Sejt Es Szovettan

You might also like

Download as pdf or txt
Download as pdf or txt
You are on page 1of 23

1.

SEJT-, ÉS SZÖVETTAN

SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM

I. A sejt

A sejt – cellula – az élő szervezet alapvető szerkezeti és működési egysége, amely képes az
önálló anyag cserefolyamatokra és a szaporodásra.
Alapvetően két típusa van a sejteknek:
- prokarióta: nincs körülhatárolt sejtmagja,
- eukarióta: körülhatárolt sejtmaggal rendelkezik

A sejtet a külvilágtól a sejtmembrán- sejthártya - határolja el.


A sejtek alapvetően két nagy részből épülnek föl: a sejtmagból, a mag körüli citoplazmából
(felszínét a plazmamembrán borítja).

1. Az elkülönült sejtmag jelenléte definíciószerűen az eukarióta sejt egyik


legjellegzetesebb tulajdonsága. Sejtmag felépítése:
1.1. Sejtmaghártya
1.2. Nukleoluszt (magvacskát)
1.3. Kromatin
1.4. Riboszómák

2. A citoplazmában helyezkednek el, a sejt szervecskéket, más néven: organellumok.


2.1. Endoplazmatikus hálózat
2.2. Mitokondrium
2.3. Golgi- készülék
2.4. Lizoszóma
2.5. Riboszómák
2.6. Peroxiszómák
2.7. valamint az ezeket körülvevő alapállomány, a citoszolt.
1. Sejtmag felépítése
1.1. Sejtmaghártya
1.2. Nukleoluszt (magvacskát)
1.3. Kromatin
1.4. Riboszómák

1. ábra 1

A sejtmagnak két fő funkciója van:


- irányítani a citoplazmában zajló kémiai reakciókat és a
- sejtosztódáshoz szükséges információkat tárolni.

A sejtmagot dupla rétegű sejtmaghártya veszi körül.

A dupla rétegű sejthártyának van külső membránja, belső membránja és a két membrán
közötti teret pedig perinukleáris térnek nevezzük.
A magmembrán belülre néző oldalán számos filamentum látható, ezek hozzák létre a
nukleáris laminát.
A külső membrán, folyamatosan megy át a durva felszínű endoplazmatikus retikulumba
(DER), és riboszómák kapcsolódnak hozzá. A riboszómákban történik a fehérjék szintézise.

A sejtmagban elszórva találunk egy vagy néhány nukleoluszt (magvacskát), melyeket a


nukleoplazma nevű állomány vesz körül. A nukleoplazma folyékony, gélszerű állaggal
rendelkezik (ilyen szempontból hasonlít a citoplazmára, melyben számos vegyület van oldott
állapotban. Ide soroljuk a nukleotid trifoszfátokat (például ATP), enzimeket, fehérjéket.

1 1. ábra forrása: http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Diagram_human_cell_nucleus_hu.svg 2011.07.10.


A sejtmagban található kromatin a kromoszóma anyaga, mely eukarióta sejtekben DNS és
fehérje komplexéből áll. A kromatint alkotó nukleinsav rendszerint kettős szálú DNS
formájában van jelen.

A membránon keresztül lejátszódó anyagfelvételt és –leadást transzportfolyamatnak


nevezzük. A transzportfolyamat történhet passzív transzporttal vagy aktív transzporttal:

- A sejthártyán – felépítéséből adódóan – csak, kis méret, illetve az apoláris jellegű


molekulák képesek diffúzióval átjutni. Ezt az energia-befektetést nem igénylő
folyamatot passzív transzportnak nevezik. Passzív transzporttal jut át a membránon
például a víz, az oxigén és a szén-dioxid.

