Jobb leszek történelemből

5. osztály megoldások

Őskor:

1. Az őskori ember
1. jobban, erősebben, hatékonyabban tud fogni, markolni, több
mozgáslehetőség.
2. b, c, d, e, - indoklás: arckoponya visszafejlődése, agykoponya
méretének növekedése (az emberféle egyre értelmesebbé válik)
3. az öt érzékszerv egyformán fejlett, egyik sem kimagasló a többihez
képest, de egyenként elmaradnak a különböző állatokétól (ahol az
érzékszervek fejletsége igen differenciált) – magyarázat:
eszközhasználat, társas életmód – hatékonyabb munkavégzés,
védekezés, nincs már szükség kimagaslóan fejlett érzékszervekre.
4. b, c, fejlett metsző, agyarszerű szemfog, állcsont – zsákmányolt nyers
hús, kemény magvak (héjak feltörése), nyers növényfélék;
d, a, visszafejlődött szemfog állcsont, de jól fejlett rágófogak: szintén
mindenevő, sült, párolt élelem (hús és növényfélék)

2. Kőkori technika
1. a - íj, nyíl – vadászat távolból; b – szakóca – vadászat, nyúzás,
darabolás, csontok, maghéjak összezúzása; c – bronzbalta – vadászat,
harc, fa, esetleg földmunkák; d – kőbalta - vadászat, harc, fa, esetleg
földmunkák;
2. a – puska; b – kés, kalapács; c-d – acélfejsze/balta, láncfűrész esetleg
ásó-kapa.
3. a – d – c; jellege miatt kilóg a sorból az a. Hatékonyságuk növekedése a
nyersanyagban és a megmunkálásban rejlik.

3. Földművelés, falvak
1. vízemelő, fa/kő sarló, eke, kapa, ásóbot
2. öntözés, aratás, aratás, szántás, talajlazítás, talajlazítás
3. búza, árpa: ásóbot, majd eke, vízemelő, sarló
sárgarépa, len, kender: ásóbot - esetleg kapa, vízemelő
alma: esetleg vízemelő
mogyoró: -
4. fa, kő, gyanta/szurok, bőr, növényi rostok (pl. kender)
növény, talaj és kőzetismeret, emelők fizikája, fa, bőr, növényi rost
megmunkálása, ragasztástechnika.
Összevetés: időben egyre differenciáltabb, bonyolultabb és egyre több
ismeretet feltételező tevékenységek – technikai fejlődés
4. Művészet vagy varázslat
Hol is rejtőzik a múlt?

5. Források
1. tárgyi: szakóca, agyagfazék, sisak
tárgyi/írásos: papír/papirusztekercs, agyagtáblák, könyv
tárgyi/képi: könyvek (illusztrációi), filmszalagok, CD- lemez,
merevlemez (e két utóbbi digitális forrás is!)
2. tárgyi: pl. Agamemnón maszk (67. o.), játékbaba (92. o.)
írott: ezüstpénz (75. o.), cserépdarabkák (87. o.)
képi: knósszoszi falfestmény (69. o.), váza (74. o.)

6. Régészet
1. fém: nyílhegyek, szablya, övdíszek, pénzérmék, nyeregdísz,
lószerszám, csanak, ruhadíszek
csont: ember és ló csontváza, tűtartó, íjvégek
2. tárgyi: nyílhegyek, szablya, övdíszek, nyeregdísz, lószerszám,
csanak, csontok, ruhadíszek, íjvégek - íratlanok
írott: pénzérmék, tűtartó – feliratok miatt
3. terepbejárás, felső talajréteg eltávolítása, kibontás bontókésekkel,
finombontás, tisztítás ecsettel, kefével – a tárgyak helyükön
hagyása, rajzolás, fotózás, leletek kivétele és múzeumba szállítása.
4. lócsontváz: lovas
fegyverek: harcos
díszek, csanak: előkelő
pénzérmék: zsákmányolt
bezúzott koponya: harcban eshetett el
tűtartó: avar de ez problémákat vet fel, mert női melléklet – harcos
nő?

