GRAMATIKA

I GLAGOLI – VREMENA I NAČINI

SADAŠNJE VREME
1. konjugacija
Sadašnje vreme se gradi tako što se na osnovu glagola (3. lice jednine – áll, beszél, ül)
dodaju sledei li!ni nastavci"
1. –ok , !k, "k 1. unk, #nk
#n állok. #n beszélek. #n ül$k. %i állu
állunk
nk.. %i besz
beszél
élün
ünk.
k. %i ülün
ülünk.
k. %i
nézünk. %i olvasunk. %i &'zünk.
2.  –$% 2.  –'ok, '!k, '"k
e állsz.
ál lsz. e beszélsz. e ülsz.
ül sz. i álltok. i beszéltek. i ült$k. i néztek.
kada se osnova završava na" s, sz, z, i olvastok. i &'zt$k.
nast
nastav
avci licu su"  –o&, !&, "& (néz,
ci u *. licu
olvas, &'z)
e nézel.
nézel . e
e olvasol.
ol vasol. e &'z$l.
3. N!(a na$'a)ka 3.  –nak, n!k
+-n áll. +-n beszél. +-n ül. +-n +k +k-
-n$
n$kk álln
állnak
ak.. +k
+k-
-n$
n$kk besz
beszél
élne
nek.
k.
néz. +-n olvas. +-n &'z. +k-n$k ülnek. +k-n -n$k néznek.
+k-n$k olvasnak. +k-n$k &'znek.
*IK g&ago&i
o su glagoli koji se u 3. licu završavaju na  –ik ( dolgozik, lakik ). od nji/ su bitne * stvari"
 nastav ak  –ik se uvek odvaja i tako nastaje osnova na koju se dodaju li!ni nastavci
nastavak
(dolgoz, lak)0
 kod ovi/ glagola dolazi do 1romene u 1rvom licu jednine u 2. konjugaciji, umesto
nastavaka –ok, ek, $k dodaju se nastavci *. konjugacije " o(, !(, "("
#n dolg
dolgoz
ozom
omllak
akom
om %i dolg
dolgoz
ozun
unk
kla
laku
kunk
nk
e dolgozollak
laksz i dolgoztoklak
laktok
+-n
+-n dol
dolgo
gozi
zik
kla
laki
kikk +k-n
+k -n$k
$k dolg
dolgoz
ozna
nak
kla
lakn
knak
ak
**I%u%!'ak+
od glagola koji se završavaju na * suglasnika i naj!eše se završavaju na d ili t u *. licu
 jednine i mno4ine, kao i u 3. licu mno4ine izme5u
izme5u osnove i li!ni/ nastavaka
nastavaka ubacujemo a ili
e, zbog lakšeg izgovora (mond, ajánl, seg6t, &est, k$sz$nt)"
e mond aszajánlaszseg6t!sz&est!szk$sz$nt !sz
i ajánl otokseg6t!tek&est!tekk$sz$nt"t$k
+k-n$k mond anakajánlanakseg6t!nek&est!nekk$sz$nt!nek

1
. konjugacija
7 *. konjugaciju mo4emo da stavljamo samo 1relazne glagole0 obavezan je objekat nad
kojim se vrši radnja (vár, szeret, k$sz$n). 8lagoli kretanja 9:;<; ne idu u *. konjugaciju
(meg=, j$n, sétel, szalad...).
1.  –o( , !(, "( 1.  –juk, j#k
#n várom a lán=t. #n szeretem a lán=t. %i várjuk a lán=t. %i szeretjük a lán=t. %i
#n k$sz$n$m a /6vást. k$sz$njük a /6vást.
2.  –o- , !-, "- 2.  –j'ok, i'!k
e várod a lán=t. e szereted a lán=t. e i várjátok a lán=t. i szeretitek a lán=t. i
k$sz$n$d a /6vást. k$sz$nitek a /6vást.
3.  –ja, i 3.  –jk, ik
+-n várja a lán=t. +-n szereti a lán=t. +k-n$k várják a lán=t. +k-n$k szeretik
+-n k$sz$ni a /6vást. a lán=t. +k-n$k k$sz$nik a /6vást.
*I%u%!'ak+
ada se osnova glagola završava na $, $%, % ( olvas, néz, isz ) dolazi do 1romene u li!nim
nastavcima koji 1o!inju slovom  j. 7 ovom slu!aju slovo j u nastavku 1ostaje 1oslednje
slovo osnove"
s > j ? $$
sz > j ? $$%
z > j ? %%
1. #n olvasom a k$n=vet. #n nézem a ké1et. #n iszom a s$rt.

