Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)

Megoldások

1. Számítsd ki számológép használata nélkül a következő kifejezések pontos értékét!

𝒄𝒐𝒔 𝟏𝟎𝟓° 𝐬𝐢𝐧(−𝟐𝟐𝟓°) 𝐜𝐨𝐬 (−𝟒𝟓°) + 𝐬𝐢𝐧 𝟐𝟐𝟓°

Megoldás:
Alkalmazzuk az addíciós tételeket.

cos 105° = cos(45° + 60°) = cos 45° ∙ cos 60° − sin 45° ∙ sin 60° =

√2 1 √2 √3 √2−√6
= ∙ − ∙ 2 =
2 2 2 4

sin(−225°) = sin(−180° − 45°) = sin(−180°) ∙ cos 45° − sin 45° ∙ cos(−180°) =

√2 √2 √2
=0∙ − 2 ∙ (−1) =
2 2

cos (−45°) + sin 225° = cos (45° − 90°) + sin (180° + 45°) =

= cos 45° ∙ cos 90° + sin 45° ∙ sin 90° + sin 180° ∙ cos 45° + sin 45° ∙ cos 180° =

√2 √2 √2 √2 √2 √2
= ∙ 0+ ∙1+0∙ + 2 ∙ (−1) = − =0
2 2 2 2 2

2. Számítsd ki számológép használata nélkül a következő kifejezések pontos értékét!

𝒕𝒈 (−𝟕𝟓°) 𝒄𝒕𝒈 𝟏𝟑𝟓° 𝒕𝒈 𝟏𝟓° − 𝒄𝒕𝒈 𝟑𝟎𝟎°

Megoldás:
Alkalmazzuk az addíciós tételeket.

𝑡𝑔 (−75°) = 𝑡𝑔 (−30° − 45°) = 𝑡𝑔 [−(30° + 45°)] = −𝑡𝑔 (30° + 45°) =

√3 √3 + 3
𝑡𝑔30° + 𝑡𝑔45° +1 √3 + 3 √3 + 3
3
= − 1 − 𝑡𝑔30° ∙ 𝑡𝑔45° = − √3
= − 3 −3√3 = − 3 − =
1− √3 √3 − 3
3 3

𝑐𝑡𝑔 90° ∙ 𝑐𝑡𝑔 45° − 1 0∙1−1

𝑐𝑡𝑔 135° = 𝑐𝑡𝑔 (90° + 45°) = 𝑐𝑡𝑔 90° + 𝑐𝑡𝑔 45°
= 0+1
= −1

1
 Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)

𝑡𝑔 15° − 𝑐𝑡𝑔 300° = 𝑡𝑔 (45° − 30°) − 𝑐𝑡𝑔 (270° + 30°) =

√3 3 − √3
𝑡𝑔 45° − 𝑡𝑔 30° 𝑐𝑡𝑔 270° ∙ 𝑐𝑡𝑔 30° − 1 1− 0−1 1 3 − √3 1
3 3
= 1 + 𝑡𝑔 45° ∙ 𝑡𝑔 30° − = √3
− 0+ = 3 + √3
+ = 3+ + =
𝑐𝑡𝑔 270° + 𝑐𝑡𝑔 30° 1+ √3 √3 √3 √3
3 3

3 − √3 + √3 + 1 4
= = 3+
√3 ∙ (√3 + 1) √3

3. Számítsd ki számológép használata nélkül a következő kifejezések pontos értékét!

𝐬𝐢𝐧 𝟓𝟐° ∙ 𝐜𝐨𝐬 𝟐𝟐° − 𝐜𝐨𝐬 𝟓𝟐° ∙ 𝐬𝐢𝐧 𝟐𝟐° 𝐜𝐨𝐬 𝟔𝟗° ∙ 𝐜𝐨𝐬 𝟐𝟒° + 𝐬𝐢𝐧 𝟔𝟗° ∙ 𝐬𝐢𝐧 𝟐𝟒°

𝒔𝒊𝒏 𝟕𝟑° ∙ 𝒄𝒐𝒔 𝟏𝟕° + 𝒔𝒊𝒏 𝟏𝟕° ∙ 𝒄𝒐𝒔 𝟕𝟑° 𝒄𝒐𝒔 𝟖° ∙ 𝒄𝒐𝒔 𝟐𝟐° − 𝒔𝒊𝒏 𝟖° ∙ 𝒔𝒊𝒏 𝟐𝟐°

𝐜𝐨𝐬 𝟐𝟒° ∙ 𝐜𝐨𝐬 𝟐𝟏° − 𝐬𝐢𝐧 𝟐𝟒° ∙ 𝐬𝐢𝐧 𝟐𝟏° 𝐬𝐢𝐧 𝟕𝟗° ∙ 𝐜𝐨𝐬 𝟏𝟗° − 𝐜𝐨𝐬 𝟕𝟗° ∙ 𝐬𝐢𝐧 𝟏𝟗°

𝐜𝐨𝐬 𝟖𝟕° ∙ 𝐜𝐨𝐬 𝟓𝟕° + 𝐬𝐢𝐧 𝟖𝟕° ∙ 𝐬𝐢𝐧 𝟓𝟕° 𝐬𝐢𝐧 𝟒𝟑° ∙ 𝐜𝐨𝐬 𝟏𝟕° + 𝐜𝐨𝐬 𝟒𝟑° ∙ 𝐬𝐢𝐧 𝟏𝟕°

𝐜𝐨𝐬 𝟑𝟒° ∙ 𝐜𝐨𝐬 𝟓𝟔° − 𝐬𝐢𝐧 𝟑𝟒° ∙ 𝐬𝐢𝐧 𝟓𝟔° 𝐬𝐢𝐧 𝟐𝟕𝟔° ∙ 𝐜𝐨𝐬 𝟔𝟔° − 𝐜𝐨𝐬 𝟐𝟕𝟔° ∙ 𝐬𝐢𝐧 𝟔𝟔°

Megoldás:
Alkalmazzuk az addíciós tételeket.
1
sin 52° ∙ cos 22° − cos 52° ∙ sin 22° = sin (52° − 22°) = sin 30° = 2

√2
cos 69° ∙ cos 24° + sin 69° ∙ sin 24° = 𝑐𝑜𝑠 (69° − 24°) = 𝑐𝑜𝑠 45° = 2

𝑠𝑖𝑛 73° ∙ 𝑐𝑜𝑠 17° + 𝑠𝑖𝑛 17° ∙ 𝑐𝑜𝑠 73° = 𝑠𝑖𝑛 (73° + 17°) = 𝑠𝑖𝑛 90° = 1

√3
𝑐𝑜𝑠 8° ∙ 𝑐𝑜𝑠 22° − 𝑠𝑖𝑛 8° ∙ 𝑠𝑖𝑛 22° = 𝑐𝑜𝑠 (8° + 22°) = 𝑐𝑜𝑠 30° = 2

√2
𝑐𝑜𝑠 24° ∙ 𝑐𝑜𝑠 21° − 𝑠𝑖𝑛 24° ∙ 𝑠𝑖𝑛 21° = 𝑐𝑜𝑠 (24° + 21°) = 𝑐𝑜𝑠 45° = 2

√3
sin 79° ∙ cos 19° − cos 79° ∙ sin 19° = sin (79° − 19°) = sin 60° = 2

√3
cos 87° ∙ cos 57° + sin 87° ∙ sin 57° = 𝑐𝑜𝑠 (87° − 57°) = 𝑐𝑜𝑠 30° = 2

√3
𝑠𝑖𝑛 43° ∙ 𝑐𝑜𝑠 17° + 𝑐𝑜𝑠 43° ∙ 𝑠𝑖𝑛 17° = 𝑠𝑖𝑛 (43° + 17°) = 𝑠𝑖𝑛 60° = 2

𝑐𝑜𝑠 34° ∙ 𝑐𝑜𝑠 56° − 𝑠𝑖𝑛 34° ∙ 𝑠𝑖𝑛 56° = 𝑐𝑜𝑠 (34° + 56°) = 𝑐𝑜𝑠 90° = 0
1
sin 276° ∙ cos 66° − cos 276° ∙ sin 66° = sin (276° − 66°) = sin 210° = − sin 30° = − 2

2
 Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)

4. Számítsd ki számológép használata nélkül a következő kifejezések pontos értékét!

𝟐 ∙ 𝒔𝒊𝒏 𝟏𝟎𝟓° ∙ 𝒄𝒐𝒔 𝟏𝟎𝟓° 𝒄𝒐𝒔𝟐 𝟏𝟔𝟓° − 𝒔𝒊𝒏𝟐 𝟏𝟔𝟓°

𝒄𝒐𝒔𝟐 𝟕𝟓° − 𝒔𝒊𝒏𝟐 𝟕𝟓° 𝟐 ∙ 𝒔𝒊𝒏 𝟏𝟓° ∙ 𝒄𝒐𝒔 𝟏𝟓°

𝟐 ∙ 𝒔𝒊𝒏 𝟐𝟐, 𝟓° ∙ 𝒄𝒐𝒔 𝟐𝟐, 𝟓° 𝒄𝒐𝒔𝟐 𝟏𝟑𝟓° − 𝒔𝒊𝒏𝟐 𝟏𝟑𝟓°

𝒄𝒐𝒔𝟐 𝟐𝟐, 𝟓° − 𝒔𝒊𝒏𝟐 𝟐𝟐, 𝟓° 𝟐 ∙ 𝒔𝒊𝒏 𝟕𝟓° ∙ 𝒄𝒐𝒔 𝟕𝟓°

𝟐 ∙ 𝒔𝒊𝒏 𝟏𝟔𝟓° ∙ 𝒄𝒐𝒔 𝟏𝟔𝟓° 𝒄𝒐𝒔𝟐 𝟏𝟓° − 𝒔𝒊𝒏𝟐 𝟏𝟓°

Megoldás:
Alkalmazzuk az addíciós tételeket.
1
2 ∙ 𝑠𝑖𝑛 105° ∙ 𝑐𝑜𝑠 105° = 𝑠𝑖𝑛 210° = −𝑠𝑖𝑛 30° = − 2

√3
𝑐𝑜𝑠 2 165° − 𝑠𝑖𝑛2 165° = 𝑐𝑜𝑠 330° = 𝑐𝑜𝑠 30° = 2

√3
𝑐𝑜𝑠 2 75° − 𝑠𝑖𝑛2 75° = 𝑐𝑜𝑠 150° = −𝑐𝑜𝑠 30° = − 2

1
2 ∙ 𝑠𝑖𝑛 15° ∙ 𝑐𝑜𝑠 15° = 𝑠𝑖𝑛 30° = 2

√2
2 ∙ 𝑠𝑖𝑛 22,5° ∙ 𝑐𝑜𝑠 22,5° = 𝑠𝑖𝑛 45° = 2

𝑐𝑜𝑠 2 135° − 𝑠𝑖𝑛2 135° = 𝑐𝑜𝑠 270° = 0

√2
𝑐𝑜𝑠 2 22,5° − 𝑠𝑖𝑛2 22,5° = 𝑐𝑜𝑠 45° = 2

1
2 ∙ 𝑠𝑖𝑛 75° ∙ 𝑐𝑜𝑠 75° = 𝑠𝑖𝑛 150° = 𝑠𝑖𝑛 30° = 2

1
2 ∙ 𝑠𝑖𝑛 165° ∙ 𝑐𝑜𝑠 165° = 𝑠𝑖𝑛 330° = −𝑠𝑖𝑛 30° = − 2

√3
𝑐𝑜𝑠 2 15° − 𝑠𝑖𝑛2 15° = 𝑐𝑜𝑠 30° = 2

3
 Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)

5. Hozd egyszerűbb alakra a következő kifejezéseket!

𝐜𝐨𝐬(𝟗𝟎° − 𝜶) 𝐜𝐨𝐬(𝟏𝟖𝟎° − 𝜶) 𝐜𝐨𝐬(𝜶 − 𝟗𝟎°) 𝐜𝐨𝐬(𝜶 − 𝟏𝟖𝟎°)

𝐬𝐢𝐧(𝟗𝟎° − 𝜶) 𝐬𝐢𝐧(𝟏𝟖𝟎° − 𝜶) 𝐬𝐢𝐧(𝟐𝟕𝟎° − 𝜶) 𝐬𝐢𝐧(𝜶 − 𝟏𝟖𝟎°)

𝐜𝐨𝐬(𝟐𝟕𝟎° − 𝜶) 𝐜𝐨𝐬(𝟒𝟓𝟎° − 𝜶) 𝐜𝐨𝐬(𝟓𝟒𝟎° − 𝜶) 𝐜𝐨𝐬(𝟕𝟐𝟎° − 𝜶)

