A Klímaváltozás hatása az építészetre

A Fenntartható
Építészet

Barabás Zoltán
Földrajz (Bsc), 3. Évf.
barzoltan88@gmail.com
Klímaváltozás Házidolgozat
2011. április 17. Barabás Zoltán | A Klímaváltozás hatása az építészetre – Fenntartható Építészet 2

Tartalom jegyzék

Bevezetés ...................................................................................................................................... 3

1. Fenntartható fejlődés ........................................................................................................... 3-4

2. Településrendezés és az építészet környezet terhelése ...................................................... 4-6

3. Földhasználathoz kapcsolódó környezetterhelés csökkentése ............................................. 6

4. Energiahasználathoz kapcsolódó környezetterhelés csökkentése ....................................... 6

4.1 Klímajavító céllal ültetett vegetáció ........................................................................ 7

4.2 Új településrészek kiválasztása, szabályozása ..................................................... 7-8

4.3 Épületek energiaigényéhez kapcsolódó, környezetterhelést

csökkentő lehetőségek........................................................................................... 8-9

4.4 Újszerű energiaforrások és hőtermelő berendezések ............................................ 9

5. Passzívház .......................................................................................................................... 9-11

6. A Jövő Házai .......................................................................................................................... 11

6.1. Építészeti megoldások ..................................................................................... 11-12

6.2. Micro-CHP és Solar Concentrator ...................................................................... 12

6.3 Információs és kommunikációs technológiák ...................................................... 13

6.4 Városi Szintű Fenntarthatóság .............................................................................. 13

7. A Fenntartható város – Masdar City.............................................................................. 14-15

8. Öko-város egy 1 km-es belsejében ....................................................................................... 15

9. Végső forgatókönyv - Lilypad Island .............................................................................. 15-16

Összegzés .................................................................................................................................... 17

Irodalomjegyzék ........................................................................................................................ 18

-2-
2011. április 17. Barabás Zoltán | A Klímaváltozás hatása az építészetre – Fenntartható Építészet 3

Bevezetés
Napjainkban egyre több ember kezdi átérezni azt, hogy döntései milyen hatással
vannak a mindennapi életükre, és hogy ezek mennyiben befolyásolják a környezetet. Az
általuk vásárolt helyi, bioélelmiszerek csökkentik a gyom- és rovarirtó szerek használatát,
támogatják a helyi termelő közösségeket így csökkentve a szállítással kapcsolatos üzemanyag
költségeket. Ők egyben azok is akik a kényelmes autójuk helyett inkább kerékpárra pattannak,
vagy a tömegközlekedést választják, hogy eljussanak munkahelyükre. Valójában 2005 volt az
első év az 1973-as olajválság óta, amikor több biciklit adtak el az Egyesül államokban, mint
ahány autót.
Azonban minden ilyen és hasonló léptékű változtatás frontvonalában az építőiparnak kellene
vezetőnek fellépnie. Ugyanis az Egyesül Államokban az épületek felelősek a teljes
energiafelhasználás 39 százalékáért. 12%-al részesednek a vízfelhasználásból, 68%-al a teljes
villamos áram felhasználásból, és 38%-al a széndioxid kibocsátásból.
Sokminden változik. Láttunk már olyan épületeket, melyek nem igényelnek külső energiát a
fűtésükhöz és hűtésükhöz, és olyanokat is melyekben minimalizálják az olyan anyagok
felhasználását melyekben magas a megtestesült energiafelhasználás, ugyanakkor növelik az
újrahasznosított és újrahasznosítható anyagok súlyát.
Ezen dolgozat célja tehát az lenne, hogy bemutassa, hogyan lehet olyan környezetet építeni,
mely a lehető legjobb összhangban van a természettel, valamint fenntartásához nem igényel
külső energiát, mely fosszilis alapanyagokra épül. Szó lesz a jelenkor építészeti
remekműveiről, már-már csodáiról, kihívásairól, valamint bemutatok pár olyan épületet is,
melyek ma még talán futurisztikusnak tűnhetnek vagy nincs létjogosultságuk a mai
épületekkel szemben.

1. Fenntartható fejlődés
Mielőtt a tárgyra térnénk először is fontosnak tartanám tisztázni, mi is maga a
fenntarthatóság, mivel a környezetterhelés lehetetlenségét felismerve manapság egyre többet
használjuk ezt a fogalmat, bár sokszor megkérdőjelezhető értelmezésekben. Íme tehát két
definíció:
A fenntartható fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése
mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől.
(ENSZ – Közös jövőnk jelentés, 1987)

A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a

természeti erőforrások jövő generációk számára történő megőrzésével egyidejűleg.
(Világ Tudományos Akadémiáinak Deklarációja, Tokió, 2000)
-3-
2011. április 17. Barabás Zoltán | A Klímaváltozás hatása az építészetre – Fenntartható Építészet 4

A fenntartható fejlődés elősegítése érdekében több nemzetközi nyilatkozat, cselekvési terv is

született, ám ezek közül egyelőre még csak keveset ratifikáltak. E tekintetben ezek az elmúlt
30 év legfontosabb eseményei:

1972 "A növekedés határai" riport.

