JUHÁSZ GYULA 1883-1937

- 1883.ápr. 4-én született Szegeden.

- Gimnáziumi tanulmányait a szegedi prorista gimnáziumban
végezte.
- a 6.osztály után kispapnak jelentkezett a váci priorista
rendházban.
- 8 hónap után Szegeden folytatta tovább tanulmányait. 1902-ben
érettségizett.
- 1902 őszén a bp.-i egyetem bölcséskarán iratkozott magyar-latin
szakra hallgatóként. Az egyetemi 4 év életének egyik
legkiegyensúlyozottabb szakasza volt. Tehetségével,
műveltségével kitűnt társai közül. Tanárai nagy karriert jósoltak
neki.
- a nagy reményeket tápláló életutat már a kezdet kezdetén
valósággal kettétörte, hogy 1906 őszén az ország egyik távoli
zugába, Máramarosszigetre (ma Románia), a priorista gimn.-ban
kapott tanári kinevezést
- a következő tanév elején, 1907 őszén Lévára (ma Szlovákia)
került tanárnak, de már októberben hátat fordított az iskolának
- Bp-re utazott, a Lánchídról a Dunába akart ugrani, de egy
ifjúkori szerelme véletlenül arra járt, s közölte vele, hogy
Szegeden megjelent 1.kötete: Juhász Gyula versei (1907). Erre a
hírre lemondott tervéről, és hazament édesanyjához Szegedre.
- Lévai állást elvesztette, de 1908 elején ideiglenes tanári
beosztást kapott Nagyváradon a premonteri gimn.-ban. Várad
pezsgő szellemi élete kedvezően hatott rá, kiemelte
depressziójából. Nagyváradon ismerte meg a jelentéktelen
színésznőt, Sárvai Annát. Anna alakjából olyan élménylépeket
varázsolt, amilyen Beatrice vagy Laura lehetett
- 1911 febr.-ban Váradon felmondtak a költőnek, s állás nélkül
maradt.
 Ősszel tanári kinevezést kapott Szakolcára. Ez a szlovák város
valóban a világ végén, az isten háta mögött volt. Ennek ellenére
a szakolcai 2 tanév gazdagította költészetét – itt születtek a szép
Anna-versek.
- Alig fél évet töltött Szakolcán, már áthelyezését kérte Szegedre.
Mégsem oda került, hanem Makóra az állami főgimnáziumhoz.
Megalázó mellőzöttsége miatti depressziója súlyosabbra fordult.
1914 márc. 6.-án Pestre utazott. Egy szállodában mellbe lőtte
magát, de Rókus Kórház orvosainak ápolása megmentette. A
kórházban ismerkedett meg a fiatal, 25 éves, intelligens és bájos
Eörsi Júlia újságíróval. Ő volt az első nő, aki viszonozta a költő
szeretetét, törődött vele, s megpróbált rendet teremteni széthulló
életében.
- a háborúban betegsége miatt nem vett részt. A háború
összeomlás, az őszirózsás forr. s az utána következő történelmi
változások kiragadták a depresszióból.
- a 20-as években betegsége miatt stabilizálódott. Tanári állást az
újságírással cserélte fel.
- 1929.jan.-ban az elsők között kapta meg a Baumgarten-díjat, s a
következő évben 2.-szor is elnyerte ezt.
- Újra és újra öngyilkossági kísérleteivel hívta ki a sorsot maga
ellen.
- 1937.ápr-6-án ismét nagy mennyiségű altatót vett be.
Eszméletlen állapotban szállították be a szegedi idegklinikára, de
ezúttal már nem tudták megmenteni.

KÖLTÉSZETE:
- egyéni sors és lírai témavilág talán egyetlen modern költőnek
esetében sem forrott össze annyira, mint Juhász Gyula
művészetében.
 - Egész életén át boldogtalan volt. A ,,végekre” való
száműzettetése, tragikus betegsége, pesszimista kedélyvilága
rányomta a bélyegét verseire.
- Olyan jellegzetes hangulati lírát teremtett, amely mindenki
máséval összetéveszthetetlen
- nyelve konkrétabba, reálisabb, egyszerűbb és érthetőbb
- vonzódott a szonetthez
Költeményei általában rövidek, kompozíciójuk zárt, s az utolsó
sorok mondanivalója jelentősen megemeli az egész verset:
szonettjei szinte ,,kinyílnak” a költemény végén.
- Elsősorban az impresszionista hangulatlíra művelője volt
- Lírai élményei gyakran különböző képzőművészeti
alkotásokhoz, irod-i művek alkotóihoz kapcsolódnak, irod.-i
művek alkotóihoz kapcsolódnak.

TÁJVERSEK: TISZAI CSÖND, Tápai lagzi

- az alföldi táj és a tárgyi környezete egyszerre külső és
metaforikus belső táj is
- a költő a maga érzésvilágát rávetíti a tájra: ,, bánatos …”; ,,bús
testvéreivé”
- verseinek erős hangulati töltése van és bennük egyeforr az egyén
és szülőföld

TISZAI CSÖND: (1910)

 - A költemény szépsége az érzelmi-hangulati egységben és
összetettségben ragadható meg.
- Metafora vezeti be a költeményt: az est, a nagy barna pók
hálójában fennakadt, mozdulatlanságba dermedtek a tiszai hajók.
- Mozgás helyett hangok teszik élővé a tájat
- A fokozatosan leszálló sötétségben a hold beezüstözi a tájat.
- Különös kettősség járja át a verset a költői képek nyomán.
- Hangok muzsikája és a színek fátyolos fénye varázsolja széppé a
tájat
- A lírai énnek az utolsó 2 strófában való megjelenése kerekre
zárja a kompozíciót.
- Megjelenik az alapgondolat: a mozdulatlan hajók és a röghöz
kötött költő közötti hasonlóság, sőt azonosság.

