Модульна контрольна робота

З дисципліни спеціалізації з НДР 2

Студентки 4-го курсу УУННІ

Кафедра угорської філології

Шітко Олександри Йосипівни

1. Ismertesse a gyermekirodalom fogalmát.

2. Ismertesse a gyermekirodalom sajátosságait.
3. Ismertesse a késői mondókák típusait.
4. Ismertesse a jó gyerekkönyv kritériumait.
5. Ismertesse a tündérmese sajátosságait.
1. A gyerekirodalom azokat a szövegeket foglalja magába, melyek
segítségével a gyerekeket neveljük. A komplex valóságot közli. A
gyerekirodalom az emberi élmények feltárásának, elsajátításának,
elraktározásának az eszköze. A gyerekirodalmat mindig a befogadó felől
kell megközelíteni. A szakírók többsége úgy véli, hogy a gyerekirodalom
kezdetét még a 14.században kell keresnünk, s egy francia rémtörténetet
említ meg, melynek címe A torony lovagja. Ez a inkább felnőtt
olvasóközönségnek lett volna alkalmasabb, a mű ötvözi a lovagirodalmat és
a keresztény dogmákat, főleg a pokolbeli büntetésre fordít nagy figyelmet.
A reformkorban rájöttek arra, hogy a gyerekeket másképp kell nevelni, így
létrejöttek a gyerekbibliák és kiskáték. Észrevették, hogy a gyerekek
szellemileg nem változtak az évek során, s Rousseaunak hála rájöttek arra,
hogy a gyerek adott korban adott pszihés, lelki és fiziológiai képességekkel
rendelkezik, amelyeket szem előtt kell tartani (fekvő babának nem adhatok
Shakespeare-t a kezébe, mert annak semmi értelme, előbb a fiziológiai
sajátosságaira kell őt RÁVILÁGÍTANI, a mondókákon, szövegeken
keresztül kell megísmerje a gyerek a valóságot, mi mint szülők, tanárok
segédeszközei vagyunk annak, hogy a gyerek megismerkedjen önmagával
és a világgal), valamint állította, hogy a fiúkat és a lányokat más-más
módszerekkel, más dolgokra kell nevelni (pl. a fiúkban ki kell fejleszteni a
védő ösztönt, munkára tanítani, a lányokat pedig a háztartás végzésére és a
gyereknevelésre, gondoskodásra ösztönözni/tanítani).
A magyar gyerekirodalom kezdetét a szakértők nagy része 1840-re datálja,
amikoris megjelent Bezerégy Mária Amáriai Flóri könyve. Ez a könyv az
első olyan alkotás, amely figyelembe veszi az összes olyan kritériumot,
amelyet a gyereknevelés és gyerekirodalom kapcsán meghatározott
pedagógia és pszihológia. A kiadvány mondókákat és rövid szövegeket
tartalmaz, melyekhez feltűntette, hogy milyen korosztálynak ajánlja azokat.
Van bennük vallási, emberi, magaviseleti tanítás.
2. A gyerekirodalom sajátosságait 3szempontból közelíthetjük meg: poétikai,
pedagógiai és szociológiai szempontból. Poétikai szempontból figyelembe
kell vennünk a gyerek pszihés, lelki és fizikai adottságait. A gyerekvers
mindig alkalmazkodik a gyerek életkori sajátosságaihoz. Ez azt jelenti,
hogy a gyereket először dalokkal, versekkel, mondókákkal vezetem rá saját
fiziológiai képességeire és az őt körülvevő környezetet. Ha a gyerek már
odáig fejlődött, hogy tud járni, akkor guggolós, járkálós dalokat,
mondókákat tanítok neki. Fontos, hogy ezek a szövegek ritmikusak,
dallamosak legyenek, hogy a gyerek érdeklődését felkeltse, valamint a
szövegnek azonosulnia kell a cselekvéssel, illetve környezettel, amelyről az
adott dal, vers, mondóka szól. A vers minősége, esztétikai és poétikai
sajátossága a gyerek fejlődésével azonosan változik.
 A pedagógiai sajátossága a gyerekirodalomnak egyrészt az, hogy ne
vezesse félre a gyereket. A cél mindig az, hogy a szöveg megfelejen a
valóságnak. Nem taníthatok a gyereknek dalokat a zsiráfról, ha az efféle
állatok nem honosak nállunk, illetve a gyerek még nem találkozott hasonló
állatokkal.
Szociológiai sajátossága a gyerekirodalomnak abban rejlik, hogy megtanítsa
a gyereket alkalmaszkodni, barátkozni, nyítni az új, az ismeretlen felé. Az
ifjúsági regények sajátossága, hogy a kamaszkor pszihés igényeit szolgálja
ki, éppen ezért fontos figyelembe venni a gyerek nemét. Más tematikájú
kiadványok kell szóljanak a lányok és más a fiúk részére. A fiúknak szánt
regényeknek mozgalmasnak kell lenniük, a kalandnak mint témának
dominálnia kell. A hősiességre is nagy hangsúlyt kell fektessen, ezzel
ösztönözve a fiúkat a bátorságra, védelemre (a gyengébbek védelmére). A
lányregények fontos eleme az álmodozás, a szerelem. Egy lány a
gondoskodást, szeretetet kell lássa mintául.
Más esztétikai minőség jellemzi a gyerekirodalmat 10 éves korig és 10-től
20 éves korig. 10 éves korig a gyerek világképe a domináns, a jó és a rossz
világa igazodik a gyerek világképéhez. Ekkor tanulja meg a gyerek, mit
szabad és mit nem, mi a helyes és mi a helytelen, eligazodik az élet
dolgaiban, konfliktusaiban és vágyaiban. Itt kell elsajátítsa a gyerek azt a
képességét, hogy különbséget tudjon tenni mese és valóság között (ebben a
korban még mindig állatmesékről beszélünk). Az ifjúsági regények
megértését az élmények motiválják, a témaválasztás pedig a gyerek
beállítottságától, önálló választásától függ.

