Szombat, 1896.

június 3. PESTI HÍREK 10.

szám

Legújabb hírek és friss közlemények

Szelindi Balázs

Első magyar vetítés

A mozgókép technikájának
kifejlesztéséért hatalmas harc folyt,
ezt a versenyt végül a Lumière
fivérek nyerték, 1895-ben
szabadalmaztatták a
kinematográfot, mely Edison
kinetoszkópjának továbbfejlesztett
változata volt.
Tavaly december 28-án Párizsban
egy kávéházban tartották meg a
fivérek az első nyilvános
filmvetítésüket. A vetítés nagyjából
25-30 fő előtt zajlott és hatalmas
port vert fel. Néhány hónappal
később hozzánk is megérkezett a
találmány. A Lumière testvérek
nincsenek itt, de a technikusuk Kép felirata: Filmvetítés a Royalban.

(Charles Moisson) igen.

A Royalban történt a filmvetítés, a film európai 1.

látványosságokat és különlegességeket mutatott be. A ol
d
vetítésre május 10-én került sor, a belépés 50 al
krajcárba került. Ez túlzásnak hangzik, de nagyon
sokan nem sajnálták rá a pénzt.

Fantasztikus élmény ez az egyszerű embereknek, akik

még sosem jártak az országhatáron, esetleg a
fővároson kívül sehol.

A bemutató film vetítése után filmfelvételeket is

készítettek az országunkról. Magyarországon éppen
zajlik a millennium, az emberek nagy
megrökönyödésére Moisson felvételeket készített a
felvonulásról és a Lánchídról is. Megörökítette a
Szentkorona és a koronázási jogar útját. A
millenniumi ünnepélyt a király nyitotta meg, róla is
készült felvétel.
 Szombat, 1896. június 3.
Szelindi Balázs
A földalatti
Budapest egyre gyorsabb ütemben
fejlődik, a közlekedési igényeket
már nem lehet csak a felszínen
megoldani így jött az ötlet a
földalatti közlekedésre. A közvetlen
okot a millennium szolgáltatta. A
földalatti létrehozása Balázs Mór
nevéhez fűződik. Az építési
engedélyt két évvel ezelőtt,
augusztus 9-én adták ki,
kezdődhetett az építés.
Kép felirata: Az építkezés.
Kép felirata: Az új híd.
Király Sára
Az új híd
Új híd épült a Dunán! Ez a híd szintén az
Ezredéves Kiállításra készült.
Nevét pedig Ferenc József királyunkról
kapta. Zöld pillérei már messziről
látszanak és ha közelebb megyünk akkor
észrevehetjük, hogy turulmadarak ülnek
a pillérek tetején és onnan vigyáznak a
hídra.
PESTI HÍREK
Néhány szakaszon ezernél is több
ember dolgozott. Az alagutat két
irányból ásták, a megállókat pedig
fentről lefelé. Az állomások
lejáratához díszes bejáratokat
építettek.
Budapesten a földalatti vasútat
május 2-án nyitották meg.
A híd budai oldalán a Gellért-hegy
magasodik. Ahonnan szinte belátni az
egész várost.
A híd egyik szomszédja a Lánchíd.
Ami már több éve szolgálja a Buda és
Pest közötti átkelést.
2.oldal
10. szám
Az uralkodó Ferenc József május 8-
án látogatta meg a földalattit, amit
róla neveztek el (Ferenc József
Földalatti Villamos Vasút Rt.). A
vonal hossza 3700 méter, 2 felszíni
és 9 földalatti megállóval. A
forgalmat forgóvázas motorkocsik,
az áramot gőzgéppel hajtott
áramfejlesztő biztosítja.
K
ép felirata: Az állomás.
Király Sára
A Vajdahunyadi vár
Budapesten
Az Alpár Ignác által tervezett
épület gyönyörűen bemutatja a
magyar építészettörténet 1000 évét.
A kastély több híres magyar épület
jellegzetességeit viseli, de talán a
legjobban a vajdahunyadi várra
hasonlít. Bár az épület fából készült
még így is jól mutat a ligetben. A
vár mellett található egy tó is,
amely télen közkedvelt korcsolyázó
hely, valamint az állatkert sincs
olyan messze.
Kép felirata: A Vajdahunyadi vár.
Szombat, 1896. június 3.
PESTI HÍREK 10. szám