2. e olvasod a k$n=vet. e nézed a ké1et. e iszod a s$rt.

3. +-n olvas$a a k$n=vet. +-n nézi a ké1et. +-n i $$%a a s$rt.

1. %i olvas$uk a k$n=vet. %i néz %ük a ké1et. %i i $$%uk a s$rt.

2. i olvas$átok a k$n=vet. i nézitek a ké1et. i i $$%átok a s$rt.

3. +k-n$k olvas $ák a k$n=vet. +k-n$k nézik a ké1et. +k-n$k i $$%ák a s$rt

**@ostoji još jedan na!in u sadašnjem vremenu, i to samo u 2. licu jednine i mno4ine kada
se :SAB7C:DE direktno obraaju *. licu jednine ili mno4ine"
/n '/g!- 0 'i'!k!'+
 &ak, &!k
#n imádlak tégedtiteket, szeretlek tégedtiteket
(i '/g!- 0 'i'!k!'+
 unk, #nk
%i imádunk tégedtiteket, szeretünk tégedtiteket

2
N!2a)i&ni g&ago&i
Aenni – biti
#n vag=ok %i vag=unk
e vag= i vag=tok
+-n )an (samo kada je re! o +k-n$k )annak (samo kada je re! o
mestu) mestu)
333 :mati1osedovati nešto"
9ekem vanvannak (ja imam) 9ekünk vanvannak (mi
imamo)
9eked vanvannak (ti imaš) 9ektek vanvannak (vi imate)
9eki vanvannak (ononaono ima) 9ekik vanvannak (oni imaju)
%enni – ii
#n meg=ek %i meg=ünk
e mész i mentek
+-n meg= +k-n$k mennek
B$nni – dolaziti
#n j$v$k %i j$vünk
e j$ssz i j$tt$k
+-n j$n +k-n$k j$nnek
Go2! na)!-!ni g&ago&i $! n! (ogu $'a)&ja'i u . konjugaciju3
Sledei glagoli s1adaju u istu gru1u izuzetaka i 1onašaju se svi na isti na!in" !nni, inni,
)inni, )!nni, 4inni, '!nni 5!nni i inni $u IK g&ago&i6. Esnove na koje se dodaju nastavci
za ove glagole su" !$%ik, i$%ik, )i$%, )!$%, 4i$%, '!$%.
Denni – ku1itiuzeti
: konjugacija :: konjugacija
#n veszek #n veszem a táskát
e veszel e veszed a táskát
+-n vesz +-n veszi a táskát
%i veszünk %i vesszük a táskát
i vesztek i veszitek a táskát
+k-n$k vesznek +k-n$k veszik a táskát
Fnni – jesti
: konjugacija :: konjugacija
#n eszem #n eszem a szendvicset
e eszel e eszed a szendvicset
+-n eszik +-n eszi a szendvicset
%i eszünk %i esszük a szendvicset
i esztek i eszitek a szendvicset
+k-n$k esznek +k-n$k eszik a szendvicset

3
7ROŠLO VREME
1. konjugacija
1.  –'a(, '!( 1.  –'unk, '#nk
#n olvastam. #n néztem. #n &'ztem. #n %i olvastunk. %i néztünk. %i &'ztünk. %i
álltam. álltunk.
2.  –'&, '/& 2.  –'a'ok, '!'!k
e olvastál. e néztél. e &'ztél. e álltál. i olvastatok. i néztetek. i &'ztetek. i
álltatok.
3.  –'', o'', !'', "'', '* 3.  –'ak , '!k
kod re!i koje se završavaju na r i l +k-n$k olvastak. +k-n$k néztek.
+-n olvasott. +-n nézett. +-n &'z$tt. +k-n$k &'ztek. +k-n$k álltak.
+-n állt.
. konjugacija
1.  –'a(, '!( 1.  –'uk, '#k
#n olvastam a k$n=vet. #n néztem a %i olvastuk a k$n=vet. %i néztük a &ilmet.
&ilmet. #n &'ztem a levest. %i &'ztük a levest.
2.  –'a-, '!- 2.  –''ok, '/'!k
e olvastad a k$n=vet. e nézted a &ilmet. i olvastátok a k$n=vet. i néztétek a
e &'zted a levest. &ilmet. i &'ztétek a levest.
3.  –'a, '! 3.  –'k, '/k
+-n olvasta a k$n=vet. +-n nézte a +k-n$k olvasták a k$n=vet. +k-n$k
&ilmet. +-n &'zte a levest. nézték a &ilmet. +k-n$k &'zték a levest.

