21 Matek Teszt

MATEK TESZT
KIS GÁBOR
MATEK
TESZT
KÖZGAZDASÁGI,
PÉNZÜGYI,
MŰSZAKI PÁLYÁRA
KÉSZÜLŐKNEK
MOZAIK OKTATÁSI STÚDIÓ - SZEGED, 1997

Szerző:
KIS GÁBOR
középiskolai tanár
Lektorálta:
VINCZE ISTVÁN
középiskolai tanár
A címlapon Vaszilij Kandinszkij: Kompozíció VIII című alkotása (részlet).
Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a mű bővített, illetve rövidített változata

kiadásának jogát is. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része
semmiféle formában (fotokópia, mikrofilm vagy más hordozó) nem sokszorosítható.
ISBN 963 697 070 X
O COPYRIGHT MOZAIK OKTATÁSI STÚDIÓ - SZEGED, 1997

Előszó
A kötet — melyet az Olvasó a kezében tart — 21 új, eddig még nem publikált fela-
datsort tartalmaz. Ezek a matematika közös érettségi-felvételi feladatsorokhoz ha-
sonlóan 8-8 fokozatosan nehezedő feladatból állnak. A feladatok kitűzését követően
5-5 válaszlehetőséget közlünk, amelyek közül az egyetlen helyes megoldást kell ki-
választania a megoldónak. A feladatsorok ismertetése után a Megoldások című feje-
zetben mind a 168 feladatnak egy teljes értékű kidolgozása segíti az ellenőrzést, ill.
az önálló munkát. A kötet harmadik része a helyes tesztválaszok gyűjteménye, amely
alapján gyorsan elvégezhető a megoldások értékelése. A könyv végén a feladatok te-
matikus besorolása található meg, amely a célirányos készülést, gyakorlást teszi le-
hetővé. (A legtöbb feladat több típusba is beosztható, így egy-egy példa sorszáma
több helyen szerepel.)
A feladatgyűjtemény egy bizonyos felsőoktatási területre (közgazdasági, pénz-
ügyi, műszaki) pályázók számára készült. Napjaink társadalmi változásai szükséges-
sé teszik a gondolkodásmódunk megváltoztatását. Ennek az elvárásnak kíván eleget
a
tenni e gyűjtemény tesztfeladatok alkalmazásával. Alapvető erénye, hogy kiszűri a
lehetetlen válaszokat és eredményeket, megkönnyíti a számolásból eredő hibák ész-
revételét és javítását. Lehetőséget biztosít becslések és közelítő eljárások, számítá-
sok alkalmazására. Az Európai Közösséghez való csatlakozás iránti igény is szüksé-
gessé teszi, hogy a huszonéves korosztály — mind nagyobb arányban — a felsőoktatás
keretein belül folytassa szakmai tanulmányait. Ehhez könnyen és gyorsan javítható
feladatsor szükséges, az intézmények közti átjárhatóság és összemérhetőség biztosí-
tása, az írásbeli vizsgák eredményeinek széles körű elfogadása pedig abszolút objek-
tív mérési eljárást igényel. Ezeknek a társadalmi elvárásoknak messzemenően meg-
felel az ilyen típusú feladatsor.
A feladatsorozatok természetesen minden matematikából felvételiző számára se-
gítséget nyújthatnak, hiszen a feladatok megfelelnek a jelenlegi felvételi követelmé-
nyeknek (bár néhol túlmutatnak a gimnáziumi matematika törzsanyag keretein).
A feladatok önálló feladatként is kezelhetők, megoldásuk a tesztválaszok nélkül is
végigvezethető. A tesztjelleg nem szűkíti le az alkalmazható feladattípusok körét, bár
néhány típusfeladat (pl. szerkesztési eljárások és azok diszkussziója) itt ugyanúgy
a
kimarad, mint jelenleg alkalmazott felvételi feladatlapok példái közül.
Javasoljuk a felvételizőknek, hogy alkalmanként az egyes feladatok megoldásá-
hoz tartozó bizonyításokat is végezzék el. A számolás során alkalmazható becslések
és kerekítések mértékére — az általános érvényű szabályok mellett — a megadott teszt-
válaszok pontossága az irányadó.
Remélem, hogy a felvételire készülők haszonnal forgatják majd a feladatgyűjte-
ményt, és így hozzájárulhatunk sikereikhez a május végi megmérettetésen.
Jó munkát kíván a SZERZŐ!

FELADATOK
I. sorozat
1. Egy kosárlabdatornán összesen 132 meccset játszottak a csapatok.
a) Hány csapat vett részt a tornán, ha minden csapat minden csapattal két-
szerjátszott?
CD
OD
10
13
BA
OP
11
14
o 12
b) Hányféle sorrendben végezhettek a csapatok, ha nem volt holtverseny?

CP 132 CP) 479 001 600 CO 10!
CO 11! CP 17 424
——
c) Hányféle sorrendben foglalhatnak helyet egy kör alakú asztal mellett a csa-
patkapitányok?
!
DD "ő 7 10! CO 10!
————
-
11! CP 12 -.
12!
2. Az ABC egyenlő szárú háromszög BC alapja 6 cm, a szárak hajlásszöge 30".

A BC oldalt és az AC ill. AB oldalegyeneseket
(a BC oldalhoz írtkört) jelölje K!
a
D ill. E pontban érintő kört
a) Mekkora a kerülete a BCDE négyszögnek?

D 18434/2(43-1) em B9E9-9RZ ay
COD
em
244 214341)
;
cm
o 244 (421) cm
——
36—42. (3.2 — 3)
PD cm
2
b) Mekkora a k kör sugara?

CA) 3,9 cm 3,6 cm CO 3,4 cm
OD) 3,7 cm CPD 3,3 cm
3. a) Határozd meg azt a
azlx—al-2lxa2le5
A keresett a
se pozitív valós a számot, amelyre
egyenletnek van valós megoldása!
paraméter értéke:
DA 7 6 Os
OD 4 PP 3
2
b) Mi ekkor az egyenlet megoldása?
0
CD 5 4
A —2
4. Egy egyenes körkúp palástjának területe 607. A kúp sugarának, magasságá-

nak és alkotójának hossza (ebben a sorrendben) egy számtani sorozat egy-
mást követő elemei.
4
1
a) Mekkora a számtani sorozat differenciája?
2 oO 3
PP —2
b) Mekkora
CD
a kúp térfogata?
CO 324 7
79 7 7
CP) 58
CD) 967 GP 127
c) Mekkora a kúp nyílásszöge?
ID 73744 36952" COD 5398"
OD) 106716" CP) 90"
5. Három prímszám szorzata számtani közepük huszonegyszeresével egyenlő.

Határozd meg a prímeket!
7
a) A keresett prímek közül a legkisebb:
A 2 3
Os B 13
b) A keresett prímek közül a legnagyobb:

DD 5 7
13 0017 COC19
5
c) A harmadik prím:
OD 3
p 13 CD 17 GB 7
6. a) Mely a valós szám esetén van megoldása a valós számok halmazán
I
tg(ar)
az G) -sin2x egyenletnek?
A keresett a paraméter értéke (k €Z):
Ő kénekbl4 a- És
IT
(OD lirzagia
2 2
GD kzacki2
l 1
CPD) —rksas—-rk
4 2
b) Mely b valós szám esetén van megoldása a valós számok halmazán

tg(7xy)
I
az G) - sin2b egyenletnek?
A keresett b paraméter értéke (k €Z):
tk zba tka
T 117
AD naAknaebae2ntkn
T T
CO
baatkn OD)
kicbeőtkn
a ZaxrsbsÉoka
7. Bizonyítható, hogy az y-log:
,,
, VI25—25x egyenletű görbének egyet-
len olyan pontja van, melynek mindkét koordinátája pozitív egész szám.
Határozd meg
ezt a pontot!
a) Ennek
a pontnak az abszcisszája:
DO
02
5
GC!
4 oO 3
b) Ennek a pontnak az ordinátája:

OD] 2 oO 3
04 CP 5
10
8. a) Az ordinátatengely negatív részének mely P pontjából húzhatók olyan
2
érintők az
— y7 —1 egyenletű ellipszishez, melyek az ellipszis nagy-
tengelyével szabályos háromszöget alkotnak?
CA P(0; —2) P[0;—45)

o P[0;-47)
DD) P(0;—3)
B P[5;.-/10)
b) Mekkora ennek a háromszögnek a területe?
4 3
3 3 3
103 73
3 3
II. sorozat
1. Az A és B halmazok definíciója:
AzlíxeZzlérx- 2£0)ésB-[(xeZlé-x-— 250).
a) Határozd meg az A(158 halmazt!
LD) [25-15 0.152) P[-10;1) CO [-2)
D (2) CP (-130;1;2) "
b) Határozd meg az AUB halmazt!

CD [(-2;-150. 152) (CP (152;3;...) CO (-1; 0; 1)
DD [-2) CP) 1-3; 3)
c) Határozd meg az AW halmazt!

CD [-2;-15 03152) (CP (-1;0;1;2) CO [-2;-—1; 0; 1)
CD) (-2) CP) [-—3;3)
11
2
2. Mennyi az kifejezés pontos számértéke, ha
P-T
pe és T-t EZ)
4
1
226),
a) Mekkora P értéke?
7T
CA) 25 5 CO 625
OL
1 1
25
BOL5
b) Mekkora értéke?
CO —1 1
oO szé
G -13
1
D-xF
c) Mennyi az kifejezés értéke?
CD 1
64
16
o 102
a 22
3. Az ABC egyenlő szárú háromszög a C csúcsánál tompaszögű, szárai 8 cm

hosszúak, területe 1643 cm". Az AB alapra kifelé az ABDE négyzetet raj-
zoljuk.
a) Mekkora a DCE háromszög kerülete?
AD 8-16V4-4- 3 cm 8/3-4-8/4-4-24/3 cm
Co 8/3--16V/4-4- 43 cm €-) 8-4-84/4-4-24/3 cm
CPD 50,16 cm
b) Mekkora a DCE háromszög beírt körének sugara?

CA 4.74 cm 6,82 cm CO 7,12 cm
DD) 5,63 cm CD 3,18 cm
12
. Oldd meg a pozitív egész számok halmazán az 2x-4-8y-— y(12x— 2x(y 4 2)
egyenletet!
3 2
a) A megoldást adó rendezett számpár első tagja:
DS 4 AI
I 1
b) A megoldást adó rendezett számpár második tagja:
5 GP 4 GE) 02
. Egy húrnégyszög szomszédos oldalai szigorúan monoton növekvő számso-
rozatot alkotnak. Az első három szám számtani, az utolsó három szám egy
mértani sorozat szomszédos elemeinek tekinthető. A mértani sorozat három
elemének szorzata 512. A négyszög legrövidebb oldala

; része a leghosz-
szabb oldalnak.
a) Határozd meg a mértani sorozat hányadosát!
B Z O-a
8 GY
4
3
b) Határozd meg a számtani sorozat differenciáját!
4
DO 6
Fi
oO 2
32
A-2
oD
a két legrövidebb oldal hajlásszöge?
c) Mekkora a
CI 120730" 12597 CO 141930"

OD) 117730" CP 130"10"
. a) Az y 2 x" egyenletű parabola mely pontjába húzható olyan érintő, amely

a koordinátatengelyekkel 2 egység területű háromszöget zár be?
A (3; 9) és (-3; 9) (2; 4) és (0; 0) CO (-2,; 4) és (2; 4)

CD (1; 1) és (-1;1)
[53] 2 4)..(
és [ 2.4
33]
b) Milyen távolságra van a parabola fókusza ettől az érintőtől?
CG
11
B 3
OT
Á5
7.
D
V17
a) Határozd meg a
—
k21-[3
1
)
B 3
l0g3., (x7—5x46)
kifejezés értelmezési tartományát!
GO xs2ésxzl (POD
x22,dexz 1]
vagyx2 3
3
Cx:7 ésxzl Ox 2-xz3

GR x-3
b) Mely x értékekre negatív a K kifejezés?
(Als xs 5-5
2
Ssf5
2
Kxa
545
2
Co 5-5
B exe? OD 1l1zx22
B 5-5 cxs2vagy34a xs
8. a) Egy
a, oldalú négyzetbe olyan négyzetet írunk, melynek csúcsai az ere-
deti négyzet oldalaira illeszkednek. Mekkora az oldala ezek közül a mini-
mális területű négyzetnek?
OD 2
2
Za,
3
GO La,
2
13
OD 2
NE]
GO L
f2
b) Írjunk újabb és újabb négyzeteket (a fenti módon) az előző négyzetekbe!
Mekkora az így keletkező négyzetek területeinek az összege?
4 3 9
o 746 oO 40 DD 396 GC 2a;
7
14
III. sorozat
1. a) Oldd meg az A? rT6x-49 44254 10x-4 2 -10 egyenletet a negatív
számok halmazán!
Az egyenlet megoldása:
OOx-—2 PPD x--9 COx--lésx--—9
DD) nincs megoldás (EDx--S5
b) Oldd meg az xi —5x-6 TV3—x —0 egyenletet!
GDx-0 CP x-
(DD) nincs megoldás xs
2. Az ABCD rombusz két szemközti csúcsa A(—2; 2) és C(4; 10). A B és D csú-

csoknál lévő szög 120". Határozd meg a rombusz B és D csúcsát, valamint a
területét!
a) A B pont koordinátái:
CE (9: 0) i
(2. Z]
D[26.ő)
b) A D pont koordinátái:
D [out] S [61-22
elős] ol
G 1-2. 6- 6)
15
c) A rombusz területének számértéke:
5; 50
2543
:
25/2
(€
BD
E
50/3
oO
E
7543
:
3 3
2
3. Határozd meg a p valós paraméter értékét úgy, hogy az x4-p(2-—x)- 2x
egyenletnek két különböző negatív gyöke legyen!
2
a) A p paraméter értéke:
—2
O1
CD) nincs megoldás (ED f24-3
b) Az egyenlet gyökei a fenti p paraméter esetén:
CI és-1]
CD) nincs megoldás

—2 —4,5
(ED-—3és—5
és —6,5
o-
4. Az ABC háromszög köréírt körének B pontjába érintőt húzunk, amely az AC
oldalegyenest olyan P pontban metszi, amely a kör középpontjától 8 cm, az
A csúcstól pedig 6 cm távolságra van (PA £ PC). A háromszög AC oldala
2 cm és CABX
s.
a) Hány cm az ABC háromszög kerülete?
OB145423) PF[Y1842/5) OD 6421

DD 934245 OO 43(54 445)
b) Hány cm? az ABC háromszög területe?
E
DAGA) DÉLRS
DA
2
slődő 2
16
c) Mekkora az ABC háromszög beírt körének sugara?
CA 0,483 cm 0,625 cm CO 0,384 cm
CD) 0,512 cm CD 0,631 cm
5. Egy szabályos négyoldalú gúla alapéle a. Messük el

a gúlát egy olyan síkkal,
amely két szemközti oldalélre illeszkedik! Az így kapott síkmetszet területe
24 cm?. Messük el
a csúcstól számított 22
cm távolságban haladó, az alap-
lappal párhuzamos síkkal a is
gúlát! Ennek a síkmetszetnek a területe 9 cm".
a) Mekkora szöget zárnak be az oldallapok az

alaplappal?
CA 58742" 6224" CO 65-27"
OD) 4793" CD 6095"
b) Mekkora szöget zárnak be

az oldallapok egymással?
CC 62245" 110245" COD 97923"
DD 51938" CD 102246"
6. Oldd meg a következő egyenlőtlenséget

a [—3; 3] intervallumon!
log, x log, x
log0
2
5
4
2
4
5
1024,
23-l1og3 x
a) Az egyenlőtlenség megoldáshalmaza:
1
2sxS3 Őcxsldexé— Ocxz2,

e
AD vagy BD de xé—
CO 2E£x£3 vagy 12x20,de réz GOD 1

sxs3,dex22
CP 35x22 vagy O0£x5S1,de réz

a
1 2
b) Hány egész megoldása van az egyenlőtlenségnek [—3; 3] intervallumon?
4
3
, GYI)
17
7. Oldd meg a fsa( cos 2) t cos cos
LL
2] -2 egyenletet!
Az egyenlet megoldása (/ €Z):
A IT, fg 6 ,
vagy
197 ty
6
Z ,Ix
4
o atm vagy Ein DD nincs megoldása
DD 2 4 In vagy 37 ,
3 I 3
8. Egy a alapú és h magasságú (Ah £ a) háromszögbe téglalapokat írunk úgy,

hogy a téglalapok egyik oldala (két csúcsa) a háromszög alapjára, másik két
csúcsa a háromszög másik oldalaira illeszkedik.
a) Melyik téglalap területe lesz maximális?

A maximális területű téglalap hosszabb oldala:
ev 2
/ h
: GE
o7 a CE) a
.
b) Mekkora a maximális terület?
-
DO
OL
3ah
4
h
GEL3
2ah
———
ah
oO T
h
c) A maximális területű téglalap oldalai és átlója egy számtani sorozat

szomszédos elemei. Határozd meg a számtani sorozat differenciáját!
A sorozat különbsége:
1 1 1
CA —1
6. PP —6. CO —
8.
0) a
1 1
—h GRD
3 4
18
IV. sorozat
1. Határozd
:
meg
a következő kifejezések pontos értékét!
?
!
a) Mennyi K" értéke, ha K —8 és

,
L-1og, s(24/2--3)?
A
I 1
2 oO 8 3 GY
—
7
b) Mennyi T -
J értéke, ha T sin 222) és J -4V34-242 ?
GO
AZA
Its
2 : 1
22
G
esZ] 2
—
o 2
2. Egy szabályos négyoldalú gúla oldallapjai 60"-os szöget zárnak be az alap-

lappal, a gúla alapéle 3/3 em.
o
a) Mekkora gúla köré és a gúlába írható gömb térfogatának aránya?
ola og ol] o]
a
b) Mekkora gúla térfogata?
GO 2/3 cm? 43 cm? CO 3.3 cm?
€-) B cm? GB 12 cm?
3. Egy pozitív tagú számtani sorozat k-adik eleme 7, /-edik eleme 16 és / — 24.
a) Határozd meg
a sorozat első tagját!
3
CI 1
vagy 2 vagy 7 2 vagy 6 CO 7 vagy 1
CPD 2 vagy 7
19
b) Határozd meg a sorozat különbségét (a fenti sorrendben)!
CA 3 vagy 1
vagy 5 3 vagy 4 CO 9 vagy 3
OO] CP 1
vagy 3
—
4. Az ABCD deltoid egyik csúcsa A(—4; 4), területe 40. Szimmetriatengelye
párhuzamos az -
x -4- y 5 egyenletű egyenessel, e tengelyre illeszkedő átlójá-
nak hossza 1042 Az F(-—2; 2) pont azon pontja a deltoid síkjának, amely-
.
ből a négyszög valamennyi oldala derékszögben látszik.
a) Határozd meg a szimmetriatengelyre illeszkedő, ismeretlen csúcso(ka)t!

PR (-4; 4) és (5; 6) (2. 1)és(-6; 6) CO (5;—5)
CD) (-14; 14) CP (6; —6)
b) Határozd meg a többi csúcs koordinátáit!

CA (0; 3) és (—4; 3) C40)és (01) (CO (2;3)
CD) (-45 0) és (0.4) CPD (5;—5) és (-14; 14)
c) Milyen arányban osztja a szimmetriaátlót a másik átló?

OD 2:4 GP 3:4 O2:3
D1:4 1:5
5. a) Milyen p valós paraméter esetén nincs valós gyöke
az xX?
4 (2—p)x--p 4 —0 egyenletnek?
1
CDOzpc8 CGDxp-zOvagyp-8 (COpz-0V0ésp-7

DO0£sps7 GPDp28
b) Határozd meg a p egész paraméter azon értékeit, melyekre a fenti egyen-
let gyökei reciprokának összege is egész szám lesz!
A feltételeknek megfelelő paraméterek:
ID) —2; 0; 2 CD —3;-1; 133 CO —4;—2; 0

CD) 0; 8 GP -2;0
c) Milyen p paraméter esetén lesz az egyenlet valós gyökeinek négyzet-
összege egyenlő az egyenlet diszkriminánsával?
CG -1; 1
PP -1 CO 0; 8
DD) —2 GB 2
20
6. Oldd meg az egyenlőtlenséget
a [0; 277] intervallumon!
cos4x — sindx — 242 cos5x 4 cos6x -- sin6x s0

Az egyenlőtlenség megoldása:
xn 2 n 2
AD ——rÉkn
10 5
exe ——rÉkn
10 5
( (k-0 152; 3; 4 )
a — kn
n 1 3x 1
PR
ül (k-0 152; 3 )
(BD) — 4 Ékn ex
xez ts
(
2 3x 2
CO LL ríknexe LL rÉkr
TT
5
( (ke0;152;3;4) ) és xAL4
10 5 10.
OD x e[0; 27] és xez

G Teknexe kr (k—0;1;2;3;4) és xél
7. Oldd meg a következő egyenletrendszert!
910g, x —6-10g, )
y—10x7 423x-—14
a) Az egyenletrendszer megoldását adó rendezett számpár első tagja:

CG 1és2és7 CP) 2és 5 CO 3 és 5
OD4és7 CD 2és7
b) A számpár második tagja:
CO 1 és 8 és 28 CPD 8 és 125 CO 27 és 125
DP 3/4 és 33 P 8 és 343
8. Az r sugarú kör köré szimmetrikus trapézokat írunk. Jelölje a és c az alapo-

kat (42 c)!
a) Melyiknek lesz minimális a területe?
ID az2réscez2r B azzr és eszr

O azzr esz
3
és c-2r OD azír és
B azzr ésczr
21
2
b) Mekkora ez a minimális terület?
OL" Ga? O3 OD
Ír
c) A trapézok átlóinak metszéspontján át párhuzamost húzunk az alapokkal.
Mikor lesz a fenti egyenes trapézon belüli hossza maximális?
I áz
CO az-—r
3
3
és
c—3
ésczer
3
i
C(BPD
az2résc-2r
OD azá—r és
5
c- Ér
2
2 6 6
dá ez
3
ap és
2
d) Mekkora ez a maximális érték?
D 37 BD ír D 27 OI
V. sorozat
1. A tízes számrendszerben felírt a, bc és (a—b)a? számok egy számtani soro-
zat szomszédos elemei. Határozd meg
a
sorozat fenti tagjait és differenciáját!
a) A számtani sorozat bc alakú tagja:

CA 27 (CP) 18 CO 34
16 Pp 25
2
b) A számtani sorozat (a—b)a? alakú tagja:
CG3I] E22 00039 C34
c) A sorozat differenciája:
IA 9 PBP10 GC11 O12 GC13
2. a) Határozd meg azt a nemnegatív a paramétert, amelyre a

Vx-ra:t4Áx—a —-4 egyenletnek van valós gyöke!
22
A keresett paraméter lehetséges értékei:
GDxO0sass5 (POszas6 CC 72azd
OG 0sass CP 92a20
b) Határozd meg az egyenlet megoldását a legkisebb lehetséges a esetén!
a
2
Az egyenlet megoldása lehetséges legkisebb a esetén:
Pp) 3 oO 4
OD) 5 GYI
c) Határozd meg az egyenlet megoldását a legnagyobb lehetséges a esetén!
Az egyenlet megoldása a lehetséges legnagyobb
DO 6 7
a esetén:
CO 8
09 CP 10
3. a) Határozd meg az ae (ő z] valós számot úgy, hogy az
e: x tga-y :
sin2a 1 és f: x cos20—y
: - sin?a —- V2
egyenletű egyenesek merőlegesek legyenek egymásra!

A két egyenes merőleges egymásra, ha a értéke:
CA) 0,523 rad 40,572 rad CO) —1,26 rad
CD) -—1,047 rad CED -40,785 rad
,
b) Határozd meg az a€ (ő z]
NT
dig az ordinátatengelyen messe egymást!

TT
a
valós számot úgy,
4
hogy a két egyenes min-
s :
A metszéspont az ordinátatengelyre esik, ha a értéke:

CA) —0,209 rad 0,448 rad CCD —0,392 rad
CD) —1,23 rad (ED nincs megoldás
4. Határozd meg az /(x)— 42-43-14 -al függvény értelmezési tartomá-

nyát és zérushelyét!
23
a) Az f(x) függvény értelmezési tartománya:
CD —/7 £x5£-l vagy 1 Sxs4/7

—7 £x$—2 vagy 2sxs /7
CO -2sxs-I vagy 1
sxs2
DO 2 sx52 i
GD —7 sxs—/3 vagy V3 SxS47
b) Az f(x) függvény zérushelye:
G 5 - 5 GE]
GO 4.2 CPD nincs megoldás
5. Egy 5 cm sugarú kör AC átmérőjén jelölje

P azt a pontot, amely a körvonal-
tól 2 cm távolságra van. P-ben merőlegest állítunk erre az átmérőre, amely a
B ill. D pontban metszi a körvonalat.
a) Határozd meg az ABCD négyszög területét!

Az ABCD négyszög területe:
CD 20 cm? 40 cm? CO 60 cm?
DD 80 cm? CD 100 cm? :
b) Hány százaléka az ABCD négyszög beírt körének területe a négyszög kö-

réírt köre területének?
A két kör területének aránya százalékosan:

CI 24,596 31,596 CCD 39,590
(CD) 35.590 CPD 28,590
6. Az ABC háromszög súlyvonalai: s, — V46 cm, s, —/31 cm, s. v10 cm -

hosszúak. Határozd meg a háromszög oldalainak hosszát és területét!
a) Az ABC háromszög legkisebb oldala:

CO 1
cm (ED 2 cm CO 3 cm
DD) 4 cm (CPD 5 cm
24
b) Az ABC háromszög legnagyobb oldala:
CA 7 cm 4V62 cm CO 8 cm
DD) 9 cm CPD 10 cm
c) Az ABC háromszög területe:

CA 13,88 cm" 12,46 cm" CO 11,62 cm?
DD) 14,15 cm? DD 15,27 cm"
. a) Milyen m valós paraméter esetén van valós megoldása az

(m — 1Igx 4 2m l0g,100 4-44/2
: — 0 egyenletnek?
A keresett m paraméter értékei:
GDx-2sms1l P-lIsmel CO-I sms
DD-I sms2 (PD-lIsms2,demz2 1
b) Milyen m valós paraméter esetén van két különböző valós megoldása az
(m— 1). 454 2m 21" 4. 44/2 - 0 egyenletnek?

A keresett m paraméter értékei:
G)-l1£emz0 P-lzemze1 COD —1; 0; 1; 2
DD-Izem42 (P-lemzs2,demz21l
. Oldd meg a valós számok halmazán a következő egyenletet!
14 24) —y -[log; (x)[4 [dog 2]
a) Az egyenlet megoldása x-re:
D sés1 O V2 és O 266-
DD) 4és —
DP 2és
4 2
b) Az egyenlet megoldása y-ra:

DO 1 0 CO 4és0
A
1 1
OD — és] —
1 5
25
VI. sorozat
1. Két különböző teljesítményű szivattyú 15 óra alatt a tározóbeli víz hatod-
részét szivattyúzta ki. Ha az első szivattyú egyedül dolgozott volna 12 órát,
majd a második 20 órát, akkor az összes víz 20 960-át szivattyúzták volna ki.
Mennyi idő alatt tudná kiszivattyúzni az összes vizet külön-külön az egyik
ill. másik szivattyú?
a) A nagyobb teljesítményű szivattyú önálló munkaideje az összes víz kiszi-

vattyúzása esetén:
CA 120 óra 360 óra CO 240 óra
(DD) 180 óra CED 90 óra
b) A kisebb teljesítményű szivattyú önálló munkaideje az összes víz kiszi-

vattyúzása esetén:
CA 140 óra 180 óra CO) 220 óra
DD) 320 óra (ED 360 óra
. Az A és B halmazt két, egymást metsző körrel szemléltetjük. Sugaraik hosz-

sza 5—5 cm, a
két kör közös húrjának hossza 6 cm.
a) Mekkora ezen a Venn-diagramon az AUJB -—-C halmaz területe?

CG 78,6 cm" 148,84 cm? CO157 cm"
DD) 124,7 cm" PPD 9,6 cm"
b) Ha ezt a halmazábrát egy céltáblára ragasztjuk, majd rálövünk, akkor

mekkora a valószínűsége annak, hogy találat a két halmaz metszetébe
esik (feltéve, hogy mindig eltaláljuk a céltárgyat)?
A metszet eltalálásának valószínűsége:

CI 0.285 0,025 CO 0,375
DD) 0,054 CPD 0,145
15-31
3. a) Oldd meg a 2"[2-7 [1 442 2 3 egyenlőtlenséget!
Az egyenlőtlenség megoldáshalmaza:
ODx27 PD74x CO xeERVW7)
DO 8 sxs/40 GO xeER
26
2
b) Oldd meg a 8 A !
? fa £3 egyenlőtlenséget!
42.217"
Oxs7 CP x-7 CO osxs7

CD) nincs megoldás (ED xeR"
:
4. Egy rombuszt először a hosszabb, majd a rövidebb átlója körül forgatjuk
meg. Az így keletkező forgástestek térfogatainak aránya 5.
a) Mekkorák a rombusz hegyesszögei?

A rombusz hegyesszögeinek nagysága:
CA 58712" 21748" CO 46724"
CD) 68712" CP) 43936"
b) Mekkora az első forgástest és beírt gömbje térfogatának hányadosa?

Va
és az (se)
b
A beírt gömb első forgástest térfogatainak aránya
7
2)
B 048
1 (5Y
s6l2]
3612
400(3]
5
Si
3 3
o 4 121
BO 100451
29
—
az x valós szám értékét úgy, hogy az

b]
5. a) Határozd
2
meg log, SxÓ; log
5 2
log; x számok egy (nemkonstans) mértani sorozat egymás utáni elemei

Z 2 . 2 2 . .
legyenek!
A keresett x lehetséges értékeli):
D5 DO: GO fo2
8
Í
DD 52 és 57! G) és ,/0,625
b) Számítsd ki a mértani sorozat hányadosát is!

27
A mértani sorozat hányadosa:
és
4 Ő—
] 1 1 1
— es — PPD 2 és —
6 2 NE
G-25
1 1
£4
6. Oldd meg az xi y—/xty43-9 egyenletet (x £y) a pozitív prímek hal-
mazán!
7
DO 2 3 OO s
Ő 11
7
b) Az egyenlet megoldása y-ra:
DD 3 5
O 11 OO 13
Oldd meg az xy—.4/xy43-9 egyenletet a pozitív számok halmazán úgy,

hogy a valós gyökök összege minimális legyen!
c) A gyökök összegének minimális értéke:
DO 210 211 GO 2/3
DD 2.15 O 13
d) Ilyen x esetén teljesül a fenti feltétel:

D
G II
13
CO
v15
10
13
7. Tükrözd az X?
4 y7 — 4x 4 2y- 11 egyenletű kört a P(4; 1) pontra!
a) Határozd meg azon pontok halmazát a síkon, melyekből egyenlő hosszú-
ságú érintőszakaszok húzhatók a fenti módon keletkező ill. az eredeti
,
körhöz! Hol metszi ez az alakzat y tengelyt? az
4G-s
A keresett alakzat és az y tengely metszéspontjának ordinátája:
Ps CO 42
OO 4
28
b) Határozd meg ennek az alakzatnak azt a pontját, amelyből a körökhöz hú-
zott érintők merőlegesek egymásra!
4
A keresett pont ordinátája:
CP) 6 és —4 COD —3 és 5
(DD) —5 és 7 EP 2
8. Oldd meg a
el Fe
z] t tel x z) -2
—-
egyenletet a [0; 77] intervallumon!
a) Az egyenlet megoldásainak száma a [0; 77] intervallumon:
A0 GRI O2 03 PP) c
Határozd meg az f(x)—
es Z-t rő]
mumát és minimumhelyét, valamint (helyi) maximumát és maximumhe-
függvény (helyi) mini-
lyét a
c z] intervallumon!
2
b) Az f(x) függvény (helyi) minimuma:
ID —2 —2,828
DD) —4 PPD 3,464
c) Az fix)
DD
ben
x- 7
(helyi)
mile
x-
CP — COx-0
3 TT
OD x- : CO x-—
d) Az f(x) függvény (helyi) maximuma:
AD —2 2,828 CO 3,464
CD) 2.471 GEL
e) Az fix)
OD
em
x- 7
(helyi)
melee
x- 1 CO x- ;
T
x- 3 NT
DP x
2
29
VII. sorozat
I. a) Milyen alapú (x) számrendszerben igaz a 13. 22. . — 341. egyenlőség?
B 4 5 O6
0) 7 CED nincs megoldás
b) Milyen alapú (y) számrendszerben igaz a 12, 21, : — 1022, egyenlőség?

DA 2 3 GE!
DO 5 CED nincs megoldás
2. Egy kör 5 cm hosszú sugarán jelölje

P a körvonaltól 2 cm távolságra lévő
pontot. Húzzunk
ban metszi!
a
P ponton át egy húrt, amely a körvonalat A ill. B pont- az
a) Határozd meg a PA. PB szorzat értékét!
A PA.PB szorzat értéke:
CAO 14 15 CO 16
CD) 17 GB 18
b) Határozd meg a PA--PB összeg minimális értékét!

A PA--PB összeg legkisebb értéke:
DD 6 6,5 oO 7
DD 7,5
P8
3. Három különböző szám egy mértani sorozat egymást követő eleme, a szor-
zatuk 729. Ugyanezen számok egy számtani sorozat első, harmadik és kilen-
cedik elemének felelnek meg. Határozd meg a mértani sorozat hányadosát és
a számtani sorozat különbségét!
a) A mértani sorozat hányadosa:

CO 1
CP) 3 oO S
07 GYI
b) A számtani sorozat különbsége:
45 BPO4 E35 03 B 2,5

30
4. Határozd meg
az a valós paraméter értékét az Ix—alalx-4l—2a egyenlet-
ben úgy, hogy
a) végtelen sok megoldása legyen;

Végtelen sok megoldása van a fenti egyenletnek, ha az a paraméter értéke:
DO 3 A CO 5
06 CPD nincs megoldás
b) egyetlen megoldása se legyen!

Ilyen a paraméter esetén nincs megoldása az egyenletnek:
DO 3 4 CO 5
06 CED nincs megoldás
5. A K—-x"-- gx- h kifejezésben g — lo

85 25y7 és h—-10g 1
De,
a) Határozd meg y azon értékeit, melyekre a K kifejezés teljes négyzet!
K teljes négyzet az alábbi y-ok esetén:
1— 45
—
OD el és GPD és £ Ul CO -5
GOD 45 és t—
25
1
BPD 125
1
és
1é1
5
b) Oldd meg az X"

4 gx -- h — 0 egyenletet a fenti y-ok mellett!
Az egyenlet megoldása
a fenti y-ok mellett:
4 és 6
2
CA 0 és—8 (PPD) —2és6 CO
DD) —2 és 4
6. Oldd meg a valós számok halmazán a
a) (sin x-- cosa)(/3 sin 2x— cos2x)2 F3:
b) (6 sin 2x— cos 2x[cos X-4- sin x) z2/2 egyenlőtlenségeket!
31
Ilyen x esetén teljesül az a) egyenlőtlenség (k €Z és / €Z):
OD xeER
x-Zt2kn és x-á4In
CO xezE2kn és re gln
3
GO xeÉt2kn és
xeÉr2n
CPD nincs megoldás
A legbővebb számhalmaz, amely esetén teljesül a b) egyenlőtlenség (k €Z

és ! €Z ):
AD xeER
x-z LÉ; 2kn

10
és x-z In
3
kn s xs LÉ 2kn
IT
CO LÉ;
6 14
OD TakrsxsÉ s kn
CED nincs megoldás
7. A 2xX7 -4- 2y7 — 20x —

8y 4 49 —0 egyenletű körhöz párhuzamos érintőket hú-
zunk. Ezek az x tengelyt olyan pontokban metszik, melyek abszcisszáinak
különbsége 6.
a) Határozd meg ezen érintők egyenletét!
A keresett érintőknek
összege:
az y tengellyel alkotott metszéspontjai ordinátáinak
OD 0 6 GR D12 GC14
b) Határozd meg az érintők által kijelölt alakzat köréírt körének sugarát!
A keresett kör sugara:
AD 3 BRP35 O4 OO45 GBOO 5
32
8. Egy hegyesszögű háromszög oldalai egy mértani sorozat szomszédos elemei.
Milyen értékek között változhat a sorozat hányadosa?
ye 145
12494
145 :
1145
V
2 V
2 V
2
E JEL egz OO 12912

PPD MB,
2
ol
VIII. sorozat
1. Egy csiga akar átkelni (egyenes vonalban) a 6 m széles úton.
a) Hányadik órában ér át
a túloldalra, ha az első órában 40 cm utat tesz meg,
9
majd minden következő órában az
előzőnél 5 cm-rel többet halad előre?
A 7 (Pp) 8 OD) 10 GD 11
b) Hányadik órában ér át
a túloldalra, ha az első órában 30 cm utat tesz meg,
majd minden következő órában az
előzőnél 20 96-kal többet halad előre?
GD7 (Pp 8
o 9 0) 10 11
2. a) Milyen a paraméter esetén van negatív megoldása a következő egyenletnek?
545"
E—— — a
5 x. 5X
CDaz1l CP a -—-1 CO-lzazs]
OD az0 CPPD a £-1l vagya 1
13
b) Oldd meg az egyenletet a esetén!
—
—
GO -1 BP 1
o 2
oD ; CED nincs megoldás
33
3 Egy szabályos négyoldalú gúla oldaléle az alaplap síkjával 64746" nagyságú
szöget zár be. A gúlát elmetsszük egy olyan síkkal, amely két szomszédos
oldalél felezési pontjára illeszkedik és merőleges
kező síkmetszet területe 9 cm?.
az
alaplapra. Az így kelet-
a) Határozd meg
agúla térfogatát!
Az eredeti gúla térfogata:
CA 28 cm? 32 cm? CO 36 cm?
DD) 40 cm? CD 44 cm
b) A gúlát elmetsszük a fenti síkmetszet középvonalára illeszkedő, a gúla
alaplapjával párhuzamos síkkal. Az így lemetszett kis gúlába forgáskúpot
írunk. Határozd meg ennek a kúpnak a térfogatát!
CAO10,6 cm? 12,4 cm CO 16,8 cm
DO 18,2 cm? GD 22,6 cm?
. Az ABC háromszögben adott az a —6 cm oldal, a vele szemközti szög

a— 5398" és az a oldalhoz tartozó súlyvonal s,
— 5 cm.
a) Határozd meg a háromszög leghosszabb oldalát!

CA 8,65 cm 6,83 cm COD 9,26 cm
CD) 8,14 cm CED 7,42 cm
b) Határozd meg a háromszög legnagyobb szögét!

CA 64712" 707928" CO) 78734"
CD) 84952" CP) 98714"
c) Határozd meg a háromszögben

CA) 3,55 cm
a legrövidebb magasságot!
2,87 cm CO) 5,93 cm
CD) 4,67 cm CPED 2,16 cm
. Oldd meg a valós számok halmazán a következő egyenletrendszert!
yő4xV9—x? 45y—2x
y? 3 (4A0x-a—21 -8] -—x? 420
34
a) Az egyenletrendszer megoldása x-re:
4
OI] 2 oO 3
OS
b) Az egyenletrendszer megoldása y-ra:
o
1
DA 5 4 3
OD 2
6. a) Határozd meg az f(x) log; (vx 42-2x— 1) függvény értelmezési tar-

3
tományát!
Az fex) függvény értelmezési tartománya:
OD
sre DD
[5 x2—2 CO 2sx£z0
DD
sre O 2sxei
b) Milyen x esetén vesz fel negatív értékeket az f(x) függvény?
Az fex) függvény helyettesítési értéke negatív, ha:
ez A TEÁT
rt]
ETFÁTT
AD 25 xa 8
CP) x
8
va gy x2 3
GO GD24xa-l
. -7—17
8 Ki
c) Bizonyítsd be, hogy az
1
é—
2
y-1log;
3
(Vx-2 -2x—1) egyenletű görbe grafi-
konja egyetlen rácsponton halad át! (Rácspontnak nevezzük a koordi-

náta-rendszer olyan pontjait, melyek mindkét koordinátája egész szám.)
Mi ennek
a pontnak azordinátája?
A keresett rácspont ordinátája:
ID -3 —2 CO -I
00 OI
32
s 7 fe rá a
1
"
Az y- —2x--5 egyenletű2 parabola egy pontjában
sz
érintőt húzunk gör-
béhez. Erre az egyenesre tükrözve a parabola fókuszát a tükörképpont absz-
cisszája 8 lett.
a) Melyik pontban húztunk érintőt?
A keresett pont ordinátája:
PA 3 4 Os DD 6 A7
b) Mekkora területű háromszöget fog közre ez az érintő a parabola tenge-
lyével és vezéregyenesével?
A fenti három egyenes által meghatározott háromszög területe:
CA4
7
B
c) Írd fel a fenti érintőre merőleges
9
4
CG
e
11
4
DDE4
parabolaérintő egyenletét!
13
PE 15
4
Az eredeti érintőre merőleges érintő és az y tengely metszéspontjának or-

dinátája:
.
D-iE
15
9-
GB-—
13
o
Legyenek x; y; z olyan valós számok, melyekre x 4 y 4 zem
2
11
DD:E
Határozd meg x; y; 2 értékét úgy, hogy a tgx tgy tgz szorzat minimális le-
-
9
:
B: A
7
NT).
gyen a (0; Z] intervallumon!
a) Mekkora
a tgx - tgy
A vizsgált szorzat minimuma:

-
tgz szorzat minimális értéke?
b) Mekkora
E3ZBZ
a
OO. DE 3
legkisebb változó értéke a fenti minimumfeltétel esetén?
Oo:
A legkisebb változó értéke:
T 7 x T
IS
36
IX. sorozat
E s]
1. Hozd egyszerűbb alakra a
a)
(erei) 14-i (x2l1)és
Xi .x
b)
2
2
4,
27
2
Bs
21 E-
xi
2
y
(x 24 0; y 2 0; x 2 y) kifejezéseket!
xy
a) Az első kifejezés egyszerűbb alakja:

CD x CD Vx-41-4/x—1 CO Va]
0 4
b) A második kifejezés egyszerűbb

GP 477
alakja:
1] X—Yy CO xy
CD x-y GEL
X—)y
2. Az ABCD egységoldalú négyzet C csúcsa körül 7 sugarú negyedkörívet raj-
zolunk, az ABoldal A-hoz legközelebbi negyedelőpontja körül

1
.
sugarú fél-
4
körívet rajzolunk.
a) Mekkora annak a körnek a sugara, amely mindkét körívet és a négyzet
oldalát is érinti?
A keresett kör sugara:
32-i
5-9 .
152 o 12)
.
cm op
GB
ao ős
2 37
5
b) Mekkora távolságra van e kör középpontja (O) az A csúcstól?
Az OA távolság értéke:
CO 0,643 0,582 CO 0,711
DX) 0,618 CPD 0,565
3. Ábrázold derékszögű koordináta-rendszerben azon P(x; y) pontokat, melyek

koordinátáira teljesül I a I-19 I s1!
a) Hány egész koordinátájú pont (rácspont) van a megoldáspontok között,

ha x € [—3; 3]?
PA
OD 27
21
CP) 29
23
o 25
b) Hol helyezkednek elaz origóhoz legközelebbi egész koordinátájú megol-

dások?
Ezen az alakzaton vannak az origóhoz legközelebbi egész megoldások:
GOyzar GXÉRzP-I
COyzxrlésyz—x- 1
CO Ér? 2
CP y-t?
:
I
4
4
4. A 398207. 1643; 13.83 41 kifejezések egy mértani sorozat szomszé-
dos, páros indexű tagjai (ebben a sorrendben).

a) Milyen xesetén teljesül ez?
A keresett x értéke:
DO 6 5 GE
o 3 BP 2
b) Határozd meg a mértani sorozat hányadosát!
CO 25 12 CO 225
38
GO :—
5 O 45
5. Határozd meg az f(x) — 3sin2x 4 2cos2x függvény
a) maximumát;
2 5
6
5 GO 113
G B4 2
b) minimumhelyét (k €Z)!
CO x - 118,15" --k -
360"
(CPD x—28,15? -4-k :
180"
CO x— 61,85" -- k -
180"
DD) x — 106,859 -- k : 360" és x — 286,85" -- k : 360"
CPD
x- 118,15" -- k -
360" és x — 289,15" -- k : 360"
Határozd meg a g(x) — tg(71x) — etg(—7x) függvény
,
c) minimumát, a 1). intervallumon;
97
0A
DO
3
CED
2
nincs megoldás
OO 12
(23)
1)
intervallumon!
.
d) minimumhelyét a
, 3
52 c0]l—
G x-z DD xe
DO) x- 9I1[— CED nincs megoldás
, Az X7
van, és
px 2D 4
4920 és
39 2-1.
7 4 (p 4 9)x — 249 —0 egyenleteknek egy közös gyöke
a) Határozd meg pés g értékét!

