I mindeDnapi

SZENVEDELYES (V)'ISZONYAINK

IT KERES AZ EGER HAlDSZOBABAN?

- IT,OL,JO

AJATEK?

SZICHOLOGIA VIDEDJATEKOK MOG!OTT

,

LECKEKAZ ANYAMEHBEN

ijOSSZAL'tOK - EBRE5ZTO!

MITTUD A GYERMEKI AGY?

~Z OLVASAs FEJlODES,EROL ss FEJLODESI ZAVA!RMROL

I. evf. 3. Slam 2009

ci N ..... : .....

'"

A leggyorsabb hajtomil

Egyaltalan nem tartottam a kudarctol, amikor bementern Peti flam szobajaba, hogy uj internetes jatekat kiprobaljam, Sot. Kimondom kerek-perec, kreatlvnak, ugyesnek tartorn magam, egyszerre tobb dologra is kepes vagyok figyelni, azt mar nem is emlitern, hogy ket kezzel egyszerre tudok tukorirassal Irni, Egyszeni kozlekedesi jatek, s mutatja, mit keIl tennern: innen is, annan is jonnek , autok, nekem mindossze annyi a dolgom, hogy kocsimmal kikeruljem 6ket, s a leheto Ieggyorsabban jussak el a 0:% a .. Megy ez nekern - gondoltam, csak figyelni keU, melyik, milyen irarrybol, milyen sebesseggel erkezik, hova tart, kovetni az allandoan valtozo terkep nyilait, s majd a fejern - a latottakat feldolgozva - kiadja ujjaimnak a parancsot, Aztan fogtam az Xboxot, s nyomogatni kezdtem

a szerkentyii "gombjait". PiIlanatok alatt amokfutast rendeztem a kepernyon, mindenkinek nekirnentem es mindenki nekern jott,

A fiam meg csak ki se nevetett - leiilt a gep ele, s en elhiilve Iattam virtuoz .zongorazasat", A rnasodperc tort resze alatt impulzusok sokasagat erzekelte, elemezte es reagalt is rei. Ez bizony egy masik vilag, itt maskepp mtikodik minden, mas az ingerkuszob, mas az erdekessegszint, masok a kihivasok. Ekkor sajnaltarn meg a fizikatanart, Vajon hogyan elik meg a gyerekek a deleiotti .Iassti" vilag utan a delutani vilag gyorsasagat? Bar egyaltalan nem vagyok biztos benne, hogy j6 a korlatlanul rank zridulo informacioaradat, s hogy j6, ha az ingerkuszob a plafont surolja, de az egyertelmu, hogy az utanunk jov6k elkepeszto mennyisegti informaciot kepesek befogadni es hasznalni.

Mar ha erdekli 6ket. Ha figyelnek. Ha a tanarok nem is tudjak felvenni az interneten szaguldo aut6kkal a versenyt, egyben azert megis verhetetlenek. A szemelyessegben, Nekik ugyaniseselyuk van ana, hogy a gy6zni vagyas elmenye mellett az "itt es most es neked" elmenyet is rnegmutassak, azt .• hogy a torvenyek kint es bent, a kvazaroknal es a nannonoknal is ugyanugy ervenyesek. A legjobbak koziiliik azt is tudjak, hogy idovel nem mutatnak ok mar semmit sem, mert az elrnenyszerzes megy magatol is. Hajtja a felelesztett es (meg) ki nem 6It kivancsisag ..

S ez gyorsabb hajtomii a legdragabb sportkocsienal,

jiZichoiogin,

Megjelenik kettlovonta Kiadje; Media Connection Kft. 1137 Budapest, Katona Jozset u. 28.

TeL/fox: (06-1) 349-3014 Felelos kiod6 a kft. ugyvezeto igazgat6ja ISSN 2050-2626

FOSZERKEszr·o: dr, Po pay Herbert Zsuzso - popoyzs@upcmoll.hu. SZERKESlTO: Simon P. GyorgYI. MUNKATARSAK: KtiltO Andras. Szirrno: Anna Lindo .LAYDUT: Tiszai Szilard.

NYDM,DA: Pouker Nyomda. Budapest. HI.RDETESFElVETEl: hirdetes@mmdennoplpszlchologIO.hu. SlAMLAZAS.: 106-1) 789-8040 MEGVASAIRDlH.ATD: a weblopon feltuntetett konvvesoottozbon es nagyobb iljs6gorusoknol. ARA: 590 Ft. el6!lzet6knek 590 Ft.

MEGRENDELHETO: loprendeles@mindennoplpszichologio.hu. tet: [06-11789-8040, MAIL: mipsz.szerk@gmail.com. WEB: www.mindennopipszichologia.hu. www.mlpszl.hu

MINDENN~PI PSZICHOL~GIA •. 2009/3. SlAM

3 A leggyorsabb hajtomu A f6szerkeszt6 el6szava

5 A pszichologia vilaga

6, Kiskiriilyok a Icsalildbanavagy az elkenyeztetesr61

10 Le·c:~kek az anyameh'ben

11' Una'lmas es maganyos tanulas helyeU

1:5 Mittud a gyermeki agy?

Ilz kerdes az olvasas . fejl6deserol es fejl6desi zavarar61

1a Kibollehet jii IPszicholiigus?

Beszelgetes dr. Bagdy Em6kevel

22 Se vete. se neU~iile

Jatszmak a parkapcsolatokban

26 Szenvede'l.yes Miszonyaink Mit keres az eger a haloszobaban?

4 MINDENNArl PS11'HolOm ··2009/1. SZAM

29 MifOiI j6 a jafek?

Pszichologia a videojatekok mogott

32 Egy akHv-eber hipnoliz'or

Interju Banyai tva professzonal

36 Alvo vUag

37 IRossIalvok - ebresztfi! 40 IHabir,ok nelkUl

A borderline szemelyisegzavarr61

43 :Fiigyelemzavar a fielnfftlkorban 44 :El1valahogy sejtettem ...

On ko pszichol6g i a

48 Mikorforduljunk pszichologusho.z.?

50 Az MPT elso s.za'badol1 valasztottelniike

Interju dr. (zigler Istvannal

52 Buda Bela:es lux Hvira kiisziintese

52 Mi is az a mediaci6?

53 Aronson mozaik~m6dszere 54 Az etnocentrikus gyermek 56 Gyagyfto szavak

Beszelgetes dr. Szigecsan Tamassal

60 Mindennapi baleksagaink 61 A nem ismert tartomany

Lapszemle

62 Konf,erenciak 63: Tallcza

64 Mftoszok tesztje Allft6lag ...

66 Kiivetkezo szamainkb61

,

A PSZICHO OGIA

Humor = ogresszio?

A Freiburgi Egy,etem munkatarsa, Helga KoUhoffszerint a humor nem mas, mint az agresszio egyik.formaja .. Ligyveli, a dornmans emberek rnasok meqnevettetesere valo kepesseqliket abban hasznos!tje'ik, hogy dernonstrallak, ok allnak a kormanyrudnal. Ez tortenelml peldakkal is illusztralhat6: a szellemeskedes min dig is a magasabb pozldoban iii 16k privilegiuma volt - alarsonyabh statuszuak szamara kockc'izatos volt ilyesmivel pr6b;llkozni. A nok egeszell ez 1960-as evekig csak rltka esetekben nevettethettek meg rnaso kat, hiszen a ferftak ehhez nemigen tekintettek partnernek oket. Meg rna is azjellemz6~ hogy a ndk sajat rov.]sukra, mfg a ferfiak lnkabb masok karara trefalkoznak, A gyerekek koreben is sokkal lnkabb a fiuk rneselnek vicceket vagy bohockndnak. mig a lanyok azok, akik nevetnek a klsfuik trefain, qrimaszain.

A kutato szerint a nok humora funkciojaban is kUlonb6zik a ferfiaketol: a nok inkabb a tarsas kapcsolatalk elmelyftesere haszn.3Ijak, mig a ferfiak a frusztraciojukat oldjak vele, Mindett61 fuggetlenUI megallapfthato, hogy mindket nem eseteben a hurnorizalas masok betolyasolasanak, iranyftasanak eszkoze, Az orvosok gyakran hasznaljak a humor eszkozet betegeik megnyugtatasara,

de sokszorarra is, hogy elhallgattassiik a sokat kotnyelesked6 pacienst. A noverek is gyakran meselnek vkceket.am orvos jelenleteben szlnte soha Az

is megfigyelhetO, hogy az emberek nem szoktakfiqyelembe venni azokat a vkceket, amiket egy magasabb statuszu jelenleteben egy alacsonyabb szinten all6 szemely mend,

Fejfaj6s gyere'kek

A (saladi veszekedesek lis a szabadido hianrya befolyasolhatja a gye,r" mekek fejfajasanak kialakuliisat- deriilt ki a Deuts(hes Arzteblatt Internationallegf.rissebb kiadasaban ml!gjl!lent c;ikkbiil. Jennifer Gassmann es munkatarsai gyermekek es serdiildk fejfajasat vizsg,mak 2003 es 2006 kozott, a csal~dra es a szabadid6re koncentralva Vilagszerte a gyermekek mintegy 30 szazaleka panaszkodlk hetente egyszer fejfajasra. Azoknak a fiuknak, akiknek a csaladjaban lega lihb heti egy veszekedes zallott, 1,8-szor nagyobb eselye volt a fejfajasra, mfg azok eseteben, akik csak keyes szabadidovel rendelkeztek, 2,1-szeres kockazattal kellett szamolni A szUI6k feWajo, gyermekUkkel szembeni viseikedese is fcntnsszerepetjatszik: mind a pozitiv, mind a negatfv hOlzaallas rneqtanlthatla a gyermekeknek, hogy.an nyerhetnek bizonyos el6nyoket a fejfajas tuneteinek segftsegeveL Ez fokent a IAnyokra volt eros hatassal, a szUI6i reakcidk 25 szazalekkal erneltek az ujb61i fejfajas valeszfnuseget. A nerneket tekntve ketszer annyi lany erzett heti egy a!kalommal fejfajast, mint fi il, az eletkor vlszont nem jatszott jelent6s szerepet

Cs'oladi allapot es egeszseg

Minden ember egy adott ege.sm!gi "tartale!kkal" kezdi meg felnoU eletet, amelyet minden 'p.arka:pcsolati esemeny befolyasol, korabban azonban meg senki nem kutatta a (saladi allapot valtozasa es a jelen csaladi allapat kiiztitti o~szefUggest az egeszseg szempantjabal. A Chicagoi Egyetem es a Johns Hopkins Egyetem k6z6s kutatasaban, melynek eredmenyeit a Journal of Health and Social Behaviour foly6irat szeptemberi szamaban Ismertetik, 8651,51 es 61 ev kozatti ember adatait vizsgaltak. Linda Waite, a Chicag6i Egyetern szociol6giaprofemora szerint "a hazassagkotes azonnali ja hatassal van az egeszsegre, mivel jdvitja a ferfiak egeszsegtudatos magatartasat es a n6k anyagi joletet". Ezek az ellinyok a hiizassag teljes idotartama alattfennallnak, a valas vagy megozvegyilles azonban rontja az egeszsegi iiJlapotot

- (siikken a j6vedelem, es olyan dolgok is stresszt okozhatnak, mint pt'ldaul a gyermekfelugyeleti jogok. Az elva.ltak es az ozvegyek kiireben gyakoribbak a kronikus betegsegek, mint a szivbetegseg, a cukorbetegseg vagy a daganatok, tovilbba nagyobb a mozgasprob!emak aranya. Azoknal, akik soha nem

voltak hazaso]; gyakoribbak az utobbi panaszok es a depresszlc elOfordulasa. A.z. djbol hazasul6k eseteben no akronikus betegs~gek es a mozgasprobhlmak elOfordulasa, de a depresszle tUneteiben nines elteres. A hazassagkiltes, vala, es az ujMli hazassagkates hatasa hasonlit egyes beteqseqek kifejliidesehez es gy6gyulasahoz. A depresszie peldaul gyorsan reagal a valtozasokra, mig a kr6nikus beteqseqek lassen alakulnak ki es a korabbl tapasztalatokat tLikrozik, ezert karosftja az egemeget a val as vagy megozvegyUles az ujboli hazassagkiites ellenere is,

SimiUs slmlli, ..

Miert keresik az embereka hozzajuk hasentean gondolkodok tarsasagat? Dolores Albarracin, az Illinois tgyetem pszichologia professzora es kollegai bsszesen 91 korabbi kutatas adatait feihasznalva foly1attak a vizsgMatot, melynek soran az oflkentes resztvevoket rneqkerdeztek, mirol olvasnanak szfvesebben: aryan temMol, amiben egyezik a velemenyUk a dkk frOjaval, vagy olyanrol, amelyben kUlonbozik. Az eredmenyek szerint a re.>ltvevOk koztil ketszer annyian valasztottak az egyezo velemenyu frasokat, (A cikkek ,Utalaban vaWlsi, politikai es etlkal kerdeseket taqlaltak) "Az ernberek nagy rem szereti a biztonsagot maga korU1: a hasonl6 velemenyuek tarsasaga pedig biztonsaqerzetet ad. Ugyanez igaz a sajtotermekekre is: egy demokrata beallftottsagit ember valoszinaleg demokrata lapokat fog olvasni, abban ugyanis csak a sajeitjahoz hasonle vilagnezetU emberek cikkeit olvashatia" - nyilatkozta a professzor, Persze itt is vannak kivetelek, "az ugynevezett szuper-maqabtztos emberek, aklk szeretnek mindenkivel vltatkozni: ok klilon kereslk az ellentetes velemenyuek tarsasagat, es szivesen olvasnak eltero politikai beallitottsagu lapokat. Minel dogmatikusabb es minel lnkabb szfik iat6korfivalaki, annal kevesbe erdekli a masok velemenye, es annal hajlarnosabb az elfoqultsaara,"

Mindent mogunkrol

Mennyire ismerjLi:k iinmagunkat? Mennyire vagyullkazok, akik lenni szeretnenk? A. Perspectives on Psycholoqkal Science legujabb szamaban Timothy D. Wilson, a Virginia Egyetem pszichol6gusa ismerteti a legjobb onisrnereti terhnikakat, es beszel az iinmegismeres nehezseqeirdl. Az onlsmeret leggyakrabban a belso allapotak (erzelmek, viselkedesformak, szemelyisegjegyek) pontos leirasara koncentraL "Ugyanakkor az onismeretet oz emli~kezetUnk es fantaziank segitsegevel ki lehet terjeszteni, Igy ellihivhatjuk a multbeli erzelmeinket, es elkepzelhetjiik, hogyan fogunk erezni a jov6ben, Az!, hogy klk voltunk es merre tartunk, legalabb olyan fontos tudnr, mint azt, hogy kik vagyunk most Egyszeru meghatarozni, hogy az emberek erzelmei hogyan valtomak az id6vel, am az onismereti kepessegeiket mar sokkal nehezebb merni. Leggyakrabban az ember sajat magar61 kialakitott kepet sloktak osszevetnf

a csaladtagokt61, baratokt61 es slomszedQkt61 kapott lefrasokkal, ez azonban nem minden esetben pontos." - allftja dr, Wilson, A pszichol6gus szerint 8Z onismeret egyik legjobb mddja az objektiv szemlel6des: probaljuk mas emberek szemen at vizsgalni sajat magunkat. Olvassunk pszichologiai temaju kiinyveker es ertekezeseket, hiszen ezeken keresztUI megismerhetjiik erzelmeink mukodeset, es valaszt kaphatun,k ana, mit miertteszUnk.

MINOENNAPI PSllCHDlOGIA .1009/3. SlAM 5

Majoros Andrea

KISKIRALYOK

A CSALADBAN, AVAGY AZ LKENYEZ-E ' S OL

FEJlODESBEN

Angol (salad. Kbzepkoru hazaspar, Mary es PauL A gyere'kek eppen kirepUitek. Ket kutya, olebek .. Jon egy hatarozott kutyamagatartas-szakert6 holgy, akit azert hfvtak otthonukba, mert az egyik "ki,s dr.aga" nem engedi be aput az agyba, rendszeresen meqharapja, ha csak kozelft is Maryhez. A csaladhoz regota nem jarnak vendeqek. a kutya mar az ajt6ban mindenkit lerohan, PaullilthaMlag fasu'lt., tul van mar nehany probalkozason, mar nem hareoll a sajat helyeert, Mary folyarnatcsan, mint egy klsbabat szorftja rnaqahoz a kutyajat, hetezqeti. .. Jon tehat aWzrolpattant ikutyaszakert6, es eimaqyarazza, bizony itt az a problema, hogy a kis bestia a falkavezer a csaladban, ot koveti Marya hierarchtaban, s 0 osztogatja a parancsot a csalad tobbi tagjanak. HUmmoges, hat blzony ez meclehet .... Kutyaszakertonkj6 pszichologiai erzekkel elmagyarazza,

hogy ez a kutya p6tolja most anyunak a csaladbol kirepult gyerekeket, es minden erzelrnet a kiskutya fe:le iranyitja, ugy banik vele, mint egy gyerekkel. Szegeny Paul! Happy end: fokozetos szoktatas es ihatarkijel6'Iesek utan a kutya elkezd kutyakent es nem ,elkenyeztetett qyerekkent muk6dni: nem elsokent kap enni; ha morog, amikor

Paul Maryhez kezeledik, anyu leteszl az OIebol; nem II haloszobaban, hanem az elcszobaban alszik a rnasik kutyaval (eslass csodat, .ket perc nyuszoges utan huzza aI6bfirt); nem ugat bele abba, hogy a gazda kit enged be az ajton a , Jellehet Paul val6szfnGleg soha nem alit a csalcidban a hierarchia cucsan, deez a valtozas nemi e'legtetelle:1 szolgalhatott szamara, es lehet, hogy a csaladl elet mas teruletelre is kihat, netan kepes lesz Maryvel kozosen dontenl, A tortenetegy kutyar61 szol- de vaion hfvunk-e szakernbert, ha egy kutyatlall (saladban tortenlk ilyesmi?

6 MI~OENNAPIP5!I(HaLOGIA ·100913. slAM

A· kenyeztetesrol elsere talan sztereotfpiak jutnak eszii nkb e: habos r6z. s.· aszinruhas kislauy, bdbajos mosoly - aki a kovetkeze pillanatban hangosan visit es toporzekol, mert nem kapott meg valarnit. Erre a szti16 gyors Igergetesbe kezd, hogy minel hamarabb leszerelie a gyermeket, De ugyanez "fiusitva" is megjelenhet, kicsir mas szinezettel- erdteljesebb hangadassal, ama. toporzekolas kozos. Lelki szemeink el6tt foltunik a fejesova.16 kozepkoru holgy bevasarloszatyrokkal - "En blzony adnek neki egy jo nagy pofont!" Ez a felszin. De nezzunk egy kicsit a jelenseg moge, mielett skatulyakba dugnank a gyerekeket es az oket elkenyezteto szti.lllket.

KENYOR A CSALADBAN

Mi is a szot6? KE,NY. Eszunkbeotlenek szcosszetetelek, kifejezesek: ankeny, kenytll:, kenyelem, kenye-kedve szerint cselekszik valaki - vagyis ugy viselkedik, hogy nines tekintettel masok igenyeire, a hatalrni pozlcioban rnindent megtehet "alattva16ival", amit csak akar, Lehet agresszfv; beszelhet lekezeloen, nem vonatkoznak nl a szabalyok, nem ken kivarnia a sorat, megemelnie a feneket, ha sztiksege van valamire. Mondhato tehat az, hogy valamilyen m6don a sziilo hatalmi helyzetbe hozza a gyerrneket 3. csaladon beli.i.!?

Minden gyermek normalis fejIi."ideseben "helye van" az elkenyeztetesnek: a csecsemd eleteben az anya 3 .. Z a szemely, akit

"kenye~kedye" szerint hasznalhat - es aki terrneszetes medon szolgalja ki minden igenyet. Blologiallag is igy vannak az anyak programozva - a gyermek egeszseges fejlodesehez elengedhetetlen az, hogy atelje ezt az odaadast. De ugyaoilyen fontos, hogy megtanitsa gyerrneket az alkalmazkodasra - ilyen pl. a nappal es ejszaka ritmusanak elfogadasa, vagy az etkezesek rendjenek fokozatos kialakltasa. Harryszor halljuk a Dr. Speck utmutatasai szerint nevelkedett anyakat, nagymamakat, "ne vedd fel mindig, 11a str, kiilonben elkenyeztetedl" Nines egyertelrmi szabaly, mert nines ket egyforma gyerek - es ket egyforma anya sem, 16, ha az edesanyak tudnak hallgatni osztoneikre, h.ogy megerezzek, gyerrnekuknek mikor mire van szuksege, Am ha nem a terrneszetes 65Zton, hanem a szorongas iranyitja cselekedeteiket, s tulsagosan fel to figyelemmel veszik korul oket, elofordulhat, hogy a kicsi teljes egeszebenckisajatitja" az anyjat, s a csalad tobbi tagja elhanyagolodlk (ugye ismerost), - az aprosag hatarozza meg a csaladi torteneseket, ..

"TANKOLAs" ANYANAL

A gyermeknek tehar apr6 lepeseken keresztul bele kell szoknia a csalad szabalyrendszerebe, mert ez ad biztonsagot neki (pl. esti ritualek), A szukseglerek azcunali kielegltese mellett az alkalmazkodast is fokozatosan meg kell tanulnia, Egesz eletunket rneghatarozza, bogy e. kettos torekYeS kozott megtalaljuk-e az egyens illy t. f6, ha tudunkonmagunkra figyelni, egy kicsit onzoek lenni, onmagunkat kenyeztetni, de az is nagyon fontos, bogy ,,(lda tudjuk adni magunkat" kapcsolatainkban, s ha kell, rudjunk onfelaldozoa]; lenni a nekunk fontos szemelyek iranyaban.

A kisgyerek egyeves kora korul kezd raeszmelni kepessegeire, birtokba veszi a testet es a vilagot. Szalad, mindenre felmtiszik, nagyokat esik ... Mindenre kivancsi, es (Igy erezheti, hogy ave a vilag. Idonkent persze vissza kell szaladni az anyahoz, de a kovetkezo pillanatban mar indul is tovabb, A pszichologiaban ezt a cselekedetet hivjak "tal1kolasnak", ilyenk01" kap batorsagot, biztatast, biztonsagerzest. Sckaig azt hiszi, hogy any]a kepes kitalalni minden igenyet, es kepes teljesiteni azt. S akkor kezdodik a dackorszak, arnikor megerzi: az anya nem lar bele a fejebe, egyre okosabb lesz, es raeszmel

FEJLOOESBEN

Hogyan kenyeztessUk el gyermeki.inket?

"iNeki nem muszaJ .. .n Nem kell alkalmazkodnia

a (salad napirendlehez - mindenki hozza alkalrnazkcdlk. Ebect? Seta? Kozos program? .Ne most! l.atod, hogy () most nem akarja!"

""add .allUdjDnveliink~ $legenyl«! .. :': Altaliiba n egykisebb betegseg, vagy atmenett laoilitas qkan alakulllgya helyzet, hogy a gyerek a szUI6k kozott alszik - ami akkor h~lyenvaI6Iehet, de aztan a varhato tiltakozas miatt nem merik visszaraknl az agyaba. J6 soka.ig benne lehet ragadnl ebben az allapotban, es ml tagadiils, nem tesz jot a szulok hilZilseletenek: Sok sertett ferj meselhetne ~fraL .. 50k$zor nem kovetkezmeny a hazastarsak elh idegliles0, hanern ok: a 5zuj6k kozolt fekv6 gyermek (sa,k befeszkeli magat a megliresedett [~rzelrlil i) helyre,

"Neki mindentszabad!" - Nefelecljuk: a (s~ladli szabalyok megtanftasa nemcsaka brztonsagerzet szempontjabo) fontos, hanem azert is, mert ekkor lanulja meg, ml a jo es ml a rossz - es azt is, hogy nem mindig konnyu ezt egyertelmuen eldontenl, Ha nlncsenek szabalyok, nlncsenes a s'labadsag erl~et ado kivetelek sem, EkkQI tanulja meg elviseln I, hogy a doJgok nem mindig ugy sikeriilnek, ahogYan 6 elkepielte. lelkl serilleseket okozhat, ha a kisgyerek. soha nem szembesiil a realltassal, ..

V~.GOl EGY CSOKOR "VALOSAGTORZITAs"

"Nem tehetsl rala!" - Egy csalildi dsszejivete-

len az ot ev kiir~!i ki.sl~ny elejt egy pohrat, 5

az eltorik. Mit rnond ez anyuka? "Nem tehetsz rdla, le akart esni a pohar!" Egy ilyen helyzetben mindenkeppen jsleznunk kellene, hogy elejtetted [tehiit te vagy az okaO, de nem problema, iisszeszedjlik, es rnejd potoljuk. Jelezzuk tehat egyn§szt azt, hogy van e.gy tett.es annak van

egy kovetkezmenye, egyben persze azt is, hogy .szabad hibazm .. De nezzUk a szituild6ta masik oldalr61: egy !Iyen mondat aUol azem\st61 fosztja meg agyermeket, hogy olyan, auton6miava.1 rendelkezolenykent elje meg magat, aki hatnl kepes a k6rnyezetere.

"Hadd nyerj@n a pitH." - Egyido utan ne hagyjunk mindig nyemi a tarsasjtltekharn. Az okosodti qyerek elobb·ut6b b fajon a cselekre, es aUoT mar nem lesz boldogfto a nyeres - es nem lesz vagyott a jiltek. Sokszor arrol ismerszik meg egy ellkenyeztetett gyerek, hogy nem tud belefeledkezve, iinfeledten Jatszanl.

"Neki is veszek •... "- Azis a realitas jelzese, bogy

a gyermek megtanulja; az kap ajandekol, ilkit linnepelUnk. Gyakran hallani: "egy kis ajandekot vette m neki is, mert rom leh etf hogy 6 nem kap semmit." Meg k.elll tanulni kivarnJ:az iinnepet, a Jutalmakat. Kesleltetni. Es ellogadni, hogy vannak olyan jeles napok, amikof a masik a legfontosabb.

MINDENNAPI P511CHOldGIA • 200~/1. SZAM 7

FEJLC5DESBEN

an-a is, hogy a vihlg nero feltetlenul u.gy muk6dik, ahogyan 0 szeretne, s az anya nem kizarolag az DVe. Rajon, hogy az anyja nem rnindenhato (nem tudia Mimi a terrneszet torvenyeit, vagy atvimti az akararat a csaladtagokra), amitol frusztnilt lesz es megerzi saj,it kicsinyseget, elhagyatottsagat. Aztan ezen a faztson - nagyreszt a nyelvi keszsegek fejlOdesevel - fokozatosan tullendul, es )6 esetben a csalad is fellelegzik, hiszen most mar ki tudjak deriteni az erzelmi kilengesek okat, meg lehet beszelni dolgokat, el Iehet magyarazni szabalyokat.

AGRESSz.lv A GYIEREKED?

Sok elkenyeztetett gyermek edesanyja panaszkodik; hogy fla-Ianya nagyon csnnyan beszel vele, es duhkitoresei vannak, ha valami nern ugy torteruk, ahogyan () szeretne,

Az eddigiek alapjan belatharo: az a kisgyerek, aki soha nem volt rakenyszerltve area, hogy barmire is tiirelmesen varjon, akinek igenyeit a lehet6 leghamarabb kielegftikes otthon legtobbszor minden figyelem ra iranyul, mennyire frusztralt lesz, amikor egy olyan komyezetbe kerul, ahol mindezeket az igenyeket nern toleH'lljak, vagya szLilo eppen valamiben korlatozni szeretne, Az elkenyeztetett gyermek eo-kozpontu, nem alakultakki azok a kepessegei, amivel bele tudua elni rnagat masok erzeseibe, gondolatvilagaba. A helyzeteket legtnkabb a. sajat szemszogeb61 ertelmezi, Az ovodaban, iskolaban azonban le kelI mondania a megszokott figyelmi szintr6L Megtapasztalja, hogy nem feltetleniil 6 van a hierarchia esuesan. Igen sok feusztral6 helyzetnek van kiteve, ami agressziot eredmenyezhet. De lehet a kirnenetele nagy-nagy sid.s, hisztizes, s a vegen valaki vegre megsajmilja. Ha nero sikerlil eh~rni a k6zponti helyet, j6het a sertett kivonulas, masok jatek,inak t6nkretetele, bal'atok egymas elle.n fordit<isa, vagy egy tars figyelmenek teljes

8 MINDENNAPI PSlICHOU)GIA .200913. SIAM

kisajatltasa. Ez joreszt azon mulik, hogy a csaladon belli! milyen jatszmakon keresztdl sikerul megszerezrue a figyelmet - s akkor mar indulhatnak is a megszokott viselkedesi semak.

A SZUL6 IS VOLT GYEREK ...

Nern egyertelmti tehat, milyen viselkedes utalhat elkenyeztetesre. De mindenkeppen arulkodo jel lehet, ha barmifele bid- 16 megjegvzes hallatan a szlilo - a pontes korulmenyek megismerese nelkiil - fokozott erzelmekkel kezdi vedeni gyermeket s biralni a kornyezetet.em kivancsi masra, csak a gyereke szajab61 hallott velemenyre, es minden torekvese arrol szol, hogy a gyerrneket es ezzel sajat magat is minden felelosseg alol felrnentse,

Mi hivja eletre ezr a kapcsolati konstellaci6t? Azt kell(ene) szemugyre venni, hogy az anya/apa kesztetesei kozott mi az, ami miatt benne tartja a gyermeket az azonnali szukseglet-kielegftes, vagy az "ural.om a vtlagot" illetve a "nem en tehetek rola" allapotaban. Az erzelmi beall{t6das, a hozza kapcsol6d6 szorongas nero engedi meg, hogy a gyermek valodi enjere, igenyeire figyeljen a sziHo - olyan ez, mintha valamilyen torzft6 uvegen keresztiil nezne a valosagot, a gyerrnek va- 16sagM is .

• Az asszony, akit gyermekkoraban az anyja elutasitott, sokszor megalazott, ugy gondolta, ha maid gyereke lesz, nagyou fogja ot szeretni, es tole rnajd megkapja azt a szeretetet, amit az edesanyjatol soha nern kapott. A megszuletett kislanyt 50- kaig es szorosan maga mellett tartotta, 6vta minden bajtol, nehezsegtol, Talan ezert is, a kislany elegge beteges lett, onallotlan, s megszokta, hogy anya mindig ugrasra kesz (Mint tudjuk, az imrnunrendszer j6 mtikodesehez is szukseg van arra, hogy a gyermeknek m6dja legyen talalkoznia a korokozokkal, hogy a szervezete kepes legyen felismerni azokat.) A fUggoseg a levalas gatja lett, s ez agresz- 5Z!V indulatokat gerjesztett a kislanyban. Mivel ezeket nero lehetett a "dniga anyu" fele kirnutatni, duhe idonkenterthetetlen duhkitoresekben es testi tunetekben nyilviinult meg ..

i. Masfajta erzelmi viszonylatra pelda, ha a sziil6kvalamelyike, vagy akar mindketto a kozeppontban volt gyermekkoraban, ami egykes csaladokban gyakmi. A szu- 16 tokeletesnek szeretne latni a gyetmeket, taUn 6nmaga meghosszabbftasakent benne szeretne megva16s1tani el nem ert vagyait. EkkoI siJles tekirrtettel a szula a gyerroek val6di igenyei.re, nem veszi. esz-

re, hogy talan sok mindenben hasonlit ra, de megsern azonos ovele. Mas temperamentumu, mas kepessegu, s barmenynyire is szeretne, nem tudja "tObbre vinni", mint is - es megfosztjak attol, hogy megtalalja azt az eletutar, ami elegedett felnotte tehetne,

• A s7.LiIli "megvasarolja" gyermeket, hogy az az altala elvart dolgot tegye. ratekok, nyalanksagok, komoly elektronikai "cuccok" igerete szol a plllanatnyi, gyms szukseglet-kielegftesrcl, Ezek a. gyerekek nehezen tudnak varni, minden ujdonsa-

"Nem a i6 es Jambor elet vanalakfto hatassa' a.leendo ember Jellemere, nem Is a pedagoglallgazsagoksulykolasa, hanern eppen a leger6teljesebb hatassal van

a jellemre a sziil6'k es a neveICik erzelmi beallft6dasa, amelynek nincsenek a tudataban. A sz(il6k kozti leplezett dlszharmonia, egy eltitkolt gond, elfojtotttitkoit vagyakaz emberben mind bizonyos erzelmi allapotot ideznek elii ennek klilso jegyeivel egyetemben, arneIyek lassan, de blzmsan beszivarognaka gyermek lelkebe - anelkUl, hogy tudna t61uk -, es ott letrehozzak ugya nazta beilllft6dast es vele egyUtt ugyanazokat a reakci6kat a kornyezetbiil etkezo ingerekre."

(C. G.lung)

got rogton meg akarnak kapni, Avalosag teves eszlelese elferdfti a kulvilag realis visszajelzeseit: a k5z6ssegben az otthoni mintat megva16sitani akar6 gyermek sokszor utasittatik vissza, es egyre inkabb a kornyezet lesz a mumus, a rossz., hogy feno lehessen ta.rtan; a. tokeletesseg vagykeph

• Ugyanezen oknal fogva twul r.a a gyerek a manipu!<llasra. Szeretnek a ko-

FEJLODESBEN

MILYEN HIBAKAT K:OVETUNK .EL?

1. Az elsa es legfontosabb: a sziila nem a gyerek valodi igenyelre reagal, Valarnilyen tudattalan motivacio kapcsan fuggo helyzetbe kerul a gyermekevel es gatolja a terrneszetes levalasi folyamatot.

zossegben egyvalakit kivalasztani maguknak, akin aztan uralkodhatnak - de szlvesen egymas ellen fordltjak a tekintelyszemelyeket, mert akkor gyczteskenr kerulhetnek ki helyzetekb61.

A problema az, hogy ezek a gyerekek mindig csak valaki rnellett tudjak rnagukat oriasnak erezn i, nines rea lis enkepuk. Ha nines ott az atfc~lto, istenitd szi.iJ6, akkor a kulvilagban rendkivul elesettnek es kiszolgaltatottnak erzik magukat - nem oriasok, csak torpek. Es ennel az allapotnal nines szorongatobb ...

.1 Az elfoglalt, sokat dolgozo 5ziila anyagiakkal probalja potolnl sajat magat a gyerek szamara.

Erzelmi kapcsolodas helyett egy hamisan felnagyltcttenkepet, boseges anyagiakat, mend cuccokat, eli! iskolat ad a gyermekenek, aki a "hierarchia csucsan vagyok" keppel azouosul, Hianyzik a bensosegesseg, s kamaszkorban - mivel erre kapott peldat es penzt - valamilyen anyaggal ,.toltl ki" a lelki uress eget,

2, A helyzet fenntartasa erdekeben rossz kompromisszumokat kot: nem hajland6 hatarokat szabni a gyerrnekenek, mer! szorong attol, nehogy artson neki, es gyermeke erzelmileg eltavolodjon tole, s ne valosltsa meg azt az "elettervet", amire ot szanta, Igya kisgyerek bizonyos ertelernben valoban a hierarchia csucsara, dontesi helyzetbe kerul, ami szarnara rettentoen btzonytalan allapot, hiszen az enje meg rendkivul fejletlen, A kettosseg es bizonytalansag abban van, hogy mikozben elvezi az "uralkodas" elonyelt, az azonnali vagykielegulest, nagyon nyomasztja isa ra atruhazott dontesi helyzet, a felnott felelosseg, s a szi.i16t61 vale tavolsag novekedesevel aranyosan no 3 szorongasa is.

3. A keretek nelkul folnbv6 gyerrnek enje gyenge, szetfoly6. Nagyon sok gyermekkori lelki problema vesetheto vissza az ilyenfajta szuld-gyerek kapcsolatra, sebben a helyzetben valojaban mindket fel szenved ...

4. A gyerrnek eletenek mlnel tobb teruleten van Jelen az arrya vagy apa tudattalan szorttasa, felnovekedve annal nehezebb megvalositania valosagos, bels6 igenyeit, es autonom, kreativ Ienynek erezni rnagat. A pszichologushoz hozort gyermekek eseteben gyakran erezhetd, hogy tunetuk egyfajta kfserlet, figyelemfelhlvas arra, hogy realisabb viszonyba kerulhessenek a kornyezetukkel,

A fentiekbol az is egyertelrnjien adodtk, hogy szi.i16 nelkttl nem lehet a gyermekek Iel.ki egeszsegenek helyrcallftasaban hatekonyan segiteni.

Nem vetetlen, hogy a "hivatalos" pszichol6gia nern hasznalja az elkenyeztetes kateg6riajat. Hogy egy gyermek elkenyeztetett-e vagy sern, sohasem lehet eldontenl egyfajta viselkedes I,man, nem minden "hisztis" viselkedes ered innen. Jelent6s kUliinbsegek vannak a sziil6k-gyerekek hatalmijatgmainak eriissegeben is. Van, arnlkor I'Z csak egy atmenen allapot. van, amikor enyhe foku, es a kiiziisseg vagy neM:ny testver j6tekony hiltasanak kiiszonhetoen "kinohet6". Es lehet olyan szintu is, hogy ezek a szemelyisegjegyek felniittkorra megsziliirdulnak - s ezen mar nem igazan lehet valtoltatni. ..

!>II~DEHNAPI P,II(HOlOGIA ·200913. S1AM 9

INem is olyan regen meg az ujszUlotteket .;tabula rasa";.nak . ..feMr lapnak" te'kintettek,aki a neveles,az at era kiirnyezeti hatasok szerint alakul valtoz·ik -s eza mizet nagyon is megifelelt a korideol6giiijanak. A fejlffdes'lelektani k!lasszikusai is csaka szUletes uhlni idakt61vizsgaltiik az egyen fejlifdeset. A. xx. szazad masodik feb!tol ke'zdtek erdeklodni elenani szempontb61 a magzati fejl6des inlnt. megis csak az 19BO-as evektol jelentek meg ol.yan szakkiinyvek.. tanulmanyok. amelyek a szuletes !etotti elet. fejlodesen e'k funkci6it is kutattiik. IEkkor szUlet.en meg a prenalatis (szii'lI!s elottj)ipszichologia: tudomanya is.

HOZOTT VAGY SZERZETT TunAs? Ami veleszuletett, az nem feltetlenul genetikus eredetu, Ezt bizonyitottak Francis es munkatarsai klserletei, akik 1999-ben felenk es bator egerek embrioit csereltek ki, s az elles utan azt tapasztaltak, hogy az ut6dok nem a genetikusan 6r6k61heto, hanem a kihordo anya tulajdonsagait rnutatjak;

A modern technika segitsegevel mar jol megfigyelhet6 az emberi magzat idegrendszerenek, mozgasanak, erzekelesenek fejl6dese - es a rnagzat aktivitasai, Egy 1993-a8 vizsgalatban Sallenbach egyenesen arra a kovetkeztetesre jutott, bogy a magzat kepes hipoteaisek felallftasara es ellenorzesere, A klserlet soran egy 4 hangjegybdl allo, ritmusosan viszszaterd zenet jatszottak le, melyben egy zeneileg dtsszonans resz is elhangzott. A magzat a zene haliatan a rltmusnak megfeleloen mozogni kezdett, a disszonans resznel azonban kezdetben megallt > arn kesobb folytatta a mozgast a "megfele16" ritmus hianyaban is.

A MAGZATI TANUL4.S ,GYAKORIATI JEIENH1SEGE

A magzati tanulas rendklvtil fontos szerepet jatszik abban, hogy az ujszlil.ott minel job ban tudjon alkalmazkodni kornyezetehez, Ezt hasznaljak fel azokban az esetekben, amikor peldaul korab-

10 MIHD!HHAPI PSlICHDl6GIA ·1009/3. SlAM

ban szuletik meg egy csecserno. Az Idore szuletett, egeszseges kisbabat edesanyja magahoz oleli, ringat]a, megszoptarja - a koraszulott csecsernoknek azonban a betegsegeken tul a kornyezett hatasokkal is meg kell kiizdenliik. Az oketen5 ingerek egeszen masok, mint egy egeszsegesen sziilet6 kisbabae: gondoljunk csak az Inkubator, a szemelyzet zajaira, a napi rutinvizsgalatok okozta stresszre es fajdalornra, vagy az elkulonftesre. A mar j6l isrnert hangok: az edesanya szivverese, hangja, eneke a korasztilott babaknal - a veleszuletett elettan i szin kronizacios kepessegekkel egyiitt - megkonnyltik az adaptactot. Erre Lee Salk (1973) valarnint DeCasper es Spence (1986) kiserletei viIagltottak ra. Salk harom xsoportban vizsgalt csecsemoket, es azt tapasztalta, hogy a norma'! szfvverest hallgat6k kevesebbet sirnak, s nern veszitenek sziiletesi sulyukbol. DeCasper es Spence ana kert varandos kismamakat, hogy a szulest megelozd hat hetben naponta ketszer olvassanak fel egy gyermekvers-reszletet - sa csecsemok szuletesiik utan felismertek a. verset, Arra a kovetkeztetesre jutottak tehat, hogy ezeket az ingereket az tijszulott "jutalmazonak" ertekeli,

A testkozelseg es mozgas !lyujtotta vesztibularis (az egyensulyerzeket fejleszto) ingert, az anya (vagy apa) szfvdobogasat, hokiegyeulit6 hatasat az uri,

"kenguru-gondozas" (Kangaroo Mother Care) sorsn hasznositjak, Egyes intezmenyekben az mkubetorban lev6 babaknak edesanyjuk hangjat jatsszak vissza, ahogyan versel, enekel (idealis esetben a. varandossag idejen is rnondott, enekelt strofakat ismetelgetve).

Ugyancsak felhasznalja ezeket az eredmenyeket "Az LljSZi.i16tt egyenre szabott fejleszt6 gondozasa es ertekelesi programja", rovidebb neven meAP (Newborn Individualized Developmental Care and AssessmentProgram), melynek hazai sz6- s-z616ja dr. Varadi Erzsebet neonato16gus. Bar a teljes programot Magyarorszagon egyel6re meg nern alkalmazzak, elerneit megtalaljuk eg:yes keraszulotteket elIat6 kozpcntokban, illetve a koraszulort-mentesben, Tovabbi Iehetdseg nyflik mindezek felhasznalasara olyan esetekben is, amikor az anya-magzat kapcsolat segftesere van szukseg - k6t6desi nehezseg, fenyegeto veteles, vagy intrauterin retardacio eseteben, Az anya szfvhangjanak imitah\.sat a psslchoterapiaban is alkalmazzak: gy6- gyft6 hatasat felndtt autista skizofren pacienseknel tapaszraltak (Tomatis, 1995). Elmondhatjuk tehat, hogy azujszulott tobb olyan kepesseggel es keszseggel jon vilagra, amelyek mehen beluli eredetiiek. Ezek fontos felterelei mind a szuletes elotri, mind az ujsziili:itt~ori elerben rnaradasnak es fej16desnek. Arrol azonban meg csak elkepzeleseink lehetnek, hogy a kesobbi fej16desre milyen hatassal vannak ...

Rist Lill.a

FEJLOOESBEN

, ,

UNAlMAS ES MAGANYOS

,

TANUlAS HElYETT

A dlnkok ,gyakran erzik, hogy az iskoln es az elet ket kiUonallid vil6g, a kettdnek ang von koze egyrncshoz. Mig akirakatokbcm naponta [elennek meg: egyre iugyesebb mosinok. mobiltel'efonok, iiPodok es vlkiqot behrilozo szrirnitoqepes csodnk, uddiq az iskoldk zorneben maradtak n pa:dsorok, o ttibldk,

a tnndrieldodds, otthon pedig az unalmas es mag6nyra fMI,o moqotos. A komoszok ,gyakron meg is kerdezlk, rniert is kell neklkerdektelen, oz elethen husznuvehetetlen informdciokknl tomru o fejUk,et.

Kamasz fiam osztalykirandulasan volt szerencsem reszt venni nyar vegen,

A diakok tobbsege szornoruan gon-

dolt a hamarosan kezd6d6 Iskolara,

Volt, aki nekem panaszolta el, hogy az Iden - sajnos - mar tanulnia is kellene valarnit, mert tavaly ez valahogy "nem [ott ossze". Csak az a baj, hogy annyi mindent kell bemagolni, ami unalrnas es kifejezetten feleslegesnek ninik. Mindezt nagy s6haj klserte, es oszinten szelva, bennem nagyobb volt a reszvet, mint a "neve1esi szandek", Edesapam intelme jutott eszernbe: "Mindegy, mit tanulsz, lehet az a Koran is visszafele, az a Ienyeg, hogy fejleszd es hasznaid az agytekervenyeidetl", De vajon tenyleg mindegyf Mikor akarunk tanulni, mikor erezzuk, hogy erdemes megjegyezni valarnit! - egyszoval rnikor vagyunk rnotivaltak es rnikor nem?

Valoszimileg emberre valasunkban is fonros szerepet jatszott fejlett tanulasi kepessegimk, az, hogy tudunk oku.l-

ni a helyzetekbol, hogy meglatjuk az osszefuggeseket. A tanulasi kepesseg valamilyen szintje minden idegrendszerrel rendelkezo allatrajellemzo, hiszen az alapmechanizmus ugyanaz: at agy szuntelenulreagal a kiilso ingerekre, es megorzl azok nyomait. Az ember legfontosabb .,ori:iksege", hogy tarsas helyzetekben tanulunk igazan konnyen. Csakhogy az iskola epp ezt azorokseget nem hasznalja ki!

