Emlékezés

Doktor Lackner Kristófról,

Sopron szab, kir. város első nagy polgármesteréről,

halálának háromszázados évfordulóján,

(1571—1631.)

írta és a soproni evang. templomban tartott emlékünnepen

felolvasta:

Dr. P A Y R S Á N D O R

nyug. egyetemi tanár,

A szövegbe nyomott 17 képpel.

SOPRON.
Nyomatott Székely és Társa könyvnyomdájában,
1932.
r
 Emlékezés

Doktor Lackner Kristófról,

Sopron szab. kir. város első nagy polgármesteréről,

halálának háromszázados évfordulóján.

(1571—1631.)

Irta és a soproni evang. templomban tartott emlékünnepen

felolvasta :

Dr. PAYR S Á N D O R
nyug. egyetemi tanár,

A szövegbe nyomott 17 képpel.

SOPRON.
Nyomatott Székely és Társa könyvnyomdájában,
1 9 32.
 Doktor Lackner Kristóf.
1602. Prágában készült arcképe Sopron város múzeumában.
 Emlékezés Doktor Lackner Kristófról.
Halálának háromszázados évfordulóján.

H a z á n k és evang. e g y h á z u n k ujabb t ö r t é n e t é b e n is sok

az emlékezetes é v f o r d u l ó . Az ujabb i d ő k n e k is megvannak
e m l é k e z e t r e m é l t ó hősei és v é r t a n ú i . Az ü n n e p l é s b e n t e h á t
ne fukarkodjunk. T a l á n csak a júbileuimlokban látszik
ujabban bizonyos túltengés, m i d ő n élő személyiségeket
hivatalok, egyletek és a s z t a l t á r s a s á g o k m á r ia harmadik
(még j ó , ha m á r nem az első) év végén is j u b i l á l n a k . De
ahol igazi emberi n a g y s á g r ó l és s z á z a d o s é v f o r d u l ó k r ó l
van szó, ott m é l t ó és kötelező a h á l á s megemlékezés, mert
az ilyen ü n n e p l é s e k n e k nagy az e r k ö l c s i n e v e l ő h a t á s a .
És a h á l á t l a n s á g bélyegét s ü t n é h o m l o k á r a az a nemzet,
mely n a g y j a i r ó l , jóltevőiről megfeledkezik.
E g y h á z k ö z s é g ü n k és P r o t e s t á n s E g y e s ü l e t ü n k dr.
Lackner Kristófnak, Sopron első nagy p o l g á r m e s t e r é n e k
e m l é k é t újítja fel h á l á s kegyelettel h a l á l á n a k h á r o m s z á ­
zados évfordulóján. K i t ö r ő l h e t l e n b e t ű k k e l í r t a be nevét
nemcsak v á r o s u n k , hanem egész magyar k u l t ú r á n k t ö r t é ­
n e t é b e is. És k ü l ö n h á l á s emlékezés illeti meg a nagy
férfiút evang. e g y h á z u n k r é s z é r ő l . Mert Lackner Sopron­
ban m á r h a t á r o z o t t a n a r e f o r m á c i ó k o r á n a k volt szülötte
és neveltje, az e v a n g é l i k u s műveltséginek és erkölcsiségnek
k i m a g a s l ó p é l d a k é p e s e g y h á z á n a k az e l l e n r e f o r m á c i ó ko­
r á b a n hatalmas védője, alkotó m u n k á s vezére és ingatlan,
szilárd oszLopembere. Vallásos, h í v ő , k e r e s z t y é n lélek volt,
aki theologiáját az I t á l i á b a n e l s a i á t í t o t t humanistta művelt­
séggel p á r o s í t o t t a . C s o d á l a t o s s o k o l d a l ú t u d ó s , a k i kiváló
gyakorlati érzékkel, és pedig h á b o r ú s n e h é z i d ő k b e n ve­
zette v á r o s a ügyeit. Világi tisztségben is az evangélioimi
egyetemes p a p s á g e s z m é j é t igyekezett k i t a r t ó hűséggel meg­
valósítani.
H á l á s szívvel újítjuk fel emlékét. Nagy szükség; is van
ma arra, hogy az evangeliomi hitet é l ő személyiségekben
mutassuk be, m i d ő n ujabban bizonyos divatos és i r á n y z a -
tos t ö r t é n e t í r á s oly nagy elfogultsággal ós igazságtalan-
sággal szól a r e f o r m á c i ó indító o k a i r ó l , h ó d í t ó eszközeiről
és e r k ö l c s i h a t á s á r ó l s a nemzet nagyjait vallásfelekezetük
szerint t ö r e k s z i k «átértékelni». Beszéljenek t e h á t az élő
személyiségek. G y ü m ö l c s é r ő l i s m e r j ü k meg a fát.
Lackner élete oly gazdag s még s z ü l ő v á r o s á b a n is
o l y kevéssé ismert, hogy s o k o l d a l ú és mély nyomokat
h a g y ó m u n k á s s á g á t nehéz lesz r ö v i d e b b értekezés formá­
j á b a n feltárni és összefoglalni.*)

I. Lackner Kristóf származása és ifjúkora.

Sopronban a r e f o r m á c i ó kora óta t ö b b b e k ö l t ö z ö t t csa­

lád jutott vezető szerepre úgy a v á r o s , m i n t az evang.
e g y h á z k ö z s é g életében. Ilyen volt a Lackner, Dobner, Art­
ner, Zuana, Schubert, Sowitsch, Gensei, Stark, W o h l -
m u t h , Unger, T h u l m a n , Serpilius, Petz, Oer tel, Fabricius,
T ö p l e r sat. és a magyar nemesek közül az A n d r á s s y , L ő -
vey, W i t t n y é d y , K á r o l y i , Torkos sat. család. Ezek n é m e ­
l y i k e é p p e n a v a l l á s ü l d ö z é s e k m i a t t meneküHt Sopronba.
Lackner Kristóf nagyatyja, Sebestyén, m é g Bajoror­
szág Titmaningen nevű v á r o s á b a n volt a r a n y m ű v e s . Mes­
terségét Bécsben tanulta.**) Ennek fia, Ádám, szintén mint
ötvös, v á n d o r o l t be Sopronba. R e m e k l é s é t 1568. mutatta
be az itteni mesterek előtt.***) I t t az aspangi Schiffer Bor­
b á l a volt az első felesége. E t t ő l született Lackner Kristóf
1571. nov. 18-án. Musaeus J ó n á s lelkész keresztelte. Az
egyik keresztapja, P á p a i I m r e , szintén ötvös, magyar em­
ber volt. É d e s a n y j á n a k , k i t a fiú m á r n y o l c é v e s korában,
elveszített, az volt az u t o l s ó k í v á n s á g a is, hogy egyetlen
fiából tanult ember legyen. Az apa n é h á n y év m ú l v a Ritt-
schendel Jakab soproni lelkész özvegyét, Gonsul Annát,
Consul I s t v á n kismartoni lelkész m ű v e l t l e á n y á t vette fe­
leségül, aki m o s t o h a f i á t nagy gonddal nevelte s ennek
t a n á r a i v a l is levelezett.

*) Nem régiben egy helybeli tudósunk mondta, hogy sokan Flandorfer

volt borkereskedővel tévesztik össze Lacknert, mivel mindegyiknek német
neve s ezzel jelzett utcája van Sopronban.
**) Sprung Márton bécsi aranyműves 1543. jun. 16. bizonyítja, hogy a
bajorországi Lauffen városából való Lackner Sebestyén mint kiválótehetségü
szorgalmas és jóerkölcsü ifjú hat éven át tanulta nála mesterségét. Sopron v.
levéltár Lad, I. Fase. III. 105.
***) Az 1568. évi soproni polgárkönyv szerint: Adam Lackner von Titt-
maning, ain goldtschmidtgesell hat an heut, den XV. Decembris anno etc. im
68-isten neben fürbringung seiner leer- und gepuertsbrief auch maister-
stuck, so durch das handtwe'ck für recht und guet erkhendt worden, das bur-
gerrecht empfangen, soll sich auch hinfuro aller bürgerlichen freyheiten ge-
pürlich geprauchen. Für ine sein borg worden Thoman Franckh, maister
Joseph Schnitzer. Actum ut supra. Dr. Vitéz Házi J . Sopron v. tört. II. r. 2.
köt. 288. I.
 Sopron a k k o r i viszonyaira nézve j e l l e m z ő , hogy
Lackner a p j á n a k , Ádám ö t v ö s n e k h á r o m magyar nyelven
írott levele maradt fenn 1594-ből.*) A szomszédja és r o ­
kona, Kolb G á s p á r elten védi m a g á t ezekben Ádám mes­
ter, aki maga ugyan nem tudott magyarul, de akkor a
soproni v á r o s h á z á r a csak latin vagy roagyiar nyelven lehe­
tett az ü g y i r a t o k a t beadni. Sok magyar n e m e s és p r ó k á t o r
élt a v á r o s b a n s a t a n á c s ezt a h a t á r o z a t á t azzal okolja
meg: « N a c h d e m diese Stadt i n Ungarn ist u n d ein M i t -

Lackner doktori értekezése. Padua, 1595.

glied des K ö n i g r e i c h e s U n g a r n » . (Mivel ez a v á r o s Ma­

g y a r o r s z á g b a n van és tagja a magyar k i r á l y s á g n a k . ) A
magyar szónak nagy b e c s ü l e t e volt a v á r o s b a n . Paur J á n o s
és t ö b b n é m e t p o l g á r , valamint Tölti J á n o s polgármester-
jói beszéltek magyarul. A s e r d ü l ő Lackner-fiut is a szülei
főként a magyar nyelv k e d v é é r t a d t á k Csepregre. Ez azon-
*) Dr. vitéz Házi J . Magyar levelek Sopron levéltárából. 251. 1.
ban visszavágyott a p j á n a k az ötvösmttíhielyébie. Nádasdy
Ferenc 1587. két jeles t u d ó s t h í v o t t a csepregi k o l l é g i u m b a :
Creutzer György lelkészt és Gabelmiann Miklós rektort.
Ennek h í r é r e Lacknert is visszavitte az apja Gsepregre.
Gabelmann csepregi t a n á r , a t u d ó s historikus nagyon meg­
szerette a R é p o e m e l l é k magyar n é p é t s n y e l v ü n k e t is ta­
n u l n i kezdte. I t t tanult meg magyarul Lackner is , a k i
ifjú éveiben nem igen maradt meg egy helyen. Apja Morva­
o r s z á g b a és F e l s ő - M a g y a r o r s z á g b a is e l k ü l d t e tanulni.
Majd pedig k a t o n á n a k állott be, de ezt is megunta. Végre
is h a z a j ö t t és megtanulta apja mesterségét.
A soproni m ű h e l y b e n m i n t é r e t t e b b ifjú ismerte fel
a t u d o m á n y becsét. Szorgalfmas o l v a s á s s a l p ó t o l t a este,
reggel a mulasztottat. Gabelimmn pedig, a.ki most m á r
G r á c b a n volt t a n á r , t o v á b b is levelezett a c s a l á d d a l . Lack­
ner n e v e l ő a n y j a í r t a é s ü z e n t e ennek, hogy n á l u k levő
a r a i u l á n c á t o l y h o s s z ú r a fogja megtoldatni, hogy Ga­
belmann h á r o m s z o r is k ö r ü l c s a v a r h a t j a a nyakán.**) Ez a
m ű v e l t p a p l e á n y és a t a n á r ösztökélte az ifjút, hogy ipar-
iművészetét és a m ű h e l y t elhagyva, G r á c b a ment az evan­
gélikusok a k k o r i h í r e s főiskolájába. H ú s z éves k o r á b a n
m á r i t t volt. Consul A n n á n a k 1592-ből egy sajátkezű levele
miaradt fenn, melyben Cargius és Gabehnainn g r á c i ta­
n á r o k a t említi, m o s t o h a f i á t , Kristófot pedig afeletti b á ­
n a t á b a n vigasztalja, hogy G r á c b ó l k ü l d ö t t értekezését a
soproni e l ö l j á r ó k nemi sok figyelemre m é l t a t j á k . «Weil sie
nicht grosse Achtung haben, auf solche nothwendigie
Kunst» — írja a j ó anya m a g y a r á z a t u l . Ez volt az ifjú
Lackner e l s ő i r o d a l m i teriméke és nem szegte kedvét, hogy
j ó f o r m á n csak a n e v e l ő a n y j a m é l t á n y o l t a .
De a n n á l jobban m e g b e c s i l t é k a tehetséges, buzgó
ifjút most m á r a g r á c i t a n á r o k . Ennek lehet tulajdonítani,
hogy b á r ó Saurau Farkas főimar sali, a s t á j e r e v a n g é l i k u s o k
vezére nevelőül fogadta a paduai egyetemre i n d u l ó fia
m e l l é . így jutott k i Lackner 1593. az ősi egyetefmi v á r o s b a 0

