Miskolci Egyetem

Egészségügyi Kar

Egészségügyi szervező szak

A Gyógynövények szerepe az egészségmegőrzésben

Konzulens: Nyerjákné Sári Róza Készítette: Bíró Georgina

2015
 Tartalom

1. Bevezetés ......................................................................................................................... 4
2. Szakirodalom feldolgozása ............................................................................................... 7
2.1. Egészség fogalma ............................................................................................................. 7
2.2. Az egészségmegőrzés fontossága, és az azt befolyásoló tényezők.................................. 7
2.3. Az egyén felelőssége az egészségmegőrzésben ............................................................... 8
2.4. Új távlatok az egészség, és az életminőség szemléletében ............................................. 9
2.5. A prevenció, betegségmegelőzés fogalma ....................................................................... 9
2.5.1. Primer (elsődleges) prevenció........................................................................................ 10
2.5.2. Szekunder prevenció ...................................................................................................... 10
2.5.3. Tercier prevenció ........................................................................................................... 11
2.6. A gyógynövények története ........................................................................................... 12
2.7. A gyógynövények története Magyarországon ............................................................... 13
2.8. A gyógynövények előfordulása Magyarországon .......................................................... 13
2.9. A gyógynövények legfontosabb felhasználási területei az Európai Unióban ................ 13
2.9.1. A gyógy- és illóolajos növényekből előállított termékek iránti kereslet az Európai
Unióban .......................................................................................................................... 14
2.9.2. A gyógy- és illóolajos növények felhasználása az Európai Unióban............................... 14
2.10. A magyar export célországai .......................................................................................... 14
2.11. A magyar gyógynövényágazat fejlesztésének lehetőségei a jövőben ........................... 15
2.12. A fitoterápia ................................................................................................................... 16
2.13. Fitoterápia, farmakoterápia ........................................................................................... 16
2.13.1. Fitofarmakon fogalma .................................................................................................... 17
2.14. A fitoterápia és a kutatás ............................................................................................... 17
2.15. A gyógynövények hatásai ............................................................................................... 17
2.15.1. Mérgező növények ......................................................................................................... 18
2.15.2. Enyhe hatású növények. ................................................................................................ 18
2.16. A fitoterapetikumok értékének megállapításának szempontjai .................................... 18
2.16.1. Hatásosság ..................................................................................................................... 18
2.16.2. Kedvezőtlen hatások ...................................................................................................... 19
2.16.3. Kölcsönhatások .............................................................................................................. 19
2.17. A fitoterápiában előforduló gyógyszerformák ............................................................... 19

1
 2.17.1. Forrázat (infusium) ......................................................................................................... 19
2.17.2. Főzet (decoctum) ........................................................................................................... 19
2.17.3. Áztatás (Maceratio) ........................................................................................................ 20
2.17.4. Szeszes kivonat (Tinctura) .............................................................................................. 20
2.17.5. Folyékony kivonat (Extractum fluidum) ......................................................................... 20
2.17.6. Gyógybor: ....................................................................................................................... 20
2.17.7. Gyógyecet (Acetum aromaticum) .................................................................................. 20
2.17.8. Olajos kivonat ................................................................................................................. 20
2.17.9. Kenőcs (unguentum) ...................................................................................................... 20
2.17.10. Végbélkúp (supositorium) ........................................................................................ 20
2.17.11. Szilárd gyógyszerformák........................................................................................... 21
2.17.12. Oldat (solutio)........................................................................................................... 21
2.18. A gyógyszerformák alkalmazására vonatkozó általános jellemzők................................ 21
2.19. A Gyógynövények drogjai............................................................................................... 21
2.20. A hatóanyag fogalma ..................................................................................................... 22
2.21. A hatóanyagok csoportosítása ....................................................................................... 23
2.21.1. Alkaloidok ....................................................................................................................... 23
2.21.2. Glikozid tartalmú drogok................................................................................................ 24
2.21.3. Illóolajok ......................................................................................................................... 26
2.21.4. Keserűanyag tartalmú drogok ........................................................................................ 26
2.21.5. Csípős anyagok ............................................................................................................... 27
2.21.6. Szerves savak .................................................................................................................. 27
2.21.7. Szaponin tartalmú drogok .............................................................................................. 28
2.21.8. Szénhidrátok és kovasavak............................................................................................. 28
2.21.9. Cserzőanyagok ............................................................................................................... 30
2.21.10. Balzsamok és gyanták............................................................................................... 30
2.21.11. Lektinek .................................................................................................................... 31
2.21.12. Ásványi anyagok ....................................................................................................... 31
2.22. Legfontosabb gyógyszer és gyógynövény kölcsönhatások ............................................ 32
2.22.1. Fokhagyma (Allium sativum) .......................................................................................... 33
2.22.2. Csípős paprika, és chili bors ( Capsicum)........................................................................ 33
2.22.3. Orbáncfű (Hypericum perforatum) ................................................................................ 33
3. Anyag és módszer .......................................................................................................... 34
3.1. Anyag .............................................................................................................................. 34

2
 3.2. Módszer.......................................................................................................................... 34
4. Eredmények ismertetése, megbeszélés ......................................................................... 35
4.1. Kérdések vizsgálata ........................................................................................................ 35
4.2. Megbeszélés ................................................................................................................... 40
5. Összefoglalás .................................................................................................................. 41
6. Irodalomjegyzék ............................................................................................................. 43
7. Mellékletek..................................................................................................................... 44

3
 1. Bevezetés

Az egészségmegőrzés fontos kérdéseket vet fel napjainkban. Egyre többen ismerik

fel szükségességét, jelentőségét, hiszen sokkal könnyebb valamit megtartani, mint
visszaszerezni, valamint gazdaságilag is jelentősen kevesebb ráfordítást igényel.
Mindamellett, hogy a betegség kellemetlenségeket okoz az egyén közérzetében, és
akadályozza a normál életvitelét, társadalmilag is a legfőbb erőforrás. „Károsan be-
folyásolja a munkaerő mennyiségét,és minőségét,növeli az egészségügyi és szociá-
lis kiadásokat. „(Debreceni Orvostudományi Egyetem,1998, 4. oldal) Az egyén felelős-
sége igen nagy e téren, hiszen az információk világában rengeteg lehetősége van,
hogy felvilágosítást kapjon a betegségekről, illetve az azokkal kapcsolatos rizikó-
faktorokról, valamint az egészségmegtartás mikéntjéről, és a lehetőségekről. Ebből
adódóan az egyén lehetőségei kiaknázhatatlanok, így a kezében a döntés, hogy mi-
ből, és mennyit merít az elé táruló számtalan lehetőségből, ami nem igényel sem
különösebb anyagi, és időbeli ráfordítást.

A prevenció-egészségmegőrzés három szintje közül a primer prevenció az amire a

legnagyobb hangsúlyt kell fektetni, és ez az amiben az egyén szerepe a legnagyobb.
Azonban mivel a betegség kialakulását számos tényező befolyásolja sajnos teljesen
elkerülni nem lehet ,így a prevenció két másik szintje is fontos momentum. A pre-
vencióban, és a gyógyászatban is fontos szerepet kapnak a gyógynövények. Széles-
körű felhasználásuk, és alkalmazásuk sokféleségével számos problémára megoldást
nyújtanak. Elsősorban a megelőzésben játszanak fontos szerepet,de a már kialakult
betegségeknél is alkalmazhatók,önállóan vagy gyógyszerek kísérőjeként. A kutatás
fejlődésének köszönhetően, és számos új faj felfedezésének köszönhetően egyre
nagyobb népszerűségre tesznek szert. Sajnos megbízható információ hiánya, és a
kevés képzett szakember számos megoldásra váró problémát vet fel.(Csupor-
Szendrei, 2012).

4
Dolgozatomban bemutatom egészség meghatározását, az azt befolyásoló tényező-
ket,a prevenció fogalmát, szintjeit. Bemutatom a fitoterápia fogalmát, a hatóanya-
gokat, gyógyszerformákat. Beszélek a nemzetközi vonatkozásairól, felvázolom a
magyarországi helyzetét napjainkban. Dolgozatomban nem térek ki az egészség-
megőrzés szakterületeire (mozgás, táplálkozás), a gyógynövények termesztésére,
nem térek ki a homeopátiára, és az aromaterápiára.

Témaválasztásomat indokolja, hogy tanulmányaim által is sok ismeretet szereztem

az egészségmegőrzéssel kapcsolatosan. Mindig is foglalkoztatott az, hogyan lehetne
hatékonyabbá tenni az egészségmegtartást, és az azzal kapcsolatos nézőpontokat.
Egyre többet hallani az egészségmegőrzés fontosságáról, ezen belül a gyógynövé-
nyek jótékony hatásáról ,de még sokaknak nincs megfelelő ismeretük velük kapcso-
latosan. Fontos tudni, hogyan kell őket megfelelően alkalmazni, mi milyen hatást
vált ki, milyen kölcsönhatásaik vannak. milyen formában alkalmazhatóak. A megfe-
lelő ismeretek hiányában alkalmazásuk nem kis veszélyt rejt magában.

A dolgozat célja megismerni a kiválasztott minta alapján Magyarország népessége

milyen gyógynövényeket ismer, és alkalmaz egészsége megőrzése érdekében. Kuta-
tásommal szeretném megismerni a motivációt, a gyógynövényekhez kapcsolódó
marketingtevékenységeket, a demográfiát. A gyógynövényfogyasztással járó gazda-
sági előnyöket. Kutatási módszerem kérdőíves felmérés, célcsoportom Magyaror-
szág lakossága.

Feltételezem, hogy a mindennapi életben a gyógynövényeket sokan ismerik,és al-

kalmazzák,viszont a betegségmutatók alapján az emberek nem rendelkeznek a ve-
lük kapcsolatos megbízható ismeretekkel.

5
Feltételezem, hogy a gyógynövényeket elsősorban vásárolják, és nem gyűjtik, va-
lamint termesztik.

Feltételezem, hogy a számtalan gyógynövényfajból csak néhány hatását ismerik, és

alkalmazzák.

Feltételezem, hogy a táplálék kiegészítők csak kevesek számára népszerűek.

Feltételezem, hogy az egészségmegőrzésben még nem tulajdonítanak nagy jelentő-

séget a gyógynövényeknek.

Feltételezem, hogy a gyógynövényekkel kapcsolatos előadások kevésbé népszerűek.

6
 2. Szakirodalom feldolgozása

2.1. Egészség fogalma

„Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egészségdefiníciója (1948) széles

körben elfogadott. Eszerint az egészség nem pusztán a betegség, és a fogyatékosság
hiánya, hanem a teljes fizikai, mentális, szociális jóllét állapota”. ( Melanie,
Puczkó,2010,59.o.).

„1948 óta a WHO tovább bővítette ezt a meghatározást, amelynek eredményekép-

pen a testi és szellemi egészséghez, valamint a wellness és az életmódmenedzsment
tágabb fogalmához kapcsolódó kérdések némileg közeledtek egymáshoz. A WHO
szerint (1984) például az egészség a következőket is jelenti: Azt, hogy az egyén
vagy a csoport milyen mértékben képes felismerni vágyait és kielégíteni szükségle-
teit, illetőleg megváltoztatni a környezetet vagy azzal megbirkózni. Az egészség a
mindennapi élet erőforrása, nem pedig az élet célja; pozitív fogalom, amely a fizikai
állapot mellett a társas és személyes tényezők jelentőségét is hangsúlyozza.”
(Melanie, Puczkó,2010,60.o.).

