Kvízkérdések Nyugat, Ady, Kosztolányi, Móricz, Juhász Gyula

Férjes asszony volt, amikor 1903-ban meg ismerkedett későbbi szerelmével.

Később annak múzsája vált kilenc esztendőre. Keresztnevét visszaolvasva
kapjuk azt a női nevet, amelyen bevonult az irodalomba.

A ma Romániában található város, kulturális központ, Körös-parti Párizsnak is

nevezzük, a századfordulós irodalom és a szecesszió egyik bölcsője
Magyarországon.

Lírai műfaj. egyszerű érzelmeket, hangulatokat és gondolatokat fejez ki

közvetlen formában. jellemzője a világos szerkezet, a zeneiség, a költői
kifejezőeszközzök gazdag használata.

Az erdélyi Csucsán született úrilány. Apja , aki országgyűlési képviselő és

földbirtokos volt, Svájcban taníttatta. A kisasszony levelezést kezdeményezett a
kor legünnepeltebb magyar költőjével, majd annak múzsája, később felesége
lett. Egyéb viselt dolgait most nem részletezzük. J

Ezek a versek 1914-ben kezdtek megjelenni a Nyugatban. A nyugat

legfontosabb szerzője írta őket nála jóval fiatalabb szerelméhez.

1877-ben született Érmindszenten, később Debrecenben majd Pesten jogot

tanult, de kimaradt az egyetemről, elsősorban korhely életvitele miatt.
Nagyváradon lett újságíró, itt kapott le egy végzetes betegséget, itt talált rá az
első nagy szerelem. Hétszer járt Párizsban. Publicistaként és költőként is
hatalmas jelentőségű alkotó
Versek, Még Egyszer, Új Versek, Vér és Arany : Mi a közös ezekben ?

1908-ban jelent meg Nagyváradon. Többek között Ady Endre, Babits Mihály,
Juhász Gyula verseit tartalmazza

1906-ban jelent meg ez a verseskötet. Új korszakot nyitott a magyar irodalom

történetében. A benne megmutatkozó nyelv, látásmód, költői magatartás új
volt és merész.

Szegeden született 1883-ban, bölcsészetet tanult a pesti egyetemen, később

tanárként dolgozott, nem alapított családot, többször kísérelt meg
öngyilkosságot. Babits Mihály és Kosztolányi Dezső barátja volt. Miatta
fordultak meg többször is Szegeden.

A mai Sebészeti Klinika épülettömbjének helyén, a néhai Ipar utcában állt ez a

ház. Ki az a számunkra különösen fontos alakja a XX. századi irodalmi életnek,
aki egészen addig itt élt, míg a házat le nem bontották?

Tizenhét éves volt, amikor megismerkedett Juhász Gyulával. Tőle kapott előszót
első verseskötetéhez, mely a Szépség koldusa címmmel jelent meg Szegden
1922-ben. Ki volt ez a költő?

Nagyváradon élt színésznőként. Sem szép nem volt, sem tehetséges. Schall
Anna néven született, a színlapokon a Sárvári Anna nevet használta. Bár
valószínűleg soha nem beszéltek egymással, mégis ő lett a -talán legszomorúbb
- magyar költő múzsája. Ki volt ez a költő?
Bácskai város a mai Szerbiában. Az alföldi szecesszió egyik gyöngyszeme. Itt
születet 1885-ben Kosztolányi Dezső.

Édesapja a szabadkai gimnázium igazgatója volt. Ő maga korán verseket

írogatott, még gimnazista kjorában megjelent egy verse a Budapesti Naplóban.
Bár járt a pesti egyetemre egy darabig, félbehagyta azt, és újságírónak
szegődött. Kitűnő publicitsa, prózaíró, műfordító és költő lett. A szépség
költőjeként is emlegetik, (homo aestheticus)  Na jó, ezt azért nem kell tudni!

Ez egy versciklus, melynek egy darabja a Mostan színes tintákról álmodom című
vers. 1910-ben jelent meg. Kinek a ciklusa ez, és mi a címe?

Paraszti családban született Tiszacsécsén 1879-ben, tanult a Debreceni

Református Kollégiumban is, ahonnan ihletet merített egyik ifjúsági
regényéhez.

Népművészeti gyűjtőutakon vett részt Szatmár megyében, ahol népköltsét,

meséket és népdalokat gyűjtött. 1908-ban, a Nyugatban jelent meg az a
novellája, amely országos sikert hozott neki. Később nagy sikert arataott
Sárarany című regényével is. Ki volt ez az író, és mi a novella címe?

Folyóirat, melyet Móricz Zsigmond indított, hogy fórumot teremtsen a népi

írók törekvései számára. Szokták a Nyugat ellentéteként is emlegetni, bár a két
periodikát éppen Móricz személye köti össze.

Epikai műfaj. cselekménye általában egy eseménysorra épül, és egyenletesen

halad a tetőpontig, gyakran csattanószerű fordulattal zárul. Általában kevés
szereplője van. Cselekménye rövid idő alatt játszódik.
A 19. század utolsó harmadától jelentkező, főleg irodalmi stílusirányzat,
amelynek követői szakítanak a reális, valóságos világ ábrázolásával.
Érdeklődésük a világ rejtett összefüggései és az ember lelkivilágának feltárása
felé irányul.

A szóképek egyike. Többjelentésű fogalom, jelkép, amely nem fordítható le egy

szóval a köznyelvre, mert jelentése összetettebb, bonyolultabb, sűrítettebb,
mint az egyszerű szóképeké vagy az allegóriáé. Ady nagy kezdőbetűvel írja
ezeket a verseiben.

Ez egy szimbolista tájvers. Központi költői képe a látomásszerűen megidézett

jellegzetes hazai táj. Az elmaradott, félfeudális viszonyok metonímiája jelenik
meg benne. Ki a költő és mi a vers címe?