A keresett paraméterek négyzetösszege:
CA 25 7 CO 13
o 34 (CG)
13
—
33
39
b) Határozd meg
az egyenletek közös gyökét!
AD —2 3 CO -—
O1 CI
7. a) Határozd mega K —-1--log,
,— xtr
kifejezés értelmezési tartományát!
GD-lzxs1l, dex20 D iexe 1
CO -1 exam, dexz0vagyxo l
GDI exzl,dexz0 Ox: vagyxoz—

b) Milyen x esetén lesz a K kifejezés értéke pozitív?
AD 2-3 x0z vagy-l£axs0

x€2—43 vagy xs2-4-/3
CO 2-/34xze1l
o p2x52-B
GB 2-3 xa243
8. Egy a oldalú négyzet köré egyenlő szárú háromszögeket írunk úgy, hogy a
négyzet egyik oldala a háromszögek alapjára, másik két csúcsa a háromszö-
gek egy-egy szárára illeszkedjen.
a) Mekkora az így kapott háromszögek területének minimuma?
CA
e 2 GP
o 2" 25 ,
(5)
2
9 ,
b) Mekkorák az alapon fekvő szögei ennek a minimális területű háromszög-

nek?
CA 80732" 75958" CO 63726"
CD) 5398" CP) 45"
40
X. sorozat
1. Egy terméket x Ft termelői áron vesz meg a kereskedő. Ugyanezt a terméket
a boltjában 25 96-kal drágábban árulja.
a) Legfeljebb hány százalékos árengedményt adhat erre a termékre az üzlet-

tulajdonos a szezon végén, hogy legalább a befektetett pénze megtérüljön?
Az adható árengedmény maximuma:
CO 15 90 CP) 17,5 90 CO 20 96
DD 22,5 90 CP) 25 96
b) Hány 96 a kereskedő haszna 5 90-os leértékelés esetén? (Ne vegyük figye-

lembe a felmerült költségeket, az inflációt és az adókat!)
A kereskedő haszna 5 90-os árengedmény esetén:
CA 18,25 90 16,75 90 COM 16,25 90
DD) 18,75 90 (ED 20 90
. Határozd meg az /f(x)— Vx7ő 44—4x-r2XN2xt14xŐ függvény
a) minimumát;
Az ftx) függvény minimuma:
41
5
OD 2 3
BA6
b) minimumhelyét!
0
Az f(x) függvény minimumhelye:
B2 -i
1] GP 2
. Az ABC háromszögben két oldal négyzetösszege 100 cm", ezen oldalak

aránya: 3 4. A harmadik oldal 5 cm hosszú.
:
a) Határozd meg a háromszög beírt körének sugarát!
Az ABC háromszög beírt körének sugara:

CA 1,57 cm 1,18 cm CO 1,68 cm
CD) 2,05 cm CPD 1,44 cm
41
4
b) Határozd meg a háromszög köréírt körében a legrövidebb oldalra illesz-
kedő körszelet területét! Ezredes pontossággal számolj!
A megadott körszelet területe:
CA 2,977 cm" 2,515 cm? CO 2,648 cm"
CD) 2.758 cm" CP) 2,985 cm"
X-—5V/x4-5.-11
4. Oldd meg a valós számok halmazán a —————— £ 0 egyenlőtlenséget!
X—6v/x43--8
"
CA -1] s xs vagy —3 £x4 —2
vagy x2 22
-3 £xsS£-I vagy—24x£22
CO
2 xs-Il vagy4sx222
——
DD) -I s x 422 vagy —3 s x4—2
CED nincs megoldás
5. a) Milyen x valós szám esetén lesz sin2x; sin4x; sinóx egy számtani sorozat
első, ötödik és kilencedik eleme?
Az x lehetséges értékei (k €Z):
GO x-kL
4
DP x-É,
4
Ki ésxzkn
2
CO x-z n
GO x-kZ
rk
3
, xzk
2
És
T
2
CD)
n
x-—-rk—
6
X
2
ésxzkn
2
b) Határozd meg e sorozat differenciáját!
ETI 2
0.42— O-101
o 230 DP 2;—2
6. Oldd meg a valós számok halmazán a következő egyenletrendszert!
log, y 410g, x— sa[Z kr] (k eZ) és
log, 4y? log, 8x 7

— log; 2-11
42
a) A megoldásszámpár elsőtagja páros k esetén:
2 13
O A és É
:
OD 4és — GD és 32
DO) 3/4 és 2 CED nincs megoldás
b) A megoldásszámpár második tagja páratlan K esetén:
GO 1 és 2 BD 2 és 32 DÉGI
oD 7 és 2 CED nincs megoldás
a ,
Il
7. a) Az y— egyenletű parabola mely pontjába húzzunk érintőt, hogy az

, ;
E]
a
3
.
érintő tengelymetszeteinek összege
;
legyen?
A keresett pont abszcisszája:
CO -3 (B) 2 és —4 CO -lés3
DD) 1 és—3 CD -1
b) Hogyan húzzunk érintőt, hogy az érintő tengelymetszeteinek összege
maximális legyen?
A keresett pont abszcisszája:
A
CD -1l —2 oO
4
O 1
GP 22
8. a) Milyen p valós paraméter esetén van pontosan két különböző valós gyöke
az X? — (p FX 4 20 4 1XŐ — (p 4 2)x- — 0 egyenletnek?
1
AD —2 21 OO
OI CPD 22
b) Add meg a gyököket is!
Az egyenlet nagyobbik valós gyökének egészrésze:
CO —1 BP 0 OI
02 GB 3
43
3
XI. sorozat
1. Oldd meg a valós számok halmazán az x-43-—5-

xt3
ez
xr7
66
Xx-7
-0 egyen-
2
letet! Az egyenlet megoldása:
t45
"2
DD 52545 G-1 és-8
G 5145) BO 242
2. Adott a síkon n db pont, melyek közül semelyik három nem illeszkedik egy
egyenesre. Ezek egyeneseket ill. háromszögeket határoznak meg, melyek
együttes száma 455.
a) Határozd meg a síkon a kijelölt pontok számát! Hányféleképpen lehetne
az ábécé első betűivel (alfabetikus sorrendben) megjelölni az adott pon-
tokat?
A pontok
, megbetűzési" lehetőségeinek száma:
CA 3 628 800 39 916 800 CO) 479 001 600
(DD 6 227 020 800 CP 8,71 - 10!9
b) Hány gömböt határozna meg ennyi pont a térben, ha semelyik négy nem
illeszkedne egy síkra?
A pontok által meghatározott gömbök száma:

CO 196 Pp) 364 CO 38416
CD) 1001 CPD 1024
3. a) Milyen ae [0; 277] valós szám esetén van az x? -4-

áxcosÉ46- 2co0sa —0
egyenletnek pozitív megoldása?

Pozitív megoldása van az egyenletnek, ha:
CD azőx 5 as égy 5 2 2
Ez aső6 gy 12
6
G.az-0 B a-Z ésa

44
b) Add meg ezeket a gyököket!
Az egyenlet pozitív gyökei:
CA lés3 2 CO 2és3
04 CP 3Zésda
. Az ABCD derékszögű érintőtrapézban az alapok harmonikus közepe 3 cm, a

trapéz területe 12 cm?. Határozd meg a trapéz oldalait!
a) Az ABCD trapéz hosszabb alapja:
CA 4 cm (ED 5 cm CO 6 cm
DD) 7 cm (CPD 8 cm
b) Az ABCD trapéz hosszabb szára:
CA) 5 cm (ED 6 cm CO 7 cm
DD) 8 cm CED 9 cm
1211
. ajJOldd meg a valós számok halmazán
(x"
a következő egyenlőtlenséget!
logj (x? —5x4-3)4-310g, —5x43)£-—2
3 3
(AD-lsxs6vagyxsOvagyx25
(Px-lIsxsOvagy5sxs6
COxsS-l vagy5sxs6
(DD)-lsxs5vagyx2z6
CP -lsxsOvagyx25
b) Hány zérushelye van a következő függvénynek?
fo -logj (x" —5x-4-3)4-310g,

3 3
(X7 —5x43)42
Az fex) függvény zérushelyeinek száma:
CI
4
2 CO 3
Bs
. Egy ferde körkúp legrövidebb alkotója, alaplapjának átmérője és leghosz-
szabb alkotója egy egész differenciájú számtani sorozat szomszédos elemei,
összegük 24 cm.
45
a) Határozd meg a kúp nyílásszögének maximális értékét!
A ferde körkúp nyílásszögének maximális értéke:

CA) 40024" 41748" CO 5398"
CD) 58925" CPD 60"
b) Számítsd ki a maximális nyílásszögű kúp térfogatát!
A maximális nyílásszögű kúp térfogata:
CO 102,65 cm? 108,72 cm? CO 112,34 cm?
DD) 138,42 cm" CPD 147,26 cm?
a
7. Az x7ó4yő—2őx—y 4 22-17-00 egyenletű körök középpontja illeszke-
dik az x 4- 2y — 6 egyenletű
e egyenesre.
a) Határozd meg a körök egyenletét!
A körök középpontjai abszcisszáinak összege:
6
DO 5 3 Co 4
08
b) A körök metszéspontjaiban érintőket húzunk a körökhöz. Mekkora szö-
get zárnak be ezek azérintők?
A metszéspontokba húzott érintők hajlásszöge:
A) 22710" 36752" CO 48726"
DD) 5398" CPD 66712"
8. x; y; olyan különböző pozitív számok, melyekre teljesül: y z 3x—7 és

2 -
-
(xy)? —(Xx—2)7 zzz —y7. Határozd meg x; y; 2 értékét úgy, hogy az y? 4 2
összeg minimális legyen!
a) Az
?
y"
4 s
27 s. 215 értéke:
összego minimális
2 2
S
CI 20 17 CO 13
DO) 10
6
b) Az xyz szorzat értéke:
8 CO 12
I) 24 CP) 30
46
XII. sorozat
1. A leszedett alma 65 90-a I. osztályú, a többi II. osztályú. Az almákat két cég
dolgozza fel, az egyik az I., a másik a II. osztályút. Az I. osztályú alma
82 90-a hasznosítható hámozás és a magház eltávolítása után. Ebből 27 96
almalé préselhető. A II. osztályú almának 78 90-a hasznosítható és ebből
31 90 almalé készíthető, melynek ára 10 96-kal alacsonyabb, mint az I. osz-
tályú almából készült lé ára.
a) Hány százalék többletbevételre tesz szert az I. osztályú almát feldolgozó
kft. a másikhoz képest?
Az I. osztályú almát feldolgozó kft. többletbevétele a II. osztályú almát

feldolgozó céghez képest:
CA 88,9 90 82,6 90 CO) 76,7 90
CD) 70 96 CP) 68,4 90
b) Hány százaléknak kellene lennie az I. osztályú almának, hogy a két cég

bevétele megegyezzen?
Az összes alma ennyi százaléka legyen I. osztályú:

CA) 50,5 90 49,5 90 COD 43,5 90
DD 40,5 90 CP) 37,5 90
. Oldd meg a valós számok halmazán

a következő egyenletet!
Vx-4/xt14544/(Xx1t3X-1t4-4
a) Az egyenlet megoldása x 2 3 esetén:
OD 4 5 CO 6
0) 7 CED nincs megoldás
b) Az egyenlet megoldása
a [-—]; 3] intervallumon:
o
CD -1
3 CED
1
nincs megoldás
o 2
. Az ABCD trapézban az
átlók metszéspontja M. Az AMB
9 cm", a CMD háromszög területe 4 cm?.
háromszög területe
a) Határozd meg a trapéz területét!
47
A trapéz területe:
CA 25 cm" 26 cm? CO 30 cm"
DD) 35 cm" PPD 36 cm"
b) Számítsd ki a CMB háromszög területét!

A CMB háromszög területe:
CO 4 cm" 5 cm? CO 6 cm?
CO 7 cm CP 8 cm"
4. a) Határozd meg az f(x) - Ig(cos2x— sin4x) függvény értelmezési tartomá-

nyát! Az ffx) függvény értelmezési tartománya (k €Z):
AD
ztknaxc kn
La
kn ele É42kN
5)
vagy
vagy
ÉrknexezÉ
TT
2knutÉs
kn Sz
3
2xcÉr2kn
4 12 4 12
kere És Z knaxcÉ4 kn
:
ST 3
CO LL kn vagy
4 12
a 2
12L
OD)
Lk TT
4
37
exe —L 4 kn vagy
7n
—4kuzxa— kr
TT Sz
72
8 —4rkezcxa Lt
37
kre xz-4
IT TT
(CP) — tr kn vagy kn
4
—
12
r 72
,
b) Határozd meg a g(X) 2 375356 ii
függvény
ovényé zi tartományát!
értelmezési
pa
2
x
CcOS X— sin —
2
A g0x) függvény értelmezhető, ha (k €Z):
GO xzsx-ákr és xéZtákn
CP xzr-42kr és xéZH2kNK és
veg 2kn
57
COxzl xéztákz és xé——tákn
és
GD xz 377 á4krr és XA á4kn és xé-Z,akn
CO xzl és xy 82
1g3
45
5. Adott az X?
4 y7 — 6x — 4y 4 8 — 0 egyenletű k,
és az
X" 4 Y7 — 22x— 12y 4 137 — 0 egyenletű k, kör.
a) Hol metszik a körök közös külső érintői a középpontjukat összekötő e

egyenest?
—
A körök közös külső érintőinek M metszéspontja:
DD (-5;—2) (-3;—1) G 4-1; 0)
OD (2. 2] Oda:
b) Írd fel annak a körnek az egyenletét, amelyet
a
k, és k, körök egyike be-
lülről, másika kívülről érint és a kör középpontja az e egyenesre illeszke-
dik!
A keresett körök középpontjai abszcisszáinak összege:

CA
CO) 13
10
BP
11
14
o 12
A keresett körök sugarainak négyzetösszege:

215 85
I) 80 CP) 170
6. Oldd meg a valós számok halmazán a következő egyenletrendszert!
1-4
2-Ig5
E
2lg5
ps
Igyő—sSy-elD ax?
1D-4-4
I
( mm 971083 7
7 3
2
a) Az egyenletrendszer megoldása x-re:
1g5 oO 3
CD) 1920 (PD 1g25
b) Az egyenletrendszer megoldása y-ra:
CO Ig5 és —2 (CPD 2és 3 CO 1925
GD1éső6 GE
49
7. a) Határozd meg a p valós paraméter értékét úgy, hogy a következő függ-
vénynek nemnegatív zérushelyei legyenek!
fe z 37 — (p FŐ 4 (Pp? — 3p— 8)x
A nemnegatív zérushelyek létezésének feltétele:
I ps
5-4
5-4441
3-/41
a
,,
vagy p ős
101361
3./6
3741
2
3 2
o! 0—2-/61
3 , 3
J61
261, 107 2-6
a 0-
19-22-61
S] pa
e vagy 188 LÉ s 81
o 19 nt 1 2 p23 2
2
2 vagy
zá] ef 1
b) Milyen p valós paraméter esetén lesznek az f(x) függvény nemnegatív zé-
rushelyei egy számtani sorozat egymást követő elemei?
A fenti zérushelyek egy számtani sorozat szomszédos elemei, ha p:
AD
3—.41
a ko vagy
10--2461 8 vagy 1
7
0 ? 13
1
CG — vagyVagy —— 8 vagy ——
3 —13
GB
te vagy á/2
c) Határozd meg ennek
a számtani sorozatnak a differenciáját!
A számtani sorozat differenciája:
3
OD vagy 4 1
vagy 8 CO 0 vagy 4
7
3
(CP)
7 vagy 1 CPD 8 vagy -—
50
8. a) Mikor lesz minimális az y" —B3xy
2 2
kifejezés értéke (x 2 0; y 0), ha
X 4yőz1?
2 7
Az y? — S3xy kifejezés akkor minimális, ha x y értéke:
-
3/17 A2
Et
D 16 DD
b) Az y? A3xy kifejezés legkisebb értéke (a fenti feltételek mellett):
ao
—
1—.3
E 2-6
1
An
-—
o 13421
7—3421
16
BP1
XIII. sorozat
3 9
s 21
vVxő15-5x Y-1
74Y—1—24/15-5x-4x? —1
egyenletrendszert!
3
a) Az egyenletrendszer x-re adódó megoldásainak összege:
7 Os
4
06
b) Az egyenletrendszer y-ra adódó megoldásainak négyzetösszege:
DO 8 10 CO 13
O 16 GR 17
2. Az ABC háromszögben BC — 247 cm, a BC oldalhoz tartozó súlyvonal 6 cm
hosszú és az AC oldalhoz tartozó súlyvonallal 60"-os szöget zár be.
51
a) Számítsd ki az ABC háromszög leghosszabb középvonalát!
Az ABC háromszög leghosszabb középvonala:
GO 47 cm 3,5 cm CO 5 cm
DD 6,5 cm CG 37 cm
b) Számítsd ki az ÁBC háromszög legnagyobb külső szögét!
Az ABC háromszög legnagyobb külső szöge:
CA 109925" 118747" CO 12574"
DD 132956" CP 141923"
3. Egy (nemkonstans) számtani sorozat első 23 elemének az összege 184. A so-

rozat hetedik, tizedik és tizennegyedik eleme egy mértani sorozat egymás utá-
ni elemei ebben a sorrendben.
a) Határozd meg a számtani sorozat különbségét!

GE
7 3 7
DD — —
4 7 3
GDD0és
7 GF4 7
b) Határozd meg a mértani sorozat hányadosát!
A mértani sorozat kvóciense:
5 4 8
AD — — CO —
8 3 5
GD1és3 GE4
3
4. A megadott pozitív egészek közül melyikkel egyszerűsíthető a
(6" A) 4 E) ZÁ 7 (2) 252 ,

—3.2710825
n
szunt] — 5.3" 162
tört, ha n EN?
I
CD 11 12 CO 13
14
15
52
5. Oldd meg a (0; 277) intervallumon a sin? x— cos? x—
1-4 eg[
Eo————— egyen-
tg (x--77)—1
2)
letet!
a (0; 277) intervallumon:
CD 7 —
T
4
ég
37
—
4 OLT és 2
xn és —
T 2x , án , 5n
—
3
és —
3
és —
3
és
—
3
6. a) Írd fel annak a legkisebb sugarú körnek az egyenletét, amely érinti mind-
két koordinátatengelyt és
a 3y — 6 — 4x egyenletű e egyenest!
2
A legkisebb sugarú kör középpontjának ordinátája:
CD] OO 911
3
2
1
DV:
b) Határozd meg az előbbi feltételeknek megfelelő legkisebb 1ll. legnagyobb
sugarú körök közös belső érintői metszéspontjának
A közös belső érintők metszéspontjának abszcisszája:
koordinátáit!
a
GO 1
új oO 1
4
D7 GY 419
7. Oldd meg a valós számok halmazán a következő egyenlőtlenséget!
ea] kejt EZ
log)
1.
(x7—4x45
3 3
aPp
47 6
a) Hány egész megoldása van feladatnak?
5
B 8
53
b) Az egyenlőtlenség megoldása a valós számok halmazán:
AD x-2vagy5sxe ll, dexz8
(PPD
3sxa5vagy5zxsell,dexz8
CO 2 xZS5vagy8axe ll
Ox 3Zsx-e 11, dexz8
CP 3Zsxs5vagy8axz1ll
3
Z
8. a) Határozd meg a pozitív értékű f(x) — (a ER") a függvény legki-
;
x—3a
sebb értékét!
CAO 10a 12a CO 14a
D) 16a GP) 18a
b) Határozd meg a g(X) —

-
3
X—3a
2
FXŐt aa E
(x 2 3a 2 0) függvény mini-
mumát!
DOL
6
—
4
OL 3
OL 5
12 D— 7
12
XIV. sorozat
1. Egy üzemben egy műszak alatt 600 db termék készül, melynek 80 96-a I. osz-
tályú, 16 90-a II. osztályú és 4 96-a selejt.
a) Hányféleképpen lehet 15 terméket kiválasztani minőségellenőrzéskor

úgy, hogy pontosan 5 db I. osztályú, 5 db II. osztályú és 5 db selejtes le-
gyen közöttük?
Az
előírt mintavételezés összes lehetőségeinek száma:
CO 5.4 . 1022 6.2 . 1023 CO 4.8 : 1022
OD) 5.8 . 107? PPD 9.6 . 1072
54
b) Mi a valószínűsége annak, hogy mind a 15 kiválasztott termék I. osztályú
lesz?
CO 0,65 0,54 CO 0,48
DO) 0.41 CPD 0,35
2. Oldd meg a valós számok halmazán (x 2 y) a következő egyenletrendszert!

x(x" Tyő)egy —-—30
x? 1 y? - 82
a) Az egyenletrendszer x-re adódó megoldásainak négyzetösszege:
DO 5 10 OO 13
OD) 17 PPD 20
b) Az egyenletrendszer y-ra adódó megoldásainak szorzata:

DO
OD6
2
DP
3
8
o 4
3. a) Határozd meg
azt a legkisebb a egész számot, melyre egyetlen valós meg-
oldása van az Vr 4fá[4a-1]-a egyenletnek!
A legkisebb egész a paraméter, melyre pontosan egy megoldása van az
1
egyenletnek:
3 oO 4
DO 5 A6
b) Határozd meg ezt a gyököt!
a fenti a paraméter esetén:
DO 9
—
s]I—
NI]
1] 9 sjo
log ,
[Ős 4 3.258 [a —4
Z
A xs-l vagyx21 (PD)-4sxs1l,dexz2z0

CO-IlIsxs1,dex2z0 Ox xs-4vagyx21
CED nincs megoldás
T n
z
Az ,
(a, ) számsorozat általános tagja: a,
2
snfasn 2), ahol a e[0; z]
; ;
5.
sol
ésn eZ".
a) Milyen a esetén lesz a sorozat 1997-edik eleme 0,95105?
ADD —
T
10
—
5
TT
OL 37
10
2"
(€ Fi CPD
;
nincs megoldás
b) Milyen a esetén lesz a sorozat első 1997 elemének összege 0,58778?
D-i6 —
DE 37
:
4 10
oD 7 CPD nincs megoldás
6. Az ABC háromszögben a -BC-5 egység hosszú, az a oldalhoz tartozó

magasságvonal egyenlete —3.x 4y -- ——
1;
a c oldalhoz tartozó magasságvonal
-
egyenlete 4.x y — 40; az a oldalhoz tartozó súlyvonal egyenlete 8x— 13y-—
2.
a) Határozd meg a C csúcs koordinátáit!
A C csúcs koordinátáinak összege:

DD 5 8 CO 15
DO 16 PP) —7
b) Határozd meg az ABC háromszög területét!

Az ABC háromszög területének számértéke:
CO 16 CP) 17 CO 18
0) 19 CP 20
56
7. Egy egyenes körkúp nyílásszöge 84". Körülírt gömbjének sugara R — 8 cm.
a) Határozd meg
A körkúp térfogata:
a kúp térfogatát!
—
CO 512,96 cm? 584,12 cm" CO 615,47 cm?
DD) 682,55 cm? CD 711.26 cm"
b) A kúp beírt gömbje egy kör mentén érinti a kúp palástját. Mekkora annak
a körkúpnak a palástja, melynek alaplapja ez az érintési kör, csúcsa pedig
az eredeti kúp csúcsa?
A kis körkúp palástjának felszíne:
CA 32.45 cm" 38,57 cm? CO 41.26 cm"
CD) 47,82 cm" CP) 51,67 em?
8. Az ag oldalúA, B,C, szabályos háromszögbe az

A, 8, C, szabályos háromszö-
get írjuk úgy, hogy az A, csúcs az A,Dby,, a B, csúcs a B,Cy és a C, csúcs a
CyAv oldalon legyen. Jelölje a az ÁÁ, C, szöget!
a) Határozzuk meg a értékét úgy, hogy az A,B,C, háromszög kerülete

minimális legyen!
Az A, B, C, háromszög kerülete minimális, ha a értéke:

OZ GB L OZ 3
o
Ő 4 10
2n
OI
N
b) Folytassuk tovább a minimális kerületű háromszögek beírását! Mekkora

lesz az A jg98195C0 100 háromszög területe?
CO ay :
4.63 -
10 a, 7.15: 1079 CO az. 8.61 -

10
DO) az : 1196- 1028 CD ay :
2,36 . 1030
c) Minden határon túl

folytassuk a minimális kerületű háromszögek beírását
és az összes ilyen háromszög kerületét adjuk össze! Mekkora az így
kapott összeg?
€v) Oo
a
449 5a4y 644
o) 749 8a4x
57
XV. sorozat
. Egy négyzetes oszlop magassága 24 cm. A hasábfelületet egy olyan síkkal
metsszük el, amely 60"-os szöget zár be az alaplappal és
illeszkedik az egyik
alapélre. A kimetszett síkidom területe 98 cm?.
a) Mekkora
a hasáb térfogata?
CO 4704 cm? 11763 cm? CO 156843 cm?

CD) 2352 cm" CP 1176 cm?
b) Mekkora szöget zárbe a testátló az oldallappal?

CAO 67935" 73744" CO 16716"
CD 15939" CP 45"
. Oldd meg a valós számok halmazán a következő egyenletet, ha a EN!

!
at— 2a
xóöHx27" 44 ?
(42) -i-x
Az egyenlet megoldása x-re:
3
ID —2
3 CO -1
BD -— BE0
. Az ABC háromszög AB oldala 8 cm hosszú és a — CABs — 60". Az A csúcs-

ból húzott magasság 7,-ben, a B csúcsból húzott magasság 7,-ben metszi a
szemközti oldalt. Jelölje M az ÁBC háromszög magasságpontját és legyen a
T, T, szakasz hossza 2 cm.
a) Határozd meg a T,.AM3 — £ szög nagyságát!
Az £ szög nagysága:
CA 14928" 15939" CO 21952"

CD) 27-42" CP) 30"
58
b) Milyen távolságra van a magasságpont az A ill. B csúcstól?
Az AM távolság:
CA 3,57 cm 3,92 cm CO 4.13 cm
DD) 5,81 cm CPD 6,12 cm
A BM távolság:
CA 3,85 cm 4.26 cm CO) 5,89 cm
DD) 6.45 cm 7 C7,15 cm
4. Oldd meg a valós számok halmazán a Vx" — x"—12 5 x7 —9 egyenlőtlensé-

get!
Bzzz 3
[2 cxs3
93
2
CA) vagy
17 17
2-1 s 93
17
va,
93
17
CO x£-3 vagyx23
DD) -34x4-—2vagy2sxa3
CPD x£—2 vagy x22
tis!
A 2
5. Az egyenletű ellipszishez az I. síknegyedben érintőt húzunk.

Ha erre az egyenesre tükrözzük az ellipszis pozitív abszcisszájú fókuszpont-
(És Z]
3
ját, akkor azt a O pontot kapjuk, melynek koordinátája
a) Határozd meg az érintési pont koordinátáit!

A keresett érintési pont ordinátája:
OÉ- 5 GDI 5 OL 3
9 2
Oi
59
b) Határozd meg az érintési ponton át húzott egyenesek közül azt, melyből a
leghosszabb húrt metszi az
ellipszis! ki
A keresett egyenes meredeksége:
CDI su
s
2
Ul
A OIYu
6. AZ a, sin(n 0) 4- cos(n a) sorozat első három eleme

— : :
rozat tizenhetedik, huszadik és huszonharmadik eleme (n

a€Z").
(b,) számtani so-
T sgt
a e [E e] valós szám teljesül
:
a) Milyen
2
ez?
2 2
esetén
A keresett a paraméter értéke:
o 22
8
EE
9
CG 37
:
DE GB ÍS elt
b) Határozd meg a számtani sorozat differenciáját!

CD 0,54 0,27 CO 0.18
CD) 0,09 CP 0,36
7. Oldd meg a valós számpárok halmazán a
Igx Igy 2-4 Igy Igx —4

Ig x 4 10g,, 1000 — 4- Igy
egyenletrendszert, ha x 2 y!
Az 2 hányados értéke a megoldásokra:

XA
CD 0.1 1 CO 1000
CD) 100 GO 10
60
. Melyek
-- 4x7y
azok
4 4xy
axy
pozitív egész (x; y) számpárok, melyekre teljesül az 512x--
4 6yx? 4 y egyenlőség?
—
a) Az egyenlet x-re adódó megoldásainak összege:
8
PA 4 6 OO 7
CO 10
b) Az egyenlet y-ra adódó megoldásainak összege:

CA 1082 1130 CO 1032
CD) 1546 CP 1225
XVI. sorozat
"
2n-—-2 4n-18
—
. a) Melyek azok az n pozitív egész számok, melyekre a és

n—2 n—5
törtek egyszerre egészek?
A keresett n értékek szorzata:
OD 3 4 CO 12
DO) 15
20
b) Melyek azok az n egész számok, melyekre a ett
n—
tört értéke prím?
s
A keresett n értékek összege:

OD 6 8 CO 11
OO) 12 GP 13
. Az (a, ) nemkonstans számtani sorozat hányadik eleme egyenlő a sorozat dif-

ferenciájával, ha az első 1997 elem összege
a) 1997-szerese differenciának;
a
A sorozat k-adik eleme egyenlő a differenciával, és k értéke:
CD] 998 CCD 999

DO) 1000 (PD 1997
b) zérus? ;
A sorozat k-adik eleme egyenlő a differenciával, és k értéke:

CD 1
998 COD 999
DD) 1000 (CP) 1997
61
3. Az ABC háromszögben az AC oldal A-hoz közelebbi harmadolópontja
H[2. 3] a háromszög súlypontja

Si ] és A csúcsa a (2;2) koordiná-
tájú pont.
a) Írd fel az ABC háromszög beírt körének egyenletét!
A beírt kör egyenlete:
D 4-3 14
09-57-2 sav a[y-2t] 22
S [e]5 t0-R-; B [r-j]9y to19-2

1
7) 4-5
(9-5) 2
7
9
GB] 7) x-—
7 4
b) Írd fel az ABC háromszög körülírt körének egyenletét!

A köréírt kör sugara:
3
DD —
27
8
DE
OP
7
—
2
Oo
4. Egy 6 cm és 2 cm sugarú kör kívülről érinti egymást. Az E érintési ponton át

egy összesen 12 cm hosszú szelőt, és egy vele 30"-os szöget bezáró szelőt
húzunk, ugyancsak az E ponton át. Ezek az A és C ill. B és D pontokban
metszik a köröket.
a) Határozd meg az ABCD négyszög középvonalának hosszát!

A középvonal hossza:
CA) 4 cm 4,5 cm CO 5 cm
CD) 5,5 cm CED 6 cm
b) Számítsd ki az ABCD négyszög területét!
A négyszög területe:
CA 63,75 cm" 60,62 cm" CO 56,47 cm"
ID) 49,58 cm" CPD 47,04 cm?
62
5. Az fol zax? 4 bx-- c másodfokú függvénynek maximuma van az x-1l
helyen. A függvény zérushelyeinek négyzetösszege 20. A függvény a helyen
felvett helyettesítési értéke 3a -4 c.
a) Határozd meg az f(x) függvény változóinak együtthatóit!

Az a paraméter értéke:
A —3 —2 CO -I
O1] OP 3
A c paraméter értéke:
DO 6 7 oO 8
0 9
b) Határozd meg az f(x) függvény maximumát!

CG 10
Az fex) függvény maximuma:
7 6 O8
CP 10 9
6. Oldd meg a következő egyenletet a valós számok halmazán!

sin3x--sin4x-sin5x--sin6x-4-sin7x
cos 3x -4- cos 4.x-- cos5x 4 cos6x 4 cos7x 18
Az egyenlet megoldása (k €2Z
és ! €Z):
(9 aZ kő 6 6
DD x-Z;kn,
4
dek22l41
GO ki. dek23-6/l
tel
CO nincs megoldás x—-
PR
xs
5
3
41.27
vaggy g-t , fg 5
vaggy aEŐT
5
4 vagy

(2x7-—13x422) log , 1 2
1
a
10g ,
(Vx-2) E. 2[Vx-2)
63
d
AD x-3 vagy x24 B) 32x53 vag xa22
5
!
CO 2sxsS3Zvagyx24 DD
jsxs4vagyx-2
5
CD x-2 vagy —sxs3vagyx24
8. Írjunk az
2Fosáejf -1 egyenletű ellipszisbe olyan téglalapokat, melyek
egyik csúcsa az origóban van, egy-egy csúcsa az ellipszis kis- ill. nagytenge-
lyére esik, a negyedik csúcsa pedig a görbe I. síknegyedbeli pontja!
a) Határozd meg
a téglalapok kerületének maximumát!
A beírt téglalapok kerületének maximuma:
CO 2.10
o 40 CO 4410
A
10 B 10
b) Mekkora a maximális kerületű téglalap területe?

A terület mérőszáma:
CO 0,6 0,7 CO 0,8
0) 0,9 GDI]
XVII. sorozat
1. Oldd meg a természetes számok halmazán az
koz —
1
Aa) —
x y 1997
Az a) egyenletet kielégítő legnagyobb x érték: ,
CA 3 990 006 1
998 000 CO 3 994
D) 1
999 CP) 997
64
1 1 1
b) ———:43—z—— egyenletet!
1997x y 1997
A b) egyenletet kielégítő legkisebb

x érték:
DO 2 3 O7
CD) 997 CP) 1998
2. Az O, középpontú, r sugarú és O, középpontú, R sugarú körök középpont-

jainak távolsága 10 cm, sugaraik aránya 1 : 5, közös belső érintőinek teljes
hossza 8 cm.
a) Határozd meg a körök sugarait!
A nagyobb kör sugara:
CA 4 cm (p)D 4,5 cm CO 5 cm
DD 5,5 cm (CPD 6 cm
b) A belső érintők és a körök érintési pontjait jelöljük rendre az A, B, C, D

betűkkel! Számítsd ki az ABCD négyszög területét!
CA 22,69 cm" 30,72 cm? CO 28,74 cm"
CD) 32,65 cm" CPD 34,82 cm"
4—210g3(9—x")-4-610g,
2 2 (9—x")— 4
3. Határozd meg az f(x)— függvény ér-
42 sin x— sin" 6x— cos" 6x
telmezési tartományát és zérushelyét!
a) Az f(x) függvény értelmezési tartománya (k €Z):

AD —3 4 x43 vagy
Fan exe lő g2ke 37
5 2x4ő
6
ÁT
xs 5 vagy
Ket lk
T
o V5cxe E 5
CD V5 s xs vagy Gt 2knexezÉr2kN
65
b) Az f(x) függvény zérushelye:
DD -5 -7 O5
GO /7 GY GC t2kn vagy É,2xn
4. A kerékpárok első kerekét a századfordulón még jóval nagyobb sugarúra ké-
LÉ
szítették, mint a hátsót. 0,9 km-es úton a hátsó kerék 120-szal többet fordult,
mint az első. Ha a kerekek kerületét 50 cm-rel csökkentették volna, akkor a
hátsó kerék 160-nal fordult volna többet, mint első. az
a) Határozd meg a kerekek sugarát inch-ben, ha 1 inch — 2,54 cm!
A korabeli kerékpár első kerekének sugara:
CA 18,8 inch 24,6 inch CO 31,3 inch
DD) 33,6 inch (CED 35,8 inch
b) Határozd meg a kerekek fordulatainak számát az első esetben!
Az első kerék fordulatainak száma első esetben: az
CO 160 180 CD 200
DD) 220 CP 240
5. Egy parabola csúcspontja a C(2""?; 27), gyújtópontja az F(27?2; 3 . 2771) pont,

ahol a €Z. A
parabolát érinti a 2x -- y — 14 egyenletű e egyenes.
a) Határozd meg az érintési
pont koordinátáit!
6
Az érintési pont ordinátája:
A
8
4 5
07
b) Írd fel annak a parabolának az egyenletét, melynek csúcspontja az eredeti
parabola fókuszában van, a fókuszpontja pedig az adott parabola csúcs-
pontjában van! Milyen hosszú húrt metsz ki
ez a parabola az e egyenesből?
A kimetszett húr hossza:
DO 6/5 8/5 O 105
LL
G 125 GO 145
Xx!—5x?
ax"
—8x—
6. Az
pa KA —
törtfüggvényben add meg az a valós
paraméter értékét úgy, hogy a tört értéke minden x eZ[3] esetén egész
szám legyen!
66
A keresett paraméter értéke:
DO 3 5 oO 7
09 11
7. Egy szabályos négyoldalú gúla alapéle 6 cm, testmagassága 18 cm. Ebbe egy
olyan csúcsára állított egyenes körkúpot írunk, melynek csúcsa a gúla
alaplapjának középpontjában van, a kúp alapköre pedig egy-egy pontban
érinti a gúla oldallapjait.
a) Határozd meg
az így beírt kúpok térfogatának maximumát!
A csúcsára állított beírt kúpok térfogatának maximuma:
CO 87 CBD 777 CO 677
DD) Sz CD 4x
b) Mekkora a maximális térfogatú kúp nyílásszöge?
Ennek
a kúpnak a nyílásszöge:
A 42937" 36952" CO 31928"

DD) 28246" CPD 25"12"
co 2 :
COS(X 4 ző) 43 sZ : COS(X 4 za) -2a? —2
egyenletet, ha a €Z!
a) Az egyenlet megoldása
a feladatbeli lehető legkisebb esetén (k €Z):
kn
a
ev) Gtk2n vagy Ge

E oko2x
tk2n vagy
Oo
CED
kn5
nincs megoldás
vagy Eik2x oO) Zrko2x vagy
NZ
, fős
b) Az egyenlet megoldása az előforduló legnagyobb aesetén €Z):
e tk gk
(k
Ek 2x
4
vagy 2x vagy Érk2x
E tko2n vagy ÉZik2x O Gt k2n vagy É4k 27
5
OO
CED nincs megoldás
67
x
XVIII. sorozat
1. a) Oldd meg a valós számok halmazán
a következő egyenletet!
Jr-2444—2x-10g, lnzt3]
sinx-4-3
Az egyenlet megoldása (k €Z):
PO 3 n4kn O2
DD 3? kr CPD nincs megoldás
b) Oldd meg a valós számok halmazán a következő egyenletet!

x" —1--sgn(x" t1--—V1—x: MI
DD -1 0 O1
CO -1 CED nincs megoldás
. a) Egy számtani sorozat d4-edik eleme egyenlő a sorozat differenciájával (d)

és az első d elem összege negatív. Határozd meg feltételnek megfelelő
legkisebb d értéket!
A keresett legkisebb
DO 1
d
érték:
2 oO 3
DD 4 CP 5
b) Egy mértani sorozat 4-adik eleme egyenlő a sorozat kvóciensével (9) és

az első g elem összege g 4 1. Határozd meg a sorozat első 549 elemének
az összegét!
Az első 549 elem összege:
CA 1023 5 (CG B]
CD) 29 524 CED nincs megoldás
. Az 0),
ill. O, középpontú,2-2 cm sugarú k, és k, körök érintik egymást.
Az 0, középpontú éscm sugarú £, kör mindkét kört kívülről érinti. E
1
frácörmi
kör köré egyenlő szárú kárórászöset írunk, melynek alapja érinti a £,
és k, köröket, szárai pedig a £, és £, ill. k, és k, köröket érintik kívülről.
68
(Mindhárom kör
jelölje rendre
a háromszögben van.) A szárak és a körök érintési pontjait
A, B, C, D.
a) Határozd meg az ABCD négyszög szárainak hosszát!

Az ABCD négyszög szárainak hossza:
GD 42 cm GD 22 cm CG 3.2 cm
EX 2 em OL em
b) Határozd meg az ABCD négyszög területét!

CD 3,56 cm? 3,94 cm? CO 4,67 cm?
DD 4,94 cm" PPD 5.26 cm"
. A Dorottya utca páros oldalán legalább három ház van. Januárban a postás
egy napon bizonyos számú személyi jövedelemadó bevallást tartalmazó bo-
rítékot postázott a lakóknak. Ha minden ház postaládájába 2 darab ilyen le-
velet dobna (a címzett nevét nem is figyelve), akkor k darab kimaradna. Ha
minden házba (K£ -- 1) darab levelet kézbesítene, akkor még 4 bevalláscsomag
kellene.
a) Hány ház van a páros oldalon?

A házak száma
a páros oldalon:
A
7
3 4 CO 5
06
b) Hány ilyen hivatalos levél érkezett a Dorottya utcába ezen a napon?
A hivatalos levelek száma:
CAO 10 12 CO 13
DO 14 OP 16
c) A Dorottya utcában a páros oldalon mindig a növekvő házszámok felé

halad a postás. Ha az első házba (k--2) darab borítékot és a többibe
kettőt-kettőt dobna be még mindig véletlenszerűen kiválasztva, akkor
összesen hányféleképpen postázhatja ki az adóbevallásokat?
Az összes lehetőség száma:
CO 78 794 400 86 326 400 CO) 90 512 400
(DD) 92 426 400 CD 113 513 400
69
d) Mekkora a valószínűsége annak, hogy ekkor minden boríték a címzett
postaládájába kerül?
A helyes postázás valószínűsége:
CD 5,5 -
107 6,6 : 107 CO 7.7 107 -
CD 8,8 . 107 CP) 9,9 . 107
5. Az egész koordinátájú u(3; log,x) és v(7 -

log, x; 1) vektorok 457-os szöget
zárnak be egymással.
a) Határozd meg a v és u vektorok hosszának arányát!

A v és u vektorok hosszának aránya:
OO P:1 2: 1
O S3:2
GO 3:2 GO S3:1
b) Határozd meg azt

tája 6!
a
t vektort, amely merőleges az u vektorra és ordiná-
A t vektor abszcisszája:
CA —10 —8 CO -6
D) 2
E)
—4 EP
3.67 —7.97
6. Oldd meg a valós számok halmazán a ( ) —4 530 egyen-
47 —4.67 45.97
lőtlenséget!
Pxs-lvagyxz0 CGOxsOvagyxzl (COx-:2
OD-Isxs0 CED nincs megoldás
7. Tekintsük az összes olyan egyenes körkúpot, melynek alkotója 43 em!

a) Mekkora e kúpok térfogatának maximuma?
A maximális térfogatérték cm?-ben:
OD 7 Pp E Lá
oO nils
2n
Oo 9o]sS
70
b) Mekkora e maximális térfogatú körkúp palástjának felszíne?
A maximális térfogatú körkúp palástja:
B 2 em? xÁ15 cm" CO 2/3747 cm?
DD) cm"
37 CD x6 cm"
8. Határozd meg mindazokat
sin(x -- a) 4 cos(x — 2a) —
acosavalósegyenlőség
a paramétereket, amelyekre a
minden valós x-re teljesül!
A keresett paraméter értéke (k €Z):
ev Tt2kn vagy E, 2kn 0 -4-2krz
CO
CED
4
37
4
4
2kx vagy
2kr
—
4
77n
4 2krz D)
T
—-42kn
2
XIX. sorozat
1. Egy a oldalú négyzetet először a rövidebb, majd a hosszabb szimmetriaten-
gelye körül forgatunk meg.
a) Mekkora
a keletkezett forgástestek térfogatának aránya?
DD 32 :4 DD 242 :4 OO 6:2
o La G 3:2
b) Mekkora
a3.2 keletkezett forgástestek felszínének aránya?
DD :4 DD 2.2 :4 CO 6:2
o 224 GB 3:2
2. Az ABC háromszög C-ben derékszögű, átfogója 17 cm hosszú. A BÁCSI — 0
szög szögfelezője a D pontban metszi a szemközti befogót. D-n át párhuza-
255
most húzunk a másik befogóval. Ennek a háromszögbe eső szakasza cm
E71
hosszú.
71
a) Milyen hosszú az a szög szögfelezőegyenesének a háromszögbe eső sza-
kasza?
Az a szög szögfelezőjének hossza:
CO 16.25 cm 15,46 cm CO 14,98 cm
DD 14,13 cm CPD 12,85 cm
b) Milyen hosszú a másik hegyesszög szögfelezőjének háromszögbeli sza-
kasza?
A B szög szögfelezőjének hossza:
CAO 8,52 cm 9,33 cm CO 10,09 cm
CD) 11,26 cm CBD 12,14 cm
3. Oldd meg a valós számpárok halmazán az
t 10g, (xy? )-6

log, Ox? )
yÁx xy - 8]
egyenletrendszert!
a) Az egyenletrendszer megoldásainak összege:
DA 4 5 O6
07 GYI
b) Az egyenletrendszer megoldásainak szorzata:
AD 5 6 O7
DD83 GYI
4. Jelölje a, b és c az egységnyi kerületű háromszögek oldalait! Képezzük az
135s atba. 11bc — b--ab l1tac — C-t bc
bc
oldalakkal az A - bí ctr2a és
atb-2c
atcr2b
hányadosokat!
a) Határozd meg az A -- B -- C összeg pontos értékét!
Az A -- B -- C összeg pontos értéke:
SE
02
1Oo. Oo PSS
72
b) Mennyi az A -
B -
C szorzat maximuma?
Az
A B C szorzat maximális értéke:
A
- -
1 1
DD
1
——— BD — DD:L
ÉT
8 125
DD
—
5. a) Határozd meg az
1 l
xX7
— 3x-4- m(1—x)
2- 0 egyenletben az m egész para-
Bebai melyekre az
x)
méter azon értékeit, gpogjz.
—-4 —- kifejezés négyzetszám lesz,
A mó 2
1
2
ahol x, és x, az egyenlet különböző valós gyökei! (Négyzetszámon egy
egész szám négyzetét értjük.)
A -3
3
—2 CO 0
OD 2
X
b) Mekkora az
,
— Z
hányados a fenti ;
m paraméter esetén?
2 2
X7.
A valós gyökök aránya:
A
3
—2 -1 CO 1
02
6. a) Az fa, ) számsorozat általános tagja (n 2 2):
a, - 10g,(tg 17) -
10g, (tg2"7) - ...
-
10g, (tg88") -
log, (tg89?7).
Határozd meg sorozat első 1997 tagjának szorzatát!
Az fa, ) sorozat első 1997 tagjának szorzata:
ADO 1
CO 1997
CD) 21 997
B [dogisoz (tg19)J
b) A [b, ) számsorozat n-edik eleme (n 2 2):
b, - 10g,(tg17) -- log, (tg2") -- ... -- 10g, (tg88"7) -- log, (tg897).
73
K
Határozd meg a sorozat első 1997 elemének összegét!
A [Db,, ) sorozat első 1997 elemének összege:
CO 1997 -1 CO) 3994
050 CPED 1997 :

logyos(tg17)
7. Az ABCD paralelogramma két szomszédos csúcspontja az A(—4; 5) és B(2;-—1)

pont. A C csúcs illeszkedik a 7(4; 3) csúcspontú és y — 2 vezéregyenesű pa-
rabolára.
a) Határozd meg a C és D csúcsot úgy, hogy a paralelogramma területe mi-

nimális legyen!
A parabolára illeszkedő paralelogramma-csúcs ordinátája:
A 3 3,5 CO 4
DD 4,5 GYI
A 4. csúcs abszcisszája:
CA) —2
vagy 10 2 vagy 6 CO -1 vagy 5
(D) —4
vagy 8 (ED 0 vagy 4
b) Mekkora ez a minimális terület?