2.2. Az egészségmegőrzés fontossága, és az azt befolyásoló tényezők

„Az egészség nagy kincs, az egyetlen, amely arra érdemes, hogy

ne csak verejtéket, fáradtságot, vagyont vesztegessünk reá…
hiszen nélküle az élet csak szánalmas botrány”
(Montaigne)

Az egészségmegőrzés fontossága abban rejlik, hogy egy minőségibb, és teljesebb

életet élhessünk, ami nemcsak az egyén, hanem az egész társadalom szempontjából
fontos momentum. A magyar népesség egészségének javításához összehangolt fel-
adatokat kell ellátni, ami az egész társadalom szervezett összehangolása szükséges.
Ahhoz hogy minőségi, emberhez méltó életet élhessünk, szervezett erőfeszítésre,
anyagi, és szellemi forrásaink megfelelő kiaknázására van szükség. Ehhez szüksé-
ges az egyén kezdeményezése, a társadalmi összefogás megléte, és a lehetőségek
7
maximális kihasználása, ami akár nehéz társadalmi- és gazdasági körülmények kö-
zött is kivitelezhető.

A népesség életminőségének javításához hosszútávú célkitűzésre van szükség. Eh-

hez megfelelő egészségvédelemre kell törekedni. A cél a népesség megbetegedési,
és halálozási viszonyaiban a romló tendenciák csökkentése, megállítása, valamint
ezek javítása, és ezek feltételeinek fenntartása.

Az egészségre úgy kell tekinteni, mint legfőbb erőforrásra. Ez kihat a társadalomra,

és az egyes állampolgárokra is. A népesség egészségi állapota teljes mértékben ha-
tással van az egész társadalomra, és befolyásolja a társadalmi reprodukciós folya-
matot. Hiszen a munkaerő mennyiségének, és minőségének romlása növeli egész-
ségügyi- és szociális kiadásokat, és kedvező hatást gyakorol a családok mindennap-
jaira. (Debreceni Orvostudományi Egyetem,1998).

2.3. Az egyén felelőssége az egészségmegőrzésben

A World Health Organization 1948-as új meghatározása felváltotta a hagyo-

mányos betegségközpontú megközelítést,így ezután egy új szemlélet indult
el az egészség, és a betegség fogalmával kapcsolatban. Az egészséget kü-
lönböző dimenziókban határozzák meg.

 „ biológiai egészség: a szervezetünk megfelelő működése

 lelki egészség: személyes világnézetünk, magatartásbeli alapelveink, illetve a
tudat nyugalmának és az önmagunkkal szembeni békének a jele
 mentális egészség: a tiszta és következetes gondolkodásra való képesség
 emocionális egészség: az érzések felismerésének, illetve azok megfelelő ki-
fejezésének a képessége
 szociális egészség: másokkal való kapcsolatok kialakításának egészsége”
(http://www.pro-qaly.hu/az-egeszseg-fogalma-es-determinansai-108.html)

Az egészség szubjektív fogalom, amit sohasem szabad objektíven szemlélni.

amely korcsoportonként változik, ezért egészségesnek azt az egyént tartják,
aki egészségi állapota megfelel a társadalom által elvárt normáknak. Ezt az
egészségképet az orvostudomány fejlettségéhez,és a lakosság egészségi álla-
potához mérik az adott körülmények között.

8
2.4. Új távlatok az egészség, és az életminőség szemléletében

Marc Lalonde kanadai népjóléti miniszter közreadott egy kiadványt, melynek

címe: A kanadaiak egészségi állapotának új távlata. A kiadvány hangsúlyozza ,
hogy az egyéni életmód(életmód megközelítés) színvonalának fejlesztése,valamint
a környezet( strukturális megközelítés) jobbá tétele által jelentősen csökkenthető
lenne a betegségek általi, idő előtti elhalálozás. Beszámolójában a betegségek keze-
léséről, az egészség megtartására, és fejlesztésére helyezte a hangsúlyt. Ezzel az
egészség- betegség szemléletét új alapokra helyezte. Az orvosi szemléletmódot az
egészséggel kapcsolatban szűklátókörűnek vélte, melyben az oksági kapcsolatokat ,
és a tudományos magyarázatokat tartották fontosnak egy-egy betegség kezelésében,
a társadalmi összefüggéseket figyelmen kívül hagyva. Véleménye szerint „nem
szabad elválasztani a testet a lélektől, a betegséget a betegtől, és az embert attól a
környezettől attól a társadalomtól ahol él.” (http://www.pro-qaly.hu/az-egeszseg-
fogalma-es-determinansai-108.html)

Lalonde kanadai kutatások alapján az egészséget befolyásoló tényezőket négy

elemben határozta meg. Az ember biológiája, a környezet,az életmód, és az egész-
ségügyi ellátás. Ezekből mindegyiknek adott egy százalékos értéket, aszerint
amennyiben az adott tényező befolyásolhatja az egészségmegtartást. A Lalonde –
modell alapján a genetikai –biológiai adottságok súlya 27 , az életmódé 43, a kör-
nyezeti tényezőké 19, az egészségügyi ellátásé pedig 11 százalék . Ezeknek az érté-
keknek a érvényessége napjainkban Magyarországra nem igazán jellemző, és meg-
létük vitatható, azonban egy irányjelző arra, hogy az egyén egészséges életmódjával
nagyon sokat tehet a saját, és a társadalom egészségéért egyaránt.(KSH, 2010).

2.5. A prevenció, betegségmegelőzés fogalma

„A prevenció latin eredetű szakkifejezés (pre – előtte, venire - jönni) amely a

betegségek megelőzésére vonatkozó, átfogó és sokszínű tevékenységek összességét
jelenti.

Prevenció: A megelőzés magában foglalja mindazon törekvéseket, amelyek az

egészség fejlesztését, megőrzését, ill. egészségkárosodás esetén az egészség mi-

9
előbbi visszaállítását, a károsodás további súlyosbodásának kivédését szolgál-
ják.”(Ádány,2007,36.o.).

2.5.1. Primer (elsődleges) prevenció

„A megelőzés egyes értelmezése szerint az egészséget veszélyeztető kocká-
zati tényezők elhárítására irányuló bármilyen tevékenység. Az előzőnél szűkebb
értelemben az elsődleges megelőzés jellemzően az egészségügyi alapellátás szerep-
lői által végzett betegségmegelőző tevékenység. Az egészségügyi alapellátás kerete-
in belül végzett prevenciós tevékenységek az egészségfejlesztés hatókörébe tartoz-
nak. Az egészségügyi alapellátás szakemberei által nyújtott legfontosabb primer
prevenciós tevékenységek az alábbi csoportba sorolhatók.”

I. Egészségfejlesztés, egészségtudatosságra nevelés

II. Védőoltások adása
2.5.2. Szekunder prevenció
Másodlagos, szekunder megelőzés lényege, hogy a betegség kialakulására fi-
gyelmeztető állapotokat, betegségeket a korai szakaszban felismerjük, ezáltal lehe-
tővé váljon az időbeli kezelése.( Ádány ,2007,36.o.).

„A szekunder prevenció az egyén vagy populáció egészségügyi problémáinak korai

stádiumban való felismerésére fókuszál, ezzel nagyobb esélyt ad a gyógyulásra,
megelőzi vagy lassítja a súlyosbodását, a betegség szövődményeit. Magas kockázati
csoportokban, már a betegség gyanúját felvető jelek megjelenése előtt saját vagy
szakellátás által végzett vizsgálatokkal kell szűrni az esetlegesen kezdődő vagy ki-
alakult kórállapotot. A betegség, elváltozás azonosítása gyorsan kivitelezhető tesz-
tek, vizsgálatok és egyéb eljárások (pl. rizikófelmérés) alkalmazásával történik.”

„Magában foglalja a különböző betegségcsoportok rendszeres szűrését

I. Kardiovaszkuláris kockázati tényezők felismerése, szűrése

- Dohányzás: a rendszeres dohányzás minden formája
- Túlzott alkoholfogyasztás

10
 - Mozgásszegény életmód: a sportolás és a rendszeres fizikai aktivitás
hiánya.
- Egészségtelen táplálkozás: a szükségletet meghaladó energia-bevitel,
a telített zsírok, a koleszterin és az egyszerű szénhidrátok magas ará-
nya az étrendben.
- Elhízás: túlsúlyosság
- Hipertónia: ≥135/85 Hgmm (automata) 140/90 Hgmm (higanyos mé-
rő) értéket meghaladó vérnyomás
- A szénhidrát-anyagcsere eltérései: a glucoreguláció zavarai
- A lipoprotein-anyagcsere eltérései
- Metabolikus szindróma: centrális elhízás, hipertónia

II. Vesebetegség szűrése a háziorvosi praxisban

III. Népegészségügyi célú szűrővizsgálatok

- Méhnyakrák szűrése kolposzkópia és citologia) 25-60 év: hároméven-

te
- 45-65 év: emlőrákszűrés (mammográfia) kétévente

IV. Egyéb szűrőjellegű tevékenység a háziorvosi praxisban

- Daganatos betegségek szűrése

- Prosztatarák szűrés50-70 éves korban, családi halmozódás (egyenes
ágú rokon) esetén 45 éves kortól
- TBC
- Nemi betegségek
- Krónikus obstruktív légúti betegség (COPD) szűrés 40 éves életkor fe-
letti köhögő aktív vagy passzív dohányosok körében, praxisban vég-
zett kérdőíves szűrés eredménye alapján szakellátásba irányítás.
- Pszichiátriai rizikóstátusz felmérése, mentális kórállapotok szűrése
szakmai irányelv szerint
- Pszichés és mentális állapotot felmérő tesztek, depresszió, demencia.”
(http://prevencio.semmelweis.hu/tartalom.php?action=fomenu&fomenuid=5
&id=5).

2.5.3. Tercier prevenció

„A tercier prevenció az egyén vagy populáció egészségi állapotának krónikus
hatásait csökkenti. Célja a betegségekből fakadó károsodások, a tartós egészségde-

11
ficitet okozó (az életminőséget rontó, funkciózavart, tartós fájdalmat, tartós ellátást
okozó) állapotok megelőzése. Módszere a gondozás és rehabilitáció.