4. A jó gyermekkönyvnek élménykeltőnek kell lennie: egyszerre kell

keltsen a hallgatóban auditív és vizuális álmányeket. Továbbá a
gyerekkönyvek képekkel, színekkel telieknek kell lenniük, ritmikusoknak,
hogy felkeltse a gyerek érdeklődését. A gyerekkönyv szövegében nincsenek
leküzdhetetlen akadályos, illetve elérhetetlen álmok/célok. A
gyerekkönyvnek mindenképp valósághűnek kell lennie, szóhasználat
tekintetében igazodnia kell a gyerek szókicséhez. A szövegnek könnyen
átláthatónak kell lennie. Külső szempontok alapján a könyv borítója és
lapjai jó, ha kemény fedelületűek, hogy a gyerek semmi képen se tudja
azokat lenyelni.

5. A tündérmesék olyan mesék, amelyek valamilyen kár vagy veszteség

bemutatásával kezdődnek. Ezután a hős elhadja otthonát (szerencsét
próbál), később találkozik segítőjével, akitől mágikus tárgyakat kap, melyek
segítségére válnak. A hős találkozik az ellenséggel, akivel megküzd, majd
hazatér és további üldözésekben vesz részt. A mese a főhős céljának
elérésével zárul. Megesik, hogy a mese története tovább bonyolódik.
Sajátossága a természetfölötti tulajdonságokkal rendelkező lények
szerepeltetése, valamint a csodálatos tárgyak. A tündérmesék arra tanítanak,
hogy nehéz és küzdelmes utat kell megtennünk céljaink elérése érdekében,
de nem hiába, ugyanis céljaink el lesznek érve. Azt is mutatja, hogy lesznek
olyanok, akik mellettünk- , és lesznek, akik ellenünk lesznek. Mindennek
ellenére nekünk helyt kell álnunk, el kell fogadnunk a helyzetet és
küzdenünk kell céljaink eléréséért.

3. A mondókák közvetítésének módja szerint van: spontán környezetben

történők és intézményes keretek között zajlók. Az első típusba a korai
mondókák tartoznak, melyeket a szülők, nagyszülők és más közvetlen
környezetben lévő személyek közvetítenek a gyerek felé. A 2.csoportba a
késői mondókák tartoznak, amelyekről a gyerekek főleg bölcsödében,
óvodában szereznek tudomást. 6 csoportját különítjük el:

1.cs. állatkról szóló mondókák (csigahívogatók, katica reptetők, pillangó

kergetők, háziállatkról-, madarakról szóló mondókák)

2.cs. a rágmúlt társadalmi syokásokat felelevenítő mondókák

(naphívogatók, esőüdvözlők)

3.cs. Az idő fogalmát tisztázó mondókák (évszakokról, hónapokról szóló

mondókák)

4.cs. jeles napokról szóló mondókák

5.cs. sebes mondókák

6.cs. nyelvgyakorló mondókák (nyelvtörők).