TUDÁSPRÓBA

(7/II. fejezet – Hőmérséklet, halmazállapot) 
A csoport 
1. Olvasd le a hőmérőt!
…./1 pont

2. Egy augusztusi napon, Budapesten 38 °C, Sydney-ben –2 °C, Montrealban

22 °C. Hány °C volt a hőmérséklet különbség két-két város között?
…./1 pont
a) Budapest – Sydney …………
…./1 pont
b) Budapest – Montreal …………
…./1 pont
c) Sydney – Montreal …………
3. Milyen halmazállapot változás történik?
a) A szemüveg bepárásodik. …./1 pont

b) Az ereszen jégcsap keletkezik. …./1 pont

4. A grafikon a jégkocka és az üdítő hőmérsékletének alakulását mutatja.

…./8 pont
jégkocka üdítő
Hány °C-os
volt
kezdetben a
hőmérséklet?
Hogyan
változott a
hőmérséklet?
Hány °C-os
lett végül a
hőmérséklet?

Hogy nevezzük ezt a fizikai jelenséget?

 5. Milyen halmazállapotú az test, amelyiknek az alakja változó és változó a
térfogata is?
…./1 pont

6. Az ezüst forráspontja 2210 °C

a) Milyen halmazállapot változás lehetséges ezen a hőmérsékleten? …./2 pont

b) Mennyi az ezüst fagyáspontja? …./1 pont

c) Milyen halmazállapotú az ezüst? …./7 pont

2215 °C-on …………………………….

2000 °C-on …………………………….
2210 °C-on …………………………….
22 °C-on …………………………….
0 °C-on …………………………….
–22 °C-on …………………………….
7. A grafikon a víz hőmérsékletének változását mutatja, folyamatos melegítés
közben.
…./10 pont
1. 2. 3.
Hogyan változik
a hőmérséklet?
Milyen a
halmazállapota?
Hogyan változik
az energiája?

 
 TUDÁSPRÓBA
 (7/II. fejezet – Hőmérséklet, halmazállapot) 
A csoport 
1. Olvasd le a hőmérőt!
…./1 pont

39,2°C
2. Egy augusztusi napon, Budapesten 38 °C, Sydney-ben –2 °C, Montrealban
22 °C. Hány °C volt a hőmérséklet különbség két-két város között?
…./1 pont
a) Budapest – Sydney 40°C
…./1 pont
b) Budapest – Montreal 16°C
…./1 pont
c) Sydney – Montreal 24°C

3. Milyen halmazállapot változás történik?

a) A szemüveg bepárásodik. …./1 pont
Lecsapódás

b) Az ereszen jégcsap keletkezik. …./1 pont

Fagyás

4. A grafikon a jégkocka és az üdítő hőmérsékletének alakulását mutatja.

…./8 pont
jégkocka üdítő
Hány °C-os –10°C 40°C
volt
kezdetben a
hőmérséklet?
Hogyan emelkedett csökkent
változott a
hőmérséklet?
Hány °C-os 20°C 20°C
lett végül a
hőmérséklet?

Hogy nevezzük ezt a fizikai jelenséget?

Termikus kölcsönhatásnak nevezzük.
5. Milyen halmazállapotú az test, amelyiknek az alakja változó és változó a
térfogata is?
Légnemű halmazállapotú. …./1 pont

6. Az ezüst forráspontja 2210 °C

a) Milyen halmazállapot változás lehetséges ezen a hőmérsékleten? …./2 pont

Forrás és lecsapódás

b) Mennyi az ezüst fagyáspontja? …./1 pont

961°C

c) Milyen halmazállapotú az ezüst? …./7 pont

2215 °C-on Légnemű

2000 °C-on Folyékony
2210 °C-on Folyékony és légnemű
22 °C-on Szilárd
0 °C-on Szilárd
–22 °C-on Szilárd
7. A grafikon a víz hőmérsékletének változását mutatja, folyamatos melegítés
közben.
…./10 pont
1. 2. 3.
Hogyan változik
Emelkedik Nem változik Emelkedik
a hőmérséklet?
Milyen a Szilárd és
Szilárd Folyékony
halmazállapota? folyékony
Hogyan változik
Emelkedik Emelkedik Emelkedik
az energiája?

 
 TUDÁSPRÓBA
 (7/II. fejezet – Hőmérséklet, halmazállapot) 
B csoport 
1. Olvasd le a hőmérőt!
…./1 pont

2. Egy hideg téli napon reggel –10 °C, délben 4 °C, este –4 °C volt a hőmérséklet.
Hány °C volt a különbség?
…./1 pont
a) reggeli és az esti mérés között …………
…./1 pont
b) reggeli és déli mérés között …………
…./1 pont
c) déli és esti mérés között …………

3. Milyen halmazállapot változás történik?

a) A vízforraló fala és fedője belülről párás lesz. …./1 pont

b) Jégpáncél borítja a Balatont. …./1 pont

4. A grafikon a teavíz és tealevél hőmérsékletének alakulását mutatja.

…./8 pont
teavíz tealevél
Hány °C-os
volt
kezdetben a
hőmérséklet?
Hogyan
változott a
hőmérséklet?
Hány °C-os
lett végül a
hőmérséklet?

Hogy nevezzük ezt a fizikai jelenséget?

 5. Milyen halmazállapotú az test, amelyiknek változó az alakja és állandó a
térfogata is?
…./1 pont

6. A higany forráspontja 357 °C

a) Milyen halmazállapot-változás lehetséges ezen a hőmérsékleten? …./2 pont

b) Mennyi a higany fagyáspontja? …./1 pont

c) Milyen halmazállapotú a higany? …./7 pont

357 °C-on …………………………….

320 °C-on …………………………….
360 °C-on …………………………….
40 °C-on …………………………….
0 °C-on …………………………….
– 40 °C-on …………………………….
7. A grafikon a víz hőmérsékletének változását mutatja, folyamatos melegítés
közben.
…./10 pont
1. 2. 3.
Hogyan változik
a hőmérséklet?
Milyen a
halmazállapota?
Hogyan változik
az energiája?