„Gondozási tevékenység elemei:

- fennálló krónikus betegségek súlyosságának, rizikószintjének megállapítása,

- gondozási csoportok kialakítása,
- gondozás szakmai programjának meghatározása,
- szövődmények, állapotrosszabbodás megelőzése,
- kezelések mellékhatásainak megelőzése, csökkentése és megszüntetése
- rendszeres ellenőrzés biztosítása,
- gondozási eredmény lemérése.”
(http://prevencio.semmelweis.hu/tartalom.php?action=fomenu&fomenuid=6&id=6)

2.6. A gyógynövények története

A gyógynövények ősidők óta jelen vannak az emberiség történetében. Már az ókori

népek is felhasználták, és beépítették a kultúrájukba őket. Ismertek különféle bal-
zsamokat, konzerváló anyagokat. Felhasználták őket a mumifikálás területén,a nők
sáfránnyal, és hennával festették a hajukat. Az 1600-ból származó papirus ebers
gyógynövény recepteket is tartalmaz. A főníciaiak élénk drogkereskedelmet folytat-
tak, az asszírok termesztették őket. Az ősi Indiában az illóolajok, balzsamok világ-
szerte ismertek voltak. A Védák könyvében megemlítették a” soma „nevű gyógy-
italt. A kelet ázsiai,kínai,és japán gyógyászatban ismerték. A görög Aszklépiosz
lánya számára szentélyt állítottak fel. Európában Hippokratész (460-377) a híres
görög orvos volt az első, aki felhasználta a gyógynövényeket. Több mint 300 nö-
vény hatását alkalmazta a gyakorlatban. Több intelme is híressé vált,így pl. „A ter-
mészet gyógyít, az orvos kezel”.(Banai ,2002,9.o.). Galenus (130-201) görög szár-
mazású római orvos volt. Az ő nevéhez fűződnek a mai napig alkalmazott vizes ,és
szeszes kivonatok. A középkorban bizonyos mértékű visszaesést mutat a gyógynö-
vénytudomány. Ebből az időszakból említésre érdemes Avicenna (938-1036) híres
arab orvos ötkötetes műve, amiben a keleti gyógynövényeket mutatja be. Amerika
felfedezése is számos új gyógynövényfajt ismertetett meg az európai népekkel. Pa-
racelsus (1490-1541) svájci orvos szerint nem a növény, vagy növényi rész hat, ha-
nem a benne lévő „ötödik lényeg”,ami maga a hatóanyag. Az ő nevéhez fűződik a
jatrokémia (orvosi vegytan) megalapozása.. (Banai,2002,9.o).Az újkor kezdetén
1533-ban Páduában Farmakognóziai tanszéket létesítettek. A pestisjárvány idején a
„négy tolvaj ecetje” sokakat megmentett a kínhaláltól. Ezt a keveréket négy férfi 6
féle gyógynövényből állította elő ,és ezt fogyasztva mentesek maradtak a halálos
járványtól, és ezáltal tudtak fosztogatni. Titkos receptjükért cserébe megúszták a

12
halálbüntetést, sőt még jutalomban is részesültek. A XVI. században megszületett a
farmakobotanika tudomány. Sertürner (1782-1841) német gyógyszerész 1806-ban
izolálta először az ópiumból a morfint, ezzel megalapította az alkaloidkémiát.1820-
ban Pelletier és Caventou francia gyógyszerészek a kínafa kérgéből előállították a
kinint. Dr .Hing –Vin-Jung kínai orvos 1986-ban a kínai uborka gyökeréből egy
trikoszantin fehérjét vont ki,ami a kísérletek alapján hatásos az AIDS ellen.(Banai,
2002).

2.7. A gyógynövények története Magyarországon

A középkorban a Pray -kódex kiemelkedő, ami sok gyógynövényről, és készít-

ményről ad leírást. Az első tudományos jellegű leírás Melius Juhász Péter nevéhez
fűződik, amit 1558-ban Kolozsvárott adott ki. A XVII. században Pápai Páriz Fe-
renc adott ki gyógynövényes könyvet, amit a szegényeknek szánt.1871-ben megje-
lent a Magyar Gyógyszerkönyv. Ez már a korszerű szakirodalom első könyvének
tekinthető, többek között azért, mert már a gyógynövények hatásairól is leírást
ad.1895-ben megjelent Issekutz-Jakabházi-Nyiredi Gyógyszerismeret könyve, ami
szintén tudományos, és szakirodalmi jellegű. A kertészeti oktatás megalapítója Entz
Ferenc, aki 1853-ban adta ki tantervét, amelyben szerepel a gyógynövények ismere-
te.1890-ben Koritsánszky Dénes Kölesden hozott létre gyógynövénytermesztő ker-
tet. Agnelli József közel 400 faj termesztésével kísérletezett. Páter Béla szintén
gyógynövénytermesztőként vált ismertté. Az első kísérleti telepet 1904-ben Ko-
lozsvárott alapították. Az egyetemi oktatók közt kiemelkedő alakjai Balogh Kál-
mán,Dr Issekutz Béla,Verzárné dr. Petri Gizella. Nála érdemes megemlíteni Drogat-
laszát, amelyben saját készítésű metszeteit mutatja be. Ez napjainkban is kiemelke-
dő, és pótolhatatlan.(Banai,2002).

2.8. A gyógynövények előfordulása Magyarországon

Magyarország földrajzi fekvésének, és kedvező éghajlatának köszönhetően

különösen gazdag vadon termő gyógynövényekben. Körülbelül 2500 virágos nö-
vény található itt, amelyből körülbelül 300-350 faj gyógynövény. A VII. Gyógy-
szerkönyv 87 gyógynövényfajt ismer el. Európában a gyógynövények tekintetében
hazánk a leggazdagabb.

2.9. A gyógynövények legfontosabb felhasználási területei az Európai Unió-

ban

 egészséges életmódot, és táplálkozást kiegészítő készítmények alapanyaga

13
  fitogyógyszerek alapanyaga (galenikumok, fitoterapetikumok), gyógyszer-
ipari nyersanyagok (izolált természetes alapanyagok,félszintetikus hatóanyag
alapanyagai.)
 vegyipari nyersanyagok a vegyipar egyes ágazataiban (kozmetikai, illatszer-
ipar, vegyipar).
 élelmiszeripar (konzerv-, hús-, fűszer -, édesipar).

2.9.1. A gyógy- és illóolajos növényekből előállított termékek iránti kereslet

az Európai Unióban
A TRAFIC International felmérése alapján (Brüsszel 1998) a fitomedicinák
forgalmának növekedése nagyságrendekkel több, mint a szintetikus gyógy-
szerformák általános, évi növekedése.

2.9.2. A gyógy- és illóolajos növények felhasználása az Európai Unióban

Az Európai Unió országaiban a növényi drogokat,és az azokból előállított ter-
mékeket két kategóriába definiálják.

 Növényi eredetű drogok: Idetartoznak azok a növények,és része-

ik,amelyeket gyógyítás céljából használnak fel.
 Növényi eredetű drogpreparátumok: Ezek lehetnek porított formák, ext-
raktumok, alkoholos oldatok, zsíros,és illóolajok,kipréselt levek. Ezek a ter-
mékek a fitomedicinák, növényi eredetű gyógyító termékek. Ezeket a termé-
keket a gyógyszerekhez hasonlóan, hatásosság, biztonság, és minőség szem-
pontjából engedélyeztetni kell.

A növényi drogok, termékek felhasználása az Európai Unióban folyamatosan bővül.

A növényi import az, ami elsősorban jelentősen növekszik. 1992-től napjainkig az
EU import 21%-al növekedett, amely 100000 t drogot, ill. 330 millió USD tesz ki.
A rendelkezésre álló adatok alapján (LANGE 1998) az európai beszállítók közül
Bulgária a legjelentősebb 7000 t/év mennyiséggel. A TRAFFIC International felmé-
rése szerint a legnagyobb beszállítók Magyarország, Lengyelország, Törökország,
Csehország, Horvátország, Románia. Ezen országok szállított drog mennyisége
1000 - 5000 t közötti. (Bernáth,2000).

2.10. A magyar export célországai

Rövidtávon az alapanyagexport bővítése tűnik legkézenfekvőbbnek. A nyugati

gyógyszerkönyvi, és szabvány előírásnak megfelelő drogok exportjára nyílik keres-

14
let. Ezeket versenyképes áron kell értékesíteni. Kisebb mennyiségben kiváló minő-
ségű termékre is lehet kereslet. Ezt a nyugati termelő országok minőségéhez és ár-
fekvéséhez célszerű igazítani. Ezek az országok a fogyasztásorientált Nyugat-
európai országok: Németország, Anglia, Svájc, skandináv országok. Hosszú távon a
magasabb feldolgozottsági fokú termékek exportjára nyílik lehetőség. Ehhez szük-
ség van a gyártási technológiák fejlesztésére,a termék engedélyezési folyamatok
összehangolására.

A gyógy-és illóolajos növények termelésével,és fogyasztásával egyaránt jellemez-

hető országokba, (Franciaország,Hollandia,Spanyolország,Olaszország stb.) első-
sorban átlagos minőségű, a fejlődő országokhoz viszonyítva arányosan alacsony árú
termékek jöhetnek rövid távon számításba. Hosszú távon itt is a fitomedicinák irá-
nyába célszerű fejlesztéseket tenni.

A gyógy- és illóolajos növények tekintetében kizárólag exportorientációra, drog-

termelésre berendezkedett országokba (FÁK országai, Lengyelország, Szlovákia,
Csehország, Románia, Bulgária) jelentősebb export csak kizárólagosan hiánypótlás
esetén lehetséges. Ezekbe az országokba a fitokozmetikumok exportja valósítható
meg sikeresen, és a gyógynövény alapú gyógyszerexport sikeres kiépítésére kell
ismételten fektetni hangsúlyt.(Bernáth, 2000) .

2.11. A magyar gyógynövényágazat fejlesztésének lehetőségei a jövőben

A magyar tradíciók, és termelési tapasztalatok,valamint a kedvező klíma hozzásegíti

Magyarországot ahhoz hogy a a gyógy-és illóolajos növények felhasználása folya-
matosan bővüljön. Az a rendelkezésre álló felmérések alapján évi 6-7 %.(LANGE
1998).

A magyar gyógynövények exportja a mai napig nagyrészt alapanyag formában tör-

ténik. Az összes export 95 %-át ez teszi ki. Bővítés akkor válik lehetségessé, ha a
drogtermelés a versenyképes ár mellett korszerű technológiával folyik.

A hatóanyagok exportja elsősorban gyógyszeripari termékek tekintetében jelentős.

Ezek különböző alkaloidok.(mákalkaloidok, vinka alkaloidok).

Növényi alapanyagot tartalmazó gyógyszerek exportja. Ezek a gyógyszerek fon-

tos szerepet játszanak a hazai gyógyszeriparban,és az exportban egyaránt. Az export
elsősorban a keleti piac felé irányult. A keleti piac felvevő képessége azonban a
végbement társadalmi –politikai változások hatására csökkent.

A gyógytermékek fejlesztése a rendelkezésre álló adatok szerint Európa országai-

ban mind intenzívebb. A termékek minősítése, és biológiai értéke változatos. Sajnos
előállításukra, regisztrációjukra, és forgalmazásukra vonatkozó egységes európai

15
szabályozás nincs. Magas minőségi színvonalú, megfelelően dokumentált termé-
keknél realizálható a gyógytermék –export bővülése. (Bernáth,2000).

2.12. A fitoterápia
A XIX. században következett be jelentős változás a gyógyszeres kezelés fejlődésé-
ben. Az állati, növényi, és ásványi anyagokon kívül használni kezdték a szintetiku-
mokat, vagyis a mesterségesen előállított anyagokat. A XX. század első felére na-
gyobb méreteket öltött, így jelentősen visszaszorultak a természetes eredetű gyógy-
szerek. A múlt század 70-es éveitől azonban ismét egyre több növényi készítmény
kerül forgalomba világviszonylatban.

A fitoterápia fogalma akkor alakult ki, amikor a növényi eredetű gyógyszeranya-

goknak kis szerepe volt a gyógyszeriparban, ugyanis amikor még nagyrészt növényi
eredetű termékeket alkalmaztak, ez természetes volt.

A fitoterápia olyan kezelést jelent, ami növényi gyógyszerekkel, készítményekkel

történik.(Rácz Gábor, Rácz Kotilla Erzsébet, Szabó László Gy. , 2012).