P á d u á b a , melyet ez i d ő b e n k ü l ö n ö s e n a p r o t e s t á n s ifjak
kerestek fel, mivel i t t ezek is m e g s z e r e z h e t t é k a dokto­
r á t u s t . Ide j ö t t 1589. C s e p r e g b ő l Gabelmann is, aki most
G r á c b a n volt t a n á r . Sztárai Mihály, S á m b o k y J á n o s , D u -
dics A n d r á s , Gyalui T o r d a Zsigmond eperjesi t a n á r a
R é v a y f i u k k a l , Pálfi György, N á d a s d y T a m á s alumnusa,
aki 1559. rektora is volt az egyetemnek, L i s t h i J á n o s , a
g y ő r i p ü s p ö k fia, akinek p r o t e s t á n s volt a nevelője, Bona
György, L á n z s é r és Lakompak ura, Skaricza Máté, m i n d
itt tanultak. A soproniak közül i t t j á r t 1555. Ákosházi S á r ­
k á n y Antal s i t t tanult imfár 1549. Ruthenus Z a k a r i á s s

**) Payr S. Gabelmann M. csepregi tanár és történetíró. Ev. Egyházi

Élet 1912.
kevéssel Lackner e l ő t t 1585. a soproni jegyző fia, W i r t h
F ü l ö p Miksa. Vele e g y i d ő b e n tanultak P á d u á b a n : Alsó-
lendvai Bánffy György, Mérei István, B o g á t h y Miklós, a
sehneci B u r c k h a r d t Dániel, a pozsonyi Khajmper György
és Ferenc. És i t t t a l á l k o z h a t o t t 1596. o k t 27-én az ö r ö k k é
bolygó, miost is R ó m á b ó l h a z a u t a z ó Szenczi M o l n á r A l ­
berttel, aki imiajd h ú s z év m ú l v a fogja Sopronban meg­
látogatni.
Lackner 1593. nov. 7. iratko íott be a j u r i s t á k anya­
k ö n y v é b e s t a n u l m á n y a i b a n icly fényes sikerrel haladt
előre, hogy 1595. szept. h a v á b a n m á r d o k t o r r á avatták.
Az ö r ö k ö s ö d é s i j o g r ó l í r t értekezését n y o m t a t á s b a n is
kiadta: Theses ad j u r i s imaterialm de hereditatibus^ Pa-
tavii 1595. A vizsgálat és a v a t á s a b é c s i szárjmiazású A l -
ramer Joakim doktor e l n ö k l e t e alatt ennek h á z á b a n tör­
tént meg. A s z é k e s e g y h á z b a n a p ü s p ö k i v i k á r i u s j e l e n l é t é ­
ben m o n d a n d ó e s k ü t és h i t v a l l á s t Lacknernak, m i n t
e v a n g é l i k u s n a k elengedték. De ebben nemcsak ő volt a
kivétel, amint Kugler Alajos tévesen állítja. D o k t o r i é r t e ­
kezését b á r ó Polheiim M i k s á n a k és b á r ó Pragh J á n o s n a k
ajánlotta. Négy évig maradt k ü n n , beutazva/ egész Itáliát,
1597 j a n u á r h a v á b a n B o l o g n á b a n és Sienábain is beirat­
kozott az egyetemre. Mint t u d ó s , h í r n e v e s férfiú tért vissza
s z ü l ő v á r o s á b a , ahol p o l g á r t á r s a i sem fukarkodtak az el­
ismeréssel. Csakhamar m e g n ő s ü l t , a jó magyar Tölti J á n o s
soproni p o l g á r m e s t e r özvegyét, Gurthner Orsolyát*) vette
feleségül 1598. j ú n . 14-én. Atyjától is, k i 1595. halt meg,
h á z a t és szép vagyont ö r ö k ö l t s m i n t j o g t u d ó s p r ó k á t o r
védte a soproniak érdekeit. 1584 ó t a az e l l e n r e f o r m á c i ó
éveiben k ü l ö n ö s e n az e v a n g é l i k u s o k n a k volt i t t sok sé­
relmük.

II. Lackner a közpályán, mint szenátor és városbíró.

A doktori d i p l o m á v a l visszatért férfiút a v á r o s hamar

b i z a l m á b a fogadta. F é n y e s tehetségeivel, férfias p u r i t á n
jellemével és f á r a d h a f l a n ügybuzgaljmával nyerte meg a
szíveket. Lackner v i s s z a t é r t e k o r a majdnem teljesen evan­
gélikus v á r o s a v a l l á s s z a b a d s á g é r t folytatott e r ő s küzdel­
met a győri p ü s p ö k k e l és a bécsi udvarral. Ismeretes,
hogy k ü l ö n ö s e n Gerengel Simon l e l k i p á s z t o r s á g a óta m i l y
virágzó volt i t t az evang. e g y h á z i élet, amelyben nag!y
r é s z ü k volt a k i t ű n ő t a n í t ó k n a k is. Soprom i s k o l á j á b a m é g

*) Gurthner Orsolya, Gurthner Márton leánya, 1600 jun, 2. már mint

Lacknerné adta ki Rátky Menyhértnek és Rudínay Zsuzsannának a náluk
Bakóczay István által letétbe helyezett értéktárgyakat. (Házi J . Magyar levelek
Sopron levéltárából. 251,).
Bécsből, Bécsújhelyből is hoztak d i á k o k a t . És k ü l ö n lel­
k é s z ü k és t a n í t ó j u k volt a magyaroknak is. Kevésbé m u l t ,
hogy Sztárai Mihály, a z s o l t á r o s r e f o r m á t o r is ide nem
j ö t t P á p á r ó l . A m e g h í v á s r a írt íeleletében S z t á r a y 1570.
m e g d i c s é r i a soproni nemieteket, hogy «a m i szótszórt
magyar n e m z e t ü n k » h i t é l e t é r ő l is gondoskodnak. I t t p r é ­
dikált r ö v i d e b b ideig S z e r e m l y é n i Mihály, Sopron első

Homberger gráci lelkész műve.

Sopronnak ajánlva, Németújvár, 1584.

magyar poétája, i t t volt lelkész Beythe István (1574—76;

és Dragonus G á s p á r (1576—82), i t t volt magyar tanító
M u r a k ö z i György (1578—84). Nem csak evang, magyar
nemesek voltak nagy s z á m m a l a v á r o s b a n (Ákosházi Sár­
k á n y Antal, P4pai I m r e , Nemes Miklós, Bornemisza J á -
nos, Nagy J á n o s ) , hanem a hatalmas p r í m á s , Oláh Miklós
huga, O l á h Ilona is L á n z s é r r ó l Sopronba költözvén, itt
k ü l ö n templomi székből hallgatta az evang. lelkészeket,
kikről v é g r e n d e l e t é b e n is megemlékezik. Hornberger Jere­
miás gráci p r i m á r i u s lelkész, k i a B a t t h y á n y a k k a l is le­
velezett, 1584. Sopronnak, m i n t evang. v á r o s n a k «Flosculus
Eden» c í m ű theol. m u n k á t ajánlott s Éden v á r á n a k (Eden-
Burg) mondja benne a várost. ( L á s d a m ű címlapját.)
* Ennek a virágzó e g y h á z i életnek vetett i t t véget egy­
szerre 1584. a hatalmas g y ő r i p ü s p ö k , gróf Draskovich
György, aki kalocsai érsek, k a n c e l l á r és k i r . h e l y t a r t ó
is volt egyszersmind s E r n ő és Mátyás főhercegektől, a
lelkibeteg Rudolf k i r á l y n e v é b e n o l y a n rendeleteket csi­
kart k i , amilyeneket akart. S o p r o n b ó l m i n d a n é g y ev. lel­
késznek s az összes t a n í t ó k n a k t á v o z n i kellett. A pol­
g á r m e s t e r t s a t a n á c s tagjait Bécsbe idézték, ezek ott és
P r á g á b a n t ö b b heti, sőt t ö b b havi fogságot is szenvedtek.
1595-ben 6000 t a l l é r b í r s á g o t vetettek k i a v á r o s r a . Az
e l l e n r e f o r m á c i ó igazán és m á r h ú s z évvel e l ő b b i t t Sop­
ronban és nem K a s s á n indult meg. K e r e s z t ú r o n , N y é k e n ,
Csepregen, Kőszegen, N é m e t u j v á r o t t m é g b á n t a t l a n u l p r é ­
d i k á l t a k a lelkészek a f ő n e m e s e k oltalma ailatt^ de í m e a
szab. k i r . v á r o s n a k így t i p o r t á k l á b b a l a szabadságát,
mert B é c s ú j h e l y r ő l az á g y u k torkai nagyon is közelből
meredeztek Sopron felé.
Ez az e r ő s z a k o s e l l e n r e f o r m á c i ó zavarta k i a 13 éves
Lackner Kristófot is a soproni iskolából, amelynek akkor
oly jeles t a n á r a volt, mint a strassburgi Schremmel Áb­
r a h á m , Sturm J á n o s t a n í t v á n y a . E z é r t is kellett Lack-
nernek Csepregbe menni. Mint nagyobb d i á k s majd öt­
vöslegény szemtanuja volt i t t az igazságtalan v a l l á s ü l d ö ­
zésnek s m i k o r P á d u á b ó l megjött, m é g m i n d i g az ellen­
r e f o r m á c i ó tartotta izgalomban a t a n á c s o t s az egész vá­
rost. Spillinger Farkas p l é b á n o s maga panaszkodott, hogy
még a t a n á c s tagjai is i n k á b b a k e r e s z t ú r i és n y é k i lel­
készekhez mennek k i , az ő temploma pedig ü r e s ; eddig
még egy gyermeket sem hoztak hozzá keresztelni s egy
gyermeket sem az i s k o l á b a az új t a n í t ó h o z . Még 1601.
W i m p f h a m e r J á n o s p l é b á n o s s a l kötött s z e r z ő d é s b e n is azt
m o n d j á k : «a p o l g á r s á g m i n d az ágostai hitvallást követi
s ebben akar élni és meghalni). 1594 őszén G y ő r v á r a
elesett s m á s n a p P á p a . H a s o n l ó sorstól félt Sopron is.
A győri k á p t a l a n a t ö r ö k veszedelem elől (1594—1605)
Sopronba m e n e k ü l t . K é r v e - k é r t é k a p o l g á r o k , hogy i l y
veszedelmes i d ő b e n azt a hitet v a l l h a s s á k , amelyben szü­
lettek s amelyet m á r a p á i k is vallottak F e r d i n á n d és Miksa
idejében. G r ü n b e r g e r G á b o r t á b o r i lelkészt 1594—95. i t t
is fogták. De Bécs kiparancsolta a v á r o s b ó l s most a
vendégjogot élvező k á p t a l a n állott az e l l e n r e f o r m á c i ó élére.
 Lackner a h a z a i é r t e k o r 1597. sem t a l á l t m é g Sopronban
evang. lelkészt, holott i l y e n é r t k ö n y ö r g ö t t az egész v á r o s .
Mit tegyen t e h á t ? T a n u l t ő G r á c b a n Homberger szuper­
i n t e n d e n s t ő l t h e o l ó g i á t is. M i n t tettre kész, b á t o r ember
t e h á t piaci h á z á b a gyűjté a híveket s maga p r é d i k á l t
nekik. Pethe M á r t o n g y ő r i p ü s p ö k v á d o l t a azzal a «szép
d o k t o r t » , hogy a h á z á b a n nagy k ö z ö n s é g e l ő t t p r é d i k á l t
De a fiatal j o g t u d ó s d i p l o m a t á n a k is m i n d i g nia(gy é s igen
ügyes volt. I t t Bécs k ö z e l é b e n a k i r á l y h ű s é g és magyar a l ­
k o t m á n y o s s á g összeütközéseit nagy szerencsével tudta sok­
szor e l h á r í t a n i vagy e l s i m í t a n i . M á r 1600. megkapta Ru­
dolf k i r á l y t ó l a n e m e s s é g e t szép új c í m e r r e l . Egy p r é d i ­
káló eretnek j o g t u d ó s B é c s b e n i l y hamar t ö b b r e akkor
alig vihette. De Lackner szeretett, kedves embere volt a
p o l g á r s á g n a k is. M á r 28 éves k o r á b a n b e v á l a s z t o t t á k a
t ö r z s ö k ö s öreg s z e n á t o r o k közé. Négy évvel k é s ő b b 1603.
pedig ő lesz a v á r o s b í r ó , aki nagy j o g t u d á s s a l és p á r t a t ­
lansággal m é r i az igazságot. Justitia i s t e n a s s z o n y á t Lack­
ner szerette k é p e k b e n , s z i m b ó l u m o k b a n festegetni. De
életírói is mind magasztalva emlegetik nagy igiazságszere-
tetét és szeplőtelen jellemét.
Mint v á r o s i t a n á c s o s 1600. f e b r u á r h a v á b a n k é n y t e l e n
volt Lackner a haragos Pethe M á r t o n g y ő r i p ü s p ö k előtt
ennek r á k o s i k a s t é l y á b a n k é t s z e r is megjelenni. E l ő s z ö r a
h á z á b a n való p r é d i k á l á s miatt, m á s o d s z o r pedig a ke­
r e s z t ú r i lelkész b e b o c s á t á s a miatt v o n t á k őt s vele a pol­
g á r m e s t e r t és a v á r o s b í r ó t is felelősségre. A p ü s p ö k nagy
haraggal fakadt k i : «Esküszöm iaz Istenre é s a szentségekre,
1
ha én azt a p r é d i k á t o r t a v á r o s b a n rajtakapom , vasra ve­
retem é s R ó m á b a k ü l d ö m a p á p a elé». Mátyás f ő h e r c e g
1602. elején a soproniakat a vallás dolgábain ismét Bécsbe
idézte s Pucher J á n o s p o l g á r m e s t e r r e l és Dobner Sebes­
tyén jegyzővel Lackner t a n á c s o s v á l l a l k o z o t t a n e h é z ú t r a .
A k i r . biztosokra hivatkoztak, akik 1595. megeimgedték,
hogy k i j á r h a t n a k a szomszéd falvak templomaiba s na­
gyobb argumentumnak egy 16 a k ó s h o r d ó j ó b o r t is vittek
B é c s b e . Lackner t ö b b s z ö r is j á r t Bécsben s a p ü s p ö k is
1602. Pucher J á n o s p o l g á r m e s t e r és Dobner Sebestyén
jegyző mellett «a szép d o k t o r t » , Lacknert monda a har­
madik f ő k o l o m p o s n a k , akik a v á r o s t " vezetik. Lackner
csakugyan szép ember is volt, amint a V á r o s i M ú z e u m b a n
ő r z ö t t a r c k é p é n látjuk. Neki kellett ugyanis az elkeseredett
p o l g á r o k a t visszatartani, t ö b b s z ö r b ü n t e t n i is, hogy a k i ­
r á l y embereit és a papokat, akik őket v a l l á s g y a k o r l a ­
tukban a k a d á l y o z t á k , ne b á n t s á k , ne sértegessék. Mert erre
is volt eset.
 III. Az uj városbíró kulturmunkája.
A soproni Tudós Szövetség.

Lackner m é g Lelkészt, t a n í t ó t sem hozhatott a v á r o s b a ,

a maga h i t é n valót. De ha valami kiilturegyesülebet alapít,
azt csak nem tilthatja meg az i t t v e n d é g s z e r e p l ő győri
k á p t a l a n ? A m i t ő gondolt, azt m á r meg is tette. 1604.
j ú n . 12-én Lackner, az új b í r ó bejelenti a t a n á c s n a k , hogy
ő a soproni tanult e m b e r e k b ő l l i t e r á t u s t á r s a s á g o t alapít,
k é r i a megerősítést. Az öreg s z e n á t o r o k összenéztek. Az
idő é p e n nem volt kedvező. B á s t a E r d é l y b e n , Barbiano
K a s s á n hallatlan dolgokat m ű v e l t , Bocskay h a j d ú i n a k fegy­
verzaja m á r ide hallatszott. I l y e n k o r pedig hallgatni szok­
tak a m ú z s á k . De mivel Lackner a t a n á c s o t is m e g h í v t a
kedves feleségeikkel e g y ü t t a piaci fényes h á z á b a az ala­
k u l ó gyűlés u t á n t a r t a n d ó v a c s o r á r a , a z é r t elég kedvező
volt a tanácsvégzés: «Ein ehrsamer Rath bedankt sich für
sich und i h r e Hausfrauen der W ü r d i g u n g u n d Ladschaft,
mit Vermelden, wer Lust dazu hab, werde sich w o h l ein­
zustellen wissen». J á r t a k ő k m á r p r é d i k á c i ó t hallgatlni
is Lacknerhoz, miiért ne m e n n é n e k el most, imakor vacso­
r á r ó l van szó s fölibe m é g verseket, p r ó z á t és m u z s i k á t
is hallgathatnak. Bocskay m é g nincs ja v á r o s k a p u előtt.
így alakult meg Sopronban az első k u l t ú r e g y e s ü l e t
1604-ben. Foedus S t ú d i ó s o m u l ,Studentenbund volt a
neve. A studiosus és studens i t t t á g a b b é r t e l e m b e n veendő.
N e m d i á k - ö n k é p z ő k ö r volt ez, nem is t u d o m á n y o s aka­
démia, hanem legközelebb állott Lackner a l k o t á s a a h u ­
m a n i s t á k szabadabb t á r s u l a t a i h o z , amilyent látott ő olasz
földön s a m i l y e n t a l a p í t o t t Geltis K o n r á d B é c s b e n és
B u d á n Sodalitas L i t e r a r i a Danubiama n é v e n . E l d e k l a m á l ­
tak ezekben e g y h á z i a k és világiak egy-két verset, felolvas­
tak n é h á n y fellengző ü d v ö z l ő levelet vagy valamely j ó
könyvet. De a z u t á n terített asztal és t e l i p o h á r v á r t a
a v e n d é g k o s z o r u t . Lackner ezt a dolgát is komolyabban
vette. A l a p s z a b á l y o k a t készített s célúi tűzte k i a k ö n y v e k
és személyes érintkezés ú t j á n való művelődést,, a b a r á t i
é r z e l m e k á p o l á s á t s e mellett a szegények s különösein
a külföldi egyetemekre u t a z ó t a n u l ó k segélyezését. A t á r ­
saság b e l é p t i és évdíjakból, ö n k é n t e s a d o m á n y o k b ó l és
h a g y o m á n y o k b ó l vagyont gyűjtött. Maga Lackner mutah
tott j ó p é l d á t , m i d ő n a Greissier-hegyen levő szőlőjét, 20
t a l l é r t és egy ezüst poharat adott m á r 1604. a szövetségnek.
A tagok csak literati vei studiosi et nobiles (tanult és ne­
mes emberek) lehettek. De a t a n á c s b e l i e k e t (iparost, gazda­
polgárt) felvették, ha nemesek nem voltak is. Ujitás volt,
hogy n ő k is tagjai lehettek a szövetségnek.*) Belépti díjúi
) A páduai egyetemen kaptak a nők doktorátust is először.
1, 2 ,sőt 3 aranyat is fizettek. Minden tag b e l é p t e k o r egy
é r t é k e s k ö n y v e t tartozott adni, így gyűjtötték a k ö n y v t á r t .
Az évi gyűlés és vacsora p ü n k ö s d n a p j á n az e l n ö k h á z á b a n
volt, melyen a n ő k is megjelentek. I t t a m a g a s s á g o s Isten
tiszteletére k a r é n e k é s hangszeres zene (stille Musik) is
volt. S a k ö l t ő k k o s z o r ú z á s a , e régi szokás szerint i t t is

Lackner és a Soproni Tudós Szövetség címere.

é v e n k é n t egy-egy tagot m e g k o s z o r ú z t a k , «corona vernali,

m i t einem B u n d e s k r ä n z l e i n » t ü n t e t t e k k i . Az e l n ö k mellett
a jegyző és négy szenior segédkezett. A k ö n y v e k r ő l pontos
jegyzéket vezettek, a j ó l t e v ő k e t piros tintával írták be. Pe­
csétjükön két összefogódzó kéz és egy k ö n y v , a t u d o m á n y
j e l k é p e volt. K ü l ö n segélyezték azokat az ifjakat, akik
valamely egyetemi, g r á d u s e l n y e r é s e céljából tanultnak k ü l -
földön. Lackner még azt is kikötötte, hogy h a l á l a u t á n iaz
ő e l n ö k i tisztségét az ö r ö k ö l j e , akinek doktori g r á d u s a lesz.
Utána Artner Vilmos p o l g á r m e s t e r volt ismét doktor.
1
Vájjon Lackner n a g y r a t ö r ő á l m a i között ott volt-e az is,
hogy s z ü l ő v á r o s á b a n három! évszázad m ú l v a egyetemi fa­
k u l t á s és főiskola lesz, melyek d o k t o r i g r á d u s t adhatnak.
Szép volt a gondolat, a terv, az alapítás, de i l y nehéz.,
h á b o r ú s világban, Bocskay, Bethlen, R á k ó c z y k o r á b a n fenn
lehet-e tartani? Lackner e r ő s keze fenntartotta, ez az al­
k o t á s a túléli őt.

IV. Bocskay hadai Sopronban. Lackner, a katona

és városvédő.

Az a l a p í t ó ü n n e p e n m é g a m ú z s á k csendes m u z s i k á j á t
h a l l g a t t á k , de az év végén m á r harci zaj ütött az új v á r o s ­
b í r ó fülébe. Lozsróil, a m e g y e g y ű l é s r ő l hozta Treusel M i ­
h á l y t a n á c s o s az első h í r t Bocskay felkeléséről. És 1605
t a v a s z á n N ó m e t h y Gergely m á r a F e r t ő m e l l é k é n j á r t haj­
dúival. K r á m e r Mátyás p o l g á r m e s t e r m á j u s 8. h í v t a össze
a t a n á c s o t . K i r á l y h ű s é g r e intette a p o l g á r o k a t . Ha a k ü l ­
v á r o s t meg nem t a r t h a t j á k , akkor ennek lakói is j ö j j e n e k |a
b e l v á r o s b a , ö r k ö d j e n e k é j j e l - n a p p a l , a h á z u k b a n vizet tart­
sanak készen, az Éles-szögön a b á s t y á t k i kell javítani.
I m á d k o z á s r a , h ű s é g r e , j ó z a n s á g r a van most szükség. Fatigía
B o l d i z s á r a p o l g á r s á g n e v é b e n mindent megígért, csak
egyet k é r t : m i d ő n most i l y nagy a h á b o r ú s veszedelem,
hozzanak l e g a l á b b egy p r é d i k á t o r t a v á r o s b a , hogy mégis
valami vigasztalása legyen a szegény embernek. Pethe Már­
ton g y ő r i p ü s p ö k ezt most sem engedte meg, h o l o t t ő
R á k o s r ó l N ó m e t u j v á r r a , m a j d pedig B é c s b e m e n e k ü l t , ahol
okt. 3. meg is halt. A majdnem teljesen e v a n g é l i k u s Sop­
ronnak volt l e g t ö b b s é r e l m e és mégis megmaradt a k i r á l y a
i r á n t való h ű s é g b e n . A szomszéd földesuraké Dersffy, N á ­
dasdy m á r Bocskayhoz p á r t o l t a k . 1605 n y a r á n négyszeri
kegjretlen ostromot szenvedett át a v á r o s . T ö r ö k és t a t á r
s e g é d c s a p a t o k is j ö t t e k a h a j d ú k k a l . B é c s b ő l pedig Traut-
mannsdorf ezredessel és Dorm Farkas k a p i t á n n y a l 800 főnyi
császári k a t o n a s á g érkezett a v á r o s b a , kevéssel j o b b az
ellenségnél. J ú n i u s végén a h í r h e d t B á s t a György felsza­
b a d í t ó csapatokkal j ö t t B é c s ú j h e l y r ő l és K e r e s z t ú r i g űzte
a hajdúkat.
Sopron a h é t hót alatt igen sokat szenvedett. Hagy-
miássy Kristóf, S z e n t g r ó t ura, m á r jún. 11-ón felgyújtatta
a k ü l v á r o s t . E k k o r az itt l a k ó k is a b e l v á r o s b a m e n e k ü l t e k ,
amely zsúfolásig megtelt emberekkel és b a r m o k k a l . A
n y á r i h ő s é g b e n a szemét és b ű z m i a t t m a j d megfúltak.
Dögvész és r a g á l y volt m á r k i t ö r ő b e n . Lacknernak, m i n t
volt k a t o n á n a k vezető szerep j u t o t t a v á r o s védlelmében.
Életírói szerint kivont karddal vezette csapatját, a leg­
veszedelmesebb helyeken harcolt s az ellenség egyik ve­
zérének fejét saját kezével szabta le. E h ő s tettóért a v á r o s
mint győzőt fogadta és ü n n e p e l t e . Trautmannsdorf ezredes

Lacknert k a p i t á n y n a k nevezte k i s e t i s z t é b e n vitézségével

s b ö l c s m é r s é k l é s é v e l sok veszedelemtől mentette meg a
v á r o s t . A c s ü g g e d ő k e t b á t o r í t o t t a s a főhercegtől is j ó
sikerrel k é r t segítséget. E h á b o r ú k idején harcolt Lackner
a v á r o s o n kívül is a k é s ő b b oly h í r n e v e s T i l l y J á n o s ge-
n e r i l á s , M a g y a r ó v á r p a r a n c s n o k á n a k seregében. Valószínű-
leg V a r m e g y é b e n , a r á b a h i d v é g i ü t k ö z e t b e n volt jelen.
Lackner innen sok z s á k m á n y t és egy elfogott t a t á r harcost
hozott haza .magával Sopronba. M i n t s z á j h a g y o m á n y ma­
radt fenn Sopronban, hogy Lackner a t ö r ö k - t a t á r csapat
hadi p é n z t á r á t is z s á k m á n y u l ejtette s az ebben talált
a r a n y a k b ó l készíttetett egy a r a n y g ö m b ö t az á l t a l a épített
«zöld torony» tetejére. .
A h á b o r ú u t á n a b é k e a l k u d o z á s o k idején pedig m i n t
j o g t u d ó s r a é s b ö l c s t a n á c s a d ó r a volt szükség Lacknerre.
Midőn I l l é s h á z y I s t v á n 1606. a magyar u r a k k a l a b é k e k ö ­
tés ü g y é b e n B é c s b e n j á r t , Lackner is Szentbertalani Meny­
h é r t p o l g á r m e s t e r r e l s Steiner és Mock t a n á c s o s o k k a l
szept. elején feliment h o z z á j u k s t ő l ü k k é r t e k t a n á c s o t
v a l l á s g y a k o r l a t u k ü g y é b e n . A j ú n i u s 23. m e g k ö t ö t t bécsi
b é k e ugyanis a szab. k i r . v á r o s o k n a k k i m o n d o t t a n is biz­
tosította a v a l l á s s z a b a d s á g o t . Ezt ugyan Bocskay vívta k i ,
akinek harcosait a soproniak nem; b o c s á t o t t á k be, de a
magyar urak, úgylátszik, m e g b o c s á t o t t a k nekik, tekintetbe
vetlek v á r o s u k n a k ? B é c s h e z való. közelségét. I l l é s h á z y azzal
b o c s á t o t t a el Lacknert és a soproniakat, hogy csak siesse­
nek haza és h í v j a n a k b á t r a n evang. lelkészt. .Ezt t a n á ­
csolta I l l é s h á z y a pozsonyiaknak is. A soproniak szeren­
csések voltak, mert a k i r á l y hűséget is m e g t a r t o t t á k és a
v a l l á s s z a b a d s á g o t is m e g k a p t á k . De Bethlen G á b o r idejé­
ben majd m á s lesz a helyzet.

V. Városépítés és városszépítés. Lackner mint

polgármester.
A h á b o r ú ísok r é s t ü t ö t t a b e l v á r o s falain, ezeket k i
kellett javítani. A k ü l v á r o s meg 2—3 h á z kivételével mind'
a tűz m a r t a l é k a lett. Azért gondolt Lackner arra, hogy a
k ü l v á r o s t is kőfallal és v í z á r k o k k a l veszi k ö r ű i . A v á r o s ­
h á z a is nagy j a v í t á s o k r a szorult, ezt nemesak tatarozta,
hanem fel is ékesítette Lackner. Egy r ó l a nevezett egészen
új b á s t y a t o r n y o t is építtetett. Mindezt m á r csak m i n t a
v á r o s feje p o l g á r m e s t e r i á l l á s á b a n v a l ó s í t h a t t a meg. Nem­
csak B é c s b e n j á r t Lackner, hanem elment Pozsonyba is
1608. az o r s z á g g y ű l é s r e . I t t látásból, s e b t é b e n rajzolta le
a magyar k o r o n á t , m i n t volt ötvös ehhez is értett s a z u t á n
egész kis k ö n y v e t í r t Corona H u n g á r i á é c í m e n r é z m e t ­
szetekkel. H a r t l i e b György kőszegi lelkész 161Ö. a v á r o s
vezetői között Lacknert is versben é n e k e l t e meg. 1613-ban
is ott volt Lackner az o r s z á g g y ű l é s e n , sőt innen H a i n -
burgba ment I I . Mátyás e l é , aki nagy e n g e d m é n y t tett
a soproniaknak. Ilyen é r d e m e i e m e l t é k őt m é g ez évben
á p o l g á r m e s t e r i székbe. Négy ízben 14 éven át volt a v á r o s
feje i l y n e h é z i d ő k b e n .
 Ú j j á é p í t e t t e a régi lőporimalmot és rendbehozta, fel­
szerelte a fegyvertárat. Megerősítette 1614. a b á s t y á k a t úgy
a H á t s ó k a p u n á l , .mint az Élesszögnél, m é g a Kőkapu, (Stein-
thor) is sorra k e r ü l t . Mivel a b e l v á r o s i ó r a nem, m i n d i g
j á r t jól, 1616. a k ü l v á r o s i a k k í v á n s á g á r a egy m á s o d i k
ó r á t is állítottak fel az Élesszögön. 1615 t a v a s z á n k e z d t é k
a v á r o s i nagy á r k o t kitisztítani és rendezni az E l ő k a p u t ó l
kezdve, 1616 elején pedig a r ö v i d e b b v á r á r k o t a Marha­
v á s á r t é r t ő l kezdve egyik k a p u t ó l a másikig. 1616. ősz
elején h a t á r o z t a el a t a n á c s , hogy az egész k ü l v á r o s t is
kőfallal veszi k ö r ű i s e c é l r a minden p o l g á r annyi sll-
linget fizet, a h á n y tallér az évi adója. A k i k a h á z u k a t
övező kőfalat maguk építették fel, azok nem fizettek. Sok
p é n z t fizettek k i a k ő f e j t ő k n e k és k ő m ű v e s e k n e k . A fu­
v a r o z á s r a a v á r o s falvait, Balfot, K ó p h á z á t , H a r k á t , Ág-
falvát, Meggyest is b e r e n d e l t é k . A nagy m u n k a m á r 1617.
elkészült. E k ü l s ő fal m a r a d v á n y a i t lehet m é g l á t n i a
Festetich-miajor m ö g ö t t a P a t a k - u t c á b a n , a t ö r v é n y s z é k ­
nél és egyéb helyeken is. E k ü l s ő falakon belül voltak
a p o l g á r o k szép kertjei s ezekben díszes kerti h á z a k ,
filagóriák. Lackner kertje a r ó l a nevezett utca h e l y é n
állott, patak és fűzes volt benne. A H á t s ó k a p u m e l l é
Lackner 1617. egy szép magas v á r t o r n y o t is épített a régi
kis t o r o n y h e l y é b e . Payer György mint s z e m t a n ú írja
e r r ő l k r ó n i k á j á b a n : «In diesem; Jahr (1617) ist der T h u r m
bey dem hintern T h o r erbaut w o r d e n » . Csányi J á n o s ezt
zöld toronynak nevezi. Az é p í t ő j é r ő l Lackner t o r n y á n a k és
a mellette levő kis kő h í d r ó l B r ü c k l - t o r o n y n a k is nevezték.
Ehhez fűződött a t ö r ö k - t a t á r h a d i p é n z t á r r ó l szóló fen­
tebbi s z á j h a g y o m á n y . Ez a torony a mai izraelita temp­
lomi m ö g ö t t állott és csak 1854. b o n t o t t á k le.
A régi v á r o s h á z á t pedig Lackner 1615. nemcsak kija­
víttatta, hanem j e l k é p e k k e l , festményekkel és j e l e n t ő s fel­
i r a t o k k a l is feldíszítette, amint az ilyen szokást Velencé­
ben és Regensburgban látta. Az E l ő k a p u n és a v á r o s h á z
k ü l s ő falán ott volt a v á r o s c í m e r e a h á r o i m t o r o n n y a l s
felette a biblikus j e l s z ó : T u r r i s et f o r ü t u d o ímea Deus.
(Az én tornyom és e r ő s s é g e m az Isten. 61. zsoltár.) Lack­
ner a v á r o s c í m e r e m e l l é keresztet is illesztett Nagy K o n ­
stantin j e l m o n d a t á v a l : I n hoc vinoe! Bethlen G á b o r be­
v o n u l á s a k o r is 1619. az E l ő k a p u belső felén Szentber-
talani M e n y h é r t volt p o l g á r m e s t e r h á z a felé a magyar
országos c í m e r kettős keresztje mellett m é g ott volt a
feszület is Krisztus képével. Lackner a v á r o s h á z k ü l s ő
falán is a magyar c í m e r a l á h á b o r g ó tengert s ai h u l l á m o k
közt h á n y a t o t t keresztet festetett, m e l y r e a l e v i a t h á n és
m á s s z ö r n y e k tátják szájukat. A felirat pedig: Mergitur,
non submergitur. (Alábukik, de el nem merül.) Szép fel-:
irat volt a v á r o s h á z k ü l s ő falán ez is: Nec hesperus, nec
1 ucifer formosior est justitia. (Sem az esti, sem a h a j n a l i
csillag nem szebb az igazságnál.) Ugyanitt a k i r á l y h ű s é g e t
a B i b l i a szavaival köti a p o l g á r o k szívére, idézve az Ür
szavait, melyeket S á m u e l n e k mondott, akitől a n é p m á s
k i r á l y t k é r : «Nem téged u t á l t a k meg, hanem engem, hogy
ne uralkodjam felettük.» És így egyik szép k é p és felirat
a m á s i k a t éri.*)

Sopron város címere és látképe 1611.

Lackner rézmetszete.

De belül a folyosókon és a nagyteremben is voltak

ilyenek. Ott ragyogott Horatius klasszikus m o n d á s a : Dulce
et decorum est pro patria m o r i (Édes és dicső meghalni a
h a z á é r t ) . Az ablak fölé g y e r t y a t a r t ó r a égő g y e r t y á t fes­
tetett s a felirata: Sum, ut prosim. (Azért vagyok, hogy hasz­
náljak.) S m i v e l a gyertya szépen jelképezi az önfeJáldo­
zást is, a m á s i k felirata: Aliis i n s é r v i e n d o ipse consumor.

*) Payr S , A régi soproni városház. A soproni városlorony. (Soproni

Napló 1918.)
(Míg m á s o k n a k szolgálok, é n magam m e g e m é s z t ő d ö m . ) De
nemi feledkezett meg Lackner Sopron anyagi g a z d a g s á g á r ó l
sem. A régi i d ő b e n e v á r o s n a k életforrást, gazdagságot,
h í r n e v e t a k i t ű n ő soproni b o r adott. Azért m i d ő n 1617-ben
k ü l ö n ö s j ó á l d o t t b o r t e r m é s ü k volt, Lackner Isten i r á n t i
h á l á b ó l és ö r ö k emlékezetűi az emeleti folyosó c s a r n o k á ­
nak csúcsíves b o l t o z a t á r a i r a t t á aranyos b e t ű k k e l : A n n u s
a u r e u s 1617. Ott volt ez a felirat egészen a régi é p ü l e t
l e b o n t á s á i g . Az e v a n g é l i k u s o k ez é v s z á m m a l a r e f o r m á c i ó
első s z á z a d o s j u b i l e u m á r a is gondolhattak volna, amint
Bitsén T h u r z ó György n á d o r h á z á b a n és L ő c s é n T h u r z ó
Szaniszló k a s t é l y á b a n a magyar f ő u r a k 1617. nagy fénnyel,
zenével és l a k o m á v a l ü n n e p e l t é k a r e f o r m á c i ó t . A sop­
roniak is m e g ü l t é k a templomban, de a v á r o s h á z á r a nem
vitték k i a j u b i l e u m o t . Lackner k ü l ö n b e n a részegség ellen
is festetett j e l k é p e t a nagyterem ajtaja fölé: egy z a b o l á t
r ó l a c s ü n g ő szőlőfürtökkel s ennek e l l e n é b e szegezett d á r ­
d á v a l , a felirata pedig: Regnat, sed ad perniciem. A na­
gyon t ö m ö r j e l k é p azt mondja: a s z ő l ő n e d v féktelenséget
szül és veszedelemmé Visz. Lackner az 1619. évben Ester­
h á z y Miklós gróffal m é r t é k l e t e s s é g i egyletről (coúlegium
sobrietatis) levelezett s m á r az a l a p s z a b á l y o k a t is elké­
szítette.
Lackner t e h á t épített, szépített a v á r o s b a n . Valószínű­
leg a maga két emeletes piaci h á z á t is ekkor é p í t e t t e o l y
díszesre. A p o l g á r s á g pedig k ö v e t t e a példáját. Az 1615.
és 1616. é v b e n k ü l ö n ö s e n nagy volt az építési kedv az
egész v á r o s b a n . Russ J á n o s k r ó n i k á j a emiatt meg is r ó j a
a p o l g á r o k a t : »Diese zwei Jahre waren rechte Baujahre,
indem Jedermann, der n u r Geld hatte, H ä u s e r zu bauen
angefangen, meistenteils aus Uebermuth, Pracht und
Trotz.» A k r ó n i k á s k i s s é s ö t é t e n látott. Sopronnak egy
Zuana P é t e r n e v ű é p í t ő m e s t e r e volt, a k i 1568. A k á c h M i k ­
lós p l é b á n o s h á z a s s á g k ö t é s é n é l t a n ú s k o d o t t s é p í t ő m e s t e r
volt a fia is. Valószínűleg olasz család, m e r t Győrött, Sop­
ronban és m á s u t t is olaszok é p í t e t t é k az e r ő d í t m é n y e k e t .
1595-ben is egy olasz építész szerepel Sopronban a fiával
s egy kőmívessel. A Z u á n á k ö s s z e h á z a s o d t a k a soproniakkal
s nagy szerepet j á t s z o t t a k a v á r o s b a n . T ö b b t u d ó s és te­
kintélyes tagja volt a c s a l á d n a k . Zuana P é t e r p o l g á r m e s ­
ter volt s 1666. ő a l a p í t o t t a az első soproni k ö n y v t á r t .
Valószínűleg a Z u a n á k kezdték meg a m o h á c s i vész u t á n
az építkezéseket, de Bocskay h a d j á r a t a u t á n Laeknernak
volt legnagyobb érdiemé Sopron ú j j á é p í t é s é b e n .
 VI. Lackner építő munkája az egyházban és iskolában.

A jeles, b u z g ó p o l g á r m e s t e r nem csak h á z a k a t , várfa­

lakat és tornyokat épített, hanem szellemi t é r e n is alalp-
vető, értékes építő m u n k á t végzett. Folytaitta k u l t u r á l i s
tevékenységét, melyet 1604. a Studiosus Szövetség a l a p í t á ­
sával megkezdett.
I l l é s h á z y 1606. azzal b o c s á t o t t a el Lacknert Bécsből,
hogy a soproni e v a n g é l i k u s o k most a bécsi b é k e u t á n h í v ­
janak b á t r a n lelkészt. Ezt meg is tették. A 22 évi s z ü n e t
és l e l k i s z o m j ú s á g u t á n a szepességi Egerer Jakab lelkész,
aki Ricingből j ö t t ide, kezdett el p r é d i k á l n i Gáger Balázs
h á z á n a k n a g y t e r m é b e n . Ez az a nagy h á z a templom m e l ­
lett, melyet ma Kis J á n o s e m l é k t á b l á j a díszít. E g e r é r t
azért h í v t á k meg: «weil er ein guter Ű n g e r sei.» (Mivel
jó magyar.) Igazgatónak pedig a latin i s k o l á b a az eisenachi
Magiszter Franck I s t v á n t h í v t á k meg, a strassburgi egye­
temi volt hallgatóját. Magyar lelkésznek is most Farkasdi
M á r t o n jött ide H e g y f a l u b ó l . A soproniak a p l é b á n o s s a l
és N á p r á g y i Demeter g y ő r i p ü s p ö k k e l való t á r g y a l á s a i k b a n
és s z e r z ő d é s e k b e n is n é g y s z e r hivatkoznak a r r a : «weil
fast die ganze Gemeinde evangelisch... denn ein ganze
Stadt fast alle der Aug. Conf. zugethan». E z é r t követelték,
hogy Szent M i h á l y t e m p l o m á b a n is közösen j á r h a s s a n a k .
8 óráig legyen a mise, a z u t á n pedig az evang. istentisztelet,
amint ez így v o l t F e r d i n á n d , Miksa és m é g Rudolf k i r á l y
idejében is, m í g az e l l e n r e f o r m á c i ó be nem ü t ö t t . A g y ő r i
p ü s p ö k ezt nem; engedte meg, i n k á b b abba nyugodott
bele, hogy a Szent L é l e k r ő l nevezett legyen a r. kath.
p a r o c h i á l i s templom. Ezt a h o s s z ú vitás ügyet is Lackner
vitte d ű l ő r e , ö ugyanis 1613. a pozsonyi o r s z á g g y ű l é s r ő l
Hamburgba ment I I . M á t y á s e l é s onnan hozta meg ia
k i r á l y j ó v á h a g y á s á t . Dobner Á b r a h á m Egyed ezt m i n t
Lackner egyik legnagyobb é r d e m é t említi az é l e t r a j z á b a n
(101. 1.). N á p r á g y i p ü s p ö k ö t e g y é b k é n t is a l e g é r t é k e s e b b
Kunigunda-beneficiumimal kötelezték le és a k i b é k ü l é s je­
léül Lackner neki a j á n l o t t a «Maiestatis H u n g á r i á é Aquila»
c í m ű m u n k á j á t . ( K e r e s z t ú r 1617). Az egyházszervezés oly
szépen haladt előre, hogy a kőszegi lelkész, Hartlieb
György, magiszter és p o é t a laureatus Lacknert és sze­
n á t o r t á r s a i t «ob restauratani Evangelii d o c t r i n a m » m á r
1610. latin versekben üdvözölte. (Anagrammata Hungaro-
Sopronia. K e r e s z t ú r 1610.)
És az egyház mellett k ü l ö n ö s gondja volt Lackner-
nek az ú j r a m e g n y í l t latin i s k o l á r a . E l s ő életirója szerint
ő í r t iskolai t ö r v é n y e k e t (Leges Scholasticae) a rektor,
t a n á r o k é s t a n u l ó k s z á m á r a . Mint iskolafelügyelő (inspec-
tor) és polgármester gyakran l á t o g a t t a az osztályokat.
A k k o r ugyanis m é g nem volt e g y h á z t a n á c s , hanem a vá­
lasztás és felügyelet közvetlenül a városi t a n á c s joga volt.
Lackner a t a n á r o k k é r t é r e h á r o m latin iskolai d r á m á t is
írt. Az elsőnek c í m e : Cura Regia seu Consultatio Paterna
(A k i r á l y gondja vagy atyai t a n á c s k o z á s . Kassa 1616). Az
ifjúság ezt 1615. á p r . 20. és 21. a v á r o s h á z t a n á c s t e r m é b e n

Hartlieb kőszegi lelkész könyve.

Lacknernek és a városi tanácsnak ajánlva.

nagy közönség előtt elő is adta. A t a n á c s n a k ajjánlva je­

lent meg e m ü v e s Bocatius J á n o s , a jeles kassai poétái
versben ü d v ö z ö l t e a szerzőt. D r á m a i elevenség helyett a
m ű e r ő s e n pedagógiai i r á n y ú . A h i b á s neveléssel szemben
helyes elveket hirdet. T á n c és zene is van bemmé. M i n t
ú t t ö r ő munka é r d e m e l figyelmet. Második d r á m á j a : Electio
Trigoniana (Trigoniumi, traui k i r á l y v á l a s z t á s . Frankfurt
1617. 103. 1.). Ezt N á d a s d y L á s z l ó n a k , P e c s e n y é d ö r ö k ö s
i s p á n j á n a k k é r t é r e írta s N á d a s d y P á l f ő i s p á n n a k a j á n ­
lotta. A soproni ifjúság ezt is előadta. A fejedelmek é s
a l a t t v a l ó k e r é n y e i t ismerteti benne. A h a r m a d i k d r á m á j á t
Actus Oeconomicus» (Gazdasági színjáték) c í m m e l R é -
vay P é t e r t u r ó c i főispán és k o r o n a ő r n e k a j á n l o t t a (Frank­
furt 1619. 70. 1.) Ez é v e k b e n a z é r t nyomatta m ű v e i t az
Odera melletti Frankfurtban, mert az itteni egyetemen
soproni t a n u l ó k voltak: 1619-ben Dobner Sebestyén, 1621-
ben Artner Vilmos, 1629-ben Schiller J á n o s . Ezekkel Lack­
ner levelezett és ezek végezték a k o r r e k t u r á t . A c í m l a p
szerint s z í n m ű v é t igen e l ő k e l ő és jó r e m é n y s é g ű soproni
t a n u l ó ifjak a d t á k elő grófok, b á r ó k , nemesek, h ö l g y e k
és nagy közönség j e l e n l é t é b e n . Lackner R é v a y t legnagyobb
p á r t f o g ó j á n a k mondja, aki őt a legutóbbi k o r o n á z á s k o r
is felettébb k i t ü n t e t t e . Ez u t ó b b i d r á m á j á b a n a helyes
g a z d á l k o d á s m ó d j á r ó l szól. A tananyagnak ilyen p á r b e ­
s z é d e k b e és d r á m a i f o r m á b a való öltöztetésével Lackner
megelőzte Comeniust. E g y é b k é n t is helyes pedagógiai ér­
zéke volt. K o r á n felismerte a szemléltetés értékét. Műveit
rézmetszetekkel i l l u s z t r á l t a és a magyar k o r o n á r ó l írt m ű ­
v é b e n mondja: Semmit sem isimerünk meg v i l á g o s a b b a n és
jobban, mint amit l á t ó é r z é k ü n k ad át é r t e l m ü n k n e k és
l e l k ü n k n e k (Cor. Hung. 15 .1.). A falakra festett k é p e k k e l
és feliratokkal is tanítani és nevelni akart.
Lackner a piaci szép h á z á b a n is tartott és nevelt
d i á k o k a t . Magának, sajnos nemi volt gyermeke. A ko­
r o n a ő r fiát, R é v a y P á l t a t y j á n a k h a l á l a u t á n sógora, N á ­
dasdy P á l gróf Lacknerhoz adta szállásra. Ide írja neki
a nénje, N á d a s d y n é : «Az o s k o l á b a n való t a n u l á s á t semmi­
ben meg ne vonja, hogy m i is ö r v e n d e z h e s s ü n k , h a l l v á n
jobban-jobban való nevekedését Kegyelmednek az nemes
d e á k i t u d o m á n y b a n * . * ) Sok e l ő k e l ő mjagyar ifjú tanult
akkor Sopronban. A v á r o s i l e v é l t á r b a n megvan m é g az
írott szerződés is, mellyel N á d a s d y gróf a Révay fiút
Lackner Kristófnak á t a d t a . Í m e :
«Anno 1624. p r i m a die Augusti. A l k u t t u n k megh az
Nemes és b e c s ü l e t e s Lackner Christoph u r a m m a l i t t Sop­
ronban az úrfi Révai P á l u r a m negyedimjagávial való gaz­
d á l k o d á s a i u l és s z á l l á s t a r t á s á t ü l , a d v á n ő K e g y e l m é n e k
egy-egy Cantorra h a r m a d f é l száz ezüst tallért; i l y okkal,
hogy ő kegyelme adjon az négy s z e m é l y n e k minden nap
h á r o m - h á r o m pint soproni bort, tisztességes asztalt, h á z a t
és á g y a k a t ; fehér r u h á j a tisztaságának gondjaviselését
avagy tisztaságát is ő k e g y e l m é r e bízván. A c t u m Sopronii
Anno et die ut supra. Comes Paulus de Nadasd.» Lackner
*) Payr S. Révay Judit. Budapest 1913. 11. 1.
r á í r t a : «Venit die 29. J u l i i , discessit die 17. Octobris.»
így vett részt Lackner m i n t szállásadó gazda is a sop­
r o n i g i m n á z i u m t á m o g a t á s á b a n . N á d a s d y holta n a p j á i g
a d ó s a maradt az e z ü s t t a l l é r o k k a l . K ü l ö n ö s e n Csepreg
p u s z t u l á s a (1621) u t á n volt äzon Lackner és a t a n á c s , hogy
a magyar t a n u l ó k a t is ide vonja. Az iskolák, ú g y m o n d a
j e g y z ő k ö n y v , olyanok legyének, m i n t a fegyvertár (gleich
wie ein Zeughaus), a m e l y b ő l a szükség idejére kellő fegy­
vereket lehet e l ő h o z n i ; legyenek «seminaria v i r t u t u m , offi­
cina pietatis». A b á s t y á k k a l . Várfalakkal és t o r n y o k k a l
egy i d ő b e n í g y építette Lackner a t u d o m á n y csarnokait is,
iskolai d r á m á k a t írt. Csakhogy a m ú z s á k szelíd énekét
ismét vad fegyverzaj zavarta meg.

VII. Bethlen Gábor bevonulása Sopronba.

Collalto hadaitól Lackner menti meg a várost.

Lacknernak 1714. latin nyelven megjelent elég b ő élet­

rajza egyetlen szóval sem említi, hogy Sopron valaha
Bethlen G á b o r t l á t t a s vele a soproni p o l g á r m e s t e r i i e k
is valami dolga, lett volna. F r i d e l i ü s igazgató és a hat
a k a d é m i k u s ifjú ugyanis akkor, I I . Rákóczi Ferenc k u ­
ruc h á b o r ú i n a k befejezése és a szatmári- b é k e u t á n nem
imert emlékezni- a r r ó l , hogy másfél évig (1 (M9—21) Sopron
is a nagy e r d é l y i fejedelem, uralma a Iáit t állott. N e c s u -
d á l k o z z u n k , hiszen csak nem, régiben is a B e t h l e n - ü n n e ­
pélyek évében egyes helyeken nem lehetett képviselő­
jelölt, aki B e t h l e n r ő l e m l é k b e s z é d e t m e r t mondani. E z é r t
félek most é n is. Nagy t ö r t é n e t i á t é r t é k e l é s e k t ö r t é n t e k .
Szekfű G y u l á n a k , aki szerint Bethlen G á b o r n a k a fegy­
veres felkelésre sem m é l t ó oka, sem önzetlen célja nem
volt, nemcsak t ö b b k o m o l y t u d ó s , köztük Berzeviczy A l ­
bert, az A k a d é m i a e l n ö k e és t ö b b t a n í t v á n y a is ellen­
mondott, mert a magyar h i s t ó r i á t nem lehet a kis és
nagy n é m e t s é g k a p t a f á j á r a vonni. Hogy m i l y m e g l e p ő az
á t é r t é k e l é s , arra nézve az e r ő s katholikus, ismert t ö r t é ­
netírót, B o d n á r Zsigmondot idézem a míílt század végé­
géről, ő mondta: «Szent I s t v á n k o r o n á j a Bethlen G á b o r
eszélyes politikája nélkül t a l á n a bécsi udvar é r d e k e s régi­
ségei k ö z é k e r ü l t volna». Ezt pedig nagy katholikus t u d ó s
'mondta. (Prot. Szemle 1893. 101. 1.).
N e h é z k é r d é s volt ez m á r Lackner p o l g á r m e s t e r ide­
j é b e n is. Az ilyen k i r á l y h ű v á r o s , melyre B é c s ú j h e l y r ő l
tekintenek a c s á s z á r i csapatok ágyúi, m i t tegyen,' m i k o r
felkelő magyar fejedelem zörget a kapun? A v á r o s i p o l g á r ­
ság jelzői k ö z ö t t nem h i á b a n van ott a «circumspectus»
( k ö r ű i t e k i n t ő ) . És 1619 őszén k ö r ü l t e k i n t v e , bizony azt
látta, hogy Kassa, Pozsony m á r m e g h ó d o l j F o r g á c h Zsig­
mond; a n á d o r és a szomszéd N á d a s d y P á l is á t p á r t o l t
Bethlenhez, sőt november végén a magyar vitézek m á r
Bécs k ü l v á r o s á b a n harcoltak, nov. 26-án maga Bethlen
G á b o r is h á r o m ezred m a g á v a l S c h ö n b r u n n b a n a császári
k e r t e k n é l ü t ö t t t á b o r t . M i t lehetett most- tenni? Bethlen
visszatérő ú t j á b a n , m i d ő n Bécset H o m o n n a i b e t ö r é s é n e k
h í r é r e elhagyta, nov. 2& írt levelet Sopronnak. Eddig,
ú g y m o n d , a császári hadak közelségével m e n t e g e t t é k ma­
gukat a soproniak, a z é r t nem h ó d o l t a k meg, de most
maga a fejedelem, j ö n hadaival és védő csapatokat hagy
n á l u k a télre. V á r o s u k b a is bevonul, fogadják m é l t ó k é p e n
és k ü l d j e n e k e l é b e követeket. A városi j e g y z ő k ö n y v e k , saj­
nos, nem szólnak B e t h l e n r ő l és a k r ó n i k á k is szűk­
szavúak. ~
1619-ben A n d r á s n a p j á n , n é v . 30. vonult be Bethlen
G á b o r Sopron v á r o s á b a . ü n n e p é l y e s e n . Vele voltak Széchy
György és T h u r z ó I m r e grófok is .A t a n á c s és a p o l g á r s á g
illő tisztelettel fogadta és fényesen meg is vendégelte. E r r ő l
írja E s t e r h á z y I I . F e r d i n á n d n a k : Bethlen H o m o n n a i be­
törése miatt «nem é p e n víg vendége volt a soproni lako­
m á n a k . » K ö n t ö s J á n o s p l é b á n o s is tisztelgett előtte. Pa-
yer György k r ó n i k á j a szerint két éjszakát és egy nappalt
töltött i t t , a z u t á n t o v á b b vonult 1500 főnyi hadat hagyott
itt Bucsi Benedek s majd Sennyey G á s p á r parancsnok­
sága alatt. Bethlen k a n c e l l á r i á j a ez egy napon sem szü­
netelt. S o p r o n b ó l írt levetet Bethlen a stájer rendeknek
s ezt B a t t h y á n y Ferencnek és Poppet É v á n a k k ü l d t e N é -
m e t u j v á r r a továbbítás végett .A p o l g á r m e s t e r most K r á -
mler M á t y á s volt, aki S z e n t - G y ö r g y - n a p k o r váltotta fel
r ö v i d i d ő r e Lacknert, de a t a n á c s b a n Lackner is ott volt
a k i p r ó b á l t Szentberlalanival, aki n y ó m b a n Pozsonyba sie­
tett Bethlen o r s z á g g y ű l é s é r e . I t t h o n a k ü l s ő t a n á c s a ma­
gyar l í r á k k a l szemben o l y aggodalmia,s, hogy m é g azt is
m e g k é r d i k , hogy a feszületet a szokásos felirattal (J. N .
R. J.), melyet a v á r o s k a p u belső h o m l o k z a t á n levő ma­
gyar c í m e r e n a kettős keresztre illesztettek, nem volna-e
jobb oldalt ä c í m e r e n kívül elhelyezni, hogy valaimi félre­
értés ne legyen. A b e l s ő t a n á c s megnyugtatta őket. Ester­
h á z y Miklós, amiennyire a s z o m s z é d b ó l a soproniakat is­
merte, azt írta a k i r á l y n a k : csak segéd csapatokat k ü l d ­
jenek, p a k á r világos nappal is beveszi a várost, m e r t a,'
soproniak nem fognak ellenállni. Ebben azonban tévedett.
Dampierre vezérlete alatt 1500 főnyi császári hadsereg jött
Sopron ellen s nagy csőcselék, r a b o l n i szerető h o r v á t o k
is vele. Dec. 19-én éjjel a Szent M i h á l y - k a p u n t ö r t e k
be. A csőcselék elhajtotta a k ü l v á r o s i a k .marháit s h á z a i ­
kat is kifosztotta. A városi fanács 2400 t a l l é r t fizetett
Dampierrenek, hogy a k ü l v á r o s t fel ne gyújtsa. Ebben a
diplomata Lacknerra i s m e r ü n k . S z o m o r ú advent és far­
sang volt ez, írja a k r ó n i k á s . Már Wallenstein ezredes is
á g y u k k a l készült j ö n n i Bécsújhelyről, csak a feneketlen
s á r gátolta ebben. Közel volt a veszély, hogy Dampierre
és Wallenstein, miost t e h á t a c s á s z á r i a k lövessék roimha-
lomimá a v á r o s t . De s z e r e n c s é r e Pozsonyban b é k e a l k u d o ­
zást kezdtek, így mienekült meg Sopron is.
B e s z t e r c z e b á n y á r a a Bethlen által 1620 n y a r á n össze­
h í v o t t o r s z á g g y ű l é s r e Sopron Lackner Kristófot, Steiner

Lackner önarcképe 1611-ből. Sopron és Lackner címerével.

Jakabot és Artner E r h a r d jegyzőt k ü l d t e k i követnek.

Lacknert i t t a d u n á n t ú l i h i t v e d ő k (defensores fidei) közé
is, Z r í n y i és N á d a s d y m e l l é m e g v á l a s z t o t t á k . Szép volt,
hogy a soproniak, m i d ő n p r o t e s t á n s ü l d ö z ő szomszédjokat,
E s t e r h á z y Miklóst is számiűzni a k a r t á k , ennek védelmiére
keltek és pedig sikerrel. I t t t ö r t é n t aug. 29., hogy a k i r .
biztosok távozása u t á n I I . F e r d i n á n d o t t r ó n v e s z t e t t n e k
n y i l v á n í t o t t á k s Bethlen G á b o r t v á l a s z t o t t á k meg k i r á l y -
nak. Ezzel a soproniak alig é r t e t t e k egyet. Ősszel a fejede­
lem ismét a D u n á n t ú l r a jött, a L a k o m p a k v á r á b a z á r k ó ­
zott E s t e r h á z y n akart boszut állani. A k i r á l y p á r t i Cziráky
Mózest Bethlen had'ai el is fogták és Sopronba h u r c o l t á k
fogságra. A fejedelemi most nem j ö t t el Sopronig, csak
levelet írt. Rákost, a győri p ü s p ö k faluját nekik a d o m á ­
nyozta. P á z m á n y és a Bécsbe m e n e k ü l t p ü s p ö k ö k pedig
azt k é r t é k F e r d i n á n d t ó l , hogy a soproni p o l g á r o k n a k bécsi
m a g á n o s o k n á l levő pénzeit foglaltassa le s z á m u k r a napi
költségeik fedezésére. Sopronban valami M e n y h é r t litera^
tusnak (talán Szentbertalani t a n á c s o s n a k ) voltak Bécsben
kamatra adott pénzei.
De Dampierre hadai felszabadították E s t e r h á z y t és
szept. 30. d ö n t ő ü t k ö z e t b e n v e r t é k mieg Bethlen vezéreit
Lakompakon, ahol a vitéz T a r r ó d y M á t y á s is elesett. Sírját
szép e m l é k k ő jelöli. A végzetes f e h é r h e g y i ü t k ö z e t (1620.
nov. 8.) és a p r á g a i vérengzés h í r e is m é l t á n r é m í t é meg a
soproniakat. A P r á g a p i a c á n lefejezett dr. Jeszenszky J á ­
nos magyar nemes és jeles orvos j ó i s m e r ő s ü k volt a
soproniaknak. (Jeszenszky a feleségét, Fels M á r i á t Bécsből
1612. ide hozta eltemetni. Szent Mihály t e m p l o m á n a k sír­
b o l t j á b a helyezték.) E s t e r h á z y is egyre Írogatta fenyegető
leveleit Sopronnak. E l ő r e tudatta, hogy Damipierre köze­
ledik s vele a b o s s z ú á l l á s . Közeli ijesztő p é l d a volt Csep-
reg p u s z t u l á s a 1621. j a n . 6., h o l a t u d ó s Zvonarics I m r e
esperes-lelkészt a templomi k a r z a t á n hívei között kasza­
b o l t á k le s t ö b b mint 1200 halo'tat temettek a közös sírba.
W i t t n y é d y I s t v á n és az e g y k o r ú é n e k szerint E s t e r h á z y ­
nak is nagy része volt Csepreg p u s z t u l á s á b a n .
1621. m á j u s 22-én ugyanaz a gróf Collalto császári
h a d v e z é r , aki Csepreget feldúlta, h a s o n l ó j ó s z á n d é k k a l
közeledett Sopron felé. Csapatai telve a b o s z ú á l l á s és
z s á k m á n y o l á s szoimjúságávaL Sopron kitűzte a fehér
zászlót, m e g h ó d o l t . De ez most m á r m i n d kevés. Ide
ember kellett a g á t r a . D r . Lackner Kristóf félretolva az
iskolai d r á m á i t , m i n t most m á r ismét polgármester,
gyorsan l ó r a kapott és kilovagolt CollaíHo elé a Körtefa­
e r d ő i g (Biernbaujm.-Wäldchen). Éles esze és ékesszólása
minden fegyverével kíméletet k é r t s z ü l ő v á r o s a r é s z é r e . De
egy-két zacskó a r a n y p é n z is lehetett a zsebében, mely
i r á n t Bécs m i n d i g fogékony. Lackner utat t a l á l t a had­
vezér szívéhez. Collalto ö s s z e h i v a t t a tisztjeit és kiadta a.
szigorú parancsot, hogy nyomban felakasztatja, ha va­
laki csak egyet is a soproniak közül bántalimiazni mer.
k z s á k m á n y r a éhes csapatok így csalódva szinte tomboltak
d ü h ö k b e n és Lackner csak ú g y m e n e k ü l t meg golyóik elől,
hogy m á s k e r ü l ő ú t o n lovagolt vissza a v á r o s b a . De a<
csapatok b e s z á l l á s o l á s a és m e g v e n d é g e l é s e így is nagy
á l d o z a t á b a k e r ü l t Sopronnak. Bethlen m é g j ú l . 21-én is
írt ""Érsekújvárról a v á r o s n a k : «Viseljétek úgy magatokat,
almán! i l l i k j á m b o r és h í v m a g y a r o k h o z » . De ez a levele
m á r megkésett.

VIII. A két soproni országgyűlés Lackner ideiében

1622. és 1625.

A lako.mipa.ki vereség u t á n Bethlen csillaga m é g nem

hanyatlott alá. Dampierne P o z s o n y n á l és Buquoi, F e r d i ­
nánd: m á s o d i k fővezére, É r s e k ú j v á r n á l esett el. 1621. dec.
31-én k ö t ö t t é k meg a n i k o l s b u r g i békét, melyben F e r d i n á n d
Bethlent rómtai birodalmii heringnek ismerte el, á t a d t a
neki Oppeln és Ratibor hercegségeket s M a g y a r o r s z á g b ó l
is h é t v á r m e g y é t Kassa v á r o s á v a l . Vallás d o l g á b a n meg­
erősítették a bécsi b ó k é t és az 1608. évi t ö r v é n y c i k k e t Ez
a b é k e .miéntette meg h a z á n k a t C s e h o r s z á g s o r s á t ó l , a
l e g e r ő s z a k o s a b b e l l e n r e f o r m á c i ó t ó l . S e v a l l á s b é k e kivívá­
s á b a n most m á r Sopronnak is része volt, mert hiszen!
másfél éven át Bethlen p á r t j á n állott s a császári ha­
d a k t ó l szenvedett.
E n e h é z i d ő k b e n 1621 tavaszától kezdve i s m é t Lack­
ner volt a p o l g á r m e s t e r , aki nemcsak Collalto pusztító
h a d á t tudta visszatartani, haneim. ügyes d i p l o m á c i á v a l Es-
Lerházyval és I I . F e r d i n á n d d a l is hamar h e l y r e á l l í t o t t a a
jó b a r á t s á g o t . Lackner, mtint láttuk, t ö b b tekintetben volt
m ű v é s z , de nagy m ű v é s z volt ú g y is m i n t diplomata. A
szomszéd E s t e r h á z y Miklósban, a k i r á l y kedves embe­
r é b e n k o r á n m e g l á t t a a l e e n d ő nagy embert, azért a j ó -
b a r á t s á g á t kereste, s ettől az sem. tartotta vissza, hogy
E s t e r h á z y e r ő s e n ü l d ö z t e b i r t o k a i n a p r o t e s t á n s o k a t . Még a
h á b o r ú e l ő t t néki m i n t b á r ó n a k , őfelsége t a n á c s o s á n a k s
M u n k á c s . L á n z s é r , Sztrécsén, Z ó l y o m és L a k o m p a k u r á ­
nak a j á n l o t t a «Florilegus Aegyptiacus i n Agro Samproni-
ensi» c í m ű m u n k á j á t ( E g y i p t o m i Virágszedő a Soproni
Mezőn. K e r e s z t ú r 1617. 84 lap. Egy k ü l ö n levélen Lackner
nemesi c í m e r e is m e l l é k e l v e van). Az egyiptomiak titkos
t u d o m á n y á b ó l közöl ebben b ö l c s m o n d á s o k a t és a jel­
k é p e k e t m a g y a r á z z a b e t ű s o r b a n . Dobner Egyed Á b r a h á m
hasznos és kellemes o l v a s m á n y n a k mondja. Lackner az
E l ő s z ó szerint tisztességre, j ó z a n s á g r a , szorgalomra, ke­
gyességre, e m b e r s é g r e é s á l l h a t a t o s s á g r a akarjiai nevelni az
o l v a s ó t e könyvével is. H a u s m ä n n e r Kristóf soproni igaz-
czenki lelkész a m ű elejéin epi-
g r a m i m á k b a n üdvözli a szerzőt. Az ajánló levélben h á ­
l á s a n k ö s z ö n i meg E s t e r h á z y n a k i r á n t a mindenkor, k ü l ö ­
n ö s e n pedig 1614; Lincben IÍ. M á t y á s h o z való követségük
a l k a l m á v a l t a n ú s í t o t t jóságát és nyájasságát. Dicséri ekkor
 tapasztalt vallásos buzgóságát, hogy e követségben is az
elvett j ó k é r t ú t k ö z b e n a D u n á n is h a j ó j á t kiköttetve, Is­
tennek j ó s á g á t ü n n e p e l t e s a Genesis 32. fejezetére h i ­
vatkozva monda Lacknernak: «Mikent J á k o b egy p á l c á ­
val mentem által, azaz k ö l t ö z t e m k i h a z á m b ó l , most pe-*
clig hogy visszatérek h a z á m b a , k é t seregetmi van.» Ester­
t

h á z y , aki két szerencsés h á z a s s á g á n a k é s az udvar ke­

gyének annyit k ö s z ö n h e t e t t , ezt h á t muéltán elmondhatta.
S hogy Lackner a k ö n y v elején é p p e n e szavaira eimüé-
k ez te t i . annak t a l á n oka és célja is lehetett.
;S, E s t e r h á z y v á l a j ó szoiniszédságot a h á b o r ú u t á n
is fenntartotta. Levelezett vele. Még 1619-ben indítvá­
nyozta Lackner, hogy a részegség b ű n é n e k e l f o j t á s á r a ala­
p í t s a n a k m é r t é k l e t e s s é g i egyesületet (oollegiuim sobrietatis).
S k é s ő b b is, m i k o r E s t e r h á z y m á r n á d o r volt, m i n t látni
fogjuk, Lackner egy k ö n y v é t a n á d o r fiának a j á n l o t t a .
Egész h a l á l á i g jó viszonyban volt vele, pedig nagyon fájt
Lacknernak, hogy E s t e r h á z y a p r o t e s t á n s o k a t üldözi s
ahol csak lehet, á r t nekik. De nemcsak E s t e r h á z y n a k , aki
m á r fegyveres csapatokkal k é s z ü l ő d ö t t Sopron ellen, ha­
nem a k i r á l y n a k , I I . F e r d i n á n d n a k kegyét is hamar vis szar-
nyerte Lackner. Sokszor j á r t Bécsbe, ismerte a k a n c e l l á r t
s a k i r á l y t a n á c s o s a i t . Tudta, m i l y utakon, lehet h o z z á j u k
férni.
A t ö r t é n t e k u t á n szinte m e g l e p ő volt, hogy a k i r á l y
alig egy év m n l v a az o r s z á g g y ű l é s t Sopronba, a volt re­
bellis v á r o s b a h í v t a össze. Lacknernak. m i n t p o l g á r m e s ­
ternek i s m é t sok ós n e h é z dolga volt. 0 fogadta m á j . 24.
a k i r á l y t ós P á z m á n y P é t e r esztergomi é r s e k e t , aki nem
szívesen látta Szent M i h m á l y t e m p l o m á b a n az evangéliku­
sokat. Nagy gond volt a sok f ő r a n g ú vemdégjnek, k ö z t ü k
a p á p a követének: elszállásolása. A k i r á l y és E l e o n ó r a k i ­
r á l y n é a ferenciek templomiával szemben levő Viczay-féle
h á z b a n lakott. Őfelsége 4500 főnyi hadsereget hozott ma­
gával. A rend ós b i z t o n s á g céljából az egész p o l g á r s á g
is fegyverben állott és i s m é t Lackner vjolt a vezető k a p i ­
t á n y u k . A p o l g á r o k o l y boldogok voltak, hogy k e t t ő k ö ­
zülök a t o r n y o k csúcsáig is felmászott ós zászlót tűzött
ki a kereszt m e l l é .
E l e o n ó r a k i r á l y n é t i t t k o r o n á z t a meg P á z m á n y P é t e r
ós a v e s z p r é m i p ü s p ö k . A végzések közül csak annyit,
hogy a n i k o l s b u r g i b é k é t a t ö r v é n y e k közé; i k t a t t á k s i t t
ni ég az evang. T h u r z ó Szaniszlót v á l a s z t o t t á k n á d o r n a k .
A k i r á l y i p á r jól é r e z t e miagát Sopronban. Aug. h a v á i g i t t
maradlak. H a r s o g ó zeneszóval t ö b b s z ö r k i r á n d u l t a k B á n -
l'alvára, Lakompakra, Rusztra, Kismartonba, őfelsége Lack­
ner p o l g á r m e s t e r t megelégedése jeléül a k i r á l y i asztalnoki
és palotagrófi (Truchsess und Pfalzgraf) c í m m e l tüntette
k i . A v á r o s n a k pedig új c í m e r t a d o m á n y o z o t t oly m ó d o n ,
hogy az eddigi h á r o m torony ós két csillag fölé a kétfejű
fekete sast is h o z z á a d t a , amelynek kettős fején c s á s z á r i
korona van, m e l l é n pedig a k i r á l y és k i r á l y n é n e v é n e k
k e z d ő b e t ű i : F . E. F é n y e s oklevél van e r r ő l a városi levél­
t á r b a n . (Lad. X X . 1.). A kétfejű sas n á l u n k csak a Bach-
korszak ó t a lett o l y gyűlöletessé. Lackner idejében Sopron
m i n t a k i r á l y i kegy jelét m é g szívesen vette.
I I . F e r d i n á n d annyira megszerette a soproniakat, hogy
az országgyűlést h á r o m év rnijuLva 1625. i s m é t Sopronba
hivta össze. Ugyanaz a gond, munka és felelősség nehe­
zült Lacknerra, a k i most is p o l g á r m e s t e r volt. A p o l g á r ­
ság ú j r a fegyverbe állott és Lackner vezényelte. A sok
f ő r a n g ú vendég között, mánt P á z m á n y tevéiéből tudjuk,
jelenvolt Eggenberg J á n o s U i r i k herceg is I I . F e r d i n á n d
kedves minisztere, akinek menye, az evang. Eggenberg her­
c e g n ő k é s ő b b rmajd Sopronban keres m e n e d é k h e l y e t . A
k i r á l y és neje a 18 éves F e r d i n á n d főherceggel csak okt.
13. vonult be Sopronba. N á d o r n a k most E s t e r h á z y Miklóst
választották meg az evang. N á d a s d y Pállal szemben, akit

Koronázási emlékpénz 1625-ből Sopron város látképével.

a grófi ranggal k á r p ó t o l t a k . Nagy vita volt az o r s z á g g y ű ­

lésen az »örök idokre« szóló v a l l á s s z a b a d s á g és a nemzet
szabad k i r á l y v á l a s z t ó joga felett. P á z m á n y ez u t ó b b i t sem
ismerte el, hanem a H a b s b u r g - h á z ö r ö k ö s ö d é s i j o g á t bizo-
nyitotta. A rendek nov. 27. kiáltották k i F e r d i n á n d f ő h e r ­
ceget k i r á l y n a k és dec. 8-án volt a k o r o n á z á s a ferenciek
(a mai bencések) t e m p l o m á b a n . A helyet, ahol I I I . Fer­
d i n á n d a SzélmalonT-kapu e l ő t t az ú. n . k o r o n á z ó - d o m b o n
a szokásos k a r d v á g á s o k a t tette, a - V á r o s s z é p í t ő Egylet 1915
feliratos e m l é k m ű v e l jelölte meg.
A két o r s z á g g y ű l é s u t á n is Lackner kedves embere
maradt az új n á d o r n a k és a k i r á l y n a k , akiknek ő is k e d v é t
kereste, b á r t ö b b o l y rendelet érkezett tőlük, melyek a
v a l l á s s z a b a d s á g o t k o r l á t o l v a , nagy k e s e r ű s é g e t okoztaik a
buzgó evangélikus p o l g á r m e s t e r n e k . I I . F e r d i n á n d 1625.
Bécsből, 1627. pedig egész A u s z t r i á b ó l kitiltotta a protes­
t á n s o k a t s ennek következtében sok előkelő ós gazdag fő-
nemesi család is Sopronba és Pozsonyba költözött át. P á z ­
m á n y rendeletet k é r t a k i r á l y t ó l , hogy ezt tiltsa meg, mert
az újítók l á z a d ó k is, k i k az ellenséget m á r t ö b b s z ö r h í v t á k
Bécs ellen. Lackner viszont, akinek sok j ó b a r á t j a és p a t r ó ­
nusa volt az osztrák rendek k ö z ö t t is, valamint az egész
v á r o s is, igen szivesen l á t t a falai között az Althan, Auers-
perg, Herberstein, J ö r g e r , Königsberg, Polheimi, Raum-
schlüssél, Trautmannsdorf, W i n d i s c h g r ä t z sat. főnemesi
c s a l á d o k a t , ezek b e k ö l t ö z é s e nagy g y a r a p o d á s t jelentett
úgy anyagi, m i n t szellemű t é r e n . E k k o r költözött ide a va­
gyonos Sowitsch és Stark, p o l g á r i c s a l á d is. P á z m á n y e
tekintetben nem é r t célt.
Lacknernak a két o r s z á g g y ű l é s e n való viselkedésével
a v á r m e g y e i magyar n e m e s s é g is meg volt elégedve, jmert
1626. választották meg Lacknert Sopron megye t á b l a b í r á -
j á n a k , amely k i t ü n t e t é s n e m sok n é m e t p o l g á r n a k jutott
osztályrészül.

IX. Lackner az írószobájában és a kerti házában. Kiadott

művei. A nádorral tervezett Mértékletességi Egylet.
A Tudós Szövetség tagjai. Sz. Molnár Albert
Lackner vendége.

