A hagyomány fenyőből készíthető gyógyírei

Erdei fenyő: Egyenes relációban van az emberi lélekkel, testünk

éteri és asztrális részével.
Luc és vörösfenyő: Inkább a szellemi és mentális téren át hat a fizikai
testünkre.
Vörösfenyő: A lélek és a szellem közt tisztítja az átjárást.

ERDEI FENYŐ

• a kicsiny, friss hajtások nyersen fogyasztva vagy salátában apróra

vágva, illetve főzetben teaként segít a morózus, búskomor embernek
lelki egyensúlyát megtalálni, a belső magányosság érzetét csökkenti;
• az önzők rájönnek, hogy nem egyedül vannak a világon;
• a tüdőt, így a légzést, ebből következően a vért, vagyis a tudatot
tisztítja, a vér oxigén ellátása javul (a lucfenyő hatása is
hasonló).

Fogpor és íny, valamint a szájbetegségek kiváló gyógyszere:

• a gyantát gézbe kötve főzzük és a víz felszínére feljövő gyantát
gyűjtjük, aztán hideg vízbe dobva lehűtjük, majd megszárítjuk és
porrá törjük.

A kicsiny, friss ágacskákat, hajtásokat április-májusban gyűjtjük, a

fenyővirágot májusban.

• a fenyővirág emeli a vitális energiát, a friss hajtások gyógyítják a

bőrbetegségeket, a rühet és a köszvényt, hajnövesztőként is kitűnő;
• a kéreg alatti második réteg (közvetlen a kéreg alatt), a fehér
háncs magas C-vitamin tartalmú, és az életenergiát tápláló
enzimekkel telített (nyersen is ehető);
• a porrá tört vagy reszelt kéreg megállítja az orrvérzést,
begyógyítja a külső és belső sebeket és vérzéseket;
• égési sebekre a fiatal erdei fenyő kérgét főzve mangalica zsírban
vagy jászvajban (ghi) kapunk gyógykenetet;
• a fiatal hajtásokat éjjelre kút- vagy forrásvízben áztatva és
kanalanként fogyasztva beállítja a menstruációt és a vizelet
mennyiséget is;
• kérgét megőrölve pakolásként, fürdőként és ivókúraként hasznos
aranyérre. gennyes pattanásokra és kelésekre, vértisztító,
vérkeringést javító, az egész szervezetet serkenti, segíti az
emésztést, légzést és légutakat javítja, a gipszkötés utáni
bőrsatnyulást gygógyítja;

• infúzióként, teaként: 100 gr/liter;

• külső kezelésekhez, ülőfürdőkhöz: 200 gr/liter;
• a tűlevél és az ágak, valamint a kéreg a szomorúságot nyugalomra és
életörömre váltja, a lélek felébred álmából;

A rügyfakadáskor gyűjtött rügyeket félárnyékos helyen szárítjuk. A

rügyek használata a fentebb említett gyógyírek hatásával azonos.

• 30-40 gr rügy/liter vízben 2 percig forralva – két óránként egy

korty;
• 1 liter jó serben 60 gr. mozsárban tört rügyet néhány napig
áztatunk, aztán leszűrve pihenni hagyjuk jól dugaszolt üvegben. Kis
poharanként iszogatjuk a vér és a légutak tisztítására, hasmenéskor
az emésztési zavarok esetén, stb. …;
• 800 gr. rügyet 2 liter vízben 2 órát főzünk aztán hozzáadunk 600 gr.
mézet és addig főzzük, amíg szirup sűrűségű nem lesz, ebből 3
kanálnyit fogyasztunk naponta a torok és a tüdő tisztításához, a
gyomor és a belek tisztításához és ezek gyulladásai esetén, stb. …

A hang és a torok (főleg azoknak, akik mesterségüknél fogva nagy

igénybevételnek teszik ki hangszálaikat – pl. énekesek, tanárok, papok,
előadók, stb.)
• 4 db zöld tobozt mozsárban összetörünk és fél liternyi vízben jó 10
percig főzzük, aztán leszűrjük és ezzel gyakran gargalzálunk.

A vörösfenyő (főleg esszenciaként párologtatva vagy fürdővízben, illetve

belsőben) a lélek és a szellem közt tsztítja az átjárást, így a belső
hang tisztává válik, és úgy tudjuk régi önmagunkat elhagyni, mint egy
öreg gúnyát. A kemény szívűeket meglágyítja és könnyebbséget ád.

Eletelixír az erdei fenyő vagy a vörösfenyő gyantájából:

minden betegség ellenszere és a hosszú élet elixírje
(cukurbetegeknek is csodaszer)

• az elforrt vizet
mindig pótolni
kell;
• addig főzzük, amíg
az összes gyanta a
cserépedény
fenekére száll;
• ekkor átöntjük egy
másik edénybe,
amiben hideg
forrás- vagy kútvíz
van (nem csapvíz!)
és hagyjuk lehűlni;
• 2-szer, 3-szor
újrakezdjük a
procedúrát, egészen addig, amíg teljesen fehér gyantát nem kapunk.