Duka Viktória Beatrix 2021.

27. tétel A magyar büntetőjog története, a magyar büntetőjog

kiemelkedő alakjai

I. Előzmények:

•V. Károly német-római császár 1532-ben hatályba léptette a Constitutio Criminalis

Crolinát
-az egész birodalomban hatályban volt

•1656-ban III. Ferdinánd kibocsátotta a Praxis Criminalist

-a büntető anyagi és eljárásjog szabályait szisztematikusan feldolgozta
-ezt a szerkezetet a Constitutio Criminalis Theresiana is átvette

•II. József 1781-ben utasítást adott egy új btk. elkészítésére

-1787 januárjában lépett hatályba a Constitutio Criminalis Josephina
-modern büntetőkódexnek tekinthető
-csak az anyagi jogot tartalmazta

•az első modern büntetőjogi kódex Bajorországban készült el 1813-ban Feuerbach

irányításával
-megjelenik a nullum crimen/nulla poena sine lege elve
-a bűncselekmények trichotóm felosztása (bűntett, vétség, kihágás)
-nem tartalmaz minősített halálbüntetést, alapvető büntetési nem a szabadságvesztés

•a Rákóczi-szabadságharcot követő változások megteremtették az alapját a magyar

kodifikációs munkálatoknak
-a javaslatok szintjén megrekedtek

•Magyarországon a bj. kodifikálásának szükségességét az 1840. évi országgyűlés ismét

felismerte
-politikai okok miatt az 1843-as, Deák Ferenc nevével fémjelzett javaslatból nem lett
törvény

•1852-ben az osztrák btk.-t vezették be

-az októberi diploma nyomán összehívott országbírói értekezlet Deák-féle albizottsága a 43-
as javaslat életbe léptetését javasolta
-az értekezlet azonban ezt nem fogadta el, az 1848. előtti törvényes magyar gyakorlatot
hozta vissza

•1871-ben az Igazságügyi Minisztérium megbízta Csemegi Károlyt egy új tervezet

kidolgozásával
Duka Viktória Beatrix 2021.

II. Az első magyar büntetőkódex megalkotója: Csemegi Károly

•Csemegi Károly 1826. május 3-án született Csongrádon

•Pesten folytatott jogi tanulmányokat
•20 évesen hites ügyvéd lett
•a szabadágharc bukása után várfogságba került
-a haditörvényszék besorozásra ítélte, de alkalmatlannak minősítették, végül szabadon
bocsátották
•az „alvidék leghíresebb bűnügyi védője lett” – Fayer

•1871-ben már helyettes államtitkár, majd államtitkár lett

•az ő nevéhez fűződik az igazságszolgáltatási reform törvényeinek a megalkotása

•a btk. első javaslatát 1872-ben és 73-ban dolgozta ki

-1875-ben terjesztették a képviselőház elé
-a király 1878. május 27-én szentesítette

•a Csemegi-kódex 1880. szeptember 1-jén lépett hatályba (1878. évi V. tv.)

•erős érvek szóltak a magánjog kodifikációja mellett is

-Csemegi azért volt a bj. kodifikálása mellett, mert ebben természetes első lépését látta
a jogállam
kibontakozásának

•Csemegi javaslata jóformán minden lényeges kérdésben eltért az 1843-as javaslattól:

-a halálbüntetést megtartotta

-a hármas felosztást követte

-behozta a mellékbüntetéseket

-többen viszolyogva fogadták a politikai deliktumok tüzetes körülírását

•1878-ban Csemegi megbízást kapott a rendszeres bűnvádi eljárás javaslatának

elkészítésére
-1882-es javaslatként vált ismertté
-1887 januárjában Csemegi lemondott a bűnvádi eljárás kodifikációja iránti megbízásáról

•Csemegi a Magyar Jogászegylet alapítója és első elnöke

•1896-ban a Budapesti Tudományegyetem jogi kara tiszteletbeli doktorrá választotta meg

•1893-ban vonult nyugalomba, 1899. március 18-án halt meg tüdőgyulladásban
Duka Viktória Beatrix 2021.

A CSEMEGI-KÓDEX:

•Csemegi Károly megelőlegezte a későbbi közvetítő iskola gondolatiságát

•a törvénykönyv felépítése:
-Általános rész (9 fejezet)

-Különös rész (43 fejezet)

•bűntett csak a szándékos bcs. lehetett, főszabályként a vétség is szándékos bcs. volt, kivéve,
ha a Kódex a gondatlan elkövetést is vétséggé nyilvánította
•a Kódex elismerte a dolus premeditatus-t, vagyis az előre megfontolt szándékot és a dolus
repentinus-t, vagyis az erős felindulásból elkövetést

•a következő főbüntetéseket ismerte:

-halálbüntetés

-fegyház

-államfogház

-börtön

-fogház

-pénzbüntetés

•mellékbüntetéseket is rendelt alkalmazni:

-hivatalvesztés

-politikai jogok gyakorlásának ideiglenes felfüggesztése

-elkobzás

-külföldi kiutasítása

-pénzmellékbüntetés

-szakképzettséget kívánó foglalkozástól való eltiltás

•a halálbüntetés csak előre megfontolt szándékkal elkövetett emberölés befejezett alakzata

esetén és a király szándékos megölése esetén volt alkalmazható

•a nullum crimen és nulla poena elveket 1. §-ában szabályozta

•a Kódex 3 kérdést nem oldott meg:

-fiatalkorúakra vonatkozó szabályozás
-kiszabott büntetések végrehajtásának felfüggesztését nem ismerte
-a rehabilitációra, azaz a büntetett előéletéhez fűződő hátrányok alóli mentesítésre nem
tartalmazott
Duka Viktória Beatrix 2021.

szabályokat

A CSEMEGI-KÓDEX UTÓÉLETE 1948-IG:

•három alkalommal módosították a Kódexet ún. novellákkal:

-I. Büntető Novella (1908.)
-az 1 hónapot meg nem haladó kiszabott fogház és a pénzbüntetés felfüggeszthető
-a fiatalkor tartamát az elkövetéskor betöltött 12. életévtől az elkövetéskor még be nem
töltött 18.
évig állapította meg
-nem ítélhető halálra az a felnőttkorú, aki az elkövetéskor 20. életévét nem töltötte be
-II. Büntető Novella (1928.)
-megrögzött bűntettesek:
-az élet, a szemérem vagy a vagyon ellen különböző időben, egymástól függetlenül,
legalább 3
bűntettet követett el és a legutolsó és az azt közvetlenül megelőző bűntetteket 5 éven
belül
követte el, ha megállapítható, hogy üzletszerűen követte el őket vagy állandó hajlamot
mutat
-III. Büntető Novella (1948.)
-az ittasság jogi megítélése
-a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés
-országhatár tiltott átlépése

•a közveszélyes munkakerülőkről szóló 1913. évi XXI. tc. bevezette a dologházat

•a Tanácsköztársaság alatt nem helyezték hatályon kívül a Kódexet

-a következő büntetéseket szabták ki:
-halál
-börtön
-kényszermunka
-szigorított kényszermunka
-vagyonelkobzás
-pénzbüntetés
-politikai jogoktól eltiltás

1948. UTÁN:

•1950. évi II. tv. (Btá.) – megjelenítette a társadalomra veszélyességet mint a bcs. fogalmi
elemét
•1955. évi 17. tvr.: felszámolta a kihágások intézményét
•1961. évi V. tv.:
-az ország második Btk.-ja 1962. július 1-jén lépett hatályba
-a bűncselekményeket egyetlen kategóriába, a bűntettek csoportjába osztotta
-gondatlanság csak akkor valósít meg bűncselekményt, ha azt a törvény külön rendeli
-önhibából eredő ittas állapotban büntetendő cselekményt elkövető személy ugyanazon
bcs.
címén felel, mintha józanon követte volna el
-a szabadságvesztés leghosszabb időtartamát 15 évben határozta meg
Duka Viktória Beatrix 2021.

•1978. évi Btk.

-egészen 2013. június 30-ig hatályban volt

•az 1989. évi XVI. tv. eltörölte az állam elleni bűncselekmények esetén a halálbüntetést
•semmisségi törvények: az 1956-os forradalom eltiprásával összefüggő törvénysértő ítéletek
semmissé nyilvánítására szolgáltak
•a 2000-es évek elejétől folyt a hatályos Btk. kodifikációja
-az uralkodó álláspont megszüntette volna a társadalomra veszélyességet mint a bcs. fogalmi
elemét

•jogegységi határozat kodifikálásának csak akkor van helye, ha annak tartalmával a

törvényhozó nem ért egyet, így attól eltérő álláspontot kíván érvényesíteni

III. A magyar büntetőjog kiemelkedő alakjai:

•Angyal Pál:
-a klasszikus büntetőjogi iskola híve
-részt vett a büntetőjogi kodifikációban
•Balás Piri Elemér
•Balogh Jenő igazságügyi miniszter
•Békés Imre
•Degré Lajos
•Edvi Illés Károly
•Fayer László
-a klasszikus büntetőjogi iskola híve
•Finkey Ferenc
-kriminálpolitikai kérdésekben Franz von Liszt követője
•Heller Erik
•Kádár Miklós
-a szocialista országok büntetőjogászai közül ő volt az első, aki tagja lett a Nemzetközi
Büntetőjogi
Társaságnak
•Pauler Tivadar igazságügyminiszter
•Szalay László
•Szlemenics Pál
•Vámbéry Rusztem
•Viski László
•Vuchetich Mátyás