Gulyás Adél

Egy nap a kiállításon

Kép felirata: A hadügy pavilonja.
A nagypapám május másodikára, a
születésnapomra egy kirándulást
szervezett nekem a millenniumi
ünnepségekre. Már nagyon vártam a
holnapi indulásunkat. Reggel egészen
korán ébredtem ugyan is Budapestre elég
hosszú az út. 
Felsorakoztunk mi is a várakozó
tömegben, hogy láthassuk Magyarország
királyát és feleségét Sissit, hiszen ők is
részt vettek a megnyitón.
A megnyitó 11:00-kor kezdődött,
hallottam a harangok zúgását, az ágyúk
dördülését, majd a 400 kórista éneklését.
A megnyitót követően megkerestük az I. sz főkaput, amely az Andrássy úton állt és
megkezdtük a „nagy utazást”.
Nagypapa legelőször a fegyvereket akarta megnézni, így arra vettük az irányt, miután
végig néztük a fegyverek sokaságát, utána végre az állatok következtek, minden állat
cuki volt, lehetett simogatni és állattenyésztés során előállított termékeket kóstolni,
nekem a kakaó ízlett a legjobban.
A néprajzi faluban megnézhettem, hogyan készül a kosár és kipróbálhattam a
kosárfonást.
A következő állomásunk a Budapestet bemutató pavilon volt, el sem tudtam képzelni,
milyen lehet a földalatti vonaton utazni, a nagypapa megígérte ki fogjuk együtt
próbálni.
Felszálltunk a Városligeti körúton közlekedő villamosvasútra és elutaztunk, a múltból a
jelenbe, a Műcsarnoknál szálltunk le.
Én kértem, hogy szálljunk le, mert tudtam, hogy viaszszobrokat állítottak ki és
roppantul felkeltették az érdeklődésemet, amint beléptünk a helyiségbe megcsapta az
orromat a viasz illata, kíváncsi voltam milyen hírességekről készültek szobrok.
Az épületben található még egy érdekes kiállítás a tükörszoba, ahol minden féle jópofa
torzító tükrök voltak elhelyezve, egyikben kövér, másikban hosszú voltam.
A következő pavilonokban láttuk, hogyan készítenek ékszereket, bútorokat, szappant,
papírt.
Eljött az ebédidő ezért felszálltunk villamosvasútra és elmentünk ebédelni, a kiállítás
területén több étterem közül választhattunk
A mai utolsó program az akvárium volt, könnyen odataláltunk, mert egy cethal
magaslott a bejárat fölött. Amint beléptünk egy barlangban találtuk magunkat, olyan
volt, mintha a tengerfenekén sétálnánk. A padlót kagylókkal, csigákkal, korallokkal
díszítették, még egy hajóroncs is a szemünk elé tárult.

Kép felirata: A Word egymást kiegészítő élőfej-, élőláb-, fedőlap- és szövegmezőterveket biztosít, amelyekkel professzionális megjelenést kölcsönözhet dokumentumának.

Gulyás Adél

Volt egyszer egy kiállítás

1896 május 2 napján kezdetét vette a millenniumi A megnyitót a Gellért hegyen elsütött ágyúk, a
ünnepség sorozat. A megnyitóra nemzeti színbe harangok zúgása jelzi, amelyet a dalárdák 400 fős
öltözött Budapest, az utcákat tömegek lepték el, kórusának erre az alkalomra íródott millenniumi
mindenki részese akart lenni ennek a monumentális himnusz előadása követett.
ünnepségnek. 
Az izgalom már a tetőfokára hágott, s végül 11:00-
kor az Iparcsarnok előtt felállított sátornál Dániel
Ernő kereskedelmi miniszter engedélyt kér az
uralkodótól a kiállítás megnyitására.
Az uralkodócsalád tagjai mellett több előkelő
külföldi vendég is ellátogatott erre a különleges
bemutatóra. 
4. oldal
 Szombat, 1896. június 3.
PESTI HÍREK 10. szám

Kép felirata: Az 1896-os millenniumi ünnepségek keretében a Városligetben (Budapest) rendezett állandó kiállítás hivatalos reklámplakátja