4
N!2a)i&ni g&ago&i
Aenni
#n voltamlettem %i voltunklettünk
voltambio sam, lettem1ostao
sam
e voltállettél i voltatoklettetek
+-n voltlett +k-n$k voltaklettek
%enni
#n mentem %i mentünk
e mentél i mentetek
+-n ment +k-n$k
mentek
B$nni
#n j$ttem %i j$ttünk
e j$ttél i j$ttetek
+-n j$tt +k-n$k j$ttek
Sledei glagoli s1adaju u istu gru1u izuzetaka i 1onašaju se svi na isti na!in" !nni, inni,
)inni, )!nni, 4inni, '!nni 5!nni i inni $u IK g&ago&i6.
Esnove na koje se dodaju nastavci za ove glagole u 1rošlom vremenu su" !' (3. lice"
evett), i' (3. lice" ivott), )i', )!', 4i', '!'
Denni
: konjugacija :: konjugacija
#n vettem #n vettem a táskát
e vettél e vetted a táskát
+-n vett +-n vette a táskát
%i vettünk %i vettük a táskát
i vettetek i vettétek a táskát
+k-n$k vettek +k-n$k vették a táskát
Fnni
: konjugacija :: konjugacija
#n ettem #n ettem a szendvicset
e ettél e etted a szendvicset
+-n evett +-n ette a szendvicset
%i ettünk %i ettük a szendvicset
i ettetek i ettétek a szendvicset
+k-n$k ettek +k-n$k ették a szendvicset

5
89D9:E VREME
1. konjugacija
Gudue vreme se gradi tako što se glagol ;og menja 1o licima u 2. konjugaciji i doda se
in&initiv glagola"
<olgozni ;ogok <olgozni ;ogunk
<olgozni ;og$% <olgozni ;og'ok
<olgozni ;og <olgozni ;ognak
333
8ramati!ki ta!no" Holna1 nem &ogok dolgozni
Stilski le1še" Holna1 nem dolgozom
8ramati!ki ta!no" 6z év mIlva n=ugd6jba &ogok menni.
Stilski le1še" 6z év mIlva n=ugd6jba meg=ek.

. konjugacija
Gudue vreme u *. konjugaciji se gradi tako što se glagol ;og menja 1o licima u *.
konjugaciji i tome se doda in&initiv glagola, uz to da je neo1/odno (kao i u sadašnjem
vremenu) da gladol bude 1relazan i da 1ostoji objekat"
Jrni ;ogo( a k$n=vet Jrni ;ogjuk a k$n=vet
Jrni ;ogo- a k$n=vet Jrni ;ogj'ok a k$n=vet
Jrni ;ogja a k$n=vet Jrni ;ogjk a k$n=vet
333
8ramati!ki ta!no" Fl &ogom olvasni a k$n=vet.
Stilski le1še" %ajd elolvasom a k$n=vet.

