Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Gyártástudomány és -technológia Tanszék

L11 laborgyakorlat útmutató

GYÁRTÓBERENDEZÉSEK PLC-s IRÁNYÍTÁSA

Laborfelelős oktató(k): Dr. Erdős Gábor, Püspöki János

Útmutatót összeállította: Püspöki János

Változat: v1.0
Kiadva: 2019.01.31.
Érvényes: visszavonásig
1
 Tartalom
1. A laborgyakorlat célja ....................................................................................................................... 3
2. Gyártásautomatizálás ....................................................................................................................... 3
2.1 Automatizált gyártóberendezések, gyártási folyamatok irányításának fejlődése ................... 3
2.2 Automatizálás lépései .............................................................................................................. 4
3. PLC-vel vezérelt gyártóberendezések ismertetése ........................................................................... 4
3.1 Automatizálás eszközcsoportjai ............................................................................................... 5
3.2 A programozható logikai vezérlő (PLC) .................................................................................... 7
3.3 PLC programozása .................................................................................................................... 8
3.4 Vezérlések működésének a leírása .......................................................................................... 9
4. Az automatizált gyártóberendezés bemutatása ............................................................................. 10
4.1 Az automatizált megmunkáló állomás részeinek ismertetése .............................................. 10
4.2 A megmunkáló állomás működésének ismertetése .............................................................. 11
5. A gyakorlat menete, végrehajtandó feladatok ............................................................................... 12
6. Felkészülést segítő kérdések ........................................................................................................... 13
7. Ajánlott irodalom ............................................................................................................................ 14
8. Mellékletek jegyzéke ...................................................................................................................... 14

2
1. A laborgyakorlat célja
Az iparban, a gépgyártástechnológiában (de az élet számos területén) ma már nagyon sok gyártási
folyamat automatizált (technológiai folyamatok, anyagmozgatás, adagolás, mérés, adatgyűjtés, stb.),
amelynek mértéke és jelentősége egyre jobban nő. Az automatizált gyártási folyamatok
megvalósításához automatizált gyártóberendezésekre van szükség, amelyeken beavatkozó elemek
váltják ki az emberi munkavégzést, érzékelők helyettesítik az emberi érzékelést, megfigyelést és
vezérlő berendezések irányítják a berendezéseket, folyamatokat az ember helyett.
A gyártóberendezések irányítására talán a leggyakrabban alkalmazott vezérlő berendezés a PLC
(Programable Logic Controller), amelyek programozására különböző programozási nyelvek és
módszerek léteznek.
A mai modern, automatizált ipari környezetben dolgozó gépészmérnökök (géptervezők,
gyártástechnológusok, mechatronikai mérnökök, automatizálási mérnökök, robotizálási mérnökök,
karbantartó mérnökök, gyártósori folyamatmérnökök, mérnök-üzletkötők, terméktámogató
mérnökök, stb.) számára alapvetően szükséges az automatizált gyártóberendezések ismerete.
Ennek a laborgyakorlatnak (Gépgyártástechnológia L11 Laborgyakorlat: Gyártóberendezések PLC-s
irányítása) a célja a PLC-vel irányított gyártóberendezések felépítésével, működésével és a vezérlő
PLC programozásával kapcsolatos alapvető ismeretek megismertetése a hallgatókkal.
A laborgyakorlat elvégzése során a hallgatók egy egyszerű alkatrész furatának a köszörülési
folyamatát megvalósító automatizált gyártóberendezés elemeit (érzékelők, beavatkozók, vezérlő
berendezés), működését és programozását fogják megismerni.

2. Gyártásautomatizálás
A hagyományos gyártási és termelési folyamatokban a munkavégzés, irányítás és felügyelet emberi
erővel, emberek által történik. Emberek, operátorok végzik a technológiai műveleteket,
anyagmozgatást, felügyeletet, a folyamatok irányítását és az ellenőrzést is.
Az automatizálás célja, hogy az emberi munkavégzést gépekkel helyettesítsük, gépi munkavégzéssel
váltsuk ki. Ennek különböző okai lehetnek, mint például a termelékenység növelése, minőség
javítása, az emberek terhelésének csökkentése a nagy fizikai terhelésű, veszélyes vagy a monoton
folyamatok kiváltásával, a drága munkaerő kiváltása vagy éppen a hiányzó munkaerő helyettesítése
gépi munkavégzéssel. Olyan esetekben is az automatizált megoldást alkalmazzuk, amikor az ember
nem lehet jelen a termelési folyamatnál, mert vagy a folyamat káros az emberre (például magas
hőmérséklet, egészségre káros környezet) vagy maga az ember jelenléte nem megengedett (például
élelmiszeriparban, gyógyszeriparban).
A gyártási folyamatok, berendezések különböző automatizáltsági szintűek lehetnek és különböző
elemekből épülnek fel. A következő fejezetek a gyártóberendezések automatizálásának alapvető
ismereteit, eszközeit, valamint a laborgyakorlaton megismerésre kerülő automatizált oktatási
berendezést mutatják be.