2.13. Fitoterápia, farmakoterápia

A fitoterápiát vehetjük önálló irányzatnak is, de még célszerűbb úgy szemlélni, mint
a gyógyszeres terápia (farmakoterápia ) részét. A fitofarmakonok abszolút terápiás
értéke megkülönböztetendő a relatív értéktől. A gyógyszeres alkalmazás visszaszo-
rította a szedatívumok szedését A benzodiazepinek káros hatásai miatt visszatértek
a szedatívumok szedéséhez.

A fitoterápiát szokták kiegészítő (adjuváns ) kezelésként alkalmazni,de lehet alap-

kezelés is. Az idült hólyaggyulladásra alkalmazott tea alapkezelésnek számít. A
teofillin alkalmazása tüdőasztmásoknál, szintén alapkezelés. A fitoterápiát az alter-
natív gyógymódokhoz is sorolják.

Bizonytalanság a fitoterápiával szemben. Az orvosi gyakorlat részéről megnyilvá-

nuló tartózkodást a fitoterápiát művelők váltják ki. Túl sok javallatot állítanak fel,a
kórtani fogalmak is használhatatlanok. hiányos a klinikai eredmény, nincs kielégítő
bizonyíték,

Látszólag igen eltérő kórfolyamatoknál váltanak ki kedvező hatást. Szisztémás me-

chanizmusok a szabadgyökökre és az immunrendszerre gyakorolt hatás.

Szabadgyök-fogó, átalakító szkevendzser antioxidánsok. A gyümölcs és zöldségle-

vek.
16
Nem a sejtosztódást, mint inkább az immunrendszer sejtes elemeit befolyásolják. pl.
a fehér fagyöngy injekciós készítményei.

Immunmoduláló anyagok kedvezően befolyásolják a T4 és T8 nyiroksejtek arányát.

Ezeket az eseteket kísérletes és klinikai adatok támasztják alá.(Rácz Gábor, Rácz

Kotilla Erzsébet, Szabó László Gy. , 2012).

2.13.1. Fitofarmakon fogalma

Gyógynövénykivonatot tartalmazó minőségileg ellenőrzött, bevizsgált hatóanyagú,
standardizált készítmény, amelynek hatását kísérleti úton, vagy szakirodalom útján
igazolni kell az engedélyező hatóság felé. Igazolni kell az egészségügyi ártalmatlan-
ságát. Betegtájékoztatót kell mellékelni. Gyógyító szerek, de nem gyógyszerek. A
hatásukat lassabban fejtik ki.

Fitofarmakon az egységes, tiszta (kísérőanyag-mentes) hatóanyag is. tehát a

fitoterápiában nemcsak a beltartalmú anyagokat tartalmazó és a hatóanyagtartalmú
készítmények összességét értjük.

Kivonatként, vagy egységes hatóanyagként alkalmazzuk őket, betegségtől függően.

Heveny hasmenésnél a Tinctura Opii teljes kivonatként alkalmazandó, azonban a
rózsameténg (Catharantus roseus) kivonata nem használható onkológiai kezelésre.
Ezekből csak egyes hatóanyagok használhatók.(vinblasztin, vinkrisztin). A
fitoterápia tehát nem csak a kivonatos kezelést jelenti, hanem a hatóanyag készít-
mények összességét is.(Rácz Gábor, Rácz Kotilla Erzsébet, Szabó László Gy. , 2012).

2.14. A fitoterápia és a kutatás

A fitoterápia kutatásban lassúbb a fejlődés. Állatkísérleteket nem alkalmaznak. Idült

kezelést inkább a mérgező hatás megállapítása miatt végeznek. Nem vállalják az
állatkísérleteket kivonatokkal, egységes anyagokkal dolgoznak.

Inkább tapasztalati elemekkel (empíriával) kísérleteznek.

Sok tapasztalatnak az oka ismeretlen, ezért kísérletileg nem alátámasztottak.

A farmakodinámiás hatás nem bizonyítható, gondolni lehet pszichodinámiás hatás-

ra.(Rácz Gábor, Rácz Kotilla Erzsébet, Szabó László Gy. , 2012).

2.15. A gyógynövények hatásai

Hatástani szempontból lehetnek mérgező, erős hatású, és enyhe hatású gyógynövé-

nyek. Ezekkel nem árt tisztában lenni a biztonságos alkalmazás érdekében.

17
 2.15.1. Mérgező növények
A legkisebb adagjuk sem használható terápiás célra. pl. a bürök.(Conium
muculatum).

Erős hatású növények

kis adagok pontosan adagolva. Az őszi kikerics (Colchicum autumnale). Ha az ada-

got pontosan betartják, nem keletkezik mérgezés.

2.15.2. Enyhe hatású növények.

Ritkák a kedvezőtlen következmények.

A kamilla (Matricaria recutita) alkalmazása okozhat allergiás reakciót természetes

allergénjei, vagy a peszticid szermaradék miatt.

Az orbáncfű (Hypericum perforatum) ellenjavallt az erős napsugárzásnak kitett

egyéneknél.

Hatástani szempontból lehetnek gyorsan fellépőek, amik azonnal láthatóak,. Ezek a

bőrön megfigyelhetőek a kiütések miatt,

Sokkal veszélyesebbek a hosszú idő után jelentkező hatásúak. Veszélyesek, mert

visszafordíthatatlan elváltozásokat okoznak.pl. alkörmös (Phytolacca sp.) nyirok-
rendszer károsító, vagy egyesek rákkeltőek is lehetnek. pl. a farkasal-
ma(Aristolochia clematitis), gyógyszer alkotórészeként. A fekete nadály-
tő.(Symphytum officinale) csak külsőleg! (belsőleg rákkeltő).

2.16. A fitoterapetikumok értékének megállapításának szempontjai

2.16.1. Hatásosság
Évtizedekkel ezelőtt még elvárták, hogy minden egyénnél ugyanolyan hatásos le-
gyenek. A mai megállapítások szerint 100 % -os hatásra csak nagyon ritka esetben
lehet számítani. Összehasonlító módon állapítják meg, hogy a kezelt esetek hány %-
ánál észleltek teljes gyógyulást, hánynál javulást, és hánynál volt teljesen ered-
ménytelen a hatás. A javulási arányt %-ban mérik. A 60-80 %-os javulási arány jó-
nak tekinthető. A betegek tűrőképessége a kezelésekkel szemben igen eltérő.

18
 2.16.2. Kedvezőtlen hatások
A szintetikus gyógyszerekkel szemben, amelyeknek a legtöbb esetben vannak mel-
lékhatásai, míg a fitoterapeutikumoknál még az erős hatásúak alkalmazása során is
ritkán lépnek fel, ha azok adagolását pontosan betartják.

2.16.3. Kölcsönhatások
Figyelembe kell venni az együtt alkalmazott szerek kölcsönhatásait, az élelmiszerek
módosító hatásait. Ezeket már interneten vagy szakkönyvekben fel lehet lelni.

Kezelés időtartama lehet pár napos, vagy az egész életen át tartó.

2.17. A fitoterápiában előforduló gyógyszerformák

Az oldékonysági viszonyok szerint tartalmazhatnak kivonószerként vizet, etilalko-

holt, olajat, más oldószert, borecetet.

Alkalmazás módja szerint lehet helyi, külsőleg. Bőrre ható szerek kenőcsök, olda-
tok.

A belsőleges oldatok adagolás történhet szájon át, orálisan, végbélen át, rektálisan,
légzőkészüléken keresztül, inhaláció, aeroszol.

befecskendezéssel, parenterálisan.

2.17.1. Forrázat (infusium)

Virágok, levelek, herba

Főleg illékony hatóanyagoknál.

A drogot leforrázzák, 15 percig lefedve állni hagyják, vásznon szűrik. Legfeljebb

egy napig tárolható.

2.17.2. Főzet (decoctum)

A tömörebb állományú drogoknál (gyökér, gyökértörzsek, gumók, kérgek, termé-
sek)

A hatóanyag nem illékony, nem szenved változást hő hatására. A leforrázott drogot

kis tűzön, a forrás hőmérsékletén tartják 5-15 percig. kb 15 perc múlva szűrik le. 1
napig tárolható.

19
 2.17.3. Áztatás (Maceratio)
Szobahőmérsékleten, hideg víz hozzáadásával abban az esetben készülnek, ha a ha-
tóanyag hőérzékeny. A szükséges hatóanyagok jól kivonódnak, a kedvezőtlenek
pedig nem.

2.17.4. Szeszes kivonat (Tinctura)

Attól függően,milyenek a hatóanyagok oldékonyságai, aszerint határozzák meg az
etilalkohol töménységét.

Előnyük a vizes kivonatokkal szemben, hogy akár egy-két évig tárolhatók.

A drog kivonószer aránya 1:5-1:10, az adagok cseppenkéntiek.

2.17.5. Folyékony kivonat (Extractum fluidum)

Cseppfolyós halmazállaputú, nagyon tömény kivonat.. A drogkivonószer aránya:
1:1-1:3. Légritkított térben melegítéssel teljesen bepárolhatók. Légköri nyomáson
porlasztással vagy fagyasztásos szárítással.

2.17.6. Gyógybor:
Általában házilag készítik, úgy hogy a drogot borral leforrázzák, majd pár percig kis
lángon tartják, de ugyanakkor megközelíti a forrás hőmérsékletét. Néhány napig
állni hagyják és ülepítik, majd leszűrik.

2.17.7. Gyógyecet (Acetum aromaticum)

Az illóolajok 6,5 % ecetsavas, és 10 %-os szeszes oldata. Külsőleges használatra.

2.17.8. Olajos kivonat

Ezek étolaj hozzáadásával készülnek. Vízben nem, de olajban jól oldódó ható-
anyagokat tartalmaznak. Leginkább külsőlegesen használják.

2.17.9. Kenőcs (unguentum)

Állaga lágy , ami készülhet zsíros természetű alapanyagokból (gyapjúzsír, disznó-
zsír, méhviasz) illetve vízben oldódó, duzzasztható alapanyag (ami lemosható),vagy
emulzió jellegűek.

2.17.10. Végbélkúp (supositorium)

Zsíros vagy vizes oldatokból készül, a felszívódási viszonyoktól függően.

20
 2.17.11. Szilárd gyógyszerformák
Gyógyszeres por (pulvis), szemcsézett por(granulátum), vagy az ezekből préseléssel
készült tabletta. Drazsék: gyomorfalat izgató hatóanyagok csak lúgos közegben
szabadulnak fel.

A tabletták összetételében a kivonat, vagy a hatóanyag szerepel.

2.17.12. Oldat (solutio)

Lehet belsőleges, illetve külsőleges egyaránt. Az oldószer lehet desztillált víz, kü-
lönböző szörpök ízfedésre, vagy önálló gyógyszerforma is lehet: sirupus belladonai-
görcsoldó, sirupus codeini-köhögéscsillapító.Az erősebb hatású gyógyszeres olda-
tok csepp(gutta). Külsőleges használatra szánt oldatok: száj-és toroköblögető, lemo-
só, öblítő és ecsetelőszerek.

Az emésztőrendszer kikerülésével is történhet (parenterálisan).

Befecskendezésre szánt steril oldatok-injectio.

2.18. A gyógyszerformák alkalmazására vonatkozó általános jellemzők

Mind a gyógyszertári, mind a házilag előállított készítményeknél az adagok kiszá-

mítása, a drogra vonatkoztatott szokásos adag. Az enyhe hatásúaknál az egyszeri
adag 1g.

A gyógyteakeverékeknél ne haladja meg az összetevők száma az 5-öt. (Rácz Gábor,

Rácz Kotilla Erzsébet, Szabó László Gy. , 2012).

2.19. A Gyógynövények drogjai

A legtágabb értelemben azokat a növényeket, amelyeket a rendelkezésre álló iroda-

lom, és a hagyományok szerint gyógyítás céljára használtak, és használnak. Az
Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint jelenleg 20 000 a számon tartott, elis-
mert gyógynövény.

Egyesek a drog szót a kelta droch꞊rossz, mások a német drog꞊száraz, vagy az illír
drug ꞊ drága szóból eredeztetik. Mindegyik tartalmaz a drogra vonatkoztatható uta-
lást. A drog kifejezés az utóbbi időben rosszalló jellegűvé vált. Sokak számára a
kábítószer fogalma jelenik meg a név használatával, ezért a növényi drog (cude
drug) megnevezés sokkal célszerűbbnek bizonyul.

21
Az érvényes magyar gyógyszerkönyvben, állati, és növényi drog megjelölés is sze-
repel.

A Gyógyszerkönyv, és a Magyar szabvány meghatározás szerint a drog:

- a felhasznált gyógynövény legtöbb hatóanyagot, illetve hatóanyag-együttest

tartalmazó része, amelyet főként szárítással tartósítanak,
- növényi nyersanyagból előállított termék (illóolaj, gyanta, balzsam, zsíros-
olaj)
- növényi nyersanyagból átalakítással nyert anyag (orvosi szén, kátrány).

A drogok elnevezésére vonatkozó 1929 Brüsszelben tartott II. Nemzetközi gyógy-

szerész értekezlet határozatot hozott a drogok egységes elnevezésére. Ez úgy tevő-
dik össze,hogy a növény latin nevének birtokos esete, valamint a fajnév abban az
esetben ha ugyanazon nemzetségből több faj képez drogot. Másodikként pedig a
növény használatos szervének tudományosan elfogadott latin neve alanyesetben. A
drogok neveit egyes számban használják. pl. Althaeae folium , a növény latin neve :
Altaeae officinalis L. , a növény használatos része a folium.

A magyar nevét többnyire úgy képezzük, hogy a magyar nevét, és a használatos

részét egybeírjuk. Pl.: kutyabengekéreg, édesgyökér, rozmaringolaj, szarkalábvirág.
Ezen kívül gyakran szerepel még a drogok származására, gyűjtési helyére, kiviteli
kikötőjére, a drog alakjára, színére, tisztítására, az elkészítés módjára,és minőségére
vonatkozik.

2.20. A hatóanyag fogalma

A gyógynövények abban térnek el a növényvilág többi tagjától, hogy gyógyászati

értékkel bírnak. Bennük bizonyos vegyületek halmozódnak fel, amik gátolják a
mikroorganizmusok keletkezését, és jótékony hatást fejtenek ki az emberi szerve-
zetre.( Bernáth,2000)Hatóanyagoknak nevezzük „az emberi szervezetre kedvezően
ható, kóros folyamatokat megelőző, gátló, illetve gyógyító hatású anyagokat.” (Ber-
náth, 2000,29.o.).

Elsőként Paracelsus fedezte fel a gyógynövényekben rejlő hatóanyagokat. Megfo-

galmazta a „quinta essentia „, avagy az ötödik lényeg létezését. Azokat az anyago-
kat tekintjük hatóanyagoknak, amelyeknek igazolható hatásuk van. A növények
kémiai összetétele az összes bennük lévő anyagot magába foglalja, ezeket
beltartalmi, illetve tartalmi anyagoknak nevezzük.

Hatás szempontjából megkülönböztetünk biológiai, farmakológiai, és terápiás ha-

tást. A szakirodalomban hatóanyag fogalmán kívül létezik még számos más elneve-
22
zés is, mint például tartalomanyag, kísérőanyag, vezetőanyag, és ballasztanyag.
Ezek között van bizonyos átfedés, ezért ezeket a rokon fogalmakat egy-egy mondat-
tal határozzuk meg.

„Tartalomanyag: az adott drogra jellemző kémiai alkotórészek összessége.”

„Hatóanyag: a drog, (a gyógynövény) gyógyhatásáért felelős vegyületcsoport.”

„ Kísérőanyag: a drog tartalomanyagain belül a hatóanyagok hatását elősegítő, de

önmagukban nem kifejezett élettani hatású anyagcsoport.”

„Vezetőanyag: a drog beltartalmi minősítésére szolgáló, a drogra jellemző anyagok,

amely nem feltétlenül azonos a hatóanyaggal, de jelenléte, és mennyisége a drog
azonosságát (identitását), és minőségét jellemzi.”

2.21. A hatóanyagok csoportosítása

A gyógynövények hatóanyagait hagyományosan négy csoportra oszják: alkaloidok,

glikozidok, illóolajak, egyéb hatóanyagok.

2.21.1. Alkaloidok
Az alkaloid fogalma Messnertől származik. Olyan N-tartalmú növényi anyagok,
amelyek bázikusak, sót képeznek a savakkal, és az emberi szervezetre erős, és jel-
legzetes fiziológiai hatást fejtenek ki. (Novák 1975) Nehéz őket pontosan körülha-
tárolni, mert rendkívül változatosak. Hegnauer (1962-1986) kémiai és biokémiai
szempontoktól függően az alkaloidokat három alcsoportba sorolja:

- valódi alkaloidok: aminosavakból keletkezett N-heterociklusos vegyü-

letek.
- protoalakaloidok (aminosavakból létrejött nitrogént alifás láncban tar-
talmazó vegyületek).
- pszeudoalkaloidok (Nem aminosavakból keletkezett N-tartalmú növé-
nyi vegyületek).(Bernáth, 2000).

„Az alkaloidok nitrogéntartalmú másodlagos növényi anyagcseretermékek”. Kb

7000 képviselőjét ismerjük. Kémhatásuk általában bázikus, ízükre a keserű íz jel-
lemző. Legfontosabb jellemzőjük a specifikus, és erős terápiás hatás, ami gyakran a
központi idegrendszert célozza meg.

Alapszerkezetük szerinti csoportosításuk:

- Pirrilizidin (szenecionin)
- Tropán (atropin, szkopolamin, kokain)
- Izokinolin (papaverin, morfin,kodein)

23
 - Indol (ergometrin,vinkrisztin,reszerpin,sztirhin)
- Purin (koffein,teobromin)

Mivel erős hatású vegyületekről van szó, ezért fontos betartani a pontos adago-
lást, ezért gyógyszertári készítményekben alkalmazhatók.

Alkalmazásuk:

Fitoterápiás célra:

- Fekete nadálytő (Symphtum officinale L.)

- Vérehulló fecskefű (Chelidonium majus L.)

A hatóanyagra jellemző gyógynövények:

- Nadragulya (Atropa belladonna L.)

- Beléndek (Hyoscyamus niger L.)
- Csattanó maszlag (Datura stramonium L.)

Élvezeti szerként fogyasztható növények (melyek javaslata illetve szabályozása le-

het a fitoterapeuta feladata):

- Kávé (Coffea arabica L.)

- Kakaó (Theobroma cacao L.
- Kóla (Cola nitida L.)
- Tea (Camellia sinensis L.)

(http://mammy.uw.hu/txt/fito/hato.htm#_Toc63950766)

2.21.2. Glikozid tartalmú drogok

Eltérő kémiai felépítésű, és fiziológiai hatású vegyületek. Különböző anyagcsere
úton keletkeznek. (Bernáth, 2000).

Egy vagy több cukormolekulából, és egy nem cukor jellegű molekulából (glikon)
álló vegyületek. Általános jellemzőjük, hogy már kis mennyiségben is nagyon erős
hatásúak.

Kémiai szerkezetük alapján különbözőek lehetnek.

Fenolos glikozidok: ezek jelentős része lúgos környezetben fejti ki hatását.

Főként húgyúti fertőzésekre (arbutin,szalicin).

Antraglikozidok( antranoidok-hashajtók.).

24
 1. A vékonybélből az enzimek hatására felszabaduló aglikonok gátolják a
víz, és nátrium felszívódását, ezáltal fokozzák a bél perisztaltikáját, és a
bélsejtek nyáktermelését, és vízkiválasztását.
2. Szívglikozidok: szív munkáját jelentősen serkentik:

- A szívizomzat összehúzó erejét fokozza

- A szívfrekvencia csökkentésével
- A szívizom ingerületvezetésének csökkentésével
- A perifériás keringés javításával

3. Kéntartalmú glikozidok illékonyak, csípősek

4. Iridoid glikozidok, amelyek bizonyos keserűanyagokkal társulnak,

cianogén glikozidok, melyeknél kedvezőtlen körülmények közt mérgező
anyagok szabadulnak fel (csonthéjas magvaknál, pl. keserűmandula).

Növények:

Fenolos glikozidok:

Fontos szerepük van a baktériumok, és a kórokozó gombák fejlődésének gátolásá-

ban.

- Medveszöllő (Arctostaphylos uva-ursi L)

- Csarabfű (Caluuna vulgaris L.)
- Fehér fűz (Salix alba L.)

Antraglikozidok

Az aglikonjuk antracénvázas. A bengefélékben, és a keserűfélékben vannak jelen.

Kitűnő hashajtók. A vesekőbetegségek kezelésére szolgáló gyógyszerek előállításá-
ra is felhasználták.

- Kutyabenge (Rhamnus frangula L.)

Szívglikozidok

- Gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata L.)

- Májusi gyöngyvirág (Convallaria majalis L.)
- Tavaszi hérics (Adonis vernalis L.)
- Szúrós gyöngyajak (Leonurus cardiaca L.)

25
 ( http://mammy.uw.hu/txt/fito/hato.htm#_Toc63950759)

2.21.3. Illóolajok
Nem egységesek, hanem különböző vegyületeknek, (nagyrészt terpéneknek, terpén-
származékoknak) az elegyeiből állnak. Az illóolaj elnevezés a gyakorlati technoló-
giai eljárásra utal. Ezek vízgőzzel lepárolhatók, vízben nem, vagy nagyon rosszul
oldódnak. Szobahőmérsékleten elpárolognak, jellegzetes intenzív szag- és ízvilág
jellemzi őket. (Bernáth, 2000).

Kémiailag sokféleség, viszont fizikailag egységes tulajdonság jellemzi őket:

- illékonyak
- illatosak
- zsírban, és vízben jól oldódnak
- vízgőz desztillációval, vagy préseléssel állíthatók elő
- nem homogének, nagyon sok komponensből tevődnek össze. Könnyen fel-
szívódnak a nyálkahártyán keresztül, és gyorsan bekerülnek a véráramba.