 
 TUDÁSPRÓBA
 (7/II. fejezet – Hőmérséklet, halmazállapot) 
B csoport 
1. Olvasd le a hőmérőt!
…./1 pont

36,8 °C
2. Egy hideg téli napon reggel –10 °C, délben 4 °C, este –4 °C volt a hőmérséklet.
Hány °C volt a különbség?
…./1 pont
a) reggeli és az esti mérés között 6 °C
…./1 pont
b) reggeli és déli mérés között 14 °C

…./1 pont
c) déli és esti mérés között 8 °C

3. Milyen halmazállapot változás történik?

a) A vízforraló fala és fedője belülről párás lesz. …./1 pont
Lecsapódás

b) Jégpáncél borítja a Balatont. …./1 pont

Fagyás

4. A grafikon a teavíz és tealevél hőmérsékletének alakulását mutatja.

…./8 pont
teavíz tealevél
Hány °C-os
volt
100 °C 15°C
kezdetben a
hőmérséklet?
Hogyan
változott a Csökkent Növekedett
hőmérséklet?
Hány °C-os
lett végül a 25 °C 25 °C
hőmérséklet?

Hogy nevezzük ezt a fizikai jelenséget?

Termikus kölcsönhatásnak nevezzük.
5. Milyen halmazállapotú az test, amelyiknek változó az alakja és állandó a
térfogata is?
Folyékony halmazállapotú. …./1 pont

6. A higany forráspontja 357 °C

a) Milyen halmazállapot-változás lehetséges ezen a hőmérsékleten? …./2 pont

Forrás és lecsapódás

b) Mennyi a higany fagyáspontja? …./1 pont

– 39 °C

c) Milyen halmazállapotú a higany? …./7 pont

357 °C-on Folyékony és légnemű

320 °C-on Folyékony
360 °C-on Légnemű
40 °C-on Folyékony
0 °C-on Folyékony
– 40 °C-on Szilárd
7. A grafikon a víz hőmérsékletének változását mutatja, folyamatos melegítés
közben.
…./10 pont
1. 2. 3.
Hogyan változik Állandó, nem
Növekszik Növekszik
a hőmérséklet? változik
Milyen a Folyékony és
Folyékony Légnemű
halmazállapota? légnemű
Hogyan változik
Növekszik Növekszik Növekszik
az energiája?

 
 TUDÁSPRÓBA
(7/III. fejezet – A hang, hullámmozgás a természetben) 
A csoport 
1. Pótold a hiányzó szavakat!
…./3 pont
A húros hangszerek a kifeszített húr ………………………… keltenek
hangot. A fúvós a hangszerekben a hangszer testében lévő ………………
…………… adja a hangot. Az ütős hangszert ………………. a rezgésben
jön, így ad hangot.

2. A kiránduláson Anna és barátai egy elhagyott kőbánya mellett mentek el.

A többiek Annától kérdezték, hogy milyen messze van a sziklafal az úttól,
ahol álltak. Anna elővette telefonját, kiáltott egyet, majd a mobilján lévő
stopperrel megmérte, hogy a sziklafalról visszavert hangot 0,8 másodperc
múlva hallották meg. Ebből Anna már tudta a választ. Számítsd ki te is a
távolságot!
…./5 pont

3. A „bécsi A hang” frekvenciája 435 Hz. Mit jelent ez az adat?

…./3 pont

4. A hárfa legkisebb 7 cm-es húrjának frekvenciája 2365 Hz.

A 21 cm hosszúságú húrral milyen frekvenciájú hangot tudunk …./5 pont
megszólaltatni?

5. Egy tó felett, 1,5 km magas repülő vitorlázó repülőgép, ultrahangjelet

bocsát ki, függőlegesen lefelé a vízre. Az ultrahang egy része továbbhalad
a vízben és meghallja egy 100 m mélyen úszkáló hal. Az ultrahang másik
része visszaverődik a víz felületéről és ezt felfogja a vitorlázó repülőgép.
a) Mennyi idő múlva érzékeli a visszhangot a vitorlázó repülő? …./4 pont
 b) A vitorlázóhoz képest hamarabb vagy később hallja meg a hangot a …./6 pont
hal? Mennyivel?

 
 TUDÁSPRÓBA
 (7/III. fejezet – A hang, hullámmozgás a természetben) 
A csoport 
1. Pótold a hiányzó szavakat!
…./3 pont
A húros hangszerek a kifeszített húr rezgetésével keltenek
hangot. A fúvós a hangszerekben a hangszer testében lévő levegő
rezgése adja a hangot. Az ütős hangszert megütve a rezgésben
jön, így ad hangot.

2. A kiránduláson Anna és barátai egy elhagyott kőbánya mellett mentek el.

A többiek Annától kérdezték, hogy milyen messze van a sziklafal az úttól,
ahol álltak. Anna elővette telefonját, kiáltott egyet, majd a mobilján lévő
stopperrel megmérte, hogy a sziklafalról visszavert hangot 0,8 másodperc
múlva hallották meg. Ebből Anna már tudta a választ. Számítsd ki te is a
távolságot!
1 s alatt 340 m, akkor 0,8 s alatt 0,8  340 m = 272 m-t, tett meg oda-vissza. …./5 pont
A sziklafal távolsága az úthosszak fele: 136 m

3. A „bécsi A hang” frekvenciája 435 Hz. Mit jelent ez az adat?

Ez azt jelenti, hogy az ilyen hangvillát megpendítve, az másodpercenként …./3 pont
435-öt rezdül.
4. A hárfa legkisebb 7 cm-es húrjának frekvenciája 2365 Hz.
A 21 cm hosszúságú húrral milyen frekvenciájú hangot tudunk …./5 pont
megszólaltatni?
A húr hossza és frekvenciája fordítottan arányos.
A 7 cm hosszúságnak háromszorosa a 21 cm. Így a hang frekvenciája a
2365 Hz-nek a harmada. Tehát közel 788 Hz-es hangot lehet
megszólaltatni.

5. Egy tó felett, 1,5 km magas repülő vitorlázó repülőgép, ultrahangjelet

bocsát ki, függőlegesen lefelé a vízre. Az ultrahang egy része továbbhalad
a vízben és meghallja egy 100 m mélyen úszkáló hal. Az ultrahang másik
része visszaverődik a víz felületéről és ezt felfogja a vitorlázó repülőgép.
a) Mennyi idő múlva érzékeli a visszhangot a vitorlázó repülő? …./4 pont
A hang által megtett út 2  1,5 km = 3 km = 3000 m.
1 másodperc alatt a hang 340 m utat tesz meg.
3000 : 340 = 8,8 másodperc alatt érzékeli az ultrahangot a vitorlázó
repülőgép.
b) A vitorlázóhoz képest hamarabb vagy később hallja meg a hangot a hal? …./6 pont
Mennyivel?
A halhoz a hang levegőn és vízen keresztül jut.
Levegőben: 1500 m-t tesz meg 340 m/s sebességgel. Ehhez 4,4
másodpercre van szüksége.
A vízben: 100 m-t tesz meg 1500 m/s sebességgel. Ehhez 1/15 kb. 0,06
másodpercre van szükség.
A halhoz a hang 4,46 másodperc alatt odaér.
A hangot a hal hallja meg hamarabb 4,34 másodperccel.
 TUDÁSPRÓBA
  (7/III. fejezet – A hang, hullámmozgás a természetben) 
B csoport 
1. Pótold a hiányzó szavakat!
…./3 pont
A hangmagasság a hangforrás ……………………………. ütemétől függ.
A hangrezgés ütemét …………………………. nevezzük. A hangsebesség
levegőben körülbelül ………………...

2. Kösd össze az összetartozó szavakat! Egy szót több másikkal is

összekapcsolhatsz!
hangszigetelés …./5 pont

dó frekvencia decibel

hangmagasság Hz

hangerősség fájdalomküszöb ultrahang

3. A „historikus A hang” frekvenciája 432 Hz. Mit jelent ez az adat?

…./3 pont

4. A hárfa leghosszabb húrja 110 Hz frekvenciájú, és hossza 150 cm.

A 880 Hz frekvenciájú felső A hangot, milyen hosszú húrral tudjuk …./5 pont
megszólaltatni?

5. Egy tó felett, 1,8 km magas repülő vitorlázó repülőgép, ultrahangjelet

bocsát ki, függőlegesen lefelé a vízre. Az ultrahang egy része továbbhalad a
vízben és meghallja egy 150 m mélyen úszkáló hal. Az ultrahang másik
része visszaverődik a víz felületéről és ezt felfogja a vitorlázó repülőgép.
a) Mennyi idő múlva érzékeli a visszhangot a vitorlázó repülő? …./4 pont

b) A vitorlázóhoz képest hamarabb vagy később hallja meg a hangot a hal? …./6 pont
Mennyivel?

 
 TUDÁSPRÓBA
 (7/III. fejezet – A hang, hullámmozgás a természetben) 
B csoport 
1. Pótold a hiányzó szavakat!
…./3 pont
A hangmagasság a hangforrás rezgésének ütemétől függ.
A hangrezgés ütemét frekvenciának nevezzük. A hangsebesség
levegőben körülbelül 340 m/s .
2. Kösd össze az összetartozó szavakat! Egy szót több másikkal is
összekapcsolhatsz!
hangszigetelés …./5 pont

dó frekvencia decibel

hangmagasság Hz

hangerősség fájdalomküszöb ultrahang

3. A „historikus A hang” frekvenciája 432 Hz. Mit jelent ez az adat?

Ez azt jelenti, hogy az ilyen hangvillát megpendítve, az másodpercenként …./3 pont
432-öt rezdül.
4. A hárfa leghosszabb húrja 110 Hz frekvenciájú, és hossza 150 cm.
A 880 Hz frekvenciájú felső A hangot, milyen hosszú húrral tudjuk …./5 pont
megszólaltatni?
A húr hossza és frekvenciája fordítottan arányos.
A 110 Hz frekvencia a 880 Hz-nek nyolcszorosa, így a húr hossza
a 150 cm-nek a nyolcada. Tehát 18,75 cm hosszú a húr.

5. Egy tó felett, 1,8 km magas repülő vitorlázó repülőgép, ultrahangjelet

bocsát ki, függőlegesen lefelé a vízre. Az ultrahang egy része továbbhalad
a vízben és meghallja egy 150 m mélyen úszkáló hal. Az ultrahang másik
része visszaverődik a víz felületéről és ezt felfogja a vitorlázó repülőgép.
a) Mennyi idő múlva érzékeli a visszhangot a vitorlázó repülő? …./4 pont
A hang által megtett út 2  1,8 km = 3,6 km = 3600 m.
1 másodperc alatt a hang 340 m utat tesz meg.
3600 : 340 = 10,6 másodperc alatt érzékeli a hangot a vitorlázó
repülőgép.
b) A vitorlázóhoz képest hamarabb vagy később hallja meg a hangot a hal? …./6 pont
Mennyivel?
A halhoz a hang levegőn és vízen keresztül jut.
Levegőben: 1800 m-t tesz meg 340 m/s sebességgel. Ehhez 5,3
másodpercre van szüksége.
A vízben: 150 m-t tesz meg 1500 m/s sebességgel. Ehhez 1/10 kb. 0,1
másodpercre van szükség.
A halhoz a hang 5,4 másodperc alatt odaér.
A hangot a hal hallja meg hamarabb 5,2 másodperccel.
 
 TUDÁSPRÓBA
 (7/IV. fejezet – A fény) 
A csoport 
1.  Mekkora a beesési szög?   
   