A minimális terület számértéke:
CO 15 18 CO 24
CD) 30 CPD 36
2 2
8. a) Mennyi a K -($/3y) 12xy-[4/3x)] kifejezés maximális értéke, ha
xy d?
A kifejezés maximuma:
7 8 Os
CA 4 (PD 5
b) Mennyi az x -- y összeg pontos értéke a fenti maximumfeltétel esetén?

AZ x - y összeg értéke:
e 422 121443) 16 GO t 2145)
74
) O 4[243)
XX. sorozat
1. Az ABCD rombusz két szemközti csúcsa A(4; 5) és C(7: 2). A négyszög
kerülete V464 egység, egyik átlójának meredeksége 1. Számítsd ki a
rombusz B és D csúcsának koordinátáit!
a) A B csúcs koordinátái:
A (5; 3) (9; 7) CO (BG; 1)

DO) (4.2) CP (6; 4)
b) A D csúcs koordinátái:
CA (4; 2) (8; 6) CO (7; 5)
BD 2; 0) CP) (1;-1)
2. a) A 12 cm hosszú vízszintes ÁB szakaszt osszuk fel

négy részre úgy, hogy
e részek fölé rajzolt négyzetek területeinek összege minimális legyen.
Mennyi ez
a minimális területérték?
A négyzet összterületének minimuma:

CO 38 cm? 58 cm? CO 36 cm"
D) 48 cm" CP 46 cm"
b) A négyzeteket váltakozva helyezzük el a szakasz felett ill. alatt. Hány-

féleképpen juthatunk el
az A csúcsból a B-be a négyzetek oldalai mentén,
ha függőlegesen ill.
jobbra mozoghatunk?
8
A különböző lehetőségek száma:
30 CO 24
DO 8! CG 16
3. a) Egy mértani sorozat első eleme 3. A sorozat minden tagja (a másodiktól

kezdve) számtani közepe az őt megelőző és az őt követő elemnek. Hatá-
rozd meg
Az első
asorozat első 54 tagjának összegét (g a sorozat kvóciense)!
549 elem összege:

CO 15 3069 CO 21 523 359
D) 4.2 (CP) 8,856
75
b) Egy nemnegatív tagú számtani sorozat első eleme 3. A sorozat minden
tagja az őt követő két elem mértani közepével egyenlő. Határozd meg a
sorozat első 5 -- d elemének összegét (d
a sorozat differenciája)!
Az
első 5 -4- d elem összege:
15
DX) 108 GP
33
171
o 63
4. Az ABCDEF szabályos hatszögben a BD szakaszon
melyre BP:PD-1:3. A hatszög oldala 243 cm.

P legyen az a belső pont,
a) Határozd meg a P pontnak az AB; CD; EF oldalegyenesektől mért távol-

ságainak összegét!
A keresett távolságösszeg:
AD
2 cm 10 cm Oo 242 cm
DD) 9 cm DD
EL em
.
b) Határozd meg az ABP; CDP; és EFP háromszögek területösszegének és
a hatszög területének arányát!
A vizsgált területek aránya:
OD3:4 233 CI: 4

CO) 1:3 C1:2
log, ,[2 —xő 4 3x—14 37-4-2]
5. Határozd meg az /(xX) — függvény ér-
sin2x--sin4x ,
"
telmezési tartományát!
Az fex) függvény értelmezési tartománya (k €Z):

3-5 £xzsl]és, T
AD
2 Xs
V2£xa2 és
8
76
COlexz2 és xaV2 és xéz és xéz
345
VÉNés ÉT
TT
CD lzexs 2
és x2£.2 és 2
POD
xz-lvagyxslés xz:t/2 és xélZikn és xekő
6. a) Milyen p valós paraméter esetén van két különböző valós gyöke az
xx f2Pt3 42p-—4-0 egyenletnek?

Az egyenletnek két különböző valós gyöke van, ha:
B dd 245: 2 Ég pel6 3
31sp AMD
6 6 2
D 0spe3- B -isps2éspz0
b) Határozd meg a p valós paraméter értékét úgy, hogy az
xi — V2Pp-3x42p—4-0 egyenlet x, és x, különböző valós gyökeire
van —
EZÉ
(2)
2 X2 2 — IX
e 321
teljesüljön a 2777"
á, 2
összefüggés!
BO3 OL
[299
:
GO 932
3 7
DO —
2
PP —
3
7. Egy háromszög csúcspontjának koordinátái:
A(sina; cos2a);
;
Bracs Za:
: T A és
C(cos3 a; sin3a)
2 T
celt. Z]
Az ABC háromszög a C csúcsánál derékszögű.
77
a) Határozd meg az ABC háromszög súlypontjának koordinátáit!
Az ABC háromszög súlypontja:
OD A.
3
9
3
2.3
2
3
43
6
oO 2.1
2
3
1
OD
[s
I
3 6
5
1 9-
2
3
b) Írd fel az ABC háromszög körülírt körének egyenletét!
A körülírt kör egyenlete:
3 0-D-Z
i
3-2] 1-2 4
N 2 2
CA)
2
CO
3
Sz] 3
2)
LY
LL
Tt
1b-z)
AY
LYI 1
13 o x
2
ILY
6-3) ni
1
8. Oldd meg az log (X—2) 4 10g, XX — y7— 6y--7 egyenletet a valós számok
halmazán, ha 7 £ 8 ésy" 2 8!
G 1-2 3
222 GO 142
D 2.2 O 33-2
b) Az egyenlet megoldását adó (x; y) számpárból képzett x? 4 y? összeg ér-
téke:
344 4/3
CD 23-12/2 12-23
DÉL
OP 2142 442
2
CO 22-12
78
2
X.XI. sorozat
. Az ABCD paralelogramma
ill. 15,593 cm.
oldalainak aránya 1
: 3, átlóinak hossza 8,767 cm
a) Számítsd ki a paralelogramma oldalainak hosszát!

A paralelogramma rövidebb oldalának hossza:
CA 2 cm CPD 3 cm CO 4 cm
DD) 5 cm CPD 6 cm
b) Mennyi az ABCD négyszög területe?

A paralelogramma területe:
CD 6 cm? 13,5 cm? CO 24 cm"
CD) 37,5 cm" PP 54 cm"
. A néggyel osztva maradékul hármat adó pozitív egész számok közül kivá-
lasztottuk a másodikat, majd ezt követően minden harmadikat.
a) Legalább hány számot választottunk így ki, ha ezek összege egy ötjegyű
szám?
A kiválasztott számok minimális száma:
CO 36 (CP) 40 CO 41
CD) 69 CD 70
b) Határozd
A legnagyobb
meg
akiválasztott
fenti esetben kiválasztott legnagyobb számot!
szám:
CA) 487 279 CO 475
DD) 283 CP) 567
. a) Határozd meg a NI xtr1l I-1 t I bei 21-2— F2a egyenletben az a valós
paraméter értékét úgy, hogy az egyenletnek legyen valós megoldása!

A keresett paraméter lehetséges értékei:
GDaz0 (EP) RWR" CO azli
OR? CPD az2
b) Oldd meg az egyenletet a — esetén!
79
Az egyenlet megoldása a — 2 esetén:
OI] —4 és
; CG —
és 17
8 3
D) —Z
3 2
CP ——
4
és1
4. a) Határozd meg
a p prím- és g egész számokat úgy, hogy az
2
Éz rgy
metál
pró
X-Yy-g
egyenletrendszernek pontosan egy megoldása legyen!
A keresett p paraméter lehetséges értéke:
CA vagy 3
1
DD) 0 vagy 4
(BD 4 vagy
CED nincs megoldás
1
CI
b) Oldd meg az egyenletrendszert a feltételnek megfelelő legkisebb g esetén!
Az egyenletrendszer megoldásának abszcisszája a legkisebb 9 paraméter
esetén:
A -—
3 1 1
—— Oo —
2 2 2
o 7
3
CPD nincs megoldás
5. Az ABCD
téglalap két oldalegyenesének egyenlete y — 2 —xésx—y2-3.
A téglalap átlójának hossza Z10 ;
a) Számítsd ki
az ABCD téglalap területét!
7
A téglalap területe:
21 23
OpÉ A)
E D-iE
27 29
DO E4 GES4
80
b) Számítsd ki az átlók hajlásszögét!
Az átlók hajlásszöge:
CAO 60" 53.139 CO 48,54"
CD) 36,87" CP) 26,56"
6. Az ABCD szimmetrikus trapéz alapjai 8 cm és 2 cm hosszúak, területe 20 cm",

a) Határozd meg
a
trapéz azon P pontját, amelynek
a
trapéz oldalegyenesei-
től mért távolságösszege maximális! Mekkora ez a maximális összeg?
Az oldalaktól mért távolságösszeg maximuma:

4
OD É em BD Tem GO LÉ em
OL em B ÉL em
b) Határozd meg a trapéz azon R pontját, amelynek a trapéz oldalegyenesei-

től mért távolságösszege maximális, de a trapéz csúcsaitól mért távolság-
összege minimális! Mekkora ekkor a csúcsoktól mért távolságösszeg mi-
nimuma?
A csúcsoktól mért távolságösszeg minimuma

CA) 12,246 cm 13,246 cm
a fenti feltételek mellett:
CO 14,246 cm
DD) 15,246 cm (ED 16,246 cm
7. a) Legyen az (a, ) számsorozat n-edik tagja a, ,tosal gy cos(10?. n)

(n 2
Az (a,
1
esetén). Határozd
)
meg
a
sorozat esetén S, értéke:
sorozat első 8 tagjának összegét!
AD —4 —3 CO —2
GO) -1 ABP0
b) Legyen a [b,) számsorozat általános tagja: b,

los 5 :
sin(20" nm)
(n 21 esetén). Határozd meg a sorozat első 8 tagjának összegét!
ő1
A [b, ) sorozat esetén S, értéke:
) o
CA —4 —3 CO —2
-1
Jog
.x in x) og,[57 ]
"2855 ;
8. a) Határozd meg az f(x)-(tgx)

—
?
—(ctgy) függvény
értelmezési tartományát
a [0; 277] intervallumon!
Az fex) függvény értelmezési tartománya

a [0; 277] intervallumon:
0-xs4
3 Écxz GY 7 Lex
TT TT TT
GC GB LL
4
(
6 2
Oz
ae.
TT
xa—
a érés TT
— s
37
xá— és x4—
xez
TT
b) Oldd meg a
(tg x) Ez 68n9 s (ctg gyoss őz)
ti
lós számok halmazán, ha x e [0;

-
277]!
o
d egyenlőtlenséget a va-
Az egyenlőtlenség megoldáshalmaza
Lesz (GPD-£zaa és xs
sa
PDP
6 3 3 2 4
Da R-
37
la
T T
ésx-—
TT
s
TT
—Xá— — xs —
0cxsZ
62
MIEGOLDÁSOK
I. sorozat
1. n db csapat vett részt a tornán.
a) 1 fordulóban 1 csapat (n — 1) meccset játszott, n csapat n(n — 1) meccset

játszott, de ekkor minden mérkőzést duplán számoltunk. 1 fordulóban
összesen nin mérkőzés volt. 2 fordulóban összesen n(n — 1).
A megoldandó egyenlet:
n(n—1) 132
nő —n-132-0
1423 (A -12
Ms
h2 2 [Auth
n, 2—11 nem megoldás n € IN" miatt.
12 csapat vett részt a kosárlabdatornán.
b) 12 csapat sorbarendezéseinek (ismétlés nélküli permutációinak) száma

12! — 479 001 600.
c Ál A 12 csapatkapitány 12!-féleképpen ültethető le, de a kör alakú asztalnál

az összeszámlálást bárhol kezdhetjük, így 12 sorrendben ugyanazok ül-
nek egymás mellett. Tehát a különböző szomszédságú leültetések száma:
12! .111—39 916 800.
!
IZ —
. a k középpontját (O) a szögfelezőjé-

—
nek (f.) és B külső szöge szögfe-

lezőjének (f4.) metszéspontja adja.
fa -L DE, mert a DOE egyenlő szá-
rú A szimmetriatengelye; 7, L BC,
mert az ÁBC egyenlő szárú A
szimmetriatengelye, így BCÍI DE,
azaz a BCDE négyszög trapéz. C-ből a k-hoz húzott érintőszakaszok
egyenlő hosszúak, ezért CD -2 -3.

85
6 6 cm c
Hasonlóan BE — —3 Így BCDE
2 ,
3 c 3 cm
szimm. trapéz. BEDS ABC — f,
]
—
6 B-75"
mert egyállásúak. ÉS (A
EX xD
X
3 cos75" 3 cos(30" 4 459)
j-s-.
. — . —
-3 :
(cos30" :
cos45" — sin30" . sind57) —
712
3—] ———
212 2
ED-612x-64É[45-1), és így
ész
c]
Kyepe
623464
4V2(45-1)-
A BCDE négyszög kerülete

3 s cm.
b) DOFSX- BED5 — P, mert merőleges
E
B..2
szárú hegyesszögek. S
F
És
DF s Lis 3,776
D E
pl 8
,
2
sin 5 DF —L
3
r -3,9 cm.
r sin 096" ———
3. Az abszolútérték definíciója alapján vizsgáljuk intervallumonként az egyen-
letet!
i) x S—2 intervallumon:
-xta-2(-x-2)-5
-Xratr2xt-rá4áz-5
Xx-1-a.
Ez csak akkor lehet megoldás, ha
x-1—as—2
S
3 IA
s
a 2 3 esetén van ezen az intervallumon gyöke az egyenletnek.
86
ii) —2 s xs esetén:
a
s
-Xtra-2(x4r2)—-5
y- 2?
s——
ami pontosan akkor megoldás, ha
22 3za
és E ga
ga
Yv
sa.
a2 3 esetén van ezen az intervallumon megoldás.
p——
ii) Az x2 a intervallumon:
X-—a—2(x4r2)—-5
-4A—9-x.
Mivel a 2 0 2 x -—a — 9 4 0, így ezen az intervallumon nincs megoldás.

Összefoglalva: a megoldhatóság feltétele a feladatbeli kikötések mellett: 3 £ a.
Agyin — 3.
a — 3 esetén a megoldás: x-1—az-1—32--—2.
4. a) R; M; a egy számtani sorozat egymás utáni

elemei, d: a sorozat differenciája. A soro-
zat elemeit szimmetrikusan vesszük fel: M ——
R-M-d;M;a-M--d.
Pitagorasz tétele szerint:
(M-dY7 4 MI -(M--4Y
M?—-2M4d- ÁH
4 MI - 42M4d-
MM
M? — 4Md /:M(G20)
M — 4d.
Ennek ismeretében
a számtani sorozat elemei: R—- 3d; M —-4d; a — 5d.
87
A differenciát a palást területéből határozzuk meg:
T,-a R-x—5d.34d.x—15d" X — 607
d a
do12
d 2,
z
mert a sorozat szigorúan monoton növekvő.
b) R-6; M-8; a — 10 egység hosszúak.
R? x. M
a]
Vkú TT 6
3 3
c) -— —- a-36"52
M dd 4
A kúp nyílásszöge: 20 — 73744".
5. Jelölje p; 4; r a keresett prímeket! A feladat szövege szerint:

tgtr
pg r221 LÉT,
Po 4 r-70-t49-N") — 7Íp-a-r.
Ez pontosan akkor teljesül, ha valamelyik prímtényező 7-tel egyenlő, legyen
pl. p—7. Ekkor
7.g-r— TC
gr—7-tgetr
gt)
7-4
ga r— :
(21, mert r prím).
Vizsgáljuk meg, hogy 4 milyen r egész szám esetén lesz egész, sőt prím!
elh
r-1
-0-VUr8 14-29 eZ S G-D[8.
r-1 r-1
Foglaljuk táblázatba a lehetséges értékeket!
r- 1]
8 4 2 1
-1 —2 —A —8
r 9 5 3 2 0 -1 —5 —T
g 3 5
A keresett prímek
3; 5; 7.
88
71
e
telaz)
, 123)
I
6. a) Mivel Jsin2x[£ ezért S1.
Ez mindig igaz.
[7
te(az) 0
I
Ekkor 5)
— s G) ,
És ez az exponenciális függ-
-4---
vény szigorúan monoton csökkenő, így tg(az) 2 0. va

4 —
Ennek a megoldása leolvasható a grafikonról: sebe
Lb
tesz
T
0-knsana—-tr kn enekesno
L DVD
Jég
Lk
ksaczik (k €Z).
tg(my)
I
b) G)
2
2 0 , mert az exponenciális függvény pozitív értékű.
Ezért egyenlőség csak akkor állhat fenn, ha sin 2) - 0, azaz

0-4 k2n €2ba n-k2r , így küecbeÉskn (k eZ).
7. a) Az fo) függvény értelmezett az alábbi feltételek együttes teljesülése ese-

tén:
xX7-2x—350
,
Xx2—
.2t/44-12
3
2-4 -3
—5 (Aa e]
xs-I] vagy x23.
X—-2x—3z21
X7-—2x—4420
a ő
xzlit/5
125-25x50
zEVAT16
2-4
2
—
23295 —
125525x
2 ), 5
565
Az egyenlőséget nem engedhetjük meg, mert akkor
nulla állna.
a logaritmus mögött
89
Összefoglalva: x4—1 vagy 34x4£5, de x2lt/5.
x €7",így x-—4 az egyetlen megoldás az értelmezési tartomány alapján.
b) y -logs V25 -l1og35—1.

Tehát
a feltételnek megfelelő egyetlen pont: (4; 1).
8. a) Jelölje P(0; p) a keresett pont koor-

dinátáit (p 40)! ABPA szabályos,
szögei 60"7-osak, így az érintők
irányszöge 60" ill. 120", így 7, —
-tg60" — 3. A P (0; p) ponton át-
haladó /3 meredekségű egyene-
sek egyenlete e: S3x FtDp—y.
Milyen p paraméter esetén érinti e

az ellipszist?
V3xp-y
2]
x
2
, 2 :
Ex
x"
p)
2
-z1]
-—
éz 7
3x? F2Zpx- pő-1-0
37 t Bpx- D -1-0.
24
Ennek
az egyenletnek egy megoldása lehet. Ez akkor teljesül, ha D — 0.
D-1207-—14(pő-1)-0
1207—14p7414-0
14 — 27?
7
p— t4A7.
Pp"
Mivel p £ 0, így p— —A7. Pf0; -/7)
90
b) eyz- 3x — 47 az egyik oldalegyenes egyenlete.
Legyen A(a; 0) az érintő és az x tengely metszéspontja (a 2 0).
0-/3a— A7 2 az 2. így a háromszög egyik csúcsa ÁZ:

VÉ
0].
A háromszög oldalának hossza: PA- 13 4-7
B
PAB TGV
-F 215
7
A szabályos háromszög területe: 7, —

4 A
3
II. sorozat
1. Határozzuk meg az A és B halmazok elemeit, azaz írjuk fel az egyenlőtlensé-
gek egész megoldásait!
Bo
x -x—2S0 ill. xX7—x—2s0
XL 7;
—2sxs1l]
-1£t41-8
2
ms 2
-1sxs2
12 4/1-8
2
(97 A
Soroljuk fel a halmazok elemeit!
Az [-2;,-1;0;1) és B [-1; 0; 15.21).
a) A(1B-—1-1;0;1)
et
b) AUB-1—2;—1;0;1;2)
c) AMB-1—2)
2. 1226). 1
tehát L —25 — 64.

2)
2t1.2! 1-2
91
4
A keresett kifejezés értéke:
3. a) az8 cm, Tisc -164/3 cm".

1.4
tT - 5-1]
—
4
2-
D
16.
b
E
Alkalmazzuk a trigonometrikus terület-

képletet az a szög meghatározására!
Tagc aa -sina b
EEEN ,
—
b x
64 4 si
sin 2
16 WE1 —
2
73.ÁM e,
0, —60 S b AÁ
— 120",
B
B FI
:
B
a a
mert tompaszögű az ABC A. — f- 30". C
ba2a-cos300-2-8-2 845.
b
AFC,-ben: cos309—— —-
a m—
A DBC,-ben
a koszinusztételt felírva:
x7 ZÁ 4 b? — 2ab :
cos(90" - f)
x -64-464.3-2-8-843 (-2)-6444)
x- 84/4443.
A DCE háromszög kerülete K — b -- 2x alapján:
K —-8/3-164/4-4- 43 cm.
b) Kétféle módon írjuk fel a DCE háromszög területét!
b - 13,85; x - 19,15; s -É£-26,08.
Héron képlete alapján: Tpcg — 4s(s —b)(s— x)" s 123,76 ,
T
szg
a beírt kör sugarával kifejezve: Tpcp 2S2 7 ——
s
— 4.74.
A beírt kör sugara: 7 — 4.74 cm.
4. ÉT:xeZ"és ye Z"
Alakítsuk át a megoldandó egyenletet!
2x-4-8y- y[12x—2x[y x))
Xxr-4dyzy (67 —x(y 4 2))
X-44yz-6xy—xy(v 4 Xx)
x-44y-6xy— xy — xy
XV xXYŐ
4 Xx-44dyz—6xy
4 4) 4 xX07 4 1)
yO0Ő — 6xy
zá
YO? — 4x 4 4) 4 4xy 4 XV? — 2y 4 1) 4 2xy — 6xy
y(x — 2Y? 4 x(y — 197 4 6xy — 6xy
y(x—2)7 4x(Y—1)7 —0
9
y(x-2)7-0 és x(y-177-0
ZA 0
ZA
Xx-0 vagy y-1-—
2 Z ET
y-
Az egyenlet megoldása a (2; 1) számpár.
5. a) Legyenek a húrnégyszög oldalai a aba csd.

A b; c; d számok egy mértani sorozat elemei,
melynek kvóciense g (92 0).
Vegyük fel az elemeket szimmetrikusan!
Ekkor b-£—
C
,
és d-c-. ga.
g
93
c
A sorozat tagjainak szorzata: 512—b
c d e-—
g
3
Ekkor a négyszög oldalai kifejezhetők 4-val:
b-2, d-8 -g
3
-2.dol2.849—39.
3
,
4
cC-8;, és
i
IS
s ( 3 2
Mivel az a; b; c számok egy számtani sorozat elemei, így
2b-at-c; 16 34.48
g
30-39 84-16, és
A
92 8216,"
6
3 9; ——4; í
nem megoldás, mert negatív.
X
Az ABCD négyszög oldalainak hossza: a —-4;, b- 6; c 8; d —

Z :
b) A számtani sorozat differenciája: d —b—a— 2.

c) Írjuk fel a koszinusztételt az ABCA-ben: e? 1? 4 b? — 2ab cosa és a - -
CDA ,-ben: e? — c? 4 É — 2cd cos(180" — 0), mert a húrnégyszög szem-

:
közti szögeinek összege 180".

d" 4 b? — 2ab cosa —
: CÉ
4 Út 2cd :
cosa, mert cos(1809 — 0) — —cosa.
d Fbő-Őő- d Cosa
2 2
2cd 4 ab)
—0,575 — cosa
a —- 12597.
6. a) Vegyük fel a parabola egy tetszőleges pont-

ját: O,(g; 497)! Írjuk fel a rajta áthaladó m
meredekségű e
egyenes egyenletét!
)
e: m(x—g) - y— Í
Pey—-x"
2 A
mx—mgzx—4g
0-x—-mx4-mg— 1
egyenletnek csak egy megoldása lehet,
mert ekkor lesz az e egyenes érintő.
Ennek feltétele: D — O.
94
1
Dz-nŰ-4ímg— GY
- (m— 29) — 0, így m—2g.
mM —á4mg
4 —
A keresett érintő egyenlete:
29x-27-y—
é: 29X— d zy.
ef1x tengely — A.
y-0d 2] -
ax 2
29x-d (470)
2X—4g
x— 4 , tehát a metszéspont koordinátái a g paraméter függvényében:
A: 0) 2
.
elfly tengely B.
Te
—
AP 2
XxX
ezért B(0;— 47) .
—
AC-I
lal
2 tTapBc
— —
ACBC [1
1
- ; 7 - 2, ezért tg -8
2
3 g-i2"
BC-d
A keresett parabolapontok: O, (2; 4) és 0,(-2;4).
b) y- 22p
és yzxXő ss zi
2p
—D 9.2 a parabola paramétere.
1
2 -
Pp
A parabola fókusza: 0;
2
0;
a!
FI] F]
g 2 42 esetén az érintő egyenlete ej: 4x—4—y—4x—y—42-0.

4.0-L-4 F17
4.
4 17
FT i6s 4.17 - des, (szimmetriai okok miatt).
95
K
7. a) A kifejezés értelmezhető, ha teljesülnek az alábbi feltételek:
3
X.—5x4-650 és 2-xs0 és 2—xzl.
X12
öt] x
:
2 25x 1$x.
x£2 vagy x23
xX€2 és xsáélL
b) K 40, ha
log). (X7—5x4-6)
5)
1
141—
—]
0
áj
1
log
, (x7—5x4-6)
3 3
,
UV
szigorúan monoton csökkenő függvény
0 log,
1
—5x-46)
log, log, —5x-6)
1) Ha 2—x2 1, azaz 12, akkor a függvény szigorúan monoton növekvő,

így
15X7—5x-6
- SZ
Osxó—S5x-5
SB 36.
99 1
5z53 138
2
exe 3
Ennek egyetlen eleme sincs az 1 — x intervallumban.
ü) Ha 2—x 41 (1 4);
az alaphalmazt figyelembe véve: is 1
4 x 42, akkor
a függvény szigorúan monoton csökkenő, így
I4xi—5x-6
S xx
5-5 vagy Xx
545
;
Ocx"—S5x--5 2
.
5-5
Így az egyenlőtlenség megoldása: 14 x £
E
96
x
a) siInC— — 2 Xxza, sinda és
2
1 s
.
4
x
—
Ag —
cosa
2
— , ezért
0
94
A; :
COSA— Ay —
a, SINO
a (cosa -- sina) —
az
a
1 cos a - sin :
X
——
A,
2 A1 A97—X B,
9
J2
,
1
49 49
1
OH
l .
W1
NT .
NY (26
—— SIN sin sinda sin —4-a
,
—— : COS OC — CcOSA 4-coOS—-
-
NDJ 3/2 4 4 4
ra a
—
7 a a T
sin
4
) ls1 — a 2—
42
S (a) 2— S sn[Z4 PAZ
-1Í
xT
arÉ—-
OT
4 2
[2 7
4
azaz a négyzet csúcsai az eredeti négyzet oldalfelező pontjai lesznek.

2
Ennek területe: 7) — aj —
—z 2 :
b) Minden négyzet oldala az előző oldal hosszának -ed része, így terü- (2
lete fele lesz. Így a négyzetek területeinek mérőszáma egy végtelen mér-
tani sort alkot.
I
elsőzel
1
A ,
az, hányadosa
sor tagja: 79 —
9 — 2"
Mivel g I I
s 1, ezért a sor konvergens, van véges összege, és ez
-S 1-g A T, az
hes—
1
2
g5.
III. sorozat
1. a) Vegyük észre, hogy a négyzetgyökjel alatt teljes négyzetek vannak!
J(x4- 37 4 J(x-45) —10
la 3]4]x4-51-10
i) x €—5 esetén ii) £x.s-—3 esetén
—5 ii) x2-—3 esetén
—x—-3-—x-—5z-10 —x—3-4x-4-52-10 Xxr-34-x-52z-10
—2x — 18 2210 2x-2
x--—9 ellentmondás x-l
A negatív számok halmazán egyetlen megoldás van, x ——9.
b) ÉT: 3 —x20, azaz 32 x.

Mivel az összeg mindkét tagja nemnegatív, ezért összegük pontosan ak-
kor zérus, ha mindkét tag egyszerre lesz nulla.
[2ő-5x-6[1-0 és V3-x-0
1 t
X7 —5xt6-—0 uötvágiy
—
xy
2 3 xy
9
B
só
Az egyenletek közös gyöke x — 3, így az eredeti egyenlet egyetlen gyöke

is xX3.
2. a) B- 6- 120" — a - y- 60" — ABD, és BCDA szabályos.

A rombusz átlói merőlegesen fele-
zik egymást, tehát F felezési pont
az AC szakaszon: F(1; 6).
—L
n AC(6;8) — (3; 4)
; — .
Az f egyenes egyenlete:
3x-44y-3. 1-4.-6,
3x 4 4y— 27.
98
FC —49--16 —5, az a oldalú BCD szabályos háromszög magassága —
FC -
aV3
2 , asz
LLL
,-2FC
J3 3
10
Írjuk fel az F középpontú és 7 — 2 sugarú k kör egyenletét!

53
ki (X— 17 40 — 627 —
GZ] :
kf 1f -(B;D) .
Oldjuk meg az egyenletrendszert!
(1 49-69 -É£
3x4-4y-27[7X
2
-9—
4
Behelyettesítjük a kör egyenletébe. Rendezés után: y7— 12y-433-0

egyenlet adódik.
Megoldása:
643 és ya -6—.4/3 . Ekkor

43 , 43
y x -1—
7 és x, —-1
E
b)
6-5] dEE6-8].
1-2. és
c) A rombusz területe felírható a két egybevágó szabályos háromszög terü-

letének összegeként:
dB. 3 100. 43 sp,

4 2 3 3
a) Hozzuk az egyenletet a másodfokú egyenletek normálformájára!
xtDp(2-x)-— 2 Xx240)
Xx
X" 4PpxX(2—x)-2-0
x" T2Px—px —2-0
xX"(1—p)-r-2px—2-0.
99
Két különböző valós gyök feltételei: 1—p20(142p)és D20O.
4p7440-p)250
pő-2-—2p20
(p-17 4150 mindig teljesül.
Xi V0ÉSX, 0 EX; HX, CK 0 ÉSI; X, 0.
te
Viéte-képlet szerint:
Ű
A.
a
el
LP 28
1-p
és
3 sys a 1-7?
3
,
1-ps0
—2p20
Váz
ps0
ellentmondóak
U
Nincs ilyen p paraméter.
4. a) 0P-d-8cm; PA-6cmzx; AÁCz-bz-2 cm;
CAB3
Az
a2-
érintő-
30.
és szelőszakaszok tétele alapján:
ez Jx:(x4b) - 6.8 Z 43 ;
Pitagorasz-tétel alapján:
R-NdÚ e? — V64—48
-4.
Az ABC háromszögben az általános szinusztétel
alapján:
—
az-2R-sina — 8 —-— 4.
BI
100
a
es
Az ABC háromszögben koszinusztétel alapján:
aó
- bő 4 —2bc:cosa
16-44-23 -c
0-2? 2/30—12
3:t12448 - 2/342415
2. -f3115
El
24
2 2
csÁS3-4 415.
Az ABC háromszög kerülete:
K-atbác-64f3415-43(14.54 243) em.

b) Az ABC háromszög területe:
bec:sina VA 15 AZ fg efő ant

T- hodna BIB
2
2 2 AA
ka 5)
c) A beírt kör sugarát a háromszög területe alapján határozzuk meg.
ss B 45 23)
T —7
2 K
— , azaz r —0,483 cm.

24B(/5-1)
5. a) t, 24 cm" a területe az ACO három-
— o
szögmetszetnek: x-242 cm
-9 cm?
a/2- M
hb
?
4 — : (1)
2
Az OEFGH gúla - OABCD gúla, így
az alaplapok területének aránya:
XN.
2
t Xx
02)
a M A a B
(1) és (2) alapján:
sztk - M- a/2
48
alapján adódik:
9.M? —-8. d"
2
9.
Ez 48
- 8-a" .így a - 1296;
2
,
sa 6
a"
3
— 36;
—
az 6cm ill. M —44/2 cm.
Jelölje a az oldallapok és az
alaplap hajlásszögét! Az ábra alapján:
v0-M 22 2 0-624.
2
b) Jelölje B az oldallapok hajlásszögét! Az 00"C háromszög alapján:
T
3
m, Mm,
e
A c
A
2-Tyco a: mM, bem, — mm, — 5.43.
2
a£2
sin B e 0,7813 — 2 5138 2 B-102"46.
2 Hm, 2 ———
6. a) Az értelmezési tartomány:
1
2
xé2;.4x721—
1
x20; xéti.
a]
Térjünk át kettes alapú logaritmusra!
log, x
log, x log, 4 log, x
—
logg2 log4 log, 8
d
2 2
log,
82 4x
log, —
4
102
5)
log; x l10g, 44108, x"
log, x
53. log,
x
]
a 2 2 3
10g, Xs log, 4
, 28227 2 log, x
log, x(2-4-210g, x
log, x(2 10g4 x—2)
Vezessük be az a :— log, x jelölést!

2E
o
a(2a—2)- 4 ——— ss
212
5Ú 5420
a(a-1)20
az0 és a-120 vagy az0 és a-Ils0
———————
azli asl
azli azo
log, x21 log, x 20
log, x 2 10g, 2 log, x £10g, 1
J, szig. mon. nő I) szig. mon. nő
x2z2 xsl
Il -ÉT l-ÉT
x 2 vagy Ozscxsl
A megoldáshalmaz a feladat szövege szerint:
2axsS3 és 0cxsl doxéz.

b) A feladat egész megoldásai a í-3 3] intervallumon: x—
sin ozcos 2) 4 cos 2zcos 2) -tN2

(1
7. .
Osszuk végig az egyenletet ND -vel!
2 SI] (orcos2x 422 [docos2a)

——
n
CcOS—
1
e, A
sin —
1
4 4
sin 1 s cosáxa ő stl.

2 4
103
i) sinfzzcoszrt
2 Zo 4
1 rí0s2x
ZF ker 4 (keZ)
lis
2 4 2
2
434
4
cos2x
a ák,
1
Megoldás csak k — 0 esetén van!
CcOS 2x — —
2
ii) sin LöcosdrkÉ

2 4 E !
A
sécősör E ms mir (mez)
Ai
2 4 2
2 sösűx
2 4
cOS2xX —
2. 4m.
A megoldhatóság feltétele: —1 : 4r4msl
Li áámás—3
2 2
lámát
8 8
,
Ezen az intervallumon nincs egész szám, így az ii) esetben az egyenlet-

nek NINCS megoldása.
104
8. a) ABC, - GFA 4 , ugyanis az AÁBCS — AGF3, mert egyállásúak;
o
BACs — GAÁF$, mert közös szög. A megfelelő oldalak arányát felírva:
Éz h-x
A
y a
a h 2 Yyz—(h— xx).
h ;
!
h—x- !
A vizsgált téglalap területe: !
TperG 5 X
a
Y-XxX—(h-XxX)z—x:(h—X).
a GZ Moss
A!
sú
h h
s
;
Alkalmazzuk
, mértani
: a számtani és mértani közé
közép
és
Á
A
b
d DX
I
ÉT
közti egyenlőtlenséget az (x) és (A —x) po-
ziítív számokra! a
[E] ah
2 2
a a:h
—, ko X)2—
;
Tpeps ——————— ;
3 3
Te Sxz-h-x 2 2x-h 5 x-2 y-
p———
b)
c) A számtani sorozat számtani közép tulajdonsága alapján:
h VÁ FŰ
i
a
2 2 2
2
2a-hzNdÚ 41" (a2h!!)

4d7 —4ahr hő zd 4 Ű
347 — 4ah /:aG0)
3a—-4h
az 2,
3
105
IV. sorozat
l
2
1 —
1. a) SI
Mivel (3-22 I 124/21-9-8-1,

vm
ezért
des log,
, (242 - 3) log, ól 2]
e] 1
-—].
kt-[2] -2
b) TT
zs Ez] 4 2) esnél gnZ

EZ
J 23422 -Á142/2-2 - (1-2) 142.

sinf249-274
a 2
S
Je Be? e.
Va. 2 2 2 2
a -3/3 cm; a — 60".

A megfelelő síkmetszetek alapján ha-
tározzuk meg beírt és körülírt gömb
sugarát! Az oldallap és alaplap hajlás-
szöge (a) az FGE egyenlő szárú há-
romszög alapon fekvő szöge. A beír-
ható gömb síkmetszete egy gömbi
főkör, az FGE4 beírt köre, melynek
középpontját a szögfelezőinek met-
széspontja adja.
Az 0, be OG, alapján r eztg

a
A körülírt gömb síkmetszete az ACE
egyenlő szárú háromszög köréírt köre. A gúla magassága EOGA alapján:
5
a
M 120
106
Az AO00, 7 -ben Pitagorasz tétele alapján:
R [22 2
4 (M-RY
2
R ÉTM -2MRER
2 2
a a
0- —2 R
2
E a —2 —tga
— tg 28
34
0
4
52
1,!2
R.a-tga— a"
2 4
R-Zttg
2
4tga
a
24 tgőa 243
KR.
r
, ME
ay
2 2
443.
143
? 3
5 23 5
443 43 2
LL
a
Tu M
o"
", 1820 d-tga 3.3 F3
3
—
253
—
2.3 LL2 Em.
;
3.
a —-7;a,-16;[1-2k; ahol k 21 és egész; ! 2 2 és egész.
Írjuk fel a sorozat elemeitaz első tag és
a differencia segítségével!
za, t(k-1d —7
iaa;
-a, -(I—-1)1d —16
A két egyenlet kivonásával adódik:
(-1x4d-(k-11d —9
(—k)d -9 és 1-2k.
107
Ezt figyelembe véve: kd — 9.
Mivel k €7Z", ezért d €Z" is igaz.
Ekkor kd — 1 9, vagyis k — 1 és d — 9, azaz a, —7;
.
a, — 16; és d — 2
Vagy kd — 9 .
1, tehát k — 9 és d— 1, azaz 44—7;,a4)3— 16.
Ekkor
az —
a, 4 8d,
—a, a — 84—-7-—8-1--1, a, -0.
Ez nem megoldás, mert van két nempozitív tagja is!
Lehet kd — 3 . 3, vagyis k — d— 3, azaz a; —7;,

asz 16.
azaz —2d—-7-2-32-1.
Tehát: a; —1;
a, — 4; a, —7;... és d —3.
Két ilyen sorozat van: a; —7 és 4-9 ill. a —-1 és 4d-—3.
4. b) F-2 2)5g:x-tyz5
F csakis a deltoid átlóinak metszéspontja
lehet.
yex- S.
elle m, 2m, 2-1 és F ee.

A szimmetriaátló egyenlete:
y—2--I(x- 2)
y-2-—x-2
e ye
Behelyettesítéssel ellenőrizhető, hogy A(—4; 4) ee!
fless meal ésFef,
:
me
Az f egyenes egyenlete:
y-2-10-2)
y-2-x-r2
yzx-4á4.
AC-I0/2]
T —40
7"
- FD-24/2.
, , , ACBD
2 , pp-2T . 80 . 8/2.
C 10/2 2
, fa.
108
B és D illeszkedik az
nesre.
F középpontú, 2/2 sugarú £, körre és az / egye-
ki (x1277 4 (y-2)7 —8
fi y-x-r4
(x-277 4 (x4 4-2) —8
EL
(x1 2) —4
xrHE2-12
XI -z-4 —- y1-0 — BGC43.0).
x-—2:2(
xX,z0 —- y; -4 — D(0; 4).
a) Mivel AC -10/2 , ezért C illeszkedik az A középpontú és r 210/2

sugarú £, körre és az e egyenesre.
k;i: (x 44)? 4 (y—4)? —200

et yz—x
(x 44)? 4(-x—4)? - 200
(x-477 4 XxX-4)77
200 S (x-4-4)?-—100
xr4-—:10
x, -—14; y) -14—C(4—14 14)
AZIÓS
ső
XxX —- rk
a y. —-—6 LL C(6;—-6)
—
Mivel F az AC szakaszon van, ezért a, 4 /f, miatt
fi
sc) C"(6),—6) a deltoid negyedik csúcsa.
éti 2
c) Az F pont az AC szakaszon
m
: n arányú osztópont, ezért A(-4; 4) F(-2;2) C(6;—6)
ege ELÉR
4
—4n
—2m—2n —--á4án-4 6m
men
2n 8m
1
—
m
4 n
mi:n2—l1:4.
109
5. a) Akkor nincs valós gyöke a má-
sodfokú egyenletnek, ha D 40.
2-pő-4(pr1)20
4-4p-p" —-4p-4z0
p" —8p£0
p(p—8)s0
O-zp-8
b) höz
A valós gyök(ök) létezésének
feltétele: D20, azaz ps0
vagy p2 8.
JJ,
XI
1 xtx.
IX XIX
a. b pill
c
p-2
c
a
a Viéte-képletek szerint. Vizsgáljuk meg, hogy milyen egész p esetén
lesz a fenti hányados egész! is
Po ez S
ptl
—
kotel,
ptl A --
ptl S
eg
3
p--113.
Foglaljuk táblázatba pel 1 3 -—1 —3
p -- 1
lehetséges értékeit! D 0 2 —2 —4
A fenti feltételek miatt csak p—0; p-—-—2 és p——4 lehet a megoldás.
c) Valós gyök(ök) létezésének feltételei: p £ 0 vagy p 2 8.

bp?
c
(Xi FX)
2 2 2 2
XI FX) —2XjX2 2 —2—2-(2—p) —20D71)
a a
D-Db? —4ac—(2—pyY7—4(p--1)
x. t x3 zD
t
2- Pp)"
-20D-41)- (2-p)y —40p-1) A fenti feltételnek eleget
tevő paraméterérték:
20p-1)-0
[/ocAuth p ——1.
110
6. Csoportosítsuk úgy a tagokat, hogy a szögek összege 10x legyen, és az addí-
ciós képletek alapján bontsunk szorzattá!
(cos4.x-- cos 6x)-- (sin 6x—sin4x)— 242 cos5x 20

2. cos 5x cos x-t 2.-cos5.-sin x— 242 cos5x 20
2c0s5x(cosx- sinx— 42) 20
, ss
1) cos5x20
1
és cos x-t sin x 5
l
2
hp 21
.
NP 2
NT
sin —CcOSsSx-4-cos—sinx
4
.
1]
4
: [TT 4 x ) 21
sin] —
Ez nem teljesül sohasem.
új) cos5xs0 és cos x-t sin x € 2

,akne5xe Z
ZT
4 2kn sin] Ég x [21
sZ
2 2 4
É , Éhpayc 3
10 3
MPAA
Ez mindig igaz, ha Z xel
4 2
TT
X Á£—.
4
Az egyenlőtlenség megoldása
Hoz
10
meRK AZ
3
10 5
(k — 0; 1; 2; 3; 4), de FZŐ,
4
LE
7. ÉT: x20, x2 I; y2 0, y 2 1. Térjünk át x alapú logaritmusra!
log, )
2 log, Y
—-6-—10g, )y
Vezessük be az log, y —a jelölést!
111
—z-6-a
a" —6449-0
(a—- 3)? —0
, azaz log, y—-3
SZ.
az3,
Ezt behelyettesítjük a 2. egyenletbe: x? — 1027 4- 23x — 14—0.
Tervszerű próbálgatással észrevehetjük, hogy x—2 gyöke az egyenletnek.
Ekkor polinomosztással szorzattá bonthatjuk a kifejezést.
(0? — 1077 4 23x— 14): (x— 2) -X7—8x-7
—8x? 4 23x — 14
7x— 14
0
(x-2XX7—8x47)20 G x-—2-0 vagy x7—8x47-—0
X1 -2
Xx, -1 Xz—7
Ez nem megoldás, lásd ÉT.
XI E2Dy,z8, 14-72 y,-— 343
Az egyenletrendszert a (2; 8) és (7; 343) számpárok elégítik ki.