II A KORTARS

KAPCSOI.ATOK EREJE

Banyai Sandor elmenypedagogus szerint a 12-15 eves korosztaly mar olyan fejlettsegi szinten va u, ho gy to bb dolgot tud atlatni egyszerre, ki akarja probalni magar es egyiitt akar lenni a kortarsaival. Vagy a z iskola ad szamara olyan kihlvasokat, amelyek izgalmat hordoenak es sikerelmennyel vegzodnek, vagy - szelsoseges esetben - el fog menni feltorni egy aut6t. Nem felterlenul azert, mert rossz, hanern mert izgalornra vagyik - es talan meg inkabb azert, rnert ezt egy-iitt csinalhatja a tobbiekkel,

t;lINDENN~PI PSllCHOLGGIA • I~09ll. SlAM 11

FEJLODESSEN

Husz-huszonot eve meg az is kola volt a legfObb kozossegi helyszin, mara 6.j kozossegi kapcsolodast forrnak alakultak ki, ott van a mobiltelefon, az internet,

a msn, a skype. A kamaszok rengeteg erdekes filmet talalnak a televtzioban,

a neten, oriasi a jatektermek vonzereje. Hogyan valaszol minderre az iskola? Padsorokba ulteti a tanulokat - ahogy regen -, es versenyezteti oketo Az internetezos kamaszokna k mar edeskeves a tankonyvekben olvashato erdekesseg, Elmenyszeru, izgalmas iskolara lenne szukseguk, arra, hogy sajat elmenyiik es tapasztalatuk legyen a tananyagr61, arra, hogy maguk tegyenek bele egy kemcsebe olyan anyagot, ami. pezseg, rob ban vagy elszinezodik, Olyan olvasmanyokra, arnelyeknek a mai gyerekek szarnara is ervenyes uzenere van. em igaz, hogy a Palutcai fiuk, a Koszivii ember fiaies az Egri csillagok utan nem keletkezett olyan alkotas, ami az 0 erdeklodesuket

is felkelti, Szakitani kellene a hagyomanyos oktatasi szernlelettel, es feladatokat kellene adni a gyerekeknek, tanoran es tanoran kfvul. Egesz mas Iesz peldaul az evnyito, ha a diakok kezeltk a videokarnerat, a fenykepezogepet, utana az

6 dolguk.az anyag feltoltese az is kola honlapjara, es a kepek kommentalasa. A folytonos versenyhelyzet helyett pedig

a csoportrnunka, az egyuttrnukodes elonyeire kellene nevelniink, mert az €let mar nemcsak a versenyrol szol, A kozossegben, a kortars kapcsolatokban olyan ero rejlik, olyan izgalom, amit meg a [atekrermek sern klnalnak,

IISIKERRE ITELVE

A 2006-os PISA-felmeres szerint a magyar gyerekek 20 szazalekanak (1) szevegertese nern megfelelo - vagy.is a tizenotevesek egyotode funkcionalis analfabeta, holott ok is ep ertelmues kepessegu gyerekek. Vajon miert nern tanultak meg olvasni? Miert nem tudtuk 6ket erdekeltte, motivaltta tenni abban, hogy a civilizaci6 alapkeszseget elsajatitsak?

12 MINOENNAPI PSZICijOlOGIA ·',009/). SlAM

Vannak persze kiveteles es j6 peldak. Hejdkereszturon "komplex instrukcios program" kereteben olyan altalanos iskola rmlkodik, amel y epp a ta nulok sikeres motivaciejaval erel kivalo eredmenyeket, A m6dszer lenyege a. tarsas keszsegfejIesztes, es az az alapelv, hogy mindenki a sajat kepessege szintien tevekenykedhet, azaz az iskolaban nem kudarcelrnenyek erik a tanulokat, hanem vegso soron mindenki "sikerre van itelve".

-Orhisl. a felelossege a pedag6gusnak, mikor, kinek, milyen feladatot ad - mondja dr. GyarmathyEva, az MTA Pszicho16giai Kutatointezetenek tudemanyos fomunkatarsa, a komplex instrukci6s program szakmai munkatarsa. Ha a gyerek olyasmivel szembesul, amelynek a megoldasara nem erzl kepesnek magat, bele sern kezd, nem

het - egyebkent esak keveset, mert meg nem erett meg benne a feleldssegtudat. Az is a szulok feleldssege, hogy merrynyire ,,16gnak a levegdben" a gyerekek, vannak-e celjaik es feladataik. Bgyszeru dolgokr61 van sz6: cellehet, hogy egyre jobban focizzon, vagy egyre jobb legyen a malomjatekban. Igy tanulja meg, hogy j6 erzes megoldani egy feladatot, jo mind tobbe valni, S ha megoldja, kornpetensnek erzi majd magat, ha rendszeresen kihfvas eldtt all, ez lesz szarnara termeszeres, es batran bele mer vagni 6j meg uj feladatokba,

- Hejokeresztt1tol~ mit sikeriili elern: a »komplex instrukciosprogrammal"? Mar most Iatszik a beiskolazasi adatokon, hogy sokkal ti:ibb hatranyos helyzeHies rorna gyereket sikerult tovabbtanulasra oszti:inozni. Az ottani iskolavezetes

teljeslt, kudarcelrnenye lesz, csokken

a kompetenciaerzesees egyre tnkabb visszahuzodik, Ha viszont a tanar a gyerek fejlettsegi, kepessegi szintjen tud feladatokat adni, akkor a diak egyre kompetensebbnek erZ! majd rna gat, es egyre inkabb no a teljesftrnenymotivacioja is. De nem feledkezheti.ink meg a szii15 felelOssegerol. semI Nern mindegy ugyanis, hogy kiilsd vagy belso kentrollos szemelyiseget neveliink. A kulso kontrollos szemelyiseg ugyveli, minden a kulsc kornyezeten mulik, 6 maga nem oka semminek, A belso kontrollos viszont ugy erzi, akkor is tole fiiggnek a dolgok, ha a korulmenyek nehezek, Ez egesz pici korban kezd kialakulni, Ha

a gyerekek azt tanuljak, nern orajtuk rnulnak a dolgok, ha a szii16k mmdig minden nehezseget megoldanak he1yettuk, nern alakul ki a feleldssegerzetuk, Mar also tagoza ton is arra kell szokta tn i a kisdiakot, hogy rnaganak tanuljon.

Ha mindig egyurr tanulunk vele, es

9-10 eves korara nem tanulja meg, hogy kctelessegei vannak, kesdbb is kivi.ilr61 varja a megoldasokat. A keplet egyszeru: a gyerekeknek aszerint kellene jogokat kapniuk, arnennyire kepesek elvegezni

a ki:itelessegeiket. Ha a gyerek megtanul :felelosseget vaJlalui, sok mindent megte-

nagyon j6 programot dolgozott ki erre, nmogat6 szponzor is akadt, egyelore azonban nines eleg olyan iskola, amelyet az atalakulasban tarnogatnl lebetne. S nem eleg, ha esak egy-egy tanlto vagy tanar dolgozik ebben a szellemben, azt varjuk, hogy egesz tantestiiletek jelentkezzenek.

- Mj a fo kuUinbseg a rl!g.i es a komplex insirukcios program tanitasi modszere k6zott?

Lenyege az ondifferenciacio. A diakok olyan feladarokat kapnak, arnelyeket tobbfele szinten, t5bbfele kepesseg-

gel is meg lehet oldani, a tanar kozben megfi.gyeli5ket, hogy lassa, ki hoi tart a tanulasban. A diak pedig mindig kompetensnek erzi magat. Miodannyiunk bels5 vagya az 6nmegval6sitas,a siker,

ha ehhez megkapjuk a lehetoseget, akkor elni fogunk vele. 19y tesznek a diakok is. - Az informatika koraban, amikor a gyerekeket nagyon eros, kiinnyen befogadhato kepi ingerek erik, hogyan cillhat helyt az iskola?

Ez a ket vHag vaJ6ban nagyon kettevalik, s rna mar nern a csalade, meg csak nern is az lskolae a legjelentosebb szocializacios szerep, hanem a mediae. Az iskola ebben a belyzetben azt teheti, hogy felhasznalja a media altal nyujtott lehetosegeket. Ha nem tesszuk, lemondunk a jove nemzedekerol. Az iskola az internet vilagaban egyte inkabb el fogja veszfteni ismeretatado funkci6jat- arnit meg ken tanitania, az az informaciok, Iehetosegek kozotti szelekcio es az isrneretek rendezese, A gyerekeknek ezert adhatunk olyan feladatot, hogy mit talalnak, mondjuk, a felvilagosodasrol a WUdpedian - de meg jobb, ha annak Jarnak utana, hogy az ott felhalmozott isrneretek rnennyire alljak meg a helyuket. Ugyanis rengeteg hamis illetve felesleges inforrnaciot talalhatnak az interneten, Az az eletszerf feladat szarnukra, ha

?~ , .. Je>Q:,

'Cr· .

r Jp,

11 ..

megtanulnak szelektalni, ha rajomlek, honnan szerezhetnek hiteles adatokat, es ezeket hogyan tudjak hasznalni, Vagyis ha rnegtanulnak gondolkodnl.

FEJLODESBEN

ill AZ ISKOLA

• MINT »J6 RELY"

A PISA-felmetes szerint az iskolai teljesitmeny ellovasa tovabbra is Del-Korea. 2000-ben is a del-azsiai orszag vezette

a listat, de 2006-ra tovabb javttottak az eredmenyeiken. Hogyan] Gondolkodtat6 feladatokkal, Az iskolai felvetelik kovetelmenyrendszereben peldaul hangsulyosabban szerepel az esszeiras, Ennek sikeres megoldasahoz nem egyszertien

a tenyek pontos ismerete szukseges, latni kell az osszefuggeseket is. Dr. Kopp Erika, az ELTE Pedagogiai es Pszichclogiai Kar adjunktusa is azt hangsulyozza, hogy gondolkodo, dontesekre kepes embereket kell nevelnie az iskolaknak es a szuloknek,

A kritikus gondolkodas elsajatitasa nagyon fontos feladar, rnert a mostani

fiataloknak meg kell tanulniuk "banni" a fogyaszt6i tarsadalomrual, meg kell tanulniuk jol hasznalni a mediat, a szamitogepet, a teIevIzi6t. Ez jelenleg azert nagyon nehez feladat, mert at, ilyen diak a tanar szemelyet sem fogadja el kritikatlanul, Az ugyanis nern leherseges, hogy mindeurol kritikusan gondolkodik, csak epp a. tanar szemeJyerol nem,

MINOENN~PI PSZICHOl6GIA • 1~~913. SZAM 13

FEJLOD'ESBEN

A pedag6gusoknak erre a. helyzetre is fel kell keszulniuk.

- Mi sZiikseges ahhoz, hogy a gyel'ekek motivaitak. es sikeresek legyenek? Nagyon roviden: hogy az iskola j6 hely legyen. Olyan k6zosseggel, amelybe

)6 tartozni, Ezen a teren alegnagyobb problemanak azt [atom - az enkep-vizsgalatokbol is ez derul ki -, hogy a magyar diakoknak fe1tun6en rossz az enkepiik, azt gondoljak rnagukrol, hogy rossz tanulok, Ez az eredmeny azt feltetelezi, hogy az lskolaktol folyamatosan negativ visszajelzeseket kapnak, ami egyertelmuen a tanulasi motivacio csokkenesehez vezet.

- Mennyiben jdtszhat ebben szerepet a hagyomanyos madszertan, a frontalis tanitas elterjedtsege?

Ezen a teruleten most zajlik a paradigrnavaltas, de oriasiak az iskolak kozott! kiildnbsegek. Sok helyen mar jol ismert a "icooperarlv tanulas", a "projektkeszites", az "egyeni. fejlesztes" fogalma. Van igeny a megujulasra. A modszertani sokszindseg azonban sohasem eel, inkabb esak eszkoz lehet. De a legfontosabb rna is a tanar szemelyisege, Ha a pedago-

gus izgalmas ember, akkor is figyelni fogllak d, ha eloadast tart a. tablanal

- sok-sok ev tapasztalata mondatja ezt vdem. Ezert volna fontos. hogy olyan tanarok keruljene.k a palyara, akik erre

a feladatra termettek. Azzal sem ertek egyet, hogy mi.ndent meg lehet tanulni jatekosan es e1menyszeriien. A tanuH.s igenis er6feszitest igenylo feladat. A mai vilag azt sugaUja, hogy minden informacio konnyen es gyorsan megszerezhet6. Rendszerezett, elmelyult tudasra aZODban egya.ltalan nem konnyu szert tenni. Az iskola feladata eppen ez volna, hogy - a Jelen realitasaval szembenezve - ilyen tuda.ssal vertezze fela. diakjait.

14 M!NDEMNH! PSI!(HOlOGIA ,100913. HAM

A TAN'A,ROK ES SZULOK HATASA EROSEBB

Gyakran er.zik. ugy szOlokes tamirok, hogy nern kelhetnek versenjre a g.yermekcsoport befolyasolo erejevel. A Sydney Egyetem uj kutatasa telfedte, hogy ha a gyermekj61 kijon a ranaraival es a szulelvel, az pozitfv hatassal van a tanulmanyl teljesrtmenY€Te, es erosebb a befolyasa, mint a tarsaival vale kapcsolatanak.

3450 diakotvizsgaltak meg, HOI a 12. evfolyamig.

A dlakok tanulmanyi eredmenyere a tanar-diak kapesolat minilsege volt a legnagyobb hatassal, ezt kevette a sziHokkel val6 kapcsolat. A vizsgalat targya volt a motiViki6, a szorgalom, a hati feladat elkeszitese, a tanltaselvezete, a jelenlet es a torekves. A nem tanuasssl kapcsolatos eredmenyekeseteben

A HOtDOG GYEREK TANUL

A Canterbury Egyetem nemregiben ismertetett vizsga!ataban a gyerekek oktatasukkal kapesolatos velemenyere voltak kivancsiak, A video-interjtlk soran huszonnegy gyerme.k nyilatkozott az erzelm, illiapotar61. "Teljesen elkepedtem azon, ahogy a gyerekek magyaraztak." - rneselte a kutatas vezetoje. Egy kilencevesklslany peldaul ez alabbiakar moneta ,,(sak akkor tudunk arra gondolni, arnlt cslnalunk,

ha boJdogok vagyunk. Ha mergesek vagyunk, vagy unatkczunk, nem nagyon tudunk megtanulni semmit." Iudomanyos tMseket magyanizott el a sajat

(pI. onertekeles, becsuletesseg, erzelmi srabilitas] erdekes medon azonban a tarsak befolya.solo hatasa bizony u It erdsebbnek

,,A szOlOk es tanarok, akik tehetetlennek erzlk maqukat a tinedzserek nevelese teren, nagyobb hatast gyakorolnak a tanulmanyi leljesftmenyUkre, mint qondolnak, akarharomszor akkorat is, mint a kortarsa k." - mondta Andrew Marti n, az a ktatasi

es Szocialis Munka tanszek adjunktusa, aki arra is figyelmeztet, hogy a tanulasi motrvaci6 szenved (sorbat,. ha a gyermeknek konfllktusa van a sziileivel vagy tanara iva I. A kutatas vi lagosan rarnutat, hogy mennyire fontos a pozitlv es minosegi kapcsoiat a tlnedzserek el~teben.

szavaival, hlszen ugyanezt mondjak a. :pszichol6gusok is a fig,yelem roles az em lekezetrOi - vagyis, hogy

a pozltlv erzelern nagyon fontos azesz[e[esben. A vizsgalatot vezeta Veronica O'Toole tlgy veli, hogy

az oktatasban tdlzett ngyelmet szentelnek a tartslomnak, mlkozhen nern sokattor6dnek a tanulasl folyamattal, Wlemenye egybe{seng John Hattie gondolataival, akinek konyve - mely arrol szolt, hogy a tanrtas hatekonysaganak kuksa a visszajelzesek minosegeben es a tanarral folytatott lnterakdokban zajlik - felboTzo!ta a tanari karok kedelyeit.

SZA.BADB.AN JAVULD TAN'ULM.ANYil E:REDMEINYEIK

Egy amerikai ta nul many szerint rnlnel t6bb idat teltenek a gyerekek a szabadban, an nal val6szrnubb, h ogy az iskolaban j6 eredmenyeik 5lUletnek majd. Az amerikai NWF (National Wildl ife Federation] jelentese szerint

a negyfal kiiziitti id6tOltes a gyermekek eseteben

tebb olyan hatassal is jar, amelyek rontjak az iskolai teljesftmenyt. AI egyik szerza, Kevin Coyle oktatasfejleszte.si szakember ugy veli, "a tanul6k sokkalinkabb dekoncentr.ilJtak, kiinnyen elveszftikfigyelmuket, kevesbefittek es joval agresszlvebbek, vagyis nagyon nehezen kezel hetlik az ontalytermi kornyezetben, s5t olyanok is akadnak kozottUk, akik semtarsaikhoz, sem

a feln6ttekhez nem kepesek megfelel6en viszonyul nf. A szabadban toltiil! ido nem (Supan az egeszsegi allapotot

fejleszti, de a koncentr.lct6s idot isntivel i, mikiizben (siikkenti az ag resszivitasi szintet, fuel', kozvetve, jobb lskclal eredmenyekhezvezet."

Az. NWF eppen ezert a szabadterben zajl6 tanitas

I eh etaseget propagalja, amelynek hatekonysagat az EE (environmenta I ed ueation - kb, kiirnyezeti oktatas) programot alkalmaze lskolak eredmenyei is bizonyrtjak.ltt a diakok b izonyos 6rakat a szabadban tdltenek, es altalilban megaHaprtha16, nagy jobb pontszli motat ernek el a matematlka, olvasas es fras targyakban. Az IIlinoisi Egyetem kutat6i ezzel egybehangz6an arra mutattak ra, hogy a tanrtas utani, vagy hetveg i

sza badteri aktivitas is nagyon halekony a ngyelem(sokkeneses szrnptcmak visszaszorftasaban.

FEJU)DESBEN

A diszlexlo oz olvosdsi kepesseq speclfikus zovcro: ondlto koteqoriu. s nem

a sokfele qvermekkorl olvusdsi problema e~l!egansan crmkezneto daboza

"'tt van az 05Z, itt van tijra .. , ,"

Nem mondunk tiJat azzel, hogy naplainkban az olvasas is .fodterna" lett - ehhez is mmdenklert, mindenki tudja, hogyan kellene a gyerekeket olvasni tanltani, s6t azt is mindenki tudja, mi a diszlexia. Bar az iskolakezdes ideien menetrendszenlen megjelenik a diszlexia rerne, az lden mar a nyari szabadsag vegen fellangolt a szezonnyit6 vita: rni a diszlexla, van-e aldlszlexia, s mindezekre mi a meqoldas: amerce leszallftasa, va'gy valami eqeszen mas? Az o:lvasasi kepesseqek es a keszseget megalapoz6 kognitfv (megismer6) alapfunkci6k fejl6deset az aqykutatas m6dszereivel kutat6 pszkholoqus rermilten szamla:lja, hanytele hit es tevhitell es terjed szabadon, Dbbbenten olvassa a hlrt, miszerint "jarvanyszeruen terjed" a diszlexia. Sokan ",gy6gyftjak"

- hisz "minden betegseg megtalalja a maga orvosat" - 5 fgerik,gyermekUnk ktinnyen, kUlonosebb erOfeszftes nelkOI megszabadul majd a problematol. Es sokan hiszik, mert hinni szeretnek, , ,

I-logy megerrsu k, miert nem sikerul minden kisgyermeknek gyorsan es j61 megtanulnia olvasni, j6, ha ismerjuk azt is, mit tud errol a kerdesrcl a tudomany, A hagyomanyos rnagyarorszagi munkamegosztashan az olvasastanulas pedag6giai, az olvasasi zavar - beleertve a diszlexiat Is.- gvogypedag6gia.i tema .. Masutt ez nem egeszen fgy van, s rna mar nalunk is erosodik a , psztchologia es az Idegtudomany szerepe, meg egy kicsit a kettojiik hazassagabol szuletett kagnitiv idegtudomanye is. Mi tobb, egy nagyon 6.) teriilet, a I

pedag6giai idegtudomany is szot ker, amely azt vizsgalja, rnilyen az iskola, mindenekeldtt a tanitasi es fejlesztesr rnodszerek hatasa a. fejlOd6 agyra, van-e kolcsonhatas mindezek es a. gyerekek gondolkodasa, emlekezeti teljesltmenye, tudasa kozott, Megbizhato idegtudomanyi modszerekkel igyekszik kovetni az iskola mint kulonleges kornyezet hatasat a gyerekek ertelmi es erzelrni fejIOdesere. Cikksorozatunkar, amely az agykutatas modszereit felhasznalva jarja korbe az iskolaba jar6 gyermek ertelmi es erzelmi eleteben bekovetkezo valtozasokat, az olvasas ternakorevel kezdjtik.

MI~IOfNN~PI P;ZICHOl6GIA ·200913. SlAM 15

FEJL6DESBEN

Az olvosris agyi hrittere

Az olvasas konnyedsegenek zaloqa annak a 18-20 agykergi teniletnek az ep mukodese es egyiittmukodese, amely az olvasas gyakorlii5aval hatekony hal6zatta szervez1!dik (az egyszeruseg kedveert mas agyi kepletekkel itt most nem foglalkozunk, holott azok szerepe is igen fontos). Az olvasasnak az agy evoltlci6jaban minden bizonnyal csak blzonyos el6feltetelei adottak, azaz nines az olvasiisra oly mertekben elakesz[tett rendszere, mint a bem:ld eseteben, Eh:lg val6szimltlen, hogy az olvasa5 - ez a mi ndenki 5zamara csupan rovld ideje hozzaferhet6 "talalmany" - par ezer ev alatt az emberi agy mjmara szukseges halo· zatait jelentdsen atalakftotta volna. Az olvas6 agy kezdetben tehat egy jel mukad6, bar nem eleggp szakosodott alaprendszerre tamaszkodik csupan, Ez biztosftja az olvasasnak azokat az alapfeltetelelt, amelyek mjlkiil nem mukiidik a hang-betli es a beta-hang megfeleltetes, s amely m~lkiil oem jiin letre az a boviild MI6zat amely mindent, az ismert es ismeretlen szavakat is kepes "megfejteni".

Ezt halljuk:

'c'_ljl_'cl,-"a'

ci ce , ClctL

- ---

Az olvasosban Jegfontosabb teriifetek (magyorozot a sziivegben)

Az olvasas alaphal6zatanak ket osszetevilje az agy bal oldalan (de nem kizar61ag itt) mukodil eliils6 es hatulsofeldolgoz6 rendszer. Az olvasd agynak az abnin bemutatott hal6zatan j61lathat6 eza kef elkiiloniil6 kor, A homloklebenyen Ieltuntetett teriiletek (1) a beszedhangz6knak es a slavak hangalakjanak az elemzeseben jatszanak szerepet. Agyunk a hornlok- es a halanteklebeny talalkozasan;lI (2), rendeli egymashoz a beszedhanqokat es azok akusztikai jellemzilit. Az akusztikai es beszedjellemzilk o5SZekapcsolasa meglehetfisen osszetett folya mat, fejl6dese is sok evet vesz igenybe - a oeszedhang ok ugyanis az el6beszedben akusztikailag akar igen elteroek is lehetnek, j611ehet ugyanabba a kateg6riaba tartoznak. A hangalakok tarahaz kapcsoljuk a sz6 jelenteset, s ez mar a bal felteke hatuls6 teruleteihez kothet6. A fali lebeny es a halanteklebeny alkotta feldolgoz6 kar (3) olyan terliletekhez kapesol6dik, amelyek az olvasas ket utjanak rneqhatarozc agyi feldolqozdlancai (4 es 5). )61 ismert, hogy itt talalhat6k azok a problematikus teruletek, amelyek a diszlexias olvasasi zavarban maskenr, szokatlanul, vagy kevesbe mUkOdnek. A fali lebeny teriileteinek es kapesolatainak tipikus fejl6dese a leheto le.gfontosabb lepeso, hlszen a sz6 irottformajanakes hangalakjanak egymashoz rendelese ezek mukiidesetol fOgg. Az olvasasfejlodeseben azonban van egy olyan kritikus allomas, amely nelkiil nines gyakorlott olvasiis: ki kell alakulnia a sz6formakra speeializal6dott feldolgozasnak. AI. idegtudamany mai tUdilsa swint a tark6lebenyen a szavak formaijellemzOinek feldolgozasara egy uj teriilet "szakosodik" (6). Ma ezt a teriiletet sz6forma-felismero terUletkent emlegetjiik. (supan azt "viz.sgalja", hogy egy adett sz6 van-e, vagy letezhetne-e az olvasott nyelven vagy sem. Eza teriiletnem ertekeny a lat6terfelre, 5 a betukrekisebb aktivitast mutat, mint a szavakra. Nem ..erdekli" az sem, hogy a szava kat alkolO betuk mekkorak, miIyen a formajuk, kezzel [rlak vagy nyomtattak-e.

16 MINDENNAPI PS!ICHOLOGIA • 1009/3, szAM

Mit tud 0 gyermeki agy? Es tud-e errol oz iskolai oktatos is?

A kerde el 0 felere k6nnyu. a valasz: igen okat. A tipikusan fejlOd6 gyermekek agya 6-7 eves korban minden olyan alapvetd dolgot "tud", amire az olvasastanulashoz szuksege van. Nyitott a beszelt nyelvfinom elernzesere, s kesz alapokat biztosit ahhoz, hogy a be zeit nyelvre egy uj jelrendszer epiilhessen. Az agykeregnek a specializalodasi lehetdsegei keszek, az agy kepes az egyszenibb es az osszetettebb Ia.tasi es hallasi esernenyek elemzesere, es az elemi osszetevok es alakzatok parhuzamos feldolgozasara. Az iskolat kezd6 gyermek agyaban az olvasasra val6 elokeszitettsegnek es az atalakulasra kesz kepessegeknek olyan csodalatos egyiittese van jelen, amelyre tamaszkodva a gyerekek tobbsege jMszi konnyedseggel tanul meg 01- vasni, Ezert is gondoljuk, hogy rni sem konnyebb ennel.i.

A kerdes masodik felere sem nehez a valasz, csak eppen banto lehet: igen, tud, bar nem tul sokat, Kerdezhetjuk persze. minek ezt tudni, megvolt e nelklH eddig is az iskola. Lehet. A 21. szazadban, a tudasalapu tarsadalmat megvalositani akar6 oktatasban azonban nem art odafigyelni arra, mit is tudunk a gyermeki agyr61 s a kepessegek fejlodeser61. Ez kiilon6sen fontos, amikor a diszlexia vagy az olvasastanftas k6rLil langolnak fel a vitak. A m6dszerek es programok bosegeben k6nnyen elvesz a sziiJo - es sajnos sokszor a szakember is. Ugy

tiinik, hogy az olvasastanttasert, a tankonyvekert felelos szakemberek egy reszet rna r most is erdekli mindaz, arnit a kognitfv idegtudomany kozverlteru probal, igy rehat ertheti, hogy az olvasas funkcio-egyutteseert - jokert es rosszakert - az agy olvasasi halozata felelos.

Hogyon clvcsunk, vultDzik-e kozben oz ogyunk? Tobbfelekeppen, de altalanossagban legalabb ketfele uton - es sokfele hatas alatt. A Iegalabb ketfele olvasasi ut egyike a betuzo mod, (gy kezdunk olvasni tanulni, de [gy olvassuk ki felnottkorunkban is a szamunkra erthetetlen szavakat, ertelmetlen betfisorokat. A masik tit a sz6forma alapu vagy direkt tit, igy olvassa a gya.kodott olvaso az ismert szavakat. Nem sz6tagol, nem bettiz, a jelentest tudja azonnal megragadni. Gyors, hatekony, hiszen ezt a masodperc toredeke alatt te zi agyunk. Az olvasa t, mint technikat es az olvasast, mint szovegertest rmikodtetd agyi teriiletek funkci6i elesednek, 52-akosodnak es kisse at is alakulnak. Az egyszerri valasz tehar az, hogy a.z olvasastanulaskor - es kesobb is - az olvasasi tapasztalat hatasara agyunk mfikbdese valtozik

Mi a gyenge olvosos - ~s milyen a diszlexia?

A laikus szamara hasonl6nak tUnhetnek, de megsem azok. Az olvasashoz sziikseges alapkepessege.ik alapjan a gyengekjobban tudnanak teljesiteni. A diszlexiiisokml.l azonban ezek az alaph:pessegek sokban

elternek a tipikusan fejlodo gyerekeketcl, ezert olvasasuk fejl.odese is alapvetoen mas. A diszlexia az olvasasi kepesseg specifikus zavara: on8..116 kateg6ria, s nern a sokfele gyerrnekkori olvasasi problema elegansan cimkezheto doboza. Tevhtt oket butanak gondolni, mert a diszlexias nern ertelmi fejlddeseben marad el rnasoktol, hanern "csak" olvasni nem, vagy nehezen tanithatc meg. 'Ialany? Igen, az. Ezert is valtozatlanul kutatasi tema mindaz, amely ennek az atipikus fej16- desnek az utjait: a megisrnero funkciok s az agy l11ilki:ideset, a genetikai harteret probalja feltarni. A diszlexiasok teljesitrnerrye a gyenge olvasastol minosegeben elter6 teliesitmenymintazatot mutat. Sot, a dlszlexiasok nem csupan ebben ternek el a tcbbiektol. Ma mar nem eleg csak az olvasasi teljesftmenyt merni ~ a nyelvi, emlekezetl, es az osszetett eszlelesi teljesltmenyben ugyanis szamos finom elteres talalhato. Ezek feltarasa nelkul nero tudjuk aket kulon fejleszteni, s nem fcgjuk az oktatas es a kornyezet hibaibol levezethetd gyenge olvasast sem megfeleIoen korrigaini,

Egyformak~e 0 diszl,exidsok? R6viden: nern, A gyakorlo szakemberek ezt kicsit bovebben ugy szoktak jellernezni, hogy ahanyan vannak, annyifelek, Ettol persze nern Iesz okosabb az, akinek feladata a diszlexiasok olvasasi keszsegeinek kialakitasa, fejlesztese, es persze a szulo sem, Tudjuk viszont, hogy a diszlexiasok nagyobb csoportjaiban a gyerekek teljesitmenye elegge hascnlo, Mint Iathattuk, az olvasastanulas soran ker .igen nagy feladattal kell az agynak megblrkoznia. Az egyik az alapozas, azaz a beszelt nyelv elerneire bontasa (a hangok e.s hangsorok betli:ve, sz6tagga es sz6va alakitasa), a masik az "e.pitmeny tart6fala:inak" felliuzasa, aza.z a sz6forma-felismeres kialak:[tasa, A diszlexiasoknalleginkabb e ket elemi osszetevovel van problema - kUli:in-kiilon, e.s persze kombimki6ban is. Az erintettek csaknem haromnegyedet azok a. gyerekek teszik ki, akikne:! a problema gy5kerei a nyclvi rendszerben, s a besze:!t nyelvre kialakitott muk6des agyi kepv:iseleteben vannak. A fennmarad6 csoport egyikjellegzetessege a beszelt nyelvhez rendelt uj k6d hasznalatanak zavara, a l<'ttasi rendszer alap- es bov!lett mttk:6desenekelterese,

Hoi keresend6k ° gyenge olv,a:sas oikoi?

Ki>.zhe1ykent hangzik, de nero ha,ngsulyozhatjuk elegszer: a tagabb ertelemben vett komyezetben. Eisosorban ott, ahol a gyerekeknek meg kell tanulniuk ol.vasni,

azaz az iskolaban, Masodsorban pedig ott, ahol a legfontosabb az Imt-olvasni tud6k hatasa, vagyis a csaladban. Amlg a gyenge olvasast osszemossuk a diszlexiaval, egylkiik helyzetet sem tudjuk vilagosan feltarni s megfelel6en megoldani.

M,ennyi ideiges hogyon fejl6dik uz olvostis?··

Latszolag rovid ideig, valojaban nagyon sokalg. A jelenleg Isrnert idegtudomanyi adatok szerint a szavak formajanak gyors felismeresere epti16 olvasas sok gyakorlassal, a szovegerteshez sziikseges tudas eletkorra meretezett bovulesevel ~ es tobb ev alatt alakul ki, Ielenlegi isrnereteink szerint ez nern fel es nem is egy ev, .. Talan ertheto, ha rudjuk, bogy bar az agy alapfeladatai rcvid ido alart formalcdnak, az ujonnan bevont teruletek funkci6inak osszehangolasa ennel sokkal hosszabb ido. Nehany llj idegtudomanyi adat szertnt az elfogadhato szlnt elerese legalabb 3-4evet vesz igenybe -e.z utan mar a tudasbdvules es az olvasasi tapasztala t fii ggvenye,

Mindenk:in:e!k hosonl6 m6dS.zerek a j6k.?

Nem, Az olvasastanitasi modszer csak keret. Olyan "jar6keret", amely tamasz, de nem covek, azaz a pedag6gus rugalmasan alkalmazza, s ha kell, bdviti, kiegeszfri - a gyerek teljesitrnenyet fig:yelembe veve. A.z elsietett alapozas minden - valosagos vagyelvontertelernben vett - t'elepftmeny karara rnehet, Az olvasas is ilyen.

Megfelel6 korbon es megfeleiJ,jj m6ds.zereket hoszlndlunk~e?

Igen is ~ meg nem is. Nem, his zen az olvasas- es irastanuliishoz szamos kepesseg es funkd6 nines kesz.en. Sem a nyelvi elernzo rendszer, sem a nagy eszlel6rendszerek, de meg a finommozgasokat vegzQ kezecskek fej lCldese sem eri el a meg:felel6 szintet. 19az, az iskolakezdet va16ban ku[tunUis konven-

FEJL6D~SBEN

ciokra epul: az eur6pai gye.rekek 5es 7 eves koruk kozon kezdik az iskolat, Megfelel6 tehat az iskolakezdesi eletkort Igen, bar att61 fugg, honnan nezziik. Ha onnan, hogy mikor erl el az olvasas agyi. rendszere az idealis elokeszitettseget es a j61 forrnalhatosagot, a 6-7 eves kort nem tekinthetjiik tevedesnek. De vajon megfeleloek ehhez a m6dszereink? Nem rnindegyik es nem mindenki kezeben, Sajat kutatasi adataink szennt vannak olyan olvasastanitasi modszerek, amelyek nero arranak, de nem is hasznalnak, Legalabbis elrnulasztanak valarni fonrosat, Az agyi valaszok meresevel kimutathato, hogy elmulasztjik a formalasra nyitott beszedeszlelo rendszer megfelelo alakftasat, nem hasznaliak ki a hangos olvasasban rejl6 hasznos visszacsatolas (feedback) lehetoseger, nem alapoznak stabilan, nem j6l es nem joker, s talan nem is j6 sorrendben fokuszalnak az olvasasiutak kialakitasara. Sok gyereknel keson s alig javirhatoan rogzulnek az agykerg] hal6zat funkcioi, a korrekcio pedig a kiskarnasz kort6l kezdve egyre nehezebb, Ennek is agyfej15desi okai vannak.

Hatnok.-e uz o~lvosalstonitasi mu.dszerek 0 kes{):bbiteljes,ftmenyre?

Sajnos igen. Szamos kutatasi adat igazolja, hogy a mai harmincasok generaciojaban aranytalanul sokan nem tudnak helyesen irni, Dtszlexiasok lennenekr Aligha. A beszedes a gondolat felol nines j61 bejaratettutjuk a. szoformahoz. J6 lenne, ha a kovetkezo generaclokban ez nern ismetlodne meg ...

Mit .,$zer,et" 0 gyermeki o.gy?

Az eletkdznak megfelelo kih!vast, de meg~em tuherhe16 feIadatokat. Az 01- vasas eseteben ez a fontolva, a gyerek temp6jahoz alkalmazkod6 alapozast, a feladat aranyos nehezedeset es a tapasz'ta.latszerzest jelenti. Tudas- es oromszerzest egyiitt!.

M'H~EH~API PSzt(tlOLO~'A • Z009l3.

INTE.RJO

Ranschburg Zoltan

II ,

KIBOllEijET JO

PSZICHOlOGUS?

Beszelqetes

dr. Bagdy Emoke've,1I

A psziichol6giooz ut6bbi idokben minden rnaqvnr egyetemen slagerszok. Sak ezer dkik dont ugy eVH5levre, hogly a lelekgy6gyaszotot valasztjo hlvotosriul. A pszichol6gi:a azonban nerncsok a felsdoktutcsbcn. de O! 'gyakonlati ulkulrnozris teruleten is hodlt. hctornlnkon innen es tul': mind tobben es tabben erzik szukseqet onnck vikiqszerte. hogy problerndikknl human seglto sznkernberhez forduljanak. Vajon milol Hyen nepszeru rna ez a tudomdnv? Mi,ert t10laljak meg liillyen sokan ezen '0 terilleten a hivntdsuknt? Kib61 lehet j6 pszichol6gus? Ezekre es ezekhez husonlo kerdesekre keressuk a v(ililaszt dr. Bagdiy Emoke klinikni pszicholoqussnl, a K(ilroil'li Gdspar Re-

tormotus Egyetem tcnszekvezeto egyetemi tanar,avoili.

On sDk ,eve ton:ft mO'rp.szicho- 116gushollgot6kut,. s gyokorl6 gy6gy{t6 is egyben. TOlpas:z:talata szerint van barmifele o!lyan lelki odottsog. omiveil rendelkezniink kell,ahhoz,. hog:y sikeres pszicho- 16gusok legyiink.?

A pszichologia sajatossaga abban rejlik, hogy ezen a teriileten az ember szemelyisege munkaeszkoz. Minden mas szakmarol elterden itt nem csupan alkalmazunk bizonyos eszkozoket es modszereket, hanem a sajat szemelyisegunkon keresztul fejtjuk kl ezeket, Eppen ezert a szemelyisegilnkben, mint munkaeszkozben kelllennie egy olyan "kepesseganyagnak", ami Iehetdve teszi, hogy harrnonikus, j6 kapcsolatba keruljilnk a masik ernberrel. Bogy milyen gyakorlati es elmeleti kepessegekre van sznksegehhez, azt Carl Rogers, a hurnanisstikus Ielektan nagy mestere fogalrnazta meg: empatia, asaz jo beleelo-kepesseg, kongruencia, azazhitelesseg,

val ami nt a masik ember feltetel nelkuli elfogadasanak kepessege, Ha ez a harem tulajdonsag megvan valakiben, akkor az illete alkalmas ennek a tudomanynak a gyakorlati muvelesere,

Tegyiik fel. hogy megfelelUnk m'i,ndharom fe,nti krite'ril:llmnak, es

18 MIHOfNNAPI PSlI(HCL6GIA • 2·0M!l. SzAM

elvben o'lkollmOisok vugyunk arr,o,. Ihogy psziclhol6gusnak menjiink. iMi motival minket 0 palyav(Hasztasban?

A kerdest a hivatas fogalma fe.Lol kozeliteaern meg, meghozza Karacsony Sandor nyoman. Ahogya.n azt a jeles pedagogusprofesszor mar otven ewe! ezelott megirta, a hivatas olyasvalaml, aminek segitsegevel ratalalunk onmagunkban egy hajlamra. Ez a hajlam egy belso hajt6er6, arnely meghatarozza erdeklodesunket, es nern enged szabadulni tole. Magneskent vonz bennunket erdeklodesiink rargya fele, kfvancsisagot ebreszt bennimk, es arra osztonoz, hogy ismerkedjunk, foglalkozzunk

vele. Legyen szo akar pszichologiarol, akar barrnely mas szakmarol, hivatasr61 akkor beszelhetunk, ha ez a hivas eler, es kellokeppen motival minket,

Ha nem rnocorog bennunk a hajlam, akkor a hfvas sem tud elerni hozzank,

A ket tenyezo szoros egyseget alkot: a belso kesztetettseg es valamifele kuls6 erintettseg, amelyek kovetkezteben egy-egy helyzet jobban felkelti a kivancsisagunkat, erdeklcdesunket, Masfel61 kozelltve pedig a hivatas - bizonyos filozofiai, vagy akar bibliai kontextusba helyezve - az ember rendeltetese, Megmnratja, hol van a helyunk a vilagban,

• r J

INTERJU

mikent tudunk a leginkabb hasznossa valni, milyen ter iileten bontakoztathatjuk ki legjobban kepessegeinket sajat epulesunkre es rnasok hasznara, De prozaibban is megkozelfthetjuk a temat - eleg, ha csak Allportra gondolunk, es a nevehez kotheto "hivatasszemelyisegre". A hivatasszemelyiseg olyan belso elkotelezodes egy szakma, egy mesterseg ira nt, amely az adott foglalkozas vegzeset oromme teszi a muve16je szamara, Az embert egyfajta otthonossagerzet jarja at, mikozben az altala preferalt tevekenyseget vegzi.Dgy erzi, otthon van, ja1 van, biztonsagban van. Ez a mar-mar boldogsagnak nevezheto erzes az, ami egyertelrnuslt; bennunk, hogy j6 helyen jarunk, jol hallottuk azt a bizonyos belsd hangot, amit kovetve az adott foglalkozashoz jutottunk el. Ha eltekintiink az egyeb kiHso korulmenyektol, pszichologusnak ugyanazert megy valaki, amiert valaki mas tetOfed6nek vagy zeneszerzonek:ugy erzi, ez az a terulet, ahol

a Ieheto legnagyobb rnertekben megva16sithatja onmagat.es amivel igazan atlenyegulten tud foglalkozni. Ebb61 a szempontbol nem a pszichologia, hanem a pszicbologidt hivatasukul valasztok hajlarna specialis,

MitiSii olokul kl volokiben ez 0 .specialis hajlom? Jenemzo oz ck, omh~rto pszichologu.sok 0 pszichologio feh~ fordul:nok? Schmidbauer, aki tobb konyv es tanulmany erejelg foglalkozott a segitessel, illetve annak kovetelmenyeivel, a humin segttoszolgalatba keruld szocialis munkasok, pszichologusok, teol6gusok, pasztoralpszichologusok palyavalasztasi motivacioit tanulmanyozva arra jutott, hogy azoknak, akik ezt a teruletet valasztjak, eleve megvan alelki dolgok, illetve a masik ember iranti erzekenysegtik, erdeklodesuk, Elofordul, hogy olyan kozegben n6nek fel, ahol szinte belelegzik a segftesre val6 hajlamot, Ilyen peldaul, ha a csaladban, a szu-

16k kozott pedagogue vagy orvos van, hiszen a pedagogia es az orvoslas is a segites, a gy6gyitas korehe tartozik, Ez,

1.1 szakmaba valo "belenoves" az egyik legjelent6sebb motivacios tenyezo. De legalabb ugyanennyire kornoly szerep juthat a belso, lelki eredeni kesztetesnek. Gyakori, hog}' valaki azert valasztja szakmajiul a pszichologiat, mert korabban, tobbnyire gyerrnekkorban szernbesiilt a tehetetlenseg, a segitent nem tudas erzesevel, Ha egy gyerek kozvetlen kapcsolatban van akar fizikai, akar psziches beteg rokonnal, peldaul egy sulyos

MINDENN~PI PSllCHOlOGIA • 1~D9IJ, SlAM 19

INTERJIJ

Prof. Dr.

BogdyEmoke p'5ziclho'16,gU5

Tiszafi.iteden szi.iletett A pszichol6- giG diploma megszerzese uton 1968- t61 2'00I2-i9 (]Z OPNlli-ban, emelieH 1,985-1994 k!6zott (]I KLTE Pszicholcqiui lntezeteben .• 1994-t61.201Q2-ig (]I HI.ETE KHnlikoi Pszicholoqlol Tonszeken dolgozott tenszekvezetdkent, 2000-tol a Klarolli Gaspar iReformatus Egyetem

intazet-, majd tonszekvezeteje, 1972- ben szerezte bolcseszdoktorl dmet (A szenzltlvitcs-porcnoidltus Rorschach

dinqnosztikni skallaja), 1982-iben a pszicholoqtol tudomriny knndiddtuso (AutOgE!n treninq tonulos eJmenYhrl- 16zatanak elemzess). 1995: haibilitCici6 a debreceni Kossuth Lajos Tudorntinvegyetemen (A hlvotns-szemervr-

segfejleszlese, pallyaszocialiizacios rnodellktsertet). T6bb hazel es nernzetktizi tudomrinyos tarsasog vezet6segi togja, szcmos ki:inyv szerzd]e,

beteg anyaval vagy apaval.es atelt a tehetetlenseget, az igen komoly motlvum lehet a kesdbbiekben. A belso motivaciok kaze sorolhato meg a szemelyes lelki problemakbol ad6d6 kesztetes is.

A nagyon nehez korulmenyek kozt va 1.6 felnovekedes, az erzelrni elhanyagoltsag, a tulzott ovas, az ugynevezett "gumiketrec-szindroma", amely esetben a esalad tUlsagosan szorosan fogja a gyermeket, de ugyanugy a bantti, kapesolati, vagy pszichoszexualis problemak - ezek mind ravezethetik az embert a pszicho.16gia fele vezet6 utra.

