1.

A MIKROÖKONÓMIA FOGALOMRENDSZERE

A fejezet célja megismertetni az olvasót az alapvet~

mikroökonómiai fogalmakkal, melyek a
továbbiakban nélkülözhetetlenek lesznek az egyes
problémakörök részletesebb megismeréséhez.
Mindezek mellett a közgazdaságtan alapvet~ összefüggéseit, kapcsolatait is
feltárjuk.

Kulcsszavak: szükséglet, termék, szolgáltatás, fogyasztás, csere, haszon

Egy adott tudományterületre vonatkozó alapvet~ ismeretke elsajátításához

nélkülözhetetlen a vizsgált jelenségek fogalomrendszerének, összefüggéseinek
elsajátítása. Ahhoz, hogy megértsük a mikroökonómia alapjait els~sorban meg
kall tanulnunk az elhelyezni a közgazdaságtan tudományterületén belül.

Minden egyes kornak, évszázadnak, vagy akár évtizednek megvannak a maga

társadalmi-gazdasági jellemz~i és következményei. Gazdasági szempontból
ezen jellemz~ket, ill. azok következményeit a társadalomtudományok közül a
közgazdaságtan vizsgálja.

A közgazdaságtan (ekonomika-economies) a termeléssel, elosztással, cserével

és fogyasztással foglalkozó társadalomtudomány, mely a korlátozott lehet~ségek
világában a gazdasági döntések és választások tudományának is nevezhet~.

A termelés-elosztás-csere-fogyasztás gazdasági körfolyamata során a piaci

szerepl~k (emberek, embercsoportok, vállalatok, állami intézmények) között
szembenállás, elkülönülés, egymásra utaltság, ugyanakkor együttm~ködés is
kialakul. A már említett gazdasági körfolyamat mozgatórugójaként említhet~ a
szükséglet (potreba- need), mely a gazdasági szerepl~k, az egyén, ill. a
közösség hiányérzete, s cselekvést vált ki önmaga megszüntetésére.
6
Szükségleteink kielégítéséhez javakat veszünk igénybe, fogyasztunk. Egyes javak, ill. az ezekkel kapcsolatosan különböz~ szempontból megvalósuló
szakirodalmak a javakat szabad, ill. gazdasági javak csoportjába sorolják az vizsgálatok, elemzések képezik a közgazdaságtan alapját.
alábbiak szerint:
A közgazdasági elemzések alapvet~en két szinten valósulnak meg: mikro és
• Szabad javak — a természet által nyújtott, készen, fogyasztható makro szinten. Innen származik a mikroökonómia és a makroökonómia
állapotban rendelkezésre álló javak, pl. napfény, leveg~, vadon term~ kifejezés is.
növények, vadon él~ állatok, stb. Nem gazdasági tevékenység
A mikroökonómia a gazdaság alapvet~ egységével foglalkozik (fogyasztó,
eredményei, nem termelik ~ket, nem forgalmazzák ~ket, nem oszthatók,
termel~), ennél fogva egyéni döntéseket, azok okait, befolyásoló tényez~it és
tehát hagyományos közgazdasági értelemben nem képezik a közgazdasági
jellemz~it kutatja. A gazdaságot alkotó alapvet~ egységek egymással piaci és
vizsgálódás tárgyát.
nem piaci viszonyba kerülnek. Az ~ egyéni döntéseik hatására alakul ki többek
• Gazdasági javak — gazdasági tevékenység eredményeként el~állított
között a piacon keresett és kínált összmennyiség.
javak, melyek a szükségletek túlnyomó többségének kielégítésére
A makroökonómia aggregált mutatók segítségével jellemzi a gazdaság állapotát
szolgálnak. A gazdasági javakat tovább csoportosíthatjuk termékekre és
és teljesítményét, s ezekb~l kiindulva prognosztizálja annak fejl~dési
szolgáltatásokra. A termékek (produkty — products) megfoghatóak,
tendenciáit. Ez a vizsgálat a mikroökonómiai vizsgálathoz képest bonyolultabb
tárgyi formában képesek szükségletek kielégítésére, pl. autó, kenyér,
összefüggéseket, modelleket és összetettebb matematikai módszerek
írószer, stb. A szolgáltatások (slulby — services) szerepe a modern
alkalmazását igényli.
gazdaságban egyre inkább növekszik. Megkülönböztetünk anyagi jelleg~
szolgáltatásokat, melyek közé sorolható pl. a termékek fogyasztóhoz való
eljuttatása, raktározása, csomagolása. A nem anyagi jelleg~
Szakkifejezések szótára
szolgáltatásoknál valamilyen tevékenység közvetlenül elégíti ki a
Csere - VS‚mena - Exchange
fogyasztó szükségletét, pl. orvos, fodrász, tanár,stb.
Elosztás - Rozdelenie - Distribution
Fogyasztás - Spotreba - Consumption
A gazdasági javakra egyértelm~en jellemz~, hogy azok korlátozott Gazdasági javak - Hospodárske statky - Economic goods
mennyiségben állnak rendelkezésre. A javak túlnyomó része nem szabad, hanem Haszon - V$rnos - Profit
_
gazdasági jószág, melyet különböz~ módon tudunk felhasználni, vagyis több Költség _- Náklady - Costs
alternatív felhasználási lehet~sége van, $ minden alternatívának megvan a maga Közgazdaságtan - Ekonomika - Economics
költsége (áldozata) és haszna (eredménye). Gazdasági javak felhasználása során Mikroökonómia - Mikroekonomika - Microeconomics
racionális viselkedésre törekedvén azt tartjuk szem el~tt, hogy a legkisebb Szabad javak - Vorné statky - Free goods
áldozattal (költéséggel) a legmagasabb hasznot érjük el. Ezek a gazdasági
8
Szolgáltatás SluZby Services 2. AZ EGYÉN FOGYASZTÁSA — a piac keresleti oldala

Szükséglet Potreba Need

Termelés N7,roba Production A fejezet célja a piac keresleti oldalán lév~

Termel~ Vrobca Producer fogyasztó jellemzése különböz~ szempontok

"\rirobok Product alapján. Részletezésre kerül a fogyasztó számára

Termék
rendelkezésre álló pénzösszeg hatása a fogyasztó
vásárlására, fogyasztására. Ugyanakkor azt is bemutatjuk, hogyan lehet
rendszerezni a fogyasztó által fogyasztott javakat a fogyasztó ízlésvilágának
megfelel~en.

Kulcsszavak: fogyasztó, jövedelem, javak, hasznosság, preferenciák

A piac keresleti oldalán alapvet~ gazdasági egységként jelen lév~ fogyasztó

szükségleteinek kielégítése céljából termékeket és szolgáltatásokat szeretne
vásárolni, vagyis keresletet támaszt irántuk. A továbbiakban a termékeket és
szolgáltatásokat általánosan a javak (statky — goods) kifejezéssel illetjük (egyes
számban jószág, többes számban javak). Ahhoz, hogy a fogyasztó meg tudja
vásárolni a javakat, jövedelemre (d~chodok — income) van szükséges. A
fogyasztót fogyasztása során racionális fogyasztónak feltételezzük, aki
hasznosságának maximalizálására törekszik, s mindezek mellett döntéseiben
következetes. Következetes döntéseinek megfelel~en válik tehát a piacon
vásárlóvá és hasznának maximalizálása érdekében költi el teljes egészében a
jövedelmet, amivel rendelkezik.

11
10
2.1 Költségvetési korlát

A fejezet célja a fogyasztó jövedelmének ismerete

mellett megvizsgálni a fogyasztó által vásárolható
különböz~ jószágkombinációkat, majd ezen
jószágkombinációk fel használásával bemutatni,
hogy hogyan tudja racionális fogyasztónk teljes jövedelmét elkölteni.
Bemutatásra kerül továbbá, hogy miként hat a termékek árának változása, ill. a
fogyasztó jövedelmének változása a vásárolandó mennyiségre.

Kulcsszavak: egységár, jövedelem, költségvetési korlát, meredekség

1. ábra: Költségvetési korlát

A fogyasztót a javak vásárlásában, szükségleteinek kielégítésében a jövedelme

A költségvetési korlátot derékszög~ koordináta-rendszerben ábrázoljuk. A
korlátozza. A továbbiakban tehát megvizsgáljuk a fogyasztónk vásárlását
vízszintes (x) és a függ~leges (y) tengelyen a fogyasztó által az adott jószágból
jövedelem szempontjából. Vizsgálódásunk során racionális fogyasztót
vásárolt mennyiséget szemléltetjük. A költségvetési korlát megrajzolásához azt
vizsgálunk, aki rendelkezésre álló jövedelmét teljes egészében elkölti javak
kutatjuk, hogy a fogyasztó a rendelkezésre álló jövedelmének elköltésével a két
vásárlására, mellyel szükségletét elégíti ki.
jószág milyen mennyiségi kombinációit tudja megvásárolni. A költségvetési
A fogyasztó jövedelmét, valamint az általa vásárolt javak egységárait adottnak
korlátot I-vel jelöljük (Income (1) — bevétel) és a jobb alsó sarokban elhelyezett
tekintjük. Ebben az esetben a fogyasztó által megvásárolható javak halmazát
számmal indexáljuk.
olyan jószágkosarak alkotják, melyek nem kerülnek többe, mint amennyi
A költségvetési korlát (egyenes) (d~chodková pria mka — bugdet constraint)
jövedelemmel az általunk vizsgált fogyasztó rendelkezik.
a jószágtér azon x,y kombinációinak halmaza, melyet adott jövedelemb~l (m),
Két termék vásárlása esetén a fogyasztó költségvetési korlátja a jószágtérben az
adott egységárak (p,c; py) mellett a teljes jövedelem elköltésével meg tud
1. ábrán szemléltetett módon alakul.
vásárolni a fogyasztó.

A költségvetési korlát lineáris egyenletének megtestesítése a jószágtérben egy

egyenes (költségvetési egyenes), melynek megrajzolásához két pontra van

12 13
szükségünk. Jellegzetesek a költségvetési korlátnak a vízszintes és a függ~leges
tengellyel alkotott metszéspontjai, hiszen azt az esetet reprezentálják, amikor a
fogyasztó teljes jövedelmét vagy csak az x jószágra, vagy pedig csak az y
jószágra
Amennyiben a fogyasztó teljes jövedelmét x jószág vásárlására költi, akkor x-
b~l maximálisan vásárolt mennyiséget az x = összefüggés írja le.
Hasonlóképpen y jószágból maximálisan vásárolható mennyiség az y= 1.
Py
összefüggés fejezi ki. Az I. ábrából azonban egyéb közgazdasági összefüggés is
leolvasható. Ehhez segítséget ad, ha a költségvetési korlát egyenletét átalakítjuk
és kifejezzük bel~le y jószágból vásárolt mennyiséget jövedelem, x jószágból
vásárolt mennyiség és a jószágok egységárainak függvényében. Így a
költségvetési korlát ún. iránytényez~s alakját kapjuk meg az alábbiak szerint:
m P. • x
y=---
Py Py
A költségvetési egyenes ezen formájából leolvasható a költségvetési korlátnak a
függ~leges y tengellyel alkotott tengelymetszeti pontja, vagyis amennyiben a
fogyasztó minden jövedelmét y jószág vásárlására költeni, akkor mennyi y
jószágot tudna venni ( ), valamint a költségvetési korlát meredeksége. A
költségvetési korlát meredeksége a fogyasztó által vásárolt két jószág árainak
arányát tükrözi. Meghatározásához a költségvetési korlát és a vízszintes x
tengely által bezárt a szög tangensét kell számszer~en kifejeznünk. Az ide
vonatkozó matematikai m~veletek alkalmazását követ~en belátható, hogy a
költségvetési korlát meredeksége az alábbi összefüggés felírásával fejezhet~~ki:
P.
tga=--
Py
14
A meredekség negatív el~jele arra utal, hogy a fogyasztónak le kell mondania
bizonyos mennyiség~~y jószágról, ha ugyan abból a jövedelemb~l több x
jószágot szeretne vásárolni. Mivel a fogyasztó jövedelme korlátozott, ezért az
egyik jószágból csak akkor növelheti fogyasztását, ha a másik jószágból cserébe
feláldoz bizonyos mennyiséget. Hogy pontosan mennyir~l kell lemondania, azt
az árarányok döntik el. A költségvetési korlát negatív meredeksége a javak
sz~kösségével, a korlátozott lehet~ségekkel függ össze, hiszen különböz~~javak
együttes fogyasztása esetén az egyik fogyasztásának növelése csak a másik
jószágból egy meghatározott mennyiség feladásával valósulhat meg.
A 1. ábrán azonban a költségvetési korláton kívül két pontot is ábrázoltunk,
melyek részletesebb jellemzését tekintve megállapítható, hogy az A kombináció
esetén (az ezt jelöl~~pont a költségvetési korlát alatt helyezkedik el) a fogyasztó
nem költi el teljes mértékben jövedelmét x és y jószág vásárlására. Racionális
fogyasztónk így nem cselekszik, hiszen a rendelkezésére álló teljes jövedelmet
el fogja költeni javak vásárlására. A másik ábrázolt pont a költségvetési korlát
felett elhelyezked~~B pont. Err~l a pontról megállapíthatjuk, hogy a hozzá
tartozó x és y jószágmennyiség megvásárlása sajnos a fogyasztó jövedelme nem
elégséges, vagyis a jószágtérben a költségvetési korlát felett azon jószágkosarak
(jószágkombinációk) találhatók, melyek megvásárlására nem elégséges a
fogyasztó jövedelme (a fogyasztó nem tudja ezeket megvásárolni).
A fogyasztó költségvetési korlátjának (egyenesének) helyzete két tényez~~— a
jövedelem és a fogyasztó által vásárolt jószágok árának — függvénye. A
továbbiakban a jövedelem, valamint a fogyasztó által vásárolt termékek
egységárainak változását fogjuk megvizsgálni a költségvetési korlát helyzetére
vonatkozóan.
• Jövedelemváltozás — ha a fogyasztó jövedelme változatlan árak mellett
n~, akkor arányosan mindkét jószágból többet tud vásárolni, vagyis a
megfizethet~~fogyasztói kosarak halmaza b~vül. Ez geometriailag úgy
15
 jelentkezik, hogy a tengelymetszetek megváltoznak és az új költségvetési
egyenes az eredeti költségvetési egyenes felett fog elhelyezkedni. Mivel a
fogyasztó által vásárolt javak árai nem változtak, így az új költségvetési
egyenes meredeksége megegyezik az eredeti költségvetési egyenes
meredekségével, tehát a két egyenes egymással párhuzamos lesz.
Ellenkez~ esetben, tehát változatlan egységárak melletti
jövedelemcsökkenés esetén a fogyasztó lehet~ségei sz~külnek, az új
költségvetési egyenes párhuzamosan lefelé tolódik az eredeti
költségvetési egyeneshez képest (közelebb húzódik az origóhoz).
0
• Egységár változása — ha a fogyasztó által vásárolt x jószág egységára
megemelkedik, akkor változatlan jövedelem, ill. az y jószágra vonatkozó
változatlan egységár mellett a fogyasztó által x jószágból fogyasztott
2. ábra: Költségvetési korlát helyzetének változása jövedelemváltozás,
mennyiség az eredetihez képest csökkenni fog. Geometriailag ez az egyik
egységár változása és kombinált változás esetében
tengelymetszet változását, s egyben a költségvetési korlát
meredekségének változását is jelenti. A költségvetési korlát ebben az
esetben elfordul az ábrán a változatlan egységárú jószágot tartalmazó
Mintafeladat:
tengely metszéspontja körül.
Vizsgálunk egy fogyasztót, akinek jövedelme 200£. Fogyasztónk két jószágot
• Kombinált változás — a valóságban azt tapasztaljuk, hogy több jószág ára
vásárol, az x jószág ára 20E, az y jószág ára 25£.
egyidej~leg is képes megváltozni, esetleg ezzel egyidej~leg még a
fogyasztó jövedelme is módosul. Ez esetben az el~bbi két ismertetett a) Írja fel a költségvetési korlát egyenletét, annak iránytényez~s alakját és
változás hatásai kombinálva jelentkeznek. meredekségét!
b) Ábrázolja az 10 költségvetési korlátot!
c) Ábrázolja az eredeti Io költségvetési korlát mellett az II költségvetési
korlátot, mely arra az esetre jellemz~, amikor a fogyasztó által vásárolt x
jószág egységára ceteris paribus 8E-ra csökken!
d) Ábrázolja az eredeti 10 költségvetési korlát mellett az 12 költségvetési
korlátot, mely azt az esetet szemlélteti, amikor az eredeti értékekhez
képest a fogyasztó jövedelme ceteris paribus 300f-ra emelkedik!

16 17
Megoldás: megváltozik a fogyasztó által x jószágból maximálisa vásárolható

a) A költségvetési korlát fogyasztónk racionális viselkedését fejezi ki, tehát mennyiség. A jószág olcsóbb lett, tehát változatlan jövedelem mellett
többet tud bel~le vásárolni a fogyasztó:
azt, hogy a fogyasztó a rendelkezésére álló jövedelmet teljes egészében
, m 200
elkölti x és y jószág vásárlására. Ezek alapján tehát fogyasztónk x =,=- =25
P. 8
költségvetési korlátjának egyenlete:
Az x jószág árváltozása nem befolyásolja azt, hogy a fogyasztó maximum
20x + 25y = 200
hány y jószágot tud megvásárolni, ha teljes jövedelmét y jószágra
A költségvetési korlát iránytényez~s alakja: y = 8 - 45- x
Ennek megfelel~en ábrázolható az esetet reprezentálandó I I költségvetési
A költségvetési egyenes meredeksége nem más, mint a költségvetési korlát.
egyenesnek a vízszintes x tengellyel bezárt a szögére számított tangens (a
fogyasztó által vásárolt x és y jószág árainak aránya):
Iga p„ 20 = _ 4
py 25 5
b) A 20x + 25y = 200 összefüggéssel adott lo költségvetési egyenes ábrázolása

- =8
P,
p. -r
m =25
P.
Io
Az egységár változásának következtében a költségvetési korlát elfordul a
változatlan egységárú y jószágot tartalmazó tengely metszéspontja körül.

d) Amennyiben a fogyasztó jövedelme megemelkedik, a vásárolt jószágok

O egységárai pedig változatlanok maradnak, akkor fogyasztónk az x és az y
=10 x
jószágból egyaránt többet tud vásárolni. Ennek megfelel~en ábrázolható
az eredeti Io költségvetési korlát mellett az 12 költségvetési korlát.
c) Amennyiben a fogyasztó által vásárolt két jószág közül az x jószág ára
8f-ra csökken ceteris paribus, vagyis minden más változatlansága mellett
(jövedelme továbbra is 200€, y jószág egységára továbbra is 25f), akkor

18 19
 Ha a fogyasztó teljes jövedelmét y jószágra költi, akkor az y-ból vásárolt
mennyiséget a következ~ összefüggéssel írható le: y =
Py

A költségvetési korlát iránytényez~s alakja: y = — •X

Py Py
P,

A költségvetési korlát meredeksége a fogyasztó által vásárolt két jószág árainak

arányát tükrözi: tga =
Py

Jövedelem változása: Ha a fogyasztó jövedelme n~ változatlan árak mellett,

akkor a fogyasztó többet tud vásárolni, ezért a költségvetési egyenes az origótól

=10 -
párhuzamosan kifelé tolódik.
P. p,
Egységár változása: Ha a fogyasztó által vásárolt x jószág egységára T
A fogyasztó jövedelemnövekedésének következtében az új költségvetési
változatlan jövedelem és változatlan py mellett, akkor a fogyasztó x jószágból
korlát az eredeti költségvetési korláttal párhuzamosan, a felett
kevesebbet fog fogyasztani, így a költségvetési egyenes elfordul az y jószág
helyezkedik el.
tengelymetszete körül az origó irányába.

Összefoglaló
Szakkifejezések szótára
Költségvetési korlát — azon jószágkombinációk (x, y) összessége, amelyeket a
fogyasztó jövedelmének (m) teljes elköltésével tud az adott árak (p„ p„) mellett Egységár - Jednotková cena - Price
megvenni. Fogyasztás - Spotreba - Consumption
Fogyasztó - Spotrebiter - Consumer
Költségvetési egyenes - azon jószágkombinációk (x, y) vannak rajta, amelyeket
a fogyasztó jövedelmének (m) teljes elköltésével tud az adott árak (p„ py) Javak - Statky - Goods

mellett megvenni. Jövedelem - D~chodok - Income

Költségvetési D~chodková priamka Budget constraint
Költségvetési egyenes egyenlete: m = x • px + y • Py
rlát
Ha a fogyasztó teljes jövedelmét x jószágra költi, akkor az x-b~l vásárolt
mennyiséget a következ~ összefüggéssel írható le: x = —
prn
[
Szükséglet - Potreba - Need

20 21
Gyakorló feladatok pénzegység. írja fel a költségvetési korlát egyenletét, ábrázolja a
koordinátarendszerben 12 — vel jelölve!
1. Tételezzük fel, hogy az ön jövedelme 80 pénzegység, s mindezt két
h) Satírozza be az ábrán zöld színnel azt a terültet, ahol azok a fogyasztói
jószágra költheti. Az x jószág ára 10 pénzegység, az y jószág ára 8
kosarak helyezkednek el, amelyeket a g) feltételei mellett megengedhet
pénzegység.
magának a fogyasztó, azonban az a) feltételei mellett nem! Satírozza be
a) írja fel a költségvetési korlát egyenletét!
ceruzával az ábrán azt a területet, ahol azok a fogyasztói kosarak vannak,
b) Ha az összes jövedelmét x jószágra költi, mennyit vehet bel~le?
melyeket az a) feltételei mellett megengedhet magának a fogyasztó,
c) Ha az összes jövedelmét y jószág vásárlására költi, mennyit vehet bel~le?
azonban a g) feltételei mellett nem!
d) Rajzolja be a következ~ koordinátarendszerbe a költségvetési korlát
egyenesét, jelölje a tengelyeket a megfelel~ jelöléssel! A költségvetési
2. István megszokott fogyasztása 50 egység x és 25 egység y volt. Azonban
korlát egyenletét jelölje 10 — al!
az x jószág egységára 2 pénzegységr~l 3 pénzegységre emelkedett, a
fogyasztott y jószág egységára 4 pénzegység és ez nem változott.
Mennyivel kell István jövedelmének emelkednie, ahhoz, hogy az eddig
megszokott fogyasztását, 7A7 az 50 egység x-et és a 25 egység y-t
változatlanul megengedhesse magának?

3. Ha Eszter összes zsebpénzét elkölti, akkor tud vásárolni hetente 8

csokoládét és 8 pia szeletet. De a heti zsebpénzéb~l kitelik 10 csokoládé
és 4 pizza szelet is. A csokoládé darabja 0,5E. A tengelyek megfelel~
jelölését követ~en rajzolja be Eszter költségvetési egyenesét a
koordinátarendszerbe. Mekkora Eszter heti zsebpénze?

e) Tételezzük fel, hogy x jószág ára 5 pénzegységre csökken, miközben

minden más körülmény változatlan marad. Adja meg az új költségvetési
korlát egyenletét!
f) Rajzolja be a fenti koordinátarendszerbe az új költségvetési egyenest és
jelölje II -el!
g) Tegyük fel, hogy az Ön által elkölthet~ összeg 45 pénzegységre csökken,
miközben az x jószág ára 5 pénzegység marad, az y jószágé továbbra is 8
22 23
2.2 Fogyasztók preferenciái A fogyasztói döntések vizsgálata során az alábbi alapfeltevéseket (egyszer~sít~~
feltételeket) alkalmazzuk:
A fejezet célja bemutatni, hogy a fogyasztó miként a) a fogyasztó által a piacon megvásárolható javak képezik a fogyasztó
képes megkülönböztetni, rendezni a vásárolt
választásának tárgyát, ezek a javak jószágkosarakat képeznek, melyeket a
javakat. A rendezés során el~térbe kerül a fogyasztó
szakirodalom fogyasztói kosarak (spotrebitel'skY k~~
§ — consumption
ízlésvilága, egyértelm~~lesz, hogy melyik jószágot basket) elnevezéssel is illeti;
részesíti el~nyben. A fogyasztó preferenciáinak és az elért hasznossági szintnek
b) a fogyasztó választásának célja a hasznosság maximalizálása;
a kapcsolatával egyaránt foglalkozunk a fejezetben.
c) fogyasztónk számára a piacon fellelhet~~információk költségmentesen
állnak rendelkezésre, vagyis a fogyasztó teljes kör~en informált;
d) a döntéseinek meghozatala során a fogyasztó racionális, tehát
Kulcsszavak: szükséglet, fogyasztói kosár, hasznosság, preferenciák,
következetes és mindig a lehet~~legjobb eredmény elérésére törekszik.
közömbösségi görbe, közömbösségi térkép
A fogyasztói döntéseket a szükségletek, ill. azok kielégítésére való törekvés
nagymértékben meghatározza. A szükséglet (potreba — need) valamely jószág
A mikroökonómiai elemzéseink kiinduló pontja a gazdaság legalapvet~bb
megszerzésére, elfogyasztására irányuló vágyként értelmezhet~. A kialakult
szerepl~je az egyén (fogyasztó), ill. az ~~magatartásának alapvet~~sajátosságai, hiányérzet fogyasztás révén kielégíthet~, vagy csökkenthet~. A szükségletek
mozgatórúgói. Nagyon fontos megjegyeznünk azonban azt, hogy
köre végtelen és összességében kielégíthetetlen, ennél fogva a közgazdaságtan
vizsgálódásaink során eltekintünk a fogyasztó döntéseinek személyes okaitól, a
figyelme arra összpontosul, hogy az adott szükséglet kielégítésével
döntés mechanizmusától. Ennél fogva feltételezzük, hogy a fogyasztó mindig a
hasznosságérzet keletkezzen a fogyasztóban. A hasznosságérzet alapján aztán a
számára legjobbnak min~sül~~lehet~séget választja, aminek érdekében a
fogyasztó rangsorolja az egyek jószágokat. Közgazdasági értelemben
kevésbé értékes jószágot feláldozza az értékesebbért. Az embereknek és
hasznosnak tekintjük azokat a javakat, melyekre vonatkozóan a társadalom
szervezeteknek (a továbbiakban egyszer~bben csak fogyasztóknak) sokféle
tagjának hiányérzete támad, s így ezek a javak képesek az ~~szükségleteit
kérdésben kell rendszeresen döntést hozniuk. Közgazdasági, pontosabban
kielégíteni.
mikroökonómiai értelemben azonban nem minden döntés min~sül fogyasztói
Mivel tudjuk, hogy a fogyasztó szükségleteinek tárháza szinte végtelen,
döntésnek. Fogyasztói döntésr~l (spotrebitel'ské rozhodnutie — consumer
könnyen belátható, hogy a fogyasztó a szükségletei képes rangsorolni is, vagyis
choise) abban az esetben beszélhetünk, ha az valamely végs~~fogyasztásra szánt
ún. hierarchikusan felépített szükségletrendszert alakít ki, vagyis lesznek
jószág megszerzésével kapcsolatos. A mikroökonómiában a fogyasztás
számára fontos és kevésbé fontosabb szükséglete. A szükségletek
hátterében álló tényez~kön kívül a fogyasztói döntések törvényszer~ségeit is
sorberendezésével karöltve a fogyasztó arra is képes, hogy szükséglet-kielégítés
vizsgáljuk.
szempontjából összehasonlítson két jószágot, esetleg jószágcsoportot. Az

