Eloadás

Miskolci Egyetem Mechanikai Technológiai Tanszé
KÉPLÉKENYALAKÍTÁS
a tárgy előadója
Prof. Dr. Tisza Miklós

tanszékvezető, egyetemi tanár
Mechanikai Technológiai Tanszék
Miskolc
2011/2012. tanév
I. félév
Képlékenyalakítás 1 1. előadás
Bevezetés
A tárgy felépítése, tartalma
• A képlékenyalakítás fogalma
• A képlékenyalakítás anyagszerkezeti vonatkozásai, fémtani alapjai
• A képlékenyalakítás elméleti (continuum-mechanikai) alapjai
• A képlékenyalakítás megoldási módszerei
• A képlékenyalakítás technológiája
– Lemezalakító eljárások
– Térfogatalakító eljárások
• A képlékenyalakítás gépei
A képlékeny alakítás anyagszerkezeti vonatkozásai
• A képlékeny alakváltozás jellemzői (az Anyagtudományi tanulmányok rövid

áttekintése)
– az atomok eredeti rácspontjukból több száz rácsparaméternyi

távolságra mozdulnak el
az atomok kilépnek eredeti rácsukból
– a külső terhelés megszüntetése után nem térnek vissza eredeti
rácspontjukba
maradó alakváltozás következik be
az alakváltozás irreverzibilis
A képlékeny alakváltozás mechanizmusai
• legjellemzőbb mechanizmusa a csúszási mechanizmus
• képlékeny alakváltozás történhet még

– Ikerképződéssel
– Könyökösödéssel
– Szemcsehatár elcsúszással
– Szemcse-rotációval
A képlékeny alakváltozás csúszási mechanizmusa
• a képlékeny alakváltozás az atomokkal legtömöttebb síkokban történik

ezek a csúszósíkok
• a síkokon belül az atomokkal legtömöttebb irányokban
ezek a csúszási irányok
• a csúszósíkok és csúszási irányok együttesen
csúszási rendszereket képeznek
Csúszási rendszerek különböző kristályokban
Csúszási
Kristályrendszer Csúszósík Csúszási irány rendszerek
jele száma jele száma száma
bcc {110} 6 <111> 2 6 x 2 = 12
fcc {111} 4 <110> 3 4 x 3 = 12
hcp {0001} 1 <1120> 3 1x3= 3
Az ideális kristály alakváltozása


l
l
l
a) b)
A képlékeny alakváltozás diszlokációs mechanizmusa
• a csúszási mechanizmus a
diszlokációs mechanizmus Extra félsík
révén realizálódik
• az ideális és a reális kristály

szilárdsági és alakváltozási
jellemzői között több nagyságrendi 
t
eltérés!

– ez csak a diszlokációs b
mechanizmussal értelmezhető

|b|

| b|
a) b) c)
• az alakváltozás során a diszlokációk a csúszósíkokon mozognak

• mozgásuk során a diszlokációk reakcióba lépnek
– a diszlokációk reakciója során
» egyes diszlokációk megszűnhetnek
» új diszlokációk keletkezhetnek, a diszlokációk sokszorozódhatnak
(ld. Frank-Read forrás)
• Tipikus diszlokáció reakciók
Polikrisztallin fémek képlékeny alakváltozása
• jellemzői
– ugyanazon alakváltozási mechanizmussal történik, mint az
egykristályok alakváltozása
» csúszási mechanizmus
» diszlokációs mechanizmus
– lényeges eltérést jelent azonban a különbözőképpen orientált több
szemcse kölcsönhatása
Polikrisztallin fémek képlékeny alakváltozásának

sajátosságai
a különböző krisztallitok csúszási síkjai

alakítás előtt statisztikusan rendezetlenül
helyezkednek el
– nincs kitüntetett irány
– a nem alakított fém tulajdonságai irány
függetlenek
» egyenletes szemcseeloszlás
» kvázi-izotróp mechanikai
tulajdonságok
A polikrisztallin alakváltozás “szub-mikroszkópikus”

következményei
• a diszlokáció-reakciók legjellemzőbb következménye

– a diszlokációk számának növekedése,
– a diszlokáció sokszorozódás
» növekszik a diszlokáció-sűrűség
» növekszik a diszlokációk körüli rugalmas torzulás, növekszik a
rugalmas feszültségtér
» összességében jelentősen növekszik a kristály energiaszintje
A polikrisztallin alakváltozás következményei
• mikroszkopikus következmények
– “az alakítási textúra”
– az eredetileg kvázi-izotróp tulajdonságok anizotroppá válnak
F F
A polikrisztallin alakváltozás következményei
makroszkopikus következmények 600

– növekednek a szilárdsági szakítószilárdság
jellemzők, csökkennek az
Szakítószilárdság és folyáshatár
500 100
alakváltozási jellemzők
400 80
– növekvő alakváltozáshoz egyre folyáshatár
növekvő feszültség szükséges, 300 60

“alakváltozási
keményedés” 200 40
100 20
fajlagos nyúlás
0
0 10 20 30 40 50 60
A hidegalakítás mértéke - q ( % )
Az alakváltozás következményeinek megszüntetése
• az alakítás (alakváltozás) következtében az alakított anyag az

egyensúlyitól eltérő, magasabb energiaszintű állapotba kerül
– az egyensúlyitól eltérő, magasabb energiaszint instabil állapotot jelent,
következésképpen
» bizonyos változások spontán lejátszódnak - ez azonban rendszerint
rendkívül hosszú időt igényel
» a stabil egyensúlyi állapot irányában való változás diffúziós
folyamat, amely gyakorlatilag kivárható idő alatt csak magasabb
hőmérsékleten megy végbe
A hőmérséklet hatása az alakított fém tulajdonságainak

változására
• a hőmérséklet növelésével az alakított fémben bekövetkező változások

három jól elkülöníthető fázisban történnek
– megújulás
– újrakristályosodás
» primer újrakristályosodás
» szekunder újrakristályosodás
– szemcsenövekedés, szemcsedurvulás
A hőmérséklet hatása
az alakított fém tulajdonságainak változására
I. II. III.
A
Tulajdonságok
HB
d, szemcseméret
Vi
Hő
l l.
el e
el l
ktr
en á
.
ll á
er ő
200 400 600 800

Hőmérséklet, °C
A képlékenyalakítás osztályozása
• az alakítás hőmérséklete szerint

– Talak < 0,4 Thom : hidegalakítás
– Talak > 0,4 Thom : melegalakítás
• a valódi feszültségi görbék alapján

– kf = kf () : hidegalakítás (alakváltozásra keményedő)
– kf = kf () : melegalakítás (alakváltozási sebességfüggő)
a valódi feszültségi görbék alapján
a szemcseszerkezet változása alapján
hidegalakítás
melegalakítás V2 =<V
> 0
újrakristályosodás
után
a) b)
Az alakíthatóság néhány kérdése
• az alakíthatóság az anyagnak nem elidegeníthetetlen tulajdonsága,

alapvetően függ
– a belső és
– a külső állapottényezőktől
Belső állapottényezők
• atomszerkezet:
– lényegében adott fémeknél nem befolyásolható
• kristályszerkezet:
– meghatározott feltételek között módosítható
• szemcse- és szövetszerkezet:
– hőkezeléssel viszonylag tág határok között módosítható
Belső állapottényezők – a szemcseszerkezet
• a kétfázisú anyagok alakíthatóságának elemzése

» lágy mátrix+rideg beágyazódó fázis
• a rideg fázis alakja
• a rideg fázis mennyisége
• a rideg fázis eloszlása
» a perlites acélok alakíthatósága
• a perlit érték szám fogalma
Külső állapottényezők
• feszültségi állapot
– Minél negatívabb a közepes (hidrosztatikus) feszültség annál jobb az
alakíthatóság
• hőmérséklet
– A hőmérséklet növekedésével általában növekszik az alakíthatóság
– Kivételt képezhet ha közben van allotróp fázisátalakulás
• alakváltozási sebesség
– Szokásos alakváltozási sebesség tartományban 10  
2
  102 s 1 
» Hidegalakításnál nincs számottevő hatása
– Szélsőségesen kis alakváltozási sebesség (és további meghatározó
feltételek mellett szuperképlékeny alakváltozás
– Szélsőségesen nagy alakváltozási sebességek esetén (pl. robbantásos
alakítás) növekvő alakíthatóság
Külső állapottényezők I.
• feszültségi állapot:
– hidrosztatikus és
– hidrodinamikus alakítások
• hőmérséklet:
– meleg-, félmeleg alakítások
– izotermikus alakítások
– szuperképlékeny alakítás
Külső állapottényezők II.
• alakváltozási sebesség:
– nagy-energia sűrűségű alakítások
» robbantásos alakítás
» elektrohidraulikus és
» elektrodinamikus alakítás
– szuperképlékeny alakítás
2. előadás
A képlékenyalakítás elmélete
Az alakváltozási állapot
Folyási feltételek, Anyagtörvények
Miskolc
2011/2012. tanév
I. félév
• A feszültségi állapot alapösszefüggései

• Az alakváltozási állapot alapösszefüggései
• Anyagtörvények, anyagegyenletek
• Folyási feltételek
• Az alakváltozás ideális munkája
• A képlékenyalakítás elméleti megoldási módszerei
– analitikus megoldási módszerek
– numerikus megoldási módszerek
A feszültségi állapot
• a feszültség definíciója
• a feszültségi állapot egyértelmű definiálásának szükséges és
elégséges feltétele:
a feszültségi tenzor (ij) ismerete
• a feszültségi tenzor komponensei és jelentésük
 x  xy  xz 
 
F   ij   zx  y  yz  .
 zx  zy  z 

Vázlat a feszültségi állapot elemzéséhez
A feszültségi állapot legfontosabb összefüggései
• tetszőleges síkon (n) ható feszültségi vektor meghatározása

 
  Fn
– komponensei
 
» normál feszültség  n  nF n
2
» csúsztató feszültség  n  n   2
n
Főfeszültségek, főfeszültségi irányok
• minden esetben meghatározható

– három egymásra kölcsönösen merőleges irány (főirány),
– amelyekben csak fő-normál feszültségek (főfeszültségek) hatnak
• karakterisztikus determináns
3 - I1 2 + I2  - I3 = 0
ahol I1, I2, I3 az ún. első, második és harmadik skalár invariáns
Skalár invariánsok és fizikai jelentésük

• első skalár invariáns (az alakváltozó képesség szempontjából meghatározó):
tkp. a hidrosztatikus feszültségkomponens (m ) háromszorosa
I1 =    
• második skalár invariáns (a képlékeny alakváltozás megindulása
szempontjából meghatározó):
I2 =    
• harmadik skalár invariáns:
I3 =  
• A feszültségi tenzor főfeszültségi rendszerben:
 1 0 0 

F   0 2 0  .
 0 0  3 
Feszültségi komponensek az oktaéder síkon
• Az oktaéder sík normál vektora

  1 1 1 
n ; ; 
 3 3 3
Amellyel az oktaéder síkon ható

  1  2  3
• normál feszültség komponens n  n F n 
3
• és a csúsztatófeszültségi
komponens
1
 1  2    2  3    3  1 
2 2 2
n 
3
Feszültség-deviátor tenzor
• T = F - m 
• főirányai azonosak a feszültségi tenzor főirányaival

• skalár invariánsai közül a második invariáns a legfontosabb
T2 = 1/6 { (x  y  (y  z  (z  x  xyyzzy
amely a folyási feltételeknél játszik fontos szerepet.
Feszültségi-deviátor tenzor
 m 0 0   x   m  xy  xz 
   
  mI  T   0 m 0     yx  y m  yz  .
 0 0  m    zx  zy  z   m 
 x   m  xy  xz 
 
T    yx  y m  yz 
  zx  zy  z   m 

Feszültségi egyensúlyi egyenletek
 
tenzorikus alakban
F  q  0
skalár alakban: három skalár
 x  xy  xz
egyenlettel fejezhető ki    q x  0,
x y z
 yx  y  yz
   q y  0,
x y z
 zx  zy  z
   q z  0.
x y z
Alakváltozási állapot
• az alakváltozási tenzor származtatása az elmozdulás-vektorból
1  
A   t      t 
2
• amely az alakváltozás skalár komponenseivel
 u 1  u v  1  u w  
      
 x 2  y x  2  z x  
 1  v u  v 1  v w  
A      
 
2  x  y  y 2  z y  
 
 1  w  u  1  w v  w 
  
 2  x z  2  y z  z 
Az alakváltozási tenzor jellemzői
• főirányai kvázi-izotróp anyagra megegyeznek a feszültségi

főirányokkal
• főalakváltozások (1 2 3 a főfeszültségekhez (1 2 3 
hasonlóan értelmezhetők és határozhatók meg
• főcsúsztató alakváltozások értelmezhetők
a 1 = 1  3 mintájára
Mérnöki és valódi nyúlások
• mérnöki nyúlás: lc  lo

lo
lc
dl dl lc
• valódi nyúlás: d   c    ln
l lo
l lo
x y z
 x  ln ;  y  ln ;  z  ln ,
xo yo zo
• kapcsolat a mérnöki és valódi alakváltozási jellemzők között

1
  ln(1   )  ln .
1 q
Vázlat a térfogat-állandóság törvényének értelmezéséhez
A térfogatállandóság törvénye valódi nyúlásokkal kifejezve
• képlékeny alakváltozás során a

térfogat állandó, Vo  V1
→ az anyag összenyomhatatlan x o y o z o  x1 y1z1
x1 y1z1
1
x o yo z o
x1 y1 z1
ebből három egymásra ln  ln  ln  0
kölcsönösen merőleges irányban
xo yo zo
mért nyúlás komponensekre  x   y  z  0
levezethető összefüggés:
A térfogatállandóság törvénye szavakban kifejezve
Bármely három, egymásra kölcsönösen merőleges irányban mért

valódi nyúlások összege nullával egyenlő.
 x   y   z  1   2   3  0
Az alakváltozási sebesség állapot
• leírása:
– az alakváltozási sebesség tenzorral
• Komponensei:
– az alakváltozási komponensek idő szerinti deriváltjával állíthatók elő
• jelentősége:
– a melegalakítás, illetve a hasonló anyagtörvénnyel leírható
alakváltozási folyamatoknál (pl. szuper-képlékeny alakítás)
Folyási feltételek
• a képlékeny alakváltozás bekövetkezését leíró összefüggések
• bármely folyási feltétel tkp. két alapvető dologra épül

– különböző feszültségi állapotok egyenértékűségének
meghatározása
– a képlékeny alakváltozást megindító kritikus (feszültség) érték
meghatározása
A Tresca-St. Venant folyási feltétel
• az egyenértékűségi kritérium
– különböző feszültségi állapotok akkor tekinthetők egyenértékűnek,
ha a maximális csúsztatófeszültségeik megegyeznek
max, 3 = max, 1
• a képlékeny alakváltozás bekövetkezésének feltétele

– a maximális csúsztatófeszültség egy kritikus értéket elér
max = crit
A kritikus csúsztatófeszültség értékének

meghatározása
• Egytengelyű húzófeszültségi • A maximális csúsztatófeszültség

állapotban értéke
2  3  0 1   3 R p 0.2
 max     krit
1  0 2 2
• A képlékeny alakváltozás • Amiből a Tresca – St. Venant
bekövetkezésekor folyási feltételre kapjuk
2  3  0  1   3  R p 0.2
 1  R p 0.2 • Általános alakban
 1   3  k f ( )
A Huber-Mises-Hencky folyási feltétel
• az egyenértékűségi kritérium
– különböző feszültségi állapotok akkor tekinthetők egyenértékűnek, ha
az oktaéderes csúsztatófeszültségeik megegyeznek
• a képlékeny alakváltozás bekövetkezésének feltétele

– az oktaéderes csúsztatófeszültség egy kritikus értéket elér
oct,3 = oct, 1
A kritikus csúsztatófeszültség értékének meghatározása
• meghatározása egytengelyű húzófeszültségi vizsgálattal a legegyszerűbb
1 2
 okt   1   2    2   3    3   1   R p 0.2   krit
2 2 2
3 3
• azonos kifejezés vezethető le

– a rugalmas torzítási energiák azonosságából és
– a nyírási intenzitás azonosságából is, azaz általános alakban
1
  1   2    2   3    3   1    k f ( )
2 2 2
2 
Feszültségi-alakváltozási összefüggések
• A feszültségek és alakváltozások közötti kapcsolatot az ún.

anyagtörvények írják le.
• Különböző anyagmodellekre különböző anyagtörvények érvényesek

– Rugalmas test (általános Hooke-törvény)
– Rugalmas-képlékeny test (Lévy-Mises egyenletek)
– Nagy képlékeny alakváltozások (Hencky-egyenletek)
A rugalmas test anyagtörvénye
• A lineárisan rugalmas test anyagtörvénye az általános Hooke-

törvény
– tenzor-egyenlettel
1
AD  T
ahol 2G
»A az alakváltozási deviátor tenzor,
»T a feszültségi deviátor tenzor
»G a csúsztató rugalmassági modulus.
A rugalmas test anyagtörvénye
• A tenzor-egyenlet hat skalár

 x   x  v  y   z   ,
1 1
egyenlettel fejthető ki
 xy   xy ,
E G
1 1
 y   y  v  z   x   ,  yz   yz ,
E G
 z   z  v  x   y   ,
1 1
 zx   zx .
E G
ahol
E az ún. Young-féle rugalmassági
modulus
 a Poisson-szám.
A nagy képlékeny alakváltozások törvénye
• A gyakorlati képlékenyalakítást nagy képlékeny alakváltozások jellemzik,

– erre az esetre a Hencky-egyenletek alkalmazhatók
3
AD  T
2D
ahol
D az ún. képlékeny modulus.
A nagy képlékeny alakváltozások anyagtörvénye
• Skalár egyenletekkel kifejezve
1  
 x   x   y   z   ,
1 3
 xy   xy ,
D 2  D
1  1  3
 y   y   z   x   ,  yz   yz ,
D 2  D
1  
 z   z   x   y   ,
1 3
 zx   zx .
D 2  D
Hasonlóságok a rugalmas és a képlékeny

anyagtörvények között
– alakilag formálisan megegyeznek;

– mindkét esetben az alakváltozási tenzor elemei a feszültségi deviátor
tenzor elemeivel arányosak
Általános Hooke-törvény Hencky-féle anyagtörvény

1 3
AD  T AD  T
2G 2D
Különbözőségek a rugalmas és a képlékeny

anyagtörvények között
Rugalmas test Képlékenyen alakváltozó test
Általános Hooke törvény Hencky törvény
• Young-modulus (E) • Képlékenységi modulus (D) nem

anyagállandó állandó, értéke a valódi
alakváltozásnak is függvénye
• a Poisson tényező () rugalmas • a Poisson tényező ()
állapotban anyagonként változó képlékeny állapotban
állandó valamennyi anyagra azonosan
állandó
• a Hooke-törvényben a mérnöki • a Hencky-egyenletekben a

nyúlások (), találhatók. valódi nyúlások ()
Egyenértékű (összehasonlító) feszültség
az összehasonlító (egyenértékű) feszültség az a feszültség, amelynél a

folyási feltételtől függően a képlékeny alakváltozás bekövetkezik
 ö  k f ( )
– Tresca-St. Venant
 ö   1   3  k f ( )
– Huber-Mises-Hencky
1
ö    1   2    2   3    3   1    k f ( )
2 2 2
2 
Egyenértékű (összehasonlító) alakváltozás
• az összehasonlító (egyenértékű) alakváltozás ennek alapján a Hencky-

egyenletekből következik
2
ö   1   2    2   3    3  1  
2 2 2
9 
• amellyel a Hencky egyenlet egyszerű alakja
1
ö   ö
D
Folyási görbék és anyagmodellek
• Az egyenértékű feszültség-egyenértékű alakváltozás kapcsolatát leíró

görbéket nevezzük folyási görbéknek.
 ö   ö ( )
k f  k f ( )
Folyási görbék meghatározása
• hengeres próbatestek egytengelyű húzóvizsgálatával,
• hengeres próbatestek egytengelyű nyomóvizsgálatával, ezen belül

– egyszerű nyomóvizsgálattal,
– extrapolációs módszerrel,
– síkalakváltozásos nyomóvizsgálattal (Watts-Ford módszer).
3. előadás
Az alakváltozási ideális munkája

A képlékenyalakítás megoldási módszerei
Miskolc
2011/2012. tanév
I. félév
Az alakváltozás ideális munkája

• Az alakváltozás ideális munkáját =0, súrlódás-mentes esetre határozhatjuk
meg.
dWid  F dh
1   3  k f
dWid  k f A dh
h1
Wid   k f A dh ,
h0
h1
dh
Wid  V  k f
h0
h
Az alakváltozás ideális munkája
1
Wid  V


0
k f d
1
Wid
wid    k f d .
V  0 1
Wid
wid    k f d
V  0
Az exact megoldás lehetősége
• Egy általános alakítási feladat megoldása az alábbi egyenletek megoldását

igényli:
– Az ún. feszültségi (statikus) egyensúlyi egyenletek

– Az ún. geometriai egyenletek
– A feszültség-alakváltozás összefüggések (anyagtörvények)
– A folyási feltétel
• Együtt 15 egyenlet, 15 ismeretlen: elvileg megoldható
Az ún. feszültségi (statikus) egyensúlyi egyenletek
• három skalár egyenlettel fejezhető

 x  xy  xz
ki,    qx  0,
– hat ismeretlen feszültség- x y z
komponenst tartalmaz  yx  y  yz
» 3 normál feszültségi    q y  0,
komponens és x y z
» 3 csúsztató feszültségi  zx  zy  z
komponens (csúsztató    qz  0.
feszültségek dualitása) x y z
Az ún. geometriai egyenletek
• hat skalár egyenlettel fejezhetők ki

kilenc további ismeretlent u 1 1  u v 
tartalmaz x   xy    
x 2 2  y x 
– három elmozdulási vektor-
komponenst (u, v, w), valamint v 1 1  v w 
– hat alakváltozási komponenst y   yz    
y 2 2  z y 
» a három normál
alakváltozási komponenst w 1 1  w u 
és z   zx    
z 2 2  x z 
» a három csúsztató
alakváltozási komponenst.
A feszültség-alakváltozás összefüggések
(anyagtörvények)
1 
 x   x   y   z   ,
1 3
• a feszültségek és az  xy   xy ,
alakváltozások közötti D 2  D
kapcsolatot teremtik meg
1 1  3
 y   y   z   x   ,  yz   yz ,
D 2  D
• hat további egyenletet
1 
 z   z   x   y   ,
jelentenek, amelyek 1 3
 zx   zx .
D 2  D
A folyási feltétel
• egy további egyenlet, amely a képlékeny alakváltozási bekövetkezését

határozza meg,
• nem tartalmaz további ismeretlent, csak a feszültségi komponensek és
ismert anyagjellemző között teremt kapcsolatot feltételi egyenlet
formájában.
 ö   1   3  k f ( )
1
ö    1   2    2   3    3   1  
2 2 2
2 
Az alap-egyenletrendszer
• 15 egyenletet és15 ismeretlent tartalmazó parciális differenciál egyenlet-

rendszer
– következésképpen
» elvileg matematikailag határozott és
» megoldható feladatot jelent,
– valójában
» az egyenletek nagy száma, valamint
» az egyenletek nem-lineáris jellege miatt
exact matematikai-mechanikai megoldás csak igen egyszerű esetekben
érhető el.
Alakítási feladatok megoldási módszerei
Analitikus megoldási módszerek Numerikus megoldási módszerek
• átlagfeszültségi, vagy mérnöki • a véges differencia módszer

módszer, (FDM),
• az egységes képlékeny • a véges elemek módszere (FEM)
alakváltozási munkamódszer, és
• a csúszóvonalak módszere és • az ún. perem-elemek módszere
• az ún. határ-terhelési (BEM)
módszerek.
• Optikai módszerek (Moire-módszer)
Kísérleti módszerek • Kísérleti-analitikus módszer
(Vizioplasztikus módszer)
Az átlagfeszültségi, vagy mérnöki módszer
• A legszélesebb körben alkalmazott, közelítő analitikus megoldási módszer

• az alkalmazott egyszerűsítő feltételezések
– az alakváltozás fő irányaira merőleges síkokra ható normál
feszültségeket főfeszültségeknek tekintjük,
– a feszültségeket ezeken a síkokon állandónak tekintjük és
átlagértékükkel helyettesítjük,
– a fősíkokat a koordináta síkokkal párhuzamos helyzetűnek vesszük.
A megoldás általános menete
1. az alakváltozási folyamatra jellemző - elemi térfogat kiválasztása az

alakváltozó zónában, az alakítás jellemző irányában statikus egyensúlyi
egyenlet felírása  parciális differenciál egyenlet,
2. Matematikai-mechanikai megfontolásokkal a lehető legegyszerűbb, a
feladat szempontjából legjellemzőbb összefüggés származtatása
3. a folyási feltétel alkalmazásával a parciális differenciál egyenlet
redukálása közönséges, inhomogén lineáris differenciál egyenletté,
4. az inhomogén differenciál egyenlet általános megoldása,
5. a technológiából következő peremfeltételek figyelembevételével az
alakítási feladatra vonatkozó konkrét megoldás származtatása.
Az egységes képlékeny alakváltozási munkamódszer
• Röviden munka-módszer jellemzői:

– az alakváltozási folyamat általában szélsőségesen leegyszerűsített,
– az előző miatt többnyire, mint kiegészítő megoldási módszert
alkalmazzuk, járulékos feszültség-összetevők meghatározására
• A munka-módszernél alkalmazott egyszerűsítő feltételezések:
– az alakváltozás, vagy fő normál, vagy fő csúsztató feszültségek
hatására történik,
– a súrlódási hatások a feszültségeloszlást számottevően nem
befolyásolják, ezért figyelmen kívül hagyhatók,
» Mindkét egyszerűsítő feltétel erős megszorítást jelent,
következésképpen csak erősen közelítő, illetőleg kiegészítő
megoldási módszerként ajánlott.
A megoldás általános menete:
1. Az elemi belső (ideális) alakváltozási munka (dWid)

meghatározása,
2. Az elemi külső alakítási munka (dWE) meghatározása

(azonos elemi térfogatra)
3. A külső és belső munkák egyenlőségéből összefüggés

származtatása az átlagos alakítónyomásra (pave), vagy az
alakítóerőre (Fal).
Példa a megoldási módszerek alkalmazására
Kúpos alakító üregben végzett alakító

eljárások elemzése
Kúpos alakítóüregben végzett alakítások elemzése
• Az alkalmazott fő megoldási módszer: az átlagfeszültségi módszer,

amellyel az alakítás jellemző feszültség-komponenseit meghatározzuk
• A módszer lényege:
– Bizonyos síkokban a feszültségeket átlagértékükkel helyettesítjük és
állandónak tekintjük
– Olyan egyszerűsítő feltételezések alkalmazása, amelyekkel az
alakítási parciális differenciál egyenlete közönséges (többnyire
lineáris) differenciál egyenletté redukálható.
Az alkalmazott egyszerűsítő feltételezések
• az alakváltozás fő irányára merőleges síkokat

főfeszültségi síkoknak tekintjük
• a feszültségeket egyes síkokban átlagértékükkel

helyettesítjük és állandónak tekintjük
• a koordináta síkokat a fősíkokkal párhuzamosaknak

választjuk
A megoldás menete
1. Vetületi egyensúlyi egyenlet felírása az alakváltozás jellemző főirányában

kiválasztott elemi térfogatra; A felírt vetületi egyensúlyi egyenlet
rendszerint több ismeretlenes, parciális differenciál egyenlet;
2. Az előzőkben felírt egyenlet egyszerűsítése, matematikai és mechanikai
megfontolások alkalmazásával;
3. A folyási feltétel bevezetésével az ismeretlen feszültség komponensek
között olyan kapcsolatok felállítása, amellyel a több ismeretlenes, parciális
differenciál egyenlet közönséges, egy ismeretlenes differenciál egyenletté
redukálható;
4. Ismert matematikai módszerek alkalmazásával a közönséges egy
ismeretlenes differenciál egyenlet általános megoldásának előállítása;
5. A feszültségi peremfeltételek figyelembevételével a konkrét feladat
megoldásának előállítása.
A kúpos alakítótérben végzett alakítások elemzése
• Az alkalmazott egyszerűsítő feltételezések a konkrét feladatra
– az alakváltozás főiránya az axiális irány: az erre merőleges síkot

feszültségi fősíknak tekintjük;
– az axiális feszültség komponenst e síkban átlagértékével helyettesítjük
és a síkban állandónak tekintjük;
– az alakítókúpban ható nyomást közelítőleg a radiális feszültség
komponens abszolut értékével vesszük azonosnak, azaz
r  p
– a mdb és a szerszám között Coulomb-súrlódást feltételezünk, azaz
  p
A megoldás konkrét menete

1. Vetületi egyensúlyi egyenlet felírása

célszerűen kiválasztott elemi térfogatra
• Elemi térfogatelem: csonkakúp (ld. az ábrán)
• Jellemző fő irány: radiális irány
(s z + d s z )(r + dr ) p - s z r 2 p + p sin a 2r p ds + m p cos a 2r p ds = 0.

2

2. Matematikai-mechanikai egyszerűsítések
2. Az alkalmazott matematikai, mechanikai egyszerűsítések

• bevezetve a ds=ds(dr) kapcsolatot
dr m
ds = 2s z rdr + r d s z + 2r p dr + 2
2
p r dr = 0.
sin a tg a
m
• bevezetve továbbá az m = jelölést és végigosztva r2dr – rel
tg a
d sz 2 2
+ s z + p (1 + m) = 0.
dr r r

• figyelembe véve, hogy
r R
jr = jt = ln . jz = -(jr + jt ) = 2 ln .
R r
• amiből az egyenértékű (összehasonlító) alakváltozás

R
je = jz = 2 ln ,
r
• amelyet r-szerint differenciálva kapjuk

dj 2
=- .
dr r

dsz 2 2 dj 2
• A + s z + p (1 + m) = 0 differenciál-egyenletbe a = - -t
dr r r dr r
behelyettesítve a következő összefüggést kapjuk
d sz dj dj
- sz - p (1 + m) = 0.
dr dr dr
dj
Ezt - rel végig osztva a
dr
d sz
- s z - p (1 + m) = 0
dj
parciális differenciál-egyenletet kapjuk.

3. A folyási feltétel bevezetése
• A folyási feltétel bevezetése a parciális differenciál-egyenlet közönséges
differenciál-egyenletté alakítása érdekében
– mivel
jr = jt < 0. jz = -(jr + jt ) > 0.
s r = st < s z .
– azaz a folyási feltétel Tresca-St. Venant szerint

s z - sr = k f .
– amiből p = k f - sz is következik.

• Az előző differenciál-egyenletbe helyettesítés és elemi átalakítások után a
d sz
+ ms z = k f (1 + m) ,
dj
közönséges differenciál-egyenletet kapjuk.
• A kapott differenciál-egyenlet
– inhomogén
– állandó együtthatójú
– elsőrendű

4. A differenciál-egyenlet megoldása
• Az általános megoldás származtatása
d sz
+ ms z = 0 amelynek megoldása s zh = Ce .
- mj
– A homogén rész
dj
– Az inhomogén egy partikuláris megoldása a konstans variáció
módszerével 1+ m
s zp = k fm ,
m
– amellyel a teljes (általános) megoldás
1+ m
s z , ált = s zh + s zp = Ce - mj
+ k fm .
m
( )
Miskolci Egyetem
fm
m
Mechanikai Technológiai Tanszé

5. A technológiai peremfeltétel figyelembe vétele
• A feszültségi peremfeltétel (pl. huzal-,
vagy rúdhúzás esetére)
j ( z = z0 ) = 0 and s z (j = 0) = 0
• amelynek figyelembevételével
1+ m
s z (j = 0) = 0 = C + k fm
m
• Ebből az integrációs állandó
1+ m
C = -k fm .
m
• amellyel a teljes megoldás
1+ m
s zgen = k fm (1- e-mj ).
m
A megoldás további menete

• A teljes megoldás
1+ m
s zgen = k fm (1 - e - mj
).
m
exponenciális tagjának Taylor-sorát képezve
m 2
e - mj
= 1- mj + j -+...
2!
• A megoldás a sorfejtés után
æ m ÷ö
s zgen = k fmj çç1 + ÷÷.
çè a ø
amely azonban nem veszi figyelembe az alakítási kúpban bekövetkező

szögtorzulásokból adódó járulékos feszültség-komponenst, amelyet az
alakváltozási munkamódszerrel határozunk meg
A szögtorzulásokból adódó járulékos feszültség-komponens

meghatározása az alakváltozási munkamódszerrel
• Az alakváltozási munka módszer lényege:
a külső és belső munkák azonosságából származtatunk járulékos
feszültségi komponenst
• Az alkalmazott egyszerűsítő feltételezések
– Az alakváltozások
» vagy csak maximális csúsztatófeszültségek,
» vagy csak fő-normál feszültségek hatására történnek;
– A súrlódási hatások olymódon szuperponálhatók a megoldásra, hogy
ez az előzőkben meghatározott feszültség-eloszlást alapvetően nem
befolyásolja
• A radikális egyszerűsítések miatt rendszerint csak kiegészítő megoldási
módszerként alkalmazzuk.
A megoldás az alakváltozási munkamódszerrel
1. A belső (ideális) alakváltozási munka meghatározása

dWid = ò sedV =ò tg dV
V V
2. A külső erők munkájának meghatározása

dWk = ò Fdh.
V
3. A két munka egyenlőségéből járulékos feszültség-komponens

származtatása
dWid = dWk .
1. Az elemi belső alakváltozási munka felírása valamely elemi térfogatra az

alakváltozó zónában
dWid = ò tg dV .
V
ahol r kf
g =a , t=k=
r 3
r
r
ezzel dWid = ò k a 2pr d r dz.

r
r =0
és a belső alakváltozási munka integrálás után

2r 2 p k f
dWid = a dz.
3 3
2. A külső erők munkája ugyanarra az elemi térfogatra

dWtors = s ztors r 2 p dz.
3. A két munka egyenlőségéből a járulékos komponens

2r 2 p
dWid = k f adz = s ztorz r 2 pdz = dWk ,
3 3
2
amelyből s z ,torz = k fk a.
3 3
Mivel a ki- és belépő élnél is fellép szögtorzulás a járulékos komponens

2´ 2
s z ,torz =
*
k f a = 0,77 k fk a.
3 3
A kúpos alakító csatornában végzett

alakítás teljes megoldása
• Az előző levezetések figyelembevételével
æ m a ö÷
ç
stotal = s zid + s zfric + s ztors = k f j ç1 + + 0.77 ÷÷.
çè a j ÷ø
• A feszültség maximuma huzal- és rúdhúzásnál a =1=max-nál lép fel

(a kilépő élnél)
æ m a ö÷
ç
s z ,max = k fk jmax çç1 + + 0.77 ÷÷.
çè a jmax ÷ø
amellyel a húzóerő maximuma

d12 p
Fmax = s z ,max .
4
Képlékenyalakítás – 4. előadás
Lemezalakítás

Miskolci Egyetem
A lemezalakítás fogalma, csoportosítása
• definíció
– geometriai definíció
– technológiai definíció
• csoportosítása
– az alakítás jellege szerint
» anyagszétválasztással végzett
» a térbeli kiterjedést megváltoztató (alakadással) végzett
lemezalakító műveletek
– a szerszám mozgása szerint
» forgó szerszámokkal
» alternáló szerszámokkal
» mozgást nem végző szerszámokkal
Anyagszétválasztó műveletek
• kivágás,
• lyukasztás
• darabolás,
• leszabás,
• kicsípés,
• hasítás,
• bevágás,
• pontossági vágás
– finomkivágás
– borotválás
– utánvágás, stb.
A térbeli kiterjedést megváltoztató (alakadással)

végzett lemezalakító műveletek
• Hajlítás
– egyengetés
– kihajlítás
– élhajlítás
• Hengerítés
– Hagyományos
– Spirálvarratos csőhengerlés
– hullámosítás
• göngyölítés
• korckötés

Mélyhúzás
Nyújtóhúzás
Mélynyomás
Alaknyomás
– bordázó alaknyomás
– teljes felületi alaknyomás

• Peremezés
– külső-belső peremezés
– perembővítés
– peremszűkítés
A lemezalakítás anyagai
• alakjuk szerint • anyagminőségük szerint

– táblalemez – ötvözetlen lágyacél (C<0.2%)
– lemezcsík – gyengén ötvözött acél
– szalag (keskeny szalag – alumínium és ötvözetei
tekercsben) – réz és ötvözetei
– lemeztekercs (széles szalag) – egyéb ötvözetek
– tárcsa
– fólia
Lemezanyagok szabványos jelölése
• a szabványos jelölés tartalmazza

– a lemez típusát
– vastagsági tűrés fokozatát
– méretét
– anyagminőségét
– alakíthatósági fokozatát
– szabványszámát
• példák:
– “Finomlemez B 1,00x1000-2000 M2H MSZ EN 10130”
– “Acélszalag 30x0.8 f MSZ 4213: ASZ 1 K 40 M”
Anyagszétválasztó műveletek
• Az anyagszétválasztással végzett lemezalakító

műveletek két nagy csoportja
– Az ollón végzett vágások, illetve
– A vágószerszámban végzett vágóműveletek
Ollón végzett vágások
• Az anyagszétválasztó műveletek között fontos szerepe van az

ollón végzett vágásoknak.
• Leggyakrabban a további alakító eljárások kiinduló
gyártmányaként szolgáló lemezcsík, teríték előállítására
szolgálnak.
• Az ollón végzett vágások leggyakrabban alkalmazott gépe a
táblaolló, amely táblalemezek egyenes vonal mentén való
szétvágására, darabolására alkalmas.
• A darabolás fogalma alatt a lemezalakításban az anyag nem
zárt vonal mentén történő teljes szétválasztását értjük
Az ollók osztályozása
– a vágókések (az ollók) vágó éleinek kialakítása szerint

» egyenes vonalúak,
» íveltek, vagy
» kör alakúak,
– a főmozgást illetően
» alternáló, vagy
» forgómozgást végző
– a vágási vonal szempontjából
» nyitott, vagy
» zárt vonal, illetve
» egyenes, vagy
» tetszőleges görbe mentén vágó ollók.
Egyenes élű, lengő mozgású táblaolló
Vágás ferde élű táblaollóval
• 1 – leszorító elem; 2 – mozgó kés; 3 – álló kés; 4 – ütköző
Hasító körolló vázlata
Tárcsavágó körolló vázlata
A rezgő-vágás elve
Vágószerszámokban végzett vágások
A kivágás és a lyukasztás fogalmi értelmezése
Az anyagszétválasztás alakváltozási folyamata
megnyomott
bélyeg sorja
rész
dB tört felü
• a vágás elve alapanyag
F behúzá
h
• a nyírásos vágással fényes övezet
készült munkadarab s b) u  uopt
felületének elemzése 
ajak
képlékeny
F
• Az optimális vágórés zóna munkadarab
értelmezése us
vágólap alászakadozott
dv rész
a) c) u < uopt
A vágás erőtani elemzése
• a vágóerő-út diagram
F = kv ⋅ Anyírt ⋅ t m = kv ⋅ L ⋅ s ⋅ t m [ N ]
t m = 0,8 Rm
s
Wal = ò Fdh =Fköz s = cFmax s [ J ]

0 s

0
A vágóerő-bélyegelmozdulás diagram
különböző anyagminőségekre
A vágóműveletek tervezésének lépései

1. Lemezterv (elrendezési terv) készítés: optimális
anyagkihasználás
2. Sávterv készítés: műveleti sorrendtervezés
3. Technológiai paraméterek meghatározása
• Vágóerő
• A vágás munkaszükséglete
• Vágórés meghatározása
• Nyomásközéppont meghatározása
4. Szerszámtervezés
• Aktív szerszámelemek
• Geometriai méretezése
• Szilárdsági méretezés
5. Alakítógép választás
Lemezterv – Elrendezési terv
• Fogalma: a vágandó lemez terítéknek az előgyártmányon való

elhelyezését, elrendezését jelenti
• Célja: a minél jobb anyagkihasználás biztosítása, gazdaságos

lemezterv készítése
• Fő típusai:
– hulladékos,
– hulladékszegény és
– hulladékmentes lemez-elrendezési terv
Hulladékos lemez-elrendezési terv

• A hulladékos elrendezési terv • A szélhulladék és hídszélesség
magyarázata értékeit befolyásoló tényezők
• A szélhulladék és a hulladékhíd – anyagminőség,
fogalma és szükségessége – lemezvastagság
– hídhosszúság
• Az anyagkihozatali tényező
értelmezése és számítása
Aösszes  Ahulladék Ahasznos

 
Aösszes Aösszes
Hulladékszegény elrendezési tervek
Anyagkihasználás javítása többsoros elrendezéssel
Az anyag-kihozatali tényező növelése
• A lemezterv optimalizálás lehetőségei
Eltolással
Elforgatással
Tükrözéssel
Egymásba
tolással
Sávfordítással,
Hulladékmentes lemez-elrendezési terv
• Hulladékmentes lemez-elrendezési terv készítésének feltételei

– a munkadarabnak rendelkeznie kell legalább egy olyan kontúr-
szakasszal, amely mentén két szomszédos munkadarab
hézagmentesen egymásba tolható;
– a munkadarabnak rendelkeznie kell legalább két párhuzamos egyenes
kontúrszakasszal, amelyek az előgyártmány (tábla, szalag, stb.)
szélével fedésbe hozhatók.
A sávterv fogalma
• A sávterv tulajdonképpen egy grafikus műveleti sorrendterv,

amelyen
– a gyártandó munkadarab előállításához szükséges
műveleteket,
– a műveletek térbeli és időbeli egymásutániságát is mutató
módon
– a lemezterv figyelembevételével tudunk elkészíteni.
• A sávterven a műveletek sorrendje mellett az ütköztetés módját
és helyét is jelölni kell.
Transzformátor vasmag E és I lemezek

gyártásának sávterve
Lemezalakítás – Kivágás, lyukasztás

Miskolci Egyetem

anyagkihasználás
• Vágóerő
A vágás technológiai paraméterei
• A vágás erő- és munkaszükségletének számítása
F = kv ⋅ Anyírt ⋅ t m = kv ⋅ L ⋅ s ⋅ t m [ N ]
t m = 0,8 Rm

0
A vágás további technológiai paraméterei
– a vágás további technológiai paraméterei

» a vágórés
• optimális vágórés a felületminőségre
• optimális vágórés a vágás erőszükséglete szerint
us = z / 2 = c ⋅ s ⋅ t m [ mm ], ha s £ 3mm,
us = z / 2 = (1,5 ⋅ c ⋅ s - 0,005) t m , [ mm ], ha s > 3mm .
– a vágórés optimalizálása
» c = 0,0016 jó minőségű felület
» c = 0,011 kis erő és vágási munka
Vázlat a nyomásközéppont meghatározásához

n
  n   n 
    ri Fi   xi Fi  i    yi Fi 
rs  xs i  ys j  i 1
n
  i1   i1
n

F
i 1
i F
i 1
i
n

  ri Li
rs  i 1
n
L
i 1
i

anyagkihasználás
• Vágóerő
A kivágás szerszámai
• osztályozásuk
• a szerszámfelek megvezetése
– a műveletek típusai szerint szerint
» vágó » vezetés nélküli (medve
» lyukasztó vezetésű)
» összetett » vezetőlapos
» vezetőoszlopos
– működési módjuk szerint » kombinált vezetésű
» egyszerű – az ütköztetés módja szerint
» sorozat » ütköztetés nélküli
» együttes » merev ütközős
» helyrehúzó-csapos
» oldalvágó ütközős
Vezetőlapos kivágó-lyukasztó sorozatszerszám
Kivágó, lyukasztó szerszámok konstrukciós kialakítása

• a szerszámelemek és funkcióik • bélyegtartólap
elemzése
• bélyegek
– szerszámházak
• vezetőlap
» vezetőlapos
• vezetőléc, sávvezető
» vezetőoszlopos
– ütközők
» lengő-vezetőlapos
» előütközők
– szerszámvezetékek
» merev ütközők
» csúszó vezetékes
» helyrehúzó-csapok
» golyós vezetékes
– befogócsap » oldalvágós ütközők
– fejlap • vágólap
– nyomólap • alaplap
• illesztő szögek, rögzítő elemek
Vezetőoszlopos kivágó-lyukasztó szerszám
Kombinált vezetésű (lengő vezetőlappal ellátott

vezetőoszlopos) kivágó-lyukasztó sorozatszerszám
Az aktív szerszámelemek
• alakítóbélyeg végződések
• vágólap kialakítások
• bélyeg befogási módok
Az aktív szerszámelemek
• az aktív szerszámelemek méretezése

– bélyegek
» felületi nyomásra
» kihajlásra
– vágólap
» hajlításra
» gyárthatóságra
Az aktív szerszámelemek geometriai méretei és tűrései
• a tűrésszámítás alapelve
– melyik aktív elem határozza meg a
névleges méretet
– a kopás figyelembevételével is a
méretek a tűrésen belül maradjanak
– a tűréseket mindig anyagba irányulóan
határozzuk meg
– a vágórés értéke az optimálistól 30%-
nál nagyobb értékkel ne térjen el
a tűrésezés menete
– lyukasztásra
– kivágásra
• Méretek és tűrések
– lyukasztásra kivágásra
db   d N  Tmdb T , db   d N  Tmdb  zmin 

0 0
,
b  Tb
d v   d N  Tmdb  zmin  , d d   d N  Tw 0
Tv Td
– feltételi egyenletek
z  zmax  zmin  Tb  Tv  0.3zopt ,
Tb   0.1  0.15  Tmdb , Tv  1.6Tb ,
Különleges lemezvágó eljárások
• Alkalmazásuk célja
– A pontosság fokozása
» A vágott felület minőségének javítása
» A mdb tűréseinek, pontosságának javítása
– A vágóerő csökkentése
» Ferde vágóélek alkalmazása
» Különböző hosszúságú bélyegek alkalmazása
A vágás pontosságának fokozása
• Negatív vágórés alkalmazása amin  (0, 25  0,125) s
Lépcső nélküli bélyeggel Lépcsős bélyeggel
Különleges lemezvágó eljárások

• Utánvágás elve • Furat utánvágása
• Az utánvágási ráhagyás
 z y
Finomkivágás
• Cél:
– tiszta, képlékenyen nyírt, vágott
felület
– kiváló felületi minőség
– nagy méretpontosság
• Megvalósítása:
– képlékeny alakváltozás
biztosítása a vágás teljes
folyamatában háromtengelyű
nyomófeszültséggel
» Vágóbélyeg
» ellenbélyeg
» ékgyűrű
Finomkivágás
• A finomkivágó szerszám működésének fázisai
FB  L.s. m
Az ékgyűrű
kialakítása
Fék  4 Rmlék h
Fell  Ad p
Fö  FB  Fék  Fell
Különleges vágóeljárások – Vágás gumipárnán

• Gumipárnás vágószerszám • A gumipárnás vágás fázisai
Miskolci Egyetem Mechanikai Technológiai Tanszék
Lemezalakítás
A hajlítás technológiája és szerszámai

Miskolci Egyetem
Lemezalakítás – A hajlítás
• a hajlítás fogalma: olyan képlékenyalakító művelet, amellyel az

előgyártmány egyes felületei által bezárt szöget megváltoztatjuk.
• fő típusai


RB RB RB
Félsüllyesztékes Süllyesztékes
Szabad hajlítás Lengő hajlítás
hajlítás hajlítás
A hajlítás feszültségi és alakváltozási állapota
y y
+tmax +max
+ +
t t
- -
-tmax -max
a, b,
A semleges szál értelmezése,

a semleges szál sugarának meghatározása
• a semleges szál értelmezése, a semleges szál sugarának

meghatározása
s
– rugalmas hajlításnál rN  rb  ,
2
s
– képlékeny hajlításnál rN  rb   ,
2
A hajlítás alakváltozási állapota – a kiterített hossz
• a kiterített hossz számítása

– elvi alapja: a semleges szál nem alakváltozik, ún. nyúlásmentes szál
– következésképpen:
» a semleges szál hossza hajlítás előtt (az ún. kiterített hossz L)
megegyezik a hajlított mdb semleges szálának hosszával
– a számítás menete
L  l1  rN  l2 , rN l2
 s 
l1
L  l1   rb      l2 
 2  t
A hajlítás alakváltozási állapota – az alakváltozások
• A hajlítás során a keresztmetszet mentén az alakváltozás változása

y

rN
• A szélső szálban fellépő maximális alakváltozás
s s
 max  
2rN 2rb  s
A minimális (megengedhető) hajlítási sugár

értelmezése és meghatározása
s s
• A maximális alakváltozás:  max  
2rN 2rb  s
Z
• A törés nélkül megengedhető maximális alakváltozás:  eff 
1 Z
• A törés nélkül a szélső szálban megengedhető alakváltozásra,  max   eff
s Z
– amiből az  max     eff egyenlőség következik
2rb  s 1  Z
1  2Z
– ebből a minimális sugárra: rb min  sk s
2Z
A maximális hajlítási sugár

értelmezése és meghatározása
• elve: legalább a szélső szálban az alakváltozás a képlékeny alakváltozás
határát el kell érje (egyébként csak rugalmas alakváltozás történik), azaz
 min   0.2
• amelyből
s Rp 0.2
 min     0.2
2rb,max  s E
s
 E 

• következik, amelyből a sugarat kifejezve: rb ,max    1
2
 Rp 0.2  
A visszarugózás értelmezése és értékének

meghatározása
• A visszarugózás oka: a keresztmetszetben ébredő rugalmas (visszatérítő)

feszültségek és gyakorlati következménye
y
tm
+
r1
2

t


- r2
tm
1>2
t
A hajlítás végén (terhelt állapotban) és a
 2 r1  0.5s
terheletlen állapotban a semleges szál hossza K 
azonos, amiből a visszarugózási tényezőre 1 r2  0.5s
A visszarugózási tényező változása

különböző anyagminőségekre az rk/s függvényében
1,0
lágy Al
lágy AlCuMg
AlMgSi
lágy AlZnCuMg
1/4 kemény Cu
0,9 M2H,M3H,
K2H,M,H,KH
nemesített H4FH3F
AlCuMg
0,8
nemesített H2FS3F lágy Sr67
K AlZnCuMg
lágy A 18/8 CrNi

0,7
nemesített A18/8 CrNi
0,6
0,5
1 1,6 2,5 4,0 6,3 10 16 25 40 63 100
rk/s
Vázlat a hajlítás feszültségi állapotának elemzéséhez
1+dr dr
1 t
r
R
M
r
rN
rb
A hajlítás feszültségi állapotának elemzése

átlagfeszültségi módszerrel
• Alkalmazott feltételezések
– az alakváltozás fő irányaira merőleges síkokra ható normál

feszültségeket főfeszültségeknek tekintjük,
– a feszültségeket ezeken a síkokon állandónak tekintjük és
átlagértékükkel helyettesítjük,
– a fősíkokat a koordináta síkokkal párhuzamos helyzetűnek vesszük
A megoldás menete
1. az alakváltozási folyamatra jellemző - elemi térfogat kiválasztása az

alakváltozó zónában, az alakítás jellemző irányában statikus egyensúlyi
egyenlet felírása  parciális differenciál egyenlet
d
 r   r  r  dr  bd   r rbd  2 t sin bdr  0
2
2. matematikai-mechanikai megfontolásokkal a lehető legegyszerűbb, a
feladat szempontjából legjellemzőbb összefüggés származtatása
d
 r rbd   r drbd   r rbd   r drbd   r rbd  2 t bdr  0
2
Végigosztva rdrbd - val és a harmadrendűen kicsiny tagokat
elhanyagolva kapjuk a feszültségi egyensúlyi egyenlet egyszerű alakját
 r  r   t
 0
r r
(2) a feszültségi egyensúlyi egyenletből kaptuk

 r  r   t
 0
r r
3. a folyási feltétel
 t   r  Ck f ,
– a húzott övre és
– a nyomott övre
 r   t  Ck f
• amivel a feszültségi összefüggések
 r  r   t  r Ck f dr
– a húzott övre     0 és  r  Ck f
r r r r r
     Ck f dr
– a nyomott övre r
 r t
 r
  0 és  r  Ck f
r r r r r
4. a szétválasztható típusú differenciál egyenleteket integrálva a feszültségi

összefüggések
– a húzott övre  r  Ck f lnr  K1 ,
– a nyomott övre  r  Ck f lnr  K 2 ,
5. a feszültségi peremfeltételek
– a húzott övre  r (r  rk )  0, amiből K1  Ck f ln rk
– a nyomott övre  r (r  rb )  0, amiből K 2  Ck f ln rb
A hajlítás feszültségi összefüggései
• a feszültségi összefüggések (a radiális és a tangenciális feszültség

komponensek) pedig
rk
 r  Ck f ln ,
r
– a húzott övre  rk 
 t  Ck f 1  ln 
 r
r t
z  .
r 2
 r  Ck f ln ,
rb
– a nyomott övre  r
 t  Ck f 1  ln 
 rb 
A semleges sugár helyzete a feszültségi állapot alapján
• A radiális feszültségek a
semleges szálban rk
 r ,húzott öv (r  rN )  Ck f ln ,
– a húzott és rN
– a nyomott övre megegyeznek rN
(szakadásmentes feszültségi  r ,nyomott öv (r  rN )  Ck f ln
állapot) rb
• amiből rN  rk rb
• azaz a semleges sugár mértani középarányos a hajlítás külső és belső

sugara között  az eltolódás a görbületi középpont felé következik be
A hajlítás nyomaték szükséglete
• a hajlítás nyomatékszükségletének számítása

– a tangenciális komponensek integrálásával M    t dA,
A
 rk
rk 
rN
 r 
M  bC k f   1  ln  rdr   1  ln  rdr  ,
 rN  r  rb 
rb  
 rN2 rk rb rk2  2rN2  rb2  bs 2
M  bC k f  ln 2    C kf
2 rN 4  4
– a képlékeny statikai nyomaték alapján (egyszerűsített levezetés)

bs 2
M  C kf
4
A V-hajlítás erőszükséglete
– A V-hajlítás alapábrája
ál es
sz leg
t
m
se
F
– A hajlító nyomaték rb
/2
rN
M  Fr x
Fr Fr

Fr
F

x  rN cos + + Fr
2

M  Fr x  Fr rN cos
2
rb
/2
rN A V-hajlítás erőszükséglete
– az erősokszög
Fr
» a reakcióerő és Fr
F
 F
Fr 
2sin  / 2+ Fr
– a hajlítónyomaték felírása Fr-rel M  Fr x
bt 2 
– az erő összefüggésének F  C kf tg
származtatása 2rN 2
• a hajlítás munkaszükséglete bs 2
W  M   Ck f 
4
Hajlító szerszámok
• V-alakú hajlítás szerszámának

jellemző paraméterei
180°-
b  (5  10)rb
rM  (2  3) s rb
R  (0.6  0.8) (rb  s ) rM
R
u  s  0, 2 s
b
Hajlító szerszám billenő pofákkal
R
• U-alakú hajlítás szerszáma

– túlhajlítás billenő pofákkal a
visszarugózás kompenzálására
Hajlító szerszám mozgó szerszámelemekkel
Hajlító szerszám ferde vezetésű 3

mozgó hajlító pofákkal alámetszett
munkadarab hajlítására
Lemezalakítás – Mélyhúzás

Miskolci Egyetem
A mélyhúzás technológiája és szerszámai
• definíciója
– a mélyhúzás olyan
s0
lemezalakító eljárás,
amellyel
» síklemezből (az ún.
terítékből), vagy
s0
s0
» előalakított üreges
S0
előgyártmányból,
s0
– jellemzően húzó
igénybevétellel üreges testet D0
állítunk elő
A mélyhúzás két alapesete

• a falvékonyítás nélküli mélyhúzás • a falvékonyító mélyhúzás, amelynél
(általánosságban ezt nevezzük az alakítás kulcseleme a húzott termék
egyszerűen mélyhúzásnak), amelynél falvastagságának csökkentése: célja
az alakítás során a lemezvastagságot vékonyfalú, üreges alkatrész előállítása
szándékoltan nem változtatjuk dk2
s2
s0
dk1
s1
s0
s0
S0
s0
so
D0
Do
A falvékonyítás nélküli mélyhúzás osztályozása
– a húzás jellege szerint – a húzott mdb alakja

» kezdő- (felállító) húzás szerint
» továbbhúzás » forgásszimmetrikus
– a húzószerszám típusa » dobozszerű (jellemzően
szerint négyszögszelvényű)
» egyszerű » egyéb alakú
» sorozathúzó • szabályos
» kombinált • szabálytalan
A húzási folyamat jellemzői

A mélyhúzás alakváltozási állapota
B D0
A b D 0
a
d
0
s0
бt
s0
A' B'
бt
s=s d1
0
b'
h
a' 0 b)
d1
a)
A mélyhúzás alakváltozási állapota – A ráncosodás
• a ráncosodás jelensége és kiváltó oka

D0
D0 bn b1 h
1
b2
a1
an a2
h
2
бt
s0
бt
d1 d
b)
A ráncosodás elkerülésének lehetőségei
– a ráncosodás elkerülését biztosító geometriai

F paraméterek
betartása húzóbélyeg
Dd D
 18 ;  40 Q Q
ráncgátló
ráncgátló
s s
– ráncgátló alkalmazása
munkadarab
» a ráncgátló erő húzógyűrű

húzógyűrű
Q  Apr
» a ráncgátló nyomás

3  D  0.5D 
3
pr  (2  3) 10   1   Rm
 d  100s 
Terítékszámítás
• a teríték fogalma
– a munkadarab előállításához szükséges síklemez előgyártmány
• meghatározásának elvi alapja
– a térfogat-állandóság, amely
– falvékonyítás nélküli mélyhúzásnál felületállandóságra egyszerűsödik
• meghatározásának módjai
– analitikus számítási módszer
– elemi felületekre bontással
– kombinált grafikus-analitikus módszerrel a Pappus-Guldin tétel
alkalmazásával
Körhengeres alkatrész terítékének

analitikus meghatározása
• Az egyenlőtlen perem figyelembe-
vételével a felületállandóság d1
D02 d k2 dk
s0  sk  dk   h  h ' sk
h'
4 4
• ahol az a nyúlási tényező a nem db sk=s0
szándékolt falvastagság változást veszi
H
h
figyelembe
sk
a
s0
s0
s0
• amellyel a teríték átmérő D0
sk 2
D0   d k  4d k  h  h '   a d k2  4d k  h  h '
s0
Teríték meghatározás grafo-analitikus módszerrel
• Az elve az ún. Pappus-Guldin tételen alapszik, amely szerint

a forgási felület nagysága egyenlő
a meridián görbe szakasz L ívhosszának és ezen görbe
súlypontja által leírt Rs sugarú kör kerületének szorzatával,
azaz A=L∙2π Rs.
• A meghatározás menete
1. Analitikusan számítható felületelemekre bontás
2. Felület (ívhossz) vektorok eredőjének meghatározása az ún.
kötélsokszög módszerrel
3. Az eredő vektor nagyságának (L) és helyzetének (Rs)
ismeretében a terítékátmérő (D) megszerkesztése
Pappus-Guldin tétel 5
rm
• A felületállandóságból 4
n 32
1
R   2 rs   Li ,
2
0
r1 C
r2
i 1 r3
r4
2rs
r5
• A terítéksugár
B
11
l5
n 543 2 1 10
R0  2rs   Li , l5 l4 l3 l2 l1 l4
L
i 1 9 0
l3 8
6
l2
11 10 9 8 7 7
l1
rs 6
s A
A húzási fokozati tényező
• a húzási fokozati tényező

értelmezése
d2
– a kezdő húzás fokozati
tényezője s0
d1
mo 
D
d1
– a tovább húzások fokozati
s0
s0
tényezõi
S0
s0
d2 d3 di1
m1  ; m2  ; ... mi  D
d1 d2 di
A húzási viszony
• a húzási viszony értelmezése d2
– A húzási fokozati tényező s0
reciproka, azaz
1 di
i   .
mi di1 d1
– a kezdő húzási viszony
s0
s0
1 D
S0
o  
s0
mo d1
D
– a tovább húzási viszony
1 d1 1 d2 1 di
1   ;  2   ; i   .
m1 d 2 m2 d3 mi di1
A húzások számának meghatározása
• állandó továbbhúzási tényezők • amiből

esetére
d1  mo D, lg d n  lg  m0 D 
n  1.
d 2  m1d1  m1mo D, lg m1
d3  m1d 2  m12mo D,
• mivel ez általában nem egész
.... szám
n 1
d n  m1d n1  m mo D .
1
 felfelé kerekítjük
A húzási fokozati tényezőt befolyásoló paraméterek
• értéke függ
– a húzógyűrű és a húzóbélyeg közötti rés – az ún. húzórés –
nagyságától,
– a mélyhúzó szerszám anyagától,
– a lemezzel érintkező szerszámelemek felületének állapotától,
– a kenőanyagtól és a kenés mértékétől,
– valamint attól, hogy hányadik mélyhúzási műveletről van szó
• a gyakorlatban többnyire
– egyre csökkenő alakváltozással, azaz
– egyre növekvő húzási fokozati tényezővel dolgozunk
mo  m1  m2  ...  mn
A húzások közben szükséges hőkezelések
• a mélyhúzó műveletek során az alakított fém felkeményedik:

– a szilárdsági jellemzői (Rm, Rp, HB) növekednek,
– az alakváltozási jellemzők (A, Z) csökkennek,
» mivel az anyag alakváltozó képessége folyamatosan csökken
» a további alakíthatóság feltételei romlanak!
• az anyag felkeményedése a mélyhúzás során számos tényezőtől függ:

– az anyag keményedőképességétől,
– az alakítás mértékétől,
– a húzóbélyeg és a húzógyűrű lekerekítési sugarától,
– az alakítás sebességétől
A közbenső hőkezelés szükségessége
• a húzások közben az anyag alakváltozó képessége folyamatosan csökken

– a mélyhúzás egy bizonyos alakváltozás után gazdaságosan csak
közbenső hőkezelés beiktatása után folytatható
• a hőkezelés szükségességét és a húzások közbeni helyének
meghatározását a megengedett alakváltozás alapján határozhatjuk meg
• a megengedett összes alakváltozást a fajlagos keresztmetszet
csökkenésből számítjuk, amely mélyhúzásnál
A0  A D  s  d  s d
q   1
A0 D s D
A szükséges közbenső hőkezelések számának és

helyének meghatározása
• az egyes húzási fokozatokban
bekövetkező alakváltozások • amelyből a közbenső hőkezelés
d1 helye
q1  1   1  m0 ,
D
d2
q2  1   1  m0 m1 , lg 1  qmeg   lg m0
D k 1
lg m1
d3
q3  1   1  m0 m12 ,
D
.......
dk
qk  1   1  m0 m1k 1 ,
D
A mélyhúzás feszültségi állapotának elemzése

• A mélyhúzás során ébredő
feszültség fő összetevői:
– a teríték bélyegen kívül levő F
részének alakításához szükséges
radiális feszültség,
– a ráncgátló alatt elcsúszó lemez Q Q
súrlódásának legyőzéséhez
szükséges radiális feszültség,
– a húzóél lekerekítésén valómunkadarab
áthúzásnál fellépő súrlódás
legyőzéséhez szükséges
feszültség,
– a húzóél lekerekítésén a lemez
meghajlításához, illetve a
kiegyenesítéséhez szükséges
axiális feszültség
• Az elemzést az átlagfeszültségi • Az elemi térfogatra ható erők

(mérnöki) módszerrel végezzük egyensúlya
R 
II
rM
I 2
1
r r
3
r+dr r
d1
dr
da
rs
dr r
t
z
1. az elemi térfogatra ható erők egyensúlya

da
 r  d r  r  dr  sda   r rsda  2 t sdr sin  0 .
2
2. a feszültségi egyensúlyi egyenlet a műveletek elvégzése és srdrda -val
végigosztva
d r  r   t
 0
dr r
3. a folyási feltétel
1   3  k f
• amely az alakváltozások megfontolásával

r t  k f
4. A folyási feltétel behelyettesítése után a feszültségi egyensúlyi egyenlet

változóit szétválasztva
dr
d r  k f ,
r
• amelyből
 r  k fm ln r  ln C
5. Az r = R helyen a σr = 0 peremfeltételből (ideális, súrlódásmentes állapot!)
 r  k fm ln
R  R
 t  k fm 1  ln 
r  r
A húzási viszony elméleti határértéke

(Ideális, súrlódásmentes állapot)
• A mélyhúzási művelet akkor végezhető el sikeresen, ha a mélyhúzott

edény falában (azaz az r = rk) helyen sem haladja meg a munkadarab
anyagának e helyen mérhető alakítási szilárdságát, azaz teljesül a
R
 r ,max   r  r  rk   k fm ln  k fm
rk
• amelyből a kezdő húzás elméleti határértékeire
dk 1 1
m   0.368 illetve    e  2.718
D e m
A ráncgátló alatti súrlódásból adódó

járulékos feszültség összetevő meghatározása
• A ráncgátló az esetek nagy részében nem hagyható el

• valóságos mélyhúzási körülmények között a ráncgátlón súrlódás lép fel
• a Q ráncgátló erőt a számításokban Q/2Rπ vonal mentén megoszló erővel
vesszük figyelembe
• a ráncgátló alatti súrlódásból adódó feszültség a lemeztárcsa peremén a
2 Q
 rQ 
2 R s
• lemez behúzásához szükséges radiális feszültség azzal a peremfeltétellel
számítható, hogy az r = R helyen σr = σrQ, azaz
2 Q R 2Q
 r  r  R    rQ  , amivel  r  k fm ln  ,
2 R s r 2 R s
A matrica rádiuszon bekövetkező hajlításból származó

• dz hosszúságú, b szélességű és so
vastagságú lemezt rM sugarúra kell dz
alakítani a húzás során 2
M
• a képlékeny hajlítás M nyomatéka D'hj

egy elemi dg szögelfordulás alatt
bs 2
dW  M d g  k fm dg
4 dg
rM 3
• amelyet Δσz’ feszültséggel hozunk
dg
létre
M dz
 s
dW  D hj sb dz  D hj sb  rM   d g
 2 Dhj
A matrica rádiuszon bekövetkező hajlításból származó

• Az előzőkben levezetett két munka egyenlőségéből a húzógyűrű rádiuszán

bekövetkező hajlítás járulékos feszültsége
s
D  k fm
,
4  rM  s / 2 
hj
• a meghajlított lemez kiegyenesítéséhez szükséges járulékos feszültség

komponenst a hajlítás feszültség igényével azonosnak véve, a hajlítás-
kiegyenesítés összegezett járulékos feszültség igénye
s
D  k fm
*
2  rM  s / 2 
hj
A mélyhúzás teljes feszültség igénye
• a mélyhúzás teljes radiális feszültség komponense

 R Q s 
 r  k fm ln   .
 r k fm R s 2rM  s 
• sugár irányú feszültséget axiális erővel hozzuk létre úgy, hogy a lemez a
húzógyűrű (rM) rádiuszán elcsúszva súrlódik.
– Ezért a kötélsúrlódás képletének analógiájára számolható az axiális
irányú feszültség a munkadarab mélyhúzott hengeres palástjában a
 R Q s  a
 z   re a
 k fm ln   e ,
 r k fm R s 2rM  s 
A mélyhúzás erő- és munkaszükséglete
• Elméleti és kísérleti vizsgálatok szerint a maximális húzófeszültség akkor

lép fel, amikor a teríték átmérője 2R = 0,77 Do = dp-re csökken
 dp 2Q s  a
 z ,max  k fm ln   e
 d k k fm d p s 2rM  s 
• Ezzel a húzás erőszükséglete
Fmax  dk s  z ,max
• A húzás munkaszükséglete
W  cFmax h
Miskolci Egyetem Mechanikai Technológiai Tansz
Lemezalakítás – Mélyhúzás

Miskolci Egyetem
Mélyhúzó szerszámok
• osztályozása
– a húzás jellege szerint
» kezdő (felállító) húzószerszámok
» továbbhúzó szerszámok
» egyenes (direkt) továbbhúzó szerszámok
» kifordító továbbhúzó szerszámok
– a ráncgátló alkalmazása szerint
» ráncgátló nélküli
» ráncgátlós szerszámok
– a működés módja szerint
» egyszerű
» sorozathúzó
» kombinált
Ráncgátló nélküli mélyhúzó szerszámok

• egyszerű hengeres matricával csak a ráncgátló nélküli mélyhúzás feltételi
egyenleteinek teljesülése esetén alkalmazható, nevezetesen ha az alábbi
feltételi egyenlet teljesül:
Dd D
 18, illetve  40
so so
• ez tkp. csak viszonylag vastagfalú edények mélyhúzásánál érvényesül
• előnyei
– egyszerű
– könnyű gyárthatóság
• hátránya
– kis húzási viszony érhető el
•
Különleges ráncgátló nélküli mélyhúzó szerszámok
• A ráncgátló nélküli mélyhúzás alkalmazási tartományának kiterjesztése:

speciális húzógyűrűk alkalmazásával
– kúpos húzógyűrűvel:
 = 20-30o-os kúpszögű húzógyűrűvel
» az elérhető húzási viszony  = 2,3 … 2,5
– traktrix húzógyűrűvel:
» az ún. vontatási profil szerint kiképzett húzógyűrű a húzás során
kedvezőbb megtámasztást biztosít a ráncosodással szemben
» az elérhető húzási viszony  = 2,5 … 2,6
– konstrukciós megoldásaik
Ráncgátló nélküli mélyhúzó szerszámok
Ráncgátló nélküli szerszámok

a) Kúpos húzógyűrű áteső munkadarabbal;
b) Traktrix húzógyűrű, kilökővel ellátott szerszám
Ráncgátlós mélyhúzó szerszámok
• Fő típusai
– Merev ráncgátlós, mechanikus ráncgátlóval
– Rugós ráncgátlós, mechanikus ráncgátlóval
– Szabályozott ráncgátló nyomást biztosító szerszámok
» Pneumatikus ráncgátlóval
» Hidraulikus ráncgátlóval
Ráncgátlós mélyhúzó szerszámok
Ráncgátlós mélyhúzó
szerszámok
a) kezdő húzás;
b) továbbhúzás
Miskolci Egyetem Mechanikai Technológiai
Befogó csap Tansz
Fejlap
Leválasztó rugózó csap
Kivágó bélyeg és
mélyhúzó matrica
Ledobólap
Mélyhúzó bélyeg
Ráncgátló és ledobólap
Tájoló csap
Kivágó-mélyhúzó Feladó csap
szerszám rajza Alaplap
Ráncgátló rugó
Az aktív szerszámelemek konstrukciós méretezése

• az alakváltozás – és ezzel együtt a mélyhúzás sikeressége –
szempontjából az aktív szerszámelemek kialakítása meghatározó
jelentőségű
• ebből a szempontból meghatározó a szerszámok lekerekítési sugarainak
helyes megválasztása
• a szerszám lekerekítési sugarak értéke
– matrica lekerekítési sugár perem nélküli darabokra
» acél anyagokra: rM=(6-10)s
» réz, alumínium: rM=(5-8)s
– matrica lekerekítési sugár peremes darabokra
» acél anyagokra: rM=(10-15)s
» réz, alumínium: rM=(8-10)s
A bélyeg lekerekítési sugarak értéke
• a bélyeg lekerekítési sugara kisebb hatást gyakorol a mélyhúzási

folyamatra
• értékei
– kezdő húzásra: rB= rM
– továbbhúzásra: rB= 0,5rM
– befejező húzásra: rB= rfenék
– éles sarkú, kis rádiuszú mdb-ok csak a mélyhúzás után,
fenéksajtolással állíthatók elő
Húzóbordák alkalmazása
szabálytalan alakú mdb-ok

mélyhúzásakor a lemezteríték
alakváltozását húzóbordák
alkalmazásával kell módosítani
ez a lemezteríték elmozdulásának
fékezését eredményezi,
– amely megakadályozza a lemez
túlzott folyását és
– a szabadabban alakváltozó
részeken az anyagfelesleg és
ezzel a ráncosodás képződését
jelentős erőtöbblet kell a lemez
áthúzásához
Az aktív szerszámelemek tűrésezése

• attól függ, hogy a mdb külső, vagy belső mérete a tűrésezett méret
– külső tűrésezett méret esetén
» a matrica mérete
DM   D  Tmdb 0
TM
» a bélyeg mérete
DB   D  Tmdb  2u  T
0
B
– belső tűrésezett méret esetén

» a matrica mérete
DM   D  2u 0
TM
» a bélyeg mérete
DB   D  T
0
B
A húzórés mérete
• a húzórés méretét célszerű a kiinduló lemezvastagságnál
nagyobbra választani;
• hengeres darabokra a húzórés értéke
u  so  a 10so
• ahol
– a = 0,07 acél anyagokra,
– a = 0,02 alumínium anyagokra,
– a = 0,04 egyéb nem-vas fémekre,
– a = 0,2 korrózióálló acél anyagokra,
• sík lapokkal határolt üreges testek húzásakor a húzórést a
lekerekített sarkokban 50-100 %-kal is nagyobbra célszerű
választani az egyenes szakaszokhoz képest
Mélyhúzható anyagok
• A legnagyobb volumenben mélyhúzott anyagok az acélok

– Kis C-tartalmú lágyacélok (C < 0,2 %)
– Ötvözött acélok
– Gyengén ötvözött acélok
– Korrózió- és hőálló acélok
• Az acélok mellett a mélyhúzás gyakori alapanyagai
– A réz- és ötvözetei
» Különféle vörösréz ötvözetek
» Sárgarezek (Sr 63-mal bezárólag), valamint
– Az alumínium és ötvözetei
Mélyhúzható anyagok vizsgálata
• A mélyhúzás összetett igénybevétel, amelynek csak megfelelő

tulajdonságokkal rendelkező anyag képes megfelelni
• A mélyhúzható anyagok legfontosabb vizsgálatai
– Az n-r vizsgálatok
» A képlékenységi anizotrópia vizsgálat
» A keményedési képesség vizsgálata
– Az Erichsen-féle mélyíthetőségi vizsgálat
– A csészehúzó vizsgálat
A képlékenységi anizotrópia
• a képlékenységi anizotrópiát az ún. normál anizotrópia tényezővel
jellemezzük, amely a lemez szélességi és vastagsági alakváltozásának
arányát jellemzi b
ln
b bo
r 
 s ln s
so
• jól mélyhúzható az az anyag, amely a vastagság irányú alakváltozásnak (a
falvékonyodásnak) leginkább ellenáll, azaz a normál anizotrópia tényezője
viszonylag nagy
• a normál anizotrópia tényező
A közepes normál anizotrópia tényező

• a hengerlés sajátosságaiból adódóan
– a normál anizotrópia értéke a hengerlés különböző irányaiból kivett
próbatesteken eltérő,
– ezért a közepes normál anizotrópiát vesszük figyelembe
0 o, r 0
ro  2r45  r90
b0
r
4
L0
a0
45o, r45
90o, r90 hengerlési irány
A síkbeli anizotrópia és a fülesedés jelensége

• a síkbeli anizotrópia a lemez
fülesedésére jellemző; értéke
ro  2r45  r90
r 
2
H max
• a fülesedésre jellemző érték
határozható meg a csészehúzó
próbával (ld. később)
   H min
Hmin
H
  100%
max
f
H min
Az n keményedési kitevő és vizsgálata

• Az n keményedési kitevő a Nádai-féle összefüggésben
  K n ,
szereplő hatványkitevő, amely az anyag keményedőképességére jellemző
paraméter
• a vonatkozó szabvány által előírt vizsgálati módszer a szakítóvizsgálat,
– a keményedési kitevőt a 10 % és a 20 % közötti homogén alakváltozási
tartományban határozzuk meg
– ha a vizsgált termék egyenletes nyúlása nem éri el a 20 %-ot, akkor a
15-20 %-os felső határ alkalmazható. Ilyenkor a felső alakváltozási
határt y indexként meg kell adni
• Az anizotrópiához hasonlóan értelmezzük a közepes keményedési kitevőt
is n0  2n45  n90
n
4
Erichsen-féle mélyítő vizsgálat
A vizsgálat során egy húzógyűrű  d2

húzógyűrű
és egy szorítógyűrű közé befogott
próbatestet gömbvégű nyomófejjel
addig mélyítenek, amíg a
h
próbatest a mélyítés helyén próbatest
átszakad
A mélységet (h) 0,1 mm-es
a
pontossággal kell mérni és ez a
mm-ben kifejezett mélység az
Erichsen-féle mélyítési szám (IE) szorítógyűrű d1  20  0,05 mm
Mivel a feszültségi állapot nem  d1
d 2  27  0,05 mm
azonos a mélyhúzáséval, ezért nyomófej
csak összehasonlító értékelésre  d3
d 3  33  0,1 mm
alkalmas
Különböző anyagminőségek
Erichsen vizsgálati eredményei
A csészehúzó vizsgálat
• A csészehúzó próba a szabványos mélyhúzhatósági technológiai
vizsgálat, amellyel lényegében a húzási viszony megengedhető értékeit
határozzuk meg
• A vizsgálóberendezés paraméterei
– DB = 33 mm,
–u=s
– DM = DB + 2u
• Az eredményt a húzóbélyeg lekerekítési sugara alapvetően befolyásolja;
értékei
– IGL = 5 mm,
– IGA = 12 mm,
– IGF = 16,5 mm,
A csészehúzó vizsgálat elrendezési vázlata
d  33  0,05 mm
rny (L)  5 mm
rny (A)  12 mm
rny (F)  16,5 mm
d ny  d  2h
Különleges mélyhúzó eljárások

Miskolci Egyetem
A különleges mélyhúzó eljárások

alkalmazásának indokai
• Különleges mélyhúzó eljárásokat különböző indokokkal alkalmazunk. Ezek

közül a leggyakoribbak:
– kissorozatú gyártás gazdaságosságának fokozása
– a húzási folyamat intenzifikálása
» alakítási mérték növelése
– a húzási paraméterek módosítása
» húzóerő csökkentése
– más módszerrel nem alakítható anyagok feldolgozása
– más módszerrel nem gyártható alkatrészek előállítása
Kissorozatú gyártás gazdaságosságának fokozása

• Közös jellemzőjük:
– költségtakarékos szerszámozást igénylő eljárások
– gyakran „járulékos eredmény” a hagyományos módszerekkel rosszul
alakítható anyagok feldolgozhatósága
» Gumitömbös húzószerszám
» Folyadékkal végzett mélyhúzás
• Gumizsákos mélyhúzás
• Hydroform eljárás
• Hidromechanikus mélyhúzás
Gumitömbös húzószerszám
• Jellemzői
– A matricát gumitömb, vagy poliuretánból készült tömb helyettesíti
– A mélyhúzáshoz szükséges nyomás 60 MPa-t is elérhet ezért a
gumitömböt acélházba foglalják
– s < 3 mm lemezvastagságig alkalmas
» hengeres,
» kúpos
» négyszögletes alkatrészek mélyhúzására
– Az alakítást rendszerint hidraulikus présen végzik
– Az eljárás és a szerszám működésének elemzése
• Előnyei
– A matrica és a lemez között súrlódás gyakorlatilag nem lép fel
» Viszonylag nagy alakítás valósítható meg fenékszakadás nélkül
» Peremes és lejtős fenekű edények is gyárthatók
» A fenékrészen alaknyomással alakzat is sajtolható
» Egyenletes falvastagság
» Karcolásmentes felület
• Hátrányai
– A mély darabok húzásakor szükséges nagy nyomást és nagy
alakváltozást a gumitömb csak viszonylag rövid ideig képes elviselni
» 100 – 10 000 db gyártására elegendő (utána a gumitömböt cserélni
kell)
– A folyamat során a ráncgátló nyomás pontos szabályozása szükséges
A gumitömbös szerszám tovább fejlesztett változatai

• Ide sorolhatók azok az eljárások, amelyeknél a gumitömböt
– Folyadékkal töltött gumizsákkal, vagy
– Membránnal lezárt folyadékkal helyettesítjük
• Előnyeik
– A folyadéknyomás gondos szabályozásával olyan munkadarabok is egy
lépésben alakíthatók, amelyek gyártása hagyományos mélyhúzással
csak több lépésben lehetséges
» Bonyolult alakú munkadarabok
• Kúpos
• Paraboloid és egyéb alakok
» Nagy magasság/átmérő viszonyú munkadarabok
HydroForm eljárás
• Az eljárás ismertetése
– Csak a húzóbélyeget és az ún.
ellentartót kell elkészíteni
– A membrán rendszerint poliuretánból
készül
– A szerszám élettartama lényegesen
nagyobb, mint a gumitömbösé
– Rendkívül rugalmas, flexibilis gyártás
• Az eljárás paraméterei
– A folyadéknyomás az alakított lemez
alakítási szilárdságának ~10%-a
Hidromechanikus eljárás
• Az eljárás ismertetése
– Csak a húzóbélyeget és a folyadéktartályt
kell elkészíteni
– A HydroFormhoz képest még a membránt is
kiküszöbölik
– A lemez közvetlenül a folyadékkal érintkezik
– A lemez és a matrica között a tömítést
cserélhető műanyag tömítések biztosítják
– A folyadéknyomást a bélyeg behatolás
függvényében szabályozni kell
• Előnyei
– Nagy húzási viszonyú,
– bonyolult geometriájú munkadarabok egy
lépésben való alakítására alkalmas
Hidromechanikus eljárás működési vázlat
Hidromechanikus eljárással gyártott alkatrészek
A húzási folyamat intenzifikálása
• Fűtött ráncgátlóval, hűtött bélyeggel végzett mélyhúzás

• Kis-, illetve nagyfrekvenciás rezgésekkel segített alakítás
• Energia-impulzussal végzett nagyenergia-sűrűségű eljárások
– Robbantásos alakítás
– Elektrohidraulikus alakítás
– Elektromágneses alakítás
űtött ráncgátlóval, hűtött bélyeggel végzett mélyhúzás
űtött ráncgátlóval, hűtött bélyeggel végzett mélyhúzás

• Nehezen alakítható anyagok mélyhúzására fejlesztették ki
• Lényege
– A ráncgátló fűtésével a mélyhúzás szempontjából legkedvezőbb
alakítási szilárdság-eloszlás megvalósítása a lemezperemen
» Ezt biztosítja a ráncgátló szabályozott fűtése
– Kellő szilárdsággal az edény palást-fenék átmenetnél
» húzóbélyeg hűtésével
• Eredmény:
– A normál mélyhúzási viszonyok között alig mélyhúzható Mg
ötvözeteknél is mo=0,55-0,65 közötti húzási fokozati tényező
Kis-, illetve nagyfrekvenciás rezgésekkel

segített mélyhúzás
• A rezgőmozgás szuperponálható
– A húzóbélyegre (jellemzően axiális irányú – longitudinális rezgések)
– A húzógyűrűre
» radiális
» tangenciális és
» ritkán axiális irányban
– A ráncgátlóra a lemezvastagság irányban
• A rezgetés lehet
– Kisfrekvenciás: f= néhányszor 10 Hz
– Nagyfrekvenciás (ultrahang) rezgés: f=18-22 kHz
Kis-, illetve nagyfrekvenciás rezgésekkel

segített mélyhúzás
• A mechanikai rezgetés hatásmechanizmusa

– Anyagszerkezeti hatások
» Az alakítási szilárdság kedvező befolyásolása az feszültségi
szuperpozíciós mechanizmussal
– A súrlódási mechanizmus
» A hagyományos alakításoknál az alakítás szempontjából
kedvezőtlen súrlódóerőt
» Az alakítást segítő erővé alakításával
Energia-impulzussal végzett
nagy energiasűrűségű eljárások
• Ide tartoznak
– A robbantásos alakítás
– Az elektrohidraulikus alakítás
– Az elektromágneses alakítás
• Közös elvük az alakváltozási sebesség, mint állapottényező hatásának
hasznosítása
– A hagyományos alakítás 10-2 <  <102 1/s alakváltozási sebesség
tartományban
– Nagy energiasűrűségű eljárásoknál 104 < 
• A nagy energiasűrűség megvalósítható
– Kémiai robbanóanyag energiájával
– Elektromos kisülés energiájával
Robbantásos alakítás
• A nagy energiasűrűséget (nagy
alakváltozási sebességet)
folyadékba merülő kémiai
robbanóanyag biztosítja
• A robbanás energiáját a
folyadékban keltett
nyomáshullámok viszik át az
alakítandó lemezre
• Az alakítás közbeni elmozdulás
sebessége: v = 10-300 m/s, azaz
v = 36 – 1080 km/h
• A szerszám vasbeton
medencébe helyezett acéltartály
• A tartály és a vasbeton közötti
térben a rezgések csillapítására
homoktöltetet alkalmaznak
Robbantásos alakítás
• Az alakítás ciklusideje: 10 – 60 min, tehát viszonylag kis termelékenységű

eljárás
• Nagy méretű egyedi darabok speciális alakítási technológiája
– Tipikus alkalmazási terület: nagy méretű parabola antennák gyártása
• Az alakítási folyamat
– a robbanóanyag minőségével és mennyiségével
– a töltet alakjával
– az alakítandó lemeztől mért távolságával és
– a töltet feletti vízréteg vastagságával igen jól szabályozható
Elektrohidraulikus alakítás
• Az alakításra szolgáló nyomáshullámot a folyadékban
– elektromos szikrakisüléssel, vagy
– vékony huzal nagy áramerősséggel végzett gyors elgőzölögtetésével
hozzák létre
• A villamos energiát nagy kapacitású kondenzátor telepeken tárolják
• Az elektrohidraulikus alakítás villamos paraméterei

– Töltőfeszültség: U = 5 – 20 kV
– Elektromos energia: E = 10 – 200 kJoule
– A kondenzátor telep kapacitása: C = 10 – 1000 F
Elektrohidraulikus alakítás elvi vázlata
Elektromágneses alakítás
• Elektromágneses alakításnál a kondenzátor telepre a mdb köré (vagy a
mdb belsejébe) elhelyezett mágneses tekercset kapcsolnak
• A feltöltött kondenzátor telep tekercsre kapcsolásakor kialakuló nagy
áramerősség mágneses teret hoz létre, amely a mdb anyagában irányított
feszültséget indukál
– Ez a mágneses tér tkp. alakítónyomást generál, amely a munkadarabot
az alakítószerszámnak megfelelő alakváltozásra kényszeríti
• Az elérhető alakítónyomás 350 – 500 MPa nagyságú
• Csak jó villamos vezető anyagok alakítására alkalmazható
• Előnyösen alkalmazható forgástest alakú munkadarabok képlékeny
alakítással végzett kötésére
• Jó szabályozhatósága révén fém-kerámia kötések kialakítására is alkalmas
a kerámia törésének veszélye nélkül
Elektromágneses alakítás
A mélyhúzás speciális alakítógépei

• Mélyhúzás hagyományos alakítógépeken
– excenter, illetve
– forgattyús sajtókon is végezhető
• Hagyományos, mechanikus alakítógépeket elsősorban kisméretű
alkatrészek mélyhúzásakor alkalmaznak
• A mélyhúzás – különösen nagy méretű alkatrészek alakítása –
legelőnyösebben azonban olyan alakítógépeken végezhető, amelyeknek
– a medvéje alakítás közben állandó sebességgel mozog és
– alakítás közben a ráncgátlóerő az alakítási folyamatnak megfelelően
szabályozható
Mechanikus alakítógépre
szerelt mélyhúzó szerszám
rugós ráncgátlóval
pneumatikus ráncgátlóval
bütykös mechanizmussal
vezérelt ráncgátlóval
Sorozathúzósajtó
Térfogatalakító eljárások

Miskolci Egyetem

• A térfogatalakító eljárások definíciója

– olyan képlékenyalakító eljárások, amelyeknél
» az alakváltozó zóna egy véges térfogatra terjed ki és
» a lemezalakítástól eltérően az alakváltozó zóna méretei a tér
mindhárom irányában összemérhető nagyságrendűek.
• A térfogatalakító eljárások fő típusai
– Zömítés
– Huzal-, rúd- és csőhúzás
– Redukálás
– Folyatás
– Kovácsolás
– Sűllyesztékes alakítás

Zömítés
• A zömítés fogalma
– Zömítéssel olyan alkatrészek állíthatók elő, amelyeken
» jellemzően fejek, vállak vannak kiképezve (pl. szegek,
szegecsek, csavarok), illetve
» amelyek a keresztmetszet, egész hossz mentén történő
növelésével állíthatók elő (pl. hatlapú anya előgyártmánya).
– A zömítés kiinduló anyaga a legtöbb esetben hengeres, néha más
(pl. hatszög ) szelvényű rúd, illetve huzal

A zömítés alapesetei
– zömítés párhuzamos síklapok között

– zömítés zárt matricában (teljes térfogaton)
– Fejezés
» matricába fogott mdb zömítése a fejet határoló üreg nélkül
» matricába fogott mdb zömítése a fejet határoló üreggel
• az üreg a matricában
• az üreg a fejezőben (bélyegben)
• az üreg a matricában és a fejezőben

Zömítés párhuzamos sík lapok között
• Az egyszerű zömítés alapesete: a két párhuzamos nyomólap között a

munkadarab teljes térfogata alakváltozik.
• A zömített darab alakját nem lehet a célnak megfelelően lehatárolni, ezért
– ezt az eljárást csak alárendeltebb esetekben,
– nem túl szigorú alak- és méret előírások esetén, például a
szabadalakító kovácsolásban alkalmazzák

Teljes térfogat zömítése zárt szerszámüregben
• Az alakváltozás zárt szerszámüregben (a matricában) a bélyeg és az

ellenbélyeg között történik. Megfelelően alakítható anyag és megfelelően
nagy zömítő nyomás alkalmazásakor, a darab felveszi az üreg alakját.
• Az előírt alakra sajtolás mellett ezt az eljárást alkalmazzuk például nyírásos
darabolással előállított rúddarabok kalibrálására is
bélyeg
matrica
ellenbélyeg

Fejezés
• A fejezés a zömítés legelterjedtebb változata

• A fejezést végezhetjük
– a fejezést a fejet határoló üreg nélkül, vagy
– a fejet határoló üregben.
» ez utóbbi esetben
» a fejet határoló üreg lehet a matricában,
» a bélyegben (fejezőben), vagy
» mindkettőben

Matricába fogott darab zömítése

a fejet határoló üreg nélkül
bélyeg
matrica
kilökő

Matricába fogott darab zömítése

a fejet határoló üreg nélkül
• Ha a fejezést a matricába fogott darab matricán kívül levő

részének zömítésével a fejet határoló szerszámüreg nélkül
végezzük,
– csak a matricából kiálló rész zömül
– a matricába fogott szárrész alakváltozása elhanyagolható,
mert a matrica furat és a nyersanyag játéka legfeljebb 0,1
mm nagyságrendű.
– olyan esetekben alkalmazható, ahol a fej pontos, szabályos
kialakítása másodlagos (pl. szegek fejezése)

Matricába fogott darab fejezése a fejet határoló üregben
• Nagyobb pontossági követelmények esetén a fejezést a fejet határoló

szerszámüregben végezzük.
• A keresztirányú alakváltozást a matricában, vagy a fejezőben, vagy
mindkettőben kialakított szerszámüreg határolja
d
l c
k
a, b,

Matricába fogott darab fejezése a fejet határoló üregben
• Hasonlóan a zárt üregben végzett zömítéshez,

– a fejet határoló üregben végzett zömítésnél is biztosítani
kell
» az alakításban részt vevő anyagrész szerszámüreggel
azonos, vagy
» annál kisebb térfogatát,
– mert mechanikus működésű présnél a túltöltés ezeknél az
eljárásoknál is
» a szerszám,
» a gép, illetve
» a biztosítóelem törését okozhatja.

Hidegzömítés
• A zömítés akkor nevezhető hidegzömítésnek, ha az alakítást az

anyag újrakristályosodási hőmérséklete alatt végezzük.
• A gyakorlatban – mivel túlnyomórészt acél alapanyagok

zömítését végezzük – az anyag előmelegítése nélkül végzett
zömítést hidegzömítésnek nevezzük.
• A hidegzömítéssel feldolgozott nyersanyagok átmérője

általában nem haladja meg a 25 mm-t.

A hidegzömítés alaki jellemzői
• A technológusnak úgy kell megtervezni a hidegzömítést, hogy az alábbi

három feltétel minden esetben teljesüljön:
– A zömítendő anyagrész a zömítés közben ne hajoljon ki: erre utal a
zömítési viszony
– A zömítendő anyag törés, illetve repedés nélkül viselje el a kívánt
mértékű képlékeny alakváltozást: erre utal az átmérő viszony
– A fejező homlokfelületén ébredő átlagos nyomás ne haladjon meg egy
megengedett értéket: erre utal az alakviszony
» ha az túl nagy,
• a szerszámok gyors kopását, esetleg törését és
• az üreg nem megfelelő kitöltését idézi elő.

A zömítés alaki jellemzőinek értelmezése
• Az alaki jellemzők e három feltétel betartását teszik szükségessé, és ezek

a zömítendő és a zömített anyagrész méreteiből számíthatók, nevezetesen
fejező
D
k
l
d
munkadarab
matrica
kilökő

A hidegzömítés alaki jellemzőinek értelmezése
l
– zömítési viszony: rz 
d
D
– átmérőviszony: rd 
d
D
– alakviszony: rk 
k

A zömítési viszony
• A zömítési viszonyt az l/d Zömítési viszony és Vázlat

határ értékei
viszonyszámmal jellemezzük
• A kihajlás veszélyéről tájékoztat.
l
• Tisztán geometriai jellemző
  2
 d meg
Od
l
• Értéke a befogási
peremfeltételektől függ
• A határértékek túllépése esetén l
   2,3
l
Od
előzömítést kell alkalmazni
 d meg
– két ütéssel 2.3 < l/d < 4.5
– három ütéssel 4.5 < l/d < 8 l
   2, 6
l
Od
– több ütéssel 8 < l/d
 d meg

Átmérőviszony
l D
• Az összehasonlító alakváltozásra jellemző:  ln  2ln
k d
• Megengedett értéke az anyagtól függő
– acélra
» C > 0.2 % : 1.5 < D/d < 2.2 ;
» C < 0.2 % : 2.0 < D/d < 2.7
– Alumínium és ötvözetei: 2.0 < D/d < 2.7
– Réz és ötvözetei: 2.5 < D/d < 3.0
• a határérték túllépése esetén: tengelyirányú repedés
• elkerülése: közbenső hőkezeléssel

Alakviszony
• az üregtöltésre és a szerszám igénybevételére jellemző

• megengedett értéke az anyagtól függő
– acélra
» C > 0.2 % : D/k < 5
» C < 0.2 % : D/k < 7
– Alumínium és ötvözetei: D/k < 7
– Réz és ötvözetei: D/k < 9
• a határérték túllépése esetén:
– nem megfelelő üregtöltés
– szerszám törés, tönkremenetel
• elkerülése: melegzömítés alkalmazása

Zömítési határdiagram
• Származtatása a térfogat-állandóságból
3
d2
D 2 2
d l D 3
l D D
l  k 1 / 3   
d k d
2
4 4 D k d
D D l
lg  3lg  lg
k d d
• határdiagram szerkesztése a megengedett alaki jellemzőkkel

D/k Egyetem
Miskolci Mechanikai Technológiai Tanszék
30
20
4 5 D/d
3
15
2.5
Al 99CuC 10
C<0.2 Sr63
8
Zömítési
6
2
határdiagram
5
C>0.2
1.73
3
2.5
1.5
2
1.5
1.
15
5
1
1
Képlékenyalakítás 1.5 2 3 4 5 6 7 8 9 10
20 15 l/d 10. előadás
Hidegzömítés feszültségi állapotának elemzése
• az átlagfeszültségi módszert alkalmazzuk a feszültségi

állapot elemzéséhez
• lényege
– olyan egyszerűsítő feltételezések alkalmazása,
amelyekkel a több ismeretlenes parciális differenciál
egyenletrendszer, közönséges (egyváltozós) lineáris
differenciál egyenletre redukálható

Hidegzömítés feszültségi állapotának elemzésénél

alkalmazott egyszerűsítő feltételezések
• Bizonyos síkokon a feszültségeket
átlagértékükkel helyettesítjük és állandónak
tekintjük
– a sz feszültséget a z-tengely mentén
állandónak tekintjük, azaz s z  0
z
– Bizonyos síkokat akkor is fősíkoknak
tekintünk, ha ott hatnak ugyan
csúsztatófeszültségek, de nagyságuk a
normál feszültségek mellett elhanyagolható
– a mdb és a szerszám között Coulomb
súrlódási állapotot feltételezünk:    p
• A fősíkokat koordináta síkokkal párhuzamos-
nak vesszük (a z = 0 szimmetriasík, egyben
fősík, koordináta sík

Hidegzömítés feszültségi állapotának elemzése az

átlagfeszültségi módszerrel
1. Vetületi egyensúlyi egyenlet felírása r-irányban

d
(s r  ds r )(r  dr )hd  s r rhd  2s t hdr sin  2 prdrd  0
2
2. elemi átalakítások és a másodrendűen kicsiny tagok elhanyagolása után
s s r  s t 2 p
  0
r r h
• mivel tömör test hengerszimmetrikus alakváltozásáról van szó sr = st,
ezért
s 2 p
 0
r h

A folyási feltétel bevezetése
3. Mivel r > z, ezért sr > sz, ezért s r s z  k f
– mivel sz= -p, ezért a folyási feltétel sr  p  kf

ds r dp
– amelyet differenciálva r-szerint 
dr dr
• A parciális differenciál egyenletbe behelyettesítve a következő közönséges

differenciál egyenletet kapjuk
dp 2 p
 0
dr h

A differenciál egyenlet megoldása
4. A dp 2 p
  0 differenciál egyenletben a változókat szétválasztva
dr h
• a következő egyenletet kapjuk
dp 2
 dr
p h
2
• megoldva: ln p   r  ln, C
h 2
 r
• amely elemi átalakítás után a p  Ce h kifejezésre vezet.

A technológiai peremfeltétel
5. A munkadarab felületét radiális irányban nem terheli külső erő, ezért

– a technológiából adódó peremfeltétel
d
r  -nél s r  0,
2
 d
ebből p  r    kf
 2
2  d 
 r 
– amiből p  kf e h 2 
mint végső megoldás következik.

Miskolci Egyetem p Mechanikai Technológiai Tanszék
2  d 
 r 
p  kf e h 2 
r
Nyomáseloszlás a
munkadarab
homlokfelületén
d
h

A zömítés erőszükséglete
• Az erőszámítás alapösszefüggése
d 2 2 2  d 
 r 
F   pdA    p  kf e h 2 
rdrd
A r 0 0
2  d 
 r 
ur v'  e h 2 
2  d 
• amely az h  r 
u' 1 v e h 2 
2
• helyettesítéssel szorzatintegrálással számítható:

h2  hd  d 
F  2 k fk 2 
e   1
4  h 
A zömítés erőszükséglete
h2  hd  d 
• Az F  2 k fk 2 
e   1 kifejezésben szereplő exponenciális
4  h 
függvény Taylor sorának első négy tagját véve
d
d  2d 2  3d 3
e h  1  2
 3
 ...
h 2h 6h
• elemi átalakítások után a zömítő erőre kapjuk
  d d 
2
F  k fk 1    pA
 3 h 4
• ahol a p az átlagos alakítónyomás Siebel féle összefüggése

A zömítés munkaszükséglete
• A munka számításának alapösszefüggéséből

ho ho
W   Fdh   Apdh
h h
d 2  d
• ahol A p  k fk 1  
4  3 h 
ho
• bevezetve a d  do és a V  Ah összefüggéseket
h
• a zömítés munkaszükségletére kapjuk:

 ho 2  d d o  
W  Vk fk ln    
 h 9  h ho  

Hidegzömítő szerszámok
• A hidegzömítő sajtók aktív szerszámelemei

– a különféle zárt és osztott matricák,
– a fejezők és előverők, valamint
– a munkaciklus szempontjából fontos szerep jut a különböző
» megfogó,
» levágó és
» továbbító elemeknek is.

Hidegzömítő szerszámok – Zárt matricák
• előnye
– redukálás, ill. teljes
térfogatú zömítés csak
zárt matricában végezhető
• hátrányai
– csak húzott huzal (rúd)
alkalmazható
– max. l/d < 8-10
Zárt matrica kialakítások különféle

munkadarabok zömítéséhez

Keményfém betétes zárt matricák

• A betétes matricák betétje a
legtöbb esetben keményfém.
• A keményfém betéteket
előfeszítve foglalják a matrica
köpenyébe.
• Előnyeik
– Alkalmazásukkal az egy
darabra eső szerszámköltség
jelentősen csökken,
– élettartamuk 50-100-szorosa
az ötvözetlen acélból készült
matricákénak.
– Nagy szilárdságú anyagok
hidegzömítésekor csak ezek Keményfém betétes zárt matricák
használata gazdaságos.

Hidegzömítő szerszámok – Osztott matricák
• A pofa-párokat előre gyártott hasáb anyagból készítik.

• A pofák mind a négy oldalába bemunkálják a matricaüreget, így ezek egy
üregpár kopása után átfordítással újra használhatók.
• Anyaguk rendszerint S10 anyagminőségű ötvözetlen szerszámacél
0,63 2x45°
4 1 1 4
b
3 2 2 3
0,2 0,63 L

Hidegzömítő szerszámok – Osztott matricák
• Osztott matrica alkalmazásának előnyei

– hengerelt huzal alapanyag is alkalmazható
– több oldala felhasználható
– bonyolultabb alak esetén egyszerűbb megmunkálás
• Hátrány
– redukálás, ill. teljes térfogatú zömítés nem végezhető
– betétezés nem alkalmazható

Hidegzömítő szerszámok - Fejezők
• Fejezők
5
– Előverő fejezők
e
4
» betét nélküli
» keményfémbetétes 3
» rugós kilökővel ellátott 2
0,1÷0,2
– Készreverő fejezők
e
1
» betét nélküli
» keményfémbetétes
0,1÷0,2
Hidegzömítő sajtók fajtái és működésük
• Osztályozás
– a matrica típusa szerint

» Zárt matricás sajtó
» Osztott matricás sajtó
– működés szerint
» egynyomású
» kétnyomású
» többnyomású

Egynyomású zárt matricás zömítő sajtó

matrica
munkadarab fejező
kilökő tüske
huzal fejező
ütköző
levágó hüvely fogó -kés
a) c)
huzaldarab munkadarab
b) d)

Kétnyomású, osztott matricás zömítő sajtó

huzal támaszlap előverő munkadarab támaszlap pofapár
fejező
ütköző
pofapár
levágó hüvely nyomólap huzal levágó hüvely nyomólap
a) c)
munkadarab támaszlap előverő levágó hüvely támaszlap pofapár
munkadarab
pofapár
huzal levágó hüvely nyomólap huzal nyomólap
b) d)

Meleg zömítés
• Fémtani értelemben meleg zömítésről beszélünk, ha az alakítás

hőmérséklete meghaladja az anyag újrakristályosodási hőmérsékletét.
• Meleg zömítésre akkor van szükség, ha a D/k viszony meghaladja az adott
anyagra hideg zömítéssel megengedett határértékeket, mivel ekkor
– nem megfelelő üregtöltés következne be
» hiányos, selejtes munkadarab
– vagy az alakító szerszámok túlterhelése következne be
» szerszámtörés, tönkremenetel
• Ezek elkerülésére alkalmazzuk a meleg zömítést (esetenként a félmeleg
zömítést)

A hideg és meleg zömítés összehasonlítása

• Mivel a zömítési viszony az anyag minőségétől és állapotától független,
pusztán geometriai jellemző, határértékei hideg és meleg zömítésre
egyaránt érvényesek
• Meleg zömítésnél a dinamikus újrakristályosodás miatt lényegében
keményedés nincs
– Ezért a D/d átmérőviszonynak és a D/k alakviszonynak meleg alakításra
elvileg nincs korlátja
» Valójában ez így nem teljesen helytálló, de olyan nagy átmérő
viszonyú darabok zömíthetők melegen repedés, illetve a
szerszámtörés veszélye nélkül, ami a gyakorlati életben jóval
meghaladja a szükséges gyártmányok méretéből számítható
értékeket!
» Másrészt a D/k alakviszony szempontjából a kis alakítási szilárdság
miatt a szerszámterhelés nem okoz törést, a kedvező alakváltozási
jellemzők miatt pedig az üregtöltés is megfelelő a szokásos
mérettartományokban.

A meleg zömítésnél figyelembe veendők
• A szerszám hűti a darabot

– Az egy meleggel végezhető ütések száma annál több lehet, minél
nagyobb a munkadarab átmérője
» Emiatt 8 mm-nél kisebb átmérőjű darabokat melegen általában nem
zömítünk!
• Meleg zömítésnél
– a felületminőség és
– a méretpontosság is elmarad a hideg zömítéshez képest
» A félmeleg zömítés pontosság tekintetében összevethető a hideg
zömítéssel
• Meleg zömítéssel a nagy szilárdságú anyagok is feldolgozhatók

Kúpos alakító csatornában végzett alakító

eljárások elemzése

Miskolci Egyetem
Képlékenyalakítás 1 11. előadás.

Kúpos alakító üregben végzett alakítások
• Ebbe az eljárás csoportba tartoznak

– a húzó igénybevétellel végzett alakítások, mint
» a huzal- és rúdhúzás, valamint
» a különféle csőhúzó eljárások
– a nyomó igénybevétellel végzett alakítások, mint
» a redukálás és
» a folyatás különféle eljárás változatai, pl.
• tömör testek előrefolyatása
• üreges estek előre- és hátra folyatása
• kétirányú vegyes folyatás

Kúpos alakító üregben végzett alakítások

elméleti elemzése
• A felsorolt eljárások az alakítás közös fő jellegzetességei alapján
egységesen tárgyalhatók
• Az alkalmazott fő megoldási módszer:az átlagfeszültségi módszer,

amellyel az alakítás jellemző feszültség-komponenseit meghatározzuk
• A módszer lényege:
– Bizonyos síkokban a feszültségeket átlagértékükkel helyettesítjük és
állandónak tekintjük
– Olyan egyszerűsítő feltételezéseket alkalmazunk, amelyekkel az
alakítási parciális differenciál egyenlete közönséges (többnyire
lineáris) differenciál egyenletté redukálható.

Az alkalmazott egyszerűsítő feltételezések
• az alakváltozás fő irányára merőleges síkokat

főfeszültségi síkoknak tekintjük
• a koordináta síkokat a fősíkokkal párhuzamosaknak
választjuk
• a feszültségeket egyes síkokban átlagértékükkel
• Az alakítási szilárdság értékét közepes értékével
• A szerszám és a munkadarab érintkezési felületein
Coulomb-súrlódási állapotot feltételezünk

A megoldás menete
kiválasztott elemi térfogatra; A felírt vetületi egyensúlyi egyenlet
rendszerint több ismeretlenes, parciális differenciál egyenlet;
2. Az előzőkben felírt egyenlet egyszerűsítése, matematikai és mechanikai
megfontolások alkalmazásával;
3. A folyási feltétel bevezetésével az ismeretlen feszültség komponensek
között olyan kapcsolatok felállítása, amellyel a több ismeretlenes, parciális
differenciál egyenlet közönséges egy ismeretlenes differenciál egyenletté
redukálható;
4. Ismert matematikai módszerek alkalmazásával a közönséges egy
ismeretlenes differenciál egyenlet általános megoldásának előállítása;
5. A feszültségi peremfeltételek figyelembevételével a konkrét feladat
megoldásának előállítása.

A kúpos alakító térben végzett alakítások elemzése
• Az alkalmazott egyszerűsítő feltételezések a konkrét feladatra
– az alakváltozás főiránya az axiális irány: az erre merőleges síkot

feszültségi fősíknak tekintjük;
– az axiális feszültség komponenst e síkban átlagértékével helyettesítjük
és a síkban állandónak tekintjük;
– az alakító kúpban ható nyomást közelítőleg a radiális feszültség
komponens abszolút értékével vesszük azonosnak, azaz
r  p
– a mdb és a szerszám között Coulomb-súrlódást feltételezünk, azaz
  p


1. Vetületi egyensúlyi egyenlet felírása

célszerűen kiválasztott elemi térfogatra
• Elemi térfogatelem: csonkakúp (ld. az ábrán)
• Jellemző fő irány: radiális irány
s z  d s z r  dr  p  s z r 2 p  p sin a 2r p ds  m p cos a 2r p ds  0.

2


2. Az alkalmazott matematikai, mechanikai egyszerűsítések
• bevezetve a ds=ds(dr) kapcsolatot
dr m
ds  2s z rdr  r d s z  2r p dr  2
2
p r dr  0.
sin a tg a
m
• bevezetve továbbá az m  jelölést és végigosztva r2dr – rel
tg a
d sz 2
 s z  p 1  m  0.
2
dr r r


• figyelembe véve, hogy
jz  jr  jt   2 ln .
r R
jr  jt  ln .
R r
• amiből az egyenértékű (összehasonlító) alakváltozás

R
je  jz  2 ln ,
r
• amelyet r-szerint differenciálva kapjuk

dj 2
 .
dr r


d sz 2 dj
 s z  p 1  m  0 differenciál-egyenletbe a
2 2
• A   -t
dr r r dr r
behelyettesítve a következő összefüggést kapjuk
d sz dj dj
 sz  p 1  m  0.
dr dr dr
dj
Ezt - rel végig osztva a
dr
d sz
 s z  p 1  m  0
dj
parciális differenciál-egyenletet kapjuk.


• A folyási feltétel bevezetése a parciális differenciál-egyenlet közönséges
differenciál-egyenletté alakítása érdekében
– mivel
jr  jt  0. jz  jr  jt   0.
s r  st  s z .
– azaz a folyási feltétel Tresca-St. Venant szerint

s z  sr  k f .
– amiből p  k f  sz is következik.


• Az előző differenciál-egyenletbe helyettesítés és elemi átalakítások után a
d sz
 ms z  k f 1  m ,
dj
közönséges differenciál-egyenletet kapjuk.
• A kapott differenciál-egyenlet
– inhomogén
– állandó együtthatójú
– elsőrendű


4. A differenciál-egyenlet megoldása
• Az általános megoldás származtatása
d sz
 ms z  0 amelynek megoldása s zh  Ce .
 mj
– A homogén rész
dj
– Az inhomogén egy partikuláris megoldása a konstans variáció

módszerével 1 m
s zp  k fm ,
m
– amellyel a teljes (általános) megoldás
1 m
s z , ált  s zh  s zp  Ce  mj
 k fm .
m

fm  
m Miskolci Egyetem Mechanikai Technológiai Tansz

5. A technológiai peremfeltétel figyelembe vétele
• A feszültségi peremfeltétel (pl. huzal-,
vagy rúdhúzás esetére)
j  z  z0   0 and s z j  0  0
• amelynek figyelembevételével
1 m
s z j  0  0  C  k fm
m
• Ebből az integrációs állandó
1 m
C  k fm .
m
• amellyel a teljes megoldás
1 m
s zgen  k fm 1 emj .
m

A megoldás további menete

• A teljes megoldás
1 m
s zgen  k fm 1  e  mj
.
m
exponenciális tagjának Taylor-sorát képezve
m 2
e  mj
 1 mj  j ...
2!
• A megoldás a sorfejtés után
 m 
s zgen  k fmj 1  .
 a 
amely azonban nem veszi figyelembe az alakítási kúpban bekövetkező

szögtorzulásokból adódó járulékos feszültség-komponenst, amelyet az
alakváltozási munkamódszerrel határozunk meg

A szögtorzulásokból adódó járulékos feszültség-komponens

meghatározása az alakváltozási munkamódszerrel
• Az alakváltozási munka módszer lényege:
a külső és belső munkák azonosságából származtatunk járulékos
feszültségi komponenst
• Az alkalmazott egyszerűsítő feltételezések
– Az alakváltozások
» vagy csak maximális csúsztató-feszültségek,
» vagy csak fő-normál feszültségek hatására történnek;
– A súrlódási hatások olymódon szuperponálhatók a megoldásra, hogy
ez az előzőkben meghatározott feszültség-eloszlást alapvetően nem
befolyásolja
• A radikális egyszerűsítések miatt rendszerint csak kiegészítő megoldási
módszerként alkalmazzuk.


1. A belső (ideális) alakváltozási munka meghatározása
dWid   sedV  tg dV
V V
2. A külső erők munkájának meghatározása
dWk   Fdh.
V
3. A két munka egyenlőségéből járulékos feszültség-komponens
származtatása
dWid  dWk .


1. Az elemi belső alakváltozási munka felírása valamely elemi térfogatra az
alakváltozó zónában
dWid   tg dV .
V
r kf
ahol
g a , tk
r 3
r
r
ezzel dWid   k a 2pr d r dz.

r
r 0
és a belső alakváltozási munka integrálás után

2r 2 p k f
dWid  a dz.
3 3


2. A külső erők munkája ugyanarra az elemi térfogatra
dWtors  s ztors r 2 p dz.
3. A két munka egyenlőségéből a járulékos komponens

2r 2 p
dWid  k f adz  s ztorz r 2 pdz  dWk ,
3 3
2
amelyből s z ,torz  k fk a.
3 3
Mivel a ki- és belépő élnél is fellép szögtorzulás a járulékos komponens

2 2
s *z ,torz  k f a  0,77 k fk a.
3 3

A kúpos alakító csatornában végzett

alakítás teljes megoldása
• Az előző levezetések figyelembevételével
 m a 

stotal  s zid  s zfric  s ztors  k f j 1   0.77 .
 a j 
• A feszültség maximuma huzal- és rúdhúzásnál a =1=max-nál lép fel

(a kilépő élnél)
 m a 

s z ,max  k fk jmax 1   0.77 .
 a jmax 
amellyel a húzóerő maximuma

d12 p
Fmax  s z ,max .
4

Az optimális húzókúpszög
• Az optimális húzókúpszög meghatározásának feltételi egyenlete
 F    z ,max 
    0
  opt   opt
• amelyből
max
 opt 
0,77

A húzógyűrű terhelésének elemzése

• A folyási feltételből a húzókúpban uralkodó nyomás
pb  k f   z
• A megvalósítható alakváltozás
 z ,max  k f ,ki

Redukálás és folyatás

Miskolci Egyetem

Redukálás
• A redukálás fogalma
A redukálás olyan térfogatalakító

eljárás, amelynek célja a
munkadarab átmérőjének
csökkentése oly módon, hogy a
kiinduló előgyártmány redukáló
matricán kívüli része a redukálás
során ne szenvedjen maradó
alakváltozást.
• A redukálás elvi vázlata

A redukálás fő alkalmazási területei

• Tisztán redukálással elsősorban Redukálással gyártott tipikus
különféle tengelyszerű alkatrészek alkatrészek
átmérő lépcsőinek kialakítását
végezzük.
• A redukálást gyakran más
térfogatalakító műveletekkel együtt
alkalmazzuk.
• A redukált rész további redukálása
is gyakori, így lépcsős tengelyek
– villanymotorok tengelyei,
– kerékpár pedál-tengelyek, stb.
állíthatók így elő, több egymást
követő redukálással,
húzott rúdból darabolt
előgyártmányból.

Redukálás és zömítés kombinált alkalmazása

A csavargyártásban gyakran összevonják a Redukálás és zömítés összevont
redukálást és a zömítést. alkalmazása
A d szárátmérőjű csavar szárának azt a részét,
amelyre mángorlással, vagy hengerléssel
készítik el a menetet, a menet
középátmérőjével azonos méretűre redukálják.
A műveleti lépések
h a
– A fejező szerszám előre mozgása közben
betolja a huzaldarabot a matricába.
– Amikor a huzal vége eléri a matrica
redukáló kúpját, elkezdődik a redukálás.
– A fejező további előre haladása közben a
redukálás mindaddig folytatódik, amíg a
redukált huzalrész vége el nem éri a
kilökőt.
– Ezt követi a fej zömítése.

A redukálás alakváltozási és feszültségi állapotának

elemzése átlagfeszültségi módszerrel
• Ismert a differenciál egyenlet általános megoldása
1 m
s z ,ált  s zh  s zp  Ce  mj
 k fk .
m
• A feszültségi peremfeltétel
j  z  z1   j1 és s z j  j1   0
• Valamint a szögtorzulások járulékos összetevőjét a korábbi levezetések

alapján figyelembe véve
 m a 
s z ,teljes  s z ,id  s z , súrl  s z ,torz  k fk j 1   0.77 .
 a j 
• A redukálhatóság feltétele
 z ,max  k f 0
Erőtani elemzések
• A redukálás erőszükséglete
D 2p D 2p  m a 
Fred  s z ,teljes  k fk jmax 1   0.77 .
4 4  a jmax 
• A redukáló matrica terhelése
pb  k f   z

Folyatás
• Fogalma
– A folyatás olyan alakító művelet, amelynek során
» az előgyártmányt alakító bélyeggel,
» az alakot adó nyílás kivételével minden oldalról zárt üregből
(matricából)
» nyomóerő alkalmazásával kisajtoljuk.
– A darab keresztmetszete alakítás közben mindig csökken

A folyatás osztályozása
1. A folyatás iránya szerint
– Előre folyatás: Az anyag a bélyeg mozgásával azonos irányban folyik.
– Hátra folyatás: Az anyag a bélyeg mozgásával ellentétes irányban
folyik.
– Kétirányú folyatás: Az anyag egy része a bélyeg irányában, a másik
része azzal ellentétes irányban folyik.
2. A darab alakja szerint
– Tömör testek folyatása: Ezt az eljárást csapszegfolyatásnak, illetve
rúdfolyatásnak is nevezik.
– Üreges testek folyatása: Fenékkel készülő daraboknál
csészefolyatásnak, fenék nélküli daraboknál csőfolyatásnak is
nevezik.
– Vegyes folyatásnak nevezik az eljárást, ha a darabnak tömör és
üreges része is van.

Tömör testek előre folyatása
Tömör testek
folyatással való
gyártásának
leggyakoribb
eljárása (pl.
csavarok gyártása).

Üreges testek előre folyatása
• Végezhető
– üreges, vagy
– csésze alakú
előgyártmányból
• Fő alkalmazási területe
– vékony falú hüvelyek,
– lőszer patronok gyártása


tömör félgyártmányból ellenbélyeggel
• Ritkább eljárás az előzőknél
• Tipikus alkalmazási területe

– különféle autó kerék anyák
gyártása

Üreges testek hátra folyatása

• A hátrafolyatás leggyakoribb eljárása

Üreges testek hátra folyatása
• Fő alkalmazási területe
– különféle tubusok,
– palackok gyártásának, pl.
» aerosolos palackok,
» galvánelem Zn köpenye,
» kondenzátor búrák, stb.
nagy termelékenységű eljárása

Üreges test kétirányú folyatása

• az eljárással mind tömör, mind üreges előgyártmányból, ellenbélyeggel és
anélkül is készíthetünk két irányban (előre, hátra) folyatott üreges testet

Kétirányú vegyes folyatás

folyatás során
az anyagáramlás
– részben a bélyeg mozgásával
megegyező,
– részben azzal ellentétes,
ezért kétirányú a folyatás.
a kész munkadarab
– mind üreges,
– mind tömör részeket tartalmaz
ezért vegyes folyatás.

Tömör mdb előrefolyatásának feszültségi elemzése

• Ismert a kúpos alakítóüregben végzett alakítás átalános megoldása
1 m
s z ,ált  Ce  k fk  mj
.
m
• A technológiából adódó feszültségi peremfeltétel
s z  z  z1   0.
1 m
• Mivel z=z1, =  1=2ln (R/rb), így C  k fk e mj1
m
• Így a teljes megoldás
1 m 
sz  k fk 1 e mj1j 
m  


• Az alakítókúpban bekövetkező szögtorzulásból a járulékos
feszültségkomponens
s z ,torz  0.77 k fk a
• amelyet behelyettesítve, sorfejtés és elemi átalakítások után a feszültség

maximumra az alakító kúpban az alábbi kifejezést kapjuk
 m a 

s z ,max  k fk j1 1   0.77 .
 a j1 
• További járulékos komponens származtatható a recipiens falán való
súrlódásból.

• Coulomb súrlódást (=p) és közel hidrosztatikus feszültségi állapotot

feltételezve (pkf0), a súrlódóerő
Fsúrl  t  Asúrl  mk f 0  d 0 ph,
• amellyel a járulékos komponens

Fsúrl mk f 0 d 0 ph 4mk f 0 h
s z ,súrl    .
Ap d0 p2
d
4
• Összegezve az eredeti megoldással a teljes folyatási feszültségre a
következő kifejezést kapjuk
  m a  h 
s z ,teljes  
 k fk j1 1   0.77   4mk f 0 .
  a j  d 0 
 1

ömör mdb előrefolyatásának erő- és munkaszükséglete

• Az előző összefüggések felhasználásával a maximális folyató erő

  m a  
 p
   
2
h d
Fmax  s z ,max Ap  k fk j1 1   0.77   4mk f 0  0
,

  a j  

 1 d 0  4
• a folyatás munkaszükséglete
W foly  Fmax  h  c,
– ahol
» h a bélyegelmozdulás a folyatás során,
» c a folyató erő - bélyeg elmozdulás diagram kitöltési tényezője,
értéke c=0.7-0.8.

A folyatóbélyeg és a folyatómatrica terhelése

• A folyató bélyeget terhelő átlagos alakító nyomás
 m a 
pátl 
Fmax  
h
 k fk j1 1   0.77   4mk f 0 ,
Ap  a j1  d0
• A folyató matrica terhelésének elemzése a folyási feltételből kiindulva

végezhető el.
– A pnyomás
 k s .
d f a folyató kúpban
z
pb  k f  s z .
– A nyomás a hengeres recipiensben

sr  st  s z   pr

A folyató bélyeg és a folyató matrica méretezése

• A bélyeget az átlagos alakító nyomásra, mint felületi nyomásra,
 m a 
pátl 
Fmax  
 k fmj1 1   0.77   4mk f 0
h
 pmeg ,
Ap  a j1  d0
• illetve a maximális folyató erőre (Fmax) kihajlásra méretezzük

   

  m a   0p
2
h d
Fmax  s z ,max Ap  k fk j1 1   0.77   4mk f 0  ,

  a j  

 1
d 0  4
• A folyató matricát a kúpban, illetve a recipiensben ébredő maximális
nyomásra (amelyik a nagyobb!) vastagfalú csőként méretezzük és
rendszerint előfeszített állapotban szerelt kivitelben használjuk.

A folyató matricát terhelő nyomáseloszlás elemzése

• Az ábrából levonható A feszültségek és a nyomás eloszlás
következtetések a folyató matricában
– az axiális feszültség mind az

alakító kúpban, mind pedig a
hengeres recipiensben
folytonosan és monoton
növekszik,
– a matricát terhelő nyomás éles
diszkontinuitással rendelkezik a
matrica belépő élénél.
» A diszkontinuitás értéke
p=kfo.

A folyatás technológiája
Az előgyártmány méretének és alakjának
meghatározása
– Alapelve: a térfogat állandóság
– Meghatározásának módja: függ a
kiinduló gyártmány megválasztásától
• Folyatással és zömítéssel gyártott mdb
egyenszilárdságú alakításának  fej   szár
megvalósítása
d fej de
– azonos alakítás utáni szilárdság 2ln  2ln
– azonos valódi alakváltozás de d szár
megvalósításával a fej és szárrészen
d e  d fej d szár

Az előgyártmány előkészítése
• Műveletei
– Leszabás, darabolás
– Egyengetés, előalakítás
– Hőkezelés
– Felületkezelés
– Felületbevonás

z előgyártmány előkészítése – 1. Leszabás, előalakítás

• Leszabás, darabolás történhet az alábbi műveletekkel
– fűrészelés
– leszúró esztergálás
– síkfolyatásos darabolás
– Az ezekkel a műveletekkel előállított előgyártmány gyakran
egyengetést, előalakítást igényel
• Egyengetés, előalakítás
– Különösen a síkfolyatásos darabolásnál jelentős torzulás, amit
egyengetéssel, előalakítással (kalibrálással) lehet korrigálni
– Az előalakítás rendszerint zárt üregben teljes térfogaton végzett
zömítés

Az előgyártmány előkészítése – 2. Hőkezelés
• Hőkezelés szükséges lehet önmagában a hidegfolyatás miatt is

– mivel igen nagy alakváltozásokat valósítunk meg,
– ezért minél lágyabb állapotra hőkezeljük az alakítandó darabot
• Szükséges lehet továbbá az előalakítás miatt is
• Az alkalmazott hőkezelés
– Folyatás előtt: szemcsés perlitesre lágyítás
– Közbenső hőkezelésként újrakristályosító izzítás

Az előgyártmány előkészítése – 3. Felületkezelés

• A felületkezelés a folyatás sikerességének gyakran előfeltétele,
kulcskérdése, ami az alábbi műveleteket jelenti:
– sorjázás, pl. koptatódobokban
– oxidok és reve eltávolítás, amely lehet
» mechanikus
» kémiai és
» elektrokémiai
• A felületkezelés fontos eleme a felületbevonás
– kenőanyag-hordozóval (pl. foszfátozás)
– kenőanyaggal
– hengerolaj

A folyatás szerszámai - Tömör testek előre folyatása


Az aktív szerszám elemek
c
b
0,3  0,7 d B
Több
Többrészes
részeshátrafolyató
hátrafolyatómatrica
matrica
Szerelt
Szereltés
éstömör
tömörfolyató
folyatóbélyeg
bélyeg

Kovácsolás,
süllyesztékes alakító eljárások

Miskolci Egyetem

Kovácsolás
A kovácsolás
– olyan
» hideg-, vagy
» meleg térfogatalakító eljárás,
– amelyet
» szabadon (az alak határolása nélkül), vagy
» az alakot határoló üregben (süllyesztékben) végzünk
– amelynek célja
» a munkadarab előírt alakjának, méreteinek megvalósítása
mellett
» a munkadarab szilárdsági tulajdonságainak egyidejű
biztosítása is.

A kovácsolás jellemzői
• A kovácsolás
– jellemzően kohászati
» többnyire melegalakító technológia
• Ugyanakkor
– a kovácsolt gépalkatrészeket jellemzően géptervezők,
gépészmérnökök tervezik
– a kovácsolt gépalkatrészeket jellemzően a gépipar
alkalmazza
• Ezért fontos, hogy a leendő gépészmérnökök is

rendelkezzenek megfelelő mélységű kovácstechnológiai
ismeretekkel

Szabadalakító kovácsolás
• A szabadalakító kovácsolás
– széles mérethatárok között
» akár egyedi darabok,
» akár nagyobb mennyiségű alkatrész gyártására alkalmas.
• A technológiai módszer megválasztását
– Nevezetesen azt, hogy
» szabadalakítással, vagy
» süllyesztékes kovácsolással, esetleg más módszerrel célszerű
előállítani az adott alkatrészt
– alapvetően a gyártási költségek határozzák meg.

Gyártási költség - sorozatnagyság
A gyártási és egyéb
költségeket döntően a
kovácsdarabok
sorozatnagysága határozza
meg.
Gazdaságossági számítások-
kal állapítható meg az a
sorozatnagyság (darabszám)
– amely alatt a szabadon
alakító kovácsolás, illetve
– ami fölött a süllyesztékes
kovácsolás az
alkalmazandó eljárás

Költségtényezők
• Szabadalakító kovácsolásnál
– mindig nagyobb forgácsolási hozzáadással kell dolgozni, ezért
» mind az anyagköltségek,
» mind pedig a forgácsolási költségek nagyobbak
• Süllyesztékes alakításnál alapvetően a süllyeszték szerszám költségeit kell
figyelembe venni.
– nagyobb sorozatok esetén a szerszámköltség egyre kisebb hányadot
képvisel
» a süllyesztékes kovácsolás egyértelműen tömeggyártási módszer
– Ugyanakkor számításba kell még venni
» a melegítéssel,
» a gépműködtetéssel,
» az élőmunka ráfordítással kapcsolatos költségeket is.

A szabadalakító kovácsolás alapműveletei

• Azt, hogy melyik műveletet választjuk
az adott kovácsdarab előállításához,
• A kovácsolási alapműveletek
– a kovácsdarab alakja és
– nyújtás,
– a minőségi követelmények
– szélesítés, határozzák meg.
– duzzasztás, • A kovács darabok
– hajlítás – többsége nyújtással és
szélesítéssel elkészíthető,
– csavarás,
– de gyakran alkalmazzák a
– áttolás, duzzasztást is (ezeket a
– lyukasztás, műveleteket a kovácsdarab
minőségének javítására is
– vágás használják),
– vállazás, valamint – míg a többi alapműveletet a
– a kovácshegesztés. kovácsdarab alakja miatt, annak
formázására alkalmazzák.

Nyújtás
• A nyújtás a legalapvetőbb kovácsolási

művelet.
– Kalapácson vagy hidraulikus sajtón
nyújtóbetétekkel végzik.
» A nyújtóbetét általában lapos,
téglalap nyomófelületű szerszám.
» A nyújtóbetét éleit a begyűrődések
elkerülése és a jobb nyújtóhatás
érdekében mintegy 20...70 mm
sugárral lekerekítik.
» Az ilyen betét egyetlen hátránya,
hogy a nyújtott felület hullámos
lesz, amit utólagos simító
művelettel kell kiküszöbölni.
• Nyújtás közben
– csökken a darab magassága,
– növekszik a szélessége és a
hosszúsága.

Duzzasztás
• Duzzasztást rendszerint akkor végeznek,
– ha növelni kell az átkovácsolás mértékét, vagy
– kis keresztmetszetű kiinduló anyagból nagyobb keresztmetszetű kész
darabot kell kovácsolni, valamint
– gyűrűk, korongok, tárcsák lyukasztásához előkészítő műveletként.
• A duzzasztást általában
– sík lapok között végzik, mégpedig úgy, hogy a kovácsdarab
(kovácstuskó) felfekvő felületénél nagyobb legyen az alakító gép
(hidraulikus sajtó vagy kalapács) nyomólapja.
– ha az alakító berendezés mérete nem teszi lehetővé a darab teljes
keresztmetszetének egyidejű duzzasztását, akkor a műveletet
részletekben, pl. nyújtóbetéttel is el lehet végezni.

A duzzasztás jellemzői
• Duzzasztáskor a darab magassága
csökken, miközben szélessége (átmérője)
növekszik.
– Tipikus duzzasztott forma a hordó alak.
– Ha a duzzasztást túl nagy alakítási
sebességgel végzik (pl. kalapácson),
előfordulhat homorú alak is.
– A hordósodás oka a szerszám és a
darab között fellépő súrlódás
• A duzzasztott keresztmetszetben három
zónát különböztethetünk meg:
– az I zónában a súrlódás miatt alig
mozdul el az anyag,
– a fő alakváltozás a II zónában van,
– míg a III zónában kismértékű, de
egyenletes alakváltozással lehet
számolni.

Az átkovácsolási szám
• Az átkovácsolási szám alatt az alakítás előtti és az alakítás utáni
keresztmetszetek hányadosát értjük.
• Az átkovácsolási szám – értelmezés szerint – 1-nél nagyobb, és az
alábbiak szerint számítjuk
– nyújtóalakításnál A0
k ny 
A1
A1
– Duzzasztásnál k ny 
A0
– Az egymást követő alakítási műveletek eredő átkovácsolási számát

a rész átkovácsolási számok szorzataként értelmezzük
ke= k1  k2  k3  …  kn

Az átkovácsolás hatása mdb tulajdonságaira

• Az átkovácsolás következményeként
– az öntési szövet elroncsolódik,
– az anyagban lévő salak- és oxidzárványok, valamint
– a dúsulások az alakváltozás irányának megfelelően sorokba
rendeződnek.
» A soros szövet miatt az eredetileg minden irányban azonos
mechanikai tulajdonságokban anizotrópiát tapasztalunk.
• a mechanikai tulajdonságok a szálak irányában rendszerint
kedvezőbbek, mint keresztirányban.
• a szálas szövet kialakulása elsősorban az acél képlékenységét
jellemző mérőszámokra (kontrakció, nyúlás, fajlagos ütőmunka)
van hatással.
• a szakítószilárdság és a folyáshatár kevésbé függ a
szálasodástól

A tulajdonságok változása
az átkovácsolási szám függvényében

Lyukasztás
• A lyukasztást lyukasztó tüskével végzik
– végezhetik
» egy vagy
» két oldalról
– a lyukasztó tüske lehet
» tömör vagy
» üreges.
– Egyoldali lyukasztást vékonyabb darabokon végeznek. Ilyenkor a
darabot alátétgyűrűre helyezik, s a lyukasztó tüskét átnyomják rajta
– A vastagabb darabokat két oldalról lyukasztják
» A lyukasztó tüskét először egyik oldalról benyomják (előlyukasztás)
» Az előlyukasztás után a darabot 180°-kal átfordítják, majd a lyukat
átszakítják

A lyukasztás alapesetei
• Egyoldalas lyukasztás • Kétoldalas lyukasztás

Magas darabok lyukasztása üreges tüskével

• A magas darabokat (kb. 1000 mm felett) és az ötvözött anyagokat üreges lyukasztó
tüskével lyukasztják.
– Ilyenkor kisebb a lyukasztó erő,
– továbbá a belső, esetleg hibás anyagrész kiesik.
• A lyukasztást általában többrészes tüskével végzik az alakító gép korlátozott lökete,
illetve a hosszú tüske kihajlása miatt.
• Az utolsó lyukasztási fázis előtt alátétgyűrűre helyezik a munkadarabot, s így fejezik
be a lyukasztást

Vágás és leszabás
• Vágással darabolják le
– a kovácsdarab kialakításához szükséges anyagmennyiséget, vagy
– ezzel távolítják el az anyagfelesleget.
• A vágás lehet egy- vagy több oldali.
– Egyoldali vágáskor a vágóvassal végzik a vágás első fázisát,
– majd második lépésként
» vagy megfordítják a darabot, és a négyzetes szakítóvasat a vágás fölé
helyezik,
» vagy megemelik a darabot, a szakítóvasat pedig alá helyezik, és így fejezik
be a vágást.

Kétoldali vágás
• A kétoldali vágásnál csak a

vágóvasat használják, a vágást
átfordítás után fejezik be.
• Nagy darabokat négy oldalról

vágnak be, a középen megmaradó
közdarabot a vágás végén
távolítják el. Elsősorban nagy
darabok vágásánál fordul elő, hogy
a vágás helyét bejelölő vassal
körbejelölik.

Vállazás
• A vállazás éles vagy nagyobb mértékű
átmenetek kialakításának
segédművelete.
• Egyszerű nyújtással nem lehet éles
átmenetet biztosítani, mert az ütések
helye mellett az anyag behúzódik,
ráadásul az ütéseket nem is lehet
mindig ugyanarra a helyre mérni. Így az
átmenet lépcsős lenne. Éles, merőleges
oldalú átmenetek kialakításához az
átmenet helyén bemetszést kell
végezni.
• Először jelölővassal meg kell jelölni az
átmenet helyét. Ezt a műveletet
nevezzük betörésnek. Ezután a
megjelölt helyen a kívánt mélységig
bevágunk, ez a vállazás vagy nyakazás.

Vállazás módjai
• A vállazás történhet egy, két és több oldalról.
• Az egyoldali vállazásnál a betörés után elvégzik a vállazást, majd a nyújtás
következik.
• A két- és több oldali vállazást hasonló módon végzik, a vállazást követő
nyújtást a kovácsdarab alakja határozza meg.
• A vállazó szerszámok ("vállazó vasak") alakja különböző lehet,
– használatukat a kovácsdarab vagy az átmenet alakja határozza meg

Áttolás
• Az áttolás olyan alakító művelet, amely
– egyrészt az anyagtakarékosságot,
– másrészt pedig a kedvezőbb
szálelrendeződést segíti elő
• Főleg forgattyús tengelyek gyártásánál
alkalmazzuk a két szomszédos rész
tengelyvonalának egymáshoz képesti
eltolásához
• Az áttolást hidraulikus sajtón végzik, mert
ezeknek a berendezéseknek az alsó
nyomóasztala vízszintesen eltolható.
• A bevállazott kovácsdarabot a bevágás
mentén addig nyomják, míg az el nem
tűnik.
• Áttolásnál nagy gondot kell fordítani a
darab hőmérsékletére és egyenletes
átmelegítésére (mintegy 880 °C alatt nem
szabad áttolást végezni), mert a művelet
erős igénybevételt okoz.

Hajlítás
• Hajlított részt tartalmazó kovácsdarab alakításakor általában az utolsó
művelet a hajlítás.
• A hajlítás általában a darabnak csak kis részére korlátozódik, és egy görbe
vonal mentén történik.
• Hajlításkor a külső szálban húzó, a belső szálban nyomó igénybevétel
ébred, a semleges szál az, amelyik feszültségmentes.
• Az igénybevételnek megfelelően a hajlított rész külső rétegei megnyúlnak,
a belsők megrövidülnek, így maga a hajlított szelvény alakja is torzul
például:
– a kör keresztmetszetből torz ellipszis,
– a négyszögből trapéz lesz.
• A hajlított keresztmetszetben bekövetkezett változást a hajlítás után
egyengetéssel, simítással meg kell szüntetni.

Hajlítási példák

Csavarás
• Csavaráskor a kovácsdarab egy részét a többihez képest meghatározott
szöggel elfordítjuk.
• A munkamenet
– a kovácsdarabot először egy síkban kovácsolják,
– majd - általában a műveleti sorrend végén - elvégzik a csavarást.
• A csavarás szerszámai
– a fordítóvas,
– a villásfogó és
– a támasztóbak.
• A csavarás még a hajlításnál is jobban igénybe veszi az anyagot, ezért
– igen fontos a darab megfelelő és homogén hőmérséklete, valamint
– a csavarásra kerülő rész gondos előkovácsolása.
• A csavarási szög felső határa is korlátozott.

Forgattyús tengely kovácsolása csavarással

• Példaként tekintsünk egy
forgattyús tengelyt.
– A tengely három forgattyújának
eredetileg 120°-os szöget kell
bezárni egymással.
» a darabot először egy
síkban lekovácsolják,
» majd a II jelű tömbhöz
képest a másik kettőt 60-
60°-kal elcsavarják.
» A csavaráshoz szükséges
erőt a kovácsüzemekben
mindig rendelkezésre álló
daru biztosítja.

Kovácshegesztés
• Elsősorban gazdaságossági kérdés, hogy a bonyolult alakú kovácsdarabot
részekre bontva kovácsolják, majd azokat kovácshegesztéssel egyesítik.
• A hegesztés hőmérséklete - az acél összetételétől függően - 1350 °C körül van.
• Általában a kis karbon-tartalmú acélok (0,15% C-tartalomig) jól hegeszthetők,
efölött azonban már korlátozott a hegeszthetőség.
• A jó kötés feltétele a revementes érintkezés.
– Ezt a célt szolgálják a különböző hegesztőporok (borax, vörösvérlúgsó,
szalmiák, hamuzsír, kvarchomok).
– A hegesztőporok a revével könnyen olvadó hígfolyós salakot képeznek, ami
megóvja a felületet a további oxidációtól.
– A kovácshegesztéskor az alakító erõ hatására a hígfolyós salak kifreccsen a
hegesztendő felületek közül, azonban ügyelni kell a salakbezáródás
veszélyére.

A kovácsolás hőmérséklet tartománya
• Az öntött tuskók szövete általában laza kristályos szerkezetű, ami miatt

nem szabad az ilyen darabokat nagyon melegen kovácsolni.
• A törekvés az, hogy a kovácsolás kezdő hőmérséklete a lehető legnagyobb
legyen, ennek korlátot szab több tényező
– a fokozott revésedés,
– a dekarbonizálódás,
– a durvakristályosodás veszélye,
– az erőteljesebb nyújtási textúra kialakulása,
– az éleken jelentkező repedésveszély stb.

• A kovácsolás gyakorlatában használatos acélok kovácsolási

hőmérséklet-tartománya nagyjából a 850°C és 1200°C közötti sávban
helyezkedik el.
• A kiinduló hőmérsékletet - a fentiek figyelembe vételével - a lehető
legnagyobbra kell választani,
• a befejező hőmérsékletet pedig - hogy a darabok hőtartalmát a lehető
legjobban kihasználhassuk, és hogy kedvező mechanikai tulajdonságokat
tudjunk elérni - az alsó határ közelében kell megállapítani (átlépni
természetesen nem szabad).
• Általános szempont, hogy a kovácsolás befejező hőmérséklete a GOS
vonal felett legyen.


A szabadalakító kovácsolás művelettervezése

• A kovácsolási technológia tervezésekor sok, néha egymásnak ellentmondó
követelménynek kell megfelelni.
– Az egyik ilyen tényező a helyes szálelrendeződés megvalósítása, mert
ilyenkor kedvezőbbek a kész darab szilárdsági tulajdonságai.
– Minél nagyobb méretű viszont a darab, annál nehezebben lehet
megszakítás nélküli szálelrendeződést biztosítani.
– Ilyenkor gyakran több részből kovácsolják a darabot, és a különálló
részeket utólag egyesítik (pl. kovácshegesztéssel vagy más
módszerrel). Így ráadásul kisebb a selejt veszélye is, mert ha az egyik
rész hibás, nem kell az egész kovácsdarabot kiselejtezni
– A több részből végzett kovácsolásnak az is előnye, hogy a munkadarab
minden egyes részét egyforma mértékben lehet átkovácsolni

szabadon alakító kovácsolás művelettervének lépései
1. a kovácsdarab rajzának elkészítése

2. a kiinduló darab tömegének és méreteinek meghatározása
3. a műveleti sorrendterv és a szükséges szerszámok megválasztása
4. az átkovácsolás mértékének meghatározása
5. a szükséges alakító berendezés(ek) kiválasztása
6. a kemence típusának meghatározása,
7. a melegítési és hűtési technológia megválasztása,
8. a szállító és emelő berendezések kiválasztása
9. a munkaerő (létszám) meghatározása.

Süllyesztékes alakítás
• Süllyesztékes alakításnál a
munkadarab negatívját munkálják
a szerszámba
– A szerszámüreg kialakításánál
figyelembe kell venni
» a munkadarab és
» a szerszám hőtágulását is.
• A szerszám készülhet
– egy, vagy
– több részből
• Kivitelét tekintve lehet
– nyitott, vagy
– zárt süllyeszték

Nyitott süllyesztékes alakítás

• A süllyesztékben a munkadarabot sorja övezi az osztósík mentén
– A sorja fékezi az anyag kiáramlását a süllyesztékből,
» ezáltal elősegíti a jó üregtöltést
» nem igényel térfogatpontos adagolást
– A sorjacsatorna lehet
» nyitott
• a süllyesztékfelek az alakítás végén sem zárnak össze teljesen
• jellemzően a mechanikus kovácssajtókon ezt alkalmazzuk
» zárt
• a süllyesztékfelek az alakítás végén összezárnak
• az osztási felületek összeérnek (összecseng)
• kalapácsok, csavarsajtók jellemzője

Süllyesztékes kovácsdarab tervezése

• A tervezés alapja az alkatrész szerkezetben betöltött szerepe, amelyet
össze kell hangolni
– a kovácsolás technológiai szempontjaival, valamint
– Az azt követő megmunkálásokkal is
• Bonyolultabb darab süllyesztékes alakítása csak több lépésben végezhető
– Ehhez alkalmas előalakító eljárással kell kiinduló darabot készíteni,
amely lehet
» Szabadalakító kovácsolás
» Süllyesztékes előalakítás egyszerűbb (de alakközelítő) üregben

A süllyeszték osztás megválasztásának szempontjai
• A jó üregtöltés = kis gyártási selejt

– Jelentős mértékben
» az osztás helyes megválasztásán és
» a sorjacsatorna megfelelő kialakításán múlik
• Az osztás helyes megválasztásának alapvető feltétele

– A kész mdb a süllyesztékből könnyen eltávolítható legyen
» Ezért az osztósík felé minden üregrésznek tágulnia kell!

A süllyeszték osztás megválasztásának szempontjai

1. Az osztófelület lehetőleg sík legyen (Vannak a szabályt erősítő
kivételek, amikor a nem sík osztófelület választása célszerű)
2. A munkadarab nagy sík felületei legyenek az osztással
párhuzamosak
3. Az osztás ne kerüljön a darab élére
4. Az osztás olyan legyen, amely a legkedvezőbb szálfutást
eredményezi
5. Az osztás a feltétlenül szükséges ferdeség hozzáadása
szempontjából is a legkedvezőbb legyen
6. A nagyobb helyzetpontosságú felületeket az osztósíkban kell
elhelyezni
7. Éles sarkokat kerülni kell a gyűrődés elkerülése érdekében
8. Az osztás a lehető legegyszerűbb sorjázó szerszámot igényelje
9. Süllyesztékes alakítással átmenő lyukat nem lehet készíteni

Az osztófelület lehetőleg sík legyen
Szabályt
Szabályterősítő
erősítőkivétel,
kivétel,amikor
amikor
aanem sík osztófelület
nem sík osztófelület
választása
választásacélszerű
célszerű

A munkadarab nagy sík felületei legyenek az osztással

párhuzamosak

Az osztás ne kerüljön a darab élére

Az osztás olyan legyen, amely a

legkedvezőbb szálfutást eredményezi

Az osztás a lehető legegyszerűbb

sorjázó szerszámot igényelje

Átmenő lyukak nem készíthetők

A süllyesztékes kovácsdarab tervezésének lépései
1. az osztófelület megválasztása,
2. a darab tömegének meghatározása,
3. a forgácsolási és a technológiai hozzáadások meghatározása,
4. a fal- és bordaméretek meghatározása,
5. a fenékvastagság meghatározása,
6. az oldalferdeségek meghatározása,
7. a lekerekítési sugarak meghatározása,
8. a kovácsdarab tömegének meghatározása,
9. a kovácsolási tűrések megállapítása

Alakítógépek

Miskolci Egyetem

Az alakítógépek feladata
– Az alakításhoz szükséges
» erő-,
» munka- és
» teljesítményszükséglet,
– az elmozdulás és a szükséges percenkénti löketszám
biztosítása, valamint
– az alakító szerszámok felfogásának és biztonságos
üzemeltetésének biztosítása.

Alakítógépek fő típusai
• Működési elv szerinti csoportosításuk

– Mechanikus alakítógépek
» Beállítható ütési energiájú
• Kalapácsok és
• Alakítósajtók
» Forgattyús sajtók
» Körhagyó sajtók (Excenter prések)
» Könyökemeltyűs sajtók
– Hidraulikus alakítógépek, hidraulikus sajtók

Mechanikus alakítógépek
Beállítható ütési energiájú kalapácsok és sajtók
• Jellemzően
– a szabadalakító kovácsolás és
– a süllyesztékes alakítás gépei
• Az ütési energiát a mozgó tömeg (medve) mozgási energiája biztosítja
1
E mv 2 – amely az alakítás kezdeti pillanatában meglévő
2 medvesebesség változtatásával szabályozható
• Az alakítógép medvéje akkor áll meg, amikor az alakításhoz szükséges
munka felemészti a medve mozgási energiáját, azaz
h1
1
Wal Fdh E mv 2
ho
2
– Ha az alakításhoz szükséges munka nagyobb (Wal), mint az alakítógép
legnagyobb (névleges) ütési energiája (EN), azaz
Wal > EN, az alakítást több ütéssel lehet elvégezni

Beállítható ütési energiájú kalapácsok
• A kalapácsok nagy ütésszámuk miatt különösen kisebb darabok

szabadalakító kovácsolására alkalmasak.
• A kalapács előnyei
– a darab kovácsolás közben csak rövid ideig érintkezik a
szerszámmal,
– emiatt nem hűl le túlságosan
– a darab felületén képződő reve az ütések és az alakváltozás
hatására lepereg a darabról
• A kalapácsok hátránya
– a viszonylagosan kis hatásfok és
– a költséges alapozás

Beállítható ütési energiájú sajtók
• A mechanikus kovácssajtók
– nagy darabok kovácsolására előnyösebbek, mert
» az egyenletes, nagy nyomások következtében
» a kis alakítási sebesség ellenére
» rövid műveleti időket biztosítanak.
• A hidraulikus sajtókon
– elmaradnak a kalapácsokra jellemző dinamikus lökések,
» ennek következtében egyszerűbb az alapozás.
– tendencia, hogy nagyobb darabok kovácsolásakor a kalapácsokat
egyre jobban háttérbe szorítják a gyorsjáratú hidraulikus sajtók.

A szabadalakító kovácssajtók működtetése
• Szabadalakító kovácsolásnál a munkadarab előírt méreteinek

betartása a kovács nagy gyakorlatát igényli
– az előírt magassági méretet megközelítve
» a kovács megbecsüli a méret eléréséhez szükséges ütési
energiát
» amelyet kézi vezérléssel valósít meg
• következésképpen a gyártási tűrések és szórásuk jelentős!
• A vezérlés korszerűbb kovácssajtókon automatizálható
– a tűrések csökkenthetők
– a pontosság fokozható.

A szabadalakításra alkalmas kalapácsok fő típusai
– mechanikus kalapácsok:
» rugós kalapácsok,
» légpárnás kalapácsok,
– gőz-(lég)kalapácsok:
» egyállványos kalapácsok,
» kétállványos kalapácsok,
» hídállványos kalapácsok

Rugós kalapácsok
• A rugós kalapácsok fő jellemzője

– egy forgattyús hajtómű mozgását egy rugóköteg közvetítésével
viszik át a medvére.
• Ezáltal
– a hajtó mechanizmus mentesül az ütéskor keletkező dinamikus
lökésektől,
– a rugó behajlása révén kezdeti lendületet ad a medvének, azaz
növeli az ütési energiát.
• Legelterjedtebb rugós kalapács az ún. Ajax-kalapács.

Az Ajax-kalapács vázlata és működése

• A laprugó-köteget (1) egyik végén a
medvéhez (2), másik végén a hajtórúdhoz
(4) erősítik.
• A lökethosszat a mozgató excenter (5)
állításával lehet módosítani. A főtengely
egyik végére egy laza és egy ékelt
szíjtárcsát (6), a másik végére
lendítőkereket (7) szerelnek.
• A hajtó lapos szíjat (8) lábpedállal (9)
mozgatott szíjterelő villával tolják át az
ékelt tárcsára, ekkor kezd a kalapács
működni.
• Minél inkább áttolják a szíjat az ékelt
tárcsára, annál nagyobb lesz a főtengely
fordulatszáma, illetve a kalapács
ütésszáma.
• A rugós kalapácsok ütési energiája a
fõtengely fordulatszámától függ.

Légpárnás kalapácsok
• A légpárnás kalapácsok
– a hajtást forgattyús hajtóműről kapják,
– a forgattyús hatómű és a medve közötti rugalmas kapcsolatot
légpárna biztosítja.
– a kalapács medvéje függőleges hengerben mozog, amely henger
szelepeken keresztül összeköttetésben áll a forgattyús hajtóművel
kapcsolt dugattyúval és a légsűrítő hengerterével.
– A szelepek állításával lehet szabályozni
» a kalapács működését,
• az ütési energiát,
• az ütés helyét, vagy
• akár a medve megállítását adott helyzetben.

Légkalapács típusok
• A hajtó főtengely és a hajtómű

elrendezése szerint lehet
– párhuzamos hengerű (a)
ábra) és
– szögben elhelyezett
hengerű kalapács (b) ábra)
• A gőz-légkalapácsok a
legelterjedtebb alakító
berendezések a kovács-
üzemekben.

Gőzlégkalapácsok jellemzői
• A gőzlégkalapácsok közös jellemzője

– a hengerben mozgó dugattyúhoz kapcsolt medve,
– amit a henger alsó terébe vezetett 6...8 bar nyomású
» gőz vagy
» sűrített levegő emel.
– Ütéskor a gőz-légkalapácsok hengerének felső terébe is vezethetnek
gőzt, illetve sűrített levegőt,
» ilyenkor a lefelé mozgó medve gyorsulása a nehézségi gyorsulásnál
nagyobb lesz, illetve az ütési energia is nagyobb lesz.
» A gőz vagy sűrített levegő munkahengerbe való vezetését, annak
módját, tulajdonképpen a kalapács vezérlését általában tolattyús
vagy szelepes vezérművel oldják meg.

Gőzkalapácsok fő típusai
Egyállványos Kétállványos Hídállványos

Hidraulikus sajtók
• A szabadalakító kovácsüzemekben a nehéz, nagy darabokat

hidraulikus sajtón alakítják.
• A sajtó jellemző adata az általa kifejthető alakítóerő.
• A hidraulikus sajtókat
– négyállványos,
– kétállványos vagy
– zártkeretes kivitelben építik.
– régebben kis nyomóerejű sajtókat egyállványos kivitelben is
terveztek, ezek állványa az egyállványos gőz-légkalapácsokéra
emlékeztet.

Hidraulikus sajtók
• A hidraulikus sajtóknak a kalapácsokkal összevetve több előnyük is

van
– az alakító erő a sajtó zárt keretét veszi igénybe,
» az alapozást csak a gép önsúlya terheli;
– a kisebb alakítási sebesség (0,1...2 m/s) következtében kisebb az
alakítási szilárdság,
» így azonos alakváltozás kisebb erővel valósítható meg, mint
kalapácsokon;
– egyszerűbb és
– kevésbé balesetveszélyes a gép kiszolgálása, működtetése

Hidraulikus sajtók
• A hidraulikus sajtók általában 5...400 MN

sajtolóerővel készülnek.
• A sajtó főbb elemei:

– hidraulikus préshenger (1),
– dugattyú (2),
– a felső (3) süveggerenda,
– az alsó süveggerenda (5) az alsó
szerszámmal,
– a nyomólap (6) a felső szerszámmal,
– az oszlopok és anyák (4), valamint
– a visszahúzó szerkezet (7...10).

Hidraulikus sajtók működése
• Alapállás
– A nyomólap a felső kiinduló helyzetben áll.
• Előnyomás (töltés)
– A nyomóasztalt a munkahengerbe vezetett 10...12 bar nyomású
töltővízzel lefelé mozgatják mindaddig, amíg a szerszám el nem
éri a munkadarabot.
• Sajtolónyomás (munkalöket)
– A munkahengerbe vezetett nagynyomású folyadékkal (200...400
bar) elvégzik a darab alakítását.
• Visszahúzás
– A nyomóasztalt a visszahúzó szerkezettel a felső kiinduló
helyzetbe emelik.

Hidraulikus sajtók kiválasztásának szempontjai

A hidraulikus sajtók nyomóereje
F = p A,
melyet a sajtó az egész löketen biztosítani tud.
A munkafolyadék nyomását a sajtó névleges nyomóerejéből
határozzuk meg:
pN = FN /A
A levehető munka:
WN = FN H,
ahol H a sajtó legnagyobb lökete.
A sajtó alsó és felső holtponti helyzete állítható,

Vezérlése általában elektrohidraulikus.

Mechanikus alakítógépek – Forgattyús sajtók
• Működtető mechanizmusa:
– forgattyús mechanizmus
– az alakításhoz szükséges
munkát túlnyomórészt a
forgattyús mechanizmus által
meghajtott lendkerék energiája
biztosítja.
• Működtethető
– Egyszeres és
– Sorozat löketben

Forgattyús sajtók kinetikai elemzése
• A névleges nyomaték:
MN állandó
• Az r forgattyúsugáron ébredő tangenciális erő:

MN 2M N
T
r H
• A nyomószánon ébredő erő
T 2M N 1 2M N 1
F
sin( ) H sin( ) H sin
• Következésképpen állandó nyomaték esetén annál nagyobb erő

adódik, minél kisebb az alsó holtpont előtti forgattyúszög ( ).

• Az előzőkből következően
– a névleges alakítóerő mellett
– meg kell adni azt a forgattyúszöget is,
amelytől már a gép a névleges erővel
2
terhelhető: F
» ez általában N=30o
FN
• Ha FN és N ismert, a főtengely hajtásához Forgattyús
szükséges nyomaték sajtó
H
MN FN sin N
2 FN
2 1
• amiből az erő a forgattyúszög függvényében
sin N 0° 30° 60° 90° 120° 150° 180° a°
F FN
sin N

• A medve elmozdulás a névleges lökettel kifejezve

H
h (1 cos ) FN
2 kN EN
2000
H=200 mm
• A sajtóval végezhető munka 1500 F=f(h)
– sorozat löketben 1000
H 500
WS FN hN FN (1 cos )
2 0
20 40 60 80 100 h, mm
hN
– egyes löketben
o
0 30 40 50 60 70 90
N
WE 2WS

Mechanikus alakítógépek – Körhagyó sajtók
• A körhagyó sajtók, más szóval

– excenter sajtók, vagy excenter prések
a lemezalakítás leguniverzálisabb mechanikus alakítógépei.
• A körhagyó sajtók jellemzői
– a löket egy e1 és e2 excentricitású
– egymáshoz képest állítható körhagyók (excenterek) állításával
módosítható.
• A forgattyús sajtóktól
– alapvetően
» a lökethossz és
» a lökethelyzet állíthatóságában különböznek
– a hajtás mechanizmusának elve lényegében hasonló.

Hajtórúd fej Állítható

excenter
Kapcsoló
e2
hüvely
e1
Főtengely
Körmös
kapcsoló
Hajtórúd
(állítható hossz)
Túlterhelés
védelem
Felső
Fedél kidobó Excenter sajtó vázlata
Nyomószán Szerszámbefogó
furat
Lmax
D2
vf
Felfogó
lap
D3
Asztal 25
Képlékenyalakítás 14. előadás
Körhagyó sajtók kinetikai elemzése
• A beállítható löket
– maximuma: Hmax = 2 (e1+e2),
– minimuma: Hmin = 2 (e1-e2),
• A sajtókat a HN névleges löketre méretezik.
• A főtengely hajtásához szükséges nyomaték
H
MN FN rN sin N FN sin N
2
• a nyomószán erő
rN sin N H N sin N
F FN FN
r sin H sin
FN H N 1
• Mivel excenter sajtóknál is N=30 ,
ezért F
o
2 H sin
• amiből következik, hogy a névleges löket felénél kisebb löket esetén a
névleges erővel terhelhető a gép

A gépválasztás menete körhagyós sajtóknál
• Erőtani paraméterek • Vázlat a zárt magasság

– Ft < FN meghatározásához
– M t < MN
– Wt < WS
l
• Geometriai paraméterek
– A beállítandó löket:
f
D1
» ht < HN
– A gépen üzemeltethető
Lmax
szerszám zárt magassága D3
vf
0
H max H
Z Lmax vf D2
2 2 l

Ábra a geometriai gépválasztáshoz
k c
l
f
D1
t
Lmax
D3
vf
D2
b

Különleges mechanikájú sajtók
Kétforgattyús mechanikus sajtó

Különleges mechanikájú sajtók
Mk
FM
Könyökemeltyűs
FR sajtók
Fn Nyomószán
FR F

Gép- és gyártórendszerek, automatizálás
Történeti áttekintés
• A képlékenyalakító gépek fejlődésénél az elmúlt évtizedekben a
leglátványosabb változás a lemezmegmunkáló gépeknél következett be.
• az első NC vezérlésű, szerszám revolverfejes kivágó-nibbelő gépet
1965-ben Japánban építették
• Az esztergagépek 2D-s pályavezérlése mintaként kínálkozott a vízszintes
síkban mozgatott táblalemezek, vagy a nyomópadokon síklemezekből
készített forgásszimmetrikus alkatrészek előállítására.
• A 3D-s, 5D-s pályavezérlések lehetővé tették a térbeli lemezalkatrészek
lézeres megmunkálását.
• Kialakultak az egyes gépekre jellemző vezérlések.
• Az igényeknek megfelelően megjelentek a lemezmegmunkáló
központok, gyártócellák és gyártórendszerek.

A CNC vezérlés sajátosságai
• A CNC (Computer Numerical Control) vezérlések bonyolult rendszerek

működtetésére létrehozott számítógépes irányító rendszerek, amelyek
– szabadon programozhatók,
– az irányítási feladatok végrehajtása valós idejű.
» a CNC vezérlés real-time módon generálja a bonyolult alkatrész-
geometria kialakításához szükséges szerszámpályákat,
» ezáltal lehetővé teszi
• egyszerű geometriájú,
• univerzális szerszámok alkalmazását.
– A szerszám-munkadarab relatív helyzetét minden időpillanatban a
vezérlés határozza meg.
– Attól függően, hogy egyidejűleg hány mozgás összhangját biztosítjuk,
beszélünk 2-3-4-5 D-s (dimenziós) vezérlésről.

CNC alakítógépek fő típusai
• Tábla lemezollók
• Lemez kivágó-nibbelő gépek
• Sugaras CNC kivágó-lyukasztó gépek
– Lézeres megmunkálógépek
– Plazmasugaras kivágógépek
– CNC vezérlésű kombinált láng- és plazmavágó berendezések
– Vízsugaras vágógépek
• Lemezhajlító gépek
– Élhajlító gépek
– Kivágó-hajlító automaták (Bihler berendezés)
• CNC fémnyomó gépek
• Lemezmegmunkáló központok

Táblalemez ollók
• Síklemezek egylöketű, egyenes vonalú nyíróvágására szolgálnak.

• A vágható lemezek
– vastagsága általában 4-16 mm,
– szélessége 2000-6000 mm.
• A táblalemez ollók gépi funkcióit
– lemezütköző,
– vágórés, vágószög,
– késgerenda lökethossz állítása az igényektől függően automatizálják.
• Az összes automatikus állítási lehetőség létrehozása a késgerenda
mozgatásában, megvezetésében új megoldásokhoz vezetett.

Finn-Power típusú sarokvágó olló és kivágógép

gyártócellába szervezve

Lemez kivágó-nibbelő gépek

• A lemez kivágó-nibbelő gépek
– maximum 6-12 mm vastagságú lemezek megmunkálására szolgáló
egyetemes gépek,
– maximális sajtolóerő: 200-400 kN
• Megmunkálási alapelvek
– egyszerű munkadarab lyukasztási, kivágási műveletek egyetlen
lépésben összetett szerszámmal végezhetők el, ami csak nagyobb
sorozatnál gazdaságos
– a feladat megoldható meghatározott alakú és méretű szerszámokból
álló szerszámkészlettel.
– a kisebb méretű lyukak, kivágások lépésenként, egymás után
elkészíthetők.
– a nagyobb méretű lyukak, kivágások, bonyolult kontúrok a készletből
kiválasztott megfelelő szerszámokkal a rezgővágáshoz hasonló elv
alapján, ún. nibbeléssel készíthetők el

Lemez kivágás-nibbelés megmunkálási elvek

Univerzális szerszámok, szerszámbefogók
aktív szerszámelemek gyors Gyors szerszámbefogó

szerszámbefogó egységhez egység

Többszerszámos forgó pozícionálású

szerszámbefogó egység

TRUMATIC 240 C-állványos kivágó-lyukasztó gép

AMADA 3510 típusú zárt állványos

kivágó-lyukasztó gép

Automatikus szerszámellátás
Egyszerű lineáris szerszámtároló és cserélő rendszer

Automatikus szerszámellátás
Revolverfejes szerszámtároló és szerszámcserélő rendszer

Lézeres CNC kivágó gépek
Jellemzők Lézer sugárfej elvi vázlata
• A sugaras vágások gépei közül a

legelterjedtebbek.
• A CO2 gáz és az Nd-YAG lézerek
szokásosak
• 2D - 5D-s pályavezérléssel
• A vágógáz és a védőgáz
bevezetésére külön csatlakozók
szolgálnak,
• A gázok keverését a megfelelően
kialakított sugárfej biztosítja

Kombinált mechanikus és lézervágó

CNC kivágó automata

TRUMATIC LaserPress megmunkáló központ

TRUMATIC L5000 5D pályavezérlésű lézeres

lemezmegmunkáló központ

Plazmasugaras kivágó gépek
• a megmunkálandó sík fémlemezek mérete, tömege, valamint

• a plazmavágás technológiája következtében
– a plazmasugaras számjegyvezérlésű kivágógépek elsősorban 2D
pályavezérlésűek
– a gépek felépítése hasonló a lézeres megmunkáló berendezésekhez
• a plazma sugarat a lézersugárhoz képest nagyobb lemezvastagságokig
alkalmazhatjuk
• a vágható lemezvastagság – teljesítménytől függően – a 30-60 mm-t is
elérheti

Plazma sugárfej kialakítások különböző

lemezvastagságok esetén
Plazma sugárfej Plazma sugárfej a munkadarab
a munkadarab hűtése nélkül alsó vízhűtésével

ESAB gyártmányú, CNC vezérlésű

láng- és plazmavágó berendezés

Lemezhajlító gépek
• Ide sorolhatók
– az egyenes vonalú szerszámmozgatással dolgozó élhajlító gépek,
– a lengő élhajlító gépeket, valamint
– a lemezek hengerítő alakítására szolgáló berendezések
• Fő típusuk: az élhajlítógépek
– általában hajlító üregben végzett hajlításokra szolgálnak
– a fő hangsúly a hajlítások szögét és helyét meghatározó ütközők,
elemek állításán van, amely függ
» a hajlítások számától,
» típusától (zárt, szabad), irányától,
» az alkatrész méretétől, a pontossági követelményektől,
» sorozatnagyságtól, más technológiai műveletek elvégzésétől

TRUMAFORM 5D-s élhajlítógép

CNC fémnyomás
• A fémnyomás
– lemezalapanyagból
– forgásszimmetrikus, üreges alkatrészek előállítása
– húzó-nyomó jellegű alakítással
» nyomóhengerlés esetén
• nyújtó nyomással,
• falvastagság csökkentéssel készülnek alkatrészek
– gyakran helyettesíti
» a mélyhúzó, folyató műveleteket, különösen
» a nagyméretű,
• kis- és
• közepes sorozatú munkadaraboknál

Fémnyomópad elvi vázlata

Leifeld típusú fémnyomó gép

Weinbrenner lemezmegmunkáló gyártórendszer elvi

felépítése

Gyártócellába szervezett CNC gépek magas raktárral

Útmutató a vizsgára készüléshez
• Tananyag:
– Jegyzet: Gál-Kiss-Sárvári-Tisza: Képlékeny hidegalakítás,
Tankönyvkiadó, Budapest, 2008.
– Előadás Power Point vázlatok, http://edu.uni-
miskolc.hu/moodle/course/view.php?id=120
– Gyakorlati tananyagok:
» Kiemelten fontosak az összevont tantermi gyakorlatokon megoldott
feladatok
» A gyakorlati bemutatók
–

Útmutató a vizsgára készüléshez
• Vizsgáztatás rendje
– írásbeli + szóbeli vizsga
– írásbeli :
» kezdés általában 8.00 órakor a hirdető táblára kiírásra kerülő
beosztás szerint
» időtartam: 100 perc
» vizsgakérdések az egész éves tananyagból
– szóbeli:
» ugyanaznap, a vizsgázók számától függő kezdési időponttal
(általában 13 óra körül)
» a teljes tananyagból átfogó tudás felmérés
– megajánlott vizsgajeggyel rendelkezőknek csak szóbeli vizsga
(feltétele: 4-es, vagy annál jobb megajánlott jegy az évközi
teljesítmény alapján)

Vizsgaidőpontok
• 2013.12.18 (szerda): aláírás pótlás és vizsga

• 2014.01.22 (szerda): vizsga
• 2014.01.29 (szerda) vizsga

Eloadás

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Eloadás

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Miskolci Egyetem Mechanikai Technológiai Tanszé

Prof. Dr. Tisza Miklós

Mechanikai Technológiai Tanszék

A képlékeny alakítás anyagszerkezeti vonatkozásai

• A képlékeny alakváltozás jellemzői (az Anyagtudományi tanulmányok rövid

– az atomok eredeti rácspontjukból több száz rácsparaméternyi

A képlékeny alakváltozás mechanizmusai

• legjellemzőbb mechanizmusa a csúszási mechanizmus

• képlékeny alakváltozás történhet még

A képlékeny alakváltozás csúszási mechanizmusa

• a képlékeny alakváltozás az atomokkal legtömöttebb síkokban történik

Csúszási rendszerek különböző kristályokban

bcc {110} 6 <111> 2 6 x 2 = 12

fcc {111} 4 <110> 3 4 x 3 = 12

hcp {0001} 1 <1120> 3 1x3= 3

Az ideális kristály alakváltozása

A képlékeny alakváltozás diszlokációs mechanizmusa

• az ideális és a reális kristály

A képlékeny alakváltozás diszlokációs mechanizmusa

A képlékeny alakváltozás diszlokációs mechanizmusa

• az alakváltozás során a diszlokációk a csúszósíkokon mozognak

Polikrisztallin fémek képlékeny alakváltozása

Polikrisztallin fémek képlékeny alakváltozásának

a különböző krisztallitok csúszási síkjai

A polikrisztallin alakváltozás “szub-mikroszkópikus”

• a diszlokáció-reakciók legjellemzőbb következménye

A polikrisztallin alakváltozás következményei

A polikrisztallin alakváltozás következményei

makroszkopikus következmények 600

növekvő feszültség szükséges, 300 60

Az alakváltozás következményeinek megszüntetése

• az alakítás (alakváltozás) következtében az alakított anyag az

A hőmérséklet hatása az alakított fém tulajdonságainak

• a hőmérséklet növelésével az alakított fémben bekövetkező változások

200 400 600 800

• az alakítás hőmérséklete szerint

• a valódi feszültségi görbék alapján

Az alakíthatóság néhány kérdése

• az alakíthatóság az anyagnak nem elidegeníthetetlen tulajdonsága,

Belső állapottényezők – a szemcseszerkezet

• a kétfázisú anyagok alakíthatóságának elemzése

Külső állapottényezők II.

• A feszültségi állapot alapösszefüggései

Vázlat a feszültségi állapot elemzéséhez

A feszültségi állapot legfontosabb összefüggései

• tetszőleges síkon (n) ható feszültségi vektor meghatározása

Főfeszültségek, főfeszültségi irányok

• minden esetben meghatározható

Skalár invariánsok és fizikai jelentésük

Feszültségi komponensek az oktaéder síkon

• Az oktaéder sík normál vektora

Amellyel az oktaéder síkon ható

• főirányai azonosak a feszültségi tenzor főirányaival

T2 = 1/6 { (x  y  (y  z  (z  x  xyyzzy

amely a folyási feltételeknél játszik fontos szerepet.

Feszültségi egyensúlyi egyenletek

• az alakváltozási tenzor származtatása az elmozdulás-vektorból

Az alakváltozási tenzor jellemzői

• főirányai kvázi-izotróp anyagra megegyeznek a feszültségi

Mérnöki és valódi nyúlások

• kapcsolat a mérnöki és valódi alakváltozási jellemzők között

Vázlat a térfogat-állandóság törvényének értelmezéséhez

A térfogatállandóság törvénye valódi nyúlásokkal kifejezve