6
<A7OVEDNI NAČIN
1. konjugacija
Ka1ovedni na!in koristimo 1ri naredbama0 koristi se samo u sadašnjem vremenu.
1. –jak, j!k 1. –junk, j#nk
DárjakL érjekL MljekL DárjunkL érjünkL MljünkL
. –j i&i –j&, j/&, . –ja'ok, j!'!k
DárjvárjálL érjkérjélL MljMljélL DárjatokL érjetekL MljetekL
=. jon, j!n, j"n =. – janak, j!n!k
DárjonL érjenL Mlj$nL DárjanakL érjenekL MljenekL
*I%u%!'ak 1+
ada se osnove glagola završavaju na $, $%, % ( olvas, néz, isz ) dolazi do 1romene u
li!nim nastavcima koji 1o!inju sa slovom  j. 7 ovom slu!aju ovo slovo j u nastavku 1ostaje
1oslednje slovo osnove"
s > j ? $$
sz > j ? $$%
z > j ? %%
Elvas$ak9éz%ekL Elvas$unk9éz%ünkL
Elvas$ ili olvas$ál9éz% ili néz%élL Elvas$atok9éz%etekL
Elvas$on9éz%zenN'z%$nL Elvas$anak9éz%enekL
I%u%!'ak +
 ;ko se osnova zavrsava slovom ', a 1re njega se nalaze 2, &, n, , /, >, ? slovo  j u
nastavcima 1ostaje $"
ért$ekvált$akL ért$ünkvált$unkL
ért$él ili ért$ vált$ál ili vált$L ért$etekvált$atokL
ért$envált$onL ért$enekvált$anakL
LLL S se u ma5arskom !ita kao C
I%u%!'ak =+
 ;ko se osnova završava slovom ', a 1re njega se nalaze $, a, !, i, o, u, slovo  j, ;E i
1oslednje slovo osnove ' 1ostaju $, dakle du1lo $$+
$' @ j  $$ a' @ j  $$ i' @ j  $$ !' @ j  $$ u' @ j  $$
(&est) (mutat) (n=it) (siet) (&ut)
&essekL mutassakL n=issakL siessekL &ussakL
&essél ili &essL mutassál ili n=issál ili n=issL siessél ili &ussál ili &ussL
mutassL siessL
&essenL mutassonL n=issonL siessenL &ussonL
 ;ko se slovo $% nalazi 1re slova ', i (1oslednje) slovo ', kao i 1rvo slovo nastavka j 1ostaju
du1lo $%, dakle $$%+
$%' @ j  $$% (választ)
2. válasszakL
*. válasszál ili válasszL
3. válasszonL

7
. konjugacija
1. –ja(, j!( 1. –juk, j#k
Dárjam a lán=tL érjem a szendvicsetL Dárjuk a lán=tL érjük a szendvicsetL
$sz$njem a /6vástL $sz$njük a /ivástL
. –- ili –ja-, j!- . –j'ok, j/'!k
Dárdvárjad a lán=tL érdkérjed a Dárjátok a lán=tL érjétek a szendvicsetL
szendvicsetL $sz$ndk$nsz$njed a $sz$njétek a /6vástL
/6vástL
=. –ja, j! =. jk, j/k
Dárja a lán=tL érje a szendvicsetL Dárják a lán=tL érjék a szendvicsetL
$sz$nje a /6vástL $sz$njék a /6vástL
*:zuzeci koje va4e za 1romene slova u 2. va4e i u *. konjugaciji
N!2a)i&ni g&ago&i
Esnove za ne1ravelne glagole su" !gB, igB, )igB, )!gB, 4igB, '!gB.
Aenni
#n leg=ek %i leg=ünk
e leg=él ili lég= i leg=etek
+-n leg=en +k-n$k leg=enek
%enni
#n menjek %i menjünk
e menj ili menjél i menjetek
+-n menjen +k-n$k menjenek
B$nni
#n j$jjek %i j$jjünk ili g=erünk
e j$jj ili g=ere i j$jjetek ili g=ertek
+-n j$jj$n +k-n$k j$jjenek
Fnni
: konjugacija :: konjugacija
#n eg=ek #n eg=em a tortát
e eg=él e eg=ed ili edd a tortát
+-n eg=en +-n eg=e a tortát
%i eg=ünk %i eg=ük a tortát
i eg=etek i eg=étek a tortát
+k-n$k eg=enek +k-n$k eg=ék a tortát
:nni
: konjugacija :: konjugacija
#n ig=ak #n ig=am a vizet
e ig=ál e ig=ad ili idd a vizet
+-n ig=on +-n ig=a a vizet
%i ig=unk %i ig=uk a vizet
i ig=atok i ig=átok a vizet
+k-n$k ig=anak +k-n$k ig=ák a vizet