7. Időrend
1. napóra, homokóra, vízóra, mechanikus óra, digitális óra
2. 2008-ban, az egyszerűség kedvéért a mi napéveinkben számolva!!
Róma: 753+2008=2761
görögök: 776+2008=2784
zsidók: 3761+2008=5769
arabok: 2008-622=1386
3. ??
4. őskor: kb. 2 millió év
ókor: kb. 3500 év
középkor: 1016 év
újkor: 422 év
jelenkor: 2008-ban 94 év – gyorsuló élettempó – ok: technikai fejlődés, stb
Az ókori kelet

8. Topográfia
1. Mezopotámia, Kelet-Ázsia/Kína, Egyiptom, India
2. zöld-alföld, folyóvölgy, sárga/barna - sivatag, vagy az adott civilizáción
kívül eső hely, kék – folyó, tenger
vörös szaggatott vonal: államhatár, piros pötty: város, település, gúla: piramis
trapéz: rézlelőhely, kocka: kőfejtő
3. Mezopotámia: két folyó között elterülő vidék = Folyóköz
Kemet: a Nílus termékeny fekete iszapjával borított terület
India: Indus folyó melléke
4. folyómellékek – öntözés – bő termés – nagy eltartóképesség – nagyszámú
népesség – ehhez szükséges társadalmi, politikai, katonai szervezet

9. Időrend
1. Kr. e. 3000 Egyiptom létrejötte
Kr. e. 2000 után, XVIII. sz.-ban – a Babiloni Birodalom megszületése
Kr. e. 2. évezred közepe: északi népek (árják)Indiában
Kr. e. XI – VIII. sz. állam/államok Kínában
Kr. e. 1000 körül (X. sz.): Dávid uralkodása Izraelben
Kr. e. III. sz. vége: Kína – az Első Császár birodalma
2. l. fentebb
3. Kr. e. 3000 Egyiptom létrejötte
Kr. e. 2000 után, XVIII. sz.-ban – a Babiloni Birodalom megszületése
Kr. e. 2. évezred közepe: északi népek (árják)Indiában
Kr. e. XI – VIII. sz. állam/államok Kínában
Kr. e. 1000 körül (X. sz.): Dávid uralkodása Izraelben
Kr. e. III. sz. vége: Kína – az Első Császár birodalma
4.

10. Társadalom
1. földműves: 40., 41., 42., 45., 50., 55. o.
építőmunkás: 47. o.
katona: 37., 43., 46., 52. o.
pásztor:40. o.
írnok: 42., 43. o.
király: 39., 42., 43., 44., 45., 46. o.
2. mindenütt a földművelő parasztság
3. Indiában: harcosok kasztjából, mert harcol, hódít, parancsol
isteni származás: Egyiptom, Mezopotámia, Kína – magyarázat: a hatalom,
és annak legitimálása.
4. a, földműves, pásztor, kézműves, bányász, építész, kereskedő (köznép)
b, építőmérnök/építész, ács, téglavető, építőmunkás, festő (középréteg,
köznép)
c, földművest, , fonó-szövő kézműves esetleg földmunkás (köznép)
d, földműves, földmunkás, fazekas (tea-edény!), hajóács, hajóasztalos,
hajós, építész, építőmunkás, katona, fegyverkészítők (köznép,
középréteg, katona, katonai vezetők)
e, fémműves (bronzöntő), méhész, porcelánkészítő fazekas, bányász,
selyemhernyó-tenyésztő, epertermesztő, fonó-szövő kézműves,
kereskedő, írnok, matematikus (iránytű!), papírmerítő, írnok
f. király, pap (bányász, kőfaragó, ács, építész, építőmunkás)
(köznép, középréteg, vezető elit – a porcelán, selyem stb.
felhasználói)