2.1 Automatizált gyártóberendezések, gyártási folyamatok irányításának fejlődése

A gyártásautomatizálás kialakulása óta eltelt évtizedekben az automatizálás módszerei, eszközei, az
automatizált berendezések irányítása folyamatos fejlődésen ment keresztül. A fejlődés néhány főbb
szakasza a következők:
 Mechanikus vezérlések (lyukkártya, vezértengelyek, vezértárcsák)

3
 Pneumatikus és hidraulikus rendszerek (munkavégző és irányító rész is pneumatikus,
hidraulikus)
 Elektropneumatika és elektrohidraulika (elektromos vezérlés, huzalozott, relés kapcsolások)
 PLC-k/programozható logikai vezérlők megjelenése (1960-as évek)
 PLC képességei a mikroprocesszorok megjelenésével jelentősen nő (nem csak vezérlési, hanem
szabályozási feladatok megoldására is alkalmasak lettek a PLC-k)
 Vezérlések megbízhatósága, bonyolultsága nő
 PLC-k hálózati működőképessége a PLC-ket gépcsoportok, gyártórendszerek, üzemek és
vállalatok irányításának a szintjére emelte
 Internet technológia alkalmazásával teljes távfelügyeleti lehetőségek megjelenése

2.2 Automatizálás lépései

A berendezések automatizáltságának több fokozata is létezik, amelynek legfontosabb jellemzője,
hogy az emberi tényezőt egyre jobban kizárja a folyamatból. A kézi gyártástól a PLC-vel vezérelt és
felügyelt gyártórendszerekig a következő lépéseket különböztethetjük meg.
 Fő- és mellékmozgások megvalósítása emberi erővel
 Főmozgások megvalósítása gépi úton (kézi kapcsolás)
 Mellékmozgások, hajtások megvalósítása gépi úton (kézi kapcsolás)
 Automatikus működés program alapján (pl. időzítéssel)
 Automatikus munkadarab adagolás
 Automatikus mérés, érzékelés
 Automatikus osztályozás a mérés, érzékelés alapján
 Automatikus beavatkozás a mérés és érzékelés alapján
 A berendezés diagnosztizálása, monitorizálása
 Távfelügyelet
 Gyártócella irányítása, felügyelete
 Gyártórendszer irányítása, felügyelete

A mi később ismertetésre kerülő köszörülési (fúrási) feladatunk esetén az első lépés az egyes
feladatok (főmozgás, mellékmozgások, stb.) valamilyen gépi berendezéssel történő megvalósítása a
kezelő által, gombnyomásokkal történő irányítása mellett. A következő automatizálási szint az,
amikor a kezelő csak a munkadarab behelyezését, és a berendezés bekapcsolását végzi el, valamint
felügyeli a megfelelő működést. A berendezés egy meghatározott program által vezérelve működik.
Az automatizáltság tovább növelhető, ha a berendezés felügyeletét sem a kezelő személyre bízzuk,
valamint a munkadarab ellátást is automatizáljuk.
A laborgyakorlat keretében egy olyan berendezéssel fogunk megismerkedni, amelynél a kezelő
behelyezi a munkadarabot, a berendezés pedig egy vezérlő program alapján elvégzi a megmunkálást.

3. PLC-vel vezérelt gyártóberendezések ismertetése

Az automatizált gyártóberendezések legfontosabb építőelemei, komponensei a mozgásokat,
erőkifejtéseket létrehozó beavatkozó elemek/aktuátorok, a berendezést irányító vezérlő

4
berendezések és az érzékelők, amelyek a munkadarabról, a gyártási folyamatról, a
gyártóberendezésről és a környezetről szolgáltatnak, szolgáltathatnak információt.

