Az alkotmányos monarchisták térvesztése

A forradalom zsarnoksága

TK. 135-141.

Ismétlés:

1. Az alkotmányos királyság korszaka (1789.júl. 14. – 1792. aug. 10.)

- A forradalom gyorsan kiterjed az egész országra, vidéken is új hatalmat alakítanak, „nagy

félelem időszaka”

- 1789. aug. 4.: kiváltságos rendek lemondanak előjogaikról → feudális társadalmi rend
megszűnik

- 1789. aug. 26.: EPJNY, melyben rögzítik az alapvető polgári szabadságjogokat, egy leendő
alkotmány alapját

1
- 1791.: EPJNY alapján új alkotmány születik, mely alkotmányos királysággá alakítja
Franciaországot

- Az új rendszer helyzete ingatag: sok a támadója belülről („jobbról” és „balról” egyaránt) +

feudális királyságok készülődése Franciaország ellen

- A zavaros helyzetben a király szökési kísérlete sikertelen → bizalmatlanság

- A törvényhozó nemzetgyűlésben több politikai szárny létezik:

o régi rend hívei: királypártiak

o alkotmányos királyság hívei
o köztársaságpártiak – ők is több csoportra oszlanak: mérsékeltebbek
(girondisták pl.: Brissot) és radikálisok (jakobinusok pl.: Robespierre,
Danton, Marat, Saint-Just)

2
- A zavaros események és a külső fenyegetettség miatt az alkotmányos királyság nem tud
megszilárdulni, hívei egyre jobban elszigetelődnek, az események irányítása a
radikálisabb politikai körök kezébe csúszik át)

1792. ápr. 20. kitör a háború Franciaország és az európai feudális hatalmak között +
Anglia

1792. aug. 10. királyellenes tömegtüntetés, királyi palota elfoglalása, a király bebörtönzése
→ királyság államformája megbukott → „Első köztársaság”

2. Köztársaság időszaka: 1792. szept. 21-től (1804-ig)

a) Girondisták köztársasága: 1792. szept. 21.-1793. jún. 2.

- Nagyon nehéz helyzetben van:
- külső háború – érnek el sikereket a nehéz helyzet ellenére pl.: valmy-i győzelem
(1792. szept. 20.), jemappes-i győzelem (1792. nov.) → a girondisták a háborút
nacionalista eszmékkel1 igazolják: természetes határok Franciaországnak + a
szabadság, a „forradalom exportja” Európa elnyomott népei számára
- Királypárti ellenzékkel való leszámolás: a király pere, majd kivégzése 1793.
január 21-én (guillotine)

1
A Valmynál győző Kellermann tábornok „Éljen a nemzet!” kiáltással vezette csatába seregét, ezt tartják a modern nacionalizmus
(nemzeteszme) születésének. Eszerint a francia nemzet tagja minden francia polgár (cenzus és nemzeti hovatartozásra tekintet nélkül), de nem
tagjai a szembenállók (lázadók, emigránsok). A francia nacionalizmus hamarosan nagy hatással lesz egész Európára. A franciákat
elhivatottság jellemezte: a forradalmi-köztársasági eszme terjesztése.

3
 A király kivégzése

- A jakobinusok hevesen támadják a girondisták egyelőre többségi táborát, tüzelik

a párizsi népet (pl.: 1792. mészárlások Danton irányításával)
- Vidéki lakosság elégedetlenkedése: éhséglázadások és királypárti lázadások
(vendée-i parasztfelkelések) → kegyetlen leverés
( https://mult-kor.hu/20090430_kegyetlenul_vegeztek_a_konvent_ellensegeivel)
- A válságot a girondiak nem tudják felszámolni → az események irányítása kicsúszik
a kezükből → jakobinusok megragadják a hatalmat: 1793. jún 2.: nemzetgyűlés
(=konvent) girondista képviselőinek letartóztatása, majd kivégzése

b) Jakobinusok köztársasága: 1793.jún. 2.-1794. júl. 27.

- Vezetője: Robespierre, kezében a hatalom végletes központosítása
- Kíméletlen terrort gyakorolnak: királypártiak, alkotmányos monarchisták,
girondisták, sőt a mérsékelt jakobinusok ellen is (pl.: Danton kivégzése) + a
rendkívüli helyzetre hivatkozva általános és szigorú megszorítások (ár- és
bérmaximalizálás, terményelkobzás, általános hadkötelezettség és besorozás,
minden ellenkezés kegyetlen vérbe fojtása (kb. 35ezer áldozat!)
- Külpolitikai siker: fleurus-i győzelem, 1794. jún. + francia előrenyomulás a
„forradalom exportja” értelmében kilép a francia határokon túlra is (Belgium,
Hollandia, mai Németország felé)
- Az élet minden területén szigorú irányítás, pl. kulturális diktatúra („Legfőbb Lény”
kultusza, naptárreform)

Elnevezése a köztársasági naptárban Magyar Gergely-naptár szerinti

4
 megnevezése kezdete

Őszi hónapok (-aire végződéssel)

Vendémiaire (a latin vindemia, "szüret"

Szüret hava szeptember 22., 23., 24.
szóból)

Brumaire (a francia brume, "párásság,

Köd hava október 22., 23., 24.
ködfátyol" szóból)

Frimaire (a francia frimas, "ködös hideg

Dér hava november 21., 22., 23.
idő" szóból)

Téli hónapok (-ôse végződéssel)

Nivôse (a latin Nivosus, "havas" szóból) Hó hava december 21., 22., 23.

Pluviôse (a latin pluviosus, "esős" szóból) Eső hava január 20., 21., 22.

Ventôse (a latin ventosus, "szeles" szóból) Szél hava február 19. 20., 21.

Tavaszi hónapok (-al végződéssel)

Germinal (a latin germen, "csíra, hajtás"

Sarjadás hava március 21., 22.
szóból)

Floréal (a latin flor, "virág" szóból) Virágzás hava április 20., 21.

Prairial (a francia prairie, "rét, mező"

Rét hava május 20., 21.
szóból)

Nyári hónapok (-idor végződéssel)

Messidor (a latin messis, "arat" szóból) Aratás hava június 19., 20.

5
Thermidor (a görög thermosz, "forró,
Hőség hava július 19., 20.
meleg" szóból)

Fructidor (a latin fructus, "gyümölcs"

Gyümölcs hava augusztus 18., 19.
szóból)

- A rendszer kíméletlenségével saját bázisát őrli fel: jakobinusok alól kicsúszik a talaj
→ 1794. júl. 27. jakobinus vezetők letartóztatása és kivégzése

c) Átmeneti korszak: „Thermidori konvent” és direktóriumok kora: 1794. júl. 27.-

1799.
- (nevét a rendszer kétkamarás, thermidor hónapban alakuló törvényhozó gyűlésről
és az egymást váltó 5 fős kormányokról, a direktóriumokról kapta)
- „Se terrort, se királyságot!” → elhatárolódik a szélsőbaloldali jakobinusoktól és
a jobboldali királyságpártiaktól egyaránt → cél: mérsékelt, nagypolgárság
érdekei szerinti köztársaság
- Megszilárdulni ez a rendszer sem tud, megoldásnak a hadseregre támaszkodó
személyi hatalom tűnik → ezt a helyzetet használja majd ki Bonaparte Napóleon

6
7