𝐬𝐢𝐧(𝟗𝟎° + 𝜶) 𝐬𝐢𝐧(𝟏𝟖𝟎° + 𝜶) 𝐬𝐢𝐧(𝟐𝟕𝟎° + 𝜶) 𝐬𝐢𝐧(𝟑𝟔𝟎° + 𝜶)

𝐜𝐨𝐬(𝟗𝟎° + 𝜶) 𝐜𝐨𝐬(𝟏𝟖𝟎° + 𝜶) 𝐜𝐨𝐬(𝟐𝟕𝟎° + 𝜶) 𝐜𝐨𝐬(𝟒𝟓𝟎° + 𝜶)

Megoldás:
Alkalmazzuk az addíciós tételeket.

cos(90° − 𝛼) = cos 90° ∙ cos 𝛼 + sin 90° ∙ sin 𝛼 = 0 ∙ cos 𝛼 + 1 ∙ sin 𝛼 = sin 𝛼

cos(180° − 𝛼) = cos 180° ∙ cos 𝛼 + sin 180° ∙ sin 𝛼 = −1 ∙ cos 𝛼 + 0 ∙ sin 𝛼 = − cos 𝛼

cos(𝛼 − 90°) = cos 𝛼 ∙ cos 90° + sin 𝛼 ∙ sin 90° = 0 ∙ cos 𝛼 + 1 ∙ sin 𝛼 = sin 𝛼

cos(𝛼 − 180°) = cos 𝛼 ∙ cos 180° + sin 𝛼 ∙ sin 180° = −1 ∙ cos 𝛼 + 0 ∙ sin 𝛼 = − cos 𝛼

sin(90° − 𝛼) = sin 90° ∙ cos 𝛼 − sin 𝛼 ∙ cos 90° = 1 ∙ cos 𝛼 − 0 ∙ sin 𝛼 = cos 𝛼

sin(180° − 𝛼) = sin 180° ∙ cos 𝛼 − sin 𝛼 ∙ cos 180° = 0 ∙ cos 𝛼 − (−1) ∙ sin 𝛼 = sin 𝛼

sin(270° − 𝛼) = sin 270° ∙ cos 𝛼 − sin 𝛼 ∙ cos 270° = −1 ∙ cos 𝛼 − 0 ∙ sin 𝛼 = − cos 𝛼

sin(𝛼 − 180°) = sin 𝛼 ∙ cos 180° − sin 180° ∙ cos 𝛼 = −1 ∙ sin 𝛼 − 0 ∙ cos 𝛼 = − sin 𝛼

cos(270° − 𝛼) = cos 270° ∙ cos 𝛼 + sin 270° ∙ sin 𝛼 = 0 ∙ cos 𝛼 − 1 ∙ sin 𝛼 = − sin 𝛼

cos(450° − 𝛼) = cos 450° ∙ cos 𝛼 + sin 450° ∙ sin 𝛼 = 0 ∙ cos 𝛼 + 1 ∙ sin 𝛼 = sin 𝛼

cos(540° − 𝛼) = cos 540° ∙ cos 𝛼 + sin 540° ∙ sin 𝛼 = −1 ∙ cos 𝛼 + 0 ∙ sin 𝛼 = − cos 𝛼

cos(720° − 𝛼) = cos 720° ∙ cos 𝛼 + sin 720° ∙ sin 𝛼 = 1 ∙ cos 𝛼 + 0 ∙ sin 𝛼 = cos 𝛼

sin(90° + 𝛼) = sin 90° ∙ cos 𝛼 + sin 𝛼 ∙ cos 90° = 1 ∙ cos 𝛼 + 0 ∙ sin 𝛼 = cos 𝛼

sin(180° + 𝛼) = sin 180° ∙ cos 𝛼 + sin 𝛼 ∙ cos 180° = 0 ∙ cos 𝛼 − 1 ∙ sin 𝛼 = − sin 𝛼

sin(270° + 𝛼) = sin 270° ∙ cos 𝛼 + sin 𝛼 ∙ cos 270° = −1 ∙ cos 𝛼 + 0 ∙ sin 𝛼 = − cos 𝛼

sin(360° + 𝛼) = sin 360° ∙ cos 𝛼 + sin 𝛼 ∙ cos 360° = 0 ∙ cos 𝛼 + 1 ∙ sin 𝛼 = sin 𝛼

cos(90° + 𝛼) = cos 90° ∙ cos 𝛼 − sin 90° ∙ sin 𝛼 = 0 ∙ cos 𝛼 − 1 ∙ sin 𝛼 = − sin 𝛼

cos(180° + 𝛼) = cos 180° ∙ cos 𝛼 − sin 180° ∙ sin 𝛼 = −1 ∙ cos 𝛼 − 0 ∙ sin 𝛼 = − cos 𝛼

4
 Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)

cos(270° + 𝛼) = cos 270° ∙ cos 𝛼 − sin 270° ∙ sin 𝛼 = 0 ∙ cos 𝛼 − (−1) ∙ sin 𝛼 = sin 𝛼

cos(450° + 𝛼) = cos 450° ∙ cos 𝛼 − sin 450° ∙ sin 𝛼 = 0 ∙ cos 𝛼 − 1 ∙ sin 𝛼 = − sin 𝛼

6. Hozd egyszerűbb alakra a következő kifejezéseket!

𝐜𝐨𝐬(𝟒𝟓° − 𝜶) + 𝐜𝐨𝐬(𝟒𝟓° + 𝜶) 𝐬𝐢𝐧(𝜶 + 𝟑𝟎𝟎°) − 𝐬𝐢𝐧(𝜶 − 𝟑𝟎𝟎°)

𝐬𝐢𝐧(𝟑𝟎° − 𝜶) + 𝐬𝐢𝐧(𝟑𝟎° + 𝜶) 𝐜𝐨𝐬(𝟔𝟎° + 𝜶) + 𝐜𝐨𝐬(𝟔𝟎° − 𝜶)

𝐬𝐢𝐧(𝟔𝟎° − 𝜶) + 𝐬𝐢𝐧(𝟔𝟎° + 𝜶) 𝐬𝐢𝐧 𝜶 + 𝐬𝐢𝐧(𝜶 + 𝟏𝟐𝟎°) + 𝐬𝐢𝐧(𝜶 + 𝟐𝟒𝟎°)

𝐬𝐢𝐧(𝜶 + 𝟏𝟓𝟎°) + 𝐬𝐢𝐧(𝜶 − 𝟏𝟓𝟎°) 𝐜𝐨𝐬(𝜶 + 𝟐𝟐𝟓°) + 𝐜𝐨𝐬(𝜶 − 𝟐𝟐𝟓°)

𝐬𝐢𝐧(𝜶 + 𝟑𝟎𝟎°) − 𝐬𝐢𝐧(𝜶 − 𝟑𝟎𝟎°) 𝐜𝐨𝐬(𝜶 + 𝟒𝟓𝟎°) − 𝐜𝐨𝐬(𝜶 − 𝟒𝟓𝟎°)

𝐬𝐢𝐧(𝟒𝟓° − 𝜶) − 𝐜𝐨𝐬(𝟑𝟎° + 𝜶) + 𝒔𝒊𝒏𝟐 𝟑𝟎° − 𝐜𝐨𝐬(𝟒𝟓° + 𝜶) + 𝐬𝐢𝐧(𝟔𝟎° − 𝜶) + 𝒔𝒊𝒏𝟐 𝟔𝟎°

Megoldás:
Alkalmazzuk az addíciós tételeket.

cos(45° − 𝛼) + cos(45° + 𝛼) =

= cos 45° ∙ cos 𝛼 + sin 45° ∙ sin 𝛼 + cos 45° ∙ cos 𝛼 − sin 45° ∙ sin 𝛼 =

√2
= 2 ∙ cos 45° ∙ cos 𝛼 = 2 ∙ ∙ cos 𝛼 = √2 ∙ cos 𝛼
2

sin(𝛼 + 300°) − sin(𝛼 − 300°) =

= sin 𝛼 ∙ cos 300° + sin 300° ∙ cos 𝛼 − (sin 𝛼 ∙ cos 300° − sin 300° ∙ cos 𝛼) =

√3
= 2 ∙ sin 300° ∙ cos 𝛼 = 2 ∙ (− sin 30°) ∙ cos 𝛼 = 2 ∙ (− ) ∙ cos 𝛼 = −√3 ∙ cos 𝛼
2

sin(30° − 𝛼) + sin(30° + 𝛼) =

= sin 30° ∙ cos 𝛼 − sin 𝛼 ∙ cos 30° + sin 30° ∙ cos 𝛼 + sin 𝛼 ∙ cos 30° =
1
= 2 ∙ sin 30° ∙ cos 𝛼 = 2 ∙ 2 ∙ cos 𝛼 = cos 𝛼

5
 Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)

cos(60° + 𝛼) + cos(60° − 𝛼) =

= cos 60° ∙ cos 𝛼 − sin 60° ∙ sin 𝛼 + cos 60° ∙ cos 𝛼 + sin 60° ∙ sin 𝛼 =
1
= 2 ∙ cos 60° ∙ cos 𝛼 = 2 ∙ 2 ∙ cos 𝛼 = cos 𝛼

sin(60° − 𝛼) + sin(60° + 𝛼) =

= sin 60° ∙ cos 𝛼 − sin 𝛼 ∙ cos 60° + sin 60° ∙ cos 𝛼 + sin 𝛼 ∙ cos 60° =

√3
= 2 ∙ sin 60° ∙ cos 𝛼 = 2 ∙ ∙ cos 𝛼 = √3 ∙ cos 𝛼
2

sin 𝛼 + sin(𝛼 + 120°) + sin(𝛼 + 240°) =

= sin 𝛼 + sin 𝛼 ∙ cos 120° + sin 120° ∙ cos 𝛼 + sin 𝛼 ∙ cos 240° + sin 240° ∙ cos 𝛼 =

= sin 𝛼 + sin 𝛼 ∙ (− cos 60°) + sin 60° ∙ cos 𝛼 + sin 𝛼 ∙ (− cos 60°) + (− sin 60°) ∙ cos 𝛼 =

1 √3 1 √3
= sin 𝛼 − 2 ∙ sin 𝛼 + ∙ cos 𝛼 − 2 ∙ sin 𝛼 − ∙ cos 𝛼 = 0
2 2

sin(𝛼 + 150°) + sin(𝛼 − 150°) =

= sin 𝛼 ∙ cos 150° + sin 150° ∙ cos 𝛼 + sin 𝛼 ∙ cos 150° − sin 150° ∙ cos 𝛼 =

√3
= 2 ∙ cos 150° ∙ sin 𝛼 = 2 ∙ (− cos 30°) ∙ sin 𝛼 = 2 ∙ (− ) ∙ sin 𝛼 = −√3 ∙ sin 𝛼
2

cos(𝛼 + 225°) + cos(𝛼 − 225°) =

= cos 𝛼 ∙ cos 225° − sin 𝛼 ∙ cos 225° + cos 𝛼 ∙ cos 225° + sin 𝛼 ∙ cos 225° =

√2
= 2 ∙ cos 225° ∙ cos 𝛼 = 2 ∙ (− cos 45°) ∙ cos 𝛼 = 2 ∙ (− ) ∙ cos 𝛼 = −√2 ∙ cos 𝛼
2

sin(𝛼 + 300°) − sin(𝛼 − 300°) =

= sin 𝛼 ∙ cos 300° + sin 300° ∙ cos 𝛼 − (sin 𝛼 ∙ cos 300° − sin 300° ∙ cos 𝛼) =

√3
= 2 ∙ sin 300° ∙ cos 𝛼 = 2 ∙ (− sin 60°) ∙ cos 𝛼 = 2 ∙ (− ) ∙ cos 𝛼 = −√3 ∙ cos 𝛼
2

6
 Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)

cos(𝛼 + 450°) − cos(𝛼 − 450°) =

= cos 𝛼 ∙ cos 450° − sin 𝛼 ∙ cos 450° − (cos 𝛼 ∙ cos 450° + sin 𝛼 ∙ cos 450°) =

= −2 ∙ cos 450° ∙ sin 𝛼 = −2 ∙ 0 ∙ sin 𝛼 = 0

sin(45° − 𝛼) − cos(30° + 𝛼) + 𝑠𝑖𝑛2 30° − cos(45° + 𝛼) + sin(60° − 𝛼) + 𝑠𝑖𝑛2 60° =

= sin 45° ∙ cos 𝛼 − sin 𝛼 ∙ cos 45° − (cos 30° ∙ cos 𝛼 − sin 30° ∙ sin 𝛼) + 𝑠𝑖𝑛2 30° −

−(cos 45° ∙ cos 𝛼 − sin 45° ∙ sin 𝛼 ) + sin 60° ∙ cos 𝛼 − sin 𝛼 ∙ cos 60° + 𝑐𝑜𝑠 2 30° =