3.1 Automatizálás eszközcsoportjai

Beavatkozók, aktuátorok:
A gyártóberendezésekben a szükséges mozgásokat, erő- és nyomatékkifejtéseket az úgynevezett
beavatkozó aktuátorok hozzák létre az ember helyett. A működésükhöz felhasznált energia alapján
ezek elektromos (egyenáramú motorok, váltóáramú motorok, szervó motorok, léptető motorok,
lineáris motorok, elektromechanikus aktuátorok), pneumatikus (pneumatikus munkahengerek,
pneumatikus forgató hengerek, pneumatikus légmotorok) vagy hidraulikus (hidraulikus
munkahengerek, hidromotorok) működésűek lehetnek. A létrehozott mozgás vagy egyenesvonalú
vagy forgó mozgás.

Érzékelők (szenzorok):
Az érzékelők a gyártási folyamat, a gyártóberendezés, a munkadarab vagy a környezet valamilyen
jellemzőjéről szolgáltat információt az irányítás számára megfelelő formában.
Érzékelők feladata:
 tárgyak helyzetének, meglétének érzékelése
 energia meglétének érzékelése
 tárgy azonosítása
 egy esemény bekövetkeztének érzékelése
 hiba behatárolása
 balesetvédelem
 ciklusidő csökkentése
 folyamatok vizualizálása

Az érzékelőket különböző szempontok, jellemzők alapján csoportosíthatjuk.

A mérendő jellemző szerint beszélhetünk:

 pozíciót
 hőmérsékletet
 nyomást
 szintet
 fordulatszámot
 elmozdulást
 teljesítményt
 forgatónyomatékot
 tömegáramot
 sebességet
 gyorsulást
 áramlást
 … érzékelő szenzorokról.

5
Az érzékelők általa kiadott jel a következő lehet:
 bináris
 analóg
 digitális.

Az
1. ábra az érzékelők különböző lehetséges kimeneti jelének időbeli lefutását szemlélteti.

a) bináris b) analóg c) digitális

1. ábra: Érzékelők kimeneti jel típusai

Az érzékelők különböző működési elvűek lehetnek. A felhasznált elv alapján a következő csoportokba
sorolhatók be:
 ohm-os ellenállás változáson alapuló
o potenciométer (lineáris, forgó)
o nyúlásmérő bélyeges
o hőmérsékletfüggő ellenállások
 kapacitásváltozáson alapuló
 induktivitás változáson alapuló
 piezoelektromos elven alapuló
 termoelektromos elven alapuló
 optoelektronikus elven alapuló

Irányító berendezések:
„Az irányítás olyan művelet, amely beavatkozik valamely műszaki folyamatba annak létrehozása
(elindítása), fenntartása, tervszerű lefolyása, megváltoztatása vagy megszüntetése céljából. Az
irányítás műveletére jellemző, hogy nagy energiájú folyamatokat általában kis energiájú hatásokkal
befolyásol.” [1]

Irányítás műveletei:
 Információszerzés
 Információ feldolgozása
 Döntéshozatal
 Rendelkezés kiadása
 Végrehajtás
 Beavatkozás

Az irányításokat különböző szempontok alapján osztályozhatjuk. Az irányítás a hatáslánc alapján

lehet:
6
  Vezérlés (nyitott hatáslánc)
 Szabályozás (zárt, visszacsatolt hatáslánc)

A vezérlések fajtái a rendelkezés létrejötte alapján [1]:

 Kézi vezérlés
 Önműködő vezérlés

Az önműködő vezérlések fajtái a vezetőjel alapján [1]:

 Követővezérlés
 Időtervvezérlés
 Lefutóvezérlés

Vezérlések típusa a segédenergia alapján:

 Elektromos
 Pneumetikus
 Hidraulikus
 Vegyes

Elektromos vezérlések az alkalmazott építőelemek alapján [1]:

 Érintkezőt tartalmazó
 Érintkezőt nem tartalmazó (elektronikus)

A vezérlések a megvalósított logika módosíthatósága szerint [1]:

 Fix (huzalozott) logikájú
 Programozható logikájú lehet.