24 25
összehasonlítás következtében a fogyasztó sorrendet állít fel a megvizsgált
jószágokból, jószágcsoportokból. Ezt a sorba rendezést a fogyasztó
preferenciarendezésének nevezzük, melynek eredménye a fogyasztó
preferenciarendszere (preferene'né poradie— preference order).
A fogyasztó racionális választása során az egyes jószágkosarakat hasznosság
szempontjából veti össze. Egyszerre két jószágkosarat hasonlít össze, s ebb~l
különböz~ értékítéletek születhetnek. Vizsgáljuk meg tehát a továbbiakban az A
és a B jószágkosarakat, melyek x és y jószág különböz~ mennyiségéb~l állnak.
Az A és B jószágkosár összehasonlításakor az alábbi preferenciaviszonyok,
relációk lehetségesek:
a) A jószágkosár szigorúan preferált B jószágkosárral szemben:
A(x,; y,)>- B(x,; y,) - az A jószágkosár határozottan hasznosabb
(kívánatosabb) a fogyasztó számára, mint a B jószágkosár;
b) A jószágkosár gyengén preferált a B jószágkosárral szemben:
A(x] ; y1 ))-B(x,;), 2 ) - az A jószágkosár legalább olyan hasznos a fogyasztó
számára, mint a B jószágkosár;
c) A és B jószágkosár a fogyasztó meglátásában közömbös viszonyban
áll: A(xi ; .311 )›-B(x2: ) és egyúttal B(x2; y,)>-A(x,;y,), tehát a gyenge
preferencia mindkét irányban teljesül. A fogyasztó tehát hasznosság
szempontjából azonosnak tekinti a két különböz~ összetétel~
jószágkosarat, tehát A z--• B. Fontos azonban megjegyezni, hogy
közömbösségi viszony egyáltalán nem jelenti azt, hogy a fogyasztónak ne
lenne véleménye, ne tudna dönteni, csupán azt fejezi ki, hogy különböz~
összetétel~ jószágkosarakkal is el lehet érni ugyan olyan mérték~
szükséglet-kielégítést, csupán a hasznosságuk alapján a kosarak között
nem tud választani a fogyasztó (számára ezek azonos hasznosságúak).
A közgazdasági elemzési keretben nélkülözhetetlen az a feltételezés, hogy a
fogyasztó az összes számításba vehet~ jószágkombinációt páronként össze tudja
26
hasonlítani, s ennek eredményeként meg tudja állapítani a köztük lév~ relációt.
Az összehasonlításhoz az alábbi három feltevés (axióma) szükséges:
a) a preferenciarendezés teljessége — az A>13 és a B >-A reláció közül
legalább az egyiknek teljesülnie kell minden lehetséges
jószágkombinációra, amennyiben esetleg mindkét el~bbi reláció
egyidej~leg fennáll, az egyértelm~en arra utal, hogy a fogyasztó számára
a két jószágkosár közömbös;
b) a preferenciarendezés reflexív — két teljesen azonos kosár
összehasonlítása során nem fordulhat el~, hogy egy kosár saját magával
szemben szigorúan preferált legyen, vagyis hogy a fogyasztó értékítélete
A(x,; y1 )>-A(x1 ;y,) alakot öltsön, a fogyasztó tehát minden jószágkosarat
azonosítani tud, önmagával azonosnak tekinti és e tekintetben
következetesen hozza meg döntését;
c) a tranzitivitás feltétele érvényesül — a fogyasztó kettesével hasonlítja
össze a jószágkosarakat, ha az A kosarat preferálja B-vel szemben, a B
kosarat viszont preferálja C-vel szemben, akkor ez azt jelenti, hogy A-t
preferálja C-vel szemben, vagyis ha A>-B és B>-C, akkor A>-C
A fogyasztó által rendezett jószághalmaz preferenciarendszerként ábrázolható,
amit hasznossági vagy közömbösségi térképnek (indiferene'ná mapa -
indifference map) is nevezünk. A közömbösségi térkép a fogyasztó
preferenciarendezését tükröz~ közömbösségi görbék sokaságából áll. A
hasznossági, vagy más néven közömbösségi görbe (indifereUná krivka —
imdifference curve) a fogyasztói jószágtérben az egymással közömbösségi
viszonyban álló jószágkosarakat reprezentáló pontok összessége. A
közömbösségi görbék jelöléséhez a hasznosság (ukitoénost' - utility)
megnevezéseként U bet~t használunk, melyet a jobb alsó sarokban indexálunk
(pl. U1 , U2, U3) jelölve ezzel az egyre magasabb hasznossági szintet.
27
A 3. ábrán kiválasztottuk a jószágtér egy tetsz~leges A-val jelölt pontját
(jószágkosarát), melynek összetétele (x1 , y1 ), a fogyasztó számára az x és az y
egyaránt hasznos jószág, tehát minél többet fogyaszt bel~le, annál magasabb
hasznossági szintre lép a fogyasztó. Az adott A-val jelölt jószágkosár
elfogyasztásával a fogyasztó az U, hasznossági szintet éri el. Minden olyan x,y
kombinációjú jószágkosár, melynek elfogyasztásával a fogyasztó ugyan azt a
hasznossági szintet éri el, mint A jószágkosár elfogyasztásával, az az 131
hasznossági (közömbösségi) görbén helyezkedik el.
3. ábra: Közömbösségi térkép jól viselked~ közömbösségi görbékkel
Az A jószágkosár elfogyasztásával elért hasznossági szintnél magasabb
hasznosságot akkor ér el a fogyasztó, ha az U2 közömbösségi görbe valamely
pontjával reprezentált jószágkosarat fogja elfogyasztani. A hasznossági szint
tovább növelhet~ az U3 közömbösségi görbe valamely pontjával reprezentált
jószágkosár elfogyasztásával. Azok a jószágkosarak, melyek az U1 hasznossági
28
görbe alatt helyezkednek el a fogyasztó számára A-nál kevésbé hasznos
kombinációi x és y jószágoknak, ezeket diszpreferált jószágkosaraknak
nevezzük.
A továbbiakban a közömbösségi görbék legf~bb jellemz~it vesszük sorra
annak érdekében, hogy a fogyasztó preferenciarendszerét a lehet~
legmegfelel~bb módon tudjuk modellezni:
a) a közömbösségi görbék nem metszhetik egymást — a közömbösségi
görbék ezen sajátossága a tranzitivitás feltételével függ össze. A
tranzitivitásra vonatkozó definíció alapján amennyiben A>-B és A>-C, akkor
érvényesülni kell annak is, hogy B>-C. A közömbösségi térképre tehát
azon kívül, hogy jellemz~, hogy a jószágtér minden pontján áthalad egy
közömbösségi görbe az is jellemz~ lesz, hogy minden ponton csakis egy
közömbösségi görbe haladhat keresztül.
•
4. ábra: A közömbösségi görbék nem metszhetik egymást
29
b) a ‚jól viselked~" közömbösségi görbék negatív meredekség~, konvex
görbék — amennyiben a fogyasztó preferálja azt a jószágkosarat, amely
mindkét jószágból legalább ugyan annyit, de az egyikb~l több tartalmaz,
vagyis nincs telít~dés egyik jószágból sem, tehát érvényesül a dominancia
elve, akkor a fogyasztó ízlésvilágát ábrázoló preferenciagörbék negatív
meredekség~ek lesznek. A konvexitás a preferenciarendezés egy másik YA

elvén alapszik. A fogyasztó egyik igen domináns jellemz~je, hogy az

átlagot preferálja a széls~ségekkel szemben, ennélfogva a vizsgált Ye

közömbösségi görbén fekv~~két jószágkosár lineáris kombinációinak

YA
megfelel~~egyenes (vagyis a két jószágkosarat összeköt~~egyenes) a
XA xe
vizsgált közömbösségi görbe felett fog elhelyezkedni. Az 5. ábrán XB

kiválasztottuk egy azon közömbösségi görbe két jószágkosarát, melyet A

5. ábra: Negatív meredekség~~konvex közömbösségi görbe
és B jelöléssel láttunk el. Amennyiben megvizsgáljuk ennek a két
jószágkosárnak az összetételét, akkor arra a következtetésre jutunk, hogy közömbösségi görbék negatív meredeksége és konvexitása elárulja a
amennyiben az egyik jószágból elfogyasztott mennyiséget növelni fogyasztóról, hogy az hajlandó a jószágokat egymással helyettesíteni, valamint
szeretnénk, akkor a másik jószágból fogyasztandó mennyiséget azt is, hogy fogyasztónk szereti a változatosságot, vagyis jobban kedveli
csökkentenünk kell, ez magyarázza a közömbösségi görbe negatív (preferálja) a többféle jószágot együtt, mint a specializált fogyasztást
meredekségét. Amennyiben az A és B jószágkosár lineáris I széls~séges fogyasztást).
kombinációjaként megrajzoltuk az ~ket összeköt~~egyenest, akkor a A fogyasztó által fogyasztott jószágok helyettesíthet~sége a közömbösségi
közömbösségi görbe ko.nvexitását tudjuk megvizsgálni. Az összeköt~~ görbék negatív meredekségéb~l fejezhet~~ki, a helyettesítés konkrét számszer~~
egyenesen szerepl~~bármely jószágkosárról (jelen esetben C 'kének meghatározásához pedig a közömbösségi görbe konkrét alakját kell
jószágkosárról) megállapítható, hogy az preferált A-hoz és B-hez képest etesebben elemeznünk.
is. Mivel nem azon a közömbösségi görbén helyezkedik el, amelyiken az
A és a B jelölés~~jószágkosár, hanem felette, ezért magasabb hasznosságot
képvisel.

xz
6. ábra: Helyettesítés esete
Vizsgáljuk meg a 6. ábrát. Kiindulva az A jószágkosárból, melynek összetétele
(xA;yA) azt feltételezzük, hogy fogyasztónk az x jószágból többet szeretne
fogyasztani, azonban hasznosságát nem szeretné változtatni, vagyis továbbra is
ugyan azon a közömbösségi (hasznossági) görbén szeretne maradni. Ez csak
úgy valósítható meg (ismervén a közömbösségi görbék alapvet~ jellemz~it),
hogy fogyasztónk a másik jószágból— tehát y jószágból — csökkenti az
elfogyasztandó mennyiséget. Ezt úgy is értelmezhetjük, hogy a fogyasztó
feláldozza Ay-t az x jószág mennyiségének növelése (Ax) érdekében, és az A
jószágkosár helyett a B jószágkosarat fogyasztja.
Amennyiben azt szeretnénk megtudni, hogy az egyik jószágból mennyit
hajlandó feláldozni a fogyasztó a másik jószágból egy pótlólagos egység
megszerzése érdekében, akkor azt kutatjuk, hogy mekkora az ún. helyettesítési
határráta (miera substitúcie — marginal rate of substitudon (MRS)). A
helyettesítési határráta a közömbösségi görbe adott pontjához húzott érint~
meredekségének abszolút értékével egyezik meg. Ennélfogva definíciószer~en
32
ismertetve a helyettesítési határráta (MRS) kifejezi az egyik jószág (Y) azon
mennyiségét, amelyet hajlandó a fogyasztó feláldozni, hogy a másik jószágból
(X) tetsz~leges kis egységgel többet fogyaszthasson.
Ay dy
hm -
1I-,O dx
Amennyiben ismételten visszatérünk a helyettesítés esetének vizsgálatához (6.
ábra), akkor azt is könnyen beláthatjuk, hogy a helyettesítési határráta egy ‚jól
viselked~" (azaz negatív meredekség~, konvex) közömbösségi görbe mentén
nem azonos, hiszen ahogyan haladunk balról jobbra egyre csökken az az y
mennyiség, amit a fogyasztó hajlandó feláldozni az x jószág fogyasztásának
növelése érdekében. Geometriailag ez abban mutatkozik meg, hogy az érint~
egyenesek egyre laposabbak lesznek, csökken a meredekségük. A vízszintes
tengelyen ábrázolandó x jószág mennyiségének növelésével tehát a helyettesítési
határráta fokozatosan csökken „jól viselked~" közömbösségi görbék esetén.
Az eddig ismertetett ,jól viselked~" közömbösségi görbéken kívül, melyek
negatív meredekség~ konvex görbék, a fogyasztó preferenciarendszerének
vizsgálata során találkozhatunk olyan preferenciarendezéssel is, amely án.
különleges alakú közömbösségi görbékkel ábrázolható.
A továbbiakban néhány alapvet~ példán keresztül kerülnek bemutatásra a
fogyasztó különleges alakú közömbösségi görbéi:
a) tökéletes helyettesítés (dokonalá substitúcia — perfect substitution) — a
fogyasztó által fogyasztott jószágok között találunk olyat, melynek
elfogyasztásával a fogyasztó ízlésvilágában (referenciarendszerében)
ugyan olyan hasznossági szint elérése lehetséges, pl. amennyiben a
fogyasztó számára mindegy, hogy instant kávét vagy presszó kávét iszik,
akkor számára ez a két jószág tökéletesen helyettesíti egymást, aminek
értelemszer~en az a következménye, hogy a helyettesítési határráta
33
 tökéletes helyettesítés esetében konstans. A fogyasztó megítélésében a
hasznosság csupán a két jószág együttes mennyiségét~l függ.
Y (~rbit kávé)
th
Ui
3 6 9 X (instant kávé)
7. ábra: Közömbösségi térkép tökéletes helyettesítés esetén
Visszatérve az el~bb vázolt kávés esethez (7. ábra), amennyiben a vizsgált
fogyasztó számára a napi koffeinszükséglet fedezésére vagy 3 csészényi instant
kávé, vagy 2 csészényi -„ ~rölt kávé felhasználásával készült - presszó kávé
szükséges, akkor ez a két jószág a fogyasztó számára tökéletesen helyettesíti
egymást. Az esetet reprezentáló közömbösségi görbék negatív meredekség~
egyenesek lesznek, s ezeknek az egyeneseknek a meredeksége csak attól függ,
hogy milyen arányban hajlandó a fogyasztó egyik jószágot helyettesíteni a
másik jószággal. A preferenciarendezés sajátossága, hogy tökéletes
helyettesítést esetén a helyettesítés határrátája konstans, s a közömbösség'
görbék egymással párhuzamos egyenesek.
együtt fogyaszt, tehát ahhoz, hogy a fogyasztó fogyasztani tudjon mindkét
jószágból szüksége van meghatározott mennyiségre. Az ilyen esetekben a
fogyasztó által fogyasztott jószágok tökéletesen kiegészítik egymást,
hiszen azokat a fogyasztó mindig együtt, rögzített arányban fogyasztja.
Vizsgáljuk meg azt az esetet, amikor fogyasztónk szeretne elfogyasztani
egy palacsintát. Feltételezzük, hogy a vizsgált fogyasztó egy
palacsintatésztát mindig két kanál lekvárral fogyaszt, mert számára ez az
ideális. Ebben az esetben rögzített arányban együtt fogyasztja a kisült
palacsintatésztát és a lekvárt. A fogyasztó számára a hasznosság növelése,
mely több palacsinta elfogyasztását jelenti (8. ábra), csakis abban az
esetben valósítható meg, palacsintatésztából és lekvárból is több áll
rendelkezésre, hiszen ezek kiegészítik egymást. A dominancia elve itt
egyik jószág esetében sem érvényesül, ugyanis amennyiben bármelyik
jószágból a fogyasztáshoz szükséges rögzített arányhoz képest felesleg
van, akkor a többlet nem növeli a fogyasztó hasznosságát. Úgyszintén
érvényesül az is, hogy mivel a fogyasztó mindkét jószágot együtt,
rögzített arányban fogyasztja, ezért nem beszélhetünk helyettesítésr~l, ill.
helyettesítési határrátáról tökéletes kiegészítés esetében.

b) tökéletes kiegészítés - (dokonale komplementárne statky - perfectly

complementary goods) - vannak olyan jószágok, melyeket a fogyasztó

34 35
 fogyasztó közömbösségi görbéi párhuzamos egyenesek, melyek egyben

y(lekvár)
azzal a tengellyel is párhuzamosak, amelyiken a fogyasztó számára
semleges jószágot ábrázoljuk.

U3

Zöldség
(hasznos jószág)
4 Uz

u3
2 Ui

• U2

1 2 3 x(palacsiMatészta)
u,

8. ábra: Közömbösségi térkép tökéletes kiegészítés esetén

Hús
(semleges jószág)
Az egymással kiegészít~ viszonyban álló jószágok közömbösségi görbéi L
alakúak (a koordináta-rendszer tengelyeivel párhuzamos szárú derékszögek),
9. ábra: Közömbösségi térkép semleges és hasznos jószág esetén
ahol a csúcspontokban a rögzített aránynak megfelel~ jószágkombinációk
találhatók. A fogyasztó számára a semleges jószág mennyiségének növekedése nem
ellensúlyozhatja a hasznos jószág mennyiségének csökkenését. Összességében a
c) semleges jószág — a piacon jelen lév~ fogyasztók között bizonyára
hasznosság mértékét a semleges jószág nem befolyásolja, hiszen az csak a
találunk szép számmal olyan fogyasztókat, akik számára bizonyos
fogyasztó számára hasznosnak ítélt jószágból fogyasztott mennyiségt~l függ. A
jószágok elfogyasztása semmilyen hasznossággal nem jár. Az ilyen
semleges jószág esetén nem érvényesül a dominancia elve, a helyettesítési
jószágokat a szakirodalom a fogyasztó számára semleges jószágként
határráta O.
definiálja. Vizsgáljunk meg erre vonatkozóan egy felettébb egyszer~
esetet. Tételezzük fel, hogy az általunk vizsgált fogyasztó vegetáriánus, d) káros jószág — a fogyasztó egy jószággal kapcsolatban hozhat olyan

így számára a hús, ill. a húskészítmények semleges jószágként jelennek véleményt is, hogy az adott jószág elfogyasztása iránt nem egyszer~en

meg. Amennyiben fogyasztónk közömbösségi térképét szeretnénk csak semleges, hanem kimondottan viszolyog t~le, vagyis nemcsak hogy

megrajzolni úgy, hogy a vízszintes tengelyen a fogyasztó számára nem érzi magát jobban az adott jószág elfogyasztásától, hanem

semleges jószágot (hús, ill. húskészítmények), a függ~leges tengelyen kimondottan rosszabbul érzi magát t~le. Ebben az esetben a jószág a

pedig a fogyasztó számára hasznos jószágot (zöldség) ábrázoljuk, akkor a fogyasztónk számára káros, negatív hasznosságú. Vizsgáljuk meg

36 37
 közömbösségi térkép, ill. közömbösségi görbék tekintetében azt az esetet,
amikor a fogyasztónak egy hasznos és egy számára káros jószág együttes
fogyasztásával kapcsolatban kell döntenie. Tételezzük fel, hogy a
fogyasztó, akit most vizsgálunk, egy gyerek, aki az utált spenótf~zelékb~l
csak akkor hajlandó fogyasztani, ha ennek következtében csokoládét is
fogyaszthat (10. ábra). Az esetet reprezentáló közömbösségi görbékkel
kapcsolatban megállapítható, hogy a káros (negatív hasznosságú) jószág
fogyasztásának növekedését a fogyasztó számára hasznos (kedvelt) jószág
többletfogyasztása kompenzálja, aminek következtében a fogyasztó
közömbösségi térképének hasznossági görbéi pozitív meredekség~ek.
Csokoládé
(hasznos jószág)
U3
112
Ui
Spenót (káros jószág)
10. ábra: Közömbösségi térkép hasznos és káros jószág esetén
A fogyasztó ebben a preferenciarendezésben csak úgy hajlandó elviselni, hogy
egyre többet fogyasszon a számára károsnak megítélt jószágból, ha tudja, hogy a
hasznos jószágból is egyre többet fogyaszthat, ezt a közömbösségi görbék
pozitív meredeksége jól szemlélteti.
e) telít~dési pont (bod nas5,tenia — station point) — gyakori az az eset a
fogyasztóknál, hogy ámbár hasznos jószágokat fogyasztanak, de egy id~
38
után ezekkel a hasznos jószágokkal is telít~dnek, ett~l kezdve a
fogyasztás további növekedése az összhaszon csökkenését idézi el~, ill.
abban az esetben marad változatlan, amennyiben a másik, még pozitív
hasznosságú jószág fogyasztása növekszik. A negatív meredekség~
közömbösségi görbe, mely a fogyasztó számára hasznos jószágok
elfogyasztását reprezentálja, a telít~dési pontnak megfelel~
jószágkombináció után pozitív meredekség~vé vált. Az egyik hasznos
jószágra vonatkozó telít~dési pont a másik hasznos jószág mennyiségét~l
is függ.
Y(0,51- es üdft~)
4
s X (tortaszelet)
11. ábra: Közömbösségi görbék telít~dési ponttal
A fogyasztó preferenciarendezésének megfelel~en az el~bbiekben
zatgbizonyosodhattunk róla, hogy a fogyasztó közömbösségi görbéi igen
iáltozatos alakot vehetnek fel. A számos preferenciarendezés közül csak a
kilényegesebbeket emeltük ki.
39
Mintafeladat:
Ábrázolja az alábbi esetekben a fogyasztó preferenciarendezésének megfelel~
közömbösségi görbét, ill. a fogyasztó közömbösségi térképét:
a) Klári édességre vágyik. Ahhoz, hogy ezt a vágyát csillapítani tudja 2
szelet süteményt, vagy 1 tábla csokoládét fogyasztana.
b) Ádám kedvenc reggelijének, a szalonnás rántottának az elfogyasztásához
készül~dik, amihez mindig 2 tojást és 1 szelet szalonnát használ fel.
c) Eszter nagynénjét~l egy kosárnyi gyümölcsöt kapott. sz~l~t (x) és szilvát
b) Reggelire Ádám tojást és szalonnát is fogyaszt, tehát mindkét jószágot
együtt fogyasztja méghozzá rögzített arányban, ugyanis tojásból (x) 2 db-
ot fogyaszt, szalonnából (y) 1 szeletet. Rögzített arányban mindkét
jószágot együtt fogyasztja, vagyis tökéletes kiegészítés esetével állunk
szemben. A preferenciarendezésnek megfelel~en Ádám közömbösségi
görbéi L alakúak lesznek, ahol a csúcspontban az ideális
jószágkombinációk szerepelnek.
szalonna

(y) vegyesen. A szilva Eszter preferenciarendezésében káros jószágnak

min~sül.

Megoldás:
u,
a) Klári számára 2 szelet sütemény vagy 1 tábla csokoládé egyaránt 3

megfelel~, ha édességre vágyik, vagyis a fogyasztó 2

u,

preferenciarendszerében 2 szelet sütemény (x) és 1 tábla csokoládé (y) U,

tökéletesen helyettesítik egymást. Ennek megfelel~en tökéletes

2 4 6 tojás
helyettesítés esetér~l beszélünk és a fogyasztó közömbösségi görbéi
negatív meredekség~ egymással párhuzamos egyenesekként alkotnak c) Eszter számára a sz~l~ (x) hasznos jószág, a szilva (y) káros jószág
közömbösségi térképet.

csokoládé káros jószág

u
u,
3 u3

1
u3
U2
U,
hasznos jószág

2 4 6
sütemény
41
40
A fogyasztó a számára káros jószágként azonosított jószágból csak akkor fog
fogyasztani, ha ezt a hasznos jószágból megnövekedett fogyasztási
mennyiséggel lehet kompenzálni.
Semleges jószág — olyan jószág, amely elfogyasztása a fogyasztó számára nem
nyújt hasznosságot.
Káros jószág - olyan jószá.q, amely elfogyasztása a fogyasztó számára káros,
negatív hasznosságú.

Összefoglaló

Szükséglet — valamely jószág megszerzésére irányuló vágy annak elérésére való Szakkifejezések szótára
igény. Ez a hiányérzet a fogyasztás révén csökkenthet~.
Fogyasztói döntés Spotrebiterské Consumer choice
Preferenciarendszer — a fogyasztó szükségleteinek sorba rendezése révén rozhodnutie
képes a jószágokból, jószágcsoportokból sorrendet felállítani. Ennek az Fogyasztói kosár Spotrebitefsk( k~§ Consumption
eredménye a fogyasztó egyéni preferenciarendszere. basket

Közömbösségi görbék - azon jószágkombinációk összességét jelöli, amelyek a Hasznos javak - U£toné statky - Useful goods

hasznosság szempontjából megegyez~ek, tehát a fogyasztó számára közömbös, Hasznosság - U2itonost) - Utility

hogy melyiket választja. A közömbösségi görbék nem metszhetik egymást, Hasznosság Maxirnalizácia Maximizing of
_ _
továbbá a „jól viselked~" közömbösségi görbék negatív meredekség~, konvex maximalizálása tdito~nosti utility

görbék. Helyettesítési M iera substitúcie Marginal rate of

_
határráta substitution
Helyettesítési határráta (MRS) — az egyik jószág azon mennyisége, amelyet a
Káros jószág - kodlivé statky - Harmful goods
fogyasztó hajlandó feláldozni annak érdekében, hogy a másik jószágból
Közömbösségi Indiferenná krivka Indifference
dy _
tetsz~legesen egy kis egységgel többet fogyaszthasson. MRSx,Y=1—
dx görbe curve

Tökéletes helyettesítés - két jószág tökéletesen helyettesíti egymást, ha x jószág Közömbösségi Indiferene'ná mapa lndifference map
_
ugyanannyit ér a fogyasztó számára, mint y jószág. A közömbösségi görbék térkép
negatív meredekség~ egyenesek és az MRS konstans. Preferenciarendszer - PreferenC-né poradie - Preference order
Semleges jószág - Neutrálne statky - Neutral goods
Tökéletes kiegészítés - két jószág tökéletesen kiegészíti egymást, ha
Szükséglet - Potreba - Need
meghatározott arányban és mindig csak együtt kerülnek fogyasztásra. A
Telít~dési pont - Bod nastenia - Station point
közömbösségi görbék L alakúak és az MRS nem értelmezhet~, mivel együtt
Tökéletes Dokonalá substitúcia Perfect
fogyasztjuk a jószágokat.
helyettesítés substitution

42 43
Tökéletesen Dokonale Perfectly önteni a felesleget (a sör ilyen formájú pocsékolása nem okoz neki
kiegészít~ jószágok komplementárne complementary erkölcsi dilemmát). Rajzolja fel más színnel ugyan abba a koordináta-
statky goods rendszerbe, hogy milyenek az ~ közömbösségi görbéi!

2. Egy forró unalmas nyári napon Kázmér egy Cola automatával találja szembe
Gyakorló feladatok
magát. Az automatába pontosan 2 db 0,5E-s és 1db 1E-s érmét kell bedobni,
1. Krisztiánnak szokása, hogy minden este a tv-ben megnézi az aznapi híreket,
más kombinációban elnyeli a pénzt. A környéken sehol egy teremtett lélek,
közben sört iszik hozzá. Mivel elég jó er~ben van, teljesen mindegy számára,
és az üzletek is zárva vannak. Kázmér már olyan szomjas, hogy semmi más
hogy 0,331 kiszerelés~ vagy 0,51 kiszerelés~ sört iszik, csak a megivott sör
nem érdekli csak az, hogy a zsebeiben összekapart apróból mennyi üdít~t tud
mennyisége számít.
vásárolni; minél többet, annál jobb. Amíg Kázmér a zsebében keresgél,
a) Rajzolja fel Krisztián néhány lehetséges közömbösségi görbéjét a 0,331 és
rajzolja fel az érmékre vonatkozó közömbösségi görbéit (a vízszintes
a 0,51 sörös dobozok terén! A vízszintes tengelyen a 0,51-es kiszerelést, a
tengelyen a 0,5E-s érmét, a fiigg~leges tengelyen az 1E-s érmét ábrázolja)!
fiigg~leges tengelyen a 0,331-es kiszerelést jelölje! a) Ha Kázmér zsebében 2db 0,5f-s és 1 db 1E-s érme van, akkor egy üdít~t
tud vásárolni. Hány üdít~t tud vásárolni, ha 5db 0,5E-s és 5db 1f-s érnie
BilffilEMIE~IIMEE111111 lapul a zsebében?