1972 Stockholmi konferencia az emberi környezetről (UN).
1979 Berni konvenció a lakókörnyezet védelméről (Európai Bizottság).
1979 Genovai konvenció a légszennyezésről (UN).
1980 Global 2000 riport (USA).
1983 Környezet és Fejlesztési Világ Bizottság (UN).
1987 Montreáli megállapodás az ózonkárosító gázok ellen.
1987 "Közös jövőnk" (a Brundtland Bizottság és az UN közös jelentése).
1990 Green Paper a városi környezetről (EU).
1992 Riói csúcstalálkozó (UN) - Agenda 21..
1994 Európai Környezetvédelmi Ügynökség megalakulása (EU).
1995 Kyotói konferencia a globális felmelegedésről.
2000 Hágai konferencia a globális felmelegedésről.
2002 Johannesburgi világkonferencia a fenntartható fejlődésről

És hogy hol is van az építészet és építőipar szerepe a fenntartható fejlődésben?

Megfogalmazható, illetve már meg is fogalmazódott a fenntartható építés definíciója, mely
elsősorban a fenntartható erőforrás és egészséges épített környezet létrehozására koncentrál.
Ugyan is környezetterhelésünk több mint 50%-a az épületeink és közlekedési rendszerünk
fenntartására és építésére fordítódik, egészségünket és közérzetünket pedig alapvetően
határozza meg az az épület melyben életünk 80-90%-át töltjük.

2. Településrendezés és az építészet környezet terhelése

„Érdemes átgondolni és tudatosítani, hogy az
Az épített környezet megújulás ciklusai
építéshez, az épületek fenntartásához milyen Város 1000 év
Utca szerkezet 500 év
környezetterhelés köthető, mely aspektusára érdemes Épület 100 év
Felújítás 20 év
koncentrálni, hogy a fenntarthatósághoz az építés Birtokbavétel 10 év
Építés 1 év
eszköztárával minél nagyobb hatékonysággal
Alexander,N (1990): Sqeezing Spread Cities:
járulhassunk hozzá. Talán az építéshez kapcsolódó Improving the Energy Efficiency of Large Cities
(Thesis:Melbourne,Ausztralia)
legnagyobb környekörnyezetterhelés a földhasználat.
Az épített környezet kialakítása ugyanis mindenképpen a környezet átalakításával, jellemzően
az élet lehetőségeinek csökkenésével, egysíkú élet kialakulásával jár, mely évtizedekig,

-4-
2011. április 17. Barabás Zoltán | A Klímaváltozás hatása az építészetre – Fenntartható Építészet 5

évszázadokig determinálja az adott területet.” 1 Mint azt a feljebbi táblázatból láthatjuk

egyetlen épület is 100 évre meghatározza környezetünk képét, míg egy komplett város akár
1000 évig is rányomhatja bélyegét a tájra. Ezért a jövő építészeinek legfőbb feladata, hogy
olyan épületeket, városokat tervezzenek, melyek szimbiózisban élnek a környező tájakkal.
A környezetterhelés következő lényegi eleme az energiahasználat. Az épített környezet
létrehozása és főleg fenntartása jelentős mennyiségű energiát igényel, melyet manapság szinte
100 %-ban fosszilis energiaforrásokból fedezünk, hozzájárulva a globális felmelegedéshez. A
háztartások energiafogyasztása nem csak az energiaszolgáltatók által számlázott közvetlen
fogyasztásból áll. Közvetett energiafogyasztásként jelentkezik az elfogyasztott ételekbe,
igénybe vett szolgáltatásokba (pl.: oktatás, higénia, stb.), illetve a közüzemi rendszerek
fenntartásába fektetett energia. A továbbiakban csak a közvetett energiafelhasználás azon
részét tekintjük, melyek az építészet eszközeivel - tehát a városszerkezet kialakításával, illetve
az egyes épületek tervezésével, kialakításával befolyásolhatók. Ezen adatokból kiderül, hogy
az építészethez kapcsolódó fenntartási energiaigény meglehetősen magas (mintegy 65%),
mely a közvetlen energiafelhasználáson túl (fűtés, elektromos áram, benzin), magába foglalja
a házkarbantartás, a közüzemi rendszerek fenntartásának, és az utazás háztartásokra eső
közvetett energiafelhasználását.
A háztartások energiamérlegéhez ezeken kívül hozzátartozik még a ház vagy a lakásépítési
energiaigénye. Ez az érték az úgynevezett primer energiaigényekből számítható ki, mely így
magába foglalja az építőanyag kitermeléséhez, szállításához és magához az építéshez
felhasznált energiát is.