√2 √2 √3 1 √2 √2 √3 1
= 1+ ∙ cos 𝛼 − ∙ sin 𝛼 − ∙ cos 𝛼 + ∙ sin 𝛼 − ∙ cos 𝛼 + ∙ sin 𝛼 + ∙ cos 𝛼 − ∙ sin 𝛼 = 1
2 2 2 2 2 2 2 2

7. Számítsd ki számológép használata nélkül a következő kifejezések pontos értékét!

𝝅 𝝅
a) 𝒔𝒊𝒏 ∙ 𝒄𝒐𝒔
𝟏𝟎 𝟓

𝝅 𝟒𝝅 𝟓𝝅
b) 𝒄𝒐𝒔 ∙ 𝒄𝒐𝒔 ∙ 𝒄𝒐𝒔
𝟕 𝟕 𝟕

𝝅 𝟑𝝅 𝟓𝝅
c) 𝒄𝒐𝒔 + 𝒄𝒐𝒔 + 𝒄𝒐𝒔
𝟕 𝟕 𝟕

𝟐𝝅 𝟒𝝅 𝟔𝝅
d) 𝒄𝒐𝒔 + 𝒄𝒐𝒔 + 𝒄𝒐𝒔
𝟕 𝟕 𝟕

𝟏𝟑𝝅 𝟏𝟑𝝅
e) 𝒔𝒊𝒏𝟒 − 𝒄𝒐𝒔𝟒
𝟏𝟐 𝟏𝟐

Megoldás:
Alkalmazzuk az addíciós tételeket.
𝜋 𝜋 𝜋 𝜋 𝜋 𝜋 𝜋 2𝜋
𝜋 𝜋 2 ∙ 𝑐𝑜𝑠 ∙ 𝑠𝑖𝑛 ∙ 𝑐𝑜𝑠 𝑠𝑖𝑛 ∙ 𝑐𝑜𝑠 2 ∙ 𝑠𝑖𝑛 ∙ 𝑐𝑜𝑠 𝑠𝑖𝑛
10 10 5 5 5 5 5 5
a) 𝑠𝑖𝑛 ∙ 𝑐𝑜𝑠 = 𝜋 = 𝜋 = 𝜋 = 𝜋 =
10 5 2 ∙ 𝑐𝑜𝑠 2 ∙ 𝑐𝑜𝑠 4 ∙ 𝑐𝑜𝑠 4 ∙ 𝑐𝑜𝑠
10 10 10 10

𝜋 2𝜋 𝜋
𝑐𝑜𝑠 ( − ) 𝑐𝑜𝑠 1
2 5 10
= 𝜋 = 𝜋 =4
4 ∙ 𝑐𝑜𝑠 4 ∙ 𝑐𝑜𝑠
10 10

𝜋 𝜋 4𝜋 5𝜋 2𝜋 4𝜋 2𝜋
𝜋 4𝜋 5𝜋 2 ∙ 𝑠𝑖𝑛 ∙ 𝑐𝑜𝑠 ∙ 𝑐𝑜𝑠 ∙ [−𝑐𝑜𝑠 (𝜋 − )] 𝑠𝑖𝑛 ∙ 𝑐𝑜𝑠 ∙ 𝑐𝑜𝑠
7 7 7 7 7 7 7
b) 𝑐𝑜𝑠 ∙ 𝑐𝑜𝑠 ∙ 𝑐𝑜𝑠 = 𝜋 =− 𝜋 =
7 7 7 2 ∙ 𝑠𝑖𝑛 2 ∙ 𝑠𝑖𝑛
7 7

2𝜋 4𝜋 2𝜋 4𝜋 4𝜋 4𝜋 4𝜋 8𝜋 8𝜋
2 ∙ 𝑠𝑖𝑛 ∙ 𝑐𝑜𝑠 ∙ 𝑐𝑜𝑠 𝑠𝑖𝑛 ∙ 𝑐𝑜𝑠 2 ∙ 𝑠𝑖𝑛 ∙ 𝑐𝑜𝑠 𝑠𝑖𝑛 [−𝑠𝑖𝑛 ( − 𝜋)]
7 7 7 7 7 7 7 7 7
=− 𝜋 =− 𝜋 =− 𝜋 =− 𝜋 =− 𝜋 =
4 ∙ 𝑠𝑖𝑛 4 ∙ 𝑠𝑖𝑛 8 ∙ 𝑠𝑖𝑛 8 ∙ 𝑠𝑖𝑛 8 ∙ 𝑠𝑖𝑛
7 7 7 7 7

𝜋
𝑠𝑖𝑛 1
7
= 𝜋 =8
8 ∙ 𝑠𝑖𝑛
7

7
 Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)

𝜋 𝜋 3𝜋 5𝜋
𝜋 3𝜋 5𝜋 2 ∙ 𝑠𝑖𝑛 ∙ (𝑐𝑜𝑠 + 𝑐𝑜𝑠 + 𝑐𝑜𝑠 )
7 7 7 7
c) 𝑐𝑜𝑠 + 𝑐𝑜𝑠 + 𝑐𝑜𝑠 = 𝜋 =
7 7 7 2 ∙ 𝑠𝑖𝑛
7

1 𝜋 𝜋 𝜋 3𝜋 𝜋 5𝜋
= 𝜋 ∙ (2 ∙ 𝑠𝑖𝑛 ∙ 𝑐𝑜𝑠 + 2 ∙ 𝑠𝑖𝑛 ∙ 𝑐𝑜𝑠 + 2 ∙ 𝑠𝑖𝑛 ∙ 𝑐𝑜𝑠 )=
2 ∙ 𝑠𝑖𝑛 7 7 7 7 7 7
7

6𝜋 6𝜋
1 2𝜋 4𝜋 2𝜋 6𝜋 4𝜋 𝑠𝑖𝑛 𝑠𝑖𝑛 (𝜋 − )
7 7
= 𝜋 ∙ (𝑠𝑖𝑛 + 𝑠𝑖𝑛 − 𝑠𝑖𝑛 + 𝑠𝑖𝑛 − 𝑠𝑖𝑛 )= 𝜋 = 𝜋 =
2 ∙ 𝑠𝑖𝑛 7 7 7 7 7 2 ∙ 𝑠𝑖𝑛 2 ∙ 𝑠𝑖𝑛
7 7 7

𝜋
𝑠𝑖𝑛 1
7
= 𝜋 =2
2 ∙ 𝑠𝑖𝑛
7

2𝜋 2𝜋 4𝜋 6𝜋
2𝜋 4𝜋 6𝜋 2 ∙ 𝑠𝑖𝑛 ∙ (𝑐𝑜𝑠 + 𝑐𝑜𝑠 + 𝑐𝑜𝑠 )
7 7 7 7
d) 𝑐𝑜𝑠 + 𝑐𝑜𝑠 + 𝑐𝑜𝑠 = 2𝜋 =
7 7 7 2 ∙ 𝑠𝑖𝑛
7

1 2𝜋 2𝜋 2𝜋 4𝜋 2𝜋 6𝜋
= 2𝜋 ∙ (2 ∙ 𝑠𝑖𝑛 ∙ 𝑐𝑜𝑠 + 2 ∙ 𝑠𝑖𝑛 ∙ 𝑐𝑜𝑠 + 2 ∙ 𝑠𝑖𝑛 ∙ 𝑐𝑜𝑠 )=
2 ∙ 𝑠𝑖𝑛 7 7 7 7 7 7
7

1 4𝜋 6𝜋 2𝜋 8𝜋 4𝜋
= 2𝜋 ∙ (𝑠𝑖𝑛 + 𝑠𝑖𝑛 − 𝑠𝑖𝑛 + 𝑠𝑖𝑛 − 𝑠𝑖𝑛 )=
2 ∙ 𝑠𝑖𝑛 7 7 7 7 7
7

1 8𝜋 6𝜋 2𝜋 1 2𝜋 2𝜋
= 2𝜋 ∙ (𝑠𝑖𝑛 + 𝑠𝑖𝑛 − 𝑠𝑖𝑛 )= 2𝜋 ∙ (2 ∙ 𝑠𝑖𝑛 2𝜋 ∙ 𝑐𝑜𝑠 − 𝑠𝑖𝑛 )=
2 ∙ 𝑠𝑖𝑛 7 7 7 2 ∙ 𝑠𝑖𝑛 7 7
7 7

2𝜋
−𝑠𝑖𝑛 1
7
= 2𝜋 = −2
2 ∙ 𝑠𝑖𝑛
7

13𝜋 13𝜋 13𝜋 4 13𝜋 4

e) 𝑠𝑖𝑛4 − 𝑐𝑜𝑠 4 = [−𝑠𝑖𝑛 ( 12 − 𝜋)] − [−𝑐𝑜𝑠 ( 12 − 𝜋)] =
12 12

𝜋 𝜋 𝜋 𝜋 𝜋 𝜋
= 𝑠𝑖𝑛4 12 − 𝑐𝑜𝑠 4 12 = (𝑠𝑖𝑛2 12 − 𝑐𝑜𝑠 2 12) ∙ (𝑠𝑖𝑛2 12 + 𝑐𝑜𝑠 2 12) =

𝜋 𝜋 𝜋 √3
= − (𝑐𝑜𝑠 2 12 − 𝑠𝑖𝑛2 12) = − cos 6 = − 2

8
 Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)

8. Fejezd ki a 𝐬𝐢𝐧 𝟑𝜶 - t 𝐬𝐢𝐧 𝜶 – val, a 𝐜𝐨𝐬 𝟑𝜶 – t pedig 𝐜𝐨𝐬 𝜶 - val!

Megoldás:
Alkalmazzuk a szögfüggvényekkel kapcsolatos összefüggéseket.

sin 3𝛼 = sin (2𝛼 + 𝛼) = sin 2𝛼 ∙ cos 𝛼 + cos 2𝛼 ∙ sin 𝛼 =

= 2 ∙ sin 𝛼 ∙ 𝑐𝑜𝑠 2 𝛼 + (𝑐𝑜𝑠 2 𝛼 − 𝑠𝑖𝑛2 𝛼) ∙ sin 𝛼 = 3 ∙ sin 𝛼 ∙ 𝑐𝑜𝑠 2 𝛼 − 𝑠𝑖𝑛3 𝛼 =

= 3 ∙ sin 𝛼 ∙ (1 − 𝑠𝑖𝑛2 𝛼) − 𝑠𝑖𝑛3 𝛼 = 3 ∙ sin 𝛼 − 4 ∙ 𝑠𝑖𝑛3 𝛼

cos 3𝛼 = cos (2𝛼 + 𝛼) = cos 2𝛼 ∙ cos 𝛼 − sin 2𝛼 ∙ sin 𝛼 =

= (𝑐𝑜𝑠 2 𝛼 − 𝑠𝑖𝑛2 𝛼) ∙ cos 𝛼 − 2 ∙ 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 ∙ cos 𝛼 =

= cos 𝛼 ∙ (𝑐𝑜𝑠 2 𝛼 − 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 − 2 ∙ 𝑠𝑖𝑛2 𝛼) = cos 𝛼 ∙ (𝑐𝑜𝑠 2 𝛼 − 3 ∙ 𝑠𝑖𝑛2 𝛼) =

= cos 𝛼 ∙ [𝑐𝑜𝑠 2 𝛼 − 3 ∙ (1 − 𝑐𝑜𝑠 2 𝛼)] = cos 𝛼 ∙ (4 ∙ 𝑐𝑜𝑠 2 𝛼 − 3) =

= 4 ∙ 𝑐𝑜𝑠 3 𝛼 − 3 ∙ cos 𝛼

9. Fejezd ki 𝐬𝐢𝐧 𝜶 – val, illetve 𝐜𝐨𝐬 𝜶 – val a 𝐬𝐢𝐧 𝟒𝜶 - t és a 𝐜𝐨𝐬 𝟒𝜶 – t!

Megoldás:
Alkalmazzuk a szögfüggvényekkel kapcsolatos összefüggéseket.

sin 4𝛼 = sin (2 ∙ 2𝛼) = 2 ∙ sin 2𝛼 ∙ cos 2𝛼 = 2 ∙ 2 ∙ sin 𝛼 ∙ cos 𝛼 ∙ (𝑐𝑜𝑠 2 𝛼 − 𝑠𝑖𝑛2 𝛼) =

= 4 ∙ sin 𝛼 ∙ cos 𝛼 ∙ (1 − 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 − 𝑠𝑖𝑛2 𝛼) = 4 ∙ sin 𝛼 ∙ cos 𝛼 − 8 ∙ 𝑠𝑖𝑛3 𝛼 ∙ cos 𝛼

cos 4𝛼 = cos (2 ∙ 2𝛼) = 𝑐𝑜𝑠 2 2𝛼 − 𝑠𝑖𝑛2 2𝛼 = (𝑐𝑜𝑠 2 𝛼 − 𝑠𝑖𝑛2 𝛼)2 − (2 ∙ sin 𝛼 ∙ cos 𝛼)2 =

