ALAKÉSZLELÉS:

1) látópálya:
a. ipszilaterlis rostok: nem kereszteződnek át
b. kontralaterális rostok: átkereszteződnek
2) átkereszteződés után = látóköteg/látóköteg (tractus opticus)
a. rostok jelentős része: oldalsó geniculatus mag (corpus geniculatus laterale; CGL)
b. kisebb hányada középagy szomszédos struktúráiba és corpus superiorba (CS)
c. CGL + CS-re az axonok veítik a retinális infót = projekciós terület
3) középagy struktóráinak szerepe:
a. pupilla méret; saját mozgás észlelése; látás + testtartás + testmozgás összehangolása
4) Colliculus Superior (CS):
a. rosszul meghatározott receptív mezők
b. audio + vizuális ingerek integrációja, mert multiszenzoros bemenet (kifejezetten az azonos
térből származók)
c. legfontosabb feladat: fixációs ponttól távolabbi dolgok detektálása + szemmozgás erre
irányítása
5) Corpus Geniculatum Laterale (CGL):
a. térdtest
b. 6 réteg:
i. alsó 2 réteg: nagyobb sejtek (magnocelluláris réteg)
ii. felső 4 réteg: kisebb sejtek (parvocelluláris réteg)
c. ipszilaterális: 2, 3, 5
d. kontralaterális: 1, 4, 6
e. utolsó átkapcsolási pont, ahol még analóg válogatás
6) tárgyreprezentáció az agykéregben:
a. perceptuális szegregáció: tárgy + háttér elválasztás
b. vizuális kulcs: szegregáció alapjául szolgáló fizikai paraméter, amely a látható kontrasztot
létrehozza (kül. kulcsokat nagyrészt külön dolgozza fel az agy)
c. 2 fő agykérgi rendszer:
i. dorzális rendszer: mediális temporális kéreg
1. mozgás, elemek térbeli viszonya, ezeken végzett manipuláció
ii. ventrális rendszer:
1. színek, tárgyak milyensége
7) ventrális rendszer:
a. Broadman 17-V1
b. nyakszirti vagy tarkólebenyben elhelyezkedő elsődleges látókéregből
c. infó útja: nyakszirti vagy tarkólebeny – másodlagos agykérgi vizuális ter. (V2) – negyedleges
agykérgi v.t. (V4) – halánték vagy temporális lebeny alsó részén lévő inferior temporális
kéreg (IT)
d. egyre finomodó soros feldolgozás
i. legrövidebb: V1 neuronoknál (60 ms)
ii. leghosszabb: IT neuronoknál (100-120 ms)
e. egyes állomások neuronjainak receptív mezője folyamatosan növekedik
f. erős kapcsolatok konvergenciája: IT neuronok sok alacsonyabb területen lévő, kisebb
receptív mezővel rendelkező neuronoktól infók (nagyobb részletek integrálása; tárgy
helyzettől független felismerése)

1
 g. állomások neuronjai egyre bonyolultabb vonásokara érzékenyek:
i. V1: adott irányú vonalak, élek
ii. V2: vonalak, egyszerű geometriai mintázatok
iii. V4: komplex, színes, 3D-s tulajdonságokkal rendelkező geometriai alakok
iv. IT: tárgyak, kategóriák, emberi és állati arcok
8) kezdeti tárgyfelismerési elméletek:
a. „nagymama sejtek”: ventrális vizuális rendszer csúcspontján sejtek, amelyek csak 1 tárgyra
érzékenyek (nem gazdaságos; véges neuron; új dolgokat nem ismernénk fel stb.)
i. ezek alapján IT csak a ventrális rendszer végállomása, nem a tárgyfelismerésé
9) Inferior Temporális kéreg:
a. tárgylátás központi területe
b. Gross; Desimore és Gross: majom agykéreg; temporális lebeny neuronjai komplex tárgyakra,
arcokra reagálnak
c. 1 neuron mindig több alakra reagál
d. a tárgyfelismerő jellemző tulajdonságokat az IT-nek is tükröznie kell
e. invariációk az IT-ben:
i. pozicionális: IT helytől függetenül felismeri a tárgyakat
ii. IT receptív mezője:
1. sárgafolt
2. majdnem teljes ellenoldali mező + részleges azonos oldali (egyes pályák
átkereszteződnek, mások nem)
10) tárgyfelismerés méret, szín, kontraszt stb. független
a. ha pl. egy neuron almára, kutyára, bögrére egyre kevésbé reagál, ez a mintázat megmarad a
szín, kontraszt stb. változtatásával is
11) arcok feldolgozása:
a. inverziós hatás: ugyanazon személy arcát nehezebb felismerni megfordítva (a feldolgozásnak
van egy pontja, ahol az egész alapján döntünk, így nem a részletek határozzák meg a
felismerést)
b. FFA: agy arcérzékeny területe (neuronok és modulok)
i. egyesek szerint: arc geometriájára való érzékenység velünk született
c. prozopagnózia: arcfelismerés szelektív zavara
i. okcipitális és temporális lebeny léziója
ii. ritka tárgyagnózia nélkül, gyerekeknél egyáltalán nincs nélküle
12) agykérgi reprezentáció elméletei:
a. Fodor: kategóriaspecifikus modulok
i. arcfelismerés van tárgyagnózia mellett is = kettős disszociáció a két rendszer között
b. kritika: több tárgy van, mint amennyi agykérgi kapacitás
c. feladatok, gyakorlás hatására kialakuló modulok
i. kategóriákat reprezentáló modulok szerint alakul ki
ii. Palmeri és Gauthier: egyes területek specializációja az éppen szükséges perceptuális
feladatok függvényében, gyakorlás által automatikusan, flexibilisen alakul ki
d. szétosztott reprezentáció:
i. egyes kategóriák reprezentációi a ventrális rendszerben szétszórva, de némileg
átfedésben valósulnak meg
ii. geometrikus hasonlóságon alapuló tárgytulajdonság-térkép van a halántéklebenyben

2
 iii. adott kategóriára maximálisan aktiválódó neuronok csoportjai szétszórtan, jól
meghatározhatóan helyezkednek el
1. adott tárgy = neuroncsoportok mintázata
13) mintalátás (Atkinson)
a. látásélesség = szem felbontóképessége
b. Shellen-féle látásélesség (20/20); 20 lábról (nem tesz különbséget téri látás és kontrasztlátás
között)
c. széli látás – retina ganglionsejtjei
i. Hermann rács:
1. ganglionsejtek közti kapcsolat csökkentő (gátló?) kapcsolat
2. fehér kereszteződést látó sejtek 4 oldalról kapnak tüzelést csökkentő jeleket
3. foveán kevesebb csökkentő jelzés, mint periférián
14) tárgyak elkülönítése:
a. Gestalt: inger részleteit külön egységekként észlelünk, amik aztán összeadódnak
i. proximitás/közelség elve: közel elhelyezkedő alakokat összetartozónak észleljük
ii. hasonlóság elve
iii. jó folytatás elve: egyenes vagy folyamatos görbület mentén elhelyezkedő pontok
tartoznak össze
iv. zártság elve: tér egy pontok által körül zárt része
v. egyszerűség elve: lehető legegyszerűbb értelmezés a domináns
vi. közös sors: együtt mozgó tárgyak = egység
vii. ismertség: ha a kialakuló egész ismert = csoport
15) Kuffer: receptív mező
a. retina ganglionsejtjeinek tüzelési mintázata fényingerlés hatására
b. minden ganglionsejt csak a retina egy kis helyén történő ingerlésre reagál
c. jellegzetessége: mező közepén növekszik a válasz, szélén csökken (2 antagonisztikus
egységből áll)
16) körvonalak integrációja:
a. V1csak bizonyos állású és méretű vonalakra reagál; neuronjai erős szelektivitása + kicsi
receptív mezők (néhány vonal kerül csak bele)
17) kép részleteiben már nem a legegyszerűbb percepció dominál

SZELEKTÍV FIGYELEM, FIGYELMI FOLYAMATOK, INFORMÁCIÓFELDOLGOZÁS

1) figyelem: egyik hagyományos területe azt a teljesítményt és mechanizmusokat elemzi, melyek akkor
mutatkoznak, amikor egyszerre több, a működés szempontjából releváns infókon kívül egyéb
objektumok, események, ingerek is versengenek a feldolgozási mechanizmusokért
2) koktélparti jelenség:
a. Cherry: dichotikus ingerlés
b. shadowing technika: az egyiket folyamatosan vissza kell mondania
3) korai szűrés: Broadbent
a. számpárokat fülenként mondják vissza; nem figyelt fül infói nem vesznek el, hanem a
pufferbe (ideiglenes tár) kerülnek
b. szűrés még bőven tartalmi elemzés előtt
c. „feldolgozási üvegnyak”: védi a rövidtávú emlékezetet a túlterhelődéstől
4) késői szűrés:

3
 a. mivel a korai szűrés sok kísérlet eredményére nem válasz, de a két szelekció típusa között
hagyományos laboratóriumi kísérletek nem tudnak dönteni
b. Money: saját név hatás
c. lényege: nem figyelt ingerekről is kialakul jelentés, csak nem vagyunk tudatában
5) téri figyelem:
a. explicit figyelem: oda figyelünk, ahova fixálunk
b. implicit figyelem: nem a fixált helyre figyelünk
c. Mack és Rock: nemfigyelési vakság
d. Neisser: kosárlabda dobálás + sárga esernyős nő
e. Posner: implicit és explicit figyelem, azaz fixáció és figyelem elválasztása
i. ingerszám kicsi; ingert 80%-osan előrejelző figyelmeztető inger, tehát vsz.
akaratlagosan helyezi át figyelmét a releváns helyre
ii. eredmény: kontrollhelyzethez képest reakcióidő csökken, ha valid csökken, ha invalid
nő
6) priming - Tipper kutatása:
a. mindennapi tárgyakat a lehető leggyorsabban felismerni
b. 2 változat:
i. célinger fixációs ponton 3 mellette másik ábra; célingert színessel rajzolták; az ábrák
párosával érkeznek; első = előfeszítő, második = ténylegesen megfigyelendő
ii. első tag = zavaró inger, második tag = célinger; ha a párokban az elutasított ingert
ismétlik, akkor a reakcióidő megnő (mert a reprezentáció emlékezeti gátlás alá került;
negatív előfeszítés)
7) szelekció és terhelés:
a. nagy terhelés esetén, szigorúbb szűrés
b. célinger mellett megjelenik még egy inger, ami arról tájékoztat kell-e reakciót adni (stop
szignál)
8) sajátságintegrációs elmélet: Treisman
a. tulajdonság/vonásintegrációs elmélet
b. figyelmi fókuszban valósághűen kapcsolódnak össze a különböző modulokban végzett
feldolgozások eredményei
c. alátámasztják: illozórikus konjukciókkal kapcsolatos megfigyelések; azon a területeken,
ahova nem irányul téri figyelem, gyakran hibásan vagy pontatlanul számolunk be
d. téri figyelem megelőzi az alakképződést
9) tárgyakhoz kötött figyelem:
a. Duncan kísérlete a legtöbbet idézett; detekciós teljesítményt vizsgálják (hibázások száma)
b. ugyanazon vizuális sajátságok feldolgozása hosszabb, ha ezek több külön tárgyon vannak,
mintha egyben lennének
i. rövid ideig mutatnak egy téglalapot és egy vonalat; 2 tulajdonság változik; 1 vagy 2
tárgyon; először 1 majd mindkettő tulajdonságról be kell számolni
ii. eredmény:
1. 1 objektumon mindegy, hogy 1 vagy 2 változás
2. 2 változás 2 objektumon rosszabb teljesítmény
10) információfeldolgozás szakasz elmélete: Donders vizsgálatai
a. első. zöld fény + gomb (egyszerű reakcióidő)
b. második: zöld és piros fény, de csak zöldnél gomb (szelektív reakcióidő)
c. harmadik: zöld fény + zöld gomb, piros fény + piros gomb (választásos reakcióidő)

4
 d. azt gondolta így ki lehet számolni mennyi idő egy mentális folyamat pl. V-RI = I + D + K +
O
e. kritika: nem bizonyított; különböző feladatok hathatnak az egymáshoz tartozó reakcióidőkre
11) automatikus és kontrollált figyelmi feladatok:
a. automatikus: egyszerre több; nem foglal kapacitást; nincs tudatos kontroll; gyakorlás nem
nagyon befolyásolja a teljesítményét
i. 2 szint:
1. mikro: információfeldolgozás egyes elemei automatikusan lezajlanak;
adatvezéreltek; preattentív folyamatok
2. makro: folyamategyüttesek működnek automatikusan (pl. autóvezetés)
b. kontrollált:
i. pl. vizuális keresési folyamat (ezek elkülönítik a figyelmi és kontrollált folyamatokat;
Shiffrin és Schneider)
1. emlékezeti keresés (letapogatási) feladattal kombinálták
2. 1-4 betűt kell megjegyezni; később 1-4 betű + szám; gombot akkor kell
megnyomni, ha a tesztegyüttesben szerepelt legalább 1 megjegyzendő betű
3. eredmény: reakcióidővel csak a megjegyzendő betűk száma állt kapcsolatban
a. pl. 2 betű + 2 szám gyorsabb, mint 4 betű, valamint 2 betű nem volt
gyorsabb, mint jelentősen, mint 2 betű + X szám

TÉRI ÉSZLELÉS KÜLÖNBÖZŐ MODALITÁSOKBAN:

1) binokuláris diszparitás:
a. binokuláris parallaxis: két vékony tárgy egymást fedve szemünk előtt, egyik szem nyitva
másik csukva, majd fordítva (minél közelebb van annál inkább)
b. két kép mennyire eltérő = távolság
c. agyunk igyekszik mindkét szemet konvergáló helyzetben tartani, hogy így mindkét kép a
foveára essen
2) monokuláris diszparitás:
a. elsődleges téri infó: tárgy nagy = közel van (de arányokról szóló belső tudásunk árnyalja a
képet)
b. horizont
c. takarás
d. részletesebb vs elmosódott tárgy
e. elkékülés
f. fény-árnyák = csillogó és matt részletek
g. akkomodáció: agyi autofókusz; élesre állítja. aképet a távolság belövésével (konvergáló
szemeket mennyire fordítja egymás irányába); csak kb. 2 méteren belül van érdemi szerepe
3) mozgás parallaxis:
a. észlelése már a retina szintjén is fellelhetők az eltérések
b. elmozdulás a retinaképen: közelebbi gyorsabb, távolabbi lassabb
4) interaurális hangerőkülönbség (IHK):
a. 2 fülbe 2 külön hangerővel; fej árnyékoló, lassító hatása
b. DE: alacsony frekvenciájú hangot nem befolyásolja; 20 cm-es koponyát átugorja a 1000 Hz-
es hang (kb. 40 centiméteres hanghullám)
5) interaurális idő különbség (IIK):
a. 2 fül, 2 külön idő

5
 b. legnagyobb, ha a hangforrás közvetlenül az egyik oldalon 3 merőlegesen a mediális síkra
c. tévesztési kúp (minél távolabbi hang annál nagyobb hibázás; fej odafordítása = kúpból való
elmozdulás)
d. mély hangok bajosak
e. főleg a hanghullámok közti fáziskülönbség okozza (mély hangoknál hosszúak a fázisok így
nagy eséllyel két külön fázisban érnek oda)
6) binaurális lokalizáció duplexelmélete:
a. vannak-e olyan helyzetek, ahol a hallórendszer csak az interaurális hangerőkülönbséget vagy
az interaurális idő különbséget használja?
b. mindkettő rendelkezik korlátokkal (ugyanakkor/ugyanúgy ér oda az inger, így nem szolgál
infót a kibocsátó irányáról)
i. IHK: mély hangok
ii. IIK: magas hangok
c. 2000-4000 Hz között egyik sem működik jól
d. Stevens és Newman: Harvard tetején 3 méteres emelvény
i. nincs visszaverődés
ii. hangok 13 helyről hallhatóak
iii. 2000-4000 Hz között legsűrűbb lokalizációs hibázások (lokalizációs teljesítmény
1000 Hz körül kezd el romlani, 5000 Hz-nél javulni)
7) monoaurális jelzőingerek:
a. lokalizáció alapja = fülkagyló alakja; főként függőleges és frontális síkban való lokalizáció
b. hang a fülkagylóban ide-oda verődik = következtetés az eredeti irányra
c. hang spektrális tartalma megváltozik = fülkagyló, fej és hang komplex interakciójából
származik = fejhez kötött átviteli függvény (FKÁF)
d. fejhez kötött átviteli függvény (FKÁF) funkciói:
i. lokalizáció; téri iránytól függő fejhez kötött átviteli függvény (FKÁF)
ii. jelenléte jelzi, hogy egy külvilágból jövő hangról van szó (Batteau fülkagylós
kísérlete; nem saját mintázatukból származó ingereket nem érzékelték külső hangnak)
iii. Hofman: 6 hét után javult a műanyag tekervénnyel a lokalizáció
8) téri referenciakeret:
a. nagyság konstancia: retinára vetülő kisebb majd nagyobb képek ellenére állandónak észleljük
a tárgy méretét
b. alak, hely és mozgás konstancia
c. mindig a legvalószínűbb értelmezést választjuk (tanulás)
d. Shepard és Metzler: mentális forgatás (ilyen-olyan szögből hogyan látnád)
e. hely konstancia: folyamatosan változó retinális kép mellett is állandónak érzékeljük a helyét
(pl. vonaton ülve fák)
f. szín és világosság konstancia:
i. alap = fehér fény mellett látható szín
ii. megvilágítás színe; erőssége (az egymáshoz viszonyított sötét és világos részek nem
változnak)
g. átlag beérkező fény mértékétől függően világos vagy sötét valami

PSZICHOAKUSZTIKA: hangerő, hangmagasság, hangszín szubjektív észlelése, hang fizikai és szubjektív

viszonya
1) hangok szubjektív észlelése (Pap János)

6
 a. mindenki azt hall, amit és olyan érzést vált ki belőle, amilyet
b. szubjektív hang paraméterei kapcsolatban állnak egymással
c. hallórendszer megléte és működése szükséges, de nem elegendő feltétele a hallási élménynek
2) hangok fizikai jellemzői:
a. hangnyomás (hangerő):
i. sűrűsödések-ritkulások nagysága; változó nyomás rugalmas közegben; kibocsátó
teljesítményét írja le, mekkora energiát/nyomást adott át a közegnek
ii. Pascal (nyomás)
iii. hangerő: hanghullám és intenzitás (de a frekvenciától is függ; kis frekvenciát
hangosabbnak hallunk)
iv. dB: hangszinteket fejez ki; hang amplitúdója + alaplégnyomás-érték aráynát fejezi ki
v. emberi fájdalomküszöb: 130 dB
b. frekvencia/rezgésszám:
i. Hz (rezgés/másodperc)
ii. hallható tartomány: 20-20 000 Hz
1. alatta infrahang felette ultrahang tartománya
c. hanghullám időtartama:
i. szokás fázissal jellemezni = egy periódus mennyi idő alatt
d. intenzitás: Watt/m2 = decibel gyakorlati méréséhez
3) hangok típusai:
a. tiszta/egyszerű hang = 1 frekvencia (sinus hullám)
b. komplex hangok = 1-nél több frekvencia (egymásra épülő sinus hullámok)
c. hang spektrális szerkezete: frekvencia-komponensek összessége; ábrázolása spektogrammal
i. Fourier-elemzés: komplex hangok összetevőire bontása
d. periodikus hangokban a frekvenciakomponensek alaphang (legalacsonyabb frekvencia) +
felharmonikusok (alaphang egész számú többszörösei) jelennek meg
i. hallórendszer is összetevőire bontja a hangokat = analitikus (szétválasztó) elemzés
e. zaj = speciális komplex hang; fehér zaj = minden frekvencia egyben
4) hangerő észlelése, tartománya:
a. hallhatósági függvény: sok személy, sok frekvencián mutatott abszolút küszöbe (adott
frekvencián legkisebb intenzitás)
b. különbségi küszöb
c. Stevens - hangerő közvetlen nagyságbecslése: hangok észlelt hangossága és fizikai
intenzitása között hatványfüggvény van; hangosság hangerővel együtt növekszik, de annál
lassabban
d. hangossági szintek: egyenlő hangosság szintvonalon fekvő hangokat azonos hangosságúnak
észleljük
5) hangosság kódolása:
a. Palmer és Evans:
i. idegrostok csak 10%-a képes széles dinamikai tartományt kódolni 60 dB-ig (de 130
dB-nyit kéne), ezért nagyobb intenzitású hangok kódolásában kisegítő
mechanizmusok vesznek részt
b. aktivációs mintázat terjedés:
i. növekvő intenzitás hatására nem csak azok az idegrostok tüzelnek, amelyek jellemző
frekvenciáját tartalmazza a hang, hanem a frekvenciához közel érzékelők is

7
 ii. Moore és Raab: különböző hangerejű hangok megkülönböztetését csak felül áteresztű
szűrővel szűrt háttérzajok rontották le (mert a magasabb hangokat hangosabbnak
észleljük?)
c. lépcsőzetes hangerő kódolás:
i. alacsony, közepes és magas intenzitástartományokat eltérő neuroncsoportok kódolnak
és aszerint érzékeljük hangosnak vagy halknak, hogy melyik csoport az aktív
ii. az eltérő típusú idegrostok az alaphártya ugyanazon szőrsejtjeihez kapcsolódnak =
ugyanazt a frekvenciát képesek kódolni különböző hangerőn
iii. DE: akkor miért nem jobb a felbontóképesség? háttérben magasabb szintű folyamatok
állhatnak
6) anatómiai alap: hangerőészlelés intenzitás függvényében:
a. hang intenzitásának növekedésével az idegrostok spontán aktivitásának szintje egy bizonyos
küszöb eléréséig változatlan, utána pedig monoton emelkedést mutat; DE: ez az emelkedés
egy bizonyos intenzitás felett már nem változik = telítődési/szaturációs pont
i. a küszöb és a telítődési pont közötti tartomány = dinamikai tartomány
ii. magas spontánaktivitással rendelkező idegrostok: küszöb alacsony + kis dinamikai
tartomány
iii. alacsony spontánaktivitással rendelkező idegrostok: magas küszöb + nagy dinamikai
tartomány
iv. idegrostok elhelyezkedésre jellemző a tonotópikus szerveződés (tonotópia:
hangmagasságtól függően máshol rezeg meg legjobban az alaphártya)
7) hangosság észlelésének problémái:
a. vezetés: külső/középfül megbetegedései (pl. gyulladás, otoszklerózis)
b. érzékszervi, idegi: csiga ls hallóideg károsodásai (pl. időskori hallás romlása)
8) frekvenciaszelektivitás, zajelfedés és kritikus sávok:
a. zajelfedés/maszkolás: tiszta hangok észlelési küszöbe zaj jelenlétében megemelkedik; ez a fül
frekvenciafelbontó képességének határairól ad információt; maszkolás lényege: 1 tiszta hang
+ sávszűrt zaj
b. elfedés mértékét 2 tényező befolyásolja:
i. zaj nagysága
ii. tiszta hanghoz képest milyen frekvenciák vannak a zajban
1. széles sávú zaj: a zaj valamennyi frekvenciáján tartalmaz hangenergiát
c. Fletcher: minél szélesebb sávú a zaj, annál jobban fed; kritikus sáv: az a tartomány, ami
ténylegesen fedi a hangot
9) hallási szűrő modell:
a. Fletcher: hallórendszer = teljes hallhatósági frekvenciát lefedő és egymást átfedő sávszűrők
(hallási szűrő) készlete
b. kritikus sávok megmutatják az elfedő zaj effektív sávszélességét és a hallási szűrő szélességét
c. Patterson: hallási szűrők haranggörbe alakúak; érzékenyen reagálnak a frekvencia kis
változására; a szűrő válasza nem egyik frekvenciáról a másikra történik, hanem fokozatosan
d. szűrők sávszélessége 50 és 2000 Hz között változik, alacsony frekvenciák esetén kicsi, magas
frekvenciáknál nagy frekvenciatartományt fognak át = alacsony frekvenciánál sokkal
pontosabb; elmélet megfeleltethető a fül anatómiai működésének
10) hangmagasság észlelése:
a. hangmagasság észlelés klasszikus és kurrens elméletei:
i. frekvencia elmélet: Rutherford, telefonmembrán analógia

8
 ii. helyelmélet: Helmholtz, zongorahúr analógia
iii. utazóhullám elmélet: Békésy, alaphártya mozgása a hangok hatására
b. tiszta hangok hangmagassága:
i. frekvencia mértékében nő a különbségi küszöb
ii. 2 kHz alatt a nagyobb hangerejű hangot mélyebbnek észleljük; 4 kHz felett magas
hangokat még magasabbnak (Moore szerint erre még nincs jó magyarázat)
c. 10 ms alatt csak kattanást hallunk; 10-15 ms között, pedig csak a nagy frekvenciájú magas
hangoknál tudunk különbséget tenni
11) komplex hangok hangmagassága:
a. Schouten bebizonyította: létezik egy virtuális hangmagasság, ami nem fizikai, hanem az
észlelőrendszer hozza létre = maradványhang, amely a hangosság észleléséért felelős
12) 3 elmélet a maradványhang magyarázatára:
a. mintázat felismerő modellek
i. komplex hangok magasságát a felharmonikusok magasságából származtatjuk
ii. bejövő akusztikai információk frekvenciaelemzése
1. mintázatfelismerő rendszer az egyedi frekvenciatartományok alapján
meghatározza a hang magasságát (Goldstein)
2. kinyert harmonikusoknak legjobban megfelelő alaphang rekonstruálása
iii. matematikai műveletek (legnagyobb közös osztó, kerekítések)
iv. korlát: 5 Hz alatti hangoknál működik csak (ott nem olyan mély az alaphang a
felharmonikusokhoz képest, hogy megadhassa a maradványhangot?)
v. centrális folyamatok
b. idői modellek:
i. hallóidegek kisülési mintázata vezet a hangmagasság észleléséhez – megfeleltethetők
az egyes harmonikusoknak
ii. különböző fázisszinkronizált (magas hangok – rövid fázisok; mély hangok – hosszú
fázisok) aktivitást mutató idegsejteken a kisülési mintázatok átfedik egymást
iii. átfedések leképezik az eredeti komplex hang periodicitását és maradványhanggal
szinkronban jönnek létre a perifériális folyamatok
iv. DE cáfolja a mintázatfelismerő modellt: hangmagasság olyan helyzetekben is
észlelhető, amikor a harmonikusok túl magasak ahhoz, hogy kihallhatók legyenek
c. Moore egyesített modellje:
i. alaphártyán: átfedő sávszűrőket tartalmazó készlet
1. harmonikusok kinyerése megfeleltethető az alaphártya működésének
2. idegi transzdukció: ingerátalakítás
ii. kisülési mintázatok elemzése, majd ezek összehasonlítása: átfedések keresése (ez
határozza meg a maradványhangot; lényegében ez számolja ki a komplex hang
magasságát) centrális folyamatokkal, mert csak ez tudja megvalósítani, hogy akár két
külön fülből érkező kisülési mintázatokat is figyelembe vegyen (erre az alaphártya
nem képes)
iii. hangmagasságról: döntési mechanizmus, melyre felülről érkező folyamatok is
hatással lehetnek (pl. figyelem)
13) hangszín:
a. hangok minősége; osztályozása többdimenziós (dimenzókat nehéz meghatározni)
b. hangok azon tulajdonsága, melyek mentén a azonos hangossággal, hangmagassággal és
hosszúsággal rendelkező komplex hangokat megkülönböztethetők

9
 c. Von Bismarck: 2 alapvető hangszínjellemző:
i. élesség = hangerő + frekvencia
ii. kompaktság = hang elkülönülése a zajtól
d. + teltség, színesség, érdesség
e. spektrális tartalom is meghatározza
f. hangszínt befolyásolja még:
i. hang burkológörbéje: hangerő folyamatos változása
ii. hangkezdet
iii. hangvégződés
14) fül és a hallórendszer:
a. külső fül = irányított mikrofon
b. középfül: ellenállás csökkentése; túlterhelés ellen véd
i. hanghullámok átalakítása mechanikus rezgéssé
ii. akusztikus reflex: automatikus izomösszehúzódás a középfülben, mely korlátozza a
hallócsontok mozgását
15) belső fül: frekvenciaelemzés
a. mechanikus rezgés miatt a csiga folyadéka mozgásba lendül, mely a szőrsejtek tetején lévő
csillószőrök elmozdulását eredményezi, amely hatására elektromos impulzusok keletkeznek a
szőrsejtekben = mechano-elektromos transzdukció
b. ezen impulzusok a hallóideg felé
c. szőrsejtek: kb. 15 000
i. belső szőrsejtek: kb. 3500; alaphártyán; a hallóidegrostok 95%-a itt található
ii. külső szőrsejtek: kb. 12 000; Corti-szerv külső részén 3 sorban
1. külső sor szerepe: felerősíti az alaphártya rezgését alacsonyabb hangerejű
hangok esetén
2. középső sor szerepe: elektromos jelek leadása
16) alaphártya működésének elméletei:
a. Rutherford: frekvencia elmélet
i. alaphártya = membrán, mely az adott hang frekvenciáját felvéve azonos frekvenciájú
rezgésbe kezd
ii. kritika: alaphártya nem membrán természetű
b. Helmholtz: helyelmélet
i. alaphártya rezonanciaelven alapul
ii. minden tárgynak van egy adott frekvenciája, mellyel rezeg, ha mozgásba jön
iii. (zongora C húrja rezgésbe kezd, ha mellette C hangot énekelnek)
iv. nem az egész hártya rezeg, hanem csak a frekvenciának megfelelő
v. kritika: alaphártya nem feszes, mint egy húr
c. Békésy: utazóhullám-elmélet
i. alaphártya működése = mechanikus csigamodell
ii. alaphártya struktúrája (alapján keskeny és vastag; csúcsánál széles és vékony)
meghatározza, hogy milyen mértékű elmozdulást végez egyes hangok hatására
iii. hang hatására hullám fut végig a szalagon, de csak egy bizonyos helyen mozdítja el
leginkább
1. magas hangok: alapnál
2. mély hangok: csúcsál
iv. elmélet az intenzitásról is ad infót

10
 v. erre a hely elmélet jellemző és a tonotópiás szerveződés (egymáshoz közeli
frekvenciákat az alaphártyán egymáshoz közeli helyeken)
17) hallóideg:
a. hallóidegrostokat összegyűjtő struktúra
b. Cochlea szőrsejtjeinél található, egy ideghez átlagosan 14 idegrost csatlakozik; idegrostinger
hiányában is tüzelnek = spontán aktivitás, emiatt frekvenciaszelektívek
i. spontán aktivitás alapján 3 fajta idegrost:
1. magas, közepes, alacsony
ii. frekvenciaszelektív: egy szűk tartományra alacsony ingerküszöb, többire magas
(hangerőküszöb)
c. belső szőrsejt alaphártyán való helye = idegrost jellemző frekvenciája; szőrsejtekhez
kapcsolódása (helye) az idegeknek = spontán aktivitás
Érzékelés egyéb dimenziói és szerepük a tanulási és motiváció alapvető folyamatiban
1) testérzés/testérzet = szomesztézia
2) 3 jellegében különböző, de összefüggő érzőminőség:
a. bőrérékelés
b. mozgásérzékelés (kinesztézia)
c. szervérzékelés (viszcerocepció)
d. 3 fájdalomérzékelés (nocicepció, algesztézia): még nem eldöntött, hogy érzőminőség-e
3) bőrérzékelés:
a. 1,5-1,8 m2
b. Keller: látás és hallás veleszületett hiánya némileg pótolható ezzel
c. 3 érzékfajta: mind taktilis; sok recepció több modalitásra is érzékeny
i. mechano ingerek
ii. hőingerek
iii. károsító ingerek
d. elszarusodott felhám – hámréteg – irharéteg – bőralja
e. receptorai:
i. szabad idegvégződések + némelyiknél járulékos struktúra vagy speciális alakzat
ii. receptív mező határai: éles vagy diffúz
iii. adekvát inger
iv. bőrreceptorok gyorsan adaptálódnak (nem maradnak sokáig ingerületben)
v. szabad idegvégződések: hámban és irhában (magas ingerköszöb)
vi. Meissner-testecskék:
1. ovális struktúra
2. dermális papillában (bőrléceket alkotó kiemelkedésekben)
3. gyors adaptáció
4. ujjbegy, tenyér, talp, nyelv, nemi szervek
5. enyhe mechanikus ingerekre is érzékenyek
vii. Pacini testek:
1. bőr mélyebb rétegei, ízületek, mély szövetek, nemi szervek, emlők, ujjak
2. erősebb nyomás, vibráció, felszíni mozgások detektálása; bőr felszínébe
erősen belenyomódó, mozgó ingerek
viii. Merkel-korongok:
1. bazális rétegben
2. gyors vibráció jellegű ingerek, felszíni mozgások, tartós nyomás

11
 ix. termoreceptorok: változás érzékelése
1. hideg r. ingerküszöbe: 0,004 C csökkenés
2. meleg r. ingerküszöbe: 0,001 C emelkedés
3. állandó hőmérsékletnél nincs ingerület
4. többfajta hőreceptorok, egyesek polimodálisak:
a. Ruffini-testek (meleg): mélyen a bőrben; hő és nyomás
b. Krause-féle végtest (hideg): hám felszíni rétege alatt
5. hőváltozásra legérzékenyebb területek: arc, kar, kéz
4) mozgásérzékelés:
a. proprioceptorok: izmok, inak, izületek állapota
i. ingerek zöme küszöb alatti (protopátiás)
b. Head: ingerek tudatosulását a figyelem indítja el (nagy szerep a tanulásban); ilyenkor válnak
epikritikussá (észlelési köszöb feletti), de ha a ozdulat automatizálódik az észlelés ismét
megszűnik
c. tudatosulása kognitív módszerekkel is elérhető pl. mozgásterápia
5) szervérzékelés:
a. kémiai, mechano és hőreceptorok szinte minden zsigeri területen
b. leginkább csak homályos, diffúz észlelés
c. főként csak abnormális működés esetén vagy nagyon erős figyelemmel tudnak tudatosulni
d. állapotészlelés: általános, diffúz, de címkézhető mintázat pl. éhség
e. ingereket kísérő emóciók, miatt közérzet = belső eredetű, zsigeri információk összetett
mintázata + az ezt kísérő általános érzelmi állapot
f. ritka a jól körülhatárolható zsigeri fájdalom, de pl. fekély
g. referált/áttolt fájdalom: mintha egy izom fájna, de valójában belső szerv (észlelt fájdalom
ugyanabban a gerincvelői szelvényben jelenik meg, ahova a zsigeri afferens befut)
6) szaglás:
a. kémiai telereceptorok
b. szaganyagok többségének van specifikus receptora
c. receptorok orrmelléküreg szaglóhártyája
i. elsődleges érzősejtek: axonnal is rendelkező specializált idegsejtek
ii. üreg melleti részen különleges csillók: szaganyag megkötése
iii. élettartam: 1-2 hónap
d. retronazális szaglás (garaton át)
e. járulékos szabad idegvégződések indítják el a szaglással kapcsolatos reflexeket: kellemetlen
szagok kiküszöbölése
f. nem kapcsolnak át a thalamuszban (ősi rendszer)
g. 7-20 alapszag
h. 2 szagot jól, 3 szagot némileg jól, többet nem
i. térbeli elrendezés: Henning-féle szaghasáb
j. többdimenziós skálázás: Schiffmann: szagtér
k. szagkonstancia: légáramlás erőssége szagélményen/intenzitáson nem változtat
l. napszak, nők, hormonok
m. adaptálódás:
i. centrális (habituáció)
ii. perifériás (aktuálisan)
n. kereszt habituáció: egymáshoz hasonló szagok

12
 o. szagnyom: kibocsátó elment, szag ott van
p. szaglás hátrányai:
i. nehezen újul meg
ii. nincs textúra
iii. nem elég nagy felbontású
q. szexualitás: MHC allélok
r. szagingerek felvétele és agyi központjai:
i. érzősejtek axonjai egyből szagló gumóba (bulbus olfactoricus), ahol mitrális sejtekkel
szinaptizál; szaglógumóból kiinduló nyúlványok a temporális lebeny körte magjába
(szaglás elsődleges kérgi központja)
ii. rostok és dendritek glomerulusokat alkotnak, ebből annyi, ahány receptor
iii. mitrális sejtek és külső interneuronok hormonokra is érzékenyek (terhességi
szagérzékenység)
iv. kap rostokat az amygdala is
v. szaglással kapcsolatos információk az orbitofrontális kéregben is (elsődleges
központoktól átkapcsolással jön az infó)
7) ízérzékelés:
a. nyelv, lágy szájpad, torok, garat
b. zamat = íz + szag receptorok
c. 1 ízlelőszemölcsben (papilla): 25-50 receptor
i. élettartam: 10-14 nap
d. mintázat érzékelése
e. édes: (...) aldehid vegyületek
f. keserű: nem egyértelmű, lehet több receptor is; 2 értékű kationok sói
g. sós: 1 értékű kationok sói, nátrium és kálium ion
h. umami: glutamát, aszparát aminosavak
i. napszak, nők
j. ízdiszkrimináció: két eltérő töménységű oldal 20-25%-os eltérés
k. ízanyag bekerül – receptor átvivőanyag – afferens idegrost
l. szenzoros specifikus telítettség/szaturáció: egy étel élvezete folyamatosan csökken
8) érzékcsúszás (alliesztézia): éhesen, jóllakottan változik az ízpreferencia
9) Sclafani (?): 4 napi tréning; minden patkány a magas tápértékkel társított ízű vízből ivott
10) ízaverzió agytörzsi szinten (mérgezés elkerülése; tanulás)
11) neofóbia
FÁJDALOM ÉSZLELÉSE (KOG. + AFF. RÉSZ EGYBEN):
1) fájdalom: kellemetlen szenzoros és emocionális élmény, amely aktuális vagy potenciális szöveti
károsodással kapcsoaltos, vagy annak terminusával írható le
2) noxa = kártétel, sérülés
3) nocicepcióból lehet fájdalomélmény, de fordítva nem
4) nincsen feltétlen egyenes arányosság az inger és az érzet nagysága között
5) 40 fokos fémtárgy nagyban oké, kicsiben nem
6) perifériás érzékenyíts/szenzibiláció: sérülés helyén felszabaduló irritáns anyagok érzékenyebbé
teszik a helyi idegeket (pl. gyulladás)
7) centrális szenzitizáció (gerincvelői): egész testen, vagy nagyobb területen; tartós ingerlés, többféle
nociceptív bemenet, ill. magasabb idegrendszeri folyamatok hatására gerincvelői sejtek érzékenysége
növekszik:

13
 i. hiperalgézia: kis ingerek is nagy fájdalmat
1. másodlagos hiperalgézia: környező területek is érzékenyebbek a központi
idegrendszer neuronjainak túlérzékenysége miatt
ii. allodínia: nem nociceptív inger is fájdalmat kelt
8) pontszerű vagy diffúz receptív mező
9) nociceptív ingereket továbbító rostok vékonyak (lassúak):
i. A rostok: velőshüvely; valós idejű akut hatások
ii. C rostok: nincs velőshüvely; elhúzódó, különböző érzőminőségben jelentkező ingerek
(polimodális receptorok)
10) fájdalom élmény és reakció:
i. inger aktiválja a receptort
ii. kémiai anyagok felszabadulása
iii. helyi vérbőség, duzzadás (tumor), pirosság (rubor), hőmérséklet emelkedés (calor) és
fájdalomérzet (dolor)
iv. viselkedéses reakció
11) fájdalom fennmaradásának ideje:
i. akut: max 6 hét
ii. tartós (félakut): 6 hét-6 hónap
iii. krónikus: 6 hónapnál több
iv. krónikus periodikus
v. krónikus progresszív
12) fájdalmi helyzetekben kialakuló reakciók (Wall):
i. fájdalom fenyegetésre adott válasz (tisztán kog., elhúzódás, összegörnyedés)
ii. károsító ingerre való reakció az ingerlés helyén (reflexes jellegű)
iii. fájdalomélmény kiváltotta reakció (pl. dörzsülés, sírás)
13) fájdalom pszichés tényezői:
i. fájdalom küszöb (állandó biológiai tulajdonság)
ii. fájdalomtolerancia
iii. hipervigilancia: gyenge ingerre is erős reakció
14) nem nociceptív jellegű fájdalom:
i. nincs fizikai sérülés, de annak terminusával írható le
ii. pszichogén fájdalom (élettani részfolyamatok + pszichés tényezők): pszichés
folyamatokban fennálló zavar jelensége, gyakori az agyi fájdalommátrix aktiválódása
(törzsfejlődésileg korábbi általános fájdalomérző rendszerre épült rá a pszichés
fájdalom)
iii. diagnosztikus jegy:
1. fájdalom nem ébreszti fel álmából, szimmetrikus, alkalmi, kétoldali
2. jellemző pszichogén kórkép: migrén, arcidegzsába, fibromialgia, derékfájás
stb.
iv. szociális fájdalom: potenciális eltávolodás
v. befolyásolhatja még: betegségelőnyök, szuggesztiók
vi. mentális fájdalom pl. gász
15) fájdalom 3 dimenziója (Melzack és Price):
i. szenzoros-diszkriminatív: inger tulajdonságai
ii. affektív-motivációs: fájdalmat kísérő negatív élmények, megszüntetésre irányuló
motiváció

14
 iii. kognitív-kiértékelő: fájdalomélmény keletkezésében tapasztalatok, elvárások,
kulturális tényezők beépítése
16) nociceptorok: általában szabad idegvégződések; sejtteste hátsó gyöki ganglionokban, rostjai
legkülönbözőbb szövetekben
17) nociceptív ingerek felfogásának 3 lehetősége:
i. intenzitásfüggő recepció
ii. mintázatfüggő recepció
iii. specifikus recepció
18) fájdalomingereket továbbító rostok oldalágai az előagyba futva aktiválnak egy leszálló rendszert,
rostjai a kapurendszeren végződnek (kognitív feldolgozási hurok)
19) fájdalomtovábbítás gerincvelői kapukontroll-mechanizmusa:
i. nociceptív ingert az agyi fájdalomközpontba továbbító (T) sejteket a vékony
(nociceptív) és a vastag (testérző) rostok is izgatják és ezt a hálózati sejtek (HS)
gátolni képesek
ii. HS: gerincvelő hátsó részén található substantia gelatinosa neuronjai
iii. vékony rostok: HS-eket gátolja; ingerülete hatására a T-sejt fájdalmat továbbít (nyit a
kapu)
iv. vastag rostok: HS-eket aktiválja, gátlás miatt nem jut a T-sejtekre ingerület (kapu
zár); ingerlésükkel gátolható/csökkenthető a fájdalominger nagysága (pl. dörzsölés)
20) agyi fájdalom mátrix:
i. gerincvelői transzmissziós neuronok rostjainak végállomása a thalamusz; innen a
mátrix különböző részeire halad
1. laterális: főleg szenzoros-diszkriminatív (testérző kéreg, thalamusz (mediális,
laterális), PAG, agytörzs)
2. mediális: affektív-motiváció és kognitív-kiértékelő (sémaképzés, figyelem,
felügyelet, mozgási kontroll; frontális kéreg; inzula: figyelmeztetés, érző
integráció)
ii. más területek szerepe:
1. mozgatóterületek: fájdalomreakció szervezése
2. periakveduktális szürkeállomány (PAG): belső fájdalomcsillapító
mechanizmusok központja (top-botom)
3. egyéb leszálló hatások: limbikus eredetű hatásokra reagálnak (csillapító és
serkentő hatás)
a. narkotikus leszálló rendszer: opioid
b. nem narkotikus leszálló rendszer: szerotonin, orexin, noradrenalin,
dopamin átvivőanyagok
21) fájdalom efferens módosítása:
i. leszálló hatások szerepe
ii. kapu nyitását, zárását egy gyors leszálló rendszer módosítja = ez a hurok a gyors
kognitív feldolgozás eredményét közvetíti
iii. már a kapurendszer előtt is (már el sem éri a kaput az inger)
iv. PAG a kiindulásuk
v. PAG: egész mátrixszal kapcsolatban van; agyi fájdalomcsillapító mechanizmusok is
aktiválni tudják (pl. szuggesztió, placebo)

TANULÁSOK, SZOKÁSOK ELSAJÁTÍTÁSA:

15
 1) tanulás: viszonylag állandó, tapasztalatok miatt kialakuló viselkedésváltozás
2) formái:
a. asszociáción alapuló: klasszikus kondicionálás (inger-válasz tanulás), instrumentális
kondicionálás, belátásos tanulás (Köhler, fejben vagy próbálgatással)
b. nem asszociáción alapuló: habituáció, szenzitizáció (néhány óra/nap amíg fennáll)
3) klasszikus kondicionálás:
a. Twitmyer: térdreflex + hang, hangra is térdreflex
b. nagyobb eséllyel jelenik meg a feltételes válasz, ha a feltétlen és feltételes inger is
gyakrabban együtt járt a múltban
c. fontos: nem feltétlen reflex jön létre, csak egy asszociáció az inger és válasz között
(valószínűségi)
d. kioltás nem szünteti meg az UCS-CS kapcsolatot, hanem inkább „CS-nincs UCS” kapcsolat
felülírja
e. másodlagos kondicionálás (neurális szint: fény és hang neuron kapcsolódik, ami kapcsolódik
a kaja neuronhoz)
f. Hamilton – diszkrimináció
g. serkentő kondicionálás: serkentő: feltételes inger növeli valamely adott viselkedés
valószínűségét vagy mértékét
h. gátló kondicionálás: feltételes inger csökkenti valamely adott viselkedés valószínűségét vagy
mértékét. Ebben az esetben a CS az UCS elmaradását jelzi, és ezért csökken. a vis.
valószínűsége
i. pl. egy korábban UCS-t előre jelző ingert pl. fénnyel mutatunk be, de az
ingeregyüttest nem követi UCS; fény = kondicionált gátló, UCS elmaradását jelzi
4) bejósolhatóság: kognitív és behaviorista kutatók máshogy magyarázták a klasszikus kondicionálást
a. behav.: UCS és CS időben egybe esik = kontinuitás
b. kog.: CS bejósló ereje megbízható legyen az UCS megjelenésére, így CR jön létre; lényeg:
CS nagyobb valószínűséggel jelenjen meg UCS-val, mint nélküle
c. Rescorla: kontinuitás és bejósolhatóság szétválasztása:
i. UCS: áram; CS: hanginger
ii. 4 féle próba: UCS + CS; csak CS; csak UCS; egyik sem
iii. 2 csoport: azt variálta milyen gyakran fordul elő UCS a CS hiányában
iv. két csoportban ugyanolyan gyakran fordult elő az UCS+CS egyidőben (kontinuitás),
(és ugyanolyan gyakran volt CS egyedül)
v. különbség:
1. A csoport: UCS nem volt CS nélkül = kont. + bejósol.
2. B csoport: UCS ugyanolyan gyakran volt egyedül, mint CS-vel = csak
kontinuitás (mert így nem volt bejósolható)
vi. eredmény: csak az A csoport patkányai kondicionálódtak, azaz a bejósolhatóság a
kulcstényező
5) klasszikus kondicionálás biológiai korlátai:
a. illenie kell a faj genetikailag meghatározott ingertípus kapcsolataihoz
b. Garcia és Koelling:
i. fény + hang + áram tudott csak kondicionálódni
ii. íz + rosszullét szintén
iii. DE fordítva már nem = asszociációs szelektivitás (természetben rosszullét íztől van,
fájdalom pedig külső ingertől)

16
 6) instrumentális kondicionálás:
a. meglévő elemek által új viselkedéssorozat a jutalomért vagy büntetés elkerüléséért
b. Thorndike effektus törvénye
i. macska ki a ketrecből, hogy megszerezze a halat; egyre jobban elhagyja a felesleges
mozdulatokat
c. véletlenszerű viselkedés megerősítése
d. Skinner: instr. kond. formáinak szisztematikus tanulmányozása:
i. operáns kond.: addig próbálgathatja, amíg meg nem oldja; egyszer kell jól rájönnie,
(negatív megerősítésnél nincs), nem csak 1 jó megoldása van a mozdulatsoroknak
ii. Thorndike féle: 1-et próbálkozhat, aztán vissza a ketrecbe
iii. negatív büntetésre kioltás
7) megerősítés fajtái:
a. elsődleges: biológiai szükségletek
b. másodlagos: k.k.-sal társult egy elsődlegeshez
8) formálás: kívánt viselkedés lépésenként megerősítése
a. biológiai korlát: csak az lehet, ami nem tér el a normál viselkedésétől
b. Berland: mosómedve nem kondicionálható az érme bedobására, mert szorongatni, babrálni
szokta a kezében lévő dolgokat
9) viselkedés megerősítésének biológiai korlátai:
a. gomb csipegetés + kaja megy
b. áramütés + szárnycsapás megy
c. DE fordítva nem, mert a csipegetés a kajához, az elrepülés a veszélyhez köthető
10) generalizáció, diszkrimináció
11) megerősítési tervek:
i. részleges (nem mindig): kioltásnak jobban ellenáll, mert nem olyan éles a határ a
különböző tanulási és kioltási szakaszok között
ii. folyamatos
b. részleges megerősítés:
i. aránytervek: megerősítés a válaszok számától függ, pl. minden 50. után; gyakoribb
lesz a viselkedés, ha nagy elemszám kell a jutalomhoz
1. egyes megerősítések után válasz szünet (biztos benne, hogy 50 után úgyis lesz
jutalom)
ii. változó arányú megerősítés: leghatékonyabb
1. nincs válasz szünet
2. magasabb a válaszgyakoriság (pl. nyerőautomaták „na majd most”)
c. időbeli megerősítési tervek:
i. rögzített idejű: megadott idővel a legutóbbi megerősítés után
1. megerősítés után válasz szünet; lejárati idő közeledtével rengeteg válasz
ii. változó idejű: utána nincs válasz szünet
12) averzív kondicionálás:
a. meglévő viselkedést akar leállítani; nem olyan hatékony, mint a kondicionálás, mert nem
ajánl alternatívát, csak azt mondja ÁLLJ
b. negatív megerősítés (valami rossz abbamarad): elkerülő, menekülő viselkedést kondicionálja
i. hogyan előzzék meg = elkerülő
ii. hogyan állítsák le = menekülő
c. menekülő gyakran átmegy elkerülőbe

17
 d. hogyan lehet egy „nem-esemény” (valaminek az elmaradása) megerősítő?
i. 2 tanulási szakasz:
1. k.k.: hang + áram asszociáció, utána hangra félelmi válasz
2. instr. kond./menekülő tanulás: ugrás + félelem megszűnés (negatív
megerősítés), ugrás fennmarad
13) kontroll érzete és bejósolhatóság (Maier és Seligman)
14) komplex tanulás:
a. kog. megközelítés szerint: tanulás alapja, hogy mentális reprezentációkat alkotunk, ezeken
műveletek
b. egyszerű asszociációs kapcsolatok (események, ingerek között)
c. bonyolult nem asszoc. és műveletek
i. (csillag alakú labirintus) Tolman: mentális térkép (szimbólumok, fogalmak, okság)
ii. belátásos tanulás/mentális próba-szerencse, kerülőutak, stratégia
15) belátásos tanulás:
a. Köhler: csimpánz; nincs útközben megerősítés, teret ad a próbálkozásnak
b. csak a helyes megoldást hajtja végre
c. más szitukra is átvihető, mert rugalmas mentális reprezentáció
d. 2 szakasz: gondolkodás; konszolidáció
16) top-down folyamatok a tanulásban:
a. milyen és mennyire erős asszociáció alakul ki
b. álasszociáció: hihető, de nem létező (rajzban belső világ)
c. előzetes felvetések torzíthatják az asszoc. vélt erősségét (nem túl nagy ellentmondások
esetében)
d. tanulásnál észlelt kapcsolatok erőssége = tényleges asszoc. kapcsolatok/objektív adatok +
előfeltevések
17) tanulások idegi alapja:
a. Kandel: tanulás és emlékezés molekuláris hátterének feltárása; csigák kopoltyúhúzási reflexe
b. csiga egyszerű és hozzáférhető idegrenszere
i. habituáció: vízsugár miatt egyre kevésbé húzta vissza kopoltyúját
1. preszinaptikus neuron egyre kevesebb transzmittert enged ki
ii. szenzitizáció: vízinger + ütés a fejére: kopoltyúválasz megnő folyamatosan
iii. 2 módon külön (de egy időben?) ingerelt neuron hatására kapcsolat alakul ki a fej
ingerlését érző és a motoros neuron pályához kapcsolódó serkentő (szerotoninerg)
neuronok között is egy interneuronon keresztül, így interneuron fokozott szerotonin
kibocsátása miatt megnő a szinaptikus hatékonyság és nagyobb választ vált ki az
érzőneuron ingerülete (összeadódik a két inger így erősebb válasz)
18) klasszikus kondicionálás vs szenzitizáció:
a. k.k.: 2 idegpálya kapcsolódik össze
b. szenz.: 1 ideghez kezd el 2 külön szenzor ingerületet szállítani az interneuronnal
19) pislogás kondicionálása: hangra is pislogás:
a. szinapszisok hatékonyságának változása a kisagyban: CS (hang) infóját szállító idegsejt és a
kisagykéreg sejtje (Purkinje sejtek) közötti szinaptikus hatékonyság lecsökken (LTP), ami
lehetővé teszi a CR megjelenését, mert a kisagy egyébként gátló hatással van a pislogást
kondicionáló körön belül a CR kialakulására (az UCS és a CS hosszú távon lehangolódást
okoz a Purkinje sejtekben, így a mély kisagyi magok felszabadulnak a gátlás alól)
b. félelem kondicionálása hasonló, csak itt az amygdalában alakul ki LTP

18
 20) tanulás sejtszintű alapja (neuroplaszticitás):
a. lehetséges változások:
i. kibocsátott transzmitter mennyiség megnő
ii. receptorok mennyisége megnő
iii. szinapszisok mérete, száma megnő
b. emlékezet alapja a szinapszisok hatékonyságának növekedése, amely az LTP-vel lehetséges
(hosszútávú potenciáció/lehangolódás) (gátló folyamatok elmaradnak így új kapcsolat tud
létrejönni?)
c. NMDA receptorok: nyitáshoz szükséges: glutamin neurotranszmitter kapcsolat a receptorhoz
+ posztszinaptikus sejt erőteljes depolarizációja, így CA ionok beáramlása a sejtbe, emiatt
anyagcsere változások, receptorok épülnek a membránba
d. klasszikus kond.: NMDA receptorok akkor aktiválódnak (alakul ki LTP), ha a CS (gyenge)
bemenete és az UCS (erős) bemenete egy sejten futnak össze
i. azért jön létre a CS infóját szállító szinapszis, mert egyszerre alakul ki a
preszinaptikus aktiváció (CS alatt) és a posztszinaptikus depolarizáció (UCS alatt),
így a gyenge szinapszis megerősödik
e. spike dependent plasticity: a sejt aktivációja (CS sejt) konzisztensen, megbízhatóan jelzi B
sejt (posztszinaptikus sejt) aktiválódását, így a közöttük lévő kapcsolat megerősödik
21) Hilgard, Campbell és Sears: alátámasztja a tudat szerepét a tanulásban
a. kondicionálási instrukciókkal módosítható
b. 2 ablak, ha a bal világos lett, akkor fuvallat és pislogás
c. következőnél ugyanez, de ha a jobb világított akkor nem jött fuvallat (de ezt ksz. előre nem
tudta), ingerek diszkriminálása
d. másik csoport: instrukciót kap, hogy csak a bal esetén jön fuvallat, ők nem pislogtak a jobbra
22) Dickins és Shanks: hosszútávú tanulás két fajtája
a. tudatában vagyunk; függ attól, hogy mennyire tudjuk megfogalmazni tanulási stratégiáinkat
i. szerintük ez az instr. kond.-on alapul, mert így hiedelmeket tanulunk meg, hofy mi
lesz, ha valamit csinálunk
b. implicit, független a nyelvi megfogalmazástól
i. ez klassz. kond., mert egy idő után CS ugyanazzal az értékkel fog rendelkezni, mint
UCS, így felveszi automatikusan ugyanazokat a jellemzőket
c. sztochasztikus függetlenség: az emlékezeti magatartás képességeinek különböző mutatói nem
mindig korrelálnak egymással (nem számít eszébe jut-e, hogy megtanulta, lényeg hogy tudja)
23) Beck: pánikroham oka és kezelése – kog. megköz.:
a. torzítás elmagyarázása nem elég, mert sokszor ezekek a félelmek nem a verbalizálható
emlékezet területén vannak (k.k.-sal kialakított kapcsolatok)
(7) EMLÉKEZETI RENDSZEREK, FOLYAMATOK:
1) Atkinson: rövid (mp) + hosszú
a. rövid csak fenntartja az infót a kognitív művelet számára
b. modális modell
c. szenzoros emlékezet: környezeti infókat dolgozza fel
i. vizsgálata (ikonikus emlékezet): 3x4-es betűk
1. sorokban, oszlopokban ment, egyszerre nem
2. hang jelezte melyiket kell mondani ment
ii. maszkolás: egy inger észlelését és/vagy tárolását befolyásolják a közvetlenül előtte,
ill. még gyakrabban utána bemutatott ingerek

19
 2) Schachter: hosszútávú = szemantikus + epizodikus
3) kifejeződés: explicit + implicit
a. explicit (deklaratív) = szemantikus + epizodikus
b. implicit (non-deklaratív) = procedurális (automatikusan aktivál pl. szavakat az első két betű
alapján)
4) kódolás = események emléknyommá alakítása
a. erről szóló kutatások: verbális tanulási irodalmak (mert ezekkel a módszerekkel vizsgálták)
5) Standing: vizuális kódok használatával magasabb felismerési teljesítmény
6) mélyebb feldolgozás = jobb megőrzés
ELMÉLETEK:
1) Craik és Lockhart: feldolgozási szintek elmélete
a. felszínes majd mély feldolgozás (megismerő rendszer)
b. kísérletek; 5 feldolgozási szint (pl. K-val kezdődik-e; hal-e)
c. mély feldolgozás 2 stratégiája:
i. elaboratív (korábbbi tudáshoz kapcsolás)
ii. fenntartó ismétlés (ismételgetés, vagy ismert számsorrá alakítás)
d. kísérlet: szavakat mondatokba illeszteni; minél bonyolultabb, annál jobb felidézés később
e. megkülönböztető/integratív stratégia: sorba jövő szavakat egyesével (megkülönböztető) vagy
őket összekapcsolva (integratív) próbáljuk megtanulni
f. hiányossága: előhívási folyamatoktól függetlenül vizsgálja a kódolási folyamatot
2) Tulving és Osler: kódolás specifikussága
a. hipotézis: kódoláskor jelenlévő előhívó ingerek segítenek csak
b. kísérlet:
i. csak megjegyzendő szó
ii. szó + szó
iii. szó + 2 szó
c. eredmény: ha ugyanazok az elemek voltak jelen kódoláskor és előhíváskor akkor segítettek a
szavak
d. Thomson és Tulving: szó + gyengén/erősen asszociálódó szó
i. eredmény: nem az asszoc. erőssége számított, hanem hogy jelen volt-e kódoláskor
3) Tulving: kódolási előhívási paradigma – mindkét körülményt függetlenül manipulálják
a. Dong: szótanulás külön vagy csoportosítva; előhívás: szabad felidézés vagy kategória címkék
i. eredmény: csak akkor volt hatékony a címke, ha eleve csoportosítva tanult
b. Baddeley: fizikai környezet (kongruens/inkongruens környezet) – búváros kísérlet
i. (- Schrab illat kontextus)
c. Metcalfe: érzelmek – kongruens a legjobb, de csak akkor, ha a szavak általuk generáltak
4) Tulving: kognitív környezet hatása = emlékezetei reprezentációk nem csak a szavak lexikai és
szemantikai jegyeit viselik, hanem a tanulás alatti külső-belső kontextuális hatásokat
5) Ozier: feldolgozási szintek + kódolási-előhívási paradigma:
a. szavak: 1 kategória vagy ugyanolyan kezdőbetű (mély, felszínes)
b. teljesítmény nem a feldolgozás szintjétől függött, hanem a hívóingertől
EMLÉKEZETI KONSZOLIDÁCIÓ:
1) Ribot-törvény: emlékezés folyamatosan romlik egészséges embereknél, sérülés esetén, pedig
leromlik, majd fokozatosan javul – amnézia idői gradiense
2) perceptuális priming: szó-vagy képtöredék azonosítását segítő tételek előzetes bemutatása a személy
tudta nélkül (segíthet az amnéziás betegeknek + implicit memória szinte sosem sérül)

20
 3) agysérülés után az események valamennyire kitisztulnak; eleinte az előhívásban lehet probléma;
konszolidációs elméletek a retrográd amnéziából indultak ki – hippocampus szerepe
4) emlékezet =
a. deklaratív (explicit) =
i. szemantikus
ii. epizodikus
iii. (mindkettő: mediális temporális lebeny; diencephalon)
b. nem deklaratív (implicit) =
i. procedurális (készségek, szokások)
1. striatum
ii. priming és perceptuális tanulás
1. neocortex
iii. egyszerű klasszikus kondicionálás
1. emocionális válaszok
a. amygdala
2. viselkedéses válaszok
a. cerebellum
iv. nem asszociatív tanulás
1. reflexpályák
5) Hebb: kettős emlékezeti nyom elmélet
a. kísérlet: 1 próbás averzív kondicionálás (áramütés után semleges ketrecbe meneküljenek)
b. átmeneti és sérülékeny emlékezetből lesz tartós emlékezet (szinaptikus módosulások)
c. átmeneti szakaszban sejtegyüttesen belül aktiválják egymást a neuronok: reverberáló
neuronális kör (önmegerősítő aktivitás); neuroncsoportok szinaptikus kapcsolatba lépnek,
működési láncba szerveződnek (plaszticitás)
TOVÁBBI ELMÉLETEK HEBB ALAPJÁN:
1) McGaugh: konszolidáció kapcsolata a fehérjeszintézis serkentésével és gátlásával
a. kísérlet: tanulás, utána serkentő vagy gátló anyagok
i. eredmény: viselkedési mintázatok szintjén romlott vagy javult az állatok teljesítménye
(de nem volt mindegy mikor adják be a szereket)
b. ez elvezethet az asszociáció megértéséhez
2) LTP: tartós emlék kialakulásának biológiai alapja; hippocampusban megfigyelték (theta hullámok);
rövidtávú konszolidáció szakaszában a szinaptikus aktivitás mintázat eltér az LTP-től
3) H.M. és K.J. esete: kétoldali temporális lebeny irtás – készségeket tudtak tanulni, annak emléke
nélkül (retro-és anterográd amnézia)
4) K.C. esete: epizodikus amnézia – tárgyi tudása van (retro-és anterográd amnézia)
DEKLARATÍV EMLÉKEZET AZ AGYBAN: hippocampalis-kortikális deklaratív memóriaszakasz
1) eseményemlékek részletei szétszórtan a neokortikális asszociációs területeken; hippocampus
közvetíti ezek szerveződését a tüzelési mintázatával; input szemantikus infóként megy a
parahippokampális területre, amit a hippocampus hasznosít így ezekből lesz az epizodikus emlékezet
ESEMÉNYEMLÉK KONSZOLIDÁCIÓJA:
2) Tulving: ekfória modell = minden esemény fokális (gócponti eleme) olyan mentális környezetbe
ágyazódik, melyekben jelen van a külső és belső referenciájú elemek (közeg, érzelmek) – ennek
kódolása és megszilárdulása alakítja ki az epizódot

21
 a. ekfória = folyamat, mely során az emléknyom és az új helyzetből származó hívóinger
összekapcsolódik, ezek az infóegyüttesek az ekforikus információk, ez az ami elindítja az
emlékezést
3) Moskovich modellje: hippocampalis komplex hogyan keres emlékeket a hívóingerhez + előtte
miként kódolja a neokortex
a. lépések automatikusak, a modell viszont nem tartalmazza a szándékos emlékezeti keresést
4) Moskovich és Nadel: többszörös emléknyom elmélet
a. újrakonszolidáció során van alkalma újabb másolatot készíteni az emlékről
i. idői gradienst is magyarázza: nem teljes sérüléskor a távolabbi emlékek, ha
felidézhetők maradnak, akkor azért, mert ezeknek volt alkalma (hippocampalisan)
felülíródni
EMLÉKEZETI DISSZOCIÁCIÓ:
1) emlék és tudás tud disszociálódni
2) hippocampus hatása nem az idő múlásával halványul, hanem az emlék élményszerűsége alapján
a. kettő megkülönböztetése:
i. önéletrajzi emlékezeti interjú (Kopelman)
ii. önéletrajzi interjú eljárás segítségével (Levine)
3) erős érzelmi töltetű emlékekre jobban emlékszünk
a. Brown és Kulik: vakuemlékek
i. amygdala fokozza a konszolidációt a hippocampuson keresztül, főleg az epizodikus és
főleg a negatívoknál
ii. félelem kondicionálása: az amygdala-függő implicit emlék a tudatban összetalálkozik
a hippocampusi eseményekkel (rossz élmény + esemény összekapcsolódása)
4) Ebbinghaus: emlékezet vizsgálata
a. kérdés: hogy kapcsolódnak az új infók a régiekhez
i. verbális tanulási megközelítés híve volt; lényege: jelenségek feltérképezésére
helyezték a hangsúlyt – nagy átfogó elméletek (USA, 1930)
5) Európa: gestalt
a. belső reprezentációk és az emlékező aktív szerepe (hogyan szervezzük az anyagot tanulás
során)
b. Madler és Tulving
6) UK: Bartlett idegen kultúrák népmeséit használta; megértésre tett erőfeszítést hangsúlyozta
a. sémák miatti pontatlanság visszamondáskor
7) Craik: 1940-es évek
a. computer alapó információfeldolgozási modell egyre elterjedtebb
i. 1 vagy több tárolási rendszer az emlékezetben; külön-külön kódol, tárol, előhív
(mindhárom összefügg)
8) Broadbent: korai szűrés; Neisser
9) amnézia neuropszichológiai vizsgálata 2 módon:
a. kórkép sajátossága
b. sérült kognitív képességek
10) emlékezettel összefüggő területek: amygdala, hippocampus, thalamusz, kisagy, gerincvelő (utolsó
kettő – nem deklaratív)

(8) ELSŐDLEGES EMLÉKEZETI RENDSZEREK ÉS A MUNKAMEMÓRIA

1) Baddeley: struktúrák + ezeket működtető folyamatok; infó mindkét irányba áramlik

22
 2) szenzoros emlékezet, majd arra érdemes infó a munkamemóriába
a. ikonikus emlékezet: látáshoz illeszthető szenzoros emlékek
b. echoikus emlékezet: halláshoz illeszthető szenzoros emlékek
3) valószínűleg minden emlékezeti modalitás rendelkezik saját szenzoros emlékezettel
IKONIKUS EMLÉKEZET:
1) Sperling: maszkolás
a. eredmény: minél világosabb a közbeiktatott mező, annál rosszabb felidézés; fény interferál az
emléknyommal
b. 2 féle interferencia:
i. fényenergia maszkoló hatásától fűggő: csak akkor, ha a fényt és a betűket is
ugyanazzal a szemmel nézte; azelőtt lépett fel, hogy összegződne a két szem infója
ii. maszk vizuális kontúrjától függő: csak akkor, ha külön-külön szemmel a maszkoló és
a célingert; összegződött infó után keletkezik az interferencia
c. vizuális jellege abban mutatkozik meg, hogy bármilyen vizuális sajátosság alapján
megkapjuk az eredményt, de akkor nem, ha fizikai jellemző alapján kell dönteni
d. Sperling szerint: betűket perifériás vizuális tárból olvassuk ki – ezek a felismerési pufferbe
kerülnek, ahol már előhívható formában tárolódnak – Neisser: ikonikus emlékezet
2) Sperling: sok infó után csak 4-5 számra emlékszünk
a. memóriaterjedelem: bemutatást követően közvetlenül felidézett elemek száma
b. bemutatott inger képe tovább fennmarad, mint maga az inger
c. kísérlet: több sorban különböző hosszúságú számsorok felmutatása
i. teljes beszámoló – amennyit csak tud
ii. részleges beszámoló – 1 sorra kellett figyelni (egy hang jelezte)
iii. eredmény:
1. teljes besz.: betűk számának növekedésével nőtt a felidézettek száma is, majd
megállt 4-5-nél
2. részleges besz.: szintén nőtt, és jóval több betű volt hozzáférhető az adott
pillanatban, mint az 1. helyzetben fel tudtak idézni
iv. másik verzió: sort jelölő hang késleltetve; kiderült: ikonikus emlékezet fennmarad 1/3
mp-ig
3) Erikson és Collins, majd DiLollo: látványperzisztencia és idői integrációs paradigma kísérlet
a. látványperzisztencia: jelenség, mely során az infó vizuális reprezentációja a mp néhány
tizedéig megbízhatóan és tudatosan észlelhető
i. 5x5-ös mező + 24 pötty; hol nincs pötty?
1. 2 db 12 pöttyből álló tábla egymás utáni vetítés; kettő közötti idő, ha átlépi a
150 ms-ot, akkor teljesítmény rohamosan romlik
2. eredmény: első tábla ikonikus elhalványulásával pöttyök kevésbé láthatóak és
összefolynak a második táblával
b. a két elmélet integrációja:
i. szenzoros válasz függvénye = fogalom, amely a szenzoros emlékezet és a
látványperzisztencia jelenségét integrálja
ii. ikonikus emlékezet 2 oldala:
1. rendelkezésre álló anyagból infók kivonása
2. látható, az egyén számára tudatosan hozzáférhető infók kezelése
iii. DE két elmélet integrálható, mert:

23
 1. rövid ideig mutatott ingerek az idegrendszerből szenzoros választ váltanak ki;
válasz felfogható = idegi tevékenységek mértéke, mely az inger eltűnése után
nő, majd csökken
2. ingerről szerzett infó mennyiségét a szenzoros választ ábrázoló függvény alatti
terület adja
3. inger láthatósága annak függvénye, hogy a megfigyelő milyen gyakorisággal
vesz infót az ingerről
ECHOIKUS EMLÉKEZET:
1) Neisser: auditoros szenzoros tár
a. hosszú telefonszám felidézésekor máshol tévedünk, ha hallottuk vagy ha láttuk
i. láttuk: vége felé nagy a hibázási valószínűség
ii. hallottuk: utolsó számokra jobban emlékszünk
2) közbeiktatott elemmel romlik a teljesítmény, ha az értelmes szó
3) Crowder és Morton: prekategorikus akusztikus tár; lehetővé teszi az auditoros újdonsági (recencia
hatást); jelentős szerepe van a verbális rövidtávú emlékezet folyamatiban
RÖVIDTÁVÚ EMLÉKEZET
1) számterjedelem
2) munkamemória: infók egyidejű tárolása és feldolgozása
a. jól bejósolja: IQ, kognitív képességek
b. STM része
c. mentális munkaterület
3) Baddeley és Hitch: többkomponensű memóriamodell
a. munkamemória = fonológiai hurok + téri-vizuális vázlattömb + központi végrehajtó
i. fonológiai hurok = rövid idejű tár + artikulációs ismétlési folyamat
EMLÉKEZETI TERJEDELEM:
1) 6-7 elem
a. felidézés nem úgy, ahogy kódoltuk, mert akkor, ha egy elem nem jutna eszünkbe, akkor a
többi sem
2) terjedelmét nem az elemek, hanem a tömbök száma határozza meg
a. azon múlik: olyan sorrendben vannak-e a betűk, ahogy az a hosszútávú nyelvi szokásokhoz
illeszthető
b. tömbösítés – ált. a hosszútávú elemekhez való illeszkedés alapján
3) Conrad: hangzásbeli felidézési nehézség
a. bemutatott mássalhangzó-sorozatok után jellegzetes hibázás, hogy hangzásilag hasonlókra
cserélték (annak ellenére, hogy vizuálisan ezek nem hasonlítanak)
b. rosszabb felidézés hasonló hangzású mássalhangzóknál
i. magyarázat: STM tár gyorsan elhalványuló akusztikus kódra épül
4) Peterson-hatás: amikor valaki elfelejti miért is ment át egy másik szobába
a. Peterson szerint: számok és betűk interferálnak egymással, egyikkel való foglalkozás
befolyásolja a másik tanulását
b. mások szerint: mivel az első mássalhangzó hármasnál nem volt ilyen jelenség, ezért az előbb
megjegyzettek proaktív interferenciája okozza
i. interferencia hasonlóság függvénye: ha tanulás közben kategóriát váltanak ismét jó a
teljesítmény
c. Peterson-feladat: emlékezeti feladat + emlékezést gátló (felidézés előtti) feladat

24
 i. több sorozatból csak az utolsót kell felidézni; minél több idő, annál kevésbé
emlékeznek melyik volt az utolsó
ii. szabad felidézés:
1. hosszabb lista: egyedi elemek felidézésének esélye csökkent, de
összességében több felidézett (ahogy nőtt a megjegyzendő)
2. elsőbbségi/primácia hatás: minden lista esetében valószínűbb, hogy az elején
lévő elemeket jobban fel tudjuk idézni
3. újdonsági/recencia hatás: azonnali felidézés; lista hosszától függetlenül
könnyebb felidézni az utolsó elemeket, DE eltűnik, ha késleltető elemet
rakunk a feladatba
5) Bjork és Whitten – késleltetés:
a. lista után azonnali felidézés = recencia hatás volt
b. ingerbemutatás + 20 mp késleltetés = nincs recencia hatás
c. minden bemutatott szó után és a lsita végén is késleltetés = van recencia hatás
d. hosszútávú recencia hatás: amikor az utolsó néhány elemet jól fel tudjuk idézni a LTM-ból
(pl. hova parkoltunk)
i. mivel nem csak egy rendszert érint, valószínű, hogy egy olyan mechanizmus álla a
hátterében, ami azt hasznosítja, hogy a legutóbbi infó a legrelevánsabb
6) recencia és Peterson-hatés egyfajta diszkriminációs jelenség, amely az előhívandó elem és az
elsődleges versengő elem idői távolságától függ
VERBÁLIS RÖVIDTÁVÚ EMLÉKEZET MODELLJEI:
1) Baddeley és Hitch: fonológiai hurok
a. beszédjellegű infó átmeneti tárolása
b. 6-7 elem, mert utána az ismételgetés is már túl sok idő
c. fonológiai hasonlósági hatás: rosszabb a verbális infók azonnali szeriális felidézése, ha az
elemek hangzásukban hasonlítanak
i. eltűnik: ha hosszú a lista vagy több idő van az ismételgetésre
ii. LTM-ben is van fonológiai hatás, de ott inkább a jelentés szerinti kódolás gyakoribb
d. beszéd által közvetített infók a fonológiai tárba; vokális vagy szubvokális artikuláció
segítségével
e. artikulációs elnyomás: célinger verbális ismételgetés megakadályozása, egy másik inger
ismételgetésével (így a célinger nem tud az auditoros tárba kerülni, de ha külsőleg
auditorosan megmutatják automatikusan oda kerül)
f. szóhosszúsági hatás (ismételgetés + hosszabb szavak bonyolultabbak így nagyobb az esély az
interferenciára)
g. irreleváns-hang hatás: verbális STM-et megzavarják a párhuzamosan változó hallott hangok
pl. zene, beszéd
h. jelentés hatásának kiszűrés: kimondható, de jelenéssel nem rendelkező szótagok alkalmazása
i. értelmes és értelmetlen szavak is megzavarhatják az emlékezeti teljesítményt
i. Colle: irreleváns beszéd = maszkolás
j. zene interferál a számfelidézéssel (vokális jobban, mint instrumentális)
k. Jones és Macken: változó állapot hipotézis = elemek sorrendjének megjegyzését verbális és
vizuális emlékezet esetén is rontják a felidézést az irreleváns ingerek, ha azok változatosak
2) sorrendiség kérdése: fonológiai táron kívül egy sorrendiségért felelős rendszer, amit ront a
hasonlóság felidézésnél

25
 a. többnyire nem láncokat képzelnek el, hanem az első vagy első és utolsó elemhez tartozó
kontextuális infót, ami meghatározza a többi elem sorrendjét
b. Page és Norris: irreleváns beszéd sorrendiségbe zavar be (nem a fonológiai tárba), amely a
fonológiai hasonlóságért felelős
i. magyarázza miért nincs hatása az irreleváns és a megjegyzendő inger hasonlóságának
c. sorrend tárolásának lehetséges módjai:
i. láncba fűzés
ii. kontextus
iii. elsőbbség
VERBÁLIS RÖVIDTÁVÚ EMLÉKEZET TOVÁBBI ELMÉLETEI:
1) Jones: tárgyra irányuló epizodikus rögzítés
a. elemek sorozatai pontokként reprezentálódnak (modalitástól függetlenül) egy felszínen,
amelyet a szeriális felidézés használ (audiu + bizuális közös reprezentáció)
i. felidézés = reprezentált csomópontok által (mintha egy grafikont olvasnánk le)
ii. nem figyelt ingerek is kirajzolják a maguk grafikonját, ami bezavar a figyelt ingerek
felidézésében
iii. elvetették: STM betegeknél van, hogy pl. a vizuális fennmarad; lánca fűzésen alapul
b. Nairne: vonás modell
i. STM, LTM helyett egy rendszer, ahol az elemeket egy-egy vonáskészlet
reprezentálja. 2 fajta
1. modalitásfüggő jellemzők
2. modalitás független jellemzők
ii. felejtés = új elemek mozgatják a már kialakított vonáskészleteket
iii. DE: nem tudja magyarázni a szóhosszúsági hatás eltűnését + nem figyelt elem akkor
is ront, ha az inger után adják
c. Brown: SIMPLE
i. STM és LTM: előhívás akkor könnyebb, ha egy elemnek minél több megkülönböztető
jegye van
ii. idő megkülönböztetést tartja fontosnak
iii. nem jól kezeli a szeriális felidézést, nem foglalkozik a munkamemória végrehajtó
működésével
d. Farrell és Lewandowsky: SOB
i. sorrendet esemény alapú kontextuális jel tarja fenn; felejtés = események közötti
interferencia
TÉRI-VIZUÁLIS RÖVIDTÁVÚ EMLÉKEZET:
2) 30 mp-ig emlékszünk, hogy valami kb. merre van
3) téri emlékezet: Posner és Konick – csík és kocka
a. vonal mentén hol volt inger; ha nincs közben más feladat jó emlékezés
i. ha a késleltetési feladat nem vizuális – abban zavarta meg az embereket, hogy
ismételgessék
4) Irwin és Andrews – tárgyakra való emlékezés
a. színes betűk majd csillag
i. szín/betű/mindkettő felidézése
ii. mindegyik esetén jól teljesítettek 4 elemig
5) Vogel – sávos
a. ki akarták zárni, hogy a betűknél a fonológiai tárra is támaszkodhatnak a nevük által

26
 b. tulajdonságok ismételgetése túl hosszú lett volna
c. 4 elemig ment; nem függött össze az elemek bonyolultságával
6) téri lokalizáció felidézését rontják a keresési feladatok, de a tárgyakra való emlékezést nem
a. vizuális keresést nem befolyásolja, ha közben tárgyat kell felismerni, de téri emlékezeti
feladat igen
7) téri-vizuális különbségtétel:
a. Corsi-kocka: klasszikus téri vizsgálati módszer (9 kockából 5 megy; 2-vel az átlagos
számterjedelem alatt)
b. mátrix minták: klasszikus vizuális vizsgáló módszer
i. cellák egyik fele színes másik üres; üres mátrixban kell megjelölni a színes cellát
ii. 16 cella, ami még jól megy
8) Klauer és Zhao: vizuális STM nem csak mintákra, hanem formákra és színekre vonatkozó
emlékezete
a. fehér pont megjegyzése egy fekete háttér előtt és kínai írásjegyek megjegyzésének
összehasonlítása (késleltetés után 8 elem közül felismerni; késleltetés alatt téri vagy vizuális
feladat)
i. pontnál mozgási feladat rontott
ii. írásjegynél számfeldolgozás rontott
9) STM kutatásának neuropszichológiai megközelítése
a. STM és LTM teljesítménye különböző emlékezeti rendszerektől függhet – különböző
agyterületek
10) verbális STM zavara
a. kettős disszociáció = vizuális és fonológiai rendszer egymástól függetlenül károsodhat és
maradhat ép
11) téri-vizuális STM zavara:
a. emlékezhet téri infóra, miközben színekre nem
b. ilyen betegeknél nem csak ez a két rendszer sérülhet, hanem képzeleti képek létrehozása,
manipulációja (pl. szobrászkodás), így nem a munkamemóriát is érinti
MUNKAMEMÓRIA:
1) először Attkinson és Shiffrin vetették fel, hogy az STM munkamemóriaként működik = modalitás
modell
a. felelős: emlékezeti startégia kiválasztáa, működtetése, ismétlések
i. de nem magyarázza, hogy az STM betegek nem mutattak munkamemória sérülést
2) Craik és Lockhart: feldolgozási szintek
a. megkérdőjelezi: tanulásban elegendő az infó rövidtávú tárban tartása
b. tanulás a feldolgozás szintjétől, nem idejétől függ
3) Baddeley és Hitch:
a. hipotézis: munkamemória működése miatt a rendszer blokkoló hatással lesz egyéb tanulási és
összetett kognitív folyamatokra
b. bemutatott számsorozatok folyamatos ismételgetése + kognitív feladat; fejben tartott számsor
hosszával változtatták a korlátozott kapacitású rendszer terhelését (ha a kognitív folyamatok a
munkamemória működését tükrözik = minél hosszabb a számsor, annál nagyobb az
interferencia)
i. egyszerű következtetés + 8 szám = ment
ii. számterjedelem növekedése = döntési idő
iii. DE a hibaszázalék független volt a számsor hosszával

27
 1. innen látszik: nem hibáztak többet, csak több idő kellett
c. azért van interakció a kettő között, mert a munkamemória teória érvényes, de működése nem
függ teljesen a számterjedelmi feladatban közreműködő emlékezeti rendszertől
TÖBB KOMPONENSŰ MODELL:
1) Baddeley és Hitch: többkomponensű memóriamodell
a. munkamemória = fonológiai hurok + téri-vizuális vázlattömb + központi végrehajtó
i. fonológiai hurok = rövid idejű tár + artikulációs ismétlési folyamat
ii. központi végrehajtó = korlátozott figyelmi kapacitású általános ellenőrző rendszer,
ami az elrendszerekben lévő elemek szelekcióját végzi, egész rendszert kontrollálja
iii. + epizodikus puffer
b. fonológiai hurok: ismétlés miatt 2-3 elemmel nagyobb számterjedelem
i. 1. hipotézis: fonológiai hurok a nyelvi megértésben (de nincs)
ii. 2. hipotézis: azért van, hogy segítse a nyelvelsajátítást (igaz)
1. nyelvi zavaros gyerekekkel nem létező (egyre hosszabb) szavakat
ismételtettek; 8 éveseknek az egészséges 6 éveseknél is rosszabb teljesítmény
iii. szemantikus kódolás: feldolgozás jelentés alapján; LTM-ben lévő elemekkel való
összekapcsolás
iv. + fonológiai hurok evolúciós haszna: nyelvtanulás, nyelvi szabályok és olvasás
készségének elsajátítása
v. Vigotszkij és Lurija: verbális önistruálás
1. kicsi gyerekek úgy tudnak nehezebb feladatokat megcsinálni, hogy közben
ismételgetik maguknak a szabályokat
c. téri-vizuális vázlattömb:
i. élénk képzeletű embereknek nem jobb
ii. Shepard és Feng: képzeleti műveletek
1. fejben összehajtani az alakzatot és megnézni, hogy a nyilak egymás felé
mutatnak-e
2. minél több jatogatás, annál több idő
iii. Finke és Slayton: téri forgatás – J + D = esernyő
iv. Pearson: képzeletbeli tárgyak szimbólumokból
1. szimbólumokból megnevezhető és összerakható tárgyak + elnyomó feladat
a. artikulációs elnyomás – fonológiai hurok
b. téri pozíciók megérintése – vázlattömb
2. eredmény: téri feladat – új tárgyakat zavarja; artikulációs – megnevezést
zavarja
v. Hatano és Osawa – japán fejszámolók (másodlagos téri feladat zavarta meg;
vázlattömböt is használják az emlékezéshez)
vi. Baddeley: intenzív képzeleti működés is interferálhat a téri feladatokkal
1. Brooks-feladat: hallott mondatok ismétlése; ha azok tartalmát egy vizuális
mátrixban ábrázolják = 8 mondatra is emlékeznek; ha nem 6-ra
2. ha közben egy pálcát fényponton tartani = térben elképzelhető mondatok
előnye megszűnik (ugyanez, ha csukott szemmel hang lokalizálása)
a. de fényesség megítélése nem interferált
vii. hallott szavak vizuális képbe rendezése segíthet, de könnyen megzavarható vizuális
ingerekkel

28
 viii. Baddeley és Andrade: vizuális képzelet – vázlattömb működése; akusztikus képzelet –
fonológiai hurok
1. csak újszerű képzeteknél zavart be az akusztikus elnyomás vagy a téri feladat
a. elemeket STM vagy LTM-ból szedjük
d. központi végrehajtó: inkább figyelmi rendszer, mint tár
i. Norman és Shallice: központi végrehajtó 2 féle kontroll folyamata:
1. automatikus, szokásokon alapuló (pl. ha véletlenül munkába megyünk
szombaton nem a piacra)
2. korlátozott kapacitású végrehajtó rendszer
a. ellenőrző figyelmi rendszer (monitorozás, figyelem, stratégiák, infók
megválasztása stb.) (frontális lebeny)
i. hibája pl.: perszeveráció (tudja, hogy rossz, de nem tud
változtatni), nem tud összpontosítani (minden ingerre reagál)
ii. (+ frontális lebeny a helyességre is figyel - konfabuláció)
2) központi végrehajtó fókusz fenntartása; munkamemória szerepe az összetett tevékenységekben
a. Robbins – sakkos kísérlet; sakkmesterek teljesítményét (sakk állások megjegyzése) téri
feladat rontotta, de a random számgenerálás a legjobban
b. Baddeley: Alzheimeres betegek 3 figyelemmegosztás; feladat nehézségtől függetlenül rosszul
teljesítettek figyelmük megosztásában (célpont követés + számterjedelmi feladat)
3) epizodikus puffer:
a. 3 komponensű modell miatt felmerült kérdésekre válasz
b. komponens, amely egy több dimenziód kódolást feltételez és lehetővé teszi, hogy a
munkamemória alkomponensei interakcióba lépjenek a LTM-val
i. kb. 4 tömbnyi infót képes tárolni többdimenziód kódban
1. több dimenziód = több modalitás (észlelésből származó infók) és az LTM
összekötése
c. tudatos figyelemmel férünk hozzá ehhez a tárhoz
d. Baars: tudat feladata, hogy negyűjtse a különböző érzékszervi infókat, majd tárgyak és
jelenetek észleleti képeivé integrálja
e. tudat = mentális munkafelület, amely segíti a komplex kog. feladatok elvégzését
f. összekapcsolás (binding) = folyamat; perceptuális vonásokat a tárgy észleleti képévé
szervezzük, elkülönült eseményeket pedig epizódokká
g. jelen elképzelés szerin passzív rendszer
h. fontos szerepe van az érzelmek munkamemóriára gyakorolt hatásában
4) Logie: alternatív téri-vizuális vázlattömb modell:
a. vizuális tár fonológiai (belső újraíró tartja fenn) megfelelője + belső újraíró = fonológiai
ismétlés = szubvokális beszéd téri-vizuális megfelelője
i. tartalamz egy passzív vizuális tárat és egy aktív téri ismétlés folyamatot
b. elképzelése: rendszer = téri-vizuális munkafelületet biztosít, ami lehetővé teszi a komplex
feladatok végrehajtását

(9) HOSSZÚTÁVÚ EMLÉKEZET: TUDÁS, KATEGORIZÁCIÓ, SZEMANTIKUS EMLÉKEZET

1) propozicionális gondolkodás = kijelentés (meghatározott módon összekombinált fogalmak) + az
azokat összekapcsoló viszonyok
a. fogalom = adott osztályhoz tartozó tulajdonságok halmaza; dolgok teljes osztályát képviseli
i. céljai:

29
 1. világ kezelhető egységekre osztása (kognitív ökonómia)
2. közvetlenül nem észlelt infók előrejelzése
a. kategorizáció = tárgy fogalomhoz rendelése
2) képzeleti gondolkodás
3) prototípusok
a. 1 fogalomhoz tartozó tulajdonságok 2 csoportja:
i. a fogalom típusai alkotják = fogalom legjobb példányának leírása (nem
kizárólagos kritérium, de jó előrejelző és diagnosztikus)
1. életlen fogalmak (fogalmi magja rejtve van; milyen prototípushoz hasonlít a
legjobban)
a. (kísérlet 2 indián csoport mindkét helyről származó állatainak
csoportosítása – kb. megegyezett, hasonló jegyek alapján
csoportosítottak)
ii. fogalmak közti viszonyokat felölelő
4) fogalmi hierarchiák
a. fentebb-lentebb lévő kategóriákról egymás tulajdonságaira való következtetés
b. alapszint = preferált szint a hierarchiában (leginformatívabb)
5) kategorizációs folyamatok
a. fogalmakat annak függvényében vesszük igénybe, hogy mennyire körülhatárolható a
besorolandó elem
b. minél több tulajdonságot (kritériumot) tartalmaz a szabály, annál könnyebb hibáznunk, mert a
tulajdonságokat egyenként értékeljük ki
c. tárgyak kategorizációja:
i. megállapítja a fogalom és a fogalom eseteinek tulajdonságait (pl. prototipikus és
aktuális szék)
ii. közös tulajdonságok alapján mennyire hasonlít a prototípushoz (hasonlósági érték)
iii. kimutatható, hogy a prototípushoz való hasonlósági érték mennyire korrelál az egyes
példányok kategorizálásának pontosságával és gyorsaságával
d. 2 féle kategorizáció:
i. emlékünkben tárolt „jó példány”
ii. prototípus
6) fogalomelsajátítás:
a. veleszületett vagy tanult fogalmak
b. explicit oktatás a fogalmi mag kialakulásakor érvényesül + a köré szerveződő
tulajdonságokat tanulás, tapasztalat útján
c. kisebb gyerekeknél a prototipikus leírás hasznosabb; nagyobbaknál magfogalom
7) fogalmak 3 tapasztalati tanulása (könyv csak 2-t említ):
a. példány-stratégia
b. hipotézis-ellenőrzés (magba tartozó tulajdonságok azonosítását segíti elő)
i. előzetes tudás jellegű téves hipotézis felállítás: előzetes tudás meghatárizhatja milyen
jellemzőket keresünk
8) fogalom és kategorizáció idegi alapjai (Atkinson):
a. agy az állatokra és emberekre vonatkozó infókat külön tárolja – külön is sérülhet
i. bajok fogalmi szinten vannak, mert nem csak a képet, de még a képet jelölő szavakat
sem ismeri fel
b. lehetséges magyarázat:

30
 i. állatok – több perceptuális tulajdonság; így, ha funkcionális motoros területek
sérülnek – ember alkotta fogalmakkal lesz probléma
c. vita: tárgy + prototípus és tárgy + jó példány összehasonlítása más agyi területek
i. utóbbi: LTM; sérülése: prototípusok használata oké, de példánystratégiához szükséges
fogalmak elsajátítása nem megy
ii. kísérlet: halántéklebeny sérült betegek
d. szabályok alapján történő kategorizáció: szabályok alkalmazása más idegi struktúrák, mint a
hasonlóság keresése
i. kísérlet: fiktív állatok + szabályok alapján/saját elképzelésük alapján csoportosítás
1. szabály – homloklebeny
2. saját memóriából – látókérgi aktivitás
9) absztrakció: beérkező ingereket jobban kezelhető kategóriákba csoportosítunk
a. Carmicheal és Walter: függönyös ablak (kétértelmű ábrák + nyelvi címke; címke
befolyásolta, hogy később milyen absztrakciós szinten rajzolták le)
b. Intraub és Richardson: szélein levágott kép (perpektíva)
10) szakértők vs kezdők: szakértők tapasztalat miatt képesek a bonyolult dolgokat tömbösítve tárolni
11) hogyan irányítja a nyelv a gondolkodást:
a. Sapir–Whorf-hipotézis: nyelvi relativizmus = az anyanyelv nem csupán a gondolataink
formába öntésére szolgáló eszköz, hanem azt is alapvetően meghatározza, hogy milyenné
válik a gondolkodásunk
b. nyelvi determinizmus = nyelv sok dolgot eleve meghatároz a gondolkodásban
i. előző kettő együtt: csoportosítás, címkézés, emlékezetét stb. befolyásolja
c. Levinson: téri viszonyok = ember saját testéhez vagy fix pontokhoz viszonyít (utóbbinál
tudnia kell mindig az irányokat)
d. nem lehet a nyelvet, gondolkodást és kultúrát elválasztani
e. adott környezetben releváns szavak vannak a nyelvekben
SZEMANTIKUS EMLÉKEZET AGYI SZERVEZŐDÉSE
1) vonás alapú megközelítés: adott fogalom infói adott helyen az agyban (pl. vizuális, hallási infók)
2) agnózia:
a. asszociatív agnózia:
i. kéreg halántéklebenye sérül
ii. vizuálisan nem tud tárgyat felismerni
iii. lerajzolni le tudja
iv. baj: tárolt leírásokkal összekapcsolás, összehasonlítás
b. prozopagnózia:
i. jobb félteke
ii. arcfelismerés nem megy
iii. kategóriaspecifikus károsodás (csak 20%-uk tárgyakhoz kötött)
c. alexia
d. elő dolgok beazonosításának zavara:
i. temporális lebeny anterior, mediális és inferior része
ii. vagy fronto-parietális területek, amelyek jobban hátranyúlnak
3) Farah és McClelland: szenzoros-funkcionális elmélet
a. előlényeket vizuális, perceptuális jellegek alapján kategorizáljuk
b. tárgyakat funkció alapján

31
 c. szemantikus emlékezetben 3x annyi vizuális, mint funkcionális egység, így károsodása
sokkal több élő dolgot érint
d. elmélet korlátja: nem lehet mindent ebbe a két csoportba besorolni
e. West: állatok, szerszámok és alfa400-as hullám
i. bemutatás után 400 ms-mal (jelentés feldolgozás)
1. vizuális feldolgozás: fronto-parietális és az anterior-inferior területeken a
legaktívabb
2. funkcionális feldolgozás: hátsó agyi területek (pl. okcipitális, poszterior-
temporális, posterior-parietális) aktiváció
f. Lee – agyi aktivitás aszerint változott, hogy perceptuális vagy funkcionális feldolgozás volt,
nem attól, hogy élő vagy élettelen
g. Marqus: élő és élettelen dolgokról I/H
i. tulajdonság jellege volt a lényeg, nem a fogalmi tartalma
4) Cree és McRae: többszörös vonás-elmélet
a. kategóriaspecifikus károsodások 7 különböző mintázatot mutatnak
i. amikor egy agysérülés következtében a fogalmak egy vagy több jellemzőjéről tárolt
ismereteink károsodnak, akkor mindazok az egyéb szemantikus ismeretek is sérülnek,
amelyek szorosan kapcsolódnak ezekhez a jellemzőkhöz
1. minden tulajdonságtípust az agyunk külön helyen
2. egy fogalom több vonással is meghatározható, amelyek meghatározzák a
fogalmi kategóriák hasonlóságát és különbözőségét
3. modell magyarázza: agysérülés szelektív hatásait
4. összhangban van a képalkotó eljárások eredményeivel
SZEMANTIKUS, EPIZODIKUS EMLÉKEZET:
1) szemantikus = rendszerezett tudás lexikon
2) epizodikus = adott helyen, időben mi történt
3) Spiers: szemantikus és epizodikus emlékezet
a. amnéziénél valószínűbb, hogy az epizodikus sérül – két külön rendszer
b. betegek, akiknek még nem lehetett szemantikus tudásuk a sérülésük előtt – csak az
epizodikus sérült
EGYSZERŰ FOGALMAK TÁROLÁSA:
1) Loftus: gyümölcs „m” betűvel
a. gyorsabb válasz, ha előbb kategória név és utána betű, mert kapásból jobban leszűkíti
2) sémák:
a. szemantikus tárban az infó nagy egységekben
b. Bartlett: sémák = összefüggő ismerethalmaz a világról, eseményekről, emberekről,
cselekedetekről – sémákba rendezett emlékeink befolyásolják mire emlékszünk
c. forgatókönyv: szemantikus emlékezet; jellegzetes sorrend és jellegzetes következmények
d. keret: tudásstruktúrák, melyek a világ valamely részét írják le és részben kötött/megszabott
strukturális infókat tartalmaznak, részben üres értékeket a változtatható infók számára
e. sémák – jobban megjegyezzük a váratlan infókat
3) sémák torzító hatása:
a. Bartlett: indián népmese visszamondása
i. 1 hét elteltével nagyobb, mint 5 perc
b. Brewer és Treyens: rövid idő szobában + meglepő dolgok voltak/nem voltak ott
i. kontextusba illő dolgok jobb felidézése + hozzáraknak olyat, ami nem volt ott

32
 c. konzisztencia torzítás: sémáinkkal megegyező dolgokra jobban figyelünk, emlékszünk
d. séma elmélet hibái: körvonalatlan; nem mondja pontosan mikor használjuk és mikor nem.
valakinek jobban hozzáférhető; emlékezeti reprezentációk ennél összetettebbek
SZEMANTIKUS EMLÉKEZETBEN TÁROLT INFÓK:
1) egyedi szavaknak megfelelő fogalmak + sémákon, scripteken alapuló tágabb, flexibilisebb egységek
a. külön is sérülhetnek
b. egyedi fogalmak demenciája – jelentéshez, nevekhez bajos hozzáférés, de viszonylag jó
végrehajtó működéssel rendelkeznek (különböző feladatok, cselekedetek végrehajtása)
c. forgatókönyv: prefrontális kéreg folyamatai; sérülés – forgatókönyvhöz tartozó lépéseket el
tudja mondani, de sorrendet és a legfontosabb lépést nem
d. szemantikus demencia vagy csökkent végrehajtó képességű (fronto-temporális) demencia
i. észreveszi a forgatókönyvben a sorrendi hibákat (ép végrehajtó működések miatt
jobban érti a sorrend lényegét?)
ii. sokkal kevesebb hibát vesz észre
e. összességében valószínű, hogy a fogalmi és a séma ismeretek külön agyi területeken

(10) HOSSZÚTÁVÚ EMLÉKEZET: EPIZODIKUS, ÖNÉLETRAJZI, FELEJTÉS

1) Tulving felosztása:
a. tudatosság szempontjából:
i. deklaratív
1. epizodikus (autonoetikus – tudatosság önmagára is kiterjed)
2. szemantikus (noetikus – tudat a tudás tárgyára korlátozva)
ii. nem deklaratív (anoetikus – tudatosságot mellőző)
b. epizodikus felidézés = mentális élmény újraélése
c. DE nem feltétlenül ennyire elválasztható; tárgyi tudást eseményekbe burkolva is
szerezhetünk + személyes eseményeket szemantikusan is felidézhetünk (események
személyessége és hitelessége nélkül)
d. fő különbség: személyes élmények újraélése
e. Tulving: tudom-emlékszem paradigma:
i. szabadon felidézett = emlékszem (epizodikus)
ii. kulcsszavas = tudom (szemantikus)
f. epizodikus familiaritás és rekollekció:
i. emlékszem = esemény téri és idői kontextusa is
ii. csak akkor mondják, hogy tudják, ha tényleg teljesen biztosak benne, hogy a célszó
szerepelt azelőtt; így az ismerősség érzése is hozzákapcsolódik a válaszhoz –
megkülönböztethető a „csak tudom” választól
2) Madler: előhívás 2 formája:
a. eredeti élmény ismerőssége/familiaritás
b. eredeti élmény újraélése/rekollekció
c. Yonelinas: kvantitatív szignáldetekciós elképzelés = felidézés attól függ, hogy a familiaritás
vagy a rekollekció szintje meghalad-e e bizonyos küszöb szintet
3) Conway: epizodikus emlékezet csak a közelmúlt tapasztalatait és szeleteit őrzi meg; ha az epizodikus
emlékezet nem kapcsolódik hozzá az önéletrajzi emlékezethez, akkor csak a működő/cselekvő én
számára biztosítja a folyamatosság élményét; de ha kapcsolódik, akkor a múlt tematikus
tudásbázisba építése

33
 a. rekollektív fenomenológiai emlékek elsősorban a familiaritás, epizodikus emlékezetnek
köszönhető
4) autibiografikus emlékezet = szemantikus + epizodikus (emiatt több reprezentációs forma van benne)
5) önéletrajzi tudásbázis = reprezentációs formák hierarchiája, kiterjedt emlékek, életperiódusok
hosszabb időre vonatkozó, egységes formába sűrített történések reprezentációi
a. összegzett/általános emlékek: hasonló események gyakran előforduló verzióinak az
összessége, és általános reprezentációi
b. egyedi emlékek: egyszeri és személyes tapasztalatok reprezentációi
6) Barsalou:
a. önéletrajzi emlékek gerince = kiterjedt emlékek láncolata + összegzett és egyedi emlékek;
megkülönböztető jegyek/indexek biztosítják az egyedi emlékekhez való hozzáférést
i. mind a három szinten 6 tematikus egység:
1. cselekvés helye, ideje, résztvevők, használt tárgyak, cselekvést övező
gondolatok, cselekvés kategóriái
b. vizsgálat: nyári élmény – először általános, majd egyre egyedibb
c. ezután lett elfogadott: epizodikus rekollekció felelős az egyedi emlékek életszerű előhívásáért
7) Conway és Pleydell-Pearce:
a. önéletrajzi emlékezet = dinamikus tudásbázis az önéletrajzi tudás alapján
i. tudásbázis 3 szintje:
1. életperiódusok
2. általános esemény
3. esemény specifikus/szenzoros perceptuális tudásegységes
ii. fenomenológiai feltételek összeválogatása és egyeztetése, mindig az előhívás céljával
b. Haque és Conway: szondázó előhívási eljárás
i. így elfogadott: eseményspecifikus emlékek mindig egy gyors önéletrajzi keresés
eredménye
SPONTÁN ÉS SZÁNDÉKOS ELŐHÍVÁS ELMÉLETEI:
1) Reiser: kontextus-plusz-index modell:
a. emlékezeti keresés önéletrajzi emlékezeten alapul
i. autobiografikus tudásbázis tele van jelölő indexekkel, mely mentén meg lehet keresni
az adott emléket (általános - specifikus) + összekapcsolni más ismeret struktúrákkal
ii. emlékezés = gondolkodás és következtetés együttese
2) Conway:
a. tudatos előhívás mögött egy körkörös visszahívási folyamat, ami a munkamemória központi
végrehajtójának feladata – önéletrajzi emlékek dinamikus konstrukciója
i. szelektíven emel ki és kapcsol össze elemeket
ii. felidézést segítő vezérfonal (narratív konvenció) az önéletrajzi emlékek szintje között
kapcsolatot teremtve segíti a felidézés dinamikus folyamatát
1. vizsgálatok igazolják: folyamatos szűkítés végzése
iii. autobiografikus tudásbázis különböző ingerek hatására is aktiválódhat; egyes
szintekről tovaterjedő aktiváció
3) az emlékek tudatosságának feltételei (ezek alapján érthető meg):
a. működő szelf: személyiség célrendszerének központja
b. szelfemlékezeti rendszer fogalmai: alatta elhelyezkedő rendszerek eredményeit vizsgálja; ne
árasszák el az emlékek a tudatot
4) Conway: felidézés 2 útja:

34
 a. irányított
i. kulcsinger + egyezés keresése a LTM-ban (aktiváció 2 irányba halad)
b. közvetlen: közvetlenül a specifikus emlék (aktiváció felfele halad)
5) SPI modell:
a. epizodikus emlékezet elsődleges, mert a szemantikus tudás is élményeken keresztül tárolódik
(2 deklaratív rendszernek közös bemenet)
b. Tulving: SPI modell:
i. 3 monohierarchikusan szervezett alrendszer:
1. perceptuális, szemantikus, epizodikus szisztéma
a. perceptuális: fogadja az infót és küldi tovább a két rendszerbe; implicit
emlékezetért így az asszoc. és kondicionálásos tanulásért is felelős
ii. infókodolás szeriálisan, mert hierarchia minden szintje alkalmas az infó felvételére,
csak nem minden infó jut el minden szintre
iii. tárolás párhuzamosan: több szinten előforduló elem = többszörös emléknyom
iv. előhívás önállóan, mert nem feltétlenül kell a többi 2 szint
v. retrográd amnézia esetén kettős disszociáció; anterográdnál vagy mindkettő vagy csak
az epizodikus
6) klasszikus nézet vs SPI modell:
a. SPI modell szerint a memória a hierarchia legalján is jól működik; több kutatás támogatja
i. korai gyermeki emlékezet: még csak perceptuális emlékezet
1. Rovee-Collier mobilrúgdosásos kísérlet
2. szemantikus emlékezet is jelentős általános tudás elsajátítására képes, anélkül,
hogy lenne még epizodikus (még nem beszélő gyerekek gyors
tudáselsajátítása)
ii. Vargha-Khadem: fejlődési amnézia:
1. korai hippocampus sérülés – szemantikus megtartott, de epizodikus
alulműködés (epizodikus fejlődik előbb)
7) narratív előhívási mód jellemzői – Bruner:
a. emlékeztető beszélgetés (nyelvelsajátítás – új formába szervezzük régi emlékeinket)
b. elbeszélés és érvelés = 2 elhatárolt megjelenési forma (mindkettőnek egyéni kritérium
rendszer és kauzalitás)
i. elbeszélés életszerű
ii. érvelés igazságtartalom
c. emberi szándékokat és cselekedeteket így tudjuk kezelni a történetek során
d. narratív kettősség: cselekvések + szándékok (külső és belső világ között kapcsolat), ezáltal
élmény megosztása, nem csak események láncolatának elmondása
e. Halbwachs: eleve mindig tudjuk mit akar mondani valaki a szavakon túl, mert minden szóhoz
kapcsolódik emlék és minden emlék kifejezhető szavakkal; nyelv – múlt rekonstruálása;
nyelv is önálló reprezentációs rendszer
KORA GYERMEKKORI EMLÉKEZET JELLEMZŐI:
1) 3-4 éves kor előtti amnézia nem lehet felejtés, mert a mértéke nem arányos az eltelt idővel, hanem
nincs semmi
2) Le Doux: explicit emlékezet és hippocampus késő érése
a. támogatja: gyermekkori érzelmi emlékek gyakorisága, mert akkor még implicit emlékezet és
amygdala

35
 3) Pillemer: még nem tudnak jó idői és téri kontextusban, határolópontokban gondolkodni, melyek a
szóbeli felidézést lehetővé tennék
4) Conway: self-célok hierarchiájában lezajlott változások miatt felnőttként már nem értelmezhető a
régi rendszer
5) Nelson és Fivush: eleinte események narratívuma nem jól formált, így nem hívható elő az
elbeszélések szerkezetére érzékeny önéletrajzi emlékezet számára
6) kisgyerekkori epizodikus emlékezet jellemzői:
a. 2,5 évesen nem az egyedi, hanem az általános jellegre figyelnek kódolásnál és előhívásnál
b. Király és Szedlák
i. tetszőleges lépések vagy egymás utáni lépések + száliens, de irreleváns lépések
címkével (célra vagy újdonságra való felhívás = forgatókönyv és pragmatikus címke)
ii. eredmény: jó felidézés és jó utánzás
1. különbség: pragmatikus helyzetben jobban utánozták a száliens, de irreleváns
lépést + kötött lépéseket igénylő feladatban inkább utánozták a bemutatás
sorrendjét
2. tehát: csak a célhoz kellő lépéseket emelik ki és jegyzik meg; emiatt élmények
inkább vázlatosak
iii. epizodikus rekollekció és az autonoetikus tudatosság nem feltétlenül jellemzi őket
ÖNÉLETRAJZI EMLÉKEZET SÉRÜLÉSE:
1) önéletrajzi emlékezet = speciális események + önmagunkkal kapcsolatos infók
2) legtöbb amnéziában érintett terület: hippothalamust beágyazó mediális temporális lebenynek a
kisebb-nagyobb kiterjedésű diffúz vagy koncentrált sérülése
3) Baddeley és Racsmány tanulmányaiban: organikus és pszichogén amnézia
4) nem valószínű, hogy ezeket a STM sérülése okozná, inkább tartós emlékek konszolidációja és
rekollakciója zavart
EMLÉKEZETI INTERFERENCIA:
1) hívóingerek + hasonló célelem közti kapcsolatban keletkező zavar a felejtés elsődleges oka
2) McGeoch: kiszorulási hipotézis, retroaktív interferencia
a. kísérlet: AB-AD szavak
i. B és D szavak minél hasonlóbbak annál több a betolakodó hiba
ii. ha D szavakat 2x kellett megtanulni mégjobban lerontotta a B szavak felidézését
1. retroaktív interferencia: később tanult megzavarja a korábban tanultat
3) versengési hipotézis: hívóingerhez kapcsolódó célingerek kölcsönösen gátolják egymást és
versengenek
4) hívóinger túlterhelődési elv: teljesítmény csökken minél több célinger kapcsolódik egy hívóhoz
5) Melton: STM memóriára is hat a retroaktív interferencia, de ha itt is LTM hatások érvényesülnek,
akkor felesleges 2 egységről beszlélni, inkább kontinuum
a. támogatja: Keppel és Underwood: korábban megtanult szavak későbbiekre való hatása
Peterson-feladatban – korábbi mássalhangzók interferenciája miatt 4-5 sorozatnál éri el a
csúcsot a felejtés
b. Wickens: proaktív interferenciából való kiszabadulás – feladat kicserélésével
c. Peterson és Gentile: elkerülhető a proaktív interferencia, ha van idő a két sorozat tanulása
között
d. Conrad: betolakodó hibák típusa – késleltetés
i. rovid: hangtani hibák
ii. hosszú: már nincs

36
 e. Baddely: attól még, hogy LTM hat STM-re még nem egy rendszer
6) Melton és Irwin: feloldódó asszociációk hipotézise
a. AB-AD szavak
b. 10x-es AD tanulás után a sok rontás után csökkennek a betolakodó hibák, mert az AB
asszociációk feloldódtak, de ez nem valószínű, mert utána nem kell elölről kezdeni az AB
megtanulást, elég bemutatni
7) Bjork: emlékezeti gátlás hipotézise
a. irányított felejtési paradigma
i. de megismerték (aktív elnyomás)
b. Geiselman: tanulás se kell ehhez, csak szavak kellemességének megítélése
c. felejtési instrukciók miatt az elsődlegesen megtanult szavak nem zavarják a másodlagosan
végzett feladatot
8) Ebbinghaus: felejtési görbe/megtartási függvény
a. megtartás logaritmikusan csökken az idő múlásával
b. felejtés gyorsasága nő majd csökken (harang görbe)
9) Meeter: közéleti hírekkel kapcsolatos nagy felejtés (4 éves újságcikkek)
10) Bahrick: gimis osztálytársak arcára és nevére 30 év után is emlékszünk
11) Tulving: hozzáférhetőség, rendelkezésre állás
a. hozzáférhető, ha könnyen előhívható, rendelkezésre áll, ha egyáltalán van róla emléknyom
12) pozitív torzítás: idővel inkább emlkszünk jó emlékekre, vagy semlegesekre
13) érzeelemszabályozás: érzelmi tapasztalatokkal kapcsolatos emlékek és reakciók célorientált
monitorozása, értékelése megváltoztatása, szabályozása
14) elfojtás: analitikus psz., elhárító mechanizmusok, tudatos, tudattalan
15) pszichogén amnézia
16) nyomelhalványulás = idővel felejtés

(11) BESZÉDÉRTÉS ÉS BESZÉDPRODUKCIÓ MODELLJEI

1) beszédfeldolgozás 2 folyamata:
a. prelexikális beszédészlelési folyamat (hallási, fonetikai, fonológiai)
b. lexikális beszédértési szakasz: hallott + lexikális elemek; top-down folyamatok is (lexikai,
szintaktikai, szemantikai)
2) általános: beszédfeldolgozás – kognitív transzformációk, amíg el nem jutunk a legmagasabb szintre a
mentális lexikonban tárolt absztrakt elemekhez
BESZÉDÉSZLELÉS ALAPFOLYAMATAI:
1) hallás
a. perifériális feldolgozás (inger transzdukció)
b. centrális feldolgozás (hang alapvető tulajdonságainak kinyerése)
c. beszédspecifikus akusztikai kulcsok kinyerése
2) akusztikus-fonetikai elemzés:
a. már beszédhangra specifikus
b. akusztikus kulcsok fonetikai jellemzőkhöz kapcsolása (de fonéma reprezentációk itt
még nem alakulnak ki) (fonetikai jellemzőket tartalmazó mátrix alapján tartalmaz-e
fonetikai jellemzőket; észlelésnél a képzéshez szükséges jellemzőket észleljük)
3) fonológiai elemzés: fonológiai reprezentációk kialakulása = fonetikai jellemzőkből fonológiai
szegmensek (diszkrét nyelvi egységek sorozata jön létre)

37
 a. megszűnik az alloforikus variáció: egy fonémának több akusztikai-fonetikai
megvalósulása van, így 1 fonémma kategóriába kell sorolni a különböző akusztikai
jellemzőkkel rendelkező hangokat is
i. forrása főként: koartikuláció
b. eredmény: fonémák
MENTÁLIS LEXIKON SZEREPE A BESZÉDÉRTÉSBEN ÉS PRODUKCIÓBAN
1) mentális lexikon = szavak jelentése, egyéb nyelvi jellemzők, nyelvtani szabályok
a. (szó jelentését hasonló jelentésű szavakhoz viszonyítva képezi le; szójelentés amodális)
b. + infó: milyen helyzetben használt a szó, tipikussága, gyakorisága, mondatban elfoglalt hely
c. lexikonban tárol szavak részleges átfedésben vannak a szemantikai, fogami tudásunkkal, és
részben független tőle
d. mentális lexikon szerveződése:
i. korai (nem nagyon támogatott) modellek: atomrészecske modell
1. szavak jelentése visszavezethető szemantikai primitívákra, amik nem
bonthatók tovább
2. szavak közti kapcsolatot primitíváik közti kapcsolat határozza meg (pl.
asztaéban és székben közös, hogy bútor, szilárd stb.)
ii. szemantikai háló modell:
1. szavak önálló reprezentációi és kapcsolataik
2. szóasszociációs vizsgálatok
3. kapcsolat típusai: mellérendelő, fölérendelő, együttjárás (gyáva nyúl),
szinonima
iii. aktiváció terjedést igazolja: szemantikai priming (után szó vagy nem szó)
BESZÉDMEGÉRTÉS FOLYAMATA:
2) 2 fontos szakasz:
a. szófelismerés: akusztikus jelekből mintázat (ez már megeleltethető LTM-ben tárolt
mintával) (mintázat felismerő folyamat)
b. lexikális hozzáférés: szóforma összekapcsolása egy lexikonban tárolt elemmel = szó
jelentése
3) beszédmegértést vizsgáló elméletek ált. a szófelismerést magyarázzák
4) szófelismeréssel kapcsolatos jelenségek, empirikus eredmények:
a. szógyakorisági hatás
b. fonológiai szomszédsági hatás (nehezebb felismerni a sok fonológiailag hasonló szomszéddal
rendelkezőt)
c. szemantikai priming
d. kontextus hatás
SZÓFELISMERÉS ELMÉLETEI:
1) Marslen-Wilson: kohort modell
a. egyik legelfogadottabb
b. meghallunk egy szót és minél többet hallunk belőle, annál több aktiválódott elem fog kiesni
c. 2 szakasz:
i. autonóm szakasz (kohort aktivációja. autonóm, mert itt még csak bottom-top
folyamatok)
ii. interaktív szakasz (végső szóra lexikai hozzáférés)
iii. kohortból kiesés; kohort szűkülésének felgyorsulása
iv. egyediségi pont = már csak 1 szó marad

38
 d. alátámasztás:
i. Marslen, Wilson és Tyler: szómonitorozási feladat
1. hallott mondatokban szó detektálása + előfeszítés; RI mérése
2. eredmény: előfeszítésnél legkisebb RI azonos szó-hasonló hangzású szó-
azonos kategóriájú
3. mondat kontextus kisebb RI normál mondat, mint szintaktikainál vagy
randomnál
4. alátámasztja: kohort hangalakok szerint működik + ingerjellemzők és
kontextus hatása
ii. Zwitserlood: modalitásközi priming lexikai döntésnél
1. hallott + vizuálisan bemutatott szavakról, hogy szó vagy nem szó
a. hallott szavak: azonos kezdetű szópárok, de csak az egyik kapcsolódott
a vizuális ingerhez (előfeszítő)
b. mikor mutatták be a célszót (vizuálisan bemutatott szót): egyediségi
pont előtt vagy után
c. eredmény:
i. szelektív priming csak akkor következett be, ha célingert az
előfeszítő szó után mutatták be, így szemantikailag hasonló
szónál rövidebb RI (egyediségi pont előtt még mindkettő szó
aktív így nem tudja hatékonyan előfeszíteni a célszót)
iii. kohort modell magyarázza:
1. álszavak és nem szavaknál miért olyan gyors a döntés, mert gyorsan elfogy a
kohortból a potenciális szó
e. problémák, kritikák: szógyakorisági hatást és helytelen szavak megértését nem magyarázza
2) egyéb modellek:
a. Morton: logogén elmélet
i. szavak lexikonban logogénekbe szerveződnek
ii. logogén = jelentés, szintaktikai szerep, fonológiai és ortográfiai szerkezet (amodális)
+ hozzá kapcsolódó megfelelő válasz (válasz szervezésben is részt vesz)
iii. input = akusztikus, vizuális bemenet + kontextuális infók
iv. egy logogén (és minden infója) akkor aktiválódik, ha a neki megfelelő input mintázat
jelen van és elér egy aktivációs szintet
b. Forster: autonóm keresési modell
i. számítógép analógia
ii. szeriális feldolgozás
iii. 4 feldolgozó rendszer:
1. lexikai
2. szintaktikai
3. üzenet feldolgozó
4. általános feldolgozó
iv. autonóm, mert: 4 rendszer független, nyelvi feldolgozó rendszer független egyéb
kognitív rendszerektől
c. Ekman és McClelland: interaktív aktivációs modell
i. konnekcionista modell
ii. folyamatok + feldolgozó egységek kapcsolata; hierarchikusan szervezett
iii. serkentő vagy gátló kapcsolatok – alacsonyabb és magasabb szintek között egyaránt

39
 iv. egységek akkor adnak bemenetre választ, ha elérnek egy aktivációs szintet
v. FONTOS: fonémák és szavak ebben az elméletben nem explicit reprezentációk,
önálló diszkrét egységek, hanem több egység aktivációs mintázata
d. Klatt: LHSA modell
i. szeriális
ii. beszédhangok spektrális reprezentációi alapján közvetlen beszédmegértés
iii. mentális szótár difónokból (2 hang együtt) áll; difónokból létrejövő spektrális
szerkezet összekötése szótári difónokkal, ha egyezés akkor megértés
iv. tehát nincsenek köztes folyamatok, hanem direktben
BESZÉDPRODUKCIÓ:
1) 2-3 szó vagy 10-12 beszédhang/mp
2) produkciót leíró elméletek 2 féle vizsgálaton alapulnak
a. beszédhibák
b. beszédprodukció idői lefutása = kronometria
3) beszédhibák vizsgálata:
a. hibázási korpuszokból hibák kategorizálása, oka, ezáltal beszéd megértése
b. hibák lehetnek: jelentés vagy formai hiba, szavak vagy betűk felcserélése
i. specifikus: spoonerizmus = egymást követő szavak betűinek felcserélése úgy, hogy
azok értelmesek maradnak (déli szél, széli dél)
c. Garrett: szavak felcserélése és hangok felcserélése eltérő szabályszerűségeket mutatnak
i. előbbinél nem változik a szókategória, utóbbinál változhat
ii. következtetés: produkció során a szókategóriák/nyelvtani szerkezet meghatározása és
a hangok/morfémák sorrendjének megállapítása egymástól független
4) kronometriai vizsgálat:
a. mentális kronometria: pszichés jelenségek vizsgálata RI alapján
b. kísérleti paradigmák:
i. képfelismerési feladatok (kép vagy szó felismerése gyorsabb; szóé, mert az
közvetlenül kapcsolódik a fonológiai reprezentációhoz)
ii. interferencia feladatok:
1. Stroop-teszt: szót kell olvasni nem befolyásol a szín, de a színnél befolyásol a
szó jelentése
2. kép megnevezése + semleges vagy szemantikailag vagy fonológiailag
kapcsolódó szó
a. eredmény: szemantikailag kapcsolódó szavak lassítanak
3. kép megnevezése + hallott szavak = hasonló eredmények
BESZÉDPRODUKCIÓ 2 MEGHATÁROZÓ MODELLJE: DELL ÉS LEVELT
1) Dell beszédprodukciós modellje
a. aktivációs interaktív modell
b. konnekcionista; beszédhibák tanulmányozása
c. 4 feldolgozási szint:
i. szemantikai
ii. szintaktikai
iii. morfológiai
iv. fonológiai
d. a feldolgozási szinteken a produkció különböző generatív szabályok szerint alakul
e. produkció során 2 infót használ fel minden szinten:

40
 i. generatív szabályok
ii. mentális lexikonban tárolt egységek
f. hibákért ugyanazok a folyamatok felelősek, mint a helyes beszédért
g. beszédprodukció 3 szintje (1,3,4)
i. 2. szinttel azért, nem foglalkozik, mert a nyelvtani szabályoka. szinteket kapcsolják
össze, összes szinten belül az elemek sorrendjét határozza meg
h. szintek aktivációs egységei a szintnek megfelelően (pl. morfológiai-morféma)
i. szinteket 2 irányba ható serkentő folyamatok kapcsolják össze; 2 irányúság miatt interaktív;
magyarázza miért fordul elő kevert hiba, és hogy a hibák nagy része értelmes szavakat
eredményez
j. legnagyobb aktivációs szintű elemek választódnak ki, ez tovább terjed a kapcsolódó
egységekre; amint egy egység kiválasztódik aktivációja hamar megszűnik
k. beszédhibák magyarázata:
i. nem hibás működés csak a generatív szabályok és produktivitás velejárója
ii. leggyakoribb hibák sorrendiségi hibák
1. jellemző, hogy a szándékolt és a megvalósult szó kategóriája megegyezik;
magyarázat: produkció minden szinten 2 fázisban zajlik
a. struktúra, sorrend, keret létrehozása
b. adott szintek megfelelő elemek beillesztése
2. sorrendiségi hibák fajtái:
a. anticipációs hiba: későbbi elemet előrébb
b. perszeverációs hiba (egy elem valamiért aktív marad)
c. csere: első kettő hiba keveréke; (írok egy anyát a levelemnek) (későbbi
elem előre ugrik, de az eredeti is aktív marad így bemegy hátra)
iii. hibázások előfordulását befolyásoló tényezők:
1. kimeneti torzítások (kisebb eséllyel hibázunk úgy, hogy az értelmetlen szót
eredményezzen)
2. hasonlósági hatás: felcserélt szavak ált. hangalakban vagy jelentésben
hasonlóak; aktiváció átterjedése a vele kapcsolatban lévőkre
3. távolsági hatás (szintén átterjedő aktiváció)
4. beszédtempó (gyors tempó alatt nincs idő, hogy minden elem aktiválódjon,
majd aktivációja lecsengjen, hanem sok elem aktív egyszerre)
l. elmélet tesztelhető hipotéziseket tartalmaz, de elég szűk látókörű, csak a beszédhibákat
értelmezi
2) Levelt modell:
a. kronometriai
b. beszédprodukció 5 szakasza + ezekkel párhuzamosan önmonitorozás, hibák javítása,
produkció kontrollálása:
i. fogalmi előkészítés
ii. grammatikai kódolás (mentális lexikonban tárolt reprezentációk = lemmák előhívása)
iii. morfofonológia kódolás (fonológiai + szótag szerkezet)
iv. fonetikai kódolás (artikulációhoz kellő infók aktiválása)
v. artikuláció
c. fogalmi előkészítés:
i. fogalmi tudás + naiv tudatelmélet (külső-belső tudás)

41
 ii. létrehozott produktum még beszédelőttes, csak jelentés alakul ki, körülírás jellegű
definíciókkal
iii. komplex folyamatok együtt
1. makrotervezés: cél, szándék (fókusz kialakítása)
2. mikrotervezés: konkrétabb formája az üzenetnek (pl. milyen perspektívából
mesélünk)
d. grammatikai kódolás:
i. lemma infója = jelentés + szintaktikai szerep (pl. szófaj) + morfológiai és fonolófiai
szerkezet
ii. 2 folyamat:
1. lemmák aktivációja
2. üzenet szintaktikai szerkezetének kialakítása a lemmák szintaktikai
tulajdonságai alapján
iii. TEHÁT: üzenet jelentése határozza meg a szintaxist; azok a lemmák aktiválódnak
melyek szintaktikai szerepe illik az üzenethez, majd ezeknek megfelelően alakul ki a
nyelvtani szerkezet
e. morfológiai kódolás:
i. hangalak, szótagszerkezet kialakítása, hangsúly szerkezete
ii. 3 alfolyamat:
1. morfológiai kódolás (szótag, fonéma)
2. fonológiai kód összeállítása (spelling out); fonológiai elemek 2 fajta
reprezentációja
a. szegmentális kód: alkotó fonémák
b. metrikai kód: ritmikai szerkezet
3. prozidifikáció (szótag és hangsúly szerkezet együtt)
iii. ez a folyamat kapcsolja össze a produkció szemantikai-szintaktikai és fonológiai-
fonetikai rendszerét (amodális-modális)
1. két rendszer elkülönülését igazolja:
a. szógyakorisági hatás a hangalak és nem a lemmák kiválasztásakor
érvényesül (hangalak kiválasztása gyorsabb-lassabb)
b. vizsgálat: azonos hangalakú, de eltérő írású, jelentésű, gyakoriságú
szavakról képek megnevezése (csuklya-csukja)
c. eredmény: nem volt RI különbség, mert a lemmákhoz való hozzáférés
nem függ a gyakoriságtól (csak akkor van különbség, ha a hangalakban
van különbség)
iv. tip of the tongue jelenség: szemantikai tartalmát tudjuk csak – lemma aktiválódott, de
a fonológiai szint nem
f. fonetikai kódolás: artikulációhoz kellő infók aktiválása
i. fonológiai partitából artikulációs partikula: kiejtéshez kellő infó, de még nem konkrét
parancs
ii. itt adódnak hozzá a prozódiai jellemzők
g. artikuláció: motoros parancs és összehúzódás
h. + önmonitorozás
i. szemantikai-grammatikus fázisban: konceptuális vagy grammatikus hibák
j. fonológiai-fonetikai szakaszban: hangokat érintő + perceptuális monitorozás (halod hogy
rossz)

42
 3) Liberman motoros elmélete
a. beszédhangokat létrehozó konkrét folyamatokra koncentrál
b. elmélet perceptuális vonatkozásai: szoros kapcsolat a beszéd megértése és produkciója
között; ezért értjük meg az azonos fonéma kategóriákba tartozó hangokat, amik akusztikailag
eltérnek
c. perceptuális invariancia = azonos módon képezzük őket, azonos motoros parancson
alapulnak
d. produkció során jön létre a fonémák akusztikai variabilitása; fonéma reprezentáció még
invariábilis, tehát valahol a produkció során keletkezik a kód átszervezésével
e. 4 szinten keresztül alakul a fonéma reprezentáció beszédhaggá:
i. fonémák szintje (fonéma reprezentációból neurális parancs)
ii. motoros szint (neurális parancsból motoros parancs, izomkontrakció)
iii. akusztikai gesztusok szintje (izom összehúzódásával megváltozik az artikulációs
csatorna; itt szerveződik át)
iv. beszéd szintje (artikulációs csatornának megfelelő hang képződése)
f. koartikuláció 2 magyarázata (onnan kezdődik, ahol az előző abbamaradt; folyamatosság
érdekében átfedés)
g. egy hang – több fonetikai jellemző; mindet egyszerre, de különböző izommozgások hozzák
létre
h. koartikuláció miatt bonyolultabb a dekódolás
i. átszerveződés: beszédhangok variabilitásának kialakulása; 1-1 fonetikus jellemző és
izomkontrakció még invariális, de a sok izom együtt már variabilis
(12) NYELVTANI FELDOLGOZÁS, SZÖVEGÉRTÉS, OLVASÁS
1) generatív elméletek: nyelvtan + általa manipulált szimbólumok két külön egység
a. nyelvtani szabályok = szimbólum manipuláló eljárások
2) lexikális elméletek: szabály nem különül el az elemektől; 2 fajta:
a. szabályoknak van önálló reprezentációja, de nem különül el; más a szerkezete, mint a
szimbólumoknak, lényegében üres kereteket (változókat) takar
b. nincs elkülönült reprezentáció; az elemek közti hasonlóságon, statisztikai szabályokon alapul
(az elemek párosítása)
3) GENERATÍV NYELVÉSZET:
a. nyelv produktivitásának alapja= szintaxis: nyelvtani, szintaktikai szabályok által korlátozott
számú elemből szinte végtelen kombináció
b. elméletek ezzel foglalkoznak:
i. mondat szerkezetének leírása
ii. szabályok, melyek szerint a szavak nagyobb részekbe szerveződnek (frázis)
iii. milyen szavak alkotnak egy frázist, szócsoportot
1. mondatok azon egységei, melyek 1 szóval is helyettesíthetők
2. gyakran további egységekre bonthatók; egységek hierarchikus szerveződése
alkotja a mondatokat
c. nyelvi szintek modulárisan szerveződnek; megértés és produktivitás = szigorú, szeriális
sorrendben
4) korai változata: Chomsky – transzformációs generatív nyelvtan:
a. mondatok felszínes (pillanatnyi megnyilvánulása) és mély (jelentéshez közelebb álló)
struktúrája

43
 b. két struktúrából oda-vissza transzformációs nyelvtani szabályoknak megfelelően az
összetevők mozgatása = mondat levezetése/derivációja
c. ezt az elméletet azóta többször átdolgozták; későbbi formái:
i. kormányzás és kötés elmélet (ezekben már csak egy ált. transzformáció lehetséges =
mondatszerkezeti csomópontok mozgatása; és ennek feltételeit a modulok határozzák
meg)
5) LEXIKALISTA ÉS MEGSZPRÍTÁS ALAPÚ NYELVTANOK:
a. generatívhoz képest újak; jobbal alátámasztja a pszicholingvisztika
b. megszorításokkal leírható nyelvtan kidolgozása
c. interakciós feldolgozási modellekhez áll közel (nem modularista): minden nyelvi infót
egyszerre használunk fel
d. nem feltételez levezetést, így a feldolgozási szintek nem meghatározott sorrendben
6) Goldberg: konstrukciós nyelvtan:
a. nyelvi kompetencia olyan konstrukciók formájában reprezentálódik, amely összekapcsolja a
megnyilvánulást és a jelentést (nem különül el a nyelvtan és az elemek)
b. szintaktikai jelenségek = konstrukciók, melyekre formai és szintaktikai tekintetben is
megszorítások vonatkoznak
i. konstrukciók ugyanolyan lexikális egységek, mint a szavak, csak tartalmaznak egy
változót pl. tárgyesetet nem szabály alapján hozzuk létre, hanem: (fn)V+t konstrukció
engedélyezi, hogy a () helyén csak főnév állhat (megszorítás), V pedig magánhangzó
(kalap-o-t)
c. nyelvi kompetencia szinte minden területét ilyen eltérő komplexitással és absztraktságú
konstrukciós sémákkal írja le; legegyszerűbb konstrukciós forma + jelentés = szó
d. ezek a konstrukciók hierarchikusan struktúrált lexikonban; hierarchia tetején: nagyon
általános szavak
e. tehát: jelentés a nyelvtan része; generativistához képest egyszerűbb, kevésbé absztrakt
nyelvet feltételez
f. konstrukciós séma, mert egy sémából több eltérő jelentésű mondat
7) nyelvfeldolgozási folyamatok és reprezentációk vizsgálata (paradigmák):
a. lexikális döntés: morfémák reprezentációinak vizsgálata
i. holisztikus feldolgozás esetén nincs különbség a reakcióidőben a több morfémás, de
azonos szótagszámú 1 morfémás szavak között (mindkettő közvetlenül előhívható)
ii. elemző tárolás: van RI különbség, mert külön kell előhívni az elemeket
b. előfeszítés: szavak közti kapcsolat
i. morféma reprezentáció: elemző feldolgozásnál ragozott szó előfeszíti a szótövet, mert
azon keresztül hívja elő (holisztikusnál nem)
ii. speciális típusa: mondta közi priming: hallási-látási modalitások közti váltás
kikényszeríti a központi lexikális reprezentáció aktiválódását (mert muszáj
feldolgoznia, nem elég megjegyeznie?)
8) morfológiai feldolgozás:
a. morfológiailag összetett szavak reprezentációja 2 elképzelés:
i. holisztikus
1. új alakok létrehozása analógián, hasonlóságon alapszik
2. gyors hozzáférés, de nagy tárhely
ii. analitikus, elemző reprezentáció:

44
 1. tő + külön elemző mechanizmus (ált. szabályrendszer) = új alakok létrehozása
és felismerése
b. gyakorisági hatás:
i. holisztikus: adott komplex szó előfordulási gyakorisága
ii. tő (+ toldalék) gyakorisága
c. legtöbb mai modell: kevert; alapból analitikus, d bizonyos körülmények között lehetséges az
egészleges tárolás (pl. gyakori szavak?)
9) KOMPLEX SZAVAK FELDOLGOZÁSÁNAK MODELLJEI:
10) hozzáférési reprezentáció: modalitásspecifikus; hallási/vizuális bemenet összekötése a lexikai tárral
(így lexikai hozzáférés)
11) lexikai bemenet/központi szótári bemenet: szó modalitásfüggetlen, absztrakt reprezentációja;
tartalmazza: fonológiai forma, szintaktikai és jelentéstani tulajdonsága
12) Taft és Foster: affixum levágási modell
a. hozzáférési reprezentáció elemekre bomlik, így éri el a központi lexikont (ahol szintén
elemenkénti a tárolás); itt az érintett elemek aktiválódnak és megtörténik az összerakás
b. vizsgálatok:
i. tovább tart feldolgozni létező szótőből és toldalékból álló, de nem létező szót, mint
létező toldalékból, de nem létező tőből álló szót, mert 1.-nél aktiválódnak az elemek,
csak az összerakás nem megy, 2.-nál már az egyik elem nem is aktiválódik
ii. tovább tart feldolgozni az álprefixumos szavakat, mert az automatikus levágási
folyamat átugorja a prefixumot és megpróbálja megkeresni a nem létező szótövet pl.
le-beg
13) Lukatela: szatellit modell
a. holisztikus
b. minden alak tárolódik, csak a szótőhöz kötve, így azon keresztül hívjuk elő
c. vizsgálat: alanyesetű főnevek feldolgozásával volt a leggyorsabb, többi eset között nem volt
különbség
14) Caramazza: AAM
a. hozzáférési reprezentáció + központi lexikon szintjén egészleges és elemenkénti feldolgozást
különít el
i. hozzáférési repr.: holisztikus
ii. szótári repr.: egységekre bomlik
15) Marslen és Wilson:
a. lexikai reprezentáció szintjét elemzi; elemző reprezentáció
b. tő + prefixumok és szuffixumok; tövön keresztüli elérés (képzők között kölcsönösen gátló
folyamatok, prefixumok között nincs)
i. de csak jelentésben áttetsző szavaknál (ahol az elemek jelentéséből kiszámítható a szó
jelentése); fonológiai áttetszőség (a szó alakja megváltozik-e ragozáskor)
c. hozzáféri reprezentációt befolyásolják a tőváltozat (adott komplex szó) tulajdonságai (pl.
gyakoriság); központi reprezentációs feldolgozást viszont nem
16) SAID: toldalékolás típusa – tárolás típusa
a. egészleges repr. feltételeit pontosítja
b. komplex szavaknál elemző és holisztikusra is van szabályosság a toldalékolás típusa szerint
(pl. finnben képzett és ragozott szavakat máshogy dolgozzák fel)
17) homonímia: ugyanaz a hangalak eltérő típusú toldalék is lehet pl. asztalNAK – olvasNAK

45
 18) típusgyakoriság/morfológiai család nagysága: hány különböző alakban létezik a tő, minél nagyobb a
család annál gyorsabb feldolgozni (könnyebb/gyakoribb hozzáférés?)
19) Schreuder és Baayen: párhuzamos kétutas modell
a. holisztikus és analitikus reprezentáció is van; feldolgozás együtt indul el mind a két úton
b. minden elemenkénti feldolgozást nehezítő tényező növeli a holisztikus feldolgozás
aktiválódását
i. ilyen befolyásoló tényező: gyakoriság, jelenség és hangalak áttetszőség, homonímia,
alak valódi és álmorfémás megjelenési gyakorisága
20) szavak és szabályok: nyelvtan, mint elkülönülő szabályrendszer létezését, főként morfológiai szinten
vizsgálták: rendhagyó és szabályos igék ragozása
21) kétutas modell:
a. 2 rendszer:
i. grammatikai: kategoriális, szabályalapú szerveződés
ii. mentális szótár: asszociatív és statisztikai alapú szerveződés
b. grammatikai: komputációs (feldolgozási) szabályrendszer, elemek összeállítását szolgáló
procedurális tudás, mely az elemek (szabálytó függetlenül is) elkülöníthető halmazaira
vonatkozik (pl. szintaktikai vagy jelentés kategória)
i. procedurális emlékezet
c. mentális szótár: nyelvi elemek bejósolhatatlan tulajdonságait őrzi; elemeket tartalmaz
i. deklaratív emlékezet
22) strukturalista elmélet: tárolás és hozzáférés különbségei a szóalak szerkezeti különbségeit követik
a. rendhagyó igék egyben
b. szabályosak egységenként
23) produktivitás: mennyire hozható létre egy adott morfológiai mintázat mintájára egy új szó; az alak
szabályossága határozza meg = szabályos alak nagy produktivitás (mert van rá általános szabály)
24) alátámasztó vizsgálatok:
a. előfeszítés: szabályos igéket lehet csak a tövükkel
b. rendhagyó igék kategóriái emlékezeti hatásokat mutatnak (természetes kategóriákként
viselkednek; prototipikusan szerveződnek); kategóriák fonológiai hasonlóság alapján (bár a
kategóriák tagjai nem osztoznak valódi fonológiai azonosságon)
c. analógián alapuló kiterjesztés, minél több prototipikus tulajdonsággal rendelkezik
d. vizsgálat: áligék ragozása prototipus szerint
e. rendhagyó ragozott igék mutatnak szógyakorisági hatást
25) SÉMA ELMÉLETEK:
26) konnekcionista nyelvfeldolgozási elméletek
27) egységes reprezentáció; nincs elkülönült rendszer; nincs minőségi különbség a rendhagyó és
szabályos igék ragozásakor
a. különbséget a morfológiai mintázat produktivitása adja
28) séma = lexikon szervezési elve; elemek melyek több szemantikai és morfológiai tulajdonságban
hasonlóak
a. nem kívülről telepszik rá a hatókörébe tartozó elemekre
b. lexikon sémáknak megfelelően strukturált
c. új szavak létrehozása = analógiás alapon kiterjeszti rá a sémát
29) használat alapú elmélet: tárolás és hozzáférés különbségei – gyakoriság, előfordulás, valószínűség
a. gyakori szavak emlékezetben; ritka szavak sémák alapján
30) Baybee: nagyon hasonló elemeket tartalmazó osztályok = bandák

46
 31) statisztikai valószínűségi alapú szerveződés:
a. nyelvtani kompetencia jártasságon múlik; ismerősség alapján határozzuk meg, hogy valami
nyelvtanilag helyes-e + hozunk létre újat
i. helyesség megítélése: fonotaktikai megszorítások (hangok, morfémák lehetséges
kombói); nem feltétlen szabályok határozzák meg, hanem az előfordulásának
gyakorisága
ii. új alakokat sémák alapján; gyakorira inkább terjesztjük ki a sémát
b. vizsgálat: angol szótagokból összerakott szavak helyesek-e; helyesebb angol szavaknak
tartották a gyakori szótagokból állókat
32) alátámasztó vizsgálatok:
a. gyakori szabályos alakokat is ugyanúgy tároljuk, mint a rendhagyókat
b. hibás múltidő képzésének előidézése (t és d végű múltidők jelen alakját gyakran használják
rosszul): gyakrabban hibáztak ritka szabályos, mint gyakori gyakori esetén
c. gyakorisági hatás: szabályos alakoknál a forma előfordulási gyakorisága szabja meg a
feldolgozást, ritkábbaknál nem (lexikális döntési helyzetben)
d. DE a gyakorisági hatás a kétutas elmélettel is magyarázható, mert nem bizonyítja, hogy a
ritka szavak képzése nem szabály alapján történik
33) magyar morfológiai pszicholingvisztika: szóvégi rag nagyon fontos, emiatt nagy figyelem rá –
morfológiai szétválasztás – tudja mi volt a szótő – tudja előhangolni (kétrendszeres elmélet
szimbólum manipuló szabályai)
MONDATFELDOLGOZÁS:
1) szavak jelentése = szószintű szemantika
2) nyelvtani alak = morfológia
3) mondat jelentése =mondat szintű szemantika
4) mondat szerkezete = szintaktika
5) mondat szerkezeti változásaiból következő nyelvtani alakok = morfoszintaktika
6) mondatszerkezet megértésének, felépítésének lépései:
a. szavak lexikális tulajdonságainak azonosítása
b. szavak frázisokba csoportosítása
c. egyes mondatrészek nyelvtani szerepeinek meghatározása
d. tematikus szerepek az ige (állítmány) argumentumszerkezete alapján
i. tematikus szerepek (tárgy, cselekvő, recipiens)
ii. argumentum szerkezet (ige alapján milyen szerepekre van szükség)
e. mondat jelentésének meghatározása
7) deprivációs komplexitás elmélet: minél több transzformáció kell, ahhoz, hogy a felszíni szerkezetből
eljussunk a mélybe, annál több idő
a. Miller és McKean: állítás más formában megkeresése egy mondatlistában
b. DE alternatív magyarázat: azért kell többi idő, mert a mondatnak eleve összetettebb a
jelentése
i. Slobin: akkor kell több idő, ha a mondta egységeit megfordítva is értelmes (nem a
deprivációs komplexitás magyarázza)
8) frázisok elemzési egységek-e?
a. Garrett: mondta hallgatása + kattanás; jobban belövi a kattanást, ah egy frázis végén volt; ha
nem akkor volt, akkor is arra fele saccolja
b. ütemezett olvasás: nagyobb RI, ha a frázis végén léphetnek, mert akkor folyik az addig
olvasottak elemzése

47
 c. felszíni struktúrában nagyobb kapcsolatot érzünk olyan elemek között, amelyek a mélyben
egy frázis
MONDATELEMZÉS MODELLJEI:
1) 2 nézőpont:
a. fonológia – lexikális – szintaktikai – szemantikai
i. legalább 2 lépcsőfok
1. szintaktikai feldolgozás (mondatszerkezet)
2. később kap szerepet a szavak jelentése és kontextusa
b. minden szint és infó egyszerre
2) kétértelműségek
a. lehet lexikális vagy szintaktikai
b. kerti ösvény mondatok = átmeneti kétértelműség
3) korai autonóm elméletek (generativista):
a. 2 szakasz (egymástól függetlenül, meghatározott sorrendben):
i. szintaktikai elemzés (értelmezési hibák is szintaktikai elemzés alapján)
ii. szemantikai elemzés
b. szintaktikai, szemantikai infó mindig egy nagyobb egységnél kezd feldolgozódni
c. legkorábbi ilyen modell: Kimpbell modelljét egyszerűsítette: de Frazier és Ryner – kerti
ösvény modell
4) de Frazier és Ryner – kerti ösvény modell
a. feldolgozás elején egy szerkezetet számít ki (csak szintaktikai infó alapján), amit lezár és újra
kell nyitnia, ha ezt cáfoló infó (plusz feldolgozási költség)
5) kezdeti szintaktikai feldolgozás 2 elve:
a. minimális kapcsolás elve (legegyszerűbb; minél kevesebb csomópont létrehozása és
értelmezése)
b. jobbra kapcsolás/késői zárás elve (szót mindig az éppen feldolgozandó frázishoz próbáljuk
kapcsolni, hogy minél kevesebb frázis, azaz csomópont legyen)
c. alátámasztja: ha a minimális kapcsolás elvének nem felel meg a mondat adott helyzetben való
értelmezése – eye tracking: újra és újra visszaugrik, többet időzik
d. DE elmúlt 20 év: szemantikai és kontextuális infók jelentősen csökkentik a kerti ösvény
hatást
INTERAKTÍV MODELLEK (újabbak):
1) kerti ösvény hatást szemantikai dolgokkal magyarázza, elvégre csak akkor jöhet létre, ha több
értelmezési lehetőség is van jelentés alapján még az elején
2) 2 modell:
a. referenciális elmélet
b. megszorítás alapú
3) Crain és Steedman: referenciális elmélet
a. elemzési referenciák szemantikai hatások miatt is vannak (nem csak elvek miatt), így az első
értelmezés a kontextustól is függ
b. inkrementális (lépésről lépésre) feldolgozás: mindig az új szótól függetlenül újabb és újabb
értelmezési lehetőség aktiválódnak, ezek közül a kontextus egyértelműsít
c. referencia megállapítása (mire/kire utal a mondat) is inkrementális
i. inkrementális referenciális feldolgozás = annál gyorsabb a feldolgozás, minél korábbi
ponton megállapítható mire utal a mondat (kire/mire vonatkozik)

48
 d. vizsgálat: több tárgy közül instrukció alapján kiválasztani 1-et, akkor a leggyorsabb, ha már
az első nagyon leszűkítette a kört
4) megszorítás alapú elmélet:
a. elemzési preferenciát (a fentiek mellett) a különböző szerkezetek egymáshoz viszonyított
előfordulási gyakorisága is meghatározza
i. ige ált. milyen szerkezetben van; azonnal aktiválódik, amint felismerjük az igét
b. elemzési alternatívák súlyokat kapnak, versengenek egymással; akkor van gond, ha 2
alternatíva ugyanolyan súlyú
OLVASÁS:
1) implicit és explicit megismerő folyamat
a. implicit: túlgyakorlás, automatizálódik
i. rekonstrukció: helytelen szavakat is helyesen olvassuk
b. explicit: visszakereshető tudás
OLVASÁS PSZICHOLÓGIAI MODELLJEI:
2) Marsh: szintelmélet, szintmodell
a. angol nyelvre vonatkoztatja; magyarnál 2. szint nem igazán fontos
b. 4 szint (az olvasás fejlódése is ezt követi):
i. szóforma alapú olvasás (szóforma írott alakjának felismerése)
ii. analógia alapú olvasás (analógia és kontextus alapján ismeretlen szavak kiolvasása)
iii. szekvenciális dekódolás (graféma-fonéma megfeleltetés; nem hang-betű, hanem
absztrakt)
iv. szintézis (kontextus + dekódolás (előző négy) összekapcsolása)
3) útmodellek: szintmodell túl egyszerű; inkább párhuzamos egymásra ható utak egyszerre
4) klasszikus modell: Morton út modellje (szófelismerés logogén elmélete)
a. jelentéshez való eljutás: szóalak felismerése vagy komponensekre bontás (fon. út)
b. 2 út:
i. szemantikai
ii. fonológiai
c. szemantikai:
i. vizuális infó alapján absztrakt jelek kivonása (betűinfó)
ii. közvetlen összevetés a szóalak reprezentációval (logogénnel = szavak morféma
reprezentációja)
iii. látott szavak + kontextuális infók (top-bottom); (logogén rendeli az írott alakhoz a
szófelismerést; kontextuális jegyek felhasználása)
iv. szófelismerés (szemantikus reprezentáció aktív)
v. fonológiai reprezentáció/kiejtés alak (output logogén aktiválása)
vi. kimondás
d. fonológiai:
i. fon. elemzés: graféma-fonéma megfeleltetés
ii. több lépcsőn a szó jelentéséhez + kiejtés reprezentációhoz; 2 lehetőség:
1. hangos kimondás
2. magunkban olvasás: átmeneti/választárban való tárolás
iii. szófelismerés (szemantikus reprezentáció aktív)
iv. fonológiai reprezentáció/kiejtés alak (output logogén aktiválása)
v. kimondás
5) Besner és Smith: kognitív modellek:

49
 a. interaktív modellek elődje = egyszerre szint és útmodell
b. szavak + lexikai csomópontok 1 az 1-hez hozzárendelése; szöveg reprezentációja
dinamikusan szerveződik (mindig változik egy kicsit)
c. fonológiai + szemantikai + 3. rövid út: rutin együttes, amelyekben a szó írott és kimondott
egységei, ontográfiai és fonológiai egységei beszédprogrammá szerveződnek (nem
foglalkozik a jelentéssel, csak hangosan kimondja?)
d. DE empirikusan sok összetevőjét nem lehetett bizonyítani
KONNEKCIONISTA ELMÉLETEK (klasszikus):
1) ortográfia és fonológia rejtett egységei
2) ortográfia és fonológia megfeleltetés automatikusan súlyozással: kiejtés szabályossága – szó
ismertségi valószínűsége (ismert szavak kiejtése könnyebb)
3) DE: ez az elmélet csak a felnőttek olvasását magyarázza, gyerekekét nem
4) Seiden és McClelland: PDP
a. egyik első konnekcionista modell
b. 1 út a felolvasásban, ami minden jellegű szóra és nem szóra alkalmas
c. de több jelenséget nem magyarázott (kezdő és gyenge olvasás, tipikus olvasási hibák), ezért
későbbi modellek már két utasak
d. konnekcionista modellekre épülő modellek több utat:
i. szemantikai
ii. fonológia
iii. ezek összeillesztéséből származó, a tapasztalattal egyre hatékonyabb rendszerré
szerveződő rutinműködés
OLVASÁS ÉS A NYELVI RENDSZEREK:
1) eddigi elméletek: hogyan olvassuk ki; de az értelmezés is fontos
2) más, mint a hallott beszéd feldolgozása, mert:
a. nincs erős szerialitás kényszer, mert egybe láthatjuk a feldolgozandó mondatot
b. nyomtatott szövegben nincs akusztikus infó
3) olvasott szöveg megértésére is hasonló modellek vonatkoznak, mint az előbbiekben tárolt általános
nyelvtani feldolgozást magyarázó elméletekrre
4) szerkezet és jelentés szerepe az olvasásban:
a. 2 megközelítés:
i. független szintek, szeriális
ii. interakcionista
b. szeriális: szintaktikai, majd szemantikai feldolgozás
i. pl. de Frazier és Ryner – kerti ösvény modell
c. interakcionista:
i. pl. tematikus nyelvtan elmélet: egyszerre tartalmi és formai elemzés; szavakat
tematikus szerepekhez kötjük = először a szavak mondaton belüli szerepének
elemzése (nem szerep-szerkezet, hanem szavak-szerep megfeleltetés)
1. ehhez a hozzárendeléshez mindig a kontextus infóit használjuk
5) szövegértő olvasás:
a. diskurzus = mondatnál hosszabb szöveg
b. diskurzus mentális reprezentációjával foglalkozó kutatások 3 szintet vizsgálnak:
i. felszíni kód (szöveg szavainak együttese; disk. repr.-ban még nem szerepel)
ii. szövegalap: reprezentáció magja, váza (szerepek, események stb.)
iii. helyzetmodell: diskurzus referenciáját adó történet (kontextus)

50
 c. lokális és globális koherencia
d. saját tudásunk beépül a hallott/olvasott szövegbe, később nem igazán tudjuk szétválasztani
e. implicit következtetések: kauzális, áthidaló, elaboratív
ALEXIA/DISZLEXIA:
1) diszlexia = gyenge olvasás + jellegzetes kog. profil
2) fejlődési diszlexia (+ normál IQ)
3) kétutas modellhez illeszkedő fajtái vannak
4) szerzett diszlexia/alexia:
a. poszterior terület sérül
b. gyakran + Wernicke afázia
c. okcipitális lebeny sérülése = vizuális/tiszta alexia; betűket nem képes felismerni
d. verbális/szimultán alexia: betűzve olvasás, betűk kimondása segíti a megértést
5) paralexia (spec. forma):
a. lexikonhoz való hozzáférés zavara
b. olvasott szavak kimondásánál jelentésileg egy kategóriába tartozó szóval való felcserélés
(kategória még tud aktiválódni, de szó nem; egyedi jegyek nem aktiválódnak)
c. szemantikai lexikon részleges sérülése: egyes kategóriák sérülnek, mások nem (kettős
disszociáció közöttük); sokat elárul a lexikon működéséről, szerveződéséről
NYELVI ÉS EMLÉKEZETI FOLYAMATOK KAPCSOLATA:
1) 3 nagy emlékezeti rendszer, ami kapcsolódik a nyelvi feldolgozáshoz:
a. deklaratív (lexikon, sémák)
b. procedurális
c. munkamemóra
2) munkamemória és a nyelv:
a. csak bizonyos teljesítményekkel van összefüggésben + kor/olvasási képességek is
befolyásolják, hogy melyikkel áll kapcsolatban
3) nyelvi funkciók 2 csoportja:
a. gyors, automatikus, implicit
i. online módszerekkel vizsgált (priming, ütemezett olvasás)
ii. feldolgozás kezdeti szakasza
iii. deklaratív memória
b. lassabb, másodlagos, explicit
i. megértés; többnyelvűeknél kódváltás; offline módszerek (megértést mérő tesztek,
megismétlés)
ii. munkamemóriához kötődik
4) mondat megértése + munkamemória + procedurális rendszer:
a. kezdeti interpretatív szakaszban (400 ms előtt) procedurális emlékezet szerepe
b. posztinterpretatív (400 ms után): szemantikus folyamatok + előzetes tudás = munkamemória
által
5) szövegmegértés + munkamemória: posztinterpretatív folyamatok
6) nyelvi megértés proceduralizációja a fejlődés során: gyerekeknél eleinte kezdeti interpretatív
folyamatoknál is jelentős munkamemória tevékenység (online mérések)
7) fonológiai hurok és a nyelvtanulás: munkamemória fonológiai tár alrendszere (már ismert szavak
megjegyzéséhez nem kell)
a. korai fon. hurok kapacitás – késői 2. nyelv elsajátítása
b. rövidtávú folyamatok hosszútávú hatása jól látszik innen

51
 8) procedurális rendszerek és a mondatmegértés:
a. Pinker és Ullman: két utas deklaratív/procedurális modell:
i. nyelvtani feldolgozás, szabályalkalmazás – procedurális (anterior agyterületek: Broca,
bazális ganglionok); sérülés/Parkinson: nyelvtan zavara
ii. mentális lexikon – deklaratív (poszterior, elsősorban temporális); sérülés vagy
Alzheimer: lexikon károsodik
9) afáziák: nyelvi zavarok összefoglaló neve
a. Broca vagy Wernicke vagy ezeket összekötő területek (+ ma már más struktúrák is közre
játszanak)
b. Broca/anterior/nem fluens afázia:
i. (domináns félteke) homloklebeny hátsó része
ii. nyelvhasználati és/vagy beszédzavar
iii. akadozó beszéd
iv. kevés, de tartalmas szavak
v. szóembólia = beakad egy szó és azt ismételgeti
vi. agrammatizmus: táviratbeszéd
vii. szabályos vagy kitalált igék rossza ragozása
viii. komplex mondatok megértése nem megy
ix. beszédértés jobb, mint produkció
x. beszédismétlés nem megy
c. Wernicke/poszterior/fluens/zsargon afázia:
i. (domináns félteke) halántéklebeny, tempo-parietális
ii. szósüketség = hallott beszéd zavara
iii. szótalálási zavar
iv. folyamatos, de inkább halandzsa szerű beszéd
1. parafrázis = szavak felcserélése
2. neologizma = nem létező szavakat alkot
v. szabályos igék ragozása megy
vi. beszédismétlés nem megy
d. vezetéses afázia (Geschwind):
i. fasciculus arcuatus
ii. parafráziák lehetnek, de alapvetően jó értés és produkció
iii. nem képes a megértett szöveget a beszédprodukciós központba küldeni
(beszédismétlés nem megy)
e. egyéb afáziák:
i. globális: motoros és szenzoros zavar
ii. amnesztikus afázia (anómia): szótalálási nehézség
iii. transzkortikális afáziák:
1. kp-i beszédmezők környékének sérülése
2. transzkortikális motoros: spontán beszéd nem, ismétlés megy
3. transzkortikális szenzoros: ismétlés ok
4. kevert transzkortikális: egyetlen, ami megy az az ismétlés
10) nyelvi agyterületek funkciói – modellek:
a. Wernicke, Lichtheim és Geschwind:
i. Broca: produkció
ii. Wernicke: értés

52
 iii. összekötő képletek: hallás utáni visszamondás
b. Garamazzo és Zurif: lokalizációs modell:
i. Broca: szintaxis feldolg.
ii. Wernicke: szemantikai feldolg.
iii. alátámasztü kísérletek: kép + mondatok összehasonlítása
1. Broca af.: ha szemantikai infó elég, akkor normál teljesítmény + csak egyszerű
szintaktikai elemzés megy
2. Wernicke af.: nem befolyásolta a szintaktikai nehézség
NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ:
1) morféma =szavak, előtag, toldalék, prefixum, szuffixum
2) fonéma = beszédhang kategóriák
a. több fizikailag eltérő hang is kapcsolódik egy fonémához (kategóriába rendez)
3) nyelvtani morfémákat és jelentéssel bíró szavakat 2 külön rendszer
4) propozíció = kijelentés (alany, állítmány – főnév, ige)
5) alany + állítmány egységek együttes feldolgozása és tárolása
a. kísérlet: felismerni egy szót + szó inger; akkor ment jól, ha a bemutatott szó egy egységben
volt a mondatban a felidézendővel
6) szintaxis = mondat kisebb egységei; szavak közti kapcsolat
7) Grice: szövegértés legfontosabb feladata a szándék felismerése
8) Nyelv
9) 2 féle gondolkodás:
a. propozicionális (gondolatmenet rendezett; következtetéseinkkel érjük el)
b. vizuális
10) deduktív következtetés: jobb félteke (téri ábrázolás, Venn diagram)
11) induktív következtetés: bal félteke, homloklebeny (becslés)

(13) KOMMUNIKÁCIÓ, INTENCIONALISTA ÉS TUDATELMÉLET

1) szemiotika = jeltudomány
2) kommunikáció:
a. általánosan: üzenet küldés, hogy a viselkedésen, vagy az által a környezeten változtasson
b. kódalkalmazás
c. szándék kifejezése és felismerése: belső állapot által viselkedés megváltoztatása; szándék
felismerése a viselkedésből
2) Shannon és Weaver: kódmodell:
a. feladó, kódoló, csatorna, dekódoló, vevő
b. előnye:általánosítható; szemszerűsíthető; sikeresség sikertelenség okai világosak
c. korlátai: szeriális; befogadó passzív; nem szószerintiség, metakommunikáció stb.
d. alternatív modellek: nemlineáris modell, mozaikmodell, multidimenzionális modell
3) Grice: kommunikáció, mint szándék kifejezése
a. következtetés: szó szerint + kontextus
b. szándék felismerése – kooperatív helyzet értelmezés
c. maximák:
i. mennyiség
ii. minőség
iii. reláció
iv. mód

53
 4) Sperber és Wilson: rámutató-következtetés hipotézis:
a. kp: szándék
b. 2 szándék:
i. informatív (felismerje, hogy x)
ii. kommunikatív (felismerje, hogy azt akarja, hogy felismerje)
c. osztenzió: rámutatás
i. evidencia: szándékra utaló bizonyíték pl. szemkontaktus
d. következtetések:
i. alapja minden kommunikációnak
ii. explicit kommunikációban: diektikus/kétértelműség – kell a következtetés
e. relevancia: akkor, ha minél hasznosabb infó, minél kevesebb energiával
f. becsapás = nem kooperatív kommunikációs aktus
g. pragmatikai elmélet
5) Happé: naiv tudatelméletek és kommunikáció:
a. minél több, annál bonyolultabbat ért meg
b. 3 csoport:
i. nincs tudatelméleti képesség
ii. elsőfokú tudatelméleti képesség
iii. másodfokú naiv tudatelméleti képesség
c. metafora – egyszerű szándék, elsőfokú tudatelmélet, másodfokú tudatelméleti képesség
d. irónia – másodfokú szándék
e. hasonlat alapvetően szó szerint értelmezendő, így nem kell tudatelmélet
f. korlátok
g. Gibbs: szeriális feldolgozási hipotézis tesztelés: történet + utolsó kijelentés alapján
szószerint/ironikusan
i. kérdés: több idő megérteni az ironikust?; eredmény: ugyanannyi
6) 2 alapvető kommunikációs felfogás: kódalapú és rámutató; eltérő mechanizmusok, de nem egymást
kizárók
7) autizmus:
a. kerülőutas kommunikációs csatornák hiányoznak
b. echolália: korábban hallott kifejezések ismételgetése
c. neologizmák
d. diektikus kifejezésben megértés bajos
8) dyshyponia: jobb félteke sérül; pragmatikai kompetencia zavara; tünetegyüttes
9) orbitofrontális kéreg sérülése = nem szándékos nyelvi megnyilvánulások (pl. ismétlődő káromkodás
= koprolália)
10) széndékos és nem szándékos kommunikáció külön idegrendszeri helyeken:
a. amygdala: érzelmek, biológai mozgás
b. limbikus rendszer: nem szándékos érzelmi megnyilvánulás
c. kérgi területek: szándékos
11) kommunikáció szándékossága és a kommunikáció szándék központúsága se pszichológiai, se
idegrendszeri téren nem ugyanaz
a. relevancia elmélet és a tágabban a szándék központú megközelítések a szándékos és szándék
központú kommunikációt kezelik jól

54
 12) naiv tudáselmélet = elmeműködést és kül. mentális állapotokat feltételezünk magunknak és
másoknak + mentális állapot és viselkedés közti oksági összefüggést és ezzel is magyarázzuk
viselkedésüket
13) Gallagher: számítógépes kő-papír-olló
a. 1. kör valódi ellenfél; 2. kör: gép
b. intencionális hozzáállás: másiknak szándékai vannak (PET: anterior paracingularis kéreg)
14) Brentano: intencionalitás
a. kog. tudomány, naiv tudáselmélet
b. intencionális állapot – szándék
c. behelyettesíthetőség problémája: azonos referenciájú kifejezések felcserélhetősége; nem
működik, amikor intencionális attitűdökre vonatkozik (Az azonos referenciájú kifejezések
felcserélhetősége nem működik olyan kifejezések esetében, amelyek intencionális attitűdökre
vonatkoznak.) (nem tudjuk mi van pontosan a fejében, ezért nem cserélgethetjük ide-oda az ő
attitűdjeiről, tudásáról szóló kijelentéseket)
d. intencionális hozzáállás (mentális állapot státusza):
i. eliminativista nézet: naiv elméletek elmélet jellege (megcáfolhatóság)
ii. intencionális realizmus: elismeri a mentális állapotok létezését, feltételezi, hogy
ténylegesen létező belső mentális reprezentációs állapotok
15) Denett: naiv t.e., intencionális hozzáállás: vágyak és vélekedések fényében racionális viselkedés
a. fizikai és tervezeti hozzáállással szembe állítva
i. fizikai tudományok törvényszerűségei – tárgy fizikai tulajdonságai
1. tervezeti hozzáállás: leegyszerűsíti a tárgyak kezelését -> tárgynak van
tervezett, meghatározott rendeltetése
2. intencionális hozzáállás: egy entitás viselkedésének értelmezésére szolgáló
stratégia (= tervezeti hozzáállás? használati utasítás?)
ii. entitás: racionális ágens, amelyet cselekedetei megválasztásában elképzelései és
törekvései irányítják (Dennett)
iii. rutinszerűen alkalmazzuk egymásra; avo. eredetű
16) 3 versengő elmélet a naiv tudatelméletek ontogeneziséről:
a. modularista felfogás
i. Fodor: modularista felfogás
1. innát (veleszületett) moduloknak köszönhető
2. veleszületett kompetencia érvényesítésének csak performancia korlátai vannak
ii. Baron-Cohen és Leslie: velünk született feldolgozási folyamatok
1. születéssel nem tudunk kapásból a mentális folyamatokról/állapotokról, de
feldolgozási képességeink vannak, így elsajátíthatjuk és tulajdoníthatjuk a
lehetséges típusokat
b. elmélet-elmélet: elmélet alkalmazás
i. naiv psz. ismereteink elmélet jellegűek
ii. tudatelmélet elvont absztrakt entitásokat feltételez, koherenciát és értelmet teremt,
magyarázó ereje és prediktív értéke van, kijelöli a területet, ahol a
törvényszerűségeknek értelme van
iii. megcáfolható
c. szimulációs elképzelés:
i. saját tapasztalatok alapján szimuláljuk a mentális állapotot, melyben akkor lennénk,
ha a másik személy elméjében/helyében lennénk az adott szituációban

55
 ii. képzeletbeli azonosulás = másik mentalizációja (mások szubjektív élményeinek
megértése: „tudatolvasás”, azaz képesek vagyunk a másik ember gondolatainak,
érzéseinek, vágyainak megértésére)
iii. Stich és Nichols: offline szimulációs elmélet
1. döntéshozó rendszerünkbe input: másik személy „mintha” vágyai és
vélekedései
2. másik viselkedésének magyarázata, bejóslás
3. egyetemes emberi képesség
17) „én” és a „másik” perspektívája
a. kog. perspektíva váltás
b. személyes: én, mint tapasztaló (tapasztaló tudatosság)
c. észleleten túlmutató állapotokra vonatkozó attribúció -> szociális perspektíva fogalma
d. első személyű kog. perspektíva: testünk egy szubjektív multimodális térben; minden további
észleleten tovább dolgozó kog. folyamatnak ez az alapja
e. 3. személyű perspektíva: másnak tulajdonított mentális állapotfelállításának képessége -
feltételezzük, mások is hasonló személyes perspektívával rendelkeznek
18) naiv tudatelméletek a perspektíva váltás szerint:
a. Howlin, Baron-Cohen és Hadwin: információs állapotok 5 szintje (másik perpektívájának
felvétele, tudata megértéséért)
i. egyszerű vizuális perspektíva
ii. összetett vizuális perspektíva
iii. felismerés-látvány tudáshoz vezet
iv. igaz vélekedések
v. hamis vélekedések
19) vizuális + kognitív perspektíva = naiv tudatelméletek
20) relációs komplexitás elmélete: helyzetek, események, feladatok hátterében – kapcsolatok analízise
révén – ezek reprezentációs nehézségi fokai feltárhatóak
a. azt jelenti, hogy míg például a vizuális perspektívaváltás esetében a szemlélőnek két
reprezentációt és a kettejük viszonyát kell fenntartania, addig a „hamis vélekedés”-
feladatoknál a két reprezentációt, kettejük egymáshoz és egyenként e két reprezentáció
világhoz fűződő viszonyrendszerét kell átlátnia
b. perpektíva váltást igénylő feladatok: másodlagos reprezentációs kapcsolat
c. hamis vélekedés – harmadlagos
21) Sali-An: nem a mentalizációró specifikus képességéről ad képet, hanem az infofeldolgozási
stratégiák hatékonyságáról
22) magasabb szintű kog. funkciókra jellemző a kauzális szelf referencia: a tartalom, amire vonatkoznak,
eredményezi a felidéző aktuális információs állapotát, az információ eredete is része a
reprezentációnak
23) személyes perspektíva: hozzákapcsolja az éntudatosság aspektusát

(14) DÖNTÉSHOZATAL, MAGASABB SZINTŰ PROBLÉMA MEGOLDÁS

1) gondolkodás: komplex infófeldolgozási folyamat, amely mindig egy adott cél vagy megoldás
elérésére törekszik; alacsonyabb szintű (pl. látás, emlékezés) folyamatokra és annak eredményeire
támaszkodik
2) probléma megoldás: specifikus gondolkodás; probléma = aktuális és ideális állapot eltér

56
 3) következtetés és döntéshozás: spec. gondolkodási folyamatok, inkább az aktuális feladatok és nem a
háttérben meghúzódó mechanizmusok határozzák meg
4) kezdeti elképzelések:
a. behav: először próba-szerencse tanulás eredménye a gondolkodás, majd a megtanult inger-
válasz reflexek alkalmazhatók
b. Thorndike: egyik helyzetben megtanult átemelhető másikba = transzfer
5) Gestalt megközelítés:
a. belátásos tanulás jelentősége
b. probléma megoldás nem csak reproduktív, hanem produktív is: új megoldások generálása
c. még nem ált rendelkezésükre a mentális reprezentáció fogalma, ezért még a folyamatot magát
nem ismerték
d. funkcionális rögzítettség/fixáció: egy korábbi ismeret gátló módon hathat a megoldásra
6) korai modellek egy-egy területen jól működtek; nem egymás cáfolataia, hanem kiegészítői
7) kognitív szemlélet megjelenése:
a. számítógép analógia (inspiráció)
b. agy, mint processzor egymás után végrehajtja a feladatokat
c. memória: adatok tárolása
d. bemeneti egységek: látás, hallás stb.
e. kimeneti egységek: izmok
f. DE az emberi agy máshogy tárol és töröl
8) Miller, Galanter és Pribram: TOTE-modell
a. test-operate-test-exit
b. behav.-nál összetettebb, gestaltnál konkrétabb
c. ciklikus infófeldolgozás
d. rendszerek hierarchikusan egymásba ágyazódnak
9) Simon és Newell: problématér-elmélet:
a. pl. Hanoi tornyai
b. probléma megoldás = útvonal megtalálása operátorok segítségével
c. operátorok kiválasztási stratégiája:
i. véletlen próba-szerencse
ii. hegymászó eljárás
iii. eszköz-cél elemzés (jelenlegi és vágyott állapot függvényében eszköz, azaz operátor
keresése)
iv. cél felöli megközelítés
v. hurok elkerülő stratégia
d. ezek területáltalános stratégiák, de vannak olyan feladatok, ahova specifikus kell
10) algoritmus vs heurisztika:
a. algoritmus: eljárás, ami mindenképpen helyes eredményhez vezet; idő és energia igényes;
legtöbb esetben gyakorlatilag használhatatlan
b. heurisztika: hatékony, de tévedést megengedő; jó, mert nem próbál végig mindent, de rossz
irányba is elvihet
11) Deep blue: számítógép, ami legyőzte Kaszparovot
12) minden említett probléma jól definiált elemekkel rendelkezik, de az élet helyzetei nem ilyenek, ezzel
még nem boldogulnak a kutatók
13) Turing-próba: 3 gép
a. Searle: gondolatkísérlet – kínai írásjelek

57
 i. Hernád: szimbólum lehorgonyzási probléma:
1. Searle elméletéből induét ki
2. gondolkodás jelentésteli szimbólumokkal történik, ezek mentális
reprezentációja az észlelés és a cselekvés által horgonyzóik le és ez nincs a
gépeknél
KÖVETKEZTEZÉS:
1) az emberek hogyan érvelnek nem meggyőzés vagy befolyásolás céljából, hanem az érvek
helyességének szempontjából
2) formális logika: logikai rendszer, amiben helyes állításokból helyes állításokra következtetünk,
állítástartalomtól függetlenül
a. következtetés mindig a premisszából indul ki, ebből vonjuk le következtetéssel a konklúziót
b. 3 típusú kijelentés:
i. propozicionális állítások (ha, és, vagy stb.)
ii. kvantifikációs állítások (mindegyik ilyen, egyik sem olyan)
iii. relációs állítások (kapcsolatok)
3) tipikus következtetési hibák:
a. Woodworth és Sells: kísérleti kvantifikációs állításokkal kapcsolatos következtetések
i. ha az egyik premissza tagadó, hajlamosak vagyunk tagadó konklúziót levonni
ii. ha az egyik premissza részleges, hajlamosak vagyunk részleges konklúzió levonására
iii. következtetéseink sokszor nem logika, hanem nyelvi szerkezeten alapulnak:
1. figurális hatás (alany-állítmány sorrend)
iv. hiedelem torzító hatása:
1. ha a következtetés helyessége konfliktusban áll a konklúzió tartalmával,
hajlamosak vagyunk az utóbbi alapján dönteni (ismereteinkkel egybecsengő
konklúzió miatt elfogadjuk a logikailag helytelen állítást)
v. kettős tagadást néha nehéz megérteni
vi. indukció: egyedi – általános
vii. dedukció: általános – egyedi
viii. ha inkább igazolni akarjuk magunkat, nehéz rájönni néha a valódi megoldásra
4) mentális logikát feltételező modellek:
a. mentális logika és formális szabályok
b. következtetési hiba oka: kognitív hiányosság
c. elmélet reálisabb változata: elménk nem tartalmazza a logika minden szabályát
d. elmélet nem magyarázza, hogy miért hat a tartalom az emberre
5) tartalom specifikus szabályok:
a. léteznek következtetési szabályok, de ezek nem olyan absztraktak, mint a formális logika
szabályai
i. ezek egyben a tudás reprezentációi
6) Johnson-Laird: mentális modell elmélet:
a. premisszák integrált modellje jön létre a fejünkben, ebből következtetünk, majd ellenőrizzük
a konklúziót alternatív modellek (de mi van, ha?) keresésével (esetleg új modell keresése)
b. modellek összevetésével arra is juthatunk, hogy nincs olyan konklúzió, ami mindenre jó
lenne
c. ha nem találunk meg minden modellt, érvénytelen konklúzióra is juthatunk
d. modell véges számú elemet tartalmaz

58
 e. a következtetések nem szintaktikaiak (szabályalapúak), hanem szemantikaiak (a szavak
jelentésén alapulnak)
7) mentális logika – propozicionális feladatok
8) mentális modell elmélet – kvantifikációs feladatok
9) Evans: kettős folyamat elmélet:
a. egyes és kettes rendszernek elnevezett funkciók különböző feladatokat látnak el
i. egyes rendszer:
1. evo. ősi
2. területáltalános tanulási mechanizmus (asszoc. tanulás)
3. gyors, párhuzamos, automatikus
ii. rendszer rendszer:
1. evolúciósan új struktúra, humánspec.
2. lassú soros jellegű működés (munkamemória)
3. első résznél bonyolultabb feladatoknál
4. feldolgozási kapacitást igényel
b. probléma: két rendszer egymásnak ellentmondó következtetésekre juthat
10) logikai alapú megoldások: jobb alsó prefrontális terület
11) hiedelem torzító hatása: ventrális mediális prefront. kéreg
12) Wason: 4 kártya feladat (szelekciós próba)
a. miért oldunk meg logikailag izomorf (hasonló) feladatokat különböző pontossággal:
gyakoriság, konkrétság, instrukciók pontossága stb.
b. pragmatikus sémák: egy cél köré csoportosulnak és egy konkrét helyzettípusban
aktiválódnak; tanultak; feladatok megoldását vezérlik
13) Cosmides: szociális szerződés elmélet = evo. során olyan feladatspecifikus következtetési
rendszerek alakultak ki, amelyek növelik a túlélés esélyét (velünk születettek)
14) bikondicionális feladat: ha csak 2 értéket vehet fel; kondicionális, ha többet
15) egy mondat logikai szerkezetét nem a forma dönti el, sokkal inkább a kontextus
DÖNTÉSHOZATAL:
1) normatív rendszer: matematikai elmélet; különböző döntések meghozatala előtt mindig kiszámítjuk a
különböző választási lehetőségek várható értékét, DE egy lehetőségnek több következménye is lehet
(minegyiknél érték és valószínűség kiszámítása)
a. egy adott dolognak akkor van nagyobb esélye arra, hogy egy adott osztályba tartozzon, ha
abban az osztályban már eleve több dolog van, mint más osztályokban = valószínűségi /
statisztikai alapszint
2) Tversky és Kahneman: döntési torzítások elmélete
a. 3 heurisztika, ami sérti a döntéshozatal rendszerének szabályait (döntési hibázás egyik oka)
i. reprezentativitási heurisztika
ii. elérhetőségi heurisztika
iii. lehorgonyzási és kiigazítási heurisztika: a valószínűséget mindig úgy becsüljük meg,
hogy miután az első operandus értékéhez lehorgonyoztuk a számításainkat, később
nem igazítjuk ki elégségesen a számításaink eredményét (rakat szám összeszorozva)
3) Gigerenzer: gyors és takarékos heurisztikák
a. dönteni kell milyen infó kell még + keresési és keresést leállító heurisztikák:
i. egyetlen szempontú döntéshozatali heurisztika (1 infó, ami alapján a 2 opció
elválasztható)

59
 ii. keresés-leállítási heurisztika: 1 perdöntő megtalálása (lehet a legjobban beváló vagy a
leggyorsabban eszünkbe jutó)
4) Simon: korlátlan helyett korlátozott racionalitás
5) Gigerenzer és Todd. ökológiai racionalitás
6) intuitív ismeretek: beépített tanulási mechanizmusok, környezet és motiváció segíti a fejlődését

(15) INTELLIGENCIA
1) 1921-ben, és 1986-ban tudományos szimpóziumot hoztak létre az intelligencia fogalmának
meghatározása érdekében. Egyik sem vezetett átfogó konszenzushoz. A kutatók többsége azért
egyetért abban, hogy bizonyos tényezők (pl.: problémamegoldó gondolkodás, környezethez való
aktív alkalmazkodás) szorosan kapcsolódnak az emberi intelligenciához. Napjainkban egyre kisebb
az esély egy átfogó, mindenki által elfogadott definíció megalkotására, inkább a pszichometrikus
intelligencia fogalmát érdemes használni, ami a személy IQ teszten elért eredményét jelenti (Deary,
2000).
2) Galton:
a. képességek egyéni különbségei
b. iker és örökbefogadásos vizsgálat
c. korreláció számítás alapjai
d. hitt a tabula rasaban = intellektus öröklött különbségei csak az érzékszervi hatékonyság
e. látást, hallást, RI-t vizsgálta
3) Cattell:
a. Galton alapján az első mentális teszt (inkább észlelés, érzékelés)
b. diákjai felvették Columbián
4) Binet:
a. mai értelemben vett első IQ teszt
b. gyerekek iskolai alkalmassága
c. hétköznapi ítéletalkotás (jól bejósolt)
d. mentális életkor
e. számítása nem volt elég pontos
5) Stern:
a. mentális kor/életkor
b. IQ hányados
6) Terman:
a. angol nyelvre és nagyobb mintára standardizálta Binet tesztjét
b. x 100
c. felnőtt továbbra se volt; gyerekre jó számolás ide nem volt jó
7) Wechsler:
a. felnőttek IQ mérése
b. deviációs IQ = normál eloszlás, 100-as átlag + 15-ös szórás
c. nem konkrét érték, hanem az országa átlagához képest
d. 1. csoportosan is felvehető teszt: I. világháború; Army Alpha és Beta
i. ma legtöbbet használt csoportos: Raven-féle progresszív mátrixok
FAKTORANALÍZIS ÉS KÉPESSÉGEK STATISZTIKAI ELEMZÉSE:
1) Spearman:
a. fakt. analízist azért hozta létre, hogy bizonyítsa minden IQ teszt egymással való
korrelációjáért egy g-faktor felelős

60
 b. nincs többfajta intelligencia
c. aki az egyiken jól teljesít az a másikon is
d. specifikus faktor: IQ teszteken elért változatosságának azon részén magyarázza, amit a g-
faktor nem
e. DE ezek csak egyes IQ teszteken jellemzők, Spearman szerint továbbra is csak 1 IQ van
f. mérőeszközök közömbösségének elve: mindegy milyen IQ tesztet használunk, mindig
ugyanazt a mögöttes képességet méri
2) Thurstone:
a. másfajta fakt. analízist használt: több egymástól független faktor, ami magyarázza a tesztek
közti eltéréseket
b. 7 faktor = elsődleges mentális képességek
3) mindkettő tévedett: egyes különbségek eggyel más különbségek többet magyarázhatók
HIERARCHIKUS MODELL ÉS FLUID-KRISTÁLYOS MODELL:
1) Carroll:
a. hierarchikus; benne másodrendű faktorok = tesztek közti korrelációs mátrixból nyerhető
elsődleges faktorok analíziséből nyerhetők
i. ezek további analízise a g-faktort eredményezi
ii. gf: fluid, képlékeny, velünk született
iii. gc: kristályos, környezet által alakított, tanult képesség
iv. gs: sebesség; gr: emlékezeti felidézés; gb: téri vizuális
A FAKTOROK TERMÉSZETE:
2) Gould: faktorok absztrakt dolgok, a természetben nem léteznek; aki pszicho. vagy bio. jelentőséget
tulajdonít neki az a tárgyiasítás hibájába esik
3) Jensen: g-faktor örökletes, biológiai alapú
4) Thomnson: általános faktor megmagyarázható általános képesség feltételezése nélkül is; g-faktor:
nem egységes; sok külön képesség magyarázza
EGYÉNI KÜLÖNBSÉGEK MAGYARÁZATA:
1) biológiai:
a. agyméret – IQ
b. mentális sebesség elmélete: IQ – infófeldolg. gyorsasága (szinaptikus jelátvitel gyorsasága)
i. alacsony kor. az RI és az IQ között + kül. elemi kog. feladatok és idegrendszeri
tulajdonságok sem korr. egymással
c. mentális hatékonyság elmélete:
i. idegrendszeri jelátvitel – feldolgozás pontossága = jobb képességűek kevesebb
erőforrással
ii. mellette bizonyíték:
1. PET vizsgálat: magasabb pontszámot elérők kevesebb erőforrás
d. kog. pszicho. alapú magyarázatok:
i. Conway: RI és az IQ között korr.-t figyelmi hatás okozza
ii. Sternberg: kompetenciális megközelítés: meg akarta határozni mik azok a kog.
komponensek, amelyek kellenek egy feladat megoldásához (nem volt túl sikeres)
1. pl. kódolás, metakomponensek szerepe
iii. Kyllonen és Christal: MM és g-faktor kor., de nem a terjedelme a fontos, hanem a
végrehajtó szabályozás és a fenntartott figyelem
iv. elme modularitása és az általános faktor összeegyeztetése: a modulok egyetemesek,
azokban tehát nincsenek egyéni különbségek, de a modulok összehangolását végző

61
 általános feldolgozó mechanizmus sebességében igen (ez utóbbi volna a g-faktor
forrása)
IQ ÖRÖKLETESSÉGE:
2) tágan értelmezett öröklődés (Chipeur): genetikai tényezők + egyedi és közös környezeti tényezők
3) 0,5-ös öröklödés
4) interakcionista szemlélet: IQ örökletes tényezői a környezeten keresztül nyilvánulhat meg
5) IQ poligénes öröklödésű
6) Flynn hatás: egyre növekvő IQ generációk között
IQ-T BEFOLYÁSOLÓ KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK:
1) légszennyezés, ólomszint, társadalmi helyzet, iskola, család mérete, születési sorrend
2) nemek közti kül.:
a. ált. nők jobban, de valójában kül. kog. teljesítényekről van szó
i. férfiak: matek, téri feladat (androgének szintje)
ii. nők: verbális, perceptuális gyorsaság
b. Rychard ás Lynn: 15 év előtt nincs IQ különbség
ALTERNATÍV FELFOGÁSOK:
1) kreativitás:
a. probléma megoldás: konvergens gondolkodás
b. kreativitás: divergens gondolkodás
2) praktikus intellektualitás elmélete: IQ teszt csak az akadémikus részét nézi, de az életben nem igazán
esz számít
3) McClelland: munkahelyi sikeresség is egyre jobban az IQ-n kívüli kvalitásokhoz köthető, azt
keresik, kompetencia egyéni készségek
4) Ceci: területspecifikus szakértelem vagy burkolt tudás (nem lehet verbalizálni)
5) többszörös intelligencia elmélet (Gardner): 7 fajta intelligencia: nyelvi, logikai-matematikai, téri,
zenei, testimozgásos, személyes és személyközi intelligencia + 8 kritérium
6) érzelmi intelligencia:
a. Az életben, és főleg a munkahelyen való sikeresség egyik alaptényezője
b. Valójában a társas intelligencia egy fajtája: kognitív jellegű abban az értelemben, hogy nem
csak magukat az érzelmeket, hanem leginkább az érzelmekről való tudást és az érzelmek
szabályozását jelenti
Az intelligencia, mint kulturális termék
 Az intelligencia alapvetően egy kulturális termék, amely egy adott közösség szokásait,
életmódját tükrözi
 Eredmények alátámasztják: az IQ-tesztek eredményét befolyásolja a nyugati kultúra ismerete
 De ne felejtsük el: e teszteket eredetileg a nyugati típusú társadalmak oktatási rendszerében
való sikeresség előrejelzésére tervezték

AFFEKTÍV RÉSZ
1. Incentív: másnéven ösztönzők; olyan környezeti kulcsingerek, amelyek megközelítésre vagy elkerülésre
késztetnek.
2. Pozitív megerősítés: a motivált viselkedés egy következménye; a viselkedés következményeként valami
jó történik a cselekvővel.
3. Negatív megerősítés: a motivált viselkedés egy következménye; a viselkedés következményeként a
cselekvőt érő valami rossz el- vagy abbamarad.
4. Pozitív büntetés: a motivált viselkedés egy következménye; a viselkedés következményeként a
cselekvőt érő valami rossz történik a cselekvővel.

62
5. Negatív büntetés: a motivált viselkedés egy következménye; a viselkedés következményeként valami jó
el- vagy abbamarad.
6. Motiváció: a viselkedés kiváltásában, fenntartásában és irányításában szerepet játszó tényezők.
7. Motívum: belső folyamat, mely a viselkedés energizálásában és irányításában játszik szerepet; belső
motiváló tényező. 3 fajtája: szükségletek, kognitív reprezentációk, emóciók.
o Szükséglet: az élet fenntartásához, a növekedéshez és a jólléthez szükséges egyénen belüli
feltételek. 3 fajtája: biológiai, pszichológiai, társas.
o Kognitív reprezentáció: mentális esemény – gondolat, hiedelem, terv, cél, énkép.
o Emóció / érzelem: Az érzelem egymással kölcsönösen összefüggő és összehangolt – szubjektív,
vegetatív, kifejezésben, kognitív kiértékelésben, gondolkodási és cselekvési tendenciában,
valamint nyílt vagy kognitív aktivitásban bekövetkező – változások viszonylag rövid lefutású
komplex rendszere, ami elősegíti, hogy a szervezet a számára jelentős külső vagy belső
eseményekre adaptív módon reagáljon. Az érzelmet kiváltó életesemény mellett hat rá a bejövő
és tárolt információ, valamint a társas, kulturális kontextus is. Összetevői kölcsönösen hatnak
egymásra, és az érzelem e komplex egymásra hatások eredője.
o Olyan egymással összehangolt, szubjektív viselkedéses és kognitív változások viszonylag rövid
epizódjai, melyek elősegítik, hogy a szervezet a számára jelentős külső / belső eseményekre
adaptív módon reagáljon.
8. Érzelem 6 összetevője (modern felfogás):
o Vegetatív arousal
o Érzelmi kifejezés (affektív prozódiát is beleértjük)
o Kognitív kiértékelés
o Szubjektív élmény
o Gondolkodási, cselekvési tendenciák
o Nyílt vagy kognitív aktivitás
9. Implicit emóció: érzelem szubjektív élménye, a fiziológiai változás és viselkedéses válaszok közötti
disszociáció; az az állapot, amikor az érzelem szubjektív élménye disszociálódik a fiziológiai és
viselkedéses válaszokról (tehát magának az érzelemnek nem vagyunk tudatában).
10. Motívumok funkcionális autonómiája: a szokások motívummá válása. Például ha valaki egész
életében hajnali 5-kor kelt, nyugdíjba vonulása után is így fog tenni, mert a szokás belső motiváló
tényezővé alakult az évek során.
11. optimum arousal elmélet (Yerkes-Dodson)
12. Tudatelőttes: azok az információk, melyekre éppen nem figyelünk, így nincsenek tudatunkban, azonban
szükség esetén viszonylag könnyen tudatossá tehetők. Freud szerint: olyan nem tudatos élmények,
amelyek képesek a tudatba kerülni, bár jelenleg nem gondolunk rájuk.
13. Tudatalatti: nem tehető olyan könnyen tudatossá, mint a tudatelőttes, de megfelelő feltételek mellett
(pl. hipnózisban) előhívható.
14. Tudattalan: a mentális rendszerben jelenlévő, aktívan felhasznált tudás, amely közvetlenül nem férhető
hozzá a tudatosság számára, és nem vonható akaratlagos kontroll alá.
15. Nem tudatos: Olyan folyamatok, melyek nem válhatnak tudatossá; bizonyos testi szabályozási
folyamatok (pl. anyagcsere).
16. Tudat: a tudat környezetünk és önmagunk konkrét és szimbolikus reprezentációja, amely az ingerek
(környezet és önmagunk) folyamatos monitorozását, és a magatartásnak e monitorozás mentén történő
célirányos vezérlését is magába foglalja, és lehetővé teszi, hogy mentális állapotainkat más emberek felé
kommunikáljuk.
63
 William James szerint: a tapasztalat egyes részeinek azon kapacitása, hogy be lehet róluk számolni, tudni
lehet róluk.
17. Kollektív tudattalan (Jung): olyan, a tudat számára közvetlenül nem hozzáférhető lélekrész, amely
minden emberben közös, állandó; őseinktől örökölt mitológiai jellegű ősképek vagy archetípusok
alkotják, mint az anya, a hős, a megváltó, a bölcs öreg stb.
18. Kognitív tudattalan (Kihlstrom): olyan észlelés, emlékezés, tudás, ami az aktuális tudatosság számára
közvetlenül nem hozzáférhető, mégis befolyásolja a viselkedést, gondolkodást, érzelmeket.
19. Emocionális tudattalan: Az emocionális tudattalanban vannak az olyan érzelmek, amelyek nem
tudatosak; megmutatkozásának két lehetősége van. Az egyik, hogy az érzelmet kiváltó inger nem
tudatosodik, ám magának az érzelemnek tudatában vagyunk, a másik, hogy magának az érzelemnek nem
vagyunk tudatában (valódi implicit emóció).
20. Módosult tudatállapot: a személy szokásos éber tudatállapotától megkülönböztethetően eltérő
tudatállapotok, melyek átmenetiek, viszonylag hirtelen alakulnak ki és szűnnek meg.
21. Kognitív kiértékelés (Magda Arnold): az a folyamat, amelynek során a helyzet jelentését
megállapítjuk. Folyamata:
o Aktuális személy-környezet érintkezés áll valamilyen vonatkozásban személyes céljainkkal,
jóllétünkkel?
o Ha igen: kiértékelő folyamat objektív körülményeket személyes jelentőséggel ruházza fel
o Személyes jelentőség meghatározza az átélt élmény jellegét és intenzitását
o Pl.: a naplemente Margitszigeten vs. Naplemente Himaláján az alaptábor elérése előtt
22. Telítődés: ha az összetartozási szükséglet kielégült, az erre irányuló motiváció csökken.
23. Helyettesítés: egyfajta társas kötelék helyettesíthető egy másikkal (nem minden esetben van így, pl.
szerelem nem helyettesíthető barátsággal).
24. Homeosztázis: valamilyen egyensúlyi állapotnak az állandó szinten tartása, mechanikai, élettani,
pszichológiai szabályozás; folyamatos változás során létrejövő egyensúly. „hasonló állapot”
25. Fájdalom: kellemetlen szenzoros és emocionális élmény, amely aktuális vagy potenciális szöveti
károsodással kapcsolatos, vagy annak terminusaival írható le. 3 dimenziója:
o Szenzoros-diszkriminatív: a fájdalominger tulajdonságainak, jellemzőinek észlelése (pl.
lokalizáció, időtartam, kiterjedés)
o Affektív-motivációs: a fájdalmat kísérő, általában negatív élmények és az azokból eredő, az inger
elhárítására, megszüntetésére, elkerülésére irányuló vágy.
o Kognitív-kiértékelő: a fájdalomélmény keletkezésébe beépíti a tapasztalatokat, a korábbi
fájdalomélmények emlékeit, az elvárást, kulturálisan meghatározott jellemzőket.
26. Drive: fiziológiai szükségleten alapuló viselkedéses késztetés, a motiváció pszichikus energiája. Van
szükséglet, nincs drive: vitaminhiány, éhezők apátiája. Van drive, nincs szükséglet: reggel a Fornetti
előtt.
27. TOTE modell: Miller, Galanter és Pribram (1960) által kidolgozott modell arra vonatkozóan, hogy
milyen kognitív folyamatok energizálják és irányítják a viselkezést. Elemei, folyamata:
o T: tesztelés rövidítése; a valós és az ideális állapot közötti összehasonlítás. A kettő közötti
inkongruitás (eltérés) késztet arra, hogy...
o ... O: operációt, tervezett viselkedésszekvenciát hajtsunk végre a környezet megváltoztatása
érdekében.
o Cselekvés során környezet folyamatos, ismételt tesztelése (T); a valós és ideális állapot közti
különbség megszűnéséig operációk (O) végrehajtása (T-O-T-O stb.)
o E: exit rövidítése; ha a valós állapot már nem tér el ideálistól, cselekvés (tervezett
viselkedésszekvencia) befejezése.
64
28. Libidó: pszichológiai fogalom, mely a szexuális ösztön testi és mentális aspektusait egyaránt felöleli.
29. Humánspecifikus motívumok: „Ami egyedülállóan emberi: nem szükségleteink, hanem céljaink”.
Azok a motívumok, amelyeket célként említünk, a kreatív adaptációt szolgálják – azt a képességet, hogy
új lehetőségeket találjunk (Dubos, 1978), túl tudjunk lépni örökségünkön, új világot alkossunk
magunknak (Ornstein, 1985).
o Jellemzői: inkább mentálisak, mint biológiaiak; egyéniek, szelfhez kötöttek; intrinzik
motivációnként éljük meg őket; környezetre való aktív hatás igényét tükrözik.
o Fajtái:
 Kompetencia motívum
 Öndetermináció motívuma (autonómiaszükséglet)
 Teljesítménymotiváció
 Önmegvalósítás szükséglete
 Transzcendenciaszükséglet: Az a szükséglet, hogy a létezés értelmét, jelentését megtaláljuk.
Önmagunk meghaladása: újfajta önmegvalósítás. Hasonló gondolatok keleti filozófiákban, C.
G. Jung, Assagioli, Angyal, E. Fromm, Frankl, Allport pszichológiai rendszerében, sőt, a
modern fizika rendszerszemléletű munkáiban is.
30. Én-konkordancia: A pszichológia mai felfogása szerint az önmeghaladást lehetővé tevő tényező;
tervek, célok, viselkedés, egyéb jellemzők összhangja a szelffel.
31. Terv: a viselkedés, a környezeti tárgyak és események ideális és valós állapota közötti eltérés
megszüntetésére kidolgozott mentális reprezentáció, amely az eltérés által kiváltott energiának irányt
szab, azaz az ideális állapot elérése felé irányítja a viselkedést.
32. Érzelmi kifejezések: Arckifejezések, mimika, verbális és nem verbális csatornák / jellemzők, affektív
prozódia változásai (pl. hangszín, tónusváltozások stb.).
Verbális és non-verbális jellemzők (pl. arckifejezések, mimika, testtartás, affektív prozódia = hangszín,
hanglejtés, tónusváltozások) összessége és ezek változásai.
33. Binding: „kötés”; a tudattartalom egyik meghatározó jellemzője. A tárgyak tulajdonságainak
integrálása; így nem elkülönült ingersajátosságokra, hanem tárgyakra reagálunk.
34. Affektív prozódia: A beszéd szupraszegmentális részéhez tartozik. Pl. dallam (intonáció), hangerő,
hangszínezet, hangsúlyviszonyok, tempó, szünetek és ritmus. Érzelmi, hangulati és attitűdbeli
információt ad hozzá a beszédhez.
35. Kötődés: a szervezet azon tendenciája, hogy bizonyos más szervezetek közelségét keresi és
jelenlétükben nagyobb biztonságban érzi magát.
Olyan kapcsolat, amely két vagy több organizmus között alakul ki, kialakulásának folyamata viselkedési
és fiziológiai rendszereik összehangolódásával jellemezhető. Az organizmusok kölcsönösen jelentésteli
ingerlést biztosítanak egymás számára, és modulálják egymás arousal szintjét.
36. KKKR: korlátozott kapacitású kontroll rendszer, mely az arousalt és figyelmet szabályozó rendszerhez
fűződik. Inter- és intraregionális információcsere változásaihoz köthető a módosult tudatállapotok
kialakulása.
37. Neodisszociációs elmélet (Hilgard): Az emberben hierarchikusan elrendeződött kontroll rendszerek
működnek, a hipnózis (más MTÁ is) módosítja e kontroll rendszerek működését, egyesek
disszociálódnak, elkülönülnek a többitől
38. Interakciós szinkronitás: egyéni ritmusok összhangja, összhangba kerülése; személyek közti
kölcsönhatások révén a viselkedéses / fiziológiai / érzelmi koordináció létrejötte.

1. szexuális szabályozás (innen: nemi identitás kialakulása, alapreflex + központ férfi/nő, társadalom
hogy befolyásol, transzszexualitás; Bem: „egzotikusból lesz az erotikus”)
65
 o A szexualitás szabályozása: multidimenzionális
 Biológiai szabályozás: hormonális (szerepe filogenezisben csökken), idegrendszeri
 Kognitív szabályozás: jelentősége embernél megnőtt (szex-fantáziák szerepe szexuális
arousalban)
 Tanulási, tapasztalati tényezők: jelentőségük filogenezisben egyre nagyobb (Hermann Imre,
Harlow)
 Kulturális hatások: embernél alapvető jelentőségűek
o primitív gonád  here / petefészek  androgenizáció + zavarai
o transzszexualitás, homoszexualitás, hermafroditizmus
o „címkézés”, nevelés szerepe (egzotikusból erotikus)
o Pubertás: hipotalamuszhatásra gonadotrop hormonok (FSH, LH / ICSH)  tüszőérés, tüszőrepedés /
spermiumtermelés, ösztrogén, progeszteron / androgének (tesztoszteron)  visszahat hipotalamuszra
o Szexközpontok:
 Ffi: HYTH mediális preoptikus área szexuálisan dimorf magja
 Nő: VMH elülső harmada (ösztrogén, progeszteron, oxitocin ezen keresztül hat) + PAG
o Alapvető szabályzás: gerincvelő (testtartás, medencemozgások)
o Állatnál komplex szabályzás: posterior hyth
o Embernél komplex szabályzás: limbikus rendszer, frontális hatások (érzelmek, kognitív befolyás)
o Szexuális válaszciklusok:
 Hagyományos: desire  arousal  orgasm  resolution
 Alternatív: intimitásszükséglet  szexuális inger  szexuális arousal  szexuális vágy 
fokozott intimitás
o Szexuális összhang / különbségek
 Hasonló élettani mutatók (szívritmus, légzésritmus stb. együtt emelkedik)
 Orgazmus  összehúzódások (0,8 cps; 5-12 alkalom)
 Ffi: húgycső, végbélnyílás, medencefenék
 Nő: hüvely, végbélnyílás, medencefenék
 DE nő:
 lassabban jön izgalomba, gyakran nem él át orgazmust
 nincs refrakter periódus (szex után nem kell szünet + multiple orgasms ;) )

2. Amygdala szerepe
o limbikus rendszer, azon belül amygdaláris kör része
o amygdaláris kör:
 kiindulópont: nucleus amydalae (mandulamag)
 bemenete: tractus et bulbus olfactorius (szaglópálya)
 része a hippokampusz is
o hormonok: stresszhatás esetén HPA tengelyre hat  növeli ACTH-kiválasztást  mellékvesekéreg
serkentése  stresszhormonok (kortizol)
o amygdala + temporális lebenyek kétoldali eltávolítása  Klüver-Bucy szindróma
 semleges arckifejezés
 nem tudja megkülönböztetni veszélyes / veszélytelen
 nem tudja megkülönböztetni ehető / nem ehető
 állandó közösülési vágy (bármivel közösülne)
o amygdala sértés  agresszív állat szelíd lesz, orális és hiperszexuális tendenciák
66
 o amygdala ingerlés  dühreakció
o septum (amygdalával kölcsönös gátló kapcsolatban) irtása  defenzív irritabilitás, vadság (viselkedés
amygdala felé tolódik el
o támadó-védekező reakciók szabályzása: amygdala + septum + HYTH
 HYTH ventromediális magja: végső irányító állomás effektor szervek felé
 Hiánya: támadó viselkedés
 Ha működik: visszahúzódó reakció
 Amygdala: növeli támadó reakció aktivitási szintjét
 Septum: gátló hatás amygdalára és azon keresztül HYTH támadó viselkedés indítására is
 Neocortex prefrontális régió: gátló hatás HYTH támadó reakcióra (közvetlen, prefrontális-
HYTH leszálló pályán keresztül)
o Embernél:
 Amygdaláris kör: táplálkozás, önfenntartás
 Ha góc  preepilepsziás aurában táplálkozással kapcsolatos dolgok (pl. cuppogtatás, ivás,
evés), düh, menekülés, támadás
 tudattalan, automatikus érzelemfelismerés, kiértékelés (pl. társas kapcsolatokban) biológiai
alapja
o érzelem felismerése gyors, automatikus, nem tudatos (rövid ideig tartó
mikromozdulatok)  nem tudatos felismerés központja amygdala
o amygdala-sérült beteg  érzelemkifejezés rossz felismerése, társas döntéshozatal
sérülése  társas kapcsolatok károsodása

3. Táplálékszabályozás (innen: VMH, LH, periferiális folyamatok + evészavarok)

o Táplálékfelvétel célja: energia (életműködésekhez) és anyagok (anyagcsere, testfelépítés) biztosítása.
o Fázisai:
 Kefalikus: felkészülés a táplálékfelvételre (illat, látvány, gondolat beindítja testi folyamatokat:
pl. inzulintermelés fokozódik, vércukorszint leesik)
 Abszorpciós: tápanyagok felszívódnak a vérbe, fölösleg raktározódik.
 Éhezési: a raktárakból fedezi a szükségleteket a szervezet.
o Perifériás szabályozás
 Gyomor-bélrendszer feszülése
 Gyomor telítettsége → gyomorfal receptorai → n. vagus → VMH
 Nyombél telítettsége → CCK (kolecisztokinin) a vérbe → agyban telítettségérzet
 Feszülés hatására termelődő brain-gut peptidek (gyomor-bélrendszerben + központi
idegrendszerben is megtalálható)
 Máj receptorai (a tápanyagok vérbeli szintjének változása) → n. vagus → agyban telítődésérzés
 Tápanyagok (aminosavak, szabad zsírsav, glukóz) vérbeli koncentrációja
 Inzulin-glukagon vérbeli koncentrációja
 Száj- és garatüregből származó ingerek (íz-, szag- és mechanoreceptorok)
 Testhőmérséklet
 csökkenés  LH aktivitás  evés
 növekedés  VMH aktivitás  telítődés
o Centrális szabályozás
 LH = „éhségközpont”
 roncsolás  étvágytalanság

67
  elektromos ingerlés  túlzott evés
 VMH = szatiációs központ
 roncsolás  túlzott evés, elhízás
 elektromos ingerlés  evés megszakad éhes állatnál is
 Az LH / VMH irtással kapcsolatos újabb eredmények:
 irtás nem közvetlenül éhségre / jóllakottságra hat
 átállítja testsúly „kijelölt pontját”:
o LH irtás  lejjebb / VMH irtás feljebb
 Mezolimbikus dopaminrendszer
 szerepe LH-hoz hasonló táplálékfelvételben
 Egyéb agyi régiók
 Limbikus rendszer
 Bizonyos agytörzsi magok
 Frontális lebeny (íz-, szag infót hordozó szenzoros bemenetek konvergálnak)
o A testsúlyszabályozás mechanizmusára vonatkozó hipotézisek
 „Kijelölt pont” („set-point”, „egyensúlyi pont” „stabilizációs pont”, „beállítási pont”): van
egy biológiailag meghatározott testsúly, amelynél az egyén szervezete optimálisan működik. A
szervezet önszabályozó rendszerei e testsúly megtartására / visszanyerésére törekednek; ha
testsúly ez alá csökken, éhségérzet, ha fölötte van, jóllakottságérzet.
→ DE: egyre több kórosan elhízott ember!
 „Pozitív-incentív” az éhség szabályozás magyarázatára (Pinel, Assanand és Lehman, 2000): az
evés anticipált élvezete, az étel vonzó mivolta ösztönöz evésre.
 „Megállapodási-pont” („Settling-point”): a testsúly hajlamos ama szint körül lebegni,
amelyen az ételfogyasztást és energiafelhasználást befolyásoló tényezők egyensúlyban vannak.
(Pinel, Assanand és Lehman, 2000)
o A táplálékfelvétel szabályozását befolyásoló tényezők embernél
 Élettani változások: homeosztatikus szabályozás
 Környezeti ingerek: pozitív és negatív ösztönzők (incentívek) pl. az étel zamata, tanulás,
társadalmi és kulturális tényezők
 Társadalmi tényezők: pl. evési szokások
 Az étkezés IDŐZÍTÉSE és MENNYISÉGE is befolyásolható
o alapvetőbb mechanizmus az időzítés variálása lenne, a kultúra mégis ezt rögzíti
 Társaságban jobb az étel (Fidel Castro napló 1 héten át)
 szociális hatások FELÜLÍRJÁK az anyagcsere törvényszerűségeit
 Kölcsönhatások a késztetés és ösztönzők között
 intravénás táplálás nem motiváló
 alliesztézia: jobb ízű az étel, ha éhes az ember
 Kölcsönhatás a késztetés és társadalmi tényezők között
 „jobb ízű a falat, ha mindnyájan esznek…
o Evészavarok
 BMI
 Anorexia / bulimia / izomdiszmorfia

4. Folyadékszabályozás
o Testünk nagy részét (kb. 2/3) víz alkotja
68
 o szomjúság (mint fiziológiai szükséglet) oka: test folyamatosan vizet veszít (izzadás, vizelés, párolgás,
vérzés stb.)
o 2%-os víztérfogat csökkenés  szomjúság,
o 3%-os víztérfogat csökkenés  dehidráció
o A szomjúság típusai:
 Perifériális: száj és garat nyálkahártya szárazsága (Cannon)
 DE (1) (csak) száj benedvesítése / nyálképzés elősegítése / nyálkahártya érzéstelenítése
nem segít
 DE (2) → nyálmirigy nélküli kutyák (folyamatosan száraz a szájuk) nem isznak többet
 DE (3) vízdepriváció után csak elvesztett vizet pótolja állat / ember
 → mindez CENTRÁLIS MECHANIZMUSOKRA utal
 Ozmotikus: sejtek kiszáradása túl sok só fogyasztása után:
 extracelluláris NaCl koncentráció nő
 intracelluláris folyadék kidiffundál az extracelluláris térbe
 sejtek dehidratálódnak (ekkor már sejten belül lesz nagy a só koncentráció)
 ingerli a HYTH ozmoreceptorait
 fokozott ADH termelés (vízvisszatartás)
 szomjúságélmény és ivás
 Volumetrikus: ha extracelluláris folyadék csökken (izzadás, hasmenés, vérzés, vízhiány)
 Hypovolémia (térfogatcsökkenés) csökkenti a vérnyomást
 fokozza a hipofízis(!) ADH, illetve a vesék RENIN termelését
 fokozott sómegtartás, fokozott vízvisszatartás
 vérnyomásemelés (erek összehúzásával)
 ivási viselkedés
 Emocionális: pl. stressz / erős frusztráció növeli az ivást (már patkánynál)
 „pszichogén polidipszia”
 fiziológiai mechanizmusa nem ismert, valószínűleg tanult (babonás?) viselkedés
o Szaturáció: a folyadékfelvétel leállítása
 Száj: receptorai érzékelik a víz mennyiséget
o DE: nyelőcsőkivezetett kutya 2x olyan sok vizet ivott
 Gyomortelítettség
o DE közvetlenül a gyomorba juttatott víz  ivás csak akkor gátlódik, amikor a víz
felszívódott
 Máj és szív receptorai: érzékelik a vérmennyiség növekedését
o Környezeti hatások
 Folyadék íze
 Tanulás
 Kulturális és társadalmi normák

5. Papez gyűrű (3 kör felépítése + funkciói)

o Limbikus rendszer alrendszere
o 3 kör alkotja:
 Amygdaláris kör (bővebben ld. feljebb, 2. témakör: amygdala)
 Kiindulópontja: nucleus amygdalae
69
  Bemenete: tractus et bulbus olfactorius (szaglópálya)
 Része a hippokampusz is
 Septális kör
 Kiindulópontja: septum
 Bemenete: tractus et bulbus olfactorius (szaglópálya)
 Része a gyrus cinguli is
 Hormonok: szexuális és utódgondozási
o nyúlnál septum ingerlése  ovuláció
o gyrus cinguli irtása  utódgondozás leáll
 amygdalával kölcsönösen gátló kapcsolat
 septum irtása  vadság, szoc. interakcióban defenzív irritabilitás
 műtétek alatti ingerlés  önápolási, kielégülési reakció, szexuális manifesztáció
 elektromos ingerlés  gyönyörérzés, tartós pozitív hangulat
 daganat okozta nyomás  hiperszexualitás
 septum környéki daganatok, pszichomotoros roham után szexualitással összefüggő
reakciók, érzelmek
  tehát fontos szerepe van szexualitásban
 Szaglópályát elkerülő rendszer
 Bemenete: elkerüli szaglópályát; HYTH-ból anterior és mediális talamuszon át gyrus
cingulihoz fut
 Daganatai  hallucinációk (főleg vizuális)
o Erősen összefügg okcipitális lebennyel
 Pályarendszer kialakulásának oka: embernél megnőtt vizuális hatások szerepe (kulcsingerré
vált)
 Szociabilitásban, társas kapcsolatok kialakulásában, szexualitásban játszik fontos szerepet
o Embernél szexualitás kiemelt fontosságú modalitása látás

6. Hőszabályozás (innen: agyi termosztát helye!)

o Stabil vér-hőmérséklet fenntartásának szabályozása negatív feedback hurokkal
o Hőmérséklet-szabályozás a hipotalamuszban
 agyi „termosztát” helye: hipotalamusz preoptikus (elülső) területe
 elülső régió: hűtőközpont
 hátsó régió: fűtőközpont
o Emberi szervezet
 (Szub)tropikus körülmények között jött létre  nincs hatékony fiziológiai hőszabályozó
mechanizmus hideg ellen (meleg ellen inkább)
 DE találmányok  függetlenedés pillanatnyi körny. hőmérséklettől
o Mag- és köpenyhőmérséklet:
 maghőmérséklet: a testbelső csaknem állandó hőmérséklete
 köpenyhőmérséklet: a bőr és a közvetlenül alatta levő szövetek, a végtagok változó
hőmérséklete
o Hideg esetén:
 Érszűkület: a testfelszínen és közvetlenül alatta
DE szűk a hatástartománya, csak pár fokos

70
 Izomremegés (didergés): a felhasznált energia (csak) 20%-a lesz mozgássá, a többi hővé alakul
Akaratlagos izommunka (káros is lehet!, pl. hideg vízbe esett ember úszással növeli a
testfelszínén a hőleadást)
o Meleg esetén:
 felhasznált kémiai energia nagy része hővé alakul, szöveteket melegíti  hőkatasztrófához
vezetne, DE
 fokozott vérátáramlás a bőrben (erek tágulása)
 párologtatás (állandó, passzív / izzadás)

7. Striatális rendszer
o MacLean hármas felosztása szerint az agy evolúciósan legrégebbi részéhez tartozik (hüllőagy /
telencephalon  3. agykamra elülső vége)
o Jelentése: csíkolt test
o 2 mag: nucleus caudatus, nucleus lentiformis
o Szerepe az érzelem és motiváció szabályozásában:
 Alapvető, mindennapi élethez és fajtársak cselekvéséhez alkalmazkodó viselkedések,
forgatókönyvvázlatok létrehozása és beütemezése (MacLean, 1990)
 Gyíknál: élőhely létesítése, territórium megjelölése / őrzése, élelemgyűjtés, készletek
felhalmozása, hierarchikus szociális csoport kialakítása, üdvözlés, párosodás stb.
 Emlősnél: hüllőkéhez hasonló fajspecifikus viselkedés-mintázatok üzemezése
 Sérülése embernél  viselkedési, motivációs, emocionális károsodás, mindennapi
viselkedéshez szükséges viselkedést alapvetően lerontja (képtelen megszervezni napi
tevékenységeket; nincs hozzá elegendő motivációja)

8. Prefrontális kéreg szerepe az érzelemszabályozásban

o fejlődése az evolúció során:
 érzelemszabályozás legfelsőbb szintje
 evolúció során legnagyobb fejlődésen átment agyterület - feltételezhető, hogy embernél
fontos szerep pl. érzelemszabályozásban
o Frontális lebeny sérülése  késleltetett reakció romlása
 Wisconsin General Test Apparatus
 Majom szeretné banánt, de leeresztik ernyőt, nem tud nyúlni érte
 Mikor felemelik, néha emlékszik, néha nem, hogy melyikben volt
o Ha ép a frontális lebeny és rossz tálkába nyúl, észreveszi és átnyúl másikba
o Ha irtották / deficit, rossz válasz perszeverálódik, mindig rossz tálba nyúl
 Következtetés:
o Azt hitték először, hogy mozgásgátlásban van szerepe
o DE megerősítés elmaradásának előrejelzése sérül!
o Tehát frontális lebeny szerepe emóciószabályzásban
 Phineas Gage esete
 Vasrúd átment orbitofrontális kérgén  gyerekes lett, nem tudott előre tervezni
 Jacobsen és a dühös majom  prefrontális kéreg irtása után még többet hibázott, de már nem
volt dührohama (romlott anticipáció)
 Tehát prefrontális sértés  nyugtató hatás???
 Ennek nyomán Moniz  frontális lobotómia / leukotómia
71
  Szorongások és depresszió megszüntetése érdekében (1950-es évekig!)
 Eljárás:
o Pályrendszerek afferens / efferens kapcsolatainak elvágása (nincs irtás!)
o Szemüregen / Agykoponyába fúrt lyukakon keresztül szikeszerű eszköz bevezetése
 Hatásának háttere: az előrejelzés sérülése
o Szorongás csökkenése (mert szorongás olyan emocionális reakció, ami jövőbeni
negatív események tudatával / anticipációjával kapcsolatos)
o Makacs fájdalmak és szorongás csökkenése (megszűnik folytonos szenvedés
anticipációjával járó szorongás
o DE személyiségsérülések
 apátia, letompultság
 emocionális bűntudat csökkenése  szociálisan elfogadhatatlan viselkdés
büntetésének / lelepleződésének anticipációjával járó szorongás megszűnése
miatt
 Tehát prefrontális lebeny szerepe:
 Előrejelzés! (anticipáció)
o Pl. hogy kapunk-e pozitív visszajelzést (majmos kísérlet) / megerősítés
elmaradásának előrejelzése
o Társadalom reakciójának előrevetítése (társaink hogyan reagálnak ránk)  társas
kapcsolatokban, társas lényként elengedhetetlen!

9. Hipothalamus szerepe az érzelem szabályozásában

 központi szerep, mert:
1.     a belső környezet egészéből információt kap
 idegi úton a afferens pályákon az agytörzsön keresztül
  humorálisan (majd idegi úton) a vérben levő kémiai anyagokról a vér-agy gát
ablakain (cirkumventrikularis szervek)
2.     maga is rendelkezik receptorokkel (ozmorec., glükózrec.)
3.     információt kap minden érzékszervből (közvetetten vagy közvetlenül)
4.     kétirányú összeköttetésben áll a limbikus rendszerrel
5.     a hierarchikus idegrendszer első olyan szintje, ahonnan teljes viselkedéses válaszok
válthatóak ki (pl támadás, menekülés) nem csak elemi viselkedések
 Funkció:
o veg. idegrendszer és endokrin (hormonalis rendsz) működésének szabályozása
o emocionális, motivációs folyamatok integrálása
 Elsődleges motivációk szabályozásának központjai: szexualitás (mediális preopticus terület
ffi, VMH nő), prarventr. mag: oxitocin, preoticus terület: testhőmérséklet, supraopticus
terület: folyadékfelvétel, VMH - jóllakotsság központ, LH éhségközpont (Bár:
pályahipotézis)
   Grastyán szerint a hipotalamikus terület a lét és fajfenntartás legelemibb funkcióit
szabályozza: az érzelmek alapminőségét, megközelítő vagy elkerülő tendenciákat
(motivációkat) alakít ki – az „érzelmek ősforrása” →  csak azt határozza meg, hogy kellemes
vagy kellemetlen, megközelítő vagy elkerülő viselkedés valósul meg. Mégpedig megközelítő
és elkerülő rendszereket feltételez, amelyek kölcsönösen gátolják egymást (LH ingerlés
jutalmazó + MH ingerlés kellemetlen).

72
 o Az elkerülés a megközelítő rendszer gátlásának az eredménye. A megközelítő
rendszer gátlás alóli felszabadulása jutalmazó jellegű 🡪 ez a rendkívül erős poz.
élmény, megközelítés tanulást eredményez
o Az emocionális, motivációs hatások a ellentétes hatású központok kölcsönhatásának
eredői (NEM szelektív működésükhöz kötött funkciók): komplex rendszer, a
kezdetben jutalmazó ingerlés sokáig alkalmazva büntető hatásúvá válik
 → tehát az ingerléssel keltett izgalom intenzitása és nem (csak) az ingerlés helye
jelentős: hipotalamuszingerlés esetén az ingerlés erőssége határozza meg a
viselkedés/érzelem tendenciáját. Az intenzitás növekedésével a rendszer bizonyos
mértékben önmagát szabályozza, a kölcsönös gátlás miatt a megközelítés az arousal
fokozódásával átbillen elkerülésbe, és fordítva
 Gyenge izgalom a mot. rendszerben 🡪 megközelítő tendencia (kontraverzív
mozgás) + poz érzelmek → diffúz orientációs reakció
 Erősebb ingerlés 🡪 megköz. tendencia gátlódik, elkerülő vis. (ipsziverzív
mozgás) + neg érzelmek →pl félelem
 Erősebb (hosszabb) ingerlés, vagy ipszicerzív mozgást kiváltó ingerlés
megszűnése 🡪 gátlás alóli felszabadulás, erős megközelítés + intenzív poz
érzelem, megerősítés (tanulást eredménye) → pl düh, támadás
 A motiváció és emócia hipotalamikus regulációja alapján két emocionális
alapminőségek tehát:
1. Különböző intenzitású poz. érzelmek: megközelítő tendencia, hippocampalis theta
hullám, NA szekréció, szerotoininszint nő
2. Neg. érzelmek: lekerülő tendenció, hippocampusban deszinkr., adrenalin szekréció

10. limbikus rendszer (innen: amygdala, szeptális kör, szeptum)

o ’limbus’ = széli szóból (agyféltekék szélén körbefutva elhelyezkedő agyterületek összessége
o Limbikus struktúrák közös jellemzői:
 Neocortexhez képest primitívebbek
 Emlősfejlődés során lényegében változatlan fejlettségi szint (MacLean hármas felosztásában
„ősemlős” agy)
 Számos kölcsönös összeköttetés HYTH és más ősi agytörzsi struktúrákkal (anatómiai és
funkcionális szinten egyaránt)
o Limbikus rendszer emberben
 Két fontos magcsoport: septum és amygdala
 Fornix (itt nem fontos annyira)
 Hippocampus
 Gyrus cinguli anterior / cinguláris kéreg (ACC)
 Anatómiailag agykérgi terület
 Funkcionálisan fontos szerep limbikus rendszerben (itt végződnek külső pályarendszerek
o Szerepe: érzelemszabályozás, alapvető funkciók szabályozása szempontjából alapvető
o Ingerlésének hatásai patkányoknál
 nem specifikus viselkedést hoz létre
 ingerlés + elérhető dolgok kombinációjától függ (magasabb rendű állatoknál méginkább)

11. Agresszió (innen: támadási reakció)

73
 o Neuroanatómia: a támadás komplex összehangolt cselekvéssor → agyterületek hierarchikusan
rendezett együttműködése áll a háttérben
o Szabályozásában fő szerepet betöltő agyterületek:
 Orbitofrontális kéreg: felszínének sérülése → viselkedés impulzív
 Amygdala: a külvilágból származó ingerek affektív minősítése
 Kétoldali amygdala eltávolítás  Klüver-Bucy szindróma:
o semleges arckifejezés
o engedelmesség
o támadó viselkedés hiánya
o veszélyes / veszélytelen, illetve ehető / ehetetlen elkülönítésének zavara
o hiperszexualitás
 Hipotalamusz: belső miliő állapotáról infó + szabályozásában részt vesz
 speciális rész elektromos ingerlése → ellenfél jelenlétében támadás
 Prefrontális kéreg: koordinátor, döntéshozó, modulátor
 Agytörzs: nocicepció, propriocepció
o Az agresszió biológiai alapjai – neurotranszmitterek
 szerotonin csökkenése → agresszivitás növekvése: 5-HIAA (szerotoninbomlástermék)
alacsony szintjét találták
 noradrenalin: hatása kétfázisú
 enyhe vagy közepes aktivációja: agresszivitás növekedése
 nagy mértékű felszabadulása: félelmi válasz növekedése
 dopamin növekedése  agresszivitás növekedése (háttérben dopamin általános aktivitás-
fokozó hatása)
 GABA (gamma-aminovajsav) növekedése → agresszivitás csökkenése
 hatásmechanizmusa nem tisztázott
o Az agresszió biológiai alapjai – hormonok
 tesztoszteron növekedése → agresszivitás növekedése
 győzelem → tesztoszteron növ. → agresszivitás növ.
 vereség → tesztoszteron csökk. → agresszivitás csökk.
o A támadó-menekülő reakciók szabályozása
 Humorális szabályozás:
 agresszió: férfiaknál tesztoszteron növeli, nőknél praemenstruációs szakaszban nő
 félelem: CCK növeli, oxytocin csökkenti (szeparációs szorongásnál mutatták ki)
 Idegi szabályozás:
 HT ventromediális magva: menekülés
 amygdala: növeli a támadó reakció aktivitási szintjét
 szeptum és prefrontális kéreg: szelídítő hatás
 Környezeti, szociális faktorok:
 szerepük fajfejlődés magasabb szintjein nő
 majmoknál: HT ingerlés hatása hierarchiában elfogl. helytől függ
 embernél: kulturális különbségek szerepe (pl. utkuknál semmi agresszió, yanomamöknél
állandó agresszió)

12. Inzula

74
 o Brodmann 13. és 14. área (temporális, parietális, frontális lebeny alatt)
o Fenyegető, váratlan ingerekre adott válasz szervezése
o Agyi fájdalommátrix mediális része
 Fájdalom affektív-motivációs / kog-kiértékelő dimenziójában vesz részt
 Fájdalmas ingerre motiváltan reagáljunk (pl. menekülés / kéz elrántása)
 ACC-vel együtt részt vesz a szociális fájdalomérzésben is
o Undorérzés kiváltása (+ lelkiismeretfurdalás = saját magunkra irányuló undor)

13. Hippokampusz
o Limbikus rendszer, azon belül amygdaláris kör része
o Közvetlen kapcsolatban amygdalával
o Sérülése  rövid távú emlékezet kiesése
o Funkció:
 Tanulás
 Emóciószabályzás
 nem magának az érzelemnek a kiváltásában / gátlásában van szerepe
 érzelmek alatti hippokampusz aktivitás jó jelzője érzelmeknek
 Orientációs reakció
 Újszerű inger  hirtelen odafigyelés
 Ha már találkoztunk vele  felismerjük, orientációs reakció legátlódik
 Helyette, ha fontos emlék (pl. negatív szerep)  rögtön menekülés
 Emlékezet (emocionális emlékezés)
 Hippokampális roham hatásának vizsgálata
o Görcsküszöb alacsony  enyhe elektromos inger kiváltja
o Ilyenkor spike-aktivitás (nagy amplitúdójú tüskék)
o Eltűnik feltételes szív-, légzési reflex (stresszingerekre adott válaszban fontos zsigeri
reakciók)
 Zsigeri, testi érzékletekre való emlékezés (emoc. emlékezés)

14. Anterior cinguláris kéreg (ACC)

o Limbikus rendszer része
o Kognitív és emocionális hatások egyaránt  fontos szerep emóció szabályozásában
o Két limbikus pályarendszer (septális + szaglópályát elkerülő) végpontja + közvetlen kapcsolat kérgi
területekkel (prefrontális, parietális, szuplementáris motoros kéreg, hátsó cingulum) 
szociabilitáson és szexualitáson kívül is van szerepe
o Két részre tagolódik
 Dorsalis:
 Kognitív folyamatokat jelző területek (Brodman 24 és 32 area)
 Kapcsolatban említett kérgi területekkel  fontos szerep szelektív figyelemben,
hibamotorozásban (hiba, konfliktus észrevétele)
 Ventralis:
 Érzelmi reakciók (pl. szenvedésélmény) kódolása (Brodman 25 és 32 area)
o Hipnózisban:

75
 Brodman 32 area működése megváltozik  disszociatív folyamatok  fájdalmas inger
észlelése szomato-szenzoros kéregben + fájdalmat jelző aktivitás, de nincs szenvedés!  tehát
érzelmi komponens disszociálódott
o  ACC fontos szerepe kognitív és érzelmi komponensek összekötésében / szétválasztásában

Altruizmus
1. proszociális viselkedés
a. kooperáció
b. segítségnyújtás
i. szívesség
ii. adomány
iii. altruizmus
2. definíció fontos annak megállapításában, hogy van-e más fajoknál (eredmény, szándékosság)
a. Hebb (kettő között): intrinzik motivált viselkedés, amelyet szándékos pszichés folyamatok
irányítanak (nem függ megerősítőktől) (magasabb rendű állatoknál van)
3. Batson, Kulcsár: segítségnyújtás/altruizmus típusai (érzelmi reakció, motivációs háttér):
a. egoisztikus
b. genuine
4. Trivers: reciprok altruizmus (idegenekkel szembenit magyarázza)
5. altruizmus, mint belső hajlam (pszichoanalitikus)
a. egészséges altruizmus (segítsen)
b. neurotikus altruizmus (részleges elköteleződők; agresszió, szorongás, bűntudat)
6. irgalmas szamaritánus = szeretett személy korai elvesztése + segítő modell = megküzdés
7. ott fontos a személyiség, ahol nem szükséghelyzet hozta segítségről van szó
8. szociális tanuláselmélet
a. Darley és Latané: epilepsziás roham kísérlet
b. modell nyújtás, jutalmak, büntetés
c. Epstein és Hornstein: segítségnyújtás gazdasági szemléletű modellje (költség-haszon
elemzés)
d. Pilavin: menekülés lehetősége + áldozat tulajdonsága (metrós kísérlet)
9. interakcionista megközelítés: helyzet + hajlam (helyzet vagy előhívja a hajlamot, vagy gátolja)
10. kognitív tényezők szerepe:
a. címkézés: placebonak tulajdonított arousal nem segít
b. teljesítmény motiváció: magas – inkább a feladatra figyel, nem a szomorú emberre
11. normák:
a. társas felelősség
b. igazságos világ (serkentheti és gáolhatja)
c. méltányosság
12. érzelmek szerepe:
a. pozitív: növeli, mert figyelem kifelé irányul; de csökkenti, ha kiértékelés elrontaná a kedvét
b. negatív: csökkenti, mert befele figyelünk; de növeli, ha azt gondolja ezzel jobb kedve lehet
i. Cialdini: ha ezzel csökkent, csak akkor segít + ha ez a legkevésbé költséges
13. Batson: altruizmus-empátia modellje – empátia törődést vagy distresszt vált ki; 3 út
a. jutalomkeresés (egoisztikus)
b. arousal csökkentése (egoisztikus)
c. empatikus (altrusita)

76
 14. Hamilton: rokonszelekció
15. evo. pszicho. nem állítja szembe az egoisztikus és valódi altruizmust (távoli okokat nézi)
a. indiszkriminatív altruizmus: maladaptív, valószínűleg civilizáció terméke
b. kérkedés modell

Szeretet-szerelem:
1. evolúciós pszichológia: emberiség történelmével egy idős
2. szociológia: 17. század 2. fele
a. kialakulásának feltételei
i. individualitás
ii. én-identitás
iii. emberek elkülönülése
iv. mindezek miatt: személyes kapcsolatok iránti fokozott igény
3. Rubin: szerelem kutatásának 1. hulláma
a. szeretet attitűd = gondolkodási, viselkedési, érzelmi tendenciák
b. szeretet 3 komponense
i. kötődés szükséglet
ii. gondoskodás
iii. intimitás
4. Berscheid és Walster: 2 szeretet típus
a. társszeretet
b. szenvedélyes szerelem (alapja: intenzív arousal és címkézés)
5. Dutton: függőhidas kísérlet – félelem keltő helyzet miatt több szexuális fantázia projektív tesztekben;
csinos nőt sokan felhívták utána
6. Fehr: spontán szerelem leírásokból 66 (?) féle jelző
a. centrális attribútumai: bizalom, törődés, becsületesség, barátság
b. perifériálisabb: szenvedély, vonzódás
7. Sternberg: háromszög elmélet a szerelemről
a. sarkokban:
i. intimitás
ii. szenvedély
iii. elköteleződés
b. típusok:
i. szeretet
ii. társ szerelem
iii. üres szerelem
iv. buta szerelem
v. elvakult szerelem
vi. romantikus szerelem
8. szeretet, szerelem adaptív – nők, férfiak különböző stratégiái és féltékenységei
a. összetartozás az utódnevelés céljából
9. Lee: szerelem fajtái
a. 3 alaptípus:
i. Eros: szenvedély
ii. Ludus: játékos
iii. Storge: baráti
b. 3 másodlagos, összetett:
77
 i. Maria: birtokló, dependens (E + L)
ii. Pragma: logikus, praktikus (L + S)
iii. Agape: önzetlen, altruista (E + S)
Félelem
1) veszélyes helyzetekre kialakult forgatókönyv válasz
2) behavioristák: félelem = kondicionált fájdalomreakció; nincs veleszületett
3) félelem tol el a potenciális fájdalomokozótól
4) Ekman:
a. mimikai úton előidézett változások során szívritmus és bőrhőmérséklet – elkülönítették a
pozitív és negatív változásokat, és a félelmet a szomorúságtól
b. specifikus mimikai mintázat aktivál egy vegetatív mintázatot = néhány alapvető emocionális
válasz evolúciósan bennünk van + önmagukban is elégségesek lehetnek az emocionális
válasz kiváltásához
c. evolúciósan fontos reakciók – zsigeri változások a reakció végrehajtásához
i. bonyolult érzelmi reakcióknak még ezért nincs rögzült mintázata, mert még nem
rögzült, hogy a bonyolult helyzetekben hogyan kell reagálni
d. 6 alap érzelem: meglepődés, félelem, düh, undor, boldogság, szomorúság
5) kóros félelmek, fóbiák gyógyítása viselkedésterápiás eljárásokkal – deszenzitizáció
a. Walpe: ellenkondicionálási kísérlet: macskától távoli A ketrecbe (ahol addig étel volt)
áramütés miatt már a közeli D ketrecbe se lép be, mert averzívvá vált a ketrec
i. D majd C majd B majd A ketrecbe étel: folyamatosan legyőzi a félelmét és az A-ba is
visszamegy
Tudat:
1) tudatosság 2 funkciója:
a. önmagunk és környezetünk megfigyelése (dolgok az aktuális tudatban reprezentációt
nyernek)
b. önmagunk és környezetünk kontrollálása (akaratlagos, önindított viselkedés és kognitív
folyamatok)
2) eleinte minden észlelést tudatosnak gondoltak (inger-észlelés-tudatos viselkedési szándék-
viselkedés)
3) Huxley: epifenomenalizmus = tudatnak nincs valódi hatása a viselkedésre; emberi hiedelem, hogy
viselkedésünket a tudat határozza meg
4) James: a tudat tulajdonságai:
a. személyes tudatosságnak minden tudatos állapot a része
b. tudatos állapotok folyamatos változásban vannak
c. mindezek ellenére egészlegesnek és állandónak észleljük
d. mindig az aktuálisan kiválasztott tartalmakkal foglalkozik
5) tudatelőttes, tudatalatti, tudattalan, nem tudatos
6) Freud: elhárító mechanizmusok
7) Jung: kollektív tudattalan
8) kognitív tudattalan
9) disszociáció: bizonyos gondolatok, cselekedetek leválhatnak
10) tudat megjelenésének filogenetikus feltétele: individuális szelf-tudat (öntudat kialakulása), test
határainak tudata
a. vizuális-poszturális testmodell kialakulása (már primátáknál)
b. absztrakciós képesség (szemléletes formákban már állatoknál is)
c. beszéd kialakulása (állatoknál csak előzményei)
78
 d. absztrakció 2 fejlődési vonala embernél
e. társadalomba szerveződés
f. én és mások elkülönülése (öntudat)
g. tárgyi és társadalmi környezethez való aktív viszony, célirányosság (eszközhasználat nem
pusztán aktuális, hanem múltból táplálkozik és jövőre irányul)
11) tudat és az öntudat ontogenezise:
a. tudat = szeparáció, individualizációs folyamat eredménye (Mahler)
b. orbitofrontális és dorsolaterális prefrontális kéreg szerepe a dialogikus szelf és és tudat
megjelenésében kb 18 hónapos korra
i. szelf, mint fizikai ágens (6 hónaposnál is)
ii. szelf, mint szociális ágens (9 hónapra)
iii. szelf, mint teleológiai ágens (9 hónapos szociális kognitív fordulat)
iv. szelf, mint intencionális ágens (2. év folyamán)
v. szelf, mint reprezentációs ágens és az antibiografikus szelf (3-5 év között)
c. teleológia = célok szempontjából való felfogás
12) mentális képességek klasszikus triásza
a. kogníció (tudás, megismerő-képesséf)
b. affektus (érzés, érzelem)
c. vágy (motiváció, konatív akarai képesség)
13) affektus: érzelemnél általánosabb jelentésű szó; átfogja: érzések, érzelmek, hangulatok és affektív
reakciók teljes panorámáját

1. agresszió (innen: elméletei)

o Az agresszió pszichológiai elméletei  agresszió ösztönös vagy tanult viselkedés?
 Ösztönös: pszichoanalitius elmélet, etiológiai nézőpont
 Tanult: frusztráció-agresszió hipotézis, szociális tanuláselmélet
 Interakcionalista nézőpont: evolúciós perspektíva
o Pszichoanalitikus elmélet:
 Freud korai elmélete:
 Személyt a feszültségmentes állapotra törekvő belső pszichodinamikája működteti
 Agresszió: örömelv vezérelte viselkedés frusztrációjára adott válasz
 Freud késői elmélete:
 Élet- és halálösztön (eros és thanatos)
 Hidraulikus elv: destruktív tendenciáknak valahogy felszínre kell törnie → katarzis
elmélet → agresszió kiélésével a későbbi agresszió csökken
 Társadalmilag elfogadható kiélése: elaboráció, szublimáció
o Etológiai nézőpont (Lorenz, 1963)
 Agresszió: veleszületett ösztön; ön -és fajfenntartás szolgálatában áll
 Fajtái:
o terület védelme (territoriális agresszió)
o nőstényekért, táplálékforrásért vívott harc (rivalitásharc)
o kicsinyek védelme (maternális agresszió)
 kulcsingerek aktiválják
 energetika modell: agresszív ösztönnek valahogyan le kell vezetődnie
 átirányítás: agresszió kiélésének konstruktív módja (pl.: sportverseny)

79
 o Frusztráció-agresszió hipotézis (Dollard és Miller, 1939)
 Agresszió: frusztrációra adott válasz (el is tolódhat, ha az eredeti ágensen nem levezethető)
 Frusztrációra adott válasz függ
 frusztrációs tolerancia-küszöbtől
 korábbi tanulás során kialakult válaszhierarchiától
 Agresszió kiélése után katarzis  agresszió redukálódik
o Szociális tanuláselmélet (Bandura, 1962, 1972)
 Agresszió hátterében:
 operáns kondicionálás
 megfigyeléses tanulás
 klasszikus kondicionálás
  erőszakhoz asszociatívan kapcsolódó tárgyak is előhívhatják az agresszív viselkedést
valódi fenyegetés nélkül
 Akkor marad fent, ha megerősítik (vikariáló tanulás)
 Agresszív viselkedés végrehajtása, vagy megfigyelése → további agresszió (modellhatás,
deszenzitizáció)
 Erőszak megfékezhető
o Katarzis-elmélet kritika:
 nem tudja megmagyarázni a különböző helyzetek közötti, egyének közötti és kultúrák közötti
különbségeket az agresszivitás tekintetében
o Szociális tanuláselmélet kritika:
 az ember több, mint környezeti megerősítések által formált passzív anyag + nem mindenkiből
válthatók ki egyformán agresszív reakciók (társítás nem elég)
o Evolúciós szemlélet (Buss és Schackelford, 1997)
 Agresszió: specifikus ön- és fajfenntartási problémák megoldására létrejött, öröklődő
pszichológiai mechanizmus
 Erősen kontextusfüggő: kizárólag ilyen problematikát magában rejtő helyzetek hívják csak
elő!
 Értelmezési keret sok jelenségre:
 Státuszveszteség, féltékenység  agresszív cselekedetek
 Mostohagyerekek ellen elkövetett brutalitás
 Ffi / női agresszivitás mértéke közti különbség
 Saját nem ellen irányuló agresszió túlsúlya
 Agresszió biológiai szerepe
 Territórium biztosítása: szabályozza a faj létszámát, ha az adott territóriumon korlátozott
a táplálék mennyisége (embernél nem!)
 Hímek közötti agresszió nőstényért: fajfenntartásban az alkalmasabb győz (vagy párzás
megakadályozása)
 Anyai agresszió: kölykök védelmére
 Fenyegetés által kiváltott agresszió: ha nincs menekülési lehetőség, túlélést biztosítja

2. TOTE modell: Miller, Galanter és Pribram (1960) által kidolgozott modell arra vonatkozóan, hogy
milyen kognitív folyamatok energizálják és irányítják a viselkezést. Elemei, folyamata:
o T: tesztelés rövidítése; a valós és az ideális állapot közötti összehasonlítás. A kettő közötti
inkongruitás (eltérés) késztet arra, hogy...
80
 o ... O: operációt, tervezett viselkedésszekvenciát hajtsunk végre a környezet megváltoztatása
érdekében.
o Cselekvés során környezet folyamatos, ismételt tesztelése (T); a valós és ideális állapot közti
különbség megszűnéséig operációk (O) végrehajtása (T-O-T-O stb.)
o E: exit rövidítése; ha a valós állapot már nem tér el ideálistól, cselekvés (tervezett
viselkedésszekvencia) befejezése.

3. Ekman neurokulturális elmélete + kísérlet

o Érzelmek 2 összetevője / faktor:
 Egyetemes és biológiai (vegetatív változások mindenkinél megvannak)
 Kultúraspecifikus = érzelemnek vannak megjelenítési szabályai, tehát bizonyos szituációkban
felerősítés (pl. ha gyerek konnektorba nyúl), elnyomás, semlegesítés, palástolás
o Kísérlet:
 Érzelmek univerzalitásának vizsgálata
 Alapérzelmek, ill. egyedi vegetatív mintázatuk minden kultúrában megjelent
o Kritika: nyelvi nehézségek, interpretáció problémája különböző kultúrákban
 Bizonyos helyzetek különbözőképpen kódolódnak a különböző kultúrákban
 Ekman: japán / amerikai reakció: körülmetélés, vákuumos szülés, orrüregműtét

4. Szexuális identitás (innen: Kinsey kutatás)

o Szexualitás = kontinuum
 Személy élettörténetében előforduló szexuális tapasztalatok relatív gyakorisága  hétfokú
skála (Kinsey)
 0 – teljesen hetero, 6 – teljesen homo, x – aszexuális
 Személyek által megélt tényleges szexuális tapasztalatokon alapul (szexuális
VISELKEDÉST tükrözik)
 Más dimenziók is léteznek!
o Ki mely nem képviselőjére él át szexuális izgalmat?
o Kikhez vonzódik érzelmileg?
o Ki milyen orientációjúnak tartja magát?
o Kinsey kutatása:
 Több száz személlyel folytatott interjúk + gyerekmolesztálásért elítéltek naplói
 Eredmények:
 Ffiak 46%-a mindkét nemre adott már szexuális reakciót
 Ffiak 37%-a legalább egy homoszexuális élmény
 Szexuális orientáció középső fokozatán
o Fehér fiatal felnőttek 11,6%-a
o Egyedülálló nők 7%-a
o Valaha házas nők 4%-a
 Szex / hét
o Harmincas házasok 2,2
o Fiatalabbak 2,8
o Idősebbek (50 körül) 1
 Félrelépés (Kinsey becslése)
81
 o Ffiak 50%
o Nők 26%
 Szadomazochista élmény
o Ffiak 22%-a
o Nők 12%-a
 Kritikák
 Azokból általánosított, akik hajlandók intim részleteket interjúban megosztani
 Minta összetétele (25% elítélt, 5% férfi prostituált)
  újraelemzés őket kihagyva  lényeges eredmények nem változtak!

5. Bowlby kötődéselmélete (innen: előzmény, fázisok, 4 alapvető rész)

o Történeti előzmények:
 Freud: kötődés gyökere fiziológiai / ösztönös szükségletek kielégítése (táplálás)  nem
elsődleges szükséglet
 Spitz: árvaházi gyerekek hospitalizálódnak (ringatják magukat, kevésbé differenciált
viselkedés)
 Harlow: szeparált majmok  tartós sérülés: nehézségek (szex, utódgondozás)
 Hermann: megkapaszkodási ösztön fogalma
 Majmok anyjukba való kapaszkodására vezeti vissza
 Ősi megkapaszkodási ösztön maradványai embernél is; pl. kapaszkodunk önmagunkba,
fogorvosi székbe stb.
 Ellentétpárja: keresési ösztön (környezet explorálása)
 Bowlby: fiatalkorú bűnözők megfigyelése  korai kötődés problémája közös bennük
o Elmélet gyökerei:
 Pszichoanalitikus, etológiai, evolúciós perspektíva, kognitív tudományok, kontroll-rendszerek,
fejlődéslélektan
o Bowlby kötődéselmélete:
 Ösztönös, veleszületett gyermeki kötődés-viselkedés (nem tanult, nem kell hozzá anya
drive-redukáló viselkedése!)
 motoros rendszer éréséig jelző-viselkedés: sírás, gügyögés, mosoly  hívja / ott tartja
anyát
 vizuális követés
 Cél által korrigált viselkedés – 4 mechanizmussal vezet specifikus kötődéshez:
 beépített preferenciák bizonyos mintázatok nézésére és mozgásra
 tanulással az ismerős és idegen megkülönböztetése
 hajlam az ismerős megközelítésére (és később az idegentől való visszahúzódásra)
 feedback az eredményről, és bizonyos eredményeknél az adott viselkedés-szekvencia
erősödése, máskor gyengülése
 Belső reprezentációk és munka-modellek:
 gyerek dinamikus kognitív munkamodelleket alakít ki anyjáról és környező világról 
ezekkel be tudja jósolni anya viselkedését, ezzel saját viselkedését szabályozza
82
  A biztos bázis:
 kötődési rendszer homeosztatikusan működik (ez a fiziológiai homeosztatikus
rendszerekhez képest az életet támogató externális vagy „külső” kört képez, az
explorációs rendszerrel komplementer módon)
o A kötődés kialakulásának fázisai (Bowlby)
 1. Nem-megkülönböztető szociális érzékenység (2-3 hónapos korig)
 a csecsemő minden felnőttre az interakciót bátorító és fenntartó viselkedéssel reagál
(sírás, vizuális követés, megragadás)
 2. Megkülönböztető szociális érzékenység (kb. 6 hónapos korig)
 anyára és 1-2 felnőttre speciális válasz (pl. sírás, ha elhagyják a szobát)
 3. A közelség és kontaktus keresésének aktív kezdeményezése (kb. 7 hónapos kortól)
 motoros fejlődés nagyon fontos itt! Igazi „kötődés”: pl. irányt vagy sebességet változtat,
ha anya is azt teszi
 4. Cél által korrigált partnerség (kb. 3 éves kortól)
 gyerek már előre látja anyja viselkedését, annak megfelelően korrigálja sajátját (pl.
elalvás (szeparáció) előtti „trükkök” az elalvás késleltetésére)
o A rövid szeparáció hatásai:
 1. Tiltakozási fázis (agitáció)
 Viselkedéses reakciók: izgatottság, distressz vokalizáció, motoros nyugtalanság, sírás
 Élettani hatások: stressz-reakciók; testhőmérséklet, szívritmus nő, szimpatikus
idegrendszeri aktiváció, első éjszakán elalvási latencia nő, REM csökken, hipofízis ACTH
termelése nő, mellékvesekéreg cortisol-termelése nő
 „Aktív megküzdés”-re jellemző reakciók – növelik a kölyök megtalálásának
valószínűségét.
 2. Kétségbeesési fázis (depresszió)
 Viselkedéses reakciók: levertség, étvágytalanság
 Élettani hatások: paraszimpatikus túlsúly, szívfrekvenciacsökkenés, aktivitáscsökkenés,
aktív megküzdésre jellemző centrális adrenerg tónus csökkenése, immun-válasz
elnyomása
 „Passzív megküzdés”-re jellemző reakciók – csökkentik a fiziológiai kimerülés veszélyét
és a ragadozók figyelmének felkeltését
 Ha anya visszatér: csökken a distressz, a kölyök megnyugszik
 Ha anya nem tér vissza  „leválasztódás”: a kölyök (embergyerek) idegenként kezeli
később az anyját

6. James-Lange elmélet (innen: egy kritika, és annak a kritikának a kritikája)

o Vegetatív változások jelentősége pszichológiában
o James:
 Felborítja a szokásos sorrendet:
 Észlelés  testi változás  emóció

83
  Testi változásokra helyezi a hangsúlyt (harántcsíkolt izmok)
 Testi változások ÉSZLELÉSE a fontos
 Nem csak zsigeri változás, hanem harántcsíkolt izmok szerepe is
o Lange:
 ,,Tudatos emóciók” testi változások észlelésén alapulnak (közös)
 Tudatos érzelmek nem lehetnek a tudomány tárgyai  wundt-i laboratórium
 Testi változás MAGA a fontos
 Hangsúly a zsigeri változásokon: szívdobogás, vérnyomás
o Vegetatív arousal különbözteti meg az érzelmeket (ennek van alapvető jelentősége érzelmi élmény
kialakulásában)
o Az érzelmi élmény folyamata:
 Kiváltó inger percepciója  Motoros reakció (James) / Viszcerális arousal (Lange)  Az
érzelem szubjektív átélése
o Minden érzelemnek külön vegatatív aktivitási mintázat  VITA, KÍSÉRLETEK
o Walter Cannon kritikája (+ mai álláspont):
 A zsigerek műtéti leválasztása nem szünteti meg emocionális élményt és a viselkedést (Mai
álláspont: James-Langét támogatja: paraszimpatikus bemenetek + hormonális közvetítés
megmarad)
 A zsigeri változások túl hasonlóak, nem képesek különbséget tenni érzelmek közt
(Mai álláspont: bizonyos alapérzelmeknek megkülönböztethető zsigeri válaszmintázatai
vannak)
 A zsigeri percepció túl diffúz ahhoz, hogy érzelmi megkülönböztetés alapjául szolgáljon
(Ádám György: Cannon kritikája nem állja meg a helyét; patkány bélkacsdarabokat kivarrtak,
különböző alakú (kör és ellipszis) elektródokat helyeztek rájuk, elektromosan ingerelték a
kivarrt bélkacsot  meg tudta különböztetni, ha pl. egyikre kapott ételt  zsigeri percepció
képes finom megkülönböztetésre
 Belső változások túl lassúak ahhoz, hogy az érzelem átélésének forrásai lehessenek (Mai
álláspont: van benne igazság, de tanulás hatása felgyorsítja)
 Mesterségesen kiváltott testi változások nem váltanak ki igazi emocionális élményt (Mai
álláspont: adrenalin injekció: ,,mintha dühös lennék, de hát nem vagyok dühös”)

7. Cannon-Bard (centrális) érzelemelmélete

o Cannon: James-Lange-elmélet perifériális érzelemelmélet
 receptorokból a cortexbe megy az ingerület, agykéregből egyenesen zsigerekbe, izmokba, az
itteni változások határozzák meg az érzelmi élményt
 ki van hagyva fontos állomás: Thalamus  központi jelentőség
 Bard módosítja: Hipothalamus
o Az elmélet alapja:
 Thalamus centrális anatómiai helyzete  különböző bemenő pályák átkapcsolódása
 Daganata / vérellátási zavara  emocionális zavarok (kényszersírás, kényszernevetés)
o Bard vizsgálatai:

84
  Nem thalamus  hipothalamus központi jelentősége emóciószabályozásban!

8. Schachter és Singer elmélete, kísérletek

o Alapelmélet: érzelmek kétfaktoros elmélete
 Az érzelmek két tényező egymásra hatásának eredményeként jönnek létre:
 nem értelmezett eredendő fiziológiai arousal (érzelem intenzitása)
 arra irányuló kognitív magyarázat, kiértékelés (érzelem minősége)
o Schachter és Singer (1962) feltevése:
 ha a vegetatív arousal semleges állapotát váltjuk ki, az érzelem minőségét egyedül a helyzet
kiértékelése határozza meg
o Schachter és Singer kísérlete
 2 csoport (kísérleti kontroll)
 Kísérleti adrenalin injekció, kontroll placebót
 Kísérletinél 3 feltétel: helyesen informálták a hatásról, tévesen informálták, nem informálták
 Kontroll: Annyi információ, mint a hatásról nem informált csoportnak
 Mind 2 csoport hangulati manipuláción esik át, várakozás beépített személlyel, 2 feltétel:
 beépített dühös / beépített boldog
 Hipotézis: Téves / nincs magyarázat a testi változásokra, azok érzelmi állapotát inkább a
beépített személy állapota határozza meg
 Eredmények:
 Szubjektív élménybeszémoló és megfigyeltetés alapján pontszámot adtak
 Kísérleti+ helyes infó: kis eufória, kis düh
 Kísérleti+nincs info- nagyobb eufória, nagyobb düh
 Kísérleti+ téves infó: LEGNAGYOBB eufória, nem vizsgálták a dühöt
 Kontroll: kis eufória, kis düh
 Várt és kapott eredmények:
 Várt: leginkább a félreinformált csoport veszi át a beépítettét, aztán nem informált, majf
informált és ezzel egyenlő a kontroll
 Kapott: leginkább félre, aztán nem informált, majd kontroll, informáltaké még kisebb
 A kognitív kiértékelés erősebb hatása, mint maga az arousal
 Kritikák:
 Eredmények eltérnek a hipotézistől
 Csoportok közti különbségek nem minden esetben szignifikánsak
 Eredeti eredményeket nem sikerült reprodukálni
 Az adrenalin által kiváltott arousal nem semleges: inkább negatív érzelmi színezetű
izgalmat vált ki
 Az tehát, hogy a valóban semleges arousal bármilyen érzelemnek értelmezhető, a
kísérlet alapján egyértelműen nem igazolható.
o Zilman és Bryant: Téves tulajdonítás

85
  Hipotézis: Schachter és Singer hipotézisével azonos:
 vegetatív arousal semleges állapota esetén érzelem minőségét a helyzet kiértékelése
határozza meg
 Eljárás:
 résztvevők fárasztó fizikai tevékenységet végeznek (semleges fiziológiai arousal)
 beépített ember provokálja őket
 Eredmény:
 provokáció keltette arousal magas alap-arousal szinthez adódva még intenzívebb dühöt
eredményez (agresszívebb reakció provokációra)

9. Összetartozási szükséglet (innen: ez miért válik motívummá, kísérletek, antropológiai vizsgálatok)

o Baumeister és Leary (1995):
 létezik egy anya-gyerek kötődéstől független összetartozási szükséglet
 alapvető emberi motiváció
 alkalmas arra, hogy az emberi interperszonális viselkedéssel kapcsolatos irodalom nagy
részét integrálja
 feltételezi, hogy az emberek erős belső késztetést éreznek arra, hogy legalább minimális
mennyiségű tartós, pozitív és jelentős interperszonális kapcsolatot alakítsanak ki és
tartsanak fenn
 Összetartozási késztetés kielégítésének kritériumai:
 gyakori, affektíve kellemes interakciók szükséglete néhány emberrel
 az egymás jól-léte iránti affektív törődés időben stabil és tartós keretei között
 Összetartozás-elmélet empirikus bizonyítékai
 társas kötelékek nagyon könnyen formálódnak
o kísérlet: véletlenszerűen egy csoportba sorolt emberek azonnal kötődni kezdenek
egymáshoz –anyagi előny és egymáshoz való hasonlóság nélkül is
 emberek általában erősen ellenállnak kapcsolatok, társas kötelékek felbomlásának, még
akkor is, ha racionális meggondolások vagy anyagi előnyök a felbontás mellett szólnak
o pl. nők sokáig kitartanak őket verő férjük mellett 
 összetartozással való törődés befolyásolja gondolkodásunkat
o kapcsolatok szempontjából értelmezzük a helyzeteket és eseményeket
o gyakrabban,mélyebben gondolkodnak kapcsolati partnereikről, mint másokról
 Legerősebb (pozitív / negatív) érzelmeink közül sok összetartozáshoz kapcsolódik
o El- / befogadás, üdvözlés  pozitív érzelmek
o Elutasítás, kizárás  erős negatív érzelmek
o Válással, gyásszal összefüggő általános distressz
o Összetartozási helyzet változásai emóciók fontos okai
 Összetartozás megvonásának következményei
 Mentális / fizikai betegség magas szintje (sokféle probléma elsődleges oka!)
 Erős hajlam széleskörű viselk. problémákra (baleset, kriminalitás, öngyilkosság)
o Direkt ok-okozati tényezőket mutató bizonyíték (Twenge, 2002, 2003)
 Kísérletileg manipulált társas kirekesztés
 Hatás: kirekesztést érzők...

86
 o Több kockázatosabb, kevés esélyt adó nyereség választása
o Feleannyi egészségviselkedés
o Több halogató viselkedés
o Kevesebb jövő-orientáció
o Emóciók (pozitív ÉS negatív) átélése alacsonyabb
o Letargikus passzivitás
o Reakcióidő-növekedés
 A társas kirekesztés fájdalmas hatása (Eisenberger, 2003)
 fMRI vizsgálat
 számítógépes virtuális labdajáték
 elhitetik velük, hogy két másik játékossal játszanak (valójában számítógéppel)
o 1. szakasz: csak figyelhetik a játékot („technikai okokból”)
o 2. szakasz: ténylegesen játszottak
o 3. szakasz: már nem kaptak labdát („kirekesztették”)
 Hatás: szociális fájdalom!
o társas kirekesztés neurális hatásának két eleme, az ACC és az inzula megegyezik a
fizikai fájdalom alatt aktiválódó neurális mintázat két meghatározó elemével
o Összetartozási szükséglet konkrét megnyilvánulási formái
 Affiliációs szükséglet (Murray, 1938): hiányszükséglet; másokkal pozitív, affektív,
barátságos kapcsolat kiépítése, fenntartása vagy helyreállítása.
 Intimitás szükséglet (McAdams, 1982, 1983): növekedési szükséglet; visszatérő preferencia
vagy készenlét a másokkal való szoros, közeli, kölcsönös kommunikatív kapcsolat
élményének megtapasztalására, melynek során az interakció maga a cél.

