Galvánkorrózió tanulmányozása

Szász Balázs, IV. CISOPC-LM 2

1. Elméleti bevezető
A galvánkorrózió, más néven bimetallikus korrózió, egy elektrokémiai folyamat, amelynek során
az egyik fém korrodálódik egy másik fém helyett, amellyel elektroliton keresztül érintkezik.

Galvánkorrózió akkor következik be, amikor két különböző fémet merítenek egy vezetőképes
oldatba, és elektromosan összekapcsolják őket. Az egyik fém (a katód) védett, míg a másik (az anód)
korrodált. Az anód támadási sebessége felgyorsul a fém leválasztásának sebességéhez képest. Például,
ha az alumíniumot és a szénacélt összekapcsolják és tengervízbe merítik, az alumínium gyorsabban
korrodálódik, míg az acél védelmet kap.

Egy galvánelem esetében a kapocsfeszültség és az elem elektromotoros erejének a különbségi

nagysága a két elektród túlfeszültségétől, és az elem belső ellenállásától függ:

 I - áramerősség
 Rb - belső ellenállás
 Rl – felületen keletkezett eletrolit oldat ellenállása
 Ek - kapocsfeszültség értéke
 E - elem elektromotoros ereje

Abban ez esetben, amikor az áramerősség növekedésével nő a túlfeszültségek értéke, ezáltal a

kapocsfeszültség egyre kisebb lesz, és határesetben nullára redukálódik, viszont észlelhető egy ún.
keverék potenciál a fémek felületén, amelyet korróziós potenciálnak nevezünk.

1. Ábra: A kapcsolatfeszültség és elektromos erő kapcsolata

Hogyha a kapcsolatfeszültség zérus és a korrózios áramerősség maximális a korróziós

potenciálon, a korroziós áramerősség és a korrózió sebessége felírható az alábbi módon:
  Ikorr,M – maximális korróziós áramsűrűség
 A – korródálódó fém atomtömege
 z – anód folyamatban cserélt elektronok száma
 F – Faraday (96500C)
 S – korróziónak kitett felület nagysága

Abban az esetben, hogyha a két fém által kialakított galvánelem sarkai egy másik (külső)
áramkör által is érintkeznek egymással felírható az alábbi kapcsolat:

 Rk – külső áramkör ellenállása

Teljes ohmikus feszültségesés következhet be az áramkörbe, hogyha ennek a külső áramkörnek

az ellenállása zérus, így a katód potenciálja minimális és az anód potenciálja maximális lesz:

 ε+,m – katód elektropotenciálja (minimális)

 ε – anód elektropotenciálja (maximális)
 ∆εΩ - ohmikus feszültségesés (belső áramkör)
 I – áramerősség

Katódos-, anódos- és ohmikus-korrózió részarányai az alábbi módon írhatók fel:

2. Kísérlet célja
 korróziós sebesség meghatározása
 katódos-, anódos-, és ohmikus-korrózió részarányainak meghatározása
 3. Szükséges anyagok és berendezés
 fémlapocskák (réz, cink, alumínium, vas)
 telített KCl oldat (sóhidakba)
 3%-os NaCl oldat (korróziós közeg)
 U alakú kísérleti edény
 sóhidak 125
 millivoltmérő
 milliampermérő
 ellenállásszekrény
 billenő kapcsoló
 kalomel elektród

2. Ábra: Korróziós áramkör

4. Munka menete
Cink és vaslapocskákkal fémlapocskákat használtuk. A fém lapocskákat csiszoló papírral
gondosan megtisztítjuk. Az U alakú edényt feltöltjük 3%-os NaCl oldattal, és a száraiba külön-külön
belehelyezzük a fémlapocskákat. Feltöltünk két sóhidat telített KCl oldattal, és a hidakkal összekötjük a
korróziós edény szárait a kalomel elektródot tartalmazó pohárral. Az ellenállásszekrényen maximumra
állítjuk az ellenállás értékét. A billenőkapcsolót a megfelelő helyzetekbe állítva leolvassuk, és
feljegyezzük a két elektród potenciálját a kalomel elektródhoz viszonyítva. Leolvassuk, és feljegyezzük az
ellenállás, illetve az áramerősség értékét. Ezután fokozatosan csökkentjük az ellenállás értékét oly
módon, hogy 50 µA-es lépésenként megismételjük a leolvasásokat. A műveleteket addig folytatjuk, amíg
az ellenállás-szekrényen az ellenállás értéke zérusra csökken.
5. Adatok és kiértékelésük

R(Ω) εkat(V) εan(V) I(mA)

111111 -1.014 -0.185 8
13111 -1.015 -0.193 58
7311 -1.014 -0.22 108
4511 -1.014 -0.288 158
3111 -1.014 -0.339 208
2301 -1.009 -0.406 258
1601 -1.008 -0.491 308
1201 -1.007 -0.55 358
811 -1.007 -0.602 408
611 -1.005 -0.64 458
571 -1.003 -0.66 508
491 -1.002 -0.672 558
461 -1.001 -0.659 608
401 -1 -0.67 658
331 -0.999 -0.69 708
261 -0.999 -0.719 758
201 -0.998 -0.746 808
161 -0.997 -0.768 858
101 -0.996 -0.796 908
71 -0.995 -0.825 958
30 -0.994 -0.862 1008
0 -0.993 -0.883 1049
1. Táblázat: Mérési eredmények
A 0
0 200 400 600 800 1000 1200

-0.2
f(x) = − 0 x − 0.23
R² = 0.93
-0.4

-0.6 Katód
ε

Katód
Anód
-0.8 Anód

-1
f(x) = 0 x − 1.02
R² = 0.98
-1.2
I

leolvasott értékek alapján ábrázoltuk az anód és a katód potenciáljának a változását az áramerősség

függvényében:

Értelmezve az ábrát, az alábbi adatokat kell és tudjuk róla leolvasni (feketével jelölve és írva):

Ismerve a lineárisok egyenleteit tudtuk meghatározni az alábbiakat:

   0.007 *8  0.2349
   0.2405V

  ,m  0.007 *1049  0.2349

  ,m  0.9692V
   0.00002*8  1.0156
   1.0156V

   0.00002*1049  1.0156
   0.9946V

Az Ikorr,M értékét a két lineáris találkozási pontjába lehet megtalálni, ezt a két lineáris egyenlet
segítségével és a wolframalpha.com két egyenes metszéspontjai (Intersection points of two
curves/lines) opcióval határoztuk meg.

https://www.wolframalpha.com/widgets/view.jsp?id=7b9037eb9f5f7493a73df97a38bc58e6

A kapott eredmény: Ikorr,M = 1084.3 mA = 1.0843 A

Ezeket ismerve tudjuk meghatározni a korrózió sebességét:

3600* I korr , M * A 3600*1.0843*65

vkorr    0.1546
z*F *S 2*96500* 4.25* 2
vkorr  0.1546 g / h * cm 2

Ismertük, hogy a korrodálódó fém (cink) atomtömege (A) 65 g/mol, a az anód folyamatban cserélt
elektronok száma (z) 2, a a Faraday-féle szám 96500 C és a korróziónak kitett felület nagysága (4.25
cm2*2, mivel 2 felülete van a fémlapocskának).

A katódos-, anódos-, illetve ohmikus korrózió részarányai:

     ,m
rkat   94%
  
  
ran  , M  2.6%
  
 
r   ,m  , M  3.2%
  