Gulyás Adél
Az ünnepségsorozat időtartama alatt megtekinthető kiállítások:
A kiállítás célja a múlt, jelen és jövő együttes bemutatása volt, a helyszínrajzon elkülöníthetőek a tematikus
egységek, melyek szerint a pavilonokat elrendezték. Az épületek külső megjelenése utalt az általa bemutatott
témakörre is. A terület két főcsoportra oszlott, a múltat bemutató Történelmi kiállításra, és a 20 csoportból álló
Jelenkori kiállításra. Országunk múltját az ún. történelmi főcsoport épületei és azok kiállításai jelenítették meg.
A legismertebb, a nagy népszerűségére való tekintettel később tartós anyagból újból felépített, Alpár Ignác tervei
szerint készült, ma is látható ún. Vajdahunyad vára volt, 21 különböző, a valóságban is létező, történelmi
épületrészlet egyfajta komplexumát alkotta. A kiállításon, amelyen ezer év történelmi-kulturális anyaga
keveredik a korszak technikai vívmányaival, kizárólag hazai eredetű termékeket mutattak be, amely a
Magyarország néprajzi-kulturális sokszínűségét, az ország ezeréves örökségét, tündöklését és anyagi jólétét volt
hivatott bemutatni. Az Ezredéves Országos Kiállítás a Városligetben mintegy 520 ezer négyzetméternyi területen
240 pavilonban tekinthető meg. A kiállítás öt főkapuja közül az I. főkapun keresztül egy hídon át lehetett eljutni
a kiállítás területére.

Kép felirata: Vajdahunyadvár

5. oldal
 Szombat, 1896. június 3.
PESTI HÍREK 10. szám

Az I. főbejárattól nem messze A II., Király utcai főkapun belépve

tekinthető meg fővárosunk a
Budapest pavilonja, melyben a
kiállított tárgyak a város múltját,
jelenét és várható jövőképét
igyekeznek bemutatni.
Kép felirata: Állatkiállítás
az Iparcsarnokhoz és környékéhez
juthatunk, illetve a nagyobb
rendezvényeknek helyt adó
Ünnepélyek Csarnokához.
Kép felirata: A Király utcai főkapu.

Kép felirata: Az I., Andrássy úti főkapu (forrás:

Fortepan / Budapest Főváros Levéltára)
Megközelíthetőek a hadügyi,
erdészeti és mezőgazdasági
termékeket bemutató pavilonok
álltak, s ehhez kapcsolódik a
Néprajzi Falu is, az első magyar
skanzen, ahol az egyes
tájegységekre jellemző házakon
kívül, hétről hétre új programok
során megismerhetjük a különféle
népszokásokat megelevenítő
lakodalmakat, felvonulásokat,
ünnepségeket is.

Kép felirata: István úti ún. Székelykapu
Iparcsarnok épülete szimbolizálta a
jelent, a gazdasági és ipari
haladást.
Az Ünnepélyek Csarnokában
megtekinthetőek a korszak
legjelentősebb művészeinek
alkotásai: Székely Bertalan,
Madarász Viktor, Benczúr Gyula,
Stróbl Alajos és Zala György
alkotásai.
A Műcsarnok épületében,
tekinthető meg a Plasticon vállalat
bemutatója, ahol hírességek élethű
viaszszobrait állították ki (pl.
Liszt, Wagner, Wekerle Sándor és
Vilmos császár alakját)
vagy olyan ismert festményeket
jelenítettek meg, mint Zichy
Mihály: Erzsébet királyné Deák
ravatalánál vagy Murillo híres
Madonnáját. A látogatók nagy
kedvence a tükörszobák és torzító
tükrök sora, amik izgalmas
látványt nyújtanak.
A III. főkapun megközelíthető a
kiállítási terület István utcai része,
a látogatók a liget ezen részén,
főként iparral és bányászattal
foglalkozó pavilonokat, valamint
kisebb bor- és pezsgőscsarnokokat
tekinthettek meg.
5. oldal
A társadalom mindennapjaival
foglalkozó pavilonok, is itt
találhatóak, mint például a
Gyermeknevelési csarnok és az
Egészségügyi pavilon 
A IV. főkapun át a Hermina felől
léphetnek a látogatók a kiállítás
területére, s itt elsősorban a
nehéziparral foglalkozó csarnokok
álltak.  
A korszak ipari és technikai
vívmányainak bemutatását az
Iparcsarnok mellett a Gépcsarnok
vagy a későbbi Közlekedési
Múzeumnak otthont adó,
Közlekedési Csarnok mellett olyan
bemutatók tettek még színesebbé,
mint a Telefonhírmondó, a
Dinamitgyár vagy a Cement-
pavilon.
Kép felirata: Telefonhírmondó pavilonja
 Szombat, 1896. június 3.
PESTI HÍREK 10. szám