3.2 A programozható logikai vezérlő (PLC)

A gépgyártástechnológiában a gyártási folyamatok, automatizált gyártóberendezések irányítására
talán a legelterjedtebb irányító berendezések a PLC-k, azaz a programozható logikai vezérlők
(Programable Logic Controller). A programozható logikai vezérlőket a hatvanas években hozták létre,
a gyártó-, szerelősorok huzalozott relés vezérlési rendszerei helyett (2. ábra). Ilyen feladatra a mai
PLC-k is alkalmasak, de sok további funkcióval is bővültek. A PLC-k ma már analóg szabályzásokat,
analóg méréseket, adatgyűjtést, pozícionálást is végeznek.

2. ábra: Huzalozott relés vezérlés kiváltása PLC-vel [2]

7
A PLC-k előnyei:
 Helyettesíti a relés fix logikájú kapcsolásokat
 Újrahuzalozás nélkül könnyen, gyorsan programozhatók
 Nagy megbízhatóság
 Kis helyigény

A PLC-k fő funkcionális egységei a következők:

 I/O portok (bemenetek/Kimenetek)
 Központi egység (CPU)
 Memória/programtár
 Tápegység
 Hálózati modul

A PLC működése során az operációs rendszere ciklikusan futtatja a felhasználói programot, amely a
programmemóriában van tárolva. A ciklikus működés közben a PLC beolvassa a bemeneti jeleit,
futatja a vezérlő programot, elvégzi a szükséges műveleteke, majd kiírja a program logikájának
megfelelően a kimenetekre a jeleket. Ezt a ciklikus folyamatot szemlélteti a 3. ábra.

3. ábra: PLC működésének egyszerűsített ciklikus folyamata

3.3 PLC programozása

A PLC-k programozására több szabványosított programozási mód, programozási nyelv létezik. Egyes
PLC-k a kezelői panelen keresztül programozható, de általában a PLC-hez rendelkezésre áll a gyártó
által fejlesztett programozói szoftver, amelyet számítógépen futtatva ma már nem csak a PLC
programozására, hanem akár a PLC-k távelérésére is alkalmasak.

IEC 61131-3 szabvány öt PLC programozási nyelvet definiál. Ezek a következők:

 LD (Lader Diagram) – létradiagramos
 IL (Instruction List) – utasításlistás
 FBD (Functional Block Diagram) – funkcióblokkos
 ST (Structured Text) – strukturált szöveges programozás
 SFC (Sequental Function Chart) – sorrendi folyamatábrás, gráfos programozás

8
Ezek a PLC programozási nyelvek szövegesek és grafikusak lehetnek, amely csoportosítást a 4. ábra
szemléltet.

4. ábra: PLC programozási nyelvek csoportosítása

Az 5. ábra egy létra diagramos és egy utasítás listás PLC program részletet szemléltet, amelyhez
hasonló részprogramot a hallgatók a laborgyakorlat keretében a feladathoz kapcsolódóan maguk is
fognak írni.

a) Létradiagramos b) Utasítás listás

5. ábra: Példa PLC program részletek

3.4 Vezérlések működésének a leírása

Az automatizált gépek, berendezések fejlesztése, gyártása, beüzemelése, üzemeltetése és
karbantartása során is fontos a berendezés működésnek, a vezérlésnek a megfelelő dokumentálása.
A működés megadásának több lehetősége is van, amelyek szöveges vagy grafikus leírás is lehet. A
működés leírása, megadása a következő módokon lehetséges:
 a működés időrendbeli szöveges leírásával
 a működés táblázatos ábrázolásával
 rövidített leírással (pl. A+, B+, A-, B-)
 működési diagrammal, vázlatokkal
 blokkdiagrammal
 út-idő diagrammal
 út-lépés diagrammal (6. ábra)
 vezérlési diagrammal
 állapotgráffal

9
 6. ábra: Út-lépés diagram

4. Az automatizált gyártóberendezés bemutatása

4.1 Az automatizált megmunkáló állomás részeinek ismertetése
A laborgyakorlaton egy furatos alkatrész furatának fúrását vagy köszörülését automatikusan
elvégezni képes megmunkáló állomással ismerkednek meg a hallgatók. A megmunkáló állomás a
következő fő elemekből épül fel (7. ábra):
 Osztóasztal (1)
 Ellenőrző egység (2)
 Köszörülő egység (3)
 Munkadarab-rögzítő egység (4)
 Munkadarab-kidobó egység (5)
 Munkadarab pozícióját érzékelő szenzorok (a,b,c)

Az egyes részegységek maguk is tartalmaznak a működésükhöz szükséges szenzorokat (F, KF, KA, P),
valamint beavatkozó elemeket, aktuátorokat.

