ELET

ARCEL

Arimhányó
örökkévalósága
GYÕRFFY ÁKOS

Létezik egy téveszme a költészettel kapcsolatban.

Alényege a, hogy ez valami nagyon távoli, nagyon
komaly, a leglübb ember számáa megközeliheteten
dolog. Hogy igy alakult, abban nylván szerepe van
a mindenkori irodalomoktatásnak is. Aköltészet-és
leginkább a kotárs költészet- valöban eliávolodott a
lehetséges olvasóktól az utóbbi évtizedekben. De ez
messzire vezetne, és most kikönben sem az e föloti
kesengésrõl van szó, hanem aról, hogy száz éve
szÜletet Romhányi József költõ. Arimhányó, ahogy
a legtöbben ismerhetik. Romhányi a jó példa ara,
hogy az úgynevezett magas költészet ármyékában
miféle csodák szkletnek olykor. Mert Romhányit a
szakma sosem tartotta komoly költönek, inkább
alfele nagy tehetségú versgyárosnak, akinek käülönös
tehetsége volt ahoz, hogy a világon bámi, rimhely
zetbe" hozzon. Pedig olyan munkák is fúzõdnek a
nevéhez, mint a Macskák cimú musical szõvegének
forditása vagy Carl Orff egyes múveinek magyaritá
sa. De persze ha Romhányira gondolunk, nem ezek
ugranak be, hanem a legendás munkái, amelyeket
túlzás nélkl nevezhetünk zseniálisnak. Mert hát mi
más például a Mézga család szõvege, ha nem zseni-
ális? AFrédi és Béni, avagy a két kökorszaki szaki?
A Mekk Elek, az ezermester? Sokan álliák, hogy
a Frédi és Béni Romhányi-féle forditása kenterbe
ven az eredeti szõveget. Anékül, hogy ismemém az
eredetit, simán elhiszem. Mert szinte leheteden, hogy
a nyelvben rejtQzQ lehetQségeket bárki olyan magas
Szinten bontotta volna ki, mint Romhányi. Ezek a
szóvegek beépültek több generáció lelkivilágába,
Számos elemük a köznyelv részévé vált. Ennél
nagyobb dicsóség pedig nem éhet kõltõembert.
Ebben az esetben nem számit, hogy hivatalosan
sOsem ismenték el igazán, hogya umagas" irodalom
soha nem vette komolyan. Valahogy úgy járt, mint
RejtQ JenQ, aki szintén soha nem számitott komoly
irónak, múveinek számtalan részlete mégs a magyar
nyelv részévé váit. Nemréga gyerekeimmel meg-
a Mézga család epizódjait, és ennyi év után
néztik
is hihetetlen élmény volt hallgatni a sziporkázóan
szellemes pártbeszédeket, amelyekben-agyebek
mellett-a Kádár-kor Magyarországának levegõje
is megjelenik finoman elreitet utalások, kiszólások
formájában. Romhányi igazi, hamisitatlan irodalmat
múvelt, a nyelv mestere volt. A fanyalgókra senki
sem emlékszik már, ó pedig örõkre beirta magát a
magyar irodalomba.
Romhányi József száz éve,
1921. március &-án született