11111111MMEMINEWM11
ENIMMINE~111=111MEI
MIMEIIIMEIMMIUM11

MIEEINEINIE11111111~11•11
EINIEEIHNIMINEMEIMI
IIIMENIMEIMEM
IIIIIIMENIWIEMIE
b) Tamás szintén szeret sört inni tv-nézés közben, azonban ó csak az id~járás
el~rejelzéseket nézi. Az el~rejelzéseket ugyan minden csatornán megnézi,
de sörb~l csak a 0,33I-es kiszerelést engedi meg magának. Nem szereti az
b) Konvexek-e Kázmér preferenciái?
állott sört, így amióta a kutyája elvonókúrán volt, kénytelen a lefolyóba

44 45
 c) Mindig többre értékeli-e Kázmér mindkét fajta pénzb~l a többet e csak egy üveg ásványvizet engedélyezett számára annak ellenére is, hogy az

kevesebbel szemben?
d) Van-e Kázmérnak telítettségi pontja?
3. Lusta Lajos utálja mind a közgazdaságtant, mint a pszichológiát. Minél több
id~t tölt el a tanulással, annál boldogtalanabb lesz.
a) A négyzethálóba rajzolja be Lajos egy lehetséges közömbösségi görbéjét.
A két tengelyen az egyes tárgyak tanulására hetente fordított órák száma
legyen.
b) Van-e Lajosnak telítettségi pontja?
utolsó 5 fánknál Feri már elkeseredetten tiltakozott és ásványvizet kért
Miután az édesanya hazaérkezett, Feri ugyan elpanaszolta a történteket, de
hozzátette, hogy a „diéta", amit n~vére rákényszerített, még mindig jobb volt,
mint amit az édesanya megkövetelt. Rajzoljon fel néhány közömbösségi
görbét, melyek megfelelnek a történetnek! A fánkot a vízszintes tengelyen,
az ásványvizet a függ~leges tengelyen szemléltesse!

4. Falánk Feri akkor a legboldogabb, ha 8 fánkot és 3 üveg ásványvizet

kebelezhet be minden nap. Ha ennél bánmelyikb~l kevesebbet vagy többet
fogyaszt, akkor öröme egyre csökken. Feri édesanyja naponta 7 üveg
ásványvizet diktál Feribe, viszont fánkból csak 2-t engedélyez. Egy nap,
amikor az édesanya nem volt otthon, Ferit n~vére megtömte 13 fánkkal, de

46 47
2.3 Hasznossági függvények és azok jellemz~i
A fejezet célja a fogyasztó preferenciarendezését
leíró hasznossági görbék matematikai függvényként
való felírása. A fiiggvények megalkotása során
figyelembe kell venni az egyes jószágok fogyasztó
általi fogyasztására vonatkozó alapvet~ jellemz~ket. Amennyiben azt a
fogyasztó preferenciarendezése engedélyezi, a helyettesítési határráta
kifejezésére is sor kerül.
Kulcsszavak: hasznossági fiiggvény, helyettesítési határráta, határhaszon
Ahogyan arról már a hasznossági görbék kapcsán is meggy~z~dhettünk, a
fogyasztó fogyasztói stratégiájának megfelel~en preferenciarendezést végez. A
preferenciarendezésnek megfelel~en a fogyasztását más-más közömbösségi
(hasznossági) görbével tudjuk szemléltetni a jószágtérben. Fontos azonban
tudatosítanunk azt, hogy ezeket a közömbösségi görbéket leíró matematikai
összefüggések is jelent~sek, ugyanakkor a fogyasztó különböz~
preferenciarendezését más-más matematikai összefüggéssel tudjuk felírni. A
közömbösségi görbéket leíró összefüggést hasznossági függvénynek (funkcia
ulitoénosti — utility function) nevezzük. A hasznossági függvény tehát
matematikai összefüggésként mutatja meg az egyes javakból elfogyasztott
mennyiség és az elfogyasztásukkal elérhet~ hasznosságérzet közti kapcsolatot.
Az el~bbiekben már szó volt róla, hogy a hasznossági (közömbösségi) görbét U-
val jelöljük. A hasznossági függvény jelölésére ennek megfelel~en tehát
U=U(x,y) általános felírás használható, hiszen a fogyasztás során elért
hasznossági szint attól függ, hogy a fogyasztó x és y jószágból mennyit
48
fogyaszt, ill. hogy a két jószág a fogyasztó preferenciarendezésében milyen
megítélést képvisel. Fontos továbbá megjegyezni, hogy a preferált kosárhoz
mindig nagyobb számértéket rendelünk, míg az egymással közömbösségi
viszonyban lév~khöz ugyan azokat a számértékeket.
A továbbiakban a leginkább jellemz~ preferenciarendezés esetében érvényesül~
közömbösségi görbékre vonatkozó hasznossági függvények alapvet~ jellemz~it
vesszük sorra.
A „jól viselked~" közömbösségi görbéket leíró hasznossági függvény az án.
Cobb-Douglas hasznossági függvény, az ezt kifejez~ általános matematikai
leírás:
U(x, = A • xa • 9
A függvényt általánosan leíró matematikai összefüggésben szerepl~ A, a, 13
pozitív paraméterek (értékük 0-nál egyértelm~en nagyobb). Az A paraméter
értéke azt mutatja meg, hogy egységnyi x és egységnyi x jószág
elfogyasztásával a fogyasztó mekkora hasznossági szintet tud elérni. Az x és y
jószágok kitev~jeként feltüntetett a és 13 paraméterek értéke pedig a jószágok
fontosságát mutatja meg. Ahogyan azt már az el~bbi fejezeteknél
bebizonyítottuk, jól viselked~" közömbösségi görbék esetén a fogyasztó
hajlandó lemondani bizonyos mennyiség~ y szószágról, hogy cserébe
növelhesse x jószágból fogyasztott mennyiségét, mindezt változatlan
hasznossági szint elérése mellett, ugyanakkor ez a cserearány nem állandó
érték~. Tehát a Cobb-Douglas hasznossági függvénnyel megadott közömbösségi
görbék esetében beszélhetünk helyettesítési arányról, mely az esetre jellemz~en
az alábbi összefüggés segítségével számszer~síthet~:
MRS(x, y)=11
dx
49
Mintafeladat:

Vizsgált fogyasztónk preferenciarendezése „jól viselked~" közömbösségi 6

görbével ábrázolható, melyet Cobb-Douglas hasznossági fiiggvény ír le
U(x,y)= A • x' • yfi alakban. Az A paraméter értéke 2, a és (3 paraméterek értéke
4
1. Rajzoljuk fel fogyasztónk 12-es hasznossági szintjéhez tartozó közömbösségi
3
görbét!
2

1,5
Megoldás: 1 U=12
A Cobb-Douglas hasznossági függvény általános alakjába behelyettesítve az A,
a és (3 paraméterek, valamint a hasznossági szint értékét, az alábbi egyenletet 1152 3 4 6

kapjuk: 12=2xy. Ahhoz, hogy meg tudjuk rajzolni a fogyasztó 12-es

Az x,y számpárok alapján tehát megrajzolható a fogyasztó 12-es hasznossági
hasznossági szintjéhez tartozó ‚jól viselked~" közömbösségi görbét, olyan x,y szintjét mutató „jól viselked~" közömbösségi görbe.
számpárokat kell keresünk, melyek esetében teljesül a fent vázolt egyenl~ség. A
Amennyiben a fogyasztó preferenciarendezése során úgy ítéli meg, hogy az
„jól viselked~" közömbösségi görbe néhány jellegzetes - az egyenl~ségnek
általa összehasonlított két jószág egymást tökéletesen helyettesíti, akkor az
megfelel~ - x,y számpárját az alábbi táblázat foglalja össze:
esetet megtestesít~ negatív meredekség~ egymással párhuzamos egyenesként
x 1 1,5 2 3 4 6 ábrázolandó közömbösségi görbéket leíró hasznossági függvény általános
Y 6 4 3 2 1,5 1 alakja:
2xy 12 12 ' 12 12 12 12
U(x, y) = ax+by

A hasznossági függvényben feltüntetett a és b pozitív paraméterek (értékük

egyértelm~en nagyom 0-nál), melyeknek további jelent~sége, hogy azt az arányt
fejezik ki, amellyel a fogyasztó az egyik jószágot a másikkal helyettesítheti. A
helyettesítési határráta értéke tökéletes helyettesítés esetén:

MRS(x,y)= -41

50 51
Tökéletes helyettesítés esetén a helyettesítési határráta értéke a közömbösségi
(hasznossági) görbe bármely pontjában ugyan akkor értéket vesz fel_

Mintafeladat:

András tízórait csomagol magának. Jól bevált szokása szerint tizóraira vagy 2
kiflit, vagy 3 zsemlét szokott elfogyasztani.

a) Nevezzük meg a preferenciarendezést és ábrázoljuk András

közömbösségi térképének néhány jellegzetes görbéjét!
b) Írjuk fel a hasznossági függvény egyenletét!
2 4 6 x (kifli)
c) Határozzuk meg a helyettesítési határráta értékét!
b) A hasznossági függvény felírásához abból indulunk ki, hogy a fogyasztó
ugyan azt a hasznossági szintet éri el 2 kifli (x) elfogyasztásával (és ekkor
Megoldás:
zsemléb~l egyet sem fogyaszt), mint amit 3 zsemle (y) elfogyasztásával
a) András számára teljesen mindegy, hogy tízóraira 2 kiflit, vagy 3 zsemlét (ekkor kiflib~l nem fogyaszt egyet sem) elér. A preferenciarendezést leíró
fogyaszt-e el, ezért a 2 kifli (x) és a 3 zsemle (y) egymást tökéletesen hasznossági függvény általános alakjából kiindulva az alábbi összefüggés
helyettesít~ jószágok. A preferenciarendezésnek « megfelel~en András teljesül:
közömbösségi görbéi negatív meredekség~ egymással párhuzamos
U (x; y)= ax by
egyenesek lesznek. U(2;0) = U(0;3)
2a± Ob=Oa± 3b
2a =36 a = 3; b = 2 U(x; y)= 3x + 2y

c) Mivel a preferenciarendezés tökéletes helyettesítés, ezért a helyettesítési

határráta értékét a hasznossági függvényben található a és h paraméterek
hányadosaként számszer~sítjük.

a 3
MRS'(x; y) = — = — = 1,5
b 2

52 53
 A helyettesítési határráta értéke 1,5, ami azt jelenti, hogy a fogyasztó 1 Megoldás:
egységnyi x jószágot (kiflit) 1,5 egységnyi y jószággal (zsemlével) tud a) Preferenciarendezés tekintetében tökéletes kiegészítés esetér~l van szó,
helyettesíteni. hiszen Péter a sonkát és a sajtot is egyszerre, rögzített arányban fogyasztja
a melegszendvicsen. Ennek megfelel~en az esetet L alakú közömbösségi
görbékkel tudjuk ábrázolni a jószágtérben.
A harmadik alapvet~ preferenciarendezés, amelyre vonatkozóan a hasznossági
függvény jellegzetességeivel foglalkozunk, az a tökéletes kiegészítés esetét
y(sajt)
leíró rögzített arányban való együttes fogyasztása x és y jószágoknak. Az esetet
reprezentáló L alakú közömbösségi görbét leíró hasznossági függvény általános
alakja:

U(x; y) = min(ax; by) U3

15

A hasznossági függvényen belül az a és b paraméterek pozitív értékeket vesznek 10 U2

fel. Mindezeken kívül a rögzített arányban való fogyasztását x és y jószágnak az 5 Ui

ax = by felírás testesíti meg. Fontos ismételten kiemelnünk, hogy a fogyasztó

10 20 30 x(sonka)
mindkét jószágot együtt, rögzített arányban fogyasztja, pontosan ezért nem
beszélhetünk a jószágok helyettesítésér~l, vagyis a helyettesítési ráta meglétér~l b) Egy fogyasztáshoz x jószágból 10 egységre és y jószágból 5 egységre is
sem. szükség van, ennek megfelel~en az esetet leíró hasznossági függvény az
alábbiak szerint fejezhet~ ki:

U(x;y)= min(ax, by); ax = by

Mintafeladat:
10a = 5b
Péter a kedvenc melegszendvicsét szeretné fogyasztani. Egy meglegszendviccsel a=5
b =10 (x; y) = min(5x;10y)
— a kenyéren kívül — 10 dkg sonkát (x) és 5dky sajtot (y) fogyaszt el.
c) Mivel Péter rögzített arányban együtt fogyasztja mindkét jószágot, ezért a
a) Nevezze meg Péter preferenciáit a sonkára és a sajtra vonatkozóan, ill.
helyettesítési arány (határráta) meghatározásával ebben az esetben nem
ábrázolja a fogyasztó közömbösségi térképének néhány jellegzetes
foglalkozhatunk.
görbéjét!
b) Írja fel az esetet leíró hasznossági függvény egyenletét!
c) Határozza meg a helyettesítési határráta értékét a sonkára és a sajtra
A fogyasztó ízlésvilágának, preferenciarendezésének megfelel~ hasznossági
vonatkozóan!
függvénnyel tehát ki tudjuk fejezni, hogy adott mennyiség~ x és ; jószág
54 55
meghatározott relációban való elfogyasztásával mekkora hasznossági szintet ér jószág (a fenti felírás alapján x jószág) relatív, más jószágban kifejezett
el a fogyasztó. Ennek ismeretében jogosan merül fel tehát a kérdés, hogy miként hasznosságát adja meg.
változik a fogyasztó által elért hasznossági szint, ha az egyik jószágból
fogyasztott mennyiséget kis mértékben elkezdi növelni a fogyasztó, miközben a
Összefoglaló
másik jószágból továbbra is változatlan mennyiséget fogyaszt. Az egyik
jószágból fogyasztott mennyiség változásának a fogyasztó elért hasznossági Hasznossági függvény — megmutatja az egyes javakból elfogyasztott
szintjére vonatkozó hatását az ún. határhaszon (hraniéná uíitoénost' — mennyiség, és az elfogyasztásukkal elérhet~ hasznosságérzet közti kapcsolatot.
marginal utility) fejezi ki, amit MU jelöléssel illetünk. A fogyasztó által Jelölése: U = 11(,,y)
fogyasztott x és y jószágra vonatkozóan külön-külön megállapítható a
határhaszon.
Cobb — Dou2las hasznossá2i fü22-vény („Jól viselked~" közömbösségi
Az x jószág határhasznak kifejezi, hogy mennyivel növekszik a fogyasztó
görbéket leíró függvény.) Az A, a, p pozitív paraméterek. A — azt a hasznossági
hasznossága, amennyiben egy egységgel több x jószágot fogyaszt, az y
jószágból fogyasztott mennyiséget pedig nem változtatja meg. szintet mutatja meg, melyet a fogyasztó egységnyi x és egységnyi y
elfogyasztásávai elérhet. a, — ezek a paraméterek pedig az x és y jószág
mu AU dU
fontosságát mutatja meg. A nagyobb kitev~j~ jószág a fogyasztó számára
LX dx
fontosabb. Cobb — Douglas hasznossági függvény egyenlete: U (zy) = A • x" •
Hasonlóképpen kifejezhet~ y jószág határhaszna is, vagyis az, hogy amennyiben
yP ,Jól viselked~" közömbösségi görbék esetén a helyettesítési határráta a
a fogyasztó egy egységgel többet fogyaszt y jószágból (x jószágból nem
következ~ összefüggéssel írható le: MRS(x,y) =
változtatja meg a fogyasztott mennyiségét), akkor mennyivel növekszik meg a I dx1
hasznossága. Tökéletesen helyettesít~ javak esetén a hasznossá2i fü22-vény az alábbi

AU dU összefuggéssel írható le: U(,,y) = ax + by

MU = — =
4v dy
a, b — pozitív paraméterek, és a helyettesítés arányát fejezik ki.
Az egyes jószágok határhasznának segítségével kifejezhet~ a fogyasztó által
A helyettesítési határráta értéke tökéletes helyettesítés esetén: MRS(,,y) = a
fogyasztott két jószágra vonatkozó helyettesítési határráta is.
Tökéletesen kiezészít~ javak esetén a hasznossá2i filuvény az alábbi
ML dy
MU , dx összefüggéssel írható le: U(zy) = min(ax; by)

Amennyiben a helyettesítési határrátát határhaszon segítségével fejezzük ki, a, b — pozitív paraméterek, és megadják azt a rögzített arányt, amelyben a

akkor a helyettesítései rátát (MRS) értelmezhetjük úgy is, hogy az egy adott fogyasztó a jószágokat fogyasztja: ax = by

56 57
A helyettesítési határráta értéke tökéletes helyettesítés esetén: MRS(x ,) b) Adja meg az elért hasznossági szintet, amennyiben a fogyasztó narancsból
7db-ot, vitaminból 3 db-ot fogyaszt!
c) Szmszer~sítse a helyettesítési határráta értékét a fogyasztó által
Szakkifejezések szótára
fogyasztott jószágokra vonatkozóan!
Hasznossági Funkcia u2itoe'nosti Utility function
_ _
függvény 3. A fogyasztó által fogyasztott jószágok x és y. Az x és y jószág fogyasztását
Határhaszon - Hraniná u‘Zitoónost' - Marginal utility mutató jószágkombinációkat jól viselked~ közömbösségi görbe szemlélteti.
Tökéletesen Dokonale substituné Perfectly Az egyes jószágból fogyasztott mennyiségeket és a helyettesítési ráta abszolút
helyettesít~ - statky - substitutable értékét táblázat formájában összesítettük. Töltse ki a táblázat üresen hagyott
jószágok goods mez~it, majd ezt követ~en ábrázolja a fogyasztó közömbösségi görbéjét!
Tökéletesen Dokonale Perfectly a 2 3,5 5,5 16,5
kiegészít~ - komplementárne - complementary y 14 11 8 5
jószágok statky goods MRS 1 0,5

Gyakorló feladatok

1. Eszter a téli hónapok közeledtével különösen nagy figyelmet fordít nem csak
a kell~ mennyiség~ folyadék bevitelére, hanem arra is, hogy immunrendszerét
er~sítése. Ennek megfelel~en minden nap elfogyaszt egy komplex
multivitamint (x), amit 0,5 1 vízzel (y) öblít le.
a) Nevezze meg a preferenciák típusát és adja meg Eszter hasznossági
fuggvényét!
b) Ábrázolja a fogyasztó közömbösségi térképének néhány jellegzetes
görbéjét!

2. Kinga napi C-vitamin szükségletének kielégítése céljából 2 narancsot (x)

vagy 1 C-vitamin tablettát (y) fogyaszt.
a) Írja fel Kinga hasznossági ftiggvényét a fogyasztott jószágokra
vonatkozóan!

58 59
2.4 Fogyasztói optimum meghatározása figyelembe kell vennünk a fogyasztó hasznosságát leíró hasznossági ffiggvény
jellegzetességeit. A fogyasztó optimális választásának (optimálna voPba —

A fejezet célja a fogyasztóról már eddig elsajátított optimal chiose) meghatározásával kapcsolatban általánosan megjegyezhet~,

ismeretket felhasználva meghatározni azt, hogy hogy azt a jószágkosarat keressük, melynek elfogyasztásával meghatározott

melyik a fogyasztó számára a legjobb, án. optimális
választás a javak vásárlására vonatkozóan. Ehhez
szükséges ismernünk, hogy jövedelmének fényében mi az, amit meg tud
vásárolni magának, valamint azzal is tisztában kell lennünk, hogy
ízlésvilágának, preferenciáinak megfelel~en hogyan vélekedik az adott jószágok
fogyasztásáról. Mindezek mellett megvizsgáljuk, hogy az egységárak, ill. a
jövedelem változása miként módosítja a fogyasztó optimális választását.
Kulcsszavak: fogyasztói optimum, Engel-görbe, egyéni keresleti görbe
jövedelem és egységárak esetén a fogyasztó a lehet~ legmagasabb hasznossági
szintet éri el.
maxU (x; y)
xpx + ypy = m
A fogyasztó számára ideálisnak (optimálisnak) mondható jószágkosár x és y
jószágra vonatkozó összetételét [x*;y] jelöléssel illetjük.
A Cobb-Donglas hasznossági függvénnyel adott preferenciarendezés esetén a
differenciálszámítás segítségével lehetséges a fogyasztó optimális választásának
levezetése. Az ilyen típusú hasznossági függvényekre jellemz~, hogy a
fogyasztó mindig jövedelmének fix hányadát költi az egyes jószágokra. Ezt a

Az eddigiekben már megismerkedtünk a fogyasztó költségvetési halmazával, hányadot a Cobb-Douglas-típusú hasznossági fiiggvényben a fogyasztó által

vagyis megvizsgáltuk, hogy a rendelkezésére álló jövedelmet hogyan tudja fogyasztott egyes jószágok kitev~jének, ill. a kitev~k összegének

elkölteni jószágok vásárlására. Ezt követ~en megvizsgálva a fogyasztó felhasználásával tudjuk kifejezni.

ízlésvilágát, preferenciáit rávilágítottunk arra, hogy szükségletének kielégítése a

szempontjából milyen logika mentén rendezi és fogyasztja az egyes javakat a U(x; = A- xa+P • ya+I3
fogyasztó, milyen a fogyasztó preferenciarendezése. A továbbiakban ezt a két
A fogyasztó jövedelmének hányadát x jószág vásárlására költi,
néz~pontot vetjük össze és keressük a fogyasztó optimális választását. a+P

A fogyasztó optimális választásának meghatározása során a költségvetési jövedelmének fennmaradó részét, vagyis hányadát pedig y jószág
a+#
korláton belül keressük azt a jószágkosarat, amely a legmagasabb közömbösségi
vásárlására fordítja.
görbén fekszik, vagyis az adott közömbösségi görbe és költségvetési egyenes
közös (érintési) pontja. A közömbösségi görbék a fogyasztó
preferenciarendezésének megfelel~en azonban más-más alakot vesznek fel, ezért
a közös pont megtalálása, tehát az án. érint~feltételnek való megfelelés során

60 61

2) MRS =mu
12. ábra: Fogyasztói optimum Cobb-Douglas-típusú hasznossági
függvénynél
3) MRS = — = —
A továbbiakban vizsgáljuk meg azt az esetet, amikor a fogyasztó által
fogyasztott x és y jószág tökéletesen helyettesíti egymást. Preferenciarendezés
tekintetében az esetet leíró közömbösségi görbék negatív meredekség~
egymással párhuzamos egyenesek. A fogyasztói optimum meghatározásához
ebben az esetben a fogyasztó által fogyasztott két jószág egységárának
összehasonlításából, valamint az adott jószágból egy egység elfogyasztásával
elérthet~ hasznossági szintek összehasonlításából indulunk ki. Az egységárak,
ill. egységnyi jószág elfogyasztásával elért hasznossági szint tekintetében három
esettel szembesülhetünk:
MU x a P
1) MRS = — = ( —x a fogyasztó által fogyasztott x jószág relatív
MU y b py
haszna alacsonyabb, mint y jószághoz viszonyított aránya, vagyis a
fogyasztó számára relatíve olcsóbb jószág az y jószág lesz. Tekintettel
arra, hogy a fogyasztó számára x és y jószág egymást tökéletesen
62
helyettesíti, a fogyasztó ebben az esetben teljes rendelkezésre álló
jövedelmét y jószág fogyasztására fogja költeni, x jószágból optimálisan
vásárolt mennyiség 0 lesz. A fogyasztói optimum tehát [ 0; .
Py
p,
—= b —
p a fogyasztó által fogyasztott y jószág relatív
haszna alacsonyabb, mint x jószághoz viszonyított aránya, vagyis a
fogyasztó számára relatíve olcsóbb jószág az x jószág lesz. Tekintettel
arra, hogy a fogyasztó számára x és y jószág egymást tökéletesen
helyettesíti, a fogyasztó ebben az esetben teljes rendelkezésre álló
jövedelmét x jószág fogyasztására fogja költeni, y jószágból optimálisan
vásárolt mennyiség 0 lesz. A fogyasztói optimum tehát ]
Py
MUx a px
tökéletes helyettesítés esetén a fogyasztó által
MU y b py
fogyasztott jószágok helyettesítési határrátája konstans. Ritkán ugyan, de
el~fordul, hogy a fogyasztó által fogyasztott jószágok helyettesítési
határrátája megegyezik a jószágok egységárának arányával, tehát
ábrázoláskor a költségvetési korlát és valamely közömbösségi görbe teljes
hosszában fedik egymást, tehát a fogyasztó közömbösségi görbéjének
bármely pontjához tartozó jószágkombinációt választja is, azzal mindig a
lehet~ legnagyobb hasznosságot éri el, tehát a költségvetés korlát
bármelyi (x;y) kombinációja optimális lehet.
63

x*=m
13. ábra: Fogyasztói optimum tökéletes helyettesítés esetét leíró hasznossági
függvénynél
Abban az esetben, amikor tökéletes helyettesítés preferenciarendezése mellett
szeretnénk meghatározni a fogyasztónk optimális választását és a helyettesítési
arány értéke nem egyezik meg az egységárak arányával, akkor széls~
optimumról (lu-ajné optimum — boundary optimum), vagy sarokmegoldásról
beszélünk, ugyanis a fogyasztó teljes jövedelmét ilyenkor mindig csak az egyik
jószág vásárlására költi, s a másikból számára az az optimális, ha nem fogyaszt.
Amennyiben a fogyasztó rögzített arányban, együtt fogyasztja a vásárolt x és y
jószágokat, akkor preferenciarendezése tökéletes kiegészítés. Amikor ilyen
esetben a fogyasztói optimumot szeretnénk meghatározni, szem el~tt kell
tartanunk, hogy a fogyasztónknak rögzített arányban mindkét jószágból kell
vásárolnia. Az x és az y jószág együtt való fogyasztását a hasznossági függvény
ismeretében általánosan cvc=by összefüggéssel írhatjuk fel. A fogyasztói
optimum meghatározásához tehát egy két egyenletb~l álló els~ fokú, két
64
ismeretlenes egyenletrendszert kell felállítani és megoldani, melyben az els~
egyenlet a fogyasztó által vásárolt jószágok rögzített arányban való fogyasztását
mutatja, a másik pedig a költségvetési korlátot fejezi ki korlátozó feltételként.
ax = by
xPx YPy = m
Tökéletes kiegészítés esetében a fogyasztói optimum meghatározásához negatív
meredelcség~ egyenesként ábrázoljuk a költségvetési korlátot, illetve L alakú
görbékként a fogyasztó közömbösségi görbéit.
U3
Ui
14. ábra: Fogyasztói optimum tökéletes kiegészítés esetét leíró hasznossági
függvénynél
A fogyasztó optimális választását adott preferenciarendezés mellett a fogyasztó
rendelkezésre álló jövedelme, valamint a vásárolt x és y jószág egységára
befolyásolja, hiszen a jövedelemváltozás (a jószágok változatlan egységára
mellett) párhuzamosan eltolja a költségvetési korlátot, tehát megváltozik annak a
közömbösségi görbével közös (érint~) pontja. A jószágok egységárának
változása következtében a költségvetési korlát elfordul, aminek következtében
65
úgyszintén megváltozik a költségvetési korlátnak és a fogyasztó vagyis növekv~ jövedelemszint mellett csökken a vizsgált jószág iránti
preferenciarendszerét leíró közömbösségi görbének közös pontja. kereslete. Az ilyen jószágokat alsóbbrend~ jószágoknak, vagy ún. inferior

A jövedelem változásának következtében a költségvetési korlát az eredeti jószágoknak (rnenejcenné statky — inferior goods) nevezzük.

helyzetéhez képest párhuzamosan eltolódik, aminek következménye az lesz,
hogy az eredeti helyzethez képest más közömbösségi görbével kapcsolatban
alakul ki érintési pontja. A különböz~ jövedelmek melletti fogyasztói
optimumok kirajzolják a jószágtérben az ún. jövedelem-fogyasztás (jövedelem-
ajánlás) görbét.
Mindennapjainkban is gyakran találkozhatunk inferior jószágokkal, hiszen ezek
alacsonyabb min~ség~ jószágok (pl. alacsonyabb min~ség~
ruhák, olcsóbb
felvágottak, stb.), melyekb~l, ha jövedelme n~ a fogyasztónak, akkor
megengedheti majd magának, hogy egyre kevesebbet fogyasszon és helyette
inkább a jobb min~ség~ termékeket vásárolja meg.

A jövedelem-fogyasztás görbe (döchodkovo-sotrebná krivka — income
consumption curve) (ICC) a fogyasztó által fogyasztott jószágok változatlan
egységára mellett mutatja meg az egyes jövedelmi szintekhez tartozó, a
fogyasztó számára maximális összhasznosságot biztosító jószágkombinációkat.
Az Engel-görbe alapján normál jószágnak azonosított jószág pozitív
meredekség~ Engel-görbével, míg az alsóbbrend~ jószág negatív meredekség
~
Engel-görbével jellemezhet~.