8. A trapéz magassága M-2r7-—- EF. CF —CG —
2 mert a külső pontból a kör-
höz húzott érintőszakaszok egyenlő hosszúak. Hasonlóan BE — BG
3
A BC C háromszögben a Pitagorasz-tétel szerint:
NI
a
(e] (E)
2 2
D e] 2
427)
or bo
2 2
a r2acre ii d —2acrc
Eb
in
1
atc
4
a? 42acrc —- adó —
acre? 167" 7!
)
:
4ac — 167" K
CB
,
ac — ár". A E
Z C
E B
112
(Hasonló eredményre juthatunk, ha a COB derékszögű háromszögben a ma-
esés
gasságtételt
s 22
PI
felírjuk:
) 7 — ac—;2
[—
V2
rő
2
—-
ac
——.
4
)
a) Tapcp
a. űtt M atc 27 24Va co 2 —-
a számtani és mértani közép közti
ár?
egyenlőtlenséget.
21 —ár?, felhasználva
—-
b) min "477 S az-c,
mA azaz c 27. Ez
a —YON
s 2
472
T. — a trapéz a négyzet.
e
c) Jelölje M az átlók metszéspontját! Az alapokkal húzott párhuzamos (M-en
át) a H és I pontokban metszi a
trapéz szárait és HM — MI — x.
AMB 4 - DMC,, mert DCM3 — MAB3 (vál- D c c

tószögek) és DMCsS — AMB (csúcsszögek).
H; 1
U
AM
MC ac BM
MD A a B
A párhuzamos szelőszakaszok tétele szerint:

ÁM a
Xx.
c AM-MC
AM
-—
MC
11
el24) AAtc a ya atc2,
MC c
arc A
Zn LM A LA 29,
2 2 2
Hi 2x o
atc a-tc Vac 2r
2 2
HI max 2 2r E az-c2-—2r, tehát ez is az előbbi négyzet esetén teljesül.
113
V. sorozat
1. azal; bc—10b--c; (a—b)a? —10(a—b)-- a" Azonnal megállapítható né-

.
hány kikötés a számjegyekre vonatkozóan: a 40; b20; as bs0; 1£a7£9,

azaz Sa £3 és egészek. De a — 1 nem lehet, mert ekkor a - b miatt b—0
a
1]
lenne, ami kizárt. Tehát a —2 vagy a — 3. Alkalmazzuk sorozat tagjaira a

számtani közép tulajdonságot!
10b-4-c —
at10(a-— by a"
2
Rendezés és összevonás után 30b-4-2c-—a?- 11a adódik. a—2 esetén

a 2 b 70 feltétel szerint b — 1, de ekkor a fenti egyenlet alapján c ——2 adó-
dik, ami lehetetlen. Tehát a—3, ezért 30b 4- 2c — 42, illetve 155 -4-c-—21.
Mivel c 2 0, így 15b 421, azaz b a z 1,zs tehát

dik. A sorozat tagjai: 3; 16; 29. A sorozat differenciája: d — 13.
b-1. Ekkor c—6 adó-
2.
:
a) ET.: razs
X-a20
—
—
S
X2-a
x2a 2 x 2 a, mert a 2 0.
Négyzetre emelés után adódik:
xrar2Nxó-ad 4x-az-16
2Wx7— a? —16—2x
X —üa -8—x.
Mivel a bal oldal
nemnegatív, így megoldás csak akkor lehet, ha 8—x20,
azaz 82.x. Az alaphalmazt is figyelembe véve: a £x£28 esetén van az
eredeti egyenletnek megoldása. Újabb négyzetre emelés — amely a fenti
feltétel miatt kölcsönösen egyértelmű — után adódik:
xX.-—ad
-64-16x4 x"
a" 64
I6
114
Ez csak akkor lehet megoldás, ha
z
2
2
kba
16
és ar 64 £8
2
16
egyszerre teljesül.
—
t
0£a"—164464 a s64
0£(a—8)? lels8
Ez mindig teljesül. -8sas8, deazÓ, így
Osas8.
b) ap in 0, ekkor Áx4x-4 a megoldandó egyenlet alakja.
Ebből Vx —2, azaz x-4.
2
hÍHA
b) a,
Apa; x — 8. Ekkor x e alapján x—8 adódik.
3. a) Két egyenes merőlegességének koordináta-geomettriai feltétele, hogy me-

redekségeik szorzata (-1) legyen. e L m, : m.— 1. f2
sin
aZ tga -1]
S
3.
v
m, -— —
y —sin2a :2sinA-cosA
:
cosAa
—
2c0s" aA
sin2a 2 0, azaz a 20.
Mp
cos2a
É, cos2a
2
A
SIN
.
0, azaz A20.
:
B -sinőa sinő a
1
cos2a
2
2c0s" a sin? a
.
cos2a — 2sin? A cos? A

2 : 2 , 2 2
cos? A — sin? A — 2sinő A cos? A
2c0os? a — 1 -— 2c0s? a —2cos? a
cos? a ——
cosa
a
—
—
ta
r0,572 rad
- rH0,84
(a — 132746 )
a — 0 esetén az e egyenes nem értelmezett.
115
3
b) x tga-y sin2a —-1
X:c0S20—y sin? A —-V2
egyenletrendszert kell megoldani. Az első egyenletet szorozzuk sina-val,

a másodikat 2cosa-val, majd adjuk össze!
x(tga sind
-
4- 2cosa cos20)
-
— sind 242 :cosa
-4-
.
A metszéspont az ordinátatengelyen van, így minden y-hoz x — 0 tartozik.
Xz0 S sin A 4 242 cosa —0

sin ax E—242 cos a :
SA 242 (cosa s 0 az alaphalmaz miatt!)

cos a i
tga 2 /2
em
—
halmaz
(a —-—70932)
(a — —1,23 rad esetén x szorzója pozitív, tehát az egyenlet értelmezett.)

A két egyenes párhuzamos sosem lehet, mert
m,zmE0- 4cos?a — 3cos"a -- 1
egyenletnek nincs valós megoldása.
4. a) Legyen x 4—2 vagy x 22.

Ekkor az f(x) — 4 — Nk) -(xX7-4) 4/2 -NV7—x"
függvényt vizsgáljuk.
Ez akkor értelmezett, ha
7-x720 és 2-4Á47-x? 20
72x7 2247-x"
v7 23] 427-x
t x 23
AT sxES7 lez 3
kiindulási xá— 3 vagy x23
t 4 kiindulási halmaz
— 47S xs-—2 vagy
xS-—2
í
vagyx2z2
1áxÉÁSPT
-—V7 £x5£-—2 vagy 2sxSÁT.
116
Legyen —2£x£2. Ekkor az foo-$12-k-(4-x
függvényt vizsgáljuk. Ez akkor értelmezett, ha
2-1
x7-120 és 2-4x"-120
xő2]1 224xX7-1
laz] 42xX7-1
xS-I] vagy x21l J52]3]
4- kiindulási halmaz -5zxs5
-2sxs-I vagy 4 kiindulási halmaz
l1sxs2 -2£x$£2
-2sxs-I vagy 18x5s2.
Összefoglalva: —4V7
£x5-I vagy 1Sxs4/7.
b) A függvény zérushelye: xy € D: f(x) — 0, azaz
42-,[3-1x3 -a4] -0
4-3-1x4-4]
[xő —4]2—1,
de ennek nincs valós megoldása, így a függvénynek nincs zérushelye.
5. 4) OCR 506 AP-zX — 2 ÉM;

- -
AD AB a és BC-CDz-
Az ABCD négyszög deltoid, mely-
b.
ben f-ACz2R-10 és e-BD.
Az ABC háromszög derékszögű
Thalész tétele szerint. Ebben a há-
romszögben az átfogóhoz tartozó
magasság PB -—
7 ;
A magasságtétel szerint:
TA 2OR-0 AVR 8-4, így ez 8.
117
TapcD 7
-
b) Az ABC háromszögben a
z Éz -40. Az ABCD négyszög területe T
befogótétel alapján:
— 40 cm".
-x:2R 4210 -25, és b-(2R—x):2R —48:10 4.5.

A beírható kör középpontja (07) — szimmetriai okok miatt — illeszkedik
az AC átmérőre, sugara r; E és F egy-egy érintkezési pont. EBFO" négy-
2 25-45
zet, oldala 7. Az ACB3 szárait az AB és O"F párhuzamos egyenesekkel
a b
FAígy felírható a párhuzamos
metszettük, , szelőszakaszok
A ,
tétele:
b-r
— —
r
Ebből 7-—
at-b
ab , Í gy
6.5 4 316. A beírható és köréírható
Rn mk -
2 ÉL .5
La
.
(eredeti) kör területének aránya me 0,35, százalékban

25 45
kifejezve ez 35,5 96.
6. a) Írjuk fel a koszinusztételt az AFC há-

romszögben!
bő—si FÉL 255,

4
2 .cosó.
2
,
Írjuk fel a koszinusztételt az AFB há-
romszögben!
2
ch -s$i FÉL
4 5, —:c0S(1809—Ő).
2
A
Mivel cos(1809—ő) ——coső, így a fenti két egyenlet összeadásával:
c Ab — 257
, E,
DO
2
2, p24. 12
Ebből:
Hasonlóan adódik: a? 4bő)—eő ss S

és ad te)-bő
4 2
E Sh.
118
24
A
2
31
tb a
UC F-bő)-
4 e) b?
a?
1, a? -2(c? 4b?)—184
—124—-4(c? 4 b?)—368-4-2c?
alapján:
b"
ÉL /
—
1
1 2(a? b? c?
)—
— 40-4(c? 4 b?)— 3684 2b)— c"
3b2 4 60?
6b? 4 3"
—
se] 2)
— 408
—6b2 1202
Fila
— —
6b" 4 3c" — 408

—9c? ——576
c) 64
c-8.
b) Ez alapján: b? — 36, azaz b — 6 és a" — 16, azaz a — 4.

azácm; b-6 cm; c-8 cm.
c) Írjuk fel a koszinusztételt az ABC háromszögben!

a" —b? 4 (Ő —2be cos a
16—96-4-64—2.-6-8-cosa
cos a — 0,875
a — 28,95"7.
b-c:sina 6-8-sin28,957
-11,617.
Twsc—
—
Az ABC háromszög területe T —11,617 cm".
7. a) xalésx2? 0.
Térjünk át tízes alapú logaritmusra!
(m— DIgx-2m:-
(m-DIgíx-r-4/21gx42m:2-0
E 44/2-0
gx
119
i) m 21 és D2 0 a megoldhatóság feltétele.
32-—4(m—-1)-4m20
2-m4mM20
mő—-m-2s0
It/l:8 — 9-1Sms2;mzl,
2 ti
143, 2)
mi 1.2 —
2
ii) m
1 esetén:
4/21gx44—0
Igx e ——-
l
2
2
LL
2
x-1l0 ?,
2
tehát van megoldása az egyenletnek és x2 0, x2 1.
Összefoglalva: —1 £ m 42 esetén van valós megoldása az egyenletnek.
b) (m-1.4742m-— 4420
(m-D(4) 444/2-4" 4 4m—0
i) m 21 és D2. 0 feltétel megoldása: —] em 242; m4 1.

A 4"-re nézve másodfokú egyenlet gyökeinek pozitívoknak lenniük, kell
mert az exponenciális függvény értékei csak pozitívak lehetnek.
YI VÉésy, 50
Sy 41). VéÉsy, y, 2 0. A Viéte-képletek szerint:
:
V2
—44/2 ám
m—1 ,9
1
és
m-1l
20
m-140 !
na ——
Összefoglalva: —] £ m € 0.
120
1
di) m — esetén az elsőfokú egyenletnek nincs valós megoldása, mert
42.47" 4 4-0
V2.47 —-1
4 A
1
KAN
8. Az egyenlet alaphalmaza: y 2 0 és xy 2 0 és xy 2 1. Tehát: 0 és y2 0, de x-

xy 4 1. Az ilyen típusú egyenleteknél célszerű a jobb és bal oldal értékkész-
letét is összehasonlítani.
142 5-5 -1-[9-26)21-[(G-1-11-2-(45-1) £2, mivel
(bi) 20.
10, 21-89] szó]
log, 2 1
fogz0914 1198691" i
ToszGy]
1
Egy pozitív szám és reciprokának összege nemkisebb 2-nél (a4-—22, ha

; i ,
I
a2 0; egyenlő, ha a — 1). Tehát 1424Y-—Y £2 és [og (37) [4 108, 212 2.
os]?
Így megoldás csak akkor lehet, ha mindkét kifejezés egyenlő 2-vel.
by
2
2-[Í4Yy-1) -2 8
:
4h-1-0
Ah -1]
E ———
(eleme az alaphalmaznak) log, x
FLt
A
I
[1og; 2]
[Hogy x[-1
loggx-1 vagy log, x--i1

—
XxXz Dr
2
b]
Mindkét gyök eleme az alaphalmaznak.
121
VI. sorozat
1. Az 1. gép x óra alatt végzi el az összes munkát, így 1 óra alatt annak 2. ed
x
részét. A 2. gép y óra alatt szivattyúzná ki az összes vizet, így 1 óra alatt an-
1
nak —-od részét.
y
2
iZtelJe;
ké
; ,
bo Jelölje a-— és b —-— kifejezéseket!
jÖsZ FŐ sb e LÉ
7 )
x y 100
1 1
ISlatbyz— [3 a-——-b
6 90
12a420b-
5
12 slosső $20b—L
90 3
1
8b 2 —
15
bel. 2 y-120 óra

120
A okok 2
ÉL
a — x-360 óra
90 120 360
A nagyobb teljesítményű gép önálló munkaideje 120 óra, a másiké 360
óra lenne.
2. a) Először a két halmaz metszetének

területét határozzuk meg. Ez felbont-
ható két egybevágó körszeletre. En-
nek r,. területét úgy határozzuk meg,
hogy az EO, D középponti szögű kör-
cikk területéből kivonjuk az EO,D
egyenlő szárú háromszög területét.
a
06 9 a- 73744".
3
—
,.
SIN —
2 ul
122
Mivel a középponti szög nagysága egyenesen arányos a hozzátartozó
körcikk terőletével, így —

360"
sZ,
52.
E5ből fa, 39 ÉSE
360 fg,
tgoD, 7
nek
EE 12. tt.
területe: 21. — 8,16. C-—
tA 4.08.
AUB halmaz területe:
Így a két halmaz metszeté-
25. 14-25 1—2 -
t.. —148,84 cm" .

b) A találat valószínűsége éppen annyi, mint amekkora az ábrán A(18 és
AUB területének aránya (feltéve, hogy a lövedék befúródik céltáblába).
a
Tpyetszet 8.16
— -0,0548 (5,48 90)
Trió 148,84
A keresett valószínűség 0,0548, azaz 5,48 90-os.
3. a) 2.47714 215153
2.714 A
3-7]
53
A 21 XT]. a (420) jelölés bevezetésével adódik:
2a- 1 23
a
[A e2
azl
1
24 —3a4150 447 vagy
3-1, 30
a h2elh
4 í U szig. mon. nő. U
k-714-1 lk -712 0
nincs megoldása xeRN[7].
b) ÉT.:7—x20, azaz 72.x.

23V1-x 43. 2175 £3
l
"lési
221754s3
123
A 2V7-x z b (b2. 0) jelölés bevezetésével adódik:
142b£3
b
252—3b41S0 € isbsl
3
(az a) rész alapján)
212478 £29
U szig. mon. nő
EE,
-1S4/7-xs0
mindig teljesül 1
——
V7-—x2-0
7-x (e ÉT)
4. a) A keletkezett kettőskúp térfogata V,.
124
f
s
1)
tg—
a — 2 ÍJ
2 a 43736.
2
A rombusz hegyesszögeinek nagysága 43736".
b) EAOS —
7 - DOES, mert merőleges szárú hegyesszögek.
2
sin—- —z-—
: r az AEO, alapján.
"2
E e
2
a r 2
cosSs—z-—z-— aDEO, A alapján.
;
alapj
——
2 TF ;f
2
sin
20
7 V00s 37aj 2 án
r
3főne -
3
Vgömb ;
-
Eszi 1 - 16 —— 16
4
1 1
e
2
47 VI 3
e f e
:
12 25
1
25
—t
2(
4ár] -1] 3 3
c? 46 r !
- 100] — —
29
-—100,1 -—
e 29
472
rószés]
rt
4e 3
1 )2
- 100] —
29
-—0,64.
e 29
mértani közepe a hozzá ké-

5. ÉT.: x2 x2 0. elem (og
7
1, A középső NOI S 1)
pest szimmetrikusan elhelyezkedő elemeknek.

I
- log, 5x" :10g3 x
51
1
, logs
log; x
:(log;3 2)
?
(Egyszerűsíthetünk, hiszen x 2 1.)
1- log; 5x" :10g3 x
]- (log; 5-4 log; 2" ) 108; Xx
125
1-(1-4-210g; x):10g3 x (Ekvivalens átalakítás, hiszen x 2 0.)
0-2:(logs x)" 4 10g3 x—1
(log; Xs e
4
2
1
5
1
logsz x — (a definíció alapján) S x-52 — x,—-
log; x -—1 — (a definíció alapján) 9 x—57 — x—

z
A mértani sorozat hányadosa:
2
x)
ae RÉS fog, aj
logsz l
01
3 , ill. 441.
.
, így
?
log 77 2
Ez utóbbi nem megoldás, mert ekkor

a 1sorozat tagjai nem különbözőek.
Az egyedüli megoldás: x —
5 és g— . Könnyen ellenőrizhető, hiszen
a; log; 5-4 30
az]
a.
2
1
2
l
5) [3] a
ga —
] 1
az -(1og5 E —, így ill.

.
6. a) xi y43—/fxity43 -12 átalakítás és azyYx4-ty-43 (a 20) jelölés be-

vezetése után adódik:
2
a" —a-12-0
147
£ . ——
,—3 (nem megoldás, hiszen a 2 0).
AZ 7 4
Xr-yi-3-16
Xx-ty2-13.
Ezt az egyenletet kell a pozitív prímek halmazán (x £ y) megoldani.
Az egyedüli megoldás:
X-2 és y-11, melyekre az eredeti egyenlet is értelmezett.
126
b) ÉT.: xy 2—3, ami mindig teljesül, hisz a feltétel szerint x és y pozitív.
xy 43—,/xy 4-3 —12 átalakítás és b — Jay 43 (b 0) jelölés bevezetése
után adódik: b? — b — 12 — 0. Ennek egyetlen pozitív megoldása van (lásd
előző feladatrész): b — 4 (€ ÉT).
xyt 32-16 2 xy- 13.

Mikor lesz a gyökök összege minimális? Ennek meghatározásához hasz-
náljuk fel a számtani és mértani közép közti egyenlőtlenséget.
ey 22
Az egyenlőség
xy 2213
pontosan akkor teljesül, ha
— X-F Vuin
x-y20,
- 2413.
de xy- 13, így
Xzyz- /13 a megoldás.
. a) ki xXő
dx. yő tr 2y— 11
(x- 24041 -16—002;-D, 7-4.
O ":
a tükörképkör (k") középpontja. P(4; 1) felezési pont az 00" szakaszon.
a-Z2t0 2 917761
063)
-14 0," r—r, ezért
1- —
,
k" egyenlete: (x — 6) 4 (y— 377 — 16.
OP-Áf444-2/2-er — P 0
belső pont — és metsző
K kö- k"
rök (A és B a metszéspontok).
A keresett tulajdonsággal ren-
delkező ponthalmaz: az A és B
pontokból kiinduló nyitott fél-
a
egyenesek, két kör hatványvo-
nalának (1)
egy része.
Ugyanis VO €h (OC €lA; B1)

esetén:
(CE, ) -04-0B és
127
fa)
( OE,
2
-0OA
zs OB
kö
2
(az érintő- és szelőszakaszok tétele miatt). Így
Z
(CE ) - (CE, ) , azaz
CE, -OE,.
k[(1k"— (A; B), tehát a közös pontokon áthaladó egyenest (annak egy ré-
szét) keressük.
k: xXÍtFyYő-ádxr2y-l]
ii
ki: x7 4 yő-—12x—6y-——29
8xt-8y-40 — 1: x-- y -— 5, metszete az y tengellyel: (0; 5).
b) f/ lfIoReEh; R—-?
F,RPs — F,RPs — 45" (szimmetriai okok miatt).

v,(-1; 1), melynek 90"-os forgatottja v,(I; 1), így Vy (0; 2) — (0; 1).
fi: 1x—0y-c, tehát x-— c. F, £

fi k- A, (1 db pont!) 18
cry(ő -á4cr2y-]1]
yó
Hy 40-11-00. xo
1
megoldás van S D — 0, azaz
E
4-4(c"—40-11)-0
c" —40—12-0 F, Ox
C1,2 418. -6 $
2 C2 —-—2. Yi YA
f
Tehát f,: x — 6 vagy x ——2. NI
Könnyen ellenőrizhető, hogy az x— 6
egyenesnek van közös pontja Kk"-
vel, így fi: x-—2 lehet csak. f[1h—-R — —24y2-5 — y-7, tehát
R(-2; 7). Szimmetria okok miatt R P-re vonatkozó tükörképe (5) is
megoldás.
128
xr ÉL xx
4
37
8. a) I. megoldás: ÉT:
4 2
—
4
és x-ÉzZ
T
— Kifo— ,
A
4 2
- tg—n
T
tgx tgx- tg—
mm
43. 4
A ha x2ÉZ1!
1-tgx tg 2 14 tgx tg 2
,
4 4
tgxtl , , t2x-1l
1—tgx 1-4
tgx
tgxtl
1—tgx ,. ]—tgx
1-4 tgx
-2 (4)
Jelölje a
igy eF AG
—tgx
tl
e
kifejezést a! Ekkor do3-2s2
a
a —24—3-0
24,
MT
. 3
e]
Jt] .3
xeH
11-16
1
vagy tgytl
1—tgx
tgx 4 1—3—3tgx tgxy 4 1——1-4-tgx

4tgx—- 2 Nincs megoldás.
1
tgx
a — —
2
X — 0,46 (rad).
Ha x , ekkor nem alkalmazható a fenti addíciós képlet, így az ere-

2
ig 43. s --14-3:1-2,
3
deti egyenletbe helyettesítve: tehát x — nils
is megoldás.
129
S
II. megoldás: (-:)-ban bővítjük a bal oldali törteket cosx-szel.
sin X 4 cos x COSX—SINn X
3 2
COSX—SINX COSX--SiIn X
(sin x-- cosx)" — 3(cosx—sin x)" - 2(cos x— sin x)(cos x 4-sin x)

sin? x 4 2sin xcosx-r cos? x— 3(1—2sin xcosx-- cos" xX)- 2cos? Xx—sin" X)
Ag
1-4-sin2x—3(1—sin2x) — 2cos2x
s
2sin2x—cos2x- 1
2 1
—5 — COS2X
5
sin 2X — 51-
,;
: —
ag
sin(2x — 26,56") s 51-
2x—26,56"7— 26.56" vagy 2x—26,56"— 153,44"

x —26,56" Xx— 90"
X — 0,46 rad. XS Z.
———— 2
b)
f0- tgy1-tgxtl tgx-l
I-4-tgx
tgxtl 4
1-tgx tgx-l
—
1—tgx
, az a) rész szerint.
Az
itt
!
ejő
bevezetett jelölés szerint f(a)— a
;
-4-—,
1
ahol
a
T
S
TT xT NT TT
az-tgjxr—4 [20 Oz x-r—£—,

4 2
azaz —4 ax 4 —.
2
A feladat szerint x€ [e z] így adódik: OZ

xT
1
:
Ekkor a 4—22, z 2
a esetén.
A.
és egyenlőség van — 1
a
tgx 41
FO), min 2, ha
1-—tgx
- 1, azaz tgx - 1 — 1 — tgx, tehát tgx — 0, így
X-0 esetén.
130
d) Az
ater 2] 20, ha
TT T
— d xHt— ET
2 4
T 3x T
— ce
,
xa—— és xel0.—2 ),
4 4
TT 4 x$á—.T
így —
4 2L
Ekkor a 4 £ £—2, egyenlőség a —-—

1 esetén.
a
FO p. max —7—2, ha
: tgx-4 1
ht
—tgx
——
1, azaz tgx
megoldása, így ezt az értéket (-2-t) a függvény nem veszi fel, így helyi
- 1 ——
1
- tgx, de ennek nincs
:
maximuma nincs. (-2 lesz a legkisebb felső korlátja a függvénynek ezen
az intervallumon.) Mi
a helyzet x 7 -ben, ahol f(x) nem hozható fenti
(4 4 z] alakra?
a
TT 3x TT fog
[estg—-—-tg—--1-1—-—2, azaz az
]
— l
7 sz.
!
fe függvény a intervallumon
I
:
mégis felveszi a —2 értéket, így nemcsak

I
is.
!
szuprémum, hanem maximum mm —x

N
Az fer) függvény grafikonja a
vallumon:
[ z] inter- ;
131
VII. sorozat
1. a) (1.x43. 1) (2. x42-1)-3. x7-4-4.x- 1

1, hiszen az x alapú szám-
rendszer helyiértékei: 2"; x!; aZ; X3; ...
(xX1-3J2xFT2Y—-BZxÓ
ára]
WX r8x-6-3xő r4x-rl
O-x?—4x—5
;
X,2
ru 1
-ÖZbró
5-ös alapú számrendszerben igaz a szorzás.
Ellenőrzés:
13; —543-—8)9
22; —-1042-1219 — 38-12 —96.
3414 —3.2544.541—96)9
e
b) (1:xt42:1)-(2x-1-D-1-x7 40-xő 42-x42-1
(xHYJ2ÜXxFH)Y ex? H2x 2
WX r5xH2—-xÓ H2x
O-x?—2x7—3x
2
0-x(xó—2x—3)
X -
0, de ez x. -2x—3-0
nem megoldás. ,
2-4, 3
3-as alapú számrendszerben igaz a szorzás.
Ellenőrzés:
214 —-641-719 2 5.7-35.

10224 —274642-3510
132
2. a) APCyA - DPB,,
mert CPAS — BPDs3
(csúcsszögek) és CAPS PDBs (a BC —-
ívhez tartozó kerületi szögek). Ebből

adódik, hogy
PA PB
PC PB
azaz, PA.PB-PC.PD-2-8-16.
PA.PB-1l6cm".
b) PAsPB-ÉÉLÉ 222.fPA-PB —2X1I6 — 5. a számtani és mértani
közép közti egyenlőtlenség alapján. (PA--PB) -8. Ez akkor teljesül,

min
ha PA —- PB, azaz P-ben merőlegest állítottunk a sugárra.
1I. megoldás: Akkor kapjuk a P-n áthaladó legrövidebb húrt, ha P-ben me-
rőlegest állítunk a sugárra. Ekkor a CFD4 derékszögű (Thalész tétele mi-
att), ahol FP az átfogóhoz tartozó magasság, így a magasságtétel szerint:
PF -NPC-PD -V16 -4cm, és PF-PE-2.4-8.
A
3. a) Vegyük fel a mértani sorozat elemeit szimmetrikusan!
a sé
4 és 4 2 1, hiszen különböző számokról szó.
2 ; 2 4
—; aza van
g :
a
a -49—729 2 2 az-9.
3
—- a -—729
g .
Vizsgáljuk a számtani sorozat elemeit!
hsÉs2, b,-az9;
ag da
b, - ag — 99
b; —-
b, 4 2d és by —-
b, 4 8d
g
9-242d 99-22. 8d
a
99-9--249d 9497 —9-4-89d
94—9-249d
133
Az előbbiek alapján:
9497 —9--4(94—9)
949" —9-43649—36
9497 —3649427-0
gy —4943-0
:1.2 ii
41
2
2 "9-1 9 3
Nem megoldás
a feltétel miatt.
A mértani sorozat hányadosa: 4 —3.
b) Ekkor d —
99-9 27-9 - 3. A számtani sorozat különbsége: d —3.
249 6
4. a) Mivel Ix—al20 és Ix-4-4/20,ígya 20.

1) xS —4 esetén:
-xtrta—x-4z-2a
—2x-—4-—a
—4— S
ox de
—4—
T4
-4-as—-8
4sa.
lú) —4 S xs a esetén:
-xrtatXxt4z—2a
a4r4-—2a
4-a
Hi) x 2 a esetén:
X-atrxtr42—2a
2x-4-—-3a
34—4 3a—4
54 2
, d
2
Ez
34a—422a
aza.
Tehát a — 4 esetén mindhárom intervallumon van megoldás a és Yy ese-
tén 1-1, 5 esetén végtelen sok, hiszen a —4 £x 44 intervallum minden
eleme megoldás.
134
o
b) Az egyenletnek a 4 4 esetén nincs valós megoldása egyik intervallumon
sem.
log; 25y7 53 25-- log;

log; y7
5. a) g log5/5 25y7 ——
45 - 1
52
—2[(2-42l1ogslyi)
( sl ) és
2
log;
2
4
A.
e]
a —10g
7 4
y 625 logs y —log5625
h - log,53625 3
Z-
-1
-
jog 2
5
--I(4log:[y[—4]—4—41og;s[y], ahol y ERW0).
K — x? 4 gx 4 h teljes négyzet S g" — 4h — 0, azaz g" — 4h, tehát:

4(24-21og:[7]) —4(4—410g3[21)
4--8logs[y[4-4logály[—4-—41log3[2]
4logs[ 714 121ogs[y[—0
öt —
logs y (log; y143]-—0
logs yÍ-0 vagy logs[y[4-3-0
ő
[]-1 tog4[7]--3
y-z]
bI-57-75 1
7-5
1
I
b) x7 4 gx 4 h — 0
egyenlet teljes négyzet y —- £1 és y—
te esetén, így
-4(1 4 log; x])

x
2 2
-—2(14-log; 3).
y -
Tehát x
1] esetén x
——2
——2(1 -- 0) ——2,
vagy x-—4 az egyenlet megoldása.

és
tes esetén x -—2(1—3)-4.
135
a)
cos): (3 sin 2x— cos 2x)22272
6.
(sin x--
(sin x 4 cos x)- (Én elen22

(sin x-- cos): (essZ sin sin. cos2x) 5 12 2
S2
(sin x4-cos x)- sinf2; I ls )
(in
NT
COS X
sin Zcos :) si 2x—ala

2
sin als Je —
iiis
(cosZsinx 2
. :
—
als
2. 3 a...
sl8El2. e - hiszen
KA
DS 1,
aZ oátN és 2x-—
2 t2ln;kés I egészek
xs ÉRD
4
és
xs 3
Z ,okn
4 Én 3
1 ookutho]
4 3
24k—-12/21 — Nincs megoldás.

EE———
páros
136
ii) sin xrÉ s] és sin gy -]
ris Bs
4 6
jot4 2
és
6 2
joprkésíegészek
ae ae gr
4 tr és
6
ÍR ogy
4 , — 2 6
4 gye
Öak—2el
4 6
24k—-12/4—5 — Nincs megoldás.
ÉEL—————
páros
Az a) egyenlőtlenség sosem teljesül.
b) Az a) részben látott átalakítások után:
sinf2x —
z] inf x T z] £ 1, ami
:
mindig teljesül, mert
sin] 2x-2Z 121 és Isinl x4

ÉJI
21.
6 4
A b) egyenlőtlenség mindig teljesül.
2-0
"A
7. a) kir? 4Y7-10x—4y4 — S 72
2
si
—6
9
tehát
2 2. a ,
(x— 5)" 4(y—2)" ——, h

2 —4
re 32
TT?
]1
3 3
O(5; 2) és
ak
I
V2 2
1
ma AA, a-ás.
34/2
tk
Al
L
1
T
—9
8 10NI1
1
2
B
m, —
m, — tg(1807—0) ——1
; 2 y-mx-b alapján adódik:
m
gsm stsú—kl ho
137
eésfiy-—x- b,
gésh:yzx- b.
—
ef1lk és gf(1k megoldása 1 db pont!
e
x 4 yó 107-4y4É£-0
9
y-bitx
—
WX HAbtx)N7—20x—8(bix)4-49—-0
2x7 4 2bÓ t2hx4-x )—20x—8bF8x-4-49-0
4x7—28x-4-4bx-42b7—8h449-0 vagy 4x7-—12x—á4bx-42bő-—8b-4-49-0

4x7 -44x(b—7)42b"-—8b449-0 4x7—4x(b-3)4-2b"—8b-449-0
D -— 0 esetén van 1
megoldás.
16(b—7)7—16(257—8bh-4-49)—-0 vagy 16(b-3)7"—16(25?—8bh--49)—0
b? —14b-4-49—2b7 4-8b—49-0 b? 4-6b-4-9—2b"-4-8bh—49-0
b?-46b-0 b? —14hb-4-40-0
bí(b-6)-0 1456
hb
b-0 vagy b ——6. b -10 vagy b-4.
A keresett érintők:
)
sZ:
eyz—-x414és
:
fryz-xx10
,
(ell
w
74 o
g:y—x és
h:yz-x-6 (ll)
A feladat megoldását grafi-
kusan is megadhatjuk (lásd
DN I.?
ZT
— 2 8 9
1
I 3
4NS/5 7 I10NI
az ábrát). x
1
b) e 1 g és f h, mert m, m, — m, m, — —1. Tehát a 4 egyenes egy négyze-
- -
tet határoz meg (zár közre) a síkon. A köréírt kör középpontja O"(5; 2).
138
y--—x-44
NY
—x
Xz-x-t4
A keresett kör egyenlete Kk": (x— 5)" 4 (y— 2)? —9.
8. Vegyük fel a mértani sorozat elemeit szimmetrikusan!
as. 9
b; c-b-. 9 (920).
i) Ha c a legnagyobb oldal, akkor y a legnagyobb szög a háromszögben, de

hegyesszög.
074 y £ 90"
JI szig. mon. csökkenő itt a cosx függvény
cOS0" 5 cosy 2 cos 90"
12 cosy 2 0.
Ha
a legnagyobb oldal, akkor a mértani sorozat növekvő, tehát 92 1.
a
c
Alkalmazzuk koszinusztételt a c oldalra!
Éz d 4 b? — 2abcosy —
-
49
e] cOSY — —
2ab
22p 2
g
1
2
Tehát
a feltétel: 0x
A
el.
g
139
E
s lg
—
!
2
Ok 1.
—
2
—
da
szklefősű
d
(g21!!) és
jeg 2
kő
g
14 É-—g"
0 14979 429
GÉ
05 4$—-47—1 g 294144
, Iz/lr4 15 (g-I1 eg?
o
2 2 la-1lá ő , (4211)
1-5 cg 2
s
145 g-1l1s4g
2
3 i
gt]
2
mindig igaz 044
1)
2
3
14-45 0-[4 :) "7Z
Í
——
lala és 921
mindig igaz
145
legs
Ebben az esetben a megoldás:
ii) Ha a legnagyobb oldal, akkor

a
1494
a legnagyobb szöge a háromszögnek,a

1-5
I
de ez is hegyesszög, tehát 0" £x £ 90" 1
5 cosa 2 0.
Ha a a legnagyobb oldal, akkor a mértani sorozat csökkenő, tehát
a 2
0 £ g £ 1. Alkalmazzuk
2 2
a
koszinusztételt az a oldalra!
zbő-trcő—2bccosa
2
d"
2
2
bo 149--—L
22
b? 4
2 Cosa Pas
3 2
7 "
4 4
2bc
- 2bbg
E
29
—
49
1
2
—-—
Tehát
a feltétel: 0 4
24
1.
140
7
űl
oP-t
2
I
14 g7—
0
2
a
PI
249
O0£1497——
1
(9g20!!) és 1497 —— 429

g g
Oz ATg-l g tg7—-1 £25

(d 12 125
cl
-— gő (Gő —-294 De 1
gs
3
1-5
J
FA
vagy a szt; 5 ag (g-Dőzl
lalda-1jel ésO0sgel
sosem teljesül
gl4-9 g)21
41
la]
[145 (9-2) 53a
2)
2492
GZ
Ebben
az esetben a megoldás: 145 sgal.
2
iii) 9 21 esetén a — b — c, tehát a háromszög szabályos, szögei hegyesszögek.

Foglaljuk össze az eseteket!
145 csgal és gzl és l14g4x

1-5
2 2
[ek 3/5
£sgs
1-5
2 2
141
VIII. sorozat
által
—
1.
a) A csiga az egyes órákban megtett utak egy számtani sorozatot alkot-
nak.
a ,
— 40 cm; d — 5 cm; 5, 2 600 cm; n — ?
t(1-Dd
5, -
2a;
2 ,- 804(1—1:5
2
A
(80-4-5n—5)-n 2 1200
600
Snő 475n—120020
75 F17212 ——24,7
Ms
12 ( n,
10
m 9,7
EE
n £—24,7
értelmetlen
a szöveg miatt
vagyn29,7(ne2Z)
2
— a 10. órában ér
át a túloldalra.
b) A csiga által az egyes órákban megtett utak egy mértani sorozatot alkotnak.
a, — 30 cm; 4— 1,2; 5, 2 600 cm; 1 — ?
S. ZA"
g" 1 30. 112" —1
2 600
9-1 0,2
1127-124
12725
U szigorúan monoton növekvő a függvény
n Igl.221g5
.n2z8,8
Ig 5
Ig 1,2
(neZ)
(Igl.2
2
01!)
ér át a túloldalra.
A
a 9. órában
2. a)
57 4.58
5
(Ez nem
7-5
zár
ki
er
ET: 5 "
— 5"
egyetlen a paramétert sem!)

cx
40, azaz ,
5 ax"45", tehát ex
x 20.
— 5"
I
:
14-57
1457é
;
o S -a-a 57
51
:
za za
,
8
5
X
Fan 5
X I — 57
3
1422
a—
524
s (hiszen a --—1 nem lehet megoldás).
at]
Az egyenlet pontosan akkor oldható meg, ha
a-120 és a-t120
4-1. 0 (agy
a-1£0
az] az2-]
a-140
2 a02l.
atl és
azil az-1l]
41 2.
- as-1l.
A megoldás (x) negatív szám lesz, ha
a-t1l
(Lásd 5" — 25" függvény grafikonját!)
a-1l a-1l1—a-1l
at]
-1£40 S ————
azt]
—z-z0
S a-t
K0 S a-t 120,a- 1.
De a 2 1
vagy a £—1 a megoldhatóság feltétele, így a 21 esetén lesznek
negatívak a gyökök.
aes 2 esetén 52 —
13
12 ;
12
, 13
12
524 —- 52
U szigorúan momoton növekvő a függvény
XSL
Az oldalél és az alaplap hajlásszöge: 0AO"$ —

a — 64746".
00 "A ,-ben:
M
- M-Í
2
tga —
ad 2
iga.
2L
Az oldalélek felezési pontjaira

(E és F) illeszkedő síkmetszet
egy szimmetrikus trapéz, ugyan-
is EF középvonal az OBC,-ben,
így
HE és EF I] BC.
143
u
E"F" pedig az ABCD négyzet felében középvonal, így EF" —a és
E"F IBC. A fentiek alapján EF IE "F", tehát trapéz, szárai szimmetriai
okokból egyenlő hosszúak. E trapéz magassága my

-É mert my kö-
zépvonal az 00"B,-ben. A megadott síkmetszet területe:
T- 277 1,,.3
M Zz—a —M -z—aM -—a-
3 3, AV2,.
tga
32
—-———tga a"
2
—
2 2 4 2 8 8 2 16
"a ÉL 32
JT sag
s ,
2
- V3/2g4 - s —
Mö6 2
3
em?
b) A trapéz középvonalának hossza: k
alaplappal párhuzamos sík az A"B"C"D" négyzetben metszi

—
at-a
gúlát, e négy-
72
4 3
3. Az erre illesztett,
z
zet oldala: a". Ebben a négyzetben kll a így a" —3. Az eredeti és a kis ,
(a) "52
gúla hasonló, így
a?
HR , ahol A a hasonlóság arányszáma.
ÉN 3
!
mzÉM-2.6-452—myy.
M a 4
A kis gúlába írt körkúp sugara az a" oldalú négyzet oldalának fele, azaz
Il.
Nap
730 1.5.
2
"kúp TT Mpeúp
:
A beírt kúp térfogata: Vu, Hi

— - 10,6 cm.
4. a) Írjuk fel a koszinusztételt az AFC,A-ben és az
AFB ,-ben!
2
b? — 2 [ő] 2.54 2 c08Ő és
] —2-s "7" c0s(1809-ő), de
cos(1809—Ő) ——cosó,
144
L
így célszerű összeadni a két egyenletet:
bőre e (5) Jas
46
Írjuk fel az a oldalra is a koszinusztételt az ABC-ben!
a" — bő 4ő —2hc cos a
36—68—bc:112 — bc —26,6.
Tehát a megoldandó egyenletrendszer:

b?
4 —-68 ADO
be —-26,6
26,6
b
b
p?
b" —68b?-4711.1—0
4
2 68
(5?) —
682 42.18 55.09
, 1291 S b-742 — c-—3,59.
12 2 — hb-3,59 — c—7,42.
Az ABC, oldalai (az ábrának megfelelően): az- cm, b —7,42 cm,
€ —-
3,59 cm.
b) Mivel a leghosszabb oldallal szemközt van a legnagyobb szög, így f-t

kell meghatároznunk
a b oldalra felírt koszinusztételből.
mo
2
4
7, 42
kH
—2ac cosB — cos B
SÉZ
eaz
b? — a? — -—0,1432.
ac
B — 98714.
c) A legrövidebb magasság a leghosszabb oldalhoz tartozik, hiszen szorza-

tuk (a kétszeres terület) állandó. Számítsuk ki az ABCA területét!
T , a-c-sin B
- 10,66.
-É- 2,87 cm.

b m,, T
T-
-
— m, )
145
18
5. Az egyenletrendszer alaphalmaza:
9-x7 20 és 10x—x7—2120
92x" X"—10x421£0
32]2] 1044 7
. 9 3£x57
t
S KN
£3
2
Csak x —3 esetén értelmezett az egyenletrendszer.
y töyz6 e, vh 45y-6-0 és yY2—8y47-—0

y —8y-—7
Vi2 ya 6
Ma
-5t7,y-1l ,
és . 8-6, y4—7
472 izt
y -1 a megoldás.
Az egyenletrendszert a (3;1) számpár elégíti ki.

6. a) Az ftx) függvény értelmezett, ha:
xr220 és Vx4-2-—2x-150 egyszerre teljesül.
EE
x2—2 Vxr2o2x-1
Ha 2x- 140, azaz
—— Ha 2x-—- 120, azaz
9.2"
Í
xa — akkor igaz
;
x2 akkor négy-
az egyenlőtlenség. zetre emelhetünk.
xr254xő-áx-l
05 4x7 4 3x—
:!
X1,2 35
"2
ee
La
-1
I
de x 2 ——
v
ez ye,4
] !
a -——
2
s x a —4
146
b) log
3
[/x42 -2x-1) 2 0
log; [Vx42-2x-1) s log, !
—
3 3
JI szigorúan monoton csökkenő a függvény
E—
Vxr42—2x-1I21]
Vxr2o2xr2
Ha 2x4- 240, azaz Ha 2x-4-220, azaz x2-—1, akkor négyzetre emel-

x£-l, akkor igaz hetünk (és ez kölcsönösen egyértelmű művelet
az egyenlőtlenség. lesz).
De 22xe—, xXr254x7ő-8x-4
2
O-4x7-47x-42
így-2£xs-I
xyz 417
I, ez
-—72£2
;
,
az egyik megoldás.
8
8 8
e l3x ezt 8
-12£X4z
i a megoldás ekkor.
2A esetén lesz f(x) £ 0.
c) Az értelmezési tartomány alapján látható, hogy a görbe csak az x ——2; —
1; 0 egész abszcisszájú pontokon halad át.
f(-—2) - log, 3-—-1

3 A görbe csak a (-2;-—1) koor-
f(-1)-1og, 2 nem egész dinátájú rácsponton halad át.
3 Ennek ordinátája —1.
f(0) — log,
3
(2 - ) nem egész
147
$
7. a) Alakítsuk vissza a parabola
egyenletét!
b
41 -2xt 52
Ex Il,
x
Zz—(x
FÁS
2
—8x)t5-
)
dlfye
210 4) 161452
412
me
41
1
2
2
EzZ—(x-4)77
)
- y-12—(x—4)2.
1
2
)
J 28
Ebből az alakból leolvasható a parabola C csúcspontja és p paramétere:
C(4; 1) és p -2. A parabola fókusza F(4; 2), hiszen FC- 2 A parabola

tengelyének egyenlete !: x-4, vezéregyenesének egyenlete vi y-0
(a -£2 miatt , azaz az x tengely a vezéregyenes. Legyen R a fókusz
tükörképpontja. A tükrözés miatt FE — ER. A parabola definíciója miatt

FE -Ev. Tehát Rev és r, —8, így R(8;0). Az E pont abszcisszája
—L
biztosan 8, hiszen ERLivzx tengely. Ordinátája a parabola egyenletébe
való behelyettesítéssel adódik: e, —

z 87—2-84-5-—5. Tehát: E(8; 5)
koordinátájú parabolapontban húztunk érintőt.
1
b) Az F és R szakasz felezőmerőlegese a tükörtengely, ill. a keresett érintő.
k,
—L
FR(4;—2)—n,.e e: 4x —
6 és k,
án, 2y-22,
így K(6; 1).
azaz 2x—y-11.
elit -G
2x-1l1Izy 2 y--3 2 GU-3).
x-4
§
sz o H0)
1.5
ellv2 H H
2x-11zy 2 2
y-0 3
A keresett háromszög derékszögű.

G
153.
.T- 2
2.25.
—
c) e: 22—y211 — m,2-2.
elf mm -c-1— my a-z.

1
-x 4
Ze
A keresett érintő2 ;
egyenlete paraméteresen: y — b.
b meghatározása:
y ln]
4
-2x4.5
egyenletrendszernek egyetlen megoldása lehet csak.
1
: yz-—xtb
3
leíxt5--lixieb
4 2
XI —6x420-4b-0
36—4(20-—4b)-0 D -— 0 esetén van 1 db megoldás.
36—80--16b-0
44 11
I6 4
Ex i
1
11
f:y —
T
xyz ze (2. z] és tgy és tgz is pozitív
: sé számok. Alkalmazzuk e po-
s ;
8. a)
csk
—— tgyx
zitív számokra a számtani és mértani közép közti egyenlőtlenséget!