       
  …./4 pont
2.   Egészítsd ki az ábrát a visszavert fénysugarak berajzolásával!  
    …./4 pont

 
3.  Hogyan keletkezik a szivárvány?
  …./4 pont

4.  Hasonlítsd össze az egyszerű nagyítóval és a vetítőgéppel előállított képet!

  a) Megegyeznek abban, hogy …./2 pont

  b) Különböznek abban, hogy …./2 pont

5.  Milyen színűnek látjuk azt a testet, ami a ráeső fényt teljesen visszaveri?
  …./2 pont
6.   Mi a szerepe a látásban a pupilla méretváltozásának?
  …./2 pont

7.   Hány dioptriás a 25 cm fókusztávolságú lencse?

  …./4 pont

 
 TUDÁSPRÓBA
 (7/IV. fejezet – A fény) 
A csoport 
1.  Mekkora a beesési szög?    
   

       
  a beesési szög = 30° a beesési szög = 50° …./4 pont 
2.   Egészítsd ki az ábrát a visszavert fénysugarak berajzolásával!  
    …./4 pont 

 
3.  Hogyan keletkezik a szivárvány?
  Szivárvány keletkezésének feltétele, hogy a levegőben lévő vízcseppeket a …./4 pont
napfény alacsony szögben érje.
A napfény a vízcseppbe belépve megtörik, a különböző színek különböző
mértékben. Ezek a sugarak a vízcsepp ellentétes oldaláról visszaverődnek,
majd kilép a vízcseppből.
4.  Hasonlítsd össze az egyszerű nagyítóval és a vetítőgéppel előállított képet!
  a) Megegyeznek abban, hogy mindkettő nagyított képet állít elő. …./2 pont

  b) Különböznek abban, hogy a nagyító látszólagos, a vetítőgép valódi …./2 pont

képet állít elő.
5.  Milyen színűnek látjuk azt a testet, ami a ráeső fényt teljesen visszaveri?
  Fehérnek …./2 pont
6.   Mi a szerepe a látásban a pupilla méretváltozásának?
  A fény a pupillán keresztül jut a szemünkbe. A pupilla a fény erősségétől …./2 pont
függően szűkebbre húzódik, vagy tágabbra nyílik, és így kevesebb vagy
több fényt enged a szembe.
7.   Hány dioptriás a 25 cm fókusztávolságú lencse?
  A dioptria a méterben mért fókusztávolság reciproka, a 25 cm méterben …./4 pont
0,25 m. Az ilyen fókusztávolságú lencse 1 : 0,25 = 4 dioptriájú.
 
 TUDÁSPRÓBA
 (7/IV. fejezet – A fény) 
B csoport 
1.  Mekkora a beesési szög?   
   

       
 
  …./4 pont

2.   Egészítsd ki az ábrát a visszavert fénysugarak berajzolásával!  

    …./4 pont

 
 
3.  Sorold fel a szivárvány színeit!
  …./4 pont

4.  Hasonlítsd össze a fényképezőgéppel és a vetítőgéppel előállított képet!

  a) Megegyeznek abban, hogy …./2 pont

  b) Különböznek abban, hogy …./2 pont

5.  Milyen színűnek látjuk azt a testet, ami a ráeső sárga fényt teljesen
visszaveri?
  …./2 pont

6.   Mi a szerepe a látásban a szemlencse dioptriaváltozásának?

  …./2 pont

7.   A 4 dioptriás lencse fókusztávolsága hány cm?

  …./4 pont

 
 TUDÁSPRÓBA
 (7/IV. fejezet – A fény) 
B csoport 
1.  Mekkora a beesési szög?   
   

       
 
  A beesési szög = 30° A beesési szög= 0° …./4 pont
2.   Egészítsd ki az ábrát a visszavert fénysugarak berajzolásával!  
    …./4 pont

 
3.  Sorold fel a szivárvány színeit!
  Vörös, narancs, sárga, zöld, kék, ibolya. …./4 pont
4.  Hasonlítsd össze a fényképezőgéppel és a vetítőgéppel előállított képet!
  a) Megegyeznek abban, hogy mindkettő valódi, fordított állású képet állít …./2 pont
elő.
  b) Különböznek abban, hogy a fényképezőgép kicsinyített, a vetítőgép …./2 pont
nagyított képet állít elő.
5.  Milyen színűnek látjuk azt a testet, ami a ráeső sárga fényt teljesen
visszaveri?
  Sárgának látjuk. …./2 pont
6.   Mi a szerepe a látásban a szemlencse dioptriaváltozásának?
  Közeli és távoli tárgyakat is élesen lássuk. …./2 pont

7.   A 4 dioptriás lencse fókusztávolsága hány cm?

  A dioptria reciproka, a fókusztávolságot adja meg méterben. …./4 pont
f = 1/D, ¼ m = 25 cm. Tehát 25 cm az ilyen dioptriájú lencse
fókusztávolsága.
 
 TUDÁSPRÓBA
(7/V. fejezet – Az energia) 
A csoport 
1. Fejezd be a mondatot!
…./2 pont
Az energia a tárgyak, az anyagok, a hullámok …………………………
…………………………… jellemzi.
2. Húzd alá a helyes választ!
Magasról leeső test, helyzeti energiája fokozatosan csökken / fokozatosan …./2 pont
nő / állandó.
3. Igaz (I) vagy hamis (H)?
……. A jobb oldali összenyomott rugónak nagyobb az energiája. …./2 pont

4. Végezd el a párosításokat!
…./4 pont
Ha két test kölcsönhatásra képes szükséges a növényeknek.

Ha mechanikai kölcsönhatásra geotermikus energiával bír.

képesek
A Napból származó fényenergia akkor energiája van.

A föld alól feltörő hévíz akkor mechanikai energiájuk van.