Mlindozok 0 pS.ziches odottsd,gok. olm.elyekrol eddig szot ejteUiink. jelentene,k barmifele garanci6t olbbon 02 e'rtelelmben. hogy birto-

20 MINOE~NAPI PS11{HOlOGIA • ~009/l. SlAM

kosuk jo pszichologusso.voUk? Termeszetesen nem. Ezek csak bele-

pot jelentenek, semmi mast. Nem eleg felfedeznunk magunkban a hajlarnot a pszichclogia irant, ki is kell csiszolnunk azt, Egesz paJyam soran egyik legfontosabb torekvesern volt, hogy hangsulyozzam a hivatasszernelyiseg kiepitesenek

es allando cizellalasanak jelentoseget. A potencialok, amiket a lelki adottsagok jelentenek, akkor valnak igazi ertekke,

ha foglalkozunk veluk, fejlesztjhk oketo

A kapcsolatkezelest, am ia pszichologia alfaja es omegaja, nagyon alaposan meg kell tanulni. A gesztusok, a mimika, a hangsulyok es minden, a kommunikaclo saran el6keri:d6 jel j elenteset es jelent6seget tudatosan el kell sajatftani, es ezt a tuclast tudni kell a gyakorlatban hasznalni, Meg ken tanulnunk onmagunkat Is, hogy tisztaban legyunk a masikra gyakorolt hatasunkkal. Mit yen nonverbalis jeleket adunk beszed kozben, hogyan reagalunk a partnerre, rnikor tunnek reakd6ink pozitivnak es mikor negativnak - ezek-

re a kerdeseke tudnunk kell a valaszt, Persze ez nern azt jelenti, hogy tukor el6tt betanult szerepet kell eljatszanunk egy terapias beszelgetes soran, de figyelnunk kell, rnilyen megnyilvanulasunkra rniIyen visszajelzest kapunk, hogy megprobaljuk idealizalni a kommunikactos helyzetet Vldeotrenlngekkel, csoporttreningekkel- ugy szoktuk mondani: "ingyenhelyzetekben" - gyakoroljuk az ilyesmit. Empatialabornak hivjuk azt

a fajta speclalls laboratoriumi rnunkat, ahol a beleelokepesseget csiszoljuk, ahol vilagossa valik szamunkra, hogy az empatra azokban is megtalalhato, aklkben korabban nem igazan bontakozott ki ez

a tulajdonsag, Mozgasutanz6 gyakorlatok soran ertjlik meg es gyakoroljuk be

a ki.i16nb6zo gesztusok vagy testtartasok jelentdseget, A legfontosabb az allando gyakorlas, csak ennek soran rogziil es valik autornatikussa a kiil6nbozo [elekertelrnezese es elhelyezese a kommunikacio strukturajaban.

Sokan. sok helyen tonulnak pszichol:ogiat. Voj'on minden hallguMbon m,egvon 0 kello hojlam es lel:kifelkesz.ultseg a szakmo gyokorlois6hoz? Es ha nines, oz rogU;n Dzt jelenti, hogyptilyat tevesz.teUek?

Nem feltetlenuL Elkepzelheto, hogy egy kutat6-orlentacl6Ju emberben nines meg az a fajta hajlam, vagy kepesseganyag, amir61 beszelti.ink. Mondhatja valaki, hogy ot rettmtD m6d erdeklik a pszicho- 16giai jelensegek, cI.e embed kapesoIatok-

ra nem vagyik. A pszicholcgus szakma sern hornogen: ennek csak szereny resze HZ, amely valoban a klinikai preblemakkal foglalkozlk. Kozisrnert, hogy

a pszicho16gus lelket gy6gyit, de arrol mar sokan megfeledkeznek - vagy nem is tudnak -, hogy mennyi mas aga van

a pszichologianak: van fejlodespsziehologus, munkapszichologus, kozlekedespszichologus, sportpszichologus, es fgy tovabb, Az elet szinte minden teruleten, ahol emberek elOfordulnak, van egy, az adott teriiletre szakosodott pszichologus is. Val6 igaz, hogy ha a median keresztul kerulimk kapcsolatba a pszichologtaval, tobbnytre a segttes terulete kerul eloterbe. Pedig ezt a zarvany-allapotot fel kene oldani, hogy ha az ernberek azt hal1ja.k, pszichologia, ne csak a. segues, a terapia ugorjon be.

Melyik Ineps2erObb az egyete-

rni hollgot6k kOfl!be!n. okiserl,eti vogyo gy6g'YI1:o pszichol6gia? Mennyire szoros a Ikopcso~lat 01 kef og kOIOn?

Mtndkeno nepszerd, de mi nero valaszt[uk szet l5ket igazan, Alkalmazott pszichologiai kutatasokat folytatunk, azaz a rmiveleti pszichol6gia hatasat tanulrnanyozzuk parkapcsolati, pardinamikai, csaladi tlletve csoporthelyzetekben, Az egyik oldalon peldaul egy teszt hitelesseget tanulmanyozzuk, rnikozben

a rnasik oldalon ugyanazzal a teszttel vegzunkvizsgalatokat, Persze van kulon kutat66ra, ahol a hallgatok megtanuljak, hogyan kell egy kutatast felepiteni, rnegszervezni, egy kiserletet levezenyelni - ezek mind fontos, megtanuland6 dolgok, raadasul a szakdolgozatukban

is egy altalukelvegzett kutatast kell prezentalniuk, Masreszrdl viszont rengeteg gyakorlatiora is van, ahol nem csak azt tanuljak a diakok, hogyan szabad vagy kellviselkedni egy beszelgetes soran, de azt is, mit nem szabad tenni, mit az, arnit feltetlenul kerulni keIl. A gyakorlatot nero elvalasztani kell az elmelettol, hanem felepiteni ra.

Mit gondol, mit taposztal: miert oilyan nepszenl ma a nszlchologio,mint egyetemi slok. es a pszichol6gio. mint tudomany?

A pszicho16gia egyertelmuen divatszakma, igen nagy i'ranta az erdek16des, de igaz ez minden mas segfto szakmara is. A mal, konzum8l6dott fogyaszt6i vilag sajnos jellemz6 m6don elgepiesiti az embert, elveszi tole a tarsas kapesolati, a kozossegi 6romoket. Nem hiszem, hogy ha most kimennenk az utcara, talalnank

barkit is, aki boldogan mondana, hogy "igen, en jol erzern magam ugy, ahogy vagyok." Vagy ha tatalnank is ilyet, rag ton gyanussa valna. Ennek folytan nagyon megnyHt az erdeklodes az olyanfajta lelki helyrealllto muveletek irant, amelyek valamelyest ellensulyozni tudjak a rna mar relies mertekben altalanossa v:Ht negatlv jelensegeket, A stresszkezeles tanuiasa,

az egeszsegben talpon maradas, vagy az ut6bbi idoben egyre Inkabb eloretoro

lij iranyzat, az "anti-aging", azaz a hare

a korosodassal egyiltt jaro ktilonbozo veszedelmekkel, betegsegekkel - mind egyre nep zenibb. Az emberek egyszeruen szeretnek jobban erezni magukat a borukben, ehhez kerik mind gyakrabban orvos vagy pszichologus segltseget,

Hla mor enllyit beszeltunk a :kulonbozD motivocios tenyezokrol, a szakma nepszerusegenek okair61. urulja el: On miert pont ezt a szokmut vulosztotto?

0, erre nagyon egyszenl a vala z: en nem akartarn p zichologu lenni. Magyar-latin tanarnak keszultem, Meg voltarn gy6z6dve rola, hogy ez az en hivatasorn - de nem vettek fel az egyetemre. {gy elmentem gycgytomaszna k, es tudobetegekkel kezdtern foglalkozni. Ez 1961-ben torrent, akkoriban pedig a sulyo abb tudobetegeket meg csonkolaso mutetekkel kezeltek, mint lebenyirtas, vagy a fel tiid6 kivetele. En reszt yettem a mutereken.Iattam, mit vesznek ki az emberekbol, A feladatom az volt, hogy el6keszito, a beavatkozas utan pedig helyrealllto rndveleteket vegeztessek a pacien ekkel. Nagyon [ovid ido alatt reng-eteg tapasztalatot szereztem ott. Talalkoztam olyan beteggel, aki minimalls tiidolebenyecske eltavolitasa utan, minden igyekezeti.i.nk ellen ere is nagyon TO sz allapotban volt, de olyannal is, aki egy teljes fel tudc5 kivetele utan ragyogo fizikai e lelki kondiciot mutatott. em ertettem, hogyan lehetsege ez, Aztan

zepen lassan megvilagoscdott a he!yzet: az az ember, aki szeret es akar elni, aki tele van rnotivacloval, celokkal, vagyakkal, jobban gyogyul. Itt talalkoztarn el6szor a pszichologiaval, es mikor '63- ban - hosszii sziinet utan - ujraindult a rnagyarorszagi pszichologuskepzes, mal: oda jelentkeztern, szerencsere els6re fel

is vettek. Ma mar ugy gondolom, hogy ez az egesz nem volt veletlen - nagyon nagy hasznat veszem a gyogytornaszkent szerzett tapasztalataimnak, otthon vagyok az embed test rmikodeseben, es

a relaxacros rnodszerekben is rengeteg testi gyakorlatot hasznalok fel.

INTERJU

MINDENNA~I ~SZI(HOlOGIA ·IOO9ll. slAM 21

KAPCSOLATAINK

22 MINDENNAPI PSllCHOlOGIA • 200m. SIAM

A. tarsas kapcsolatokban megjele.nhetnek olyan f;olyamatok. amelylek ujra lesiijra ismetlodne:k, lis mar tulmutatnakaz, adoU helyzetenl .. IMi zajUk.il.yen'kor a fel·ek k'oziiU? Miert mOlld~ hatjuk. hogy ez nem konfliktus .. hanemjatszma? A kerdesek iisszeleUek lis szernsan kapcsol6dnak az erintett felek eletlortenet,ehez". Ajatszma f'Dgalma az em'beri kapcsolatokban megjel,eno ne'hezsegekr'e ad egyfajta vegiggondohisik.ere~et s eb'biH kiindulva a mega'ldasi es elkeriilesi lehetosegekhez li·s, iranyt mutat

Stephen Karpman nevehez flizodik a j atszmak elemzesenek masik modellje (az el6z6 reszben Eric Berne jatszmakepletet korvonalaztuk). Karprnan elsddlegesen a folyamat dinarnikajara, a resztvevok egymashoz viszonyftott poztctojara fokuszalt - ebbol kiindulva dramai haromszog-medellieben harem lehetseges un, dramai szerepet fogalmazott meg.

Az egyik az Ul.DOZQ szerep, Az Old6z6 az, ak:i csak a sajat helyzetere figyel, sajat erdekeit, szandekait akarja ervenyesiteni, es abbol indul ki, hogy a. masik fel nem kepes a rnegfelelo helyzetkezelesre, nem tudja az adott szituaci6t a maga. szempontjai szerint ervenyesiteni. Az tIld6zQ szerep csak akkor valosulhat meg. ha van kit uldozni,

A rnasik fellesz azALDOZAT. aki bizonytalan, ketelkedik sajat Ieherosegeiben, kiszolgaltatottnak, olykor tehetetlennek erz] magat. Az Aldozat-szerepben ketfele reakcioIehetseges. Az egyik tipusu Aldozat teljesen ketsegbeesik, kilatastalannak, megvaltoztathatatlannak latja a helyzetet, 0 az

un, AI.AVETETT ALDOZAT .. Gyakranonmaga szamara elfogadhat6 magyarazatokat gyart: "Nem tehetek semmir.", .Vannak neha gondok, de alapveteen rendes ember.", "Tudom. hogy igazabol szeret engem/minket." A rnasik dpusu Aldozat az tm, LAzADO ALDOZAT. 6 az, aki nem akar benne rnaradni ebben a szerepben, rnegprobal valamit tenni a valroztaras erdekeben. Abban az esetben, ha az Aldozat Lazado, rendklvul dinamikus folyamat lndul el. A szerep megvaltoztatasanak lehetosege ugya.nis eppen az, hogy 6 igyekszik Uidozove valni, A helyzet atvitt ertelemben leglnkabb va16ban egy teniszjatszmahoz hasonlfthato - itt azonban a labdavaltasok, iitesek a felek kozotti erzelmeket, velekedeseket jelentik, Az egyik fel rnond valamit, a masik valaszol, aztan ismel:j6n egy replika, megint egy valasz ... Hogy ki nyeri a jatszmat. az az adott kapcsolatra jellemzo, es a korabbi helyzetek dinamikajara epul,

A harmadik lehetseges dra .. mai szerep a MEGMENTO szerepe, A Megment(\ az Aldozat segitsegere, vedelmere siet - keres nelkul, Ez utobbi nagyon Ienyeges tenyezo - a Megmento vel ekedese szerint ugyanis az Aldozatnak szuksege van az (\ tamogatasara, kozbelepesere, ezzel egyiitt azonban meg van gy6z6dve sajat fontossagarol, hozzaerteserdl is. A harmadik fel Iehet csaladtag - pl. szi:i16,. nagyszul6, vagy egy regi barat, Az tIldozo-Aldozat-Megmento szerepek megletenel tobbfele kimenetelhez vezethet, hogy a konkret

helyzet vegen ki rnelyik szerepet alakitja. Eros pozicioju Dldozo eseteben gyakori mintazat, hogy a Megrnentct is az Aldozat szerepebe "kenys.zeriti" egy-ket j61 iranyzott rnegjegyzessel. A dramai harornszogben sokfele elmozdulas es szerepcsere tortenhet,

Csaladon beliili eroszaknal felmer ul a kerdes: a bantalmazott fel vedelmere kelO szemely - aki sajnos lehet a gyerek is - a Megmento szerepebe lep-e? A konkret helyzetben a fizikai vagy erzelmi bantalrnazas kockazatar felvallalva tenylegesen megmenti az eroszak aldozatat, ugyanakkor ezzel egyutt mintegy atvallalja az Aldozat szerepet, A helyzetbe torteno belepesnek a klinduloporrtja, alapja ebb en az esetben a bantalmazott fel iranti eros erzeimi kotodes es a. bantalmazoval szembeni elutasitas. A vedelmesoben rueglevo pozitiv es negativ erzelmek szinte h~nyszedto erovel hatnak a.z adott szrtuacioba t6rteno beavarkozasra.

Egy adott kapcsolatban megjeleno jatsz- 111a.a felek kozotti problemakkonkret kifejezcdese. A jatszrna folyarnataban es tartalmaban ugyanakkor megragadhatoak az Isrnetlodesek, a jellegzetessegek, s ezek teszik lehetove a jatszroak tipizaiasat. A jatszmak tobb szemporrtb61 kulcnirhetoek el: az erintett szernelyek,

a. megjelend motfvumok.u krrnenetel,

az indfto dramai szerepek alapjan, Az egyes jatszrnak elnevezesenel Eric Berne es tanitvanyai torekedtek arra, hogy a folyamatot legmkabb leiro kifejezeseket, tarralmat erneljek ki, Karpman dramai haromszog-elmeletevel lehetove valt a jatszrnak tobb szemponni rendszerezese a drarnai szerepek es a tartalorn szerint. Ennek alapjan a klilOnbozQ jatszmakkulonbozo drarnai szerepbol indithatoak.

ULDOZO-SZEREPBGL INDULO JATSZMAK

"Igen, de .. ," A folyamat lenyege, hogy az egyik fe] segltseget, tanacsot ker parjat6L A keres vonatkozhat munkahelyi, baratt, tagabb csaladi helyzetre. A rnegszolltott fel tobb alternarrvat sorol Eel a problema megoldasara. A valasz ugyanaz: "Igen, ext mar megtettern, de ... ", "Mar ezt is mendtad, de .... ", "Ene mar en is gondo.ltam,

de ... " Egy nyflt, bizalornra eplil6 kapcsolatban magat61 ertetOd6 a masik fel velemenyenek, tanacsanak kerese. A beszelgetes soran termeszetesen elhangozhatnak "lgen, de ... " kezdet(1 mondatok. A kazos gondolkodas celja es eredmenye az adott helyzethez i1leszkedo legoptimali-

sabb megoldas megtalalasa. Az egyuttmdkodes melytti a partnerek kozotti intlmitast, a pozitlv erzest, hogy szamithatnak a masikra. Tatszmaban az Dldoz6 eppen a masik fel hozza nern erteset, Iaikussagat vagy elfogultsagat igyekszik ismetelten "bizonyitani" .. A beszelge-

tes vege: "Na, latom, hiaba kerdezlek.", "Te sem tudsz semmit mondani,", "Errol ennyit, majd megkerdezek valaki mast." Az Uldozd latszolagos gy6zelmet arat, az A.ldozat besopri a negativ erzeseket, "Rajtacsrptelekl" A jatszrna lenyege, hogy az egyik fel hibakat, mulasztasokat keres es a masikat- az adott tevedes sulyat tobbszorosere felnagyitva - szembesiti azzaL Ebben a jatszmaban klilonosen hangsulyos a nem verbalis kornmunikacio. Elegen-

do egy sokat mond6 nagy sohaj, egy egbe fordul6 tekintet, ami azt fejezi ki: "Hat ez nem lgaz!", "Hanyszor kell meg elmondanorni", "NeIll Ietezik, hogy meg ezt is nekem kell megcsinalnoml"

Zoltan a munkahelyer61 hazahozott feiadctaiva! fog1a1kozik a nappaliban, a gyerelcek mesefilmei neznek mellette. Parja rendet rak a lakasban. Vera megall az ajtoban, es jelentosegteljes arckifejezessel kerd): - Kie ez a zoknii - es avdlaszi meg sem varva indul afiltdoszobtftba, ahol onelegiUt mosollyal a szennyeskosdrba dobja a figyelmetlenseg, feliiletesseg Lljabb bizorlyftekeif. Mivel a csalddnak egyetlen felnott ferfi tagja ZoIM,'), a meretet tekintve a helyzet egyertelm{j, Bar a gyerekek ajilmet nlizik, tekintetiik jelzi, kiivetile a kbriilOttiik zaj/6 esemenyeket.

'KAPCSOLATAINK

A "Sa:rokba szorltas" [atszma soran az OIdbz6 meggatolja a masik felet egy szamara fontos eel elereseben, egy kituzott feladat megvalositasaban. A hatterben meghuzodhat a kapcsolatban t6rteno irauyitO szerep elvesztesetol va16 felelem, a szakmai feltekenyseg, a Iehetseges uj feladatokkai, elethelyzerekkelosszefuggoen megjeleno bizonytalansag, A jatszmat kezdemenyezd fel pozicioja megeroslteset direkt vagy indirekt m6don erheti el. Kozvetlen beszelgetes saran olyan megjegyzesek hangozhatnak el, arnelyek ketsegeket ebresztenek a masik felben sajat elkepzeleseire, kepessegeire, kompetenclaira vonatkozoan, Kozvetett medon a jatszmat kezdernenyezd szernely masokat - pl. csaladtagokat - von be a folyamatba, mintegy atharitva a feladatot, bogy ok mondjak meg az altala sugallt velekedeseket.

Ildik6 jelenieg! munkahelyen a korabban jellemzo kollegialitcls, j6 hangulat negativ iranyban vaitozott. A zany nagyon szereti 111.un.kajat, de egyre rosszabb kedvvel indul el reggelente otthonrol, es egyre gyakrabban foglalkoztatja a munkahelyvdltdsgondolaia. Adam mindezt leitja, A beszelgetesek elOl azonban rendszeresen azzal ter ki: "Ne hidd, hogy barhai mc:ls lenne. Sehol sem fenekig teJfal a munka," Egy delutan Ildik6 nagy bcltorseigot vevefelhlvta egy regi munkatarsat es kerte a tanac.sdt. A kollega oromrnelfoga.dta Ildik6 kereset es tabb nevet is megadott, akihuH erdeklOdl1i lellet. Kh nap ml~lva, tObb telefonbeszelget(h utan a liiny 14gyerezte, megtalalta a lehetoseget,

MmDENNAPI PSllCtlOLOGIA • l00913.IZ~M 23

KAPCSOLATAINK

olyan kamaszokkal Joglalkozhat, akikne}: az elete valamilyen okb6! negat(v iranyba fordult es segitseget kernek. Este j6 erzessel ujsagolta a hlrt. Adam szoilanul haligatta. Kef nap mulva teljesen varatlanul a ferfi a kovetkezaket mondta: .Eddig is hallgathattam a munkahelyi bajaidat. Egyaltalan nem vagyok k[vancsi elvetemuit kOlykdk problema ira, azokon mar ugysem lehet seglteni. Ha te ezt vdlasztod, engemfelejts elf" Ildik6 dobbeneteben szohoe sem jutott. Erzeset tsr Jogabnazta meg:

"Nem ertem, miert csinalja ezt. Olyan, mintha ketrecbe akarna za1'ni:" Pa.r napja val1 a dontesre.

A "Szepseghiba." Ienyege, hogy a jatszmaban reszt vevo felek a masok viselkedeseben, kapcsolataban megjeleno nehezsegeket targyaljak ki, Egyadott par eseteben ennek a jatszmanak sajatos funkcioja a kettojuk kozort, tenyleges problemak megbeszelesenek helyettesftese, A masoknal Iatottak "szakerto" elemzesenek latszolagos nyeresege: "Masoknal gondok vannak, Nalunk persze ilyesmi elo sern fordulhatna."

A "Dragam" jatszma soran - nagyon hasonloan a j,Sarokba szorftashoz" - az egyik fel saja:t elgondolasat ecvenyesiti.

A direkt megfogalrnazassal ellentetben ebben a folyamatben a helyzetet Indlto fel a masik tamogatasara, odaadasara, vagy eppen korabbiesemenyekkel kapcsolatcs lelkiismeret-furdalasara "epft". A jitszrnaba hiv6 szernely gyakori straregiaja a hfzelges, a latvanyos sohejtozas, a szomoru tekintet, A masik tel elobb-utobb eppen azert teljesiti a szavakkal vagy szavak nelkid kifejezett kerest, hogy ne kelljen tatnia, hallania azckatuira es lijra. Valojaban ezzel az ismetlodes kockazata noveksslk, [ellemzd Oldozo-szerepb61 indul6 jatszrna a "P"erpatva,r". A folyamat lenyege, hogy a va16di problemak rnegbeszelese, a megoldasek kozos keresese helyett a jatszmat indit6 fel Iatvsnyos jelenetet rendez. A konkret helyzetben a szernely bevaltja korabban gyujti:itt zsetonjait, Szamara a legfontosabb - Iatsz61agos

- nyereseg, hogy fgyelkerul.heti a sajat szerepevel, hibaival val6 szembesulest, es mindenert a masikat okolhatja. Az adott szituaci6 rendk1vi.i1 :intenziv, heves, olykoT szelsosegeseTzelmek~el teHtett.

ALDOZAT-SZEREPBOL INDUL6lArsZMAK

A "Rugj beIem!" jatszmaban az egyik fel olya.n helyzeteket teremt. amelyek a rna-

24 MIHDEHNAPI P5ZICHOL6GIA· 20091). SlAM

sikbol negattv visszaielzeseket valtanak ki, s ezek reven megerosltl az onmagarol kialakitott negativ kepet, htedelmet. Gyakran tenylegesen provokalja a rnasikat, olykor a vegsokig feszftve a hurt, Komoly es nagyon nehezen elmozdithat6 kapcsolati problema, ha a par egyik tagja a "Rugj belem" j:itszmat, a masik pedig a "Rajtacslptelek" -etjatssza .. A folyamatban tulajdonkeppen a felek kiegeszftik egymas felreismert, fel nem ismert szuksegleteit: az onrnagukrol kialakitott negativ, illetve egyoldahian pozitlv velekedest,

A "Szegeny en" tartalma hogya szemely a ki:imyezete sajnalatat igyekszik kivaltani, () a szegeny Aldozat, akit senki sem ert meg. akit mindenki hint, aki elesett es segltsegre szorul, A jatszmat indite fel falyton panaszkodik, ugy erzi, nl senki semfigyel, neki soha nem segltenek, Szelsoseges esetben a szamara fontos szemely figyelmenek elereseert kulonbozo betegsegek tunetei jelenhetnek meg, es elkezd egyik orvostol a rnasikhoz jarni, Ujabb panaszaradataban persze mar az orvosok sem foglalkoznak vele keno alapossaggal,

Erzsebet es Janos kiizepkoru hazaspar. Brzsebet iga.zi 'tyukany6' tipus, ak.inek a csaladja az eisodleges. Ahogyan .a gyerekek cseperedtek. es om!i1l6sodtak, Wbbszor e16fordultak- kezdetben veletlennek tUno

- balesetek, Ilyenkor mindenki nagy aggodalommal vette koriil. Aztan

a gyermekek Joglalkozasukb61 adod6an tavolabb ko/Wztek es csalddot alap{tottak. Hz idotal fogva Erzsebet szinte heiente ujabb betegsegek tiineteivel kereste fel orvosat, nagrm1 komoly vizsgalaiokat vallalva.

Ae eredmenyek-: nehatty kisebb problema kivetelevel - negativok: voltak. Ottkon azonban az egylk ieggyakrabban elhangz6 mondattd wilt: .Nem igaz, h.ogy nekem ennyi bajom van. ", .Biztos van egy komolyabb orvos, aki legalabb rendesen kivizsgdl." ;an as kezdetben nyugtatgatta Erzsebetet es tiirelmesen jarta vele az orvosokat. Az ut6bbi nehciny vizsgalatra /&n05 a munkaja miatt nem tudta elv.inni pa.1ja.t - es ennek titokban drU.lt is.. Erzsebet nem is mulasztotta el a panaszkodast; "Jaj, hogy megint 5 percert keUettvarnom 1 6rat. Meg azok az alakok!" "Teged sem erdekel mar, mi vanvelem." /dnos egyre gyakrabban burko16dzik hal.lgaMsba.

Az "Ostoba" jatszma parkapcsolatckban rnegjeleno sajatos variacioja az "En olyan ugyetlen vagyok", A folyamat Ienyege, hagy a szemely Iepeseket sem tesz az adott problema megoldasara, nem vallal feleldsseget, Ezek persze lehet-

nek rendkivul egyszeru, mindennapos helyzetek: ,,:En meg akartarn csinalni, de nern ralaltam a j6 villanyegot." "Mar az egesz lakast felkutattam, de sebol sem talalorn a futesszerelc telefonszamat." A rnasik fel ilyenkor - nagyot s6hajtva - odalep a megfele16 polchozes megoldja a helyzetet, "Nahat, ott nem is kerestem .. " Aldozat-szerepbOl indul6 jatszma a "Martir", arnely folyarnataban bizonyos szempontbol elter az elOzoekt61. A "martir" szavakkal vagy szavak nelkul fejezi ki rnerhetetlen onfelaldozasat, sajat almairol, vagyairol valo lemondasat, Leggyakoribb eszkeze az erzelmi zsarolas. A masik fe1- ha belep a jatszmaba -I,elkiisrneret-fu.rdahist, biintudatot erez sajat halatlansaga rniatt, Bzen a ponton a "martir" atveszi az irarryltastes Dldozove vaJik..

MEGMENTO-SZEREPBO.L

INDUI.:6 JATSZMA Kiegyellsulyozottan mfiki:id6 kapcsolatban egy nehe.zebb eiethelyzetben, dontesben a felek ki:ilcsonbsen seg(tik egymast, mert kifejezhet6ek a bizonytalansagok, elakadasok. Az "En csak segiteni a:kamk", vagy maskeppen ,,:E:n csak N eked akarok j 6t" j atszma eseteben

a szemely keres nelkul lep a folyamatba, s ezzel sajar bozzaerteset, tapasztaltsagat igazolja onmaga es masok szarnara is. Latszolag j6 szandeku tanacsokar ad, egyutterzeset hangsulyozva - am alapvetoen rnegis a sajat erdekeit kepviseli, Nehany jellernzo rnondat:

- En a Te heiyedben ...

- Lattarn, rnennyi gondod van, 'gy meg-

csinaltarn helyetted.

- Tudod, hogy en csak azert mondom el, mert j6t akarok Neked ...

A nelkulozhetetlenseg erzeset igyekszik a masikban kelteni a "Ram mindig szamithatsz' jatszmat kezdemenyezd fel, Ezzel tulajdonkeppen egy eros fuggosegi viszony jon letre, melyben a masik fel elveszti onall6sagat, kezdernenyezo-

ke zseget.

A "Mindig meg foglak vedeni" folyamat lenyege szinten a nelkulozhetetlen-

eg erzetenek kialakitasa. A Megmento oJykor nagy vehernenciaval kel a masik vedelmere az altala velt vagy vales serelmek eseten, A masik fel - ha belep

a jatszmaba - egyre kevesbe vedi sajat maga erdekeit es a Megmentore bagyatkozik,

HOGYAN TOVABB?

A jatszmaba vivo okokat, a jatszmatipusokat vegigtekintve zinte magatol ad6dik a kerdes: hogyan lehet kialakulasukat elkerulni, vagy - ha mar letrejottek - mikent Iehetseges a helyzetek kezelese, Bar a jatszmaknak jellemzd

forgatokonyvuk van, minden helyzetre ervenyes receptek eppen a feleket rnozgato egyeni, rejtett motfvumok miatt nern adhatok, A nyilt kommunikacio,

a sajat es a masik fe[ erzekenysegeinek felisrnerese, a helyzetek kozos, egymas iranti elfogada on alapulo megbeszelese lehetdsegeket nyujtha tnak. Pa rkapcsolab jatszrnak eseteben kiilon kiemelnern a .Jehetosegeket nyujrhatnak" megfogalmazast, rnert a valodi valtozashoz, valtoztatashoz mlndket fel egyuttes elhatarozasa szukseges az - eppen az

ismerosseg, a rnegszokas alapjan - ujra felbukkan6 nehezsegek korabbi 'rutintol' eltero kezelesere.

Egyes paroknal azonban maga a jatszma valik a kapcsolat latszatat fenntarto folyamatta, Ilyen esetekben a rutin meghatarozo iesz. Kulonleges fordulat, hogy ha valamelyik fel megis kilep a helyzetbol, ujabb kapcsolataba ugyanazt a jatszmamintazatot viszi tovabb. Maskeppen fogalmazva: uj partnert keres

es - az esetek nagy reszeben - tala! is jatszmajahoz ...

Mikor muki:idik egy kapcsolat? Thomas ,Gordon .Ernberi kopcsolatok" dma konvveben sojrit hitvnllrisdt fgy foglalta 6ssze:

Hitvolliisom oz emberi kopcsolotokrol - Credo

• Ie es en olyan kapcsolatban vagyunk, ami! nagyra ertekelek es meg akaroktartani. De mi ket kiilon szemely vagyunk, sajat igenyekkel, amiketjogunk van kielegfteni.

• Ha preblemad lesz, erta figyelemmel foglak hallgatni, hogy segfthessek megtalalni a sajat meqoldasodat, Tiszteletben tartom jogodat sajat meggyo16desedhez es ertekeidhez, meg ha kU Ion boznek is az enyemt61.

• Ha tevekenyseged iitkozik igenyeimmel, nyntan tis iiszinten megmondom, bfzva abban, nogy igyekszel rneqvaltoztatni szamornra elfogadhatatlan viselkedesedet. Ugyanakkor, ha en viselkedem elfogadhatatlanul, akkor kerlek, mondd meg nyiltan es oszinten, hagy eselyern legyen valtoztatni

• Ha konfliktusba keveredfink, vallaljunk kotelezettseqet: megoldjuk anelkfil, hagy barmelylkiink megpr6balna a rnasik karara felfilkerekedni. Iiszteletben tartom jagodat igenyeid kielegftesere, de a sajatomat is tiszrelnern kell Tehat mindig keressunk mlndkettenknek megfelelo megoldasokat. Ate igenyeid eppugy teljesiilnek, mint 3Z envernek, Egyikiink sem fog veszfteni. Mindketten nyerUnk.

• igy egeszseges kapcsolat alakul ki k6ztiJnk, amiben mindketten fejl6dhetUnk, megval6sithatjuk iinmagunkat... es am it kiilcsonos tlszteletben, szeretetben es bekeben falytathatunk ..

MINDENN.API PSZlCHOl6GIA ·100913. SZAM 25

KAPCSOLATAINK

Hevesi Krisztina

'OROMRE .SZOLETViE

Szii letesunk piUanatat61 szexualls lenyek vagyu nk - sOt, mar art megel6zoen is. fhimagz:at eseteben spontan peniszrnerevedest akar mar at ultrahangos felvetel

is m egiirokfthet - a buszke a pa nagy iir1imere -, de kislanyoknal is igen koran, mar (se(sem6korban hUvelyi nedvesedes (lubrlk<ld6) jelenhet meg a kellemes Ingerex hatasara. Az ujszi.ilott termeszetenel fogva keresi a szamaraoromot szerzD,. j61eso e!menyeket - mar csak belso, ha borg6 kis eg-yenstllya helyreallftasa vegett is -, s kertil mlndent, ami rossz, kellemetlen, a szervezetere karos lehet: ez ttilelesenek taloga. Ahogy a kepesse-

gei fejlodnek; kezdi felderiteni a vilagot - es benne finmagat -, .5 testenek azt a ponrjat, melynek erintese az idegszalak gazda 9 ha lezata folyMn a legkeUemesebb erzest nyujtja: a genitaliilk videket. Az iirombe azonban lirom vegylil, a jMrzeshez sietve tarsul a gyakran megszegyenito, esetlegesen undort is kifejezo sziiloi dorg.llas, tlltas ("Fuji, mltcsinalsz, nem szegyeUed magad? Viszed annan a kezed?") - s ezzel kezdetet veszi erotlkus (majdani 5zexualis) eletenek kalvari<ija. (Vitathatatlanul a sztil5 szocializacl6s feladata elmagya· razni a gyere.knek, hogy az autoerotikU5 erintesek nem rartoznak masra nem illfk masek elatt vegezni - am mindez! azeledello nemiseg megfojtasa, megmjgyenftes es buntudat keltese nel ktil kell kommunikalniafeh~. Ez az egylk legfontosabb merfiil dko az e.ge5zseges, s a kesobbiekben nem felel mekkel es szornnqesokkal tell feln6tt szexualilas szempontjaboL)

TABUK. ES JATSZMAK

A tranzakclonalls jiltszmaelemzes megalkot6ja, Eric Berne - aki muveiben a ferft-no parkapcsolaf kudar-

26 MINOENNHI PSll(HOlOGIA • 20091l. SZAM

cok gyokereit agyerekkorban elsa jatltott, s a felnott viszonyainkra is atvitt 'emberi jatszmclkban' (hibas kommunikad6s~tilusokban) leilia, - ezt igy fogalmazta meg: "A .szexualis tevekenyseg mindket nemnel olyannyira folyamatosan ii.sszegabalyodik a szUlOi velemenyekkel, a felnott 6vatossaggal, a gyerekkori dontesekkel, a tarsadalmi nyomassal es a szociaUs felelmekkel, hogy ez elnyomja, tonkreteszi. eltorzhja, felresiklatja es osszezavarja a termeszetes keszteteseket es biol6giai ciklusokat."

A nemek anat6mlal kUliinbsegeinek, fgy a kisnil.k WC-rutinjanak k6szfinhet6en esetukben termeszetesebb marad a penisz-kezk.apcsolat mfg kislanyoknal lIyen "Iegilli~' tevekenyseg hiJan teljessevalik a' keztilta.s. Serdillokorba h~pve a nemi erettseg jele fiuknal az ejszakai magijmh~s (polluci6, pollutarche), lanyoknal az elso rnenstruacld (menarche) - es hal ugye, a ket erleS azert nem ugyanaz ... lebat mig

a fitlkat a terrneszet spontan megajandekozza az orgazmus elmenyevel,adclig a lanyoknaktanul-

nluk kell az tiriimhoz vezetOforrnakat, felfedezni az erintes erteket - minden korabban beepltett tntas es szegyenerzet elleneben.

Ezeket a tenyezoket azert fentos atlatmm k, hogy megertsUk, miert egyre rnaqasabb - a szakembereket is meghOkkentve - a noi I atogat6k szll ma az intern et pornograftartalmu olealain, Kozismert teny, hogy mig fMiak eseteben a 5zexualls izgalom klv<iltasa elsddlegesen vizua1is uton, laMny (vagy fantazia- llletve emlekkep) lit jan tortenik,. addig n6km~1 lnkabb a kellemes hangna k, az erintesnek, s a masik ktizelsegenek. va n kiernelt szerepe .. EzM lepte meg a szexoldqusokat, szexualpszichol6gusokat is, hogy a dominansan a vi-

zualitasra hato online pornogrMia egyre lnkabb teljed a nok k6reben is -egyes adatek szerint a fel nott

01 da lakon mar min den negyedik lo3togat6 no.

N10KES AZ ONiLlN:E EROTIIKA:

ITT SZEP LEHETSZ

Mit tud kfnalni a naknek - vagy megfordrtva a kerdest mit nem kapnak meg a nok, emit meg e "plasztik-romantika" is potolnl, csillapftani kepes? Termeszetesen nem a szer az egyetlen valasz. Nok eseteben nepszerflbbek az interaktfv cseveg6.s-cseteI6s, fantMia-szerepjMek elerneket tartalmazo szolgaltatasok az online porn6filmekkelszemben - ami pedig a felszabadultsag, anonlmitas (a vagyak szabad kielese, a titkos es maskepp szeqyellt kfvan sa gok kimondasa) mellett egyfajta kiit6desi iHuziot, a valakihez tartoZ.l.5 erz.eset Is nytljtja,.s a JiHekossagnak is teret enged. "Itt step lehetsz, es akkor isiirUlnek neked, amlkor egy olya n "romfrizuras" napod van" - vallja az egylk nil! felhasznalo. A mas terUleteken megelt kuda rcok, a haza5tars (sokkent erdekI6dese,. az onerte~kelesi probh~mak, s az "en mar senkinek sem kellek" erzesere gy6gyfr az lit rneqelt "vonzer6" - ha csak percekre is repft el ebbe a vagyott vilagba. "Annyira klvanatosnak es attraktfvnakeltem meg magam! Marnagyon regara nemereztem lIyet" (41 eves elvalt no) -ez

tell at at egyl k 0 k. A ma sik termeszetesen a szexualis arom beteljesillese: "A ferjemmel soha nem elveztem a szexualis egyiittleteket - itt pedig olyan elrnenyeket elhetek at, amikr61 soha nem is almedtam. Rajottem, hogy rnasoknak is vannak "piszkos fantaziaik", s ez felszabadltott a szegyen es bOntudat a161" (52 eves nagymama). A noket teMt nagyreszt a rna is Ii~tezli

I:<APCSOLAiAINK

tarsadalmi sztereettplaknak vala megfeleh?s, a ")6 feleseg" lmazs CEgy tisztesseqes fsleseqnek nlncsenek szexualis kfvansagai ~ igazi ordrnea gyermekei boldogsagaban keresendd") kenyszerfti bele ebbe a kett6s eletvitelbe. Szinten a szexualltas oriimszerzo funkci6jahoz kathetO, hogy a sivar hetkoznapokban anjutalmazo jellege lehet, karpOtlas a soklernondasert, tillhajszoltsagert, munkaert - mas, termeszetes oromdket is helyettesltve, llletve az erzelrni v<ikuumot tompitva. Ezek a tenyezok egyebkent a fer1iak eseteben is megjelennek, ha kicsit kisebb sullyal is.

A vlsszakapott fiatalsag illuzi6ja a fantazia szerepjiteke kba n, a ki nem mondhatd vagya k a partner fele, a hetkiiznapok monotdniajab61 vale kiszakadas, az instant gyors fesziiltseglevezetes lehetfisege (lasd a szex stresszcsiikkento hatasa)- s rnindez elvarasok, megfelelesi kenyszer, teljesftmenyszorongas neJklll. Hatalabb ferfiek eseteben els5sorban a kfvilncsisag, at Ilj elmenyek, az informaciogyifjte.5 a jellernzd motfvumok, mig az id6sebbeket az impotenciat61 vala 1irok ferfiLii felelem is a gep ele lancolhatla, Otthoni parkapcsolataban a mlndennapl konfliktusokes jatszrnak (peldaul a gyerekneveles, a szamlak vagy

a szemerlevitel kerdeski:ire) ugy beekel5dhetnek a hal6szobaba, annyi felgYUlemlett feszultseget eredmenyezve, ami a terrneszetes biologiai keszteteseket blokkolja.A "vagyak csendje" pedig fer1iaknal Togtiin az i m palencia rem et i dezi,

FERFIA.S ZAVAROKZAVAR:BAN A FERFIAK

Ferfiak esetehen koztudatt, hogy a szexualls zavarok igen kis hanyadaban mutathat6 ki val6ban testi ok,

Jeggyakrabban lelki tenyezok - elsosorban szorongas, munkahelyi kudarcok, parkapcsoleti konf1iktusok

- allnak a problema hattereben, Raadasul a "femui lelek" sajatossaga, hogy akar eqyetlen objektfv, kiilso ki;irulmennyel (faradtsag, trauma, zavaro kornye-

zet) magyarazhat6 gyengebb "helytallas" is olyan

szi ntll szexualis iinerteke les-tsokken est, szoron qast es negativ gondolati spiril.lt kepes beindftani, ami azten valoban elvonva afiqyelmer az elmenyrol, onbeteljesltil j6slatkent hatva (elveqre a ferf a

kudarc lehetdseqere koncentral, ezert egyre lnkabb szorong) vegUi kivilltja a retteqett hatast, Az internet elmenydils vilaga a megrendtilt ferfiili iinertekelest, sa sajat mukiidokepessegnil val6 rneqblzenyesodast nyujthatja - elvegre itt nem "kell" teljesfteni, fgy szoron gas sines, (sak a kfvansagrd valtakcztathate, eqerklikkelessel es kurznrral iranyithat6 szexfantaziak.

A "napi udvarlast" nem igenyl6, vizualls tulingerlest jelent6 online erotika (megunhatatlan mennyisegu, percenkent cserelqethetd, extrem ldomu holgyek teljesftenek extra kfvamagokat, tulhevlilt lelkesedessell blztos, szoronqasmentes sikerelmenyt klnal. Az fgy megelt kieleguh~sek azonban meg inkabb visszavetlk a tarssal tallatt intlm egylittletek szamat (meg ha kezdetben csupan vagykelto elmenygyujtesnek szanja is a fer1i). A mask fel, anlkorrajm, hogy partneret az online gyiinyiirok lnkabb vonzzak, mint a hilzastarsi rornantika, meqcsalatva, becsapva, elarulva erzi magat, feltekenyseget, visszautasltottsaqot es iineftekeles-csokkenest el at, minth.a egy val6di, hus-ver smet61etere deriilt vol na feny. Remenytelennek erzi, hogy ezekkel a kepekkel egyutt tudjon elni, de azt is, hogy versenyre keljen velilk.

FOGGOSEG - SZENVEDElYES SZENVEDES

A kezdetben csak virtualis kalandnak induld cyberszex vilaga -Iegrosszabb esetben fiiggosegig foko-

z6dva (internetes szexualls addik<i6) ~ tsljesen beszippaothatja az egyent. Mas szenvedelybeteqsegekhez hasonloan (pI. alkohol, drag) a tevekenyseg kenyszeresse valhat: ekkor mar nem az oriimszerze.5, hanem a hiilnyaban jelentkezf tUnetek (pI. extrern irritabllitas, szoronqas, almatfansag) tornpitasa valik cella. A virtualls szex atveszi az iranyftast: kitolti a 5zemely minden gondolatat, s mas, korabban fontos tevekenysegeket- parkapcsolat, munka, hobbiteljesen a hatterbe szorit, Iermeszetesen leginkabb a parkepcsolat s{nyli meg,legvegso esetben ~ ahogy a szexaholistak vallj<lk - keptelenne tesz a val6di intimitasra, a fantazla meg ali a hus-ver szerelmet, az irrealitas bdrtonne valik. Az internetezok 42,7 szazahlka nez porndt, de viszonylag kis sZ<lzalek jut el (az lsrnert adetokszerlnt) a legvegs6 szintre - am karos hatasa: mas m6don is megjelennek. Mindennemu pornograf tartalom vedelmeben a leggyakrabban felhozott etv, hogy olyan igenyeket elegft ki, amelyeknek tarsadalrnl szinten vald kieh\se csak valaki serelmere lenne megval6sithato (itt elsdsorban a kiskoruak elleni erdszakos cseJekedetekrOl, illetve mas agresszfv szexualts buntenyekr61 van sz6). Val6jabanepp az ellenkez6 hatas latszlk igazol6dni: korabban nem IHeZD vagyakat general, mivel az el5szor izgalmas szexfantazlak kezdenek unalmas rutinna valni, s egyre intenzlvebb, ul erdekesebb ingerek kellenek a szexualis izgalom kiv,3Ita.sahoz. Ez a vizucilis tUlingerles az, ami a M16- szobak eksendessdeset is nagyreszt okozza: a szlnes,

MINDENfiAPI P511(HOl6GIA . 1009/3. 5!~M 17

KAPCSOLATAINK

izgalmas, a pilla nat igenye es izlese szerlnt gyorsan valtakoztathat6 jelenetek tempojaval a val6 vllag nem tudja felvenni a versenyt, Az inqerkuszobbt olyan maqasra toljak, amihez a normal, illtizi6- es torzltasmentes ingerek (beleertvea partnert is) mar kevesnek bizonyulnak. Nemikepp analog a vlbratorok altai nylijtott rnechanikus ttilingerlessel: hozzaszokas eseten ferti legyen a talpa n, aki ezt a rezgemamot teljesitenl tudja - fgy az intim egYUttlet kudarcat

nag yreszt e lorevetiti.