TÁPAI LAGZI
- Életkép
Juhász Gy. egész költészetén végigvonul minden emberi
szenvedés és bánat iránti együtt érző részvét.
Ez az érzelem jelentkezik ebben a költeményben is.
- Tápé: Szeged melletti település, 1973-tól a város része
- A címmel ellentétben nem a falusi lakodalom vidámságát
mutatja be.
- Nyers hangok uralkodnak az 1.vsz.-ban ,,Brummog a bőgő” –
ezzel az alliteráció mondattal kezdődik a vers.
A mondat még 2x megismétlődik a strófák elején.
- A következő sorok rögtön a jövőt villantják fel: a nehéz munkát,
keserves asszony sorsot. A lehangoló téli kép, a mozdulatlan
csönd az élet nyomasztó egyhangúságát, a vágyak és remények
pusztulását sugallják.
 - Az emberek és állatok közti különbséget csak a ,,benn” és a
,,kinn” határozószók jelzik. Az életmegnyilvánulásaik azonosak:
alszanak és mozognak.
- Az utolsó vsz. kiteljesíti az eddigi baljós hangulatot, mintha a
lagzi halotti torrá alakult át.
,, És a határban a Halál kaszál … Az elgondolkodtató 3 pont
további gondolattársításokat kényszerít ki az olvasókból.

Anna – versek: Milyen volt; Anna örök

- Juhász Gy. költészetének jelentős részét teszik ki az Anna-
versek (kb.70)
- - A nagyváradi színésznő pendítette meg a költőben a szerelmi
líra húrjait
- Ez a dallam egész életében zengett benne fájón.
- Szerelmének valójában nem is volt élményi alapja

Milyen volt…
- A legszebb szerelmi költeményei közé tartozik
- 1912-ben jelent meg A szakolcai magányban született, Annától
és Nagyváradtól s távol
- 12 soros lírai hagyományos, szókészletben is ,,hétköznapi”, de
ezek a ,,dísztelen” szavak a szövegösszefüggésben új életre
kelnek.
- A szinesztéziák hatására (,,hangja selymes” ,,meleg szava”)
köznapi jelentésük feldúsul és a vers 2.felében feltűnően
megsokasodnak az alliterációk
- Az egész költeményt a szerelem elmúlásnak fájó érzése szövi át.
Nincs szó benne szerelmi vallomásról.
- Mind a 3 strófa azonos felépítésű
A vsz.-ok kezdetén 3x hangzik el a ,,Milyen volt…” tétova
kérdése, s még ugyanott megszólal a kudarc beismerése is: ,,
nem tudom már”.
- a ,,de” kötőszó után azonban mindannyiszor felcsattan a
feledéssel perbe szálló dacos tiltakozás. Az emlékidézés
elszántsága kiterjed az egész világmindenségre.
- Előbb az évszakok idéződnek fel a lelkében, majd a
búzamezőkkel sárguló nyár hívja elő Anna szőkeségét, a
szeptemberi ég tisztasága szemének kékjét s a tavaszi rét sóhaja
hangjának selymét.
- A természeti és a szerelmi emlékek kölcsönösen erőstik
egymást: a táj olyan szép, mind Anna, s Anna olyan szép, mint a
táj.
Anna örök (1926)
- A kései versek közé való
- Tudatos műgond, szigorúan zárt kompozíció jellemző rá
- Logikailag 3 egyenlő részre tagolódik ( 6-6-6 sor), a mindegyik
szerkezeti egység 1-1 többszörösen összetett mondat
- Az 1-6 sorban a múlt uralkodik. A lírai én a régi emlékek
elmosódását hangsúlyozza, s mintegy számba veszi Anna eltűnt
szépségeit
- Az 1.mondat - ,,Az évek jöttek, mentek”- még közömbös
kijelentés, de amint Anna emlékeiről van szó. minden felborul.
- ,, elmaradtál, elfakult, elmosódott, elsuhant” – az állítmányok
,,el” igekötőjének halmozása a régi benyomások végleges
eltűnését nyomatékosítja
- A ,,Ma már…” kezdetű szakasz a jelenre vonatkozik. A lélek
igyekszik legyűrni előbbi megrendülését, melyet az emlékek
felsorolása váltott ki belőle. Nyugodtabb kijelentésekkel
bizonygatja a múlt iránti közönyét. S mikor már hihetővé válna,
akkor robban ki a ,,ne hidd” 2x-es tiltakozása.
- A 3.szerkezeti egység már véglegesen elsöpri az eddigi
nyugalmat. Az ,,és” kötőszó állandó ismétlésével összefűzött
határozók halmozása ás a jövőre vonatkozó ,,élsz és uralkodok”
igék most már a múlt végleges diadalát hirdetik.
A verset záró imaformula Anna alakját az isteni szféra magasába
emeli