3
149
tgx 4 tgy 4 tgz — tgx - tgy 4 tg[T— (x 4 ))] —
4) 2 tgx 4 tgy a ELL

- tgx tg
- tgx 4 tgy—tg(x
tgy 1-—tgx.
EG
—
-(tgx 4
e! —
1-—tgx tgy
(tgx 4 tgy) ZER
t—tgx
tgy
1-tgx-
- tgx tgy
— tgx -tgyi——
1—tgx tgy
— — —tgy :
tgy tgíx 4 y) —
--tgx :
tgy :
tg(77— 2) — —tgx :
tgy :
(-tgz) —
- tgyx -
tgy -
tgz.
o] A]
Használjuk fel ezt az egyenlőtlenséget a kezdeti becslésnél!
tgx --
tgx : tgy
8) tgz £ ( -
12z
3 3
Legyen tgx -
tgy tgz : — a és a 2 0! Ekkor:
as 3 0s
3
a? —27a -a(a —27)
Mivel
a2 0, ezért ez csak akkor igaz, ha 0 £ a" — 27, azaz
27 sd
3/3s]af azo!!
3/3 sa — (tgy tgy tg) min -
— 343.
b) A számtani és mértani közép közt egyenlőség van, ha
tgx — tgy — tgz ———89

feltételek
Xz-y-z-— 9]
s
150
IX. sorozat
. 4)
(Vere): zza be)
TETT
—
St
[do] 2 1
;
ET Je ő
Et ET Test éri .
EY
—
[do 42—1]2
ET[ET
-(xt1—(x- DÓ zá.
ÁLTAL [STT 3 sz -
I XA IX(xy I
xXő
21
XŐ—
xy
2 2
b) Y 9)
.X 2.
y
px FI x
xy
y —2yrxő try yó x7
xy xy
yöX-yyxő xy
. a) Írjuk fel Pitagorasz tételét az OGC

derékszögű háromszögben!
D
Ge]
1 e c
—
[27
A
FE
á
2
[1
2
LÓ
[e]
!
2
1
x"4(1—r)? Ely--£-- SY
str
.
rő
1 !
XőHI—2r "1:
4 7 x
X HO
3
3r. 1)
1.
4]
a
!
4
AIlLlHF B
4 1
peső.
4
151
Írjuk fel Pitagorasz tételét az OFH derékszögű háromszögben is!
Ír]
2 2
(d-x) sfr-z)
ág s lFo X —2xtler.
16
A
2
popbis
16
2)
MP
4ic3"-6rt3
4xó-43-12x7—24x-12
0-8x7—24x-9
4
244t12/2 643/2
X2 16
De x-e 5 342V2 21, :
ami lehetetlen, így x-—

9 —3
E
Ekkor (1) alapján:
3
:
36-364/2-718
16 , 34 66-364/2 33-184/2
16 Bazi
11—6/2
sa 8
- 0,314 a keresett kör sugara.
b) Legyen y — OA. Az AOF derékszögű háromszög alapján:
3/2732] VZT
EZ, 16
193—1324/2
64
LR 64
—
0643.
e—
152
3. a) i) lel2bl és Ix]-b]21 N
1. negyed: x20 és y20 miatt: A
x2y-és x—ys1l [FB 2
x-lgy
FAR
sos
Í
2 l
4 3 2 IXIXIN2 xT
£0 jatt:
y20 3 4
ó
2. negyed:: x és miatt:
-x2y és —x—y3s1l 572 NN x
7Ési
(
2
NI N
-x-l1gy 3
iZ
7 —]
3. negyed: x £0 és y £0 miatt: —4
-x2—y és —x-ry31l
xSy yáxt]
4. negyed: x20 és y 40 miatt:
Xx2-y és xry£l
-XxSy yá-—-x-1]
ü) [x]s]y] és -[x[4v]21
1. negyed: x20 és y20 miatt:
xgy és —x-ry31
yáx-1]
2. negyed: x 40 és y20 miatt:
-xSgy és x-ry31l
yá-xtxi
3. negyed: x£0 és y 40 miatt:
-x$-—y és x—y5s1l]
x2Zy x-1$gy
4. negyed: x20 és y £ 0 miatt:
x$-—y és —x—y 1
-x2Zy -x-lgy
Összefoglalva a megoldás az ábráról leolvasható.
A határoló egyenesek
25 db rácspontja van a
ismegoldáshalmaznak
hozzátartoznak
a megoldáshalmazhoz!
xe esetén.
[—3; 3]
153
b) Az origóhoz legközelebbi egész koordinátájú megoldások az 17 4 y7— 1
egyenletű körön vannak.
s
,
:
loga(27—7 ).
i
4. a) A mértani sorozat szomszédos, páros indexűa tagjai: aa,
; Z 3 Gi ú
Z —
az -167—3; ap, —13-8? 41k ko 1 egész.
.
A sorozat tagjai értelmezettek, ha
Hozzuk egyszerűbb alakra a sorozat tagjait!

2"x — 7 - 0, azaz x—
Ig 7
Th
I
2.8.
Oz 3 27 —7,
log:(27—7)
hiszen a"?4? — p.
x x
ap, -16$—3-[2?]4—3-27-—3.
;
Apa 2 — 3.83 41 -[3.27 41f-3.27 41, hiszen 250 és 3.274 151,
így abszolútértéke önmaga.
Tehát
a sorozat tagjai: ay,
, 27 — 7;
aE 2— 3; Az 3 24 1.
Használjuk fel, hogy a pozitív tagú mértani sorozat bármely eleme 2.-
tól kezdve) mértani közepe a hozzá képest szimmetrikusan elhelyezkedő
(a
elemeknek!
2-3- (27-7)3:27 41)

(2 J-6-27 4923. e) FÉLŐ
—14-27-—16
0-2(27)
7278
2
0-(2)
154
A —1 nem lehet megoldás, nincs benne az exponenciális függvény érték-
készletében.
2x -8 szg] .
kölcsönösen
egyértelmű
vm
A sorozat tagjai: 4),

, — 1; Ax, — 5; As, — 25.
b) Határozzuk meg a sorozat kvóciensét!

2
Aj42 —
24 d
25-5.4"
5- TT
tV5—g.
. a) Emeljük ki V32 42? — v13-t a függvény egyenletéből!
feÜ- if 3
géz sin2z a zcosz) S
413 v13
2
- /13(sin 2.x cos 33,79--cos 2. -

sin 33,7? ) —
- 413 -sin(2x-4-33,7") .
Mivel —1 £ sin(2x--33,79) £--1, így — 13 £ /13 :sin(2x--33,79) £ /13,

tehát FX max - 13 és FO pin -—13.
b) f(x) minimális £ sin(2x--33,7") ——1
2x-4-33,7"—270"4-k. 360" (keZ)

x —118,15"7--k 180"
x, — 118,159--I 360" és
x, —298,15"4-1-360" (€Z)
155
c) Használjuk fel, hogy a ctga függvény páratlan, azaz ILC —lB
és vezessük vissza tga-ra! 9
g(x) — tg(71x) 4 etg(7x) — tg(7x) 4

tg(7x)
dl
Mivel
:
1).így
xe[0; 2) me. 7)
T i
ezért tg(77x) 2 0 és a reciproka is,
2 ! i
tehát alkalmazható a számtani és mértani/közép közti egyenlőtlenség,
vagy az
:
a- a 22 i (42 0) nevezetes egyenlőtlenség.
—
TŐ 4
tg(7x)
A
1 1
tg(7x) 4
tg(77x) 2 tg(7x)
Tehát g(X min —
d) g(x) minimális .S tg(m)2-

tg(rx)
tg) 1
tg) —- 1
vagy tg(77x) — —1, de ez nem lehet,
Tt
xe Di!
2
hisz xe 9; 1.
2
!
T
mm -e—
4
1
xXe—.
4
6. a) X"
4 px -t 4 — 0 egyenletben
a valós gyökök létének feltétele: p?
XP-t GxX-249-0 egyenletben a valós gyökök létének feltétele:

— 49 2 0.
(prg 48920.
Alkalmazzuk
a gyökök és együtthatók közötti összefüggéseket!
156
ss
b
Xi FX 2——
a (prg) FX; —
——D
hoc
X3
és és 2p-34-—1.
a 9 Z.
a
—24—
Legyen x, és x, az egyenletek közös gyöke, azaz x, —

xy.
kzt zt
ÉL
XIX. ——D—4
és és 2p--3492-—1.
x) Xz ——29 X3
Xg
mg d
/
1
Xj"X2 ——2X3X; — (X, £0 ,

esetén) x3 Ekkor
T
Ay kg mild
ARI EP
1
ea:
Xi" Xz ——29
2p-434-—1
X;
e] X2
alapján:
He X
-—D-—g és Do 7 X7
FX; -—Dp és
2p-34-1.
-
1-3 4
2
alapján:
:
PE
b
2
-
24 —
2 ij ko hé és
x3
S.
2
ed
294 2x3 - 39Xx, —

X,
tte,
VU
esetén:
3x; —
09
AL,
Xz
FŐ ae,
2
3X. 52
4H1]—
2
2x7
3X5
TX
2
D
—402x, 41) 2X5-tXa
3x5—2
FÖL ÉS 3x3—2
157
—8x, —44-6x; —4x, 4 3x,—2-—2x34Xx
4x37—10x,—6-0
2x7—5x,—3-0
St
Evagy X, — 3
oD
x
sa an E
i) X, — 3 esetén: 9—
18-3
-3 és
poz tése és
12
3 -——7
1
á
—
ésx,—-Xx, z3éés
— 3 z].
-—
Tehát: p—-—4; 9—3 esetén x, —x4, —3 és x, ——2, Xx3 2-1.
Üü) X, -— esetén: a-2— 2-0, és P-z És X3 -1 -0

És2 x3
X3
Tehát: p-— e 0 g esetén x, —x4, —-0 ÉS X, —X4

nál
1
tehát mindkét
és
tk
gyök közös. Így ez nem felel meg feladat feltételeinek.
7 a) Zs
xi]
0 2-4x50 és xt150
és
1 1
Xoö-1 —
—DXx
kágpén,
2-4xs0 és x-r1l40
xs-I
1
Zé és — Nem teljesülhet egyszerre.
xt140
xX:£-—1
1—-xsz1l
Ozx
és 1-x20
15 x sz
Osszefoglalva: —1 4 xs 2
1
deXx:z0. (4)
158
1 ,
2-—4x 2-—4x
b) )
log.
10g,)-x ———-120
MERT
,
S log,
81-x , ——— 2 log,
gi x( 1— 3).
)
Ha 1 — x a I, azaz 0 4 x, de (2) miatt 04 xz a logaritmusfügg-

akkor
, kk . 2
vény szigorúan monoton csökkenő, azaz
xXt
A
;
X
lex
2—4x
xtl
tx-14 0 E)
ELL
xi 0 S EL
x"ő—áxtl
2—4x-4x"ő—1
xtrl
00.,
l 3
Mivel
;
04 x£ 2" ,
így lá x-4-14£ 2? ez
tehát, a nevező2, pozitív.
Csak x? — 4x 4 1
£0 esetén teljesülhet az utóbbi reláció.
Xi2 BE 443,
4
így 2—4V34x£2-4/3. Ne feledjük, hogy
Ox 7 intervallumon dolgozunk, így a megoldás: 3 ZxZ z 2—
Ha 1
1, azaz 02 x, de (-£) miatt 0 x - —1, akkor a logaritmusfügg-
e
—x2 —
, set s 2
vény szigorúan monoton növekvő, azaz
Xxt
—4x
2 2
1—x. Az egyenlőtlen-
" Xx —dx-rl
az előbbi eset alapján erre az alakra hozható:, 20.
A :
ség — —
XxXt
Mivel -14x40, így Ozx-141, tehát a nevező pozitív. Csak

xX—á4xtr120 esetén teljesülhet az utóbbi reláció, azaz: x42-— NEI
vagy x22 443 esetén. Ne feledjük, hogy a —1 £4x 40 intervallumon

dolgozunk, így a megoldás: —1 4 x 40.
A K kifejezés 2
34 E x ill. —1 £x 40 esetén vesz fel pozitív érté-
keket.
159
8. a) Legyen az egyenlő szárú háromszög
alapja b, magassága m. FEBA - CHBA I
(derékszögűek és van egy közös hegyes- I
b 11
Én
ab 1
[4
ME
Mm e]
2
2
sol —
szögük). F
BÉR.
—
G
2 Ű1
1 2
fjstös
Az ABCA területe:
! a
a fő 0
s—bm b ab a b" A D H E B
TA E —. Ál EE]
b-a
BG
2 2 Db-a 2 5
fe
2
minimális £ függvény minimális (b a 2 0).
Vh
—a
2. a
abra) b—a
2 2 2 2 2
b (b )-ra (b £
f(b)- — —
b-a b—a b-a b—-a
FI BA 349475
a?
az (b—a)-4- 42
z(b—a)-t (b—a): TH2a—
b—a 2 b—a
— 2] a tr 2a
I — 4a, felhasználva a számtani és mértani közép közti egyen-
lőtlenséget.
Jf(D)min -4a S b—-az-

2
b—a
(b-ay" —-
d
IP-—al-l]a] és bzaz0
b-—aza, azaz b-—2a.
4a —24?
ss
Tehát b — 2a estén Tu. —É-
min
2 Szi
b) Az FEB derékszögű háromszögben
a 2a 28
b-a b-a - 2a-a z2 a
tga — ti — —63726.
160
X. sorozat
1. a) Termelői ár: x Ft. Bolti ár: 1,25 x Ft.
-
p százalékos
a leértékelés, így az eladási ár: C— ő) 1.253 Ft.
Akkor van haszna, ha
—-L
100
la25x2x.
[B s él.
100 1.25
022-?.
100
20902 p.
Legfeljebb 2096 árengedményt adhat, és akkor legalább a befektetett

pénze megtérül.
b) 5 90-os leértékelés esetén az eladási ár: 0,95 -

(1,25x) — 1,1875 x Ft.
-
A haszon: 1,1875 x— x - —-
0O,1875x.
Ez 18,75 90-a béfektetett összegnek.
(A feladat szövege és megoldása nem vette figyelembe az adózás szabá-

lyait és követelményeit, egy leegyszerűsített közgazdaságtani helyzetet
tárgyalt.)
i
2. Alakítsuk át a függvény hozzárendelési utasítását!
fogyeAárs4 aA? FF
-Xa2 424/0411) efx-24 dx 1].
Ebből is látszik:
9
D,— R.
161
Vizsgáljuk és ábrázoljuk a függvényt inter-
vallumonként!
i) x £-1 esetén
fe) z—x42—2(x-t 1) 2—3x.
ii) —1
2
£x
fO)Z-xr 24-24
esetén
1)—-x-44.
ti) x 22 esetén
fOolgzx—2-420- 1) 3x.
Az fex) függvénynek minimuma van x ——1
esetén, minimumának értéke: -4-3. A -3 —2

-I 4 Xx
3. ajaz5cm bőr Éz 100 cm és b: c-3;:4 — bz-3xésczáx(x20).

9x? 4 16x" —100
25x" —100
Xz2z2
Lb-6, 0-8.
Írjuk fel az ABC, területét kétféleképpen!
T —-4/s5(s—a)(s—Db)(s—c) a Héron-képlet szerint, ahol
sz árok z9,5. T —7
- s, ahol r a beírt kör sugara.
T —,4/9,5.-4,5.-3,5:1,5 — 14,98. reL-iíók

s
Az ABCy
beírt körének sugara 1,57 cm.
b) Határozzuk meg az a szöget a koszinusztétel
E
segítségével!
adó —- bő
4 —2bc cosa
COS A E bírd 2bc
—
75
—,
96
a — 38937.
a: a BC íven nyugvó kerületi szög és
162
P: a BC íven nyugvó középponti szög.
A kerületi és középponti szögek tétele szerint B -— 20, tehát B—77"15".
f
Határozzuk meg a középponti szögű körcikk területét!
2
BR x
Tik
Ty
B
360"
—
KR? S 360"
A háromszög köréírt körének sugara többféleképpen megkapható. Pl. a
szinusztétel általános alakja szerint:
az-2R.sina S R- 2sina — 4.005.
2
Vigyázat! R -4 kerekítés esetén c — 2R, azaz a háromszög C-ben derék-
szögű lenne, pedig 872 54-67 — 61. alapján is megadható R
értéke.) Így már számolható 7.

,, értéke.
T — 10,807.
ax
én
2 ej
Tyz0c, — — 7,822.
T,
szelet
Tk Ty0c,2,985.
Az ABCxy
köréírt körében a legrövidebb oldalra illeszkedő körszelet te-
rülete 2,985 em? .
4. ÉT: x-520; x2-—-5 és xr320; x2-—-3 —m x2-—3. (4)
Xxt5-5Vxt576
.
XxX4-5—
xt-3— övez 315.
(es) 5457 5-.6

ZO.
(Ve) 674345
2
Ü (Ve35) -54/77 54640 és [4x73) -6/FTZLZS 0;
Vxt-5z-:a; a2z0 és Vx4-32-—:b; b20.
163
S
ad"
—-5ar6£0 és b?-6b-4-550
az Ét
2édc5
—
b,2
Bok 1
—
be1 vagy b-5
2s4/xr-5s£3 vVxr341 VxX-3o5
4sxr5s9 xr3.41 xr3-25
3832
Gá
-lsxs4 vagy xo22
nincs közös nincs közös

megoldás megoldás
3
üi) KEZE -S5/xr5-4620 és VxF3-64vx43-4340.
LA
as2 vagy daz3 és 12b25.
Vx-5s2 xr523 I£Vxr345
-3£xs-1 vagy x24 és -—24x4£422
————
véle [e
-24xs-i1I vagy 4sxa22
Az egyenlőtlenség megoldáshalmaza: —2 4 xs-1] vagy 44 .x422.
5. a) Az fa, számtani sorozat elemei: a, — sin2x; az — sin4x; ay — sin6őx.
Használjuk fel, hogy a számtani sorozat bármely eleme (a 2.-tól kezdve)

számtani közepe a hozzá képest szimmetrikusan elhelyezkedő elemeknek!
az —
ÉR azaz 2 -
sin4x — sin2x -- sinőx.
Vezessük be a 2x —
y jelölést!
2-sin2y —siny--sin3y
2.2 -sin ycosy — sin y-4- 3sin y—4sin? y
4sin ycosy —4siny—4sin? y
0 — 4sin y(1— sin? Y—cosy)
164
siny—-0 vagy 1—sin? y— cosy —0
y-O-rti 7 cos" y— cosy —0
A LL
2x-0-t- cosy(cosy-—1)—-0
xz041- 2
cosy -0 vagy cosyz—1
Auth
xs
22Xx-y-O--rt 27
4 2
XxX-0-t 7 (€e2Z)
xs04k. (keZ).
b) Ekkor három különböző sorozat adódik.

2x- 0-1. (Il €Z) esetén: a, — az a, —- — 0, tehát d — 0.
2x
sZ 277 esetén: a —
sZ. 1
2x) sin Ia I L
asz — sin(77 4! 477) — sing — 0,
e
As —Sin
[322 4 1.617 -sinÉ
,
3
Ekkor a; —
a, 4- 4d alapján -—
xs [;2x 3
2
esetén: a, —sin
ÉR
2 hét -—],
az — sin(37 4 1-4) sin — 0,
az átl ÉG] ét
2 [ád 2
Elder ds
-
As — da
EA
4 a 4
A számtani sorozatok differenciája -— 0; L lehet.
165
6. ÉT: xs Ogy Ox2l;iy21.
log 2 Y-t 10g
2 Az . [1 [H, hakpáros
ha k£
páratlan.
Térjünk át x alapú logaritmusra!
log, y
, log,
log, x
s
os
log, x7 y"
Jog ii HL
2 210g, Yy
Vezessük be az log,y — a jelölést!
2 2a
d H1—2a
a F2ar1—-0
(aF17 —0
a —
1, azaz log, y —
I.
Ez alapján:
1
Xzy vagy —z—y.

x
a) Xx-—y esetén az egyenletrendszer másik egyenletének alakja:
log, 4x7 4 log, 8x7 —10gí2--11

log, 4-4 log, x" 4 10g, 8--log, x? — log 2--11
210g, 24-2-4-310g, 24-3 (log, 2)" 411.
Legyen log, 2 b. —
545b-b"-11
0-b?—5b-6
b, 2 —
E; il - :
2E (-2
log, 2-3 vagy log, 2-2
2-8
32 Ex —-Xx nem lehet megoldás az ÉT. miatt.)
SI II
9
At TŐ
s
166
b) y- 1 esetén
Xx
az egyenletrendszer másik egyenletének alakja:
10g, Ég 10g ,
8x7 — log; 2-11
Xx
x
8x7
log, 4—10g, xőt l10g, -l1og; 2--11
10g, —
Xx
- (1og, 27-11
3 2
2108, 2-2-(log, 8--l0g, x )
2108, 2—2—310g, 2—3-[(log, 2)7 411
Alkalmazzuk a fenti átjelölést!

-b—5-b"ő- 11
0-Db?-4-b-16
2
0-[-7 , 63.
42
Ekkor nincs megoldása az egyenletnek.
7. a) Legyen a parabola keresett pontja:
kf e] A K ponton áthaladó
egyenesek egyenlete: y-zt -

z- m(x—k). Ez akkor lesz érintője
az y—
2 egyenletű görbének,
ha egy közös pontjuk van.
1,2 1,2 z-mx—mk
1 -mietmé 2
4
ZO.
4 4
167
1 megoldása van $D — 0, azaz
m2-4. 14 mk ip?
4
lo
mM omkrt ök -0
es. E
4
ma 2
A K ponton áthaladó érintő egyenlete: y
Metszete az x tengellyel (y — 0):

2 - 3k- k).
ka) 18)
l 2.
A
-——kiz-—kx-k) (k20
i
-k2x—2k
k k
Zzx. A metszéspont: 0
2
Mif —; I.
2 2
Metszete az
y tengellyel (x — 0):
ye ak A metszéspont: m.o; Zé]

Tengelymetszeteinek összege:
k 1,2 -
2 4
34
O-k? —2k—3
A4
ki 2
244 ,3
A keresett parabolapontok:
E 2) és kf- 3) 1;
168
b) Tengelymetszeteinek összege paraméteresen felírva:
E. gőg
so, 42 t[köbi gés tel FŐ
k 1
főde—k 2Roál(koly 1] 2(k- ly

42
maximális € (k — 1)? — 0, azaz k — 1 esetén és f(K)yax —
z.
A keresett parabolapont: K ( E
:)
Vigyázat! K fsz) nem megoldás, hiszen előjeles tengelymetszetek-
ről volt szó, ekkor ez az összeg -2 lenne (lásd a) rész)!
8. a) Nézzük az egyenletben a tagok együtthatóit!

Ezek 1; —(p 4 2); 2(0p -- 1); —p 4-2); 1.
Szimmetrikusak! Osszunk x"-tel (x — 0 nem megoldás)!
—(pr2x-20p-1)— Biz
1
XI
éÉeg
x
alpi
Csoportosítsuk a tagokat az együtthatók szerint!
k KK
)t2pt2-0
Ez) 12
Xx
(pr2raz)t2pt2-0
x
1
Ér
LyY 1
x
-(pr2fraz)t2p-0. X
1
A.
Vezessük be az x--
x
-y jelölést!
yY7—
(pr 22y4-2p-0.
D-(p-2V-$p-p"r4p44—8p-pő—d4p-442-(p—2Y.
Dt2tP—Z
Y12pt2t(p-2,
,
RÉ, pt2-—p-r2 223
169
1 1
XxXt—-2 vagy XxXF——p
X x
xXi—2xr1-0 XŐ—pxtlz-0
(x— 1)? -0 .Ennek
az egyenletnek csak
X-l 1 db gyöke lehet, tehát D — 0.
; p -4-0
p -á
p-t-2 vagy p-——2.
Pp — 4-2 nem lehet,

mert ekkor x — 1 a megoldás, és az eredeti egyenlétnek
csak 1 db gyöke lenne. Tehát p——2 esetén:
x" r2x-1-0
Pp — —2 esetén
az eredeti egyenlet gyökei: x — £1.
170
a
XI. sorozat
xi 3 20
,
1. Az egyenlet értelmezett, ha ésx-- 7320, amiből x 4—7.

i
xt
xr320 x- 30 x-r740
——
a) és xr-r750 vagy b) és
x2—3 x— 1 xá-3 XT
x2-—3
Xs
p—
x43
(x4-3J(Xx4-7)—5(x 4-7)
(x4-3X(x4-7)—S4(xt7)(x4-3)
Xx
7 B6A
—66-0O0.
Legyen Á(x 4-H7Í(x4-3) —-a ésaz OO.
a" —5a0—66-—0
12BEA
á
11
2 "a, --—6 nem megoldás.
JOXTTÚATI3 11
x" HI0x-4-21-—121
x"-4-10x—100-0
a PE . sasf5.
—10£104/5
xs
Mindkét gyök kielégíti az eredeti egyenletet.
2. a) Ahányféleképpen ki tudunk választani n db pontból 2 darabot — melyet

összekötünk —, annyi db egyenes keletkezhet. Az egyenesek száma: E]
hiszen ez h különböző elem másodosztályú ismétlés nélküli kombinációja.
3 db pont kiválasztásával és összekötésével mindig háromszöget kapunk

a feladat feltételei szerint. A háromszögek száma:
4
171
(2 )-[5]-455
he A
21(n—2)!
gol
31(1—3)!
hg§
—
(1-1) -n
. (1-2) n -455
—1)
1-2 1-2-3
3010-1)-n-(n—2)Xn—1) 1 —-2730
(1-1) -n [34-n—2]-2730
(1—1):n (141) — 2730
Három egymást követő pozitív egész szám szorzata 2730. Becsüljük meg
n nagyságrendjét!
:
(1—D:n:(14- 1) en? —- 2730
n —13,97.
Tehát n — 13 vagy n — 14 a keresett n érték.

-
n 13 esetén: 12 13 14 — 2184 4 2730.
- -
n — 14 esetén: 13 -
14 . 15 — 2730.
Tehát n 14 dbpont adott a síkon. 14 db betűt (az ábécé elejéről) kell,

hozzárendelni a 14 db ponthoz. Ezt 14!-féleképpen tehetjük meg. A ,,be-
tűzési" lehetőségek száma: 14! —8,71-10!?.
b) A térben 4 db (nem egy síkra illeszkedő) pont határoz meg egy gömböt.
A lehetséges gömbök száma:
él hiszen
(4 14 db pontból kell négyet ki-
választani.
()- 4l10! - 11-12-13.14

14!
— —11-:13.7 1001.
4)
1.2.3.4 ——
A pontok
által meghatározott gömbök száma 1001.
3. Valós gyök létezésének feltétele: D 2 0, azaz 16cos"

9 4(6—2c0osa) 20.
172
0
Használjuk fel a
,
908
a —
16.080. 347. Bcosa SD a

84-8co0sa—244-8c0sa 20
16-o0sa—-1620
14 cosa
cos a 21
1
-
:
azonosságot!
cosa-] és a €[0; 27], ezért

0; -0 és 0, 27:
—
—- esetén a megoldandó egyenlet:

xi r4xt6-—2-0
x r4xr4-0
(x-2Y7 -0
XxX-—2,
de mi pozitív gyököt keresünk, így X-—0 nem lehet az eredeti feladat meg-
oldása.
a 27
—- esetén a megoldandó egyenlet:
xi —4x46-—2-0
xő-áxr4-0
(x-277 -0
XxXs2.
Tehát csak a 27
— esetén van pozitív gyök, az egyetlen ilyen gyök x 2-2.
4. Az alapok harmonikus közepe: D He—rC
l
—
a
1
1
44 —
c
á
2ac
a-c a-c
;
2ac
—3
fa
2
A trapéz területe: TE é— 19.

2
d —-m2-21. Jelölje B a trapéz hegyesszögét. Ekkor y—- 180" — 6. Az OFBG
deltoidban OB a szimmetriatengely, így GB0s-2. Hasonlóan OCGSX —
-7 (18098) 90-22.
A COB derékszögű háromszögben OG
Ebből adódik, hogy a COBA-ben
— 7
COBx
az átfogóhoz tartozó magasság,

- 90".
így a magasságtétel miatt 7 — CG.GB. De CG-CH -c— 7, mert a külső
a
pontból a körhöz húzott érintőszakaszok egyenlő hosszúak. Hasonló okok
miatt BG — BF — a—r.
r24(c—r)a—r)
zac—cr—artró
.
rő
r(arc)—ac
2 2 7domz-2r-3.s
FE
arc 2
A terület alapján: a -- c — 8; a harmonikus közép alapján: a c -

— 12.
A megoldandó egyenletrendszer:
él! 2
a(8—-a)-12
C—-8-a alapján:
0- a" —8a- 12
a 12
814, a —-6 — 4-2
5
—
2 a — 2.
65. 6.
Mivel a 5 c, így a-6 és . Ekkor b-(c—r)4(a—r)— 5.
A derékszögű érintőtrapéz oldalai: a — 6 cm; b — 5 cm; c—-2 cm; d —3 cm.
54z/13
5. a) ÉT: x7—5x 350 S X2 2
miatt:
5-3 2
va 67 RÉ
5413
2
, azaz
x £ 0,697 vagy XX
4,303.
174
Használjuk az log, (x"—5x-43)—a jelölést!
3
A megoldandó egyenlőtlenség:
—
a r3Zar2S0
2 ja
ta -—-1
E
—2
—2szas-l, azaz
s log, (X7—5x43)£-1
log, 9 £ log, (x"
3
— 5x--3) £ log, 3.
3 3 3
1
z
alapú logaritmusfüggvény szigorúan monoton csökkenő, így
; 2
Mivel az
. ;
3
2x? 23 a megoldandó egyenlőtlenségrendszer.
LL
9 — 5x 4 3
02x7-5x-6 és x7-—5x20
xyhai
X1.2
5£17 x,-6 x—5)20 —
x(x—5) IX;
0, X7 áz 5
-Isxs0 vagy 54X5§6.
Mindkét intervallum minden eleme az alaphalmazban van, tehát megol-

dás.
b) Az f(o)— logj (x" —5x43)43/10g, (xX"—5x43)-4-2 függvénynek pon-

3 3
.
tosan ott van zérushelye, ahol 1og (xX7—5x43)-—2 illetve
1
3
log, (x" —5x43)—-1, azaz

xX —5x43-9 ill. 7— 5x43-3 esetén,
X--1;x26 ill. x-0;x-5 esetén.
Tehát az f(x) függvénynek 4 zérushelye van.
175
6. a) Szimmetrikusan vegyük fel az elemeket! LA
4) -a4,—d, azza, 4 désde2zl, de d20,
mert ekkor egyenes kúpot kapnánk.
4 az 4 az —24 1
elt
aj ás
G—-dtaz ta; tHd—24 —
seg
— 0928 — r—4.
CE
A sorozat elemeia, — 8 — d; a, — 8;
A; —-84d,ésd.z8, hisz a, 20.
A tengelymetszeti háromszögre írjuk fel a koszinusztételt!
4 (84 d?
64—-(8—4Y7 —28—A(B4-d4)-cosa
64—64-1614- dő 4 644-164-4 7 —2(64—d"):cosa
2(64—d")-cosa — 24? 4 64
cosa —
d 432
64—d 2"
Mivel 0 £ a£ ri, ezért
-1]£ d 432 ,
és
d 432 1.
64-d i 64—d 7
644 2 £ d 432
Ez mindig teljesül.
d? 4 32
247
c 64—d? , hiszen 64 — d" 5 0,
432 mert a; -
az 2 0.
d" 16
la] c 4
-4£cdzs4 és deZ0)
d2 1; 12; 3 lehet.
d— 1 esetén cosa -— így az 58725".
dos
,
esetén 36... ős
d— 42
így a — 5378".
sg]
41
d — 13 esetén ,
a- 41748. ;
4
így
Tehát d — 41 esetén maximális a ferde kúp nyílásszöge és

Ox — 58025.
176
2
b) d .-1
esetén a kúp alkotói 7 cm illetve
9 cm hosszúak. Pitagorasz tétele szerint
49-M?-4y? és 81- MW (8—yY7. 4
Vonjuk ki a két egyenletet egymásból!
32-(8-yY
32—64-—1I6ytyő—yő
16y — 32
y 2-2,
így M — /49—4 — f45—345.
ése :n M
.
rő
165 7 e 112,34 cm?
7. a) x7—2".x-4yő—y 277" -17 a körök egyenlete.

Alakítsuk vissza a szokott formára!
ta
2 2
24] - 174471
;
(x — ás EZ] 4-42-2,
A kör középpontja O(u; v), ahol u — 277! és v 2 222, Mivel O €e, így:
14.228" -6
2 2"
(e) -12.274.32-0
2" E8 S 4-3.
(e) 12 1244 S 2-4 s 4.82.
a, — 3 esetén:
ki: (x — 477 4 (Y— 17-34 — 0,(441) ésnyn — 434.
a, —esetén:
k: (x- 24 (0-2 25 — O,(232) ésn 5.
177
s]
b) ki(1k, -(M;N)
x"
xó4yYő—4x—4y-—17
A két egyenlet kivonásával adódik: —4x -- 2y — 0, azaz y — 2x. Ekkor

x"r4x7ő—8x—4x-17-0
5x7-—12x-—17-—0
12422 2-1 y) -—2

27 110
x1
"x.-34 y.—68
MC1; —2) és N(G,4; 6,8).
(e, Diz az?
f érintője k,-nek,
—L
így v; L MO, —:b.
e érintője £,-nek,
—
így v, L MO, —:c.
(e, fo
— (v.;
vYI—
z (b; c) s.
—
b - MŐ, (5; 3)
és [b] 34 —y,.
—
c - MÓ, (3; 4)
és lele5en.
et
Képezzük a b és c vektorok skaláris szorzatát!
vez eosa 2 1 ss
Az
54/34 .-cosa —
bc - bic; t b,C3 - 15-12-27

08 0.926
534
a -22"10.
Azérintők hajlásszöge 22710".
(Az N pontba húzott érintők hajlásszöge ugyanennyi.)
178
8. a)
xXŐ
—BxőyH3xyőyő—Xx?
—3x7y
ay szg
FHZXŐZ—BxZÓ
4 3xyő 4
HZ
3x7z— 3xz"
zzóy
z0
3x(Y7 —ző)—3x7(Y—2z)-0
3x(Y— 2) 42)—3X7(Y—2)-0 :
3x(Y—z)(VHZ—XxX)-0
x-0 vagy y-z-0 vagy yrtz—Xx-0

Nem lehet, mert yez yrtzex
X;y; 2 pozitívok. Nem lehet, mert
x; y; z különbözőek.
y zz3x—7 és y-tz2x.
Yó HZ EY HZ 2yz-X — 6x 4 14—(x— 3)" 4 5 minimális S
E x—3Y-—-0,tehát x—3 esetén és
b - z] min
-5.
,
e
b) yt2—3] y3—y)
2—3-—)y
alapján ,
yz-2 0 -y"—3y-2
31 22 2, sel
1
:
ya 2, -2.
A keresett számBármasok: (3; 2; 1) és (3; 1;2).

Az xyz szorzat értéke 6.
179
XII. sorozat
1. a) A leszedett alma összesen x kg. Ebből 0,65x kg I. osztályú, melyből
0,82 0,65x kg hasznosítható és 0,27 0,82
- - -
0,65x kg almalé készíthető,
melynek ára
y
Ft/kg, így a kft. bevétele:
0,27 :
0,82 -
0,65xy Ft — 0,14391xy Ft.
Az összes almából 0,35.x kg II. osztályú, melyből 0,78 0,35x kg haszno- -
sítható és 0,31 0,78 0,35x kg almalé készíthető, melynek ára 0,9y Ft/kg,
- -
így a második kft. bevétele:

0,31 -
0,78 -
0,35x -
0,9y Ft — 0,076167xy Ft.
Az
1. kft. többletbevétele: 0,14391xy — 0,076167xy — 0,067743xy Ft.
Ez 49 százaléka
a 2. kft. bevételének, tehát
0,067743xy —
9 :0,076167xy
0,889—49
88,9 90— 49.
Az 1. kft. 88,990-os többletbevételre tesz szert a 2. céghez képest.
b) Az összes alma p 90-a legyen I. osztályú. Ekkor az 1. kft. bevétele:

0,27 0,82py, a 2. kft. bevétele: (1 — p) 0,78 0,31 0,9y. A két bevétel
- : - -
egyenlő, tehát:
0,27 -0,82py — (1—p):0,78-0,31-0,9y
1,01737p —1—np
p -0,495, azaz
49,5 90 legyen I. osztályú és 50,5 90 II. osztályú az almából.
2. Jelöljük ki az egyenlet alaphalmazát!
Xx-44/xr14520 és xr-120 és (xr-3(x-D-4-420

(x-1)-4/x- 14420 x2-I xő42x—34420
(xr-1)7 20
2 2
(4 1-2) 50
Mindig igaz. Ez is mindig teljesül.
180
Az egyenlet értelmezett, ha x2-1 és x €R. Ekkor az egyenlet alakja:
ye Hoi s
Mivel x 4. 1
20,így [/xt1-2[4x41-4 adódik.
a) Ha Vx-41—220, azaz x 3, akkor:

Vxr1—24x-l-—4.
Vezessük be a vVx--1 —a jelölést, ahol a 2 0!
a-24 d —-á
a 4a-6-0
a —a 2
-12£5
2
a -—3 nem megoldás, mert a 2
.
0.
.
xr1l-2
X ÉS
de ez nincs benne
a kijelölt intervallumban.
b) Ha Vx-4-1—2£0, azaz x £ 3 és az ÉT. miatt: —1 £ x £.3, akkor

-—VxrHl 424 xit1l-4.
Használjuk a fenti jelölést!
d —a-2-0
Az 0 2: 143 a, nem megoldás a 2 0 miatt.
——1
vVx-1 H
úY1x
Xx
Az egyenlet egyetlen megoldása: x-—3.
181
3. a) temD, ztz4cm" és tAMBA sr -9 cm.
Jelölje x ill. x" a CMD ill. ÁMB háromszög
E
magasságát.
atc
T -T,pco
Fe
,
LL LÉ
LL
LÉ
axraxrcxrcx
2
ax
2
ax
2 2 FL
FL s
ax
cx cx
LP A. ,
ex"
AMB, — CMD4, mert a — a" (váltószögek) és
- B (váltószögek).
e.
U B
zef]
"A c-—-a
a Li á-Ét
;
tí
a a ig 3
3 6
2
(A a hasonlóság aránya). A fenti

rülete:
arányok figyelembevételével a trapéz te-
T
3 KK
EL cZtrVHHLAaLZL
22 3 2.
,
Xx
2 tr ;
H
245
HÉV
3 tt
0.
2:
5.3
ÉV
3
-244-.9-10415-25.
2 3
A trapéz területe 25 cm. .
E
y
2
-—, azaz x—2késy—3k
és
Bod sszl azaz u —- 21é sv 31.

v 3
9 és 9" csúcsszögek, ezért 0-9".
182
ti tem, 7e EY, LR? . sás
s ss
—
3
2 ,
zel
[4 —[,, Így
x-v.:sinp sz
2k-3/-sinop .
t2 —tamD,
.. T-t-t
!
2
25 cm? —4 cm? —9 cm"
7 6 :
A CMB
A területe 6 cm,
4. a) cos2x — sináx 2 0 esetén értelmezett a logaritmusfüggvény.

cos2x—sin22x)- 0
cos2x—2sin2xcos2x 2 0
cos2x(1—2sin2x)- 0
1) cos2x 0 és 1-2sin2x20.
2kn— És 2x ÉN 25 sin2x
N JR a 2x a Ét2kN
2xn-
2 Ét
ő
2x 2kN
mese in4 12
(keZ).
ü) cos2x£0 és 1—2sin2x 40.
Zan exe ÉN 2 c sin2x

im ere son
Va
6 6
Zan É; An
exe
4 fp (keZ).
É exrere
12
183
1
b) cosx—sin— s0 esetén értelmezett a törtfüggvény. Nézzük meg, hogy
hol lenne zérus ez kifejezés!
K.K s
onszsálge A
cos? É— sin? É-sinÉ LEO

2 2 2
1-sin? É-sin? É-sinÉ-0

2 2
: X
0-2.
Xx
sin— -sin—-—1
2 2
-12£3 ,-1
[ssin—]z]
2913
—
4
(1
—
2
dés
sinÉ
,
EA
2
——1
2
vag ro
2
Z242kn
2 -6
vagy ÉS fole
2. 6
x-3n-4kn 3x -x-12kn 3x 57 4 12kn
1 kr
—-
key ákr 3
FE
3
Xz3n-44km; x- Tt 4ákn; x— — -4- 4krt kivételével minden valós szám-
ra értelmezett a g(x) függvény (k egész).
5. a) Határozzuk meg az
adott körök középpontját ill. sugarát!
ki (x— 37-94 (y— 277 — 44-80, azaz

(x—3Y 4 (Y—2P- 5 — O,(3;2) és 4 —-
5.
k,: (x — 11)7 — 121 4 (y— 6)" — 36 4 137 —0, azaz
(x— 1177 4 (y— 62-20 — O,(11; 6) és 1, - 245.

184
14 15 16 X
——
13
—
rő]
Ká 1-2
§
jos 34
i
——
1
i
1
j
ma.
i e
í
Határozzuk meg a körök kölcsönös helyzetét!
— 4.55
64-16
0,0, —
4 th
— nincs közös pontjuk.
2
a közös külső érintők metszéspontja.
Mi:
ME, O, A - ME, 0, (mert derékszögűek és O, ME, X közös). —
AÚ
2 , ahol m—- MO, .
m m-40,0,
2m m-t
25
4.5
mt 45 -2m
45 —m.
M el
z
445 -1, tehát az MO, szakaszon 0),
felezési pont.
00, 4.5
3- mi m, 2—5
2 iz
M(—5; — 2).
2
:
m, —-—2
A keresett metszéspont koordinátái: M(—5;—2).
185
b) Írjuk fel az e egyenes egyenletét!
—
v.z00,(6;4)- (231) e: x—2y-— 2
Mivel erre az egyenesre illeszkedik a keresett kör középpontja is, így az
érintési pontok is ezen az egyenesen lesznek.
k, (1e — (A; B)
e: x 2 2y -—1
alapján:
(2y-177 4 yY7—6(2y-1)—4y48-0
4yY7—4ytl14y7-—12Y46—4y48-0
Sy? —20y-415-0
y"ő—4y43-0
NY
y,-1 x,-1
412,
—— y-3 x,—5
A(1; 1) és B(5; 3).
k, (le - [(C; D)
e: x - 2y —1
alapján:
(27-19? 4 Y7—22027—1)—12Y4137—0
4y7—4y414y7—44y422-12y4137—0
9
Sy? —60y-4160-0
y7-12y432-0
jea
1244 y, 4ére
e
xz—7
15
C(7; 4) és D(15; 8).
k, az a kör, melyet k, belülről érint A-ban és k, kívülről érint C-ben, így
O, az AC szakasz felezési pontja és 73 — zAC.
o(42) és AC-/3649
5
2
45
— 445,
nő
ki: (x—4)
3:
(x—4)7
4 C y-2l[]2] ÉL.
4
1866
k, az a kör, melyet k, kívülről érint B-ben és k, belülről érint D-ben, így
O, a BD szakasz felezési pontja és 74 — — BD.
o(19.) és BD- 100425 -4/125, 14 — ——
e
2
11 125
ki
a:
(x— (x— 109 410)
6 2]
y-É)
;
6. Az egyenletrendszer értelmezhető, ha
y7—Syr1150
2
és Igyyő— Sy 1120 és x2£0 és
6 -—]2)
19
0
SY
5
F— y —S5y-41040
y
4
Mindig igaz!
MI2 "5 9 4
Mindig igaz!
Ig[y" —5y-4- 1) 20.

Ellenőrizni fogjuk.
Alakítsuk át a második egyenlet jobb oldalát!
7
2
971983 7
ve 372l0g3 31983 fő. 772 G] —
7
Ez alapján
É vegye
2.
1
7 7
Ú kölcsönös egyértelműség miatt
x-1g09—5y4 11-44 —2
x-Ig(yő—5y-411)—-0
(Ez alapján látszik, hogy az ellenőrizendő feltétel is teljesül!)

x-lg(yő—5y-411).
187
Ekkor az első egyenlet:
1-4
2-1Ig5 —
21g5
2
Xx
A
Szorozzuk x"-tel (x 2 0)!
x? 4 (2 — Ig5)x— 21g5—0.
A másodfokú egyenlet diszkriminánsa:
(2 — Ig5)? 4 81g5 — 4 — 41g5 -- (Ig5)Y? 4 81g5 — 4 -- 41g5 4 (Ig5Y7 — (2 4 Ig5)2.
ZTÉSI ájA -]g5

2. 2
Ig9
am 2
x - Ig5 esetén:
Ig(y? —5y-11)-1g5
JI kölcsönös egyértelműség miatt
yő—Sy-tll—-5
yő—5y4-6-0
51, y —3
127 2 5. -2
Ebben az esetben a megoldások: (1g5; 3) és (1g5; 2).
X -—2 esetén:
Iggy? —5y-4 11) -—2

J kölcsönös egyértelműség miatt
yY7—5y-411-0,01
y7—5y-4-10,99-0
2
( y— :] 4 4,74-—0 egyenletnek nincs valós megoldása.
Tehát az eredeti egyenletrendszert két valós számpár elégíti ki:
(1g5; 3) és (Ig5; 2).
188
7. a)
12 figy 2 x— Ni 44)x4p"—3p-—8) függvény zérushelyei: x-0 és
X? — (p 4 4)x 4 Pp" — 3p — 8 — 0 egyenlet megoldásai. A valós gyökök léte-
zésének feltétele: D 2 0, azaz
(p--4)7 —4(p"ő—3p-—8)20
pó -8p- 16-47? 412p43220
02 3p7—20p—48
20£44/61 10£24/61
Pi2 6 3
10-2461
10—
3
.. , 2 104261 3
A gyökök nemnegatívok: x, 2 0 és x, 20 Ex, 4x, 2 0 és XX, 2 0, azaz
pr420((p2-4jésp"—3p-—820 —
34.41
ps 34-41
3—/41
— Pia — vagy p2z ;
2 3 3
A feltételeket összefoglalva:
102461
3
.
SP
23-41
lg
sys a2
vagy
A. e 104261
3
b) Mivel a zérushelyek nemnegatívok, így a sorozat elemei:
a z0 ay zx dja oz x-z 2désdz20.