Radoi Hunor

A megnyitó
Ezután egy kétórás körútra indult, mely az iparcsarnokban
kezdődött, aztán a horvát csarnok következett, a kiállítás faluja,
majd a főváros pavilonja. Itt véget ért a szemle. Este az operában
Erkel Ferenc Szent István operáját mutatták be és a Gellért-hegyről
tűzijátékot rendeztek.

Kép felirata: Az iparcsarnok.

Az iparcsarnok előtt felállított ünnepi

sátorban először Dániel Ernő,
kereskedelmi miniszter, majd a király
mondott beszédet. Egy félreértés
történt, hamarabb elindult a Himnusz
és eldörrentek az ágyúk, mert azt
hitte a zenekar, az éljenzés miatt,
hogy vége a beszédnek. Kép felirata: Gellért-hegy.

Kép felirata: Ferenc József

Radoi Hunor

Az 1896-os millennium látogatói

A
k
é
p
v
i
s
e
l
ő
h
á
z
1
8
9
l
y
e
s
ü
l
é
s
e
n

t
á
r
g
y
a
l
t
a
é
s
f
o
g
a
d
t
a
e
l
a
z
t
a
t
ö
r
v
é
n
y
t
,
a
m
e
l
y
a
z

e
z
r
e
d
é
v
e
s
ü
n
ü
l
e
t
e
k
ö
s
s
z
k
ö
l
t
s
é
g
e

m
e
g
h
a
l
a
d
t
a
a
4
,
5
m
i
l
l
i
ó
f
o
r
i
n
t
o
t
,
a
z
sok híresség, mint például Ferenc József, aki
e megn
m
l
é
k
h
e megnyitotta ezt a jeles eseményt. Egyéb
l hírességek is
y
r megj megjelentek, Erzsébet királyné és Lajos
e Viktor főherceg.

p
e
d
A

6.
old
al
 Szombat, 1896. június 3.
Halász Ádám
A kiállítás
A millenniumi kiállítás
megnyitására a főváros
épületeit zászlókkal és
drapériákkal ünnepi díszbe
öltöztették. Már korán reggel
ünnepélyes ruhákba öltözött,
izgatott tömegek lepték el az
utcákat,
mert mindenki látni akarta a
királyi palotából induló
hintokat, amelyek a király
családot szállították.
Kép felirata: Dániel Ernő.
Halász Ádám
Az ünnepi beszéd
Az ünnepélyes megnyitóra 1896
máj. 2.-án került sor. Az
Iparcsarnok előtti sátorban ünnepi
beszédet tartott Dániel Ernő
miniszterelnök és Ferenc József
király. Elsőnek a miniszterelnök
mondott beszédet majd a király.
Eredetileg a király beszéde végén
szólalt volna meg a zenekar, az
ágyúk és a harangok.
PESTI HÍREK 10. szám
A megnyitóra Erzsébet
királynő és Ferenc József is a
fővárosba érkezett. Sisi, a fia
halála után ritkán vett
részt nyilvános eseményeken,
ezért is volt ilyen különleges
ez az alkalom. Ezzel kezdetét
vette az
1896. máj. 2-től okt. 31-ig
tartó ünnepség sorozat
melyet nagyszabású
beruházások és építkezések is
kísértek.
Főszerkesztő:
Szelindi Balázs
Cikk írók:
Király Sára
Gulyás Adél
Radoi Hunor
Halász Ádám
Szelindi Balázs
Azonban egy félreértés miatt
erre a miniszterelnök beszéde
alatt került sor. A tömeg hangos
éljenzésére a zenekar elkezdte
játszani a Himnuszt, ami jelvolt
az ágyuknak és a harangoknak
is. Ez is mutatja azt, hogy
mindenki milyen állapotban volt.
7.oldal