Amennyiben ki szeretnénk még inkább emelni, hogy a jövedelme változása

miként befolyásolta a fogyasztó optimális választását az adott jószágból, akkor
megrajzolható az egyes jószágok ún. Engel görbéje (krivka Engel — Engel
curve), amely megmutatja, hogy hogyan változik az adott jószágból optimálisan y jószág Engel görbéje
vásárolt mennyiség, amennyiben a fogyasztó jövedelmét megváltoztatjuk, y3
Y3
Y2
azonban a jószág ára változatlan marad. Y2
yI
Y1
Vizsgáljuk meg a továbbiakban azt, hogy a preferenciarendezésének ismerete
Ml M2 M3
mellett hogyan reagálhat jövedelmének növekedése esetén a fogyasztó az adott m
jószágból optimálisan vásárolandó mennyiségre, azaz hogyan változtatja meg a
jószág iránt támasztott keresletét. Amennyiben a jövedelem növekedése mellett x jószág Engel görbéje
azt tapasztaljuk, hogy a fogyasztó kereslete is növekszik, tehát egyre többet fog
fogyasztani az adott jószágból, akkor a vizsgált jószágot normál jószágnak
(normálne statky — normal goods) nevezzük. Egy normál jószág iránti kereslet
mennyisége mindig ugyan olyan irányban változik, mint a fogyasztó jövedelme.
X1 X2 X3
Vizsgálódásunk során azonban azonosíthatunk olyan jószágokat is, melyekb~l
növekv~ jövedelemszint mellett egyre kevesebbet fog fogyasztani a fogyasztó,
66 67
 15. ábra: Jövedelem-fogyasztási görbe (ICC) az x és y jószág Engel
görbéjével normál jószág esetén
A fogyasztói optimum alakulását a jövedelme változásán kívül a fogyasztó által
vásárolt termékek egységára is befolyásolja.
A fogyasztó által vásárolt jószág egységárának változásának következtében a
költségvetési korlát az eredeti helyzetéhez képest elfordul a változatlan
egységárú jószágból maximálisan vásárolt mennyiség körül, aminek
következménye az lesz, hogy az eredeti helyzethez képest más közömbösségi
görbével kapcsolatban alakul ki érintési pontja. A különböz~ egységárak melletti
fogyasztói optimumok kirajzolják a jószágtérben az ún. ár-fogyasztás (ár-
ajánlat) görbét.
Az ár-fogyasztás görbe (cenovo-spotrebná krivka — price-consumption
curve) (PCC) a fogyasztó optimális választásait mutató görbe változatlan
jövedelem, ugyanakkor a fogyasztó által fogyasztott egyik jószág egységárának
változása mellett, ha a másik jószág egységára állandó.
Amennyiben ki szeretnénk még inkább emelni, hogy a vizsgált jószág
egységárának változása miként befolyásolta a fogyasztó optimális választását az
adott jószágból, akkor megrajzolható az egyes jószágok ún. egyéni keresleti
görbéje (krivka individuálneho dopytu — individual demand curve), amely
megmutatja, hogy hogyan változik az adott jószágból optimálisan vásárolt
mennyiség, amennyiben a vizsgált jószág egységárát megváltoztatjuk; azonban a
fogyasztó jövedelme, ill. a fogyasztó által vásárolt másik jószág egységára
változatlan marad.
Vizsgáljuk meg a továbbiakban részletesebben azt, hogy a
preferenciarendezésének ismerete mellett hogyan reagálhat a fogyasztandó
egyik jószág egységárának növekedése esetén a fogyasztó az adott jószágból
68
optimálisan vásárolandó mennyiségre, a7a7 hogyan változtatja meg z egységár
változása a jószág iránt támasztott keresletét. Amennyiben a vizsgált jós7g
egységárának növekedése mellett azt tapasztaljuk, hogy a fogyasztó kereslete
csökken az adott jószág iránt, tehát egyre kevesebbet fog fogyasztani az adott
jószágból, akkor a vizsgált jószágot közönséges jószágnak (obyajné statky —
ordinary goods) nevezzük. Egy közönséges jószág iránti kereslet mennyisége
mindig ellentétes irányban változik, mint a vizsgált jószág egységára.
Vizsgálódásunk során azonban felfedezhetünk olyan jószágokat is, melyekb~l
azok növekv~ egységára mellett egyre többet fog fogyasztani a fogyasztó,
vagyis növekv~ egységár mellett növekszik a vizsgált jószág iránti kereslete. Az
ilyen jószágokat Giffen-jószágoknak (statky Giffen — Giffen goods) nevezzük.
y jószág egyéni
keresleti görbéje
py2 py3
16. ábra: Ár-fogyasztási görbe (PCC) és y jószág egyéni keresleti görbéje
közönséges jószág esetén
A legtöbb vizsgált jószág ár és fogyasztás kontextusában közönséges jószágnak
min~sül, ám ezt nem szabad magától értet~d~ tényként kezelnünk, ugyanis
Giffen-jószágra is akadhatunk vizsgálataink során.
Természetesen nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy egy jószág iránti
kereslet az adott jószág egységárának alakulásán kívül más tényez~ is
69
befolyásolhat, pl. fogyasztó társadalmi szokásai, aktuális divattrendek, stb.
Mivel azonban mi a valóság egyszer~sített képét vizsgáljuk, ezekt~l az egyéb
befolyásoló tényez~kt~l eltekintünk.
Maradva a fogyasztó által vásárolt jószág egységárának változásánál, változás
következményeként kétféle hatást azonosíthatunk:
b) Adja meg a fogyasztó hasznossági függvényt!
c) Adja meg a helyettesítési határráta értékét!
d) Adja meg Áron optimális választását a melegszendvicsb~l és a teából!
e) Adja meg x jószág keresleti görbéjét és állapítsa meg a jószág típusát!
f) Adja meg y jószág Engel görbéjét, állapítsa meg a jószág típusát!

a) amennyiben a fogyasztó által vásárolt x jószág olcsóbb lesz (egységára Megoldás:

csökken), úgy kevesebb y jószágról kell lemondanunk az x jószág
a) Preferenciarendezés tekintetében Áron melegszendvics és teafogyasztás
vásárlásáért, hiszen az x jószág árának változása megváltoztatja a
tökéletes kiegészítés esete.
helyettesítési arány nagyságát. A cserearány módosulásának
Y
következtében fellép~ keresletváltozást nevezzük helyettesítési hatásnak
(substituén efekt — substitution effect).
b) amennyiben a fogyasztó által vásárolt x jószág egységára csökken, akkor
ez azt is jelenti, hogy az eredeti jövedelmünkért több x jószágot tudunk
6 U3
vásárolni, tehát ugyan akkora pénzösszegb~l több x jószágot tudunk
vásárolni, vagyis megn~ a pénzünk vásárlóereje (kúpna sila — 4 U2
purchasing power). A vásárlóer~ növekedése miatt bekövetkezett
2 UI
keresletváltozást jövedelmi hatásnak (döchodkovS, efect — income
effect) nevezzük.
1 2 3 x - melegszendvics
A helyettesítési hatás és a 'jövedelmi hatás összegét a kereslet teljes
változásának, vagy teljes árhatásnak (celkov5, cenov , efekt — totel price
effect) nevezzük. b)
U(x; y) = min(ax; by)
la = 2b
Mintafeladat: a = 2; b = I U(x; y) = min(2x; y)

Áron az egyetemi büfében reggelire 1 óriás melegszendvicset (x) és 2 dl teát (y) c) MRS — helyettesítési határráta meghatározásáról ebben az esetben nem
fogyaszt. A két melegszendvics ára 4€, a tea ára I €. Áron reggelire szánt beszélhetünk, hiszen a fogyasztó rögzített arányban mindkét jószágot
költ~pénze 30E. együtt fogyasztja
a) Ábrázolja Áron preferenciáit a melegszendvicsre és a teára vonatkozóan! d) Fogyasztói optimum meghatározása:

70 71
 2x = y Engel görbe — változatlan egységárak mellett megmutatja a jövedelem, és az
4x + y = 30 adott jószágból vásárol mennyiség közti kapcsolatot.
4x + 2x =30
• Normál jószág (Növekv~ jövedelem mellett a fogyasztó kereslete n~.)
6x =30
x*=5 y* =2.5=10 • Inferior jószág (Növekv~ jövedelem mellett a fogyasztó kereslete
csökken.)
Fogyasztói optimum: [5;10]
Egyéni keresleti görbe - változatlan jövedelem mellett megmutatja egy jószág
e) x jószág egyéni keresleti görbéje: x (p,)
ára, és az adott jószágból vásárol mennyiség közti kapcsolatot.
x.px +2x.1=30
x.(p, + 2) =30 • Közönséges jószág (Növekv~ egységárak mellett a fogyasztó kereslete
30 csökken.)
x=
px +2 • Giffen-jószág (Növekv~ egységárak mellett a fogyasztó kereslete n~.)
Az egyéni keresleti görbe alapján x jószág közönséges jószág, ugyanis ha
emelkedik az ára, a fogyasztó egyre kevesebbet fog vásárolni bel~le.
Összefoglaló táblázat
0 y jószág Engel görbéje: y(m)
Cobb-Douglas Tökéletes kiegészítés Tökéletes helyettesítés
—.4+ y.1 =m
2 Preferencia Negatív meredelcség~, L alakú görbék Negatív meredekség~
görbék konvex görbék egyenesek
3y = m MRS dy a
MRS~ MRS(zy) = i
m =-
MRS(zY) dx
Hasznossági ( ,,y) = A • xa • yfl (x.y) = rnin(ax; bY) U(,,y) = ux + by
függvény
Az Engel görbe alapján y jószág normál jószág, hiszem amennyiben Fogyasztói a s ax = by Px .„
optimum I.1(,,y) = A • xa-
-7P • ya+fl m =.- x • p, + y • Py M RS < — -s y joszag
Py
növekszik a fogyasztó Aredelme, akkor egyre többet tud vásárolni a Px .,
MRS > — -> x joszág
vizsgált jószágból. Py
Px
MRS = — -> x,y jószág
Py

Összefoglaló
Fogyasztói optimum — a költségvetési egyenes és a vele elérhet~
legmagasabban fekv~ közömbösségi görbe közös pontja. Tehát az a pont, ahol a
fogyasztó meghatározott jövedelem és egységárak mellett a legmagasabb
hasznossági szintet ér el.

72 73
Szakkifejezések szótára Gyakorló feladatok
Ár-fogyasztás Cenovo — potrebná Price- 1. István hamburgert (x) és rablóhúst (y) fogyaszt. Fogyasztását leíró
görbe - krivka - consumption
hasznossági függvény U(x;y)=2xy2 alakú. A hamburger ára 2E, a rablóhús
curve
5f-ba kerül. István hamburgerre és rablóhúsra szánt jövedelme 150E.
Egyéni keresleti Krivka Individual
a) Határozza meg a fogyasztó fogyasztói optimumát!
görbe - individuálneho - demand curve
b) Mekkora a fogyasztó hasznossága, ha hamburgerb~l 3 adagot, rablóhúsból
dopytu
pedig egy adagot fogyaszt?
Engel görbe - Krivka Engel - Engel curve
c) Adja meg az István által fogyasztott jószágok egyéni keresleti görbéit, ill.
Giffen-jószág - Statky Giffen - Giffen goods
ezek alapján állapítsa meg a jószágok típusát!
Helyettesítési SubstitunY efekt Substitution d) Adja meg a hamburger és rablóhús fogyasztását leíró Engel-görbe
_
hatás effect
összefüggését, majd állapítsa meg a jószágok típusát!
Inferior jószág - Menejcenné statky - Inferior goods
Jövedelem- D~chodkovo- Income 2. A hétvégi kirándulásról hazafelé Krisztián betér kedvenc gyorséttermébe.
fogyasztás görbe - spotrebná krivka - consumption Mivel nem rajong a menüs összeállításokért, ezért saját maga szokja
curve összeválogatni, hogy mit fogyaszt, így a kedvenc sajtburgeréb~l (x) egyet
Jövedelmi hatás - D6chodkovY efekt - Income effect vásárol és hozzá a kedvenc üdít~jéb~l (y) kér egy 4dcl-es kiszerelést. A
Közönséges jószág - Obyajné statky - Ordinary goods sajburger ára 2,5e, az üdít~ ára 1,5E. Pénztárcájában egy 20E-s bankjegy
Normál jószág - Normálne statky - Normal goods található, ezt szeretné érkezésre fordítani.
Optimális Optimálna vorba Optimal choice a) Határozza meg Krisztián hasznossági függvényét és ábrázolja
választás közömbösségi térkép néhány lehetséges közömbösségi görbéjét!
Széls~ optimum Krajné optimum Boundary b) Adja meg a helyettesítési határrátát a Krisztián által fogyasztott
optimum sajtburgerre és üdít~re vonatkozóan!
Teljes árhatás - CelkovS, cenovY efekt - Total price effect c) A rendelkezésre álló pénzösszeg tekintetében hány sajtburger és üdít~
vásárlóer~ - Kúpna sila - Purchasing power vásárlása lenne Krisztián számmára a legmegfelel~bb?
d) Határozza meg a sajtburger fogyasztására vonatkozó egyéni keresleti
görbe összefüggését és állapítsa meg a vizsgált jószág típusát!
e) Ismertesse az üdít~ fogyasztására vonatkozó Engel-görbe összefüggését és
állapítsa meg a vizsgált jószág típusát!

74 75
 2.5 Piaci kereslet megállapításának alapjai
3. Hétvégi kikapcsolódás gyanánt fogyasztónk számára 2 óra edz~termi edzés
(x) éppen annyira megfelel~, mint 3 óra gokartozás (y). Az edz~teremben
A fejezet célja megismertemi az olvasóval az egyéni
egyszeri alkalom 3E-ba kerül, a gokart pályán egyszeri alkalom ára 4E.
keresletre vonatkozó alapvet~ jellemz~k
Fogyasztónk hétvégi kikapcsolódásra szánt jövedelme 90€.
felhasználásával a piaci kereslet megállapításának
a) Határozza meg a fogyasztó preferenciarendezését leíró hasznossági
alapjait. A piaci kereslet megállapításánál az
függvény egyenletét és ábrázolja a közömbösségi térkép néhány
egyének keresletéb~l indulunk ki, s azok aggregálásával tudjuk kifejezni az
jellegzetes hasznossági görbéjét!
adott termék piacának keresleté oldalára vonatkozó alapvet~ jellemz~ket.
b) Adja meg a helyettesítési határrátát az x és y jószágokra vonatkozóan!
c) A rendelkezésre álló jövedelmet figyelembe véve határozza meg a
fogyasztó fogyasztói optimumát! Kulcsszavak: piaci kereslet, aggregálás, rezervációs ár, rugalmasság
d) A fogyasztói optimum tekintetében fejezze ki az egyéni keresleti görbe és
az Engel-görbe összefüggéseit!
Az el~bbi fejezetekben különböz~ néz~pontból elemeztük a piac keresleti
e) Határozza meg a jövedelemrugalmasságot 60-as jövedelmi szint mellett!
oldalán jelenlév~ egyént, a fogyasztót. Jellemeztük ~t rendelkezésre álló
jövedelme és fogyasztói stratégiája alapján kialakult preferenciarendezés
fényében Azt is megvizsgáltuk, hogy miként alakul fogyasztónk optimális
választása miközben racionális fogyasztónk preferenciarendezésének
függvényében maximális hasznosságra törekszik. A fogyasztó optimális
választását befolyásoló jövedelem, ill. a jószágok egységárának változását
figyelembe véve megvizsgáltuk a fogyasztott jószág keresletet.

Nem feledkezhetünk azonban meg arról sem, hogy az általunk eddig vizsgált
egyének a vizsgált termék piacán együttesen jelennek meg, ezért tehát az
egyének keresleti görbéi összegezhet~k, aggregálhatók. Az egyéni választások
összegzésével a piaci keresletet (celkov3"7 dopyt — market demand) kapjuk
meg. Mivel a piaci kereslet meghatározása a piacon jelen lév~ fogyasztó egyéni
keresletének aggregálásával történi, a piaci keresletet szokás aggregált
keresletnek (agregátny podyt — aggregate demand) is nevezni. A piaci

76 77
(aggregált) keresleti görbe tehát nem más, mint a vizsgált termék ára, valamint a
piacon jelenlév~ fogyasztók által keresett mennyiség közti összefüggés.
Vizsgáljuk meg a továbbiakban a piaci kereslet jellemz~it az egyéni kereslet
jellemz~inek felhasználásával.
Mivel a fogyasztó kereslete mindkét jószág esetében a jószág árától, valamint a
fogyasztó jövedelmét~l függ, ezért az aggregált kereslet is a jószágok árától, ill.
a jövedelemt~l fog függeni. Ezzel kapcsolatban fontos megvizsgálnunk azt is,
hogy az adott jószág vásárlását illet~en a racionális fogyasztó képes
megállapítani, hogy mekkora az a maximális összeg (ár), amelyet hajlandó
kifizetni a termék megvásárlásáért. Ezt az árat a fogyasztó rezervációs árának
(rezervahá cena - reservation price) nevezzük. Racionális fogyasztónk
keresletéb~l azt is ki tudjuk olvasni, hogy mekkora az a maximális mennyiség,
amit hajlandó lenne elfogyasztani a vizsgált jószágból, ha azt ingyen kapná.
Ezen alapvet~ ismeretek nagyban segítséget nyújtanak az egyéni, ill. az
aggregált keresleti görbe megállapításainak ismertetéséhez.
17. ábra: Piaci keresleti görbe lineáris egyéni keresleti görbék
aggregálásával
78
A 17. ábra lineáris egyéni keresleti görbék aggregálását szemlélteti. A vizsgált
termék piacán összesen két típusú fogyasztó van jelen. Az els~ típusú fogyasztó
egyéni keresleti görbéje az ábrán dl jelöléssel látható (ez a fogyasztó legfeljebb
ql mennyiséget hajlandó elfogyasztani a vizsgált jószágból), a második típusú
fogyasztó vizsgált termék iránti keresletét a d2 egyéni keresleti görbe szemlélteti
(ez a fogyasztó maximum q2 mennyiséget lenne hajlandó elfogyasztani az adott
jószágból). A két egyéni keresleti görbe összegzésével (aggregálásával)
fejezhet~ ki a piaci keresleti görbe, melyet az ábrán D bet~vel jelölünk. Az
összpiaci keresleti görbe az ár függvényében mutatja meg, hogy a piacin
jelenlév~ fogyasztók összesen hány terméket lennének hajlandóak elfogyasztani.
Az ábrából az is leolvasható, hogy a vizsgált két fogyasztó legfeljebb q, + q2
mennyiséget hajlandó együtt elfogyasztani a termékb~l.
Bár a keresleti görbét - legyen az egyéni keresleti görbe, vagy éppen piaci
keresleti görbe - az esetek túlnyomó részében egy olyan összefüggésnek
tekinthetjük, amely az ár függvényében adja meg a keresett mennyiséget, azaz
Q(P), el~fordulnak olyan esetek is, amikor a keresleti görbe felírása a mennyiség
függvényében adja meg az árat, P(Q). ezt az utóbbi felírást inverz keresleti
függvénynek (inverzná funkcia dopytu - inverse demand function)
nevezzük. Vizsgáljunk meg erre vonatkozóan egy egyszer~ esetet. Ugyan azt a
keresletet leíró összefüggést fogjuk megadni kétféleképpen:
Q =15 - 3P —› a keresleti függvény felírása azt mutatja meg, hogy hogyan
függ az árszintt~l az, hogy mennyi terméket szeretnének vásárolni a
fogyasztók a piacon, vagyis adott áron mennyi jószágot hajlandóak
megvásárolni.
P =5 -2 —> a keresleti függvény inverz alakja a vizsgált jószágnak azt a
3
piaci árát mutatja, amely mellett Q egységet fognak keresni a piacon.
79
A piaci kereslet nem állandó, annak változását több tényez~ is befolyásolja.
Ezen befolyásoló tényez~k közül — mivel vizsgálataink során a valóság
leegyszer~sített képét vesszük górcs~ alá — csupán kett~re hívnám fel a
figyelmet, ez pedig nem más, mint a jószág iránt keresletet támasztó fogyasztók
száma, ill. a fogyasztók egyéni keresletének módosulása. Ezen tények
ismeretében könnyen belátható, hogy amennyiben egyik, vagy a másik
befolyásoló tényez~ jelentkezik, az a piaci keresleti görbe változását idézheti
el~.
A keresletet a fent említetteken kívül az árak, ill. a jövedelem változása is
befolyásolhatja. Azt mondjuk, hogy a kereslet érzékenyen reagál az árak és a
jövedelem változására. A közgazdászok ezen érzékenység kifejezésére a
rugalmasságnak (elasticita — elasticity) nevezett mértéket használják. A
kereslet rugalmassága (elasticita dopytu — elasticity of demand) tehát
megmutatja, hogy hány százalékkal változik meg a vizsgált jószág iránti kereslet
valamely keresletet befolyásoló tényez~ (egységár, jövedelem) egy
százalékpontos változására.
A kereslet rugalmassága közül a továbbiakban betekintünk a kereslet
árrugalmasságának, a kereslet jövedelemrugalmasságának, valamint a kereslet
kereszt-árrugalmasságának alapvet~ összefilggéseibe.
A kereslet árrugalmassága (cenová elasticita dopytu — price elasticity of
demand) (jele s, ejtsd:epszilon) megmutatja, hogy hány százalékkal változik
meg a vizsgált jószág kereslete az adott jószág árának egy százalékos
változásának következtében.
a keresett mennyiség százalékos változása
a kereslet árrugalmasága—
az ár százalékos változása
80
Egy jószág keresletének árrugalmassága negatív és pozitív értéket egyaránt
felvehet. Amennyiben a vizsgált jószág keresletének árrugalmassága negatív
el~jel~ szám, akkor az általunk vizsgált jószágból keresett mennyiség ellentétes
irányban változik, mint a jószág egységára, vagyis amennyiben a jószág
egységára emelkedik, kevesebbet fognak bel~le vásárolni és fordítva. Ebben az
esetben az általunk vizsgált jószág közönséges jószág. Pozitív el~jel~ kereslet
árrugalmasság esetén a jószág iránti kereslet változásának iránya megegyezik a
jószág egységárának változásának irányával, tehát amennyiben csökken a jószág
ára, akkor csökken a bel~le keresett mennyiség is, ill. fordítva. Az ilyen jószágot
(liffen jószágnak nevezzük.
A kereslet árrugalmasságát általában abszolút értékben szokás megadni. Ilyen
értelemben az árrugalmasság a következ~ értékeket veheti fel:
a) lep..1)1—>rugalmas kereslet (elastickS, dopyt — elastic demand), vagyis
amennyiben a vizsgált jószág ára 1 százalékkal változik, akkor a jószág
iránti kereslet több mint 1 százalékkal változik meg. Amennyiben az
általunk vizsgált jószág közönséges jószág úgy rugalmas kereslet esetén a
jószágot értékesít~ gazdasági szerepl~nek javasoljuk a jószág
egységárának csökkentését, hiszen ez a bevételeinek növekedését vonja
magával.
b) I6 = 1 —>egységnyi rugalmasságú kereslet (jednotková elasticita
dopytu — unit elastic demand), a jószág árának 1 százalékos változására
a jószág iránti kereslet éppen 1 százalékkal változik meg. Amennyiben az
egységnyi rugalmasságú kereslet a közönséges jószágot illeti, akkor az azt
értékesít~ gazdasági szerepl~nek nem javasoljuk a vizsgált jószág.
81
 egységárának változtatását semmilyen irányban, ugyanis az nem fog
bevétel növekedést vonni maga után.

c) i6(1--›rugalmatlan kereslet (neelastic dopyt — inelastic demand),

a jószág árában bekövetkezett 1 százalékos változás a jószág iránti

keresletet kevesebb mint 1 százalékban változtatja meg. Közönséges
jószág esetében rugalmatlan keresletnél a jószágot értékesít~ gazdasági
szerepl~nek javasoljuk a jószág egységárának emelését, ugyanis ámbár a
kereslet vissza fog esni valamelyest a jószág iránt, mégis bevétel
Q
növekedésre tesz szert.
19. ábra: Árrugalmasság negatív meredekség~ konvex keresleti görbe
A továbbiakban vizsgáljunk meg egy lineáris és egy negatív meredekség~
esetén
konvex keresleti görbét árrugalmasság tekintetében.
Amennyiben az árbevétel minden árváltozás mellett állandó marad, akkor a
vizsgált jószág árrugalmasságának abszolút értéke éppen egy. A 19. Ábrán
szemléltetett negatív meredekség~ konvex keresleti görbe mentén az ár és a
mennyiség szorzata minden pontban állandó, vagyis a keresleti görbe állandó
árrugalmassággal jellemezhet~, melynek nagysága abszolút értékben 1.