7. ábra: Megmunkáló berendezés részei

10
A berendezés automatikus működéséhez a következő beavatkozó és érzékelő elemek találhatók a
megmunkáló berendezésünknél:
 Beavatkozó aktuátorok:
o Osztóasztal motorja
o Vizsgáló henger
o Köszörű motorja
o Köszörű előtoló motorja
o Rögzítő henger
o Kidobó
 Érzékelő elemek:
o Osztóasztal pozíció-érzékelője (P)
o Munkadarab-érzékelő szenzor behelyezésnél (a)
o Munkadarab-érzékelő szenzor vizsgáló pozíciónál (b)
o Munkadarab-érzékelő szenzor köszörülési pozíciónál (c)
o Vizsgáló alsó helyzetét érzékelő szenzor (F)
o Köszörű felső helyzetét érzékelő végálláskapcsoló (KF)
o Köszörű alsó helyzetét érzékelő végálláskapcsoló (KA)

4.2 A megmunkáló állomás működésének ismertetése

A megmunkáló állomáson egy furattal rendelkező, jó alkatrész furatának automatizált köszörülési
folyamatát ábrákkal történő bemutatását tartalmazza a következő
1. táblázat.
1. táblázat: Automatizált munkaállomás működése
1.Állás 2.Állás

3.Állás 4.Állás

11
A működés szöveges leírása:
1.Állás:
A munkadarabot behelyezzük a berendezés osztóasztalának a munkadarab fogadására szolgáló
pozíciójába. Ezután az osztóasztal automatikusan lép egyet, a munkadarabot a munkadarab-vizsgálási
pozícióba juttatja.

2.Állás:
A vizsgáló henger függőlegesen lefelé elmozdul, megvizsgálja a munkadarabban lévő furatot. Ha
nincs furat, vagy nem megfelelő, akkor a munkadarabot az osztóasztal a kivételi pozícióba továbbítja,
a 3. állás kimarad.
Ha a furat megfelelő, azaz a vizsgáló henger eléri az alsó véghelyzetet, akkor a munkadarab
megköszörülhető. A vizsgáló henger visszatér a felső véghelyzetébe, majd az osztóasztal a
munkadarabot a köszörülési pozícióba szállítja.

3.Állás:
A munkadarabot a köszörülési pozícióban egy szorító henger rögzíti a megmunkálás ideje alatt, a
köszörűorsó motorja beindul, majd a lökethossznak megfelelően lefelé mozogva elvégzi a
köszörülést, és visszatér az eredeti felső véghelyzetébe. A köszörű felső véghelyzetének elérése után
old a szorítás, majd az osztóasztal a kivételi pozícióba mozgatja a munkadarabot.

4.Állás:
A munkadarab kivételi pozíciójából a munkadarabot egy automatikus kidobó tolja ki egy elforduló kar
segítségével. A munkadarab kidobásával véget ér egy behelyezett, megfelelő furatos munkadarab
megmunkálási folyamata.

A működés út-lépés diagramos megadása:

Az események időbeli sorrendjének ábrázolására alkalmas speciális idődiagram, amely ütemenként
(lépésenként) szemlélteti a változásokat. Ütemdiagramokon ábrázoljuk például a gyártóeszközeink
foglaltsági állapotát is. Az ütemek hossza nem feltétlenül időarányosak, de a sorrendjük a valóságnak
megfelelő.
A 6. ábra egy lehetséges út-lépés diagram példát mutat be, ahol a vízszintes tengelyek az egyes
lépéseket szemléltetik, függőlegesen pedig egy berendezés pneumatikus munkahengereinek
állapotát mutatja. Ha a jel az alapvonalon van, akkor a munkahenger behúzott állapotban van, ha
fent fut, akkor pedig kitolt állapotban.
A laborgyakorlaton megismerésre kerülő automatizált gyártóberendezés egy egyszerű működésének
az út-lépés diagramos leírását a hallgatók a jegyzőkönyvünkön fogják elkészíteni.

