Gencsapáti nevezetessége az ÖRDÖGKŐ

Az én falum Gencsapáti, nagyon büszke vagyok a lakhelyemre. Több értéke is van az én falumnak.
Elsőként említem meg a környék kedvelt zarándokhelyét, ami nem más, mint a SZENTKÚT. Amikor
elindulunk a falu felé, rögtön a másik értékbe botlunk ez az ÖRDÖGKŐ. Nagy hagyománya van nálunk
a néptáncnak és a tojásfestésnek is. Ujjá alakult 1998-ban a Gencsapáti Legénycéh, azzal a
szándékkal, hogy a hagyományokat, szokásokat megújítsa, őrizze és továbbörökítse a jövő
nemzedékei számára.

Én az Ördögkőről szeretnék egy kicsit bővebben írni a házi dolgozatomban.

Az Ördögkő római kori oszlop töredéke, amely 1907 óta áll a mai helyén. Az, hogy hol volt az eredeti
helye, bizonytalan. A középkortól egészen az 1800-as évek végéig Herény, Nemesgencs és Söpte
határát jelölte, akkor jegykőnek is nevezték, a körülötte lévő terület pedig Jegykői-dűlőként volt
ismert. Később egy ideig a gencsi templom mellett állt, onnan hozták ki jelenlegi helyére.

A legenda szerint Bárdosi János néprajzkutató 1962-1963 körül összegyűjtötte azokat az Ördögkővel
kapcsolatos legendákat, mondákat, amelyek akkor még éltek az idősebb gencsapátiak körében. Az ő
feljegyzései nyomán olvashattok a legendák közül néhányat az ismertető táblán. A kövek egy részéről
úgy gondolják, hogy az valamilyen pogány kultuszhely tartozéka lehetett.

A Nyugat-Dunántúlon és különösen Szombathely környékén, több ilyen "titokzatos kőről" tudunk.

Ezek egy része ma is megtalálható, és van olyan is - mint például a szombathelyi Bálványkő -
amelynek csupán az emléke él. A Szombathely környéki ördögkövek az egykori Savaria
épületmaradványaiból származnak.
Ördögköveket találunk pl. Jákon az apátsági templom közelében is. Valószínűleg a templom
építésénél akarták felhasználni őket. Erre nem került sor, jelenleg világháborús hősi emlékműként
szolgálnak.

Tavasztól őszig szinte napi szinten járok arra, mindig rácsodálkozom, hogy is kerülhetett ide ez a kő,
persze tudom, hogy úgy hozták ide……..