul maradt, és ezért hívta meg a fent megnevezett a SzNM tulajdonában.
jogászokat, hogy a Múzeum és a kezelésében lévõ Ügyv.-tanács dr. LÕRINCZ Albert jelentését
Háromszéki Tanalap jogvédelmének ellátását kérje tõlük. tudomásul veszi és javaslatát elfogadja. A futásfalvi
Dr. GYÁRFÁS Albert alelnök annak a véleményének ad lelettel kapcsolatosan dr. SZÉKELY Zoltán jelenti,
kifejezést, hogy a munkamegosztás céljából jónak látná, hogy GAZDA Ferenc kolozsvári tanársegéd a leletbõl
ha több jogász kapcsolódnék be a munkába. A megjelent származó 18 db. érmet adott át Múzeumunknak,
jogászok egyhangúlag kijelentik, hogy a legnagyobb melyet már tudományosan meg is határozott. Azt még
készséggel jönnek a Múzeum segítségére anélkül, hogy nem tudjuk, hogy ezek az érmek Múzeumunk tulaj-
munkájukért díjazást kívánnának. KISGYÖRGY Tamás donában maradnak-e, mert errõl még nem nyilatkozott
elnök kijelenti, hogy az ügyek intézésével kapcsolatos az átadó GAZDA Ferenc.
készkiadások természetesen a Múzeumot terhelik. Tudomásul szolgál.
KISGYÖRGY Tamás elnök felkéri dr. LÕ- 3. Dr. LÕRINCZ Albert bejelenti közjegyzõvé
RINCZ Albertet, a Múzeum volt ügyészét, hogy ismer- történt kinevezését. Megköszöni a Múzeumnak, hogy
tesse a megjelentek elõtt, melyek azok a folyó ügyek, egy évig kenyeret adott számára. Ígéri, hogy a jövõben
amelyek elintézésre várnak. Dr. LÕRINCZ Albert kije- is megértéssel fogja támogatni a Múzeum munkáját.
lenti azt a véleményét, hogy a Tanalap ingatlanai bér- Ügyv.-tanács dr. LÕRINCZ Albert bejelen-
leti szerzõdéseinek megkötését egyelõre nem tartja tését tudomásul veszi s ennek alapján az 1945. évi dec.
idõszerûnek. Ezzel még egyelõre várakozási álláspont- hó 31-én kelt ügyészi állásáról való lemondását is.
ra kell helyezkedni. Véleménye szerint, ha majd eljön KISGYÖRGY Tamás elnök megköszöni dr. LÕRINCZ
az ideje, szerzõdést kell kötni az épületek bérbeadására, Albertnek a Múzeum érdekében kifejtett munkásságát,
de a szerzõdések megkötésénél az egyenlõség elve és annak a reményének ad kifejezést, hogy dr. LÕ-
alapján kell eljárni. Tehát minden bérlakóval egyszerre RINCZ Albert a jövõben mint magánember is megér-
és hasonló feltételek mellett kell megkötni a szer- téssel fogja támogatni a Múzeum munkáját.
zõdést. A bér megállapítását pedig a bíróságra kell Ezután dr. LÕRINCZ Albert, a Múzeum volt
bízni. SZABÉDI László felolvassa a Ref. Székely ügyésze, miután a mai gyûlésen már csak mint meg-
MIKÓ-Kollégium leánygimnáziuma igazgatóságának hívott vendég jelent meg, a gyûlésrõl eltávozik.
1946. évi jan. hó 25-én kelt beadványát, melyben kéri, 4. SZABÉDI László jelenti, hogy f. hó 24-én
hogy a SZTALIN marsall út 11. és 13. szám alatt fekvõ CSEREY Aladár kézdivásárhelyi kádármester jelent meg
épületekre, melyek iskolai célra szükségesek, kösse a Múzeumban, és közölte, hogy õ 1945. május hó 1-jétõl
meg a Tanalap kezelõje velük a bérleti szerzõdést. a kézdivásárhelyi polgármester engedélye alapján a Tan-
A jelen lévõ jogászok egyhangú véleménye alap egyik kézdivásárhelyi épületében lakik, amelynek
alapján ügyv.-tanács elhatározza, hogy a megjelent jo- lakhatóvá tétele céljából nagyobb összeget fektetett be, s
gászok f. hó 28-án d.u. 4 órakor összeülnek a Múzeum mostan a katonaság ki akarja õket tenni. Kéri, hogy a
irodahahelyiségében, hogy a Tanalap ügyét jogilag Múzeum, mint a Tanalap kezelõje kössön vele bérleti
vizsgálják meg, s ezután tegyék meg javaslatukat az szerzõdést, hogy ne lakoltathassák ki.
186
5. Jelenti, hogy a PEREÞ-féle konzervgyárral tudományos szempontból ez igen fontos lenne, mert ez
a szenyvízlevezetõ csatorna ügyében még mindig nem lenne az elsõ római nyom Sepsiszentgyörgy területén.
lehetett eredményt elérni, minthogy a tulajdonos még Ügyv.-tanács a gyûjtemények gyarapodásáról
mindig távol van. tett jelentést örömmel tudomásul veszi, az adományo-
Tudomásul szolgál. zóknak köszönetét fejezi ki, és felhatalmazza igazgatót,
6. Jelenti, hogy dr. GYÁRFÁS Albert alme- hogy BALOGH Zoltánnak a fuvarbér fejében kifizetett
gyefõnök, Múzeumunk alelnöke hivatalos közlevelet 8000 lejt fizesse ki.
intézett a megye községeihez, hogy az 1945/46. évi 8. SZABÉDI László felolvassa dr. KÖNTZEI
költségvetésükben a Múzeum részére felvett segélyt Gerõ küküllõvári nyug. járásorvos26 f. hó 13-án kelt
fizessék be. Ennek alapján közli, hogy eddig már hat levelét, melyben a Múzeum állattára jelenlegi állapota
község tett eleget a felhívásnak, és összesen 450 000 lej felõl érdeklõdik, és közli, hogy most is gyûjti az anya-
folyt be Múzeumunk pénztárába. got a Múzeum részére, s alkalomadtán ide is szállítja,
Ügyv.-tanács a jelentést tudomásul veszi, és és ha kell, rendbe is teszi. SZABÉDI László megjegyzi,
dr. GYÁRFÁS Albert alelnöknek intézkedéséért hogy ez nagyon jó volna, mert éppen az állattár az,
köszönetét fejezi ki. amely megfelelõ szakemberrel nem rendelkezik.
6. Jelenti, hogy a BOLYAI Tudományegyetem Ügyv.-tanács dr. KÖNTZEI Gerõ levelét
megkeresést intézett Múeumunkhoz abból a célból, hogy örömmel tudomásul veszi, és elhatározza, hogy megke-
az Erdélyi Tudományos Intézetben való képviseletre küld- resést intéz hozzá, amelyben felkéri, hogy közölje
jük ki megbízottunkat. Javasolja, hogy Múzeumunk részé- igényeit a leutazással kapcsolatosan.
rõl dr. ÁRVAY József küldessék ki, minthogy nevezett már 9. SZABÉDI László felolvassa GÖDRI Fe-
megelõzõleg is részt vett az ETI munkájában. Ügyv.- renc volt múzeumõrnek a mai nap folyamán érkezett
tanács a jelentést tudomásul veszi, és a javaslatot magáévá beadványát, melyben ismételten kéri, hogy az általa
téve dr. ÁRVAY Józsefet küldi ki az ETI munkájában való építtetett motorszín lebontását és elszállítását engedé-
részvételre, azzal a megjegyzéssel, hogy a munka mene- lyezze az ügyv.-tanács.
térõl a Múzeum vezetõségét tájékoztatni köteles. Ügyv.-tanács GÖDRI Ferenc kérésének helyet
7. Jelentést tesz a gyûjtemények újabb gyara- adva megengedi, hogy az említett motorszínt a saját
podásáról, mely szerint özv. KOSZTI Józsefné uzoni költségén lebontassa és elszállíttassa f. évi. ápr. hó
lakos 9 db. könyvet, 12 db. 19. századbeli levelet és 1 1-jéig, de köteles GÖDRI Ferenc, hogy a lebontás
db. pénzzel kirakott cseréptányért, VARGANCSIK helyén az eredeti állapotot visszaállítsa. A lebontást és
Lajos, a csíkszeredai MNSz elnöke 3 db. könyvet, helyreállítást a megkezdett idõponttól számított 8
MAJOROSI Dezsõ V. gimn. o. tanuló 1 db. kéziratot és napon belül köteles elvégezni.
2 db. könyvet , GYURGYEVICH Gyula nagyszebeni 10. SZABÉDI László bejelenti, hogy a SzNM
lakos a báró BEDEUS József naptárreform-tervére kiadványaként megjelent dr. SZÉKELY Zoltán: Adatok
vonatkozó 167 db. aprónyomtatványt és füzetet, a Székelyföld népvándorláskorához címû dolgozata,
DARKÓ Béla árkosi unit. lelkész 1 db. 1656-ból szár- melyet egyben be is mutat.
mazó könyvet, JOÓS Jánosné árapataki lakos 1 db. var- Ügyv.-tanács a jelentést tudomásul veszi, és
rottast, GÁSZPOR Mihály gépész 1 db. teknõt, 1 db. annak a reményének ad kifejezést, hogy ezután majd
szénvonót, 1 db. azsagot és 1 db. peheteget, KEREKES jönni fognak a további dolgozatok is.
Mihály 1 db. fakupát és 1 db. vasvillát, BALOGH Já- 11. SZABÉDI László közli, hogy az ügyv.-
nos 1 db. kis teknõt és DÉNES János 1 db. bevetõ- tanács f. hó 5-i ülésének határozata értelmében megke-
lapátot ajándékozott. Közli, hogy az Árapatakról szár- resést intézett dr. LÕRINCZ Alberthez, melyre dr.
mazó néprajzi tárgyakat BALOGH Zoltán VIII gimn. LÕRINCZ Albert f. hó 16-án, az 5-1946 szám alatt ikta-
o. tanuló gyûjtötte össze, és szállította be Múzeumunk- tott levelében válaszolt. E levélnek ama kitétele ellen,
ba, s fuvardíjban 8000 lejt fizetett ki. Kéri, hogy ennek melyben dr. LÕRINCZ azt állítja, hogy a SZABÉDI
az összegnek kifizetését engedélyezze az ügyv.-tanács. javára mondott le az igazgatóságról, tiltakozását fejezi ki,
Dr. SZÉKELY Zoltán jelenti, hogy GÁL József minthogy a valóságnak nem felel meg.
sepsiszentgyörgyi lakos 1 db. trébelt dombormûves díszí- Ügyv.-tanács dr. LÕRINCZ Albert lemondá-
tésû bronz markolatvéget adományozott, és a tulajdonában sát tudomásul veszi és megállapítja, hogy valóban nem
van egy római érem is, melyet még egyelõre nem hajlandó áll az a tétel, hogy dr. LÕRINCZ a SZABÉDI javára
a Múzeumnak adni. Ezzel kapcsolatosan megjegyzi, hogy mondott volna le.
valószínû e helyen, ahol említett érem elõkerült, római 12. SZABÉDI László felolvassa a f. évi. jan.
nyomokra lehet bukkanni, s ezért tervbe vette, hogy a hó 5-én tartott ügyv.-tanácsi ülés jegyzõkönyvét, mely
tavasz folyamán meg fogja csinálni az ásatást, minthogy felolvasás és elfogadás után hitelesíttetik.
187
13. Dr. GYÁRFÁS Albert alelnök javasolja, Közli, hogy a Múzeum telkén lévõ múzeumõri
hogy a jegyzõkönyvek ne csak gépírással, hanem egy lakásokat is megadózta a pénzügy, melyet megfelleb-
erre a célra készített könyvben kézírással is vezettes- bezett a helyi törvényszéknél.
senek be. Közli továbbá, hogy a Múzeum mint jogi
Ügyv.-tanács dr. GYÁRFÁS Albert alelnök személy a törvényszéken a jogi személyekrõl vezetett
javaslatát elfogadja. lajstromba 1. szám alatt az 1945. évben bevezettetett.
Több tárgy nem lévén, elnök az ülést bezárja. Be kell jelentetni a törvényszékhez a Múzeum igaz-
gatói szerveit, és a költségvetést jóváhagyás céljából
10a. fel kell terjeszteni a vallás- és közoktatásügyi mi-
Jegy zõ kö ny v, mely felv étetet t Sep si szent - nisztériumhoz.
györgyön 1946. évi jan. hó 28-án d.u. 4 órakor a SzNM 4. MOLNÁR D. Emil felolvassa jogi véle-
irodahelyiségében tartott értekezletrõl, melynek tárgya ményét a Tanalap bérleti szerzõdéseinek megkötésére
a Múzeum jogvédelmének ellátása vonatkozólag.
Jelen vannak KISGYÖRGY Tamás elnök el- 5. A munkamegosztásra vonatkozólag az érte-
nöklete alatt: dr. TANA Gyula, dr. KABAY Gábor, kezlet egyhangúlag elhatározza:
dr. MOLNÁR D. Emil, dr. VÁNCSA József, dr. Összefogó és irányító: dr. TANA Gyula volt
LÕRINCZ Albert, dr. SZABÉDI László, dr. SZÉKELY törvényszéki elnök, a Tanalap jogi kérdéseinek intézõ-
Zoltán, dr. ÁRVAY József és FADGYAS Anna. je dr. BENEDEK János és dr. KABAY Gábor, a
1. KISGYÖRGY Tamás elnök üdvözli a meg- Múzeum jogügyeinek intézõje dr. MOLNÁR D. Emil
jelenteket. A jegyzõkönyv vezetésére FADGYAS és dr. VÁNCSA József. A Tanalap kézdivásárhelyi
Annát, hitelesítésére pedig dr. SZABÉDI Lászlót és dr. ügyeinek intézésére felkérik dr. DIÉNES Jenõ kézdi-
SZÉKELY Zoltánt kéri fel. vásárhelyi ügyvédet, az ig.-választmány tagját, és köz-
2. KISGYÖRGY Tamás elnök elmondja azt az lik vele, hogy az ottani jogászokat is vonja be a munka
elgondolását, hogy az öt jogász együttesen alkosson elvégzésébe, és minél elõbb küldjék el tájékoztatásukat
egy szerv-félét, állapítsák meg egymás között, hogy ki az ottani állapotokról.
legyen az a személy, aki az egészet összefogja, mintegy KISGYÖRGY Tamás elnök kijelenti, hogy
irányítja. ennek a jogászi tanácsnak a megalakulása nem zárja ki
A megjelent jogászok hozzájárulnak KIS- azt, hogy több embert még ne lehetne belevonni a mun-
GYÖRGY Tamás elgondolásához, és egybehangzó kába, sõt, ha a szükség megkívánja, a megye területén
véleményük az, hogy az összefogó és irányító lévõ összes székely ügyvédeket bele kell vonni.
dr. TANA Gyula volt törvényszéki elnök legyen. Elnök megköszöni a jelenlévõk részvételét, és
Dr. TANA Gyula kijelenti, hogy a reábízot- az értekezletet bezárja.
takat készséggel elvállalja.
3. KISGYÖRGY Tamás elnök felkéri 11.
dr. LÕRINCZ Albertet, a Múzeum volt ügyészét, hogy Jegyzõkönyv, mely felvétetett Sepsiszentgyör-
ismertesse a megjelentekkel, melyek azok a jogi ügyek, gyön 1946. évi febr. hó 23-án d.u. 5 órakor és febr.
amelyek be vannak fejezve, melyek azok, amelyek be 25-én folytatott ülésérõl a SzNM ügyv.-tanácsának
vannak indítva, és melyek azok, amelyek még egyál- Jelen vannak KISGYÖRGY Tamás elnök el-
talában be sem indíttattak, tehát ezután kell beindítani. nöklete alatt: dr. GYÁRFÁS Albert alelnök, GÁSPÁR
Dr. LÕRINCZ Albert közli, hogy a jelenlegi Jenõ, dr. JÓZSEF Manóné, SCHULLER Sándor,
épületek jelenlegi bírlalóival a Tanalap semmiféle SZABÉDI László, dr. SZÉKELY Zoltán, dr. ÁRVAY
jogviszonyban nincsen. Az épületeket a foglalás jogán József és FADGYAS Anna, az ügyv.-tanács tagjai,
bírják a jelenlegi bírlalók. Sem az egyik, sem a másik valamint dr. TANA Gyula, dr. BENEDEK János,
épület elfoglalásakor a Múzeum vezetõségét mint a dr. KABAY Gábor és dr. MOLNÁR D. Emil, a
Tanalap kezelõjét nem kérdezték meg, és semmiféle Múzeum jogügyi bizottságának tagjai. Elnök üdvözli a
írásbeli engedélyük a foglalásra nincsen. Ismerteti azo- megjelenteket és az ülést megnyitja. A jegyzõkönyvet
kat az átiratokat, melyeket a katonasággal és a csend- FADGYAS Anna vezeti.
õrséggel váltott, melyekre fõleg az adótárgyalásoknál 1. FADGYAS Anna felolvassa az ügyv.-tanács
volt szüksége, minthogy a pénzügyigazgatóság a f. évi jan. hó 26-án tartott ülésének, valamint a f. évi
Tanalap sepsiszentgyörgyi házait adóval rótta meg. A jan. hó 28-án tartott jogászi értekezletnek a jegyzõ-
tárgyalásokon sikerült elérnie azt, hogy mindaddig, könyvét, melyek felolvasás után hitelesíttetnek.
amíg bérleti szerzõdés nincsen, az adófizetést 2. SZABÉDI László felolvassa dr. BENEDEK
felfüggesztették. János és dr. KABAY Gábor 9-1946/T szám alatt iktatott
188
jogi véleményét a Tanalap ingatlanainak bérbeadására vo- gyakat azonnal vegye át. Ezután a fõhadnagy úrral és a
natkozólag. A kérdés alapos és részletes megvitatása után rendelkezése alá tartozó sofõrrel együtt eljöttünk a
ügyv.-tanács elhatározza a tanalapi épületek bérbeadását. Múzeumba egy teherautóval. Mikor megérkeztünk, a
3. SZABÉDI László jelenti, hogy f. hó 20-án fõhadnagy úr kért, hogy vezessem be abba a terembe,
délben megjelent a Múzeumban a helybeli orosz ahol a képek vannak, azonban arra kértem, hogy elõbb
parancsnokságtól három orosz tiszt, köztük MEDVE- fáradjon be az irodába, és várja meg, amíg telefonon
DIEV ezredes úr MIKLÓS Imre polgármester és értesíteni tudom KISGYÖRGY Tamás elnököt, továbbá
SZABÓ Ferenc városi tisztviselõ kíséretében, hogy a megye és a város vezetõségét. Telefonon ismertettem a
megtekintsék a zabolai br. MIKES-kastélyból beszállí- helyzetet KISGYÖRGY Tamás elnökkel, MIKLÓS
tott ingóságokat. A Múzeum dísztermének lepecsételt Imre polgármesterrel, és arra kértem, hogy sürgõsen
ajtóját, ahol az említett ingóságok vannak elhelyezve, a jöjjenek be a Múzeumba. A polgármester közölte, hogy
város polgármestere kinyitotta, ahol a megjelentek a õ elõbb még telefonon beszélni fog a Megyefõnök-
kezükben lévõ orosz nyelvû leltár alapján megtekintet- séggel. Vagy 10 percnyi várakozás után a türelmetlen
ték azt a 8 lezárt ládát, melyekben a város által 1945. MOSTEROVENCO fõhadnagy, aki mindenképpen be
évi jún. hó 16-án felleltároztatott képek vannak. Ezután akart menni abba a terembe, ahol a tárgyak vannak,
a város polgármestere újból lepecsételtette az ajtót. – F. telefonon felhívta az Ezredes urat, és ezután a sofõr
hó 22-én d.u. 2 órakor MEDVEDIEV ezredes úr tele- tolmácsolásával, aki Bukarestbõl jött, közölte velem,
fonon sürgõsen magához kéretett, és átadta azt az áti- hogy ha 10 percen belül ki nem nyitom a termet,
ratát, mely a múzeum igazgatójához címezve elrendeli, letartóztatnak. Ezt a kijelentést dr. SZÉKELY Zoltán és
hogy az õrizetünkben lévõ képeket, festményeket és dr. ÁRVAY József ig.-õrök jelenlétében tette, akik
egyéb tárgyakat adjuk át nekik. Az Ezredes úrnak ekkor az ebédrõl jöttek vissza. Együtt felvezettük a
elõadtam, hogy nekem, mint a múzeum ügyv. ig.- fõhadnagy urat és a sofõrt a lepecsételt ajtóhoz. A
õrének, nem áll módomban ezt a rendelekezést végre- fõhadnagy úr felszólított, hogy nyissam ki az ajtót,
hajtani, minthogy a kérdésben a múzeum ügyv.-taná- azonban én kijelentettem, hogy nem vagyok hajlandó
csának van joga rendelkezni, mely az ig.-választmány feltörni a pecsétet. Ezután a sofõr a fõhadnagy úr ren-
kiküldött tagjaiból áll, s mely a múzeum ügyeit intézi. delkezése alapján a pecsétet feltörte. Miután a pecsét
Közöltem, hogy ezek a tárgyak nem a múzeum õrize- feltörése megtörtént, kinyitottam az ajtót, és mindnyá-
tében vannak, azokat a város polgármesteri hivatala jan beléptünk a terembe. Jelen voltak dr. SZÉKELY
pecsételte le, és a pecsét is az õk õrizetükben van. Az Zoltán és dr. ÁRVAY József. Néhány perc múlva meg-
Ezredes úr anélkül, hogy az én érveimet figyelembe érkezett MIKLÓS Imre polgármester SZABÓ Ferenc
vette volna, megmutatott egy orosz nyelvû leltárt, mely városi tisztviselõ kíséretében, és KISGYÖRGY Tamás
dr. LÕRINCZ Albert múzeumigazgató által volt aláír- elnök. MIKLÓS Imre közölte, hogy a Megyefõnökség
va, és kijelentette, hogy azok a tárgyak, melyek a leltár- részérõl telefonon jelentkezett FERENC Zoltán, és
ban fel vannak sorolva, a Szovjet Szövetség tulajdonát megígérte, hogy haladéktalanul jön. Ezután az eljárás
képezik, õ ezeket a tárgyakat a múzeum igazgatójától után a ládákat átadtam. MOSTEROVENCO fõhadnagy
akarja átvenni, minthogy õ írta alá a leltárt, mint a úr az 1, 2, 3, 4. és 8. számú ládákat az orosz nyelvû
múzeum jogos igazgatója. Miután nem tudtam meg- leltár alapján átvette, és kijelentette, hogy a másik 3
gyõzni az ezredes urat arról, hogy az az idõ, amikor a ládáért (az 5, 6. és 7. sz.) jövõ hétfõn vagy kedden fog-
leltár készült, egy átmeneti idõszak volt a Múzeumnál, nak eljönni, hogy átvegyék. A tárgyak átvételérõl jegy-
mert dr. LÕRINCZ csak addig volt megbízva az ügyek zõkönyvet vettünk fel, négy példányban, melyeket
intézésével, amíg az alapszabályok értelmében az ig.- MOSTEROVENCO fõhadnagy úr aláírt, és melynek
választmány megalakult, ami késõbb meg is történt, egy példányát átadtuk neki, egyet pedig SZABÓ
átvettem az átiratot, és kijelentem, hogy felveszem a Ferenc városi tisztviselõnek. Miután az említett ládákat
kapcsolatot KISGYÖRGY Tamással, az ig.-választ- a fõhadnagy úr átvette, a termet SZABÓ Ferenc városi
mány elnökével, továbbá MIKLÓS Imre polgármester- tisztviselõ ismét lepecsételte.
rel, aki a termet lepecsételte, és a pecsét az õrizetében Ügyv.-tanács a jelentést tudomásul veszi, és
van, továbbá a Megyefõnökséggel, mely annak idején utasítja, hogy a történtekrõl a jelentést sürgõsen küldje
megbízta dr. LÕRINCZ Albert volt igazgatót azzal, meg Háromszék megye Megyefõnökségének, az Ellen-
hogy a zabolai kastélyból a tárgyakat szállítsa be a séges Javak Irodájához (Biroul Bunurilor Inamice)27.
Múzeumba. Miután az Ezredes úr az említett átiratot Az idõ elõrehaladott voltára való tekintettel
átadta nekem, rendelkezést adott ki MOSTEROVENCO elnök az ülést felfüggeszti, és kijelenti, hogy folytatása
orosz hadseregbeli fõhadnagynak, hogy az 1945. évi f. hó 25-én d.u. 5 órakor lesz, melyet a jelenlévõk
jún. hó 16-án felvett orosz nyelvû leltár alapján a tár- tudomásul vesznek.
189
A SzNM ügyv.-tanácsának ülése 1946. évi illeti, a megállapodás az volt, hogy a MNSz 200 000
febr. hó 25-én d.u. 5 órakor folytatódik. Jelen vannak lejt fog adni a jövedelembõl a Múzeumnak, melybõl
KISGYÖRGY Tamás elnök elnöklete alatt: dr. GYÁR- még az estély napján 100 000 lejt kifizettek, a többit
FÁS Albert alelnök, GÁSPÁR Jenõ, SCHULLER Sán- pedig az elszámolás után fogják megadni.
dor, dr. JÓZSEF Manóné, SZABÉDI László, Ügyv.-tanács a jelentést tudomásul veszi, és
dr. SZÉKELY Zoltán, dr. ÁRVAY József, FADGYAS elhatározza, hogy GAUDI József megyefõnöknek, aki
Anna, valamint dr. TANA Gyula, a Múzeum jogi bi- a kiutazáshoz az autót rendelkezésre bocsájtotta,
zottságának irányítója. köszönetét fejezi ki, az autóvezetõnek pedig fáradozása
4. SZABÉDI László jelenti, hogy a futásfalvi részbeni megjutalmazására 10 000 lejt ad.
éremleletbõl azt a 10 db. érmet, mely a helybeli csend- 9. Jelenti, hogy a múlt ülés határozata értelmében a
õrség õrizetében van, dr. LÕRINCZ Albert közben- jegyzõkönyvek bevezetésére szolgáló könyvet elkészíttettük, mely
járására a csendõr õrnagy 5 napra átengedte a Múzeum- 18 110 lejbe került, és a bemásolást FADGYAS Anna elvégezte.
nak, hogy dr. SZÉKELY Zoltán tudományosan Tudomásul szolgál.
meghatározhassa. Ez meg is történt, és utána az érmek 10. Jelenti, hogy a közelmúlt napokban a tele-
visszaadattak a csendõrségnek. fonközponttól egy nõi hang felhívta a múzeumot, és
Tudomásul szolgál. közölte, hogy az a telefonkészülék, mely az igazgató
5. Jelenti, hogy a községek költségvetésében a lakásában van felszerelve, az õ tulajdonát képezi, és
Múzeum részére elõirányzott segélybõl a mai napig 31 kéri annak visszaszolgáltatását.
községtõl összzesen 2 007 919 lej érkezett a Múzeum Dr. GYÁRFÁS Albert alelnök közli, hogy a ké-
pénztárába. Megemlíti azt, hogy Illyefalva község szülék valóban a telefonközpont vezetõjének a tulaj-
elöljárósága 600 000 lejt juttatott múzeumunk részére. donát képezi, melynek alapján ügyv.-tanács elhatározza,
Ügyv.-tanács a jelentést örömmel tudomásul hogy a kérdéses készüléket a tulajdonosnak visszaadja.
veszi, és dr. GYÁRFÁS Albert alelnök javaslatára 11. Dr. GYÁRFÁS Albert alelnök javaslatot
elhatározza, hogy megkeresést intéz Csík és Udvarhely tesz arra, hogy a múzeum õrizetére éjjeli õrt kellene
vármegyék megyefõnökeihez, valamint NAGY Imre és szerzõdtetni. Kéri, hogy a következõ ülésre ügyv. ig.-õr
dr. BÁNYAI János ig.-vál. alelnökhöz, hogy a két készítsen javaslatot ebben az ügyben.
megye részérõl elõirányzott segélyek befizetését Ügyv.-tanács a javaslatot magáévá teszi.
megsürgessék. 12. SZABÉDI László felolvassa az Erdõvidé-
6. Jelentést tesz a gyûjtemények újabb gyara- ki ref. egyházmegye esperesi hivatalának 146-1946
podásáról, mely szerint ROZSONDAY István számú levelét: „A Székely Nemezeti Múzeum Igaz-
RICHARD D. Matematikai elõcsarnok, Pozsonyban gatóságának, Sepsiszentgyörgy. Bizonyára ismeretes
1942-ben megjelent munkáját, VARGA József Megújí- és még emlékezetben van, hogy egyházmegyénk, egy-
tott énekeskönyv, Kolozsváron 1844-ben megjelent házi fõhatóságunk engedélye alapján – levéltári és
munkáját és egy 1762-ben megjelent Bibliabéli his- könyvtári anyagunk jó nagy és értékes részét 1943. júl.
tóriákat, PÁL Ernõ BAJKÓ Elek önéletírását tartal- 21-én jegyzõkönyvvilág átadta kezelés végett a
mazó kéziratos könyvét, mely a 19. századból szár- Múzeumnak. A bekövetkezett háborús események
mazik,28 továbbá BODOR Tibor egy római köztársasá- miatt a jegyzõkönyvileg kitöltött egyezség megkötése
gi ezüst denáriust ajándékozott Múzeumunknak. elodázódott, aminek napirendre tûzését és elintézését
Ügyv.-tanács a jelentést tudomásul veszi, és az most már szükségesnek látjuk, hogy az ügy jogi része
ajándékozóknak köszönetét fejezi ki. is be legyen fejezve. Tisztelettel kérem a
7. Jelenti, hogy a múlt ülés határozata értel- jegyzõkönyvben említett alapelvek figyelembe
mében a BOLYAI Tudományegyetem Erdélyi Tudomá- vételével szíveskedjék az egyezségtervezetet elkészít-
nyos Intézetét értesítettük arról, hogy a Múzeum tetni és azt hozzánk megküldeni, hogy hozzászólásunk
képviseletében dr. ÁRVAY József ig.-õrt küldöttük ki, és egyházi felsõbb hatóságunk véleményének
továbbá dr. ÁRVAY Józsefet is írásban értesítettük kikérdése után a végleges egyezség megköthetõ
kiküldetésérõl. legyen. Nagybecsû szíves intézkedését tisztelettel
Tudomásul szolgál. kérve maradok a tekintetes Igazgatóságnak, Nagyba-
8. Jelenti, hogy f. hó 16-án Kovásznán a con, 1946. jan. 31-én. Készséges szolgálattal: NAGY
MNSz orbai járási tagozatával karöltve kultúrestet ren- Elek s.k. ref. esperes.” Közli, hogy az 1943. jún. hó
deztünk, melyben a Múzeum részérõl KISGYÖRGY 21-én felvett átadási jegyzõkönyv alapján dr. ÁRVAY
Tamás elnök, SZABÉDI László és dr. SZÉKELY József és FADGYAS Anna megállapították, hogy az
Zoltán jelentek meg elõadókként. Az estély nagy er- abban felsorolt könyvek megvannak, ellenben az az
kölcsi sikerrel végzõdött, ami pedig az anyagiakat értékes irattári anyag, mely a jegyzõkönyvben fel van
190
sorolva, a 20. sz. alatt felvett tétel és a C. szekrénybõl lejt teszen ki, melyben 1045 m3 vízfogyasztás van
való házassági ügyiratok 156-743 számának kivételé- kimutatva. Minthogy ezt a mennyiséget sokallotta, a
vel megsemmisültek, minthogy azokat HEREPEI városi mûszaki hivataltól szakember kiküldését kérte,
János volt igazgató becsomagolta, és a múzeumi hogy vizsgálja meg, mi okozza ezt a nagy fogyasztást.
anyaggal együtt elszállíttatta.29 A kiküldött szakember megállapította, hogy a vízóra
Ügyv.-tanács a jelentést tudomásul veszi, és fogyasztás nélkül is vízfogyasztást mutat.
közli az Erdõvidéki ref. egyházmegye esperesével a Ügyv.-tanács elhatározza, hogy mivel a vízóra
történteket, mely felett a maga részérõl is a legnagyobb a múzeum hibáján kívül mutatta a vízfogyasztást, azért
sajnálatát fejezi ki, egyben felkéri dr. TANA Gyulát, a megkeresi a polgármesteri hivatalt, és arra kéri, hogy a
jogügyi bizottság irányítóját az egyezmény tervezetének múzeum részére állapítson meg vízdíj-paisálét.
elkészítésére, hogy egyidejûleg ez is elküldhetõ legyen. 16. Jelenti, hogy a múlt ülés határozata értel-
13. Dr. SZÉKELY Zoltán közli, hogy HE- mében megkeresést intézett dr. KÖNTZEI Gerõ kükül-
REPEI János volt igazgató kolozsvári barátai elõtt lõvári nyug. járásorvoshoz, hogy megkérdezze, lejö-
igyekszik õt úgy beállítani, mintha felelõsség terhelné vetele alkalmával milyen költségek terhelnék a Múzeu-
a múzeum elszállított anyagának megsemmisüléséért. mot. Erre a levélre dr. KÖNTZEI Gerõ f. hó 15-én kelt
Ezért kéri az ügyv.-tanácsot, hogy küldjön ki bizottsá- levelében válaszolt, és közölte, hogy a készkiadásainak
got az õ szerepének tisztázása céljából, és a vizsgálat a megtérítését kívánja a Múzeumtól. Egyben közli,
megejtése után a bizottság megállapításait közölje hogy néhai DOBAY László30 ornitológus özvegyének a
Kolozsváron az érdekeltekkel. tulajdonában van a néhai által gyûjtött és preperált ma-
Ügyv.-tanács dr. SZÉKELY Zoltán közlését dártojás-gyûjteménye, és megkérdezi, hogy a Múzeum
tudomásul veszi, és az ügy kivizsgálására bizottságot nem venné-e meg e gyûjteményt.
küld ki, melynek tagjai: KISGYÖRGY Tamás, Ügyv.-tanács a jelentést tudomásul veszi, és a
dr. TANA Gyula, SCHULLER Sándor és SZABÉDI DOBAY-féle madártojás-gyûjteményre vonatkozólag
László. Ezzel kapcsolatosan dr. GYÁRFÁS Albert alel- úgy határoz, hogy annak megvásárlásától a múzeum
nök javasolja, hogy HEREPEI János, a múzeum volt jelenlegi anyagi helyzetére való tekintettel egyelõre
igazgatója minden kapcsolatot szüntessen meg a eltekint.
SzNM-mal, és a magyar kultuszminisztériumot diplo- 17. A tanalapi ügyek folytatásaképpen
máciai úton értesíteni kell, hogy a székelységnek oko- SZABÉDI László ismét szóvá teszi a ref. leánygimná-
zott mérhetetlen károkért HEREPEI Jánost bocsássa el zium igazgatóságának azt a régebbi kérését, melyben
szolgálatából. kéri, hogy a Tanalap SZTALIN marsall út 11. és 13. sz.
SZABÉDI László megjegyzi, hogy az ügyv.- alatti épületeit iskolai célra adja bérbe a Tanalap
tanács ilyen javaslatot nem tehet, legfennebb a megál- kezelõje. Közli továbbá, hogy a helybeli Zárda-iskola
lapított tényeket közölheti a minisztériummal. vezetõsége írásban és szóbelileg is kérte, hogy a
FADGYAS Anna közli, hogy az ügyv.-tanácsnak azt a tanalapi épületek közül egyet az õ részére tartson fenn
régebbi határozatát, melyben felszólítja HEREPEI a Tanalap vezetõsége, mert a folyó tanév végén ki kell,
János volt igazgatót, hogy a SzNM-mal mindenféle hogy költözzenek abból az épületbõl, melyben jelenleg
kapcsolatot szakítson meg, még az õsz folyamán elvitte iskolájuk el van helyezve, minthogy ez az épület a
dr. BALASSA Iván kézbesítés végett. Ezt a közlést hadügyminisztérium tulajdonát képezi. Dr. GYÁRFÁS
KISGYÖRGY Tamás elnök is megerõsíti. Albert alelnök azt javasolja, hogy csak egyik épületet
14. Dr. GYÁRFÁS Albert alelnök megkérdezi, adjuk bérbe a ref. leányiskolának, a másikat tar-
hogy az ig.-választmány tagjainak a törvényszéken talékoljuk a Zárda-iskola részére. SCHULLER Sándor
való bejegyeztetése megtörtént-e? SZABÉDI László kéri, hogy mindkét épület bérbeadására vonatkozólag
kijelenti, hogy még nem történt meg. SCHULLER döntsön az ügyv.-tanács , minthogy erre igényét a ref.
Sándor megállapítani kívánja, hogy dr. LÕRINCZ leányiskola már régen bejelentette, s az iskola nagy lét-
Albertnek lett volna kötelessége ezt az ügyet elintézni, számára való tekintettel a két épületre szüksége is van,
s elintézését több ízben jelentette is, s éppen ezért s hogy ez az ügy még mind a mai napig sincsen elin-
megütközését fejezi ki, hogy a múzeum volt ügyésze tézve, a múzeum volt ügyészének a bûne.
még a legelemibb kötelezettségeinek sem tett eleget. Ügyv.-tanács elhatározza, hogy a 11. és 13.
Dr. GYÁRFÁS Albert alelnök javasolja, hogy ezt a szám alatti épületeket bérbeadja a ref. leánygimnázium
bejelentést most már sürgõsen el kell intézni. részére azzal, hogy a ref. leánygimnázium igazgatósá-
Ügyv.-tanács a javaslatot elfogadja. ga ígéretet tesz arra, hogy abban az esetben, ha elhá-
15. SZABÉDI László jelenti, hogy a Múzeum ríthatatlan akadályok miatt a Zárda-iskolának jelenlegi
vízdíj-számlája 1945. okt. 2-tõl 1946. jan. 2-ig 116 556 épületébõl ki kell költöznie és más épületet nem talál,
191
akkor a ref. leánygimnázium igazgatósága a Zárda- valamint dr. TANA Gyula, a Múzeum jogügyi bi-
iskola számára számarányának megfelelõen a 11. zottságának vezetõje és ZAKARIÁS Istvánné MÁL-
számú épületbe be fogja fogadni a Zárda-iskolát. A két NÁSY Erzsébet, a ref. leánygimnázium igazgatónõje.
iskola közötti bérleti viszonyt az iskolák vezetõsége Elnök üdvözli a megjelenteket és a jegyzõkönyv
egymás között intézi el. Kéri a jogászbizottságot, hogy vezetésére dr. ÁRVAY József ig.-õrt kéri fel.
a ref. leánygimnázium igazgatóságával kötendõ szer- 1. ZAKARIÁSné MÁLNÁSY Erzsébet igaz-
zõdés tervezetét ilyen értelemben módosítsák, és ter- gatónõ, hivatkozva a róm. kat. Zárda-iskola igazgató-
jesszék a legközelebbi ügyv.-tanács ülés elé. nõjével és a róm. kat. egyházközösség plébánosával
18. SZABÉDI László bemutatja a helybeli folytatott megbeszélésükre, kéri, hogy a kötendõ szer-
csendõrségnek f. évi febr. hó 7-én kelt 10.550/1946 zõdésbe ne vegyék be azt a pontot, amely szerint az eset-
számú átiratát, melyben az általa elfoglalt tanalapi épü- ben, ha a róm. kat. Zárda-iskola a körülmények miatt
letnek (SZTALIN Marsall út 9. sz.) bérbeadását kéri. iskolaépület nélkül maradna, akkor a ref. leánygimnázi-
Ügyv.-tanács a bemutatott átiratot tudomásul umtól kibérlendõ Szabadság tér 11. szám alatti épületet a
veszi, és felkéri a jogászbizottságot, hogy a kérdést ref. leánygimnázium a Zárda-iskola részére részben
tanulmányozza és készítse elõ, hogy ennek alapján átengedi. ZAKARIÁSné MÁLNÁSY Erzsébet szerint
majd dönthessen az ügyv.-tanács. ezt a pontot azért nem kell a szerzõdésbe belevenni, mert
19. Dr. GYÁRFÁS Albert alelnök javasolja, a ref. leánygimnázium és a róm. kat. Zárda-iskola ebben
hogy az ügyv.-tanács ülésein való részvételre dr. TANA az ügyben maguk között külön egyezséget köt.
Gyula, a jogi bizottság irányítója hívassék meg. Ügyvezetõ-tanács a bejelentést tudomásul
Ügyv.-tanács a javaslatot magáévá teszi. veszi, és úgy dönt, hogy a kérdéses pontot a szerzõdés-
20. Dr. SZÉKELY Zoltán javasolja, kérje fel be nem veszi be.
az ügyv.-tanács a jogászbizottságot, hogy a Székelyföl- 2. SZABÉDI László ügyv. ig.-õr felolvassa a
dön elõkerülõ leletek hovatartozására vonatkozó Múzeum kezelésében levõ Háromszékvármegyei Tan-
törvényes rendelkezéseket keressék ki. alapnak Sepsiszentgyörgyön Szabadság tér 11. és 13.
Ügyv.-tanács a javaslatot elfogadja. szám alatt fekvõ két épületének a sepsiszentgyörgyi ref.
21. SZABÉDI László jelenti, hogy a Tanalap leánygimnázium részére bérbeadása szerzõdésének a
kézdivásárhelyi ingatlanaira való felvilágosításért jogászbizottságtól elkészített tervezetét.
megkeresést intézett dr. DIÉNES Jenõ ügyvéd ig.-vál. Az ügyv.-tanács a két szerzõdéstervezet egyes
taghoz, aki f. hó 18-án kelt levelében válaszolva pontjait újólag megvitatja, végleges szövegüket megál-
megküldötte a kézdivásárhelyi ingatlanok telekkönyvi lapítja, és elhatározza, hogy a két szerzõdéstervezetet
másolatát, melybõl kitûnik az a C.1. alatti bejegyzés- az összehívandó rendkívüli ig.-választmányi gyûlés elé
bõl, hogy adótartozás miatt 9961,67 pengõ összeg ere- terjeszti, hogy az a szerzõdéseket kösse meg.
jéig az A+ 1–4, 7–9. rsz. ingatlanok meg vannak ter- Több tárgy nem lévén, elnök az ülést bezárja.
helve. Jelenti továbbá azt is, hogy dr. DIÉNES közli,
hogy a Tanalap egyes épületeiben ismeretlen tettesek 13.
rongálják az ajtókat, ablakokat stb. Jegyzõkönyv, mely felvétetett a SzNM ig.-
Ügyv.-tanács a jelentéseket tudomásul veszi, választmányának 1946. évi ápr. hó 5-én d.u. 3 órakor a
és felkéri KISGYÖRGY Tamás elnököt, hogy szemé- Mú zeu m iro d ah ely i ség éb en tar to tt rend k ív ül i
lyes kiszállása alkalmával nézzen utána a kézdivá- gyûlésérõl
sárhelyi állapotoknak, és próbáljon meg ott is össze- Jelen vannak KISGYÖRGY Tamás elnök
hozni bizottságot, mely a Tanalap ottani dolgait intézi, elnöklete alatt: SCHULLER Sándor, PÉTER Gyula,
és a bérbeadásra szükséges elõkészületeket megteszi. SZABÉDI László, dr. SZÉKELY Zoltán, dr. ÁRVAY
Több tárgy nem lévén, elnök az ülést bezárja. József és FADGYAS Anna ig.-vál. tagok, továbbá dr.
TANA Gyula, mint a Múzeum jogügyi bizottságának
12. vezetõje.
Jegy zõ kö ny v, mely felv étetet t Sep si szent - 1. Elnök üdvözli a megjelent tagokat, a jegy-
györgyön, 1946. évi márc. hó 8-án d.u. 5 órakor a zõkönyv vezetésére FADGYAS Anna, hitelesítésére
SzNM ügyv.-tanácsának a Múzeum irodahelyiségében pedig SCHULLER Sándor és PÉTER Gyula ig.-vál.
tartott ülésérõl tagokat kéri fel.
Jelen vannak KISGYÖRGY Tamás elnök, 2. Elnök közli, hogy a mai rendkívüli gyûlés
dr. GYÁRFÁS Albert alelnök, GÁSPÁR Jenõ, tárgysorozatának egyetlen pontja a Háromszékvárme-
SCHULLER Sándor, SZABÉDI László, dr. SZÉKELY gyei Tanalap Sepsiszentgyörgyön Szabadság tér 11. és
Zoltán, dr. ÁRVAY József, az ügyv.-tanács tagjai, 13. sz. alatt fekvõ épületeire vonatkozó bérleti szer-
192
zõdés megkötése. Felkéri SZABÉDI László ügyv. ig.- dr. ÁRVAY József pedig a f. évi márc. hó 8-án tartott ülés
õrt, hogy ismertesse a két épületre vonatkozó bérleti jegyzõkönyvet, melyek felolvasás után hitelesíttetnek.
szerzõdéseket. SZABÉDI László ismerteti a szerzõ- 3. SZABÉDI László ügyv. ig.-õr bejelenti,
déseket és közli, hogy az ügyv.-tanács f. évi márc. hó hogy az Erdélyi Ref. Egyházkerülettel a Múzeum ig.-
8-án tartott ülésén elhatározta, hogy a Háromszékvár- választmánya f. évi ápr. hó 5-én megkötötte a bérleti
megyei Tanalap Sepsiszentgyörgyön Szabadság tér 11. szerzõdést a Tanalap Szabadság tér 11. és 13. szám alatt
és 13. sz. alatt fekvõ épületeit bérbeadja az Erdélyi Ref. fekvõ épületeire vonatkozólag.
Egyházkerületnek a sepsiszentgyörgyi Ref. Székely Ügyv.-tanács a jelentést tudomásul veszi.
MIKÓ-Kollégium leánygimnáziuma részére, és jóvá- 4. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr felolvassa a
hagyás és aláírás végett az ig.-választmány elé terjeszti. jelentést a f. évi ápr. hó 9-én Kovásznára tett kiszál-
Ig.-választmány az elõterjesztett szerzõdése- lásáról. Jelenti, hogy UGRON Árpád, Kovászna köz-
ket jóváhagyólag tudomásul veszi, és a kolozsvári ség fõszolgabírója telefonon értesítette, hogy Vajnafal-
Erdélyi Ref. Egyházkerülettel a szerzõdéseket megköti. ván földmunkálatok közben nehány koporsót találtak,
3. SZABÉDI László ügyv. ig.-õr bejelenti, melyben az eltemetettek öltözete megmaradt. A vizs-
hogy a helybeli csendõrparancsnokság f. évi márc. hó gálat során megállapította, hogy a 18. sz. második
27-én kelt 12.050/1946 számú átiratában közölte, hogy felébõl való temetkezés, és székely férfi és nõ hulláját
az általuk elfoglalt épület bérleti szerzõdését sürgõsen õrizte meg.
meg akarják kötni, és az ügy sürgõsségére való tekin- Jelenti továbbá, hogy f. évi márc. hó 25-én
tettel kérte, hogy 5 napon belül jelöljük meg az ügy Kõröspatakra szállott ki, minthogy BAKCSI Gábor ref.
elintézésére vonatkozó intézkedésünket. Márc. hó lelkész felhívta a figyelmét a Nyírtetõ nevû erdõrészen
28-án közöltük a csendõrparancsnoksággal, hogy márc. elõtûnt sáncgyûrûkre. Kiszállása során megállapította,
hó 31-én d.e. 10 órakor megbízottunk várni fogja a hogy valószínûleg egy La Tène-kori erõdítéssel van
Múzeum irodahelyiségében a tárgyalások megejtése dolga, ezért a húsvéti vakáció alatt tanítványai segít-
végett, vagy pedig mindennap d.u. felkeresheti ségével ásatást végzett a megnevezett helyen. A megfi-
dr. KABAY Gábort a hivatalos órák alatt irodájában a gyelés szerint két periódusú építkezés volt. Az elsõ a
tárgyalások miatt. A kitûzött idõben a csendõrség ré- belsõ földvár, mely palánkkal volt megerõsítve. A
szérõl senki sem jelent meg a Múzeum irodájában, s dr. második, a késõbbi a kõfal, amelyet a külsõ sáncgyûrû
KABAY Gábor közlése szerint õtet sem keresték fel a takart. A vár kora a La Tène-korig nyúlik vissza, s
tárgyalások végett. Ilyenformán most nem áll mód- Erdõvidék felé biztosításra szolgált. A Székelyföld
jában, hogy a csendõrparancsnoksággal kötendõ szer- õskori várrendszerének egyik láncszeme. A vár elõtt
zõdést elõterjeszthesse. kb. 100 méterre terül el az „Aranykút” nevû kör alakú
Ig.-választmány a bejelentést tudomásul veszi, kidomborodás, ennek tisztázása azonban munkaerõ
és KISGYÖRGY Tamás elnök kívánságára felkéri hiányában mostan elmaradt, melyet majd késõbb fog
dr. KABAY Gábort, hogy a csendõrparancsnokságnak a elvégezni.
tárgyalásról való elmaradásáról tegyen írásbeli jelentést. Felolvassa jelentését a régészeti szakkönyvtár
Több tárgy nem lévén, elnök a gyûlést bezárja. gyarapítása érdekében tett intézkedéseirõl, továbbá
dr. B. MITREA, a bukaresti Régészeti Múzeum kikül-
14. döttjének látogatásáról. A szakkönyvtár gyarapítása
Jegyzõkönyv, mely felvétetett a SzNM ügyv.- céljából csereviszonyba lépett I. DIMIAN õrnaggyal, s
tanácsának 1946. évi május hó 7-én d.u. 4 órakor a az általa küldött régészeti szakmunkáért a Múzeum
Múzeum irodahelyiségében tartott ülésérõl másodpéldányaiból adott át 5 db. könyvet. A tobábbi-
Jelen vannak KISGYÖRGY Tamás elnök el- akban is hasonlóképpen fog eljárni, ha még újabb
nöklete alatt: dr. GYÁRFÁS Albert alelnök, GÁSPÁR könyvek érkeznek. Jelenti, hogy B. MITREA, a bu-
Jenõ, SCHULLER Sándor, SZABÉDI László, karesti Régészeti Múzeum kiküldöttje a futásfalvi
dr. SZÉKELY Zoltán. Dr. ÁRVAY József és FADGYAS éremlelet ügyében jött el Múzeumunkhoz, minthogy
Anna, az ügyv.-tanács tagjai, valamint dr. TANA Gyula azt a 10 db. érmet, melyet a helybeli csendõrség vett át
és dr. KABAY Gábor, a Múzeum jogügyi bizottságának a megtalálótól, beszolgáltatták a bukaresti Régészeti
tagjai, mint tanácskozó tagok. Múzeumba. Kérte nevezettet, hogy ezeket az érmeket
1. KISGYÖRGY Tamás elnök üdvözli a meg- adják vissza Múzeumunknak,minthogy ezek a Székely-
jelent tagokat, és az ülést megnyitja. A jegyzõkönyvet földön kerültek elõ, azonban Mitrea kijelentette, hogy
FADGYAS Anna vezeti. ezek a tárgyak a bukaresti Múzeumot illetik, minthogy
2. FADGYAS Anna felolvassa az ügyv.-tanács oda küldötték be hivatalosan. Abban az esetben, ha a
f. évi febr. hó 23–25-én tartott ülésének jegyzõkönyvét, gyûjtést a mi Múzeumunk végzi el, természetesen a tár-
193
gyak itten is maradnak. B. MITREA kérte, hogy a 1 db. SZABÓ Dezsõ-féle kéziratot adományozott
futásfalvi leletrõl készített feldolgozását adja át dr. Múzeumunk számára. Jelenti továbbá, hogy a legnép-
SZÉKELY Zoltán közlésre a Dacia nevû folyóirat ré- szerûbb kézikönyvek és folyóiratok közül 100 kötetet
szére. Ennek a kérésnek eleget is tett. Úgyszintén kér- beköttettünk. Jelenti, hogy dr. GROSZ Géza brassói
ték azt is, hogy azt a kis edényt, melyben a kérdéses orvos f. évi márc. hó 17-én bejött Múzeumunkba és
érmeket találták, adja ki Múzeumunk a bukaresti Mú- közölte, hogy egyik hivatalos látogatása alkalmával az
zeumnak tanulmányozás céljaira. KISGYÖRGY árkosi SZENTKERESZTY-kastélyban szétszórtan látta
Tamás elnök hozzájárulásával elismervény ellenében a családi levéltárat, s hogy a pusztulástól megóvja, a
kiadta a kis edényt. könyvtárszoba szekrényeinek fiókjaiba berakta a le-
Felolvassa jelentését a f. évi ápr. hó 27-én véltári anyagot. Minthogy azonban a fiókok nem
Székelyudvarhelyen, ápr. 28-án pedig Székely- zárhatók, jónak látná, ha a Múzeum átvenné a levéltári
keresztúron tartott múzeumi elõadóestekrõl. Mindkét anyagot megõrzésre, addig is, amíg e levéltári anyag
városban a helyi erõk bevonása mellett jól sikerült tulajdonjoga tisztázódik. GROSZ Géza segítségével
elõadás volt. Múzeumunk részérõl KISGYÖRGY azonnal be is szállítottuk a levéltár anyagát, mely jelen-
Tamás elnök, SZABÉDI László és dr. SZÉKELY leg teljesen rendezetlen állapotban van. Mindössze
Zoltán ig.-õrök vettek részt a kiszálláson elõadóként. csak kötegekbe szedtük, és megszámláltuk. A levéltár
Úgy Székelyudvarhelyen, mint Székelykeresztúron anyaga összesen 2619 darabot foglal magába, melybõl
nagy érdeklõdés nyilvánult meg a Múzeum ügyei iránt. 6 db. a 17., 13 db. a 18., 22 db. a 19. és 2578 db. a
Sikerült fõleg a keresztúri tanárok körében olyan ér- 19–20. századból való.32
deklõdést kelteni, melynek igazi hasznát majd a Ügyv.-tanács dr. ÁRVAY József jelentéseit
jövõben fogja élvezni Múzeumunk. Közli, hogy Szé- jóváhagyólag tudomásul veszi.
kelykeresztúron MOLNÁR István tanítóképzõ intézeti 7. Dr. ÁRVAY József ig.-õr jelenti,hogy f. évi
tanár az intézet keretében egy kis helyi Múzeumot akar ápr. hó 28-án a Múzeum képviseletében részt vett a
létesíteni. E terve megvalósításához Múzeumunk a Csíkszeredában megtartott székelyföldi fürdõértekez-
legteljesebb mértékben segítségére kíván lenni. A leten. Az értekezleten megalakult a Székelyföldi Ide-
beszélgetés során szóba került a múzeumbarátok genforgalmi Bizottság, mely bizottságba a Múzeum
megszervezése is. Ebben a kérdésben is nagy segít- képviselõjeként dr. GYÁRFÁS Albert alelnök ajánlása
ségünkre lesz majd az említett MOLNÁR István. folytán dr. SZABÉDI László ügyv. ig.-õrt választották
Ügyv.-tanács dr. SZÉKELY Zoltán jelentéseit meg. Az értekezleten hozott határozatok közül Múzeu-
elismeréssel és jóváhagyólag tudomásul veszi.31 Mind- munkat közvetlenül a határozati javaslat 16. pontja
azoknak, akik a székelyudvarhelyi és székelykeresztúri érdekli, mely így hangzik: „A fürdõidényre rendezzen
elõadások megrendezésében segítséget nyújtottak, a SzNM Sepsiszentgyörgyön rendkívüli kiállítást
köszönetét fejezi ki. Az ig.-választmánynak pedig ja- néprajzi, társadalmi és történelmi jelleggel.” Ugyan-
vaslatot tesz arra, hogy MOLNÁR István székelyke- csak felhívja a figyelmet a határozati javaslat 14. pont-
resztúri tanárt válassza meg tb. múzeumõrnek. jára is, mely a székelyföldi mûemlékvédelemre vo-
5. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr ismerteti a nyár natkozik. Véleménye szerint e munka elvégzése fõleg a
folyamán elvégzendõ ásatásainak terveit, mely szerint SzNM hatáskörébe tartozik, ezért javasolja, hogy e
Barátoson, Botfalván és Nagyborosnyón szeretne ása- téren Múzeumunk minden tõle telhetõt tegyen meg.
tásokat végezni olyanformán, hogy tanítványai segít- Erre vonatkozó elgondolásait részletesen kifejti jelen-
ségével végezné el a munkát. tésében. Felhívja az ügyv.-tanács figyelmét a vidéki
Dr. GYÁRFÁS Albert a tervezett ásatások székely városokban már meglévõ és ezután létesítendõ
bejentését megelégedéssel veszi tudomásul, és kéri helyi múzeumok ügyére is, mely feltétlenül maga után
dr. SZÉKELY Zoltánt a további lelkes munkára. vonja a Székely Múzeum-Egyesület vagy Székely Mú-
6. Dr. ÁRVAY József ig.-õr jelentést tesz a zeumbarátok körének megalakítását.33
gyûjtemények újabb gyarapodásáról, mely szerint Ügyv.-tanács dr. ÁRVAY József ig.-õr jelen-
HALÁSZ Sándor, Brassó 1 db. könyvet, BEKE Árpád, tését és javaslatait elismerõleg tudomásul veszi és
Sepsiszentgyörgy 45 db. 17–20. századbeli oklevelet, felkéri a részletes tervek kidolgozására.
BEDÕ Árpád, Kõröspatak 1 db. könyvet és 1 db. majo- 8. FADGYAS Anna pénztáros a Múzeum je-
lika tálat, NYERGES Imre, Kõröspatak 1 db. 1664-bõl lenlegi pénzügyi állapotáról tesz jelentést. E jelentés
származó szemöldökfát, JÓKAI-nyomda, Sepsiszent- szerint 1945. évi május hó 12-tõl, a pengõnek lejre való
györgy 1 db. könyvet, KISS Béla, Csernátfalu 1 db. átváltása napjától kezdve 1946. évi márc. hó 31-ig, a
könyvet, a MÓRICZ Zsigmond-kollégium, Kolozsvár költségvetési év lezártáig a bevétel 21 688 933 lej, a
2 db. könyvet, dr. KABAY Gábor, Sepsiszentgyörgy kiadás pedig 10 316 5402 lej volt. Pénzmaradvány
194
1946. évi ápr. hó 1-jén 11 372 393 lej volt, mely kiküldött bizottság jelenti, hogy FADGYAS Anna tb.
áthozatott az 1946/47. költségvetési évre, s ezzel együtt múzeumõr és BOGÁTS Dénes tb. igazgatõ-õr írásbeli
a pénztár 1946. ápr. 1-jétõl 1946. május 6-ig 15 278 541 nyilatkozata, dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr és HEREPEI
lej bevételt és 1 904 547 lej kiadást mutat, melynek János volt múzeumigazgató írásbeli jelentése alapján
alapján a mai napon Múzeumunk 13 373 994 lej megállapította, hogy dr. SZÉKELY Zoltán múzeumi
készpénzzel rendelkezik. Jelenti, hogy a három székely ig.-õr az említett és megsemmisült múzeumi anyag
megye községeinek költségvetéseiben a Múzeum elmenekítése és megsemmisülése idejében felelõs ve-
részére elõirányzott segélybõl eddig összesen 11 153 704 zetõ nem volt, intézkedésbeli joggal nem rendelkezett,
lej folyt be, melybõl: a) Háromszék vármegye mert e jogot a Múzeum akkori igazgatója, HEREPEI
községeitõl 2 807 683 lej; b) Udvarhely megye János gyakorolta. Dr. SZÉKELY Zoltán sem az anyag
községeitõl 7 626 021 lej; c) Csík megye községeitõl elszállításakor, sem késõbb nem tehetett, s a bekért s a
720 000 lej érkezett be. Jelentést tesz az újabban bizottság ülésérõl felvett jegyzõkönyvhöz csatolt nyi-
eszközölt nagyobb kiadásokról is, mely szerint 10 000 latkozatból nem is tûnik ki, hogy tett volna olyan
db. könyvtári cédula készítéséért 180 000 lej, 100 kötet intézkedéseket, melyek az anyag elpusztulására vezet-
könyv és folyóirat beköttetéséért 800 000 lej, és a csíki hettek. Következésképpen a bizottság megállapítja,
házban levõ ágy részére készítendõ párnahuzatok hogy a SzNM anyagának elszállítását és elpusztulását
részére vásárolt 6 méter háziszõttes vászonért 150 000 illetõleg nem terheli semminemû felelõsség. Meg-
lej fizettetett ki. Jelenti, hogy eleddig négy helyen tar- jegyzi, hogy ezzel nincsen megállapítva, hogy ki a
tott múzeumunk közmûvelõdési elõadóestet, éspedig: felelõs az anyag elszállításáért. Tehát ezt az ügyet még
Kézdivásárhelyen, Kovásznán, Székelyudvarhelyen és napirenden kell tartani.
Székelykeresztúron. A négy elõadás bruttó bevétele Ügyvezetõ-tanács a bizottsági jelentést tudo-
709 057 lej volt, a felmerült kiadások pedig 632 857 másul veszi, és a maga részérõl megállapítja, hogy
lejt tesznek ki. A négy elõadásból tehát összesen 76 dr. SZÉKELY Zoltán, mihelyt lehetõvé vált, azonnal
200 lej tiszta jövedelme volt Múzeumunknak. visszatért munkahelyére, s ezzel éppen a Múzeum irán-
Ügyvezetõ-tanács a jelentést jóváhagyólag tu- ti kötelességérzetérõl tett tanúbizonyságot. Kimondja,
domásul veszi. Utasítja az ügyv. ig.-õrt, hogy vásá- hogy a vizsgálat eredményét közölni kell mindazokkal
roljon fát és üveget, a tisztviselõk részére pedig húsvéti az intézményekkel és személyekkel, akikkel dr.
segély címen azonnal utaljon ki egy fél havi fizetést. SZÉKELY Zoltán szükségesnek látja.
9. Dr. SZABÉDI László ügyv. ig.-õr kéri, 12. SZABÉDI László ügyv. ig.-õr ismerteti a
hogy a tisztviselõk fizetésének rendezése tárgyában Háromszék megyei Ellenséges Javak Irodájának 339-
küldjön ki az ügyv.-tanács egy bizottságot, mely a kö- 1946 sz. átiratát, melyben közli, hogy a zabolai MIKES-
vetkezõ ülésre készítsen javaslatot. kastélyból beszállított ingóságokat mindaddig a Múzeum
Ügyv.-tanács dr. SZABÉDI László ig.-õr õrizetében kívánja hagyni, amíg errõl az Ellenséges Javak
kérését magáévá teszi, és a tisztviselõk fizetésének Ellenõrzõ Bizottsága (CASBI) nem intézkedik.
megállapítására bizottságot küld ki KISGYÖRGY Ügyv.-tanács elhatározza, hogy közli nevezett
Tamás elnök, SCHULLER Sándor, GÁSPÁR Jenõ és hivatallal, hogy a kérdéses ingóságok õrizetét tovább
dr. KABAY Gábor személyében. nem vállalja, minthogy a Múzeumnak arra a helyiségre,
10. SZABÉDI László ügyv. ig.-õr elõterjeszti ahol a tárgyak vannak, szüksége van, ezért kéri a hi-
dr. ÁRVAY József ig.-õr kérését 2 havi fizetés vatalt, hogy gondoskodjék az ingóságok mielõbbi
elõlegként való kiadására. elszállításáról.
Ügyv.-tanács dr. ÁRVAY József ig.-õr részére 13. SZABÉDI László ügyv. ig.-õr jelenti,
2 havi fizetés elõleget engedélyez, 6 havi részletben hogy Háromszék vármegye Megyefõnöksége 1638-
való visszafizetés mellett. 1946 sz. átiratában közölte, hogy a Vármegyei Politikai
11. SZABÉDI László ügyv. ig.-õr jelenti, Tanács 1946. évi ápr. hó 6-án hozott határozata
hogy KISGYÖRGY Tamás, dr. TANA Gyula, értelmében a 4 rend hajdúruha tulajdonjogát a Mú-
SCHULLER Sándor és SZABÉDI László, mint a zeumnak átengedte. Jelenti továbbá, hogy az igazgatói
SzNM ügyv.-tanácsának 1946. évi febr. hó 23–25-én lakásban lévõ telefonkészüléket f. évi márc. hó 4-én a
tartott ülésébõl dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr kérésére tulajdonosnak kiadtuk. Bejelenti továbbá, hogy a
kiküldött bizottság tagjai, 1946. márc. hó 29-én d.u. 4 húsvéti ünnepek alkalmával városunkban tartózkodó
órakor a múzeum irodájában összeültek, hogy meg- angol misszió tagjai Múzeumunkat meglátogatták.
vizsgálják dr. SZÉKELY Zoltán felelõsségének kérését Ügyv.-tanács SZABÉDI László jelentéseit
a SzNM elmenekített és Zalaegerszegen megsemmisült tudomásul veszi, Háromszék vármegye Megyefõnök-
anyagának elszállítását és elmenekítését illetõleg. A ségének a hajdúruhák átengedéséért köszönetét fejezi ki.
195
14. SZABÉDI László ügyv. ig.-õr elõterjesztést 18. Dr. GYÁRFÁS Albert alelnök javasolja,
tesz a Múzeum látogatási idejének megállpítására vo- hogy Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson és Sep-
natkozólag, mely szerint a Múzeum gyûjteménytárai a siszentgyörgyön minél elõbb tartson múzeumunk isme-
nagyközönség részére nyitva vannak minden hétköz- retterjesztõ elõadásokat a helyi erõk bevonása mellett,
napon d.e. 9–12 óráig, vasárnap d.e. 10–12 óráig. Rend- önkéntes belépti díjakkal.
kívüli látogatási idõ május 1-jétõl szept. 1-jéig minden Ügyv.-tanács dr. GYÁRFÁS Albert alelnök
hétköznapon d.u. 4–6 óráig. Megállapított látogatási díj javaslatát elfogadja, és az elõadások mielõbb való meg-
nem lenne, hanem perselyt és gyûjtõívet tennénk a láto- tartását elhatározza.
gatók elé, hogy tetszés szerinti adományaikkal járulja- 19. Dr. GYÁRFÁS Albert alelnök szorgalmaz-
nak hozzá a Múzeum fenntartási költségeihez. za, hogy a Múzeum igazgató-válaszmányának tagjai
Ügyv.-tanács dr. SZABÉDI László ügyv. ig.- minél elõbb jegyeztessenek be a törvényszéknél.
õr elõterjesztését elfogadja. Ügyv.-tanács felkéri a jogügyi bizottságot,
15. SZABÉDI László ügyv. ig.-õr jelenti, hogy a bejegyzést minél elõbb készítse el.
hogy f. évi május hó 14-én lesz néhai CSUTAK Vilmos 20. Dr. GYÁRFÁS Albert alelnök javaslatot
igazgató halálának 10 éves évfordulója, mely alkalmá- tesz a Múzeum parkjának elrendezésére vonatkozólag,
ból a Székely MIKÓ-Kollégium igazgatósága emlékest melynek kapcsán FADGYAS Anna jelenti, hogy ebben
keretében fog megemlékezni az elhunyt igazgatóról. az ügyben már tárgyalásokat folytatott KÖNTÉS
Javasolja, hogy a Múzeum ügyv.-tanácsa is méltókép- Ferenc kertésszel, és mihelyt az az idõ elmúlik, hogy a
pen emlékezzék meg CSUTAK Vilmosról. fagytól kellene tartani, a park virággal való beültetése
Ügyv.-tanács a javaslatot elfogadja, és elhatá- meg fog történni.
rozza, hogy CSUTAK Vilmos sírjánál az elhunyt érde- Ügyv.-tanács a jelentést tudomásul veszi.
meit dr. GYÁRFÁS Albert alelnök méltatja, a Kollégi- Több tárgy nem lévén, elnök az ülést bezárja.
um által rendezendõ emlékesten pedig, mint a néhai
munkatársa, FADGYAS Anna fog elõadást tartani. 15.
Koszorúmegváltás címén pedig a Székely MIKÓ-Kol- Jegyzõkönyv, mely felvétetett a SzNM ügyv.-
légiumnak egy zágoni fiú- és leánytanulója megjutal- tanácsának Sepsiszentgyörgyön 1946. évi jún. hó 5-én
mazására 100 000 lejt adományoz a CSUTAK Vilmos d.u. 4 órakor tartott ülésérõl
emlékére. Ennek kapcsán dr. GYÁRFÁS Albert alel- Jelen vannak KISGYÖRGY Tamás elnök
nök, annak a gimnáziumi tanulónak, aki az emlékesten elöklete alatt: GÁSPÁR Jenõ, SCHULLER Sándor,
TOMPA László Magányos fenyõ címû költeményét SZABÉDI László, dr. SZÉKELY Zoltán, dr. ÁRVAY
legszebben elszavalja, 30 000 lejt ajánlott fel. József és FADGYAS Anna, az ügyv.-tanács tagjai, to-
16. SZABÉDI László jelenti, hogy a kézdi- vábbá dr. TANA Gyula és dr. KABAY Gábor, a Múze-
vásárhelyi tanalapi épületek ügyének rendezése tár- um jogügyi bizottságának tagjai.
gyában átiratot intézett dr. DIÉNES Jenõ ügyvéd ig.- 1. KISGYÖRGY Tamás elnök üdvözli a meg-
vál. taghoz, hogy alakítsa meg az otthoni bizottságot. A jelenteket, és az ülést megnyitja. A jegyzõkönyvet
napokban KANABÉ Sándor, e bizottság egyik tagja FADGYAS Anna vezeti.
személyesen közölte, hogy dr. DIÉNES Jenõ súlyos be- 2. FADGYAS Anna felolvassa az ügyv.-tanács
teg, azért helyette valaki mást kell bevonni a bizottság- f. évi május hó 7-én tartott ülésének jegyzõkönyvét,
ba. Ezzel kapcsolatosan elõterjeszti CSEREY Aladár mely felolvasás után hitelesíttetik.
kézdivásárhelyi lakos kérését, aki a Tanalap egyik 3. KISGYÖRGY Tamás elnök közli, hogy a
épületében lakik, melyben kéri, hogy kössünk vele bér- Múzeum személyzetének fizetése rendezésére kikül-
leti szerzõdést. dött bizottság foglalkozott a kérdéssel, és azt javasolja,
Ügyv.-tanács a jelentést tudomásul veszi, és hogy a személyzet jelenleg élvezett fizetését f. évi
CSEREY Aladár kérését átteszi a kézdivásárhelyi bizott- márc. hó kezdettel 100%-osan emelje fel az ügyv.-
sághoz, hogy ebben az ügyben tegye meg javaslatát. tanács. Kivételt képez KOCSIS Elek asztalosmester,
17. Dr. KABAY Gábor, a jogügyi bizottság tag- kinek részére 50%-os emelést javasolt a bizottság,
ja jelenti, hogy a helybeli csendõrlégió alparancsnoka, ugyancsak márc. 1-jétõl kezdõdõleg.
egy százados felkereste a bérleti szerzõdés megkötése Ügyv.-tanács a bizottság javaslatát magáévá
tárgyában. Elõterjeszti a szerzõdéstervezetet, és kéri, teszi, és a Múzeum alkalmazottainak jelenleg élvezett
hogy majd annak idején a leltár felvételére egyik múzeu- fizetését 100%-kal felemeli azzal, hogy az új fizetés
mi tisztviselõ menjen ki a csendõrlégióhoz. 1946. évi márc. hó 1-jétõl folyósítandó. KOCSIS Elek
Ügyv.-tanács a jelentést tudomásul veszi, és a asztalosmester fizetését azonos feltételekkel 50%-kal
jogügyi bizottságot kéri, hogy a szerzõdést készítse el. emeli fel.
196
SZABÉDI László ügyv. ig.-õr a személyzet akik a Tanalap sepsiszentgyörgyi épületeit 1944 õszén
nevében köszönetét fejezi ki az ügyv.-tanácsnak, és a megrongálták volt.
jövõre nézve javasolja, hogy a Múzeum mint önálló Ügyv.-tanács kimondja, hogy nem áll módjá-
intézmény valamiképpen státust létesítsen a tisztvise- ban megállapítani azt, hogy kik voltak, akik 1944 õszén
lõk részére. Kéri az ügyv.-tanácsot, hogy foglalkozzék a Tanalap épületeit megrongálták, és azt Háromszék
a kérdéssel, mert ez nemcsak a tisztviselõk, de a vármegye Megyefõnökségével közli. Az ügyv.-tanács
Múzeum szempontjából is fontos. tagjainak jött más elfoglaltsága miatt az ülés tárgysoro-
Többek hozzászólása alapján az ügyv.-tanács zata többi pontjainak megtárgyalását a következõ ülésre
elhatározza, hogy a Múzeum anyagi helyzetének és halasztja.
anyagi forrásainak alapos megvizsgálása után valóban
foglalkozni fog a kérdéssel, és javaslatot készít az ig.- 16.
választmány legközelebbi gyûlésére, hogy a kérdés Jegyzõkönyv, mely felvétetett a SzNM ügyv.-
megvitatható legyen. tanácsának 1946. évi júl. hó 10-én, d.u. 4 órakor Sep-
4. SZABÉDI László ügyv. ig.-õr jelenti, hogy siszentgyörgyön tartott ülésérõl
Csík vármegye községeinek költségvetésében a Mú- Jelen vannak KISGYÖRGY Tamás elnök el-
zeum fenntartására elõirányzott összegek nagyon nöklete alatt: dr. GYÁRFÁS Albert alelnök, GÁSPÁR
vékonyan folynak be, és egyes községek évi hozzájá- Jenõ, SZABÉDI László, dr. SZÉKELY Zoltán,
rulás címén 2500 és 5000 lejes összeget küldöttek be, dr. ÁRVAY József és FADGYAS Anna, az ügyv.-tanács
ami a mai nagy drágasághoz viszonyítva igen jelenték- tagjai, továbbá dr. TANA Gyula és dr. KABAY Gábor, a
telen összeg. múzeum jogügyi bizottságának tagjai.
Ügyv.-tanács a jelentést tudomásul veszi, és 1. KISGYÖRGY Tamás elnök üdvözli a meg-
elhatározza, hogy megkeresést intéz Csík és Udvarhely jelenteket, és az ülést megnyitja. A jegyzõkönyvet
megyék megyefõnökeihez, kérve, hogy az 1946/47. évi FADGYAS Anna vezeti. FADGYAS Anna felolvassa
költségvetésükben is biztosítsák a Múzeum fenntartá- az ügyv.-tanács f. évi jún. hó 5-én tartott ülésének
sához való hozzájárulásukat. Csík vármegye megye- jegyzõkönyvét, mely felolvasás után hitelesíttetik.
fõnökének pedig külön felhívja a figyelmét a beállí- 2. SZABÉDI László ügyv. ig.-õr jelenti, hogy
tandó összegek tekintetében is. dr. DIÉNES Jenõ, ig.-válaszmányunk lelkes és munkás
5. SZABÉDI László ügyv. ig.-õr javasolja, tagja f. évi jún. hó 8-án Kézdivásárhelyen elhalt.
hogy a Múzeum anyagi forrásainak biztosítása céljából A múzeum ig.-válaszmánya nevében résztvé-
intézzen az ügyv.-tanács megkeresést a MNSz KI-hoz, tünket fejeztük ki az elhunyt özvegyének. Ügyv.-tanács
és kérje, hogy a segélyezendõ kulturális intézmények dr. DIÉNES Jenõ ig.-vál. tag halálát fájdalommal, a tett
közé iktassa be a SzNM-ot is. Javasolja továbbá, hogy intézkedést pedig jóváhagyólag tudomásul veszi.
a Múzeum által rendezendõ kulturális elõadások 3. Dr. GYÁRFÁS Albert alelnök a megüre-
állandó adómentessége tárgyában is intézzünk meg- sedett ig.-vál. tagsági hely betöltése tárgyában javasol-
keresést a MNSz KI-hoz. ja, hogy e helyre dr. TANA Gyula törvényszéki bíró
Ügyv.-tanács SZABÉDI László javaslatát el- megválasztását ajánlja az ügyv.-tanács az ig.-választ-
fogadva elhatározza, hogy megkeresést intéz a MaNSz mánynak.
KI-hoz, és kéri, hogy a Múzeumot vegye fel a segé- Ügyv.-tanács dr. GYÁRFÁS Albert alelnök
lyezendõ kulturális intézmények sorába, továbbá hogy javaslatát elfogadja, és elhatározza, hogy az ig.-választ-
szervezze meg az állandó adómentességet a Múzeum mánynak javasolja dr. TANA Gyula törvényszéki bíró
által rendezendõ kulturális elõadásokra. ig.-vál. tagként való megválasztását.
6. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr kéri az ügyv.- 4. SZABÉDI László ügyv. ig.-õr jelenti, hogy a
tanácsot, hogy adjon engedélyt arra, hogy a kõröspata- múlt ülés határozata értelmében megkeresést intéztünk
ki ásatásról készített rajzokról és fényképfelvételekrõl a Csík és Udvarhely megyék megyefõnökeihez, Csíksze-
Múzeum költségére klisét csináltathasson. reda és Gyergyószentmiklós polgármestereihez, a Csíki
Ügyv.-tanács a klisék elkészíttetését engedélyezi. Magánjavak vezetõségéhez, valamint a MNSz KI-hoz a
7. SZABÉDI László ügyv. ig.-õr felolvassa Múzeum fenntartásához való hozzájárulás tárgyában.
Háromszék vármegye Megyefõnökségének 23.842/1945 Csík vármegye megyefõnökéhez intézett kérésünket
számú f. évi május hó 28-án kelt átiratát, melyben kéri, dr. ÁRVAY József ig.-õr személyesen adta át, s tár-
hogy az említett szám alatt 1945. évi dec. hó 10-én kelt gyalásainak eredményeirõl az általa készített jelentésben
átiratukra küldjük meg válaszunkat. Közli, hogy az részletesen fog beszámolni. Csíkszereda és Gyergyó-
említett átiratban annak idején arra hívott volt fel a szentmiklós polgármestereihez, valamint a Csíki Ma-
Megyefõnökség, hogy állapítsuk meg, kik voltak azok, gánjavak vezetõségéhez intézett kérésünket postán
197
küldöttük el. Közli, hogy Csíkszereda város pol- PEREÞcel való tárgyalással, hogy a PEREÞ-féle csa-
gármestere kérésünkre az alábbi választ küldte: „SzNM tornázási ügyben tegye meg jelentését az ügyv.-tanács-
Sepsiszentgyörgy. F. évi jún. hó 17-én kelt kérésükre nak. KISGYÖRGY Tamás elnök közli, hogy még nem
tisztelettel értesítem, miszerint a belügyminiszter által az jött létre megállapodás abban az értelemben, hogy a
1946/47. évi költségvetés összeállítására vonatkozólag bekapcsolásért mekkora összeget fizessen PEREÞ,
kiadott utasítás értelmében semminemû nem kötelezõ továbbá hogy mennyi legyen az évi használati díj.
(facultativ) kiadás a költségvetésbe nem vehetõ fel.” Úgyszintén még az írásbeli megegyezés sem készült el.
Jelenti, hogy Udvarhely megye megyefõnökéhez A bekapcsolási feltételek azonban Sepsiszentgyörgy
kérésünket személyesen adta át, és tárgyalást folytatott város irattárában megvannak.
dr. DEMETER Gyula almegyefõnökkel, aki kilátásba Ügyv.-tanács felkéri KISGYÖRGY Tamás el-
helyezte, hogy a múlt évi segélyt a duplájára emelik fel, nököt és dr. KABAY Gábort, a jogügyi bizottság tagját,
s a segélyek befizetését szept. hó folyamán fogják meg- hogy a kérdéses megállapodást készítsék el. Bekap-
indítani. Jelenti továbbá, hogy a MNSz KI-hoz intézett csolási díjban pedig 2 500 000 lejt, évi használati díj-
kérésünket ugyancsak személyesen adta át BALAOGH ban pedig 500 000 lejt kérjen PEREÞtõl.
Edgárnak, a MNSz volt orsz. alelnökének, a MNSz Ezzel kapcsolatosan SZABÉDI László ügyv.
Közmûvelõdésügyi Bizottsága elnökének, aki kilátásba ig.-õr jelenti, hogy magánúton értesült a napokban
helyezte a kérés támogatását. Dr. GYÁRFÁS Albert alel- arról, hogy a róm. kat. plébánia anélkül, hogy erre
nök javasolja, hogy a Csík megyei támogatás alapos tõlünk engedélyt kért volna, szennyvizét bevezette a
megtárgyalása céljából KISGYÖRGY Tamás elnök, PEREÞ-féle csatornába.
dr. GYÁRFÁS Albert alelnök és SZABÉDI László Ügyv.-tanács elhatározza, hogy PEREÞtõl
személyesen utazzanak el Csíkszeredába. Javasolja to- meg kell kérdezni, ki adott engedélyt a plébániának
vábbá, hogy a MNSz KI-hoz újabb kérést intézzünk, arra, hogy szennyvizét a csatornába bevezesse, mert
melyben megfelelõ összegû támogatást kérjünk a erre a Múzeum megkérdezése nélkül nem volt joga. A
Múzeum számára. plébánia tárgyalja meg az ügyet a Múzeummal, mert
Ügyv.-tanács SZABÉDI László jelentését különben kikapcsoljuk a csatornát, minthogy a Mú-
tudomásul veszi, és dr. GYÁRFÁS Albert alelnök ja- zeumnak mint közintézménynek nem áll módjában,
vaslata alapján elhatározza, hogy KISGYÖRGY hogy efféle ajándékokat adjon bárkinek is.
Tamás, dr. GYÁRFÁS Albert és SZABÉDI László 7. SZABÉDI László ügyv. ig.-õr jelentést tesz
személyesen utazzanak el Csíkszeredába, hogy az ot- az újabban eszközölt kiadásokról, mely szerint 12 öl
tani vezetõséggel tárgyalást folytassanak. Elhatározza tûzifára 1 920 lejt34, 4000 ív papír vásárlására 1 464 360
továbbá azt is, hogy a MNSz KI-hoz újabb kérést intéz, lejt, az épületek fedélzetének megjavíttatására 777 000
hogy a Múzeum részére megfelelõ összegû támogatást lejt, vízvezeték javítására 92 000 lejt, a park ren-
nyújtsanak. dezésénél fûmag vásárlására 53 750 lejt adtunk ki,
5. SZABÉDI László ügyv. ig.-õr jelenti, hogy minthogy a beültetett virágokat részben KÖNTÉS
a MNSz KI-hoz kérést intéztünk, kérve, hogy az Ferenctõl, részben pedig a városi kertészetbõl díjmen-
Astrához hasonló módon, az illetékes minisztériumban tesen kaptuk. Az írógépen eszközölt nagyobb arányú
eszközölje ki a Múzeum által rendezendõ elõadások javításért 150 000 lejt fizettünk ki. Két hátizsák és egy
állandó adómentességét. Ezt a kérést személyesen adta munkakabát elkészítése és felszerelése 116 460 lejbe
át BALOGH Edgárnak, a MNSz volt orsz. alelnöké- került. Közli, hogy a két hátizsák és munkakabát ré-
nek, a MNSz Közmûvelõdési Bizottsága elnökének. szére vásárolt anyagért a Textil Mûvektõl egy 67 296
Dr. GYÁRFÁS Albert alelnök javasolja, hogy jogászbi- lejrõl szóló számlát mutattak be, annak ellenére, hogy
zottságunk nézzen utána alaposan az erre vonatkozó mi abban a hitben éltünk, hogy ezt az anyagot díj-
törvénynek, és ennek alapján intézzünk újabb kérést a mentesen adta a Textil Mûvek Múzeumunk számára.
MNSz KI-hoz, hogy ennek alapján az illetékes minisz- Természetesen a számlát ezért még nem is fizettük ki.
tériumban intézzék el kedvezõen kérésünket. Jelenti, hogy dr. SZÉKELY Zoltán az ásatások és
Ügyv.-tanács SZABÉDI László jelentését tu- kiszállások alkalmával szükséges bakancs elkészítését
domásul veszi, és felkéri dr. KABAY Gábort, hogy a kérte a Dolgozók Szövetkezetétõl, melynek díjmente-
törvényt tanulmányozza át, hogy ennek alapján kéré- sen való elkészítését KISGYÖRGY Tamás elnök
sünk elküldhetõ legyen a MNSz KI-hoz. közbenjárására meg is ígérték volt, azonban amikor a
6. SZABÉDI László ügyv. ig.-õr jelenti, hogy bakancs elkészült, 360 000 lejt kellett kifizetnie érette.
a PEREÞ-konzervgyár szennyvízlevezetõ csatornáját Minthogy pénze nem volt, kénytelen volt ezt az
bekapcsolta a Múzeum hálózatába. Kéri KISGYÖRGY összeget elõlegképpen felvenni a Múzeum pénztárából,
Tamás elnököt, akit az ügyv.-tanács megbízott volt a 6 havi törlesztésre, melybõl egy részletet már vissza is
198
fizetett. Jelenti, hogy a május 7-én tartott ügyv.-tanácsi elterülõ Bábolnatetõ Rozskert nevû részét is, hol a tu-
ülés dr. ÁRVAY József részére 2 havi fizetéselõleget lajdonos FORRÓ Zoltán elbeszélése szerint több
engedélyezett 6 havi részletben való visszafizetés mel- cserép edénydarab került elõ. Ez év márc.ában pedig
lett. KISGYÖRGY Tamás elnök hozzájárulása alapján egy szépen kidolgozott csiszolt kõvésõt talált, melyet
dr. ÁRVAY József 3 havi elõleget vett fel. múzeumunknak adományozott. A nyár folyamán terv-
Ügyv.-tanács eszközölt kiadásokat jóváhagyó- be vette a lelõhelyek alaposabb felkutatását. Jelentést
lag tudomásul veszi. A Textil Mûvek által bemutatott tesz f. évi május hó 29–30-án Barátosra tett kiszállásról
67 296 lejes számla kifizetését pedig még egyelõre füg- is, ahová ZÁGONI Dezsõ tanár meghívására szállott
gõben tartja. ki, aki közölte, hogy a község határában egy hepehupás
8. Dr. GYÁRFÁS Albert alelnök javasolja, részt figyelt meg, ahonnan cserépdarabok kerültek elõ.
hogy a magyar gazdasági szervezethez, mint pl. a Dol- Néhány ilyen cserépdarabot összeszedett, és át is adott
gozók, valamint a Mezõgazdák Szövetkezetéhez stb. múzeumunk számára, melyekbõl azonnal megállapítot-
intézzünk kérést a Múzeum segélyezése tárgyában, ta, hogy ottan római településnek kell lennie. Helyszíni
melynek személyesen való átadását és megtárgyalását szemlét tartott, és beszélgetést folytatott a tulajdonos
is magára vállalja. PÁL János és DEÁK Endrével, akik kilátásba helyez-
Ügyv.-tanács dr. GYÁRFÁS Albert alelnök el- ték, hogy az õsz folyamán, amikor a betakarítás meg-
fogadja, és felkéri az ügy elintézésére. történt, szívesen megengedik, hogy ásatást csináljon.
9. SZABÉDI László ügyv. ig.-õr jelenti, hogy Megállapította, hogy egy római kori kis castellumról
f. évi május hó 14-én a Székely MIKÓ-Kollégium által lehet szó, melynek méretei megegyeznek kb. a komol-
rendezett CSUTAK-emlékünnepélyen Múzeumunk is lói castrum méreteivel.36 A barátosi castrum a szakiro-
részt vett, és az elhunyt sírjánál dr. GYÁRFÁS Albert dalomban teljesen ismeretlen. Az Ojtozi-szoroson
alelnök mondott emlékbeszédet. Az ügyv.-tanács má- kivezetõ hadászati út biztosítására szolgáló tábor, akár
jus 7-i ülésének határozata értelmében 100 000 lejt mint Komolló, Nagyborosnyó, Várhegy, Bereck.
befizettünk a Kollégium pénztárába két tanuló megju- Feltárása, tudományos közlése nemcsak a tudomány-
talmazására. nak, de a székelyföldi római kori kutatásnak is egyik
Tudomásul szolgál. legszebb eredménye lesz. Ezzel kapcsolatosan jelenti,
10. SZABÉDI László ügyv. ig.-õr jelenti, hogy KÖNTÉS Ferenc tanár is közölte, hogy kertjében
hogy az ig.-választmány tagjainak bejegyzése iránti a melegágyak alatt falak húzódnak, melynek megásását
kérésünket, melyet dr. TANA Gyula, dr. KABAY az õsz folyamán szívesen megengedi. Jelentést tesz a f.
Gábor és dr. MOLNÁR D. Emil készítettek el, f. évi évi jún. hó 2-án Sepsikõröspatakra és Árkosra tett
jún. hó 10-én beadtuk a törvényszékhez. kiszállásokról is. DUKA József gimn. tanuló jelentette,
Tudomásul szolgál. hogy BEDÕ Árpád kertjében ásás alkalmával cserepek
11. Dr. KABAY Gábor javasolja, hogy a Mon- kerültek elõ. A terület BEDÕ Árpád virágoskertje,
itorul Oficial 1937. ápr. 16-i 89. számában a Háromszé- melyet a Nagyajta felé vezetõ út s közvetlenül alatta a
ki Tanalappal kapcsolatos intézkedések során a Múzeum patak határol. BEDÕ Árpád elbeszélése szerint már
alapszabályainak módosítására vonatkozó rendelkezés régebben, mikor a házat és az utcára nézõ kõkerítést
vitessék keresztül a Múzeum alapszabályaiban. építették, sok cserépedény került elõ. Ahol most az
Ügyv.-tanács a javaslatot megáévá teszi, és edények elõkerültek, nagy égett réteget, kõbõl készített
elfogadását az ig.-választmánynak ajánlja.35 tûzhelyet, s mellette csontokat talált. Ezen a helyen egy
12. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr jelentést tesz lókoponyát is talált, amely érintésre mint a papír omlott
f. évi május hó 25–26-án Angyalos községbe tett szét. BEDÕ Árpádtól két cserépedény-töredéket s egy
régészeti kiszállásáról. Jelenti, hogy DÁNÉR József szalagdíszes tipikus dák edényt kapott a gyûjtemé-
gimnáziumi tanuló jelentette, hogy egyik rokonánál, nyünk számára. Ez az edénylelet magyarázza a mú-
FORRÓ Ferencnél Angyalos községben talált római zeum éremtani gyûjeteményébe már régebben bekerült
érmeket látott. Valóban talált is egy db. római érmet 3 db. köztársasági éremnek ezen a helyen való elõfor-
nevezettnél, melyet 1941-ben Angyalos község Bábol- dulását. Itt minden valószínûség szerint dák telep volt,
naárok Tõkés nevû részében talált kapálás közben. Ezt ahol a köztársasági római érmek forgalomban voltak.
az érmet meg is szerezte a Múzeum számára. Az érem- Az út további során Árkosra ment le, ahol megvizsgál-
mel sem cserép, sem csontdarabok nem kerültek elõ. ta az Árkos-pataka és Sugó-pataka által közrezárt hegy-
FORRÓ Ferenctõl 2 db. régi székely bokályt és egy fokon levõ sáncvonulatokat. Átvizsgálva a területet
eredeti STRADIVARIUS-hegedû belsejébõl kivett megállapította, hogy nagysága kb. megegyezik a
faragott mellképet szerzett még múzeumunk számára. kõröspataki Nyír-tetõi vár belsõ gyûrûje által közrezárt
Megtekintette az Angyalos és Besenyõ közti határon terület nagyságával. Kincsásók által megbolygatott
199
területen tanulmányozhatta a fal építési technikáját, feltárásáról szóló dolgozatból 10 példányt megvásá-
melyet megmunkálatlan raktak, s összekötésre anya- roljunk, és azokat cserepéldányképpen használjuk fel.
got, néhol meszet használtak. A kor megállapítására Az ásatások eredményeinek kiadására vonatkozólag
csak egy ásatás adna feleletet. Valószínû, hogy a késõ pedig elõterjesztést tesz az ig.-választmányhoz.
vaskori székelyföldi csoportba tartozik. Jelentést tesz 13. Dr. ÁRVAY József ig.-õr jelentést tesz
továbbá f. évi jún. hó 4-én ismét csak Kõröspatakra tett a könyvtár újabb gyarapodásáról, mely szerint
kiszállásáról, minthogy DUKA Imre gimn. tanuló je- dr. SZÉKELY Zoltán gyûjtésébõl 6 db. könyv került be,
lentette, hogy KÖLTÕ András gazdálkodó kõkerítést köztük ZAJZON Antal III. B. o. tanuló adománya, a
épített a BEDÕ Árpád kõkerítése mellett, s a föld- Nagyváradon 1653-ban megjelent magyar nyelvû erdé-
munkálatok alkalmával ember- és lócsontváz került lyi törvénykönyv. SZABÉDI László kérésére a ko-