Legfontosabb hatásaik:

- Gyulladáscsökkentő, és -gátló - azaz antiflogisztikus (kamilla, árnika)

- Szélhajtó - azaz karminatív (kömény, ánizs)
- Emésztést serkentő, epehajtó - sztomachikus, koleretikus (szurokfű, bors-
menta)
- Vizelethajtó - azaz diuretikus (boróka)
- Köptető - azaz expectoráns (kakukkfű)
- Simaizom-görcsoldó - azaz spazmolitikus
- Bőrizgató, helyi vérellátást fokozó - (rozmaring)
- Mikroorganizmusok növekedését és szaporodását gátló - antibakteriális

Jellemzően illóolajokat tartalmazó gyógynövények:

- Levendula (Lavandula angustifolia Mill.) – linalool

- Kakukkfű (Thymus vulgaris L.) – thymol
- Kamilla (Matricaria recutita L.) – kamazulén
- Borsmenta (Mentha piperita L.) – mentol
- Kömény (Nigella sativa L.) – karvon

2.21.4. Keserűanyag tartalmú drogok

Szerkezetük kémiai szempontból nagyon változatos, viszont közösen jellem-

zi őket a keserű íz, és vízoldékonyság. Fokozzák a nyálelválasztást, a gyo-
mor sósav- és pepszintermelését. Reflexes és hormonális úton is hatnak. In-
26
 gerli a receptorokat az intenzív íz által, ezzel javítják az étvágyat, és az
emésztést. A hasnyálmirigy ingerlését is serkenti, mely által segíti az inzulin-
termelést így a 2-es típusú diabétesz betegségben szenvedőknek a kiegészítő
terápiájában is javallt. A hatásért a keserű íz felelős, ezért ezeket a kivonato-
kat ízesíteni nem szabad.

- Fehér ürömfű (Artemisia absinthium L.)

- Ezerjófű (Centaurium erythraea Rafn.)
- Benedekfű (Cnicus benedictus L.)
- Tárnics (Gentiana lutea L.)
- Gyermekláncfű (Taraxacum officinale Web.)

2.21.5. Csípős anyagok

Eltérő kémiai felépítésűek. Jellemzőjük, hogy a bőrbe kerülve izgatják a ter-

mo- és fájdalomérző végkészüléket. Javítja a bőr vérkeringését a mélyebb ré-
tegekben is. A hisztamin a távolabbi szövetekben is hat. Nagy felületen al-
kalmazva segíti a szervezet anyagcseréjét és aktivitását. Ízületi és reumatikus
fájdalmakra, lumbágó és izomgyulladásra alkalmazzák. Gyulladásgátló és
görcsoldó hatással is bírnak,. A bizonyos bőrfelületet ellátó gerincagyi szeg-
mentumok irányítása alá tartozó belső szervekben vérbőség fokozó, és
simaizomgörcsoldó hatásért felelősek. Légúti megbetegedéseknél, tüdő és
mellhártyagyulladás esetén a kezelt felületre helyezett pakolás segíti a nyák-
oldást. Belsőleg alkalmazva fokozza a nyál és gyomornedvtermelést.

Jellemzően csípős anyagokat tartalmazó növények:

- Fokhagyma (Allium sativum L.)

- Paprika (Capsicum annuum L.)
- Kurkuma (Curcuma xanthorrhiza Roxb.)
- Fehér mustármag (Sinapis alba L.)

2.21.6. Szerves savak

A növényekben szabadon, vagy sók formájában fordulnak elő (almasav, cit-

romsav, oxálsav). Fontos ízanyagok, és fokozzák más anyagok kioldódását.

Jellemző gyógynövények:

- Fekete bodza (Sambucus nigra L.)

- Fekete áfonya (Vaccinium myrtillus L.)

27
2.21.7. Szaponin tartalmú drogok

Olyan glikozidos jellegű anyagok, amelyek vízzel keveredve, rázás hatására ha-
bot képeznek. Felületaktív anyagok, amelyek egy vízoldékony, és egy vízben
nem oldódó molekulából állnak. Speciális felépítésükkel segítik az egyes olajok
vízben való eloszlását, ezt emulgeáló hatásnak nevezik.

Kémiai kötésük alapján három csoportot alkotnak:

- Triterpének (kankalinfélék, borostyánfélék)

- Szteroid szaponinek (egysziküekben)
- Szteroidalkaloidok (burgonyafélék, meténg félék)

A vízben oldott szaponinok kesernyés, csípős ízűek. Véráramba kerülve

hemofíliát okoznak, ezért alkalmazzák szájon át. Megváltozataják a sejtek nyál-
kaáteresztő képességét, ami által a lerakódott nyálka felhígul, a nedvesség kivá-
lasztódása által. Segítik a a középső légutak csillós nyálkahártyájának aktivitá-
sát. Reflexextoráns hatásuk van, amely segíti a gyomornyálkahártya irritációja
által, reflexes úton fokozódik a hörgők nyálkaelválasztó hatása.

Jellemző gyógynövényei

- Édesgyökér (Glycyrrhiza glabra L.)

- Vadgesztenye (Aesculus hippocastanum L.)
- Kankalin (Primula veris L.)
- Ökörfarkkóró (Verbascum phlomoides L.)
- Aranyvessző (Solidago canadensis L.)

2.21.8. Szénhidrátok és kovasavak

Ezek a nitrogénmentes vegyületek hidrogénből, oxigénből, szénből állnak. A

sejtek energiaforgalmában nélkülözhetetlenek. Polimerizálódásuknak köszönhe-
tően mono-, oligo-, és poliszacharidok. Homo-, hetero- és poliszacharidok lehet-
nek építőelemeik következtében.

Lehetnek egyszerű, és összetett szénhidrátok

Egyszerű szénhidrátok: Édes ízűek, 5-6 tagból állnak.

1. Monoszacharidok

28
  Szőlőcukor
 Gyümölcscukor
 Galaktóz

2. Oligoszacharidok

A molekulaszám emelkedésével csökken az édes ízük. Ozmotikus aktivitás jel-

lemzi őket.

- cukor
- tejcukor
- malátacukor

Összetett szénhidrátok: Ezek glikozikus kötésben álló cukrok, és 6 tagszámnál

nagyobbak. Ezek lehetnek felszívódók, és fel nem szívódók, amelyek vízben
kolloid-jellegű oldatokká válnak, amely által nyálkahártya védő, és nyugtató ha-
tás jellemzi őket.

Felszívódók:

- keményító
- inulin
- nyálkák

Fel nem szívódók:

- cellulóz
- mézgák
- lignin
- pektin

Kovasav

A szilícium égésterméke, homeopátiában alkalmazzák bőr – köröm- és hajproblé-

mák kezelésére.

- Csalán
- Tüdőfű
- Mezei zsúrló

29
 2.21.9. Cserzőanyagok

Növényi eredetű természetes anyagok (taminok), amelyek a fehérjékkel elegyedve

folyadékban csapadékot képeznek. Kémiailag eltérő szerkezetűek. Nitrogént nem
tartalmazó, részben alkoholban, részben vízben oldódó nagy molekulájú vegyület-
csoportok. Létesíthet kémiailag gyengébb kötést, ekkor reverzibilis, adsztrigens ha-
tásról beszélünk, ha stabilabb, kovalens kötést létesítenek, akkor pedig cserzés jön
létre.

Hatásai: Összehúzó, vérzéscsillapító, gyulladásgátló hatása van. Bakteriosztatikus

hatást is kifejt, amely által a felülfertőzés megakadályozásában jelentős szerepet
játsszik. Erős komplexképző hatásuk révén a nehézfém okozta mérgezések ellen-
anyagai.

Legfőbb felhasználásai:

Belsőleg: gyomor és bélnyálkahártya akut problémái (hányás, hasmenés).

Külsőleg: ekcémás problémák, szájüregi- torokgyulladás, fagyási sérülések, hámsé-

rülések.

Jellemző gyógynövények:

- Tölgy (Quercus robur L.)

- Dió (Juglans regia L.)
- Libapimpó
- Szeder
- Zsálya

(http://mammy.uw.hu/txt/fito/hato.htm#_Toc63950759).

2.21.10. Balzsamok és gyanták

Vízben nem oldódó vegyületek, melyek összetétele rendkívül különböző. A bal-

zsamok külső beavatkozás nélkül is termelődnek. Állaguk sűrűn folyó. Lehetnek
kóros váladékok, melyek úgy keletkeznek, hogy egyes fák kérgét eltávolítják, és
hővel, vagy maró anyaggal kezelik.

Balzsamok:

- Tolubalzsam ( Balsamum Tolutanum) : Legfontosabb hatóanyagai a gyűrűs

észterek.

30
 - Perubalzsam: antiszeptikus tulajdonsága van, és fokozza a szövetek újrakép-
ződését is.

A gyanták szilárd halmazállapotúak, amelyek csak szesszel vonhatók ki az egyes

növényi részekből. Ezután kicsapódásukhoz szükséges vízzel hígítani. Fenilpropán
– származékok (lignánok) is szerepelnek az összetételükben. Pl. az Amerikai tojás-
bogyóból Podophyllum peltatum nyert podoffillotoxinok. A fenyőgyantában
lignánok mellett diterpének is találhatók.

Alkalmazásuk: Külsőleg alkalmazzák. Sejtosztódást gátló, és a sejteket elpusztító

hatásuk ismert.

2.21.11. Lektinek

Azokat a fehérjéket, vagy származékaikat nevezzük lektineknek, amelyekre legjel-

lemzőbb, hogy megkötik a cukrokat. Megköthenek szabad cukormolekulákat, és
akár nagyobb molekulatömegű poliszacharidokat is képesek megkötni.

Ezeknek cukrokhoz való kötődésük lehet fajlagos, pl. a babnál, aminek a lektinje a
béta-D –piranozil –galaktózhoz kapcsolódik, és nem fajlagos, mint a búza, amely-
nek a csírájának a lektinje , amely különböző mono- és oligoszacharidokkal lép re-
akcióba. Egyes enzimek és ellenanyagoknak is képesek a cukrokat megkötni.
Mindhárom csoportba tartozó fehérjék, és származékaik gyűjtőneve affinitin

Az egész növényvilágban fellelhetők. A magasabb rendű növényeknél a hüvelyesek

családjában elsősorban. Egyes részei toxikusak, ezeket régen toxalbuminoknak ne-
vezték. Főzés során elbomlanak. Nyersen a babban, zöldborsóban, földimogyoró,
lencse, szója , ricinus magvaiban találhatók.

Az izolált lektinekkel meghatározhatók a vércsoportok. A különböző vércsoportok

meghatározására, különböző növények szükségesek.

Nagy szerepet játszanak még az onkológiai, immunológiai, és szövettani vizsgála-

tokban.

2.21.12. Ásványi anyagok

Ezek rendszeres bevitele a hatóanyagokkal történik, bár a helyes táplálkozásnak
tartalmaznia kell a megfelelő ásványi-anyag mennyiséget.

Kálium

Folyamatosan ürül, ezért állandóan szükséges pótolni. Fontos káliumforrások a

gyümölcslevek, és egyes gyógyteák. Főként az erdei mályva (Malva sylvestris), kék

31
irngó (Eryngium planum), a párlófű (Agrimonia eupatoria), és főleg a pitypang
(Taraxacum officinale).

A káliumhiány nyelési nehézségben, izomgyengeségben, szívgyengeségben nyilvá-

nul meg. Okozhatják egyes gyógyszerek, valamint hányás, hasmenés is.

Normális táplálkozási viszonyok mellett napi 4-5 g kerül a szervezetbe.

Nátrium

A szervezet nátriumigényét, ami csak napi 1-2 g, fedezik az állati eredetű fehérjék.
Túladagolása viszont magas vérnyomást okoz, ezért érdemes a túlzott állati eredetű
fehérjetáplálkozás helyett növényi táplálkozást beiktatni. pl. gyümölcsnapok.

Magnézium

A szívműködéshez a kálium mellett magnéziumra is szükség van. A koszorúér bán-

talmaira, és szívritmus -zavarokra is hatékony. Megtalálható a csipkerózsa bogyójá-
ban.