- A nagyobb méretű molekulák és az ionok átjutásához a plazmamembrán speciális


transzporter fehérjéire van szükség. Ezen fehérjék egy része csatornát képez a
membránon át, mely energia-befektetés hatására nyílik ki. Mások a membrán egyik
oldalán megkötik a szállítandó molekulát, majd energia hatására úgy változik meg a
térszerkezetük, hogy a molekula átkerül a membrán másik oldalára.
Hasonló folyamatokkal valósul meg az anyagok átjutása, ha arra van szükség, hogy a
sejt a kisebb koncentrációjú hely felől vegyen fel anyagokat. A fehérjék működéséhez
szükséges energiát az ATP-molekulák biztosítják. Az ilyen energia-befektetést
igénylő transzportfolyamatokat aktív transzportnak nevezik.
2. ábra Sejt felépítése 2

2. Sejt szervecskék

2.1. Endoplazmatikus hálózat


2.2. Mitokondrium
2.3. Golgi- készülék
2.4. Lizoszóma
2.5. Riboszómák

.1. Endoplazmatikus hálózat, retikulum (ER)


Feladata a szteroidok és a membrán - lipidek bioszintézise. A citoplazmát behálózó csövek és
zsákok hálózata, mely a sejtmagtól a sejthártyáig terjed. Zsákszerű kitüremkedésekből és
széles lemezrendszerekből álló, összefüggő membránstruktúra. Formája és mérete nagyban
függ a sejt funkciójától. Fontos szerepe van a sejt fehérjeszintézisében, a lipid anyagcserében,
valamint részt vesz a sejt számára káros anyagok és anyagcseretermékek ártalmatlanításában.
Idővel felfedezték, hogy az endoplazmatikus retikulumnak két eltérő felépítésű típusa van, a
durva felszínű vagy szemcsés (DER) és a sima felszínű (SER).

2 2. kép forrása: http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Endomembrane_system_diagram_hu.svg?uselang=hu


2011.07.10.
Ma már tudjuk, hogy az eltérő felépítés eltérő anyagcsere feladatokat is lát el. A két típus nem
különül el élesen egymástól, gyakran folyamatosan, minden határvonal nélkül mennek át
egymásba.

.2. Mitokondrium

A mitokondriumok az eukarióta sejt citoplazmájának jelentős részét elfoglalják.


Bizonyos sejtekben a mitokondriumok - általában az energiatermelést végző sejtekben-
mozognak (mobilak).: izomsejt és spermium.

3. ábra Mitokondrium 3

Más sejtekben viszont helyzetük rögzített. Feladata a sejtek energiaellátását biztosítani. Minél
aktívabb egy sejt, annál több mitokondrium található benne. ATP szintézis helyszíne.

.3. Golgi- készülék

A Golgi-készülék az anyagok kiválasztásában, a membránba csomagolt proteidek


eloszlatásában és csoportosításában játszik szerepet. A belső oldal a sejthártya felé néz és
nagyobb hólyagok kapcsolódnak hozzá. Itt történik a fehérjék szerkezetének módosítása, és itt
szintetizálódnak a foszfolipidek.

.4. Lizoszóma

Membránnal határolt, gömb alakú sejtalkotók. Emésztőenzimeket tartalmaznak és savas


kémhatásúak. Lebontják a sejtbe került anyagokat, és az elöregedett sejtalkotó részeket.
Fontos szerepük van a sejtátalakulásban.
.5. Riboszóma

3 3.ábra forrása: http://hu.wikipedia.org/wiki/Mitokondrium 2011.07.10.


A riboszómákban történik a fehérjék szintézise, a riboszómák hozzák létre a fehérjéket
genetikai utasítások alapján.
A szabad riboszómák a sejt saját szükségletére termelik a fehérjéket, a kötött riboszómák
pedig az elszállítandó és a membránfehérjéket állítják elő.

1. feladat Sorolja fel az organellumokat!

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

2. feladat Mi a szerepe a sejtmagnak?

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________
3. feladat Mi a mitokondrium szerepe?

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

4. feladat Mit nevezünk passzív transzportnak?

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

5. feladat Mit nevezünk aktív transzportnak?