= 𝑐𝑜𝑠 4 𝛼 − 2 ∙ 𝑐𝑜𝑠 2 𝛼 ∙ 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 + 𝑠𝑖𝑛4 𝛼 − 4 ∙ 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 ∙ 𝑐𝑜𝑠 2 𝛼 =

= 𝑐𝑜𝑠 4 𝛼 + 𝑠𝑖𝑛4 𝛼 − 6 ∙ 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 ∙ 𝑐𝑜𝑠 2 𝛼 =

= (𝑐𝑜𝑠 2 𝛼 + 𝑠𝑖𝑛2 𝛼)2 − 2 ∙ 𝑐𝑜𝑠 2 𝛼 ∙ 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 − 6 ∙ 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 ∙ 𝑐𝑜𝑠 2 𝛼 =

= 1 − 8 ∙ 𝑐𝑜𝑠 2 𝛼 ∙ (1 − 𝑐𝑜𝑠 2 𝛼) = 1 − 8 ∙ 𝑐𝑜𝑠 2 𝛼 + 8 ∙ 𝑐𝑜𝑠 4 𝛼

9
 Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)

10. Igazold a következő azonosságokat!

a) 𝐜𝐨𝐬(𝜶 + 𝜷) − 𝐜𝐨𝐬(𝜶 − 𝜷) = (−𝟐) ∙ 𝐬𝐢𝐧 𝜶 ∙ 𝐬𝐢𝐧 𝜷

𝜶+𝜷 𝜶−𝜷
b) 𝐬𝐢𝐧 𝜶 + 𝐬𝐢𝐧 𝜷 = 𝟐 ∙ 𝐬𝐢𝐧 ∙ 𝐜𝐨𝐬
𝟐 𝟐

𝜶 𝟏+𝐜𝐨𝐬 𝜶
c) 𝐜𝐭𝐠 𝟐 = ±√𝟏−𝐜𝐨𝐬 𝜶

Megoldás:
Alkalmazzuk a szögfüggvényekkel kapcsolatos összefüggéseket.

a) Tekintsük a következő addíciós tételeket egyenletrendszerként:

cos (𝛼 + 𝛽) = cos 𝛼 ∙ cos 𝛽 − sin 𝛼 ∙ sin 𝛽

}
cos (𝛼 − 𝛽) = cos 𝛼 ∙ cos 𝛽 + sin 𝛼 ∙ sin 𝛽

Vonjuk ki az első egyenletből a másodikat, s így adódik a bizonyítandó állítás:

cos(𝛼 + 𝛽) − cos(𝛼 − 𝛽) = (−2) ∙ sin 𝛼 ∙ sin 𝛽

b) Tekintsük a következő addíciós tételeket egyenletrendszerként:

sin (𝑥 + 𝑦) = sin 𝑥 ∙ cos 𝑦 + sin 𝑥 ∙ cos 𝑦

}
sin (𝑥 − 𝑦) = sin 𝑥 ∙ cos 𝑦 − sin 𝑥 ∙ cos 𝑦

Adjuk össze a két egyenletet, s így a következő adódik:

sin (𝑥 + 𝑦) + sin (𝑥 − 𝑦) = 2 ∙ sin 𝑥 ∙ cos 𝑦

Legyen 𝑥 + 𝑦 = 𝛼 és 𝑥 − 𝑦 = 𝛽.

𝛼+𝛽 𝛼−𝛽
Ekkor a két egyenletet összeadva 𝑥 = , a két egyenletet kivonva pedig 𝑦 = adódik.
2 2

Ezeket behelyettesítve a kapott összefüggésbe, adódik a bizonyítandó állítás:

𝛼+𝛽 𝛼−𝛽
sin 𝛼 + sin 𝛽 = 2 ∙ sin ∙ cos
2 2

10
 Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)

𝛼 𝛼 𝛼 𝛼
c) Írjuk fel az 𝛼 szögfüggvényét segítségével: cos 𝛼 = cos (2 ∙ 2 ) = 𝑐𝑜𝑠 2 − 𝑠𝑖𝑛2 2 .
2 2

𝛼 𝛼 𝛼
Írjuk fel a trigonometrikus Pitagorasz – tételt 2 - re: 𝑠𝑖𝑛2 + 𝑐𝑜𝑠 2 = 1.
2 2

𝛼 1 + cos 𝛼 𝛼 1 − cos 𝛼
A két egyenlet összegéből 𝑐𝑜𝑠 2 = , különbségéből pedig 𝑠𝑖𝑛2 = adódik.
2 2 2 2

𝛼 1 + cos 𝛼
𝛼 𝑐𝑜𝑠2 1 + cos 𝛼
Ezek segítségével felírhatjuk a következőt: 𝑐𝑡𝑔2 2 = 2
𝛼 = 2
1 − cos 𝛼 = 1 − cos 𝛼.
𝑠𝑖𝑛2
2 2

𝛼 1 + cos 𝛼
Ebből négyzetgyökvonás után adódik a bizonyítandó állítás: 𝑐𝑡𝑔 = ±√1 − cos 𝛼
2

11. Egyszerűsítsd a következő kifejezéseket!

𝐬𝐢𝐧 𝟐𝜶
𝐜𝐨𝐬 𝟐𝜶 + 𝟐 ∙ 𝒔𝒊𝒏𝟐 𝜶 (𝐬𝐢𝐧 𝜶 + 𝐜𝐨𝐬 𝜶)𝟐 − 𝐬𝐢𝐧 𝟐𝜶
𝟐 ∙ 𝐬𝐢𝐧 𝜶

𝐜𝐨𝐬 𝟐𝜶 𝒔𝒊𝒏𝟐 𝜶 ∙ 𝒄𝒕𝒈 𝜶 𝐬𝐢𝐧 𝟐𝜶

− 𝐬𝐢𝐧 𝜶 − 𝐬𝐢𝐧 𝜶 ∙ 𝒄𝒕𝒈 𝜶
𝐜𝐨𝐬 𝜶 − 𝐬𝐢𝐧 𝜶 𝐬𝐢𝐧 𝟐𝜶 𝟐 ∙ 𝐬𝐢𝐧 𝜶

𝟐 ∙ (𝐬𝐢𝐧 𝜶 − 𝒔𝒊𝒏𝟑 𝜶) 𝟒 ∙ (𝒔𝒊𝒏𝟐 𝜶 − 𝒔𝒊𝒏𝟒 𝜶)

(𝒕𝒈 𝜶 + 𝒄𝒕𝒈 𝜶) ∙ 𝐬𝐢𝐧 𝟐𝜶
𝐬𝐢𝐧 𝟐𝜶 𝒔𝒊𝒏𝟐 𝟐𝜶

𝒕𝒈 𝜶 𝐜𝐨𝐬 𝟑𝜶 − 𝐜𝐨𝐬 𝜶 𝐬𝐢𝐧 𝟑𝜶 + 𝐬𝐢𝐧 𝜶

𝐬𝐢𝐧 𝟐𝜶 − 𝟐 ∙ 𝟏 + 𝒕𝒈𝟐 𝜶 𝟐 ∙ 𝐬𝐢𝐧 𝜶 ∙ 𝐬𝐢𝐧 𝟐𝜶 𝟐 ∙ 𝐜𝐨𝐬 𝜶 ∙ 𝐬𝐢𝐧 𝟐𝜶

Megoldás:
Alkalmazzuk a szögfüggvényekkel kapcsolatos összefüggéseket.

sin 2𝛼 2 ∙ sin 𝛼 ∙ cos 𝛼

= = cos 𝛼
2 ∙ sin 𝛼 2 ∙ sin 𝛼

cos 2𝛼 + 2 ∙ 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 = 𝑐𝑜𝑠 2 𝛼 − 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 + 2 ∙ 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 = 𝑐𝑜𝑠 2 𝛼 + 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 = 1

(sin 𝛼 + cos 𝛼)2 − sin 2𝛼 = 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 + 2 ∙ sin 𝛼 ∙ cos 𝛼 + 𝑐𝑜𝑠 2 𝛼 − 2 ∙ sin 𝛼 ∙ cos 𝛼 =

= 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 + 𝑐𝑜𝑠 2 𝛼 = 1

11
 Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)

cos 2𝛼 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 − 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 (cos 𝛼 − sin 𝛼) ∙ (cos 𝛼 + sin 𝛼)

− sin 𝛼 = − sin 𝛼 = − sin 𝛼 =
cos 𝛼 − sin 𝛼 cos 𝛼 − sin 𝛼 cos 𝛼 − sin 𝛼

= cos 𝛼 + sin 𝛼 − sin 𝛼 = cos 𝛼

cos 𝛼
𝑠𝑖𝑛2 𝛼 ∙ 𝑐𝑡𝑔 𝛼 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 ∙ 1
= 2 ∙ sin 𝛼 ∙sin 𝛼
=2
sin 2𝛼 cos 𝛼

sin 2𝛼 2 ∙ sin 𝛼 ∙ cos 𝛼 cos 𝛼

− sin 𝛼 ∙ 𝑐𝑡𝑔 𝛼 = − sin 𝛼 ∙ sin 𝛼 = cos 𝛼 − cos 𝛼 = 0
2 ∙ sin 𝛼 2 ∙ sin 𝛼

2 ∙ (sin 𝛼 − 𝑠𝑖𝑛3 𝛼) 2 ∙ sin 𝛼 ∙ (1 − 𝑠𝑖𝑛2 𝛼) 𝑐𝑜𝑠2 𝛼

= = = cos 𝛼
sin 2𝛼 2 ∙ sin 𝛼 ∙ cos 𝛼 cos 𝛼

4 ∙ (𝑠𝑖𝑛2 𝛼 − 𝑠𝑖𝑛4 𝛼) 4 ∙ 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 ∙ (1 − 𝑠𝑖𝑛2 𝛼) 4 ∙ 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 ∙ 𝑐𝑜𝑠2 𝛼

= = 4 ∙ 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 ∙ 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 = 1
𝑠𝑖𝑛2 2𝛼 (2 ∙ sin 𝛼 ∙ cos 𝛼)2

sin 𝛼 cos 𝛼
(𝑡𝑔 𝛼 + 𝑐𝑡𝑔 𝛼) ∙ sin 2𝛼 = ( + sin 𝛼 ) ∙ 2 ∙ sin 𝛼 ∙ cos 𝛼 =
cos 𝛼

𝑠𝑖𝑛2 𝛼 + 𝑐𝑜𝑠2 𝛼
= ∙ 2 ∙ sin 𝛼 ∙ cos 𝛼 = 2
sin 𝛼 ∙ cos 𝛼

sin 𝛼 sin 𝛼
𝑡𝑔 𝛼 cos 𝛼 cos 𝛼
sin 2𝛼 − 2 ∙ 1 + 𝑡𝑔2 𝛼 = 2 ∙ sin 𝛼 ∙ cos 𝛼 − 2 ∙ 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 𝑠𝑖𝑛2 𝛼
= 2 ∙ sin 𝛼 ∙ cos 𝛼 − 2 ∙ 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 + 𝑐𝑜𝑠2 𝛼
=
+
𝑐𝑜𝑠2 𝛼 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 𝑐𝑜𝑠2 𝛼

= 2 ∙ sin 𝛼 ∙ cos 𝛼 − 2 ∙ sin 𝛼 ∙ cos 𝛼 = 0

cos 3𝛼 − cos 𝛼 4 ∙ 𝑐𝑜𝑠3 𝛼 − 3 ∙ cos 𝛼 − cos 𝛼 4 ∙ cos 𝛼 ∙ (𝑐𝑜𝑠2 𝛼 − 1) 4 ∙ cos 𝛼 ∙ (−𝑠𝑖𝑛2 𝛼)

= = = = −1
2 ∙ sin 𝛼 ∙ sin 2𝛼 2 ∙ sin 𝛼 ∙ 2 ∙ sin 𝛼 ∙ cos 𝛼 4 ∙ 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 ∙ cos 𝛼 4 ∙ 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 ∙ cos 𝛼

sin 3𝛼 + sin 𝛼 3 ∙ sin 𝛼 − 4 ∙ 𝑠𝑖𝑛3 𝛼 + sin 𝛼 4 ∙ sin 𝛼 ∙ (1 − 𝑠𝑖𝑛2 𝛼) 4 ∙ sin 𝛼 ∙ 𝑐𝑜𝑠2 𝛼

= = = 4 ∙ 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 ∙ sin 𝛼 = 1
2 ∙ cos 𝛼 ∙ sin 2𝛼 2 ∙ cos 𝛼 ∙ 2 ∙ sin 𝛼 ∙ cos 𝛼 4 ∙ 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 ∙ sin 𝛼