Cink

Néhány enzim felépítésében vesz részt. Napi szükséglet 10-15 mg. Ezt tartalmazza
200 g erdei mályva, vagy palástfű.(Rácz, Rácz, Szabó, 2012)

2.22. Legfontosabb gyógyszer és gyógynövény kölcsönhatások

Bár már egyre többen ismerik a gyógynövények jótékony hatásait, és az utóbbi

időkben egyre többen alkalmaznak étrend kiegészítőket is. Azonban a gyógynövé-
nyek egymásra, és a gyógyszerekre gyakorolt kölcsönhatásait nagyon kevesen isme-
rik, és kevesen vannak velük tisztában. Sokat a gyógynövényeket ártalmatlannak
tartják, és úgy alkalmazzák, hogy közben semmilyen nemű ismeretük nincs arról,
milyen károkat okozhatnak egyes gyógynövények egyidejű alkalmazásával . A
rendszeresen gyógyszert szedők sok esetben használnak különböző teakeverékeket,
és étrend kiegészítőket kiegészítő kezelésként. Fontos lenne ezek hatásainak az is-
merete szélesebb körökben. Lényeges momentum lenne, ha egyre többen ismernék
a gyógynövények megfelelő alkalmazását.

Itt a leggyakrabban alkalmazott gyógynövények ismert interakciójáról említek né-

hányat.

32
 2.22.1. Fokhagyma (Allium sativum)
Magas vérnyomás betegségekben, és bizonyos szívbetegségekben alkalmazzák jó-
tékony hatásai révén. Mindemellett zsírcsökkentő hatással is bír. Vérlemezkéket
összecsapzó, alvadás gátló hatása van,ezért fokozhatja egyes alvadás gátló gyógy-
szerek hatását, vérzékenységet okozva. Fokozza a paracetemol tartalmú lázcsillapí-
tók, és nátha-ellenes gyógyszerek hatását, mely által, bár felerősíti a lázcsillapító
hatást, de a májra kifejtett toxikus hatás miatt nem javallt az együtt alkalmazása.

2.22.2. Csípős paprika, és chili bors ( Capsicum)

Kivonata a capsaicin helyi vérbőséget okoz, és az érző idegvégződésekben heveny,
izgató hatást vált ki. Ez magyarázza a csípős ízét. Bőrre és szembe kerülve nyálka-
hártya, és kötőhártya izgató. Jelentős hatása pedig az, hogy a kezdeti izgató hatás
elmúltával az idegvégződések szinte teljesen érzéketlenné válnak a fájdalominge-
rekkel szemben. A paprika nemzeti büszkeségünknek számít. Fő hatóanyaga a
capsaicin, melyet évtizedek óta egy magyar kutató vizsgál, és fájdalomcsillapító
hatását molekuláris biológiája révén ismertette meg. A gyógyszerlebontó enzimek-
kel való kölcsönhatása függ az alkalmazás időtartamától. Véralvadásgátlókkal
együtt alkalmazva ugyancsak vérzésveszélyt okozhat. Egyes vérnyomáscsökkentő
gyógyszerekkel az ACE –gátlókkal léphet kölcsönhatásba. Vérbőséget okozó tulaj-
donsága révén segítheti ezen gyógyszerek felszívódását, és mindemellett ezek mel-
lékhatását a köhögést is fokozhatja. Hörgőtágító, légzésjavító theophyllinnek a hatá-
sát szintén fokozhatja. (http://members.iif.hu/lakner/hio_farmakogenomika.htm)

2.22.3. Orbáncfű (Hypericum perforatum)

Hangulatjavító, alvászavarokban, és depresszióban alkalmazzák. Képes felfokozni
egy bizonyos gyógyszerlebontó enzimcsalád működését, ezért körültekintően kell
alkalmazni. Ez úgy nyilvánul meg, hogy az egyes gyógyszerek vérszintje, így hatá-
suk csökken, majd hirtelen elhagyáskor fokozódik, és toxikus mérteteket is ölthet.
az AIDS gyógyszerek , és a fogamzásgátlók nem érik el a megfelelő vérszintet az
előbb említett mechanizmus következtében, így együtt alkalmazásuk nem javallt.
Előfordulhatnak menstruációs cikluson kívüli vérzések is. A hörgőtágító digoxin
hatását is gyengítheti, valamint a szervátültetésen átesett betegek által szedett szerv-
kilökődést megakadályozó ciklosporin hatását végzetes módon lecsökkentheti. Mi-
vel az orbáncfű fő hatóanyaga a kedélyjavító tulajdonságért felelős hypericin , ami a
monoamino-oxidáz( MAO) rendszerre fejt ki gátló hatást. A tyramin nevű aminosa-
vakban gazdag élelmiszerekkel együtt fogyasztva súlyos, eszméletvesztéssel járó
vérnyomás emelkedést okoz. Más kedélyjavítókkal együtt alkalmazva pedig úgyne-
33
vezett szerotonin szindrómát idézhet elő, mely remegéssel, zavartsággal, izzadással
párosul.

(http://members.iif.hu/lakner/hio_gyogynoveny_interakciok_2.htm)

3. Anyag és módszer

3.1. Anyag

Kutatásomat Magyarország felnőtt lakossága körében végeztem. A vizsgált szemé-

lyeket az ismerőseim köréből választottam ki. A nemek szerinti megoszlásuk 36
férfi, 182 nő. Az alapsokaság 218 fő. Átlagéletkoruk 43.6 év. A vizsgált személyek
egészséges emberek, akik túlnyomórészt ismerik, és alkalmazzák a gyógynövénye-
ket, és bizonyos formában részt vesznek az egészségmegőrzésben. A felmérésemből
kiderült, hogy bizonyos kérdésekben nagyon megoszlanak a vélemények, mások
esetében viszont túlnyomórészt egyeznek a nézőpontok.

3.2. Módszer

Az adatfelvétel ideje 2014. novemberétől 2015. áprilisig terjedő időintervallum.

Alkalmazott kutatási módszer:

- Kérdőíves felmérés

Kérdőívem címe: Gyógynövények szerepe az egészségmegőrzésben. 3 nyitott és 17

zárt kérdést tartalmaz. Kutatásommal a résztvevők gyógynövény fogyasztási szoká-

34
sait valamint az egészségmegőrzéssel kapcsolatos nézőpontjaikat illetve az abban
való részvételüknek intenzitását vizsgáltam. Felmérést végeztem arról, hogy meny-
nyire jártasak a gyógynövények világában, illetve ismereteik milyen mértékűek az
alkalmazásukkal kapcsolatosan. Vizsgálatom tárgyát képezte még továbbá, hogy
milyen igényeik merülnek fel az egészségmegőrzés, és gyógynövények fogyasztási
szokásainak fejlesztésére.

4. Eredmények ismertetése, megbeszélés

4.1. Kérdések vizsgálata

Az egészségmegőrzéssel kapcsolatos kérdések:

- Mit ért Ön egészségmegőrzés alatt?
- Ön szerint miért fontos a betegség megelőzés?
- Mit tesz Ön az egészségéért?
- Vett-e már Ön részt egészségmegőrző programban?

Az első kérdésemben arra voltam kíváncsi, hogy mit jelent a vizsgált személyek
számára az egészségmegőrzés, és mivel azonosítják leginkább ezt a fogalmat. Leg-
többen (42.5 %) az egészséges táplálkozással azonosítja leginkább az egészségmeg-
őrzést. A ranglistán a 2. helyen áll a mozgás és a sport, amit a válaszadók 41,5 % -a
tart fontosnak, és csak kis részük (10,2 %) alkalmaz étrend kiegészítőket. Az egyéb
válaszok közül többen említik a lelki egészséget, és a stresszmentes élet fontosságát.

A második kérdésemben arra kerestem a választ, hogy a vizsgált személyek hogyan

vélekednek a betegségmegelőzésről, és miért tartják leginkább fontosnak ennek
meglétét. A válaszadók közül (53,2 %) a legtöbben a betegségekkel járó kellemet-
lenségek elkerülését jelölték meg. A válaszadók szerint a ranglistán a második he-
lyen (ezt a válaszlehetőséget 25,1% választotta) kevesebb ráfordítás mind időben, és
energiában áll. A költséghatékonyságot a válaszadók 17,5 %-a tartotta fontosnak,
35
míg az Egyéb válaszlehetőséget 4,5 % jelölte be. Itt többen jelölték meg az életmi-
nőség fontosságát.

A válaszadók közül a legtöbben (36.9%) az egészséges táplálkozással járulnak hoz-

zá az egészségmegőrzésükhöz. Második helyen (30,6%) a szűrővizsgálatok látoga-
tása áll, a sportot pedig 27,8 % végez. Az egyéb kérdésben pedig többen választot-
ták az étrend kiegészítők alkalmazását.

Egészségmegőrző programok közül a legtöbben (34,7%) szűrővizsgálaton vettek

részt. Második helyen a kirándulás áll. A válaszadók 33, 9%-a a kirándulást válasz-
totta. Az egészséggel kapcsolatos előadáson 19%, kiránduláson 22,9%, míg egész-
ség napokon 17,8% vesz részt.

A gyógynövényekkel kapcsolatos kérdések:

- Ön szerint miért hasznosak a gyógynövények?
- Milyen formában használja a gyógynövényeket?
- Milyen formában próbálna még ki szívesen gyógynövényeket a fent felsorol-
tak közül?(természetesen azok közül amit még nem próbált).
- Milyen esetben használ gyógynövényeket?
- Jelölje be az Ön által alkalmazott gyógynövényeket!
- A fent felsoroltak közül ismeri-e azok felhasználási területeit, amiket még
nem alkalmazott? Ha igen, melyiket?
- Honnan szerzett információt az Ön által használt gyógynövényekről?
- Mit tart fontosnak egy gyógynövény megbízhatóságában?
- Van-e valamilyen kipróbált receptje?

A gyógynövények a legtöbb válaszadó szerint (32% ) azért hasznosak, mert

természetes anyagok. A válaszadók közül 19,1% számára azért, mert nincs
számottevő mellékhatásuk, 18,6% szerint a hatóanyagtartalmuk miatt tartja
leginkább hasznosnak. 14,5% azért tartja hasznosnak, mert rendkívül válto-
zatos formában alkalmazhatók.9,5% szerint megfelelő ismeret mellett önál-
lóan is gyűjthetők. A válaszadók 5,5% szerint árban kedvezőek.

A felmérésben résztvevő személyek közül legtöbben (26,7%) tea formájában

használja a gyógynövényeket. A második helyen a krémek használata

36
 (22,5%) áll. Fűszerként (17%) alkalmazza. Tablettaként 8,7%, oldatként
8,3%. Étrend kiegészítőként 8,2%, szörpként 7,5%.

Legtöbben a még nem az általuk még nem próbált gyógynövények közül fű-
szer, szörp, és oldat formájában próbálnák ki, de alkalmaznák még tabletta,
krém formájában is.

A felmérésben részt vevők közül legtöbben (28,8%) betegségben való kiegé-

szítő kezelés céljából használják a gyógynövényeket. 28, 5 % egészségmeg-
őrzésre alkalmazza őket. A harmadik leggyakoribb alkalmazási forma az
élelmiszerek ízesítése (16,2%), ezt követi a szépségápolás céljára történő fel-
használás, és végül utókezelés céljára csupán 9,9 % alkalmazza.