1400 80 év alatt várható energiafelhasználás

1200

1000

800
KWh

600

400

200

0 Használati Főzés, Külső Ajtók, Belső Fűtési Padlóburkol Fedés Ács

Utazás Fűtés Födém tapéta, stb)
megvilágítás világítás faszerkezet Ablakok PVC válaszfalak rendszer at (PVC) (Zsindely) Szerkezet

Sorozatok1 1213 1284 224 144 40 36 13 10 10 8 6 3 2

1. táblázat: A budapesti agglomeráció egy háztartásának 80 év alatt várható energiafelhasználása

1
http://belsoudvar.hu/v_varos_falu.pdf

-5-
2011. április 17. Barabás Zoltán | A Klímaváltozás hatása az építészetre – Fenntartható Építészet 6

Az 1. táblázatban egy budapesti agglomerációban lévő háztartás egyszerűsített

energiafelhasználása látszik 80 évre előrevetítve.
A Diagramból jól látszik, hogy melyek azok a tényezők, melyek leginkább hatással vannak
környezetünk romlására, és hogy melyekre kell a jövőben sokkal nagyobb figyelmet
szentelnünk. Az energiafelhasználás racionalizálásakor tehát elsősorban a fenntartási
energiafogyasztást kell mérsékelnünk. Valamint külön figyelmet érdemel még a közlekedés
kérdése is, melyre a jövőbeli megoldás az energiatakarékosabb vagy hibrid járművek
szolgálhatnak majd válaszul. De emellett a városszerkezet optimalizálásával, illetve a városi
életminőség javításával is jelentős energiaráfordítás lenne megtakarítható.

3. Földhasználathoz kapcsolódó környezetterhelés csökkentése

Le Corbusier, illetve Frank Lloyd Wright az 1920-as években két alapvetően eltérő
alapelv mellett fogalmazta meg az épített környezet jövőképét. Le Corbusier koncentrált
városokban gondolkodott, mely teret hagy a természetes környezetnek. Míg Wright a
decentralizált települések híve volt, ahol lakó, ipari és intézményi területek épülnek szervesen
össze, és ezek hálózata a természet részeként tud működni. Azonban az akkori és a mostani
településfejlesztési tendenciák mind ellentmondanak a fenntarthatóság alapelvével. Az
ökológia eltartó képesség ugyanis két irányból csökken. Egyrészt a növekvő területbeépítések
a természetes környezetet csökkentik oly módon, hogy az emberen kívül ebben a rendszerben
más élőlény egyáltalán vagy csak nagyon nehezen tud életben maradni. Másrészt a szétterülő
beépítések révén megnő az ott lakók terület felhasználása, energiafogyasztása, mely mind a
környezetre, mind az ott lakókra többletterheket ró.
A napjainkra folyamatosan épülő, és divatossá váló tisztán lakófunkcióval rendelkező
lakóparkok igen kedvezőtlenek a fenntarthatóság szempontjából, még akkor is, ha azok zöld
övezetbe települtek. Hiszen gondoljunk csak bele, hogy ezek a lakóparkok semmilyen
munkahellyel, iskolával és kellő minőségű vásárlási lehetőséggel nem rendelkezik. Így ez
hosszútávon olyan többlet közlekedési igény generálódik, mely hosszú távon sem a lakóknak,
de legfőképp a környezetnek sem használ. Azt hiszem a közeljövő legfőbb tennivalója a
településrendszerekhez kapcsolódó környezetterhelés csökkentése.

4. Energiahasználathoz kapcsolódó környezetterhelés csökkentése

Az energiafelhasználás csökkentésének két fő stratégiája van. Az egyik a veszteségek
csökkentése, a másik pedig a nyereségek növelése. A következőkben erről lesz szó.

-6-
2011. április 17. Barabás Zoltán | A Klímaváltozás hatása az építészetre – Fenntartható Építészet 7

4.1 Klímajavító céllal ültetett vegetáció

Szélvédelmi céllal ültetett vegetációkkal, mint
veszteségcsökkentési módszerekkel jelentős pozitív
hatások érhetőek el. Egyrészt növeli a hőmérsékletet,
mint az az 1. ábrán is látszik. Egy jól telepített fasor akár
5 °C pozitív hő anomáliát is eredményezhet szelesebb
időben. Ha ezt még sövénnyel, és szélmegemeléssel is
párosítjuk, még plusz pár fok pozitív anomáliához jutunk.
Emellett csökkenti a ház légcsere számát, és csökkenti a
falazatra jutó csapóesőt, így a többlet hőveszteséget is. 1. ábra: Az ültetett vegetáció szélvédelmi
funkciója
Mindezen hatások összességeként körülbelül 15-20
százalék fűtési energia spórolható meg. A Szélvédelem
mellett a nyári hőterhelés csökkentésére is telepítenek
mesterséges fasorokat. A földre érkező napsugárzás
először a Föld, illetve a ház felszínét melegíti fel, majd
fokozatosan a fölötte lévő levegőt is. A növényzet
azonban leárnyékolja a talajt és az épületet is, így az nem
képes felmelegedni. Emellett megköti a port, így
megakadályozza – legalább is valamelyest – a helyben 2. ábra: Zöld felületek hőmérséklet
módosítása
kialakuló üvegházhatást. A fotoszintézis
melléktermékeként pedig vizet párologtat, mely így tovább hűti környezetét. Ezen hatások
összegeként akár 6-8 °C-al is csökkentheti környezete hőmérsékletét.