12
 Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)

12. Bizonyítsd be a következő egyenlőségeket!

𝜶
𝜶 𝜶 𝜶 𝜶 𝟐 ∙ 𝒕𝒈
𝟐 ∙ 𝐬𝐢𝐧 𝟐 ∙ 𝐜𝐨𝐬 𝟐 = 𝐬𝐢𝐧 𝜶 𝒄𝒐𝒔𝟐 𝟐 − 𝒔𝒊𝒏𝟐 𝟐 = 𝐜𝐨𝐬 𝜶 𝟐
𝜶 = 𝐭𝐠 𝜶
𝟏 − 𝒕𝒈𝟐
𝟐

𝜶
𝒄𝒕𝒈𝟐 −𝟏 𝐬𝐢𝐧 𝟐𝜶 𝟏 + 𝐬𝐢𝐧 𝟐𝜶
𝟐
𝜶 = 𝐜𝐭𝐠 𝜶 = 𝒕𝒈 𝜶 − 𝐜𝐨𝐬 𝜶 = 𝐬𝐢𝐧 𝜶
𝟐 ∙ 𝒄𝒕𝒈 𝟏 + 𝐜𝐨𝐬 𝟐𝜶 𝐬𝐢𝐧 𝜶 + 𝐜𝐨𝐬 𝜶
𝟐

𝒄𝒐𝒔𝟒 𝜶 − 𝒔𝒊𝒏𝟒 𝜶 𝟐 𝐬𝐢𝐧 𝟐𝜶

=𝟏 𝒕𝒈 𝜶 + 𝒄𝒕𝒈 𝜶 = 𝐬𝐢𝐧 𝟐𝜶 = 𝒄𝒕𝒈 𝜶
𝐜𝐨𝐬 𝟐𝜶 𝟐 ∙ 𝒔𝒊𝒏𝟐 𝜶

𝒄𝒕𝒈 𝜶 − 𝒕𝒈 𝜶 𝟏 − 𝐜𝐨𝐬 𝟐𝜶 𝟏 − 𝐜𝐨𝐬 𝟐𝜶

= 𝐜𝐨𝐬 𝟐𝜶 √ = |𝒔𝒊𝒏 𝜶| √ = |𝒕𝒈 𝜶|
𝒄𝒕𝒈 𝜶 + 𝒕𝒈 𝜶 𝟐 𝟏 + 𝐜𝐨𝐬 𝟐𝜶

Megoldás:
Alkalmazzuk a szögfüggvényekkel kapcsolatos összefüggéseket.

𝛼 𝛼 𝛼
2 ∙ sin 2 ∙ cos 2 = sin (2 ∙ 2 ) = sin 𝛼

𝛼 𝛼 𝛼
𝑐𝑜𝑠 2 2 − 𝑠𝑖𝑛2 2 = cos (2 ∙ 2 ) = cos 𝛼

𝛼 𝛼 𝛼
2 ∙ 𝑡𝑔 𝑡𝑔 + 𝑡𝑔 𝛼
2 2 2
𝛼 = 𝛼 𝛼 = tg (2 ∙ 2 ) = tg 𝛼
1 − 𝑡𝑔2 1 − 𝑡𝑔 ∙ 𝑡𝑔
2 2 2

𝛼 𝛼 𝛼
𝑐𝑡𝑔2 −1 𝑐𝑡𝑔 ∙ 𝑐𝑡𝑔 − 1 𝛼
2 2 2
𝛼 = 𝛼 𝛼 = ctg (2 ∙ 2 ) = ctg 𝛼
2 ∙ 𝑐𝑡𝑔 𝑐𝑡𝑔 + 𝑐𝑡𝑔
2 2 2

sin 2𝛼 2 ∙ sin 𝛼 ∙ cos 𝛼 2 ∙ sin 𝛼 ∙ cos 𝛼 sin 𝛼

= 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 + 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 + 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 − 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 = = cos 𝛼 = 𝑡𝑔 𝛼
1 + cos 2𝛼 2 ∙ 𝑐𝑜𝑠2 𝛼

1 + sin 2𝛼 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 + 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 + 2 ∙ sin 𝛼 ∙ cos 𝛼 (sin 𝛼 + cos 𝛼)2

− cos 𝛼 = − cos 𝛼 = − cos 𝛼 =
sin 𝛼 + cos 𝛼 sin 𝛼 + cos 𝛼 sin 𝛼 + cos 𝛼

= sin 𝛼 + cos 𝛼 − cos 𝛼 = sin 𝛼

13
 Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)

𝑐𝑜𝑠4 𝛼 − 𝑠𝑖𝑛4 𝛼 (𝑐𝑜𝑠2 𝛼 + 𝑠𝑖𝑛2 𝛼) ∙ (𝑐𝑜𝑠2 𝛼 − 𝑠𝑖𝑛2 𝛼)

= = 𝑐𝑜𝑠 2 𝛼 + 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 = 1
cos 2𝛼 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 − 𝑠𝑖𝑛2 𝛼

sin 𝛼 cos 𝛼 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 + 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 1 2 2

𝑡𝑔 𝛼 + 𝑐𝑡𝑔 𝛼 = cos 𝛼 + sin 𝛼 = = sin 𝛼∙cos 𝛼 = 2∙sin 𝛼∙cos 𝛼 = sin 2𝛼
sin 𝛼∙cos 𝛼

sin 2𝛼 2 ∙ sin 𝛼 ∙ cos 𝛼 cos 𝛼

= = = 𝑐𝑡𝑔 𝛼
2 ∙ 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 2 ∙ 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 sin 𝛼

cos 𝛼 sin 𝛼 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 − 𝑠𝑖𝑛2 𝛼

𝑐𝑡𝑔 𝛼 − 𝑡𝑔 𝛼 −
= sin 𝛼
cos 𝛼
cos 𝛼
sin 𝛼 = sin 𝛼 ∙ cos 𝛼
𝑐𝑜𝑠2 𝛼 + 𝑠𝑖𝑛2 𝛼
= 𝑐𝑜𝑠 2 𝛼 − 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 = cos 2𝛼
𝑐𝑡𝑔 𝛼 + 𝑡𝑔 𝛼 +
sin 𝛼 cos 𝛼 sin 𝛼 ∙ cos 𝛼

1 − cos 2𝛼 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 + 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 − (𝑐𝑜𝑠2 𝛼 − 𝑠𝑖𝑛2 𝛼)

√ =√ = √𝑠𝑖𝑛2 𝛼 = |sin 𝛼|
2 2

1 − cos 2𝛼 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 + 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 − (𝑐𝑜𝑠2 𝛼 − 𝑠𝑖𝑛2 𝛼) 2 ∙ 𝑠𝑖𝑛2 𝛼

√ = √𝑠𝑖𝑛2 𝛼 + 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 + (𝑐𝑜𝑠2 𝛼 − 𝑠𝑖𝑛2 𝛼) = √2 ∙ 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 = √𝑡𝑔2 𝛼 = |𝑡𝑔 𝛼|
1 + cos 2𝛼

14
 Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)

13. Bizonyítsd be a következő egyenlőségeket!

𝐜𝐨𝐬 𝟐𝜶 𝒕𝒈 𝜶
𝟒 ∙ 𝐬𝐢𝐧 𝜶 ∙ 𝐜𝐨𝐬 𝜶 ∙ 𝐜𝐨𝐬 𝟐𝜶 = 𝐬𝐢𝐧 𝟒𝜶 = 𝒕𝒈 𝟐𝜶
𝟏 + 𝐜𝐨𝐬 𝟐𝜶

𝟏 𝟏 𝜶 𝜶
− 𝟏 − 𝒄𝒕𝒈 𝜶 = 𝒕𝒈 𝟐𝜶 𝒄𝒕𝒈 − 𝒕𝒈 = 𝟐 ∙ 𝒄𝒕𝒈 𝜶
𝟏 + 𝒄𝒕𝒈 𝜶 𝟐 𝟐

𝟐 ∙ 𝐬𝐢𝐧 𝜶 − 𝐬𝐢𝐧 𝟐𝜶 𝜶 𝐬𝐢𝐧 𝟑𝜶 𝐜𝐨𝐬 𝟑𝜶

= 𝒕𝒈𝟐 𝟐 − =𝟐
𝟐 ∙ 𝐬𝐢𝐧 𝜶 + 𝐬𝐢𝐧 𝟐𝜶 𝐬𝐢𝐧 𝜶 𝐜𝐨𝐬 𝜶

𝜶 𝟏 − 𝐜𝐨𝐬 𝜶 𝐬𝐢𝐧 𝜶 − 𝐬𝐢𝐧 𝟑𝜶 + 𝐬𝐢𝐧 𝟓𝜶

𝒕𝒈 = = 𝒕𝒈 𝟑𝜶
𝟐 𝐬𝐢𝐧 𝜶 𝐜𝐨𝐬 𝜶 − 𝐜𝐨𝐬 𝟑𝜶 + 𝐜𝐨𝐬 𝟓𝜶

Megoldás:
Alkalmazzuk a szögfüggvényekkel kapcsolatos összefüggéseket.

4 ∙ sin 𝛼 ∙ cos 𝛼 ∙ cos 2𝛼 = 2 ∙ 2 ∙ sin 𝛼 ∙ cos 𝛼 ∙ cos 2𝛼 = 2 ∙ sin 2𝛼 ∙ cos 2𝛼 = sin 4𝛼

cos 2𝛼 cos 2𝛼 sin 2𝛼 cos 2𝛼 2 ∙ sin 𝛼 ∙ cos 𝛼 cos 2𝛼 2 ∙ sin 𝛼 ∙ cos 𝛼

= 1 + cos 2𝛼 ∙ sin 2𝛼 = 𝑠𝑖𝑛2 𝛼+𝑐𝑜𝑠2 𝛼+𝑐𝑜𝑠2 𝛼−𝑠𝑖𝑛2 𝛼 ∙ = ∙ =
1 + cos 2𝛼 sin 2𝛼 sin 2𝛼 2 ∙ 𝑐𝑜𝑠2 𝛼

1 sin 𝛼 𝑡𝑔 𝛼
= 𝑡𝑔 2𝛼 ∙ cos 𝛼 = 𝑡𝑔 2𝛼

1 1 1 1 𝑡𝑔 𝛼 𝑡𝑔 𝛼 𝑡𝑔 𝛼 ∙ (𝑡𝑔 𝛼 − 1) − 𝑡𝑔 𝛼 ∙ (𝑡𝑔 𝛼 + 1)
− 1 − 𝑐𝑡𝑔 𝛼 = 𝑡𝑔 𝛼 1 − 𝑡𝑔 𝛼 1 = 𝑡𝑔 𝛼+1 − 𝑡𝑔 𝛼−1 = (𝑡𝑔 𝛼 + 1) ∙ (𝑡𝑔 𝛼 − 1)
=
1 + 𝑐𝑡𝑔 𝛼 + −
𝑡𝑔 𝛼 𝑡𝑔 𝛼 𝑡𝑔 𝛼 𝑡𝑔 𝛼

−2 ∙ 𝑡𝑔 𝛼 2 ∙ 𝑡𝑔 𝛼
= 𝑡𝑔2 𝛼 − 1 = 1 − 𝑡𝑔2 𝛼 = 𝑡𝑔 2𝛼

𝛼 𝛼 𝛼 𝛼 𝛼 𝛼
𝛼 𝛼 cos sin 𝑐𝑜𝑠2 − 𝑠𝑖𝑛2 2 ∙ (𝑐𝑜𝑠2 − 𝑠𝑖𝑛2 ) 2 ∙ cos 𝛼
2 2 2 2 2 2
𝑐𝑡𝑔 − 𝑡𝑔 = 𝛼 − 𝛼 = 𝛼 𝛼 = 𝛼 𝛼 = = 2 ∙ 𝑐𝑡𝑔 𝛼
2 2 sin cos sin ∙ cos 2 ∙ sin ∙ cos sin 𝛼
2 2 2 2 2 2

𝛼
2 ∙ sin 𝛼 − sin 2𝛼 2 ∙ sin 𝛼 − 2 ∙ sin 𝛼 ∙ cos 𝛼 2 ∙ sin 𝛼 ∙ (1 − cos 𝛼) 1 − cos 𝛼 1 − cos(2 ∙ )
2
= 2 ∙ sin 𝛼 + 2 ∙ sin 𝛼 ∙ cos 𝛼 = = 1 + cos 𝛼 = 𝛼 =
2 ∙ sin 𝛼 + sin 2𝛼 2 ∙ sin 𝛼 ∙ (1 + cos 𝛼) 1 + cos(2 ∙ )
2