IlLIOZI,6!KBA A.GYAZOTT FElVILA.GOSiTAS

Mint mindenben, itt is a mertek a It>nyeg: mennyi-

re valik rendszeresse] A vagykeltt's (esetleg a pares elffjatek resze) vagy a kielE~giilesmkiize? Mennyire szorftJa ki a partnerorientalt elmenyeket, 5 valik kizar6lagossa, ellehetetlenitve a val6di parkaprsolatot/

S itt fontos kiterniink a legveszelyeztetettebbekre, a kiskoruakra, akik megel6z6 tapasztalat hijan hiteles informaci6fomlsnak tekintlk az intemeten eh~rhet6 pornofilmeket, ehhez merlk magukat, valarnint az itt latott elemeket igyekeznek alkalmazm elsa randevus .szarnyprobillgatasaikban. Igy ilyen szempontb61

a 1iuk a veszelyeztetettebbek (j61lehet az apak sok esetben meg biiszkek is fiaik korai erdekI6desere), mivel ha az elrettento fer1illi meretek es teljesitmenyek lattan esetleg bele is rnsrnek vagni az elsa testi aktus viszontagsagaiba, a lanypartner reszer61 nem azok az ldornok.smeq kevesbe azok a reakciok fogjakfogad nl, mint amiket a fil m ek fgertek. A porno lajJtossaga, hogy harms kepet sugall: prorniszkuitast hirdet (3 tortenetek forgatokonyve szerlnt

28 MIMDEHNAPI P5ZlCHOl06IA - lOO9/l, SZAM

vadidegenek talalkoznak, nehany szot kiivetaen heves szexualis kapcsolatba lepnek egymassal, majd mintha rnl sern tbrtent volna, folytatjak u.tjukat tovabb- kiiliin); 5 ugynevezett Nimfomania-Mitoszt kelt eletre

(a nak tulfUttiH ~zexualis vagyaik folytan folytonosan kaphatoak a szexre). Tovilbbii a szexualitas technikai oldalara helyezi a hangsulyt (gyakran agressz(v, er6szakos elemekkel kombinalva) - az egocentri-

kus Broml1Oz jutast erosfti az intimitas elmenye, at erzelml bevon6das helyett. Az iIIuzi6 kellekei meg a rendklviili teliesltmenyekert felelos injekcl6k, pirulak, te~tplasztikak,film!e(hnikai triikkiik (pI. sziinetek-vaqasok, rakiizelitesek), a testi adottsaqaik a lapjan mlektalt (teMat nem a nagy atlagot rep rezen tal6) mreplok, sa gondosan, csapatrnunkaban megirt forgatokiinyvek - min dezekcilta I valnak teljesen ele!idegenne, ezaltal rendkfvi.ilvonz6va, a val6sagban azonban szinte kivitelezhetetlenne a latottak Ami a valosagban vlszont letezik: a kiilonfefe illatok (ezek vanza-taszito jellegh61 a lap eM 5zamaban mar volt 5z6 - a szerk), az iiriimelmenyt jelzo testnedvek, lelegzesek es izzadsagcseppek, s mindaz, amivel eg,y hlls-ver egyUttlet jar - szernben a szamit6gep steril vilagaval. fgy a vaJ6saggai val6 tenyleges tal<llkozas fajdalmas kudarcot, csiikkent 1inertE!keh~st., szorong,l.st (mindezek nyoman petenda-problemakat), kisebbrendfiseql erzest, esetleg undort - es a szexualitas elutasitasat freamenyezhetL A kor bezarul, es

a fiatal bent reked az internet alta'i kina]t szexualitas (sapd.ijaban, ami korai kiegeshez, akortarsakt61 vain egyre erosebb elzark6zashoz, pa rka pcselati pro blemakhoz (leggyakrilbban kezdemenyezesi keptelenseghez), s elmaganyosodilshoz vezethet.

SUMMARIZE-

EGY vizI6 NYOMAN

Ferfiak es nok - kiilonbozoek vagyunk. Mas okbal, mas vag.yak,. s mas tartalmak vonzanak be a virtu;lIis eronka vilagaba. Mig a ferfiakat inkabb a hitvesi agyban elszenvedett kurdarcok, a "mindig tettre kesz ferfi illuzi6janak" helyreallfta.sa (izi aszamft6gep

ele, addig a nfiket a dicserfi, 5zep szavak elmaradasa a .vagy Mrgyafla.k" megelese, a ki nem mondhatd

.k fvansa gok bete IjesU lese lan[olj a oda,

Egyfajta falanszterl vfzi6t idez a jiivoszerelmi

hil romszoge: a terfi, a no es a szam itogep - meresz kepzelemirsitassal a robotok (el)szapomdasat vetiti elenk. Legfobb fegyverunk e .tamada;" V[SSZ3SZ0r,jtasaban szerelml kommunikaci6nkjavitasa, valarnint a minelatfog6bb tudas. Ut6bbi jelentoseget Maslow, a hurnanisztikus pSli[hol6gia kiemelkedf alakja

ugy fogalmazta meg, hogy meg kell erteniink a szeretet es 3. szsrelern lenyeget a maga legmelyebb val6sagaban, s5t tudatosan tamtanunk kerr ra a java nernzedeket, killonben a vilag (a technika fejl6Mse folytan), egy elideqenedett es ellenseges hely lesz (SUpan,

Az erin tes varazsat az ujszi.i lett velesziiletett kepessegel jogan meg iinfeledten elvezi. Izt a "tudast", az adas es a kapa.s oromet ezonba n idovel akornyezete nagyres.ztfeledteti vele, Erre az aSl vagyunkra rfmel Gunthertetele, aki szerint nem lenne tobb haboru 5 erdszak, ha 3Z ev minden napjan mindenkinek legalabb egyfeloliinyi simogatasban, iilelesben, er.zeki orornben es szeretesben lehetne resze - ezt viszont, a szemek dial6gusaval, a tekintetek egybefonodasaval kiegeszitve a szamft6gepekt61 nern varhatjuk el!

Amikor egy jatekprogramot megalkot, I az agyafurt game designer azokat a pszichologial vagyakat celozza meg, amiket a szamitogepes jatekok is ki tudnak elegitenl, Erre rernek pelda a kompetencia vagy mas neven en-hatekonysag motiYuma, amelynek Ienyege, hogy valaki egy vagy tobb kepesseget hasznosan tudja kamatoztatni egy szituacloban. Ezt pedig - [gy vagy ugy- a jatekok mindegyike klelegiti. Szinten gyakran kiaknazotr motivum a hatalomgyakorlas szukseglete, arnikor is a szemely masok folotti kontrollra torekszik. A jatekok nagy hanyadanak tema]a, hogy egy hadvezer, politikus vagy aka]" isten szemszogebol iranyirj uk a torteneseket, telihatalmat elvezve alattvaloink SUlzai felett. A szamitogepes jatekokban gyakran megcelzott belso igeny az autonomiara torekves is, az az erzes, hogy rnegkotesek nelkiil cselekedhetunk, Ezt kulonosen az utobbi id6kben egyre fejlettebbe vA16 programok teszik lehetove, amelyek akar egesz varosokat vagy vilagokat teremtenek meg es tesznek .virtualis homokozova", ahoi a jatekos szinte barmir megtehet,

sziJleik nap mint nap .. A v61asz kidbrrindttoon eqvszeru: .Azert. mert elvezern!", Ezzel persze a szdmitoqepes jritekok vil6g6ban j6ratlan szLila nem jut k6zelebb kfvdncsisnqo turqvohoz. Ldssuk hot - termeszetesen ells6sorban pszichol6gioi szempontb61 - mely tenvezdk teszik oly csobftovri a sz6rakoz6s e form6j6t?

A kezdeti, tobbnyire lelkes amatorok altai keszitett programokat mara felvaltottak a tobb szaz embert foglalkoztato mega-cegekben gyartort termekek, A hatalrnasra duzzadt elektronikus jatekipar megalkotta es tudatosan hasznalja a jatektervezes es kivitelezes tudornanyanak (game designing) vivmanyait, emellett eloszeretettel alkalmazzak a tarstudcmanyok - kulonosen a pszichologia - eredrnenyeit is.

Digitalis baJital

I A jat.ektervezes mara olyan osszetett 'szakmava valt, amit egyarant nevezhetunk tudomanynak es rmiveszetnek, A J6 tervezok tudjak, hogyan kell adagolniuk a visszajelzeseket, hogyan kell erzelmeket kivaltaniuk - egyszoval ho-

gyan ken beszippantani a jatekost az altala megalkotott vilagba. Ehhez mindazokat a dramai elemeket felhasznaljak, amelyek egy konyvet vagy filmet a toplistak el.ere juttatnak, am a legnagyobb hangsnlyt itt az interaktivitas, az elvezbetoseg kapja, Az elvezeti ertek kapcsan az elsa es Iegfontosabb tenyezo az, hogy ezek a prograrnok tenylegesen "jiltekok" - azaz olyan ret nelkuli kikapcsolodast igemek; arnit onmagaert elvezhetunk, Barmikor (tjrakezdhetji.ik, bet51tbetjiik,: abbahagyhatjuk, es nem tartozunk fele- ' losseggel jatekbeli tetteinkert, .fgy a jatekok (persze nemcsak a szamitogepesek) . lehetoseget tererntenek ana, hogy kikapcsolodjunk a rninket korulvevo vilagbol. Serre a szerepre a videojateknk tobb szempontbolIs alkalmasak,

Ne feledjiik, hogy agyunk bizonyos mertekben becsaphato, tehat nem feltetlenul kelI vales kepessegeinket hasznalnunk egy problema rnegoldasaban, vagy igazi lenyek f5JOtt gyakorolnunk a hatalmat ahhoz, hogy egy-egy belsd motivumot kielegltsunk. Altal.inossagban elmondhato, hogy a ki:iIi:inbozQ tipusu jatekok mas es mas belsd szuksegletreepitenek+ es rnlnel tobbet kepesek megfelekien kieleglteni, annal jobb, A Sims cimu program tobbek kozott annak koszonhette hatalmas sikeret, hogy olyan vagyakat celzott meg, amiket addig egyik jatek sem: a csaladalapftas, korodes, a szereplok mindennapi eletenek kontrollalasa. Tevedunk, ha ugy goudoljuk, hogy a fenti szuksegletek ne.~ .. jelennek m:g I a gyerekekben. A killonbseg csupan annyi, hogy nehezebben jutnak hoz-! za. ezek kielegitesehez. Ahhoz peldaul, hogy vales eleteben egy serdulo masok felett hatalmat gyakorolhasson, renge- :

I teg kepessegre, befektetett energiara es :

I hatarozott szemelyisegre van szukseI ge _ nem ugy a. szamit6gepes j iitekok-

ban. Virtualis katonakat nero kell Hizes hangu beszedekkel lelkesltenunk, hogy ertiink haljanak a csataban, s nem ken tudnunk autot vezetni, a verseny rnegnyeresehez eieg,. ha az egeret vagy I a. kontrollert kepesek vagyu.nk kezelni, Az unalmas reszletektol megkimel

minket a jatek, igy csak a tevekenysegek legelvezetesebb reszet ken atelnunk,

A megfeleW haras eleresehez persze fontos, hogy a jatekos azonosuljon a t'oszereplovel, Tagabb ertelernben az osszes jateknak van foszerep16je - nemcsak akkor, ha latsalk a kepernyen, Van fDbase a "felulnezetes" jatekoknak is, ekkor maga a helyzet hararozza meg a karaktert (pi. egy idegen faj strategaja), Ezert a game designerek nem blzzak a veletlenre a jitek fO karakterenek kivalasztasat. Gondos elernzessel, melyinterjukkal, fokuszcsopcrtokkal es egyeb piackutatas! eszkozokkel terkepezik fel a felhaszna- 16k igenyeit, Ezek alapjan alkotjak meg a f6 karaktert - terrneszetesen ugy, hogy rninel tobb ember tahflja szirnpatikusoak, ami igen fontos az identifikaciohoz, Az azonosulast az is nagymertekben megkonnyiti, hogy a jatekos iranyitja a foMs mozdulatalt, () valik a karakter "akaratava", ennek koszonhetoen a szerepvaltas sokkal konnyebben letrejon, mint a filmnezes vagy az olvasas eseteben. Wgtil olya.n allapotba kerulunk, bogy a jatekbeli foszerepl6 kepessegeit es tulajdonsagait a sajatunknak ere.zzi.ik - s minel jobban bevonodunk, annal valosagosabbnak tiinik ez az egyezes. Recksztarnak vagy rettenthetetlen lovagnak erezhetjuk rnagunkat, s agyunk akkor

jutalmaz minket oromerzettel, ha sikenink van a koncerten, vagy I.egyoztlik a ketfeju egret,

Am ha mas borebe bujunk, az azt is jeIenti, hogy a vales onrnagunkkal kapcsolatos tudatossagunk csokken - az entudat megszunese pedig egyiitt jar azzal, hogy vales szuksegleteinkrcl rnegfeledkezunk, "kikapcso16dunk" a mindennapi stresszbol. Ez persze egyuttal azt is jelentheti, hogy a jatekbel; karakterunk igenyeit idolegesen fontosabbnak tartjuk, m.int a sajatunkat (peldaul elfelejtnnk enni) .

A jatekokban a feladatok egyertelmuek es biztosan megoldhatoak - s ez a letisztultsag csabitoan bat a val6di vilag kuszasagaval szemben, A jate!<;os tetteire villamgyors es hatarozott visszajelzes erkezik, igy rogton tudja, hogy j61 vagy rosszul vegzi a feladatat. Ez megteremti a pszlchologiaban j61 ismert tlow-elmeny Ietrejottenek lehetoseget, ami a. bevonodas legmagasabb fokat jelenti, Ehhez az szukseges, hogy a celok ne legyenek szorongast keltoen nehezek, de bargyuan egyszeniek gem, A tapasztalt jatekt,ervez6k ezt a Iehetosegek es kihivasok folyamatos b6vitesevel, illetve novelesevel erik el, ennek erdekeben azutobbi evekben egy.re gyakrabban hasznaljak az trn. DDA (dinamikus

nehezseg-beallttas) technologiat, ami a nehezsegi fokot a jatekos aktualis teljesitmenyehez iga:zitja, igy biztositva a "t6keletes elmenyt",

Osszessegeben veve a videojatekok leheteseget adnak arra, hogyelfelejtsuk mindennapi aggodalmainkat, es vales enunk he1yett egy kepzeietbeli karakter borebe bujva kielhessuk vagyainkat, Olyan vllagot talalhatunk, ahol lij dolgokat tapaszralunkes rnasok leheti:ink egy kis idere. A feladatok leegyszeriisodnek, s el6bb-ut6bb mindig kepesek leszunk megoldani azokat, Befolyaselhatjuk a kornyezetiinket es erofesziteseinkert jutalmat kapunk - rnindezt anelkul, hogy tenylegesen veszelybe kerulnenk. Ezt atlatva konnyii megerteni a jatekok lebiltncselo mivoltat, es felhasznaloi szamanak gyarapodasat. Hogy vegul a bevezetoben felvetett kerdesre is valassoljunk: a jatekok azert jok, mert megfelelo medon alkottak meg oket. Ahogy fej16dik a jatektpar, a tervez5k egyre ke.pzettebbek lesznek, egyre elvezetesebb progra:mokat hoznak lltre. S bar eddig a jatekkeszltes tudom,inya haszml.lta a pszicho16gia' eredmenyeit, elkepzelhet5 az is, hogy ez a folyamat a jov6ben megfordul,. s a I szimit6gepes jatekok tervezese az embed lelek megertesehez is llj nezoponttal szolga.lhat majd.

UJ M~DIA

JATEK

-

,

HIREK

Aktfv szerep vlirtualis dromdkbcn

A szenved6 alanyok hozzaall:isa es viselkedese megvaltozik, ha aktfv szerepet jatszanak virMlis dramakban: megszabadulnak traumaiktdl, kevesbe izgatjak 6ket a leegyszerlisflo sltereotipiclk, nem teklntik magukat bUnbaknak, nemeli k at nap mi nt nap az ill dozet-szerepet, Erre engednek kavetkeztetni egy 2006-ba n i ndult, 2009. aprllls vegen lezarulteur6pai uni6s projekt, az eCiRCUS (Education through Characters with emotional-lntelilgencE and Role-playing Capabilitiesthat Understand Social interaction- a kiiziissegi interakci6t erto, erzelmi intelUgenciaval es mrepjatsz6 adottsaqokkal rendelkezo karaktereken keresztUl tortenD oktatas) teszteredmenyel, amelyekrol azAgens Portal szarnol be. A pszlchol6gusokb61, oktatasl es szamftastudomanyi szaksrnberekbdl all6 csapat altai letrehozott virtualls vilagokban a gyerekek interakci6ba lephetnek az ottani karakterekkel, s kepesek rnasok szempontjait felfogni es megerteni. Az empatia olyan szlnten kifejl6dik bennuk, hogy hajland6k maqatarrasukon valtoztatoi, s toleransabban viszonyulni masokhoz. Korabban fokent lsmeretalapd megkozelfteseket hasznaltak, az erzelmi tenyezot nern vagy ali9 vettek fiqyelernbe, pedig az ernoclonslls aida I nagyon fontos resze 3Z emberi interakci6nak, meghataroz6 szerepetjitszlk eg.ymassal szembeni viselkedesunk rneqveltoztatasahan. Olyannyira, hogy azoktatasban az eddiginei sokkal nagyobb figyelmet kel1 szentelni ennek.

A FearNot! kidolgoz.asa soran kisiskolasokra f6kuszaltak, aklk kiJI1inbtizQ strategiakat prob,Hhatnak ki, s fgy az er6mk elviselesenek, kezeh~senek hatekcnyabb m6djaival kfserletezhetnek. A programot Nemetomag lis az EgyesUit Kiralysag 30 altalanos iskolajaban teszteltek, kozel ezex resztvevovel. A kutat6k azt is vizsgaltak, hogy a felhaszml16i ooportes a kontrollcsoport koziil melyik teljesftjob'ban - nem meglepo m6don az elobbiek. Mindenki elegedett a teszteredmenyekkel; az aldozatok kevesbe ereztek magukat aldozatnak

Hogyan mentsUnk meg fOldonkivulieket? A nagyabb diakok szamara keszUlt ORIENT (ami a megvedend6 bolygo neve is) egy olyan Improvlz3cl6s drama, amelynek az a rendeltetese, hog.y a resztvevok megertsekes elfogadjak a mas kulturalis kozegb6J erkezoket Az times foldi:inkivUli egyeniseggel, erzelmekkel es emlekekkel rendelkezik, ezek alapjan dentenek, selmenyeik meghatarozzak, min valtoztassanak. A pszichol6giailag hiteles karakterek autonom m6don cselekednek, a diakokkal folytatott lnterakdolk kiszamfthatatlanok, de a jiteknsok nem ta!Uk pr6baljoik megmenteni a f.iildiinkiviiliek artal benepesitett bolygot, hanem igyekeznek megerteni akel, ismerkednek nyelvukkel.es kulturajukkal.

A jutekok .kisebbseqi csoportjol"

Az elso atfogo tanulmany a videojatekok karaktereir61 kimutatta, hogy a videojatek-ipar sem teljesitjobban az amerikai tarsadalern bernutatisaban, mint a televfzi6. Akulat6k a legnepszerubb 150 jatekol vi~sgallak, sa vizsgalat kizar61ag emberi szerepldkre vonatkozott.

Dimitri Williams, az USC Annaberg Kommunik,ki6s Iskala szocialpszicholdgm adjunktma kimutatta,. hogy a vIdeojiItekok figural kazul csak kevesebb, mint 3 % felismerhetllen latin szarmazastl, s ezek mindegy.ike (sak hatterszereplo, raad~sul olyanok, aklknek a borebe nem bOjhatunk bele. "A latin .szarmazastl gyerekek sokkal tdbbet vi deojatekoznak, mint feher tarsaik, azonban sosern alakfthatjak iinmagukat." - mondta Williams. Szinten keyes nii, bennszulstt arnerikal, gyermekes idiis szerepel ajatekokban. A vizsgalt, jatekba hozhatd kara kterek mlndossze 10 szaza leka volt no, pedlg a videojatekot jatsz6k 40 s.zaza leka a 9 yen gebb nemhez tartozik. Az afroamerikaiak aranya nagyjab61 megfelela. val6 eletnek, de inkabb csak sportjatekokban taljlkozni vel uk, illetve olyanokban, amelyek a sztereotlpiakat erosftik. "A televizi6ban min dig merfiildkonek szarnlt,

ha egy klsebbsegi vagy elnyomott reteg elsa alkalommal keriil kepernyore, mert ez at elsolepes a tarsadalmi ellsmeres es az egyenJO banasm6d iranyaba." - mondta a kutat6, am 6vatossagra int a kovetkeztetesek levon~saval kapcsolatban: "A jiltekok. karakterei nem ke.pezik Ie a val6sagot A rnlertek teklnteteben csak tal<ilgathatunk."

Eg~szs~gGgyikock6zatok?

Bar az altalanos nezet szerint a videojatek a gyerekek es fiatal feinottek kedvelt id6tiiltese, egy amerikai kutatas kimutatta, hogya jatekosok a.tlageletkora.35 ev. A Seattle-Ta.coma kiirnyeken elOttibb mint 500

(19-90 eves) teln6tt egeszsegugyi. kockazatait s mediahasznalatat mertek fel- beleertve a videojatekot is. Az American Journal of Preventive Medicine-ben publika.lt cikk szerint iisszefOggest veltekfelfedezni a videojatek es az egeszsegUgyi kockazatok kaziitt. A valasz.ad6k iimesen 45,1 szazaleka jatszik ilyen jatekokat. A beszamol6 szerint "dZ egesz.segiigyi kockazati tenyezok - kiiloniisen a magasabb testtomeg·index es a rassz lelki egeszseg - ki.iliinboztetik meg a vldeojatekosfelnotteketazokt61, akik nem jiltszanak. Ajatekosok kevesse nyitattak, ami alatamasztja azt a kutatasl, amely a kamaszok videoiatek-hasznalatat iisszefOggesbe hozta

a mozgasszegeny eletm6ddal. a tulsullyal es a lelki problElmakkal, 5 arra is ramutatott, nogy a felnott videojatekosok a' jatek kedveert hajland6k feladni a val6di tarsas tevekenysegeiket"

MINDEN~API PSZICHOLdGI~ .200913. SZAM 31

I NTERj(j

Kolt6 And ras

, ,

EGY AKIIV-EBER

HIPNDJllOR

lnterju Bdnyai Eva professzorral

(m6sodik resz)

Dr. 80nyai Eva pszkhol6gu5,egyetemi tnruir nz ELTE Pedog6gioi es Pszichologioi Kar AHekt(v Pszlichol6giai lntezeti K6zpontjahan. 19'901-,210012 ktiztitt a Kfserleti, Altali'inos Pszichol6gliali Tonszek vezet6j,e. Az 1973-74-es tunevben a Stanford Egyetem osztondijuso volt, itt dolqnztn ki oz. okt{v-eber hipn6zis modszeret, F6 kututris: teri.ilete a hipn6zis, ornelvetuzelmult negy evtized clutt pszfchoflzioloqini, viselkedeses, elmenvbelies kapcsolati szempontbol is kutotott. Jelenleq egy onkopszicholoqioi kututust vezet: rnunketrirseivcl nz emh'ldagonatos nok gy6gyfblsara kidolgozott hipnotercplds rnodszer hotekonysag,at tonulmenvozzo. Eloza szamunkbon 0 pdlvckezdesevetrol, czomerlknl tnpusztolutokrul, or nktlv-eber hipnozis m6dszerenek kidolgoz,as6r6I', most pediq hipn6ziskutotasoir61. es hipnoterripids tapasztolotair61 kerdeztuk.

Az elsa r,eszt uzztrl fej'ezt.uik be. hogyelmeilet,ene.k egyi.k kilzpo!nti tete let res:zlete:ztiik .• m,ely sze!rin' a hipno.zis es a hozza hasonlo mod,osult tudotOUo!potok evolucio.san !odaptlv'nak bizonyuUuk. ezert maradtak fennl nz emberiseg tortenelme soran.

Ez az adaptiv hatas persze tobbszintu. Az egyenben, aid ilyen allapotot el at, segit fonntartani a biologiai ritmusok harrnonikus valtakozasat, Ide tartozik peldaul az ebersegi ciklusok masfel6ras valrakozasa, amivel parhuzamosan az agyfeltekeink aktivitasa is valtakozik, A mal nyugati tarsadalomban ela ernberek tobbsege szelsosegesen ragaszkodik a nagyon erosen bal feltekei, racionalis, elemzo jeUegG. gondolkodas- es eletmodhoz, Ez az egyoldab'lsag azonban egeszsegtelen, A modcsult tudatallapotok, igya hipn6zis is, bizonyitottan kepesek visszaallitani a bal es a jobb - atfogo, erzelrnt hangsulyu - informacidfeldolgozas egyensulyat. Tarsas szinten pedlg azert hasznosak, mert segitenek osszehangolni az egyenek testi folyama-

32 MINOEN"'MI~SZICHO[~GIA • lOQ91L SzAM

tainak valtakozasat - ennek nagy szerepe van krfzishelyzetekben, amikor valami varatlan, akar tragedlaval vegzodo eserneny, peldaul termeszeti katasztrofa tortenik,

A kozossegnek ilyenkor egyiittesen kelt cselekednie akkor is, ha ez veszteseggel, szenvedessel jar, A transz lehetove teszi, bogy nagy tomegek kO'1.08e11, rnozgasuk, erzelmeik es tudati allapotukosszehangolasa reven egyii:tt cselekedjenek, s akar a filj dalommal is dacol va kepesek legyenek meggatolniegy nagyobb csapas bekovetkeztet, Nem veletlen, hogy az emberiseg rengeteg techmkat eszelt ki az aktivitasok osszehangolasara, A Iegjobb eszkoznek a modosult tudatallapot bizonyult, s roppant erdekes medon a kU1onb6zo tarsadalmi igenyekhez es berendezkedesekhez igazodva szamos k(ilonbozQ forrnaja jelent meg. Kozuluk a maiertelemben

vett hipnozis nagyonfiaralnak szamlt: a XVUI. szazad vegen kezdte alkalmazni Franz Anton Mesmer osztrak orvos. Az allapotot magat ekkor meg nem is "hipnozisnak" neveztelc akifejezest el6szor 1841-ben Irta le lames Braid.

A hipnozis-sz.,efllJ mod05UU tudataUapotok kilz·e sorolhat6 a j6ga is?

Igen, teljesen egyertelmuenl Az ilyen 3[lapotok kivaltasara nagyon sok hasonlo elja.rast alkalmaznak, A tobb evezredes j6gaban az aszanak, a sajatos testtartasok folvetelevel tulajdonkeppen a mozgast korlatozzak, akarcsak a hagyomanyos hipnozisnal, amelyben a szernely egy fotelban til vagy a divanyon fekszik. Vannak oIyan jogatechnikak, amelyek a koncenrraciot novelik, akar "szemfixii· cios" eljarasnak is nevezhetnenk (lket, ami ugyancsak a hipn6zis kivaltasanak egyik eszkoze ...

Uyen a k,oldilkm!zes •.•

Van, hogy a koldokre, masker pedig egy kulsd ingerre, peldaul egy gyertya langjara keU koncentralni,

Ugyan(llk~or Imas j6gafajt6ik

- peldaul az eros mozgtissal jora Iyenga:r j6ga. amit Ye:hu~ di Menuhin is uzatt - inkobb az.

olcdv-eber hipn6zishoz hosonl6 ihelyz1etet ihoznok hiitre.

Igen, vannak aktivitasfokozassal jar6 j6gak is. A j6ga kersegtelenul a lupnozishoz hasonlctudatallapotot hozhat letre. A j6ga es a zen-rneditacioelektrofiziologiai kutatasa egyertelmuen bizonyit]a, hogy ezek az allapotok rokonsagban allnak a hipnozissal,

A kutotos mell'ett On husz,onnyolc: eve foglolkozik ihipnotenJpi:6v,al, omelynek hl!nyege' egy nagyon eros knpcsofuti k.ot'eh~k kialokrtaso ...

Terapias gondolkodasomat mindrnaig erosen meghatarozza, hogy elobb kutat6 voltam - a kutatasaim pedig segitenek az tlj terapias techrukak kldolgozasaban. Egyik terapiam alkalmaval teljesen egyertelmuve valt, hogy a hlpnozisban mutatkozo egyuttes testi jelensegeket csak egy kutatas segitsegevel lehet pontosan megerteni, Igy 1982 ota nemcsak

a hipnotizalt szemelyr, de a hlpnetizert is - sot, kettojtiket egyuttesen - vizsgalat

targyava tesszuk: a ketszemelyes hipnozls-helyzeteket videora vesszuk, a resztvevok viselkedeset es elettani jellemzoit (ptHdaul h~gzese.t, szlvvereset, agyrmikodeset) kulonbozd modszerekkel regisztrMjnk es elernezzuk, A hipnozis utan mindket fel kulon szobaban visszanezi a felvetelt, amit tetszese szerinti pillanatban megallithat, es elmondharja elmenyeit, emlekeir, Ebben egy olyan kutat6 - az "eIl11enyfelta1'6" - segiti at, aki addig

nem mukcdott kozre a kiserletben, .igy elvarasai nem befolyasoliak a resztvevoket, Ezekbol a vizsgalatokbol kiderult, hogy a hipnotizdrok jellegzetes hipnozis-stilusokat hasznalnak .. Ugy talaltuk, hogy egyes hipn6zisok resztvevoi nagy, onkentelen egytutmozgasokat vegeznek (peldaul a karernelesi szuggesztio kozben a hlpnotizor ontudatlanul felemeli sajat karjat

is), de a szemelyek legzesfrekvenciaja, legzesrltmusa is osszehangol6dik. ernellett meg a szlvntmus osszecsengeset is kimutattuk. Ezen persze nero azt ertem, hogy egyszerre dobban a szivuk, hanem egyszerre gyorsu.l es lassul a szivveresuk,

'.,

Az ilyen jeUegu egymasra hangelodast, parhuzamos mflkodest interakcios szinkronitasnak nevezzilk, A magas szintf testi osszehangolcdassal jellemezheto hipnozisok utan, az elmenyfeltaras soran azt talaltuk, bogy a ket szernely elmerryei kozott is nagyon nagy egybecsenges volt, neha - egeszen megdobbentoen - szo szerint azonos medon szamoltak be tapasztalataikrol, E16fordult peldaul, hogy a hipnotizalt szemely elmondta: "Ekkor eg)' sarga feny ... besugarzott a kepbe", a hlpnotizor pedig (aki a maslk szobaban lilt, es a szigorll kiserieti felteteleknek megfeleloen errol semmit sem tudhatottl) Igy fogalmazott: "Szerettem volna napfeny lenni, hogy felmelegftsem ... es a szemern elOtt fel is trint a. nap sarga fenye, es rasugarzott," - S a hipnozisrol keszult felvetelt ugyanott allltottak meg! Ferenczi Sandor 1909-ben kozzetett tauolmanyaban - a terapias kapcsolatot elernezve - "a.nyai" es "apai" rnetaforakat alkalmaz bizonyos hipnozisokra. Az ilyen magas interakcios szinkronitassal jellemezheto hipn6zisokat azert nevez-

M!NDENNAPI PSZI(J!OlOGiA • loom. SZAM 33

INTERJU

ti.ik el Ferenczi nyoman "anyainak", mert a szakirodalombol kozismert, hogy a korai anya-gyermek kapc olat szinte szimbiotikus egyutteseben ugyanc ak nagy mennytsegti interakcios szinkronjelensegfigyelheto meg.

A. sok 'parhuzomosscigot ;p.roduka- 16 .,an,yoi" hipnozis mellett ozton a loboroblriumban megtalaltak Ferenczi "apai" stllus(i hipn6zisat is. Igen, Azt tapasztaltuk, hogyvannak olyan hipn6zi ok is, ahol a szinkronicitas

zi ntje alacsony volt, es ezekben a hipnozisokban mar a kapcsolat kialakita a is rna kent zajlott, Az "anyai" hipnozlsokat baratsagos, rneleg legkor jellemezte: a hipnottzalt szemely mar kezdetben sokkal tobber beszelr, mint a hipnotizdr, aki tarnogatta, biztatta, hogy rnondja el, mit isvar a hipn6zist6L Gyakran sz6litotta keresztneven, holott kiserleteink konrrollaltsaga erdekeben az esetek legnagyobb reszeben csak olyan hipn6zisokat vegzunk, ahol a ket szemely elereben elO zor talalkozlk, a karnera elott rnutatkoznak be egymasnak, Az interakci6 alakulasat tehat az elsa pillanattol kezdve nyomon tudtuk kovetni,

Sot, omikor Onok ezeketa kiserleteket vegeztek, meg a szokmoi ki:iztudotban sem volt benne. hogy ilyen hipnozis-stllusok h:!teznek. fgy vol6szinUleg maguk 0 hipnotizorok sem voltoktudatabon ann ok. hogy mit akornak vizsgalni - ho bizonyos stilust olkalmaztak, azt ontudatlanul tettek,

Annal is lnkabb igy volt ez, mert Pereaczinek ez az lrasa feledesbe merult - es killonben is sajat terapias praxisanak tapasztalataira alapozta. Am mint kiderult, ezek a stilusok meg a Iatszolag steril, Iaboratoriuml kornyezetben i megjelennek, s a rni kutatasain k foglalkoztak elo zor azzal, hogy mi lehet

a mechanizmusuk, A Perenczi altai alkalrnazott metaforakban - "szereteten alapulo anyai htpnozis" es "felelmen alapul6 apai hipnozis" - nagy igazsag van, meg akkor is, ha. a. "felelem" ta11111 egy kicsit eras kifejezes az apai stilus jellemzesere. Pontosabban irhatjuk Ie ugy, hogy a hipnotizor mar a kapcsolat kialakitasakor kevesebb teret enged a hipnotizalt ,,6hajainak", sokkal inkabb 6 az, aki megszabja a beszeIgetes menetet. Ennek olyan egyerte!muen merhet6 jelei vannak, mint peldalll hogy zignifikansan tobbet beszel, mint a hipnotizaland6 szemely (vag), mint az anyal stilusu hipnotl z6r).

34 MINOENHAPI PSllCKOLOGIA ·2009/1. SlAM

"Apai" hipnozisokban mind a pozi-

tiv, mind a negatlv erzelrnek kifejezese sokkal ritkabb, mint az "anyai" helyzetekben.. Az elmenyfeltarasban is nagy

a kulonbseg: az "anyal" hipnotizorok gyakran utalnak sajat testi elmenyeikre - egyikiik, mikozben a vide6t nezte, azt mondta: "Itt hirtelen nagy rnelegseget ereztem, ebbol tudtarn, hogy ellazult," Ehbez hasonloan a hipnotizalt szemelyeket is eros testi bevonoda jellernzi. Az apai stilusu hipnctizdrok ezzel szemben nem a sajat testi bevonodasukrol beszelnek, hanem nagyon racionalisan,

zakmailag elemzik a folyamatot. Egy "apai" hipnotizdr, amikor a videon azt latta, hogy 3. mely hipnozisban levQ szemely feje a tOle tavolabbi iranyba billen, azt mondta: "Aha, mind messzebb akar keriilni t61em! Helyben vagyunk, mar megvan a negativ attetel, ezzel mar tudunk kezdeni valamit!" Minel melyebb hipnozisba kerul a szernely, annal racionalisabban elemzi ot az apai stilusu hipnotizor,

Persze tavolrol sem arrol van 5z6, hogy

a ferfiak csak "apai", a ndk "anyai" hipn6zist alkalmaznak. Egyszer egy arnerikai kollega egy eloadasom utan azt mondta, hogy "You're a. female chauvinist pig!" - vagyis egy "nasoviniszta diszno" vagyok ... Azonnal eloszlattam a felreertest: itt nines sz6 semrnifele nerni megkulonboztete rOI. Ezek a jelzok nem a hipnotizor nemere, hanem a hipnozis tipusara utalnak.

Ugy tunik. mintha az anyai stflus(i hip:nozisokot oz erzelmi tonu-

SU, tasti mOki:ideseket feldolgoz6 jobb hHtek:e, mrg oz. apoiok.Gt 0 rac;ionalis, elemzo bal telteke I.Iral;na ...

1.2.------

1.0

!l!. 0,8 ...J :s

~.~ 0,6

.><

'"

.fii 0,4

11

~ 0,2

...

'"

1-0.:,

i .{lAI

CD~

13 g> .{J.B

-',l;!

-0,8

10

" ..

~ anali!ikus felada!

.,

Qj

~

~

-1.0

-1.2 0"":0""0 --::-0:-10:----:-0:.,.,20,----0-:3-0--0:-:4~O--~0:50

A hipn6zis ke·zdelliIOI.el'elt IdO (6ra:perc)

Val6ban igy tunik, de nem ez az lgazsag. Vegeztunk olyan kutatasokat is, amelyben a ket resztveve kozponti idegrendszeri v,Htoza ait EEG-vel regisztraltuk, es elemeztuk a ket felteke egyrna hoz viszonyitott aktivitasat. Az eredmenyeket a grafikon rnutatja. A hipnotizor agyaban - akar "anyai", akar "apai" hipnozist vegez -, az egymasra hangolodas szakaszaban a. ket felteke mukodese kiegyensulyozott, Ez alegkulonbozebb htpnotizdrcknel igy tortenik, fuggetlenill attol, hogy eber allapotukban melylk feltekejuk mtikodikjobban. Hasonlo folyamat indul be az evtizedek ota gyakor- 16 zen-rnestereknel a meditacio, j6giknaJ a j6gazas kozben, Itt nern a hipnotizort eberen jellemzo aktivitas "eltoI6das:h61" van sz6, inkabb arrol, hogy a hipnotizaltra va16 rahangolodashoz tobb eszkozt tud "bevetnin. Az anyai stilusu hipnotizor - magas szintu testi bevonodasa reven - erzelmileg egyiitt "rezeg" a szernellyel, az "apai" hipnotlzor inkabb racionalis tudasat hasznalja fel.

A hipnotizalt szemely agya viszont oz indukcio - a m6dosult tl.ldatoUapot ht!trehozasa - k:ozben jobbfeltekeli munkam6dba k'opcsoli at.

A jobb feltekei tulsulyt f6leg a jobb tarkoi es a halanteki agykereg elektromos aktivita anak novekedese okozza. Ezeken a teruleteken dolgozza fel es egyeslti az agya kiilonboz6 erzekszervekbdl e

a. testb61 zarmazo in forrnaclokat, jobb agyfeltekenk "i.\gyesebb" az erzelmek feltsrnereseben es azonositasaban, mint a. bal. A hipnozisnak ebben a szakaszaban valeban "erzelemtelibb" a feldolgozas, es jobb a hozzaferes a kulonbozo erzekletekhez, testi erzesekhez, mint eberen.

1:00

EEG-vel mert elektremos agyi tevekenyseg hlpnozis alatt: a feltekeitiilsuly ingadezasa az erosen hipnabills kiserleti szemfHy f!S a hipnetizor agyi aktivitasaban

Az abrar611~olvashatO, hogy mikor a hipn6zis-induk(io aim a hipnotizalt mmely agymukodese ~gyre erli~ebb jobb fe!tekei tilisulyt mutat; a hip· notilor bal feltekei aktlvlt~sa ezalatt kiegyenlft6dik. Mlkor a mely hipnozisban leva szemely kep~eleti feladatot !lap, jobb felt~keje miikiidik er5~ebben. [Man analitikus feladatot kell megoldania, ekkor agytevekenysl!ge erosen bal feltekei tUlsuly fele tol6dik. Gyengen hipnabilis szemelynel nem figyelhetQmeg hasonl6 ingadozas.

Buszke vagyok erre az eredrnenyre, mert a hipnczis lndukcios szakaszanakvegen megjeleno jobb feltekei tuistHyr61 mi szarnoltunk be e16szor egy 1982-es konferencian, es kes6bb sok mas Iaboratoriurn is rnegerositette ezt az eredmenyt, Nagyon izgalmas azonban az, hogy ez az elrolodas a hipnozis kes6bbi szakaszaiban nem marad meg! A kezdeti, jobb feltekel m(lkOdesi tulsulyt a mely hlpnozlsban leva szemely nagyon rugalrnasan tudja valtoztatni a feladat kovetelmenyeinek megfeleloen. Ha rnatematikai jellegii vagy kategoriakba rendezesi feladatot adunk

a hipnotizaltnak, rovididd alatt inten-

ZlV bal feltekei tulsulyjelenlk meg. Ha ezutan jobb agyfeltekei aktivitast igeny16 - peldaul ten - feladatot kap, az aktivitas isrnet a jobb felteke iranyaba mozdul el. Ez a rugalmassag sok Iehetoseget ad a hiH:inboz6 tnformaciok lntegralasara.

Az elekt,romos aktivitasi tliHs'uly ruga1lmaissogo o! ket felteke ko~ ztiU:i nagyobb otjcirhatosogo,t is jel,enl?

A ket felteke valoban jobban kommunikal egyrnassal a mc:Hy hipnozis allapotahan. Nern veletlen, hogy a rugalrnas valtas kepessege osszefugg a hipnozis iranti fogekonysaggal. Helen Crawford kollegam es rnunkacsoportja egy kepalkotasl eljanist alkalrnaze kutatasban kirnutattak, hogy az erosen hjpnabilis szemelyeknek nagyobb tornegu. a kergesteste - ez a ket felteket 6sszekOt6 agyi keplet -, mint a kevesse fogekonyaknak. Ez anatomial bizonyltek ana, hogy erosen fogekony szemelyeknel a ket felteke kiizotti atja.rhatosag hipnozlsban konnyebb,

Hogyan hatatttero,phis ,g,yakorlatora 0 li'llipnoziis-stnusok kutatoso? Egyik elso betegem egy fekelyes vastagbelgyulladasban szenvedofiatal no volt. Az egylk hipnozis-ules soran egy pillanatra igen eros, szuro fajdaLmat ereztern a hasamban: mint kes6bb kideri:ilt, pontosan ott, ahol neki is fajdalrnai voltak Ez a testi erzes vezetett el a kutatashoz, S mikor bebizonyitottuk, hogy mennyl interakcios szinkronjelenseg figyelhetd mega laboratoriurn i hipn6- zlsokban, elkezdtern gondolkodni azon, hogy ennek milyen gy6gyft6 [elentosege lehet, Felismertem, hogy azokban a JeIki es pszichoszomatikus betegsegekben, arnelyek a korai szemelyisegfejl6desben bekovetkezett zavaroknak tulajdonfthat6k - ide tartozik peldaul az elobb emlitett colitis ulcerosa, vagy a pszich6- zisok es a borderline szemelyisegzavar -., nagy va16szinuseggeI az anyai. hipn6zis

hatekony. A kesobbi zavaroknal viszont

- mint peldaul a neurozisok, a. fobiak va.gya depresszios allapotok, - az apai hlpnozis rmikcdhet jobban, Ezt bizonyitando persze ujabb kutatasokra lenne sziikseg, de hipnoterapeuta kollegainkrol tudjuk, milyen betegsegek kezeleseben

a legsikeresebbek, es ugy tunik, ez valeban 6sszefiigg azzal, hogy melyik stf.lust hasznaljak gyakrabban. A zomeben anyai - vagy anyaibb - stflusban hipnotizalo szakernberek terapias gyakorlatukban is gyakrabban foglalkoznak pszichoszomatikus betegsegekkeles borderline paciensekkel, az apaifbb) hipnotizorok pedig Inkabb a neurotikus betegek keseleseben eredrnenyesebbek, Ez termeszetesen csak indirekt bizonyitek, az volna az igazi, ha terapias hipnozisokat elernezhetnenk, ami azonban szarnos etikai problemaval jar, peldaul nagyon gondosan kell ugyelm a betegek szemelyisegi jogaira.

Megsem lehetet,len ki'vitelezniezteppen az On legujabb kutetaso bizo,nyitja, ,amelyben tanftvOinyaival a hiipnotero,pia ha,tosat vi:zsga,lj.a.

1gen, szfvugyernrne valt ez a. terulet, .. Nagyon sulyos, magas kockazatu es rossz prognozisu - mar attetes - rnellrakosoknak kiegeszlt6 hlpnoterapias kezelest adunk, s ezt vetjuk ala hatasvizsgalamak; az Orszagos Onkologiat Inteaettelegyuttmiikodve, Ezeknel a betegeknel a rnutetet kovet6 szovettani vizsgalat kideritette, hogya daganat mar a nyirokrendszerre

is atterjedt, 6k a. mdtet utanegyseges kemoterapias kezelest kapnak.

A kutatas v:egeelja, .h.ogy kulonbo-

z·6 kontrollfelte:telek alkalmazasaval vizsgaljuk a hipnoterapia. hatasossagat az attetmentes tt'ileles id5tartamara, a kozelebbi eel pedig a kiiIonbiizo fizikai ti\netek gyakorisaganak vizsgalata, 19y tanulmanyozzu.k a k6zeli es tavoli a.ttetek megjeleneset, a verkep valtozasat,

Bal1yai Eva, munkatarsaival

, I

I

'.

I

II

az irnrnunrendszer aktivitasat - azokat a testi jellemz6ket, amelyek fontosak a rakkal val6 rnegkuzdes szempontjebol. De terrneszetesen a betegek Ielkiallapotat is rendszeres id6kiizonkent felmerjiik, elsdsorban abbol a szempontbol, hogyan Itellk meg eletmincseguket.