5. A gyakorlat menete, végrehajtandó feladatok

Egy furattal rendelkező munkadarab (8. ábra) furatára előírt pontossági (felületminőségi)
követelmény köszörülést tesz szükségessé. A köszörülést kis darabszám esetén kézi adagolással és
kézi üzemeltetéssel is elvégezhetjük, azonban nagy darabszám esetén elkerülhetetlen a gyártási
folyamat automatizálása.

12
 8. ábra: Munkadarab méretei

Az automatizált gyártóberendezésen a 8. ábra látható alkatrész megmunkálása történik jelenleg, de a

Gépgyártástechnológia c. tantárgy más laborjain megismert alkatrész (9. ábra) furatainak a
megmunkálására is átállítható, elvégezhető.

9. ábra: Furatos minta alkatrész

A gyakorlat során a hallgatók az oktató vezetésével megismerik a fenti automatizált gyártási folyamat
lépéseit, a folyamatot megvalósító automatizált gyártóberendezést, amelynek során a következő
feladatokat fogják végrehajtani.
1. Az automatizált munkaállomás működésének megfigyelése, megértése.
2. A berendezés érzékelőinek és beavatkozóinak megkeresése, beazonosítása működés közben.
3. Vezérlő PLC megismerése és beazonosítása.
4. A bemeneti és kimeneti jelek (érzékelők és a beavatkozók) PLC-be történő bekötésének,
vezetékezésének megismerése, a jegyzőkönyvben való rögzítése.
5. Az automatizált munkaállomás működésének megadása út-lépés diagrammal.
6. Példa PLC programrészlet írása.
7. Fejlesztési javasatok, megoldások végiggondolása.
A gyakorlat teljesítésének feltételei:
 A laborgyakorlaton aktív résztvétel.
 Jegyzőkönyv hiánytalan kitöltése.

6. Felkészülést segítő kérdések

1. Ismertesse a gyártóberendezések automatizálásának lehetséges okait?
2. Milyen fokozatait ismeri a gyártóberendezések, gyártási folyamatok automatizálásának?
3. Ismertesse az automatizálás eszközcsoportjait!
4. Ismertesse a végrehajtók / vezérlések / érzékelők típusait, csoportjait!

13
5. Ismertesse a PLC-k felépítését és működését!
6. Ismertesse a PLC-k programozási nyelveit!

7. Ajánlott irodalom

[1] Dr. Szabó Tibor: Gépészeti automatizálás, Edutus Főiskola, 2011. (www.tankonyvtar.hu)

[2] Dr. Balázs László: Automatika, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2000, ISBN 963 16 1683 5

[3] Dr. Horváth Mátyás, Dr. Markos Sándor: Gépgyártástechnológia, Műegyetemi Kiadó, Budapest,
1995.

[4] Kjell Evensen, Jul Ruud: A pneumatika alapjai, Budapest, 1994

8. Mellékletek jegyzéke
1. Jegyzőkönyv

14
 1. sz. melléklet

Gépgyártástechnológia (BMEGEGTBG01 / BM01 / BT01)

L11 laboratóriumi gyakorlat – Jegyzőkönyv
1. A jegyzőkönyv hátoldalán adja meg a vezérléshez használt PLC típusát, bemeneteinek és
kimeneteinek számát és típusát! Felsorolva gyűjtse össze az automatizált berendezésen található
érzékelő és végrehajtó elemeket!
2. Készítse el a labor gyakorlaton látott automatizált berendezés működésének út-lépés diagramját!

3. Adja meg a vezérlés egyes bemeneti és kimeneti jelek bekötését!

4. Írja le az ismertetett példa vezérlési feladat programrészletét az adott PLC programozási nyelven!
Létra diagrammos példa PLC progman Utasítás listás példa PLC program

Jelen jegyzőkönyv megőrizendő a tantárgyteljesítés (érdemjegyszerzés) szemeszterének végéig. A gyakorlatvezető oktató

aláírásával hitelesített jegyzőkönyv egyben a gyakorlat teljesítésének névre szóló igazolása is.

A jegyzőkönyvet készítette: A gyakorlat teljesítését igazolom:

Név: ................................................................ Név: ...............................................................

Neptun: ................................................................ Dátum: ...............................................................

................................................................ ...............................................................
hallgató aláírása oktató aláírása
A BME Gyártástudomány és -technológia Tanszék főbb szakmai kompetenciái:

További részletek: