Emelt Szint Esszemegoldas 2017 2021

ÉRETTSÉGI FELADATBANK TÖRTÉNELEMBŐL
2017-2021
Emelt szintű esszék megoldásai
Az oktatas.hu oldalon levő feladatok alapján szerkesztette:
Galsi Erika, Gianone András, Nyitrainé Jurácsik Antónia
Katolikus Pedagógiai Intézet

2021
1. Az ókor és kultúrája – emelt szintű érettségi esszék megoldásai
2020. május (I): Kereszténység a 4. században (rövid)

Szempontok Műveletek, tartalmak Pont
Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a kereszténység államvallássá válását és annak 0–2
hátterét mutatja be a Kr. u. 4. században.
T Rögzíti a milánói ediktum (313) évszámát vagy az államvallássá válás
Tájékozódás idejét (4. sz. vége), és rögzít egy térbeli elemet a témával kapcsolatban (pl.
térben és időben Palesztinában alakult ki a keresztény vallás, kezdetben főként a birodalom 0–2
keleti részeiben terjedt el, főként a városokban terjedt gyorsan).
Kommunikáció, K1 Szakszerűen használja a következő általános és konkrét történelmi 0–2

a szaknyelv fogalmakat: pl. államvallás, egyház, zsinat, hitelv.
alkalmazása
K2 A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz 0–2
nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát.
F1 Rögzít egy lényeges tényt a képekkel kapcsolatban (pl. a 4. század előtt
a keresztények katakombákba kényszerültek, a 4. századtól kezdve épültek
bazilikák), és tesz egy érdemi megállapítást ezzel kapcsolatban (pl. az 0–3
Ismeretszerzés, a üldözések megszűnése tette lehetővé a templomépítést; a bazilikák a római
források kori csarnokok mintájára épültek).
használata
F2 Rögzíti a forrás egy lényegi elemét (pl. a niceai zsinaton vita zajlott a
különböző irányzatok között; a császár közvetítő szerepet töltött be; a
birodalom mindkét részéről érkeztek papok), és megállapítja, hogy 0–3
egységesítették a hitelveket / elfogadták a Szentháromság tanát.
E1 Rögzíti, hogy Nagy Konstantin a milánói ediktumban engedélyezte a

keresztény vallás gyakorlását, és tesz egy érdemi megállapítást erre
Eseményeket vonatkozóan (pl. ezzel véget vetett a keresztény- üldözésnek; egy 0–3
alakító tényezők látomásra hivatkozott; saját hatalmának megerősítésére törekedett azzal,
feltárása, kritikai hogy maga mellé állította a keresztényeket; ezután indulhatott meg az
és probléma- egyházszervezet kiépülése).
központú
gondolkodás
E2 Rögzíti, hogy Theodosius császár államvallássá tette a kereszténységet,
és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. üldözni kezdte a
pogányokat; betiltotta a pogány szertartásokat / intézményeket; birodalma 0–3
egységének fenntartását próbálta biztosítani).
Ugyanaz a válasz nem fogadható el két külön tartalmi elem (forráshasználat, eseményeket alakító
tényezők) pontozásánál is.
A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM 20
ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM 10
2
2. A középkor – emelt szintű érettségi esszék megoldásai
2017. május: Középkori jobbágyság (rövid)

Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a jobbágyság jogait és kötelességeit, feladatait mutatja be.
A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel. 0–2
Tájékozódás T Tesz egy utalást a tárgyalt jelenségek időbeliségére (pl. kialakulása a kora
térben és időben középkorban, jellemző az érett középkorban, fennmarad a kora újkorig / egyes
térségekben a 19. századig, a középkor hagyományos időhatárai 476–1492) és 0–2
térbeliségére (pl. elsősorban Nyugat-Európára jellemző, Közép-Európában is
megjelenik).
Kommunikáció, K1 Szakszerűen használja a következő általános és konkrét történelmi fogalmakat: 0–2
a szaknyelv pl. jobbágy, robot, majorság, uradalom.
alkalmazása K2 A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem
tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. 0–2
Ismeretszerzés, F1 Rögzíti az oklevélminta egy lényegi elemét (pl. a használatért cserébe tartozott
a források szolgáltatásokkal, földjéről – kötelességszegés esetén – akár el is űzhették / el is
használata költözhetett, a földesúr ezen felül védelmet is ígért neki), és megállapítja, hogy a 0–3
jobbágy használatra kapta földjét a birtokostól.
F2 Rögzíti az ábra alapján az uradalom alkotórészeit (telkek, majorság, közös

használatú területek), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a
jobbágytelek a belső kertből / házhelyből és a szántókból állt, a szántók a dűlőkben 0–3
helyezkedtek el, nyomásos gazdálkodás folyt, a szántóföldi parcellákat sorsolták, a
jobbágyok a saját szántón kívül a majorságot is megművelték).
Eseményeket E1 Rögzíti, hogy a jobbágy földesurának termény- és munkajáradékkal (robottal)

alakító tényezők tartozott, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a terményjáradékot
feltárása, kritikai a saját telken termett termény arányában fizette, Magyarországon ez volt a
és problémaköz- kilenced, a terményjáradékot később felváltotta a pénzadó, a robotot a telekméret 0–3
pontú arányában teljesítette, a robotot saját eszközökkel / állatokkal teljesítette, a
gondolkodás robotban a majorságot művelték meg).
E2 Rögzít egy lényeges tényt a jobbágy jogállásával kapcsolatban (pl. a jobbágyság

személyi függést is jelentett, a földesúr bíráskodhatott is jobbágya felett, a jobbágy
örökíthette földhasználati jogát), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz
(pl. a jobbágyok további szolgáltatásokkal – pl. fuvarozás, ajándék – is tartozhattak, 0–3
a jobbágyság eltérő helyzetű társadalmi csoportokból alakult ki, a földesúr
engedélye szükséges volt bizonyos gazdasági tevékenységekhez / magánéleti
eseményekhez, a jobbágyi állapot / kötelességek is öröklődtek).
Ugyanaz a válasz nem fogadható el két külön tartalmi elem (forráshasználat, eseményeket alakító tényezők)
pontozásánál is.
A FELADATBAN ELÉRHETŐ VIZSGAPONT 10
3
2017. május (I): Középkori céhek

A vizsgázó alapvetően a céhekben zajló szakképzést mutatja be. A válasz a
Feladatmegértés források felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel (pl. a céhes 0–2
mesterségeket inasként lehetett kitanulni, a mesterség elsajátításáról pedig a
mesterremek elkészítése tanúskodott).
Tájékozódás T Válaszából kiderül, hogy a céhek az érett középkorban (az ezredforduló után)
térben és időben jelentek meg (Nyugat- és Közép-)Európában (és még az újkorban is 0–2
fennmaradtak).
Kommunikáció, K1 Szakszerűen használja a következő általános és konkrét történelmi fogalmakat: 0–2
a szaknyelv pl. céh, város, mester, ipar.
F1 Rögzíti a debreceni ötvös céh szabályzatának lényegét (pl. komoly
mesterremek elkészítését várták el), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást
tesz (pl. ez bizonyította, hogy az illető elsajátította a szakma minden fogását; ez 0–3
Ismeretszerzés, a biztosította a céhekben folyó munka magas minőségét).
források
használata F2 Rögzíti az inasszerződés lényegét (pl. hosszú évekre szóló elköteleződést
jelent, még gyerekkorban válik valaki inassá, az inasévekért fizetni kell), és ezzel
kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a szakképzés a gyakorlatban, egy 0–3
mester műhelyében történt; az inas a háztartás tagjává vált, a munkafolyamat
valamennyi lépését el kellett sajátítani).
E1 Meghatározza a céh fogalmát (pl. azonos szakmát űző iparosok érdekvédelmi
szervezete), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a céhek
Eseményeket városonként szerveződtek, a céhek száma növekedett a specializációval, célja a 0–3
alakító tényezők verseny korlátozása volt, nem volt jellemző a munkamegosztás, általában magas
feltárása, kritikai minőségű termékeket állítottak elő).
és problémaköz-
pontú E2 Rögzíti a mesterré válás valamely – a forrásokban nem szereplő – feltételét (pl.
gondolkodás mesterség megvásárlása, önálló műhely nyitása, beházasodás a mester családjába,
öröklés, lakoma tartása, vándorút), és megállapítja, hogy a céhek a szűk 0–3
felvevőpiac / a megélhetés biztosítása érdekében korlátozták a mesterek számát.
pontozásánál is.
4
2018. május (I) Iszlám vallás (rövid)

A vizsgázó alapvetően Mohamed szerepét mutatja be az iszlám kialakulásában. A
Feladatmegértés válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel. 0–2
Tájékozódás T Rögzíti, hogy az iszlám a VII. században keletkezett / a muzulmán időszámítása 0–2
térben és időben kezdete 622, és a vallás szent helye Mekka.
Kommunikáció, a K1 Szakszerűen használja a következő általános és konkrét történelmi fogalmakat: 0–2
szaknyelv pl. keresztény, zsidó, próféta, Korán.
alkalmazása K2 A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem 0–2
tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát.
F1 Rögzít egy lényeges tényt az első kép alapján (pl. Mohamedhez köthető a Kába-
kő tisztelete; a Kába-követ már az iszlám előtt is tisztelték), és ezzel kapcsolatban
lényegi megállapítást tesz (pl. Mohamed / az iszlám átvette az arab törzsi vallás 0–3
egyes elemeit; Mohamed rendelte el a mekkai zarándoklatot / a mekkai zarándoklat
iszlám vallási előírás).
Ismeretszerzés, a
források
használata F2 Rögzít egy lényeges tényt a második kép alapján (pl. együtt ábrázolják Jézust és
Mohamedet / ószövetségi és újszövetségi alakokat / zsidó, keresztény és muzulmán
vallási vezetőket), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. Mohamed
ismerte a zsidó és keresztény vallás tanításait; az iszlám gyökerei a zsidó és 0–3
keresztény vallásig nyúlnak vissza; az iszlám elismeri a zsidó és keresztény
prófétákat; Mohamedet tartják az utolsó prófétának; az iszlám magát a zsidó és
keresztény vallás betetőzésének tartja).
E1 Rögzít egy tényt Mohamed életével / az iszlám megalapításával kapcsolatban

(pl. Mohamed kereskedő volt; látomások hatására kezdett tanítani; elítélte a túlzott
vagyont; egységet hirdetett; Mekkában kezdett működni), és ezzel kapcsolatban
Eseményeket lényegi megállapítást tesz (pl. utazásai során ismerkedett meg az egyistenhívő 0–3
alakító tényezők vallásokkal; tanításait követői jegyezték le; kezdetben a szegények támogatták;
feltárása, kritikai felülemelkedett a törzsi ellentéteken; Medinába kellett menekülnie).
és probléma-
központú E2 Rögzít egy lényeges tényt a Koránnal kapcsolatban (pl. az iszlám szent könyve;
gondolkodás egy angyal nyújtotta át Mohamednek a kinyilatkoztatást; a Koránt Isten / Allah
szavának tartják; Mohamed prófétaként Isten akaratát közvetíti), és ezzel 0–3
kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. ez tartalmazza az ún. öt pillért; ez az
iszlám jog alapja) vagy megnevez / ismertet az öt pillér közül további kettőt.
pontozásánál is.
5
2019.május (I): Oszmán birodalom (rövid)

Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően az oszmán szultán jövedelmeit mutatja be. A válasz a
források felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel. 0–2
T Rögzíti, hogy a tárgyalt időszak a földrajzi felfedezések / a magyarországi
Tájékozódás hódítások / az Oszmán Birodalom fénykorának időszaka, és rögzíti a téma egy
térben és időben térbeli elemét (pl. Konstantinápoly / Isztambul a főváros, Kis-Ázsia – és a 0–2
Balkán – a törzsterület, Földközi-tenger keleti medencéje).
K1 Szakszerűen használja a következő általános és konkrét történelmi

Kommunikáció, a fogalmakat: pl. levantei kereskedelem, szultán, adó, földbirtok. 0–2
szaknyelv
alkalmazása K2Akifejtésmondatokbóláll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem
F1 Rögzíti, hogy a keresztényektől – és a zsidóktól – fejadó fizetését várták el,
és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. ezért cserébe védelmet /
vallási türelmet élveztek; az iszlám a saját elődjének tekintette a kereszténységet 0–3
/ zsidó vallást; az állam nem volt érdekelt az iszlámra való áttérésben, ez
Ismeretszerzés, a ösztönözte a hódítást).
források
használata F2 Rögzíti a forrás lényegét (pl. a szultáni parancsokat hamisították; jelentős
volt a korrupció), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a jelenség
oka lehetett az érdektelenség / kiszolgáltatottság / despotikus függés; a jelenség 0–3
következménye az állami bevételek csökkenése / a gazdaság hanyatlása volt; a
hódítások lelassulásával csökkent az adományozható szolgálati birtokok száma).
E1 Rögzíti, hogy a szultán jelentős kincstári (hász / khász) birtokokkal
rendelkezett, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. az Oszmán
Eseményeket Birodalomban elvben minden föld tulajdonosa a szultán / kalifa volt; a többi 0–3
alakító tényezők birtokot szolgálati birtokként osztották ki; a legértékesebb területek / népesebb
feltárása, kritikai városok váltak hász birtokká; a birodalom fejlett adónyilvántartással
és probléma- rendelkezett).
központú E2 Rögzíti, hogy a levantei kereskedelemből is származott jövedelme a
gondolkodás szultánnak, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. különösen a
Közel-Kelet meghódítása után; Konstantinápoly / Isztambul volt az egyik fő 0–3
csomópontja; a levantei kereskedelem a XVI. században hanyatlásnak indult).
6
2019. október: Keleti kereszténység (rövid)

Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a keleti kereszténység sajátosságait mutatja be. A
válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel. 0–2
T Rögzíti, hogy a nagy egyházszakadásra 1054-ben került sor, és rögzíti a

Tájékozódás téma egy térbeli elemét (pl. Konstantinápoly a szellemi központ; a nyugati
térben és időben és a keleti kereszténység elterjedése részben megfelel a Római Birodalom 0–2
két felének; a Balkánon / Kelet- Európában terjedt a keleti kereszténység).

a szaknyelv fogalmakat: pl. keresztény, ortodox, szerzetes, kolostor.
alkalmazása K2 A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz 0–2
F1 Rögzíti, hogy a keleti kereszténység több önálló egyházból /
pátriárkátusból áll, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl.
csak első az egyenlők között / szellemi vezető a konstantinápolyi pátriárka; 0–3
kezdettől fogva több pátriárkátus létezett; nyelvi / állami / nemzeti alapon
Ismeretszerzés, a jöttek létre új pátriárkátusok).
források
F2 Rögzíti az ábra lényegét (pl. a keleti kereszténységben minden kolostor
használata
közvetlenül a pátriárka alá tartozik; egy szerzetesrend létezik / nincsenek
– a nyugatiakhoz hasonlóan szervezett – szerzetesrendek), és ezzel
kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a szerzetesi életforma sokkal 0–3
inkább a világtól elforduló; kisebb az oktatás / betegápolás szerepe; csak a
szerzetesekre vonatkozik a nőtlenség fogadalma; gyakran a szerzetesek
közül kerülnek ki a püspökök).
E1 Rögzíti, hogy a keleti egyházakban nagy volt az állam befolyása, és
ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a bizánci / keletrómai
Eseményeket császár befolyásolta a pátriárkát; kezdetben egybeesett a birodalom és az 0–3
alakító tényezők egyház; a keleti kereszténységet felvevő államok ezért alakítottak önálló
feltárása, kritikai pátriárkátusokat / autokefál egyházakat; a legfőbb világi és egyházi
és probléma- hatalom egy személyben való egyesítése a cezaropapizmus).
központú
gondolkodás E2 Rögzíti, hogy a keleti kereszténységben az egyházi nyelv a görög / szláv
/ helyi nyelv, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a görög
volt a Római Birodalom keleti felének a nyelve; az Újszövetség görögül 0–3
íródott; a térítés miatt vezették be az egyházi szláv nyelvet; a nemzeti
egyházaknak saját nyelvük van).
7
2020. október: A francia rendi állam (rövid)

Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a rendi gyűlés összehívásának körülményeit és a
rendi gyűlés működését mutatja be Franciaországban. Válaszában kitér a 0–2
királyi hatalom helyzetének alakulására is. A válasz a források
felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel.
T Rögzíti, hogy a bemutatott eseményekre a 14. század elején került sor /
Tájékozódás az első rendi gyűlést 1302-ben hívták össze, és rögzíti a téma valamelyik
térben és időben térbeli összetevőjét (pl. Párizsban tartották az általános rendi gyűléseket, 0–2
Avignonba került át a pápák székhelye, a francia király hatalma nem terjedt
ki az ország teljes területére, az angol királyok is rendelkeztek
franciaországi birtokokkal).
a szaknyelv fogalmakat: pl. adó, kiváltság, rendi gyűlés, rendi monarchia
F1 Rögzíti, hogy IV. Fülöp / Franciaország sikertelen kísérletet tett
Flandria meghódítására; a franciák vereséget szenvedtek / a flamand
városok seregei győztek a courtrai-i csatában, és ezzel kapcsolatban lényegi 0–3
megállapítást tesz (pl. Flandria fejlett posztóiparral rendelkezett; a háború
Ismeretszerzés, a kimerítette a kincstárat; a vereség nyomán IV. Fülöp meg akarta adóztatni
források az egyházat / fogságba vetette a pápát).
használata F2 Rögzíti a szöveg valamely lényegi elemét (pl. a hűbéri széttagoltság
felszámolásának eszköze a központosítás; a rendek jogköreit a király
eltűrte; a király hatalmi túlsúlyt épít ki a rendekkel szemben), és ezzel
kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a rendi gyűlés korlátozta a 0–3
király hatalmát; a hatalom megosztásával megvalósult a rendi monarchia; a
rendi gyűlés fő jogköre az adók és a hadsereg megszavazása volt; a
megemelt adókat a jobbágyok fizették).
E1 Rögzíti, hogy Franciaországban három rend – papság, nemesség,
polgárság – alakult ki, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl.
Eseményeket meghatározza a rend fogalmát; a társadalom zöme – jobbágyparasztság, 0–3
alakító tényezők városi plebejusok – nem alkot rendet; megnevez legalább két rendi
feltárása, kritikai kiváltságot: személyi szabadság, tulajdonjog, önálló igazságszolgáltatás,
és probléma- adózási kiváltság, politikai részvétel, a rendek beleszóltak az adókivetésbe
központú és hadsereg felállításába).
gondolkodás E2 Rögzít egy tényt a francia rendi gyűlés működésére vonatkozóan (pl. a
francia rendi gyűlés egykamarás; a rendek külön üléseztek; rendenként
szavaztak; a főpapság és főnemesség személyesen, míg az alsópapság, 0–3
köznemesség és polgárság követek útján vett részt), és ezzel kapcsolatban
lényegi megállapítást tesz (pl. a polgárság nehezen tudta érvényesíteni az
akaratát; az egyházi hierarchia / hűbériség miatt a főrendek akarata
érvényesült; az uralkodók a főrendek megnyerésére törekedtek; a rendiség
enyhítette a belső konfliktusokat; a rendi gyűlés fő jogköre az adók és a
hadsereg megszavazása volt; az adókat a jobbágyok fizették).
8
2021. május: A középkori egyetemek (rövid)

Feladatmegértés A vizsgázó a középkori egyetemek kialakulását és működését mutatja be
Európában. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket 0–2
tár fel.
T Rögzíti a téma egy időbeli elemét (pl. az első egyetemek a 11–12.
században alakultak meg, az érett középkorban jöttek létre, Közép-
Tájékozódás Európában a 14. században jöttek létre az első egyetemek), és rögzíti a téma
térben és időben valamelyik térbeli összetevőjét (pl. Nyugat-Európában / Itáliában 0–2
alakultak ki elsőként, sokkal több egyetem volt Nyugaton, mint Közép- és
Észak-Európában, említ legalább két híres egyetemet, Magyarországon a
pécsi egyetem volt az első, Prága volt Közép-Európa első állandó
egyeteme).
Kommunikáció, K1 Szakszerűen használja a következő általános és konkrét történelmi

a szaknyelv fogalmakat: pl. egyetem, egyház, kar / fakultás, hét szabad művészet. 0–2
alkalmazása
F1 Rögzíti a forrás egy lényegi elemét (pl. egy oktatónak szigorú
feltételeknek kellett megfelelnie; az egyetemi szabályok megalkotásába a
diákoknak is volt beleszólásuk), és ezzel kapcsolatban lényegi
megállapítást tesz (pl. az egyetemek általában egyházi alapításúak voltak; 0–3
az egyetemek autonómiával / önkormányzattal rendelkeztek; az egyház
biztosította az egyetemek autonómiáját; tanárok és diákok is részt vettek
Ismeretszerzés, az egyetem irányításában).
a források
használata
F2 Rögzíti a táblázat valamely lényegi elemét (pl. számos országból
érkeztek diákok a párizsi egyetemre; a legtöbb külföldi diák a német
területekről érkezett; kis számban voltak közép-európai diákok is), és ezzel
kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. az oktatás latin nyelven folyt, 0–3
ezért mindegy volt a származás; a párizsi egyetem rangos egyetemnek
számított; a diákok származási helyek szerint / nációkba szerveződtek az
egyetemen; az egyetemi oktatás hatására egységes európai kultúra alakult
ki).
E1 Rögzít egy tényt az egyetemek felépítésével kapcsolatban (pl. az

egyetemek élén a rektor állt; az egyetemek fakultásokból / karokból épültek
Eseményeket fel), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. az egyetemek 0–3
alakító tényezők autonómiával / önkormányzattal rendelkeztek; a vezetőiket maguk
feltárása, kritikai választották; az egyetemek saját törvénykezéssel bírtak; a karok
és probléma- tudományterületek szerint szerveződtek; az oktatás latin nyelven folyt; a
központú tanárok nagy része klerikus / szerzetes volt).
gondolkodás
E2 Rögzít egy tényt az egyetemi oktatás tartalmával kapcsolatban (pl. a
hét szabad művészetre épült az oktatás; az egyetemen jogi, orvosi vagy
teológiai tanulmányokat lehetett folytatni; a teológiai képzés volt a 0–3
leghosszabb / legelismertebb; a tananyag alapját antik szerzők /
egyházatyák művei adták), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást
tesz (pl. az egyetemek már világi értelmiségi réteget is képeztek; a kikerülő
diákok általában magas állami / egyházi
9
hivatalokba kerültek; szükség volt jó szakemberekre az államok

igazgatásában; a teológia nézőpontja meghatározta a többi tudományt is;
az egyetemeken előadások és disputák zajlottak).
10
2021. május (I): Középkori jobbágyság (rövid)

A vizsgázó alapvetően a jobbágyság kialakulását és helyzetének fő
Feladatmegértés jellemzőit mutatja be. A válasz a források felhasználásával lényegi 0–2
összefüggéseket tár fel.
T Rögzíti, hogy a jobbágyság kialakulására Nyugat-Európában a
Tájékozódás középkor első századaiban / a kora középkorban került sor vagy utal 0–2
térben és időben arra, hogy Közép- és Kelet-Európában erre később került sor.

a szaknyelv fogalmakat: pl. jobbágy, majorság, robot, adó.
alkalmazása
K2 A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A
válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. 0–2
F1 Rögzíti a forrás egy lényegi elemét (pl. elszegényedett szabadok

vetették magukat alá a földbirtokosoknak, védelmet / megélhetési
lehetőséget kaptak, a kapott földért szolgáltatá- sokkal tartoztak), és
tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. megindult a szabad 0–3
Ismeretszerzés, a földművesek lesüllyedése, az elszegényedő szabadok nem tudták
források vállalni a katonáskodás terheit, a korszakban jellemzőek voltak az
használata éhínségek / kalandozó népek támadásai).
F2 Rögzíti a forrás lényegét (a jobbágyok adóval és robottal tartoztak

a földesúrnak), és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl.
a terményadót idővel felváltotta a pénzbeli adó, a robot a földesúri 0–3
majorságon végzett ingyenmunka volt, a szolgáltatások arányosak
voltak a telek méretével).
E1 Rögzíti, hogy colonusok / rabszolgák is beleolvadtak a
Eseményeket jobbágyságba, és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl.
alakító tényezők kialakult az egységes jobbágyság, helyzetük személyi függéssel is járt, 0–3
feltárása, kritikai a jobbágyság alkotta a középkori társadalom túlnyomó többségét /
és problémaköz- egyik fő rétegét).
pontú
E2 Rögzíti, hogy a jobbágy csak használója volt földjének / nem
gondolkodás
rendelkezett földtulajdonnal, és tesz egy érdemi megállapítást erre
vonatkozóan (pl. a földhasználtért cserébe tartozott szolgáltatásokkal, 0–3
a gazdálkodás az uradalmakban folyt, a földesúr megtilthatta a szabad
költözést / végrendelkezést).
11
3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora – emelt szintű esszék megoldásai
2017. május: Tatárjárás és újjáépítés (hosszú)

Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a tatárjárás menetét, a tatárok pusztítását és IV. Béla újjáépítő
intézkedéseit mutatja be. A válasz a forrás felhasználásával lényegi összefüggéseket tár 0–2
Tájékozódás fel.
T1 Rögzíti, hogy a tatárjárás 1241–42-ben volt, vagy megadja a muhi csata évszámát:
térben és időben 1241, és rögzíti IV. Béla uralkodásának évszámait (1235–1270). 0–2
T2 Rögzíti a téma legalább két földrajzi jellemzőjét (pl. tatár támadás irányai,
népességpusztulás elsősorban az Alföldön / keleti országrészben, folyóvölgyekben volt 0–2
jelentős, kun szállásterületek, román / szláv települések, megnevez tatárjárás után épült
Kommunikáció, várakat).
K1 Szakszerűen használja a következő általános fogalmakat: pl. tatár / mongol, 0–2
a szaknyelv földadomány, kővár, betelepítés.
alkalmazása K2 Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi szakkifejezéseket: pl. hospes, 0–2
báró, kunok, kiváltság.
K3 A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz
súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. 0–2
Ismeretszerzés, F1 Rögzíti a betelepülő etnikumok térbeli elhelyezkedését (pl. a kunok az Alföldre, román
a források / szláv bevándorlás folyt a peremterületekre, a németek a Szepességben és Erdélyben
használata települtek le), és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. a tatárok pusztítása
elsősorban a síkságokat és a folyóvölgyeket érintette, a népességpusztulás miatt került sor
a betelepítésekre, a betelepülők kiváltságokat – adómentesség, önkormányzat – kaptak, a 0–3
hospesek jogai képezték a városfejlődés alapját). vagy Rögzíti a bevándorló népcsoportok
mozgásának irányait, és megállapítja, hogy az elnéptelenedett középső és keleti területekre
nagyarányú vándorlás indult meg.
F2 Rögzíti a forrás egy lényegi elemét (pl. IV. Béla ösztönözte a tatárok elleni hatékony
védekezést szolgáló kővárak építését, a magánföldesúri várépítést helyezte előtérbe), és
tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. a várépítést és a bandériumok
kiállítását szabta a birtokadományok feltételéül, a király maga is várépítésbe kezdett, ez
elsősorban az ország védelmi képességének megerősítését szolgálta, a várépítések 0–3
erősítették a bárói hatalmat, lemondott a királyi birtokállomány helyreállításáról, a külső
fenyegetés a bárókkal való megegyezésre késztette).
F3 Rögzíti, hogy a hospesek szabadon választhatták bíráikat / vásártartási joggal
rendelkeztek, és tesz egy érdemi megállapítást ezzel kapcsolatosan (pl. a hospesek
kiváltságai képezték a magyar városfejlődés alapját, IV. Béla számos településnek adott 0–3
városi rangot és kiváltságokat, intézkedései a társadalmi viszonyok átalakulásának
felgyorsulásához vezettek, fallal körülvett városok épültek).
F4 Rögzíti a két forrás valamely lényegi elemét (pl. hagyományosan a király rossz 0–3
taktikáját / a szekérvár alkalmazását hibáztatták a vereségért, az új kutatások szerint
megfelelő volt a helyszín választása és a szekérvár felállítása, a szekérvár végül nem
váltotta be a hozzá fűzött reményeket), és ezzel kapcsolatosan megállapítja, hogy IV.
Béla választott taktikáját / hadvezéri képességeit a történészek különbözőképpen ítélik
meg.
Eseményeket E1 Rögzíti, hogy a muhi csata a tatárok győzelmével ért véget, és ezzel kapcsolatosan
alakító tényezők lényegi megállapítást tesz (pl. a magyar sereg jóval kisebb volt, IV. Béla el tudott 0–3
feltárása, menekülni, a magyarok között sokan a király vereségét kívánták, a vereség ellenére sem
kritikai és tört meg teljesen az ellenállás az országban, a csatában a tatárok harcmodora
problémaköz- érvényesült).
pontú
gondolkodás E2 Rögzít egy tényt a tatárjárás menetére vonatkozóan (pl. a tatárokról Julianus barát
hozott hírt, IV. Béla befogadta a tatárok elől menekülő kunokat, a Vereckei-hágónál 0–3
törtek be az országba, sikertelenül üldözték IV. Bélát, seregeik a Dunántúlra is
eljutottak), és tesz egy érdemi megállapítást ezzel kapcsolatosan (pl. IV. Bélának nem
sikerült külső segítséget szereznie a tatárok ellen, a kunok befogadása ürügy volt a
tatároknak a támadásra, a kunok konfliktusokba keveredtek a magyarokkal, nem tudott
belső egységet teremteni, a tatároknak csak néhány kővár tudott ellenállni, a tatárok
12
váratlanul kivonultak az országból).

E3 Rögzít egy tényt a tatárok pusztítására vonatkozóan (pl. a tatárok beszedték az
adókat és elvitték a termést, rabságba hurcolták az embereket, kifosztották a lakosságot, 0–3
elpusztították a városokat, a tatárjárás éhínséget okozott), és ezzel kapcsolatban lényegi
megállapítást tesz (pl. a magyarországi népesség aránya 20–50%-ot zuhant, az így kieső
munkaerőt pótolni kellett, IV. Béla újjáépítette az országot / a betelepítésekkel pótolta
a veszteségeket, a tatárjárás után a magyar etnikum mellett más népcsoportok is
megjelentek az országban).
E4 Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és alátámasztja elemzését.
0–3
pontozásánál is.
13
2018. május (I): Hunyadi Mátyás (hosszú)

Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően Mátyás uralkodói jövedelmeit ismerteti és elemzi.
A válasz lényegre törően mutatja be az uralkodói kiadásokat. Az elemzés feltárja 0–2
Mátyás jövedelmeinek kiemelkedő mivoltát.
A vizsgázó válaszában felhasználja, értelmezi a forrásokat, azokból lényeges
megállapításokat, következtetéseket fogalmaz meg.
Tájékozódás T1 Rögzíti, hogy Mátyás 1458–90 között uralkodott. 0–2
térben és időben T2 Rögzíti a téma valamely térbeli elemét (pl. uralkodói székhelyek Visegrádon és
Budán, jelentős végvárak pl. Nándorfehérvár, bányavidékek a Felvidéken, 0–2
sókitermelés Erdélyben, elsősorban nyugat-északnyugat irányú kereskedelem).
Kommunikáció, K1 Szakszerűen használja a következő általános történelmi fogalmakat: pl. király, 0–2
a szaknyelv regálé, birtok, adó.
alkalmazása K2 Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi fogalmakat: pl. rendkívüli
hadiadó, fekete sereg, Corvina, végvárrendszer / végvárvonal. 0–2
K3 A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem 0–2
Ismeretszerzés, F1 Rögzíti a kapuadó / füstpénz fizetésének módját (pl. telek és családszám alapján
a források fizették), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. egyben növelte a
használata kapuadó / füstpénz összegét; a változtatással növelte a bevételeit; egyben 0–3
megszüntette a korábbi mentességeket; ezt az adót a pénzverés fedezetére szedték / I.
Károly vezette be).
F2 Rögzíti, hogy a Hunyadi-család jelentős birtokokkal rendelkezett (az ország
délkeleti részén), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. Hunyadi János
a legjelentősebb báró / nagybirtokos volt; ehhez járultak még – a már csekélyebb 0–3
méretű – királyi birtokok; az ebből származó jövedelem mégsem volt jelentős; főleg
terményjövedelem származott belőle).
F3 Rögzíti, hogy Magyarország déli határán végvárak épültek, és ezzel kapcsolatban
lényegi megállapítást tesz (pl. a török veszély miatt volt rá szükség; kettős
végvárvonal alakult ki; ez váltotta fel / egészítette ki az ütközőállamok rendszerét; 0–3
Mátyás a végvárrendszer kiegészítésére törekedett).
F4 Rögzíti az ábra valamely lényegi elemét (pl. létrejött a kincstartóság; állandó
bírói fórumok létesültek; polgárok / jobbágyok is hivatalt szerezhettek), és ezzel
kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. Mátyás fizetett hivatalnokokat 0–3
alkalmazott; központosított hatalmának támaszai voltak ezek az intézmények).
Eseményeket E1 Rögzíti, hogy jövedelmeinek felét / jelentős részét a rendkívüli hadiadó adta, és
alakító tényezők ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. évente beszedte; a legjelentősebb0–3
feltárása, kritikai jobbágyi adó volt; a török fenyegetéssel indokolta beszedését).
és E2 Rögzíti, hogy állandó zsoldoshadsereget tartott fenn (fekete sereg), és ezzel
problémaközpontú kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. ezzel is erősítette központosított 0–3
gondolkodás hatalmát; nyugati hódításokra használta; modern szerkezetű / fegyverzetű hadsereg
volt).
E3 Rögzíti, hogy reneszánsz udvart tartott fenn, és ezzel kapcsolatban lényegi
megállapítást tesz (pl. palota építése Visegrádon / Budán; humanista tudósok
foglalkoztatása; feleségének / Beatrixnek a hatása; Corvina könyvtár létesítése; a 0–3
királyi udvar reprezentációs célokat is szolgált).
E4 Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és alátámasztja 0–3
elemzését.
pontozásánál is.
14
2018. október: I. (Szent) László (hosszú)

Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően az állami és társadalmi rend megszilárdulását, valamint a
magyar külpolitikát mutatja be 0–2
I. (Szent) László uralkodása idején. A válasz a források felhasználásával lényegi
Tájékozódás T1 Rögzíti, hogy I. László 1077–1095 között uralkodott. 0–2
térben és időben T2 Rögzíti a téma két térbeli elemét (pl. Horvátország meghódítása, új püspökségek / a 0–2
zágrábi püspökség alapítása, besenyők betörése keletről, peremvidékek benépesítése, I.
László sírja Váradon).
Kommunikáció, K1 Szakszerűen használja a következő általános történelmi fogalmakat: pl. szent, 0–2
a szaknyelv király, magántulajdon, törvény.
alkalmazása K2 Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi fogalmakat: pl. pogány, 0–2
keresztény, egyház, pápa.
K3Akifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz 0–2
súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát.
Ismeretszerzés, a F1 Rögzíti, hogy a korszakban népességmozgás zajlott a peremterületek felé, és ezzel 0–3
források kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a kialakuló földmagántulajdon / a földesúri
használata függés / a kiépülő keresztény egyház / a vármegyerendszer miatt menekültek; a
kóborlók rontották a közbiztonságot).
F2 Rögzíti a törvény tartalmát (pl. a papok csak egyszer nősülhettek – és azt is csak 0–3
ideiglenesen; nem volt jellemző / kötelező még a cölibátus), és ezzel kapcsolatban
lényegi megállapítást tesz (pl. a pápaság ekkoriban vezette be a cölibátust; László az
invesztitúraháborúban a pápát támogatta).
F3 Rögzíti a legendarészlet tartalmát (pl. István sírjának felnyitását csodák kísérték), és 0–3
ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. László szentté avattatta Istvánt –
valamint Imrét és Gellértet; a szentté avatások célja a királyi hatalom tekintélyének
növelése / a királyi hatalom legitimálása / amagyar katolikus egyház tekintélyének
megerősítése volt; László István politikáját kívánta folytatni).
F4 Rögzíti a képi ábrázolás lényegét (pl. Lászlót lovagias / hős uralkodónak ábrázolták; 0–3
a monda szerint megmentett egy elrabolt leányt), és ezzel kapcsolatban lényegi
megállapítást tesz (pl. László visszaverte a nomád / besenyő / kunbetöréseket).
Eseményeket E1 Rögzíti, hogy László – különös szigorral – védte a magántulajdont, és ezzel 0–3
alakító kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a közbiztonság a kóborlók miatt romlott
tényezők meg; a magán- tulajdon a megszilárduló új társadalmi rend alapja volt; az
feltárása, igazságszolgáltatásban szerepe volt az istenítéletnek).
kritikai és E2 Rögzíti, hogy László büntette a pogány szokások követését / előírta a keresztény 0–3
probléma- szokások betartását, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. még nem
központú zárult le az ország keresztény hitre térítése; a pogányság már kisebb fenyegetést jelentett
gondolkodás / enyhébb büntetéssel járt, mint a lopások; tiltotta a falvaknak a templomtól való
elköltözését is; szerzeteseket hívott országba; törvényekkel erősítette a keresztény
szokások betartását).
E3 Rögzíti, hogy László Horvátország királya (is) lett, és ezzel kapcsolatban lényegi 0–3
megállapítást tesz (pl. rokoni kapcsolatra hivatkozva foglalta el az országot; a két
országot ettől kezdve perszonálunió kötötte össze; az invesztitúraháború megnövelte
Magyarország külpolitikai mozgásterét; emiatt megromlott a viszonya a pápával).
E4 Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és 0–3
alátámasztja elemzését.
pontozásánál is.
15
2019. május: Hunyadi Mátyás (hosszú)

Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően Hunyadi Mátyás külpolitikáját, annak célkitűzéseit,
eszközeit és eredményeit mutatja be. A válasz a források felhasználásával 0–2
lényegi összefüggéseket tár fel.
Tájékozódás T1 Rögzíti, hogy Mátyás 1458–1490 között uralkodott. 0–2
térben és időben T2 Rögzíti Mátyás nyugati külpolitikájának egy térbeli elemét(pl. Bécs a 0–2
Habsburgok székvárosa; Morvaország / Szilézia elfoglalása, Beatrix Nápolyból
származik), és rögzíti Mátyás törökellenes külpolitikájának egy térbeli elemét
(pl. Bosznia ütközőállam, Jajca visszafoglalása, Szabács elfoglalása,
kenyérmezei csata).
Kommunikáció, K1 Szakszerűen használja a következő általános történelmi 0–2
a szaknyelv fogalmakat: pl. király, császár, szultán, pápa.
alkalmazása K2 Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi fogalmakat: pl. 0–2
végvár, fekete sereg, eretnek / huszita, dinasztia /örökös.
Ismeretszerzés, F1 Rögzíti, hogy az egyezmény alapján Mátyás törvényes fiúutód nélküli halála 0–3
a források esetén a Habsburgok / III. Frigyes örökölné a magyar trónt, és ezzel
használata kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a Habsburgok V. László örökségére
hivatkoztak; ezzel a Habsburgok elismerték Mátyás királyságát; a szerződés
értelmében a koronát is visszaadták).
F2 Rögzíti a térkép egy lényegi elemét (pl. Boszniát ketté- osztották; Mátyás 0–3
visszafoglalta Jajcát; Szendrőt / Galambócot elfoglalták a törökök; a déli határt
végvárak védték), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. ezzel
megszűntek az ütközőállamok; Mátyás alapvetően védekező / békepolitikát
folytatott a törökkel szemben; Mátyás a törökellenes háborúval a
trónra való alkalmasságát is bizonyította).
F3 Rögzíti a szöveg egy lényegi elemét (pl. a cseh háború az eretnekség 0–3
ürügyén indult; a császár és a pápa Csehország elleni háborúra bíztatta Mátyást;
Mátyás – egykori – apósa ellen készült háborúzni), és ezzel kapcsolatban
lényegi megállapítást tesz (pl. Mátyás célja a cseh királyi cím megszerzése volt;
Mátyás csak Morvaországot / Sziléziát tudta elfoglalni; a morvaországi /
sziléziai rendek királyukká választották Mátyást; a Cseh Királyságot a Jagellók
szerezték meg; a háború idején Podjebrád György már nem volt Mátyás apósa;
Mátyás a Prágából való szabadulása érdekében vette el Podjebrád Katalint).
F4 Rögzíti a szöveg egy lényegi elemét (pl. Mátyás az esküvőre külföldi 0–3
uralkodókat is meghívott; Mátyás pompás esküvőt szervezett), és ezzel
kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. Mátyás dinasztiát akart alapítani; a
házassággal is egyenrangúságát akarta bizonyítani; a pompa a hatalom
reprezentációja volt; Aragóniai / a Nápolyból származó Beatrixot vette
feleségül).
Eseményeket E1 Rögzíti, hogy Mátyás zsoldoshadsereggel rendelkezett, és ezzel 0–3
alakító tényezők kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. fedezetére állandósította a
rendkívüli hadiadót; a sereg fenntartása a bevételek jelentős részét
feltárása, kritikai
felemésztette; nagyon modern hadseregnek számított; magvát a huszita
és probléma- harcosok adták; továbbra is szükség volt a nemesi bandériumokra; a sereg
központú létszáma 9–15 ezer főre volt tehető; jelentős fegyvernemei a nehézlovasság, a
gondolkodás könnyűlovasság és a gyalogság voltak).
16
E2 Rögzíti, hogy Mátyás elfoglalta Bécset / Ausztriát, és ezzel kapcsolatban 0–3

lényegi megállapítást tesz (pl. kiújult a konfliktusa a Habsburgokkal; egyik fél
sem tartotta be a bécsújhelyi egyezményt; Mátyás a császári címre is
pályázhatott), vagy rögzít még egy lényeges tényt a törökellenes küzdelmekkel
kapcsolatban (pl. elfoglalta Szabács várát; Kenyérmezőnél – Kinizsi Pál –
legyőzte a betörő törököket; igyekezett Havasalföldet magyar függésben
tartani; a pápával / Velencével szövetkezett a török ellen; karban tartotta a
végvári vonalat), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. támadó
hadjáratokat csak ritkán indított; a fekete sereg is részt vett az ország
védelmében; a román fejedelemségek már a töröknek hódoltak; sikertelen volt
a törökellenes európai összefogás; Mátyás alapvetően védekező/ békepolitikát
folytatott a törökkel szemben; Mátyás megújítandó békét kötött a törökkel).
E3 Rögzíti, hogy Mátyás Corvin Jánost nevezte meg utódjaként, és ezzel 0–3
kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. Corvin János Mátyás házasságon
kívül született fia volt; Beatrixtől nem született gyereke; jelentős birtokokat és
méltóságokat juttatott Corvin Jánosnak; királlyá választása érdekében erősítette
meg a nádori hatalmat; királlyá választása / a dinasztiaalapítás végül nem
sikerült; Mátyás halála után a Jagellók kerültek Magyarország trónjára).

17
2019. október: Az Anjou-kor társadalma (hosszú)

Feladatmegértés A vizsgázó bemutatja az Anjou-kor társadalmának jellemzőit. Válaszában
kitér a hazai városfejlődésre is. A válasz a források felhasználásával 0–2
Tájékozódás T1 Rögzíti I. Lajos törvényeinek dátumát: 1351, és még egy a témához 0–2
térben és kapcsolódó esemény dátumát (pl. Árpád-ház kihalása: 1301, I. Károly
időben trónra lépése: 1301 / 1308 / 1310, I. Károly halála: 1342, I. Lajos trónra
lépése: 1342, I. Lajos halála: 1382).
T2 Rögzít egy térbeli elemet (pl. megnevez a korszakban kialakuló szabad 0–2
királyi városok közül legalább kettőt, az Anjouk székhelye Visegrád volt,
I. Lajos itáliai hadjáratai hozzájárultak az 1351-es törvények
megszületéséhez).
Kommunikáci K1 Szakszerűen használja a következő általános fogalmakat pl. király, 0–2
ó, a szaknyelv báró, köznemes, jobbágy.
alkalmazása K2 Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi 0–2
szakkifejezéseket pl. kapuadó, honorbirtok, familiaritás, szabad királyi
város.
Ismeretszerzé F1 Rögzíti a forrás egy lényegi elemét (pl. I. Károlynak meg kellett 0–3
s, a források küzdenie a trónjáért, jellemző volt a bárók hatalmaskodása), és ezzel
használata kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. új főnemesi / bárói csoport
felemelésével biztosította a hatalmát; ellenfeleit legyőzte; létrehozta a
honorbirtok rendszert, amivel biztosította a bárók hűségét; a
köznemességet a familiaritás kötötte a bárókhoz; a köznemesség nem tudta
hatékonyan képviselni magát a nemesi vármegyében).
F2 Rögzíti a forrás egy lényegi elemét (pl. a hospesek kiváltságokat / 0–3
vámmentességet kaptak), és ezzel kapcsolatban érdemi megállapítást tesz
(pl. a hospesek nyugati vándor- telepesek; felsorol még városi
kiváltságokat; az Anjouk alatt több szabad királyi város jött létre; a
városiasodás elmaradt Nyugat- Európától; a polgárság jelentős része német
származású / külföldi eredetű volt; I. Károly a polgárokra támaszkodott
egyes bárókkal / tartományurakkal szemben).
F3 Rögzíti a forrás egy lényegi elemét (pl. megerősítette az Aranybullát; a 0–3
király a bárók, főpapok és a nemesek kérésére cselekedett; a belső békét a
király kiváltságok és földek adományozásával biztosította), és ezzel
kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a háborúk miatti
elégedetlenség vezetett az Aranybulla megerősítéséhez; ez a nemesi jogok
megerősítését jelentette; a társadalom elitje honorbirtokokkal /
bandériumokkal rendelkezett; az Aranybulla is jogi egyenlőséget kívánt
biztosítani a köznemesség és az előkelők között; kezdett kialakulni
a rendiség).
F4 Rögzíti, hogy a nemesség jogilag egységessé vált, és ezzel kapcsolatban 0–3

érdemi megállapítást tesz (pl. a bárókra és a köznemességre az Aranybulla
kiváltságai egyaránt vonatkoztak; ez eredetileg a melléktartományokban
élő nemesség egyenjogúságát jelentette; ezt később a bárók és a
köznemesség egyen- jogúságaként értelmezték; a familiaritás rendszere
miatt a személyi függés megmaradt; a bárók politikai befolyása erősebb
maradt).
18
Eseményeket alakító E1 Rögzíti az ősiség törvényét, és ezzel kapcsolatban érdemi 0–3

tényezők feltárása, megállapítást tesz (pl. az örökölt nemesi birtok elidegeníthetetlenné
kritikai és probléma- vált; a törvény célja a köznemesi birtokállomány védelme / a királyra
központú háramló birtokok mennyiségének növelése).
gondolkodás E2 Rögzít egy tényt a jobbágyság gazdasági egységesülésével 0–3
kapcsolatban (pl. bevezették a kapuadót / kilencedet), és ezzel
kapcsolatban érdemi megállapítást tesz (pl. a kapuadót
jobbágytelkenként fizették a királynak; a kilenced egységesíti a
földesúrnak járó jobbágyi terheket; az egységes jobbágyság kialakult; a
kilenced oka a bárói birtokokra való jobbágyköltözés csökkentése).
E3 Rögzíti a városiasodás és a polgárság gyarapodásának tényét, és 0–3
ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. felsorolja / jellemzi a
várostípusokat; a bányavárosok száma gyarapodott;
I. Károly városfejlesztő politikát folytatott; a városiasodás elmaradt
Nyugat-Európától; a polgárság jelentős része német származású /
külföldi eredetű volt).
19
2020. május: I. László és Kálmán (hosszú)

A vizsgázó alapvetően Lászlónak és Kálmánnak az új rend megszilárdítására
Feladatmegértés irányuló intézkedéseit mutatja be. A válasz a források felhasználásával lényegi 0–2
Tájékozódás térben T1 Rögzíti, hogy László 1077–95, Kálmán pedig 1095–1116 között uralkodott. 0–2
és időben
T2 Rögzíti a téma egy térbeli elemét (pl. László temetkezési helye Várad volt, a 0–2
zágrábi püspökséget László alapította, a magyar egyház központja Esztergom,
perszonálunió jött létre Magyarország és Horvátország között).
K1 Szakszerűen használja a következő általános történelmi fogalmakat: pl. 0–2
Kommunikáció, a törvény, egyház, állam, magántulajdon.
szaknyelv K2 Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi fogalmakat: pl. király, 0–2
alkalmazása szent, keresztény, birtok.
F1 Rögzíti a forrás egy lényeges elemét (pl. László elrendelte a vasárnapi 0–3
Ismeretszerzés, a templomba járást; László tiltotta a pogány kultuszokat), és ezzel kapcsolatban
források lényegi megállapítást tesz (pl. a kereszténység még nem szilárdult meg az
használata országban; ezzel erősítette István törvényeit; korábban pogánylázadások törtek
ki).
F2 Rögzíti a forrás lényegét (pl. László szentté avattatta Istvánt, Imrét és 0–3
Gellértet), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. ezzel is meg akarta
erősíteni a kereszténység helyzetét az országban; ezzel az Árpád-ház tekintélyét is
növelte; helyi szentek körüli kultuszt akart kialakítani; ezzel a saját hatalmát
legitimálta
/ kötötte
F3 Rögzíti
István
a királyhoz).
forrás lényegét (pl. az istváni adományokat minden rokon 0–3
örökölhette, a későbbieket csak a fiúk; a kihalt családok birtokai a királyra
szálltak), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. ezzel a nyugati
öröklési rendet kívánta bevezetni; ez a magánbirtokok elterjedését mutatta; ezt
nevezik háramlási jognak).
F4 Rögzíti az ábra lényegét (pl. László és Kálmán új püspökségeket alapított), és 0–3
ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. ezzel folytatták az István által
megkezdett egyházszervezést; a keresztény egyház megszervezése hosszabb
folyamat volt; kiépült a káptalanok rendszere; a pogányság fokozatosan szorult
vissza; a királyi / egyházi hatalom már a peremvidékekre is kiterjedt).
Eseményeket E1 Rögzíti, hogy László és Kálmán megszilárdította – az István alapította – 0–3
alakító tényezők nyugati / európai mintájú / keresztény királyságot, és ezzel kapcsolatban lényegi
feltárása, kritikai megállapítást tesz (pl. ennek sorsa a trónviszályok miatt bizonytalan volt;
és pogánylázadások törtek ki; még nem szilárdult meg a vármegyerendszer /
problémaközpontú egyházszervezet / földbirtokrendszer).
gondolkodás
E2 Rögzíti, hogy László törvényeiben szigorúan védte a magántulajdont, és 0–3
ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. ennek oka vélhetően a
vándormozgalom volt; még nem szilárdult meg a vármegyerendszer / a
földbirtokrendszer).
E3 Rögzíti, hogy Kálmán enyhíti a lopások büntetését, és ezzel kapcsolatban 0–3
lényegi megállapítást tesz (pl. ennek oka vélhetően a vándormozgalom csitulása
volt; ekkorra már kezd megszilárdulni a vármegyerendszer / a
földbirtokrendszer)
elemzését.
pontozásánál is.
20
2020. május (I): Aranybulla (hosszú)

Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően az Aranybulla intézkedéseit, és az intézkedések
hátterét mutatja be. A válasz a források felhasználásával lényegi 0–2
Tájékozódás T1 Rögzíti az Aranybulla kiadásának dátumát (1222). 0–2
térben és időben T2 Rögzít egy térbeli elemet (pl. az Aranybullát Székesfehérváron adták 0–2
ki, II. András szentföldi hadjárata után került rá sor, utal a király hódító
hadjárataira).
Kommunikáció, K1 Szakszerűen használja a következő általános fogalmakat: pl. király, 0–2
a szaknyelv (királyi) vármegye, birtok, kiváltság.
szakkifejezéseket: pl. báró, köznemes, regálé, szerviens.
Ismeretszerzés, F1 Rögzíti a forrás egy lényegi elemét (pl. a birtok- adományozásokkal 0–3
a források a várnépek és udvarnokok / ispánok és várjobbágyok jogai sérültek; a
használata királyi várszervezet bomlásnak indult), és ezzel kapcsolatban lényegi
megállapítást tesz (pl. a trónharcok miatt / a haderő biztosítása miatt
került sor a föld- adományozásra; a királyi vármegye nemesi
vármegyévé kezdett átalakulni; a jogsérelmet szenvedett társadalmi
csoportok követelték az Aranybulla kiadását).
F2 Rögzíti a forrás egy lényegi elemét (pl. a tömeg célja a főurak 0–3
megfosztása hivataluktól és birtokaiktól; az Aranybulla célja a Szent
István király korabeli kiváltságok helyreállítása volt), és ezzel
kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a tömeg a szervienseket
jelentette; az elégedetlenség kiváltó oka volt, hogy
II. András feleségének, Gertrúd rokonainak / idegeneknek is juttatott
kiváltságokat; a birtokadományozások következtében a szerviensek
féltették a birtokaikat és korábbi szabadságukat; a főúri
hatalmaskodások eredményezték a felháborodást).
F3 Rögzíti a forrás egy lényegi elemét (pl. a szabad végrendelkezés 0–3

jogát – a leánynegyedet kivéve – a szerviensek számára; csak a
nemzetség kihalása – és végrendelet hiánya – esetén szálltak vissza
birtokaik a királyra; a szerviens váratlan halála esetén közeli rokonai
örökölnek), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. ezzel a
király megerősítette őket birtokaikban; a háramlás lassult / a király
nehezen tudta érvényesíteni).
F4 Rögzíti a forrás egy lényegi elemét (pl. a pénzrontást tiltotta; a pénz 0–3
minőségének javítását írta elő; tiltotta a zsidók és izmaeliták részvételét
a királyi jövedelmek kezelésében), és ezzel kapcsolatban érdemi
megállapítást tesz (pl. a pénzrontást II. András szentföldi hadjárata /
adósságai fedezésére használta; a regálék bérbeadásával az egyház és a
nemesség érdekeit is megsértette; nem keresztényeknek adta bérbe a
regálékat; később sem tartotta be az ígéreteit).
21
Eseményeket E1 Rögzít kettőt a szerviensek Aranybullában megjelenő – és a 0–3

alakító tényezők forrásokban nem szereplő – kiváltságai közül (pl. adómentesség, bírói
feltárása, kritikai ítélet nélkül nem voltak elítélhetők, csak az ország védelmére voltak
és probléma- kötelesek katonáskodni, nem voltak kötelesek a királyt elszállásolni), és
központú ezzel kapcsolatban érdemi megállapítást tesz (pl. a szerviensek a
gondolkodás birtokadományozások következtében bárói függésbe kerülhettek /
jobbágyi sorba süllyedhettek; aki nem hadakozott a szerviensek közül,
annak adót kellett fizetni; csak a király ítélkezhetett felettük / a
bárók hatalmaskodtak felettük; a királyi haderő jelentős részét a
szerviensek adták; külföldi hadjáratra a király pénzén mentek).
E2 Rögzíti az ellenállási záradék lényegét (pl. ha az uralkodók megsértik 0–3
az Aranybulla pontjait, akkor hűtlenség / felségárulás vétke nélkül a
bárók / a főpapok / a nemesek fellázadhatnak a király ellen), és ezzel
kapcsolatban érdemi megállapítást tesz (pl. ez a biztosíték az Aranybulla
betartására; ez a jog hasonlóságot mutat a nyugati / angol mintákkal;
kezdetben csak a bárókra / méltóságviselőkre vonatkozott; később az
egész nemesség rendelkezett ezzel a joggal; a királyok ennek ellenére
gyakran nem tartották be az Aranybullát).
E3 Rögzíti, hogy a szerviensek később a nemességbe olvadtak be / a 0–3
szerviensek és a nemesek jogilag egyenlővé váltak, és ezzel kapcsolatban
lényegi megállapítást tesz (pl. a várjobbágyok egy része is a nemességbe
olvadt be; a későbbiekben önálló igazságszolgáltatásra tettek szert; a
királyi vármegye helyén fokozatosan létrejött a nemesi vármegye; az
Aranybulla korában nemeseknek még a bárókat nevezték), vagy
megállapítja, hogy ezek a kiváltságok később sarkalatos nemesi jogokként
rögzültek.

22
4. Szellemi, társadalmi és politikai változások a kora újkorban (1492-1789) – emelt szintű esszék megoldásai
2017. október: Nemesfém beáramlása Európába (rövid)

Feladat- A vizsgázó alapvetően a nemesfém beáramlásának gazdasági hatásait és az európai
megértés munkamegosztás alakulását elemzi a XVI. században. A válasz a források 0–2
Tájékozódás T Rögzíti, hogy a nemesfém beáramlása Európába Amerika felfedezése (1492) után
térben és időben kezdődött, és utal arra, hogy a nyugat-, illetve a kelet-közép-európai gazdaság 0–2
fejlődése eltért egymástól.
Kommunikáció, K1 Szakszerűen használja a következő általános és konkrét történelmi fogalmakat:
a szaknyelv pl. gyarmat, világkereskedelem, kapitalizmus / tőkés gazdaság, manufaktúra. 0–2
F1 Rögzíti a grafikon egy lényegi elemét (pl. nőttek az árak, a mezőgazdasági árak
növekedése meghaladta az iparcikkekét), és tesz egy érdemi megállapítást ennek
hátterére vonatkozóan (pl. az árnövekedés fő oka a beáramló nemesfém /
árforradalom alakult ki, a nemesfém spanyol / amerikai gyarmatokról származott, az 0–3
élelmiszerhiány a század során nem enyhült, az élelmiszerhiányt a vetésforgó és az
új növények meghonosítása / az európai munkamegosztás oldotta meg, a magas
Ismeretszerzés, mezőgazdasági árak ösztönözték a mezőgazdasági termelést).
a források F2 Rögzíti a forrás valamely lényegi elemét (pl. Lengyelországnak / a lengyel
használata földesuraknak jelentős bevételük volt a gabonaexportból, holland kereskedők végezték
a lengyel gabonaexportot), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl.
Nyugat-Európában a növekvő városi lakosság élelmiszerigénye megnőtt, ezzel 0–3
összefüggésben a jobbágyokat röghöz kötötték / nőttek a jobbágyi terhek, Kelet-
Közép-Európában a feudális jelleg megmaradt, a Hanza- kereskedelem bővülését
eredményezte).
E1 Rögzíti, hogy (Nyugat-Európában) létrejöttek a manufaktúrák / kibontakozott a
tőkés gazdaság, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. bevezették a
munkamegosztást, a mező- gazdaságban felszabadult munkaerő bérmunkásként 0–3
Eseményeket áramlott az új típusú üzemekbe, olcsó tömegtermékek gyártását tették lehetővé, az
alakító tényezők olcsó ipari termékek iránt is fokozódott az igény) vagy megmagyarázza a tőkés
feltárása, kritikai gazdaság fogalmát.
és probléma- E2 Rögzíti (Nyugat-)Európa szerepét a világkereskedelemben (pl. a gyarmatosítás
központú innen indult ki, a világkereskedelmet Európa uralta, a nemesfém elosztása /
gondolkodás felhasználása itt történt, a Távol-Kelet elsősorban luxuscikket exportált Európába),
és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. leginkább iparcikkeket 0–3
exportáltak, nyersanyagokat importáltak, kialakult a kontinentális munka-
megosztás, a luxuscikkekért továbbra is nemesfémmel kellett fizetni, a nemesfém
révén minden kontinens között gazdasági kapcsolat alakult ki).
pontozásánál is.
23
2018. május: XIV. Lajos uralkodása (rövid)

Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően XIV. Lajos abszolutizmusát mutatja be. A válasz a források 0–2
Tájékozódás T Rögzíti, hogy a francia abszolutizmus kiépülése a XVII. (– XVIII.) századra
térben és tehető, vagy rögzíti XIV. Lajos uralkodási idejét (1643–1715), és rögzíti, hogy 0–2
időben Franciaország nagyhatalommá / az abszolutizmus mintaállamává vált.
K1 Szakszerűen használja a következő általános és konkrét történelmi fogalmakat:
Kommunikáci pl. abszolutizmus, király, rendek, református / protestáns / hugenotta. 0–2
ó, a szaknyelv K2 A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem
alkalmazása tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. 0–2
F1 Rögzíti a forrás alapján a megbízott / az intendáns feladatkörét (közigazgatás /
hadsereg / adószedés ellenőrzése egy tartományban), és ezzel kapcsolatban lényegi
megállapítást tesz (pl. a király személyétől függő hivatalnokokat nevezett ki; a
megbízottakkal / az intendánsokkal ellenőriztette a rendi intézményeket / 0–3
önkormányzatokat; ezzel egy a király akaratát végrehajtani képes hivatalszervezet
alakult ki; a hivatalok egy része megvásárolható volt).
Ismeretszerzé
F2 Rögzíti a rendelet lényegét (pl. IV. Henrik – meghatározott helyeken – szabad
s, a források
vallásgyakorlást biztosított a reformátusoknak / hugenottáknak / protestánsoknak;
használata
XIV. Lajos – a tömeges áttérésre hivatkozva – megszünteti a szabad
vallásgyakorlatot), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a vallási 0–3
egységet az állami egység / erős királyi hatalom előfeltételének tartották; a
reformáció összefonódott a rendi előjogok / tartományi különállás védelmével; a
reformátusok / hugenották egy része kivándorolt).
E1 Meghatározza az abszolutizmus fogalmát (pl. a rendek kiszorítása az állam
irányításából), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. az abszolutizmus
kialakítását a megnövekedett állami bevételek tették lehetővé; fő támasza a
hivatalnoki kar és a hadsereg volt; nem hívták össze a rendi gyűlést; a rendi 0–3
Eseményeket kiváltságok jó részét azonban fenntartották – pl. adómentesség, földtulajdon,
alakító tényezők katonatiszti pályák; az abszolutizmus ellen szerveződő rendi mozgalmat leverték).
feltárása,
kritikai és E2 Rögzíti az állandó / reguláris hadsereg létrehozását, és ezzel kapcsolatban
lényegi megállapítást tesz (pl. ez emésztette fel az állami jövedelmek zömét;
probléma-
központú megemlíti néhány jellemzőjét: pl. egyenruha, laktanya, tisztképzés; Franciaország
gondolkodás Európa legerősebb katonai hatalmává vált, vagy rögzíti, hogy XIV. Lajos Versailles- 0–3
ba helyezte székhelyét, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a palota
a hatalom reprezentációját szolgálta; a főnemességet az udvarhoz kötötte; a palota –
és kertje – barokk stílusban épült; a királyi palota mintaadóvá vált egész Európában;
az udvari pompához kapcsolódik a Napkirály kifejezés).
24
2018. október: Spanyol gyarmatosítás (rövid)

Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a spanyol gyarmatosítás céljait és kezdeti közvetlen
következményeit mutatja be. A válasz a források felhasználásával lényegi 0–2
T Rögzít egy lényeges dátumot vagy időszakot (pl. Amerika felfedezése:1492, a
Tájékozódás spanyol gyarmatosítás: XVI. század), és rögzíti, hogy a spanyol gyarmatok Közép- 0–2
térben és időben és Dél-Amerikában alakultak ki (pl. Mexikó / Azték Birodalom, Peru / Inka
Birodalom).
Kommunikáció, a K1 Szakszerűen használja a következő általános és konkrét történelmi fogalmakat:
szaknyelv pl. gyarmat, felfedezés / felfedező, nemesfém / ezüst, járvány. 0–2
F1 Rögzíti a szerződés tartalmát (pl. Portugália a világ keleti felére / Ázsiára tartott
igényt, Spanyolország pedig a nyugatira / Amerikára; Spanyolország és Portugália
felosztotta érdekszférákra a világot), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz 0–3
(pl. ennek a két országnak a hajósai fedezték fel az új kereskedelmi utakat; ez
Ismeretszerzés, a teremtette meg a jogi alapot az amerikai gyarmatosításra; a szerződés kizárta – volna
források – a többi országot a gyarmatosításból).
használata
F2 Rögzíti a mexikói népesség nagymértékű csökkenését (pl. több mint 90%-kal;
kb. 20millióról kb. 1 millióra), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl.
a népességpusztulás legfőbb okai a behurcolt járványok voltak; a harcok / a 0–3
kegyetlen bánásmód is pusztította az őslakosságot; később bizonyos területekre
afrikai rabszolgákat hurcoltak be / európai telepesek érkeztek).
E1 Rögzíti, hogy a spanyol gyarmatosítók elsődleges célja a nemesfémek
megszerzése volt, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. kirabolták a
Eseményeket meghódított államokat; ezüstbányákat üzemeltettek a gyarmatokon; Európát a 0–3
alakító tényezők korszakban „aranyéhség” / nemesfémhiány jellemezte; a nemesfém-behozatal
feltárása, kritikai Európában árforradalmat / inflációt okozott).
és probléma-
központú E2 Rögzíti a gyarmatosítás egy további lényeges célját vagy következményét (pl. a
gondolkodás katolikus vallás terjesztése; ültetvények létrehozása), és ezzel kapcsolatban lényegi
megállapítást tesz (pl. a korszak a reformáció / vallásháborúk / vallási megújulás 0–3
kora; a katolikus egyházszervezet kiépítése is a gyarmati uralmat erősítette); vagy
példákat hoz ültetvényes termékre / megmagyarázza az ültetvényfogalmát.
pontozásánál is.
25
2020. május: Az Egyesült Államok (rövid)

A vizsgázó alapvetően az Egyesült Államok szövetségi törvényhozását
Feladatmegértés mutatja be. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket 0–2
tár fel.
T Rögzíti a téma egy időbeli elemét (pl. a Függetlenségi nyilatkozat: 1776,
Tájékozódás a függetlenségi háború vége: 1783, az alkotmány létrejötte: 1787), és
térben és időben rögzíti a téma egy térbeli elemét (pl. Nagy-Britanniától szakadt el, 0–2
tizenhárom gyarmat egyesült, az atlanti partvidéken terült el, fővárosa
Washington).
Kommunikáció, fogalmakat: pl. felvilágosodás, hatalmi ágak (megosztása), alkotmány, 0–2
a szaknyelv törvényhozás.
F1 Rögzíti a szöveg lényegét (pl. az elnök – halasztó – vétóval élhet; akkor
emelkedik törvényerőre egy javaslat, ha az elnök aláírja), és ezzel
kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a hatalmi ágak kölcsönösen 0–3
ellenőrzik egymást; az elnöki vétó felülbírálásához valószínűleg kétpárti
Ismeretszerzés, a együttműködés kell; bevezették a fékek és ellensúlyok rendszerét).
források
használata
F2 Rögzíti a szöveg lényegét (pl. a Legfelsőbb Bíróság megsemmisítheti
az alkotmányellenes törvényeket), és ezzel kapcsolatban lényegi
megállapítást tesz (pl. a hatalmi ágak kölcsönösen ellenőrzik egymást; a 0–3
Legfelsőbb Bíróság alkotmány- bíróságként is működik; bevezették a
fékek és ellensúlyok rendszerét).
E1 Rögzíti, hogy az amerikai alkotmány a felvilágosodás szellemében

íródott, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. érvényesül a
népfelség elve; a hatalmi ágak el vannak választva / kölcsönösen ellenőrzik 0–3
Eseményeket egymást; a Kongresszust cenzusos /bővülő / a fehér férfiakra kiterjedő /
alakító tényezők tagállamonként szabályozott választójog alapján választják).
és probléma-
központú E2 Rögzíti, hogy a Kongresszus két kamarája a Képviselőház és a
Szenátus, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a
gondolkodás
képviselőket lakosságarányosan választják, a szenátorokból államonként
kettő van; ez a szerkezet az Egyesült Államok szövetségi állam mivoltából 0–3
következik; a törvényjavaslatokat mindkét kamarában el kell fogadni; a
képviselőket kettő, a szenátorokat hat évre választják; a Kongresszust
cenzusos / bővülő / a fehér férfiakra kiterjedő / tagállamonként
szabályozott választójog alapján választják).
26
5. Magyarország a kora újkorban (1490-1790) – emelt szintű esszék megoldásai
2017. október: Rákóczi-szabadságharc (hosszú)

Feladat- A vizsgázó alapvetően a szabadságharc katonai vereségét befolyásoló tényezőket, valamint
megértés a szatmári békét mutatja be és veti össze a Rákóczi-szabadságharc céljaival. A válasz a 0–2
források felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel.
Tájékozódá T1 Rögzíti, hogy a Rákóczi–szabadságharcra 1703–11 között került sor. 0–2
s térben és T2 Rögzíti a téma egy térbeli elemét (pl. a szabadságharc kiinduló területe Északkelet– 0–2
időben Magyarország / Kárpátalja / Hegyalja, Erdély diplomáciai jelentősége, Oroszország
lekötöttsége a Baltikumban, a spanyol örökség tartományai).
Kommuniká K1 Szakszerűen használja a következő általános történelmi fogalmakat: pl. béke, császár, 0–2
ció, a rendek, jobbágy.
szaknyelv K2 Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi fogalmakat: pl. kuruc, rendi 0–2
alkalmazása kiváltságok, protestáns, (rendi) országgyűlés.
K3 A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz 0–2
Ismeretszerz F1 Rögzíti, hogy Rákóczi elutasította a jobbágyok felszabadítását, és ezzel kapcsolatban 0–3
és, a források lényegi megállapítást tesz (pl. emiatt a jobbágyság egy része elfordult a szabadságharctól, a
használata szabadságharc alapvetően rendi mozgalom maradt, a jobbágykérdés a szabadságharc
folyamán visszatérő probléma maradt).
F2 Rögzíti, hogy az ónodi országgyűlésen a nemesi adózás / a közteherviselés 0–3
elrendelésével próbálták biztosítani a szabadságharc pénzügyi hátterét, és ezzel kapcsolatban
lényegi megállapítást tesz (pl. ez egy rendi kiváltság sérelmét jelentette, elidegenítette a
nemesség egy részét, az országgyűlésen erőszakot alkalmaztak, a szabadságharc állandó
pénzügyi gondokkal küzdött, a kibocsátott rézpénz inflálódott).
F3 Rögzít egy lényeges tényt a térkép alapján (pl. a Habsburgok részt vettek a spanyol 0–3
örökösödési háborúban, a Habsburgok fő ellenfele Franciaország volt), és ezzel
kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a Rákóczi-szabadságharc kimenetele a francia
sikerektől függött, a francia vereségek után a Rákóczi-szabadságharc katonailag elbukott).
F4 Rögzít egy lényeges tényt a szerződés alapján (pl. Rákóczi oroszbarát jelölt volt a 0–3
lengyel trónra, Rákóczi orosz támogatást akart szerezni a Habsburgok ellen), és ezzel
kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. Oroszország nem tudott tényleges segítséget
nyújtani, az orosz szövetség ügyében volt távol Rákóczi a fegyverletételkor).
Eseményeket E1 Rögzíti a kuruc hadsereg valamely lényegi jellemzőjét (pl. gerincét a vitézlő rend adta, 0–3
alakító főleg könnyűlovasokból állt, létszáma nagyon hullámzó volt, szervezete / felszerelése
tényezők elmaradt a nyugati seregekhez képest), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl.
feltárása, nem volt alkalmas nyílt csaták megnyerésére / várak megostromlására, alulmaradt a kisebb
kritikai és létszámú császári seregekkel szemben, fenntartása így is megoldhatatlan pénzügyi
probléma- nehézséget okozott).
központú E2 Rögzíti a béke egy főbb tartalmi elemét (pl. ígéret az országgyűlés összehívására, a rendi 0–3
gondolkodá kormányzás és a protestáns vallásgyakorlás szabadságának helyreállítása, az Újszerzeményi
s Bizottság megszüntetése), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. ezzel
helyreállt a rendi dualizmus, biztosította a birodalmon belüli rendi önállóságot, ezzel a
szabadságharcot kiváltó sérelmek részben orvosoltattak).
E3 Rögzít egy meg nem valósult követelést (pl. szabad királyválasztás, ellenállási záradék 0–3
helyreállítása), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a Habsburgok a
birodalmi egységet mindenáron fenn akarták tartani, az erőviszonyok a dinasztia javára
tolódtak el).
E4 Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és alátámasztja elemzését. 0–3
27
2018. május: Török–magyar együttélés (hosszú)

Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a török berendezkedés jellemző vonásait és a török–magyar
együttélés sajátosságait mutatja be. A válasz a források felhasználásával lényegi 0–2
Tájékozódás T1 Rögzíti az ország három részre szakadását / Buda elestét (1541). 0–2
térben és időben T2 Rögzít legalább két térbeli elemet (pl. a három országrész neve; török vilajetek 0–2
neve; Buda a magyarországi török terület központja; a török megszállás az ország
déli és középső területeire terjedt ki).
Kommunikáció, a K1 Szakszerűen használja a következő általános fogalmakat: pl. végvár, 0–2
szaknyelv közigazgatás / vármegye / vilajet, adó, vallás.
alkalmazása K2 Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi szakkifejezéseket: pl. 0–2
szultán, szpáhi, janicsár, iszlám.
F1 Rögzíti a térkép egy lényeges elemét (pl. Magyarország a török állam 0–3
határterülete volt; a török is végvárrendszert épített ki), és ezzel kapcsolatban
lényegi megállapítást tesz (pl. török katonaság állomásozott az országban; nagyon
sok pénzbe került a török végvárrendszer fenntartása; a határvidék megőrzését nem
fedezték a magyarországi bevételek; lényegében csak a várakban és a városokban
volt jelentősebb török / balkáni lakosság).
F2 Rögzíti a forrás egy lényegi elemét (a magyarok harádzsot / fejadót fizetnek a 0–3
szultánnak; kapuadót a szpáhinak; a budai és pesti lakók nem fizetnek kapuadót), és
ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. az adófizetőkről pontos
Ismeretszerzés, a kimutatások / defterek készültek; a török alkalmazkodott a magyar adórendszerhez;
források jellemző volt a kettős adóztatás rendszere; a jobbágyok viselték a portyák, háborúk
használata terheit is).
F3 Rögzíti a forrás egy lényegi elemét (pl. a béke ellenére is rendszeresek voltak a 0–3
felek között a katonai összecsapások; gyakori volt az emberkereskedelem; a béke
tiltotta az emberkereskedelmet), és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan
(pl. az állandó összecsapások a határ menti lakosság csökkenését eredményezték; a
katonák megfelelő ellátása akadozott; mindkét fél katonái jövedelmük
kiegészítéseként raboltak el embereket).
F4 Rögzíti a forrás valamelyik lényegi elemét (pl. a török meg- szállás ellenére 0–3
működtek a magyar hivatalok; a török nem erőltette a magyar lakosságra a saját
rendszerét), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. nem volt jellemző
az iszlámra való áttérés; a magyar nemesség a menekült vármegyéken keresztül
biztosította a jogfolytonosságot; a töröknek a határterületen a belső béke megőrzése
volt a legfontosabb; a hódoltsági jobbágyok érdekvédelmi szervezeteként
megalakultak a parasztvármegyék; a magyar nemesség révén néhol megvalósult
a kettős adóztatás rendszere).
E1 Rögzíti, hogy a törökök bevezették a saját közigazgatásukat (vilajet, szandzsák), 0–3
és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. a török vilajeteket /
tartományokat beglerbégek vezették; a törökök magyarországi vezetője a budai
pasa lett; a török támadások sikere növelte a vilajetek számát).
E2 Rögzít a török földbirtokviszonyokkal kapcsolatban egy lényeges tényt (pl. 0–3
minden föld a szultán tulajdona; a legjövedelmezőbb / legvédettebb földeket a
Eseményeket szultán saját kezelésbe vette; a szpáhiknak osztott birtokot; a földbirtokostól is
alakító tényezők függött az adók mértéke), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. az
feltárása, kritikai alföldi mezővárosok kerültek szultáni kézbe; a szpáhik birtokaikon
és probléma- rablógazdálkodást folytattak; a magyar nemesek elmenekültek a területről; a
központú szultáni földeken kisebb volt a lakosság adóterhe; az adók a kettős adóztatás miatt
gondolkodás magasabbak voltak a korábbiaknál).
28
E3 Rögzít egy tényt a török kultúra emlékeivel kapcsolatban (pl. török dzsámik, 0–3
minaretek, fürdők maradtak meg az országban; a török öltözködés hatott a magyar
viseletre; török jövevényszavakkal bővült a magyar nyelv; az étkezési kultúrára is
hatással voltak a török szokások), és ezzel kapcsolatban érdemi megállapítást tesz
(pl. az iszlám vallás nem terjedt el a magyarok körében; a török emlékek száma
viszonylag alacsony; a török hódítókkal tartózkodó volt a magyar lakosság; főként
a városokban hatott a török kultúra; felsorol két konkrét példát a török
jövevényszavak / ruhadarabok / ételek közül).

elemzését.
29
2019.május (I): Habsburg berendezkedés a XVI. sz. Magyarországon(hosszú)

Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a politikai berendezkedést és a török elleni védekezés
megszervezését mutatja be a XVI. századi Magyar Királyságban. Válaszában 0–2
rávilágít a vallási kérdés politikai szerepére is. A válasz a források
Tájékozódás T1 Rögzíti az ország három részre szakadását / Buda elestét (1541), és rögzít 0–2
térben és időben még egy időbeli elemet (pl. Eger várát a török nem tudta bevenni (1552); a
védelmi rendszer megszilárdítására Szigetvár eleste után(1566) / a drinápolyi
béke utáni időszak adott lehetőséget).
T2 Rögzít legalább két térbeli elemet (pl. a Magyar Királyság a Habsburg 0–2
Birodalom része volt / a Habsburgok uralma alatt áll; utal a végvárak /
főkapitányságok elhelyezkedésére; megnevezi a három országrészt; az
országgyűléseket Pozsonyban tartották).
Kommunikáció, a K1 Szakszerűen használja a következő általános fogalmakat: pl. udvar, 0–2
szaknyelv vármegye, védekezés, jobbágy.
országgyűlés, vitézlő rend, végvár, reformáció.
tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási
hibát.
Ismeretszerzés, a F1 Rögzíti a táblázat egy lényeges elemét (pl. a magyar szervek a gyakorlatban 0–3
források a birodalmi szervek alárendeltjei voltak; felsorolja a magyar kormányszékeket),
használata és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a Habsburgok abszolutista
törekvéseit mutatta; a létrehozott intézmények a Habsburgok irányítása alatt
álltak; a Helytartóság a királyt helyettesítő intézmény a nádor vezetésével; a
kancellária a közigazgatást irányította; a kamara a pénzügyekkel, uralkodói
jövedelmek kezelésével foglalkoztak; a magyar kormányszékek formálisan
önállóak voltak; az uralkodó a birodalom egységére törekedett).
F2 Rögzít egy tényt a törökök elleni védekezés pénzügyi hátterével kapcsolatban 0–3
a forrásrészletek alapján (pl. a Német- római Császárság rendjei és a többi
Habsburg-tartomány is részt vállalt a pénzügyi támogatásból; a Habsburgok
kiterjedt birodalmukra támaszkodva jelentős összegeket teremtettek elő a
védekezésre), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a
Habsburgoknak érdekében állt a török terjeszkedés feltartóztatása; Európában a
„kereszténység védőbástyájaként” tekintettek Magyarországra; a magyar
rendeket az udvarral való együttműködésre ösztönözte a pénzügyi támogatás;
a magyar rendek a bécsi udvar segítsége nélkül nem tudták volna fenntartani a
végvárakat).
F3 Rögzíti a forrás egy lényegi elemét (pl. a jobbágyok ingyenmunkájával 0–3

akarták megerősíteni a várakat), és ezzel kapcsolatban tesz egy érdemi
megállapítást (pl. a magyar rendek is lépéseket tettek a törökök elleni védekezés
érdekében; a török elleni védekezés terheivel a jobbágyokat sújtották / növelték
a
robotot).
30
F4 Rögzíti a forrás egy lényegi elemét (pl. évtizedekig nem választottak nádort; 0–3
az új nádort egy éven belül kellett megválasztania az országgyűlésnek), és ezzel
kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a király nem élt az országban/Bécs
volt a székhelye, akit az országban a nádor képviselt; a magyar rendeknek nem
volt közvetlen befolyásuk az uralkodóra; a török fenyegetés miatt mégis
rákényszerültek a hatalom- gyakorlásban a rendek szolgálataira is; a XVI. század
második felében többnyire egyházi személyek helytartóként kerültek a nádor
helyére).
Eseményeket E1 Rögzíti, hogy az ország kormányzati formája a rendi dualizmus / rendi 0–3
alakító tényezők monarchia volt, és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. az
országgyűlés és a vármegye rendi intézmények voltak; a végrehajtó hatalmat az
uralkodó gyakorolta; csak az országgyűlésnek volt joga az adókivetéshez és
és probléma- újoncállításhoz / az országgyűlés rendelkezett a királyválasztás jogával; a
központú vármegyének lehetősége volt megakadályozni az uralkodói rendeletek
gondolkodás végrehajtását; a törvény megszületéséhez az uralkodó szentesítésére
voltszükség).
E2 Rögzíti a török elleni védekezés megszervezésének – forrásokban nem 0–3
szereplő – egy lényegi elemét (pl. a török elleni védekezés érdekében
főkapitányságokat állítottak fel; új végvárrendszer épült ki), és ezzel
kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a főkapitányságok az Udvari
Haditanács felügyelet e alátartoztak; a várakban a vitézlő rend tagjai és idegen
zsoldosok szolgáltak; folyamatosan modernizálták a végvárakat).
E3 Rögzít egy tényt a reformáció politikai jelentőségével kapcsolatban (pl. a 0–3
magyar nemesség / társadalom jelentős része a református hitet vette fel; a
vitézlő rend is református volt), és ezzel kapcsolatban érdemi megállapítást tesz
(pl. ezzel is a katolikus Habsburgokkal való szembenállást fejezték ki; a török
fenyegetés miatt a Habsburgok nem tudták visszaszorítani a protestantizmust; a
protestantizmus összefonódott a rendi jogok védelmével).
31
2020. október: Mária Terézia reformjai (hosszú)

Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően Mária Terézia reformjait mutatja be, és elemzi, hogyan
alakult az uralkodónő kapcsolata a Magyar rendekkel. A válasz a források 0–2
Tájékozódás T1 Rögzíti Mária Terézia uralkodási évszámait (1740–1780). 0–2
térben és időben
T2 Rögzíti a téma egy térbeli elemét (pl. Magyarország a Habsburg Birodalom 0–2
része volt, az osztrák örökösödési háború a német-római császári trónért is
folyt, Magyarország fő külkereskedelmi partnerei az örökös tartományok
voltak, a nemzetiségek főként az ország peremterületén éltek, az
országgyűléseket Pozsonyban tartották).
Kommunikáció, a K1 Szakszerűen használja a következő általános fogalmakat: pl. országgyűlés, 0–2
szaknyelv adó / adómentesség, jobbágy, oktatás.
vámrendelet, úrbéri rendelet, Ratio Educationis, osztrák örökösödési háború /
felvilágosult abszolutizmus.
tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási
hibát.
Ismeretszerzés, a F1 Rögzíti a forrás egy lényegi elemét (pl. kirobbant az osztrák örökösödési 0–3
források háború; Mária Terézia segítséget kért a magyar rendektől; a magyar rendek
használata fegyverrel támogatták az uralkodónőt), és tesz egy érdemi megállapítást erre
vonatkozóan (pl. Mária Terézia a támogatás fejében megerősítette
Magyarország rendi önállóságát; kiszolgáltatott helyzete miatt együttműködésre
törekedett a rendekkel; eleinte fenntartotta az udvar és a rendek között létrejött
kompromisszumot; apja a Pragmatica Sanctióval igyekezett biztosítani Mária
Terézia örökösödési jogát).
F2 Rögzíti a forrás egy lényegi elemét (pl. Kaunitz a birodalom egésze 0–3
szempontjából károsnak ítélte a magyar rendi kiváltságokat / a magyar rendi
alkotmányt; arra bíztatta Mária Teréziát, hogy ne hívjon össze országgyűlést),
és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. felmerült a magyar
nemesek adómentességének megszüntetése; Mária Terézia uralkodása második
felében / 1765 után nem hívott össze országgyűlést; uralkodása utolsó időszakát
abszolutista törekvések jellemezték).
F3 Rögzíti, hogy Mária Terézia úrbéri rendelete meghatározta a jobbágytelek 0–3

méretét és a robot mértékét, és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan
(pl. ezt megelőzően országszerte összeírásokat készítettek; ennek előzménye az
volt, hogy a földesurak növelték a majorság méretét / a robot mértékét; egy
egész jobbágytelek birtokosa heti 1 nap igás vagy két nap kézi robottal
tartozott).
F4 Rögzíti, hogy Mária Terézia az oktatás minél szélesebb körű kiterjesztésére / 0–3
központi szabályozására törekedett, és tesz egy érdemi megállapítást erre
vonatkozóan (pl. állami feladatnak tekintette az oktatás megszervezését /
felügyeletét / az iskolatípusok, tantárgyak meghatározását; célja volt az
alattvalók képzettségének növelése; az elemi iskola elvégzése ennek ellenére
nem vált általánossá; ez a rendelete a felvilágosodás hatását mutatja).
Eseményeket E1 Rögzíti Mária Terézia vámrendeletének egy birodalmi vonatkozását (pl. 0–3
alakító tényezők fenntartotta a kettős / belső vámhatárt; a külső vámhatáron ipari védővámokat
vezetett be), és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. a belső
vámhatár fenntartására a magyar nemesség adómentessége ösztönözte; az ipari
és probléma- védővámok bevezetése Szilézia elvesztése / a porosz ipar megerősödése miatt
központú vált szükségessé; az uralkodónő merkantilista jellegű intézkedéseket hozott).
gondolkodás
32
E2 Rögzíti Mária Terézia vámrendeletének egy kifejezetten Magyarországot 0–3

érintő vonatkozását (pl. a belső vámhatáron alacsony vámok mellett lehetett
élelmiszert kivinni Magyarországról / iparcikkeket behozni Magyarországra), és
tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. a vámtételek
meghatározásával fenntartotta a birodalmon belüli munkamegosztást /
Magyarországnak a birodalom élelmiszerellátásában betöltött szerepét; a
kedvező kereskedelmi feltételek mezőgazdasági áruk termelésére ösztönözték a
Magyar nemeseket; a fejletlen magyar ipar nem tudta felvenni a versenyt az
örökös tartományok iparával).
E3 Rögzíti az úrbéri rendelet kiadásának célját (pl. Mária Terézia ezzel az 0–3
állami adóbevételeket védte; megakadályozta az állami adóbevételek
csökkenését; el akarta kerülni a jobbágyok elégedetlenségének növekedését), és
tesz egy érdemi megállapítást az uralkodónő és a nemesek kapcsolatának
megromlására vonatkozóan (pl. a nemesek nem fogadták el, hogy beavatkozott
a jobbágy–földesúr viszonyba; nem fogadták el törvénybe iktatását; a nemesek
tiltakozása miatt a továbbiakban rendeletekkel kormányzott).
33
2021. május: Magyarország népessége a 18. században (hosszú)

Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a Magyarország 18. századi népesedését alakító
folyamatokat és intézkedéseket mutatja be. A válasz a források 0–2
Tájékozódás T1 Rögzít egy, a korszakra vonatkozó lényeges évszámot (pl. karlócai 0–2
térben és időben békekötés: 1699, szatmári béke: 1711, III. Károly uralkodása: 1711–
1740, Mária Terézia uralkodása: 1740–1780,
II. József: 1780–1790), és megállapításai a 17–18. századra
vonatkoznak.
T2 Rögzíti, hogy Magyarország a korszakban a Habsburg Birodalom 0–2
része volt, és rögzít egy témával kapcsolatos további térbeli elemet (pl.
a betelepülők származási helye, a nemzetiségek által lakott területek, a
belső vándorlás irányai).
Kommunikáció, K1 Szakszerűen használja a következő általános történelmi fogalmakat: 0–2
a szaknyelv pl. király, törvény, népesség / népesedés, népsűrűség.
alkalmazása K2 Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi fogalmakat: 0–2
pl. belső vándorlás / migráció, nemzetiség / etnikum, betelepítés,
betelepülés.
Ismeretszerzés, F1 Rögzít egy lényegi elemet a forrás alapján (pl. a 16–17. században 0–3
a források Magyarország népessége stagnált / csökkent; a népesség a 18.
használata században növekedni kezdett), és ezzel kapcsolatban lényegi
megállapítást tesz (pl. a népességet jelentősen csökkentették / a
népesség növekedését gátolták a hosszú háborúk / a folytonos
portyázások / a járványok; a háborúk befejezése hozzájárult a népesség
növekedéséhez).
F2 Rögzíti, hogy a korábbi hódoltsági területeken jelentősen / 0–3
sokszorosára növekedett a hasznosított föld, és ezzel kapcsolatban
lényegi megállapítást tesz (pl. a hódoltság idején elnéptelenedett /
elmocsarasodott ez a terület / pusztásodás következett be; ez a
földművelő jobbágyok számának növekedése miatt történt; jobb
élelmezési lehetőségeket biztosított; hozzájárult a népesség
növekedéséhez; ismét megindult a természetes szaporodás).
F3 Rögzít egy lényegi elemet a forrásból (pl. a király – a rendek 0–3
egyetértésével – ideiglenes adómentességet ígért a betelepülők- nek; a
király ígéretet tett rá, hogy a Német-római Birodalomban / örökös
tartományokban is kihirdetik az adómentességet), és ezzel kapcsolatban
lényegi megállapítást tesz (pl. a munkaerőhiány miatt szükség volt a
kedvezményekre; később a betelepülés folytán ismét növekedhettek az
adóbevételek; németeket akartak betelepíteni).
F4 Rögzít egy lényeges tényt a forrás alapján (pl. az ország középső 0–3
területei / az alföldi területek / a korábbi hódoltsági területek
népsűrűsége alacsonyabb volt; az ország peremterületei
/ a török által inkább megkímélt területei sűrűbben lakottak voltak), és
ezzel kapcsolatban megállapítja, hogy a népsűrűség eltérését a törökök
elől történő menekülés / a kettős adóztatás / a portyázások / a
felszabadító háborúk pusztításai okozták.
Eseményeket E1 Rögzíti, hogy szervezett betelepítés zajlott, és ezzel 0–3
34
alakító tényezők kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a betelepítést az udvar

feltárása, kritikai / földbirtokosok szervezték; a cél minél nagyobb területek művelés alá
és probléma- vonása volt; így kívánták az adóalapot / a termény mennyiségét növelni;
központú leginkább németeket / svábokat telepítettek be; a betelepítéssel a
gondolkodás katolikusok arányának növelését is szolgálták; szerbek is érkeztek
szervezett keretek között).
E2 Rögzíti, hogy egyidejűleg (spontán) betelepülés is zajlott, és ezzel 0–3
kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. ebben leginkább a románok /
ruszinok / szerbek vettek részt; jelentős részben ortodox / keleti
keresztény népesség érkezett Magyarországra; egy részük a török elől
menekült; sokan a jobb megélhetés reményében érkeztek).
E3 Rögzíti, hogy a korszakban a magyarság részaránya csökkent, és 0–3

ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. leginkább a magyarok
lakta alföldi területek népessége pusztult a török korban; a betelepítések
a nem magyar etnikum arányát növelték; a magyarság elvesztette
abszolút többségét az össznépességen belül; a nyelvhatár beljebb
húzódott; soknemzetiségű lett az ország; vegyesen lakott területek jöttek
létre).
Ugyanaz a válasz nem fogadható el két külön tartalmi elem (forráshasználat, eseményeket
alakító tényezők) pontozásánál is.
35
2021. május (I): Erdélyi Fejedelemség viszonyai (hosszú)

Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően az Erdélyi Fejedelemség politikai
berendezkedését, etnikai és vallási viszonyait mutatja be. A válasz 0–2
a források felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel.
Tájékozódás T1 Rögzíti, hogy az Erdélyi Fejedelemség a XVI. század során alakult 0–2
térben és időben ki.
T2 Rögzíti a téma valamely térbeli elemét (pl. a három országrész 0–2
elhelyezkedése; az Erdélyi Fejedelemség a történelmi Erdélyből és a
kelet-magyarországi Részekből áll; a különböző rendi nemzetek
elhelyezkedése, Gyulafehérvár a fejedelmi központ).
Kommunikáció, K1 Szakszerűen használja a következő általános történelmi 0–2

a szaknyelv fogalmakat: pl. rend, országgyűlés, fejedelem, szultán.
alkalmazása K2 Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi fogalmakat: 0–2
pl. székely, szász, evangélikus, református.
K3 A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A 0–2
válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát.
Ismeretszerzés, a F1 Rögzíti a speyeri egyezmény lényegét (pl. János Zsigmond / a 0–3

források fejedelem lemond a magyar királyi címről, létrehozzák az erdélyi
használata fejedelmi címet), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl.
az Erdélyi Fejedelemség a keleti országrészből / Szapolyai
királyságából alakult ki, Erdély – formálisan – elismerte a Habsburgok
/ a magyar királyok felsőbbségét, a Habsburgok elismerték Erdély
különállását).
F2 Rögzíti az ábra egy lényegi elemét (pl. az országgyűlés választotta 0–3
a fejedelmet; az országgyűlésen a rendi nemzetek képviselői vettek
részt, a fejedelem nevezte ki az országgyűlés elnökét / hívott meg
személyeket az országgyűlésbe), és ezzel kapcsolatban lényegi
megállapítást tesz (pl. Erdély a korszakban rendi monarchia volt, a
fejedelem befolyása az országgyűlés felett erős volt).
F3 Rögzíti a rendi nemzeteket (magyar, szász, székely) vagy a nyelvi / 0–3

etnikai közösségeket (magyar, román, német), vagy hogy a rendi és
etnikai megoszlás nem esett egybe, és ezzel kapcsolatban lényegi
megállapítást tesz (pl. a rendi nemzetek különböző kiváltságos
csoportok voltak / saját közigazgatással / önkormányzattal
rendelkeztek, a korszakban a románság száma / aránya növekedett, a
rendi nemzetek együttműködése a kápolnai unióra nyúlik vissza).
F4 Rögzíti Erdély vallási sokszínűségét (katolikus, evangélikus, 0–3

református, ortodox, unitárius), és ezzel kapcsolatban lényegi
megállapítást tesz (pl. ez részben egybeesett a rendi nemzeti / a nyelvi-
etnikai megoszlással, a lakosság / a fejedelmek többsége a korban
református volt vagy konkrét példákat említ az egyes közösségek
vallási hovatartozására vagy vázolja a reformáció térhódítását /
hullámait Erdélyben).
36
Eseményeket E1 Rögzíti, hogy az Erdélyi Fejedelemség az Oszmán Birodalom 0–3

alakító tényezők hűbérese volt, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a
feltárása, kritikai fejedelmet a szultán erősítette meg / nevezte ki; Erdélynek elvileg nem
és problémaköz- lehetett önálló külpolitikája; adót fizetett a Portának; kívül esett az
pontú oszmán hódítás fő irányán, ezért nem kebelezték be).
E2 Rögzít egy tényt a fejedelmi hatalommal kapcsolatban (pl. nem 0–3

gondolkodás öröklődött a fejedelmi hatalom, a magyarországihoz képest erős volt a
fejedelmi hatalom, a fejedelem a tanáccsal együtt kormányzott), és
ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. az országgyűlés
választotta / a szultán erősített meg a fejedelmet; hiányzott a
nagybirtokosi réteg; nagy volt a királyi / fejedelmi birtokok aránya;
vámok, monopóliumok stb. gyarapították a fejedelmi kincstárat; a
fejedelem ki tudta használni a rendi nemzetek megosztottságát; ezért
is tekintették sokan a nemzeti egység letéteményesének) vagy említ
fejedelmi családokat.
E3 Rögzíti az Erdélyben működő vallási toleranciát, és ezzel 0–3

kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. bevett felekezetnek a
katolikus, evangélikus, református és unitárius számított; az ortodox
csak tűrt felekezet volt; a tolerancia összefüggött a rendi nemzeti
megoszlással; nem egyéni vallásszabadságot, hanem a közösségek
felekezetválasztási jogát jelentette).
37
6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora (1789–1914) – emelt szintű esszék megoldásai
2017. május (I): Németország nagyhatalommá válása (rövid)

A vizsgázó alapvetően a Németország gazdasági nagyhatalommá válásához
Feladatmegértés vezető okokat tárja fel. 0–2
A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel (pl. a német
munkaerő viszonylag képzett volt, Németországban megteremtették az iparűzés
szabadságát).
T Rögzíti, hogy az egységes Németország 1871-ben jött létre, és említi a téma
Tájékozódás valamely térbeli elemét (pl. Poroszország túlsúlya, Észak-német Szövetség 0–2
térben és időben területe, fontos iparvidékek / folyók megnevezése).

Kommunikáció, fogalmakat: pl. ipar, ipari forradalom, szabad verseny, tőke. 0–2
a szaknyelv K2 A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem
alkalmazása tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. 0–2
F1 Rögzíti a táblázat egy lényegi adatát (pl. a német gyerekek 70−75%-a a XIX.
század fordulóján iskolába járt, más országokhoz képest magas volt az
Ismeretszerzés, a iskolázottság), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a német 0–3
források munkaerő viszonylag képzett volt, ez hozzájárult a tudomány fejlődéséhez).
használata
F2 Rögzít egy lényeges tényt az iparszabályzatból (pl. megteremti az iparűzés
szabadságát, megszünteti a céhek jelentette korlátokat), és ezzel kapcsolatban
lényegi megállapítást tesz (pl. ez fokozza a versenyt, a szabad verseny gazdasági 0–3
növekedést eredményez, ez vonzza a külföldi tőkét).
E1 Rögzíti Németország gazdasági nagyhatalommá válásának egy lényeges okát

(pl. vámszövetség / vámunió létrejötte, vas- és szénlelőhelyek feltárása, a
Eseményeket vasúthálózat kiépülése, hajózható folyók és tengeri kikötők léte, gyarmatszerzés,
alakító tényezők német találmányok), és tesz egy lényegi megállapítást erre vonatkozóan (pl. ez az
feltárása, kritikai ipari forradalmak kora volt, már a politikai egységet megelőzően egységes belső 0–3
és problémaköz- piac jött létre, fellendült a kohászat / gépipar, iparvidékek jöttek létre, a
pontú közlekedés fejlődése elősegítette a kereskedelmet, a gyarmatok nyersanyagot /
gondolkodás felvevőpiacot biztosítottak, a találmányok hatékonyabbá tették a termelést / új
iparágak születését segítették elő).
E2 Rögzíti Németország gazdasági nagyhatalommá válásának egy további okát

a fentiek közül, és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan. 0–3
pontozásánál is.
38
6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora (1789–1914) – emelt szintű esszék megoldásai
2019. május: Gyarmatosítás (rövid)

A vizsgázó alapvetően a XIX. század végi gyarmatosítás gazdasági okait és az azt
Feladatmegértés lehetővé tévő tényezőket mutatja be. A válasza források felhasználásával lényegi 0–2
T Rögzíti a téma egy lényeges időbeli elemét (pl. egybeesik a második ipari
forradalommal, a nemzetállamok kialakulása után zajlik, szerepe lesz az első
Tájékozódás világháborúban, ez volt az imperializmus / birodalomépítés kora), és egy lényeges 0–2
térben és időben térbeli elemét (pl. Brit Birodalom kiterjedése, főbb gyarmatosító
hatalmak, Szuezi- / Panama-csatorna, Afrika felosztása).
K1 Szakszerűen használja a következő általános és konkrét történelmi fogalmakat:

Kommunikáció, a pl. gyarmat, (második) ipari forradalom, népességrobbanás / kivándorlás, nehézipar 0–2
szaknyelv / vasútépítés / fegyverkezés.
alkalmazása
K2Akifejtésmondatokbóláll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem
F1 Rögzíti a térkép alapján, hogy a korszakban jelentős / kontinensek közötti
népmozgások zajlottak, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a
kivándorlók telepes gyarmatokon telepedtek le; a kivándorlás az őslakosság
elűzésével / jogfosztásával járt; a gyarmatosítás tette lehetővé az ázsiai kivándorlást 0–3
Ismeretszerzés, a is; a kivándorlók munkaerőt biztosítottak az USA /a telepes gyarmatok
források gazdaságának; Európában népességrobbanás zajlott).
használata
F2 Rögzíti, hogy a brit gyarmatokat / domíniumokat távírókábel kötötte össze az
anyaországgal és egymással, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl.
megkönnyítette / felgyorsította a kommunikációt / a gyarmatok ellenőrzését / a 0–3
gazdasági kapcsolatokat).
E1 Rögzíti, hogy a gyarmatosítás egyik célja a nyersanyag- források és a piac
biztosítása volt, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. ezt az ipari
forradalom ösztönözte; a gyarmatosítás ellenére alapvetően szabadkereskedelem 0–3
működött; ennek szerepe volt a szövetségi rendszerek kialakulásában /
Eseményeket az első világháború kirobbanásában).
alakító tényezők
feltárása, kritikai E2 Rögzíti Európa fegyverkezési / technológiai előnyét, és ezzel kapcsolatban
és probléma- lényegi megállapítást tesz (pl. ennek oka a kibontakozó második ipari forradalom
központú volt; sorozatlövő fegyvereket fejlesztettek ki; Nagy-Britannia uralta a világ-
gondolkodás tengereket; a csapatokat vasúton tudták már szállítani) vagy Rögzíti a gyarmatokért
folyó nagyhatalmi versengést, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. 0–3
Nagy-Britannia / Franciaország fenn akarta tartani birodalmát; Németország is
gyarmatbirodalmat akart szerezni; ezért értéktelen területeket is gyarmatosítottak;
ennek szerepe volt a szövetségi rendszerek
kialakulásában / az első világháború kirobbanásában).
pontozásánál is.
39
7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon (1790–1914) – emelt szintű esszék megoldásai
2017. október: Budapest világvárossá válása (hosszú)

Feladat- A vizsgázó alapvetően Budapest világvárossá válásának fő összetevőit mutatja be.
megértés A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel. 0–2
Tájékozódás T1 Rögzíti a dualizmus korának időbeli határait (1867–1918) vagy Budapest 0–2
térben és időben születésének évszámát (1873).
T2 Rögzíti a téma egy térbeli elemét (pl. Budapest az ország gazdasági / politikai / 0–2
kulturális központja volt, új városrészek épültek ki, a vasúthálózat Budapest
központú volt).
Kommunikáció, K1 Szakszerűen használja a következő általános történelmi fogalmakat: pl. 0–2
a szaknyelv népességnövekedés, gyár, középítkezés, infrastruktúra.
alkalmazása K2 Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi fogalmakat: pl. ipari 0–2
forradalom, tömegközlekedés, tömegkultúra, millennium.
Ismeretszerzés, F1 Rögzíti, hogy Budapest népessége jelentősen nőtt / gyorsabb ütemben nőtt, 0–3
a források mint az országé, és tesz egy érdemi megállapítást erre
használata vonatkozóan (pl. a korszakra jellemző a városiasodás, a munkalehetőségek sokakat
vidékről a fővárosba vonzottak, Budapest Európa legnépesebb városai közé került a
korszak végére).
F2 Rögzít egy lényeges tényt a térképvázlat alapján (pl. nőtt a város területe, Pest 0–3
területe nőtt a leggyorsabban, új városrészek épültek ki, megindult a
tömegközlekedés), és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl.
egyesítették Pestet, Budát és Óbudát; jelentős építkezések zajlottak, főként
munkás- / kispolgárok lakta negyedek / gyárnegyedek épültek, a növekvő terület
tette szükségessé a városon belüli közlekedés fejlesztését, összekötötték a várost a
környező településekkel).
F3 Rögzíti a forrás lényegét (pl. a millenniumi ünnepségek kapcsán építkezések 0–3
zajlottak, kiépült a Hősök tere), és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan
(pl. a millennium nagymértékben hozzájárult a városfejlődéshez, az ünnepségek
nagy tömeget vonzottak a városba, Párizs mintául szolgált, versengés folyt Béccsel)
vagy megemlít konkrét építkezéseket.
F4 Rögzít egy lényeges tényt a plakát alapján (pl. megjelentek az első mozik, 0–3
megjelentek a reklámplakátok), és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan
(pl. létrejött a tömegkultúra, a technikai fejlődés tette lehetővé, modern művészeti
ágak / stílusok alakultak ki).
Eseményeket E1 Rögzít egy tényt Budapest gazdasági fejlődésére vonatkozóan (pl. nőtt a 0–3
alakító tényezők vállalkozások / gyárak / pénzintézetek száma), és tesz egy érdemi megállapítást erre
feltárása, kritikai vonatkozóan (pl. Budapest az ország gazdasági / pénzügyi központja volt, a
és probléma- feldolgozóipar központja volt, a fejlődés hátterében az ipari forradalom / a
központú piacgazdaság kibontakozása állt).
gondolkodás E2 Rögzít egy tényt az építkezésekre vonatkozóan (pl. bérházak épültek, nőtt a 0–3
lakóépületek száma, középítkezések zajlottak), és tesz egy érdemi megállapítást erre
vonatkozóan (pl. ez összefüggött a népesség növekedésével, kormányzati épületek
/ kulturális intézmények épültek, a historizáló stílusok / eklektika, később a
szecesszió volt jellemző, tudatos városfejlesztés zajlott, a középítkezéseket a
Fővárosi Közmunkák Tanácsa felügyelte) vagy felsorol legalább hármat a
korszakban épült középületek közül (pl. Parlament, Opera, Vígszínház,
Halászbástya).
40
E3 Rögzít egy lényeges tényt az infrastruktúra fejlődésére vonatkozóan (pl. 0–3

csatornázás zajlott, hidak épültek, megindult a villamosközlekedés /
buszközlekedés, megindult a telefonhálózat kiépítése), és tesz egy érdemi
megállapítást erre vonatkozóan (pl. a középítkezések jelentős munkaerőt vonzottak
vidékről, komfortosabbá vált a lakások egy része, felgyorsult a városon belüli
közlekedés, fejlődött a hírközlés).
elemzését.
41
2018. május: A polgári állam kiépülése (hosszú)

Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a polgári állam kiépülését mutatja be Magyarországon a XIX.
század utolsó harmadában. A válasz a közigazgatás reformját és az állami 0–2
gondoskodás megerősödését mutatja be az oktatás és az egészségügy példáin
keresztül. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel.
Tájékozódás T1 Rögzít két, a korszakhoz tartozó lényeges időbeli elemet (pl. a dualizmus kezdete: 0–2
térben és időben 1867, a dualizmus vége: 1918, népiskolai törvény: 1868, Tisza Kálmán
miniszterelnökségének kezdete: 1875, Tisza Kálmán miniszterelnökségének vége:
1890, Wekerle Sándor – első – miniszterelnökségének kezdete: 1892).
T2 Rögzít egy térbeli elemet (pl. Magyarország az Osztrák– Magyar Monarchia 0–2
része; a népiskolák többnyire a falvakban épültek; az egészségügyi körülmények
főként a városokban javultak).
Kommunikáció, a K1 Szakszerűen használja a következő általános fogalmakat: pl. (vár)megye, 0–2
szaknyelv polgári átalakulás, népoktatás, nemzetiség.
polgári állam, állami anyakönyvezés, polgári házasság, tankötelezettség / népiskola
/ népiskolai törvény.
Ismeretszerzés, a F1 Rögzíti, hogy egységes közigazgatást vezettek be, és tesz egy érdemi 0–3
források megállapítást erre vonatkozóan (pl. ez a rendi jogok felszámolását is jelentette; a
használata vármegyék önkormányzatát megnyirbálták; a kormány által kinevezett főispánok
jogkörét növelték; a közigazgatást centralizálták), vagy rögzíti, hogy eltörölték a
kiváltságos területeket, és megnevez egykori kiváltságos területeket: jászkun
kerület, hajdú kerület, Szepesség, szász székek, székely székek.
F2 Rögzíti az állami anyakönyvezés bevezetését, és tesz egy érdemi megállapítást 0–3
erre vonatkozóan (pl. ez az állam és egyház szétválasztását segítő intézkedés volt; a
katolikus egyház erősen tiltakozott a törvény bevezetése ellen; az államnak az adózás
miatt is érdekében állt a bevezetése; lehetőséget teremtett a vallások és nemzetiségek
emancipációjára is, bevezették a polgári házasság intézményét is; Wekerle Sándor
miniszterelnöksége idején született).
F3 Rögzíti a forrás egy lényegi elemét (pl. a románok szerint a közoktatás a 0–3
magyarosítást szolgálja, a románok szerint a magyarok a saját törvényeiket sem
tartják be), és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. a magyar
törvények elvben megengedték az anyanyelvi oktatást a népiskolákban; az
iskolahálózat leginkább a nemzetiségi területeken bővült; valóban voltak törekvések
a magyar nyelv fölényének biztosítására).
F4 Rögzíti a forrás valamelyik lényegi elemét (pl. előírták a mocsarak 0–3
lecsapolását; ki akarták építeni a csatornahálózatot; a növényzet bővítését rendelték
el), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. az egészségügy is állami
irányítás alá került; a hatóságok gondoskodni kívántak a lakosság jobb egészségi
állapotáról; az állam szabályozta a kórházak működését; egyre fontosabbá vált a
tudatos megelőzés; bővült az egészségügyi ellátásban részesülők száma).
Eseményeket E1 Jellemzi a polgári államot (pl. jogegyenlőség és alkotmányosság; gondoskodó 0–3
alakító tényezők állam), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a liberális kormányok
feltárása, kritikai igyekeztek növelni az állami gondoskodást; a kiépülő államszervezet rendkívül
és probléma- költséges volt; az állami hivatalnokok száma jelentősen nőtt; a gazdasági fejlődés
központú teremtette meg a polgári állam kiépülésének lehetőségét; előfeltétele volt a polgári
gondolkodás jogegyenlőség elfogadása).
42
E2 Rögzíti, hogy bevezették a tankötelezettséget, és ezzel kapcsolatban érdemi 0–3

megállapítást tesz (pl. a törvény eredményesen hozzájárult az analfabetizmus
csökkenéséhez; az átlagos műveltségi szint nőtt; megengedte az alapfokú oktatásban
az anyanyelvhasználatot; a nem állami fenntartású iskolákat is szabályozta; sok
iskola épült vidéken / nemzetiségi területeken; európai szinten is korszerű volt az
oktatási törvény; elfogadtatása Eötvös József nevéhez kötődik).
E3 Rögzít még egy reformintézkedést (pl. a polgári házasság bevezetése; szabad 0–3
vallásgyakorlat bevezetése; az izraelita vallás bevetté nyilvánítása; létrehozták a
csendőrséget /rendőrséget; új egységes büntetőjog bevezetése), és ezzel
kapcsolatosan lényegi megállapítást tesz (pl. Magyarországon is volt kultúrharc;
ismerteti a bevett, az elismert és az el nem ismert vallásokat / kategorizálást; ez tette
teljessé a zsidók emancipációját; az állam feladatának tekintette a rendbiztonság
megteremtését; modernizálták az igazságszolgáltatást).
elemzését.
43
2018. május (I): Dualizmus kori Budapest (hosszú)

Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a társadalom és az életmód jellemző változásait mutatja be a
dualizmus kori Budapesten. Ismerteti a város növekedésével összefüggő társadalmi 0–2
változásokat. Rámutat a modernizáció jellemző vonásaira, mozgatórugóira. A
vizsgázó válaszában felhasználja, értelmezi a forrásokat, azokból lényeges
megállapításokat, következtetéseket fogalmaz meg.
Tájékozódás T1 Rögzíti a dualizmus korának időbeli határait (1867–1918) vagy a főváros 0–2
térben és időben egyesítésének évszámát (1873).
T2 Rögzíti a téma valamely térbeli összefüggését (pl. vidékről sokan költöztek
Budapestre, eltérő funkciójú városrészek alakultak ki, főként Pest növekedése volt 0–2
gyors).
Kommunikáció, a K1 Szakszerűen használja a következő általános történelmi fogalmakat: pl. polgár, 0–2
szaknyelv főváros, közlekedés / csatornázás.
alkalmazása K2 Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi fogalmakat: pl. ipari
forradalom / tőkés termelés, városiasodás, asszimiláció. 0–2
Ismeretszerzés, a F1 Rögzíti a forrás lényegét (a magyar anyanyelvűek aránya nőtt / a nemzetiségiek
források aránya csökkent), és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. 0–3
használata asszimiláció zajlott; a városba beköltözők körében magasabb volt a magyarok
aránya).
F2 Rögzíti a polgári lakások egy lényeges jellemzőjét a forrás alapján (pl.
többszobás lakások voltak; a nagypolgári lakásokban elkülönült a magán- és a 0–3
reprezentatív lakrész / voltak reprezentációt szolgáló helyiségek is; cselédet
tartottak; volt fürdőszoba és WC), és tesz egy érdemi megállapítást erre
vonatkozóan (pl. az alsóbb emeleten voltak a tágasabb / komfortosabb lakások;
számos bérház épült; a tőkés termelés kibontakozásával megerősödött a polgárság
/ terjedt a polgári életforma; elkezdték kiépíteni a vízvezeték- és csatornahálózatot).
F3 Rögzít egy lényeges tényt a kép alapján (pl. áruházak épültek; az áruházban
tömegek vásároltak; a Párisi Nagyáruház több- emeletes volt), és tesz egy érdemi
megállapítást erre vonatkozóan (pl. a háttérben a tömegtermelés kibontakozása állt; 0–3
a kereslet növekedése a középosztály erősödését mutatja; a kereskedelem
jövedelmező vállalkozás volt).
F4 Rögzíti a forrás egy lényegi elemét (pl. a bűnözés / a spekuláció terjedése;
gyorsan növekvő városrészek), és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan
(pl. a bűnözés terjedésének hátterében a nyomor állt; az építkezés jövedelmező / 0–3
kockázatos vállalkozás volt).
Eseményeket E1 Rögzíti, hogy Budapest lakossága a korszakban jelentősen nőtt,
alakító tényezők és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. a korszakra jellemző a
feltárása, kritikai és városiasodás / polgárosodás; Budapest kiemelkedően a legnagyobb városa volt 0–3
problémaközpontú Magyarországnak; a munkalehetőség vonzott sokakat a fővárosba).
gondolkodás E2 Rögzít egy tényt az infrastruktúra fejlődésére vonatkozóan (pl. megjelentek a
villamosok; megépült a földalatti; egyre több volt a kövezett út; megkezdődött a
vízvezeték / csatornahálózat / közvilágítás kiépítése), és tesz egy érdemi
megállapítást erre vonatkozóan (pl. a város növekedése miatt vált szükségessé a 0–3
közlekedés fejlesztése; a technikai modernizáció tette lehetővé a közlekedés
fejlesztését; komfortosabbá váltak a lakások; az építkezések munkaerőt vonzottak
a fővárosba).
44
E3 Rögzít egy tényt a szórakozási lehetőségek bővülésére vonatkozóan (pl. terjedt

a sportolás szokása; egyre több színház / kávéház nyílt; megjelent a mozi; terjedt az
újságolvasás szokása), és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl.
sportklubok jöttek létre; a színházak / kávéházak a polgári életforma jellegzetes 0–3
színterei voltak; Budapest / a kávéház a kulturális élet központja volt; a mozi
megjelenése a technikai fejlődés következménye volt; némafilmek készültek; az
újságolvasás terjedésének hátterében az iskolázottság növekedése / az olcsó lapok
megjelenése állt).
elemzését.
pontozásánál is.
45
8. A világháborúk kora (1914-1945) – emelt szintű esszék megoldásai
2018. május: Olasz fasizmus (rövid)

A vizsgázó alapvetően Mussolini külpolitikájának jellemzőit mutatja be, és kitér a fasiszta
Feladatmegérté ideológia szerepére is. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel. 0–2
s
T Rögzíti a téma egy időbeli vonatkozását (pl. Mussolini hatalomra jutása: 1922,
abesszíniai / etiópiai háború: 1935–1936, Berlin–Róma tengely: 1936, Olaszország
belépése a második világháborúba: 1940), és rögzíti a téma egy térbeli vonatkozását (pl.
Tájékozódás Olaszország az első világháború után Dalmáciára tartott igényt / Jugoszláviával szemben 0–2
térben és voltak területi követelései, a Földközi-tenger feletti uralom volt a cél, Albánia olasz
időben függésbe került, Olaszország elfoglalta Etiópiát, Afrikában voltak gyarmatai: Líbia,
Eritrea, Szomália).
K1 Szakszerűen használja a következő általános és konkrét történelmi fogalmakat: pl.
Kommunikáció, fasizmus, totális diktatúra, tengely- hatalmak, irredentizmus. 0–2
a szaknyelv K2 A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz
alkalmazása súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. 0–2
F1 Rögzíti a forrás egy lényegi elemét (pl. a fasizmus erkölcsileg helyesnek és hasznosnak
tartja a háborút; a háború képes kihozni az emberből a maximumot), és tesz egy érdemi
megállapítást erre vonatkozóan (pl. a háború tisztítja meg az emberiséget / teszi jobbá a
társadalmat; az állam így képes a legtöbbet kapni a társadalomtól; az egyéni érdeket 0–3
alárendeli az állam / nemzet érdekeinek; Mussolini háborús céljait legitimálja az
Ismeretszerzés, ideológiával; a fasiszta Olaszországot terjeszkedő külpolitika jellemezte).
a források F2 Rögzíti a térkép egy lényegi elemét (pl. Mussolini a Földközi- tenger keleti medencéjére
használata és Afrika észak-keleti területeire tartott igényt; a Földközi- és a Vörös-tenger urává kívánt
válni), és tesz egy érdemi megállapítást ezzel kapcsolatban (pl. a tervei közül csak 0–3
Abesszínia megszerzése valósult meg; törekvései miatt eddigi szövetségesei / az antant
elfordult tőle, a második világháborúban hadjáratot indított Egyiptom területén).
Eseményeket E1 Rögzíti Mussolini valamely, európai terjeszkedésre vonatkozó célkitűzését (pl. Albánia
alakító megszerzése, Adria feletti uralom megszerzése, a Duna-medencében történő befolyás
tényezők megszerzése), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a nemzeti öntudatot 0–3
feltárása, erősítette azzal, hogy az olaszokat az ókori Római Birodalom örököseinek tekintette;
kritikai és kihasználta az első világháborút lezáró békeszerződés miatti elégedetlenséget; az
probléma- irredenta eszme hangoztatásával megnyerte magának a hadsereget; Jugoszláviával
központú szembeni politikájához Magyarország és részben Románia is csatlakozott; történelmi
gondolkodás alapon is követeltek területeket; a második világháború során megtámadta Görögországot).
E2 Rögzíti a Berlin–Róma tengely / olasz–német szövetség tényét, és tesz egy érdemi

megállapítást erre vonatkozóan (pl. az abesszíniai háború nemzetközi elítélése vezetett a
szövetség megkötéséhez; két egymáshoz közel álló szélsőséges ideológiát képviselő vezető
kötötte; Olaszország ezzel hátat fordított korábbi szövetségeseinek; ezután már Olaszország 0–3
nem akadályozta tovább az Anschlusst; a szövetség tagja lett Japán is; Olaszország részt
vett a spanyol polgárháborúban; a második világháborúban Németország szövetségeseként
vett részt).
pontozásánál is.
46
2019. május: Nemzetiszocializmus (rövid)

Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a nemzetiszocialista ideológia legfontosabb elemeit mutatja
be. A válasz a forrás felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel. 0–2
T Rögzíti a téma egy időbeli elemét (pl. Hitler hatalomra jutása: 1933, Saar-vidéki
népszavazás: 1935, német területszerzések: 1938, 1939,a Szovjetunió elleni
Tájékozódás hadjárat kezdete:1941), és rögzíti a téma egy térbeli vonatkozását (pl. említi, hogy 0–2
térben és időben Németország területeket vesztett az első világháború után, említ egyet az 1930-as
években megszerzett területek közül, említ egyet a németek általlakott,
határokon kívüli vidékek közül).
a szaknyelv pl. nacionalizmus, antiszemitizmus, nemzetiszocializmus, fajelmélet. 0–2
tartalmaz súlyos nyelvhelyességi hibát.
F1 Rögzíti a forrás egy lényegi elemét (pl. minden német egy országban való
egyesülését követelték; a versailles-i béke hatályon kívül helyezését követelték; a
német igények miatt területeket követeltek), és ezzel kapcsolatban lényegi
megállapítást tesz (pl. Hitler ezeket a követeléseket az élettér elmélet keretében 0–3
foglalta össze; ezekkel a követelésekkel indokolták a német terület- szerzéseket; az
etnikai követeléseket a határon túli nagyszámú német népességgel indokolták; e
követelések a náci ideológiai szélsőséges nacionalizmusából következtek).
Ismeretszerzés, F2 Rögzít egy lényeges tényt a plakát alapján (pl. a nemzetiszocializmus egyik fő
a források ideológiai eleme az antibolsevizmus / antikommunizmus volt; a bolsevizmus /
használata kommunizmus katonai fenyegetést (is) jelentett; a plakáton zsidó jelkép is
megjelenik), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. Hitler hatalomra
jutásában is szerepet játszott a kommunizmustól való félelem; Hitler a 0–3
kommunizmussal való leszámolást kezdettől fogva tervezte; Hitler többek között az
antikommunizmussal is indokolta az 1941-ben Szovjetunió ellen indított hadjáratot;
az ideológiát modern propagandát felhasználva is terjesztették; a zsidókat tették
felelőssé a kommunizmus terjesztéséért).
E1 Rögzíti, hogy a fajelmélet/antiszemitizmus a nemzetiszocialista ideológia
központi eleme volt, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. az
Eseményeket embereket faji/származási alapon sorolták csoportokba; a germánokat / németeket
alakító tényezők felsőbbrendűnek / árjának tekintették; a zsidóságot kultúraromboló csoportnak 0–3
feltárása, kritikai tekintették; az alacsonyabb rendű csoportokat ellenségként kezelték /
és probléma- diszkriminálták; a holokauszt tragédiája is a fajelméletből eredeztethető).
központú E2 Rögzíti, hogy a nemzetiszocialista ideológia szociális célokat is tartalmaz, és
gondolkodás ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a kispolgárság és munkásság
érdekeinek védelmében lépett föl; a programja része volt a nagytőke korlátozása; a 0–3
parasztoknak földet ígért; ennek ellenére Hitler később kiegyezett a nagytőkével;
Hitler felhasználta a szociális demagógia eszközét) vagy rögzíti, hogy a
nemzetiszocialista ideológia eleme a Führer-elv / vezérelvűség, és ezzel
kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. ez határozta meg a náci államban a
döntési hatásköröket / Hitler szabta meg a követendő állami célokat; a Führer volt
a német nép /a népközösség megtestesítője; Hitler ennek jegyében számolt le párton
belüli ellenlábasaival).
47
2019. október: Hátország az első világháborúban (rövid)

Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a mindennapi élet viszonyait mutatja be a
hátországban az első világháború idején. A válasz a források 0–2
T Rögzíti, hogy az első világháború 1914–18 között zajlott, és említi a téma
Tájékozódás egy térbeli elemét (pl. élesen elkülönült a front és a hátország, elsősorban az 0–2
térben és időben európai országokat érintették a bemutatott jelenségek, megemlíti a két
szövetségi rendszert – antant és központi hatalmak).
a szaknyelv fogalmakat: pl. front, hátország, háború, reálbér / jegyrendszer / 0–2
alkalmazása munkanélküliség.
F1 Rögzíti, hogy a kenyeret / az alapvető élelmiszereket jegyre árusították,
és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. az állam így akarta
biztosítani az alapvető cikkekkel való ellátást; ennek oka az áruhiány volt; 0–3
Ismeretszerzés, a a fejadagok nagyon alacsonyak voltak; kialakult az élelmiszerek
források feketepiaca).
használata
F2 Rögzíti a reálbérek visszaesésében megfigyelhető különbségeket (pl.
legnagyobb arányban a tisztviselőké; legkisebb arányban a gyári
munkásoké), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a háború 0–3
miatt a legnagyobb szükség az ipari termékekre volt; az állam csökkentette
leginkább a béreket; csökkentek a különbségek az életszínvonalban;
jelentős volt az infláció).
E1 Rögzíti, hogy a férfiak jelentős része katona volt, és ezzel kapcsolatban
lényegi megállapítást tesz (pl. munkaerőhiány alakult ki; megszűnt a
Eseményeket munkanélküliség; tömegesen munkába álltak a nők; jelentősen csökkent a 0–3
alakító tényezők termelés; a családfő kiesésével csökkent az életszínvonal).
és probléma-
E2 Rögzít egy további tényt a témával kapcsolatban (pl. hadi- termelésre
központú
állították át az üzemeket; megszűnt a külkereskedelem; az állatokat is
gondolkodás
rekvirálták; hadikölcsön jegyzésére buzdították a lakosságot; cenzúrázták
az újságokat; tiltották a sztrájkokat), és ezzel kapcsolatban lényegi 0–3
megállapítást tesz (pl. az állam beavatkozott a gazdaságba; jelentős
áruhiány alakult ki; csökkent a mezőgazdasági termelés; a lakossági
megtakarításokat is felélte a háború; korlátozták a szabadságjogokat;
politikai radikalizálódás következett be).
48
2020. május (I): New Deal (rövid)

A vizsgázó alapvetően az állam gazdasági szerepét a válságkezelésben a
Feladatmegértés New Deal példáján keresztül mutatja be az 1930-as években. A válasz a 0–2
T Rögzíti, hogy a világgazdasági válság 1929–1933 között zajlott / a

tőzsde összeomlása 1929-ben történt / Roosevelt 1933-tól lett az USA
Tájékozódás elnöke, és rögzíti a téma egy térbeli vonatkozását (pl. a válság a New York- 0–2
térben és időben i tőzsde összeomlásával kezdődött, az egész világra kiterjedt, a válság az
USA mellett Németországot érintette a legsúlyosabban).

a szaknyelv fogalmakat: pl. piac, válság, munkanélküliség, tőzsde.
alkalmazása
K2 A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz
nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. 0–2
F1 Rögzíti a karikatúra egy lényegi elemét (pl. a kormány szórja a pénzt;

a kormány költekezését kritizálja), és tesz egy érdemi megállapítást erre
vonatkozóan (pl. Roosevelt célja az állami beavatkozás volt a gazdasági 0–3
folyamatokba; az állam meg- rendelőként lépett fel; az állam fizetőképes
kereslet megteremtésére törekedett; az USA jelentős költségvetési
Ismeretszerzés, a tartalékokkal rendelkezett).
források
használata
F2 Rögzíti a forrás egy lényegi elemét (pl. fellépést tervez a spekulánsok
ellen; az USA-ban a magántulajdon sérthetetlen), és tesz egy érdemi
megállapítást ezzel kapcsolatban (pl. a tőzsdei spekulációk vezettek a 0–3
válság kirobbanásához; tőzsdefelügyelet létrehozásával szabályozták a
tőzsde működését; a piacgazdaság az állami beavatkozás ellenére sértetlen
maradt, a szabadságjogok biztosítása mellett kerülhetett csak sor állami
beavatkozásra).
E1 Rögzíti, hogy az állam (köz)munkalehetőségeket biztosított, és ezzel
kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. ezzel a munka- nélküliség
Eseményeket csökkent; felállították a Polgári Tartalékhadtestet; nagy infrastrukturális 0–3
alakító tényezők beruházásokba fogtak; a szakszervezeti jogokat bővítették; minimálbért
feltárása, kritikai vezettek be; a beavatkozások célja a fogyasztás / vásárlóerő növelése
és probléma- volt;).
központú
gondolkodás E2 Rögzíti a New Deal legalább egy további fontos intézkedését (pl.
bankzárlat; pénz leértékelése; a „tisztességes verseny” támogatása;
farmerek kártalanítása; termelés szabályozása), és ezzel kapcsolatban 0–3
lényegi megállapítást tesz (pl. megvédték a megtakarításokat; jóléti
államot építettek; az amerikai központi bank működését az elnök felügyeli;
támogatták a külkereskedelmet; az intézkedések az állam eladósodásával
jártak).
49
2020. október A nagy gazdasági világválság (rövid)

A vizsgázó alapvetően az Amerikai Egyesült Államok gazdaságának
Feladatmegértés összeomlását mutatja be a nagy gazdasági világválság idején. A válasz a 0–2
T Rögzíti, hogy a válság 1929-ben kezdődött, és rögzíti a téma egy térbeli
Tájékozódás elemét (pl. New York-i tőzsde, a válság az Egyesült Államokból indult ki,
térben és időben az egész világra kiterjedt). 0–2

a szaknyelv fogalmakat: pl. tőzsde / pénzügyi válság, túltermelés, bank,
alkalmazása foglalkoztatottság / munkanélküliség.
K2 A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz
nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. 0–2
F1 Rögzít egy lényeges tényt a kép alapján (pl. a betétesek igyekeztek

kivenni pénzüket a bankokból; a betétesek körében pánik tört ki), és tesz
egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. a banknak gyorsan sok 0–3
készpénzt kellett kifizetnie, ami veszteségeket / csődöt okozott; a
részvények zuhanása / a termelés visszaesése nehéz helyzetbe hozta a
Ismeretszerzés, a bankokat; a bankrendszer megingása miatt hitelválság alakult ki;
források hiányzott a megfelelő állami szabályozás).
használata
F2 Rögzít egy lényeges tényt a grafikon alapján (pl. a válság
következtében visszaesett a foglalkoztatottság / megnőtt a
munkanélküliek száma), és tesz egy érdemi megállapítást erre 0–3
vonatkozóan (pl. a növekvő munkanélküliséget a vállalatok
tönkremenetele / a termelés visszaesése idézte elő; a növekvő
munkanélküliség következtében csökkent a fogyasztás; a növekvő
munkanélküliség
E1 Rögzíti, hogy aa termelés továbbiösszeomlásával
válság a tőzsde visszaeséséhezkezdődött,
vezetett). és tesz egy
érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. zuhanni kezdett a részvények
Eseményeket árfolyama / sokan igyekeztek megszabadulni a részvényektől; a 0–3
alakító tényezők részvények túlértékeltek voltak / tőzsdei buborék alakult ki; hiányzott a
feltárása, kritikai megfelelő állami szabályozás).
és probléma-
központú
gondolkodás E2 Rögzíti hogy a válságnak fontos oka volt a túltermelés, és tesz egy
érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. az 1920-as éveket növekvő
jólét jellemezte; a túltermelést részben az exportlehetőségek / a világpiac 0–3
beszűkülése okozta; eladatlan készletek halmozódtak fel; zuhanni kezdtek
az árak).
50
2021. május: A szovjet iparfejlesztés (rövid)

Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően az erőltetett iparosítás eszközeit és céljait mutatja
be a két világháború közötti Szovjetunióban. A válasz a források 0–2
T Rögzíti a téma valamely időbeli elemét (pl. a Szovjetunió 1922- ben jött
létre, Sztálin 1922-ben lett pártfőtitkár, Lenin 1924-ben halt meg, az
Tájékozódás iparosítás az 1920-as évek végén kezdődött / az 1930-as évekre volt
térben és időben jellemző), és rögzíti a téma egy térbeli elemét (pl. Moszkva / Sztálingrád / 0–2
Gorkij jelentős iparváros volt; Szibéria nyersanyagforrásait igyekeztek
kiaknázni; a GULAG-táborok általában nyersanyaglelőhelyek / nagy
középítkezések közelében jöttek létre).

a szaknyelv fogalmakat: pl. iparosítás / iparfejlesztés, nehézipar / bányászat / hadiipar, 0–2
alkalmazása munkaerő, tervgazdálkodás.
F1 Rögzíti a forrás egy lényegi elemét (pl. parasztok költöztek a
városokba; fejlesztették a vasúthálózatot; a propaganda a kommunista
gazdaságpolitika felsőbbrendűségét hirdette), és tesz egy erre vonatkozó
megállapítást (pl. a munkaerőt részben a mezőgazdaságtól vonták el; a 0–3
kollektivizálás miatt sokan felhagytak a mezőgazdasági tevékenységgel; a
Ismeretszerzés, munkások arányának növekedése az ideológiát is alátámasztotta; az
a források infrastruktúra fejlesztése is elősegítette az iparosítást; a propaganda is
használata ösztönözte az embereket a termelésre).
F2 Rögzíti a forrás egy lényegi elemét (pl. Sztálin a Szovjetunió

elmaradottságát hangsúlyozta / történelmi példákkal támasztotta alá; a
Szovjetunió fenyegetettségével indokolta a gyors iparosítást), és tesz egy 0–3
érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. főként a nehézipart / hadiipart
fejlesztették; az iparosítás növelte a Szovjetunió katonai erejét).
Eseményeket E1 Rögzíti, hogy a Szovjetunióban tervgazdálkodás folyt, és tesz egy

alakító tényezők érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. az állam előírta a
feltárása, kritikai megtermelendő iparcikkek mennyiségét; munkaversenyekkel ösztönözték 0–3
és probléma- az embereket a termelés növelésére; a mennyiség számított, ami sokszor a
központú minőség rovására ment).
gondolkodás
E2 Rögzíti az iparfejlesztés egy további összetevőjét (pl. új bányákat 0–3
nyitottak; a mezőgazdaság növekvő mennyiségben állított elő ipari
nyersanyagokat; a GULAG-táborokban kényszermunkát végeztet- tek a
foglyokkal; a mezőgazdaságban zajló kollektivizálás miatt sokan
felhagytak a földműveléssel), és tesz egy érdemi megállapítást erre
vonatkozóan (pl. a Szovjetunió önellátó lett több ipari nyers- anyagból; az
erőltetett iparosítás az életkörülmények romlásával / éhínségekkel járt; a
terror is hozzájárult az ipari termelés növekedéséhez; a munkásság aránya
növekedett a népességen belül).
51
52
2021. május (I): Nők helyzete a XX. század első felében (rövid)
A vizsgázó alapvetően a nők helyzetének változását mutatja be a
Feladatmegértés XX. század első felében a fejlett világban. A válasz a források 0–2
Tájékozódás T Megállapításai a XX. század első felére és az iparilag fejlett 0–2
térben és időben országokra vonatkoznak.
Kommunikáció, fogalmakat: pl. emancipáció, választójog, munka- vállalás, 0–2
a szaknyelv iskolázottság.
alkalmazása K2 A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A
válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. 0–2
F1 Rögzít egy lényeges tényt a forrás alapján (pl. a nők többsége az

Egyesült Államokban 1920-ban még nem vállalt munkát, a nőiesnek
tartott foglalkozásokat választották a legnagyobb számban, a
foglalkoztatott nők többsége nem volt házas), és tesz egy érdemi
megállapítást erre vonatkozóan (pl. a női munka- vállalók száma a 0–3
korszakban növekedett, egyre többféle / magasabb képzettséget
Ismeretszerzés, a igénylő ágazatban jelentek meg a női munkavállalók, a munkavállalás
források nehezen volt összeegyeztethető a családi élettel, a női munkavállalás
használata terjedésének következtében egyre későbbre tolódott a családalapítás).
F2 Rögzít egy lényeges tényt a forrás alapján (pl. férfias szerepben

ábrázol egy nőt, munkavállalásra / a termelés növelésére buzdítja a
nőket), és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. a 0–3
világháborúk / a második világháború során a háborúzó országok
gazdasága fokozottan igényelte a női munkaerőt, a háború alatt
megnövekvő női munkavállalás elősegítette az emancipációt).
E1 Rögzíti, hogy a korszakban a nők számos országban választójogot

kaptak, és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. a női
választójogért évtizedek óta folyt a küzdelem, ezzel párhuzamosan 0–3
Eseményeket megjelentek az első női politikusok, ez összefüggött az iskolázottság
alakító tényezők növekedésével / a munkavállalással).
és problémaköz-
pontú E2 Rögzít egy további tényt a nők helyzetének változására
gondolkodás vonatkozóan (pl. nőtt az iskolázottságuk, a technikai fejlődésnek
köszönhetően csökkent a háztartási munkával töltött idő, átlagosan
kevesebb gyermeket szültek, megváltozott a női divat), és tesz egy 0–3
érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. egyre nagyobb számban
jártak egyetemekre, egyre több volt a nő az értelmiségiek között,
csökkent a népesség növekedésének üteme, a munkavállalás / sportolás
terjedése miatt kényelmesebb ruhákat hordtak).
53
54
9. Magyarország a világháborúk korában (1914-1945) – emelt szintű esszék megoldásai
2019. október: Az erdélyi magyarság (hosszú)

Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően az erdélyi magyarok helyzetét és a magyar kormányzat
Erdéllyel kapcsolatos politikáját mutatja be 1920 és 1940 között. A válasz a 0–2
Tájékozódás T1 Rögzíti a trianoni béke (1920. június 4.) és a második bécsi döntés (1940. 0–2
térben és időben augusztus 30.) dátumát.
T2 Rögzíti a téma egy térbeli elemét (pl. a történeti Erdélyt és a Tiszántúl egy 0–2
részét csatolták el, a Székelyföld Erdély keleti részén helyezkedik el,
Magyarország Észak-Erdélyt és a Székelyföldet kapta vissza a második bécsi
döntés következtében).
a szaknyelv kormány, nemzetiség / kisebbség, külpolitika, üldözés.
békediktátum, revízió, Horthy-korszak, második bécsi döntés.
Ismeretszerzés, F1 Rögzít egy lényeges tényt a táblázat alapján (pl. több mint egymillió / közel 0–3
a források másfél millió magyar élt Erdélyben; a magyarok az erdélyi lakosság negyedét
használata tették ki; a magyarok voltak a legjelentősebb nemzeti kisebbség Erdélyben), és
tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. az elcsatolt területek közül
Erdélyben élt a legtöbb magyar; tömbökben magyarok lakta területeket is
elcsatoltak; Erdélyben élt az elcsatolt területek magyarságának nagyjából fele;
nem etnikai alapon húzták meg a határokat).
F2 Rögzít legalább kettőt a magyarokat ért sérelmek közül a forrás alapján (pl. 0–3
a katolikus egyház földjeit elvették; a magyar parasztok nem kaptak földet; a
magyar gyerekek többsége nem tanulhatott anyanyelvén; gátolták a magyar
iskolák működését; üldözték a magyar / katolikus papokat; elbocsátottak
magyar munkavállalókat; ellehetetlenítették a magyarok megélhetését), és tesz
egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. Románia nem tartotta
tiszteletben a kisebbségi jogokat; diszkriminálta az erdélyi magyarokat / a római
katolikusokat; leginkább a székelyek voltak római katolikusok; az erdélyi
magyarok közül sokan Magyarországra menekültek).
F3 Rögzíti a forrás egy lényegi elemét (pl. a közvélemény nyomást gyakorolt 0–3
a kormányra a revízió érdekében; Teleki tartott Erdély visszacsatolásának
következményeitől), és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl.
Teleki a fegyveres semlegesség híve volt / nem akart belépni a háborúba;
Magyar- ország – revíziós igényei kapcsán – kiszolgáltatott helyzetben volt
Németországgal szemben).
F4 Rögzíti, hogy a második bécsi döntés után a magyarok tömegesen települtek 0–3
át Dél-Erdélyből (a románok meg Észak- Erdélyből), és tesz egy érdemi
megállapítást erre vonatkozóan (pl. Dél-Erdély román kézen maradt; Erdély
mindkét felében előfordultak etnikai tisztogatások / üldözések).
Eseményeket E1 Rögzíti, hogy Magyarország a trianoni békében elvesztette 0–3
alakító tényezők Erdélyt, és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. az Osztrák–
feltárása, kritikai Magyar Monarchia elvesztette az első világháborút; az antantnak érdekében
és probléma- állt Románia megerősítése; az antant hatalmak már a háború alatt Romániának
központú ígérték Erdélyt; a határokat nem etnikai alapon húzták meg; tömbökben
gondolkodás magyarlakta területeket is elcsatoltak; a háború után az erdélyi magyarok
tömegesen menekültek Magyarországra; Erdélyben élt az elcsatolt területek
magyarságának nagyjából fele).
55
9. Magyarország a világháborúk korában (1914-1945) – emelt szintű esszék megoldásai
E2 Rögzíti, hogy a két világháború között a magyar kormányzat fő külpolitikai 0–3

törekvése a revízió volt, és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl.
diplomáciai úton akarták elérni a trianoni béke felülvizsgálatát; a magyarok
kultúrfölényét hangsúlyozták; a Kárpát-medence történelmi / földrajzi
egységével érveltek; az 1930-as években ez a Németországnak való
elköteleződést vonta maga után).
E3 Rögzíti, hogy a második bécsi döntéssel visszacsatolták Erdély egy részét, 0–3
és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. Románia is
Németország szövetségese volt; ez a német támogatásért való versengésre
ösztönözte Magyarországot és Romániát; egyik ország sem volt elégedett a
döntéssel; Magyar- ország csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez; a
visszacsatolt területek lakosságának nagyjából fele volt magyar).
elemzését.
56
10. A jelenkor (1945-től napjainkig) – emelt szintű esszék megoldásai
2017. május: Európai Unió gazdasága (rövid)

Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően az EU gazdasági alapelveit és célkitűzéseit mutatja be. A
válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel. 0–2
Tájékozódás T Rögzíti egy, a témához kapcsolódó dátumot (pl. 1957/58: a római szerződések,
térben és időben 1992/93: a maastrichti szerződés, 2002: az euró bevezetése, 2004: Magyarország
csatlakozása, 2007/09: a lisszaboni szerződés), és utal a téma valamely térbeli 0–2
elemére (fejlett és fejletlen európai régiók elhelyezkedése, új tagállamok, eurózóna,
Egyesült Királyság kilépése, USA / Kína a világ nagy gazdaságai).
a szaknyelv pl. Európai Unió, integráció, euró, piacgazdaság. 0–2
Ismeretszerzés, F1 Rögzít egy lényeges tényt a kördiagram alapján (pl. az EU adja a világ GDP-jének
a források közel negyedét, az EU a világ legnagyobb gazdasága, az USA / Kína az EU gazdasági
használata vetélytársai / partnerei), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. az EU 0–3
tagállamai csak együtt lehetnek egyenlő partnerei az USA-nak / Kínának; a gazdasági
fejlődés – részben – az integráció eredménye; az EU növekedése lassabb, mint pl.
Kínáé).
F2 Rögzít egy lényeges tényt a térkép alapján (pl. az új tagállamok zömében
fejletlenebbek, a régi tagállamokban délen vannak fejletlenebb régiók, az EU
folyamatosan felmérést készít az egyes régiók fejlettségéről), és ezzel kapcsolatban
lényegi megállapítást tesz (pl. az EU egyik célja a fejletlenebb régiók felzárkóztatása, 0–3
az EU támogatást nyújt a fejletlenebb régióknak, a fejlettebb országok támogatják a
fejletlenebbeket, ezért vannak az EU- költségvetésnek nettó befizetői és
haszonélvezői).
Eseményeket E1 Rögzíti, hogy az EU az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad
alakító tényezők forgalmán alapszik, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. ezáltal vált
feltárása, kritikai egységes gazdasági térséggé, ezzel lebontották a piacgazdaság akadályait, a hatalmas 0–3
és problémaköz- piac ösztönzi a befektetéseket / a specializációt).
pontú
E2 Rögzíti, hogy az EU-nak van közös fizetőeszköze, az euró, és ezzel kapcsolatban
gondolkodás
lényegi megállapítást tesz (pl. nem minden országban ez a fizetőeszköz, az új
tagállamoknak idővel kötelező bevezetniük, a bevezetésének feltételei vannak – 0–3
költségvetési hiány, államadósság, infláció, a közös jegybank az Európai Központi
Bank, Magyarországon még nem vezették be).
pontozásánál is.
57
2017. október: Amerikai–vietnámi háború (rövid)

Feladat- A vizsgázó alapvetően az amerikai–vietnámi háborút és következményeit mutatja
megértés be. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel. 0–2
Tájékozódás T Rögzíti, hogy a vietnámi háború az 1960-as, ’70-es években / 1964–1973 között
térben és időben zajlott. Rögzíti, hogy a háború során Észak- és Dél-Vietnám harcolt egymással. 0–2
a szaknyelv pl. harmadik világ, szuperhatalom, hidegháború, kommunizmus. 0–2
F1 Rögzíti a forrás lényegét (pl. Kennedy szerint az amerikai csapatoknak
Vietnámban kell maradniuk, az amerikaiak a kommunista / kínai befolyás
növekedésétől tartottak), és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. a
Truman-elv / dominóelv / feltartóztatási politika értelmében lépett fel az Egyesült 0–3
Államok, a hidegháború jellemzője volt a szuperhatalmak beavatkozása egy
Ismeretszerzés, regionális válságba, az északiakat a szovjetek, illetve a délieket az amerikaiak
a források támogatták a háborúban).
használata
F2 Rögzít egy lényeges tényt a forrás alapján (pl. az amerikai közvélemény
ellenezte a háborút, a háború súlyos amerikai veszteségekkel járt), és ezzel
kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a világ közvéleménye is elítélte az
amerikai beavatkozást, a sajtó híradásai gyengítették a háborús hangulatot, 0–3
rendszeressé váltak a háborúellenes tüntetések, a háborúellenesség az diák-
lázadások összetartó ereje lett, a közvélemény nyomása hozzájárult a háború
befejezéséhez).
E1 Rögzít egy lényegi tényt a vietnámi háború kitörésére / menetére vonatkozóan
(pl. a korábbi genfi egyezmény nem valósult meg, az északi kommunisták
megtámadták a déli országrészt, az északi csapatok amerikai hajókat is
Eseményeket megtámadtak), és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. az amerikai 0–3
alakító tényezők hadsereg nyíltan beavatkozott a déliek oldalán, az északiakat a szovjetek
feltárása, kritikai támogatták, a háború hatalmas veszteségekkel járt, az amerikai csapatok nem tudtak
és probléma- igazi győzelmeket aratni / az északiak gerillataktikája sikeres volt).
központú
gondolkodás E2 Rögzíti, hogy a vietnámi háború az északiak / kommunisták győzelmével ért
véget, és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. az amerikai csapatokat
ki kellett vonni Dél- Vietnámból, az amerikaiak távozása után egész Vietnám 0–3
kommunista országgá vált, a két pólusú világban a szovjet tömbhöz csatlakozott, az
amerikai vereségek enyhülést eredményeztek a hidegháborúban, az amerikai
vereségek hozzájárultak a hippi mozgalmak kialakulásához).
58
2018. május (I): Európai Unió (rövid)

A vizsgázó alapvetően az Unió tagállamai közt a költségvetésről és a nemzeti
Feladatmegértés szuverenitás és a külpolitika kérdésköréről folyó vitát mutatja be. A válasz a források 0–2
Tájékozódás T Rögzíti, hogy az EU 1992-ben alakult meg, és érvelése során példákat hoz a
térben és időben tagállamok csoportjaira (nettó befizetők és részesülők, agrártámogatottak stb.). 0–2
Kommunikáció, a K1 Szakszerűen használja a következő általános és konkrét történelmi fogalmakat:
szaknyelv pl. költségvetés, támogatások, külpolitika, függetlenség / szuverenitás. 0–2
F1 Rögzít egy lényeges tényt a kördiagram alapján (pl. az agrártámogatások teszik ki
a legnagyobb összeget; jelentősek a gazdasági kohézióra – és a versenyképességre –
költött összegek is), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a kis
agrárszektorral rendelkező országoknak ez hátrányos; sokan követelik az 0–3
Ismeretszerzés, a agrártámogatások csökkentését; az új tagállamok egy ideig csökkentett támogatást
források kaptak; a kohéziós alapokból a szegényebb tagállamok részesülnek).
használata
F2 Rögzíti a szöveg lényegét (a közös biztonságpolitikához a tagállamok biztosítják
a katonai eszközöket), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. ez az
érdekellentétek miatt gyakran megbénul; a tagállamok nem feltétlenül érdekeltek a 0–3
katonai képességek növelésében; az EU-nak nincs saját katonai ereje; megemlít egy
konkrét vitát / kudarcot).
E1 Rögzíti, hogy vita van a nettó befizető és részesedő tagállamok között, és ezzel
kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. előbbiek a költségvetés csökkentésében,
Eseményeket utóbbiak a növelésében érdekeltek; előbbiek – zömmel – a régi / fejlett tagállamok, 0–3
alakító tényezők utóbbiak az új / szegényebb tagállamok; Magyarország az utóbbi csoportba tartozik).
és probléma- E2 Rögzíti, hogy vita van a közös intézményeknek átadandó jogkörökről, és ezzel
központú kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. ezt a szuverenitás / függetlenség
gondolkodás feladásaként / veszélyeztetéseként is értelmezik; nem alakult ki közös európai 0–3
nemzeti identitás; a közös intézmények demokratikus kontrollja nem teljesen
megoldott).
pontozásánál is.
59
2018. október: Az európai integráció története (rövid)

A vizsgázó alapvetően az integráció lépéseit mutatja be, és a Közös Piac működését
Feladatmegértés az 1950-es évek elejétől 1973-ig. A válasz a források felhasználásával lényegi 0–2
T Rögzíti a római szerződés / a Közös Piac aláírásának / létrejöttének évét: 1957 /
Tájékozódás 1958. 0–2
térben és időben Rögzíti a téma egy térbeli vonatkozását (pl. a hat alapító tagállam, Franciaország és
Kommunikáció, a az
K1NSZK együttműködése).
Szakszerűen használja a következő általános és konkrét történelmi fogalmakat: 0–2
szaknyelv pl. integráció, piacgazdaság, vám, munkaerő.
F1 Rögzíti a forrás egy lényegi elemét (az európai együttműködés / béke lapja a
francia–német viszony rendezése; a német szén- és a francia acéltermelés
összehangolását javasolta), és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl.
kiutat kerestek a világháború okozta gazdasági és politikai válságból; az 0–3
együttműködés nagyobb súlyt adott az európai államoknak a szuperhatalmakkal
Ismeretszerzés, a szemben; megalakították – másik négy országgal együtt – a Montánuniót / Európai
források Szén- és Acélközösséget; egyes gazdasági döntések kikerültek a nemzetállami
használata keretek közül).
F2 Rögzíti a karikatúra egy lényegi elemét (pl. a brit katona előtt lezárták az európai
határokat; a francia és a német állam akadályozta a brit belépést), és tesz egy érdemi
megállapítást ezzel kapcsolatban (pl. de Gaulle / a franciák megvétózták a britek 0–3
belépését; a britekben az amerikai gazdasági érdekek képviselőit látták; problémát
jelentett a Brit Nemzetközösség és a Közös Piac összehangolása; a franciák féltették
vezető szerepüket).
E1 Rögzíti, hogy a római szerződéssel született meg a Közös Piac / EGK, és ezzel
kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. nemzetek feletti együttműködés alakult
Eseményeket ki; vámunió alakult ki; összehangolták az agrárpolitikát; létrehozták az Euratomot; 0–3
alakító tényezők a szovjet fenyegetettség / a verseny az USA-val és Ázsiával segítette az
feltárása, kritikai egységfolyamatot).
és probléma-
E2 Rögzíti, hogy a Közös Piac az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad
központú
forgalmán alapszik, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. ezáltal vált
gondolkodás
egységes gazdasági térséggé; ezzel lebontották a piacgazdaság akadályait, a hatalmas 0–3
piac ösztönzi a befektetéseket / a specializációt; a globális versenyben az integráció
versenyelőnyt jelenthet a nemzetgazdasági léttel szemben; az integráció hatalmas
gazdasági fellendülést eredményezett).
60
2020. május: Globális világgazdaság (rövid)

A vizsgázó alapvetően a gazdasági globalizáció jelenségeit, azok előnyeit és
Feladatmegértés hátrányait mutatja be. A válasz a források felhasználásával lényegi 0–2
T Utal a téma időbeliségére (pl. a globalizáció a 20. század végén felgyorsult /
leginkább a 21. századra jellemző), és rögzíti a téma egy térbeli elemét (pl. a
Tájékozódás nyugati modell elterjedése figyelhető meg, Kína felemelkedése a 0–2
térben és időben leglátványosabb jele, a csendes-óceáni térség / Délkelet-Ázsia jelentősége nő, a
nemzetek feletti gazdasági szerveződések megnövekedett szerepe).
Kommunikáció, fogalmakat: pl. gazdaság, kereskedelem, tőke, globalizáció. 0–2
a szaknyelv
F1 Összeveti a két képet (pl. az Egyesült Államokban / a fejlett országokban
bezárnak, Brazíliában / a fejlődő világban építenek autógyárakat), és ezzel
kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a tőkekivitel fő oka az olcsóbb 0–3
munkaerő / a nagyobb profit elérése; a fejlett világban az ipar leépülésével /
Ismeretszerzés, ipari munkahelyek megszűnésével jár; a fejlődő országokban modernizációt /
a források új munkahelyeket teremt).
használata F2 Rögzíti a szöveg lényegét (pl. a – telefonos / számítógépes –
szolgáltatásokat is gyakran kiszervezik), és ezzel kapcsolatban lényegi
megállapítást tesz (pl. a szolgáltatásokat sokáig nem lehetett exportálni; a 0–3
modern telekommunikáció tette lehetővé a fordulatot; az angol nyelvű fejlődő
országok vannak előnyben).
E1 Rögzíti, hogy sokszorosára nőtt a világkereskedelem, és ezzel kapcsolatban
lényegi megállapítást tesz (pl. ez a vámok folyamatos csökkentésének is
köszönhető; ennek fő haszonélvezője Kína; a rendszerváltás után gyorsult fel;
ez összefügg az ipari termelés kihelyezésével; ez olcsóbb termékeket jelent a 0–3
gazdag országokban; ez a gazdasági növekedés motorja a fejlődő országokban;
ez növeli az egyes országok gazdaságainak egymásrautaltságát; egy gazdasági
Eseményeket válság könnyen válik világméretűvé).
alakító tényezők
feltárása, kritikai E2 Rögzíti a gazdasági globalizáció valamely általános jellemzőjét (pl. a
és probléma- nemzetgazdaságok egyre szorosabban összefonódnak; egyre nagyobb a
központú kölcsönös gazdasági függés; egyre inkább hasonulnak a termékek / módszerek;
gondolkodás a szabadpiac / a kapitalizmus elterjedését jelenti; multi- / transz- /
szupranacionális vállalatok működnek; nőnek a jövedelmi különbségek a
társadalmon belül; egyszerre zajlik az informatikai forradalommal), és ezzel 0–3
kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. nemzetközi együttműködési
szervezetek jöttek létre – pl. EU, WTO, G7–20, NAFTA, Mercosur, ASEAN;
a gazdasági / pénzügyi válságok az egész világot érinthetik; amerikai / nyugati
dominancia érvényesül; a kommunista tervgazdaságok
összeomlottak/átalakultak; a nemzetállamok számára nehezen ellenőrizhetők /
adóztathatók; ennek oka a tőkekivitel / a világkereskedelem / az automatizálás
/ az adórendszer; ez gyorsítja a tőzsdei műveleteket / a kereskedelmet / növeli
az internet szerepét / az automatizációt).
61
11. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig – emelt szintű esszék megoldásai
2017. május (I): A Kádár-kor társadalompolitikája (hosszú)

Szemponto Műveletek, tartalmak Pont
k
Feladatme A vizsgázó alapvetően a Kádár-kor társadalom-, oktatás- és kultúrpolitikáját mutatja be.
gértés Ismerteti a fontosabb intézkedéseket. Feltárja az intézkedések politikai, társadalmi hátterét. A 0–2
vizsgázó válaszában felhasználja, értelmezi a forrásokat, azokból lényeges megállapításokat,
következtetéseket fogalmaz meg.
Tájékozód T1 Rögzíti a Kádár-korszak időbeli határait (1956–1988/89). 0–2
ás térben T2 Rögzíti, hogy Magyarországon a rendszer szovjet mintára épült ki. 0–2
és időben K1 Szakszerűen használja a következő általános történelmi fogalmakat: pl. kultúra, oktatás,
Kommuni 0–2
káció, a lakásépítés.
szaknyelv K2 Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi fogalmakat: pl. kádári alku / 0–2
alkalmazá „gulyásszocializmus”, társadalombiztosítás, 3T.
sa K3 A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos 0–2
nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát.
Ismeretsze F1 Rögzíti a nyugdíjasok arányának növekedését, és tesz egy érdemi megállapítást erre 0–3
rzés, a vonatkozóan (pl. ez összefüggött a biztosítottak körének kiterjesztésével, a korszak végén már
források a társadalom elöregedése is szerepet játszott ebben, ez egyre nagyobb állami kiadásokat
használata eredményezett).
F2 Rögzít egy tényt az állami lakásépítésekre vonatkozóan (pl. az 1970-es évek végéig nőtt a 0–3
számuk, a korszak végére jelentősen visszaestek az építkezések), és tesz egy érdemi
megállapítást erre vonatkozóan (pl. ennek hátterében nagyrészt a panellakások építése állt,
nőtt a lakások komfortfokozata, csökkent a lakások zsúfoltsága, sokszor még így is éveket
kellett várni egy lakásra, a visszaesés a romló gazdasági helyzettel magyarázható).
F3 Rögzíti a forrás egy lényegi elemét (pl. az iskolák lényegi feladatának a szocialista 0–3
ideológiai nevelést tekintették, a munkások gyermekei előnyt élveztek, segítették a hátrányos
helyzetűek oktatását), és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. a korszakban nőtt
az iskolázottság, a tankönyvek / tananyag összeállításban politikai szempontok is szerepet
játszottak, az állam ingyenes oktatást biztosított).
F4 Rögzíti a forrás egy lényegi elemét (pl. még Németh László / a neves írók sem közölhették 0–3
szabadon műveiket, az irodalmi műveket cenzúrázták, a Kádár-korban enyhült a cenzúra a
Rákosi-korszakhoz képest), és megállapítja, hogy a 3T (tiltás, tűrés, támogatás) politikája
érvényesült a kulturális életben.
Eseménye E1 Rögzíti a kádári alku lényegét (a rendszer tudomásulvétele a javuló életszínvonal fejében) 0–3
ket alakító vagy rögzíti, hogy a gulyáskommunizmus / fridzsiderszocializmus kifejezés a viszonylagos
tényezők jólétre utal, és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. a társadalompolitikával
feltárása, igyekeztek feledtetni a rendszer legitimitásának hiányát, a jólét növekedése hozzájárult a
kritikai és rendszer megszilárdulásához, az állam eladósodásához vezetett).
probléma E2 Rögzít egy tényt a családpolitikára vonatkozóan (pl. gyes / családi pótlék bevezetése, 0–3
köz- bölcsődék / óvodák számának növelése), és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl.
pontú hátterében a születések számának csökkenése állt, csak átmeneti demográfiai hatása volt).
gondolkod E3 Rögzít egy ismeretet a Kádár-korszak társadalompolitikájára vonatkozóan (pl. a béreket / 0–3
ás árakat nagyrészt az állam határozta meg, háztáji engedélyezése a parasztoknak, iparengedély a
kisiparosoknak, kommunista ifjúsági szervezetek működtek, a szakszervezeti üdülőkben
kedvezményes üdülést biztosítottak), és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl.
nem voltak jelentős vagyoni különbségek, az alapvető szükségleti cikkek mindenki számára
elérhetők voltak, a korszak nagy részében nőtt a reálbér / az életszínvonal, a háztájiban
hatékonyabb volt a termelés, kisebb magánvállalkozásokat engedélyeztek, ez ellentmondott a
szocialista ideológiának, az ifjúsági szervezetek szórakozási lehetőségeket kínáltak, széles
társadalmi rétegek számára vált elérhetővé az üdülés lehetősége).
pontozásánál is.
62
2019. május: Kádár-rendszer válsága (hosszú)

Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a Kádár-rendszer válságának gazdasági, külpolitikai és
belpolitikai tényezőit mutatja be. A válasz a források felhasználásával lényegi 0–2
Tájékozódás T1 Rögzíti a téma egy lényeges időbeli elemét (pl. a Kádár- rendszer 1988/89-ig 0–2
térben és időben állt fenn, a rendszerváltásra 1989-ben került sor, a bemutatott folyamatok az –
1970-es és – 1980-as évekre jellemzők).
T2 Rögzíti a téma valamely térbeli elemét (pl. Magyarország a szovjet blokk 0–2
része / a KGST tagja; a vasfüggöny választja el a Nyugattól).
a szaknyelv forradalom / ellenforradalom, adósság, tervgazdaság, kommunizmus /
alkalmazása szocializmus / marxizmus.
K2 Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi fogalmakat: pl. 0–2
második gazdaság, ellenzéki mozgalmak, MSZMP, olajválság.
K3Akifejtésmondatokbóláll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem 0–2
Ismeretszerzés, F1 Rögzít egy lényeges adatot a grafikonról (pl. Magyarországon az 1980-as 0–3
a források években rohamosan nőttek a fogyasztói árak; megállt a reáljövedelmek /
használata reálbérek növekedése), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl.
megjelent az infláció; a tervgazdaság rugalmatlannak/reformálhatatlannak
bizonyult; a rendszer nem volt képes teljesíteni ígéreteit).
F2 Rögzíti a vicc lényegét (pl. a magyar lakosság többet költ, mint amennyit – 0–3
hivatalosan – keres; a hatalom szemet huny a lakosság gazdasági tevékenységei
fölött), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. egyre nagyobb teret
nyert a második gazdaság; a lakosság fenn akarta tartani / növelni akarta
életszínvonalát; a mezőgazdaságban már korábban létezett a háztáji; lehetőség
nyílt a hivatalos álláson túli munkavállalásra; ez önkizsákmányoló életmódhoz
vezetett; a vicc a kádári alkura utal).
F3 Rögzíti Kádár János és a régi vezetőség leváltását, és ezzel kapcsolatban 0–3
lényegi megállapítást tesz (pl. az MSZMP-n belül is teret nyert a reformot
támogatók tábora; a korábbi miniszterelnök, Grósz Károly lett a pártvezető;
Németh Miklós lett a miniszterelnök; Kádár már beteg volt; Kádár – hatalom
nélküli – pártelnök lett).
F4 Rögzíti, hogy Pozsgay Imre ellenforradalom helyett 0–3
népfelkelésnekminősítette1956-ot, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást
tesz (pl. ezzel megkérdőjelezte Kádár / a Kádár- rendszer legitimációját; ennek
eredménye Nagy Imre újratemetése lett; az interjú a rendszerváltozás
szimbolikus nyitánya volt).
Eseményeket E1 Rögzíti, hogy Magyarország súlyosan eladósodott, és ezzel kapcsolatban 0–3
alakító tényezők lényegi megállapítást tesz (pl. a rendszer fennakarta tartani az addigi
életszínvonalat; ennek oka volt az olajválság hatása/ a cserearányok romlása /a
romló külkereskedelmi mérleg is; az ország adósságspirálba került;
és probléma- Magyarország az IMF / a Nemzetközi Valutaalap / a Világbank tagja lett;
központú Magyarország kölcsönöket vett fel a Nemzetközi Valutaalaptól/a Világbanktól;
gondolkodás megtörtént a gazdasági nyitás a nyugat felé).
E2Rögzíti hogy a Szovjetunió élén (1985-től) Gorbacsov állt, és ezzel 0–3

kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a Szovjetunió elvesztette a
hidegháborút; Gorbacsov nem akart beavatkozni a csatlós országok ügyeibe;
szabadabban lehetett kritizálni a kommunista rendszert; a Szovjetunióban is
kísérlettörtént gazdasági / politikai reformra).
63
E3 Rögzíti, hogy ellenzéki szervezetek jöttek létre Magyar- országon, és ezzel 0–3
kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. az első megmozdulás a monori
találkozó volt; a lakitelki találkozón szerveződött meg a nemzeti ellenzék / az
MDF; az ún. demokratikus ellenzék szamizdatokat adott ki / létrehozta az
SZDSZ-t; alternatív ifjúsági szervezetként létrejött a Fidesz; az ellenzék magát
1956 örökösének tartotta/a helsinki egyezményre / a Charta ’77-re hivatkozott).
elemzését.
64
2019. május(I): Magyarország népessége a XX. század második felében (hosszú)

Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően Magyarország népességének változását és annak okait
mutatja be a második világháborútól a rendszerváltozásig. A válasz a források 0–2
Tájékozódás T1 Rögzíti a Rákosi- és a Kádár-korszak időbeli határait: Rákosi-korszak: 0–2
térben és időben 1948/49–1953/56, Kádár-korszak: 1956–1988/89).
T2 Rögzíti a téma valamely térbeli elemét (pl. a diktatúra idején Magyarország 0–2
a szovjet tömb része, a bevándorlók zömmel a szomszéd országokból / a
kisebbségi magyarság köréből érkeztek).
Kommunikáció, a K1 Szakszerűen használja a következő általános történelmi fogalmakat: pl. 0–2
szaknyelv népesség, bevándorlás, születés, halálozás.
családtámogatás/juttatás/gyed/gyes, elöregedés / elöregedő társadalom, női
munkavállalás / kétkeresős családmodell, társadalombiztosítás / nyugdíj /
modernizáció.
Ismeretszerzés, a F1 Rögzít egy lényeges információt a térképről (pl. a második világháború után 0–3
források a szomszédos országokból népmozgás zajlott Magyarországra; Magyarországról
használata népmozgás zajlott Német- országba / a szomszédos országokba), és ezzel
kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. az – újból – elcsatolt területekről
magyarok érkeztek; a szomszéd államok elnyomó / asszimilációs politikája miatt
menekültek el; a magyarországi németeket kitelepítették; szlovák–magyar
lakosságcsere történt).
F2Rögzíti, hogy az 1950-es években megnövekedett a születések száma, és ezzel 0–3
kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. ennek egyik oka az abortusz betiltása
volt; politikai cél volt a népességszám növelése; hosszú távon nem növelte a
népességet – de eltorzította a korfát / nagy létszámú korosztályokat
eredményezett; ezt az időszakot nevezik Ratkó-korszaknak).
F3 Rögzíti, hogy a gyermeket nevelő anyát kedvezmények illették meg (pl. gyed, 0–3
munkaviszony fenntartása / beszámítása), és ezzel kapcsolatban lényegi
megállapítást tesz (pl. az intézkedés célja a születésszám / népesség növelése volt
a Kádár-korszakban; a születésszám / népesség nem nőtt jelentősen / nem emiatt
nőtt a Kádár-korszakban).
F4 Rögzíti, hogy Magyarországra a rendszerváltozás időszakában sok menekült 0–3
/bevándorló érkezett, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a
szomszédos országok magyarságából kerültek ki; a szomszéd államok elnyomó
/ asszimilációs politikája miatt menekültek el; a bevándorlásnak gazdasági /jóléti
oka is volt; sokan a délszláv háborúk elől menekültek).
Eseményeket E1 Rögzíti, hogy Magyarországot a második világháborúban jelentős 0–3
alakító tényezők emberveszteség érte, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl.
meggyilkoltak több százezer zsidót; jelentős volt a katonai veszteség; a
hadszíntérré válás miatt nagy volt a civil veszteség is; több százezer embert
és probléma- elhurcoltak a Szovjetunióba).
központú
gondolkodás
E2 Rögzíti, hogy a XX. század második felében a születések száma alapvetően 0–3
csökkent, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. ennek oka a nők
növekvő iskolázottsága / munkába állása / a későbbi házasságkötés; ez
összefüggött az általános társadalmi modernizációval / az egész fejlett világra
jellemző folyamat).
65
E3 Rögzíti, hogy az 1980-as évektől megkezdődött a népesség fogyása, és ezzel 0–3

kapcsolatban lényegi megállapítást tesz(pl. ennek eredménye az elöregedő
társadalom / a nyugdíjrendszer problémái / a munkaerőpiac torzulása; a
valóságos fogyáskésőbb következettbe, mint a természetes fogyás – a
bevándorlási többlet miatt; ez összefüggött az általános társadalmi
modernizációval/ az egész fejlett világra jellemző folyamat).
elemzését.
66
2020. május: Az egypárti diktatúra kiépítése (hosszú)

A vizsgázó alapvetően a magyarországi egypárti diktatúra kiépítésének folyamatát
Feladatmegértés mutatja be 1947 és 1949 között. A válasz a források felhasználásával lényegi 0–2
T1 Rögzíti a téma egy időbeli elemét (pl. az események a hidegháború kezdeti 0–2
Tájékozódás időszakában / a koalíciós időszakban zajlottak, a párizsi béke megkötése után
térben és felgyorsult a diktatúra kiépítése).
időben
T2 Rögzíti, hogy Magyarország a korszakban a szovjet blokk részévé vált / szovjet 0–2
megszállás alatt állt.
K1 Szakszerűen használja a következő általános történelmi fogalmakat: pl. választás, 0–2
törvény, pártállam, államosítás.
Kommunikáci K2 Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi fogalmakat: pl. Független 0–2
ó, a szaknyelv Kisgazdapárt (FKgP), Magyar Kommunista Párt (MKP), ÁVH / koncepciós perek,
alkalmazása népköztársaság.
Ismeretszerzés, a F1 Rögzít egy lényegi elemet a forrás alapján (pl. kommunista szavazókat szerveztek 0–3
források használata Zemplén megyébe; a kommunisták választási csalást terveztek; a tervek szerint egy
szavazó húsz helyen szavazott), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. az
1947-es választásokon példátlan csalások történtek; a „kékcédulákkal” lehetséges volt
nem saját lakóhelyen szavazni; a „vándorszavazók” mellett a névjegyzékből is tudatosan
hagytak ki többszázezer embert; a választás után megsemmisítették az egyik ellenzéki
párt szavazatait; a Baloldali Blokk csak csalással tudott többséget szerezni; a
választások után is fönntartották a koalíciót; a választási törvény értelmében a
legerősebb ellenzéki párt elnökét kizárták a választhatóságból).
F2 Rögzít egy lényegi elemet a forrás alapján (pl. Rákosi harcot hirdetett az egyházak 0–3
ellen; Rákosi az egyházakat a magyar nép ellenségeinek tartotta), és ezzel kapcsolatban
lényegi megállapítást tesz (pl. 1948-ban államosították az egyházi oktatási
intézményeket; az egyház ellenes fellépés jegyében letartóztatták Mindszenty Józsefet /
a történelmi egyházak vezetőit; felszámolták az államtól független intézményeket; az
egyházi ünnepeket háttérbe szorították).
F3 Rögzíti, hogy 1948-ben elindult az első hároméves terv / 1948-tól elindult a 0–3
tervgazdaság, és ezzel kapcsolatban lényegi meg- állapítást tesz (pl. innentől kezdve a
gazdaság fejlesztését központi tervutasítások szabályozták; a piaci viszonyok
fokozatosan megszűntek; a terveket az Országos Tervhivatal készítette; a tervgazdaság
bevezetésének előfeltétele volt az államosítás; ennek következménye ellátási problémák
/ a minőség romlása lett).
F4 Rögzít egy lényeges tényt a forrás alapján (pl. Szakasits szerint létrehozták a 0–3
munkásosztály egységét; a Magyar Dolgozók Pártjához való hűségre szólított fel), és
ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (a Magyar Dolgozók Pártja az MKP és az
SZDP egyesülésével jött létre; valójában az MKP bekebelezte az SZDP-t; a
későbbiekben az MDP vált a diktatúra állampártjává).
67
E1 Rögzíti, hogy az egypárti diktatúra kiépítésének egyik legfontosabb eszköze az 0–3

ÁVO / ÁVH volt, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a politikai
Eseményeket rendőrség kezdettől fogva kommunista befolyás alatt állt / a kommunisták hatalmi
alakító tényezők céljait szolgálta; az ÁVO / ÁVH részt vett az ellenzéki pártok fel- számolásában / a
feltárása, kritikai kékcédulás választásokkal kapcsolatos vissza- élésekben; a koncepciós perek során
és erőszakos eszközökkel érték el a beismerő vallomásokat; az ÁVH a Mindszenty- és
problémaközpontú Rajk- perben / az ellenségkép fenntartásában is döntő szerepet játszott).
gondolkodás
E2 Rögzíti, hogy a gazdaság döntő részét államosították, és ezzel kapcsolatban 0–3

lényegi megállapítást tesz (pl. eleinte a közellátás biztosítására / az alacsony árak
kialakítására hivatkozva indult meg az államosítás; elsőként – 1946-ban – a
bányákat és az ipari nagyüzemeket államosították; 1948-ban államosították a 100
fő- nél többet foglalkoztató üzemeket; 1949-ben államosították a 10 főnél többet
foglalkoztató üzemeket; az államosítások kár- pótlás nélkül, jogszabályi úton
történtek; az államosítások a tőkés rétegek befolyásának megtörését is szolgálták).
E3 Rögzíti egy lényeges tényt az 1949-es eseményekkel kapcsolatban (pl. 1949-ben 0–3
tartották az első egypárti választást; 1949-ben fogadták el a sztálini típusú /
népköztársasági alkotmányt), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a
legtöbb ellenzéki párt megszűnt / az ellenzéki politikusok emigráltak / a megmaradó
pártok a kommunista vezetésű Magyar Függetlenségi Népfrontba tömörültek; az
ország ezzel formálisan is sztálini típusú kommunista állammá vált; a kirakatperek
az egész társadalom megfélemlítését szolgálták).

elemzését.
pontozásánál is.
68
2020. október: A rendszerváltozás (hosszú)

A vizsgázó alapvetően a rendszerváltozás főbb politikai és
Feladatmegértés gazdasági jellemzőit mutatja be. A válasz a források felhasználásával lényegi 0–2
T1 Rögzíti, hogy a rendszerváltozás 1989–1990-ben történt. 0–2
Tájékozódás T2 Rögzít egy térbeli elemet (pl. Magyarország a szovjet blokk része volt, Közép- 0–2
térben és időben Európa országaiban párhuzamosan zajlottak a
rendszerváltozások,
K1 Magyarország
Szakszerűen használja az európai
a következő integráció
általános feléfogalmakat: pl. diktatúra,
történelmi 0–2
fordult).
többpártrendszer, jogállam / demokrácia, piacgazdaság.
Kommunikáció, K2 Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi fogalmakat: pl. 0–2
a szaknyelv népköztársaság / köztársaság, munkanélküliség, szabad verseny, privatizáció.
alkalmazása
Ismeretszerzés, a F1 elnevezése köztársaságra változott; az új politikai berendezkedés a demokrácia; a 0–3
források használata módosított alkotmány tiltja a visszarendeződést / a diktatúra kialakításának
lehetőségét), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. korábban
népköztársaság volt az államforma; a módosított alkotmány szakított a korábbi marxi
ideológiával; a szabadságjogok a rendszerváltozás előtt alig / korlátozottan
érvényesültek; féltek az erőszak alkalmazásától; a diktatúrából békés átmenettel /
tárgyalásos forradalommal alakult ki a demokrácia; nem fogadtak el új alkotmányt).
„vándorszavazók” mellett a névjegyzékből is tudatosan hagytak ki többszázezer
embert; a választás után megsemmisítették az egyik ellenzéki párt szavazatait; a
Baloldali Blokk csak csalással tudott többséget szerezni; a választások után is
fönntartották a koalíciót; a választási törvény értelmében a legerősebb ellenzéki párt
elnökét kizárták a választhatóságból).
F2 Rögzíti a forrás egy lényegi elemét (pl. Gorbacsov megállapodott Németh Miklóssal 0–3
a szovjet csapatok egy részének kivonásáról / a rendszerváltozás előtt megkezdődött a
szovjet csapatok kivonása; a vasfüggöny lebontása 1989 tavaszán vette kezdetét;
Gorbacsov ígéretet tett, hogy nem lesz szovjet beavatkozás), és ezzel kapcsolatban
lényegi megállapítást tesz (pl. a szovjet csapatok kivonulása hosszú ideig elhúzódott; a
Magyar politikai vezetésnek eleinte a szovjetekkel együtt kellett működni; 1956
értelmezése a rendszerváltozás egyik fő kérdése lett; a vasfüggöny Európa
megosztottságának jelképe volt; Gorbacsov szakított a Brezsnyev-doktrínával; a szovjet
beavatkozás elmaradása megkérdőjelezte a diktatúra fenntartását).
F3 Rögzíti a forrás egy lényegi elemét (pl. a rendszerváltozás előtt lényegében nem volt 0–3
munkanélküliség / teljes foglalkoztatottság volt; a munkanélküliség a rendszerváltozás
utáni években gyorsan emelkedett; a munkanélküliség 1993-tól tartósan magas maradt),
és ezzel kapcsolatban érdemi megállapítást tesz (pl. a munkanélküliség kialakulásának
egyik fő oka a privatizáció / állami vállalatok megszűnése / nehézipari ágazatok
összeomlása volt; a rendszerváltás után a munkanélküliség az alacsonyan képzett
munkaerőt / a nehézipari térségeket érintette leginkább; a szocializmusban létezett a
kapun belüli munkanélküliség; a rendszerváltozást társadalmi elégedetlenség követte).
F4 Rögzít egy tényt a grafikon alapján a külkereskedelemmel kapcsolatosan (pl. 0–3

rendszerváltozás előtt többnyire a szocialista országokkal / KGST-országokkal zajlott a
kereskedelem; az 1980-as évek 2. felétől fellendült a kereskedelem a nyugati
országokkal; a rendszerváltozás óta a fő kereskedelmi partnerekké a nyugati országok
váltak), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a KGST helyett Nyugat-
Európa / az Európai Unió lett a legfőbb partner; a szocialista diktatúra gazdasági
válságának megoldását a Nyugattal történő kereskedelem fellendítésétől remélte; a
rendszerváltozás után fontos volt a nyugati tőke beáramlása; a nyugati termékek
behozatala javította az életkörülményeket.)
69
E1 Rögzíti a többpártrendszer létrejöttét, és tesz egy érdemi megállapítást ezzel 0–3

kapcsolatban (pl. a pártok egy része a korábbi ellenzéki mozgalmakból nőtt ki; szabad
Eseményeket választásokat tartottak; történelmi pártok is újjáalakultak; jobboldali koalíciós
alakító tényezők kormány jött létre).
és E2 Rögzíti a piacgazdaság kialakulását, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást 0–3
problémaközpontú tesz (pl. megszűnt a tervgazdaság; meghatározza a szociális piacgazdaság fogalmát; a
gondolkodás verseny vált a gazdaság motorjává; csökkent a GDP; átalakultak a tulajdonviszonyok;
megszűnt a kizárólagos állami tulajdon; jelentős volt a gazdasági visszaesés).
E3 Rögzít egy tényt a privatizációval (magánosítással) kapcsolatban (pl. megszűnt a 0–3
kizárólagos állami tulajdon; az állami cégeket részben külföldi tőkéből vásárolták
meg; a magántulajdon a kapitalizmus alapja), és ezzel kapcsolatban érdemi
megállapítást tesz (pl. a privatizáció egyik formája a kárpótlás volt; jellemző volt a
belső tőkehiány; az állami tulajdon eladásából származó bevételekkel az
államadósságot kívánták fedezni; nőttek a vagyoni különbségek).
pontozásánál is.
70
2021. május (I): Az 1956-os forradalom (hosszú)

Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően az 1956-os forradalom és szabadságharc
előzményeit és nemzetközi körülményeit tárja fel. A válasz a források 0–2
Tájékozódás T1 Rögzíti, hogy a magyar forradalom 1956. október 23. és november 0–2
térben és időben 4. között volt.
T2 Rögzíti, hogy ebben az időszakban Magyarország a szovjet tömb 0–2
országai közé tartozott / a Varsói Szerződés tagja volt.
Kommunikáció, K1 Szakszerűen használja a következő általános fogalmakat: pl. 0–2
a szaknyelv forradalom, függetlenség, semlegesség, nemzetközi helyzet.
szakkifejezéseket: pl. kétpólusú világ, hidegháború, Varsói Szerződés,
ENSZ.
Ismeretszerzés, a F1 Rögzíti a forrás egy lényegi elemét (pl. Hruscsov elítélte a személyi 0–3
források kultuszt, elítélte Sztálin felértékelését, szembefordult a korábbi
használata politikával), és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl.
ezzel lehetőséget adott Sztálin kritikájára, az emberek a sztálinista
vezetőket kezdték kritizálni, a szovjet tömb országaiban a rendszer
megváltoztatására szóló felhívásnak értékelték Hruscsov szavait, ez
idézte elő Rákosi bukását).
F2 Rögzíti a forrás egy lényegi elemét (pl. a szovjetek érzékelték a 0–3
politikai rendszerrel kapcsolatos problémákat, féltek a lengyel- országi
felkeléshez hasonló eseményektől Magyarországon), és tesz egy
érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. a feszültséget Rákosi
eltávolításával próbálták oldani, a lengyel felkelés melletti szolidaritás
a kitörő forradalom része lett, mindkét országban a rendszer
megreformálását követelték).
F3 Rögzíti a magyar forradalommal kapcsolatos amerikai állás- pont 0–3
lényegét (pl. Magyarországot nem tekintik szövetsége- süknek, nem
kívánnak katonailag beavatkozni a magyarországi eseményekbe), és
tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. a magyar
közvélemény jelentős része számított az amerikai segítségre, az
Egyesült Államok nem akart újabb világháborút kirobbantani, nem
akart beavatkozni a szovjet tömb területén).
F4 Rögzíti a brit karikatúra valamelyik lényegi elemét (pl. 0–3

Magyarországot „meggyilkolták”, a szovjet vezetők a
„gyilkosok”, a Szuezi-csatornában akarják mosni kezeiket), és ezzel
kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a Nyugat elítélte a szovjet
agressziót, a szuezi válság elterelte a figyelmet a magyar
eseményekről, a szuezi válságra a csatorna államosítása miatt került
sor, a szuezi válság felszámolásában a Szovjetunió és az USA
együttműködött).
71
Eseményeket E1 Rögzíti, hogy az ENSZ tárgyalta a magyar forradalom kérdését, és 0–3

alakító tényezők ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a BT szerkezete
feltárása, kritikai miatt tehetetlennek bizonyult, Nagy Imre reménykedett az ENSZ
és problémaköz- beavatkozásában, az ENSZ számára a szuezi válság fontosabb volt, a
pontú magyar társadalom túlértékelte az ENSZ / a Nyugat lehetőségeit, az
gondolkodás ENSZ elítélte a szovjet beavatkozást).
E2 Rögzít a Nagy Imre-kormány külpolitikai törekvései közül egyet 0–3

(pl. a kormány bejelentette Magyarország semlegességét / kilépését a
Varsói Szerződésből, a lakosság döntő többsége az szovjet csapatok
Magyarországról történő kivonását követelte, a forradalom célja a
függetlenség kivívása volt), és ezzel kapcsolatban lényegi
megállapítást tesz (pl. semlegességi törekvéseket az 1955-ös osztrák
államszerződés is inspirálta, Magyarország semlegességének
biztosítását az ENSZ-től várta, a kivonuló szovjet csapatok végül több
szocialista ország egyetértésével visszafordultak, és leverték a
forradalmat, Magyarország függetlenségének nem voltak meg a
nemzetközi feltételei).
E3 Rögzít egy tényt a forradalom leverésének nemzetközi 0–3

körülményeivel kapcsolatosan (pl. Hruscsov félt Magyarország
elvesztésétől, a magyarországi követelések túlmutattak Hruscsov
elképzelésein, más kommunista vezetők is támogatták a szovjet
beavatkozást, a szovjet csapatoknak nem kellett nyugati
beavatkozástól tartaniuk, a nyugati közvélemény szimpátiával figyelte
a magyar szabadságharcot), és ezzel kapcsolatban érdemi
megállapítást tesz (pl. Magyarország csatlós jellegének fenntartása
miatt kikerülhetetlennek tekintették a szovjet katonai beavatkozást, a
szovjet álláspont megváltozott a szabadságharc idején, a saját
országaikban féltek egy esetleges forradalom kirobbanásától, Tito és
Mao egyetértésével fordultak vissza a szovjet csapatok, a nyugatiakat
lekötötte a közel-keleti helyzet, az USA együttműködött a szuezi
válság során a szovjetekkel, a forradalom leverése után kb. 200 000
magyar menekültnek segítettek nyugaton).

72
12. Társadalmi, állampolgári, pénzügyi és munkavállalói ismeretek – emelt szintű esszék megoldásai
2017. május: Mai magyar demokrácia (hosszú)

Feladatmegért A vizsgázó alapvetően a népfelség érvényesülését mutatja be a mai Magyarországon. A válasz
és a források felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel. 0–2
Tájékozódás T1 Rögzíti a téma egy időbeli elemét (pl. demokratikus választásokat a rendszerváltás / 1990
térben és óta tartanak, az Alaptörvényt 2011-ben fogadták el, 2012-ben lépett hatályba, az országgyűlési 0–2
időben választásokat négyévente tartják).
T2 Rögzíti a téma egy térbeli elemét (pl. az országgyűlési választásokon a határon túli
magyarok is részt vehetnek, 106 választókerület van, a választókerületek száma csökkent, az 0–2
országgyűlés Budapesten ülésezik, a népszavazás lehet országos vagy helyi).
Kommunikác K1 Szakszerűen használja a következő általános történelmi fogalmakat: pl. választások, 0–2
ió, a demokrácia, törvény, országgyűlés.
szaknyelv K2 Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi fogalmakat: pl. országos lista,
alkalmazása népszavazás, egyéni képviselő, vegyes választási rendszer. 0–2
K3 A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos
nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. 0–2
Ismeretszerz F1 Rögzíti a választások alapelveit (a választójog általános és egyenlő, a szavazás közvetlen
és, a és titkos), és ezeket megmagyarázza (általános = minden nagykorú állampolgárt megillet;
források egyenlő = minden szavazat azonos értékű; közvetlen = közvetlenül a jelöltekre szavazunk; 0–3
használata titkos = a szavazat utólag személyhez nem köthető / nem beazonosítható).
F2 Rögzíti a forrás egy lényeges elemét (pl. az érvényes népszavazás eredménye kötelező az
országgyűlés számára, a népszavazás érvényes, ha a választópolgárok több mint fele
érvényesen szavazott, eredményes, ha résztvevők több mint fele azonosan szavazott), és ezzel
kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. aláírásgyűjtéssel lehet népszavazást 0–3
kezdeményezni, kormány / köztársasági elnök kezdeményezhet népszavazást, a népszavazást
az országgyűlés rendeli el, szigorodtak az érvényes népszavazás feltételei, ez a közvetlen
hatalomgyakorlás eszköze).
F3 Rögzíti a forrás lényegét (pl. a miniszterelnököt az országgyűlés választja / válthatja le), és
ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a kormány az országgyűlésnek felelős, ezt
nevezik parlamentáris kormányzásnak, a miniszterelnök-váltás módja a konstruktív 0–3
bizalmatlansági indítvány).
F4 Rögzíti a forrás egy lényeges elemét (pl. az országgyűlés hozza a törvényeket, a
köztársasági elnök írja alá a törvényeket, a köztársasági elnök hirdeti ki a törvényeket), és
ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a nép képviselők révén – közvetett módon 0–3
– szólhat bele a törvényalkotásba, vannak egyszerű és minősített / kétharmados többséggel
elfogadott törvények, a törvényjavaslatokat bizottsági / plenáris üléseken vitatják meg, az
elfogadott törvényt az Alkotmánybíróságon lehet megtámadni, a köztársasági elnök
Eseményeket visszaküldheti
E1 Meghatározzaa törvényt újratárgyalásra).
a népfelség fogalmát (a hatalom forrása / gyakorlója a nép), és ezzel
alakító kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a nép hatalmát képviselők útján és közvetlenül
tényezők gyakorolhatja, a népfelség elve a felvilágosodás korában jelent meg, ez a demokrácia alapja). 0–3
feltárása,
kritikai és
E2 Rögzíti, hogy az országgyűlési választásokon egyéni mandátumot az a jelölt szerez, aki a
problémaköz-
legtöbb érvényesen leadott szavazatot kapta, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz
pontú (pl. ajánlásokkal lehet valaki képviselőjelölt, a választási győzelem független a megjelentek
gondolkodás
számától / nincs érvényességi küszöb; nem kell abszolút többséget elérni / nincs 0–3
eredményességi küszöb; a vesztes és a nyertes jelöltek után is jár töredékszavazat, ez a
nagypártoknak kedvez).
73
E3 Rögzíti, hogy a pártok az országos listákra leadott szavazatok arányában kapnak

mandátumot, és ezzel kapcsolatban lényeges megállapítást tesz (pl. országos listáról akkor
lehet mandátumot szerezni, ha a listára leadott szavazatok aránya meghaladja az 5%- ot, arra 0–3
a pártra lehet szavazni, aki képes országos listát állítani, a töredékszavazatok itt
érvényesülnek, ez tükrözi jobban a pártszimpátiát).
pontozásánál is.
74
2018. október: Magyarország demográfiája (hosszú)

Feladatmegért A vizsgázó alapvetően a mai Magyarország demográfiai folyamatait, azok okait és hatásait
és mutatja be. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel. 0–2
Tájékozódás T1 Rögzíti a téma egy időbeli elemét (pl. a természetes fogyás már évtizedek / kb. 1980 óta
térben és zajlik; a bevándorlás a rendszerváltás után gyorsult fel). 0–2
időben T2 Rögzíti a téma egy térbeli elemét (pl. alapvetően nemzetközi /európai tendenciákról van
szó; a bevándorlás a határon túli magyar területekről folyik; a kivándorlás főleg Nyugat- 0–2
Európa / az EU tagállamai irányában folyik).
Kommunikác K1 Szakszerűen használja a következő általános történelmi fogalmakat: pl. demográfia, 0–2
ió, a bevándorlás, nyugdíj, élettartam.
szaknyelv K2 Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi fogalmakat: pl. születés,
alkalmazása halálozás, gyes / gyerek utáni juttatások, korfa / elöregedő társadalom. 0–2
Ismeretszerz F1 Rögzít egy lényeges tényt a diagram alapján (pl. dinamikusan nőtt – különösen a nők
és, a körében – a diplomások száma; ma már a diplomások körében több a nő), és ezzel
források kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. későbbre tolódik a családalapítás; kevesebb 0–3
használata gyerek születik egy családban; tudatosabb a családtervezés).
F2 Rögzít egy lényeges tényt a diagramról (pl. a gyerekszámmal nő a nők munkaideje –
különösen otthon; a gyereket nevelő nők munkaidejének nagyobb részét a háztartási munka
teszi ki), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a háztartási munka zömét –
családi helyzettől függetlenül – a nők végzik; a gyerekszámmal csökken a nők 0–3
pénzkeresésre fordítható ideje; a sok háztartási munka visszafogja a nők gyerekvállalási
kedvét / lehetőségét; a férfiak részvétele növekszik a háztartási munkákban).
F3 Rögzíti, hogy – a XX–XXI. század fordulóján – a bevándorlók száma lényegesen
meghaladta a kivándorlókét, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a
bevándorlási többlet részben ellensúlyozza a természetes fogyást; a bevándorlók főként 0–3
határon túli magyarok; a bevándorlás oka a nyelvi-kulturális azonosság / a jobb gazdasági
lehetőségek / az etnikai konfliktus volt; a rendszerváltás után lehetővé vált a kivándorlás is).
F4 Rögzíti a születéskor várható élettartam növekedését, és ezzel kapcsolatban lényegi
megállapítást tesz (pl. a javuló halálozási mutatók lassítják a fogyást; nő az idősek aránya a
társadalomban; az élettartam még mindig elmarad a nyugati / európai uniós átlagtól; a 0–3
férfiak várható élettartama alacsonyabb a nőkénél; Magyarországon belül nagyok a területi
különbségek az élettartamban).
Eseményeket E1 Rögzíti, hogy a mai Magyarország népességére a természetes fogyás jellemző, és ezzel
alakító kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a halálozások száma tartósan meghaladja a
tényezők születésekét; az egy nőre jutó szülések száma a reprodukciós szint / 2 alatt van; ez a jelenség 0–3
feltárása, általánosan jellemző a fejlett országokra; magas a terhesség-megszakítások száma / aránya).
kritikai és E2 Rögzíti, hogy az állam támogatásokkal igyekszik a születések számát növelni, és ezzel
problémaköz- kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. megnevez és megmagyaráz egy támogatási
pontú formát: gyes – a gyerekkel otthon maradó anyának járó segély; gyed – a gyerekkel otthon
gondolkodás maradó anyának járó támogatás, a fizetésének adott hányada; családi pótlék – a gyerek 0–3
iskolába járásának ideje alatt folyósított támogatás; adókedvezmény – a gyerekszám után az
adóból leírható összeg).
E3 Rögzíti, hogy a tárgyalt demográfiai folyamatok veszélyeztetik a nyugdíjrendszert, és
ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. növekszik a járadékosok / csökken a
járulékfizetők száma; nagyobb szükség van az öngondoskodásra; ezért emelkedik a 0–3
nyugdíjkorhatár; megmagyarázza a felosztó-kirovó nyugdíjrendszer működését).
pontozásánál is.
2020 május (I): Az állam gazdasági szerepe (hosszú)
75

Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a mai magyar államháztartás szerkezetét és bevételeit mutatja
be. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel. 0–2
Tájékozódás T1 Megállapításai a rendszerváltás utáni korszakra vonatkoznak. 0–2
térben és időben T2 Megállapításai Magyarországra vonatkoznak. 0–2
Kommunikáció, K1 Szakszerűen használja a következő általános történelmi fogalmakat: pl. állam, 0–2
a szaknyelv gazdaság, pénz, adó.
alkalmazása K2 Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi fogalmakat: pl. költségvetés, 0–2
járulék, társadalombiztosítás, személyi jövedelemadó.
Ismeretszerzés, F1 Rögzít egy lényeges tényt a táblázatban szereplő adatokkal kapcsolatban (pl. a 0–3
a források fejlett országok GDP-jének közel felét teszi ki; Magyarország államháztartási kiadásai
használata a GDP arányában a fejlett országokéhoz hasonlók), és ezzel kapcsolatban lényegi
megállapítást tesz (pl. ez korábban jóval alacsonyabb volt; megemlít legalább két, az
államháztartásból finanszírozott állami feladatot: intézményrendszer fenntartása,
közjavak biztosítása, gazdaság stabilizálása, újraelosztás).
F2 Rögzíti, hogy 2010-től kezdve a jövedéki adóbevételek fokozatosan növekedtek, és 0–3
ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. ennek oka, hogy fokozatosan
emelték a jövedéki adók mértékét; oka lehet a fogyasztás növekedése is; a jövedéki
adók az üzemanyagot / dohánytermékeket / alkoholt terhelik; részben a luxus /
egészségkárosító fogyasztást büntetik; a jövedéki adó a fogyasztási adók közé
sorolható).
F3 Rögzít egy lényeges tényt a táblázat alapján (pl. a munkavállaló bruttó béréből 0–3
összesen 18,5% járulékot vonnak le; a munkavállaló bérét 10% nyugdíj- / 7%
egészségbiztosítási / 1,5% munkaerőpiaci járulék terheli), és ezzel kapcsolatban
lényegi megállapítást tesz (pl. a járulékok az egészségbiztosítási / nyugdíjbiztosítási
rendszer működtetésének költségeit biztosítják; többek között a járulékoknak
köszönhetően Magyarországon a munkára rakódó terhek viszonylag magasak).
F4 Rögzíti, hogy a gazdálkodó szervezetek / vállalkozások társasági adót fizetnek, és 0–3
ezzel kapcsolatban lényegi meg- állapítást tesz (pl. a társasági adó a jövedelemadók
csoportjába tartozik; a társasági adót a vállalkozások jövedelmeire vetik ki).
Eseményeket alakító E1 Rögzíti az államháztartás legalább két alrendszerét (központi költségvetés / 0–3
tényezők feltárása, egészségbiztosítási alap / nyugdíjbiztosítási alap / önkormányzatok költségvetése), és
kritikai és ezekkel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a központi költségvetés a
problémaközpontú kormányzati hatáskörben ellátott állami feladatok finanszírozására szolgál / a
gondolkodás kormányzati kiadásokat fedezi; a nyugdíjalap a nyugdíjrendszer költségeit
finanszírozza; az egészségbiztosítási alap az egészségügyi ellátást finanszírozza; az
önkormányzatok költségvetése a helyi önkormányzatok működését finanszírozza
részben).
E2 Rögzíti az államháztartás legfontosabb bevételei között a személyi jövedelemadót
(szja), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. az szja a jövedelemadók
közé tartozik; Magyarországon jelenleg egykulcsos; más országokban létezik
progresszív típusú is; az aránya Magyarországon jelenleg 15 százalék).
E3 Rögzíti az államháztartás legfontosabb bevételei között az általános forgalmi adót 0-3
(áfa), és ezzel kapcsolatban lényegi meg- állapítást tesz (pl. az áfa a fogyasztási /
közvetett
E4 Önállóadók özé tartozik;
ismereteivel, helyesMagyarországon
megállapításaivaljelenleg a és
kiegészíti legtöbb termékelemzését.
alátámasztja esetében 0–3
27 százalék).
pontozásánál is.
76
2021. május: Az állam újraelosztó szerepe (hosszú)

Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a mai magyar állam újraelosztó szerepét mutatja
be. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel. 0–2
Tájékozódás T1 Megállapításai a jelenkori / rendszerváltozás utáni időszakra 0–2

térben és időben vonatkoznak.
T2 Megállapításai Magyarországra vonatkoznak. 0–2
Kommunikáció, K1 Szakszerűen használja a következő általános történelmi fogalmakat: 0–2
a szaknyelv pl. munkanélküliség, társadalombiztosítás, nyugdíj, család /
alkalmazása gyermeknevelés.
K2 Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi fogalmakat: 0–2
pl. álláskeresési járadék / támogatás, nyugdíjjárulék, személyi
jövedelemadó, újraelosztás.
Ismeretszerzés, F1 Rögzíti az ábra egy lényeges elemét (pl. a nyugdíj élethosszig járó 0–3
a források öregségi járadék; a foglalkoztatottak által befizetett járulékból fizetik a
használata nyugdíjakat), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. ez a
társadalombiztosítás része; a biztosítási kockázatot az eltérő élettartam
jelenti; a rendszer felosztó-kirovó jellegű; lehetőség van kiegészítő
önkéntes nyugdíjmegtakarításra is; probléma a társadalom elöregedése;
Magyarországon a nyugdíjkorhatár jelenleg 64/65 év).
F2 Rögzíti a forrás egy lényeges elemét (pl. a gyes a gyermek három-, 0–3
a gyed pedig kétéves koráig jár; a gyes fix összeg, a gyed
fizetésarányos), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. az
állam a gyermeknevelés költségeihez járul hozzá; a gyes segély, a gyed
tb-járadék; további családtámogatási forma a családi pótlék).
F3 Rögzíti a forrás egy lényeges elemét (pl. a járadék fizetésarányos; 0–3

aktív munkakeresőknek jár; az állam is segít az álláskeresésben; a
járadék három hónapig folyósítható), és ezzel kapcsolatban lényegi
megállapítást tesz (pl. célja az átmeneti munkanélküliség kezelése;
rövid időtartamának célja az álláskeresés ösztönzése).
F4 Rögzíti az ábra egy lényeges elemét (pl. az állam és az 0–3

önkormányzatok is részt vesznek a szociális segélyezésben; az állam
közmunkát / közfoglalkoztatást kínál a tartósan munkanélkülieknek), és
ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a segélyek a tartósan
jövedelemnélkülieknek járnak; a közmunka meghirdetett célja a
munkaerőpiacra való visszatérés segítése).
77
Eseményeket E1 Rögzíti, az állami újraelosztás egy célját (pl. ezzel növelhető 0–3
alakító tényezők az esélyegyenlőség; ez csökkenti a társadalmi feszültségeket; ezen
feltárása, kritikai keresztül biztosíthatók bizonyos emberi jogok), és ezzel kapcsolatban
és probléma- lényegi megállapítást tesz (pl. az állami újraelosztás a polgári állam
központú kialakulásával indult meg; ez az állam egyik gazdasági feladata; az ilyen
gondolkodás gazdasági rendszert nevezik szociális piacgazdaságnak; az újraelosztás
részei a nagy ellátórendszerek –
pl. oktatás, egészségügy is).
E2 Rögzíti, hogy az újraelosztás egyik bevételi forrásai az adók, és ezzel 0–3
kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a magán- személyek
személyi jövedelemadót fizetnek; az szja mértéke jelenleg 15% /
korábban 16% volt; az áfa fogyasztást terhelő adó; a magyar adórendszer
alapvetően egykulcsos; a közteherviselés állampolgári kötelesség; a
gyermekvállalást adókedvezmények is segítik).
E3 Rögzíti, hogy az újraelosztás másik bevételi forrása a 0–3

(társadalombiztosítási) járulék, és ezzel kapcsolatban lényegi
megállapítást tesz (pl. ennek legfontosabb eleme a jövedelem- arányos
nyugdíjjárulék; Magyarországon kötelező állami társadalombiztosítás
működik; ezzel biztosítási jogviszony jön létre; bizonyos ellátásoknak a
járulékfizetés feltétele.)
78
Korszakokon átívelő komplex esszék megoldásai
2017. május: Magyar–török küzdelmek (komplex – korszakokon átívelő)

Feladatmegér A vizsgázó alapvetően a magyar–török konfliktust mutatja be a megadott szempontok
tés szerint. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel. 0–2
Tájékozódás T1 Rögzíti a nándorfehérvári diadal, a mohácsi csata, Buda elfoglalásának évszámait

térben és (1456, 1526, 1541) és egy Mátyás uralkodásához köthető, a témához kapcsolódó dátumot. 0–2
időben T2 Rögzíti a téma legalább két térbeli elemét (pl. Nándorfehérvár a végvári vonal kulcsa,
a déli végvári vonal elhelyezkedése, az oszmán hadsereg akciórádiusza, a Jagellók / a 0–2
Habsburgok országai, Szapolyai erdélyi vajdasága, a mohácsi terepviszonyok, a három
részre szakadt ország).
T3 A téma kifejtése során ügyel a kronologikus szerkesztésre. 0–2
Kommuniká K1 Szakszerűen használja a következő általános történelmi fogalmakat: pl. király, szultán, 0–2
ció, a ostrom, hadjárat.
szaknyelv K2 Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi fogalmakat: pl. végvár, 0–2
alkalmazása országgyűlés, fekete sereg, hadiadó.
Ismeretszer F1 Rögzíti Mátyás levelének egy lényegi elemét (pl. nem ütközött meg a török fősereggel,
zés, a Boszniában mindketten terjeszkedtek, visszavette Jajcát), és ezzel kapcsolatban lényegi
források megállapítást tesz (pl. Mátyás ezzel kiegészítette a végvári rendszert, a balkáni 0–3
használata ütközőállamok megszűntek / felosztották őket, Mátyás a hadjáratot propagandacélokra is
felhasználta).
F2 Rögzíti II. Ulászló koronázási feltételeinek lényegét (a hadiadó megszüntetése), és ezzel
kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. ezzel az uralkodói jövedelmek jelentősen
csökkentek, emiatt feloszlatták a fekete sereget / az ország védelme a bandériumokra / 0–3
magánhadseregekre hárult, emiatt a végvári vonal leépült, szűkült az ország külpolitikai
mozgástere).
F3 Rögzíti a térkép alapján, hogy az oszmán haderő – az 1510–20- as években – elfoglalta
a magyar végvárakat / 1521-ben Nándorfehérvárt, és ezzel kapcsolatban lényegi
megállapítást tesz (pl. ez a végvári vonal hanyatlásának eredménye, ezzel megnyílt az út 0–3
az ország belsejébe, a Jagellók képtelenek voltak megvédeni Magyarországot).
F4 Rögzíti a kép alapján, hogy Szulejmán koronát ad át Szapolyainak, és ezzel
kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. Szulejmán vazallusának tekintette Szapolyait;
Szapolyai török támogatással uralkodott; Ferdinánd legyőzte Szapolyait, aki a törökhöz 0–3
fordult; a kettős királyválasztás következtében az ország két – lassan elkülönülő – részre
szakadt).
F5 Rögzíti a váradi egyezmény lényegét (pl. a Habsburgok uralma alatti későbbi
országegyesítésben állapodtak meg), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl.
erőegyensúly alakult ki Ferdinánd és János között, a török sikertelenül próbálta elfoglalni 0–3
Bécset, a két király küzdelme lehetőséget teremtett újabb török hadjáratokra, az
egyezményt később János / hívei megszegték).
Eseményeke E1 Rögzíti, hogy Hunyadi János megvédte Nándorfehérvárt, és ezzel kapcsolatban lényegi
t alakító megállapítást tesz (pl. ezzel elhárult a török hódítás közvetlen veszélye, több évtizedig 0–3
tényezők nem érte ilyen támadás Magyarországot).
feltárása, E2 Rögzíti, hogy Mátyás alapvetően védekező politikát / békepolitikát folytatott a török
kritikai és irányában, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. megerősítette a –
problémakö Zsigmond idején épülni kezdett – végvári vonalat; az ütközőállamok megszűnésével kettős
zpontú védelmi vonal épült; ez összefüggött Mátyás nyugati hódító törekvéseivel; Mátyás modern
gondolkodás zsoldos haderőt / a fekete sereget tartott fenn; a török elleni sikerek uralkodói hatalmának 0–3
legitimálását is szolgálták / apja politikájának folytatójának tüntették fel; a korszakban a
török nem próbálkozott jelentős támadással).
79
E3 Rögzíti, hogy Mohácsnál a magyar sereg megsemmisítő vereséget szenvedett, és ezzel

kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a király halálával az ország vezető nélkül 0–3
maradt, az oszmán hadsereg létszám- / technikai fölényben volt, a török sereg fosztogatás
után kivonult, Szapolyai serege érintetlen maradt, Magyarország nem kapott külső
segítséget).
E4 Rögzíti, hogy Buda elfoglalásával létrejött a Hódoltság / az ország három részre
szakadt, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. János halálával Ferdinánd 0–3
egyesíteni akarta az országot, János Zsigmond országrészéből alakult ki az Erdélyi
Fejedelemség, létrejött a budai vilajet).
pontozásánál is.
80
2017. május (I): Nemzetiségi kérdés Magyarországon (komplex – korszakokon átívelő)

Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a reformellenzéknek és a magyar kormányoknak a 0–2
nemzetiségi kérdéshez való viszonyát mutatja be a XIX. században és a XX.
század elején a megadott szempontok szerint. A válasz a források
Tájékozódás T1 Rögzít legalább két lényeges, a forrásokban nem szereplő időpontot a 0–2
térben és időben témához tartozóan (pl. a magyar államnyelv bevezetése: 1844, áprilisi törvények:
1848. április 11., a horvát– magyar kiegyezés: 1868, nemzetiségi törvény: 1868).
T2 A téma kifejtése során ügyel a kronologikus szerkesztésre, a tárgyalt 0–2

eseményeket helyesen köti az egyes korszakokhoz.
T3 Rögzíti a téma egy térbeli elemét (pl. Magyarország a Habsburg Birodalom 0–2
része volt, a peremvidékeken jellemzően nemzetiségi többség volt, az Alföld / a
középső területek jellemzően magyar többségűek voltak).
Kommunikáció, K1 Szakszerűen használja a következő általános történelmi fogalmakat: pl., 0–2
a szaknyelv törvény, jog, államnyelv, nemzetiség.
alkalmazása K2 Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi fogalmakat: pl. egy 0–2
politikai nemzet elve, liberális nacionalizmus, nemzetállam, nemzetiségi
törvény.
Ismeretszerzés, a F1 Rögzíti a forrás egy lényegi elemét (pl. a horvát képviselő ragaszkodott a latin 0–3
források nyelv használatához, figyelmen kívül hagyta a magyarok tiltakozását a latin
használata nyelv használata miatt), és tesz egy érdemi megállapítást ezzel kapcsolatban (pl.
az országgyűlés nyelve ekkor már magyar volt, a horvátok nemzeti sérelemként
élték meg a magyar nyelv hivatalossá tételét, a magyar nyelv államnyelvvé tétele
az egy politikai nemzet elvét tükrözte).
F2 Rögzíti a forrás egy lényegi elemét (pl. a reformellenzék állampolgárságot / 0–3
polgári jogokat / jogegyenlőséget kínált a nemzetiségeknek, a jogokért cserébe
hazaszeretet várt), és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. a
nemzetiségi lakosok többsége a jobbágysághoz tartozott, a liberális
nacionalizmus / az egy politikai nemzet gondolatát tükrözte).
F3 Rögzíti, hogy a nemzetiségi határozat nyelvhasználati jogokat adott a 0–3
nemzetiségeknek, és tesz egy érdemi megállapítást ennek hátterére vonatkozóan
(pl. a nemzetiségeket a szabadságharc idején az udvar a magyarok ellen hangolta;
a nemzetiségek egy része fegyvert fogott a magyarok ellen; a magyar kormány a
nemzetiségekkel való megbékélésre törekedett; a magyar kormány felismerte,
hogy ez feltétele a független magyar államiságnak; ez engedmény volt az áprilisi
törvényekhez képest, megvalósítására már nem került sor).
F4 Rögzíti, hogy Horvátország egyes ügyekben önállósággal rendelkezett, és 0–3

tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. a horvátok területi
autonómiát kaptak, elismerték őket politikai nemzetként, Horvátország
önállósága történelmi okokkal / a perszonáluniós kapcsolattal volt magyarázható,
saját kormánnyal és országgyűléssel rendelkezett, a többi ügybe a pesti
országgyűlésbe küldött képviselőkön keresztül szólhatott bele).
F5 Rögzíti a szlovák egylet feloszlatását, és tesz egy érdemi megállapítást erre 0–3
vonatkozóan (pl. a magyar kormány nem engedte a nemzetiségi egyletek
politikai tevékenységét, tartott – az Oroszország által is támogatott – pánszláv
eszmék terjedésétől, adminisztratív eszközökkel korlátozta a nemzetiségek
szervezkedését, sérült az egyesüléshez való jog).
81
Eseményeket E1 Rögzíti, hogy Magyarország többnemzetiségű állam volt, és tesz egy érdemi 0–3
alakító tényezők megállapítást erre vonatkozóan (pl. ez elsősorban a XVIII. századi betelepítések
feltárása, kritikai és betelepülések következménye volt, a XIX. században megjelenő
és problémaköz- nacionalizmus / nemzetállami törekvések miatt ez feszültségeket okozott, a
pontú reformkor végén már a nemzetiségek körében is megindult a nemzeti öntudat
gondolkodás erősödése) vagy jellemzi a nemzetiségeket (pl. a horvátokon kívül csonka
társadalommal rendelkeztek, többségük jobbágy volt, vallási szempontból is
sokszínű volt az ország népessége).
E2 Rögzíti, hogy az áprilisi törvényekben a nemzetiségek nem kaptak kollektív 0–3
jogokat, és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. a magyar
kormány bízott abban, hogy a nemzetiségek megelégednek a
jobbágyfelszabadítással; a nemzetiségek 1848 tavaszán nemzeti
kongresszusokon utasították el a magyar kormány nemzetiségi politikáját, a
szerbek és a románok területi autonómiát követeltek, az udvar a magyarok ellen
hangolta a nemzetiségeket, egyes nemzetiségek fegyveres harcot vívtak a
magyarok
E3 Rögzítiellen 1848–49-ben).
az 1868-as nemzetiségi törvény egy lényegi elemét (pl. továbbra is 0–3
csak a magyart tekintette államnyelvnek, nyelvhasználati jogokat adott a
nemzetiségeknek), és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl.
elfogadását Eötvös József kezdeményezte, a reformkori nemzetfogalom
továbbélését jelezte, ez európai mércével mérve is liberálisnak számított, a
nemzetiségeket elismerték kultúrnemzetként, később nem mindig tartották be /
szigorították ezt a törvényt, a nemzetiségi lakosok / vezetők egy része elégedetlen
volt vele, a területi autonómia megadásától azonban elzárkózott a kormány).
E4 Rögzíti, hogy a korszakban csökkent a nemzetiségek / nőtt a magyarok 0–3
aránya, és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. ez részben az
asszmilációval / a nemzetiségek nagyobb arányú kivándorlásával / a magyarok
jobb életkörülményeivel függött össze, a magyar kormányok bíztak az
asszimilációban, a „Lex Apponyi” révén elősegítették az asszimilációt, a
feszültségek ennek ellenére nem tompultak).
elemzését.
pontozásánál is.
82
2017. október: Magyarország külpolitikája (komplex – korszakokon átívelő)

Feladatmegérté A vizsgázó alapvetően a magyar külpolitikai törekvéseket mutatja be a megadott 0–2
s szempontok alapján. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket tár
T1 Rögzít legalább egy lényegi időbeli elemet a Horthy-korszak előtti időszakból (pl. 0–2
térben és 1918. október 31.: az őszirózsás forradalom, 1918. november 3.: a padovai
időben fegyverszünet, 1919. március 21. – augusztus 1.: a Tanácsköztársaság Magyarországon).
T2 Rögzíti a trianoni békeszerződés idejét (1920. június 4.), és még egy a témához 0–2
kapcsolódó időbeli elemet a Horthy-korszakból (pl. 1938. november 2. az első bécsi
döntés, 1939. március Kárpátalja visszacsatolása).
T3 Rögzít legalább két lényegi térbeli elemet (pl. trianoni Magyarország, Felvidék, 0–2
Kárpátalja, Erdély, Délvidék, Vörös Hadsereg hadjáratainak irányai).
Kommunikáci K1 Szakszerűen használja a következő általános történelmi fogalmakat: pl. béke, 0–2
ó, a szaknyelv háború, revízió, propaganda.
alkalmazása K2 Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi fogalmakat: pl. őszirózsás 0–2
forradalom, tanácsköztársaság, győri program, első bécsi döntés.
Ismeretszerzé F1 Rögzíti a forrás valamely lényegi elemét (pl. a háború után Károlyi Mihály a 0–3
s, a források megbékélést kereste az antanttal, bízott Wilson amerikai elnök ígéreteiben / 14 pontjának
használata megvalósulásában, igazságos békében reménykedett), és ezzel kapcsolatban lényegi
megállapítást tesz (pl. Károlyi – eleinte – nem támogatta a katonai fellépést, a 14 pont
nem valósult meg, az antant erői nem tartották be a Károlyinak tett ígéreteiket, az etnikai
elvet / a népek önrendelkezési jogát figyelmen kívül hagyták).
F2 Rögzíti a forrás egy lényegi elemét (pl. Magyarország kormányának 0–3

békekonferenciára történő meghívásával kecsegtették Kun Bélát, az antanthatalmak
fegyverszüneti vonalakat jelöltek ki, Magyarország jelentős része idegen megszállás
alatt állt, a felvidéki területek feladására / Csehszlovákia elleni háború befejezésére
szólította fel a magyar vezetést), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. az
antanthatalmak nem ismerték el a tanácskormányt / a békekonferenciára történő
meghívás a tanács- kormány elismerését jelentette volna, a Vörös Hadsereg visszavonása
ellenére a románok a Tiszántúlon maradtak, a jegyzék elfogadása a Vörös Hadsereg
szétesését eredményezte, az antant akadályozni akarta a Tanácsköztársaság
megerősödését).
F3 Rögzíti a plakát egy lényegi elemét (pl. a trianoni béke igazságtalanságát hirdeti, 0–3
vallási és nemzeti jelképeket használ mondanivalója kifejezésére, a trianoni békét Jézus
kivégzéséhez / a revíziót Jézus feltámadásához hasonlítja), és ezzel kapcsolatban lényegi
megállapítást tesz (pl. a Horthy-rendszer propagandával ellensúlyozta a békediktátum
aláírását, az 1920-as években a revíziós törekvések békés jelleget öltöttek, a magyar
társadalom egyetértett a revízióval, a keresztény-nemzeti ideológia hatotta át a revíziós
propagandát is, a propaganda a belpolitikai gondokról terelte el a figyelmet).
F4 Rögzíti a forrás egy lényegi elemét (pl. a hadsereg fejlesztésével kapcsolatban átfogó 0–3
reformban gondolkodtak, egymilliárd pengőt kívántak a modernizációra fordítani), és
ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a programmal Magyarország
megszegte a trianoni békeszerződést, a revíziós törekvések megvalósítása érdekében
fejlesztették a hadsereget, a német politika ösztönözte a magyar haderő fejlesztését, a
program a német diplomácia támogatásával indulhatott el, később / a bledi konferencián
a kisantant országai elismerték a magyar fegyverkezés jogosságát).
83
F5 Rögzíti a táblázat egy lényegi elemét (pl. a Felvidék és Kárpátalja visszacsatolását, a 0–3
Felvidék esetében etnikai érvek szóltak a revízió mellett, Kárpátalja esetén az etnikai
összetétel nem indokolta a revíziót, Csehszlovákia szétesésének része volt a magyar
revízió is), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. az első bécsi döntés
következménye volt a sikeres revízió, a német külpolitikai elköteleződés tovább
erősödött, a nyugati hatalmak is elfogadták a felvidéki revíziót, Kárpátalja elfoglalása
katonai agresszió volt, a korábbi olaszorientációt végleg a német váltotta fel, az ország
külpolitikai mozgástere minimálisra szűkült).
Eseményeket E1 Rögzíti, hogy Magyarország elvesztette az első világháborút, és ezzel kapcsolatban 0–3
alakító érdemi megállapítást tesz (pl. a Károlyi- kormányzat egyes intézkedései előidézték a
tényezők hadsereg felbomlását / nehézzé tették a katonai védekezést, az új utódállamok támadásai
feltárása, hozzájárultak a történelmi Magyarország széteséséhez, a Vix- jegyzék hozzájárult
kritikai és Károlyi rendszerének bukásához).
probléma- E2 Rögzít egy lényeges tényt a tanácskormány és az antant hatalmak viszonyára 0–3
központú vonatkozóan (pl. Magyarország nem küldhetett képviselőket a békekonferenciára, az
gondolkodás antanthatalmak fegyverszüneti vonalakat jelöltek ki, a tanácskormány hatalomra jutása
után közvetlenül elutasította az antant fegyverszüneti ajánlatát, a Tanácsköztársaság
fegyverrel harcolt a csehszlovákok és a románok ellen is), és tesz egy érdemi
megállapítást erre vonatkozóan (pl. az antanthatalmak nem ismerték el a
tanácskormányt, támogatták a szomszédos államok területi követeléseit, a
tanácskormány bízott az orosz segítségben / a világforradalomban, a Vörös Hadsereg
veresége a kommunista diktatúra végét jelentette).
E3 Rögzíti, hogy a trianoni békeszerződésben az ország elvesztette területének és 0–3
lakosságának nagy részét, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a
zömében nemzetiségiek lakta területek az utódállamokhoz kerültek, de a magyarság
egyharmada is idegen fennhatóság alá került, sok magyar menekült a trianoni ország
területére, a határon túli magyarság másodrangú állampolgár lett).
E4 Rögzít egy tényt Magyarország politikai elszigetelődésével kapcsolatban az 1920-as 0–3
években (pl. vesztes államként a győztesek katonai, gazdasági ellenőrzése alá került; a
szomszédos államokból létrejött a magyarellenes kisantant, nem maradtak szövetségesei
a háború után), és ezzel kapcsolatban érdemi megállapítást tesz (pl. a revíziós törekvések
visszafogása / Bethlen szélsőségektől mentes politikája segített kitörni az
elszigeteltségből, az olaszokkal kötött örökbarátsági szerződés volt az első lépés, Nagy-
Britannia szimpátiával fordult az ország felé, az ország gazdasági megerősödése
elősegítette a bátrabb külpolitikát).
m fogadható el két külön tartalmi elem (forráshasználat, eseményeket alakító tényezők) pontozásánál is.

84
2018. május: XX. századi földtulajdonviszonyok (komplex – korszakokon átívelő)

Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a földbirtokviszonyok átalakulását mutatja be 1918-tól a 0–2
rendszerváltás időszakáig a megadott szempontok szerint. A válasz a források
Tájékozódás T1 Rögzít két lényeges dátumot a második világháború előtti időszakból (pl. 0–2
térben és időben őszirózsás forradalom: 1918. október 31., a Tanácsköztársaság kikiáltása: 1919.
március 21., Nagyatádi-féle földreform: 1920).
T2 Rögzít két lényeges dátumot a második világháború utáni időszakból (pl. 0–2
földosztás: 1945. március, a kommunista diktatúra kiépítése: 1948, a forradalom
kitörése: 1956. október 23., a rendszerváltás: 1989–90).
T3 A téma kifejtése során ügyel a kronologikus szerkesztésre, és megállapításai 0–2
Magyarországra vonatkoznak.
szaknyelv földreform / földosztás, nagybirtok, kisbirtok / törpebirtok, parasztság.
szövetkezet, kollektivizálás, privatizáció, kárpótlás.
Ismeretszerzés, a F1 Rögzíti Jászi Oszkár véleményét (pl. a nagybirtokokat fel kell osztani a 0–3
források parasztság között; a legfontosabb társadalmi probléma a földkérdés), és ezzel
használata kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. törvény született a földosztásról;
Károlyi Mihály a saját birtokain kezdte a földosztást; a földosztást nem hajtották
végre).
F2 Rögzíti a kiáltvány állítását (pl. a Tanácsköztársaság kisajátította a 0–3
nagybirtokokat; szövetkezeteket akart létrehozni; nem hajtott végre földosztást),
és ezzel kapcsolatban lényegi meg- állapítást tesz (pl. a kommunisták
magántulajdon helyett köztulajdont akartak; ezzel elvesztették a parasztság
támogatását; a nagyüzemi mezőgazdaságot tartották hatékonyabbnak).
F3 Rögzíti, hogy az 1930-as években a legkülönbözőbb politikai erők – 0–3
kormánypárt, népi írók, szélsőjobboldal – követeltek földreformot, és ezzel
kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a korszakban felerősödött a földreform
követelése; a világ- gazdasági válság kiélezte a társadalmi feszültségeket;
megoldatlansága miatt a földkérdés maradt a legfontosabb társadalmi probléma).
F4 Rögzíti Nagy Imre bejelentésének lényegét (pl. abbahagyják az erőszakos 0–3
kollektivizálást; újra támogatják az egyéni gazdálkodást), és ezzel kapcsolatban
lényegi megállapítást tesz (pl. ennek hatására a szövetkezetek jó része felbomlott;
a kollektivizálás visszavetette a termelést; Nagy Imre már első miniszterelnöksége
idején is ezt az álláspontot képviselte; ez összefüggött a politikai élet
demokratizálódásával).
F5 Rögzíti a törvény lényegét (pl. a szövetkezetek földjeit az egykori tulajdonosok 0–3
visszaszerezhetik), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. ennek
eredményeként újra kisbirtokrendszer alakult ki; a szövetkezetek felbomlásának
negatív hatásai is voltak – tőkehiány, technológiai elmaradás, nem hatékony
termelés; a termőföldre más kárpótlási szabályok vonatkoztak; a kárpótlás
kárpótlási jegyek formájában valósult meg).
Eseményeket E1 Rögzíti a Nagyatádi-féle földreform lényegét (pl. viszonylag kevés földet 0–3
alakító tényezők törpebirtokok formájában osztottak ki), és ezzel kapcsolatban lényegi
feltárása, kritikai megállapítást tesz (pl. ezzel fennmaradt a nagybirtokrendszer; a kiosztott birtokok
és probléma- életképtelennek bizonyultak; a politikai elitben nagy volt a nagybirtokosok súlya;
központú vitézi telkeket is osztottak).
85
gondolkodás E2 Rögzíti, hogy (1945-ben) nagyszabású földosztásra került sor, és ezzel 0–3
kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. felszámolták a nagybirtokrendszert /
rengeteg törpebirtok jött létre; a kommunisták elképzelése valósult meg
elsősorban; a földosztásnak politikai célja is volt / a parasztság megnyeréséért
hajtották végre; ezzel teljesen átalakult a magyar társadalom szerkezete).
E3 Rögzíti, hogy a Rákosi-korszakban megkezdődött az erőszakos kollektivizálás, 0–3

és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a szovjet mintát másolták; a
jómódú gazdákat / kulákokat megfélemlítették / megbüntették; jelentősen
visszaesett a termelés; az egyéni gazdákra beszolgáltatási kötelezettséget róttak; a
kollektivizálás nem volt teljes mértékű).
E4 Rögzíti, hogy a Kádár-korszakban zárult le a teljes kollektivizálás, és ezzel 0–3
kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. engedélyezték a háztáji gazdálkodást;
a szövetkezetek modern nagyüzemekké váltak; javult a termelés / az élelemellátás;
a parasztságot is bevonták a társadalombiztosításba).
elemzését.
pontozásánál is.
86
2018. május (I): Magyarországi jobbágyság (komplex – korszakokon átívelő)

Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a jobbágykérdés történetét mutatja be a felvilágosult 0–2
abszolutizmus idején és a reformkorban a megadott szempontok szerint. A válasz a
Tájékozódás T1 Rögzít legalább két lényeges dátumot a felvilágosult abszolutizmus korából (pl. 0–2
térben és időben Mária Terézia uralkodása: 1740–80, urbárium: 1767, II. József uralkodása: 1780–90,
jobbágyrendelet: 1785).
T2 Rögzít legalább két lényeges dátumot a reformkorból (pl. a Hitel kiadása: 1830, 0–2
a reformkor időszaka: 1830/32–1848, az 1832–36-os országgyűlés, az 1839–40-es
országgyűlés, az áprilisi törvények: 1848).
T3 Rögzíti a téma valamely térbeli jellemzőjét (pl. Magyarország a Habsburg 0–2
Birodalom része, dunántúli parasztmozgalom, erdélyi parasztfelkelés, felvidéki
koleralázadás, Pozsony az ország- gyűlések színtere).
Kommunikáció, a K1 Szakszerűen használja a következő általános történelmi fogalmakat: pl. (örökös) 0–2
szaknyelv jobbágyság, zsellér, robot / kilenced, jobbágytelek.
alkalmazása K2 Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi fogalmakat: pl. úrbéri 0–2
rendelet, jobbágyrendelet, önkéntes örökváltság, kötelező örökváltság.
Ismeretszerzés, a F1 Rögzíti az úrbéri rendelet valamely lényegi elemét (pl. a rendelet alapján rögzíteni 0–3
források kellett a jobbágyi terheket / a telki állományt), és ezzel kapcsolatban lényegi
használata megállapítást tesz (ez megakadályozta a jobbágyi terhek növelését / a jobbágytelkek
méretének csökkentését; a nemesség visszautasította a törvényi szabályozást, ezért
adott ki Mária Terézia rendeletet; oka részben a dunántúli parasztmozgalom volt;
célja az állami adóalap védelme volt).
F2 Rögzíti a jobbágyrendelet valamely lényegi elemét (pl. megszüntette az örökös 0–3
jobbágyságot / szabad költözést engedett a jobbágyoknak; szabad pályaválasztást
engedett a jobbágyoknak; ingóságaikkal szabadon rendelkezhettek a jobbágyok), és
ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. jelentősen csökkentette a jobbágyok
kiszolgáltatottságát; nem jelentett jobbágy- felszabadítást; oka részben az erdélyi
parasztfelkelés volt; célja az ország gazdasági fejlődésének elősegítése volt; II. József
felvilágosult szemléletét tükrözte).
F3 Rögzíti a táblázat adatainak lényegét (pl. a korszakban csökkent az átlagos telki 0–3
állomány; növekedett a zsellérek aránya), és ezzel kapcsolatban lényegi
megállapítást tesz (pl. a folyamat oka a népesség növekedése / a telekaprózódás volt;
emiatt növekedett a jobbágyi elégedetlenség).
F4 Rögzíti Széchenyi álláspontját (pl. a robot gazdaságtalan / a bérmunka sokkal 0–3
gazdaságosabb), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. ezzel
Széchenyi a robot / a jobbágyrendszer eltörlése mellett érvel; a Hitelben kifejtett
gondolatai indították el a reformmozgalmat).
F5 Rögzíti Kossuth álláspontját (pl. a jobbágyok nem képesek magukat megváltani; 0–3
mindenképpen el kell törölni a jobbágyrendszert; a cél az érdekegyesítés / a nemzeti
egység), és megállapítja, hogy Kossuth kötelező örökváltságot javasolt állami
kártalanítással.
Eseményeket E1 Rögzít egy lényeges tényt a jobbágyság helyzetére vonatkozóan (pl. az egész 0–3
alakító tényezők korszakban a jobbágyság a legnépesebb társadalmi réteg; a földesúrnak kilenceddel
feltárása, kritikai és robottal tartoztak; a telki állomány és a közös területek használati jogával
és problémaköz- rendelkeztek; ők voltak elsősorban az állami adók fizetői), és ezzel kapcsolatban
pontú lényegi megállapítást tesz (pl. a jobbágyrendszer ekkor már csak Közép- / Kelet-
gondolkodás Európára volt jellemző; a gazdasági fejlődés gátja volt; ellentétes volt a
felvilágosodás / a liberalizmus / a nacionalizmus eszméivel).
87
E2 Rögzíti, hogy a nemesség a XVIII. században akadályozta a reformokat, és ezzel 0–3

kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. az uralkodók az állami adóalapot akarták
védeni / bővíteni; a nemesség magánjogi viszonynak tekintette a jobbágyságot; az
uralkodók rendeleti úton / a rendi országgyűlés nélkül szabályozták a kérdést; a
jobbágyrendszer fenntartása volt a gazdasági lemaradás egyik oka).
E3 Rögzíti az önkéntes örökváltsággal kapcsolatos országgyűlési vitát, és ezzel 0–3

kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. ezt a koleralázadás tette különösen
aktuálissá; ennek során formálódott ki a liberális ellenzék; az uralkodó ellenállt a
reformok bevezetésének; ezzel akarták a jobbágyságot is szabadsághoz és
tulajdonhoz juttatni / beemelni a nemzetbe).
E4 Rögzíti az önkéntes örökváltság elfogadását, és ezzel kapcsolatban lényegi 0–3

megállapítást tesz (pl. az örökváltság a jobbágyi terhek örökre szóló, egy összegben
való megváltását jelenti; végeredményben a jobbágyok nem voltak képesek
megváltani magukat; az Ellenzéki Nyilatkozat már a kötelező örökváltságot követeli;
a kötelező örökváltságot az áprilisi törvények tartalmazzák).

elemzését.
pontozásánál is.
88
2018. október: A Szovjetunió külpolitikája (komplex – korszakokon átívelő)

Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a sztálini külpolitikát mutatja be a megadott szempontok alapján. 0–2
A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel.
Tájékozódás T1Rögzít legalább két lényegi időbeli elemet a második világháború befejezését 0–2
térben és megelőzően (pl. a Szovjetunió létrejötte: 1922; a szovjet- német megnemtámadási
időben egyezmény / a Molotov–Ribbentrop- paktum aláírása: 1939. augusztus 23.; Németország
megtámadja a Szovjetuniót:1941.június22.;véget ér a sztálingrádi csata/kurszki csata:
1943; jaltai konferencia: 1945.február).
T2Rögzítlegalábbkétlényegiidőbelielemetamásodikvilágháború befejezése után (pl. 0–2
fultoni beszéd: 1946; NSZK, NDK, KGST létrejötte, szovjet atombomba feltalálása:
1949; koreai háború: 1950–53).
T3Rögzít legalább két lényegi térbeli elemet (pl. a szovjetbefolyási övezet Közép-Kelet- 0–2
Európában; sztálingrádi csata; a szövetséges államok csúcstalálkozóinak helyszínei:
Teherán, Jalta, Potsdam; a vasfüggöny vonala; Németország / Berlin kettéosztottsága).
Kommunikáció K1 Szakszerűen használja a következő általános történelmi fogalmakat: pl. béke, háború, 0–2
, a szaknyelv kommunizmus / bolsevizmus, szuperhatalom.
alkalmazása K2 Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi fogalmakat: pl. Vörös 0–2
Hadsereg / antifasiszta koalíció, kétpólusú világ / hidegháború, fegyverkezési verseny,
Varsói Szerződés / KGST.
Ismeretszerzés F1 Rögzíti a forrás egy lényegi elemét (korábban Lenin / a kommunisták 0–3
, a források munkásforradalmak / proletárforradalmak kitörését várták a világban; Sztálin szerint
használata lehetséges egy országban a szocializmusgyőzelme), és ezzel kapcsolatban lényegi
megállapítást tesz (pl. a világforradalomról alkotott elképzelésük soha nem valósult meg;
Sztálin elzárkózó politikát folytatott; saját hatalmának megszilárdítására törekedett;
nagyszabású fegyverkezés indult meg).
F2 Rögzíti, hogy a Szovjetunió elvesztette a cári Oroszország nyugati területeit, és ezzel 0–3
kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. Franciaország / az antant támogatta az új
államokat; az új államok kialakulásával a Szovjetunió elszigetelődött; a kialakult
államok ideológiai és területi kérdésekben is ellenségesek voltak a Szovjetunióval
szemben; a második világháború végére szinte mindegyik a szovjetek befolyása alá
került / jelentős területek átadására kényszerült a Szovjetuniónak).
F3 Rögzíti a német–szovjet szövetség / Hitler és Sztálin megegyezésének létrejöttét, és 0–3

ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. felosztották Lengyelországot / a
Baltikumot; egymással ideológiai szempontból ellenséges vezetők kötöttek
megállapodást; a szovjet vezetés visszautasította a nyugati hatalmakkal való szövetséget;
a szerződés után kezdetét vette a második világháború; Sztálin a szerződéssel a várható
német támadást kívánta elkerülni/Sztálin időt akart nyerni a háborúra való felkészülés
érdekében; a Molotov–Ribbentrop-paktumban nekik juttatott területeket elismertették a
nyugati szövetségesekkel).
89
F4 Rögzíti a karikatúra egy lényegi elemét (pl. a szovjetek blokádot vontak Nyugat- 0–3
Berlin / Berlin köré; Nyugat-Berlin amerikai, brit és francia megszállás alatt állt), és
ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a Marshall-segély révén bevezetett új
német márka volt a blokád ürügye; légihíddal biztosították Berlin ellátását; a szovjet
blokád eredménytelen volt; a négyes megszállás alatt álló Berlin vált a szembenálló felek
frontvárosává; itt alakult ki a hidegháború első válsága; a szovjetek által megszállt német
területen alakult meg az NDK / a nyugati részekből az NSZK; a német közvélemény
végleg elfordult a szovjetektől; később a keletnémet vezetés kezdeményezésére / szovjet
jóváhagyással megépítették a berlini falat).
F5 Rögzíti a forrás egy lényegi elemét (pl. Sztálin szerint eljött az idő a Koreai-félsziget 0–3
egyesítésére; kínai támogatást ígér az észak- koreai kommunistáknak a háborúban),és
ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a kirobbant háború végül a félsziget
kettéosztásával/a háború előtti állapot megőrzésével ért véget; nem tört ki a Sztálin által
elképzelt harmadik világháború).
Eseményeket E1 Rögzíti, hogy Németország megtámadta a Szovjetuniót, és ezzel kapcsolatosan 0–3
alakító lényegi megállapítást tesz (pl. így a szovjetek a szövetségesek oldalára álltak;
tényezők Sztálingrádnál a szovjetek döntő győzelmet arattak a német haderő felett; a német
feltárása, támadás után aláírták az emberi jogok biztosításáról szóló Atlanti Chartát / Egyesült
kritikai és nemzetek nyilatkozatát; Sztálin a győzelmek hatására a világpolitika egyik fő alakítójává
probléma- vált / kitört a korábbi elszigeteltségből).
központú
gondolkodás E2 Rögzít egy lényeges tényt a szovjetek és a nyugati szövetségesek kapcsolatáról (pl. a 0–3
második front megnyitását Sztálin Franciaországban javasolta; Churchill és Sztálin
Moszkvában felosztotta Délkelet-Európa országait; megegyeztek Németország
felosztásában),és ezzel kapcsolatosan lényegi megállapítást tesz (pl. így a szovjetek
szabad kezet kaptak a Balkánon; a nemzetközi konferenciákon biztosították saját
érdekszférájukat már a háború alatt; a szovjetek a nyugati határaiknál egy ütközőterület
létrehozására törekedtek; a Vörös Hadsereg hódításait sajátjuknak tekintették; nem
tartották be a nyugati szövetségeseknek tett ígéreteiket; együttműködtek a háborús
bűnösök elítélésében).
E3 Rögzíti, hogy a Szovjetunió az általa uralt közép-kelet-európai államokat 0–3

szovjetizálta, és ezzel kapcsolatosan érdemi megállapítást tesz (pl. az elfoglalt
területeken felszabadítóként tüntették fel magukat; az általa megszállt területeken
kommunista diktatúrák jöttek létre; létrehozta belőlük a KGST-t / Varsói Szerződést;
mindenhol tervgazdálkodást vezettek be; a kialakított diktatúrák erőszakszervezetekre /
a terrorra támaszkodtak).
E4 Rögzít egy tényt a szovjet külpolitikáról a hidegháború kibontakozásának idején (pl. 0–3
nem tartották be a második világháború alatt kötött egyezményeket; elutasították a
Marshall-tervet; meghirdették a két tábor elméletét; vasfüggöny épült a szovjetek által
elfoglalt területek határán), és ezzel kapcsolatosan érdemi megállapítást tesz (pl. a
szovjeteknek fontos volt, hogy akadályozzák a szabad mozgást / mindenkit
ellenőrizzenek; a szovjet propaganda békét / imperializmus elleni harcot hirdetett; a
nyugati gazdasági / politikai befolyást kívánták ezzel elkerülni; a Szovjetuniótól
nyugatra ütközőterület / védelmi zóna kiépítésére törekedtek).
pontozásánál is.
90
2019.május A távol-keleti gyarmatosítás komplex-korszakokon átívelő

Feladatmegértés A vizsgázó Kína és Korea példáján keresztül a gyarmatosítás 0–2
folyamatát és a gyarmati világ felbomlását mutatja be 1953-ig. A válasz a források
Tájékozódás T1Rögzítlegalábbkétlényegiidőbelielemetamásodikvilágháború befejezése után 0–2
térben és időben (pl.1949: megalakul a Kínai Népköztársaság, 1950– 53: koreai háború).
T2 Rögzít legalább két lényegi térbeli elemet (pl. utal a gyarmatosítók befolyási 0–2
övezeteire, Kína a gyarmati törekvések ütközőpontja volt, a kommunista Kína is
igényt formált a harmadik
világ / Ázsia feletti vezető szerepre, utal Korea kettéosztására).
a szaknyelv befolyási övezet / érdekszféra, béke, kommunizmus, szuperhatalom.
alkalmazása
K2 Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi fogalmakat: pl. gyarmat / 0–2
gyarmatosítás, kétpólusú világ, harmadik világ, hidegháború.
Ismeretszerzés, F1 Rögzíti, hogy a császár lemondott a hatalomról / köztársaságjött létre Kínában, 0–3
a források és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a külföldi befolyás/pénzügyi
használata függés elleni lázadás következménye; a nagyhatalmak érdeke volt a belső
problémák folyamatos fenntartása; a Japántól elszenvedett vereségek is
hozzájárultak a bukáshoz; a létrejött köztársaság sem volt képes a belső rend
fenntartására; a köztársaság kialakulásával újabb polgárháború vette kezdetét; az
idegen dinasztia ellenszenves volt).
F2 Rögzít egy lényeges tényt a forrás alapján a polgárháborúval kapcsolatban (pl. a 0–3
kommunisták és a Kuomintang harcolt a hatalomért; a kommunisták a parasztság
megnyerését tartották fontosnak / földosztást ígértek; a kommunisták csak az
ellenséges vezetőket büntették), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz
(pl. a két párt átmenetileg együttműködött egymással, majd riválisok lettek; a
földosztás ígérete / végrehajtása miatt a paraszti tömegek a kommunistákhoz
pártoltak; a kommunistákat a szovjetek támogatták, a Kuomintangot a nyugatiak; a
polgárháború több évtizeden át tartó véres küzdelem volt a felek között; a
kommunisták kerültek ki győztesen a polgárháborúból).
F3 Rögzíti a forrás egy lényegi elemét (pl. a második világháború idején Japán sok 0–3
kínai területet elfoglalt; sok kommunista épült be a Japánnal együttműködő
szervezetekbe; a kommunisták fő ellenségnek nem a japánokat, hanem a
Kuomintang híveit tekintették), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl.
a japán támadás hatására elvben a polgárháborút felfüggesztették Kínában; Mao a
polgárháború folytatására készült / a világháború utáni polgárháborúra akarta
megerősíteni a helyzetét; a kommunisták a japánokat is eszköznek használták a
Kuomintanggal szemben).
F4 Rögzíti a forrás egy lényegi elemét (pl. Mao támogatást ígér Észak-Koreának a 0–3
háborúban; a Szovjetunió helyeslésével lépett be Kína a háborúba), és ezzel
kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a második világháború után a félsziget
szovjet és amerikai befolyás alá került; a kommunista erők súlyos veszteségeik
ellenére megtartották az északi országrészt; a kirobbant háború végül a
félsziget kettéosztásával / a háború előtti állapot megőrzésével ért véget; Észak-
Korea is kommunista állammá vált).
91
F5 Rögzíti a forrás egy lényegi elemét (pl. a Kínai Népköztársaságot sokáig 0–3
hivatalosan nem ismerték el; az ENSZ Biztonsági Tanácsban kezdetben Tajvan
képviselte Kínát), és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. a Truman-
elv értelmében lépett fel az USA a kínai kommunistákkal szemben; Tajvan USA-
barát volt; Mao elismerésével a kommunisták befolyása nőtt a Biztonsági
Tanácsban).
Eseményeket E1 Rögzíti, hogy Kína az elzárkózás politikáját folytatta a 19. században, és ezzel 0–3
alakító tényezők kapcsolatban érdemi megállapítást tesz (pl. a belső zavargások / a Tajping-felkelés
feltárása, kritikai / az ópiumháborúk következtében került sor a nyitott kapuk elvének
és probléma- bevezetésére;Kína fokozatosan gazdasági függésbe került, de nem vesztette el
központú önállóságát; a császári dinasztia csak a nyugatiak támogatásával tudott hatalmon
gondolkodás maradni).
E2 Rögzít egy lényeges tényt a térség feletti nagyhatalmi befolyás kapcsán (pl. a 0–3
nagyhatalmak piacot akartak szerezni Kínában; a japán és az orosz előretörés volt
igazán fenyegető Kína számára; Mandzsúria/Korea japán befolyás alá került), és
ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. erősödött a nacionalizmus; a
felszabadító mozgalmak során társadalmi ellentétek is felszínre törtek; a gyarmati
uralom fenntartása a nagyhatalmak együttműködését is igényelte; Kína félgyarmati
sorba süllyedt; Japánnak nyersanyagforrást és felvevőpiacot jelentett).
E3 Rögzíti, hogy megalakult a Kínai Népköztársaság, és ezzel kapcsolatban lényegi 0–3
megállapítást tesz (pl. a második világháború után ismét fellángoló polgárháborút a
kommunisták nyerték meg; Mao lett a kommunista Kína vezetője; Kínában is
megkezdődött a kommunista diktatúra kiépítése; a Kuomintang Tajvan szigetére
menekült).
E4 Rögzít egy – a forrásokban nem szereplő – tényt a koreai háborúval kapcsolatban 0–3
(pl. a hidegháború jellemzője volt a szuperhatalmak beavatkozása egy regionális
válságba; Koreában az északiakat a szovjetek / a délieket az amerikaiak támogatták
a háborúban; a háború végén a felek csak fegyverszünetet kötöttek), és ezzel
kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. az USA támogatása / beavatkozása a
kommunisták térnyerését kívánta megakadályozni; a háború előtti kettéosztás jött
ismét létre; Dél- Koreában nem alakult ki kommunista diktatúra; a két Korea
viszonya a mai napig ellenséges).

92
2019.május (I): Magyarország és a Habsburg Birodalom közjogi viszonya (komplex – korszakokon átívelő)
Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a Magyarország és a Habsburg Birodalom közjogi 0–2
viszonyának alakulását mutatja be 1687–1790 között. A válasz a források
Tájékozódás T1 Rögzít legalább két, a témával kapcsolatos alapvető dátumot Mária Terézia 0–2
térben és időben trónra lépése előtt (pl. örökös királyság elismerése: 1687, Diploma Leopoldinum:
1691, ónodi országgyűlés/ trónfosztás: 1707, szatmári béke: 1711, Pragmatica
Sanctio elfogadása: 1723).
T2 Rögzít legalább két, a témával kapcsolatos alapvető dátumot Mária Terézia 0–2
trónra lépése után (pl. Magyarország különállásának biztosítása: 1741, Mária
Terézia uralkodása: 1740–1780, II. József uralkodása: 1780–1790).
T3 Rögzít legalább két, a témával kapcsolatos térbeli elemet (pl. Erdély, 0–2
Határőrvidék, Pozsony, Bécs).
Kommunikáció, a K1 Szakszerűen használja a következő általános történelmi 0–2
szaknyelv fogalmakat: pl. uralkodó, hatalom, országgyűlés, törvény.
perszonálunió, abszolutizmus, trónfosztás, Pragmatica Sanctio.
Ismeretszerzés, a F1 Rögzít egy lényeges tényt a térkép kapcsán (pl. a Magyar Királyság nem a 0–3
források középkori területi keretei között állt helyre; Erdély különálló területi egység
használata maradt; a Határőrvidék különálló területi egységként létrejött), és ezzel
kapcsolatban tesz egy lényegi megállapítást (pl. ezt a magyar közjogi álláspont
törvénytelennek / rendi sérelemnek tekintette; a döntéssel az uralkodó gyengíteni
kívánta a magyar rendek befolyását; Erdély megőrizhette belső társadalmi rendjét;
a Határőrvidék kialakítását a török fenyegetettséggel indokolták; a Magyar
Királyság területi integritása a tárgyalt korszakban nem állt helyre).
F2 Rögzíti a forrás egy lényeges elemét (pl. a szatmári béke garantálta 0–3
Magyarország birodalmon belüli különállását / szabadságát; megtiltotta a további
fegyveres mozgalmakat; amnesztiát adott a felkelőknek), és ezzel kapcsolatban
lényegi megállapítást tesz (pl. a Rákóczi-szabadságharcnak nem sikerült a teljes
függetlenség kivívása; a Rákóczi-szabadságharc eredménye, hogy Magyarország
birodalmon belüli különállása megmaradt; a szatmári béke az uralkodó és a magyar
rendek közötti kompromisszumos egyezmény volt).
F3 Rögzíti a feloszthatatlan öröklődés tényét, és ezzel kapcsolatban lényegi 0–3
megállapítást tesz (pl. ezáltal törvény rendelkezik a birodalom – a Magyar Korona
országai és a Lajtán túli területek – összetartozásáról; e törvénnyel a birodalom és
Magyarország között a perszonáluniónál szorosabb viszony alakult ki; a rendek ezt
a török veszély miatt fogadták el).
F4 Rögzíti a forrás egy lényegi elemét (pl. az uralkodó ígéretet tesz rá, hogy 0–3
lehetőség szerint Magyarországon fog tartózkodni; Magyarország számára
garantálja az önálló / saját törvényei szerintikormányzást),és ezzel kapcsolatban
lényegi megállapítást tesz (pl. 1526 óta közjogi probléma volt, hogy a Habsburg
uralkodók Bécsből irányították az országot / nem tartózkodtak Magyarországon;
Mária Terézia az osztrák örökösödési háború miatt volt kényszerhelyzetben; a
magyar rendek kiváltságaik garantálásáért cserében segítséget nyújtottak az
uralkodónak).
93
F5 Rögzíti a forrás egy lényegi elemét (II. József nem koronáztatta meg magát; a 0–3
vers szerzője szerint a királyi hatalom főképpen a koronától függ), és ezzel
kapcsolatban egy lényegi megállapítást tesz (pl. az uralkodó nem kívánt esküt tenni
a koronázási feltételekben szereplő rendi jogok betartására; az örökös királyság
elve legitimálta uralmát; a magyar rendek sérelemként értékelték a koronázás
elmaradását; a Szent Koronát II. József Bécsben őriztette; uralkodása végén
ünnepélyes keretek között vitték Budára; a Szent Korona az uralkodót és a rendeket
együttesen testesítette meg; II. József a magyar különállást nem ismerte el; II.
József az egységes összbirodalom részeként tekintett Magyarországra).
Eseményeket E1 Rögzíti, hogy 1687-ben törvénybe iktatták a Habsburg-ház örökös királyságát 0–3
alakító tényezők / lemondtak a szabad királyválasztás jogáról, és ezzel kapcsolatban lényegi
feltárása, kritikai megállapítást tesz (pl. ezt Buda visszavívása / a török kiűzése miatti hálából tették;
és probléma- az uralkodó a koronázáskor továbbra is köteles volt esküt tenni a rendi jogokra;
központú korábban a Habsburgok mint választott királyok uralkodtak; a döntés
gondolkodás következtében az uralkodói hatalom jelentősen erősödött a rendekkel szemben).
E2 Rögzíti, hogy a Rákóczi-szabadságharc eredeti célja a rendi jogok 0–3
visszaszerzése / későbbi célja a teljes függetlenség volt, és ezzel kapcsolatban
lényegi megállapítást tesz (pl. a Habsburgoktól független, önálló magyar
államszervezetet alakítottak ki; Rákóczi Ferenc vezetésével rendi konföderációt
alkottak / Rákóczit Magyarország vezérlő fejedelmévé választották; az ónodi
országgyűlésen kimondták a Habsburg-ház trónfosztását).
E3 Rögzíti, hogy a Pragmatica Sanctio törvénybe iktatásával nőágra is 0–3
kiterjesztették a Habsburg-ház örökös királyságát, és ezzel kapcsolatban lényegi
megállapítást tesz (pl. erre azért volt szükség, mert várható volt, hogy III.
Károlynak nem születik fia; az uralkodó ezzel Mária Terézia örökösödését próbálta
biztosítani; a törvény megszavazásáért cserébe ismét elismerték Magyarország
különállását).
E4 Rögzíti, hogy II. József halála előtt visszavonta rendeleteinek többségét, és 0–3
ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. erre a kül- és belpolitikai helyzet
romlása kényszerítette; uralkodása végére óriásira fokozódott a rendi ellenállás az
országban; az új uralkodó / II. Lipót trónra lépése után ismét kompromisszum
született az udvar és Magyarország között; a magyar rendek feladták a
függetlenedési törekvéseiket; az új uralkodó / II. Lipót felhagyott elődje
központosító / felvilágosult abszolutista hatalomgyakorlásával).

pontozásánál is.
94
2019. október: Magyarország 20. századi közjogi helyzete (komplex – korszakokon átívelő)
Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a Magyarország államformájának és az államfői jogkörnek 0–2
az alakulását mutatja be 1914–1990 között. A válasz a források felhasználásával
Tájékozódás T1 Rögzít legalább két, a témával kapcsolatos alapvető dátumot a második 0–2
térben és időben világháború vége előtt (pl. IV. Károly lemondása / eckartsaui nyilatkozat: 1918.
november 13., a (nép)köztársaság kikiáltása: 1918. november 16., a
Tanácsköztársaság: 1919. március 21. – augusztus 1., Horthy kormányzóvá
választása: 1920. március 1., trónfosztás: 1921).
T2 Rögzít legalább két, a témával kapcsolatos alapvető dátumot a második 0–2
világháború utáni korszakból (pl. a köztársasági állam- formáról szóló törvény
elfogadása: 1946, a kommunista / sztálini alkotmány bevezetése: 1949,
rendszerváltozás / alkotmánymódosítás / harmadik magyar köztársaság kikiáltása:
1989).
T3 Rögzíti, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia szétesése után Magyarország 0–2
független állam lett, továbbá rögzíti, hogy a második világháború után
Magyarország a keleti blokk része volt.
Kommunikáció, a K1 Szakszerűen használja a következő általános történelmi fogalmakat: pl. király, 0–2
szaknyelv köztársasági elnök, országgyűlés, törvény.
fogalmakat: pl. dualizmus, kormányzó, trónfosztás, népköztársaság.
Ismeretszerzés, a F1 Rögzíti, hogy a nyilatkozatában a király visszavonult az állam vezetésében való 0–3
források részvételtől, és ezzel kapcsolatban tesz egy lényegi megállapítást (pl. ez a
használata nyilatkozat előzménye / előfeltétele volt a köztársaság kikiáltásának; egyesek / a
későbbi szabad királyválasztók lemondásként értelmezték; mások / a legitimisták
nem tekintették lemondásnak; a lemondás hátterében a világháborús vereség / a
Monarchia szétesése állt).
F2 Rögzíti a forrás egy lényeges elemét (pl. a Tanácsköztársaság önmagát 0–3
köztársaságként definiálta; a hatalomgyakorlás kizárólagos szerveinek az országos
és helyi tanácsokat nevezték), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl.
a valóságban diktatórikusan működött / proletárdiktatúra volt; a tanácsokon
keresztül a kommunisták jutottak vezető szerephez).
F3 Rögzíti a forrás egy lényegi elemét (pl. a Habsburg-ház uralkodói jogai 0–3
megszűntek / megtörtént a Habsburg-ház trónfosztása; az ország államformája
királyság maradt; a király személyéről való döntést a jövőbe utalták), és ezzel
kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a törvény a politikai konszolidációt
elősegítette; a törvény előzménye IV. Károly két visszatérési kísérlete; a
trónfosztást az antant / kisantant is elvárta; a király helyett kormányzó gyakorolta
az államfői hatalmat).
F4 Rögzíti a forrás egy lényegi elemét (pl. az államforma kérdésében a nemzetgyűlés 0–3
döntött; a koalíciós pártok egyetértettek az államforma kérdésében; a
miniszterelnök a korábbi államformát / az alkotmányos berendezkedést
egészségtelennek tartotta), és ezzel kapcsolatban megállapítja, hogy az elfogadott
törvény értelmében Magyarország államformája köztársaságra változott.
95
F5 Rögzíti a forrás egy lényegi elemét (Magyarország államformája 0–3

népköztársaságra módosult; a hatalom forrásaként a dolgozó népet / munkásságot
és parasztságot jelölték meg; megemlíti az Elnöki Tanács legalább két jogkörét), és
ezzel kapcsolatban egy lényegi megállapítást tesz (pl. valójában diktatórikus
hatalomgyakorlás alakult ki; az államfői jogokat az Elnöki Tanács gyakorolta /
kollektív államfői testületet hoztak létre; az alkotmány szovjet mintára készült; az
Elnöki Tanácsnak formális szerepe volt).
Eseményeket E1 Rögzíti, hogy a dualizmus korában Magyarország alkotmányos monarchia volt, 0–3
alakító tényezők és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a király jogköre viszonylag
feltárása, kritikai széles maradt; a király előszentesítési jogot gyakorolt; a király a végrehajtó
és probléma- hatalmat csak a felelős kormányon keresztül gyakorolhatta; a közös ügyekre sokkal
központú erősebb befolyása volt; a hadsereg irányításában megőrizte befolyását).
gondolkodás
E2 Rögzíti, hogy az őszirózsás forradalom során kikiáltották a (nép)köztársaságot, 0–3
és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. ez volt Magyarország
történetében az első köztársasági kísérlet; az új politikai vezetés polgári
demokratikus berendezkedést kívánt megvalósítani; a népköztársaság megnevezés
a rendszer demokratikus jellegét hangsúlyozta; az államforma megváltoztatá-
sának jogszerűsége népszavazás / legitim országgyűlés híján kérdéses; előfeltétele
volt a király lemondásként is értelmezhető nyilatkozata; a köztársasági elnöki
tisztséget csak pár hónappal később töltötték be; Károlyi Mihály lett a köztársasági
elnök).
E3 Rögzít egy lényeges tényt Magyarország két világháború közötti 0–3
államformájával kapcsolatban (pl. visszaállt a királyság; a két világháború között
Magyarország alkotmányos monarchiaként működött; a király nélküli királyságot
kormányzó irányította), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. az
1918–19-es rendszereket illegitimnek tartották; 1918–19-ben a köztársasági eszme
lejáratódott; nem készítettek új alkotmányt, hanem a történelmi alkotmány
érvényességét fogadták el; a király személyében nem tudtak megállapodni, ezért
kellett kormányzót választani; a kormányzónak jelentősen szűkebb jogköre volt,
mint egy királynak; a kormányzói jogkört később többször bővítették; a
kormányzói tisztséget az egész korszakban Horthy Miklós töltötte be).
E4 Rögzíti, hogy a rendszerváltozáskor Magyarország államformája ismét 0–3
köztársaság lett, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. jogilag ez az
1949-es / kommunista alkotmány módosításával valósult meg; a módosítással jött
létre az 1989-es alkotmány; ez Magyarország történetében a harmadik köztársaság;
a rendszerváltozással parlamentáris köztársaság jött létre; az államfői jogokat a
köztársasági elnök gyakorolja).
elemzését.
96
2020. május: Az uralkodó és a rendek viszonya (komplex – korszakokon átívelő)

A vizsgázó a magyar királyok és a rendek erőviszonyának alakulását mutatja be Mátyás 0–2
Feladatmegértés trónra kerülésétől I. Ferdinánd uralkodásának végéig. A válasz a források
felhasználásával lényegi össze- függéseket tár fel.
T2 Rögzít legalább két, a témához kapcsolódó lényegi időbeli elemet (pl. Hunyadi Mátyás 0–2
Tájékozódás uralkodása: 1458–1490, mohácsi csata: 1526, az ország három részre szakadása: 1541,
térben és időben I. Ferdinánd uralkodása: 1526–1564, Szapolyai János uralkodása: 1526–1540).
T3 Rögzít legalább két lényegi térbeli elemet (pl. Buda volt a királyi székhely, a törökök 0–2
Mohácsnál győzték le a magyarokat, 1541 után az országgyűléseket Pozsonyban
tartották, megnevezi a három országrészt, a Magyar Királyság a Habsburg Birodalom
része lett).
K1 Szakszerűen használja a következő általános történelmi fogalmakat: pl. király, 0–2
rendek, törvény, nemes.
Kommunikáció, a K2 Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi fogalmakat: pl. (rendi) 0–2
szaknyelv országgyűlés, abszolutizmus / központosítás, Szent Korona, rendi dualizmus / rendi
alkalmazása monarchia.
F1 Rögzít egyet a Mátyás elleni felkelés okai közül (pl. a király túl önálló / nem akar a 0–3
főemberekkel együtt kormányozni; a rendek nélkül vetett ki adót; túl soknak tartották a
kivetett hadiadót), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. Mátyás a
törvényes koronázása után kezdte el a rendek visszaszorítását; az egykor Mátyást
Ismeretszerzés, a hatalomba segítők fordultak ellene; Mátyásnak voltak központosító törekvései; Mátyás
források a rendekkel szemben zsoldos- hadseregére / az általa felemelt hivatalnoki rétegre
használata támaszkodott; a kivetett adók veszélyeztették a földesurak / nemesség bevételeit).
F2 Rögzít egy lényeges tényt a forrás alapján (pl. megváltoztatja a szolgabírók 0–3
választását / szorgalmazta, hogy a vármegye jómódú nemesei közül kerüljenek ki a
szolgabírók; ispáni kinevezést a király csak a királyi tanács beleegyezésével tehet), és
ezzel kapcsolatbanérdemi megállapítást tesz (pl. a köznemességet erősítette a vár-
megyében; egyszerre kedvez a köznemességnek és a báróknak; a királyi tanácsnak
jelentős befolyása volt a kormányzásra / Mátyás nem tudott függetlenedni a rendektől;
Mátyás törvénytelen fia trónra kerülése érdekében engedményekre kényszerült).
F3 Rögzíti a forrás egy lényeges elemét (pl. a Szent Korona tagja a nemesség; a 0–3
nemességnek csak a király az ura), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl.
a nemesek ellenállhatnak, ha a király nem tartja be a nekik tett ígéreteit; nemesi
nemzeteszme / rendi felfogás volt jellemző a korszakban; a Hármaskönyv a rendi
kiváltságokat védte; felsorol legalább két sarkalatos jogot).
F4 Rögzíti a forrás egy lényegi elemét (pl. megosztották a hatalmat a király és a rendek 0–3
között; a rendek meg tudták védeni kiváltságaikat; a rendek beleszólhattak az
igazságszolgáltatásba), és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. a magyar
szerveket központi / udvari szervek alá rendelték; a Haditanácsnak nem volt magyar
tagja; a végrehajtó hatalom legfőbb szervei az uralkodó irányítása alatt álltak; az
országgyűlésen / vármegyéken keresztül érvényesült a magyar rendek befolyása is).
F5 Rögzíti, hogy Magyarország anyagi támogatást kapott az ország védelmére a 0–3
birodalomtól, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a Habsburgoknak is
szükségük volt a magyar rendek fegyveres támogatására a török ellen; a török elleni
összefogásért cserébe a rendek elismerték a Habsburgok királyságát; a török veszély
miatt nem sikerült a Habsburgoknak az abszolutizmus kiépítése / a rendek a birodalmon
belül nagyobb önállósággal rendelkeztek).
97
E1 Rögzít egy tényt Mátyás trónra kerülésével kapcsolatban (pl. Mátyást a rendek 0–3
választották meg királynak; Mátyásnak a trónra lépésért cserében el kellett fogadnia a rendek
feltételeit; Mátyásnak a törvényes uralkodáshoz a Szent Koronát vissza kellett szereznie;
Mátyás a bárói ligák kiegyezésének köszönhette a trónt), és ezzel kapcsolatban érdemi
Eseményeket megállapítást tesz (pl. kezdetben el kellett fogadnia Szilágyi Mihályt kormányzónak;
alakító Mátyásnak évekig tartott hatalma megszilárdítása / az ország egységének helyreállítása / a
tényezők trónkövetelők semlegesítése; a koronázás után Mátyás megkezdte a rendek visszaszorítását;
feltárása, a bárói családok kihalása segítette Mátyás hatalmának megszilárdítását).
kritikai és
probléma- E2 Rögzít egy lényeges tényt a mohácsi csata előzményeivel kapcsolatban (pl. II. Lajos 0–3
központú kiskorú / nagyon fiatal volt, így gyámkodtak felette; a politikai csoportok a saját érdeküket
gondolkodás tartották szem előtt az ország érdekei helyett; az országgyűlés nem volt hatékony / az
országgyűlésen a bárók befolyása érvényesült), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást
tesz (pl. az uralkodó folyamatos engedmények megadására kényszerült a török veszély
árnyékában; a király a különböző társadalmi csoportok / a bárók közötti egyensúlyozásra
kényszerült; a király nem tudta függetleníteni a hatalmát a rendektől / országgyűléstől; a
király nem tudta megszervezni az ország védelmét).
E3 Rögzít egy lényeges tényt Szapolyai János királlyá választásával kapcsolatban (pl. II. 0–3
Lajos meghalt a mohácsi csata során; Szapolyai János nem vett részt a mohácsi csatában;
Szapolyai erdélyi vajda / az egyik leggazdagabb báró volt az országban), és ezzel
kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. az ország két részre szakadt; Szapolyai a rákosi
végzésre hivatkozott; Szapolyait a török és a köznemesség is támogatta a trónért folytatott
harcban; a mohácsi vereség után Szapolyai rendelkezett a legjelentősebb haderővel az
országban; Szapolyai a trónért török vazallussá vált; kedvezményeket adott az őt támogató
nemességnek).
E4 Rögzít egy tényt Habsburg Ferdinánd trónra kerülésével kapcsolatban (pl. II. Lajos 0–3
özvegye Ferdinánd testvére volt; Ferdinándot a bárók egy része támogatta; a magyar rendek
a török ellen vártak védelmet Ferdinándtól), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz
(pl. Ferdinánd korábbi szerződésekre – bécsújhelyi szerződés, házassági szerződés –
hivatkozott a trónigénye alátámasztásaként; Ferdinánd megkezdte az ország beolvasztását a
Habsburg Birodalomba / birodalmi szerveket telepített az országba; Ferdinánd a nemesség
kiváltságait biztosította a trónért cserébe).
pontozásánál is.
98
2020. május (I): Választójog és választási rendszer (komplex – korszakokon átívelő)

Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a választójog és a választási rendszer átalakulását mutatja be 0–2
1920-tól a napjainkig a megadott szempontok szerint. A válasz a források
Tájékozódás T1 Rögzít két lényeges dátumot a második világháború végéig tartó időszakból (pl. a 0–2
térben és időben Tanácsköztársaság bukása: 1919. augusztus 1., Horthy kormányzóvá választása: 1920,
Bethlen miniszterelnöki kinevezése: 1921, választójogi rendelet: 1922, a háború vége
Magyarországon: 1945. április).
T2 Rögzít két lényeges dátumot a második világháború utáni időszakból (pl. 0–2
választások: 1945, kékcédulás választások: 1947, a kommunista diktatúra kiépülése:
1948 / 1949, a rendszerváltás: 1989–90).

Kommunikáció, K1 Szakszerűen használja a következő általános történelmi fogalmakat: pl. választójog, 0–2
a szaknyelv választási rendszer, országgyűlés, demokrácia.
alkalmazása
K2 Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi fogalmakat: pl. nyílt / titkos 0–2
szavazás, egypártrendszer / többpártrendszer, választókerület, lista.
Ismeretszerzés, F1 Rögzíti a táblázat egy lényegi adatát (pl. iskolázottsági cenzust vezettek be – a 0–3
a források férfiaknak is; a nőknél emelték az életkort), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást
használata tesz (pl. csökkent, a választásra jogosultak aránya; ezzel szűkítették az addigi általános
választójogot; először rendeletben vezették be / utólag foglalták törvénybe; a nőkre
szigorúbb feltételek vonatkoztak; a választójogot többéves egy helyben lakáshoz is
kötötték).
F2 Rögzít egy lényegi elemet a forrásból (pl. Klebelsberg a választójog szűkítése mellett 0–3
érvel; az iskolázatlanságot hozza fel érvként; tartott a szélsőséges pártok demagógiájától),
és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a Tanácsköztársaság
megismétlődésétől tartottak; tekintélyelvű rendszert / korlátozott parlamentarizmust
hoztak létre; ez a rendszer Európában anakronisztikusnak számított).
F3 Rögzíti a választási rendszer egy lényegi elemét (pl. egyéni választókerületek és listák 0–3
is voltak; vidéken nyílt lett újra a szavazás; a nagyvárosokban helyi listás szavazás volt),
és ezzel kapcsolatban megállapítja, hogy ez biztosította a kormánypárt leválthatatlanságát
(a választójog szűkítése mellett).
F4 Rögzíti az 1945-ös választójog egy lényegi elemét (pl. újra általánossá tették a 0–3
választójogot; a választáson csak demokratikusnak minősített pártok indulhattak; kizárták
a választójogból a németeket / az előző rendszer híveinek minősítetteteket), és ezzel
kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. megszűnt minden iskolázottsági / egy
helyben lakási feltétel; a nőkre és a férfiakra egyformán vonatkozott; a jobboldali pártok
gyengítését is szolgálta).
F5 Rögzíti az 1945-ös választási rendszer lényegét (pl. megyei és országos listák alapján 0–3
történt), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. szakítottak az egyéni
választókerületek hagyományával; fontosabbá váltak a pártok, mint a politikusok
személye; viszonylag ismeretlen politikusok indultak).
99
Eseményeket E1 Rögzíti, hogy a kommunista diktatúra időszakában egypárt- rendszer működött, és 0–3
alakító ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a választások csak formálisak voltak;
tényezők hivatalosan a Népfront jelöltjei indultak; időközben áttértek az egyéni választókerületi
feltárása, rendszerre; 1985-ig csak egy-egy jelölt indult kerületenként).
kritikai és
probléma-
E2 Rögzíti, hogy a rendszerváltáskor helyreállították a többpártrendszert, és ezzel 0–3
központú
kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. ezt tekintették a demokrácia alapjának; ennek
gondolkodás
megfelelően módosították az alkotmányt).
E3 Rögzíti, hogy vegyes választási rendszer lépett érvénybe, és ezzel kapcsolatban lényegi 0–3
megállapítást tesz (pl. az egyéni választókerületekben a többségi elv érvényesül / a területi
és az országos listákon az arányos elv érvényesül; a területi listákra közvetlenül lehetett
szavazni; az országos listáról a töredék- szavazatok arányában kaptak a pártok
mandátumot).
E4 Rögzít egy lényeges tényt a választások lebonyolításával kapcsolatban (pl. a választás 0–3
kétfordulós lehetett az egyéni kerületekben; a jelöltállításhoz ajánlások voltak
szükségesek; a választást kampány – és kampánycsend – előzte meg; 4 – később 5 –
százalékos parlamenti küszöb volt érvényben), és ezzel kapcsolatban lényegi
megállapítást tesz (pl. ez lehetőséget biztosított a pártok együttműködésére; több párt
tudott elindulni, mint ahány bejutott az országgyűlésbe; a pártok állami támogatásban
részesültek; ez a kormányozhatóságot segítette / a szélsőségeket próbálta kizárni).
pontozásánál is.
100
2020. október: A magyar zsidóság (komplex – korszakokon átívelő)

Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a magyar zsidóság emancipációját és jogfosztását mutatja be a 0–2
megadott szempontok szerint. A válasz a források felhasználásával lényegi
Tájékozódás T1 Rögzít két lényeges dátumot az 1919-ig tartó időszakból (pl. kiegyezés / 0–2
térben és időben emancipációs törvény: 1867, az izraelita bevett vallás: 1895, első világháború: 1914–18,
Tanácsköztársaság: 1919).
T2 Rögzít két lényeges dátumot az 1919 utáni időszakból (pl. numerus clausus: 1920, 0–2
Bethlen miniszterelnöksége: 1921–31, numerus clausus módosítása / visszavonása:
1928, világválság kezdete: 1929, Gömbös miniszterelnöksége: 1932–36, első
zsidótörvény: 1938, második zsidótörvény: 1939).
Kommunikáció, K1 Szakszerűen használja a következő általános történelmi fogalmakat: pl. zsidó, 0–2
a szaknyelv antiszemitizmus, emancipáció, vallás.
alkalmazása
K2 Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi fogalmakat: pl numerus 0–2
clausus, zsidótörvények, fajelmélet,
nyilas(keresztes).
Ismeretszerzés, F1 Rögzíti szöveg lényegét (pl. a nemzeti hovatartozás választás / vállalás kérdése; 0–3
a források mindenki magyar, aki annak vallja magát), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást
használata tesz (pl. a dualizmus korában a zsidóság jelentős része asszimilálódott; a zsidóságot a
magyar nemzeten belüli vallási közösségnek tartották).
F2 Rögzíti a kép lényegét (pl. a zsidóság asszimilálódni akar, de a nemzetiségek nem; a 0–3
zsidó asszimilációt ellenzik az antiszemiták), és ezzel kapcsolatban lényegi
megállapítást tesz (pl. az asszimiláció elsősorban a városokban zajlott; a liberális
magyar állam szorgalmazta a zsidóság asszimilációját; az antiszemitizmus nem volt
jelentős politikai erő / a liberális nacionalista felfogás uralkodott; az antiszemitizmus
csúcsa / bukása a tiszaeszlári per volt).
F3 Rögzíti a szöveg lényegét (pl. Gömbös a zsidókat vádolja a Tanácsköztársaságért / a 0–3
történelmi Magyarország felbomlásáért), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást
tesz (pl. az első világháború alatt / után felerősödött az antiszemitizmus; a zsidókat
gyakran azonosították a kommunistákkal; Gömbös megkérdőjelezte a zsidóknak a
magyar nemzethez való tartozását; Gömbös megalapította a Fajvédő Pártot).
F4 Rögzíti a szöveg lényegét (pl. Gömbös a Hitlerrel közös antiszemitizmusra 0–3
hivatkozik; Gömbös gazdasági együttműködést kér Németországtól), és ezzel
kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. Magyarország gazdaságilag és politikailag
is elköteleződött Németország mellett; sokan a nácizmust látták a jövő ideológiájának;
ez erősítette az antiszemitizmust a magyar politikában / kormányzatban).
F5 Rögzíti a szöveg lényegét (pl. a Nemzeti Akarat Pártja / NAP korlátozni akarja a 0–3
zsidók arányát az egyes foglalkozási ágakban; a NAP tiltani akarja a zsidó bevándorlást
/ ki akarja utasítani a zsidók egy részét), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást
tesz (pl. a NAP utódja Szálasi Nyilaskeresztes Pártja; a szélsőjobboldal egyértelműen a
fajelmélet alapján különböztette meg a zsidókat; cél volt a zsidó vagyon újraosztása is).
101
Eseményeket E1 Rögzíti, hogy a dualizmus időszakában a zsidóságot egyenjogúsították, és ezzel 0–3

alakító tényezők kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. ez kezdetben csak az egyéni jogokat
feltárása, érintette; később a zsidó vallás is bevett vallássá vált).
kritikai és
probléma-
központú
gondolkodás
E2 Rögzíti a numerus clausus antiszemita vonását (pl. zsidók csak országos arányuknak 0–3
megfelelő számban tanulhatnak tovább; az egyetemi felvételinél szempont lett a
származás), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. ezzel akarták helyzetbe
hozni a „keresztény középosztályt” / az elcsatolt területekről elmenekült értelmiséget;
ez reakció volt a zsidósággal szembeni vádakra).
E3 Rögzíti, hogy a világválság idején felerősödött az antiszemitizmus, és ezzel 0–3

kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. sokan a zsidóságot azonosították a
nagytőkével / a kapitalizmussal; a zsidóság felülreprezentált volt az értelmiségi
munkakörökben; az antiszemitizmus a vagyon újraosztására is irányult; új típusú
szélsőjobboldali / nemzetiszocialista pártok alakultak).
E4 Rögzíti a zsidótörvények lényegét (pl. korlátozták a zsidók jelenlétét különböző 0–3
munkakörökben), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. kezdetben
vallási, majd faji alapon határozták meg a zsidó fogalmát; kezdetben 20, majd 6%-ban
állapították meg a zsidók arányát).
pontozásánál is.
102
2021. május: A magyar haderő szervezeti keretei (1848–1920) (komplex – korszakokon átívelő)
Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a magyar haderő szervezetét és működését mutatja 0–2
be a megadott szempontok szerint. A válasz a források felhasználásával
Tájékozódás T1 Rögzít két lényeges dátumot / évszámot a 19. századból (pl. áprilisi 0–2
térben és időben törvények: 1848. április 11., a honvédség megszervezése: 1848. nyár,
világosi fegyverletétel: 1849. augusztus 13., kiegyezés:
1867).
T2 Rögzít két lényeges dátumot / évszámot a 20. századból (pl. első 0–2
világháború: 1914–1918, őszirózsás forradalom: 1918. október 31.,
Tanácsköztársaság: 1919. március 21., trianoni béke: 1920. június
4., Horthy kormányzóvá választása: 1920. március 1.).
T3 A téma kifejtése során ügyel a kronologikus szerkesztésre, és 0–2
megállapításai Magyarországra vonatkoznak.
a szaknyelv hadsereg, forradalom, szabadságharc, ellenforradalom.
alkalmazása
K2 Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi 0–2
fogalmakat: pl. áprilisi törvények, honvédség, kiegyezés, közös ügy.
Ismeretszerzés, a F1 Rögzíti a táblázat egy lényegi elemét (pl. az összes birodalmi 0–3
források huszárezredet Magyarországon toborozták; a magyar huszárok egy része a
használata birodalom más területein állomásozott), és ezzel kapcsolatban lényegi
megállapítást tesz (pl. a reformkorban nem volt önálló magyar hadsereg / a
magyar haderő a birodalmi hadsereg része volt; a hadügy királyi
felségjognak számított; ekkor már állandó / reguláris hadserege volt a
birodalomnak; a forradalom egyik követelése volt, hogy a magyar
katonákat hozzák haza külföldről).
F2 Rögzíti a szöveg lényegét (pl. a szabadságharc leverése után a 0–3

honvédeket büntetésből besorozták a császári hadseregbe; a császári
hadseregbe besorozott magyar katonákat megbízhatatlannak tartották /
elszöktek), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. újra
megszűnt az önálló magyar hadsereg; a hadsereg az olmützi alkotmány
szerint közös volt; a hadsereg újra az uralkodó irányítása alá került; a
magyar katonákat újra gyakran a birodalom más területeire vezényelték;
magyar katonák részt vettek a birodalom háborúiban; ez gyengítette a
birodalmi sereget).
F3 Rögzíti a szöveg egy lényegi elemét (pl. a honvédség a közös hadsereg 0–3
kiegészítő része; a honvédséget a magyar honvédelmi miniszter irányítja;
a honvédség vezényleti nyelve a magyar), és ezzel kapcsolatban lényegi
megállapítást tesz (pl. a honvédségnek és a közös hadseregnek eltérő
vezérlete / vezényleti nyelve volt; a honvédség létrehozása
kompromisszum volt a birodalmi egység és az önálló magyar hadügy
között; a honvédség a világháborúban a közös hadsereg mellett harcolt).
103
F4 Rögzíti a szövegek lényegét (pl. az őszirózsás forradalom vezetői hittek 0–3

a pacifizmusban / leszerelték a magyar katonákat), és ezzel kapcsolatban
lényegi megállapítást tesz (pl. az antant jóindulatát így akarták elnyerni;
veszélyesnek tartották a frontról hazatérő tömegeket; a világháború
elvesztésével felbomlott a közös hadsereg; a világháború végén nem
maradt szervezett magyar haderő; ez megkönnyítette Magyarország
megszállását).
F5 Rögzíti a szöveg egy lényegi elemét (pl. a Tanácsköztársasággal 0–3
szembeni ellenkormány kérte fel Horthyt; a Vörös Hadsereg bomlani
kezdett; önkéntesek csatlakoztak a Nemzeti Hadsereghez), és ezzel
kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a Nemzeti Hadsereg a
Tanácsköztársaság ellen szerveződött; valódi fegyveres harcra végül nem
került sor; ez segítette Horthyt a kormányzói székbe; kezdetben csak a
Dunántúlt, majd a román kivonulással az ország egészét ellenőrizte;
kormányzóként Horthy volt a hadsereg főparancsnoka).
Eseményeket E1 Rögzíti, hogy az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején 0–3

alakító tényezők létrejött az önálló magyar haderő, a honvédség, és ezzel kapcsolatban
feltárása, kritikai lényegi megállapítást tesz (pl. a tisztek és a honvédek egy része is a
és probléma- birodalmi hadseregből lépett át; a honvédség megszervezése volt az egyik
központú legfontosabb konfliktusforrás a kormány és az uralkodó között; a
gondolkodás honvédség sikerrel állt helyt a szabadságharc során; a közkatonák többsége
jobbágyi származású volt; Kossuth toborzó körútja is hozzájárult a
hadseregszervezéshez).
E2 Rögzíti, hogy a kiegyezéssel létrejött a közös – császári és királyi 0–3

– hadsereg, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a hadügy
közös ügynek számított / a hadsereg volt a birodalmi egység egyik
megtestesítője; vezényleti nyelve a német volt; a közjogi kérdés / a
véderőviták a közös hadseregről szóltak / az ellenzék meg akarta szüntetni
a közös hadsereget).
E3 Rögzíti, hogy a Tanácsköztársaság megszervezte a Vörös Hadsereget, 0–3
és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a cél a román / cseh
megszállás elleni védekezés volt; a cél a kommunizmus fegyveres erővel
való fenntartása / terjesztése volt; a Tanácsköztársaság elutasította a
Károlyi-féle leszerelési politikát; az ország védelme adta a
Tanácsköztársaság legitimitását / a védelem feladásával a Vörös Hadsereg
bomlani kezdett; kezdetben a Felvidéken sikereket ért el a Vörös Hadsereg;
a románok elleni támadás összeomlása is hozzájárult a Tanácsköztársaság
bukásához).
E4 Rögzíti, hogy a trianoni béke korlátozta a magyar haderőt, és ezzel 0–3

kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. megszüntették a
sorkötelezettséget; betiltották a modern fegyverek használatát;
Magyarország részben kijátszotta korlátozásokat; a kisantant jóval
nagyobb fegyveres erőt képviselt).
elemzését.
104
2021. május (I): Magyarország ipara 1867–1929 (komplex – korszakokon átívelő)

A vizsgázó alapvetően a magyar ipar helyzetének alakulását mutatja be 0–2
Feladatmegértés a kiegyezéstől 1929-ig. A válasz a források felhasználásával lényegi
T1 Rögzít legalább két lényeges évszámot a témához tartozóan (pl. a 0–2
kiegyezés: 1867, az első világháború kirobbanása: 1914, a trianoni
béke: 1920, Bethlen miniszterelnökségének kezdete: 1921).
Tájékozódás
térben és időben T2 A téma kifejtése során ügyel a kronologikus szerkesztésre, a 0–2
tárgyalt eseményeket helyesen köti az egyes korszakokhoz.
T3 Rögzíti a téma egy térbeli elemét (pl. Budapest központi szerepe, 0–2
valamely iparvidék elhelyezkedése, a fő kül- kereskedelmi partner a
dualista korszakban Ausztria volt, a népszövetségi kölcsönt elsősorban
Nagy-Britannia finanszírozta).
K1 Szakszerűen használja a következő általános történelmi 0–2

fogalmakat: pl. nehézipar, élelmiszeripar, tőke, nyersanyag.
Kommunikáció, K2 Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi fogalmakat: 0–2
a szaknyelv pl. ipari forradalom, konszolidáció, népszövetségi kölcsön,
alkalmazása ipartámogatás.
F1 Rögzít egy lényeges tényt a forrás alapján (pl. jelentősen nőtt a 0–3
tőkeállomány, legnagyobb arányban az ipari tőke növekedett), és tesz
egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. Magyar- országon
ekkor bontakozott ki a tőkés fejlődés / piacgazdaság, számos
vállalkozást / ipari üzemet alapítottak, a tőke jelentős részben
külföldről / Ausztriából áramlott be, idővel csökkent a külföldi tőke
szerepe).
Ismeretszerzés, a F2 Rögzít egy lényeges tényt a forrás alapján (pl. csökkent a búza 0–3
források / nőtt a liszt kivitelének aránya), és tesz egy érdemi megállapítást erre
használata vonatkozóan (pl. ennek hátterében a malomipar fellendülése állt,
Magyarország jelentős mennyiségű gabonát / lisztet exportált, a kivitel
főként Ausztriába irányult, az élelmiszeripar húzóágazat volt).
F3 Rögzíti a kőolajtermelés növekedését, és tesz egy érdemi 0–3

megállapítást erre vonatkozóan (pl. modern iparág volt, fellendülése
összefüggött a háborúval).
F4 Rögzíti a forrás egy lényegi elemét (pl. a háború alatt 0–3

élelmiszerhiány volt, visszaesett az élelmiszeripar termelése,
élelmiszerjegyet vezettek be), és tesz egy érdemi megállapítást erre
vonatkozóan (pl. mindent a háborús céloknak rendeltek alá,
munkaerőhiány volt, rekvirálások voltak, csökkent az állat- állomány,
visszaesett a műtrágya alkalmazása).
105
F5 Rögzíti a forrás egy lényegi elemét (pl. Bethlen szerint a gazdaságot 0–3
/ ipart nem lehet talpra állítani külföldi tőke nélkül, Bethlen felhívta a
figyelmet az infláció veszélyére, növelni akarta az ipari termelést), és
tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. Bethlen a
népszövetségi kölcsön felvétele mellett érvelt, a stabil fizetőeszköz is
fontos feltétele volt az ipar fejlődésének, az iparfejlesztés mellett szól
a közös vámterület felbomlása / a szomszédos országokkal való rossz
kapcsolat).
E1 Rögzíti, hogy a dualizmus korában ipari forradalom zajlott / jelentős 0–3

mértékben nőtt az ipari termelés, és tesz egy érdemi megállapítást erre
vonatkozóan (pl. a két ipari forradalom egy időben bontakozott ki,
megteremtődtek a piacgazdaság feltételei, a fejlődés üteme európai
mércével mérve is gyors volt, fejlettség szintjében Magyarország nem
érte utol a nyugati országokat, számos új gyár jött létre).
Eseményeket E2 Rögzít egy további – a forrásokban nem szereplő tényt a dualizmus 0–3
alakító tényezők kori iparra vonatkozóan (pl. az ipart támogató törvényeket fogadtak el,
feltárása, kritikai új találmányok jelentek meg, fellendült a nehézipar / bányászat /
és problémaköz- kohászat, kiépült a vasúthálózat, Ausztria és Magyarország közös
pontú vámterület volt), és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl.
gondolkodás az ipar fejlődése növelte az állami bevételeket, új iparágak alakultak ki,
iparvidékek jöttek létre, a vasút húzóágazat volt, a magyar iparnak
versenyeznie kellett az osztrák és a cseh iparral).
E3 Rögzíti a trianoni béke következtében kialakult nyersanyaghiányt / 0–3

piacvesztést, és megállapítja, hogy ez az ipari termelés csökkenését
idézte elő.
E4 Rögzíti a bethleni korszakban bekövetkezett szerkezetváltást, és tesz 0–3
egy érdemi megállapítást arra vonatkozóan (pl. a nehézipar /
malomipar visszaesett, fellendült a textilipar / gyógyszeripar /
elektrotechnika, modernizáció zajlott).
106
Összehasonlító komplex esszék megoldásai
2017. május: Kommunista és nemzetiszocialista ideológia (komplex – összehasonlító)

Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a kommunista és a nemzetiszocialista ideológiákat veti
össze a megadott szempontok szerint. A válasz a források felhasználásával lényegi 0–2
Tájékozódás T1 Rögzíti egy, a kommunizmussal kapcsolatos lényeges esemény dátumát (pl.
térben és időben 1848: Kommunista Kiáltvány, 1917: bolsevik hatalomátvétel, 1922: Szovjetunió
megalakulása), vagy más időbeli elemet (pl. a XIX–XX. század fordulóján
szerveződik komoly erővé, az első világháború teszi lehetővé a hatalomra jutását, 0–2
a második világháború után terjed el Közép-Európában / Kelet-Ázsiában, hosszú
ideig / a Szovjetunióban bő hetven évig volt uralmon) a kommunista ideológiával
kapcsolatban.
T2 Rögzíti egy, a nemzetiszocializmussal kapcsolatos lényeges esemény dátumát
(pl. 1933: Hitler hatalomátvétele, 1935: nürnbergi törvények), vagy más időbeli
elemet (pl. az első világháborút követően alakult ki, a világgazdasági válság idején 0–2
erősödött meg, későbbi eredetű, mint a kommunizmus / marxizmus, rövidebb ideig
/ 12 évig volt uralmon) a nemzetiszocialista ideológiával kapcsolatban.
T3 Rögzíti, hogy az első / legjelentősebb kommunista állam Oroszország / a 0–2
Szovjetunió volt.
T4 Rögzíti, hogy a nemzetiszocializmus Németországban jelent meg. 0–2
Kommunikáció, K1 Szakszerűen használja a következő általános történelmi fogalmakat: pl.
a szaknyelv kommunizmus, nemzetiszocializmus, demokrácia, ideológia. 0–2
alkalmazása K2 Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi fogalmakat: pl. szovjet, 0–2
proletárdiktatúra, fajelmélet, Führer.
K3 A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem
Ismeretszerzés, F1 Rögzíti a szöveg alapján a kommunizmus célját (pl. az osztályok
a források megszüntetése, a termelőeszközök köztulajdonba vétele, a teljes egyenlőség
használata megvalósítása) rögzíti a szöveg alapján a nemzetiszocializmus egyik követelését
(pl. banktőke / nagytőke korlátozása, kisiparosok / kistulajdonosok védelme), és
ezekkel kapcsolatban összehasonlító megállapítást tesz (pl. mindkét eszme 0–4
szocialista gyökerekkel rendelkezett / a társadalmi egyenlőséget tűzte ki célul; a
kommunizmus felszámolni, a nácizmus korlátozni akarta a magántulajdont; a
kommunizmus tervgazdaságot, a nácizmus államkapitalista / korporatív gazdasági
rendszert vezetett be).
F2 Rögzíti a szöveg alapján a kommunizmus demokrácia- kritikáját (pl. az anyagi
szükség illúzióvá teszi, átmeneti történelmi jelenség), rögzíti a szöveg alapján a
nemzetiszocializmus demokrácia-kritikáját (pl. a valóságban a gazdagok uralmát
jelenti, egyenlő a szabad piaccal), és ezekkel kapcsolatban összehasonlító 0–4
megállapítást tesz (pl. mindkét eszme elutasította a működő / liberális / többségi
demokráciát; mindkét eszme népi felhatalmazásra hivatkozott, de valódi
választásokat nem tartott).
F3 Rögzíti az orosz-szovjet zászló változását (pl. a zászlón kommunista jelképek
jelentek meg – sarló, kalapács, vörös csillag; a nemzeti színek helyett a
munkásmozgalom vörösét használták), rögzíti a német zászló változását (pl. a
zászló színei megmaradtak, új jelképként a náci horogkereszt jelent meg), és
ezekkel kapcsolatban összehasonlító megállapítást tesz (pl. a kommunista jelképek 0–4
gyökeres szakítást jelentenek a korábbi nemzetiekkel, míg a náci jelképek
módosítást / kiegészítést; a kommunista jelképek nemzetköziek / általánosak, a náci
jelképek kifejezetten németek).
107
Eseményeket E1 Rögzíti, hogy a kommunizmus internacionalista ideológia / elítéli a

alakító tényezők nacionalizmust, rögzíti, hogy a nemzetiszocializmus a nacionalizmus különösen
feltárása, kritikai szélsőséges / erőszakos formája, és ezekkel kapcsolatban összehasonlító
és problémaköz- megállapítást tesz (pl. a kommunizmus számos országban elterjedhetett, a
pontú nácizmus kifejezetten német jelenség; a kommunizmus nemzetközi proletár- 0–4
gondolkodás összefogást hirdetett / a nemzeti helyett az osztályszolidaritást hangsúlyozta, a
nácizmus a nemzetet faji közösségnek tartotta / kapcsolatokat – vélt – faji rokonság
alapján épített ki; a kommunizmus elvei ellenére sokszor támaszkodott a nemzeti
érzésekre, a nácizmus rokoneszméi sok helyen megjelentek).
E2 Rögzíti, hogy a kommunizmus a kizsákmányoló osztályokat tekintette
ellenségnek, rögzíti, hogy a nemzetiszocializmus mindenekelőtt a zsidókat
tekintette ellenségnek, és ezekkel kapcsolatban összehasonlító megállapítást tesz
(pl. mindkét ideológia elfogadta / megengedte / szorgalmazta az ellenségek fizikai 0–4
megsemmisítését is; a kommunisták ellenségei a társadalom átalakításával
eltűnnének, a nácik az ellenséget faji alapon határozták meg; mindkét ideológia
összekapcsolta az ellenségképet a kizsákmányolással).
E3 Rögzít egy lényeges tényt a vezér szerepéről a kommunista ideológiában (pl.
ideológusok / tanítómesterek kultusza, Marx – és Engels – mint az ideológia
alapítója, Lenin az ideológia továbbfejlesztője / a bolsevikok vezetője, Sztálin
az előzőek „tanítványa” / a rendszer megszilárdítója / a honvédelem
megszervezője), rögzíti, hogy a nemzetiszocializmus létrehozója / vezére Hitler
volt, és ezekkel kapcsolatban összehasonlító megállapítást tesz (pl. a 0–4
kommunizmusban vezetők / tanítók egymáshoz kapcsolódó lánca alakul ki, a
nácizmusban Hitler szerepe egyedülálló; a kommunizmus vezetőit tudósoknak /
elméleti szakembereknek állítja be, Hitler magát elsősorban politikusnak tartotta;
mindkét ideológiában erős személyi kultusz alakult ki a vezérek körül).
elemzését.
pontozásánál is.
108
2017. május (I): Hunyadi Mátyás állama és az Oszmán Birodalom (komplex – összehasonlító)
Szempontok Műveletek tartalmak Pont
Feladatmegértés A vizsgázó az Oszmán Birodalom berendezkedését és Hunyadi Mátyás államát mutatja
be. Válaszában a megadott szempontok szerint összeveti a két rendszert. A válasz a 0–2
Tájékozódás T1 Rögzíti, hogy a törökök 1453-ban elfoglalták Konstantinápolyt vagy 1456-ban 0–2
térben és időben sikertelenül ostromolták Nándorfehérvárt.
T2 Rögzíti Mátyás uralkodásának évszámait (1458–90) 0–2
T3 Rögzíti az Oszmán Birodalom kiterjedésének egy földrajzi jellemzőjét (pl. 0–2
terjeszkedése Kis-Ázsiából indult, Európában a Balkánon terjeszkedett, meghódította
a Bizánci Birodalmat, ellenőrzése alá vonta a tengerszorosokat, hűbérese volt Moldva
és Havasalföld / a Krími Kánság, hódításai során elérte Magyarország déli határait).
T4 Rögzíti Hunyadi Mátyás hódításainak egy térbeli elemét (pl. Boszniát felosztották 0–2
a szultánnal, déli végvárakat hódított vissza, meghódította Morvaországot és Sziléziát
/ az osztrák tartományokat).
Kommunikáció, K1 Szakszerűen használja a következő általános történelmi fogalmakat: pl. uralkodó, 0–2
a szaknyelv hatalom, hadsereg, hódítás.
alkalmazása K2 Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi fogalmakat: pl. szultán, 0–2
szpáhi, janicsár, fekete sereg / zsoldossereg.
Ismeretszerzés, a F1 Rögzít egy tényt az Oszmán Birodalmat bemutató térképvázlat alapján (pl. Európa 0–4
források és Ázsia határán helyezkedett el, a korszakban Európában és Ázsiában is hódított),
használata rögzít egy tényt a Mátyás államát bemutató térképvázlat alapján (főként nyugati irányba
terjeszkedett, jelentős közép-európai hatalommá vált), és rávilágít egy lényegi
hasonlóságra / eltérésre a két állam kiterjedésére vagy hatalmi helyzetére vonatkozóan
(pl. mindkettő hódítások útján növelte területét, egymással békét kötöttek / egymással
szemben védelemre rendezkedtek be, az Oszmán Birodalom jóval nagyobb kiterjedésű
volt, rövid idő alatt jelentős területeket hódított meg, katonaállam volt).
F2 Rögzít egy tényt az oszmán-török birtokviszonyokra vonatkozóan az ábra alapján 0–4
(pl. a föld egy része közvetlenül a szultán kezelésében maradt, a föld egy részét a
szpáhik közt osztotta szét, a szpáhiknak adott birtokokat bármikor visszavehette),
rögzít egy tényt a magyarországi birtokviszonyokra vonatkozóan (pl. jelentős területek
voltak a bárók kezén, az uralkodó csak egy kisebb részét birtokolta az ország
területének, birtokadományozásokkal biztosította a bárók hűségét, Mátyás növelte a
királyi birtokokat), és rávilágít a birtokviszonyok közti alapvető eltérésre (az Oszmán
Birodalomban – az európai berendezkedésektől eltérően – minden föld tulajdonosa a
szultán volt, nem alakult ki rendiség / földbirtokos nemesség, Mátyásnak kevesebb
jövedelme származott az uralkodói birtokokból).
F3 Rögzít egy lényeges tényt az oszmán-török hadseregre vonatkozóan a képek alapján 0–4
(pl. gyalogos janicsárok és lovas szpáhik alkották a fő egységeit), rögzít egy tényt
Mátyás seregével kapcsolatban a szöveg alapján (pl. nehézlovasokból,
könnyűlovasokból és gyalogosokból állt; zsoldoshadsereg volt), és rávilágít egy
hasonlóságra vagy különbségre a két sereg között (pl. mindkét seregben voltak
zsoldosok, a török seregnek jelentős részét tették ki a szolgálati birtokot kapó szpáhik,
a török seregben nem volt jellemző / jelentős számú a nehézpáncélos katonaság,
mindkét seregben használtak már puskákat is, mindkét állam számára jelentős kiadás
volt a hadsereg fenntartása, a szultán nagyobb jövedelemmel rendelkezett).
109
Eseményeket E1 Rögzíti, hogy a szultán korlátlan / despotikus hatalommal rendelkezett, rögzít egy 0–4
alakító tényezők tényt Mátyás uralkodói hatalmára vonatkozóan (pl. kezdetben a rendekkel együtt
feltárása, kormányzott, a rendek rovására növelte hatalmát), és tesz egy érdemi megállapítást erre
kritikai és vonatkozóan (pl. a szultán vallási vezető – kalifa – is volt, Mátyás hatalma nem volt
problémaköz- korlátlan, a korabeli európai viszonyokhoz képest Mátyás is erős uralkodói hatalommal
pontú rendelkezett).
gondolkodás E2 Rögzít egy tényt az Oszmán Birodalom hivatalnokszervezetére vonatkozóan (pl. 0–4
fejlett volt, a hivatalnokok kiszolgáltatottak voltak, nem török / alacsony származású
alattvalók előtt is nyitva állt a felemelkedés lehetősége), rögzít egy tényt a
magyarországi hivatalnokokra vonatkozóan (pl. Mátyás háttérbe szorította a bárókat,
köznemesi / nem nemesi származású hivatalnokokat emelt fel), és tesz egy érdemi
megállapítást erre vonatkozóan (pl. mindkét uralkodó számára fontos volt a
szakértelem / a hűség, kevésbé volt fontos a származás, a hivatalnokszervezet
fenntartása jelentős összegeket emésztett fel).
E3 Rögzít egy tényt a szultán bevételeire vonatkozóan (pl. meghaladták az európai 0–4
államok bevételeit, a keresztény alattvalókra külön adót vetett ki, jelentős bevételei
származtak a kereskedelemből), rögzít egy tényt Mátyás jövedelmeire vonatkozóan (pl.
jelentősen növelte őket, legnagyobb részét a jobbágyságra kivetett adók tették ki / a
rendkívüli hadiadó tette ki), és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. a
szultán jövedelme jelentősen meghaladta Mátyásét, mindkét államban az erős
uralkodói hatalom fontos összetevője volt a magas jövedelem).
pontozásánál is.

110
2017. október: A kereszténység és az iszlám fő tanai (komplex – összehasonlító)

Feladat- A vizsgázó alapvetően a kereszténységet és az iszlám vallást hasonlítja össze a
megértés megadott szempontok szerint. A válasz a források felhasználásával lényegi 0–2
Tájékozódás T1 Rögzíti, hogy a kereszténység a Kr. u. I. században keletkezett / Jézus 0–2
térben és időben születése időszámításunk kezdete.
T2 Rögzíti, hogy az iszlám időszámítás Mohamed futásával (622) kezdődött / az 0–2
iszlám a VII. században alakult ki.
T3 Rögzít a kereszténységgel kapcsolatban legalább két térbeli elemet (pl. 0–2
Jeruzsálemből indult ki, Palesztina volt a kereszténység bölcsője, a Római
Birodalom keleti területein terjedt el, ismeri Pál apostol térítő útjait, később Róma
lett a pápák központja, a keleti egyház központja Konstantinápoly).
T4 Rögzít az iszlámmal kapcsolatban legalább két térbeli elemet (pl. Mekka a vallás 0–2
legszentebb városa, Jeruzsálemben található a Sziklamecset, Mohamed Medinába
menekült, a vallás először az Arab-félszigeten terjedt el, az iszlám rövid idő alatt
elérte Európát is).
a szaknyelv egyház, egyistenhit, iszlám, kereszténység.
apostol, próféta, Korán, Biblia.
Ismeretszerzés, F1 Rögzíti a szöveg lényegét (pl. december 25. a Napisten ünnepe volt, a 0–4
a források keresztények részt vettek pogány ünnepeken, Jézus születésének ünnepét a
használata Napisten ünnepének időpontjára helyezték), rögzíti a kép lényegét (pl. Mohamed
helyezte el a szentélybe a Kába követ, Mohamed zarándoklatot végzett a Kábánál),
és ezekkel kapcsolatban összehasonlító megállapítást tesz (pl. a keresztény és a
muszlim egyház átalakította / új tartalommal töltötte meg a pogány ünnepeket, az
átalakított pogány kultuszok átvétele felgyorsította a vallások terjedését, mindkét
esemény a két vallás fontos ünnepévé vált).
F2 Rögzíti a Jézus tanításának valamely elemét (pl. központi eleme a szeretet és a 0–4
megbocsátás, a tanítás a zsidó vallás parancsaira épül), rögzíti a forrás valamely
lényegi elemét (pl. Allah a prófétákon keresztül került kapcsolatba az emberekkel,
elfogadja a bibliai prófétákat, Jézust is prófétának tartja, csak Allahot fogadja el
istennek), és ezekkel kapcsolatban összehasonlító megállapítást tesz (pl. mindkét
vallás a zsidó vallást tekintette egyik előzményének; Jézus a zsidó vallást,
Mohamed a zsidó és a keresztény vallást is átértelmezte; mindkét vallás
kinyilatkoztatott vallásnak tartja magát).
F3 Rögzíti a kép lényegét (pl. Jézus Isten fia, megjelenik benne a Szentháromság, 0–4
Jézus is megkeresztelkedett), rögzíti a szöveg lényegét (pl. Mohamed az utolsó
próféta, Jézust csak küldöttnek tartja, Máriát tisztelet övezi, elutasítja a
Szentháromság tanát), és ezekkel kapcsolatban összehasonlító megállapítást tesz
(pl. a keresztények Jézust istennek tartják, a keresztények számára a Messiás zárta
a prófétákat, a kereszténység is egyistenhívő; értelmezi a Szentháromságot).
Eseményeket E1 Rögzíti a kereszténység egy alapvető hittételét / tanítását (pl. szeretet Isten és 0–4
alakító tényezők az embertársak iránt, hit az üdvözülésben, bűnbocsánat / megbocsátás), rögzít az
feltárása, kritikai iszlám hívőkre vonatkozó öt parancsolat közül legalább hármat (Allahban való hit,
és probléma- napi ötszöri ima, alamizsna, böjt, zarándoklat Mekkába), és ezekkel kapcsolatban
központú összehasonlító megállapítást tesz (pl. mindkét vallás fontosnak tartotta a szegények
gondolkodás gyámolítását / a böjtöt, a kereszténység a hit megélését a formai előírások elé
helyezi, az iszlámnak nincsenek bonyolult hittételei, a két vallás előírásai sok
tekintetben hasonlók).
111
E2 Rögzíti, hogy a kereszténység szent könyve a Biblia, rögzíti, hogy az iszlám 0–4
vallás szent könyve a Korán, és ezekkel kapcsolatban összehasonlító megállapítást
tesz (pl. a szent könyvekben az isteni kinyilatkoztatások jelennek meg, az iszlám a
Bibliát elfogadja szent könyvnek, a Koránt Mohamed tanítványai, az Újszövetséget
Jézus tanítványai / az apostolok írták le, az iszlámban a Korán inkább a jog, míg
kereszténységben a Biblia a teológia alapja).
E3 Rögzíti a kereszténység valamely társadalmi tanítását (pl. a kereszténység Isten 0–4
előtti egyenlőséget hirdetett, a zsidó és a pogány szokások eltörlését ígérte, a hívő
az egyház közösségén keresztül juthat el az örök életre, cél volt a hit békés
terjesztése, a korai keresztény közösségek vagyonközösségek voltak), rögzíti, hogy
a vallási parancsok már Mohamed életében összekapcsolódtak társadalmi, politikai
célokkal (pl. vallási közösség a vérségi / törzsi kötelékek helyett, a hívők
egyenlőségén alapuló társadalmi rend kialakítása, előírás volt a hit terjesztése a
szent háború – dzsihád – útján is), és ezekkel kapcsolatban összehasonlító
megállapítást tesz (pl. mindkét vallás kezdetben a szegények között terjedt, mindkét
vallást a kialakulásakor üldözték, a kereszténység a tanai miatt, míg az iszlám a
mindennapi életben is könnyen betartható előírásai miatt terjedt, a kereszténység
csak a IV. századtól kapott állami támogatást, míg az iszlám valláson alapuló
társadalmi és államrend is a hitterjesztést szolgálta, az iszlám türelmesebb
volt más vallásokkal szemben, mindkét vallás a gyors terjeszkedés következtében
több irányzatra bomlott).
elemzését.

112
2018. május: Nagy Károly és I. (Szent) István állama (komplex – összehasonlító)

Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a frank és a magyar államszervezést veti össze a megadott
szempontok szerint. A válasz a források felhasználásával lényegi 0–2
Tájékozódás T1 Rögzíti Nagy Károly császárrá koronázásának dátumát (800), és 0–2
térben és időben megállapításai a Karoling-korra vonatkoznak.
T2 Rögzíti István uralkodási és koronázási dátumát (997–1038, 1000/1001). 0–2
T3 Rögzíti a frank államszervezés két térbeli elemét (pl. az ókori Gallia és 0–2
Germánia / a mai Francia- és Németország / Nyugat- Európa területére terjedt ki,
központja Aachen volt, határ- grófságok / őrgrófságok határolták, Pannóniára is
kiterjesztette hatalmát, főbb tartományai Austrasia és Neustria volt).
T4 Rögzíti a magyar államszervezés két térbeli elemét (pl. Géza az egész Kárpát- 0–2
medencére kiterjesztette a hatalmát, Koppány a somogyi / Gyula az erdélyi /
Ajtony a marosi részek ura volt, Esztergom vált egyházi központtá / volt István
koronázásának helyszíne).
szaknyelv önellátás, egyház, pápa, püspök / érsek.
alkalmazása K2 Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi fogalmakat: pl. király, 0–2
császár, vármegye / grófság, ispán.
Ismeretszerzés, a F1 Rögzíti, hogy Nagy Károlyt a pápa római császárrá koronázta, rögzíti, hogy a 0–4
források legenda szerint István a pápától kapott királyi koronát, és ezekkel kapcsolatban
használata összehasonlító megállapítást tesz (pl. az uralkodói hatalmat mindkét esetben a
pápa / az egyház tekintélye legitimálta; Károly esetében a Római Birodalom
felújításáról, Istvánéban független állam alapításáról volt szó; a koronázás
ellenére mindkét uralkodó független maradt a pápától; a világi hatalom a
legitimációért cserébe védelmet jelentett az egyháznak).
F2 Rögzíti, hogy az alacsony terméseredmények miatt alig volt felesleg, rögzíti, 0–4
hogy a korai magyar pénzkiadásnak még nem volt gazdasági oka, és ezekkel
kapcsolatban összehasonlító megállapítást tesz (pl. mindkét esetben alapvetően
önellátó gazdaságról beszélhetünk; mindkét esetben hiányzott / fejletlen volt a
pénzgazdálkodás; egyik esetben sem rendelkezett az állam központosítható
pénzjövedelmekkel).
F3 Rögzít egy lényeges tényt a Frank Birodalom térképe alapján (pl. a 0–4
meghódított területeken / különösen a szász területeken püspökségeket hoztak
létre), rögzít egy lényeges tényt Magyarország térképe alapján (pl. István
egyházmegyéket alapított; Esztergomban – és Kalocsán – érsekség alakult), és
ezekkel kapcsolatban összehasonlító megállapítást tesz (pl. Károly esetében a
terjeszkedés összefonódott a kereszténység terjesztésével, Istvánnál az
államalapítás összefonódott az egyházszervezéssel; Károlynál a kereszténység
terjesztése a keresztény császárságból következett, Istvánnál az egyházszervezés
biztosította az önálló államiságot).
113
Eseményeket E1 Rögzít egy lényeges tényt a frank dinasztiaváltással kapcsolatban (pl. Kis 0–4
alakító tényezők Pippin frank király lett / letette a Merovingokat; a Karolingok hatalmát a pápa
feltárása, kritikai elismerte), rögzít egy lényeges tényt a magyar fejedelmi hatalom megerősítésével
és probléma- kapcsolatban (pl. Géza megkezdte a törzsfők hatalmának megtörését; térítőket
központú hívott az országba; szövetségi kapcsolatokat épített ki a Német-római
gondolkodás Császársággal), és ezekkel kapcsolatban összehasonlító megállapítást tesz (pl.
mindkét esetben két generációt vett igénybe az új hatalom kiépítése / a második
generáció szerezte meg az új uralkodói címet; a frank esetben dinasztiaváltás
történt, a magyarban a fejedelmi hatalom megerősítése; a hatalom
megerősítésének mindkét esetben lehetett oka a külső veszély).
E2 Rögzíti, hogy a Frank Birodalomban kiterjedt királyi birtokok voltak, rögzíti, 0–4
hogy Magyarországon a megművelt föld zöme (kétharmada) királyi kézben volt,
és ezekkel kapcsolatban összehasonlító megállapítást tesz (pl. mindkét esetben –
az önellátó gazdaság miatt – a földbirtok volt a hatalom / a had- seregállítás
alapja; mindkét esetben az uralkodói udvar vándorolt, hogy felélje a termést /
megjelenítse az uralkodó hatalmát; még sehol sem volt jellemző a magán
nagybirtok / az előkelők hatalmát leginkább az általuk igazgatott királyi birtok
adta; mindkét esetben az uralkodó megkezdte a birtokadományozásokat) vagy
rögzít egy lényeges tényt az uralkodói központtal kapcsolatban (pl. a királyi
udvar vándorolt; az udvar élén egy főméltóság – a majordomus, ill. a nádor – állt;
a királyi tanács részt vett a hatalom- gyakorlásban), és ezekkel kapcsolatban
összehasonlító megállapítást tesz (pl. az uralkodó azért vándorolt, hogy felélje a
termést / megjelenítse hatalmát; a majordomusnak / a nádornak a birtokok
irányítása mellett katonai / bírói szerepe volt; a királyi tanács tagjai a főpapok és
a grófok / ispánok voltak).
E3 Rögzíti, hogy a Frank Birodalom grófságokra oszlott, rögzíti, hogy 0–4
Magyarországon vármegyéket hoztak létre, és ezekkel kapcsolatban
összehasonlító megállapítást tesz (pl. a magyar berendezkedés frank mintára jött
létre; a comes / gróf / ispán felelt a királyi birtok igazgatásáért / a hadszervezésért
/ a bíráskodásért / a királyi jövedelmek behajtásáért; a grófot / ispánt az uralkodó
nevezte ki).
elemzését.

114
2018. május (I): A keleti és nyugati blokk (komplex – összehasonlító)

Feladatmegé A vizsgázó alapvetően a keleti és a nyugati blokk jellemzőit mutatja be a megadott szempontok
rtés szerint. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel. 0–2
Tájékozódás T1 Rögzíti a kétpólusú világrend kezdetét (pl. a szovjet megszállás: 1945, a kommunista 0–2
térben és hatalomátvétel / a hidegháború: 1947 / 1948 / 1949).
időben T2 Rögzíti a kétpólusú világrend végét (rendszerváltások: 1989 / 1990, a Szovjetunió 0–2
összeomlása: 1991).
T3 Rögzíti, hogy a keleti blokk a Szovjetuniót és kelet- / közép- európai csatlósait jelentette. 0–2
T4 Rögzíti, hogy a nyugati blokk az Amerikai Egyesült Államokat és nyugat-európai 0–2
szövetségeseit jelentette.
Kommuniká K1 Szakszerűen használja a következő általános történelmi fogalmakat: pl. kétpólusú világ, 0–2
ció, a hidegháború, piacgazdaság, tervgazdaság / tervgazdálkodás / tervutasításos rendszer.
szaknyelv K2 Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi fogalmakat: pl. NATO, Varsói 0–2
alkalmazása Szerződés, KGST, EGK / Közös Piac / európai integráció.
K3 A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos 0–2
nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát.
Ismeretszer F1 Rögzíti az NDK alkotmányának valamely sajátosságát (pl. formálisan elismeri az emberi 0–4
zés, a jogokat; demokráciára hivatkozva korlátozza a politikai véleménynyilvánítást), rögzíti az
források NSZK alaptörvényének valamely sajátosságát (pl. elismeri és védi az emberi jogokat; a
használata felvilágosodás örökségéhez kötődik), és ezekkel kapcsolatban összehasonlító megállapítást tesz
(pl. az emberi jogok a valóságban csak Nyugaton érvényesültek; Keleten a valóságban
korlátozták az emberi jogokat – az elnyomás / az imperializmus elleni harcra hivatkozva).
F2 Rögzíti a KGST-kereskedelem valamely sajátosságát (pl. a közép-európai államok gépeket, 0–4
míg a Szovjetunió nyersanyagot szállított; alapvetően kétoldalú kapcsolatok voltak a
Szovjetunió és a kisebb tagállamok között), rögzíti a Közös Piac célkitűzéseit (pl. közös
vámterület kiépítése; a négy szabadság megvalósítása; a piaci viszonyok megőrzése a nagyobb
térségen belül), és ezekkel kapcsolatban összehasonlító megállapítást tesz (pl. a KGST-n belül
közvetlen árucsere / barterkereskedelem folyt, míg a Közös Piacon belül fennmaradt a piaci
verseny; a KGST-kereskedelem nem ösztönzött a növekedésre / fejlesztésre, míg a Közös Piac
gazdasági fejlődést eredményezett).
F3 Rögzíti a Szovjetunió fölényét a (szárazföldről indítható) interkontinentális és közép- 0–4
hatótávolságú atomfegyverek terén, rögzíti az USA fölényét a tengeralattjárókról és repülőkről
indítható atomfegyverek terén, és ezekkel kapcsolatban össze- hasonlító megállapítást tesz (pl.
az egész korszakban kiélezett fegyverkezési verseny folyt a két blokk / szuperhatalom között; a
nukleáris fegyverkezési verseny célja az elrettentés volt; az Egyesült Államok a
hagyományos fegyverek terén is tengeri és légi, míg a Szovjetunió szárazföldi fölénnyel
rendelkezett; a fegyverkezési verseny költségei a Szovjetuniót sokkal jobban megviselték).
Eseményeket E1 Rögzíti, hogy a keleti blokk országai kommunista / egypárti diktatúrák voltak, rögzíti, hogy 0–4
alakító a nyugati blokk országai (többpárti) demokráciák voltak, és ezekkel kapcsolatban összehasonlító
tényezők megállapítást tesz (pl. Nyugaton érvényesült a hatalommegosztás elve, Keleten a pártvezetés
feltárása, kezében összpontosult a hatalom; Nyugaton szabad választások voltak több párt részvételével,
kritikai és Keleten a választások formálisak voltak; Nyugaton független igazságszolgáltatás működött,
problémaköz Keleten az igazságszolgáltatás a lakosság megfélemlítésének eszköze volt).
- pontú E2 Rögzíti, hogy a keleti blokk országaiban bevezették a tervgazdaságot, rögzíti, hogy a nyugati 0–4
gondolkodás blokk országaiban fennmaradt a piacgazdaság / helyreállították a piacgazdaságot, és ezekkel
kapcsolatban összehasonlító megállapítást tesz (pl. Keleten a termelést és a fogyasztást is
megtervezték, Nyugaton ezt a piaci verseny alakította; a tervgazdaság merevsége / hibái
gazdasági lemaradáshoz vezettek, a piacgazdaság biztosította a technikai / gazdasági fejlődést;
a tervgazdaságokban az állami tulajdon vált uralkodóvá, a piacgazdaságokban a magántulajdon
maradt az).
115
E3 Rögzíti, hogy a nyugati blokk katonai szövetsége volt a NATO, rögzíti, hogy a keleti blokk 0–4
katonai szövetsége volt a Varsói Szerződés, és ezekkel kapcsolatban összehasonlító
megállapítást tesz (pl. a NATO célja a szovjet fenyegetés elhárítása volt amerikai segítséggel, a
míg Varsói Szerződés a Szovjetunió eszköze volt csatlósai ellenőrzésére; a NATO rögtön a
hidegháború kezdetén megalakult, míg a Varsói Szerződést csak később hozták létre – az NSZK
újrafelfegyverzése / az osztrák államszerződés aláírása / a közép-európai csatlósok
megszállásának legalizálása miatt).
pontozásánál is.
116
2018. október: Abszolutizmus és felvilágosult abszolutizmus (komplex –összehasonlító)

Feladatmegértés A vizsgázó összehasonlítja XIV. Lajos abszolutizmusát Franciaországban és II.
József felvilágosult abszolutizmusát Magyarországon a megadott szempontok 0–2
szerint. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel.
Tájékozódás T1 Rögzíti, hogy XIV. Lajos a XVII. században és XVIII. század elején 0–2
térben és időben uralkodott, vagy rögzíti uralkodási dátumát: 1643–1715.
T2 Rögzíti II. József uralkodásának dátumát: 1780–1790. 0–2
T3 Rögzít egy térbeli elemet a francia abszolutizmussal kapcsolatban (pl. 0–2
Versailles volt XIV. Lajos székhelye, célja volt a Rajna / természetes határok
elérése, bővítette a francia gyarmatokat Indiában és Amerikában).
T4 Rögzíti, hogy a tárgyalt korszakban Magyarország a Habsburg Birodalom 0–2

része volt.
szaknyelv rendelet, birodalom, protestáns / református, közigazgatás.
alkalmazása
K2 Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi fogalmakat: pl. 0–2
abszolutizmus, felvilágosult abszolutizmus, vallási türelem / türelmi rendelet,
merkantilizmus.
Ismeretszerzés, a F1 Rögzíti az ábra lényegét (pl. az állam védővámokkal szabályozta / korlátozta 0–4
források a kereskedelmet; az állam törekedett a készáruk kivitelére / nyersanyag
használata behozatalára), rögzíti az ábra lényegét (pl. kettős vámhatár bevezetésével
szabályozták a kereskedelmet; a belső vámok alacsonyak voltak; az állam
törekedett a készáruk kivitelére / nyersanyag behozatalára), és ezekkel
kapcsolatban összehasonlító megállapítást tesz (pl. mindkét állam az
iparfejlesztést szorgalmazta; mindkét állam egységes gazdasági rendszer
létrehozására törekedett; mindkét állam merkantilista gazdaságpolitikát
folytatott; a franciák olcsó nyersanyagaikat a gyarmatokról, az örökös
tartományok Magyarországról szerezték be).
F2 Rögzíti XIV. Lajos rendeletének lényegét (visszavonta a nantes-i ediktumot 0–4
/ a reformátusokra / hugenottákra vonatkozó szabadságokat), rögzíti a türelmi
rendelet idézett részletének lényegét (pl. bővítette a három felekezet jogait; a
három felekezet működését korlátozottan engedélyezte), és ezekkel
kapcsolatban összehasonlító megállapítást tesz (pl. mindkét országban
korlátozták a protestánsok jogait; Franciaországból a rendelet a reformátusok
távozását eredményezte, Magyarországon megnyitotta a hivatalviselés
lehetőségét).
F3 Rögzíti a megbízólevél lényegét (pl. az uralkodó a saját embereit nevezte ki 0–4
a városok / tartományok élére), rögzíti a szöveg lényegét (pl. az uralkodó
kormányozzon az országgyűlés nélkül; a vármegyékben a köznemességre kell
támaszkodni), és ezekkel kapcsolatban összehasonlító megállapítást tesz (pl.
mindkét uralkodó a rendi intézmények / önkormányzatok ellenőrzésére
törekedett; mindkét uralkodó mellőzte az országgyűlést; a közigazgatásban a
választott tisztségek háttérbe szorítására törekedtek; II. József felszámolta
vármegyéket, míg XIV. Lajos intendánsokon keresztül irányította az országot).
117
Eseményeket E1 Meghatározza az abszolutizmus fogalmát (pl. az uralkodó a rendek 0–4

alakító tényezők kiszorításával rendeletek útján kormányzott), meghatározza a felvilágosult
feltárása, kritikai abszolutizmus fogalmát (pl. az uralkodó reformjait – ha kell, erővel – a közjó
és probléma- érdekében / a felvilágosodás szellemében hajtja végre), és ezekkel kapcsolatban
központú összehasonlító megállapítást tesz (pl. a reformjaik a modernizációt szolgálták;
gondolkodás az uralkodók jelentős részben személyesen irányították az államügyeket;
hatalmukat mindketten Istentől származtatták; XVI. Lajos fényűző udvarral
rendelkezett; II. József egyszerűség híve volt; mindkét országban nagyrészt az
adójövedelmek biztosították a rendektől való függetlenedést).
E2 Rögzíti XIV. Lajos hatalomgyakorlásának valamely támaszát (pl. 0–4
versailles-i udvartartás; hivatalnokszervezet; katolikus egyház; reguláris
hadsereg), rögzíti a Habsburgok hatalom- gyakorlásának valamely támaszát (pl.
jozefinista értelmiség; hivatalnokszervezet; katolikus egyház; reguláris
hadsereg), és ezekkel kapcsolatban összehasonlító megállapítást tesz (pl.
XIV. Lajos híveivé tette az udvari nemességet, míg II. Józsefet csak
egy szűk kör támogatta / maga ellen fordította a magyar nemességet; mindkét
uralkodónak célja volt a pápától való függés lazítása / államegyház létrehozása;
mindkét országban megjelent a polgári származású hivatalnokréteg /
értelmiség), vagy megmagyarázza reguláris hadseregfogalmát.
E3 Rögzíti Franciaország helyzetének egy jellemzőjét XIV. Lajos halálakor (pl. 0–4
biztosította országa vezető szerepét a kontinensen; kiürült a kincstár; végleg
letörte a nemesség ellenállását); rögzíti a Habsburg Birodalom helyzetének egy
jellemzőjét II. József halálakor (pl. a birodalmat külpolitikai kudarcok érték; II.
Józseffel szemben nemesi ellenállás bontakozott ki; a birodalmat érintő
egységesítő törekvései kudarcot vallottak; II. József halálos ágyán visszavonta
rendeleteit), és ezekkel kapcsolatban összehasonlító megállapítást tesz (pl.
mindkét uralkodó halálakor népszerűtlen volt; mindkettőjük uralmának
megítélése ellentmondásos; mindketten nehéz helyzetben lévő országot hagytak
utódaikra).
elemzését.

118
2019. május: A Rákóczi-szabadságharc és az amerikai függetlenségi háború (komplex – összehasonlító)

Feladatmegér A vizsgázó a Rákóczi-szabadságharc okait, körülményeit és lezárását az amerikai
tés függetlenségi háború okaival, körülményeivel és lezárásával veti össze a megadott 0–2
szempontok szerint. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel.
Tájékozódás T1 Rögzíti a Rákóczi-szabadságharc dátumát: 1703–1711, és rögzít még egy témához 0–2
térben és kapcsolódó időbeli elemet (pl. Buda visszavétele:1686, karlócai béke: 1699, az ónodi
időben országgyűlés: 1707, szatmári béke: 1711, spanyol örökösödési háború: 1701–1714).
T2 Rögzíti az amerikai Függetlenségi nyilatkozat kiadását / az Amerikai Egyesült 0–2
Államok létrejöttét: 1776, és rögzít még egy témához kapcsolódó időbeli elemet (pl. a
hétéves háború kezdete: 1756, a hétéves háború vége: 1763, bostoni teadélután: 1773, az
amerikai függetlenségi háború kezdete: 1775, az amerikai függetlenségi háború vége /
párizsi béke: 1783).
T3 Rögzít a témával kapcsolatban két térbeli elemet (pl. Magyarország a Habsburg 0–2
Birodalom része volt; utal Erdély és Magyarország különállására; az országgyűléseket
Pozsonyban tartották; a Rákóczi-szabadságharc alatt Szécsényben / Ónodon tartottak
országgyűlést; utal a Határőrvidék helyére; a békét Szatmáron kötötték meg; a Rákóczi-
szabadságharc alatt a Habsburgok a spanyol örökösödési háború miatt kétfrontos
háborúra kényszerültek).
T4 Rögzít a témával kapcsolatban két térbeli elemet (pl. a létrejövő Egyesült Államok 0–2
brit gyarmat volt, a voltgyarmatok a keleti parton helyezkedtek el, Észak-Amerika is
része a francia-brit-spanyol versengésnek, a Függetlenségi nyilatkozat Philadelphiában
született meg, a háborút lezáró békére Párizsban került sor, Washington lett az Egyesült
Államok fővárosa).
Kommunikác K1 Szakszerűen használja a következő általános történelmi fogalmakat: pl. 0–2
ió, a szabadságharc, abszolutizmus, felvilágosodás, demokrácia /köztársaság.
szaknyelv K2 Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi fogalmakat: pl. rendi 0–2
alkalmazása dualizmus, trónfosztás, társadalmi szerződés / népfelség / emberi jogok, gyarmat.
Ismeretszerzé F1 Rögzíti Magyarország helyzetét a Rákóczi-szabadságharc előtt (pl. a Habsburg 0–4
s, a források Birodalom folyamatosan erősödött; Magyarország nagy része az utóbbi években /a török
használata kiűzése után került Habsburg- uralom alá), rögzíti a 13 gyarmat helyzetét 1763-ban (pl.
Francia- ország elvesztette észak-amerikai gyarmatainak nagy részét; a brit befolyás
erősödött Észak-Amerikában), és ezekkel kapcsolatban összehasonlító megállapítást tesz
(pl. mindkét terület egy nagy birodalom részét képezte; Magyarország a központi
területhez közel, az amerikai gyarmatok a központtól távol helyezkedtek el; Magyar-
ország a térségben érintett hatalmaktól – a francia pénzügyi támogatáson kívül – nem
remélhetett szövetséget, míg az amerikai gyarmatok szövetségest találtak a térségben
érintett spanyolokban és franciákban; mindkét esetben a fennhatóságot gyakorló
birodalom megerősödése váltotta ki a konfliktust).
F2 Rögzíti Rákóczi kiáltványának egy lényegi elemét (pl. eltörölték a szabad 0–4
királyválasztás jogát / az ellenállás jogát; a földeket idegenek szerzik meg), rögzíti
Franklin feljegyzésének egy lényegi elemét (pl. a brit hivatalnokok visszaélnek a
hatalmukkal / ellenségesek a gyarmatokon élőkkel szemben; új vámszabályok
felháborodást keltenek), és ezekkel kapcsolatban összehasonlító megállapítást tesz (pl.
Rákóczi és az amerikaiak is tiltakoztak a jogfosztás ellen; Rákóczi a Habsburg-ellenes,
Franklin a brit ellenes érzelmek megerősítését igyekszik elérni; mindketten beleszólást
követeltek a róluk szóló döntésekbe / felléptek az önkény ellen; a földek elvétele nehéz
anyagi helyzetbe hozta a nemességet, miként a gyarmatokra kivetett új vámok
korlátozták a gyarmatok kereskedelmét).
119
F3 Rögzíti Rákóczi válaszának egy lényegi elemét (pl. Rákóczi elutasította a jobbágyok 0–4
felszabadítását; egyensúlyt keresett a földesurak és a jobbágyok érdekei között), rögzíti
a Függetlenségi nyilatkozat egy lényegi elemét (pl. az emberek közti egyenlőséget
hirdette; felsorolja a nyilatkozatban említett emberi jogokat; a társadalom beleegyezése
szükségességes a kormányformába), és ezekkel kapcsolatban összehasonlító
megállapítást tesz (pl. Rákóczi még nem ismerhette a felvilágosodás gondolatait,
amelyek megjelentek a Függetlenségi nyilatkozatban; Rákóczinak nem volt célja a rendi
társadalom felbomlasztása / célja a rendi társadalom megszilárdítása volt, az amerikai
angol gyarmatok viszont kezdettől fogva egy polgári társadalom létrehozására
törekedtek; később Rákóczi is szabadságot ígért a harcban végig kitartó jobbágyoknak,
miközben az Egyesült Államokban a teljes egyenlőség – rabszolgaság, indiánok kapcsán
– nem valósult meg).
Eseményeket E1 Rögzít egy, a forrásokban nem szereplő lényeges tényt a szabadságharcot megelőző 0–4
alakító sérelmekkel kapcsolatosan (pl. a vitézlő rend helyére idegen katonák érkeztek az
tényezők országba; korlátozták a bevett vallások gyakorlását; mellőzték az országgyűléseket;
feltárása, vész- törvényszékeket állítottak fel; Erdélyt külön kormányozták / az ország
kritikai és közigazgatási egysége nem állt helyre; hatalmas adók sújtották a jobbágyokat), rögzít
probléma- egy – a forrásokban nem szereplő – lényeges tényt a függetlenségi háborút megelőző
központú sérelmekkel kapcsolatosan (pl. a brit katonák elszállásolására kényszerítették a
gondolkodás lakosságot; bevezették a bélyegtörvényt; megtiltották a földfoglalásokat nyugat felé; a
brit parlament adóztatta az amerikai gyarmatokat is), és ezekkel kapcsolatban
összehasonlító megállapítást tesz (pl. sem a magyarok, sem az amerikai gyarmatok nem
rendelkeztek önálló hadsereggel; a protestáns vallás gyakorlását csak Magyarországon
korlátozták, Amerikában nem; a Habsburgok a török kiűzésének, a britek a hétéves
háború költségeinek megtérítését várták az általuk birtokolt területtől; az adókat a
magyarok, illetve az amerikaiak megkérdezése nélkül vetették ki, ezért mindkét nép
képviseletet követelt).
E2 Rögzít egy tényt Magyarország függetlenné válásával kapcsolatban (pl. 0–4
Magyarország kimondta függetlenségét a Habsburg Birodalomtól / a Habsburgok
trónfosztását; nem választottak új királyt / Rákóczi vezérlő fejedelemként irányította az
országot), rögzít egy tényt az amerikai függetlenség kimondásával kapcsolatban (pl.
ezzel elszakadtak a Brit Birodalomtól; egy laza államszövetség jött létre; a Kongresszus
irányította a volt gyarmatokat), és ezekkel kapcsolatban összehasonlító megállapítást
tesz (pl. az éppen elért katonai sikerek hozzájárultak a függetlenség kimondásához;
Rákóczi a korábban létrehozott rendi konföderációban gondolkodott, míg Amerikában
szövetségi köztársaság jött létre; a függetlenség kimondásának célja volt a megegyezés
megakadályozása a Habsburgokkal, illetve a britekkel; a függetlenség célja volt a
nemzetközi elismerés kivívása és új szövetségesek megnyerése a harcuk folytatásához.)
E3 Rögzít egy tényt a Rákóczi-szabadságharclezárásával kapcsolatban (pl. a szatmári 0–4
béke amnesztiát adott a felkelőknek; orvosolta a rendi sérelmeket; ígéretet tett a vallási
kérdés rendezésére; Erdélyt továbbra is külön kormányozták), rögzít egy tényt a
függetlenségi háború lezárásával kapcsolatban (pl. elismerték az önálló Egyesült
Államok létrejöttét; az Egyesült Államok jelentős nyugati területeket szerzett; újra
helyreállt a kereskedelem Nagy-Britanniával), és ezzel kapcsolatban összehasonlító
megállapítást tesz (pl. a szatmári béke a Habsburgokkal kötött kompromisszum volt, a
párizsi béke sem törekedett a britek megbüntetésére; Magyarország elszakadása a
Habsburg Birodalomtól sikertelen volt, az Egyesült Államoké sikeres; Magyarország
birodalmon belüli önállósága részben helyreállt; az Egyesül Államok független állam
lett).

120
121
2019. május (I) Reformáció és katolikus megújulás (komplex – összehasonlító)

Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a lutheri és a katolikus megújulást hasonlítja össze a
megadott szempontok szerint. A válasz a források felhasználásával lényegi 0–2
Tájékozódás T1 Rögzít a lutheri reformáció dátumát: 1517. 0–2
térben és időben T2 Rögzíti, hogy a katolikus reform a reformációt követően / a 0–2
XVI. század közepén indult el; vagy Rögzíti a tridenti zsinat dátumát (1545–
1563).
T3 Rögzít a lutheri reformációval és a katolikus megújulással kapcsolatban 0–2
legalább egy-egy térbeli elemet (pl. Wittenberg, Wartburg, Augsburg, Speyer;
Róma, Trident).
T4 Rögzít egy-egy térbeli elemet az evangélikus és katolikus felekezetek kora 0–2
újkori elterjedésére vonatkozóan (pl. észak- német területek, Skandinávia;
Spanyolország, Itália, Ausztria, Lengyelország, Bajorország, Franciaország).
Kommunikáció, a K1 Szakszerűen használja a következő általános történelmi fogalmakat: pl. vallás, 0–2
szaknyelv felekezet, oktatás, kultúra.
reformáció, katolikus, evangélikus / lutheránus, barokk.
Ismeretszerzés, a F1 Rögzít a forrásban szereplő lutheri tételek lényegét (pl. elítélte a búcsúcédulák 0–4
források gyakorlatát; a pápa csak a saját maga által kirótt büntetéseket engedheti el), rögzíti
használata a forrásban szereplő zsinati határozatok lényegét (pl. elhatározták a búcsúval
kapcsolatos visszaélések megszűntetését; a búcsúval kapcsolatban nagyobb
fegyelmet rendeltek el; a búcsú intézményét nem törölték el), és ezekkel
kapcsolatban összehasonlító megállapítást tesz (pl. a búcsúval kapcsolatos
visszaéléseket mindkét nézőpont elítélte; a purgatórium létét Luther tagadta, míg a
katolikus egyház elfogadta).
F2 Rögzíti a forrásban szereplő lutheri prédikáció egy lényeges elemét (pl. Luther 0–4
szerint a szentségek a hitet ösztönző jelek; a hit nélkül nem érnek semmit), rögzíti
a forrásban szereplő zsinati határozatok egy lényeges elemét (pl. a szentségek
krisztusi alapításának / számának / valódiságának tagadását kiközösítéssel kell
sújtani), és ezekkel kapcsolatban összehasonlító megállapítást tesz (pl. az
oltáriszentséget és a keresztséget mindkét felekezet elfogadta szentségként; Luther
csak két szentséget ismert el, míg a katolikus egyház megerősítette a hét szentség
dogmáját; Luther tagadta a szentségek kegyelem-közvetítő erejét, míg a katolikus
egyház ezt továbbra is fenntartotta).
F3 Rögzíti a kép alapján, hogy az evangélikus templom belső tere egyszerű / 0–4
puritán, rögzíti a kép alapján, hogy a katolikus templom belső tere díszes / barokk
stílusú, és ezekkel kapcsolatban összehasonlító megállapítást tesz (pl. a
templomépítészet mindkét felekezet esetében vallási elképzeléseket fejezett
ki; a protestantizmus az egyszerű templombelsővel az erényes életet kívánta
megjeleníteni, míg a katolikusok a díszes / barokk templombelsővel Isten
dicsőségét hirdették; az evangélikus elképzelés inkább az igehirdetést helyezte a
középpontba, míg a katolikus egyház a templomi környezeten keresztül az
érzékekre is kívánt hatni).
122
Eseményeket E1 Rögzíti a lutheri reform egy egyházszervezeti vonatkozását (pl. a hívek 0–4
alakító tényezők nagyobb beleszólást kaptak a vallási élet irányításába; az evangélikus
feltárása, kritikai egyházközségek jelentős önkormányzattal rendelkeztek; megszűntek a
és probléma- szerzetesrendek; nem fogadták el a pápai hatalmat), rögzíti a katolikus
központú egyházszervezet egy jellemzőjét (pl. a katolikus vallási életet lényegében továbbra
gondolkodás is a papság irányította; az egyház szervezete hierarchikus maradt; megmaradtak a
szerzetesrendek; megerősítették a pápa főségét), és ezekkel kapcsolatban
összehasonlító megállapítást tesz (pl. az evangélikus egyházak nemzeti keretek
között működtek, míg a katolikus egyház továbbra is nemzetek fölötti maradt; a
hierarchikus rendszer hatékonyabb fellépést tett lehetővé a széttagoltabb
evangélikus szervezettel szemben; míg a protestáns önkormányzati hagyományok
később az alkotmányos politikai rendszerek alapjává váltak, addig a katolikus
hierarchia hatékonyan illeszkedett az abszolutista államberendezkedéshez; az
evangélikus hitre tért területeken az egyházi tulajdon egy részét szekularizálták, míg
a katolikus vallású vidékeken az egyház megtartotta vagyonát).
E2 Rögzíti, hogy a lutheri reform fontos célja volt a nemzeti nyelvű igehirdetés, 0–4
rögzíti, hogy a katolikus reform továbbra is megtartotta a latint egyházi nyelvként
/ lehetővé tette a nemzeti nyelvű prédikációt, és ezekkel kapcsolatban
összehasonlító megállapítást tesz (pl. a nemzeti nyelv hatékonyabban segítette az
adott felekezet terjedését, mint a latin; a nemzeti nyelv használata a latinnal
szemben szélesebb rétegek művelődését tette lehetővé; a nemzeti nyelv – a latinnal
szemben – lehetővé tette a világiak befolyásának fokozódását; a latin nyelv – a
nemzetivel szemben – segítette az egyház művelődési monopóliumának / a
hierarchiának a megőrzését; a nemzeti nyelv terjedésével együtt megszülettek –
mindkét felekezetnél – a bibliafordítások; a nemzeti nyelv mellett a nyomatás
terjedése is segítette, hogy minél több emberhez jussanak el a felekezetek
tanításai).
E3 Rögzít egy lényeges tényt az evangélikus oktatási-kulturális élettel 0–4
kapcsolatban (pl. nagy hangsúlyt fektettek a magas szintű oktatásra; új
egyetemeket / kollégiumokat alapítottak), rögzít egy lényeges tényt a katolikus
reform oktatási-kulturális intézkedéseivel kapcsolatban (pl. a katolikus reform is
magas szintű pap- képzést írt elő; a korszakban új katolikus oktatási intézmények
nyíltak), és ezekkel kapcsolatban összehasonlító megállapítást tesz (pl. mind a
lutheri reformáció, mind a katolikus megújulás fontosnak tartotta a magas szintű
papképzést / fellendítette az oktatást és a kulturális életet / segítette a nyomtatás
elterjedését; a katolikus oktatás fejlődése késve követte az evangélikust; az
evangélikus tanítás gyors terjedéséhez hozzájárult az oktatás fejlődésében a
katolikusokkal szemben meglévő lépéselőny; a katolikus vallás kezdeti
visszaszorulásához hozzájárult az oktatás fejlődésében az evangélikusokkal
szemben
E4 Önállómegmutatkozó
ismereteivel,lépéshátrány; a nyomtatás elterjedése
helyes megállapításaival kiegészítimindkét felekezet
és alátámasztja 0–4
kulturális életét fellendítette).
elemzését.
pontozásánál is.

123
2019. október: Széchenyi és Kossuth reformprogramja (komplex – összehasonlító)

Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően Széchenyi és Kossuth reformprogramját hasonlítja
össze a megadott szempontok szerint. A válasz a források felhasználásával 0–2
Tájékozódás T1 Rögzít egy Széchenyivel kapcsolatos dátumot (pl. az MTA alapítása: 1825, 0–2
térben és időben a Hitel megjelenése: 1830, a Stádium megjelenése: 1833, a Kelet népe
megírása: 1841)
T2 Rögzít egy Kossuthtal kapcsolatos dátumot (pl. az Ország- gyűlési 0–2
Tudósítások szerkesztése: 1832–36-os országgyűlésen, Kossuthot
bebörtönözték: 1837, a Pesti Hírlap szerkesztője volt 1841-től, a „Felelet”
megírása: 1841; a Védegylet igazgatója volt 1844-től, az Ellenzéki Kör
alapítása: 1847).
T3 Rögzít Széchenyivel kapcsolatban legalább egy térbeli elemet (pl. Bécsben 0–2
született, nyugat-magyarországi családból származott, a Széchenyi család
kastélya Nagycenken volt, beutazta Európát, angliai utazásai nagy hatással
voltak rá).
T4 Rögzít Kossuthtal kapcsolatban legalább egy térbeli elemet (pl. Kelet- 0–2
Magyarországon / Monokon született, eleinte Zemplén megyében politizált,
1847-ben Pest megye követeként jutott be az országgyűlésbe).
a szaknyelv reform, reformkor, polgári átalakulás, feudalizmus).
liberális nemesség, érdekegyesítés, védővám, örökváltság.
Ismeretszerzés, a F1 Rögzít a szöveg alapján Széchenyi jobbágykérdésről vallott elképzeléseiből 0–4
források egy lényeges tényt (pl. a jobbágyok robotmunkáját nem tartotta hatékonynak;
használata a bérmunkát tartotta hatékonynak), rögzít a szöveg alapján Kossuth
jobbágykérdésről vallott elképzeléseiből egy lényeges tényt (pl. a jobbágyok
jogi egyenlőségét követelte; a polgárjog / alkotmány kiterjesztését követelte),
és ezekkel kapcsolatban összehasonlító megállapítást tesz (pl. Széchenyi
gazdasági, míg Kossuth politikai irányból közelítette meg a jobbágykérdést;
mindketten az úrbéri viszonyok eltörlését / a jobbágyok felszabadítását látták
megoldásnak).
F2 Rögzít a szöveg alapján Széchenyi a vámokról megfogalmazott 0–4
gondolataiból egy lényeges tényt (pl. a vámokra a nemesek sokszor
kifogásként hivatkoznak; fölveti az adófizetésért cserébe a vámok eltörlését),
valamint rögzít a szöveg alapján Kossuth vámokról megfogalmazott
gondolataiból egy lényeges tényt (pl. az osztrák ipar versenyétől
Magyarországot vámoknak kell védenie; a vámok eltörlése esetén
ipartámogatási pótlékokat kell kikényszeríteni), és ezekkel kapcsolatban
összehasonlító meg- állapítást tesz (pl. Széchenyi a szabad verseny, míg
Kossuth a protekcionizmus híve volt; Széchenyi úgy látta, hogy a vámok
elkényelmesítik a gazdaságot, míg Kossuth szerint megvédik).
124
F3 Rögzít a szöveg alapján Széchenyinek a nemzetiségi kérdés kapcsán 0–4

megfogalmazott gondolataiból egy lényeges tényt (pl. a magyarosítást /
nemzetiségek beolvasztását nehéz feladatnak tartotta; a magyarosító /
asszimiláló intézkedéseket nem tartotta hatékonynak), rögzít a szöveg alapján
Kossuthnak a nemzetiségi kérdés kapcsán megfogalmazott gondolataiból egy
lényeges tényt (pl. nem vitatta a nemzetiségek szabad nyelvhasználathoz való
jogát; a politikai életben / államnyelvként csak a magyart tartotta
elfogadhatónak), és ezekkel kapcsolatban összehasonlító megállapítást tesz (pl.
a nemzetiségi kérdésben Széchenyi mérsékeltebb álláspontot képviselt, mint
Kossuth; a magyar többség Széchenyivel szemben Kossuthtal értett egyet;
Széchenyi további gazdasági-kulturális intézkedéseket látott szükség-
szerűnek, míg Kossuth az általános jogkiterjesztést elegendőnek vélte a
nemzetiségek megnyeréséhez).
Eseményeket E1 Rögzít Széchenyi származásával kapcsolatban egy lényeges tényt (pl. 0–4
alakító tényezők nyugat-dunántúli / katolikus / udvarhű környezet; Bécsben született; a korabeli
feltárása, kritikai arisztokrácia megszokott körülményei között nevelkedett), rögzít Kossuth
és probléma- származásával kapcsolatban egy lényeges tényt (pl. protestáns családban
központú született; birtoktalan köznemesi családból származott; a korabeli megszokott
gondolkodás köznemesi vármegyei világban nevelkedett), és ezekkel kapcsolatban
összehasonlító megállapítást tesz (pl. származásuk / neveltetésük jelentős
mértékben meghatározta eltérő politikai felfogásukat; Széchenyi az udvarhű,
míg Kossuth a rendi ellenálló gondolkodást ismerte meg).
E2 Rögzíti, hogy Széchenyi a reformok ideális társadalmi bázisának az 0–4
arisztokráciát tekintette, továbbá rögzíti, hogy Kossuth a reformokat a
vármegyei köz- / birtokos nemességre támaszkodva kívánta megvalósítani, és
ezekkel kapcsolatban összehasonlító megállapítást tesz (pl. Széchenyi inkább
a művelt- séget, míg Kossuth a társadalmi erő tömegét tekintette fontosnak;
Széchenyi a köznemesi tömeg rendi jogvédelmét elavultnak tekintette, míg
Kossuth lényeges eszközként használta; az arisztokrácia nem állt
Széchenyi javaslatai mellé, míg a nemesség jelentős része támogatta
Kossuthot; származásuk jelentős mértékben meghatározta politikai
felfogásukat).
E3 Rögzíti, hogy Széchenyi az udvarral együttműködve / az udvart meggyőzve 0–4
kívánta a reformokat elérni, rögzíti, hogy Kossuth az udvarral való
konfrontációt is vállalva / akár az udvar ellenében is ki akarta kényszeríteni a
reformokat, és ezekkel kapcsolatban összehasonlító megállapítást tesz (pl.
Széchenyi fenyegetőbb erőnek látta a bécsi udvart, mint Kossuth; Széchenyi
helytelenül mérte föl az udvar reformhajlandóságát, míg Kossuth ezt reálisan
látta; Kossuth meg volt róla győződve, hogy Metternich nem enged
reformokat, míg Széchenyi meggyőzhetőnek vélte; a birodalom fenntartásának
szükségességét mindketten elismerték; Magyarország teljes függetlensége
egyikük programjában sem szerepelt; Magyarország önállóbbá tétele
mindkettőjük programjában szerepelt).
elemzését.

125
2020. május: A trianoni és a párizsi béke (komplex – összehasonlító)

Szemponto Műveletek tartalmak Pont
k A vizsgázó a trianoni és a párizsi békék megszületésének körülményeit, tartalmukat és a
Feladatmegért békék korabeli visszhangját veti össze a megadott szempontok szerint. A válasz a források 0–2
és felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel.
T1 Rögzíti a trianoni béke dátumát: 1920. június 4., és rögzít még egy témához kapcsolódó 0–2
időbeli elemet (pl. első világháború: 1914–1918, padovai fegyverszünet: 1918. november 3.,
versailles-i békekonferencia megnyitása: 1919).
T2 Rögzíti a párizsi béke dátumát: 1947. február 10., és rögzít még egy témához kapcsolódó 0–2
Tájékozódá időbeli elemet (pl. területi visszacsatolások: 1938–1941, Magyarország hadba lépése: 1941,
s térben és jaltai konferencia: 1945. február, a szovjet megszállás kezdete Magyarországon / második
időben világháború vége: 1945. április).
T3 Rögzít a trianoni békével kapcsolatban legalább két térbeli elemet (pl. megnevez kettőt a 0–2
békében elcsatolt országrészek közül, megnevezi az újonnan létrejövő szomszédos államokat,
megnevez kettőt a trianoni határokon kívüli magyar többségű területek közül).
T4 Rögzíti, hogy a párizsi békében lényegében a trianoni határokat állították vissza / elvették 0–2
a visszacsatolt területeket.
K1 Szakszerűen használja a következő általános történelmi fogalmakat: pl. béke, hadsereg, 0–2
Kommuni kisebbség / etnikum, kisebbségi jogok.
káció, a K2 Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi fogalmakat: pl. békediktátum, 0–2
szaknyelv revízió, szuverenitás / önrendelkezés, kollektív bűnösség.
alkalmazás K3 A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos 0–2
a nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát.
F1 Rögzít egy lényegi tényt a forrás alapján a trianoni békét megelőző magyar törekvésekkel 0–4
kapcsolatban (pl. Apponyi népszavazást követelt; Apponyi a wilsoni pontok alapján a népek
önrendelkezési jogát szerette volna érvényesíteni), rögzít egy lényegi tényt a térkép alapján a
párizsi békét megelőző magyar törekvésekkel kapcsolatban (pl. a magyar igények
Romániával szemben jelentek meg / a határ menti területre korlátozódtak a magyar igények;
Ismeretsze etnikailag magyar többségű területeket sem kértek a magyarok), és ezekkel kapcsolatban
rzés, a összehasonlító megállapítást tesz (pl. 1920-ban még bíztak a nemzetközi ígéretekben / a
források népek önrendelkezési jogának ígéretében, míg 1947-ben erre nem volt remény; egyik béke
használat esetében sem tartottak széles körű népszavazást; egyedül Sopron környékén – a szintén
a vesztes Ausztria felé – sikerült megváltoztatni a tervezett határokat, míg 1947-ben csak a
szintén vesztes Románia felé próbálkoztak; Trianon kapcsán a magyarok alapvetően
elutasították az ország feldarabolását, 1947-ben esély sem volt az 1941-es határok
megtartására).
F2 Rögzíti a kisebbségvédelmi egyezmény egy lényegi elemét (pl. teljes jogegyenlőséget / 0–4
szabad nyelvhasználatot / hivatalviselést ígérnek; a székelyeknek és a szászoknak vallási és
oktatási szabadságot ígérnek), rögzíti, hogy a rendelet megfosztotta a németeket és a
magyarokat az állampolgárságuktól, és ezekkel kapcsolatban összehasonlító megállapítást
tesz (pl. a trianoni béke tartalmazott kisebbségvédelmi előírásokat, míg a párizsi nem / a
második világháború után a kollektív bűnösség elvét alkalmazták; mindkét esetben
magyarok százezrei menekültek el a háborúk után szülőföldjükről Magyarországra; 1947
után lakosságcsere is zajlott Csehszlovákia és Magyarország között, míg 1920-ban nem).
126
F3 Rögzíti az újságcikk egy lényegi elemét (pl. a békét igazságtalannak tartotta; nem 0–4
gondolták tartósnak az így létrejött határokat; sok magyar került a határokon túlra), rögzíti a
parlamenti beszéd egy lényegi elemét (pl. a békét igazságtalannak / a trianoni békénél
rosszabbnak tartotta; a béke elfogadásától várta a szuverenitás visszanyerését / a megszálló
szovjet csapatok távozását), és ezekkel kapcsolatban összehasonlító megállapítást tesz (pl. a
trianoni béke után megerősödött a revíziós gondolat / irredentizmus, a párizsi békénél ez
már nem merülhetett fel; a párizsi béke esetén fontosabb volt az ország függetlenségének
helyreállítása a területi rendezés igazságtalanságánál; a trianoni béke idején nem volt idegen
megszállás alatt a teljes ország, 1947-ben igen).
E1 Rögzíti Magyarország nemzetközi helyzetét a trianoni békeszerződés előtt (pl. 0–4

Magyarország az Osztrák–Magyar Monarchia részeként vesztes államnak számított;
Magyarország az első világháború után részben idegen katonai megszállás alatt állt; az antant
egy évig nem ismerte el a különböző magyar kormányokat; Magyarország csak egyetlen
alkalommal képviselhette álláspontját a békekonferencián; Magyarország sorsáról már 1920
előtt nagyhatalmi döntés született; a szomszédos államok / magyarországi nemzetiségek
szabadon képviselhették az érdekeiket a békekonferencián; a magyar politikusok a wilsoni
elvekben bizakodtak a határok megállapításakor), rögzíti Magyarország nemzetközi helyzetét
Eseményeket a párizsi békeszerződés előtt (pl. Magyarország szovjet katonai megszállás alatt állt; az
alakító Atlanti Charta ígéreteiben bízhatott Magyarország; Romániát is vesztesként kezelték a
tényezők háború után; Magyarország nem vett részt a tárgyalási folyamatban), és ezekkel kapcsolatban
feltárása, összehasonlító megállapítást tesz (pl. az antant az első világháború után elősegítette a nemzeti
kritikai és szuverenitás helyreállítását, ami a második világháború után elmaradt; a békekötések előtt
probléma- megfogalmazott nemzetközi egyezmények elvei / népek önrendelkezési joga a
központú békeszerződésekben nem érvényesültek; mindkét esetben a szomszédos államok érdekeit /
gondolkodás érveit fogadták el a nagyhatalmak; a britek / amerikaiak javaslatai a franciák / szovjetek
ellenállásán buktak
E2 Rögzíti, hogy el; mindkettő
a trianoni diktátum
békében volt).
az ország kétharmad részét elcsatolták, rögzít egy tényt 0–4
a párizsi béke területi kérdéseivel kapcsolatban (pl. elvették az 1938-tól visszaszerzett
területeket / a pozsonyi hídfőt; Kárpátalja Csehszlovákia helyett a Szovjet- unióhoz került),
és ezekkel kapcsolatban összehasonlító meg- állapítást tesz (pl. a trianoni béke esetén a
szomszédos államok elképzelései jobban érvényesültek, míg a párizsi béke esetén a szovjetek
elképzelései voltak a meghatározóak; a trianoni béke előtt az ország területi integritásának
védelme volt a cél, a párizsi béke előtt Magyarország csak az 1941-ig visszaszerzett területek
egy részét akarta megtartani; a szomszédos államok mindkét esetben sokkal több területet
szerettek volna megszerezni Magyar- országgal szemben; Magyarország mindkét esetben a
háborúban hozzá hasonlóan vesztes országok felé is területi engedményekre kényszerült).
E3 Rögzít egy tényt a trianoni béke etnikai kérdéseivel kapcsolatban (pl. több, mint 3 millió 0–4
magyar került a szomszédos államokba; elszakították a trianoni határok menti magyar
többségű területeket / Székelyföldet; Magyarország elvesztette korábbi soknemzetiségű
jellegét), rögzít egy tényt a párizsi béke etnikai kérdéseivel kapcsolatban (pl. nem vették
figyelembe az etnikai határokat; jelentős magyar kisebbség alakult ki a magyar határokon
túl), és ezzel kapcsolatosan összehasonlító meg- állapítást tesz (pl. a magyar küldöttség az
etnikai határok figyelembevételére / népszavazások kiírására tett javaslatot a háborúk után; a
létrehozott új államok is soknemzetiségű országok voltak, de 1947 után az internacionalizmus
eszméje elnyomta a nemzetiségi kérdést; a szomszédos államok mindkét béke- szerződés után
a magyarok asszimilálására törekedtek / korlátozták az anyanyelvhasználatot).
pontozásánál is.

127
2020. május (I): Polgári nemzetállam: Németország és Magyarország (komplex – összehasonlító)

Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a német és a magyar polgári nemzetállam megteremtését és
jellemzőit veti össze a megadott szempontok szerint. A válasz a források felhasználásával 0–2
Tájékozódás T1 Rögzíti a Német Császárság megalapításának dátumát (1871). 0–2
térben és T2 Rögzíti a kiegyezés dátumát (1867). 0–2
időben T3 Rögzíti Németország korabeli történetének két térbeli elemét (pl. a kisnémet egység 0–2
valósult meg, Poroszország egyesítette a német területeket, fővárosa Berlin).
T4 Rögzíti a Magyarország korabeli történetének két térbeli elemét (pl. az Osztrák– 0–2
Magyar Monarchia egyik alkotóeleme volt, Erdéllyel egyesítették, fővárosa Budapest).
Kommuniká K1 Szakszerűen használja a következő általános történelmi fogalmakat: pl. nemzetállam, 0–2
ció, a polgári állam, alkotmány, népképviselet.
szaknyelv K2 Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi fogalmakat: pl. polgári 0–2
alkalmazása házasság, felelős kormány, választójog, liberalizmus / nacionalizmus.
Ismeretszerz F1 Rögzíti a német császár egy lényegi jogkörét (pl. törvényhozás összehívása és 0–4
és, a feloszlatása; kancellár kinevezése, törvények aláírása), rögzíti a magyar király egy lényegi
források jogkörét (pl. törvényhozás összehívása és feloszlatása; miniszterelnök – és miniszterek –
használata kinevezése; törvények szentesítése), és ezekkel kapcsolatban összehasonlító megállapítást
tesz (pl. mindkét uralkodó alkotmányos monarchia feje volt; a német császárnak nagyobb
szabadsága volt a kormányfő kinevezésében – a kancellár nem volt felelős, a
miniszterelnök igen; mindkét uralkodót kötötte az ellenjegyzés intézménye / egyik
uralkodó sem volt felelősségre vonható; mindkét uralkodó figyelmen kívül hagyhatta
a politikai erőviszonyokat / mindkét uralkodónak – a többi alkotmányos monarchiához
képest – széles volt a jogköre).
F2 Rögzíti a német polgári házasság egy elemét (pl. csak anyakönyvvezető kötheti; tilos 0–4
előtte egyházi házasságot kötni; felbontható), rögzíti a magyar polgári házasság egy
elemét (pl. csak polgári tisztviselő kötheti; tilos előtte egyházi házasságot kötni;
felbontható), és ezekkel kapcsolatban összehasonlító megállapítást tesz (pl. a két
jogszabály lényegileg megegyezik; elfogadásuk az ún. kultúrharc része volt; mindkét
állam igyekezett visszaszorítani a – katolikus – egyházat; az állam és az egyház
elválasztásának egyik lépése mindkét országban).
F3 Rögzíti, hogy Németországban (férfiakra kiterjedő) általános választójog volt 0–4

érvényben, rögzíti, hogy Magyarországon (vagyoni / jövedelmi / műveltségi) cenzusos
választójog volt érvényben, és ezekkel kapcsolatban összehasonlító megállapítást tesz
(pl. mindkét esetben népképviseletinek tekintették a választójogot; a német választójog
kifejezetten haladónak, a magyar a korral egyre inkább elmaradottnak számított; a német
választójog előrelépésnek, a magyar az 1848-as állapot helyre- állításának tekinthető;
felelős kormány híján a német általános választójog sem teremtett lényegesen
demokratikusabb államot, mint Magyarországon a cenzusos).
128
Eseményeket E1 Rögzít egy lényeges tényt a Német Császárság megalakulásával kapcsolatban (pl. 0–4
alakító dinasztikus egyesítés történt; a porosz–francia háború eredménye volt), rögzít egy
tényezők lényeges tényt a magyar államhatalom helyreállításával kapcsolatban (pl. az uralkodóval
feltárása, kötött kiegyezéssel történt; háborús vereségek is kényszerítették ki; az 1848-as
kritikai és alkotmányt állították helyre), és ezekkel kapcsolatban összehasonlító megállapítást tesz
probléma- (pl. mindkét esetben az 1848-as egyesítés kudarcából vonták le a tanulságot; mindkét
központú esetben az országterület helyreállításának tekintették; mindkét esetben dinasztikus
gondolkodás megoldás született; mindkét esetben a nemzeti törekvések célja valósult meg; a német
esetben új birodalom megalapítása, a magyarban a birodalmon belüli önállóság
helyreállítása történt).
E2 Rögzít egy lényeges tényt Németország területi felépítésével vagy közigazgatásával 0–4
kapcsolatban (pl. Németország szövetségi államként működött; Poroszország túlsúlya
érvényesült), rögzít egy lényeges tényt Magyarország területi felépítésével vagy
közigazgatásával kapcsolatban (pl. Horvátország Magyarország társországa volt;
egységes megyerendszert vezettek be), és ezekkel kapcsolatban összehasonlító
megállapítást tesz (pl. Magyarország Németországnál egységesebben igazgatott /
központosítottabb állam volt; Németországban fennmaradtak a dinasztikus tartományok,
míg Magyarországon lebontották a rendi közigazgatást).
E3 Rögzíti, hogy Németország zömmel német nyelvű volt / csak lengyel kisebbséggel 0–4
rendelkezett / jelentős német népesség élt az országon kívül, rögzíti hogy Magyarország
lakosságának kb. a fele nem magyar anyanyelvű volt, és ezekkel kapcsolatban
összehasonlító megállapítást tesz (pl. Németországban nem volt jelentős nemzetiségi
konfliktus, Magyarországon jelentős szerepet játszott; mindkét állam nemzetállamként
tekintett magára és ekként viselkedett; Németország államok egyesítésével jött létre,
Magyarország történelmi államalakulatból lett nemzetállammá; Magyarországon
megkülönböztették a politikai nemzetet és a nemzetiségeket, Németországban ilyen
különbségtételre nem volt szükség).
pontozásánál is.

129
2020. október: A gyarmatosítás (komplex – összehasonlító)

Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően Amerika 16. századi és India 18–19. századi gyarmatosítását veti
össze a megadott szempontok szerint. A válasz a források felhasználásával lényegi 0–2
T1 Rögzíti, hogy Amerikát 1492-ben fedezték fel. 0–2
térben és T2 Rögzít egy India gyarmatosítására vonatkozó időbeli elemet (pl. hétéves háború: 0–2
időben 1756–63, a szipojlázadás: 1857) vagy India gyarmatosítását az ipari forradalomhoz /
Viktória királynő uralkodásához köti.
T3 Rögzíti a téma egy térbeli elemét (pl. Kolumbusz először a közép-amerikai 0–2
szigetvilágban kötött ki, Azték Birodalom / Mexikó, Inka Birodalom / Peru, Brazília
portugál gyarmat).
T4 Rögzíti a téma egy Indiára vonatkozó térbeli elemét (pl. Kelet-indiai Társaság 0–2
monopóliuma, hindu és muszlim területek, a Brit Birodalom legjelentősebb gyarmata).
Kommuniká K1 Szakszerűen használja a következő általános történelmi fogalmakat: pl. 0–2
ció, a kereszténység, kereskedelem, ipar, nemesfém /arany /ezüst.
szaknyelv K2 Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi fogalmakat: pl. gyarmat, 0–2
alkalmazása járvány, imperializmus / fajelmélet / rasszizmus, ipari forradalom.
Ismeretszer F1 Rögzíti a szöveg lényegét (pl. Kolumbusz hittérítéssel / missziós küldetéssel indokolja 0–4
zés, a útnak indulását), rögzíti a szöveg lényegét (pl. Rhodes szerint a gyarmatosítás célja az
források angolok létszámának növelése / a civilizáció terjesztése / a világbéke), és ezekkel
használata kapcsolatban összehasonlító megállapítást tesz (pl. a gyarmatosítók mindkét esetben
civilizációs felsőbbrendűségi / küldetéstudattal rendelkeztek / a meghódítottak
civilizálásával indokolták a hódítást; a 16. században vallási, a 19. században a faji
ideológia támogatta a gyarmatosítást).
F2 Rögzíti a szöveg egy lényegi elemét (pl. Kolumbusz / a gyarmatosítók fűszereket / 0–4
nemesfémet akartak szerezni), rögzíti a szövegek lényegét (pl. tiltották az indiai
pamutszövetek importját Nagy-Britanniába; Nagy-Britanniában is megkezdődött a
pamutszövetek gyártása), és ezekkel kapcsolatban összehasonlító megállapítást tesz (pl. a
gyarmatosítás mindkét esetben az ázsiai kereskedelemmel függött össze; a 16. században
a gyarmatosítás célja a távol-keleti luxuscikkek olcsóbb beszerzése / a luxuscikkekért
fizetendő nemesfém megszerzése volt, a 18–19. században a brit textilipar
nyersanyagbázisának / piacának biztosítása / vetélytársának kiiktatása).
F3 Rögzíti a kép egy lényegi elemét (pl. a betegeken kiütések jelennek meg; az indiánok 0–4
betegségekben haltak meg), rögzíti a kép egy lényegi elemét (pl. modern tűzfegyverek
használata), és ezekkel kapcsolatban összehasonlító megállapítást tesz (pl. Amerika
esetében a járványok pusztítása volt a gyarmatosítók sikerének egyik fő oka, míg
Indiában az ipari forradalom biztosította modern fegyverek).
Eseményeket E1 Rögzíti, hogy Amerikát a spanyolok (és a portugálok / angolok, franciák) 0–4
alakító gyarmatosították, rögzíti, hogy Indiát a britek (és kis részben a portugálok, hollandok és
tényezők franciák) gyarmatosították, és ezekkel kapcsolatban összehasonlító megállapítást tesz (pl.
feltárása, Spanyolország és Nagy-Britannia a 16., illetve a 18–19. század tengeri nagyhatalmai
kritikai és voltak; tengeri hatalmuk a gyarmatosítás oka és következménye is volt; az Atlanti-
probléma- partvidék államai vettek részt a gyarmatosításban; mindkét területen nagy volt a
központú versengés).
130
gondolkodás E2 Rögzíti, hogy az amerikai gyarmatokról nagy mennyiségű nemesfém áramlott 0–4
Spanyolországba / Európába vagy a gyarmatokon ültetvényeket létesítettek, rögzíti, hogy
a gyarmatosítás után gyapotot importáltak Indiából Nagy-Britanniába vagy a brit
textilipar termékeit szállították Indiába, és ezekkel kapcsolatban összehasonlító
megállapítást tesz (pl. Spanyolországban az árforradalom gazdasági hanyatlást
eredményezett, míg a brit iparosodást segítette a világkereskedelem / szabad
kereskedelem / a megszerzett piac; a gyarmatosítás mindkét esetben a piacok bővülését /
gazdasági növekedést eredményezett – igaz, ennek nem Spanyolország volt a nyertese;
Amerika gyarmatosítása teremtette meg a világkereskedelmet, India gyarmatosítása pedig
ennek forgalmát növelte jelentősen).
E3 Rögzíti, hogy a spanyolok a portugálokkal (később a hollandokkal és britekkel is) 0–4
vetélkedtek Amerikáért, rögzíti, hogy a britek a franciákkal / oroszokkal vetélkedtek
Indiáért, és ezekkel kapcsolatban összehasonlító megállapítást tesz (pl. a spanyolok és a
portugálok felosztották a világot maguk között, a britek kiszorították az franciákat
Indiából / megegyeztek az oroszokkal ázsiai befolyási övezeteikről).
pontozásánál is.

131
2021. május: A nyugati és a keleti kereszténység (komplex – összehasonlító)

Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a nyugati és a keleti kereszténység szervezetét és működését 0–2
veti össze a megadott szempontok szerint. A válasz a források felhasználásával
Tájékozódás térben és T1 Rögzíti, hogy az egyházszakadásra 1054-ben került sor. 0–2
időben T2 Rögzíti, hogy a nyugati kereszténység központja Róma. 0–2
T3 Rögzíti, hogy Konstantinápoly a keleti kereszténység központja 0–2
T4 Rögzíti a téma még egy idő- vagy térbeli elemét (pl. a szétválás már a római 0–2
korban kezdődött; a területi elkülönülés egybeesett /összefüggött a Római
Birodalom kettéosztásával; Közép- és Észak-Európa a nyugati kereszténységhez
csatlakozott; a Balkán és az orosz területek a keleti kereszténységhez csatlakoztak;
a bencés szerzetesrend alapítása 529-ben történt / alapításának helyszíne Monte
Cassino; több egyesítési kísérlet is volt).

szaknyelv kereszténység, egyház, szerzetes, püspök
alkalmazása K2 Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi fogalmakat: pl. katolikus, 0–2
ortodox, pápa, pátriárka.
Ismeretszerzés, a F1 Rögzíti az ábra egy lényegi elemét (pl. a nyugati szerzetességben szerzetesrendek 0–4
források működtek; a szerzetesek jelentős része felszentelt pap volt; a szerzetesek
használata lelkipásztori munkát is végeztek), rögzíti az ábra egy lényegi elemét (pl. a keleti
szerzetességben a közösségek önállók voltak; a szerzetesek általában világi
testvérek voltak; a szerzetesek általában nem végeztek lelkipásztori munkát), és
ezekkel kapcsolatban összehasonlító megállapítást tesz (pl. mindkét szerzetességre
jellemző a kolostori életforma / a szerzetesi fogadalmak betartása; a nyugati
szerzetesség aktívabb, a keleti szemlélődőbb; Nyugaton az egyház megújulásának
egyik formája volt az új szerzetesrendek létrehozása, Keleten ez nem jellemző;
Keleten a püspökök általában szerzetesek voltak, Nyugaton ez nem jellemző).
F2 Rögzíti a szöveg lényegét (pl. Nyugaton a papoknak nem lehet feleségük), rögzíti 0–4
a szöveg lényegét (pl. Keleten a már felszentelt papoknak tilos nősülniük), és ezekkel
kapcsolatban összehasonlító megállapítást tesz (pl. kezdetben mindenhol csak a
szerzetesek éltek cölibátusban, majd Nyugaton kiterjesztették az egész papságra;
Nyugaton a cölibátust, Keleten a papi házasságot a Bibliával támasztották alá;
Keleten a püspökök általában szerzetesek voltak, Nyugaton ez nem jellemző).
F3 Rögzíti a rajz egy lényegi elemét (pl. tornyok; latin kereszt alakú alaprajz; oltár / 0–4
szentély és a hívek egy térben), rögzíti a rajz egy lényegi elemét (pl. kupola; görög
kereszt alakú alaprajz; ikonosztáz választja el az oltárt / szentélyt a hívektől), és
ezekkel kapcsolatban összehasonlító megállapítást tesz (pl. az építészeti stílusok
elterjedése egybeesett a nyugati és keleti kereszténység területeivel; a román és a
bizánci művészet is a római örökségből táplálkozott; Nyugaton a freskók / az
üvegablakok, Keleten pedig a mozaikok / ikonfal vált alapvető belső díszítéssé;
Nyugaton a stílusjegyek változtak – pl. román, gótikus –, míg Keleten
állandósultak).
132
Eseményeket E1 Rögzíti, hogy a nyugati kereszténység – a pápa irányításával / Róma központtal 0–4
alakító tényezők – egységes szervezet, rögzíti, hogy a keleti kereszténység – Konstantinápoly
feltárása, kritikai elsőbbségével – önálló egyházak halmaza, és ezekkel kapcsolatban összehasonlító
és probléma- megállapítást tesz (pl. Róma és Konstantinápoly is a Római Birodalom fővárosa volt
központú / az öt pátriárkai központ közül emelkedett ki; a pápa Szent Péter örökségére
gondolkodás hivatkozott, a konstantinápolyi pátriárka az apostolok testvériségére / Szent András
elsőbbségére; mindkét szervezet hierarchikus felépítésű; az egyházfőséggel
kapcsolatos vita volt a közvetlen oka az egyházszakadásnak).
E2 Rögzíti, hogy a nyugati egyház nyelve a latin volt, rögzíti, hogy a keleti egyház 0–4
nyelve a görög – majd a szláv is – volt, és ezekkel kapcsolatban összehasonlító
megállapítást tesz (pl. ez egybeesett a Római Birodalmon belüli nyelvhasználattal;
ennek megfelelően fordították le a Bibliát; a nyelvnek megfelelően eltérő ábécét
használtak; a latin elterjedt a nyugati hittérítéssel, de a keleti hittérítés szláv nyelvű
volt; az egy nyelv vagy több nyelv használata összefüggött az egységes szervezettel
vagy önállósággal).
E3 Rögzíti, hogy a nyugati egyház kivívta függetlenségét a világi hatalomtól, 0–4

rögzíti, hogy a keleti egyházak a világi hatalom befolyása alatt álltak, és ezekkel
kapcsolatban összehasonlító megállapítást tesz (pl. ez összefügg a Nyugatrómai
Birodalom megszűnésével és a Keletrómai Birodalom tovább élésével; emiatt maradt
egységes szervezet a nyugati kereszténység, és önállósultak országonként a keleti
egyházak; a nyugati egyház a német-római császárral szemben vívta ki a
függetlenséget, míg a keleti egyház a bizánci császár fennhatósága alatt maradt).
elemzését.
pontozásánál is.

133
2021. május (I): Anglia és Franciaország a XVII–XVIII. század fordulóján (komplex – összehasonlító)
A vizsgázó Anglia és Franciaország kül- és belpolitikai helyzetét, valamint
társadalmi viszonyait mutatja be a XVII–XVIII. század fordulóján. Válaszában a 0–2
Feladatmegértés megadott szempontok szerint összeveti a két államot. A válasz a források
T1 Rögzíti, hogy a dicsőséges forradalom 1688-ban zajlott le 0–2
vagy az angol Jognyilatkozatot 1689-ben adták ki.
T2 Utal arra, hogy a megadott időszakban XIV. Lajos uralkodott Franciaországban. 0–2
T3 Rögzít egy – a térképvázlaton nem szereplő – térbeli elemet a korabeli Angliára 0–2
Tájékozódás
vonatkozóan (pl. Anglia és Skócia egyesítésével létrejött Nagy-Britannia, Írország
térben és időben
is Angliához tartozott, megszerezték Gibraltárt, gyarmatai voltak Afrika
partvidékén / India partvidékén / Közép- és Dél-Amerikában).
T4 Rögzít egy – a térképvázlaton nem szereplő – térbeli elemet a korabeli 0–2
Franciaországra vonatkozóan (pl. keleti irányba / a Habsburgok rovására
terjeszkedett, felmerült Franciaország és Spanyolország egyesítésének lehetősége,
gyarmatai voltak Afrika partvidékén / India partvidékén / Közép- és Dél-
K1 Szakszerűen használja a következő általános történelmi fogalmakat: pl.
Amerikában). 0–2
hatalom, gyarmat, katolikus, protestáns.
Kommunikáció, K2 Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi fogalmakat: pl. 0–2
a szaknyelv alkotmányos monarchia, abszolutizmus, polgári társadalom, rendi társadalom.
alkalmazása
F1 Rögzít egy tényt Angliára vonatkozóan a térképvázlat alapján (pl. Amerika keleti 0–4
partvidékén kezdtek gyarmatosításba, a telepesek által birtokba vett területnél
lényegesen nagyobb területre terjesztették ki befolyásukat), rögzít egy tényt
Franciaországra vonatkozóan a térképvázlat alapján (pl. a Szent Lőrinc-folyó
mentén / Észak-Amerika középső területein / a Mexikói-öböl mentén kezdtek
gyarmatosításba, a telepesek által birtokba vett területnél lényegesen nagyobb
területre terjesztették ki befolyásukat), és tesz egy megállapítást a hasonlóságokra
vonatkozóan (pl. mindkét ország esetében párhuzamosan zajlott a földrajzi
felfedezésekkel, összeütközésekhez vezetett az indiánokkal, jelentős nyereséget
hozott a prémkereskedelem, sokkal több angol / sokkal kevesebb francia telep jött
létre) vagy megállapítja, hogy a befolyási övezetek közti átfedés össze-
Ismeretszerzés, a ütközésekhez vezetett.
források F2 Rögzít egy tényt Locke elképzeléseire vonatkozóan (pl. elítélte a korlátlan 0–4
használata uralmat / az abszolutizmust, a hatalmi ágak megosztása mellett érvelt, a törvények
uralmát tartotta helyesnek), rögzít egy tényt Bossuet elképzeléseire vonatkozóan (pl.
az uralkodó korlátlan hatalma mellett érvelt, véleménye szerint az uralkodó hatalma
Istentől eredt), és megállapítja, hogy Angliában alkotmányos monarchia,
Franciaországban abszolutizmus jött létre.
F3 Rögzíti, hogy az angol társadalom polgári társadalom volt, rögzíti, hogy a francia 0–4
társadalom rendi társadalom volt, és tesz egy megállapítást a kettő közötti eltérésre
vonatkozóan (pl. Angliában korábban / erőteljesebben bontakozott ki a tőkés
fejlődés / az iparosodás, a Jognyilatkozat rögzítette az állampolgárok jogait,
Franciaországban nem volt jogegyenlőség, a francia társadalom agrár jellegű
maradt).
134
E1 Rögzíti, hogy Anglia a Habsburgok oldalán vett részt a spanyol örökösödési 0–4
háborúban, rögzíti, hogy a francia királyi család megszerezte a spanyol trónt, és tesz
Eseményeket egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. Anglia a kontinentális erőegyensúly
alakító tényezők fenntartásában volt érdekelt, biztosította a Földközi-tenger feletti uralmát,
feltárása, kritikai elsősorban anyagi támogatást nyújtott a háborúhoz, Franciaország megerősítette
és problémaköz- vezető szerepét a kontinensen, a legerősebb hadsereggel rendelkezett Európában,
pontú Franciaországban jelentősen megnőtt az állam- adósság a háború következtében).
gondolkodás
E2 Rögzít egy tényt az alkotmányos monarchiára vonatkozóan (pl. az uralkodó 0–4
szerepe formálissá vált, a parlamenté lett a vezető szerep, elkülönültek a hatalmi
ágak), rögzít egy tényt az abszolutizmusra vonatkozóan (pl. az uralkodó nem hívott
össze rendi gyűlést, általa kinevezett hivatalnokok segítségével kormányzott, a
hatalmi ágak nem különültek el), és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan
(pl. Angliában alakult ki legkorábban modern parlamentáris rendszer, a kibontakozó
felvilágosodás képviselői mintaállamnak tekintették Angliát / bírálták a francia
kormányzati rendszert, Angliában érvényesült a népfelség elve, XIV. Lajos
Franciaországa az abszolutizmus mintaállama volt).
E3 Rögzíti, hogy Angliában az anglikán volt az államvallás, rögzíti, hogy 0–4
Franciaországban a katolikus volt az államvallás, és tesz egy érdemi megállapítást
erre vonatkozóan (pl. Angliában teret hódított a reformáció, Franciaországból
elüldözték a protestánsokat, Angliából katolikusok / puritánok menekültek el, egyik
országban sem volt vallási egyenjogúság, mindkét országban erős volt az uralkodói
hatalom az egyház felett).
elemzését
pontozásánál is.

135

Emelt Szint Esszemegoldas 2017 2021

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

You might also like

Emelt Szint Esszemegoldas 2017 2021

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Emelt Szint Esszemegoldas 2017 2021

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

ÉRETTSÉGI FELADATBANK TÖRTÉNELEMBŐL

Emelt szintű esszék megoldásai

Az oktatas.hu oldalon levő feladatok alapján szerkesztette:

Galsi Erika, Gianone András, Nyitrainé Jurácsik Antónia

Katolikus Pedagógiai Intézet

2020. május (I): Kereszténység a 4. században (rövid)

Kommunikáció, K1 Szakszerűen használja a következő általános és konkrét történelmi 0–2

E1 Rögzíti, hogy Nagy Konstantin a milánói ediktumban engedélyezte a

2017. május: Középkori jobbágyság (rövid)

F2 Rögzíti az ábra alapján az uradalom alkotórészeit (telkek, majorság, közös

Eseményeket E1 Rögzíti, hogy a jobbágy földesurának termény- és munkajáradékkal (robottal)

E2 Rögzít egy lényeges tényt a jobbágy jogállásával kapcsolatban (pl. a jobbágyság

2017. május (I): Középkori céhek

2018. május (I) Iszlám vallás (rövid)

E1 Rögzít egy tényt Mohamed életével / az iszlám megalapításával kapcsolatban

2019.május (I): Oszmán birodalom (rövid)

K1 Szakszerűen használja a következő általános és konkrét történelmi

2019. október: Keleti kereszténység (rövid)

T Rögzíti, hogy a nagy egyházszakadásra 1054-ben került sor, és rögzíti a

Kommunikáció, K1 Szakszerűen használja a következő általános és konkrét történelmi 0–2

2020. október: A francia rendi állam (rövid)

2021. május: A középkori egyetemek (rövid)

Szempontok Műveletek, tartalmak Pont

Kommunikáció, K1 Szakszerűen használja a következő általános és konkrét történelmi

E1 Rögzít egy tényt az egyetemek felépítésével kapcsolatban (pl. az

hivatalokba kerültek; szükség volt jó szakemberekre az államok

2021. május (I): Középkori jobbágyság (rövid)

Kommunikáció, K1 Szakszerűen használja a következő általános és konkrét történelmi 0–2

F1 Rögzíti a forrás egy lényegi elemét (pl. elszegényedett szabadok

F2 Rögzíti a forrás lényegét (a jobbágyok adóval és robottal tartoztak

2017. május: Tatárjárás és újjáépítés (hosszú)

váratlanul kivonultak az országból).

2018. május (I): Hunyadi Mátyás (hosszú)

2018. október: I. (Szent) László (hosszú)

2019. május: Hunyadi Mátyás (hosszú)

E2 Rögzíti, hogy Mátyás elfoglalta Bécset / Ausztriát, és ezzel kapcsolatban 0–3

E4 Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és 0–3

2019. október: Az Anjou-kor társadalma (hosszú)

F4 Rögzíti, hogy a nemesség jogilag egységessé vált, és ezzel kapcsolatban 0–3

Eseményeket alakító E1 Rögzíti az ősiség törvényét, és ezzel kapcsolatban érdemi 0–3

2020. május: I. László és Kálmán (hosszú)

2020. május (I): Aranybulla (hosszú)

F3 Rögzíti a forrás egy lényegi elemét (pl. a szabad végrendelkezés 0–3

Eseményeket E1 Rögzít kettőt a szerviensek Aranybullában megjelenő – és a 0–3

E4 Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és 0–3

2017. október: Nemesfém beáramlása Európába (rövid)

2018. május: XIV. Lajos uralkodása (rövid)

2018. október: Spanyol gyarmatosítás (rövid)

2020. május: Az Egyesült Államok (rövid)

E1 Rögzíti, hogy az amerikai alkotmány a felvilágosodás szellemében

2017. október: Rákóczi-szabadságharc (hosszú)

2018. május: Török–magyar együttélés (hosszú)

E4 Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és alátámasztja 0–3

2019.május (I): Habsburg berendezkedés a XVI. sz. Magyarországon(hosszú)

F3 Rögzíti a forrás egy lényegi elemét (pl. a jobbágyok ingyenmunkájával 0–3

2020. október: Mária Terézia reformjai (hosszú)

F3 Rögzíti, hogy Mária Terézia úrbéri rendelete meghatározta a jobbágytelek 0–3

E2 Rögzíti Mária Terézia vámrendeletének egy kifejezetten Magyarországot 0–3

2021. május: Magyarország népessége a 18. században (hosszú)