8
Dinni
: konjugacija :: konjugacija
#n vig=ek #n vig=em a táskát
e vig=él e vig=ed ili vidd a
táskát
+-n vig=en +-n vig=e a táskát
%i vig=ünk %i vig=ük a táskát
i vig=etek i vig=étek a táskát
+k-n$k vig=enek +k-n$k vig=ék a táskát
enni
: konjugacija :: konjugacija
#n teg=ek #n teg=em az asztalra
e teg=él ili tég= e teg=ed ili tedd az asztalra
+-n teg=en +-n teg=e az asztalra
%i teg=ünk %i teg=ük az asztalra
i teg=etek i teg=étek az asztalra
+k-n$k teg=enek +k-n$k teg=ék az asztalra
Denni
: konjugacija :: konjugacija
#n veg=ek #n veg=em a k$n=vet
e veg=él ili vég= e veg=ed ili vedd a k$n=vet
+-n veg=en +-n veg=e a k$n=vet
%i veg=ünk %i veg=ük a k$n=vet
i veg=etek i veg=étek a k$n=vet
+k-n$k veg=enek +k-n$k veg=ék a k$n=vet
Hinni
: konjugacija :: konjugacija
#n /ig=ak #n /ig=em azt
e /ig=ál ili /ig= e /ig=ed ili /idd azt
+-n /ig=on +-n /ig=e azt
%i /ig=ünk %i /ig=ük azt
i /ig=atok i /ig=étek azt
+k-n$k /ig=anak +k-n$k /ig=ék azt

9
7OGOD8ENI NAČIN – KONDICIONAL 9 7RE<ENT9
1. konjugacija
1. –n/k 1. –nnk, n/nk
#n várnék. #n kérdeznék. %i várnánk. %i kérdeznénk.
. –n&, n/& . –n'ok, n/'!k
e várnál. e kérdeznél. i várnátok. i kérdeznétek.
=. –na, n! =. –nnak, n/n!k
+-n várna. +-n +k-n$k várnának. +k-n$k
kérdezne. kérdeznének.
*I%u%!'ak
od glagola koji se završavaju na * suglasnika i naj!eše se završavaju na d ili t u *. licu
 jednine i mno4ine i u 3. licu mno4ine, izme5u osnove i li!ni/ nastavaka ubacujemo a ili e,
zbog lakšeg izgovora ( mond, ajánl, seg6t, &est, k$sz$nt ), kao i u 1rezentu"
2.#n mondanékajánlanékseg6t!nék&est!nékk$sz$nt!nék
*. e mondanálajánlanálseg6t!nél&est!nélk$sz$nt!nél
3. +-n mondanaajánlanaseg6t!ne&est!nek$sz$nt!ne
2. %i mondanánkajánlanánkseg6t!nénk&est!nénkk$sz$nt!nénk
*. i mondanátokajánlanátokseg6t!nétek&est!nétekk$sz$nt!nétek
3. +k-n$k mond anánakajánlanánokseg6t!nének&est!nénekk$sz$nt!nének

. konjugacija
1. –n(, n/( 1. –nnk, n/nk
#n várnám a lán=t. #n kérdezném a %i várnánk a lán=t. %i kérdeznénk a
kérdést. kérdést.
. –n- n/- . –n'ok, n/'!k
e várnád a lán=t. e kérdeznéd.a i vátnátok a lán=t. i kérdeznétek a
kérdést. kérdést.
=. –n, n/ =. –nk, n/k
+-n várná a lán=t. +-n kérdezné a +k-n$k várnák a lán=t. +k-n$k
kérdést. kérdeznék a kérdést.
*I%u%!'ak
od glagola koji se završavaju na * suglasnika i naj!eše se završavaju na d ili t u *. licu
 jednine i mno4ine i u 3. licu mno4ine, izme5u osnove i li!ni/ nastavaka ubacujemo a ili e,
zbog lakšeg izgovora ( mond, ajánl, seg6t, &est, k$sz$nt ), kao i u 1rezentu"
2.#n mondanámajánlanámseg6t!ném&est!némk$sz$nt!ném
*. e mondanádajánlanádseg6t!néd&est!nédk$sz$nt!néd
3. +-n mondanáajánlanáseg6t!né&est!nék$sz$nt!né
2. %i mondanánkajánlanánkseg6t!nénk&est!nénkk$sz$nt!nénk
*. i mondanátokajánlanátokseg6t!nétek&est!nétekk$sz$nt!nétek
3. +k-n$k mond anákajánlanákseg6t!nék&est!nékk$sz$nt!nék

10
N!2a)i&ni g&ago&i
Aenni
#n lennékvolnék e lennélvolnál
+-n lennevolna %i lennénkvolnánk
i lennétekvolnátok +k-n$k
lennékvolnának
%enni
#n mennék e mennél
+-n menne %i mennénk
i mennétek +k-n$k mennének
B$nni
#n j$nnék e j$nnél
+-n j$nne %i j$nnénk
i j$nnétek +k-n$k j$nnének

