Professional Documents
Culture Documents
Korróziós Sebesség Meghatározása A Lineáris Polarizáció Módszerével
Korróziós Sebesség Meghatározása A Lineáris Polarizáció Módszerével
1. Elméleti bevezető
Amikor a legtöbb fém érintkezésbe kerül bizonyos anyagokkal a levegőben vagy a vízben, kémiai
változáson mennek keresztül, ami csökkenti a fém integritását. Ezt a folyamatot korróziónak nevezik. Az
oxigén, a kén, a só és más anyagok különböző típusú korrózióhoz vezethetnek. Amikor egy fém
korrodálódik vagy elhasználódik, nem tudja megtartani ugyanazokat a terheléseket, mint a korrózió
kezdete előtt. Egy bizonyos ponton a korrózió veszélyes körülményekhez vezethet. A hidakban, vasúti
pályákban és épületekben használt fémek mind ki vannak téve a korróziónak. Emiatt fontos a korrózió
monitorozása és kezelése a szerkezeti összeomlás elkerülése érdekében, legfőképpen a korrózió
sebességének megértése.
A polarizáció a transzverzális hullámok egy lehetséges tulajdonsága, ami azt jelenti, hogy a
rezgés a haladás irányára merőleges, egyetlen síkban zajlik. A polarizáció lehet lineáris, ami azt jelenti,
hogy egy kitüntetett irányban rezeg.
A polarizáció mellett beszélünk az ún. nettó áramsűrűségről is, amely az oxidáció és a redukció parciális
áramsűrűségével egyenlő és nem zérus. A nettó áramsűrűség az anód és katód határfelületén jelenik
meg.
F 1+1
inet,a = i korr* ηa * (
RT α a α c
)
F 1+1
inet,c = i korr* ηc * (
RT α a α c
)
Mivel az anód és a katód azonos anyagból van, ezért η a ≈ ηc = η, ezáltal végső egyenletként
felírhatjuk az alábbit:
RT
ikorr = i külső* ηF (αa * αc )/(αa + αc )
2. Gyakorlat célja
A fémek korróziós sebességének meghatározása korrozív közegbe
Korróziós sebesség változásának követése idő függvényében
Δε = εa – εc = (εkorr + ηa ) - (εkorr + ηc ) ≈ 2η
Ezek után az elméleti bevezetőben tárgyalt képletek segítségével meg tudjuk határozni a
korroziós áramsűrűséget és sebességet.
1) elektródok
2) korrozív közeg
3) millivoltmérő
4) mikroampermérő
5) dekádellenállás
6) egyenáramú állítható áramforrás
5. Munka menete
Alaposan lecsiszoljuk a vizsgálandó fémlapokat csiszolópapír segítségével. A külső áramforrás
feszültségét és dekádellenes változtatását úgy állítjuk be, hogy a potenciálkülönbség a két elektród
között kisebb legyen mint 20 mV. Lejegyezzük a külső áramerősséget és a potenciálkülönbséget. Ha Δε >
20 mV, akkor csökkentjük a külső áramerősséget az áramforrás által szolgáltatott feszültség
csökkentésével vagy az ellenállás növelésével. Több mérést hajtunk végre, változtatva az áramforrás
polarizációját. 30 perc után a méréseket megismételjük, a korróziós sebesség időfüggése vizsgálatának
érdekében.
6. Adatok és kiértékelésük
Az alábbi adatokat mértük le:
I+külső (µA) ∆ε+ (mV) ∆ε- (mV) I-külsó (µA) S (cm2) R (Ω)
292 13.5 -11.2 -291 5.25 18111
276 12.4 -40.5 -274 5.25 18111
Az első és második sorban található értékek leolvasása között 30 perc telt el.
2
Kezdeti értékek: η += 0.00675 V; : η - = -0.0056 V
30 perc után leolvasott értékek: : η + = 0.0062 V; : η - = -0.02025 V
RT
ikorr = i külső* (αa * αc )/(αa + αc ), ahol αa≈αc=0.2, R= 8.314 J/mol*K, T=293 K, F=96500 C, a többit pedig
ηF
elöző alpontban számítottuk ki és a neki megfelelő pontban alkalmazzuk.