5. Melyik fiú szellőztet hatékonyabban és energiatudatosabban?

Válaszodat indokold!
…./2 pont
 6. Egy 3 kW-os villanykályhával 3 óra alatt lehet befűteni egy szobát. Az
elektromos energia ára 45 Ft/kW.
Hány köbméter gázt fogyaszthat legfeljebb egy gázkályha ugyanennyi idő
alatt, ha tudjuk, hogy olcsóbb gázzal fűteni? (1 m3 gáz ára: 115 Ft.)
…./4 pont

 
 TUDÁSPRÓBA
 (7/V. fejezet – Az energia) 
A csoport 
1. Fejezd be a mondatot!
…./2 pont
Az energia a tárgyak, az anyagok, a hullámok sajátos
állapotát jellemzi.
2. Húzd alá a helyes választ!
Magasról leeső test, helyzeti energiája fokozatosan csökken / fokozatosan …./2 pont
nő / állandó.
3. Igaz (I) vagy hamis (H)?
I A jobb oldali összenyomott rugónak nagyobb az energiája. …./2 pont

4. Végezd el a párosításokat!
…./4 pont
Ha két test kölcsönhatásra képes szükséges a növényeknek.

Ha mechanikai kölcsönhatásra geotermikus energiával bír.

képesek
A Napból származó fényenergia akkor energiája van.

A föld alól feltörő hévíz akkor mechanikai energiájuk van.

5. Melyik fiú szellőztet hatékonyabban és energiatudatosabban?

Válaszodat indokold!
…./2 pont

Marci szellőztet hatékonyabban. Marci felhúzta a rolót, így rövidebb idő

alatt cserélődik ki a szoba levegője.
6. Egy 3 kW-os villanykályhával 3 óra alatt lehet befűteni egy szobát. Az
elektromos energia ára 45 Ft/kW.
Hány köbméter gázt fogyaszthat legfeljebb egy gázkályha ugyanennyi idő
alatt, ha tudjuk, hogy olcsóbb gázzal fűteni? (1 m3 gáz ára: 115 Ft.)
Villanykályhával a fűtés ára: 3 kW  3 h  45 Ft/kW = 405 Ft. …./4 pont
Hány m3 gáz árát lehet ennyi pénzből kifizetni? 405 : 115 = 3,5
Ugyanennyi pénzből 3,5 m3 gázt fogyaszthat a gázkályha.
 
 TUDÁSPRÓBA
 (7/V. fejezet – Az energia) 
B csoport 
1. Fejezd be a mondatot!
…./2 pont
A fizikai folyamatok, jelenségek során …………………………….
játszódik le.
2. Húzd alá a helyes választ!
Magasról leeső test mozgási energiája állandó / fokozatosan csökken / …./2 pont
fokozatosan nő .
3. Igaz (I) vagy hamis (H)?
…./2 pont
……. A bal oldali kihúzott rugónak nagyobb az energiája.

4. Végezd el a párosítást!
lejtő gyalu …./4 pont

ék

emelő feszítővas

hengerkerék

csiga szerpentines út

csavar kerekes kút

5. Anna és Bori vizet forralnak. Anna ráteszi a fedőt, hogy ne legyen gőz a
konyhában. Bori nem teszi rá a fedőt, hogy rögtön észrevegye a forrást.
Írd le röviden kinek miben van igaza! Magyarázd el azt is miért!
…./2 pont
 6. Egy átlagos gázkonvektor 2 m3 gázt használ el egy lakás felfűtéséhez.
A gáz ára 115 Ft/m3. Ugyanezt a lakást egy 3 kW-os villanykályhával
próbáljuk felfűteni 3 óra alatt. Ebben az esetben melyik fűtéshasználatával
fizetünk kevesebbet? A villamosenergia ára 45 Ft/kWh.

…./4 pont

 
 TUDÁSPRÓBA
 (7/V. fejezet – Az energia) 
B csoport 
1. Fejezd be a mondatot!
…./2 pont
A fizikai folyamatok, jelenségek során energiaátadás
játszódik le.
2. Húzd alá a helyes választ!
Magasról leeső test mozgási energiája állandó/ fokozatosan csökken / …./2 pont
fokozatosan nő.
3. Igaz (I) vagy hamis (H)?
…./2 pont
H A bal oldali kihúzott rugónak nagyobb az energiája.

4. Végezd el a párosítást!
lejtő gyalu …./4 pont

ék

emelő feszítővas

hengerkerék

csiga szerpentines út

csavar kerekes kút

5. Anna és Bori vizet forralnak. Anna ráteszi a fedőt, hogy ne legyen gőz a
konyhában. Bori nem teszi rá a fedőt, hogy rögtön észrevegye a forrást.
Írd le röviden kinek miben van igaza! Magyarázd el azt is miért!
Anna vízforralása energiatakarékosabb. A párolgó meleg vízgőz, nem …./2 pont
távozik a teafőzőből.
6. Egy átlagos gázkonvektor 2 m3 gázt használ el egy lakás felfűtéséhez.
A gáz ára 115 Ft/m3. Ugyanezt a lakást egy 3 kW-os villanykályhával
próbáljuk felfűteni 3 óra alatt. Ebben az esetben melyik fűtéshasználatával
fizetünk kevesebbet? A villamosenergia ára 45 Ft/kWh.
Gázfűtés esetén: 2 m3  115 Ft/m3 = 230 Ft …./4 pont
Villanykályha esetén: 3 kW  3 h  45 Ft/kWh = 405 Ft.
Gázzal olcsóbb fűteni.
 
 TUDÁSPRÓBA
 (7/VI. fejezet – Járművek mozgásának vizsgálata) 
A csoport 
1. a) Mikor nevezzünk egy mozgást egyenletesnek?
…./2 pont

b) Jellemezd az egyenletes mozgás, út – idő grafikonját!

…./2 pont

c) Jellemezd az egyenletes mozgás, sebesség – idő grafikonját!