4.2 Új településrészek kiválasztása, szabályozása

Az új települések kiválasztása és beépítése elsősorban a nyereségnövelési stratégia
eleme, a pénz az, ami dominál. Azonban néhány lehetőség alkalmazásával pozitív hatások is
elérhetőek. Az első ábrán a házak a domborzat lejtésviszonyaitól függetlenül egyenlő
távolságra kerültek elhelyezésre. Az északi, keleti és nyugati lejtőkön lévő házak
leárnyékolják egymást. A második ábrán olyan sűrűséggel telepítették a házakat, hogy ne
vessenek egymásra árnyékot. Emiatt több napfény éri a házat és a telket, mely az energetikai
szempontokon túl egészségügyileg is fontos, mind a közérzet, mind pedig a napsugárzás
fertőtlenítő hatása miatt. Az épületen belül is érzékelhetőek ezen beépítési mód hatásai, hiszen
az épületen belül is megnő ez által mind az aktívan, mind pedig a passzívan felhasználható

-7-
2011. április 17. Barabás Zoltán | A Klímaváltozás hatása az építészetre – Fenntartható Építészet 8

energiamennyiség. Gondoljunk csak a passzív

fűtésre, vagy az alacsonyabb villanyszámlára
amit a világítással spórolhatunk meg. Az energia
megtakarítás ezzel az egyszerű épületrendezési
sémával akár 5 – 50 százalékos is lehet. De mint
mindennek, ennek a módszernek is megvannak
a hátülütői. A nyári időszakokban jelentős
hőtöbblet jelentkezik, ami télen áldás volt,
nyáron pedig komoly problémákat okoz. Ám
ezek enyhíthetők a már említett megfelelően
alkalmazott növényzet telepítéssel.
Az épületek tájolásával is jelentős energia
megtakarításhoz juthatunk, ha az egyre
3. ábra: Matus, Vladimir: Design for Northtern Climates,
népszerűbb szoláris építészetet tekintjük. Van Nostrand Reinhold Company. New York, 1988

Hazánkban sajnos ennek még nem igazán van kultúrája, mivel hiányoznak az ehhez szükséges
megrendelő igények is. Összességében elmondható, hogy jelenleg a tájolás kérdése még nem
hoz jelentős energia megtakarítást, de a közeljövőben alkalmazható építészeti megoldásokkal
jelentős megtakarítások érhetőek majd el. Mindazonáltal már most is fontos szerepet kell
hogy kapjon a tájolás kérdése, hiszen rossz döntés esetén a jövőbeni megtakarítások akár
évszázadokig is ellehetetlenülnek.

4.3 Épületek energiaigényéhez kapcsolódó, környezetterhelést csökkentő lehetőségek

Az épületekkel kapcsolatban legtöbbször említett
környezetterhelő elem a fűtés energiahasználata, melynek
legegyszerűbb, és leggyakrabban használt csökkentési
módja az épületek külső szigetelése. De mindemellett
nagyon fontos még az épületek lehűlő felületeinek
kérdése. A többlakásos házak építése esetén nemcsak az
építés költsége alacsonyabb, hanem a ház fenntartása is.
Ugyanis a szabadon álló házaknak mintegy 40 százalékkal
nagyobb a hővesztesége ugyanazon kubus-ra
vonatkozóan. „További, kevésbé szem előtt tartott 4. ábra: Glücklich, Detlef:
Energiatakarékos lakóház, Műszaki
szempont az épületek tájolása, mely kérdés az utcák Könyvkiadó. Budapest, 1989.

kijelölésén keresztül visszavezet a klímatudatos telepítés kérdésére, de az épület telken belüli

-8-
2011. április 17. Barabás Zoltán | A Klímaváltozás hatása az építészetre – Fenntartható Építészet 9

elhelyezése a napenergia aktív és passzív hasznosíthatóságát alapvetően determinálja. Érdekes

e témában megemlíteni, hogy Ausztriában nem engedélyeznek olyan újonnan épülő családi
házat, melynek nincs déli tetőfelülete, ahol a napenergia aktív hasznosítása megoldható
melegvíz- vagy elektromos áram termelés céljából.” 2