A Viéte-formulák szerint:
xi
xy) HX,
Xi: Xs
FA2 -3d—-p-tr4
p
,
z2d7 ; -Dp7—-3p-—8 e gát 4
alapján
14)
22) zpD" —3p-—8
pő-8p-16 2
2 Zz
r pő—3p-—8
p
9
189
2p7 4-16p432-—9pP7—27p—72
0-— 707 —43p-104
43169 Pi78
P12 7 Ép 2 13
71
7
—.
e
13 , lesznek
p-8 esetén a nemnegatív zérushelyek egy szám-
z
Zn ez
vagy p—
tani sorozat szomszédos elemei.
c) p —8 esetén d — 27 alapján 4d—4 adódik. Ekkor f(x) — xO? — 12x -- 32),
x —12x432-0
ÉG
Fk
zérushelyei x, — 0 és alapján x, 3 — tehát 0;
4; 8, így valóban d —4 a sorozat differenciája.
p- — esetén de PE pján d -2 adódik. Ekkor
fe (e Ér) 5
zérushelyei x, 0 és 49x? — 105x 4 50-0
105435 7
——
sz
5. 10 5
alapján
Bján xx,
a ———— 10" tehát 0, —; —, így
ÁGY valóban d —— a soro-
2 2 7
7
zat differenciája.
8. Mivel a keresett (x; y)számpárok megfelel- 1

nek a sík azon P(x; y) pontjainak, melyek 1
az origó középpontú egységsugarú körön PO; y)
ll
vannak (x2 0; y2 0 miatt az 1. síknegyed- ;
ben), így kézenfekvő új változóra, a pont- SD

hoz húzott egységvektor forgásszögére át- PL
térni. Ekkor a szögfüggvényfogalom kiter- 7!
jesztése szerint: x — cos9 és y — sine, ahol

2kn
cp 4 2kn (keZiZ ).
190
a vizsgált kifejezés
E]
Ekkor új alakja:
y? —/3xy sin" - P—x/3 cos? sin P - sin p(sin 9—4/3 cos) -

3
-2-sin -2sin elsinp-cosZ—c059 sin z) Z
-2:sn9 [9-2].
Alkalmazzuk a —2sina sinf — cos(a -- -
B) — cos(a — f) azonosságot!
2 -sin e:sin[ 9-2)

3
- Jefe0-2)-ess2
3
- c0sZ-—cos[ 29 -2) z
3 3 3
1
T
EZ —— cosf 29——
cos]
29 :])
:
1.
A kifejezés pontosan akkor minimális, ha a kivonandó maximális, azaz
cos(29 -2] z1]
29-É-042kx (keZ)
:
a sg
20- 42kr
i kn
TT
Z—
0) -—
a 2im és 9,-— —Z --2Ix nem megoldás a kikötések miatt.
Tehát 9 —
it 2Im(lEZNZ ) esetén minimális a kifejezés, és minimális
értéke:
érsz
2
1—- ék2 Ez akkor teljesül, ha x — cos Z ,2ln
6
[- cosZ
6-
— 3
.2
és
2 A minimális értékhez tartozó számpár:

7 7-7
191
XIII. sorozat
1. A feladat értelmezett, ha x7ő—5x41550 és y-120.
Ez mindig teljesül.
Vezessünk be új változókat! Vx" —5x 415 —:a és JX-1-:b (a-0ésb20).

3.56) 3hr5a-6ab
b : [8-1
a
2
[—
7b—2a-—
aba EZ 6É
6b-4-35b—5 —42b? —6b
0-—42b?—47b-4-5
b, 2
47237 Pl 5
— 43
2 2 a, -——
1
84 bz- De ez nem megoldás a2 0 miatt.
a — 3 és b -1 az új változók lehetséges értékei.
Vxó-Sxt15-—-3 és ,y-1-1
x7 -—5xt15-9 y-1-1
x7 —5x46-0 yE2
5t1, —3
2
xx
x
h2 2 x,
Az eredeti egyenletrendszert a (2; 2) és (3, 2) számpárok elégítik ki.
192
2. aj as 24/7 cm; s, z6 cm és (5.4; 54) —
z60"- 09. A háromszög középvo-
nala párhuzamos a nem felezett ol-
dallal és fele olyan hosszú. Tehát a
leghosszabb középvonal a leghosz-
szabb oldallal párhuzamos és annak
a felével egyenlő. Ezért határozzuk
meg a háromszög hiányzó oldalait!
A súlyvonal felezi a szemközti ol-
dalt, így BD —-
súlypont, amelyre teljesül: AS SD

DC
s; és AE- EC -2.
: — 2 :
1,
A súlyvonalak metszete az S
ezért AS — 4 és SD — 2.
Írjuk fel a koszinusztételt az SBDA-ben!
7-2? FXT—2:2-x-cos0; ahol x —

SB-Zs,.
a
O0-xó—2x—3
2.4 : xy -3
X, ——1, ami x - 0 miatt nem megoldás.
3x 9 3
(3,
1
x így
8Y 55
54 2— —-—, ezért ES —— s, b 2—.
2 2 3 2
Írjuk fel a koszinusztételt az ASEp-ben!
ló FAL 4-to50 -ÉFIÓ-6 e

2 2
Él LL
ep
b
sss, így b-7.
2 2 2 4 4 2.2
Végül az ASB A-re alkalmazzuk
a koszinusztételt!
Éz 4422 3.4. c05(1809-9) 225412 —

c 37.
A leghosszabb oldal: AC 2 b - 7 cm, így a leghosszabb középvonal:
S
ko; 1] -3,5 cm hosszú.
193
b) Az ABC háromszög legnagyobb külső szöge a legkisebb belső szög mel-
lett van. A legkisebb belső szög a legrövidebb oldallal szemközt van. Jelen
esetben a — 247 a legrövidebb oldal, így az a szög külső szögét (a") ke-
ressük. Az ABC ,-ből a koszinusztétel alapján adódik:
d" —
4
b? —2be-cosa
bőre a? 49437—28 -0,681
c080-— — a —4774,
2.7. 37
!
2bc
ezért a" — 1807 — üi— 132756",
Az ABC háromszög legnagyobb külső szöge 132956 nagyságú.
3. a) Sz 184
ET sg éfy
—
422
" — 4114)-23— ap 23
ap 23—184
Az —8.
Fejezzük ki a mértani sorozat elemeit a számtani sorozat 12. elemével!
b 1 -4,—a),—5d—-8-—5d,
b zajyzaj,—24d-8—2d,
bel zAjgyzap tr 2d—8-42d.
A mértaniközép-tulajdonság alapján:
b, - bp-i Pea1, ha Vk: b, 20, azaz —4

d 8
s—.
mm
8-—2d —4/(8—54)(8-24)
64—32d -4- 447 —64--164—40d-—10d"
14177—8d-0 /:d (d 20, hiszen nemkonstans
1441-8-0
a sorozat.)
dos 14
dol.
7
194
T
b) A mértani sorozat hányadosa:
7
48
2
ah Mm 88-24 38. 4
be a 8-5d 36 36 3
:
A számtani sorozat differenciája
; ;
, 2 . 4 A za
,
a mértani sorozat hányadosa
4
—.
4. Hozzuk egyszerűbb alakra a törtet!
" 7.628 4-2" .3.328

5.578
7.27 57 3. 219825"
5.37. 47
, 7.36" 43.18" —7-10"—3.5"
5.25" —5.12" .
-
7(36"—10")4-3(18"-—5")
5025" 1273
!
Alkalmazzuk a következő nevezetes azonosságot!
a-b z(a—-by:(ad"!4. a"? ba... 4a B"? 4 b" -(a—b)

i
.
A,
ahol A egész.
T , 7.(36-10)-A4-3(18—5)-
5:(25-12)-C
B
, A; B; C pozitív egész számok.
7.26-A--3:13-B 14-13A-3.13.B
Fi 5:13-C 5.:13.C
:
Ebből az alakból már leolvasható, hogy a tört 13- mal egyszerűsíthető.
. A pótszögek tétele miatt ed Z- :] - tgx és a tangensfüggvény periodicitása

miatt tg(x 4 7) — tgx, így a megoldandó egyenlet:
2
l1-4-tgőx
g
sin?
;
x— cos" x—
tgőx -1
Az egyenlet értelmezett, ha xéz és
zel és tgx 21 miatt zel;
37. Sz. TT
4
195
sin? x
14
EK
2 2 2
(sin? 2) — (cos? x) a
sinóx ,
cos? x
(sin? X-— cos? a)(sin? X4H-COS

4
X
cos"
)- XTSINŐX tek
2
sin? x— cos? x
cos" x)(sin? X--COS" a)(sin? x 4 cos? xje sin?

(sin? X—
———— x— cos? x
x): 1.(sin? x-Hcos?

(cos?
97
Xx—sin"
cos? x— sin? x
—
3
-eos2x [ sin? X--COS" x) —2sin? x.cos? x
CcOS
afa. sin? 2x
Vezessük be
a sin?2x 2 y jelölést!
A 1572] le]
1
( fedi
sZ2
1 1
2
feságyeyebégyő e
12 elyet
yi
3
2!
)
i
zik 330 s sinő2xE3
yz0 sinó2x-0 — sin2x- 0.
yz3 — sin 2x £43. -

íY—
Ennek nincs megoldása,

sin2x- 0
2x-0-4- kn (ke2Z)
xs04kő.
2
Az alaphalmaz és x e (0; 277) miatt az egyedüli megoldás: x 7.

196
6. a) A feladatfeltételeinek az ábrán lát-
ható négy kör felel meg. Közülük
kell a legkisebb sugarút kiválasz-
tanunk. A körök középpontjainak
koordinátái: O, (71; 71); 72); Or;
Oz; —13); O4(—T 4; 14). Használjuk
fel, hogy a —4x—3y4-6 -0 egyen-
letű e egyenes és O, távolsága r;,
(iz 1, ..., 41
vVI649
- [6-74[-5n.
Ha 4
Tehát
sz,
0O),
akkor 6
1.1
22
és 7
— 77,
s, 2
— 57,, azaz 6 - 127., így 4
.
6
Ha, —
7 akkor —6 -4 77, z 57,, azaz 27, - 6, így r, 2 33.

ű
Tehát O,(3; 3) és r, 23.
do. e] . 41 F 37 ut 6
-1 2 [6-nizőn.
;
Ha 6 2 r,, akkor 6 — 74 2 574, azaz 6 2 67,, így 1, 2 1.
Tehát O,(1; —1) és r, 2 1.
Ha 6 2 7,, akkor —6 -- r— 57, azaz -6 - 47, ami lehetetlen.
43
4r, — 314 46
Oze [2 t6]1-54 —
5
2 1 T6-5,, azaz 6- án, így n— NÍv
7
3 3 3
Tehát of-33) és "n
197
x
A legkisebb sugarú kör — mely nyilván az I. síknegyedben keletkezik —
2 2
É 3) T 6 7)
1 1
;
Aki nem ismeri a pont és
2
, s
a k, , egyenlete:
7 egye-
— — —
nes távolságát meghatározó képletet, annak az
(xy 4 O-D9É3y—-6—4x
ró
egyenletrendszert kell megoldania D — 0 feltétel mellett, hiszen a két alak-
zatnak egyetlen közös pontja van. y kiküszöbölésével adódik:
25X7 4 607 — 8) x49(7— 2) — 0.
AD — 0 feltételből következik:
217 — 7r 4 3 — 0; melynek megoldásai na

b) A legkisebb sugarú kör (k, ): o(j:z) és 4 -—
A legnagyobb sugarú kör (k,): O,(3; 3) és 7, — 3.
0,0,
25
FIL!
FE] az 24 4, így ki (1k, —2, azaz léteznek közös
belső érintők, az egyik maga az e egyenes. A közös érintők metszéspont-

ja — szimmetriai okok miatt — mindig a körök középpontjait összekötő
egyenesen (f)
metszéspontja.
metszik egymást. Így a keresett M pont az e és egyenes /
e: 3y—-6—4x 6 6 6
3x-—-6-—4x alapján t ——.7 ( —;— )
;
fiy-x 7 VAR MI .
7. Az egyenlőtlenség értelmezett, ha
11—x d1-—x
21 ,
és S0 és x.-drxr550 és ZZsg.
82x 115 x (x-—2)7? 4120, x22.
ami mindig igaz.
Összefoglalva: 2 £x411,dexz8.
198
i) Először vizsgáljunk meg néhány speciális esetet!
Xx-2 esetén a hatványalap 0, a kitevő log,1-0, így ekkor nem

értelmezett
a
feladat, így x — 2 nem lehet megoldás.
X 2-5 esetén a hatványalap 1, a kitevő log, 10, tehát értelmezett, és az

egyenlőség teljesül, így x 5 megoldás.
Az alaphalmazt bontsuk részekre aszerint, hogy az alap 1-nél kisebb vagy

nagyobb.
ül) 2 £ xs 5 esetén az alap 1-nél kisebb, így az exponenciális függvény szi-

gorúan monoton csökkenő, így adódik:
log 11, (x" —4x4-5) 2 10g11-. 2.

3 3
2£xc5 esetén 24215 £3 teljesül, vagyis a logaritmusfüggvény

alapja 1-nél nagyobb, így ez a függvény szigorúan monoton növekvő, így
adódik:
x"-4x4522
x7 -4xr-320
4412 X3lvagyxz3
X2
37
2
1
2éxá5
U
3 Sx£ 5, ami megoldása

az eredeti egyenlőtlenségnek.
iii) 5£x411 (x28) esetén az alap 1-nél nagyobb, így az exponenciális függ-
vény szigorúan monoton növekvő, ebből adódik:
log
13
(X7 —4x45) £ 0811,
3
2.
Az 5zxs11 (x28) intervallumot még tovább kell bontani, ugyanis

11—x
5 £ xs 8 esetén 21, így a logaritmusfüggvény szigorúan monoton
növekvő, azaz a megoldandó egyenlőtlenség: X7 — 4x.-- 5 £2 — xX —áx-t

4-3 £ 0, megoldása 1 £x 43, de 5 4 x 4 8 intervallumon dolgoztunk, így
ebben az esetben nincs megoldása az
eredeti egyenlőtlenségnek.
199
xs
11—x
8 11 esetén 0 £ s 1, így a logaritmusfüggvény szigorúan mo-
noton csökkenő. Ez alapján adódik: 17 —4x4 522 — X7—4x4320;

xs1] vagy x23, és 8
x.411, így 8axs11 megoldása az eredeti
34
egyenlőtlenségnek.
Összefoglalva a megoldások: 35 xs5; 84 x411.
8. a) f(x) pozitív értékű, ha x — 3a - 0, azaz x- 342 0.

xi x7 90? 4904" 4 3a0)4- 9047
i I
(x—3a0)(x
—
fOog- ii
Xx—3a Xx—3a XxX—3a
2
zxi-3at x—3a
zXx—3at6a-t
X—3a
Alkalmazzuk az x — 3a és
X—3a
pozitív kifejezésekre a számtani és mér-
tani közép közti egyenlőtlenséget!
9a 2
X—3a--
fi) 6444 ———
942
2
[s 6a-2(X— 30): Xx—3a
-
-6a-6[a[-12a, hiszen a 0.
JO min — 12a, melyet akkor vesz fel a függvény, ha
o]
24
X—3a—
X—3a
(x— 34)" —- 9047
[x—3a] s 3aj
X—3az—3a (afeltételek miatt)
X —6a.
200
6
A
sg
ada
4
2
2. av a
Pilarxó-4
E
3
az a) rész alapján, hiszen

; ,
b) 8060)— ssse
2
x-3a4 X x
a feltételek ugyanazok. g(x) -12a-4
b
x
—
Xx
Alkalmazzuk e pozitív kifejezésekre is a számtani és mértani közép közti

egyenlőtlenséget!
g(x) 2 12443
x
2
, aa , ala 2 1244-33/x? NA AE ..
3 X x
-12a734 a? -12a--3a —15a.
x - a va
,
3
AZ ,.2" pontosan akkor teljesül,
gi
ha
$
azaz x. -[4a) tehát

x
Xzva esetén.
BO min — 154, melyet akkor vesz fel a függvény, ha x-6a és x za

egyszerre teljesül, azaz 6a — Sa esetén.
60 Va
36 —a
3677 —az—-0
3647 —az0 a -0. Nem megoldás, mert a € R".
a(36a—- 1)-0 LL 364-1-0
1
az —.
36
die —, 2
—
SO min amit x-— esetén vesz fel a függvény.
—
12 36
(Ekkor x 2 feltétel is teljesül.)
3a
201
XIV. sorozat
1. a) A 600 termékből I. osztályú: 0,8 600 — 480 db,
-
—
II. osztályú: 0,16 600 — 96 db,
-
selejtes: 0,04 .
600 — 24 db.
Pontosan 5 db-ot kell kiválasztani a 480 db I. osztályú termékből. Ezt
(5) -féleképpen tehetjük meg. 5 db-ot kell kiválasztani a 96 db II. osz-
tályú termékből. Ezt (5 ) -féleképpen lehet megtenni. 5 db-ot kell a 24 db
selejtesből választani. Ezt

( ) - féleképpen tehetjük meg. Az előírt ki-
I $)-
választás összes lehetőségeinek száma:
5 57157
4801
51.475!
;
96!
51.91!
, 24!
51.19!
476-... 480 92-...-96 20-....24

120 120 120
- (2,079-10"").(6,11-107).(44125-107) — 5.4. 107.
b) 15 elemet a 600-ból összesen

(3) -féleképpen lehet kiválasztani. Azok
a kedvező esetek, amikor mind a 15 terméket a 480 db I. osztályúból

480
választjuk. Ezen lehetőségek száma: ( 15 ) A keresett valószínűség:
480!
(8 15
151-465! 4801-585! 466....-480
-0,5468 (54,6890).
600! 4651. 600! 586.-...- 600
(55)
15 151.5851
2. Az első egyenletben 37 4 y? 5 0, így xy 4 0, csak így lehet —30 a szorzatuk.

Emeljük négyzetre ezt az egyenletet!
xö vők" 4 2xőy? 4 y?) — 900,
(ay)7[x? 4 y? 42(7)71— 900,
202
és x" 4 y? — 82, így adódik:
(xy)? [82 £ 2097] — 900.
Jelöljük az (xy)? kifejezést a-val (a 2 0)!
vy
a(82 -- 2a) — 900
24" 4 824—900-0
a" 4 410—450—0
-414£59 4,—9
12
vh
—-
——— ( ——
2
——50. a, De ez nem megoldás a 2 0 miatt.
(xy)? — 9, ekkor
vagy xy 2—3 S s4 3
(Ez nem megoldás xy £ 0 teltétel miatt. )
Y7— 10.
e
IX
A megoldandó egyenletrendszer:
2
xőtyőz-101l
2
2 UI
3
—
alapján adódik:
242 .—10
Ha 9, akkor x, 3
xX —
2
y, ——1; vagy x, -—3 Sy, 2 1.
Ha X — 1, akkor
x, - — y; ——3; vagy ax, 2-1 Sy, 23.
1
Az x 2 feltétel miatt az eredeti egyenletrendszer megoldásai:
(3;—1) és (14i—3).
. a) Mivel
negatív
a
bal oldali összeg mindkét tagja értelmezett x 2 0 esetén és nem-
értékű, így az egyenletnek csak akkor van megoldása, ha a 2 0 is
teljesül. NFETE? Áx-1 -a a megoldandó egyenlet, mivel VX 4 420.
Vizsgáljuk intervallumonként az egyenletet!
203
I) Osxs1 esetén: Vx-r4—Vxtlz-a
Sza.
Ha a :£ 5, akkor ezen az intervallumon nincs megoldás.
Ha a — 5, akkor az intervallum minden eleme megoldás, azaz végtelen
sok valós gyök van.
ij) X2Z1 esetén Vxr4tÁx-l-a

2x -a—3.
Megoldás csak akkor lehet, ha a — 320, tehát a 23 esetén. Ekkor a
megoldás: x . (a-3)? . Ez akkor eleme a vizsgált intervallumnak, ha
a" —6a-9
dÚ
644520
———————— 21, azaz 6£4 a 25) — OSasl vagy az.
A2 2 ol]
Az a 23 feltételt is figyelembe véve adódik a megoldhatóság feltétele:
a2 5. Mivel a -
€Z, így a 5 lenne az első megfelelő paraméter, de ekkor
a0sxs1 számkör minden eleme megoldás lenne, ezért csak a —6 lesz
a legkisebb megfelelő paraméter.
b) a — 6 esetén az egyenlet megoldása x-— (6-3 Is1

4
4. Jelöljük ki az egyenlőtlenség alaphalmazát!

41983
x"
4-3. 2983
x?
s0
Mivel az összeg mindkét tagja pozitív, így maga az összeg is pozitív. Az
összeadandók értelmezettek, ha x" 0, azaz xelRN 10) esetén. -
log !
[498 43.298" [2 108 !
4.
v2 2
1
04 logaritmusfüggvény szigorúan monoton csökkenő,a

: 4
Mivel 41, így
: ő
ke A s 2
—— a
£2
2 8.2
3.298"
ezért: 419834 4. £4
[29. 3 ] 4.3.2/983 x -4s0;
204
1
Vezessük be a 2908" —a jelölést!
d" 4-30-45$0
ay 2
A
-3t5,
2
,
a
a,
—1
—--—4
2
LD
Ez mindig
-ászasi
—4
stesssó
£1
£2/983X
;
teljesül.
2"
2log3 s 29
JJ) szig. mon. növekvő
logz x" £0
logs x" £ log3 1
4) szig. mon. növekvő

xős1
x s1 !
-13x31
Az eredeti egyenlőtlenség megoldáshalmaza: —1 s x31, dexz20.
5. a) Határozzuk meg általánosan a sorozat 1997. tagját!
a sa
198777
dj997 —
sit a t ) - sit 1- 499 2r4 2] - -t z] — Cosa.
01997 — 0,95105 E cosa- 0,95105

út —- 187; azáz as, 10
b) Vizsgáljuk meg a sorozat első néhány tagját!

TT TT K
sin] a 4—2 sind a sin — — cos a.
; ,
:c0s$—-- cos
:
a, —
2 2
aak3
az -sin(a 4 - sin 0 cos TH cos a -sin7T ——sin C.
37
cos,
377
sin
[zsina-coszÉ 4 cosa sin-É
; ,
Az, —
WPsin a.
Ú
a, sin
205
ül sin Ay, —ss COSO; Ay, szg]
Vegyük észre, hogy (K€Z") ay —-—SiINnO;
TF
——SInA és
) elemei: cosa; —sina; —cosa; sina; cosa;
-
á
Ay, 3 — —COSA,
vagyis az (a,
—Sina; —cosa; sind; ... vagyis a sorozat elemei négyesével ismétlődnek.
Ez alapján is megválaszolható az a) kérdés, ugyanis
4 1997 — (44.4994. 1 7 (41 — COSAL.
A fenti észrevétel S, 99; számítását egyszerűsíti le, ugyanis

$ 1997 — (COSA 4 4 (—cosa)
(—sina) -- sina) 499 4 cosa —
:
- 0 499
-
4- cosa cosa.
—
Tehát 51997 — 0,58778 pontosan akkor teljesül, ha cosa — 0,58778.

c6SŰ —-0,58778
6. a) Határozzuk meg az A J
9
csúcs koordinátáit az
8
m [15, — A alapján!
s]
7
—3x44y-—-1
— 6
8x-—13y
5
—24x-- 32y ——8
24x—39y-——6
e 4
3
—7y—-—14
"3
2
y-2
:
A(3; 2).
Írjuk fel a c oldalegyenes egyenletét!

ni, (4 1-9.
c: X—d4y-—S.
Írjuk fel paraméteresen az a oldalegyenes egyenletét!

A, (-3; 4) — Va
a 4x43y-p.
206
Határozzuk meg a B csúcs koordinátáit a p paraméter függvényeként a
bí
cfla—B alapján!
i
-4x-416y—20
MocÁult]
4x4-3y—p
LL
eb
O—19y-—-p--20
BDFZŰ
2
19
ÉR 3R—1. pr20 ,
4p-15
XxX———
19 19
19
az
i
Határozzuk meg F felezőpont koordinátáit is paraméteresen a(1s, — F

alapján!
19y —-2p-42
[E
4xt3y—p 2ptr2
2P
hlssántól
—8x—6y-—-—2D y m
S]
Sz-lgye 197
[5 ej 1329.
ni
20721
,-13P-6 76 19
76
S 75.a BF
2; 128
E
, , [2
Határozzuk meg a p paramétert az alapján, hogy BF RÁ
4p-15 13p-6 ," pr20 2p-2) 25

19 76 19 19 4
3p—54
76
ii 18-p)y
19
254.
Négyzetre emelés és rendezés után adódik:
p7—36p-1120-0
Pi — 36476, p, 56
2 p2 ——20
.
Pp) — 56 esetén A(3; 2) és B(11; 4) és F(9,5; 6).
95-82 —
28
4-8
4-4c C(8;8) és CeEm,.
6 -—
P, — —20 esetén A" — A és B"(-—5; 0) és F(—3,5; —2).
35-22 E — 9-2 C(-2;—4) és Cém,.
207
A feladat szövegének csak 1 háromszög felel meg, ez pedig:
A(3; 2); B(11; 4); C(8; 8).
b) Az a oldalegyenes egyenlete: 4x 4- 3y — 560.
Lt
A háromszög magassága
a
d, , távoág, azaz:
vV16-9
-7,6 egység, így Tapc
—
—
bk 2
- 19 (területegység).
7. a) Vizsgáljuk a kúp és a körülírt gömb ten-

gelymetszetét! Ez az ABC egyenlő szárú
háromszög és körülírt köre. A háromszög
szárainak szöge 20-84", a kör sugara
K — 8 cm, középpontja O,, mely illeszke-
dik a szimmetriatengelyre. CBO,X — a,
mert CO.BA is egyenlő szárú, így
-
O,BDs 90" — 20 6". Az O,DB,-ben:
—-
a
cos6"—— — r 8: cosó" —7,95 a kúp
alapkörének sugara. A CDBA-ből: tga LL 3 M 83 a kúp

M — tga —
velt.
2
.
. .
magassága. A forgáskúp térfogata: 584,12 cm
b) Tekintsük a kúp és beírt gömbje tengely-

metszetét! Ez a fenti ÁBC háromszög és
beírt köre, melynek sugara p, középpont-
ja O,, és ez a pont az ABC. háromszög
belső szögfelezőinek metszéspontja. Így
az O,DB3 -— (90) - 24".

Az 0, DB ,-ben tg24" -2 a
p-r- tg24",
T
p —3,54 a beírt kör (gömb)
sugara. A kúppalást és a beírt gömb érintési körének átmérője az EF — 2x
hosszúságú szakasz. O, EG GCEs — a, mert merőleges szárú hegyes-
—-
szögek.
208
Így az 0O,GE4-ben
cosa — DIX: COSŰ - 2,63 és
—
x
CGE,-ben sind a É — d-—É— — 3,93.
a sin a
A kis körkúp palástjának felszíne 7, —a4"x- 77 —32,45 cm".
8. a) Jelöljea, az első beírt szabályos három-

szög oldalát! Legyen
Adj -x és A By
a
49—X.
AMdjJC
áz
AC; A X — B, A, B, 3 — 120? — a, de ekkor
ÁB, B,$ — a. Ebből adódik:
AAJCI A - B.B1Aj A, de
A, C, A, B, — a, miatt
—-
AjAjCi A 2 B,B,A, A is igaz, emiatt

B, B, — x És AJCi, —49—X.
Írjuk fel a szinusztételt az AA, C, háromszögben!
M sin(1209—0)
Xx
sin 60"
VU
és
Md)
A
— XX
sin 607
sina
MEKI :sin(1209—0)
d]
sin 60"
E]
Behelyettesítéssel adódik:
d; "Sin a — sin 60" (2 sin 60"

a; Sin
:
a —
ap sin 609—a, :sin(1209—a)
a [sin a -- sin(1209—09)]- ay :sin 60"
Sin 60"
ás sin a
:
Gy
-- sin(1209—a)
a keresett A , B, C, szabályos háromszög oldala.
209
A kerület akkor lesz minimális, ha a, is minimális. A nevezőbeli összegre
alkalmazzuk a sina -- sin5-—2sin a4 a— azonosságot!
sin 60"
- a9
:
Ag
a Mi
2-cos(A—609)"
!
2.sin609-cos(A—609)
a, pontosan akkor minimális, ha a tört nevezője maximális, azaz

cos(a — 609) — 1, tehát a — 60" — 0", azaz a — 60" esetén.
,
Ekkor a;
— vagyis az A, B, C, háromszög az AjByCy háromszög kö-
zépvonalháromszöge. A minimális kerület: X, —3

:
200,
2
3
2
a Kgy — 34
kezdeti kerületnek éppen a fele.
b) Az AjByCy háromszög kerülete 34, — K,, az A, B, C, háromszög kerülete
IG gr
K,
Bi
349 K2
7 A háromszög kerülete K;,; hiszen
2" az
,.
1Cis1
2
oldalai a K, háromszög középvonalai. Így (K, ) egy mértani sorozat, mely-
nek hányadosa 9 —
7.
A századik beírt (minimális kerületű) háromszög kerülete:
100 100
34 [2]
1 1
Kusz Köz) - aj 2,36-107.
a
c) Az így beírt háromszögek kerületei egy (végtelen) mértani sort alkotnak,
1
melynek kvóciense: Mivel lal e 1, így a sor konvergens, tehát

: : 2
van véges összege és ez K — A. —

3
E, 6479.
210
£,,
iv
XV. sorozat
1. a) Jelölje a négyzet alapú egyenes ha-
sáb alapélét a, magasságát M, az B;
alaplap és a metsző sík hajlásszögét E F
-
a 60", 7, —98 cm? a síkmetszet I
területét.
f;
Az alaplapot megkaphatjuk e sík- ; [M
metszet merőleges vetületeként, így

Talap 77 T. metszet cosa, felhasználva
:
a 7,
vetület
77 T,
eredeti
:
cosa összefüg-
gést. Ez alapján:
Talap — 98 :
cos60" — 49.
A hasáb térfogata
V-Talap M-49.-.24-1176.
A négyzetes oszlop térfogata 1176 cm? .
b) Jelölje a hasáb testátlóját e, ennek az oldallapra eső merőleges vetületét /,
az általuk bezárt szöget 6. A BCG derékszögű háromszög alapján
feVMW?
feV242 47?
tr , ahol
—-25.
Ty És ús Typ E Ekkor
8
Az ABG derékszögű háromszögben:
a 7
egz
tgő —-——- — —- 5-15"39.
A testátló 15739" nagyságú szöget zár be az oldallapokkal.
át kettes alapra!
7
2. Az a-t tartalmazó tagokban térjünk
xi
Fr 42.24. 8 3
XxŐ
44 X(2:2" 4 D42.299429-2-0.
211
A megoldhatóság feltétele: D 2 0.
ky? 4 [22 4.28 -2] 20

4.29 44.27 41-82 4.27 4320
4.294 420
424.270
0
12228
szig. mon. növ.
02z2a
02a és aeEN — az0.
a - 0 esetén a megoldandó egyenlet alakja:
ság ső 4
3. a) AT, ill. T, pontokból az AB szakasz

derékszög alatt látszik, ezért 7, és 7,
rajta van az AB szakasz mint átmérő
fölé írt Thalész-körön.
-
AMB A - T.MT, A, mert 9 9 (csúcs-
-
szögek) és MABs 60" — Ez TT, M3
(a Thalész-kör T, B ívén nyugvó kerü-
leti szögek).
Képezzük a megfelelő oldalak arányát!
8 AB AM T,M
z—
TT, TM 2
I
z
2 AM 4
1
i
SM E —
—,
4
£- 14928.
212
Z
b) Az AT,B,-ben:
cos60" -
AD
— —
— AZ, —8-cos60"—4
AB
2 s-
és
—
TB
sin 609 - --. T, B 8-sin 609 —- 4.3.
Az AT,M A -ben:
css ÉL . /I53 ..16 .—

AT 2 156V/15
— - cosge
AM A 413.
AM J/I5 15
T,M —— A
I— Z-
4415
, Íggy
2
4 15
4.15
BM
- BT, TM 43-22
BM -44/3 15-5
15
BM -— 5,89 cm.
4. A feladat akkor értelmezett, ha
xt-x"-1220
s
(OJ? -xó 1220
XN
i
A
127 xiz-á
dé — Az egyenlőtlenség megoldása:
xó £—3
Ez sosem
teljesül.
vagy
Í
xó
Xx
24
22
UJ
B
xS$-—2 vagy x22.
A feladatot
Ha x?
a jobb oldali kifejezés előjelének vizsgálatával oldjuk meg.
— 9 4 0, azaz x? tehát4 9, [x143, akkor az egyenlőtlenség mindig tel-
jesül, hiszen a bal oldal pozitív, míg a jobb oldal negatív. Ez akkor teljesül,
213
ha [x I
c 3, azaz —3 xx 3 esetén. Az alaphalmaz figyelembevételével adó-
dik, hogy csak —3 4 xS—2 vagy 25 .x4£3 számhalmazok a megoldásai az
eredeti egyenlőtlenségnek.
Ha X? — 9 2 0, azaz lxl23 ,
tehát x £—3 vagy x 2 3 (ezek mind értelmezettek
is), akkor négyzetre emelhetünk.
x?—x"—125 (xX7—9)?
xx" 17x7
125
2
x7-18x7-81
93
x" Dec
17
A
ke 17
xe-[Z
—2,34
X€ vagy
vagy
2
vé
A kijelölt intervallummal egybevetve adódik: x £—3 vagy x2 3.
Összefoglalva a megoldásokat: x £—2 vagy 25 .x.
5. a) Az ellipszis egyenletéből
leolvasható, hogy fél nagy-
tengelyének hossza: az 5
és fél kistengelyének hosz-
sza: b—4. Az ellipszis pa-
raméterei közti kapcsolat
(az ábra alapján: a7—-b?4-€,
így cs Va? —b? —3. Ekkor
a fókuszpontok koordinátái:
F, (3; 0) és F,(-3; 0). F, tü-
körképe 0O és az F, O szakasz
felezési pontja G, amely
illeszkedik az
érintőre.
214
2
G koordinátái:
1]
0120
31 50 És)
34299
87 37 15 2 37
és 82 9.
3 37 37737)
A keresett érintő merőleges az F, O szakaszra, ezért
OZ
—; 120
128
8- —
"3 ] — ( (16; 15).
)
Az érintő egyenlete:
, 15.59 -
175 59
e:16x4-15y-—16- 100.
31 37
Az érintési pont koordinátái a
NONO
I6x- 15y-100
xő yő ii egyenletrendszer megoldása.
25 , 16
lt 198 alapján adódik:
(100-16x)
ÉL ELL
x?
NT
1
1]
25 16 15
10 000 3200x -- 256x7

- 400
—
16x7 4
144x7 410 000— 3200x 4-256x" — 3600

400x7 — 3200x -- 6400 —0
x"—8x-16-0
(x-4)7-0
12
xXz4 — ? y-—
15
Az érintési pont koordinátái:

E ő] 12
215
b) Mivel az
ellipszis középpontosan szimmetrikus alakzat, így az ellipszis-
vonal £-től legtávolabbi pontja az az E" pont, amely az E pont origóra
(szimmetria-középpontra) való tükrözésével adódik. Az E és E" pontokon
/
áthaladó egyenesből metszi ki
az ellipszis a leghosszabb húrt.
Az E" pont koordinátái: e[- 43 —

ő]
—,
vez És É)-
:
5
(5; 3).
fi x—Sy—3.4-5.—
3x—5y-—0.
9
f:— Um xy egyenletű egyenesből metszi ki az ellipszis a leghosszabb húrt
az E ponton áthaladó egyenesek közül.
6. a) Először írjuk fel a [b, ) számtani sorozat megfelelő elemeit!

bj4 —
a; — SIN -H COSA
b,9 —
A, — SIN2ZA4 COS2A
b,z —
az — sin3a 4 cos3a0
Mivel
a
számtani sorozat bármely eleme (a 2.-tól kezdve) számtani köze-
pe a hozzá képest szimmetrikusan elhelyezkedő elemeknek, így
t
;
bi7 baz
EN, cosa 4 sin30 4 cos3a

:
azaz 2(sin2a-- cos2a)
: :
bag — — sinda --
a megoldandó egyenlet.
2(sin2a -- cos2a) - (sina -- sin30) -4-

(cosa -- cos300.
Alkalmazzuk a
; ; KT Y .c0SÉ— és
,X—Y
sin x sin y —2 -sin
e
4-
COS X 4 COSy —2-:COS

Xt Y
005 xX—
,
azonosságokat!
2(sin2a 4 cos2a) 2sin2a cos(—a) 4-2 cos2a cos(-a) és

— : - :
cos(—0) - cosa, mivel a koszinuszfüggvény páros.
216
2(sin2a - cos2a) - 2cos.a(sin2a - cos2a)
(sin2a 4 cos2a)(1—cosa)—-0
sin2a 4 cos2a —0 vagy 1-cosa

NpJ 2 a —0-4-k. 27 nem meg-
— sin 2a 4 —cos2a —- 0 sr
NT
2 2
MT
oldás a e [E
2
z] miatt.
sin2a 4 sine gs 20-00
,
e
,
e0s- : e
sinf2a4Z4 1-0
2 To
T
knt (keZ)
20 —- kn
tk.
4
A
IT TT
8 2
77
—
TT
ae PE 7 pontosan kong ha k
akkor teljesül, — 2, ekkor a —— IT ő
"
7n
,
A keresett valós szám a GF
2
—
b) a
E 7
b, 4 —
esetén
a, — sin157,5" 4 cos157,57 ——0,5412

b,y - az — sin315" 4 cos3157—0
baz —
az — sin472,57 4 cos472,5" — 0,5412
A számtani sorozat definíciója szerint
baz
A számtani
— bay t 3d, így d e 22820 e szó
sorozat differenciája: d — 0,1804.
- 0,1804.
7. Jelöljük ki a feladat alaphalmazát! x - 0 és y- 0 és xy és Igy 21 :

Igy 4220.
Az
első egyenlet mindkét oldalához adjunk kettőt!
Igx Igy--2-./Igxlgyr2-6
217
Vezessük be az a— /Igxlgy-42 jelölést! Ekkor a 2 0 és a? 4 a — 6 a meg-
oldandó egyenlet.
Útra-6-0
elj;
-12£5
: 4-2
——3 nem megoldás a 2 0 miatt.
2 d;
AIgxlgyae2-—2
U
Igxigye2. (D
A második egyenletben térjünk át tízes alapú logaritmusra!
3
Vezessük be a Igx--Igy-b jelölést! Ekkor a megoldandó egyenlet b 4 ő -4.
ötre
b? —4b4 3-0
b Igx-lgy-3 02)
2 2 "bz-l — Igx-rlgy-l (3)
(1); (2) és (3) alapján két egyenletrendszert kapunk:
Igx Igy-2 vag7

IgxIgy -—2
Igxtlgy-3 Igx-lgyz-i
Az első esetben Igy — 3 — Igx alapján adódik:
Igx(3-lgx)-—2
0 -(Igx)" —31lgx-2
(gx)
8X)1,2 m
— 31, 182—2 —21—100 3 34 —10
2 "Igx-1l 23X,2-10 — y, -100.
Az x 2 y feltétel miatt az egyedüli megoldás: (100; 10).
218
A második esetben Igy — 1 — Igx alapján adódik:
Igx(1-1Igx)-—2
0- (Igx)7—lIgx-2.
Ennek nincs valós megoldása Igx-re, mert D ——7 4 0.
Az eredeti egyenletrendszer megoldása (x 2 y): x-100 és y-10.
. Alakítsuk át az egyenletet!
S12x—-yO? —4x7 4617 —4x- 1).
Észrevehető, hogy a zárójelen belüli tagok együtthatói a Pascal-háromszög
ötödik sorának megfelelő tagjai, azaz ez a kifejezés egy teljes negyedik hat-
vány, mégpedig éppen (x— 1)".
Emellett feltűnhet az is, hogy a zárójeles kifejezés egy szimmetrikus poli-
nom a tagok együtthatóira nézve. Ekkor a szokásos eljárást (osztunk x"-tel,
X :£ 0) követve adódik: ?
ZA(2-4r46-És—)
5
s
x
Xx
x
8 -ézeszes)
2]
áló
X Xx
Xx
-—2—
heees x
AGA sz
512 xö-2x4l
X
—2x-1
312 víz DD
X
sI27— (5-1 .
Így is ugyanarra az eredményre jutottunk, csak sokkal hosszabb úton. Erről a

szorzattá bontott alakról látszik, hogy (x — 1)? 512x. De x—1 és x egymás
I
utáni egészek, így (x— 1; x) — 1, azaz csak (x— 1)? 512 teljesülhet. Vegyük
I
észre, hogy 512—-2?. (x— 1)? 27.
219
E
Ez a pozitív egész számok körében pontosan akkor teljesülhet, ha
x.s2 — 1024
s
y, —
(X-D7-2 x-1-H1(—
s
Xx, -0 Nem megoldás x €Z" miatt.
X3—-3 — y3—96
új) (X-DÍ-2 e x-122(—
Xa 2—1 Nem megoldás xe Z" miatt.
Xsz5 — ys -10
4
x-l—4k
8
ül) (x-DÍ-28 —
Xs 2—3 Nem megoldás x EZ" miatt.
Az eredeti egyenlőség megoldását az alábbi három, pozitív egészekből álló

számpár adja: (2; 1024); (3; 96); (5; 10).
220
XVI. sorozat
át a törteket! 2nt2 8 Án2)r5

5
1. a) Alakítsuk EZ2-4 pontosan akkor
n—2 n—2 n—2z
lesz egész, ha is egész, azaz han —2 16. Foglaljuk táblázatba n — 2
n—
al
ill. n lehetséges értékeit!
n-2iI 6131 2111-11-2]-3]-6

n 8/5/4/3]1110]-1]-4
4n-18 4(1- 4--
2
pontosan akkor lesz egész, ha is
h— 5 n—5
nH—3 n—
egész, azaz han—5 12. Gyűjtsük össze a lehetséges osztókat és n értékeket!
n-5] 2 11-1]—2
n 7/[6/4i]3
A táblázatokból kiolvasható, hogy n—3 és n-—4 esetén lesz mindkét
tört egyszerre egész.
b) Azt már megállapítottuk, hogy milyen n egészekre lehet

Are egész;
Haja
Ezek közül kell kiválogatni azokat, melyekre a tört értéke prím is.
n 8s/5/4/13/11]01]1-1]-A
2n42
n—2
3l/4l51l181/-4]l-il 011
Csak a vastagon szedett értékek a prímek. Tehát n—8 és n-—4 esetén
lesz a 2Nnt2tört
n—
2 ,
értéke prím.
2 a-d dz0,k- 7 (keN?7)
4) S1997 - 1997 . d. A számtani sorozat összegképlete alapján adódik:

2a; 4 19964
51997 — :1997 — (a; 4 998d) 1997 —
azyy 1997.
2
221
A feltételi egyenlettel összehasonlítva kapjuk:
Ag99 1997 — 1997 -d
Ag99 — d, tehát k — 999.
..
A sorozat 999. eleme egyenlő a sorozat differenciájával.
—
gy 90:
b) S1997—0
$1997 —
4; -- 998d (az a) eset
-
a, 4 (k—1)d ——998d 4 kd — d
AG
-
a, — kd — 9994
A feladat feltételei szerint: az — d 2: kü
ii
d (d20)
k — 1000.
A sorozat 1000. eleme egyenlő a sorozat differenciájával.
3. a) Az AC szakasz harmadolópontja (A-hoz 1: 2
tl
közelebbi) H, tehát H 1 :2 arányú osztó- A(2;2) Cég és)
pont e szakaszon. 4.3) 3
3 3
-
Ét:
h, 04-34-24 —-6
3.
mág
C(6; 5).
mh, 2 — 0 -3h—2a, —5
S az ABC háromszög súlypontja, tehát:
s
-2TTA 41
"." 9-2
S; bo z3s5j—A4—
2.9
á9
EE S b, -355—a7— 0-8
e
Határozzuk meg a háromszög oldalainak hosszát! 71
VI
8.
—
;
me
(A
9
-6; AC-4y1649-5; g Z.
í
AB
/ S
BC—-4y16-49 -—5.
E SI
Tehát az ABC háromszög egyenlő szárú, ezért
mindkét kör középpontja illeszkedik a : szim-
7 1 !
N
metriatengelyre, amely párhuzamos x tengely-
lyel, így egyenlete !: y— 5. A beírt kör közép-
az ,A 1
/0.Xo "
pontját a belső szögfelezők metszéspontja adja.
LN
Határozzuk meg a f
szög szögfelező egyene- /
sét! Ez a szögfelezőtétel szerint olyan P pontban OS
,]l
metszi a szemközti oldalt, melyre: 4p.:pc-
- mm 7 1F- ii
ÁB BC 6: 5, tehát P az AC szakaszon 6 5 TI
1s
: —- :
2.3
Y
arányú osztópont. l s u
222
x
mo
)?
lsz .
2.546-6
25465
ar
11
46
11l
40
11
p(26.,20
11 117)
AG;2)
BE6 :
Pipip:)
3
C(6.5)
—
f (ő (24 Él-
a 48
V,/-BP 452) 15—2
fi-2x-y-—2.2-1.8
2x-- y — 12.
f(1t—-0,, tehát
TIZ] s rel
tehát o(3:5] Az ábra alapján
rez2si. Az ABC háromszög
(
2
beírt körének egyenlete: —

3] 4 (9-5) ez. Slvo
b) A köréírt kör középpontját az oldalfelező merőlegesek metszéspontja ad-

ja. Határozzuk meg BC oldal
a
szakaszfelező merőlegesét! e
elte, tes), 2" 2
.]
tehát E[4—3
2
1.
Hi —
n, — BC(4,—3)
e: 4Xx—3y — 16-22 3
vo
2 2
8x—6y——7.
-
eflt-0O,, tehát.
át
8x 8x-6y-— 23
3
o(£:s) -ő.
alalááslálászbál
tehát R-0O,Az- é249 Az ABC háromszög körétrt
( :]
2
körének egyenlete: — 4 (Y— 5 — 525

64
223
4. a) Húzzuk be az e
egyenest, a körök
közös belső érin-
tőjét (Pe e, P"ee
tetsz. pontok)! Je-
lölje € a k, körben
az AE íven nyug-
vó kerületi szöget!
a
Ekkor X, körben
az AEPZ is az AE
íven nyugvó (érin-
tő szárú) kerületi
szög. A kerületi
szögek tétele alap-
ján AEPsS — X. De
AEPS3 - P"ECS, e a k, körben az ÉC íven
mert csúcsszögek. P"ECsS —
nyugvó (érintő szárú) kerületi szög. Az €" — EDCS is az ÉC íven nyug-

vó kerületi szög k,-ben, így EDCs — P"ECs, azaz e" — e. Mivel e szögek
BD szára közös, így váltószögek, azaz AB II.DC, tehát az ABCD négyszög
trapéz. A fentiekből az
is adódik, hogy ABE, - CDE,. Az ABE ,-ben a
szinusztétel általános alakja szerint: AB — a — 27, :
sin30? —r, — 6 (tehát
az ÁBO, A szabályos). A DECA-ben: CDz-c-2r,-: sin30? 27, —2.

Tehát
a
trapéz alapjai: a — 6 cm és c -2 cm. A velük párhuzamos közép-
vonal hossza: áki 4.