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________
ll. Szövettan

A szövetekkel foglalkozó tudomány a szövettan (hystologia). A szervek szövetekből, a


szövetek sejtekből épülnek fel. A szövet (tela) a hasonló irányban differenciálódott, hasonló
alakú és felépítésű, azonos működésű sejtek egysége.
A szövetek alaptípusai:
1. Hámszövet (tela epithelialis)

1.1. Fedőhámok

- Egyrétegű hámok

- Átmeneti hámok

- Többrétegű hámok

1.2. Mirigyhámok

- Exokrin mirigyek

- Endokrin mirigyek

1.3. Pigmenthám

2. Kötő- és támasztószövet (tela conjunctivalis)

2.1. Kötőszövetek

2.2. Támasztó szövetek

3. Izomszövet (tela muscularis)

3.1. Sima izomszövet

3.2. Harántcsíkolt izomszövet

3.3. Szívizomszövet

4. Idegszövet (tela nervosa)

1. Hámszövet (tela epithelialis)


1.1. Fedőhámok

A hámszövetek (bőr és nyálkahártya) feladata a felszínek hézagmentes beborítása, zárása


(elsődleges védelmi vonal) és oldott anyagok felszívása (resorptio) és kiválasztása
(secretio). Feladatuk a szervezet védelme, kiválasztás, felszívás és érzékelés. A sejtek
szorosan egymás mellett vannak, saját ereik nincsenek, így táplálása a hámszöveteket
mindig kísérő kötőszövet felől történik diffúzióval. A hámszövetet osztályozhatjuk
működés, eredet és a felépítő sejtek alakja alapján.
1. táblázat Hámszövetek csoportosítása 4
Feladat szerint lehet: Alak szerint lehet: Réteg szerint lehet: Eredet szerint lehet:
- fedőhám - laphám - egyrétegű hám - ektodermális hám-
- mirigyhám - köbhám többrétegű hám - endodermális hám-
(bekebelezés )
- felszívó hám - hengerhám - mezodermális hám
- érzékhám
- pigment hám

4. ábra Hámszövet formái: A - egyrétegű laphám, B - egyrétegű köbhám, C - egyrétegű


hengerhám, D – több magsoros, csilós hengerhám kehelysejtekkel, E - többrétegű
hengerhám, F - többrétegű laphám 5

1.2. Mirigyhámok

A mirigyhámot többféleképpen tudjuk csoportosítani.


a. Váladéktermelés mechanizmusa alapján lehet

4 1. táblázat
5 4. ábra forrása: http://eki.sze.hu/ejegyzet/ejegyzet/biologia/molbio/node38.htm
- merokrin-folyamatosan termelik a váladékot
- apokrin- folyamatosan termelik, de szakaszosan ürítik a váladékot
- holokrin- ezek a faggyúmirigyek

b. Mirigyhám alakja szerint lehet:


- csöves,
- bogyós,
- csöves-bogyós

- Exokrin mirigyek
Külső elválasztású mirigyek, más néven exokrin mirigyek az általuk termelt
váladékot a külvilágba (a bőr mirigyei), vagy olyan belső üregrendszerbe ürítik (a
gyomor-bél csatorna), amelyek természetes kapcsolatban vannak a külvilággal.

- Endokrin mirigyek
A belső elválasztású mirigyek- endokrin mirigyek, kivezető csöve elzáródik vagy
felszívódik és a váladékuk a vérbe jut.

1.3. Pigmenthám

Egyrétegű hám, 5-6 szögletű, melanint tartalmaz, (szemgolyó falában, retinában)

2. Kötő- és támasztószövet (tela conjunctivalis)

2.1. Kötőszövetek
A kötőszövetek szerkezetileg egymással kapcsolatban levő sejtekből állnak, amelyek
fehérjerostokat (enyvadó kollagén-rostok, rugalmas rostok és rácsrostok ) tartalmazó
alapanyagba vannak ágyazva. Összeköti, támasztja és erősíti a szerveket és más szövetek. A
kötőszövetek feladata, hogy elválasszon és tagoljon más szöveteket és szerkezeteket.

Öt fő kötőszövet van:
- laza rostos kötőszövet

- tömött rostos kötőszövet (sajátos típusa az ín, rugalmas rostos kötőszövet)

- porcszövet (üvegporc, a rostos porc és a rugalmas porc)

- csontszövet

- vér
2.2. Támasztó szövetek

A támasztószövetekre jellemző az intracellularis állomány túlsúlya, ennek tulajdonságai


határozzák meg a szövet tulajdonságát is.
Három típust különböztetünk meg:
- a kordaszövet a gerinchúrt építi fel
- a porcszövet szilárd, de rugalmas anyag
- a csontszövet sejt közötti állománya az emberi test legkeményebb anyaga.