4.4 Újszerű energiaforrások és hőtermelő berendezések

A fenntarthatóság és a környezetterhelés szempontjából nagyon fontos, hogy milyen
gépészeti, milyen primer energiaforrás használatával biztosítjuk az épület energiaellátását. A
jelenleg általánosan használt fosszilis tüzelőanyagok ugyanis fokozzák az üvegházhatást,
ezáltal veszélyeztetve a jövő generációk életét. Ezért nagyon fontos, hogy egyre nagyobb
mennyiségben használjunk megújuló energiaforrást épületeink fenntartásához. A
legáltalánosabb emberi időtávlatban megújuló energiaforrás a fa, mint biomassza. Hiszen –
bár kissé idealizálva – elégetésével nem juttatunk többlet széndioxidot a légkörbe, mert
amennyi a légkörbe jut, ugyanannyi meg is kötődik az erdő fáiban.
Kisebb biomassza erőművek létesítése egy-egy falu ellátására egyelőre jó ötletnek, és
olcsónak tűnik. Persze csak, ha mögötte van egy működő erdőgazdaság, ami a kivágott fákat
pótolja, esetleg energiafa ültetvényeket hoz létre. Azért írtam, hogy egyelőre, mert idővel
majd más technológiák is jobban megfizethetővé válnak a közösségi használatra. Ilyen
például a még nagyon drága fotovoltaikus energia, a szélenergia és a bioenergia. Bíztató jel
azonban, hogy egyre több ház tetején látni mér Napkollektorokat, melyek a fűtőrendszerre
kötve jelentős energia megtakarítást eredményeznek a háztartás számára.
A kapcsolt hőtermelés és a hőszivattyús technológia melynek lényege, hogy föld, víz, vagy
levegő alacsony hőmérsékletű energiáit képesek a befektetett elektromos áram fűtőértékének
háromszorosával megegyező hőenergiává koncentrálni, még megfizethetetlen egy hétköznapi
család számára, azonban ezek a jövő technológiái.

5. Passzívház
A passzívház (németül Passivhaus) a világ több országában az energiatakarékos
épületekre alkalmazott német minősítési rendszer. Definíciója szerint:

2
http://belsoudvar.hu/v_varos_falu.pdf

-9-
2011. április 17. Barabás Zoltán | A Klímaváltozás hatása az építészetre – Fenntartható Építészet 10

A passzívház olyan épület, amelyben a kényelmes hőmérsékletet biztosítása (ISO 7730)

megoldható kizárólag a levegő frissen tartásához (DIN 1946) megmozgatott légtömeg
utánfűtésével vagy utánhűtésével, további levegő visszaforgatása nélkül.
Az épület 15 kWh/m2 év energiánál többet nem fogyaszt, passzív ház minősítéssel rendelkező
anyagokból épül és az épület a Német Passzívház Intézet hivatalos minősítésével rendelkezik.
Míg egy hagyományos téglaszerkezetű épület 300 - 400 kWh/m2 év energiát használnak fel a
passzív ház a hagyományos épületszerkezetekhez képest 80 - 90 %, vagy akár 100 % energiát
takarít meg.
A Passzívházon nincsen kémény, hiszen semmilyen fosszilis anyagot nem kell elégetni a
működéséhez. Ki lehet nyitni az ablakát, de igazából erre semmi szükség sincs, hiszen
folyamatosan friss és tiszta levegő van a házban. A hőszigetelésnek itt fontos szerep jut. A
falak 50 cm vastagok, az ablakok pedig háromrétegű üvegezéssel készültek, melynek a lapjai
közötti teret újabban már valamilyen nemesgáz tölti ki, ezzel is javítva annak szigetelését. A
szellőzést egy nagy hatékonyságú hőcserés szellőztetés oldja meg. A földben vezetett
csöveken keresztül a lakótérbe érkező friss levegő a talajhőt is hasznosítja: télen több fokkal
előmelegítve, nyáron lehűtve azt. Így a házban nagyon gazdaságosan érhető el kellemes, akár

5. ábra: Passzívház elméleti felépítése

- 10 -
2011. április 17. Barabás Zoltán | A Klímaváltozás hatása az építészetre – Fenntartható Építészet 11

szobánként is szabályozható hőmérséklet.

A ház hőháztartásában fontos szerep jut a napenergiának is, mind a passzív tájolással elérhető
hasznosításban, mind pedig az aktív, napelemes, napkollektoros hasznosítással.

6. A Jövő Házai
Egy háztartás energiahasználatának nagy része a emberi feledékenység teszi ki. Egy
égve felejtett lámpa, egy konnektorban felejtett töltő, vagy a készülékek StandBy állapota a
teljes energia felhasználás akár 10-15 százalékát is elérheti. De képzeljünk el, egy olyan
házat, ahol az égve felejtett lámpák, ha épp nincs senki a szobában automatikusan
lekapcsolnak, a hálózatra kötött készülékek pedig StandBy üzemmódban sem vesznek fel
áramot. Tehát képzeljünk el, egy teljesen automatizált házat, ahol mindent egy központi Chip
vezérel.
A fenntarthatóságot szem előtt tartva az MIT 3 mérnök csapata egy olyan rendszert tervezett,
mely kreatívan használja fel a rendelkezésre álló energiaforrásokat. Célja, hogy az építészeti-,
a helyi környezet és az ember kölcsönhatását javítsa. Az épület négy tervezési célt tűzött ki:
1. Fenntartható építészet: A tervezők teljes mértékben szem előtt tartja a fenntarthatóság
alapelveit. Az épületet elegáns és hatékony módon integrálják a tájba.
2. Okos Energia Rendszer: Megújuló energiaforrásokat használ a ház fenntartására. Mint
pl: Napelemek, Szélerőmű, Biomassza, Esővíz hasznosítás.
3. Információs és kommunikációs technológiák: Olyan információs és kommunikációs
technológia létrehozása, mely képes az épület az energiarendszerek és a felhasználók
közötti érzékeny kommunikációra.
4. Társadalmi fenntarthatósága: Integrálja az egyes háztartást a közösségbe,
középpontban tartva a szociális fenntarthatóságot és a helyi gazdaságot.
A továbbiakban ezen elvek megvalósítása következik.