Az egesz vilagon alkalmazctt kerdo[yes eljarasok mellett finomabb elernzesi modszereket is alkalmazunk: a betegekkel gy6gyulasi napl6t iratunk, es az alrnaikat is elemezni fogjuk ..

, I

I

Mljeirt kelltijbb Ikoll.trollcsoportot is alkalmazini a hip.notera,pias kezelest kapa csoport melleU? Terrneszetes, hogy minden beteg a [elenleg elerhetd legjobb kemoterapias kezelest kapja. Regen megfigyclt teny azon-

ban, nagy pszichologiai vizsgalatokban pusztan az, hogya vizsgalan szemelyre figyelern iranyul, mar modoslthatja a.z eredmenyeket, Minden gy6gyitasi elja.ras hatasa reszben annak kosziinheto, hogy a gy6gyft6 figyelmet szentel a. paciensnek, torodik vele: ez az ugynevezett "nemspecifikus terapias hatas", A kontrollcsoportok is megkapjak a "kittintetett" terapias torodest, csak magat a. hipnoterapias "bea.vatkozast" helyettesltjuk mas modszerekkel, 19y az eredmenyekben el lehet majd ki.iliinfteni, hogy a gyogyulasban mekkora szerepet jatszott a nemspecifikus tecipias hatases mennyit a. hipnoterapia. Azt varjuk, hogy a nagyobb figyelmet elvez6 vizsgalati csoportok tagjai jobban fognak gy6gyulni, mint az eddigi eljarasokkal kezelt- pszichoterapiaban nem reszesulo - betegek.

Ana i.s vannak mar adatok a szakirodalomban, hogy a hipnoterapia va16ban hatekony gy6gyft6 eszkbz lehet a daganatos betegsegek komplex terapiajaban .. Mi is ezt szeretnenk bebizony:ftani. Ha sikeriil, min.dent el fogunk kovetni, 110gy a tenipi<\s hipn6zis a nik kezelesenek <1.1- talanosan alkalmazott resze legyen.

MINDENHAPI PSZICHOIOGIA ' 200~/1. SZAM 35

Genetikai okok oz alocsony olvdsigeny moqott

Vannak ,o:lyan szer,encses ember'ek, akiknek bilven ell!! napi 6 Manyi alVa5 - egy uj ku.tatiis eredm@nyeiarra mutatnak, hogy ez a 50kunk 5z;imara irigyh!sre melt6 kepesseg egygenmutaci6eredmenye .. "A kutata si eredrnenyek ugyan nem kinalnak -egye.lore - megoldast a kiilonbiizii Insomniakkezel!~sere, ugyanakkor ilj utat nyitnak annak megertesefele, hogy mlert alszanak egyes

em berek annyl I, a mennyi t" - i dezte az a m erlkal Kalifornlai Egyetem neurol6gus professzora, rlnq-Hul Fu szavait a Scientific Amer.lcan. A protesszor es koll!~gainak munkaja azt celozza, hogy a tud6sak biztonsagos rneqoldasekat dolgozhassanak ki annak erdekeben, hogy a j6 kozer.zet fennta rtas3 m ell ett

az emherek kevesebb alvassal is klplhenhessek rnagukat. A professzor altai [delett statisztlkal adatok szerint az emberek 5 .szazale'ka klpihenten ebred mladossze 6 6r.lnyi alvas utan is, esesetiikben ezaz alvasmennyiseg semmilyen negativ mellekhatast sem eredmenyez. Ugyanakkor az emberekjelentfls tabbsegenek a nap! 8 6ranyl a.lvas a m egfelelo alv<lsmennyiseg, sot, a legtobb embernek inkabb 8,5 Manyi alvasra van szHksege ahhoz, hagy pihenten ebredjen .. Jletlink egyharmadat alvassal tiiltjHk, tudjuk, hogy szilksegUnkis van erre, hiszen az alvasmegvonas akar halalhoz is vezethet" - beszelt az alvas fontossagar61.Fu profeszor. "An azonban nem tudjuk, miszab,Hyozza azt, hogy mennyi idore van szii ksegunk az alvash OZ, eppen ezert fontosak

a kutatasun k eredmenyei." A kutaMmu nka saran megvizsgaltak egy anya es a laoya DNS-et, akiknek (SUpan 6 6rilnyi alv'asra volt igenyUk napanta, s a minta'kat omevetettek a (salad tabbi - normalis alvasigenyu - tagjainak eredmenyeivel. Alttalaltak, hogy az anya es l.lnya ugyanazzal agenetikai mutaci6val rendelkmtt, mig a tobbi (saladtagoknal enne'k a mutad6nak nyoma .sem volt. Az eredmenyek ismereteben tovabbl vizsgalatokat vegeztek egereken is, es az ugyanezzel a mutaci6val rendelke,zij peldanyokszlnten kevesebbet aludtak tarsaiknal,

sot, alvasmegvonas eseten tilrsalkhoz kepest gyor·

36 MINDENNAPI PSZICHOlOGJA • 2009JJ. SZAM

sabban tudtak 'regeneral6dni is. A kevesebb alvasnak az aktfvan taltott orak noveiesen kivlll mas el6nye is van. A statisztikal adatok ugyanis azt mutaqak, hogy az atlagnal30-60 perrcel kevesebbet alv6k hoszszabb eletuek. De azt sem szabad elfelejteni, hogya genetikai alapok {SUpan felereszben meghataroz6i az alvas! szokasoknak, a fennmarad6 50sz;izali~kot szokasaink, tarsadalmies munkahelyi tenyez6k, velamlnt szabadidos tevekenysegeink befolyasoljak. Mas kutat6k ugyanakkor figyelmeztetnek:a genetikai alapon csokkentett alva.sigeny nem blztos, hogy j6tekony hatasu, hszen nem bizonyitott meg, hogy ez a mutado igazab61 alvasmegvonas reven, vagy jobb energiagazdalkodas biztosftasaval fejti ki hatasat.

Az insomnia nrto szfvnek

A Sleep dmutudomanyoslapban megjelent v.i.zsgalat soran Ikjmutattak, ho~,y az insomnia· t61 (koro5 almatlansagt(1) szenvedo embereknel magasabb az ejszakalvernyomiis, amely szivbetegsege'ket oko.zhat. A kutatas soran msornnlasok es normal alv6k vernyomasat mertek

24 oran keres.ztUi a Montreal Egyetem, a Montreali Sa(re·Coeur K6rhaz Alvaszavar Kozpont es a Laval Egyetem kutat61. "A kr6nikusinsomnia hosszu evek alatt negatfv hatassallehet a szfvre egy maskuliinben egeszseges szemelynel is. A normalalv6knal a vernyomas {Sokken, ami pihenteti a szfvet, mikezben az insomnia magasabb eJszaka i ver~yomiist akoz, ami hosszu tavon szlv-errendszeri kockazaual jarhat es karositja a szfvet." - k1iziilte Paola A.lanfranchi, a Montreal :Egyetem Orvostudomanyi Ka ranak profesz.szora, az Alvaszavar Ktizpont kutatoja. Az eredmenyek fontasak, mivel azinsomnia, amelyaz elalvas vagy az ejszaka atalvasana k kr6ni kus nehezsege, az emberiseg 48 szazalE~kat erinti elete saran, A vizsgalat reszekent a tudomanyos kutato{soport 13 egemeges, de kr6nlkus insomniat61 szenvedo onkentest es 13

jo alv6ttoborzott. A resztvevlik 40 orat taltottek az alvaslaborat6riumban: ket ejszakat a hozzaszokashoz, egyet az intervenci6s napat koveto manitorozashoz. .A vemyomas elkl u50k nagyjiib61 az alvas-ebrenlet ciklushoz ki:itiidnek:" - magyarazta Jacques Montp-

lai5ir, a Montreali Egyetem Pszichiatriai lntezetenek professzora, az Alvaszava r Kozpont r gazgatoja. "Mivel

a vernyomas az lnsomnlasok kiireben megemelkedik, a nyilvanva 16 szlvbetegekre nezve a beteqseq progreszszi 6jana k kifejezettkockazatat jelenti."

Krolni'kus kialv,atlan.sog tinedzserkorbon

Az iskolaiteendilk, hii.l!i felada.to'k, iskoliln Idvilli tevl!,kenY5ege:k, bulik e.5 reszidil.s munkiik iiltalaban kora Ireggeltill ki!s6 estig lefoglalja'k afiatalokat. Ezert az egeslihetii :hajtas utan sokan hetvegen pro.baljak meg p6tolni a heti alvasmenny,iiseget. Ez azonban sejnos szabalytaIan alvasi ritmus klalakulasahoz vezethet, ami csak tovabb rant a probleman.

A legtiibb fiatal cirkadian rltmusa kesik a normallshoz kepest, ezertlehetseqes, hogy sokan csak ejfel utan kepesek elaludni Az iskolai orak viszont !eggyakrabban nyokkor kezdodnek, amib61 egye· nesen kovetkezilk, hogy a fiatalok nern jurnak howl a sziiksege.s alvasmennyiseghez. A pubertas idejen ezert az agy biol6gial orilja a narmalist61 kesobbi id6pontokra all be, igy a tobozmirigyis kesobb jutlatja a melatonin nevil alvashormont a szervezetbe, Afiatalok fgy csak kescbbtudnakelaludo! reggel pedig, mlvel a harmon ok meg mindig jelen vannak

a szervezetukben, koncentraclos nehezsegelk ad6dhstnak, es kimerultnekerezhetik magukat. Nehany arnerikai iskolaban ezt felismerve kesobbr'e tettek az el.so 6rak kezdesi idopontjat, igy a tanul6k bio16giai orajahoz lqazltottak az oktarast,

Aimat'lansog-te:ropia

Az amerikai la.kossag ikozel30 5laza!l~kal szenved valamilyen a Ivaszav.ar'ban, es drasz.ti kusa n megniitt azailvilst segito gy6gy.szerekeladasi rataja, frja az USA Today .• Az almatlansagot azonban nem lehet kizar61ag gy6gyszeres kezeh~ssel kliralni. Az elso reakci6 az .:ilmatlansagra az, hogy "ezze~1 magamis megbirk6zom", mondja Michael Peril, a Pennsylvaniai Egyetem pszkhiater- es alvaskutat6 professzora, "Azinsomnia azonban kicsit olyan, mint a nlz: eloszor csak nehclny szikra jelenik meg, de a kBvetkezii pillanatban egy egesz erdf langba borul tole. A "tut' harem formaJa: a paciens nem tud elaludni, kepte!en hosszabb ideig aludni, vagy tul koran ebred:' Egy felni'ltt embernek nagyjab617-9 Manyi minosegi alV;3sra van szfiksege ahhoz, hogy er.zelmileg es fizikailag egeszseges maradjan.

.A legfantosabb: Id6ben eszrevenni, hogy baj van, am sokan evekig varnak, mire segitseget kernek, pedig mar 2-3 het alvas es kezeh~s nelkiil to!tott idoszak is sLilyos kii~etkezmenyekkel jarhat. Az eddig I I egsikeresebb kezelesnek egy, az inszomniara koncentral6 kognitiv viselkedeslerapiaes a gyOgy.Sleres kezeles kombinaci6ja bizonyult. Ajavulashoz legalabb nyale het terapia szukseges a profe55Zor szerint, aki nehany tan,3ccsal is szolgo3l a~ nyugtalanul alv6knak vagy tul rovid alvasid6kkel kuszkBd6knek, kaztuk azt, hogy alvas elatt ne haszmlljuk a szamit6geper, mert Mnyel art iizenik az agynak, hogy ebredjen fel!

Anem. zetk6Z.1' alvaskut3.t<1 . sok 57-erin!. egyre rosszabbul alszanak az em-

berek, az alvaszavarokbanes alvasbetegsegekben szenvedok szama folyamarosan emelkedik. Ezt egyebkent megerosftik a hazai tapasztalatok is.

De ne nyugodjon bele senki abba, hogy nem pthenteto az ejszakaja, s kinkeserves az ebredes, Az elalvases az atalvas ejszakai funkcioir ma mar szamos mnszeres vizsgalates megfigyelesi standard kutatja, az ebredes szakasza viszont meg kevesbe van a figyelem homloktereben. Ez ut6bbival kiemelten foglalkoznak a budapest! Benyovszky Orvosi Kozpontban miikodo Alvasdlagnosztikai Kozpontmunkatarsal, :eoneszetesen a hagyom:inyos diagnosztibi eljanisok, mint peldaul az ejszakai al-",SfuIlkd6k rnuszeres vizsgalata mellett.

-szt valamennyi alvo ember szinte na-

ta. erzekeli, hogy a reggeli ebredesek ::'lOnfele hangulatuak, s ha rosszul ebre... :.:lk, az bizony akaraz egesz napunkra ~':'vezotlen hatassal Iehet. Azt tudjuk,

?'" az ejszakai alvasciklusok periodici~ es intenzitasa nagyban befolyasolja - ili'as min6seget - kevesbe kozismert,

- T" az a bizonyos €bre.d.esi. allapot is je-

as rnertekben fiigg az alvasciklus al.ato!' Ha melyalvasbol riadunk fel, sokszor hosszu percek - es rovid kavek - szuksegesek, roig"kitisztul a fejiink" Ha azonban azebredes pillanata az alvasciklusunk felszlnes.ugynevezett REM-, vagy

ahhoz k5zeli allapotaban tortenik, szinte azonnal esznel vagyunk Egyszerdnek nlnhet a megoldas: ebredjunk a felszines alvasclklusban, e.s ezzel j6t tesziink magunknak - frissebbek, tettre keszebbek, kreanvabbak es kevesbe fatadekonyabbak lehetunk, mint mas napokon. Igen am, de nero tudjuk, hogy milyen alvasciklusban vagyunk eppen, hiszen alszunk. ...

J61 kovetheti azonban az a1v6 ember alvascikhrsait az €bren Iev6. A melyalvasos pericdusban a Iegkevesebb a mozgas, szinte csak a tiid6emelkedese/siillyedese erzekelheto, A felszines szakaszban mozog a szemhej (REM - Rapid Eye Movernenn.es mozognak a vegtagjaink. Ha ezeket a ciklusokat kovetjuk, viszonylag egyszenien megallaplthatjuk az idealis ebredes idopontjat. Ma mar kaphatck olyan alvasciklus·-erzekel6 ebreszt06nl:k,. amelyek akar hazi konilmenyek k6zott is tudnak ilyen segitseget adni, .Budapestl Intezmenyiinkben vegzunk olyan felmereseket, amelyek ennek az eszkoznek a tud atos alkalmazasat lehetove teszik, s igy elerheto a kellemesebb ebredes, eselyt adva arra, hogy jobban blrjuk a nappal kihfvasai;" - korvcnalazza G .. Nemeth Gyorgy, a Kozpont ve~etoje. Mikeppen aeebredes m6dja, ngy sajM alvasinak mindsege is ismeretlen a legtobb ember szamara, Azzal tobbe-kevesbe mindenki tisztaban van, hogy j61/rosszu! alszik, de nagyon kevesen tudjak, milyen igazab61 az alvasmin6segiik, amelynek

alapvetf befolyasa van az eletmlnosegre. Ennek megismerese, feltarasa az alapja annak, hogy valtoztassunk - s megoldasokat, esetleg gyogymodokat talaljunk a j6 alvashoz, Ezt szolgal]a az intezrneny orszagos alvasallapot-felmeresl projektje, arnelyben eddig kozel ezer felnott vett reszt, akik a tudomanyes feldolgozast koveto en valamennyten szemelyeseakaptakertesitest alvasuk minoseger6L Ha baj van, akkor egyszeni figyelmeztetest, b.a nagy baj, akkor "veszharangost", hogy haIadektalanul alvasorvoshoz kelt fordulniuk Szerencsere Magyarorszagon nemzetkozileg is elismert, kitun6 somnol6gusok - tobbnyire neurologusok, tiid6gy6gyasz, orr-ftil-gegesz es mas szakorvosi specialistak - kezelik a hozzajuk fordulo rosszalvokat, Igaz, ntncsenek nil sokan,

"A felrneresben reszt vev6knek tovebbi alvasterapias informadokat is kuldunk a sajat maguk altal kialakithat6 optimalis aivasi kori.ilmenyekrol. T:ajekoztatjltk oket arrol Is, hogy tovabbi vizsgalatokhoz milyen lehetdsegek allnak rendelkezesre. Kazpontunkban kiscsoportokban vagy egyenileg olyan gyakorlati alvasteraptas treninget tudunk rryujtani, amellyel megisrnerheteek es elsajatirhatoak az alvashoz fontos relaxacios es alvasi rechnikak, Ez a mcdszerunk - ervosdfagnosztlkai vizsgalattal egybekotve - Magyarorszagon egyedulallo" - vazolja a lehetosegeket G. Nemeth Gyorgy.

MINDEMNW P511CHOlOGIA ,100911. ~14M 37

HOMEOpATIA

Almatlansag

Ialan mar 'kiizhelynek szamlt. hogy test es h!lek ij·sszetartozik .. Azonball Descartes6ta hajlamos violt az ,emberiseg a ~ettfit kElt ,kiilan egysegkent kezelni. A IIHek abban az idoben eglyh!3,zi .. kezeles" ala keriH!. mig a boncothat6 test maradt az orvostud'Dmanynak. A. vegetativ idegrendszer. a belsci elvaLasztasu rendszer lis az immunfolyamatok melyebb megismerl!sev1el az .agy es a testi folyamatok ismet egessz'6 aliltak dssze, Majd 3Z erze'kszervek ,altai kiizvetlteft hatassa'l a folyamatha bekapcsol6dik a kiilvUa,gis, es a fenti tenyezok iisszhatasava'[ kialakftot1 'egeszet nevezzuk ennek, mi magunknak.

38 MIND!NNAPI PSZlCHOLQGIA .1009/3. slAM

hon

-

A.r5vid b. evezeto es.zmefutta .. tas celja, hogya divatos alva zavarok kezele-

senek homeopatias ro6djat tegyuk vilagosabba. A homeopatia nero kezel betegseget vagy tiinetet, mindig az egesz ember allapotara adja azt a szert, amit a helyzet megkfvan. Az almatlansag, insomnia hagyomanyos kezelesenel az egyik megkozelites az, hogy az alvas allapotat idezzuk el6 gyogyszerrel, ez altalaben hOSSZtl tavcn nem gy6gyitja a. panaszt, csak fiiggoseget okoz, a masik, bogy a kivalto psziches, eletmodbeli okot talaljuk meg es orvosoljuk, Horneopatias megkozelitesben mindkett6 fontos szerepet jatszik.

Az egyik kulcskerdes egy horneopatias esetfelvetelnel, bogy hogyan eli meg az almatlansagot az illeW? Milyen tiinetekkel, milyen idoszakban, es all-e a problema mogott testi vagy Ielki panasz. Neha a megoldas egyszerii fizikai problemara vesetheto vissza, mint peldaul az inkontinencia, sokszor a stresszes, le nem vezetett horrnonailapot okozza, neha gyasz, vagy mas lelki tenyezo a kivaltoja.

A tunetek sokfelek, es mindegyi k masfele megoldast kfvan.

Lefekves utan ugy erzi magat, mintha 5t kavet Ivett volna? Fejben lejatssza az egesz napot, es az izgatottsagtol nem tud aludni] Ilyenkor a homeopatia akavebol (Coffea) keszult szert rendeli, a "basonl6t a hasonloval" elv alapjan, Ez az allapot aItahiban enyhe stressz kovetkezmenye. Sokszor azonban egy esemenyhez, Ielki megrazkodtatashoz is kothetd az alvashiany, Torrent halaleset a csaladbani Azota nem tud aludni? Fajnak a faradtsagtol az izmai, gomb6cot erez a torkaban es allandoan asit? A gyasz fo lelki szere, az Ignatia lehet a megoldas, Ha azonban a

HOMEOpATIA

, ., 1

eopatias szemme

gyasz a kivalto ok, de nem tud r6la beszelni, latszolag tultette magat a prebleman, de ejjelenkent ragodfk rajta, esetleg szekrekedese vagy herpesze is van, Natrium chloratum lesz a megfelelO szer, A so tomeny allapotban vizvisszatartast idez elo a szervezetben, homeopatiasan az elfojtott erzelmek hatasara jelentkezo betegsegeknel kulcsszer, Magyarorsaagon a tortenelem kedvezett az elfojtas viselkedesmodelljenek, az ernberek megtanultak, majd utodaiknak mint mintat adtak tovabb egy olyan kornyezetben, ahol az onuralom a tuleles zaloga is lehetett, Rengeteg kr6nikus betegseg vezetheto vissza erre.

Gyakran sokat kell gondolkodni awn, hogy mi lehet az insomnia mogott, rnert a

valasz nem mind.ig kezenfekvo, Okozhatja egy regebbi sokkos allapot; amit nem doIgoztunk fel, Ez gyermekeknel jellernzo .. Nagy ijedtseg, baleset, stb, is lehet az almatlansag hatters. A sokkos allapotok szere az Aconitum, a gyermek-peldahoz visszaterve ez kivaloan hat olyankor, ha a kicsi fel a remalmoktol, es ezert nem tud elaludni,

Az egyszerubb esetek koze tartozik, amikat" tul faradtak vagyunk fizikailag ahhoz, hogy aludjunk, Ilyenkor az Arnica montana oldja meg a problemat, ez a szer kivalo regeneraciot segitlS hatasarol hires, es a muteh elokeszitesekben, senilesek kezeleseben is alkalmazzak,

A fenti peldak csak kiragadott Iehetosegek a. homeopatia komplex tarhazabol,

HA HIABA SZAMO'UA A BARANYOKAT ...

Megnyugtato megoldast nyuit a 'SEiD.ATIF pc .

• Hatekony a stresszokozto idegessegre, szorong6sra 65 alv6szavarro .

• Nem okoz nopkozben oluszekonvscqot es hozzoszokdst, fi.iggoseget.

Celunk az volt, hogy bernutassuk: a titnetet, jelen esetben az almatlansagot erdernes ugy megkezeliteni, mintha a figyelmezteto jelzes villanna fel egy auto mdszerfalan, A test-lelek homeosztazisa megbomlott, erre figyelmeztet, Testunk reagal fiziol6giai szintenegyhatasra, ami lehet egyszeru kiilsd tenyezo, de egy bonyolult lelki folyamat is. Neha eleg erzelmi allapotunk tudatositasa, es megfelelo valtoztatas, hogy az ok-okozati Line megszakadjon. Ha azonban ktilso segltsegre is szukseg van, forduljunk a homeopatiahoz, melynek gy6gysz.erei szervezetunkkel kozvetlenul a neuro-endokrin szabalyozas szintjen kommunikalnak.

Pucsok Bernadette

HOMEOPATIA A SZE'I..iO GyOGVMOD.

WWWSTRESSZ.lNFO.HU VENY NELKUL KAPHAT6 GyOGYSZER.

KERESSE A PATIKAKBANl

A KOCKAzATOKROL ES A MELLEKHATAsOKROL OLVASSA EL A BETEGTAJEKOZTAT6T, VAGY KEROEZZE MEG KEZEL6oRVOsAT, GY6GYSZERESZET!

MINDENNA" PSllCHOlOGIA ·2009[3, 5zAM39

UTVESzrOBEN- LELKI BAJA.INK

Szajcz Agnes ,

HATAROK

, ..

NELKUL

A borderline szemelviseqzove rr6~1

"Maga szerint borderline vagyok?"- hangzik eI mely ketsegbeesessel, azonnali viilaszt kbvetelve a kerdes a rendeloben, Pszicho-k6nyvekbenes a vilaghal6negyre robbet olvashatunk errOl a diagn6zisr61. Val6jaban nem betegsegr61 van sz6, hanem slemelyisegmukodesrol, kapcsolati mintar61, ami aztjelenti, hogy az egyen szinte minden (fontosabb) kapcsolataban visszateroen ismetl6dnek ugyanazok a problemak .. Sokan ketsegbeesnek ettOil az eshet6segtol, hiszen borderllae-nak lenni szamukra egyet jelent azzal. hogy "remeny~elen eset". Vagyis nines kidt. Marad az alland6 fesztiltseg es slorongas. Kapcsolatokba val6 fejest-ugras es szakftasok .. Felelem az egyedtillett61 es a masokkal val6 egyUtth~tt6L Elegedetlenseg es elE~gtelenseg-erzes ,onmagaval es masokkal szemben. Alland61elki fajdalom es meg nem ertettseg. A biztonsagerzetes a bizalom gyi:itrii hianya. (lnertekelesi es identitas-bizonytalansag. Oressegerzes.lsmetl6d6 depresszio, Szunni nem akarD vagy a kapcsolatteremesre. bnsertesek, Sokan ezekkel vagy ehhez hasonl6 erzesekkel, kapcsolati zur.zavarral ktis.zki:idnek - evek, vagy akarevtizedek eta.

Terrneszetesen mmdannyiunk eleteben elofordulhatnak olyan idoszakok, amikOT ugy erezzuk, hogy erzeseink viharossa fokozodnak, keptelenek vagyun k elviselni valakineka hhinyat - ilyen lehet egy mindent elsopro szerelern, vagy aka! egy szeretett szemely elvesztese, az aknt gyasz vagy a valas idoszaka. Hasonlokeppen erzelmileg intenziv es ellentrnondasos idoszak a serdulokor, mely normal esetben is igencsak viharos tud lenni. Kevesbe ismert, ugyanakkor sokak szarnara szinten erzelml zava-

rodottsaggal teli, nehez korszak az un, eletkozep-krfzis. Ezek azonban atmeneti iddszakok, a szemelyisegfejlddes fontos szakaszai, A borderlme szemelyisegzavar - mely diagn6zis egyebkent csak felndttkortol adhat6 - ezzel szemben tartos szemelyisegmtikodest [elent, Vannak kifejezett jellegzetessegei, ugyanakkor terrneszetesen minden egyen mas es mas, egyedi szernelyiseg, nincsenek rnindenkire ervenyes lelrasok, Nezzuk az altalanos jellemzoket, majd azt, hogy rniert is lehet j6 tudni mindezekrcl. ..

40 MINOEHHAPI mlCHDlOGIA • lOO~ll. SlAM

Ellentmonddsok ozone

Altalaban eles szemmel eszreveszi az

iga zsagta lansagokat, 6szintetiensegetes kemenyen, latszolag magabiztosan ,.,odamond", talan a munkaban, a tanulasban, az alkotasban is az elvonalban van, - megis telve van szorongato btzonytalansaggal. Kozelsegre vagyik, de kepte-

len ezt elviselni: haerzelmileg fontos szarnara valakt, egyre feszultebbe valik, mig a kapcsolatot szet nero robbantja, Vagy otthagyja a rnasikat (altalaban is impulziv, a kapcsolatbol vale kilepesben kuloncsen), vagy szarnara erthetetlen medon - azaz nem veszi eszre, hogy

mit tesz,- ismblodik, hogy elhagyjak. Ettol retteg a leginkabb. Pillanatonkent valtakozik, ahogy szenvedelyesen szereti es halalosan gyfllbli a howl. kozelallokat, Hajlarnos ideallzalni es devalvalni a rnasik embert - lis onmagat, Egyszer azt haUhatjuk tole, hogy kollegaja vagy baratja csodalatos, fa ntaszti kus ember, masker pedig ugy nyilatkozik rola, hogy erzeketlen, onzo es turelmetlen, Eros autonomiaigennyel lep fel, ugyanakkor hajlamos kiszolgaltatott, ruggo helyzet-

be hozni onmagat, Kapcsolatban lenni vagy egyedul] Egyik elviselhetetlenebb a maslknal, Ugy erezheti, mintha minden uj parkapcsolaraba bele lenne kedolva, hogy nem fog muk6dni. Sokszor alrnodozasba menektil, rnindennel jobban vagyik egy gyenged kapcsolarra, amelyben szeretik - azonban egyre kevesbe hisz abban, hogy neki ez sikerulhet.

Ttlreshuturon

Mikozben 6 maga llg)' erzi, hogy alig kepes elviselni a benne tombolo zurzavart, hozzatartozoi szamara sem rozsasabb a helyzet: nern konnyii mindennapos erzelrni viharalt, Impulzivitasat, hangulatvaltozasait toleralni, Peldaul egy-egy beszelgetes soranugy tunhet, minden

a legnagyobb rendben van, rnindkettOFiknek jolesik az egyi.i.tt toltott ido, megertik, kedvelik egymasr, A kovetkezo talalkozason azonban Iehererlen ott folytatni a dolgot, ahol abbahagytak: rnintha valami gyokeresen megvaltozott vaIna! A beszelgetes legkore gyanakvassal, bizalmatlansaggal relive valhat, 01yan vadaskodasok bukkanhatnak fel

varatlanul, mint peldaul:"Og), erzem, egyaltalan nem vagyok neked fontos,

csa k keptelen vagy ezt oszinten fel vallalni!" Olyan, rnintha egy rmikodesben h~vo vulkan mellett elnenek. A feszultseg a kapcsolatokban Is allandosul, Hiaba

a szeretet, a. kozeledes es a gyongedseg: ismetlednek azosszecsapasok, nagy egyrnasra ralalasok es szakftasek, Van, aki az erzeseit magaba zarja, es van, aki teljesen kleli, A benne uralkod6 kaotikus feszulrsegtol sokszor nem kepes sajat erzeseit felismernt, szavakba ontenl, es ami talan a legfontosabb: ezeket sajatjakent elfogadva elviselni, nyerseseguket kisse megszellditeni. Szeretne iukabb erzeseitdl, pusztito indulatait61 megszabadulni, tehermentesulni: kivetlti ezeket valaki masra, aki egy ida utan azon kapja magat, hogy kiborul, indulatos vele, elfordul tole - maga sem erti, mi tortenik kozottuk,

Hotrirok nelkUI

A borderline szemelylsegzavarban szenveda ember belsd es ki.ils6 kapcsolati vilagaban egyarant hatarok nelkul es ele-

rni erzesei altal vezerelve letezik, Peldaul fajdalmasan erinti, csalodott, ha nern kapja meg a rnasiktol azt, amit var, vagy arnire vagyik - meg akkor is, ha nern tudatta a rnasikkal, hogy mit szeretnel Hiszen ugy gondol]a, hogy kedvesenek vagy a nyjanak rudnia kell, hogy mire vagyik, mit gondol, mit erez ... szeret-

De vagy elvar]a, hogy szavak nelkul is megertsek, Kimondva-kimondarlanul megjelenik a hatartalan egytittlet iranti vagy (Balint Mihfdy hasonlataval: az egymasba folyo harmonikus elvegyules), melyet a leggyakrabban a "hal a vlzben" szlmbolummal szoktak leirni: ahogy a hal kopa!tyujaban Iev6 vizrdl sem dontheto el, bogy a halhoz vagy a tengerhez tartozik-e, ugyanugy nernerzekeli, hoi vannak a sajat es a masik ember hatarai. A hararokba vale iitkozes - peldaul, hogy nem lehet valakit barrnikor felhivni telefonon - szamara frusztralo es sokszor elntasttaskent eli. meg. Masreszrol viszont ebben a Iebegd heiyzetben, "a semrni agan" nines kapaszkodo, a bizonytalansag es a biztonsagerzet hianya idonkent az elviselhetetlensegig fokoz6dik. A szorongastes frusatraciot

MINDEHHAPI PIZI(HOlOGIA ·100913. HAM 41

UWEszr08EN - LELK!I BAJAINK

egyebkent is nehezen vagy egyaltalan nern tudia kibirni, toleralni, Mindig kell valaki, akiben meg lehet kapaszkodni, fogm a kezet, de iigy erzi, kapcsolatai allandoan kicsiisznak az ujjai k6zul. A masik emberrel valo egyiittlet szamara elemi letszukseglet es fenyegete rernkep egyszerre.

"Sz6val borderline ... " - Mire j6 a rolsmeres es mire nem

Cikkeket, konyveket olvasva.filmeket nezve dobbenetkent erhet valakit a felisrneres: ami vele tortenik, azegy letezd szemelyisegmukodes, borderline-nak hfvjak. Tehat nines egvedul, nem "ffiarslake" , masok is kuzdenek hasonlo gondokkal. Pelmerul, hogy a benne uralkod6 .z.urzavar talan megis megertheto, hiszen valaki foglalkozik ezzel. Rajohet, hogy noha vannak depresszios idoszakai vagy panikszerii szorongasai, alapjaban veve talan megsern depresszios vagy panikbeteg, mas lehet a gond. "Tala.n en is borderline vagyok, es akkor most rni van?" - jon a kovetkezo kerdes, Azonosulni egy diagn6zissal vagy cimkevel- altalaban veve is zsakutca. A gond ugyanis az, hogy eltoljaonmagdtol sajat bajat, szemelytelen "keplette" valik, Ugy gondolhatja: "borderline (beteg) vagyok, nero tudok maskeppen erezni,

gondolkodni!" Passzlvitasba es elkeseredesbe zuhan. Talan gy6gyszeres (azaz: kulsd) segltseget e1fogad, oldja meg valaki vagy valami az altala erzett szorongast, lehangoltsagot, Ilyen esetekben nem kepes ateln! viselkedese, eletvitele iranti saja:t felelOsseget.

Szarntalan helyen olvashatunk a szernelyisegzavarok jellemzoirdl, kialakulasanak okairol, rnely reven az olvaso sok mindent megerthet sajat problemaival kapcsolatban is. A konyvek es Ieirasok fele fordulas csablto lehetdseg, azonban tobbnyire Iatsz61agos megoldast hoz, his zen elsosorban olyan isrneretet nylijt, ami nem visz eldrebb azon az iiton, hogy az illeto elkezdje megerteni sajat erzeseit, es megprobaljon kikerillni kapcsolatai ordogi kore~boL A szakirodalom tanulmanyozasa vedett kozeg, mivel szernelytelen - a pszichoterapia soran viszont nem uszhato meg, hogy valaki szernelyes leg yen.

A terapia altalaban is akkor tuderedmenyesen mdkodni, ha a segltseget kero ember mctivalt arra, hogy dolgozaon sajat erzesei 65 kapcsolati mukodese megertesen, Az itt leirt gondokkal kuszkodo emberek pszichoterapiaja hosszu, kitart6 munkat igenyel, rnelynek saran termeszetes jelenseg, hogy a terapias kapcsolatban megjelennek az erzelmi viharok es ambivalenciak, es a remeny ugy valtakozik, mint az allandoan fogy6 rnajd novekvd Hold ...

oAPRa VILLANASOK EGY

· .. BORDERlANY"· ElETEBOl

.. . ugyan nem tartanak bennunket statlszukallaq normals egyeneknek, de nehez rank hilzni mind a neurotikus, mind a pszichotikus cimkeket, S amig az orvostudomanyes a ilelkes pSli(hol6gusok {sapara megfeszitetten igyekszik talalll! szamunkra egyszepen korvonalazott skatulyat,addig mi nyuqcdtan mnvediink, rnert elismert terapias rnodszerek meg nem nagyon akadnak. .

.. . akit "megtalalt" (a bioldgiai halter ugyanis meg nern bizonyitotl) ez a betegseg, a pokol tornacan

.: la ncikal ... ltigy EI1EZZUK, hogy falak mznek ktirUi minket, fuldoklunk, beldlkonqunkaz uresseg-

WI. senki nem szeret benminket, erok vesztesek

va gyunk, haszontalanok, felesleqesek [sot, il rtalmasakl, nem vagyunk igazi noklferfiak, sodrodunk, megorUllink ... Es ki:izben fUDJUK, hogy ez mind csak teveszme, Vagy megsem? feny, hogy fogalmu nk sines a biltonsagos kiitodes mi benleteriil, nern tudunk Ielmutatni egyetlen tartos kapcsolatot . sem (akarszerelem r61,. akar baratsagr61, szti lokrol van szo), minden varatlant61 (es f6leg mindenkitol)

4:2 MINDE·NNAPI PSZICHOulGIA ·1.00911. SlAM

f€% Ilk, a fontos helyzeteket illet6en donteskeptelenek vagyunk, erzslmi amnezia rlmen felejtiink, tisszekavarjuk a dolgokat, mar nella meg sern tudjuk kiilonboztetni, hogy valami tenyleg rneqtortent-e vel iink vagy csak el kepzeltiik. Am mindekozben igyeksziink eleqet lenni a klilvilag altai megslabott kovetelmenyeknek, tanulunk, dolgozunk, atadiuk a helyUnket a metr6n.

Neiha elfog a boJdog tudat. hogy ebb61 is ki fogunk masznimert van egy fantasztikus ember, aki fogja a mancsunkat, harmi tortenjek is, .. Es 0 tudja, hogy ez a barmi all jelen ti, hogy nella mag unknak esilnk a borotvapengevel vagy eppen Ot kiildjiik

el egy szep oszi delutiln melegebb eghajlatra r ori:ikre, rnecskos szavakkal, minden valos ok nelkiil (estefele pedig felhivjuk, hogy (j a legfo.ntosabb szamunkrd a vilagon es belepusztulunk, ha elhagy bennilnket) .

Ri5llet (sot( NikoJerta (Pdlmdny Peter KolOliklJs Egyerem 8fK pszic!1ol6gia uok; 2. Molyam) pcllyamunkcijdbdl

FIGYELEMZAVAR

A FELNOTTKORBAN

Talan mindannyiunk szamara isrneros az erzes, hogy elkalandoznak a gondolataink, keptelenek vagyunk figyelni ana, arnit eppen csinalnunk kellene. Olyankor erezhetjuk ezt, arnikor valami unalmas szamunkra, amikor valami S7.i.ikseges, am roppant erdektelen dolgot vegzunk, Vannak emberek, akikre a mindennapi eletukben, szinte minden tevekenysegtik soran jellemzo, hogy keptelenek koncentralm, hibakat vetenek, folyton elfelejtenek, kihagynak dolgokat munkavegzes, vagy akar a mindennapi eletuk szervezese soran, Mivel a szellemi erofeszitest, koncentralast igeny16 tevekenysegek nehezseget okoznak, halogatjak, elkerulik azokat - s ha bele is vagnak, altalaban nehezen, vagy egyaltalan nero fejezik be. Mindemellett jellemzo, hogy folvton mehetnekjuk van, talzottan aktivak, de nemhatekonyak, nem birnak varakozni, turelmetlenek, lndulatosak,

Amennyibenezek a jelensegek allandoan jelen vannak valakinek az eleteben, es kifejezett nehezseget okoznak a mindennapjaiban, tevekenysegeiben, hatekonysagaban, ernberi kapcsolataiban, joggal gondolhat ana, hogy Pigyelemhidnyos/hiperaktiv zavarban (ADHD - Attention Deficit Hyperactivity Disorder) szenved. Az ADHD egy fejlOdesi. zavar, amely azt jelenti, hogy a fenti preblemakat okoz6 karosodasok mar szuleteskor fennallnak, a jellemzo tiinetek gyermekkort61 jelen. vannak, es akar az egesz eleten at fen 0 is rnaradhatnak.

A gyermekkori ADHD-val viszonylag sokat foglalkoznak a kulonbozo mediumok, arrol azonban, hogy a tunetek 10-60 szazalekban felnottkorra is fennrnaradhatnak, sokkal kevesebbet hallani, Az ADHD felncttkon gyakonsaga kb, 1-4 szazalek, es altalaban jelentos szocialis karosodasokkal.egyurtesen elOforclu16 pszichiatria zavarokkal (hangulat- es szorongasos zavarok, szenvedelybetegseg, szernelyisegzavarok) jarhat egyutt, Ezek a jarulekos problernak nerncsak az egyen eletet nehezftik, de komoly diagnosztikai nehezsegekhez is vezethetnek. A paciens altal felkeresett szakernber sokszor csak a. rnasodlagosan elofordulo zavarokat latja, kezeli, az ADHD pedig "csendesen megbujik a sarokban",

Az ADHD egy kezelhetc, fejlesztheto zavar, Amennyiben jelenlete igazolodik a felmerult problemak hattereben, gy6gyszeres ter:ipia es nern gyogyszeres, foleg keszsegfejlesztesen alapulo pszichoteraphis technikak is j6 hatekonysaggal alkalmazhatok a kezelesben, Fontos kerdes, hogy mit is kezdhet valaki, ha a fenti problemakort tapasztalja, hova fordulhat segltsegerti Egyeve mukodik Budapesten a Semmelweis Egyetem Pszichiatrlat es Pszichoterapias Klinikiln felndttkori ADHD ambulanciank - idopontot kerni a koverkezd telefonszamon lehetseges: (06-20) 825-0185, illetve adhd@ pscyh.sote.hu,

dr. Angyalosi Anna dr. Simon Vikt6ria

MINDENNAPI PSZl(HOlOGIA ··l.OO9/l. SlAM 43

"Amikor megereztem a mellemben a csomot, e/osziir nem is akartam azonnal az orvoshoz rohanni. A jerjem mondta, ezt mindenkippen meg keU mutaini valakinek. Amikor viszont a vizsgalatra mentiink; a var6ban valami [urcsa "bizonyossag" etzes keletkezett bennem: EZ AZ. Valahogy akkor !'lem is jeitern, inkabb klvan.csi voltam, mint aki arra var, hogy megbizonyosodjlk. A diagnozis egyertelrna volt: malignus (rossztndulam) a daganat es gyorsan operaln; kell. Akkor nem is ijedtem meg, il1ktibb valamilyen. c!lomsze·ru. allapotba kerultem, es nem fogtarn fel a dolgok sulyat, csak azt, hogy akkor most valamit tenni kell.:" (32 eves no)

A dioqnozis el6tt

A betegek egy reszenek mar sokkal korabban van valamilyen homalyos erzese arrol, hogy nines rendben valami, Van, aki elhessegetia gondolatot, es igyekszik 3. megszokott eletet elni, de sokan olya.n erzelrni allapotba kerulnek, arniben allandean feken kell tartani aszorongasokat,

44 Mf~OENN~PI PlzrCHOlOGIA • 20091l. SlAM

A diagn6zist61 val6 felelem menekiilesre keszteti oket, tudattalanul harftanak, de rnivel ez a mechanizmus elegtelen, a gondolataik koze rendszeresenbetor, szinte befeszkeli magat a nyomaszt6 aggodalom. Olykor arrol szamolnak be, "mintha tudtak volna, mi fog kovetkezni", Ez arra is utalhat, hogy van valami tudattalan erzelmi kapcsolat a testunkkel, Erzekenyebb emberek gyakran "bej6sol.nak" banalis betegsegeket, ami termeszetesen nem joslat, hanem tapasztalat, Az onkologiai diagnosis Ielektanfertelemben psziches trauma, olyan erzelmi allapot, amelyben tudattalan mechanizrnusok aktivalodnak az En vedelrneben, Ez az erzelmi muk6- des teljesen ertheto, hiszen a daganatos betegsegek szinte meg mindig ugy elnek a koztudatban, mint halalos diagn6zisok. Olyan egyetemleges felelem ez, amit csak nehezen tor at egy tudomanyos hir, peldaul arrol, hogy gy6gyfthatova valt valarnelyrk betegsegfajta. Bar a halallal, eletveszellyel fenyegetett allapottol mindenki retteg, a rendszeres szures megsem valt rutinna a hetkoznapi ember eleteben,

Beteg OZ orvosn61

A betegek gyakran szinte lemerevednek az orvos elatt, a hallett rnondatok komoly felelmet gerjesztenek, sot, se megiegyezni, se felidezni nern tndiak az OIVOS szavait, a remulet valosaggal lebenitja oketo Ez a daganatos betegseg elsa traumatikus szituad6ja, s mindenki sejti, hogy ez meg csak a kezdet. Ebben a psztches allapotban- minden megeloz6 erzelem es fantaztaellenere - a. valosag nagyon ijeszt6, Az egyen egy vaci6szerutlen szituaci6 f6szereplojeve valik - akarcsak egy filmben -, hallja ugyan a rnondatokat, de az erzekszervi gatlasok kovetkezteben nem teljesen ertl, Uyenkor gyakran az emlekezes folyamata is torzul, kes6bb nehezze vaiik a hallottak felidezese. A:z orvos nemegys-zer azzal szembesul, hogy a kovetkezd beszelgeteskor a beteg ugyanazokat a kerdeseket teszi fel, vagy ana keri, mondja el ujra, amitaddig mondott, A psziches traumabol fakad6 elemenraris szorongas azonnali gatlast okoz, a regresszio kovetkezreben a beteg kiszolgaltatott es remult allapotba kerul, hirtelen

a Iegegyszerdbb dolgok is erthetetlenne valnak szamara, szinte keptelen felelosen cselekedni vagy mondani barmit is. De van, aid mar az els6 orvosi vizitnel nagyon tettre keszen viselkedik, ami egyfe161 mutatja, hogy az 6 krfzismegoldasi strategiaja a tevekenyseg. Ez ugyanakkor hajlarnosit a bagatellizalasra, arra, hogya diagnozist nem a sulyan kezell, hanem banalis betegsegkent, kicsit vallranditva, Nagyjab61 ez a ket veglet tapasztalhato a viselkedesben, kozottuk persze sok az atmenet. Barmelyikr61 is legyen 5z6, az egyen szamara a legfontosabb eel min dig a szituacio tulelese es meltosaggal viselese.

