2021. december 12.

, vasárnap

AZ OKTATÁS DIMENZIÓI
3. TÉTEL

1.Mutasson rá a gazdasági fejlődés és az oktatás

kapcsolatára!

Az oktatás nem csak tudást, értékeket és viselkedésmintákat

ad át és nem csak az egyén társadalmi pozíciójának
kijelölésében vesz részt, hanem fontos szerepe van a
gazdaság működésének és növekedésének biztosításában is.
A modern árutermelés és elosztás oktatás nélkül ma már
elképzelhetetlen ugyanakkor fontos szerepet játszik a
gazdasági növekedés biztosításában is.  Az oktatási
rendszerek legalább 3 jellegzetes ponton kapcsolódnak a
gazdaság rendszeréhez: a gazdasági-pénzügyi rendszerhez,
az oktatás árujellegű kötődése, a munkaerőn és a
munkaerőpiacon keresztül. Az oktatási rendszerek pusztán a
nagyságuk miatt és az általuk megosztott erőforrások miatt
fontos szereplőjévé váltak a gazdasági rendszernek. Az állami
költségvetési kiadások viszonylag jelentős hányadát-
Magyarországon kb egytizedét-használják fel. A tanári bérek
alkotják a közszféra bérkiadásának legnagyobb részét. Az
iskolák, a tanügy egésze a beruházási és különböző
fogyasztási javak jelentős felhasználója. Az oktatás felfogható
mint áru a gazdaságban, amelyek ára van  és a piacon éppúgy
lehet gazdálkodni, mint más árukkal vagy szolgáltatásokkal.
Kurzusok, tanfolyamok eladása, vagy megvétele egy fajta
adásvételi tranzakció. A legjelentősebb kapcsolat mégis a
munkaerő képzés és a munka-erő piaci hatásokon keresztül
valósul meg. Az oktatás alapfeltétele, hogy a munka világába
kilépő emberek tömegei rendelkezzen azokkal a
képesítésekkel és tudással és alapvető ismeretekkel,
attitűdökkel, amelyek képessé teszik őket a munkaerő piacon
való eligazodásra.

2.Mit mond ki az emberi tőke elmélete?

Az emberi tőke azt mondja ki, hogy az emberek az oktatás,

képzés révén beruházásokat végeznek saját
termelőképességükbe.Az emberi tőkébe való beruházás során
nő a termelőképességük, termelékenységük, és a  munkájuk
piaci értéke valamint a jövőbeli keresetük magasabb lesz. A
beruházások ebbe a tőkébe nem szorítkoznak a formális
oktatásra. A beruházás során időnként a pénzünket és az
időnket áldozzuk fel a jelenben a jövőbeli haszon reményében.
ez egy hosszú és költséges folyamat és egy ideig csak
fogyasztásnak látszik, mivel később kapjuk vissza a
belefektetett idő-pénzbeli kiadásokat. Az oktatásba beruházhat
az egyén, az állam és a vállalatok. A beruházás eredménye az
emberi tőke. Minden olyan befektetés, amely javítja a
termelőképességet az emberi beruházásnak tekinthető.

3.Mutassa be az emberi tőke tulajdonságait!

Elsősorban nem választható el attól a személytől aki, tehát nem

adható vagy ajándékozható el. Élettartama maximum a
tulajdonos élettartamával egyenlő. Az emberekbe való
befektetéssel szerezhető meg. Két részből áll: öröklött és
megszerzett-az utóbbi a fejlett országokban nagyobb. Nem
látható de hatása észlelhető. a belső hatása például
iskolázottság, továbbtanulás, munkatapasztalat ezáltal nő az
egyén magánhaszna valamint külső hatás ezek az ún.
externális hatások vagyis pozitív hatással van a gazdasági
növekedésre.

4.Milyen járulékos társadalmi hasznai vannak az

oktatásba való beruházásnak?

A demokratikus intézmények hatékonyabb működése.

Alacsonyabbak lesznek a szociális és pénzügyi kiadások
valamint a bűnözés is. Nő az alkalmazkodó képesség a

2
technikai változások növekedésével. Önkéntesség révén a
közszolgáltatások is növekednek. Kevesebb lesz a
tökéletlenség a tőkepiacon. Ezek egy része járulékos egyéni
haszonra is lefordítható.