6.1. Építészeti megoldások

A ház egyik fő eleme, a ház déli homlokzatán elhelyezkedő fakeretes, dupla
üvegezésű, Electrochromic és PDLC réteggel ellátott, úgynevezett Dinamikus ablak. Ez az
ablak azonban eltér minden más hagyományos ablaktól, ugyanis mind a fény
áteresztőképessége, mind pedig levegő áteresztőképessége szabályozható a felhasználó
kényelmének megfelelően.

3
Massachusetts Institute of Technology

- 11 -

6. ábra: Dinamikus Ablak

Forrás: Sustainable Architecture 2007
2011. április 17. Barabás Zoltán | A Klímaváltozás hatása az építészetre – Fenntartható Építészet 12

Az Electrochromic üvegezést és PDLC réteget egy központi rendszer irányítja, mely a

hálózatba beültetett érzékelők információi alapján.

6.2. Micro-CHP és Solar Concentrator

Olyan konfigurációt terveztek, mely
képes szabályozni a saját energiatermelését és
energiafelhasználást az aktuális
szükségleteinek megfelelően. A Micro-CHP
technológia megengedi, hogy minden ház
saját magának állítsa be az
energiafelhasználását, melynek profilját a
felhasználó szabja meg, és folyamatosan
változik a környezet változásaira reagálva. A
7. ábra: CHP rendszer
Kombinált hő és energiatermelő Technológia Forrás: Sustainable Architecture 2007

egyébként teljesen egyénre szabható, attól függőem, hogy a ház milyen karakterisztikájú és
milyen környezetben található. A napaenergia felhasználásnak ebben a tervben egy kissé még
szokatlan felhasználást láthatjuk. A Napenergia Koncentrátor a napból érkező energiát
koncentrálja és gőzzé vagy gázzá alakítja át, ami majd meghajtja a turbinákat, így állítva elő
elektromos áramot vagy meleg vizet, anélkül, hogy káros anyagot juttatna a légkörbe.

- 12 -
2011. április 17. Barabás Zoltán | A Klímaváltozás hatása az építészetre – Fenntartható Építészet 13

6.3 Információs és kommunikációs technológiák

A tervezők fontosnak tartották egy olyan kommunikációs
rendszer megalkotását, amely képes kapcsolatot teremteni a
felhasználó és a ház között. A ház ily módon képes a lakója
viselkedését formálni úgy, hogy az még környezettudatosabb
legyen. A 8-as ábrán például az látszik, hogy a rendszer felhívja a
felhasználó figyelmét, hogy ha most vasal fél órát az 6 eurójába
fog kerülni. Viszont ha vár két órát, a napelemek és az egyéb
8. ábra: Személyi tanácsadó rendszerek optimális működésére, akkor másfél eurót spórolhat.
Forrás: Sustainable Architecture
2007 A ház így olyanná válik, mint egy személyi edző, aki nap-mint
nap segít a felhasználónak optimalizálni az energiafogyasztását. Ugyanez a technológia
szabályozza egyébként azt is, hogy amikor épp senki sem tartózkodik a szobában lekapcsolja
az égve felejtett lámpát, és az olyan készülékeket melyek nélkülözhetőek, és StanBy
állapotban amúgy energiát pazarolnak.

6.4 Városi Szintű Fenntarthatóság

Az a ház amely valamilyen alternatív
energiaforrással rendelkezik, képes megosztani egy
szélesebb a hálózaton a fölösleges energiát. A tervezők
célja az, hogy az a ház amely nem rendelkezik
napkoncentrátorral, de helyette biomasszából nyer
energiát, az képes legyen megosztani az energiáját
olyan házakkal amiknek csak napkoncentrátoruk van,
9. ábra: Városi szintű Fenntarthatóság
de az évszak nem teszi számára lehetővé a megfelelő Forrás: Sustainable Architecture 2007
energiatermelést. Így a rendszerben minden egyes ház egyszerre lép fel energiatermelőként és
fogyasztóként is. Persze mindezek magvalósulásához a felhasználói magatartásnak is
változnia kell. Egyszerűen azt kellene megértenie mindenkinek, hogy egy közösség részeként
kell élniük, nem pedig azon kívül, önnön érdekek vezérelve. Egyszóval a fenntarthatóságot
kellene mindenkinek szem előtt tartania.