…./2 pont

2. Mekkora a szabadon eső test gyorsulása?

…./1 pont

3. Mekkora a gyorsulása annak a járműnek, amelynek a sebessége

a) 25 s alatt álló helyzetből 15 m/s-ra növekszik? …./2 pont

b) 8 s alatt 8 m/s-ról 12 m/s-ra növekszik? …./2 pont

Ábrázold a sebesség – idő grafikonokat! …./2 pont

 4. Fogalmazd meg röviden mit nevezzünk kerületi sebességnek!
…./1 pont

5. Egy lendítőkerék kerülete 1,5 m, periódusideje 0,5 s.

a) Mekkora a fordulatszáma?
…./2 pont

b) Hány fordulatot tesz meg 1 perc alatt?

…./2 pont

c) Mekkora a kerületi sebessége?

…./2 pont

 
 TUDÁSPRÓBA
 (7/VI. fejezet – Járművek mozgásának vizsgálata) 
A csoport 

1. a) Mikor nevezzünk egy mozgást egyenletesnek?

Egyenletes mozgásról akkor beszélhetünk, ha a test egyenlő időközök alatt …./2 pont
egyenlő utakat tesz meg, bármennyire kis időközöket választunk is.

b) Jellemezd az egyenletes mozgás, út – idő grafikonját!

A megtett út és az út megtételéhez szükséges időnek lineáris függvénye. …./2 pont
Az origóból induló félegyenes.
c) Jellemezd az egyenletes mozgás, sebesség – idő grafikonját!
Az egyenletes mozgás sebesség – idő grafikon képe az időtengellyel …./2 pont
párhuzamos egyenes.
2. Mekkora a szabadon eső test gyorsulása?
g = 9,81 …./1 pont

3. Mekkora a gyorsulása annak a járműnek, amelynek a sebessége

a) 25 s alatt álló helyzetből 15 m/s-ra növekszik? …./2 pont
A sebességváltozás: v = 15
Az eltelt idő t = 25 s.
/
0,6

b) 8 s alatt 8 m/s-ról 12 m/s-ra növekszik? …./2 pont

A sebességváltozás: v = 10
Az eltelt idő t = 8 s.
/
1,25

Ábrázold a sebesség – idő grafikonokat! …./2 pont

4. Fogalmazd meg röviden mit nevezzünk kerületi sebességnek!
Egyenletes körmozgás esetén a test által megtett út, a befutott ív hosszával …./1 pont
egyenlő, és az ív megtételéhez szükséges idő hányadosával értelmezett
fizikai mennyiség.
5. Egy lendítőkerék kerülete 1,5 m, periódusideje 0,5 s.
a) Mekkora a fordulatszáma?
T = 5 s. f = 1/5s . …./2 pont

b) Hány fordulatot tesz meg 1 perc alatt?

1 teljes fordulatot tesz meg 0,5 s alatt. Tehát 1 perc = 60 s alatt 120-szor …./2 pont
többet. Vagyis 120 fordulatot tesz meg.
c) Mekkora a kerületi sebessége?
A megtett út s = 1,5 m Az eltelt idő t = 0,5 s …./2 pont
,
= = 3 m/s.
,

 
 TUDÁSPRÓBA
 (7/VI. fejezet – Járművek mozgásának vizsgálata) 
A csoport 
1. a) Mikor nevezzünk egy mozgást egyenletesen gyorsulónak?
…./2 pont

b) Jellemezd az egyenletesen gyorsuló mozgás sebesség – idő grafikonján!

…./2 pont

c) Jellemezd az egyenletesen gyorsuló mozgás gyorsuló – idő grafikonját!

…./2 pont

2. Fogalmazd meg röviden mit nevezünk átlagsebességnek!

…./1 pont

3. Egy kerékpáros mozgása két szakaszból áll:

 elő szakasz: 30 km utat tesz meg 12 km/h sebességgel,
 második szakasz: 2,5 órán át halad 3 m/s sebességgel.
a) Mennyi idő alatt teszi meg az első szakaszt? …./2 pont

b) Mekkora utat tesz meg a második szakaszon? …./2 pont

c) Számítsd ki az átlagsebességet! Összes út 30 km + 27 km = 57 km. …./2 pont

 Ábrázold a sebesség – idő és az út idő grafikonokat! …./2 pont

4. Mikor végez egy test egyenletes körmozgást?

…./1 pont

5. ଵ
Egy lendítőkerék kerülete 3 m, fordulatszáma: 10
௦

a) Hány fordulatot tesz meg 1 perc alatt?

…./2 pont

b) Mekkora a periódusideje?
…./2 pont

c) Mekkora a kerületi sebessége?

…./2 pont

 
 TUDÁSPRÓBA
 (7/VI. fejezet – Járművek mozgásának vizsgálata) 
A csoport 
1. a) Mikor nevezzünk egy mozgást egyenletesen gyorsulónak?
Egyenletesen változó mozgásról beszélünk, ha egy test sebessége egyenlő …./2 pont
időközök alatt egyenlő mértékben változik meg, bármilyen kis időközöket is
választunk.

b) Jellemezd az egyenletesen gyorsuló mozgás sebesség – idő grafikonján!

A sebességváltozás az ehhez szükséges időnek lineáris függvénye. Az …./2 pont
origóból induló félegyenes.

c) Jellemezd az egyenletesen gyorsuló mozgás gyorsuló – idő grafikonját!

Az egyenletesen gyorsuló mozgás gyorsuló – idő grafikon képe, az …./2 pont
időtengellyel párhuzamos egyenes.