A kereslet érzékenységét a jövedelemrugalmassággal is kifejezhetjük. A

kereslet jövedelemrugalmassága (d~chodková elasdcita dopytu — income
elasticity demand) (jele ti , ejtsd: éta) kifejezi, hogy hány százalékkal
változik meg a vizsgált jószág iránti kereslet, amennyiben a fogyasztó
>Q
jövedelme 1 százalékkal megváltozik.
18. ábra: Változó árrugalmasság lineáris keresleti görbe mentén a keresett mennyiség százalékos változása
a kereslet jövedelemiugalmasságt
a jövedelem százalékos változása
Lineáris keresleti görbe mentén a kereslet árrugalmasságának abszolút értéke
változó, a függ~leges tengelymetszeten végtelen, a görbe felénél pontosan
AQ
egységnyi, majd a vízszintes tengelymetszetben zérus.
=A
Qm=Q..
'Q m
'—
m

82 83
Egy jószág keresletének jövedelemrugalmassága negatív és pozitív értéket egyaránt felvehet. Amennyiben a kereszt-árrugalmasság értéke negatív, akkor y

egyaránt felvehet. jószág árának növekedése, csökkenti az x jószág iránti keresletet. Az ilyen
esetben x és y jószág kiegészít~ viszonyban van, hiszen ha az egyik (y) jószág
Amennyiben a vizsgált jószág keresletének jövedelemrugalmassága pozitív
el~jel~ szám, akkor az általunk vizsgált jószágból keresett mennyiség megdrágul és kevesebbet fogyaszt bel~le a fogyasztó, akkor a rögzített arányban

megegyez~ irányban változik, mint a fogyasztó jövedelme, vagyis amennyiben a való fogyasztást figyelembe véve csökkenteni fogja vizsgált fogyasztónk az x

fogyasztó jövedelme emelkedik, többet fog bel~le vásárolni és fordítva. Ebben jószágból vásárolt mennyiséget is. Amennyiben a vizsgált x és y jószágra
vonatkozóan a kereszt-árrugalmasság értéke nulla, akkor az általunk vizsgált
az esetben az általunk vizsgált jószág normál jószág. Negatív el~jel~ kereslet
jövedelemrugalmasság esetén a jószág iránti kereslet változásának iránya két jószág nincs egymásra hatással, vagyis ha y jószág ára megváltozik, akkor ez
nem fogja befolyásolni az x jószágból fogyasztott mennyiséget, a jószágok
ellentétes a fogyasztó jövedelmének változásával, tehát amennyiben növekszik a
figgetlenek egymástól. Amennyiben azonban y jószág árának emelkedése növeli
fogyasztó jövedelme, akkor csökken a jószágból keresett mennyiség is, ill.
az x jószágból keresett mennyiséget, tehát a kereslet kereszt-árrugalmassága
fordítva. Az ilyen jószágot alsóbbrend~ (inferior) jószágnak nevezzük.
pozitív, akkor az általunk vizsgált két jószág egymással helyettesít~ viszonyban
Amennyiben a kereslet jövedelemrugalmassága abszolút értékben egynél kisebb,
áll.
akkor a vizsgált jószág közszükségleti cikknek min~sül. Luxus javakról akkor
beszélünk, ha a vizsgált jószág jövedelemrugalmasságának abszolút értéke Mintafeladat:
egynél nagyobb.
A személyautóba szerelhet~ akkumulátorok piacán a fogyasztók két típusa
Azon túlmen~en, hogy az általunk vizsgált x jószág keresletére hatással van a (csoportja) van jelen. Az egyik csoport akkumulátorok iránti keresletét a
fogyasztó jövedelme, valamint a vizsgált x jószág egységára, ill. annak alakulása q, = 40-10P összefüggés írja le, míg a másik csoport vizsgált jószág iránti
azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy hogyan alakul a fogyasztó által kereslete a q, = 64-8P összefüggéssel adott.
fogyasztott y jószág ára. Mindez nagyon könnyen belátható, hiszen gondoljunk
a) Ábrázolja fogyasztók két csoportjának keresleti görbéjét és az összpiaci
csak vissza a fogyasztó preferenciarendezésével és fogyasztói optimumával
keresleti görbét is!
kapcsolatos alapismereteinkre, melyeknél többek között szót ejtettük a jószágok
b) Adja meg az összpiaci keresleti görbét leíró összefüggés egyenletét!
helyettesítésér~l, valamint a fogyasztó által vásárolt jószágok rögzített arányban
c) Vizsgálja meg az akkumulátorok árrugalmasságát P=5 árszinten!
való fogyasztásáról is. Ez a tény is indokolja egy újabb érzékenységi mutató, a
d) A vizsgált jószág árrugalmasságának ismeretében milyen stratégiát
kereszt-árrugalmasság alapvet~ ismertetését.
követne, amennyiben Ön árusítaná az akkumulátort?
A kereslet kereszt-árrugalmassága (krflová elastkita dopytu — Cross-price
Megoldás:
elasticity of demand) kifejezi, hogy hány százalékkal módosul egy termék (x)
iránti kereslet egy másik termék (y) árának egy százalékos változásának a) A fogyasztók keresleti görbéi lineáris összef~ggések, amiket az ábrázolási
hatására. A kereslet kereszt-árrugalmassága negatív, nulla és pozitív értéket keretrendszerben egyenesek fognak megtestesíteni. Közismert, hogy egy

84 85
 egyenes megrajzolásához két pontra van szükség, ezek a pontok legyenek mentén haladva egyre közeledve az origóhoz vizsgáljuk, hogy adott
az egyéni keresleti görbe vízszintes és függ~leges féltengellyel kialakított árszintek (árintervallumok) esetében a piacon jelen lév~ fogyasztók közül
metszéspontjai, tehát a rezervációs ár (keresleti görbe és a függ~leges ár ki hajlandó fogyasztani, ill. mennyi jószágot hajlandó fogyasztani.
tengely metszéspontja) meghatározás mellett azt is meg kell vizsgálnunk, D:
hogy az adott fogyasztó maximálisan hány terméket hajlandó P)8Q=0
4(1) •Q=q, =40-10P
elfogyasztani (keresleti görbe és a vízszintes mennyiségi tengely
l';'.4Q=q1 +q 2 =104-8P
metszéspontja).
c)
1. Fogyasztó (d1 ):
P=5
Rezervációs ára P=4, mert amennyiben q1= 0 = 0 = 40-10P—>P= 4
eP =9
•
Maximálisan fogyasztandó termék: q1 =40, mert P= 0 q,= 40-10.0 = 40

2. Fogyasztó (d2): P= 12 5
,=—= P Q =
104-18.4 32
Rezervációs ára P=8, mert amennyiben q,= O O = 64-8P -->P= 8

Maximálisan fogyasztandó termék: q 2=64, mert P=0q2 = 64-8.0 =64
d) A vizsgált jószág kereslete árrugalmasság tekintetében rugalmas
Az akkumulátorról megállapítható, hogy közönséges jószág (a negatív
el~jel arra utal, hogy ellentétesen változik a keresett mennyiség és a
jószág ára, tehát ha n~ az akkumulátor ára, akkor csökkenni fog a keresett
mennyiség).
keresletnek min~sül, hiszen abszolút értékben nagyobb, mint 1.
Figyelembe véve a vizsgált jószág árrugalmasságának nagyságát a termék
értékesít~jének az árcsökkentést javasolhatjuk, hiszen a termék árának
1%-os csökkentése esetén a termék iránti kereslet 2,8125%-al emelkedik
meg.

40 64 104
Q
A rezervációs ár ismerete egy rendkívül fontos jellemz~je a fogyasztó jószág

b) Az összpiaci keresleti görbe egyenletét (D) a piacon jelen lév~ fogyasztók iránt támasztott keresletének, ahogyan arra jelen fejezeten belül már korábban

rezervációs árának, valamint a fogyasztók által keresett mennyisége rávilágítottunk. Szerencsére azonban a fogyasztó nem kényszerül arra, hogy az

vonatkozó összefüggés ismeretében adjuk meg. A függ~leges (ár) tengely adott jószágokat a rezervációs árával szinte megegyez~ áron vásárolja meg,

86 87
hanem egy ennél alacsonyabb piaci ár mellett tudja megvásárolni a jószágot.
Ebben az esetben a fogyasztó án. fogyasztói többletre (nadbytok spotrebitel'a
— consumer's surplus) tesz szert. A fogyasztói többlet a fogyasztó rezervációs
árának ismeretében nem más, mint az a pénzmennyiség, amivel a fogyasztó
többet lenne hajlandó fizetni valamiért, mint annak aktuális piaci ára.
P piaci ár
• ep pozitív - áremelkedés hatására a kereslet növekedett - Giffen-jószág
• ep negatív - áremelkedés hatására a kereslet csökkent - Közönséges jószág
Rugalmas kereslet: lel ,I > 1 (1 %-os árváltozás a vizsgált jószág több mint
1%-os kereslet változását eredményezi.)
Rugalmatlan kereslet: lepI <1 (1 %-os árváltozás a vizsgált jószág kevesebb,
mint 1%-os kereslet változását eredményezi.)
Egységnyi rugalmasságú kereslet: lep = 1 (1 %-os árváltozás a vizsgált
jószág éppen 1%-os kereslet változását eredményezi.)
Kereslet itivedeleinrugalmassága
— megmutatja, ha a jövedelem 1%-kal változik, hány százalékkal változik a
AC,
vizsgált jószág kereslete.n = 2?- ;;
7, = Q', • 7
n

• Ti pozitív — jövedelem T hatására a kereslet növekedett — normál jószág

• i, negatív —jövedelem T hatására a kereslet csökkent — inferior jószág
Q
> 1 - luxus javak
20. ábra: Fogyasztói többlet
I'iI < 1 - közszükségleti cikk
Egy vizsgált termék piacán jelenlév~ fogyasztók fogyasztói többletét Kereslet kereszt-árrugalmassága — megmutatja hány százalékkal módosul az
egyénenként is meg tudjuk vizsgálni, ill. a fogyasztók által realizált fogyasztói egyik termék (x) kereslete a másik termék (y) árának 1 %-os változása révén.
többlet összegezhet~ is.
• Fogyasztói többlet - a fogyasztó rezervációs árának ismeretében nem más, mint
az a pénzmennyiség, amivel a fogyasztó többet fizetne bizonyos jószág esetén,
Összefoglaló mint annak piaci értéke.

Piaci keresleti görbe — a termék ára és a piacon jelenlév~ fogyasztók által

keresett összmennyiség közti összefüggést írja le. A piaci kereslet
Szakkifejezések szótára
meghatározása az egyéni keresletek aggregálásával megy végbe.
Kereslet árrugalmassána - megmutatja, ha a jószág ára 1%-kal változik, hány Aggregált kereslet Agregátny dopyt Aggregate
tQ
demand
százalékkal változik a vizsgált jószág kereslete. ep = =Q p• 2
7 Egységnyi Jednotková Unit elastic
A kereslet árrugalmasságának el~jele megmutatja, hogy a vizsgált jószág az rugalmasságú kereslet elasticita dopytu demand
áremelkedésre kereslet növekedéssel vagy — csökkenéssel reagál.

88 89
Fogyasztói többlet Nadbytok Consumer's el. Határozza meg a fogyasztók érzékenységét a vizsgált termék árának

spotrebitera surplus változására vonatkozóan! Jól döntött-e a vizsgált érzékenységi mutató

keresleti Inverzná funkcia Inverse demand alapján a kisbolt tulajdonosa? A válaszát számítással indokolja!
Inverz
függvény dopytu function
Price elasticity 2. Egy termék piacát egyszer~sített körülmények között vizsgálva azt
Kereslet Cenová elasticita
árrugalmassága dopytu of demand tapasztaljuk, hogy a termék piacán két fogyasztó van jelen. Az egyik

D~chodková lncome elasticity fogyasztó egyéni keresleti görbéje d,: q, =12-2P , a másik fogyasztó egyéni
Kereslet
_ -
jövedelemrugalmassága elasticita dopytu of demand keresleti görbéje d2 : q, =I5-5P összefüggéssel írható le. Adja meg a vizsgált

Kereslet kereszt- Kraová elasticita Cross-price termék piacára jellemz~ összpiaci keresleti görbe egyenletét és készítsen

árrugalmassága - dopytu - elasticity of ábrát!

demand
Kereslet rugalmassága Elasticita dopytu Elasticity of 3. A vizsgált jószág piacán az összpiaci keresletet D: P =7 — 2-összeftiggés írja
4
demand
le. Számszer~sítse a vizsgált jószág piacán jelen lév~ fogyasztók által
Piaci kereslet - Celkov‘jr dopyt - Market demand
realizált fogyasztói többlet nagyságát, amennyiben a vizsgált jószág piaci ára
Rezervációs ár Rezerva~ná cena Reservation
5 pénzegység! Ábrával szemléltesse az azonosított fogyasztói többletet!
price
Rugalmas kereslet - ElastickS, dopyt - Elastic demand
Rugalmasság - Elasticita - Elasticity
Rugalmatlan kereslet - N.eelastick dopyt - Inelastic demand

Gyakorló feladatok

L A helyi kisboltban nem tartanak túlságosan b~ termékválasztékot, de azért

különböz~ termékeket tud itt beszerezni a fogyasztó. A vizsgált helyi
kisboltban az 1 literes kiszerelés~ narancslé ára 1,5€volt, ekkor a fogyasztók
Összesen 35 litert vásároltak bel~le. A kisbolt tulajdonosa felbuzdulva a
narancslé nagy mennyiség~ fogyasztásán úgy döntött, hogy az 1 literes
kiszerelés~ narancslé árát 2,5E-ra emeli meg. A fogyasztók az áremelés
hatására már nem vásároltak annyi narancslét, összesen csak 20 liter fogyott

90 91
3. A VÁLLALATOK TERMELÉSE — a piac kínálati oldala
A fejezet célja megismertetni az olvasót a piac
kínálati oldalára vonatkozó alapvet~
összefüggésekkel, valamint ezek kapcsolatával, ill.
esetleges hatásával a fogyasztókra, azok
viselkedésére a piacon.
Kulcsszavak: termelés, költségek, technológiák
A fogyasztók által fogyasztott javak (termékek, szolgáltatások) el~állításával a
piac kínálati oldalán jelen lév~ gazdasági szerepl~k (vállalatok) hozhatók
kapcsolatba. Tekintettel arra, hogy a piacon kínált javak különböz~ek, ezért
más-más termelési technológia segítségével történik az el~állításuk. A
termelési technológia jellemz~it~l függetlenül azonban a javakat kínáló
gazdasági szerepl~knek számolniuk kell a javak el~állításával kapcsolatban
felmerül~ költségekkel (kiadásokkal). Ezen költségek megfelel~ mérték~
figyelembevétele mellett tudjuk megvizsgálni az adott gazdasági szerepl~
kínálatát, és a javak értékesítésének következtében kimutatható nyereségét,
profitját.
92
3.1 Termelési fügp.,N ények jellemz~i
A fejezet célja mélyebb betekintést engedni a piac
kínálati oldalát képvisel~ vállalatok tevékenységébe
a javak el~állításával kapcsolatban. Mindezekhez
els~dlegesen ismertetésre kerülnek a termelési
tényez~k csoportjai, valamint a termelési technológiák is, melyek segítségével a
termelési tényez~ket felhasználva javakat állíthatnak el~ a vállalatok.
Kulcsszavak: termelési tényez~, termelési halmaz, termelési technológia,
termelési függvény
A piac kínálati oldalán jelen lév~ gazdasági egységek (vállalatok) állítják el~ és
kínálják ezáltal értékesítésre azokat a javakat (termékeket és szolgáltatásokat),
melyek iránt a fogyasztók keresletet támasztanak.
Ahhoz, hogy a vizsgált javakat el~ tudja a vállalat állítani, alapanyagokra, án.
termelési tényez~kre (vyrobné faktory (vstupy) — factors of production) van
szükség. A termelési tényez~k (inputok) termelési folyamatban való
felhasználásával a vállalat javakat (vystupy — goods) állít el~. A javak
el~állításához szükséges termelési tényez~k (inputok) közé többféle inputot is be
tudunk sorolni. Általánosan azonban a termelési tényez~ket két kategóriába
csoportosíthatjuk, ez a két kategória a munka (páca — labor) (L) és a t~ke
(kapitál capital) (K). Az teljesen nyilvánvaló, hogy mit értünk munka alatt,
azonban a t~két, mint termelési tényez~t pontosítjuk. T~kejavak alatt
mindazokat a korábban már termeléssel létrehozott eszközöket, gépeket,
épületeket, felszereléseket, alkatrészeket, energiát, stb. értjük, melyeket
felhasználnak a termelés folyamán. Közgazdasági értelemben a t~kejavakhoz
93
sorolható nem csak a pénzt~ke (finan&ir kapitál — financial capital), ill. a
kibocsátás
fizikai t~ke (fyzick kapitál — physical capital), hanem a szellemi t~ke
(intelektuály kapitál — intellectual capital) is, mely a megszerzett tudást
egyfajta t~keként értelmezi.

A javak el~állításához azonban nem elégséges, ha rendelkezünk az

el~állításukhoz szükséges termelési tényez~kkel, hiszen azt is tudnunk kell,
hogy hogyan kell az adott termelési tényez~ket felhasználnunk, hogy abból
javakat állítsunk el~. X termelési tényez~

Mivel a javak el~állításához szükséges termelési tényez~k korlátozott

mennyiségben állnak rendelkezésre, ill. a vállalatok számára korlátozott
mértékben beszerezhet~ek, s mindezek mellett a vállalat egy adott mennyiség~
kibocsátást csak bizonyos inputkombinációkkal képes megvalósítani, ezért
ezekkel a technológiai korlátokkal (technologické obmedzenia —
technological constraints) minden vállalatnak számolnia kell. Az összes olyan
input-output kombinációt, amely technológiailag megvalósítható termelési
halmaznak (produUná mnoskina - production set) nevezünk. Mivel azonban
a vállalat számára a termelési tényez~k beszerzése ráfordítással (költséggel) jár,
ezért az összes input-output kombináció közül az lesz a vállalat számára a
felhasznált inputok mennyiségével.a maximálisan el~állítható outputot mutatják.
Ezek az input-outpu kombinációk a termelési halmaz határán találhatók meg. A
termelési halmaz határán lév~ pontok által meghatározott függvény a vállalat
termelési függvénye (produl&ná funkcia — production function), mely adott
mennyiség~ termelési tényez~ felhasználásával elérhet~ maximális lehetséges
kibocsátást mutatja.
21. ábra: Termelési halmaz egy input (x) és Q kibocsátás esetén
A vállalatok által el~állított jószágok esetében nem csupán egy termelési
tényez~t (inputot) használnak fel. Mivel vizsgálataink során a valóság
leegyszer~sített képével dolgozunk, ezért a továbbiakban olyan eseteket és azok
jellegzetességét vesszük sorra, ahol két input felhasználásával állítható el~ az
output, tehát a jószág.
Amennyiben termelési tényez~ként felhasznált inputunk a munka (L) és a t~ke
(K), akkor az ezek felhasználásával el~állított output (Q) általánosan a
következ~ összefüggéssel írható fel:
Q = F(L,K)
A felhasznált termelési tényez~k és a kibocsátás közti kapcsolatot
egyenl~termék-görbékkel (indiferene'ná krivka produkcie — izokvant)
(izokvantokkal) ábrázoljuk. Az egyenl~termék-görbe mindazon
inputkombinációk halmaza, melyek éppen elégségesek az adott
outputmennyiség el~állításához. Az egyenl~termék-görbék segítségével az adott
jószág izokvat térképét tudjuk ábrázolni.

94 95
Egy valamir~l viszont eddig nem ejtettünk szót. A fogyasztó által keresett
jószágok különböz~ek, különböz~ módon, vagyis technológiatípus tekintetében
(varrógép)
eltér~ módon állítják ~ket el~. Márpedig ebben az esetben az el~állításukat leíró
termelési függvények is különböz~ek lesznek, ahogyan a termelési függvények
3 c;t
ábrázolásához használt izokvantok is.

Az izokvantok alakjukat tekintve hasonlítanak a fogyasztó jellemzése során már

2 Q2
ismertetett közömbösségi görbékhez, azonban nem feledkezhetünk meg arról,
hogy az izokvantokhoz az outputmennyiségeket rendeljük hozzá, tehát azt,
1 Qi
amennyit termelni tudunk az inputok adott mennyiségének és kombinációjának
felhasználásával, nem pedig az elért hasznossági szintet. Vizsgáljuk meg a
továbbiakban a legjellemz~bb technológiatípusokat és a hozzájuk tartozó 1 2 3
L (ember)
izokvantokat, valamint az azt leíró termelési fuggvényt:
22. ábra: Izokvantok Leontief technológiával el~állított jószág esetén
a) Leontief technológia — a termelési tényez~k (inputok) együttes, rögzített
arányban való felhasználásával el~állított jószágot leíró technológia.
Képzeljük el, hogy párnahuzatokat varrunk, s mindezt úgy, hogy egy b) Tökéletes helyettesítés technológiája — amennyiben a vizsgált output
varrógéphez egy ember szükséges. Nem fordulhat el~, hogy egy ember el~állításához használt termelési tényez~k tökéletesen helyettesítik
egyszerre két varrógépen dolgozik, ahogyan az sem, hogy egy varrógépet
egymást, akkor a termelési folyamatot leíró termelési függvény általános
egyszerre két ember használjon. Ebben az esetben az elkészített esete:
párnahuzatok száma a varrógépek és az emberek minimum értékét~l függ.
Q= F (L, K) = aL+bK
Az esetet leíró termelési függvény általános alakja:
A termelési függvényben használt a és b paraméterek pozitív értéket
Q = F(L,K)= min(aL; bK)
vesznek fel és a termelési tényez~ helyettesítési arányának
A termelési függvényben szerepl~ a és b pozitív paraméterek, a termelési
meghatározásában játszanak szerepet. Vizsgáljuk meg azt a rendkívül
tényez~k rögzített arányban való felhasználása az aL=bK összefüggéssel egyszer~ esetet, amikor az ebédhez köretet szeretnénk készíteni. Mivel
írható fel. A technológiatípusra jellemz~ izokvantok L alakúak (a semmi nem~ étel iránt érzékenységet, esetleg allergiás reakciót nem
vízszintes és a függ~leges tengelyekkel párhuzamos derékszögek), a
tapasztaltunk még magunkon, teljesen mindegy számunkra, hogy
csúcspontjaik az aL=bK egyenl~séggel adott egyenes mentén fekszenek.
köretként rizst vagy burgonyát fogyasztunk. Ebben az esetben a köret
elkészítése szempontjából a rizs és a burgonya tökéletesen helyettesíti
egymást.
96 97
 A Á
burgonya

1
03

1 2 3 rizs

24. ábra: Közömbösségi térkép Cobb-Dougles technológiával el~állított

23. ábra: Egyenl~termék-görbe tökéletes helyettesítés technológiája esetén
javak esetében
Az esetet reprezentáló izokvantok negatív meredekség~ egymással
párhuzamos egyenesek.
c) Cobb-Douglas termelési technológia — amennyiben a jószág el~állítását A jószágok el~állításával kapcsolatos technológiákra vonatkozóan alapvet~

leíró összefüggés általános alakja: tulajdonságként feltételezzük:

Q= F(L,K)= A.La .K b a) monotonitás — a monotonitás értelmében amennyiben a jószág

el~állításához szükséges inputok közül egyik mennyiségét sem
A termelési függvényen belül az a és b pozitív paraméterek. Az A
csökkentjük, akkor a kibocsátás mennyisége sem csökkenhet;
paraméter a termelés terjedelmét méri, vagyis megmutatja, hogy mekkora
b) a technológiák konvexitása — amennyiben ugyan azt az
lesz a kibocsátás mértéke, amennyiben mindegyik inputból egy egységet
outputmennyiséget (LI ;KI ) és (L2;K2) inputkombinációkkal is
használunk fel. Az ilyen termelési technológiával el~állított javak
el~állíthatjuk, akkor ezen inputkombinációk súlyozott átlagával is
egyenl~termék-görbéi negatív meredekség~, konvex, jól viselked~
legalább akkora kibocsátást tudunk megvalósítani.
görbék.
A jószág el~állítása azonban nem csupán a termelési tényez~k, ill. termelési
technológiák azonosítását jelenti, hanem magával von egy sor egyéb kérdést is,
melyek megválaszolásához az el~állított jószágra vonatkozóan különböz~
mutatók számszer~sítését kell elvégeznünk. A továbbiakban e jellegzetes
mutatókat, összefüggéseket fogjuk szemügyre venni és röviden jellemezni.

98 99
Az egyik legismertebb vállalati mutatószám a termelés és a felhasznált termelési
tényez~ hányadosa, melyet átlagterméknek nevezünk. Egy tényez~
átlagterméke (priemeri4 produkt — average product) (AP) a terelési
eredmény és a termelési tényez~ felhasznált mennyiségének hányadosa. Mivel a
termelési tényez~k közül a t~két és a munkát vizsgáljuk, ezért a munkának és a
t~kének egyaránt meghatározzuk az átlagtermékét:
Q F(L,K) Q F(L K)
AP = = AP = jelöljük ki, hanem az alapján, hogy milyen döntési lehet~ségekkel rendelkezik a
L L L K K
A vállalatok kibocsátásának vizsgálata során felmerülhet olyan kérdés is, hogy
vajon mennyivel növeli meg a vállalat kibocsátását, ha az adott termelési
tényez~k közül az egyikb~l, vagy éppen a másikból eggyel többet dolgoz fel. Az
ilyen jelleg~ kérdések megválaszolásához a termelési tényez~k határtermékét
kell számszer~síteni, ugyanis a határtermék (marginálny produkt — marginal
product) (MP) megmutatja, hogy mennyivel változik a vállalat kibocsátása,
amennyiben az egyik inputból egy egységgel többet használnak fel. Határtermék
minden termelési tényez~re vonatkozóan kifejezhet~, tehát beszélhetünk a
munka és a t~ke határtermékér~l egyaránt.
AQ AF(L,K) AQ AF(L,K)
MPL — = MPK = =
AL AL AK AK
A határtermék közgazdasági lényege tehát az összkibocsátás változása
valamelyik inputtényez~ egységnyi növelése következtében. Az input újabb
egysége növeli a termelést, ami közgazdasági értelemben két fontos tényt von
maga után, egyrészt megváltozik az össztermék és az összráfordítás, ugyanakkor
megváltozhat a termelési tényez~ átlagterméke is. A kibocsátás alakulását
egyetlen termelési tényez~ változásának következtében — feltételezve, hogy
minden egyéb tényez~ változatlan marad — az ún. parciális termelési függvény
ábrázolja.
100
A termelési tényez~k változtatásával kapcsolatban azonban el kell
gondolkodnunk azon, hogy az egyes döntési lehet~ségeket meg tudják-e
egyáltalán valósítani id~ függvényében. Ezért rendkívül fontos az id~tényez~
figyelembevétele és ezzel együtt az alapvet~ gazdasági id~távok definiálása,
hiszen vannak olyan döntések, tervek, melyek azonnal megvalósíthatók,
ugyanakkor olyanok is, melyek megvalósításához bizonyosan több id~re van
szükség. A gazdasági id~távokat a vállalatok esetében nem naptár alapján
vállalat vezet~sége. Alapvet~en a következ~ gazdasági id~távokat
különböztethetjük meg:
a) rövid táv — el~re meghatározott szinten rögzített termelési tényez~k
jellemzik, melyek nem változtathatók meg;
b) hosszú táv— minden termelési tényez~ változtatható.
Vizsgálván a vállalat kibocsátását, ill. az egyes technológia típusokat, melyek a
jószág el~állítását leírják, felmerülhet bennünk a kérdés, hogy vajon lehetséges-
e a kibocsátáshoz használt inputokat helyettesíteni egymással, ill. amennyiben
igen, akkor ezt hogyan tudjuk kifejezni. A kérdés megválaszolásához tehát egy
olyan mutatót keresünk, amely megadja, hogy a vállalatnak milyen arányban
kell az egyik termelési tényez~t a másikkal helyettesítenie, hogy a kibocsátás
állandó maradjon. Ennek tudatában, és ismervén az el~z~ekben felvázolt
alapvet~ termelési technológiák jellemz~it, kijelenthetjük, hogy nem minden
esetben tudunk ilyen helyettesítési arányt meghatározni, hiszen a Leontief
technológiával történ~ el~állítás során mindkét termelési tényez~t együtt,
rögzített arányban használjuk fel egy egységnyi kibocsátás realizálásához.
Cobb-Douglas és tökéletes helyettesítés technológiájánál azonban tovább kell
gondolnunk a helyettesítési arány meghatározását, melyet a továbbiakban
technikai helyettesítési arány (technická miera substitúcie — technical rate
of substitution) (TRS) kifejezéssel illetünk. A technikai helyettesítési arány az
101
egyenl~termék-görbéhez húzott érint~ egyenes meredekségekén határozható
meg. A negatív meredekség~, konvex izokvatok esetében, tehát Cobb-Dougles
termelési technológiával el~állított javak esetében ez a következ~:
AK MPL
TRS(L,K)=—=
AL MPK
Tökéletes helyettesítés technológiájánál az izolcvantok meredeksége az esetet
leíró termelési függvényben használt a és b pozitív paraméterek hányadosa.
Ennél fogva tehát ebben az esetben a termelési tényez~kre vonatkozóan a
technikai helyettesítés irány meghatározásához használt összeftiggés a
következ~:
a
AK = —
TRS(L,K)=—
AL b
Érdekes eredményekkel találjuk szembe magunkat akkor is, ha a termék
el~állításához felhasznált inputok mindegyikét növeljük, pontosabban arányosan
b~vítjük és mindezek mellett azt vizsgáljuk, hogy ez milyen hatással lesz a
vállalat kibocsátására. Az összes ráfordítás egyidej~ növekedésének a
kibocsátásra kifejtett hatását a mérethozadék (miera v57nosov — returns to
scale) mutatja meg. Amennyiben» jószág el~állításához felhasznált termelési
tényez~k mindegyikét egyaránt t-szeresére növeljük (t>1), a kibocsátásra
vonatkozóan az alábbi eseteket azonosíthatjuk:
a) F(tL,tK)> t.F(L,K) - növekv~ mérethozadék (rastúca miera
vSmosov — increasing returns to scale), pl. kétszer több munkát és
ugyancsak kétszer több tökét használ fel a vállalat, aminek köszönhet~en
kibocsátása több mint kétszeresére emelkedik;
b) F(tL,IK)=LF(L,K) - állandó mérethozadék (kon§tantná miera
vPnosov — constant returns to scale), ugyan olyan mértékben b~vül a
102
vállalat kibocsátása, mint amilyen mértékben megemeli mindkét
termelési tényez~b~l felhasznált mennyiséget;
c) F(tL,ÉK) < t.F(L,K) - csökken~ mérethozadék (klesajúca miera
vSmosov — decreasing returns to scale), annak ellenére, hogy a
kibocsátáshoz szükséges minden termelési tényez~ mennyiségét ugyan
olyan arányban növeljük, a kibocsátás emelkedése mégis alul marad
ehhez képest.
A mérethozadék meghatározásában a Cobb-Douglas termelési technológiával
el~állított jószágok esetében segítséget nyújt a termelési függvényben a
termelési tényez~k kitev~inek ( a munka kitev~je a, a t~ke kitev~je b) összege.
A kitev~k összege alapján az alábbi eseteket azonosíthatjuk:
— amennyiben a kitev~k összege a+b>l, a termelési függvény növekv~
mérethozadékú;
—amennyiben a kitev~k összege a+b=1, a termelési függvény állandó
mérethozadékú;
— amennyiben a kitev~k összege a+b<1, a termelési függvény csökken~
mérethozadékú.
Mintafeladat
Lecsót szeretnénk készíteni. Egy adag lecsó elkészítéséhez 2db paprikára (P) és
3 db paradicsomra (R) van szükség.
a) Írja fel a termelési függvényt!
b) Állapítsa meg a termelési függvény mérethozadékát!
c) Számszer~sítse a termelési tényez~k határtermékét!
d) Ábrázolja a Q=4 kibocsátáshoz tartozó izokvantot!
103
Megoldás'

a) A termelési függvény felírásához el~szöz azonosítanunk kell a

Q=4
technológia típusát. Mivel a termelési tényez~ket együtt, rögzített 12

arányban használjuk fel a termék elkészítéséhez, ezért a kibocsátást

Leontief technológiát leíró termelési függvény fogja szemléltetni,
melynek általános alakja Q= F(L,K)= min(aL; bK), ahol a termelési
tényez~k rögzített arányban való felhasználását az aL=bK összefüggés
írja le.

