Kriszten György

HÁZUNK
SZOLOLUGAS
 A közelmúltban megjelent kötetek:
Alwin Seifert
Kertészkedés „mérgek” nélkül

Balogh András
A kerti cicomáról (Ironikus kertesztétika)
Ehrhard Donath
KERTBARÁTOKNAK Házi gyümölcs- és zöldségfeldolgozás
(Levek, borok, konzervek) 2. kiadás

Bozsik Valéria
Különleges zöldségételek

Kriszten György

SZÖLÖLU GAS

2., javított kiadás

Az őshazájában kúszónövényként ismert szőlő lugasként nevelhető a legkönnyebben,

így adja a legtöbb termést. Minden kiskertnek dísze is lehet a szőlőlugas. Ezért nem
mindegy, hogyan alakítjuk, mert csak akkor lesz szép, csak úgy terem megfelelően,
ha már a tőke telepítésétől kezdve szakszerűen kezeljük.
M i szükséges ahhoz, hogy bárki mestere lehessen a bonyolultnak tűnő, élő anyagot
formáló munkának?
Például egy jó szakkönyv, amely sok képpel, rajzzal, tömör és közérthető szö­
veggel mondja el a tennivalókat.
Ez a könyv kb. 200 ábrát tartalmaz. Hiányzik belőle minden felesleges körülírás, a
témához nem szorosan kapcsolódó szakmai részletezés. Tartalma röviden:
a szőlőmetszés alapvető tudnivalói,
a támberendezések megválasztása, készítése,
a lugasművelés ismert módjai, kialakításuk tudnivalói,
a lugasformák leghasznosabb alkalmazása,
a tőkék felnevelésének menete,
a legfontosabb szőlőfajták tulajdonságai,
az öntözés, tápanyagellátás.
Hosszú éveken át termő, árnyat, pihenőt nyújtó a lugas. Érdemes gondot fordíta­
ni nevelésére, ápolására.
A siker legfontosabb feltétele — a szakismeret!

Mezőgazdasági Kiadó
KERTÜNK, HAZUNK, OTTHONUNK

A sorozat szerkesztője
DR. SÁRKÁNY PÁL

Budapest, 1982

\
 Kriszten György

SZŐLŐLUGAS
Második, javítottkiadás

Mezőgazdasági Kiadó
 Rajzolta és fényképezte

FEHÉR MIKLÓS

ISSN 0324—3176
ISBN 963 231 381 X
ETO 634. 8
635. 974. 23

© Kriszten György, 1975

Felelős kiadó a Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat igazgatója

Szedte az Alföldi Nyomda

Nyomta az Alföldi Nyomda
A nyomdai rendelés törzsszáma 6064.66-13-1
Készült Debrecenben, az 1982. évben

Felelős szerkesztő Lelkes Lajos

Műszaki vezető Asbóthné Alvinczy Katalin

i
Műszaki szerkesztő Csákvári Attila
A táblaborító-sorozatterv Hódosi Mária munkája,
a színes felvételt dr. Bodor János készítette

Nyomásra engedélyezve 1982. január 5-én

Megjelent 30 001—65 000 példányig, 9 A/5 ív terjedelemben, 198 ábrával
Készült az MSZ 5601-59 és 5602-55 szabvány szerint
Mg 3364-h-8284
 M i a szőlőlugas?

A magyar szakirodalomban sző­ Alapvető követelmények

lőlugasnak nevezzük az üzemi ter­
mesztésben előforduló szokásos Az újonnan épülő házak mellett
tőkeformáknál nagyobb terjedel­ sok szőlőlugast alakítanak ki.
mű, főképpen házikertben ne­ Nemegyszer igen szép kivitelű,
veltszőlőtőkéket. Tulajdonképpen több ezer forint értékű fémváza­
több művelésmód gyűjtőfogalma. kat készítenek a lugasok számára.
A kerttulajdonosok a szőlőlugas A drága és díszes fémvázak mel-
kifejezést általában még tágabb
értelemben használják. Ide sorol­
ják valamennyi házikertben hasz­
nálatos egysíkú tőkeművelésmó-
dot. Ez a könyv elsősorban az ő
számukra készült, ezért fogadjuk
el az utóbbi kiegészítő meghatá­
rozást is.
A házikerti lugasok célja első­
sorban a család ellátása friss gyü­
mölccsel. Másrészt szép formája
következtében a díszítésre alkal­
mas, nagy felületű, árnyékot adó
zöld lombozata pedig a szabad
levegőn való pihenést szolgálja.
A lugas kialakítása szakértelmet
és szépérzéket is kíván.

A szőlőfürt és a szőlőlevél szép formája

folytán önként kínálkozik díszítésül

5
Régi gyöngyösi ház falán található kis Bacchus-szobor: jó példa a szőlőnek mint díszítő'
elemnek felhasználására

6
Ez a fal előtt nevelt szőlőtőke nem túlsá­
gosan díszíti az udvart

lett kialakított szőlőtőkék azon­

ban sok kívánnivalót hagynak
maguk után. Pedig a növény te­
kintetében még igényesebbnek kell
lennünk.
A szőlőlugas legfőbb dísze a
szép szőlőfürt. Mint díszítőelem,
évezredek óta szerepel a képző-
művészetben is. Arra törekedjünk
tehát, hogy a termés jól fejlett és
egészséges legyen, továbbá meg­
felelő, egyenletes elosztásban he­
lyezkedjen el. Ezt kívánja a szőlő-
termesztés gazdasági célja is.

A barátságos falusi tornácot a szabályosan kialakított karok szebben díszítenék

7
 A szőlőlevél ugyancsak gyakran
használt díszítő motívum és dísze
a lugasnak is. Már csak ezért sem
mindegy, hogy a lombozat üde,
egészséges vagy pedig beteg, és az
sem közömbös, hogy milyen for­
mában helyezkedik el. Csak az
egészséges levélzet képes beérlelni
a fürtöket.
A szőlőtőke több éves, fás ré­
szeinek szabályos kialakítása a
szakszerűség miatt fontos. A szőlő
ugyanis november elején lehullat­
ja a levélzetét és általában április
15-én kezd fakadni. Eleinte lassan
növekszik, s csak május közepe
táján kezdi beborítani a lombo­
zat a fás részeket. Gyakorlatilag
tehát megközelítően fé l éven ke­
resztül a szép szabályosan vagy a
rendetlenül kialakított törzseket
és karokat látjuk. A lugas váza is
nagymértékben növelheti vagy
ronthatja tehát a kert szépségét.
Különösen kirívó a helytelenül
alakított girbegurba lugasfal egy
szép ház vagy támberendezés mel­
lett.
A lugaskarok helyes kialakítása
természetesen nemcsak a szépsé­
get szolgálja. A helytelenül kiala­
kított tőke nem ad kellő nagyságú
termőfelületet, így kevesebbet szü­
retelhetünk róla. A felnyurgult ka­
rokon csak a támberendezés tete­
8
jén nevelhetünk hajtást, és ezt is
idejekorán le kell csonkázni.
A szőlő könnyen alakítható nö­
vény és megfelelő formára nevelve
olyan helyeket is hasznosíthatunk
vele a házikertben, ahová külön­
ben nem tudnánk gyümölcsöt te­
lepíteni.
Érdemes tehát megtanulnunk a
helyes lugasnevelés szakmai fogá­
sait.
A szőlő szereti a lugasformát
A szőlő eredetileg erdei fákra kú­
szó, vad növény volt. Csak akkor
hozott termést, ha már elérte a
fák koronájának a tetejét. Ezért,
akár a többi kúszónövény is,
gyorsan növekszik. Ezt a tulaj­
donságát termesztett növényként is
megtartotta. A szőlőtőke ezért
akkor terem a legtöbbet, és akkor
lesz a leghosszabb életű, ha minél
szabadabban engedjük növeked­
ni, vagyis nagy, terjedelmes tőke­
formát alakítunk ki. Ilyen a házi­
kertünk lugasa is.
A szőlőtőkék óriásai
és matuzsálemei
A leírtak alapján természetes,
hogy a szőlőtőkék sokat termő és
hosszú életű matuzsálemei a szőlő-
A szép, új ház mellett igyekeztek szabályosabb tőkeformát kialakítani, de nem sikerült
eléggé. A karok túl közel vannak egymáshoz

lugasok közül kerültek ki. A szak-
irodalom számos, hosszú időn ke­
resztül termő szőlőlugasról emlé­
kezik meg. Nagy kiterjedésű sző­
lőtőkék elsősorban a déli szőlő-
területeken növekedhetnek.
Olaszországban Novara tarto­
mányban egy Spana fajtájú szőlő
körülbelül 300 éves korában átlag
200 kg, de olykor 500 kg szőlőt is
termett. Elágazásai 100 négyzet-
méternyi felületet borítottak be.
A törzs kerülete az alapi részen
1,45, 1 méter magasságban 1,10

9
 A kaliforniai óriás töke (Winkler után)
méter volt. Ugyancsak Novara
tartományban megemlékeznek
egy 445 éves szőlőtőkéről, amely
5 hl bort adott, és 400 négyzet-
métert borított be. A törzs kerü­
lete az alapi részen 1,70, a két
ágának a kerülete pedig 1,20 és
0,90 méter volt.
A nagy kiterjedésű tőkéken
gyakran ezernyi fürt található.
Ugyancsak Olaszországban egy
Aleatico fajtájú szőlő 1874-ben
5230 fürtöt nevelt, melyeknek
összsúlya 443 kg-ot tett ki.
Spanyolországban egy ismeret­
len korú szőlőtőke törzse az alapi
részen 2 méter kerületűre növeke­
dett, a hajtásrendszere 494 négy­
10
zetmétert borított be. 1864-ben
8,25 hl bort adott.
Grúziában akkora szőlőtőkék is
nevelkedtek, hogy a fájukból
szobrokat és, templomajtókat fa­
ragtak.
A szőlő számára rendkívül ked­
vező éghajlatú Kaliforniában is
akadnak kivételes nagyságú szőlő­
tőkék. Santa Barbarában egy Mis-
sion nevű fajta törzse 200 éves
korában elérte a derékvastagsá-
got. Még nagyobbra növekedett
Carpenteria Valley-ben egy 1845-
ben ültetett szőlőtőke. Törzsvas­
tagsága az alapi részen 2,44, s
még 1 méter magasan is 1,8—2,4
méter volt. 14 fő ágra oszlott, s
A pécsi több százados szőlőlugas törzse
(Kozma után)

ezek közül a legvastagabb kerü­

lete 1,22 méteres. A hatalmas tőke
hajtásrendszerét 63 oszlopra tá­
maszkodó támberendezés tartot­
ta, és 1245 négyzetmétert borított
be. 1895-ben 9,07 t szőlőt termett.
Magyarországon is akadnak
idős, ma is termő tőkék. Pécsen
a Kulich Gyula utca 6. sz. alatt
van egy öreg szőlőtőke, amely a
hagyomány szerint még a török
időkből származik, és ma is terem.

Legmegbízhatóbban termő csemegeszőlőfajtánk, a Saszla, lugason is szép termést ad

11
 M it kell megtanulnunk ?

A legfőbb tudnivalók:

a helyes telepítés,
a szőlőmetszés alapszabályai,
a különböző tőkeformák ki­
alakítása és metszése,
az alakító metszés különböző
változatai,
a lugasformák helyes felhasz­
nálása,
a lugasok tápanyagellátása és
öntözése.

Ez a könyv röviden, kevés szó­

val és sok ábrával kívánja meg­
A Szőlőskertek királynője lugastőkén külö­ magyarázni a szükséges tudni­
nösen nagy, mutatós fürtöket nevel valókat.

12
 Hogyan telepítsünk?

Terület, napfény gítottak. Eltartásra is kevésbé al­

kalmasak.
Űj kert létesítésekor úgy tűnik, Az árnyékban növekedő szőlő­
hogy rengeteg helyünk van, s sze­ hajtások rosszabbul érnek be,
retnénk is minél többféle növényt és fagyérzékenyehbek lesznek.
telepíteni. A túlságosan zsúfolt A gombabetegségek elleni véde­
kert azonban néhány éven belül kezés is nehezebb. A kevésbé be­
nemhogy többet, de kevesebbet érett vesszőnek a rügyei sem olyan
terem, mint a helyesen beültetett, termékenyek, mintha a tőke ele­
nem is nyújt szép látványt, a nö­ gendő megvilágítást kapott volna.
vényeket pedig nehéz gondozni. Az épületek árnyékos északi ol-
A szőlő csak akkor ad kielégítő
termést, ha kellő mennyiségű fény
éri. A fiatal fákat vagy a meg­
levőkhöz a szőlőt tehát olyan tá­
vol ültessük egymástól, hogy tel­
jes nagyságukat elérve se árnyé­
koljanak. Vegyük figyelembe a
fakorona leendő kiterjedését, s
ehhez még adjunk hozzá két mé­
tert. Ha erről megfeledkezünk, a
nagy gonddal kinevelt lugasunk
10 év múlva vagy már korábban
is, árnyékba kerül. A napfénytől
megfosztott tőkék virágai rosszab­
bul termékenyülnek, fürtjei ke­
vésbé színeződnek és nem olyan
ízletesek, mint a kellően megvilá­

13

dalára se telepítsünk szőlőtőkét.
Legmegfelelőbb a déli oldal. Ide
kései érésű fajtákat is telepíthe­
tünk. Keleti, nyugati oldalra ko­
rai és középérésű fajták kerülje­
nek.
A talaj előkészítése
A legfontosabb a talaj mintegy
70—80 cm mélységű forgatása,
ezt még laza homoktalajon is el
kell végeznünk. A forgatás alkal­
mával szerves trágyát és mű­
trágyát is juttassunk a talajba. Ezt
a műveletet nevezzük alaptrágyá­
14
zásnak vagy készlettrágyázásnak.
(Részletes tudnivalói a trágyázás­
ról szóló fejezetben.) A területet
körülbelül 50 cm széles „fogások­
ra” osztjuk. Az első fogás földjét
kidobjuk, majd a forgatott terület
végén levő árokba hordjuk be.
A forgatás lényege a mély talaj-
lazítás. A tápdúsabb feltalajt a
gyökerek mélységébe juttatjuk, s
ezzel egyidejűleg tápanyaggal ja­
vítjuk fel a talajt. így a fiatal
telepítés fejlődéséhez rendkívül
kedvező feltételeket teremtünk.
Forgatás alkalmával gondosan
szedjük ki a talajban levő csere­
bogárpajorokat, mocskospajoro­
kat és drótférgeket.
A forgatás nehéz testi munka,
de elhagynunk semmilyen körül­
mények között sem ajánlatos.
A szőlő ugyan akkor is megered,
ha csak egyszerűen gödörbe ültet­
jük. Sokkal lassabb lesz azonban
a fejlődése, s nehezebben fordul
termőre. A gyökerei a felszínhez
közelebb helyezkednek majd el,
és különösen fiatal korban érzé­
kenyebb lesz a szárazság iránt is.
A forgatás technikája a követ­
kező. Az első árok kiásása után
a következő szelvény földjét kapá­
val húzzuk el a kiásott árok aljá­
ba. Ezzel a felső, körülbelül 20
cm-es földréteget eltávolíthatjuk.
A következő réteget mintegy 30—

35 cm mélyen ássuk ki, és eköz­
ben — második rétegként — a le­
húzott feltalaj felületén elterítjük.
Hasonlóképpen járhatunk el a
második ásónyommal is, de nagy
könnyebbséget jelent, ha ezt már
helyben ássuk fel. Ezzel jelentős
munkát takarítunk meg,ésaforga-
tás minősége így is kielégítő lesz.
A forgatás alkalmával távolít­
suk el a földben levő fa- vagy ré­
gebbi szőlőgyökér-maradványo-
kat is. ,
Különös gonddal kell eljárnunk
az erősen tarackos területek for­
gatásakor. A tarack nehezen irt­
ható gyom, és 30—40 cm mélyről
is képes feltörni. Ebben az esetben
a második ásónyomot is emeljük
ki a gödör aljáról, és a tarackos
feltalajt 60—80 cm mélységben
helyezzük el. Innen már nem tör
elő, és mint elbomló szerves anyag
még tápanyagul is szolgál.
A tarack szálanként való ki­
szedése csak fél megoldás. Telje­
sen kiszedni jóformán lehetetlen,
és a bent maradó legkisebb rész­
ről is gyorsan elszaporodik. Ezen­
kívül erősen lassítja a forgatás
munkáját is.
A forgatás időpontja
A legmegfelelőbb időszak a nyár
vége lenne. Az őszi esők ugyanis
így akadálytalanul behatolnának
a fellazított terület talajába, és a
nedvességgel bőségesen ellátott ta­
laj biztosítaná a tőkék erőteljes
kezdeti fejlődését. Ebben az eset­
ben ősszel is telepíthetünk.
Igen sokan azonban csak akkor
érnek rá, ha az egyéb kerti mun­
kák már befejeződtek. így gyak­
ran szükségessé válik, hogy télen
forgassunk. Ha a vastag hótakaró
akkor borítja be a talajt, még mi­
előtt mélyen átfagyott volna,
könnyen forgathatunk. Erre azon­
ban csak kivételes esetben van le­
hetőség. Kisebb terület téli forga­
tását úgy is megoldhatjuk, hogy
a talaj felszínét szalmás trágyával
vagy falombbal, növényi marad­
ványokkal, esetleg szalmával be­
borítjuk. Alatta a talaj nem fagy
meg. Forgatás közben mindig
csak akkora felületet hagyjunk
takaratlanul, amekkorára néhány
órai munkához szükségünk van.
15
Ilyen formán közepesen hideg,
téli időjárás esetén is könnyen for­
gathatunk.
Ha nincs módunk az egész te­
rületet beborítani a fagy ellen,
akkor a kezdő árkot vagy gödröt
fedjük be, és a kezdő árok után
a nem túlságosan átfagyott talajt
is meg tudjuk forgatni.

A tőkék helye

Telepítés előtt körülbelül 50 cm-es

jelzőpálcikákkal jelöljük ki a tő­
kehelyeket. A pontosan kimért
sor- és tőtávolság a szép lugas­
rendszer kialakításának első szá­
mú követelménye.
A telepítési anyag kiválasztása
A szaporítóanyag vásárlásakor is­
merjük meg a minőségi előírásokat
és ragaszkodjunk hozzájuk. Lehe­
tőleg csak a minőségi szabványok
szerinti első osztályú anyaggal
telepítsünk! így például az eltele­
pítendő oltványnak legalább 35
cm hosszú tőgyökere, 15 cm be­
érett éves vesszője, 3 db körkörö­
sen elhelyezkedő, jól fejlett gyö­
kere legyen. (A részletes követel­
ményeket az MSZ 11 864—79 sz.
szabvány tartalmazza.) Hasonló­
ak a követelmények a gyökeres
európai szőlővesszővel és az
alanyvesszővel szemben is.
immúnis homoktalajon gyöke­
res európai vesszővel is telepíthe­
tünk. Ennek minőségét ugyan­
csak szabványok írják elő.
Igazi szép lugas csak egészséges
szaporítóanyagból nevelhető.
Sima vessző eltelepítésével is
lehet szőlőlugast létesíteni, de
nem ajánlatos. A sima vessző
egyenetlenül ered, gyengébben fej­
lődik és lassabban fordul termő­
re. (Immúnis homoktalajon euró­
pai sima vesszővel telepíthetünk,
kötött talajon direkttermő fajták
vesszőjével.)

16
 Kötött talajon gyökeres alany­
vesszőt is ültethetünk, s ezt ké­
sőbb tőkenyakoltással vagy zöl­
den átoltjuk.
Ügyeljünk a beszerzési forrás
megbízhatóságára. Sajnos eléggé
gyakori, hogy az engedély nélkül
forgalomba kerülő telepítési anyag
nem egészséges és nem fajtaazo­
nos.
Újabban homoktalajokra is
ajánlják az oltvánnyal való tele­
pítést. A tőkék így erőteljesebben
fejlődnek, fennáll azonban annak
a veszélye, hogy kemény teleken a
nemes rész lefagy az alanyról. Ez
ellen úgy védekezünk, hogy az ol­
tási hely fölött a tőkéket minden
évben legalább 20 cm magasan
földdel befedjük. Telepítésre előkészített oltvány és sima
vessző

Az anyag előkészítése

Az oltványt vagy gyökeres vesszőt

telepítés előtt két rügyre, a gyö­
kereket körülbelül 10 cm-re metsz-
szük vissza. A sima vessző elő­
készítése: az alsó ízköz alatt
körülbelül 5 mm-rel visszavágjuk
a vesszőt.
Minél hosszabbra hagyjuk a
gyökeret, annál erőteljesebben fej­
lődik a tőke, de 10—15 cm-nél
hosszabb gyökérzettel nehézkes az
ültetés. A telepítési anyag áztatása

17
 A visszavágás után a telepítési
anyagot két napig áztassuk be.
A víz az ültetési anyag 2/3 részét
lepje el.
Ha áztatáskor a víz csak az alsó
harmadát lepi el, akkor az oltvány
nem szívja meg magát kellően,
sőt ha száraz, szellős helyen van,
még nedvességet is veszíthet.
A kiültetés módjai
A gyökeres telepítési anyagot ásó
és fúró (nagyüzemben hidrofúró)
után telepítik. A legszebb fejlődést
az ásó utáni telepítés teszi lehető­
vé, ezért a házikerti lugasok tele­
pítéséhez feltétlenül az ásó utáni
telepítést ajánljuk.
Az időpont megválasztása
Az ültetés időpontjának meg­
választásakor a következőket tart­
suk szem előtt.
1. Az ültetést csak 1 hónappal
a forgatás befejezése után kezd­
hetjük el, miután a talaj megüle­
pedett.
2 . Legelőnyösebb, ha a szőlőt
a nyugalmi időszak alatt (novem­
ber eleje és április közepe között)
ültetjük. Legerőteljesebben fej­
lődnek az őszi és a kora tavaszi
18
ültetésű növények. Fagymentes
téli napokon is nyugodtan telepít­
hetünk.
3. A régebbi szakkönyvekben a
telepítés megfelelő időpontjának
a tavaszi időszakot, április hóna­
pot jelölik meg, amikor a talaj
már kellően felmelegedett. Leg­
újabb tapasztalatok szerint az
ilyenkor eltelepített szőlő gyen­
gébben fejlődik, mint a korábban
ültetett.
4 . Általában április 15-ig lehet
jól fejlődő szőlőt telepíteni.
5. A kartonos vagy tőzegcsere­
pes eljárással készített szőlőolt­
vány június közepéig ültethető.
Zacskóban nevelt anyag bárme­
lyik időpontban telepíthető.
r
Az ültetés technikája
A forgatott területen háromszög
alakú gödröt készítünk. A gödör
hegye a jelzőpálcika mellé kerül­
jön. A háromszög alakú gödör
felel meg legjobban az ásó for­
májának is, és így kell a legkeve­
sebb földmunkát végezni.
A gödörbe helyezett oltvány
(vagy gyökeres vessző) (b) alsó
részét (c) földdel takarjuk, majd
betapossuk. A gödör egyik olda­
lára érett szerves trágyát vagy
komposztot helyezünk (d), majd
 részük néhány évi gyenge fejlődés
után hal el. A műtrágyákat ezért
legjobb alaptrágyaként — a for­
gatáskor — adagolni.

a gödörbe 3—5 1 vizet öntünk.

A trágya ne érintkezzen a szapo­
rítóanyaggal, mert az könnyen
megpenészedhet. A gödörbe el­
helyezett műtrágya is serkentheti
a fiatal tőke fejlődését, de köny-
nyen megperzselheti a gyökeret is.
Különösen veszélyes a pétisó.
A tőkék a helytelen műtrágyázás
következtében részben már a te­
lepítés után kipusztulnak, másik

19
 Az eltelepített oltványt felcsir-
kézziik, azaz kis földhalommal
takarjuk. így védjük az eltelepí­
tett szaporítóanyagot a kiszára­
dás ellen.
Laza futóhomokon az erős szél
könnyen eltüntetheti a csirkét,
ezért szalmát vagy száraz füvet
dolgozunk bele.
A fiatal telepítés gondozása
Az eltelepített szaporítóanyagot
védő földhalmok, a csirkék, kü­
lönösen kötött talajon, körülbelül
két hét múlva összetömörülnek és
20
gátolják a hajtások előtörését.
Ennek elkerülése végett a kis föld­
halmokat 2 hetenként porhanyó-
sítsuk meg, vagy ha időközben le­
mosódtak volna, újból kupacol­
juk fel. Ez a művelet még laza
homokon is szükséges. A csirkék
lazítását óvatosan, kézzel végez­
zük, mert az előtörő hajtások
könnyen letörnek.
A csirkék magasságát a talaj­
munkák során július elejétől kezd­
ve fokozatosan csökkentsük, majd
augusztus elején távolítsuk el őket.
Ügyeljünk a fokozatosságra!
A földtakaró alatt felnyurgult,
fehér hajtásrész növekszik, s ez
könnyen megperzselődhet. Ned­
ves nyarakon a csirkék alatt har­
matgyökerek képződnek (a nemes
részen), ezeket a lazítás alkalmá­
val távolítsuk el, különben a többi
gyökér rovására erősödnek meg.
A támasz mellett nevelt hajtá­
sok egyenesen nőnek, jobban gon­
dozhatok. A tőkenyak egyenes
marad, s így a tőkét a következő
tavasszal nem kell teljesen rövidre
visszametszeni. Legjobb ezért, ha
már a telepítéssel egyidejűleg ka­
rózunk.
Első évben a karó jelenléte még
nem feltétlenül szükséges, de a
jobb fejlődés érdekében igen aján­
latos. Karó nélkül a hajtások
visszahallanak, augusztus végén,
 A támasz nélkül fejlődő fiatal tőke

szeptember elején a földön fek­ Elősegíti a fiatal tőke fejlődését,

szenek, akadályozzák a növény- ha száraz időjárás esetén öntö­
védelmet és a talaj műnk át. A tő­ zünk. Ezt legmegfelelőbben úgy
kenyak is elgörbül, és a talajmun­ oldhatjuk meg, ha a tőke két ol­
kák során könnyebben megsért­ dalán egy vasrúddal vagy egy
hetjük a tőkét. fakaróval körülbelül 30 cm mély
Rendkívül hasznos, ha fiatal tő­ lyukat fúrunk és ebbe öntjük a
ke két oldala mellé a fejlődés első vizet. Még jobb, ha ehhez a dísz­
éveiben egy-egy vastag botot he­ növényekhez szokásos tömény-
lyezünk, mert így a kapával oko­
zott sérülések lehetősége ki van
zárva. Még biztosabban megóv­
hatjuk a tőkenyak épségét két fél­
bevágott műanyag csővel. Fárad­
ságunk bőven megtérül, mert a
sérült nyakú tőkéből szép lugas­
tőke nem nevelhető.
A fiatal telepítés gondozása so­
rán különösen ügyelnünk kell a
növényvédelemre. A védekezést
csak szeptember elején hagyjuk
abba. A nyár folyamán ajánlatos
kéthetenként permetezni. A karó mellett növekedő hajtások

21
ségben Fónika oldatot haszná­
lunk. A töménységre vigyázzunk,
mert könnyen megperzselhetjük a
gyökereket. Augusztus közepe
után ne öntözzünk, mert külön­
ben túlságosan sokáig növeked­
22
nek a hajtások, és nem érnek be
kellően.
Ősszel a fiatal szőlőt feltétlenül
kupacoljuk fel földdel, mert jóval
érzékenyebbek a fagyok iránt,
mint az idős tőkék.
 i
A támberendezés
A szőlőnek mint kúszónövénynek
szilárd támaszra van szüksége.
A lugasok mellé ezért oszlopos,
huzalos támberendezést kell ké­
szítenünk, vasból vagy fából ösz-
szeállított tartószerkezettel.
A nagyüzemekben általános a
sor végén kifelé dőlő és beton
tuskóval rögzített végoszlop. En­
nek mintájára a házikertben is
un
Huzalos betontámaszos támrendszer horgonyzó berendezéssel
I
készíthető támberendezés. A vég­
oszlop semmiképpen se legyen
egyenes, mert a huzalokra neheze­
dő nyomás hatására hamarosan
befelé dől majd. A végoszlop
megfelelő állását pontosan kiszá­
mították, és ennek helyességét a
tapasztalatok is igazolják. Az elő­
írtakat tehát feltétlenül tartsuk be.
A végoszlopot kikötő huzal föld
alatti és föld közeli részét aszfalt­
lakkal vagy legalább mínium fes­
tékkel védjük a korrózió ellen.
Az ilyen oszlopos-huzalos tám-
berendezések esetében a karokat
3—4 mm vastag egyes tartó huzal­
ra kötözzük, a hajtásokat körül­
belül 2,5—3 mm-es páros huzalok
közé helyezzük.
A kihorgonyzott végoszlop a
Könyöktámasszal ellátott faoszlopos tám-
berendezés
24
házikertben területveszteséget
okoz, ugyanis a sor végén a meg­
kívánt tőkeformát nem alakíthat­
juk ki. Célszerűbb ezért, ha ker­
tünkben a lugasaink mellé kö­
nyöktámasszal ellátott végoszlo­
pokat helyezünk. Könnyen el­
készíthető a két végoszlopos meg­
oldás is. Nem jár lényegesen na­
gyobb anyagköltséggel, mint a
Könyöktámaszú faoszlopos támberende­
zés, házilag készített huzalfeszítővel
 így feszíthetők ki megfelelően. Ha
a két végoszlop közötti területet is
ki akarjuk használni, akkor közé­
jük is feszítsünk ki rövid huzalo­
kat.
A huzalokat a nagyüzemekben
csigarendszerrel feszítik ki. A há­
zikert rövidebb soraiban az is
elegendő, ha először az egyik vég­
oszlophoz rögzítjük a huzalt, a
Két végoszlopos, huzalos támberendezés
másik végét egy félkaróra teker­
jük, és kézi erővel húzzuk ki.
Nyáron a huzalok a melegtől
könyöktámasz, és egyszerűbben
kissé megereszkednek, télen vi­
kivitelezhető. A ferde és az egye­
szont összehúzódnak. A hosszú­
nes végoszlopokat léccel kössük
ságbeli változásokat huzalfeszítő
össze. A horgonyzóhuzalt nem
berendezésekkel egyenlíthetjük ki.
szükséges a föld alá vezetnünk, és
A különböző szakkönyvek erre
így a korrózió kevesebb problé­
számos megoldást ajánlanak, al­
mát okoz. Ez a megoldás nagy
kalmazásuk azonban nem feltét­
szélnyomásnak kitett hosszú so­
lenül szükséges.
roknál nem ajánlható! A sorban a
tartóhuzalok a ferde állású vég­
oszlopból induljanak ki, mert csak

Kiselejtezett teherautó ponyvatartójából is

készíthető támberendezés

25
 Nagyméretű fém tartóváz

Nagyméretű fém tar tó váz

26
27
 A lugasok mellé egyaránt hasz­
nálhatunk vasbeton oszlopot vagy
faoszlopot. A betonoszlop súlyos,
ezért nehezebben kezelhető, és ha
nem megfelelő minőségű, köny-
nyen megreped. Faoszlopnak leg­
jobban az akác felel meg. Impreg-
nálása házilag nehezen oldható
meg, az égetés nem sokat ér, de
minden beavatkozás nélkül is több
évtizedig használható.
A nagyméretű lugasokhoz leg­
jobban a fém tartóváz felel meg.
Ennek házikertjeinkben számos
28
példáját láthatjuk. Nagyméretű
váz fából nehezen készíthető el, és
az anyagköltsége is rendkívül
nagy. Kisebb méretű sétálugások-
hoz azonban vastagabb lécből is
létesíthetünk támberendezést.
A falakon vezetett lugaskaro-
kat a falba illesztett vastámaszok­
hoz rögzíthetjük.
A házfalakba helyezett vas­
kampókkal rögzíthetjük a külön­
böző farácsokat, melyek mellett
függőleges kordont vagy S alakú
füzérlugast nevelhetünk.
 A szőlő metszéséről
Miért metsszük ?
A metszetlen szőlőtőke is terem,
de gyenge minőséget ad. A ter­
mése szakaszos lesz, vagyis egyik
évben alig, vagy egyáltalán nem,
a másikban túl sok termést hoz.
A szőlő /— erdei kúszónövény
mivol£áW5í adódóan — mindig a
csúcsi részén fakad ki. Ha növe­
kedését nem irányítjuk, akkor né­
hány éven belül lehetetlenné válik
a gondozása.
A metszés alkalmával távoli­
juk el az egy év alatt növekedett
vesszőmennyiség egy részét. Ezzel
szabályozzuk a termés mennyisé­
gét és minőségét. Másrészt a met­
széssel irányítjuk a megfelelő tő­
keforma kialakítását és fenntartá­
sát. Mindkét művelet hosszú ter­
melési tapasztalatok és kísérleti
munka során kialakított szabá­
lyokon alapul.
Az évente növekedett vesszők
visszavágását nevezzük metszés­
módnak.
A több éves részek kialakítását
és fenntartását pedig művelésmód­
nak (tőkeművelésmódnak) hívjuk.
A szőlővessző részei
Metszéskor az éves vesszőt vágjuk
vissza, részei:
a) világos rügyek
b) sárszem (sárrügy)
c) alapi rügyek
A vessző megvastagadott ré­
szeit — ahol a világos rügyek he­
lyezkednek el — szárcsomónak
(nódusznak, illetve népiesen bü­
työknek) nevezzük, a közöttük
levő vesszőrész pedig az ízköz
(internódium).
Az éves vesszők legalsó részén
gyakran szabad szemmel alig lát­
ható apró rügyek helyezkednek
el, ezek az úgynevezett alapi rü­
gyek. Felettük egy vagy két félig
fejlett rügy található, melyeket sár­
szemnek (sárrügynek) nevezünk.
Fölötte vannak a rendesen kifej­
lett rügyek, az ún. világos rügyek.
A legalsó szárcsomók, nódu-
szok a tenyészidőszak elején fej-
29
 ságát az egy vesszőn meghagyott
világos rügyek számával jelöljük.
Az 1—2 világos rüggyel rendel­
kező vesszőrészt rövidcsapnak, a
3—5 rügyest hosszúcsapnak, a
6—8 rügyest félszálvesszőnek, a 9
rügyest és az ennél hosszabbat
szálvesszőnek nevezzük. A tőkén
metszéskor meghagyott világos
rügyek összességét terhelésnek hív­
juk. Attól függően, hogy hány rü­
gyet hagyunk meg, beszélhetünk
kicsi, közepes és nagy megterhe­
lésről.

A téli rügy

A téli rügy részei:

a) főrügy
b) mellékrügyek
c) levélkezdemény
d) fürtkezdemény
e) terméskezdemény
C

lödnek ki, amikor gyenge a hajtás­

növekedés. Ezért jóval rövideb-
bek, mint a magasabban levő,
későbben kialakulók. A világos
rügy a legelső normálisan fejlett
ízköz után található. Legtöbb­
ször — de nem minden esetben —
az idősebb fás rész felé néz.
A szőlő termése majdnem ki­
zárólag a kifakadó, új hajtásokon
található. Ezért a metszés hosszú-

30
 Ezenkívül rügygyapot, rügypik­
kely és rügyalap található benne.
A téli rügyön belül a középső
részen a főrügy helyezkedik el.
Körülötte 3—4 mellékrügy talál­
ható. A rügykezdemények tenge­
lyét levélkezdemények borítják,
közöttük 1—2 fürtkezdemény ta­
lálható. A rügypikkelyen belül a
rügygyapot található, ennek a
fagyvédelemben van nagy szerepe.
Tavasszal, amennyiben valami­
lyen sérülés nem éri, akkor a fő­
rügy fakad ki. A mellékrügyek
alva maradnak és belőlük lesznek
az alapi rügyek. Az alapi rügyek
rendszerint nem fakadnak ki.
A ki nem fakadt alapi rügyeket
a későbbi években a vastagodó
fásrészek benövik és csak erős
visszametszés vagy fagykárok ese­
tén fakadnak ki. Belőlük lesznek
a többéves részeken elhelyezkedő
fattyúhajtások, melyeket ha el-
fásodnak, fattyúvesszőknek ne­
vezzük.
A téli rügy termékenysége
A vessző hosszában eltérő értékű
rügyek vannak, termékenységük
nem egyforma. Az alsó rügyekből,
fejlődik a legkevesebb termés, a
középső rügyekből a legtöbb.
Ezenkívül az alsó rügyekből ki­
sebb, a felsőkből nagyobb fürtök
keletkeznek. Átlagban minden téli
rügyből másfél-két fürt növek­
szik. Ha előző évben meleg volt
az időjárás és a vesszők jól be­
értek, akkor a következő évben
a téli rügyekből termékenyebb
hajtások fejlődnek. A kedvezőtlen
időjárás és a túl nagy termés csök­
kenti a rügyek termékenységét.
A tőkék felkopaszodásának
megakadályozása
A sarkosság vagy polaritás a nö­
vényi részeknek az a tulajdon­
sága, hogy a felső részen hajtást,
az alsó részükön gyökereket hoz­
zanak létre. A kúszó növényeknél
ez a tulajdonság fokozottabban
megnyilvánul. A szőlő mint erdei
kúszónövény a lehető leggyorsab­
ban el akarta érni a fák csúcsi ré­
szét, hogy kellő mennyiségű fény­
hez jusson. Ez a tulajdonság a
termesztett szőlőnél is fennáll.
A metszetlenül hagyott vesszőnek
az alsó rügyei ezért alva marad­
nak, csak a felsőkből kapunk
erőteljes hajtásokat.
A négyrügyes csap esetében
csak a felső két rügy kifakadására
számíthatunk biztosan. A két-
rügyes csapon — ha nem sérül­
tek — mindkét rügy kihajt.
31
Metszetlenül hagyott szőlővessző fakadása
Ha metszéssel nem szorítanánk
vissza a felkopaszodást, a tőkék
nem lennének művelhetők és ter­
mékenységük is erősen csökkenne.
Mindezek figyelembevételével ala­
kultak ki a különböző metszés­
módok. Közülük a legjelentősebb
a rövidcsapos, a hosszúcsapos és
a félszálvesszős metszés.
32
A hosszúcsap és a rövidcsap kifakadása
Rövidcsapos metszés
Rövidcsaposra a következők sze­
rint metszünk.
1. Az első év tavaszán egy-két
világos rügyből álló rövidcsapot
hagyunk. 2. A második év tava­
szán a felső vesszőt (b) eltávolít­
juk, az alsót (c) két világos rügyre
 Rövidcsapos metszés
metsszük. 3. Metszés után a má­
sodik év tavaszán ismét két rü­
gyet hagyunk. 4. A harmadik év
tavaszán a felső vesszőt ismét el­
távolítjuk (c), az alsót két rügyre
metsszük (d). 5. A metszés után a
harmadik év tavaszán ugyancsak
két rügyet hagyunk.
Rövidcsapos metszéssel művel­
jük azokat a fajtákat, amelyeknek
az alsó rügyei is termékenyek,
közepes vagy ennél nagyobb für-
tűek és bőtermőek. Ugyancsak
ajánlatos rövidebbre metszeni a
nagy tőkeformákat is. A rövid­
csapos metszéssel a tőkerészek
csak lassan kopaszodnak fel, mert
minden esetben az alsóbb helyzetű
vesszőre metszünk vissza. Rend­
szerint rövidcsappal kezdjük el a
fiatal tőke alakító metszését.
A második évben a két rügyre
visszametszett éves vessző már
egy kétéves részen helyezkedik el.
Ezt nevezzük csercsapnak. Ha a
csercsap is idősebb lesz egy évvel,
akkor már termőrészeket is hor­
dozhat (rövidcsapot, hosszúcsa­
pot, félszálvesszőt, szálvesszőt).
A szőlőtőkének azokat a több
éves részeit, amelyek a termő­
részeket hordozzák, termőalapok­
nak nevezzük.
33
 Hosszúcsapos váltómetszés kialakítása Hosszúcsapos váltómetszés a harmadik
évben

A hosszúcsapos az alsót rövidcsapra (e) metsszük.

és a váltómetszés
A hosszúcsapos metszés szabá­
lyai a következők.
1. Az első évben kétrügyes csa­ (d) két vesszejét felhasználva hagy­
pot hagyunk, amelyből később
cser- és termőalap lesz (a). 2—3.
Második év. Az előző évi csap
mindkét rügye kifakadt, az alsó
vesszőt kétrügyes rövidcsapra (b),
a felsőt négyrügyes hosszúcsapra
(c) metsszük meg. 4—5. Harma­
dik év. A hosszúcsapot tőből el­
távolítjuk, az előző évi rövidcsap
felső vesszejét hosszúcsapra (d),
6—7. A negyedik évben az előző
évhez hasonlóan metszünk.
A hosszúcsapot ismét eltávolít­
juk, majd az előző évi rövidcsap
juk meg az új rövid (f) és hosszú­
csapokat (g).
Hosszúcsapos metszést nem vé­
gezhetünk ugarcsap nélkül, mert
akkor a tőke egykettőre felkopa­
szodik.
(Jgarcsapnak nevezzük a hosz-
szúcsap alatt hagyott 1—2 ríigyes
rövidcsapot. Rajta termés is kép­
ződhet, de elsődleges célja a

34
 A hosszúcsapos váltómetszés­
hez hasonlóan rövid csapokból is
kialakíthatunk váltómetszést. Ez
a tőke számára kisebb megterhe­
lés, mintha hosszúcsapokat hagy­
nánk.

Szálvesszős váltómetszés
A szálvesszős váltómetszés szabá­
lyai hasonlítanak a hosszúcsapos
váltómetszéséhez.
1. A termőalapot kétrügyes rö­
vidcsapból kezdjük kialakítani.

Hosszúcsapos váltómetszés a negyedik

évben

hosszúcsap leváltása és a felkopa­

szodás elleni küzdelem. A metszés
során a cser egy részét is eltávo­
lítjuk, ezért csercsapos váltómet­
szésnek is nevezzük. A hosszú­
csapos metszéssel jobban megter­
heljük a tőkét, egyrészt több haj­
tás képződik, másrészt a felsőbb
helyzetű (3—5.) világos rügyek­
ből termékenyebb hajtások kép­
ződnek. A hosszúcsapos metszés
termékenyebb talajon, jó táp­
anyagellátás esetén ajánlható. A szálvesszős váltómetszés kialakítása

35
 2. A kétrügyes rövidcsapon
ősszel két jól fejlett vessző ta­
lálható.
3. A második év tavaszán a fel­
ső vesszőt szálvesszőre (9—12
rügyre) metsszük, az alsót rövid­
csapra. Ez lesz az ugorcsap.
A szálvesszőt kikötjük, mert így
jobban fakadnak a rügyek.
4. A második év őszén az ugar­
csapon két erőteljes vesszőt és egy
kevés termést is kaptunk. A meg­
36
hagyott szálvessző termékeny rü­
gyei sok fürtöt hoznak.
5. A harmadik év tavaszán tő­
ben eltávolítjuk az előző évi szál­
vesszőt (az ún. letermett szál­
vesszőt). Az új szálvesszőt az elő­
ző évi rövidcsap felső vesszőjéből
alakítjuk ki, az alsó vesszőből is­
mét rövidcsapot (ugarcsapot) ha­
gyunk.
6. A harmadik év őszén ismét
bő termést kaptunk a szálvessző-
/
bői, az ugarcsapon pedig két erő­
teljes vessző fejlődött.
A negyedik év tavaszán és az
utána következő években a har­
madik évhez hasonlóan metszünk.
A félszálvesszős váltómetszés
szabályai ugyanazok, mint a szál-
vesszős váltómetszésé.
A szálvesszőt feltétlenül víz­
szintes irányba lehajlítva kell ki­
kötni. Ennek megfelelő időpontja
a rügyfakadás előtti időszak. Utá­
na a hajtások könnyen letörnek.
A sarkosság (politaritás) élettani
törvényéből következik, hogy a
ki nem kötött függőleges helyzet­
ben maradó szál vesszőnek csak a
felső rügyei fakadnak ki. Ezen­
felül a magasan levő hajtások nö­
vekedése erőteljesebb lesz, mint az
alsóbb helyzetűeké. Az ugarcsa­
pon tehát gyengén fejlett vessző-
két kapunk, és az a tőke felkopa­
szodásához vezet.
Szálvesszős metszést haszná­
lunk az apró fürtű (Piros tramini,
Szürkebarát) fajtákon, vagy olyan
esetekben, amikor az alsó rügyek
kevés termést hoznak (Afuz Ali).
A nagyüzemekben a Moser-féle
magasművelésben gyakran hasz­
nálnak ki nem kötözött, ún.
csüngő szálvesszőt. Ebben az eset­
ben a szálvesszőt a termés súlya A leívelés első évében, tavasszal
hajlítja le. Ez az eljárás nem bioló­
giai előnyei miatt használatos, ha­ ugarcsappal, hanem a vessző le­
nem a kézi munkaerő hiánya ala­ hajlásával oldjuk meg.
kította ki. Házikertben nem elő­ 1. A kordonkaron levő szál­
nyös. A rendszertelenül csüngő vesszőt tavasszal megropogtatjuk
szálvesszőkön a lombozat meg­ és a tartóhuzal alatti segédhuzal­
világítása sem a legjobb, ezen­ hoz kötjük.
kívül az ilyen tőkék nem nyújta­ A megropogtatás művelete ab­
nak szép látványt. ból áll, hogy két kezünkben fogva
A szálvesszős metszés az a
metszésmód, amellyel a leggyor­
sabban felkopaszodhatnak a tő­
kék. Ezért gondosan ügyeljünk az
ugarcsap meghagyására és a szál-
vessző idejében való lekötözésére.

A leívelés

A leívelés a szálvesszős metszés

egyik különleges változata, ahol
az eddigiektől eltérőleg a fel­
kopaszodás elleni küzdelmet nem A leívelés első évében, ősszel

38
 A leívelés második évében, tavasszal
a vesszőt ízközről ízközre haladva
óvatosan megtörjük és közben a
vesszőt lefelé hajlítjuk. Ellenkező
esetben a szálvessző letörne.
2. A leívelt szálvessző rügyei
majdnem teljes egészében kifa­
kadnak és bőséges termést adnak.
A szálvessző tövénél növő hajtá­
sok függőleges irányban erőseb­
ben növekednek, mint a fürtök
súlya miatt lefelé hajlók.
3. A következő év tavaszán a
leívelt szálvesszőt az alapi részhez
legközelebb levő erőteljes vesszőig
visszavágjuk, és ebből hagyunk új
szálvesszőt, s ezt ismét leíveljük.
4. Ősszel újra a leívelt szál­
vessző alapi részén fejlődnek a
legerősebb vesszők. Következő
tavasszal ismét hasonlóképpen
metszünk, mint az előző évben.
i 39
Az új leívelt szálvessző a legalsó
erőteljes vessző lesz.
A leívelt szál vessző rügyei job­
ban kifakadnak, mint a vízszinte­
sen kikötözötté, ezért velük na­
gyobb a tőke megterhelése. Hasz­
nálatuk tápdús talajon öntözéses
körülmények között ajánlható, és
olyan fajtákhoz, amelyek szál-
vesszős metszést igényelnek. Jó
eredményeket adhat a leívelt szál­
vessző az erőteljesen növekedő,
de apró fürtöket adó Leányka
borszőlőfajta esetében.
 Ifjítás

A rövidcsapos metszés és a váltó­

metszés hatásosan megelőzi a fel­
kopaszodást, de teljesen nem aka­
dályozza meg. Noha csak egy íz-
köznyivel, de a termőalapok min­
den évben fokozatosan felmaga­
sodnak. A felkopaszodott része­
ket két vagy három év alatt ifjít-
hatjuk.
2 év alatt az idős részek ifjítását
a következő módon oldhatjuk
meg.
1. A több éves fás részből alul
kinövő fattyúvesszőt kétriigyes
biztosítócsapra metsszük vissza.

2. Őszre az alsó csapból két

Fel magasodott
hosszúcsapos váltó­
metszés alsó részén
kétrügyes biztosító­
csappal, tavasszal
erőteljes vesszőt kapunk.
3. Metszéskor a termőalap fel­
magasodott részét eltávolítjuk és
a biztosítócsapon levő két vesszőt
váltómetszésben részesítjük.
3 év alatt az idős részek ifjításá-
nák menete a következő.
Ha az alulról előtörő vessző
gyenge (nem éri el a ceruzavastag­
ságot), akkor csak 3 év alatt ifjít-
hatunk.
1. Az idősebb részből előtörő

40
 ségével megfiatalí­
tott tőkerész

gyengébb fattyúvesszőt egyrügyes

biztosítócsapra vágjuk vissza (a).
2. Őszre az egyrügyes biztosító­

Egyrügyes biztosítócsappal
megkezdett ifjítás, ősszel

csapból (a) már erősebb vesszőt

(b) kapunk.
3. A megerősödött vesszőt (b)
most már kétrügyes biztosítócsap­
ra vágjuk vissza. A felsőbb részek­
ben (c) még a szokásos módon
metszünk.
4. A második évben így már
megkapjuk a két erőteljes vesszőt.
5. A harmadik év tavaszán az
csappal megkezdett alsó részeken nevelt két vesszőre
ifjítás, tavasszal a már ismert módon ifjíthatunk.

41
 A második évben
tavasszal kétrügyes
biztosítócsapot ha­
gyunk

Az ifjítás alkalmával nagy se­

bek keletkeznek. Ha beszáradnak,
akadályozzák a nedvkeringést.
Ezt csökkenthetjük, ha elsősegít­
jük a beforradást. Ezért a sebeket
oltóviasszal vagy fehér olaj festék-
‘kel kenjük be. Az idősebb része­
ket kézifűrésszel távolítsuk el, és
a sebek szélét oltókéssel vagy ka-
corral vágjuk simára.

A megerősödött biztosítócsapon két erős

vessző fejlődik

A harmadik év tavaszán megifjított

tőkerész

42
 Alapvető művelésrnódok

' r“ r-~
___1
a v

___L _l__>2 rrrir

Egytörzsű, egy karú kordon

Egy törzsű, egykarú kordon Első év

Az egytörzsű, egykarú kordon ki­ 1. Az eltelepített oltványt vagy

alakításának menete a következő.
gyökeres vesszőt két rügyre vág­
juk vissza.
2. Őszre két, körülbelül 60—80
cm hosszú, 5—6 mm vastag vesz-
szőt kapunk.

Egytörzsű, egykarú kordon alakítása; 1 év
Második év
A telepítés utáni évben-az erősebb
(lehetőleg az alsó) vesszőt két vilá­
gos rügyre metsszük.
A tenyészidőszak folyamán leg­
többször három hajtást is kapunk.
Ezeket ne csonkázzuk, engedjük
szabadon növekedni. A telepítés
utáni évben, amennyiben a talajt
megfelelően előkészítettük és jó
minőségű szaporítóanyagot tele­
pítettünk, a hajtások két-három
méter hosszúra is megnőnek.
Csonkázás nélkül nemcsak hosz-

43
 X
60 im
Egytörzsű, egykarú kordon a 2. év tava­
szán
szabbak, de vastagabbak is lesz­
nek, s a belső szöveti szerkezete is
fejlettebbé válik, így azután ter­
mékenyebbek lesznek a rajta ki­
alakuló téli rügyek is.
A hosszan .meghagyott vesz-
szőn lényegesen nagyobb lomb­
felület képződik. Régebben a te­
lepítés utáni évben egy oltvány­
tőkén a szokásos neveléssel körül­
belül 1 m2 lombfelület alakult ki.
Ha azonban korszerűen, alap­
trágyázással telepítünk, akkor a
második évben a csőnházat lan
44
Egytörzsű, egykarú kordon a 2. év
őszén
hajtásokon 3—4 m2 lombfelületet
is kaphatunk. A nagyobb lomb-
feliilet erőteljesebb gyökérzet ki­
alakulását teszi lehetővé. E kö­
rülmények folytán a szőlőtőkéket
ma már sokkal gyorsabban ala­
kítjuk ki és fiatalabb korban, mint
a régi, hagyományos ültetvények­
ben. Ügyelnünk kell azonban ar­
ra, hogy valóban biztosítsuk a
megfelelő feltételeket, mert ellen­
kező esetben a gyors alakítás és a
nagyobb terhelés a tőke több évi
visszaesését vonja maga után.
 Harmadik év

Tavasszal a felső vesszőből kiala­

kítjuk a törzset és a kart. Az alsó­
ból biztosítócsapot hagyunk.
A karon 5-—6 erőteljes vesszőt
kapunk. Ezekből lesznek majd a
termőalapok.
Kart csak olyan vesszőből ala­
kíthatunk ki, amelynek a vastag­
sága a csúcsi részen is eléri a.
ceruzavastagságot, vagyis a kö­
rülbelül 8 mm-t, Amennyiben en­
nél gyengébb lenne, az alsó tartó­
huzalnál vágjuk vissza a vesszőt.
Gyengébb fejlődés esetén tehát a
harmadik évben csak törzset ala­ Egytörzsű, egykarú kordon a 3. év őszén
kítunk, a kar kinevelését a negye­
dik évre halasztjuk. {Törzsnek ne­ éves részt. A kar a vízszintesen
vezzük a függőlegesen álló több vagy ferdén nevelt több éves rész,
amelyeken a termőrészek helyez­
kednek el.)
A kart vigyázva lekötözzük víz­
szintes irányba. A hajlatnál óva­
tosan ropogtassuk meg, és ne
akarjuk éles szögben megtörni.
A lehajlítás legalkalmasabb idő­
pontja a tavasz, a nedvkeringés
megindulása (körülbelül március
15.) között. Ilyenkor a vessző
könnyen hajlik. Ha későbbi idő­
pontban kötözünk, a fakadó rü­
gyek vagy hajtások könnyen le­
törhetnek.
Gyakran tanácsolják, hogy a
E g y tö rzsű , e g y k a r ú k o r d o n a 3. év ta v a s z á n vesszőt csak május 10. után kö­

45
tözzük le, akkor, amikor már el­
múlt a tavaszi fagyok veszélye.
Ebben az esetben azonban a haj­
tások felső része már kifakadt, és
a leendő karon egyenetlen a hajtá­
sok fejlődése. Az alsó rész haj­
lamossá válik a felkopaszodásra.
A lekötözött vesszőn a hajtások
előtörése után rendszerint igen bő
termés ígérkezik, s ez igen gyak­
ran kísértésbe hozza a kerttulaj­
donost. Ha ugyanis valamennyi
termést meghagyjuk, ezt a fiatal
tőke fejlődése erősen megsínyli.
Akkor járunk el helyesen, ha a Egytörzsű, egykarú kordon a 4. év tavaszán
leendő termőalapoknak megfele­
lően 20—25 cm-re kiritkítjuk a szerint rövidebb-hosszabb termő-
hajtásokat. részeket hagyunk.
A felesleges hajtásokat még Az egykarú kordonon — akár-
10—15 cm-es hosszúságuk elérése
előtt távolítsuk el, különben a tő­
ke sok tápanyagot veszít.
A törzsről teljes egészében tá­
volítsuk el a kitörő hajtásokat,
mert itt feleslegesek.

Negyedik év
A negyedik évben az előző évben
fejlődött vesszőket két rügyre
metsszük vissza.
A csapokon két-két vessző fej­
lődik. Az ötödik évben a cser­
csapos váltómetszés szabályai sze­
rint ugarcsapokat, és a fajta met­
szési igénye, a tőke kondíciója Egytörzsű, egykarú kordon a 4. év őszén

46
csak a többi tőkeművelésmód ese­
tében — nem feltétlenül szükséges
az alsó részen biztosítócsap (fagy­
csap) meghagyása, de a mi éghaj­
latunkon a kemény téli fagyokra
mindig számíthatunk. Az innen
kinevelt vesszőkről könnyebben
ifjíthatjuk meg a tőkéket, ha a kar
vagy a törzs is elfagyna (lásd a téli
fagyvédelemről szóló fejezetet).
Az egykarú kordon művelésé­
hez nem árt, ha átismételjük az
előző fejezetben leírt alaktani
alapfogalmakat.
A harmadik évben meghagyott
vesszőket a negyedik évben két
rügyre metsszük, és ezekből két­
éves részek, csercsapdk lesznek.
Az ötödik évben ugyancsak eze­
ken a részeken további csercsapo­
kat, termőcsapokat és ugarcsapo­
kat képezünk. A karokon tehát
több éves képződmények alakul­
nak ki, ezeken találhatók a termő­
részek. E több éves (legalább 3
éves) elágazások a termőalapok.
Egyéb tudnivalók
Az egytövzsű, egykarú kordon te-
nyészterülete a következő. Sor­
távolság: 2,2—2,40 méter; tőtá­
volság: 1—1,2 méter.
Ha gazdag talajba erős növe­
kedésű fajtákat ültetünk, akkor a
szélesebb sortávolságot válasz­
szűk, soványabb talajon, gyen­
gébb növekedésű fajtával a kisebb
tenyészterület az ajánlatos. A há­
zikertben a sortávolság meghatá­
rozásának egyik szempontja az
legyen, hogy megfelelő számú sort
kell elhelyezni. így például a tá­
volság lehet 225 vagy 237 cm is,
hogy a rendelkezésre álló területet
jobban hasznosíthassuk. (A nagy­
üzemekben a sorközjáró gépek
határozzák meg a sorok távolsá­
gát.)
A legkisebb sortávolság betar­
tása a házikertben is ajánlatos.
Általában olyan távolra tegyük
egymástól a sorokat, mint ami­
lyen a fejlődő hajtástömeg magas­
sága. Ha tehát a legfelső huzal
magassága 1,80 cm (felette 20 cm-
re csonkázzunk), akkor a mini­
mális sortávolság 2 méter legyen.
A sortávolság szűkítése folytán
nagyobb lesz a beárnyékoltság,
s ezért alacsonyabb lesz a szőlő
cukorfoka, nő a gombabetegsé­
gek, különösen a rothadás veszé­
lye. A vessző évenkénti beérése és
a rügyek termőképessége is csök­
ken. A sortávolság besűrítésével
tehát csak látszólag nyerünk.
Támberendezés
Az egytörzsű, egykarú kordonhoz
oszlopos támberendezés ajánlha­
47
tó, egy tartóhuzallal és két-két
hajtásrögzítő páros huzallal.
A végoszlopok között 10 m-en-
ként tartóoszlopokat helyezzünk
el, és ezenkívül 5 m-enként egy
2 m-es erős fakaróhoz is rögzítsük
a huzalokat.
csapról lehúzott (és télre betakart)
vesszővel könnyen megifjítható.
A karokat nem ajánlatos 60 cm-nél
alacsonyabban kiképezni, mert
akadályozza a talajmunkákat.
Egy törzsű, kétkarú kordon

Zöldmunkák Az egytörzsű, kétkarú kordont a

következők szerint alakítjuk ki.
A karok kialakításakor a hajtáso­ Az első két évben a kialakítás
kat mindig akkor ritkítsuk ki, menete megegyezik az egykarú
amikor egyarasznyi hosszúságú­ középmagas kordonéval.
ak. A későbbi ritkítás a tőke ere­
jét feleslegesen gyengíti.
Harmadik év
A termő tőkéken a hajtásokat
a támberendezés felett körülbelül
A harmadik évben 75 cm hosszú
20 cm-rel vágjuk vissza. Ennek
szálvesszőt hagyunk, s ezt víz­
időpontja akkor következik el,
szintesen kötözzük le. Ebből lesz
amikor a hajtások mintegy 40—50
az egyik kar. A szokásos módon
cm-rel túlnőttek a támberende-
válogatjuk meg a hajtásokat, és
zésen. Erősen növekedő tőkéken,
őszre körülbelül 4—5 jól fejlett
szükség esetén, a csonkázást két-
vesszőt kapunk.
szer-háromszor megismételjük.
Az egy törzsű, egy karú kordon
egyszerű, könnyen kialakítható tő­ Negyedik év
keforma. Könnyen elkészíthető, ol­
csó támberendezést kíván, és ha A negyedik év tavaszán az előző
kellő gonddal és szakértelemmel évi szál vesszőn termőalapokat ké­
alakítjuk és metsszük, eléggé tet­ pezünk és megkezdjük a másik
szetős is. Fagyok esetén a fagy­ kar kialakítását.

Egytörzsű, kétkarú kordon

48
Egytörzsű, kétkarú kordon alakítása; 3. év
ősz
Egyéb tudnivalók
Az egytörzsű, kétkarú kordon te-
nyészterülete: 2—2,4 x 1,5 m.
A két kar nagyobb tőtávolságot
kíván, mint az egykarú esetében.
A támberendezés s a zöldmunkák
megegyeznek az egykarú kordo­
néval.
Ez tetszetősebb tőkeforma, mint
az egykarú kordon. A rövidebb
karoknál a felkopaszodás veszélye
kisebb, könnyen ifjíthatók. A két
kar nagyobb megterhelés a tőké­
nek, ezért gazdagabb talajra aján­
latos telepíteni, mint az egykarú
kordont.
Egytörzsű, kétkarú kordon a 4 . év
tavaszán
Egytörzsű,
kétkarú emeletes kordon
A tőkét az első három évben
úgy neveljük, mint az egytörzsű,
egykarú kordont. Utána külön­
böző módon járhatunk el az erő­
sebben és a gyengébben fejlődő
tőkék esetében.
Hároméves korban a hajtáso­
kat a támberendezés egész magas­
ságában szabadon engedjük nö­
vekedni. Ezzel megerősítjük az
alsó kart és csökkentjük a két­
szintes tőkeformák gyakran elő­
forduló hátrányait. A felső kar
ugyanis gyakran elnyomja az alsó
kar növekedését.
49
 Az erősen növekedő tőke
alakítása

1. A negyedik év tavaszán elkezd­

jük a felső kordonkar kialakítá­
sát. A tetszetős forma érdekében
ügyelnünk kell arra, hogy a má­
sodik szinthez felvezető törzs egye­
nes legyen. Ezt karóval vagy vé­
kony léccel, egyenes vesszővel se­
gíthetjük elő.
2. A negyedik év folyamán az
alsó karon növekedő hajtásokat
a felső tartónál csak mintegy 20
cm-rel engedjük magasabbra nö­
vekedni, különben felül túlzsúfol­
tak lesznek.

4 0 £ tn Egytörzsű, kétkarú emeletes kordon erősen

növekedő tőkén a 4. év őszén

50

Egytörzsű, kétkarú emeletes kordon alakí­
tása erősen növekedő tőkén; 4. év tavasz
A kétszintes tőkeformákon
ügyelnünk kell, hogy az alsó
részből növő hajtások ne árnyé­
kolják be a felső szint fürtjeit.
Ha a két kar közötti távolságot
60 cm-re csökkentjük, akkor ezt
lehetetlen betartani. Ha ugyanis
ilyen alacsonyan csonkáznánk,
akkor erősen gyengítenénk a tő­
két, túl sok hónaljhajtás fejlődne,
s ez túlzsúfoltsághoz vezetne.

50
 Gyengébben növekedő tőke

A gyengébb tőkén a felső kart

két részletben alakítjuk ki. A ne­
gyedik évben a felső tartóig metszi
szűk vissza a karnak szánt vesz-
szőt, és így csak a törzset alakít­
juk ki.
Az alsó karból kinövő hajtáso­
kat ebben az esetben is a tám-
berendezés tetejéig engedjük nö­
vekedni, ami az alsó kar további
megerősödését teszi lehetővé.
Az ötödik évben a törzs két
felső vesszeje közül az egyiket
rövidcsapra metsszük (d), a má-
Egytörzsű, kétkarú emeletes kordon gyen­
gén növekedő tőkén a 4. év őszén

sikat (dj) vízszintesen kötözzük

ki. Az alsó karon váltócsapos
metszést folytathatunk.

Egyéb tudnivalók

Tény észterülete: 2,60—3x1 mé­

Egytörzsű, kétkarú emeletes kordon gyen­
gén növekedő tőkén a 4. év tavaszán
ter. A sortávolsághoz itt is a
támberendezés és a fejlődött haj­
tástömeg magasságát vegyük
figyelembe.
Támberendezésben a két vég­
oszlop közé 5 m-enként ajánlatos
tartóoszlopot tenni. Jól megfelel
a fémből készült vasrács is. Az
emeletes kordon támberendezé-

51
 Egy törzsű, négy karú emeletes kordon

sére a szél elég nagy nyomást gya­ Egy törzsű, négykarú

korol, ezért ott, ahol gyakoriak emeletes kordon
az erős szelek, a szélirányra merő­
leges, emeletes kordon létesítése Az első két évben a kialakítás me­
kockázatos. A szél ellen úgy is nete megegyezik az egykarú, kö­
védekezhetünk, hogy a kétemele­ zépmagas kordonéval.
tes kordont fal mellé telepítjük.
Ha párhuzamosan ültetjük a so­
rokat és a sorok tartóoszlopait Harmadik év
T vassal, vasrúddal vagy erős A harmadik évben egy 75 cm
léccel kötjük össze, sokkal jobban hosszú szálvesszőt hagyunk, de a
ellenállnak a szelek nyomásának. haj tás válogatáskor az egykarú
A hajtásválogatást az alakító kordontól eltérően ügyelnünk kell
metszéskor a karok általános sza­
bályai szerint végezzük. A kiala­
kított tőkén a felső szint beárnyé-
koltságának elkerülésére ügyel­
jünk. A felső szint hajtásait 20
cm-rel a felső huzal fölött vágjuk
vissza.
Az emeletes kordon tetszető­
sebb, mint az egyszintes. Nagyobb
falfelületek befuttatására, eltaka­
rására és sétalugas kialakítására
alkalmas. Hátránya, hogy a tőkét
egyoldalúan alakítja ki és egy­
oldalúan terheli. Rövidcsapos met­
szést alkalmazzunk, mert az eme­
letes kordon amúgy is nagy meg­
terhelést jelent. Ha nem vigyá­
zunk, a karok hamar felkopa­ Egytörzsű, négykarú kordon alakítása; 3.
szodnak és korán elöregednek. év ősz

52
arra is, hogy legyen egy megfelelő
helyzetű hajtásunk a törzs hosz-
szabbítására és a másik kar ki­
alakítására.
A harmadik évben a hajtásokat
20—25 cm távolságra válogassuk
meg, és kihasználva a szabad nö­
vekedés biológiai előnyeit, csak
a támberendezés felett csonkáz­
zunk.
Negyedik év
A negyedik év tavaszán az előző
évben kialakított karon termő­
alapokat képezünk és elkezdjük a
másik kar kialakítását. A törzs

hosszabbítását szolgáló vesszőt

a felső tartóhuzal magasságában
metsszük vissza.
A negyedik évben gondosan vé­
gezzük el a zöldválogatást. Az új
karon a termőalapoknak meg­
felelő számú zöldhajtást hagy­
junk. A meghosszabbított törzs­
részen csak a két felső hajtás
maradjon meg.

Ötödik év
A két idősebb karon már kiala­
Egy törzsű, négykarú kordon a 4. év tava­ kítottuk a termőalapokat. A törzs
szán csúcsi részén levő két vesszőt le-

53
 karú emeletes kordonnál elmon­
dottakkal.
A kéttörzsű, négykarú emeletes
kordon hasonló célokra használ­
ható, mint az egyszerű emeletes
kordon. Nagyobb megterhelést je­
lent a tőkének, mert 1,50 méter a
tőtávolság, és egy tőkén több rü­
gyet kell hagyni. Előnyös viszont a
megterhelés megoszlása, mert a
tőke mindkét oldalán egyenletes.

Kéttörzsű, kétkarú,
vízszintes alacsony kordon
Egytörzsű, négykarú kordon az 5. év tava­ Az első két évben a szokásos
szán
tőkealakítást folytatjuk.
t
kötözzük, majd az alsó karokhoz
hasonlóan végezzük el a zöld­
válogatást. Harmadik év

A tőkén az előző évben három

Egyéb tudnivalók erőteljes hajtást nevelünk. Met­
szés után két, körülbelül 75—100
Tény észterülete: 2,6—3 X 1,50 mé­ cm-es karnak való vesszőt ha­
ter. gyunk meg. A kéttörzsű tőke nem
Ugyanolyan támberendezés olyan tetszetős, mint az egytör­
szükséges hozzá, mint a kétkarú zsű, de gyorsabban kialakítható,
emeletes kordonhoz. könnyebben ifjítható. A két egye­
Zöldmunkái megegyeznek a két­ nes törzs kialakítása nehézkesebb.

*<ly ‘ • !-■ ‘ ■ UUU i-l—

kJ y t-i- X . y '- l- l JJ—
U U-üviU
I- - -|- ' | ■ - I- - 1-|-| ............. ...................... II , n, in ..... 1 l( lf i r « I - -I -I 1l<- * ■'

Kéttörzsű, kétkarú, vízszintes alacsony kordon

54
Kéttörzsű, kétkarú, vízszintes alacsony kor­
don alakítása; 2. év ősz
Egyéb tudnivalók
Teny észterülete: 2—2,40 X 1,50
méter.
A támberendezés s a zöldmun­
kái megegyeznek az alacsony kor­
donéval.
A kéttörzsű kordon kevésbé tet­
szetős, mint az egytörzsű. Két tör­
zset nehéz olyan egyenesen és sza­
Kéttörzsű, kétkarú, vízszintes alacsony k o r ­
don a 3. év tavaszán
bályosan kialakítani, mint egyet.
Előnye viszont, hogy gyorsabban
termőre fordítható és könnyebben
ifjítható. Fagyveszélyes helyen, sík
vidéken előnyösebb, mint ha csak
egy kart nevelnénk, mert a tőke
könnyebben újranevelhető.
Emeletes kordonformák ugyan­
csak kialakíthatók két törzzsel is.
55
 Váltott karú redélylugas

Váltott karú redélylugas Negyedik év

A váltott karú redélylugast a kö­
vetkezőképpen alakítjuk ki.
Harmadik év
A harmadik évben — kétéves
rövidre metszés után — megkezd­
jük az alsó kar kialakítását.
A törzsalakítás érdekében minden
tőke mellé támaszt helyezünk.
Zöldválogatáskor körülbelül
20—25 cm-re ritkítunk, a harma­
dik évben a hajtásokat a tám-
berendezés teljes hosszúságában
engedjük növekedni.
A második emeletet a negyedik
év tavaszán alakítjuk ki (A}). Ha
a vesszők nem elég fejlettek, vagy
az alsó karon gyengék a vesszők,
akkor csak a második tartóhuzal­
nál metsszük el a vesszőt úgy,
mint az emeletes kordonnál, és
csak az ötödik évben alakítjuk
ki a következő kart.
A lugassor elején (B) és végén
(B,) levő tőkéknél csak egy kart
alakítunk ki.
A negyedik év folyamán az első
és második szint közötti törzs­
részről a hajtásokat teljesen távo-

Váltott karú redélylugas alakítása; 3. év őszi állapot

56
 A i
f'— — -----------
XeJ*
L Ir r
— 1
Váltott karú redélylugas a 4. év tavaszán
lítsuk el. A felső szinten kialakí­
tandó új karon a hajtásokat 20—
25 cm-re ritkítjuk.
Az előző évben kialakított ka­
ron kinövő vesszőket kétrügyes
csapokra vágjuk vissza.
Ötödik év
Az ötödik évben az alsó szinten
levő karokon a fajta igényének
megfelelően rövidcsapos metszést,
apró fürtű fajtáknál hosszúcsapos
váltómetszést végezhetünk.
..............^
Egyéb tudnivalók
Tény észterülete: 2,60—3x1 mé­
ter.
Támberendezése: mint az egy-
karú, emeletes kordoné.
A zöldmunkák ugyancsak az
egykarú kordonéhoz hasonlóak.
Mutatós tőkeforma, a tőke te­
herbírását a váltakozva elhelyez­
kedő karok kevésbé veszik igénybe.
Az alsó emeletek legyengülésének
veszélye kevésbé áll fenn, mint az
egy törzsű, emeletes kordon eseté­
ben.
57
 Kétszintes Thomery lugas

A Thomery lugas egyike a lég- első két évben is rövidre met-

szebb kerti lugasformáknak. Az szünk.

40
50

58
 Harmadik év
A lugastörzs kialakítását a har­
madik évben kezdjük. A tőkék
váltakozó törzsmagasságúak, így
az első és a harmadik 60, a máso­
dik és a negyedik 150 cm magas.
Válogatáskor csak a törzs két
felső hajtását hagyjuk meg, és a
fagycsapokon levő hajtást.
Negyedik év
A negyedik évben a törzsek felső
részén levő vesszőkből két kart
alakítunk.
Zöldválogatáskor a negyedik
évben körülbelül 20—25 cm-re
ritkítunk, ebből lesznek a követ­
kező évben a termőalapok.
Az ötödik évben a vesszőket két
rügyre vágjuk vissza. A hatodik
évben és a következő esztendők­
ben rövidcsapos metszést folytat­
hatunk. Csak kifejezetten szál-
vesszős metszést kívánó fajtáknál
ajánlatos a hosszú metszés.
Egyéb tudnivalók
Tény észterülete: 2,60—3 x 1 mé­
ter.
A támberendezést az eddig is­
mertetett művelésmódoknál aján­
lottak szerint készítsük.
A zöldmunkák során az előző
kétszintes művelésmódokhoz h a­
sonlóan a hajtásokat az alsó szin­
ten körülbelül 1 m éter magasság­
ban csonkázzuk, és ne engedjük,
hogy az alsó szint hajtásai be­
árnyékolják a felső szint fürtjeit.
59
 A Thomery lugas gyorsabban
termőre fordul és könnyebben ala­
kítható ki, mint az előzőekben is­
mertetett kétszintes tőkeformák.
Itt ki van zárva annak a lehetősége,
hogy a felső emelet az alsó szint
rovására erősödjön meg. Rend­
kívül tetszetős tőkeforma. A fagy­
csapok meghagyása rontja a tőke­
forma szépségét, ezért csak ott
hagyjuk meg, ahol fagy veszély áll
fenn.
Több szakkönyv a szintek közöt­
ti távolságot csökkenti, így alacso­
nyabb támberendezés is elegendő
lehet, de a vesszők kevésbé érnek
be, a fürtökön a gombabetegségek
veszélye nagyobb.
Thomery lugas, két törzzsel
Az első két évben itt is a szokásos
rövid metszést folytatjuk. A har­
madik év tavaszán már mind a
két kar kinevelését elkezdjük.
A harmadik évben a hajtásokat
a törzsről teljesen eltávolítjuk, a
karokon 20—25 cm-re ritkítjuk.
A negyedik évben a vesszőket két-
rügyes csapra vágjuk vissza, és az
ötödik évtől kezdve váltómetszést
folytathatunk.
T H rrrrl~ r
—*- ~■ii-*—n^*t** —*-i-Mi- 1i i **‘ i
n>—>rTi,rrn_iIV->I■-i-T-nrT^-X'--L-i-L-irV >iuuYu-ii_~~u
Thomery lugas, kél törzzsel
60
A kéttörzsű Thomery lugas
gyorsabb kialakítást tesz lehetővé.
Már a harmadik évben nagy
mennyiségű termést kaphatunk.
A harmadik évben az egytörzsű
emeletes tőkeformától eltérően
már mindkét oldalon kialakít­
hatjuk a karokat. Ehhez az szük­
séges, hogy az előző évben gondo­
san neveljük a hajtásokat.
Tenyészterület, támberendezés,
zöldmunkák tekintetében az egy­
törzsű Thomery lugaséhoz hason­
lóak a feltételek.
A kéttörzsű Thomery lugas neve­
lése fagyveszélyes helyeken ajánl­
ható. A törzsek kinevelésekor még
nagyobb gonddal kell eljárni, mint
az egytörzses alaknál. Két törzset
könnyebb felújítani, de nehezebb
szabályosan kinevelni.
Háromszintes Thomery lugas
A háromszintes Thomery lugas
egyike a legtetszetősebb tőke­
formáknak. A törzseket 60, 150
és 240 cm magasan neveljük.
Ahhoz, hogy megfelelő hosszúsá­
gú beérett vesszőket kapjunk, a
második évben a hajtások nevelé­
se nagy figyelmet kíván. A törzs-
n r l n r í^r
i
nek szánt hajtásokat feltétlenül
léc vagy egyenes suháng mellett
neveljük.
Harmadik év
A harmadik év tavaszán a vessző­
ket 135, 150 és 240 cm magasan
metsszük vissza.
A legalsó szinten, félhosszúság­
ban megkezdhetjük a kar ki­
alakítását. így hamarabb kapha­
tunk termést. A 150 és 240 cm
magas törzseken csak a következő
évben kezdjük el a karok kialakí­
30
tását. A következő évben ehhez
már minden szinten megfelelő
erős vesszők állnak rendelkezé­
sünkre.
A háromszintes Thomery lu­
gason csak a tőkealakítás első
éveiben hagyunk fagycsapot, mert
ez a rendkívül tetszetős forma
különben nem érvényesül kellően.
Ahol nagy a fagyveszély, olyan
helyen háromszintes lugas kiala­
kítása nem célszerű.
A harmadik év folyamán a
második és a harmadik szint tör­
zsén két hajtást nevelünk. Az alsó
szint karján a leendő termőala-
61
 4o
50
4o ----------------------------------------------------------------------------- 1
50
ko

50
d
____ ____ __

60 -lm -
2S
' í

U * ---------- ___ ......................... . . . i

Háromszintes Thomery lugas alakítása; 3. év tavasz

Háromszintes Thomery lugas a 3. év őszén

póknak és a további hosszabbítá­ nagy fürtök keletkeznek a tör­

soknak megfelelően neveljük a
hajtásokat. Tehát 20—25 cm-re
ritkítunk, és a vessző csúcsi ré­
szén neveljük a kar meghosszab­
bítására szolgáló hajtást.
A harmadik évben az alsó szint
már jelentős termést ad, de szép
zsek csúcsi részén kinövő hajtás­
ból is.
A tenyészidőszak folyamán
használjuk ki a magas támberen-
dezés előnyét, és csonkázás nélkül
hosszú, jól fejlett hajtásokat ne­
veljünk.

62
 Negyedik év
Az első szinten az egyik kart teljes
hosszában kialakítjuk a negyedik
év tavaszán, a másik oldalon fél-
hosszúságban. A második szinten
ugyancsak félhosszúságban ala­
kítjuk ki a karokat.
Zöldválogatáskor az újonnan
lekötött vesszőrészeken a leendő
termőalapoknak megfelelően rit­
kítsuk meg a hajtásokat. Ebben
az évben a lugas m á r megközelí­
tően fél term ést ad.
Ö tödik év
Valamennyi k ar eléri a teljes
hosszúságot (1,50 m -t).
63
 Háromszintes Thomery lugas a kertben

64
 - , -n u ui-i^ ^ b, j i , n—,—,—J U —|— - u~i_n-~ltij~l ~ ~i_~u~l _ i_'-' i t l 'i >. i - rí — *“•-~i ■* ~ ^ ** —*** 1 * '* — * ■*■ -»■■■■

Alacsony legyezőművelés

Az idősebb részen rövidcsapra után a fürtök szabadon marad­

metszünk, és a leendő termőala­ janak.
poknak megfelelően körülbelül Rendkívül tetszetős, nagy felüle­
20—25 cm-re ritkítunk. A hajtá­ tet beborító lugasforma. Nagyon al­
sokat mindig a következő szint kalmas nagy kiterjedésű, kopár
fürtmagasságáig csonkázzuk visz- falak eltakarására. A karok hosz-
sza. szabbak, mint a kétszintes Tho-
mery lugasnál, így az egyes tő­
Egyéb tudnivalók kéknek nagyobb terhelést kell el­
viselniük. Ezért erősebb növeke­
Tény észterületként 3,50—4 méter désű fajtákhoz és gazdagabb talaj­
sortávolság és 1 méter tőtávolság ra ajánlható művelésmód. Ha szép
ajánlható. tőkeformát akarunk, a metszéskor
Támberendezése: ha a fém- vagy rövidcsapnál hosszabbat ne hagy­
faoszlopokra huzalokat feszítünk junk.
ki, három tartóhuzal és négy pá­
ros huzal szükséges.
Zöldmunkái során az alakító Alacsony legyezőművelés
metszéskor szigorúan ügyeljünk
az idejében történő válogatásra, a Az első két évben a szokásos rö­
hajtások gondos rendezésére, kü­ vid metszést folytatjuk. A további
lönben nem alakíthatunk ki meg­ években a kialakítás a következők
felelő tőkéket. A zöídmunkák szerint történjék.

50
i

65
 Alacsony legyezőmüvelés a 3. év őszén

Harmadik év
Az előző évben fejlődött két vesz-
szőt nyitott V alakban, kissé ível-
ten kötjük ki. Ha három vessző
fejlődött, a középsőt rövidcsapra
vágjuk vissza.
A vesszők lehajlásánál óvato­
sak legyünk, akárcsak a kordon­
karok kikötésekor, nehogy le­
törjenek.
A harmadik év folyamán egy
hajtást középen — a rövidcsap­
ról vagy a rövid kar alsó részé­
ről — is neveljünk ki.
Negyedik év
A karokon az előző évi vesszőket
kétrügyes csapokra metsszük, kö­
zépen pedig egy hosszúcsapot
hagyunk és ebből lesz a harmadik
elágazás.
Ötödik év
Kialakítjuk a termőalapokat, és a
fajta metszési igényének megfele­
lően rövidcsapos vagy hosszú­
csapos metszést folytathatunk.

Alacsony legyezőmüvelés a 4. év tavaszán

66
 Alacsony legyezőművelés az 5. év tavaszán
Egyéb tudnivalók
Tény észterülete: 1,80—2 x 1 mé­
ter.
Támberendezése könnyen elké­
szíthető. Nem kíván túl magas
oszlopokat. A sorokban a tartó­
oszlopokat 10 m-enként helyez­
zük el, 5 m-enként pedig erős ka­
rót tegyünk.
Zöldmunkája a tőkék kialakí­
tása után a hajtásoknak a tám-
berendezés feletti 20—30 m-es
csonkázásából áll.
Egyszerűen kialakítható, hamar
termőre fordítható. Az alacso­
nyabban fekvő termőrészek be is
fedhetők. Szakszerűen kialakítva
eléggé tetszetős tőkeforma. Az ala­
csonyan levő több éves részek miatt
talajmunkája nehezebb, mint az
Kétszintes legyező
egykorú kordoné. Kapáláskor
ügyeljünk, nehogy a rövid karok
megsérüljenek.
Kétszintes legyező
Az egyszintes legyező mintájára
különböző kiterjedésű, hasonló
tőkeművel ésm ód ok alakultak ki.
Egyik ilyen típus a kétszintes le­
gyező.
Az első két év szokásos rövidre
metszése után az alakítás a kö­
vetkező.
Harmadik év
A harmadik év elején 80 cm hosz-
szú törzset hagyunk.
67
 Kétszintes legyező alakítása; a 3. év eleje és ősze

Haj tás válogatás után négy haj­ Negyedik év

tást hagyunk, melyeket nem cson­
kázunk és körülbelül 45 fokos
szögben nevelünk.
A négy hajtáson szépen fejlett
fürtök növekednek.
A negyedik év tavaszán négy
rövid szálvesszőt hagyunk és ezek­
ből alakítjuk ki a legyező karját.»
A haj tás válogatás során a csúcsi
helyzetű hajtásokat hagyjuk meg.
A negyedik évben, noha viszony­
lag kevés hajtást hagytunk, eze-

Kétszintes legyező a 4. év tavaszán és őszén

68
 \
Kétszintes legyező az 5. év tavaszán és a kialakított kétszintes legyező a 6. év tavaszán
ken már számottevő termést ka­
punk, mert felső helyzetű, jól
kifejlett rügyekből képződnek.
) berendezést kíván, két tartó és két
Ötödik év
Az ötödik év elején az első szinten
már szálvesszőket, a felső szinten
még csak rövidcsapokat hagyunk.
Ebben az évben az alsó szint
megerősítése a cél.
Hatodik év
A hatodik év tavaszán az alsó
és felső szinten is szálvesszőket
hagyunk. A kétszintes legyező
szálvesszőinek hajtásait rövidebb-
re csonkázzuk. Az ugarcsap haj­
tásait engedjük hosszabbra nö­
vekedni.
Egyéb tudnivalók
Tény észterülete: 2,20—2,50x 1,50
méter. Viszonylag egyszerű tám-
páros huzallal.
Zöldmunkái: az eddigi kétszin­
tes művelésmódokhoz hasonlóan
a szál vesszőkről kinövő hajtáso­
kat olyan magasan csonkázzuk,
hogy a fürtöket ne árnyékolják.
A felső szálvessző hajtásait a tám-
berendezés felett körülbelül 20
cm-rel csonkázzuk. így rövidebb
hajtásokat kapunk, mint az alsó
szinten, de ezzel megakadályoz­
zuk az alsó részek gyengülését.
Érdekes, tetszetős, állandóan if-
jítható tőkeforma. Bőven terem.
Elsősorban szálvesszős metszést kí­
vánó fajtákhoz alkalmazható. Jó
talajviszonyokat és szükség esetén
öntözést kíván.
69
t
 P rT T y f
Egyszerű Guyot művelés
Egyszerű Guyot művelés
Noha az egyszerű Guyot nem
tartozik az igazi lugasformák kö­
zé, mint egysíkú művelésmód tet­
szetősen kialakítható, és a házi­
kertekben is helye lehet.
Kialakítása során a második
évben két vesszőt nevelünk.
Harmadik, negyedik év
A harmadik évben egy függőleges
helyzetű hosszúcsapot és biztosí­
tócsapot hagyunk.
Az év folyamán a hosszúcsap
termést ad, és a felső részén kelet­
kező hajtások adják majd a Guyot
művelés elágazását.
Egyszerű Guyot alakítása ; 2. év ősze és 3. év tavasza
70
A negyedik évben egy szál­
vesszőt, alatta egy biztosítócsapot
és ugarcsapot hagyunk.
Ötödik és hatodik év
A szálvesszőt az elmúlt évi ugar­
csap felső vesszőjéből alakítjuk
ki, alatta biztosítócsap van, a má­
sik oldalra kerül az ugarcsap.
A következő, hatodik évben a
szálvesszőt a tőke másik oldalán
hagyjuk meg.
A későbbi években
A metszések során két szarv ala­
kul, melyeket váltakozva terhe­
lünk. Fagyvédelem céljából alul
évről évre biztosítócsapot ha­
gyunk.
 Egyszerű Guyot a 3. év őszén és a 4. év tavaszán
Ötéves kialakított Guyot tő
Egyéb tudnivalók
Tény észterülete: 1,80—2 x 1 —1,20
méter.
Erősebben növekedő fajták, gaz­
dagabb talaj esetében a nagyobb
tenyészterületet válasszuk. Egy­
szerű, könnyen előállítható tám-
és metszése a 6. év tavaszán
bérétidézést kíván. Az oszlopokon
kívül egy tartóhuzal és két páros
huzal szükséges. Minden tizedik
tőke után tartóoszlopot, minden
ötödik után egy karót tegyünk.
A termőtőkék zöld munkái so­
rán a legfelső huzal felett körül­
belül 20—30 cm-re csonkázzunk.
71
 Egyszerű, könnyen kialakítható,
bőven termő tőkeforma. Elsősor­
ban borszőlőfajtákhoz megfelelő,
de a hosszú metszést kívánó cse­
megeszőlő-fajtákhoz is beválik.
Például az Afuz Alihoz a minden
évben ismétlődő szálvesszőzés erős
megterhelés a tőkének, ezért a
rendszeres trágyázás feltétlenül
szükséges.
Jól beválik ez a művelésmód ott,
ahol a házikertben az épülettől
távolabb nagyobb egybefüggő te­
rületet kívánunk szőlőtermesztés­
sel hasznosítani. Guyot művelés a további években

-— y --------- y — ‘
1.-. IJ1.-L1- ~ -U -L- -— ------- ~ ............ I ■ W wl . M

Kettős Guyot művelés

Kettős Guyot művelés Az alakítás célja ebben az évben

Az első két évben a szokásos mó­
don neveljük a tőkét. A további­
akban a következőképpen.
Harmadik év
Az előző évben fejlődött két vesz-
sző közül az egyiket egy rügyre, a
másikat öt rügyre vágjuk vissza,
és az egyenes törzsnevelés érde­
kében egy karó mellé kötjük.
három erőteljes vessző kinevelése.
Negyedik év
Az alsó vesszőből fagycsapot ne­
velünk a negyedik év tavaszán.
A felső kettőt négy- és ötrügyes
csapokra metsszük. Ebben az év­
ben már számottevő termést ka­
punk.
A tenyészidőszak folyamán a
hosszúcsapokon legalább két-két
erőteljes vesszőt kell nevelnünk.

72
 Kettős Guyot a 4. év tavaszán és őszén
Ötödik év
Két szálvesszőt hagyunk meg,
alatta pedig kétrügyes csapokat.
A két szálvessző bőséges termést
ad. A következő években szál-
vesszős váltómetszést folytatunk.
Egyéb tudnivalók
A kettős Guyot művelést 1,60—2
m sortávolságra telepítsük és 1,50
m tőtávolságot hagyjunk.
A támberendezés oszlopai fából
vagy vasbetonból lehetnek, eset­
leg cementbe ágyazott vascső vagy
T vas is megfelelő. A tartóhuzalon
kívül mindössze két kettős huzal­
ra van szükségünk. A végoszlopo­
kon belül a tartóoszlopokat 10
méterenként helyezzük el. Tartó­
oszlopok helyett erőteljes, 2 m
hosszú impregnált fakaró is meg­
felelő, s ezeket minden második
vagy harmadik tőke után helyez­
zük el.
73
 Kettős Guyot az 5. év tavaszán és őszén

A hajtásokat, ha függőlegesen Függőleges kordon

növekednek, a felső huzal fölött száivesszős metszéssel
20—30 cm-re csonkázzuk le. Az
oldalt elfekvő hajtásokat körül­
Az első kétévi rövidre metszés
belül 1 m hosszan hagyjuk kúszni
után a következőképpen folytat­
a felső huzalon. Lehetőleg az ugar­
juk a tőke nevelését.
csapokról növő hajtásokat hagy­
juk hosszabban növekedni.
A kisebb felületű házikerti tőke-
művelésmódok közé tartozik, s
Harmadik év
ezért egyszerűen előállítható tám-
berendezést kíván. Nagyobb meg­
terhelést bír el, mint az egyszerű Az előző évi vesszők közül az al­
Guyot. Kicsi vagy középnagy fürtű sót egyrügyes biztosítócsapra, a
borszőlőfajtákhoz, s hosszú met­ felsőt félszálvesszőre metsszük.
szést kívánó csemegeszőlő-fajták­ A félszál vesszőn az év folya­
hoz használható. Bőséges trágyá­ mán három erőteljes vesszőt ne­
zás és öntözés ajánlatos. velünk.

Függőleges kordon száivesszős metszéssel

74

y.*. .JTfci#<pi .. .. W rn »J ■' m
Szálvesszős metszésű függőleges kordon ki­
alakítása; 3. év tavasza
Szálvesszős metszésű függőleges kordon a
3. év őszén
Negyedik év
A törzs felső részéről kinövő
vesszőt a negyedik év tavaszán
kétrügyes csapra, az alatta levő­
ket 3—4 rügyes hosszúcsapra
metsszük.
Az év folyamán a törzs foly­
tatására szolgáló hajtást egyene­
I
Szálvesszős metszésű függőleges kordon a
4. év tavaszán
kordon a 4. év őszén
sen neveljük. A lejjebb levő csa­
pokból kinövő hajtásokat kissé
oldalt vezetjük.
Ötödik év
Az alsó tartóhuzalnál két szál­
vesszőt hagyunk, alatta két rövid­
csapot. A törzset tovább neveljük.
75
 Szálvesszős metszésű függőleges kordon az 5. év tavaszán
A tenyészidőszak folyamán a
törzs folytatására szolgáló vesz-
szőn két hajtást nevelünk, s ezt a
támberendezés felett lecsonkáz-
zuk, hogy az alsó szint megerő­
södjön. Az alsó szint hajtásait
még ebben az évben a támberen­
dezés felső részéig engedjük növe­
kedni, ugyancsak erősítés céljából.
Hatodik év
Az alsó szinten ismét szálvessző­
ket hagyunk, a felső szinten két
rövidcsapot alakítunk.
A hetedik és a további években
az alsó és a felső szinten egyaránt
szálvesszős váltómetszést folyta­
tunk.
 Szálvesszős metszésű függőleges kordon az 5. év őszén

Egyéb tudnivalók szükséges. Nevelhető még fémből

Tény észterületként ez a művelés­
mód 2,60—3 m-es sortávolságot
és 1,50 m tőtávolságot igényel.
Huzalos támberendezés esetén
két tartó- és három páros huzal
vagy falécekből készült támberen­
dezés, esetleg fali rács mellett is.
Zöldmunkái során az alsó
szintről kinövő hajtásokat a fel­
ső tartóhuzalon túl körülbelül
10—15 cm-rel csonkázzuk vissza.

77
Szálvesszős metszésű függőleges kordon a
6. év tavaszán
A felső szintről kinövőket a felső
tartóhuzal fölött kell visszavágni.
Az ugarcsapról kinövő hajtásokat
és a fagycsapról fejlődőt ferde
irányba neveljük, hogy hosszab­
ban növekedhessenek, és jobban
megerősödjenek.
A szálvesszős metszésű függőle­
ges kordon igen alkalmas utak
mellé vagy falfelületek eltakará­
sára. A minden évben megifjított
termőfelületek több termést nyúj­
tanak, mint ha kordonkarokat ala­
kítanának. Ebből kifolyólag jobb
talajviszonyokat, bő tápanyag-
utánpótlást, esetleg öntözést kíván.
Erre a művelésmódra természete­
sen a szálvesszős metszést kívánó
fajták a legalkalmasabbak. Fa­
gyok után könnyebben ifjítható,
mint a kétszintes, vízszintes karú
kordon.
78
Szálvesszős metszésű függőleges kordon a
6. év őszén
Függőleges kordon
rövidcsapos metszéssel
Fokozatosan neveljük ki. Egy
év alatt mintegy 60 cm-t magasít­
sunk, különben felkopaszodik.
A függőleges kordont fák (füg­
gőleges füzér), nagy falfelületek
mellett neveljük.
A függőleges törzsön rövid­
csapos váltómetszést folytatunk.
A hajtásokat majdnem vízszin­
tes irányba kötözzük ki. A gon­
dos kötözés, egyenletes hajtásel­
osztás szép, tetszetős formát ad.
Ha termőalaponként csak egy
rövidcsapot hagyunk, akkor a
függőleges füzér még szebben fej­
lődik. A termőalapok 20 cm-re
legyenek.
Tény észterületében a tőtávol­
ságot a hátteret adó épület ablakai
 Függő lugasok

vagy ajtói határozzák meg, de

sorban telepítve egymástól leg­
alább 2 m-re ültessük.
Támberendezése az előző függő­
leges kordonnal megegyező.
A hajtásokat vízszintes irány-

Rövidcsapos metszésű függőleges kordon

ősszel

bán oldalra neveljük és 1 m

Rövidcsapos metszésű függőleges kordon
tavasszal
hosszúságban csonkázzuk le.
Egyesével, legfeljebb kettesével
kell kikötöznünk, különben nem
lesz elég tetszetős.
A függőleges kordon kialakítá­
sa, fenntartása, kezelése alapos
szakértelmet, jó megfigyelőkész-
 Sylvoz kordon

séget, gondos kézi munkát kíván. vessző, akkor a harmadik évben

Csak olyan helyen ajánlható, ahol
ezek a feltételek biztosítottak.
Permetezése is gondosságot igé­
nyel, nehogy az ablak vagy ajtó
bepiszkolódjék.
Sylvoz kordon
Ez a forma az észak- és közép­
olasz szőlőterületek jellegzetes
művelésmódja, de helyenként ná­
lunk is alkalmazható.
FCinevelése az első két évi rövid
metszés után a következő.
Harmadik év
Ha gondosan végeztük a telepí­
tést, a növényápolást, a törzset és
a kart már a harmadik évben ki­
alakíthatjuk. Ha nincs elég erős
csak a törzset, a kart pedig a
negyedik évben alakítjuk ki.
Á tenyészidőszak alatt a karon
négy erős hajtást nevelünk ki.
Negyedik év
i
Az előző évi vesszőket ívben meg­
hajlítva egy segédhuzalhoz kötjük
ki.
A hajtások egy része felfelé nő,
javarészük azonban a fürtök sú­
lya alatt a föld felé hajlik.
A további években a leívelés
szabálya szerint metszünk.

4o
_

t r -
130 - íioctnh

X — x . , . . . - . ......
Sylvoz kordon kialakítása; 3. év tavasza Sylvoz kordon a 4. év tavaszán

80

Kialakított Sylvoz kordon
Egyéb tudnivalók
A Sylvoz kordont 120 cm tőtávol­
ságra és 3 m sortávolságra telepít­
sük.
Támberendezése megegyezik a
Moser-féle magasművelésével, de
alul a szálvesszők kikötéséhez
még egy segédhuzalt húzzunk ki.
Zöldmunkái során a felfelé növő
hajtásokat a kettős huzal közé
igazítjuk, és a támberendezés fö­
lött körülbelül 20—30 cm-re cson-
kázzuk vissza. A leívelt szál­
vesszőkről kifakadó hajtásokat a
termés súlya lefelé húzza. Ameny-
nyiben a föld színéig érnének, a
talaj színe fölött mintegy 20 cm-
rel visszacsonkázzuk.
Igen bő termést ad, ezért jó
feltételeket kell teremtenünk. Táp­
dús, jó vízgazdálkodású talaj, bő
trágyázás és öntözés szükséges.
A házikerti borszőlőtermesztéshez
ajánlható. Legjobban megfelel a
középérésű, apró fürtű, erős növe­
kedésű fajtákhoz, például a Leány­
kához. Metszése, fenntartása szak­
értelmet és jó gyakorlati érzéket
kíván. A leívelendő szálvesszőket
gondosan megropogtatva még rügy-
fakadás előtt kötözzük le. A kései
lekötözés a hajtások letörésével és
a felkopaszodás veszélyével jár.
A nagyobb fürtű csemege fajták
Sylvoz metszéssel „agyontermik”
magukat, a kései érésűek pedig a
nagy terhelés miatt nem érnek he.
S alakú fali füzérlugas
Kialakítása a szőlőlugas-nevelés
magasiskolájához tartozik. Az el­
ső két év szokásos metszése után
a következők a teendők.
81
S alakú füzérlugas kialakítása; 3. év és 4. év tavasza. A huzalok egymástól 50 cm-re vannak

82
 S alakú füzérlugas az 5. és 6. év tavaszán
Harmadik, negyedik év
Az alsó szint karját 1 m hosszan
alakítjuk ki. A hajtásválogatás­
kor körülbelül 25 cm-re ritkítunk.
A hajtásokat teljes hosszúságban
hagyjuk növekedni.
A negyedik évben kezdjük el a
következő emelet alakítását. A fel­
álló részen (b) a hajtásokat el­
távolítjuk. Az előző évi vesszőket
két rügyre metsszük.
Ötödik és hatodik év
A második szint alakítását mint­
egy 1 m hosszan folytatjuk (c).
A hajtásokat körülbelül 25 cm-re
ritkítjuk. A kétéves vesszőrészen
X 83
a vesszőket két rügyre metsszük,
az alsó szinten levő hároméves
részen (a) rövidcsapos metszést
folytatunk.
A hatodik évben kezdjük a
harmadik szint kialakítását (d).
A felálló részről a hajtásokat is­
mét eltávolítjuk.
Az S alakú fali füzérlugas kar­
ját teljes hosszúságban (e) a hete­
dik évben alakítjuk ki.
£gyéb tudnivalók
kú füzérlugas céljaira erőteljes nö­
vekedésű szőlőfajták a legalkal­
masabbak. A tőke erős igénybe­
vétele miatt és a szebb tőkeforma
fenntartása érdekében csak rövid-
csapos metszés ajánlható.
Magas törzsű
szálvesszős művelés
Az első és második évben rövid­
csapra metsszünk.
További alakítása a következő.

Tenyészterület: az S alakú fali Harmadik év

füzérlugast 2 m-es tőtávolsággal
telepítsük. Tavasszal a tőkén egy félszál -
Támberendezése falra függesz­ vesszőt és egy rövidcsapot ha-
tett falirács, amelyet huzalokkal is
kombinálhatunk. Az utóbbi eset­
ben három tartóhuzalra és hat
kettős huzalra van szükségünk.
A hajtásokat a dekoratív forma
megőrzése végett egyesével vagy
kettesével kötözzük ki. Hosszú­
ságuk az első és a második szinten
legfeljebb 10 cm-rel haladhatja
meg a fölötte levő tartóhuzalt.
Ügyeljünk arra, hogy a felsőbb
szint fürtjeit ne árnyékolják. A leg­
felső szint hajtásait a támberen-
dezés felett mintegy 20 cm magas­
ságban csonkázzuk vissza.
Sok gonddal, nagy hozzáértéssel Magas törzsű szálvesszős művelés kialakí­
kialakítható tőkeforma. Az S ala­ tása; 3. év tavasza és ősze

84
\
 A függőleges helyzetben levő
félszálvesszőn három hajtást ne­
velünk. Rajtuk már termést is
kapunk. Ha csak egy hajtást
hagynánk, túl hízott, vastag vesz-
sző fejlődne.
Negyedik, ötödik év
A legmegfelelőbb vessző kiváltá­
sával kialakítjuk a törzset és a
szál vesszőt.
Magas törzsű szálvesszős művelés a 4. év
tavaszán
A hajtásokat csak a szálvesz-
szőn hagyjuk meg.
Az ötödik évtől szálvesszős vál­
tómetszést folytatunk.
Magas törzsű szálvesszős művelés a 4. év
őszén
Egyéb tudnivalók
A magas törzsű szálvesszős tőkék
egyszálvesszős metszési móddal
1 rn-es sortávolságra telepítendők.
Két szálvessző esetén 1,50 m tő­
távolság szükséges.
Támberendezése falirács vagy
huzal lehet. A hajtásokat a tám-
berendezés fölött körülbelül 20
cm-rel lecsonkázzuk.
A függőleges törzsű, magas szál­
vesszős művelés, mint minden szál­
vesszős művelés, minden szálvesz-
szős metszést tűrő vagy igénylő
fajtával könnyen kialakítható és
fenntartható. Igen alkalmas na­
gyobb lugasformák kiképzésére;
85
 — AJ_

/ u—

I
Magas törzsű szálvesszős művelés az 5. év
őszén

ilyen például az ereszlugas vagy a

tetőlugas. A magastörzsű szál­
vesszős művelés példájára magas
törzsű egy- vagy kétkarú kordont
is kialakíthatunk. Magas törzsű kordon falusi ház mellett

Eredeti lugaskarnevelés. Hibája, hogy az alakítás túl gyorsan történt, és az alsó részek
felkopaszodtak

86
 A tőkealakítás szempontjai
A törzsek és karok nevelése
A törzsnek való hajtást egyenes
léc vagy husáng mellett neveljük
és 30 cm-enként kötözzük. A
hónaljhajtásokat négy levél fölött
vágjuk vissza. A kötözésre vé­
kony zsineg vagy rafia nem alkal­
mas. Legcélszerűbb az erre a célra
gyártott rugalmas műanyag cső,
melyet elég háromévenként fel­
újítani.
Ha ez nem áll rendelkezésre,
valamilyen textilanyagból készült
szalag is megfelel. Ezzel mindig
nyolcas alakban kötözzünk, de
ne túl szorosan, mert akkor a
hajtás vastagodása során a kö­
tözőanyag erősen bevág.
87
 A merev kötözőanyaggal való
kötözést évente újítsuk.
A törzs céljára legmegfelelőbb
a 8—10 mm vastag vessző. Ha
túl hízott, télen könnyen elfagy­
hat.
A 8 mm-nél vékonyabb vessző
arra utal, hogy a tőke még gyenge
arra, hogy törzset neveljünk belő­
le. Ilyenkor rövidre kell vissza­
metszenünk.
A karok lekötözésekor a vessző
könnyen letörhet. Ezt úgy akadá­
lyozhatjuk meg, hogy hajlításkor
a vesszőt óvatosan megropogtat­
juk. Csak a vessző kérge (héja)
A zöldhajtás ne­ váljon fel, a többi rész ne törjön
velése törzsnek meg.

A vessző megropogtatása

Két kar nevelése a zöldhajtás lekötözésével
Előző évben zöldhajtásból kinevelt karok,
többszintes kordonművelésen
A karok kialakítása
zöldhajtás lekötözésével
A zöldhajtást a tartóhuzalnál óva­
tosan lehajlítjuk és 30 cm-enkénti
kötözéssel továbbneveljük a kí­
vánt hosszúságig.
Utána lecsonkázzuk, amivel a
hónaljhajtások növekedését segít­
jük elő.
A hónaljhajtásokat 5—10 cm-
es hosszúság elérése után folya­
matosan 20—25 cm-es távolságra
válogassuk meg. Ezzel a jövő évi
termőalapokat is kinevelhetjük.
A téli fagyok
A szép lugastőkék kialakításának
és fenntartásának legnagyobb el­
lensége a kemény téli fagy. Ezzel
— a sokévi átlag alapján — álta­
lában minden negyedik évben szá­
molnunk kell.
A téli fagyok elsősorban az
Alföldön pusztítanak. Itt a jelen-
Az oltási hely téli fagyvédelme
89
lég elterjedt fajták közül csak a
direkttermők rendelkeznek meg­
bízható télállósággal. A házak
közelében, különösen a falak men­
tén levő lugastőkék kevésbé szen­
vednek a fagytól, mint a szabad
terepen díszlők, de teljes bizton­
ságban itt sincsenek. A fagy elleni
védelem céljából a következő el­
járásokat ajánlhatjuk.
Az oltványtőkéket az oltási
hely felett ősszel földdel kupacol­
juk fel, hogy megakadályozzuk a
nemes rész lefagyását.
A fagycsap meghagyásával ke­
90
vésbé tetszetős ugyan a tőke, de
a biztonságos termelés érdekében
ez rendkívül hasznos. A rajta levő
vesszőket ősszel húzzuk le és föld­
del takarjuk be. Ha a többi rész le
is fagy, a tőke gyorsabban kiala­
kítható, és már az első évben is
kapunk valamennyi termést.
Kisebb számú lugastőkén a
fagyérzékeny fajták karjait 8—10
réteg papírral kötözzük be.
A leváló több éves kéreg (riti-
dóma) a kártevőknek menedéket
nyújt ugyan, de némi fagyvédel­
met biztosít.

A leváló több éves kéreg nem díszíti a tőkét,
de bizonyos fagyvédelmet nyújt
A fagy utáni helyreállítás során a függőle­
gesen felkötözött, fagycsapon nevelt vesz-
szőről zölden négy kart is nevelhetünk
A lekötözött hajtásokból kinövő hónalj­
hajtások elősegítik a fagyok utáni újra­
alakítást
A fagycsapról kialakított két vessző gyor­
sítja a fagyok utáni regenerálódást
Fagyok utáni nevelés
Ha a fagycsapról egy vesszőt ne­
veltünk, függőlegesen felkötjük és
a kifakadó hajtásokból a zöld­
hajtás lekötözésének segítségével
két, sőt négy kart is kialakítha­
tunk.
91
Ha a fagycsapon csak egy rövid vesszőt
neveltünk, akkor is jelentősen könnyebb az
újraalakítás
Nagyobb tőkeformán a fagycsapokról le­
húzott két vessző hajtásait a támberendezés
teljes hosszában szabadon engedjük növe­
kedni
Ha két vesszőt húztunk le a
fagycsapról, akkor két törzset és
két kart is kialakíthatunk, s rajtuk
már bőséges termést is kaphatunk.
A fagykárok után nyugodtan
adhatunk nagyobb terhelést, mert
a gyökérzet — ritka kivételtől el­
tekintve — épen marad.
92
A fagycsapokról lehúzott két vessző segít­
ségével a tőke gyorsan regenerálódik és az
elfagyást követő évben már majdnem teljes
termést ad
Az alapi részig fagyott tőkén válogatás
után négy szép hajtást nevelünk
A gyökérzet elfagyása csak a
hótakaró nélküli nagy teleken, és
a saját gyökerén levő szőlőnél
következhet be. Nagyobb mérté­
kű gyökérfagyás a mostani év­
században csak egyszer fordult
elő, 1928/29 telén.
Ha a fagycsapról csak egy

A tövig vissza fagyott tökén a következő
esztendőben kezdhetjük el a karok kiala­
kítását
Kétéves vagy vékonyabb hároméves részt
metszőolló segítségével is levághatunk.
Az ollót vágás közben kissé elfordítjuk és
a levágandó részt bal kezünkkel óvatosan
feszítjük. Ennél idősebb részeket fűrésszel
távolítunk el
vesszőt neveltünk és ez nem elég
hosszú, akkor a zöldhajtásokból
csak az alsó szintet képezzük ki.
A vesszők felső részén két erőtel­
jes hajtást hagyjunk.
Nagyobb tőkeforma visszafa-
gyásakor — ha a fagycsapról két
vesszőt neveltünk — az első évben
két törzset és szálvesszőt ha­
gyunk, és a hajtásokat a tám-
berendezés teljes hosszában nevel­
jük. A következő évben újabb
két törzs és két kar meghagyásá­
val tovább folytatjuk a tőkeneve­
lést.
Amennyiben nem hagyunk fagy­
csapot, a tőke alsó részéről seprű-
szerűen törnek elő a hajtások.
Ilyenkor feltétlenül válogatnunk
kell.
Helyreállítás érdekében az első
évben négy hajtást hagyjunk meg,
még abban az esetben is, ha a
további neveléshez csak kettőre
lenne szükség. A gyökérzet táp­
lálására ugyanis nagyobb lomb­
tömeg kinevelése ajánlatos. A kö­
vetkező évben két törzs, két kar
meghagyásával kezdhetjük a tőke
újraalakítását.
A tőkék fagy utáni kinevelése­
kor a hajtásokat fokozott gonddal
kötözzük, mert rendszerint hízot­
tak és könnyen letörnek. Különö­
sen hamar károsodnak a több éves
tőkerészekből előtörő hajtások.
93

A trágyalével táplált Leányka tőke, amely
mellé korán elhelyezték a támberendezést,
ötéves korára szokatlanul nagyra növeke­
dett
Az idős tőkerészeket fűrésszel
vágjuk vissza. A seb széleit éles
oltókéssel vagy kacorral simára fa­
ragjuk, majd oltóviasszal vagy fe­
hér olajfestékkel kenjük be.
94
A közepes növekedési eréllyel rendelkező
Saszla, ha a hajtásrendszerét szabadon en­
gedjük fejlődni, négyéves korra ugyancsak
rendkívüli méreteket érhet el
Lugas helyreállítása, ifjítása
A helytelenül nevelt lugas karjait,
törzseit visszavágjuk, és az elfa­
gyott tőkékhez hasonlóan meg-
ifjítva újraneveljük.
Nagyobb terméskiesés elkerü­
lése végett csak részletekben, a
tőkék egy részét ifjítsuk.
Ha a karokon a vesszők nö­
vekedése gyengül, de alulról erő­
teljes hajtások képződnek, akkor
új karokat neveljünk. Az újra-
nevelés, ifjítás ugyan átmeneti ter­
méskieséssel jár, de utána a luga­
saink többet teremnek.
 Lugasformák felhasználása

Az eddig bemutatott nevelésmó­ portosíthatjuk. A leggyakorib­

dokat a ház mellett, a kertben a
felhasználás célja szerint különle­
ges rendszerekké állítják össze.
Az egyes lugasformákat számos
módon hasznosíthatjuk és cso­
bak: a sátorlugas, a sétalugas, a
bejárati lugas, a kapulugas, az
ereszlugas, a tornác, terasz vagy
erkély melletti lugas, a tetőlugas,
a falak, kerítések eltakarására

/
Magas törzsű kordonból kialakított sátorlugas

95
Egész udvart beborító lugasváz lejtős területen. A váznak mintegy felét egy 10 éves Fehér
Delaware tőke borítja be, amelyet sima vesszővel telepítettek (7 éves korában 300 fürtöt
hozott)

szolgáló lugas, a különböző utcai Az udvarlugas nagy kiterjedésű

lugasok, a fali lugas, a kerti lugas­
sorok és a kombinált lugasrend­
szerek.
Sátorlugas
Több tőkeformából képezhető.
A szőlő hajtásrendszeréből kiala­
kított oldalfala és teteje van. Gyak­
ran több oldalról is zárt. Az ilyen
lugastípust szokás pihenőlugasnak
vagy udvari lugasnak nevezni.
A pihenőlugas lombjai alatt
asztalt, székeket lehet elhelyezni.
A természetes környezet kellemes
pihenést nyújt. A tetszetős für­
tök, a gondozott lombozat dí­
szes levelei szépérzékünket is gyö­
nyörködtetik.
sátorlugas; egész udvart vagy an­
nak egy részét boríthatja be.
Sátorlugasok a terjedelmes mű­
velésmódokból alakíthatók ki.
Ilyenek az emeletes kordonok, a
Thomery lugas, a magas törzsű
szálvesszős művelés, a magas tör­
zsű kordon.
Olaszországban ez a forma ten-
done művelés néven üzemekben is
elterjedt. Hektáros táblákat bo­
rít, körülbelül 2,5 m magasan,
összefüggő zöld lombozata alatt
helyezkednek el a fürtök. Ez a
dél-olaszországi csemegeszőlő­
termesztés legelterjedtebb tőke-
művelésmódja. Észak-Olaszor-
szágban már kevesebb a hő és a
napfény-, ezért ott nem található

96
 Egész udvart beborító Saszlából telepített sátorlugas. Az egyik oldalon léiig zárt

A 10 éves Afuz Ali tőkéből kialakított sátorlugas kellemes pihenőhelyül szolgál a nyári­
konyha előtt

97
tendone művelés. Hazai viszo­
nyok között sem célszerű tehát a
sátorlugas minden oldalról való
beárnyékolása, mert nehezíti a
fürtök beérését, másrészt elősegíti
a gombabetegségek terjedését is.
Ne feledjük el, hogy a szőlő-
termesztés északi határán va­
gyunk, és akkor kapunk szép für­
töket, ha lehetővé tesszük a kellő
megvilágítást. A sátorlugas eseté­
ben, még ha nem is képezünk
oldalfalakat, a tetőrészen 1 m
hosszúság után csonkázzuk le a
hajtásokat, nehogy túlságosan be­
árnyékolják a fürtöket.
Szabálytalan függőleges kordonokból álló nagy kiterjedésű sétalugas
98
Támberendezésnek legalkalma­
sabb a fémváz vagy a szépen eh
készített faváz.
Ha oldalfalakat is kialakítunk,
akkor a lugas ne legyen nagy ki­
terjedésű, és helyenként a fény
behatolására hézagokat hagyjunk,
így az árnyékoló hatás kisebb.
A sátorlugas árnyékosabb oldalá­
ra korai fajtákat ültessünk.
Sétalugas
Elsősorban ugyancsak a nagy tő­
keformákból alakíthatunk séta-
A sétalugas fémváza helyenként csak fél ívből áll, s ez lehetővé teszi a jobb megvilágítást és
szellőzöttséget. A karokat falécek mellett nevelik. Tízéves tőkék alkotják. Az eltelepített
fajták: Szőlőskertek királynője, Csabagyöngye, Pannónia kincse, Mathiász Jánosné és
Hamburgi muskotály

lugast. Utak mentén szokás ki­ A zárt sétalugas tulajdonképpen

képezni, innen ered az elnevezése.
Egy-egy hosszabb formájú sátor­
lugas egyben, sétalugas is. Lehet
fedett vagy nyitott.
A nyitott sétalugashoz csak két
oldalfalat képezünk és a párhuza­
mosan eltelepített két szőlősort
felül nem árnyékoljuk. A mi ég­
hajlati viszonyainkon ez a leg­
megfelelőbb forma, mert a für­
töket és a lombozatot szabadon
érik a napsugarak.
az oldalfalakkal rendelkező sátor-
lugas meghosszabbított változa­
ta. A támberendezése leggyakrab­
ban ívelt fémtartókból áll. A fe­
lülről lecsüngő fürtök látványa
kellemessé teszi a lugas alatti
sétát, a lombozat ezenkívül a
nyári melegben árnyékot is ad.
A fürtök és a levélzet azonban
kevés fényt kap, későn érik a
gyümölcs és nagyobb a gomba­
betegségek veszélye is. Különö-

99
 sen megmutatkoznak e hátrá­
nyok a hosszú sétalugasoknál.
Átmeneti forma a két forma
között a félig fedett sétalugas. Itt
a lugassornak csak egy részén
képezünk tetőt a karokból.
Ha lehetséges, a sétalugasokat
észak—dél irányban helyezzük
el, mert így minden oldala egy­
forma megvilágítást kap. Ennek
megvalósítása azonban a házi­
kertben nem mindig lehetséges.
Az árnyékosabb oldalra, akár­
csak a sátorlugashoz, korábban
érő fajtákat telepítsünk.
Félig zárt sétalugas lombos állapotban

A feljárathoz vezető utat Thomery lugasból kialakított sétalugas díszíti

100
 Kapulugas
A sétalugasnál rövidebb, közvet­
lenül a bejárathoz csatlakozó lu­
gasforma, amelynek az első két
tartóoszlopa rendszerint maga a
kapuoszlop. Gyakran csak egy,
a kapu fölötti ívből áll. Magas
törzsű kordonból és magas törzsű
szálvesszős műveléssel alakítható
ki.
Bejárati lugas
Rendszerint a sétalugas valame­
lyik változata. Kedvessé és barát­
ságossá teszi a házba vezető utat
a kettős bejárati lugas. Ebben az
esetben a kiskapu mögé keske­
nyebb, a nagykapu mögé széle­
sebb lugast telepítünk. Ügyeljünk,
hogy a lugasvázak kellő magas­
ságúak legyenek és ne akadályoz­
zák a közlekedést.
Ha családi házakból álló lakó­
telep épül kis előtérrel, lugas­
kedvelők gyakran ezt is kihasz­
nálják. Az itt kialakított tőke­
formák a sátorlugashoz hasonlí­
tanak.
A bejárati lugasok egy csoport­
ja a gépkocsik egyre szaporodó
számával kapcsolatos. Sokan te­
lepítenek a garázs és az utcai
bejáró közé egy-egy nagyobb mé­
retű sétalugast.
101
 Kapulugas Észak-Olaszországban, az Alpok tövében

102
 : M M n . .« , ! . ' > * W » t ) « ;

Különböző fajtákból álló, hajlított fémvázú kettős bejárati sétalugas

Ereszlugas
Magas törzsű kordonművelésből
és magas törzsű szálvesszős mű­
velésű tőkékből alakítható ki.
Nagy előnye, hogy kis helyeket is
jól hasznosít. Olyan helyen tele­
pítsük, ahol az épületet vagy te­
raszt csak kevéssé kívánjuk be­
árnyékolni. Napsütött déli ol­
dalak mellett későn érő fajták
művelésére is igen alkalmas. A
fénynek jól kitett ereszlugas fürtjei
kevésbé rothadnak.

Tornác melletti lugas

A falusi házak régi tornácait vagy Kis előtér kihasználása hajlított fémvázból
az újonnan épült családi házak álló lugasfallal

103
 A kis előtér pihenőlugasa oldalt a verendát árnyékoló lugasba megy át

teraszait, illetve erkélyeit jól ár­

nyékolja és ízletes gyümölcsöt is
ad a mellettük szépen kialakított
lugas. Erre a célra a különböző
kordonok, a Thomery lugas és
valamennyi egyéb nagyobb for­
májú tőkeművelésmód alkalmas.
A német borvidékeken a csalá­
di házak erkélyeire is futtatnak fel

Saszlából, Mathiász Jánosnéból, Hárs­

levelűből, Csabagyöngyéből és Pannónia
kincséből kialakított, garázshoz vezető séta­
lugas t f

104
Saszlából, Pannónia kincséből, Erzsébet királynéból, Hamburgi muskotályból, Fehér De-
lawareból telepített nagyméretű, szabálytalan függőleges kordonból álló sétalugas a lakó­
épület és a garázs bejáratát díszíti. A karok kialakítása már 3 éves korban elkezdődött

szőlőlugast. A bulgáriai új lakó­

telepek erkélye mellett több eme­
let magasságig nevelik a lugaso­
kat.
Egy terméssel szépen megra­
kott Afuz Ali tőke barátságossá
teszi a gyakran világszerte egy
kaptafára szabott, rideg, modern
épületet.

Terasztető elé telepített 5 éves Kékfrankos

fajtából álló ereszlugas

105
A szabadon álló, jól megvilágított Kékfrankos fürtök még 1974. november 4-én, az év­
század legesősebb ősze után sem rothadtak

A bakcsovói (bulgáriai) kolostor udvarát is otthonosabbá teszi egy hosszú karú ereszlugas

106
Falusi ház tornáca melletti ötéves Fehér Delaware tőkéből kialakított egykarú kordon,
m A t Q 7 P C a 1f\tt

A több méter hosszú lugaskaron szabályos alakítással több termőalapot tudnak kinevelni

107
108
 Tetolugas
Közvetlenül a házak tetőrészéhez
vagy az alatta levő oldalfalhoz
kapcsolódó többé-kevésbé ferde
tetejű lugasokat nevezzük tető­
lugasnak. Kialakításukhoz a sá­
torlugashoz megfelelő tőkefor­
mák a legjobbak. Oldalfalaikat a
jobb megvilágítás érdekében ke­
véssé árnyékoljuk be.
Ötéves Saszla tőkékből álló tetőlugas
Falakat,
kerítéseket takaró lugas
A falak, kerítések eltakarására
ugyancsak a nagyméretű lugasok
alkalmasak. Egy-egy szépen ki­
alakított lugassal az udvar képe
teljesen megváltoztatható.
Jól kihasználható a lugas céljá­
ra a huzalos kerítések melletti
hely is. Szépíti az udvart és emel­
lett gátolja az átlátást is.
Saszlából és Piros Delawareból létesített,
a fal melletti járda mentén telepített beton­
oszlopos, huzalos támberendezésű tető­
lugas
109
 Utcai lugas

A szőlőtermő vidékeken helyen­

ként az utcát átívelő kordonkarral
is alakítanak ki lugast. Ha meg­
felelően gondozzák, igen barát­
ságossá, meghitté teheti az utcá­
kat. A német borvidékek patinás
falvaiban találhatunk erre sok
szép példát.

A kopár falat jól eltakarja a hajtások zöld

tömege, de ha szabályszerű lugasformát
alakítunk ki, még nyugalmi állapotban is
tetszetősebb az udvar

A huzalos kerítés mellett jól takar a 17 éves, Szőlőskertek királynőjéből álló lugas. Szabá­
lyosan alakítva még jobban megfelelne erre a célra

110
Utcai lugasok a rgjna-pfalzi borvidéken

Falilugas a rajna-pfaizi borvidéken

111
 Ausztriában, Melk városkában levő utcai szőlőlugas
Fali lugas
Elsősorban díszül szolgál, de ter­
mést is ad. Támaszul a falra erő­
sített farács vagy vaskarn pókon
kihúzott huzalok a megfelelőek.
A legalkalmasabb tőkeformák a
magas kordonok, a függőleges
kordonok és az S <alakú füzér-
lugas. A német és osztrák bor­
vidékeken az utcai falra telepített
magaskordonok teszik hangula­
tossá a kisvárosokat és a patinás
falvakat.
112
Lugassorok
Ha a házikertben nagyobb össze­
függő területen telepítünk szőlőt,
akkor a legcélszerűbb az alacsony
tőkeformák kialakítása. Ilyenek
az egytörzsű vagy kéttörzsű ala­
csony kordon, az alacsony legye­
ző és az egyszerű Guyot művelésű 1
kordon. Ezekkel a művelésmó­
dokkal is több termést kapha­
tunk, mint a régi bakműveléssel.
Magasabb művelésmódok kivá­
lasztása azért nem célszerű, mert
 Fali lugas Lenz Moser irodaházán (Rohrendorf, Ausztria) (Fotó: Kriszten)
nem ad lényegesen több termést,
viszont költségesebb támberende-
zést kíván és a gondozási, továbbá
a növényvédelmi munkái is ne­
hezebbek.
A modern nagyüzemi tőke­
formát, a Moser-féle magasműve­
lést házikertben csak abban az
esetben ajánlhatjuk, ha kézi mun­
kaerő megtakarítását tekintjük fő
célnak. Ugyanolyan költséges
támberendezést kíván, mint más
magas kordon. A zöldmunka
több-kevesebb elhagyása miatt
rendezetlenül álló hajtások be­
árnyékolják a szőlőfürtöket és mi­
attuk feleslegesen kel! növelnünk
a sortávolságot is. Nagyüzemben
a Moser-féle művelés előnyei és
hátrányai másképpen mutatkoz­
nak, mint a házikertben.
Kombinált lugasrendszerek
A kertben vagy udvarban több
lugasformát is kombinálhatunk,
így például a házikerti lugas egyik
sorában a rövid csapon is termő
fajtákat középmagas kordonon,
a másik sorában a szálvesszős
metszést kívánókat Guyot mű­
velésű tőkéken neveljük. Séta­
lugasban is a fajták metszési igé-
113
A ház sarka mellett fölmenő két törzsből ereszlugas alakítható ki. Utána egy hajlított vas­
karó melletti füzér következik. A tornác feljárójánál pedig pihenőlugas található

nyének megfelelően alakíthatunk kedjenek el, illetve szabályszerűen

ki például kétszintes, vízszintes
kordont vagy szálvesszős metszé­
sű függőleges kordont. Vigyáz­
zunk, hogy a művelésmódok le­
hetőleg szimmetrikusan helyez­
váltsák egymást.
Égy udvarban, egymás szom­
szédságában egyaránt kialakít­
hatunk pihenőlugast és ereszlu­
gast, sőt egyéb formát is.

114
A sétalugas pihenőlugassal fejeződik be

115
 Lugasművelésre alkalmas jelentősebb fajták

Milyen szőlőfajtát
válasszunk ?

A lugasművelésre voltaképpen va­

lamennyi szőlőfajta alkalmas le­
het, de a házikerti termesztésben
elsősorban a csemegeszőlők jö­
hetnek számításba. Előfordulhat
azonban, hogy a lugas terméséből
bort is szeretnénk készíteni. A kö­
vetkező táblázatokban röviden
összefoglaljuk a különböző célra
számba vehető, jelentősebb szőlő­
fajták értékeit.

A Pannónia kincse szőlőfajta lugasként is

szép fürtöket nevel. Ha a fagyvédelemről
A legismertebb gondoskodunk, házikertjeink egyik leg-
csemegeszőlő-fajták hálásabb fajtája lehet

Magyarországon igen sok kül­

földről behozott vagy itthon elő­
állított csemegeszőlő-fajta ismere­
tes. Sajnos a világszerte legjobban
bevált fajták, például az Afuz Ali
és az Italia, hazai viszonyok kö­
zött kései érésűek és fagyérzékeny­
ségük folytán csak meleg, védett
helyen telepíthetők, fagyvédel­
mükről külön ajánlatos gondos­
kodni. A hazánkban előállított
fajták esetében régebben nem volt
nemesítői célkitűzés a fagyállóság,
ezért a legtöbb hazai csemege­
szőlő-fajta fagyérzékeny. A leg-

116

A Saszla mint lugasszőlő csak közepes für­
töket nevel, de megbízhatóan terem és jó a
fagyállósága
megbízhatóbban termeszthető ma
is a Saszla. Termésbiztonságát el­
sősorban fagyállósága, rendsze­
res termőképessége, rothadással
szembeni ellenállósága adja. Ezen­
kívül mint középérésű fajta (szep­
tember 1-én már fogyasztható),
minden évben biztonságosan be­
érik. Ügyelnünk kell azonban
arra, hogy az Alföldön a nagy
teleken még a Saszla több éves
föld feletti részei is elfagyhatnak.
Kevésbé elterjedt
csemegeszőlő-fajták
A kevésbé ismert vagy még nem
engedélyezett csemegeszől ő-faj ták
között akadnak olyanok, ame­
lyek néhány fogyatékosságuk
miatt ma már üzemi termesztésre
nem engedélyezettek vagy csak
kismértékben szaporítják őket.
Ennek ellenére házikerti termesz­
tésre alkalmasak. Ilyen például
a Szauter Gusztávné, az Ezeréves
Magyarország emléke, a Kék
kecskecsöcsű. Mások, például a
Narancs ízű és a Téli muskotály
ígéretesek, de még nincsenek tel­
jes alapossággal kiértékelve.
Kettős hasznosítású fajták
E fajták bor készítésére és étkezési
szőlőnek is kiválóak. Előnyös
házikerti termesztés szempontjá­
ból a most terjedőben levő Zala
gyöngye. A peronoszpóra és a
lisztharmat ellen körülbelül 3 per­
metezéssel megvédhető. A hagyo­
mányos csemegeszőlő-fajtákat vi­
szont 6—8-szor szükséges perme­
tezni. Nagyon alkalmas olyan
nyaralókertekben, amelyek a la­
kástól távolabb vannak.
117
 1. táblázat. Csemegeszőlő-fajták
1
A fajta neve Érése Fürtje, íze, bogyószíne

Csabagyöngye VII. 20—25. kicsi, igen kellemes muskotá-

(a legkorábbi) lyos íz, fehér bogyó
Irsay Olivér VIII. 5—10. közepes, kellemes muskotá-
lyos íz, fehér bogyó
Favorit VIII. 10. nagy, semleges íz, fehér bo­
gyó
Szőlőskertek királynője VIII. 20. nagy, túléretten kellemetlen
muskotály muskotályos íz, fehér bo­
gyó
Cardinal VIII. 25. igen nagy, kellemes íz, rózsa­
színű
Pannónia kincse IX. 1. nagy (18 dkg), igen ropogós, j
semleges íz, fehér bogyó
Saszla (Chasselas) IX. 1. középnagy, igen kellemes, fe­
hér vagy piros
Glória Hungáriáé , IX. 15. nagy, semleges íz, vastag hé­
jú, fehér bogyó
Kocsis Irma IX. 15. nagy, semleges íz, igen vas­
tag héjú, fehér bogyó
Mathiász Jánosné muskotály IX. 10. középnagy, igen kellemes
muskotályos íz, rózsaszin
Cegléd szépe IX. 20. középnagy, kellemes íz, ró­
zsaszín
Attila IX. 20. nagy, igen finom muskotá­
lyos íz, fehér bogyó
Rekord IX. 20. igen nagy, semleges íz, fehér
bogyó

Hamburgi muskotály X. 1. nagy, igen finom, muskotá­

lyos íz, kék bogyó
Afuz Ali X. 15—20. igen nagy, kellemes ropogós,
fehér bogyó
Italia X. 15—20. igen nagy, igen kellemes eny­
he muskotályos íz, ropo­
gós, fehér bogyó

118
tulajdonságai

Termőképessége,
metszési igénye
Ellenállósága Bora

közepes vagy gyenge, igen jó fagyálló, könnyen kellemes

hosszúcsap rothad
közepes, hosszúcsap közepesen fagyálló, nem kellemes
rothad
közepes, hosszúcsap fagyállósága jó, kevéssé _
rothad
igen bőtermő, rövidcsap fagyérzékeny, könnyen _
(sok másodtermést ad) rothad

igen bő, rövidcsap (sok igen fagyérzékeny, erősen

másodtermést ad) rothad
bőtermő, rövidcsap fagyérzékeny, nem rothad —
(sok másodtermést ad) k "v !'
közepes vagy bőtermő, igen jó fagyálló, nem rothad jó, kellemes
hosszúcsap
bőtermő, hosszúcsap a közepesnél jobb fagyálló- kellemes
ságú, kevéssé rothad
igen bőtermő, rövidcsap közepesen fagyálló, rothad, igen kellemes asztali
peronoszpórára érzékeny bor
bőtermő, rövidcsap jó fagyálló, közepesen ellen- —
áll a rothadásnak
keveset terem, hosszúcsap igen jó fagyálló, nem rothad —

bőtermő, rövidcsap fagyérzékeny, kevéssé rothad —

bőtermő, rövidcsap fagyérzékeny, rothadásra —

L hajlamos (baktériumos
gyökérgolyvával erősen
fertőzött fajta)
bőtermő, hosszúcsap közepesen fagytűrő kellemes

bőtermő, hosszúcsap, szál- fagyérzékeny, nem rothad

vessző
bőtermő, hosszúcsap közepesen fagyálló, nem rőt- --
had, lisztharmatra érzé­
keny

119
 2. táblázat. Kevéssé elterjedt vagy még
1
A fajta neve Érése Fürtje, íze, bogyószíne
1

Csé 35 VIII. 10. nagy fürtű, enyhén muskotá-

lyos; sárgászöld
Boglárka VIII. közepe nagyon nagy, édes, savas;
sárgászöld
Narancs ízű VIII. 15—20. középnagy, igen finom mus-
kotályos íz, fehér bogyó
Csé 87 VIII. 20. közepes fürtű, édes-savas,
ropogós; sárgászöld
Génuai zamatos IX. 1. nagy, hiányosan termékenyü­
lő, kellemes íz, fehér bogyó
KM 156 IX. közepe nagyfürtű, enyhe muskotály
zam atú; sárgászöld
Szauter Gusztávné IX. 20. nagy, semleges íz, rózsaszín

Ezeréves Magyarország IX. 20. nagy, semleges íz, vastag hé-

emléke jú, fehér bogyó
lzbégi muskotály IX. vége—X. eleje nagy, finom muskotály íz;
sárgászöld
Téli muskotály kései élés ű nagy, kellemes muskotályos
íz, ropogós húsú, fehér
' bogyó
Csiri-csuri X. 10. nagy, semleges íz, teljesen be-
. érve halvány rózsaszín

Kék kecskecsöcsű X. 10. nagy, semleges íz, kék bogyó

Pölöskei muskotály IX. 15. közepes, enyhén muskotályos j

í 1

3. táblázat. Kettős hasznosítású

A fajta neve Érése Fürtje, íze, bogyószíne

Ottonel muskotály IX. 1. középnagy, kellemes, erősen j

muskotályos íz
Mézes fehér IX. 10. középnagy, jellegtelen íz

120
nem engedélyezett fajták

Termőképessége,
Ellenállósága Bora
metszési igénye

1
i
közepes, hosszúcsap közepesen fagyálló

bőtermő, rövid-hosszúcsap közepesen fagyálló, kevéssé javítással kellemes

rothad asztali bor
bőtermő, hosszúcsap kevéssé érzékeny kellemes

bőtermő, rövid-hosszúcsap viszonylag fagytűrő

bőtermő, hosszúcsap közepesen fagyálló, kevéssé ' —

rothad
bőtermő, hosszúcsap közepesen fagyálló —

közepesen termő, hosszúcsap fagyállósága jó, könnyen —

bőtermő, rövidcsap
bőtermő, rövid-hosszúcsap
bőtermő, rövid-hosszúcsap
- rothad
fagyérzékeny, rothadásnak kellemes asztali bor
ellenáll
közepesen fagyálló
r
védett meleg fekvésbe való kellemes muskotály íz

bőtermő, rövidcsap (sok má­ jó fagyálló, nem rothad —

sodtermése általában nem
érik be)
bőtermő, rövidcsap közepesen fagyálló, nem
rothad
bőtermő közepesen fagyálló, gomba- kellemes, enyhén
I betegségekkel igen ellenálló muskotályos

szőlők tulajdonságai
1
Termőképessége,
EHenállósága Bora
metszési igénye
I

közepesen termő, hosszúcsap jó fagyálló, nem rothad jó minőségű pecsenye-

(túlterhelésre érzékeny) bor
bőtermő, rövidcsap fagyérzékeny, rothadásra jó asztali bor
érzékeny

121
 3. táblázat
1
A fajta neve Érése Fürtje, íze, bogyószíne

Zala gyöngye IX. 10. középnagy, kellemes, ropo-

gós hús
Kecskemét virága IX. 30. középnagy, kellemes íz, vas-
tag héjú, ropogós
Piros szlanka IX. 20. középnagy, jellegtelen íz

Kövidinka X. 15. közepes vagy kicsi, vastag

héjú

Direkttermő szőlőfajták pórakárt. A boruk azonban kelle­

Külön témát adnak a direkttermő
szőlőfajták. Az észak-amerikai
Labrusca nevű fajból származ­
nak. A Feri szőlő kivételével még
kötött talajon is telepíthetők oltás
nélkül. Csak az erősen esős esz­
tendőkben szenvednek peronosz-
metlen mellékízű, ún. direkttermő
ízzel rendelkezik. Ezenkívül szá­
mos kísérlet bizonyította, hogy a
direkttermő borok károsak jaz
egészségre. A káros hatásuk, az
egyes szervek degenerálődása a
kísérleti állatoknak még a har­
madik nemzedékére is átterjedt.

4. táblázat. Direkttermő

A fajta neve Érése Fürtje, íze, bogyószíne

Feri szőlő IX. 1. kicsiny, kevéssé labrusca íz,

fehér
Piros Delaware IX. 10. kicsi, édes, labrusca íz, rózsa­
színű
Fehér Delaware IX. 20. középnagy, kevéssé labrusca
íz, fehér
Othelló X. 1. középnagy, labrusca íz, kék
Izabella IX. 20. középnagy, igen erős íab-
rusca íz, kék

122
folytatása

Termőképessége,
Ellenállósága Bora
metszési igénye

igen bőtermő, hosszúcsap jó fagyálló, peronoszpórára jó asztali bor

bőtermő, rövidcsap
igen bőtermő, rövidcsap
vagy hosszúcsap
bőtermő, rövidcsap vagy
hosszúcsap
kevéssé érzékeny
közepesnél jobb fagyálló, kellemes asztali bor
nem rothad (jól eltartható)
fagyérzékeny, kissé rothadó jellegtelen asztali bor
közepesnél jobb fagyálló, kellemes asztali bor
nem rothad (jól eltartható)

A direkttermő szőlők káros vagy a kert nehezen közelíthető

anyaga a belőlük készített borban
található. A szőlőbogyók ugyanis
nem tartalmazzák az egészségre
káros metilalkoholt. Az ízük nem
veszi fel ugyan a versenyt a nemes
csemegeszőlőkével, de amennyi­
ben a kerttulajdonos egészségi ál­
lapota folytán nem permetezhet
meg, szükségmegoldásként szá­
mításba vehető a direkttermő sző­
lők telepítése is — de kizárólag
friss fogyasztásra. A felsorolt faj­
ták közül legjobb a Fehér Dela-
ware. Nagy előnye, hogy a fürtjei
rendkívül jól eltarthatok.
A háromszori permetezéssel

fajták tulajdonságai

Termőképessége,
Ellenállósága Bora
metszési igénye

1
bőtermő, hosszúcsap
közepesen termő, hoászúcsap
bőtermő, rövid- vagy
hosszúcsap
bőtermő, rövidcsap
bőtermő, rövidcsap
közepesen fagy- és peronosz- kevés direkttermő
póra-ellenálló jelleg
igen jó fagyálló, nem rothad direkttermő bor
(bogyói könnyen peregnek)
igen jó fagyálló, nem rothad direkttermő bor
(igen jól eltartható)
igen jó fagyálló, nem rothad direkttermő bor
igen jó fagyálló, nem rothad erősen direkttermő
jellegű bor

123
ugyan némi többletmunka árán,
de jól helyettesíti a direkttermő
szőlőfajtákat a Zala gyöngye. Ter­
mésének minősége szőlőként is
összehasonlíthatatlanul jobb és
bort is készíthetünk belőle.
Borszőlőfajták
Gyakori, hogy lugasként bor­
szőlőt kívánunk termeszteni. A
középérésű s az átlagnál nagyobb
fagy állósággal rendelkező bor­
szőlőfajták felelnek meg a leg­
jobban. Ilyenek például a Szürke­
barát, a Piros tramini és a Leány­
ka. A Leányka lugasként nevelve
igen erőteljesen növekedik és szá­
razabb, kövesebb talajon is jól
díszlik. Az említett borszőlőfajták
valamennyien szálvesszős vagy
félszálvesszős metszést igényel­
nek.
' Szabályos növekedése követ­
keztében lugas nevelhető a bőven
termő Hárslevelű fajtából is, de
kései érésű, ezért csak meleg, vé­
dett helyre ajánlható.
A fajták változékonysága
A kezdő kerttulajdonost néha
csalódások érik. Lugasai nem azt
az eredményt adják, amit a fajta­
leírás alapján várt. Ne feledkez­
124
zünk meg arról, hogy a növény
élőlény, és jó tulajdonságai csak
megfelelő körülmények, gondo­
zás esetén fejlődhetnek ki.
A szőlőfajták érési ideje az idő­
járási körülményektől függően
évente két, sőt négy hetet is vál­
tozhat. A fürtök nagysága függ
attól, hogy a tőkén mekkora ter­
més található. Ha a fürtök árnyék­
ban fejlődnek, az ízük sem lesz a
fajtára jellemző.
A termőképesség, a metszési
igény is erősen függ a környezeti
adottságoktól. Sovány, száraz ta­
lajon rövidebbre, tápdús talajon
bőséges trágyázás mellett hosz-
szabbra kell metszeni.
A kis tőkeformákon ugyanazt
a fajtát hosszabbra, a nagyokon
rövidebbre kell metszenünk.
A helyes metszésre nem lehet
teljesen pontos receptszerű elő­
írásokat adni. A szakkönyvek
által közölt tájékoztatást minden­
kinek külön-külön saját viszonyai­
hoz kell igazítani. Ha a bogyók
aprók maradnak, az éves vesszők
vastagsága pedig nem éri el a
ceruzavastagságot, akkor a tőkét
túl erősen terheltük. Ha a vesszők
ceruzavastagságnál vastagabbak,
a fürtök erősen tömöttek, ebben
az esetben kicsi a terhelés, és a
következő évben több rügyet
hagyhatunk a lugason.
 Az erősebben trágyázott tőké­
ket metszéskor jobban megter­
helhetjük. Ugyanígy az öntözői­
teket is.
Ugyancsak változhat a szőlők­
nek az ellenállóképessége. A túl­
terhelt, legyengült tőkék, vala­
mint a túl buján fejlődők egyaránt
érzékenyebbek a fagyokra.
[
Az árnyékban növekvő vagy a
túltáplált tőkék fürtjei érzéke­
nyebbek a rothadásra és az egyéb
gombabetegségekre.
Olyan fajta tehát, amelyik min­
den körülmények között fagyálló
vagy egyáltalán nem rothad, a
valóságban nem létezik.
125
 A lugasszőlő trágyázásáról, talajmunkáiról
és öntözéséről
A tápanyagszükséglet
A szőlőtermesztésben a trágyázás
megfelelő rendszerének kialakítá­
sa nem könnyű feladat. Régen
majdnem kizárólag csak istálló­
trágyát használtak, amelyben va­
lamennyi szükséges tápanyag meg­
található, mégpedig nagyjából a
megfelelő arányban. Ezen túl a
régebbi szokásos művelési és met­
szési módok nem vették túlzottan
igénybe a szőlő termőképességét,
ezért a tápanyagok adagolása
nem jelentett nagyobb nehézsé­
get. A műtrágyázás fokozottabb
bevezetése óta viszont egyre in­
kább előtérbe kerül a tápanyag-
szükséglet helyes mennyiségének
és arányának megállapítása. A
műtrágyákkal ugyanis lehetőség
adódhat arra, hogy egy-egy elem­
ből, például nitrogénből, foszfor­
ból vagy káliumból olyan meny-
nyiséget juttassunk a talajba,
amellyel megbontjuk a szőlő táp­
anyagellátásának egyensúlyát.
Egyik vagy másik műtrágya
126 /
túlzott felhasználása egyrészt fö­
lösleges kiadás, másrészt nem fo­
kozza a termést, hanem jelentős
károkat is okozhat. Zavarok ke­
letkezhetnek a kisebb jelentőségű
elemek forgalmában is. Ha pél­
dául sok nitrogént adagolunk,
csökken a fagy állóság és a virágok
sem kötődnek megfelelően. A túl­
zott foszfortrágyázás cinkhiányt,
s ezzel jelentős élettani zavarokat
okozhat. Ha a kálium adagolása­
kor nem vesszük tekintetbe a talaj
agyagásványainak lekötőképes­
ségét, akkor a soknak látszó
műtrágya ellenére is hiánytünetek
léphetnek fel; ugyanakkor túlzott
adagolása magnéziumhiányt idéz
elő.
Mindezekből az is kitűnik, hogy
a trágyázáshoz csak általános
irányelveket szabhatunk meg,
pontos, receptszerű előírásokat
nem adhatunk. Helyes, ha a házi­
kertünkhöz hasonló talajú nagy­
üzemben érdeklődünk, ahol labo­
ratóriumi vizsgálatok alapján trá­
gyáznak, s ebben az esetben már
 5. táblázat. Tápanyagok bőség-, illetve hiánytünetei

Az ásványi elem Bőségének H iányának

(vegyjele) tünete

Nitrogén (N) buja növekedés, sötétzöld gyenge hajtásnövekedés, apró,

levélzet, hiányos terméke­ sápadtzöld levelek
nyülés, rossz vesszőérés

Foszfor (P) az átlagosnál kisebb levél, sima, mélyen karéjos, sötét­

a főerek között mozaiko­
san sárgult foltok, vékony
főhajtás, erős hónaljhajtás,
kis, madárkás fürt (cink­
hiány)
zöld levelek, rossz vessző­
érés, a levelek zölden hul­
lanak le

Kálium (K) a levélerek közötti rész meg­ a levéllemez széle visszahajlik,

sárgul (magnéziumhiány) perzseléshez hasonló foltok
jelennek meg

Magnézium (Mg) a levélerek közötti rész meg­

sárgul

Mangán (Mn) — a levél sárgul

Cink (Zn) — az átlagnál kisebb levél, a fő­

erek között mozaikosan sár­
gult foltok, vékony főhajtás,
erős hónaljhajtás, kis, ma­
dárkás fürt

Bór (B) a főerek közötti rész elsárgul,

a mellékerek sötétzöldek,
bennük áttetsző fényben
- barna elzáródás, levélszára­
dás, rossz termékeny ülés,
madárkás bogyók

127
durva hibát nem követhetünk el.
De legjobb lenne, ha saját kertünk
talaját is megvizsgáltatnánk.
A hiányos tápanyagellátás
következményei
A rosszul táplált szőlőtőkén az el­
ső jel a vesszőhozam csökkenése.
Később a fürtök és a bogyók is
fejletlenek maradnak.
Ugyanígy hátrányok keletkez­
hetnek azonban a túlzott mennyi­
ségben adagolt tápanyagok hatá­
sára.
'A legfőbb tápanyagok élettani
szerepe a következő.
A nitrogén a hajtásrendszer nö­
vekedését fokozza.
A foszfor a vesszőbeérést és a
termékenyülést segíti elő.
A kálium a bogyók cukortartal­
mát növeli és ugyancsak a vessző­
érést segíti elő.
A szerves trágyában található
humusz javítja a talaj szerkezetét
és elősegíti a tápanyagok felvéte­
lét.
Alaptrágyázás
Igen fontos a telepítés előtti trá­
gyázás, az ún. alaptrágyázás vagy
indítótrágyázás. A talajnak egyes
tápanyagai, például a foszfor és a
128
kálium — különösen kötött tala­
jon —, nehezen jutnak le a mé­
lyebb rétegekbe, mert a felső szin­
tekben kötődnek meg. Ha ezeket
a forgatás alkalmával nem juttat­
juk le az altalajba, akkor mintegy
tíz év szükséges ahhoz, hogy az
elmulasztott alaptrágyázást pó­
tolhassuk. A felszíni trágyázás
ugyanis az alsó rétegekben csak
lassan érvényesíti hatását.
Az alaptrágyázáskor 100 m sen­
ként 600 kg szerves trágyát juttas­
sunk a talajba, és körülbelül 35—
70 kg különböző műtrágyát is
(lásd a 8. táblázatot).
Az alaptrágyázás döntő jelentő­
ségű az ültetvény fejlődése szem­
pontjából. Csakis ezzel biztosít­
hatjuk a fiatal telepítés gyors nö­
vekedését és korai termőre for­
dulását, valamint a későbbi jó
termőképességet.
A termő lugasok trágyázása
A termő lugasok trágyázásához
évente 100 msenként 200 kg szer­
ves trágya szükséges, ezenkívül
adjunk a 9. táblázat szerinti meny-
nyiségben műtrágyát is. A trágyát
egyenletesen elosztva, körülbelül
30 cm mélységbe dolgozzuk a sző­
lő talajába. Kötött talajon ősszel
ássuk be, homoktalajon tavasszal
is elegendő. Legjobb a műtrágyát
szerves trágyával keverve adni,
mert így jobban érvényesül.
A műtrágyák
mennyiségének kiszámítása
A mennyiséget legjobb a műtrá­
gyákban levő hatóanyag alapján
kiszámítani. A kereskedelembe
kerülő műtrágyák esetében ez is­
mert adat és a csomagoláson
feltüntetik. A 8. és 9. táblázatok­
ban megadott mennyiségek így
számolhatók át saját területünk­
re. A kereskedelemben egyébként
állandóan újabb összetételű mű­
trágyák kerülnek forgalomba, és
ezért sem elegendő, ha csak mű­
trágyában fejezzük ki a szükség­
letet.
A helyes számítás menete a kö­
vetkező. Tíz, 2,5x1 m tenyész-
területre telepített lugastőke (pél­
dául középmagas, egytörzsű kor­
don) összes tenyészterülete 25 m2.
Erről szerény tőkénkénti termés­
átlaggal számolva 20—25 kg sző­
lőt várhatunk. A 9. táblázat ada­
tai szerint (25 m2-re visszaszámít­
va) ehhez 1 kg 25%-os pétisóra,
0,7 kg szuperfoszfátra és 0,9 kg
40%-os kálisóra lenne szükség.
A sátorlugasok esetében körül­
belül olyan nagyságú területre
számolunk, mint amekkora a
lombozattal beborított terület.
A hatóanyagban való számítás
az első pillanatban bonyolultnak
tűnik, de csak így trágyázhatunk
helyesen. Ügyeljünk a helyes ará­
nyokra! A szőlőnek a káliumból
szükséges a legnagyobb mennyi­
ség.

6. táblázat. A szerves trágyák tápanyagtartalma

Szerves összes összes összes

VÍ2
A trágya anyag nitrogén foszforsav káli

százalék

Vegyes istállótrágya 45—65 12—22 0,33—0,38 0,26—0,50 0,60—0,80

Sertéstrágya 71 24 0,52 0,19 0,58
Juh trágya 69 29 0,82 0,24 0,65
Fekálkomposzt
(nedves) 63 0,91 0,73 0,73
Szőlőtörköly
(nedvesen) 68 27 0,90 0,30 0,90
Szőlőtörköly
(szárazon) 7.5 77 2,00 0,70 1,50

129
 7. táblázat. 100 kg műtrágya hatóanyaga (kg-ban)

A trágya Nitrogén Foszforsav Káli

\
Pétisó 20,5
Kénsavas ammóniák 20,0 —
Karbamid 46,0 — —

Szuperfoszfát — 18 —
40%-os kálisó (káliumklorid) — 39
Kénsavas káli — - 50

8. táblázat. 100 m2 terület alaptrágyázásához szükséges műtrágya

Hatóanyag­ Szükséglet (kg)

M űtrágya
tartalma
m űtrágyában hatóanyagban

Pétisó 25°/0 5—8 1,25— 2,0

Szuperfoszfát 18% 15—35 2,70— 6,3
Kálisó 40% 15—35 6,00— 14,0

9. táblázat. 80—100 kg 100 m2-enkénti terméshez szükséges tápanyag

H atóanyag­ Szükséglet (kg)

M űtrágyában
tartalm a
műtrágyában hatóanyagban

Pétisó 25% 4,0 1,0

Szuperfoszfát ' 18% 2,8 0,5
Kálisó 40% 3,7 1,5

Lombtrágyázás lik a termést, de csak részben pó­

A szőlő nemcsak a gyökerén, ha­
nem a lombozatán keresztül is
képes felvenni a tápanyagot. A le-
vélzetre kijuttatott tápoldatok
gyors segítséget jelentenek. Növe­
tolják a gyökér által felvehető
tápanyagmennyiséget. Igen jó ha­
tású a Wuxal nevű levéltrágyázó
szer, amelyet a permetlével együtt
is kijuttathatunk a lombozatra.
Vigyázzunk a gyári csomagoláson

130
megadott töménység betartására,
különben leperzselhetjük a szőlő
leveleit. Évente 3—4-szeri per-
mettrágyázás ajánlható. Adago­
lását az érés előtt legalább 1 hó­
nappal fejezzük be.
Talajmunkák
A lugasszőlő is csak akkor fejlőd­
het szépen, ha a gyomokat rend­
szeresen irtjuk. Kapálás közben
nagyon vigyázzunk, hogy a tőke­
nyakat ne sértsük meg, mert a
nagy gonddal kinevelt szép lugas­
tőke könnyen pusztulásnak indul.
A törzs közvetlen közelében nö­
vő gyomot ne restelljük kézzel el­
távolítani. Minden sebzés utat
nyithat a törzs- és karpusztító
kórokozóknak.
Vegyszeres gyomirtó szereket
lugasok mellett és általában házi­
kertben lehetőleg ne használjunk.
Megkönnyíthetik ugyan a mun­
kát, de ne feledkezzünk el korunk
egyik nagy veszedelméről: a kör­
nyezet szennyeződéséről. Sajnos a
kereskedelemben levő gyomirtó
szerek java része csak rövid ideje
került forgalomba. Az élő szer­
vezetre gyakorolt hatásuk ugyan
ismert, de a különböző szerma­
radványok felhalmozódása, le­
bomlása még sokat vitatott kér­
dés. A kereskedelemben beszer­
zett állati és növényi eredetű élel­
miszerekkel amúgy is elég sok
idegen anyag kerül a szervezetünk­
be. Legalább a házikertben elő­
állított termékekhez ne használ­
junk felesleges vegyszereket.
Az újonnan épült házaknál ál­
talános divattá vált a betonozott
udvar. Természetesnek és jónak
kell tartanunk, hogy a sártól
mindenki igyekszik menekülni, de
ha növényeket akarunk nevelni,
számukra is biztosítanunk kell az
élet feltételeit. A szőlő rendkívül
sokat kibír. Nyugat-Németor-
szág borvidékein az utcára telepí­
tett lugasokat több évtizede beton
és aszfalt veszi körül, de még így
is teremnek. Természetesen, az
ilyen tőkéktől csak lassú fejlődést
és kis mennyiségű termést várha­
tunk.
Az a helyes, ha a járdákat, a
bevezető utakat nem építjük fe­
leslegesen szélesre és a lugasaink
számára is hagyunk életteret.
Nem segíti elő a szőlőtőke fej­
lődését az sem, ha a betonozott
részből kimaradó kis felületet
még sűrűn teleültetjük dísznö­
vénnyel vagy zöldséggel is.
131
 A szükségesnél nem szélesebb járda mellett szebben fejlődik a szőlőtőke
Néhány szó a vízellátásról
A szőlőlugas fejlődését elősegíti
az öntözés. Különösen akkor van
erre szükség, ha a rendelkezésre
álló tenyészterület nagy részét be­
ton borítja.
Ne feledkezzünk el arról, hogy
csak a m2-enkénti 40—50 liternyi
víz képes a talaj mélyebb rétegeibe
behatolni, és a túlnyomórészt itt
található szőlőgyökér csak ilyen
mennyiségből hasznosíthat. Az
összefüggő szabad területen levő
132
szőlőt júliusban és augusztusban
kétszer-háromszor hasonló meny-
nyiséggel öntözzük meg. Érés előtt
egy hónappal már ne öntözzünk,
mert fokozódik a rothadás ve­
szélye.
A keskeny földcsíkokba telepí­
tett, betonnal körülvett szőlő­
tőkéket évente 8—10-szer is meg
kell öntözni.
Az öntözés hatékonyságát fo­
kozza, ha mütr ágyaoldatot hasz­
nálunk. Kisebb területeken leg­
jobban a Fonika felel meg erre a
 A járda és az út között a lugas fejlődése
érdekében legalább 1 m-es sávot hagy­
junk

A bevezető út közepén hagyott földcsík

szintén elősegíti a lugas fejlődését, s még
anyagmegtakarítást is jelent

célra. A dísznövényekhez hasz­

nálatos töménységben adagoljuk.
Nagyobb területeken az évi mű­
trágya-mennyiségnek körülbelül
egytized részét szórjuk ki a talaj
felszínére, és utána öntözzünk.
Városokban, ahol nyáron víz­
korlátozásra lehet számítani, a
tavaszi hónapokban, nyár elején
négyszer-ötször öntözzünk. Vi­
rágzás idején és körülbelül 10 nap­ A betonozott udvar sarkába telepített szőlő
pal előtte ne adjunk vizet, mert öntözését az esővizes csatornával oldották^
rossz termékeny ülést okozhat. meg

133
 Néhány szám és egy kis élettan
A szőlő gyökérzetének nagy része
a forgatási mélység fölött helyez­
kedik el, a 40—60 cm-es rétegben.
A gyökérzet egyes részei azonban
sokkal mélyebbre is lehatolnak.
Mély rétegű, jó levegőzöttségű
talajon a gyökerek 12—13 mé­
terig terjedhetnek. Az Alföldön,
ahol magas a talajvízszint, a gyö­
kerek mindössze 1—2 méter mély­
ségig hatolhatnak le.
Oldalirányban a gyökerek 6—8,
sőt 10—11 méternyi távolságra is
eljuthatnak.
A fiatal tőkék a talajt hamar be­
hálózzák. A Krím félszigeten egy
kétéves Fehér Muskotály tőkénél
65 főgyökeret, 1864 elsőrendű,
4570 másodrendű, 2790 harmad­
rendű, 1109 negyedrendű, 337
ötödrendű, 70 hatodrendű, 10
hetedrendű, összesen 10 415 gyö­
kérelágazást találtak.
A Kecskemét környéki futó­
homokon a telepítés utáni má­
sodik évben a tőkék már 9—13 m2-
nyi tenyészterületet hálóztak be,
és a teljes gyökérhosszuk elérte a
134
30—50 métert. A négyéves tőkék
gyökerei oldalirányban 3,5—5,6
m távolságra jutottak el.
Ha ugyanarra az alanyra más
nemes fajtát oltanak, eltérő a
gyökérzet fejlődése. Berlandieri x
Riparia alanyra oltott Szürkebarát
tőke gyökérzete 228 m hosszúsá­
gúra növekedett, Muscat Ottonel
fajta alatt ez az alany mindössze
187 métert ért el.
Nagyobb tenyészterületű tőké­
nek nagyobb a gyökérzete is.
1,5 X 1,5 m-re telepített tőkék
gyökérzetének súlya a talaj felső
125 cm-es rétegében 2,16 kg, az
1 x 1 m-re telepítettek esetében
1,92 kg volt.
A gyökerek által felszívott ned­
vek megnyúlt és összenőtt sejteken
vándorolnak felfelé. Ezek a fa ­
edények. A legnagyobbak átmé­
rője körülbelül 0,1 mm. Ha a
szőlővesszőt éles késsel kereszt­
ben átmetsszük, szabad szemmel
is láthatók.
A szőlő a légzőnyílásain ke­
resztül lélegzik, ezek a levelek
 fonákán helyezkednek el. Négy­
zetmilliméterenként 100—300 lég­
zőnyílás van.
A szőlő virágporszemei átlagban
25 mikron hosszúságúak (1 mm =
= 1000 mikron).
A szőlővirágoknak legfeljebb
30—60%-a termékeny ül meg, és
'ebben az esetben rendesen fejlett
fürtöt kapunk.
A közepes nagyságú fürt virág­
zat 10—12 cm hosszú. Benne
250—400 bimbó található.
A szőlő gyökérműködése még a
könnyezés előtt megkezdődik, ak­
kor, amikor a talaj hőmérséklete
eléri az 5—6 C-fokot.
A gyökérzet 20—21 C-fokos
talajhőmérséklet esetén fejlődik a
legerőteljesebben. Ehhez termé­
szetesen még megfelelő víztar­
talom is szükséges.
A nedvkeringés — a könnyezés
— akkor indul meg, ha 50 cm
mélységben a hőmérséklet 6 C-
fokra, 20 cm mélységben 8 C-fok-
ra növekszik. Egyes fajták nedv­
keringése esetleg ennél alacso­
nyabb vagy magasabb hőmérsék­
leten kezdődik.
A szőlőrügyek átlagos időjárás
esetén körülbelül április közepén
kezdenek fakadni. A riigyfakadás
előfeltétele, hogy a levegő átlag-
hőmérséklete több napon keresz­
tül 10 C-fok fölé emelkedjen.
A hajtások növekedéséhez leg­
alább 10 C-fok hőmérséklet szük­
séges. Legerőteljesebben 28—30
C-fokos hőmérsékleten növeked­
nek. 40—42 C-fokon a fejlődé­
sük megáll. A jó hajtásfejlődéshez
természetesen a talaj kellő víz­
tartalma is szükséges.
Átlagos hőmérséklettel rendel­
kező évben a szőlő virágzása
június 1—10. között esedékes.
A természetes lombhullás idő­
pontja november 1—10. között
van. Hazánkban azonban a leg­
több esetben a lombhullást az
őszi fagyok idézik elő.
A virágzásra legkedvezőbb a
20—26 C-fokos átlagos hőmérsék­
let. 13—14 C-fokon a szőlő vonta­
tottan virágzik. A virágpor csírázá­
sa 15 C-fokon kezdődik. Ha hűvös
az időjárás, rossz a termékenyülés.
A szőlővirágok a nap különböző
szakaszaiban nem egyformán nyíl­
nak. A nyílás körülbelül reggel
6—8 órakor kezdődik. Legerőtel­
jesebb 9—10 óra között. Utána a
virágok nyílása csökken. Délután
3—4 óra között újra több virág
nyílik. A virág nyílásakor a bibén
egy kis vízcseppszerű képződmény
jelenik meg. Ez a bibecsöpp, amely
elősegíti a virágporszem csírázá­
sát. Megjelenése a nap folyamán
hasonló ritmusú, mint a virágok
nyílása.
135
 A szőlőlevél dm2-enként napon­
ta átlag 60—80 mg szerves anya­
got képez. (1 g= 1000 mg.) A leg­
több szerves anyag 22—23 C-
fokon képződik. A szőlőlevelek-
ben képződő cukor jut el a bo­
gyókba. Ha hűvös az időjárás,
vagy túl meleg van, csökken a
cukorképződés.
Ha a szőlő lombfelülete 1%-kal
csökken, akkor a termés cukor-
tartalma 0,028 %-kal kevesebb
lesz. (Feleslegesen tehát ne vágjuk
rövidre a szőlő hajtását, a gomba­
betegségek elleni permetezéssel
pedig óvjuk a cukortermelő lom­
bozatot.)
Az évszázad két legnagyobb tele
1929-ben és 1942-ben volt (lásd a
10. táblázatot).
A Meteorológiai Intézet a hő­
mérsékletet a talajszinttől számí­
tott 2 m-es magasságban méri.
A talaj színén 3—5 C-fokkal ala­
csonyabbak a hőmérsékletek.
10. táblázat. Évszázadunk legnagyobb lehűlései
Megfigyelés helye
Tárcái
Tárcái
Sopron
Sopron
Kecskemét
Kecskemét
136
A legnagyobb lehűlések az Al­
földön és a dombvidéki területek
mélyebb fekvésű völgyeiben for­
dulnak elő.
A szőlővessző átlag - 22 C-fok
esetén kezd erősebben károsodni.
Az érzékeny fajták már -1 8 C-
fokon is fagykárt szenvedhetnek.
Ettől természetesen eltérések le­
hetségesek. Ha a vessző jobban
beérik, több hideget is kibír, az
éretlen vessző viszont magasabb
hőmérsékleten is elfagy.
A szőlővesszőnél lényegesen ér­
zékenyebbek a fagyra a gyökerek.
A nemes szőlő gyökérzete már
—5, —6 C-fokon elfagy. Az alany­
fajták gyökérzete —9, —10 C-
fokos hőmérsékletet is elbír. Hó­
takaró nélküli nagy teleken, ha a
talaj mélyen átfagy, akkor a tőke
gyökérfagykárt is szenvedhet és
teljesen kipusztul. Erre legutóbb
nagyobb mértékben 1928—29 te­
lén volt példa.
Legalacsonyabb
Év
hőmérséklet
1929 -2 5 ,3
1942 - 2 2 ,2
1929 -2 9 ,9
1942 - 2 2 ,2
1929 -3 2 ,2
1942 -3 3 ,0
11. táblázat. A legalacsonyabb téli hőmérséklet I., 11. és Xll. hónapokban a talajszinttől szá
mított 2 m magasságban (Kecskemét 1901—1950)

Év i. ll. XII. Év i. ll. XII.

1901 -2 0 ,8 - 18,0 - 6 ,2 1926 - 13,5 -4 ,0 - 12,0

1902 - 3 ,4 - 6 ,2 -1 8 ,0 1927 - 5 ,2 -12,5 -2 4 ,2
1903 -1 5 ,0 —7,6 —11,5 1928 -2 3 ,0 -1 2 ,0 -1 0 ,5
1904 -1 1 ,8 -7 ,5 —11,8 1929 - 15,0 -3 2 ,2 - 7 ,6
1905 -1 8 ,9 - 9 ,2 — 12,2 1930 - 6 ,5 -1 2 ,0 - 7 ,4
1906 -1 4 ,8 - 8 ,4 - 14,0 1931 -1 3 ,8 - 6 ,3 -1 4 ,6
1907 -1 9 ,4 -2 1 ,0 -1 2 ,4 1932 -1 1 ,0 -2 5 ,0 -16,1
1908 -1 2 ,4 -7 ,9 -1 0 ,6 1933 -1 7 ,8 —7,2 - 18,0
1909 - 14,8 -1 5 ,0 - 5 ,2 1934 -1 0 ,3 - 17,0 - 3 ,0
1910 -1 0 ,4 - 4 ,2 - 5 ,3 1935 -2 0 ,0 - 26,0 —7,1
1911 -1 4 ,7 -2 4 ,0 - 5 ,2 1936 - 5 ,4 -1 6 ,5 - 7 ,2
1912 -1 8 ,9 -13,1 - 8 ,8 1937 -2 2 ,0 - 7 ,0 - 16,5
1913 -1 4 ,2 -1 1 ,8 - 9 ,8 1938 -2 1 ,0 - 7 ,8 -2 1 ,2
1914 -1 7 ,5 -1 3 ,0 -4 ,5 1939 -1 6 ,9 - 6 ,7 -1 6 ,0
1915 -1 1 ,0 -1 7 ,6 - 9 ,5 1940 -2 2 ,0 -2 1 ,5 -1 8 ,8
1916 - 5 ,0 - 6 ,0 -3 ,3 1941 - 16,2 - 5 ,0 -1 2 ,2
1917 -1 6 ,0 -2 6 ,0 -1 2 ,6 1942 - 33,0 -2 4 ,5 - 6 ,2
1918 -1 0 ,2 -1 0 ,3 - 3 ,0 1943 -2 2 ,5 - 7 ,2 - 6 ,0
1919 - 3 ,2 -1 4 ,0 - 9 ,4 1944 - 8 ,0 -1 0 ,4 —
1920 - 9 ,8 -1 5 ,0 -5 ,5 1945 — — -1 6 ,0
1921 -1 1 ,1 - 8 ,5 -10,1 1946 - 15,1 - 7 ,8 -1 5 ,1
1922 - 16,3 -2 1 ,6 - 16,0 1947 -2 2 ,6 -2 2 ,6 -1 1 ,6
1923 - 13,2 -1 2 ,0 -2 0 ,0 1948 - 8 ,7 -1 2 ,0 -1 8 ,2
1924 -1 7 ,5 -1 1 ,0 - 9 ,5 1949 -1 3 ,0 - 15,0 -6 ,0
1925 -8 ,5 -6 ,0 -2 2 ,0 1950 -1 5 ,8 - 19,5 - 3 ,2

Ha sokévi időjárási adatokat dául a Rizlingszilváni 4., 5. nódu-

elemzünk, kitűnik, hogy az idő­
járás mindig szeszélyes volt. Téves
tehát az a hiedelem, hogy például
valamikor télen rendszeresen nagy
hideg volt, nyáron pedig jó meleg.
A vessző hosszában nem egy­
forma a rügyek nagysága. így pél­
szának rügyei az első világos
rügyhöz képest 2,5—2,8-szer sú­
lyosabbak. A vessző felső részén
szintén kisebb a rügyek súlya.
Az eltérések a rügyek termékeny­
ségében is megnyilvánulnak. A
Leányka fajta legalsó rügyéből

137
 12. táblázat. A fő szőlőtermő körzetek évi csapadékmennyisége (1901—50)
H ónapok összege (mm) Évi
mennyi­
Állomás
I. II. H l. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. ség
(mm)

Baja 34 31 39 58 67 66 54 50 50 57 59 43 608
Felsőbabád 31 31 39 48 64 67 50 48 48 50 53 42 571
Kecskemét 27 30 34 48 58 57 51 47 50 49 52 39 542
Szeged 32 34 38 49 60 67 50 48 46 51 50 40 565
Eger 27 31 34 46 66 74 59 58 48 52 53 41 589
Keszthely 38 37 41 57 75 75 72 79 66 65 60 50 715
Mór 36 37 40 53 72 62 60 62 57 57 54 46 636
Pécs 39 "40 46 65 69 68 60 58 68 68 67 47 683
Sopron 36 36 41 54 73 77 94 74 69 58 55 49 716
Tárcái 26 27 30 42 61 72 67 63 50 50 50 36 574

fakadó hajtásokon átlagban csak ahová más növény gyökerei nem

0,65 fürt képződött; a második
rügyből 0,85, a negyedikből 1,34,
a hatodikból 1,39, a tizedikből
1,56, a tizenkettedikből 1,82, a
tizenötödikből 1,50. Ezek alapján
érthető, hogy a szál vesszőzés job­
ban megterheli a tőkét, mint ha
ugyanolyan rügyszámban rövid­
csapokat hagytunk volna.
A szőlő a köztudatban száraz­
ságtűrő növényként szerepel. 1 kg
szárazanyag előállításához azon­
ban mintegy 250—300 liter vizet
igényel, és ebben a tekintetben
nem különbözik a kultúrnövények
átlagától. A gyakorlatban meg­
figyelt nagyobb szárazságtűrése
abból ered, hogy a gyökerei mély­
re hatolnak és a talaj olyan ré­
tegeiből is fel tudják venni a vizet,
tudnak lehatolni.
A 20 évvel ezelőtt telepített
alaptrágyázás nélküli ültetvények­
ben a kétéves tőke mindössze
körülbelül 2 m2 lombfelületet fej­
lesztett. Ebben az esetben cson­
káztak is. Az alaptrágyázott ül­
tetvényben, ha telepítés utáni év­
ben felállítjuk a támberendezést,
és a hajtásokat szabadon enged­
jük növekedni, egy Leányka tőke
9 m2 lombfelületet is képes fej­
leszteni.
A peronoszpóra fertőzéséhez leg­
alább napi 10—13 C-foknyi átlag-
hőmérséklet és egymást követő
egy-két nap alatt 10 mm csapadék
szükséges. A fertőzés időpontjá­
tól számítva néhány nap után
megjelennek az olajfoltok, a meg­

138
betegedés jól látható jelei. A per­
metezést a fertőzés és az olaj-
foltok megjelenése közötti idő­
pontban kell elvégezni. Ha me­
legebb az idő, az olajfoltok gyor­
sabban jelennek meg.
Egyébként a védekezés mindig
megelőző legyen: amikor a hajtá­
sok arasznyi nagyságúak, kezdjük
el a permetezést, s általában 50
cm-nél hosszabb'— újonnan nőtt
— hajtásfelület ne maradjon vé­
dőanyag nélkül. Ha ezt betartjuk,
a fertőzést jelző olaj folt csak el­
vétve jelenhet meg.

Ajánlott irodalom

Azok számára, akiket a szőlőtermesztés bővebben érdekel, a Mező-

gazdasági Könyvkiadó által megjelentetett könyvek közül, kiegészítésül
a következőket ajánljuk.
Csepregi Pál: A szőlő metszése
Csepregi Pál—Zilai János: Szőlőfajtáink
Horváth Sándor: Szőlő a házikertben
Kozma Pál: Szőlőtermesztés I—II. Egyetemi tankönyv
Kriszten György: Szőlőtermesztés I—II. Szakközépiskolai tankönyv
(borászati résszel)
Kriszten György: A szőlő helybenoltása, döntése, bujtása
Lehoczky János—Reichart Gábor: A szőlő növényvédelme
Prohászka Ferenc: Szőlő és bor

139
 Tartalomjegyzék

Mi a szőlőlugas?..................................................................................................................... 5

Alapvető követelm ények.................................................................................................. 5

A szőlő szereti a lu g a sfo rm á t.......................................................................................... 8
A szőlőtőkék óriásai és matuzsálemei .............................................................................. 8
Mit kell m eg tan u ln u n k ?..................................................................................................... 12

Hogyan telep ítsü n k ?............................................................................................................. 13

Terület, napfény ................................................................................................................ 13

A talaj előkészítése ......................................................................................................... 14
A forgatás időpontja ................................................................................. 15
A tőkék helye ..................................................................................... 16
A telepítési anyag kiválasztása.......................................................................................... 16
Az anyag előkészítése .......................................... ..........................................................- 17
A kiültetés m ó d ja i................................................................................................................ 18
Az időpont megválasztása ................................................................................................. 18
Az ültetés technikája ..................................................................................................... 18
A fiatal telepítés gondozása.............................................................................................. 20

A támberendezés .............................................................................................................. 23
A szőlő metszéséről .......................................................................................................... 29

Miért m etsszük?.................................................................................................................... 29
A szőlővessző r é s z e i ......................................................................................................... 29
A téli r ü g y ......................................................................................................................... 30
A téli rügy termékenysége .............................................................................................. 31
A tőkék felkopaszodásának megakadályozása............................................................... 31
Rövidcsapos metszés ...................................................................................................... 32
A hosszúcsapos és a v áltó m e tszé s...................................................................................... 34
Szálvesszős v áltó m etszés..................................................................................................... 35
A leívelés ...........................................................................................
I f j í t á s ............................... ...................................... : ...................................................... 40

141
 Alapvető művelésmódok 43

Egy törzsű, egykarú k o r d o n .............................................................................................. 43

Egytörzsű, kétkarú k o r d o n .............................................................................................. 48
Egytörzsű, kétkarú emeletes kordon .......................................................t...................... 49
Egytörzsű, négykarú emeletes kordon .......................................................................... 52
Kéttörzsű, kétkarú, vízszintes alacsony k o r d o n ........................................................... 54
Váltott karú re d é ly lu g a s................................................................................. 56
Kétszintes Thomery lugas.................................................................................................. 58
Thomery lugas, két tö rzz sel.............................................................................................. 60
Háromszintes Thomery l u g a s .............................................. 60
Alacsony legyezőművelés.................................................................................................. 65
Kétszintes le g y ez ő ............................................................................................................. 67
Egyszerű Guyot m ű v e lé s................................................................................................. 70
Kettős Guyot m ű v e lé s ..................................................................................................... 72
Függőleges kordon szálvesszős metszéssel .................................................................. 74
Függőleges kordon rövidcsapos m e tsz é sse l................................................................... 78
Sylvoz kordon ................................................................................................................. 80
S alakú fali fü z é rlu g a s........................... 81
Magas törzsű szálvesszős m ű v e lé s .................................................................................. 84

A tőkealakítás sz em p o n tjai.............................................................................................. 87

A törzsek és karok nevelése .......................................................................................... 87

A karok kialakítása zöldhajtás lekötözésével ............................................................... 89
A téli f a g y o k ..................................................................................................................... 89
Fagyok utáni nevelés.............................................................................. 91
Lugas helyreállítása, ifjítása .......................................................................................... 94

Lugasfonnák felh a szn á lá sa.............................................................................................. 95

S á to r lu g a s .......................................................... 96
Sétalugas ......................................................................................................................... 98
K a p u lu g a s ........................................................................................................................ 101
Bejárati lu g a s ..................................................................................................................... 101
E re sz lu g a s.................................. 103
Tornác melletti lugas . . 103
T etőlugas................................................................................................. 109
Falakat, kerítéseket takaró lugas...................................................................................... 109
Utcai lu g a s ......................................................................................................................... 110
Fali lu g as............................................................................................................................. 112
L ugassorok................... \ ................................................................................................ 112
Kombinált lugasrendszerek.............................................................................................. 113

142
Lugasművelésre alkalmas jelentősebb f a j t á k ...........................................................................116

Milyen szőlőfajtát v á la s s z u n k ? ............................... 116

A legismertebb csemegeszőlő-fajták .............................................................................. 116
Kevésbé elterjedt csemegeszőlő-fajták .............................................................. ... . . 117
Kettős hasznosítású f a j t á k .............................................................................................. 117
Direkttermő s z ő lő f a jtá k ...................................................................................................... 122
Borszőlőfajták ................................................................................................................. 124
A fajták változékonysága.................................................................................................. 124

A lugasszőlő trágyázásáról, talajmunkáiról és öntözéséről .............................................. 126

A tápanyagszükséglet ............................................................................. 126

A hiányos tápanyagellátás következm ényei....................................................................... 128
Alaptrágyázás . . . . . . . S .............................................. 128
A termő lugasok trágyázása.......................................................................... 128
A műtrágyák mennyiségének kiszám ítása........................................................................... 129
Lombtrágyázás . . ...............................................................................................................130
T a la jm u n k á k ..................................................................................................................... 131
Néhány szó a v íz e llá tá s ró l.............................................. 132

Néhány szám és egy kis élettan .............................................................................................. 134

Ajánlott ir o d a lo m .................................................................................................................. 139