𝛼 𝛼 𝛼 𝛼 𝛼 𝛼 𝛼
1 − [𝑐𝑜𝑠2 − 𝑠𝑖𝑛2 ] 𝑠𝑖𝑛2 + 𝑐𝑜𝑠2 − 𝑐𝑜𝑠2 + 𝑠𝑖𝑛2 2 ∙ 𝑠𝑖𝑛2 𝛼
= 2
𝛼
2
𝛼 = 2
𝛼
2
𝛼
2
𝛼
2
𝛼 = 2
𝛼 = 𝑡𝑔2 2
1 + [𝑐𝑜𝑠2 − 𝑠𝑖𝑛2 ] 𝑠𝑖𝑛2 + 𝑐𝑜𝑠2 + 𝑐𝑜𝑠2 − 𝑠𝑖𝑛2 2 ∙ 𝑐𝑜𝑠2
2 2 2 2 2 2 2

15
 Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)

sin 3𝛼 cos 3𝛼 3 ∙ sin 𝛼 − 4 ∙ 𝑠𝑖𝑛3 𝛼 4 ∙ 𝑐𝑜𝑠3 𝛼 − 3 ∙ cos 𝛼 sin 𝛼 ∙ (3 − 4 ∙ 𝑠𝑖𝑛2 𝛼) cos 𝛼 ∙ (4 ∙ 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 − 3)
− = − = − =
sin 𝛼 cos 𝛼 sin 𝛼 cos 𝛼 sin 𝛼 cos 𝛼

= 3 − 4 ∙ 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 − 4 ∙ 𝑐𝑜𝑠 2 𝛼 + 3 = 6 − 4 ∙ (𝑠𝑖𝑛2 𝛼 + 𝑐𝑜𝑠 2 𝛼) = 2

𝛼 1 − cos 𝛼 1 − cos 𝛼 1 − cos 𝛼 1 − cos 𝛼 2 1 − cos 𝛼 1 − cos 𝛼

𝑡𝑔 = ±√1 + cos 𝛼 = ±√1 + cos 𝛼 ∙ 1 − cos 𝛼 = ±√( ) = ±| |=
2 sin 𝛼 sin 𝛼 sin 𝛼

sin 𝛼 − sin 3𝛼 + sin 5𝛼 sin(3𝛼 − 2𝛼) − sin 3𝛼 + sin(2𝛼 + 3𝛼)

= cos(3𝛼 − 2𝛼) − cos 3𝛼 + cos(2𝛼 + 3𝛼) =
cos 𝛼 − cos 3𝛼 + cos 5𝛼

sin 3𝛼 ∙ cos 2𝛼 − sin 2𝛼 ∙ cos 3𝛼 − sin 3𝛼 + sin 2𝛼 ∙ cos 3𝛼 + sin 3𝛼 ∙ cos 2𝛼

= cos 3𝛼 ∙ cos 2𝛼 + sin 3𝛼 ∙ sin 2𝛼 − cos 3𝛼 + cos 2𝛼 ∙ cos 3𝛼 − sin 2𝛼 ∙ sin 3𝛼 =

2 ∙ sin 3𝛼 ∙ cos 2𝛼 − sin 3𝛼 sin 3𝛼 ∙ (2 ∙ cos 2𝛼 − 1) sin 3𝛼

= 2 ∙ cos 2𝛼 ∙ cos 3𝛼 − cos 3𝛼 = cos 3𝛼 ∙ (2 ∙ cos 2𝛼 − 1) = cos 3𝛼 = 𝑡𝑔 3𝛼

14. Bizonyítsd be a következő egyenlőségeket!

𝟐𝝅 𝟒𝝅 𝝅 𝟏 − 𝐬𝐢𝐧 𝟐𝜶
𝐬𝐢𝐧 𝜶 + 𝐬𝐢𝐧 (𝜶 + ) + 𝐬𝐢𝐧 (𝜶 + )=𝟎 𝒕𝒈𝟐 ( 𝟒 − 𝜶) = 𝟏 + 𝐬𝐢𝐧 𝟐𝜶
𝟑 𝟑

𝝅 𝝅 𝝅 𝟏 − 𝐬𝐢𝐧 𝟐𝜶
𝟐 ∙ 𝐬𝐢𝐧 ( 𝟒 − 𝜶) ∙ 𝐜𝐨𝐬 ( 𝟒 + 𝜶) = 𝟏 − 𝐬𝐢𝐧 𝟐𝜶 𝒄𝒕𝒈 (𝜶 + 𝟒 ) = 𝐜𝐨𝐬 𝟐𝜶

𝝅 𝝅
𝟒 ∙ 𝐜𝐨𝐬 ( 𝟔 + 𝜶) ∙ 𝐬𝐢𝐧 ( 𝟑 + 𝜶) = 𝟑 − 𝟒 ∙ 𝒔𝒊𝒏𝟐 𝜶

𝒄𝒐𝒔𝟐 (𝜶 + 𝜷) + 𝒄𝒐𝒔𝟐 (𝜶 − 𝜷) = 𝐜𝐨𝐬 𝟐𝜶 ∙ 𝐜𝐨𝐬 𝟐𝜷 + 𝟏

Megoldás:
Alkalmazzuk a szögfüggvényekkel kapcsolatos összefüggéseket.

2𝜋 4𝜋
sin 𝛼 + sin (𝛼 + ) + sin (𝛼 + )=
3 3

2𝜋 2𝜋 4𝜋 4𝜋
= sin 𝛼 + sin 𝛼 ∙ cos + sin ∙ cos 𝛼 + sin 𝛼 ∙ cos + sin ∙ cos 𝛼 =
3 3 3 3

1 √3 1 √3
= sin 𝛼 − 2 ∙ sin 𝛼 + ∙ cos 𝛼 − 2 ∙ sin 𝛼 − ∙ cos 𝛼 = 0
2 2

16
 Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)

𝜋 2 cos 𝛼 sin 𝛼 2
2 𝜋 𝑡𝑔
4
− 𝑡𝑔 𝛼 1 − 𝑡𝑔 𝛼 2 −
cos 𝛼 cos 𝛼 cos 𝛼 − sin 𝛼 2
𝑡𝑔 (4 − 𝛼) = ( 𝜋 ) = (1 + 𝑡𝑔 𝛼) = ( cos 𝛼 sin 𝛼 ) = (cos 𝛼 + sin 𝛼) =
1 + 𝑡𝑔 ∙ 𝑡𝑔𝛼 +
4 cos 𝛼 cos 𝛼

𝑐𝑜𝑠2 𝛼 − 2 ∙ cos 𝛼 ∙ sin 𝛼 + 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 1 − sin 2𝛼

= 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 + 2 ∙ cos 𝛼 ∙ sin 𝛼 + 𝑠𝑖𝑛2𝛼 = 1 + sin 2𝛼

𝜋 𝜋
2 ∙ sin (4 − 𝛼) ∙ cos (4 + 𝛼) =

𝜋 𝜋 𝜋 𝜋
= 2 ∙ (sin 4 ∙ cos 𝛼 − sin 𝛼 ∙ cos 4 ) ∙ (cos 4 ∙ cos 𝛼 − sin 4 ∙ sin 𝛼) =

√2 √2 √2 √2
= 2 ∙ ( 2 ∙ cos 𝛼 − ∙ sin 𝛼) ∙ ( 2 ∙ cos 𝛼 − ∙ sin 𝛼) =
2 2

1 1
= 2 ∙ (2 ∙ 𝑐𝑜𝑠 2 𝛼 − sin 𝛼 ∙ cos 𝛼 + 2 ∙ 𝑠𝑖𝑛2 𝛼) = 1 − 2 ∙ sin 𝛼 ∙ cos 𝛼 = 1 − sin 2𝛼

𝜋 cos 𝛼 sin 𝛼
𝜋 𝑐𝑡𝑔 𝛼 ∙ 𝑐𝑡𝑔 −1 𝑐𝑡𝑔 𝛼 − 1 − cos 𝛼 − sin 𝛼
4 sin 𝛼 sin 𝛼
𝑐𝑡𝑔 (𝛼 + 4 ) = 𝜋 = 𝑐𝑡𝑔 𝛼 + 1 = cos 𝛼 sin 𝛼 = cos 𝛼 + sin 𝛼 =
𝑐𝑡𝑔 𝛼 + 𝑐𝑡𝑔 +
4 sin 𝛼 sin 𝛼

cos 𝛼 − sin 𝛼 cos 𝛼 − sin 𝛼 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 − 2 ∙ sin 𝛼 ∙ cos 𝛼 + 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 1 − sin 2𝛼

= cos 𝛼 + sin 𝛼 ∙ cos 𝛼 − sin 𝛼 = =
𝑐𝑜𝑠2 𝛼 − 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 cos 2𝛼

𝜋 𝜋 √3 1 √3 1
4 ∙ cos (6 + 𝛼) ∙ sin (3 + 𝛼) = 4 ∙ ( 2 ∙ cos 𝛼 − 2 ∙ sin 𝛼) ∙ ( 2 ∙ cos 𝛼 + 2 ∙ sin 𝛼) =

3 1
= 4 ∙ (4 ∙ 𝑐𝑜𝑠 2 𝛼 − 4 ∙ 𝑠𝑖𝑛2 𝛼) = 3 ∙ (1 − 𝑠𝑖𝑛2 𝛼) − 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 = 3 − 4 ∙ 𝑠𝑖𝑛2 𝛼

𝑐𝑜𝑠 2 (𝛼 + 𝛽) + 𝑐𝑜𝑠 2 (𝛼 − 𝛽) = cos 2𝛼 ∙ cos 2𝛽 + 1

Bal oldal: 𝑐𝑜𝑠 2 (𝛼 + 𝛽) + 𝑐𝑜𝑠 2 (𝛼 − 𝛽) =

= (cos 𝛼 ∙ cos 𝛽 − sin 𝛼 ∙ sin 𝛽)2 + (cos 𝛼 ∙ cos 𝛽 + sin 𝛼 ∙ sin 𝛽)2 =

= 2 ∙ 𝑐𝑜𝑠 2 𝛼 ∙ 𝑐𝑜𝑠 2 𝛽 + 2 ∙ 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 ∙ 𝑠𝑖𝑛2 𝛽

17
 Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)

Jobb oldal: cos 2𝛼 ∙ cos 2𝛽 + 1 = (𝑐𝑜𝑠 2 𝛼 − 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 ) ∙ (𝑐𝑜𝑠 2 𝛽 − 𝑠𝑖𝑛2 𝛽 ) + 1 =

= 𝑐𝑜𝑠 2 𝛼 ∙ 𝑐𝑜𝑠 2 𝛽 − 𝑐𝑜𝑠 2 𝛼 ∙ 𝑠𝑖𝑛2 𝛽 − 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 ∙ 𝑐𝑜𝑠 2 𝛽 + 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 ∙ 𝑠𝑖𝑛2 𝛽 + 1 =

= 𝑐𝑜𝑠 2 𝛼 ∙ 𝑐𝑜𝑠 2 𝛽 − (1 − 𝑠𝑖𝑛2 𝛼) ∙ 𝑠𝑖𝑛2 𝛽 − (1 − 𝑐𝑜𝑠 2 𝛼) ∙ 𝑐𝑜𝑠 2 𝛽 + 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 ∙ 𝑠𝑖𝑛2 𝛽 + 1 =

= 2 ∙ 𝑐𝑜𝑠 2 𝛼 ∙ 𝑐𝑜𝑠 2 𝛽 + 2 ∙ 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 ∙ 𝑠𝑖𝑛2 𝛽 − 𝑠𝑖𝑛2 𝛽 − 𝑐𝑜𝑠 2 𝛽 + 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 + 𝑐𝑜𝑠 2 𝛼 =

= 2 ∙ 𝑐𝑜𝑠 2 𝛼 ∙ 𝑐𝑜𝑠 2 𝛽 + 2 ∙ 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 ∙ 𝑠𝑖𝑛2 𝛽

15. Bizonyítsd be, hogy bármely háromszögben teljesülnek a következő összefüggések!

a) 𝐬𝐢𝐧 𝜸 = 𝐬𝐢𝐧 𝜶 ∙ 𝐜𝐨𝐬 𝜷 + 𝐬𝐢𝐧 𝜷 ∙ 𝐜𝐨𝐬 𝜶

b) 𝐜𝐨𝐬 𝜸 = 𝐬𝐢𝐧 𝜶 ∙ 𝐬𝐢𝐧 𝜷 − 𝐜𝐨𝐬 𝜶 ∙ 𝐜𝐨𝐬 𝜷

𝜶 𝜷 𝜸
c) 𝐬𝐢𝐧 𝜶 + 𝐬𝐢𝐧 𝜷 + 𝐬𝐢𝐧 𝜸 = 𝟒 ∙ 𝐜𝐨𝐬 𝟐 ∙ 𝐜𝐨𝐬 𝟐 ∙ 𝐜𝐨𝐬 𝟐

𝜶 𝜷 𝜸
d) 𝐜𝐨𝐬 𝜶 + 𝐜𝐨𝐬 𝜷 + 𝐜𝐨𝐬 𝜸 = 𝟏 + 𝟒 ∙ 𝐬𝐢𝐧 𝟐 ∙ 𝐬𝐢𝐧 𝟐 ∙ 𝐬𝐢𝐧 𝟐

Megoldás:
Alkalmazzuk a szögfüggvényekkel kapcsolatos összefüggéseket.