3. Izomszövet (tela muscularis)

Jellemző tulajdonságuk, hogy összehúzásra és elernyedésre képesek.

3.1. Sima izomszövet:

A gerincesek zsigereiben található meg. Megnyúlt, orsószerű sejtekből áll, a sejtmag

hosszúkás. Működése akaratunktól független

A simaizom lassú, de tartós összehúzódásra képes.

3.2. Harántcsíkolt izomszövet:


Hosszúkás, több magvú izomrostokból áll. A mikroszkóp alatt világosabb és sötétebb
csíkok láthatók rajta. A harántcsíkok az izomban, az aktin és miozin molekulák
elrendeződése miatt alakul ki, ezek felelősek a harántcsíkolt izomszövet
összehúzódásért.

Gyors összehúzódásra képes, de fáradékonyabb, mint a simaizom

3.3. Szívizom
Speciális harántcsíkolt izomnak tekinthető. Az izomsejt elágazó rostokat alkotnak,
amelyek összekapcsolódnak egymással, mintegy hálózatot képezve. Egyesíti magában
a sima és harántcsíkolt izom előnyös tulajdonságait.

Gyors összehúzódásra képes és kitartó munkára képes.

4. Idegszövet (tela nervosa)


A különböző szervek működésének összehangolását a hormonális és az idegi szabályozást
együtt látja el.
Azt a környezeti hatást, amely válaszreakciót vált ki az illető szervezetből ingernek nevezzük
(fény, hang, stb.). Az ingerre a szervezet érintett sejtjei anyagcseréjük megváltozásával
válaszolnak, ez az ingerület.
Az inger felfogására, az ingerület képződésére és gyors továbbítására speciálisan érzékeny
idegszövet (idegsejtek, támasztósejtek) alakult ki. Az idegrendszer legkisebb önállóan
működő egysége az idegsejt (neuron). Az idegsejtet a sejthártya határolja. Plazmájában sok
endoplazmatikus membrán és riboszóma található.
A sejtmag állandó interfázisban van, mert az idegsejtekre a számállandóság jellemző, az
elpusztult nem pótlódik.
Az ingerület vezetésében több sejt is részt vesz, az egyik neuronról a másikra tevődik át,
amíg a szervezet megfelelő választ ad az ingerre. A sejtek között azokat a kapcsolódási
helyeket, amelyeken keresztül az ingerület egyik sejtről a másikra terjed, szinapszisnak
nevezzük

A reflex az idegrendszer alapvető működési jelensége, amikor is a szervezetben bárhol


fellépő szignál idegi úton a testben választ vált ki.

Ahhoz, hogy reflex keletkezzék, szükség van:

- receptor szervre - felvevő készülék,


- effektor szervre - végrehajtó,
- reflexközpontra.

Az ingerfelvétel helyétől a válaszreakció helyéig terjedő idegpálya a reflexív.

A reflexív részei:
1. Receptor - az ingereket a periférián, elsősorban a bőrben, de a többi szervben is meglévő
felvevőkészülékek veszik fel. Ide soroljuk az érzékszervek receptorait is.

A receptorok működése fizikai, kémiai változásokból adódó, az őket ért ingereket élattani
folyamattá képesek átalakítani.

Az idegrendszer aktuális ingerelhetőségi állapotától függ az ingerelhetőség és az


ingerületerősség kapcsolata. Fokozottan ingerelhető állapotban már gyengébb ingerekre is
válaszolnak a receptorok, fordított esetben azonban erősebb ingerekre is érzéketlenek
maradnak.