5.Mutassa be a szűrőelméletet!

Az 1970-es években újabb elmélet született, amely nem

fogadja el az emberi tőke elméletének azt a feltételezését, hogy
az iskolázás, képzés növeli a munkavégző.képességét,
termelékenységét valamint, azt, hogy a tanulás
tőkeakkumulációs folyamat. A szűrőelmélet képviselői azt
állítják, hogy a képzésben való részvétel, az iskolázás során az
emberek termelőképessége ne változik, az iskolázás csupán a
termelékenységet szolgálja. Ez a különbség a két elmélet
között. Most pedig nézzük meg a szűrőelméletet. Abból indul ki,
hogy a gazdaság szereplőinek tökéletlen, hiányos információi
vannak ugyanarról a dologról és döntéseiket ezek birtokában
hozzák meg. a munkáltatók a lehető legjobb munkavállalót
szeretnének alkalmazni  de nem tudják őket megkülönböztetni
tehát hiányos és tökéletlen információik vannak a
munkavállalókról. Úgy lehet megkülönböztetni a termelékeny
munkavállalót a kevésbé termelékeny munkavállalótól, hogy
különböző jelzéseket használnak pl az iskolázottság szintje.
Természetesen az iskolázottsággal nem lesz az egyén
termelékenyebb de az iskolázottság egy előrejelzést adhat a
termelékeny munkavállalóról. A szűrőelmélet abból a piaci
tapasztalatból indul ki, hogy becsülhető, jósolható az adott
végzettségűek várható termelékenysége. A szűrőelméletnél
ingyenes az információ, bekérik pl. a CV-t, bizonyítványt az
állásra való jelentkezéskor a szűrésnek vannak egyéni és
társadalmi hasznai. A szűrés révén elérhető a magasabb
jövedelem, ez egy egyéni hasznot jelent. Tehát a zetést a
munkaadó az iskolázottság szintjének megfelelően szabhatja
ki. Társadalmi haszna, hogy a különböző képességű
embereket elosztja a különböző képességet igénylő posztok

3
fi
között ezáltal a gazdaság termelékenysége és kibocsátásra is
növekedhet. Valamint csökkenthetőek azok a torzulások,
amelyek a fogyasztás és a szabadidő közötti változásban
szűrés nélkül jelennek meg.

6.Hogyan csoportosíthatóak az oktatás költségei és

hasznai?

Az emberi tőkébe való beruházásnak vannak költségei egyéni

és társadalomra nézve, valamint hasznai az egyénre és a
társadalomra nézve is. A költség elemzésekor gyelembe kell
vennünk a közvetlen és közvetett költségeket is. Egyéni szinten
vizsgáljuk akkor mennyire jövedelmező az egyénre nézve ha
pedig társadalmi szinten akkor mennyire jövedelmező a
társadalom számára. Az egyének számára a közvetlen költség
az ha pl. az iskola miatt el kell költöznie az illetőnek és
lakhatási költségek kerülnek elő. a közvetett költség az amikor
haszonlehetőség költsége a tanulmányok miatt elmaradt. a
társadalmi szinten a közvetlen költségek a folyó oktatási
ráfordításból ered a közvetett társadalmi költségek közé
tartozik a hallgatók elmaradt keresete.

7.Jellemezze a Heckman-görbét!

Heckman görbe szerint fontos a szülés előtt és után induló

intervenciós programok megléte, mert minél előbb vagyunk
képesek a megfelelő szolgáltatásban, programokban ellátni a
családokat annál sikeresebb lehet a társadalom a későbbi
költségek lefaragásában és az előnyök megteremtésében. A
megtérülési ráta a kedvezőtlen szociokulturális helyzetű
gyermekek esetében magasabb. De a csökkenés jóval
meredekebb időben előrehaladva gyorsabban csökken a
megtérülés esélye.  A nem kognitív készségek fejlesztése
legalább olyan fontos, mint a kognitív képességeké hatással
vannak a tanulás hatékonyságára, a munkapiac sikerességére,
a felnőttkori egészségre a társas kapcsolatokra. A

4
fi
koragyermekkori környezeti ártalmak fennállása estén
serdülőkorban előnyösebb a nem kognitív készségek
fejlesztésére fókuszálni