a) sin 𝛾 = sin[180° − (𝛼 + 𝛽)] = sin{−[(𝛼 + 𝛽) − 180°]} = − sin[(𝛼 + 𝛽) − 180°] =

= −[− sin(𝛼 + 𝛽)] = sin(𝛼 + 𝛽) = sin 𝛼 ∙ cos 𝛽 + sin 𝛽 ∙ cos 𝛼

b) cos 𝛾 = cos[180° − (𝛼 + 𝛽)] = cos{−[(𝛼 + 𝛽) − 180°]} = cos[(𝛼 + 𝛽) − 180°] =

= − cos(𝛼 + 𝛽) = −(cos 𝛼 ∙ cos 𝛽 − sin 𝛼 ∙ sin 𝛽) = sin 𝛼 ∙ sin 𝛽 − cos 𝛼 ∙ cos 𝛽

c) sin 𝛼 + sin 𝛽 + sin 𝛾 = sin 𝛼 + sin 𝛽 + sin[180° − (𝛼 + 𝛽)] =

𝛼+𝛽 𝛼−𝛽 𝛼+𝛽 𝛼−𝛽 𝛼+𝛽

= 2 ∙ sin ∙ cos + sin(𝛼 + 𝛽) = 2 ∙ sin ∙ cos + sin (2 ∙ )=
2 2 2 2 2

𝛼+𝛽 𝛼−𝛽 𝛼+𝛽 𝛼+ 𝛽

= 2 ∙ sin ∙ cos + 2 ∙ sin ∙ cos =
2 2 2 2

𝛼+𝛽 𝛼−𝛽 𝛼+ 𝛽 𝛼+𝛽 𝛼 𝛽 𝛼 𝛽

= 2 ∙ sin ∙ (cos + cos ) = 2 ∙ sin ∙ [cos ( 2 − 2 ) + cos ( 2 + 2 )] =
2 2 2 2

𝛼+𝛽 𝛼 𝛽 𝛼 𝛽 𝛾
= 2 ∙ sin ∙ 2 ∙ cos 2 ∙ cos 2 = 4 ∙ cos 2 ∙ cos 2 ∙ cos 2
2

18
 Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)

d) cos 𝛼 + cos 𝛽 + cos 𝛾 = cos 𝛼 + cos 𝛽 + cos[180° − (𝛼 + 𝛽)] =

𝛼+𝛽 𝛼−𝛽 𝛼+𝛽 𝛼−𝛽 𝛼+𝛽

= 2 ∙ cos ∙ cos − cos(𝛼 + 𝛽) = 2 ∙ cos ∙ cos − cos (2 ∙ )=
2 2 2 2 2

𝛼+𝛽 𝛼−𝛽 𝛼+𝛽 𝛼+𝛽

= 2 ∙ cos ∙ cos − (𝑐𝑜𝑠 2 − 𝑠𝑖𝑛2 )=
2 2 2 2

180° − 𝛾 𝛼−𝛽 𝛼+𝛽 𝛼+𝛽

= 2 ∙ cos ∙ cos − 𝑐𝑜𝑠 2 + 𝑠𝑖𝑛2 =
2 2 2 2

𝛾 𝛼−𝛽 𝛼+𝛽 𝛼+𝛽

= 2 ∙ cos (90° − 2) ∙ cos − 𝑐𝑜𝑠 2 + 𝑠𝑖𝑛2 =
2 2 2

𝛾 𝛾 𝛼−𝛽 𝛼+𝛽 𝛼+𝛽

= 2 ∙ (cos 90° ∙ cos 2 + sin 90° ∙ sin 2) ∙ cos − 𝑐𝑜𝑠 2 + 𝑠𝑖𝑛2 =
2 2 2

𝛾 𝛼−𝛽 𝛼+𝛽 𝛾 𝛼−𝛽 𝜋 𝛼+𝛽 2

= 2 ∙ sin ∙ cos + 1 − 2 ∙ 𝑐𝑜𝑠 2 = 2 ∙ sin ∙ cos + 1 − 2 ∙ [sin ( − )] =
2 2 2 2 2 2 2

𝛾 𝛼−𝛽 𝛾 𝛾 𝛼−𝛽 𝛾
= 2 ∙ sin 2 ∙ cos + 1 − 2 ∙ 𝑠𝑖𝑛2 2 = 1 + 2 ∙ sin 2 ∙ (cos − sin 2) =
2 2

𝛾 𝛼−𝛽 𝛼+𝛽 𝛾 𝛼 𝛽
= 1 + 2 ∙ sin 2 ∙ (cos − cos ) = 1 + 2 ∙ sin 2 ∙ [−2 ∙ sin 2 ∙ sin (− 2 )] =
2 2

𝛾 𝛼 𝛽 𝛼 𝛽 𝛾
= 1 + 2 ∙ sin 2 ∙ (2 ∙ sin 2 ∙ sin 2 ) = 1 + 4 ∙ sin 2 ∙ sin 2 ∙ sin 2

16. Bizonyítsd be, hogy bármely nem derékszögű háromszögben teljesül a következő
összefüggés: 𝒕𝒈 𝜶 + 𝒕𝒈 𝜷 + 𝒕𝒈 𝜸 = 𝒕𝒈𝜶 ∙ 𝒕𝒈 𝜷 ∙ 𝒕𝒈 𝜸!

Megoldás:
Írjuk fel 𝑡𝑔 𝛾 – t a 𝑡𝑔 𝛼 és 𝑡𝑔 𝛽 segítségével:

𝑡𝑔 𝛾 = 𝑡𝑔 [180° − (𝛼 + 𝛽)] = 𝑡𝑔 {− [(𝛼 + 𝛽) − 180°]} = −𝑡𝑔 [(𝛼 + 𝛽) − 180°] =

𝑡𝑔𝛼 + 𝑡𝑔𝛽
= −𝑡𝑔 (𝛼 + 𝛽) = − 1 − 𝑡𝑔𝛼 ∙ 𝑡𝑔𝛽

Ebből átrendezéssel adódik a bizonyítandó állítás: 𝑡𝑔 𝛼 + 𝑡𝑔 𝛽 + 𝑡𝑔 𝛾 = 𝑡𝑔𝛼 ∙ 𝑡𝑔 𝛽 ∙ 𝑡𝑔 𝛾.

19
 Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)

𝒂 𝒕𝒈 𝜶
17. Szögei szerint milyen az a háromszög, amelyre igaz, hogy 𝒃 = √𝒕𝒈 𝜷?

Megoldás:
sin 𝛼 𝑡𝑔 𝛼
Az adott összefüggést írjuk fel szinusz – tétel segítségével: sin 𝛽 = √𝑡𝑔 𝛽.

sin 𝛽 sin 𝛼
Négyzetre emelés és rendezés után a következőt kapjuk: 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 ∙ cos 𝛽 − 𝑠𝑖𝑛2 𝛽 ∙ cos 𝛼 = 0.

A bal oldali kifejezést alakítsuk szorzattá: sin 𝛼 ∙ sin 𝛽 ∙ (sin 𝛼 ∙ cos 𝛼 − sin 𝛽 ∙ cos 𝛽) = 0.

Mivel a kezdeti kifejezés miatt sin 𝛼 és sin 𝛽 nem lehet 0, így a következőt kapjuk:

sin 𝛼 ∙ cos 𝛼 − sin 𝛽 ∙ cos 𝛽 = 0.

Az egyenletet rendezve sin 2𝛼 = sin 2𝛽 adódik.

Ezek alapján a háromszög:

2𝛼 = 2𝛽 → 𝛼=𝛽 → egyenlőszárú

2𝛼 + 2𝛽 = 180° → 𝛼 + 𝛽 = 90° → derékszögű

18. Egy háromszög oldalai egymást követő egész számok. A legnagyobb szög kétszerese a
legkisebbnek. Mekkorák az oldalai?

Megoldás:
Legyen a három oldal hossza 𝑎 − 1; 𝑎; 𝑎 + 1, továbbá a legkisebb szög 𝛼.

Írjuk fel a koszinusz – tételt: (𝑎 − 1)2 = 𝑎2 + (𝑎 + 1)2 − 2 ∙ 𝑎 ∙ (𝑎 + 1) ∙ cos 𝛼.

𝑎+1 sin 2𝛼 2 ∙ sin 𝛼 ∙ cos 𝛼

Írjuk fel a szinusz – tételt a következőképpen: 𝑎 − 1 = = = 2 ∙ cos 𝛼.
sin 𝛼 sin 𝛼

𝑎+1
Ezt helyettesítsük a koszinusz – tételbe: (𝑎 − 1)2 = 𝑎2 + (𝑎 + 1)2 − 𝑎 ∙ (𝑎 + 1) ∙ 𝑎−1.

Rendezés után azt kapjuk, hogy az egyenlet megoldása 𝑎 = 5.

Ezek alapján a háromszög oldalai 4 𝑐𝑚; 5 𝑐𝑚 és 6 𝑐𝑚 hosszúak.

20
 Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)

19. Egy háromszög két oldala 𝟐𝟎 𝒄𝒎 és 𝟐𝟒 𝒄𝒎, az általuk bezárt szög szögfelezője 𝟐𝟐 𝒄𝒎.
Mekkora a két oldal által bezárt szög?

Megoldás:
Legyen a bezárt szög 𝛼 = 2𝑥.

Írjuk fel a háromszög területét kétféleképpen:

20 ∙ 24 ∙ sin 2𝑥 20 ∙ 24 ∙ 2 ∙ sin 𝑥 ∙ cos 𝑥

𝑇∆ = = = 480 ∙ sin 𝑥 ∙ cos 𝑥
2 2

20 ∙ 22 ∙ sin 𝑥 22 ∙ 24 ∙ sin 𝑥
𝑇∆ = + = 484 ∙ sin 𝑥
2 2

A két képletből a következő adódik: 480 ∙ sin 𝑥 ∙ cos 𝑥 = 484 ∙ sin 𝑥.

484
Ebből rendezés után azt kapjuk, hogy cos 𝑥 = 480, vagyis nem létezik ilyen háromszög.

20. Egy háromszög két oldala 𝟔 𝒄𝒎 és 𝟕 𝒄𝒎, a velük szemben fekvő szögek aránya 𝟏: 𝟐.
Mekkorák a háromszög szögei?

Megoldás:
Legyen a kisebbik szög 𝛼.

7 sin 2𝛼 2 ∙ sin 𝛼 ∙ cos 𝛼

Írjuk fel a szinusz – tételt a következőképpen: 6 = = = 2 ∙ cos 𝛼.
sin 𝛼 sin 𝛼

Ebből rendezés után azt kapjuk, hogy 𝛼 ≈ 54,31°.

Ezek alapján a háromszög szögei 54,31°; 108,62° és 17,07°.

21. Ekvivalensek – e (azonosan egyenlőek – e) a következő kifejezések?

𝐬𝐢𝐧 𝟐𝜶
a) 𝐬𝐢𝐧 𝜶 ∙ 𝐜𝐨𝐬 𝜶 ∙ 𝒕𝒈 𝜶 ∙ 𝒄𝒕𝒈 𝜶 és 𝟐

𝟏
b) 𝒔𝒊𝒏𝟐 𝜶 + 𝒄𝒐𝒔𝟐 𝜶 + 𝒕𝒈𝟐 𝜶 és 𝒄𝒐𝒔𝟐 𝜶

Megoldás:

sin 𝛼 cos 𝛼 2 ∙ sin 𝛼 ∙ cos 𝛼 sin 2𝛼

a) sin 𝛼 ∙ cos 𝛼 ∙ 𝑡𝑔 𝛼 ∙ 𝑐𝑡𝑔 𝛼 = sin 𝛼 ∙ cos 𝛼 ∙ cos 𝛼 ∙ sin 𝛼 = =
2 2

𝜋 𝜋
Az első kifejezés értelmezési tartománya 𝛼 ≠ 2 + 𝑘 ∙ 2 (𝑘 ∈ ℤ), míg a másodiké 𝛼 ∈ ℝ.

Ezek alapján a két kifejezés nem ekvivalens egymással.