2. Afferens szár (érző neuron) - továbbítják az ingerületet az idegrendszeri központba


(agy gerincvelő)

3. Reflexközpont - az afferens impulzus az efferens szárra kapcsolódik át.

4. Efferens szár (mozgató neuron) - a reflexközpontból a szervekhez továbbítja és hozza


létre a megfelelő válaszreakciót. (Pl.: izomösszehúzódás, érszűkület, illetve tágulás)

5. Effektor - a motoros impulzusokat a végrehajtó szervre átadó idegvégződés.


Az egyszerű reflexív egy afferens és egy efferens neuronból áll, ha közéjük több kapcsoló
neuron iktatódik, úgy összetett reflexívről beszélünk.

5. ábra Reflexív 6

A bőr felépítése, anatómiája

A kozmetikus munkájának elengedhetettlen feltétele, a bőr rétegeinek ismerete,


funkciónális működésének ismerete. A diagnosztizálás során megvizsgáljuk a vendég bőrét,
felismerjük a bőrön található rendellenességeket, elemi elváltozásokat.

A bőr alapos ismerete az alapja, a kozmetikus lelkiismeretes munkájának!

6 5. ábra forrása: http://drtaliga.atw.hu/30.htm 2011.06.10


A bőr három fő rétegből:

• hámrétegből,
• irharétegből
• bőraljából áll.

Hámréteg(epidermis)

A hámréteg 5 alrétegből áll. Egy sejtsoros hengerhámsejtekből áll, melyek szorosan


illeszkednek egymáshoz. Az egymáshoz illeszkedő sejtek hullámvonal mentén kapcsolódnak
az irhához. A hámréteg valamennyi rétegének, egyre elszarusodó sejtjei ezekből a
hengerhámsejtekből állnak. A bazális sejtek, gyorsan osztódnak és egyre feljebb kerülnek,
végül a szarurétegben kötnek ki és (képződésüktől számítva kb. négy hét múlva) élettelen
szarupikkelyek formájában válnak le.

A hengerhámsejtek plazmája, egy kéntartalmú – cisztein – anyagot tartalmazó plazma,


melyet tonofibrillumnak nevezzük. A bazális rétegben ezenkívül festékanyagot tartalmazó
sejtek is találhatóak, ezek a melanociták.

Stratum basale

Egy sejtsoros hengerhámsejtekből áll, melyek szorosan illeszkednek egymáshoz. Az


egymáshoz illeszkedő sejtek hullámvonal mentén kapcsolódnak az irhához. A hámréteg
valamennyi rétegének, egyre elszarusodó sejtjei ezekből a hengerhámsejtekből állnak. A
bazális sejtek, gyorsan osztódnak és egyre feljebb kerülnek, végül a szarurétegben kötnek ki
és (képződésüktől számítva kb. négy hét múlva) élettelen szarupikkelyek formájában válnak
le. A hengerhámsejtek plazmája, egy kéntartalmú – cisztein – anyagot tartalmazó plazma,
melyet tonofibrillumnak nevezzük. A bazális rétegben ezenkívül festékanyagot tartalmazó
sejtek is találhatóak, ezek a melanociták.

Stratum spinosum

Többrétegű, de nem szorosan illeszkedő köbhámsejtek építik fel, amelyek a szemcsés réteg
felé lassan átalakulnak laphámsejtekké. A tüskés rétegben a sejtek egy részében a sejthártya
megvastagszik, ezek a dezmoszómák, amelyek a sejtek közötti anyagcsere folyamatok
lebonyolításában és a sejtek összetartásával játszanak szerepet. A lazán elhelyezkedő több
sejtsoros tüskésréteg sejtjeit, a pozitív töltésű Ca2+ ionok és a negatív töltésű RCOO−
karboxilát ionok is stabilizálják.
Itt taláhatóak még a Langerhans-sejtek is, amelyek fagocitáló (faló) funkciója fontos a bőr
védelmi feladatának elvégzésében.

Stratum granulosum

Egy sejtsoros laphámsejtek építik fel, amelyekben a sejtmag már zsugorodott.


A laphámsejtek citoplazmáiban felhalmozódó kéntartalmú fehérje- a keratohyalin -, amely a
tonofibrillumból származó, kéntartalmú fehérjék továbbalakulásából származik és szaru
előanyaga.