A val6di ff~:lelmek

"Az.t hiszem, nem vagyok ttsztaban azzal, mi kovetkezik most, de a [ehetO legjobban akarom vegigcsinalni. Vissza akarom kapni az eleiemet. Gondolkodom sokat, hogy mi lehetett az oka ennek a diagn6zisnak, es teny, hogy az ut6bbi id6be'1 nem voltam felhOtleniil boldog. Sok Jesziiltseget eltem at, amiket megtartottam magamnak, es I1cha teljesen kiltitcls.talannak ereztent min dent. Most azt hiszem, ez a diagn6- zis jigyelmeztetes, hogy valamit maskepp kell csinalnom, mint eddig. Be kellliitnom peldaul, hogy boldogtalan a hcizassagom, mert nines koz6ttiink valodi erzelmi kapcsolat: Sokszor szo)'ongok, miel6t1 hazaer a prjem, hogy csak ne legyen !esziiltseg, ne legyen annyimJaradt e.s ingeridt, mint mostanaban sokszor:"

(35 eves n6 melldaganattal)

Hasonlc gondolatok jelennek meg minden olyan betegnel, akinek van igenye onismeretre, akierzelmileg erett, vauonreflex i6j a, elgondolkodik az elete tortenesein, igyekszik megerteni oket, levonni a kovetkezteteseket - es beavatkozni, ha szukseges, A daganatos betegseg diagnnzisa minden alkalommal gondolkodasra kesztet, hiszen talalni kell valamilyen magyarazatot ana, miert alakult [gy az elet. Sok esetben az onkologus sern tud egyertelmn valaszt acini, mert nern is letezik objektiv indok. Az ember viszorrt akkor tud kezdeni. valamit a kritikus helyzetekkel, ha nemcsak k6rdeseket tehet fel, de valaszokat is kap, Az optimalis, a betegnek erGt ado, megkuzdeset segit& megk6zeHtes abban segit, hogy a nlkbetegseg ne tli.njon olyan felelmetes szomyetegnek, amely barmikor Iecsaphat, es nem tudni, mtert pont akkor es arra. Sokszor hallani betegekt&l, hogy "nem itta.m, soha nem dohanyoztam, vigyaztam magamra, akkor rniert lettem beteg?" A kerdes megvalaszolhatatlan volta onmagaban is axt eredmenyezheti, hogy tudattalan fantazhikban megjelenik

ONKOPSZfCHOLOGIA

A rriktel vole fel1elmek

Az egeszsegesek koztil nagyon sokan klizdehek IIrakf6biaval" (ahogy a komyelv nevezi), ami alland6 felelmet jelent a betegseg.tol. Van, aki beszel erreles van, aki nern, de ettol meg szinte naponta gondal arrs: "jaj, csak ez ne le.gyell". Ha feltennenk nekik a kerdest, nmitdlfl~lnek leginkabb az eletben?", egyertelmuen ezt neveznek meg. Iermeszetesen mindenki altol retteg Jeginkabb, hogyfelelmei onbeteljesfto joslatta valnak, szinte mar la~a magat egy orvosi rendeldben, amint nez az ervcsra, es hallja az ijeszJo szavakat. De ez nem ugyanaz azerzelrnl allapot, mint amit a b.etegek att'ilnek.lnkabb olyan szorongasos rartalrnakro] beszelhetunk, amelyek a'lland6 diszkomforterzest, nyug.talama.got ideznek elo, melynel erdemes feltarni, mlert ez a felelem taT9ya.

A fobias felelem kivalt6Ja mindig valamilyen ]61 meghatarozhat6 dolog, helyszfn. A tiinetet fenntartd tudattalan retteges igy jol definlalhatc, Sokkal erthetiibb, ha valaki azt mondja, nem mer a metroba lemenni, mert azt erli, hogy megfullad a fiild elatt, mint ha homalyosan arrol magyaral, hogy blzonytalanul szorongegy ideje, Ha a felelem targya a rakbetegseg, az illeta menekiil az olyan besze[getesek eliil,amik errol szol nak, el kapcsolja .3 tevet esradi 6t ilye n rmlsorokeseten, nern otvas Ilyen tel rgyu i rodalmat - es fiileg nem megy a szurovizsgalatok kOl!elebe sem. Homokba dugJa a (eje!? Igen, de ennel bonyolultabh az erzelmi methanlzmusok mukodese.

Hoqvcn nlokul kii a fobias tunet?

Mindannyian latnmk mar alyan kisgyereket, ak! azonnal biimb61ni kezd, hafeherkopenyes doktor baes!t lat kdzelednl Sokszor meg akkoris, ha ilZ orvos kezeben nem inJekdos to van, hanem gyonyoru pottyiis labda. Nem a labda a lenyeg ugyanis, hanem a "felelmetes"feherkopeny, Val6szinu, hogyeza kisqyerektudattaanul is ernlekszik a "cs.ecsemokori szurikra", 6vodaskori mandulavingaJatokra, nltasokra, tshata fajdalom emli~ke hOlzakapcsol6dott a Feher kiipeny Jatvanyahoz, s hiaba magyarazzuk nekl hogy a doktor b,icsi nem bant, es mosolyoghatunk rendiiletleniil, "kiiszoni, ilpontosan tudja, ml fog kBvetkez.ni",

Na.gyja b61 fgy a laku I ki a. fo bias felelem felnott korban is, csak ma r nem az injekdos ta, hanern az egyedUl h!t, a tiimeg, a tiirnott busz, vagy egy betegseg lesz a "mum us".

A manapsag meglehetiisen gyakori nikf6bia eseten a szarongasos gondolatak foleg a hala'ifelelem kore szervez.odnek, megjeleni k aZlizol<ldo reme is, hiszen gondolatban azt eli at az illeto, hogy nagyon elveszett 3Z em berek kOltitt, akik mlndjol va nna'k,intezik a dolgaikat,.IendUle'tesen jmnek-rnennek. A betegsegtol va 16 felelern hiittereben anertekeh~sl probh!mak <lllhatnak, traumaszeru lehet a tehetet.lenseg erzese, amit ilyen kar Melvalaki.

A rakbetegseg gondolata nem veletlenszerfien jelenik meg. Feltar6 pszichoterilpias kezelesek soran j61 er· zekelheto, hogy erzelmHeg nehez, faraszto, ideges id6szako'k soran aktfva bbak ezek agondolatok is, Minto a akkor vol na rajuk 5zukseg, mikor az elet terhei, a neoezsegek eh§rik azt a kuszobot, ahal a szakasos megaldasi mecha nizmusok rna r eh~gtelenek.

A. tudattalan slorangasak alakulasa attol fOgg, ki mennyire kepes 'kezelni a sajat eleteben elOfordulo nehezsegeket, mennyire em magal kompetensnek, es filleg m ennyire tarlja kepesnek magat barmilyen helyzet megoldasara. A helyes tinertekeles, az egeszseges Ii nbizalorn teremti meg alt az erzelmi biztonsagot,)6 egyensulyi helyzetet, amiben vannak ugyan nehezsegek, de nincsenek "letagl6z.6",lehetetlen 5z.ituaci6k.

A rakt6f val6 felelem persze tartalmaz realis tenyeket, ilyen peldaul a megbetegedesek gyakorisa.ga. Aki felelosen gondolkodik sajat egeszsegerOl, barmilyen gyanuja eseten legalabb konzultal egy orvossal. Ha viszont fobias felelmet el at, akkor az Ilyen gondolat csakarra le5z.j6, hogy novelje a :rossz erzeseket, es ujabb blzonyftekkal slolgaljon arra nezve, hogy az elet felelm etes es kiszamithatatlan.

MINDENNHI PS1ICHOlDGIA • 200m. mlM 45

ONKOPSZICHOLOGIA

a biintudar, bogy az ember valamikor valamit h ibazott, es most ez a buntetes, illetve ugy erzi, igazsagtalan sorscsapas erte, Nehez erzelmileg feldolgozni azt, hogy a:mig masok egeszsegesek, {) egyeletveszellyel fenyegeto betegseg diagnozisaval kiizd. Ez gyakran irigyseghez, sertodott erzelmek megjelenesehez is vezet. Narclsztikus serulest ela! a beteg: ax onerzetet erte seri.i.les .. A paciens onmagarol kialakitott kepe - mely tartalmazza az egeszsege, testtepsege felettl kontrclltis - serul, mert a rakbetegseg azt a fenyegetd jelentest is hordozza, hogy ez a kep hamis volt, hiszen nem sikerult egeszseget megorlznte. "Ugy Iatom magarn, mint egy szerencsetlent, aki Sziszifuszkent maszik allandoan sziklava! a hatan, orokosen visszacsuszva, m ikozben rnasok konnyeden, mosolyogva keringoznek ugyanott."

(34 eves no, limphomaval)

M.ire kell Ielkeszulni?

A legnehezebb tenyezd mmdenki szamara az ismeretlenseg. Annak ellenere, hogy rna. mar alig akad olyan ember, akinek az ismeretsegi koreben ne lenne onkologiai beteg, a varhato folyamatrol hasznalhato tudasa senkmek nines - es nero is Iehet, Az orvos korrekt tajekoztatasa ellenere sern mondhatjuk, bogy minden tenyez6 ismertte valik, mert mindig vannak kiszamlthatatlan reakciok, mellekhatasok, egyeni sajatossagok. Amikor valaki bevonul a korhazba, rmltetre vagy kezelesreo nagyjabol tudja csupan, mi fog vele tortenm.Erzelmileg tehat a bizonytalan szituaciot kell komfortossa es elviselhetove tenni. Ez csak akkor mukodik, ha az orvos szemelye es szaktudasa biztonsagot l1yUjt. Ismert, hogy az idegen helyzetet es az Infbrrnacfohjarryt mindenkiugyoldja, ahogy tudja, vagyis rnegprobal majd ismereteket szerezni. Am ha az Informacioforrasegy betegtars vagy seged:oover; akkor j6 eselye van annak, hogy nern valodi tudast, hanern "remtortenetet" kap szakmai rnondatok helyett, Az ismeretlentol a legerosebb ember is fel, ezt nero szabad eltitkolni vagy szegyellni, mert a szorongasok nem old6dnak attol, ha valaki neman visell a nehezsegeket, mint egy filmbeli hcs. Az onkologiai osztaly ijeszt6 hely. A fajdalorn, a Jathato test] elvaltozasokes sokszor a kiszolgaltatottsag olyan mertekben van jelen, ami meg egy latogat6 szamara is rnegterhelo. Az uj betegnek pedig ki.iIono· sen. Vannak, akik nem nagyon baratkoznak, nem beszelgetnek, mert Igyekeznek femltartani belsa biztol1sagerzetiiket. MasDk mar az els6 6raban tarsalogni kezde· nek, ilyen m6don "puhitva fel" a remiszt6 ismeretlent. Barmelyik allapot is alakul lei,

46 MINDENNAPI PSZICHOL.Om ·20091]. SZAM

a legfontosabb az elszantsag es a megkuzdes erzesenek a rnegtartasa. A "velem ez nern tortenhet meg" erzese olykor inkabb a noveli a betegben az erzelmi tavolsagot a kialakult realitas es a belsd attihid kozott, Ha viszont a "minderrt megteszek azert, bogy meggy6gyuljak" gondolatok az erosek, az azt jelenti, hogy minden erejet es megkuzdc kapacitasat ennek a celnak szenteli rnajd.

Az aktlv; onmagukon sokat gondolkod6 esonrnagukert sokat tev6 betegek gy6· gyulasi aranya jobb, mi nt a beletor0d5ke, a. sodrodoke, A val6di szernbesiiles es a betegseg elfogadasa azt is jelenti, hogy a beteg a negatives pozitiv erzelmeit egyarant kifejezi,

Az onko16giai kezelesek folyamata sokszor olyan, mint egy belathatatlan akadalypalya, Eldfordulhat, hogy azt hiszszuk, mar az utolso kanyart latjuk, de aztan d kell dobbennunk, hogy az ut meg folytatodik, Ilyenkor sokszor perspektfvatlannak latjuk a helyzetet, es elerhetetlennek a megszokott eletunket. Ezek norrnalis es termeszetes gondola. tok, mert a nehezsegekre mindenki £gy reagal, De utana erot kell gyujteni:ink, ujra kell gondolnunk a lehetosegeket, celokat, es terveket kell keszitenLi.nk, ame· lyek visszavisznek benni.inket a realitas

vilagaba, oda,ahol fontos az en ereje, kitartasa - a bit onmagunkban.

Megadja rnagat, aki azt gondolja, "mar nem erdemes'ci.ugysern tudok mit tenni", "ez a hajo mar elrnent". Valoszinu, hogy az eletben is ez jellemzo [;:1- az onkologiai kezeles soran azonban "fel ken venni a kesztytir", erdernes es Iehetseges is valtoztatni ezen a hozzaallason,

-isr utoiag m!zve azt hiszem, ez a betegseg ana volt j6, hogy sok: mindent d.tgondoljak. Most mar iatom, mi a [ontos es mi nem az eietben. Azok a do/gok. amikerf hajtottam, mar nem lenyegesek, mert megtapasztalsam, milyen iilni egy k6r/Ulzi agy szeten es arm gondolni, hogy €lni szeretnek. Ehhez kepesf a Janokom, a bankszamlaegyeniegem, Q. re.gi szorongasaim kicsit nevetsegesnek: latszanak. Mert soh a nem gondo/tam be/e .• 110gy ezeket magam· nokgyartottam, es a va16sagnem ez, A va· /6sag az, hogy elvezzem, ha siU a nap, hallorn a. madarakat, ldtom a gyerekeimet. Nem Jogok elszegtnyedni es foldonjut6vd vaini, de maskepp (Wok mar a penzhez is, es biaosan mUl1ka.t Jogok vdltoztatni. Az eletemet mar nem. a 5zorol1gasaim kare akarom berendezni,. hal1em olyan eletet elek majd, amiben 11em szorongok."

(41 evesJhji. CML)

A visszakapott elet

A betegek nagy resze valoban valtoztat, De tudni kell azt is, hogy az elet teljesen nem tud ugyanolyan lenni, mint regen. Ahogy a vietnami veteranokat latjuk az amerikai filmekben, hogy' szenvednek az atelt elmenyeiktdl, haS01116 rnodon zajlik az onkologiai kezelesi folyamates a. diagnozis helyretetele, Ha a betegseget mint erzelmi traurnat vizsgaljuk, korrynyen belathato, hogy a feldolgozashoz id6re van szukseg. Damoklesz kardja effektusnak nevezik azt az allandoan [elenlevo szorongast, ami a visszaesestol val6 felelernrol sz6I. Ez erthet:5 es terrneszetes erzelem, hiszen az Melt esemenyek nagyon megrazoak volrak, es szinte mindenerzelrni kapacitast kimeritettek. Nem csak a gyenge ernbernel jelenik meg, hanem mindenkinel, aki till van a kezeleseken es elmeletileg "visszakapta az eletet", A bizronsagenzest es a nyugalmat tehatujra kell teremteni, s ez csak tigy megy, ha a csalad es a beteg beszelerrol. Ha viszont erre a (salad valamiert nern alkalmas, akkor erdemes pszicholcgus segltseget kerni, mert az elet minoseget nagyban meghatarozza majd, ki mennytre hiszi el, hogy mar otthon van, es elheti a napjait. Ez a feldolgozasi folyamat attol fuggoen tart rovidebb vagy hosszabb ideig, hogy rnilyen sokaig tartott es meunyire volt fajdalmas vagy ijeszta a k6rbAzi. kezeles, Sakal segit, ha az elsa kontrollvizsgalatok utan a beteg hallja a j6 eredmenyeket s az orYOS megrryugtat6 szavait, De gondoljunk bele, mit yen szorongatoerzes az, amikor meg harornhavonta kell kontrollra jarni, s szamltani arra, hogy ujra rossz hireket hall.

Ha a csaladtagok es a tagabb kornyezet rnegerto, elfogad6, s nem bagatellizalja a helyzetet, sokat segit a betegnek anal, hogy ezekrol a felelmelrol beszelhet, Abban az esetben viszont, ha azt kapja: "ugyan mar, nem kell felned, szedd mar ossze magad, minden rendben lesz", akkor magara marad es kenytelen lesz szorongasat leplezni, Sok esetben latjuk, maguk a csaladtagok is annyira felnek a betegsegtol, hogy a saJat rettegesukre figyeles kozben masra mar nines szabad kapacirasuk. Ilyenkor gyakori, hogy a csaladon belul mindenk:i izolalodik, nyugtaian gondolatait magaban ta.{"tja, es igyek:szik a felszinen nyugodtes kiegyensulyozott kepet mlltatni. Az esetek nagy reszebenez a kozos tudattabn forgat6k6nyv nem igazan mt'ik6dik, vegiiI kirobbannak az erzeLmek. Persze szinte minden jobb, mint az elfojtott feleiem - tehat a betegnel<. is jobb egy viharos, erzelmekke1 telL de nyilt kommun:ikaci6s helyzet, mint olyan k6z6s "csaladi szfnhaz", a.hol a rnosolyok nem val6diak.

A betegseg utanieletet meg kelt tanuIn.i, ki kell alakitani, el kell fogadni,es kovetkezetesen, nyn. tan kommuniktUni. Akierre kepes, a gy6gyuhi.s melle megnyer:i azt a lehetoseget is, hogy va16- ban valtoztasson, es kiegyensu.lyozottabb eletet elhessen.

ONKOPSZICHOLOGIA

HIREK

EI,et a rtik utrin

A RAK ELLENI KEZELES NEM KAROSfTJA A sav- ES ERHENDSZERI EGESZSEGET, FOGGETLENOL A RAK TfpusATOL, A KEZELESTOL, A KORTOL, VAGY A TESTTOMEGINDEXTOL, szamoltak be leqfrlssebb eredlllenyeikrol a washingtoni Georgtowni Egyetem Klinikai Kiizpontjanak kutat6i az Amerikai Sportorvosok Koliegiulllanak kongresszusan. A kovetkeztetest 49 rakottulelt no haromperces gyaloglasvizsgalata alapjan vontak Ie. A meqlepetest az jelentette, hogy a rak elleni kezeles, allnak idotartama, vagy az azeta eltelt idii egyaltalan nem befolyasolta a sziv- es errendszerl (kardiovaszkularis) egeszseget. Iermeszetesen vannak a~ kezelesneklegyengfto mellekhatasai, de ha a kardiovaszkularisfittseg Illeresere kertll sor, nem tapasztalhato karos kiivetkezmeny a kezelesek miatt. A n!sztvevok harrnada tlilftotta, hogy lila eletm6dot folytat, a tobblek fizikailag aktfvnak vallottak magukat. A bevont betegek 71 szazaleka teljesftette

a gyaloglasl feladatot. Ez a mcdosltott, haromperces gyalog,lasi tesztsegit eldonten!, hogy Illflyen mennyisegu mozqast rrjanak elii az ilyen betegek .szamara."

A kr6nikus beteqseqek kezslasenek kevesbe kellene befolvdsolnio a mindennapi etetet SZAMO.s KR6wIKUS BETEGsEGBEN SZENvmo BHEG OGY 'ERlI, A KEZElES TOL5AG05AN MEGTEHHELO SZAMARA - olvashatti a Brrtish Medical Journal hrmlapjin (bmj.com) Illegjelenttanulmanyban. A prob lemak egy resuH az eg eszsegugyi ellat6re ndszer ekozza, es a szerzok egyetertenek abban, hogy a kezeleseknek sokkal kevesbe szabadna befolyasolniuk a padensek mindennapi eletet. Carl May, Victor Montori es Frances Mair protesszorok szernt a kr6nikus betegsegek nagyon gyakoriva viltak napjainkban, de a kezelesiikre kidolgozott m6dszerek tUII nagyterhetjelenteneka betegeknek, fgy (s6kken az egyiittlllukfides, po(sekoljuk az eroforrasokat es romlanak a betegek kiltitasai .is. Paciensneklenni sokkal tfibbetjelent, mint a gy6gyszerek szedese es onlllagunk megfigyeli~se: orvosnol kell jarniesiaborat6riuIlli vizsgalatoka\!is kell vegeztetni. Szervezesre is szukseg lehet az eredlllenyek kUlonb6zQ egemegiigyi szolgaltat6khol val6 eljuttatasahoz. Emiatt a betegeknek nemcsak maga a betegseg, de a kezeh~sis terihetjelent A problemak egy rem!! az egeszsegUgyi ellato rendszer hozza letre, az orvosoknak pedig nincsenek megfelel6eszkozeik ennek kivedesere. A szerziik szernt a tulterhelt betegek konnyebb azonosltasara lenne szilkseg, tov<ibba ak.ezelesjobb koordinaci6jara az orvosok reszer61- ebben a beteqekes gondoz6ik is kuksszerepet jatszanak.

Eletkor- es nem-fuggo az egeszsegmagatartaS?

NAPJAINKBAN A HELYTEtEN fLHMGD ERmM~NYEKtNT KIALAKULG BHEG5EGEK (PL. 2-E5 TIPU50 CUKORBETEG5E.G, .szlv- ES .ERRENDSZERI MEGBETEGEDESEK, A RAK EGm FORMAl) KEZELE5E JELENTI P.lEGNAGYOBB KIHIVAsT AZ EGESZSEGOGYI EllATORENDSZER 5zAMARA. Ma mar azonban

azt is tudiuk, hogy a problema eredmenyes megoldasahoz az egemeghez kapcsol6d6 hiedelmek feltarasan es megertesen keresztul vezet az ilt, Egy nemreqiben Ausztraliaban elvegzettvilsgalat eppen ezt a kerdest vette nagyit6 ala. A felmeresben kozellSOO veletlenszerOen kivalasztottfelnctt vett reszt, akikegy kerd6fv kitoltesevel [rtak Ie velemenyiiket sajat egeslsegiikkel kapcsolatosan. Az adatok elelllzese soran megerositest nyeTt az a feltetelezes, hogy az egeszse.glllagatartast egyarant befolyasolja a nem es az eletkor.Eszerint az.51 evnelid6sebbekj6val nagyobb aranyban vesznek re5zt egeszsegiigyi szur6vizsgalatokon, mintfiatalabb tarsaik. A megkerdezettek. az egeszsegre legnagyobb hatast gyakorol6 tenye.ziik koziitt az eletm6dot (92%). az elllberi kapcsolatokat (82%) es a kornyezetet (80%) jeliiltek meg.

A n ok inktibb haj land6ak el menn i az even kenti egeszse.gi ell enorzesre, szivesebben kernek tanacsotorvosukt6!, es lelkesebben vesznek rem az egeszsegfejleszt6 programokon, eloadasokon is. Szamos, az egeszsegi 611apothoz kapcsol6d6 felelem eletkorfUggo, eppell ezert meglepii az a teny, hogya megkerdezettek j6val nagyobb aranyban keszftettek az anyag·i helyzetUkre, mint egeszsegi ililapotuk Illegiirzesere vonatkoz6 tervet. Szinten erdekes jelenseg, hogy a nakes az id6sebbek (51 ev felettiekl tobb, a betegsegek lllegel6zeset celz6 informaci6tsze.retnenek, mint a ferflaklls a 30

ev a'la!ti korosztaly. A felilt'iek tukreben kijelentheto, hogy egeszsegtudatossligunk mertekefiigg az eletkort61, elllellett az is meghatarozo, hogy melyik nelllhez tartozunk. Optimalisegeszsegi allapotunk megiirzese fonlos szamunkra, azonban sajnos ez nelll sarkall tettekre benniinket Az eletkori es az egyes nemekhez 'kiitfld6 sajatossilgokfigyelelllbevetele az egeszsegiigyi ellatas es a betegsegmegel5zes jov6jenek fontos resze lehet

M!NDlNNAPI PSlI(HOlOGIA • N09/J. SlAM 47

f· .

_I,:.. •

~

.ta. .~

.a

Mily.en vala_szokat

ka~hatunk? ..

MIKOR FORDULJUINK PSZICHOLOGUSHOZ?

Lisznyai Sandor

Mikor forduljunk pszichol6gushoz? IU. H~SZ

Miutan az elozfl rE!szben arrol akartuk meggyozni a kedves OIvas6t ha ugyerzi. segftsegrie,. megerosftesr'B v,an sziIk.sege. pr6balja ki a pszh::hoterapiat s a pszichol6gliai tanacsadast. hogy megtalalja sz,emelyes kerdeseit. villaszait mast kenytelenek vagyunk csalni euy !kicsit: bar konibbanlhatarozoHan kijelenteH1uk, hogy a szakember nem adhat villaslokat, az aUibbiakban magis bemutatunk n,elhany 'lehetsegies m6dszert. amelynek segftsegevel "sajM valaszara" rataliilhat

Amikor vo~osz szU:letik ...

Egy fiatal110 jelentkezett a taru;!csado kozponiban eveken at tart6 panikrohamaival. A rohamok gyakran jiinnek elo nem veszelyes, de azza valhat6 helyzetekben: haj6kiranduhls, cs6nakazas kiizben, auioveseteskor; kirandulaskot; magassagban, illetve hosszabb ideig tart6 egyedidlet eseten. A csalt:ldtiirtb1etb61 kiderult, hogya kliens tizenrregy eves korcibar1 elveszitette az edesanyjat. Blmondasa szerint ma sem tudja, miert 6 hogya». Az edesanyja egy reggel nem kelt felelvittek a mentok, majd kideridi, hogy meghalt. A csalad l1em beszeJt rola, ugy gondolja, hogy az orvosok sem tudtak, mit tOrtent poniosan. Korabban semmi e1iijelet nem erezte, hogy az edesanyjanak probltmaja lenne.

A tera.pianak ez esetben sok "ta rnadaspontia" van - a csalad rnukodese (segitenie kell a kliensnek, mivel csaladi szinten nem torrent meg az anya halalanak feldoigozasa), a kliens hiedelmei (az az erzes, hogy "l1em volt elojele" az anya betegsegenek =lehet, hogy nern beszeltek rola, de mar regota Ismert titok volt a csaladban), Ezeken keresztul segit megtalalni a valaszt arra a kerdesre, "Hogyan Iehet biztonsagban erezni magam egy olyan vilagban, amelyben barrnikor barki meghalhat?". Bar jogosan tehetjilk fela kerdest, hlszen biztonsagunk inkabb i1hizio, s a kliens szembesulese azzal, hogy ez nern igy van, elvileg realis, megis fontos tudni, hogy a terapiaban nem rnindsitunk kerdeseket, a kerdesek a va Iosag egy meJ.yebb H~tegere utalnak.

Hogyo'n segitenek 0 t,eropios beszelgetesek a volasz megtaldlasoban?

48 MINDENNAPI pszlrHOlOGI~ • 20091l. SZAM

Az egyik lehetseges mod a belatas es a konstruktfv megkozelltes (ezt leginkabb a pszichoanalitikus alapri terapiak es tanacsadasok kepviselik), Ebben a keretben felismerjuk biztonsageraesunk forrasat, illetve annak sertileset (peldaul a fenti esetben: nem akarjuk eszrevenni, hogy edesanyank bereg, a csalad

sem akarja velunk felismertetni ezt),

s ennek soran atalakul majd a biz tonsag fogalma. Azaz az eredeti kerdesrol kiderulhet, bogy valojaban .igy hangzik:

Hogyan tudom fenntartani, hogy semmi se deruljon ki abbot, amitol felek, hogy kiderul? A terapia soran kialakulhat egy masik mitis: A bistonsag csak gyavasag volt a szuleim reszerol - de en megbocsatom nekik, mert szeretetbol tettek, Pedig nem kellett volna felteniuk, eleg eres voltam es vagyok az igazsaghoz, ami nem is volt annyira elviselhetetlen.

Nero minden terapia es tanacsadoi segitsegnyujtas koveti ezt a .feltaro" modszert, A kerdesek megvalaszolasa es atfogalmazasa gyakran egyszerfibb ennel, es sokkal inkabb ez elmenyeken kereszWI, mint a racionalis belatassal dolgozik.

Egy elmenyt-erapi6.s tdborban az volt a. [eladat, hogy a. sziklamasuu sordn mindenkirU3kfel kellett mennie egy magasabb kiszogellesre (40-50 meter), majd megfelelo biztosftas mellett Ie ketlett ereszkednie. A gyakorlatnak van egy olyan resze, amikor hdtta! a sziklanak: el kell rugaszkodni, sa melysegbe ugrani. Bar a.jeladat biztonsagos, hiszen a kovetkezo masodpercben mar vissza is rant a kettos biztosrtCls, sokaknak Inegis hosszu idore vall szuksege, hogy megtegye. Mert hiaba tudja az ember, hogy 1negtart a k6tel, megis keptelen a melybe ugl'ani.

Tobben ekkor szemoesutnek. el6szbr azzal, hogyan kell nagy donteseket hozni: eWsziir meg kelt tenni, 5 csak utana ate/ni oket .. Forditva egyszeruen nem megy: ha eloszbr atelni akarjuk, s aztan megtenni, a testiink soh .. nem fogja engedni, hogy lelepjilnk. (Am ha leleptiink, ugy tilnik, mintha egy pilianatra megszunne bennunk: az eiet - maid sahasem lasott, ujult erave! zubog ujra.)

Leginkabb azokna k segtthet az analogias alapon ml1kodo kalandterapia, akik. a dentesre, a biztonsagra vonatkozo kerdesre varnak valaszt,

Kliensnek Ienni

Meg egy oka volt annak, hogy ezt az ana- 16giat hasznaltuk, Sokan tartanak attol, hogy pszichologushoz jarjanak. Ogy gondoljak, ez valamilyen m6don szegyenletes dolog: egy bajba jutott, rosszabb esetben beteg ember kenyszerf sorsa,

Egy baratom - leendd kllenskent - nekem szegezte a ke rdest: "Miert is menjek pszkh 0- 16gushozl Azt mondod, meggy6gyftja alelkemet?! De hogyan? Hlsz' a lelek nem "javfthat6", nem alkatreszekbo!, nem elemekb61 ali time, mint a lego ... Ott megtehetjiik, hogy egy-egy reszt kiveszwnk, s massal, hozza jobban illovel vagy hlbatlannal passzftjuk time ... It S valDban: a seriilt elem itt nem cserelheto. Mer! a le1ek nem darabokb6'1, hanem folyama~b61 "ail": egy lljelmeny, egy uj esemeny, egy Ilj ertelmezes nem hozzaad6dik, "hozzaragaszt6dik" a mar meglevfihiiz, hanem mintegy be·

kebelezl, atitatja, m6do.sftja a mar megll!vot. Ahogy a gyorsan szetterjed6 zsfrpacnit sem leheteqyszenlen kivagni a ruh<lb61, rnert beleiv6dik a szovet meiy retegeibe, ugy a lelekb61 sem lehet kimetszeni, meg nem tor rente tenni egy esernsnyt, egy mondatot. egy belenkfeszkel6dott gondolatot

A fenti peldat ana is szerettuk volna felhasznalni, hogy megmutassuk: a lelki problemak nem helyezhetok el abban a modellben, ahogyan a testi betegsegekrol gondolkodunk, Valoban nem tudjuk a lelkiinket "kijavitani": ha egyszer megtapasztaltunk valamit, csak raepithetunk lij elemeket, integralhatunk egyu] tudast, Persze ez esetben inkabb egy b~nyszeruen megszerzett tudasrol, erzekenysegral van sz6 - arrol, hogy ha egyszer megtapasztaltunk valamit, akkor erzekenyek lettunk valamire, s az a feladatunk, hogy fltjojjrmk, mit is kezdjunk most ezzel, Ha egyszer megtanultuk, mit jelent felni az utcan (valamilyen specialis tapasztalat miatt), nem blzni szuleinkben, tehetetlennek lenni, alkohollal visszaelni - ezeket nern tudjuk elfelejteni. A pszichoterapta abban segit, hogy ez a tudas ne hatraltasson, hanern epitsen mlnket.

Fontos megjegyezniink: ha pszichol6gushoz megyunk, es nem orvasi ertelemben vett pszichoterapiat keresunk, nem paciensek, han em klien sek vagyunk. Ez a SZD egy pa rtneri vislonyon alapul6 szolgaltata.5 igenybevetelere utal, nem pedig betegszerepre.

Mikor mukodik. aterapia? Helyesebb lett volna ugy feltenni a kerdest: On mibOl fogja tudni, hogy rruikodik a terapia? Ezt a kerdest azert nehez megvalaszolnunk, mert On nem egyetlen ember, kedves Olvas6. Ha terapiaba megy - es mielott tarthatatlanna valtak azok

a problemal, amik miatt terapiaba ment -, mar bizonyara tudja azt, ami minden emberre igaz, de csak kevesen vannak tisztaban ezzel vilagosan es tudatosan: nem egy emberbol allunk, egyszerre tobb belso hangunk van. A terapia saran tehat lesz olyan hang, ami haragos, lesz olyan, ami cinikus, de lesz olyan hang is, arnely szerint letfontossagu, hogy folytassa a ten\piat. Nem Iesz tehat feltetlenul egyseges velemenye arrol, hogy eppen jo iranyba haladnak-e. Ugyanakkor egyfajta jobbkez-szabalykent elmondhatjuk, hogy ha "hall" biztato hangokat, ha tud lelkesedni a terapiaert, ha belso vfvodasaiban erzt, hogy ad Onnek a terapia - akkor a terapia rrurkodik. Am ha hosszu ideje minden csendes, ha t't.gy erzi, hogy meg varnia kell, ha ugy erzi, hog}' meg nem tudja, pontosan m ir61 szol a terapia, de remenykedik abban, hogy majd kialakul - akkor a terapia nem miikodik.

Miko'r kelles miert nehez pszichoterapeutat valtani?

Mert meglehet6sen !ciszolgaJtatott helyzetben vagYlll1k, es nagyon nehez egyertelm(:'t kriteriumokat tal~i1ni arIa, mikor hibazott a terapeutank - arra pedig meg nehezebb, hogy m.ikor vetett helyte-

MIKOR FORDULJUNK PSZICHOLOGUSHOZ?

I

A megmagyurazhatatlan I

trnqedidk esete

.lsten hiilye" - fogalmazott egy koncenWkios tabort meg- , jart ktizepkoru ferfi, amikor megkerdeztf1k tiile, hogyan lehetseqes az, hogy Isten megengedte megtenni veliik azt, ami a holoka uszt soran rdrtent, Mindez szentsegtiiresnek hanqozhat egy hfvD szarnara .. Fontes azonban, hagy a pszkhoterapla saran szUksE!ges meqenqednunk, teret adnunk egy olyan folyamatnak, amely tulli~p a minden-

na.pi elet megfogalrnazhat6 hataraln . .sakan vannak, aklk elkeseredesu kben, ind ulataikt61 vezerelve eliitkazzak lstent vagya szarnukra mervad6 felsdbh erat - a pszkhoterspla azonban segfti azt a folyamatot, amely a lebontassal es epftkezessel jar egyutt. A mindan nyi unkat korU Ivev6 gondvisel6 biztonsag-erzeses at ebb61 til phIl kozo hit a pazitfv elet-keretekben nagyon eras, sok mindent kibfr6 alkot-

many, de ha egyszer szetttirik, nem epftheto fe 1 !ljra eredeti formajaban. Aki 5zamara megszunt a hit es a biztonsag, annak egy sokkal magasabb szlnten kell tljraepftenie ezt

hozhatatlan hlbat, vagy mikor nem ura a helyzetnek, Minden esetben jogunk van visszajelezni a terapeutanak, es kulonosen fontos, hogy ezt On is megtegye, ha llgy erzi, hogy

• figyelmetlen,

• nem tartja be a terapias hatarokat,

• agressziv Onnel,

• nern ad visszajelzest fontos erzesekre,

• m.eg akarja gvozn! valamirol,

• turelmetlen Onnel,

Ha visszajelzesiink nyoman sem sikerul rnegnyugtatoan rendezniink, "atkereteznunk" a fenti erzeseket, lehetseges, hogy nem a mi hibank.es sajat erdekunkben kepesnek kellienni.ink ana, hogy megvaljunk a segit6t61.

Es az arak ...

A pszichologlai szakszolgaltatasoknak

is arukvan. A cikk Irasakor atlagosan 6000-8000 forint korul van egy pszichologiai konzultacio (tanacsadas, terapla) ara, Ez egy atlagos ar, s nem feltetlenul jelent rosszabb mincseget a 3000-4000 forintos ulesenkeuti 6radlj - es akar minden mas teruleten, a hatar a. cslllagos eg, neves es nepszeru szakernberek ennek a sokszorosat is kerhetik ... Erdernes osszehasonlftani ezt mas szolgaltatasok arival.es kiderul, bogy a mentalhigiene nern feltetlenul dragabb, mint a. nyelvtanulas vagy a gazszereles. Ugyanakkor kifizetese valoban problernakat okozhat, kulonosen egy krfzisben lev6 es munkajaban nem j61 teljesfto ember eseteben, Ilyenkor erdemes tamogatott elIatasi fonnakat keresni (a k6rhizi es tarsadalombiztosfta.s altaI tamogatott kereteken Idvill nehany alapftvany is nyujt kedvezmen:yes konzultaci6s lehetoseget),

MIMDENNAPI P5ZICHOLOGIA • 200911. SZAM 49

A MAGYAR PSZICHOLOGIAI rARSASAG OLDALA

DR. CZIGLER ISTVAN,NAL, nz :MTA Pszichol6gioi Kutotointezetenek igazgat6javul beszelqet Lisznyai Sandor

A TARSAsAG ElSa SZABADOi VAlASZTOTT ElNOKE

Dr. Czigl!!r Istvan

1969-ben vegzett cz ELH-n, mint pszichologus - es mint biola gus. Az eg'Yik elsa pszicholdqus-qenerucrd tagja, akiik a hivatulos pszicho!16gusikepzes 1964-es ujraindulasa utnn szereztek diplomat. (zigler Istvdnnol azon oprop6b61 ikeszlt,enunik interjtit, hogy a volt a Magyar Pszichol6giai farsosag elnokel'9g0 es 1996 ikozott .. Ahogy 6 is meger6sfti: a Magyar Pszichol6griari Tarsasag

elsa szobadon vdtosztott elnoke. 19,69 otn dolgoz,iik oz MfA. Pszicho- 116giai lntezeteben, 2000 ata nz intezet iga!Zgat6ja. Az evek sorcn tobb kurotdsrtertlleten is dolgozott, a legjelentosebbek: a meqtsmeresi folyamdtok pszichol6gi6jo es pszichofiziolagi6ja, oz outomonkus es fi-

gyelmi fo!lyamotok szervezedese: oz id6skori kogn,it(vv6rltozasok, figye:lmi

mukodesek !kiemeU~eda kepessegill szernelveknel, ozidoeszleles pszlchol6giajo. Szamos, 1(1 pszlchofizioil6giava:1 erintkez6, kognitrv hotdrterlileten kutatott (esernenvhez kotOtt pote,ncial-vizsgal,atokO vizuailis

figyelem teruleten, eutomctikus vdlusz-detekcio).

50 MINDENNAPI P5UCHOLGGIA • 200~n. slAM

Nehilny sz6 a hcitterrol. .. Az. MTA Pszichol6giai Kutat6intezetenek epulete es rnaqa az intezet nern felt(jno je'lenseg, Kef even at laktam a kornyeken, a Munkacsy utcaban - minden nap a ket percre leva zoldsegesnel kezdtem a napot es gyakran IMogattam a szornszedos kapualjban muk1:id6 lnternetkavezot is, Mindezt ugy, hogy azeldtt mar tudtam ahelyr61- meqls k1:innyen eltelt ket ev,

5 eszembe sem jutott, hogy mellettem az orszag legnagyobb pszichol6guskutat6helye mukodik,.

Ha valaki ellatogat ide, egy femtabla hirdeti a helyet. Homan (siingetni kell, majd a portasfulke mell.ett egy neni igazftel: "ketszer balra kell menni az udvaron", es megtalciljuk majd az intezetet

(A fejl6despszicho!16giai es szoci,l!ipszichologiai reszleg, valamint a konyvtar rnasik epiiletben, egy Victor Hugo utcai irodahazban hefyezkedik eL) Beliilrol mar lnkabb fest a helY valamilyen lntezetkent vagy hivatalkent - ezekben az lmdakbanes laborokban vilagsz[nvonalu pszichol6giai alapkutatasok folynak: a megismer6 folyamatok kutatasa, pszichofiziot6gia vizsqaletok, Ebben a kornyezetben, Magyarorszag Ileginkabb alapkutatasokra orienta It pszichol6giai 'kutatohelyen keszftettiik az interjut az MPT eddigi elnokei kozlil azzal a szakemberrel, ilk! 1989 eta leginkabb megtestesfti a tudes pszkholoqust ezen a poszton.

M.enny,i.re lehel OI in folya ol:opIkutoto50kot kuzvetleniil' hoszIlositon!i? Vogy mosik oldolr6k melll1yir,e tehetok erdekesse Ilapunk e'rdeklod6 ino.gykozonsege! szomora is?

R6gt6n az elsa kerdessel kapcsolatban nern allom meg. hogy meg ne jegyezzem, men:nyire bosszant ez a hozzaallas. Gyakran elhangzik ez a kerdes, de erdekes medon csak bizonyos tudomanyok bizonyos kutatasaival kapcsolatban. Ritkan teszik fel 3. kerdest peldaul, hogy mi ertelme van a csillagaszatnak, rniert van ertelme hatalmas to:hrcs6veket kesziteni. A Hubbleurteleszkop arab61. egesz tudomanyagak elnenek meg tobb even at, de t6bbnyire senki sem keres} az ilyen tipusu kutatasok kozvetlen hasznat, Miert lenne az ember kevesbe erdekes, mint a csiUagok? Kardos Lajos nyomdn: nines annal erdekesebb, mint ahogyan az ember reggel felebred, kinyitja a szemet -es rogtOn egy haromdlmenzios, elethii rnasat l:itja a vilagnak, Ez hallatlan teljesitmeny, amelyre jelenleg egyetlen ember altal keszltett szerkezet sem kepes .. Vagy vegyiik azt, hogy kepesek vagyunk felisrnerr» egy negyven eve nem latott osztalytarsunkat - aki rna mar teljesen rnashogy nez lei. Ugyanakkor termeszetesen kozvetlen haszna is van a kuratasainknak, pet-

daul az idoskori kognitiv valrozasokat megisrnerve jobban tudjuk at. idosek eletet segiteni, az ldoskorl kognitiv teljesitrneny-valtozas megertese pedig munkaeropiaci strategtak kialakftasa szernpontjabol fontos erdek,

Emellett a pszichologiai alapkutatasok masik fontos, artereles hasznaa pszichologiai tudas kepviselese, atori:ikitese. Magyarorszagon nepszeni a pszieho16gia es az ezzel rokon tudomanyok, sok fiatalt kell kepezni, es erre a legalkalmasabbak azok, akik maguk is ismerik alegfrissebb eredmenyeket, akik rnaguk is reszt vesznek ilyenekben. Vannak azuran olyan kutatasaink is, melyeknek az eredmenyei azok szamara hasznosulnak, akik finanszirozzak 6ket. Ide tartozik reszveteliink az europai urkutatasi programban,

Azert a.z ,imentemHtett soj6t kutntdsnlnek nem nehez me.glotni a kuzvetlen haSInot,pelddu.l! az idoskor pszicholligi.ojoval: kopcsolatban ...

Igen, bar itt is eleg nehez elhitetni ax eredmenyeket peldaul a munkaerdpiacon, Az eredmenyek ugyanls egyertelmuen arra utalnak, nern szuksegszeni, hogy az idoskori teljesitmeny minden teruleten csokkenjen - semmiben sem teljesitenek rosszabbul az idosebbek, mint a fiatalabbak, Kivetelt kepeznek a

kozvetlen fizikai erofeszitest es a gyors reagalast erinta feladatok, de ez utobbiak inkabb laboratoriumi helyzetek, amelyektol minel inkabb eltavolodunk a realis rnunkafeladatok iranyaba, annal kevesbe mutathato ki hanyatlas az idoskori teljesitmenyben. Tehat elmondhatjuk azt a kozhelyer, hogy egy idds ember oe legyen hordar, Forrnula-I versenyzo vagy repulesiranyito - azonban minden mas igen. A munkapiaci megltelesek tobbnyire "szocialpszicho16giai" eredetelek, azaz peidaul a ha501116 koro ztaly hasonloval szeret dolgozni, ezert nem rntikodik egytitt olyan sikeresen az elterobb koruakkal, ami az eszlelt vagy va- 16s munkateljesirmeny rovasara mehet,

:Hiogyon latjo oz ilyel1 kutotllsok jov6jet Magyarorszagol1? Optimizmusra es pesszimizrnusra

okot ado tenyezoket egyarant talalunk, Optirnista lennek, mert a pszicholo-

gia nagyon nepszeru Magyarorszagon. Igen sok fiatal szeretne pszichologus lenni, talan azert, mert a hagyomanyos pedagoguspalyak kevesbe nepszeruek, es az olyan fiatal lanyok, akik regebben pedag6gusnak mentek volna, ma a mi szakrnankat valasztjak, Az oktatasban, tovabbkepzesben tehat szukseg Iesz a magasan kvallfikalt, kutat6i hatterrel rendelkezo szakemberekre, Pesszimizrnusra elsosorban nel1<iny spectalis teruleten latok okot. A pszichologiai alapkutatasok egy resze egyre kozelebb keri.il az Idegtudomanyokhoz, es itt a kutata eszkozigenyes, Olyan draga eszkozokre kell gondolni, mint peldaul az fMRI scanner, am ely persze nern dragabb, mint a terrneszettudomanyos teruleteken altalaban hasznalt nagyobb mriszerek, am osszehasonlltva a szokasos, viszonylag olcso pszichologiai eszkoztarral, magyar kutat6helyek sza rna ra megfizetheterlenek.