Sledei glagoli s1adaju u istu gru1u izuzetaka i 1onašaju se svi na isti na!in" enni, inni,
vinni, venni, /inni, tenni. Esnove na koje se dodaju 1ravilno nastavci su za ove glagole"
!n, in, )in, )!n, 4in, '!n.
Denni
: konjugacija :: konjugacija
#n vennék #n venném a táskát
e vennél e vennéd a táskát
+-n venne +-n venné a táskát
%i vennénk %i vennénk a táskát
i vennétek i vennétek a táskát
+k-n$k vennének +k-n$k vennék a táskát
Fnni
: konjugacija :: konjugacija
#n ennék #n enném a szendvicset
e ennél e ennéd a szendvicset
+-n enne +-n enné a szendvicset
%i ennénk %i ennénk a szendvicset
i ennétek i ennétek a szendvicset
+k-n$k ennének +k-n$k ennék a szendvicset

11
7OGOD8ENI NAČIN – KONDICIONAL 9 7EREKT9
1. konjugacija
ondicional u 1er&ektu u 1. konjugaciji se gradi tako što se na glagol u licu u 1rošlom
vremenu doda )o&na, dok se u . konjugaciji  na glagol u 1rošlom vremenu u *.
konjugaciji doda )o&na"
I konjugacija II
konjugacija
Jrtam )o&na Jrtál )o&na Jrtam )o&na Jrtád )o&na
Jrt )o&na Jrtunk )o&na Jrta )o&na Jrtuk )o&na
Jrtatok )o&na Jrtak )o&na Jrtátok )o&na Jrták )o&na

NAČIN <A ISKA<IVANJE MOG9:NOSTI 5MOG9 DA6 – 2!%!n'

1. konjugacija+
1. –4a'ok, 4!'!k 1. –4a'unk, 4!'#nk
Dár/atok. Siet/etek. Dár/atunk. Siet/etünk.
. –4a'$%, 4!'$% . –4a''ok, 4!''!k
Dár/atsz. Siet/etsz Dár/attok. Siet/ettek.
=. –4a', 4!' =. –4a'nak, 4!'n!k
Dár/at. Siet/et. Dár/atnak. Siet/etnek.

. konjugacija+
1. –4a'o(, 4!'!( 1. –4a'juk, 4!'j#k
Dár/atom a lán=t. 9éz/etem a Dár/atjuk a lán=t. 9éz/etjük a &ilmet.
&ilmet.
. –4a'o-, 4!'!- . –4a'j'ok, 4!'i'!k
Dár/atod a lán=t. 9éz/eted a &ilmet. Dár/atjátok a lán=t. 9éz/etitek a
&ilem.
=. –4a'ja, 4!'i =. –4a'jk, 4!'ik
Dár/atja a lán=t. 9éz/eti a &ilmet. Dár/atják a lán=t. 9éz/etik a &ilmet.

Evaj na!in se koristi i u 1rošlom vremenu u obe konjugacije tako što se na osnovu doda
nastavak 4a'04!' i li!ni nastavak u 1rošlom vremenu.

12
II IMENICE – MNOINA, 7ADEI, 7RISVOJNOST
MNOINA
k+ autOk, iskolák, leckék
ak+ /ázak, madarak
ok+ diákok, villamosok
!k+ eg=etemek, kérdések
"k+ g=üm$lcs$k, k$r$k
*i%u%!ci+
kerék  kerekek, levél – levelek, It  utak, v6z  vizek, n=ár – n=arak
&P  &üvek, k'  k$vek, lO  lovak, tO  tavak, /O 
/avak, szO – szavak, dolog  dolgok, álom  álmok, lélek  lelkek

AK9<ATIV – KogaF Š'aF0Ki'F Mi'F

:menice koje su u ma5arskom u akuzativu, odnosno 1redstavljaju objekat u re!enici imaju
sledee nastavke"
'*+ autOt, iskolát, leckét, villamost
*ovaj nastavak ide uvek 1osle samoglasnika i 1osle slova" r, s , sz, n, n=, l
a'+ /ázat, madarat
o'+ diákot, kabátot
!'+ eg=etemet, e1ületet
"'+ g=üm$lcs$t, b'r$nd$t
*i%u%!ci+
kerék  kereket, levél  levelet
It  utat, v6z  vizet, n=ár  n=arat
lO  lovat, &P  &üvet, k'  k$vet, tO  tavat, /O  /avat
tPz  tüzet, dolog  dolgot, álom  álmot, lélek – lelket

DATIV – Ko(!F Č!(uF0Kin!kF Min!kF

9atavci za dativ su  –nak , n!k+
8=ereknek adom a k$n=vet.
estvéremnek /ozom a kévét.
%áriának küld$m a levelet.