2. Fogalmazd meg röviden mit nevezünk átlagsebességnek!

A teljesen megtett út és a teljes út megtételéhez szükséges idő hányadosát …./1 pont
átlagsebességnek nevezzük.
3. Egy kerékpáros mozgása két szakaszból áll:
 elő szakasz: 30 km utat tesz meg 12 km/h sebességgel,
 második szakasz: 2,5 órán át halad 3 m/s sebességgel.
a) Mennyi idő alatt teszi meg az első szakaszt? …./2 pont
t = 2,5 h alatt teszi meg az utat.

b) Mekkora utat tesz meg a második szakaszon? …./2 pont

3 m/s = 10,8 km/h
s = 2,5 h  10,8 km/h = 27 km utat tesz meg.

c) Számítsd ki az átlagsebességet! Összes út 30 km + 27 km = 57 km. …./2 pont

Összesen eltelt idő: 2,5 óra + 2,5 óra = 5 óra.

= 11,4 km/h az átlagsebesség.

 Ábrázold a sebesség – idő és az út idő grafikonokat! …./2 pont

4. Mikor végez egy test egyenletes körmozgást?

Egyenletes körmozgást végez egy test, ha a pályája kör és kerületi …./1 pont
sebességének nagysága állandó.
5. Egy lendítőkerék kerülete 3 m, fordulatszáma: 10
a) Hány fordulatot tesz meg 1 perc alatt?

1 s alatt 10 fordulatot tesz meg, tehát 60 s alatt 600 fordulatot tesz meg. …./2 pont

b) Mekkora a periódusideje?
T = 1 / f = 1 / 10 s. Egy teljes fordulatot 0,1 s alatt tesz meg. …./2 pont

c) Mekkora a kerületi sebessége?

A megtett út s = 3 m Az eltelt idő t = 0,1 s …./2 pont

= 0,3 m/s.
,
 
 TUDÁSPRÓBA
 (7/VII. fejezet ‐ Kölcsönhatások) 
A csoport 
1. Írd a mennyiség alá nevét, és a betűjelét!
…./5 pont
Mennyiség neve Jele Mértékegysége
P
erő N
m3

2. Végezd el a következő átváltásokat!

345 g = …………….. kg …./3 pont
12 kPa = ……………… Pa
0,3 dm2 = ………………. m2

3. Olvasd le mit mutat a rugós erőmérő!

…./3 pont
a) F =

b) Mekkora az erőmérőre akasztott test tömege?

c) Ezen a rugós erőmérőn mekkora erőtől nyúlik meg a

rugó 5 kicsi beosztást?

4. A síversenyzők több pár síléccel érkeznek egy versenyre,

mert a hó minősége meghatározza a léc kiválasztását.
Miért befolyásolja a hó minősége a lécválasztást?

…/3 pont
 5. Az asztalon áll egy váza virág. Rajzold be a következő erőket az ábrába! …/3pont

gravitációs erőt (Fg) súlyerőt

(G)
tartóerőt (Ft)

a) Mire hat a virágváza súlya? …/1 pont

b) Hol található a rajzon a tartóerő támadáspontja? …/1 pont

c) Sorold fel, hogy ezek közül az erők közül melyek egyenlítik ki egymást! …/1 pont

6. A tó jege legfeljebb 3 kPa nyomást bír ki. Egy 80 kg-os

ember mekkora területű deszkán állhat a jégen, hogy az ne
szakadjon be alatta.(A deszka súlyától tekintsünk el!)

…/3 pont

7. Az ábrán két henger alakú edény látható, amelyek egymás

mellett helyezkednek el és alul egy elzárható gumicsővel
vannak összekötve. A nagyobb henger átmérője kétszer
akkora, mint a kisebb hengeré.

a) Mi történik, ha a gumicső szorítását eltávolítjuk? …/2 pont

Válaszodat indokold!

b) Melyik fizikai törvénnyel találkoztunk ennél a jelenségnél? …/1 pont

 
 TUDÁSPRÓBA
 (7/VII. fejezet ‐ Kölcsönhatások) 
A csoport 
1. Írd a mennyiség alá nevét, és a betűjelét!
…./5 pont
Mennyiség neve Jele Mértékegysége

nyomás p

erő F N
térfogat V m3

2. Végezd el a következő átváltásokat!

345 g = 0,345 kg …./3 pont
12 kPa = 12 000 Pa
0,3 dm2 = 0,003 m2
3. Olvasd le mit mutat a rugós erőmérő!
…./3 pont
a) F = 0,25 N

b) Mekkora az erőmérőre akasztott test tömege?

m = 0,025 kg

c) Ezen a rugós erőmérőn mekkora erőtől nyúlik meg a

rugó 5 kicsi beosztást?

5  0,025 N = 0,125 N

4. A síversenyzők több pár síléccel érkeznek egy versenyre,

mert a hó minősége meghatározza a léc kiválasztását.
Miért befolyásolja a hó minősége a lécválasztást?

A súrlódás függ az érintkező felületek minőségétől. A porhó, a jeges, vizes …/3 pont
hó és a síléc között a súrlódás nyílván nem ugyanakkora. A versenyen
minden tized, század másodperc számít, tehát arra kell törekedni, hogy minél
kisebb legyen a súrlódás. Ugyanakkor a biztonságra is ügyelni kell, és
vannak olyan manőverek is ahol szükséges, hogy a léc tapadjon a hóhoz.
Ennek a sok feltételnek természetesen különböző lécek felelhetnek csak meg.
 
5. Az asztalon áll egy váza virág. Rajzold be a következő erőket az ábrába! …/3pont

gravitációs erőt (Fg) súlyerőt

(G)
tartóerőt (Ft)

a) Mire hat a virágváza súlya? …/1 pont

Az asztalra hat.

b) Hol található a rajzon a tartóerő támadáspontja? …/1 pont

Ott ahol az asztal érintkezik a vázával.

c) Sorold fel, hogy ezek közül az erők közül melyek egyenlítik ki egymást! …/1 pont
Fg és Ft

6. A tó jege legfeljebb 3 kPa nyomást bír ki. Egy 80 kg-os

ember mekkora területű deszkán állhat a jégen, hogy az ne
szakadjon be alatta.(A deszka súlyától tekintsünk el!)

p = 3 kPa = 3000 Pa …/3 pont

m = 80 kg  800 N

A= = = 0,26 m2

Egy 80 kg-os ember legalább 0,26 m2-es deszkán álljon, ha azt akarja, hogy
a jég ne szakadjon be alatta.