11. Gazdaság
1. földműves: 40-43., 45., o. – Egyiptom, 50. o. Kína, 55. o. Izrael
pásztor: 40. o. Egyiptom
kézműves – építőmunkás: 47. o . Egyiptom
halász: 37. o. Mezopotámia (?), 40., 45. o. Egyiptom,
pék: 44. o. Egyiptom
borász: 45. o. Egyiptom
hajós/kereskedő: 37. o. Mezopotámia, 40. o. Egyiptom,
katona: 37. o. Mezopotámia, 43., 46. o. Egyiptom, 52. o. Kína
írnok: 43. o. Egyiptom, 53. o. Mezopotámia (!)
2. A folyók, Indiában a monszun
3. ló (36.), szarvasmarha (41.), juh (36.), sertés (36., 52.), tyúk (52.)
árpa, búza, (36., 40., 50.)datolya, füge, gránátalma, szőlő (40.), gyapot (48),
tea, rizs (50.), virágok (42. o.)
4. példa: szolgálólány (44. o.): szolga – az ábrázolt személy
szobrász/faragó kézműves – a szobor
festő, festékkészítő – festett szobor
fazekas – edény a kezében
földműves, fonó, szövő – a szobor ruhája
bányász, ötvös – a szobron ábrázolt ékszer
fodrász – az alak frizurája
kozmetikus – az alak kifestett szeme
esetleg kereskedő – aki a szobrot piacon eladta
 12. Életmód
1. tégla, a kör 360 fokra osztása, az óra 60 percre osztása, naptár, selyem,
nyomtatás, papír, porcelán, lőpor, iránytű
2. búza v. árpalepény, főtt rizs, húsételek (szárnyas, kecske, juh, sertés, marha,
hal), zöldségek, bor, víz stb.
3. Egyiptomban és Mezopotámiában közös:
csillagászat – ok: földművelés – évszakok váltakozása, tájékozódás
matematika – ok: építészet, földmérés, kereskedelem
Egyiptomban: orvoslás – ok: halottkultusz – balzsamozás során szerzett
ismeretek
4. Egyiptom, Mezopotámia, Izrael
lapos tető, tégla/vályog – kevés csapadék, meleg
szellős ruházat – meleg
India: sátortetős vagy kúpos háztetők – sok csapadék, szellős ruházat
- meleg
Kína: melegebb ruházat – hűvösebb éghajlat

Az ókori Görögország

13. Topográfia
1. sárga, barna – dombvidék, zöld – alföld, folyóvölgy, kék – víz (folyó,
tenger), piros pötty – város, település
2. É-ról D-re haladva: Trója – akháj, Pergamon – akháj, Delphoi – akháj,
Athén – ión, Olümpia – akháj, Spárta – dór, Milétosz – ión, Knósszosz –
dór
„közösen használt”: Olümpia, Delphoi
3. Balkán-félsziget, Kisázsia partvidéke, szigetvilág Krétával
4. a földrajzi tagoltság (domborzat + szigetvilág) miatt

14. Időrend
1. Xerxész – Kr. e. 480 + Kr. e. V. sz.
Miltiádész - Kr. e. 490 + Kr. e. V. sz.
Homérosz - Kr. e.800 körül
Nagy Sándor - Kr. e.336
Periklész - Kr. e. V. sz.
2. időrendben:
Kr. e.. 3-2. évezred - Kréta
Kr. e. 2. évezred – görög „honfoglalás”, Kréta elfoglalása, Trója
Kr. e. 1000 körül dór bevándorlás
Kr. e. 776. az első Olümpia
Kr. e. 490 - Marathón
Kr. e.480. Thermopülai, Szalamisz
Kr. e. 5. sz. Periklész kora Athénban
Kr. e. 336-323. Nagy Sándor
 3. időrendben: e – trójai háború
a – akháj bevándorlás
b- Marathón
d – Periklész építkezései
c – Nagy Sándor hódításai
4. hosszútól a rövid felé haladva:
Kréta – Mükéné – városállamok – makedón birodalom
Jelenség – folyamatos rövidülés; ok: gyorsuló fejlődés
(technika, közlekedés, stb.)