Az ABCD négyszög középvonalának hossza 4 cm.
b) Az AE-p és EC-g jelölés mellett p-r 4 - 12. ABEA - CDEx alap-
ján: 2 2.3, tehát p — 39. Így 4 — 3 és p — 9.

g Cc
Az AO, E egyenlő szárú háromszög magassága (0O,7) felezi az AE alapot.

Ekkor az O, TA 4 -ben
P
cos Do -2.—-0,75
"N
2 0-41"725. — BAE3 — 60" 4 9- 101925".
224
Írjuk fel kétféleképpen az ABE területét!
Tagg —
Ez alapján x
mo.. 2, -p : sin101925" —
ahol x az AB oldalhoz tartozó magasság.
8,82. Jelölje y a CDE háromszög magas-

ságát. Használjuk fel újból, hogy ABEA - CDE. Ez alapján £-£a —
ac
Xx
ye Xx.— -2,94. A trapéz magassága: m x y - 11.76, így területe:

2.
— -4-
nm — 47.04.
2
Az ABCD négyszög területe 47,04 cm? .
s ü) Az for) függvény másodfokú, ha a 40. Az f(x) függvénynek maximuma

van, ha a £ 0, Alakítsuk teljes négyzetté az f(x) függvény egyenletét!
dxb oke
2 2
fo) t2x)te
a zdssz]
2a
—a:
440
—
zaj
2a
bY.
E,
b?—dac
4a
A függvénynek szélsőértéke van, ha x
adat szerint a függvény maximumhelye x 2-1, ezért b -:—2a (1). Az fex)

függvény zérushelyei az ax" -4- bx-- c
0
-—a 0,
egyenlet megoldásai. A valós

azaz x-—
e a
A fel-
gyökök létezésének feltétele: D — b? — 4ac 2 0. A függvény zérushelyeire

(x, és x,) a Vieéte-képletek szerint teljesülnek a következők:
b , e
Xi FX; 2—— és X) -X, —-—. Ekkor
Gt]]
a a
2
XI Hxz —(Xj FX) —2X1"X9 —
2)
d a
A feladat harmadik feltétele: f(a) —-3a44c, ezért f(a) — ala barcs
- -
3a c, ezért a? 4 ab — 3a 2 0. Mivel a 40, így dő 4 b—3
,
0.
Az (1) összefüggés miatt:
a" —24-3-0
—
274 a -3 Nem lehet megoldás a £ 0 miatt.
A 2
:
2 0—-k
225
£
az--1 a függvény főegyütthatója, és (1) alapján b —2. (2) összefüggés
alapján: 4 4 2c — 20, így c—8.
A keresett függvény egyenlete: f(x)— —xő H2x-8.
b)
fon -Í(1)—--1424-8-9. A maximális függvényérték: 9.
. Vegyük észre, hogy a változók szimmetrikusak 5x-re nézve! Ezért csoporto-

sítsuk a tagokat úgy, hogy a változók összege 10x legyen!
(sin 3x 4 sin 7x) 4 (sin4x--sin6x)--sin5x
(cos 3x 4 cos 7x)-- (Cos4x-- cos6x)-- cos 5x
- —tgx.
ő
Alkalmazzuk a sina--sin 5-2 sin 822 .
cos" ill. cosa -- cos —
2. cos a- 2-8
a B —
azonosságokat!
A
; G
2
2 sin 5x :cos(—2x) 4-2
.
-sin5x:cos(—x)--sin5x
--—tgx és
2 cos 5x :cos(—2x) 4-2 cos 5x :cos(—x)
: :
4 cos5x
cos(—a) - cosa, mivel a koszinuszfüggvény páros.
sin 5xX(2co0s2x-4-2-cosx-- 1)
e fgyé
cOS5x(2:cos2x-4-2-cosx-1)
Mivel eddig ekvivalens átalakításokat végeztünk, így sem késő" az
,most
egyenlet alaphalmazát kijelölni. cosS5x(2cos2x -4- 2cosx-4- 1) £0Éés x42
7 4 kn
(k €Z ).
cos5x 240 és 4c0S" x-2c0sx-140
5x4£—:-tIn
TT
2
(COS X)j ,
9
ÉL
—242/5
8
—12./5
4
xa LÉ
10 5
cosx azt sza 4
és
4
?
rá 5
4 [.2x rö; 1.9 5
xeéZ 1-2 xeőZ 1 2n (e7Z)
226
Ekkor viszont egyszerűsíthetjük a bal oldali törtet, így a megoldandó egyen-
let:
SINŐ5X
cos 5x
tökii
tg5x —-—tgx
tg5x — tg(—-x), mert f(x) — tgx páratlan függvény.
t
5xX-—xtm-n
6x-m-
T
x-m-—6 ( (mez).
)
A kikötések miatt a megoldás:

zöme, dem23-6t (te2Z).
7. Először vizsgáljuk meg az egyenlőtlenség alaphalmazát!
x-220 és
Es0 és
XTl
21 és 2x2-13x42250
xX2Z2 x2-1] xe1 D 4 0 miatt mindig igaz.
Összefoglalva: x 22.
Vizsgáljuk az egyenlőtlenséget az exponenciális függvény alapja szerint!
i) Az exponenciális függvény szig. monoton csökkenő, ha 04 4/x-—2 41,

azaz 0 4 x— 241, tehát 2 4 x 4 3 esetén. Ekkor
log xtrl (2x" —13x 422) £ l0g , 1 2.
2 xtirl 2
Ezen az intervallumon
monoton növekvő, ezért
i s £ 2, így a logaritmusfüggvény szigorúan
2x7-13x4225£2
2x7-—13x--20£0
1313
(
413 — Ísysa.
2
X2— 4 XX —2
De 2 xx £ 3 miatt ekkor a megoldás: Zs xX.§ 3.
227
ii) Az exponenciális függvény szigorúan monoton növekvő, ha vx-—2 21,
azaz x 3. Ekkor log, (2x7 —13x
2
44-22) 210g,.,1
2
2. Ezen az intervallu-
mon
xtl 22, így a logaritmusfüggvény ekkor is szigorúan monoton
növekvő, így
2x7-13x42222
2x7-13x42020 —
xs vagy x24.
Mivel az x 2 3 intervallum elemeit vizsgáltuk, ezért x 24 a megoldás,
ii) Végezetül a speciális eseteket vizsgáljuk meg!

X -2esetén az alap zérus, a kitevők pedig log; 420 és log; 2420, így
2 2
mindkét oldal értéke zérus, vagyis a két oldal között egyenlőség áll fenn,
tehát x-2 is megoldás.
X
3 -
esetén az alap 1, a kitevők pedig log, 1 0 és log,2 1, így mind-
két oldal értéke 1, vagyis a két oldal között egyenlőség áll fenn, tehát
-
X -: 3 is megoldás.
Az eredeti egyenlőtlenség megoldáshalmaza: x s2 vagy Zs x$3 vagy
x2d.
8. a) Jelöljük C(x; y)-nal a tégla-
,
lap azon csúcsát, mely a gör-

bére illeszkedik. Az ellip-
szis egyenletéből leolvas-
ható, hogy az3 és bel,
ígyOszxs3ésOsyzl.
I
A téglalap kerülete: K s 2x 4 2y. Mivel CG; y) illeszkedik a görbére, így
2 2
öt y? e:1 is teljesül koordinátáira. Ez alapján y —-- adódik,
as -2]
Í 2
így a kerület K(x) — Ennek a függvénynek keressük a
maximumát a (0; 3) intervallumon.
228
KO) £ 2410.
Ka — 2410
4 Ke E
I
fg
9 9
9
x" xi
81
xó—81-9x"
A 3)
7pe
]
aho
0.
,
410
77 30.
8940
A maximális kerületű téglalap csúcsai:
A(0; 0);
FA )
A maximális kerület: 2/10 nagyságú.
b) A maximális kerületű téglalap területe: T— xy

9.19
10
.. ző 0,9
10
1
XVII. sorozat
1. a)
Mt
x y 1997
Xx£0 és y240 miatt x EIN" ill. y EN". Fejezzük ki az
egyik ismeretlent és vizsgáljuk meg, hogy mikor lesz pozitív egész!

ytx 1
1997y-- 1997x
ay —
—
1997
xy
1997y — x(y— 1997).
Mivel y — 1997 nem megoldás, így oszthatunk (y — 1997)-tel.

2 2
—
y—
19977
1997
,. 1997(v-1997)4
ii
y— 1997
19977 1997 - 1997
y — 1997
,
2
Az x pontosan akkor egész, ha
het, ha y — 1997 I
19972.
Ált is egész. Ez csak akkor teljesül-
Könnyen meggyőződhetünk róla, hogy 1997 prím (egyjegyű pozitív osz-

tója — az 1 kivételével — nincs, így csak a prímosztókat kell megvizsgálni
és csak 43-ig, hiszen v1997 —44.,68 és a társosztók miatt az ennél na-
gyobb osztók már korábban előkerülnek). Foglaljuk táblázatba y— 1997
lehetséges értékeit!
y— 1997 l 1997 1997 -1 -1997 —1997
y 1998 3994 3 990 006 1996 0 negatív

x 3 990006 3994 1998 negatív
A feladat megoldása a pozitív egész számok halmazán:

(3 990 006; 1998); (3994; 3994); (1998; 3 990 006).
Az egyenletet kielégítő legnagyobb x érték: 3 990 006.
b)
A ge d
1997x y 1997
; x£0 és y 40 miatt x EN" ill. y EN". Az előző rész-
feladathoz hasonló eljárást alkalmazunk most is.
230
HL] 1997
I
8]
—
8 y
y 4 1997x —
xy
1997x — y(x— 1).
Mivel x - 1 nem megoldás, így y-ra adódik:
, 1997x 1997(x—1)--1997
szé
—
x-—1] x-—-1
s 1997
eZ 6 EZ
XxX— XxX—
os x- 11997.
Táblázatba rendezve
szám — adódik:
a lehetséges értékeket — kihasználva, hogy 1997 prím-
y—
1 1
1997 -1 -1997
x 2 1998 0 --1996
y 3994" 1998
pázdgzszzzz
nem pozitívak
A feladat megoldása a pozitív egész számpárok halmazán:
(2; 3994); (1998; 1998).
Az egyenletet kielégítő legkisebb x érték:
I
. a) 0,0, - 10 cm; BD-ez$cm;r:R-1.:5.
Kövessük a közös belső érintők szerkesztési eljárását! Az O, középpontú
(R -
r) sugarú körhöz érintőt húzunk az O, pontból, az érintési pont B".
Ekkor O,B7-— BD -8. Az O,B"O, derékszögű háromszögben Pitago-
a
s
:
rasz-tétel szerint: 0O,0, z(r 4 RY?
4 e", így 74 R—-4100-—64 — 6.
Mivel így 5r — R, ez alapján r 4 57 — 6. Ezértr— 1 és R-5.

A körök sugarai: 7 —- 1]
cm és R-—5 cm.
231
—
b) ABÍIICD,j
egyenesre,
mert mindkettő merőleges az 0, és O, pontokat összekötő
tehát az ABCD négyszög trapéz, melynek szimmetriatengelye
az 0, 0, szakasz. Jelölje a trapéz alapjait a
ill. c (a — c)! Jelölje M az érin-
tők metszéspontját! 0, BMA - O, DMA, mert derékszögűek és O, MBs —
)
- -
O,MD3 9 (csúcsszögek). A hasonlóság alapján adódik:
r R r R 10 5
OM
-
10-OM x 10-x S 10-xz5x 9 Xs —-—.
6 3
ÉPer:BM — y-BM-TVÉ -i.

ő
Az O, BM-ben go-ÉSo-
y
36,87" és sinY-L B e-2y
y si - 1,6.
2.
Az O, BM, - O,DM4 alapján: 2.2 F
— ae, - F
8.
232
A trapéz területének felírásához magasságának hossza szükséges még.
Ennek hossza: m—-0,0, —0, E—0O,F 2 10 —u—v, ahol E és F a trapéz
alapjainak felezési pontja. O, BEX z: O,MBs—-
9 és O,CFI-OMD3z-09
(merőleges szárú hegyesszögek). Az O,BE,-ben sin9p — Z 0,6
A
sus
és az O,CF,-ben sin9p "2 2 vek sin 2-3.
A keresett magasság: m - 10 — 0,6 — 3 — 6,4.
űdtrCc
A trapéz területe a T — :m alapján 7— 30,72 cm",
3. a) A számlálóbeli logaritmusok értelmezettek, ha 9 —xX7

50, azaz 3 SZ]
tehát —3 £x£ 3 esetén. A páros gyökkitevőjű gyökvonás miatt:
—210g3(9—x")4-610g4(9—x")—420
Jelöljük log,(9 — Xx") — t-vel az új változót!
24 6t-420
314
2£0
ists2
ha — tel-
31, 4-2)
2
—
1$10g.(9-—x7)£2
2
log, £ log, (9— x)S log,

2 4.
Mivel az alap 1-nél nagyobb, így a logaritmusfüggvény szigorúan mono-

ton növekvő. Ebből következik:
2£9-xó s4
12x725
NZÉJETEZVEI
t
—/7 £x$-—4/5 vagy S5 s x S AT.
.
233
A nevezőbeli négyzetgyökös kifejezés értelmezett, ha
2sinX—sin? 6x—cos7 6x20

2sin x— (sin? 6x-r cos" 6x7)20
2sinx-—120
—
sin Xx
o —
2
krt É exe ÉN (keZ).
Gyűjtsük össze az értelmezhetőség összes feltételét!
(-7 8x8- Vszxs/7)
pl
(-34x4£3) és 5 vagy
gp oo
6 2 6
Abrázoljuk számegyenesen az intervallumokat!

közl k - 0 esetén
0—0 0—0
o
,
117 17
.6 2
—31 A 0 z 1
EA7 ,
7-5 6
7
(Látható, hogy a trigonometrikus feltételnél csak a 0 eset jöhet szó- k-—
ba.) A fenti intervallumok közös része, a függvény értelmezési tartomá-

nya:
p.-fxeR[őszc E
b) A függvénynek ott lehet zérushelye, ahol f(x) 0 teljesül
A megoldandó egyenlet: —2 log; (9—x")-6 log, (9 — x7)-—4-0
Az
a) feladat alapján ez pontosan akkor teljesül, ha
log, (9—-x")-1 vagy log.(9—x7)-2

det. VUdet.
5
9-x? -2 9—-x7 —4
7—x"
tEV7 —x. t/5—- b
234
A fenti értelmezési tartományt figyelembe véve a függvény egyetlen zé-
rushelye: x-—
5 :
4. a) A kerekek sugara helyett a kerületüket célszerű ismeretlennek választani.

első kerék hátsó kerék
kerület x (cm) y (cm) (xy)
fordulatok száma N N -4- 120
összes út x N- 90000 €m (N -- 120) -
y—- 90000 cm
N
, 90 000 ( 90 000
F 120) -—
90 000
yI—1]
(—Z )-750
x
,
7504 x
A
. 750
[50£
Y504x 22:
A kerület csökkentése utáni állapot:
első kerék hátsó kerék

kerület X—50 (S x250) y—50
fordulatok száma
összes út (x— 50) N"-
N
— 90000 (4 — 50) (N"-- 160) -
N
- 160
-90 000
a
1
29000. 5 9-5012x—50 2160) — 90 000
—2
FÉR
(9-sof Xx—50
e1)-562.5 2)
(1) és (2) alapján adódik:
OZ
7504
5011
x
2525
x—50
41 ]—562,5
750x-—50x- 37500 56254x-—50. s60.5.

7504 x xX—50
235
A kijelölt műveletek elvégzése, összevonás és rendezés után az alábbi
másodfokú egyenlet adódik:
1,1375x7—725x4-18750-0
—
1252 650 z500 — y, —300
X1,2 I" 2,75
,
Xi
Xa —27,27, ami nem megoldás x - 50 miatt.
xset s ne ESSÉL
2u
7962. o
ma
y-2, ne2 19 2 NT me
nx
47.47.
A korabeli kerékpár első kerekének sugara 31,3 inch, hátsó kerekének
.
sugara 18,8 inch. (Megjegyzés: A feladat adatai nem valós tényeken ala-
pulnak.)
b) Az első kerék fordulatainak száma az első esetben: N —

- 180,
a hátsó keréké: 300.
5. a) FO"; 3 271); CR" 27); a eZ.

.
1
7
Mivel 272 5 0 és 2" s 0, így a pa-

rabola C(u;v) csúcspontja az I.
síknegyedben van. Mivel /, zu,
ezért a parabola : tengelye párhuza-
mos az y tengellyel. Az y-14-—2x
egyenletű e "egyenes menetéből X
14 16
-
10 18
adódik, hogy /, v, azáz a fókusz- AN
,
.
pont a csúcspont fölött" van a ko-

!
ordináta-rendszerben, tehát a para-

bola grafikonja alulról nézve kon-
vex. Egyenletének általános alakja:
1
Ve 2p.
2
y —(X—4)Ó,
)
ahol p a parabola paramétere.
GF EFCsfnvz3. 21 -2-
(3. 2-8 e x pe2t
2" 1
2 2
236
A parabola egyenlete az a egész számmal kifejezve:
y— 24 e 274-1 ,
(x— gatés2
y— 29 — 2—4-1 ,
(x" —2x. 292 " iát
ye 28 — x" 0-1 mg 2913
ss] 4 2014 , 270-1
y-2? egyi 201 4x 20

yexő 21 4x49.2".
A parabolát érinti az e egyenes. Keressük meg az egyenletrendszer meg-

oldásaként adódó egyetlen közös pontot!
14o2xexő
O-xXó
27
2771
4x49.2"
2x 49 27-14.
1
megoldása pontosan akkor van ennek a másodfokú 271 9) egyen-
-
letnek, ha D 0, azaz:
4-4.2771.(9.27—14) 20
19.277 .27 14.277
1
1 9.
2
14 A 274-1
s 2-4-1
- 14 mm. 5-2
JI kölcsönös egyértelműség miatt
-a-12—2
l-a.
a
A parabola adatait meghatározó paraméter: az-1l. A fenti másodfokú
egyenlet megoldása: X-
2
A 4 s. yzlá-2:4-6,
57 tehát
az E érintési pont koordinátái: E(4; 6).
b) Az adottparabola fókusza F(8; 3), csúcspontja C(8; 2), paramétere p 2 2.

A keresett parabola csúcspontja C" — F(8; 3), fókusza F" — C(8; 2), para-
métere p" —p 2, egyenlete: y— 3 —

20 —8)?. Keressük meg az e egye-
nessel alkotott metszéspontjait!
237
ly
7
92
y-3-— 8)
—
y-14—2x
—
—4.(11—2x)—- x7—16x-64
444 8x—x7—16x-64
0-x7—24x--108
2M4i12.x1-6 — yi 52 — M,(6;2)
X,2 2 x;, -18 2 y, ——22 — M,(18,—22)
A keresett húr hossza: MjM, — /144-4-576 — /720 - 125.

6. Az f(x) függvény értéke pontosan akkor lesz minden xeEZi 13) esetén egész,
ha (x— 3) [29 — 57 4 a? — 8x—21. Végezzük el a polinom osztását a poli-
b
nommal, és vizsgáljuk az osztási maradékokat!
bŐ-5xr rar —8x 21): (7-3) -x —2X07

4 (a 6)x-
0-2 0
rar
(4-—6Y7—8x
4 (3a—26)
0 [-8-(a-60—3)]x
(3a-260x —21
0 —21 — (3a — 26)—3)
Az oszthatóság pontosan akkor teljesül, ha az utolsó maradék is zérus, ezért:
—21-(34—26)-3)—0
—2143(340—-26)-0
9a4—99-0
9a — 99
az11]
cm
A keresett paraméter értéke: a —11. 18
7. a) A kúp alapköre az EFGH négy-

zet beírt köre, sugara 7. Jelölje
az EFGHO, gúla alapélét b,
gasságát m!
ma-
Ekkor a kúp magassága M — m.
238
1
-
ÁBCDO, - EFGHO,, mert alaplapjaik hasonló négyzetek, csúcsuk és
tensélyük közös. Írjuk fel az alaplapok területének arányát!
2
bi (z) ahol A a hasonlóság arányszáma. Ebből
a ,
b
2 b- a-m
m 1
—— E— mom.
a M M 18 3
fő
a a
1 1
28 -
ZA
A körkúp sugara Ekkor kúp térfogata:
a.
7 —
NMR ZA
2,
, 8. ÖRETT
:
. —
yel m?(18—m).
3 3 36 108
Ez pontosan akkor maximális, ha m? -

(18 — m) maximális.
29
mM
(18—-m)- mm: (18-m)-
Alkalmazzuk a számtani és mértani közép közti egyenlőtlenséget!
kele m).
3
m m
41
ÉL
m 74
22 .a8-misa
[2
3 a. 183 je 1
3
Vix
2
i
108
864—-87
— S É—-18-m
2
2 m—18
2
NM
12.
A kúp maximális térfogata: 87 cm", sugara: 7 -212 cm - 2 cm, ma-
gassága: M — m — 6 cm.
b) A maximális térfogatú kúp fél nyílásszögét az O, O,.I derékszögű három-
2
szög alapján határozzuk meg:
tg2
2 a! M-m 6
21826
2
— a-36057.
A keresett nyílásszög 36752.
239
8. A feladat formai egyszerűsítése végett jelöljük át a külső függvények argu-
mentumát és legyen a Z-cos(x 4 a)!
— Ekkor a megoldandó egyenlet:
cos A 4 /3
sinda — 207 —2
sin za" 2 1
1 3
—
,
—COS OH
2 2
mo
41. IN 3
COST SIN
,
—
si
SIN COS— —- a" —1

6 6
ra za?
mm
s
TT 7
sin] — 1
[ÍR n 90044
se 4 2
s] szd].
mmm
Az egyenletnek csak akkor lehet megoldása, ha
sigéősigi
pm
O0sa? £2
Osjajá
egon]
2 8 -f2sasA2 és acZ
Ez mindig igaz. a lehetséges értékei: —1; 0; 1.
a - 11 esetén:
sin Z, 2. cos(x tr) 0

torok
6 3
(keZ)
.
1-4
2c05(xt7)-6k
cos(xX ti 77) — --3k.
A megoldhatóság feltétele:
-lá$-is3kg1
s3ks2 DO
OSIlI—tv]l—
sks JSIl—
éskeZ
240
k - 0 esetén: cos(x 77) —
-z
i) vize És 12 vagy rozs Én (e€Z)
gy sz Ég]
3
Ő 9 esz
3 gs
yi] 22 1]
xonszÉr 2
4
ii) xansőőg12m vagy d e27Z)
XB -ÉF 2 xy 21.27
y3 1 Ya]
Mind a négy számpár megoldása az eredeti egyenletnek.
a — 0
esetén:
(TT
É H— cosx )
ax
sin] — [-—1]
ők
3
7 , E. g053 (keZ)
6 3 2
14 2cosx-9.--12k
cosx —-4.--6k.
A megoldhatóság feltétele:
-1S4-6ks1
—5s6ks-3
3 pál6 2
és kezZ
nincs ilyen £
Tehát a — 0 esetén nincs megoldása az egyenletnek.
241
XVIII. sorozat
1. a) Jelöljük ki az egyenlet alaphalmazát! i
X-220 és 4-2x20 és x2z1 és x20 és Jsinxt3].

sinx-4-3
sinx-—-3
x22 22x
jSinx:3] sinx4-3
Mivel -1 s sinx s 1, így sinx -- 3 22, ezért 120.
sinx-3 sinxi-3
Összefoglalva: x — 2, tehát egyetlen pontban van értelmezve az egyenlet.

Nézzük meg, hogy x — 2 esetén igaz-e a Vx—2-4-vV4-—2x - log, ! össze-
függés? Mivel V2—2-4-4V4—4 -0 és log, 1 — 0, így az egyenletet kielé-
gíti az x— 2.
s
Az eredeti egyenlet egyetlen megoldása: x -—2.
b) Kezdjük itt is az alaphalmaz vizsgálatával!

1I—-x20 és 14x20
12 Xx x2-i1l
-l1sxsil.
Mivel 3? - 1 2 1, ezért sgn(x" - 1) — 1. Tehát a megoldandó egyenlet:
xő-141-—4/1-—x?
-—V1—x"
E
xX
20 s0
Az egyenlőség csak akkor teljesülhet, ha a két oldal egyszerre zérus.
A bal oldal értéke csak x-—0 esetén 0, de ekkor a jobb oldal értéke —1,
így az egyenlőség sosem teljesül. :
A feladatnak nincs valós megoldása.
242
td
2. a)
e. ezértdezZz" és Sz 50
tti
aj za, r(d-1) d
U S, Ag
4 ta a;
2
atd-d-d Ú
-24d-4d
a ATR, FŐ
MOS
24-d 10
472
(343-d")-d40
d3-d)-d240
ÁÚ(G3-A—40
d S 3-d40
20
3-d ésdezZ"
Ain — 4.
A feltételeknek megfelelő legkisebb differenciaérték: d — 4.
A
b) laj-a, ezértgezt? és S, zat]
—d
gl Si £—
a. (420
U 9-1
a 9774 2-4
U
a 19-1 gl]
4.:1
9 -da
—
a (97-1D-(4g41D(G-D
a (497-D- 1-1
(47-11-11
G —
74 — Út Mt )
gő — 49"
Mivel
g4 1, így a kölcsönös egyértelműség alapján
2-4g-0
2— 4.
243
2
A mértani sorozat hányadosa 4 —2 és a, —2. Ezért
az és Sz,
a)
LÉ. 10. 10
1023. Sz, - 1023.
be
1, — S19
g 2 1 esetén a, - és a,
1
(minden
—- 1 i €Z" esetén), ekkor S, za, — 1 és
5,
4 4 1-2, ami ellentmondás.
A mértani sorozat első 54 elemének összege: $s, - 1023.
Jelölje F a k, és k, körök érintési pontjait! Az egyenlő szárú

háromszög szárszögét jelölje 20, ezt a csúcsot E. Mivel
-
EC EB és ED-EF EA (külső pontból a körhöz húzott
-
érintőszakaszok egyenlőek), ezért ÉL.
EA
- ÉS,
ED
így a párhuza- GAL),
mos szelők tételének megfordítása miatt BCIlAD. Vagyis az ABCD
négyszög trapéz, melynek szimmetriatengelye az EF egyenes. Legyen
AD-a, BC-c, és AB-CD-b. Húzzunk az 0; ponton át párhuza-
most az AB szakasszal (a szakasz végpontjai O, és G)! Vizsgáljuk az
0,G0, derékszögű háromszöget! 0.0, TT, 47, — 3, mert az érintési pont

és a körök középpontja egy egyenesre esnek. 0,G — AB —b, a párhuza-
mos húzás miatt. 0G- r, 1, hiszen az AGO,B négyszög téglalap.
2
— —
7;
Pitagorasz-tétel szerint: b
rainak hossza:
2 V37—17 —
3 -24/2. Az ABCD trapéz szá-
cm.
244
b) Számítsuk ki az 0,0,G45 - f szöget! tgB — 222 — B-70,53".
4 13
Határozzuk meg az 0,0,0., alapon fekvő 7 szögét! cosy —
ntHB
He
—
:
2 Y-48,199. az BEFXI-CBO,X (merőleges szárú hegyesszögek) és
CBO, 53 —- DAO,
5 (egyállásúak.) Ezért a — 180" — (5 -4- Y — 61.287.
ő
Az O,F B-ben: cosa —

É- . 23
C2.- Cosa - 0,96 a trapéz rövi-
debb alapja. Az ABCD trapéz alapon fekvő szöge: a" -- 90" —

a — 28,72".
A trapéz BB" magasságát behúzva az AB"BA-ben:
cosa a ÉL a AB - b. coso" 248, így azc-r 2-AB -5,92, és
sino"
e2 m 2 b sina"-
- 1,36 az ABCD trapéz magassága.
A trapéz területe: T — átc :m—4,678 cm" .

4. a) A Dorottya utca páros oldalán h darab ház van (h 2 3) és darab levél [/
érkezett egy nap. Az

első véletlenszerű szétosztásnál k db kimarad, ezért:
2: hir kel,
a második módon történő szétosztásnál 4 db hiányzik, ezért:
(kr 1) hzl- 4.
Oldjuk meg az egyenletrendszert a pozitív egész számok halmazán!
(k4-1):hz2h4k-—-4
kht hz2hak-4
h(k-l1)—k--4.
Oszthatunk (k— 1)-gyel, hiszen k --: 1 nem megoldása az egyenletnek.
pe kió ezt
k-1
poktás(-Dí5
k-1 k-1 1, k-1
ezt ot-i]5 5
245
Foglaljuk össze (k — 1) lehetséges értékeit egy táblázatban!
k-1 1 5 -1 —5
EZEL
k 2 6 0 —A
h 6
1 14 nem pozitívok
Nem lehet, mert A 2 3.
A Dorottya utca páros oldalán 6 ház van és ezen a napon 14 személyi

jövedelemadó bevallást postáztak a lakóknak (véletlenszerűen elosztva).
c) Az első házba 4 db levelet dobna, a többi 5-be pedig 2—2 darabot. Ekkor
ELL
az első háznál 14 levélből választ ki négyet, ezt 2) -féleképpen teheti
meg. A második háznál 10 levélből kettőt húz ki, melyet E; ) -félekép-
pen valósíthat meg. A harmadiknál 8 levélből kell választania kettőt, így

ezen lehetőségek száma B! és így tovább. Az összes esetek száma:
14).(10).(8).(6).(4).(2). 14!
4)12)12)12/(12)12/ 4110!
10! 216! 6!
21.8!
8!
21-41 421.21,.
s
141 141
—
—— 113513 400.
4.21 24.32 ————
d) Ha minden boríték a címzett postaládájába kerül — ez a kedvező eset —,

akkor ezt csak egyféleképpen lehet kipostázni. Ezért a keresett valószínű-
E
ség:
88.107,
1
113513400 ———
5. a) A feladatbeli vektorok: u(3;log,x) és v(7 log,:x; 1) értelmezettek, ha:
Xx
20. A két vektor hajlásszöge a — 45". Számítsuk ki e két, koordinátái-
val adott vektor skaláris szorzatát!
log,
22 x
u Vg VI HU, V; —3.710g16 xXH1-10g, x —21- 4 log, xX—
log, 16
ajó
,
aZ jó 22 gp— log "82 82 xi X.
4 4 4
246
Írjuk fel a vektorok skaláris szorzatát a definíció alapján is!
u.v-ful[v[-cosa —4/94-1og3i x /49-logis x-41
2.
-4/9--l0g3 x -
dog aa] A
A két összefüggés alapján adódik:
rogy x - 9--l1o0g3 x [oocgxti 32

Vezessük be a log, x — a jelölést!
Baez RAa1.2.
Br
Megoldás csak akkor lehet, ha a — O.
$25 2 -(94a? j 2
aa 2,
16 16
16. 2.
1250 M9 ZA 9
16
12504" — 494? 4 1647 4 44147 4 144
0 —-49(42)? —
elül
d [6 3 9-4
EK a vagy a ——á.
7934 775
(42 98
2
Ez—
49 2 felt
az vagy
gy az a.7
Mivel a2 0, ezért a megoldások:
3
azzá va gy az-—
7
log, —4 log, x -- 2 x€22Z,így nem megoldás.

X 816.
A feltételeknek megfelelő egyedüli megoldás: x — 16. Ekkor a vektorok
koordinátái: u(3; 1og,16) — (3; 4) és v(7 log, 16; 1) — (731). :
A vektorok hossza: [uz 9416-—5 és KMMERZCESI - 542.

A vektorok hosszának aránya [e] ; I
u I
-5/2:5- £2 :1.
247
b) A keresett t vektor: t(t,; 6), amely merőleges az u vektorra. t.Lu S
t u — 0, azaz (, 34-24 -—0, így t, ——8. A t vektor koordinátái: t(—6; 6).
. :
—
6. Először jelöljük ki az egyenlőtlenség alaphalmazát!
47-—4.67 45.97 40
24.27 .3" 45.37 20.
Osszunk
a pozitív 3"-nel!
st 50
22x x
37 37
A1---
B-s
Ez mindig teljesül, hiszen a bal oldali kifejezés értéke minden x-re legalább
1, azaz az alaphalmaz: x €R.
Alakítsuk át az egyenlőtlenséget, csökkentsük a fokszámát!

2
3.67 —7.97
47-4.67 45.92 )zi
lo
36779"
41—4.67 45.97 [125
3.67 —7.97
lk 47 4.67 45.97
mg
Mivel a nevező (egynél nagyobb) pozitív szám minden x-re, ezért szorozha-
tunk vele és az egyenlőtlenség iránya sem változik meg.
—2-47 48-67 — 10.97 £3.67—7.97

0£2.47-—5.67 43.97 és
3.67 —7.97 £2.47—8.67 10-97

0£2.47-—11.67 4 17.97.
248
Osszunk
a pozitív előjelű 9"-nel!
x
5 s9
x
2 £ -11. h
Xx Xx
0£2.- —-
13 és 0s2.- 41-17
9 9 9
—
2X x 2x VX
052. É —5. 2 F3. 0s2. Z -11. A

417.
3 3 3 3
Vezessük be a E) - a jelölést! Ekkor a megoldandó egyenlőtlenségrend-

szer:
0£2.d7—5a43 és 0£24-l1lat17
1 á121-136
Az a -2l2 asl vagyazi2 , -
)
—
h2
4
a, 21
A második esetben mivel D
4 0, így a függvénynek nincs zérushelye és alul-
ról nézve konvex, így minden a-ra pozitív értékű, így az egyenlőtlenség min-
dig igaz.
A közös részmegoldás:
asli vagy űz BG
JA 0-0
A szigorúan monoton csökkenő függvény alapján adódik: x 20 vagy xs-l.
Az eredeti egyenlőtlenség megoldáshalmaza: x£-1 vagy x20.
7. a) A kúp fél tengelymetszete alapján: d? zm?4- 17,
ezért me Va? — rő. A kúpok térfogata:
V úp -—
rő .Rm IT 2 2 I" 4
3 3 3
amely pontosan akkor maximális, ha

fin 2 (A? — 1) maximális.
Pe Ae MÚÉ2Ő
2 2 2 2
Re Pl A LL
,
249
Alkalmazzuk
a
számlálóbeli (pozitív) háromtényezős szorzatra a számtani
és mértani közép közti egyenlőtlenséget!
l
rő rő 4227
: ;
53
2.2 -
—
fű)r)z—.-rő rő. ( 2a7—-2r) ) s

. fö. 5.2
DI 3
1 846 4027.
3
e lf2d)]
21 3 2 27
Az egyenlőség akkor teljesül, ha
A maximális térfogatérték:
77 — 247 — 277, azaz r—
E 2. -
VE [2.5 z 2 x 2343
max,
3/3
2
2x
3 27 3 343 Í
2
3. cm .
3
Vinax —
b) A maximális térfogatú körkúp palástja:
15 zar TAB PR NK —-
AG em" .
8. Ha az egyenlőség minden valós x-re teljesül, akkor például x — 0-ra is igaz,
vagyis a sina 4 cos(—2a) — cosa összefüggés érvényes.
sina 4cos2a —cosa (mivel az f(X) — cos x függvény páros).
Sin a — cosa — cos2a
3 a
:]
;
sin a ——2 .sin—a sin] ( ——
; !
1,
felhasználva a cos a — cos B ——2 -sin ar-B :

sin
.
a-B azonosságot.
2 3
3
sin 2.2 -2-sinZa sinÉ
2 2 2
2.sin2.c05 2-2. sin La sinÉ

2 2 2
250
B
ná -0
e mm
2sinÉ s082
2 2 2
sin -0
sin vag y
SI a
cos z sin
—
Z-0-4kn
2
sin! £.
2 2] 2
sin2 a
2
(a pótszögek tétele miatt).
Bs
az0t2kr (keZ)
Z
2 2
Z e 2a12kn
2
vagy Z
2242 2 3
2a-nirkn
az É,;2kn
2
2
Z kn-a
4
Most vagy behelyettesítéssel leellenőrizzük, hogy ezen a paraméterek esetén

valóban azonosság lesz e az eredeti egyenlet, vagy megnézzük még egy x ér-
ték esetén, hogy milyen feltételek adódnak a-ra és a két eset közös részét vesz-
szük. Mi az utóbbi ötletet követjük és az x — 77 esetet vizsgáljuk. Ekkora a-ra
a következő adódik:
sin(TT
a)
4 cos(7T — 24) — cosa
SSIN 7T COS 4 4 COST SIN 4 4- COST COS 24 -4- SIN 7T Sin 24 — cosa
Ő
:
CE
—
-
tLoE
1
:
—
Cl Óó
-
Sin a — cos 2a — cosa

— sin 4 — cos a — cos2a
—(sina 4 cosa) — cos? a—sin? a
—(sin a 4 cosa) - (Cosa —sina)(cosa--sina)
0 —
-
(cosa sina)(Ccosa—sina-- 1).
(x — 0 esetén is követhető ez a fajta átalakítás, de akkor

0 - (cosa — sina)(cosa -- sina — 1) adódik.)
cosa-sina-0 £ vagy cosa—sina——]

sina ——cosa SF2 £2 A2
..
——SII4 — ———
,
(Mivel cosa — 0 nem megol- ——CO0$ aA
, , 2 2 2
dása, ezért oszthatunk vele.)
SZ
tga 1] Ég a
Ta
cos]
4 2
!
z-—
3x
kr (kezZ)
(Folytatás a következő lapon.)
251
Észt 4
BO
4
ÓK
azlikn
elege
vagy
o :
árba kül
4 4
azn-rk. 21
A paraméterre kapott lehetséges értékek között egyetlen közös a van, ez
az 7 4 k 277, a többiek tehát nem lehetnek megfelelőek.
Ellenőrizzük, hogy a —
7 4 k.:27 esetén valóban azonosságot kapunk!
si 2 4 7 4 k 27) 7T
kn)
TT
—4kn) co
;
FH cos(Xx— TT Tt
1
- COS—,2
TT
;
sin] X-F—
——
[4 COoS(X— 77)
2]
—COSXx
cCOSxX
0
hiszen mindegyik kifejezés periódusa 277.
Valóban azonosságot kapunk!

7
vők
Zénn
a —
p1 tk 2m.
252
1
XIX. sorozat
1. a) A rövidebb szimmetriatengely (11) a négyzet egyik
5ES
középvonala. Ha e körül forgatjuk a négyzetet, ak-
kor egy 7 —
a
sugarú, m — a magasságú körhengert
3
—
kapunk.
t;
A hosszabb szimmetriatengely (t,) a négyzet egyik

átlója. Ha e körül forgatjuk a négyzetet, akkor egy S Z
kettőskúpot (két egybevágó, közös alapú kúpot) N
kapunk, melynek sugara Í

a
.
a/2
2
s MIAgassága
,
mes.
a/2 s S
ronm
2
—2
2
V, Vkettőskúp
3
— —
Z : :
— Ágottőskúp 7 4" rn2z-a-
a NT2Z-Á TÁ,
A két forgástest térfogatának aránya:
h LÉ4A2
B
-
6 6
1..5
4
b) A két forgástest felszínének aránya:

3
an
3
32
—
3
A dmV2 22 A
253
2. a) AB -c-— 17 cm;
— —-e-— 25
DE
55
cm
32
A szögfelezőtétel szerint:
e
DB AB
,
azaz
x
— 2
- (1)
sz
y
A B- CBAs szöget az ED és AC párhuzamos egyenesekkel metszettük.

A párhuzamos szelőszakaszok tétele szerint:
e 1
2
ITK 142
3
e 1
b
;,2
b
:
f1e2]eb
c
ezb—-Éb
0255
bef
255 255
32
3215 32.255
b-15
1-é
c
1255
32.17 , 17
32 32.
17
Az ABC ,-ben Pitagorasz tétele szerint: a — Ve? —bő-— V177—157 — 8.
(1) alapján:
. 15
Xx
8-x 17
17x —-120-—15x
ye 3 375.322 4
254
1
É
Az ADC ,-ben
a Pitagorasz-tétel szerint: / — V x"-4- b? —1546.
A BACS —
a szög szögfelezője: f —15,46 cm hosszú.
b) Az ABC-ben:
cosB-2- 2.
17 c ; B-6193" — £-—30,96".
2
köYo
2
sz 25
2
e: -
B
— 9.33.
cos —
2
Az ABCs — P szög szögfelezője g —9,33 cm hosszú.
3. Határozzuk meg az egyenletrendszer értelmezési tartományát! x21 és x20

és y 21 és y 2 O. Írjuk át az első egyenletet a logaritmus műveleti azonossá-
gai alapján!
log, y 4 10g, xÓ 4 log, x-10g, y2 -6

log, yH24 log, x42-—6
log, y log, x —2. t
Térjünk át azonos alapú logaritmusra!
log, y-4— ER
log, x
2, azaz log, y-t log,
: !
—2.
log, y )
Vezessük be az log,y - a jelölést!
dtÉsű
a
— É -ZrtisÜ s (a-117 -0 S azl,
tehát log,y - és a definíció miatt y — x!. Ekkor a második tagegyenlet:
XNXX x-6/3
38 x 33
Négyzetre
gy emelés után: x? — 27, ígygy x— 3 és Ny y— 3.
Az egyenletrendszer egyetlen megoldása x-—y-—3.
255
4. a) A feltételek szerint a 4 b 4 c 21 és a; b; c pozitívak. Hozzuk egyszerűbb
alakra a törteket!
A ii
arbt-rc—-a-tal(ctb) — brcra(crb) [(btroc)Xi-a)
ll b--c.
brcra-ta
—— l-a l-a
p-2ibrc-biblcra)
brcra-b
E———
. atcrbílcra)
1-4b
[(atc)itb) adsc
14b
!
C-Zibrtc-crclarb) arbirclarb) (a -b)i- c)

sndb
brcratc
————
1-4c 1-c
ÁTBACz(bro)tr(aror(atrb)z2larbao)s2.
Az AT B:tC összeg pontos értéke 2.
b) A .
-
B. Cz-(b--.c)Xa 4 c)(a b). E pozitív háromtényezős szorzatra alkal-
mazzuk a számtani és mértani közép közti egyenlőtlenséget!
1. céférotetoietb B 8
ó
ii
27 3 13)
Az egyenlőség akkor teljesül, ha b-c-a:4cz-a-b, azaz azbzcz :

Az A-B -.C szorzat maximális értéke —
5. a) Rendezzük csökkenő hatványok szerint az egyenletet!
vo sGAmyámáÉzb. s
Két különböző valós gyök létezésének feltétele: D — 0, azaz
(3-4 m)? -4lm t :] 20

mő4-6m49-4m—-1050
m? 42m-120
moz
1.2 ZEN 173
—i 2
MY5
m4-l1-42 5
AAA
vagy m2-—14- 42.
256
atl
Alakítsuk át a vizsgált kifejezést!
x3
(X1X2) 2
,FXI (Xj Xg)? 234 "IX
1 FH —
2
xi Xi (IX) X2)
"IP
A Viete-képletek alapján: x; . 4" Xx;
b ,
———z—-m43 és
a
x,
5
Xs 2m4H—.
Ezt is figyelembe véve adódik:
1.
eg.2]
(m-43)?—2 me2) 2
2)
mi-t-6m49-2m-5
x2 2
2
,
mó rámrá
i (m4- 2)
2
dl mi2l[(2m-5/)"
ÉS ÉR
2 5]
2 2
mig
- pontosan akkor lesz négyzetszám, 2m-4

Ez / , ha ——
2m-45
e Z.
Zmr4
2m45
2mt5-1
2m-45
ii
2m-5
1
eZ S ?2m:511.
A:
2m45--1 vagy 2m-45-1
m2—3 mz2—2
m - —2 nem megoldás, mert
ekkor nincsenek valós gyökök.
m ——3 esetén
EFtZEE]
Xi X3 —6-45
—- 4.
4
1 1
A keresett paraméter: m—3 és —t—
X 2.
XIX2
257
2
b) Határozzuk meg az egyenlet gyökeit m — —3 esetén!
Xi HX, —0
— IX; 1
:
17
— IX — —-—-1]
NI 2
1
1 2 2
/2 2 2
(tehát a gyökök zérustól különbözőek).
A fenti paraméter esetén a valós gyökök aránya: E e,

X2
S a) Az fa) sorozat tagjai léteznek és értelmezettek, mert a e [17; 897] ese-

tén a tg(o) függvény értelmezett és pozitív értékű, így ezek logaritmusai
is léteznek.
Vegyük észre, hogy az fa, ) számsorozat minden tagjában a 89 darab

szorzótényező szimmetrikusan helyezkedik el log, (tg457)-ra nézve!
Ekkor a középső tényezőt is kiírva:
a, — log, (tg 1") :10g,, (tg2" ) - ... 10g, (tg45?) - ... 10g, (tg88" ) 10g,, (tg89?)
44 db tényező log, 1 44 db tényező
——
Mivel n 2 2, így ez a logaritmusérték
zérus, és ezért az egész szorzat zérus.
Tehát a, — 0 minden n 2 2 esetén, ezért
a; :
4, .. Aj996 Aj997 — 0... 0 —0.
-
" " "
.
1997 db
b) A [b, ) számsorozat tagjai is értelmezettek (a fenti indokok alapján).

Csoportosítsuk át
az n-edik elem tagjait!
b, - [log, (tg1") -- 10g,(tg899)] -- [1og, (tg2") -- log, (tg887)] ...

.... [dog (tg44") - log, (tg467)] -- log, (tg457).
258
ll
A logaritmus műveleti azonosságai alapján:
e
b, - 10g,(tg 1" tg897) -- log, (tg2" tg887) - ...
: -
... - l10g, (tg44" tg467) - log, (tg457).