- 13 -
2011. április 17. Barabás Zoltán | A Klímaváltozás hatása az építészetre – Fenntartható Építészet 14

7. A Fenntartható város – Masdar City

Az Arab Emirátusokban 2010 októberében hivatalosan megkezdődött a világ eddigi
legnagyobb környezetvédelmi beruházása. A főváros árnyékában nyolc év leforgása alatt és
22 milliárd dollárból, egy megújuló energiával működtetett és gépjárműmentes várost
alakítanak ki.
Masdar City több mint egy álom a sivatagban, de ahhoz, hogy mindez valóra válhasson,
rengeteg megelőző mérnöki munka folyt. Első lépésként 25 fajta Fotovoltaikus napelemet
tesztetek a sivatagban, hogy melyik lesz a legalkalmasabb a világ első ökövárosának
energiaellátásra. Ugyanis itt a napelemeknek ki kell bírniuk a nagyon magas hőmérsékletet és
a sivatagi homokot. Végül is az úgynevezett CSP napelemeket választották. Ezek ahelyett,
hogy a napsugárzást közvetlen elektromos árammá alakítanák, a napsugárzást parabolikus
tükrökkel egy pontra fókuszálják, ami emiatt felhavül és így termel elektromos áromot. Ami
ezen napelemek nagy előnye, hogy szinte bármilyen méretben és teljesítményben
előállíthatók, viszont egyelőre még nagyon költségesek. Az Emirátusok 100 MW-nyi erőmű
farmot tervez építeni ebből a közeljövőben. A CSP-k melett a hagyományos Fotovoltaikus
napelemeket is felhasználják. Ezek az épületek tetejére kerülnek, amik így az energiatermelés
melett az árnyékolást is szolgálják majd.
„A közel hat négyzetkilométeren elterülő,
napenergia felhasználásával üzemeltetett
város közel 50 ezer lakónak, valamint
1500 irodaépületnek és üzletnek adhat
otthont. A tervek szerint a városban
egyáltalán nem lesz gépkocsiforgalom, a
lakók mindenhová mágneses
technológiával működő mozgójárdákon 10. ábra: Masdar City

közlekednek. A város építészeti stílusát a Perzsa-öbölben megszokott formák jellemzik majd,

az épületek pedig a lehető legkevesebb energia felhasználásával működnek. A BBC szerint a
város légkondicionálását erre a célra kialakított szélkerekekkel oldják meg. A vízigényt egy
napelemekkel működtetett, a tengervíz sómentesítését végző finomító látja el. A brit lap
szerint az ökovárosnak negyed annyi energiára és 60 százalékkal kevesebb vízre lesz
szüksége, mint egy hagyományos városnak.” 4

4
http://zoldtechnologia.hu/okovaros-epul-a-semmi-kozepen

- 14 -
2011. április 17. Barabás Zoltán | A Klímaváltozás hatása az építészetre – Fenntartható Építészet 15

A környezetvédők szerint azonban mindez csak látszatintézkedés egy olyan országban, amely
vezeti az egy főre jutó szennyezőanyag-kibocsátást.

8. Öko-város egy 1 km-es belsejében

A projekt helyszíne egy hatalmas ember alkotta kráter, mely 1 km átmérőjű és 550 m
mély egykori bánya. Az ötlet az, hogy egy olyan „kertvárost” tervezzenek ami védve van a
hosszú kőkemény szibériai tél és a rövid meleg nyár elől. Az új város a tervek szerint sok

12. 13. ábra: Öko-város Szibériában 2020

turistát vonzana kelet-Szibériába, és 100 ezer embernek adhatna szállást. A város 3 külön
szintnek adna helyet. Helyet kapna egy farm szint, amin a lakosok megtermelhetnék a
szükséges táplálékot, a második szinten egy erdő kapna helyet, majd egy lakó és rekreációs
funkciókkal bíró szint jönne. Az egyik legérdekesebb ötlet, hogy egy üveg kupola alá
helyeznék mindezt, így ez megvédené a létesítményt a szibériai hidegtől, valamint ezen a
kupolán kerülnének elhelyezésre azok a napelemek, amik ellátják a várost energiával.
Természetesen geotermikus energiát is hasznosít majd a város. A központi magban egy torony
helyezkedik el ami összeköti a szinteket, és biztosítja a szintek közötti szellőzést. Az első
szinten körben helyezkednének el a lakó övezetek, melyek mindegyikéről kilátás nyílna a
központi magra, ahol egy kisebb erdő kapna helyet.
Az ötlet tehát egy olyan teljesen új város létrehozása amely szoros összhangban van a
természettel. És talán kicsit több is ennél. Ebben a koncepcióban nem város válik a természet
részévé, hanem a természet válik a város részéve, egyfajta birtoklást is kifejezve ezzel.
Mintha azt sugározná, hogy az ember megszelídítette a természetet.