13
 INSTR9MENTAL – S ki(F S i(F0Ki)!&F Mi)!&F
9astavci za instrumental kada se imenice završavaju samoglasnikom su  –)a&, )!&"
autOval, re1ül'vel.
 ;ko se imenica završava suglasnikom, onda slovo ) iz nastavka 1ostaje 1oslednje slovo
imenice"
8=erek > vel ? g=erek kel
Donat > val ? vonat 'al
Gárátn'm > vel ? barátn'm (el

LOKATIV – G-!F0Ho&F Ku-aF0Ho)aF O-ak&!F0HonnanF

:menica je 9 n!!(u :menica je NA n!!(u :menica je KOD n!!ga
Ho)aF –a, ! Ho)aF –2a –2! Ho)aF –4o%, 4!%, 4"%
Házba meg=ek. #1ületbe Guszra szállok &el. %áriá/oz meg=ek.
 j$v$k. Fg=etemre meg=ek. Fg=etem/ez érkezem. ;
t$bbi g=üm$lcs/$z teszem
az almát.
Ho&F –an, !n Ho&F –n, on, !n, "n Ho&F –n&, n/&
Házban vag=ok. Guszon ül$k. Fg=etemen %áriánál vag=ok.
#1ületben állok. tanulok. Fg=etemnél állok.
HonnanF –&, & HonnanF –2&, 2& HonnanF –'&, '&
HázbOl j$v$k. #1ületb'l GuszrOl szállok le. %áriátOl j$v$k. Fg=etemt'l
meg=ek. Fg=etemr'l j$v$k. indulok.

ada su imenice 9 ne!emu, nastavci se mogu koristiti i u sledeim slu!ajevima"

%enn=ibe kerül az almaQ R Ntba kerül.
 ;nnába vag=ok szerelmes.
Neleségemben látom a boldogságomat.

ada su imenice NA ne!emu, nastavci se mogu koristiti i u sledeim slu!ajevima"

estvéremre gondolok.
 ; /ázra nézek.
 ; barátn'mr'l beszélek.

ada su imenice KOD ne!ega, nastavci se mogu koristiti i u sledeim slu!ajevima"

#des a1ámt'l tanultam.
Szomszédomt'l láttam.

14
7RISVOJNOST
7o$!-o)anj! j!-n! $')a2i
1. –(, a(, o(, !(, "( 1. –nk, unk, #nk
 ;z én autOm. ;z én /ázam. ;z én  ; mi autOnk. ; mi /ázunk. ; mi /Igunk. ;
/Igom.;z én k$n=vem. ;z én mi k$n=vünk. ; mi g=üm$lcsünk.
g=üm$lcs$m.
. –-, a-, o-, !-, "- . –'ok, '!k, '"k, a'ok, o'ok, !'!k,
 ; te autOd. ; te /ázad. ; te /Igod.; te "'"k
k$n=ved. ; te g=üm$lcs$d.  ; ti autOtok. ; ti /ázatok. ; ti /Igotok. ; ti
k$n=vetek. ; ti g=üm$lcs$t$k.
=. –a, !, ja, j! =.* –uk, juk, #k, j#k
*1osle slova d i t uglavnom ide nastavak *Kamenica u 3. licu mno4ine 'k u
 –ja ili –je. 1risvojnosti ne 1ostoji i umesto nje se koristi
 ;z ' tanára. ;z ' testvére. ;z ' autOja. zamenica u 3. licu – ', dok nastavci za
 ;z ' barátn'je. ;z ' /áza. ;z ' k$n=ve. 1risvojnost ostaju u mno4ini.
 ;z ' g=üm$lcse.  ;z ' tanáruk. ;z ' testvérük. ;z ' autOjuk.
 ;z ' barátn'jük. ;z ' /ázuk. ;z ' k$n=vük.
 ;z ' g=üm$lcsük.