7. Az ábrán két henger alakú edény látható, amelyek egymás

mellett helyezkednek el és alul egy elzárható gumicsővel
vannak összekötve. A nagyobb henger átmérője kétszer
akkora, mint a kisebb hengeré.

a) Mi történik, ha a gumicső szorítását eltávolítjuk? …/2 pont

Válaszodat indokold!
A folyadékszint kiegyenlítődik.
A két ágban a hidrosztatikai nyomásnak nyugalom esetén azonosnak kell
lennie, tehát a bal oldali edényből addig fog átfolyni a jobb oldali edénybe a
folyadék, amíg a két folyadékszint azonosak nem lesz.

b) Melyik fizikai törvénnyel találkoztunk ennél a jelenségnél? …/1 pont

A közlekedőedények elvével.

 
 TUDÁSPRÓBA
 (7/VII. fejezet) 
B csoport 
1. Írd a mennyiség alá nevét, és a betűjelét!
…/6 pont
ࢍ
0,1 mm 203 tonna 1 kPa 100 N 5000 dm3 8,9
ࢉ࢓૜

2. Írj példát!
a) biztos egyensúlyi helyzetű tárgyra …/1 pont

b) közömbös egyensúlyi helyzetű tárgyra …/1 pont

c) bizonytalan egyensúlyi helyzetű tárgyra: …/1 pont

3. A mai szabályok szerint egy Forma 1-es autó,

0 → 100 km/h-ra 1,9 másodperc alatt gyorsulhat fel.
Számold ki az autók megengedett legnagyobb
gyorsulását!
…/3 pont

4. Vízben futni sokkal kimerítőbb, mint a levegőn. Magyarázd el miért! …/3 pont

Mitől függ a közegellenállás nagysága?

 5. Írd az állítások elé a vonalra, hogy szerinted igaz (I) vagy hamis (H)!
……..... Az építkezéseken az állványok lába alá azért tesznek deszkákat, …/4 pont
hogy az állványok talajra ható nyomását csökkentsék.
………. Kétszer akkora tömegű embernek kétszer akkora a nyomása.
………. A korcsolyákat azért élezik, hogy a korcsolyázónak nagyobb legyen
a nyomása a jégre.
………. Ha a nyomóerőt növeljük előfordulhat, hogy mégsem növekszik a
nyomás

6. Hétfőn 1007 hPa-t, kedden 1021 hPa-t mértünk a szobában a

barométerünkkel.
Milyen időjárás változásra következtethetsz a légnyomás változás alapján?

…/2 pont

7. Egy vasmacska a tenger alján fekszik.

a) Sorold fel a vasmacskára ható erőket! …/3 pont

b) Mitől függ a vasmacskára ható felhajtóerő nagysága? …/2 pont

c) A vasmacska tömege 1 mázsa. A víz alatt mekkora erővel lehet emelni a …/2 pont
vasmacskát?

 
 TUDÁSPRÓBA
 (7/VII. fejezet ‐ Kölcsönhatások) 
B csoport 
1. Írd a mennyiség alá nevét, és a betűjelét!
…/6 pont

0,1 mm 203 tonna 1 kPa 100 N 5000 dm3 8,9

hosszúság tömeg nyomás erő térfogat sűrűség
s, l, h m p F V  (ró)
(mind jó!)

2. Írj példát!
a) biztos egyensúlyi helyzetű tárgyra …/1 pont
Jól megépített hajó a vízben

b) közömbös egyensúlyi helyzetű tárgyra …/1 pont

Biliárdgolyó a biliárdasztalon
c) bizonytalan egyensúlyi helyzetű tárgyra …/1 pont
Cipő amelyben járunk

3. A mai szabályok szerint egy Forma 1-es autó,

0 → 100 km/h-ra 1,9 másodperc alatt gyorsulhat fel.
Számold ki az autók megengedett legnagyobb
gyorsulását!
v = 100  27,8 …/3 pont
t = 1,9 s
,
a= = = 14,6
,

4. Vízben futni sokkal kimerítőbb, mint a levegőn. Magyarázd el miért! …/3 pont

A vízben nagyobb lesz a közegellenállás, mint a

levegőben.

Mitől függ a közegellenállás nagysága?

−a mozgó test sebességétől
−a közeg anyagától
−a mozgó test keresztmetszetétől és alakjától
 
5. Írd az állítások elé a vonalra, hogy szerinted igaz (I) vagy hamis (H)!
I Az építkezéseken az állványok lába alá azért tesznek deszkákat, …/4 pont
hogy az állványok talajra ható nyomását csökkentsék.
H Kétszer akkora tömegű embernek kétszer akkora a nyomása.
I A korcsolyákat azért élezik, hogy a korcsolyázónak nagyobb legyen
a nyomása a jégre.
I Ha a nyomóerőt növeljük előfordulhat, hogy mégsem növekszik a
nyomás

6. Hétfőn 1007 hPa-t, kedden 1021 hPa-t mértünk a szobában a

barométerünkkel.
Milyen időjárás változásra következtethetsz a légnyomás változás alapján?
Naposabb idő lett, mert növekedett a légnyomás. …/2 pont

7. Egy vasmacska a tenger alján fekszik.

a) Sorold fel a vasmacskára ható erőket! …/3 pont

gravitációs erő, tartóerő, felhajtóerő

b) Mitől függ a vasmacskára ható felhajtóerő nagysága? …/2 pont

A tengervíz sűrűségétől, a vasmacska térfogatától

c) A vasmacska tömege 1 mázsa. A víz alatt mekkora erővel lehet emelni a …/2 pont
vasmacskát?
A vasmacska súlya 1000 N, a víz alatt ennél kisebb erővel lehet emelni, a
felhajtóerő ugyanis „segít”