EURÓPAI UNIÓ

Az európai integráció gyökerei (OKOK)

1. Satu-helyzet:
a 2. világháború után az USA gazdasági és katonai fölénye és a Szovjetunió fenyegető katonai ereje

2. Földrajzi közelség
természeti erőforrások (pl. Ruhr-vidék feketekőszene, Lotaringia vasérce)

3. Tágabb felvevőpiacra van szükség

Rontják az európai áruk versenyképességét:
 szociális ellátás magas színvonala
 környezetvédelmi költségek
 magas munkabérek
→ üzemek méretének növelése

4. Tőke koncentrációjára van szükség

Nagyobb üzemek építéséhez, kutatási költségekhez

5. Energiaválság (70-es években két olajválság) → közös energiapolitika

Az integrációnak milyen feladatokat kellett elvégeznie

1. Egymás között a vámok és mennyiségi korlátozások (kontingensek) megszüntetése

2. Egységes vámok az integráción kívülről érkező termékekre

3. Egységes minőségi követelmények és szabványok

4. Tőke és szolgáltatások szabad áramlása

→ nagy nemzetközi monopóliumok (TNC-k)

5. Munkaerő szabad áramlása

 szakképzettség, iskolai végzettség kölcsönös elfogadása
 (vendégmunkások)

6. Közös gazdaságpolitika
 Mezőgazdaság
 Tudományos kutatási programok
 Regionális fejlesztési politika (régiók fejlesztése)

7. Nemzetek fölötti hatáskörrel rendelkező szervek

 Európai Bizottság
 Miniszterek Tanácsa
 Európai Parlament
A Benelux-államoktól az Európai Unióig
Előzmények:
1. Benelux-országok vámuniója 1946-tól
és szabad: áru, tőke, munkaerő áramlása

2. 1951/1952. Európai Szén- és Acélközösség = (ESZAK), MONTÁNUNIÓ

Párizsi szerződés
Szénbányászat és vaskohászat összehangolása
Tagok: BeNeLux, Fro., No., Olaszo. (6)
(A szerződés 2002-ben lejárt.)
_________________________________________________

3. 1957/1958. EURATOM = Európai Atomenergia Közösség

Római szerződés

4. 1957/1958. Európai Gazdasági Közösség (~ Közös Piac)

Római szerződés

5. 1965/1967. A 2. + 3. + 4. vezető szervei egyesültek → Európai Közösségek (EK)

(már nemcsak a gazdaság!)
Egyesítő szerződés Brüsszelben

6. 1992/1993. 11. 1. Újabb névváltoztatás: Európai Unió

Maastricti szerződés (megfogalmazza az Unió három tartópillérét is!)

Az Európai Unió három tartópillére

Első pillér: Európai Közösségek (részei: Európai Gazdasági Közösség, ESZAK, Euratom).

Második pillér: közös külpolitika és biztonságpolitika (alapja az európai politikai együttműködés).

Harmadik pillér: belügyi és igazságügyi együttműködés (a jogszabályok, az igazságszolgáltatás, a

menedékjog, a bevándorlás összehangolása)

Az Európai Unió (EU) tagállamai

1. 1958./ Belgium, Hollandia, Luxemburg, Franciaország, Németország, Olaszország (6)

2. 1973./ Dánia, Írország, Nagy-Britannia [2020-ban kilépett az Unióból - Brexit] (3)

3. 1981./ Görögország (1)

4. 1986./ Portugália, Spanyolország (2)

5. 1995./ Ausztria, Finnország, Svédország (3)

6. 2004./ Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia,
Málta, Ciprus (10)

7. 2007./ Bulgária, Románia (2)

8. 2013./ Horvátország (1)

Összesen: 27 ország

2002. január 1-jétől bevezetik az eurót.

Jelenleg az euróövezet tagjai: dőlt betűvel szedve! (19 ország)

Az Európai Unió intézményei

Európai Tanács
Állam- és kormányfők értekezlete (külügyminiszterek is). Elnöke félévenkénti váltásban valamelyik
tagállam kormányfője. 2011. első félévében Magyarország (Orbán Viktor) volt a soros elnök.
Miniszterek Tanácsa
Tagjai a tagországok adott témában illetékes miniszterei.
Európai Parlament
A tagállamok állampolgárai négyévente, szavazással választják meg képviselőiket. Brüsszel és Strasbourg.
Európai Bizottság
„Kormány” = végrehajtó szerv. Székhelye: Brüsszel.
Európai Bíróság
Székhelye: Luxembourg
Európai Számvevőszék
Székhelye: Luxembourg
Európai Központi Bank
Székhelye: Frankfurt am Main

Az Európai Unió jelképei

Zászló: kék alapon körben elhelyezett 12 aranycsillag.

Himnusz: Beethoven IX. szimfóniájából az Örömóda.

© Tőzsér Pál