Professional Documents
Culture Documents
Az Elsődleges Információt Feldolgozó Kognitív Folyamatok Érzékelés És Észlelés
Az Elsődleges Információt Feldolgozó Kognitív Folyamatok Érzékelés És Észlelés
Érzékelés
∆I
különbségi küszöb értéke a kezdeti inger értékétől függ. =k
I
Pl. minél nagyobb egy észlelt inger intenzitása (pl. súly), annál nagyobb változás szükséges az
inger erősségében, hogy annak változását észleljük. A hagyományos példa szerint (ahol a tömeg
az észlelt jel erőssége), ha mondjuk egy krumplit tartunk a kezünkben, akkor ehhez még egy
krumplit hozzáadva jól érezzük a kezdeti (egy krumpli) és végállapot (két krumpli) közötti
tömegváltozást. Viszont ha egy zsák krumplit tartunk a kezünkben, és ehhez adunk hozzá még
egy szemet, akkor nem valószínű, hogy észlelni fogjuk a különbséget.
Színlátás
Észlelés
Általános értelmeben külvilág észlelésének két fő forrása van: az érzékleti bemeneti inger
és az agyban tárolt múltbéli információk. Az előbbit bottom-up vagy adatvezérelt
feldolgozásnak nevezzük, az utóbbit pedig top-down vagy konceptuálisan vezérelt
feldogolzásnak nevezzük. E két feldolgozást felhasználva a kutatók az észlelést magyarázva
kétféle elméleti megközelítést hoztak létre.
Top-down elméletek
A konstruktív elméletek tehát azt vallják, hogy a bemeneti információ szükséges, de nem
elégséges, a hiányzó elemek kiegészítésére pedig előzőleg eltárolt tudásunkra hagyatkozunk. Az
érzékszervek által felvett információknak inferenciális folyamatokkal (hipotézisek, elvárások)
adunk értelmet.
Gregory következtetéselmélete
Gregory szerint az észlelés elképzelhetetlen előzetes tapasztalat és tudás nélkül. Az
észlelés egy konstruktív folyamat, mely fentről lefelé típusú feldolgozást igényel. A
környezetből érkező információ elégtelen az észlelés megvalósulásához, ugyanis Gregory szerint
amíg a szemtől az agyig eljut az inger, jelentős információmennyiség vész el. Ennek
következtében a hiányzó információt az agy kiegészíti a memóriában eltárolt előzetes
tapasztalatok alapján, vagyis hipotézist állít fel arról, hogy milyen lehet a környezet, a hipotézist
pedig ezután teszteljuk. A hibás hipotézisek észlelési hibákhoz vezetnek, vagyis vizuális
illúziókhoz (pl. https://www.youtube.com/watch?v=QbKw0_v2clo).
Egész eddig a feldolgozás kizárólag bottom-up típusú volt, a top down folyamatok a 3D-s
vázlattal kezdődnek. A 3D-s vázlatba már integrálódnak az előzetes tapasztalatok, ezáltal pedig a
környezeti ingerek jelentéssel vannak felruházva, az észlelő képes felismerni, megérteni azokat.
Bottom-up elméletek
Készítette:
Hajas Norbert Attila (2021)