elõ. Két tanulóval kiszállott a helyszínre, és megvizs- lozsvári JÓZSA Béla Athenaeum könyvkiadó már
gálta a leletet. A csontvázak nagy része már a munkála- régebben megígérte, hogy Múzeumunknak megküldi
tok során levágódott. Kelet–nyugati irányban emberi kiadványait, s most meg is küldte az eddig megjelen-
gerinc és oldalbordákat, észak–déli irányban a csontváz teket, összesen 41 mûvet, melyek nagy része társa-
mellett pedig állati csigolyákat, s az emberi csont alatt dalomtudományi és politikai kiadvány. ÁBEL Bence
elkorhadt deszka maradványait s szegeket, egy csatot, (Sepsiszentgyörgy) 45 db. könyvet adományozott
valamint újkori cserépedény-darabokat talált. Semmi könyvtárunk számára. Bejelenti, hogy dr. KABAY
más melléklet nem volt. Az egész lelet 1 m mélységben Gábor az árkosi SZENTKERESZTY-féle kastély
volt. Az ott dolgozó földmunkás elbeszélése szerint a épületébõl, valamint a kastély elsõ világháború elõtti
csontváz mellett lólábak s egy lókoponya alsó állkap- belsõ berendezésérõl, festményeirõl és gobelinjeirõl
csa volt.37 Érdemleges lelet nem került elõ, bolygatva készült 7 db. 18x24 cm. méretû fényképlemezt és 3 db.
volt, a mellékletek késõbbiek, a megítélésnél óvatosnak 6x9 cm méretû filmet adományozott múzeumunknak.
kell lenni, minthogy a közvetlen közelben dák telep Jelentést tesz továbbá az árkosi SZENTKERESZTY-féle
van. Közli továbbá, hogy a nyár folyamán elsõsorban könyvtárnak és 2 db. páncélöltözetnek a Múzeumba való
Rétyen, KOVÁCS Pál ref. lelkész telkén szeretne ása- beszállításáról. Május 13-án azzal a kéréssel fordultunk
tást végezni, s ezért személyesen utazott el Csíksze- az Ellenséges Javak Irodájához, hogy az árkosi volt
redába, hogy megbeszélje a tulajdonossal, aki szívesen SZENTKERESZTY kastélyban lévõ 630 db. könyvet
beleegyezett. Ezután a Homárkán akar végigmenni, megõrzésre szállíttathassuk be a Múzeumba. Az Ellen-
majd Nagyborosnyón és késõbb az õsz folyamán séges Javak Irodája e kérést teljesítette, s utasította
Udvarhely megyében akar ásatást végezni. Jelenti, Árkos község elöljáróságát, hogy a könyveket vegye
hogy kolozsvári útja alkalmával felkereste a kolozsvári leltárba, és Múzeumunknak megõrzésre és használatra
magyar és román tudós köröket, ahol szíves barátság- adja át. Május 14-én kimenve Árkosra, megtekintve és
gal fogadták, és munkája iránt nagy érdeklõdést tanúsí- bejárva a kastélyt, a padláson két pánczélöltözetet talált,
tottak. Tehát úgy a bukaresti, mint a kolozsvári melyeknek a Múzeumban való õrizetbevételét másnap
tudományos körökkel a kapcsolatot felvette, és azt az Ellenséges Javak Irodájától kértük. E kérésünket is
tovább is építeni fogja. A kolozsváriak is kérték kiad- teljesítette az Ellenséges Javak Irodája. Május 18-án
ványainkat, s fõleg a komollói római tábor feltárásáról Árkos község elöljárósága jegyzõkönyv felvételével
szóló dolgozatát. Minthogy a kiadványokból múzeu- könyvjegyzék, illetve leltár szerint átadta a kastélyban
munk fölösleges példánnyal nem rendelkezik, kéri az lévõ 1046 db. könyvet meg folyóiratot, s a 2 db. vértet,
ügyv.-tanácsot, járuljon hozzá, hogy az ETI-tõl, ahol melyeket szekéren beszállítottunk a Múzeumba. Jelenti
még néhány példány van, 10 db.-ot megvásárolhassunk továbbá, hogy jún. 20–22-én Csíkszeredába utazott, ahol
darabonkénti 5000 lejes áron, hogy cserepéldánykép- felkereste NAGY Imre alelnökünket, és társaságában
pen felhasználhassuk. Közli, hogy az aug.i ásatásaira a felkereste a megyefõnököt, hogy Csík megyének a
megyefõnökség segítségét is szeretné igénybe venni, Múzeum fenntartására való 1946/47. évi hozzájárulását
minthogy GAUDI megyefõnök erre már korábban kérjék és megbeszéljék. BÁLINT Mihály megye-
ígéretet tett volt. Kéri az ügyv.-tanácsot, hogy úgy az fõnöknek átadta múzeumunk átiratát, melyben kértük,
ásatásokra, mint azok eredményeinek közlésére a hogy a megyefõnökség és a megye községeinek
lehetõség szerint adja meg az anyagi támogatást. 1946/47. évi költségvetéseiben a múlt esztendeinél
Ügyv.-tanács dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr nagyobb, megfelelõbb összeget vétessen fel. BÁLINT
jelentéseit elismeréssel veszi tudomásul. A nyár fo- Mihály megyefõnök a tárgyalás egész ideje alatt a leg-
lyamára tervezett ásatásaihoz jóváhagyólag hozzájárul, nagyobb megértést tanúsította a Múzeum iránt. Elmond-
s az ásatások céljaira 500 000 lejt engedélyez, úgyszin- ta azonban, hogy a megyefõnökség államsegélybõl él, s
tén engedélyt ad arra is, hogy a komollói tábor emiatt nem tud hozzájárulni a Múzeum fenntartásához.
200
Megígérte, hogy a megyefõnökség részérõl elmaradó ez ügyben. Jelentést tesz továbbá az ETI és a Múzeum
hozzájárulás helyett azonban gondoskodik arról, hogy a kapcsolatairól. Az ETI a birtokában lévõ kész dolgoza-
Csíki Magánjavak vezetõsége a pénztárba most befolyni tokból hármat felajánlott kiadásra Múzeumunknak,
kezdõ, s az alapszabályok szerint székely közmûvelõdési éspedig GAZDA Ferenc: A haralyi kádármesterség,
célokra fordítandó bevételekbõl elsõ helyen és legna- FARAGÓ József: Uzoni betlehemes és FEJÉR Miklós:
gyobb mértékben a Múzeum fenntartására adjon hoz- Zabola helynevei címû dolgozatokat. Ismerteti a dolgo-
zájárulást. BÁLINT Mihály mindjárt fel is kérte erre a kat, s az ETI ajánlása, valamint annak alapján, hogy õ
Csíki Magánjavak vezetõségét. Ami a megye közsé- maga is jól ismeri FEJÉR Miklós dolgozatát, mely a
geinek 1946/47. évi hozzájárulását illeti, ez ügyben SzNM levéltárából is közöl adatokat, indokolttá teszi,
késõn érkezett kérésünk, mert a községek költségvetései hogy elsõsorban ennek kiadását javasolja. Közli, hogy az
elkészültek már, és jóvá is vannak hagyva. A megye 62 ETI felkérte, hogy a nyelvészeti szakosztályán most
községe közül több község költségvetésében egyáltalán készülõ erdélyi magyar nyelvatlasz részére végezze el az
nem szerepel a múzeumi hozzájárulás, s amely közsé- adatgyûjtést Háromszék vármegye területén. Éppen
gekben szerepel, azok legtöbbjében is csak 10 000 és ezért kéri az ügyv.-tanácsot, tegye lehetõvé részére, hogy
20 000 lej összeg van elõirányozva erre a célra. BÁLINT havonként 3-4 napot a gyûjtés céljából kiszálláson
Mihály megyefõnök nagyon megrótta a megyei szám- tölthessen, minthogy a munka elkészítése nemcsak erdé-
vetõség tisztviselõit, hogy a községek jegyzõitõl elõ- lyi magyar, de nemzetközli viszonylatban is igen nagy
irányzott összeget nem javították ki, nem emelték fel fontossággal bír. Dr. ÁRVAY jelentésével kapcsolatban
megfelelõ összegre. Úgy õ, mint a számvevõség határo- dr. GYÁRFÁS Albert alelnök javasolja, hogy a kiadásra
zott ígéretet tett, hogy az aug. elején elkészítendõ felajánlott mûvek közül a FEJÉR Miklós dolgozatának
pótköltségvetésekben megfelelõ összeget vesznek fel kiadási költségeire megfelelõ összeget vegyünk fel az
múzeumi hozzájárulásra. Hogy összesen mennyit fog ez 1946/47. évi költségvetésünkbe.
az összeg jelenteni, azt most még hozzávetõlegesen sem Ügyv.-tanács a felolvasott jelentésekbõl öröm-
tudták megmondani, de megígérték, hogy hozzájárulá- mel állapítja meg, hogy a Múzeumban komoly tudo-
saikat az Udvarhely és Háromszék megyei községek mányos munka folyik. Mindazoknak, akik gyûjtemé-
kimutatásában átadott múlt évi hozzájárulásokhoz nyeink gyarapításához hozzájárultak, köszönetét fejezi
mérten fogják a lehetõségek szerint megszabni. E ki. Csíkszeredában a segélyezés ügyében folytatott
kérdéssel kapcsolatban javasolja az ügyv.-tanácsnak, megbeszélésekre elhatározza, hogy KISGYÖRGY
hogy jún. végén újabb kérdést intézzünk Csík megyéhez, Tamás, dr. GYÁRFÁS Albert és SZABÉDI László
sõt ajánlatos lenne a személyes tárgyalás is. Megbeszé- személyesen fognak elutazni a további tárgyalások cél-
lést folytattak a Csíki Magánjavak vezetõségével is, kik jából. Dr. GYÁRFÁS Albert alelnök javaslatára pedig
szintén ígéretet tettek arra, hogy a befolyandó és kiosz- elhatározza, hogy FEJÉR Miklós Zabola helynevei
tandó bevételekbõl elsõ helyen a múzeumunk fenn- címû munkájának, valamint dr. SZÉKELY Zoltán
tartásához fognak hozzájárulni. Az összeg nagyságát és ásatásainak beszámolója és az évi jelentés kiadása költ-
idõpontját nem tudták megmondani, minthogy a Csíki ségeinek fedezésére 4 millió lejt vesz fel az 1946/47.
Magánjavak újjászervezése most van folyamatban. évi költségvetésbe. Dr. ÁRVAYnak engedélyt ad arra,
Hazatérte után mindjárt írásbeli kérdést intézett Múzeu- hogy havonként 3-4 napot kiszálláson tölthessen, mely
munk a Csíki Magánjavak vezetõségéhez. Jelenti továb- alkalommal a felmerülõ készkiadásait a Múzeum
bá, hogy megbeszélést folytatott a Fõgimnázium megtéríti.
tanáraival, kik közül többen bekapcsolódnak Múzeu- 14. Dr. KABAY Gábor jelenti, hogy a Csend-
munk Csík megyei munkájába. Ígéretet tettek arra, hogy õrség által elfoglalt tanalapi épület lakbérleti szer-
a Fõgimnázium helybeli és zsögödi tanulóiból társaságot zõdésének tervezetét elkészítette, melyet átadott a
szerveznek, mely aug. folyamán dr. SZÉKELY Zoltán csendõrség vezetõségének. Egy héttel ezelõtt azonban
vezetésével Zsögödön ásatást végezne. Néhány tanár visszaadták a levelezéssel együtt, azzal a megjegyzés-
vállalta azt is, hogy az õsztõl kezdve múzeumi gyûjtõ- sel, hogy õk csak típus-szerzõdést hajlandók aláírni, és
munkába kezd, s megszervezi erre a Fõgimnázium tanu- bérfizetést csak a folyó évre eszközölnek. Véleménye
lóit is, hogy Múzeumunk irányításával új életre keljen a szerint típus-szerzõdést nem fogadhatunk el. Dr.
Csíki Múzeum. Örömmel fogadják a tervet, és õk is GYÁRFÁS Albert alelnök javasolja, hogy ezzel az
szükségesnek látják a SzNM baráti körének meg- üggyel a Direcþiunea Generalãhoz kell fordulni,de
szervezését, s részt fognak venni annak munkájában. A ugyanakkor a ténykedésünkrõl a csendõrparancsnoksá-
Csíki Múzeum jelenlegi állapotáról csak annyit tudott got is értesíteni kell.
meg, hogy azt Csíksomlyón õrzik. Minthogy õrizõje Ügyv.-tanács dr KABAY Gábor jelentését
nem tartózkodott ottan, így tárgyalást sem folytathatott tudomásul veszi, dr. GYÁRFÁS Albert javaslatát elfo-
201
gadja, és felkéri dr. KABAY Gábort, hogy a beadványt Ügyv.-tanács elhatározza, hogy a dísztermet
készítse el. megfelelõ nívós elõadások céljaira másoknak is átenge-
15. SZABÉDI László ügyv. ig.-õr az elõterjesz- di, hogy ezáltal is növelje a Múzeum jövedelmi forrásait.
tések során a következõket terjeszti az ügyv.-tanács elé. g. SZABÉDI kéri, hogy a jégverem és tenisz-
a. Dr. SÁNDOR Gábor ig.-õr az év folyamán pálya hasznosítása érdekében is tegyen valamiféle
nem vett részt a múzeum munkájában, minthogy a kéz- lépéseket az ügyv.-tanács. Kéri továbbá, hogy a
divásárhelyi gimnáziumban lévõ nagy elfoglaltsága hajdúruhákat, mint régen, úgy ezután is adhassuk ki a
megakadályozta ebben. Kéri az ügyv.-tanácsot, hozzon mûkedvelõ elõadásokra megfelelõ díjazás ellenében.
határozatot dr. SÁNDOR Gábor dolgában. Dr. GYÁR- Ügyv.-tanács a jégverem hasznosítását társas
FÁS Albert alelnök e kérdéssel kapcsolatosan meg- úton való megoldással tartja lehetségesnek, a tenisz-
jegyzi, hogy õ majd késõbb, az ülés során rá akar térni pálya jövedelmezõvé tételét a labdahiány miatt az idén
a személyi kérdésekre. nem lehet megcsinálni. Hozzájárul ahhoz, hogy a haj-
b. SZABÉDI közli, hogy a DIÓSZEGHY-féle dúruhák megfelelõ díjazás ellenében a mûkedvelõ
lepkegyûjteménynek Borosjenõrõl való ideszállítását elõadások céljaira kiadhatók legyenek.38
mind gyakrabban sürgeti DIÓSZEGHY özvegye, ezért 16. Dr. ÁRVAY József ig.-õr kéri, hogy az
gondoskodni kellene valamiképpen az ideszállításról. általa lakott lakás egyik cserépkályhájának átrakására
Ügyv.-tanács elhatározza, hogy utána kell néz- és megjavítására adjon engedélyt az ügyv.-tanács. E
ni a szállítás költségeinek, és ennek fedezésére megfe- munkálat, mint ahogyan azt egyik kályhásmester mon-
lelõ összeget kell beállítani a költségvetésbe. dotta, 150 000 lejbe kerülne. Ügyv.-tanács dr. ÁRVAY
c. Elõterjeszti CSEJTHEY Elemér székely- kérésének helyet adva elhatározza, hogy a kérdéses
keresztúri lakos f. évi. júl. 8-án kelt levelét, melyben a kályhát a tél beállta elõtt át fogja rakatni.
tulajdonában lévõ, CSEREI Mihály által készített Ma- 17. Dr. ÁRVAY József ig.-õr szabadság iránti
gyar Krónikát felajánlja megvételre Múzeumunknak. kérését terjeszti elõ.
Ügyv.-tanács elhatározza, hogy kérdést kell Ügyv.-tanács kimondja, hogy mindenki kive-
intézni CSEJTHEY Elemérhez, hogy közölje a mû árát, heti a törvényesen járó szabadságot.
viszont addig, amíg valaki személyesen meg nem te- 18. Dr. GYÁRFÁS Albert alelnök ismerteti a
kinti e mûvet, a megvásárlással nem foglalkozhatik. Múzeum tisztviselõi alkalmaztatásának körülményeit.
d. Elõterjesztést tesz a Múzeumbarátok Köré- Utána javasolja, hogy mindazok, akik egy éve valóban
nek megalakítására vonatkozólag, valamint a székely- dolgoznak a Múzeum keretében, véglegesíttessenek.
földi múzeumok és a SzNM együttmûködésének Ügyv.-tanács a javaslatot magáévá teszi, és az
intézményesítését illetõleg. ig.-választmánynak elfogadásra ajánlja.
Dr. GYÁRFÁS Albert azt javasolja, hogy e 19. KISGYÖRGY Tamás elnök javasolja,
kérdéssel egyelõre ne foglalkozzunk. SZABÉDI László hogy SZABÉDI László ügyv. ig.-õr az adminisztrációs
közli, hogy a legsürgõsebb tennivaló a Kézdivásárhelyi munkálatoktól részben mentesíttessék, hogy több ideje
Múzeummal volna, minthogy dr. DIÉNES Jenõ elhalá- maradjon tudományos munka kifejtésére.
lozása miatt gazdátlanul maradt a Múzeum. Ügyv.-tanács a javaslatot elfogadja, és kéri az
Ügyv.-tanács megbízza SZABÉDI Lászlót, ig.-õröket, hogy e kérdést egymás között beszéljék meg.
hogy a Múzeumbarátok Körének megalakítására vo- 20. SZABÉDI László ig.-õr közli, hogy SALA-
natkozólag készítsen tervezetet. Vizsgálja meg a Kéz- MON Sándor ref. kollégiumi tanár az õsztõl kezdõdõleg
divásárhelyi Múzeum ügyét, és errõl tegyen jelentést az szeretne bekapcsolódni a múzeumi munkába. SALA-
ügyv.-tanácsnak. Dr. GYÁRFÁS Albert alelnök javas- MON Sándor fõként a könyvtár rendezésében fejtene ki
latára elhatározza, hogy a vidéki múzeumok és a SzNM munkát, s ezáltal dr. ÁRVAY, felszabadulva részben a
együttmûködésének kérdését egyelõre elhalasztja. könyvtári munkálatoktól, a levéltárban is dolgozhatnék.
e. SZABÉDI bejelenti, hogy az Erdélyi Mú- Közli,hogy SALAMON Sándor munkája díjazásaként
zeum-Egyesület ez évi vándorgyûlését Sepsiszentgyör- egy szobát kér, továbbá némi honoráriumot. Ajánl havi
gyön szeretné megtartani, mely alkalommal a vendég- 50 000 lejt az egy szoba mellett.
látó házigazda szerepét Múzeumunknak kell majd Ügyv.-tanács SALAMON Sándor alkalmazása
elvállalni. Ügyv.-tanács a bejelentést örömmel tudomá- iránti javaslatot magáévá teszi olyanformán, hogy egy
sul veszi. évre megbízást ad a könyvtárban való munkálkodásra.
f. Elõterjeszti, hogy a díszterem felszabadítása Javadalmazását egy szoba természetbeni lakásban és havi
és rendbehozatala után a termet jövedelmezõvé lehetne 50 000 lej készpénz fizetésben állapítja meg. Ezt a
tenni azáltal, hogy nívós elõadások céljaira kölcsönad- határozatát elfogadásra az ig.-választmány elé terjeszti.
nánk megfelelõ összegért. Több tárgy nem lévén, az ülés véget ért.
202
17. 5. SZABÉDI László ügyv. ig.-õr javaslatot
Jegyzõkönyv, mely felvétetett a SzNM ügyv.- tesz a Tanalappal kapcsolatosan, mely szerint javasolja,
tanácsának Sepsiszentgyörgyön 1946. évi szept. hó 16- hogy egy olyan állandó gondnokot kellene tartani,
án d.u. 4 órakor a Múzeum irodahelyiségében tartott akinek gondoskodnia kellene az épületek jövedelme-
ülésérõl zõvé tételérõl és karbantartásáról. Kívánatosnak tar-
Jelen vannak KISGYÖRGY Tamás elnök taná, hogy jogászkörök foglalkozzanak a SzNM és a
elnöklete alatt: NAGY Imre alelnök, GÁSPÁR Jenõ, Háromszékvármegyei Tanalap jogi viszonyának a
SCHULLER Sándor, SZABÉDI László, dr. SZÉKELY kérdésével. Dr. TANA Gyula javasolja, hogy a Tanalap
Zoltán, dr ÁRVAY József és FADGYAS Anna, az részére csináljon a Múzeum vezetõsége költségvetést.
ügyv.-tanács tagjai, továbbá dr. TANA Gyula és SCHULLER Sándor javasolja, hogy a kézdivásárhelyi
KABAY Gábor, a múzeum jogügyi bizottságának tag- bizottságot kérjük meg, hogy tegyen jelentést az ottani
jai. A jegyzõkönyvet FADGYAS Anna vezeti. épületek állapotáról, továbbá javasolja, hogy felelõs
1. FADGYAS Anna felolvassa a múlt ülés embert kell állítani, aki a kézdivásárhelyi ingatlanokat
jegyzõkönyvét, mely felolvasás után hitelesíttetik. gondozza. NAGY Imre alelnök ugyancsak annak a
2. SZABÉDI László ügyv. ig.-õr ismerteti a véleményének ad kifejezést, hogy az épületek gondo-
Nemzetnevelésügyi Minisztérium 22.842/1946 sz. áti- zására felelõs embert kell állítani, s az épületeket lehe-
ratát, mely szerint a 11/1944 sz. törvény 15. szakasza tõleg jövedelmezõvé kell tenni, hogy ezáltal a gondnok
értelmében Gh. ROTARU fõfelügyelõt nevezte ki a fizetését legyen mibõl fedezni.
Casa ªcoalelor részérõl múzeumunkhoz. Közli, hogy Ügyv.-tanács a kérdés alapos megtárgyalása
nevezett fõfelügyelõ hatáskörét a Mon. Oficial 1944. után úgy dönt, hogy KISGYÖRGY Tamás, SZABÉDI
jan. 14-i számában megjelent törvény írja elõ. Mint- László és dr. KABAY Gábor minél elõbb személyesen
hogy semmi remény sem lehet arra, hogy ezt a törvény szálljanak ki Kézdivásárhelyre, s az ottani bizottsággal
megváltoztassák, ezért arra kértük a Minisztériumot f. tárgyalva próbáljanak valamelyes megoldást találni az
évi jún. hó 30-án kelt kérvényünkben, melyet SUCIU épületek gondozására és jövedelemezõvé tételére
Samuil államtitkár útján nyújtottunk be, hogy Gh. vonatkozólag.
ROTARU helyébe DEMETER Andrást nevezzék ki 6. SZABÉDI László ügyv. ig.-õr elõterjeszti
Múzeumunkhoz. Bejelenti, hogy néhány nappal ezelõtt MOLNÁR István székelykeresztúri gimn. tanár kérését,
dr. KABAY Gábor közölte, hogy SUCIU Samuil melyben arra kéri Múzeumunk vezetõségét, hogy a Mú-
államtitkár a napokban személyesen közölte vele, hogy zeum könyvtárában meglévõ néprajzi szakkönyveket és
kérvényünket a minisztérium elintézte. A jelenlévõ dr. folyóiratokat idõnként szükség szerint meghatározott
KABAY Gábor a bejelentést megerõsíti. SZABÉDI idõre kölcsönözzük ki számára. Kéri továbbá, hogy szak-
László jelenti, hogy az ügy elintézésérõl írásbeli könyveink és folyóirataink másodpéldányaiból juttas-
értesítést még nem kaptunk a minisztériumtól.39 sunk az õ múzeumuk számára példányokat, valamint
Ügyv.-tanács a jelentést tudomásul veszi. múzeumunk más gyûjteményeinek duplumanyagából is.
3. SZABÉDI László ügyv. ig.-õr javasolja, Ügyv.-tanács a szakkönyvek és folyóiratok
hogy az ügyv.-tanács küldjön ki egy állandó bizottsá- meghatározott idõre való kikölcsönzését engedélyezi.
got, mely hivatva van arra, hogy a tisztviselõk és alkal- A másodpéldányokra vonatkozólag kimondja, hogy
mazottak javadalmazását illetõen javaslatokat tegyen azokat kölcsönben, letétként adja át a székelykeresztúri
az ügyv.-tanácsnak. Múzeum céljaira.
Ügyv.-tanács a javaslatot elfogadja és a bizottsá- 7. SZABÉDI László ügyv. ig.-õr jelenti, hogy
got megalakítja, melynek tagjai KISGYÖRGY Tamás, SCHENK Gyula, a Brassói Könyvtáregyesület könyv-
SCHULLER Sándor, GÁSPÁR Jenõ és dr. KABAY Gábor. tárosa azzal a megkereséssel fordult múzeumunkhoz,
4. SZABÉDI László ügyv. ig.-õr bejelenti, hogy ha könyvtárunk anyagának bizonyos részét eladóvá
hogy felkérték arra, hogy a Népi Egység szerkesztõ- tennõk, azt közöljük velük, hogy megvásárolhassák. E
ségét vállalja el. Ezért arra kéri az ügyv.-tanácsot, hogy megkeresésre válaszolva közölte nevezett könyvtárossal,
okt.–dec. hónapokra mentse fel az ügyvezetõi teendõk hogy múzeumunk anyagából sem el nem adhatnak, sem
ellátásától, s erre az idõre dr. SZÉKELY Zoltánt vagy nem ajándékozhatnak, legfennebb csak arról lehet szó,
dr. ÁRVAY Józsefet bízza meg az ügyvezetéssel. hogy másodpédányokból cserét eszközölhetünk.
Ügyv.-tanács SZABÉDI László ügyv. ig.-õr Ügyv.-tanács a jelentést jóváhagyólag tudo-
bejelentését jóváhagyólag tudomásul veszi, s alapos másul veszi.
megtárgyalás után az ügyvezetõi teendõk ellátásával 8. SZABÉDI László ügyv. ig.-õr közli, hogy a
kapcsolatosan kimondja, hogy a helyettesítés kérdését Múzeum vezetõsége utólagosan értesült arról, hogy a
az ig.-õrök keblileg oldják meg. róm. kat. plébánia szennyvizét bevezette a Múzeum
203
csatornájába. Amikor errõl értesült, átiratot intézett a foglalás jogán jelenleg a csendõrség bírja, s azzal már
plébánoshoz, melyben kifejtette, hogy a Múzeum csa- hosszabb idõ óta folynak a tárgyalások a lakbérleti
tornájába való bekapcsolást kizárólag csak a múzeum szerzõdés megkötésére vonatkozólag, nem áll mód-
vezetõségének van joga megadni. Erre válaszolva jában a róm. kat. plébánia kérését teljesíteni. Abban az
SZILVESZTER Sándor róm. kat. plébános közölte, esetben azonban, ha a csendõrség az épületbõl ki-
hogy a plébánia fürdõszobájának levezetõ csatornáját menne, szívesen át fogja adni a róm. kat. leánygimná-
kapcsolták be a szennyvízlevezetõ csatornába, melyet a zium internátusa számára.
konzervgyár igazgatója engedett meg számukra, s Több tárgy nem lévén, elnök az ülést bezárja.
egyáltalán nem volt tudomásuk arról, hogy ez a be-
kapcsolás a múzeum csatornájába történt. Kéri, hogy a 18.
helyzet fennmaradását továbbra is engedélyezzük, és Jegyzõkönyv, mely felvétetett a SzNM ügyv.-
közöljük vele ama feltételünket, mely lehetõvé teszi, tanácsának Sepsiszentgyörgyön, 1946. évi dec. hó 11-
hogy a helyzet továbbra is fennmaradhasson. én d.u. 1/2 5 órakor a Múzeum irodahelyiségében tar-
Ügyv.-tanács a jelentést tudomásul veszi, és tott ülésérõl
hozzájárul ahhoz, hogy a plébánia-hivatal a maga Jelen vannak KISGYÖRGY Tamás elnök
szennyvízlevezetõ csatornáját bekapcsolja a konzerv- elnöklete alatt: dr. GYÁRFÁS Albert és NAGY Imre
gyár hálózatába, azzal a feltétellel azonban, hogy mikor alelnök, SCHULLER Sándor, SZABÉDI László, dr.
a konzervgyár csatornája kikapcsólódik a múzeuméból, SZÉKELY Zoltán, dr. ÁRVAY József és FADGYAS
azonnal kikapcsolódik a plébánia-hivatalé is. Csatorna- Anna, az ügy. tanács tagjai, továbbá dr. KABAY Gábor,
használati díjban a PEREÞ által mindenkor fizetendõ a múzeum jogügyi bizottságának tagja.
évi díj 1/20-ad részét köteles fizetni a plébánia-hivatal 1. Elnök üdvözli a megjelent tagokat, és az
évenként. A plébánia-hivatal levélben ismerje el a fel- ülést megnyitja. A jegyzõkönyvet FADGYAS Anna
tételeket, és a fizetési kötelezettséget. vezeti.
9. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr közli, hogy rétyi 2. FADGYAS Anna felolvassa az ügyv.-tanács
kiszállása alkalmával egy nagyon szép festett ládát 1946. évi szept. hó 16-án tartott ülésének jegyzõköny-
fedezett fel egyik székely házában. Minthogy az illetõ vét, mely felolvasás után hitelesíttetik.
nehéz anyagi körülmények között van, így nem áll mód- 3.a. SZABÉDI László ügyv. ig.-õr jelenti,
jában, hogy a ládát múzeumunknak ajándékozza, s ezért hogy az ügyv.-tanács határozata alapján KISGYÖRGY
kéri az ügyv.-tanácsot, járuljon hozzá, hogy a kérdéses Tamás, SZABÉDI László és dr. KABAY Gábor kiszál-
ládát megvásárolhassuk néprajzi gyûjteményünk számára. lottak Kézdivásárhelyre, a Tanalap kézdivásárhelyi
Ügyv.-tanács dr. SZÉKELY Zoltánnak enge- ingatlanainak megvizsgálása céljából. Jelenti, hogy
délyt ad arra, hogy a kérdéses ládát megvásárolhassa, kiszállásuk alkalmával megbízták KULCSÁR Rudolf
mintegy 50 000 lejért. városi fõszámvevõt az épületek gondnokságával. Kéri
10. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr jelentést tesz az ügyv.-tanácsot, hogy a bizottság eme ténykedését
az aug. hó 4–9-én és szept. 27–28-án Rétyre tett kiszál- jóváhagyólag vegye tudomásul. Javasolja, hogy
lásáról, valamint aug. hó 12–13-án a bükszádi és mál- KULCSÁR havi javadalmazása a lakbérbõl befolyt
nási kiszállásairól. Közli, hogy két dolgozatát a Szé- összeg 20%-a legyen. Jelenti, hogy KULCSÁR a meg-
kely Naptár lehozza anélkül, hogy ez kiadást jelentene bízás után már 25 kisebb lakónak bérbe is adta a
a múzeumunknak, de az újabb eredmények közzététele Tanalap épületeinek egy részét, melyekrõl a lakbérleti
is nagyon fontos volna, s ezért kéri, hogy ennek kiadási szerzõdést is elkészítette, és aláírás céljából beküldötte,
költségeit fedezze a Múzeum. E dolgozataihoz BÍRÓ melyet KISGYÖRGY Tamás elnök aláírása után
László a kliséket díjmentesen elkészíti, tehát ezzel is visszaküldöttünk hozzá, hogy illetékezés céljából a
lényegesen olcsóbbá tudja tenni a kiadás költségeit. pénzügyhöz mutassa be.
Ügyv.-tanács dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr jelen- Ügyv.-tanács a kézdivásárhelyi ingatlanok
tését örömmel tudomásul veszi, és készséggel hozzájárul részbeni bérbeadását jóváhagyólag tudomásul veszi.
ahhoz az elgondoláshoz, hogy az elért eredmények köz- KULCSÁRt megbízza a gondnoksággal. Tekintettel
zététessenek. arra, hogy a múzeum bármelyik alkalmazottjának
11. SZABÉDI László ügyv. ig.-õr jelenti, sokkal többe kerülne az útiköltsége, és mégsem tudná
hogy a helybeli róm. kat. plébánia f. évi jún. hó 29-én úgy intézni innen az ügyeket, azért azt a javaslatot,
kelt átiratában arra kéri a múzeum vezetõségét, hogy a hogy havi javadalmazása a befolyt lakbérek 20%-a
Szabdság tér 9. sz. alatt lévõ tanalapi épületet adjuk legyen, elfogadja.
bérbe a róm. kat. gimnázium internátusa számára. 3.b. SZABÉDI László ügyv. ig.-õr jelenti, hogy
Ügyv.-tanács kimondja, minthogy a kérdéses épületet a kézdivásárhelyi csendõrség 2362/1946 számú átira-
204
tában f. évi okt. hó 26-án közölte, hogy beköltözött a Kérem az ügyv.-tanácsot, hogy jelentésemet
Tanalap ADY Endre utca 5. szám alatti épületébe, el- jóváhagyólag vegye tudomásul és a jövõ tárgyalásokra
foglalván négy helyiséget. Közli, hogy megbízottunkkal vonatkozólag adja meg utasításait.
a havi lakbért 30 000 lejben állapították meg. Minthogy a Ügyv.-tanács a jelentést jóváhagyólag tudomá-
helyiségek lakhatóvá tétele igen nagy összegbe került, sul veszi, és megbízza SZABÉDI László ügyv. ig.-õrt,
azért azt kéri, hogy a megállapított bérösszeget egy évig, hogy a további tárgyalásokon is képviselje múzeumunkat.
vagyis 1947. okt. 15-ig engedjük át teljesen a javítások 5. SZABÉDI László ügyv. ig.-õr felolvassa a
költségeinek fedezésére. Felolvassa erre adott válaszun- múzeum elnökségének és tudományos személyzetének
kat, melyet KULCSÁR Rudolf útján jutattunk el a azt a nyilatkozatát, melyet a MNSz mellett való kiállás
csendõrséghez. Ebben közöltük, hogy tudomásul vettük, céljából tett közzé a Népi Egységben és a Szabad Szó
hogy négy helyiséget elfoglaltak az ADY Endre utca 5. címû marosvásárhelyi napilapban.
szám alatt lévõ épületben. Engedélyt adunk arra, hogy a Ügyv.-tanács a nyilatkozat közzétételét jóvá-
szóbanforgó négy helyiséget 1947. okt. 15-ig használ- hagyólag tudomásul veszi.
hatják anélkül, hogy lakbért fizetnének, mert kötelesek a 6. SZABÉDI László ügyv. ig.-õr jelenti, hogy
helyiséget lakhatóvá tenni, s mindaz, amit beépítenek, az kérésünkre a Textilgyár igazgatója, KOVÁCS Jenõ a
a Tanalap tulajdonába megy át. Biztosítékképpen kötele- Textilgyár munkásaival kifestette teljesen díjtalanul
sek felvenni egy leltárt, amelyben elismerik, hogy az dísztermünket, és megígérte azt is, hogy a hiányzó
általuk elfoglalt helyiségeket lakható állapotban vették át. ablaktáblákat is helyreállíttatja.
Írásban kötelezik magukat arra, hogy az esetleges adót Ügyv.-tanács a Textilgyár igazgatójának tény-
kötelesek fizetni 1947. okt. 15-ig. 1947. okt. 15. után a kedését hálás köszönettel tudomásul veszi, és köszönetét
lakbért a törvény rendelkezései alapján fogjuk megállapí- írásban is tolmácsolja KOVÁCS Jenõ igazgatónak.
tani. 1947. okt. 15-ig kötünk lakbérleti szerzõdést, addig 7. SZABÉDI László ügyv. ig.-õr jelenti, hogy
a levelünk alapján használhatják az ADY Enedre utca 5. a forgalomból kivont könyveket kiválogattuk, jegyzé-
szám alatt levõ épület általuk elfoglalt négy helyiséget. két elkészítettük, a könyveket zárt gyûjteményként
Közli, hogy erre az átiratunkra még mind a mai napig kezeljük, és a Minisztériumba kérvényt adtunk be,
nem adott választ a csendõrség. hogy ezek a könyvek továbbra is itt maradhassanak.
Ügyvezetõ-tanács a tett intézkedéseket jóvá- Ügyv.-tanács a jelentést tudomásul veszi.
hagyólag tudomásul veszi. Utasítja ügyv. ig.-õrt, hogy 8. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr jelentést tesz a
sürgesse meg a csendõrséget a válaszadással. nyár és az õsz folyamán végzett ásatásairól. Jelenti,
3.c. SZABÉDI László ügyv. ig.-õr jelenti, hogy hogy aug. 19–27-én az Udvarhely megyei Zetelaka
a kolozsvári vakok és siketnémák intézetének igazgatója községben végzett ásatást HORVÁTH József székely-
a Székelyföldön akar felállítani egy gyógypedagógiai udvarhelyi ref. kollégiumi tanár, MOLNÁR István
intézetet, s ha a Tanalap épületét alkalmasnak fogja talál- székelykeresztúri unit. gimnáziumi tanár, az udvarhelyi
ni erre a célra, hajlandó lesz azokat bérbevenni. GARAY ref. és székelykeresztúri unit. kollégium növendékei-
igazgató látogatását f. hó 14-re helyezte kilátásba, aminek segítségével. Nagyon szép eredményt értek el. A
kor együttesen mennének át Kézdivásárhelyre, hogy az kiásott anyag be van szállítva a múzeumba, melyet a tél
épületeket megtekintse. folyamán akar feldolgozni, s a kiadást az udvarhelyi-
Ügyv.-tanács a jelentést jóváhagyólag tudo- ekkel karöltve, társadalmi úton szeretné megoldani.
másul veszi. Jelenti továbbá, hogy szept. 23–27-én a Csík megyei
3.d. SZABÉDI László ügyv. ig.-õr jelenti, hogy a Zsögöd területén ásatott NAGY Imre alelnök, DEÁK
Tanalap egyik kézdivásárhelyi épületét bombatalálat érte, Gyula tanár és SZÉKELY Géza, az idegenforgalmi
mely egyik szárnyát annyira megrongálta, hogy annak hivatal vezetõjének segítségével. Itt is szép eredményre
helyreállítása nagyon sokba kerülne. Éppen ezért javasolja talált. A talált kerámia-anyag a bronzkor végére és a
a nagyon megrongált rész lebontását. Ügyv.-tanács utasítja kelta-dák korra utal. Jelenti, hogy nov. hó 12-tõl dec.
KULCSÁR Rudolf gondnokot, hogy szakértõvel vizsgál- hó 1-jéig KÖNTÉS Ferenc tanár GÁBOR Áron téri
tassa meg a kérdéses épületet, s annak írásbeli szakvé- kertészetének a telkén végzett ásatást nehány lelkes
leménye után, ha szükséges, akkor valóban le kell bontani tanítványa segítségével. Nagyon értékes római kori
az épületet. Ezúttal utasítást ad arra vonatkozólag is, hogy urnatemetkezést talált, és egy római villát. Minthogy a
a Tanalap ingatlanairól leltárt kell készíteni. tudomány szempontjából nagyon fontosnak tartja,
4. SZABÉDI László ügyv. ig.-õr felolvassa hogy eredményeit közzétehesse, ezért kéri az ügyv.-
jelentését a f. évi dec. hó 5-én Kolozsvárt tartott mú- tanácsot, hogy adja meg a lehetõséget erre. Legelsõsor-
zeumközi értekezletrõl. ban kéri, hogy a kliséket készíttethesse el, és hogy
(...)40 megtehesse a lépéseket a kinyomtatás kérdésében is.
205
Ügyv.-tanács dr. SZÉKELY Zoltán régészeti Ügyv.-tanács a jelentést tudomásul veszi, és
ásatásairól tett jelentést örömmel tudomásul veszi. elhatározza, hogy dec. 15-én NAGY Viktor megye-
Minthogy a maga részérõl is fontosnak tartja, hogy az fõnök, dr. GYÁRFÁS Albert alelnök és SZABÉDI
eredmények könyv alakjában is megjelenjenek, ezért László ügyv. ig.-õr személyesen fognak felutazni Csík-
engedélyt ad arra, hogy a klisék elkészíttethetõk szeredába. 13. SZABÉDI László ügyv. ig.-õr jelenti,
legyenek, továbbá, hogy az elõfizetési felhívást minél hogy a ref. leánygimnázium mind a mai napig még nem
elõbb adja ki a múzeum e könyvre vonatkozólag. fizetett bért az általa bérbevett két tanalapi épület után.
9. Dr. GYÁRFÁS Albert alelnök javasolja, Javasolja, hogy szólítsuk fel a ref. leánygimnázium
hogy Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában és Gyer- igazgatóságát a bérösszeg fizetésére.
gyószentmiklóson a tervezett kultúr-estélyek minél Ügyv.-tanács a jelentést tudomásul véve el-
elõbb tartassanak meg. Ezzel kapcsolatosan NAGY határozza, hogy a ref. leánygimnázium igazgatóságát
Imre alelnök azt javasolja, hogy a múzeum tisztviselõi felszólítja a bérfizetésre.
minél elõbb ismeretterjesztõ elõadások keretében 14. SZABÉDI László ügyv. ig.-õr jelenti,
ismertessék meg a csíki közönséget a SzNM-mal. hogy a szept. 16-i ülés által kiküldött bizottság fog-
Ügyv.-tanács a javaslatokat elfogadja, és el- lalkozott az alkalmazottak fizetésének kérdésével, és
határozza, hogy a javasolt elõadásokat minél elõbb azt javasolja, hogy a törvényes fizetésemelések fi-
meg fogja tartani. gyelembe vételével 1946. szept. hó 1-jétõl kezdõdõleg
10. Dr. KABAY Gábor, a múzeum jogügyi az alkalmazottak fizetését 70%-kal emelje fel az ügyv.-
bizottságának tagja jelenti, hogy a helybeli csendõrséggel tanács. Ezenkívül FADGYAS Annának lakáspótlék
folytatott többszöri tárgyalás után sikerült végre egy olyan járuléka címen havi 15 000 lejt javasolnak.
szerzõdésformát megállapítania, ami elfogadható a Mú- Ügyv.-tanács a bizottság javaslatát elfogadja,
zeum részérõl is. Javasolja, hogy ennek alapján kössük és jóváhagyja az elnöknek a felemelt fizetések kifize-
meg a csendõrséggel a szerzõdést. A lakbérleti idõ tar- tésére tett intézkedését.
tamának megállapítását 1948. évi ápr. hó 23-ig javasolja. 15. Dr. KABAY Gábor indítványozza, hogy a
Ügyv.-tanács a jelentés alapján felkéri Borosjenõn lévõ és a múzeum tulajdonát képezõ
dr. KABAY Gábort, hogy a szerzõdést készítse el, az DIÓSZEGHY-féle lepkegyûjtemény ideszállítására
elnököt pedig felhatalmazza annak aláírására. vonatkozólag valamiképpen találjon módot az ügyv.-
11. SZABÉDI László ügyv. ig.-õr jelenti, tanács, mert az a gyûjtemény most gondozatlanul van,
hogy Háromszék vármegye községei az 1946/47. évi és félõs, hogy tönkremegy.
költségvetésükben 4 960 000 lejt irányoztak elõ a Ügyv.-tanács az indítványt elfogadja és el-
múzeum segélyezésére. Ebbõl az összegbõl mind a mai határozza, hogy minél elõbb pénzt és vagont kell sze-
napig egyetlen lej sem folyt be pénztárunkba. Mint- rezni, hogy a gyûjtemény ideszállítása megtörténjék.
hogy a segélyek késedelmes beküldése anyagi kárt 16. Dr. ÁRVAY József ig.-õr jelenti, hogy a
okoz a múzeumnak, azért kéri, hogy azok beküldése MNSz helyiségében látta a volt Kaszinó könyveinek
iránt minél elõbb történjék meg az intézkedés a várme- egy részét. Fontosnak tartaná, hogy ezek a könyvek a
gye részérõl. Dr. GYÁRFÁS Albert alelnök javasolja, Múzeum könyvtárába kerüljenek. Kéri az ügyv.-taná-
hogy intézzünk megkeresést a megyefõnökséghez csot, hogy tegye meg a lépéseket a könyvek megszer-
ebben az ügyben. SZABÉDI közli továbbá, hogy Ud- zése ügyében. Minthogy a szóbanforgó könyvek tulaj-
varhely megye községei 1946/47. évi költségvetésük- donjogának kérdése még tisztázatlan, ügyv.-tanács
ben 19 932 000 lejt irányoztak elõ a múzeum segé- elhatározza, hogy dr. HORVÁTH Miklóst meg kell
lyezésére, melybõl a mai napig már 12 203 675 lejt be keresni, és tájékoztatást kérni az ügyrõl, hogy azután az
is fizettek. esetleg szükséges lépéseket megtehesse a könyvek
Ügyv.-tanács a jelentés alapján elhatározza, megszerzése ügyében.
hogy megkeresést intéz Háromszék vármegye megye- Több tárgy nem lévén, elnök az ülést bezárja.
fõnökségéhez, melyben kéri, hogy intézkedjék a segé-
lyek mielõbbi beküldése iránt. 20.
12. NAGY Imre alelnök jelenti, hogy a Mú- Jegyzõkönyv, mely felvétetett a SzNM ügyv.-
zeum segélyezése ügyében tett lépései Csíkban mind a tanácsának 1947 . évi márc. hó 10 -én 5 órakor a
mai napig eredménytelenek voltak. Dr. GYÁRFÁS múzeum irodahelyiségében tartott ülésérõl
Albert alelnök javasolja, hogy a csíki vezetõséggel való Jelen vannak KISGYÖRGY Tamás elnök el-
tárgyalás céljából a legközelebbi vásárnapon, tehát dec. nöklete alatt: dr. GYÁRFÁS Albert alelnök, GÁSPÁR
15-én a megyefõnök társaságban menjenek el Csík- Jenõ, SCHULLER Sándor, SZABÉDI László,
szeredába személyes tárgyalásra. dr. SZÉKELY Zoltán, dr. ÁRVAY József és FADGYAS
206
Anna, az ügyv.-tanács tagjai, továbbá dr. TANA Gyula megszavazott törvényt az uralkodónak szentesítés
és dr. KABAY Gábor, a múzeum jogügyi bizottságának végett elõterjeszteni.
tagjai. A jegyzõkönyvet FADGYAS Anna vezeti. Ügyv.-tanács a kísérõlevél-tervezet szövegét
1. FADGYAS Anna felolvassa az ügyv.-tanács tudomásul veszi.
1946. évi dec. hó 11-én tartott ülésének jegyzõkönyvét, 4. SZABÉDI László ügyv. ig.-õr bejelenti, hogy
mely felolvasás után hitelesíttetik. 1947. febr. hó 20-án levelet kapott SZÁSZ Zoltán hír-
2. SZABÉDI László ügyv. ig.-õr jelentést tesz lapírótól, aki értesítette, hogy 1947. febr. 19-én esti hír-
az 1946. évi dec. hó 15-én Csíkszeredába tett kiszállás- szolgálatában a budapesti rádió jelentette, hogy a du-
ról, melyen a múzeum képviseletében dr. GYÁRFÁS nántúli Bonyhád környékén lévõ csángó-székelyek
Albert alelnök és SZABÉDI László, valamint NAGY elhatározták, hogy csángó-székely múzeumot létesítenek.
Imre alelnök és KOVÁCS Dénes ig.-vál. tag jelentek A birtokukban lévõ tárgyakat fogják összeadni, köztük a
meg. Az értekezlet a megyefõnök irodájában zajlott le, sepsiszentgyörgyi SzNM birtokukban lévõ tárgyait is.
s részt vettek rajta Csík vármegye megyefõnöke és Az értesítés vétele után azonnal írtunk a ma-
almegyefõnöke, továbbá a politikai és gazdasági szer- gyarországi Közgyûjtemények Országos Fõfelügyelõ-
vezetek vezetõi, valamint a tanügy jelentõsebb képvi- ségének, melyben határozottan tiltakoztunk az ellen,
selõi. GYÁRFÁS Albert alelnök és SZABÉDI László hogy a sepsiszentgyörgyi SzNM akárhol található
ig. õr ismertették a múzeum múltját, alapításának vagyontárgyai felett bárki a sepsiszentgyörgyi SzNM
körülményeit és jelenlegi helyzetét. A nagy megértés- vezetõségén kívül a múzeum tulajdonjogának sérelmé-
sel fogadott tájékoztatók után valamennyi jelenlévõ vel rendelkezzék. Egyben felkértük a Fõfelügyelõsé-
ígéretet tett, hogy mindent el fog követni a múzeum get, hogy HEREPEI Jánost, a SzNM volt igazgatóját
anyagi megsegítésének elõmozdítására. Megállapodott szólítsa fel, hogy akár közvetlenül, akár a magyar-
az értekezlet abban is, hogy a múzeum és a Csík vár- országi KOF-en keresztül a SzNM elmenekített és
megyei közösség közötti szorosabb kapcsolatok meg- azóta keletkezett múzeumi és egyéb vagyontárgyairól a
teremtése céljából a MNSz Csík vármegyei közmû- sepsiszentgyörgyi SzNM vezetõségének tegyen részle-
velõdésügyi bizottságának elõadás-sorozatába egy tes jelentést, és a múzeum pénzével számoljon el,
múzeumi elõadást fognak beiktatni. Ennek elõkészí- valamint hogy addig is, amíg lehetõség nyílik a SzNM
tésével NAGY Imre alelnököt és KOVÁCS Dénes ig.- tulajdonát képezõ tárgyak hazaszállítására, azokat a
vál. tagot bízták meg. Az értekezlet SZABÉDI kérésére sepsiszentgyörgyi SzNM ideiglenes letétjeként megõr-
KOVÁCS Dénes ig.-vál. tagot azzal bízta meg, hogy a zés végett helyezze el a Magyar Nemzeti Múzeum
Csík vármegye területén található muzeális értékek Országos Történeti Múzeum Néprajzi Osztályán. E le-
lelõhelyeit kutassa fel, s az eredményrõl adjon tájékoz- velünk elküldése után 10 nappal egy levelezõlapon
tatást a SzNM vezetõségének. Csík vármegye községei megcáfolja HEREPEI János, hogy a bonyhádi csángó
mai napig nem mozdultak meg, annak ellenére, hogy a múzeumba gyûjtenék a sepsiszentgyörgyi SzNM bir-
határozatokra írásban is ismételten felhívtuk az tokukban lévõ darabjait, és megnyugtat mindenkit,
illetékesek figyelmét. – Dr. GYÁRFÁS Albert alelnök hogy az alig maroknyi roncsot kitevõ múzeumi marad-
közli, hogy õ maga több ízben emlékeztette mind Csík vány anyagot becsülettel megõrzi. E levelezõlapra
vármegye megyefõnökét, mind pedig almegyefõnökét válaszolva és felhasználva az azon közölt lakcímet,
az értekezlet határozataira. azonnal írtunk HEREPEI János volt igazgatónak,
Ügyv.-tanács a jelentést tudomásul veszi. felkérve õt, hogy alkalmazza magát a magyarországi
3. SZABÉDI László ügyv. ig.-õr jelenti, hogy a KOF-hez írtakhoz.
múlt ülésen bejelentett múzeumközi értekezletet a Ügyv.-tanács a jelentést tudomásul veszi, és
MNSz közmûvelõdésügyi bizottsága jan. hó 24-ére hívta úgy dönt, hogy a további lépéseket a megérkezendõ
össze, melyen hirtelen közbejött betegsége miatt nem válaszoktól teszi függõvé.
vehetett részt, s utazáskorlátozások miatt az utolsó pil- 5. FADGYAS Anna pénztáros jelentést tesz a
lanatban más sem helyettesítette. Ennek az értekezletnek pénztár 1946. ápr. 1-jétõl 1947. márc. 10-ig való
a jegyzõkönyvét a MNSz közmûvelõdésügyi bizottsága állapotáról.
számunkra febr. hó 13-án elküldte, valamivel hamarább, Bevétetett összesen 49 616 947 lej,
jan. 30-án küldte el az EME fõtitkára az EME jogügyi melybõl:
bizottságának törvénytervezetét, melyet a jan. 24-i mú- a. pénztári maradvány az 1945/46. évrõl
zeumközi értekezlet általánosságban magáévá tett. (…)41 11 372 393 lej,
A törvénytervezet szövegén kívül ismerteti b. községi segélyek Csík, Udvarhely és Há-
SZABÉDI azt a kísérõlevél-tervezetet is, mellyel a romszék megye községei részérõl
mûvészetügyi minisztérium fogná a parlamenttõl 26 594 937 lej,
207
c. adományok 4 000 000 lej, mére. FADGYAS Anna pénztáros és FODOR Józsefné
d. látogatási díjak 281 660 lej, altiszt fizetését a törvényes rendelkezéseknek megfe-
e. elõadásokból 406 457 lej, lelõen emeli.
f. haszonbér 500 000 lej, Ezzel kapcsolatosan SZABÉDI László kéri,
g. rendkívüli és átfutó bevételekbõl hogy a múzeum elnöksége szükség esetén erkölcsi
6 461 500 lej volt. támogatást nyújtson ahhoz, hogy az ig.-õrök olyan léta-
Kiadás összesen 40 674 519 lej volt, lapot teremthessenek maguknak, amely számukra
melybõl: lehetõvé teszi a múzeumi munkát anélkül, hogy megél-
I. Rendes kiadások: hetésükben a múzeumtól élvezett javadalmazásra kell-
a. Személyi járandóságok jen támaszkodniuk.
22 539 000 lej Ügyv.-tanács a szükség esetére kért támo-
b. Dologi kiadások 929 685 lej gatást megígéri.
c. Elhelyezési költségek 2 403 050 lej 6. SZABÉDI László ügyv. ig.-õr felhatal-
d. Épületfenntartási költségek mazást kér, hogy az igazgatóság a MIKÓ-Kollégium-
3 799 621lej nak 1945. dec. 31-én kölcsönadott 57 3/4 öl tûzifa tör-
e. Kiküldetési költségek 2 403 050 lej lesztésének megkezdését, mely 1946. márc. 1-jén vált
f. Gyûjtemények gyarapítási költségei esedékessé, szükség esetén bármikor igényelhesse.
3 498 964 lej Ügyv.-tanács a kért felhatalmazást megadja.
g. Gyûjtemények anyagának fenntartási és 7. SZABÉDI László jelenti, hogy a Propagan-
rendezési költségei 936 964 lej daügyi Minisztériumhoz kérvényt adtunk le a forga-
h. Tudományos munkálatok költsége lomból kivont könyvek ügyében, közölve azt, hogy a
3 498 677 lej SzNM tulajdonában levõ tiltott könyvekbõl külön
II. Rendkívüli kiadások: kezelt zárt gyûjteményt alkottunk, és kérve, hogy eze-
1. Tanalappal kapcsolatos kiadásokra ket a könyveket továbbra is zárt gyûjteményként kezel-
98 670 lej hessük. E kérdésünkre adott válaszában a Propagan-
2. Elõre nem látható kiadások és átfutó daügyi Minisztérium közölte velünk, hogy a SzNM
kiadások 5 798 000 lej nem felsõbb tanintézet, s egyben bekérte a zárt gyûj-
A mutatkozó készpénzkészlet: 8 942 428 lej, teményként kezelt könyvek jegyzékét. A kívánt jegy-
melybõl 4 millió lej faértékben a Székely MIKÓ-Kol- zéket a minisztériumnak elküldöttük.
légiumnál van, tehát végeredményben jelenleg a Ügyv. tanács a jelentést tudomásul veszi, és
pénzkészlet 3 481 068 lej. úgy intézkedik, hogy amennyiben a Propagandaügyi
Ügyv.-tanács a pénztári jelentést tudomásul Minisztérium ezeknek a könyveknek a kiszolgáltatását
veszi. A pénztári jelentés meghallgatása után az ügyv.- kívánná, ezt a kívánságot teljesíteni kell.
tanácsban az a felfogás alakult ki, hogy a jövõben foko- 8. SZABÉDI László ügyv. ig.-õr bejelenti, hogy
zottabban érvényesíteni kell a takarékosság már eddig is 1946. dec. 28-án a Megyefõnökség közölte a Múzeum
érvényesített elvét. KOCSIS Elek szakalkalmazott, asz- vezetõségével, hogy az özv. MIKES Árminné tulajdonát
talosmester esetében úgy dönt, hogy havi fizetés képezõ javakat a múzeum átadhatja a MIKES család
folyósítása helyett az esetenként felmerülõ mukálatok õrizetébe. Ennek a közlésnek az alapján már ki is adtuk a
ára fizettessék neki. SALAMON Sándor tanárral pedig, MIKES család zongoráját, természetesen a polgármesteri
akit az ügyv.-tanács 1946. évi júl. hó 10-én tartott ülé- hivatal kiküldöttjének jelenlétében.
sében ideiglenesen megbízott volt egy évig a könyvtári Ezzel kapcsolatban bejelenti még, hogy a
munkálatokban való segédkezéssel, barátságosan közöl- MIKES család arra kérte a múzeum vezetõségét, hogy
je a vezetõség, hogy a múzeumnak nem áll módjában amíg megjavulnak a szállítási viszonyok, õrizetünkben
részére havi fizetést folyósítani. Vagy hajlandó a ter- lévõ javaikat tovább is õrizzük. Közölte az ügyv.-
mészetben élvezett egyszobás lakás fejében tovább is a tanáccsal dr. LÕRINCZ Albert, hogy a MIKES-javak
múzeumnak rendelkezésére állni, vagy megválik a átadásánál õ is jelen szeretne lenni.
múzeumtól. SZABÉDI László és dr. SZÉKELY Zoltán Ügyv.-tanács a jelentést tudomásul veszi, és
ig.-õröknek és BOGÁTS Dénes tb. ig.-õrnek a múzeum nem emel kifogást az ellen, hogy dr. LÕRINCZ Albert
vezetõsége a jelenlegi fizetést folyósítja tovább is, dr. a javak átadásánál jelen legyen.
ÁRVAY József fizetését jún. 1-jéig kizárólag a törvényes Dr. GYÁRFÁS Albert alelnök javasolja, hogy
rendelkezések szerint emeli, azzal a kéréssel, hogy addig javainak beszállítása és megõrzése fejében a MIKES csa-
igyekezzék megteremteni a lehetõségét annak, hogy ne ládtól a múzeum vagy pénzben, vagy múzeumi értéket
támaszkodjék pusztán a múzeumtól élvezett jövedel- képviselõ tárgyban õrzési díjat, illetõleg térítést kérjen.
208
9. SZABÉDI László ügyv. ig.-õr beszámol feltárását. A húsvéti vakáción pedig vagy a barátosi
arról, hogy Kolozsvárt létekor több EME-vezetõségi castrum, vagy az árkosi vár feltárását vette tervbe. Nyá-
taggal beszélgetett, és e beszélgetések folyamán az a rára pedig a székelyudvarhelyi és a keresztúri tanárok
felfogás alakult ki, hogy kívánatos volna Erdély e két és diákok közremûködésével az énlakai tábor feltárását
legnagyobb muzeális intézménye között a múltban is vette tervbe.
fennálló jó viszonyt tovább ápolni, sõt elmélyíteni. Ügyv.-tanács a jelentést örömmel tudomásul
Éppen ezért javasolja, hogy ezzel az indoklással veszi. Dr. SZÉKELY Zoltánnak újonnan megjelent
dr. TAVASZY Sándort, az EME elnökét és dr. NAGY kiadványából 20 db. szerzõi tiszteletpéldányt ad.
Gézát, az EME fõtitkárát a tavasz vége felé hívja meg 12. KISGYÖRGY Tamás elnök bejelenti,
elõadás tartására a SzNM. hogy dr. JÓZSEF Manóné ig.-választmányi és ügyv.-
Ügyv.-tanács a javaslatot magáévá teszi. tanácsi tagságáról lemondott.
10. SZABÉDI László aggodalmát fejezi ki, Ügyv.-tanács dr. JÓZSEF Manóné lemondását
hogy a világhírû DIÓSZEGHY-féle lepkegyûjtemény, tudomásul veszi.
melyet a múzeum pénzhiány és szakemberhiány miatt 13. SZABÉDI László kéri az ügyv.-tanácsot,
még mindig nem tudott hazaszállítani, idõvel tönkre- hogy állapítsa meg az ig.-választmányi gyûlés határidejét.
mehet. Úgy véli, hogy egy ilyen értékes tudományos Ügyv.-tanács az ig.-választmányi gyûlés
gyûjtemény elfogadása kötelezettségeket ró az elfo- határidejét 1947. évi márc. hó 25-én de. 10 órára tûzi ki
gadó intézményre, s ha ezeknek a kötelezettségeknek a következõ tárgysorozattal:
az illetõ intézmény maga eleget tenni nem tud, akkor 1) A gyûlés szabályszerû összehívásának,
kötelessége valami úton mégis gondoskodni a gyûj- határozatképességeinek és tárgysorozatának megál-
teménynek a tudományos feldolgozás számára való lapítására.
hozzáférhetõségérõl. Javasolja, hogy a DIÓSZEGHY- 2) Ügyv.-tanács elõterjesztése a megüresedett
féle lepkegyûjteményt a SzNM magasabb tudományos ig.-válaszmányi tagsági helyek betöltése tárgyában.
érdekbõl – ha kell örökletétként – helyezze, illetve 3) Jelentés a múzeum 1945/46, 1946/47. évi
helyeztesse el egy olyan múzeumba (mint pl. az Erdé- állapotáról.
lyi Nemzeti Múzeum vagy az aradi városi múzeum), 4) Elõterjesztés a 803/1946 sz. múzeumi tör-
ahol a gyûjtemény szakszerû kezelése biztosítva van. vénnyel kapcsolatos teendõk tárgyában.
Ügyv.-tanács a SZABÉDI javaslatát nem fo- 5) Ügyv.-tanács elõterjesztése az ellenõrzõ-
gadja el, hanem úgy dönt, hogy a múzeum vezetõsége bizottság által megvizsgált és elfogadott számadások
az illetékes minisztériumtól kérjen alkalmas vasúti ko- elfogadása tárgyában.
csit a gyûjtemény ideszállítására. 6) Ügyv.-tanács elõterjesztése az 1946/47 és
11. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr jelenti, hogy az 1947/48. évi költségvetés megállapítása tárgyában.
ügyv.-tanács korábbi határozata alapján 3 év kutatómun- 7) Elõterjesztés az ügyv.-tanács által tett in-
kájának a részletes eredménye nyomtatásban megjelent. E tézkedések jóváhagyása, valamint az ig.-vál. határo-
mûbõl 200 példányt nyomtattunk ki, olyanformán, hogy zatainak végrehajtása tárgyában.
csak a nyomdaköltséget kellett megfizetnünk a nyom- 8) Ügyv.-tanács elõterjesztése a Háromszéki
dának, minthogy a szükséges papírmennyiséget még a Tanalappal kapcsolatosan tett intézkedésekrõl.
nyár folyamán megvásárolt papíranyagunkból fedeztük. 9) Ügyv.-tanács elõterjesztése a Háromszéki
A klisékészítés költségeinek fedezésére dr. KABAY Tanalap 1947/48. évi költségeinek megállapítása tár-
Gábor 3 000 000 lej összeg adománnyal járult hozzá. gyában.
Jelenti továbbá, hogy a folyó év folyamán Sep- 10) Javaslatok, indítványok stb.
siszentgyörgy õstörténetét és a zetelaki ástás eredmé- 14. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr ismerteti dr.
nyeit szeretné nyomtatásban kihozni. E két dolgozat VAJNA Elemér nyárádszeredai lakos levelét, melyben
rajz- és fényképanyaga már elkészült, melyet klisírozás felajánlja, hogy a marosvásárhelyi levéltár anyagának
céljából felküldött Kolozsvárra. Dr. KABAY Gábor kez- székelyföldi vonatkozású anyagából szívesen készítene
deményezésére a klisé elõállítási költségeit a múzeum másolatokat múzeumunk számára abban az esetben, ha
néhány barátjának adománya fogja fedezni. Bár a zetela- múzeumunk vezetõsége írásbeli megbízást adna számára.
ki ásatás kiadását az Erdélyi Tudományos Intézet Ügyv.-tanács megbízza dr. SZÉKELY Zoltánt,
szívesen felajánlotta, mégis jobbnak látná, ha ez a kiad- hogy nézzen utána a nevezett dr. VAJNA Elemér
vány is múzeumunk kiadványaként jelennék meg. kilétének, és ha az információ kielégítõ lesz, akkor a
Jelenti továbbá, hogy a tavasz folyamán meg- felajánlott segítséget elfogadja, és erre írásbeli meg-
kezdi Sepsiszentgyörgyön a Fürdõ utcában GORICA bízást is ad dr. VAJNA Elemérnek.
András telkén levõ római kori telep vagy temetõ 15. Dr. KABAY Gábor jelenti, hogy az ügyv.-
209
tanács megbízása alapján a helybeli csendõrséggel a teremtése céljából válassza tiszteletbeli tagjaivá az ig.-
lakbérleti szerzõdést elkészítette, melyet KISGYÖR- választmány KELEMEN Lajos nyug. múzeumi fõigaz-
GY Tamás elnök alá is írt, és a csendõrség vezetõje fel- gatót, dr. GYÖRGY Lajos egyetemi tanárt, dr.
terjesztette a marosvásárhelyi inspektorátushoz jó- TAVASZY Sándor ref. püspökhelyettest és KURKÓ
váhagyás végett. Gyárfás képviselõt, a romániai MNSz országos elnö-
Tudomásul szolgál. két, akik valamennyien tagjai az EME ig.-választ-
16. SZABÉDI László ügyv. ig.-õr jelenti, mányának.
hogy KULCSÁR Rudolf, a kézdivásárhelyi tanalapi Ügyv.-tanács, miután megállapítja, hogy a
ingatlanok gondnoka jelentette, hogy a Tanalap épüle- tiszteletbeli tagsággal semmiben sem akarja megosz-
tében bentlakó egyének közül némelyek a lakatlan tani vagy megcsorbítani az alapszabályokban létesített
épületek ajtóit, ablakait és padlóit lopták. A tettesek ig.-választmány jogkörét, a javaslatot magáévá teszi, és
ellen feljelentést tettünk az ügyészséghez. elhatározza annak az ig.-választmány elé terjesztését.
Tudomásul szolgál. 5. SZABÉDI László ügyv. ig.-õr röviden
Több tárgy nem lévén, elnök az ülést bezárja. összefoglaló jelentést tesz a múzeum 1944 õszétõl
máig tartó mûködésérõl. Ügyv.-tanács a jelentést
21. tudomásul veszi, és a f. hó 25-én tartandó ig.-választ-
Jegyzõköny, mely felvétetett a SzNM ügyv.- mányi gyûlés elé utalja.
tanácsának Sepsiszentgyörgyön, 1947. évi márc. hó 24- 6. FADGYAS Anna pénztáros ismerteti a múzeum
én d.u. 5 órakor a Múzeum irodahelyiségében tartott 1945/46. és 1947/46. évi zárszámadását. A zárszámadás
ülésérõl szerint az 1945/46. év folyamán bevétetett
Jelen vannak KISGYÖRGY Tamás elnök 255 661,25 pengõ, kiadatott 70 486,10 pengõ, pénztári
elnöklete alatt: dr. GYÁRFÁS Albert alelnök, SCHUL- maradvány 185 175,15 pengõ, mely 1945. május hó 13-án
LER Sándor, SZABÉDI László, GÁSPÁR Jenõ, lejre váltatott be: Ettõl kezdve az év bezárásáig bevétetett 24
FADGYAS Anna, az ügyv.-tanács tagjai, PÉTER 248 933 lej, kiadatott 12 876 540 lej, pénztári maradvány 11
Gyula ig.-választmányi és ellenõrzõ-bizottsági tag, 372 393 lej. – Az 1946/47. év folyamán bevétetett 49 681 947
továbbá dr. KABAY Gábor, a múzeum jogügyi lej, kiadatott 49 549 699 lej, pénztári maradvány 132 248 lej.
bizottságának tagja. Ezzel kapcsolatosan PÉTER Gyula mint az
1. Elnök üdvözli a megjelent tagokat és az ülést ellenõrzõ-bizottság elõadója jelenti, hogy a bizottság
megnyitja. A jegyzõkönyvet dr. ÁRVAY József vezeti. csíki és udvarhelyi tagjai nem jelentek meg, s ezért az
FADGYAS Anna felolvassa a múlt ülés elnökség SCHULLER Sándort és dr. KABAY Gábort
jegyzõkönyvét, mely felolvasás után hitelesíttetik. küldte ki a bizottságba, kikkel f. hó 24-én d.e. a zárszá-
2. Elnök bejelenti, hogy dr. DIÉNES Jenõ madásokat megvizsgálta, s azokat teljesen rendben
elhalálozása és dr. JÓZSEF Manóné lemondása folytán találta. Javasolja a zárszámadások elfogadását, s szám-
az ig.-válaszmányban két hely, az ügyv.-tanácsban adóknak a felmentmény megadását.
pedig egy hely megüresedett. A megüresedett ig.- Ügyv.-tanács a jelentést tudomásul veszi, az
választmányi és ügyv.-tanácsi tagsági hely betöltésére 1945/46. és 1946/47. évi zárszámadásokat elfogadja,
dr. TANA Gyula, az ig.-vál. tagsági hely betöltésére számadóknak a felmentményt megadja, és a zárszá-
pedig dr. KABAY Gábor megválasztását javasolja. madásokat jóváhagyás céljából az ig.-választmány elé
Ügyv.-tanács a javaslatot magáévá teszi, és terjeszti.
elfogadásra az ig.-választmány elõ terjeszti. 7. SZABÉDI László ügyv. ig.-õr elõterjeszti a
3. SZABÉDI László ügyv. ig.-õr bejelenti, hogy múzeum 1946/47. és 1947/48. évi költségvetését, melyet
ZATHURECZKY Kálmán, aki a ZATHURECZKY az ellenõrzõ-bizottság megvizsgált, és elfogadott. Az
család megbízottjaként volt az ig.-választmány tagja – 1946/47. évi költségvetés 51 044 393 lej bevételt és
értesülése szerint – az 1944. év folyamán elhalt. Java- 51 044 393 lej kiadást, az 1947/48. évi költségvetés pedig
solja, hogy az ig.-választmány lépjen érintkezésbe a 84 632 248 lej bevételt és 84 632 248 lej kiadást mutat.
ZATHURECZKY család tagjaival, a család új megbí- Ügyv.-tanács beható tárgyalás után a költség-
zottjának kiküldésére. vetéseket elfogadja, és jóvagyás céljából az ig.-választ-
Ügyv.-tanács a jelentést tudomásul veszi, és a mány elé terjeszti.
javaslatot magáévá téve, annak az ig.-választmány elé 8. SZABÉDI László ügyv. ig.-õr jelenti, hogy a
való terjesztését határozza el. Tanalap ingatlanainak egy részét Kézdivásárhelyen,
4. SZABÉDI László ügyv. ig.-õr javasolja, valamint Sepsiszentgyörgyön a ref. leánygimnáziumnak
hogy a SzNM és a romániai magyar tudományos és bérbeadta az elnökség. A csendõrlégió által elfoglalt
közélet közötti szorosabb és szervesebb kapcsolat épület bérleti szerzõdését is aláírta az ig.-választmány
210
elnöke. A szerzõdést a csendõrlégió parancsnoka jóvá- dr. SZÉKELY Zoltán, dr. ÁRVAY József és FADGYAS
hagyás céljából felterjesztette a rendõr-inspektorátushoz. Anna, az ig.-választmány tagjai, továbbá dr. KABAY
Ügyv.-tanács a jelentést tudomásul veszi, és Gábor, a múzeum jogügyi bizottságának tagja.
elfogadás céljából az ig.-választmány elõ terjeszti. 1. Elnök a megjelenteket és a gyûlést megnyit-
9. FADGYAS Anna ismerteti a Tanalap ja, megállapítva a gyûlés összehívásának szabály-
1946/47. évi zárszámadást, mely szerint bevétetett szerûségét és határozatképességét (Alapszabály 10. h.).
1 584 630 lej, kiadatott 1 296 000 lej, pénztári marad- Ismerteti a tárgysorozatot, melyet a gyûlés elfogad. A
vány 288 630 lej. jegyzõkönyv vezetésére dr. ÁRVAY József ig.-õrt, hite-
Ezzel kapcsolatosan PÉTER Gyula mint az lesítésére pedig SCHULLER Sándort és GÁSPÁR Jenõ
ellenõrzõ-bizottság elõadója jelenti, hogy a bizottság f. ig.-vál. tagokat kéri fel.
hó 24-én d.e. a zárszámadást megvizsgálta, s azt telje- 2. SZABÉDI László ügyv. ig.-õr jelenti, hogy
sen rendben találta. Javasolja a zárszámadás elfo- dr. DIÉNES Jenõ, ig.-választmányunk lelkes tagja
gadását s számadóknak a felmentmény megadását. 1946. évi jún. hó 8-án Kézdivásárhelyen elhunyt.
Ügyv.-tanács a jelentést tudomásul veszi, a Jelenti továbbá, hogy dr. JÓZSEF Manóné ig.-vál. és
zárszámadást elfogadja, számadóknak a felmentést ügyv.-tanácsi tag lemondott. Az elhalálozás és lemon-
megadja, és a zárszámadást jóváhagyás céljából az ig.- dás folytán megüresedett helyek betöltésével foglalko-
választmány elé terjeszti. zott az ügyv.-tanács f. hó 24-én tartott ülésében, és a
10. SZABÉDI László ügyv. ig.-õr elõterjeszti megüresedett ig.-vál. és ügyv.-tanácsi tagsági hely
a Tanalap 1947/48. évi költségvetését, melyet az elle- betöltésére TANA Gyula törvényszéki bíró, az ig.-vál.
nõrzõ-bizottság elfogadott. A költségvetés 5 107 350 tagsági hely betöltésére pedig dr. KABAY Gábor
lej bevételt és 5 107 350 lej kiadást mutat. megválasztását javasolja. Jelenti továbbá, hogy dr.
Ügyv.-tanács beható tárgyalás után a költség- SÁNDOR Gábor tanár, akit a múzeum ig.-választ-
vetést elfogadja, és jóváhagyás céljából az ig.-választ- mánya 1945. szept. 8-án a múzeum néprajzi tárának
mány elé terjeszti. ig.-õrévé választott, s aki ilyenformán hivatalból tagja
11. SZABÉDI László ügyv. ig.-õr jelenti, lett az ig.-választmánynak, s akit mint ilyet 1946. júl.
hogy a törvényes rendelkezések értelmében az alkal- 8-án kelt 324-1946. sz. átiratunkban bejelentettünk a
mazottaknak márc. hóra dupla fizetést kell kiadni. sepsiszentgyörgyi törvényszékhez, állását nem foglalta
Ügyv.-tanács a jelentést tudomásul veszi, és a el. Javasolja, hogy helyette az ig.-válaszztmány a mú-
márc. havi dupla fizetés kifizetését elrendeli. zeum nehéz anyagi helyzetére való tekintettel ne
12. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr jelenti, hogy a válasszon új ig.-õrt a néprajzi tár részére.
f. hó 13-án este találkozott dr. NAGY Gézával, az EME Ig.-választmány dr. DIÉNES Jenõ elhalálozását
fõtitkárával, aki közölte, hogy a múzeumi törvényter- és dr. JÓZSEF Manóné lemondását sajnálattal tudomá-
vezeten tett változtatásunkat beterjesztette a MNSz sul veszi. Ügyv.-tanács javaslatát elfogadja, és dr. TANA
Közmûvelõdésügyi Bizottságához. Gyula törvényszéki bírót ig.-választmányi és ügyv.-
Tudomásul szolgál. tanácsi tagnak, dr. KABAY Gábort pedig ig.-vál. tagnak
13. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr bejelenti, egyhangúlag megválasztja azzal, hogy dr. KABAY
hogy a húsvéti vakáció alatt diákjainak segítségével Gábor mint jogi szakértõ az ügyv.-tanács üléseire is
Barátoson és Oltszemen szeretne ásatást végezni. Sze- meghívandó. Ügyv. ig.-õrt utasítja, hogy e személyi vál-
mélyi kiadásainak fedezésére 200 000 lej összeg kiu- tozásokat a törvényszék jegyzõi hivatalához jelentse be.
talását kéri. Elhatározza továbbá az ig.-választmány, hogy dr. SÁN-
Ügyv.-tanács a jelentést tudomásul veszi, és DOR Gábor helyett nem választ ig.-õrt, s utasítja ügyv.
dr. SZÉKELY Zoltánnak 200 000 lej kiutalását engedé- ig.-õrt, hogy dr. SÁNDOR Gábor nevét töröltesse a
lyezi utólagos elszámolás kötelezettsége mellett. SzNM ig.-vál. tagjai közül. A néprajzi tár vezetésével
Több tárgy nem lévén, elnök az ülést bezárja. SZABÉDI (SZÉKELY) László ig.-õrt bízza meg.
3. SZABÉDI László ügyv. ig.-õr jelentést tesz
22. a Múzeum állapotáról és 1944–1947. évi történetérõl.
Jegyzõkönyv, mely felvétetett a SzNM ig.- a. Részletesen beszámol a múzeumi anyag egy
választmányának Sepsiszentgyörgyön 1947. évi márc. részének az 1944. év folyamán bekövetkezett elme-
hó 25-én a Múzeum irodahelyiségében tartott rendes nekítésérõl. HEREPEI János volt múzeumigazgató 5
gyûlésérõl láda, HEREPEI János volt múzeumi igazgató ren-
Jelen vannak KISGYÖRGY Tamás elnök el- deletére dr. ÁRVAY József akkori múzeumi gyakornok
nöklete alatt: GYÁRFÁS Albert alelnök, GÁSPÁR Jenõ, 48 láda anyagot szállított el. Dr. ÁRVAY József a 48
PÉTER Gyula, SCHULLER Sándor, SZABÉDI László, láda anyagot átadta Kolozsvárt az EME-nek. Az EME
211
sem tudta megakadályozni, hogy az anyagot az ezzel László ügyv. ig.-õr 1947. februárjáig órákat adott a
megbízott miniszteri biztos ne szállítsa tovább. A MIKÓ-Kollégiumban, azóta a Népi Egység címû sep-
menekített anyag teljes egészében Keszthelyre került, siszentgyörgyi politikai napilapot szerkeszti. Tagja a
onnan felsõbb rendeletre továbbvitték Zalaegerszegre, MNSz százas intézõbizottságának.
ahol kb. 3 havi vesztegelés után bombatalálat érte, és 3) Tudományos munkásság. Dr. SZÉKELY
megsemmisült. Az elvitt javak leltárát, valamint jelen- Zoltán ig.-õr az utóbbi három év kutatómunkájából egy
tést és elszámolást több ízben kértünk HEREPEI János- kis részt közölt a Múzeum kiadásaiban megjelent:
tól, egyelõre eredménytelenül. Jegyzetek Dácia történetéhez címen. Az 1944. évben
b. Az itthon maradt anyag FADGYAS Anna Alsócsernátonban végzett kutatásai eredményeképpen
helytállása következtében teljesen megúszta a háborús egy kis dolgozata jelent meg a Erdélyi Múzeum címû
idõket. Mindössze egy SZOPOS-féle festményt vitt el egy folyóirat 1946. évi folyamában Bronzkori telep Alsó-
ismeretlen román katonatiszt. Egyébként SIBIANU csernátonban címen. Az 1938-ban Tekerõpatakon talált
Eugen ideiglenes polgármester a román közigazgatás népvándorláskori leletet, melyet a Múzeum megvá-
visszavonásáig õrséget adott a múzeum mellé. A szovjet sárolt, s amely Zalaegerszegen elpusztult, feldolgozta,
hadsereg katonai közigazgatása idején a helyi demokra- s a Folia Archaeologica címû folyóiratban az 1946. év
tikus politikai szervezetek és közigazgatási fórumok, elsõ- folyamán megjelent. Dr. ÁRVAY József ig.-õrnek
sorban Háromszék vármegye megyefõnöksége adott meg nyomtatásban megjelent két Háromszék megyei vo-
minden támogatást a múzeumnak. natkozású kisebb közleménye az Erdélyi Múzeum
c. A Nemzeti Demokrata Arcvonal 1945. márc. 1946. évi 1–4. száma 87–90. lapján: a) Az ozsdolai
1-jétõl dr. LÕRINCZ Albert ügyvédet, késõbbi kézdi- kígyógyermek és b) Élõerdõ, élõföld, közélõerdõ, köz-
vásárhelyi közjegyzõt bízta meg a múzeum igazgatásá- élõföld címmel. Kéziratban lévõ munkái: a) BAJKÓ
val. Dr. LÕRINCZ Albert a múzeum jogi helyzetét Elek egerpataki székely huszárnak a SzNM kézirat-
igyekezett rendezni. A múzeumot újra bejegyeztette a tárában õrzött A vándor székely címû, 1877-ben írt
jogi személyek lajstromába. A politikai pártok segít- önéletrajzi regényét mai helyesírással átírta, bevezetés-
ségével ig.-választmányt igyekezett megalkotni. sel és jegyzetekkel ellátva kiadásra elõkészítette. b)
d. 1945. jún. hó 15-én meg is alakult a múzeum Feldolgozta Nyikó-mente személy-, hely- és állatnevei
új ig.-választmánya. Ez azért vált szükségessé, mert ki- címû munkájának 1944 nyarán összegyûjtött anyagát.
sebb részben elhalálozások, nagyobb részben menekü- c) Gyergyó helynevei címû munkáját, melynek lev-
lések, ill. jelen nem lét következtében a régi ig.-választ- éltári és helyszíni adatait 1942-ben gyûjtötte össze,
mány elenyészett. Ez és az 1945. szept. 8-án rákövetkezõ kiadásra elfogadta az Erdélyi Tudományos Intézet. E
ig.-választmányi gyûlés gondoskodott arról is, hogy a dolgozat anyaga azonban 1944 õszén Kolozsvárt
múzeum tárai élére megfelelõ szakemberek kerüljenek. elveszett, s csak 1946 õszén került meg, azért a munka
Azóta több személyi változás jött közbe, SÁNDOR Gábor végleges kidolgozására és nyomdába adására csak
nem foglalta el állását, dr. LÕRINCZ Albert Kézdi- 1947-ben kerül sor. d) Háromszékmegye helynevei
vásárhelyre távozott közjegyzõnek, SIMON Katalin címû, több év munkáját igénylõ helynév- és
Kolozsvárra ment asszisztensnek. településtörténeti munkája részére adatgyûjtést végzett
e. Halottaink. IKAFALVI DIÉNES Jenõ kéz- a SzNM levéltárában, s e munka során 11 családi lev-
divásárhelyi ügyvéd, ig.-vál. tag, ZATHURECZKY éltár adatait jegyezte ki, és dolgozta fel. e) Székely bib-
Kálmán, a ZATHURECZKY családot képviselõ ig.- liográfia címû munkája részére adatgyûjtést végzett. f)
vál. tag elhunytak. Az Erdélyi Tudományos Intézet megbízásából Három-
f. Lemondás: dr. JÓZSEF Manóné CSEH szék megye népnyelvi térképe elkészítésének elõ-
Lujza ig.-vál. tag lemondott. munkálataként próbagyûjtést végzett. g) Az Erdélyi
g. Külsõ és belsõ munkák. Tudományos Intézet 1946 végén két tanulmány
1) Közmûvelõdési elõadásokat tartottunk Kézdi- megírására kérte fel. Az egyik tanulmány megírását a
vásárhelyt, Kovásznán, Székelyudvarhelyt és Székely- kitûzött idõ rövidsége miatt nem vállalhatta el, a másik
keresztúron. Értekezletet Csíkszeredán a közmûvelõdés, megírását a helyszíni adatgyûjtést akadályozó
közigazgatás képviselõinek jelenlétében. Részt vettünk a körülmények miatt csak 1947-ben végezheti el.
MIKÓ-Kollégiumtól rendezett CSUTAK-emlékünnepé- 4) Belsõ múzeumi munkák. A könyvtár s a
lyen. A CSUTAK Vilmos sírjánál dr. GYÁRFÁS Albert levéltár állapotáról dr. ÁRVAY Józzsef ig.-õr könyv-
ügyv. alelnök tartotta az emlékbeszédet. táros, a régészeti táréról dr. SZÉKELY Zoltán régész
2) Nem múzeumi jellegû külsõ munkák. ig.-õr, a néprajzi és képzõmûvészeti táréról SZABÉDI
Dr SZÉKELY Zoltán régész ig.-õr a MIKÓ-Kollégium László és FADGYAS Anna tesz írásbeli jelentést. A ter-
latin tanszékének tanáraként mûködik. SZABÉDI mészetrajzi tár állapota változatlan.
212
h. A múzeum látogatottsága. Az 1945. év egyébként súlyosan megkárosodott múzeum jelenlegi
folyamán összesen 135 személy látogatta meg múzeu- gazdái nem zárkóznak el az elõl, hogy a birtokukban
munk gyûjteménytárait. Ez a szám elenyészõen kevés lévõ tárgyakat a Székely Nemzeti Múzeumnak adják át.
ahhoz a megszokott számhoz, ami általában elõ szokott Az újonnan alakult keresztúri iskolamúzeumnak, illetve
fordulni, de ebben az évben közlekedési nehézségek lelkes alapítójának, MOLNÁR Istvánnak igyekeztünk
miatt csak ritka esetben fordultak meg idegenek váro- segítségére lenni. Szó van egy hétfalusi csángó múzeum
sunkban. Az 1946. év folyamán összesen 2848 személy létesítésérõl, melynek mozgatójával, KISS Bélával szin-
látogatta meg gyûjtemánytárainkat. Itt már lényegesen tén folytattunk tárgyalásokat.
észlelhetõ, hogy az élet megindult, s városunkat s vele Tudomásul szolgál.
együtt gyûjteménytárainkat is nagyobb számban ke- l. Az új ig.-választmánytól kiküldött ügyv.-
resték fel a látogatók. Tehát végeredményben az 1945. tanács tevékenyen vesz részt a múzeum ügyvezetésé-
és 1946. év folyamán összesen 2983 személy látogatta ben. Alapszabályszerûen jóformán havonta tartunk
meg gyûjteménytárainkat. ügyv.-tanácsi üléseket. Ez azonban természetesen
Tudomásul szolgál. növeli az adminisztrációs teendõket.
i. Gyarapodások: m. Nagy megterhelést jelent a Háromszéki
1) Könyvtárunk az 1945–46. évben összesen 588 Tanalap ügyeinek vitele is. Sok gondot okoz a pénzalap
darabbal gyarapodott, melybõl 43 darabot vásárlás, 20 elõteremtése. A múzeum teljesen a székely nép közsé-
darabot csere és 525 db.-ot ajándék útján szereztünk meg. genként nekünk juttatott hozzájárulásaira és a magá-
2) Levéltár: 399 darabbal gyarpodott nosok adományaira támaszkodik. Így sem bírtunk más
3) Néprajzi gyûjteményünk összesen 31 megoldást találni, minthogy ig.-õreink a múzeumon
darabbal gyarapodott, melybõl 30 db. ajándékozás út- kívül végzett munkájukkal igyekeztek s igyekszenek
ján, 1 db. pedig vásárlás útján került be gyûjtemé- létalapjukat biztosítani. Kellemetlen meglepetés volt
nyünkbe. számunkra a visszacsatolás után, hogy érvényben
4) A régészeti tár összesen 364 darabbal gyara- maradt egynéhány olyan bennünket közelrõl érintõ
podott, de ez a szám még nem teljes, minthogy az anyag törvény, mint amilyen az 1944. januárjában kelt 11.
egy részének beleltározása nem történhetett meg. számú, a jogi személyek ellenõrzésérõl szóló törvény.
5) Képzõmûvészeti gyûjteményünk VARGA Ennek alapján nevezték ki múzeumunk mellé ellen-
Nándor Lajos képzõmûvészeti fõiskolai tanár adomá- õrnek ROTARU Gh.-t, akinek még a lakcímét sem
nyából összesen 11 darabbal gyarpodott. tudjuk. Utal az ügyv.-tanács ez ügyben hozott hatá-
Sajnos, a múzeum leltárát elkészíteni nem tud- rozataira. Külön kíván foglalkozni a 803/1946 sz. mú-
tuk, mert nélkülözzük az elmenekített és megsemmisített zeumi törvénnyel.
múzeumi tárgyak leltárát, valamint az idõközben Ma- n. Sok bajlódásunk volt a MIKES-javakkal.
gyarországon HEREPEI János útján a sepsiszentgyörgyi Ismerteti a történetét. Úgyszintén a zsidó javakkal és a
SzNM-nak ajándékozott tárgyak leltárát. fasiszta könyvekkel. Ismerteti az ügyeket.
Tudomásul szolgál. o. Megemlékezik a DIÓSZEGHY-féle lep-
j. Elodázhatatlan feladat most már a múzeum kegyûjtemény ügyérõl, melyben az ügyv.-tanács úgy
anyagának leltár szerinti számbavétele. Ez évekig tartó határozott, hogy mindent meg kell kísérelni hazaszál-
munka, s bizonyos mértékben ellentmond annak a szintén lítására.
élénken érzett feladatunknak, hogy kifelé igyekezzünk p. A múzeum épületét komoly károsodás nem
gyarapítani kapcsolatainkat. Ez a nagy munka ugyanis a érte, az ig.-õri lakásokat azonban kószáló elemek ki-
rendelkezésre álló energiák befelé fordulását kívánja. rabolták, s megrongálták. Nagyobb építkezés nem tör-
Tudomásul szolgál. tént, de a rongálásokat kijavíttattuk. A dísztermet kifes-
k. Kapcsolatokat tartottunk és tartunk a külön- tettük, KOVÁCS Jenõ textilgyári igazgató jóvoltából,
bözõ magyar s román tudományos intézményekkel is. aki megígérte a múzeum ablakainak rendbehozatalát is.
Így az EME-vel, a BOLYAI Egyetemmel, a BOLYAI A lakásokban is történtek javítások, amelyeket a szám-
Egyetem keretében mûködõ Erdélyi Tudományos adás mutat meg részletesen.
Intézettel. Az EME elnökét és fõtitkárát meg is hívjuk q. A nagyközönséggel való szerves kapcsola-
elõzetes megállapodás értelmében elõadásra. A román és tok megteremtésével is sokat foglalkoztunk, ennek
szász tudományos világgal dr. SZÉKELY Zoltán régész végleges megteremtését azonban a tervezett múzeumi
ig.-õr tart részint személyes, részint intézmények útján törvény kiharcolása utánra kellett halasztanunk. Szé-
kapcsolatokat. Megpróbáltuk, ezideig még nem teljes kely Múzeumbarátok körének a megalakítására gon-
eredménnyel, rendezni a többi székelyföldi kisebb mú- doltunk, mely önálló jogi személyiséggel bírna, az
zeumok viszonyát is a SzNM-hoz. A kézdivásárhelyi, Erdélyi Múzeum-Egyesület mintájára.42
213
r. Kiadványainkról már beszámolt dr. SZÉKELY EME-vel és MNSZ-gel folytatott megbeszélések
Zoltán. alapján és velük közösen javaslatot, ill. törvényter-
Tudomásunl szolgál. vezetet készítettünk a 803/1946 sz. törvény veszélyes
A hozzászólások rendjén dr. SZÉKELY Zoltán rendelkezéseinek elhárítására. Felolvassa az ügyv.-
a nyilvános könyvtárra utalva megemlíti, hogy annak tanácstól már elfogadott törvénytervezet szövegét, és
megnyitása esetén több embere lesz szükség, mert kéri, hogy az ig.-választmány tegye azt magáévá. A
enélkül nem lehet biztosítani annak menetét. A leltá- törvénytervezetet a MNSz parlamenti csoportja saját
rozással kapcsolatban pedig kijelenti, hogy az nagyon kezdeményezésbõl fogja a parlament elé terjeszteni.
sok idõt fog igénybe venni. SCHULLER Sándor a Ig.-választmány a jelentést tudomásul veszi,
leltározást nagyon fontosnak és sürgõsnek tartja, mert és a törvénytervezet szövegét magáévá teszi. Tudomá-
annak rendjén majd rendezni lehet a HEREPEI-féle sul veszi, hogy a törvénytervezetet a MNSz a saját
ügyet is. kezdeményezésébõl fogja a parlament elé terjeszteni.
Dr GYÁRFÁS Albert alelnök a jelentésbõl Leszögezi, hogy ez a törvénytervezet alkalmas a
megállapítja, hogy a nehézségek ellenére is a múzeum 803/1946 sz. törvénynek a romániai magyar múzeumo-
személyzete szép és komoly munkát végzett. A múze- kat sérelmesen érintõ és közvetlen veszélyt jelentõ
um nagyon nehéz anyagi helyzetben van, a szükség- intézkedéseinek a kivédésére, és nem vágja el az útját a
letek biztosítása édekében az egész társadalmat meg magyar múzeumügy teljesebb és minden tekintetben
kell mozdítani, hogy az anyagiak biztosítva legyenek. megfelelõ rendezésének. Helyesli a romániai magyar
Olyan anyagi forrást kell megteremteni, mely a mú- múzeumok szövetsége megalkotásának gondolatát, és
zeum függetlenségét biztosítja. készségesen vesz részt a törvénytervezetben is említett
Ig.-választmány a múzeum 1945–47. évi álla- Szövetségben.
potáról szóló jelentést jóváhagyólag tudomásul veszi, 6. SZABÉDI László ügyv. ig.-õr elõterjeszti
és felkéri SZABÉDI Lászlót, hogy részletes jelentését az ellenõrzõ bizottság által felülvizsgált és az ügyv.-
írásban is készítse el. tanács által elfogadott 1946/47. évi költségvetést, mely
4. PÉTER Gyula, az ellenõrzõ-bizottság 51 044 393 lej bevételt és 51 044 393 lej kiadást mutat,
elõadója jelenti, hogy az ellenõrzõ-bizottság Csík és továbbá az 1947/48. évi költségvetést, mely 84 632 248
Udvarhely megyei tagjai nem jelentek meg, s ezért a lej bevételt és 84 632 248 lej kiadást mutat.
számadásokat az elnökség határozata értelmében Ig.-választmány a költségvetéseket beható tár-
SCHULLER Sándorral és dr. KABAY Gáborral együtt gyalás után egyhangúlag elfogadja.
vizsgálták meg. Jelenti, hogy a bizottság a zárószáma- 7. SZABÉDI László ügyv. ig.-õr jelentést tesz
dásokat megvizsgálta, és azokat ügyv.-tanács f. hó az ügyv.-tanács által tett intézkedésekrõl és a hozott
24-én tartott ülésében elfogadta. A zárószámadás határozatok végrehajtásáról.
szerint az 1945/46. év folyamán bevétetett 25 661,25 Ig.-választmány az ügyv.-tanács intézkedéseit
pengõ, kiadatott 70 486,10 pengõ, pénztári maradvány jóváhagyólag tudomásul veszi.
185 175,15 pengõ, mely 1945. május hó 13-án lejre 8. SZABÉDI László ügyv. ig.-õr jelentést tesz
váltatott be. Ettõl kezdve az év bezártáig bevétetett az ügyv.-tanács által a Tanalappal kapcsolatosan tett
24 248 933 lej, kiadatott 12 876 540 lej, pénztári intézkedésekrõl. Jelenti, hogy Kézdivásárhelyen az
maradvány 11 372 393 lej. Az 1946/47. év folyamán ottani ingatlanok gondnokságával az ügyv.-tanács
bevétetett 44 681 947 lej, kiadatott 44 549 699 lej, KULCSÁR Rudolf városi fõszámvevõt bízta meg,
pénztári maradvány 132 248 lej. kinek javadalmazását egyelõre a befolyó lakbérek
Ig.-választmány a jelentést tudomásul veszi, a 20%-ában állapította meg. A kézdivásárhelyi ingat-
zárószámadásokat elfogadja, számadóknak a fel- lanok egy részét több kisebb lakónak bérbe adta, Sep-
mentvényt megadja. siszentgyörgyön pedig a Szabadság tér 11. és 13. sz.
5. SZABÉDI László jelentést tesz a 803/1946 alatti épületeket a ref. leánygimnáziumnak adta bérbe,
sz. múzeumi törvénnyel kapcsolatosan tett intézkedé- míg a 9. sz. épületet a csendõrlégió foglalja el, mellyel
sekrõl. Miután ez a törvény a romániai magyar mú- a lakbérleti szerzõdést már elkészítettük, azt elnökünk
zeumokat múzeumi és mûvészeti szempontból („Din alá is írta, s a csendõrlégió parancsnoka felterjesztette
punct de vedere muzeal ºi artistic”) a benne létesített az inspektorátushoz jóváhagyás céljából.
román nemzeti múzeum, ill. múzeumok gondnoksága Ig.-választmány az ügyv.-tanácsnak a Tan-
alá helyezi, s a nagy múlttal rendelkezõ magyar alappal kapcsolatosan tett intézkedéseit jóváhagyólag
múzeumok és gyûjtemények nagy értékû anyaga felet- tudomásul veszi.
ti rendelkezési jogot is bizonyos mértékig a román 9. PÉTER Gyula, az ellenõrzõ-bizottság elõ-
múzeumpolitika hivatalos szerveinek kezébe teszi, az adója jelenti, hogy az ellenõrzõ-bizottság megvizsgál-
214
ta, és az ügyv.-tanács elfogadta a Háromszéki Tanalap dr. SZÉKELY Zoltán, dr. ÁRVAY József, FADGYAS
1946/47. évi zárószámadását, mely szerint bevétetett Anna, az ügyv.-tanács tagjai, továbbá dr. KABAY
1 584 630 lej, kiadatott 1 296 000 lej, pénztári marad- Gábor ig.-vál. tag, jogtanácsos.
vány 288 630 lej. 1. Elnök üdvözli a megjelenteket, és miután
Ig.-választmány a jelentést tudomásul veszi, a bejelenti, hogy f. évi márc. hó 25-én ig.-választmányi
Háromszéki Tanalap 1946/47. évi zárószámadást elfo- gyûlést tartottunk, az ülést megnyitja. A jegyzõkönyvet
gadja, s számadóknak a felmentményt megadja. FADGYAS Anna vezeti.
10. SZABÉDI László ügyv. ig.-õr elõterjeszti 2. Felolvastatik a múlt ülés jegyzõkönyve,
a Háromszéki Tanalap 1947/48. évi költségvetését, mely felolvasás után hitelesíttetik.
melyet az ellenõrzõ-bizottság megvizsgált, és az ügyv.- 3. SZABÉDI László ügyv. ig.-õr jelenti, hogy
tanács elfogadott. A költségvetés szerint 5 107 350 lej Háromszék megye nagyfõnöksége a kolozsvári Nép-
bevétel és 5 107 350 lej kiadás irányoztatott elõ. bíróságtól visszaszerezte és múzeumunknak vissza-
Igazgató-választmány mint a Háromszéki származtatta a Székely Nép Sepsiszentgyörgyön meg-
Tanalap kezelõje az elõterjesztett költségvetést egy- jelent napilap annak idején kölcsönkért számait.
hangúlag elfogadja. Tudomásul szolgál
11. A javaslatok során KISGYÖRGY Tamás 4. Jelenti továbbá, hogy a múzeum igazgató-
elnök javasolja, hogy az ellenõrzõ-bizottság csíki és ud- sága a márc. hó 25-i ig.-választmányi gyûlésen
varhelyi tagjai helyébe, akik a gyûlésen nem jelenhettek megválasztott új tagokat hivatalosan értesítette taggá
meg, két sepsiszentgyörgyi lakos ig.-vál. tagot válasszon választásukról.
meg ig.-választmány, éspedig dr. KABAY Gábor és Tudomásul szolgál.
GÁSPÁR Jenõ megválasztását javasolja. Az ig.-választ- 5. Jelenti továbbá, hogy a múzeum igazgató-
mány a javaslatot elfogadja, és a csíkszeredai GÁL sága a márc. hó 25-i ig.-választmányi gyûlésen
Ferencet, valamint a székelyudvarhelyi PÁLFFY Sándort tiszteletbeli tagokká megválasztottakat megválasztá-
lemondottaknak tekinti, helyükbe pedig az ellenõrzõ- sukról hivatalosan értesítette.
bizottságba tagokul dr. KABAY Gábort és GÁSPÁR Jenõt Tudomásul szolgál.
választja, és utasítja az ügyv. ig.-õrt, hogy ezeket a vál- 6. Jelenti továbbá, hogy PÁLL Lajos szakaltiszt
tozásokat jelentse be a sepsiszentgyörgyi törvényszékhez. f. évi ápr. hó 18-án elfoglalta a múzeumtól a javadal-
12. SZABÉDI László ügyv. ig.-õr elõadja, hogy mazásképpen rendelkezésére bocsátott altiszti lakást. A
az 1932. évben hozott, múzeumok és könyvtárak szer- lakás elfoglalásával egyidõben kapta meg a kötelességeit
vezésérõl szóló törvény a létesítendõ községi, ill. városi tartalmazó levelet is, melyet aláírásával igazolt.
népkönyvtárakról szólva megengedi, hogy ott, ahol már Tudomásul szolgál.
népkönyvtár céljára alkalmas magánkönyvtár van, ez a 7. Jelenti továbbá, hogy a Csíkszeredában f. évi
magánkönyvtár szerzõdés alapján betöltheti a községi , ill. ápr. hó 13–14-én erdõ-és közbirtokossági kongresszus
városi könyvtár szerepét. Javasolja, hogy a múzeum köny- alkalmával dr. ELEKES Béla, a Csíki Magánjavak igaz-
veibõl különválogatva a nagyközönség számára hoz- gatója ígéretet tett, hogy a SzNM költségeihez való hoz-
záférhetõvé teendõ könyveket, azokból külön könyvtári zájárulásképpen a Csíki Magánjavak igazgatósága
alosztály alakíttassék, s ennek költségeit viselje a város, 10 000 000 lejt befizet a Múzeum pénztárába. A pénzt f.
egy ilyen irányban megkötendõ szerzõdés alapján. évi ápr. hó 17-én személyesen felvette, és a pénztárba
Igazgató-választmány elvileg elfogadja a befizette.
javaslatot.43 Örvendetes tudomásul szolgál.
13. Ig.-választmány elhatározza, hogy a jelen- 8. Jelenti továbbá, hogy PALOTAY Gertrúd
tésrõl sajtótudósítást kell készíteni a napilapokban. magyarországi néprajztudós levélben kérte a sepsi-
Több tárgy nem lévén, elnök a gyûlést lezárja. szentgyörgyi SzNM vezetõségétõl annak lehetõvé té-
telét, hogy félbenmaradt tudományos munkájának a
23. befejezése céljából a SzNM táraiban dolgozhassék.
Jegyzõkönyv, Javasolja, hogy a múzeum vezetõsége adjon kedvezõ
mely felvétetett a SzNM ügyv.-tanácsának választ PALOTAY Gertrúdnak.
Sepsiszentgyörgyön 1947. évi ápr. hó 30-án, szerdán Ügyv.-tanács a SZABÉDI javaslatát elfogadja.
d.u. 5 órak or a múzeum irodah elyiségében tartott 9. Jelenti továbbá, hogy a Székely MIKÓ-
ülésérõl Kollégium 10 öl fa árában, a neki adott fakölcsön tör-
Jelen vannak KISGYÖRGY Tamás elnök lesztése fejében 6 000 000 lejt 1947. ápr. hó 3-án
elnöklete alatt: dr. GYÁRFÁS Albert alelnök, dr. befizetett a múzeum pénztárába.
TANA Gyula, SCHULLER Sándor, SZABÉDI László, Tudomásul szolgál.
215
10. Jelenti továbbá, hogy dr. BALASSA Iván 13. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr jelenti, hogy a
magánügyben Sepsiszentgyörgyre érkezett, és ezt az alkal- húsvéti vakáció idején diákjainak a segítségével Nagy-
mat felhasználta arra, hogy a magyarországi Közgyûj- borosnyón és Oltszemen végzett régészeti kutatásokat.
temények Országos Fõfelügyelõségétõl elhozza a múzeum Bejelenti azt is, hogy a nyár folyamán az énlakai tábort,
elmenekített és becsomagolt tárgyainak a leltármásolatait. valamint a bodoki Kincsás-várát szándékozik megásni.
Ezek a leltármásolatok természetesen csak belsõ használat- Ügyv.-tanács örömmel veszi tudomásul a
ra alkalmasak, mivel hivatalos jellegük nincs. Mégis nagy végzett munkát és a munkatervet.
segítséget jelentenek abban, hogy tiszta képet alkossunk 14. SZABÉDI László bejelenti, hogy a márc.
magunknak a múzeum muzeális vagyonállagáról. Azt is hó 25-én tartott ig.-választmányi gyûlés jóváhagyta
jelenti, hogy RADNÓTI Aladár dr., a KOF helyettes fõ- volt az ügyv.-tanácsnak azt a korábbi határozatát,
felügyelõje – egyelõre magánlevélben – értesítette a amely szerint FADGYAS Anna tb. múzeumõr, vala-
múzeum vezetõségét, hogy átiratunkat megkapták, és az mint FODOR Józsefné altiszt fizetését a törvényes
azokban foglaltaknak megfelelõen fognak intézkedni. rendelkezéseknek megfelelõen kell rendezni, valamint
Ügyv.-tanács a jelentést tudomásul veszi, és két hónapi idõtartamra hasonló módon a dr. ÁRVAY
egyben köszönetét fejezi ki dr. BALASSA Iván mú- József ig.-õrét is. Javasolja, hogy a pénzügyi bizottság
zeumõrnek a múzeumnak nyújtott segítségért. üljön össze, és juttassa dûlõre a fizetések ügyét, és
11. Jelenti továbbá, hogy ROTARU Gh. addig is az ügyv.-tanács már most összegszerûen
inspektor úr, a Casa ªcoalelor kiküldöttje ügyében le- határozzon meg egy méltányos elõleget, melyet a fent-
vélben folyamodtunk a nemzetnevelésügyi miniszter nevezettek április és május hóra fizetésük terhére
úrhoz, mely levelet dr. GYÁRFÁS Albert alelnök, Bu- azonnal felvehetnek. Dr. KABAY Gábor javasolja,
karestbe lévén útja, személyesen vitt magával, és adott hogy a múzeum igazgatósága tegyen lépéseket az
át a miniszter úrnak. Kéri dr. GYÁRFÁS Albertet, hogy illetékes fõhatóságoknál, hogy a SzNM tisztviselõi
útja eredményérõl tájékoztassa az ügyv.-tanácsot. fizetésük után csupán annyi adót fizessenek, amennyit
Dr. GYÁRFÁS Albert alelnök elmondja, hogy a köztisztviselõk fizetnek.
Bukarestben, a MNSz illetékes tényezõivel folytatott Ügyv.-tanács a pénzügyi bizottságot utasítja a
megbeszélés után SZABÓ Albert szociáldemokrata kérdés rendezésére, és addig is felhatalmazza az ig.-
képviselõ és dr. FELSZEGHY Ödön nemzetnevelés- választmány elnökét, hogy ápr. és május hóra
ügyi vezértitkár44 kíséretében kihallgatáson jelentkez- FADGYAS Annának, FODOR Józsefnének és dr.
tek VOITEC István miniszter úrnál, aki aztán elvben ÁRVAY Józsefnek eddig élvezett fizetésük ötszörösét
hozzá is járult kérésünkhöz, kedvezõ határozatát a ápr. és május havi fizetésük terhére elõlegképpen ki-
kérvényre rá is vezette, és elintézését dr. FELSZEGHY utalhassa. Dr. KABAY Gábor javaslatát elfogadja, s az
Ödön vezértitkár úrra bízta.45 ügy elõkészítésével a múzeum igazgatóságát megbízza.
Dr. TANA Gyula javasolja, hogy a múzeum 15. SCHULLER Sándor javasolja, hogy az
igazgatósága nem kötelezõ tanácsként hozzon a vezér- Erdélyi Múzeum-Egyesület szervezetéhez hasonlóan
titkár úrnak lehetõleg sepsiszentgyörgyi lakos tanügyi alakíttassék egy székely múzeumbarátok köre.
személyeket javaslatba. Vita aután az ügyv.-tanács megállapítja, hogy
Ügyv.-tanács a dr. GYÁRFÁS Albert alelnök ez a gondolat nagyon helyes, már a múltban is fel-
jelentését tudomásul veszi, dr. TANA Gyula javaslatát merült, és mihelyt a pénzügyi helyzet megszilárdul, és
pedig elfogadja. a megélhetés gondjai csökkenvén, nagyobb ilyen
12. SZABÉDI László ügyv. ig.-õr jelenti, irányú érdeklõdés szabadul fel, meg is valósítandó.
hogy a nemzetnevelésügyi minisztérium f. évi ápr. hó Több tárgy nem lévén, elnök az ülést bezárja.
26-án érkezett levelében felszólítja a múzeum veze-
tõségét az 1946/47. évi költségvetésnek, valamint álta- 24.
lában az utolsó három év költségvetéseinek és szám- Jegyzõkönyv, mely felvétetett a SzNM ügyv.-
adásainak a felterjesztésére. tanácsának Sepsiszentgyörgyön 1947. évi jún. hó 9-én
Dr. GYÁRFÁS Albert alelnök felhívja a fi- d.u. 5 órakor a múzeum irod ahelyiségéb en tartott
gyelmet arra, hogy a kísérõ levélben majd ki kell térni ülésérõl
azokra a rendkívüli körülményekre, melyek Három- Jelen vannak KISGYÖRGY Tamás elnök
szék megyében – mint Észak-Erdélyben általában – elnöklete alatt dr. GYÁRFÁS Albert alelnök, GÁSPÁR
1944 szeptemberétõl 1945. márc. hóig fennállottak. Jenõ, SCHULLER Sándor, SZABÉDI László, dr.
Ügyv.-tanács a SZABÉDI jelentését tudomá- ÁRVAY József, dr. SZÉKELY Zoltán és FADGYAS
sul veszi, és utasítja a múzeum igazgatóságát, hogy Anna, az ügyv.-tanács tagjai, továbbá dr. KABAY
kellõ elõkészítés után terjessze fel a kért iratokat. Gábor ig.-vál. tag, jogtanácsos.
216
1. Elnök üdvözli a megjelenteket és az ülést 7. Bejelenti továbbá, hogy az ig.-választmány
megnyitja. A jegyzõkönyvet FADGYAS Anna vezeti. f. évi márc. hó 25-én tartott gyûlésének határozata
2. FADGYAS Anna felolvassa az 1947. évi alapján megkeresést intézett a ZATHURECZKY család
ápr. hó 30-án tartott ülés jegyzõkönyvét, mely nyolc tagjához, kérve, hogy jelöljék meg azt a sze-
felolvasás után hitelesíttetik. mélyt, akit családi megbízottként múzeumunk ig.-
3. SZABÉDI László ügyv. ig.-õr bejelenti, választmányába beküldeni óhajtanak. E felhívásunkra
hogy további meghívásunk alapján az Erdélyi Mú- eddig 5 családtag válaszolt, és mindannyian KOVÁCS
zeum-Egyesület vezetõsége f. évi ápr. hó 26-án kelt át- Jenõ szövõgyári igazgatót jelölték meg.
iratában arról értesített, hogy meghívásunkat elfogadta, Ügyv.-tanács a jelentést tudomásul veszi, és a
és elõadóként dr. JAKÓ Zsigmond egyetemi tanárt és beküldött 5 szavazat alapján megállapítja, hogy a csa-
dr. NAGY Géza kollégiumi tanárt küldi ki. Az értesítés lád többsége KOVÁCS Jenõt kívánja meghívottjaként
vétele után közöltük velük az elõadás idõpontját. az ig.-választmányba beküldeni, és ezért felhatalmazza
Késõbb, május hó 15-én kelt levelükben arról értesítet- az igazgatóságot, hogy errõl KOVÁCS Jenõ szövõgyári
tek, hogy a beérkezett válaszok alapján a helyzetet mér- igazgatót átiratban értesítse.
legelve, az elõadás megtartását õszre halasztották el. 8. Bejelenti továbbá, hogy az ápr. 30-i ülés ha-
Ügyv.-tanács a jelentést tudomásul veszi. tározata alapján az utolsó 3 év számadásait és költ-
4. Dr. GYÁRFÁS Albert alelnök javasolja, ségvetéseit felterjesztettük a nemzetnevelésügyi minisz-
hogy a régóta tervezett múzeumi elõadást a közel- tériumhoz dr. FELSZEGHY Ödön vezértitkár útján.
jövõben tartsuk meg. Tudomásul szolgál.
Ügyv.-tanács a javaslatot magáévá teszi. Az 9. Jelenti továbbá, hogy a helybeli szövõgyár
elõadás idõpontját 1947. évi jún. hó 28. napjára tûzi ki. KOVÁCS Jenõ igazgató közbenjárására a múzeum
Megállapítja az elõadás mûsorát, mely szerint beve- fõépületének hiányzó ablaktábláit helyrerakatta, mint-
zetõt mond dr. GYÁRFÁS Albert alelnök, elõadást tar- egy 7-8 millió lej értékben.
tanak dr. SZÉKELY ZOLTÁN és dr. ÁRVAY József ig.- Ügyv.-tanács a jelentést tudomásul veszi, és
õrök, zongorán játszik ANTALFFY Istvánné, székely köszönetét tolmácsolja KOVÁCS Jenõ igazgatónak a
népballadákat énekel GYÁRFÁS Berta VII. gimn. o. múzeumnak nyújtott újabb segítségért.
tanuló, záróbeszédet mond KISGYÖRGY Tamás ig.- 10. SZABÉDI László ügyv. ig.-õr ismerteti a
vál. elnök. megyefõnökség 5924/1947. számú átiratával megkül-
Megállapítja, hogy az elõadásra a belépés díj- dött 8.833/1947 sz. mûvészetügyi minisztériumi leira-
talan lesz. tot, mely kérdést intéz az iránt, hogy 1940–1944. év
5. SZABÉDI László ügyv. ig.-õr bejelenti, között ki, mikor és hová szállíttatta el a múzeum
hogy az ig.-választmány f. évi márc. hó 25-én tartott régészeti anyagának egy részét.
gyûlésének határozata értelmében értesítette dr. Ügyv.-tanács utasítja az igazgatóságot, hogy a
GYÖRGY Lajos egyetemi tanárt, KELEMEN Lajos jelzett kérdésekre adja meg a választ a megyefõnök-
nyug. múzeumi fõigazgatót, dr. TAVASZY Sándor ref. ségnek, és közölje, hogy a múzeum vezetõsége már
teológiai tanárt és KURKÓ Gyárfás országgyûlési megtette a szükséges lépéseket ez ügyben.
képviselõt, a MNSz országos elnökét arról, hogy 11. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr jelentést tesz
múzeumunk tiszteletbeli ig.-vál. tagokká választotta. E az újabban tett régészeti kutatásairól, mely szerint
megválasztást tudomásul véve KELEMEN Lajos és dr. 1947. márc. 22-én Sepsiszentgyörgyön az ADY Endre
TAVASZY Sándor meleg hangú levélben köszönték utca 12. sz. alatti telken május 13-án és 28-án Komol-
meg a megtiszteltetést, és ígéretet tettek arra, hogy lón, május 26–27-én pedig Lisznyó községben végzett
múzeumunk sorsa iránt, mint a múltban, úgy a jövõben kutatásokat diákjai segítségével.
is megértõ szeretettel fognak viseltetni. Jelenti, hogy az ügyv.-tanácsnak egy korábbi
Ügyv.-tanács a jelentést tudomásul veszi. hozzájárulása alapján márc. hó elején felküldötte kli-
6. Bejelenti továbbá, hogy Sepsiszentgyörgy sírozásra Sepsiszentgyörgy történetének megírásához,
város polgármesteréhez megkeresést intéztünk abból a valamint a zetelaki vár feldolgozásához szükséges rajz-
célból, hogy a város kertészetébõl ingyen virágokat jut- és fényképanyagot a KERESZTES-cinkográfiába
tasson parkunk részére. Kérésünket meghallgatva a Kolozsvárra. Annak ellenére, hogy a felküldés alkal-
polgármester a városi kertészetbõl 350 db. virágpalán- mával arra kérte a cinkográfust, hogy az elkészítési árat
tát utalt ki. Úgyszintén 150 db. virágpalántát adott azonnal közölje, az illetõ nem válaszolt levelére,
KÖNTÉS Ferenc kertész is. hanem közben azoknak, akiket személyes tárgyalásra
Ügyv.-tanács a jelentést tudomásul veszi, és az elküldött, azt mondotta, hogy a klisék elkészítése circa
adományokért köszönetét fejezi ki. 2 és fél-3 millió lejbe fog kerülni. Most pedig ápr. hó
217
végén arról értesített, hogy a klisék elkészítésének ára nek. A Járásbíróság által használt épületért Kézdi-
17 millió lej. E klisék elkszítéséhez szükséges költ- vásárhely város pénztárából felvett a múlt évi lakbér
ségek elõteremtését akkor, amikor cca 3 millió lejrõl fejében 300 000 lejt, és a városi költségvetésbe még fel
volt szó, dr. KABAY Gábor vállalta, hogy baráti alapon van véve 1 millió lej erre a célra. Az idei béreket a lak-
össze fogja hozni. A mostani összeg azonban olyan bértörvény értelmében a kétszeresre kell felemelni,
tetemesen nagy, hogy ezt ezen az úton nem tudják meg- amit meg is próbált néhány lakónál. A csendõrség által
oldani. Kéri az ügyv.-tanácsot, hogy legyen segítségére elfoglalt helyiség bérösszegeképpen a város költség-
a kérdés megoldásában. vetésébe felvettek bizonyos összeget.
Ügyv.-tanács a régészeti kiszállásokról tett SZABÉDI javasolja, hogy a kézdivásárhelyi
jelentést tudomásul veszi. A klisé-kérdéssel kapcsolat- tanalapi épületeket – ha bérbevételükre hajlandónak mu-
ban pedig dr. KABAY Gábor kijelenti, hogy a maga tatkozik – Kézdivásárhely városnak kellene hosszabb
részérõl megpróbál legalább 8 millió lejt összegyûjteni, idõre bérbe adni, amikoris megfelelõ szakemberek
s ha ez az összeg együtt lesz, akkor újabb tárgyalásokba bevonásával meghatároznánk azt, hogy milyen állapot-
kell kezdeni a cinkográfussal, hogy méltányos összegért ban és milyen átalakításokkal és beépítésekkel kell majd
bocsássa a múzeum rendelkezésére a kliséket. viszaadnia a bérlet megszûntekor az épületeket.
12. FADGYAS Anna pénztáros jelentést tesz a Ügyv.-tanács a KULCSÁR Rudolf által tett je-
pénztár állapotáról. Jelenti, hogy 1947. évi ápr. hó lentést jóváhagyólag tudomásul veszi. SZABÉDI ja-
1-jétõl a mai napig a bevétel 24 380 248 lej, a kiadás vaslatát elvileg elfogadja, és felhatalmazza az elnököt,
pedig 20 008 192 lej volt. Pénzkészlet 4 372 056 lej. hogy szakértõk bevonásával tárgyaljon az ügyben Kéz-
Bejelenti, hogy a telefondíj az újabb ármegszabás divásárhely város vezetõségével.
szerint havi 928 000 lej, ami a múzeum költségveté- Több tárgy nem lévén, elnök az ülést bezárja.
séhez viszonyítva túlságosan nagy összeg, s ezért java-
solja a telefon leszereltetését. Jelentést tesz továbbá 25.
arról, hogy dr. ÁRVAY József ig.-õr részére jún. hó Jegyzõkönyv, mely felvétetett a SzNM ügyv.-
folyamára mindössze csak 442 000 lejt fizetett ki, tanácsának Sepsiszentgyörgyön 1947. évi szept. hó
minthogy az ügyv.-tanács 1947. márc. hó 10-én hozott 8–12. napjain d.u. 5 órakor a múzeum irodahely-
határozata értelmében nevezettnek csak 1947. jún. hó iségében tatott ülésérõl
1-jéig adta meg a törvényes fizetését. Jelenti továbbá, Jelen vannak KISGYÖRGY Tamás elnök el-
hogy FODOR Józsefné havi fizetése az ápr. hó 30-án nöklete alatt: dr. GYÁRFÁS Albert alelnök, dr. TANA
hozott határozat alapján 680 000 lej, amely a mai nagy Gyula, SCHULLER Sándor, SZABÉDI László, dr.
drágaság mellett olyan csekély, hogy abból semmi SZÉKELY Zoltán, dr. Árvay József és FADGYAS
körülmények között sem képes megélni. Kéri ezért az Anna, az ügyv.-tanács tagjai, továbbá dr. KABAY
ügyv.-tanácsot, hogy FODOR Józsefné részére állapít- Gábor ig.-vál. tag, jogtanácsos.
son meg egy megfelelõbb összeget. Jelenti továbbá, 1. Elnök üdvözli a megjelenteket és az ülést
hogy a téli faszükséglet még nincsen beszerezve, megnyitja. A jegyzõkönyvet FADGYAS Anna vezeti.
minthogy a pénztárban erre nincsen fedezet. 2. FADGYAS Anna felolvassa az ügyv.-tanács
Ügyv.-tanács a pénztári jelentést jóváhagyólag f. évi jún. hó 9-én tartott ülésének jegyzõkönyvét, mely
tudomásul veszi, és kijelenti, hogy végeredményben felolvasás után hitelesíttetik.
nem csak annyi pénzünk van, mint amennyit a mérleg 3. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr jeleni, hogy a
mutat, hiszen a Székely MIKÓ-Kollégium tartozik 47 KERESZTES-cinkográfiában megrendelt kliséket
öl tûzifa árával. A telefon leszereltetésére vonatkozó dr. KABAY Gábor szíves közremûködése alapján sike-
javaslatot elutasítja. Dr. ÁRVAY József ig.-õr fizetésé- rült kiváltanunk olyanformán, hogy KANABÉ Sándor,
vel kapcsolatosan pedig kimondja, hogy újabb két BUCS József, PÁLL Ferenc, dr. FERENCZ Mihály,
hónapig, vagyis aug. hó 1-jéig azt a fizetést, illetve CSUTAK István, NAGY Sándor, dr. KABAY Gábor és
fizetéselõleget kell folyósítani, melyet az ápr. 30-i ülés dr. SZÉKELY Zoltán összeadták a szükséges összeget.
meghatározott. FODOR Józsefné havi fizetéselõlegét Ügyv.-tanács a jelentést tudomásul veszi, és
pedig 1 200 000 lejben állapítja meg. mindazoknak, akik hozzájárultak a klisék elkészítésé-
13. SCHULLER Sándor kollégiumi ig.-õr hez, köszönetét fejezi ki.
jelenti, hogy KULCSÁR Rudolf, a Tanalap kézdivá- 4. SZABÉDI László ügyv. ig.-õr bejelenti,
sárhelyi ingatlanainak gondnoka f. évi május hó 20-án hogy dr. GYÖRGY Lajos egyetemi tanár ellen, akit az
bent járt a múzeumban, és közölte, hogy a lakók közül ig.-választmány márciusi gyûlésére tb. ig.-vál. tagjául
6 elköltözött, egy pedig újabban beköltözött. A nagy választott meg, azóta eljárás indult politikai maga-
laktanyában elhelyezett lakók semmi bért nem fizet- tartása miatt.46
218
Ügyv.-tanács az ügy kivizsgálására bizottsá- Ügyv.-tanács SZABÉDI LÁSZLÓ ügyv. ig.-
got küld ki KISGYÖRGY Tamás elnök, SCHULLER õr jelentését tudomásul véve, javaslata alapján elhatá-
Sándor és SZABÉDI László személyében. rozza, hogy PÁLL Lajostól megvonja a fûtést és vilá-
5. FADGYAS Anna jelentést tesz a pénztár gítást 1947. évi szept. hó 15-tõl kezdõdõleg, s egyben
állapotáról. Bejelenti, hogy 1947. évi aug. hó 12-ig fokozottabb munkateljesítményre hívja fel.
bezárólag a bevétel 54 975 878 lej, a kiadás pedig 10. SZABÉDI László ügyv. ig.-õr jelenti,
42 776 980 lej volt. Pénzkészletünk 12 198 898 lej, hogy a múzeum nehéz anyagi helyzetére való tekintet-
melyet a városi adóhivatalnál mûködõ levéltári központ- tel az ügyv.-tanács egy korábbi ülésén úgy határozott,
nál zárolt számlára helyeztünk 1947. évi aug. hó 20-án. hogy dr. ÁRVAY József ig.-õr részére a megállapított
Minthogy új lejre nem váltották be a meglévõ pénzkész- fizetést, illetve fizetéselõleget csak aug. hó 1-jéig fo-
letünket, így a múzeum pénztára teljesen üresen maradt.47 lyósítja, és ugyanakkor kérte nevezettet, hogy az alatt
A Székely MIKÓ-Kollégiumnál van 37 öl tûzifa az idõ alatt próbálja meg megélhetését másutt biztosí-
követelésünk, melybõl aug. hó 30-án 1 öl tûzifa árában tani. Minthogy dr. ÁRVAY József szept. hó 1-jéig tel-
1000 lejt megkaptunk, s ebbõl fedeztük a legszüksége- jesített szolgálatot a múzeumnál, ezért az aug. havi
sebb kiadásokat. járandóságát is kiutalta, s kéri az ügyv.-tanácsot, hogy
Ügyv.-tanács a jelentést jóváhagyólag tudo- ezt az intézkedést jóváhagyólag vegye tudomásul.
másul veszi, és elhatározza, hogy mindent meg fog Ügyv.-tanács dr. ÁRVAY József ig.-õr aug. havi
próbálni a múzeum anyagi helyzetének megjavítása, járandóságának kiutalását jóváhagyólag tudomásul
illetve zavartalan mûködésének biztosítása érdekében. veszi. A múzeum nehéz anyagi helyzetére való tekin-
Megbízza SZABÉDI Lászlót és dr. KABAY Gábort, tettel a dr. ÁRVAY József által betöltött ig.-õri állást
hogy készítsenek egy memóriumot a múzeumok segé- megszünteti. Dr. ÁRVAY József eltávozásával kapcso-
lyezésére vonatkozólag, amit majd annak idején a latosan pedig kimondja, hogy mindaddig, amíg eltávo-
MNSz juttatna el illetékes helyre. zását az ig.-választmány is tudomásul veszi, nevezettnek
6. SZABÉDI László ügyv. ig.-õr bejelenti, hogy fizetés nélküli szabadságot ad, mely idõ alatt úgy az ide-
a MNSz KI-nek közbenjárására a Pénzügyminisztérium a jével, mint sajátmagával szabadon rendelkezik.48
múzeum tudományos elõadásait mentesítette a látványos- 11. SZABÉDI László ügyv. ig.-õr elõterjeszti
sági adó fizetése alól az 1947/48. pénzügyi évre. SALAMON Sándor és KICSI Sándor ref. kollégiumi
Tudomásul szolgál. tanárok lakás iránti kérését. Mindkét kérvényezõ a dr.
7. SZABÉDI László ügyv. ig.-õr elõterjeszti ÁRVAY József ig.-õr eltávozásával megüresedett la-
WILLMANN Géza sepsiszentgyörgyi cukrászmester kásba való beköltözését kéri. Elõterjeszti FADGYAS
ajánlatát a jégverem bérbevételére vonatkozólag, mely Anna szóbeli kérését is, aki szintén a megüresedett
szerint nevezett a jégvermet bérbe venné 1947. okt. hó lakásnak részére való átengedését kéri.
1-jétõl 1948. okt. hó 1-jéig és évi bérképpen 5 öl tûzifát E kérésekkel kapcsolatban SCHULLER
ajánl fel, továbbá a szükséges javításokat a saját költ- Sándor kollégiumi igazgató kéri arra való tekintettel,
ségén végezné el. hogy a kollégiumi tanároknak lakásuk nincsen, s a
Ügyv.-tanács az ajánlatot elfogadja, és felkéri múzeum a jövõben is a tanárok munkájára lesz utalva,
dr. KABAY Gábor jogtanácsost, hogy a szerzõdést hogy a megüresedett lakás FADGYAS Anna kérését is
készítse el. figyelembe véve, egy kollégiumi tanárnak adassék át.
8. Ügyv.-tanács foglalkozva a múzeum nehéz Ügyv.-tanács a kérdés alapos megtárgyalása
anyagi helyzetével elhatározza, hogy megszüntet egy után úgy dönt, hogy a dr. ÁRVAY József által eddig
ig.-õri állást, valamint a könyvtári segédmunkás állását használt lakást FADGYAS Anna tb. múzeumõrnek adja
1947. évi szept. hó 1-jével kezdõdõleg. át használatra.
9. SZABÉDI László ügyv. ig.-õr jelenti, hogy 12. SZABÉDI László ügyv. ig.-õr ismerteti a
PÁLL Lajos, aki 1947. évi ápr. hó 15-én költözött be a Mon. Oficial f. évi 206. számában megjelent rendel-
múzeum épületébe, és aki az egyszoba-konyhás lakás, kezést, amely felelõssé teszi az alapok kezelõit a keze-
fûtés és világítás javadalmazás mellett arra kötelezte lésben lévõ javakért. Múzeumunkat ez fõleg mint a
magát, hogy minden munkanapon 7–12 óráig áll ren- Háromszéki Tanalap kezelõjét érinti.
delkezésünkre, a reábízott teendõket nem végzi el olyan Ügyv.-tanács elhatározza, hogy az új lak-
mértékben, amint az elvárható volna. Éppen ezért java- bértörvény megjelenése után az ügyet alaposan elõ kell
solja, hogy a múzeum nehéz anyagi helyzetére való te- készíteni, és ülés elé kell terjeszteni. A kézdivásárhelyi
kintettel vonassék el tõle a fûtés és világítás, s a lakásban ingatlanokról leltárt és állapotukról jegyzõkönyvet kell
is csak akkor maradhasson benne, ha ezután nagyobb felvenni. A helybeli Cerculnak, valamint a Liceul
lelkiismeretességgel fogja végezni a reábízottakat. Mixt49 vezetõségének, akik szerzõdés nélkül bírlalják a
219
sepsiszentgyörgyi Szabadság tér 11. sz. alatti közlés céljából. Egyúttal megkérte, hogy a múzeum
épületeket, átiratot kell küldeni, és felszólítani, hogy költségén csináltasson 200 db. különlenyomatot, mely
azt az épületrészt, melyet a Cercul használ, adja át ren- mint a múzeum kiadványa jelennék meg. Kéri az
delkezésünkre, az eddigi használatért fizesse meg a ügyv.-tanács hozzájárulását.
törvényes bért, a Liceul Mixttel pedig közölni kell, Ügyv.-tanács a jelentést jóváhagyólag tudo-
hogy az általa elfoglalt épületet a ref. leánygimnázium másul veszi és hozzájárul ahhoz, hogy 200 példány
vette bérbe, de mindaddig nem fizet lakbért, amíg hasz- különlenyomat készíttessék a múzeum költségén.
nálatba nem veszi, tehát bocsássa az említett iskola ren- 17. SZABÉDI László ügyv. ig.-õr jelenti,
delkezésére a kérdéses épületet. Mindezek alapján hogy a kézdivásárhelyi járásbíróság idézést küldött
jelentést kell tenni a Casa ªcoalelorhoz a tanalapi szept. hó 22-én reggel 8 órára a f. évi márc. hó 12-én
ingatlanok helyzetérõl. kelt feljelentésünk ügyében, melyet a tanalapi épületek
13. SZABÉDI László ügyv. ig.-õr jelenti, rongálói ellen tettünk volt.
hogy a múzeum alagsorában lévõ asztalosmûhelybe f. Ügyv.-tanács a jelentést tudomásul veszi, és fel-
évi aug. hó 4-rõl 5-re virradó éjszaka betörés történt. kéri dr. MÁGORI Jenõ kézdivásárhelyi ügyvédet, hogy a
Felolvassa azt a jegyzõkönyvet, melyet 1947. aug. 7-én múzeum képviseletében jelenjék meg a tárgyaláson.
vett fel az esettel kapcsolatosan. Jelenti, hogy a Több tárgy nem lévén, elnök az ülést bezárja.
rendõrségnek megtettük a feljelentést, de még eddig
nem sikerült a tettest megtalálni. 26.
Ügyv.-tanács a jelentést tudomásul véve kijelen- Jegyzõkönyv, mely felvétetett a SzNM ügyv.-
ti, hogy az elveszett tárgyakért PÁLL Lajos anyagilag tanácsának Sepsiszentgyörgyön 1947. évi okt. hó 27-én
felelõs. Ha a jövõben nem végzi kötelességét nagyobb d.u. 4 órakor a múzeum irod ahelyiségéb en tartott
gonddal, akkor a lakás használatát is megvonja nevezettõl. ülésérõl
14. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr jelenti, hogy f. Jelen vannak KISGYÖRGY Tamás elnök el-
évi aug. hó 21-tõl szept. hó 5-ig Énlakán végzett ásatást a nöklete alatt: dr. GYÁRFÁS Albert alelnök, GÁSPÁR
székelykeresztúri unit. gimn. és a székelyudvarhelyi ref. Jenõ, SCHULLER Sándor, SZABÉDI László, dr.
kollégium két lelkes tanárának és néhány diákjának segít- SZÉKELY Zoltán és FADGYAS Anna, az ügyv.-tanács
ségével. Az ásatás igen szép eredménnyel végzõdött, s tagjai, továbbá dr. KABAY Gábor ig.-vál. tag, jog-
hogy ezt a munkát elvégezhettük, azt elsõsorban is a tanácsos.
MNSz énlakai tagozatának köszönhetjük, melynek meg- 1. Elnök üdvözli a megjelent tagokat, és az ülést
értõ támogatása következtében a falu lakossága ingyen megnyitja. A jegyzõkönyvet FADGYAS Anna vezeti.
teljes ellátást adott az ásatáson részvevõ tanároknak és 2. FADGYAS Anna felolvassa az ügyv.-tanács
diákoknak. Kéri, hogy éppen ezért az ügyv.-tanács fejez- f. évi szept. hó 8–12. napjain tartott ülésének jegy-
ze ki köszönetét a MNSz énlakai tagozatának, a székely- zõkönyvét, mely felolvasás után hitelesíttetik.
keresztúri unit. gimn. igazgatóságát pedig kérje fel, hogy 3. SZABÉDI László ügyv. ig.-õr bejelenti, hogy
az ásatásból beszállított feliratos emléktáblát, valamint a a kolozsvári BOLYAI Tudományegyetem meghívta az
császár szobrát mint a múzeum tulajdonát letétként õrizze esztétika tanszékére, melyet elfogadott, s ennek következ-
meg ideszállításukig. tében a múzeumnál viselt ügyv. ig.-õri tisztségérõl
Ügyv.-tanács a jelentést örömmel tudomásul lemond. Köszönetét fejezi ki a múzeum ig.-választmányá-
veszi. A MNSz énlakai tagozatának köszönetét fejezi ki nak és ügyv.-tanácsának azért a bizalomért, melyet beléje
megértõ támogatásáért, a székelykeresztúri unit. gimn. helyeztek 2 esztendõvel ezelõtt, amikor meghívták a
igazgatóságát pedig felkéri, hogy az emített tárgyakat múzeumhoz. Két év tapasztalata alapján javasolja az
mint a múzeum tulajdonát letétként õrizze meg ideszál- ügyv.-tanácsnak, hogy távozása után a múzeum vezeté-
lításukig. sével egy felelõs vezetõt bízzanak meg, akinek a többi
15. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr jelenti, hogy tisztviselõk felelõsséggel tartozzanak. Javasolja, hogy
SZÁSZ Jenõ 130 db. krétapapírt adományozott múzeu- ügyv.-tanács dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õrt bízza meg ezzel
munk kiadványai számára. Javasolja, hogy az ügyv.- a vezetéssel.
tanács köszönetét fejezze ki az adományért. A hozzászólások rendjén SCHULLER Sándor
Ügyv.-tanács a jelentést tudomásul veszi, és annak a véleményének ad kifejezést, hogy nem alapsza-
SZÁSZ Jenõnek adományáért köszönetét fejezi ki. bályszerû, hogy csak egy ig.-õr legyen, mert a múltban
16. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr bejelenti, sem volt így. Feltétlen fontosnak tartja, hogy az egyes
hogy az oltszemi és nagyborosnyói ásatás anyagát fel- tárak élére szakképzett ig.-õrök kerüljenek. Abban
dolgozta, és felküldte dr. SZABÓ T. Attila egyetemi azonban teljesen egyetért SZABÉDIvel, hogy egy vala-
tanárhoz, az Erdélyi Múzeum címû folyóiratban való ki kell legyen, aki a felelõs vezetõ szerepét töltse be.
220
Dr. GYÁRFÁS Albert alelnök sajnálatát fejezi mely dr. SZÉKELY Zoltán átköltözésével megürese-
ki SZABÉDI László távozása miatt. Minthogy az új dik. Dr. SZÉKELY Zoltán javasolja a kérés elfogadását
kinevezés számára elõhaladást jelent, azért a múzeum olyan értelemben, hogy egyelõre egy évre bízza meg az
vezetõsége kénytelen a lemondást tudomásul venni. ügyv.-tanács, illetve ig.-választmány kérvényezõt a
Javasolja, hogy két éven keresztül kifejtett önzetlen, kérdéses munkálatokban való részvétellel.
odaadó munkásságáért köszönetét fejezze ki az ügyv.- Ügyv.-tanács elvileg hozzájárul dr. SALAMON
tanács SZABÉDI Lászlónak. Ferenc alkalmaztatásához, a lakást részére kiutalja, s
Dr. KABAY Gábor indítványozza, hogy az utasítja az ügyv. ig.-õrt és a jogtanácsost, hogy meg-
ügyv.-tanács javasolja az ig.-választmánynak, hogy a felelõ szerzõdéstervezetet készítsenek elõ a legközeleb-
távozó SZABÉDI Lászlót válassza meg tiszteletbeli bi ülésre.
tagjává. Dr. SZÉKELY Zoltán ügyv. ig.-õrként való 6. Dr. KABAY GÁbor javasolja, hogy a
meghívásával kapcsolatosan pedig kijelenti, hogy ne- múzeum tisztviselõi részére segélyképpen utajon ki az
vezett személye nemcsak rátermettsége, de a múzeumi ügyv.-tanács két-két öl tûzifát, minthogy a lakáson
törvény által elõírt szakképzettség szempontjából is kívül munkájukért fizetést nem kapnak, vagy amelyik
legkielégítõbb, minthogy dr. SZÉKELY Zoltán szak- kap, az is csak nagyon csekély összeget.
képzettsége az említett törvény által elõírt követel- Ügyv.-tanács dr. KABAY Gábor javaslatát elfo-
ményeknek megfelel. gadja, és SZABÉDI László, dr. SZÉKELY Zoltán és
Ügyv.-tanács SZABÉDI László ügyv. ig.-õr FADGYAS Anna részére 2-3 öl tûzifa segélyt szavaz meg.
lemondását tudomásul veszi. Kifejtett munkásságáról 7. SZABÉDI László ügyv. ig.-õr felolvassa az
hálás köszönetét fejezi ki. Egyhangúlag elfogadja Egyetemi Könyvtár 177/1947 sz. átiratát, melyben egy
SZABÉDI javaslatát és nov. hó 1-jével kezdõdõleg az korábbi kérésünkre hivatkozva közli, hogy duplum-
ügyv. ig.-õri teendõk elvégzésével dr. SZÉKELY anyagukból kiválasztották múzeumunk könyvtára szá-
Zoltán ig.-õrt bízza meg. mára a doktori értekezéseket, de anyagi alap hiányában
Az ig.-választmánynak pedig egyhangúlag a postázás költségeit nem tudják vállalni, s ezért kérik,
javasolja, hogy SZABÉDI Lászlót tiszteletbeli tagjául hogy azok elszállíttatásáról gondoskodjunk.
válassza meg. Ügyv.-tanács felkéri SZABÉDI Lászlót, hogy
SZABÉDI László köszönetét fejezi ki gondoskodjék a kérdéses könyvek ideszállításáról.
dr. GYÁRFÁS Albert alelnöknek elismerõ szavaiért, és 8. SZABÉDI László ügyv. ig.-õr felolvassa
dr. KABAY Gábornak azért, hogy tiszteletbeli ig.-vál. Sepsiszentgyörgy város polgármesteri hivatalának
tagként való megválasztását javasolja. 9493/1947 sz. átiratát, melyben több helyrõl érkezett
Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr köszönetét fejezi panasz alapján arra kéri a múzeum vezetõségét, hogy a
ki megválasztásáért, s kijelenti, hogy átérzi a felelõs- múzeum gyûjteményei vasár- és ünnepnapokon is áll-
séget, mely reá hárul, és ígéri, hogy legjobb tudása és janak a közönség rendelkezésére. Jelenti, hogy mind-
igyekezete szerint próbálja feladatát teljesíteni. járt meg is válaszolta az átiratot, és közölte, hogy a
4. Dr. GYÁRFÁS Albert alelnök felteszi a kér- múzeum minden vasár- és ünnepnapon d.e. 10–12
dést, hogy a távozó SZABÉDI László lakása meg- óráig eddig is és a jelenben is nyitva van, és a közön-
üresedvén, ki lesz az a megfelelõ szakember, akinek ség rendelkezésére áll. Kivételt csupán a sátoros
munkája ellenértékeképpen a múzeum a lakást ren- ünnepek képeznek.
delkezésére fogja bocsátani. Ügyv.-tanács a jelentést jóváhagyólag tudo-
Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr kijelenti, hogy a másul veszi.
lakásra mint vezetõ igényt tart. 9. Dr. GYÁRFÁS Albert alelnök javasolja,
Ügyv.-tanács egyhangúlag elfogadja dr. hogy a múzeum faszükségletének ellátására kérjünk 10
SZÉKELY Zoltán ig.-õr lakásigényét, s ennek követ- öl fát a városi tanácstól.
keztében a SZABÉDI László ügyv. ig.-õr által használt Ügyv.-tanács a javaslatot elfogadja, és meg-
lakást nevezett távozása után azonnal dr. SZÉKELY bízza az ügyv. ig.-õrt, hogy a kérést készítse el, és küld-
Zoltán rendelkezésére bocsátja. je el a városi tanácshoz.
5. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr felolvassa dr. 10. SZABÉDI László ügyv. ig.-õr jelenti,
SALAMON Ferenc ref. kollégiumi tanár kérését, hogy a múzeum és tanalap épületeinek tûzbiztosítási
melyben arra kéri a múzeum ügyv.-tanácsát, hogy ad- kötvényeinek összege elõbb a lejnek pengõre, azután a
jon lehetõséget arra, hogy a múzeumi munkák elvég- pengõnek lejre való átváltása, valamint a lej stabi-
zésében (könyvtár, levéltár, néprajz stb.) részt lizálódása következtében igen csekély összeggé zsugo-
vehessen. Munkája ellenértékeképpen pedig kéri, hogy rodott. Ezért javasolja, hogy a tûzbiztosítási kötvények
bocsássa rendelekezésére az ügyv.-tanács azt a lakást, újíttassanak meg.
221
Ügy.-tanács a jelentést tudomásul veszi, a 2. FADGYAS Anna felolvassa az ügyv.-tanács
javaslatot elfogadja, és megbízza dr. KABAY Gábor 1947. évi okt. hó 27-én tartott ülésének jegyzõkönyvét,
jogtanácsost, hogy lépjen érintkezésbe GYÖRBÍRÓ mely felolvasás után hitelesíttetik.
Artúrral, a Biztosítási Társaság megbízottjával, és kér- 3. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr jelenti, hogy az
jen tõle ajánlatot egy 10 millió lejes biztosításra. ügyv.-tanács okt. 27-i ülésének határozata alapján
11. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr elõterjeszti, dr. KABAY Gábor jogtanácsossal elkészítették a
hogy tervbe vette azt, hogy minden hónap folyamán dr. SALAMON Ferenc alkalmaztatására vonatkozó
egy ismeretterjesztõ elõadást rendezzünk a múzeum szerzõdést, melyet felolvasás után ügyv.-tanács egy-
dísztermében. Az elsõ elõadás megrendezését nov. hó hangúlag elfogad.
15-re tervezi. Ismerteti a mûsort, és kéri az elnökséget, 4. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr jelenti, hogy:
hogy a megnyitó és bezáró beszédek megtartását vál- a. Sepsiszentgyörgy város polgármesteri hiva-
lalja el. talának kérését intéztük, hogy a múzeum számára 10 öl
Ügyv.-tanács dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr fát utaljanak ki. A kérés kedvezõ elintézése érdekében
elõterjesztését elfogadja. Az elsõ elõadás napját nov. hó személyesen felkerestük IZSÁK Árpád alpolgármes-
15-re tûzi ki, és megállapodik abban, hogy a megnyitó tert, aki kilátásba is helyezte kérésünk kedvezõ elin-
beszédet dr. GYÁRFÁS Albert alelnök, a záróbeszédet tézését.
pedig KISGYÖRGY Tamás elnök fogja mondani. A b. Ugyancsak a polgármesteri hivatalhoz
nagyközönség figyelmét a Népi Egységben és a diákok kérést adtunk be, hogy a néhai dr. KERESZTES Károly
által készítendõ plakátok útján fogja felhívni at elõ- zongoráját adják át a múzeum használatára.
adásra, míg az egyes hivatalokat és szakszervezeteket c. Csík, Udvarhely és Háromszék vármegyék
átiratilag is meg fogja hívni. megyefõnökségeihez kérést adtunk be, hogy a községek
12. Dr. Székely Zoltán ig.-õr jelenti, hogy 1947/48. évi költségvetéseiben megfelelõ segélyt biztosí-
személyes megbeszélést folytatott PÁLFFY Sándor tanak múzeumunk számára. Ezzel kapcsolatosan jelenti,
Székelyudvarhelyen lakó ig.-vál. tagunkkal, és kérte, hogy Udvarhely megye megyefõnöke 7626/1947 sz. alat-
hogy az Udvarhely megyei megyefõnökkel tárgyaljon ti átiratában már közölte, hogy Udvarhely megye minden
abban az irányban, hogy a községek költségvetésében egyes községének költségvetésében 200-200 lejt irányoz-
biztosítsanak támogatást a múzeumunk számára. E tatott elõ a múzeum megsegítésére.
megbeszélés alapján a napokban PÁLFFY közölte, d. Újabb kérést intézünk Sepsiszentgyörgy vá-
hogy a kérdés elintézést nyert. ros polgármesteréhez, valamint Háromszék vármegye
Dr. GYÁRFÁS Albert alelnök javasolja, hogy megyefõnökéhez, kérve, hogy anyagi segélyben része-
egy 5 tagú bizottság keresse fel NAGY Viktor megye- sítsék múzeumunkat.
fõnököt is hasonló kéréssel. e. Felolvassa M. WOLFF 279/1947 sz. alatt
Ügyv.-tanács a jelentést tudomásul veszi. iktatott levelét és arra adott válaszunkat, melyben ne-
Dr. GYÁRFÁS Albert alelnök javaslatát elfogadja. vezett régész Németország amerikai megszálló öveze-
13. Az idõ elõrehaladott voltára való tekintet- tébõl tudományos együttmûködésre szólítja fel
tel ügyv.-tanács kimondja, hogy a tanalapi ügyek meg- dr. SZÉKELY Zoltánt. E felszólítást a múzeum tudomá-
tárgyalására külön ülést kell összehívni egy közösen nyos kapcsolatainak kimélyítése érdekében el is fogadta.
megállapított idõpontban. f. Jelenti, hogy a f. évi nov. hó 15-én tartott
Több tárgy nem lévén, elnök az ülést bezárja. kultúr-estély tiszta jövedelme 12 448 lej volt. Javasol-
ja, hogy az ügyv.-tanács fejezze ki köszönetét az esté-
27. lyen való sikeres szerepléséért MOLNÁR Károly és
Jegyzõkönyv, mely felvétetett a SzNM ügyv.- RÉZ Domokos mûvészeknek.
tanácsának Sepsiszentgyörgyön 1947. évi nov. hó 22- A kultúr-estéllyel kapcsolatosan az ügyv.-
én, d.u. fél 5 órakor a múzeum irodahelyiségében tar- tanács tagjai egyhangúlag megállapítják hogy a
tott ülésérõl munkásság, melynek kulturális fejlõdését is szolgálják
Jelen vannak KISGYÖRGY Tamás elnök el- ezek az elõadások, csak igen kis számban jelent meg.
nöklete alatt: dr. GYÁRFÁS Albert alelnök, dr. TANA Szükségesnek látják ezért, hogy átiratilag kérjék a
Gyula, SCHULLER Sándor, dr. SZÉKELY Zoltán és Szakszervezetet, hogy hívja fel a munkásság figyelmét
FADGYAS Anna, az ügyv.-tanács tagjai, továbbá dr. az elõadásokra.
KABAY Gábor ig.-vál. tag, jogtanácsos. g. Jelenti, hogy a következõ elõadás 1947. évi
1. KISGYÖRGY Tamás elnök üdvözli a meg- dec. hó 27-én, karácsony harmadnapján lesz, melynek
jelent tagokat és az ülést megnyitja. A jegyzõkönyvet mûsorát KODÁLY Zoltán népi zenei számai fogják
FADGYAS Anna vezeti. kitölteni. Az összekötõ szöveget SZÉKELY Endre
222
zenetanár tartja, közremûködik az Székely MIKÓ-Kol- 6. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr felolvassa
légium KODÁLY-Dalköre, valamint a Textilmûvek KULCSÁR Rudolfnak, a tanalapi épületek kézdivásár-
dalárdája és RÉZ Domokos és MOLNÁR Károly zon- helyi gondnokának jelentését az általa gondnokolt
gora- és hegedûszámokkal. Az ügyv.-tanács határozata épületekkel kapcsolatosan tett intézkedéseirõl.
alapján a megnyitó és bezáró beszédet dr. KABAY Tudomásul szolgál.
Gábor ig.-vál. tag tartja. 7. Dr. KABAY Gábor jogtanácsos jelenti,
h. Bejelenti, hogy a helybeli Szaktanács hogy többszöri eljárása után sikerült a mai napon a
munkás-szabadegyetemet rendez; a múzeum elõadóter- csendõrség helybeli parancsnokával a lakbérleti szer-
mét felajánlotta az elõadások céljára abból az elgondo- zõdéssel kapcsolatos kérdésekben felvenni a tárgyalást.
lásból indulva ki, hogy ezáltal a közönség minél jobban Felhívta a parancsnok figyelmét arra, hogy bár 1945
megismerje a múzeumot, továbbá, hogy a szabade- nyara óta használják az épületet, mind a mai napig
gyetem révén némi anyagi elõnyöket is szerezzen a egyetlen havi bért sem fizettek. Közölte vele, hogy az
múzeum számára. 1947. év januárjában keltezett, de 1947. május 7-én a
i. Jelenti, hogy f. hó 23-án munkás-szeminári- csendõrség által illetékezés végett bemutatott szerzõdés
umot indít meg, hogy a munkásság szélesebb rétegei is kezdetét 1946. ápr. hó 11-rõl 1947. ápr. hó 11-re,
megismerhessék a múzeum kiállításai anyagát. lejáratát pedig 1948. ápr. 11-rõl 1949. ápr. 11-re javí-
j. Jelenti, hogy az ig.-választmány f. évi márc. tották ki.
hó 25-i gyûlésének határozata alapján megkeresést A bérfizetésre vonatkozóan azt a választ adta a
intéztünk a ZATHURECZKY család tagjaihoz, kérve, parancsnok, hogy a régi bért nem fizeti ki, mert a légió
hogy jelöljék meg azt a személyt, akit családi megbí- ingyen lakott, az 1947. ápr. 11-tõl esedékes bért kér-
zottként óhajtanak beküldeni a múzeum ig.-választ- vényezték, de még az illetékes ügyosztály nem intéz-
mányába. A család többségének választása KOVÁCS kedett. A hamisításra vonatkozólag pedig egyik õrmes-
Jenõ textilgyári igazgatóra esett. tert kihallgatta, aki azt mondotta, hogy DIACONESCU
k. Jelenti, hogy az ügyv.-tanács okt. 27-i ülé- õrnagy rendeletére KISGYÖRGY Tamás beleegyezé-
sének határozata értelmében dr. KABAY Gábor jog- sével javította ki a szerzõdés dátumát. Mindkét eset
tanácsos, ig.-vál. tag tárgyalást folytatott GYÖRBÍRÓ tisztázása végett meg fogja keresni hivatalosan DIA-
Artúrral, a Biztosítási Rt. megbízottjával, aki ajánlatot CONESCU õrnagy urat.
tett egy 10 millió lejes tûzbiztosításra, mely szerint az Ügyv.-tanács dr. KABAY Gábor jelentését
évi díjkészlet 53 977 lej volna. tudomásul veszi, és kéri az ügy továbbvitelére.
Ügyv.-tanács dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr KISGYÖRGY Tamás elnök kijelenti, hogy õ sohasem
jelentéseit tudomásul veszi. MOLNÁR Károly és RÉZ tett olyan kijelentést a csendõrségnek, hogy a szerzõdés
Domokos mûvészeknek a nov. 15-i elõadáson való keltezését kijavíthatják.
szerepléséért köszönetét fejezi ki. KOVÁCS Jenõnek a 8. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr jelenti, hogy a
ZATHURECZKY család részérõl ig.-vál. tagként való Szabadság tér 13. sz. alatti épület melléképületeit a tér-
jelölését tudomásul. veszi. Hozzájárul ahhoz, hogy a parancsnokság használja meg nem engedett célra
Szaktanács által rendezendõ szabadegyetemi elõadások anélkül, hogy erre valaha is a múzeum vezetõségétõl,
céljaira a dísztermet vegyék igénybe. mint a Tanalap kezelõjétõl engedélyt kért volna.
A tûzbiztosítási kötvény megújítását a köt- Ügyv.-tanács felkéri dr. KABAY Gábor jog-
vény lejártáig függõben hagyja, minthogy jelenleg a tanácsost, hogy tegye meg a szükséges lépéseket a
múzeum nem rendelekezik megfelelõ fedezettel a díj- kilakoltatás ügyében.
fizetésre. Több tárgy nem lévén, elnök az ülést bezárja.
5. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr jelenti, hogy a
stabilizáció után még mind a mai napig nem nyert elin- 28.
tézést a múzeumi alkalmazottak fizetésének megál- Jegyzõkönyv, mely felvétetett a SzNM ügyv.-
lapítása. FADGYAS Anna tb. múzeumõr részére 4234 tanácsának 1947. évi dec. hó 13-án d.u. 6 órakor tartott
lej, FODOR JÓzsefné altiszt részére pdig 1638 lej havi ülésérõl
fizetés megállapítását javasolja. Bejelenti, hogy ezt az Jelen vannak KISGYÖRGY Tamás elnök
összeget az állami alkalmazottak részére megállapított elnöklete alatt: dr. GYÁRFÁS Albert alelnök, dr.
fizetések alapján javasolja. TANA Gyula, dr. SZÉKELY Zoltán, az ügyv.-tanács
Ügyv.-tanács dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr javas- tagjai és dr. KABAY Gábor ig.-vál. tag, jogtanácsos
latát elfogadja és 1947. évi szept. hó 1-jétõl kezdõdõleg 1. KISGYÖRGY Tamás elnök üdvözli a meg-
FADGYAS Anna havi fizetését 4234 lejben, FODOR jelenteket és az ülést megnyitja. A jegyzõkönyvet dr.
Józsefné havi fizetését pedig 1638 lejben állapítja meg. SZÉKELY Zoltán ig.-õr vezeti.
223
2. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr felolvassa az Ügyv.-tanács dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr beje-
ügyv.-tanács 1947. évi nov. hó 22-én tartott ülésének lentését tudomásul veszi, s mint felelõs vezetõt utasítja,
jegyzõkönyvét, mely felolvasás után hitelesíttetik. hogy a jövõben a könyvtár használatára vonatkozólag
3. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr elõterjeszti az az érvényben lévõ szabályok értelmében járjon el.
1947/48. évi költségvetést, mely 1947. aug. 15-tõl 8. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr javasolja, hogy
1948. márc. 31-ig bezárólag foglalja magába a várható KOVÁCS Jenõ ig.-vál. tagot tanácskozó tagként az
bevételeket és kiadásokat. Bevételként elõirányoztatott ügyv.-tanács hívja meg üléseire.
172 000 lej, kiadásként ugyancsak 172 000 lej. Ügyv.-tanács a javaslatot elfogadja, és elhatá-
Ügyv.-tanács beható tárgyalás után az elõter- rozza, hogy KOVÁCS Jenõ ig.-vál. tagot tanácskozó
jesztett költségvetést egyhangúlag elfogadja, és jóvá- tagként az ügyv.-tanács üléseire meghívja.
hagyás céljából az ig.-választmány elé terjeszti. Több tárgy nem lévén, elnök az ülést bezárja.
4. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr elõterjeszti a
Háromszéki Tanalap 1947/48. évi költségvetését, mely 29.
1947. aug. 15-tõl 1948. márc. 31-ig bezárólag foglalja Jegyõkönyv, mely felvétetett a SzNM ig.-
magába a várható bevételeket és kiadásokat. Bevétel- választmányának Sepsiszentgyörgyön 1947. évi dec.
ként elõirányoztatott 81 710 lej, kiadásként ugyancsak hó 19-én d.u. 5 órakor a Múzeum irodahelyiségében
81 710 lej. tartott rendes gyûlésérõl
Ügyv.-tanács a Háromszéki Tanalap elõter- Jelen vannak KISGYÖRGY Tamás elnök
jesztett költsgvetését egyhangúlag elfogadja, és jóvá- elnöklete alatt: Dr. GYÁRFÁS Albert alelnök, dr.
hagyás céljából az ig.-választmány elé terjeszti. TANA Gyula, dr. KABAY Gábor, SCHULLER Sándor,
5. Dr. GYÁRFÁS Albert alelnök javasolja, dr. SZÉKELY Zoltán, SZÁSZ Imre, PÉTER Gyula,
hogy tekintettel arra az érdektelenségre, mellyel Csík TAKÁCS János és FADGYAS Anna, az ig.-választ-
vármegye viseltetik a múzeum segélyezése iránt, az ig.- mány tagjai.
õr intézzen átiratot CSOBOTH Imréhez, a Csík megyei 1. Elnök üdvözli a megjelenteket, és a gyûlést
Kommunista Párt fõtitkárához, és kérje meg, hogy megnyitja. Megállapítja a gyûlés összehívásának szabály-
tegyen lépéseket KACSA Márton Csík megyei megye- szerûségét és határozatképességét. Ismerteti a tárgy-
fõnöknél a múzeum segélyezése ügyében. sorozatot, melyet a gyûlés elfogad. A jegyzõkönyv veze-
Javasolja továbbá, hogy az ig.-õr intézzen át- tésére FADGYAS Annát, hitelesítésre pedig dr. TANA
iratot a MNSz helyi tagozatához is, melyben az Gyula és PÉTER Gyula ig.-vál. tagokat kéri fel.
intézmény számára segélyt kér. 2. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr bejelenti, hogy
Ügyv.-tanács dr. GYÁRFÁS Albert alelnök dr. BÁNYAI János alelnök távolmaradását kimentette.
javaslatait elfogadja és utasítja ig.-õrt, hogy mindkét Tudomásul szolgál.
átiratot küldje el az illetékeseknek. 3. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr bejelenti, hogy
6. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr javasolja, hogy KISS Zsigmond, IMECS Béla és dr. CSISZÉR Zoltán
a dec. hó 19-én tartandó ig.-választmányi gyûlésre a Udvarhely megyei, továbbá GYÖRGY Géza, LÕRINCZ
meghívókat az elnök úgy bocsássa ki, hogy az eddig Ferenc és GÁL Ferenc Csík megyei, valamint CSAPÓ
meg nem jelent ig.-vál. tagok figyelmeztetést kapjanak József kézdivásárhelyi ig.-vál. tagokkal közölte, hogy a
arra nézve, hogy amennyiben a gyûlésen nem jelennek gyûlésen jelenjenek meg, mert különben tagságukat
meg, ig.-vál. tagságuk megszûntnek tekintendõ. megszûntnek tekinti az ig.-választmány.
Ügyv.-tanács a javaslatot elfogadja. Tudomásul szolgál.
7. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr bejelenti, hogy 4. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr felolvassa
értesülése szerint (…) a MNSz egyik kulturális ülésén KISS Zsigmond székelykeresztúri tanítóképzõ intézeti
olyan kijelentést tett(ek), hogy a SzNM könyvtárát rajt(uk) igazgató f. évi dec. hó-14-én kelt levelét, melyben
kívül álló okok miatt nem tudj(ák) használni. Köte- nevezett bejelenti ig.-vál. tagságáról való lemondását.
lességének tartja bejelenteni, hogy a fenti kijelentés nem Ig.-választmány KISS Zsigmond lemondását
felel meg a valóságnak, tekintettel arra, hogy tudományos tudomásul veszi.
kutatásra a múzeum könyvtára mindenkinek rendelkezé- 5. KISGYÖRGY Tamás elnök a Múzeum
sére áll. Minthogy itten egy múzeumi könyvtárról van szó, érdekeit szem elõtt tartva javasolja, hogy azok helyett a
nem engedhetõ meg, hogy a múzeum könyvtárának pél- tagok helyett, akik eleddig semmiféle érdeklõdést sem
dányai szabadon, közkézen forogva, megrongáltan kerül- mutattak a Múzeum ügyei iránt, sem pedig gyûléseiken
jenek vissza. (…) A könyvtári rend jövõbeni megõrzése nem jelentek meg, az ig.-választmány gondoskodjék
céljából szigorúan ragaszkodik ahhoz, hogy a múzeumi olyan személyekkel való leváltásukról, akik a Múzeum
könyvtárak számára lefektetett elvek érvényesüljenek. munkájában tevékenyen részt fognak venni. Javasolja,
224
hogy dr. CSISZÉR Zoltán és IMECS Béla székelyud- zeumõri lakást. Bejelenti, hogy az ig.-választmány
varhelyi ig.-vál. tagok tagságát tekintse megszûntnek márc. hó 25-én hozott határozata értelmében megke-
az ig.-választmány, és helyükbe MOLNÁR István resést intéztünk a ZATHURECZKY család tagjaihoz,
székelykeresztúri unit. gimnáziumi és HORVÁTH felkérve, hogy jelöljék ki az ig.-választmányban a
József székelyudvarhelyi ref. kollégiumi tanárokat család megbízottját. A ZATHURECZKY család tag-
válassza meg. GYÖRGY Géza gyergyóremetei ig.-vál. jainak többsége KOVÁCS Jenõ textilgyári igazgatót
tag tagságát szintén tekintse megszûntnek az ig.- jelölte meg. Bejelenti, hogy SZABÉDI (SZÉKELY)
választmány, minthogy nevezett még soha egyetlen László ügyv. ig.-õr eltávozásával az ügyv.-tanács õt
gyûlésen sem jelent meg. Sajnálattal állapítja meg, bízta meg az ügyv. ig.-õri teendõk ellátásával.
hogy a Csík megyei tagok jóformán semmiféle érdek- Ig.-választmány a jelentéseket tudomásul véve
lõdést sem mutatnak a múzeum ügyei iránt. PÉTER kijelenti, hogy dr. SZABÉDI (SZÉKELY) László ügyv.
Gyula ig.-vál. tag javasolja, hogy a csíkiak érdek- ig.-õr eltávozását tudomásul veszi, továbbá dr. ÁRVAY
lõdésének felkeltése érdekében az ig.-választmány tag- József ig.-õr állását megszûntnek tekinti. SALAMON
jai közül valaki személyesen keresse fel a Csík megyei Sándor távozását, valamint dr. SALAMON Ferenc egy
vezetõ tényezõket, hogy meggyõzze õket a Múzeum évre szóló alkalmaztatását jóváhagyólag tudomásul
fontos hivatásáról. Ezzel kapcsolatosan dr. GYÁRFÁS veszi. KOVÁCS Jenõnek a ZATHURECZKY család
Albert alelnök elõadja, hogy egy évvel ezelõtt megbízottjaként való ig.-választmányi tagságát öröm-
vezetésével egy hármas tagú küldöttséggel mentek el mel hagyja jóvá. Dr. SZÉKELY Zoltánt az ügyv. ig.-õri
Csíkszeredába, ahol a megye vezetõ férfiaival folytat- teendõk elvégzésével megbízza. Ügyv.-tanács javaslata
tak megbeszélést ebben az ügyben, sajnos azonban alapján dr. SZABÉDI (SZÉKELY) Lászlót tiszteletbeli
mind a mai napig nagyobb érdeklõdés nem nyílvánult ig.-válaszztmányi tagjául választja.
meg annak ellenére, hogy a személyes tárgyalás alkal- 7. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr elõterjeszti az
mával nagyszerû ígéreteket kaptak. ellenõrzõ-bizottság által feleülvizsgált és az ügyv.-
Ig.-választmány KISGYÖRGY Tamás elnök tanács által elfogadott 1947/48. évi költségvetést, mely
javaslatát elfogadja, melynek alapján IMECS Béla és 1947. aug. 15-tõl 1947. márc. 31-ig bezárólag foglalja
dr. CSISZÉR Zoltán székelyudvarhelyi és GYÖRGY magába a várható bevételeket és kiadásokat. Bevé-
Géza gyergyóremetei ig.-vál. tagok tagságát megszûnt- telként elõirányoztatott 172 000 lej, kiadásként ugyan-
nek mondja ki. MOLNÁR István székelykeresztúri csak 172 000 lej.
unit. gimn. tanárt, valamint HORVÁTH József székely- Ig.-választmány az elõterjesztett költségvetést
udvarhelyi ref. kollégiumi tanárt ig.-vál. tagokul vá- egyhangúlag elfogadja, és utasítja az igazgató õrt, hogy
lasztja meg. A KISS Zsigmond lemondásával, valamint jóváhagyás cáljából terjessze fel a Mûvészetügyi Mi-
a GYÖRGY Géza felmentésével megüresedett tagsági nisztériumhoz.
helyek betöltésével kapcsolatosan megbízza az ügyv.- 8. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr elõterjeszti az
tanácsot, hogy a legközelebbi gyûlésre tegyen javasla- ellenõrzõ bizottság által felülvizsgált és az ügyv.-tanács
tot e két hely betöltése tárgyában. által elfogadott 1947/48. évi költségvetését a Három-
6. Dr. SZÉKELY Zoltán igazgató-õr bejelenti, széki Tanalapnak, mely 81 710 lej bevételt és 81 710 lej
hogy a stabilizáció következtében a múzeum pénztára kiadást mutat.
teljesen üresen maradt, s ezért kénytelen volt az ügyv.- Ig.-választmány a Háromszéki Tanalap költség-
tanács, hogy dr. ÁRVAY József ig.-õr állását megszün- vetését egyhangúlag elfogadja, és utasítja igazgatóõrt,
tetni. Dr. SZABÉDI (SZÉKELY) László ügyv. ig.-õrt a hogy jóváhagyás céljából terjessze fel a Mûvészetügyi
BOLYAI Tudományegyetem meghívta az esztétikai Minisztériumhoz.
tanszékre, melyet nevezett el is fogadott. Bejelenti, 9. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr a Tanalap
hogy SALAMON Sándor, akit egy évvel ezelõtt az épületeivel kapcsolatosan elõadja, hogy a Szabadság
ügyv.-tanács a könyvtári segédmunkálatokkal bízott tér 9. sz. alatti épületet a csendõrlégió, a 11. sz. épületet
meg, szintén eltávozott. A múzeum anyagi helyzete pedig a Gimnaziul Mixt tartja elfoglalva, de mind a mai
tette egyrészt szükségessé a 2 ig.-õri állás megszün- napig egyik sem fizetett semmiféle használati díjat.
tetését, másrészt a tapasztalat indította az ügyv.-taná- PÉTER Gyula ig.-vál. tag hozzászólások
csot arra, hogy az intézet vezetését egy felelõs személy- rendjén elõadja, minthogy az állam maga is megkö-
re bízza. Bejelenti továbbá, hogy az ügyv.-tanács okt. veteli, hogy az épületeiért azok, akik elfoglalva tartják,
hó 27-én hozott határozata értelmében dr. SALAMON lakbért fizessenek, a Múzeum is igyekezzék odahatni,
Ferenc ref. kollégiumi tanárt megbízta egy évre a hogy a szóbanforgó két épület lakbérét minél elõbb
múzeumi munkákban való segédkezéssel, melynek kapjuk meg. Dr. KABAY Gábor ig.-vál. tag, jogtaná-
ellenértékében rendelkezésére bocsátotta egyik mú- csos elõadja, hogy még tavaly határoztunk abban, hogy
225
a csendõrséggel megkössük a szabályszerû lakbérleti 5000 lejes segélyéért köszönetét fejezi ki, és a kért
szerzõdést, de 8 hónapon keresztül húzták az ügyet, s a kimutatást NAGY Imre alelnöknek kiadja.
bérbeadás határidejét önkényesen kijavították, és most 4. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr jelenti, hogy:
éppen ennek a tisztázása van folyamatban, de reméli, a. Az ügyv.-tanács dec. 13-i ülésének hatá-
hogy rövidesen sikerülni fog rendezni velük a kérdést. rozata értelmében megkeresést intéztünk CSOBOTH
10. Dr. GYÁRFÁS Albert alelnök javasolja, Imréhez, a Kommunista Párt Csík megyei titkárához,
hogy az ig.-választmány tegyen lépéseket arra nézve, hogy a múzeum segélyezése ügyében keresse meg a
hogy HEREPEI Jánost, a múzeum volt igazgatóját Ma- megyefõnököt, de mind a mai napig nem kaptunk
gyarországon vonják felelõsségre a múzeum anyaga egy választ.
részének az 1944. év õszén történt elszállításáért, mert b. Megkeresést intéztünk a MNSz helyi
népellenes cselekedetnek minõsíti az elmenekítés tényét. tagozatához is segélyezés tárgyában, de innen sem kap-
Ig.-választmány a javaslatot elfogadja, és el- tunk semmiféle választ.
határozza, hogy a magyar kormánnyal közölni fogja, c. A MNSz központi kulturális bizottságának
hogy érthetetlennek tartja, hogy nevezett múzeumi elnöke, BALOGH Edgár személyes felhívására f. évi
állásban van, úgy hiszi, hogy ez azzal magyarázható, jan. hó 15-én a MNSz KI-n keresztül segély iránti
hogy nevezett ténykedése nem ismeretes az illetékes kérést adtunk be a Minisztériumhoz is.
tényezõk elõtt. Gondoskodik arról, hogy átiratát a d. 1947. dec. hó 18-án Háromszék vármegye
MNSz helyi vezetõsége a Vallás- és Közokatásügyi megyefõnöksége átiratban értesített, hogy a községek
Minisztériumon keresztül juttassa el Budapestre. 1947/48. évi költségvetésében 41 250 lejt irányoztak
Több tárgy nem lévén elnök a gyûlést bezárja. elõ múzeumunk segélyezésére. A vármegye almegye-
fõnökének hivatalos felszólítása alapján a befizetéseket
30. már meg is kezdték az egyes községek. Az eddig
Jegyzõkönyv, mely felvétetett a SzNM ügyv.- befolyt összegekrõl a pénztári jelentésekben fogunk
tanácsának Sepsiszentgyörgyön 1948. évi febr. hó 16- beszámolni.
án d.u. fél 5 órakor a múzeum irodahelyiségében tartott e. Jelenti, hogy az õsz folyamán beadott ké-
ülésérõl. résünkre Háromszék vármegye megyefõnöksége a ren-
Jelen vannak KISGYÖRGY Tamás tanács delkezésre álló kulturális alapból 1947. dec. 23-án
elnök elnöklete alatt: dr. GYÁRFÁS Albert és NAGY 10 000 lej segélyt utalt ki, és ugyancsak 10 000 lejt adott
Imre alelnökök, dr. TANA Gyula, dr. SZÉKELY Zoltán Sepsiszentgyörgy városa is, továbbá 5 öl tûzifát, mely-
és FADGYAS Anna, az ügyv.-tanács tagjai, továbbá nek leszállításáról a múzeumnak kell gondoskodnia.
KOVÁCS Jenõ ig.-vál. tag mint tanácskozó tag és dr. f. Jelenti, hogy dr. BÁNYAI János alelnök
KABAY Gábor ig.-vál. tag, jogtanácsos. Székelyudvarhelyen 2000 lejt gyûjtött múzeumunk
1. KISGYÖRGY Tamás elnök üdvözli a meg- számára, amelyet f. hó 10-én küldött el pénztárunk
jelenteket, és az ülést megnyitja. Meleg szavakkal számára.
köszönti KOVÁCS Jenõ ig.-vál. tagot, aki elsõ ízben g. Bejelenti továbbá, hogy f. hó 16-án Csík,
jelent meg az ügyv.-tanács ülésén, és kéri megértõ Udvarhely és Háromszék vármegyék megyefõnök-
munkáját múzeumunk ügyeiben. A jegyzõkönyvet ségeihez kérést adtunk be, hogy az 1948/49. évi költ-
FADGYAS Anna vezeti. ségvetések összeállítása alkalmával múzeumunk
2. FADGYAS Anna felolvassa az ügyv.-tanács számára megfelelõ segélyt vegyenek fel.
1947. dec. hó 13-án tartott ülésének jegyzõkönyvét, h. Bejelenti, hogy ismeretterjesztõ elõadásaink
mely felolvasás után hitelesíttetik. keretében 1947. dec. 27-én KODÁLY-este, 1948. jan.
3. NAGY Imre alelnök bejelenti, hogy több- 18-án pedig a csernátfalusi csángó mûkedvelõk köz-
szöri utánjárás után Csík vármegyer megyefõnöksége remûködésével csángó-estet rendeztünk. Következõ
5000 lej segélyt utalt ki a múzeum számára, melyet f. elõadásunkat f. hó 29-én tartjuk, amikor dr. LÁSZLÓ
hó 14-én be is fizetett a múzeum pénztárába. Minthogy Gyula egyetemi tanár a régi magyar családi életrõl fog
a Csík megyei vezetõség nagyon elzárkózottan elõadást tartani. Az elõadást SCHULLER Sándor ig.-
viselkedik a múzeummal szemben, ezért kéri, hogy vál. tag fogja megnyitani, és KISGYÖRGY Tamás ig.-
Háromszék és Udvarhely megyék által befizetett se- vál. elnök bezárni. Ezzel kapcsolatosan bejelenti, hogy
gélyösszegekrõl készítsünk egy kimutatást számára, márc. hó 2-án a MNSz tagozatának rendezésében Csík-
hogy azt példaképpen mutassa meg a Csík megyei szeredában fogunk elõadást tartani LÁSZLÓ Gyula
vezetõknek. egyetemi tanár közremûködésével, ahová múzeumunk
Ügyv.-tanács NAGY Imre alelnök bejelentését részérõl KISGYÖRGY Tamás és Dr. SZÉKELY Zoltán
tudomásul veszi, Csík vármegye megyefõnökségének is el fognak menni. Bejelenti, hogy az 1948-as évforduló
226
megünneplését múzeumunk márc. hó 14-re tûzte ki, lékek csereképpen való felhasználásával valamelyik
mely alkalomra SZABÉDI László egyetemi tanárt fényképésszel készíttethesse el a felvételeket.
kértük fel az ünnepi beszéd megtartására. Abban az eset- Ügyv.-tanács dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr je-
ben, ha SZABÉDI nem jöhetne el, dr. SZÉKELY Zoltán lentését tudomásul veszi. NAGY Imre alelnök szak-
tart elõadást. A múzeum birtokában lévõ 1848-as emlék- véleménye alapján elhatározza, hogy az eladásra kerülõ
tárgyakból kiállítást rendezünk, az õsz folyamán pedig GYÁRFÁS-képet, esetleg képeket a múzeum számára
NAGY Imre és BORDY András festõmûvészek megvásárolja. A megvásárlással dr. GYÁRFÁS Albert
vezetésével a jelenleg élõ székely festõmûvészek mûveit alelnököt, dr. KABAY Gábor jogtanácsost, és
fogjuk kiállítani. Márc. hó végére tervbe van véve egy dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õrt bízza meg.
zene-estély, melyet ANTALFFY Istvánné zongorata- A képek leltárba való felvételére vonatkozó
nárnõ fog rendezni múzeumunk számára. Ismeretter- javaslatot elfogadja, és hozzájárul, hogy a fényképezés
jesztõ-elõadásaink sorozatát ápr. hó folyamán BALOGH a Múzeum tulajdonában lévõ fényképészeti anyag
Edgár zárja be, amikor a moldvai csángókkal szeretne részbeni cserébe adásával végeztessék el.
eljönni közénk. 6. FADGYAS Anna jelentést tesz a pénztár
i. Bejelenti, hogy hírlapgyûjteményünk gyara- állapotáról. Bejelenti, hogy 1947. aug. 15-tõl kezdõdõ-
pítása érdekében megkeresést intéztünk a Magyar Szó leg 1948. febr. 16-ig bezárólag a pénztár 159 512 lej 50
és az Utunk szerkesztõségébe, hogy díjmentesen küld- bani bevételt mutat, mely a következõ tételekbõl
jék meg lapjukat múzeumunk számára. Kérésünk tevõdik össze:
meghallgatásra talált, és mindkét kiadó díjmentesen a. Háromszék vm. megyefõnökségének
küldi lapját f. évi jan. hó 1-jétõl kezdve. segélye 10 000 lej
j. Bejelenti, hogy Sepsiszentgyörgy története b. Sepsiszentgyörgy város segélye 10 000 lej
címû kiadványunk kinyomtatására vonatkozólag ára- c. Háromszék vm. községi segélyeibõl eddig
jánlatot kértünk a JÓKAI-nyomdától, mely szerint befolyt 24 672 lej
ívenként a nyomás és bekötés 4900 lejbe kerülne. d. Udvarhely vm. községi segélyeibõl eddig
Ügyv.-tanács dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr jelen- befolyt 36 542 lej
téseit jóváhagyólag tudomásul veszi, s a JÓKAI-nyomda e. Csík vármegye megyefõnökének segélye
árajánlatát elfogadja azzal, hogy dr. SZÉKELY szemé- 5000 lej
lyes tárgyalás alapján próbáljon valamit alkudni. f. Ig.-vál. tagok gyûjtésébõl 8900 lej
5. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr jelenti, hogy g. A Székelyudvarhelyi ref. koll. ifjúságától
néhai GYÁRFÁS Jenõ festõmûvész fia, GYÁRFÁS 500 lej
Endre édesapja hagyatékából egy db. krétarajzot és egy h. A nov. 15., dec. 27. és jan. 18-i
festménymásolatot ajándékozott múzeumunknak. Be- elõadásokból 34 342 lej
jelenti, hogy nevezett nagyon nehéz anyagi körülmé- i. Ruhahasználati díból 3880 lej
nyek között lévén szeretné eladni édesapjának egy-két j. SZÉKELY Z.: Jegyzetek Dácia
darab festményét. Felkéri NAGY Imre alelnököt, aki történetébõl c. kiadvány eladásából: 6000 lej
személyesen járt el a képeket megnézni, hogy szak- k. Kollégiumtól 7 öl tûzifa törlesztésére
értõként nyilatkozzék az ügyrõl. 19 212 lej
NAGY Imre alelnök feltétlenül fontosnak tart- l. Látogatási díjakból 464,50 lej
ja, hogy az eladásra kerülõ képek a Múzeum tulajdoná- A kiadás ezzel szemben 70 292lej,
ba kerüljenek. Minthogy egyelõre a Tetemrehívás melybõl:
egyik vázlatát és néhai GYÁRFÁS Jenõ önarcképét a. Személyi kiadás 55 452 lej
hajlandó eladni GYÁRFÁS Endre, azt javasolja, hogy a b. Fûtés, világítás, víz 5438 lej
Múzeum vásárolja meg a Tetemrehívás vázlatát, az c. Telefonhasználati díj 3764 lej
önarcképet egyelõre hagyja el, hanem e helyett inkább d. Postai és egyéb kiadás 4767 lej
vegye meg azt a két arcképet, mely a mûvész öreg e. Gyûjtemény gyarapítási költség 871 lej
szüleit ábrázolja. Javasolja, hogy úgy a város, mint a A mutatkozó pénzkészlet 89 220,50 lej
megye területén fellelhetõ összes GYÁRFÁS- és Ügyv.-tanács a pénztári jelentést jóváhagyólag
BARABÁS-képekrõl készítsen a múzeum leltárt. tudomásul veszi.
Dr. KABAY Gábor javasolja, hogy a fellelhetõ 7. NAGY Imre alelnök javasolja, hogy a ta-
képekrõl készíttessen a múzeum fényképeket. Ezzel vasz folyamán a múzeum vezetõsége rendezzen egy
kapcsolatosan dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr kéri az tanulmányi kirándulást a moldvai csángókhoz, mely-
ügyv.-tanácsot, hogy járuljon hozzá ahhoz, hogy a mú- nek célja a csángó nép gazdasági életének tanulmányo-
zeum tulajdonában lévõ romlandó fényképészeti kel- zása, továbbá a tárgyi néprajzi emlékek összegyûjtése
227
volna. A kirándulás költségeinek fedezésére szükséges 3. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr jelenti, hogy a
összeg megszerzése céljából tárgyalást kellene folytat- Ministerul Educaþiei Naþionale, Casa ªcoalelor ºi a Cul-
ni BALOGH Edgárral vagy TAKÁTS Lajos nemzetne- turii Poporului52 1948. febr. 16-án kelt 42.983/1947 sz.
velésügyi miniszterrel50. leiratában közölte, hogy 186/1947 sz. felterjesztésünk
Ügyv.-tanács elvileg elfogadja NAGY Imre alapján, 1948. febr. 11-én kelt 6002. sz. végzésével a
alelnök javaslatát, és a kirándulás elõkészítésével dr. 11/1944 sz. törvény rendelkezéseinek megfelelõen az
SZÉKELY Zoltán ig.-õrt bízza meg. alapítvány felügyeletével és ellenõrzésével BECSEY
8. NAGY Imre alelnök javasolja, hogy a mú- Pál középiskolai felügyelõt bízza meg.53 Bejelenti,
zeum vezetõsége keresse fel BALÁZS Márton nyug. hogy a Minisztérium határozatát f. évi márc. hó 31-én
polgári iskolai igazgatót Olt utcai lakásán, mert va- átiratban közölte BECSEY Pállal.
lószínû, hogy sok olyan értékes könyv és esetleg egyéb Ügyv.-tanács dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr. je-
tárgy van a birtokában, ami a múzeumot is érdekelné. lentését tudomásul veszi, és BECSEY Pál kinevezését
Ügyv.-tanács a javaslatot elfogadja, és meg- örömmel üdvözli.
bízza dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õrt, hogy keresse fel Ezzel kapcsolatosan dr. SZÉKELY Zoltán ig.-
BALÁZS Mártont, és látogatása eredményérõl tájékoz- õr bejelenti, hogy a mai ülésre BECSEY Pált meghív-
tassa az ügyv.-tanácsot. tuk, azonban ma d.e. telefonon közölte, hogy haláleset
9. Dr. KABAY Gábor jogtanácsos jelentést tesz a miatt nem tud megjelenni az ülésen.
Tanalap Szabadság tér 9. szám alatti épületérõl, melyet a Ügyv.-tanács dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr beje-
csendõrség bérel. Bejelenti, hogy többszöri tárgyalás után lentését tudomásul veszi.
megállapodtak az épület lakbérében, melyet havi 4000 4. Dr. SZÉKRELY Zoltán ig.-õr jelenti, hogy:
lejben állapítottak meg. 1947. aug. 15-tõl 1947. dec. 31-ig a. A múlt ülés határozata alapján megvásá-
esedékes lakbérben 18 000 lejt meg is fizették. Átiratot roltuk GYÁRFÁS Jenõ festõmûvész Tetemrehívás
intéztünk, hogy 1946. ápr. 11-tõl 1947. aug. 15-ig terjedõ címû képének egyik vázlatát és 2 db. nõi fejet ábrázoló
idõre havi 4000 lejjel számítva összesen 64 000 lejt képét, melyek a müncheni tanulmányi idejébõl szár-
fizessenek ki lakbérképpen. Erre az átiratunkra még nem maznak. A 3 db. festményt 40 000 lejért vásároltuk
kaptunk választ. Ha a csendõrség elzárkóznék a jelzett meg. A vásárlási szerzõdés illetéke pedig 1711 lej, s így
összeg megfizetésétõl, akkor pert fog indítani ellenük. a képvásárlás összesen 41 711 lejbe került.
Ügyv.-tanács dr. KABAY Gábor jogtanácsos Bejelenti, hogy LUCA László pénzügymi-
jelentését jóváhagyólag tudomásul veszi. niszter ittléte alkalmából KISGYÖRGY Tamás elnökkel
10. Dr. GYÁRFÁS Albert alelnök javasolja, hogy egyetemben személyesen felkeresték a miniszter urat, és
1947. évi szept.–dec. havi pótóradíjképpen FADGYAS segélyt kértek a képek megvásárlására. E célra a mi-
Anna részére 4000 lej, FODOR Józsefné részére pedig niszter úr 100 000 lejt adományozott múzeumunknak.
1500 lej kiutalását engedélyezze az ügyv.-tanács. Ügyv.-tanács a jelentést jóváhagyólag tudo-
Ügyv.-tanács dr. GYÁRFÁS Albert alelnök másul veszi, és LUCA László miniszter úrnak adomá-
javaslatát elfogadja, és FADGYAS Anna részére 4000 nyáért hálás köszönetét fejezi ki.54
lej, FODOR Józsefné részére pedig 1500 lej kifizetését b. Bejelenti, hogy ugyancsak a múlt ülés ha-
engedélyezi. tározata értelmében felkerestük BALÁZS Márton
Több tárgy nem lévén, elnök az ülést bezárja. nyug. polg. iskolai igazgatót, hogy eladásra szánt
könyvtárát megtekintsük. A kiszállás alkalmával meg-
31. állapítottuk, hogy a könyvtár sok olyan könyvet tartal-
Jegyzõkönyv, mely felvétetett a SzNM ügyv.- maz, amely már megvan könyvtárunkban. Múzeu-
tanácsának Sepsiszentgyörgyön 1948. évi ápr. hó 24-én munkat fõleg a Magyar Könyvtár sorozata érdekelné,
d.u. 4 órak or a múzeum irodah elyiségében tartott mely 53 kötetben 1–570. számig bezárólag tartalmazza
ülésérõl a megjelent mûveket, 40 szám kivételével. Ezt a so-
Jelen vannak KISGYÖRGY Tamás elnök el- rozatot 3500 lejért volna hajlandó eladni múzeumunk-
nöklete alatt: dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr, dr. KABAY nak. Ezenkívül szükségesnek tartanók KISFALUDY
Gábor jogtanácsos és FADGYAS Anna, az ügyv.-ta- Károly munkáinak a megvételét, mely 6 kötetbõl áll.
nács tagjai. Ezt a 6 kötetet 600 lejért engedné át számunkra. Fontos
1. Elnök üdvözli a megjelenteket, és az ülést volna, hogy megvásároljuk KÕVÁRY László: Erdély
megnyitja.51 ép ít észet i em lék ei és FÜLÖP Alajos: Axi óm ák
2. FADGYAS Anna felolvassa az ügyv.-tanács gyûjteménye címû mûveit. E két utóbbi mûnek az árát
f. évi febr. hó 16-án tartott ülésének jegyzõkönyvét, nem közölte, de véleményünk szerint kötetenként 100
mely felolvasás után hitelesíttetik. lejért ideadná.
228
Közli továbbá, hogy BALÁZS Márton fel- Az elõadás tiszta jövedelme 2101 lej volt. F. évi márc.
ajánlotta kiadásra múzeumunknak egy néprajzi tárgyú hó 2-án Csíkszeredában a MNSz helyi vezetõségének
dolgozatát. Kikötése azonban az, hogy ahhoz sem hoz- rendezésében tartottunk ismeretterjesztõ elõadást
zátenni, sem elhagyni belõle semmit sem lehet. Beje- LÁSZLÓ Gyula egyetemi tanár közremûködésével.
lenti továbbá, hogy négy hatalmas albumban levõ Múzeumunk képviseletében KISGYÖRGY Tamás
emlékgyûjteményét, mely munkáinak ismertetését, a elnök és dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr jelentek meg.
hozzá intézett leveleket s utazásai alkalmával gyûjtött Minthogy az elõadást a helyi vezetõség kellõképpen
látképeket stb. tartalmazza, halála alkalmával múzeu- nem készítette elõ, ezért anyagilag a költségek leszá-
munknak fogja ajándékozni. mítása után mindössze 306 lejt eredményezett. Jelenti,
Látogatásunk alkalmával átadott 6 db. székely hogy a márc. hó 14-ére tervezett elõadásunkat nem tar-
vonatkozású könyvet ajándékképpen könyvtárunk tottuk meg, minthogy SZABÉDI László, akit elõadó-
számára. ként kértünk fel, betegsége miatt nem jöhetett el. F. évi
Ügyv.-tanács dr. SZÉKELY Zoltán jelentése ápr. hó 14-én tartottuk meg azt a zene-estélyt, melyet
alapján elhatározza, hogy a megvételre ajánlott köny- már a múlt ülésen bejelentettünk volt. Ennek az
veket a könyvtár számára megvásárolja BALÁZS Már- elõadásnak a mûsorát ANTALFFY Istvánné zongo-
tontól, abban az esetben, ha az egészet legfejlebb 3000 ratanárnõ állította össze. Minthogy az estélyen való
lejért hajlandó átadni. A néprajzi tárgyú dolgozat közremûködését BALOGH Ferenc székelyudvarhelyi
kiadására vonatkozólag pedig mindaddig nem tud hatá- hegedûmûvész az utolsó pillanatban visszamondotta,
rozatot mondani, amíg azt tüzetesen át nem tanulmá- azért kénytelenek voltunk Brassóból meghívni egyik
nyozza dr. SZÉKELY Zoltán. hegedûmûvészt szereplésre, ami miatt elõadásunk nem
A kilátásba helyezett ajándékért és a már áta- sokat hozott anyagilag múzeumunk számára, minthogy
dott 6 db. könyvért köszönetét fejezi ki. a mûvésznek 6818 lejt kellett fizetnünk. Eddig 1805 lej
c. Bejelenti, hogy képzõmûvészeti gyûjtemé- tiszta jövedelmünk van, s még kint van a Textilmûvek
nyünket MATTIS-TEUTSCH János, LUKÁSZ Irén, munkásainál mintegy 1500 lej. Ha ezt is meg fogjuk
HÜBNER Károly és LEITER Artúr 1-1 olajfest- kapni, akkor az elõadás tiszta jövedelme 3305 lej lesz.
ményükkel, KOLLÁR Gusztáv pedig egy kis vízfest- Az 1848-as évforduló megünneplésére gyûjte-
ményével ajándékozta meg. ményeink vonatkozó anyagából emlékkiállítást ren-
Ügyv.-tanács a jelentést tudomásul veszi, és az deztünk, melyet felkérésünkre márc. hó 15-én d.e.
adományozóknak köszönetét fejezi ki. LUCA László pénzügyminiszter úr nyított meg. A kiál-
d. Jelenti, hogy az 1948/49. évi segélyezés tár- lítás megnyitásán városunk hivatalainak, intézményei-
gyában beadott kérésünkre Udvarhely vm. megye- nek, szakszervezeteinek és a hadseregnek képviselõi
fõnöksége közölte, hogy a múlt évi segélyösszeget biz- igen szép számban jelentek meg, s elmondhatjuk, hogy
tosította a folyó évre is múzeumunk számára a községi a kiállítás megnyitása nagyon szép, ünnepélyes keretek
költségvetésekben. Háromszék megye almegyefõnöke között történt. LUCA László pénzügyminiszter meg-
érdeklõdésünkre közölte, hogy a községi költségveté- nyitójában meleg szavakkal méltatta a két nép együtt-
sek még nincsenek teljesen összeállítva, ezért nem tud élésének és az 1848-as évfordulónak a jelentõségét. Az
határozott összeget közölni, azonban utasította a ig.-választmány nevében dr. GYÁRFÁS Albert alelnök,
fõszámvevõt, hogy a lehetõség határain belül, ahol az intézet nevében pedig dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr
lehet, ott a múlt évi segélyösszeget emeljék fel. Sep- üdvözölték a miniszter urat.
siszentgyörgy város 1848/49. évi költségvetésében Ügyv.-tanács dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr
50 000 lej segélyt vett fel múzeumunk számára, melyet jelentését az ismeretterjesztõ elõadásokról és az 1848-
a minisztérium is jóváhagyott. Csík vármegye megye- as emlékkiállítás megrendezésérõl jóváhagyólag
fõnöksége átiratunkra még semmiféle választ sem tudomásul veszi.
adott, azonban remélni lehet, hogy innen is fogunk f. Bejelenti, hogy egyik brassói zongoramûvész
kapni segélyt a f. évben, minthogy az utóbbi idõben KOVÁCS Jenõné útján közölte, hogy múzeumunk
néhány segélye beérkezett, és pl. Gyergyószentmiklós elõadótermében egy önálló zongorahangversenyt szeret-
városa 5000 lej segélyt beküldött. ne adni. Ezt az ajánlatot azonban csak abban az esetben
Ügyv.-tanács a jelentést tudomásul veszi. tudjuk elfogadni, ha zongoráról tudunk gondoskodni.
e, Jelenti, hogy ismeretterjesztõ elõadásaink Bejelenti, hogy SCHMÜTZLER brassói gyáros felaján-
keretében f. évi febr. hó 29-én dr. LÁSZLÓ Gyula lotta, hogy az oltszemi kastélyban lévõ zongoráját
egyetemi tanár a régi magyar családi életrõl tartott szívesen átadja használatra a múzeumnak. Ezért kéri
elõadást. Az elõadást SCHULLER Sándor ig.-vál. tag KISGYÖRGY Tamás elnököt, hogy tegye lehetõvé,
nyitotta meg, és KISGYÖRGY Tamás elnök zárta be. hogy a helyszínen megtekinthessék a kérdéses zongorát.
229
Ügyv.-tanács elhatározza, hogy KISGYÖRGY l. Bejelenti, hogy a múzeumi fõépület elõtt
Tamás elnök, dr. Székely Zoltán ig.-õr és dr. KABAY levõ park némiképpen való rendbehozatalához szük-
Gábor jogtanácsos rövid idõn belül ki fognak menni Olt- ségünk volna 2-3 szekér jó termõföldre és egy olyan
szemre a zongora megtekintésére, hogy azután úgy az ember 1-2 napi munkájára, aki a virágágyásokat
ajánlkozó zongoramûvésznek, mint SCHMÜTZLERnek helyrehozná.
a választ megadhassuk. Ügyv.-tanács a park rendbehozatalához szük-
g. Bejelenti, hogy a MNSz-en keresztül kér- séges kiadásokat engedélyezi.
vényt adtunk be a pénzügyminisztériumhoz, hogy 5. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr felolvassa
1948/49. költségvetési évre is elõadásainkat mentesítse MOLNÁR István székelykeresztúri tanár ig.-vál tag
a látványossági adó fizetése alól. Kérésünkre a pénz- beadványát, melyben a székelykeresztúri unitárius
ügyminisztérium az 1848/49. évre 75%-os adókedvez- gimnáziumban létesített iskolai múzeumnak tájmú-
ményt adott rendezvényeink után. zeummá való nyilvánítását kéri a SzNM-tól.
Ügyv.-tanács a jelentést tudomásul veszi. Ügyv.-tanács MOLNÁR István beadványával
h. Jelenti, hogy a múlt ülés határozata értelmé- kapcsolatosan kimondja, minthogy a Múzeum ilyen jel-
ben a JÓKAI-nyomda vezetõjénél megpróbálta, hogy a legû hatáskörrel nem rendelkezik, így ilyen értelemben
kiadványunk nyomtatására beadott árajánlatból valami kérésének nem tud eleget tenni. A vidéki múzeumok
engedményt adjanak. A nyomda vezetõje kijelentette, kérdésének az ügye még rendezésre vár, s az adottsá-
hogy az árajánlatban feltüntetett árból semmit sem tud gokhoz mérten természetes, hogy minden segítséget
elengedni, minthogy az ajánlatot a lehetõ legalacso- meg fogunk adni a kérdés elõnyös megoldása tárgyában.
nyabb számítással tették meg. A kiadvány elkészítését 6. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr felolvassa a
megrendeltük, és 22 880 lejt ki is fizettünk a nyomdá- Ministerul Educaþiei Naþionale Casa ªcoalelor 1865,
nak. Minthogy ez az összeg egy négy ív terjedelmû 5880. és 13.752/1948 sz. leiratait, melyben kéri, hogy a
könyvnek az elkészítési ára, s a könyv négy és fél íves Tanalap, vezetõsége és a minisztérium között létrejött
lesz, ezért kb. még 3000 lejt utána kell fizetniük. 1937. évi lakbérszerzõdés másolatát, továbbá az 1600-
Ügyv.-tanács a jelentést jóváhagyólag tudo- 947 sz. körlevélben jelzett iratokat a Tanalapra vonat-
másul veszi. kozólag is terjesszük fel.
i. Jelenti, hogy a szomszéd telek tulajdonosa, Ügyv.-tanács utasítja dr. SZÉKELY Zoltán
özv. dr. ROMBAUER Tivadarné közölte, hogy a határ- ig.-õrt, hogy a kért szerzõdésmásolatot, az alapszabá-
kerítés vonalában fekvõ 8 m hosszúságú deszkaszín lyokat, továbbá a Tanalap ingatlanainak leltárát ter-
olyan rozoga állapotban van, hogy kénytelen lebontat- jessze fel a Minisztériumhoz.
ni. Kéri, hogy az 1943. ápr. 6-án kötött egyezség 7. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr jelenti, hogy
értelmében, mely szerint a kerítés karbantartásának az HOROSZ Béla, a „Sportind Szövetkezet” megbízottja a
a része a múzeumra tartozik, csináltassuk meg. Beje- Tanalap kézdivásárhelyi gondnokához, KULCSÁR
lenti, hogy a kerítés elkészítéséhez szükséges anyagunk Rudolfhoz beadványt intézett, melyben közölte, hogy
megvan, ezért csak munkadíjra van szükségünk. Kézdivásárhelyen, az ADY utcában lévõ épülettömböt
Ügyv.-tanács a jelentés alapján elhatározza, szeretnék bérbe venni egy létesítendõ sportárugyár cél-
hogy a kérdéses kerítésrészt megcsináltatja. Felhatal- jaira. Most van folyamatban a szükséges javítások és áta-
mazza dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õrt, hogy a munkála- lakítások megállapítására, hogy ennek alapján megte-
tokat megfelelõ szakemberekkel végeztesse el. hessék ajánlatukat a bérleti szerzõdésre vonatkozólag.
j. Jelenti, hogy a földszinti klozett porcelán Ügyv.-tanács a jelentés alapján elhatározza, hogy
WC-kagylója már évek óta olyan rossz állapotban van, KISGYÖRGY Tamás elnök, dr. KABAY Gábor jogtaná-
hogy azt feltétlenül ki kellene cseréltetni. csos és dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr személyesen fognak
Ügyv.-tanács felhatalmazza dr. SZÉKELY kiszállni Kézdivásárhelyre helyszíni szemlét tartani.
Zoltán ig.-õrt, hogyha az új WC-kagyló beszerelése és 8. FADGYAS Anna pénztáros bejelenti, hogy
felszerelése 5000 lejnél többe nem kerül, akkor csinál- a Tanalap Szabadság tér 13. sz. alatti épületének, me-
tassa meg. lyet a ref. leánygimnázium részére bérel az erdélyi ref.
k. Bejelenti, hogy a város polgármesteri hi- egyházkerület, 1946. dec. 18-tól 1947. aug. 15-ig való
vatala által a múzeum részére adott 5 öl fának az lakbérében … 46 lejt, 1947. aug. 15-tõl 1948. márc.
erdõbõl való hazaszállítását egyik szállító ölenként 31-ig való lakbérében pedig 22 500 lejt akart kifizetni
1500 lejért hajlandó elvállalni. a Székely MIKÓ-Kollégium pénztára, melybõl levonta
Ügyv.-tanács a jelentés alapján megbízza dr. a pénzügyhöz befizetett 27%-os adó összegét úgy a 13.,
SZÉKELY Zoltánt, hogy a jelzett áron gondoskodjék a mint a 11. számú épület lakbére után. A lakbért nem
fa hazaszállíttatásáról. vette át azzal az indoklással, hogy a 11. sz. épület után
230
nem vonhatják le az adót, mert arról a Tanalap sem- Ügyv.-tanács a javaslatot elfogadja, és elha-
miféle lakbért sem kap. Kéri az ügyv.-tanács utasítását tározza, hogy az 1948/49. évi költségvetésben a haza-
a további eljárásra vonatkozólag. szállítás költségeire fedezetrõl gondoskodik.
Ügyv.-tanács a jelentés alapján felkéri dr. Több tárgy nem lévén, elnök az ülést bezárja.
KABAY Gábor jogtanácsost, hogy a Kollégium igaz-
gatóságához intézzen megkeresést a lakbér megál- 32.
lapítása tárgyában, továbbá tisztázzák az adófizetés Jegyzõkönyv, mely felvétetett a SzNM ügyv.-
ügyét is a 11. sz. épületre vonatkozóan. tanácsának Sepsiszentgyörgyön 1948. évi május hó 20-
9. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr javasolja, hogy án d.u. 4 órakor tartott ülésérõl
FADGYAS Anna fizetését f. évi ápr. hó 1-jétõl kez- Jelen vannak Kisgyörgy Tamás elnök elnök-
dõdõleg a szolgálati évek figyelembevétele alapján ren- lete alatt: dr. GYÁRFÁS Albert alelnök, BECSEY Pál
dezze az ügyv.-tanács. miniszteri megbízott, dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr;
Ügyv.-tanács a javaslatot elfogajda, és az ügy dr. KABAY Gábor jogtanácsos és FADGYAS Anna, az
rendezésére KISGYÖRGY Tamás elnököt és dr. KABAY ügyv.-tanács tagjai.55
Gábor jogtanácsost kéri fel. 1. Elnök üdvözli a megjelenteket, és az ülést
10. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr az elnök érdek- megnyitja. Meleg szavakkal üdvözli BECSEY Pál mi-
lõdésére jelenti, hogy a tavasz folyamán tervezett csángó niszteri megbízottat, aki elsõ ízben jelent meg az ügyv.-
tanulmányi kiszállás megszervezésére nagy elfoglaltsá- tanács ülésén.
gára való tekintettel még nem tudott lépéseket tenni. 2. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr bejelenti, hogy
Ügyv.-tanács a jelentést tudomásul veszi. KOVÁCS Jenõ telefonon közölte, hogy betegsége
11. A GYÁRFÁS Jenõ-féle festmények fény- miatt nem jelenhetett meg a mai ülésen. SCHULLER
képeinek elkészítésére vonatkozólag közli, hogy az Sándor bejelenti, hogy a múlt ülésen hivatalos elfog-
ügyv.-tanács által hozott határozat értelmében meg- laltsága miatt nem jelenhetett meg.
beszélést folytatott KÖNTÉS Ernõ fényképésszel, aki Tudomásul szolgál.
hajlandó a felvételeket elkészíteni. 3. FADGYAS Anna felolvassa az ügyv.-tanács
Tudomásul szolgál. 1948. évi ápr. hó 24-én tartott ülésének jegyzõkönyvét,
12. Dr. KABAY Gábor jogtanácsos jelenti, mely felolvasás után hitelesíttetik.
hogy a múzeum házadóját megfellebbezte, melynek a 4. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr jelenti, hogy:
bizottság helyet adott, s a múzeumõri lakásokat is a. ÁRONSON Irma brassói lakos f. évi ápr. hó
mentesítette a házadó alól. 23-án kelt levelében felajánlotta megvételre a tulaj-
Ügyv.-tanács dr. KABAY Gábor jogtanácsos donában lévõ 2 db. NAGY Imre által festett olajfest-
jelentését tudomásul veszi, és fáradozásáért köszönetét ményét.
fejezi ki. Ügyv.-tanács a múzeum nehéz anyagi helyze-
13. Dr. KABAY Gábor jogtanácsos jelenti, tére való tekintettel a képek megvásárlását egyelõre
hogy a rendõrség vezetõjével tárgyalt a régi lakbér elhagyja.
megfizetése ügyében, s ha a tárgyalás nem fog ered- b. Felolvassa FADGYAS Anna f. évi márc. hó
ménnyel végzõdni, akkor pert fog indítani ellenük. 6-án kelt beadványát, melyben a részére kiutalt lakást,
Ügyv.-tanács a jelentést tudomásul veszi. minthogy megváltozott családi körülményei miatt nem
14. Dr. KABAY Gábor jogtanácsos bejelenti, tudja elfoglalni, az ügyv.-tanács rendelkezésére bocsátja.
hogy NEMES Sarolta Hidvégrõl beküldött a Múzeum- Ügyv.-tanács a beadványt elfogadja, és megbíz-
ba megõrzés céljából 1 db. VASTAGH György-féle za dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õrt, hogy a legközelebbi ülé-
olajfestményt, mely NEMES Jánosné szül. MIKES sen tegyen javaslatot a lakás betöltésére vonatkozóan.
Rozáliát ábrázolja, továbbá 1 db. ENDREY Sándor- c. Bejelenti, hogy az oltszemi MIKÓ-kastély-
féle olajfestményt, mely NEMES Jánost ábrázolja. Fel- ban lévõ és SCHMUTZLER brassói gyáros tulajdonát
olvassa az átvételt igazoló elismervény fogalmaz- képezõ zongorának a múzeum részére való átadása tár-
ványát. gyában megkeresést intéztünk a megyefõnökséghez,
Ügyv.-tanács a megõrzésre beküldött 2 db. minthogy elnökünk már tárgyalt ez ügyben a megye-
olajfestményt elfogadja, és a dr. KABAY Gábor által fõnökkel, és kilátásba helyezte, hogy kérésünket tel-
készített átvételi elismervényt elküldi NEMES Sarolta jesíteni fogja.
hidvégi lakosnak. Tudomásul szolgál.
15. Dr. KABAY Gábor javasolja, hogy gon- d. Bejelenti, hogy a vármegyei gazdasági hi-
doskodjék az ügyv.-tanács a DIÓSZEGHY-féle lepke- vatal elküldötte múzeumunknak is a fabeszerzésre vo-
gyûjtemény ideszállításáról. natkozó közrendeletet.
231
Ügyv.-tanács utasítja dr. SZÉKELY Zoltánt, Ügyv.-tanács a jelentést tudomásul véve elhatá-
hogy a rendelet alapján tegye meg a szükséges bejelentést. rozza, hogy a Tanalap sepsiszentgyörgyi és kézdivásárhe-
e. Bejelenti, hogy a JÓKAI-nyomda elkészí- lyi ingatlanait együtt 2 000 000 lej értékben biztosítja.
tette és leszállította legújabb kiadványunkat. A 300 pél- 6. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr bejelenti, hogy
dány elkészítése 22 880 lejbe került, minthogy az utólag a Tanalap Szabadság tér 13. sz. alatti épületének ház-
felmerülõ, mintegy 3000 lejt kitevõ összeget a nyomda adó kivetési jegyzõkönyvét átadta dr. KABAY Gábor
elengedte. Kéri, hogy írói tiszteletdíjban 10%-ot, vagyis jogtanácsosnak, hogy vizsgálja meg az adómegállapí-
30 példányt adjon részére az ügyv.-tanács, továbbá tás helyességét. Dr. KABAY Gábor jogtanácsos átirat-
állapítsa meg a könyv eladási árát. ban közölte, hogy a megállapítás helyes, minthogy az a
Ügyv.-tanács a jelentést jóváhagyólag tudo- bérösszegnek megfelelõen állapíttatott meg.
másul veszi. Dr. SZÉKELY Zoltán részére írói tisztelet- Tudomásul szolgál.
díjban 30 példány kiadását engedélyezi. A könyv 7. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr jelenti, hogy a
eladási árát 200 lejben állapítja meg. f. évi ápr. hó 28-ra a CSÁKI János és társai elleni bûn-
f. Bejelenti, hogy Szilágysomlyón az elmúlt perben kitûzött törvényszéki tárgyaláson dr. KABAY
évek folyamán egy dákkori lelet került elõ, melyet Gábor jogtanácsos a Tanalap képviseletében megjelent.
BEDE József szilágysomlyói lakos a szõlõjében talált. A vádlottakat a kézdivásárhelyi járásbíróság 3-3 havi
Minthogy tudományos szempontból a lelet igen nagy elzárásra és 2000 lej kártérítésre ítélte. CSÁKI János és
jelentõséggel bír, kéri az ügyv.-tanácsot, hogy tegye társai az ítélet ellen fellebbeztek. A törvényszék a bün-
lehetõvé a lelet megvásárlását. A tulajdonos közlése tetés végrehajtását felfüggesztette, a kártérítésre vonat-
szerint már 20 ezer lejt ígértek a leletért, de ezért az kozó részét pedig érintetlenül hagyta. Azonban semmi
összegért nem adta el. remény sem lehet arra, hogy a megítélt összeget fel
Dr. GYÁRFÁS Albert alelnök kéri, hogy mielõtt lehessen hajtani, minthogy nevezettek nagyon szegény
a megvásárlás kérdésében tárgyalnának, ismertesse a emberek.
pénztáros a múzeum jelenlegi pénzügyi helyzetét. Tudomásul szolgál.
FADGYAS Anna pénztáros bejelenti, hogy a mai nap a 8. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr felolvasa Kézdi-
pénztári napló 123 406 lei 50 bani készpénzt mutat. vásárhely polgármesterének 1900/1948 sz. 1948. ápr. 27-
Ügyv.-tanács a jelentés alapján elhatározza, én kelt, de csak május 11-én készített átiratát, melyben
hogy a leletet megvásárolja abban az esetben, ha legfel- felszólítja a Tanalap vezetõségét, hogy a kézdivásárhelyi
jebb 20 ezert lejért eladja a tulajdonos úgy, hogy a még kaszárnyaépület bombasérült és életveszélyes részét a
nála lévõ cserépedényeket is el fogja küldeni, melyek a legrövidebb idõn belül bontassa le. Egyben felszólít,
lelet tartozékai. hogy a kaszárnya BEM utca felõli téglakerítését javíttas-
BECSEY Pál miniszteri megbízott javasolja, suk ki, és vakoltassuk le, valamint az épület SZTALIN
hogy dr. SZÉKELY Zoltán személyesen szálljon ki Szi- marsall utca felõli részét is vakoltassuk le, mert ellenkezõ
lágysomlyóra a lelõhely tüzetes átvizsgálása céljából. esetben az építési szabályrendelet értelmében fog eljárni.
Ügyv.-tanács a javaslatot elfogadja. Ügyv.-tanács elhatározza, hogy a legrövidebb
g. Bejelenti, hogy most megjelent kiadvá- idõn belül KISGYÖRGY Tamás elnök, dr. KABAY
nyunkat el fogja küldeni TAKÁCS Lajos nemzetiségi Gábor jogtanácsos és dr. SZÉKELY Zoltán ki fognak
miniszternek, és egyúttal kérést intéz hozzá a múzeum szállani Kézdivásárhelyre, a tényleges helyzet és a ten-
részére nyújtandó segély ügyében is. nivalók megállapítása céljából.
Tudomásul szolgál. 9. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr javasolja, hogy
h. Bejelenti, hogy a múzeum tûzbiztosítási a múzeum udvarán levõ teniszpályát ajánljuk fel
kötvénye 1948. május 3-án lejárt. Kéri az ügyv.-tanács valamelyik sportszervezetnek, hogy szedesse rendbe,
intézkedését az új tûzbiztosítási kötvény megkötésére és használja egy évig ezért díjmentesen.
vonatkozólag. Ismerteti GYÖRBÍRÓ Artúr árajánlatát Dr. KABAY Gábor ígéretet tesz, hogy a
az új biztosítási kötvényre vonatkozólag. Tenisz-Klub vezetõségével megpróbálja ilyen értelem-
Ügyv.-tanács elhatározza, hogy felkéri KÁDÁR ben elintézni a kérdést.
János építészt, hogy állapítsa meg az épült eléghetõ 10. Dr. GYÁRFÁS Albert alelnök jelentést kér
részeinek értékét, hogy ennek alapján lehessen a biz- a kollégiumnál lévõ fakövetelésünk jelenlegi állapo-
tosítási összeget megállapítani. Felkéri továbbá TÉGLÁS táról. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr jelenti, hogy jelenleg
Dávid villanyszerelõ mestert, hogy vizsgálja meg a vil- még 30 öl fa követelésünk áll fenn a Székely MIKÓ-
lanyvezetéki berendezést is tûzbiztonsági szempontból. Kollégiumnál. Dr. GYÁRFÁS Albert a jelenlévõ
5. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr jelenti, hogy a Tan- SCHULLER Sándor kollégiumi igazgatót kéri, hogy a
alap tûzbiztosítási kötvénye is lejárt 1948. május hó 16-án. múzeum nehéz anyagi helyzetére való tekintettel ren-
232
dezzék el ezt a követelést. A két intézmény között fen- 4. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr jelenti, hogy a
nálló jóviszonyra való tekintettel azt javasolja, hogy a múlt ülés határozata értelmében, mely megbízta, hogy
kollégium adjon 20 000 lejt készpénzben és 5 öl tûzifát, az üresen maradt múzeumõri lakás betöltésére vonat-
vagy pedig 30 000 lejt. SCHULLER Sándor igazgató a kozóan tegyen javaslatot, a mai napig MÁTTIS János
maga részérõl ragaszkodik az általa tett ajánlathoz. okleveles képzõmûvész kérése érkezett be. Felolvassa
Ügyv.-tanács megbízza dr. SZÉKELY Zoltán a kérést, és javasolja, hogy az ügyv.-tanács egyelõre
ig.-õrt, hogy a kollégium gazdasági felügyelõjével is tár- egy évre bízza meg nevezettet a múzeumi munkákban
gyalja meg az ügyet, s ha hajlandók lesznek 30 000 lejt, való részvétellel.
vagy 20 000 lejt és 5 öl fát fizetni a múzeumnak, akkor Ügyv.-tanács a javaslat alapján elhatározza,
az ügy elintézettnek tekinthetõ. Abban az esetben, ha a hogy MÁTTIS János okl. képzõmûvészt egyelõre egy évi
kollégium vezetõsége ezt az ajánlatot nem fogadná el, próbaidõre megbízza a múzeumi munkában való rész-
akkor a Kollégium Elöljáróságához átiratot kell intézni az vétellel, és felkéri dr. KABAY Gábor jogtanácsost, hogy
ügy mielõbbi végleges rendezése tárgyában. dr. SZÉKELY Zoltánnal együtt készítsék el a szükséges
Több tárgy nem lévén elnök az ülést bezárja. megállapodást az alkalmaztatásra vonatkozólag.
5. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr bejelenti, hogy
33. PÁLL Lajos, akit 1947. évi ápr. hó 18-án megbízott az
Jegyzõkönyv, mely felvétetett a SzNM ügyv.- ig.-választmány az épület körüli teendõk elvégzésével,
tanácsának Sepsiszentgyörgyön, 1948. évi jún. hó 18- és ellenértékképpen az alagsorban lévõ egy szoba
án d.u. 4 órakor tartott ülésérõl konyhás lakást bocsájtotta rendelkezésére, az eltelt idõ
Jelen vannak KISGYÖRGY Tamás elnök alatt kötelességét nem teljesítette olyan mértékben,
elnöklete alatt: Dr. GYÁRFÁS Albert alelnök, dr. TANA ahogyan az elvárható lett volna. Többször próbálta meg
Gyula, SCHULLER Sándor, KOVÁCS Jenõ, dr. SZÉ- jobb belátásra bírni, de eredménytelenül. Ezért kéri az
KELY Zoltán, dr. KABAY Gábor és FADGYAS Anna, ügyv.-tanács intézkedését nevezettel szemben. Ügyv.-
az ügyv.-tanács tagjai. tanács személyesen felhívatja PÁLL Lajost, hogy köte-
1. Elnök üdvözli a megjelenteket, és az ülést lességének végzésére szólítsa fel. Elnök az észrevé-
megnyitja. A jegyzõkönyvet FADGYAS Anna vezeti. teleket közli PÁLL Lajossal.
2. FADGYAS Anna felolvassa az ügyv.-tanács Ügyv.-tanács elhatározza, hogy a mai naptól
1948. évi május hó 20-án tartott ülésének jegyzõ- kezdve munkanaplót kell felfektetni PÁLL Lajos ré-
könyvét, mely felolvasás után hitelesíttetik. szére, s abban fel kell jegyezni a részére kiadott mun-
3. KISGYÖRGY Tamás elnök bejelenti, hogy kát, hogy ezután az ellenõrzést meg lehessen ejteni.
az ig.-vál. 1947. évi dec. hó 19-én tartott gyûlése alkal- 6. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr bejelenti, hogy a
mából GYÖRGY Géza gyergyóremetei és KISS Zsig- SCHMUTZLER-féle zongora kiutalás ügyében beadott
mond székelykeresztúri ig.-vál. tagok lemondásával kérésünkre Háromszék vm. megyefõnöksége közölte,
megüresedett helyeket nem töltötte volt be, hanem uta- hogy kérésünkkel forduljunk a helybeli Mezõgazdasági
sította az ügyv.-tanácsot, hogy a legközelebbi gyûlésre Kamara vezetõségéhez, minthogy SCHMUTZLER olt-
tegyen javaslatot e két hely betöltésére vonatkozólag. E szemi javai fölött a Földmûvelésügyi Minisztérium ren-
határozat értelmében az üresen maradt két hely betöl- delkezik.
tésére KOVÁCS Ferenc alispánt, TÓTH Géza képviselõt, Tudomásul szolgál.
CSUTAK István gyógyszerészt és dr. LÁSZLÓ Ferenc 7. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr bejelenti, hogy
közjegyzõt ajánlja. Javasolja KOVÁCS Ferenc és TÓTH dr. KABAY Gábor jogtanácsos a múzeum tûzbiz-
Géza megválasztását. tosítási ügyében ajánlatot kért GYÖRBÍRÓ Artúrtól.
Dr. GYÁRFÁS Albert alelnök a hozzászólás Az ajánlat szerint, ha az épületek eléghetõ részeit 3 mil-
rendjén annak a véleményének ad kifejezést, hogy jó lió és a muzeális tárgyakat 5 millió lejre biztosítjuk, az
volna az egyik helyre dr. LÁSZLÓ Ferenc megvá- évi díj 18 388 lej lenne. Bejelenti továbbá, hogy
lasztása, minthogy nevezett 1944. elõtt is tagja volt az TÉGLÁS Dániel villanyszerelõ mesterrel megvizsgál-
ig.-választmánynak, s fogsága idején, távollétében tattuk az épületek villanyberendezését is tûzbiztonsági
mentették fel tagságától. szempontból, és az észlelt hiányokat megjavíttattuk.
Ügyv.-tanács a javaslat alapján elhatározza, Ügyv.-tanács a jelentés alapján elhatározza,
hogy KOVÁCS Ferenc és TÓTH Géza ig.-vál. tagként hogy a 8 millió lejes tûzbiztosítást megköti. A villany-
való megválasztását ajánlja az ig.-választmánynak. Dr. berendezésen eszközölt javíttatásokat jóváhagyólag
LÁSZLÓ Ferenccel kapcsolatosan pedig kimondja, tudomásul veszi.
hogy a legközelebb megüresedõ helyre nevezettet fogja 8. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr bejelenti, hogy
ajánlani. a Világosság címû napilap f. hó 4-i számában
233
LÖNHARDT Miklós borosjenõi ékszerész cikket írt a Ügyv.-tanács a jelentést jóváhagyólag tudomá-
DIÓSZEGHY-féle lepkegyûjteményrõl, melyben szor- sul veszi, és elfogadásra az ig.-választmány elé terjeszti.
galmazza a gyûjtemény mielõbbi elszállítását. Ennek 15. Dr. KABAY Gábor az ellenõrzõ-bizottság
alapján azonnal átiratot intéztünk nevezetthez, kérve, elõadója jelenti, hogy a múzeum 1947/48. évi zárószá-
hogy a gyûjteményt gondozza még, mert legkésõbb júl. madását az ellenõrzõ-bizottság megvizsgálta, és minden-
második felében el fogjuk szállítani. Bejelenti, hogy az ben rendben találta. A zárószámadás szerint 1947. ápr.
ideszállítás költségeinek fedezésére a költségvetésben 1-jétõl 1947. aug. 12-ig bevétetett 54 975 878 lej, kiada-
30 000 lejt biztosítottunk. tott 42 776 980 lej, pénztári maradvány 12 198 898 lej
Ügyv.-tanács a jelentés alapján alhatározza, hogy volt, mely zárolt számlára helyeztetett a pénzbeváltási
a gyûjtemény ideszállításáról rövidesen gondoskodik. központnál. 1947. aug. 15-tõl 1948. márc. 31-ig bevétetett
9. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr bejelenti, hogy 288 388,50 lej, kiadatott 161 020 lej, pénztári maradvány
az emeleten egyik helyiséget még mindig a zabolai 127 368,50 lej.
MIKES-kastélyból beszállított ingóságok foglalják el. Ügyv.-tanács a jelentést tudomásul veszi, az
Minthogy a helyiségre szükségünk volna, javasolja, 1947/48. évi zárószámadást elfogadja, számadóknak a
hogy az ügyv.-tanács szólítsa fel a MIKES családot a felmentvényt megadja, és a zárószámadást jóváhagyás
javak elszállítására, minthogy a megyefõnökség 1946. céljából az ig.-választmány elé terjeszti.
dec. 23-án kelt 771. sz. átirata alapján e javak meg- 16. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr elõterjeszti a
õrzését a családra bízta. múzeum 1948/49. évi költségvetését, melyet az ellen-
Ügyv.-tanás a jelentés alapján elhatározza, õrzõ-bizottság megvizsgált és elfogadott. Az 1848/49.
hogy felszólítja a MIKES családot a javak mielõbbi évi költségvetés 469 368,50 lej bevételt és 469 368,50
elszállítására, és ugyanakkor közli, hogy a beszállítási lej kiadást mutat.
költségeket, valamint az õrzési díjat fizesse meg. Ügyv.-tanács beható tárgyalás után a költség-
10. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr bejelenti, hogy vetést egyhangúlag elfogadja, és jóváhagyás céljából
TAKÁCS Lajos nemzetiségi miniszterhez kérvényt in- az ig.-választmány elé terjeszti.
téztünk a múzeum részére nyújtandó segély ügyében. 17. Dr. KABAY Gábor mint az ellenõrzõ-
Tudomásul szolgál. bizottság elõadója jelenti, hogy a Háromszéki Tanalap
11. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr bejelenti, hogy 1947/48. évi zárószámadását az ellenõrzõ-bizottság
Háromszék vármegye megyefõnökségéhez kérést intéz- megvizsgálta, és mindenben rendben találta. A záró-
tünk legújabb kiadványunk megvásárlása ügyében. számadás szerint 1947. márc. 1-jétõl 1947. aug. 12-ig
Tudomásul szolgál. bevétetett 288 630 lej, kiadatott 288 630 lej. 1947. aug.
12. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr bejelenti, 15-tõl 1948. márc. 31-ig bevétetett 49 473 lej, kiadatott
hogy a múzeum épülete elõtt levõ parkot brigádmunká- 27 213 lej, pénztári maradvány 22 260 lej.
val rendbehoztuk, s KÖNTÉS Ferenc és ERCSEI ker- Ügyv.-tanács a jelentést tudomásul veszi, a
tészektõl virágot kaptunk díjmentesen. Háromszéki Tanalap 1947/48. évi zárószámadását elfo-
Ügyv.-tanács a jelentést tudomásul veszi, s gadja, számadóknak a felmentvényt megadja, és a
úgy a brigádmunkáért, mint a virágadományokért kö- zárószámadást jóváhagyás céljából az ig.-választmány
szönetét fejezi ki. elé terjeszti.
13. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr felolvassa a 18. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr elõterjeszti a
Székely MIKÓ-Kollégium leánygimnáziumának f. hó 18- Háromszéki Tanalap 1848/49. évi költségvetését,
án kelt 1030/1948 sz. átiratát, melyben bejelenti, hogy az melyet az ellenõrzõ-bizottság megvizsgált és elfo-
istálló kivételével a katonaság a melléképületeket kiürí- gadott. A Tanalap 1848/49. évi költségvetése 158 760
tette. Kéri, hogy helyszíni szemlére bizottság szálljon ki, és lej bevételt és 158 760 lej kiadást mutat.
a kérdéses melléképületeket hivatalosan adja át részükre. Ügyv.-tanács beható tárgyalás után a Három-
Ügyv.-tanács a jelentés alapján elhatározza, széki Tanalap 1948/49. évi költségvetését egyhangúlag
hogy f. évi jún. hó 23-án d.u. 4 órakor egy bizottságot elfogadja, és jóváhagyás céljából az ig.-választmány
küld ki helyszíni szemlére, melynek tagjai KISGYÖRGY elé terjeszti.
Tamás, SCHULLER Sándor, BECSEY Pál, dr. KABAY 19. Dr. GYÁRFÁS Albert alelnök az elõter-
Gábor és dr. SZÉKELY Zoltán. Egyúttal átiratot intéz a jesztések és javaslatok során elõadja, hogy a MNSz
Cercul vezetõségéhez is, hogy fent írt idõben jelenjék végrehajtó-bizottsági ülésén a közelmúltban a kultúr-
meg a helyszínen. felelõs a népviselettel kapcsolatosan tartott elõadásában
14. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr felolvassa a annak a véleményének adott kifejezést, hogy a népviselet
múzeum 1947. évi mûködésérõl és állapotáról szóló ápolását és megtartását feleslegesnek tartja. Minthogy e
jelentését. kérdés tisztázása általános tudományos közérdek, és
234
ennek eldöntésére hivatásánál fogva éppen a SzNM 2. Elnök elõterjesztést tesz az ig.-választ-
illetékes, ezért javasolja, hogy minél elõbb rendezzen a mányban megüresedett tagsági helyek betöltésére
múzeum vezetõsége megfelelõ szakember vagy szakem- vonatkozólag. Bejelenti, hogy az ügyv.-tanács f. hó
berek bevonásával egy nyilvános vitaestet, melyre 18-án tartott ülésében foglalkozott a kérdéssel, és úgy
nevezett kultúrfelelõst is hívja meg. határozott, hogy KOVÁCS Ferenc, Háromszék megye
Ügyv.-tanács a javaslatot elfogadja, és elhatá- almegyefõnöke és TÓTH Géza képviselõ megválasz-
rozza, hogy felkéri dr. GUNDA Béla kolozsvári egyete- tását javasolja az ig.-választmányban megüresedett
mi tanárt, néprajzszakost a kérdés tisztázása szempont- tagsági helyekre.
jából tartandó elõadásra. Ig.-választmány a javaslatot elfogadja, s
20. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr bejelenti, KOVÁCS Ferencet és TÓTH Gézát egyhangúlag az
hogy az ügyv.-tanács f. évi május hó 20-án tartott ig.-választmány tagjaiul megválasztja. Utasítja az
ülésének határozata értelmében szóbeli tárgyalást foly- ügyv. ig.-õrt, hogy ezt a személyi változást a törvény-
tatott a Székely MIKÓ-Kollégium gazdasági felügye- szék jegyzõi hivatalához jelentse be.
lõjével a fennálló követelésünk rendezése tárgyában. A A személyi változásokkal kapcsolatosan elnök
gazdasági felügyelõ ígéretet tett, hogy a legrövidebb bejelenti, hogy az ügyv.-tanács f. hó 18-án tartott
idõn belül ki fogják fizetni a követelés teljes kiegyen- ülésében úgy határozott, hogy a legközelebb megüre-
lítésére kért 30 000 lejt. sendõ ig.-vál. tagsági helyre dr. LÁSZLÓ Ferenc köz-
Tudomásul szolgál. jegyzõ megválasztását ajánlja az ig.-választmánynak.
Több tárgy nem lévén, elnök az ülést bezárja. Tudomásul szolgál.
3. Dr. SZÉKELY Zoltán ügyv. ig.-õr felolvas-
34. sa a Múzeum 1947. évi állapotáról szóló jelentést.
Jegyzõkönyv, mely felvétetett a SzNM ig.- a. Megállapítja, hogy a körülményekhez s a
választmányának Sepsiszentgyörgyön 1948. évi jún. hó helyi adottságokhoz mérten intézetünk az 1947. év
19-én d.u. 4 órakor, a Múzeum irodahelyiségében tar- folyamán is derekasan megállotta helyét, annak elle-
tott rendes gyûlésérõl nére, hogy a szárazság miatt országunk gazdasági
Jelen vannak KISGYÖRGY Tamás elnök helyzete nagyon nehéz volt. Különösen az infláció ala-
elnöklete alatt: dr. GYÁRFÁS Albert és dr. BÁNYAI posan próbára tette erõnket, kitartásunkat és munkabí-
János alelnökök, BECSEY Pál miniszteri megbízott, rásunkat, de népünk megértõ támogatása lehetõvé tette,
dr. KABAY Gábor, PÉTER Gyula, SCHULLER Sán- hogy a népi kultura megtartásáért folytatott munkánk
dor, SZÁSZ Imre, dr. SZÉKELY Zoltán, dr. TANA eredményes legyen.
Gyula, TAKÁCS János és FADGYAS Anna, az ig.- b. Bejelenti, hogy az 1947. év folyamán ig.-vá-
választmány tagjai. lasztmányunk az alapszabályoknak megfelelõen két gyû-
1. Elnök üdvözli a megjelenteket, és a gyûlést lést, a mindennapi ügyvitel s a folyó ügyek gyors elin-
megnyitja. Meleg szavakkal üdvözli BECSEY Pál mi- tézésére hivatott ügyvezetõ-tanács kilenc ülést tartott.
niszteri kiküldöttet, aki elsõ ízben jelent meg az ig.-vál. c. Ismerteti a személyi változásokat. Az ig.-
gyûlésén, és kéri megértõ támogatását a múzeum választmány 1947. dec. hó 19-én tartott gyûlésén
munkája iránt. BECSEY Pál miniszeri kiküldött foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy azokat a tagokat,
köszönetét fejezi ki a beléje helyezett bizalomért. Ígéri, akik semmi érdeklõdést sem mutatnak a múzeum ügyei
hogy a Múzeum ügyét és munkáját mindig felkarolja, iránt, igyekszik kicserélni olyanokkal, akik megértve a
és reményét fejezi ki arra nézve, hogy munkája nem- Múzeum hivatását, munkájukkal segítségünkre lesz-
csak az Állam, de a Múzeum számára is hasznos lesz. nek. Ennek alapján dr. CSISZÉR Zoltán és IMECS
Elnök megállapítja a gyûlés összehívásának szabály- Béla székelyudvarhelyi, továbbá GYÖRGY Géza gyer-
szerûségét és határozatképességét. Ismerteti a tárgy- gyóremetei ig.-vál. tagok tagságát megszûntnek mon-
sorozatot, melyet a gyûlés elfogad. Bejelenti, hogy a dotta ki, továbbá tudomásul vette KISS Zsigmond szé-
mai gyûlésrõl való távolmaradását MOLNÁR István kelykeresztúri ig.-vál. tag lemondását is. Az így meg-
székelykeresztúri ig.-vál. tag kimentette. Megállapítja, üresedett tagsági helyeket részben betöltötte, éspedig
hogy NAGY Imre alelnök, GÁL Fernc, LÕRINCZ MOLNÁR István székelykeresztúri és HORVÁTH
Ferenc, KOVÁCS Dénes, CSAPÓ József, GÁSPÁR József székelyudvarhelyi tanárokat megválasztotta az
Jenõ, PÁLFFY Sándor és HORVÁTH József, anélkül, ig.-vál. tagjaiul. Bejelenti, hogy a ZATHURECZKY
hogy távolmaradásukat indokolták volna, a gyûlésen család tagjai többségének óhajtása az volt, hogy a csa-
nem jelentek meg. A jegyzõkönyv vezetésére FAD- ládot KOVÁCS Jenõ textilgyári igazgató képviselje az
GYAS Annát, hitelesítésére pedig dr. KABAY Gábor és ig.-választmányban. SZABÉDI (SZÉKELY) László
TAKÁCS János ig.-vál. tagokat kéri fel. ig.-õr 1947. nov. 1-jén eltávozott a múzeum szolgálatá-
235
ból, minthogy a kolozsvári BOLYAI Tudomány- vásárlás útján szereztünk meg. I.b Levéltárunk 125
egyetem meghívta tanárául. SZABÉDI távozása után darabbal gyarapodott ajándékozás útján, melybõl 3 db.
az ügyv. ig.-õri teendõk elvégzésével dr. SZÉKELY oklevél, 121 db. gyászjelentés és 1 db. egy 1848-ból
Zoltán ig.-õrt bízta meg az ig.-választmány. Dr ÁRVAY származó nyomtatvány. II. Érem- és régiségtárunk
József 1947. szept. 1-jén szintén megvált Múzeumunk- összesen 348 darabbal gyarapodott, melybõl 37 db.-ot
tól, minthogy kénytelen volt az ügyv.-tanács a intézet ajándék, 310 db.-ot gyûjtés, illetve ásatás és 1 db.-ot
nehéz anyagi helyzetére való tekintettel állását meg- pedig vásárlás útján szereztünk. III. Néprajzi gyûjte-
szüntetni. SALAMON Sándor ref. kollégiumi tanár, ményünk össsesen 3 darabbal gyarapodott, ajándéko-
akit egy évre alkalmazott volt az ig.-választmány a zás útján. IV. Képzõmûvészeti gyûjteményünk össze-
könyvtári segédmunkálatokra, szintén eltávozott. sen 5 darabbal gyarapodott, melybõl 3 db.-ot vásárlás,
Dr. SALAMON Ferenc kollégiumi tanárt az ig.- 2 db.-ot pedig letét útján szereztünk meg. Mind az öt
választmány egyelõre egy évre megbízta a múzeumi darab kép néhai GYÁRFÁS Jenõ nagynevû székely fes-
munkákban való részvétellel, s munkája ellenértéke- tõmûvészünk hagyatékából származik. A 3 db. vásárlás
képpen rendelkezésére bocsátotta egyik múzeumõri útján szerzett kép közül egyik a Tetemrehívás címû
lakást a velejáró kertrésszel együtt. A múzeum tudo- híres képének egyik vázlata, a másik két darab pedig
mányos és adminisztrációs személyzete jelenleg 4 sze- két nõi arckép, mely a müncheni tanulmányi éveibõl
mélybõl áll, éspedig: dr. SZÉKELY Zoltán ügyv. ig.-õr, származik. E három darab kép megvásárlását LUCA
FADGYAS Anna tb. múzeumõr, titkár, dr. SALAMON László pénzügyminiszter úr adománya tette lehetõvé,
Ferenc kisegítõ és FODOR Józsefné altiszt. aki kérésünkre 100 000 lejt adományozott e célra. V.
d. A tudományos munkálatokról, illetve a külsõ Természetrajzi gyûjteményünk az 1947. év folyamán
munkálatokról bejelenti, hogy azok dr. SZÉKELY semmivel sem gyarapodott, ami fõleg annak eredmé-
Zoltán régészeti ásatásaiból állottak. Az 1947. év fo- nyeképpen könyvelhetõ el, hogy sem a Múzeum, sem
lyamán összesen nyolc helyen végzett ásatást, illetve pedig a MIKÓ-Kollégium nem rendelkezik természet-
kutatást, éspedig két helyen Háromszék vármegye, egy rajz szakos képesítésû szakemberrel.
helyen pedig Udvarhely megye területén. Az intézet g. A múzeum látogatása. Múzeumunk gyûjte-
érdekeit szem elõtt tartva irodalmi munkásságot is foly- ményeit az 1947. év folyamán összesen 1443 személy
tatott, megjelentetvén cikkeit a különbözõ tudományos látogatta meg. Látogatóink között igan gyakran fordul-
folyóiratok hasábjain. A belsõ tudományos munkálatok- nak elõ az iskolák növendékei, továbbá a demokratikus
ról bejelenti, hogy tudományos ismeretterjesztõ elõadás- szervezetek által rendezett különféle tanfolyamok hall-
sorozatunk rendjén 5 elõadást tartottunk a nagyközönség gatói és a helybeli textilgyár munkásai.
részére, melyek nemcsak erkölcsileg, de anyagilag is h. Részletesen beszámol a múzeum anyagi hely-
igen szép eredménnyel zárultak. Az 1848-as szabad- zetérõl, mely szerint 1947. ápr. 1-jétõl 1947. aug. 12-ig
ságharc százéves évfordulója alkalmával a megyei Szak- bevétel volt 54 975 878 lej, kiadás pedig 42 776 980 lej,
tanáccsal együtt az ügyv.-tanács beleegyezésével a a fennmaradó pénzkészlet 12 198 898 lej, mely zárolt
munkás szabadegyetem megrendezésében a technikai számlára betétbe helyztetett a pénzbeváltási köz-
elõkészítést és kifizetést vállaltuk. Az elõadások színtere pontnál. 1947. aug. 15-tõl 1948. márc. 31-ig bezárólag
Múzeumunk díszterme volt. Múzeumunk vonatkozó a bevétel 288 388,50 lej volt, a kiadás pedig 161 020
anyagából az évforduló alkalmával, vagyis 1948. márc. lej, a pénztári maradvány 127 368,50 lej. Mely mint
15-én kiállítást rendeztünk, melyet felkérésünkre LUCA készpénz áthozatott a folyó évre. A továbbiakban a
László pénzügyminiszter, megyénk szülöttje nyitott meg Háromszéki Tanalap pénzügyi helyzetét ismerteti.
ünnepélyes keretek között. 1947. ápr. 1-jétõl 1947. aug. 12-ig bevétel 288 630 lej,
e. A személyzet munkásságáról bejelenti, hogy a kiadás szintén 288 630 lej volt. 1947. aug. 15-tõl
FADGYAS Anna tb. múzeumõr, titkár az adminisztrációs 1948. márc. 31-ig a bevétel 49 473 lej, a kiadás pedig
munkákon kívül fõleg a könyvtári cédulakatalógus készí- 27 213 lej volt. Pénztári maradvány 22 260 lej, mely
tésével foglalkozott, s a kiállítás megrendezésében, vala- összeget mint készpénzt áthoztunk a folyó évre.
mint az elõadások technikai részének lebonyolításában i. Ismerteti a Múzeum anyagának az 1944. év
dolgozott. Dr. SALAMON Ferenc részt vett az elõadások õszén történt elszállítása következtében megsemmisült
megrendezésében, s amikor tanügyi elfoglaltsága enged- és a romokból kiszedett anyag visszaszállítása érde-
te, készségesen segítségünkre volt. FODOR Józsefné al- kében történt intézkedéseket.
tiszt a reá háruló munkát kötelességszerûen elvégezte. A jelentés felolvasása után elnök kéri a hoz-
f. A gyûjtemények gyarapításáról jelenti hogy: zászólásokat. Dr. BÁNYAI János alelnök a jelentés
I.a Könyvtárunk összesen 82 darabbal gyarapodott, alapján elismerését fejezi ki az elvégzett munkáért.
melybõl 54 db.-ot ajándék, 26 db.-ot csere és 2 db.-ot Megállapítja, hogy a nehéz körülmények ellenére is a
236
múzeum vezetõi olyan szép és eredményes munkát János volt múzeumi igazgató vonassék felelõsségre a
mutattak fel, amit a legnagyobb elismerés illet. Beje- múzeum anyagának elszállítása és megsemmisülése miatt,
lenti, hogy egy nagyobb geológiai gyûjteménye már s gondoskodik arról, hogy ezt az átiratot a MNSZ az
készenlétben van a Múzeum gyûjteménye számára. illetékes minisztériumon keresztül juttassa el a magyar
Fontosnak tartja, hogy a Múzeum természetrajzi osz- kormányhoz. Kérdést intéz, hogy a jegyzõkönyv felolva-
tálya is megfelelõ szakembert kapjon, mert az közgaz- sott határozata miért nem hajtatott végre. KISGYÖRGY
dasági szempontból is nagyon fontos, minthogy most Tamás elnök a kérdésre válaszolva kijelenti, hogy nem tar-
van folyamatban a Székelyföld természeti kincseinek totta még idõszerûnek az átirat elküldését, s ezért nem haj-
felkutatása. Javasolja, hogy a Múzeum hívja fel a kö- tatott végre e határozat. Dr. GYÁRFÁS Albert alelnök,
zönség figyelmét a talált ásványoknak a múzeumba PÉTER Gyula, SZÁSZ Imre és TAKÁCS János, az ig.-
való beküldésére, mert azáltal felhívja a kutatók figyel- választmány tagjai feltétlen fontosnak tartják, hogy a kér-
mét az egyes lelõhelyekre, s így értékes útmutatóul déses határozat mielõbb végrehajtassék.
szolgál az illetékes szakembereknek. Ig.-választmány a múzeum 1947. évi állapo-
BECSEY Pál miniszteri kiküldött a könyvtári táról szóló jelentést jóváhagyólag tudomásul veszi.
gyarapodás iránt érdeklõdik. Fontosnak tartja, hogy a Dr. BÁNYAI János alelnöknek megköszöni a kilátásba
most megjelenõ tudományos folyóiratok és könyvek helyezett adományt, s kéri, hogy minél elõbb rendezze
eljussanak a Múzeum könyvtárába. Érdeklõdik aziránt, el azt a múzeum gyûjteményében, s a múzeum is igye-
hogy a belföldi és magyarországi tudományos körökkel kezni fog módot találni az ásványok összegyûjtésére,
van-e kapcsolata a Múzeumnak. Dr SZÉKELY Zoltán hogy a kutatók munkáját ezáltal megkönnyítse.
ig.-õr BECSEY Pál érdeklõdésére közli, hogy úgy bel- Dr BÁNYAI János alelnököt megbízza, hogy a romok-
földi, mint magyarországi tudományos körökkel tartjuk ból megmaradt anyag visszahozatala érdekében szemé-
a kapcsolatot. Kéri BECSEY Pált, hogy találja meg a lyes kimenetele alkalmával tegye meg a szükséges
lehetõségét annak, hogy a mai modern tudomány iro- lépéseket. A HEREPEI-üggyel kapcsolatosan pedig
dalmát szerezze meg a múzeum számára. utasítja az elnökséget, hogy a dec. 19-i gyûlés határoza-
Dr. BÁNYAI János tájékoztatást ad arról, tát minél elõbb hajtsa végre. BECSEY Pál miniszteri
hogy a Szovjetunióban a természettudományi kutatás kiküldöttet megbízza, hogy Bukarestben a Cartea
terén óriási nagy haladás van. A szovjet tudósok rop- Rusanál készítsen egy jegyzéket a megszerzendõ mo-
pant nagy eredményeket értek el a geokémiai kutatás dern irodalom termékeirõl, s próbáljon lehetõséget kap-
terén. Fontosnak tartja, hogy BECSEY Pál miniszteri ni azoknak Múzeumunk részére való megszerzésére.
kiküldött találja meg a lehetõséget a nagy fontosságú 4. Dr. KABAY Gábor, az ellenõrzõ-bizottság
szakmunkák megszerzésére. BECSEY Pál közli, hogy elõadója jelenti, hogy az ellenõrzõ-bizottság megvizsgál-
Bukarestben a Cartea Rusanál56 a mai modern irodalom ta és rendben találta, s az ügyv.-tanács elfogadta a
gazdag anyaga található, sajnos azonban még magyar Múzeum 1947/48. évi zárószámadását. A zárószámadás
nyelven a munkák nem jelentek meg. Dr. SZÉKELY szerint 1947. ápr. 1-jétõl 1947. aug. 12-ig bevétetett
Zoltán ig.-õr javasolja, hogy az ig.-választmány bízza 54 975 878 lej, kiadatott 42 776 980 lej, pénztári marad-
meg BECSEY Pál miniszteri kiküldöttet, hogy egyik vány 12 198 898 lej volt, mely zárolt számlára he-
bukaresti útja alkalmával a Cartea Rusanál található lyeztetett a pénzbeváltási központnál. 1947. aug. 15-tõl
szakmunkákról állítson össze egy jegyzéket, hogy 1948. márc. 31-ig bevétetett 288 388,50 lej, kiadatott
annak alapján próbáljuk megszerezni a múzeumot 161 620 lej, pénztári maradvány 127 368,50 lej.
érdeklõ szakkönyveket és folyóiratokat. Ig.-választmány a jelentést jóváhagyólag tu-
A múzeum elszállított és megsemmisült és a domásul veszi, a zárószámadást elfogadja, és szám-
megsemmisülés után a romokból összeszedett anyagá- adóknak a felmentvényt megadja.
nak visszaszállításával kapcsolatosan dr. BÁNYAI 5. Dr. GYÁRFÁS Albert alelnök javasolja,
János alelnök felhívja az ig.-választmány figyelmét hogy az ig.-választmány valamiképpen találja meg a
arra, hogy hivatalos megbízása révén, valószínûleg módját annak, hogy a Csík megyei vezetõség értse meg
rövid idõn belül ki fog menni Budapestre, s ha az ig.- a Múzeum fontosságát, és fokozottabb mértékben já-
választmány megbízást ad, akkor személyesen fog tár- ruljon hozzá a fenntartáshoz. KISGYÖRGY Tamás el-
gyalni az illetékesekkel a romokból kiszedett anyag nök közli, hogy már többször megpróbálta a múzeum
hazaszállítása ügyében. vezetõsége, hogy a Csík megyeiek érdeklõdését felkelt-
Dr. GYÁRFÁS Albert alelnök felolvassa az ig.- se a múzeum ügyei iránt, sajnos azonban ígéretnél mind
válaszmány 1947. dec. 19-én tartott gyûlése jegyzõ- a mai napig nagyobb eredményt nem lehetett elérni.
könyvének 10. pontját, mely úgy határozott, hogy a ma- Ig.-választmány elhatározza, hogy újabb átira-
gyar kormányhoz intézzünk megkeresést, hogy HEREPEI tot intéz Csík vármegye megyefõnökéhez a múzeum
237
segélyezése ügyében, Udvarhely és Háromszék vár- SzNM illetékes, ezért javasolja, hogy minél elõbb ren-
megyék megyefõnökeinek pedig köszönetét fejezi ki dezzen a Múzeum vezetõsége megfelelõ szekembert,
megértõ támogatásáért. vagy esetleg szakemberek bevonásával egy nyilvános
6. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr elõterjeszti a vitaestet, melyre a kultúrfelelõst is hívja meg.
múzeum 1948/49. évi költségvetését, melyet az ellen- Ig.-választmány a javaslatot elfogadja, és
õrzõ-bizottság felülvizsgált, és az ügyv.-tanács elfo- elhatározza, hogy felkéri dr. GUNDA Béla kolozsvári
gadott. Az 1948/49. évi költségvetés 469 368,50 lej egyetemi tanár néprajz-szakost a kérdés tisztázása
bevételt és 469 368,50 lej kiadást mutat. szempontjából tartandó elõadás megtartására.
Ig.-választmány beható tárgyalás után az 11. SCHULLER Sándor és dr. SZÉKELY
1948/49. évi költségvetést egyhangúlag elfogadja. Zoltán javasolják, hogy a múzeum néprajzi osztályának
7. Dr. KABAY Gábor mint az ellenõrzõ-bi- ig.-õrévé hívja meg az ig.-választmány HARKÓ József
zottság elõadója jelenti, hogy a Háromszéki Tanalap kollégiumi tanárt, aki tulajdonképpen már 1938 óta mint
1947/48. évi zárószámadását az ellenõrzõ-bizottság tb. múzeumõr dolgozott a múzumnál, s csak a háború,
megvizsgálta és rendben találta, melyet az ügyv.-tanács illetve katonáskodása miatt maradt félbe a munkája.
elfogadott. A zárószámadás szerint 1947. márc. 1-jétõl Ig.-választmány a javaslatot egyhangúlag
1947. aug. 12-ig bevétetett 288 630 lej, kiadatott 288 630 elfogadja, és HARKÓ József kollégiumi tanárt meg-
lej, 1947. aug. 15-tõl 1948. márc. 31-ig bevétetett 49 473 választja a néprajzi osztály ig.-õrévé.
lej, kiadatott 27 213 lej, pénztári maradvány 22 260 lej. 12. Dr. BÁNYAI János alelnök javasolja,
Ig.-választmány a jelentést jóváhagyólag tu- hogy a múzeum minden egyes tára számára próbáljon
domásul veszi, a Háromszéki Tanalap 1947/48. évi az ig.-választmány megfelelõ szakemberekbõl egy
zárószámadását elfogadja, s számadóknak a felment- tiszteletbeli tudományos tisztviselõi kart összeállítani.
vényt megadja. Ig.-válaszztmány a javaslatot elfogadja, és elha-
8. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr elõterjeszti a tározza, hogy a betöltetlen helyekre megpróbál megfelelõ
Háromszéki Tanalap 1948/49. évi költségvetését, me- szakembereket keresni. Elhatározza a szociológiai osztály
lyet az ellenõrzõ-bizottság felülvizsgált, és ügyv.- felállítását is, melynek vezetésével BECSEY Pál minisz-
tanács elfogadott. A Tanalap 1948/49. évi költségvetése teri kiküldöttet bízza meg.
158 760 lej bevételt és 158 760 lej kiadást mutat. 13. BECSEY Pál miniszteri kiküldött a tan-
Ig.-választmány beható tárgyalás után a Há- alapi épületek jelenlegi helyzete iránt érdeklõdik.
romszéki Tanalap 1948/49. évi költségvetését egy- Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr a kérdésre válaszolva je-
hangúlag elfogadja. lenti, hogy a Tanalap Sepsiszentgyörgyön lévõ 3 épü-
Az indítványok és javaslatok során. lete közül egyet a csendõrlégió, kettõt pedig a ref.
9. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr elõterjeszti leánygimnázium bérel, de ezek közül csak egyik épüle-
MÁTTIS János okl. képzõmûvész kérését, melyet az tet használja, minthogy a másikat a Gimnaziul Mixt
ügyv.-tanács f. hó 18-án tartott ülésén elfogadott. Java- foglalja el. A melléképületek egy részét a katonaság
solja, hogy az ig.-választmány egy évi próbaidõre bízza használta, mely éppen most a napokban költözött el
meg nevezettet a múzeumi munkákban való segéd- onnan. Kéri, hogy a kérdéses épületrészek átvételére
kezéssel, és munkája ellenértékeképpen bocsássa ren- jelöljön ki az ig.-választmány egy bizottságot.
delkezésére az egyik múzeumõri lakást. Ig.-választmány elhatározza, hogy a katonaság
Ig.-választmány a javaslat alapján elhatározza, által kiürített melléképületek átvételére f. hó 23-án d.u. 4
hogy MÁTTIS János okl. képzõmûvészt egyelõre egy órára bizottságot küld ki, melynek tagjai KISGYÖRGY
évi próbaidõre megbízza a múzeumi munkákban való Tamás, SCHULLER Sándor, dr. KABAY Gábor, BE-
részvétellel, és rendelkezésére bocsájt egy múzeumõri CSEY Pál és dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr.
lakást munkája ellenértékeképpen. Dr. KABAY Gábor Több tárgy nem lévén, elnök megköszöni a
jogtanácsost felkéri, hogy dr. SZÉKELY Zoltán ig.- tagok megjelenését, és a gyûlést bezárja.
õrrel együtt készítsék el a szükséges megállapodást az
alkalmaztatásra vonatkozólag. 35.
10. Dr. GYÁRFÁS Albert alelnök elõadja, Jegyzõkönyv, mely felvétetett a SzNM ügyv.-
hogy a MNSz végrehajtó bizottsági ülésén a közelmúlt- tanácsának Sepsiszentgyörgyön 1948. évi szept. hó 9-
ban a kultúrfelelõs a népviselettel kapcsolatosan tartott én d.u. 4 órakor a múzeum irodahelyiségében tartott
elõadásában annak a véleményének adott kifejezést, ülésérõl
hogy a népviselet ápolását és megtartását feleslegesnek Jelen vannak KISGYÖRGY Tamás elnök elnök-
tartja. Minthogy e kérdés tisztázása tudományos köz- lete alatt: dr. GYÁRFÁS Albert alelnök, SCHULLER
érdek, és ennek eldöntésére hivatásánál fogva éppen a Sándor, KOVÁCS Jenõ, dr. KABAY Gábor, dr. SZÉ-
238
KELY Zoltán, HARKÓ József és FADGYAS Anna, az Román Munkáspárt útján kérést intéztünk a CFR
ügyv.-tanács tagjai. vezérigazgatóságához, hogy az ideszállítás céljára ingyen
1. Elnök üdvözli a megjelenteket, és az ülést vagont biztosítson számunkra, minthogy LÖNHARDT
megnyitja. A jegyzõkönyvet FADGYAS Anna vezeti. Miklós borosjenõi lakos jún. 28-án érkezett levelében
FADGYAS Anna felolvassa az ügyv.-tanács 1948. évi arról értesített, hogy a szállítási költség mintegy 30 ezer
jún. hó 18-án tartott ülésének jegyzõkönyvét, mely lejbe kerülne. Sajnos, kérésünkre mind a mai napig nem
felolvasás után hitelesíttetik. érkezett válasz, annak ellenére, hogy a Párt útján már
2. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr bejelenti, hogy többször megsürgettük kérésünk elintézését.
GÁSPÁR Jenõ, az ig.-választmány és az ügyv.-tanács, Ügyv.-tanács a jelentés tudomásul veszi, és
valamint a számvizsgáló bizottság tagja f. évi aug. hó megbízza dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õrt, hogy a kérés
2-án Baróton meghalt. Temetése aug. hó 4-én volt, elintézését a Párt útján ismét sürgesse meg, s ha azután
melyen a múzeum képviseletében megjelent, és a sírnál sem lenne eredmény, akkor intézkedni kell az elszál-
néhány szóval elbúcsúztatta a múzeum nevében. lítás iránt, mivel a múzeum f. évi költségvetésében e
Ügyv.-tanács GÁSPÁR Jenõ elhunytát fáj- célra 30 ezer lej irányoztatott elõ.
dalommal tudomásul veszi. c. Bejelenti, hogy a Ministerul Artelor ºi In-
3. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr a GÁSPÁR formaþiilor57 jún. 28-án érkezett 11.432/1948 sz. leiratá-
Jenõ halálával megüresedett tagsági hely betöltésével ban felhívott, hogy 48 órán belül tegyünk jelentést a
kapcsolatosan bejelenti, hogy az ig.-vál. f. évi jún. hó múzeum személyzetérõl. E leiratot az ig.-õr távollé-
19-én tartott gyûlésén úgy határozott, hogy a legkö- tében KISGYÖRGY Tamás elnök válaszolta meg.
zelebb megüresedõ ig.-vál. tagsági helyre dr. LÁSZLÓ Tudomásul szolgál.
Ferenc közjegyzõt fogja megválasztani. Javasolja, d. Bejelenti, hogy a Ministerul Artelor ºi
hogy a GÁSPÁR Jenõ halálával megüresedett ügyv.- Informaþiilor helybeli kirendeltsége 110/1948 sz. áti-
tanácsi tagsági helyre KOVÁCS Ferenc ig.-vál. tagot ratában felhívott, hogy a Múzeumról részletes jelentést
válassza meg az ügyv.-tanács. adjunk be. Az átírás alapján a jelentést elkészítettük.
Ügyv.-tanács a jelentést tudomásul veszi, és az Tudomásul szolgál.
ig.-vál. határozata alapján dr. LÁSZLÓ Ferencet az ig.- e. Bejelenti, hogy a polgármesteri hivatal f.
választmány tagjává választja. A javaslatot elfogadja, évi júl. 28-án kelt 6768. sz. végzésével egyik ig.-õri
és ennek alapján KOVÁCS Ferenc ig.-vál. tagot az lakás manzárdhelyiségeit, vagyis azt a két szobát,
ügyv.-tanács tagjává választja. melyben a DIÓSZEGHY-féle lepkegyûjteményt akar-
4. Dr. SZÉKELY Zoltán jelentést tesz a folyó juk elhelyezni, továbbá a vendégszobánkat, melyet a
ügyekrõl: tudományos kutató vendégeink részére tartunk fenn,
a. Bejelenti, hogy az ügyv.-tanács f. évi jún. hó elrekvirálta a színészek számára. A rekvirálási végzést
18-án tartott ülésének határozata értelmében megkeresést megfellebbeztük, továbbá kérést intéztünk a Miniszté-
intéztünk dr. GUNDA Béla egyetemi tanárhoz, és fel- riumhoz is, hogy mint közhasznú intézményt, múzeu-
kértük, hogy a székely népviseletrõl tartson egy elõadást munkat mentesítse a lakásrekvirálástól. Kérésünk elin-
múzeumunk elõadótermében. E levelünkre f. évi júl. hó tézésére még írásbeli választ nem kaptunk, de
28-án érkezett levelében arról értesített, hogy egyéb értesülésünk szerint a minisztérium értesítést küldött a
elfoglaltsága miatt nem áll módjában az elõadást megtar- polgármesteri hivatalhoz a mentesítés ügyében.
tani, hanem halasszuk el az õsz meg a tél folyamára, Tudomásul szolgál.
amikor szívesen meg fogja tartani. Idõközben azonban f. Felolvassa a MNSz Háromszék megyei
arról értesültünk, hogy GUNDA Béla eltávozott az Intézõbizottságának f. évi aug. hó 27-én kelt 1830/1948
országból. Dr. GUNDA az említett levélben javasolja, sz. átiratát, melyben közli, hogy a központi népmûvelési
hogy rendelje meg a múzeum az ARLUS útján a Sovets- alosztályuktól küldött munkatervben utasítás van a
kaja Etnografija címû folyóiratot, mely néprajzi kér- kolozsvári Erdélyi Múzeum-Egyesület és a SzNM között
désekben nagyszerû felvilágosításokkal szolgál. megindult munkaversenyrõl, és felhívja a múzeum igaz-
Ügyv.-tanács a jelentést tudomásul veszi, és gatóságát, hogy a személyes kapcsolatot ez ügyben vegye
elhatározza, hogy a tervezett elõadás megtartására dr. fel szept. 1-jéig HERVAY József közmûvelõdési felelõs-
MOLNÁR István székelykeresztúri tanár ig.-vál. tagot sel. Jelenti, hogy az ügyben többször kereste a nevezett
kéri fel. Megbízza dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õrt, hogy kultúrfelelõst, de még mind a mai napig nem találkozott
nézzen utána, és rendelje meg a Sovetskaja Etnografija vele, minthogy vidéken van.
c. folyóiratot a múzeum könyvtára számára. Ügyv.-tanács az átirat alapján felhívja a
b. Bejelenti, hogy a DIÓSZEGHY-féle lepke- MNSz-et, hogy közölje a munkaprogramot és a ver-
gyûjteménynek Borosjenõrõl való ideszállítása ügyében a seny feltételeit.
239
g. Felolvassa a MNSz KI f. évi júl. hó 15-én kelt földbe beásott cserefaoszlopok teljesen ki voltak
levelét, melyben közli, hogy a bodolai volt MIKES- korhadva, és félni lehetett, hogy egy esetleges szélvihar
VASné-féle könyvtárban olyan értékek vannak, melyre a tönkre fogja tenni. A két kapu megjavíttatásához szük-
kastélyban mûködõ szeszgyár új munkás igazgatóságá- séges cserefáért 9180 lejt, munkadíjban pedig 8000 lejt
nak nincsen szüksége, s ezeket esetleg megkaphatná fizettünk, s így összesen 17 180 lejbe került a kapuk
múzeumunk. Ezért felhív, hogy lépjünk érintkezésbe a megjavíttatása. A kapuk zsindelytetejét is rendbehozat-
Brassó megyei szervezettel. Közlik továbbá, hogy a tuk a meglévõ zsindelyünkbõl, melyet önkéntes
Szeben megyei szervezet tulajdonában is vannak olyan munkaként csinált meg SINKA Sándor ácsmester.
könyvek, amelyek a múzeum számára megszerezhetõk. Ügyv.-tanács a kapuk megjavíttatását jóváha-
Felhívtak, hogy mindkét szervezetet keressük meg az gyólag tudomásul veszi. SINKA Sándor ácsmesternek
említett könyvek ügyében. Bejelenti, hogy mind a a zsindelyezésért köszönetét fejezi ki.
brassói, mind a szebeni szervezet vezetõségét megkereste m. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr bejelenti, hogy
ez ügyben. A brassói szervezet arról értesített, hogy most Háromszék vármegye megyefõnöksége 113/1948. sz.
van folyamatban a könyvek leltározása, s mihelyt készen átiratában közölte, hogy a múzeum õrizetében lévõ
lesz, értesíteni fognak. A szebeni szervezet könyvtárosa zabolai MIKES-javakat visszaadta a tulajdonosnak.
elkészítette és elküldötte a könyvek leltárát, s arra kér, Ennek alapján a MIKES család megbízottja, illetve a
hogy a végzett munkálatokért 2500 lejt fizessünk. Aug. család egyik tagja már meg is kezdte a javak elszál-
hó 16-án kelt levelünkben közöltük, hogy múzeumunk lítását. A család megbízottjával, MIKES Évával
nehéz anyagi helyzetére való tekintettel nem áll mó- közöltük, hogy a beszállítással felmerült költségeink
dunkban a könyvtáros munkáját még a legcsekélyebb megtérítéseként igényt tartunk a kisborosnyói
díjazással is honorálni, és kértük, hogy a könyveket cso- TOMPA-kúriából származó faragott kövekre, továbbá
magolják össze, és költségünkre küldjék el. E levelünkre kértük, hogy Csík megyébõl származó festett szárnyas-
mind a mai napig nem kaptunk választ. oltárt helyezze letétképpen a múzeum õrizetébe.
Tudomásul szolgál. Ügyv.-tanács a jelentést jóváhagyólag tudo-
h. Jelenti, hogy Háromszék megye megyefõ- másul veszi.
nökségéhez kérést adtunk be a bibarcfalvi ásatás költsé- n. Jelentést tesz arról, hogy a nemzeti színû
geinek fedezésére nyújtandó segélyért. A megyefõnök- zászlókat az új címerrel el kell látni, ezért felhatal-
ség kérésünkre 5000 lejt utalt ki az ásatás költségeinek mazást kér, hogy a címert megrendelhesse.
fedezésére, melyet átiratban meg is köszöntünk. Ügyv.-tanács megbízza dr. SZÉKELY Zoltán
Ügyv.-tanács a jelentést jóváhagyólag tudo- ig.-õrt, hogy a zászlóra a címert rendelje meg, továbbá
másul veszi. rendelje meg PARHON, GROZA és az illetõ szakmi-
i. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr felolvassa a f. niszterünk képeit és a Népköztársaság címerének képét
évi júl. hó 30-tól aug. 12-ig Baróton és Bibarcfalván a múzeum irodája számára.
végzett ásatásról szóló jelentését. o. Bejelenti, hogy a város által a múzeum
Ügyv.-tanács a jelentést jóváhagyólag tudo- részére adományozott 5 öl fának az erdõbõl való haza-
másul veszi. szállításával még május folyamán megbíztuk volt
j. Felolvassa BEDE József szilágysomlyói lakos KERESZTES Dénest, de még mind a mai napig nem
levelét, melyben nevezett arról értesít, hogy újabb ér- szállította le a fát.
meket talált, és felajánlja múzeumunknak megvételre. Ügyv.-tanács utasítja dr. SZÉKELY Zoltán
Ügyv.-tanács a levél alapján megbízza ig.-õrt, hogy szólítsa fel KERESZTES Dénest, hogy a
dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õrt, hogy hívja fel BEDE fát legkésõbb szept. 15-ig szállítsa le, ellenkezõ esetben
Józsefet az érmek beküldésére, hogy azok megtekin- gondoskodjék a fának más fuvarossal való hazaszállít-
tése után dönthessen megvásárlásuk felõl. tatásáról.
k. Bejelenti, hogy Csík, Udvarhely és Három- p. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr bejelenti, hogy az
szék megyék megyefõnökségeihez újabb kérést intéztünk ig.-vál. jún. 19-én hozott határozata eértelmében elkészí-
az 1948/49. évi segélyezés iránt. Személyesen is tárgyalt tette azt az átiratot, melyet a MNSz-hez a HEREPEI-féle
Udvarhely vármegye megyefõnökével, és kérte, hogy a ügyben kell beterjeszteni. Felolvassa az átirat szövegét.
községi segélyek kiutalása iránt intézkedjék. Erre ígéretet Ügyv.-tanács a kérdés alapos megtárgyalása
is kapott. Háromszék megye községei már megkezdték a után elhatározza, hogy mielõtt a beadványt elküldené,
fizetéseket a megyefõnökség felhívása alapján. megkeresést intéz az EME vezetõségéhez, hogy tájé-
Tudomásul szolgál. koztatást kérjen afelõl, hogy õk milyen lépéseket tettek
l. Bejelenti, hogy az utca felõli részen lévõ két hasonló ügyben. A válasz megérkezése után fogja majd
galambbúgos kaput meg kellett javíttatni, minthogy a a további lépéseket megtenni.
240
5. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr bejelenti, hogy LÖNHARDT Miklós borosjenõi lakos kezelésében
a Tanalap Szabadság tér 11. sz. épületébõl amelyet a volt, aki a tavasz folyamán a Világosság címû napilap-
ref. leánygimnázium bérelt, nevezett iskola kiköltözött, ban felhívást tett közzé a gyûjteménynek mielõbbi
és úgy a 11., mint a 13. sz. épületbe az állami román elszállítása miatt, minthogy nagyon kedvezõtlen körül-
nyelvû gimnázium költözött bele, anélkül, hogy errõl a mények között volt elhelyezve. Ennek alapján a RMP
Múzeum vezetõségét mint a Tanalap kezelõjét értesí- útján kérést adtunk le a CFR vezérigazgatóságához,
tette volna. hogy az ideszállítás céljaira ingyen vagont adjon ren-
Ügyv.-tanács utasítja dr. SZÉKELY Zoltán delkezésünkre. Minthogy többszöri sürgetésre kéré-
ig.-õrt, hogy intézzen kérdést a leánygimnázium igaz- sünk elintézetlen maradt, s az idõ mind jobban és job-
gatójához, és kérdezze meg, hogy kinek a rendeletére ban sürgetett, így kénytelenek voltunk múzeumunk
adták át az épületet, és közölje vele, hogy az átadásért saját költségén gondoskodni az ideszállításról. Az átvé-
a felelõsség õket terheli, továbbá intézzen kérdést a tel alkalmával a gyûjtemény nagy mennyiségére való
Tanfelügyelõhöz is, hogy kinek a rendeletére költöztek tekintettel nem állott módjában, hogy darabszám sze-
be az épületekbe. E válaszok beérkezése után jelentést rint átvegyék az anyagot, hanem abban állapodtak meg,
kell küldeni a minisztériumhoz, és kérni kell, hogy hogy itt a múzeumban fogjuk megejteni. E számbavé-
intézkedjék a megfelelõ bérösszegek kiutalása iránt. tel alkalmával megállapítást nyert, hogy a gyûjtemény
Utasítja az elnökséget, hogy a jogtanácsossal együtt 163 dobozban mintegy 25 129 db. lepkét foglal magá-
tisztázza az épületek ügyét. ban. Sajnos, DIÓSZEGHY László elhalálozása után a
Több tárgy nem lévén, elnök az ülést bezárja. gyûjtemény szakszerû kezelésben nem részesülhetett, s
így nagyon sok lepke tönkrement és megpenészedett.
36. Javasolja, hogy a gyûjtemény szakszerû preparálása és
Jegyzõkönyv, mely felvétetett a SzNM ügyv.- a megrongált darabok kiselejtezése céljából keressük
tanácsának Sepsiszentgyörgyön 1948. évi nov. hó 12- meg a BOLYAI Egyetemet, hogy megfelelõ szakem-
én d.u. 4 órakor a múzeum irodahelyiségében tartott bert bocsásson rendelkezésünkre, akinek útiköltségét
ülésérõl és itt tartózkodása idejére lakást és ellátást adnánk.
Jelen vannak KISGYÖRGY Tamás elnök Minthogy a gyûjteményt a megyeközönség részére
elnöklete alatt BECSEY Pál miniszteri kiküldött, csak abban az esetben lehet kiállítani, ha megfelelõ
dr. TANA Gyula, KOVÁCS Ferenc, KOVÁCS Jenõ, dr. üveges szekrényeket készíttetünk, javasolja, hogy e
KABAY Gábor, dr. SZÉKELY Zoltán, HARKÓ József célból intézzünk kérést LUCA László pénzügymin-
és FADGYAS Anna, az ügyv.-tanács tagjai. iszterhez és kérjünk tõle 100 000 lejt erre a célra. E
1. Elnök üdvözli a megjelenteket, és az ülést kérésünk eljuttatására kérjük fel TÓTH Géza ig.-vál.
megnyitja. Meleg szavakkal üdvözli KOVÁCS Ferenc tagot. Bejelenti, hogy az ideszállítás költségei 36 406
almegyefõnököt, aki mint újonnan megválasztott tag lejbe kerültek. Ezzel kapcsolatosan bejelenti, hogy a
elõször jelent meg az ügyv.-tanács ülésén. Kéri, hogy Ministerul Artelor ºi Informaþiilor helyi kirendeltsé-
olyan megértõ szeretettel jöjjön a múzeum segítségére, gével tárgyalt az ideszállítás költségeinek megtérítése
mint amilyen szeretettel megválasztottuk tagjaink sorába. tárgyában, s ennek felhívása alapján be is adtuk a
A jegyzõkönyvet FADGYAS Anna vezeti. kiadások jegyzékét, hogy terjesszék fel a Minisztéri-
FADGYAS Anna felolvassa az ügyv.-tanács 1948. évi umba. Ilyenképpen reményünk lehet arra, hogy a
szept. hó 9-én tartott ülésének jegyzõkönyvét, mely kiadások meg fognak térülni. Bejelenti továbbá, hogy
felolvasás után hitelesíttetik. DIÓSZEGHY László nemcsak elsõrangú lapszakértõ,
2. BECSEY Pál és KOVÁCS Ferenc a felolva- hanem jeles festõmûvész is volt, akinek igen sok
sott jegyzõkönyvben említett könyvekkel kapcsolatosan értékes festményét tekintették meg Borosjenõn. Sajnos
megígérik, hogy azok ideszállításában segítséget fognak azonban a képek mind olyan egyének birtokában van-
nyújtani. nak, akik nem hajlandók megválni, s így egyetlen
Tudomásul szolgál. darabot sem tudtak megszerezni múzeumunk számára.
3. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr jelentést tesz a Dr. BALOGH Ernõ borosjenõi orvos, aki az elhunyt-
DIÓSZEGHY-féle lepkegyûjteménynek Borosjenõrõl nak nagyon jó barátja volt, f. évi okt. hó 30-án kelt le-
való ideszállításáról. Bejelenti hogy f. évi okt. hó 13-án velében arról értesített, hogy GUTSJAHR Mihály aradi
KISGYÖRGY Tamás elnökkel egyetemben személye- lakos (Str. COªBUC nr. 2) eladná a tulajdonában lévõ
sen utaztak el Borosjenõre, hogy néhai DIÓSZEGHY gyönyörû DIÓSZEGHY-féle festményét, mely egy
László által még 1932-ben a múzeumnak ajándékozott szép retyezáti tájat ábrázol.
lepkegyûjteményt átvegyék és ideszállítsák. A gyûjte- Ügyv.-tanács a DIÓSZEGHY-féle lepkegyûj-
mény 1942 óta – az ajándékozó elhalálozása után – temény ideszállítását jóváhagyólag tudomásul veszi, s
241
elhatározza, hogy a BOLYAI Egyetemet megkeresi, lentést adjunk be. E felhívásuknak eleget téve f. évi
hogy megfelelõ szakembert küldjön ki a gyûjtemény szept. 28-án részletes jelentést tettünk múzeumunk
átvizsgálására. A kiküldött szakértõ véleménye alapján helyzetérõl, mellékelve az 1948/49. évi költségve-
árajánlatot kér a kiállítási szekrények elkészítésére vo- tésünk másolatát is.
natkozólag, és annak alapján kér majd segélyt LUCA Tudomásul szolgál.
László pénzügyminisztertõl. d. Bejelenti, hogy Udvarhely vármegye me-
4. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr jelentést tesz a gyefõnökségéhez újabb átiratot intéznünk, kérve, hogy
folyó ügyekrõl: intézkedjék az 1948/49. évi községi segélyek kifizetése
a. Bejelenti, hogy a múlt ülés határozata értel- iránt, melynek alapján már néhány község be is fizette
mében a múzeum 1944-ben elszállított és Zalaegersze- az elõirányzott segélyösszeget.
gen 1945-ben megsemmisült anyagával kapcsolatosan Tudomásul szolgál.
megkeresést intéztünk az EME vezetõségéhez, meg- e. Bejelenti, hogy Sepsiszentgyörgy város pol-
kérdezve, hogy hasonló esetben õk milyen lépéseket gármesteréhez kérést adtunk be, hogy az 1948/49. évi
tettek. E kérdésünkre az EME Hetes Bizottsága58 költségvetésünkben múzeumunk részére elõirányzott
nevében dr. NAGY Jenõ titkár a következõket közli: 50 ezer lejes segélyt utalja ki. Kérésünkre a polgár-
309/1948 számú átiratunkra Egyesületük vezetõsége mester értesített 25 ezer lej kiutalásáról, sajnos azonban
nevében az alábbi tájékoztatással szolgál. Az Erdélyi mind a mai napig nem tudtuk felvenni, mivel nincs
Múzeum Magyarországra került anyagának ügye más pénz a város pénztárában.
természetû, mint a SzNM-é, minthogy ez az anyag Tudomásul szolgál.
megvan, és a két ország közötti kultúregyezmény fogja f. Bejelenti, hogy a MNSz KI 10.055/1948.III.
a Magyarországon lévõ múzeumi javak sorsát eldön- sz. átiratával megküldötte a bodolai MIKES család
teni. A SzNM anyagának elpusztulása szükségessé kastélyában volt könyvtár leltárát azzal az utasítással,
teszi, hogy a t. Igazgatóság részérõl lépések tétessenek hogy azonnal lépjünk érintkezésbe a Brassó megyei
annak megállapítása érdekében, hogy az anyag milyen szervezettel, a könyveket vegyük át, s a múzeum
rendeletre szállíttatott ki, és mi történt vele. számára való példányokat válogassuk ki, a többit pedig
BECSEY Pál miniszteri kiküldött javasolja, hogy õrizzük meg az õ számukra. E levél vétele után azonnal
ezt az ügyet terjesszük fel a MNSz KI-hoz, mellékelve az megkerestük a Brassó megyei szervezetet, hogy kö-
eddigi lépések aktáinak másolatát, hogy azok áttanul- zöljék, vajon a könyvek Brassóban vagy Bodolán van-
mányozása után döntsön a MNSz KI a továbbiakban. nak-e, hogy válaszuk megérkezése után intézked-
Ügyv.-tanács a jelentést tudomásul véve hessünk az elszállítás felõl. Bár a levelünket még okt.
BECSEY Pál javaslatát elfogadja, és utasítja az ig.-õrt, hó 12-én elküldöttük, mind a mai napig választ nem
hogy tegye meg a felterjesztést a MNSz KI-hoz. kaptunk reá.
b. Bejelenti, hogy a MNSz Háromszék megyei Tudomásul szolgál.
Intézõbizottságának 1830/948 sz. átiratára, melyben az g. Bejelenti, hogy a Ministerul Artelor ºi
Erdélyi Múzeum és a SzNM közötti munkaversenyrõl Informaþiilor f. hó 2-án visszaküldötte az 1947/48. évi
értesítette múzeumunkat, szept. hó 15-én az alábbi áti- költségvetést, azzal a megjegyzésel, hogy adminiszt-
ratot küldötte el. „Hivatkozással 1830/1948 sz. átira- ratív szempontból nem tartozunk hozzájuk.
tunkra, tisztelettel közöljük, hogy a kolozsvári Erdélyi Ügyv.-tanács a jelentést tudomásul veszi, és
Múzeummal való versenyünket tudományos kiadvá- felkéri BECSEY Pál miniszteri küldöttet a kérdés
nyok megjelentetésében, továbbá külsõ és belsõ tisztázására, illetve az iratoknak megfelelõ helyre való
gyûjtõmunkák megvalósításában látjuk. Ezért kérjük a felterjesztésére.
MNSz Háromszék megyei Intézõbizottságot, hogy h. Bejelenti, hogy BEDE József szilágysom-
legújabb kiadványunk kiadásának költségeire 15 000 lyói lakos a múlt ülésen említett 17 db. római érmet és
lejt elõirányozni, valamint a székelyföldi néprajzi, egy db. bronz fibulát kérésünkre elküldött megtekintés
történeti és 1848-as emlékek felkutatásában s a mú- céljából, melyet 3 ezer lejért meg is vásároltunk.
zeum számára való megszerzésében segédkezet nyúj- Ügyv.-tanács az érmek és a bronz fibula meg-
tani szíveskedjék. Ilyen értelemben HERVAY Jószef vásárlását jóváhagyólag tudomásul veszi.
közmûvelõdési felelõs testvérrel már személyes meg- i. Bejelenti, hogy a Magánalkalmazottak
beszélést folytattunk.” Közli, hogy beadványunkra Szakszervezete okt. hó 28-án kelt átiratában az OSzT
mind a mai napig semmiféle választ sem kaptunk. 72/1948 sz. rendeletére való hivatkozással közölte,
Tudomásul szolgál. hogy az alkalmazottakat télire tûzifával és zöldséggel
c. Bejelenti, hogy a MNSz KI 9513/1948.III. el kell látni. Bejelenti, hogy összesen 2 fizetéses alkal-
sz. átiratában felszólított, hogy a Múzeumról helyzetje- mazottja van múzeumunknak, akik közül FADGYAS
242
Anna nem tart igényt sem a tûzifa-, sem pedig a zöld- egyik sem válaszolt átiratunkra. BECSEY Pál fõtan-
ségellátásra, FODOR Józsefné pedig természetbeni la- felügyelõ, miniszteri kiküldött az épületekkel kapcso-
kást, fûtést és világítást kap, azonkívül jókora kert- latosan elõadja, hogy a városi lakáshivatal egy
használatot is, melyen az idén is megtermett legalább kilakoltatási rendelkezés alapján a telek hátsó részén
1 q krumpli és az elõírt zöldségmennyiség. Így tehát lévõ raktárhelyiséget a bentlakóktól elvette, és kiutalta
múzeumunkat nem terheli az elõírt rendelkezés. a katonaság részére.
Tudomásul szolgál. Ügyv.-tanács felkéri BECSEY Pál fõtanfelü-
j. Bejelenti, hogy a Városi Közüzemek kikül- gyelõt, hogy a kérdéses helyiségeket ne engedje át a
döttje bemutatta a júl.–aug.-i havi vízfogyasztásról a katonaságnak, hanem utasítsa a megfelelõ közegeket,
számlát, mely a két hónapra 9344 lej értékû víz elfo- hogy vegyék fel a kapcsolatot a múzeum vezetõségével
gyasztását mutatja. mint a Tanalap kezelõjével.
Minthogy ekkora mennyiségû víz használat 6. FADGYAS Anna jelentést tesz a múzeum
folytán nem fogyhatott el, ezért ügyv.-tanács felkéri pénzügyi helyzetérõl. Bejelenti, hogy 1848. ápr. 1-jétõl
KISGYÖRGY Tamás elnököt, hogy a polgármesterrel nov. 10-ig bevétetett 223 118,50 lej, kiadatott 203 357
tárgyaljon az ügyben, és kérje a vízfogyasztási számla lej, pénzkészlet 19 761,50 lej.
összegének elengedését. Utasítja ig.-õrt, hogy keresse Ügyv.-tanács a jelentést jóváhagyólag tudo-
meg ANDRÁSSY Aladárt, a Vízmûvek igazgatóját, és másul veszi.
kérje, hogy jöjjenek ki és vizsgálják meg, hogy honnan Több tárgy nem lévén, elnök az ülést bezárja.
ered e nagy mennyiségû fogyasztás. Elhatározza, hogy
legalább 4-5 napra ki kell zárni a vizet az egész 37.
telekrõl, hogy ennek alapján is ellenõrizni lehessen a Jegyzõkönyv, mely felvétetett a SzNM ügyv.-
nagy mennyiségû víz elfogyását. tanácsának Sepsiszentgyörgyön 1848. évi dec. hó 15-
k. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr bejelenti, hogy én d.u. 4 órakor a múzeum irodahelyiségében tartott
a múlt évihez hasonlóan az idén is meg kellene ren- ülésérõl
dezni a szokásos ismeretterjesztõ elõadásainkat. Azon- Jelen vannak dr. GYÁRFÁS Albert alelnök
ban aggodalmát fejezi ki, hogy vajon az elõadások elnöklete alatt KOVÁCS Jenõ, dr. KABAY Gábor,
erkölcsi és anyagi sikerét lehet-e biztosítani, minthogy dr. SZÉKELY Zoltán, HARKÓ József és FADGYAS
a közönség nagyon sokféle igénybe van véve, s már a Anna, az ügyv.-tanács tagjai.
tavaly is az utolsó elõadásokat nagyon kis számban 1. Elnök üdvözli a megjelenteket, és az ülést
látogatták. Közli, hogy novembertõl áprilisig bezárólag megnyitja. A jegyzõkönyvet FADGYAS Anna vezeti.
összesen hat elõadást vett volna tervbe, melyek meg- FADGYAS Anna felolvassa az ügyv.-tanács 1948. évi
tartására MOLNÁR István székelykeresztúri tanár, jegyzõkönyvét, mely felolvasás után hitelesíttetik.
néprajzost, KÓS Károly mûépítészt, dr. BALOGH 2. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr bejelenti, hogy
Ernõ borosjenõi nyug. kórházi fõorvost, BALOGH KOVÁCS Ferenc almegyefõnök az ülésrõl való távolma-
Ferenc hegedûmûvészt, dr. LÁSZLÓ Gyula és radását hivatalos elfoglaltságára való tekintettel kimentette.
SZABÉDI László egyetemi tanárokat szeretné felkérni. Tudomásul szolgál.
Ügyv.-tanács az ismeretterjesztõ elõadások 3. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr jelentést tesz a
megtartását fontosnak tartja, és dr. SZÉKELY Zoltán folyó ügyekrõl:
aggodalmait nem osztja, mert feltétlenül bízik abban, a. Bejelenti, hogy az ügyv.-tanács múlt ülé-
hogy az elõadások sikerét a tömegszervezetek vezetõi- sének határozata alapján felkértük KÓS Károly
nek megmozgatásával biztosítani tudja. Az elõadások mûépítészt, hogy ismeretterjesztõ elõadásaink kereté-
napját minden hónap utolsó szombatjára tûzi ki, és ben a megnyitó elõadást nov. hó 27-én tartsa meg.
elhatározza, hogy egy-egy elõadás megtartására KÓS Felkérésünket elfogadta, azonban betegsége miatt az
Károly mûépítészt, dr. HARANGHY László orvospro- elõadást dec. 4-ére kellett halasztanunk, amire ismét
fesszort, dr. BALOGH Ernõ nyug. kórházi fõorvost, beteg lett, s errõl utolsó pillanatban értesítette múzeu-
dr. LÁSZLÓ Gyula, dr. SZABÉDI László és MOLTER munk vezetõségét. Minthogy már a nagyközönség
Károly egyetemi tanárokat kéri fel, hogy az elõadások tudomására hoztuk volt az elõadást, így nem állott
iránt a közönség érdeklõdését felkeltse. módunkban ismét elnapolni, s ezért dr. SZÉKELY
5. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr a Tanalap Sza- Zoltán tartott dec. 4-én elõadást, melyet KISGYÖRGY
badság tér 11. és 13. sz. alatti épületeivel kapcsolatosan Tamás elnök nyitott meg, a záróbeszédet pedig dr.
bejelenti, hogy a múlt ülés határozata értelmében meg- GYÁRFÁS Albert alelnök tartotta.
keresést intézett a volt ref. leánygimnázium igazga- Bejelenti, hogy dr. HARANGHY László or-
tónõjéhez és a tanfelügyelõhöz, de mind a mai napig vosprofesszort is felkértük egy elõadás megtartására,
243
melyet el is fogadott, és elõadásának napját dec. 18-ára szakembert küldjön ki. E kérésünkre még hivatalos
tûztük ki. Sajnos azonban a napokban közölte, hogy választ nem kaptunk, de SZABÉDI László magánúton
18-ára nem jöhet, mert mint szakértõ e napon egy táblai arról értesített, hogy minden valószínûség szerint
tárgyaláson kell részt vennie, ezért elõadását 1949. jan. kérésünk kedvezõ elintézést nyer.
15-re halasztottuk. Dr. BALOGH Ernõ borosjenõi Tudomásul szolgál.
nyug. kórházi igazgató-fõorvost felkértük, hogy jan. f. Bejelenti, hogy Sepsiszentgyörgy város az
utolsó szombatján DIÓSZEGHY Lászlóról tartson 1948/49. évi költsgévetésben múzeumunk számára
elõadást. Kérésünket elfogadta, és közölte, hogy egyút- elõirányzott 50 000 lejes segélybõl 25 000 lejt nov. hó
tal még egy második elõadást is fog tartani „Õsmagyar 25-én kifizetett.
nyomok és rom fõvárosok a Volga mentén” címmel. Tudomásul szolgál.
Tudomásul szolgál. g. Jelenti, hogy egy évvel ezelõtt PÁLL Lajos-
b. Bejelenti, hogy a MNSz KI f. évi nov. hó nak kiadtuk munkára a könyvtári katalóguscédulák
13-án kelt 11.880/1948.III. sz. átiratában felhívott, számára szükséges szekrény elkészítését. A szekrény
hogy a múzeum 1949. évi anyagi szükéségleteirõl mind a mai napig nem készült el, s minthogy szükséges
készítsünk költségvetési tervezetet 1 800 000 lej össze- volna, ezért ajánlatot kértünk KOCSIS Elek asztalos-
gig, és azt sürgõsen terjesszük fel hozzájuk. E felhívás mestertõl az elkészítésre. KOCSIS Elek megállapította,
alapján elkészítettük a költségelõirányzatot, melyet hogy a szekrényen PÁLL Lajos 2500 lej értékû munkát
nov. 23-án küldöttünk el a Központi Intézõbizottság- végzett. A további munkálatok elvégzését, illetve a
hoz. Ezzel kapcsolatosan bejelenti, hogy mivel az új szekrény elkészítését 8000 lejért vállalná el. Javasolja
költségvetési év jan. 1-jén kezdõdik, ezért el kell készí- az ajánlat elfogadását.
teni még e hónap folyamán költségvetésünket. Ügyv.-tanács a jelentést tudomásul veszi.
Ügyv.-tanács a jelentést jóváhagyólag tudo- KOCSIS Elek árajánlatát elfogadja, és megbízza a
másul veszi. Elhatározza, hogy f. évi dec. hó 28-án d.e. szekrény elkészítésével. Utasítja az ig.-õrt, hogy PÁLL
11 órára összehívja az ig.-választmány tagjait az 1949. Lajost szólítsa fel, hogy a legközelebbi ülésre tegyen
évi költségvetés megtárgyalása céljából. jelentést, hogy azokat a szerszámokat, melyeket az
c. Bejelenti, hogy a múlt ülés határozata értel- elmúlt év folyamán az õ gondatlansága következtében
mében a HEREPEI-féle ügyben elkészítette, és a loptak el az asztalosmûhelybõl, pótolta-e.
MNSz KI-hoz felterjesztette a szükséges átiratot és h. Bejelenti, hogy a Consilieratul Cultural59
mellékleteit. Felolvassa az átirat szövegét. megyei vezetõsége 285/1948 sz. átiratában közölte,
Ügyv.-tanács jelentést jóváhagyólag tudomá- hogy kérésünket, melyben a lepkegyûjtemény ideszál-
sul veszi. lítási költségeinek megtérítését kértük, a Minisztérium
d. Bejelenti, hogy a zetelaki ásatásról szóló elutasította.
jelentés nyomtatásban való megjelenése céljaira a Tudomásul szolgál.
Nemzetiségi Minisztériumtól 25 000 lej segélyt kért, i. Bejelenti, hogy úgy a Tanalap, mint a Mú-
minthogy ittléte alkalmával SUCIU Camil államtitkár zeum 1947. évi számadását és az 1848/49. évi költ-
kilátásba helyezte e segély megadását. Bemutatja a ségvetését kétszeri felterjesztés után is visszaküldötte a
„Graiul Liber” nyomda árajánlatát a szóbanforgó Ministerul Artelor ºi Informaþiilor azzal, hogy admi-
könyv kinyomtatására vonatkozólag, mely szerint 300 nisztratív szempontból nem tartozunk hozzájuk, azelõtt
példány kinyomtatási ára ívenként 4650 lej lenne, a meg a Ministerul Educaþiei Naþionale küldötte vissza.
mellékletek számára való papír ára pedig 1055 lej, ami- Ügyv.-tanács utasítja az ig.-õrt, hogy többször
hez jönne még a törvényes 4%-os számlailleték. Beje- ne terjessze fel a kérdéses iratokat.
lenti, hogy a kiadvány kb. 2 ív terjedelmû lenne, s 4. Dr. KABAY Gábor jogtanácsos jelenti,
ilyenképpen mintegy 11 ezer lejbe kerülne, mely össze- hogy a helybeli tanfelügyelõség átküldötte a Nemzet-
get az év folyamán eladott kiadványaink árából fedezni nevelésügyi, valamint az Igazságügyi Minisztérium
is tudjuk. leiratait a kézdivásárhelyi járásbírósági elnök beadvá-
Ügyv.-tanács a jelentést tudomásul veszi, és a nyának másolatával együtt, melyben a Kézdivásárhe-
nyomda árajánlatát elfogadva utasítja dr. SZÉKELY lyen az ADY Endre utcában lévõ épületekrõl van szó, s
Zoltán ig.-õrt, hogy a kiadványt készíttesse el. melyeknek tulajdonjogilag való átadását kéri a járás-
e. Jelenti, hogy az ügyv.-tanács határozata bíróság elnöke a Minisztériumtól a Mon. Oficial okt.
alapján megkeresést intéztünk a kolozsvári BOLYAI 1-jei számában megjelent rendelkezésre való hivatko-
Tudományegyetem Természettudományi Karához, zással. Felolvassa a Mon. Of. hivatkozott számában
kérve, hogy a DIÓSZEGHY-féle lepkegyûjtemény közölt rendeletet, és megállapítja, hogy a járásbírósági
megvizsgálása és rendbehozása céljából megfelelõ elnök tévesen értelmezte a rendeletet.
244
Ügyv.-tanács felkéri dr. KABAY Gábor jog- csak 2 076 837,50 lej irányoztatott elõ. Bejelenti, hogy
tanácsost, hogy a szükséges átiratot az ügyben készítse a MNSz KI nov. hó 13-án kelt leiratában felszólított,
el. BECSEY Pál fõtanfelügyelõt pedig felkéri, hogy a hogy az 1949. évre készítsünk egy költségelõirányzatot
Tanalap jogi helyzetérõl tegyen jelentést, és tiltakozzék 1 800 000 lejrõl, és azt terjesszük fel hozzájuk. Ennek
az ingatlan elajándékozása ellen. az 1 800 000 lejnek és a még várható bevételeinknek
Több tárgy nem lévén, elnök az ülést bezárja. alapján készítettük el költségvetésünket.
Ügyv.-tanács beható tárgyalás után a múzeum
38. 1949. évi kötségvetését elfogadja, és jóváhagyás
Jegyzõkönyv, mely felvétetett a SzNM ügyv.- céljából az ig.-választmány elé terjeszti.
tanácsának Sepsiszentgyörgyön 1948. évi dec. hó 28- 4. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr elõterjeszti a
án d.e. 9 órakor a múzeum irodahelyiségében tartott múzeum kezelésében lévõ Háromszéki Tanalap 1949.
ülésérõl évi költségvetését, melyet az 1948. évi pénztári marad-
Jelen vannak KISGYÖRGY Tamás elnök vány és a várható lakbérjövedelmek alapján állított
elnöklete alatt dr. GYÁRFÁS Albert alelnök, dr. TANA össze. A Tanalap 1949. évi költségvetése 246 537 lej
Gyula, dr. SZÉKELY Zoltán, HARKÓ József és bevételt és ugyanannyi kiadást mutat.
FADGYAS Anna, az ügyv.-tanács tagjai. Ügyv.-tanács beható tárgyalás után a Tanalap
1. Elnök üdvözli a megjelenteket, és az ülést 1949. évi költségvetését elfogadja, és jóváhagyás
megnyitja. A jegyzõkönyvet FADGYAS Anna vezeti. céljából az ig.-választmány elé terjeszti.
FADGYAS Anna felolvassa az ügyv.-tanács 1948. évi 5. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr bejelenti, hogy a
dec. hó 15-én tartott ülésének jegyzõkönyvét, mely csendõrlégió az általa bérelt tanalapi épület lakbérével
felolvasás után hitelesíttetik. 1948. júl. 1-jétõl dec. 31-ig hátrálékban van, úgyszintén
2. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr jelenti, hogy: semmi lakbért sem kapunk a másik két épületért sem,
a. Dr. HARANGHY László orvosprofesszor f. melyet a tanfelügyelõség és az elemi iskola foglalt el.
hó 22-én érkezett levelében arról értesített, hogy Dr. TANA Gyula közli, hogy a törvényes rendelkezések
elõadását halasszuk el március folyamára. Bejelenti, értelmében a lakbér után fizetendõ 27%-os adót büntetés
hogy e lemondás miatt január hónap folyamán csak dr. terhe mellett dec. 31-ig ki kell fizetni, valamint az új lak-
BALOGH Ernõ borosjenõi orvos elõadását fogjuk bérleti törvény alapján a szerzõdéseket a lakáshivatalhoz
megtartani a hónap utolsó szombatján, vagyis 29-én, 1949. jan. 2-ig ki kell mutatni. Javasolja, hogy úgy a
amikor DIÓSZEGHY Lászlóról fog egy elõadást tar- csendõrséget, mint a tanfelügyelõséget szólítsuk fel, hogy
tani, továbbá „Õsmagyar nyomok és rom fõvárosok a a törvényes rendelkezések értelmében járjanak el, mert
Volga mentén” címmel egy másikat, amelynek meg- különben minden felelõsséget reájuk hárítunk.
tartását jan. 30-ra, vasárnap délutánra tervezzük. Ügyv.-tanács a jelentést tudomásul veszi, és a
Ügyv.-tanács a jelentést tudomásul veszi. javaslat alapján elhatározza, hogy úgy a csendõrséget,
b. Bejelenti, hogy az ügyv.-tanács dec. hó mint a tanfelügyelõséget felszólítja, hogy a törvényes
15-én kelt határozata értelmében átiratban felkérte rendelkezések alapján járjanak el, mert különben min-
PÁLL Lajos múzeumi alkalmazottat, hogy tegyen den felelõsséget reájuk hárít. BECSEY Pál miniszteri
jelentést arról, hogy a lopás alkalmával elveszett szer- kiküldöttet és dr. KABAY Gábor jogtanácsost felkéri
számokat pótolta-e. Nevezett mind a mai napig sem az ügy rendezésével.
szóbeli, sem írásbeli jelentést nem tett. Több tárgy nem lévén, elnök az ülést bezárja.
Ügyv.-tanács a jelentés alapján elhatározza,
hogy az elnökség újabb felszólítást küld PÁLL Lajosnak. 39.
c. Bejelenti, hogy Ion PAªA a Ministerul Jegyzõkönyv, mely felvétetett a SzNM ig.-
Artelor ºi Informaþiilor mûvészetügyi osztályának választmányának Sepsiszentgyörgyön 1948. évi dec.
inspektora dec. hó 21-én meglátogatta múzeumunkat, hó 28-án d.e. 11 órakor a Múzeum irodahelyiségében
és az év folyamán végzett munkálatokat elismeréssel tartott rendes gyûlésérõl
vette tudomásul. E megállapításról jegyzõkönyvet is Jelen vannak KISGYÖRGY Tamás elnök elnök-
vett fel. Felszólítására átadtuk annak a költségvetési lete alatt dr GYÁRFÁS Albert alelnök, dr. TANA Gyula,
elõirányzatnak a másolatát, amelyet a MNSz KI-hoz SCHULLER Sándor, dr. LÁSZLÓ Ferenc, KOVÁCS
terjesztettünk fel. Jenõ, SZÁSZ Imre, TAKÁCS János, PÉTER Gyula, dr.
Tudomásul szolgál. KABAY Gábor, HARKÓ József, dr. SZÉKELY Zoltán és
3. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr elõterjeszti a FADGYAS Anna, az ig.-vál. tagjai.
múzeum 1949. évi költségvetésének tervezetét, mely 1. Elnök üdvözli a megjelenteket, és a gyûlést
szerint bevételként 2 079 847,50 lej, kiadásként ugyan- megnyitja. Meleg szavakkal üdvözli dr. LÁSZLÓ
245
Ferenc ig.-vál. tagot, és kéri, hogy mint a múltban, úgy a javasolja, hogy a MNSZ Közmûvelõdési Bizottsága is
jövõben is legyen megértõ társa azoknak, akik a Múzeum kapcsolódjék bele a múzeumi munkába, s elõadásai al-
fejlesztésén és minél jobban való felvirágoztatásán dol- kalmával legalább egy 20 perces elõadás keretén belül
goznak.60 Megállapítja a gyûlés összehívásának szabály- ismertesse a múzeumot és annak célkitûzéseit.
szerûségét és határozatképességét. Ismerteti a tárgyso- Igazgató-válaszmány az elõterjesztett költ-
rozatot, melyet a gyûlés elfogad. A jegyzõkönyv ségvetést egyhangúlag elfogadja. Dr. SZÉKELY Zoltán
vezetésére FADGYAS Annát, hitelesítésre pedig PÉTER ig.-õrt megbízza, hogy ha majd felszólítás érkezik a költ-
Gyula és KOVÁCS Jenõ ig.-vál. tagokat kéri fel. ségvetés tételenkénti megindokolására, ezt készítse el.
2. Elnök bejelenti, hogy GÁSPÁR Jenõ, az 4. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr elõtejeszti a
ig.-vál. és az ügyv.-tanács tagja f. évi aug. hó 2-án Múzeum kezelésében lévõ Háromszéki Tanalap 1949.
Baróton meghalt. Temetése aug. hó 4-én volt, melyen évi költségvetését, melyet az 1948. évi pénztári marad-
múzeumunk képviseletében dr. SZÉKELY Zoltán ig.- vány és a várható lakbérjövedelmek alapján állítottunk
õr vett részt. Ezzel kapcsolatosan bejelenti, hogy az ig.- össze, és amelyet az ügyv.-tanács elfogadott. A Tanalap
választmány 1948. évi júl. hó 19-én tartott gyûlésén azt 1949. évi költségvetése 246 537 lej bevételt és
a határozatot hozta, hogy a legközelebb megüresendõ ugyanannyi kiadást mutat.
tagsági helyre dr. LÁSZLÓ Ferencet választja meg. Ig.-választmány beható tárgyalás után a Tan-
Ig.-választmány GÁSPÁR Jenõ ig.-választ- alap 1949. évi költségvetését elfogadja.
mányi és ügyv.-tanácsi tag elhunytát fájdalommal tudo- 5. Dr. TANA Gyula közli, hogy a törvényes
másul veszi. A megüresedett tagsági hely betöltésére rendelkezések értelmében a lakbérek után fizetendõ
dr. LÁSZLÓ Ferencet egyhangúlag megválasztja. 27%-os adót dec. 31-ig büntetés terhe mellett ki kell
3. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr elõterjeszti és fizetni, valamint az új lakbéri törvény elrendeli, hogy a
részletesen ismerteti a Múzeum 1949. évi költségveté- bérleti szerzõdéseket 1949. jan. 2-ig be kell mutatni a
sének tervezetét, mely szerint bevételként 2 079 837,50 lakáshivatalnál. Javasolja, hogy a törvényes rendelke-
lej, kiadásként ugyancsak 2 079 837,50 lej irányoztatott zések alapján való eljárásra szólítsuk fel úgy a
elõ. Bejelenti, hogy a MNSZ KI nov. hó 13-án kelt csendõrséget, mint a tanfelügyelõséget, azzal a meg-
beiratában felszólította a Múzeum vezetõségét, hogy az jegyzéssel, hogy ellenkezõ esetben minden felelõsséget
1949. évre készítsünk költségelõirányzatot 1 800 000 reájuk hárítunk.
lejrõl, és azt sürgõsen terjesszük fel hozzájuk. Ennek az Ig.-választmány a javaslat alapján elhatározza,
1 800 000 lejnek és a még várható bevételeinknek hogy mindazokat, akik a Tanalap épületeiben laknak,
alapján készítettük el költségvetésünket. Dr LÁSZLÓ felszólítja a törvény által elõírt rendelkezések értel-
Ferenc közli, hogy ha az állami költségvetés elkészül, mében való eljárásra, és közli, hogy ellenkezõ esetben
akkor kérni fogják a Múzeumtól, hogy a beterjesztett a felelõsséget reájuk hárítja.
költségvetést tételenként indokolja meg. Javasolja, 6. HARKÓ József ig.-õr az indítványok során
hogy majd annak idején ezt az indokolást az igaz- javasolja, hogy a néprajz és népviselet iránt való érdek-
gatóság gyûlés összehívása nélkül is készíthesse el, és lõdés ébrentartása céljából tartsunk az ismeretterjesztõ elõ-
használja alapul a megye vagy a város költségvetését adások keretében egy ilyen tárgyú elõadást. Dr. LÁSZLÓ
erre a célra. Ferenc javasolja, hogy az elõadás szövegét megelõzõleg
TAKÁCS János ig.-vál. tag kevésnek tartja küldjék fel BALOGH Edgár egyetemi tanárnak, hogy ide-
azt, hogy az ásatások céljaira csak mindössze 50 000 lej ológiai szempontból ne legyen melléfogás.
irányoztatott elõ a költségvetésben. Dr SZÉKELY Ig.-választmány a javaslatokat elfogadja, és
Zoltán ig.-õr válaszul közli, hogy ennél többet a költ- elhatározza, hogy elõadókul dr. MOLNÁR István és
ségvetés nem engedett meg, de az ásatásokat legna- HARKÓ József ig.-vál. tagokat kéri fel.
gyobb részben önkéntes munkások igénybevételével 7. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr bejelenti, hogy
szokta elvégezni. Dr. LÁSZLÓ Ferenc a TAKÁCS Román Munkáspárt dokumentációs osztálya 4 elõadás
János hozzászólása fölött örömét fejezi ki, mert ezzel megtartását vette tervbe összefüggõen a múzeumi
tanúbizonyságot tett arról, hogy egyszerû ember létére elõadásokkal, amelyeket a mi elõadásaink alkalmával
megérti a mûvelõdés fontosságát. kellene megtartanunk.
TAKÁCS János kérdést intéz a Csík megyei Ig.-választmány elhatározza, hogy a tervbe-
segélyek iránt. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr a kérdésre vett 4 elõadást a múzeumi elõadásokkal kapcsolatosan
válaszolva közli, hogy eleddig mintegy 18 000 lej folyt meg kell tartani.
be segélyképpen Csík megye részérõl. TAKÁCS java- 8. SCHULLER Sándor ig.-vál. tag javasolja,
solja, hogy a csíkiak érdeklõdésének felkeltése céljából hogy a költségvetés alapján készítsen a múzeum veze-
hírlapi cikket kellene közzétenni. Dr. LÁSZLÓ Ferenc tõsége egy munkatervet az 1949. évre. Javasolja, hogy
246
ez a munkaterv a legközelebbi ügyv.-tanácsi ülésre 5. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr bejelenti, hogy:
készíttessék el. a. A Budapesten rendezendõ Nemzetközi Õs-
Ig.-választmány a javaslatot elfogadja, és régészeti Kongresszus vezetõsége felkérte, hogy eddig
megbízza dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õrt a munkaterv megjelent munkáinak jegyzékét küldje be. E felhívás-
elkészítésével. nak eleget tett, és a kért jegyzéket elküldötte.
Több tárgy nem lévén, elnök a gyûlést bezárja. Tudomásul szolgál.
b. Bejelenti hogy a Román Tudományos Aka-
40. démia õsrégészeti osztályának vezetõsége felkérte,
Jegyzõkönyv, mely felvétetett a SzNM ügyv.- hogy a most készülõ õsrégészeti repertórium részére a
tanácsának Sepsiszentgyörgyön 1949. évi febr. hó 19- székelyföldi adatokat dolgozza fel. E felszólítás alapján
én d.u. 4 órakor a múzeum irodahelyiségében tartott már meg is kezdte a munkálatokat.
ülésérõl Tudomásul szolgál.
Jelen vannak KISGYÖRGY Tamás elnök elnök- c. Bejelenti hogy a Camera de Muncã62 ve-
lete alatt dr. GYÁRFÁS Albert alelnök, SCHULLER Sán- zetõsége átadta a múzeum részére a kõröspataki KÁL-
dor, dr. KABAY Gábor, dr. SZÉKELY Zoltán, HARKÓ NOKY család tulajdonából származó muzeális jellegû
József és FADGYAS Anna, az ügyv.-tanács tagjai. tárgyakat, éspedig: 1 db. tükröt, 1 faragott ládát, 1 kis
1. KISGYÖRGY Tamás elnök üdvözli a meg- berakásos díszítésû íróasztalt, 1 fiókos szekrényt, 2 db.
jelenteket, és az ülést megnyitja. A jegyzõkönyvet gipszfigurát, 1 vaddisznófejet, 1 festett tányért és 2 db.
FADGYAS Anna vezeti. FADGYAS Anna felolvassa virágvázát. A bútorok rendbehozatalára árajánlatot kért
az ügyv.-tanács 1948. évi dec. hó 28-án tartott ülésének KOCSIS Elek asztalosmestertõl, aki 7800 lejes ajánla-
jegyzõkönyvét, mely felolvasás után hitelesíttetik. tot tett a kérdéses munkálatok elvégzésére.
2. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr jelenti, hogy az Ügyv.-tanács a jelentést tudomásul veszi.
ügyv.-tanács 1948. évi dec. hó 28-án tartott ülésének KOCSIS Elek árajánlatát nem fogadja el, hanem meg-
határozata értelmében az elnökség felszólította PÁLL próbál még más árajánlatot is szerezni, hátha olcsóbban
Lajost, hogy az elveszett szerszámokat pótolta-e, is meg lehet oldani a kérdéses bútorok megjavítását.
továbbá, hogy a kecskét a múzeum udvaráról távolítsa d. Bejelenti, hogy ismeretterjesztõ elõadá-
el, és közölte vele, hogy a vállalt kötelezettségeknek saink keretében jan. hó 29-én LENIN halálának 25
nem tett eleget. E felszólításunkra PÁLL Lajos, éppen éves évfordulójáról és DIÓSZEGHY László festõmû-
úgy, mint a megelõzõ igazgatói felszólításra, mind a vészrõl és lepkegyûjtõrõl emlékeztünk meg. Az elõa-
mai napig nem válaszolt. dást BECSEY Pál nyitotta meg. BÁNYAI László tanár
Ügyv.-tanács felkéri dr. KABAY Gábor jog- LENINrõl, dr. BALOGH Ernõ DIÓSZEGHY Lászlóról
tanácsost, szólítsa fel PÁLL Lajost, hogy a lakást f. évi írt elõadását dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr olvasta fel, az
ápr. hó 1-jére adja a múzeum rendelkezésére, a leltár elõadást SCHULLER Sándor zárta be.
szerint átvett szerszámokat pedig szintén adja át. Bejelenti, hogy következõ elõadásunk febr. hó
3. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr jelenti, hogy az 27-én lesz, mely alkalommal dr. LÁSZLÓ Gyula egye-
ügyv.-tanács dec. hó 28-án tartott ülésének határozata értel- temi tanár: „Az õskori magyar társadalom és õskölté-
mében átiratot intéztünk a csendõrséghez és a tanfelügye- szetünk” címen fog elõadást tartani. Kéri az ügyv.-
lõséghez, hogy az általuk elfoglalt tanalapi épületek ügyét tanács tagjait, hogy legyenek segítségére úgy az
a törvényes keretek között rendezzék. Felszólításunkra a elõadás erkölcsi, mint anyagi sikerének biztosításában.
csendõrség közölte, hogy mihelyt a felsõbb hatóságától Ügyv.-tanács a jelentést jóváhagyólag tudo-
utasítást kap, a lakbér utáni adót ki fogja fizetni. A Tan- másul veszi. Elhatározza, hogy a febr. 27-i elõadás
felügyelõség nem válaszolt megkérdezésünkre. Ezzel kap- megnyitására TÓTH Géza képviselõ ig.-vál. tagot kéri
csolatosan dr. KABAY Gábor jogtanácsos bejelenti, hogy fel. Ha nevezett akadályozva lenne, akkor a megnyitót
a Tanfelügyelõséggel most folynak a tárgyalások az épü- dr. KABAY Gábor fogja megtartani, a bezárót pedig
letek jogi helyzetének tisztázása ügyében. HARKÓ József ig.-õr.
Tudomásul szolgál. e. Bejelenti, hogy a megyei Consilieratul Cul-
4. Dr. KABAY Gábor jogtanácsos közli, hogy a tural 38-1949 sz. átiratában közölte a Minisztériumnak
napokban jelent meg a Hivatalos Közlönyben a rendel- azt a rendeletét, mely a múzeumok felleltározásáról
kezés arra vonatkozólag, hogy az alapítványok pénzét a egy késõbbi idõpontban fog intézkedni.
Banca Naþionalãnál61 folyószámlára kell elhelyezni. Tudomásul szolgál.
Ügyv.-tanács a rendelet alapján elhatározza, f. Bejelenti, hogy a törvényes rendelkezések ér-
hogy a Háromszéki Tanalap tulajdonát képezõ pénz- telmében úgy a múzeum, mint a Tanalap épületeiben la-
összeget folyószámlára helyezi a Banca Naþionalãnál. kókról megtettük az adóbevallást a helybeli adóhivatalhoz.
247
Tudomásul szolgál. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr a kérdésre válas-
g. Bejelenti, hogy a COMCAR Húsipari köz- zolva közli, hogy dr. SALAMON Ferenc, amikor hi-
pont ajánlatot tett a jégverem bérbevételére vonatko- vatali elfoglaltsága megengedi, készségesen segít az
zólag, s KISGYÖRGY Tamás elnök hozzájárulásával elõadások megrendezésében, míg MÁTTIS János a
dr. KABAY Gábor jogtanácsos a bérleti szerzõdést díszterem dekorálásában, valamint az alkalomszerûleg
elkészítette, mely szerint havi 1000 lej bérösszeget fog- szükséges rajzok elkészítésében segítkezik.
nak fizetni. Tudomásul szolgál.
Tudomásul szolgál. 7. HARKÓ József ig.-õr bejelenti, hogy sze-
h. Bejelenti, hogy Zetev ára címû kiadvá- retné a három székely megye népviseletét beállítani a
nyunkat a nyomda elkészítette, és leszállította. néprajzi gyûjteménybe. E célból szükséges volna 3 pár
Tudomásul szolgál. figura, melynek elkészítése felõl már érdeklõdött HAÁZ
i. Bejelenti, hogy jan. hó 16-án kiszállott Futás- Sándor udvarhelyi szobrászmûvésznél, aki bizonyos ho-
falvára, minthogy VERESS Béla XI. B. oszt. tanuló je- noráriumért szívesen elkészítené a figurákat.
lentette, hogy LUKÁCS István futásfalvi lakos újabban Ügyv.-tanács a jelentést tudomásul veszi, de
ismét cserépedényekre bukkant a telkén pinceásás mindaddig, amíg megfelelõ összeg nem áll rendel-
közben. Ez alkalommal LUKÁCS Istvántól tudomást kezésére, a figurák elkészítésére nem adhat megbízást.
szerzett arról, hogy az 1945. évben elõkerült éremleletbõl Több tárgy nem lévén, elnök az ülést bezárja.
mintegy 84 darabot BARDOCZ Lajos kézdivásárhelyi
ékszerésznek adott el. Felkereste nevezettet is, aki 11 db. 41.
érmet adott tanulmányozás céljából, a többieket pedig Jegyzõkönyv, mely felvétetett a SzNM ügyv.-
feldolgozta gyûrûnek. Ugyancsak e leletbõl származó 3 tanácsának Sepsiszentgyörgyön 1949. évi ápr. hó 13-án
db. érmet szerzett meg VERESS Sándor torjai éksze- d.u. 4 órakor a múzeum irod ahelyiségéb en tartott
résztõl VERESS Béla tanuló útján. ülésérõl
Ügyv.-tanács a jelentést jóváhagyólag tudo- Jelen vannak KISGYÖRGY Tamás elnök elnök-
másul veszi. lete alatt dr. GYÁRFÁS Albert alelnök, dr. SZÉKELY
j. Bejelenti, hogy úgy a múzeum, mint a Tan- Zoltán, HARKÓ József és FADGYAS Anna, az ügyv.-
alap 1949. évi költségvetését a megyei Consilieratul tanács tagjai, továbbá BECSEY Pál miniszteri kiküldött.
Cultural útján felterjesztette jóváhagyás céljából a Mi- 1. KISGYÖRGY Tamás elnök üdvözli a meg-
nisterul Artelor ºi Informaþiilorhoz. jelenteket, és az ülést megnyitja. A jegyzõkönyvet
Tudomásul szolgál. FADGYAS Anna vezeti. FADGYAS Anna felolvassa
k. Bejelenti, hogy a betegsegélyzõ központ az ügyv.-tanács 1949. évi febr. hó 19-én tartott ülésének
1935. ápr. 8-án kelt végzésével a múzeum alkalmazot- jegyzõkönyvét, mely felolvasás után hitelesíttetik.
tait mentesítette a betegsegélyzõi illetékek fizetése alól, 2. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr bejelenti, hogy
s így mind a mai napig betegsegélyzõ illetéket nem dr. TANA Gyula hivatalos elfoglaltságára való tekintet-
fizettünk. Minthogy az 1949. évi jan. hó 1-jén megje- tel az ülésrõl való távolmaradását kimentette.
lent törvény kimondja azt, hogy minden alkalmazott Tudomásul szolgál.
után betegsegélyzõi illetéket kell fizetni, kérdést intéz, 3. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr bejelenti, hogy
hogy miképpen járjunk el. annak ellenére, hogy az ügyv.-tanács múlt ülésében úgy
Ügyv.-tanács az új törvény alapján kimondja, határozott, hogy PÁLL Lajost felszólítja, hogy ápr. hó
illetve utasítja ig.-õrt, hogy 1949. jan. 1-jétõl kezdõdõ- 1-jére az általa elfoglalt lakásból költözzék ki, ezt a
leg az alkalmazottak után a betegsegélyzõi illetéket határozatot még nem kézbesítette ki nevezettnek, mint-
fizesse ki minden hónapban. hogy a lakásügy miatt fontosnak tartotta, hogy elõbb az a
l. Bejelenti, hogy f. évi márc. hó 1-jén 25 éve lesz megfelelõ ember, akit helyébe fogadunk, már legyen
annak, hogy FADGYAS Anna a múzeum szolgálatába megválasztva, hogy a lakást azonnal elfoglalhassa. Mint-
lépett. Javasolja, hogy ez alkalommal az ügyv.-tanács utal- hogy a minisztérium értesítése szerint ápr. hó 1-jétõl
ja ki számára egy havi fizetésének megfelelõ összeget. kezdõdõleg olyan segélyben fogunk részesülni, mely
Ügyv.-tanács a javaslatot elfogadja, s FADGYAS lehetõvé teszi egy második altiszt rendes fizetéssel való
Annát ez alkalommal melegen üdvözli. KISGYÖRGY alkalmazását is, így e kérdés is megoldást fog nyerni,
Tamás elnök elvtárs javaslatára mint élmunkásnõnek 5000 amelyre majd késõbb a tárgysorozatban ki fog térni.
lejt részére kiutal. Tudomásul szolgál.
6. SCHULLER Sándor kérdést intéz, hogy 4. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr jelenti, hogy:
SALAMON Ferenc és MÁTTIS János milyen munkát a. F. évi márc. hó 25–27-én részt vett a Buka-
végeznek a múzeumnál a lakás ellenértékeképpen. restben rendezett országos írói kongresszuson, s ez
248
alkalommal felkereste a bukaresti múzeumi szakem- Ügyv.-tanács dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr jelen-
bereket is. Nagyon fontos volt, hogy ismét felvehette a tését jóváhagyólag tudomásul veszi. Dr. GYÁRFÁS
személyes kapcsolatot, és az elmúlt évek tudományos Albert alelnök javaslatát magáévá teszi, és megbízza dr.
munkájáról is tájékozódhatott, s megtekinthette a leg- SZÉKELY Zoltánt, hogy a megfelelõ emlékiratot minél
utóbbi ásatások eredményeit, úgyszintén a múzeum elõbb juttassa el a Néptanácsok Elnökségéhez.
korszerû átrendezését. DAMIAN ezredestõl – aki ré- d. Felolvassa a Ministerul Artelor ºi Infor-
gészettel is foglalkozik – két igen becses szakmunkát is maþiilor 3610/1949 sz. f. évi márc. hó 30-án érkezett
kapott cserepéldányképpen. E két könyv ellenérté- leiratát, melyben arról értekezik, hogy f. évi ápr. hó
keképpen nevezett ezredes Háromszék megye millená- 1-jétõl kezdõdõleg múzeumunk 50 000 lei államsegélyt
ris Emlékkönyvét kéri, amely másodpéldányban is fog kapni havonként. Minthogy így az év folyamán
megvan múzeumunk könyvtárában. Kéri az ügyv.- összesen 450 000 lejt fogunk kapni a költségvetésbe
tanácsot, hogy járuljon hozzá a cseréhez. elõirányzott 1 800 000 lej helyett, és kétséges a három
Ügyv.-tanács a jelentést tudomásul veszi, és székely megye eddigi segélye is, kérdést intéz a költ-
hozzájárul, hogy DAMIAN ezredesnek az általa adott ségvetés mikénti átdolgozása iránt.
két darab könyvért cserébe elküldessék Háromszék Ügyv.-tanács a jelentést örömmel tudomásul
vármegye Emlékkönyve. veszi, és utasítja ig.-õrt, hogy a megyei segélyek iránt
b. Bejelenti, hogy ápr. hó 3-án a régészeti intézzen megkeresést a Néptanácsok Elnökségeihez, s
repertóriumot készítõ bizottság meghívására Kolozs- a válaszok beérkezte után kell majd a költségvetést
várra utazott, hogy részt vegyen az elõkészítõ bizottság átdolgozni.
ülésén. E gyûlésen jelen voltak az összes erdélyi mú- e. Minthogy a Minisztérium által kilátásba
zeumok vezetõi, s így sikerült egy általános képet helyezett havi segély lehetõvé teszi azt, hogy PÁLL
nyerni a múzeumok helyzetérõl és az utóbbi évek tudo- Lajos helyébe egy olyan altisztet alkalmazzunk, akinek
mányos munkájáról is. A Mûemlékek Országos Bizott- semmi más elfoglaltsága nem lesz, csak a múzeumban
ságának elnöke, C. DAICOVICIU érdeklõdött múzeu- való munkálkodás, kéri az ügyv.-tanácsot, hogy járul-
munknak az utóbbi években kifejtett mukája iránt, és a jon hozzá egy második altiszt alkalmazásához.
jövõre azt a tájékoztatást adta, hogy ásatásainkat meg- BECSEY Pál miniszteri kiküldött tájékozásul
elõzõleg jelentsük be az Akadémia kolozsvári intéze- megjegyzi, hogy az új fizetési rendszer szerint egy
tének, melynek õ az igazgatója, s az engedélyt minden altisztnek a fizetése havonként 3333 lej. KISGYÖRGY
esetben meg fogja adni. Tamás elnök megígéri, hogy a megyei elosztó hivatal
Tudomásul szolgál. útján gondoskodni fognak egy megfelelõ altisztrõl.
c. Bejelenti, hogy a MNSz százas bizottsága f. Ügyv.-tanács hozzájárul egy második altiszt
évi ápr. hó 1–3-án tartott gyûlése alkalmával néprajzi alkalmazásához, és utasítja a jogtanácsost, hogy PÁLL
kiállítást rendezett múzeumunk egyik helyiségében. Ez Lajossal közölje, hogy f. évi márc. hó 1-jére adja át az
alkalommal a MNSz vezetõi közül többen felkeresték általa elfoglalt lakást, valamint a leltár szerint átvett
múzeumunkat, köztük BALOGH Edgár is, a kolozsvári szerszámokat.
BOLYAI Tudományegyetem rektora, akivel a múzeum f. Bejelenti, hogy a vízvezetéki hálózatot
jövõbeni helyzetérõl beszélgetne, ígéretet kapott, hogy megvizsgáltatta GECSE László szerelõmesterrel, hogy
a nyári vakáció alkalmával több egyetemi hallgatót el állapítsa, illetve keresse meg, hogy mi okozza a nagy
fog küldeni a múzeumban való munkálkodásra. E vízfogyasztást. GECSE László a kutatás rendjén meg-
diákok utazási és ellátási költségeit az egyetem fogja találta a földben a csõrepedést, ami azért nem tört fel a
fizetni, múzeumunknak csak lakásról kell gondoskodni föld felszínére, mert belakapott a szennyvízlevezetõ
számukra. Ugyancsak ez alkalommal BALOGH Edgár csatornába. A munkálatok elvégzéséért 2020 lejt
és SZENKOVICS miniszter társaságában felkeresték fizettünk ki. A Vízmûvek Igazgatóságához kérvényt
Háromszék vármegye megyefõnökét, hogy a kulákok adtunk be, hogy az elfolyás következtében elõállott
birtokában volt muzeális jellegû tárgyakat engedje át negy mennyiségû vízfogyasztás árát engedje el.
múzeumunk gyûjteményei számára. Megjegyzi, hogy Kérésünket a Vízmûvek Igazgatósága meghallgatta, és
ebben az ügyben még márc. hó 15-én kérést adtunk be 20 024 lejt kitevõ számlánkból összesen 4885 lejt kel-
a Megyei Államosító Bizottsághoz, de még mind a mai lett megfizetnünk 1948. július–november hónapokra.
napig eredmény nem mutatkozott. Ügyv.-tanács a jelentést jóváhagyólag tudo-
Dr. GYÁRFÁS Albert alelnök javasolja, hogy a másul veszi.
múzeum vezetõsége intézzen emlékiratot a Néptanácsok g. Bejelenti, hogy ismeretterjesztõ-elõadá-
Elnökségéhez, kérve, hogy a kulákok birtokában volt mu- saink keretében f. évi febr. hó 27-én dr. LÁSZLÓ
zeális jellegû tárgyakat adja át gyûjteményeink számára. Gyula kolozsvári egyetemi tanár tartott elõadást. Az
249
elõadás bruttó bevétele önkéntes adományokból 5375 7. Dr. GYÁRFÁS Albert alelnök úgy a maga,
lej volt, a kiadás pedig 4010 lej, s így a megmaradt tisz- mint az ügyv.-tanács nevében meleg szavakkal köszönti
ta jövedelem 1365 lej. Az elõadás erkölcsileg szépen KISGYÖRGY Tamás elnököt, mint a Néptanács elnökét
sikerült, mert a közönség sokkal nagyobbb érdeklõdést és KOVÁCS Ferencet, mint a Néptanács titkárát. Kéri,
tanusított, mint a megelõzõ elõadásainknál. hogy új minõségükben is legyenek olyan megértõ támo-
Bejelenti, hogy következõ elõadásunk f. hó gatói a SzNM-nak, mint a múltban voltak.
19-én lesz, amikor KÓS Károly mûépítész fogja meg- KISGYÖRGY Tamás elnök az üdvözlõ sza-
tartani azt az elõadást, mely decemberben betegsége vakra válaszolva kijelenti, hogy mindig megértéssel
miatt elmaradt. viseltetett a múzeum iránt, s a jövõben is minden
Ügyv.-tanács a jelentést jóváhagyólag tudo- lehetõt megtesz az intézet fejlesztése érdekében.
másul veszi. Elhatározza, hogy KÓS Károly elõadása
alkalmával a megnyitót KOVÁCS Ferenc, a bezárót 42.
pedig KOVÁCS Jenõ ig.-vál. tagok fogják megtartani. Jegyzõkönyv, mely felvétetett a SzNM ügyv.-
5. HARKÓ József ig.-õr jelenti, hogy f. évi tanácsának Sepsiszentgyörgyön, 1949. évi május hó
ápr. hó 3-án V. BITEA a közoktatásügyi minisztérium 27-én d.u. 6 órakor a múzeum irodahelyiségében tartott
64.384/1949 sz. rendelete alapján felkereste a múzeum ülésérõl
igazgatóságát, hogy megvizsgálja a Háromszéki Tan- Jelen vannak KISGYÖRGY Tamás elnök
alap javainak kezelését. E vizsgálat alkalmával elnöklete alatt: KOVÁCS Ferenc, dr. KABAY Gábor,
dr. KABAY Gábor jogtanácsos is jelen volt, aki felvilá- dr. SZÉKELY Zoltán, HARKÓ József és FADGYAS
gosította nevezettet a Tanalap jogi helyzetérõl. A pénz- Anna, az ügyv.-tanács tagjai, továbbá BECSEY Pál
tári napló alapján jegyzeteket készített a jövedelem fel- miniszteri kiküldött.
használásáról, és érdeklõdött, hogy az alapító oklevél 1. Elnök üdvözli a megjelenteket, ismerteti a
alapján teljesíti-e a Tanalap hivatását. Látogatásáról tárgysorozatot, és az ülést megnyitja. A jegyzõkönyvet
jegyzõkönyvet vett fel, melyben kifejezte, hogy a vizs- FADGYAS Anna vezeti. FADGYAS Anna felolvassa
gálat eredményérõl külön jelentésben számol be a min- az ügyv.-tanács f. évi ápr. hó 13-án tartott ülésének
isztériumnak. Minthogy a Tanalap Kézdivásárhelyen jegyzõkönyvét, mely felolvasás után hitelesíttetik.
levõ javait is akarta látni, ezért dr. KABAY Gábor jog- 2. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr bejelenti, hogy
tanácsos kíséretében ápr. hó 4-én kiszállottak Kézdi- KOVÁCS Jenõ betegségére való hivatkozással a mai
vásárhelyre. Tekintettel arra, hogy egyetlen szervezet ülésrõl való távolmaradását kimentette.
sem tudta erre az útra az autót kölcsönadni, ezért 3. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr jelenti, hogy:
kénytelen volt a jogtanácsos bérautót fogadni, ami a. Az ügyv.-tanács legutóbbi ülésének hatá-
2912 lejbe került. Kéri az ügyv.-tanács jóváhagyását az rozata értelmében dr. KABAY Gábor jogtanácsos fel-
autódíj kifizetésére vonatkozólag. szólította PÁLL Lajost, hogy május hó 1-jére költözzék
Dr. GYÁRFÁS Albert bejelenti, hogy nem haj- ki a lakásból. Nevezett mind a mai napig még sem-
landó hozzájárulni az autódíj kifizetéséhez, minthogy miféle választ sem adott a felszólításra.
Kézdivásárhely vasúton is megközelíthetõ lett volna. Ügyv.-tanács a jelentést tudomásul veszi, és a
KISGYÖRGY Tamás annak a véleményének ad kife- kérdést mindaddig függõben tartja, amíg helyébe
jezést, hogy nemcsak a pénzzel, de az idõvel való taka- megfelelõ altiszt nem kerül.
rékoskodás jutott érvényre, feltétlenül elfogadhatónak b. Bejelenti, hogy az ügyv.-tanács határozata
tartja az autó igénybevételét. SCHULLER Sándornak az a alapján kérést adott be a Néptanácsok Elnökségéhez,
véleménye, hogy egy jóhiszemû tévedés történt, amibõl a kérve, hogy a kulákok birtokában volt muzeális jellegû
jövõre vonatkozólag le kell vonni a tanulságot. tárgyakat engedje át múzeumunk gyûjteménye számára.
Ügyv.-tanács a jelentést tudomásul veszi és a Kérésünk kedvezõ elismerése folyamatban van.
kiszállással felmerült autódíj kifizetését jóváhagyja. Tudomásul szolgál.
6. BECSEY Pál miniszteri kiküldött, Háromszék c. Jelenti, hogy az ügyv.-tanács határozata
vármegye fõtanfelügyelõje kérdést intéz, hogy a Mon. Of. értelmében megkereste Csík, Udvarhely és Háromszék
177. számában 1948. aug. 3-án megjelent 176. számú mi- megyék néptanácsainak elnökségét, hogy tájékoztatást
niszteri decretum alapján államosítható-e a Tanalap tulaj- küldjenek a múzeum részére nyújtandó segély felõl.
donát képezõ Szabadság tér 11. és 13. sz. alatt található Csík és Udvarhely megyék néptanácsainak
épülettömb a Közoktatásügyi Minisztérium részére. elnöksége közölte, hogy az 1949. évre elõirányzott
Ügyv.-tanács felkéri a távollevõ dr. KABAY segélyt a minisztérium törölte azzal az indoklással,
Gábor jogtanácsost, hogy e kérdésre tegyen jelentést a hogy a segélyezés ügye a Háromszék megyei népta-
legközelebbi ügyv.-tanács ülésén. nácsra tartozik.63 Háromszék megye néptanácsának
250
elnöksége 237/1949 sz. átiratában közölte, hogy a me- második altiszt alkalmazását, illetve a megfelelõ sze-
gyei költségvetésben 50 000 lej segély van jóváhagyva mély megkeresésében való segítségét. Ezzel kapcso-
a múzeum számára, míg a községek költségvetéseiben latosan BECSEY Pál miniszteri kiküldött javasolja,
8300 lej. hogy vegyük fel a kapcsolatot MÁLNÁSSY Erzsébet
Ügyv.-tanács a jelentést tudomásul veszi. igazgatónõvel, aki tud egy megfelelõ házaspárról.
d. Jelenti, hogy a megyei Consilieratul Cultu- Ügyv.-tanács mind a dr. MOLNÁR István,
ralhoz érkezett miniszteri intézkedés következtében az mind pedig a MÁTTIS János alkalmaztatásához hoz-
április hó folyamán eszközölt kiadásokkal készített zájárul, és elõbbinek Sepsiszentgyörgyre tanárként va-
kimutatást az eredeti igazoló okmányokkal együtt fel- ló áthelyezése érdekében BECSEY Pál fõtanfelügyelõ,
terjesztette a minisztériumba. Tekintettel arra, hogy az miniszteri kiküldött ígéretet is tesz.
április havi kiadások összege a kiutalt államsegély h. Felolvassa a Kolozsvári BOLYAI Tudo-
összegét nem érte el, KISGYÖRGY Tamás elnökkel mányegyetem rektori hivatalának 1335/1949 sz. leira-
folytatott megbeszélés alapján a saját s HARKÓ József tát, melyben kéri, hogy közöljük a nyár folyamán
ig.-õr számára április–június hónapokra bezárólag havi milyen tudományos segéderõre volna szükségünk és
5000 lej tiszteletdíjat állított be, hogy a számadásban ez közöljük, hogy milyen mértékben tudunk a szóban-
is benne foglaltassék. Kéri az ügyv.-tanácsot, hogy ezt forgó személyek ellátásáról gondoskodni. Felolvassa
az intézkedést jóváhagyólag vegye tudomásul, és az elnökkel folytatott megbeszélés alapján írt
mindkettõjük számára állapítsa meg a havi 5000 lejes válaszunkat, melyben közöltük, hogy feltétlen szük-
tiszteletdíjat a fent jelzett 3 hónapi idõre, amikor ez a ségünk egy természetrajz szakosra volna, aki a
havi államsegély meg fog szûnni, minthogy júl. hó DIÓSZEGHY-féle lepkegyûjteményt és gyûjtemé-
1-jétõl kezdõdõleg a Néptanács fog gondoskodni mú- nyünk egyéb anyagát konzerválná. Az ásatásokra
zeumunkról is. vonatkozólag közöltük, hogy személyi kérdésekben
Ügyv.-tanács a jelentést jóváhagyólag tudo- nincs jogunk dönteni, minthogy dr. SZÉKELY is a C.
másul veszi, s dr. SZÉKELY Zoltán és HARKÓ József DAICOVICIU kollektívájába tatozik. Közöltük, hogy
ig.-õrök részére f. évi ápr. 1-jétõl kezdõdõleg havi 5000 az esetleg lejövõ tudományos segédszemélyzet
lei tiszteletdíjat állapít meg júl. 1-jéig bezárólag. ellátásáról megfelelõ anyagi alap hiányában nem
e. Bejelenti, hogy a minisztérium által még tudunk gondoskodni, mindössze csak lakást tudnánk
márc. hó végén kilátásba helyezett havi 50 000 lej segély számukra biztosítani a fiúlíceumban.
e hó 26-án megérkezett április és május hónapokra. Ügyv.-tanács a jelentést jóváhagyólag tudo-
Tudomásul szolgál. másul veszi.
f. Javasolja, hogy mivel most van folyamatban i. Bejelenti, hogy BEDE József szilágysom-
minden intézménynél és hivatalnál a személyzet inkad- lyói lakos közölte, hogy újabban ismét 2 db. érmet
rálása, a múzeum is inkadrálja az alkalmazottait: talált. Felajánlja a múzeum részére, és kéri, hogy küld-
FADGYAS Annát és FODOR Józsefnét. jünk azonnal 2000 lejt az érmekért. E levélre válaszol-
Ügyv.-tanács megbízza KOVÁCS Ferencet és va közölte nevezettel, hogy pénzt nem tudunk küldeni.
dr. SZÉKELY Zoltánt, hogy a Néptanács kebelében mû- Ismételten közli vele, hogy a kérdéses sírokról tegyen
ködõ inkadráló bizottságot keressék meg, s a megfelelõ jelentést a BOLYAI Tudományegyetemhez, hogy így a
utasítások tanulmányozása alapján mindkét személy sírokat megfelelõ szakemberek tárhassák fel.
inkadrálását végezzék el, hogy az így megállapított fize- Tudomásul szolgál.
tést ápr. 1-jétõl visszamenõleg ki lehessen utalni. j. Jelenti, hogy RAB Gyula kászoni lakos ér-
g. Bejelenti, hogy dr. MOLNÁR István szé- tesítette a múzeum vezetõségét arról, hogy a község
kelykeresztúri tanár, ig.-vál. tag nagyon szívesen területén rézbalták kerültek elõ. Ennek alapján ápr. hó
átjönne Sepsiszentgyörgyre, ha lehetõvé tennék neki, 28-án KISGYÖRGY Tamás elnök társaságában kiszál-
hogy a múzeumban lakást kapna, valamelyik iskolában lottak a helyszínére. Megállapították, hogy JÁKÓ
pedig mint tanárt alkalmaznák. Nevezett személyében István kiskászoni lakos 1942-ben a Perkõn levõ kápol-
múzeumunk igen értékes néprajzost kapna, akinek na elõtti területen szántás közben 3 db. rézbaltát talált,
szintén havi 5000 lei tiszteletdíj megállapítását kéri a 2 egyet pedig, amely szintén ugyanarról a helyrõl szár-
nyári hónapra történõ meghívása esetén. Javasolja, mazhatik, gyermekei találtak a ház körül.
hogy MÁTTIS János, aki már egy év óta múzeumunk Május 8-án ismételten kiszállott a helyszínre,
egyik múzeumõri lakásában lakik, de mint aktivista a hogy hitelesítõ ásatást végezzen azon a helyen, ahol a
Párttól kapja fizetését, szintén inkadráltassék múzeu- balták felszínre kerültek. Minthogy semmiféle kultúr-
munknál júl. 1-jétõl kezdõdõleg, amikor intézményünk nyomra nem talált, így megállapította, hogy egy el-
a Néptanács kötelékébe fog tartozni. Kéri továbbá egy rejtett kincslelet darabjaiként kerültek a felszínre a
251
balták. A négy balta közül három darabot sikerült meg- mán a Székelyföld területén gyûjtést szeretne végezni.
szerezni gyûjteményeink számára. A negyedikrõl azt Kéri az ügyv.-tanácsot, hogy a munkához adja meg a
állította az, akinek birtokában volt, hogy beolvasztotta. megfelelõ anyagi támogatást.
E kiszállás alkalmával megvizsgálta a komol- Ügyv.-tanács elhatározza, hogy ha a szükséges
lói castrum területét is, ahol az ún. Kisvár földanyagát anyagi fedezet meglesz, feltétlenül hozzájárul a ter-
most hordják el. A keresztmetszet szerint a 3 méteres vezett néprajzi gyûjtéshez.
felsõ réteg kultúrréteg, ahonnan ujjbenyomásos díszí- 5. Dr. KABAY Gábor jogtanácsos javasolja,
tésû edénytöredékeket hozott be. A castrum területe tel- hogy mivel jelenleg igen sok porszívógép kerül eladás-
jesen fel van dúlva. ra, s erre múzeumunknak nagy szüksége van, határoz-
Bejelenti továbbá, hogy május hó 15-én a za el az ügyv.-tanács egy jó minõségû és jó állapotban
csíkszeredai volt kat. gimnáziumban elhelyezett mú- levõ porszívógép megvásárlását.
zeum anyagát tekintette meg. E gyûjtemény régészeti Ügyv.-tanács dr. KABAY Gábor javaslatát
anyaga teljesen megsemmisült, mindössze néhány elfogadja, és megbízza, hogy vásároljon meg egy jó
kõbalta és 2 db. bronzvésõ került elõ leltári szám minõségû és jó állapotban levõ porszívógépet múzeu-
nélkül, melyeket el is hozott gyûjteményünk számára. munk számára.
A néprajzi gyûjtemény tárgyi darabjai a textíliák ki- 6. KISGYÖRGY Tamás elnök közli, hogy
vételével majdnem mind megvannak, és utasította WEISZ Zsigmond brassói lakosnak egy igen szép
KOVÁCS Dénes rajztanárt, aki a gyûjtemény kezelõje, 1848-as éremgyûjteménye van, amit valószínû, hogy
hogy az egy szobában raktárszerûen elhelyezett szívesen el is adna múzeumunknak. Ezért javasolja,
anyagot állítsa ki, s így a népi tömegek számára tegye hogy alkalomadtán meg kell nézni a kérdéses gyûjte-
lehetõvé a gyûjtemény megtekintését. ményt, hogy azután dönteni lehessen annak megszerzé-
Ügyv.-tanács a kiszállásokról tett jelentést se felõl.
jóváhagyólag tudomásul veszi. Ügyv.-tanács KISGYÖRGY Tamás elnök
k. Jelenti, hogy C. DAICOVICIU, a kolozsvári közlése alapján elhatározza, hogy alkalomadtán a
Institutul de Istorie ºi Filosofie64 igazgatója 45/1949 sz. kérdéses gyûjteményt meg fogja tekinteni, és ha jónak
leiratában közölte, hogy régészeti ásatást és kutatást csak látja, majd meg fogja vásárolni múzeumunk számára.
a RNK Akadémiájának elõzetes jóváhagyása után lehet 7. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr jelenti, hogy
végezni, és hogy Székelyföldön végzendõ ásatások al- KULCSÁR Rudolf, a Tanalap kézdivásárhelyi ingatlanai-
kalmával dr. SZÉKELY Zoltánt beosztotta az õ kollek- nak kezelõje jelentést tett a kézdivásárhelyi ingatlanok
tívájába jún. hó 1-jétõl kezdõdõleg. helyzetérõl, és beterjesztette az elmúlt évi számadást és a
Ügyv.-tanács az ásatások szabályozására vo- folyó évi költségvetést.
natkozó leiratot tudomásul veszi. Ügyv.-tanács KULCSÁR Rudolf jelentését, a
l. Bejelenti, hogy ismeretterjesztõ elõadássoro- számadást és a költségvetést elfogadja.
zatunkban f. évi ápr. hó 19-én a terv szerint KÓS Károly 8. Dr. KABAY Gábor jogtanácsos a Tanalap
mûépítész tartotta volna meg azt az elõadását, ami jogi helyzetének különleges voltára való hivatkozással
betegsége miatt decemberben elmaradt. KÓS Károly meg javasolja, hogy az alapítvány rövid történetét BECSEY
is érkezett, azonban hirtelen tüdõgyulladást kapott, s így Pál miniszteri kiküldöttön keresztül terjesszük fel a
elõadását ismét nem tarthatta meg, hanem ehelyett minisztériumba.
dr. BÁNYAI János alelnökünk tartott egy igen értékes és Ügyv.-tanács a javaslatot elfogadja, és megbíz-
idõszerû elõadást a Székelyföld ásványkincseirõl. za dr. KABAY Gábor jogtanácsost, hogy a Tanalap rövid
Május hó 14-én dr. HARANGHY László, a történetét készítse el, BECSEY Pál miniszteri kiküldöt-
marosvásárhelyi BOLYAI Tudományegyetem tanára a tet pedig felkéri, hogy juttassa el a Minisztériumhoz.
darvinizmusról tartott egy nagyon értékes és szép, 9. HARKÓ József ig.-õr elõterjeszti, hogy V.
vetített képes elõadást. Mindkét elõadásunknak nagyon BITEA miniszteri kiküldött a tanalapi javak kezelé-
szép erkölcsi sikere volt. HARANGHY László elõadá- sének megvizsgálása alkalmával az alap céljának meg-
sával kapcsolatosan 6428 lej kiadásunk merült fel, valósítására való hivatkozással azt mondotta, hogy az
minthogy úgy az elõadónak, mint a kíséretében levõ iskolák növendékei között a pénztárban lévõ összegbõl
tanársegédeknek az útiköltségét meg kellett térítenünk. legalább 20 ezer lejt ki kell osztani. Ezért javasolja,
Ügyv.-tanács az ismeretterjesztõ elõadásokról hogy ennek megfelelõleg egy bizonyos összeg tényleg
tett jelentést tudomásul veszi, és a felmerült kiadások osztassék ki az arra való tanulók között.
kifizetését jóváhagyja. Ügyv.-tanács a javaslatot elfogadja, és elhatá-
4. HARKÓ József ig.-õr bejelenti, hogy a rozza, hogy 30 000 lejt ki fog osztani szegény sorsú, jó
néprajzi gyûjtemény gyarapítása céljából a nyár folya- tanuló és megfelelõ közéleti tevékenységet kifejtõ ta-
252
nulók között. MÁLNÁSSY Erzsébet, BECSEY Pál, a forgalmi adó és bélyegköltség 3284 lej volt, s így
HARKÓ József és dr. SZÉKELY Zoltán személyében végeredményben a porszívógép 19 284 lejbe került.
egy bizottságot küld ki, hogy állapítsák meg a segé- Ügyv.-tanács a porszívógép megvásárlását jó-
lyezésre alkalmas tanulók névsorát. váhagyólag tudomásul veszi.
10. HARKÓ József ig.-õr bemutat egy Uzon- c. Bejelenti, hogy az a négy tagú bizottság,
ból származó urasági kocsisruhát, melyet megvételre melyet az ügyv.-tanács azzal bízott meg, hogy állítsa
felajánlottak a múzeumnak. Javasolja a ruha megvásár- össze a segélyezésre alkalmas tanulók névsorát a
lását, minthogy viselettörténeti szempontból muzeális Tanalapból nyújtandó 30 000 lejes segély kiosztására
értéke van. vonatkozólag, az alábbi kimutatást terjeszti az ügyv.-
Ügyv.-tanács megbízza HARKÓ József ig.- tanács elé:
õrt, hogy a ruhát vásárolja meg, ha a tulajdonos legfen- I. Fiúiskolai tanulók (oszt., lej):
nebb 6000 lejért hajlandó eladni múzeumunknak. 1) KOZMA László VI/a. 500
Több tárgy nem lévén, elnök az ülést bezárja. 2) UNGVÁRI Dezsõ VII/a. 500
3) GÁBOR Áron VIII/a. 500
43. 4) KOVÁCS Ádám VIII/a. 500
Jegyzõkönyv, mely felvétetett a SzNM ügyv.- 5) ÖRDÖG Zoltán VIII/a. 500
tanácsának Sepsiszentgyörgyön 1949. évi júl. hó 1-jén 6) BÁCS Ernõ VIII/b. 500
d.u. 6 órakor a Múzeum irodahelyiségében tartott 7) SÁRKÁNY János VIII/b. 1000
ülésésrõl65 8) BALÁZSI IGNÁC IX. 500
Jelen vannak KISGYÖRGY Tamás elnök 9) TÖKBANDI Károly IX. 500
elnöklete alatt dr. TANA Gyula, dr. KABAY Gábor, 10) DEME Gábor IX. 500
SCHULLER Sándor, dr. SZÉKELY Zoltán, HARKÓ 11) KOVÁCS Lajos IX. 500
József és FADGYAS Anna, az ügyv.-tanács tagjai. 12) VIRÁG Imre IX. 500
1. Elnök üdvözli a megjelenteket és az ülést 13) VÁNTSA Károly IX. 500
megnyitja. A jegyzõkönyvet FADGYAS Anna vezeti. 14) GÁSPÁR Zoltán IX. 500
2. FADGYAS Anna felolvassa az ügyv.-tanács 15) AULICH Sándor X. 1000
f. évi május hó 27-én tartott ülésének jegyzõkönyvét, 16) DÉNES Csaba X. 1000
mely felolvasás után hitelesíttetik. 17) FINNA István X. 1000
3. Dr. SZÉKELY Zoltán a folyó ügyekrõl je- 18) MOJSZESZ Frigyes X. 1000
lenti, hogy: 19) VÁRHELYI Etele X. 1000
a. A múlt ülés határozata alapján KOVÁCS 20) BÁCS Mihály XI/a. 1000
Ferenc ügyv.-tanácsi taggal együtt eljártak a Néptanács 21) KÉSZ Imre XI/a. 1000
inkadráló intézõbizottságánál, s ennek alapján úgy 22) KOVÁCS Géza XI/a. 1000
FADGYAS Anna, mint FODOR Józsefné részére az 23) KOVÁCS József XI/a. 1000
inkadrált fizetést megállapították. FADGYAS Anna 24) ÖRDÖG Gyula XI/a. 1000
részére a VIII/3. fizetési osztály 8210 lejt kitevõ havi 25) FÖLDES László XI/b. 1000
fizetést, mg FODOR Józsefné részére a II/3. fizetési 26) KOVÁCS ANDRÁS XI/b. 1000
osztály 3640 lejt kitevõ havi fizetést állapítottak meg. 27) ZSIZSIK Jenõ XI/b. 1000
Nevezettek az így megállapított fizetést f. évi ápr. hó 28) CSERE Ákos XI/b. 500
1-jétõl kezdõdõleg felvették. Kéri, hogy mindkét sze- 29) VARGA Zsigmond XI/b. 500
mély részére febr. hó 1-jétõl kezdõdõleg is utaltassék ki Összesen: 21 500 lej
az így megállapított fizetés. II. Leányiskola (oszt., lej):
Ügyv.-tanács FADGYAS Anna és FODOR 1) SULYOK PÁL Magda V/a. 1000
Józsefné inkadrálását jóváhagyólag tudomásul veszi, és 2) PAPP Edit V/a. 500
kimondja, hogy abban az esetben, ha a köztisztviselõk 3) KÖNTÉS Irén V/b. 500
is meg fogják kapni f. évi febr. hó 1-jétõl kezdõdõleg az 4) IMREH Magda VI/a. 500
inkadrált fizetést, akkor majd mindkét személy részére 5) KÓSA NAGY Anna VI/b. 500
ki fogja utalni febr. hó 1-jétõl kezdõdõleg is az 6) ETÉDI Irén VII/a. 500
inkadrált fizetést. 7) RÁPÓ Teréz VII/a. 500
b. Bejelenti, hogy a múlt ülés határozata 8) GAZDA Margit VII/b. 500
értelmében dr. KABAY Gábor megvásárolt egy svéd 9) DÉNES Ilona IX. 500
gyártmányú „Electrolux” márkájú, jó állapotban lévõ 10) GYERKÓ Olga IX. 500
porszívógépet a múzeum számára. A gép ára 16 000 lej, 11) MEDGYESI Róza IX. 500
253
12) SÁNTA Olga IX. 500 Néptanácsnál azt a kijelentést tette, hogy múzeu-
Összesen: 6500 lej munknak csak egy felügyelõre s egy altisztre van szük-
III. Egyetemi hallgatók (oszt., lej): sége, azért az elnökkel folytatott tárgyalás alapján úgy
1) DOMOKOS Géza tanárjelölt részére döntöttek, hogy emlékiratot intéznek a minisztérium-
1000 hoz, melyben a múzeum rövid történetét, hivatását és
2) MOLNÁR Sándor 1000 eddigi munkásságát ismertetni fogják. Ezt az emlékira-
Összesen: 2000 lej tot BECSEY Pál miniszteri kiküldöttel együtt el is
Ügyv.-tanács a kimutatásban felsorolt tanulók készítették, s a Néptanács Elnöksége kedvezõ vélemé-
segélyezését jóváhagyólag tudomásul veszi, és utasítja nyezésével fel is terjesztette a minisztériumba.
dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õrt, hogy azonnal intézkedjék, Tudomásul szolgál.
hogy a megállapított segélyösszegek kiosztása az év- g. Bejelenti, hogy f. évi jún. hó 21-én értesült
záró ünnepély alkalmával meg is történjék. arról, hogy múzeumunk sem a város, sem a megye
d. Bejelenti, hogy jún. hó 5-én FLORESCU 1949. évi költségvetésbe nincsen felvéve. Ennek alap-
egyetemi tanár, a bukaresti Néprajzi Múzeum igazgató- ján felkereste a városi Néptanács elnökét, aki utasítást
ja felkereste múzeumunkat, hogy az elõzetesen folyta- adott a költségvetés mikénti összeállítására és arra,
tott telefonbeszélgetések alapján szerezzünk be egy hogy még aznap este 6 óráig készítsük el, és nyújtsuk
megfelelõ háromszéki székely népviseleti ruhát. Idõ- be. A kapott utasítás szerint elkészítettük költség-
közben arra az elhatározásra jutott, hogy egyedül fog vetésünket 1949. júl. 1-jétõl dec. 31-ig terjedõ idõre,
kimenni Csík és Udvarhely megyébe a kérdéses ruha ami 796 511 lejt teszen ki, melybõl személyi kiadá-
megszerzésére. Ittléte alkalmával megtekintette gyûjte- sokra 372 053 lejt, dologi kiadásokra pedig 424 458
ményünket, és látva, hogy az együttélõ népek népmû- lejt, s így végeredményben összesen 796 511 lejt irá-
vészeti emlékei nincsenek képviselve gyûjtemé- nyoztunk elõ.
nyünkben, azt tanácsolta, hogy keressük meg a Mû- Ügyv.-tanács a jelentést jóváhagyólag tudo-
vészetügyi Miniszteriumot, mely sok ilyen néprajzi másul veszi.
vonatkozású anyaggal rendelkezik, s kérjük, hogy h. Bejelenti, hogy a „Transilvania” Biztosító
ezekbõl engedjen át múzeumunk gyûjteménye számára Társaság megyei megbízottja f. évi jún. hó 23-án bemu-
is. A kérést el is készítettük, amit nevezett igazgató tatta kifizetés céljából a 900379. számú tûzkárbiztosí-
magával vitt továbbítás céljából. tási kötvényünk jún. hó 25-én esedékes évi díjnyug-
Tudomásul szolgál. táját. Miután KISGYÖRGY Tamás elnökünk a
e. Jún. hó 25-én a Mûvészetügyi Minisztérium kifizetést engedélyezte, a 15 902 lejt kitevõ tûzbiz-
4491/1949 sz. leiratában a múzeumok átszervezésére tosítási díjat kifizettük.
való hivatkozással felhívott, hogy abban az esetben, ha Ügyv.-tanács a tázbiztosítási díj kifizetését
gyûjteményeink egységét meg nem bontja, egy meg- jóváhagyólag tudomásul veszi.
felelõ sorozatot állítsunk össze népmûvészeti tár- i. Bejelenti, hogy dr. GENCSY Gyula kovász-
gyainkból a bukaresti Muzeul Naþional számára. nai lakostól megvásároltunk 11 db. régi érmet érem-
Csereképpen bukovinai, moldovai és olténiai ingeket tárunk részére 1 550 lejért.
és román kerámiai anyagot ajánl fel. Tájékozásul közli, Ügyv.-tanács az érmek megvásárlását jóváha-
hogy múzeumunk néprajzi gyûjteménye a menekítés gyólag tudomásul veszi.
következtében súlyos károkat szenvedett, nekünk is j. Bejelenti, hogy HARKÓ József ig.-õr a
nagyon sok hiányunk van, amit pótolnunk kellene, s néprajzi gyûjtemény gyarapítására 10 000 lejt adomá-
így mindaddig, amíg alaposan utána nem nézünk úgy a nyozott.
raktárhelyiségben, mint a kiállítási helyiségben, addig Ügyv.-tanács HARKÓ József ig.-õr adomá-
nem áll módunkban a fenti kívánság teljesítése. nyáért hálás köszönetét fejezi ki, és úgy intézkedik,
Ügyv.-tanács megbízza HARKÓ József ig.-õrt hogy ezt az összeget külön kell kezelni, hogy az mindig
mint a néprajzi osztály vezetõjét, hogy a leltárak alap- rendelkezésére álljon az adományozónak, hogy az álta-
ján mind a kiállítási helyiségben, mind a raktárban la alkalmasnak vélt néprajzi anyagot megvásárolhassa.
nézzen utána, hogy van-e olyan felesleges néprajzi tár- Minthogy ez az adomány egy munkásembertõl szár-
gyunk, amit átengedhetünk a bukaresti múzeumnak. mazik, azokra a tárgyakra, amelyeket ebbõl az ado-
Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õrt utasítja, hogy a minisz- mányból fogunk vásárolni, az adományozó nevét is reá
tériummal közölje, hogy a munka folyamatban van, s kell írni a tárgyra.
mihelyt eredmény mutatkozik, közölni fogják. k. Bejelenti, hogy a múzeum igazgatóságának
f. Bejelenti, hogy mivel tudomására jutott, tudomására jutott, hogy Bükszádon a Vápavára nevû
hogy a minisztérium egyik kiküldött tisztviselõje a õstelepen a CFR igazgatósága kõkitermelést végeztet.
254
Emiatt KISGYÖRGY Tamás elnök társaságában május KISGYÖRGY Tamás elnököt, aki majd a továbbiakban
hó 27-én kiszállottak a helyszínre, ahol megállapítot- intézkedni fog.
ták, hogy az õstelep nagy részét már majdnem teljesen 4. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr bemutatja
tönkretették a kõkitermeléssel. Ennek alapján jelentést INCZE Géza asztalossegéd beadványát, aki az altiszti
tett a Bányaügyi Inspektorátushoz, és május 31-én állásra jelentkezik. Közli továbbá, hogy NAGY Zsig-
ugyancsak KISGYÖRGY Tamás elnök és az említett mond nyug. dohánygyári asztalos is kifejezte abbeli
hivatal vezetõjével kiszállottak a helyszínre, hogy a óhajtását, hogy elvállalná a múzeum altiszti állását,
munkálatokat szüntesse be a CFR igazgatósága. Ki- azonban be nem költözik, minthogy saját háza van.
szállásuk eredménnyel végzõdött, mert sikerült a Ügyv.-tanács kimondja, hogy mindaddig az
további kitermelést megakadályozni. altiszti állás kérdésében nem tud érdemben tárgyalni,
Tudomásul szolgál. amíg a költségvetést jóvá nem hagyják.
l. Bejelenti, hogy a Néptanács Elnöksége a 5. SCHULLER Sándor érdeklõdik, hogy
volt nagybirtokosok tulajdonából származó muzeális dr. SALAMON Ferenc és MÁTTIS János, akik a mú-
jellegû tárgyakból eddig 15 db. székely varrottast, 6 db. zeumõri lakásokban azért kaptak lakást, hogy ennek
könyvet és egy kisebb méretû vízfestményt adott át ellenértékeképpen a múzeumban munkát fejtsenek ki,
múzeumunk gyûjteményei számára. milyen tevékenységet fejtenek ki. A kérdésre válaszol-
Ezzel kapcsoltatosan KISGYÖRGY Tamás el- va igazgató közli, hogy mivel mindkét személy az
nök közli, hogy a tárgyak kiválogatása folyamatban újjáépítési munkálatokban nagyon igénybe van véve,
van, s a muzeális jellegû darabokat mind a múzeum ezért múzeumi munkát jóformán semmit sem tudnak
fogja megkapni. végezni.
Tudomásul szolgál. A jelentés alapján ügyv.-tanács dr. SALAMON
m. Bejelenti, hogy júl. hó 10-tõl kezdve egy Ferenc és MÁTTIS János részére heti 8 órai munkaidõt és
45 napig tartó ásatásra osztotta be a kolozsvári minden hónapban egy-egy vasárnap délelõtti inspekciót
Történeti és Filozófiai Intézet igazgatója. Kéri, hogy állapít meg.
erre az idõre helyettesként HARKÓ Józsefet bízza meg Több tárgy nem lévén, elnök az ülést bezárja.
az ügyv.-tanács, és javasolja, hogy a néprajzi gyûjte-
ményben végzendõ munkálatokban való segédkezésre 44.
hívja meg dr. MOLNÁR István székelykeresztúri tanár, Jegyzõkönyv, mely felvétetett a SzNM iroda-
ig.-vál. tagot. Javaslatot tesz FADGYAS Anna és helyiségében 1949. évi okt. hó 11-én d.u. 6 órakor tar-
FODOR Józsefné nyári szabadságára vonatkozólag. tott megbeszélésrõl, melyen az alábbi elvtársak vettek
Ügyv.-tanács dr. SZÉKELY Zoltán bejelen- részt:
tését tudomásul veszi, és arra az idõre, amíg az ásatá- KISGYÖRGY Tamás, az ig.-választmány el-
sok miatt távol lesz, a helyettesítéssel HARKÓ József nöke, BECSEY Pál miniszteri kiküldött, HARKÓ
ig.-õrt bízza meg. Dr. MOLNÁR István tanár, ig.-vál. József, dr. KABAY Gábor, MIKLÓS Imre és MIKÓ
tagot meghívja július és augusztus hónapokra, hogy a Miklós a Néptanács tanügyi osztályának részérõl,
néprajzi gyûjtemény átrendezésével segédkezzék MÁTTIS János, a néprajzi tár ig.-õre.66
HARKÓ Józsefnek. Nevezettnek munkája díjazásaként 1. KISGYÖRGY Tamás elnök üdvözli a meg-
havi 5000 lejt és a múzeum vendégszobájában lakást jelenteket, és vázolja a SzNM küzdelmes és áldozatos
ajánl fel. FADGYAS Anna szabadságolásához hoz- munkáját 1944. aug. 23. után, amikor vezetõi elhagy-
zájárul aug. hó 15-tõl kezdõdõleg, míg FODOR ták, egyedül FADGYAS Anna tisztviselõnõ maradt a
Józsefné szeptember folyamán fogja megkapni a helyén, és vezette a múzeum ügyeit addig, amíg a
szabadságot. megalakult demokratikus fórumok segítségére jöttek,
n. Bejelenti, hogy VÁRY O. Lajos felkereste és a múzeum ügyét felkarolták. A négy éves ered-
múzeumunkat, hogy a törvényes rendelkezések alapján ményes munkáról történõ beszámolás után körvonalaz-
hajtsa végre a gyümölcsfák megpermetezését. Miután a za, hogy a nagy Szovjetunió példája szerint mi az igazi
gyümölcsfákat megvizsgálta, kijelentette, hogy lega- hivatása egy múzeumnak: a múzeum a nép szolgálatá-
lább 50 db. gyümölcsfa olyan állapotban van, amit ba kell, hogy álljon.
feltétlenül meg kell permeteztetni. A permetezés ára Ismerteti a múzeum szervezetének a szabály-
darabonként 70 lejbe kerülne. Kéri az ügyv.-tanácsot, zata szerint mûködött ig.-választmány és ügyv.-tanács
hogy döntsön a permetezés kérdésében, ami számítás tagjainak a múzeum szempontjából kifejtett munkás-
szerint 3500 lej lenne. ságát, akiknek az volt a hivatásuk, hogy a tudományos
Ügyv.-tanács utasítja ig.-õrt, hogy közölje személyzetnek segítségére legyenek, és ezt a munkát
VÁRY O. Lajossal, hogy ebben a kérdésben keresse fel vállalták is a szocialista jobb jövõ érdekében.
255
Kiemeli a tudományos személyzet munkásságát, Továbbá MIKÓ Miklós azt a véleményét fejezi ki,
akik díjazás nélkül, éveken keresztül vitték a múzeumi hogy a múzeum alapszabálya érvényét veszítette már
munkát, s ez tette lehetõvé, hogy máma a SzNM elfoglal- akkor, amikor a néptanácsok megalakultak, s a mú-
hatja azt a helyet, ami egy szocialista államban megilleti. zeum a néptanács hatáskörébe került. Javasolja, hogy
2. MIKLÓS Imre, a Néptanács tanügyi osztá- dr. MOLNÁR Istvánt is ide kellene hozni, tekintettel
lyának vezetõje felvilágosítást kér a múzeum jogi hely- arra, hogy nem okozna nagy gondot egy újabb múzeu-
zetének, valamint a múzeumra vonatkozólag a nép- mi állás létesítése. BECSEY Pál szintén javasolja dr.
tanács hatáskörét illetõleg. MOLNÁR Istvánnak az idehozatalát, akit mind
3. Dr. SZÉKELY Zoltán igazgató MIKLÓS tudományos, mind pedig közéleti vonalon nagyon jól
Imre elvtárs kérdésére válaszolva röviden vázolja a fel lehetne használni.
múzeum elfogadott és érvényben lévõ alapszabályzatá- Dr. SZÉKELY Zoltán kijelenti, hogy MOLNÁR
nak az alapján a múzeum múltbeli helyzetét és a Istvánnak az idehozatalát már kezdetben is javasolta,
mostani körülmények közötti függését. A múzeumnak azonban tekintettel arra, hogy családja van, a múzeum
az alapszabályok értelmében egy 21 tagú ig.-választ- lakást biztosítani nem tud, mivel az egyik lakást dr.
mánya s az ig.-választmány tagjaiból és a múzeum SALAMON Ferenc bírja, aki a könyvtárosi teendõkkel
tisztviselõibõl alakított ügyv.-tanácsa volt hivatva arra, van megbízva, továbbá a havi 92 800 lej szubvencióból
hogy a múzeum ügyeit vezesse, és harmadik személy- 53 295 lej esik személyi kiadásokra, így a fennmaradó
lyel szemben képviselje. Dr. SZÉKELY véleménye 39 505 lej a dologi kiadások fedezésére esik, ami a múzeum
szerint a múzeum jogi személyisége ma is érintetlen, és szükségleteit illetõen elenyészõen csekély, ezt az összeget
a vezetését továbbra is az alapszabályok szerint kell egy újabb személyi kiadással megterhelni nem lehet.
vezetni, mégpedig úgy, hogy a haladó demokrácia BECSEY Pál és MIKÓ Imre ígéretet tesznek,
elveinek megfeleljen. Ezért javasolja, hogy a múzeum hogy dr. MOLNÁR István idehozatalának a kérdésével
vezetését továbbra is a tudományos személyzettel foglalkozni fognak.
karöltve a fenti két bizottság vezesse, mely a demokrá- Bejelentésüket a bizottság tudomásul veszi.
cia elvének megfelelõen mindhárom megye kiküldöt- 5. KISGYÖRGY Tamás elnök elvtárs meg-
teibõl alakult. Dr. SZÉKELY kifejti továbbá, hogy erõsíti dr. SZÉKELY állítását, hogy a néptanácsokra
áttanulmányozta a néptanácsnak a múzeumokra vonat- vonatkozó múzeumi rendelkezés csak a fenti kitéte-
kozó intézkedéseit, s az idevonatkozó rendelkezés azt leket tartalmazza, amelyeket MIKÓ elvtárs kétségbe
tartalmazza, hogy a néptanács gondoskodik a múzeu- vont. Javasolja, hogy a fent említett bizottságok alakul-
mok anyagi fenntartásáról s arról, hogy a nagy népi janak át munkakollektívákká, amelynek tagjai a
tömegek a múzeumokat látogassák. Ezek szerint – következõképpen tevõdjenek össze. (Kijelenti, hogy
minthogy a jelenlegi intézkedések is mutatják – a tu- ezt a javaslatát az illetékes szervekkel egyetértésben
dományos munkásságot a megfelelõ szervek, így az teszi meg.)
Akadémia szabja meg. Ezt mutatja az is, hogy a nyári A nagy kollektíva álljon:
munkaprogramot az Akadémia s a megfelelõ egyetemi KISGYÖRGY Tamás, BECSEY Pál, dr. BÁ-
körök dolgozták ki, és hajtották végre. Véleménye NYAI János, NAGY Imre, MIKÓ Miklós, MIKLÓS
szerint a múzeum vezetése a bizottságokra, az újabb Imre, BALOGH István, dr. KABAY Gábor, KOVÁCS
rendelkezések szerint az ún. „Sfat cetãþenesc”-re67 tar- Jenõ, KOVÁCS Ferenc, ÉGETÕ Vilma, PÉTER Gyula,
tozik, mely a megfelelõ miniszteri szervekkel szemben TÓTH Géza, RÁDULY Mihály, SZÁSZ Imre elvtársak-
képviseli a múzeumot, és a felelõsséget is viseli. ból, továbbá a múzeum személyzetébõl.
Annyival inkább, mert az ún. nemzeti múzeumokra A másik két vármegye, Csík és Udvarhely-
vonatkozó törvényt (Legea Nr. 803, Mon. Of. 238 din székre vonatkozólag azt a javaslatot teszi, hogy szemé-
14. Oct. 1946) már a demokratikus kormány hozta. lyesen fog átírni az ottani néptanácshoz, hogy azok
Véleménye szerint legjobb esetben csak az ellenõrzési jelöljenek be a nagy munkakollektívába 3-3 tagot. Az
jog oszlott meg a Néptanács és a minisztérium között. alapszabályok értelmében a vezetõség a következõkép-
4. MIKÓ Miklós, a Néptanács tanügyi és mû- pen alakulna:
velõdési ügyosztályának vezetõje kijelenti, hogy nem Elnök KISGYÖRGY Tamás, alelnökök BE-
ért egyet dr. SZÉKELY igazgató elvtárssal, szerinte a CSEY Pál, dr. BÁNYAI János, NAGY Imre.
múzeum közvetlen felettese a tanügyi szerv, amelynek A kis munkakollektíva tagjai a következõk
a költségvetésébõl utalták ki a múzeum számára a lennének:
szubvenciót, s annak ellenére, hogy rendelkezés nem Az elnökség, KISGYÖRGY Tamás, BECSEY
volt, legmesszebbmenõ jóindulattal sorolták be a Pál, dr. BÁNYAI János, NAGY Imre, továbbá MIKÓ
múzeum tisztviselõit a saját elgondolásaik szerint. Miklós, MIKLÓS Imre, ÉGETÕ Vilma, és a múzeum
256
tisztviselõi, mégpedig dr. SZÉKELY Zoltán igazgató, 3) Jan.: dr. MOLTER Károly.
aki a régészeti osztály vezetésén kívül a múzeum egész 4) Febr.: dr. MOLNÁR István és HARKÓ
irányítását intézi, MÁTTIS János és HARKÓ József a József.
néprajzi osztály, illetõleg a képtár vezetõi, FADGYAS 5) Márc.: Zeneest BALOGH Ferenccel.
Anna pénztáros, jegyzõkönyvvezetõ, aki BÁNYAI 6) Ápr.: dr. HARANGHY László.
László vezetése alatt álló könyvtári kollektíva tagja Ezenkívül javasolja, hogy a helyi elõadók is
dr. SALAMON Ferenccel együtt. Az állattan és nö- készüljenek fel, hogy egy esetleg elmaradt elõadó
vénytani osztály gondozására KESE Judit tanárnõ- helyett a helyi felkészült elõadó tudjon elõadást tartani.
elvtárs kap megbízást, aki a kollektíváját utólag fogja Bejelenti, hogy BÁNYAI László tanár elvtárs vállalko-
kiépíteni. A múzeum ügykezelésével felmerülõ köz- zott egy elõadásra, melynek tárgya a székelyföldi
igazgatási ténykedésekért felelõs vezetõ KOVÁCS parasztlázadások lenne.
Ferenc elvtárs. A jogtanácsosi tisztséget továbbra is A bizottság dr. SZÉKELY elvtárs javaslatát
dr. KABAY Gábor elvtárs fogja ellátni. A múzeum kö- azzal a változtatással fogadja el, hogy a jubiláris em-
rüli tisztántartási munkálatok elvégzése, valamint a lékünnepélyt október hónapról a nov. 7-i nagyszabású
belsõ munkálatok elvégzésében való segédkezés ünnepségre való elõkészületek miatt november hónap-
FODOR Józsefné és ÁBRAHÁM Sándor elvtársakra ra kell halasztani, s így az elõadássorozat nem október,
tartozik. hanem november hónap folyamán veszi kezdetét. Az
Udvarhely megyére vonatkozólag pedig java- elõadások tekintetében pedig úgy határoz, hogy a
solja, hogy dr. MOLNÁR István és HORVÁTH József felkészült helyi elõadó minden hónapban meg fogja
elvtársak továbbra is maradjanak meg, mint a nagy tartani elõadását még abban az esetben is, ha az ide-
munkakollektíva tagjai, és képviseljék a múzeumot he- genbõl hívott elõadó is eljön, és kitûzött elõadását meg-
lyi viszonylatban. tartotta. Így egy-egy hónapban két elõadó is lenne. Az
A jelenlevõk egyhangúlag elfogadják KIS- elõadásokat a nagy munkakollektíva tagjai fogják meg-
GYÖRGY Tamás javaslatát. nyitni és bezárni.
6. Dr. SZÉKELY Zoltán igazgató elõterjeszti a 7. KISGYÖRGY Tamás elnök javasolja, hogy
múzeum munkaprogramját a következõkben: a múzeum vezetõsége ne csak Sepsiszentgyörgyön ren-
A SzNM ez év szept. 15-én töltötte be 70 éves dezzen elõadásokat, hanem a kollektíva tagjai men-
fennállását, javasolja, hogy ezt az évfordulót elõadás jenek ki vidékre is, így pl. Barótra, Kézdivásárhelyre,
keretében október hó folyamán a vezetõség ünnepelje Kovásznára, Uzonba, Torjára, Csíkszeredába, Brassóba
meg, tekintettel arra, hogy a múzeum életében júl. 1-je és a csángóvidékre is.
óta új helyzet állott be. A mûsorra vonatkozólag a A bizottság KISGYÖRGY Tamás elnök javas-
következõ javaslatot teszi: latát egyhangúlag elfogadja.
1) Megnyitó beszéd, tartja KISGYÖRGY 8. Dr. SZÉKELY Zoltán igazgató elõterjeszti,
Tamás elnök. hogy az épületek csatornáit ki kell tisztíttatni és javíttatni a
2) Zeneszám. tél beállta elõtt. Bejelenti, hogy a székely ház zsindely-
3) Ddr. SZÉKELY Zoltán elõadása, a múzeum tetõzete is több helyen javításra szorul, s minthogy ez tu-
történeti fejlõdése címen. lajdonképpen egy szabadtéri múzeumi tárgy, jó karban-
4) Záróbeszéd, tartja KOVÁCS Ferenc elvtárs. tartása elsõrendû múzeumi feladat. Felhatalmazást kér
Javaslatot tesz egy jubiláris Emlékkönyv kia- arra, hogy megfelelõ szakemberekkel tárgyalásokat foly-
dására, a következõ tartalommal: Elõszó, írja: tathasson a szükséges munkálatok elvégeztetésére vonat-
KISGYÖRGY Tamás. A múzeum története: BECSEY kozólag, hogy a munkálatok még az õszi esõzések beállta
Pál. CSUTAK Vilmos élete: Dr. KABAY Gábor. elõtt elvégezhetõk legyenek. Javasolja továbbá, hogy a
Továbbá a következõ elvtársaktól tudományos cikkek: múzeum fõépülete elõtt levõ park díszítésére megfelelõ
I. RUSU, dr. SZÉKELY Zoltán (régészeti), dr. MOL- évelõ virágokat vásároljunk KÖNTÉS Ferenc kertésztõl.
NÁR István, HARKÓ József (néprajzi), dr. JANCSÓ A bizottság elhatározza, hogy az épületek csa-
Elemér (levéltári), MÁTTIS János (szépmûvészeti), dr. tornáit ki kell tisztíttatni és javíttatni, úgyszintén a
BÁNYAI János (geológiai), továbbá különféle székely- székely ház fedélzetét is meg kell javíttatni. A múzeum
földi bibliográfia kiegészítés.68 elõtti park díszítése ügyében tárgyalást kell folytatni
Kidolgozott egy javaslatot a koronkénti tudo- KÖNTÉS Ferenc kertésszel.
mányos elõadássorozatra is, melynek elõadóit a 9. MIKÓ Miklós elõterjeszti, hogy nõsülés
következõkben gondolja: elõtt áll, és erre való tekintettel a múzeumi igazgatói
1) Nov.: dr. BÁNYAI János. lakás emeletén levõ két szobát kéri a maga számára,
2) Dec.: dr. PÉTERFFY István. melyrõl már tárgyalt is a múzeum igazgatójával.
257
Dr. SZÉKELY Zoltán kijelenti, hogy ez a két 5. Dr. SZÉKELY Zoltán igazgató a felolvasott
szoba múzeumi célt szolgál, minthogy az egyik raktár jegyzõköny 4. pontjához hozzászólva bejelenti, hogy a
és dolgozóhelyiség, a másik pedig vendégszobául szol- 803. sz. múzeumi törvény érvényben van. A közelmúlt-
gál a tudományos kutató vendégek részére. Tehát ez a ban Bukarestben megtartott régész kongresszus alka-
lakrész a múzeumhoz tartozik, õ efelett nem rendel- lmával értesült ROLLER kongresszusi alelnöktõl, hogy
kezik, s éppen ezért az elnök és a bizottság elé utalja a a regionális múzeumok átszervezésére vonatkozó
kérdésben való döntést. törvény 3-4 hónapon belül készen lesz, amely tisztázni
MIKLÓS Imre javasolja, hogy a bizottság fogja majd múzeumunk jogi helyzetét is.
MIKÓ Miklósnak nõsülésére való tekintettel adja át a A jegyzõkönyv 5. pontjával kapcsolatosan,
kérdésben levõ két szobát lakás céljaira. Ezt a javasla- mely a munkakollektívák megalakításával foglalkozik,
tot támogatja BECSEY Pál elvtárs is. kijelenti, hogy múltbeli tapasztalatai alapján nem fûz
Dr. SZÉKELY Zoltán bejelenti, hogy a mú- nagy reményt a kollektívák munkájához, mert a kollek-
zeumi lakások helyzetére való tekintettel ezt a lakrészt tíva tagjai tanárok lévén, mindenik úgy meg van terhelve
csak a múzeumban dolgozó tisztviselõ bírhatja, így munkával, hogy nem marad idejük a múzeumban való
csak MIKÓ Miklós jövendõbeli felesége, KESE Judit munkálkodásra is. Ennélfogva tulajdonképpen csak
kaphatja meg, aki majd kötelezi magát, hogy ezért a annak a 3 embernek a munkájára lehet számítani, akik
lakásért a bizottság által megállapított múzeumi mint a múzeum tisztviselõi mûködnek a múzeumban.
munkát fog végezni. A 6. ponttal kapcsolatosan, mely a 70 éves
A bizottság dr. SZÉKELY Zoltán közlése ér- jubileum alkalmából kiadandó Emlékkönyvvel foglal-
telmében elhatározza, hogy a szóbanforgó két szobát kozik, javasolja, hogy dr. BALOGH Ernõ borosjenõi
átengedi KESE Juditnak lakás céljaira.69 orvosnak néhai DIÓSZEGHY Lászlóról írt megem-
Több tárgy nem lévén, elnök az ülést bezárja. lékezése is kapjon helyet a tervezett Emlékkönyvben.
A 8. ponttal kapcsolatosan bejelenti, hogy az
45. épületek csatornáinak kitisztítására és megjavítására
Jegyzõkönyv, mely felvétetett a SzNM kis vonatkozólag árajánlatot kért KISS Dezsõ bádogos-
kollektívájának Sepsiszentgyörgyön 1949. évi okt. hó mestertõl, akinek a munkát már ki is adta, és nevezett a
31-én, d.u. fél 8 órakor a múzeum irodahelyiségében munkálatokat meg is kezdette. A székely ház zsindely-
tartott ülésérõl tetejének megjavításával kapcsolatosan KOVÁCS Ignác
Jelen vannak KISGYÖRGY Tamás elnök ácsmesterrel folytatott megbeszélést. A park fásításával
elnöklete alatt: NAGY Imre alelnök, KOVÁCS Ferenc, kapcsolatosan tárgyalást folytatott KÖNTÉS Ferenc
KOVÁCS Jenõ, dr. KABAY Gábor, MIKÓ Miklós, kertésszel, minthogy azonban igen nagy befektetésrõl
MIKLÓS Imre, HARKÓ József, dr. SZÉKELY Zoltán, volna szó, azért ezt a tavaszig el kell halasztani.
MÁTTIS János és FADGYAS Anna. A 9. ponttal kapcsolatosan, mely a lakáskér-
1. KISGYÖRGY Tamás elnök üdvözli a meg- déssel foglalkozik, kijelenti, hogy a szóbanforgó két
jelenteket, ismerteti a tárgysorozatot, és az ülést meg- szobát át kell minõsíttetni lakássá, minthogy eleddig
nyitja. A jegyzõkönyvet FADGYAS Anna vezeti. raktár és vendégszobaként szolgált.
2. FADGYAS Anna felolvassa a f. évi okt. hó 6. Dr. SZÉKELY Zoltán a folyó ügyekrõl be-
11-én tartott ülés jegyzõkönyvét, mely felolvasás után számolva jelenti, hogy:
hitelesíttetik. a. F. hó 14–16-án Bukarestben részt vett a Ro-
3. HARKÓ József ig.-õr bejelenti, hogy nagy mán Népköztársaság Akadémiája által rendezett
elfoglaltságára való tekintettel mostanában nemigen régészkongresszuson, ahol az ország összes régészei
tud munkát kifejteni a munkakollektívában, mert még a jelen voltak. A kongresszus elsõ napján megtették je-
napi munkáját is alig tudja elvégezni. lentéseiket végzett munkájukról mindazok a munka-
Tudomásul szolgál. kollektívák, melyek a nyár folyamán az Akadémia
4. NAGY Imre alelnök a csíki ház zsindely- megbízásából az ország különbözõ részein ásatásokat
tetejének megjavításával kapcsolatosan felajánlja, hogy folytattak. Az erdélyi munkatáborok munkájáról
szívesen segítségünkre lesz abban, hogy a szükséges C. DAICOVICIU, a kolozsvári Történeti és Filozófiai
mennyiségû zsindelyt Csíkból megrendelje és leszállít- Intézet igazgatója számolt be. Beszámolójában dicsé-
tassa. Közli, hogy tudomása szerint egy fuvarnak az ára rettel emlékezett meg a SzNM által nyújtott segítségrõl.
Csíkból Sepsiszentgyörgyre cca. 1000 lej. Az ország területén mûködött csoportok vezetõi közül
NAGY Imre alelnök felajánlott segítségét az nyolcat elismeréssel illettek, melyek között szerepelt
ülés megköszöni, és elnök kijelenti, hogy majd késõbb múzeumunk igazgatója is. Hogy múzeumunkat ilyen
a tárgysorozat rendjén e kérdésre vissza fognak térni. kitüntetés érte, ezért köszönet illeti KISGYÖRGY
258
Tamás elnök elvtársat, aki a megye területén mûködõ és a konzerválási eljárásra vonatkozó saját elgondolá-
csoportok munkáját a legmesszebbmenõ támogatásban sait közli. Dr. SZÉKELY elvtárs ezzel kapcsolatosan
részesítette. A második napon a jövõbeni munkaterv megjegyzi, hogy a nyár elején néprajzi tárunk raktárát
megállapítása során értékes elõadások hangzottak el, HARKÓ József ig.-õr szakszerûleg elrendezte, és a
ahol többek között ROLLER elvtárs nagyszerû elõ- konzerválási eljárásokkal kapcsolatosan dr. NAGY
adásában kifejtette, hogy a jövõben a múzeumokra Jenõ semmi újat nem szögezett le, sõt bizonyos dolgok-
nagy hivatás vár, s a történelemtanítás az archeológián ban ezeken a konzerválási eljárásokon mi már túl is
kell, hogy felépüljön, a nagy Szovjetunió mintája és vagyunk.73
tanítása szerint. A kongresszus elhatározta, hogy nov. e. Felolvassa BÁNYAI László tanár javaslatát
hó 10-én Bukarestben kiállítást rendez abból az anyag- a könyvtár olvasására vonatkozólag. A könyvtár tudo-
ból, amely a nyári ásatások alkalmával került felszínre, mányos jellegû, ezért kutatók részére mindennap
hogy népköztársaságunk dolgozói így közvetlenül reggel 8-tól 1 óráig és d.u. 4–7-ig, szombaton d.u. 4–7
megszemlélhessék a tudósok munkáját. óráig, vasárnap d. e. 10–1 óráig rendelkezésre áll.
A múzeumok helyzete iránti érdeklõdésére a Könyvet kiadni nem szabad.
tudományos vezetõ körök emberei azt a kijelentést tet- f. Bejelenti, hogy a nagy Szovjetunió lángeszû
ték, hogy a regionális múzeumokra vonatkozó törvény- vezérének, SZTÁLIN elvtársnak 70. születése napja
tervezet elkészítése folyamatban van, s kb. 3-4 hóna- alkalmából múzeumunk is igyekezett leróni háláját, s
pon belül meg is fog jelenni az új törvény, mely a ez alkalomból egy olyan olajfestményt ajánlott fel,
múzeumok jogi helyzetét tisztázni fogja. Tudományos mely a székely munka ütemét jelképezi, továbbá sze-
munka csak az Akadémia jóváhagyásával történhetik. rény kiadványainkat egybekötve.74
A néptanácsok az anyagi segítséget adják, és gondos- g. Bejelenti, hogy a pénzügyminisztérium leg-
kodnak arról, hogy a múzeumok a nép szolgálatában újabban kiadott rendelkezése szerint mindazok, akik eddig
álljanak. természetbeni lakást élveztek, 1949. jan. 1-jétõl visz-
Bejelenti, hogy Ion NESTOR, a bukaresti szamenõleg a fizetésük 8%-át kötelesek lakbér címén az
Nemzeti Múzeum igazgatója e találkozás alkalmával illetõ intézet pénztárába befizetni. Minthogy ez a tör-
bejelentette, hogy karácsony táján kb. 2 hétre el fog vényes rendelkezés a múzeum telkén lakókat is
jönni múzeumunk régészeti gyûjteményének tanul- közvetlenül érdekli, azonnal felkereste KOVÁCS Ferenc
mányozására, és erre az idõre szállást kell biztosíta- elvtársat, hogy e kérdében tett lépéseirõl tegye meg jelen-
nunk számára.70 tését. KOVÁCS Ferenc közli, hogy érintkezésbe lépett a
b. Bejelenti, hogy f. hó 18-án dr. SCHUMANN pénzügyi szervekkel és abban egyeztek meg, hogy dr.
Ferenc miniszteri kiküldött KOVÁCS Ferenc elvtárs tár- SZÉKELY, KOVÁCS és a pénzügyigazgató legközelebb
saságában meglátogatta múzeumunkat. Ez alkalommal is össze fognak ülni, hogy ezt a kérdést alaposan megtár-
szóba került múzeumunk jogi helyzetének tisztázása, aki gyalják, s ha nem kapják meg a megfelelõ megoldást,
azt az utasítást adta, hogy a Néptanács Elnöksége intézzen akkor feliratot intéznek a pénzügyminisztériumhoz a
memoriut71 az illetékes minisztériumhoz a kérdés kérdés tisztázása céljából. Dr. SZÉKELY Zoltán javasol-
tisztázása tárgyában. A memoriut fõbb vonalaiban ja, hogy a lakásügyet tárgyaló bizottságba dr. KABAY
dr. KABAY Gábor jogtanácsossal karöltve el is készítette, Gábor is vonassék bele, mint a múzeum jogtanácsosa.
és átadta a Néptanács Elnökségének, azzal a kéréssel, h. Felolvassa Háromszék vármegye Ideiglenes
hogy dolgozza fel, és terjessze tovább illetékes helyre. Bizottsága kabinet 556/949 számú átiratát, melyben
c. Bejelenti, hogy a kolozsvári Történeti és Fi- fehívják a SzNM-ot, hogy a Miniszterelnökség 10381-
lozófiai Intézet igazgatója, C. DAICOVICIU 263/1949 1949 sz. rendelete, valamint a Megyei Ideiglenes
számú leiratában elküldötte a régészeti Repertórium Bizottság f. hó 22-én hozott határozata értelmében a
részére a munkaprogramot, melynek alapján 1949. dec. megyei néptanács irattárának helyiségében található
végéig dr. SZÉKELY Zoltán úgy a SzNM, mint a történelmi iratok elhelyezésére egy helyiséget készítsen
székelyudvarhelyi és székelykeresztúri iskolai gyûjte- elõ, mert a fenti rendelet értelmében ezek az iratok a
mények régészeti anyagát számba kell vegye, illetve múzeum helyiségében õrizendõk.
föl kell dolgozza, valamint a múzeum 50 éves jubileu- i. Bejelenti, hogy a Nagy Októberi Szocialista
ma alkalmával kiadott Emlékkönyvet és a Székelység Forradalom 32. éves évfordulója alkalmából nov. hó 7-
címû folyóiratot is fel kell dolgoznia.72 én múzeumunk illõ díszítésérõl is gondoskodni kell.
d. Ismerteti dr. NAGY Jenõ egyetemi tanárnak Kéri a bizottságot, hogy ebben a munkában legyen
a nyár folyamán a BOLYAI Tudományegyetem hall- segítségünkre tanácsaival.
gatóival végzett munkálatairól tett jelentését és utasítá- j. Bejelenti, hogy múlt ülésen, amikor a kol-
sait, amelyben a néprajzi anyag meglévõ hiányosságait lektíva tagjait megállapította a bizottság, megfeledke-
259
zett a Ministerul Artelor helyi megbízottjának a kollek- nyes munkát végezni, amilyent végzett. Furcsának
tívába való bevonásáról. Közli, hogy ennek elenére az találja, hogy MIKÓ elvtárs még a múzeumi személyzet
elnökkel folytatott megbeszélés alapján a megbízot- inkadrálását is a SZÉKELY szemére hányja, hiszen ezt
takat a mai ülésre is meghívtuk. Kéri a bizottságot, nem a SZÉKELY személyéért, hanem a SzNM-ért tette
hogy gondoskodjék arról, hogy a Ministerul Artelor a néptanács. A SzNM a 3 székely vármegye tulajdonát
helyi megbízottja valóban a kollektíva tagjai közé képezte, s 1945 óta, amióta a demokratikus szervekbõl
bevétessék. alakult ig.-választmány állott a múzeum élén, sohasem
KISGYÖRGY Tamás elnök elvtárs az igaz- folyt ilyen hangnemben a tárgyalás, mert akkor nem
gató jelentésével kapcsolatosan javasolja, hogy minden lehetett volna a múzeum ügyét elõbbre vinni s a nép
egyes kérdést sorra véve tárgyaljon meg a bizottság, és szolgálatába állítani. Kijelenti, hogy ha továbbra is
szóljon hozzá. ilyen személyeskedéssel akarják az egyes kérdéseket
MIKÓ Miklós a megyei tanügyi és mûvelõ- megtárgyalni, akkor kénytelen a tárgyalást felfüggesz-
dési ügyosztály vezetõje hozzászólásában kijelenti, teni, mert nem látja értelmét az ilyen hangnemben való
hogy a munkakollektívákkal kapcsolatosan nem látja további tárgyalásoknak.
olyan sötétnek a helyzetet, amint azt dr. SZÉKELY MIKLÓS Imre elvtárs hozzászólásában kije-
vázolta, mert a múzeumnak nem lehet az a célja, hogy lenti, hogy a késszúrás mindkét részrõl egyforma volt.
csak 3-4 ember dolgozzék, hanem be kell vonni a A vitát le kell zárni, és át kell térni az egyes kérdések
tanárokat is, hogy dolgozzanak, mert meg van gyõzõd- megtárgyalására.
ve arról, hogy úgy HARKÓ József, mint a többi Dr. SZÉKELY Zoltán kéri az elnök elvtársat,
tanárok is eleget fognak tenni a követelményeknek. hogy engedje meg, hogy MIKÓ elvtárs kijelentéseihez
Úgy érzi, hogy dr. SZÉKELY Zoltán egész jelentése õ is hozzászólhasson. Kijelenti, hogy az eddigi bejelen-
arra megy, hogy azt a két szobát, amelyet a múlt ülésen téseit mint a múzeum igazgatója tette meg, és ezek
a bizottság részére lakás céljára kiutalt, visszavonja. szorosan az ülés tárgyához tartoznak. A felelõsséget az
Nem érti, hogy miért nem akarja SZÉKELY elvárs azt, elnökön kívül õ viseli, s ha az ügyvitelnél valami ne-
hogy mások is munka után pihenésre hajthassák fejü- hézség merül fel, kizárólag kettejüket vonják felelõs-
ket, hiszen tõle senki sem irigyelte azt a lakást, amiben ségre. Nagyon csodálkozik, hogy MIKÓ elvtárs ilyen
benne lakik. Õ az inkadrálások alkalmával is a leg- hangnemben személyi kérdést csinált a hivatalos
messzebbmenõ jóindulatot tanúsította a múzeumi ügyekbõl. A bejelentéseket kénytelen volt megtenni,
személyzettel szemben, pedig erre vonatkozólag semmivel ezek az ülés anyagát képezték. A lakáskérdésben
miféle utasítás sem volt, hanem a tanügyi költségvetés már a múlt gyûlés alkalmával döntött a bizottság. Ma a
terhére inkadrálta a múzeum személyzetét. Ami pedig lakáskérdés tulajdonképpen az újabban megjelent lak-
a múzeum hovátartozandóságát illeti, kijelenti, hogy az bértörvénnyel kapcsolatosan merült fel, amely a mú-
nem lehetséges, hogy csak anyagi támogatást adjon a zeum telkén lakó személyzetet közvetlenül érinti. Ami
tanügyi és mûvelõdési ügyosztály, s azonkívül semmi pedig a múzeum jogi helyzetét illeti, fenntartja az
beleszólása se legyen a múzeum vezetésébe. E kérdés álláspontját, hogy a múzeum ügyvitelét továbbra is az
tisztázása céljából megkeresést intézett a Minisztéri- igazgató-választmány, illetve a nagy munkakollektíva
umba, és most onnan várja a választ. Véleménye ismé- felelõs, hiszen a múlt ülésen is a bizottság elvben
telten az, hogy mentõl több embert be kell vonni a leszögezte, hogy az ig.-választmány munkakollektíva
múzeumi munkába, mert nem lehet azt egy ember néven tovább fog mûködni. A munkakollektívákkal
részére kisajátítani. Ami pedig a lakást illeti, kijelenti, kapcsolatos megjegyzéseit pedig múltbeli tapasztalatai
hogy õ biztosan tudja azt, hogy a padlásszobák még ma alapján tette meg.
is üresen állanak. Ami pedig a részére kiutalt lakás MIKÓ elvtárs kijelenti, hogy SZÉKELY elv-
átminõsítését illeti, kijelenti, hogy õ már eljárt a lakás- társ mindig a tanügyi és mûvelõdési ügyosztály meg-
hivatalnál, és ottan megállapította, hogy ez a lakrész kerülésével érintkezik az elnökkel, s nem érti, hogy az
mint lakás volt nyilvántartva. elnök elvtárs miért vonja kétségbe azt, hogy a múzeum
KISGYÖRGY Tamás elnök elvtárs kijelenti, felügyelete nevezett ügyosztályhoz tartozik, hiszen õt
hogy a dr. SZÉKELY Zoltán beszámolója alapján nem nem a hatalmi érdek vezeti, amikor ehhez az álláspont-
várta volna, hogy MIKÓ elvtárs ilyen bicskaszerû jához ragaszkodik mint az ügyosztály vezetõje, akit a
szúrással szóljon hozzá a kérdésekhez, mert ha MIKÓ Párt azért állított oda, hogy kötelességét teljesítse, és
elvtárs az elmúlt 4 esztendõ alatt itt lett volna, akkor mindaddig ragaszkodik is, amíg erre vonatkozólag a
tudná azt, hogy SZÉKELY elvtárs nem sajátította ki a Minisztérium döntõ válaszát meg nem kapja.
múzeumot, mert diákokkal és munkakollektívákkal KISGYÖRGY Tamás elnök elvtárs kijelenti,
dolgozott állandóan, és csak így tudott olyan eredmé- hogy ha MIKÓ elvtárs kifogásolja azt, hogy õ a mú-
260
zeum igazgatójával közvetlenül érintkezik, meg tudja felelõ képeket helyeznénk el. A két székelykapura sem-
találni a módját annak is, hogy csak hivatali úton érint- miféle díszítés nem fog jönni, minthogy az muzeális
kezzék nevezettel, azonban amióta õtet a múzeum élére tárgy. HARKÓ József elvtárs kijelenti, hogy õ részt
állították, s így közvetlenül belekapcsolódott a mú- vett azon a gyûlésen, ahol a nov. 7-i díszítést beszélték
zeum munkájába, õ annyira megszerette, és annyira a meg, és kijelenti, hogy ottan a múzeumról szó sem volt,
szívéhez nõtt a SzNM, hogy õtet még bottal sem lehet kizárólag csak a fõtéri épületek díszítésérõl tárgyaltak.
kiverni a múzeumból.75 A bizottság elhatározza, hogy a nov. 7-i
Dr. SZÉKELY elvtárs kijelenti, hogy ameny- ünnepség alkalmával a két székelykapu között fogják a
nyiben az õ személye gátolja a múzeumi munka kerítést kidíszíteni.
egészséges menetét, õ lemond, és állítsanak helyébe c. A megyei levéltár elhelyezésével kapcso-
olyant, aki a követelményeknek jobban megfelel, tekin- latosan javasolja, hogy MIKÓ Miklós, MIKLÓS Imre,
tettel arra, hogy a múzeumi lakások miatt már eddig is dr. KABAY Gábor és SZÉKELY Zoltán elvtársak néz-
több személyes ellenséget szerzett. zék meg a vármegyénél a kérdéses anyagot, s azután
KOVÁCS Jenõ elvtárs kijelenti, hogy eleddig megjárva a múzeum épületét, keressék meg azt a helyi-
személyi kérdések sohasem merültek fel a múzeumi séget, ahol a levéltárat el lehet helyezni. KOVÁCS
gyûléseken. Kéri, hogy a múzeum jogi kérdését végülis Ferenc elvtárs bejelenti, hogy a kolozsvári BOLYAI
tisztázzák, mert mint a család képviselõje, nem akar Tudományegyetem szakemberei le fognak jönni, hogy
esetleg egy olyan helyen ülni, ahol felesleges. ezt a levéltári anyagot áttanulmányozzák.
KOVÁCS Ferenc elvtárs a múzeum jogi helyze- d. A székely ház zsindelytetejének megjaví-
tével kapcsolatosan kijelenti, hogy ez egy átmeneti hely- tásával kapcsolatosan javasolja, hogy elõbb itt, a me-
zet, amelyet át kell vészelni. Korszerû kifejezéssel élve, ez gye területén kell utánanézni, hogy meg lehet-e
egy forradalmi korszaka a múzeumnak, de meg fogják szerezni a szükséges zsindelymennyiséget.
kapni a kérdés tisztázására a helyes utat, mert a Néptanács A bizottság felkéri MIKLÓS Imre elvtársat,
Elnökségének joga van e kérdés tisztázása ügyében felira- hogy a megye területén próbálja meg, hogy meg lehet-
tot intézni egyenesen a Comisia de Stathoz76 is. Javasolja, e szerezni a zsindelyt, s ha nem volna lehetséges, akkor
hogy a múzeum ügyeit továbbra is olyan formában tár- majd kérni fogja NAGY Imre alelnök elvtársat, hogy
gyaljuk, ami a múzeum célját szolgálja. Csíkban szerezze meg, és küldje el, hogy még a tél
KISGYÖRGY Tamás elnök elvtárs az igaz- beállta elõtt a javításokat meg lehessen csináltatni.
gatói jelentés alapján sorra veszi az egyes kérdések A munka elvégzésére vonatkozólag árajánlatot
megtárgyalását. kell kérni a Rekonstrukció Vállalattól, mely ajánlat elfo-
a. A munkakollektívákkal kapcsolatosan kije- gadása felett KISGYÖRGY Tamás és dr. SZÉKELY
lenti, hogy véleménye egyezik a SZÉKELY elvtársé- Zoltán elvtársak fognak határozni.
val, hiszen éppen a gyûlés kezdetén az a HARKÓ e. Kéri dr. SZÉKELY Zoltán igazgatót, hogy
elvtárs, aki eddig igen szorgalmas munkása volt a mutassa be azt az árajánlatot, melyet az épületek
múzeumnak, kénytelen volt bejelenteni, hogy annyira csatornáinak kitisztítására és megjavítására kapott.
el van foglalva egyéb munkákkal, hogy mostanában Dr. SZÉKELY elvtárs felolvassa KISS Dezsõ áraján-
képtelen a múzeumban munkát kifejteni. Hasonló a latát, mely szerint a fõépület csatornáinak kitisztítása és
helyzet a többi tanárokkal is, akiket más irányú a két lefolyó megjavítása 4000 lej, s azonkívül minden
elfoglaltságuk annyira igénybe vesz, hogy a múzeumi egyes forrasztás 100 lej, a két lakóház csatornáinak
munkájukra nem nagyon lehet számítani. kitisztítása és megjavítása 2500 lej lenne.
b. A nov. 7-i ünnepéllyel kapcsolatos díszí- A bizottság a csatornák kitisztítására és meg-
tésre vonatkozólag kijelenti, hogy ez a múzeumi javítására vonatkozó árajánlatot elfogadja azzal, hogy
munkakollektívára tartozik. Dr. KABAY kéri, hogy pontosan ellenõrizni kell a forrasztásokat, nehogy ezzel
MÁTTIS elvtárs szóljon hozzá e kérdéshez, és mint visszaéljen a vállalkozó.
szakember mondja el a maga elgondolásait. MÁTTIS f. A lakbérfizetéssel kapcsolatosan, melyet a
elvtárs elõadja, hogy eddigi tapasztalatai alapján nem legújabban megjelent erre vonatkozó törvény tesz in-
tartja helyesnek azt, hogy a múzeum épületének a falát dokolttá, javasolja, hogy KOVÁCS Ferenc, dr. KABAY
díszítsük ki, minthogy ez az épület annyira benn van az Gábor és dr. SZÉKELY Zoltán elvtársak vegyék fel a
utcától, hogy sokkal jobbnak látja, hogy az épület elõt- kapcsolatot a pénzügyigazgatóval a kérdés alapos megtár-
ti kerítésre alkalmazzuk a díszítést. Bejelenti, hogy gyalása céljából.
nov. 7-re készen lesz a múzeum cégtáblája, amit a A bizottság elnök elvtárs javaslatát elfogadja.
középsõ kapu fölött fogunk elhelyezni. Elgondolása az, g. A november hónap folyamára tervezett jubi-
hogy ettõl jobbra és balra egy-egy zászlót és a meg- láris emlékünnepély napját nov. hó 19-re állapítja meg.
261
h. Elnök elvtárs bejelenti, hogy a múlt ülés BECSEY Pál javasolja, hogy amikor az egész
határozata értelmében megkereste Csík és Udvarhely anyag együtt lesz, akkor a kollektíva gyûljön össze
megye néptanácsait, kérve, hogy a múzeumi nagy azok megvizsgálása céljából. Javasolja, hogy a készülõ
kollektívába jelöljék ki azokat az egyéneket, akik alkal- Emlékkönyvbe a borítólap után mindjárt az elsõ lapra a
masak lesznek arra, hogy múzeumunk munkájában Román Népköztársaság címerét kell betenni.
részt vegyenek. Erre az átiratra még mind a mai napig KISS István kijelenti, hogy miután a helyi
nem jött válasz, ezért felkéri NAGY Imre alelnököt, komisszió megvizsgálja az Emlékkönyv részére össze-
hogy lépjen érintkezésbe a Csík megyei néptanács gyûlt anyagot, azt azután fel kell terjeszteni Bukarestbe
elnökével és kérje meg, hogy vele együtt határozzanak az illetékes Minisztériumba, hogy ottan is átnézzék és
a három személy megválasztásában. a jóváhagyást megadják.78
7. A javaslatok rendjén dr. KABAY Gábor A bizottság BECSEY Pál javaslatát elfogadja, és
elvtárs javasolja, hogy mind a néprajzi, mind pedig a az Emlékkönyv szerkesztõbizottságának KISGYÖRGY
természetrajzi gyûjteményben megfelelõ állványok Tamást, BECSEY Pált, KISS Istvánt és MIKÓ Miklóst
beállításával csináltassunk egy olyan elválasztó zsinórt, bízza meg, míg a felelõs szerkesztést dr. SZÉKELY
hogy a közönség ne tudjon hozzányúlni, s így a rendet Zoltán igazgatóra bízza.
megbontani a kiállított tárgyak között. 4. KISS István javasolja, hogy a vidéki és isko-
A bizottság a javaslatot elfogadja, és megbíz- lai múzeumok létesítésére vonatkozólag dr. SZÉKELY
za dr. SZÉKELY Zoltán igazgatót, hogy mindkét Zoltán készítsen egy brosúrát, melynek sokszorosításáról
gyûjteménybe csináltassa meg a védõzsinórt. a tanügyi és mûvelõdési ügyosztály gondoskodni fog.
8. A munkakollektívák megalakulásával kap- A bizottság KISS István javaslatát elfogadja.
csolatosan a bizottság kimondja, hogy a 21 tagú bi- 5. Dr. SZÉKELY Zoltán ig.-õr bejelenti, hogy
zottságban azok a tagok maradnak benne, ahogyan azt f. hó 2-án megrendelést intézett a Néptanács tanügyi és
a megalakuláskor megállapították, ezenkívül KISS mûvelõdési ügyosztályához, hogy a múzeum telkén
István, a Ministerul Artelor helyi képviselõje minden lakók részére állapítsa meg a lakbért.
ülésre meghívandó. A lakbérüggyel kapcsolatosan MIKÓ Miklós
jelenti, hogy a pénzügyigazgatóval tárgyalt ez ügyben,
46. és rövidesen meg fogja adni a választ.
Jegyzõkönyv, mely felvétetett a SzNM kis Tudomásul szolgál.
munkakollektívájának Sepsiszentgyörgyön 1949. évi 6. Dr. SZÉKELY Zoltán igazgató jelenti, hogy
dec. hó 9-én d.u. 6 órakor a múzeum irodahelyiségében a tanalapi épületek kérdésének tisztázása ügyében át-
tartott ülésérõl iratot intézett a Néptanács Elnökségéhez f. hó 3-án.
Jelen vannak KISGYÖRGY Tamás elnök elnök- (T. 13/949 sz. alatt.)
lete alatt: BECSEY Pál, MIKÓ Miklós, MIKLÓS Imre, A munkakollektíva megbízza dr. KABAY
KISS István, KOVÁCS Jenõ, dr. KABAY Gábor, dr. Gábort, hogy a Tanalap történetét röviden foglalja
SZÉKELY Zoltán, MÁTTIS János és FADGYAS Anna. össze, hogy ennek alapján lehessen megcsinálni a fel-
1. KISGYÖRGY Tamás elnök üdvözli a meg- terjesztést az illetékes minisztériumba.
jelenteket, ismerteti a tárgysorozatot, és az ülést meg- 7. Dr. SZÉKELY Zoltán bejelenti, hogy a
nyitja. A jegyzõkönyvet FADGYAS Anna vezeti. helybeli COMCAR vezetõsége a napokban átküldötte
2. FADGYAS Anna felolvassa a f. évi okt. hó az 1950. évre szóló bérleti szerzõdést aláírás céljából,
27-én tartott ülés jegyzõkönyvét, mely felolvasás után ugyanakkor küldött 2 db. nyugtát is 1560-1560 leirõl az
hitelesíttetik. 1949. július–decemberi havi lakbérrõl, hogy ezt az
3. MIKLÓS Imre kijelenti, hogy a közeli na- összeget vegyük fel. Ezt az ügyet is jelentette a tanügyi
pokban Gelencére ki fog szállani, mely alkalommal és mûvelõdési ügyosztálynak, és kérte az utasítást az
utána fog nézni, hogy a zsindelyt megrendelje a szé- eljárásra vonatkozólag.
kely ház tetejének megjavíttatásához. Dr. KABAY Gábor javasolja, hogy az 1950.
3. Dr. SZÉKELY Zoltán igazgató a múzeum évre a jégverem bérleti összegének megállapításánál
70 éves jubileumával kapcsolatosan tervezett Emlék- vegyük alapul az 1938. évi bérösszeget.
könyvrõl jelenti, hogy eleddig dr. MOLNÁR István A munkakollektíva megbízza dr. KABAY
küldötte be két néprajzi tanulmányát. A fénykép- Gábort, hogy a jégverem bérleti szerzõdését javaslata
felvételeket KÖNTÉS Ernõ fényképész elkészítette. alapján készítse el.
Megkeresést intézett C. DAICOVICIU egyetemi tanár- 8. Dr. SZÉKELY Zoltán igazgató felolvassa a
hoz és RUSSU Ion régészhez, hogy az Emlékkönyv Ministerul Artelor 37.749/1949 sz. leiratának máso-
részére megfelelõ tanulmányt küldjenek el.77 latát, melyet a tanügyi és mûvelõdési ügyosztály
262
27.135/1949 sz. felterjesztésére küldött a minisztérium 3. Dr. SZÉKELY Zoltán igazgató a folyó
a nevezett ügyosztálynak. ügyekrõl szóló jelentésével kapcsolatosan jelenti, hogy:
Tudomásul szolgál. a. A Múzeum személyzetének inkadrálása f. évi
9. KISGYÖRGY Tamás elnök a Néptanács jún. hó 1-jéjével megszûnt, minthogy az illetékes ügy-
épületében lévõ levéltárral kapcsolatosan jelenti, hogy osztály nem terjesztette fel a schemát80 a megfelelõ
annak a múzeumba való szállítása teljesen lehetetlen, idõben a megfelelõ fórumhoz. Errõl f. évi febr. hó 1-jén
minthogy akkora anyagról van szó, amit a múzeum szereztünk tudomást, amikor a január hóra esedékes
épületében megfelelõ helyiség hiánya miatt elhelyezni fizetést fel akartuk venni. Nyomban megtettük a szük-
nem lehet. Mindaddig ennek az anyagnak a múzeum- séges lépéseket az ügy elintézése érdekében, aminek elin-
ban való elhelyezésérõl szó sem lehet, amíg nem tör- tézéseképpen f. évi ápr. hó 25-én arról értesítették a hely-
ténik gondoskodás a múzeum épületének kibõvítésérõl, beli pénzügyigazgatóságot, hogy mindössze egy altiszti
tehát gondolkozni kell azon, hogy a múzeum épületét és egy felügyelõi állást engedélyeztek a múzeum szá-
új szárnnyal kell kibõvíteni.79 mára. E leirat vétele után KISGYÖRGY Tamás elnök,
Tudomásul szolgál. aki addig is a legmesszebbmenõ megértéssel viseltetett az
10. Dr. SZÉKELY Zoltán igazgató jelenti, ügy iránt, és mindent megtett sikeres elintézése érdeké-
hogy az ismeretterjesztõ elõadások keretében január hó ben, futárt küldött Bukarestbe, egyenesen LUCA László
folyamán egy zeneestet fogunk rendezni. pénzügyminiszter, a RMP központi bizottsági titkárához,
Tudomásul szolgál azzal, hogy a zeneestet MIKÓ azzal a kéréssel, hogy mindannak az öt személynek a ki-
Miklós fogja megnyitani, és dr. KABAY Gábor bezárni. nevezését, akit az elmúlt év júliusában neveztek ki a
Több tárgy nem lévén, elnök az ülést bezárja. múzeumhoz, továbbra is hagyja jóvá. LUCA László
pénzügyminiszter elvtárs, ismerve a múzeumot és annak
47. fontosságát, az elnök elvtárs kérésének helyet adott, és
Jegyzõkönyv, mely felvétetett a SzNM kis ápr. hó 28-án kelt rendeletében mind az öt személy ki-
munkakollektívájának Sepsiszentgyörgyön 1950. évi nevezését jóváhagyta, és intézkedett, hogy az elmúlt négy
jún. hó 3-án d.u. 7 órakor a Múzeum irodahelyiségében hónapra is a fizetést kiutalják.81
tartott ülésérõl Dr. SZÉKELY Zoltán mind a maga, mind a
Jelen vannak KISGYÖRGY Tamás elnök múzeumi kollektíva nevében a legõszintébb köszönetét
elnöklete alatt KOVÁCS Ferenc, CSORJA Mária, fejezi ki KISGYÖRGY Tamás elnök elvtársnak a a
ERDÕS István, HARKÓ József, dr. SZÉKELY Zoltán, megértõ támogatásért és fáradságot nem ismerõ mun-
MÁTTIS János és FADGYAS Anna. A jegyzõkönyvet káért, amit az ügy sikeres elintézése érdekében kifej-
FADGYAS Anna vezeti. tett. Úgyszintén KOVÁCS Ferenc elvtársnak is, aki
1. KISGYÖRGY Tamás elnök üdvözli a megje- mindvégig megértõ támogatásban részesített, s kéri,
lenteket, és az ülést megnyitja. Ismerteti a tárgysorozatot hogy a kis munkakollektíva KISGYÖRGY Tamás el-
és bejelenti, hogy hosszú idõ óta a kis munkakollektíva nök elvtársnak a munkakollektíva köszönetét jegyzõ-
azért nem ülésezett, mert az utóbbi ülések alkalmával a könyvileg is örökítse meg.
tárgyalások olyan hangnemben folytak, hogy azok nem A kis munkakollektíva igazgató jelentését tu-
elõsegíteni, hanem inkább megakadályozni akarták a mú- domásul veszi, s a maga részérõl is õszinte köszönetét
zeum munkáját. Ez a probléma megoldást nyert azzal, fejezi ki az elnök elvtársnak, úgyszintén KOVÁCS
hogy a tanügyi és mûvelõdési ügyosztály vezetõjét, Ferenc elvtársnak.
MIKÓ Miklóst mind állásától, mind párttagságától fel- b. Bejelenti, hogy FODOR Józsefné altiszt,
mentették. MIKÓ Miklósnak tulajdonképpen semmi köze aki 1932. ápr. 1-je óta áll a múzeum szolgálatában, f. év
sem volt a múzeumhoz, de erõszakos természetével ma- május hó 20-án megbetegedett, és az orvosi felülvizs-
gának vindikálta a múzeum fölött való hatalom gyakor- gálat alkalmával a bizottság nyugdíjaztatásra javasolta.
lását, hogy azt a saját céljaira kihasználhassa, Hiszi, hogy A betegszabadsága f. évi május 31-ig tartott, június
a jövõben gyakrabban lesz alkalma a kollektívának arra, folyamára kivette az egyhavi szabadságát, s júl. 1-jétõl
hogy összeüljön, és a múzeum ügyes-bajos dolgait meg- kezdõdõleg kell kérjük a nyugdíjaztatását. Ezzel kap-
tárgyalja. Bejelenti, hogy a mûvelõdési ügyosztály csolatosan jelenti, hogy így egy altiszti állás üresedés-
CSORJA Mária elvtársnõben új munkaerõvel gyarapo- ben lesz, s kéri, hogy annak betöltésére a munkakollek-
dott, akit üdvözöl, és kéri, hogy megértõ munkatársa tíva legyen segítségünkre.
legyen a múzeumnak. A kis munkakollektíva igazgató jelentését
2. FADGYAS Anna felolvassa az 1949. évi jóváhagyólag tudomásul veszi, és utasítja, hogy a
dec. hó 9-én tartott ülés jegyzõkönyvét, mely felolvasás nyugdíjaztatás iránti eljárást tegye folyamatba. Helyé-
után hitelesíttetik. nek betöltésérõl gondoskodni fog.
263
c. Felolvassa ÁBRAHÁM Sándor altiszt utasítására, mivel MIKÓ szerint a múzeumi lakások
beadványát, aki arra való tekintettel, hogy itt helyben kérdése a tanügyi osztályra tartozik, beadványt intézett
egy kis házat épített, el akar távozni a múzeumi szol- a megyei tanügyi és mûvelõdési ügyosztályhoz e
gálatból f. évi okt. 1-jével, minthogy a saját házába kérdés rendezése miatt. E beadványra f. évi ápr. hó
akar beköltözködni, s a múzeumi altisztnek benn kell 12-én 32.567/1949 sz. átiratában közölte a tanügyi és
laknia a múzeum épületében. ÁBRAHÁM Sándor kéri mûvelõdési ügyosztály, hogy a lakbér megállapításá-
felmondásának elfogadását és másutt való elhelyezését. nak kérdése nem reájuk, hanem a bíróságra tartozik, s a
A kis munkakollektíva ÁBRAHÁM Sándor szükséges lépéseket megtette az ügyosztály a bíróság-
felmondását elfogadja, de az idõpontra vonatkozólag nál. F. év május 19-re a járásbíróság megidézte
nem foglal állást, mert ha idõközben megfelelõ egyént SZÉKELY Zoltán, MÁTTIS János, ÁBRAHÁM Sán-
kap helyének betöltésére, akkor hamarabb is fel fogja dor és FODOR Józsefné múzeumi alkalmazottakat a
menteni állásából. lakbér megállapítása céljából, ahol a tulajdonos képvi-
Az altiszti állások megüresedésével kapcso- selõjeként dr. SALAMON Ferenc jelent meg.
latosan igazgató kéri az elnökséget, hogy lehetõleg egy Dr. SALAMON Ferenc és MIKÓ Miklós már ezt
házaspárt alkalmazzon a két állásra, minthogy ez az megelõzõen a maguk részére megállapíttatták a lakbért,
intézet szempontjából talán elõnyös lenne. anélkül azonban, hogy errõl a múzeum vezetõségének
d. Bejelenti, hogy a székely ház zsindelytete- tudomása lett volna. Minthogy ez az egész ügy nagyon
jének megjavíttatásához még az elmúlt év folyamán zavaros, kéri az elnökséget, hogy intézkedjék az ügy
megrendelt 4000 zsindely elkészült, és mostan a nyár tisztázása érdekében, mert a szerzõdéseket meg kell
folyamán a tetõzet kijavíttatását el kell végeztetni. kötni, és a lakbért is ki kell fizetni, s ezért tisztázni kell
A kis munkakollektíva a székely ház zsindely- az ügy miképpen való állását.
tetejének megjavításával kapcsolatosan utasítja igazgatót, A kis munkakollektíva a jelentés alapján meg-
hogy kérjen árajánlatot a munkálatok elvégzésére a bízza dr. JÓZSEF Lajos és dr. KABAY Gábor jogá-
megyei Construcþiótól és a Reconstrucþio vállalattól. A szokat az ügy mielõbbi tisztázásával, hogy az összes
beérkezett ajánlatok megvizsgálásával és a munkálatok bentlakókkal a szerzõdést meg lehessen kötni.
kiadásával KISGYÖRGY Tamás elnököt, KOVÁCS g. Bejelenti, hogy a COMCAR által bérelt
Ferencet, dr. SZÉKELY Zoltánt és a SZÉKELY távollé- jégvermünk havi bérösszegét a helybeli járásbíróság f.
tében HARKÓ Józsefet és MÁTTIS Jánost bízza meg. évi márc. hó 1-jén tartott tárgyalása alkalmával, az
e. Bejelenti, hogy a múzeum telkén lévõ két 1938-as bérösszeget véve alapul, havi 1250 lejben álla-
lakóháznak, de különösen a balfelõl lévõnek cement pította meg. Minthogy annakidején a tanügyi és
terasza nagyon megrongálódott, amit feltétlenül meg mûvelõdési ügyosztály vezetõje, MIKÓ elvtárs úgy
kellene javíttatni a nyár folyamán. A javítás céljaira utasított, hogy a múzeumnak semmiféle összeget a in-
még az elmúlt év folyamán kaptunk kiutalásra 300 kg kasszálni a szubvención kívül nem szabad, azért még
cementet. mind a mai napig sem vettük fel az esedékes bér-
A kis munkakollektíva hozzájárul a cement összeget a COMCARtól, mert nem tudjuk, hogy
terasz megjavíttatásához, és utasítja igazgatót, hogy milyen számlára kell a befizetést eszközölni.
szerezzen be árajánlatokat a munkálatok elvégzésére A kis munkakollektíva megbízza KOVÁCS
vonatkozólag, amelyek fölött a döntést az elõbb Ferencet, dr. JÓZSEF Lajos és dr. KABAY Gábor elvtár-
említett tagokra bízza. sakat, hogy ezt a kérdést is tisztázzák minél elõbb.
f. Jelenti, hogy a múzeumi szabályzat értel- h. Bejelenti, hogy azokat a múzeumi tárgyain-
mében mind az igazgatónak, mind az altisztnek benn kat, melyeket még 1931. szept. 29-én vett volt kölcsön
kell laknia a múzeum épületeiben. Eleddig úgy is volt, kiállítás céljaira a bukaresti Muzeul de Artã Naþionalã
hogy a múzeumi lakásokban mindig múzeumi alkalma- igazgatósága, f. évi ápr. hó 25-én visszakaptuk, mint-
zottak laktak, most azonban az egyik lakás egy részét, hogy átvételükre felhívott a bukaresti Muzeul Naþional
ahol elõbb egy raktárhelyiség és a tudományos kutató de Artã ºi Arheologie igazgatósága. A tárgyak haza-
vendégek részére egy vendégszoba volt, MIKÓ Miklós szállítására I. DAMIAN ezredes elvtársat kértük fel,
foglalta el az õsz folyamán lakás céljaira, annak aki minden egyes darabot hazaszállított.
ellenére, hogy ezekre a helyiségekre nagy szüksége Tudomásul szolgál.
volna a múzeumnak. i. Bejelenti, hogy a Ministerul Artelor
Még az õsz folyamán, amikor megjelent a tör- 23065/1950 sz. leiratában közölte, hogy dr. SZÉKELY
vény arra vonatkozólag, hogy természetbeni lakást Zoltánt a Román Népköztársaság Akadémiája által ren-
senki sem élvezhet, hanem mindenkinek szerzõdést dezendõ ásatásokra delegálta f. évi jún. hó 1-jétõl
kell kötnie és lakbért fizetnie, MIKÓ elvtárs szóbeli szept. 15-ig bezárólag, s fizetését a jelzett idõre is a
264
múzeumtól kapja. Ezzel kapcsolatosan bejelenti, hogy sésünkre még nem is válaszoltak. Ezért kéri az elnök
a mai napon közölte C. DAICOVICIU, a kolozsvári elvtársat, hogy ha alkalma adódik, szállíttassa be a fent
Történelem és Filozófia Intézet igazgatója, hogy az jelzett tárgyakat.
ásatások jún. 15–20. között kezdõdnek el. Bejelenti, KISGYÖRGY Tamás elnök megígéri, hogy
hogy távollétében MÁTTIS János fogja helyettesíteni, felveszi a kapcsolatot a lisznyói néptanáccsal, és gon-
és felkéri HARKÓ Józsefet is, hogy amennyiben teheti, doskodni fog a tárgyak beszállításáról.
legyen segítségére a múzeumnak a fent jelzett idõben. n. Bejelenti, hogy dísztermünkben elhelyezett
A kis munkakollektíva a jelentést jóváhagyó- régi arcképeket a tanügyi és mûvelõdési ügyosztálytól
lag tudomásul veszi, és HARKÓ József kijelenti, hogy kapott szóbeli utasítás értelmében leszedtük. Minthogy
aug. 1–23. között, amikor szabad ideje lesz, szívesen e teremben most volna hely arra, hogy GYÁRFÁS
fog segítséget nyújtani. Jenõnek a kökösi csatát ábrázoló nagy olajfestményét
j. Bejelenti, hogy az 1949. évi bükszádi és vár- ottan állítsuk ki, helyesnek tartaná e képnek a díszte-
hegyi ásatás anyagával kapcsolatosan az Akadémia úgy remben való elhelyezését, és egyúttal egy erõsítõ keret-
intézkedett, hogy az egész anyag múzeumunkban marad- re való helyezését, minthogy a kép nagy súlyánál fogva
jon, és tudományos feldolgozásával dr. SZÉKELY különben tönkre fog menni.
Zoltánt bízta meg. Múzeumunk kollektívája az elmúlt A kis munkakollektíva igazgató jelentését tu-
hónapok folyamán ennek az anyagnak a feldolgozásával domásul veszi, és megbízza, hogy a megyei Construc-
foglalkozott, amit jún. 1-jére be is fejezett. Készen van- þio és a Reconstrucþio vállalatoktól kérjen árajánlatot a
nak a dolgozatok a hozzájuk való rajzokkal és szükséges erõsítõ keret elkészítésére, hogy azután a
fényképekkel együtt, amit a kolozsvári történeti és filozó- képet a díszteremben lehessen kiállítani.
fiai intézethez kell felküldeni. o. Igazgató bejelenti, hogy a román és a magyar
A kis munkakollektíva igazgató jelentését jó- kormány között létrejött megegyezés alapján a Három-
váhagyólag tudomásul veszi. széki Tanalap javainak kezelését az 1937. év folyamán a
k. Bejelenti, hogy az elnök elvtárs beleegye- SzNM-ra bízták. Még mind a mai napig tudomása
zése folytán a fõépület elõtt lévõ parkunkat virággal szerint sehol sem jelent meg rendelkezés a javak állam-
láttuk el, ami 5000 lejbe került. Sajnos azonban a beül- osítására vonatkozólag, s ilyen értelmû rendelkezést még
tetett virágainkból 20 darabot a szomszéd telken lakó a múzeum sem kapott, valamint az egyik épületben bent
egyik 9-10 éves fiúcska ellopott, ami õ maga is beis- lakó Miliþia vezetõsége is feliratára azt a választ kapta a
mert. Az édesapja megígérte, hogy meg fogja akadá- minisztériumtól, hogy az épület nincsen államosítva, így
lyozni, hogy többet ez az eset megismétlõdjék. e javak gondozása még mindig a múzeumra tartozik.
A kis munkakollektíva igazgató jelentését jó- Annak ellenére, hogy a helyzet így áll, a múzeumot mint
váhagyólag tudomásul veszi. a javak kezelõjét senki sem ismeri el azok közül, akik az
l. Bejelenti, hogy a helybeli Állami Színház épületeket elfoglalva tartják, minthogy MIKÓ Miklós, a
igazgatósága még 1949. nov. 18-án kölcsönvett két tanügyi és mûvelõdési ügyosztály vezetõje azt állította,
rend hajdúruhát múzeumunktól. Miután a Minisztéri- hogy e javak államosítva vannak. Kéri az ülést, hogy e
um 48224/1949 sz. rendeletével megtiltotta, a múze- kérdést is tisztázza minél elõbb.
umból semmiféle tárgyat nem szabad kölcsönadni, fel- A kis munkakollektíva igazgató jelentése alap-
szólítottuk a színház igazgatóságát, hogy a kérdéses ján elhatározza, hogy felkéri KOVÁCS Ferenc,
ruhákat szállítsa vissza, de mind a mai napig nem tett dr. KABAY Gábor, dr. JÓZSEF Lajos és TIMÁR Lajos
eleget felhívásunknak. Ezért felkéri CSORJA Mária elvtársakat, hogy a fennálló törvények alapján e kérdést
elvtársmõt mint a kulturális osztály tagját, hogy vegye tisztázzák, és az eredményt közöljék a múzeum veze-
fel a kapcsolatot a színházzal a ruhák visszaszármaz- tõségével.
tatása ügyében. p. Dr. SZÉKELY Zoltán igazgató bejelenti,
A kis munkakollektíva a jelentést tudomásul hogy a múzeum fennállásának 70 éves jubileumára ké-
veszi, és felkéri CSORJA Mária elvtársnõt az ügy szített Emlékkönyv kéziratát beadta a Néptanácshoz
mielõbbi elintézésére. felülvizsgálás céljából, amit onnan visszakapva átadott
m. Bejelenti, hogy az elmúlt nyár folyamán a DOJA Klára minisztériumi kultúrfelelõsnek, azzal a
BOLYAI Egyetem néprajzos munkakollektívája Lisz- kéréssel, hogy felülvizsgálás és jóváhagyás céljából
nyóba tett kiszállása alkalmával megvásárolt szá- mutassa be a minisztériumban, és eszközölje ki a ki-
munkra egy régi eketaligát és faekét MAKSAY nyomtatáshoz szükséges mintegy 100 ezer lejt kitevõ
Zsuzsánna lisznyói lakostól. A lisznyói néptanács összeget segélyképpen. Ugyancsak kérvényt adott be a
elnökségét megkerestük, hogy alkalmi fuvarral szállít- helybeli Városi Néptanácshoz is, hogy a költségek
tassa be a két tárgyat múzeumunknak, de megkere- fedezésére segélyt utaljon ki.
265
A kis munkakollektíva az igazgató jelentését nyeknek, kéri az elnökséget, hogy e kérdést egyelõre
jóváhagyólag tudomásul veszi, és felkéri CSORJA halassza el, amíg megfelelõ egyén nem jelentkezik.
Mária elvtársnõt, hogy DOJA Kláránál érdeklõdjék az A kis munkakollektíva az igazgató jelentését
Emlékkönyv ügyének állása felõl. tudomásul veszi, és elhatározza, hogy megkeresi a
q. Dr. SZÉKELY Zoltán igazgató bejelenti, munkaelosztó hivatalt egy megfelelõ egyén kikeresése
hogy az 1950. év folyamára tervezett ásatás a megye miatt, s ha ez meglesz, akkor az elnök elvtárs fog dön-
területén Berecken és Bedeházán lesz. Közelebbi utasí- teni a kiválasztás kérdésében.
tást még nem kapott, de mihelyt megkapja, kérni fogja c. Dr. SZÉKELY Zoltán igazgató bejelenti,
az Elnök elvtársat, mint a megyei néptanács elnökét, hogy a kolozsvári BOLYAI Tudományegyetem rektori
hogy amint az elmúlt évben, úgy az idén is adjon meg hivatala f. évi jún. hó 19-én kelt 53/1950 sz. leiratában
minden támogatást a munka zavartalan menetéhez. arról értesítette, hogy az 1950/51. évi tanév kidolgozá-
A kis munkakollektíva a jelentést tudomásul sánál felmerült az õ neve is a régészeti katedra ellátásá-
veszi, és az elnök elvtárs megígéri, hogy a tudományos val kapcsolatosan, és felkérte, hogy adja meg válaszát,
munka zavartalan menetéhez a támogatást megadja. hajlandó lenne-e elfogadni az említett katedrát elõadói
vagy professzori minõségben.
48. Az elnök elvtárssal folytatott elõzetes tárgyalás
Jegyzõkönyv, mely felvétetett a SzNM kis után e meghívást visszautasította, azzal az indoklással,
munkakollektívájának Sepsiszentgyörgyön 1950. évi hogy emberhiány miatt a múzeumnál kell maradnia.
júl. hó 8-án tartott ülésérõl A kis munkakollektíva igazgató jelentését
Jelen vannak KISGYÖRGY Tamás elnök jóváhagyólag tudomásul veszi.
elnöklete alatt: KOVÁCS Ferenc, dr. KABAY Gábor, d. Jelenti, hogy a múlt ülés határozata értelmé-
CSORJA Mária, dr. SZÉKELY Zoltán, MÁTTIS János ben megkeresést intéztünk a megyei Construcþio és a
és FADGYAS Anna. A jegyzõkönyvet FADGYAS Reconstrucþio Vállalatokhoz, valamint KOVÁCS Ignác
Anna vezeti. ácsmesterhez, hogy az elvégzendõ javítási munkála-
1. Elnök üdvözli a megjelenteket, és az ülést tokra tegyék mag árajánlatukat. A megyei Construcþio
megnyitja. Vállalat beadta ajánlatát a zsindelyezésre, továbbá a két
2. FADGYAS Anna felolvassa az 1950. évi múzeumõri lakóház cement teraszainak megjavítására,
jún. hó 3-án tartott ülés jegyzõkönyvét, mely felolvasás és a GYÁRFÁS Jenõ Kökösi csata címû képének a
után hitelesíttetik. díszteremben való elhelyezésére. Az árajánlat vég-
KISGYÖRGY Tamás elnök kéri igazgatót, összege 48 000 lej. KOVÁCS Ignác ácsmestertõl a
hogy a felolvasott jegyzõkönyv alapján tegyen jelentést székely ház zsindelytetejének megjavítására kértünk
az egyes pontokról. árajánlatot, mely szerint a zsindelyezés a szükséges
3. Dr. SZÉKELY Zoltán igazgató jelenti, hogy: szeg árával együtt összen 11 335 lejbe kerülne, a Con-
a. A múlt ülés határozata alapján megtette a strucþio viszont a zsindelyezés elvégzésére 19 538 lejes
lépéseket FODOR Józsefné nyugdíjaztatása ügyében. ajánlatot tett. A Construcþio Vállalat nem adott be aján-
Sajnos azonban a jelenleg fennálló rendelkezések alapján latot.
nem lehetett nevezett nyugdíjaztatás iránti kérését elin- A kis munkakollektíva a beérkezett árajánla-
tézni, minthogy a munka mezején eltöltött ideje csak 18 tok alapján elhatározza, hogy az Elnök elvtárs meg
év, holott a rendelet szerint 20 esztendõ kell, hogy legyen. fogja keresni MIKLÓS Imrét, és a vele folytatott meg-
FODOR Józsefnének június hó folyamán kiadta az évi beszélés után fogja majd a munkálatokat elvégeztetni.
pihenõszabadságot, s ez alatt az idõ alatt egy kissé egész- e. Bejelenti, hogy a Múzeum és a Tanalap jogi
ségileg helyrejött, és most ismét szolgálatba állott, hogy a helyzetének tisztázása miatt f. évi jún. hó 10-én beadványt
szükséges 20 évi szolgálata meglegyen. intézett a megyei néptanács jogügyi osztályához. Ezzel
Tudomásul szolgál. kapcsolatosan dr. KABAY Gábor jogtanácsos jelenti,
b. Az ÁBRAHÁM Sándor altiszt felmondása hogy a megyei néptanács jogügyi osztálya e kérdésben
által megüresedett altiszti állásra összesen 4 ajánlat megkeresést intézett a Ministerul Artelorhoz.
érkezett be, melyek közül egy, FÜLÖP Géza vissza is A kis munkakollektíva a jelentés alapján meg-
lépett azért, mert õ csak abban az esetben pályázott volna, bízza dr. KABAY Gábor jogtanácsost, hogy mind a
ha a feleségével együtt lehetett volna alkalmazni. múzeum, mind a Tanalap történetét röviden foglalja
Ezenkívül ILYÉS András rétyi, KÁDÁR Imre torjai és össze, és azt adja át KISGYÖRGY Tamás elnök elv-
OLÁH János sepsiszentgyörgyi lakosok adták be kéré- társnak, a Minisztériumhoz tett felterjesztés másolatá-
süket az altiszti állás elnyeréséért. Minthogy e három val együtt, hogy ezek alapján keresse meg CZIKÓ
jelentkezõ közül egyik sem felel meg a követelmé- Nándor82 elvtársat az ügy mielõbbi elintézése céljából.
266
f. A jégverem használati céljának fizetésével kainak védõvasalással való ellátására. Az árajánlat el-
kapcsolatosan jelenti, hogy még mind a mai napig sem- fogadásával az elnök elvtársat bízza meg.
miféle összeget sem vettünk fel, minthogy a múzeum jogi Több tárgy nem lévén, elnök az ülést bezárja.
helyzetének tisztázása elõtt nem tudjuk, hogy hová lehet
majd lefizetni a kérdéses bérösszeget. A jégveremmel 50.
kapcsolatosan jelenti, hogy a jeget elszállító egyének sok Jegyzõkönyv, mely felvétetett a SzNM kis
rendetlenséget okoznak a múzeum telkén, minthogy a munkakollektívájának Sepsiszentgyörgyön 1950. évi
leglehetetlenebb idõben jönnek jégért, és az elszállítás okt. hó 3-án d.u. 7 órakor a múzeum irodahelyiségében
alkalmával mindig összepiszkolják az udvart. tatott ülésérõl
A kis munkakollektíva igazgató jelentése Jelen vannak KISGYÖRGY Tamás elnök elnök-
alapján elhatározza, hogy felhívja a COMCAR vezetõ- lete alatt KOVÁCS Ferenc, KOVÁCS Jenõ, HARKÓ
ségét arra, hogy a bérösszeget tegye bírói letétbe csekk- József, dr. SZÉKELY Zoltán, MÁTTIS János és FAD-
számlára, s egyben felhívja a házirend betartására is. GYAS Anna. A jegyzõkönyvet FADGYAS Anna vezeti.
g. Bejelenti, hogy a Múzeum tûzbiztosítási 1. KISGYÖRGY Tamás elnök üdvözli a megje-
díjának f. évi jún. hó 25-tõl 1951. jún. hó 25-ig ese- lenteket, ismerteti a tárgysorozatot, és az ülést megnyitja.
dékes részletét 15 702 lej összegben kifizettük. Közli, FADGYAS Anna felolvassa az 1950. évi júl.
hogy a Tanalap tûzbiztosítási díja is f. évi júl. hó 15-én hó 8-án tartott ülés jegyzõkönyvét, mely felolvasás
esedékes. Felteszi a kérdést, hogy most már ezt az után hitelesíttetik.
összeget hogyan fogjuk kifizetni, minthogy a Tanalap 2. Dr. SZÉKELY Zoltán igazgató meleg
épületeit elfoglalva tartó intézmények semmiféle szavakkal üdvözli KISGYÖRGY Tamás elnököt abból
bérösszeget sem fizetnek. az alkalomból, hogy fél évtizede állott a múzeum élére,
A kis munkakollektíva a múzeum tûzbiztosí- s ez idõ alatt mindig a legnagyobb megértést tanúsítot-
tási díjának kifizetését jóváhagyólag tudomásul veszi. ta a múzeum ügyei iránt, s bármilyen nehézségek
A Tanalap tûzbiztosítási díjának kifizetésével kapcso- merültek fel, azt kitartó, szívós munkájával igyekezett
latosan pedig utasítja igazgatót, hogy intézzen meg- elhárítani és a nyugodt munkát biztosítani.
keresést a megyei néptanács adminisztratív ügyosztá- KISGYÖRGY Tamás elnök megköszönve a
lyához a kérdés tisztázása miatt. megemlékezést, ígéri, hogy a jövõben is azon lesz,
h. Bejelenti, hogy az Állami Levéltár kolozs- hogy azt a komoly tudományos munkát, amelyet hi-
vári igazgatósága f. évi jún. hó 24-én kelt 636/1950 sz. vatásánál fogva a SzNM betölt, mindig támogassa,
leiratában felhívja a figyelmünket a kézdivásárhelyi hogy minél komolyabb eredményeket érhessünk el.
múzeum anyagára, ami most gondozatlanul fekszik, és 3. Dr. SZÉKELY Zoltán igazgató jelentést tesz
javasolja, hogy keressük meg a lehetõséget azok át- a folyó ügyekrõl.
vételére. Ezzel kapcsolatosan megemlíti, hogy még a. Bejelenti, hogy ÁBRAHÁM Sándor altiszt,
annak idején SZABÉDI Lászlóval együtt megnézték aki 1949. szept. 1-je óta állott a múzeum szolgálatában,
volt a kérdéses anyagot, de azok között csak igen kevés f. évi okt. hó 1-jén eltávozott. A Megyei Néptanács
komoly múzeumi anyagot láttak. 25.775/1950 sz. átiratában közölte, hogy helyének be-
A kis munkakollektíva a jelentés alapján elhatá- töltésérõl gondoskodva, 1950. okt. hó 1-jétõl kezdõ-
rozza, hogy KISGYÖRGY Tamás elnök HARKÓ József dõleg MIKLÓS Ferenc állását okt. hó 1-jén el is foglal-
tb. ig.-õrrel együtt a nyár folyamán ki fog szállani Kézdi- ta. Jelenleg otthon van, hogy a bútorait beszállítsa.
vásárhelyre, hogy az anyagot ismét átvizsgálják, s ha A kis munkakollektíva a jelentést jóváha-
megfelelõ anyagot találnak, azt jegyzõkönyv kíséretében gyólag tudomásul veszi.
át fogják venni múzeumunk számára. b. Jelenti, hogy az Állami Construcþio Vállalat
i. Igazgató bejelenti, hogy az alagsorban levõ beadott árajánlata alapján az épületjavítási munkálatok
levéltári helyiség, annak ellenére, hogy már régebben is megkezdõdtek, melyekbõl eleddig a fõépület körüli
a víztelenítésre nagyon sokat áldozott a múzeum veze- cementjárda, az utcai kerítés oszlopainak megjavítása
tõsége, még mindig nagyon nedves, ami miatt szük- és a tetõzet hiányzó cserepeinek helyrerakása történt
séges volna, hogy az ablakok állandóan nyitva legye- meg. A legsürgõsebb, a székely ház zsindelytetejének a
nek. Minthogy ezek az ablakok közvetlen a bejáratnál megjavítása még mindig nem történt meg, pedig az
vannak, és nincsenek ellátva védõvasalással, javasolja, õszi esõzés beállta elõtt ennek elvégzése feltétlen
hogy a fent említett okból kifolyólag e helyiség ablakai fontos volna. Bejelenti, hogy az igazgatói lakásban az
védõvasalással láttassanak el. elavult vízvezetéki berendezés folytonos romlása kö-
A kis munkakollektíva a jelentés alapján meg- vetkeztében a mennyezet annyira átázott, hogy besza-
bízza igazgatót, hogy kérjen árajánlatot a helyiség abla- kadással fenyeget.
267
A kis munkakollektíva a jelentést tudomásul veszi. a LÁZÁR Mihály fémipari mûhelytõl, mely ajánlatot
KISGYÖRGY Tamás elnök ígéri, hogy a Con- KISGYÖRGY Tamás elnök elfogadott, és így a két ablak-
strucþiót megsürgeti a munkálatok mielõbbi elvégzése ra a vasrácsot elkészíttettük, mely 3360 lejbe került.
céljából. Az igazgatói lakással kapcsolatosan pedig A kis munkakollektíva a jelentést jóváhagyó-
utasítja igazgatót, hogy szakértõvel vizsgáltassa meg a lag tudomásul veszi.
mennyezet beázását, és a szakvélemény alapján meg g. Bejelenti, hogy a Comitetul Aºezãmintelor
kell tenni a szükséges intézkedéseket. Culturale84 8049/1950 sz. távirati rendeletére a sze-
c. Bejelenti, hogy a Múzeum és a Háromszéki mélyzeti schemát felterjesztettük a nevezett hivatalhoz
Tanalap jogi helyzetének tisztázása ügyében beadott 1950. szept. hó 16-án.
átiratunkra a Megyei Néptanács jogügyi osztálya f. évi Tudomásul szolgál.
aug. 12-én adott válaszában közölte a Comitetul ptr. h. Bejelenti, hogy 1950. szept. 21-én, a
Artã de pe lângã Consiliul de Miniºtri Oficiul Juridic83 SZTÁLIN tartományi kulturális osztály egyik kikül-
40.099/1950 sz. rendeletét, mely kimondja, hogy a döttje utasítására elkészítettük az 1951. évi költségve-
múzeum az állam tulajdonát képezi. A Háromszéki tésünket, melyet személyesen magával is vitt a kikül-
Tanalappal kapcsolatosan pedig a Néptanács jogügyi dött. E költségvetésben személyi kiadásokra 699 287
osztálya e rendeletre való hivatkozással azt állítja, hogy lejt, kiszállási költségekre 100 000 lejt, egyéb kiadá-
hasonló a jogi helyzete ennek is. saink fedezésére pedig 901 408 lejt, s így összesen az
A kis munkakollektíva a jelentést tudomásul egész évre 1 700 695 lejt irányoztunk elõ. Ez alkalom-
veszi, és megbízza KOVÁCS Ferencet, hogy a Tanalap mal a kiküldött kívánságának megfelelõen a schemát is
jogi helyzetének tisztázása érdekében vegye fel a kap- átadtuk.
csolatot PÉTER Zoltánnal, a Néptanács jogügyi osztá- Tudomásul szolgál.
lyának vezetõjével. i. Jelenti, hogy a városi néptanács pénzügyi
d. Bejelenti, hogy a Tanalap tûzbiztosítási osztálya f. évi szept. hó 8-án kézbesített átiratában kö-
díjának kifizetése tárgyában átiratot intéztünk a megyei zölte, hogy az 1950. évre 20 150 lej egészségügyi taxát
néptanács adminisztrációs ügyosztályához, mely vála- kell fizetnie múzeumunknak. Érdeklõdésünkre kijelen-
szában arról értesített, hogy a Tanalap összes ingat- tették, hogy ezt meg kell fizetni, mert ez törvényes
lanait a SOVROM Asigurarénál vagyunk kötelesek kivetés. A lakók által elfoglalt helyiségek után járó ta-
biztosítani. Minthogy az esedékes díjrészlet kifizeté- xát kiszámítottuk, és minden egyes lakó a reá esõ részt
sére vonatkozólag nem intézkedett, így a rendelke- befizette a múzeum irodájába, s ilyenformán a 20 150
zésünkre álló összegbõl a biztosítási díj 50%-át, vagyis lejt pedig az épület telkén lakó egyének fizették ki.
4360 lejt f. évi júl. hó 27-én kifizettük a SOVROM Tudomásul szolgál.
Asigurare helyi megbízottjának. A másik felére hala- j. Jelenti, hogy az Arhivele Statului Direcþi-
dékot kértünk, amíg a szükséges összeget elõ tudjuk unea Regionalã Cluj 705/1950 sz. leiratában közli,
teremteni, vagy a Tanalap jogi helyzete tisztázódik. hogy kiküldöttje a június havi vizsgálat rendjén megál-
A kis munkakollektíva a jelentést jóváhagyó- lapította, hogy a múzeumunkban lévõ városi levéltár
lag tudomásul veszi. nincsen megfelelõ helyen elhelyezve. Ezért felhív,
e. Jelenti, hogy a múlt ülés határozata értel- hogy a lehetõ legsürgõsebben gondoskodjunk arról,
mében KISGYÖRGY Tamás elnök és HARKÓ József hogy ez a levéltár megfelelõ helyiségbe kerüljön, és
személyesen kiszállottak Kézdivásárhelyre, hogy az ennek megtörténtérõl tegyünk jelentést. Igazgató jelen-
ottani múzeum anyagát megvizsgálják. Ezzel kapcso- ti, hogy mindaddig, amíg a múzeum telkén lévõ laká-
latosan HARKÓ József jelenti, hogy a kiszállás alkal- sok közül valamelyik fel nem szabadul, nem áll mód-
mával megállapították, hogy az anyag felleltározása jában a levéltárnak megfelelõ helyen való elhelyezé-
nem nagyon egyszerû dolog, ezért tervet dolgozott ki sérõl gondoskodnia.
annak felleltározására vonatkozólag, amelyet a nép- A kis munkakollektíva a jelentést tudomásul
tanács tanügyi osztálya el is küldött Kézdivásárhelyre, veszi, és minél elõbb gondoskodni fog a kérdés meg-
hogy annak alapján a tanügyi személyzet a leltározás oldásáról.
munkáját végezze el. Arról, hogy ez a munka eleddig k. Bejelenti, hogy az Institutul Cartografie
mennyire haladt, semmi értesítést sem kaptunk. (volt JÓKAI-nyomda) vezetõsége a tulajdonában volt
A kis munkakollektíva a jelentést tudomásul ve- régi Székely Nemzet és Székely Nép címû napilapokat
szi, és felkéri HARKÓ Józsefet, hogy a megyei néptanács átadta múzeumunknak megõrzés céljából.
tanügyi osztályán keresztül sürgesse meg ezt az ügyet. Tudomásul szolgál.
f. Bejelenti, hogy az egyik alagsori raktárhelyiség l. Bejelenti, hogy a helybeli PETÕFI Népi
két ablakára való vasrács elkészítésére árajánlatot kértünk Athenaeum a tulajdonában volt és általa kiselejtezett
268
könyveket átadta múzeumunk könyvtárának, amelyek- van felülvizsgálás céljából, de eleddig még érdemleges
nek a beleltározása ezután fog megtörténni. választ nem kaptunk ez ügyben.
Tudomásul szolgál. Tudomásul szolgál.
m. Jelenti, hogy a Román Népköztársaság 6. KISGYÖRGY Tamás elnök bejelenti, hogy
Történeti Intézete a SzNM bevonásával ásatást végzett a néptanács jogügyi osztályának vezetését PÉTER
1950. jún. 27. és szept. 23. között Háromszék, Csík és Zoltán vette át dr. JÓZSEF Lajostól, úgyhogy ezután
Udvarhely megyék területén. Az elsõ ásatási hely a nevezettet kell meghívni a kis munkakollektíva ülé-
Bereck község területén lévõ római tábor volt, melyet seire. Bejelenti azt is, hogy a rajonálás megtörténte és a
még 1925-ben feltártak (E. PANAITESCU). Az ásatás végleges néptanácsok megalakulása után úgy a párt-
a tábor körvonalait tisztázta, a praetoriumnak csak a szervezetnek, mint a városnak is egy-egy delegátusát ki
romjai kerültek elõ. Csak a Cohors I. Hispanorum csa- kell jelölni a kis munkakollektíva tagjai közé.
pattest bélyegzõjével ellátott bélyegestéglák s egy Tudomásul szolgál.
Cohors Bracaraugustanorum bélyegével ellátott bé- Több tárgy nem lévén, elnök az ülést bezárja.
lyegtöredék került elõ. Az északi oldalon egy dák csé-
sze is elõkerült. Sepsiszentgyörgyön a Bedeházi ma- 51.
lomnál K. HOREDT folytatta az ásatást. Õskori és dák Jegyzõkönyv, mely felvétetett a SzNM kis
telep anyaga került elõ. A Gémvárán festett kerámia munkakollektívájának Sepsiszentgyörgyön 1951. évi
(Erõsd), Avasalján Wietenberg (bronzkor) került elõ. febr. hó 6-án d.u. 7 órakor a múzeum irodahelyisé-
Ezután Énlakára mentek át, ahol folytatták az 1947-ben gében tartott ülésérõl
megkezdett ásatást. A castrum összes kapuit feltárták, s Jelen vannak KISGYÖRGY Tamás elnök
a praetoriumot s a palota területén levõ fürdõt. A vár elnöklete alatt KELEMEN Gyula, BALOGH József, a
területén a Cohors IV. Hispanorum nevû csapattest RMP SZTÁLINvárosi85 propagandaosztályának kikül-
bélyeges téglái kerültek elõ. A déli kapunál Hadrianus dötteje, KOVÁCS Ferenc, KOVÁCS Jenõ, dr. KABAY
császárnak szobortalapzata került elõ 129-bõl, amelyet Gábor, PÉTER Zoltán, dr. SZÉKELY Zoltán, MÁTTIS
a Cohors VIII. Raetorum civium Romanorum torquata János és FADGYAS Anna. A jegyzõkönyvet
állított. A porta a praetoriumnál a küszöbkõ feliratos FADGYAS Anna vezeti.
császárkori oltárkõbõl készült (Sept. Sev. Marcus 1. Elnök üdvözli a megjelenteket, és az ülést
Aurelianus). Szeptember hónapban a Csíkzsögödön le- megnyitja. Bejelenti, hogy a kis munkakollektíva új
võ 3 várat ásták meg, melyek közül az egyiken közép- tagokkal bõvült, KELEMEN Gyula és PÉTER Zoltán
kori feudális vár romjai láthatók. A három vár dákkori. elvtársakkal, minthogy BECSEY Pált és MIKÓ
Átkutattuk még a lemhényi várat is, amely valószínû- Miklóst a kis munkakollektíva tagjai sorából kizártuk.
leg vaskori. Az anyag egy része Kolozsvárra került: 2. FADGYAS Anna felolvassa az 1950. évi
Énlaka egészen (a székelykeresztúri múzeumba is), a okt. hó 3-án tartott ülés jegyzõkönyvét, mely felolvasás
berecki egészen (kivéve néhány duplumot), Zsögöd I., után hitelesíttetik.
III., a gémvári anyag, valamint a Zsögöd II. az, ami 3. Dr. SZÉKELY Zoltán igazgató felolvassa a
múzeumunkban maradt. múzeum 1948–50. évi állapotáról és mûködésérõl ké-
Az egész ásatás ideje alatt a Néptanács meg- szített jelentését, melyben tömören összefoglalva
értõ jóindulatú támogatását élvezték, amiért ezen a he- ismerteti a jelzett években történt eseményeket, vala-
lyen is õszinte köszönetét fejezi ki az elnök elvtársnak, mint a gyûjtemények gyarapodását és az anyagi
aki személyesen is meglátogatta az ásatásokat. helyzetet.
Tudomásul szolgál. A jelentés felolvasása után elnök elvtárs fel-
4. KOVÁCS Jenõ javasolja, hogy a Három- szólítja a tagokat, hogy szóljanak hozzá a jelentéshez.
székmegyei Takarékpénztár tulajdonában volt GYÁR- KOVÁCS Ferenc hozzászólásában megál-
FÁS-féle képek, valamint a könyvtár megszerzése lapítja, hogy a jelentés tömören összefoglalja mindazt a
ügyében tegyen lépéseket a múzeum vezetõsége. munkát, amit a múzeum kifejtett. A jövõre nézve azon-
A kis munkakollektíva a javaslatot elfogadja, ban ki kell találni valami olyan dolgot, hogy a dolgozó
és KISGYÖRGY Tamás elnök kijelenti, hogy a szük- munkásosztály ne csak meglátogassa a múzeumot,
séges lépéseket meg fogja tenni, hogy az említett képek hanem munkájába szervesen bele is kapcsolódjék. A
és könyvtár a múzeumba kerüljenek. múzeum anyagát pedig olyanképpen kell a dolgozó tö-
5. HARKÓ József kérdést intéz, hogy mikép- megek elé tárni, hogy ezen keresztül a társadalom
pen áll a múzeum 70 éves fennállására tervezett Emlék- fejlõdését megláthassa, és kézzelfogható tényekkel be-
könyv ügye. Dr. SZÉKELY Zoltán a kérdésre válaszol- bizonyítva lássa, hogy a burzsoá társadalom teljesen
va közli, hogy az Emlékkönyv kézirata Bukarestben megérett az elpuszulásra.
269
Dr. KABAY Gábor hozzászólásában kifejti KISGYÖRGY Tamás elnök elvtárs hozzászó-
azt, hogy a múzeum által rendezett ismeretterjesztõ- lásában kifejti azt, hogy nem elég azt csak számokban
elõadások eredménye nemcsak abban állott, hogy azt a kifejezni, hogy az 1948–50. év között a látogatók
dolgozó tömegek igen szép számban keresték fel, ha- számában olyan nagy különbség mutatkozik. Ki kell
nem ismereteiket is a legteljesebb mértékben gyarapí- domborítani, hogy minek alapján született meg ez a
tották, minthogy azok keretében olyan elõadók tartot- nagy különbség. Nem szabad elhallgatni a jelentésben
tak elõadásokat, akik ma már európai hírû tudósok. azt sem, hogy a múzeumnak milyen nagy nehézségek-
KELEMEN Gyula elvtárs hozzászólásában kel kellett megküzdeni az elmúlt évek folyamán még
kijelenti, hogy egyéb elfoglaltsága miatt csak most van vezetõ egyének részérõl is.87 Teljes egészében benne
alkalma, hogy a múzeum munkájába beletekintsen. kell legyen a jelentésben annak, hogy az ideiglenes
Megállapítja, hogy a jelentésbõl kitûnik az, hogy a mú- néptanácsok megalakulása után, éppen a néptanács
zeum milyen munkát végzett. Arról azonban megfeled- egyik frakciója milyen sok nehézséget okozott, és min-
kezett, hogy a szociális társadalom a kritika és önkriti- den igyekezete az volt, hogy a múzeum munkáját meg-
ka jegyében épül. Egészen biztos, hogy a vezetõségben akadályozza. MIKÓ, BECSEY munkájának köszön-
is merültek fel hibák. Ezeket a hibákat fel kell tárni, hetõ az is, hogy a múzeum személyzete majdnem négy
mert csak így lehet a továbbépítés munkáját helyesen hónapon keresztül fizetést nem kapott. Voltak olyan
végezni. A múzeum egy olyan tudományos intézet, elvtársak is, akik azt mondották, hogy felesleges
melynek feladata az, hogy tudományosan szemléltesse ezeknek az ócskaságoknak egy ilyen szép épületet tar-
a dolgokat kézzelfogható dokumentumok alapján. Biz- tani, sokkal helyesebb volna helyébe egy kultúrházat
tos, hogy ezen a téren is vannak hibák. A jelentésbõl létesíteni. Ezekkel a vezetõ helyen lévõ elvtársakkal
úgy tûnik ki, mintha minden rendben volna, mintha nagyon nehéz harcot kellett vívjon a múzeum munka-
már tökéletes volna a múzeum tevékenysége. Márpedig kollektívájának, amíg megértették a múzeum hivatását
egészen biztos, hogy ezen a téren még nagyon sok ten- és azt a fontos kulturális szerepet, amit Népköztársasá-
nivaló van, minthogy mi a szociálizmus építésének gunkban betölt. Nem szabad elhallgatni azt sem, hogy
még csak a kezdetén vagyunk. A múzeumnak kri- az ismeretterjesztõ elõadások alkalmával a tömeg-
tikailag kell nézze a dolgokat és az elõttünk álló felada- szervezeteket és pártszervezetünket is minden egyes
tokat. Ilyenformán a jelentés a hibák kiküszöbölésére alkalommal külön meghívóval hívtuk meg elõadása-
alkalmat sem adott. Nem mutatta meg, hogy milyen inkra, s ennek ellenére mégis cca 1%-a jött el aktivis-
hiányosságok vannak és ezek kiküszöbölésére mit kell táinknak. Be kell ismerni a jelentésnek azt is, hogy
tennünk. A vezetõ kollektívának is voltak hibái, ennek beletörõdtünk abba, hogy nem jöttek el.
kimutatására azért lett volna szükség, hogy a jövõben Ami pedig BALOGH elvtársnak az anyag
ezeket a hibákat el lehessen kerülni. A jelentés igen kiállításával kapcsolatosan tett megjegyzését illeti,
objektivista, márpedig a szociális társadalmi rendszer- felvilágosításként közli, hogy éppen a néprajzi tárat,
ben nem szabad ilyen objektívnek lenni, utat kell amelyet az elvtárs látott, a BOLYAI Tudományegyetem
mutatni a jövõre vonatkozólag. A jelentésben arról sem szaktanára és hallgatói rendezték át a korszerû köve-
esett szó, hogy a múzeum ezekben az években telményeknek megfelelõen. Hogy aztán ennek ellenére
munkáját minek alapján végezte. Volt-e munkaterve, is vannak hiányosságok, ez a helyszûke miatt van. Hiá-
aminek alapján dolgozott, vagy nem. Egy mai tudomá- nyossága a jelentésnek, hogy mit fogunk csinálni. Fel
nyos intézet munkája el sem képzelhetõ a széles népi kell dolgozni azt is, hogy voltak munkakollektíváink is,
tömegek nélkül. A jövõben ki kell építeni a kollektí- akik azonban nem csináltak semmit. Kötelességünk
vákat úgy, hogy minden osztálynak meglegyen a maga feltárni, hogy milyen nehézségeink voltak. A jelentést
kollektívája. Így sokkal jobban fel lehet kelteni a széles ezek alapján át kell dolgozni, mert csak így jöhet a
népi tömegek érdeklõdését a múzeumi munka iránt.86 nagy munkakollektíva elé.
BALOGH József elvtárs, SZTÁLINvárosi Dr. KABAY Gábor javasolja, hogy a jelentést
propagandafelelõs hozzászólásában kifejti, hogy a je- átdolgozás után nézze át két tag, mielõtt a nagy munka-
lentésben ki kellett volna domborítani azt, hogy az kollektíva elé kerülne. Javasolja, hogy ez a két személy
ismeretterjesztõ elõadásokat hogyan fogadta a munkás- KISGYÖRGY Tamás elnök és KELEMEN Gyula legyen.
osztály. Az anyagot pedig úgy kell kiállítani, hogy ezen A kis munkakollektíva a javaslatot elfogadja.
keresztül a társadalomfejlõdést dokumentálva láthassa Dr. SZÉKELY Zoltán elsõsorban is köszönetét
a látogató közönség. Ezáltal meg kell cáfolni azt, hogy fejezi ki az elvtársaknak értékes hozzászólásaikért.
a társadalomfejlõdés nem úgy volt, ahogy azt annak KELEMEN Gyula elvtársnak a kritika és ön-
idején a papok és ehhez hasonló egyének elferdítve kritika hiányáról való hozzászólására azt a megjegyzést
tanították. teszi, hogy az elmúlt év alatt a múzeumi munkát a
270
KISGYÖRGY Tamás elvtárs által említett frakció szerint máról holnapra kapjuk, így egy lefektetett
képviselõi MIKÓ, BECSEY annyira megbénították, munkatervet elkészíteni a legnagyobb nehézségekbe
hogy mindezek ellenére az elért eredményeink mint ütközik.89 Egyébként is a jelentés egy összefüggõ beszá-
megvalósítások nagyon számottevõek voltak. Elismeri, moló a múzeum két évi munkájáról s megvalósítások-
hogy hiányosságok vannak. Csak érintette a nehézsé- ról, melyet a múzeumi kollektíva végzett.
geket, ennek oka az, hogy nem akarta a személyes 4. Dr. SZÉKELY Zoltán igazgató jelentést tesz
támadás látszatát kelteni. MIKÓ elvtárs ugyanis, mikor a folyó ügyekrõl:
múzeumi érdekrõl is volt szó, mindig a saját érdekét a. Jelenti, hogy a múzeum fõépületén és a
tartotta szem elõtt, és õtet mint igazgatót mindig mint csíki házon a legszükségesebb javításokat az Állami
könyörtelen üldözõt tüntette fel a Párt, valamint a Nép- Construcþio Vállalattal elvégeztettük. E javításokért a
tanács és ismerõsei elõtt, mikor mint igazgató jogosan Construcþiónak 56 280 lejt, 13 kg szegért 1383 lejt
járt el. Tekintettel azonban arra, hogy éppen a Párt fizettünk ki, és felhasználtuk azt a 3 mázsa cementet,
káderosztályánál MIKÓ a legnagyobb védelemben amit még az 1949. év folyamán szereztünk be.
részesült, az intézet szempontjából minden hátrányos b. Bejelenti, hogy az igazgatói lakást, melynek
lett volna, mivel a frakció részérõl a támadások nem mennyezete az állandó csõkirepedés következtében na-
nyíltan történtek, hanem alattomban, hát mögött. Jólle- gyon megrongálódott, szakértõvel megvizsgáltatta, s
het, hogy leleplezésük már megtörtént, az alattomos miután a szakértõi vélemény szerint csak a vízvezetéki
fúrás ma is folyik, minthogy mind a mai napig, jogta- berendezés kicserélése cca 250 000 lejbe került volna,
lanul bár, de a múzeum területén laknak. KELEMEN amire fedezetünk nem volt, ezért az emeleti részbõl a
elvtárs hiányolja a tervszerû munka feltüntetését. Ez vizet kizáratta. Ha az 1951. évi költségvetésünket jóvá-
igaz. Valóság azonban, hogy lefektetett munkaterv hagyják, akkor az év folyamán ezt a javítást feltétlenül
alapján dolgoztunk. Lefektetett munkatervünket azon- el kell végeztetnünk.
ban mindig a felsõbb tudományos fórum munkater- c. Bejelenti, hogy az ötéves terv keretén belül
véhez kellett alkalmaznunk. ígéretet kaptunk épületünk egyik szárnyának a kibõ-
BALOGH elvtársnak a múzeum korszerû el- vítésére. E bõvítési tervet még az 1943. évben elké-
rendezésére vonatkozó megjegyzésére nagy vonalakban szítette KÓS Károly mûépítész, melyet fel is terjesztet-
vázolja azokat a nehézségeket, amivel nemcsak a mi tünk a minisztériumba. A minisztérium felhívásának,
intézetünk, hanem országszerte minden múzeum küzd, hogy a tip devizt90 készíttessük el, nem tudtunk eleget
minthogy a rendezési elv még nincsen tökéletesen ki- tenni, mert nem volt reá megfelelõ fedezetünk.
kristályosodva. A központ erre vonatkozólag még sem- Dr. KABAY Gábor ezzel kapcsolatosan java-
miféle utasítást sem adott, ami változtatás történt – a solja, hogy KISGYÖRGY Tamás elnök keresse meg az
kolozsvári múzeumnál – intézeti kezdeményezés, két Unio elnökét, KOVÁCS Ferencet, és kérje meg, hogy
egyetem tanárainak és hallgatóinak több mint fél éves az õ egyik szakemberével készíttesse el a kívánt devizt.
megfeszített munkájának az eredménye. Addig, amíg KISGYÖRGY Tamás elnök megígéri, hogy
intézetünk építkezés révén nem bõvül, kiállítási tervek ezt a kérdést el fogja intézni KOVÁCS Ferenccel.
hiánya miatt egy korszerû marxista szellemû múzeumot d. Bejelenti, hogy az 1951. évi költségvetésünket
létrehozni képtelenség. Ami emberileg lehetséges, úgy SZTÁLIN tartomány kulturális osztályához, mint
kollektívánk igyekezni fog szemléltetõ módon a ter- Sepsiszentgyörgy város illetékes pénzügyi osztályához
melõeszközök fejlõdését a múzeumunkban bemutatni. beterjesztettük. Minthogy ígéretet kaptunk személyze-
Ehhez elsõsorban az szükséges, hogy az elavult kiál- tünknek 3 személlyel való kibõvítésére, ezért költség-
lítási szekrényeket felfrissítsük – cca 500 000 lej –, vetésünket ennek alapján készítettük el. Személyi kiadá-
továbbá személyzetünk bõvítése, tekintettel arra, hogy sokra 1 398 805 lejt, dologi kiadásokra pedig 945 558 lejt,
az igazgató nyaranta több hónapi régészeti kutatómun- s így végeredményben 2 344 363 lejt irányoztunk elõ.
kán vesz részt az Akadémia keretén belül, s a kisszámú e. Bejelenti, hogy a Kézdivásárhelyi múzeum
személyzet a követelményeknek ezen a téren nem tud anyagának felleltározása kérdésében megkeresést intéz-
eleget tenni. Ezért kéri BALOGH elvtársat és tünk Kézdivásárhelyre, de eddig még semmi választ sem
KISGYÖRGY Tamás elnök elvtársat, tegyenek lépé- kaptunk arról, hogy miképpen áll a leltározás ügye.
seket, hogy a megígért személyzeti bõvülés minél elõbb KISGYÖRGY Tamás elnök ezzel kapcsolatosan
megvalósuljon.88 Ezt szükségessé teszi a meginduló kijelenti, hogy még eddig semmit sem csináltak a kézdivá-
szárnyépítés is, mely új terheket ró a kevésszámú sze- sárhelyiek, minthogy ott nagyon nehéz munkáról van szó.
mélyzet vállaira. A jövõbeni munkatervre vonatkozó- f. Bejelenti, hogy az 1950. évi ásatás anyagá-
lag, ami hiányzott a beszámolóból, megjegyzi, hogy ez ból néhány darabot beküldöttünk a Bukarestben ren-
egyrészt az Akadémiától függ, s az utasításokat rend- dezett kiállítás céljaira, ahol e darabokat ki is állították.
271
g. Bejelenti, hogy a Sepsi rajoni néptanács n. Bejelenti, hogy a dévai múzeum igazgatója,
pénzügyi osztálya f. évi jan. hó 17-én átadta azt az 5 db. aki szintén részt vett az Akadémia ülésén, megígérte,
GYÁRFÁS-féle és 1 db. SZOPOS-féle olajfestményt, hogy kiadványaikat csereképpen a mi kiadványainkért
továbbá 218 db. könyvet, ami a volt Háromszéki Taka- el fogja küldeni.
rékpénztár tulajdonából származott. o. Bejelenti, hogy a 70 éves jubileumra készített
h. Bejelenti, hogy az a 3 tanulmány, melyben Emlékkönyvünk kézirata még mindig Bukarestben van
az 1949. évi ásatásokat dolgozta fel, rövidesen meg fog felülvizsgálás miatt. Kéri KELEMEN és BALOGH elv-
jelenni nyomtatásban az Akadémia kiadásában. társakat, hogy a bukaresti kulturális osztályon nézzenek
i. Bejelenti, hogy Ion NESTOR, a bukaresti utána, hogy vajon mi van kéziratunkkal.
egyetem régészeti tanszékének professzora és a Ré- ö. Bejelenti, hogy a múzeum telkén lévõ jég-
gészeti Múzeum igazgatója 1950. dec. 23. és 1951. jan. vermet a COMCAR bérli, de a bérösszeget bírói letétbe
5. között múzeumunkban tartózkodott régészeti tétettük. Kéri, hogy a Néptanács intézkedjék, hogy eze-
gyûjteményünk tanulmányozása céljából. ket az összegeket, ha lehetséges, fordíthassuk múzeumi
j. Bejelenti, hogy ismeretterjesztõ-elõadásaink célokra.
keretében 1950. nov. hó 26-án a nyári ásatásokat is- PÉTER Zoltán elvtárs megígéri, hogy felveszi
mertette közönségünk elõtt, s ugyanekkor az anyag egy a kapcsolatot ez ügyben a COMCAR vezetõségével.
részébõl egy kiállítást is rendeztünk, amit elõadás után p. Szóvá teszi, hogy az intézet személyzete
a közönség megtekintett. Az elõadást KISGYÖRGY semmiféle prémiumot nem kapott, pedig nagyon sze-
Tamás elnök nyitotta meg, a bezáró beszédet pedig rette volna, hogy azok, akiknek kis fizetésük van, és
HARKÓ József mondotta. munkájukat jól végezték, egy kis jutalomban részesül-
k. Bejelenti, hogy a következõ elõadás un- jenek. Ezért kéri a kultúrfelelõs elvtársat, hogy ezután
kat febr. folyamára tervezzük, amikor MÁTTIS- ne feledkezzenek meg a múzeum személyzetérõl.
TEUTSCH János festõmûvész és rajztanár tartana egy q. Bejelenti, hogy az 1950. évre a városi adó-
mûvészettörténeti elõadást. Kéri a munkakollektívát, hivatal impozit de salubritate91 címen 20 150 lejt rótt ki
hogy állapítsa meg az elõadás idõpontját. múzeumunkra, amit meg is kellett fizetnünk. Kérdést
A kis munkakollektíva az elõadás idejét febr. intéz, hogy vajon nem lenne-e lehetõsége annak, hogy
hó 24-én szombaton este 8 órára állapítja meg. ennek fizetése alól az 1951. évre mentesítsék múzeu-
Március folyamán egy zeneestélyt vettünk munkat. A kis munkakollektíva tagjai kijelentik, hogy
tervbe a helybeli mûkedvelõ zenekar és az iskolák ezt az adót minden intézménynek meg kell fizetnie.
kórusainak bevonásával. Kéri a munkakollektíva tag- r. Bejelenti, hogy a Tanalap Szabadság tér 9.
jait, hogy a zeneestéllyel kapcsolatosan a legközelebbi sz. alatt lévõ épületébõl a Miliþia kiköltözött. Ezt az
ülésen tegyen javaslatokat. épületet leltár ellenében átvette a Miliþiától, és ugyan-
l. Bejelenti, hogy néhai GYÁRFÁS Jenõ festõ- akkor átadta a Szövetkezeti Iskola részére. A Miliþia
mûvész fiának a tulajdonában igen sok értékes festmény közölte, hogy az 1950. év II–IV. negyedére lakbérkép-
van, amelyek közül különösen a Disznóölés címû nagy pen 36 000 lejt fizetett ki a Néptanács tanügyi osztá-
képet nagyon jó volna megszerezni múzeumunk számára. lyához. Kéri PÉTER Zoltán elvtársat, aki már lépéseket
Már folytatott is megbeszélést a tulajdonossal, sajnos tett a Tanalap jogi helyzetének tisztázása ügyében,
azonban olyan nagy összeget kér, amit megadni lehetetlen. hogy tisztázza ezt a kérdést is.
A kis munkakollektíva megbízza MÁTTIS PÉTER Zoltán közli, hogy megkeresésére a
János elvtársat, hogy próbáljon lépéseket tenni a kép minisztérium közölte, hogy a Tanalap ingatlanai még
megvásárlása tárgyában nevezett mûvész fiánál. nincsenek államosítva. Felhívták, hogy közölje azokat
m. Bejelenti, hogy jan. hó 25–30. között az az intézményeket, amelyek jelenleg elfoglalva tartják
Akadémia kolozsvári osztályának meghívására Ko- az ingatlanokat, mert a legközelebb történõ államosítás
lozsvárra utazott, hogy részt vegyen az évi beszámoló alkalmával fõleg tanügyi célokat szolgáló intézmények
ülésen. Ez alkalommal áttanulmányozta a múzeum ré- részére fogják átadni az épületeket. Õ ezt közölte az
gészeti kiállítását, hogy annak alapján megkezdhessük épületekben bent lévõ iskolák vezetõivel, és elõter-
a mi gyûjteményeink átrendezését. Sajnos, a mi kiál- jesztését már meg is tette a minisztériumba.
lítási szekrényeink már nagyon elavult formájúak, de A kis munkakollektíva megbízza dr. KABAY
ennek ellenére is kénytelenek vagyunk ezeket használ- Gábor és PÉTER Zoltán elvtársakat, hogy a Tanalappal
ni, minthogy új szekrények készítésére legalább egy fél kapcsolatos kérdéseket tisztázzák.
millióra volna szükségünk. E szekrényeinkhez legelsõ- 5. KOVÁCS Jenõ közli, hogy a volt JÓKAI-
sorban is furnírlemezekre volna szükségünk, hogy az nyomda tulajdonában több címer-klisé volt. Javasolja, hogy
átrendezési munkálatokat megkezdhessük. ezeket a múzeum szerezze meg, ha még megvolnának.92
272
A kis munkakollektíva KOVÁCS Jenõ javas- oda irányult, hogy ezeknek munkáját meggátolja, nem-
latát elfogadja, és megteszi a szükséges lépéseket, hogy csak itten, hanem a tanügyben és még sok más helyen
a címer-kliséket megszerezze. romboló munkát végzett. A felsorolt eredmények azok-
nak a nevéhez fûzõdnek, akik szorosan a múzeumhoz
52. tartoztak, és mint haladó gondolkozásúak, igyekeztek
Jegyzõkönyv, mely felvétetett a SzNM nagy munkájukkal a lehetõ legtöbbet megvalósítani. A
munkakollektívájának Sepsiszentgyörgyön 1951. évi jövõben mindazoknak, akik a múzeumi kollektívában
febr. hó 21-én d.u. 7 órakor a múzeum irodahelyi- és különben is vezetõ poszton vannak, ezt a munkát
ségében tartott ülésérõl támogatniok kell, és ott, ahol alkalmuk nyílik, a széles
Jelen vannak KISGYÖRGY Tamás elnök néptömegek között ismertetniök kell a múzeumi mun-
elnöklete alatt ÉGETÕ Vilma, BALOGH István, kát. Hívják fel a figyelmet a múzeum gyûjteményeire,
RÁDULY Mihály, PÉTER Gyula, KOVÁCS Jenõ, ahol a társadalmi fejlõdést tárgyi bizonyítékok alapján
VERESS Béla, SÁNTHA A., dr. KABAY Gábor, dr. ismerhetik meg. Örömmel állapítja meg, hogy minden
SZÉKELY Zoltán, MÁTTIS János és FADGYAS akadály ellenére az elvtársak nem csünggedtek, hanem
Anna. A jegyzõkönyvet FADGYAS Anna vezeti. önzetlenül dolgoztunk. Az ásatások sok értékes anya-
1. KISGYÖRGY Tamás elnök üdvözli a meg- got hoztak felszínre. Hiszi, hogy ez a fejlõdés nem fog
jelenteket és a gyûlést megnyitja. Bejelenti, hogy a ta- megállni, hanem tovább fog fejlõdni.
gok közül mindössze ketten nem igazolták távolma- ÉGETÕ Vilma elvtársnõ a jelentés alapján
radásukat. Ismerteti a gyûlés tárgysorozatát, mely a megállapítja, hogy a múzeum vezetõje valóban komoly
múzeum 1948–1950. évi mûködésérõl és állapotáról és értékes munkát végzett. Minthogy a múzeum átren-
szóló jelentés és esetleges javaslatok, indítványok. Kéri dezése szempontjából olyan nagy fontossággal bír az,
a tagokat, hogy a jelentést hallgassák meg figyelem- hogy a MIKÓ által elfoglalt lakrész felszabaduljon,
mel, és a végén tegyék meg hozzászólásaikat. ezért ígéri, hogy a lakáskérdést minél elõbb el fogja
2. Dr. SZÉKELY Zoltán igazgató felolvassa a intézni, mert fontosnak tartja, hogy a múzeum fejlõdjék
múzeum 1948–50. évi mûködésérõl és állapotáról szó- és elõre haladjon.
ló jelentést, és ismerteti az 1951. évi munkatervet. BALOGH István elvtárs annak a vélemé-
A jelentés felolvasása után elnök felkéri a tagokat hoz- nyének ad kifejezést, hogy gondolkozzék a munkakol-
zászólásra. lektíva azon, hogy vajon miképpen lehetne a dolgozó
VERESS Béla hozzászólásában annak a véle- munkásosztályt közelebb hozni a múzeumhoz, hiszen
ményének ad kifejezést, hogy a jelentésbõl megállapí- itten, ha eljön, tárgyi bizonyítékok alapján sokkal töb-
totta, hogy a SzNM valóban mérföldes lépéseket tett a bet tanul a történelembõl, mint sok könyv elolvasá-
haladás terén. Ma már a múzeum nem egy szûk társa- sából. Elgondolása az, hogy gyárakban plakátokat kel-
dalmi kör privilégiuma, hanem a széles dolgozó töme- lene elhelyezni, amely felhívja a dolgozó munkásság
gek múzeuma lett, ahol az eddig kizsákmányolt, de ma figyelmét a múzeum látogatására.
kultúrára éhes dolgozók kultúrszomjukat kielégíthetik. KISGYÖRGY Tamás elvtárs hozzászólásában
A felolvasott munkaterv biztosítéka annak, hogy a ismerteti a megjelentekkel azt az anyagi nehézséget,
jövõben a múzeum valóban fáklyavivõje lesz a komoly amllyel majdnem egészen 1949 közepéig küzdött a mú-
tudományoknak. zeum, amikor az anyagiak elõteremtése tulajdonképpen
RÁDULY Mihály hozzászólásában annak a azokra hárult, akik vezetõi voltak a múzeumnak. De
véleményének ad kifejezést, hogy miután a jelentésbõl ezekben az idõkben is a múzeum nagyon szépen és
kitûnik az, hogy MIKÓ Miklós milyen sok akadályt eredményesen dolgozott. A múzeum a legnehezebb
gördített a múzeum munkája elé, gondoskodjék a Nép- idején élte a MIKÓ-féle frakció munkája alatt, amikor
tanács elnöksége arról, hogy a múzeumi lakásból minél az együttmûködést össze akarták törni. Késhegyig me-
elõbb költözködjék ki. nõ harcok voltak, ahol nem tartották szem elõtt a
PÉTER Gyula elvtárs a jelentés alapján meg- múzeumi munkát, hanem csak rombolni és a fejlõdést
állapítja, hogy az elmúlt évek folyamán a múzeum megakadályozni akarták. Ma már ennek vége van, mert
mérföldes lépést haladott a fejlõdés útján. Voltak, akik ez a frakció elnyerte méltó büntetését, hiszen azt a leg-
annakidején elhagyták a múzeumot, más becsületes drágább kincset, ami egy munkásnak a legértékesebb, a
elvtársak a helyükön maradva igyekeztek megmenteni párttagságukat elveszítették. Ezeknél megállapítást
azt a drága kincset, amit a múzeum õriz, és lelkiis- nyert LENIN elvtársnak az a kijelentése, hogy a Pártba
mereti kérdést csináltak a múzeum ügyébõl, és minden való bejövés nem mindig a meggyõzõdés alapján tör-
igyekezetükkel azon voltak, hogy munkájuk eredmé- ténik, hanem az egyéni érdek és karriervadászat a célja.
nyes legyen. Az a frakció, melynek minden igyekezete Az ötéves terv biztosít arról, hogy a múzeum megkap-
273
ja azt a támogatást, amire szüksége van. A múzeum dolgozott. Amíg a kolozsvári egyetem bõséges kiál-
vezetése olyan egyének kezébe van letéve, akik a hala- lítási termekkel rendelkezik, a mi intézetünk ebbõl a
dó szellemû szovjet tudomány alapján fogják meg- szempontból nem felel meg a követelményeknek.
oldani az átrendezés kédését. Az eddigi történelem a Mindezek dacára, amennyiben a költségvetés lehetõ-
kapitalista és hûbéri társadalmi rend történelme volt, séget ad, valamint a személyzet bõvül, mindent el fog
ehelyett a valódi történelmet fogjuk megvalósítani, és követni a lehetõségekhez mérten, hogy a régészeti tár a
tárgyainkat úgy tesszük a dolgozó munkásság közkin- szocialista fejlõdést érzékeltesse, a szovjet múzeumok
csévé. A dolgozó munkásság támogatásának semmi mintájára. Tekintettel arra, hogy már május 1-jén Iaºi-
sem lehet nagyobb bizonyítéka, mint az a nagy szám- ban kell jelentkeznie 5 hónapos ásatási munkálatokra,
beli eltérés, ami pl. az 1948. és 1950. év látogatóinak a kéri a munkakollektívát, hogy minden egyes tagja
számában mutatkozik. Míg az 1948. év folyamán adjon segítséget az itthon maradó személyzetnek, hogy
mindössze 1800 személy látogatta meg a múzeumot, a kidolgozott tervek alapján, melyrõl az igazgató gon-
addig az 1950. év folyamán több mint 12 000 a láto- doskodik, õszire a kor szellemének megfelelõen a régé-
gatóink száma. Minden igyekezetünk oda irányul, hogy szeti tárt meg lehessen nyitni.
a múzeum dolgozó népünk tudományos intézete és A Múzeum vezetését, javainak az õrködéséért
iskolája legyen. Nem véletlen, hogy MARX és LENIN elsõsorban az elnök és az igazgató a felelõsek. A biz-
tudományukat a múzeumokból szedték. Hiszen jól tud- tonsági eljárásokat nem tudja foganatosítani addig,
juk azt, hogy mindketten rengeteg idõt töltöttek a amíg olyanok laknak a múzeum területén, akiknek a
múzeumi tárgyak tanulmányozásával, s tárgyi bizonyí- törvény szerint semmi joguk sincs az itt lakásra. Ilyen
tékok alapján állapították meg a társadalom fejlõdését. állapot az ország területén egyetlenegy múzeumban
Múzeumunk a felszabadulás után hivatását a legjobb sincs. A sok idegen lakó, valamint a hozzájuk járó
igyekezettel teljesítette, s a jövõben is igyekezni fog, ismerõseik miatt a kapuk éjjel-nappal nyitva vannak,
hogy kitûzött célját megvalósítsa, s ebben a munkájá- esetleg elõforduló károkért, valamint szabálytalansá-
ban a nagy munkakollektíva minden egyes tagjának gokért, melyek elkerülése végett a múzeumi törvények
kötelessége, hogy segítségére legyen a belsõ kollektíva bizonyos intézkedéseket írnak elõ, a felelõsséget nem
tagjainak. tudja vállalni. Nagyon csodálkozik azon, hogy ezt a
3. KISGYÖRGY Tamás elnök a gyûlés tárgy- kérdést a Néptanács vezetõsége mindeddig nem tudta
sorozatának esetleges javaslatok, indítványok stb. érdemben megoldani. MIKÓ Miklósnak a lakás felkí-
pontja alapján felhívja a tagokat, hogy ha van valami nálása egyszerû visszautasításra talált. Kérdezi, hogy
javaslatuk, tegyék meg. hogyan lehetséges, hogy egy szociális célt szolgáló
a. RÁDULY Mihály elvtárs javasolja, hogy a intézet, mely a legfelsõbb helyi szerv, a Néptanács alá
múzeum látogatása érdekében a gyárakban a gyûlések tartozik, egy ilyen kérdést nem képes megoldani.
keretében valaki alkalmilag dolgozza fel ezt a kérdést a SZÁSZ elvtársnál több ízben közbenjárt, ígérete szerint
mukásság elõtt. a mai gyûlésre konkrét megoldással kellett volna jön-
b. PÉTER Gyula elvtárs javasolja, hogy láto- nie, ezzel szemben a kérdés megoldatlanul maradt.
gatóink megszervezése kérdésében ne szorítkozzunk csak Idegenforgalmi szempontból a múzeum az
a városi közönségre, hanem a vidéken és a tartomány egyetlen kultúrintézet, melynek országos híre van. A
területén is hívjuk fel az elvtársak figyelmét, hogy cso- városnak is érdeke, hogy külsõleg is mutatós, szép és
portos kirándulásaik alkalmával látogassák meg a múzeu- rendezett legyen. Elengedhetetlen feltétele ennek az,
mot. E javaslattal kapcsolatosan dr. SZÉKELY Zoltán hogy a város a múzeum elõtti járdát megcsináltassa,
igazgató tájékozásul közli, hogy látogatóink nagy részét a azonkívül pedig az épület elõtti parkrészletet a városi
vidéki látogatók és csoportos látogatások teszik ki. kertésszel a tavasszal rendbehozassa. Természetes,
e. Dr. SZÉKELY Zoltán igazgató vázolja azo- hogy ebben a munkában a mi kollektívánk is segítséget
kat a nehézségeket, amivel az intézet az elmúlt két év ad. Elengedhetetlennek tartja, hogy az intézet költség-
alatt küzdött, hogy a dolgozó nép számára korszerû vetése felemeltessék, mert mindenki, aki valamilyen
múzeumi tárlókat tudjon létrehozni. A kolozsvári tárgykörben felvilágosítást akar nyerni, múzeumunk-
egyetem (BOLYAI és BABEª) tanári kara, valamint az hoz fordul. Ezzel szemben a MIKÓ akciója révén
egyetemi hallgatók munkakollektívája hat hónapi gyûjteményeink gyarapítására semmiféle alappal sem
megfeszített munkával és bõséges anyagi fedezettel rendelkezhetünk. A kiutalt havi 16 600 lej is csak ki-
tudta a rendezés nehéz munkáját elvégezni. A mi sebb javításokra és fenntartásra szolgál. Ez az összeg
intézetünk semmiféle anyagi alappal nem rendelkezett, egy jól keresõ munkás elvtárs háztartási költségeinek a
õ maga azalatt az idõ alatt, amíg a rendezés munkálatai fedezésére elég, nem pedig egy tudományos igények-
folyhattak volna, az Akadémia munkakollektívájában kel bíró intézet dologi kiadásainak a fedezésére. Kéri az
274
elvtársakat, mint a nagy munkakollektíva tagjait, has- 53.
sanak oda, hogy a múzeum személyzetének a jövõben Jegyzõkönyv, mely felvétetett a SzNM kis
minden tömegszervezet s minden kultúrát szeretõ elv- munkakollektívájának Sepsiszentgyörgyön 1951. évi
társ a legjobb tudása szerint a segítséget adja meg. ápr. hó 25-én d.u. 7 órakor a múzeum irodahelyi-
d. KOVÁCS Jenõ javasolja, hogy a múzeum ségében tartott ülésérõl
egyes gyûjteményeirõl legalább egy részkatalogust kel- Jelen vannak KISGYÖRGY Tamás elnök
lene csinálni, mert ezzel még jobban lehetne kelteni az elnöklete alatt: dr. KABAY Gábor, KOVÁCS Ferenc,
érdeklõdést. Nekünk arra kell törekednünk, hogy aki KOVÁCS Jenõ, PÉTER Zoltán, dr. SZÉKELY Zoltán,
egyszer megnézte a gyûjteményeket, máskor is jöjjön HARKÓ József, MÁTTIS János és FADGYAS Anna.
el. Ezzel kapcsolatosan dr. SZÉKELY Zoltán megjegy- A jegyzõkönyet FADGYAS Anna vezeti.
zi, hogy a gyûjtemények korszerû átrendezése elõtt ezt 1. KISGYÖRGY Tamás elnök üdvözli a megje-
a munkát nem lehet megcsinálni. lenteket és az ülést megnyitja. FADGYAS Anna fel-
e. ÉGETÕ Vilma elvtársnõ javasolja, hogy olvassa az 1951. évi febr. hó 6-án tartott ülés jegy-
amikor szükség van a segítségre, akkor szóljon a veze- zõkönyvét, mely felolvasás után hitelesíttetik.
tõség, mert bármennyire is el vannak foglalva, meg 2. Dr. SZÉKELY Zoltán igazgató a felolvasott
fogják keresni a lehetõséget arra, hogy segítségünkre jegyzõkönyvvel kapcsolatosan bejelenti, hogy a buka-
legyenek. resti kiállításra küldött anyagot visszakapták. A dévai
f. KISGYÖRGY Tamás elnök javasolja, hogy múzeum igazgatója a megígért kiadványokat elkül-
a nagy munkakollektíva mondja ki határozatilag, hogy dötte. Az Emlékkönyvünk kézirata visszaérkezett. A
ott, ahol megfordul, népszerûsíti a múzeumot, mert ezt nyomdánál lépéseket tettünk a címer-klisék megszer-
a belsõ munkakollektíva tagjaitól nem lehet elvárni, zése ügyében, de a vezetõ kijelentette, hogy azokat
minthogy azok más munkával vannak elfoglalva. nem látta, de utána fog nézni, s ha megvannak, akkor át
A nagy munkakollektíva KISGYÖRGY fogja adni a múzeumnak.
Tamás elnök javaslatát egyhangúlag magáévá teszi. PÉTER Zoltán a tanalapi épületekkel kapcso-
g. KISGYÖRGY Tamás elnök a dr. SZÉKELY latosan bejelenti, hogy felterjesztésére még nem kapott
Zoltánnal folytatott megbeszélés alapján javasolja, hogy választ a minisztériumtól.
a múzeum eddigi címét a szociális fejlõdésnek meg- 3. Dr. SZÉKELY Zoltán igazató javasolja,
felelõleg változtassa meg, mégpedig az eddigi Székely hogy a Tanalap épületeit elfoglalva tartó iskolák és
Nemzeti Múzeum helyett legyen ezután a neve Székely intézmények vezetõit szólítsa fel a múzeum kis munka-
Népi Múzeum.93 kollektívája, hogy a szükséges lakbérleti szerzõdéseket
A nagy munkakollektíva a javaslatot elfogad- kössék meg, minthogy a Tanalap ingatlanai még nin-
ja, és utasítja igazgatót, hogy a névváltoztatás jóváha- csenek államosítva, s így a felelõsség mint kezelõt a
gyását a rajoni kultúrosztályon keresztül kérje az múzeumot terheli.
Aºezãminte Culturaletól. A kis munkakollektíva a javaslat alapján meg-
h. KOVÁCS Jenõ javasolja, hogy az elnöknek bízza dr. KABAY Gábor és PÉTER Zoltán elvtársakat,
és közvetlen munkatársainak a két év alatt kifejtett hogy a Tanalap épületeit elfoglalva tartó intézmények
munkásságáért a nagy munkakollektíva köszönetét és iskolák vezetõit szólítsák fel a lakbérleti szerzõdések
fejezze ki. megkötésére, melyet legkésõbb május hó 10-ig neve-
A nagy munkakollektíva KOVÁCS Jenõ zettek meg fognak csinálni.
javaslatát elfogadja, és az elnöknek és közvetlen mun- 4. PÉTER Zoltán jelenti, hogy a Tanalap Sza-
katársainak kifejtett munkájáért köszönetét fejezi ki. badság tér 9. szám alatt lévõ épület lakbérügyének
i. KISGYÖRGY Tamás elnök javasolja, hogy tisztázása miatt felvette a kapcsolatot a Miliþiával és
mivel a nagy munkakollektíva tagjai közül MIKLÓS megállapította, hogy az általuk közölt bérösszeget nem
Imre és TÓTH Géza elvtársak a lakhelyüket megvál- a rajoni kultúrosztály vezetõjének, hanem az Állami
toztatták, helyükbe itt lakó elvtársakat válasszunk be, s Banknál folyószámlára fizették le. Az idõ rövidsége
ezenkívül még két olyan elvtárs beválasztását javasol- miatt még nem tudta megállapítani, hogy a közölt
ja, akik érdeklõdnek a múzeum munkája iránt. folyószámla szám melyik minisztériumnak a tulajdona,
A nagy munkakollektíva a javaslatot elfogadja. de rövidesen ezt is meg fogja állapítani. A jégverem
Több tárgy nem lévén, elnök megköszöni a ügyében még nem tudta felvenni a kapcsolatot, de ígé-
tagok megjelenését, és a gyûlést bezárja. retet tesz, hogy ezt is el fogja intézni.
Tudomásul szolgál.
5. Dr. SZÉKELY Zoltán jelentést tesz a folyó
ügyekrõl:
275
a. Jelenti, hogy a helybeli Munkáspárt propa- Városi Néptanácsot, hogy dr. SALAMON Ferencet és
ganda és agitációs felelõse, KELEMEN Gyula elvtárs MIKÓ Miklóst költöztesse ki a múzeumi épületekbõl, de
KISGYÖRGY Tamás elnök elvtárssal egyetértõen a még eddig a városi néptanács nem hajtotta végre a Tar-
múzeumi munkakollektíva nevében május 8. tisztele- tomány utasítását.
tére a Román Munkáspárt 30 éves fennállásának a A kis munkakollektíva e lakásügy elintézésé-
megünneplésére a Comitetul ptr. Aºezãmintele Cultur- vel KISGYÖRGY Tamás és PÉTER Zoltán elvtársakat
aléhoz az igazgatón keresztül azzal a kérdéssel fordul- bízza meg. Az egyik lakás kiürítését csere útján kell
tak, hogy a SzNM nevét LÁZÁR Mihályról a követ- megoldani, a másikat pedig ki kell tenni, mert a helyi-
kezõ módon változtassa meg: LÁZÁR Mihály Népi ségekre szükség van múzeumi célokra.
Múzeum – Muzeul Popular LÁZÁR Mihai. Kéri, hogy Dr. SZÉKELY Zoltán a lakbérleti szerzõdé-
a munkakollektíva az elküldött felterjesztést utólag sekkel kapcsolatosan annak a véleményének ad kife-
hagyja jóvá. jezést, hogy azok megkötése tulajdonképpen a mú-
A kis munkakollektíva a múzeum nevének zeumra tartozik, nem úgy, mint ahogyan a jelenlegi
megváltoztatására vonatkozó felterjesztést jóváhagyó- szerzõdések vannak, hogy azokat a rajoni kultúrosztály
lag tudomásul veszi. vezetõje kötötte meg.
b. Bejelenti, hogy a RNK Akadémiája 700/1951 Dr. KABAY Gábor javasolja, hogy e kérdés
sz. leiratában a Rajoni Néptanács vezetõségével közölte, tisztázása miatt a múzeum vezetõsége adjon megke-
hogy dr. SZÉKELY Zoltánt az 1951. évi ásatásokon való resést a Rajoni Néptanács végehajtó bizottságához.
részvételre kirendelte a Valea-Jijiei és Izvoare-Neamþ te- A kis munkakollektíva a javaslatot elfogadja és
rületén mûködõ kollektívába május hó 1-jétõl okt. hó megkeresést intéz a Rajoni Néptanács végrehajtó bizottsá-
1-jéig terjedõ idõre. E leiratban az Akadémia közölte azt gához a múzeum jogi helyzetének tisztázása miatt.
is, hogy a megjelölt idõben fizetését a múzeumtól kapja. d. FADGYAS Anna ismerteti a múzeum 1951.
Kéri a kis munkakollektívát, hogy az Akadémia e rende- évre jóváhagyott költségvetését, mely a dologi kiadá-
letét hagyja jóvá, és távolléte alatt a helyettesítésével sok fedezésére 387 000 lejt irányoz elõ. Megjegyzi,
MÁTTIS János elvtársat bízza meg. Kéri a kis munka- hogy a költségvetés keretein belül nincsen biztosítva a
kollektívát, de különösen az elnök elvtársat, hogy ez idõ tûzbiztosítási díj, mely évi 16 000 lej.
alatt az itthonmaradt személyzetnek adja meg a szokásos A kis munkakollektíva a költségvetést jóváha-
támogatást. gyólag tudomásul veszi, igazgatót utasítja, hogy intéz-
A kis munkakollektíva SZÉKELY Zoltán zen megkeresést a városi költségvetési ügyosztályhoz,
elvtárs ásatásra való kirendelését jóváhagyólag tudo- hogy a költségvetés keretén belül állítson egy megfe-
másul veszi és távolléte alatt a helyettesítéssel MÁTTIS lelõ tételt a tûzbiztosítási díj fedezésére.
János elvtársat bízza meg. e. Dr. SZÉKELY Zoltán igazgató a költség-
c. Bejelenti, hogy az 1950. évi számadások vetésben biztosított 200 000 lejes javítási költségre
hivatalos felülvizsgálása alkalmával utasítást kapott való hivatkozással javasolja a múzeum tetõzetének, vil-
arra, hogy a múzeum telkén lakók a vízdíj reájuk esõ lámhárítóknak, villanyvezetéknek a megjavítását,
részét, valamint a frontadót a Városi Néptanács továbbá a régiségtárban még két lámpa beiktatását. A
0977502. sz. folyószámlájára fizessék be, továbbá, fõépület körül vezetõ aszfaltjárda megjavítását, a víz-
hogy az összes lakók a lakbérleti szerzõdéseiket mutas- elvezetõ csatornák kitisztítását és megjavítását, a
sák be, hogy azok rendben vannak-e, és a bérösszegek vízvezetéki hálózat legszükségesebb javításait, a
ki vannak-e fizetve. Az utasításnak megfelelõen felhív- múzeumõri lakások tetõzetének a megjavítását, a föld-
ta az összes lakókat, hogy a reájuk esõ vízdíjat és a szintes múzeumõri lakóház teraszának és körbefutó
frontadót fizessék ki, úgyszintén lakbérleti szerzõdé- cementjárdájának a megjavítását, és a könyvtár elõtti
seiket mutassák be. A vízdíjat és a frontadót minden nagy helyiségben meglévõ csempekályha felrakását.
egyes lakó megfizette, a múzeum személyzete a lakbér- A kis munkakollektíva a javaslatot elfogadja
szerzõdését is bemutatta. Dr. SALAMON Ferenc is azzal, hogy mindazokat a munkálatokat, amelyekre
bemutatott egy lakbérleti szerõdést, mely 1950-tõl megfelelõ fedezet lesz, el kell végeztetni.
1952-ig, vagyis két évre szólóan van kiállítva. Ezt a f. Bejelenti, hogy az új épületszárny elkészí-
lakbérszerzõdést KISGYÖRGY Tamás elnök elvtárs tésére a Reconstrucþio Szövetkezet az építési devizt, az
írta alá. MIKÓ Miklós nem mutatott be semmiféle Állami Construcþio Vállalat pedig a villanyberendezésre
szerzõdést. vonatkozó devizt elkészítette. E két deviznek a vég-
A kis munkakollektíva a jelentést tudomásul veszi. összege 11 014 169 lejt teszen ki. Hiányzik még a
A lakáskérdéssel kapcsolatosan KISGYÖRGY vízvezeték elkészítésére vonatkozó deviz, azért felkéri
Tamás elnök elvtárs közli, hogy a Tartomány utasította a KISGYÖRGY Tamás elnök elvtársat, hogy igyekezzék
276
odahatni, hogy ez is minél elõbb elkészüljön, hogy azután a helyszínen való tanulmányozás céljából MÁTTIS
tudjuk felterjeszteni az illetékes minisztériumba. János elvtársnak fel kell utaznia Kolozsvárra, hogy az
A kis munkakollektíva a jelentést tudomásul ottani múzeumi kiállítást tanulmányozza.
veszi, és KISGYÖRGY Tamás elnök elvtárs megígéri, A kis munkakollektíva az átrendezésre vonat-
hogy ismételten felhívja az Állami Construcþiót, hogy a kozó tervet jóváhagyólag tudomásul veszi, és elhatá-
hiányzó devizt minél elõbb készítse el. rozza, hogy a terem lemeszeltetését és a szekrények
g. Bejelenti, hogy az Emlékkönyv kéziratát átalakítását szept. 1-jén kell megkezdeni, hogy addig a
Bukarestbõl visszakapta megfelelõ utasításokkal. Az gyûjtemény a mai formájában a közönség elõtt nyitva
utasításnak megfelelõen átdolgozta a kéziratot, és f. hó legyen. MÁTTIS János elvtárs kolozsvári kiszállásához
19-én felküldötte az Aºezãmintele Culturalehoz azzal a jóváhagyólag hozzájárul.
kéréssel, hogy az Állami Kiadóval adassa ki, vagy k. Bejelenti, hogy a rajoni kultúrosztálytól kap-
pedig adjon szubvenciót a kiadás költségeire. tunk egy mozigéphez való lencsét, melynek vetítõgépre
Tudomásul szolgál. való felszerelése cca 5-6000 lejbe kerülne. Minthogy e
h. Bejelenti, hogy a Comitetul ptr. Aºezãmin- vetítõgépre múzeumunknak igen nagy szüksége van,
tele Culturale 3243/1951 sz. rendelete alapján a rajoni azért javasolja annak elkészítését.
kultúrosztállyal karöltve egy mezõgazdasági kiállítást A kis munkakollektíva elhatározza, hogy a vetí-
rendeztünk f. évi márc. hó 16-án. A kiállítás megnyi- tõgépet feltétlenül meg kell csináltatni, minthogy az a
tásán úgy a minisztérium, mint a tartomány és a rajon múzeumi rendezvényeknél igen nagy fontosságal bír.
képviselõi szép számmal jelentek meg. Minthogy az l. Bejelenti, hogy a SZTÁLIN tartomány kul-
utasítás úgy szólott, hogy ezt a kiállítást falvakban is turális és mûvészeti osztálya 7800/1951 sz. átiratában
meg kell rendezni, azért tervbe vettük, hogy a rajon elrendelte, hogy a múzeum tulajdonában lévõ fegyve-
területén még négy községben meg fogjuk rendezni. A rek után, a fegyverek számára való tekintet nélkül
szállítás költségeinek fedezésére megfelelõ fedezettel fizessünk le 300 lej bélyegilletéket és 100 lej nyomtat-
nem rendelkezünk, ezért mind a mai napig még csak ványilletéket, és azt terjesszük be a Miliþiához. E ren-
egy községben tudtuk e kiállítást megrendezni, ahová a deletnek eleget is tettünk, s f. hó 17-én a Miliþia meg-
rajoni kutúrosztály szállíttatta ki az anyagot. Az egész bízottja kiszállott a helyszínére azzal az utasítással,
kiállításnak a megrendezése tulajdonképpen a rajoni hogy a fegyvereket mind át kell lyukasztani, és még
kultúrosztály feladata volt, a múzeumnak csak segít- kétszer az illetéket, vagyis 800 lejt le kell fizetnünk,
séget kellett volna adnia, mindazok ellenére a megren- továbbá, hogy igazoljuk, hogy milyen engedély alapján
dezés minden nehézsége intézetünkre hárult. Az idõ tartottuk a fegyvereket a múzeum gyûjteményében. A
elõrehaladottsága miatt a kiállítás már nem idõszerû, s Miliþia e hivatalos kiszállása után azonnal megkeresést
így javasolja, hogy a további 3 község ne szerepeljen intézett a Comit. ptr. Aºez. Culturaléhoz, hogy adjon
mint kiállítási hely. Egyben kéri, hogy a rajoni kultúr- utasítást a rendelet végrehajtására, mert különben nin-
felelõs, MUNTEANU elvtárs a Kõröspatakon kiállított csen joga a fegyverek megcsonkítására. E felter-
anyagot szállíttassa be, tekintettel arra, hogy az illetõ jesztésünkre még eddig nem kaptunk választ.
intézetektõl átvett anyagért intézetünk vállalta a Tudomásul szolgál.
felelõsséget. m. Bejelenti, hogy a DÓZSA György Textil-
A kis munkakollektíva a jelentést tudomásul mûvek Sportosztálya, továbbá a Haladás Sport-Egye-
veszi, és KISGYÖRGY Tamás elnök elvtárs megígéri, sület bejelentették igényüket a múzeum udvarán lévõ
hogy a rajoni kutlúrosztály vezetõjét utasítani fogja az teniszpályára. A Haladás Sport-Egyesület átiratában
anyag visszahozatalára. közölte, hogy miután a Textiliskola udvarán lévõ te-
i. Bejelenti, hogy ismeretterjesztõ-elõadásaink niszpálya elkészül, a múzeum udvarán lévõ teniszpálya
keretében febr. hó 24-én MÁTTIS TEUTSCH János kerítése átmegy az õ tulajdonukba.
festõmûvész a szocialista-realista mûvészetekrõl tartott A kis munkakollektíva arra való tekintettel,
elõadást. A március folyamára tervezett elõadásunk hogy a Múzeum egy olyan közintézmény, melynek
elmaradt, mert a költségekre nem volt fedezetünk. Ápr. udvarán állandóan idegeneknek járkálni nem lehet,
22-én dr. ANDRÁSOVSZKI orvosprofesszor tartott továbbá, hogy az új épületszárny építésének megkez-
elõadást az idegbetegségekrõl. désével a teniszpálya úgyis megsemmisül, mindkét
Tudomásul szolgál. kérelmezõ kérését elutasítja. A pályát körülvevõ kerítés
j. Bejelenti, hogy a régészeti tár korszerû át- pedig a múzeum tulajdonát képezi.
rendezésének költségeire a Comitetul ptr. Aºezãmintele n. Bejelenti, hogy NAGY Péter tanár f. hó
Culturale 70 000 lejt utalt ki intézményünknek. Is- 4-én írásbeli megkeresést intézett múzeumunknál való
merteti az átrendezésre vonatkozó tervet, és közli, hogy alkalmaztatása ügyében.
277
A kis munkakollektíva NAGY Péter kérését 3. Igazgató elõterjeszti a városi pénzügyi
nem tudja teljesíteni, minthogy az új schema csak a osztály ellenõrének f. hó 25-én tartott vizsgálatáról fel-
meglévõ 5 állást hagyta jóvá. vett jegyzõkönyvet, mely a múzeumi lakásokban lakó
o. Elõterjeszti a személyzet nyári szabadsá- alkalmazottak részére elõírja, hogy lakbérképpen a
golási tervét, mely szerint június hó folyamán FODOR fizetésük 8%-át kötelesek fizetni visszamenõleg 1950.
Anna, július folyamán FADGYAS Anna, augusztus aug. 1-jétõl kezdõdõleg. Minthogy ez fõleg az al-
folyamán MIKLÓS Ferenc, szeptember folyamán tiszteknek igen nagy anyagi megterhelést jelent, azért
MÁTTIS János és október folyamán dr. SZÉKELY kéri a munkakollektíva tagjait, hogy próbálják meg ezt
Zoltán menne szabadságra. a kérdést elintézni.
A kis munkakollektíva a személyzet szabadsá- PÉTER Zoltán elvtárs kijelenti, hogy a lakbér-
golására vonatkozó elõterjesztését jóváhagyólag tudo- fizetésre vonatkozólag ez az utasítás nem törvényes,
másul veszi. ezért meg kell fellebbezni.
Több tárgy nem lévén, elnök az ülést bezárja. A kis munkakollektíva megbízza dr. KABAY
Gábor és PÉTER Zoltán elvtársakat, hogy e kérdést
54. alaposan tanulmányozzák át, és azután készítsék el a
Jegyzõkönyv, mely felvétetett a SzNM kis fellebbezést a múzeum alkalmazottainak nevében.
munkakollektívájának Sepsiszentgyörgyön 1951. évi Több tárgy nem lévén, elnök az ülést bezárja.
jú n . hó 29 -én d . u. 7 ó rako r a m ú zeu m ir od a-
helyiségében tartott ülésrõl 55.
Jelen vannak ÉGETÕ Vilma, KOVÁCS Jegyzõkönyv, mely felvétetett a SzNM kis
Ferenc, MUNTEANU Iuliu, PÉTER Zoltán, dr. munkakollektívájának Sepsiszentgyörgyön 1951. évi
KABAY Gábor, HARKÓ József, dr. SZÉKELY Zoltán, o kt . h ó 1 1- én d. u . 7 ó rak or a mú zeum i ro da-
MÁTTIS János és FADGYAS Anna.94 helyiségében tartott ülésérõl
1. MUNTEANU Iuliu a rajoni kultúrosztály Jelen vannak KISGYÖRGY Tamás elnök
felelõse bejelenti, hogy KISGYÖRGY Tamás elnök a elnöklete alatt dr. KABAY Gábor, KOVÁCS Ferenc,
Pártnál való elfoglaltsága miatt a gyûlésen nem jelen- KOVÁCS Jenõ, dr. SZÉKELY Zoltán és FADGYAS
hetik meg, s ezért felkéri ÉGETÕ Vilma elvtársnõt, Anna. A jegyzõkönyvet FADGYAS Anna vezeti.
hogy az elnöki tisztséget vállalja a mai ülésen. 1. KISGYÖRGY Tamás elnök üdvözli a meg-
ÉGETÕ Vilma elvtársnõ az elnökséget elvál- jelenteket és az ülést megnyitja.
lalja, és az ülést megnyitja. FADGYAS Anna felolvassa az 1951. évi jún.
2. MUNTEANU Iuliu, a rajoni kultúrosztály hó 29-én tartott ülés jegyzõkönyvét, mely felolvasás
felelõse ismerteti a Comitetul pt. aºezãmintele culturale után hitelesíttetik.
din RPR rendeletét a múzeum személyzetének bõvítése 2. Dr. SZÉKELY Zoltán igazgató jelenti, hogy
céljából. Elõterjeszti a Párt és a Néptanács elnöke által a RNK Akadémiájának Történeti és Filozófiai Intézete
jóváhagyott javaslatát a személyzetre vonatkozólag, a helyi néptanácstól engedélyt kért, hogy 1951. május
éspedig: 1. és okt. 1. közötti idõre beoszthassa a Jijia völgyében
1) igazgató: dr. SZÉKELY Zoltán, végzendõ régészeti kutatásokra. A helyi néptanács ezt a
2) asistent arheolog: MÁTTIS János, beosztást jóváhagyta. 1951 május 8-án távirati értesí-
3) asistent etnografic: KOVÁCS Ferenc, tésre Bucureºtibe utazott, ahol jelentkezett dr. Ion
4) ghid95: HORVÁTH Elvira, NESTOR egyetemi tanárnál, az ásatási kollektíva
5) titkár: FADGYAS Anna, vezetõjénél, akitõl megbízást kapott arra, hogy a Jijia
6) administrator96: MIKLÓS Ferenc, völgyében terepkutatást végezzen. E terepkutatást
7) înrijitor97: FODOR Anna, végezte egészen jún. 16-ig. Ezután a Truºeºti melletti
8) îngrijitor: BARTHOS Izabella. Þugveta nevû helyen lévõ õstelep feltárásánál vett részt
A kis munkakollektíva tagjai a javaslatot egy- 1951. aug. 12-ig. Ezután a Larga Jijia-i precucuteni
hangúlag elfogadják, és utasítják igazgatót, hogy a kul- õstelep munkálataihoz nyert beosztást, és itten dolgo-
túrfelelõssel együtt készítsék el a felterjesztést a Comite- zott a munkálatok befejeztéig, s szept. 8-án tért vissza
tul ptr. Aºezãmintele Culturaléhoz a személyzet bõvíté- Sepsiszentgyörgyre.
sére vonatkozólag. Abban az esetben, ha KOVÁCS A kis munkakollektíva igazgató jelentését jó-
Ferenc jelölését a Comitetul ptr. Aºezãmintele Culturale váhagyólag tudomásul veszi.
nem hagyná jóvá, akkor helyébe a munkakollektíva tag- 3. Igazgató jelenti, hogy a Comit. ptr. Aºez.
jai a kultúrfelelõssel egyetértve dr. ÁRVAY József tanárt Culturale 10420/1951 sz. rendelete értelmében mezõ-
fogják felterjeszteni kinevezés céljából. gazdasági kiállítást rendeztünk a gabonabegyûjtés
278
támogatása céljából f. évi aug. hó 10–18. között. A határozatának kivonatát, mely a Tanalapot feloszlatta,
kiállításon részt vettek a rajoni kollektívgazdaságok és javait azoknak a Néptanácsoknak adta át, ahol a ja-
terményeikkel és néhány községbõl a magánszektorok vak találhatók. E minisztertanácsi határozatot közöltük
is. A kiállítást 500 személy látogatta meg a dolgozó a sepsiszentgyörgyi és kézdivásárhelyi Néptanácsok
munkásság, az angyalosi kollektívgazdaság és az uzoni végrehajtó bizottságaival tudomásulvétel céljából.
állami gazdaság részérõl. A kis munkakollektíva a minisztertanácsi ha-
1951. aug. 23. tiszteletére szintén rendeztünk tározatot tudomásul veszi.
egy kiállítást a Comit. ptr. Aºez. Culturale 90-1951 sz. 6. Igazgató bejelenti, hogy KISGYÖRGY
Deciziója98 alapján. E kiállítás megrendezésében részt Tamás elnök felhívta a figyelmet arra, hogy a kézdi-
vettek: a DÓZSA György Textilmûvek, a Dohánygyár, martonfalvi kollektív gazdaság tulajdonában két
az Állami Magyar Színház, a pénzüzemek, a Rajoni BARABÁS-kép van. F. évi okt. hó 8-án kiszállott a
Mezõgazdasági Ügyosztály, a Városi Egészségügyi helyszínre DÉZSI Zoltán társaságában, és a „Partizanul
Osztály, a helyi Sport-Egyesület, a Technikusok Szö- Pãcii” kollektív gazdaságtól sikerült is megszerezni a
vetkezete, a városi néptanács kulturális osztálya, és a kért képet, mely bár szignálva nincsen, minden
Librãria Noastrã. E kiállításunkat a dolgozó munkásság valószínûség szerint BARABÁS Miklóstól származik.
nagy szeretettel fogadta, tömegesen kereste fel, s így Tudomásul szolgál.
látogatóink száma 1108 személy volt. Kiállításunkat Több tárgy nem lévén, elnök az ülést bezárja.
aug. 24-tõl szept. 15-ig tartottuk nyitva. A Comit. ptr.
Aºez. Culturale hivatalos kiküldöttje is meglátogatta 56.
kiállításunkat, és elismerését fejezte ki. Jeg y zõ k ön y v, m ely fel vét et ett a S zNM
Tudomásul szolgál. munkakollektívájának Sepsiszentgyörgyön 1952. évi
4. Igazgató beszámol az okt. hó 6-án j an . hó 11 -én , d .u . 7 ó rako r a mú zeu m i ro da-
SZTÁLINváros kulturális osztályán tartott ülésrõl, helyiségében tartott ülésérõl
melyen részt vettek a Regiunea99 területén lévõ mú- Jelen vannak KISGYÖRGY Tamás elnök
zeumok igazgatói, s beszámoltak az utolsó 3 hónap elnöklete alatt: KOVÁCS Ferenc, PUSKÁS István,
munkájáról. IONESCU elvtárs, a kulturális osztály irá- HARKÓ József, SZÉKELY Zoltán, MÁTTIS János és
nyítója közölte, hogy a múzeumok besorolásánál FADGYAS Anna.100
múzeumunkat „Muzeul Regional rangul I” címmel ter- 1. KISGYÖRGY Tamás elnök üdvözli a meg-
jesztették fel a Comit. ptr. Aºez. Culturalehoz. Szóba jelenteket, és az ülést megnyitja. Ismerteti a jelenlé-
került a személyzeti ügy is, s kijelentették, hogy a ghid võkkel, hogy új átalakulás jött létre a múzeum életében.
személyével nincsenek megelégedve, ezért le kell vál- A jelenleg összehívott elvtársak tulajdonképpen egy új
tani. Igazgató közli, hogy jelenleg még nem tud irányító szervét képezik a múzeumnak. Ez a vezetõ
javaslatot tenni az új ghid személyére vonatkozólag, tanács a régi kis munkakollektíva szerepét tölti be,
mert még nincsen megfelelõ ember, ezért kéri az elnök amely eddig minden támogatást megadott a munka jó
elvtársat, hogy ennek megválasztásában legyen segít- menetéhez. A mostani átalakulás felsõbb rendeletre jött
ségünkre. Kérte a kulturális osztály vezetõjét, hogy az létre, mely szerint egy tudományos és egy amatõr ta-
1951. évi schema szerint még be nem töltött két állás nács kell mûködjék a múzeumok mellett, hogy azt
betöltését tegye lehetõvé. Az asszisztensi állásra munkájában megfelelõen támogassák. Felkéri igaz-
KOVÁCS Ferenc kinevezését kérte, kinek személye gatót, hogy ismertesse a felmerülõ kérdéseket.
ellen nem emeltek kifogást. Kéri az elnök elvtársat, 2. SZÉKELY Zoltán igazgató felolvassa a mú-
hogy legyen segítségünkre a szükséges alap elõterem- zeum 1951. évi állapotáról és mûködésérõl szóló jelen-
tésében, hogy úgy az asszisztensi, mint az îngrijitori tését, melynek felolvasása után elnök elvtárs felszólítja
állás még az év folyamán betölthetõ legyen. Jelenti, a jelenlévõket hozzászólásokra.
hogy ez alkalommal szóba került a miszticizmus a. HARKÓ József az iránt érdeklõdik, hogy
leküzdése céljából rendezendõ kiállítás kérdése is, s azt Moldovában melyik helységben voltak a nyár folyamán
a határozatot hozták, hogy e kiállítás megnyílásának az Akadémia által végzett ásatások. SZÉKELY Zoltán a
határidejét legkésõbb december elsõ napjaiban állapí- kérdésre válaszolva közli, hogy a Jijia völgyében.
tották meg. b. PUSKÁS István az ásatás eredményeinek
A kis munkakollektíva igazgató jelentését feldolgozása iránt érdeklõdik. SZÉKELY a kérdésre
jóváhagyólag tudomásul veszi. válaszolva közli, hogy az ásatás eredményeit a RNK
5. Igazgató jelenti, hogy a Rajoni Néptanács Akadémiája fogja közzétenni.
jogügyi osztályán 16497/1951 sz. átiratával megkül- c. KISGYÖRGY Tamás elnök a jelentéssel
dötte a minisztertanács 1949. aug. 6-án hozott 857. sz. kapcsolatosan kijelenti, hogy azt majd a legközelebb
279
összehívandó tudományos tanács ülésén is olvassa fel KÁNY Elek, SZÁSZ Imre, NAGY László, NYILAS
igazgató, továbbá, hogy dolgozza át vagy 3 oldal ter- János, KÖNTÉS Ernõ, SÁNDOR Károly, KISGYÖRGY
jedelemre, hogy ilyenformán az elmúlt évben végzett Irén, ÖRDÖG Zoltán, CSEKME Erzsébet, MIHÁLY
munkálatokról a rádióban és néhány napilapban is be- Zoltán, HASZMANN Pál, NÉMET Ferenc, BENEDEK
számolót lehessen adni. Javasolja, hogy tartsanak egy Károly.101
tudományos elõadást, ahol a jelentést a nagy népi tö- Az egyes tanácsok teendõi:
megek elõtt is olvassák fel: b. Az irányító tanács a szükség szerinti
A kollektíva az elnök elvtárs javaslatát elfo- megbeszélésre mindig a múzeum rendelkezésére áll.
gadja, és megállapítja, hogy február hó folyamán a c. A tudományos tanács aktív részt vesz a mú-
rajoni Néptanács elõadótermében egy vetített képes zeum tudományos mukálataiban, éspedig a múzeum
elõadást fog tartani, mely a társadalmi fejlõdést is érzé- átrendezésében, a tárgyak elhelyezésében, feliratok és
keltetni fogja. Az elõadás mûsorát a következõkben magyarázó szövegek elkészítésében, gyûjtõkirándulá-
állapítják meg: sokat szervez, helyi erõforrásokkal és azok anyagával a
1) Megnyitót mond KISGYÖRGY Tamás múzeum anyagát bõvíti, a kollektív és állami gazdasá-
elnök elvtárs, gokban szerzett tapasztalatai alapján leírásokat készít,
2) A múzeum 1951. évi mûködésérõl szóló és kiértékeli, hogyan tudja a szocialista ember átalakí-
jelentést felolvassa KOVÁCS Ferenc elvtárs. tani a természetet, szakcsoportokat létesít a különféle
3) Elõadást tart SZÉKELY Zoltán elvtárs. tudománytárgyakban, segédkezik az idõnkénti kiállítá-
4) Bezáró beszédet tart HARKÓ József elvtárs. sok megszervezésénél és kivitelezésénél.
3. SZÉKELY Zoltán igazgató jelenti, hogy a d. Az amatõr tanács feladata nagyon komoly, és
Szovjetunió múzeumainak elnöke végigjárta az összes felbecsülhetetlen az értéke, felvilágosító munkát végez
múzeumokat Népköztársaságunk területén – köztük a mi falun, gyárakban, üzemekben, kollektív gazdaságokban
múzeumunkat is –, s irányelveket adott a múzeumok stb. Faliújságok és napilapok hasábjain népszerûsíti a
megszervezésére. Ennek alapján történt az az intézkedés múzeumi munkát, segítséget ad az épület karbantartására,
is, hogy a Népköztársaságunk területén lévõ összes mú- a gyûjtemények elhelyezésében és raktározásában. Segít a
zeumok szakembereit 1951. dec. 12–22. között muzeo- kiállítások megrendezésében és azoknak falun való kiál-
gráfiai tanfolyamra rendelték be, ahol megfelelõ utasítá- lításában. Gyûjtõkirándulásokat szervez a rajon területén.
sokat kaptak. Múzeumunktól SZÉKELY Zoltán igazgató Tudomásul szolgál.
és MÁTTIS János asszisztens vettek részt a tanfolyamon. 4. SZÉKELY Zoltán igazgató bejelenti, hogy a
A tanfolyamon határozottan megállapították minden rajoni néptanács káderosztálya ÜTÕ Katalint 1952. jan.
múzeumi alkalmazottnak, valamint a tudományos és 1-jei hatállyal felmentette a látogató-vezetõi állásából,
amatõr tanács teendõit. A múzeumi munka nem egy és helyébe jan. 15-i hatállyal KOVÁCS Ferenc elvtár-
ember tevékenységéhez fûzõdik, hanem egy kollektíva sat nevezte ki. Ez alkalomból üdvözli KOVÁCS
közös munkájához, ez a kollektíva áll: a. a múzeum Ferencet, akinek munkájához nagy reményeket fûz, és
személyzete, b. irányító tanács, c. tudományos tanács és d. hiszi, hogy komoly segítõtársa lesz múzeumunknak.
amatõr tanács. Ismerteti az egyes tanácsok tagjait. Tudomásul szolgál.
b. Az irányító tanács tagjai: KISGYÖRGY 5. Ismerteti a Comitetul pentru Aºezãmintele
Tamás, MUNTEANU Iuliu, KELEMEN Gyula, Culturale rendeletét a mezõgazdasági kiállítás megren-
HARKÓ József, HATVANI Zoltán, FEJÉR András, dezésére vonatkozólag.
PUSKÁS István, KOVÁCS Ferenc, DEMETER Sándor. A kollektíva a rendelet alapján elhatározza, hogy
c. A tudományos tanács tagjai: KISGYÖRGY a kiállítást a következõ falvakban fogja megrendezni:
Tamás, MUNTEANU Iuliu, KELEMEN Gyula, ÁRVAY Illyefalva, Kökös, Uzon, Sepsiszeniván, Réty, Nagyboros-
József, HARKÓ József, HERVAY Zoltán, RÁCZ nyó, Zágon és Bodok. Közleményt kell intézni az ARLUS,
Nándor, KISS Árpádné, BECZE Istvánné, DÖME Mezõgazdasági Iskola, SMT, a rajoni mezõgazdasági
Zoltán, SCHULLER Sándor, GOCZ Erzsébet, DEME- ügyosztály és a LÁZÁR Mihály kollektív gazdaság veze-
TER Sándor, HADNAGY Anna, BÁCS László, tõségéhez, hogy milyen anyagot tudnak adni a kiállításhoz.
GALBÁTS János, PUSKÁS István, FEJÉR András, 6. KOVÁCS Ferenc kinevezésével kapcso-
PÉTER Zoltán, SÁNDOR Albert, BÁNYAI János, latosan kijelenti, hogy régi óhaja valósult meg, amikor
LÁSZLÓ Sándor és GYÁRFÁS Albert. közvetlen belekapcsolódhatik a múzeumi munkába, s
d. Az amatõr tanács tagjai: ÉGETÕ Vilma, igyekezni fog, hogy Pártunk irányítása mellett valóban
COLTOFEANU Constantin. LUPSA Victoria, HEGYI meg is feleljen a vállalt munkának.
Zoltán, SIMON Tamás, PÉTER Antal, DÉZSI Zoltán, Több tárgy nem lévén, elnök elvtárs az ülést
IMECS László, KISS Klára, KOVÁCS Dénes, CSÁ- bezárja.
280
57. c. LÁSZLÓ Sándor elvtárs az iránt érdeklõ-
Jegy zõ kö ny v, mely felv étetet t Sep si szent - dik, hogy milyen anyagi alappal rendelkezik a múzeum
györgyön a múzeum tudományos tanácsának 1952. évi az átrendezés költségeinek fedezésére.
jan . h ó 1 8 -án d . u. 6 ó rak or a m úzeu m ir od a- d. GALBÁTS Sándor elvtárs a nehézségek iránt
helyiségében tartott ülésérõl érdeklõdik, és hogy miképpen oldódott meg a lakás-
Jelen vannak KISGYÖRGY Tamás elnök el- kérdés, valamint a múzeum személyzetének bõvítése.
nöklete alatt KOVÁCS Ferenc, GALBÁTS János, SZÉKELY igazgató a kérdésekre válaszolva
LÁSZLÓ Sándor, PÉTER Zoltán, KABAY Gábor, közli, hogy az átrendezés költségeinek fedezésére a Co-
SCHULLER Sándor, ÁRVAY József, GOCZ Erzsébet, mitetul ptr. Aºezãmintele Culturale 1 500 000 lejt adott.
HADNAGY Anna, BECZE Istvánné, HERVAY Zoltán, A lakáskérdés még mindig nincsen megoldva, annak
KOVÁCS Jenõ, SZÉKELY Zoltán, MÁTTIS János és ellenére, hogy a Comitetul elrendelte a lakók kilakol-
FADGYAS Anna.102 tatását. A személyzet bõvítésére pedig megvan minden
1. KISGYÖRGY Tamás elnök elvtárs üdvözli a reményük az új költségvetés összeállítása alkalmával.
megjelenteket, és ismerteti az összehívás célját. Mint- 3. SZÉKELY Zoltán igazgató ismerteti a mú-
hogy a múzeumi munka ma már nem egy ember te- zeum átrendezésére vonatkozó elgondolásokat, illetve az
vékenységébõl, hanem egy kollektíva közös munkájából átrendezési terveket. Ismerteti a Tudományos tanács
áll, ezért vált szükségessé három olyan tanácsnak a mega- munkakörét, éspedig: részt vesz a múzeum tudományos
lakítása, mely állandó segítséget nyújt a múzeum munkálataiban, a múzeum átrendezésében, gyûjtõkirán-
munkájának az elvégzésében. 1) A kis vagy irányító ta- dulásokat szervez, helyi erõforrásokkal és azok anyagá-
nács, mely minden apró ügy elintézésében segítséget ad. val a múzeum anyagát bõvíti, a kollektív- és állami gaz-
2) A tudományos tanács, amelynek tagjait a mai ülésre daságokban szerzett tapasztalatai alapján leírásokat
azért hívtuk össze, hogy ismertessük azokat a feladatokat, készít, és kiértékeli, hogyan tudja a szocialista ember áta-
amelyek reáhárulnak. 3. Az amatõr tanács. lakítani a természetet, szakcsoportokat létesít a különféle
Minthogy a tudományos tanács tagjaira ko- tudományágakban. Az idõnkénti kiállítások megszerve-
moly feladatok várnak, azért kéri a jelenlévõ elvtár- zésénél és kivitelezésénél segédkezik.
sakat, hogy miután az igazgató elvtárs ismertetni fogja KISGYÖRGY Tamás elvtárs a jelenlévõket
a feladatukat, nyiltakozzanak majd arról, hogy más hozzászólásra kéri.
irányú elfoglaltságuk mellett képesek lesznek-e a kí- SCHULLER elvtárs az emeleti rész elrendezé-
vánt segítséget megadni. Javaslatot tesz a napirend sét nagyszerûnek tartja, de a földszinten való elrendezés
megállapítására, mely szerint: (2) Jelentés a múzeum miatt aggodalmát fejezi ki. A könyvtár rendeltetése iránt
1951. évi mûködésérõl. (3) A feladatok ismertetése. is érdeklõdik. SZÉKELY igazgató a kérdésre válaszolva
A jelenlévõk a javaslatot elfogadják. közli, hogy a könyvtár szakkönyvtár, amely kutatók ré-
2. SZÉKELY Zoltán igazgató felolvassa a mú- szére bármikor rendelkezésre áll.
zeum 1951. évi mûködésérõl szóló jelentést. KISGYÖRGY Tamás elvtárs kéri a tagokat,
KISGYÖRGY Tamás elnök elvtárs felhívja a hogy alakítsák meg a különféle szakok szerint a szek-
jelenlévõket, hogy tegyék meg hozzászólasaikat a ciókat.103
jelentéssel kapcsolatosan. 1) Technikai szakcsoport tagjai: GALBÁTS
a. KABAY Gábor elvtárs az iránt érdeklõdik, János, PUSKÁS István, KABAY Gábor, HARKÓ
hogy a múzeum épületének kibõvítése jelenleg milyen József és SÁNDOR Albert.
állapotban van. SZÉKELY a kérdésre válaszolva közli, 2) Dokumentációs szakosztály tagjai: KOVÁCS
hogy a tervek még az elmúlt évben felterjesztettek a Ferenc, ÁRVAY József, LÁSZLÓ Sándor.
minisztériumba. 3) Történelmi szakosztály tagjai: KABAY
b. SCHULLER Sándor elvtárs a Tanalap in- Gábor, KISS Árpádné.
gatlanai iránt érdeklõdik, és a jelentés alapján megál- 4) A feudalizmus és kapitalizmus szakosztály
lapítja, hogy a múzeumi kollektíva az elmúlt évben tagjai: SCHULLER Sándor, HARKÓ József, PÉTER
szép eredményeket ért el. Érdeklõdik, hogy a múzeum Zoltán, HADNAGY Anna, BÁCS László.
népszerûsítése miképpen történik a nagy népi tömegek Történelmi szakosztály alcsoportokra való
körében. SZÉKELY válszolva SCHULLER elvtárs beosztásának tagjai:
kérdésére közli, hogy a Tanalap ingatlanai átmentek az A. Õskommunizmus bezárólag a praefeuda-
állam tulajdonába. A múzeumi kollektívának minden lizmusig:
igyekezete oda irányult, hogy a nagy népi tömegeket a a. A vadság kora: KABAY Gábor.
múzeumhoz vonzza, amit a kiállítások rendezésével b. Barbárság kora: HADNAGY Anna.
sikerült is elérnie. c. Prefeudalizmus: CSEREY Zoltán.
281
B. Feudalizmus: tartományi múzeum, hatásköre kiterjed a sepsiszent-
a. Történelmi rész: ÁRVAY József, KIS- györgyi, kézdivásárhelyi, csíki és udvarhelyi rajonra.
GYÖRGY Irén. PUSKÁS István megkérdezi, hogy milyen
b. Etnográfia: halászat-vadászat, földmûvelés- segítséget adott a többi rajon a múzeumnak.
állattenyésztés, háziipar: szövés-fonás, fazekasság: SZÉKELY Zoltán: A többi rajonban is van rajoni
HARKÓ J. múzeum, azokat támogatják. A segítséget tõlünk várják.
c. Parasztfelkelések (DÓZSA stb.) KOVÁCS Ferenc: A múzeum udvarában lévõ
d. Az együttélõ népek tárgyi és szellemi jégpince ügye még nincs véglegesen megoldva. Meg
hagyatékai. kell oldani a mûjéggyár kérdését, hogy ezzel a jégpince
C. 1848-as anyag. ügye is megoldódjék.
D. Kapitalizmus, iparfejlõdés, kultúra fejlõ- ÉGETÕ Vilma: A Rajoni Néptanács a kérdést
dése, munkásmozgalmak a világháború elõtt és után. meg tudná oldani, vállalja, hogy KOVÁCS elvtárssal
E. Fasizmus. elintézik a kérdés megoldását.
F. Szocializmus 1944. aug. 23-tól: GYÁRFÁS A. KABAY Gábor: A Magyar Szóban megjelent
F. Várostörténet. cikkel kapcsolatosan azt kérdezi SZÉKELY Zoltántól,
5) A természettudományi szakosztály tagjai: hogy a cikket ki írta?
BECZE Istvánné, GOCZ Erzsébet, HARKÓ József, SZÉKELY Zoltán: Amikor a cikk megjelent,
KOVÁCS Jenõ, SZÁSZ Gábor, FEJÉR András, DÖME nem volt itthon, és azóta sem tudta meg a cikk íróját.
Zoltán, DEMETER Sándor. 2. Dr. SZÉKELY Zoltán ismerteti az 1953. évi
4. ÁRVAY József javasolja, hogy a miniszteri hónapokra osztott munkatervet.
kiküldött ittléte alkalmából, vagyis jan. hó 26-án vagy KOVÁCS Ferenc megkérdezi, hogy a termé-
27-én hívják össze az egész kollektívát. szetrajzi tárba bekerül-e az illyefalvi mamutlelet?
A jelenlévõk a javaslatot elfogadják. SZÉKELY Zoltán: A múzeum írásban kérte a
5. SCHULLER Sándor a múzeum elnevezése kolozsvári Állattani Intézettõl, de válasz nem érkezett.
iránt érdeklõdik. SZÉKELY a kérdésre válaszolva közli, Személyesen fog közbenjárni e kérdésben.
hogy múzeumunkat beosztása alapján regionális jellegû KOVÁCS Ferenc: A munkakollektíva tagjai
rajoni múzeumnak nevezték el. SCHULLER javasolja, milyen segítséget tudnak adni a múzeum átrende-
hogy a múzeum vezetõsége abból a célból, hogy a tudo- zésében?
mányos tanács tagjai megismerhessék a szovjet múzeu- SZÉKELY Zoltán: Nagy segítséget tudnak
mokat, rendezzen egy pár elõadást a tagok részére. adni az elvtársak pl. a Párt történetére vonatkozó ada-
A javaslatot elfogadják, és megállapítják, tok összegyûjtésében, valamint a szocializmus építését
hogy 10 leckét fognak tartani kéthetenként, hogy a tükrözõ anyag begyûjtésében.
szükséges felvilágosításokat a tagok megkaphassák. 3. SZÉKELY Zoltán ismerteti a szocializmus
építését bemutató múzeumi osztály tervezetét.
58. ÉGETÕ Vilma elvtársnõ: Május 1-jére milyen
Jegy zõ kö ny v, mely felv étetet t Sep si szent - segítséget tudnának adni a természetrajzi osztály meg-
györgyön 1953. évi jan. hó 24-én d.u. 7 órakor a nyitásához?
múzeum irodahelyiségében tartott tudományos tanács SZÉKELY Zoltán: Egyrészt a helyi üzemek
ülésérõl tudnának nagy segítséget nyújtani a szekrények, ke-
Jelen vannak ÉGETÕ Vilma elnöksége alatt retek stb. átalakításában, másrészt a tanár elvtársak a
KOVÁCS Ferenc, PUSKÁS István, KABAY Gábor, tudományos elrendezésben tudnának segítséget adni.
HARKÓ József, HERVAY Zoltán, ÁRVAY József, ÉGETÕ Vilma elvtársnõ vállalja, hogy a Tex-
SZÉKELY Zoltán és MÁTTIS János104 tilgyárral és Asztalos Szövetkezettel felveszi a kapcso-
1. SZÉKELY Zoltán igazgató beszámol a latot, hogy e vállalatok asztalosmûhelyei önkéntes
múzeum 1952. évi munkájáról. munkát végezzenek a múzeum részére. Vállalja továb-
KABAY Gábor hozzászólásában elismerését bá a villanybevezetés kérdésében is a segítségadást.
fejezi ki a kimerítõ beszámolóért. SZÉKELY Zoltán javasolja a természetrajzi
KOVÁCS Ferenc szerint a beszámoló tömör- tár átrendezésére a következõ elvtársakból álló segítõ
sége mellett minden fontos részletre kiterjedt. Megkér- kollektíva megalakítását: HARKÓ József, KOVÁCS
dezi, hogy a sepsiszentgyörgyi múzeum rajoni vagy Sándor, HERVAY Zoltán, GÖDRI Ferenc, GÖDRI
tartományi múzeum-e. Zoltán, MIKÓ Judit, BENEDEK Károly.
SZÉKELY Zoltán válaszol KOVÁCS Ferenc HERVAY Zoltán május 1-jéig 50 munkaórát
kérdésére. A sepsiszentgyörgyi múzeum elsõ osztályú vállal a grafikonok rajzolásában.
282
PUSKÁS István, HARKÓ József és KABAY nyek Bizottságától kérte, hogy adják vissza a 70. évfor-
Gábor szintén vállalja a segítségadást. dulóra tervezett Emlékkönyv kéziratát, hogy azt
KABAY Gábor javasolja, hogy a Kolozsvári megfelelõ átalakítás után adhassuk ki a 75. évforulóra.
Egyetem Állattani Intézetének preparátora, RÁTONYI Kérte azt is, hogy a könyv kinyomtatásához szükséges
Károly részére anyagi alapot kellene elõteremteni, papirosmennyiséget biztosítsák számukra. Javasolja,
hogy ismét preparálja az állattár anyagát. hogy ebbõl az alkalomból 1954. szept. 15-én, vagy
SZÉKELY Zoltán kijelenti, hogy megpróbálja még inkább aug. 23-án egy nagyszabású ünnepély
a szükséges alapot elõteremteni. keretében emlékezzünk meg az évfordulóról.
Több tárgy nem lévén, a gyûlés véget ért. 5. SZÉKELY Zoltán igazgató ismerteti a hely-
beli Tûzoltó Parancsnokság kiküldöttjének f. évi febr.
59. hó 4-én tartott vizsgálatáról felvett jegyzõkönyvet,
Jegy zõ kö ny v, mely felv étetet t Sep si szent - mely szerint márc. hó 31-ig az épület padlását le kell
györgyön a múzeum irányító tanácsának 1953. évi febr. meszeltetni és a kiállítótermek mindenikében tûzoltási
hó 17-én, d.u. 7 órakor a múzeum irodahelyiségében eszközökkel egy-egy sarkot fel kell szerelni. Annak
tartott ülésérõl ellenére, hogy már a jegyzõkönyv felvétele alkalmából
Jelen vannak KISGYÖRGY Tamás elnök MÁTTIS evtárs megjegyezte, hogy a kiállító termek-
elnöklete alatt HARKÓ József, SZÉKELY Zoltán, ben tûzoltó eszközök felszerelése nagyon rosszul fog
MÁTTIS János és FADGYAS Anna.105 állani, a kiküldött mégis csak kitartott emellett a köve-
1. Elnök elvtárs üdvözli a megjelenteket, és az telése mellett. Közli, hogy sehol, egyetlen múzeumban
ülést megnyitja. A jegyzõkönyvet FADGYAS Anna vezeti. sincsen ez meg, és kéri az elnök elvtársat, hogy valami-
2. SZÉKELY Zoltán igazgató közli, hogy a féleképpen intézze el ezt a kérdést a Tûzoltó Parancs-
Comitetul ptr. Aºezãmintele Culturale inspektorának nokságnál.
közlése szerint rövidesen megtörténik a múzeumok Elnök elvtárs kijelenti, hogy bár az illetõ, aki
besorolása, ami minden valószínûség szerint schema- a vizsgálatot tette, olyan ember, aki szigorúan ragasz-
bõvülést fog eredményezni múzeumunk számára is. kodik a paragrafusokhoz, mégis megpróbálja megma-
Minthogy az új múzeumi átrendezés szempontjából gyarázni, hogy a kiállítási termekben ne kívánja a
nagyon fontos volna, hogy schema-bõvülés esetén az új tûzoltófelszerelések felrakását.
állásokra megfelelõen képzett egyének kerüljenek, kéri Több tárgy nem lévén, az ülés véget ért.
az elnök elvtársat, hogy ezek megválasztásában legyen
segítségünkre. 59a.
Abban az esetben, ha valóban az új schema Jeg yzõ kö ny v , m el y fel vétet et t a mú zeu m
személyzeti bõvülést eredményezne, az elnök elvtárs Mû eml ék v édõ Bi zot tság ának S epsi szent gy ö rg yö n
megígéri, hogy megadja a szükséges segítséget a 1953. évi febr. hó 17-én, d.u. 7 órakor a múzeum iro-
megfelelõ személyek kiválasztásában. dahelyiségében tartott ülésérõl106
3. SZÉKELY Zoltán igazgató ismerteti A szo- Jelen vannak KISGYÖRGY Tamás elnök
cializmus építése és a természetrajzi tár átrendezésével elnöklete alatt HARKÓ József, SZÉKELY Zoltán,
kapcsolatos elgondolásokat. Kéri az elnök elvtársat, MÁTTIS János és FADGYAS Anna.
hogy A szocializmus építése osztály megvalósítása ér- 1. SZÉKELY Zoltán igazgató bejelenti, hogy
dekében legyen segítségünkre a szükséges anyag ÁRVAY József, a mûemlékvédõ bizottság titkára jelen-
összegyûjtésében. A természetrajzi tárnál pedig, ahol leg hivatalos úton van Bukarestben, és emiatt nem
szekrények átalakítására, pódiumok, keretek stb. készí- jelenhetett meg a mai ülésen.
tésére lesz szükségünk, legyen segítségünkre, hogy az Tudomásul szolgál.
Asztalos Szövetkezet 2 emberét adja rendelkezésünkre, 2. Jelentést tesz a Mûemlékvédõ Bizottság
hogy azok a helyszínen végezzék el a szükséges mun- munkájáról. Bejelenti, hogy a Minisztertanács mellett
kálatokat. Közli továbbá, hogy a tár átrendezésével mûködõ Kulturális Intézmények Bizottságához felter-
szükségünk lesz pár száz méter sárgavászonra a jesztést intézett a bükszádi vár ügyében, ahol állandóan
megfelelõ háttér elkészítése miatt. folyik a kõ kitermelése. Közölte, hogy a rajoni nép-
Elnök elvtárs véleménye szerint az átrendezési tanács elnöke, KISGYÖRGY Tamás elvtárs már a ki-
elgondolást pontosan ki kell dolgozni, hogy annak termelés megkezdésekor közbelépett a vár megmentése
alapján a szükséges segítséget megadhassa. érdekében, de eredményt nem értünk el. Kérte a Kul-
4. SZÉKELY Zoltán igazgató közli, hogy az turális Intézmények Bizottságát, hogy a vár megvédése
1954. év szept. 15-én 75 éve lesz annak, hogy múzeu- érdekében tegye meg a szükséges intézkedéseket.
munk létrejött. Bejelenti, hogy a Kulturális Intézmé- Úgyszintén felterjesztést intézett a Homoródalmási-
283
barlang ügyében is, ahol kb. május folyamán fognak Kérdésre jelentkeztek: dr. KABAY Gábor,
megindulni a kitermelési munkálatok, és kérte, hogy TAKÓNÉ NAGY Magda, HARKÓ József, KOVÁCS
szakértõt küldjenek ki a kitermelés megindításához.107 Sándor, SALAMON Sándor, PUSKÁS István.
Közli, hogy a Rétyi Nyír védett területté nyilvánítása Dr. KABAY Gábor: 1) Milyen intézkedések
érdekében ugyancsak felterjesztést fog intézni a mú- történtek a Rétyi Nyír védett területté nyilvánítása ér-
zeum Mûemlékvédõ Bizottsága a Kulturális Intézmé- dekében. 2) Hogyan lehetne GYÁRFÁS Jenõ Disznó-
nyek Bizottságához és az Akadémiához. ölés címû képét megszerezni a múzeum számára. 3) Mi
Tudomásul szolgál. történt az Illyefalván elõkerült masztodon maradvá-
3. Bejelenti, hogy a Kulturális Intézmények nyaival. 4) A szilágysomlyói dák kincs közölve van-e.
Bizottsága a történelmi és mûvészeti emlékek fokozot- 5) A DIÓSZEGHY-féle lepkegyûjtemény milyen
tabb védelme érdekében elrendelte, hogy a rajoni Mû- állapotban van.
emlékvédelmi Bizottságok a rajoni néptanácsok segít- TAKÓNÉ NAGY Magda: 6) Miért hiányzik a
ségével minden faluban egy helyi lakost bízzanak meg jelentésbõl a bírálat a kollektíva tagjairól. 7) Miért nem
a mûemlékek gondozásával és védelmével, akikkel a bírálta a jelentés név szerint azokat a kollektívatagokat,
rajoni Mûemlékvédelmi Bizottság közölni fogja ten- akik nem fejtettek ki munkát.
nivalóikat és a lakóhelyükön fekvõ mûemlékeket. HARKÓ József: 8) Mi tette indokolttá a szi-
KISGYÖRGY Tamás elnök utasítja az igaz- lágypéri ásatást.
gatót, hogy a Mûemlékvédõ Bizottság ebben az ügyben KOVÁCS Sándor: 9) Milyen feladatokat kell
adjon egy átiratot a rajoni néptanács elnökségéhez, s megvalósítani természetrajzi téren az 1955. évben. 10) Mi-
ennek alapján intézkedni fog a megfelelõ személyek képpen próbálja gyarapítani a természetrajzi gyûjteményt a
kijelölésében. múzeum vezetõsége. 11) Kapott-e központi utasítást a
Több tárgy nem lévén, az ülés véget ért.108 múzeum vezetõsége a természetrajzi gyûjtemény gyara-
pítására vonatkozólag. 12) Van-e lehetõség arra, hogy a
60. szakkönyveket használhassák az érdekeltek.
Jegyzõkönyv, mely felvétetett a sepsiszentgyör- SALAMON Sándor: 13) Mióta nincs nyitva a
gyi Tartományi Múzeum munkakollektívájának Sep- néprajzi tár a nagyközönség számára. 14) Mi az értéke
siszentgyörgyön 1955. évi febr. hó 3-án d.u. 13 órakor a annak az 51 db. néprajzi tárgynak, melyet az 1954.
múzeum irodahelyiségében tartott ülésérõl109 évben vásároltak meg. 15) Az utóbbi 10 év alatt hány
Jelen vannak KISGYÖRGY Tamás elnök darabbal gyarapodott a néprajzi osztály. 16) Mi az
elnöklete alatt MUNTEANU Gyula, HARKÓ József, Emlékkönyv tartalma és szerzõi. 17) Vetõdött-e fel a
HERVAY Zoltán, dr. KABAY Gábor, KOVÁCS Sán- gondolat, hogy GÖDRI Ferencnek bár egy képét meg-
dor, PUSKÁS István, SZÁSZ Imre, SZÉKELY Zoltán, szerezze a múzeum. 18) DIÓSZEGHY-féle lepke-
MÁTTIS János és FADGYAS Anna, a munkakollektí- gyûjtemény ki van-e állítva, vagy ládákban van. 19)
va tagjai, továbbá SALAMON Sándor képviselõ, a Milyen intézkedések történtek a Rétyi Nyír védett
rajoni állandó kultúrbizottság titkára, és TAKÓné területté nyilvánítása érdekében. 20) Miért írt érteke-
NAGY Magda, a helyi rádió-leadó vezetõje. zést a régészeti kutatásokról a jelentésben az igazgató.
1. KISGYÖRGY Tamás elnök üdvözli a meg- 21) Valamilyen formában gyûjtötte-e össze a múzeum
jelenteket, és ismerteti a mai gyûlés összehívásának a helyi Színház dokumentációs anyagát.
okát, melyet a rajoni szesszió ülésén elhangzott hoz- PUSKÁS István: 22) A szekrények befejezése
zászólás tett egyrészt indokolttá, másrészt pedig az, van-e biztosítva. 23) Mi a legközelebbi idõ a gyûjte-
hogy az évi beszámolót a múzeum vezetõsége minden mények megnyitására. 24) Milyen intézkedések történ-
évben meg szokta tartani. Ismerteti a gyûlés tárgy- tek a mûemlékek megvédésére vonatkozólag, ki ügyel
sorozatát. A jegyzõkönyvet FADGYAS Anna vezeti. fel azokra, és ki foglalkozik e kérdéssel. 25) Mi törté-
2. SZÉKELY Zoltán igazgató felolvassa a nik azokkal a tárgyakkal, amelyek nem kerülnek kiál-
múzeum 1954. évi mûködésérõl és állapotáról szóló lításra. 26) A kollektíva tagjai voltak-e felkérve segít-
jelentését. ségadásra, vagy csak elvárta volna az igazgatóság a
A jelentés felolvasása után KISGYÖRGY segítségadást.
Tamás elnök elvtárs felhívja a jelenlévõket, hogy SZÉKELY Zoltán igazgató a feltett kérdésekre
tegyék meg hozzászólásaikat. Javasolja, hogy az elvtár- a következõkben válaszol:
sak tegyenek fel kérdéseket, hogy azután azok megvi- Dr. KABAY Gábornak: 1) A Rétyi Nyír nem-
tathatók legyenek. zeti parkká nyilvánítása érdekében hivatalosan keres-
A jelenlévõk az elnök elvtárs javaslatát tük meg a Román Tudományos Akadémia illetékes
elfogadják. ügyosztályát. Legújabban azt az ígéretet kaptuk a
284
napokban itten dolgozó egyik akadémiai tagtól, hogy a ján át kell rendezni, még abban az esetben is, ha szak-
nyár folyamán fognak kiszállni helyszíni vizsgálat embert nem kapunk. 10) Amíg szakember nincs, addig
céljából az Akadémia illetékes tagjai. 2) A múzeum, meghatározott gyûjtést nem tudunk csinálni, de ajándé-
mint vegyestárgyú múzeum képek vásárlására enge- kokkal és alkalmi gyûjtésekkel azért mindig gyarapítjuk.
délyt nem kap, de BORDY András szerette volna 11) Központi utasítás a természetrajzi gyûjtemény gyara-
megszerezni GYÁRFÁS Disznóölés címû képét a pítására vonatkozólag nincsen. 12) A szakkönyveket a
fiától, és ígért is érette 16 000 lejt, de a tulajdonos sem- múzeum épületében bárki zavartalanul használhatta.
miképpen sem hajlandó megválani a képtõl. A Mú- SALAMON Sándor elvtársnak: 13) A néprajzi
zeum kérte, hogy mint letétet helyezze el a múzeumba, gyûjtemény 1949 óta van zárva, amikor ROLLER aka-
de erre sem lehetett rábírni, viszont kisajátítani a fenn- démikus kimondotta, hogy csak történeti tár van a
álló rendelkezések szerint nem lehet. GYÁRFÁS fia azt múzeumokban. A néprajzi anyag egy részét a feudaliz-
állítja, hogy azért ragaszkodik a képhez olyan nagyon, mus keretében fogjuk bemutatni a nagyközönség elõtt.
mert a képen szereplõ egyének a legközelebbi család- 14) Az 1954. évben vásárolt 51 drb. néprajzi tárgy
tagokat ábrázolják. 3) Az Illyefalván elõkerült értéke 2350 lej volt. A vásárlásoknál nagy nehézségek
masztodonmaradvány a Kolozsvári Egyetemen van, merülnek fel, mert ha készpénz nincsen, akkor nem
amirõl az egyetem nem hajlandó lemondani. 4) A szi- lehet vásárolni, márpedig a Bank nagyon nehezen, csak
lágysomlyói dák kincs tudományos feldolgozása nagyon indokolt esetben bocsát készpénzt rendelke-
megtörtént, és még az 1951. évben meg is jelent az zésre. 15) Az utóbbi 10 év alatt a néprajzi gyûjtemény
Akadémia kiadásában. 5) A DIÓSZEGHY-féle lepke- 126 db.-bal gyarapodott. 16) Az Emlékkönyvet egy
gyûjteményt a nyár folyamán is preparálta a múzeum kollektíva szerkesztette, szem elõtt tartva az utóbbi 10
személyzete, de kellene egy szakember, aki teljes hoz- év történetét. Az elõszót KISGYÖRGY Tamás elnök
záértéssel foglalkozhatnék a gyûjteménnyel. A hét írta, a múzeum 10 évi történetét az igazgató, továbbá
folyamán volt itten az Akadémia egyik tagja, aki e régészeti, néprajzi, mûvészettörténeti, geológiai dolgo-
gyûjteményel foglalkozott, és kilátásba helyezte, hogy zatok, CSUTAK Vilmos és BOGÁTS Dénes nekrológ-
közelebbrõl fog jönni egy több tagból álló kollektíva az ja képezi az emlékkönyv tartalmát. A Magyar Autonóm
anyag feldolgozása céljából. Tartomány múzeumainak szakemberei közremûkö-
TAKÓNÉ NAGY Magda elvtársnõnek: 6) Az désével készült az Emlékkönyv. 17) Ami a GÖDRI
elvtrásnõnek igaza van, hogy egy egészséges bírálat Ferenctõl való képszerzést illeti, GÖDRI egészen
hiányzik a jelentésbõl a kollektíva tagjaival kapcsolat- 1944-ig lakott a múzeumban, de ez alatt az idõ alatt
ban. Egy párat, akik valóban segítségünkre voltak, sohasem jutott volna eszébe, hogy a múzeumot bár
megemlítettünk a jelentésben, viszont azokat, akik nem egyetlen alkotásával megajándékozta volna. A múzeum
segítettek, azért nem említettük meg, mert nem akar- nagyon sokszor megpróbálta rávenni arra is, hogy az
tunk személyeskedni. Az átrendezés alkalmával egye- édesapja képét, melyet GYÁRFÁS Jenõ festett, enged-
dül KISGYÖRGY Irén egyetemi hallgatónõ volt az, aki je át a múzeumnak, mert az édesapja a múzeum épí-
heteken keresztül õszinte lemondással segített tésekor mint az akkori ig.-választmány elnöke beírta
munkánkban. 7) Személy szerinti bírálat hiábavaló, nevét a múzeum történetébe. Mindenesetre most újab-
mert a tanárok annyira el vannak foglalva, hogy képte- ban ismét próbálkozni fogunk, s talán most megértõbb
lenek nekünk is segítségünkre lenni. Név szerint senki lesz a múzeummal szemben. 18) A DIÓSZEGHY-féle
meg nem tagadta a munkát, csak mindig hivatkozott lepkegyûjtemény szakszerû dobozokban elhelyezve a
nagy elfoglaltságára. Semmi reményünk nincsen, hogy felsõ lakás egyik világos és száraz helyiségében van
a jövõben is több segítséget fogunk kapni, mert a elraktározva. 19) A Rétyi Nyír nemzeti parkká nyil-
múzeum semminemû honoráriumot sem tud nyújtani, vánítása érdekében hivatalosan kerestük meg az Aka-
viszont a túlórákat megfizetik. démia illetékes ügyosztályát. 20) A régészeti kutatá-
HARKÓ József elvtársnak: 8) a szilágypéri sokat azért ismertette részletesen a jelentésében, mert a
ásatásnak nagy jelentõsége van, mert eddig egyedül a kollektíva tagjai mindig nagy érdeklõdést tanúsítottak e
Sãrata-Monteoru-i telep volt ismeretes, ahol szakszerû kutatások iránt, s arra gondolt, hogy jó szolgálatot tesz
temetõfeltárás is történt a bronzkorból. Szilágypér a má- a kollektíva tagjainak, ha kellõképpen tájékoztatja e
sodik, mely a bronzkor kronológiájára a temetõ feltárása munkáiról. Egyébként a múzeum történeti jellegû, az
révén útmutatással szolgált. Ennek az ásatásnak az alapján ásatások a munkaterv gerincét képezik, s a múzeum a
Erdély bronzkorát újra lehetett értékelni, s az Akadémi- történeti kutatások révén vált ismertté. 21) Nagyon
ához benyújtott dolgozat sok új megállapítást tartalmaz. helyes a SALAMON elvtárs megállapítása a színház
KOVÁCS Sándor elvtárnsak: 9) A természet- dokumentációs anyagának összegyûjtésére vonatko-
rajzi osztályt jegyzõkönyvileg lefektetett tematika alap- zólag. Mi eddig ezzel a kérdéssel nem foglalkoztunk,
285
mivel A szocializmus építése osztályig még nem vet adjunk ki, amelyet otthon tanulmányozhasson. Ha
érkeztünk el, erre az anyagra viszont ottan nagy szük- szakember jön, akkor adjunk hírt a tanároknak, hogy
ségünk lesz. ezekkel tárgyalhassanak.
PUSKÁS István elvtársnak: 22) A szekrények b. SALAMON Sándor hozzászólását azzal
befejezése biztosítva van, mivel a polcok beállítását kezdi, hogy neki nagyon nehéz a helyzete a hozzá-
febr. hó 3-ra ígérték, melyek csiszolás céljából vannak szólás rendjén, minthogy neki SZÉKELY elvtárssal és
elvive, így természetesen a számlák ki vannak fizetve. FADGYAS elvtársnõvel szemben súlyos személyi
23) A gyûjtemények megnyitását igen nagy mértékben ellentétjei vannak. Nyolc év óta áll fenn ez a helyzet, õ
anyaghiány is akadályozza. Mi mindenesetre azon várt 8 évig, hogy ezt számonkérje tõlünk. Nyolc év óta
vagyunk, hogy minden nehézséget leküzdve a lehetõ elõször 1954 nyarán jött be a múzeumba. Kijelenti,
legrövidebb idõn belül meg tudjuk nyitani. 24) Mûem- hogy nem mint magánember, hanem hivatalos minõ-
lékvédõ bizottság létezik, melyenek tagjai a mindenko- ségben jelent meg. Nem elszigetelt eset, hogy mint
ri rajoni néptanácsi elnök és vidéken a néptanácsi tit- állandó kutúrbizottsági tag, foglalkozik a múzeummal.
kár. 1953-ban a mûemlékek összeírása megtörtént A legutóbbi szesszió ülésén bírálatot tett a múzeumról.
akadémiai vonalon. A múzeum a maga részérõl, amit KISGYÖRGY Tamás ez alkalommal jegyzeteket
tehet, megtesz a mûemlékvédelem ügyben, de fentrõl csinált a bírálatról.
semmiféle intézkedés nem jött. A következõ hét folya- 1) Az értelmiségieknek panaszuk van a
mán a helyi bizottság ülést fog tartani. 25) Azokat a tár- könyvállomány használata terén. A könyvtár egyik
gyakat, amelyek kiállításra nem kerülnek, elraktároz- része lezárt rész, az ún. régi magyar könyvtár, a másik
zuk. Az állami levéltár igazgatója kilátásba helyezte, része, a 19–20. sz. anyaga az, amelyet tudományos
hogy rövid idõn belül el fogja vinni a volt Háromszék egyének használni óhajtanak. Feltétlenül szükséges,
megyei levéltár anyagát, s ezáltal felszabadulnak olyan hogy szakemberek a dokumentációs anyagot használ-
helyiségek, melyek alkalmasak lesznek a raktározásra. hassák. Ezt az irodában nem lehet csinálni, ottan olyan
26) A kollektívatagokat nem egyszer kértük segítsé- légkör uralkodik, amely nem alkalmas arra, hogy el
gadásra, amint azt HERVAY és KOVÁCS elvtársak is lehessen mélyülni egy könyv tanulmányozásában. Fel-
bizonyítják, de nagy elfoglaltságukra való tekintettel tétlenül szükséges egy akkora szoba, ahol az a néhány
kérésünket kénytelenek voltak megtagadni. ember, aki olvasni akar, elférhessen. A katalógust ren-
A kérdések megválaszolása után KIS- delkezésre kell adni, nem úgy, mint eddig, hogy nem
GYÖRGY Tamás elnök levtárs kijelenti, hogy a jelen- adták rendelkezésre.
tés részletes és kimerítõ volt, s ismét kéri az elvtár- 2) A paragrafusok ellenére módot kell találni
sakat, hogy szóljanak hozzá. arra, hogy 1-2 könyvet haza lehessen vinni egy meg-
Hozzászólásra jelentkezik: KOVÁCS Sándor, határozott idõre, arra, hogy nyugodtan olvashasson.
SALAMON Sándor. Minden egyes könyvtárban megvan az a lehetõség,
a. KOVÁCS Sándor: A Rétyi Nyír flórájával hogy a könyveket megfelelõ biztosíték ellenében kiad-
szeretne foglalkozni. Volt is kint a helyszínen egy pár- ják. Az illetõ, akinek könyvet adnak ki, vagy 2-300 lejt,
szor, és tapasztalatairól levélben értesítette az Akadé- vagy pedig egy igen fontos személyi okmányt helyez-
miát. Válaszoltak is, hogy foglalkoznak a kérdéssel és zen letétbe arra az idõre, amit a páncélszekrényben
két botanikust fognak kiküldeni, akik majd meg fogják õrizzen addig a múzeum vezetõsége, amíg a könyeket
állapítani, hogy érdemes-e védett területnek nyilvání- visszakapja. Csak Szentgyörgyön lakó közismert sze-
tani. A BOLYAI Egyetemnek is írt ebben a kérdésben. mélyek részére kell megtenni ezt a kivételt, hogy így a
Megemlíti, hogy két esztendõ óta többször kérte fel a dokumentációs könyvanyagot használhassák.
múzeum igazgatósága, hogy adjon segítséget a múze- 3) Az ifjú kádereket foglalkoztatni kell a
umnak, de nagy elfoglaltsága miatt midössze kétszer múzeum keretén belül. Ki kell építeni egy olyan kol-
sikerült segítséget adnia. Közli, hogy a fiatal szakem- lektívát, mely állandóan segédkezik. Be kell vonni a
bereknek hiányosságaik vannak az új átrendezés terén, város összes értelmiségijét. Fontos a természetrajzi tár-
azért szeretné, ha a múzeum lehetõséget tudna nyújtani ral való foglalkozás. Tessék a körülményeket megte-
arra, hogy meglátogassa a szebeni természetrajzi remteni arra, hogy az értelmiségieket meg lehessen
múzeumot. A múzeum természetrajzi gyûjteményben fizetni, mert ha bármilyen kis munkának az elvégzésére
még sok hiányosság van, így pl. a növénytani részt kel- egy munkás segítségét igénybe vesszük, azt meg kell
lene kiegészíteni és felfrissíteni, aminek a begyûjtésére fizetni, ellenben egy értelmiségi dolgozhatik órákon
szívesen vállalkozik, ha a nyár folyamán a múzeum keresztül, s azt mindenki egész természetesnek tartja,
lehetõvé tudja tenni, hogy legalább két hétig gyûjtõútra hogy az illetõnek semmiféle honoráriumot nem ad. Azt
mehessen a múzeum költségén. Kéri, hogy szakköny- lehet mondani, hogy valósággal divatba jött a szellemi
286
munkások kizsákmányolása. A múzeum ezt a kérdést solja, hogy a múzeum e kollektíva ülésekre mindig hív-
könnyen megoldhatná, ha pl. valamelyik nõsülés elõtt ja meg az állandó bizottság egy tagját, mert ez a kapocs
álló fiatal tanárnak egy szoba konyhás lakást rendel- a dolgozó tömegekkel való érintkezésre.110
kezésére bocsátana. A kiszállások megoldása céljából TAKÓné NAGY Magda elvtársnõ hozzászólá-
kérjen kölcsön kerékpárt a múzeum vezetõsége vala- sában kijelenti, hogy a jelentés szakmai részéhez nem tud
melyik egyesülettõl, mint pl. az ARLUStól, így hozzászólani, de megállapítja, hogy egy olyan képet
KOVÁCS Sándor részére. Illetékes helyen a múzeum kapott, amibõl nagyon sokat tanult. Nem osztja igazgató
vezetõsége intézze el azt, hogy nyáron a tanárok két felfogását a személyi bírálat kérdésében. Meg kell bírálni
hónapi szabadságot kapjanak, hogy ebbõl egyet fordít- azokat az elvtársakat, akik nem adtak segítséget, mert 10
son a múzeumi munkára, egyet pedig a maga saját cél- évvel a felszabadulás után az elvtársaknak annál jobban
jaira. Minden tanügyi alkalmazott boldog lenne, ha ezt fel kell világosodva lenniük, semhogy személyeskedés-
a múzeum elintézné. Bejelenti, hogy õ maga már az el- nek vegyék az egészséges bírálatot. Kijelenti, hogy
múlt év nyarán meg is kapta ezt az egy hónapi alkotási SALAMON elvtársnak személyi okok miatt nem lett
szabadságot, amelyet DEÁK elvtárs tett lehetõvé volna szabad, hogy távol tartsa magát.
számára. MUNTEANU Gyula, a rajoni kultúrosztály
4) Sivár szegénység, hogy a néprajzi osztály fõnöke kijelenti, hogy vannak dolgok, amelyeket tisz-
az utolsó 10 év alatt csak 126 db. tárggyal gyarapodott. tázni kell. Hogy a kollektíva tagjai komoly segítséget
Ez egy olyan szegényes gyarapodás, hogy ennél sokkal nem adtak, mert az igazgató sem csinálta komoly for-
gazdagabb még az udvarhelyi múzeum is, amelyet mában. Ez nemcsak a SZÉKELY elvtárs, hanem az õ
1950-ben látott. Hat év óta a néprajzi gyûjtemény még hibája is, mert nem tettek eleget a kollektíva bevo-
nem nyílt meg. Javasolja, hogy az 1955. év végéig nására. Ez látszik minden lépésén, még a hozzászólá-
legyen beépítve a néprajzi anyag oda, ahová lehetséges. sokon is. SALAMON elvtárs nagyon õszintén, becsü-
5) GÖDRI Ferencnek az utóbbi 3 évben festett letesen szólott hozzá. Komoly segítséget adott ezen az
képei mûvészi szempontból felbecsülhetetlenek. Az a ülésen. Ha õ nem szól hozzá a szesszió ülésen, még
sok szép természeti szépség, amit a vadászat alkalmá- most sem jutottunk volna el idáig. Köszöni a segítséget.
val látott, most ezekben a képeiben bontakozik ki. A Nem helyesli azt, hogy SALAMON elvtárs 8 évig
mostani képeit össze sem lehet hasonlítani az ezelõtt távoltartotta magát. SZÉKELY kivette a részét a tudo-
festett képeivel. Idõs ember, s ha meghal, az itteni mányos munkából, de ez nem jelenti azt, hogy nem
környezetében nem lát biztosítékot arra, hogy a képeit követett el hibát. SZÉKELY komolyan veszi a rajoni
kellõképpen értékelik, s így elkallódik. Leánya és neje néptanács munkáját. A könyvtár használatát biztosítani
távol vannak. Feltétlenül meg kell keresni a módját fogja. Tudja, hogy fûtési nehézségek vannak, de biz-
annak, hogy bár egy képet adjon a múzeumnak. tosítani fogja a tüzelõanyagot. A Rétyi Nyír és a masz-
6) A Rétyi Nyírért továbbra is bombázni kell todon visszaszerzése ügyében memóriumot fognak
az Akadémiát, mert ha megvédése érdekében komoly készíteni hivatalosan a Minisztertanácshoz. Arra is
lépések nem történnek, néhány év múlva kipusztul, meg fogja kapni a lehetõséget, hogy ha szakembert
mert 2 év múlva az éger teljesen el fogja ölni. nem fog kapni a múzeum, egy bizonyos idõre detasál-
7) A Színház vezetõségét hivatalos formában janak111 más múzeumok szakembereibõl. A rajoni
kell megkeresni, hogy a maga történeti dokumentációs kutúrosztály biztosítani fogja azt is, hogy 2-3 szakem-
anyagából egy példányt bocsásson a múzeum rendel- ber gyûjtõkiszállásra mehessen a múzeum érdekében,
kezésére. Hivatalosan küldjenek egy plakátot mindig a továbbá, hogy a szebeni természetrajzi múzeumot ta-
múzeumnak is. Azokról az elõadásokról, melyekrõl nulmányozhassák. A rajoni tanügyi osztállyal el fogja
fényképek készülnek, egy-egy példányt szintén helyez- intézni azt is, hogy a tanárok megkapják a nyár folya-
zenek el a múzeumba, úgyszintén minden olyan fontos mán a két hónapi szabadságot. Állami apparátusban
megmozdulásukról, ami nem államtitok, így pl. az dolgozik, tudja azt, hogy a könyvtár használatának a
évadzáró gyûlésekrõl a jegyzõkönyvnek egy példányát. kérdését is meg lehet oldani. Jól tudja azt, hogy minden
A helyi rádiót fel kell kérni, hogy minden elhangzott tanár nagyon el van foglalva, nyugodtan csak otthon
elõadásnak a kéziratát helyezze el a múzeumba. A tud dolgozni. Ezt a kérdést SZÉKELLYel együtt meg
hírszolgálattal szintén fel kell venni a kapcsolatot, hogy fogják tárgyalni, és megkeresik a lehetõséget arra, hogy
minden plakátból küldjön a múzeumba is. Bejelenti, komoly ellenérték ellenében a könyveket kiadhassuk.
hogy az állandó bizottság elõtt be fog számolni a mú- A katalógust mindenkinek rendelkezésére kell bocsáta-
zeum munkájáról, és kijelenti, hogy e gyûlésen való ni. A színház dokumentációs anyagának a megszer-
személyes részvétele alapján sokkal kedvezõbb képet zését is meg fogják oldani. Ígéri, hogy minden téren a
kapott e munkáról, mint amit egyesektõl hallott. Java- lehetõ legnagyobb segítséget fogja nyújtani.
287
SZÉKELY Zoltán igazgató válasza: másik részt viszont csak dokumentációs célra, külön
1) KOVÁCS Sándor elvtársnak: A múzeum erre a célra megbízatással rendelkezõ egyének használ-
vezetõsége örömmel fogadja KOVÁCS elvtársnak az hatják. Ami SALAMON elvtásnak az irodában ural-
ajánlatát, hogy a Rétyi Nyírrel akar foglalkozni, tekin- kodó légkörre vonatkozó megjegyzését illeti, magyará-
tettel arra, hogy a múzeumnak nincs szakembere a ter- zatot kér, mivel a felfektetett füzetben a kutatók a
mészetrajzi gyûjtemény gondozására. Reméli, hogy legmesszebbmenõ megelégedésüket fejezték ki.
KOVÁCS elvtárs ezután be fog kapcsolódni a múzeu- SALAMON elvtárs bejelenti, hogy LIGETI
mi munkálatokba, nem úgy, mint az elmúlt évben. Az elvtárs nem kapta kézhez a katalógust.
új káderek hiányosságait nagyon jól ismeri, mert más a SZÉKELY igazgató csodálkozását fejezi ki,
tanári foglalkozás, s más a múzeumi. A jó tanár nem mivel az akadémiai kutató elõtt ma is és a megelõzõ
biztos, hogy jó muzeológus. Amennyiben a múzeum- nap is ott állottak a katalóguscédulák. Viszont nincs
nak lehetõsége lesz, KOVÁCS elvtársat fel fogja hasz- egy olyan könyvtár, ahová az olvasót beengednék a
nálni a természetrajzi kutatásra, s a költségeit fedezni könyvtárhelyiségbe, hogy maga kedvére turkáljon a
fogja. A fennálló rendelkezések értelmében semmiféle könyvek között. A tudományos könyvtárak – a buka-
szakkönyv ki nem adható. A múzeum hivatalos órái resti s kolozsvári egyetemi könyvtárak – csak az
alatt a könyvtár a kutatók rendelkezésére áll. Amennyi- olvasóteremben, meghatározott könyveket bocsátanak
ben szakember jön, a múzeum szívesen ad hírt bárme- a kutatók rendelkezésére, szakkönyvet senkinek se ad-
lyik elvtársnak, aki érdeklõdni akar. nak ki. Olvasótermet a meglévõ személyzet mellett
2) SALAMON Sándor elvtársnak: Kár volt, nem lehet fenntartani, mert még a múzeum hivatalos
hogy SALAMON elvtárs a számonkéréssel várt 8 évig, s tematikájában szereplõ természetrajzi tárnak sincs õre,
még 8 évig is akar várni, amennyiben valami személyes jóllehet, az igazgató a rajon, a tartomány és a minisz-
számonkérése van. Nyolc évvel ezelõtt, ma s nyolc év térium minden fórumát végigjárta ebben az ügyben. A
múlva is bármikor rendelkezésére áll. SALAMON legszükségesebb állás, a látogatók vezetésére egy ghid
elvtárs bármikor egész nyugodtan jöhetett volna a mú- állás sincs létesítve. Ezzel a kérdéssel az igazgatóság
zeumba, mert ez egy hivatali helyiség, ahol nem SALA- foglalkozni fog, s utasítást fog kérni a Minisztériumtól.
MON Sándor tanár elvtárs jön SZÉKELY Zoltánhoz, A fiatal erõket a múzeum eddig is megpróbálta bevon-
hanem SALAMON Sándor tanár elvtárs dr. SZÉKELY ni, azonban a tanerõkön múlott, hogy eddig is nem
Zoltán igazgatóhoz. Érdekösszeütközés közöttük nin- kapcsolódtak be, mivel a múzeum tevékenységüket
csen, mivel a régészet babérjait SALAMON Sándor elv- nem tudta honorálni. Mindenkinek a múzeum rendel-
társ nem tudja elvenni tõle, viszont õ se pályázik irodal- kezésére állott, s a jelenben is rendelkezésére áll. Fel-
mi babérokra, nem ír színdarabot, legfeljebb meséket a teszi a kérdést SALAMON elvtársnak, hogy nevezze
gyermekei számára. A múzeum mindenkinek a segítségét meg azt, aki az itt uralkodó légkör miatt nem jöhetett a
örömmel fogadja, s a beszámolója elõtt jó lett volna, ha múzeumba. SALAMON elvtárs azt feleli, hogy õ ma-
SALAMON elvtárs eljön a múzeumba, s érdeklõdik a ga. SZÉKELY igazgató azt feleli, hogy bátran jöhetett
múzeum munkamenetérõl. Megbocsáthatatlan, hogy egy volna, viszont a múzeum személyzetének a magatar-
rajoni képviselõ, aki a nép bizalmát bírja, ilyen felelõt- tása mindig olyan, amilyent vele szemben tanúsítanak,
lenül tegyen kijelentéseket egy intézet munkájáról. A ez áll SALAMON elvtárs esetében is, amilyen a mos-
múzeumi kollektíva tagjai elõtt minden évben egy beszá- dó, olyan a törülközõ. Ami a néprajzi osztály gazda-
molót szokott tartani az évi munkáról. SALAMON godását illeti, a múzeum a lehetõségekhez képest min-
elvtárs kivételével a jelenlévõk a munkakollektíva tagjai, dent elkövetett, azonban pénz vásárlásra csak a múlt
SALAMON elvtárs meghívása, úgy látszik, a kultúr- évben állott a múzeum rendelkezésére, amelyet teljes
osztály útján történt, mivel az igazgató tudtával, aki szin- összegben néprajzi tárgyak vásárlására fordított a
tén volt képviselõ, egyetlen egy képviselõnek sincs joga múzeum. Így sikerült megvásárolni egy szép varrottas-
egy állami intézet mûködését felülvizsgálni és irányel- gyûjteményt Árapatakról, a kifizetés a helybeli banknál
veket szabni. azonban olyan nehézségekbe ütközik, hogy személye-
MUNTEANU és KISGYÖRGY Tamás elv- sen kellett közbenjárnia a pénzösszeg kutalásánál. A
társ kijelenti, hogy SALAMON elvtársnak valóban minisztérium tematikája szerint néprajzi múzeum
nincs joga az intézet mûködését ellenõrizni, csak vidéken nincs, amit SALAMON elvtárs állít Udvar-
tanáccsal szolgálhat. helyrõl, az megszûnt, s az újonnan rendelkezõ udvarhe-
SZÉKELY igazgató, folytatva a válaszadást, lyi múzeum néprajzi gyûjteménnyel nem rendelkezik.
közli, hogy a múzeum könyvtára dokumentációs A lehetõségek szerint a néprajzi rész a feudalizumsba
jellegû, melynek egyik része le van pecsételve illeszkedik bele. GÖDRI Ferenc, annak ellenére, hogy
CODARCEA miniszterelnökségi kiküldött által, a éveken keresztül a múzeumi lakást élvezte, sohase
288
érezte kötelességének, hogy a múzeumnak bár egy költségeket a rajoni kultúrosztály biztosítja. A tanároknak
képet adományozzon. A Rétyi Nyír érdekében a mú- 1 hónapon belül való összehívásáért felel MÁTTIS
zeum mindent meg fog tenni. A színházzal kapcsolat- elvtárs, az anyagiakért pedig felel MUNTEANU Gyula
ban pedig az a véleménye, hogy SALAMON elvtárs, elvtárs, a rajoni kultúrosztály fõnöke.
mivel a színháznál tevékenykedik, gyõzze meg a szín- 3) Ha Bukarestbõl vagy más tudományos inté-
ház vezetõségét indítványának fontosságáról a színház zettõl szakemberek jönnek, az érdeklõdõ tanárok le-
szempontjából. gyenek meghíva. Felel FADGYAS Anna elvtársnõ.
KISGYÖRGY Tamás elnök kijelenti, hogy 4) A múzeum igazgatósága találjon lehetõséget
mindazt, amit õ összefoglalójában mondani akart, már egy külön helyiség biztosítására azok részére, akik olvas-
elõtte SZÉKELY és MUNTEANU elvtársak elmondot- ni akarnak. Menjen felterjesztés a Minisztériumba, hogy
ták, azért nem bocsájtkozik ismétlésekbe. Bejelenti, azok az elvtársak, akik tudományos munkával foglalkoz-
hogy a Rétyi Nyír kérdésével állandóan foglalkozott. nak, kapják meg a szükséges szakkönyveket, hogy a város
Ezt a kérdést újból fel lehet vetni. Pár évvel ezelõtt a területén hazavihessék meghatározott idõre.
rajoni mezõgazdasági ügyosztály vagy 7000 darab 5) A múzeum igazgatósága keresse meg az
fiatal csemetét ültetett a talaj megkötése céljából. A összes szerveket a dokumentációs anyag begyûjtése
községek állandóan irtják a nyírt, amit feltétlenül meg céljából. Egy állandó jellegû bizottság megalakítását java-
kell akadályozni. Ebben a kérdésben addig kell ostro- solja, melynek tagjai: ÁRVAY József, MUNTEANU
molni az Akadémiát, amíg a kérdést megoldja. Sajnos, Gyula, SALAMON Sándor, BOKOR Lívia, KABAY
1940–44. között a Nyír tavainak egy részét lecsapolták, Gábor, SZÁSZ Imre, CSEREY Zoltán és HERVAY
ami szintén igen nagyban hozzájárul e gyönyörû és Zoltán. E bizottságnak egy héten belül való összehívásáért
rendkívüli természeti szépség megsemmisüléséhez. felel SZÉKELY Zoltán igazgató.
SALAMON elvtársnak arra a kijelentésére, 6) A múzeumi munkakollektíva évi beszá-
hogy õ is haragszik reá, azt feleli, hogy õ munkás, pro- moló üléseire meghívandók a rajoni és városi állandó
letár származású ember, akinek a baráti köre is ezekbõl kultúrbizottságok elnökei.
tevõdik össze, de ennek ellenére, ha összetalálkozik MUNTEANU Gyula elvtárs javasolja, hogy
HARKÓ elvtárssal, mindjárt megállnak beszélgetni, és az összes tanítókhoz felhívást kell intézni a népi hagyo-
azonnal a múzeum kerül szóba. Még eddig olyan alka- mányok összegyûjtése érdekében.
lom, hogy közös munkakörben dolgozhattak volna, KISGYÖRGY Tamás elnök javasolja, hogy
nem volt, s így nem is lehetett alkalom egy szorosabb HARKÓ József mint néprajzos foglakozzék e kérdés-
kapcsolat kialakulására. Tudomása van arról, hogy sel, s 2 héten belül szervezzen meg egy kollektívát.
annakidején a múzeumi könyvtár könyveit önkényesen A javaslatokat az ülésen jelenlévõk egyhan-
adta ki, s miután eltávozott, bizony nagy nehézséggel gúlag elfogadják.
lehetett azokat összeadni. A könyvkölcsönzéssel kap- HARKÓ József elvtárs kijelenti, hogy õ a ma-
csolatosan véleménye az, hogy ha egy könyv unikum, ga részérõl szívesen vállalja a néprajzi téren való segít-
azt semmiképpen sem lehet kiadni. A jogi helyzet azt ség megadását, de az õ személyével kapcsolatban
nem engedi meg, hogy valakinek egy fontos okmányát DEÁK elvtársnak kifogásai lesznek, s ezért kéri, hogy
vissza lehessen tartani, s különben sem érünk semmit valaki mást jelöljenek ki helyette.
semmiféle biztosítékkal, ha egy könyv elvesz. KISGYÖRGY Tamás és MUNTEANU Gyula
Elnök elvtárs a következõ határozati javasla- elvtársak kijelentik, hogy ezt a kérdést õk DEÁK elv-
tot teszi: társsal el fogják intézni.
1) Emlékiratot szerkeszteni a Rétyi Nyír vé- KISGYÖRGY Tamás elnök elvtárs megállapít-
dett területté nyilvánítása érdekében, megindokolva ab- ja, hogy a mai gyûlés lehetõvé tette azt, hogy a
ban, hogy ez egy futóhomok terület, melyet a tavak le- nehézségek megoldódjanak. A szakemberek adják meg a
csapolása s a nyír irtása miatt komoly veszély fenyeget. segítséget azzal, hogy bekapcsolódnak a munkába. A
Az emlékiratot szakemberek kollektívája készítse el 2 prolik voltak azok, akik a múzeum megtartását lehetõvé
héten belül. tették. A tudományos munka elvégzésére azonban szak-
2) A természetrajzi és néprajzi tár gyarapítása emberek kellenek, mert õk ezt nem tanulták, s ezért
érdekében a múzeum igazgatósága keresse meg a kap- ebben a munkában nem is segítenek. SALAMON elvtárs
csolatot a fiatal káderekkel, és ezen elvtársak részére tegye revízió alá veszi a konkrét véleményét most, hogy a
meg azt az ígéretet, hogy a nyár folyamán 1 havi szabad- jelentést meghallgatta. Megnézve egy évnek a munkáját,
ság lesz igényelve a természetrajzi és néprajzi gyûjtésre. megállapíthatjuk, hogy a múzeum kihasználta a lehe-
Ebben az elõnyben azok az elvtársak részesülnek, akik tõségeket minden téren, s elmondhatjuk, hogy a mi mú-
bekapcsolódnak már elõzõleg a munkába. A kiszállási zeumunk elsõ helyen áll. Hozzájárultunk a történet-
289
tudomány fejlesztéséhez, s nem hanyagolhatjuk el a 1924-es rendezés alapján tanfelügyelõség vagy más hatóság beavatkozási
jogát: a tanfelügyelõség átiratát ezért nem is válaszolhatja meg
néprajzi kérdést sem, annak ellenére, hogy szakem- (FADGYAS segítségkérése nyomán a tanfelügyelõség jelentést kért be
berünk nincsen. A szocializmus építése meg fogja talál- tõlük). A 2. bécsi döntés elõtt a román hatóság nem adóztatta meg a
ni a módját a szakemberek beállítására is, azonban az múzeumot, ezt a magyar hatóság vezette be. Kéri a lakásadómentességet.
Aznap teszi le DEMETER megyefõnök elõtt az igazgatói fogadalmat is
ország újjáépítése ezt eddig még nem engedte meg.112 (6-án FADGYAS Anna már õelõtte teheti le). Márc. 6. Beadvány a
Több tárgy nem lévén, elnök az ülést bezárja. megyefõnökséghez a személyzet fogadalomtételére, ill. a jogi személyi-
ség elismertetésére. Márc. 9. Segélyt kér a megyétõl, míg a más két
megye is beszáll, és rendezik ügyüket. Márc. 10. A megyefõnökséghez
Jegyzet beadvány anyagi segítségért. Márc. 12. GYÁRFÁS megyefõnökként
200 000 pengõ segélyt ad márc. 31-ig való költségvetésre. Márc. 12.
FADGYAS GÁLL Lajos emléktárgyakat ment be. Márc. 18. G. VLÃ-
1. SzNM 729/1944, áthúzva a 729, fölé az 1 (új 1944. évi iktatást kez-
DESCU RÃCOASA nemzetiségi miniszter a Szövetségi Ellenõrzõ Bi-
denek). Az iktatása szept. 20-i, de a beérkezési bélyegzõ szerint 18-án vet-
zottság Háromszék megyei Szovjet Katonai Parancsnokával (SZAJEV
ték át a várostól kért és kiállított román hivatalos levelet, amelyet a román
õrnagy, õ másodszor jön már, elõször leningrádi tudósokkal és filme-
prefektus nevében is ellenjegyeznek, igazolva vele, hogy a Múzeum a
sekkel járt itt febr. 11-én) megtekinti a múzeumot, nagyon elégedett.
román állam patrimóniumába került. Tilos látogatni, tárgyait elvinni. A láto-
Márc. 19. könyveket vásárol a múzeumnak. Márc. 21. LÖRINCZ kérése
gatást majd a Nevelés- és Mûvelõdésügyi Minisztérium dönti el.
a megyefõnökséghez, az alkalmazottak fizetését rendezni (a már
FADGYAS gondnokságát megerõsítõ, idegenekkel szemben adott irat.
megkapott 200 000 P. segély kiegészítését kéri, hogy bár 2 évre biztosít-
SIBIANUt a háború elõtti román vezetésbõl ismerhette FADGYAS Anna.
sa a mûködést; beterjeszti a munkatervet). Leszögezi ugyanakkor: a
2. A nov. 13-ig történtekrõl l. SZABÉDI László ügyvezetõ-igazgató-õr fizetések segély, nem közalkalmazotti fizetés volt. Kellene szakember, bár
adatait, melyekkel az 1947. márc. 25-i ig.-választmányi gyûlésen tett, az egy asztalos még, tehát újabb segély kell. Márc. 21. 302 551 pengõ újabb
1944–47-es összefoglaló jelentését készítette elõ. A sokáig almegyefõnök segély a megyétõl. Márc. 22. DEMETER Gy. megyefõnök, GYÁRFÁS
(subprefect) ügyvéd GYÁRFÁS Albert is kulcsember az elsõ években a alispán, Háromszék vármegye megyefõnökség véghatározata (6014-
háború után, mint a megyei NDA (ODA, Országos Demokrata Arcvonal)- 1945): a NDA Tanácsa márc. 14-én döntött (korrigálva egyben egy márc.
vezetés tagja, de az õ támogatottjaként kerül a múzeum élére a jó baloldali 7-i határozatát), elimerte az alapítványi jelleget, és a jogi személyiséget,
kapcsolatokkal rendelkezõ (régi MADOSZosok, de pl. POGÃCEANU felügyeletét és támogatását a vármegyére bízta, míg Csík és Udvarhely
Kolozs megyei fõispán is) LÕRINCZ Albert is, aki szintén ügyvéd. beszáll; a megyefõnökség csak a NDAT meghallgatásával küldhet
GYÁRFÁS a kommunista államosításig marad alelnöke az alapszabályok képviselõt is a Múzeum ig.-választmányába, az egybehívással
szerinti múzeumi belsõ felügyeleti és ügyvivõ testületeknek (igazgató- LÕRINCZet bízzák meg (a megyefõnökség a rendezésig ideiglenes felü-
választmány, ügyvezetõ-tanács), azok feloszlatásáig. KISGYÖRGY gyeleti szerv, vö. 20/1945). Márc. 24. A sepsiszentgyörgyi törvényszék
Tamás másrészt több, mint kulcsember. A bölöni születésû, a 2. bécsi dön- 1/1945 sz. a. a jogi személyek jegyzékébe bevezeti a Múzeumot. A
téskor Brassóból menekült és utána Sepsiszentgyörgyön megbecsült megyefõnökséghez megkeresés a megye mûemlékeinek védelméért.
mûhelyet fenntartó asztalosmestert (pl. õ végzi az ún. ONCsA-telep ekkor Ugyanoda a tanalapi ingatlanok állapotáról. Kerítésjavításért ugyanoda
épülõ lakásainak asztalosmunkáit) volt illegális kommunistaként külön- (márc. 30-i jóváhagyással hozzákezdenek). Márc. 26. Csengõt szerelnek
bözõ városi és megyei vezetõ szerepeket tölt be. A rendkívül tisztességes, a kaputól. Márc. 27. Áccsal kisebb javíttatás. Március során még lakatos
nagyon erõs közösségi elkötelezettségû, a magyar érdekekre érzékeny javít zárakat. Márc. 28–30. Megnézik Zabolán, mi maradt muzeális anyag
KISGYÖRGY 1945. nyári megalakulásától egészen 1955-ig, azok a kastélyban (ebben a hónapban FADGYAS már Régi Magyar Könyvet
végleges elenyészéséig elnöke a múzeum belsõ felügyeleti és ügyvivõ gyûjt be). Márc. 31. LÕRINCZ megküldi a JÓZSA Béla Athenaeumnak
testületeinek (tehát az alapszabály szerintiek utód-testületeinek is), poli- az átrendezési munkatervet, valamint a megyefõnökséggel történt leve-
tikai hátának és hozzáállásának köszönhetõen õ védheti és védi is meg az lezést, ugyanezt a MNSz-nek Brassóba. Ez kapcsolatfelvétel célú, egyben
intézményt az évtized nagy válságpillanataiban. tanácskérés és közvetítéskérés a felszabadítás utáni sajtó példányait
3. Az 1944. nov. 13.–1945. júl. 14. idõszakban történtek részletes SzNM- megküldetni, ugyanakkor (Kolozsvárról) a ládák sorsa iránt érdeklõdés
kronológiája a Kiszállások, gyûjtések stb. 1945. év III. hó 1.– c., (utolsó hely, melyrõl tudnak: Bástya u.). Itt fogalmazza meg LÕRINCZ a
FADGYAS Anna vezette munkanapló, illetve a fennmaradt ekkori, ikta- legtömörebben a menekítés-ügy egyik igazságát: „igen tévesen, sõt
tott irattári anyag alapján a következõ: 1944. okt. 1. ONU Demeterné bûnösen a Vörös Hadsereg durvaságát a múzeumi kincsek megkímélésére
FODOR Jolánnak kölcsönzik BALASSA volt fõzõkályháját. Nov. 3. A igen nagynak, az erejét pedig ahhoz, hogy Tolna megyéig elérjen, igen
telefonközpont viszi el 2 készüléküket. Nov. 17-re hivatkozó 23-i kérés a kicsinek találták”. Ápr. 3. Rendkívüli segélyt kér az alkalmazottaknak a
városhoz: a csendõrség elvitte a tûzifájukat (FADGYAS mint titkár, megyefõnökségtõl. KISGYÖRGY megyefõnök és GYÁRFÁS alispán a
múzeumi tiszt ír alá), dec. 1-jén 80%-ban visszakapják (KISGYÖRGY NDA Tanács márc 21-i határozatát végrehajtva összehívja a SzNM
mint polgármester engedélyezi, rendõrfõnök magyarul utalja ki nov. kialakítandó ig.-választmányát, ill. márc. 31-tõl a múzeumi javadalmazást
29-én), dec. 7-én kölcsönadnak belõle a Székely MIKÓ-Kollégiumnak a múzeum belsõ autonóm ügyének tekinti (7833-1945/Prefectura jud. Trei
(évek múlva ennek a kölcsönnek a visszafizetése menti meg a múzeu- Scaune – Háromszék vármegye megyefõnöksége véghatározata). Ápr. 5.
mot). Dec. 20. Polgármester tanácsülés alapján engedélyezi ingyenes ROSKÁt kérik Kolozsváron, segítsen két (három)-nyelvû feliratok
áram- és vízszolgáltatásukat, ill. 1944-es költségvetésükben 1000 pengõ fordításában (ROSKA ápr. 24-i válaszában nem vállalja: az intézete-tára
segélybõl (addigi közköltségeikre kérte FADGYAS Anna dec. 11-én) könyvtárát elmenekítették). Ápr. 7–20. Zabolai csomagolás. Fadgyas 9
felvételt (jan 26-án kiderül, csak a segéllyel fedezik, ingyenességet nem szekérrel beszállítja a zabolai mentendõt (MÁRKOS Géza népõr kíséri).
biztosíthatnak a továbbiakra). Dec. 20. A megyei tanfelügyelõségtõl is Ápr. 21. Jelentés a megyefõnökségnek a zabolai helyzetrõl. FADGYAS
pártfogást kér, itt írja, hogy károsodás alig van, mert a volt román hatóság 1809-es céhlevelet ment be. A gyümölcsfákat nyesik. Ápr. 24. LÕRINCZ
vezetõje kérésére legmesszebbmenõ védelemben részesítette a múzeu- a megyefõnökségnek mûemlékvédelmi listát ad, és rendelkezést kér a
mot. Szept. 1. óta viszont nem kaptak fizetést. Szeptember-októberi költ- védelemre (listát még Tordára is ad, kéri a többi vármegye felé is a
ségeikre FODOR József kölcsönzött, a városhoz folyamodtak azóta. közvetítést). Május 8. Jelentés a népõrségnek, pár deszkát-lécet lopott
1945. jan. 5. Felvette a 3000 P. 1944-es megyei segély harmadát. Házadó- valaki a kertbõl. Május 12–13. Pengõ-lej átváltás elintézése. Május 14-tõl
papírokat tölt ki: HEREPEI és GÖDRI voltak a múzeeumõri lakások kommunista párti megbízásra a Szövetkezet alapszabályait fordítja ma-
lakói, õk elmenekültek. Márc. 1. LÕRINCZ Albert szolgálatba lép, még gyarra. Május 22. a kihasadt vízvezetéket javítják. Május 23. a MIKES-
aznap kezd beköltözni az igazgatói lakásba. Márc. 5. Telefont biztosít. anyag leltárát készítik. Május 24. A pénzkészlet nyilvántartása; 120 kg
SzNM 9-1945. márc. LÕRINCZ a vármegye fõispánjához: kéri megál- szeget szervez. Május 25. Vízvezeték-ügy, LÕRINCZnek KP-sajtóügyi
lapíttatni, hogy Háromszék népe addig is eszközölte a SzNM irányítását tárgyalás, ügyvédi kamarai kérdõív, fordítás, vármegyével tárgyalás, Népi
és ellátását, amíg Csík, Udvarhely is újra bekapcsolódhat. Cáfolja az Sport Egyesület gyûlése. Május 26. Megyei halásztársaságnak ügyin-
tézés, MNSz-gyûlés, román–magyar feliratok a régiségtárban. Május 27.
290
Szeg behozatala Zaboláról. Május 28. Feliratok a régiségtárba, orosz ségvetésérõl: az ejtõernyõs kutatók csak használni akarják az „elfektetett
katonai parancsnok és városi polgármester megtekintik a bementett gyûjteményeket”, azok fenntartásába már nem kívánnak beszállni (illetõ-
anyagot, HEREPEI-jelentés másolása, Népi Sport Egyesület-gyûlés. leg nem az õ problémájuk központi költségvetésbõl való támogatás
Május 29. HEREPEI-jelentés megküldése a megyefõnökségnek, tárgyalás lehetõsége).
FÜREDI és ANTALFFY testvérekkel, MIKES-ügyben beadvány a pol- 6. 1. melléklet: KISGYÖRGY Tamás testvérnek, a SzNM ig.-választ-
gármesterhez. Jún. 1. Kerítés, MIKES-ügy. Jún. 4. Lakásügyben átirat. mánya elnökének, Sepsiszentgyörgy. Testvérem, székelyföldi munkau-
Jún. 5. Kaszálás, stb. KP-hez két beadvány, tárgyalás fõispánnal, GÁL- tam közben a mai napon tárgyaltamBALOGH Edgár és dr. LÁSZLÓ
könyvek leltára (zsidó vagyon). Jún. 6. Román nyelvû beadvány. Jún. 7. Gyula testvérekkel. A SzNM jövõbeni életére vonatkozó elépzeléseikkel
Földmûvelésügyi miniszter látogatása, tárgyalás KP-vel és fõispánnal, azonosítom magam. Csupán annyi észrevételem lenne, hogy az általuk
kerti munka. Jún. 8. sajtóbizottsági ülés, megyefõnökséggel VISKI-féle j a v a l l a n d ó
kép ügyében, munka a könyvtári cédulakatalóguson. Jún. 9. Elõzõ napi Dr. SZABÉDI László ügyvezetõ igazgató múzeum-õr, akit személyesen
munkák, KÕMÍVESnek a Népi Egységhez átadják a HEREPEI-jelentést. ismerek, nem lesz elég erõs kezû ember Múzeumunk megvédésére. Amit
Jún. 11. Megyeházi gyûlés, könyvtári cédulakatalóguson munka. Jún. 12. BALOGH Edgár és dr. LÁSZLÓ Gyula ajánlanak, kérlek, fogadjátok el.
KP-gyûlés, cédulakat., ARLUS-alapszabály fordítása, halásztársasági Én már jóval ezelõtt, zárt borítékban levelet írattattam le a Múzeumban,
gyûlés. Jún. 15. Kétnyelvû feliratok, ZENTAIhoz átirat. Jún. 16. Román melyet FADGYAS Anna õriz, s amely holnap az Ügyv.-Tanács ülésén
átirat a prefektúrához MIKES-ügyben, a MIKES-féle képek leltározása. felnyitandó. Azonnali felmentésemet kérem lakásomban hagyásom mel-
Jún. 18. Magyar–román feliratok, hogy oroszra fordíttathassák. Jún. 19. lett okt. hó végéig. Addig kizárólag ügyészi teendõket látok majd el, hogy
SZÉKELYnek átirat, alispánnal tárgyalás. Jún. 2. Javítások. Jún. 21. a Múzeum ig.-választmánya és költségvetése elismertessék a bírói hatósá-
megyefõnökséggel (megyefõnök és al-) CASBI-ügyben, Zabolától vil- gok és a miniszteri felügyelõségek elõtt. Az ügyvezetéssel kérem a mai
lanymotrot vásárolnának, régiségtári feliratok, 22: CASBI-rendeletek naptól kezdve Dr. SZÉKELY Zoltánt megbízni. A költségvetési terveze-
összeszedése, dr. ZENTAI megtekinti LÕRINCZ írógépét, generátor- temet tárgyaljátok meg. A tervezetben remélt, illetve elõirányzott bevételi
beszerzés Zabolának (villamosítás végett?, mindezt „PILA testvér összeget évi 12 millió lejre kell redukálni: Csík és Udvarhely 3-3 millió,
kizárásával, aki az õ megállapítása szerint is paralitikus és közveszélyes, Háromszék 6 millió lejjel járul hozzá. A költségvetési tervezetet
s így minden a fonodát, a kastélyt s a községet illetõ közmunkákból ki kell FADGYAS Anna adja át megtekintésre Dr. LÁSZLÓ Gyulának. Én a
rekeszteni”), LÕRINCZ elutazása Székelyudvarhelyre. Jún. 23. Három jövõ héten, szerdán vagy csütörtökön érkezem. A jövõ ig.-választmányi
szekér szemét elszállítása. Jún. 24–25. Ünnep. Jún. 26.–júl. 4. cédula- gyûlést szabályszerûen összehívtam 1945. szept. hó 8-án d.u. 4 órára. A
katalógus, LÕRINCZ hazér udvarhelyi és csíki kiszállásáról. Júl. 5. Bead- fentiekhez hozzájárulok: Dr. BÁNYAI János s.k., alelnök. 2. melléklet:
vány a megyefõnökségnek. Júl. 9. Tárgyalás tanalapi ügyben a fõispánnal. A SzNM-nak, Sepsiszentgyörgy. Erõmhöz és tehetségemhez képest a
Júl. 10. Ugyanabban az ügyben a plébánossal, tárgyalás fényképésszel. SzNM-mal mint a székely nép féltve õrizendõ nagy kincsével szembeni
Júl. 11–14. A 15-i gyûlés elõkészítése. (Júl. 5. MNSz 320-1945, kötelezettségeimet meggyõzõdésem szerint teljesítettem. A SzNM-ban
BALOGH Edgár írja alá: a MNSz rendezni kívánja õket. A mindezidáig népi megbízás alapján tartott munkaterületeimrõl eltávozom.
fejleményekrõl röviden: Júl 19. SzNM 78-1945: KISGYÖRGY elnöki A Múzeummal szemben a mai napig engemet megilletõ munkabéren túl-
aláírásával visszautasítják a próbálkozást. Júl. 23. Szabadság: HOLLÓ menõ semminemû igényem fenn nem áll. Kérem a székely vármegyék
Ernõ cikke, a MNSz nehezen eldönthetõ, hogy jogosan lépett-e, az ügy népét képviselõ ig.-választmányt, járuljon hozzá azonnali felmentésem-
mindenesetre felelõs kezelést kér. HOLLÓ SZÉKELYt említi hez, s a munkahelyem betöltésénél gondoljon arra, hogy gyermekeink,
múzeumõrként LÁSZLÓ, CSUTAK, HEREPEI mellett, hogy szintén a unokáink és a jövõ népi generáció szemei e pillanatban a SzNM ig.-
MIKÓ delegálta, tehát õ állhat a háttérben. Aug 1. Népi Egység: a MNSz választmányára tekintenek. Kelt: e zárt levél felnyitásakor. Szabadságot a
Országos Végrehajtó Bizottsága háromtagú direktóriumba SÁNDOR székelyeknek! Szabadságot minden népnek! Dr LÕRINCZ Albert s.k.
Gábort, BÖZÖDIt, FADGYASt javasolja. Aug. 10. Népi Egység: kifejti,
hogy alapszabály ide vagy oda, a MNSz Közmûvelõdési Bizottsága a 7. LÕRINCZ lemondatása, már itt látszik, a helyiektõl indult, vö. NAGY
romániai magyarság minden kulturális megmozdulásának legfõbb szerve. Imre felszólalását a júl. 15-i gyûlésen. Legalábbis egyeztettek LÁSZLÓ
A SzNM magyar közkincs, sorsa nemcsak a 3 megyét, de az egész ma- Gyulával, de elképzelhetõ, hogy õk kérték fel a teljesen illegitim köz-
gyarságot érdekli. A rá vonatkozó határozatok tehát csak az egész romá- belépésre. Ezzel persze annak a korábbi kolozsvári elképzelésnek nyílt
niai magyarság nevében, és így a MNSz szervei útján hozhatók. Okt. 19. mindenképpen tér, amelytõl HEREPEI 1944. augusztusban kétségbeesett.
SZABÉDI tudomásul veszi, hogy megválasztották, de hogy ez csak egy Az már a sors iróniája, hogy a Múzeumot a „mentõ megoldás” hátul-
évre szól, bizalmatlanságnak tekinti. Õ nem ideiglenesnek gondolta, de ütõjétõl az mentette meg, hogy a kolozsvári elit légvárakból álmodott
akkor már csak ennyi idõre vállalja: legyen idejük mást keresni, azért írja. hatalmi politikát.
4. A gyûlést elõzõ napra hívták össze, meg is jelent GYÁRFÁS, 8. SÁNDOR Gábor ekkor még 25 éves sem volt, kevéssel késõbb Hét-
GÁSPÁR, SCHULLER, SZÉKELY és FADGYAS, de LÁSZLÓ Gyula és faluba került tanítani, majd fiatalon elhunyt tüdõbajban. SZABÓ T. Atti-
BALOGH Edgár autója Vargyas közelében elakadt, a megye kellett la köréhez tartozó ígéretes nyelvész-néprajzos volt. A kolozsvári
autóját küldje utánuk, ezért a gyûlést KISGYÖRGY kérésére egy nappal elképzelés szakmai komolyságához nem fér kétség.
elhalasztották. 9. GYÁRFÁS tehát továbbra is támogatja LÕRINCZET. A központi költ-
5. A TELEKI Pál Tudományos Intézet nevét 1945-tõl a fõleg SZEKFÛ- ségvetés elutasítása elvi kérdés (a támogatást korábban is államsegélyként
tanítvány mérvadó vezetõi Duna-völgyi Intézetre akarták cserélni, BIBÓ kapták), persze ez kapóra jöhetett a kolozsváriaknak.
István kitartásának köszönhetõen lett csak a név Kelet-Európai Intézet. 10. Ismét a kolozsvári elgondolás lényege: helyi múzeum. HEREPEI
LÁSZLÓ Gyuláék elképzelése tehát a TELEKI Intézet része Erdélyi SzNM-a azonban 1942 óta országos közgyûjtemény volt (ellentétben a
Tudományos Intézet háború végi elképzelésére alapul: Székelyföld ku- kolozsvári „Erdélyi Nemzeti Múzeum” zavaros-bonyolult jogállású
tatása az ETI, illetve annak keretintézménye által, amiben a SzNM csak gyûjteménycsoporttal).
helyi bázis, Kolozsvár-Budapest eszköze. SZABÉDIt ennek a megvaló-
11. Ez természetesen csúsztatás. 1924-tõl CSUTAK Vilmos az érvényes
sítására-biztosítására szemelik ki, baloldali kolozsváriként, ezért mon-
román törvények értelmében lehetett igazgató, sõt, tervezett igazgatói állás
datják le párt-alapon LÕRINCZ Albertet. BALASSA a SzNM mú-
létesítését már korábban is csak az elsõ világháború akadályozta meg.
zeumõre volt, MOZSOLICS a kolozsvári egyetem („Erdélyi Nemzeti
Múzeum” Érem- és Régiségtár) régésze, KOVÁCS Ágnes SZENTIMREI 12. Itt mutatkozik meg az a kivételesen szerencsés konstelláció, amelyben, a háttér-
Judit testvére, akit már VISKI Károly is leküldött gyakorlatra a múzeum- ben kolozsvári érdekekkel is ugyan, de egy a székelyföldi múzeumügynek
ba. A konzervatív reformer fiatal értelmiségi (ugyancsak fõleg SZEKFÛ elkötelezett, nagyon tiszta ember próbálhatja rendezni a problémákat. LÁSZLÓ,
hatása alatt álló) Hitel köréhez tartozó BÖZÖDI György késõbb is próbál ellentétben a köldöknézõ kolozsvári „kolozsváriakkal” pontosan ismeri és számon-
a SzNM könyvtárában-levéltárában elhelyezkedni. BALOGH Ernõ tartja a SzNM tényleges múltját és problémáit: ezúttal arról van szó, hogy HEREPEI
régebbi kapcsolat, CSUTAK idejébõl, most természetesen õ is Kolozs- ugyancsak egy hasonló áthidaló megoldással lehetett SzNM-igazgató 1938-ban,
várat képviseli. Jellemzõ, hogy a tervezetben szó sincs a múzeum költ- úgy, hogy elõzõleg a MIKÓ-Kollégium levéltárosának választották.
291
13. Ez viszont csúsztatás: a Múzeumnak megvolt a kellõ saját szakmai 31. Fontos pillanat, a második világháború után most indul újra
súlya és múltja a bukaresti szakmai és politikai vezetés szemében ahhoz, látványosan, mindenekelõtt SZÉKELYnek köszönhetõen a múzeum tudo-
hogy megvédje magát, ebben nem szorult az MNSz-re. A „kolozsváriak” mányos mûködése. Ásatások, a román szakmai életbe való sikeres be-
ismét magukból indulnak ki: épp a kolozsvári múzeumügynek nem volt kapcsolódás, a gyûjtõterület és kutatási jog tisztázása, ismeretterjesztés. A
ilyen háta saját, városabeli román riválisaival szemben. MOLNÁR Istvánnal, a székelykeresztúri múzeumalapítóval most
14. A kolozsvári tervezetnek ekkori erkölcsi tisztaságához sem férhet, kialakuló kapcsolat is valóban gyümölcsözõ lesz.
mint látható, kétség, gondot egyrészt politikailag naiv elemei jelentenek 32. Újrakezdõdik tehát a levéltári anyagok bementése is. A SZENT-
(ezt BALOGH Edgárról más ügyekben is el szokás mondani), másrészt a KERESZTY-anyagot CASBI-engedéllyel, ideiglenesen, megõrzésre
kolozsvári adott nézõpont, a valósággal makacsul kevésbé számoló szak- hozták be, de pl. az amúgy helyét igazából el nem foglaló múzeumõr
mai konszenzus. Utóbbit a székelyföldi–budapesti LÁSZLÓ személye SÁNDOR Gábor is gyûjt be a múzeum számára 1946-ban 295 db. levél-
ellensúlyozza ezúttal. tári anyagot.
15. Fontos elejtett megjegyzés: a Magyar Népi Szüvetség kisebbségi 33. A régi fonal felvétele úgyszólván minden területre kiterjed: VISKI
statútuma az 1938-ban, a román királyi diktatúra idején létrejött Magyar székely fiókmúzeumok terve, a többször tervbevett-elindított múzeum-
Népszövetség statútumára épít. Az itt már mellékes, hogy MIKÓ Imre is, pártoló egyesület, a NAGY Géza és HUSZKA József óta fontos mûem-
TUSA Gábor is HEREPEI segítõje volt a sepsiszentgyörgyi intézet- lékvédelmi szerepvállalás.
alapítási-fejlesztési törekvésekben. 34. Elírás. Talán ennyi ezer.
16. Látható, LÁSZLÓ valóban a (jó) mediátor. A krízis közvetlen kiváltó- 35. Nem jogi ügy. Az Alapszabályok kiadványként megjelent, ebbe kellett
ja most válik egyértelmûvé: ez egy GYÁRFÁS kontra (fejükre fõnököt betoldani a módosításokat. Gépelt cédulák beragasztásával oldották meg.
valóban megmentõnek, de korántsem elfogadható szakmai fölöttesnek
kapott) múzeumõrök konfliktus. 36. Nem igazolódott.
17. Célirányos csúsztatás: a szakmai felügyeleti szerv (mint a budapesti 37. A lómaradványok hangsúlyosnak érezhetõ emlegetését, akárcsak a
Közgyûjtemények Országos Fõfelügyelõsége, de román megfelelõje ha- velük kapcsolatos óvatosságot az magyarázza, hogy ezek kapcsán hon-
sonlóképp) nem szólhatott bele kinevezésekbe. A kinevezéseket a foglalás kori emlék gyanúja merül fel. Korábbi kutatáspolitikai reflex
HEREPEI intézetét pótló koncepció jegyében a Magyar Nemzeti öröksége, 1940–44 között a kutatást ideológiai okokból azonnal erre
Múzeum (az országos jelentõségû közgyûjtemények autonóm szervezete) irányították volna. Hasonló megfontolásból, máris látható, a továbbiak-
alkalmazottaiként kapták 1941–44-ben a SzNM államilag fizetett mun- ban mindinkább a dák és római emlékek lehetõsége mentén lehet kuta-
katásai is, de ezt a saját ig.-választmány bármikor elutasíthatta volna. táspolitikát folytatni, ennek ideológiai fedezetében tudományos munkát
Állami kezelés alá vonást a vonatkozó magyar törvény is megengedett végezni.
ugyan, de csak nagyon szélsõ esetekben (pl. a gyûjtemények pusztulásá- 38. Amint látható, CSUTAK egykori elképzeléseihez térnek vissza min-
val fenyegetõ rossz kezelés). den kitérõ után. A kommunista berendezkedés azonban hamarosan tesz
18. Amint megelõzõ adatokból is gyanítható volt, valójában SZÉKELY róla, hogy semmilyen független anyagi forrása senkinek ne lehessen.
Zoltánnal lehetett tehát a fõ ellentét. 39. Vö. Monitorul oficial 136/1946 (15 iun. 1946), 4B–5B. (Az ún. nem
19. Megjegyzés az ügyv.-tanácsi jegyzõkönyv végén: lásd az Irattárban. normatív közleményeknél jelent meg (Partea IB, Dispoziþiuni ºi publi-
caþiuni care nu au caracter normativ.) „Ministerul Educaþiei Naþionale
20. A jegyzõkönyvet SZÉKELY Zoltán vezeti. (…) Nr. 22.842 din 6 iunie 1946, pentru supravegherea ºi controlarea per-
21. Jellemzõ módon, a MNSz ugyan magának vindikálja a múzeum soanelor juridice, fundaþiuni cu administraþie proprie, de sub autoritatea
irányítását, de a segítségül „küldött” MOZSOLICS útiköltségét végül Ministerului Educaþiei Naþionale (Casa ªcoalelor) se numesc delegaþi din
nem fizeti ki, sõt, KURKÓ megrója õket, amiért térítették. partea Casei ªcoalelor, persoanele menþionate în dreptul fundaþiilor res-
22. A 31. láda üvegtáblákat tartalmazott. Az elszállított 52 láda jegyzékét pective: (… ) Fundaþia Muzeul Naþional Secuiesc, Sf. Gheorghe, inspec-
l. HEREPEI János, A SzNM igazgatói jelentései, 1939–44, jelen kötet. tor Gh. ROTARU.” A többi háromszéki érintett, ahová felügyelõt
neveznek ki, kivétel nélkül kézdivásárhelyi: a Jósiás és Emília-alapítvány,
23. A jegyzõkönyvet ÁRVAY József vezeti. a Stefánia-menhely, az Erzsébet árvaleány nevelõ intézet.
24. BOGÁTS már dec. 15-én örömmel jelentette az itthon maradt ládák 40. A jelentést l. jelen kötet, TIBOLDI–BOÉR, A Háromszéki Tanalap és
felbontása után: a levéltár nagyobbrészt megmaradt! (SzNM 215-1945). a Székely Nemzeti Múzeum, 4. melléklet.
SZÉKELY ekkor találta meg a fõtéri Honvédemlék szétvert oroszlánjait
is, a volt rendõrség, a polgári leánygimnázium (Fõtér 9. sz.) telkén (SzNM 41. A tervezetet, annak félmondatnyi módosítással való határozati elfo-
208-1945, csatolva a 207-hez). gadását l. teljes terjedelmében jelen kötet, TIBOLDI–BOÉR, i.m., 16.
melléklet.
25. Vállalatok saját dolgozóit élelemmel ellátó szervezet. (VINCZE Gábor, A
romániai magyar kisebbség történeti kronológiája, 1944–1953, Buda- 42. Ez így pontatlan: az EME az „erdélyi múzeum” gyûjteményeinek jogi
pest–Szeged, 1994, 24). képviselete volt, akárcsak a SzNM maga mint alapítvány jellegû jogi
személy. Az EME viszont egyesületként valóban fenntartó is volt egyben,
26. KÖNTZEI régi természetrajzos kapcsolat, a múzeum két világháború ennek megfelelõ támogató egyesületben gondolkodtak tehát, nem elõször
közti székelyföldi kutatóútjainak egyik fõ szervezõje. Vö. KOCS Irén, a Múzeum történetében.
Zoológus mu nkatársak lev elezése a Székely Nemzeti Mú zeummal,
1928–1932, 87–126, a jelen Emlékkönyv 2. kötetében. 43. Gyakorlatban nem valósul meg, a könyvanyag ismeretében nem is
volt szerencsés ötlet.
27. CASBI. A hátterét l. VINCZE Gábor Illúziók és csalódások kötetében
(Státus, Csíkszereda, 1999). 44. A román secretar general (fõtitkár) tükörfordítása. FELSZEGHY
1948. ápr. 28-ig tölti be ezt a funkciót (VINCZE Gábor, i.m., 67).
28. A vándor székely emléke. A kéziratból ÁRVAY József közöl (A
Az új
mundur, Elõre, 1968. 07. 07., 3–4), majd SZÉKELY Zoltán LÉNÁRT 45. ªtefan VOITEC irányítása alatt a minisztérium más esetben is tesz
Annával (BBALYKÓ Elek tündéres utazásai, Acta Siculica, 1997/2, 1947-ben, valószínûleg más sérelmek ellensúlyozására kisebb enged-
97–112). ményeket. Vö. VINCZE G., i.m. 194.
29. Itt válik jobban érthetõvé, miért nem lehet a menekített anyagok 46. 1947. aug. 22-én ismét életbe léptetik a háborús bûnösök megbün-
kérdését annyival elintézni, hogy HEREPEI nem követett el hivatali mu- tetésérõl szóló törvényt. A magyar értelmiségiek tömeges letartóztatásá-
lasztást, és – való igaz – erkölcsileg szándékaiban is tiszta. nak elsõ hulláma a békeszerzõdés aláírása (febr. 10.) után már áprilisban
megkezdõdött.
30. DOBAY kovásznai származású volt, a 30-as években az is felmerült, hogy
a múzeum természetrajzosa lesz, de végül nem települt át Dicsõszentmártonból. 47. 1947. aug. 15-i pénzstabilizáció: 1 új lejt ér 20 000 régi lej. A beváltható
Tojásgyûjteménye jelentõs, késõbb a nagyváradi múzeumba került. összegek azonban esetenként maximáltak. (Vö. VINCZE Gábor, i.m., 58.)
292
48. Anyagi helyzetük valóban súlyosra fordult, de nem árt felidézni, hogy 74. SZÉKELY kitûnõ politikus, nagyon hamar elsajátítja a túléléshez,
az aug. 13-i miniszterközi bizottsági 18. sz. határozat alapján (a nemze- mozgástérhez egyaránt nélkülözhetetlen duplafenekû nyelvet és gyakor-
tiségi iskolák állásainak 30%-os csökkentése) csak Háromszéken 124 latot, és többnyire sikeresen ki is védi a múzeum érdekeit sértõ kezde-
tanítónõt és óvónõt építenek le. (Ekkor már MÁRTON Áron is felszólí- ményezéseket, úgy, hogy az intézmény tényleges céljához, jellegéhez hû
totta a katolikus papságot, szakítsa meg a kapcsolatot a MNSz-gel.) marad.
ÁRVAY kénytelen Hétfaluba menni tanítani. 75. KISGYÖRGY Tamás itt foglalja össze a múzeumhoz való viszonyát,
49. Katonai térparancsnokság (Cercul militar), illetve Vegyes Középiskola. ami a teljes 1945–55 évtizedre érvényes, és ami megmagyarázza, mi is tette
50. Elírás vagy tájékozatlanság. TAKÁCS nemzetiségügyi alminiszter. lehetõvé politikailag az intézmény átmentését ebben a nehéz idõszakban.
51. Formailag nem határozatképesek. Jegyzõ FADGYAS Anna. 76. Államtanács, a legfelsõbb végrehajtó szerv.
52. Nemzetnevelésügyi minisztérium, Iskolák és a Népi Kultúra Háza. 77. A kolozsvári tudósok végül nem küldenek tanulmányt.
53. Jellemzõ húzd-meg-ereszd-meg, ahogy a ROTARU-ügyben, amelynek 78. Ki is cenzúrázzák belõle pl. CS. BOGÁTS helyneves tanulmányát,
rájuk nézve különösebb tétje nincs (bár a múzeumnak nyilván több mint amelyet így csak 10 év múlva hoz le a NyIRK-ben SZABÓ T. Attila.
szerencsés kimenetel) engednek, miközben Kolozsváron épp újabb (ma- 79. KISGYÖRGY, akárcsak SZÉKELY, kéz a kézben minden ürügyet
gyar) „háborús bûnösöket” állítanak bíróság elé, Bukarestben pedig egy hét megragad a múzeum fejlesztésére.
múlva beolvasztják a kommunista pártba a szociáldemokrata pártot. 80. Besorolás, bértábla.
54. A kor megértésében segíthet, ahogy LUKA többször is támogatja, 81. A múzeum történetének egyik legválságosabb pillanata: MIKÓ akció-
KISGYÖRGY közvetítésének köszönhetõen is, a múzeumot. Egyrészt a ja az államosított múzeumot megfoszthatta volna szakszemélyzetétõl,
hatalmi pozíciókban levõk döntéseinek mindig személyi vonatkozásai is kiszolgáltatva a helyi „politikának”.
vannak, és a diktatúra erõsödésével ez tkp. hangsúlyozottabbá válik. Más-
részt a viszonyok mind inkább forgandóak, az események pedig mind 82. CZIKÓ FELSZEGHY utódja (közoktatásügyi vezértitkár) Vö.
inkább esetenkénti megítélést kérnek. SZÉKELY Zoltán visszaemléke- VINCZE Gábor, i.m.
zése szerint épp a LUKA-testvérek fogják az illegalista múltja által 83. A Minisztertanács melletti Mûvészetügyi Bizottság Jogi Hivatala.
védett, de a fejleményekhez eléggé korántsem vonalas KISGYORGY
84. Kulturális Intézmények Bizottsága.
Tamást a hatalom közelébõl eltávolítani.
85. Brassó.
55. A jegyzõkönyvet FADGYAS Anna vezeti.
86. A hozzászólás nem kér kommentárt, az új frazeológia szép példája.
56. Orosz Könyv.
87. Ami egyértelmû: a hivatalosan elvárt „önkritikus” frazeológia lehe-
57. Mûvészetügyi és Tájékoztatási Minisztérium.
tõséget adott a duplafenekû beszédre. A felelõsséget tehát nem lehet csak
58. BÁNFFY és TAVASZY lemondatása után, 1948. jún. 19.–1949. júl. úgy egyszerûen rendszerre, ideológiákra hárítani. Bár a csapdahelyzetek
28. között ez a bizottság veszi át az elnökség szerepét. Tagjai: CSÕGÖR kétségtelen, hogy gyakoribbá váltak a brutális erõszak hátterével, a kérdés
Lajos, GAÁL Gábor, JAKÓ Zsigmond, LÁSZLÓ Gyula, SZABÉDI az ötvenes évek elején is az volt, hogy ki és milyen céllal használta a
László, BALOGH Edgár, TÖRÖK Zoltán (K Kisebbségi adattár, 68). megkerülhetetlen frazeológiát.
59. Mûvelõdési tanács. 88. SZÉKELY egyik taktikája: a támadást azonnal úgy fordítja vissza,
60. LÁSZLÓ Ferenc a SzNM nagy igazgató-õrének, dr. LÁSZLÓ hogy a múzeum fejlesztésének konkrét eszközeit kéri megteremteni, a fel-
Ferencnek a fia. Tagja volt az 1944. elõtti ig.-választmánynak, vö. Elõszó. róttakat ezek hiányával magyarázza. A szakmailag nevetséges felveté-
seket ugyanígy használja fel, nem kérdõjelezi meg, hanem a „megoldást”
61. Nemzeti Bank. rögtön a múzeum szükségleteinek kielégítése révén mutatja megvaló-
62. Munkaügyi Kamara. síthatónak. Eljárni a kérdéses ügyekben tandemet kér fel, melynek egyik
63. A Múzeum anyagi forrásainak Háromszék területére való szorítása. tagja a támadója, ezzel ráhárítja a felelõsséget, ugyanakkor a másik tag az
õ támogatója, aki mintegy biztosíthatja, hogy az adott ügy (támadás)
64. Történeti és Filozófiai Intézet. esetleges továbbgyûrûzése során az ellenfél ne tudja azt háta mögött
65. Az államosítás elõtti utolsó vezetõségi gyûlés. történõ interpretációval újra ellene fordítani.
66. Jegyzõ MÁTTIS János. 89. A másik, szokványosabb taktika nyilván a magasabb tekintély be-
vonása, az arra való hárítás fedezete.
67. Polgár(társ)i tanács.
90. Típusköltségvetés.
68. 1955–56-ban fog megjelenni, párhuzamosan két kiadványként
(A
A Sepsiszentgyörgyi Tartományi Múzeum Évkönyve, ill. Almanah 91. Köztisztasági adó.
Muzeul Regional Sf. Gheorghe, 1879–1954 címen). 92. Feltehetõleg PÁLMAY József Háromszék vármegye nemes családjai
69. Alig történt meg az államosítás, máris megjelentek a múzeumõri 1901-ben a JÓKAI-nyomdánál megjelent kötetébõl.
lakásra szemet vetõ helyi keselyûk. SZÉKELY bármennyire politikus és 93. A Székely Nemzeti Múzeum mint név a hivatalosság szemében nem-
kompromisszumkész, KISGYÖRGY Tamással az oldalán sem tudja kívánatossá vált. A jegyzõkönyvekbõl nem derül ki, mi is áll pontosan a
egyelõre kivédeni, egyévi háború elõtt állnak, amin, egy kétszobás lakás felvetés hátterében. KISGYÖRGY Tamás hozzáállásának ismeretében
miatt, az intézmény léte múlhat. feltételezhetjük, hogy a székely jelzõt próbálták menteni a nemzeti jelzõ
70. SZÉKELY megtalálja a szövetségeseket. Úgy DAICOVICIU, tehát a népire cserélésével. Utóbb, mikor ápr. 25-én a LÁZÁR Mihály helyi ille-
kolozsvári szakmai „fölöttesek”, mint a helyi hatalom önkénye ellenében galista neve merül fel mint névadó, már valószínûbb, hogy helyi akti-
most építi ki kitûnõ kapcsolatait a bukaresti szakma irányába. NESTOR visták túlbuzgósága játszik szerepet (vö. még GAGYI József, Adalékok a
régi ismerõs, még a harmincas évek végérõl, aki a SzNM-ot még régebb- névadás kérdéséhez Romániában az ötvenes évek elején, Acta Siculica
rõl ismeri. Õ lesz SZÉKELY fõ támogatója, aki nagyon fogja méltányol- 2001/2, 391–397). Az, hogy a felvetésekre a megtevõ KISGYÖRGY sem
ni, hogy a sepsiszentgyörgyi igazgató akkor is lojális marad hozzá, mikor tér vissza a felvetést követõ gyûléseken, annyit viszont egyértelmûvé tesz,
az nagy kockázattal jár majd. hogy pártfeladatként hozta szóba, jobb meggyõzõdése ellenére, és maga
örült a legjobban, hogy új utasítás nyomán ejtheti, illetve amennyiben
71. Beadvány.
névmentési kísérletrõl volt szó, fölöttesei leintették.
72. A Székelység BÁNYAI János székelyudvarhelyi folyóirata, számos
tudományos adattal (1931–1944).
95. Tárlatvezetõ.
73. Kolozsvárnak úgy tûnik, néprajzi téren is szakmai vezetési ambíciói voltak.
96. Gondnok.
293
97. Altiszt. dányszerû megküldése pl. valóban megoldódik a következõkben, vissza-
98. Rendelkezés. menõleg is. Viszonyuk késõbb sokat javul, SALAMON rokonának,
SZÉKELYnek a periodikájában közöl, 1848-as dokumentációját is a
99. Tartomány, itt: SZTÁLIN tartomány, ahová Sepsiszentgyörgy rajon is múzeumnak adja.
tartozott 1950–52-ben.
111. Idõleges áthelyezés.
112. KOVÁCS Sándort hat év múlva, 1961-ben valóban alkalmazni tud-
101. A vezetési szerv újabb átalakításával mind kevésbé tudják az államo- ják természetrajzos múzeumõrnek, az 1968-as megyésítéssel pedig
sítás elõtti legitim (az Alapszabályok kérte) vezetés-képviselet formai ele- SZÉKELY gyakorlatilag az 1940–44-es tervek államilag fenntartott
meit is tartani, viszont az érintett személyek listája sokatmondó. Jellemzõ, tudományos intézetét és helyi fiókokkal rendelkezõ regionális múzeumát
hogy újra megkísérelik régi kulcsemberek vagy munkatársak, pl. GYÁR- fogja megvalósítani (a közigazgatási átszervezéssel igaz ugyan, hogy
FÁS Albert ügyvéd, ÁRVAY József, épp esti iskolai tanár bevonását is. kisebb gyûjtõ- és érdekeltségi területre szorulva vissza, és persze államo-
KISGYÖRGY T. most rajoni néptanács-elnök, COLTOFEANU és sított intézményként). A Múzeum több szempontból valóban élenjáró volt
DÉZSI ugyanott titkár, MUNTEANU a mûvelõdési osztály fõnöke, az ötvenes évek közepén is, ezt a román szakma is így látta: ekkorra sike-
PUSKÁS a rajongazdálkodási osztályé, FEJÉR a mezõgazdaságié, rül kihozni a hat éve tervezett, többször említett Emlékkönyvet, amely
PÉTER Z. a jogié, IMECS a kereskedelmié, KOVÁCS F. elõadó ugyanilyen késés mellett is elsõ fecske a romániai regionális múzeumok kom-
ott, CSEREY elõadó a gazdálkodásin, KELEMEN a párt agit.-prop. fele- munista rendszerváltás utáni kiadványai között. A Rétyi Nyírt is sikerül
lõse. NYILAS képviselõ. ÉGETÕ a városi néptanács-elnök, GALBÁTS természetvédelmi területnek nyilváníttatni (azóta is egyetlen országos jel-
ugyanott a titkár, SZÁSZ a városgazdálkodási osztály fõnöke. LUPªA legû ilyen területe a mai Kovászna megyének).
CAM-igazgató, HEGYI a bútorgyáré, VARGA UPM-elnök, KABAY jog-
tanácsos a Szövetkezeti Uniónál, KOVÁCS Z. a Szövetkezeti Iskola
könyvelõje, PÉTER A. Unió-hivatalnok, LÁSZLÓ a textilgyáré,
CSÁKÁNY és SÁNDOR K. a rajoni népanácsnál, KISS a pártnál, NAGY
Köszönetnyilvánítás
a Mi Könyvüzletünknél. NÉMET az illyefalvi lignitbánya mérnöke, Ezúton is szeretnék köszönetet mondani
KÖNTÉS fényképész, SÁNDOR A. a bútorgyárban asztalos. KOVÁCS
D. a színház igazgatója, DEÁK a nyomdai szakszervezettõl van. A töb-
ÁDÁM Hajnalnak és SZABÓ Krisztinának a
biek tanárok (CSEKME egyetemen Kolozsváron, BÁCS a gazdasági közléshez nyújtott segítségükért. B.H.
szakiskola igazgatója, SIMON a Szövetkezeti Iskoláé), közeli falvakban
tanítók (MIHÁLY Málnáson, HASZMANN Csernátonban). KIS-
GYÖRGY I. és ÖRDÖG még tanulók, KRISTÓ ekkor egyetemista. (A családnevek majuszkulás kimelését kötetszer-
102. A jegyzõkönyvet FADGYAS Anna vezeti. kesztési szempontok indokolták. Szerk. megj.)
103. A magasabbrendû szovjet tudomány elképzelésével szembesülünk.
104. A jegyzõkönyvet ÁRVAY József vezeti.
106. Ugyanazok lévén jelen, feltehetõleg folytatták a másik, ugyancsak
rövid gyûlést. A jegyzõkönyvet most is FADGYAS Anna vezeti.
107. Guanó-kitermelés. Ennek kapcsán valóban régészeti kutatásra kerül
sor, de feltehetõen nem függetlenek a kitermeléstõl a bukaresti barlang-
kutató intézet, Tr. ORGHIDAN és Margareta DUMITRESCU jelentõs,
egy évvel korábban indult kutatásai sem.
108. A dokumentum különleges értéke abban rejlik, hogy itt ragadható
meg, mi történik valójában, miközben a hivatalos vezetõségi jegyzõ-
könyvek mindinkább csak a kifelé fordított felület, üres hivatalos frazeo-
lógia. A szakmai munka, a jegyzõkönyv is bizonyítja, korántsem számo-
lódott fel, mindössze a vezetõségi tanácsi (különösen pedig az idõnként
kabaré-jellegû, szovjet mintájú „tudományos tanács”-) tevékenységbõl
(vagy annak jegyzõkönyv-biztosította nyilvánosságából) vonult vissza
olyan szintre, ahol végezhetõ. A fennálló hatalmi viszonyokat jól jellemzi,
hogy egyrészt KISGYÖRGY Tamás, a személyében változatlanul a mú-
zeumnak elkötelezett támogató rajoni néptanács-elnökként nem tudja
érvényesíteni akaratát a rajon területén található bükszádi Vápa-vára
ügyében, hanem bukaresti körökhöz kell fordulniuk segítségért. Másrészt,
a múzeum hatásköre valóban tartományi szintû, hiszen a Homoródalmási-
barlang nem Sepsi(szentgyörgy) rajonban található.
109. Az utolsó hagyományos vezetõségi gyûlés, két év szünet után, a
SZTÁLIN halálát követõ oldódással függhet össze. Ennek visszafogása,
beleértve az 1956-os eseményeket követõ megtorlás, érthetõ, hogy a
továbbiakban végleg felszámolja az ilyen irányú szabadságot, az átmeneti
korszak lényegében ekkor zárul, hogy egy harmad-évszázadnyi, kon-
szolidált viszonyokkal jellemezhetõ idõszak kövesse.
110. A pillanatnyi politikai konjuktúrára jellemzõ, ahogy a SALAMON
Sándor és SZÉKELY Zoltán közötti konfliktus közvetlen konfrontációban
nyilvánulhat meg, és az elmúlt évek kiüresedett típusgyûléseivel ellentét-
ben, tényleges problémák fogalmazódnak meg. SZÉKELY egyelõre a
hivatalosság újabb kéretlen beavatkozását olvassa ki az esetbõl, és ennek
megfelelõen reagál, de SALAMON több javaslata szakmailag megfon-
tolandó, pozitív közelítésre enged következtetni. A színlapok kötelespél-
294
Procesele-verbale The Official Reports
ale conducerii of the Board of the
Muzeului Naþional Secuiesc, Székely National Museum,
1945–1955 1945–1955
(Despre publicare) (About the publishing)
Muzeul Naþional Secuiesc din Sf. Gheor- The Székely National Museum from
ghe este singura colecþie publicã ºtiinþificã Sepsiszentgyörgy (Sf. Gheorghe) is the only
maghiarã din România, autonomã, care reuºeºte autonomous Hungarian scientific public collection
sã-ºi pãstreze caracterul, atât la sfârºitul rãzboiu- in Romania which manages to keep its character at
lui (trecerea frontului, în 1944), cât ºi în perioa- the end of the war (1944, the passing of the front),
da de tranziþie ce urmeazã ºi care se încheie cu as well as during the following transition period
semnarea tratatelor de la Paris (febr. 1947; Tran- which ends in signing the peace-treaty of Paris
silvania de Nord, parte a Ungariei în 1940–1944, (February 1947; Northern Transylvania, part of
revine la România). Supravieþuieºte ºi în timpul Hungary between 1940–1944, becomes again part
preluãrii de putere de cãtre comuniºti ºi naþiona- of Romania). It survives even the period of taking
lizarea ce-o urmeazã în 1949–1951, respectiv în over the power by the communists, and national-
timpul începerii reformelor administrativ-terito- ization that follows in 1949–1951, and the time
riale (1950, 1952) ºi în general al anilor stalinis- of administrative-territorial reforms (1950,
mului. În acest deceniu, singura care are libertate 1952), and the years of Stalinism in general.
de miºcare politicã, este stânga. Cele petrecute These years only the Left has freedom of politi-
acum în Muzeu constituie un exemplu frumos cal movement. The happenings of this decade of
cum a reuºit sã acþioneze o elitã localã sau venitã the Museum are wonderful examples how a local
de la Cluj, de stânga sau apropiatã-acceptatã de elite or one from Kolozsvár (Cluj), leftist or close
stânga, dar responsabilã comunitãþii sale, în inte- to it, succeeded to act in the interest of its com-
resul acesteia, chiar ºi în aceastã perioadã deose- munity, being responsible for it even in this very
bit de grea. Procesele-verbale publicate prezintã difficult period. The published official reports
o anexã comunã de izvoare a Volumului Jubiliar constitute the common source appendices of the
prezent. whole Jubilee Volume.
295

Volumul Memorial Emlekkonyv A Szekely Nemzeti Muzeum 125 Eves Jubileumara 2000 3

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Volumul Memorial Emlekkonyv A Szekely Nemzeti Muzeum 125 Eves Jubileumara 2000 3

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

www.sznm.ro / www.cimec.

Szerkesztette BOÉR Hunor

Borító PÉTER Alpár

* Sf. Gheorghe, N. IORGA 12, Bl. 22C/2, RO-520089

Bérlõk, fizetõk és nem fizetõk Gondnoki gondok

I. Iskolák szerinti csoportosítás

II. Vallás szerinti csoportosítás

Fondul de Învãþãmânt Trei-Scaune re-

* Sf. Gheorghe, N. IORGA 12, Bl. 22C/2, RO-520089 37

VII. A múzeum személyzete Tisztelettel jelentjük, hogy 1942. évi rend-

Gyermek- és ifjúkori emlékként úgy él

*Sf. Gheorghe, Berzei 2A, RO-520050

* Sf. Gheorghe, N. IORGA 12, Bl. 22C/2, RO-520089 161

You might also like