10. Tomkins mimikai visszacsatolás hipotézise (1962)

o Az érzelmi kifejezés mint az érzelmi élmény egyik komponense (James-Lange elmélet igazolása?)
o Arckifejezés hozzájárul érzelem élményének létrejöttéhez (vagy önmagában is elég hozzá!)
o Kísérlet: v.sz-ek szórakoztató filmet néztek; tollat kellett tartaniuk a szájukban két különböző
módon (mosoly és mosoly gátlása). Akiknél a mosolygásban részt vevő izmok aktívak voltak,
később viccesebbnek, szórakoztatóbbnak találták a filmet.
o Lehetséges közvetítő folyamat: arcizmok összehúzódása befolyásolja a környező vérereket 
befolyásolhatja az agyi vérkeringést, agy hőmérsékletét  neurotranszmitterkiválasztás

11. Félelem elméletei (kondicionálás, evolúciós előhangolás, kondicionálás módosított, nem-

asszociatív, undor)
o Klasszikus kondicionálás
 Alapja: Watson és Rayner (1920) klasszikus kondicionáláson alapuló „kis Albert” kísérlete
(UCS: erős hanginger, UCR: félelem, CS: patkány)
 Kritikák:
 nem sikerült megismételni az eredményeket
 bizonyos ingerek nagyobb valószínűséggel váltanak ki félelmet
 nem minden averzív tapasztalat vált ki félelmet
 nem minden félelem hátterében áll averzió
o Evolúciós előhangoltság teória (Seligman, 1971)

87
  Evolúciósan releváns ingerek könnyebben váltanak ki félelmet, mint evolúciósan semleges
ingerek
 Kritikák:
 nem sikerült megismételni az eredményeket
 evolúciós relevancia meghatározhatatlansága
o A kondicionálás elmélet új hulláma
 Indirekt tanulási mechanizmusok:
 megfigyeléses tanulás
 negatív információk hatása
 Tanulás nem mechanikus inger-válasz elsajátítás
 Személy jellemzői, temperamentuma, ingerrel való korábbi találkozás fontos!
 Eredmények:
 retrospektív kérdőíves vizsgálatok (kritikák!)
 családtagok félelmei közötti korrelációk
o Nem-asszociatív nézet (Menzies és Clark, 1995)
 Evolúciósan releváns félelmek megjelenése
 univerzális az éréssel
 tanulás, asszociáció nélkül megjelenik
 nagy része normál esetben habituációval kioltódik
 Evolúciósan semleges félelmek tanulással sajátíthatók el
o Az undor szerepe (Davey, 1994)
 Számos félelem (vér, bizonyos állatok, sérülés) hátterében nem veszély, hanem undor!
 Eredmények:
 Élelemhez kapcsolódó undor-mutató pókfóbiásoknál magasabb
 Undort kiváltó filmek  az adott ingertől való félelem nő

12. Humánspecifikus motívumok: „Ami egyedülállóan emberi: nem szükségleteink, hanem céljaink”.
Azok a motívumok, amelyeket célként említünk, a kreatív adaptációt szolgálják – azt a képességet,
hogy új lehetőségeket találjunk (Dubos, 1978), túl tudjunk lépni örökségünkön, új világot alkossunk
magunknak (Ornstein, 1985).
o Jellemzői: inkább mentálisak, mint biológiaiak; egyéniek, szelfhez kötöttek; intrinzik
motivációnként éljük meg őket; környezetre való aktív hatás igényét tükrözik.
o Fajtái:
 Kompetencia motívum: az a képesség, hogy akaratlagos akcióinkat hatékonyan hajtjuk
végre.
 Motiváló tényezője: az a szükséglet, hogy minél hatékonyabban tudjuk kezelni a
környezetet (Robert White, 1959)
 Megnyilvánulási módja: életkortól függ (járás, biciklizés, komplex feladatmegoldás, stb.)
 Effektancia (White, 1959): a kompetencia motivációs aspektusa; környezettel való
hatékony interakció. (én-hatékonyság?)
o Élőlény hatékony tényezővé válik a környezetében  hatékonyság kapacitássá, s ez
motívummá válik
 Evolúciós felfogás: exploráció, a kíváncsiság alapvetőbb funkció (már állatnál is!)  ez
alapozza meg emberi kompetenciaszükségletet
88
  Öndetermináció motívuma (autonómiaszükséglet): arra való törekvés, hogy az egyén
okozó tényezőlegyen, az ok „locus” -a (helye) legyen.
 Viselkedés oka belső  intrinzik motiváció
 Viselkedés oka külső  extrinzik motiváció
 Rotter (1957): „belső kontroll” ill. „külső kontroll” személyiségdimenzió
 Autonómia érzésének kritériumai:
o Akciók közti választás észlelése
o Viselkedés belső okának észlelése
o Akarat (szabadság észlelése)
 Teljesítménymotiváció: a teljesítmény iránti késztetés a kiválóság standardjával való
versengés (McClelland, 1987)
 kompetencia jutalma  teljesítmény
 teljesítmény érzése olyan megerősítő, hogy önmagában motiváló tényezővé válik
 lehetővé teszi, hogy a magunk elé tűzött céljainkat (távolit is) elérjük
 klasszikus mérése: Thematic Apperception Test (TAT)
 eredő motiváció = megközelítési és elkerülő tendenciák algebrai összege (ld. ábra)









 Siker-orientált vs. kudarckerülő személyek feladatválasztása:
o siker-orientáltak: 50% sikervalószínűségi feladat
o kudarckerülők: nagyon magas / nagyon alacsony sikervalószínűségű
o Atkinson és Raynor (1974) magyarázata:
 kedvező emocionális következmény elérése  büszkeség a szégyen
elkerülésével
 Élettapasztalat szerepe: siker  növeli, kudarc  csökkenti igényszintet
 Attribúciós stílus (Weiner (1974, 1985): a sikert és kudarcot a személyek különböző
okoknak tulajdonítják.
o hely (locus): külső / belső
o stabilitás: stabil / instabil
o kontrollálhatóság: kontrollálható / nem kontrollálható
 Önmegvalósítás szükséglete:
 Goldstein (1939) és Rogers (1951) fogalma
 Rogers kliens-központú terápiája: személy felelős saját sorsáért.
 Maslow (1954): a szükséglethierarchia csúcsán álló szükséglet; az embernek motívuma
arra, hogy megvalósítsa a benne rejlő potenciális lehetőségeket.
o Kritikák: mindennapi körülmények között élő emberekre a piramis nem volt igaz.

89
  Maslow (1970): személyben már születésekor van fejlődésre irányuló motiváció; ez
önmegvalósítássá alakul és olyan erős lehet, hogy alapvető szükségleteket is elnyomhat
(pl. Ghandhi éhségsztrájkjai).
o Hiánymotiváció és növekedési motiváció
o Hierarchia csúcsára felkerül transzcendenciamotívum
 Alderfer (1972): 3féle szükséglet (lét, kapcsolati, növekedési)  nincs hierarchia
 Sheldon (2001): 4 legfontosabb motívum:
o autonómia
o kompetencia
o kapcsolódás
o önértékelés
 Transzcendenciaszükséglet: Az a szükséglet, hogy a létezés értelmét, jelentését megtaláljuk.
Önmagunk meghaladása: újfajta önmegvalósítás. Hasonló gondolatok keleti filozófiákban, C.
G. Jung, Assagioli, Angyal, E. Fromm, Frankl, Allport pszichológiai rendszerében, sőt, a
modern fizika rendszerszemléletű munkáiban is.

13. Affektus beáramlási elmélet (Forgács József)

o Előzmény:
 Előfordul, hogy érzelem nincs hatással gondolkodásra
 Érzelem hatása feldolgozási stratégiától függően kongruens / inkongruens / semleges
o Alapfeltevés: érzelmek hatása megismerésre:
 Információs: érzelem a megismerés TARTALMÁT befolyásolja (MIT gondolnak az emberek)
 Feldolgozási: érzelem a megismerés FOLYAMATÁT érinti (HOGYAN gondolkoznak az
emberek
o Affektus-beáramlás: az a folyamat, amelyben az érzelmileg terhelt információ beágyazódik a
megismerési és ítéletalkotási folyamatokba, befolyást gyakorol rájuk, és a személy
elhatározásainak szerves részévé válva megjelenik a kimenetben.
o Feldolgozási stratégiák:
 Közvetlen hozzáférési: a már letisztult információ közvetlenül elérhető (feladat ismerős,
nincsenek erős érzelmi támpontok)
 Alacsony erőfeszítés, alacsony nyitottság
 Motivált feldolgozás: egy, már meglevő cél érdekét szolgáló motivált feldolgozás (pl.: a cél
önértékelésünk fenntartása)
 Magas erőfeszítés, alacsony nyitottság
 Heurisztikus feldolgozás: egyszerűsített (egyszerű, alacsony személyes relevanciájú
feladatoknál)
 Alacsony erőfeszítés, magas nyitottság
 Érdemi feldolgozás: lényegi elaboráció (ha az embereknek ténylegesen új információkat kell
kiválasztaniuk, megtanulniuk vagy értelmezniük)
 Magas erőfeszítés, magas nyitottság
o Konstruktív stratégia (magas nyitottság)  affektus-beáramlás valószínűbb
o Empirikus vizsgálata (Forgács)
 Feladat: prototipikus / szokatlan emberek, párok, konfliktusok értékelése
 Eredmény:

90
  atipikus céltárgy feldolgozása nehezebb  kimunkáltabb, érdemibb, konstruktívabb
feldolgozás társas megítélésnél  affektus-beáramlás valószínűbb
 v sz-t személyesen érintő konfliktus érdemibb feldolgozása
 pozitív / negatív hangulati indukció hatása  érdemi, konstruktív feldolgozás esetén
mindkettő erősebb

14. Morális érzelmek (fogalma; felosztások kutatók nevével (Weiner, Haidt); miért jó, hogy vannak, miért
hasznosak)
o Társadalom vagy egyetlen ember jóllétéhez, érdekeihez kapcsolódó, saját érdekeinktől független
érzelmek.
o Kialakulása természetes szelekció révén  adaptív jelentőség:
 adaptív racionalitás az egyén túlélése szempontjából
 emberek közötti kooperáció kialakítása, fenntartása, szabályozása
 a morális ítéletek és akciók kiváltói
 hozzájárulnak a fajfenntartáshoz
o Haidt felosztása:
 Mások elutasításával kapcsolatos érzelmek
 Harag, undor, megvetés
 Én-tudatos érzelmek
 Szégyen, zavar, bűntudat
 Mások szenvedésével kapcsolatos érzelmek
 Distressz mások distressze miatt (DAAD)
 Együttérzés
 Mások elismerésével kapcsolatos érzelmek
 Hála
 Tisztelet, csodálat
o Weiner felosztása (dimenziói)
 Csodálat, harag, irigység, hála, bűntudat, felháborodás, féltékenység, sajnálat, káröröm,
megvetés, szégyen, szimpátia (szánalom, könyörület)
 A kifejezés célja: kire irányul az érzelem (szelf / más)
 Harag, hála  más
 Bűntudat  szelf
 Oktulajdonítás (képesség / erőfeszítés)
 Harag, hála  erőfeszítás
 Irigység, megvetés, szégyen, szánalom  képesség
 Érzelmi színezet (pozitív / negatív
o A morális érzelmek kultúránként eltérőek lehetnek

15. Pozitív érzelmek hatásai, boldogság (hosszú távú, gondolom)

o Boldogságkutatás története:
 Arisztotelész: Nikomakhoszi etika  „az emberek leginkább a boldogságot keresik – ez
önmagában cél.”
 Empirikus kutatása 20. században kezdődik
 Bradburn: boldogság =/= boldogtalanság ellentéte
 Csíkszentmihályi Mihály: flow-élmény (Flow)
91
  Boldogság komponensei (Argyle)
 1. Öröm átélésének frekvenciája és intenzitása
 2. Élet egészével való megelégedettség mértéke
 3. Depresszió, szorongás, más negatív állapotok hiánya
 Boldogság mérése, mérési módszerei
 „megelégedettség létra”  9fokú létra
 Arcskála  7 (vagy több) fokozatú nagyon mosolygóstól nagyon szomorúig
 Boldogság összefüggései
 Nemmel: férjezett nők kicsit boldogabbak férfiaknál, de csak 40 alatt
 Életkorral: idősek elégedettebbek (cél-teljesítmény közti szakadék csökken), de öröm
szintje életkorral csökken
 SES: jómódú társadalmakban alig van összefüggés, szegényekben inkább
 Boldogság összefüggése élethelyzettel
 Erősen pozitív esemény (pl. lottónyeremény) után hirtelen növekedés, de 1 év után újra
átlagszinten
 Súlyos baleset után először nagy boldogtalanság, de 1 év után újra átlagszinten
  VISZONYÍTÁSI ALAP VÁLTOZIK!
 Gyakori kis örömök fontosabbak boldogságszint meghatározásában, mint ritka nagy
eufóriák
o 8 fő örömforrás
 1. evés, ivás 2. szex 3. szociális kapcsolatok (főleg szerelem) 4. siker
5. készségek használata, érdekes munka vagy szabadidőterv 6. sport
7. zene, természet, jó könyv 8. (kevés!) alkohol ;)
o A megelégedettség okai
 Élet szubjektív feltételei ténylegesen kielégítik szükségleteket
 1. tisztes megélhetés 2. egészség 3. érdekes munka
4. házasság és más szoc kapcsolatok 5. kielégítő szabadidő eltöltés
o Szociális kapcsolatok jelentősége
 Jó kapcsolatok boldogság legjobb előrejelzői
 Sok bennük az öröm (  )
o Jó dolgokat csinálnak együtt (játék, szex, evés stb.), pozitív non-verbális
jelzések (mosoly, tekintet, érintés stb.)
o Erősen szinkronizált / koordinált interakcióik jutalomértékűek (és fokozzák
interperszonális vozalmat
 Megelégedettség is nő
o Anyagi segítség, emocionális támasz, közös érdeklődés
o Munka és boldogság
 2 komponens
 Belső öröm, elégedettség magával a munkával
 Szociális kielégülés (főleg közvetlen munkatársakkal)
o Szabadidő és boldogság

92
  Szűken definiálva (hobbi) nem jó előrejelző
 Bőven definiálva (élet a munkán kívül) jó előrejelző
o Boldogság személyiség-korrelátumai
 Extravertáltak boldogabbak (asszertivitás mint mediátor?)
 Attribúciós stílus
 Depressziósok magukat okolják rossz dolgokért
 Boldogok magukat okolják a jó dolgokért
 Pozitív gondolkodás, belső kontrollosság  több boldogság
 Neurotikusság  boldogtalanság előrejelzője
 Vallás és politika  ELKÖTELEZŐDÉS, értelmet adhat életünknek egy ügy, ami
kedves nekünk, egy csoport, ahova tartozunk
o Boldogság hatásai
 Hosszabb élet
 Több egészség
 Több segítő (proszociális) viselkedés és szociabilitás, akkor is, ha helyzetnek nincs
személyes jelentősége számunkra
 Gyorsuló mentális aktivitás (stratégiája egyszerűsödik)
o Boldogság növelése
 Mozgás, boldog zene, kellemes aktivitások
 Kognitív terápia! (kog átkeretezés, új nézőpont, jó önmagunknak tulajdonít)
 Szociális-készség-tréning
 Jó életstílus (kapcsolatok, munka, szórakozás)
o Flow (Csíkszentmihályi): teljes intenzív bevonódás, élvezet (csak pszichés ráfordítással
lehetséges), együttjár a szelf növekedésével.
 Boldog, optimális élmény, önmagában megerősítő jellegű
 Feltételei, jellemzői
 A feladat legyen kihívás (de ne túl nagy!), legyen célja
 Nagyon mély bevonódás
 Szelf időlegesen eltűnik, megerősödve tér vissza
 Idő-élmény torzul
 D
 D
 D
 D
 D
 D
 D
 D
 D
93
 
o Kötődés-szerelem-boldogság összefüggése
 Biztonságos korai kötődés + interszubjektivitás  kielégítő intim kapcsolatok 
boldogság
 Interszubjektivitás: az a tudás, hogy az embernek olyan tudata van, mint másoknak,
különösen a hozzá közel állóknak; közös vonások feltételezése.
 Erich Fromm  A boldogság művészete
 „Tej és méz” adása (legtöbb anya tud „tejet” adni, de „mézet” nem)
o Pozitív érzelmek egészségmegőrző hatása
 Önértékelés, énhatékonyság, rugalmasság  mentális és testi egészség
 Diszpozicionális optimizmus gyorsítja felépülést mellrákból / szív-műtétből
 Társas támogatás tartós stressz esetén is elősegíti a jóllétet
 Erősebb társadalmi integráció a hosszabb élet előrejelzője
 Pozitív érzelmek  szív-érrendszeri válaszok gyorsabban térnek vissza
alapértékeikre, mint negatív érzelmek után / semleges állapotban.
 Élettartam várható növekedése
 Kutatás: katolikus nővérek naplói  akiknél legtöbb pozitív szó naplókban, 10
évvel többet éltek

16. Minimalista / dimenzionalista kognitív kiértékelés elméletek

o Két elméletcsoport
 Minimalista: Elsődleges érzelmeket definiálnak, és ezekhez rendelnek kiváltó helyzeteket és
kiértékeléseket (pl.: Plutchik, Lazarus)
 Dimenzionális: Elsődleges kiértékelés-dimenziókat azonosítanak és meghatározzák az így
keletkező érzelmeket (pl. Roseman, 1984; Smith és Ellsworth, 1987)
o Minimalista megközelítés
 Plutchik (1980)
 8 elsődleges (alapvető) érzelem + kiértékelésen keresztül megfelelő élethelyzetek
 Alapvető érzelmek: állatoknál + minden emberi kultúrában
 Kiváltó helyzetek: fajonként + kultúránként eltérhetnek!
 Érzelem
F Helyzet
Szomorúság
F Szeretett személy elvesztése
Félelem
F Fenyegetettség
HaragF Akadály
 F
Öröm Potenciális társ
 F
Bizalom Csoporttag
 F
Undor Förtelmes tárgy
 F
Anticipáció
F Új territórium
Meglepődés
F Hirtelen új tárgy
 F
 Lazarus (1991)

94
 
Érzelmek + azokat kiváltó kulcshelyzetek (kognitív előzmények)
o boldogság = közelebb jutni cél megvalósításához
o Szorongás = nehezen azonosítható egzisztenciális fenyegetés
 Alapvető élethelyzetek + kapcsolódó érzelmek minden emberi kultúrában
o Dimenzionális megközelítés
 Roseman
 Dimenziók: kívánatos / nemkívánatos; megtörténik / nem történik meg
o Kívánatos, megtörténik  öröm
o Kívánatos, nem történik meg  bánat
o Nemkívánatos, megtörténik  szorongás
o Nemkívánatos, nem történik meg  megkönnyebbülés
  még alapérzelmeket sem fedi le!
 Smith és Ellsworth
 6 dimenzió  15 érzelem
o Helyzet kívánatossága (kellemes / kellemetlen)
o Elővételezett erőfeszítés mértéke
o Helyzet bizonyossága
o Helyzetnek szentelt figyelem
o Helyzet felett érzett kontroll erőssége
o Jelenlevő, nem emberi erőknek tulajdonított befolyás
 Pl. düh = másik személy miatti kellemetlen helyzet
 Pl. bűntudat = magunk keltette kellemetlen helyzet
 Pl. szomorúság = körülményeknek tulajdonítható kellemetlen helyzet
+ affektív tételekből a hiányzó részek:
(16) A MOTIVÁCIÓ PSZICHOLÓGIÁJÁNAK ALAPFOGALMAI, A MOTIVÁCIÓ TÍPUSAI ÉS ELMÉLETEI
1. Freud: libidó elmélet; (orális, anális, fallikus, latens, genitális)
2. Treiben: drive fogalmának bevezetése
3. Adler: kissebségi komplexus motiváló ereje
4. Hull: drive redukciós elmélet (behav.)
5. Lewin: mező elmélet, társas kapcsolati rendszer motiváló ereje
6. motiváció viselkedéses megnyilvánulásai:
a. figyelem
b. erőfeszítés
c. késleltetés (inger után mennyivel következik be)
d. kitartás
e. választás (- motiváció típusa)
f. válasz valósínűsége
g. arckifejezések, gesztusok
7. elköteleződés: viselkedéses, érzelmi (pozitív érzelmek), kognitív, hangos
8. agyi, élettani aktiváció:
a. siker iránti motiváció (stressz válasz) – intenzív motivációs érzelmek
i. szimpatikus
ii. hipothalamusz (hajtóerő), amygdala (kiértékelés)
iii. mellékvese hormon termelése
9. maladaptív elkerülő reakció: egyszer adaptív volt, most már nem (alacsony ingerküszöb)
95
 10. preparatív-konszumatív
11. CMÁ: centrális motivációs állapot
a. külső-belső ingerek ugyanazon neuronokra hatnak
b. külső-belső állapotok megfelelő együttállása kell a motivált állapot kialakulásához
c. figyelmi fókusz kialakítása: adott bemenetű szenzor hatékonysága
d. motoros facilitáció: vegetatív és szomatoszenzoros válaszok valószínűségének növekedése
e. így az adott szenzoros bemenet és motoros kimenet készenléti állapota
12. pszichológiai + társas motiváció esetén drive nem csökken kielégülésnél, hanem sikerélmény és még
magasabb lesz – felfele ívelő spirál
13. drive redukciós elmélet vs averzív kondicionálás (kezdeti feszültség növekedés miatti tanulás)
a. szexuálisan naiv patkányok instrumentális választ tanulnak receptív nőstény vagy kopuláció
reményében, pedig sosem tapasztaltak szexuális drive redukciót
14. Drive ciklus:
a. Telítettség
b. Fiziológiai hiány növekedése
c. hiány szükségletként jelentkezik
d. szükséglet fokozódik - drive
e. célvezérelt motivált viselkedés megjelenése
f. Konszummáció: beteljesülés
g. Drive redukálódik
h. telítettség
15. biopszichoszociális modell
16. szenzorspecifikus telítettség
17. étel pozitív incentív elmélete: elővételezett jutalom érték (tanulás az alapja) (Pinel, Assan, Lehman)
18. Hermann: fiatal állatok szexjátéka, infantilis közösülés
19. Harlow: ha az első kölyök túléli, a másodikkal ügyesebb
20. Markus és Kitayama: kollektivista és individualista kultúrák összehasonlítása (énjobbítás -
énfelnagyítás)
a. ind.: én, saját tulajdonságok, célok, eredmények, kapcsolati mobilitás
21. kognitív disszonancia – döntés utáni megbánási hatás: kollektivistánál csak akkor, ha a döntésnél
mások is jelen voltak
22. ágencia, kontroll: kollektivista – kevesebb választási opciót preferálja, feltételezi, hogy eleve tudjuk
mi a jó neki; inkább ő alkalmazkodik vagy rejtettebb kontroll
MOTIVÁCIÓ ÉS ÉRZELMEK:
1. McClelland: érzelmek a motivációs rendszer részei – jelzik. a természetes incentíveket (fájdalom
változatosság); kísérik és felerősítik a motívumokat
2. Scherer elmélete: komponens folyamat elméletében a motivációs aspektust az érzelmek egyik
alrendszerének írja le
a. 5 rendszer:
i. fenntartó (neuroendokrin és vegetatív állapot)
ii. akció (neuromuszkuláris rendszer)
iii. információs (helyzetek, viszonyok, tények, emlékezés, predikció, értékelés)
iv. kivitelező (motivációs állapot, tervezés és döntéshozás)
v. monitor/megfigyelő (tudat és figyelmi állapot)
b. 2 elmélet közti különbség:

96
 i. McClelland: elsődleges érzelmekre fókuszál (evolúciósan rögzült, diszkrét
elkülöníthető, funkcionálisan homogén érzelmek)
ii. Scherer: bonyolultabb, hajlékonyabb rendszer, számos különböző érzelmi állapot
létrejöhet, nincsenek konkrét határok
1. környezet szabályossága lehetővé teszi az elkülönítést
2. nyelv szegmentálja az érzelmeket
3. nem tagadja az evolúciós előhuzalozást, de szerinte öröklött, adaptív
előhuzalozottság a rendszerek között van
3. Buck: prím elmélet
a. motiváció és emóció integrált szemléltetésére kísérlet
b. prímek = öröklött, biológiailag meghatározott, elsődleges motivációs/érzelmi rendszerek
i. testi adaptáció és homeosztázis szabályainak megfelelően alakultak ki
ii. aktív belső folyamatok
iii. aktíválódás belső és külső ingerek hatására
iv. szubkortikális és paleokortikális veleszületett mechanizmusokon, neurokémiai
szubsztrátumokon alapul
v. speciális célú rendszerek, fajspecikfikus
vi. érzielmi és motivációs rendszerek hierarchiája; prímek kiolvasásának folyamata
(kiolvasás forrása, folyamata, célja, funkciója) (ábrák); nyelven alapuló motívumok és
érzelmek: reflexek, ösztönök, primer drive-ok, tanult drive-ok, primer érzelmek,
effektancia motívum
vii. érzelmek = motivációs forrás (belső motiváció); eltér a szükségletektől és a
kogníciótól, mert az érzelmek a motívumok kielégülését vagy frusztrációját jelzik
viii. kiolvasási folyamat során az érzelmek meghatározzák, hogy végrehajtjuk-e a
motiváción alapuló viselkedést, ha kihívást jelentő ingerrel találkozunk
ix. TEHÁT: neurokémiai szubsztrátum – motiváció (viselkedéses potenciál) + külső
(aktiváló) inger – kiolvasás :érzelem – milyen élményeim vannak az adott ingerrel
kapcsolatban – esetleges viselkedéses kifejezés, mentális tevékenység, vegetatív
válaszok. érzelmek és a motiváció a prímek különböző aspektusai
4. Alderfer: 3 csoport egymás mellett, nem hierarchikusan
a. létszükségletek (fizikai, biztonság)
b. kapcsolati
c. növekedési
5. Sheldon, Elliot: lefontosabbak
a. autonómia
b. kompetencia
c. önmegvalósítás
d. társas kapcsolatok
6. Ryan és Deci: milyen mértékben áll külső és belső szabályozás alatt a motiváció
a. motiváció mentes
b. külső vagy belső motiváció
7. Reeve: 3 csoport által kiváltott motívumok
a. szükségletek
b. kogníció
c. érzelmek
8. mai motivációs pszichológia főbb területei

97
 a. változó fiziológiai állapotok
b. emocionális állapotok
c. szokások
d. beállítódások, attitűdök, értékek
e. incentívek és más környezeti hatások
f. tervek, célok, célirányos törekvések
g. szelf
h. ....motiváló szerepe
FÁJDALOM:
1. neuralgiás és neuropátiás fájdalom: hosszantartó, csillapíthatatlan
2. allodónia: perifériás idegrostokat érintő sérülés (pl. neuropátia), miatt a nem fájdalmas ingerek is
fájnak
3. De Pascalis: ACC-ben fájdalom, miatt gamma oszcilláció fokozódik (szomatoszenzoros kéregben
nem) = szubjektív fájdalom élmény mutatója; hipnaábilis személyeknél szuggesztió hatására ACC
aktivitása csökken
a. ACC szerepe a területek szétkapcsolásában; implicit emóció

(17) ÉLETTANI SZÜKSÉGLETEK

SZABÁLYOZÁS:
1. Bernard: előlények belső folyadékterei; belső miliő fogalma; állandó értékek izovolémia, -ionio,
-ozmózis, -hidria, -termia
2. akkor jelenik meg drive, ha a belső reflex folyamatok már nem elegek
3. dipszogén = szomjúságot okozó
4. étel növeli a dopamin szintet, ami tanuláshoz vezet, mert megerősítő
5. Eolls: patkányos különböző ízű vizes kísérlet csak embereknél
6. tanult telítettség
7. éheztetett vagy nem éheztetett patkányos LH roncsolás előtt
a. nem éheztetett: testsúly csökkent egy szintig majd beállt egy eredetinél alacsonyabb pontra
b. éheztetett: növekedés majd beáll ugyanoda, ahova a nem éheztetetté
8. amenorrhea: menstruáció elmaradása (- érés késleltetés)
9. izom diszmorfia: inkább testkép zavar, nem étkezési
10. anorexia következményei: figyelmi zavar, depresszió, kényszeres viselkedés, érdeklődés csökkenése
11. elhízás következményei: figyelmi kapacitás, kognitív stratégiák, gondolkodás rugalmassága csökken
12. 1960-as évek végén kicsit megengedőbb szexualitás + fogamzás gátlás
13. nettó szaporodási siker – férfiak r stratégia, nők k stratégia
14. Terkel és Rosenblatt: patkány baba látványa – 1 hét; hormonok a vérbe – nap a utódgondozó
viselkedésig
15. anyai szenzitív periódus (első órák)
16. Hermann: megkapaszkodási ösztön majmoknál
17. transzgenerációs hatás, stressz
a. nagyszülő bántalmazza szülőt, de ő a gyereket nem, mégis sokszor antiszociálisak lesznek
18. anyai és apai utódgondozó viselkedés hasonló idegrendszeri és hormonális folyaatok
a. couvade szindróma: apának hasonló tünetek, mint terhes anyukának
19. Melzack és Wall: fájdalom neuromátrix elmélete (kapukontroll mechanizmus)
a. fájdalom élmény alapja nem közvetlenül a szöveti károsodás, központi idegrendszeri
folyamatok a döntők
98
 b. laterális rendszerre nem tudunk kognitív folyamatokkal hatni
20. Freud: objektív és neurotikus szorongás
FÉLELEM KIVÁLTÓ:
1. Gray: ingerintenzitás, újdonság és meglepetés túlzott mértéke; speciális evolúciós veszélyek; társas
interakció
2. Mineka: majom figyeli, ahogy társa fél egy kígyótól/virágtól; csak a kígyótól fog félni (evo)
3. debilizáló szorongás
4. Anna Freud: elhárító mechanizmusok
a. tagadás, elfojtás, racionalizáció, reakció képzés, projekció, intellektualizálás, áttolás
5. Lavy: Stroop teszt: félelmet kiváltó szavaknál nő a RI
6. Rachman és Cuk: pók fóbiások – pók feléjük ugrik
7. szorongás – kognitív megközelítés: veszély túlbecslése miatt feszültség, rögeszmés gondolatok és
hiedelem, hogy ha valamit végrehajt akkor elkerülhet egy következményt
8. biológiai elmélet: neurotranszmitterek szerepe
a. pánikroham váltható kis: CCK-nek, koffein, NA laktát, CO2 keverék
b. kényszeres betegek: homloklebeny + bazális ganglionok közti anyagcsere aktivitás eltér
c. szorongásoldók: benzodiazepinek (Valium, Librium)
9. kóros félelem, fóbiák kezelés pl. szelektív megerősítés (operáns kondicionáláson alapul), bátor
modell követése stb.
10. Solomon opponens folyamat elmélete (...) ha az inger sokat jelen van, akkor az elsődleges folyamat
enyhül, ellentétek erősödnek; ha az inger megszűnik, akkor az opponens kerül előtérbe
11. Feshbach: katarzis elmélet: ha az agresszió ártalmatlan formában a felszínre kerül, csökkennek az
agresszív tendenciák
a. társadalmilag elfogadott kiélés: elaboráció, szublimáció (pl. kíváncsiság)
12. Lorenz: energetikai modell: agresszív késztetéseket ki kell élni (pl. sport)
13. Dollard és Miller: frusztráció-agresszió hipotézis
a. függ: tolerancia, temperamentum, tanult dolgok

(18) PSZICHOLÓGIAI ÉS TÁRSAS SZÜKSÉGLETEK

1. kognitív motiváció: a szervezet környezet felé irányuló megismerő, információszerző viselkedését
kiváltó motiváció
2. Glazier: parkény mindig a másik karba megy
3. Brown: incentív motivációs hipotézis
a. explorációt az útból már ismert ingerekhez való közeledés generalizációja váltja ki (extrinzik
motiváción alapul)
b. cáfolta: Bindra: minimális drive szint nélkül nem indul meg külső tényező hatására az
exploráció
4. önálló kiváncsiság drive-ot feltételező elméletek:
a. Harlow: manipulációs drive
b. Berlyn: kíváncsiság drive
5. Heston: adaptációs szint: megmutatja az egyén milyen arousal/ingerlés szinthez szokott
6. Spielberger és Starr: optimum ingerlés kettős folyamat elmélet
a. elsődleges megerősítő rendszerek:
i. vonás-kíváncsiság
ii. vonás-szorongás

99
 b. ezek alapján határozza meg: diverzív/specifikus kíváncsiság vagy elkerülés, ahogy az arousal
nő (diverzív-specifikus (az optimum szint után)-elkerülés)
7. Hashdan: globális kíváncsiság – szeretik az újat, bizonytalant, kihívást
8. Litman: I-D (érdeklődés-hiány) elmélete
a. új inger miatt feszültség, mert nincs infó + kíváncsiság, hogy mi ez, tehát, hogy legyen infó
b. hiány: akarom, mert kell (jutalom elérése a cél, feszültség csökken; extrinzik motiváció)
i. idegrendszeri alapja: mezolimbikus dopamin rendszer
c. érdeklődés: szeretném, mert érdekel – motivációs erő a folyamatban, ismeret
megszerzésében; intrinzik motiváció
d. adott helyzetben mindkettő adaptív lehet
9. Deci, Lepper:
a. pénzjutalom csökkenti a belső motivációt (rejtvény kitöltése) (főleg, ha a jutalom
teljesítménytől függ)
b. DE: Seligman és Pretty: pozitív környezetben a jutalom nem csökkenti a belső motivációt
(affektivitás jelentősége, kognitív tényező másodlagos)
10. Harlow: majom 10 órát játszik egy zárral, mert élvezi a manipulációt
11. szenzoros deprivációs kísérletek (Heron, Doane, Scott)
a. később (Zubek, Suedfield)
12. Zuckerman: sensation seeking scale
13. Berlyn kutatása: milyen ingerekre irányul a megismerő tevékenység
a. mintázott ingerlés
b. inkongruencia: újszerű, változás, meglepetés, komplexitás, inkongruitás, miatt
bizonytalanság, aminek redukciója megerősítő jellegű (specifikus kíváncsiság)
c. DE fontos, hogy az inkongruitás ne legyen túl magas
d. kollatív ingerek: már meglévő ismerettel összevetve újdonság, meglepetés, furcsa, ezért nagy
információs értékű, szintén megerősítő jelleg
14. Lengevin
15. Berlyn
a. diverz kíváncsiság: személyiségvonás
b. specifikus kíváncsiság: aktuális motivációs állapot
c. mindkettő eredménye a rebond (gátlás alól felszabadulás jutalmazó)
d. episztemikus kíváncsiság: összetett helyzetek, ellentmondások, logikai összeférhetetlenség
miatt
e. perceptuális kíváncsiság: szenzoros információ összetett mintázata miatt
16. Caciopo és Petty: kogníció szükséglet NFC
a. NFC: valaki mennyire szívesen, élvezettel foglalkozik kognitív erőfeszítést igénylő
feladatokkal; akkor is beleveti magát élvezettel, ha nem szükséges
b. általában elégedettebbek, de nem függ össze a képességekkel
HUMÁNSPECIFIKUS MOTIVÁCIÓK:
1. Kardiner: szelf és környezet elkülönülése
2. Murray: feleleveníti Bühler funkció-öröm fogalmát
3. Goldstein: mesterré válás
4. Angyal: autonómia
5. evo. pszico.: exploráció + kíváncsiság = kompetencia motívum alapja (de állatoknál csak előfutára a
kompetencia szükségletnek)
6. Reeve: autonómia átélésének tényezői, feltételei

100
 a. viselkedés belső oka
b. akarat, szabadság érzése
c. választás észlelése
7. McClelland: teljesítmény motiváció: teljesítmény iránti késztetés, a kiválóság standardjével való
versengés
8. Atkinson: teljesítmény motivációt meghatározza: stabil belső motívum + motívum beteljesülésének
szubjektív valószínűsége + incentív vonzó értéke (motívum x expektancia x incentív érték)
a. büszkeség igen, szégyen nem (pozitív érzelmi következmény elérése)
9. igényszint – feladat választás
a. a sikerremény és a kudarcfélelem kölcsönhatása által befolyásolt, telj.nyel kapcsolatos
előzetesen kitűzött cél
10. Nicholls: célja-e, hogy reális visszajelzést kapjon
11. McClelland: magas teljesítmény motivációs kultúra – 5 év csúszással, de bejósolja a gazdasái
helyzetet; de az alacsony TM nem jelent rossz gazd. helyzetet
12. Goldstein és Rogers: önmegvalósítás motívuma
13. egzisztencialista terápia és Rogers kliens kp-ú terápia
14. ágencia: belülről eredő szándék a viselkedésre
15. Sheldon: énkonkordancia = értékeinkkel, kíváncsiságunkkal megegyező célok
16. Green: motívumok összefüggnek egymással
KÖTŐDÉS:
1. Harlow: majom első 6 hónapja a legkritikusabb
2. Spitz: hospitalizáció
a. agyi változások
i. biogén.amin neurotranszmitter rendszer + HPA rendszer felborulása (ezen rendszerek
születés után tovább fejlődnek + hatásuk a cirkadián ritmusra). neurális plaszticitás
3. Skeels és Dye: megfordítható megfelelő gondozással
4. rehabilitáció pl. fiatalabb majmokkal vagy emberekkel csökkenti a kárt
5. Freud: kötődés – étel forrása (mell-anya)
6. tanuláselmélet: anya másodlagos megerősítővé válik
7. Hermann: megkapaszkodás ösztönből lesz a szeretet, kötődés
8. Ainsworth: idegen helyzet
a. preszeoarációs szakasz: anya és idegen is bent van
9. zavarodott/dezorganizált kötődést Main és Solomon utólag tette hozzá
10. Belsky: kötődési mintázatok + anyagi stabilitás
a. biztos – biztonságos
b. bizonytalan – bizonytalan-elkerülő
c. korlátozott – ambivalens
11. Kreamer és Clarke: biogén-amin rendszer jelentősége (szociális deprivációs kutatások)
a. NA, D és szerotonin
i. normál körülmények között nevelt állatoknál állandó
ii. depricáció: nem stabil és alacsony szint; kortikális és celebelláris dendritek +
elágazódás csökkenés, limbikus és celebelláris EEG változik, ami denervációs
szuperszenzitivitáshoz vezet
iii. majmok agyi NA koncentrációja (legalacsonyabb, legnagyobb): drótanya, szőranya,
mozgó szőranya, társak, felnőtt nőstény (de csak a felnőtt nősténynél elegendő a
szint, mert csak tőlük tudja megtanulni a stresszorok szabályozását)

101
 12. kötődésben jelentős szerepet játszó hormonok és neurotranszmitterek:
a. ópiátok (stresszoldó jutalmazó társas kontaktus során)
b. oxitocin (stresszoldó, jutalmazó)
c. vazopresszin
d. dopamin (vazopresszin és oxitocin hat a dopamin rendszerre)
13. Hofer (Bowly-val ellentétben):
a. kötődésért sok egymástól független viselkedési és biológiai folyamat felelős; szeparációra
nincs egységes válasz
b. anya-utód interakciók összetevői az utód meghatározott viselkedéses vagy lélektani
rendszeréhez kapcsolódnak, azokat szabályozzák, így szeparáció fajtája – kölyök érintett
rendszere ennek megfelelően változik; anya = külső szabályozó
c. normál esetben is kialakulhat szeparáció, ha ne tudnak egymásra hangolódni
14. kötődés során a két rendszer viselkedéses és fiziológiai rendszerei összekapcsolódnak, kölcsönösen
jelentésteli ingerlést biztosítanak egymásnak, és moderálják egymás arousal szintjét
15. felnőtt kötődés empirikus vizsgálata: Hazan és Shaver (biztonságos, elkerülő, ambivalens,
dezorganizált)
16. Bartholomew: kötődés + önmaguk és a másik pozitív vagy negatív megítélése (biztonságos,
kötődésbe belemerülő, elutasító, félénk)
17. kötődési stílusok mérése
a. Hazan és Shaver: szerelmi kvíz
b. George, Kaplan és Main: felnőtt kötődési interjú
18. kötődés – gondoskodás
19. összetartozás szükséglet általánosabb, mint a kötődés
a. telítődés, helyettesítés
20. Murray: affiliációs szükséglet (hiány): jó, ha pároknál mindkettőnek azonos szintű
21. McAdams: intimitás szükséglet (növekedési); inkább okoz elégedettséget az élettel
PROSZOCIÁLIS VISELKEDÉS:
1. Schwartz: altruizmus folyamat modellje
a. aktiváció: van-e vészhelyzet, tudok-e segíteni
i. szükségállapotban szenvedő ember észlelése
ii. annak percepciója, hogy van-e olyan cselekedet, amivel ez enyhíthető
iii. saját segítőképesség felismerése
iv. felelősségérzet kialakulása
b. kötelezettségek: kell-e segíteni?
i. norma konstrukciója (saját vagy társas normák előírják-e)
c. védekezés:
i. költségek és lehetséges kimenetek megbecslése
ii. szituáció újra értelmezése, annak tagadásával, hogy
1. szükségállapot valós és komoly
2. felelősségünk reagálni
3. aktivált normák relevánsak
4. korábbi lépések megismétlése az újra értékelés fényében
d. válasz
i. akció vagy inaktivitás
2. Staub: értékeken alapuló segítségnyújtás független lehet az empátiától
3. Grodman: magas proszociális motiváció – többet segít, de alacsonyabb költségű helyzetekben

102
 4. Scotland, Krebs és Batson: 2 szakaszos modell
a. empátia által motivált segítségnyújtás folyamata
i. szükséghelyzetben lévő személy szempontjának átvétele, empátiás érzelmi válasz
fokozása
ii. fokozott empátia növeli a segítségnyújtás motivációját
5. Trivers: nem rokonokkal való együttműködés evolúciós fontossága
a. segítség vészhelyzetben, táplálék elosztása, idősek betegek segítése, eszközök cseréje,
ismeret átadása
6. Kriegman: nem primer drive-ok és a kultúra között van konfliktus, hanem az önfenntartásra irányuló
és a társas primer drive-ok között
7. Bereckei: ember az egyetlen etikus lény, de erre. biológiai adottságai nyújtanak lehetőséget, így
nincs ellentmondás a biológia és az etika között

(19) ÉRZELMEK TERMÉSZETE, FUNKCIÓI, BIOLÓGIAI ASPEKTUSAI

1. 1970-es évek: érzelem kutatás fellendülése
2. 2003: affektív forradalom – Davidson, Scherer, Goldsmith: Handbook of Affective Science
(összefoglaló tanulmány)
a. 6 leggyakrabban tanulmányozott affektív jelenség:
i. érzelem/emóció
ii. érzés/érzet
iii. hangulat
iv. attitűd
v. affektív stílus
vi. temperamentum
vii. + hangulatzavar (BNO: affektív rendellenesség) (Oately és Jenkins)
viii. + személyiségvonások egy része: személyiség élethosszig tartó jellemzői (pl.
szorongás)
b. affektív jelenségek között vannak átfedések (pl. ellenséges hangulatban inkább élünk át
dühöt)
i. neurális szubsztrátumaik átfednek (pl. félelem idegi körei szerepet játszanak a
szorongás vagy az affektív stílus kialakulásában)
érzelem hangulat
előzmény jelentős élethelyzet jóllétünk rosszul meghatározható,
szempontjából felbecsült sokszor ismeretlen
jelentősége
akció specificitás főleg viselkedést befolyásolja, főleg kognitív befolyás (miről
speciális akció sorozatokat gondolkodunk)
irányítanak
időbeli lefutás rövid események (mp-perc) mentális eseményekből
keletkeznek (órák, napok)

1. Descartes: érzelem összetevői

a. lélek átélése (szubjektív élmény)
b. fiziológiai kísérő jelenség
c. kifejező mozgás
2. Grastyán:

103
 a. szubjektív élmény
b. belsőszervi, főleg vegetatív változások
c. külsőleg is megítélhető szomatikus változások
3. Arnold: kognitív kiértékelés fontos szerepe az érzelmekben
a. Lazarus, Weiner: erős, gyenge relevanciája határozza meg az érzelmet
4. Frijda: infófeldolgozási folyamatokkal írja le az érzelmek keletkezését és a cselekvést
5. Atkinson és Hilgard: szintén folyamatoknak vélték az érzelmeket
6. DE: biológiai nézőpontú kutatók hamar rámutattak, hogy sokszor nem a kognitív kiértékelés, ami az
elsődleges a folyamatban, elvégre: babák érzelmei, implicit érzelmek, így ingerlése vagy arckifejezés
előidézett érzelmek
KOMPLEX ELMÉLETEK:
1. Plutchik: nem szeriálisan, hanem komplex és minden állomás befolyásolja a többit; komplex
visszacsatolási rendszer
2. Lewis: érzelmek alkotóelemeinek integrált összessége
3. Frijda: korábbi elméletét javítva; ok-okozati összefüggések a leírás egyik szintjén sem léteznek:
érzelmek alkotóelemi körkörös oksági hálózatban vannak
4. 6 rendszer, ami kölcsönösen hat egymásra (rendszer):
a. vegetatív arousal
b. érzelemkifejezés
c. szubjektív élmény
d. kognitív kiértékelés
e. gondolkodási és cselekvési tendenciák
f. nyílt vagy kognitív aktivitás
g. + környezet állandó infói, vele való dinamikus interakció, bejövő és tárolt infók, társas és
kulturális hatások
5. Oatley és Jenkins: érzelem munkadefiníciója
a. érzelmek olyan állapotok, amelyek eseményeket kapcsolnak az egyén számára fontos
dolgokhoz, terveket indítanak és vázlatstruktúrákat kínálnak a másokkal kialakítandó
kapcsolathoz
ÉRZELEM CSALÁDOK:
1. Ekman – biológia
2. Shaver és Schwartz – kognitív (harag, félelem, szomorúság, öröm, szeretet)
3. alapérzelem nem egyenlő egy érzelemmel, hanem egy érzelem családdal
a. pl öröm = szórakozás, megkönnyebbülés stb.
b. mindegyik tagja rendelkezik az alapérzelmek különböző jellegzetességeivel (pl. vegetatív
arousal, szubjektív élmény stb.)
4. Izard, Reeve, Clore: érzelmek informatív, figyelmeztető, felszólító szerepe
5. Johnson és Kraut: többet mosolygunk szociálisan, mint örömünkben
HIPOTHALAMUSZ:
1. különböző intenzitádú pozitív érzelmek: megközelítés; hippocampalis theta hullámok; NA szekréció;
szerotonin szint növekedés
2. negatív érzelmek: elkerülés; hippocampalis deszinkronizáció; A szekréció
LIMBIKUS RENDSZER:
1. prominens vegetatív hatása miatt McLean „viszcerális agynak” nevezte
2. hippocampus:

104
 a. irtása: eltűnnek a feltételes szív és légzési reflexek
3. végső közös út elve: limbikus rendszer, hipothalamusz és agy agykéregből induló pályák is a
nyúltvelői centrumba futnak (érzelmekhez társuló reakciók végső kimenete)
KULTÚRA ÉS ÉRZELMEK:
1. hedonikus adaptáció a kultúrában: tanult preferenciák és értékek, szeretem, amit a kultúra szeret és
nem szeretem azt, amit nem
2. Shweder és Rozin: érzelmek megítélése különböző kultúrákban
a. szégyen, harag, öröm – melyik a kakukktojás
i. amerikai indiánok: öröm, mert csak az pozitív
ii. indiai diákok: harag, mert csak az destruktív
3. Kitayama, Markus, Kurokawa:
a. USA: negatív érzelmek gyakorisága a pozitívokkal negatívan korrelál
b. Japán: pozitívan korrelál
4. érzelmek megközelítései:
a. univerzalista: Ekman, Brown, Shaver, Wu, Schartz (érzelem gyökerei azonosak)
b. relativista: Harre, Heelas, Lutz
5. túlészlelt érzelmek: adott kultúra felismeri, konkrét neve van, társas megbeszélés témája,
hangsúlyozottak
6. alulészlelt érzelmek: ritkán vagy egyáltalán nem jelennek meg, nem konceptualizálják, nem
beszélnek róla
7. mai nézetek:
a. alapok velünk születettek (babáknál gyönyör és distressz), majd a kultúra differenciálja őket,
így elsődleges érzelmekből fejlődnek a másodlagosak
8. Darwin is már felvetette az evolúviósan velünk született érzelmeket
9. Russel: érzelmek 2 dimenzója
a. valencia (vonzati kapcsolat, érték?)
b. arousal
10. Wiebrick: nyelv jelentősége az érzelmek kulturális meghatározottságában, így nincsenek univerzális
érzelmek (pl. lengyeleknél nincs au undorra szó)
11. emiatt nyelvfüggetlen szemantikus metanyelvet ajánlanak: érzem, amit akkor érzünk, amikor...
12. Uichida és Townsend: japánok erősebb érzelmeket élnek át csoportban
13. univerzálisnak mondható, hogy valaki intenzívebben/intenzívebb érzelmeket mutat ki saját
csoportján belül
14. Matsuda és Ellsworth: fő személy arca + környező emberek arca
a. japánok: erősebb érzelem a központi alakon, ha a környezetével egyezik
b. USA: nem befolyásolta őket
15. Kitayama, Mesiquita, Karasawa:
a. kulturális affordancia: adott környezet különböző érzelmek kiváltására, átélésére biztosít
lehetőséget
i. kollektivista: társas involváló érzelmek, kölcsönös függésre irányuló érzelmek
előtérben (barátság, bűntudat)
ii. individualista: társas értelemben távolító, függetlenségre irányuló érzelmek
(büszkeség harag)
iii. (+ egy dimenzó lehet Russel modelljében)
16. szubjektív jóllét = sok pozitív + kevés negatív érzelem + élettel való elégedettség
17. Diener: Kelet-Ázsia

105
 a. azért jellemző az alacsony szubjektív jóllét (felméréseken), mert a negatív érzelmeknek
nagyobb az elfogadottsága + alacsonyabb izgalmi szinttel járó pozitív érzelmek; érzelmi
szocializáció miatt kevésbé intenzív érzelmek átélése
18. Minkov: elégedettség előre jelzője = észlelt kontroll + gazdaság
a. boldogság ott magas, ahol nagy az érzett kontroll + alacsony a takarékosság kulturális értéke
ÉRZELMEK ÉS IDEGRENDSZER:
1. zsigeri változás jelentősége eleinte az evolúciósan fontos ingerekre a reakcióhoz szükséges feltételek
megteremtése, de idővel ez differenciálódott, egyre több mintázat
2. harag, öröm, meglepetés: szimpatikus túlsúly
3. szomorúság: paraszimpatikus
a. DE: undor, félelem = motoros passzivitás + szimpatikus aktiváció
4. Schachter, Hoffman: gerincvelő sérült betegek: annál kevésbé intenzív az átélt érzelem, minél
fentebb van a sérülés, mert így kevesebb testi visszajelzés jutott az agyba
a. Jasmos és Hakmiller: gerincvelő sérült férfiak + vonzó nők képe ugyanez az eredmény
5. Schachter és Singer érzelem elmélete
a. Cannonhoz hasonlóan ők is azzal érveltek, hogy a zsigeri mintázatok nem elég specifikusak
b. vizsgálat: személyek érzelmei az instrukciókkal (tájékoztatás) + beépített személy reakcióitól
függött, tehát kognitív kiértékelés és címkézés határozta meg a helyzetet
c. DE: zsigeri változásokat injekcióval, nem természetes módon váltották ki, így nem cáfolták
James-Lange elméletet
ÉRZELEMKIFEJEZÉS:
1. egyik szerepe fiziológiailag felkészíteni a szervezetet a cselekvésre
2. beszéd:
a. pragmatikus – hogyan
b. lexikális szint – mit
3. nem verbális csatorna:
a. Andersen és Andersen: távolság, érintés, tekintet, testmozgás, időhasználat
b. Ekman és Friesen
i. emblémák (nem verbális jelzések, de lefordíthatók rá)
ii. illusztrátorok (mondanivalót szemléltető mozgás)
iii. szabályozók (beszélgetés szabályai)
iv. alkalmazkodó jelzések ((pl. láb ringatása, ha unatkozunk)
v. érzelemkifejezés
4. Ekman: arckifejezéseket egységekre bontja – egyes érzelmekhez kapcsolódó izommozgások
5. gesztus: testrésszel végrehajtott mozgás, aminek mozgáson túli jelentése van + interakció mindkettő
résztvevője érti
6. érintés = haptikus csatorna
a. Hernstein: széndékok, érzelmek felismerése csak érintésből
7. szaglás = olfaktoros csatorna
8. de Gelder: arc = részletesebb érzelem; test = kb. bejóslás
9. német személyeknek sok Ü betűt tartalmazó történet olvasása kellemetlen
10. jobb félteke érzelmek kifejezésében és determinálásában dominánsabb, főleg a negatív érzelmeknél
a. Schiff és Lamon: arc vagy karizmok feszítése: bal oldal negatív érzelmek, jobb oldal pozitív
érzelmek
b. Davidson: inkább az inger elkerülő vagy megközelítő tendenciát vált ki
c. (jobb félteke frontális és temporális kontroll alatt áll)
106
 d. gátlásos gyerekeknél nagyobb jobb félteke aktivitás
11. DE: metaanalízisek nem találtak ilyen erős összefüggést, bonyolultabb ennél
12. felső arc fél – limbikus rendszer: inkább itt látszódnak a valódi érzelmek
13. spontán arckifejezésben inkább jobb félteke, de ezt a bal gátolni tudja a társas kimutatás
függvényében
14. Darwin: érzelmekre 3 elv jellemző
a. hasznos társított szokás elve
b. antitézis elve (ellentétes érzelmek – ellentétes testi reakciók)
c. idegrendszeri direkt működés elve (minden akaratlagos dolgotól, szokástól függetlenül
kiváthatók)
15. szándékjelzési reflex: eleinte nem olyan céllal létező viselkedés hozzákapcsolódik egy szándékhoz
(pl. flörtölés alatt szemöldök felhúzása)
16. Bridges: érzelmek fejlődése univerzális mintázatot mutat
a. általános izgalom mindenre
b. 3 hét: distressz kifejezése
c. 3 hónap: düh
d. 3-6 hónap: undor
e. 7-8 hónap: idegenektől félelem
f. 15-18 hónap: irigység, féltékenység
17. Eibbs és Eibbsfeld: vakon és siketen született babáknál is megjelennek az alap érzelmi kifejezések
18. érzelmek automatikus utánzása újszülötteknél
a. Field, Woodson, Greenberg, Cohen: 36 óra
b. Meltzoff és Moore: 11-21 nap
c. DE spontán érzelem kifejezéséhez több tanulás, idő kell
19. Izard, Ekman: Új-Guineában is felismerték a nyugati érzelmeket
20. Delgado: spanyol nyelvű irodalom két külön korszakból és több helyről; egyenlő az alapérzelmek
előfordulási gyakorisága
21. Ekman: színész megfeszített mimikája, annak megfelelő fiziológiai változás
22. Ekman: neurokulturális/két faktoros modell
a. egyetemes érzelmi biológiai faktor
b. kulturaspecifikus érzelmi faktor
23. Ortony és Turner: kifejezések egyedi összetevői (pl. homlokráncolás) univerzális
24. Freidlund: kifejezéseket a szándékjelzés evolúciója és a felismerési képesség koevolúciója
segítségével lehet értelmezni, de ezek nem feltétlenül felelnek meg a valós érzelmeknek
25. Ekman: 4 fő érzelem szabályozási technika, statikus/átmeneti és személyes/helyzeti tényezőktől
függően:
a. intenzitás csökkentése
b. intenzitás növelése
c. semlegesítés
d. maszkolás
26. Berkley: érzelemkifejezés kérdőív
a. impulzus erőssége (mennyire tudja elrejteni érzelmeit)
b. negatív érzelmek expresszivitása
c. pozitív érzelmek expresszivitása
d. eredmény: nők mindegyiknél magasabb; biológia: jobb agyfélteke dominancia. kifejezésben
és értelmezésben + szocializáció

107
 27. Plutchik: evolúciós megfontolásból 8 alapérzelem
a. düh, félelem, szomorúság, élvezet, undor, meglepődés, kíváncsiság, elfogadás
28. Izard: 10 alapérzelem; alapérzelmek kritériumai
a. veleszületett idegi alap
b. egyedi, univerzálisan felismerhető arckifejezés
c. egyedülálló érzelmi élmény
29. Matsumoto és Yoyo: 7 alapérzelem univerzális: öröm, szomorúság, félelem, undor, düh,
meglepődés, megvetés

(20) AZ ÉRZELMEK PSZICHOLÓGIÁJA, TÁRSAS, KULTURÁLIS ASPEKTUSOK

1. Bem: önészlelési elmélet: érzelmeink, attitűdjeink és más belső állapotainkra viselkedésünk és annak
kontextusául szolgáló körülmények megfigyeléséből következtetünk
2. Zillman és Bryant:
a. vegetatív arousal semleges állapota esetén a minőséget a kiértékelés határozza meg
b. izgalom transzfer paradigma: A arousal helyzet után B érzelemkeltő helyzet – B + A-ból
megmaradt arousal összegződik és csak a B helyzetnek fogja tulajdonítani (fizikai feladat;
személy provokálja őket/erotikus képek; erősebb érzelmek)
3. hamis visszajelzés tesztnél utólagos tájékoztatás hatására sem változott a preferenciájuk
KIÉRTÉKELÉS ELMÉLETEI:
1. minimális kiértékelés elméletek
2. dimenzionális kiértékelés elméletek
3. Zajonc: van érzelem kiértékelés nélkül is
a. pl. fóbiásokból szubliminális inger is kiváltja a félelmet
b. érzelem előbb van, mint kogníció
4. Lazarus: elsődleges és másodlagos kiértékelő folyamatok + újra értékelés
a. nem tagadja az értékelés előtti folyamatok fontosságát, de a kognitív kiértékelés nagyon
fontos

5. pszichoanalitikusok: minél jobban próbáljuk elnyomni a beáradó érzelmeket, annál erősebben törnek
a felszínre (nem bizonyított)
6. rekurzív kapcsolat: érzelmi reakcióról érkező visszajelzés hat a folyamatban lévő kiértékelésre
7. hangulat és gondolkodás:
a. pozitív: asszimilatív, séma vezérelt, top-botttom, külső fókuszú stratégia
b. már meglévő attitűdök irányába
c. negatív: akkomodatív, bottom-up, belső fókuszú stratégia (?), új szituáció vezérli
8. Forgács: affektus beáramlási modell (szociálpszichológiai megközelítés)
9. Loewenstein és Lerner: gazdaságpszichológiai megközelítés
a. érzelmek beáramlását elsősorban gazdasági döntések folyamata alatt vizsgálták
b. aktuális, döntést befolyásoló érzelem függ a környezettől + az aktuális döntési terv
megvalósulása esetén elvárt érzelmektől
10. Damasio: szomatikus marker hipotézis
a. elsődleges és másodlagos érzelmek 1 csatornán, ugyanúgy fejeződnek ki
i. elsődleges: külvilág hatására jönnek létre
ii. másodlagos: gondolkodás, belső képzelet hatására

108
 iii. szomatikus marker: elképzelt cselekvések, események, múltbéli történések alapján
előre jelezhetik egy helyzet kimenetelét zsigeri érzések formájában
iv. magyarázza: PFC sérült betegek rossz teljesítményét az Iowa kártya szortírozós
tesztben, mert nincs szomatikus marker
11. alexithymia: emóciók kognitív feldolgozási deficitje
12. társas személyközi érzelmek: érzelmek, melyek aszerint alakulnak ki, ahogy mások irántunk való
érzéseit és a hozzánk fűződő kapcsolatát értékeljük (szégyen, magány stb.)
13. társas kiértékelő érzelmek: emóciók, amik a mások iránt táplált saját érzéseinkkel függ össze
(szeretet, lenézés stb.)
14. Davidson és Todd:
a. szeretet = barátságos érzelmek
b. szerelem = + szenvedélyes arousal
15. Shaver: szerelmi leírások elemzése
a. társszeretet és szenvedély
i. olyat, amire szükségünk van (megbecsülés stb.)
ii. szerelmi reakciók (vonzalom kifejezése stb.)
16. Buss: szeretet és szerelem evolúció terméke
17. Hendrick és Hendrick: szerelem/szeretet (attitűdök) szerepe a pár kötődésének megerősítésében
különböző szakaszokban a kapcsolat során
18. Kendrick, Groth, Trost, Sadalla: szociális csereelmélet szempontok + szerelmi kutatások integrálása
= kognitív tényezők, önértékelés szerepe a párválasztásban
PÁRVÁLASZTÁS:
1. kiegészítő szükségletek elmélete = eltérő emberek lesznek jó pár
2. kompenzáló személy zavar elmélet: szülő imágó + kiegészítő szükségletek = személyiség mély
konfliktusa enyhül, ha a partner viszonyulása által alkalom nyílik a konfliktus
elfojtására/ellensúlyozására
3. csereelmélet
4. evolúciós pszichológia: párválasztást kognitív algoritmusok vezérlik
5. személyközi vonzalom kialakulásában szerepet játszó tényezők:
a. közelség (Festinger, Schachet és Back: azonos szobába sorsoltak közti barátság)
b. hasonlóság
c. ismerősség
d. fizikai vonzerő (kognitív algoritmus – legjobb minőségű partner)
i. nő: 0,7-es DCSA, ösztrogén markerek
ii. férfi: 0,9-es váll-csípő/DCSA (?), tesztoszteron markerek
6. harag
a. kollektív kultúrában kapcsolatokat fenyegető
b. individualista kultúrában én megerősítése másokkal szemben
MORÁLIS ÉRZELMEK:
1. szociálpszichológia: társas identitás elmélet: morális, altruisztikus viselkedés csoporton belül,
morális közöny, kirekesztés külső csoporttal
2. fejlődés pszicho.: Piaget és Kohlberg az erkölcsi fejlődés
3. Haidt: morális érzelmek felosztása
a. érzelem kiváltó ok személyessége (minél kevésbé személyes, annál morálisabb)
b. társas cselekvési tendencia mértéke (minél magasabb, annál morálisabb)

109
 c. nem csak a pozitív érzelmek lehetnek morálisak, ha azok megfelelnek ennek a két
kritériumnak (pl. azért haragszom, mert mást igazságtalanság ért)
4. Weiner: kognitív kiértékelés eredménye; olyan társas érzelem, ami megmutatja mi a helyes és mi
nem (főként mások felé irányulnak és negatívak)
a. érzelemkifejezés célja: kire irányul
b. oktulajdonítás (képesség vagy erőfeszítés): cselekvő felelőssége
c. érzelmi színezet (+/-)
5. oktulajdonítás érzelem-viselkedés elmélet:
a. érzelem okának megállapítása
b. cselekvő felelősségére való következtetés
c. érzelem
d. ehhez illő viselkedés
6. valószínűleg zsigeri + kognitív folyamatok = morális érzelmek
7. Haidt és Weiner összehasonlítása

(21) MOTIVÁCIÓ ÉS AFFEKTUS SZEREPE AZ EMBERI MAGATARTÁS SZABÁLYOZÁSÁBAN

1. Miller, Galanter, Pribram: TOTE-modell
a. reaktív
b. proaktív
c. (kognitív tényezők + érzelmek együtt motiválnak)
2. legmotiválóbb: nehéz és konkrét célok
3. extrinzik motiváció csak egyszerű feladatoknál javítja a teljesítményt (elvégre nem okoz valódi
elköteleződést)
4. Taylor és Pham:
a. célra való fókuszálás interferál a cél elérésével, tehát lassítja
b. célelérés folyamatára való fókuszálás viszont facilitálja
i. kivitelezési szándék = célelérés folyamatának kognitív reprezentációja (konkrétabb,
mint a szándék)
1. nagyobb valószínűséggel is hajtják végre, ha van már ilyen, mert a kulcsinger
megjelenésére már automatikus forgatókönyvünk lesz
2. Golwitzer: szokásokat hoznak létre, beszűkítik a figyelmet a célirányos
akcióra
5. Bandura: 2 féle elvárás
a. énhatékonysággal kapcsolatos (hit, hogy nehéz körülmények között is menni fog; ellentéte a
kétely)
b. eredményekkel kapcsolatos
6. kontingencia: cselekvések és következményei közötti objektív kapcsolat (van-e kontrollja?)
7. kognitív interpretáció: objektív kontroll szubjektív észlelése, melyet mentális folyamatok torzítanak
(pl. kontroll illúziója)
8. motivációs deficit: kevésbé akar próbálkozni
9. tanulási deficit: elsajátított pesszimista beállítódás miatt nem tanul új kimenetel-kontingenciákat
10. érzelmi deficit: tehetetlenség miatt energiát mobilizáló félelem helyett apátia, depresszió
11. tanult tehetetlenség:
a. lehet abban a helyzetben tényleg az inaktivitás a legjobb így arra motivált az élőlény
b. kontrollra irányuló motiváció – elvárás, optimizmu
12. szelf szerepe a motivációban:
110
 a. önmeghatározás
b. szelf és a társadalom szerepe
c. személyes lehetőségek felfedezése, ágencia
d. önszabályozás
13. Kihlstrom: szelf – társas intelligencia elmélet: egy szervezett tudásstruktúra, ami mindazt tárolja,
amit az ember magáról tud (fiz., személyiségtulajdonságok, szociális helyzet); kapcsolataiban az
epizodikus + önéletrajzi emlékezettel reprezentálódik
a. összetevői: énkép/énsémák, identitás, ezekhez kapcsolódó érzelmek, intrinzik motiváció a
cselekevésre
14. Festinger: kognitív disszonancia
15. identitás: szelf társadalmi viszonyulása, kulturális kontextusban elfoglalt helye
16. szelf fejlődés = differenciálódás + integráció
a. magszelf + perifériás (környezeti elvárások)
17. önszabályozás: célirányos viselkedés szabályzása, amely a cselekvés irányába tett erőfeszítés
folyamatát monitorozásán és értékelésén alapul
a. Zimmerman: szociokognitív szemlélet: nyílt viselkedés, magunkkal kapcsolatos hiedelmek,
érzelmek, amik motiválják a viselkedést; végrehajtó funkciók felelősek érte – akarat,
tervszerűség, aktivitás véghezvitele, önmonitorozás
i. önszabályozás 3 fázisa, cirkuláris folyamat (ált. társas tanulással sajátítjuk el):
1. előre megfontolt szándék
2. teljesítés
3. önreflexió
18. Sheldon: énkonkordancia modell
a. énkonkordáns célok: eleve érdekelt vagy amelyeket személyes meggyőződésünk és értékeink
miatt később ismerünk fel
b. szelfdiszkordáns célok: extrinzik motiválók; introjektált célok (társas kötelesség)
19. szubjektív jóllétet nem a céljaink elérése határozza meg, hanem hogy milyen céloka tűzünk ki
a. nemes célok: pozitív érzelmek
b. földi, külső célok, inkább negatív affektusok

(22) TUDAT ÉS KOMPONENSEI, FUNKCIÓJA, TUDATOSULÁS, TUDATOS, TUDATTALAN, TUDATELŐTTES,

DISSZOCIÁCIÓ, MÓDOSULT TUDATÁLLAPOTOK
1. Huxley: epifenomenalizmus: tudatosság = agyi tényezők, folyamatok okozzák, de nem okozója
semminek; emberi illúzió, hogy tudatosságunk irányítja cselekedeteinket
2. fenomenológiai megközelítés: engedjük el a tudat(osság) termétmészetével kapcsolatos kérdéseinket
és inkább nyelvileg probláljuk megfogalmazni, azt ahogy a tudatosság működik, mai ott zajlik
a. talán James megfogalmazása a legidőtálóbb
3. Block: tudatosság 4 szintje (egyes jellemzői gyakran keverednek egymással)
a. fenomenális tudatosság (tapasztalás szubjektív megélése, érzetek)
b. hozzáférési tudatosság
c. monitorozási vagy reflektív tudatosság (belső)
d. én-tudatosság (felismerjük saját testünket, tudati állapotainkat stb.)
4. kóma okai:
a. agyat vagy vérellátását károsító folyamatok
b. agy normális biokémiai folyamatit kibillentő anyagok
c. belső okok (pl. anyagcserezavar)

111
 d. bevitt anyagok
5. éberség: önmagától teljesen tudatában van a környezetnek, cselekvése rendezett, helyzetnek
megfelelő
6. stupor: nehezen ébreszthető, nincs tudatában környezetének, nincs spontán interakció, erős
ösztökélésre részleges ébresztés
7. felfokozott éberség-éberség-letargia-stupor-kóma
8. zavartság: figyelem, memória, perceptuális folyamatok, végrehajtó folyamatok deficitesek, zavart az
önazonosság és téri-idői felfogás
9. delírium: akutan fellépő, fluktuáló lefutású zavar, káros működést mutatnak a kognitív funkciók,
gyógyszert kap vagy megvonják, általában éjszaka súlyosabb
10. demencia: kognitív képességek romlása + afázia/apraxia/agnózia/végrehajtó funkciók zavara
a. statikus, progresszív vagy reverzibilis (de kezeléstől, kialakulástól függetlenül)
11. pszichózis: szélsőséges mentális zavar, hallucinációk, érzéki csalódások, fantáziát és valóságot nem
tudja megkülönböztetni, hangulati ingadozás, impulzivitás
12. tudatállapotok további jellemzői:
a. kontrollálhatóság
b. egységesség (kognitív rendszerek egymásra találnak-e)
c. integráltság (tudat rendszerei közti infóáramlás)
d. preferált kognitív stílus
i. logikus, analitikus, verbális működés szerint (mi kultúránk)
ii. egészleges, vizuális, intuitív
13. metakogníció: saját tudásunkról való tudád
14. (metakommunikáció: üzenete túli kommunikáció; üzenet az üzenőről; hogyan kell értelmezni)
15. tudás, tudat és agyi területek
a. mit – elülső agyi területek
b. hogy – hátsó, temporális és fali lebeny
c. tudatosuló működések irányítása – ventrális rendszerek
d. tudatosuláshoz túl gyors folyamatok kontrollja – dorzális
16. prozopagnóziás beteg: nem tudja felismerni ismerőse arcát, de agya P300 rövidebb és intenzívebb
ismerőse arca láttán, mint ismeretleneknél
17. Janet: gondolkodás és cselekedetek elválhatnak egymástól = disszociáció (pl. automatizmusok -
autóvezetés) + a tudat többi részétől
a. disszociatív identitás zavar: több személyiség
b. DE védekezésként is szolgálhat (megvéd érzelmeinktől)
MÓDOSULT TUDATÁLLAPOTOK:
1. Farthinng: mennyire kuatottak
a. fő MTÁ formák (meditatív formák, hipnózis stb.)
b. kevésbé kutatott (minor) MTÁ formák (gyógyító transzok, autópálya-hipnózis stb.)
2. Ludwig: előidézés szerint
a. külső ingerek és/vagy a mozgásos aktivitás szélsőséges növekedése/csökkenése
b. felfokozott éberség, mentális igénybevétel
c. csökkent éberség + kritikai funkciók felfüggesztése
d. test kémiai, neurofizikai folyamataira ható különböző szomatopszichés faktorok
3. miért szeretik az emberek?
a. új perspektíva, elvonatkoztatás, megküzdés stb.
b. fokozott fizikai igénybevétel (Morgan) vagy hadifogság esetén (Wood és Sexton)

112
 4. módosult tudatállapotok fő adaptív szerepe:
a. gyógyítás és jóllét elősegítése
b. új tapasztalatok, ismeretek
c. társas funkciók betöltése (együtt csinálni)
ALVÁS, ÁLOM:
1. sokan az alvást a tudat lapsus-ának (csúszásának?) tartják
2. elalvás és az alvás fázisainka jellemzői
a. normál ébrenlét: alfa és béta hullámok, tiszta tudat
b. almosság: alfa növekedik majd csökken, arousal kontinuumon lefele halad
c. nREM:
i. lassú hullámú szendergés, nincs alfa, relaxált EMG, lassú szemmozgás, néha theta
aktivitás
ii. felszínes alvás, K-komplexusok (magas amplitúdójú kisülések), EEG aktivitási orsók
iii. középmély, delta aktivitás
iv. mély alvás, delta domináns, agyi (főleg homloklebenyben és bazális ganglionokban)
vérellátás és anyagcsere csökken (kolinerg, aminerg rendszerek), gamma oszcilláció
nincs
d. REM: EEG jeleiben szendergés és ébrenlét jelei keverednek (béta dominancia + gamma
oszcilláció), agyi vérátáramlás és anyagcsere növekedése
3. álom: agy a REM fázis során magát látja el aktivitással
4. Hobson: álom kogníció magyarázata
a. hídban ébredő aktiváció átterjed a vizuális asszociációs kéregre + téri kongíció miatt
parietális kéreg izgalomba
b. + érzelmi jelleg (főként negatív): amygdala + mediálisabban fekvő limbikus struktúrák;
álomképek általános érzelmi színezete: paralimbikus kéreg amygdalától érkező ingerülete
5. agyi területek aktivitása álom közben
6. Hobson: álombeszámolók kutatása (6 fontos adat)
a. REM-ből ébresztve 80%, nREM-ből 40% számolt be álomról
b. REM-től minél messzebb az ébresztés, annál kevesebb és kevésbé részletes beszámoló
c. REM hossza – álom szavakban kifejezett hossza, szószám
d. szakemberek el tudják különíteni a REM és nREM-ből adott beszámolókat
e. REM beszámolók színesebbek, részletesebbek, eseménydúsabbak + kevésbé köthető
hétköznapi cselekvésekhez
f. nREM: gondolati jellegűek, gyakrabbak a személyt éppen foglalkoztató dolgok
TUDATOS ÁLOM:
1. rájön, hogy álmodik, megpróbál rájönni, hogy ez most igaz-e = disszociatív állapot, ha ellenőrizni
akarja
a. ellenőrző funkció
b. álom tudatossága
c. álom alaptörténete
d. ... mind párhuzamosan fut
2. kutatás: előre megbeszélt szemmozgással jelzi, hogy éppen tudatos álomban van
3. indulhat az alvás elejétől a tudatos állapottól, REM elejétől, REM közben, minden REM-re jellemző
jelenséggel együtt
4. elalvás előtt autoszuggesztióval lehet növeli a tudatos álom valószínűségét
5. nagy egyéni különbségek
113
 6. valószínű magyarázat: nREM-ből REM átmenet szokatlanul nagy aktivitással, emiatt kéreg
viszonylag magas tónusa miatt megjelenik a tudatosság
MEDITÁCIÓ:
1. jelentésteli ingerfelvétel lényegében szünetel
2. anterior kéreg területek feletti alfa-1 és alfa-2 szinkronizáció kikapcsolja a külső ingereket
3. tér, idő és testérzés hiánya = kellemes üresség
4. Travis és Pearson: légzés 3-4x lassabb lesz, mélyebb, elnyújtottabb
a. más beidegzés, mint az éber légzésé: mediális parabrachális magok
b. bőrvezetőképesség = amikor valaki jelentős vagy új környezeti ingerre figyel
c. csak ebben az állapotban jellemző ez az együttes
5. szívfrekvencia csökken, EEG csúcs frekvenciájának növekedése
6. Aftanas és Golocheikine:
a. 6-7 éve gyakorlók: magas pont az üdvösség skálán
b. kezdők inkább feszültséget élnek meg
7. középvonali frontális területeken theta ritmus (= koncentrációt kivált mentális feladatok) az
összpontosítás miatt
HIPNÓZIS:
1. személyközi alap (hipnotizőr)
2. perceptuális torzítások, megváltozott gondolkodás + érzelmi, memória folyamatok, valóságvizsgálat,
kontroll folyamatok háttérbe kerülnek
3. jobb agyfélteke működése dominál, a bal rovására
a. bal oldalon erősebben jelennek meg a viselkedéses válaszok
i. haptikus vizsgálat – bal kéz
ii. dichotikus – bal fül
iii. megosztott vizuális mező – bal térfél inegerei
4. elnyomó szuggesztió – vizuálisan kiváltott potenciált jobb félteke jobban elnyomja
a. DE ez az asszimetria nézetet ma már inkább a két fél integrációja váltotta fel
5. fájdalom érzékelése, de nincs szenvedés: anterior cingulum + inzula vérátáramlása csökken, de nem
érinti a szomatoszenzoros kérgi területeket (speciális szuggesztió)
6. bilaterálisan megjelenő vérátáramlás növekedése az occipitális területen – fokozott vizuális
tevékenység
7. fájdalomingerre vonatkozó analgéziás szuggesztió: frontális kéregrészek vérátáramlása megnő (de
nem csak a bal oldalon)
8. relaxáltság élményének növekedése – agytörzs, thalamusz, szuperior frontális gyrus vérátáramlás
csökkenése
9. abszorpciós élmények növekedése – thalamusz, anterior cingulum, híd felső része vérátáramlás
növekedése
10. relaxáció, de fokozott figyelmet kell fenntartani, hogy ne csússzon alvásba
a. fenntartott figyelemért felelős: agytörzs, anterior cingulum, jobboldali inferior frontális gyrus,
jobb inferior parietális lebeny
11. külvilág ingereinek figyelmen kívül hagyása: csökken a jobb oldali poszerior parietális kéreg
involváltsága (általában a vigilanciáért, orientációért, azaz valóságellenőrzésért felelős)
DROGOK:
1. dopamin felszabadulás
2. középagy ventrális-tegmentális terület (VTÁ) + nucleus accumbens megerősítő szerepe

114
PATOLÓGIÁS TUDATZAVAROK:
1. epilepszia:
a. rohamnál mindig megjelenő aura: roham közeledtét jelző élmény vagy érzés +
eszméletvesztés
b. van, akinek teljes ájulás, van, aki csak a semmibe mered (erre rendszerint nem emlékeznek)
2. koponyasérülés:
a. rendszerint gyorsan, spontán rendeződnek a neurológiai problémák
b. érintett területen mikrolézió, zúzódás, vagy az agy mozgása miatt két területet összekötő
területek sérülése (diszkorrekciós problémák)
c. erek szakadás: véráramlás bajos + nyomás növekedés
d. gyakran járnak kómával, amnéziával
3. kóma:
a. strukturális kóma: két féltekére kiterjedő diffúz kóma, vagy felszálló retikuláris rendszer
léziója
b. metabolikus kóma: toxin idézi elő az agyállomány károsodását (Liao és SO, Malik és Hess)
c. lehet normál EEG, de nem ébreszthető + ingerre nem válaszol az EEG
d. komából feltisztulás után jelentős REM visszacsapás
e. feltisztulásnál egyre jobban visszatérő alvás-ébrenlét ciklikusság (alvás orsók ciklikussága,
légzés és pupilla változás is ciklikusan – jó előjel) (Szűcs és Filakovszky)
f. Glasgow kóma skála:
i. pillanatnyi állapot pontozása
ii. éberség fokát méri: szemnyitás, mozgásos és verbális válaszok
iii. 8 alatt súlyos, 9-12 középsúlyos
iv. szélsőséges értékeknél jó prediktor
v. koponyasérültek fele akkora pontszémot kapnak, de gyakori a sérülés hosszú
elhúzódása
NEUROPSZICHOLÓGIAI MUTATÓK TUDATUKAT NEM UTALÓ BETEGEKNÉL:
1. kóma:
a. jó prediktor: szomatoszenzoros élményekhez kötött agyi potenciálváltozás
i. ha bilaterálisan hiányoznak a beteg nem épül fel, de megléte sem jelent feltétlenül
semmit
ii. audiós vizsgálat: bizonyos hullámkomponensek megléte jó jel, de nem biztos
iii. ha beszédre jobban reagál, mint értelmetlen hangokra jó jel
iv. pl. anya történetet mesél – a beteg hallotta és fel is dolgozta
v. kómás npnek ismerős vagy kevert arcok – ismerősre más aktivitás
vi. felépülésben segít: hozzátartozók beszéde, érintése, jelentésteli ingerek stb.
DELÍRIUM:
2. kritikus állapotú betegeknél szorongás, félelem, ezek miatti motoros nyugtalanság gyakran vezet
hozzá
a. főként: idősek, alkoholt fogyasztók, túlsúlyosak
3. toxinok, gyógyszerek vagy szélsőségesen negatív hangulat
4. tudatállapot változékony, fluktuáló
5. csökkent koncentráció, RTM, gondolati, beszédorientáltság, érzékelés
6. autopszichés orientáció (pl. saját név) jó, de allo-pszichés orientáció (pl. hol van) nem jó
7. diszgráfia egy jele lehet
8. központi idegrendszer kolinerg pályáinak elégtelensége
115
 9. intenzív osztály (agitáltság, paranoia, delírium)
10. nehéz kezelni pont a túlterheltség miatt, ezért elsődleges a megelőzése
11. segít, ha folyamatosan elmondjuk neki hol van, miért stb.
TUDATÁLLAPOTOK MÓDOSÍTÁSA GYÓGYÍTÁS CÉLJÁBÓL:
1. elektrokonvulzív kezelés:
a. elektromos árammal néhány mp-ig – agyi konvulzió kiváltása
b. többször megismétlik
c. altatásban, izomrelaxációban, de az ingerlés és a tudatmódosító hatása miatt utána zavartság,
fejfájás, amnézia
d. hatásmechanizmusa ismeretlen
e. utána néhány hónapig mutatkozik EEG változás
2. szedálás:
a. indokolt, ha neuromuszkuláris blokkolás paralízist idéz elő, mert nagyon megrázó élmény
b. félelem, szorongás csökkentése
c. fádalom csökkentése
d. anyagcsere csökken, főleg keringési sokk esetén
e. kezeléssel járó kellemetlenségek elviselése
f. későbbi kellemetlen emlékek csökkentése
g. terminális betegek ellátásának segítése
h. nem minden szedatívum vezet amnéziához
i. hátrányok: magas kezelési idő, nehezebb lélegeztetés, jobb ha pszichológiai módszerekkel
kezelik a negatív érzelmi tüneteket
3. általános anesztézia:
a. különböző módokon idézhető elő; tudatosság nincs, eseményekre való tudatos emlékezés és
ingerekre való nyílt megnyilvánulás nincs
b. visszafordítható
c. főként farmakológiai módon lehet elérni
d. központi idegrendszerre hatva – általános tudatkiesés, érzéketlenség
4. tudatosság visszatérése műtét során:
a. anesztézia miatt nem tud jelezni, hogy felébredt
b. autonóm vegetatív szignálok nem elég szembetűnőek ahhoz, hogy jelezzenek
c. jó lehet: középpotenciájó auditív kiváltott potenciál alkalmazása; komponenseiből lehet
következtetni a műtéti éberségre; csak implicit emlékezéssel kísért, illetve explicit
emlékezettel járó tudatossággal (Daunderer és Schwender)
i. azért jó a hallásra támaszkodni, mert elvégre álmunkból is hangok ébresztenek
minket, ez jelzi ennek a rendszernek a szinte állandó éberségét
d. de még nincs teljesen megbízható módszer
5. auditív információk felvétele anesztézia alatt:
a. szemantikus szinten fel is dolgozhatja
b. ok.: anesztézia nem hat idegekre
c. azért baj, mert infó bemegy, de a beteg nem alkalmazhat kognitív szűrési stratégiát, hogy ne
vegye figyelembe
d. de a pozitív szuggesztió hasznos lehet alatta, gyorsabb gyógyulás
TUDATOS ÉS A TUDATTALAN:
1. McLean:
a. neocortex – élmények tudatosulása
116
 b. limbikus rendszer – testi és zsigeri érzelmi reakció
c. kettő disszociációja – implicit emoció
2. LeDaux: amygdala szerepe a félelemben – disszociáció a kéregtől – implicit emóció
3. Knutson: szubkortikális körök képesek a viselkedés érzelmek szerinti módosítására a tudatosulás
nélkül is
4. Lane: ACC (érzelem tudatosulás) – ACC + PFC aktivációja = érzelem tudatosul
5. alexithymia (Sifneos vezette be a fogalmat)
a. saját és mások érzelmeinek megkülönböztetése, azonosítása nem megy
b. nem mindent vagy semmit, hanem spektrum
c. differenciálatlan testi érzékelés
d. képzeleti folyamatok beszűkülése
e. ingerhez kötött, külsőleg irányított kognitív stílus
f. kifejezni sem tudja
g. differenciált szorongást nem tudják játékkal, álmokkal stb. csökkenteni
h. magyarázatok
i. egypetéjű ikreknél gyakoribb mindkettőnek, mint kétpetéjűeknél
ii. féltekek közti transzfer deficit, ill. jobb oldali sérülés
iii. fejlődési faktorok (Gergely és Watson): nincs visszatükrözés vagy nem jól, így nem
tanulja meg saját és mások érzéseit
6. Lane: érzelmek differenciálódás + integrálása, fejlődés
a. testi érzetek = érzelmek, amit mások észlelnek és reagálnak rá
b. érzelmek = testi érzetek + cselekvéses tendencia
c. szomatikus + pszichológiai megítélése az érzelmeknek, de csak dimenziósan + szóbeli
kifejezés gyakran sztereotipizált
d. érzelem megélésének tudatossága, komplex állapotok differenciálása + leírása
e. észlelik az érzelmek apró eltéréseit, keverékét + másoknak is komplex érzelmeket
tulajdonítanak
f. DE: mindez nem párhuzamos a kognitív fejlődéssel és fejlettséggel
g. rossz érzelmi működéssel összefügg: szomatizációs zavarok, kényszeres viselkedés, impulzív
acting out
i. érzelmek felismerésével lehet csak az érzelmeket kontrollálni
IMPLICIT ATTITŰDÖK:
1. Wittenbrink, Judd és Park: gyorsabb döntés, hogy a szó pozitív vagy negatív, ha a pozitív szóhoz
fehér, negatív szóhoz fekete szubliminális arc
2. hipnotikus analgézia + megfelelő szuggesztió = be tud számolni, hogy épp milyen fájdalmas inger
éri, de fájdalmat nem érez
3. ACC – gamma aktiváció
4. emóció és motiváció nem kognitív konstruktumok, hanem a kognitív folyamatokkal párhuzamosan
és azoktól függetlenül is működhetnek
5. módosult tudatállapot csökkent szelftudatosságot eredményezhet
6. hipnotikus állapot – aktív figyelmi szelekció
7. explicit motiváció = én által tulajdonított motívum
a. McClelland: első leírója (szerinte: explicit – tanulás; implicit - érzelmek)
8. implicit motiváció magyarázatai
a. Bargh: auto-motivációs elmélet:

117
 i. célelérő viselkedést kiváltó motívum kiváltódhat automatikusan, nem tudatosan, de
tudatba hozható
1. Kihlstrom: automatikusan kiváltott motívum = implicit emóció + memória
motivációra gyakorolt hatása
9. Cooper és Cooper kísérlet: szomjasabbak lettek (ha már eleve)
10. Karremans, Strobe és Claus: lipton tea felirat; csak akkor választották a teát, ha eleve szomjasak
voltak
11. Winkelman és Berrige: szubliminális boldog/mérges/semleges arc; explicit érzelmekre nem hatott,
de többet ittak és többet fizettek volna érte, amikor boldog arc
12. ha a szelf mentális reprezentációja összekapcsolódik az események, annak kontextusának és
kapcsolódó érzelmek mentális reprezentációjával = személy tudja mit érez és miért, DE ha ezek
bármelyike elválik a szelftől, akkor tudattalan lesz (Kihlstrom)
13. Supper és Warren: elhárító mechanizmusok matematikai modellje
a. 44 féle elh. mech.
b. cselekvő + cselekvés + tárgy (a tudattalan affektus propozicionális reprezentációja) – ezeken
8 fajta átalakítást végezhetünk
c. így felismerhetetlenné teszi a viselkedésünket meghatározó érzelmeket, motívumokat
d. pl. eltolásnál a tárgy változik (pl. szeretem anyámat helyett szeretem apámat)
14. emocionális tudattalan 2 megnyilvánulása:
a. érzelem van, de forrást nem tudni
b. érzelem sem tudatosul (valódi implicit emóció)
15. Claparéde: Korsakow szindrómás beteg + szöggel kézfogás (ismeri a szitut és tudja mit érez, de nem
tudja miért – implicit memória vagy percepció)
16. hipnózis: felidézett emlékek + felejtési szuggesztió = érzelmek megvannak, de nem tudja miért
VALÓDI IMPLICIT ÉRZELMEK:
1. Lang: többtényezős érzelem elmélet
a. érzelmek 3 válasz rendszere:
i. kognitív-verbális (tudatos szubjektív érzelmekért felelős)
ii. nyílt motoros vagy viselkedéses-kifejező
iii. tejtett testi-fiziológia
b. ha az első disszociálódik, akkor implicit érzelem, vagy legalábbis az érzelmi válasz tudattalan
2. Cannon: akkor alakul ki implicit emóció, ha a diencephalon (thalamusz, hipothalamusz) és a kéreg
közti kapcsolat sérül
3.

118