.
A pótszögek tétele szerint tga — ctg(90"— o). Ezt figyelembe véve adódik:
b, - 10g, (tg1" -
etg1") -- log, (tg2" -
etg2") - ...
:.. H10g, (tg44" .
ctg44?7) - log, (tg457).
Használjuk fel, hogy tga -
etga — 1 igaz a fenti hegyesszögekre!
b,, -10g,, 4 1
10g,, 1-- ... 4 10g,, 1--10g,, tg(457) — 45.10g,, —45.0-—0. 1
Nálegáse
44 db tag —]
Tehát b,, — 0 minden n 2 2 esetén. Ezért $j997 — 0-4... 40-—0.

;
1997 db
-
7. a) Először határozzuk meg a

parabola egyenletét! A ve-
zéregyenes párhuzamos az
x tengellyel, így a parabola
tengelye párhuzamos az y
tengellyel.
Általános egyenlete:
y—v A 2p
(x—u2, ahol
T(u; v) — (4; 3), így
32 ——(x-4).
1
2p
2
y )
A paraméter:
p -2-d, —2- 1-2, ezért y—3-— 20- 4)? a parabola egyenlete.
A paralelogramma területe T— a M. ahol a— AB adott, M, pedig az -
erre merőleges magasság. A terület akkor lesz minimális, ha minimális. ,

Ezért az a egyeneshez legközelebbi parabolapontot kell meghatároznunk,
ez lesz a 3. csúcs. Ezt az a egyenessel párhuzamos parabolaérintő (c)
jelöli ki a görbén.
259
—
Az a oldal egyenlete: 0. - AB(6—6)-(-15 1); axzy2el. alle S
m, 2 m, ——
1,
így c egyenlete: y 2 —x 4 c (c ER). A c paramétert kell úgy
meghatározni, hogy a c egyenes érintse a parabolát. Ez akkor teljesül, ha
—
az alábbi egyenletrendszernek 1 megoldása van.
ye
!
3
43
E 1-xo GT 8x716)-3
Yyzc-x 4c-áxzxió—8x-r16-412
Ox? —4x428—dc.
Pontosan akkor van 1 megoldás, ha D -- O, azaz
16-4(28—40)-0
4-28440-0
cs6.
A c oldal egyenlete: y 2 —x - 6.
Az érintési pont abszcisszája: x —
—b
ki 2,
tt
a
ordinátája: y — 4.
Tehát C, —-
D, — (2; 4), azaz kétféleképpen kaphatunk paralelogrammát
(lásd az
ábrán.
A D, csúcsot a c egyenesből a BÓ, irányvektorú és az A ponton áthaladó
d egyenes metszi ki.
6?
Va - BC, 2 (0; 5) — (0; DD
9 d x--—4.
dílézD, d XA 2 10 — D D,.(-4;10) ;
10).
—
A C, csúcsot a c egyenesből az ADx irányvektorú és a B ponton áthaladó
b egyenes metszi ki.
—L
AD, 2 v,(6;-1) 9 bi —x—6y-4, azaz x-4 6y 2-4,
Vf
bflce2C,
xt6Gy—-—4
5T606-H--4or-89y-—23 CB
260
b) A paralelogramma területének számításához határozzuk meg az a —- AB
És
M, — d,
távolságokat!
1
az AB - 4/3674 36 - 642.
My dac, —
e]. 2
v2
(pont és egyenes távolságképlete alapján).
EE]
v2
5
T -a-M, 62.30.
F
A minimális paralelogramma-terület: 7 - 30.
8. a) A feladatban vizsgált (x; y) számpárokra 7A
teljesül az 74
yó 4
összefüggés, így
felfoghatjuk e rendezett párokat az origó
2
05)
középpontú és 2 egység sugarú körvonal Fle2/7
pontjaiként. Ekkor a pontok koordinátáit !
kifejezhetjük helyvektoruk hosszával és Deli —

0 irányszögével.
X222-cos9 és y 22 -sino.
Alakítsuk át a vizsgált K kifejezést is!
K - By 4 2xy—VZx" - 30? — IX JEEZ,
Vizsgáljuk a K - K(09) függvényt!
K(0) 2 3(4sin? P—4c0$? P)42:2-cosP:2-sin? -—
- —4/3 (cos? p-— sin" P)44-.2sinP cos? —

z —44/3 :
cos 29 4 4-sin29 - 4(sin29 — :c0S20). 3
Bővítsük 2-vel a kifejezést!
k)-4-2[9-ind9- cos [-
- Bf sin 29-c05-—cos 29: E] 8. 20-2) — £ 8, tehát Ku ax7 8.
261
2
Az egyenlőség pontosan akkor teljesül, ha sia[29 — z] —], azaz
pe,
xT TT
2P9-——z-—-r2kr (keZ
(keZ)
del;
PÁR
s
ZS
o-Étrke
AZTB
22 , Al va gy s
92-72
IT , Sy lez (0 eZ).
b) Határozzuk meg
a fenti maximumértékhez tartozó (x; y) számpárokat!
Xx,
2: cos(75" 4 I! -
3607) —2 : cos75" —
- cos 45" sin30" sin457)
22
2c0s(30" -4- 45") — 2(cos30" . — —
2 2 22]
.
3 151 2
y, —2 sin(75" 4 I 3609) —2 sin75"
.
- - -
—
- sin(30" 4- 45") — 2(sin30" . cos45" 4- cos30" .

sin457) —
22 2]. 145)
RE 2 2
atal BEA.
Ekkor az x -- y összeg értéke:
X, — 2 -:
cos(255" -- [ -
360") — 2c0s255" ——2c0os575" ——x, és
ya — 2 :
sin(255" -I -
360") — 25in255" — —2sin75" — —y,.
Ekkor
a keresett összeg:
Xz tYaZ—Xi—Y1Z—04 1 yYE—f6.
Összefoglalva: x-ty —
t6.
262
X.X. sorozat
X
1. K — V464 — 4429 — 4.
a, ezért a rom-
7
busz oldalának hossza a — /29 egység. 6
Döntsük el, hogy melyik átló egyene- 5
sének meredeksége adott! 4
- 2 ——],
"2 , v
v.-AC(3;—3) és m, 3
lé! 2
ezért a másik átló meredeksége adott, 1
vagyis m,2 1. F felezési pont a BD és

AC szakaszon, ezért
2" 2 [1.7
pl Ara. AT 272]
Ekkor az / egyenes egyenlete felírható:
fsz] 2
y - x—2.
2
Erre illeszkedik
a
B és D csúcs. A keresett csúcspontok az A csúcstól a — /29
egység távolságra vannak, ezért illeszkednek az A középpontú és a sugarú
körvonalra, melynek egyenlete k: (x — 4)? 4 (y — 5)? — 29.
E kör és az 7 átló metszéspontja adja a keresett csúcsokat.

kf 1f -1B;D)
(x—4)" 4 (y— 5)" —29
y-x—2 ;
(x—4)7 4 (x—7)? —29
2x7—22x4-36-—0
x"ő—11x-18-0
73 I1£7,x)—9 y.-7
és — B(9;7)
ja -2 és y.-0 — D2;0)
A keresett csúcsok koordinátái: B(9;7) és D(2;0).
263
4
4.
2. a) Az AB szakasz darabjait 1, y,
u, v betűkkel jelölve: Xx--y--
-- u 4 v—- 12. A négyzetek terü-
/ 8 u
leteinek összege:
5
tt Tea
T-xty
v2
Kő,
y
BA TP],
B
Tu AV, ennek a legkisebb v

értékét keressük. Mfvelix, y, u,
7 7
v pozitívok, így alkalmazható
rájuk a négyzetes és a számta-
ni közép közti egyenlőtlenség.
T-xőáryő FW HV —
ő 3 2 2
45 54. Xxtytutv
Ő 24
FH HV 12
-á.
,
FH
yő
— 36.
4 4 4
T,
min 7 36 És ez pontosan akkor teljesül, ha x - y—uz—v-— 2 -— 3, azaz a
szakaszt negyedeljük. Az összterület minimuma: 36 cm? .
b) Az A — P, utat kétféleképpen tehetem meg, a P, — P, utat újabb két

változatban tehetem meg, így az A — P, út lehetőségeinek száma: 28
Hasonlóan adódik, hogy A — P, megtétele 27 úton történhet, végülÁ—— B
lehetőségeinek száma: 2? — 16.
A szakasz egyik végéből a másikba a négyzetek élei mentén 16 külön-
böző úton juthatunk el a fenti lehetőségeket figyelembe véve.
3. a) ajz3
2
és a, 2 EL
a
Gay
LL
Vá
igaz minden n
G
:
22 (n €Z) esetén. Ha minden

2 3
n 22 esetén igaz, akkor pl. n —2-re is érvényes a sorozat képzési szabálya.
9A
HA
a t ag.
2
240; TA
249-—a4, Mivel al 2 0, ezért oszthatunk vele.
24-14 497
0-g97— 24941
0-(9-1)?
g2].
264
-
g 1 esetén a, — 3 minden n 2 1 egész esetén. 54, 2 5; — 5 -
a, — 15.
A mértani sorozat első 54 tagjának összege 15.
b) aj
3 És
a, —
Ay, 1 "A,12 ÉS
A, 20 minden n 21 (n €Z) esetén. Ha min-
den n! 2 1-re igaz
a fenti tulajdonság, akkor pl. n — 1-re is érvényes.
A —
YA 3
aj —(a, 4 A)(a, 42d)
ai r2a4d-radr24
[S a]
aj
0-d(24d--3a, )
d-0 vagy 24-43a4,-0
2
és
a —3
d ——4,5.
d -0 esetén a, 3 minden n21 - (nm

€Z) esetén, és ekkor igaz a fenti
mértani közepes összefüggés.
d — —4,5 esetén a, s 0; a, s 0;... a tagok negatívok, így nem felelnek meg

a feltételnek.
d -0 esetén 55. — 955 aj — 5 - 3 — 15. A számtani sorozat első 5 4-4
elemének összege 15.
4. a) Jelölje x; y; z az oldalaktól mért

távolságokat, ezek összegét kell
meghatározni. A hatszög min-
den második oldalára bocsátot-
tunk merőlegest, így ezen oldal-
egyenesek meghosszabbításával
a GHI háromszöget kaphatjuk.
Mivel a hatszög belső szögeinek
(6—2):180"
nagysága: 120";
így a külső szögek 60"-osak.
Ezért a GAF, HCB és TIED há-
romszögek a oldalú szabályos
2
háromszögek, így a GHI7 háromszög is szabályos, oldala 3a. Ha a P pon-
tot összekötjük a G; H; 7 pontokkal, akkor három háromszögre bontottuk
a GHI háromszöget, és a kis háromszögek magasságai az x; y; z szaka-
szok. Írjuk fel a GHI háromszög területét kétféleképpen!
3a-x 3a-y 3a2z 3a

t turp, t tiGp, 2 FÉL
TGm, 7 tGnp, —
2
FÉL 7
— 2;
§ (xy y -r2).
TGm, 7 GB 4
Így adódik:
av3
Xtytz—
) 2
ey 22 a,
(a P pont elhelyezkedésétől függetlenül!).
3.243 -
tehát x-- y-4-2—9 cm.
pl
BÉB,
b) fagp, tÍcDp, TtEFP,
OK, AN 2
x- i 42) e a 3a43
B
2 2 2 c. 2 S [9
1
A
—
Tpatszög 6 2
4 4 4
A vizsgált területek aránya: 1

:2.
5. A logaritmus alapja csakis egytől különböző, pozitív szám lehet, ezért

x7ő-150 és xi-l2l.
xős1] xős2
I
X I
21 I
x] £ 2
xs-I vagy x21 és x 42. (1)
A logaritmus csak pozitív számokra értelmezett, ezért:
22W-xi43x—143x—4—x? 50.
2.
A páros gyökkitevő miatt: —? 4- 3x — 1 20 is szükséges feltétel.
2. s
Xx7—3x-1s50
Ap —
3d4/5 9
3-45
xs 345 :, (2)
2
266
Az előbbi egyenlőtlenség esetén célszerű a következő átalakítás:
2W-x" 43x—14(Cxő)4-3x—1—350.
Vezessük be a V—x" 4 3x—1-a (a 20) jelölést!

ara —350
d" 424—350
234, a —1 2 a z—3 vagy a2 1.
V-xó43x-—151
-xő43x-151
OS xX7—3x-2
Nem lehet meg-
oldás a 2 0 miatt.
ZET
Foglaljuk össze a számlálóbeli kifejezések értelmezése során kapott (1), (2)
és (3) feltételeket!
I£x£2 ésxz2. (4)
Végezetül: a törtfüggvény akkor értelmezett, ha nevezője zérustól különbö-

ző, azaz
sin2x--sináx2z0
sin 4x 4-—sin2x.
Használjuk fel, hogy a szinuszfüggvény páratlan!

sin 4x 4 sin(—2x)
4xA4—2xtrk
6Gx2k: 27 2 vagy 4x-(—2x)277- 1.27
2xXFHőT1 27
xék (keZ) xéltin (eZ) (5)
A (4)
és (5) feltételek alapján:
I£xz2 és x242 és
xel (k-1-re) és xéz (I-0-ra).
267
A függvény értelmezési tartománya:
D,-fxeR 1£x42 és xé42 és xéz és

szt
e
3
6. a) Az egyenlet pontosan akkor érelmezett, ha x20 és 204320-— Pp2
Vezessük be az
jutunk: yY?
y Ax (y 2 0) jelölést! Így egy másodfokú egyenlethez
—/2p-4-3y-42p-—4-0. A különböző valós gyökök létezésé-
nek feltétele: D 2 0, azaz 2p 4 3 — 4(2p — 4) 2 0, ezért —2 p. Az eredeti
egyenletnek akkor lesznek különböző valós gyökei, ha a következmény-

egyenlet gyökei különböző nemnegatív számok $€3 y, ty, 20 és y, Y, 20.
A Viéte-képletek alapján: y, ty, -— 2 z/2p4320 mindig teljesül
Ho esetén. y1 :yzzÉz2Zp-420,haps2.
a
Foglaljuk össze a megállapított feltételeket! Z -p22

b) Ennek az egyenletnek pontosan akkor vannak valós gyökei (nem feltétle-
nül nemnegatívak), ha
2p2 2 (az a) feladat alapján). De x, 2.x,
(a feltételi egyenlet 3. tagja ekkor értelmezett), így — p2 -—

Alakítsuk át a feltételi exponenciális egyenlet kitevőit úgy, hogy alkal-
mazhassuk a gyökök és
együtthatók közti összefüggéseket!
xi ta ss A tag Y7—2
3 — 22P43-2(2P-4) s 21 1-2)
sg
1 !
szd 12
—— ——(2D—4)
"99?
—X1X2
[saj
mA
XI—X3 (X1I—X XT HXjXa X2 )

2A2 92 XI—X2
—
E Xi 433 tx2 —
2 FXz)ó—x1X3
— 22043-(2p-4) —- 57
268
E. azaz:
ses 21
E három kifejezés összege
2112) 4 220 4.27

-É
2! 2
san
22?
a És
2P
4 32.20 — 65
2 65
2
2
211 . 22D
tegyr-Áz om
A keresett paraméter értéke: p

en —3.
ús 2?
z8
sr] Pp
3.
2 —L Nincs megoldás.
É
7. a) A háromszög csúcspontjai:
Á(sina; cos200); B sin(-o9; a) s (—sin a; sin 0), mert a
szinuszfüggvény páratlan ill. a pótszögek tétele alapján; C(cos3 a; sin3c0.
-
Ha C a derékszögű csúcs, akkor vezessük be a következő vektorokat!
E
B
Éz
(sina cos3 a; cos2a — sin3o) és CB (-sina— cos3 a; sina — sin30).
; ; ;
CA
s A a
ACBSX 90" -
CALCB 5 CA. CB-O. S
Írjuk fel e két, koordinátáival adott vektor skaláris szorzatát!
CA CB :
s (sinda — cos30)(—sina — cos3a) 4 (cos2a— sin30)(sina— sin30)
s coS"3 A — sin? A 4 COSZA sInA — COS2ZA : :sin3A— sin3d sina 4 sinő3A —
.
— sin?a 4 cos2afsina — (3sina — 4sin?o)] — sina(3sina — 4sindo)

s 1 —
s 1—sinőa 4 (1 — 2sin?0)[—2sina 4sin?a) — 3sin?a -- 4sinőa — -4-
- -
1—4sinh?a -- 4sinta — 2sina 4sin?a 4 4s5inda — $sim a —
- ] 2sina — 4sinhőg(1— sinőo) $sin?a(1— sinő o) —

— -4-
- 1
—2sina — 4sinhőacosóa -- 8sindacosóa —
s 1 — 2sina — 4sinőacosóa(1 — 2s5ino) —
z (1—25sino)(1 — sinh?2a) 2 (1 — 2sincdjcos?2a. ,
269
CA -CB-0 S
1-2sina-0
e 5
(1-—2sinajcos2a- 0
i
vagy cos" 204 -0
—
1
sin a —— cos2a
;
—0
2a —90"--k 180"
a; —3074-k 360" vagy o, -150"4-k: 360" a; —45"74-k. 90" (keZ)
ae [e z] miatt a megoldások a; —30" és az —45" (k—0 esetén).
a— 30" esetén: A 1.1 B A,

2" zt
C(0; 1).
22
; ;
a — 45" esetén: A A
2
. 91.I s!
3. a), 2.2.2 2
; C AR)
de ezt nem tekintjük háromszögnek.
A feladat egyedüli megoldása (a-— 30" esetén) az ábrán látható háromszög.

A háromszög S súlypontja a csúcsok ismeretében szá- 7A
molható: VA
s I
,- A Hb te, Z0
3
és s 2
2
EL
LL
az tb re, Zn,2
3 3
B 2
,
Í
[F A
b) Az ABC háromszög derékszögű, így Thalész tétele szerint C rajta van az
bát
átfogó mint átmérőfölé írt körön. Igy ez a háromszög körülírt köre; kö-
zéppontja O — F1
2 2
0...
2
és sugara: száPs.2
2
1 1
A kör egyenlete:
ges xó 4 24[9-1)-1
2] -2—.
y—
270
. Jelöljük ki az egyenlet alaphalmazát!
xsV0ésxzlésx—-250, xz-2éÉésx—2421,x23ésyekR,
azaz xo2 ésxz3,i1ll. y ER.
A feladat feltételei:
y7
xi c8
s 22
és yó
82/2
I
X I
7 I
2
242 4 xa2£2 ys2/2 vagy y 4—24/2.
Összefoglalva a fentiekkel:
2£x£2/2 ill. y 422 vagy y 242.
át x alapú
7
A bal oldalon térjünk
B
logaritmusra!
log, — x 2
log, 4 —6y-7
oga2
(X—2) yó
1
2
g,X—2)
10g, — 2) (X FH
———— —
y —6y-7.—6y
log, (X—2)
Ha az log (x — 2) kifejezést a-val jelöljük, akkor a bal oldal a 12 szerkeze-

a
tű, amelyre a -4- 1 22
(a 0Vesetén) ill. a4 1 S —2 (a s 0 esetén) teljesül.
a a
Mivel x 22, ezért az log, (x—2) — fíx) függvény szigorúan monoton növekvő.
Mivel 24 x 2242, így 04 x—24 242 —2 - 0,828, ezért log,.((x — 2) 4 0.
Tehát log, (x—2)-4- szalas £-2

log,
(x—2)
A jobb oldali 4 7 — (y — 377
kifejezés vizsgálata alapján: y? — 6y —2 2—2.
Az egyenlőség pontosan akkor teljesül, ha mindkét oldal —2.
ai
Tehát
és y7—6y47-——2
a
d -2at1-0 y7—6y4-9-0
(a- 117
-0 (9-3)? -0
a 1,
——
azaz y-3.
271
log, (X—-2)——-1
IL definíció szerint
X-2-—x -1
xa2-L
—
x
X7-—2x-1-0
24242
X2 2 143 - 14422 2414
Xx, -1— . Nem megoldás
a kikötések miatt.
Az eredeti egyenlet (a feltételeknek is megfelelő) megoldása: x-14- 2 és
y-3.
272
1
X.XI. sorozat
átlói e — 8,767 és
LA D.
1. a) A paralelogramma C
—
fe 15,593, szögei: DABSzaésBz
,
-
e
ABCs — 180" — a. Az oldalak ará-
:
5
nya: a :
b-
3, így b— 3a. b23a
Írjuk fel az ABD 4-ben a koszinusztételt!
e? z d" 4 b? — 2ab cosa — a" 4 940 — 2a 3acosa
: :
- 100" 6" — .
cosa. (1)
Írjuk fel az ABC ,-ben is a fenti tételt!
főzd 4 b? 2ab cosB- a? 4 947 2a 3acos(180" 0)
— : — : — —
- 104? 4 64" cosa (2), hiszen cos(180? 0) 2 —cosa.

-
—
(1) és (2) összeadása révén adódik:
e? 4 fő -20Ú , így az el f —4 és b — 12.

20
A paralelogramma rövidebb oldalának hossza a — 4 cm.
b) Az (1) egyenlet alapján:
cos a
A paralelogramma
Ae 2.
6a
hegyesszöge 30"-os.
2
0,866 — A — 309.
A négyszög területe T — a b sina — 4 - -:

- 12 . sin30" — 24.
Az ABCD négyszög területe 24 cm? .

2. a) A pozitív egész számok egy részsorozatát kapjuk, ha a 4-gyel osztva ma-
radékul hármat adó számokat kiválasztjuk: 3; 7; 11; 15; 19; 23; ...
Ez egy számtani sorozat, melynek első eleme 3 és differenciája 4. Ezek
közül kiválasztjuk a másodikat (7), majd minden harmadikat, így a fenti
sorozat részsorozatához jutunk. Ez is számtani sorozat, melynek első ele-
me
a,— 7, de differenciája d — 3 4 — 12. .
273
A kiválasztott elemek összege ötjegyű, azaz S,, 2 10 000.
14- (n— 1)12

. 2a; 4 E
(1—1)d
5,
2 ss 2
ő
-[74(n—1) 61-21 — 7n 461 —6n 61 — An.
JR
A fenti két összefüggés alapján adódik:
61? 4 n 2 10 000, 67 4 n — 10 000 2 0.
Mn
21489.89 , a, 40,74
2 n 3—40,9 vagy n240,7 Éésne zt
—
—
nm, ——40,9
Nin — 41.
A sorozat legalább 41 tagját kell kiválasztani, hogy e tagok összege ötje-

gyű legyen.
b) A legnagyobb kiválasztott elem: ay, —

a, 4 404 — 7 4- 40 . 12 — 487.
Könnyen ellenőrizhetjük, hogy ekkor

a kiválasztott tagok összege:
Sa1
LÉ 41-
7 7 987
41—10127 s 10 000.
3. a) Vizsgáljuk meg az egyenlet alaphalmazát! A feltételek:
[x-11-120
[2121
xS-2 vagy x20
és [x42]1-220
lx4-2]22
xS-—4 vagy x20
és 2420
azo .
Összefoglalva: x S —4
vagy x20ésa20.
Oldjuk meg
az egyenletet a fenti intervallumokon!
lle
1) xS —4 esetén:
onác3 esők
—x—2424/(—x—2)—x-—4)—x-—4-2a
Ax" ráxr2xr-8—2x46-42a
VX H6xr-8—-x-3-a.
274
-
Megoldás csak akkor lehet, ha x -- 3 a 2 0, azaz a 2 —x— 3.
Ez x £—4 (—-x2 4) miatt a 2 1 esetén teljesül. Emeljünk ismét négyzetre!
6x—2x(a--
XI H6xXtH8—-x" 42x(ar-3Z)
3) - adó
4 6a 41
(aZ
—2ax— a" 46a 1
2
a" 4 6a-1
,
—2a
Ez csak akkor lehet megoldás, ha x 4 —4, azaz

d" 4 6a-1 Ss-4
—2a
(az))
úó 46a4128a
a —2ar120
(a-1)7 20.
Ez mindig teljesül. Vagyis a 2 1 esetén van megoldás ezen az intervallu-

aó 4 6a-1
és
mon a megoldás: Xx—
-2a
ii) x 20 esetén
Ax-1—144x42-—2—a
x Da
a
Ax 4 —
2Ax -
4x —2á4
1
XxX-—a.
2
Ez akkor lehet megoldás, ha x 2 0, azaz za 20, a 2 0 esetén.
Összefoglalva: minden a 2 0 esetén van valós megoldása feladatnak és

a 2 esetén mindkét intervallumon egy-egy gyöke van az egyenletnek.
1
a
b) a
2 esetén xj 2 —— —— 2-1 az egyenlet gyökei.
275
4. a)
Pa zptz
X-y-g — IXz-yt4g
1
Ot DÍ TF -pt7
yöt2gy
2y?
tty Pom
e2gy4$-p-zzb.
I
0
Az egyenletrendszernek pontosan akkor lesz egy számpár a megoldása,
ha ennek a másodfokú egyenletnek 1 megoldása van, melynek feltétele
D 20.
D-4f-Á$-p-z) -0
497 —84" T8p-4-0
-
-4gó 4 8p4-4-0
42p-1-0
2Dp- ÓÓ — 1, ahol p prím és 49 €Z.
A bal oldalon egy szám prímtényezős felbontása található, amely — a té-
nyezők előjelétől és sorrendjétől eltekintve — egyértelmű. Így az alábbi
lehetőségek jöhetnek szóba:
Ü
2p-l(é-Ú — p-l és 2-$—-I
Nem prím.
g-t eZ.
ü) 2-p--1(1-4) S pe--l és 2-1-g

2
d -—
Nincs valós megoldása.
ül) 2-p-(4-1) (4-1) — 2-4-1 és p-g-rl

3-g p - 4. Nem prímszám.
2-gt1l és p-g.-1l
g21l p-0. Nem prímszám.
276
iv) 2-p-(1-g)(-g-1)— 2-1-a és p-s-g-l
[cut
2--9-1
N és
p - 0. Nem
p-1-ag
prímszám.
g 2-3 p -4. Nem prímszám.
Nincs
a feladatnak a fenti feltételeknek megfelelő megoldása.
5. a)
ety x42
szemközti
m, 2m,
ésfy-x-—3
a téglalap két
oldalának egyenese, mert
(1),
így ellf. Ez a két oldal-
,
egyenes végtelen sok olyan téglalapot -
határoz meg, melynek csúcsai illeszked-
nek az egyenesekre és átlójuk hossza
Z/10 (a berajzolt téglalap bármely, e

menti eltoltja megoldás), de ezek mind
egybevágóak, így területük átlóik haj- és
lásszöge is megegyezik. Ezért vegyük
fel tetszőlegesen az e egyenesen az A csúcsot. Legyen ez az A KI! 2)
pont. Írjuk fel az A , középpontú és 4 —
Z10 sugarú k kör egyenletét,
ugyanis a C csúcs erre illeszkedik. De C e/fis igaz, ezért
kílfzGC2 xő 4 (XS) -—
250 ;
kiey? e
4 (Y-2)
DV2
LL X HX"—1l0xr25- 125
2
mm
xő —-
I6
fiy-x-3 16x2—80x475-0
yo
" —471 z—-
15 15
3 el3; 3
2
15. 3
-
4
0z40, "4
2732 5 C (3eges ]
Lh2—
5 5 7
x2
4
X2 z—-3-z-——-—
4 4 es
A téglalap B, csúcsa a CC, szakasz felezési pontja.
B, TT
4.444
2 2
7
elő;
G2"
2])
277
Számítsuk ki a téglalap oldalainak hosszát!
AB —
2. — 242 éss BC- E. E.
A téglalap(ok) területe T
25
— A, B, B C ! 5 5 E,
5
-eLSY2 LÉS2
25
4
—
-— , 2
területegység.
b) Legyen M az átlók metszéspontja és 6-

C, MB, X az átlók hajlásszöge.
Jelölje a a CA, B, X nagyságát. De MB, A, X — a, mert A, B,M háromszög
f
egyenlő szárú. Ennek külső szöge, így B — a 4 a — 2a.
a
meghatározható pl. az A, B, C, A alapján:
— 26,56" — B-53,13". A téglalap átlóinak hajlásszöge 53,13".

tga —
ér
E
a —8 cm; c-2 cm; T—-20 cm". Határozzuk
meg a trapéz magasságát
majd a szárát Pitagorasz tétele alapján.
a
területe alapján,
T —
a tc. ms H—
2T
-4 ,
és
atCc
2
b- maf) Sb-5.
Legyen P a keresett pont és
jelölje x; y; u; v az oldalaktól mért távolsá-
gát! A vizsgált összeg: Sz x-y-4-u-4-vzm-4- 4-4 v maximális u 4v E
is maximális.
to
állandó
Kössükössze a P pontot a csúcsokkal! Ekkor négy háromszöget kapunk,

melynek magasságai x;
y; u; v, így a trapéz területét e részek területeinek
összegeként is
felírhatjuk.
T-£X,
2 2 , Pu ,
40 —2x-4-8y-4-5lUtv)
2 2
bev
2
278
és yzm—xz-4-—x alapján:
40-2x-4-8(4—x)4-5(U-4v)
uHHV—
8-6x .
5
Mively-z4—x20ésx20, ezért0 Sx 44.

Tehát
Smax -mt(ut
SZE
V)
maximális,
max zá Z
ha x-4.
S max
Ekkor
—
2
Z cm.
(u-v)uy —
E 2
-2.
Mivel x — 4, így a P pont a trapéz hosszabbik alapjának tetszőleges pontja.
b) A trapéz hosszabbik alapján keressük azt

az A pontot, amelynek a csúcsoktól mért
távolságösszege minimális. Az R pont tá-
volsága a csúcsoktól k; [; p; 4. A keresett
összeg: Sz krl
tptrg—-atdtpta mini-
állandó
mális E p--4g minimális. Ez a probléma

visszavezethető arra a szélsőérték-feladat-
ra, melyben adott egy egyenes és ugyan-
azon az oldalán két pont. Keressük az egye-
nesnek azt
a
pontját, amelynek a pontoktól
mért távolságösszege minimális. Tükrözzük az AB egyenesre a D pontot!
A tükrözés miatt RD- RD — Pp. A p 44 összeg akkor minimális, ha a
CRD" töröttvonal hossza minimális. A keresett pontot a CD" egyenes
metszi ki az AB egyenesből és a minimális távolságösszeg p" 4-4.
Az RD,D"A RIC,CA, mert derékszögűek és a
-—
(csúcsszögek). a"
Ekkor 2 2,
D
— azaz p" —
,
a tehát R" az AB szakasz felezési pontja.
P- mé
32] —-/16- - 17.
Sin
min 5 At Pt-9—8-4-2417, tehát Sin — 16,246 cm.
A keresett pont az AB
alap RK"
felezési pontja.
279
7. a) A sorozat első 8 tagja létezik és mind zérustól különböző.
Sz fog gyy.0s10") t fog gyy.eos20") TF... tt fog gyyeos80" )

A logaritmus műveleti azonosságai szerint:
os]
8
58 — cos10?-cos 20"... cos so z

-10g4 G cos10?-cos80"-cos20"-:cos 70"-cos30"-cos 60": cos 409-cos 509]
A pótszögek tétele alapján:
53 — bog.(3 :cos10?-sin 109-cos20".sin 209-cos 30".sin 30". cos 40"-sin 20) -
- log4]
1
—: —
3 2
1
sin 209.—
5
.sin !
2
409.-L sin
2
. 605.
2
: sin 80"
- log, E.
És : sin 20"-sin 40"-sin
so
Határozzuk meg először
a sin20" -
sin40" . sin80" szorzat pontos értékét! -
sin20"
. sin40" sin80" .
AZ :c95200-1.sin20.
— sin20" sin(60?
.
M3
— 20") sin(60" 4 209)
-
—
- sin 20". :
:g052004 1 .sin20 —
2 2 2 2
msin20e( 2.05? 207—

z sin?220]- Zsin209(31-sin? 20") —sin 2209) —
sin 209 (3—4sin? 209) -(3sin209-—4sin? 209) -sin(3.209) -

z— 1.sin 609 I
3 —,
3
42
—z —.—— —-
4 8
Ezt felhasználva adódik:
S3
Az
8 10
[ő 3 3].
3.25 23.
fa, ) sorozat első 8

logyl
1
84 ( — ) log, 84
28
elemének összege:
47 ——4.
Sz ——4
280
b) A sorozat első 8 tagja létezik és mind zérustól különböző.
S — fog gén 20) t gén 40) fogó Fo ét fog gysint60"

A logaritmus műveleti azonosságai alapján:
58 —
ÉJI sin 207-sin 40". ... sin] 60 -
- log16 G sin 20".sin 40"-sin 60"-sin 80". sin 80"-sin 60".sin 40"-sin 20") z
- logjs E sin" 60" .(sin 20?.sin 40". sin 80" v) s
- fogó "2 (in 209.sin 409.sin 807)" )
Használjuk fel az a) feladat részeredményét!
13[/3
2
531 log "3 798 13 3

339 [10816 16 . 22
1
Se — log,
941 8
A (b, ) számsorozat első 8 elemének az összege: S3 ——2.
. a) Az fex) függvény értelmezett, ha

sinx2 0
2 O0zxzs Z
2
1
50 cosx20
3 cos x 2
sinÉ 5
9 OcZer 2 Ocxz2T
x
0
2 2 T
X 1 Várás
,
sin— 21] 29 —2—
2 2 2 2 x2í7
n 377
tgx2 0 —
Vázá vagy
náxás
NT
, É: S X-£ 277
I]
x£77
;
tgx miatt és etgx miatt

;
kész:
p,-fxen
.
2
281
b) Az egyenlőtlenség pontosan akkor értelmezett, ha !2X4
47
Ocxs Z
1!
2 ;
31
:)
:
az
log (sin x)
log— [V3c0s
sg)
!
(gy) 7? i
21 i
(tg) sg)
log (sinx) Jog (4/3-cos 2)
ax
i
int 1-
T x
Vizsgáljuk az exponenciális függvény alapját! 7 2
i) Ha
dzztő akkor Ostgxsl, így az exponenciális függvény
szigorúan monoton csökkenő, ezért
log
95.
, (sinx)21log sin—(43 cs).
A Ozxs
Hi
4
is szigorúan monoton
intervallumon
,
án
04
csökkenő, ezért
£ 0,38,
s K : ;
így a logaritmusfüggvény...
sin x S V/3
cos x
sinx—vV3cosxs0
,
l 3
—SINnX——cosx£0
.
2 2
es
N
"605 XS 0
.
gos X— SIN
sin 4- z]
3
so
ÉKE 2
TT
377
3
cxz és0bexz ő, 3 4
Nincs megoldás ebben az esetben.
282
ül) Ha —£x£., akkor tgx2 1, így az exponenciális függvény szigorúan
monoton növekvő, ezért
log
,
e]
(sinx) log.
1 s (43 cos)
A
a xs 7 intervallumon 0,38 £ sin E 2 2- 0,7, így a logaritmus-
függvény szigorúan monoton csökkenő, ezért
sinx2 M3 cos x
sinx—vV3cosx20
sie[3-2) 20 Lásd előbb!
T
OZ x——
0
sr
xs —
B TT
ús és
3
iii) Ha zel, akkor tgx-1

értelmezettek, így mindkét oldal értéke
és a kitevők log
1,
.
sin—
E
8
ill. 10g ,
fÉ)
sinZ[
8
vagyis az egyenlőség teljesül.

2.
Tehát x -Z is megoldás.
Az eredeti egyenlőtlenség megoldása

TT N
,
—sáXxs— és
3
x- sla
2863
FüGGELÉK
]/
i]
A HELYES
TESZTVÁLASZOK
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
I CBD BA EE BDA BBC DD BA CE
II. BAD BAD CA DE ECB CD AA EE
III. BC CDE DD ABA BE CC c EDA
IV. BE AD cc EDD ACB c EE ABBC
V. DAE DCC BD AE BD DEC DA EA
VI. AE BD CB EE AD ADCC BD CECCAE
VII. BB CE BD BA AD EA CA B
VIII. DC AB BA EEB CE DAC CBC AE
IX. DE BA CB DE CEBC AB DA CC
X. CD BB AE c AD BE €D AC
XI. A ED AB CA BD DC EA EA
XII. AB ED AC BD AEC BB EDA CB
XIII. CA BD EB E A DB BE BD
BA
XIV. AB BB EE c AC DD DEC
XV. ED B ACC E BD AC E EB
XVI. CD CD EB AE CCB D E AD
XVII. AA CB DC CB CD E AB CD
XVIII. CE DA BC DDED AB A BE D
XIX. AA BB CE DD AB AD CDD EB
XX. BD CE AA DE c BA ED CE
XXI. CE CA BE EE CB CE AC DB
286
A FELADATOK
TEMATIKUS BESOROLÁSA
Halmazok, kombinatorika, valószínűségszámítás: I/1., II/1., VI/2., XI/2., XIV71.,
X VIII/4., XX/2. ;
Oszthatóság, számelmélet: [I/5., V/1., VII/1., XIII/4., XV/8., XVI/1., XVII/I.,

XVII/6., XVIII/4., XXI/2., XXI/4.
Függvények és vizsgálatuk, szélsőérték-feladatok: [/7., II/7., II/8., III/8., IV/8.,
V/4., VI/6., VI/8., VIII/6., VIII/8., IX/5., IX/8., X/2., XI/8., XII/4., XII/8.,
XIII/8., XIV/8., XVI/5., XVI/8., XVII/3., XVII/6., XVII/7., XVIII/7., XIX/4.,
XIX/8.; X.X/2.; XX. XXAI/6.
Elsőfokú egyenletek és egyenletrendszerek: 1/3., II/4., II1/1., VI/1., VII/1., VII/4.,
IX/1., X/1., XII/1., XVII/4., XIX/4.
Másod- és magasabbfokú egyenletek és egyenletrendszerek: III/3., TV/5., TV/7.,
V/8., VII/5., VIII/5., IX/1., TIX/6., X/8., XI/3., XI/8., XII/7., XIV/2., XIX/5.,
XX/6., XXI/4.
Gyöőkös egyenletek és egyenletrendszerek: III/1., V/2., V1/6., XI/1., XII/2., XIII/1.,
XIV/3., XVIII/1., XX/6., XXI/3.
Exponenciális és logaritmikus egyenletek, egyenletrendszerek: [/6., II/2., III/6.,
IV/1., TV/7., V/7., V/8., VI/3., VII/5., VIII/2., TX/7., X/6., XII/6., XIII/7., XIV/4.,
XV/2., XV/7., XIX/3., XX/6., XX/8.
Trigonometrikus egyenletek és egyenletrendszerek: [/6., [1/2., III/7., TIV/6., VI/8.,
VII/8., VIII/8., X/5., XI/3., XIII/5., XIV/5., XIV/8., XV/6., XVI/6., XVII/8.,
XVIII/8., XIX/6., XIX/8., XX/7., XXI/7.
Sorozatok: [/4., II/5., II/8., III/8., TV/3., V/1., VI/5., VII/3., VII/8., VIII/1., IX/4.,
X/5., XI/6., XII/7., XIII/3., XIV/5., XIV/8., XV/6., XVI/2., XVIII/2., XIX/6.,
XX/3., XXI/2., XXI/7.
Egyenlőtlenségek: 1/7., II/7., TV/6., VII/6., IX/7., X/4., XI/5., XIII/7., XIV/4.,
XV/4., XVI/7., XVIII/6., XXI/8.
Síkgeometriai számítások: [/2., II/3., II/5., III/4., III/8., TV/8., V/5., V/6., VI/2.,
VII/2., VIII/4., IX/2., IX/8., X/3., XI/4., XII/3., XIII/2., XV/3., XVI/4., XVII/2.,
XVIII/3., XIX/2., XX/4., XXI/1.
Vektorok, koordináta-geometria: 1/8., II/6., III/2., TV/4., V/3., VI/7., VII/7., VIII/7.,
IX/3., X/7., XI/7., XII/5., XIII/6., XIV/6., XV/5., XVI/3., XVI/8., XVII/5.,
XVIII/5., XIX/7., XX/1., XX/7., XXI/5.
Térgeometria: [1/4., III/5., TV/2., VI/4., VIII/3., XI/6., XIV/7., XV/1., XVII/7.,
XVIII/7., XIX71.
287
TARTALOMJEGYZÉK
BEVEZETÉS 5
:
en assssssésszéséséséss
si
—
FELADATOK MEGOLDÁSOK
u
I. Sorozat 85
sss
Ő
ldteeéstkzés űzd
II. SOTÓZát
III. Sorozat
11
LŐ
sons
ssmeszsssénvésyű
91
98
ui
szesz
ÍV. Sorozat 19 ... ... 106
V. Sorozat 22 vészéééésééés 114
Sorozat
sense 26 saacssonss 122
u
VIE.
VII. Sorozat .......

VIII. Sorozat ............ Bass 33
sensi 142
IX. Sorozat
veszé
s
37 151
X.
nass
Sorozat 41 161
u
gznaszsss
se
XI. Sorozat ÁL
vésés 171
S ék
XII. Sorozat
47 180
u
u.i
XIII. Sorozat sesszélsszéssssssss 192
XIV. Sorozat SA eszsszéséééééó 202
XV. Sorozat 58 211
ei vé
uu
u.
veészésséésééé
XVI. Sorozat
XVII. Sorozat u BI
64
vmzelsenyytés 221
230
XVIII. Sorozat ŐSI
ezezsgye tessék 242
és
s
XIX. Sorozat TŐ
gosszzzszéssszssgsúéséé 253
XX. Sorozat .... ... 263
XXXI. SOföZát
snm00 79
vesse 273
HELYES TESZTVÁLASZOK
A FELADATOK TEMATIKUS BESOROLÁSA
edés éééééééé
......
286
287
t9
Kiadja: Mozaik Oktatási Stúdió, 6723 Szeged, Debreceni u.
3/B. Tel.: (62) 470-101;
E-mail: mozaik(Ptiszanet.hu Web: www.tiszanet.hu/mozaik; Felelős kiadó: Török Zoltánné;
Nyomdai előkészítés: Imosoft Kft.; Grafikus: Deák Ferenc; Műszaki szerkesztő: Vass Tibor;
Készült a Dürer Nyomda Kft.-ben; Felelős vezető: Beregszászi László;
1997. március; Raktári szám: MS-—3233

21 Matek Teszt

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

21 Matek Teszt

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

MATEK TESZT

MOZAIK OKTATÁSI STÚDIÓ - SZEGED, 1997

A címlapon Vaszilij Kandinszkij: Kompozíció VIII című alkotása (részlet).

Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a mű bővített, illetve rövidített változata

ISBN 963 697 070 X

O COPYRIGHT MOZAIK OKTATÁSI STÚDIÓ - SZEGED, 1997

Jó munkát kíván a SZERZŐ!

b) Hányféle sorrendben végezhettek a csapatok, ha nem volt holtverseny?

DD "ő 7 10! CO 10!

2. Az ABC egyenlő szárú háromszög BC alapja 6 cm, a szárak hajlásszöge 30".

a) Mekkora a kerülete a BCDE négyszögnek?

b) Mekkora a k kör sugara?

4. Egy egyenes körkúp palástjának területe 607. A kúp sugarának, magasságá-

ID 73744 36952" COD 5398"

OD) 106716" CP) 90"

5. Három prímszám szorzata számtani közepük huszonegyszeresével egyenlő.

b) A keresett prímek közül a legnagyobb:

A keresett a paraméter értéke (k €Z):

b) Mely b valós szám esetén van megoldása a valós számok halmazán

A keresett b paraméter értéke (k €Z):

b) Ennek a pontnak az ordinátája:

CA P(0; —2) P[0;—45)

b) Határozd meg az AUB halmazt!

DD [-2) CP) 1-3; 3)

c) Határozd meg az AW halmazt!

3. Az ABC egyenlő szárú háromszög a C csúcsánál tompaszögű, szárai 8 cm

a) Mekkora a DCE háromszög kerülete?

Co 8/3--16V/4-4- 43 cm €-) 8-4-84/4-4-24/3 cm

b) Mekkora a DCE háromszög beírt körének sugara?

elemének szorzata 512. A négyszög legrövidebb oldala

a) Határozd meg a mértani sorozat hányadosát!

CI 120730" 12597 CO 141930"

. a) Az y 2 x" egyenletű parabola mely pontjába húzható olyan érintő, amely

A (3; 9) és (-3; 9) (2; 4) és (0; 0) CO (-2,; 4) és (2; 4)

Cx:7 ésxzl Ox 2-xz3

b) Oldd meg az xi —5x-6 TV3—x —0 egyenletet!

2. Az ABCD rombusz két szemközti csúcsa A(—2; 2) és C(4; 10). A B és D csú-

CD) nincs megoldás

OB145423) PF[Y1842/5) OD 6421

b) Hány cm? az ABC háromszög területe?

5. Egy szabályos négyoldalú gúla alapéle a. Messük el

a) Mekkora szöget zárnak be az oldallapok az

b) Mekkora szöget zárnak be

6. Oldd meg a következő egyenlőtlenséget

2sxS3 Őcxsldexé— Ocxz2,

CO 2E£x£3 vagy 12x20,de réz GOD 1

CP 35x22 vagy O0£x5S1,de réz

Az egyenlet megoldása (/ €Z):

o atm vagy Ein DD nincs megoldása

8. Egy a alapú és h magasságú (Ah £ a) háromszögbe téglalapokat írunk úgy,

a) Melyik téglalap területe lesz maximális?

c) A maximális területű téglalap oldalai és átlója egy számtani sorozat

a) Mennyi K" értéke, ha K —8 és

2. Egy szabályos négyoldalú gúla oldallapjai 60"-os szöget zárnak be az alap-

b) Mekkora gúla térfogata?

GO 2/3 cm? 43 cm? CO 3.3 cm?

€-) B cm? GB 12 cm?

ből a négyszög valamennyi oldala derékszögben látszik.

a) Határozd meg a szimmetriatengelyre illeszkedő, ismeretlen csúcso(ka)t!

b) Határozd meg a többi csúcs koordinátáit!

c) Milyen arányban osztja a szimmetriaátlót a másik átló?

CDOzpc8 CGDxp-zOvagyp-8 (COpz-0V0ésp-7

A feltételeknek megfelelő paraméterek:

ID) —2; 0; 2 CD —3;-1; 133 CO —4;—2; 0