Stratum lucidum

Egy- két sejtsoros laphámból áll. A sejtjei már nem tartalmaznak sejtmagot,
nem tekinthetők valódi sejteknek. A sejtek szorosan illeszkednek egymáshoz és a bennük egy
kéntartalmú anyag az eleidin (szaru elő anyaga) található.

Stratum corneum

Több sejtsoros, elszarusodott laphám sejtekből áll.


A sejtek a szemcsés réteg felé szorosabban, a felszín felé egyre lazábban helyezkednek el. Az
alsóbb rétegeket egy szfingolipid, a ceramid tartja össze. A ceramid az elszarusodás során
keletkezett, a sejtek lipid tartalmából.

Az irha réteg

Az irha sejtekből, rostokból és a kocsonyás alapállományból áll.


Az irha tömegének 90 százalékát hajlékony, kollagén rostok teszik ki. A kollagén rugalmas
kötőszövet, ami a bőrben és a csontokban is megtalálható
Ezen kívül még elasztikus rostok és retikuláris rostok is találhatóak az irhában.
Az irhában különböző sejtek is előfordulnak. Közülük a fibrociták termelik a kollagént és a
kocsonyás alapállományt.
- A hisztociták (fagocitáló sejtek, falósejtek) – bekebelezik a sejttörmelékeket,
- A masztociták (hízósejtek) külső hatásra szétesnek és belőlük a bőr számára, hasznos
(értágító és gyulladáscsökkentő) anyagok (hisztamin, heparin, szerotonin) szabadulnak fel.
- A fehérvérsejteket, amelyek a védőmechanizmusokban játszanak szerepet.
A sejtek és a rostok a kocsonyás alapállományban helyezkednek el, amelynek alapanyaga egy
poliszaharid, a hialuronsav.
Nagy vízmegkötő képessége lévén a bőr hidratáltságáért felelős.

Bőralja (subcutis),
Az irhához mintegy szervesen kapcsolódik a bőralja, amely tartalék tápanyagul szolgáló
zsírszövetet tartalmaz. A bőralatti zsírszövetben a sejtek a bennük lévő zsír miatt gömb
alakúak és feszesek. A zsírsejteket a finom rács rosthálózat zsírlebenyekké, és ezeket pedig a
kollagén és az elasztikus rostrendszer, egy nagyobb egységű zsírlebenyekké fogja össze. A
rostok között futnak az erek és idegek. A bőralja vastagsága testtájanként, nemenként és
egyénenként (pl. a tápláltsági állapottól) függően más és más.
A nőknél előfordul, hogy a combon a zsírszövet kellemetlenül egyenetlen formában –
dudorokat és mélyedéseket képezve – vastagszik meg. Ez a narancsbőr (cellulit), amelyet
matracjelenségnek is neveznek.

6. feladat Sorolja fel a szövetek fő-, és alrétegeit!

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

7. feladat Hányféleképpen tudja a hámszövetet csoportosítani!

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

8. feladat Mi a különbség az exokrin és az endokrin mirigyek között?

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________
9. feladat Rajzolja le a reflexívet!

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

10. feladat Mi a neve az idegrendszer legkisebb működő egységének?

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________
MEGOLDÁSOK

1. feladat

A sejt szervecskéket, más néven: organellumoknak nevezzük. A citoplazmában


helyezkednek el.
- Endoplazmatikus hálózat
- Mitokondrium
- Golgi- készülék
- Lizoszóma
- Riboszómák
- Peroxiszómák
- valamint az ezeket körülvevő alapállomány, a citoszolt.

2. feladat

A sejtmagnak két fő funkciója van:


- irányítani a citoplazmában zajló kémiai reakciókat,
- sejtosztódáshoz szükséges információkat tárolni.
3. feladat

Feladata a sejtek energiaellátását biztosítani. Minél aktívabb egy sejt, annál több
mitokondrium található benne. ATP szintézis helyszíne.
4. feladat

- A sejthártyán – felépítéséből adódóan – csak, kis méret, illetve az apoláris jellegű


molekulák képesek diffúzióval átjutni. Ezt az energia-befektetést nem igénylő
folyamatot passzív transzportnak nevezik. Passzív transzporttal jut át a membránon
például a víz, az oxigén és a szén-dioxid.