21
 Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)

𝑐𝑜𝑠2 𝛼 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 + 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 1

b) 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 + 𝑐𝑜𝑠 2 𝛼 + 𝑡𝑔2 𝛼 = 1 + 𝑡𝑔2 𝛼 = 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 + 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 = = 𝑐𝑜𝑠2 𝛼
𝑐𝑜𝑠2 𝛼

𝜋
Mindkét kifejezés értelmezési tartománya 𝛼 ≠ 2 + 𝑘 ∙ 𝜋 (𝑘 ∈ ℤ), így azonosságot kaptunk.

22. Add meg az 𝒇 (𝒙) = 𝐬𝐢𝐧 𝒙 + 𝐜𝐨𝐬 𝒙 függvény szélsőértékeit!

Megoldás:
Alakítsuk át a függvény hozzárendelési szabályát a következőképpen:

√2 √2 𝜋
𝑓 (𝑥) = sin 𝑥 + cos 𝑥 = √2 ∙ ( 2 ∙ sin 𝑥 + ∙ cos 𝑥) = √2 ∙ sin (𝑥 + 4 ).
2

𝜋
A sin (𝑥 + 4 ) minimális értéke −1, maximális értéke pedig 1.

Ezek alapján a függvény szélsőértékei: (𝑘, 𝑙 ∈ ℤ)

5𝜋
Minimum helye: 𝑥 = + 𝑘 ∙ 2𝜋 Minimum értéke: −√2
4

𝜋
Maximum helye: 𝑥 = 4 + 𝑙 ∙ 2𝜋 Maximum értéke: √2

23. Helyezzünk három 𝟏 oldalú négyzetet egymás mellé, majd határozzuk meg az ábra
jelölésének megfelelően az 𝜶 + 𝜷 + 𝜸 nagyságát?

Megoldás:
Mivel a legnagyobb szög a négyzet átfogójának és oldalának szöge, így 𝛼 = 45°.

1 1
𝑡𝑔𝛽 + 𝑡𝑔𝛾 +
Írjuk fel a másik két szög összegét a következőképpen: 𝑡𝑔 (𝛽 + 𝛾) = 1 − 𝑡𝑔𝛽 ∙ 𝑡𝑔𝛾 = 2 3
1 1 = 1.
1− ∙
2 3

Ebből azt kapjuk, hogy 𝛽 + 𝛾 = 45°.

Ezek alapján a megoldás: 𝛼 + 𝛽 + 𝛾 = 90°.

22
 Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)

𝟑
24. Legyen 𝐬𝐢𝐧 𝜶 = 𝟓. Számítsd ki a 𝟐𝜶 szögfüggvényeinek pontos értékét!

Megoldás:
Számítsuk ki a trigonometrikus Pitagorasz – tétel segítségével a sin 𝛼 értékét:
9 4 4
+ 𝑐𝑜𝑠 2 𝛼 = 1 → cos 𝛼 = 5 vagy cos 𝛼 = − 5.
25

Ezekből számítsuk ki a 𝑡𝑔 𝛼, illetve 𝑐𝑡𝑔 𝛼 értékét:

3
3 4
𝑡𝑔 𝛼 = 5
4 =4 → 𝑐𝑡𝑔 𝛼 = 3
5

3
3 4
𝑡𝑔 𝛼 = 5
4 = −4 → 𝑐𝑡𝑔 𝛼 = − 3
−
5

Ezek alapján az addíciós tételek segítségével a két megoldás:

3 4 24 4 2 3 2 7
sin 2𝛼 = 2 ∙ 5 ∙ 5 = 25 cos 2𝛼 = (5) − (5) = 25

3
2∙ 24 7
4
𝑡𝑔 2𝛼 = 3 2
= 𝑐𝑡𝑔 2𝛼 = 24
1−( ) 7
4

3 4 24 4 2 3 2 7
sin 2𝛼 = 2 ∙ 5 ∙ (− 5) = − 25 cos 2𝛼 = (− 5) − (5) = 25

3
2 ∙ (− ) 24 7
4
𝑡𝑔 2𝛼 = 3 2
=− 𝑐𝑡𝑔 2𝛼 = − 24
1 − (− ) 7
4

23
 Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)

𝟏𝟐
25. Legyen 𝐜𝐨𝐬 𝜶 = 𝟏𝟑. Számítsd ki a 𝟐𝜶 szögfüggvényeinek pontos értékét!

Megoldás:
Számítsuk ki a trigonometrikus Pitagorasz – tétel segítségével a sin 𝛼 értékét:
144 5 5
+ 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 = 1 → sin 𝛼 = 13 vagy sin 𝛼 = − 13.
169

Ezekből számítsuk ki a 𝑡𝑔 𝛼, illetve 𝑐𝑡𝑔 𝛼 értékét:

5
5 12
𝑡𝑔 𝛼 = 13
12 = 12 → 𝑐𝑡𝑔 𝛼 = 5
13

5
− 5 12
𝑡𝑔 𝛼 = 13
12 = − 12 → 𝑐𝑡𝑔 𝛼 = − 5
13

Ezek alapján az addíciós tételek segítségével a két megoldás:

5 12 120 12 2 5 2 119
sin 2𝛼 = 2 ∙ 13 ∙ 13 = 169 cos 2𝛼 = (13) − (13) = 169

5
2∙ 120 119
12
𝑡𝑔 2𝛼 = 5 2
= 119 𝑐𝑡𝑔 2𝛼 = 120
1−( )
12

5 12 120 12 2 5 2 119
sin 2𝛼 = 2 ∙ (− 13) ∙ 13 = − 169 cos 2𝛼 = (13) − (− 13) = 169

5
2 ∙ (− ) 120 119
12
𝑡𝑔 2𝛼 = 5 2
= − 119 𝑐𝑡𝑔 2𝛼 = − 120
1−( )
12

24
 Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)

𝟐
26. Legyen 𝐭𝐠 𝜶 = 𝟓. Számítsd ki a 𝟐𝜶 szögfüggvényeinek pontos értékét!

Megoldás:
Számítsuk ki Pitagorasz – tétel segítségével a derékszögű háromszög átfogójának hosszát:

22 + 52 = 𝑐 2 → 𝑐 = √29

A háromszög oldalainak segítségével írjuk fel az 𝛼 szög szögfüggvényeinek értékét:

2 5 2 5
sin 𝛼 = cos 𝛼 = tg 𝛼 = 5 ctg 𝛼 = 2
√29 √29

Ezek alapján az addíciós tételek segítségével a két megoldás:

2 5 20 5 2 2 2 21
sin 2𝛼 = 2 ∙ ∙ = 29 cos 2𝛼 = ( ) −( ) = 29
√29 √29 √29 √29

2
2∙ 20 21
5
𝑡𝑔 2𝛼 = 2 2
= 21 𝑐𝑡𝑔 2𝛼 = 20
1−( )
5

𝟏
27. Határozd meg az 𝜶 összes szögfüggvényének értékét, ha 𝐬𝐢𝐧 𝟐𝜶 = 𝟒!

Megoldás:
Fejezzük ki az addíciós tétel segítségével a cos 𝛼 értékét:
1 1
2 ∙ sin 𝛼 ∙ cos 𝛼 = 4 → cos 𝛼 = 8 ∙ sin 𝛼.

1 2
Ezt helyettesítsük a trigonometrikus Pitagorasz – tételbe: 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 + (8∙sin 𝛼) = 1.

Ebből rendezés után a következőt kapjuk: 64 ∙ 𝑠𝑖𝑛4 𝛼 − 64 ∙ 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 + 1 = 0.

Legyen 𝑥 = 𝑠𝑖𝑛2 𝛼.

Számítsuk ki a megoldóképlet segítségével a 64𝑥 2 − 64𝑥 + 1 = 0 egyenlet megoldását:

64 ± √642 − 4 ∙ 64 64 ± √3840 64 ± 16 ∙ √15 4 ± √15

𝑥1;2 = = = = .
128 128 128 8

4 ± √15
Ezt visszahelyettesítve azt kapjuk, hogy 𝑠𝑖𝑛2 𝛼 = .
8

25
 Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)

Ebből adódnak a sin 𝛼 értékei:

4 + √15 4 − √15
sin 𝛼 = √ sin 𝛼 = √
8 8

4 + √15 4 − √15
sin 𝛼 = −√ sin 𝛼 = −√
8 8

Ezeket visszahelyettesítve adódnak a cos 𝛼 értékei:

1 1 1 1
cos 𝛼 = = cos 𝛼 = =
4 + √15 √32 + 8 ∙ √15 4 − √15 √32 − 8 ∙ √15
8∙√ 8∙√
8 8

1 1 1 1
cos 𝛼 = = cos 𝛼 = =
8 ∙ (−√
4 + √15
) −√32 + 8 ∙ √15 8 ∙ (−√
4 − √15
) −√32 − 8 ∙ √15
8 8

sin 𝛼 sin 𝛼
Mivel 𝑡𝑔 𝛼 = cos 𝛼 = 1 = 8 ∙ 𝑠𝑖𝑛2 𝛼, így a 𝑡𝑔 𝛼 – ra csak két érték adódik:
8 ∙ sin 𝛼

2 2
4 + √15 4 + √15
𝑡𝑔 𝛼 = 8 ∙ (√ 8 ) = 8 ∙ (−√ 8 ) = 4 + √15

2 2
4 − √15 4 − √15
𝑡𝑔 𝛼 = 8 ∙ (√ ) = 8 ∙ (−√ ) = 4 − √15
8 8

1
Mivel 𝑐𝑡𝑔 𝛼 = 𝑡𝑔 𝛼, így a 𝑐𝑡𝑔 𝛼 – ra is két érték adódik:

1 1
𝑐𝑡𝑔 𝛼 = 4 + 𝑐𝑡𝑔 𝛼 = 4 −
√15 √15

Ezek alapján a feladatnak összesen 4 különböző megoldása van.

26
 Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)

𝜶 𝟏
28. Határozd meg az 𝟐 összes szögfüggvényének értékét, ha 𝒕𝒈 𝜶 = 𝟐!

Megoldás:
𝑠𝑖𝑛2 𝛼 1 − 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 1
Az adatok alapján írjuk fel a következőt: 𝑡𝑔2 𝛼 = 𝑐𝑜𝑠2 𝛼 = = 4.
𝑐𝑜𝑠2 𝛼

4 2
Ebből rendezés után azt kapjuk, hogy 𝑐𝑜𝑠 2 𝛼 = 5, vagyis a cos 𝛼 értékei: cos 𝛼 = ± .
√5

Írjuk fel a félszögek szögfüggvényeit a következőképpen:

𝛼 𝛼 1 + cos 𝛼 1 − cos 𝛼
𝑐𝑜𝑠 2 2 − 𝑠𝑖𝑛2 2 = − = cos 𝛼.
2 2

2
Tekintsük először azt az esetet, amikor cos 𝛼 = .
√5

Írjuk fel a trigonometrikus Pitagorasz - tétel segítségével a következőket:

𝛼 2 𝛼 2 + √5
2 ∙ 𝑐𝑜𝑠 2 −1= → cos 2 = ±√ 2 ∙
2 √5 √5

𝛼 2 𝛼 √5 − 2
1 − 2 ∙ 𝑠𝑖𝑛2 = → sin 2 = ±√ 2 ∙
2 √5 √5

𝛼 𝛼
Ezekből számítsuk ki a 𝑡𝑔 és 𝑐𝑡𝑔 értékeit:
2 2

√5 −2
𝛼 ±√ √5 − 2 𝛼 1 2 + √5
2 ∙ √5
𝑡𝑔 = = ±√2 + → 𝑐𝑡𝑔 = = ±√
2 2 + √5 √5 2 √5 − 2 √5 − 2
±√ ±√
2 ∙ √5 2 + √5

2
Tekintsük most azt az esetet, amikor cos 𝛼 = − .
√5

Írjuk fel a trigonometrikus Pitagorasz - tétel segítségével a következőket:

𝛼 2 𝛼 √5 − 2
2 ∙ 𝑐𝑜𝑠 2 −1=− → cos 2 = ±√ 2 ∙
2 √5 √5

𝛼 2 𝛼 2 + √5
1 − 2 ∙ 𝑠𝑖𝑛2 =− → sin 2 = ±√ 2 ∙
2 √5 √5

𝛼 𝛼
Ezekből számítsuk ki a 𝑡𝑔 és 𝑐𝑡𝑔 értékeit:
2 2

2 + √5
𝛼 ±√ 2 + √5 𝛼 1 √5 − 2
2 ∙ √5
𝑡𝑔 = = ±√ → 𝑐𝑡𝑔 = = ±√2 +
2 √5 − 2 √5 − 2 2 2 + √5 √5
±√ ±√
2 ∙ √5 √5 − 2

Ezek alapján a feladatnak összesen 8 különböző megoldása van.

27