1 adag lecsó elkészítéséhez paprikából (P) 2db-ra van szükség:

S
1
1= 2a —> a = —
2

1 adag lecsó elkészítéséhez paradicsomból (R) 3db-ra van szükség:

Összefoglaló
1
1= 3b —> b = —
3 Termelési függvény — adott termelési tényez~k (K, L) felhasználásával
elérhet~ maximális kibocsátást (Q) mutatja. Q = F (K , L)
A kibocsátást leíró termelési függvény: Q = F(P,R)= Egyenl~termék görbék (lzokvantok) — olyan inputkombinációk halmaza,
;1)
melyek adott output mennyiség el~állításához szükségesek.
b) A termelési ftiggvény mérethozadéka: Technikai helyettesítési arány (TRS) - megmutatja, hogy milyen arányban
R _> min 1.—
_P ._ P ;1._R t.Q helyettesíthet~ egyik termelési tényez~ a másikkal úgy, hogy a kibocsátás
Q=F(P,R)= állandó mérethozadékú
min(2 ' 3 2 3 állandó maradjon.

; Mrp = =Q; =1 Mérethozadék — megmutatja, hogyan változik a kibocsátás az inputtényez~k

W" 2 egyidej~, arányos növelésével.
M2R =1‘Q
' = Qk =
AR 3 • Növekv~ mérethozadék (Az inputok 2x-es növelésével a kibocsátás
több, mint 2x-esére n~.)
d) Azt az izokvantot kell ábrázolnunk, ami 4 egységnyi kibocsátásra
• Csökken~ mérethozadék (Az inputok 2x-es növelésével a kibocsátás
jellemz~. Ahhoz, hogy a megfelel~ izokvantot ábrázolni tudjuk, meg kell kevesebb, mint 2x-esére n~.)
állapítanunk, hogy 4 adag lecsó elkészítéséhez hány paprikára és hány • Állandó mérethozadék (Az inputok 2x-es növelésével a kibocsátás
paradicsomra van szükség. Miután ezt kiszámítottuk, a jószágtérben szintén 2x-esére n~.)

felvesszük az esetet jellemz~ izokvant csúcspontját és ráillesszük az L

alakú görbét, mely a 0:Z.4 kibocsátást ábrázolja.

104 105
 Cobb-Douglas Leontief technológia Tökéletes helyettesítés Munka - Práca - Labour
Izokvantok Negatív meredekségú, L alakú görbék Negatív meredekség~ Növekv~ Rastúca miera Increasing returns
konvex görbék egyenesek
T'RS M PL T RSv„,y a mérethozadék vYnosov to scale
TRS(L,K) = — mpK TRS(L,K) -=
Pénzt~ke - FinannY kapitál - Financial capital
Termelési Q = F(Ljo = A • La • Kb Q =F 1ic) = min(aL; bK) Q = F(L,K) =- aL + bK
függvény Szellemi t~ke Intelektuálny kapitál Intellectual
capital
Átlagtermék — megmutatja számunkra mekkora kibocsátás érhet~ el valamelyik
Technikai Technická miera Technical rate of
input egy egységnyi felhasználásával
helyettesítési arány substitúcie substitution
Q
APL = 7 (munka átlagterméke); APK =Q(t~ke átlagterméke) Technológiai korlát Technologické Technological
_
Határtermék - megmutatja számunkra mennyivel változik meg a kibocsátás, ha obmedzenia constraints
az egyik tényez~t egy egységgel növeljük, és a másik tényez~t változatlanul Termelési ftiggvény ProdukCná funkcia Production
hagyjuk.
function
1,-(munka határterméke); MPK = ‘ 1(2 (t~ke határterméke)
MPL = °9 Termelési halma7 - ProdukCná mno2ina - Production set
Termelési tényez~ VyrobnY faktor Factors of
(vstup) production
Szakkifejezések szótára
T~ke - Kapitál - Capital
Állandó Kon§tantná miera Constant returns
_
mérethozadék vYnosov to scale
Priememy produkt - Average product Gyakorló feladatok
Átlagtermék -
Csökken~ Klesjúca miera Decreasing 1. Sonkás bagettet szeretnénk készíteni. Egy bagett elkészítéséhez (eltekintve a
_
mérethozadék vynosov returns to scale többi összetev~t~l) 10 dkg sonkára (x) és 5 dkg sajtra (y) van szükség.
Egyenl~termék- I ndiferen'ená krivka lzokvant a) írja fel a termelési függvényt!
görbe - produkcie b) Ábrázolja az esetet jellemz~ néhány izokvantot!
(izokvanta) c) Határozza meg a technológiát leíró termelési függvény mérethozadékát!
Fizikai t~ke - Fyzicky kapitál - Physical capital
Határtermék - Marginálny produkt - Marginal product 2. Ebédre a fó fogás mellé köretet szeretnénk készíteni. Egy adag körethez
Javak - VYstupy - Goods (eltekintve a többi összetev~t~) lOdkg rizsre (R) vagy 15 dkg friss
Mérethozadék - Miera vynosov - Retums to scale salátakeverékre (S) van szükség.

106 107
a) Írja fel a termelési technológiát leíró termelési függvényt és ábrázolja az 3.2 Költségek és költséggörbék
esetre jellemz~ néhány izokvantot!
b) Hány adag köretet tudunk elkészíteni , ha rendelkezésünkre áll 0,5 kg rizs
A fejezet célja megismertetni az olvasót a
és 1,5 kg salátakeverék?
vállalatoknál javak el~állításával kapcsolatban
felmerül~ költségek típusaival, osztályozásával,
azok jellemzésével. Az egyes költségfajták
ismertetésén kívül az azokat leíró matematikai függvények ábrázolásával, és az
arra vonatkozó szabályokkal egyaránt foglalkozunk a fejezetnem.

Kulcsszavak: költségek, költséggörbék, határköltség, átlagköltség

A javak el~állításával karöltve a vállalatok kiadásokkal, költségekkel (náklady

— cost) szembesülnek. A termelés során felhasznált termelési tényez~k ára —
mely a vállalat számára költségként mutatható ki — rendkívül fontos szerepet
játszik a termelés alakulásában.

A vállalat által realizált kibocsátással kapcsolatban felmerül~ költségeket több

szempont szerint is csoportosíthatjuk. A továbbiakban csupán a leginkább
közismert csoportosításokat, ill. azok lényegét vesszük sorra.

Az el~állítás során rendszeresen felmerülnek a vállalat számára az anyagok, a

munkaer~, a felhasznált energia, vagy éppen küls~ szolgáltatások (pl. szállítás)
igénybevételével kapcsolatos költségek, melyek viszonylag gyorsan meg is
térülnek. Ezeket a költségeket folyamatos, azaz flow jelleg~ költségeknek
nevezzük. Legf~bb jellemz~jük, hogy olyan termelési ráfordítással kapcsolatos
költségek, melyek a vállalat számára gyorsan meg is térülnek.

A költségek többsége még az adott gazdasági évben a vállalat termelési,

kereskedelmi tevékenységéb~l fakadóan üzleti partnerekt~l érkez~ számlákon
mutatkozik meg, pl. beszerzett alapanyag ára, karbantartási költségek,

108 109
energiaköltség. Azokat a költségeket tehát, melyek az adott id~szakban a vállalat költségek összege adja meg a vállalatra vonatkozóan a rövid távon értelmezhet~
termelésével kapcsolatosan számlákon, pénzügyi átutalásokban megjelennek teljes költséget (celkové náklady — total costs) (TC(Q)).
kifejezett, vagy explicit költségeknek (explicitné náklady —expicit cost)
TC(Q)=VC(Q)+ FC
nevezzük. A folyó költségeknek dönt~ többsége explicit költség. Vannak
azonban olyan költségek, melyekr~l nem érkezik, s~t nem is érkezhet számla,
azonban a számviteli szabályok értelmében a vállalat költségként könyveli el,
ilyen költség például a különböz~ tárgyi eszközök elértéktelenedését tükröz~
értékcsökkenés (amortizáció). A költségeknek tehát azt a típusát, amely
tényleges pénzkifizetés formájában nem jelenik meg a vállalatnál a figyelembe
vett id~szakban, azonban a gazdasági folyamatok tekintetében a ráfordításokba
beleértend~ implicit költségeknek (implicitné náklady — implicit cost)
nevezzük.

A vállalat kibocsátásának realizálásával egyetemben arra is törekszik, hogy

költségeit minimalizálja és így érje el a termelési tényez~k felhasználásával a
maximális kibocsátási szintet. Az összefüggés, mely megmutatja, hogy adott Q
mennyiség~ output megteremtése milyen minimális költségvonzattal jár,
25. ábra: Teljes költség, változó költség és fix költség
költségfüggvénynek (funkcia nákladov — cost function) nevezzük. A
költségek rövid távú vizsgálata során az el~állított jószág vonatkozásában a
költségeket úgyszintén csoportosílhatjuk. Vannak olyan költségek, melyek A kibocsátás növelésével a vállalatban kimutatott változó költség és a teljes
nagysága az el~állított jószág mennységének függvényében változik, s költség is egyaránt növekszik, hiszen a termelés növelése érdekében újabb
ugyanakkor vannak olyan költségek is, melyek nagyságát nem befolyásolja a forrásokat kell bevonni a vállalatba, melyek növelik a vállalat költségét. Ezzel a
vállalat kibocsátása. ténnyel karöltve azonban felmerül a kérdés, hogy vajon hogyan tudjuk

Állandó, vagy fix költségnek (fixné náklady — fixed costs) (FC) nevezzük megvizsgálni, kifejezni, számszer~síteni, hogy mennyivel növekszik meg a

azokat a költségeket, melyek függetlenek a kibocsátás nagyságától, pl. bérleti vállalat teljes költsége egy újabb egységnyi termék el~állításával. A mutató,

díj, kamat, biztosítás, stb. A vállalat azon költségei, melyek változnak a mely a kérdés megválaszolásában segít, az ún. határköltség (marginálne

kibocsátás függvényében, pl. alapanyagköltség a változó költségek (variabilné náklady — marginal costs). A határköltség (MC(Q)) azt számszer~síti, hogy

náklady — variable costs) (VC(Q)) kategóriájába sorolandó. A változó és a fix egy egységnyi többlettermék el~állítása a vállalat számára mekkora teljesköltség
változást eredményez. Mivel a termék el~állítása a teljes költségen belül csupán

110 111
a változó költség mértékét befolyásolja, ezért a határterméket a teljes költség, Az átlagköltségekre tehát a fent vázolt összefüggések értelmében igaz:
vagy a változó költség változásával számíthatjuk ki.
AC(Q)= AVC(Q)+ AFC(Q)
ATC(Q) áVC(Q)
MC(Q)=
AQ AQ
AFC AC
AVC
A határköltség által kifejezett információkon túl a vállalatok azt is nyomon AC
követik, hogy átlagosan mennyibe kerül számukra egy termék el~állítása. Ehhez AVC

különböz~ átlagos költségeket fejeznek ki.

Amennyiben azt szeretnénk kifejezni, hogy egy egységnyi el~állított termékre a

vállalatban kimutatott teljes költség mekkora része esik, akkor átlagköltséget
(priemerné náklady — average costs) számítunk.

TC(Q)
AC(Q)=
Q

Hasonlóképpen, ahogyan a vállalat teljes költségeit változó és fix költségekre Q

tudjuk szétbontani, úgy az átlagköltséget is felbonthatjuk átlagos változó
26. ábra: Átlagköltséggörbék összegzése
költségre és átlagos fix költségre. Az átlagos változó költség (priemerné
variabilné náklady — average variable costs) azt fejezi ki, hogy egy egységnyi
el~állított termékre a vállalatban nyilvántartott változó költségb~l mekkora A határköltség, az átlagköltség, valamint az átlagos változó költség jellemz~inek
összeg esik. ismeretében az említett költséggörbék ábrázolását segítend~ felhasználjuk a

VC(Q) vizsgálatuk során lesz~rhet~ követeztetéseket az alábbiak szerint:

AVC(Q)=
Q El~fordulhat, hogy az átlagos változóköltség-görbe kezdetben csökken~
Az átlagos fix költség (priemerné fixné náklady — average fixed costs) az tendenciájú, ez azonban nem szükségszer~. Tény azonban, hogy a kezdeti
egyégnyi kibocsátásra vonatkozó fix költséget fejezi ki. Minél több terméket esetleges csökkenés ellenére az átlagos változó költség emelkedni fog,
állít el~ a vállalat, annál kisebb lesz az egy termékre es~ változó költség amennyiben a vállalat állandó tényez~i változatlanok.
nagysága. - Az átlagos változó költségek változása miatt megállapítható, hogy az
átlagköltség görbe kezdetben ugyanúgy lehet csökken~ tendenciájú a
FC
csökken~ állandó költségek miatt, azonban utána egyértelm~en ez a
Q
mutató is emelkedni kezd.

112 113
 Nulla kibocsátási szintnél a vizsgált vállalat határköltsége és átlagos
változó költsége megegyezik.
A határköltség görbe az átlagköltség görbét és az átlagos változó költség
görbét is azok minimum pontjában metszi.
Az eddig ismertetett jellemz~k alapvet~en rövid távra érvényesek, ugyanakkor a
vállalat hosszú távon is szembesül a kibocsátással kapcsolatban költségekkel.
Hosszú távon a vállalat megváltoztatja „állandó" tényez~inek szintjét és azok
nem állandóak többé, hiszen hosszú távon minden költség változó.
A hosszú távú átlagköltség függvény (funkcia dlhodob5,ch priemern3ích
nákiadov - long-terin average cost function) (LAC) a hosszú távon elérhet~
minimális költséget mutatja, melyet a rövid távú átlagköltségek határoznak meg.
Ábrázolás tekintetében az átlagköltség függvények alsó burkoló görbéjeként
tüntethet~ fel.
AC
Rövid távú
átlagkölts.......ggörbék
LAC
27. ábra: Rövid távú és hosszú távú átlagköltségek
114
Az alsó burkológörbeként szemléltetett hosszú távú átlagköltségzörbe
alapvet~en azt a tényt testesíti meg, hogy a vizsgált vállalatok több üzemméret
közül választhatnak, és mindegyik alternatívához tartozik egy-egy rövid távú
átlagköltség függvény. Az egyes alternatívákra jellemz~ minimális átlagköltség
segítségével rajzolódik ki a hosszú távú átlagöltséget ábrázoló görbe.
Hosszú távon az átlagköltség görbe alakja az esetre jellemz~ termelési függvény
mérethozadékántól függ:
- növekv~ mérethozadék — az LAC negatív meredekség~ (a kibocsátás
növelésével a hosszú távú átlagköltség csökken);
állandó mérethozadék — az LAC a vízszintes tengellyel párhuzamos (a
kibocsátási szintt~l függetlenül a hosszú távú átlagköltség konstans);
csökken~ mérethozadék — az LAC pozitív meredekség~ (a kibocsátás
növelésével a vizsgált vállalat hosszú távú átlagköltsége is emelkedik).
A vállalat kibocsátásával kapcsolatban felmerül~ költségeket a rövid és hosszú
távra vonatkozó jellemzésük, ill. az ide vonatkozó költségtípusokon,
mutatószámokon kívül fontos szem el~tt tartani azt is, hogy az esetet jellemz~
költséggörbék elmozdulhatnak. Az elmozdulás (változás) a vállalatok által
használt inputok árainak változása, ill. a vállalat által használt technológia
változásának következtésben mehet végbe. Amennyiben a tényez~ára és a
technológia is változatlan, akkor az elmozdulás a költséggörbék mentén történik.
Mintafeladat:
A vizsgált vállalat teljesköltség-függvénye TC(Q)= 4Q3 +6Q+8. Adja meg és
ábrázolja a vállalat határköltség-görbéjét, átlagos változó- és átlagköltség
görbéjét!
115
Megoldás:
MC
AC
MC(Q)=TC = 12Q2 +6 AVC
VC(Q) AVC
AVC(Q)= _4Q2 +6 MC
Q AC
TC(Q) 8
AC(Q)= = 4Q2 +6+-
Q Q
18
A költséggörbék ábrázolásához az ábrázolás szabályain kívül a jellegzetes, rövid
és hosszútávú egyensúlyi pontokat is ki kel fejeznünk:

Rövid táv — üzemszüneti pont:

MC(Q)= A VC (Q)
12Q2 + 6 = 4Q2 +6
8Q2 =0 Q
Q =0 MC(0) AVC (0) =6

Hosszú táv — fedezeti pont:

Összefoglaló
MC(Q)= AC(Q)
Költségfüggvény — megmutatja, hogy Q mennyiség~ output megtermeléséhez
12Q2 +6=4Q2 +6+ szükséges minimális költségek nagyságát.
Q
8Q2 Teljes költség függvény — rövid távon értelmezhet~ teljes költség függvény
Q
egyenl~ a változó (VC(0) és fix (FC) költségek összegével. Változó költségek
Q' = 1
Q =1 MC(1) = AC(1) = 18 azok a költségek, melyek függenek a kibocsátás szintjét~l. Fix költségek azok a
költségek, melyek függetlenek a kibocsátás szintjét~l.

TC(Q) = VC(Q) + FC

Határköltség — megmutatja számunkra, hogy egy egységnyi többlettermék

el~állítása a vállalat számára mekkora teljes költség változást eredményez.

ATC(Q) AVC(Q)
MC(Q) = AQ =
AQ

116 117
Átlagköltség — megmutatja számunkra egy egységnyi termékre es~ teljes Költség - Náklady - costs
rc(Q)
költség nagyságát. AC(Q) = Q Költségfüggvények - Funkcie nákladov - Cost functions
Teljes költség - Celkové náklady - Total costs
Átlagos változó költség - megmutatja számunkra egy egységnyi termékre es~
Változó költségek - Variabilné náklady - Variable costs
= vc(Q)
változó költség nagyságát. AVC(Q)
Q

Átlagos fix költség - megmutatja számunkra egy egységnyi termékre es~ fix Gyakorló feladatok
FC
költség nagyságát. AFC(Q) = —
Q
I. A vizsgált vállalat teljesköltség-függvénye TC (Q) = 2Q2 +3Q + 46 . Számítsa
ki, hogy 47 db termék el~állítása mellett mekkora változó és fix költséget
mutat ki a vizsgált vállalat!
Átlagköltség egyenl~ az átlagos változó költség és az átlagos fix költség
összegével.
2. A vállalat teljesköltség-függvénye TC(Q)= 3Q2 + 2Q + 48.
AC(Q) = AVC(Q) + AFC(Q) a) Adja meg a vállalat határköltségét, átlagos változó- és átlagköltségét!
b) Mekkora teljes költséggel kell számolnia a vállalatnak, amennyiben
165 db terméket állít el~?
Szakkifejezések szótára
c) Ábrázolja a vállalat költséggörbéit!
Átlagköltség - Priememé náklady - Average costs
Átlagos fix költség Priememé fixné Average fixed 3. A vizsgált vállalat termékének el~állításával kapcsolatban fix és változó
_
- náklady costs költségekkel egyaránt szembesül. A kimutatott költségek a következ~k:
Átlagos változó Priememé variabilné Average variable VC (Q) = Q' +3Q , FC = 128.
_
költség - náklady costs a) írja fel a vállalat teljesköltség-függvényét!
Explicit költségek - Explicitné náklady - Explicit costs b) Adja meg a vállalat határköltségét, átlagos változó- és átlagköltségét!
Fix költség - Fixné náklady - Fixed costs c) Ábrázolja a vállalat költséggörbéit!
Határköltség - Marginálne náklady - Marginal costs
Hosszú távú Funkcia dlhodobch Long-term
átlagköltség - priemernch - average cost
függvény nákladov function
Implicit költségek - Implicitné náklady - Implicit costs

118 119
3.3 Piaci kínálat tökéletes versenypiacon
A fejezet célja feltárni a tökéletes versenypiac
jellemz~it és azok ismeretében jellemezni a
tökéletes versenypiacon jelen lév~ vállalatokat
kínálatuk segítségével. A tökéletes versenypiacon
jelen lév~ vállalatok kínálatát gazdasági id~távok tekintetében ismertetjük. Ezek
alapján megkülönböztetjük a rövid és a hosszú távú kínálatot.
Kulcsszavak: rövid távú kínálat, hosszú távú kínálat, üzemszüneti pont, fedezeti
pont, profit
Tökéletes versenypiacon jelen lév~ vállalat kínálati függvénye a vizsgált vállalat
költségfüggvényéb~l származtatható a profitmaximalizálási kitétel
felhasználásával. Ahhoz azonban, hogy ezt el tudjuk végezni, els~dleges több
információt szereznünk a tökéletes versenypiacról, a vizsgált vállalat piaci
környezetér~l.
A vállalat piaci környezetének vizsgálata során mindenekel~tt tudatosítanunk
kell, hogy minden vállalat számára lényeges döntés meghatározni, hogy mennyit
termelje, ill. milyen áron kínálja termékét, szolgáltatását a piacon. A
profitmaximalizálásra törekv~ vállalat azonban ezen kérdések
megválaszolásakor korlátokba ütközik, melyek miatt nem szabhat meg
termékeinek tetsz~legesen magas árat, s egyúttal nem is termelhet tetsz~legesen
nagy mennyiséget. Az egyes korlátok két csoportba sorolhatók:
Technológiai korlátok (technologické obmedzenia — technologic
constrants) — a termelési függvényb~l tudjuk ~ket kikövetkeztetni. Arra
utalnak, hogy a ráfordításoknak és a kibocsátásnak csak bizonyos
kombinációi lehetségesek. A technológiai korlátok a
120
költségfüggvényekben összefoglalható, az outputok el~állításával
szorosan összefügg~ költségekre vezethet~ vissza.
Piaci korlátok (trhové obmedzenia — market constraints) — bár
elméletileg feltételezhetjük, hogy a vállalat annyit termelhet, amennyit
csak képes, és olyan árat is határozhat meg a termékének, amilyet csak
szeretne, azonban a piacon csak annyit tud eladni, amennyit a fogyasztók
hajlandóak megvásárolni, és csak olyan áron, amit az adott jószágért
hajlandó a fogyasztó kifizetni.
A vállaltoknak a meglév~ korlátokon kívül az egymás ár- és kibocsátási
döntéseire adott válaszait is jól át kell gondolni. Mindezek a tényez~k a vizsgált
vállalat piaci környezetét jellemzik.
Jelen fejezetben a piaci környezeten belül a tiszta (tökéletes) versenyt
(dokonalá konkurencia — pure competition) vizsgáljuk, mely az ún. tökéletes
versenypiac jellemzése. Vezet~ közgazdászok megállapításai szerint egy piacon
akkor van tiszta verseny, ha a piacon jelenlév~ viszonylag sok vállalat
mindegyike azt feltételezi, hogy termékének piaci ára független az ~ saját
kibocsátási szintjét~l. Ennél fogva tehát a versenyz~ piacon mindegyik
vállalatnak csupán a saját termelési döntéseivel kell tör~dnie. Függetlenül az
el~állított mennyiségt~l az csak a folyó piaci áron értékesíthet~. Tökéletes
versenypiacon jelenlév~ vállalatot tehát árelfogadónak nevezzük, hiszen
mindaddig, amíg a vizsgált vállalat érdekelt a termék értékesítésében, az árat
adottságként kapja, és az egyetlen, amivel tör~dnie kell, hogy mennyit
termeljen. A tökéletes versenypiac további jellemz~je, hogy a piacon viszonylag
sok vállalat van jelen azonos (homogén) termékkel. A piaci szerepl~k
tökéletesen informáltak, szabad és költség mentes a piacra való be-, ill. a piacról
való kilépés. A fent vázolt körülmények mellett a vállalatok arra törekszenek,
hogy az output el~állításával kapcsolatban felmerül~ költségek megtérülésén túl
a lehet~ legnagyobb profitra tegyenek szert.
121
A versenyz~ vállalat kínálati döntésének meghozatalakor a
költségfüggvényekr~l feltárt tényeket használjuk fel.
A versenyz~ vállalat nem hat a jószág piaci árára, ugyanakkor célja a profit
maximalizálása. Jelen problémakör feltárásánál a vállalat teljes profitját
(celkovY zisk podniku — total profit of company) (n) a teljes bevétele
(celkové príjmy — total revenou) (TR) és a teljes költség (TC) különbségeként
vizsgáljuk.
=TR —TC(Q)
Ennek megfelel~en a vállalat profitmaximalizálási törekvése az alábbi
összefüggéssel írható fel:
max TR — TC(Q)
Q kimutatott változó költsége, ugyanis fix költségének egy része megtérült.
A fentiekben vázoltak alapján tehát megállapíthatjuk, hogy a versenypiacon
jelen lév~ vállalat kibocsátásának optimális szintjén az ár egyenl~ a
határköltséggel. A piaci ár esetén a vállalat P=MC(Q) egyenletnek megfelel~
kibocsátást eszközöl, aminek eredményeként a versenyz~ vállalat
határköltséggörbéje pontosan egybeesik a kínálati görbével.
Bár a vállalat profitra törekszik, s~t annak is az elérhet~ maximális értékére,
bizony el~fordul, hogy a vizsgált vállalat veszteséggel termel. Elfogadható-e ez
a vizsgált vállalat számára, vagy sem? Elevenítsük fel a profitmaximallizást,
illetve annak feltételét, a vállalat által a kibocsátással kapcsolatosan kimutatott
költségeket. Felelevenített ismereteink alapján belátható, hogy bár furcsának
t~nik, de veszteség esetén is érdemes a versenypiacon jelen lév~ vállalatnak
rövid távon termelnie, amennyiben a kimutatott teljes bevétele nagyobb, mint

max P.Q —TC(Q)

Q

A profitmaximum elérése céljából kulcsfontosságú meghatározni, hogy milyen

szinten kezdje el termelni a versenyz~ vállalat. Versenypiacon jelen lév~ vállalat
azon a ponton kezdi el termékeit kínálni a piacon, ahol határbevétele
megegyezik a határköltségével, tehát abban a pontban, ahol az egy plusz egység
el~állításával elért többletbevétel pontosan megegyezik az újabb egység
többletköltségével. Ennek a feltételnek a teljesülése kulcsfontosságú, ugyanis ha
nem teljesül, akkor a vizsgált vállalat a kibocsátási szint megváltoztatásával
folyamatosan növelni tudja profitját. Könnyen belátható, hogy a versenyz~ 114

vállalat határbevétel pontosan az árral egyenl~, így tehát versenypiacon

tevékenyked~ vállalat profitmaximumának feltétele:

P MC
28. ábra: Üzemszüneti pont (kompetitív vállalat kínálata rövid távon)

122 123
 S: haP<AVCini.Q=0
Figyelembe véve a kibocsátással kapcsolatban felmerül~ költségek jellemz~it, ha P = MC
belátható, hogy amennyiben egy vállalat semmit sem termel, akkor is fizetnie
kell az állandó költségeket. A zérus kibocsátási szint profitja teát akár a fix
költségek negatív el~jeles alakjáig teljes mértékben elfogadható. Amennyiben 114C AC
zérus termelés és csupán a felmerül~ fix költségek térítése mellett realizált profit AVC
AC
meghaladja azt a profitot, melyet a vállalat úgy érne el, hogy az ár és a Sh MC
határköltség egyenl~sége által meghatározott szinten termel, akkor a vállalat
Sh
jobban jár, ha kivonul az üzletb~l. Ezt üzembezásárási feltételnek is nevezi a
szakirodalom, s az alábbi összefüggéssel írható fel:

VC(Q) FEDEZETI PONT

AVC(Q)= >P
Q

Hogy melyik az a kibocsátási érték, ami mérvadónak számít ilyen szempontból,

az ún. üzemszüneti pont meghatározásával fejezhet~ ki. Megállapítható
továbbá, hogy az üzemszüneti pont egyben az átlagos változó költség görbe \\--_

minimum pontja is, ugyanakkor azt is tudjuk a költségekre vonatkozó Q

ismereteinknek köszönhet~en, hogy az átlagos változó költség görbe minimum
29. ábra: Kompetitív vállalat fedezeti pontja
pontja egyben a határköltséggörbével közös metsz~pontja is. Amennyiben a
termék piaci ára a vizsgált vállalat> üzemszüneti pontjának megfelel~ árszintt~l
alacsonyabb értéket vesz fel, akkor tehát a vállalatnak szüneteltetnie kell a
A versenypiacon tevékenyked~ vállalatok vizsgálata kapcsán egy újabb
termelést, azonban amennyiben a termék piaci ára meghaladja a vizsgált vállalat
nevezetes pont bukkan fel, mégpedig a határköltség görbe és az átlagos változó
átlagos változó költségének minimumát, akkor egyértelm~en termelni kell. A
költség görbe metszéspontja. Úgyszintén a költségekkel kapcsolatos alapvet~
versenypiacon jelen lév~ és termékeit kínáló vállalat kínálati görbéjét inverz
jellemz~ elsajátításánál említettük, hogy a két el~bb említett görbe
formában adjuk meg. A P=MC(Q) összefüggés a vállalat inverz kínálati
metszéspontja egyben a versenypiacon tevékenyked~ vállalat átlagköltségének
függvénye. Versenypiacon jelen lév~ vállalat inverz kínálati függvénye tehát az
minimum pontja is. A szakirodalomban ez a pont fedezeti pont néven is ismert,
alábbi módon is felírható:
azt fejezi ki, hogy az adott piaci ár esetén a vállalat profitja éppen nulla, tehát a
termék el~állításával kapcsolatban felmerül~ változó és fix költségek egyaránt

124 125
megtérülnek, vagyis a vállalat hosszú távú fennmaradásának feltételeit kifejez~ függ~leges (ár) tengelyen nem ugyan abból a pontból indul ki, vagyis a
pont. A versenypiacon tevékenyked~ vizsgált vállalat egyértelm~en nyereséges, vállalatokra jellemz~en más az el~állított termék rezervációs ára. Az eltér~
amennyiben a termék piaci ára meghaladja a fedezeti pontnak megfelel~ rezervációs ár következményeként a vizsgált vállalatok nem egyszerre lépnek
árszintet. piacra (el~ször az egyes számú vállalat (S1 ), majd ezt követ~en a kettesszámú
vállalat (S2)). Geometriailag az aggregálásnál az adott árszint mellett az összes
A termel~ kapcsán kiemelnénk még az output rezervációs árát (rezervaéná
vállalat által kínált termékmennyiség horizontális összegét szemléltetjük.
cena v5rstupu — reservation price of output), mely azt a minimális árszintet
jelenti, amely mellett a vállalat (illetve a vállalatok által reprezentált iparág)
hajlandó megtermelni bizonyos termékmennyiséget. A gyakorlatban szerencsére
Si
nem kényszerülnek a versenypiacon jelenlév~ vállaltok sem arra, hogy azon a SI + S2
minimális áron értékesítsék a termékeiket, melyen hajlandóak azt megtermelni,
hanem ennél magasabb áron. Viszont eben az esetben a termék értékesítésével
kapcsolatban realizált bevételek és a termék el~állításával kapcsolatban
felmerül~ költségek között különbség van, a vállalat profitot termel. Ezt a
különbséget termel~i többletnek (nadbytok v5Probeu — producer surplus)
nevezzük. Többletr~l tehát fogyasztó és termel~ kapcsán is beszélhetünk.