5. feladat

A nagyobb méretű molekulák és az ionok átjutásához a plazmamembrán speciális


transzporter fehérjéire van szükség. Ezen fehérjék egy része csatornát képez a
membránon át, mely energia-befektetés hatására nyílik ki. Mások a membrán egyik
oldalán megkötik a szállítandó molekulát, majd energia hatására úgy változik meg a
térszerkezetük, hogy a molekula átkerül a membrán másik oldalára.
Hasonló folyamatokkal valósul meg az anyagok átjutása, ha arra van szükség, hogy a
sejt a kisebb koncentrációjú hely felől vegyen fel anyagokat. A fehérjék működéséhez
szükséges energiát az ATP-molekulák biztosítják. Az ilyen energia-befektetést igénylő
transzportfolyamatokat aktív transzportnak nevezik.
6. feladat

1. Hámszövet (tela epithelialis)

- Fedőhámok

- Egyrétegű hámok

- Átmeneti hámok

- Többrétegű hámok

- Mirigyhámok

- Exokrin mirigyek

- Endokrin mirigyek

- Pigmenthám

2. Kötő- és támasztószövet (tela conjunctivalis)

- Kötőszövetek

- Támasztó szövetek

3. Izomszövet (tela muscularis)

- Sima izomszövet

- Harántcsíkolt izomszövet

- Szívizomszövet

4. Idegszövet (tela nervosa)

7. feladat

4 féleképpen.
- Feladat szerint
- Alak szerint
- Réteg szerint
- Eredet szerint
8. feladat

- Exokrin mirigyek: Külső elválasztású mirigyek, az általuk termelt váladékot a


külvilágba (a bőr mirigyei), vagy olyan belső üregrendszerbe ürítik (a gyomor-bél
csatorna), amelyek természetes kapcsolatban vannak a külvilággal.
Endokrin mirigyek: A belső elválasztású mirigyek kivezető csöve elzáródik vagy
felszívódik és a váladékuk a vérbe jut.
9. feladat

10. feladat

Az idegrendszer legkisebb önállóan működő egysége az idegsejt (neuron)


IRODALOMJEGYZÉK

FELHASZNÁLT IRODALOM
Bodor Ferencné: Biológia- Műszaki Könyvkiadó- 1986
Bodor Ferencné: Biológia kozmetikusoknak- Műszaki Kiadó- 2007
Bodor Ferencné: Kozmetikus szakmai ismeretek- Műszaki Kiadó- 2006
Elődi ál: Biokémia (Akadémiai Kiadó, Budapest 1980)
De Robertis E. D. P.– Nowinski W. W. – Saez A. S: Sejtbiológia (Akadémiai Kiadó –
Budapest 1970)
Szentágothai János - Réthelyi Miklós: Funkcionális anatómia (Medicina Kiadó 1989)
http://www.nyf.hu/others/html/allattan/segedanyag/szervezettan/jegyzet%20anyaga/koto%20t
amaszto.htm 2011.06.10.
http://eki.sze.hu/ejegyzet/ejegyzet/biologia/molbio/node39.htm 2011.06.10.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Sejt 2011.06.10.
http://hu.ogdeo.com/mik-azok-a-sejtszervecskek.html#ixzz1RhIKgych 2011.06.01.
http://guruz.hu/~dezo/Transzport/Beadando/Parrag.htm 2011.06.01
ttp://hu.wikipedia.org/wiki/Endoplazmatikus_retikulum 2011.06.01.
http://www.tankonyvtar.hu/egeszsegugy/tej-tejtermekek-080906-96 2011.06.01.
http://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A9reg 2011.07.01.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Ribonukleinsav 2011.07.01
http://hu.wikipedia.org/wiki/Feh%C3%A9rje 2011.07.01.

AJÁNLOTT IRODALOM
Bodor Ferencné: Biológia kozmetikusoknak- Műszaki Kiadó- 2007
Bodor Ferencné: Kozmetikus szakmai ismeretek- Műszaki Kiadó- 2006
Elődi Pál: Biokémia (Akadémiai Kiadó, Budapest 1980)

You might also like