11.

tétel A büntetőtörvény értelmezése

I. Az értelmezés célja. Szubjektív és objektív jogalkotói

akarat

 minden jogértelmezés arra irányul, hogy az értelmezendő jogi norma jelentését

pontosan feltárja
 a legalitás elvéből az következne, hogy a demokratikusan megválasztott
törvényhozó akaratát kell feltárni
 ugyanakkor a legalitásból következik az is, hogy a címzetteknek előre kell látniuk,
hogy milyen magatartást tilalmaz a büntetőnorma

 a legalitás és az értelmezés kapcsolata 2 szinten nyilvánul meg:

o a normákban rejlő többértelműség értelmezést igényel, amikor a normát
alkalmazzák

 Rawls: a hivatalos személyek az értelmezés során téves eredményre juthatnak

o ez az igazságtalanság egyik formájához vezet

 Ashworth szerint a legalitás válsága figyelhető meg a büntetőjogi jogalkotáshoz

való bírói hozzáállás terén
o az ideális álláspont az, amely szűk működési teret jelöl ki a bíróságoknak és
o így megfelel az általa felállított három legalitási alapelv követelményeinek

 az értelmezés elsődleges célja a jogszabály immanens jelentésének (ratio legis)

feltárása
 megkülönböztetünk objektív és szubjektív jogalkotói szándékot
 a jogalkotó szubjektív szándéka csak fikció
 ezért olyan objektív szándékot kell kutatni, amely középpontjában a norma
címzettje áll
 a szubjektív jogalkotói szándékot különböző módszerek alkalmazásával lehet feltárni
 emellett szokás az értelmezést alanya és eredménye szerint is csoportosítani

II. Az értelmezés módja szerinti csoportosítás:

 különbséget teszünk az alábbiak között:

 nyelvtani értelmezés:
- a jogszabályok tartalmának a nyelvtan szabályai szerinti feltárása
- arra kell ügyelni, hogy a törvényhozó meghatározott törvényi
kifejezésekhez speciális jogi tartalmakat kapcsolt-e,
- vagy a köznapi nyelvhasználat az irányadó
 - amennyiben a jogszabály a hétköznapi nyelvtől eltérő terminológiát alkalmaz,
akkor ezt a jogi szaknyelvi tartalmat kell figyelembe venni

 logikai értelmezés:
- a formális logika felhasználásával történik
- ide tartozik az is, ha két jogszabály egymáshoz való viszonyából vonunk le
következtetést
- módszerei között meg kell említeni:

o a kevesebbről a többre (a minore ad maius):

- ha viszonylag enyhébb cselekmény büntetendő, akkor büntetendő a
nála súlyosabb is

o többről a kevesebbre (a maiore ad minus)

- amennyiben a súlyosabb eset nem von maga után szigorúbb
elbírálást, nem járhat azzal a nála enyhébb eset sem
- továbbá, ha a cselekmény a súlyosabb esetben nem büntethető, nem
büntethető az enyhébb esetben sem

o az ellentétből való következtetés (argumentum a contrario):

- felhasználásának feltétele, hogy a jogalkotó tudatosan alkalmazza az
eltérő szabályozást

- +argumentum a simile (hasonlóságon alapuló érvelés)

- +argumentum ad absurdum (lehetetlen eredmény elvetése)

 rendszertani értelmezés:
- a bj-ben kétféleképpen alkalmazható: horizontálisan és vertikálisan
- horizontális:
• ha a büntetőjogszabály rendszerbeli elhelyezéséből vonunk le
következtetést a tartalmára nézve
• egy adott jogtétel jelentését abból a jogszabályból kell megállapítani,
amelynek az értelmezendő jogtétel a része

- vertikális értelmezés:
• amikor a büntetőnorma elemeinek jelentését és logikáját
alkalmazzuk
• az értelmezett normát a jogrendszer részeként vizsgáljuk
• az értelmezendő jogtételnél más jogágban, illetve magasabb szinten
elhelyezkedő jogszabályt vonunk be az értelmezésbe

 történeti (történelmi) értelmezés:

- a jogszabály keletkezése és fejlődése, illetve a miniszteri indoklás alapján, valamint
- a társadalmi körülményekből következtet annak jelentésére

 cél szerinti (teleologikus) értelmezés:

- elsősorban az adott szabályozás célját veszi alapul
III. Az értelmezés alanya szerinti csoportosítás:
 jogalkotói értelmezés:
- történhet mindenekelőtt törvényben
- maga a bj. alkotására hivatott szerv értelmez, ennek külön korlátja nincs
- pl. a Btk. Záró Részének értelmező rendelkezései
- a jogszabályi értelmezés mindenkire kötelezőek

 jogalkalmazói értelmezés:
- a nyomozó hatóság, az ügyészség és a bíróság végzi
- a bíróság határozatában foglalt értelmezésének csak arra az ügyre nézve van
kötelező ereje, amelyre vonatkozóan kialakították

 tudományos (jogirodalmi) értelmezések:

- kötelező ereje nincs, de hasznos segítséget nyújt a jogalkotó és a
jogalkalmazó szerveknek

IV. Az értelmezés eredménye szerinti csoportosítás:

 megállapító
 kiterjesztő
 megszorító értelmezés

 nincs akadálya pl. a nyelvtani értelmezéshez képest tágabb vagy szűkebb

értelmezésnek, ha az az egyéb értelmezési módok felhasználásával a jogszabály
objektív jogalkotói jelentésének megállapítására szolgál

 ez az ún. nem valódi kiterjesztő vagy megszorító értelmezée

 a valódi kiterjesztő vagy megszorító értelmezés a jogszabály jelentésétől, a jogalkotó

eredeti akaratától való eltérést jelent
- erre a bj-ben csak a törvény jogosult