Az el~bbiekben megvizsgáltuk, hogy hogyan fejezhet~ ki a versenypiacon

jelenlév~ vállalat kínálati görbéje. Nem mehetünk el azonban amellett a tény
Q2 Qi Q
mellett, hogy a versenypiac egyik jellemz~je értelmében a kompetitív piacon, ill.
az iparágban nem csupán egy vállalat van jelen, hanem viszonylag sok. A piaci, 30. ábra: Egyedi vállalati kínálatok összegzése iparági kínálattá
iparági kínálati görbe (celková ponuka priemyslu — industrial supply)
meghatározásához, ill. jellemz~inek számbavételéhez tehát egyedi vállalati
kínálatokat kell összegeznünk. Az egyes vállalatok kínálatának összegzése, Amennyiben a vizsgált vállalatok nem egyszerre lépnek a piacra, akkor az
összeadása azt jelenti, hogy megvizsgáljuk adott paci ár mellett a vállalatok által iparági piacot reprezentáló, az egyéni vállalati kínálati görbék összegzésével
egyénileg kínált termékmenységet, majd ezeket a mennyiségeket összeadjuk. kialakított iparági kínálati görbe több szakaszra bontható. Nincs ez másként az

Tekintsük meg a következ~ ábrát, melyen egy egyszer~ példáját mutatjuk be az általunk bemutatott iparági kínálati görbe kialakítására vonatkozóan sem, hiszen
egyedi vállalati kínálati görbék iparági kínálati görbévé való aggregálásának. A a kialakított aggregált iparági kínálati görbének van olyan szakasza, ahol a
vizsgált iparági piacon két vállalat van jelen eltér~ kínálattal. Erre az eltér~ piacra korábban belépett vállalat (S1) egyedül termel és kínálja termékét.
kínálatra abból következtet~nk, hogy a vizsgált vállalatok kínálati görbéje a

126 127
Mintafeladal S~: P<10
P 10 = P=MC
Két tökéletesen versenyz~ vállalat költségfiiggvénye:
P =12g +10
TC,(Q,)=3Q; +5Q+10 Q2 _ ‚P-10
TC2(Q2)= 4g+ 10Q+ 5 12

a) Írja fel a vállalatok rövid távú kínálati függvényét! Az egyes vállalatokra jellemz~ egyéni rövid távú kínálati görbék aggregálásával
b) Írja fel és ábrázolja az aggregált rövid távú kínálati görbét, amennyiben az felírható az iparági (aggregált) rövid távú keresleti görbe
iparágat csak a vázolt vállalatok reprezentálják!
Sr:
c) Állapítsa meg az iparági kínálatot, ha a termék piaci ára 20 pénzegység!
P<SQ=0
d) Mekkora profit keletkezik az iparágban a termék 20-as egységára mellett?
55.P <10Q=Q,= P-5
Megoldás: 6
P -5 ip-10
10 PQ=QI+Q2
A vállalatok rövid távú kínálati függvényének felírásához a rövid távú 12

egyensúlyi pontot határozzuk meg. Azt a pontot keressük, ahol a vállalat

határköltség-görbéje metszi az átlagos változóköltség görbét, vagyis az
üzemszüneti pontot keressük.

Miután meghatároztuk az üzemszüneti pont koordinátáit, az információkat

felhasználva felírjuk a vállalat rövid távú kínálati görbéjét, melyet Sr-el jelölünk.

1. Vállalat: P <5 Q, =0
1:5P=MC
MC, = AVC,
P = 6Q, +5
6Q, + 5 =3Q, + 5 P —5.
3Q, =0 Q=
.6 .
=0
MCI (0) = AVC, (0) =5 2. Vállalat:

Sri: MC, = AVC2

12g +10 = 4Q2 +10
8Q, = 0
Q, = 0 Q
•MC, (0) = AW 2 (0) = 10
128 129
Az ipari kínálat kifejezéséhez a 20-as árszint mellett els~sorban azt kell 7r1 = 2,5.20 — (3.2,52 + 5.2,5 +10) = 8,75
megvizsgálnunk, hogy ennél az árszintnél kínálnak-e rövid távon a vizsgált 7r2 = 0,91.20 — (4.0,913 +10.0,91+ 5) =1,0857
vállalatok. r — r1 +7r2 = 8,75+1,0857=9,8357

Jelen esetben az adott árszint mellett mindkét vállalat kínálja a terméket. Mivel
azonban a vizsgált vállalatok költségek tekintetében más-más összeftiggéssel
jellemezhet~k, ezért külön-külön kell meghatároznunk, hogy az egyes vállalatok
hány terméket kínálnak 20-as árszint mellett.
P=20
20-5
= = 2,5 db
6
20 -10
Q = 12 = 0,91db
A két vállalat által P=20 ár mellett kínált mennyiség, vagyis az iparági
(aggregált) kínálat nagysága Q, + Q, = 2,5+ 0,91=3,41db
A termék 20-as egységára mellett az iparágban keletkezett profit
megállapításához nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az általunk vizsgált
két vállalat más-más költségfüggvénnyel jellemezhet~, más-más mennyiséget
kínál a vizsgált árszint mellett, vagyis bevételük és a termék el~állításával
kapcsolatban felmerül~ költségeik is eltér~ek lesznek. Mivel a vállalati profitot a
vállalat teljes bevételének és a termék el~állításával kapcsolatban felmerül~
teljes költség különbségeként fejezzük ki, ezért az általunk vizsgált két vállalat
is eltér~ nagyságú profitot fog kimutatni. Az iparági profit pedig ezen egyéni
profitok összegeként határozható meg.
71" =7R(Q) — TC(Q)=-- P.Q — TC(Q)
Az iparágban a vizsgált termék 20-as egységára mellett 9,8357 pénzegységnyi
profit keletkezett.
A vállalatok által reprezentált piaci kínálatot természetesen több tényez~ is be
tudja folyásolni, pl. a termék el~állításával kapcsolatos fix, ill. változó költségek
változása, vagy éppen a termék piaci árának változása.
Amennyiben azt vizsgáljuk, hogy a termék árának egy s7á7alékkal történ~
ceteris paribus változása hány százalékkal módosítja a termék kínálatát, akkor a
kínálat árrugamasságát (cenová elasticita ponuky — price elasticity of
supply) fejezzük ki. A kínálat árrugalmassága többnyire pozitív, hiszen ahogyan
azt a kínálat görbékr~l is leolvashatjuk, az ár emelkedése azt vonja magával,
hogy a vizsgált kompetitív piacon lév~ vállalat növelni fogja a kínált
mennyiséget.
LQ
a kínált mennyiség% — os változása Q
eS =
az ár % — os vátozása Al'
Nincs kizárva azonban az sem, hogy a kínálat rugalmassága nulla, vagy
esetlegesen negatív értékeket vesz fel:
es = 0 —>tökéletesen rugalmatlan kínálat;
0 < es <1—> rugalmatlan kínálat;

es =1 —> egységnyi rugalmasságú kínálat;

1< < oo —> rugalmas kínálat;

130 131
 es =00 —> végtelen rugalmasságú kínálat. a pontban a vállalat költségei megtérülnek, tehát a vállalat hosszú távú
fennmaradásának feltételeit kifejez~ pont.

M C(Q) = A CM
Összefoglaló

Teljes bevétel - a mennyiség és az egységár szorzata adja meg a teljes bevétel

nagyságát. Szakkifejezések szótára

TR = P • Q Iparági kínálati Celková ponuka Industrial supply

Teljes profit — egyenl~ a teljes bevétel (TR) és a teljes költség (TC(0) görbe priemyslu

különbségével. Kínálat Cenová elasticita Price elasticity of

_
árrugalmassága ponuky supply
TR —TC(Q)
Output rezervációs RezervaC'ná ceny Reservation price
Versenypiacon tevékenyked~ vállalat profitmaximuma — az ár és a ára vystupu of output
határbevétel egyenl~sége Piaci korlátok Trhové obmedzenia Market

P = MC constraints
Technológiai Technologické Technologic
Üzemszüneti pont - az átlagos változó költség minimum pontját üzemszüneti
korlátok obmedzenia constraints
pontnak nevezzük. Ennél a pontnál AVC megegyezik a határköltséggel. Az
Teljes bevétel - Celkovy príjem - Total revenue
üzemszüneti pontnál a változó költségek még éppen megtérülnek.
Termel~i többlet - Nadbytok vYrobcu - Producer surplus
MC4Q) = A VC(Q) Tiszta verseny Dokonalá Pure competition

Kompetitív vállalat inverz kínálati függvénye: konkurencia

Vállalat teljes CelkovY zisk_ Total profit of
S: ha P < AVCmin Q = 0 _
profitja podniku company
ha P > AVC,,i, P = MC

Fedezeti pont — az átlagköltség görbe minimum pontját fedezeti pontnak
nevezzük. Ennél a pontnál az átlagköltség görbe és a határköltség görbe metszik
egymást, és annyi bevételre tesz szert a vállalat, amennyib~l ki tudja fizetni a
felmerül~ változó és fix költségeket, tehát a vállalat profitja éppen nulla. Ebben
Gyakorló feladatok
I. Egy tökéletesen versenyz~ vállalat költségfiiggvénye TC(Q)= Q' +10Q+ 25.
Írja fel a vállalat rövid távú kínálati függvényét, adja meg a kínált
mennyiséget és a vállalat profitját, ha a piaci ár 20!

132 133

2. Egy vállalat teljes költség függvénye Te(Q). Q2 + 20Q +144. Adja meg és
ábrázolja a vállalat által rövid távon kínált mennyiséget és a vállalat profitját,
ha a piaci ár 50!
3. Az általunk vizsgált iparágat két tökéletesen versenyz~ vállalat alkotja,
melynek költségfüggvénye TC(Q1 )=3Q,2 +8Q, +12; TC(Q2)= 4Q +10422 + 4.
a) írja fel a vállalatok hosszú távú kínálati függvényét!
b) írja fel és ábrázolja az iparági hosszú távú kínálati függvényt, amennyiben
az iparágat csupán a fenti két vállalat alkotja!
c) Állapítsa meg az iparág kínálatát, ha a piaci ár 21 pénzegység!
d) Szárnszer~sítse az iparágban realizált profit nagyságát!
4. Egy iparágban két tökéletesen versenyz~ vállalatot vizsgálunk, melyek
költségfüggvénye 7C(Q1)=2Q; + 20Q, +50; TC(Q2)= +14Q2 +140.
a) írja fel a vállalatok rövid távú kínálati fiiggvényét!
b) írja fel és ábrázolja a vizsgált vállalatok aggregált kínálati függvényét!
c) Állapítsa meg a vizsgált vállalatok kínálatát, amennyiben a termék piaci
ára 26 pénzegység!
d) Számszer~sítse a vállalatok által realizált profit nagyságát!
134
3.4 Tökéletlen verseny, monopólium
A fejezet célja betekintés engedni a tökéletlen
versenypiac jellemz~ibe. Ismertetésre kerül a
monopólium, az árdiszkrimináció, valamint a
monopolisztikus verseny jellemzésén kívül
doupólium és az oligopólium is legf~bb jellemz~ik tekintetében.
Kulcsszavak: monopólium, árdiszkrimináció, duopólium, oligopólium
A tökéletes versenypiacon jelenlév~ vállaltok viselkedését, elemzését követ~en
a továbbiakban azzal a hipotetikus esettel fogunk foglalkozni, amikor az iparági
struktúra vizsgálata során csupán egy vállalatot azonosítunk az iparágban, ún.
monopóliumot (monopol — monopoly). Amennyiben a piacon csupán egy
vállalat van jelen, akkor a versenypiaci jellemz~khöz képest több minden
megváltozik. Tekintettel arra, hogy a monopóliumon kívül az adott terméket
más vállalattól nem tudják megvásárolni a fogyasztók, a monopólium
kihasználja a termék piaci ára feletti befolyását, aminek eredményeként olyan
árat és kibocsátási mennyiséget választ, amely mellett profitját maximalizálni
tudja. A monopólium tehát ármeghatározó szereppel bír, azonban ár- és
kibocsátás-meghatározását a piacon jelen lév~ fogyasztók keresleti magatartása
korlátozza.
A monopolista profitmaximalizálásának kifejezéséhez — felhasználva a piac fent
ismertetett jellemz~it — a piaci inverz keresleti függvényre, valamint a vizsgált
monopólium költségfüggvényére van szükségünk.
max TR(Q)—TC(Q)
Ahhoz, hogy a monopólium optimális döntést tudjon hoznia kibocsátásra
vonatkozóan, a határbevételnek (marginálne tr2by - marginal revenue) meg
kell egyeznie a határköltséggel (marginálne náklady - marginal costs).
MR = MC
A monopóliumnak tehát ismernie kell, hogy az értékesítési mennyiség egy
egységgel való növelése mekkora többletbevételt eredményez (határbevétel),
ugyanakkor azzal is tisztában kell lennie, hogy egy egységnyi többlettermék
el~állításának mekkora költségvonzata van (határköltség).
Pk4
OSA Q
31. ábra: Ár és kibocsájtás monopóliumnál
Arról már az el~bbiekben szó esett, hogy a kibocsátás nagyságának
megállapításával együtt a monopóliumnak ezt is el kell döntenie, hogy milyen
áron fogja értékesíteni termékét. A versenypiaccal ellentétben azonban nem
határköltségen fogja termékét kínálni, hiszen nem árelfogadó, hanem
136
ármeghatározó szerepben van jelen a piacon. Ennek megfelel~en tehát
termékéért annyit kér, amennyit a fogyasztók hajlandóak fizetni, vagyis ahogyan
az a fenti ábrán is látható, a monopólium által termelt Qm mennyiségnek
megfelel~ rezervációs árat (a Qm mennyiséget felvetítjük a keresleti görbére,
majd innen az ár tengelyre, így megkapjuk, hogy milyen Pm áron kínálja
termékét a monopólium).
Mintafeladat
A vizsgált iparágban egyetlen vállalat kínálja termékét eladásra. A vállalat
költségfüggvénye TC (Q) =3Q2 + 30Q + 7. Az iparág terméke iránt keresletet
támasztók keresleti függvénye Q = 150 -3P.
a) Számszer~sítse az iparágat képvisel~ vállalt profitját!
b) Ábrázolja az esetet!
Megoldás
A vizsgált vállalat profitjának maximalizálására törekszik. Monopóliumról lévén
szó a profitmaximum feltétele, hogy MR---MC pont segítségével tudjuk
meghatározni a monopólium által kínált termék mennyiségét.
A határbevétel (MR) meghatározásához a teljes bevétel összefüggését kell
felírnunk úgy, hogy a vállalat teljes bevétele csupán a mennyiség függvénye
legyen. Ehhez kihasználjuk a vizsgált vállalat terméke iránt keresletet támasztó
fogyasztókat jellemz~ keresleti összefüggést:
Q= 150-3P P = 50- 2
3
Q ).Q = 50Q Q'
T R = P.Q = (50-- --
3 3
137
 2 A kínált termékmennyiség értékesítésének köszönhet~en a monopólium által
MR = 772Q =50-- Q
3
realizált bevétel:
MR = MC
772 = 3.49 =147
2
50— — Q = 6Q + 30
3 A kínált termékmennyiség el~állításával kapcsolatban felmerül~ összköltség:
Qm =3
TC(3) =3.32 +30.3 + 7 =124
Figyelembe véve a monopólium által termelt, kínált termékmennyiséget és azt,
hogy a monopólium ármeghatározó szerepben van, hiszen a fogyasztók más A monopólium által realizált profit nagysága teljes bevételének és teljes
vállalattól nem tudják az adott terméket beszerezni, árképzés tekintetében a költségének különbségeként fejezend~ ki az alábbiak szerint:
fogyasztók keresleti összefüggéséb~l indul ki. Ennek megfelel~en a 7 = TR —TC=147-124= 23
monopólium által kínált termék árának meghatározásához a piac keresleti
oldalát jellemz~ összefüggésbe helyettesítjük a kínált mennyiséget:
A profitmaximalizálás, mint kit~zött cél elérése érdekében a monopólium
3
= 50 — = 49 alkalmazhatja az árdiszkrimináció (cenová diskriminácia — price
discrimination) eszközét is, melynek értelmében a terméke árát piaconként
A monopólium tehát 3 db terméket kínál a piacon 49-es egységáron.
megkülönbözteti a vállalat. Ehhez arra van szükség, hogy a piacon megjelen~
fogyasztókat különböz~ csoportokba kategorizálja. A közgazdászok az
árdiszkrimináció három f~ fajtáját különböztetik meg:

a) Els~fokú árdiszkrimináció (prvy stupell cenovej diskriminácie — first-

degree price discrimination) — a monopol vállalat az el~állított
kibocsátási egységeket különböz~ áron értékesíti, a termék ára tehát
személyr~l személyre változik, vagyis minden egységet annak az
egyénnek értékesít a monopólium, aki azt a legtöbbre értékeli, vagyis a
legtöbbet hajlandó adni érte (rezervációs árának megfelel~ áron). A
szakirodalom tanulmányozása során ezt az esetet tökéletes
árdiszkrimináció (dokonalá cenová diskriminácia — perfect price
discrimination) kifejezéssel is fellelhetjük.
b) Másodfokú árdiszkrimináció (druhy stupeil cenovej diskriminácie —
75 150 O.
second-degree price discrimination) — a monopolistára ezúttal is

138 139
 jellemz~ lesz, hogy a különböz~ egységeket eltér~ áron értékesíti,
azonban mindenki, aki ugyan azt a mennyiséget vásárolja, ugyan azt az
árat is fizeti. Ebben az esetben tehát a termék ára jószágegységre
vonatkoztatva ugyan eltér, azonban a monopólium nem különbözteti meg
az egyes fogyasztóit, pl. mennyiségi árengedmény. A termék ára tehát
attól függ, hogy mennyit akarunk a termékb~l vásárolni, pl. az elektromos
áram ára függ a vásárolt mennyiségt~l (háztartások kevesebb
fogyasztással, vállalatok nagyobb fogyasztással jellemezhet~ek). A
másodfokú árdiszkrimináció a gyakorlatban nemlineáris árképzés
(nelineárna tvorba cien — nonlinear pricing) néven is ismert.
c) Harmadfokú árdiszkrimináció (tretí stupeü cenovej diskriminácie —
third-degree price discrimination) — ebben az esetben a monopólium
különböz~ fogyasztóknak eltér~ áron értékesíti a termékét, ugyanakkor az
adott fogyasztó az eladott mennyiség minden egységét azonos áron kapja,
Pl. diákoknak nyújtott kedvezményes mozijegy. A harmadfokú
árdiszkriminációra az id~sebbeknek, valamint a diákoknak nyújtott
kedvezmények a legközkedveltebb példák. Elgondolkodtató azonban
annak vizsgálata, hogy miért pont ez a két fogyasztói csoport a
legalkalmasabb a árdiszkrimináció ezen formájára. A válasz rendkívül
egyszer~ és a kialakított fogyasztói csoportok árérzékenységében
keresend~. Számos tudományos kutatás bizonyította már, hogy az
id~sebbek, ill. a diákok érzékenyebbek a termékek áraira, így keresletük
árrugalmassága is nagyobb. (Az árérzékenység következményeinek
részletezésével már a fogyasztók optimális választásánál, valamint ezen
optimális választást befolyásoló tényez~knél b~vebben foglalkoztunk.)
Ezt a tényt kihasználva a profitmaximalizáló vállalat számukra kedvez~
irányban változtatja a kínált termék árát.
140
A valóságban egy iparában monopol jelleggel fellép~ vállalat létezését a
fogyasztók, valamint a piacon jelen lév~ többi vállalat érdekének védelmében
jogszabályilag nem engedélyezik. Az estleges ilyen irányú törekvések ellen
Szlovákiában az ún. Monopolellenes Hivatal (Protimonopoln úrad — Anti-
monopoly Agency) lép fel.
A monopólium egy speciális formájával azonban a közszolgáltatások területén
gyakran találkozhatunk. Szemléltet~ példaként képzeljünk el egy
telefontársaságot, melynél nagy állandó költséget jelent a hálózat, valamint a
központ kiépítése, azonban egy újabb vonal bekötése már nagyon alacsony
határköltséggel jellemezhet~. Magas állandó költségek és alacsony
határköltségek mellett ezt az esetet természetes monopóliumnak (prirodzenS,
monopol — natural monopoly) nevezzük
A monopólium, valamint a tökéletes versenypiac jellemzéséb~l egyértelm~en
kikövetkeztethet~, hogy a megfelel~ termékdifferenciálás (diferenciácia
produktov — product differentiation) kulcsfontosságú egy vállalat számára,
hiszen a piacon a versenytárséhoz képest hasonló, azonban mégis valamiben
megkülönböztetett terméket gyárt és kínál értékesítésre a fogyasztóknak. Minél
inkább sikeres ez a megkülönböztetés a piacon jelen lév~ cégek hasonló
termékét~l, annál nagyobb monopolisztikus ereje van a vizsgált terméknek.
Jobban átgondolva az el~bb ismertetett logikát megállapítható, hogy a vázolt
eset a piaci verseny és a monopólium jegyet egyaránt magába foglalja. Éppen
ezért ezt monopolisztikus versenynek (monopolistická konkurencia —
monopolistic competition) nevezzük. Napjaink ipari struktúrájára inkább
jellemz~ a monopolisztikus verseny, mintsem a tökéletes verseny, vagy a
monopólium jelenléte. Tény, hogy a monopolisztikus versenynek szemben a
tiszta versennyel, vagy éppen a tiszta monopóliummal, a legbonyolultabb az
elemzése is. A gyakorlatiban az ipari struktúrák vizsgálatakor a legjellemz~bb
az, hogy a piacon ugyan számos versenytárs van jelen, azonban ezek száma
141
mégsem olyan magas, hogy feltételezhessük, hogy az árra elhanyagolható és mennyiségkövet~ kategóriákba. A Stackelgerg-modell esetén a
hatással bírnak. Azt a helyzetet tehát, amikor a piacon egynél több, azonban mennyiségvezérl~ vállalat ismeri a mennyiségkövet~ vállalat reakcióffiggvényét
viszonylag kevés termékét kínáló vállalat van jelen, oligopóliumnak (oligopol — — vagyis azt, hogy az hogyan fog reagálni —, és ezt beépíti saját
oligopoly) nevezzük, pl. mobiloperátorok esetében. Az oligopóliumok egyik reakciófüggvényébe. A követ~ vállalat nem ismeri a vezet~ vállalat
speciális esete, amikor a vizsgált iparágban kett~ vállalat van jelen és kínálja reakciófüggvényét, melyek következményeként a vezet~ vállalat jelent~s piaci
termékei, ezt duopóliumnak (duopol — duopoly) nevezzük. részesedésre, valamint profitra tehet szert. A Cournot-modell esetében a
mennyiségvezérl~ és a mennyiségkövet~ vállalat egyaránt ismeri a piacion jelen
Tekintsük át a továbbiakban az oligopóliumra, esetlegesen a duopóliumra
lév~ fogyasztók keresleti görbéjét, s mindezek mellett a piacon jelen lév~
vonatkozó legf~bb érdekességeket.
vállalatok ismerik egymás kibocsátási szintjét, s feltételezik, hogy azt a
Abban az esetben, ha a piacon viszonylag kevés vállalat kínálja termékeit, akkor
versenytársuk nem változtatja meg (a reakcióftiggvényeket kölcsönösen
ezen vállalatok jellemzése, ill. összehasonlítása alapvet~en történhet a vállalatok
ismerik). Természetesen a vállalatok profitmaximalizálásra törekszenek a
által el~állított termelési mennyiség, vagy a vállalat által kínált termékek árai
versenytárs feltételezett kibocsájtási szintjének ismerete mellett. A modellt
alapján. A vállalatok termelési mennyiség alapján történ~ összehasonlításakor
tovább vizsgálta egy amerikai közgazdász, E. H. Chaberlin, aki azt az esetet
egyértelm~en azonosítható az a vállalat, amely a termelési mennyiséget a többi
vizsgálta meg tüzetesebben, amikor a piacon csupán két vállalat van jelen,
vállalattal összehasonlítva hamarább állapítja meg, az ilyen vállalatot az
mindkét vállalat ismeri versenytársa reakciófúggvényét, ennek megfelel~en
összehasonlítás eredményeként mennyiségvezérl~ (mnolstevnSr vodca-
alakítja kibocsátását, profitmaximumra törekszik. Amennyiben ez a két vállalat
quantity leader) vállalatnak nevezzük. Értelemszer~en tehát a többi vállalat
egyaránt domináns vállalatként viselkedik és felismeri egymás szimmetrikus
csak követni tudja a mennyiségvezérl~ vállalatot, ezeket a vállalatokat pedig
helyzetét, akkor fennáll a veszélye, hogy ketten együtt monopolistaként lépnek
mennyiségkövet~ (mnoistevny' nasledovnik- quantity follower) vállalatnak
fel és osztoznak a profiton. Az ilyen esetet Chamberlin-doupoliumnak
nevezzük. ,Amennyiben a vállalatok összehasonlítása a vállalat által kínált
nevezzük.
termékek árai alapján történik, úgyszintén azonosíthatunk egy olyan vállalatot,
A Bertrand-modell esetén a vállalatok összehasonlítása a vállalatok által
amely a többi vállalatnál korábban határozza meg a kínált termék árát,
el~állított termékek árainak összehasonlítása alapján történik. J. Bertrand francia
árvezérl~nek (cenov vodca — price leader) tekintjük, a többi vállalatot pedig
matematikus a modelljének felállítása során Cournot megállapításaiból indult ki.
árkövet~nek (cenovS, nasledovnik- price follower).
Saját modelljében, melyet a szakirodalom Bertrand verseny ( Bertrandova
A termelési mennyiség, valamint a vállalat által kínált termék árának
súrai — Bertrand competition) kifejezéssel is illetnek, arra mutat rá, hogy
vonatkozásában a közgazdászok a legismertebb oligopol modellek közé a
azonosíthatóak esetek, amikor a vállalatok meghatározhatják termékeik árát, s
Cournot-, Bertrand-, valamint a Stackelberg modelleket sorolják.
majd a piac fogja eldönteni, hogy hány terméket adhatnak el. A megfelel~ ár
A Cournot és a Stackelberg-modell esetén a termelési mennyiség meghatározásához azonban arra van szükség, hogy a versenytársak tisztában
összehasonlítása alapján történik a vállalatok kategorizálása mennyiségvezérl~
142 143
legyenek egymás áraival, $ ennek fényében hozza meg az árvezérléses vállalat a Klasszikus oligopólium modellek — Cournot-duopólium, Stackelberg-
termékének árára vonatkozó döntést. duopólium, Chamberlin-duopólium

