4.

Babits Mihály: Jónás könyve

Babits Mihály (1883-1941)

 Polgári liberális családból származott, s e ideológiának, politikai világnézetnek
legnagyobb képviselőjévé nőtte ki magát a Nyugat első nemzedékében.
 Egy személyben költő, író, műfordító, kritikus – a Nyugat szerkesztője, s a
Baumgarten-díj kurátora – és irodalomtörténész.
A Nyugat szerkesztője: 1929-33-ig Móriczcal.
1933-41-ig Gellért Oszkárral.
A Baumgarten– díj kurátora:
Babits és a filozófia: Babits eredetileg filozófusnak készült. Sok gondolati, filozófiai
költeménye van. Gondolkodásának meghatározó ideológiája a keresztény platonizmus,
világképét emellett a vitalista filozófiák alakítják, főként Schopenhaueré, Nietzschéé és
Bergsoné. Babits, mint poeta doctus: Babitsot gyakran szokták poeta doctusként, vagyis
tudós költőként emelgetni. Babits korának egyik legműveltebb, legolvasottabb költője volt,
aki lírai életművébe is széles körű műveltséganyagot olvasztott be, s a bölcseleti igény
mindvégig meghatározta költészetét. Babits, mint homo moralis: Nagy felelősségtudattal
rendelkezik, művészetének az erkölcs szab határt. A humánum, mint alapvető érték, az antik
és a reneszánsz kultúra hatásaként jelentkezett nála. Babits közéletisége: Babitsot lírája
alapján alaptermészetére nézve visszahúzódó, elzárkózó, elefántcsonttoronyba vonuló
jellemnek ismerhetjük meg. Valóban igaz, hogy néha szüksége van az írói magányra, de ami a
tényeket illeti, azok nem igazolják a világtól teljesen elzárkózó remete-költő imázsát: Részt
vett a Négyessy-féle szemináriumokon, a Holnap c. antológiában, később a Baumgarten-
díj kurátora, majd a Nyugat szerkesztője.

Jónás könyve (1937-38): Elbeszélő költemény, négy részes.

Kicsit önéletrajzi ihletésű mű, Babits párhuzamot von Jónás és saját maga között: a költő
nyugalomra, magányra lelni vágyó személyisége csap össze küldetéstudatával, hogy végül az
utolsó győztesen kerüljön ki a bibliai példázaton keresztül.
Szerkezete:
 rész: Jónás menekülése hajón az Úr elől
 rész: Jónás a cethal gyomrában megbánja bűnét
 rész: Jónás Ninivében prédikál
 rész: Jónás lázadása az Úr ellen, tök-példázat.
Eltérések a Biblia és Babits költeménye között:
Bibliai Jónás könyve:
 A viharnál Jónás vállalja a felelősséget, kéri, hogy dobják ki.
 A cet megóvja Jónást, védő szerepe van, mert Isten küldte
 Jónás szavára Ninive megtér

Babits Jónás könyve:

 Jónás elbújik, fél, majd azt kéri, hogy tegyék ki egy szigetre.
 A hal és Jónás kapcsolata kölcsönösen rossz (utalhat Babits betegségségére).
 Ninive háromszor is kigúnyolja JónástJónás kétszer vétkezik: egyszer, mikor nem
vállalja küldetését, másodszor, mikor nem tud megbocsátani Ninivének. Mindkét
alkalommal nem Jónás, hanem az Úr akarata teljesül.
 Jónás a fasizmus ellen tiltakozás jelképévé válik, Ninivében a fasizmus sötét erői
jelennek meg.
 Groteszk önirónia, önbírálat jellemzi.
 A mű konzekvenciája: a küldetésvállalás erkölcsi kötelességére figyelmeztet:
„vétkesek közt cinkos, aki néma”.
 1939-ben lírai költeményben, a Jónás imájában is megfogalmazta Babits
ugyanezeket a gondolatokat.
 4.Babits Mihály: Jónás könyve

Hasonlóságok és eltérések. A négy részből álló hosszú vers, a Jónás

könyve tulajdonképpen parafrázis: a bibliai Jónás próféta könyvét követi témájában,
szerkezetében. Azonban már a cím is jelzi az eltérést az Ószövetség különös történetétől:
kimarad belőle ugyanis a próféta szó, amely mindkét műnek kulcsfogalma.
az Ószövetség prófétai könyvei közül ez az egyetlen olyan könyv, amely nem a próféciákról,
hanem a próféta személyéről, magatartásáról szól. Emellett meseszerűsége miatt is
kiemelkedik a Biblia többi szövegrésze közül. Mind a bibliai, mind a babitsi Jónás a kapott
feladat teljesítése helyett kezdetben szeretné inkább a hiányt „megtestesíteni”: elfut a
prófétaszerep elől.
Egy kicsit bűnösebb figura. A két Jónás-figura azonban sok szempontból eltér egymástól.
Babits Jónása sokkal esendőbb, vagyis sokkal emberibb a bibliai alaknál: míg az ószövetségi
történet hőse a viharba került hajó fedélzetén maga kéri, hogy társai dobják vízbe, mert az ő
megfutamodása miatt bünteti őket az Isten, addig a babitsi figura inkább azt kéri, hogy
„Hagyjatok itt megbujni a fenéken”. Miután pedig a hal gyomrában bűnbánatot gyakorolt, és
valóban elment Ninivébe a város ellen „kiáltani”, a városban – a bibliai történettel ellentétben
– nem hallgatnak a szavára, inkább kigúnyolják: úgy tűnik, dühe jogosabb, mint bibliai
tükörképéé, hiszen a prófétai könyvben a város teljes lakossága azonnal bűnbánatot gyakorol.
Jónás azonban elkövet még egy bűnt: noha az ő feladata csak a prófétálás lenne, magára
vállalja a város elpusztításának küldetését is, vagyis túllépi a saját hatáskörét.
A tök példázata. Babits hatalmas költeménye nemcsak szövegében, stílusában (rendkívül sok
benne az élőbeszédszerű fordulat, amely archaikus kifejezésekkel keveredik), hanem
szerkezetében is eltér a bibliai könyvtől. Erre az egyik legszemléletesebb példa a tök-példázat.
A Jónás könyve negyedik részének a vége jócskán kibővíti az eredeti cselekményt: az enyhet
adó bokor Babitsnál a kissé közönségesen és mulatságosan hangzó tök, melynek veszte miatt
még inkább lefokozott Jónás siráma, és még nagyobb a kontraszt a növény iránt és a város
iránt érzett szánalom között; igen élesen világít rá az emberi korlátoltságra. Jóllehet nem
bánta meg minden ninivei a bűneit, néhány emberre azonban hatottak Jónás szavai; az
Istennek ez is elég, hogy esélyt, időt adjon a bűnös városnak. Végezetül az Úr hosszan tanítja
Jónást, mire válaszul hősünk csak hallgat, amit értelmezhetünk egyszerű beletörődésként is,
de úgy is, hogy végre hinni kezd. Babits nem adja kezünkbe a kulcsot, emiatt mindkét
értelmezési lehetőség komplex módon, egyformán is érvényes lehet.
Lírai önéletrajz. A bibliai szöveget megidéző vers tehát a prófétaszerep kötelezettségeinek
témáját építi tovább. Azonban ha távolabb lépünk a szoros szövegértelmezéstől, új
értelmezési lehetőségekkel is számolhatunk. Babits Mihály kései költészete – egyébként a
későmodern trendeknek megfelelően – jellemzően az én problematikus mivolta köré épül. Ki
vagyok én? Mi a szerepem a világban, mi a szűkebb közösségemben? Ha Jónást a költői én
tükörképének, alakmásának tekintjük, akkor a felszíni a felszíni történet mögött kirajzolódik
egy sajátos lelki önéletrajz, amely a költői szerepfelfogással való küzdelmet is jelentheti.
Életrajzi kapcsolatokat is találhatunk, hiszen a költő első pályaszakaszában inkább taszította
magától a közéleti („prófétai”) szerepet – a váltást az 1916-os Húsvét előtt című heves
érzelmeket mozgató háborúellenes verse jelentette. Ebből a nézőpontból a Jónás
könyve egyfajta számadásnak is tekinthető, melyben a költő végigtekint életén, és azt látja,
hogy hiába próbált, nem tudott elfutni bizonyos szerepek elől.
Babits életművének egyik záró darabja a Jónás könyve. Bibliai parafrázis ez a hatalmas vers,
ám egyszersmind lírai önéletrajz is, amelyben a lírai én önmagát Jónás figurájába tükrözi, és
így rajzolja meg a prófétaszerep problematikusságát. A szerepfelvétel – ahogy az ironikus
hangvétel is – eltávolító, elidegenítő hatású, ám egyszersmind objektívabb megfigyelésre is
lehetőséget nyújt.