9. Végső forgatókönyv - Lilypad Island

Vincent Callebaut, belga építész úgy néz ki már nem reménykedik abban, hogy az
emberiség időben felhagy a széndioxid kibocsájtással, és a legrosszabb forgatókönyv
bekövetkeztére gondolt amikor megalkotta a Lilypad Island terveit. A tavirózsára emlékeztető

- 15 -
2011. április 17. Barabás Zoltán | A Klímaváltozás hatása az építészetre – Fenntartható Építészet 16

mesterséges úszó szigeteinek terve

Verne Gyula regényeit idézik. A
„Lilypad” névre keresztelt „ökopoliszt”
elsősorban azoknak az országoknak
szánja, akiknek a globális felmelegedés
következtében megemelkedő tengerszint
miatt el kell majd hagyni otthonaikat. A
tengeri városok teljesen önfenntartóak
lesznek, káros anyag kibocsájtása pedig
zéró lesz. Ugyanis a tervező szem előtt
tartotta a megújuló energiák (szél, nap,
dagály, biomassza) felhasználását.
Mindezek mellett az épület titánim-
dioxid felületével a levegőben lévő
széndioxidot is képes lenne elnyelni. Az
óceánon lebegő városok mintegy 50 000
ember számára kínálnának otthont,
14 ábra: Lilypad Island
különféle formatervek keretei között,
melyekben lagúnák, hegyek is vannak, csakhogy változatossá tegyék a bennük lakók életét. A
városok vagy a partközelében lebegnének, vagy a nyílt tengeren sodródnának a nagy
áramlatokkal. S bár egyelőre még csak terveken szerepelnek ezek az úszó erődítmények, a
Lilypad számos új ötletet és technológiai újítást hozhat a klímaváltozás miatt jelentkező
problémák leküzdésére.

Összegzés
A technológia már adott, hogy olyan épületeket tervezzünk, amelyek fosszilis
tüzelőanyag nélkül képes önmagát fenntartani. Azonban ezek még nem érhetők el minden
ország számára. Azonban tudjuk, hogy a ipari fejlődés ezen módjának amit jelenleg űz a
világ, előbb vagy utóbb véget kell vetni, és egy olyan fenntartható pályára kell állni, amit
aztán a jövő nemzedékei folytathatnak. És hogy mennyi időnk van még hátra egy globális
katasztrófáig? Csak szerény becsléseink vannak. De azt tudjuk: ha nem lépünk valamit az
évtized végéig, annak visszafordíthatatlan következményei lesznek.
Így azt gondolom, hogy olyan kormányok közötti összefogásra lenne szükség amilyenre eddig
még nem volt példa. Bár mindenki tisztában van vele, hogy a világ és a gazdaság nem így

- 16 -
2011. április 17. Barabás Zoltán | A Klímaváltozás hatása az építészetre – Fenntartható Építészet 17

működik, de azt beláthatjuk, hogy túl sok minden forog kockán ahhoz, hogy egy csak
egyszerűen vállat vonjunk, és várjunk, hogy valaki lépjen helyettünk. A jövő már elkezdődött.
A döntés pedig itt van a kezünkben!
Zárásként pedig hadd engedjek meg egy régi, de annál bölcsebb indián közmondást:
"Ha majd kivágtad az utolsó fát, és megmérgezted az utolsó folyót, kifogtad az utolsó halat,
rájössz, hogy a pénz nem ehető!"

- 17 -
2011. április 17. Barabás Zoltán | A Klímaváltozás hatása az építészetre – Fenntartható Építészet 18

Irodalomjegyzék:
• Medgyasszay Péter: Fenntarthatóság az építészetben, Független Ökológiai Központ
http://belsoudvar.hu/v_varos_falu.pdf
• Sustainable Architecture 2007
http://pdxlivingbuilding.com/wp-content/uploads/2008/08/sustainable-architecture.pdf
• Massachusetts Institute of Technology: Sustainable Connected Home
http://mobile.mit.edu/fbk_wp-uploads/2010/01/connected_home_brochure.pdf
• http://www.epiteszforum.hu/node/17228
• http://zoldtechnologia.hu/okovaros-epul-a-semmi-kozepen
• http://www.time.com/time/specials/2007/article/0,28804,1712863_1712864_1712857,0
0.html
• http://www.nytimes.com/2010/09/26/arts/design/26masdar.html
• http://www.youtube.com/watch?v=TLcvEniVzBg
• http://www.youtube.com/watch?v=FyghLnbp20U&feature=related
• http://www.masdar.ae
• http://zoldtechnologia.hu/a-jovo-epuletei-lilypad-island
• http://www.evolo.us/architecture/eco-city-inside-a-one-kilometer-crater-in-siberia/

A nem hivatkozott képek a fejezet forrásául használt weboldalakon találhatóak.

- 18 -