Professional Documents
Culture Documents
Sejt Es Szovettan
Sejt Es Szovettan
Sejt Es Szovettan
SEJT-, ÉS SZÖVETTAN
SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM
I. A sejt
A sejt – cellula – az élő szervezet alapvető szerkezeti és működési egysége, amely képes az
önálló anyag cserefolyamatokra és a szaporodásra.
Alapvetően két típusa van a sejteknek:
- prokarióta: nincs körülhatárolt sejtmagja,
- eukarióta: körülhatárolt sejtmaggal rendelkezik
1. ábra 1
A dupla rétegű sejthártyának van külső membránja, belső membránja és a két membrán
közötti teret pedig perinukleáris térnek nevezzük.
A magmembrán belülre néző oldalán számos filamentum látható, ezek hozzák létre a
nukleáris laminát.
A külső membrán, folyamatosan megy át a durva felszínű endoplazmatikus retikulumba
(DER), és riboszómák kapcsolódnak hozzá. A riboszómákban történik a fehérjék szintézise.
2. Sejt szervecskék
.2. Mitokondrium
3. ábra Mitokondrium 3
Más sejtekben viszont helyzetük rögzített. Feladata a sejtek energiaellátását biztosítani. Minél
aktívabb egy sejt, annál több mitokondrium található benne. ATP szintézis helyszíne.
.4. Lizoszóma
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
3. feladat Mi a mitokondrium szerepe?
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
ll. Szövettan
1.1. Fedőhámok
- Egyrétegű hámok
- Átmeneti hámok
- Többrétegű hámok
1.2. Mirigyhámok
- Exokrin mirigyek
- Endokrin mirigyek
1.3. Pigmenthám
2.1. Kötőszövetek
3.3. Szívizomszövet
1.2. Mirigyhámok
4 1. táblázat
5 4. ábra forrása: http://eki.sze.hu/ejegyzet/ejegyzet/biologia/molbio/node38.htm
- merokrin-folyamatosan termelik a váladékot
- apokrin- folyamatosan termelik, de szakaszosan ürítik a váladékot
- holokrin- ezek a faggyúmirigyek
- Exokrin mirigyek
Külső elválasztású mirigyek, más néven exokrin mirigyek az általuk termelt
váladékot a külvilágba (a bőr mirigyei), vagy olyan belső üregrendszerbe ürítik (a
gyomor-bél csatorna), amelyek természetes kapcsolatban vannak a külvilággal.
- Endokrin mirigyek
A belső elválasztású mirigyek- endokrin mirigyek, kivezető csöve elzáródik vagy
felszívódik és a váladékuk a vérbe jut.
1.3. Pigmenthám
2.1. Kötőszövetek
A kötőszövetek szerkezetileg egymással kapcsolatban levő sejtekből állnak, amelyek
fehérjerostokat (enyvadó kollagén-rostok, rugalmas rostok és rácsrostok ) tartalmazó
alapanyagba vannak ágyazva. Összeköti, támasztja és erősíti a szerveket és más szövetek. A
kötőszövetek feladata, hogy elválasszon és tagoljon más szöveteket és szerkezeteket.
Öt fő kötőszövet van:
- laza rostos kötőszövet
- csontszövet
- vér
2.2. Támasztó szövetek
3.3. Szívizom
Speciális harántcsíkolt izomnak tekinthető. Az izomsejt elágazó rostokat alkotnak,
amelyek összekapcsolódnak egymással, mintegy hálózatot képezve. Egyesíti magában
a sima és harántcsíkolt izom előnyös tulajdonságait.
A reflexív részei:
1. Receptor - az ingereket a periférián, elsősorban a bőrben, de a többi szervben is meglévő
felvevőkészülékek veszik fel. Ide soroljuk az érzékszervek receptorait is.
A receptorok működése fizikai, kémiai változásokból adódó, az őket ért ingereket élattani
folyamattá képesek átalakítani.
5. ábra Reflexív 6
• hámrétegből,
• irharétegből
• bőraljából áll.
Hámréteg(epidermis)
Stratum basale
Stratum spinosum
Többrétegű, de nem szorosan illeszkedő köbhámsejtek építik fel, amelyek a szemcsés réteg
felé lassan átalakulnak laphámsejtekké. A tüskés rétegben a sejtek egy részében a sejthártya
megvastagszik, ezek a dezmoszómák, amelyek a sejtek közötti anyagcsere folyamatok
lebonyolításában és a sejtek összetartásával játszanak szerepet. A lazán elhelyezkedő több
sejtsoros tüskésréteg sejtjeit, a pozitív töltésű Ca2+ ionok és a negatív töltésű RCOO−
karboxilát ionok is stabilizálják.