Kamenice u 1risvojnosti – 1itanje Čij!F Ki/F

EnB/( Mi!nk
Ti!- Ti!'!k
)/0n/ )/k

7o$!-o)anj! -)! i&i )i! $')a2i

 ;ko se osnova imenice završava bilo kojim samoglasnikom, nastavci za 1risvojnost su"
1. –i( 1. –ink
 ;z én autOim. ;z én re1ül'im.  ; mi autOink. ; mi re1ül'ink
. –i- . –i'ok, i'!k
 ; te autOid. ; te re1ül'id.  ; ti autOitok. ; ti re1ül'itek
=. –i =. –ik
 ;z ' autOi. ;z ' re1ül'i  ;z ' autOik. ;z ' re1ül'ik
 ;ko se osnova imenice završava bilo kojim suglasnikom, 1rvo se 1ravi 1risvojnost za 3.
lice jednine za 1osedovanje jedne stvari (a, e, ja, je) i onda se dodaju gore navedeni
nastavci za lica"
2. ;z én /ázaim. ;z én g=erekeim. 2. ; mi /ázaink. ; mi g=erekeink.
*. ; te /ázaid. ; te g=erekeid. *. ; ti /ázaitok. ; ti g=erekeitek.
3. ;z ' /ázai. ;z ' g=erekei. 3. ;z ' /ázaik. ;z ' g=erekeik.

Kamenice u 1risvojnosti
EnB/i( Mi!ink
Ti!i- Ti!i'!k
)/i0n/i )/ik

15
III 7RIDEVI – ko(a2acija

Ko(a2a'i)
, o, a, !
<rága – <rágább
9ag= – 9ag=obb
%agas – %agasabb
-reg – -regebb

Su!2&a'i)
@red 1ridev se stave !lan ; i 1re&iks &!g ,a nakon 1rideva nastavci za kom1arativ.
<rága – <rágább – ; legdrágább
9ag= – 9ag=obb – ; legnag=obb
%agas – %agasabb – ; legmagasabb
-reg – -regebb – ; leg$regebb

I%u%!ci+
sok  t$bb  legt$bb
kicsi  kis  kisebb a legkisebb
bátor  bátrabb a legbátrabb
 jO  jobb a legjobb
kevés  kevesebb a legkevesebb
ne/éz  ne/ezebb a legne/ezebb
k$nn=P  k$nn=ebb a legk$nn=ebb
/osszI  /osszabb a leg/osszabb
lassI  lassabb a leglassabb
b'  b'vebb a legb'vebb

16
IV <AMENICE

<a(!nic! u aku%a'i)u
', a', o', !'
it /6vott meg ati a buliraQ
engem minket ? bennünket
téged  -nt titeket ? benneteket  -n$ket
't 'ket

<a(!nic! u -a'i)u
nak, n!k
inek tetszik ez a Gotticelliké1Q
nekem nekünk
neked  -nnek nektek  -n$knek
neki nekik

<a(!nic! u in$'2u(!n'a&u
)a&, )!&
ivel le/et jOkat beszélgetniQ
velem veled  -nnel
vele velünk
veletek  -n$kkel velük

17
<a(!nic! u &oka'i)u+
a, ! an, !n &, &
ibe szerelmes az egész iben le/et megb6zniQ ib'l lesz 9obeld6jas
osztál=Q &izikusQ
belém bennem bel'lem
beléd  -nbe benned  -nben bel'led  -nb'l
belé benne bel'le
belénk bennünk bel'lünk
belétek  -n$kbe bennetek  -n$kben bel'letek  -n$kb'l
beléjük bennük bel'lük

2a, 2! n, on, !n, "n 2&, 2&

ire le/et mindig szám6taniQ in áll jOl a &armerQ ir'l 6rt az IjságQ
rám rajtam rOlam
rád  -nre rajtad rOlad  -nr'l
rá rajta  -n$n rOla
ránk rajtunk rOlunk
rátok  -n$kre rajtatok  -n$k$n rOlatok  -n$kr'l
rájuk rajtuk rOluk

4o%, 4!%, 4"% n&, n/& '&, '&

i/ez le/et éj&élkor is inél van mindig it'l &ügg a 1rojekt sikereQ
becs$ngetniQ 1a16rzsebkend'Q
/ozzám nálam t'lem
/ozzád  -n/$z nálad  -nnél t'led  -nt'l
/ozzá nála t'le
/ozzánk nálunk t'lünk
/ozzátok  -n$k/$z nálatok  -n$knél t'letek  -n$kt'l
/ozzájuk náluk t'lük

18