Az ilyen kutatasokba els6sorban nemzetkozi, fOleg EU-s egyuttrnukodesek kereteben szallhatunk be, azonban

nem vagyunk egyenlo pozicioban a nyugat-eur6pai partnerekkel, Az {) esetiikben a nernzeti alapok nagyjabol finanszfrozzak a kutatasokat, szarnukra egy EU-s fomi hab a tortan - naiunk pedig maga a torta.

On a Pszichol6gioi Torsosag elnoke volt egy erzekeny idoszokban, a rendszervoltassal egy id6ben. Hogyan emlekszik vissza azokro oz idokre?

Tenyleg saj:ito id6szak volt, es val6- ban en voltam a Tarsasag elsa szabadon

valasztott elnoke. Azt megelezcen azert - mint minden tarsadalmi zervezet

e eteben - felsobb egyeztetest kivant az elnok szernelye, es per ze egy jelolt-

bol Iehetetr "valasztani". En 1989-ben reszt yettem a Pszichologiai Tarsasag uj Alapszabalyanak kidolgozasaban, majd jelentkeztem az elnoki posztra - akkor eppen ezt volt az eljaras -, mind a harorn pilyaz6 ismertette a prograrnjat, e eogem valasztottak.

Visszoemlekszik valamilyen tortenetre. a moi pszichol6gio orculatat meghotarozo fordulotra abb61 az idtib61?

Igen, es itt fontosnak tartom megjegyezni, hogy egy kornoly hianyossagot erzek a magyar pszichologiatorteneti kutatasokban, Sok esetben nem tudiuk, miert olyan a rnai pszlchologia, amilyen. Bgyebkent nagy tudasu, kivalo, de a mai magyar pszichologia alakulasa szempontjabol kisebb befolyasu e16- dein.k eletutjat beturol beture ismerjuk, de megvan a veszelye, hogy nem marad nyoma annak, miert is lett a magyar pszichologia olyan, arnllyen mao

Ide tartozik peldoul a pszichol6- gus-torveny. a klinikai pszichol6- gio szobalyozoso.

Igen, ez egy fontos tortenet ... A rendszervaltas utan a klin ikai p zichologusok rnintegy kivouultak a Tarsasagbol, es szakmai enjiiket, identitasukat sokkal Inkabb a modszer- pecifikus egyesuletekben lattak, Ezek kulcsfontossaguak a kepzesben es a szakrnai gyakorlat szempontjabol, ertheto rnodon tehat sok jeles szakember szamara a Pszichologiai Tarsasa.g kevesbe tunt fontosnak, Ugyanakkor az erdekkepviseletet rnegiscsak az MPT-nek kellett ellatnia, es t61iink el is vartak ezt,

Egy fontos momentum volt akkor, hogy megalakult a Magyar Orvosi Kamara, es ennek kapcsan - vagy mintajara - a pszicho16gusok is megalakitottak egy ka mara jellegd szervezetet. Ez a harem oldal, a modszer-speclfikus egyesuletek, az MPT, Illetve a Kamara gyengebben kepviselte a magyar pszichologia erdekeit, mint egyetlen eros szakmai szervezet. Ez a meggyengi'tlt erdekkepviseleti kepesseg lett a szabadsag ara. Termeszetes. bogy a pszicho16g11sok

i szerettek volna szabatyozni a pszichol6gus tevekeny egeket. Azt h.i.szem, volt egy pillanat, amikor j61ehetoseg nyflt erre. Sikeresen lezajlott a. tiircakiizl egyeztetes, es nem sDk hiiinyzott ahhoz, hogy a M.u.nkaiigyi MiIliszte-

A MAGYAR PSZICHOLOGIAI rARSASAG OLDALA

riumon keresztul elfogadasra keruljon

a pszicholcgus-torveuy. Ismereteirn szerint a pszichologu ok szethuzasa akadalyozra meg ezr a sikert - nehany kollega szernelyesen "kozbenjart" azert, hogy ne sikeruljon lezarni a torveny elokesztteset, Az eredmeny: a szakmai szabalyok ervenyeslteseben a magyar pszichologia nem annyira sikeres, mint sok europai orszagban vagy az Egyesult Allarnokban a pszichologusok, es ennek a helyzetnek egzi zrencialis kovetkezmenyei is vannak.

VegLills nem teljesen ket ciklust tollett el a Torsosag elnokekent ... Igen, a masodik ciklus ketharmadanal szalltam ki a vezeresbdl, aminek belso szervezeti okai is voltak, de elsosorban uti. sok feladatom lett az MTA Pszichologiai Kutatointezereben.

Visszaernlekezve, erdekes es izgalmas idoszak volt, tal an sok elszalasztott leberoseggel. Ugyanakkor az, is siker volt, hogy az MPT megrnaradt egyseges tarsadalmi szervezetnek. Osszehasonlitva

a rnai he1yzettel: az MTA egyik legnagyobb terrneben tartottuk a Kozgytilest, arnelyen engem megvalasztottak - nern tudom pontosan, de lebettunk vagy ketszazan (osszehasonHtashfppen - rna negyedennyien vesznek reszt atlagosan egy kozgyCdesen - szerk.). Ebben a tornegben szamos ismert, a pszichologiahoz csak kozvetve kapcsol6d6 szemely is jelen volt. Tagjai voltak a Tarsasagnak, mert kornolyan erdekelte oket a pszlcholcgia,

A Magyar Pszichol6giai Tarsasag

Pszichol6giar6l Mindenkinek

cfma sorozatanak kovetkezd eloadasa

Keresztenyseg.

az osi kognitfv tenlpia

Elllad6:

Dt. ha'b i I. PerczelFor:intos Dora kl in ikai sza kPSlich 016 gus.

a Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichol6gia Tanszek tanszekvezetoje

Idopont: 2009. okt6bl!r 20. (kl!dd) 17.00 ora Helyszin: ElTE Pedag6giai es Pszichol6giai Kar 1075 Budapest, Kazinczy u. 23-27. aula

A r!!szvetel ingyenes,

minden erdekl6dot smetettel varnak!

MINDENNA" PS11(HOlOGIA .200913. SZAM 51

GRATULALUNKI.

Lux IE,lviii;ro

A MAGYAR KOlTARSASAG iERDEMREND lISZTIKERESZTJE KnUNT:ET~ST KA'PTA LUX ELVIRA. SZExuALPSZICHOlOGUS. Orvosnak tanult, az egyetem utan Szentaqothai Janos asszisztense lett, de hamar vilagossa villt szamara, hogy n em maga az agy, hanem annak mukiideseerdekli igazan. Ezert az ELTE-n Kardos lajosmjl elvegezte a pszichol6gia szakot. Masadik diplomajaval a kezeben az I. szamu Nogy6gyaszati es Sztilemti klinikara kerUlt, ahol Magyarorszagon eloszor alkalmaztak pszichol6gust nogyogyaszati problernak meqoldasara. ~z m~g is hatarozta tovtibbi palyajilt. De nernrsak mint klinikai szakpszkholoqus dolgozott, evtizedeken at tanitott az ELTE-n pszichoszomatikat es szexualpsziehologiat, orszagosan ismeJtte pedig szamos konyve mellen az tette, hogy ifj~sagi lapokban vezetett nepszeruszexualis tanacsado rovatot, s ismeretterjeszto, felvi!agosit6 el6adasaival bejarta az egesz orszaqut.Hatalok szazezrei tanultak tOle a szexualis elet f~leI6ss~g~r61 e.s szabadsagar61, 5 szexol6gus szakernberek nemzedekel tartJak at mesterilknek. Nyolevanadik szilletesnapjara tanftvanyai ktinyvet adtak ki, hogy valamennyitvimaadjanak abbol, amlt tole kaptak. Lux Elvira a Magyar Szexol6giai Tarsasag tiszteletbell elnoke, ma Is dolgozik, leginkJbb a pszi(hes medd6seg problemai foglalkoztatjak, ahogy frja:iirommel veszek reszt a .tererntesben',

Budo :Belo

A .MA.CiYAR KiiZTARSASIi.GI ERDE.M· IREN!D KO.ZEPKEiRE5ZJJE POlGARI TA, GalATA KIJONTE.IEST KAIPTA BUDA

., BELA PSZI(IHIAUIR auqusztus 20-an

elkepesztoen gazdag munkas.saga elismeresekent. Ha pontosabban akarjuk meghatarozni, ki 6, akkor oda kell meg frnunk, hogy orvos, pszkhoterapeuta addiktol6gus, a kommunlkaci6elmelet egyik legnagyobb hazal tudosa, aki kutat, tanlt, gyogyit, szervez, szerkeszt, tudomanynepszerusfto efoadasokattart, Flileg a szemelykiizi'kommunikildos folyamatok erdeklik, es ezek szerepe a kaprsolatok .szervezodeseben, a szemelyiseg funkciezavaraiban, llletve a p~zichol6giai zavarok es problemak pszi(hologiai es pszichoszocialis segiteseben, ten!piajaban. Eleteben tueatnyi lapot szerkesztett, s tiibb mint hetven kiinyvet frt vagy allftott ossze a pszichoterapla, a szexol6gia, a kommunikilci6elmelet, a szociiilpszichol6gia, a szervezetelmelet, az egeszsegpromo(io, a mentalhigh!ne, a szenvedelybetegseg, az ongyilkossag, valamint a krfzisellatas es at onsegites temakiireiben. Dea legpontosabb, ha csak anny,it mondunk: Buda Bela .. Egyszemelyes intezmenynek is nevezhetnenk, de munkassaganak fenyege eppen a fordftottja: iskolateremto mester, szamos intezmeny, lap megalaprtasaban es mukiidteteseben vett es vesz rem. Huszoniit even at vez.etett k6rMzI psziehoterapias oSll<llyt, 1993es 2001 kozott a Sem melweis Egyetem Magatartastudomanyi Intezetenek altalanos es klinikai igazgat6helyettese es ambulaneiavezet6je volt, .az orvosi antrapologia es a kommunikaeio reszleg vezetoje.1998-t61 vezeti a Karoli Gaspar Reformarus Egyetem BTK Kommunikacl6 Tanm!kH, mellekallasban tudomanyos igazgat6 a Nemzeti Drogmegelozesi Intezetben es al Erasmus Kozeleti Kommunik,ki6s Intezetben.

Hogy lehet ennyi mindent magasszinten muvelni? (sak llgy, ah_og~ Buda Bela teszi, akit Bagdy Emiike mel tan nevezett az "emberszolgalatl szakmak" puritan professzoranak Ils polihisztoranak.

52 M!ND,NN~P! PSliCKOL6GIA ·lO~9lJ. ,ZAM

Nemregiben latott liIapvilagot a kiizy·etft6i tevekenyseget szabalyoz6 2002. evi LV. tiirveny rnodosltasa, amelynek tijdonsaga az hogy elofrja a megfelelo medatori szakkepzettseget, vagyis a kepzes! . minimumot, amely 2010 janllarjat61 el6feltetele annak, hogy barkl ezt a fajta munkat vegezze. Jelel1leg a 30 eras kepzest61 az egyetemi keretek kbzoa! szakiranyu tovabbkepzesig sokfe:le megtalalhat6 ..

Az ,uj jogszabaly szerint "A kozvetft6i tevekenyseg folytatasat a_ rniniszter - a nevjegyzekbe vale felvetel iutjan - annak a terrneszetes 5zemelynek engedelyezi, aki., . igazolja a miniszter rendeleteben meghatarolott kozveHtoi szakmai kepzes elvegzeset." Mindeddig ugyanis - tokent tigyvedek - nemritkan szakinjnyu kepzettseg nelkm, gyakorta a szakma hiteh~t rorsva "medialtak".

MilS AZ

A MEDIACD?

Akielosziir talalkotik e kifej eze~sel, azt gondo Inatja, nagy "fel refrtak", s ta Ian meditaeiora qondoltak. Szerkesztosegunk a Kiegyezes Mediaclo EgtesUlet segitsegevel hom kozelebb kedves OlV8soihoz ezt a mind gyakrabban alkalmazott konfliktuskezelesi format.

Bar a mediaei6 martobb mint 10 eve jelen van Magyarormigon, sokaknak fogalmuk sines, hogy era konfliktuskezelo rndcszer abban seg!! a feleknek, hogy a vital kat egy kuls6 se.gito b evom!sava I,egyiiltm Okodve oldlak meg. S hogy napjainkban mlert eli viragkor,m Azert, mert versengo vilagban e1ilnk. Versen~ van az iskolaban, a. munkahelyen, az e!et megannyi szinteren. A versenyben kontllktusba kerUlhetiink egymassal, amit sokan a masik legy6zesevel akarnak megoldani.

A mediaci6 azonban nem egymas le.gyOreserol, legyozeserol, han em a m.asikba vetertblzalorn felepftt~5enek folyamat<lr61 es az we alapulo egyUttmakodesrol sz61. Arral tehat, hogy egy mediator kozremukiidesevel a ~elekfelismerhetik az egyuttmGki:ides el6nyeit,feltarhatjak valos erdekelket, s ujra megtanulnak e~y~ rnasban bfzni. S hogy rnlert nem jo erre a bfrosag, mlert van szukse,g a medlaclo m6dszerete? Gondoljunk. csak egy szomszedsagi vitara, ahola felekevek era egy kiizos tarol6helyiseg haszmHati jogar61 vitatkoznak. A 5zomsze!iok egyre rosszabb szmben latjilk egymast, hovatovabb ellensegkent kezdenek egymam tekinleni, s 3Z alland6sult feszUltseg sajat eletUket is megmergezi. A vege az, hogy az egyik fel 3 bir6saghoz forduf, remelve a helyzet megoldasat.

Milyen hatasa lehet ennek? Milyen hatasa van egy szomszedsagi vita ban meghozott, az egylk felre Rem elmarasztal6 bfrosagi ftelelnek? Mi az eredmenye egy olyan dontesnek, ahol az egyik ft~lr6'.1 kimondjak, hagy nincsen ,igaza? Vajonjavul ettd I a felek viszonya? Megold6dik a konfiliktus maga, amivel bfr6saghoz fordultak? Aligha.

Ekkor lehet hasznos a mediaci6. Az igazsagot nem egy harmadikfel mondja ki, nem {i a foszerepl o. 6 (sak seqft. 5 egfti a fel eket a bban, hog y konfli ktusu kat a maguk 5zamara elfogadhat6 modon maguk oldjak meg. Ami nagyon fontos: nines vesztes, a szomszedok emberek maradhatnak egymas szemeben, es eml kapcsolatuk,. eletmin6segUk is tartosan javulhat.

Idea IIstanak tun ik ez a megfogal mazas? T alan igen. Megis, a media tlo ra kerlil6 esetek 90 szazaleka tartas eredmenyre ve.zet. Ez marnem idealizmus. fzteny.

· . .

ARONSON MAGYARORSllGON

A MOZAIKMQDSZER

A kutatas. melybdl a rncdszer kin ott, arra keresert valaszt, hogyan lehetne az iskolai elkulonftes megSluRt.e .. tese utan, az integralt osztalyekban csokkenteni a feszultseqe-

ket, melyek 6hatatlanul fiillepnek, ha Rem egyenlo pozici6b61 indul6 gyerekek hirtelen eles versenyhelyzetben talaljak rnagukat. Aronson leirja, hogy pI. egy gyenge oktatast nyujt6 iskol;:lb61 jiltt, szegenyes korUlmenyek koziitt ell) neger diaknak mennyivel kisebh eselyei vannak a j6 lskolaban nevelkedett, kozeposztalybeli Feher diakkal szemben. A puszta integrad6 ilyen esetben tdbbet art, mint hasznal, hiszen az lntezkedes celjilval ellentetben nem niiveli, hanem (sokkentl a Fekete diak iinbecs(iieset,.s nem (siikkenti, hanem niivell a ket csoport kiizti blzalrnatlansagot, etlenseqeskedest. A fekete diilkok ugyanis, mivelhogya tanulasban nincsenek kellden felkeszlilve, csak ugy niivelhetik onbetsulestiket, ha rnasik .palyara" viszikM a versenyt, peldilul saW ertekeik vedelmeben osszefoqnak a Feher gyerekek ellen, ami nemeqyszer fizikai ometuzesekhez is vezethet. Nagyon fontos lenne, ha a hazai integra(i6 szorgalmazoi nem hagynilkfigyelmen kfvU! ezt az 6sszefiiggest, s tudomasul vennek, hogy az integr,kio csak a folyamat kezdete, es meg nagyon sok mindenre van szukseg, hogy abbol kiilcsiintis rneqertes, eltoqadas es egyuttmuk6des legyen ...

Aronson az iskolai verseny helyett - Muzafer Sherif kuratasal nyornan - a kiilcsiinos f(jggest all[totta a tanulasi folyamat ki:izeppontjaba. Munkatarsaival kidolgozott egy kooperativ tanulasl technikat,

a mozaik-m6dszert. Az adott tananyagot nem a hagyomanyos medon tanltottak meg, hanem hat reszre bontottak, majd hatfOs tanalocsoportokat alakftottak ki, s minden gyerek kapott egy-egy megtanuland6 reszt. Az elsa klserlet egy ctedikes osztalyban folyt Ie, ahol eppen a magyarszarmasu leqendas uj.sagfr6 es lapklado, Joseph Pulitzer

eletrajzat tanultak. Minden gyerek kapott egy-egy e!etrajz-darabot: Pulitzer osei, Amerikaba kerUiese, ifjukora, palyakezdese, munkassaqa, ujsagalapftasa stb. Ezt kellett megtanulniuk, majd elmondaniuk a tiibbieknek is. Hamar kiderUit mindenki szamara, hogy Pulitzer egesz eletet csak ugy ismerhetik meg,

s ugy frhat majd kl-ki rola dolgozatot, ha mindenki megtanulja a sajat reszet. azt megtanftja a tobbleknek, vagyis a .mozalkkockakat" k6zo.sen osszerakjik, Nem ment konnyen. Reszint, mert meg eltek a regi szokasok, a versenges szellerne - en jobban tudom, te nem tudod -, reszlnt, mert valoban voltak olyan diakok,akik keveset produkaltak, mert ugy ereztek, nem bfrjak a versenyt, jobb, ha (send ben meqhuzzak magukat az osztalyban. Aronson leirja egy mexik6i indiall (chikano) fill, Carlos eseret, aki nemcsak hogy nem tudottjil angolul, lzqalmaban meg dadogott

is. Hallgatag fill volt, a tanar se igen hlvta ki felelni,

a tiibbiek pedig elkonyveltek rola, hogy buta. Nem (soda, hogy amikor ra kerUlt a sores rneqprobalta elmo ndan 1 Pu litzer ferfiko rat, a kadozva beszelt, nehezen talalta a szavakat. A tiibbiek surgettek, bosszankodtak rajta es kinevettek. Ettol Carlos meg jobban lebenult, s elhallgatott. A kfserletvezeto tansr nem i ntette le oket, csa k megjegyezte, csufol hatja k Carlost, de nelktile aliqha tudnak maid dolgozatot

fmi Pulitzerrol. Napok teltek el, mire rajottek, jobb, ha segftik, batorftjak Carlost, pI. ravezetil kerdeseket tesznek fel neki, ha elakad gondolatai megfogalmazasa kozben. Carlos ezt hamar "megnalaltaO, egyre oldottabb lett, s kiinnyebben el tudta mondani, ami! tudott Pulltzerferfikorar61. lassankent kiderult rola,

nem Is olyan hallgatag es nem Is buta, a tobblek vegiil meqkedveltek, s azutan mar Carlos sern (sufol6it latta benniik, hanem segitokesz tarsalt,

A sorozatban veqzett kiserletek bebiznnyitottak, hogya rnozalk-osztalyokban az etnikai hatarok oldddtak, a fesziiltseqek (siikkentek, a rokonszenv erosodiitt a gyerekek kiiza!!. Az etnikal klsebbseqhez tartoze dlakoknak nemcsak az onertekelese [avult, hanem a vlzsqaeredrnenyeik is jobbak lettek. Ugyanak:kor a feher gyerekek teljesftmenye nem csokkent, lenyegeben ugyanolyan rnaradt.

Aronson azonban arra is figyelmeztet, hogy noha a kooperadora epit6 mozalk-modszer sok nagyszeru eredrneny t hozott, igazan a kkor hatasos, ha azelditeletek meg nem epultek be rnelyen a gyerekekbe,

s hogy nagyon sokat kell meg tenni ahhoza tarsadalomban, az iskolaban es az otthonokban is, hogy az el6ftelet kora vegleg a multe legyen.

lltoirat: a .rnozaik mcdszer" nem valami t61unk tavoll, amerikai tudornamos (soda bogar, mindenki kiprobalta mar, aki valamilyen csapatsportot (bitt vagy latott. A sikeresseqhez, eredrnenyesseqhez ott is a csapattagok tudasanak osszerakort mozaikja kell, ott is ktiksonos fijgges uralkodik, ott is sziiksegszerO egymas segftese, batorltasa, az ujak befoqadasa, elfogadasa. Nines j6 eredmeny j6 csapatszellem Ot?lkUI. A .tarka" - fekete, feher, sarga b6rszfnu j.ltekosokb61 alia, soknemzetiseqil - csapatok kiugr6 sikerei egyertelnnlen bizonyftjak, hogy a sport 3Z egyik legjobb "jatek" az eI6fte.letek, a kirekesztes ellen.

(Sz.L..)

MINDENN~?I PSZI(HOlOGI~ . 1009/l. SlAM 53

Az ember kolvke szulete pillanatdban meg igencsak tdvol esik a kifejlett ernbertcl HOS5ZU id6re, es megfelel6en olokltott torsos kbrnyezetre von ahhoz szukseg, hogy a rncqokeptelen csecsem6b61 0 I

ELarT~LETEINK

A test el6bb lesz kesz, mint az aqy

Szuleresunk plllanataban elUnk ugyan, de meg nem vagyunk keszen az eletre. Kulrurat61 fiigg, Mny evnek kell eltelnie a sztilete.stol, hogy elkezdddhessen a felnan, fUg getlen elet, Tiz evnel kevesebb ez az ida nem lehet-felso hatar mintha nem lenne ... Mikiizben cseperedllnk, no a fejiink, novak-

szik az agyunk. A niivekedes perm korantsem esak mennyisegi,j6val inkabb minosegi valtozasokat jelent. Az agy fejlodesevel parhuzamosan fejl6dik testOnkis. A test valtozasai a felniivekves minden penodusaban jal lathat6k, 5 jelentos reszben altalunk befolyasolhatatlan termeszetl tenyeziiktol fiigge· nek. A genek jelolik ki a meqlelenest, a mukiidest meqhatarozctesn kepletek fejlodesi palyajat. 5 bar

a terrneszettcl valo korlatok adottak maradnek, a test nevelese n~ven rengeteg valtOlaS idezhet6 e16, ami spontan medon nem kovetkezett volna be.

A rest el6bb lesz kesz, mint az agy. Az agy, s benne

a lelek fejliiMse a testehez kepest mas palyan jar. 50rsdiint6eka kUlso - elsosorban tarsas - hatasok, melyek hianya lehetetlenne teszi a fejlodest. Jol ismertek az allatl kornyezetben folnart .vad gyerekek". Az {j szomoni peldajuk azt mutatja, hogy bar testilk emberi format mutatott, nem lett belolUk ember, rnert nem voltak tarsaika felnovekvesben, nem veltak s.zUlelk, rokonaik, baralaik.

A gyermeki eltunik a nagyon megvaltozottfelnott testben - ugyanez azonban oem mondhatoel a lelekrol. Ha a gyerm ek ugy nil fol, hog y nines szc\mara megfelelo tarsas kiirnyezet, nincsenek neveloi, nines, akl vezesse, terelje a felnott elet fele, akkor teste ugyan felno, deagyaban nem alakulnak ki azoka mintak, amelyek reven lelkileg egeszseqes ember lehet, aki - Freud talala meqhetarozasa szerintszeretni es dolgomi egyarant kepes,

A csecsemolett61 a felnctt letig vezet61elki fejl6Msi szakaszok egyi ke sem nelkiilOzheti a nevelesi eel u

tarsas hatasokar, melyek hiallyaban .Ielki zarvanyak" maradnak: a feln6ttben ott marad a csecsemd, a kisgyermek, a kamasz - mikiizben testi adottsagai, s minden mas, a fejl6desi martol enntetlen kepessege a fel notte.

Az "en" es a .rni" tere

A leqtdbb felnottkori lelki zavar eredete a csecsemfikortal a serd0l6korig terjedo eletszakasz nevelesi hianyossagaira, zavaraira - idonkent es rltkabban rraumara - vezetheto vissza. Ezuttal egyetlen, a szemelyiseg melyebb retegeit latsz61ag nem erint61elki zevar gyermekkori eredetere kivan unk rarnutatnl, mely odafiqyelessel es kelloen alakltott rahatassal viszonylag kiinnyen kezelhetd.

A harmadikev betoltese utan, amikor mar megjelenik a nyelvhas:miilat, s vele az eqyes, majd robbes szamu els6 szemelyre utal6 nevmas, klalakul a gyermekek pozitfv erzelmi [elentesekkel teli elettere, es annak ellentete, melytiil a gyermekettaval tartja a felelern es az ldeqenkedes,

ta "en" erzeseb61 tap lalkoz6, a .mi" erzese alta I uralt ter hatara kezdetben a (salad, a rokonsag,

a slomszedsag, amely az iskolaskorig folyamato-

san bilvOl, elerve eqeszen az orm\gig. A "miN em~s ktireinek spontan kiterjedese a felelern tereben tart min dent, ami idegen es lsrnezetlen. Ha ezt a spontan erzest megfelel6 nevelessel nem alakftjuk ugy, hogy a sajatnak ellsrnerthez kepest a mas iranti kfvanesisag, erdekl6des es nyltottsaq is kialakuljon, akkor a feln6ttben megmarad a gyermekkori ideqenkedss es elzark6zas mindazokkal szemben, akik egykor nem tartoztak bele az Ii "mi" cscportialnak egyikebe-masikaba. AZilyen telnatt buszke arra, hogy nem eszlk olyan etelt, amit nem ugy keszttettek, ahogyan a otthon, gyermekkent meqszokta, nem keresi olyan szemelyekt~rsasagat, akikr61 gyermekkoniban ugy ertesillt, ismeretlenek es kiismerhetetlenek, akikt61 Felni kelt mivel nem alyanok, mint azak, akikkel

6 naponta egyiitt van. Ertekiteletei, melyek megszablak, hogy.szamara mi aszep, aja, a hasznos, az eros, az igaz es az udvQzfto, egyliil-egyig azoknak a csoportoknak az ertekeibdl szarrnaznak, melyeket gyermekkent a magaenak megismert.

A .rni" es az ,.15k" meqleherdsen merev megkUliinbozteteset etnocentrlzmusnak nevezi a szodalpszicholdqia Ennek a harem-hat eves korban megjelellQ meqlsrneresi mlntanakaz ereje onnan val6, hogy a lehet6 legregebbi - az emberi csoportokkal egyid6s - megkUltinbiiztetest foglalja magaban. A rsopcrtok meqlsmerese a gyermek elmejeben ugyanazt az utat jarja be, amlt az ernberlseq jarl bea tortenelernben, A "mi" es az "ok" rneqalkuvasmentes megkiilanbaztetese a kezdetekben a tu!l?les zaloga volt. hiszen nem volt valasztek a csoportok kazott. Valaki vagy a sajat, vagy az idegen csoporthoz tartozotr, Az id6k soran a "valasztek" bavUlt, elaterbe keriiltek az elet egyeniesftett valtozatai, a kotiittsegek hatalmat felvaltotta a valasztas szabadsaqa A mai nyugati vilagban elsadlegesenaz szamft. hogy kik vagyunk, mit cslnaltunk onmagunkb61, s nem az, hogy milyen csoportba .szi.il ettUn k.

Azidegenseggel szemben mutatott turelmetlenseq, a massag el nem viselese psziehol6giai archalzrnus. A "mi" tudattultenqese 3-6 eves koni gyermekek eseteben termeszetes, de felnottkorban veszelyes, kUlonosen, ha tomeqesen [elentkeztk, Nemrt!g Olaszorszaqban voltam kis fialmmal, A J evesnek meqtetszert egy olaszkislany, akivel azonban nem tudott szet valtani, mivel olaszul beszelt, 0 meg magyarul udvarolt nekl. Batyja, aki meg nem volt 5 eves, fgyfigyelmeztette Deeset a kislany "hibajara":

Hagyd, I,\tod, hogy nem tud beszelnll Az igerete5en indulo kapcsolat fgy rneqszakadt, ki-ki maradt a sajat, megszokott koreben.

Kijutni a pszkholdqiai k6korszakb61

Nagy kerdes: mit tehetiink annak erdekeben, hogy gyermekeink kijussanak a pszichol6giai kokorszakbol, s nyitott, kfvancsi, slociab!l!s, a mas!k emberben az erteket kereso, komm un ikativ I enyek legyen ek?

A legfontosabb a peldamutatas. Ha azt lritjak,

hogy szUleik nem kiilanbiiztetnek meg embereket csoport-hovatattozas sZerint, ha otthon idegen nyelven beszel6 embereket latnak, hallanak, akkor termeszetesnek es magilt61 ertetodonek fogjak tartani a nyitottsagot. Ha ezze! szemben a bezark6zast,

az elkul5nlliest, a sajat csoport isteniteset tapasztaljik, akkor kesobbi eletiikben ok sem viselkednek es ereznek majd rnaskent,

Sok vita van manapsaq az iskolai szegregaci6rol. Aronsonnak a mult szazad 60-as eveiben Amerika· ban vegzett iskolai kiserletei egyertelmuen azt bizonyitjak, hogy a szarmazas: sokfeleseg az iskolBban nines hatranyara a gyermekeknek, bar automatiKusan nem csokkenn a "mi"- "ok" alapon kepz6da elOiteletesseget. Sajatos pedag6giai eljarasok sluksegesek ahhoz, hogy a gyermek ne zark6zzon el a masikt61 csak azert, mert annak mas a bore szine, mas az anyanyelve, a vallasa, mint az ave. Megfontolando, hogy az iskola adjon teret a meqvahozott testi es lelki allapotokban ntivekvo gyermekeknek is. Nem szabad, hogy a testi-lelki fogyatekossag a szegregaci6, az elzark6zas aka Jegyen.

A szegregaci6 eJlenzoi es partol6i gyakran figyelmen kfvUI hagyjak az osztalyszempontot. Az elonyiis tarsadalrnl helyzeW .sziil6k sokszor nern elsdsorban

a kulturalis, hanem a szodalis kUlonbsegek miatt ellenzik a gyermekek keveredeset az osztalyban. Eltero kommunikaci6.s kodok, eltera ertekek utkozhetne], saz elonyos tarsadalmi helyzetu szlil6katt61 felnek, hogy gyermekeik .rosszat tanulnak" a nehezebe helyzetli csaladokb61 jott tarsaikt6L Ez a szempont kulenosen azokban a tarsadalmakban lehet meghatilrOz6,.ahol nagyok a tarsadalrnl kUl6nbsegek, nehez vagy lehetetlen a h<ltranyok ledolgozasa, es

·az lskolarendszer nem gyengfti, hanern eros!ti az egyenl6tlensegeket.

Liberalis lskolarendszer mel lett lenetetlen elvarni az iskolai szegregaci6 gyengUieset. A tarsadalmi privilE~giumok atorokfteseben meqalkuvast nem ismer6 5ziJI6i akarat mindig eresebb lesz, mint a szegregaci6 felszamolasara iranyul6 kozpolitikai erdek. Ut6bbi (sak akkor ervenyesiilhet, haaz ili!am tlgytekint 3Z iskoJara, mint az eselyek egyenlaseget megteremtelli egyediil b~pes intezmenYfe, 5 ennek. megfelel6en szefvezi meg es ellenarzi az iskala. eletet. E tiirekves jegyeben drasztikusan korlatoznia kellene a szabad iskolavalasztast, s nem turhetne a szegregalt iskolai osztalyok szervezeset. Minden iskalaban az e!s6 osztalyt61 kezdve szlikseg lenne egy olyan targyra,

\.

sz6 val6di ertelmeben feln6tt le~:~.'SOk-SOk fev kell atlhoz, tlOgy testUn~es fejunk - elerje az on6116 elethez szukseges nagys6got. 5 mindannak, ami ,emberL magyardzata vegs6 soron a fejunk~en, az agyunkban van ...

,..l

ELOfTELEIIEINK

melya demokratikus tarsadalorn mfikiidese szempontjiib611etfantossagu slociiilis keszsegekettanitja, beleertve a nyitott es el6ftelet-mentes gondolkodast.

Etnocentrikus qyerrnek - a feln6ttekben

Marad tehat a sziilai felel6sseg. A peldarnutatason kfvul rengeteget tehetnek a sziil6k azert, hogy

gyerm ekei kb61 kivesszen az etno ce ntrlzm us, s

helyet a massagra nyitott, a bizonytalansaqokkal

tell e!etben blzonyos tsmpontokat ado tarsadalml identitas foglalja el, melyben ott van a nemzeti buszkeseg, a vallasi hovatartozas, a szOkebb patrla lrant erzett szeretet es raqaszkodas, Erdemes a gyermekeket megismertetni a csala.d tortenetevel, amit csak

a .szi.i16k, nagysziilfik mondhatnak el es adhatnak tovabb nekik. Gyermekeinknekjoguk van tudniuk, hogy honnan jottek, kik voltak felmen6ik.

A .5zUi dknek fig yel met kell ford Ita niuk a rra, hogy gyermekeik mit olvassanak, milyen filmeket nezzenek meg, mit lassanak bclbslinh<izban es el6 sztnpadokon. Ebben nagy segitseg lehet az lij medium, az internet, mely ugyanakkor a legnagyobb ve· slelyekforrasa is, ha ellenorlzetlenill es iranyftatlanul hagyjuk gyermekeinket, s elnezziik, hogy az interneten elerheto tartalmak es jatekok a legkisebb ellenallas iranyaban befolyasoljak 6ket.

A kortarstsoportok a neveles legkevesbe ellen6rizhelo terepei kaze tartoznak, ugyanakkor tizeneves kortol kezdve itt erik a Jegfontosabb hatasok a gyermekeket, A 5ziilaknek nines mas lehetoseguk, mint a .monitcrozas", a baratok es bar.:itnak beengedese a (saladi terbe,

Az intolerans, tekinte[yelvu feln6ttekben tevabb Ell az etno(entrikus gyermek, aki reUeg az idegensegtal,

a massagban csak fenyegetest lat, S szfvesen csatlakozik olyan moz.galmakhoz, melyek programja az 3 torz. u!6p.ia, melynek megvalositasa t6rtenelmileg garantaltan tarsadalmi katasztr6f<lkhoz vezet. A tartenelem azonban - a kozmondas5aI ellentetbennem tanit semmire, csak akkor, ha van, akitanftsa ...

MINDEN~API PSllCHOLOGIA ·1~0913. SHM 55

GYAKORLAT

Rist Lilla

, "

GYOGYI 0

SZAVAK

H,j vullozoU m;eg Oinben a kepzes hatusu,ra?

Megerrettuk, rnekkora a jelentosege annak, hogy mit rnondunk a betegnek. Ha valakinek azt mondjuk,,,a leletek szerint minden rendben van", azt uzenjirk, hogy csak a leletek szerint van minden rendben, egyebkent pedig minden rossz. Mert barrni, ami! mondunk, szuggesztio a Jet hagyomanyos ertelmezesi kereteit d-· vessto beteg szamara, Mar a. kepzes ideje alatt is ereztern, bogy valtoztatni kell a gyakorlatunkon, Rendklvul zavart, amikor peldaul olyan mondatok hangzottak ela mutoben. hogy "rossz a. vernyomasmerc", mer! akkor mar pontosan tudtam, hogy ez a beteg szarnara nagyon rossz .,uzenet". A rruitfiasztalon fekvo ugyanis megvalrozott tudarallapotba kerul, amelyben kulonosen erzekennye valik a szuggeszttokra, s ezek negativitasa a gyogyulas folyamatara, a rntitet sikerere is hatassal lesz, Ana is ra kellett dobbennem, hogy az aneszteziologus nem fordulhat betege fele pusztan mint test fele, hanern mint szenvedd szemelyt kell elklsernie egy teljesen onalletlan, masokhoz koton, otthontalan .vtlagban-benne-letben", amely let elol egesz eddigi eleteben menekult. Am ha az OrYOS mar nem egyszerjien eszkoze a gyogyulasnak, a beteg pedig nem pusztan az orvoslas targya, akkor kett6jiik talalkozasa igazi szerne-

Dr.. Szig.ecsan Tamas rnaqan-anesztezloldquskent dolgozik Ka!locsan - a beteqekkel vegletesen kiszolgaltatott helyzetben, a mut6asztalon tahllkozik. Szerepe szerint nem 6 gy6gyft, 6 csak lehet6ve teszi az operadot Legalabbis ezt gondolta mindaddig, amig el nem veqzett egy kepzest, ahal megtanulta a szuggeszti6s terhnikat, H!atasara meg:v.altoztak 1:1 kimondott szavak; az QX'jg'enb61 hlis erde,j szelldlett, az infiUzi6-sztlrasb61 infuzii6-bekotes, az ,el:ektr6dab61 tappancs,

a fert6tlenltOszerbol' pedig kelilemesen hlis folyadek. Az6ta furcsa dolgokra l:eU figyelmes

- nemcsak a beteg:ek lettek eleqedettebbek, hanem a kollegak is tohbet mosolyognak es szivesebben jinnek ezekre a mutetekre.

'Egesz veletleniil keveredtem el a SA~ SOKkepzesre - meseli, - Mindig , - erdekelt a filozofia, amelynek egyik !. kozponti kerdesea halal, Orvoskent azonban azt tapaszraltam, hogy ahalal a korhazakban eltitkolt eletesemeny. A tarsadalorn nem akar talalkozni vele, az egeszsegiigyi dolgozok sern szfvesen szembesuinek ezzel, mert szamukra egyenerreku a kudarccal, igy keriiltern kapcsolatba a Hosptce-kepzessel, es itt ernlitette az egyik elOad6 a SASOK-at. Gyakorlo aneszteziologuskent korabban is lattam, hogy ott, a m6taasztalon valami. alapvetoen megvalrozlk az emberben, A korabban tokeletes fizio16giai ertekeker mutate beteg vernyomasa megno, pulzusa megemelkedik, olyannyira, hogy neha nem lehet elkezdeni a mutetet. Azt is tapaszraltarn, hogy ebben a helyzetben gyakran nagyon egyszeru kerdesekre sem tudnak valaszolni, Tobbszor elofordult peldaul, hogy megkerdeztem, "Hogyan szollthatom!" - de a beteg csak a. teljes nevet ismetelgette, mert nem ertette meg a kerdest, Szigoruan az orvosi gyakorlat elemeit alkalmazva alig lehetett ezzel a heirzettel mit kezdeni.

Hivel mag;yaru.zta akkoriban, mi torte,nik Uyenkoral betegekkell? Inkabb a filozofia adott szamomra rnagyarazatot, arnely ugy tartja, hogy a mai

56 MINDEHMAPI PSlKKDLCG1A .100~1J. SIAM

ember tagadja a szenvedest, rnenektil az onallotlansag eldl, es megfeledkezik aH61, hogy a."vihigban-benne-lete" mindig valamilyen masik emberhez kotott letezes. Ebben a. gondolatmenetben az orvos eszk6zze valik a gy6gyitasban, mert a beteg ugy veli, a gy6gyulas az orvos tudasan keresztul tortenlk, ezt a. tudast pedig akar 0 is megszerezheti. Tehat arnikor orvoshoz megy, nern segitseget ker, hanem olyan szolgaltarast, ami szamara jar. A mt'tt6- asztalon meztelenul fekve viszont hirtelen valarni egeszen massal ken szembeneznie, Eddig menekult attol, hogy enrryire kiszolgaltatott helyzetben legyen - itt. a. nark6z.isban azonban meg az onkontrolljat is teljesen fel kell adnia. Vagyis Igazan bajban van. Ha az ember a bajban meg tudja talalni a helyet, akkor otthon lehet benne - de ehhez segitsegre, megertesre van szuksege, Bzt talan mar a. SASOK elott is ereztern, Az orvosi gyakodat azonban nagyoll szigoru protokoUt ir elo a mutet minden resztvevoje szamara. Azon az osztalyon, ahol korabban dolgoztam, es ahol egyebkent igen magas szakmai szlnvonalu munka folyt, sokszor csak .Jealtattuk" a beteget, gyakran azt sem tudtarn, bogy hlvjak, A "burn out", a kieges-szindr6ma jeleit lepten-nyomon tapasztaltam. Ren:geteg elvalt, dohanyoses alkoholista dolgozott velunk, Talan ez is kozrejatszott abban, hogyuj utakat kerestem.

lyes talalkozas lehet, Itt a gyogyit6 egesz szemelyisegevel es tudasaval van jelen, a. gy6gyftas altala tiiirrenik, ezert a jelenlete !IHll: onmagaban is gy6gyszer.

Mi voltozou meg egeszen konkreton 0 gyak,oriloti munkcijobo'n?

A mLitoasztalon jelentkezo m6dosult tudatallapot miatt egy sor fontos szakmai kerdes a:tkeri.i.lt a l1lut(h eloUi beszelgetes idejere. PI. a gyogyszererzekenyseg kerdese - hiszen ennek a megvalsszolasa csak teljesen tiszta tudattal lehetseges. Mar csak azert is, mert a tevedesnek igen SLt1y08 kovetkezmenye Iehet, A mutoasztalon pedig az orvosi szakkifejezeseket egyszerfi, hetkoznapi szavakkal helyettesltettern, igyekeztem a negatlv sugallatuakat kiiktatni a mtitet teljes folyamatab61. Figyelembe veve a beteg megkuzdesi stilusat es elerhet6 korrununikacios csatomatt, mindezt ugy kell megtennilnk, 110gy a beteg tores nelkul vallalhassa fel sajet onallotlansagat es az aneszteziologusra utaltsagat - akinek feLelossege nem csupan a mtiteti kimenetel szempontjab61 nagy, hanem mert a szenvedo betegnek egy eladdig felvallalhatatlan krizisben lehet kisero tar-sa. A sikert az jelenti, arnikor a beteg ellenallas nelkul megerti es befogadja az olyan insrrukciokat, mint "csak hagyja, bogy a gy6gyuJ<ts megkezd6dji:in!" "engedje, hogy a dolgok eltavo-

lodjanak es elcsendesedjenekl", "hagyja, hogy az erd visszaterjen az. izmaiba!", "csak hagynia kell, es minden jora foraer.

Mit 5zol'tok mindehhez 0 koJh!gok?

Eleinte nagyon furcsa volt peldaul a "hfis szellot'' az oxigen szinonimajakent hasznalru, mert ez egy rendklvul sztgoru, sok tekintetben katonai fegyelmet igenyltl kozeg, A szubjektlv hangvetel kezdetben kifejezetten idegen volt, sokan furcsan neztek, masok egyenesen kritizaltak, De en rogton az elejetol fogva hangosan beszeltern a beteghez, nem suttogtam, nyiltan vallaltam ezt a fajta kornrnunikaciot, Persze izgulram is, de nem er51- tettem senkire ezt a stllust, inkabb csak rerneltem, hogy majd minden kedvez6en alakul, Valoban, veg i.i I mindenki megtalalta ebben a helyer, Olyannyira, hogy ha rnostanaban elfeledkezern valarnirol, peldaulelfelejtem bernutatni a mutosfiUt, figyelmeztetnek, hogy elmaradt valarnl. Mert meg a mutosfiuk is szerernek szemelyesen jelen lenni. Magan-aneszteziolognskent engem a sebesz ker fel a mutet klseresere, tehat nern mindegy, mennyire elegedett velern, Kezdetben talan ok sem ertettek, mitortenik, de mara rajottek, az o dolgukar konnyitem meg, mert nekik lesz igy kevesebb feladatuk - a beregek

pedigelegedettebben hagyjak el a korhazat, A mut5ben is megvaltozort a hangulat, ami ssamomra egyaltalan nern mellekes. Az6ta mintha rnindenki velunk akarna dolgozni. Tahl.n mert mi magunk is maskepp jovunk ki egy olyan operaci6r61, ami ezekkel a szavakkal fejezfidik be: "A mutet sikeriilt, a gy6gyulas mar meg is kezdodott."

A SASOK

A "Szuggeszti6k AI kalmazasa a 5zomalikus Orvoslasba n Kepzes·-b61 szarmazik a SASOK rovjdftes, amelyet a Magyar Hipn6zis Egyesiilet es a Semmelweis Egyetem Aneszteziologlai es Intenziv Terapias Klinika kiizos szervezeseben i nditottak. E t a kepzes olya n szuggesztios technik;,jkkal ismertetl meg a resztvevokel, amelyek beepithet6ek a szomatnus gy6gyitas rnlcdennapjalha, es szamostenneten igmllak mar hati?konysag ukat. Az eload6k koz1iU psziehol6gusok, pszichiaierek, hipnoterapeuMk, aneszteziologusok es intenziv szakorvos()k szerepelnek.

MIHDENN~PI ~S1I(HOl6GIA • 2009/). SZAM 57

Csodamatek = Si'ker 2

Korrepetahls, tehetseggondozas, erettsegire,. felvetelireval.o felkeszites egV 'Uj, hatekonv

m6dszerrel - ovodaskort61 erettsegiig

A 'MathRiders, mas neven a Csodamatekegy olyan i.lj rnatematika-tanrtasi m6dszer, amely elvezetes, jatekos as az oktates teren elert Ilegujabb vfvmanyokon alapul, mikozben bevezeti ,es belehelyezi a gyerrneket a rnaternatika vi!agaba. A tanfolyamok soran a diakak meqtanuhakervetnl es szoronqasok nelkul kif~jezni gondolataikat, rnikozben fejlodik es megeros6dik gondolkod6es problemameqoldo kepessequk ..