15. Mitológia
1. istenek: Hermész, Zeusz, Apollón, Héra, Aphrodité
emberek: Párisz, Heléna, Akhilleusz, Odüsszeusz
városok: Delphoi, Trója
2. a – Posszeidón
b – Hádész
c – Hermész
d – Athéné
e – Héphaisztosz
f – Aphrodité
3. Zeusz – haja, szakálla, trón, villám, stb.; Posszeidón - haja, szakálla,
szigony; Hádész – háromfejű kutyájáról; Athéné – nő, fegyverzet;
Árész – fegyverzet; Apollón – íj, nyíl, lant; stb.
4. Példa (forrás: Száray Miklós: Történelem I. Középiskolák, NTK,
Bp., 2005., 68. o.)
16. Gazdaság
1. 66.o. – mezőgazdaság (gabona, szőlő, olajbogyó), pásztorkodás,
hajózás, olajpréselés, borászat, fazekasság; 74-75.o.-baromfitartás,
méhészkedés, kereskedelem, építészet, fazekasság, olaj és bortermelés,
hajózás, hajóépítés, pénzverés, katonáskodás, oktatás, szobrászat,
szövés-fonás, asztalosság, politizálás.
2. olajbogyó-termesztés, kőfaragás - ehhez szükséges fémeszközökhöz
fémművesség, fazekasság – ehhez agyagbányászat, festékkészítés,
állattenyésztés-pásztorkodás, kőbányászat, hajóács-és asztalos, hajózás,
szekérkészítő-bognár, ruhákhoz len-kendertermesztés, szövés-fonás,
ruhafestés, mezőgazdasági szerszámok készítése, stb.
3. kelet: folyammenti öntözéses gazdálkodás – Hellász: hegyvidéki
mezőgazdaság; kelet: nagyrészt síkvidéki pásztorkodás – Hellász:
hegyvidéki pásztorkodás – hasonlóság a tenyésztett állatoknál
Kína: selyem – Hellász: nincs; Egyiptom, Mezopotámia: kézművesség
import nyersanyagból – Hellász saját nyersanyag; fazekasság – minden
esetben elterjedt, stb.
4. mindkettőnél: gyarmatvárosok a Földközi-tenger partvidékén, tengeri
kereskedelem – ok: mindkét esetben a tenger közelsége, és túlnépesedés a
gyenge eltartóképességű szállásterületen
Elhelyezkedés: földrajzilag kiegészítik egymást + görög telepek a Fekete-
tengeren, ahol nincsenek föníciaiak

17. Társadalom
1. hajózás: athéni lakosok – Spártában nincs
fazekasság: athéni lakosok – Spártában körüllakók és helóták
mezőgazdaság: athéni lakosok – Spártában körüllakók és helóták
kereskedelem: athéni lakosok – Spártában körüllakók
oktatás: athéni lakosok – Spártában polgárok
katonáskodás: mindkét helyen a polgárok
politizálás – mindkét helyen a polgárok
2. Athénban igen, Spártában nem – ok: a társadalmi szerkezet
3. a – helóták, b – athéni polgár, c – spártai polgár, d – körüllakó Spártában,
e – athéni arisztokrata, f – athéni betelepült
4. Athén – Spárta – létezik polgárjog, Egyiptomban nincs
Egyiptom – Spárta – kis létszámú elit + nagyszámú kiszolgáltatott köznép,
Athénban arányosabb, kisebb mértékű kiszolgáltatottság
Ok: a politikai rendszer
18. Életmód
1. ruha: több ruhadarab mint Egyiptomban, előkelők kevésbé ékszerezettek
hajviselet: nincs paróka, változatosabb frizura, sokszor hosszabb haj
szakáll: Hellászban van
2.
3. különbség: kevés kenyér, tejtermékek – sajtok, nincs sör és datolya, a bab, a
borsó és a lencse újdonság, fontosabb az olaj
hasonlóság: kecske és juhhús, hal, bor, zöldségek
különbségek és hasonlóságok oka: természetrajzi adottságok (éghajlat,
domborzat, földrajzi fekvés, vízrajz)
4. különbség: több a faszerkezet, a nyeregtetős házak (tetőcserép), kevesebb a
vályog, több a kőház, a templomok stílusa, nincsenek piramisok
hasonlóság: sok az oszlop, van márvány, épületdíszítő szobrok, festik a falakat,
stb.