Az alkalmazott gyógynövények közül a válaszadók legtöbben a kamillát je-

lölték be, ami nem okoz meglepetést, hiszen sokoldalúsága miatt rendkívül
népszerű. Rangos helyet foglal még el a körömvirág (10,8%), a csipkebogyó
(10%), a citromfű (8,4%), és a hárslevél (7,2%), bodzavirág (7,2%), csalán
(7%) a borsmenta (7%), a kakukkfű (6,8%) és a levendula (6,8%). Kevésbé
népszerűek a cickafark (4,4%), a zsálya (3,5%), a máriatövis (2,3%), a gala-
gonya (1,8 %), az orbáncfű (1,5%), és az aranyvessző csupán (0,5 %).

A válaszadók nagy része nem ismeri annak a gyógynövénynek a felhasználá-

si területeit, amelyet még nem alkalmazott.

A résztvevők közül legtöbben az általuk alkalmazott gyógynövényekről internetről

informálódnak (29%), ezt követi a könyvek által szerzett információ(20,6 %). Az

37
ismerősök véleményére a megkérdezettek 19,6 %-a alapoz, míg az orvos,szakember
tanácsát csupán 15,3 % kéri ki. 8,1 % folyóiratokból tájékozódik, míg a reklám által
csak 4,6 % informálódik. Az egyéb válaszban többen a családi hagyományt, és saját
tapasztalatot is megjelölték.

A gyógynövények megbízhatóságában a válaszadók a legfontosabbnak a né-

pi hagyományokat (33,7 %) tartják. Sokan tulajdonítanak nagy jelentőséget
az ismerősök véleményének is (33,3 %). Meglepő módon kevesebben fektet-
nek bizalmat a kutatásba (29,1 %), és csak elenyésző a reklámok népszerűsé-
ge e téren(1,8%). Az egyéb válaszban pedig többen saját tapasztalat által tart-
ják megbízhatónak a gyógynövényeket.

38
A megkérdezettek nagy részének nincs kipróbált receptje, de szép számban akadnak
olyanok is akik használnak különböző házilag elkészíthető keverékeket.

A gyógynövények marketingjével kapcsolatos kérdések:

- Hol vásárol szívesebben gyógynövényeket?

- Ha gyógynövényt vásárol, mi motiválja Önt legfőképp a vásárlásban?
- Milyen módon szerzi be a gyógynövényeket?

A válaszadók közül legtöbben (31,5%) szakboltban vásárolnak gyógynö-

vényt. A második helyen a gyógyszertár áll 30,1 %-al. Ezt követi a ranglistán
a drogéria, míg a piacon 5,7 %, és szupermarketben csupán csak 3,8 % vásá-
rolna. Az egyéb válaszban a saját termesztést, gyűjtést, és internetes vásárlást
is megjelölték.

A gyógynövényvásárlásban leginkább a megbízhatóság (37,3%) motiválja a

válaszadókat. A megbízhatóságot (37,3%) tartja a legfontosabbnak, míg csu-
pán az árat csak 21,1% tartja lényegesnek. Kevésbé számít a márka (3%), és
a csomagolás (2,1%).

A felmérésben résztvevők közül legtöbben (70,2%) vásárlás útján szerzik be

a gyógynövényeket. Ettől messze elmarad (14,6%) a termesztés és a gyűjtés
(13,2%).

A gyógynövények és az azokkal kapcsolatos szolgáltatások fejlesztésé-

re vonatkozó kérdések:

- Milyen gyógynövényekkel kapcsolatos programon venne részt ?

- Ha Ön egy falusi ökoturizmus szolgáltatásait veszi igénybe, milyen módon
találkozik a gyógynövényekkel szívesen?
- Milyen kezeléseken venne szívesen részt, ha egy wellness szállodában pi-
henni vágyna?
- Ön szerint mivel lehetne még a gyógynövényeket ismertebbé tenni?

A gyógynövényekkel kapcsolatos programok közül legtöbben (38%) egészség-

napokon,a válaszadók 31,9%-a pedig előadáson venne részt. A ranglistán a har-
madik helyen a gyógynövénygyűjtés (27,2%) szerepel. Az egyéb válaszban a

39
 megkérdezettek közül csupán négyen nem vennének részt semmilyen progra-
mon.

A felmérésben részt vevők közül a legtöbben gyógyteákat, és szörpöket próbál-

nának ki. Ezt követően (21,7%) gyógynövénygyűjtésben venne részt. Különböző
házi szereket 21 % próbálna ki. Javasasszonnyal és bácsival 17,5% beszélgetne
szívesen, míg gyógynövénytermesztésben 10% venne részt, míg az egyéb vá-
laszban csak 3-an nem vennének részt semmilyen programban.

A válaszadók nagy része (32,1%) gyógynövényes masszázst, és pakolást venne

igénybe egy wellness szállodában. Méregtelenítő kúrán 24,2% venne részt. A
kozmetikai szépségápolást 17,1%-a venné igénybe. Gyógynövénygyűjtő kirán-
duláson 15,3 % venne részt. Legkevesebben pedig az ülőfürdő iránt mutatnak
érdeklődést.

A válaszadók nagy részének (29,9%) véleménye szerint ismeretterjesztő műso-

rokkal lehetne a gyógynövényeket népszerűsíteni. Nem sokkal marad el szak-
emberek képzése területen, ami 29,3% szerint lényeges. 16,3% szerint internetes
információkkal is lehetne növelni a népszerűséget. A megkérdezettek 14,1%
előadássorozattal népszerűsítené a gyógynövényeket, 8,2% pedig folyóiratok ál-
tal.

4.2. Megbeszélés

Kutatásom által a feltett hipotézisekre választ kaptam, és feltételezéseim helytálló-

nak bizonyultak. Kérdőíves felmérésemben Magyarország felnőtt lakossága vett
részt, akik az ismerőseim köréből kerültek ki. Kérdőíves felmérésemben arra keres-
tem a választ, hogy mennyire alakult ki az egészségért érzett felelősségük, és meny-
nyire ismerik, alkalmazzák a gyógynövényeket, illetve milyen hiányosságokat, és
fejlesztési lehetőségeket látnak velük kapcsolatban. Feltételeztem, hogy a gyógynö-
vényeket sokan alkalmazzák, de nem rendelkeznek megbízható ismeretekkel. Felté-
telezésem beigazolódott, mert sokan alkalmaznak gyógynövényeket, de csak keve-
set ismernek a számos gyógynövényfajtából. A megkérdezettek főként az internet-
ről tájékozódnak, és kevesebben kérik ki orvos és szakember tanácsát. Legmegbíz-
hatóbbnak a népi hagyományokat, és az ismerősök tapasztalatait tartják, míg a kuta-
tások megbízhatóságában kevesebben hisznek. Feltételezésem abban is beigazoló-
dott, hogy az egészségmegőrzés sokak számára a sportot és egészséges táplálkozást
jelenti, és csak elenyésző részben használ táplálék kiegészítőket. Hipotézisemben

40
feltételeztem még, hogy a gyógynövényeket leginkább vásárolják, és nem termesz-
tik, vagy gyűjtik. Ezen feltételezésem is beigazolódott. Az előadás népszerűségére
vonatkozó feltételezésem is helytálló volt, hiszen az egészségmegőrző programban
résztvevők közül kevesebben vettek részt gyógynövényekkel kapcsolatos előadá-
son, mint más egyéb programokon, valamint a gyógynövényeket népszerűsítő prog-
ramok közül is kevesebben tartanak igényt az előadások gyakoribbá tételére.

5. Összefoglalás

Szakdolgozatomban a gyógynövények egészségmegőrzésben betöltött szerepét

vizsgáltam. Kérdőíves felmérésemben a gyógynövényekkel kapcsolatos fogyasztási
szokásokra kerestem a választ. Hipotéziseim beigazolódtak. A vizsgált személyek
alapján Magyarország lakossága nem rendelkezik megfelelő ismeretekkel a gyógy-
növényekkel kapcsolatosan, hiszen nem teljesen megbízható forrásból gyűjt infor-
mációt a róluk.. Pozitív tapasztalatként említhető, hogy sokak számára fontos az
egészséges táplálkozás és a sport. A gyógynövényeket a prevencióban azonban ke-
vesen alkalmazzák. Nagyrészt vásárlás útján szerzik be őket, és lényegesen keve-
sebb a gyűjtő, és termesztő. Pedig ezáltal még sokkal költséghatékonyabbá lehetne
tenni az alkalmazásukat, és ezen kívül egy gyógynövénygyűjtéssel egybekötött túra
remek sportolási lehetőség is egyben. A kutatásomból nyert tapasztalataim alapján
a megfelelő szakemberek képzése, és több egészségmegőrző program szervezésével
jelentős mértékben népszerűsíthetőek lennének a gyógynövények. Lehetne például
gyógynövénynapokat szervezni, ahol szakértők előadásokat tartanának, és különbö-
ző gyógynövénykészítményekkel, és magukkal a gyógynövényekkel ismerkedhet-

41
nének közelebbről a résztvevők. A falusi és ökoturizmusban szintén be lehetne épí-
teni különböző gyógynövényekkel kapcsolatos programot. (pl. gyógynövény-gyűjtő
túra, gyógynövénytermesztés, készítmények kipróbálása). Az egészségmegőrzés
egy komplex fogalom, aminek sok összetevője van, és ezen belül a gyógynövények
csak egy részt képeznek, bár sokoldalúságukkal, és felhasználhatóságuk sokfélesé-
gével jelentősen hozzájárulnak az egészségfejlesztéshez. A testi-lelki harmónia
szempontjából a wellnesst kellene széles körökben népszerűsíteni, hiszen a kikap-
csolódás és feltöltődés, valamint élmény összekötésével lényegesen fejlődne a köz-
felfogás, és az egészségkultúra.

42
 6. Irodalomjegyzék

Ádány Róza: Megelőző orvostan és népegészségtan; Debreceni Egyetem,2007

Banai Valéria: Gyógynövény és drogismeret; Műszaki könyvkiadó, Buda-

pest,2002

Bernáth Jenő: Gyógy- és aromanövények; Mezőgazda kiadó, Budapest,2000

Csupor Dezső, Szendrei Kálmán: Gyógynövénytár; Medicina könyvkiadó Zrt,

Budapest,2012

Debreceni Egyetem, Orvos-és Egészségtudományi Centrum, Népegészségügyi

Iskola: Egészségmegőrzés; Debreceni Orvostudományi Egyetem ,1998

Központi Statisztikai Hivatal: Társadalmi Helyzetkép,2010

Melanie Smith-Puczkó László: Egészségturizmus: gyógyászat, wellness,

holisztika; Akadémiai kiadó, Budapest,2010

Rácz Gábor, Rácz Kotilla Erzsébet,Szabó László Gy.: Gyógynövények ismerete-

A fitoterápia és az alternatív medicina alapjai;Galenus kiadó,Budapest,2012

http://prevencio.semmelweis.hu/tartalom.php?action=fomenu&fomenuid=
4&id=4

http://prevencio.semmelweis.hu/tartalom.php?action=fomenu&fomenuid=
5&id=5

http://prevencio.semmelweis.hu/tartalom.php?action=fomenu&fomenuid=
6&id=6
http://mammy.uw.hu/txt/fito/hato.htm#_Toc63950759

http://members.iif.hu/lakner/hio_gyogynoveny_interakciok_1.htm

http://www.pro-qaly.hu/az-egeszseg-fogalma-es-determinansai-108.html

43
7. Mellékletek

44