A legkisebbeknek segftfelkeszUlni az lskolakezdesre, de sikerekben gazdag tanulast kinal minden alyan diaknak. ls, aki korabban alulmotivalt volt a tanutasban, esakit nvomasztottak a matematika kihi~ vasal. A m6dszer ugyanis a pozitiv megerositesre,. a gyerekek ijnmotiv<)cios kepessegimek kifejleszti!serees asikerelmimyre epit ugy, hogy kozben megtanft tanulni, es lepest tart az lskolal tananyaggal is.

Az egyediilal16 MathRiders programmal a gyermek minden erzekszerve megkapja a szamara sz,Qkseges ingereket, hogy rntnel nyitottabb legyen az eppen tanult anyag befogadasara, hiszen minden gyermek maskeppen tanul; egyesek vizualis jelek, rnasok ha'llas utim,es sokan mozqas utjim tanulnak jobban .. fgy a tanulok a szarnukra legterrneszetesebb medon ismerik meg es sajatftjak el a tananyagot. A feiadatmego'Id6 tevekenyseqeken keresztiil a gyerekek megtanuljak, hogyegy - egy feladatot sokfele medon lehet megoldani, es hogy tt\bb helyes vaiasz is lehetseqes ..

A MathRiders program nem csupan szorakoztato es erdekes, de olyan m6dszerekkel dolgozik, amelyek a tanu16k nvelven tanitja a maternatikal fcqalmakes megoldasi technikakelsCijatftasat, a gyms rneqertesselepftve onblzalmukat is. A MathRiiders ldealis tanulasi kornvezetet blztoslt, a pozitfv tapasztalatok altai pedig a dia'kok megtanulnak hinni onmagukba.n"

kz erdekesseqek, az elvezetes tevekenysegek es a vidamsag egyarant motivaljak a diakokat, es mar a kezdetektol arra batorftiak oket, hogy a maternatlkat szeretve es sajat akaratukb61 tsnuljak. Ez a rovid tavu es hosszu tav,u sikereink alapja ..

:r

MathRiders

www.csodamatek.hu www .. helendoron.hu

ORVOSI S'EGfTSEG DISZLEXIASOKNAK!

EREDETI ChromaGen szfnsziir6s szemuvegekkell

00 0(.,0

00'" OCULO-COR

Chr9rnaGBfl dit>1<<>J pro.:l!~5

WWW~OLVASASIZAVAH.HU' WWW.OGULOCOR.GOM Tel: 06-304-162.-840

BEMUTAT JUK

KenyszerftjUk vagy kenyeztetjiik?

PSzichol6gia

a Libri online kinyvaruhaz tarsadalomtudomanyi sikerlistajan

1. A FERFI

Dr. Csernus Imre. 2009.

2. A NO

Dr. Csernus lrnre, 2008.

4. 5ZERETOK

A TITK05 VI5Z0NYOK LELEKTANA B,lcskai J., C. Molnar E., Mester D., Popper P. 2009.

5.. EMBER I JAT5ZMAK

Eric Berne, 2009.

6. FLOW - AZ ARAMlAT

A TDKELETE5 ELMENY PSZ.ICHOLOGIAJA [sikszentmihillyi Mihaly. 2001.

8. pANIK

TENYEK E5 TEVHITEK Szendi Gabor. 2009

9. MERGElO SZULOK Susan Forward. 2000.

10. AZ DROM MUV,E.5ZETE (sfkszentmihillyi Mihaly. 2009.

11. SOR5KONYV

AZ EMBERI JATSZMAK FOLYTATA.SA Eric Berne. 2008.

A kenyeztet5 es a keoyszerfto neveles olyan,

KOU) i,.( NET mintegyerem ket oldala. Bar a sziilO maqatartasa a ket esetben meriiben ellentetes, a gyerekre gyakorolt hatas nagyon is hasonl6.

Aki akar tul6vassal, akar kenyszerltessel, de nern tartja tiszteletben gyermeke szemelyiseget, mel komolyan hatriiltatja a fejl6deset es akadalyozza abban, hogy felelos felnotte valjon.

Ha merD kfmeletb61 a gyermek helyett rselekszunk, ha megprobaljuk megvedeni a nehezsegektol, ha ovjuk tettei kovetkezmenyeit61, azt sugalljuk neki, hogy 6 nem eleq eros a feladarok meqoldasahoz. De a folytonos rendreutasftas, parancsolgatas, a tulzott sziqor is ide vezethet, Hiszen akit folyton szldnak, azt eli meg, hogy nem valo semmire, es elveszfti az onbecsuleset.

Kamaszkoraban azutan ki-kl mils es mas rneqoldast talal a helyzetre. Van, aki szorongasaban passzlvttasba burkol6zik, es van, aki fellazad, akar a szUlfii kenyez· tetes, akar a vamigor ellen ...

Olvasson errol bovebben a Kolokneten, a Kenyezteto szul6 qyerrnekenek lenni es a Kenyszerit6 szulii gyermekenek lenni dmll cikkekben! www.koloknet.hu

Kultura es Kozosseg (KEK)

A negy evtizede m(ikod6 - dont6en a kulrural is lntezrnenyekben d olgozokhoz es a feisDoktatasban tanul6khoz.sz616 - kulturszociol6giai, muvelddeselmeleti folyoirat 2009. ev; 2. szamat a feln6ttoktatasnak szenteli: a Kc;zc)sse~ hazai ketszlnnl kt~pzes es benne az andrag6gia amawmliElBIDlmEli alapszak ugyanis iden bocsatotta ki azokat a hallgat6kat, akik a meqvaltozott kovetelmenyek szerint vegeztektanulmanyaikat. A lapszarn az alapszak 3 eves merleget nemcsak esettanulmanyokkal, statisztikai elemzesekkel. ertekelesekkel mutatja be, hanem valoqatast ad a kUl6nfele kepze- 51 terUietekriil, kiiliin6s tekintettel a specializaci6kra. Olyan tanulmanyokat koza!, amelyek kritikusan mutatjak be az andragogia BA szak fobb !ranyait - reszben az oktat6k, reszben a hallgat6k slemsziigeb61. A szerz6k valamennyien kiserle-

teza szernelylseqek, ezert irasaikban nemcsak egy adott szakteriiietr61 adnak hiteles kepet, hanem felvetik azokat a kerdeseket, amelyek megvalaszolasata a nyilvilnossagot, a kreatlv gondolkodasu es aktivitasu egyeneket hlvjak partnerOI. Nehany cfm: Eselyegyenl6seg es feln6ttkepzes. Mtlzeumpedag6gia. Feln6ttkepzes a szandekok es a val6sag tukreben, A lifelong learnlnq-paradiqma emberkepe, lokalltas es identitas global is szernszoqbd!

12. BOLDOGTALAN KAPCSOLATOK ODNTES. FELELOS5EG, GyAVA5AG Baktay M., Baktay Z., dr. (sernus I., Kala J., PopperP.2008.

13 .. GYERMEKLELEKTAN

Merel Ferenc, V. Binet Agnes. 2006.

15. A rAR5A5 LENY ElliotAtonson.2008.

IINKONYYEltto~~ AKKREDITALT

Allamilag elismert

PSZICHOLDGIAI ASSZISZTENS

kepzes indu12009. november 15-en. A kepzes ket feh~ves.

Iantarqyak: pszichol6gia, kornmunlkacio, grafol6gia stb.

Tovabbi kepzesek: kriminatpszichot6giai asszisrtens; menhilhigien es konzulens

Tandij: 47 000 FtfteLev www.pszichologuskepzo.hu Tel: (0~61] 413~7454.

(06-20]359~5929. (06·70] 200 ~2500

Nysz: O'~0561~05. FATakkr. L.sz: PL~1258

Az allamilag ellsmert, akkredltall pszichol6giai amimenskepzesell ri!mvev6k Ilamos teruleten elonnyel palyazhatnak .lllasokra. A kep· zes a pedagoglai 9y6gyasZati palyakon levo, lovabbk"pzesl igennyel fellep6knek, valamlnt a gyermekekkel, idlisekkel foglalkoz6 szemetyeknek kivan loyabbkepzesl lehetos.get biZlositanl. 5egit a magan· szferab.n, a pSllchol6gusok, p51ichiaterek mellen !Ihelyezkednl szj ndekozoknak, III. bovill a human teriileteken dolg016k es tovabbtanulni kivanok lsmeretelt, komperenclail. Allando. meghivott 016· ad6k pl. dr. Bilkel Pal slakpszlchol6g us, dr. Csernus Imre add Iktologus.

MINDfNNAPI P5ZICHOLOGIA ·2009/3. SZAM 59

MIIINDE'NN.API BALEKSAGAI'NK

Szate Laszlo ,

MIERT IGEN, HA NEM?

09Y kez.d6diitt, hogy valamit hallottam fe! fOlie! a felesegemtol: egyik estejon majd egy ember, be akar mutatni valami uj szuper porsz[v6t, s a CI!g arra ker benniinket,. mondjuk el a velemenyiinket rola. (£150 ttagikui vetseg! Nem figyeltem ada, kill6nben eszlelem, bogyennek a ceg reslerol Igy semmi ene/me, Inkdbb alyasmlrollehet 20; mint amikorfiilhfvnak" hogy megnyerted a hawaii ildil!est, aok

el kell menned a rendelvenyre,

s aztan maid a ,/Odif" melle befizetned pdrszazezerforint "mel/ekk6Itseget~)

Akkor este, mlkor hazaertem

a munklib61, marnagyban tartott a dernonstrade, a rokonszenves ferf gardilli~kenyen es hatasosan dkserre a gepet, rnutatta, men nyit kiszed a szonyegb61, meg az utan Is, hogy el6!te a ml regl gepiinkkel kiporszrvozta. A pergo beszed, a mutatvanyepp olyan volt, ahogy aruhazak elotereben szoktak bravums kezLi kikialt6k uborkaszeleteldt, turmixgepet vagy krumpliMmoz6t bemutatnt,

De hisz ez porszlv6ligynok, rnondtam rnaqambaa.s gyanakodva neztem a produkd6t, pedig akkor mar a derekaljbol szedte .ki a paratkat elkepeszto mennyi>egben. Megsem mondhattam ragton, hogy hagyja abba, kililinben is meg kellett allaprtanom: j6 kis gep, de nem ketseges az sern, hogy nem nekiink valo. Biztosan irdatlanul draga, meg aztan van is porsz(v6nk. De azert hallgassuk meg, vegiil is, ha jol ertertem nem vasarolni kell, (sa k velemenyt mondanl 161a. Bar nehezen hihetO, nagy ax atyafi azert utazott ide, mondjuk, Cin kotaral eml a hatalrnas geppel, es azert szon okol itt mar lassan egy ofilja, hogy a vegen azt mondjuk, nagyon tetszik, a viszontlatasra. Szerintem ez rank akarja .sazni a porszlv6t, s ahogy elnezem, nagyon ifti a dolgat. RemiIlten eszleltern maqamen, hogy hazigazdakent egyre ink<ibb meg akarok felelni neki. tr'eztem: meg nern tudom biztosan, mit akar, de mar bektlszott az agyamba, nem szlvesen okoznek neki C5alodast. Idejan - (inkoMral? -, kedves, jot akar, vegiills egy eletre meg lenne oldva a lakas tlsztasaga, hatalmas teljesftmenyO

a gep, ot ev garanCia, biol6giai szfi res, atkavadasz program, ossZC5aladi por.atka-aHergianknakannyi lenne. WgUl is miert ne? Az a kerdes, mennyibe kerUl.

Vigyazz, puhulsl- gondoltam -, legjobb lesz, ha hUlOI egy vonalat, ha ketszazezemel tabb, akkor befejeztiik, barmiIyen szuper gep, kiilonben is mozijegylink van, mindjart indulnunk kell, 5 en meg nem is vacsolaztam. Mikozben bekaptam par falatot, a bemutat6 tOVilbb folyt, a (salad

Miert vettern porsztvot, noho nern uknrtnm vennl, es nem lsvott szilkseqem ra?

S miert odtom erte egy j;6 minosegu porszfvo olran'ok nogyjob61 a ttzszereset? Erthetetlen?

Vo:16bon. En sern ertern, pedig megtettem. lefrom. hogyon tortent, hdthn 0 kedves olvoso ,ert,eni fo9jIO ..

"'"

60 MINDEN NUl m.lCHOlOGIA ·100913. SzAI>4

lelkesen iilt es hallgatta, amuldozott, je, ez fantasztlkus. Ereztem, szorul a hurok, abSlolutprofi elad6 all szernben amator vev6kkel, akiknek rnindossze kd ervuk van: nines penzuk, es esziik agaban sines porszlvot venni. Meg ilyen jot sem, Nemsokara klderiilt, hogy ez ervnek, vedekezesnek nagyon keves.

Mennyibe ,keriil eg.y ilyen gep, kerdeztem, h ogy fii!gyorsitsam a folyamatot, mert az atyaf kezdte meselni a ceg tortenetet es porszlv6inak diadalUtjat. FelmilJio kiirUli osszeget mandott. Rom helyen jar, vagtam ki maqabztcsar, nem ami nagysagrendiink, kepte[enek voln3nk ilyet meg venni, Aztfelelte,

ez nern olyan nagy baj, neki m6djaban all engedni az arbol,

ha megis meg akarnank venn i, 5 rnondott egy szazezerrel almonyabb arat

{Mosodik trogikoi vetseg: Ebben a pillanatban kellett vdna megkemi, hogy tovazion. Hiszen elekslerint or elolo or blatt volt, es tiszte5segtelen veiUnk Slemben. Ha ugyanis arro igent mandunk, szemrebbenes neJkiillegombolt vo/na ra/unk szlizelerre/ tobbet. Iudom, at alka a kereskedeJem resze, de nem tarthotom komofy (egnek an. omelyik if yen e5zk6ziikke/ Iff,) Ehelyett azt mondtam, meg ez is nag.yon sok, de ha meg egyetugrana [efeiE?, az mar szsrnomra kezelhetf ar volna, perm csak reszletfizetessel, Ugrott. Ogyesen forgatta a szct, utalt arra, hogy az e letm inoseg fontosabb a penzn el, nem ilyesmin kell sporotni, lam, a cegnek milyen fonrosak vag.yunk, hisz' ennyi ,eng"edmenyre hajland6.

Iudtarn, hogy becsap, a (egnek nem lehetunk fontnsabbak, mint a saJat erdeke, megis egyre lnkabb egyetertettem vele. Nem yettem eszre, hogy az el.so drasztlkus arral es az egeslsegi szemponttal mintegy kiemelte a hetkiiznapi relaci6b61 a temat, elfelejtettuk, hogy mennyibekeriil e.gy normal porszlv6 a boltokban, s ezt is, hogy nern akartunk venni, Megis megvettiik. A hatalmasarral az allergiank megszanesenek remenyetailirotta szembe, sen akkor azt ereztem, igaza van, nem lehetek szoriis sziva,. ha a fiam, a (salad egeszse~

gerlil van sz6. Meg olvadoztam is, hog-y mennyitengedett,.s kiszamoltam, hogy Igy lassan kifizethetave valika gep.lgaz,

ha megvessziik, akkor nines meg a fiunknak a fenykepezogep karacsonyra, amire harem eve var. Az mar fal sem rnerillt, hogy ebbOl a penzbol tlzet is vehetnenk - de Mt mire kene nekiink tfz.porszfv6?

A szomszed szerint meg 19y is sokkal dragabban vettiik, mint amennyil~rl hivatalosan arulj<ik. Alota dulak-folok. Most martudom, ha egy profi iigynok be tudja tenni a labar ax ajtonyflcisba, akkor nekem, az amator vevonek. nines eseIyem. Nem 6t szidom, hanem magamat Amikor elva!tunk, a rokonszenves fiatalember megkert, ajanljilm ismer6~eim' nekis ezt a csodalatos porszfv6t. 0 igen, mondtam.

De meggondoltam magam. Nem ajanlom.

Akinek nines penze, es nem akar porsziv6t venni, az ne vegyen! NE VEGYEN!

En pedig a n!szletekkel vezeklek 12 h6napig. Scit, az6ta legalabb fef~vente jon egy esomag porzsak - utanvettel. Vezekles mlndoriikke ...

PROGRAMOK

KONGRESSZUSOK, KONFERENCIAK

Husz eve 0 szinpadon

A Magyar Pszkhodrama EgyesUiet lapunk megjelenesevel egy idoben tartja 9. konqresszusat, amelyen nemcsak az egyeslilet 20. szUletesnapjat, de Merei Ferenc sziJletesenek lOa., J.l. Moreno szuletesenek 120. evfordul6jatis unneplik.

A rendezvenyen, 2009. szeptember 25·27. kiiziitt tiibb mint hetven dramatista kazel etven programjan vehetnek reszt az.erdeklodok az Angyalfiildi J6zsef AttHa MLivel5desi Kiizpontban.

Szokmoi nap az ADHD es a Mentolhigienes Vilagnap alkalmob61

Ugyancsak szeptember 25-en zajlanak az AOHO·Magyarorszag es a Vadaskert Alapftvany "Szakmai napjan3k" esernenyet szakrnai-rnedszertanl el6adasok, kerekasztal-beszdqetesek a hiperaktivitas-figyelemzavar preblernakorevel foglalkoz6 szakemberek mimara. A rendezveny celja, hogy az orszaqns figyelmeta problemara iranyitsa, s elrnelyltse a szakmal iimefogast a hiperaktivitassal foglalkozo szakemberek kazott.

Vorond6ssog es pszich6zis

A Magyar Pszichiatriai Tarsasag szepternber 4·5-en Si6fokon rendezte tudomanyos konferenciajat, amely egyebek kozatt a betegsegkimeneter javitasanak rehetosegeit, a relki egyensuly es a muveszet kapcsolatat jarta korUl, s szakmakoz: kerekasztal-beszelgetesen foglalkozott a dmben f091alt temakcrrel,

Bobahordoz6 Het

5zeptember 20. es 27. kozott a vilag szames orszagaban mar rnasodszor rendezik meg a Nemzetkiizi Babahordoz6 Hetet, melynek hazal rendezvenyei lapzartank idejen, megjelemisUnkkel parhuzamossn zajlanak Budapesten es nehanyvideki tetepulesen, Ababa- es qyermekhordozast tamogato programokat, esemenyeket a frlssen megalakult Oleh~s Babahordoz6 Szakmai es Erdekvedelmi Egyesiilet (riividen Olbebaba Egyesliletl es a Tarsasag a Varand6ssag es Anya· sag Megszenteli~seert (TAVAM) tagjai szervezik.

Alom, kreativitos, muveszet es ter01pio - 2009.

A SzegediTudomanyegyetem Pszichol6giai rntezele, a PecsiTudo· manyegyetem Psiichologiai Doktori Iskolaja es az Imago Egyesulet szeprember 24·25-en rendezi muhelykonferenciajat Sigmund Freud halalanak 70. Morduloja alkalmab61. A konferencia el6adasai alyan temakat erintenek - az alorn, az alkotas, a terapia =, amelyek a freudi eletmuben es az abbol kibontakozd pszichoanalitikus diskarzusban az emberi elme kreativitasanak megnyilviinulasaikentszoros egyseget alkotnak.

62 MINDENNAPI PSZlCHOl6GIA • l0091l. SlAM

Legy term - Magyar Fogyaszt6 Konferencia 2009.09.29. (Magyar Telekom Szi!khaz Aula. Budapest I .. Krisztina krt. 55.)

Az MFP konferenclasorozatanak OJ rendezvenyen megvizsgaljak, milyen a ferfi ma. Mely szerepekben erzi otthon magat, mivel foglalkozik szabadidejeben: hanyfele fer1itfpust lehet megki.iliinboztetni 5 mil yen ertekek fontosak szamukra, hogyan hat a nok fogyas1t<isa a ferfiak fogyasztasi szakasainak valtozasaira. A nem kizarolag a marketing es kommunik.ici6s szfera erdekl(ldesere szarnot tarrd esemenyen neves szakemberek fejtik ki velemenyiiket a ferfiak fogyasztasi szokasair61, es az eli!TI!siikhoz sziikseges kommunik~ci6s eszk6z6kr61.

A test, 0 lielek es a ter,opios ko:pcsolot 2009. okt6ber 2-3. (Hotel Benczur. Budapest VI.. Benczur u. 35.)

A pszkheanalizls t1irteneten keresztill kiivethet6 az a felfogas, mely szerint a lelki es a testi milkddes osszefUggese nem korlatozndlk a szexuillis eszrcnokre. Ez a nezopont j61 llleszthete napjaink fejlodeslelektani eredrnenyelhez es a tarstudornanyok - kognitfv tudomanyok, ideqtudornanyok, nyelveszet, filoz61ia - modern szernleletehez, Hagyan jelenik meg mindez napjaink pszichoanalitikus elmeletelben es hogyan hatnak az elmeleti rneqkdzelltesek kUliinbsegei a terapias gyakorlatra? A. Magyar Pszkhcanalitkus Egyesiilet 16. 6s1.i kenferendejanak szervezlii a rokenszakmak kepviseloit, a dlaknkat es az erdekl6d6ket is varjak.

XVI. Magy,ororszlDgi Egeszsegugyi Na,po:k 2009. okt6ber 7-9. Batatonftired (8230 Batalonfiired. Horvath Mihaly u)

A konferencla eloadoi, szakmajuk vilagszerte elismert tudesa: - koztiik dr.(sanyi Vilmos, dr.liarmatte Janos, Wrtes Andras, Ferge Zsuzsa, Szekely Tamas - tobbek koziitt az embed kapcsolatokr61, a betegellatasban muk6dli kapcsolatrendszerrel, a betegek es a gy6gyrt6k lnterperszonalis kapcsolatairol, a gyermekszegenysegrol, i lIetve a nnak egeszsegligyi, tarsada 1m i kiivetkezmenyeirol tartanak eloadast.

XI. (salodborot Konferencia

2009. oktober 21. (Hunguesl Hote'lGriff. Budapest XI.. Bartok Bela ut152.)

Az OrszagosGyermekegemegiigyi lntezet elsesorban szuleszek·nogy6gya.szok, naztorvcso]; gyermekgyogyaszok, klinikai szakpszichol6gusok, ved6nok, egeszsegiigyi szakemberek reslveteh!re szamft a Mit tehetiink? - Pszlches zavarok a perlnatalls idoszakban cfmmel rendezendd konferendi~jan, ahol tiibbek kozott a szules utam depresszid megel5zesenek es kezelesenek lehetosegeir61, a sziiles elotti szoronqes kovetkezmenyeirol, a karai anya-gyermek kapcsolatjelent6seger61 hallanak eldadast a resztvevek.

Kutatas es terapio metszespontjai - Varand6ssagt61 a felnottkorig

2009. oktober 29-30. (Pazmany Peter Katolikus Egyelem BTK. Piliscsaba)

Az MPT Klinikai Gyermekp.szi(hoI6giai mkci6ja es a Pazmany Peter Katolikus Egyetem Pszichal6giai lntezete altai szervezett konterenda tI!maib61: Gyermekvaras, varand6ssag, szules, szuletes - kllnikai probh!mak, prevencio,intervenci6. A csecsemokutatas modern eredmenyei; csecsemokori zavarok; a cseoemokor terapias megkiizelitese. Pszkhotenpas munka gyermekekkeL A serdill6kor zavarainak kutatasa. A serdlilokor terapias megkiizelitese.

Pszicho-eloodosok a SPINDlABAN (1074 Budapest. Dab u. 15.)

•

S[7INOZfl

SZINHAz

Po.pper Peter estek:

. Okt6ber 05 .. 19 ora - Kulturak talalkozasa - Okt6ber 22. 19 ora - Egymasra neZye. Ember es allat, Lelek·Kontroll Klub .Sorsk1inyY. A beszelgeMst dr. Buda Bela vezeti - Okt6ber 27.18 ora

,

TALLOZ

A FORRD 'KALYHA ELVE

AZ ERZELEM NELKUU, TEKINTELYELVO CSALADBAN FBLN6TT sZO'L6K OROMMEL KOVETTEK A "NE POFOZZ, INKABB DEDELGESS!" ELVET.lgy a XX. szazad k6zepetol a fenyites lassan visszaszorult, es teeet nyert a szereret larvanyos kinyilvanitasa ... A fiatal nernzedekek mind nagyobb reszenel tapasztalhato viselkedesi problema kat sokan a korlatok nelkuli engedekenyseg, masok, eppen ellenkezoleg, a ~ szerintuk ~ meg mindig tulzo szigor sz,hnlajara irjak. A neves pszicbologus, M. Bysenck szerint a kovetkezetesseg iis a mertek hianya, a n'ihagy6 engedekenyseg es afenyitesre tamaszkodo szigor egyarantcfelreprogramozza" a gyermekeket. (Nep51abadsag, augu51tus 76.)

KEZ,ELHETO ID'OSKORI DAGANAT

CSENDES SZEMLELETBELI FORRADALOM ZAJLIK AZ IDOSKORI SULYOS BETEGSEGEK GyOGYiTAsAsAN. AZ ELETKOR MA MAR NEM (VAGY AUG) SZAM!T, igyegyre tobb nyolcvan k6rulj rakbeteg eletet is megrnentik, a terapla megvalasztasarral pedig d6nt6 szempontta valt azeleterd eselerkedv, Dr. Kovacs Iozsef a Semrnelweis Egyetern Magatartas-tudomanyi Intezetenek docense szerint nalunk is megfigyelheto az Idosekkel szembeni kiil6nb6zQ merteku diszkriminacio. Holott elfogadhatatlanaz ageism (lefordlthatatlan, .kcrtzmust'' [elent), ezert a medicinaban eletkor szerint senkit sern szabadfna) megkiilonboztetnt. Neharry evttzede meg Nyugaton is fels6 korhatarokat allapitottak meg, peldaul a muvesekezelesnel ~ rna ezt mar mindeniltt tlltja a torveny, (Nepszabadsdg,julius6.)

BUSZKESEG: A LEGHATEKONYABB MOTIVAll) ER'D

BAZA KBAN MEG MINDIG ELTERJEDT NEZET, BOGY AZ ALKALMAZOTTAK LEGHATEKONYABBAN MUNKABERREL, ILLETVE BER JELLEGO JUTTATASOKKAL MOTIVALHATOK, PEDIG IGAZAN A SZERVEZETI KULTDRA ES A TARSAS KAPCSOLATOK OSZTONZIK JOBB MUNKARA AZ EMBEREKET - allitotta korabban a Motivit munkahelyi elegedettseg es motivacios felmereseire hivarkozva, Es most itt van egy ujabb elmelet, amely szermt a buszkeseg a leghatekonyabb rnotivalo ero. Gondoljunk csak azokra a rnunkavallalokra, akik buszken viselik ceguk emblemajat, es minden nap ugy indulnak rnunkaba, hogy buszkeseggel tolti el oket maga a teny, hogy ahhoz a munkahelyhez tartoznak (NapiGazdasog,jUl/us 14.)

TOTAlIS ERD.SZAK'OT SZOLHET A TARSADALMI ZUR,ZAVAR

AZ AGRESSZIOKUT ATONAK. AKI K~NYTELEN MEGFOGALMAZNI A KUTATAsAIBAN A BATAROKAT, MEG KELL PONTO SAN HATAROZNIA, HOGY MINEK TEKINTI A VERBAus AGRESSZIOT. Hiszen ezzelis lehet "seri.U.eseket" - u.gyan nem fizikai, de lelki karosodasokat, traumakat - okozni. A gyerekkorban elszenvedett verbalis agresszioknak is Iehetnek kovetkezmenyei, Egy felnott ember antiszocialis fejl6deseben ez is benne lehet ~ allit]a Miinnich Ivan agresszlokutato, az Orszagos Kriminologtai Intezet fomunkat;;\.rsa az erdszak es az agresszi6 kiilbnboz6segerol, illetve tarsadalmi beagyazottsagarel sz616 beszeigetesben .. (Magyar Nemzet,ju!ius 1.)

TALL6z6

SOSiE HA.'GYD ABBA!

A MODERN ISKOLA KULCSKERDESE, BOGY MILYEN TANAR-DIAK LETSZAM MELLETT MARAD MEG A SZEMELYESSEG. A modern tarsadalomban az iskolarendszer legf6bb kiildetese es feladata az, hogy Iehetoseget adjon a tudas rnegszerzesere, Az internet is segitheti a csaladokkozotti intellektualis kulonbsegek eltiinteteset. Azt kell tudatositani, ereztetni az emberekkel, hogy a tudas egyuttal a felemelkedes, a szegenysegbdl kivezet6 ut, Mindent meg kell tenni, bogy szellemi ertelemben ne legyen kasztosodas ~ allitja Pleh Csaba akademikus, a Muegyetem kognitfv tudomanyi tanszekenek professzora. (Nepszabodsag, augusztus29.)

NYARISZUNET - MINEL H10SSZA.BB. ANNAL RIOSSZABB?

A nosszo NYARI SZUNET GROM A TANARNAK ES A mAKNAK, AM A SZDLOKNEK BIZONY GONDOT OKOZ:

SOK PENZBE ES ENERGIABA KEROL BIZTOS1TANI, HOGY A GYEREKEK HASZNOSAN TOLTSEK EL AZ IDEJDKET. RAADAsUL NEM BABRA MEGY A JATEK. A legujabb amerikai kutatasok szerint mine} hosszabb a nyari szunet, annal szelesebbe valik az 0116 a tehetcs es a szegenyebb gyerekek tanulrnanyi teljesltmenye k6z6tt... Azok a gyerekek, akiknek nines szervezett prograrnjuk, naphosszat csavarognak az utcan, kiinyvet nem vesznek a keziikbe es nero mennek taborba, a kovetkezo tanev elejen bizonyithatoan j6val gyengebbek lesznek matematikabol, olvasa sbol. (kii/oknethu, augusztus 13.)

IGYEREKSORSRA KENYSZERULT IFIATALOK ITTHON IS KESZOLTEK SZOCIOLOGIAI KUTATASOK A TEMABAN, MELYEK SZERINT A SZDL6K NYAKAN MARADO "OREG KAMASZOK" PROBLEMAJA AtTALABAN A FELS6 KOZEPOSZTALYT ERINTl, ugyanakkor a legszegenyebb retegre is jellemzo, hogy a fiatalok nem allnak a sajat lab ukra, persze egeszen mas motivacio rniatt. Esetukben mindig is anyagi okok motivaltak a szi.i16i hazban maradast, .. Bar a mostanl valsag altal kiter melt ,,6r6k fiatalok" nem feltetlenul ragadnak meg ezen a szinten, es nero is biztos, hogy jellernvonasukbol fakadoan tamaszkodnak tulzott mertekben szuleikre, akadnakazonban olyanok is, akik ha megtehetnek sem probalnanak sajat labukra allni, Altalaban ezek az ernberek olyan "atmeneti" eletformat tartanak fent, ami a legkevesebb feleldsseggel jar, es amlbol barmikor kilephetnek. Szabadsagra es fuggetlensegre vagynak, a kotottsegek, korlatok kifejezetten felingerlik oketo (Penzcentrum.hu,jUlius 11)

MI~DEHHAPI P,ZICHOLOGI~ - 100m, SlAM 63

TEVE.AJANLD

"Sajnallak, mert ugy titven ev mulvu lesz egy onllll6 gondolotod. !Raj'ossz, !logy Ikef tnzonvossdq letezik az eletbsn, Egy, !logy ne vedd keszpenznek masok qondolutnit. 'Keno, !'logy szdzotvenezret

koltottel egy olvon rndveltseganyag meqszerzesere. amit rndstel dolh:lreyt megkaphatsz egy konvvtdrbnn." fGood Will Hunting)

H a megneznenk, hogy az atlagerober altai birtokolt tudas rnekkora hanyada van megfelelo kontextusban, mekkora resze tekmtheto szernelyesnek, biztosan lesujt6 eredmenyeket kapnank, Mi az, hogy nyltvatermo! Mi az alapja a keszonbetegsegneki Vagyeppen mi is allt az Aranybullaban! Hozzavetoleges meghatarozas utan kevesen jutnank melyebbre, nem is beszelve a megertesrcl, azaz a kontextusrol, a szemelyessegrdl es az atadhat6sagr6L Ezt a lexikalis, kentextus nelkiili tudast, az intelligencianak ezt a. modelljet - amelyvalojaban karos es veszelyes, es sok emberi gonoszsag, eloItelet, azaz butasag alapja - nepszerfisiti a legtobb kvlzrmisor, Az igazi tudas azonban csak a. szemelyes tudas: az, ami mar tapasztalat, arnihez viszonyunk van, ami a sajatunkka valt, Ebben a rendszerben Igazi feludiiles a Discovery Allltolag ... (MytbBusters) cimfi musora, Ugynevezett .varcs: legendaknak" Jar utana aket nnlsorvezeto, Jamie Hyneman es Adam Savage- azonba n va 11 egy fontos kulonbseg a ,;valodi" varosi Iegendak es a Myth Bustersben vizsgalt m ttoszok kozott, Elobbiek tobbnyire "raciona1izalt" jelensegek, Peldaul: nagyon hasonlo m6don oltek meg Abraham Lincolnt es John F. Kennedyt, es ez arra utal, hogy egy titkos csoport tartja kezben Amerika tortenelmenek iranyirasat: a Budapest alatt levQ hcforrasok miatt a varos tektonikai alapja i ingatagok, a kozeli jov6ben katasztrofa var rank, a Gellerthegy a Dunaba dol, egy kis magyar "deep impact" fenyeget; a parmezansajtot az olaszok a. turlstak szamara mindenfele ragcsal6k korrnebol, hulladekforgacsokbolcsinaliak .. '

64 MlNDENN.~Pl PSlICHOlOGIA • 1,00913. sa ....

Sorozatunk targya viszont a varosi Iegendak egy masik tlpusa: az, ami talan .Jehetseges" mivolta miatt mindenkit foglalkoztat, s lehet barrnily bugyuta a kerdes, hoseink - voila'! - itt es most, a szemiink lartara bizonyirjak be, hogy a valasz: igen (vagy nern). S hogy mi lehet 11 kerdes targyai Barrni, Megkerdezhetjuk peldaul, hogy ki lehet-e loni agyub61 egy embert Llgy, hogy nem serul meg? Tullehet-e elni a magas hidrol vizbe ugrast, ha elotte az ember egy kalapacsot dab a vizbe (megtorven a feliiletet)? AtIeher-e verni a szondat, ha nagyon reszegek vagyunk? Ha leesik egy apropenz egy felhokarcolorol, leerve megolhet-e valakltr Val6ban maga utan huzza a menekuloket a. sullyedo haj6?

Pszi(hol6giai vonatkozasli legendak: az eszkim6knak negy kiilonbozo smu k van a h6ra, cillitotta 1911-ben Franz Boas antropol6gus. Ell az eredmenyt azota tobbszor is felhmnaltak komoly tudo ma nyas kiirokben, hogy a nyelvi relativizmust igazoljiik, nem utolsosorban szep peldiija volt ez a perceptual is tanul.ises a nyelvhasma lat iisszefliggesen ek, 199Hen egy hires kognitiv tudes, Steven Pinker (Molta meg eZI

I az elmeletet, A masi k tertenet Marga ret Mead nevehez ffiz6dik, aki a szamoai bennsziilottek

, hihetetlenill ssabados szexualis szokasairol irt, s allftasat nagybal1 felhasznalh~k a 60-os evek szexUiilis Iorradalmanak ideol6gusai. Alota tudjuk, hogy nines .,1 dim szexua lis szabadsag", (Supan mddszertani hibci k a resztvevo megfigyeh!sben.

Tenyleg, rnilyen nehez megtalalni egy tot a szenakazalbani Kitorhetnek-e az ablakok egy hatalmas sikolytoli

Ezek a "problemitk" persze olyanok, hogy nemigen jutna eszunkbe mellette - vagy eilene -ervelni, tobbnyire egyik allasponthoz gem k6tOdiink erzelmileg, es a vegeredmeny - szemben azzal, hogy ki olte meg Kennedyt, vagy gy6gyitja-e a rakot a ti:ikmag es a sparga, - egyertelrnd. Ezert is j 6 nezni a mtisort: az eredrnen yre egyszeruen kfvancsiak vagyunk. Olyan toposzokat, gondolatokat vizsgal meg, amelyek mindennapos eszkozeink, gondolkodasunk allando vendegei (mint a tli a szenakazalban vagy az ernbereket lehuzo haj6), s ekozben kozvetlen elrnenyiink van afizikai vilagrol: a sulyrol, a kiterjedesrol, a monumentalitasrol, a kemenysegrol, Olyan nezni a veluk val6 kiserletezest, mintha csiklandoznanak..; A MythBusters legerdekesebb reszei persze azok, arnikor kiderul a valosagrol, hogy van annyira tag es meglepri, mint afilmbeli "Iegendak", Hogy va16ban lehetseges repulok szarnyan utazni, vagy tulelni hatalmas zuhanasokat, Mas kerdes, hogy lehetne-e mindez a mi eletunk resze, Ez az, ami a kontextus es a szernelyesseg jegyeben mar sokkal nagyobb szorongastokoz, Mennyi minden tortenhetne velunk, es kiderui, hogy tudasunk az eletrol nern bolcsesseg, csak draga penzen megvett, de kdnnyen cafolhato mdveltseg.. ,

.mbIdennapI h 1- '. pSZlCiO OglO

Megrendelem a IMindennapi Pszichol6gia ermu lapol egy eyre.

(Ti:ibb peldanyban. ill. visszamenoleg,esen torlenff megrendeles is lehetseg,es.) A lap ara 690 a- elofizet6kne·k 590 'Ft.

eg:y le,v,es ,el,fffizetesi dij 3540 Ft (iif.aval egyiUt)

(A Magyar Pszleho,16g,iai Tarsasag tagjai es a pszichol6gia szakos hallgat6k 20 % kedvezm ennye'l ren delheti k meg.)

Nev;

Telefon/Fax: _

lrnall crn: _

Szamlazasi elm: lrsz: Varas: _

Utea, h~zszam: ~

Postilzasi cim ((sak ha elter a sz~mlil.zasi cimttll);

Nev:

Postazasi dm: lrsz Varos: _

Utea, hamam: _

Megrendel;ls kezdete: . __ Peldanymlm: db,

Az elofizetesi dijat csekken fizetern be 10 Az el61izetesi dijat [tutalom 10 Szeretnern igenybe venni a 20%~s kedvezmenyt, mivel:

o a Magyar Pszichol6giai Tarsasag tagja vagyok

o pszlchol6gus hallgatovagyoka

intezmenyben

AA1f1lll)liben O~ a csekke:s !x>~retest v~!a5l!olLl, ~al11lro5<ln p!I;lilllJk Onnek a csekket. amennylben a1U131~s5<l1 klvanja eljUILlmi ~ozzanka p~tzI.l'-mall tlm~e mflikUldJDk banklZiim~sz.lmunkal. Mlndket ~lTre~ mild eseleiJen Slaml~( kuldunk Onnek, mlhelyt a ptinzllan~mlan!ra erkezlx. E16lizelbe e1JY eyre, a~2 6lapsz.lmra 'IOOallD~k.

KfrjUk. 31 olvaslla16an. ponlO5<ln kitoltott Megrendel~lia!on vagy pO;lal ~ton kuldje meg llerkem~segunknek. Media Connection Kft. 1B7 Budapest, Katona J~zsefu,28. Fax: 06-1-349-3014. Tel: 06-1-789·8040 E-mail: laprendeles@mlndennaplpszlc~Dlogla.hu

MINDENNHI PSZICHOLOGIA - 1009/3, SZAM 6.5

1M ujoros Andrea - 9yermekpszlchol6gus, a Zug!6i EgemegGgyi Swlgalat tmnka tarsa, gyermek-pszichodnlrna (sOponO~l vezeta Mosoly Alaprtv~nynal.

IR i 5 t li III o - ilJs~giro_

Csepe Valeria -azMTAfiilitk.irhelyettese,

a ademikus, az MTA Pszlchol6glal KUlilloimezeifnek kutat6professzora, l'9ye!emi tan~r, szaklerulele a kisrrleti pszichol6gia es a kognllfv Idegrudomany. SlamOS publlk3Ci6 szerz6je_

[sor90 And reo- pedag6gus, perinar~ljs szaklanacsado. SzakterUiete a gyermekvaras, szGl~s, es a gyermekgondozas elsli biel. Biztos KeIdel Gyermekhiz-vemo.

IRanschburg Zoltan-azELTE BTKesztelika es Iiloz6fia S1akos hallgat6ja, 2006-ban OKJ-I ujsSgiro diplomat szefZetl, a MUOSl ragja.

J6ZS(] Zsuzsnnrm- pszichoiOgul, f6i>kolai adjunkms, a Magyar Tranzilkci6analitikus EgyesUiet alaplto tagja. [eTenleg Kfpzesi felelose,

Hevesi Kriszf no - pszi(nologus, az mE Szem~IYlseg es Eg~s.,egpszlchoI6giai Tanslek munkotarsa. SIa ter(jlete a sleXualpSlichot6gia.

N 0 gy T o m Ci s - pszichol6gus. SzakdolgoZDlal 2006-ban a vlde.ojatekok nzial6giai hatasairol (rta, Jel~nleg p,z!choI6giai tanamda5sal es uJsagfrjssal foglalkozik.

K61t'iJ AndrCis- pszichol6gus. Diplom~ja12008-ban Sle[elte az E~N6s Lorand Tudamanyegyetemen, ahal jelenleg dokmrandusz. DIs5zertad6jita hipn6zis iranti fog~kol1ylagr61 Ilja.

Szojcz .6.g n es - kllnikal szakpszichol6gus, pszrhoterapeuta (Thalas5a Hal PSlichiatriai ts PSZi(hoter~pia5 lmezet)

Tori Annornorin -gy6gypedag6gus. klinikai szakpszichol6gus, pszichoterapeuta, 5zaklertllete a pSli(hoanalflis. Kommunikaci6sesmMIWl'nlngekke!. valamim okta[ih5al is f09lal~ozik. rendszeresen publikal.

Lisznyci Sandor - pszi(hol6gus, az ElTE Pedag6gia' €I pS!ichol6giai Karanak oktaloja. ta oktalaSOR kfvtll plzlchol6gla! tanacsadas>al roglalkozik, iIIetve C50port-trenlngekel tart.

Szdle Ulszl6 - ujsaglro, publi(ista, az EgyenlilO r, foly6iralolvas6szerkeszl6je.

Csepeli Gyor9'y-pslichoI6gos, 11O[ioI6gus, az ElTE egyetemi tanara, az Imerdi;zciplinaris doktorl proglam vezerllje. Rl kmal~si terulete a szocialjBzlchol6gia_ SlamaS konyv szerz6je.

A 41 oldalon Mthato festmenyalko16ja Mraz Judlt,

a K~pzii- fslparrmlVeszetl SzakkOzepiskoia ~gI6; hallga(6ja. festBtanara: Sin.k6 Mviin

66 MINDENNAPI ~SlICHOLd~IA .. 200m. SZ~M

A szomolo agy

Miert stressrelunk a, matektol? MiI?rltOnik el fejiinkb61 a bej;irt ilt, 5 megint nem ertjiik, amit egyszer mar megerlettunk? J6t ertjilk-e, mit is jelentaz a .5Z0, hogy diszkaikulia7Val6ban lenne a matekra jobban .berendezett' agy? lqaz-e, hogy a fulk (lltal<iban jobbak matekb61? Van-e a zenenek es a matematlkanak kaze egym<ishoz? Ezekre, es tovabbl, a matemattkal a'iapkepessegek kialakulasat, a rnatematikai gondolkocta5 termeszetet firtal<l kerdesekre keresl

a valaszt Csepe Valeria "pedag6giai idegtudomany" semzatanak kiivetkezo Ira sa,

Pszicholoqioi tonricsodns interneten

A netes kommunikaci6 saj<itossagai kimondottan el6segitik 3' kuliinbiizo .Ielki, el ervezetesl prob h'imak kifeJezeset, llletve hatekony befolyasoliisat A.z anonlmltas egyetilen mas seglto kapcsolati formaban sern alyan teljes, mint ez esetben -.5 a nevtelenseg biztonsagat atel61evelfro illtalclban gyorsabban es melyebben megny[lik, olyan erzelmeit, probh~mart is klfejezi, metyeket a szemelyes talalkoz8s soran talan magiiban tartana.

R6zsoszfni elefrintok

- azaz a fenomenoloqia nagy vonalakban Sokfiloz6fu.s igencsak rom neven vette, hogy a pszichol6gia, amely szinte atyjakent tekinthet a filoz61iara, most mondhatni nemz6je baberjeira tiir -raada5ul.ra akarja tenni a kezet" annak egyik legjelent6sebb tudomanyagara, a logikara ... Azokori gorog gondolkodasban gyiikerezo logika sz,inte minden filoz61ia alapla s az1800-as evek vegen a pszichol6gia a logikat k.eszUlt .slolgala· taba a llitani" - pszkholoqizmusnak rrevezzuk azt a nezetet, amely szerint a logikaegesze a pszichol6gian alapszlk,

,

-

Okt6ber'ol olvassul1k '.'gyut'l Tie, Mil1i as M,ilX!

'Olvass vel'u!1t1k!

Mi'l1imiilX

w

MINDEN SZOMBATON ES VAsARNAP 15:00 6RAT6L