Itt taláhatóak még a Langerhans-sejtek is, amelyek fagocitáló (faló) funkciója fontos a bőr
védelmi feladatának elvégzésében.
Stratum granulosum
Stratum lucidum
Egy- két sejtsoros laphámból áll. A sejtjei már nem tartalmaznak sejtmagot,
nem tekinthetők valódi sejteknek. A sejtek szorosan illeszkednek egymáshoz és a bennük egy
kéntartalmú anyag az eleidin (szaru elő anyaga) található.
Stratum corneum
Az irha réteg
Bőralja (subcutis),
Az irhához mintegy szervesen kapcsolódik a bőralja, amely tartalék tápanyagul szolgáló
zsírszövetet tartalmaz. A bőralatti zsírszövetben a sejtek a bennük lévő zsír miatt gömb
alakúak és feszesek. A zsírsejteket a finom rács rosthálózat zsírlebenyekké, és ezeket pedig a
kollagén és az elasztikus rostrendszer, egy nagyobb egységű zsírlebenyekké fogja össze. A
rostok között futnak az erek és idegek. A bőralja vastagsága testtájanként, nemenként és
egyénenként (pl. a tápláltsági állapottól) függően más és más.
A nőknél előfordul, hogy a combon a zsírszövet kellemetlenül egyenetlen formában –
dudorokat és mélyedéseket képezve – vastagszik meg. Ez a narancsbőr (cellulit), amelyet
matracjelenségnek is neveznek.
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
9. feladat Rajzolja le a reflexívet!
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
MEGOLDÁSOK
1. feladat
2. feladat
Feladata a sejtek energiaellátását biztosítani. Minél aktívabb egy sejt, annál több
mitokondrium található benne. ATP szintézis helyszíne.
4. feladat
5. feladat
- Fedőhámok
- Egyrétegű hámok
- Átmeneti hámok
- Többrétegű hámok
- Mirigyhámok
- Exokrin mirigyek
- Endokrin mirigyek
- Pigmenthám
- Kötőszövetek
- Támasztó szövetek
- Sima izomszövet
- Harántcsíkolt izomszövet
- Szívizomszövet
7. feladat
4 féleképpen.
- Feladat szerint
- Alak szerint
- Réteg szerint
- Eredet szerint
8. feladat
10. feladat
FELHASZNÁLT IRODALOM
Bodor Ferencné: Biológia- Műszaki Könyvkiadó- 1986
Bodor Ferencné: Biológia kozmetikusoknak- Műszaki Kiadó- 2007
Bodor Ferencné: Kozmetikus szakmai ismeretek- Műszaki Kiadó- 2006
Elődi ál: Biokémia (Akadémiai Kiadó, Budapest 1980)
De Robertis E. D. P.– Nowinski W. W. – Saez A. S: Sejtbiológia (Akadémiai Kiadó –
Budapest 1970)
Szentágothai János - Réthelyi Miklós: Funkcionális anatómia (Medicina Kiadó 1989)
http://www.nyf.hu/others/html/allattan/segedanyag/szervezettan/jegyzet%20anyaga/koto%20t
amaszto.htm 2011.06.10.
http://eki.sze.hu/ejegyzet/ejegyzet/biologia/molbio/node39.htm 2011.06.10.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Sejt 2011.06.10.
http://hu.ogdeo.com/mik-azok-a-sejtszervecskek.html#ixzz1RhIKgych 2011.06.01.
http://guruz.hu/~dezo/Transzport/Beadando/Parrag.htm 2011.06.01
ttp://hu.wikipedia.org/wiki/Endoplazmatikus_retikulum 2011.06.01.
http://www.tankonyvtar.hu/egeszsegugy/tej-tejtermekek-080906-96 2011.06.01.
http://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A9reg 2011.07.01.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Ribonukleinsav 2011.07.01
http://hu.wikipedia.org/wiki/Feh%C3%A9rje 2011.07.01.
AJÁNLOTT IRODALOM
Bodor Ferencné: Biológia kozmetikusoknak- Műszaki Kiadó- 2007
Bodor Ferencné: Kozmetikus szakmai ismeretek- Műszaki Kiadó- 2006
Elődi Pál: Biokémia (Akadémiai Kiadó, Budapest 1980)