Prímszámok

Prímszámok: ​Azokat a természetes számokat, amelyek egynél nagyobbak és

pontosan két osztójuk van ​prímszámok​nak hívjuk.

Összetett számok:​ Az egynél nagyobb természetes számokat, amelyeknek kettőnél

több osztójuk van ​összetett számok​nak nevezzük.

Valós osztók: ​Az n összetett szám 1 és n-től különböző osztóit valós osztóknak
nevezzük.

1. Tétel: Minden egynél nagyobb természetes számnak létezik prímosztója.

2. Tétel: Végtelen sok prímszám létezik.

3. Tétel: Ha ​p​a legkisebb prímosztója az ​n t​ermészetes számnak akkor p · p ≤ n

Bizonyítás ​: Ha n összetett szám akkor legalább egy valós prímosztója kell

legyen. Legyen p az n természetes szám legkisebb prímosztója ekkor n = p · q , ​q
is osztója n-nek.
Ha q prímszám p ≤ q mivel p a legkisebb osztója n-nek.
Ha q összetett szám, akkor létezik prímosztója, amely egyúttal osztója n-nek is de
nem kisebb mint p.
Továbbá ebben az esetben is érvényes p ≤ q
A p ≤ q és n = p · q kifejezésekből következik p2 = p · p ≤ p · q = n .

Alkalmazása:
Az előző tétel segítségével megkeressük az első 100 szám közül, melyek
prímszámok. 11 · 11 = 121 a tétel alapján megállapíthatjuk, hogy az első száz
számnak a legkisebb prímosztója 2, 3, 5 vagy 7, ez azt jelenti, hogy ha egy kétjegyű
szám nem osztható 2, 3, 5 vagy 7-tel, akkor az prímszám
 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

11 12 13 14 15 16 17 18 19 20

21 22 23 24 25 26 27 28 29 30

31 32 33 34 35 36 37 38 39 40

41 42 43 44 45 46 47 48 49 50

51 52 53 54 55 56 57 58 59 60

61 62 63 64 65 66 67 68 69 70

71 72 73 74 75 76 77 78 79 80

81 82 83 84 85 86 87 88 89 90

91 92 93 94 95 96 97 98 99 100

Eljárás:
Azt hogy egy n szám prím vagy összetett a következő módon határozzuk meg:
1. Meghatározzuk az összes prím p számot, amelyre p2 ≤ n
2. Majd az első lépésben meghatározott összes számra megnézzük osztója-e n-nek
Ha találunk olyan p számot amely osztója n-nek akkor n összetett szám,
egyébként prím.