V. Róma
19. Topográfia
1.
2. Félsziget – É-Itália - Pó síksága, Közép és D-Itália hegyvidék
Szigetek
3. ??
Különbség: több különböző eredetű, kultúrájú népcsoport – következmény:
háborúk
4. elhelyezkedés: D-Európa – hasonló éghajlat, de É-Itália hűvösebb
szigetek: Hellász - sokkal több sziget
domborzat: kiterjedt hegyvidék, de É-Itáliában nagy síkság
folyók: Itáliában több és nagyobb vízhozamú folyók
következmény: hasonló pásztorkodás, Itáliában kiterjedtebb földművelés,
Hellászban jelentősebb a hajózás és a kereskedelem
20. Időrend
1. Romulus, Hannibál, Spartacus, Julius Caesar, Augustus, Jézus, Szent Pál, Néró,
Nagy Konstantin
2. Kr. e. 753 – Róma alapítása, Kr. e. 510 – Róma köztársaság, Kr. e. 3-2. sz. pun
háborúk, Kr. e. 73. Spartacus, Kr. e. 44. – Caesar meggyilkolása, Kr. e. 27-Kr. u.
14. Augustus, 100 körül – a birodalom legnagyobb kiterjedése, 4. sz. - Nagy
Konstantin – a kereszténység szabaddá válása, a birodalom kettéosztása, 5. sz. –
hunok, 476 – a Nyugatrómai Birodalom bukása
3. Kr. e. 753-510 – királyság
Kr. e. 510 – 1. sz. vége – köztársaság
Kr. e. 1. sz. vége-Kr. u. 284. – korai császárság
284-476 – késői császárkor
4. Krétával Hellász története korábban: Kr. e. 3. évezred
a görög honfoglalástól: párhuzamosságok
a hellénizmus korában a görög történelem beleolvadt a rómaiba
21. Társadalom
1. patrícius, plebejus – l. 102. o.
gladiátor – 111. o.
szabad földbérlő – l. 138. o.
barbár zsoldosok – l. 139. o.
2. 101. o. – patrícius – indok: a várost alapító latin pásztorok egyike
104. o . – előkelők (patríciusok, gazdag plebejusok) – ruházatuk alapján
111. o. – gladiátorok – arénában harcolnak, nézők: vegyes
126. o. – gazdag előkelő k – sokfogásos lakoma, drága ruházat
3. a – a köztársaság válsága, b – Róma alapítása, c – köztársaság eleje, d –
köztársaság második fele- korai császárkor, e,f – késői császárkor
4. társadalmi differenciáltság – társadalmi küzdelmek – Athén: demokrácia
Róma: arisztokratikus
Köztársaság –
Birodalom – a görög római jellegű társadalommá változik
Különbségek végső okai: földrajzi különbségek, eltérő nemzetiségi helyzet

22. Gazdaság
1. plebejusok: földművelés, ipar, kereskedelem
rabszolgák: földművelés, bányászat, evezés gályákon, városokban szolgáltatások
(szakács, tanító, gladiátor, stb.)
katonák: erdőirtás, út-és városépítés, stb.
2. pl. 119. o. – bányász, kőfaragó, építőmérnök, matematikus, stb
122. o. – tímár, bognár, ács, fazekas, földműves, pék, stb.
126. o. – földműves, szövő-fonó, kelmefestő, szabó, ötvös, fazekas, asztalos,
stb.
3. földműves, borász, vadász, tímár, szűcs, kelmefestő, halász, favágó, kereskedő,
üvegfújó, fazekas, bányász, ötvös, kereskedő, stb.
4. a, - önellátás, kisebbrészt kereskedelem
b, - nagyobbrészt kereskedelem, kis részben önellátás
ok: változások a társadalmi szerkezetben + hódítások

23. hadsereg
1. szervezettség, kiváló felszerelés – javaslat: átvenni ezeket
2. l. 117. o. + fegyvereken kívül szerszámok, edények, táborozási kellékek stb.
3. a római inkább a görög hoplitára hasonlít – előny: jobb védelem
hátrány: nehézkesebb mozgás
4. Kr. e. 510 – Kr. u. 3. sz. – italikusok, görögök punok, európai és ázsiai népek
3. sz. után: támadó európai és ázsiai népek
különbség: 1. szakasz – hódítás; ok: szűk élettér, cél: birodalom
2. szakasz - védekezés; ok: külső támadások, cél: önvédelem
24. Kereszténység
1. Jézus – Megváltó, Augustus – császár, Mária – Jézus anyja, József – Jézus nevelőapja,
Pál – apostol, Péter – a főapostol, Néró, Nagy Konstantin – császárok
2. kislétszámú, de növekvő közösség
prófétájuk Jézus, tanításuk a szeretet
titokzatos szertartások – valami kenyér és vér áldozat
egyistenhívők – nem fogadják el a császár isteni mivoltát
veszélyesek? – talán - nem fogadják el a császár isteni mivoltát
3. másolandó dátumok: Jézus élete – Kr. u. 30-ig
1. sz.: első gyülekezetek
2. sz.: kereszténység az egész birodalomban
1-3. sz. keresztényüldözések
4. sz. a kereszténység szabaddá válik
4. különbség: a kereszténység nagyobb területen terjedt el
ok: a római birodalom nagysága, kulturális kisugárzása, missziós tevékenység