Határbevétel — megmutatja, ha egy egységgel növeljük az értékesítési

mennyiséget, akkor mekkora többletbevételhez jut a vállalat.
Az iparágak vállalati struktúrájának vizsgálata kapcsán meg kell említenünk a
kartell (kartel — cartel) esetleges létezését is. Az eddigiekben önállóan fellép~ ATR
MR =
és m~köd~ vállalatok estét tekintettük át, azonban nem feledtezhetünk meg arról AQ

sem, hogy a vállalatok összejátszhatnak, amennyiben ezt a jogszabályi háttér, ill. Monopolista vállalat profitmaximuma — a határbevételnek meg kell egyeznie
az abban rejt~z~ kiskapuk lehet~vé teszik számukra. Amennyiben a vállalatok a határköltséggel.
képesek összejátszani, akkor ez sokkal kedvez~bb helyzetet teremt számukra,
MR = MC
ugyanis az iparág profitját maximalizáló döntéseket hozhatnak a kibocsájtás és
az árak megfelel~ meghatározásával, s a profitot szétoszthatják egymás között. Árdiszkrimináció — profitmaximalizálás céljából a monopolista vállalat
terméke árát piaconként megkülönbözteti.
A kartell legf~bb veszélye abban rejlik, hogy az öt alkotó vállalatok kisértést
érezhetnek arra, a megállapodott mennyiség felett értékesítsenek, feltételezvén, • Els~fokú árdiszkrimináció
hogy a többi vállalat nem így cselekszik majd. • Másodfokú árdiszkrimináció
• Harmadfokú árdiszkrimináció

Összefoglaló

Monopólium — az iparágon belül egy vállalat van jelen a piacon. A monopólium

ármeghatározó szereppel bír, viszont a fogyasztók kereslete korlátozhatja a piaci
Szakkifejezések szótára
árat és a kibocsátás nagyságát.
Árdiszkrimináció Cenová Price
Természetes monopólium — olyan monopólium, mely gazdasági okból _
diskriminácia discrimination
kifolyólag egy vállalat tud nyereségesen m~ködni az adott piacon. A természetes
Árkövet~ Cenovy Price follower
_
monopólium magas állandó költség és alacsony határköltség jellemzi.
nasledovnik
Oligopólium — egynél több vállalat van jelen a piacon, akik viszonylag kevés Árvezérl~ - Cenovy vodca - Price leader
terméket kínálnak Bertrand verseny Bertrandova sút'a2 Bertrand
_
competition
Duopólium — az oligopóliumnak egy speciális esete, amikor az iparágon belül
Duopólium - Duopol - Duopoly
két vállalat van jelen, és ~k kínálják termékeiket.

144 145
Els~fokú Prv stupeil First-degree monopólium monopol monopoly
árdiszkrimináció - cenovej - price Tökéletes Dokonalá cenová Perfect price
diskriminácie discrimination árdiszkrimináció diskriminácia discrimination
Harmadfokú Tretí stupefi Third-degree
árdiszkrimináció - cenovej - price
Gyakorló feladatok
diskriminácie discrimination
Marginal 1. Egy iparág keresleti függvénye Q=120-2P. Az iparág termelésének
Határbevétel Marginálne trZ-by
_
revenue költségfiiggvénye Te(Q)=3Q2 +18Q +120. Az iparágat egy monopolista

Határköltség Marginálne Marginal costs vállalat képviseli.

_
náklady a) Határozza meg a monopolista által termelt mennyiséget és az árat,

Kartell - Kartel - Cartel amelyen termékét kínálja a piacon!

Másodfokú Dru13. stupe~ Second-degree b) Mekkora a monopolista profilja?

árdiszkrimináció - cenovej - price c) Ábrázolja a monopolista termelési pontját és a monopolista által

diskriminácie discrimination megszabott árat!

Mennyiségkövet~ Mno2stevn5, Quantity

nasledovník follower 2. Egy iparág keresleti függvénye P = 250-10Q . Az iparág termelésének
Mennyiségvezérl~ - Mnostevn5, vodca - Quantity leader
költségfüggvénye TC (Q) = + 19Q + 200. Az iparágat egy monopolista
Monopolellenes Protimonopoln5r Anti-monopoly
Hivatal úrad Agency vállalat képviseli.

Monopolisztikus Monopolistická Monopolistic a) Határozza meg a monopolista által termelt mennyiséget és az árat,
_ _
verseny konkurencia competition amelyen termékét kínálja a piacon!

Monopólium - monopol - Monopoly b) Mekkora a monopolista profitja?

Nelineáma tvorba Nonlinear c) Ábrázolja a monopolista termelési pontját és a monopolista által

Nemlineáris
_
cien pricing megszabott árat!
árképzés
Oligopólium - Oligopol - oligopoly
Termékdifferenciálás Diferenciácia Product
produktov differentiation
Természetes - Prirodze0 - Natural

146 147
4. PIACI EGYENSÚLY, illetve az erre ható gazdaságpolitikai
intézkedések és azok következményei
A fejezet célja a piac keresleti és kínálati oldalának
jellemzését felhasználva bemutatni a piaci
egyensúlyt, illetve a piaci egyensúly mellett
érvényesül~ fogyasztói és termel~i többletet.
Mindezen túl a piaci egyensúlyra ható gazdaságpolitikai intézkedések
érvényesülésével, valamint a piaci szerepl~kre vonatkozó hatásaival is
foglalkozunk.
Kulcsszavak: piaci egyensúly, túlkereslet, túlkínálat, adóztatás, támogatás, jólét
A piac nem más, mint a csere helyszíne, ahol a piac keresleti oldalát
reprezentáló fogyasztók szükségleteik kielégítése céljából a jövedelmüket a piac
kínálati oldalát reprezentáló vállalatok által el~állított termékekre,
szolgáltatásokra cserélik. A fogyasztóról tudjuk, hogy bizonyos
pénzmennyiséggel rendelkezik a szükségleteinek kielégítéséhez termékre,
szolgáltatásra van szüksége. A szükséges terméket, szolgáltatást azonban ö
maga nem tudja el~állítani, ezért azt mástól kell beszereznie pénzéért cserébe.
Tehát a csere következményeként a fogyasztónk megszerzi a terméket,
szolgáltatást, ami számára pozitívum, hiszen kielégíti szükségletét, azonban a
rendelkezésére álló pénzösszeg lecsökken. A termel~ termékekkel,
szolgáltatásokkal bír, melyeket bizonyos pénzösszegért értékesít. A csere
következtében tehát gyarapodik a pénzösszege, ami számára pozitívum, azonban
az értékesíthet~ termékek, szolgáltatások mennyisége csökken.
148
Mivel a piacon a csere létrejön, ezért egyértelm~en állíthatjuk, hogy van olyan
ár, amely a fogyasztónak is megfelel, valamint a termel~nek is. Jelen folyamat
tehát ékes megtestesít~je az ím. egyensúly alapelvének, miszerint az árak
egészen addig igazodnak, amíg a fogyasztók valami iránti kereslete egyenl~ nem
lesz a vállalatok által kínált mennyiséggel. Az egyensúly alapelvének
következménye a piacon kialakult piaci egyensúly (trhová rovnováha —
market equilibrium). A piaci egyensúly további vizsgálatához elevenítsük fel a
versenypiac két szerepl~jét reprezentáló görbét, ill. az azokkal megemlíthet~
legf~bb jellemz~ket:
a) Keresleti görbe (D) — az adott termék piacán jelen lév~ fogyasztókat
jellemzi. Megmutatja, hogy adott ár mellett mennyit hajlandók vásárolni a
termékb~l, valamint azt is, hogy egy adott termékmennységért
maximálisan mennyit hajlandók fizetni (a fogyasztó rezervációs ára).
Általában a keresleti görbe negatív meredekség~.
b) Kínálati görbe (S) — a piac kínálati oldalán jelen lév~ vállalatokat
jellemzi. Megmutatja, hogy adott árszint mellett mennyi terméket
hajlandóak termelni és piacra vinni, valamint azt is, hogy az adott
termékmennyiséget mennyiért hajlandók értékesíteni. A kínálati görbét
pozitív meredekség jellemzi.
Amennyiben ugyan abban az ábrázolási keretrendszerben (a koordináta-rendszer
vízszintes tengelyén a mennyiséget (Q), fiigg~leges tengelyén az árat (P)
tüntetjük fel) ábrázoljuk a keresleti és a kínálati görbét is, azok jellemz~inek
következtében a két görbe metszeni fogja egymást. A metszéspont vízszintes
tengelyre való vetítése az egyensúlyi mennyiséget (Q*) (rovonoválne
mnohtvo — equilibrium qauntity) függ~leges tengelyre való vetítése pedig az
egyensúlyi árat (P*) (rovnoválna cena — equilibrium price) szemlélteti. Az
egyensúlyi ár segítségével a fogyasztói és a termel~i többlet is meghatározható.
149

P*
32. ábra: Piaci egyensúly
A valós életben azonban a piaci csere során a termékek az egyensúlyi ártól
eltér~ árszinten cserélnek gazdát. Annak függvényében, hogy az aktuális piaci ár
alacsonyabb, vagy éppen magasabb az egyensúlyi árszintt~l, beszélhetünk
t~ikeresletról (nedostatok - excess demand) vagy túlkínálatról (prebytok -
excess supply).
Mintafeladat
Az elektromos f~nyíró piacán a kereslet és a kínálat a következ~
összefüggésekkel adott: D: c.) = 90 - 3P; S: Q =2P+15.
a) Határozza meg az elektromos f~nyíró piacára jellemz~ egyensúlyi árat és
mennyiséget!
b) Ábrázolja a piaci egyensúlyt!
150
c) Vizsgálja meg és jellemezze a termék piacát, amennyiben az elektromos
fúnyíró piaci ára 20 pénzegység!
Megoldás
Az egyensúlyi ár és egyensúlyi mennyiség megállapítása a keresleti és kínálati
görbe metszéspontjának vízszintes, ill. függ~leges tengelybéli koordinátáinak
számszer~sítését jelenti.
D=S
90-3P= 2P+15
P. =.15Q. =45
Az elektromos f~nyíró piacának vizsgálata és jellemzése érdekében
megvizsgáljuk, hogy amennyiben a termék piaci ára 20 pénzegység, akkor
mennyi terméket szeretnének fogyasztani (vásárolni) a fogyasztók, ill. mekkora
mennyiséget szeretnének értékesíteni a termel~k.
D: Q = 90 — 3.20 = 30db
S: Q = 2.20+15 = 55db
Számításaink eredményeként azt tapasztaljuk, hogy adott piaci ár mellett az
elektromos f~nyíróból nagyobb mennyiséget kínálnak eladásra, mint amekkora
mennyiséget meg szeretnének vásárolni a fogyasztók. Megállapíthatjuk tehát,
hogy adott piaci ár mellett az elektromos f~nyíró piacán túlkínálat van. A
túlkínálat 55-30=25 db termék nagyságú.
151
 P hogy adó befizetésére köteles, akkor a fogyasztótól a termék eladásáért
cserébe kapott pénzösszeget már nem tarthatja meg teljes egészében
30
magának, hanem abból bizonyos összeget adó formájában be kell fizetnie
az államnak. Viszont a termel~nk továbbra is azt tartja szem el~tt, hogy-a--
TÚLKÍNÁLAT
20 termék el~állításával kapcsolatos költségei megtérüljenek a termék
értékesítésével. Az el~állítással kapcsolatos költségek fedezése céljából,
P*=15
tehát az adóztatás válaszlépésként, a termel~ meg fogja emelni
termékének árát.
b) Az állam megadózta#a a fogyasztót - amennyiben az állam megadóztatja
a fogyasztót, akkor a fogyasztót jellemz~ keresleti függvény, valamint
15 30 Q*5 55 90 Q annak megtestesít~jeként a keresleti görbe (D) meg fog változni. Az új
keresleti görbét (DA) az eredeti keresleti görbét leíró ftiggvényb~l
vezetjük le. Amennyiben az állam megadóztatja a fogyasztót, akkor a
Könnyen belátható, hogy amennyiben a fogyasztók keresletét, vagy a termel~k fogyasztó azzal szembesül, hogy most már nem csupán a termel~nek kell
kínálatát valamilyen gazdaságpolitikai intézkedés következménye befolyásolja, kifizetnie egy bizonyos összeget az adott termék vételáraként, hanem az
akkor megváltozik a keresleti, ill. kínálati görbe elhelyezkedése az ábrázolási államnak is köteles a termék megvásárlása után egy bizony összeget adó
keretben, ami azt eredményezi, hogy a változás következtében új egyensúlyi ár, formájában befizetni. Fogyasztónk jövedelme azonban nem emelkedett.
ill. mennyiség lesz jellemz~ az adott termék piacára. Figyelembe véve a fogyasztó rezervációs árát, amennyiben az állam
megadóztatja a fogyasztót, az válaszlépésként csökkenteni fogja
A keresletet, valamint a kínálatot befolyásoló gazdasági intézkedéseket a
vizsgálatunk során az egyszer~ség kedvéért két csoportba soroljuk, így azt rezervációs árát.

mondjuk, hogy az állam megadóztathatja, vagy éppen támogathatja a piaci c) Az állam támogatja a termel~i - ha az állam vissza nem térítend~

szerepl~ket (tehát a termel~t, vagy éppen a fogyasztót). Ennek megfelel~en támogatásban részesíti a termel~t, akkor a termel~t reprezentáló kínálati

alapvet~en négy esetet különböztethetünk meg az állami beavatkozás típusa és a görbe (S) módosítja helyzetét az ábrázolási rendszerben. Az új kínálati

megcélzott piaci szerepl~ figyelembevétele mellett: görbét (S1) az eredeti kínálati görbét leíró függvényb~l vezetjük le.
Amikor a termel~ szembesül azzal, hogy az államtól vissza nem térítend~
a) Az állam megadózta#a a termel~i — amennyiben az állam megadóztatja a
támogatásban részesül, akkor azt azonosítja, hogy nem csupán a
termel~t, akkor a termel~t reprezentáló kínálati görbe (S) fogja
fogyasztótól kap a továbbiakban egy bizonyos pénzmennyiséget a termék
megváltoztatni helyzetét. Az új kínálati görbét (SA) az eredeti kínálati
eladásáért, hanem minden egyes értékesített termék után az államtól is
görbét leíró függvényb~l vezetjük le. Amikor a termel~ szembesül azzal,
kap egy bizonyos pénzösszeget. Feltételezvén, hogy versenypiacon

152 153
 jelenlév~ vállalatunknak továbbra is az a célja, hogy profitját a piac Mintafeladat
jellemz~i között maximalizálja, a támogatás esetén termékét alacsonyabb
Egy termék piacán a kereslet és a kínálat a következ~ összefiiggésekkel adott D:
áron fogja kínálni a fogyasztónak eladásra.
Q=120-3P; S: Q=P.
d) Az állam támogatja a fogyasztót - amennyiben az állam támogatja a
a) Állapítsa meg az egyensúlyi árat és mennyiséget, majd vizsgálja meg az
termék elfogyasztását, akkor a fogyasztót jellemz~ keresleti függvény,
valamint annak megtestesít~jeként a keresleti görbe (D) meg fog változni. egyensúlyi árra és mennyiségre kifejtett hatását annak, ha az állam 10

Az új keresleti görbét (D1) az eredeti keresleti görbét leíró függvényb~l pénzegységnyi adót vet ki minden egyes termék el~állítására!
b) Készítsen ábrát, adja meg az adóztatás el~tti és utáni árat, ill.
vezetjük le. Amennyiben az állam támogatja a fogyasztót, akkor a
mennyiséget! Szemléltesse, hogy mekkora hátránya származik az
fogyasztó azzal szembesül, hogy a termék megvásárlása során kifizeti a
termék vételárat a termel~nek, azonban minden egyes megvásárolt termék adóztatásból a termel~i és a fogyasztói oldalnak!
c) Vizsgálja meg az állami beavatkozás jóléti vonatkozásait!
vételárából bizonyos mennyiséget visszakap az államtól. Ezek alapján
tehát összességében egy termék megvásárlása kevesebb pénzbe kerül a
fogyasztónak. Figyelembe véve a fogyasztó rezervációs árát, amennyiben
Megoldás
az állam támogatja a fogyasztót, az válaszlépésként emelni fogja
rezervációs árát. Az egyensúlyi ár és egyensúlyi mennyiség megállapítása a keresleti és kínálati
görbe metszéspontjának vízszintes, ill. függ~leges tengelybéli koordinátáinak
Bármelyik fent ismertetett esetr~l is legyen szó, az eredeti egyensúlyi értékekhez
számszer~sítését jelenti.
képest úgy egyensúlyi értékek fogják jellemezni a termék piacát. Az új
egyensúlyi értékek mellett megváltozik a fogyasztói és a termel~i többlet D=S
120-3P= P
nagysága is, vagyis az adóztatás és a támogatás is mindkét piaci szerepl~t érint,
.1)* = 30 Q. =30
mindkét piaci szerepl~ esetében jóléti változást eredményez. Az állam a
beavatkozások következtében szintén jóléti változást tud kimutatni. A kivetett Az egyensúlyi értékek számszer~sítését követ~en megvizsgáljuk az állami
adóból bevétele, a nyújtott támogatásból kifolyólag költsége keletkezik. Az beavatkozás következményeit.
állam és a piaci szerepl~k (fogyasztók és termel~k együttesen) azonban eltér~
Mivel az állam a termék el~állítóját (a termel~t) adóztatja meg, ezért a termel~t
mérték~ jóléti változást mutatnak ki, így azt a társadalmi jóléti veszteséget,
reprezentáló kínálati görbe megváltoztatja helyzetét, hiszen a termel~ az
amelyet gazdasági intézmények a piacra való beavatkozással okoznak,
adóztatás következtében meg fogja emelni a termék árát annyival, amennyi adót
holtteher-veszteségnek (HTV) (strata nosnosti - deadweight loss) nevezünk.
be kell fizetnie az államnak. Ezek alapján tehát az eredeti kínálat görbe
összefüggésének ismeretében felírható az adóztatás hatására módosított kínálati
görbe (SA).

154 155
Mivel az adó pénzben van kifejezve, ezért az eredeti kínálati görbét el~bb inverz Az állam a kivetett adónak köszönhet~en bevételre tesz szert, melyet
alakra kell rendeznünk, majd beleépíteni, hogy adóztatás hatására a termel~ adóbevételnek nevezünk. Minden egyes értékesített termék utána termel~ 10
megemeli termékének az árát a kivetett adó mértékével. pénzegységet fizet az államnak, így az adóbevétel nagysága:

S,: P=Q+10 22,5.10= 225

Annak ellenére, hogy a kínálati görbe megváltoztatta helyzetét a jószágtérben, Az állam jóléte tehát 225 egységgel emelkedett.
továbbra is pozitív meredekség~, amib~l következik, hogy metszeni fogja a
A piaci szerepl~k által kimutatott együttes jóléti változás abszolút értéke nem
keresleti görbét. Az új metszéspont meghatározásához a keresleti görbét is
egyezik meg az állam által kimutatott jóléti változás abszolút értékével. A kett~
inverz alakra rendezzük.
különbségét holtteher-veszteségnek (HTV) nevezzük:
D=S,
HTV = —262,5 + 225 = —37,5
40- 2 = Q +10
3 Mivel az adóztatás következtében a termel~ és a fogyasztó jóléte egyaránt
Q4 = 22,5 P, = 22,5 +10 = 32,5
csökkent, ezért célszer~ megvizsgálni, hogy hogyan alakult az egyes gazdasági
Megváltozott a piacon gazdát cserélt termék mennyisége és egyensúlyi ára is, szerepl~k jóléti változása, tehát a kivetett adóból hány egységet érzékelnek a
aminek következményei lesznek a piac mindkét oldalán lév~ gazdasági szerepl~ fogyasztók és hány egységet a termel~k. Ahhoz, hogy erre a kérdésre
jólétére vonatkozóan. megkapjuk a választ, azt vizsgáljuk meg, hogy mekkora összeget fizet a

30.(40 —30) fogyasztó egy egységnyi termékért az eredeti esetben és adóztatás után, ill. hogy
FT(30) = =150
2 a termel~nek mekkora lesz a tiszta bevétele egy egységnyi termék értékesítését
30.30
77(30) = - = 450 követ~en.
2
22,5.(40 -32,5) A termel~ az eredeti esetben 30 pénzegységért árulta a terméket, melyet a
FT'(32,5) = - 84,375
2
22,5.(32,5 -10) fogyasztó megvásárolt. A termékért kapott 30 pénzegységnyi bevétel teljes
T7''(32,5) = - 253,125
2 egészében a termel~é maradt. Adóztatás következtében a termel~ már 32,5

AFT = FT'(32,5)- FT(30) = 84,375-150 = -65,625
1T7' = Tr(32,5) - 77(30) = 253,125- 450 = -196,875
Az adóztatás következtében a fogyasztók és a termel~k egyaránt jóléti
csökkenést mutatnak ki, melynek együttes értéke:
pénzegységért árulja a termékét. Ezt a pénzösszeget a termék értékesítésekor
megkapja a fogyasztótól, azonban az teljese egészében nem lehet a termel~é,
hiszen 10 pénzegységnyi adót kell bel~le befizetnie az államnak.
3 0 — (3 2,5 —10) = 7,5e

— 65,625+ (-196,875) = —262,5 A termel~re tehát a 10 pénzegységnyi adóból közvetlenül 7,5 egység esik.

156 157
A fogyasztó esetében is hasonlóan járunk el, hiszen azt vizsgáljuk, hogy
mekkora pénzösszeget fizetett ki a fogyasztó egy egységnyi termék
megvásárlásáért az eredeti helyzetben, ill. mennyit fizetett ki az adóztatás után.
Ezek alapján meg tudjuk határozni, hogy az állam által a termel~re kivetett 10
pénzegységnyi adóból a fogyasztót közvetlenül hány pénzegység érintette.
32,5 — 30 = 2,5e
Az eredeti esetben a fogyasztó 30 pénzegységet fizetett egy termékért, adóztatás
után azonban 32,5 pénzegységért tud megvásárolni egy terméket. Így a 10
pénzegységnyi adóból, melyet az álam a termék el~állítására vetett ki, a
fogyasztót közvetlenül 2,5 pénzegység sújtja.
22,5 30
158
Összefoglaló
Keresleti görbe - (D) — negatív meredekség~ görbe. Megmutatja számunkra,
hogy adott ár mellett mennyi terméket hajlandóak vásárolni a fogyasztók.
Kínálati görbe - (S) — pozitív meredekség~ görbe. Megmutatja számunkra,
hogy adott ár mellett mennyi terméket hajlandóak termelni a termel~k.
Piaci egyensúly — ott jön létre, ahol a keresleti görbe és a kínálati görbe metszi
egymást (D = S). A metszéspont vízszintes tengelyre való vetítése folytán
megkapjuk az egyensúlyi mennyiséget (Q') és a függ~leges tengelyre való
vetítése folytán megkapjuk az egyensúlyi árat (P*).
Túlkereslet - (D > S) - akkor beszélünk, amikor az egyensúlyi árhoz képest a
piaci ár alacsonyabb. A piacon nagyobb a kereslet egy bizonyos termék iránt,
mint amennyi terméket a termel~k kínálnak.
Túlkínálat - (D <S) - akkor beszélünk, amikor az egyensúlyi árhoz képest a
piaci ár magasabb. A piacon nagyobb a kínálat egy bizonyos termék kapcsán,
mint amennyi terméket a fogyasztók vásárolnának.
Adóbevétel — akkor keletkezik, amikor az állam adót vet ki egy bizonyos
termék el~állítására vagy fogyasztására.
Adóbevétel = QA • Adó nagysága
Támogatás költsége - akkor keletkezik, amikor az állam támogatást nyújt egy
bizonyos termék el~állítására vagy fogyasztására.
120 Q
Támogatás költsége = QT • Támogatás nagysága
Holtteher-veszteség — társadalmi jóléti veszteség.
HTV = (AFT + ATT) + (Adóbevétel vagy Támogatás költsége)
159
Szakkifejezések szótára a) Számszer~sítse az egyensúlyi árat és mennyiséget, majd vizsgálja meg az
egyensúlyi árra és mennyiségre kifejtett hatását annak, ha az állam 10
Egyensúlyi ár Rovnována cena Equilibrium
pénzegységnyi adót vet ki minden egyes termék elfogyasztására!
price
b) Ábrázolja az adóztatás el~tti és utáni árat, ill. mennyiséget! Szemléltesse,
Egyensúlyi Rovnovákne Equilibritur
hogy mekkora hátránya származik az adóztatásból a termel~i és a
mennyiség mno2stvo quantity
fogyasztói oldalnak!
Holtteher- Strata nosnosti Deadweight loss
c) Vizsgálja meg az állami beavatkozás jóléti vonatkozásait!
veszteség
Piaci egyensúly Trhová rovnováha Market
equilibriurn
Túlkereslet - Nedostatok - Excess demand
túlkínálat - Prebytok - Excess supply

Gyakorló feladatok

1. Egy termék piacát jellemz~ keresleti és kínálati összefüggések a következ~k

D: (Z120-3P; S: 0 3P+60.

a) Állapítsa meg az egyensúlyi árat és mennyiséget, majd vizsgálja meg az

egyensúlyi árra és mennyrségre kifejtett hatását az állam által a
fogyasztónak minden egyes elfogyasztott termék után nyújtott 10
pénzegységnyi támogatásnak!
b) Készítsen ábrát, adja meg a támogatás el~tti és utáni árat, ill.
mennyiséget! Mekkora el~nye származik a támogatásból a termel~i és a
fogyasztói oldalnak?
c) Vizsgálja meg az állami beavatkozás jóléti vonatkozásait!

2. A vizsgált termék piacán a kereslet és a kínálat a következ~ összefüggésekkel

adott D: C,135-3P; S: sQP+35.

160 161