A magvas növények egyedfejlődése

1.Csíra- és magképzés
2.Nyugalmi állapot
3.Csírázás
Szükséges feltételek:
 víz
oduzzadás: A mag térfogata megnő és a maghéj megreped
oa magvak vízfelvétellel aktivizálják enzimjeiket
 oxigén
otartaléktápanyagok lebontása
 hőmérséklet
 fény
oközömbös a csírázásra nézve

Formái:
az embrió fejlődése során kialakul a
 gyököcske, később a gyökér
 rügyecske, később a hajtás
 sziklevelek
okétszikűekben tartaléktápanyagok raktároznak
oegyszikűekben közvetítenek (táplálószövet és az embrió között)
a, kétszikűek (földfeletti csírázás)
1. Először a gyökér indul fejlődésnek
2. Ezután a csíranövény szára indul fejlődének (rügyecske) és kiemeli a magot a talaj felszíne fölé
3. Szétnyílnak a sziklevelek, ezek biztosítják a tápanyagot
4. Miután az első lomblevelek kialakulnak, a sziklevelek lehullanak
b, egyszikűek (földalatti csírázás)
1. Először a gyökér indul fejlődésnek
2. Rügyecske fejlődik védőburokkal (koleoptil) fedve, ez kiemelkedik, de a mag marad a talajban
3. Sziklevél a talajban marad, közvetítő szerepe van

4.Vegetatív fejlődés (a hajtás kialakulása) és 5.Reproduktív fejlődés (a virág és a termés kialakulása,

ivarsejtek képzése)
Szükséges feltételek:
 víz
 oxigén
 hőmérséklet
 fény
olegfontosabb feltétel
ofény hiánya serkenti a vegetatív szervek hosszanti megnyúlását (auxin hatás)

Fény szükséglet alapján vannak

1. Rövid nappalos növények: 8-12 órát igényel virág fejlesztéséhez
pl. kukorica, rízs, bab, paprika
2. Hosszú nappalos növények: 12-16 órát igényel virág fejlesztéséhez
pl. búza, rozs, árpa, zab
Növényi Hormonok (csírázás belső feltételei)
1. etiléngáz
 az érésben lévő növényi szövetek által kibocsájtott gáz
 serkenti a gyümölcsök érését
pl. banán megérése mire ideér
2. citokininek
 serkentik a sejtek osztódását
3. gibberellinek
 a virág létrehozásáért felelősek
4. abszcizinsav
 a növények téli nyugalmi állapotát biztosítja
 serkenti az öregedést
 főként a levelekben termelődik
5. auxinok (indolecetsav)
 a sejtek megnyúlását serkenti
 minden növényi szerv más auxin szintet igényel, így az auxin eloszlása a növényben így egyenlőtlen
o csúcsokban (hajtás- és gyökércsúcs) a legnagyobb koncentráció
 a fénnyel ellentétes oldalon vándorol lefelé a háncsrészben
Tropizmusok: Az inger irányától függő mozgás
 fototropizmus: fény felé görbülés
 geotropizmus: a növények gyökere mindig a föld középpontja felé nő

Kísérletek
Darwin kísérletei
1. Megfigyelte hogy a csíranövény egyoldali megvilágítás hatására a fény felé görbül
2. A hajtáscsúcs (koleotil) levágásával a növény nem görbült el
3. A hajtáscsúcs eltakarásával a növény nem görbült el
Következtetés:
 a növekedési hormon a koleoptil csúcsban képződik
Peter Boysen-Jensen (dán) kísérlete
1. A hajtáscsúcsot levágta, majd egy zselatinréteget tett a hajtás fölé és visszahelyezte a csúcsot, a
növény elhajlott
Következtetés:
 a jel át tud jutni a zselatinon
Paál Árpád kísérlete
1. A hajtáscsúcsot levágta, majd aszimmetrikusan tette vissza, a hajtás az ellenkező irányba fordult el
Következtetés:
 a hajtáscsúcsban termelődik a növekedésserkentő anyag
o ahol a hajtáscsúcs a szárral érintkezik, azon az oldalon serkenti a megnyúlást