25. Pannónia provincia

A magyar nép őstörténete

26. Topográfia
1. l. TA. 9. o.
2. mocsaras erdőség: halász-vadász, gyűjtögető életmód
erdős sztyeppe: állattartás, földművelés, vadászat, halászat – félnomád élet
félsivatagos sztyeppe: állattartás, esetleg földművelés – nagyobb mértékű
nomadizálás
3. Levédia: lakók – török népek
környezet: tengermellék, ligetes sztyeppe, nagy folyók
előnyök: nagyállattartásra alkalmas, erős birodalom
veszély: nyílt terület, sok nép, erős birodalom
Etelköz: lakók – török, szláv népek
környezet: tengermellék, ligetes sztyeppe, nagy folyók
előnyök: nagyállattartásra alkalmas, szabadon uralható
veszély: nyílt terület, sok nép, erős birodalom közelsége
Kárpát-medence: lakók – gyéren lakott, bolgárok, szlávok, avarok, magyarok
Ny-on frankok
környezet: nagyon változatos, hegyek dombok, síkságok, bő-
vizű folyók, gazdag
előnyök: gazdag, megélni alkalmas, szabadon uralható,
könnyen védhető
veszély: nagy birodalmak közelsége
4. Pannónia: Dunántúl, Franciao.: jelen helyén, Ménrót földje: Kaspi-tenger DK-i
melléke, Perzsia: uo., Szittyaföld: Fekete-t. É-i melléke, Meotisz: Azovi-t.
 27. Kronológia
1. Kr.e. 3000 k. uráli szétvándorlás
Kr.e. 1000-500 finnugor szétvándorlás
9. sz. Levédiából Etelközbe vándorlás
9. sz. vége kalandozások a Kárpát-medencébe
895-900. az Árpád vezette honfoglalás
2. ??
3. uráli kor: sokezer év
finnugor kor: kb. kétezer év
„fehér folt”: kb. 1600 év
Levédia: kb. 100 év
Etelköz: kb. 50 év
Jelenség: a korszakok rövidülnek, ok: a változó társadalmi-politikai környezet
4.

Kr. e. 3000 Egyiptom létrejötte Uráli szétvándorlás

Kr. e.. 3-2. évezred - Kréta
Kr. e. 2000 után, XVIII. sz.-ban – a Babiloni Birodalom
Kr. e. 2. évezred közepe: északi népek (árják)Indiában
Kr. e. 2. évezred – görög „honfoglalás”, Kréta elfoglalása, Trója
Kr. e. XI – VIII. sz. állam/államok Kínában
Kr. e. 1000 körül dór bevándorlás finnugor szétvándorlás
Kr. e. 1000 körül (X. sz.): Dávid Izraelben
Kr. e. 776. az első Olümpia „fehér folt”
Kr. e. 490 - Marathón
Kr. e.480. Thermopülai, Szalamisz
Kr. e. 5. sz. Periklész kora Athénban
Kr. e. 336-323. Nagy Sándor
Kr. e. III. sz. vége: Kína – az Első Császár

-----------------------------------------------------------------------------------------------------
9. sz. Levédiából Etelközbe
9. sz. vége kalandozások a Kárpát-
medencébe
895-900. az Árpád vezette
honfoglalás
28. Életmód
1. A – veremház, B – jurták, C – honfoglalás kori lovas harcosok (Hunor és Magor)
D – világfa a három világgal
2. A – folyómelléki település, földművelés, téli szállás
B – legeltető vándorló állattartás, a sztyeppen
C – lovas-nomád harcmodor, sztyeppei viselet
D – világkép
3. pl. örök vándorok, földművelés + pásztorkodás, gazdagság, pompakedvelők,
magasfokú szervezettség, kiváló harcosok, rossz szagúak, barbár kinézetűek, stb.
kihagyás: semmi – lényeges a pontos informálás
5. pl. sztyeppei életmód – magasabb fokú egymásrautaltság

29. Honfoglalás
1. dátumok: 9. sz. vége kalandozások a Kárpát-medencébe
895-900. az Árpád vezette honfoglalás
900 – a Dunántúl és felvidék birtokbavétele, a honfoglalás vége
2. Bölcs Leó – bizánci – görög nyelvű
Szvatopluk – morva – szláv nyelvű
Árpád, Levente, Álmos – magyarok - magyar nyelvűek
3. félnomád életmód – letelepült életmód
a sztyeppei bizonytalanságok miatt, a Kárpát-medence jobban védhető, gazdag
a természeti és politikai környezet
4. pl. frankok: veszélyes barbár uralom
Szvatopluk: kellemetlen vetélytárs, ellenség
Bizánciak: változó szomszédság, kivárás

30. Projekt