Lackner m i n t b ö l c s kormiányzó a t a n á c s t e r e m b e n a v i ­
tatkozó felek között, vagy a k á r m i n t katona ,ai s á n c o k o n
az ellenséggel szemben is m e g á l l o t t a helyét, de legszíve­
sebben mégis csak az ő m ú z e u m á b a , a csendes dolgozó­
s z o b á j á b a v o n u l t vissza, a n y á r i napokban pedig a m a i
Lackner-utca h e l y é n állott m a j o r j á t s ebben is a patak
p a r t j á n fűzfákkal k ö r ű i v e t t díszes szép k e r t i h á z á t kereste
fel. I t t áldozott ő ü n n e p i csendben ö r ö m m e l a m ú z s á k n a k .
Ö, akit az ötvösmiűhelyből a t u d á s szomja v i t t k i
G r á c b a és I t á l i á b a a paduai egyetemire ,aki innen hozta
haza m a g á v a l a humiansta műveltséget, az i r o d a l o m és a
m ű v é s z e t e k szeretetét, ő maga is t ö b b becses é s é r d é k e s
i r o t t és nyomtatott m u n k á v a l állított emléjket m a g á n a k .
E s t e r h á z y n a k a j á n l o t t miűvében mondja, hogy e r k ö l c s i k ö ­
telesség az e l ő d ö k t ő l átvett szellemi ö r ö k s é g e t ujabb szel­
lemi kincsekkel g y a r a p í t a n i , csak így lehetünk; m é l t ó k az
átvett h a g y a t é k r a . Így vélekedet m á r Melius J u h á s z P é t e r ,
aki egyenesen á t k o t m o n d annak fejére, a k i valami hasz­
nosat, értékeset t u d és azt í r á s b a n nem. hagyja ö r ö k s é g ü l
az u t ó d o k r a .
Lackner s z é p s z á m ú máívei a theológia, j o g t u d o m á n y ,
pedagógia, e r k ö l c s t a n , történelemi, szépirodalom, ós a ka­
tonai t u d o m á n y t á g a s m e z e j é r e terjednek k i . E l s ő é r t e k e ­
zését 21 éves k o r á b a n m é g Grácból k ü l d t e haza. F á j t lel-
k é n e k , hogy a t a n á c s o s urak i t t h o n k e v é s b e veszik. A jó
n e v e l ő a n y j a vigasztalta: a világ m á r csak i l y e n ; de a z é r t
csak tanuljon, inert h á t n a g y b e c s ű az i l y e n «solche no I n ­
wendige Kunst». A m á s o d i k m ű v e a fentebbi d o k t o r i é r t e ­
kezése: Theses ad j u r i s m a t é r i á m de hereditatibus. (Patiatvii
1595). Életírói, Fridelius é s Dobner szerint egy « P o l i t i a »
c í m ű m ű v e t is í r t h a z á j a k e d v é é r t h i v a t a l o s k o d á s a kezde­
tén, melyben az e l ö l j á r ó k , a v á r o s i t a n á c s o s o k kötelességeit,
a v á l a s z t á s o k n á l k ö v e t e n d ő j o g s z a b á l y o k a t í r t a össze. Ez
azonban alig jelent meg n y o m t a t á s b a n . Igen é r t é k e s jogi
m u n k á n a k m o n d j á k i s m e r t e t ő i . A l a p s z a b á l y o k a t készített
1604. latin és n é m e t nyelven a Studiosus Szövetség s z á m á r a
ós 1606. az evang. iskola v i s s z a á l l í t á s a k o r is ő í r t a kneg
ennek t ö r v é n y e i t . L e g k i v á l ó b b j o g t u d o m á n y i miunkája pe­
dig, melyet 1616. nov. 19 .ajánlott Alsó- és Felső-Ausztria
rendjeinek, m i n t p á r t f o g ó i n a k : «Quaestiones J u s t i n i a n a e » ,
melyben Justinianus c s á s z á r I n s t i t u t i ó i n a k négy k ö n y v é ­
b ő l és m á s elismert t u d ó s o k m ű v e i b ő l m e r í t e t t j o g i k é r ­
déseket t á r g y a l . S e mellett m é g j o g t u d o m á n y i A x i ó m á k a t
ós A p h o r i s m á k a t is közöl. ( F r a n k f u r t 1617.). Lackner t ö r ­
téneti é r z é k é r e vall a v á r o s azon h a t á r o z a t a (1619. évi
j k ö n y v ) , hogy a v á r o s v a l l á s s z a b a d s á g á r a ós egyéb jogaira
v o n a t k o z ó e m l é k e z e t e s dolgokat egy k ö n y v b e feljegyezzék
( E i n L i b e l l oder Corpus pro memoria). Így gyűjtötték pssze
a v á r o s i j o g s z a b á l y o k a t is egy k ü l ö n k ö n y v b e , melyet e
c é l r a készített l á d á b a n őriztek. És végűi j o g i m u n k á j a volt
még: « A p h o r i s m i P o l i t i c i pro Principe, Republica, Paqe,
Bello, Oeconoinia et Bonis Moribus. Ex Horologio P r i n -
cipum. ( T ü b i n g a 1625.). Valószínűleg Wajnckel J á n o s m ű v é t
követte ő is, melyet «Fejedelmek S e r k e n t ő Örája« c í m e n
m á r Draskovics J á n o s ( P r á g a 1610) és N e m e s k é r i P r á g a y
A n d r á s szerencsi lelkész is lefordított (Bártfa 1628).
Vallásos ós p e d a g ó g i a i m u n k á k a t is í r t Lackner. M i ­
előtt P á d u á b a n a jogászok ós h u m a n i s t á k műveltségéit meg-
isimierbe volna, itthon, Csepregben ós G r á c b a n a B i b l i á b a n
és a theológiai t u d o m á n y o k b a n is nagy j á r t a s s á g o t szer­
zett, így lett ő o l y a n Melanchtom-féle nemes lélek, k i a
k e r e s z t y é n s é g e i a humanista műveltséggel igyekezett össze­
p á r o s í t a n i . Műveiben é p o l y sokszor idéz a S z e n t í r á s b ó l ,
mlint a g ö r ö g és latin klasszikusok m ű veiből, sőt t ö b b s z ö r
az egyiptomiak miszitkus i r a t a i b ó l is. És n á l a a t h e o l ó g i a
nemcsak az ész, hanem a szív dolga is volt. «Fontes Vitae
Aeternac» cím alatt g y ű j t ö t t e össze négy szakaszba osztott
i m á d s á g a i t , melyeket a maga használJajtára írt. De ezek
k é z i r a t b a n maradtak. E m l í t e t t ü k m á r , hogy m i k o r a sop­
roniak lelkészt nem h í v h a t t a k , Lackner p r é d i k á l t is a
maga h á z á b a n . P e d a g ó g i a i célt szolgáltaik fentebb m á r em­
lített iskolai t ö r v é n y e i és a h á r o m iskolai d r á m á j a .
Maradt egy szintén ilyen i r á n y ú igen é r t é k e s és térje-
deLm.es n é m e t n y e l v ű m u n k á j a is: « T u g e n d - S p i e g e l
und Christlicher Discurs so Christoph Lackner J. U . D .
Gott zu Ehren, seinen N ä c h s t e n zu Nutz gemacht, auch
m i t s c h ö n e n Embliematum, Syimbolorum et Exempliorunr
Figuren u n d Schmuck gezierdt. Anno 1612». Ez azonban
k é z i r a t b a n maradt. A soproni evang. e g y h á z i levéltár őrzi.
(45. V I . 3. sz. a.). Ebben a különféle e r é n y e k e t (Fides, Ca­
ritas, Justitia, Patientia etc.) és ezeknek áltállá rajzolt k é ­
peit és szimbólum|ait m a g y a r á z z a é s illusztrálja a Szent­
í r á s b ó l és p r o f á n í r ó k b ó l vett p é l d á k k a l é s idézetekkel.
Eredeti ós a imaga nemiében kiváló munka. E vastag k ö t e t ­
nek j ó egyharmada egyszersmind Lackner leveleskönyve.
A királyhoz, prímáshoz, győri püspökhöz, kancellárhoz,
R é v a y P é t e r h e z , E s t e r h á z y Miklóshoz sat. í r t levelek. K ü ­
l ö n ö s e n é r d e k e s ezek k ö z ö t t az «Epis tolla ad Fundatorem
I n c l y t i Collegii Sobrietatis, I I I . D. Niooiauírn E s t e r h a z y » ,
melyet Lackner 1619. aug. 22., tehát h á r o m h ó n a p p a l Beth­
len G á b o r soproni b e v o n u l á s a előtt í r t ós a közeli N y é k r e
k ü l d ö t t a l e e n d ő n á d o r n a k . Lackner e levelében í r t a meg
a tervbe vett miértókletessógi egyletnek h a r m i n c pontba
foglalt a l a p s z a b á l y a i t . És csatolt h o z z á l a t i n P r o l ó g u s t a
Fundator ( E s t e r h á z y ) é s a g á n c s o s k o d ó Zoilus k ö z ö t t foly­
tatott p á r b e s z é d a l a k j á b a n , valamint p o é t á k n a k ós b ö l ­
cseknek a j ó z a n s á g (Sobrietas) és a b o r i t a l (Ebrietas) d i ­
c s é r e t é r e v o n a t k o z ó M o n d á s a i t . Ezek az iratok b i z o n y á r a
k i a d á s r a voltak szánva, amit i s m é t a h á b o r ú a k a d á l y o z o t t
meg. Igen nagy k á r , hogy n y o m t a t á s b a n meg nem jelenhet­
tek. Becses e m l é k e i v o l n á n a k h a z á n k k u l t ú r t ö r t é n e t é n e k .
Akinek szemei épek, az m é g mai nap is nagy szolgálatol
tenne ezek p u b l i k á l á s á v a l .
I r t ezeken kívül imlagyar v o n a t k o z á s ú hazafias é s ka­
tonai m ű v e k e t is. I l y e n volt a fentebbi «Coromae H u n g á r i á é
Enblamatica Descriptio» (Lauingen 1615. 4 r. 207 1.) r é z ­
metszetekkel, 'melyet T h u r z ó G y ö r g y n e k a j á n l o t t ós a
«Maiestatis H u n g á r i á é Aquila» ( K e r e s z t ú r 1617), amelyben
az őt jellemző nagy k i r á l y hűséggel I I . Mátyás n a g y s á g á t
és kiváló e r é n y e i t magasztalja. A c í m l a p o n egy nagy sas
t á t h a t ó , melynek tollaiba H u n g á r i a , Cassovia, Pisonium,
Tyrnavia, Samproniumi, Bartwa, Eperies, Sakoloa v á r o s o k
nevei vannak nyomatva ( K e r e s z t ú r 1617. 82 lap). Ezt aján­
lotta N á p r á g y i Demeter kalocsai é r s e k és g y ő r i p ü s p ö k ­
nek. Katonai m ű v e : Galea Mártis, seu bona m i l i t i a pro
publica salute. ( T ü b i n g e n 1625.) Steiner J á n o s ós K e r n M i ­
h á l y soproni d i á k o k tanultak ekkor T ü b i n g e n b a n s ezek
segítségével nyomatta k i i t t két m u n k á j á t (a m á s i k a
fentebbi AphorisímS Politici) a soproni országgyűlés évé­
ben. B i z o n y á r a Lackner volt a két d i á k pártfogója.- Dob­
ner Egyed Ä. m é g a Studiosus Szövetség évi ü n n e p e i n el­
mondott h á r o m b e s z é d é t is. felsorolja Lacknemek. Ezek:
1. A Szövetség g y a r a p í t á s a é s t o v á b b i fejlesztése. 2. Pucher
J á n o s volt t u d ó s p o l g á r m e s t e r életrajza. 3. Soproni s z ü l ő ­
földének dicsérete, a v á r o s á l l a p o t a és korímányzása. Ezek
csak k é z i r a t b a n imaradhaittak fenn. Szinnyey szerint Lack­
nernak t ö b b k é z i r a t a van a Nemzeti Mázeuim l e v é l t á r á b a n .
De Lackner nemcsak mjaga írt, hanem t u d o m á n y k e d -
velő b a r á t a i t is m i n d i g szívesen látta piaci fényes h á z á ­
ban. Ide gyülekeztek i d ő n k ó n t a Studiosus Szövetség tag­
j a i , i t t t a r t o t t á k az évi szálmadó gyűlést és a l a k o m á t . A
fenimaradt j e g y z ő k ö n y v e k szerint m á r 1604. b e l é p t e k a
v á r o s vezető emberei a fiatal v á r o s b í r ó által a l a p í t o t t t u d ó s
szövetségbe: Szentbertalani M e n y h é r t , Pucher J á n o s , K r á ­
mer Mátyás volt p o l g á r m e s t e r e k , Nussbaum György, Dob-
ner Sebestyén, •Haubenreich György volt jegyzők, F a u l
Márk, Mock T a m á s , Einfalt Mátyás (Lackner szomszédja
a m a i F a b r i c i u s - h á z b a n ) , Jeschinszky Dániel, Feurer J á ­
nos (a ferenciek szomiszódija a m a i S c h r e h n e r - h á z b a n ) , Sar-
torius J á n o s , a p o é t a , dr. Armbruster J á n o s orvos, Sop­
r o n v á r o s fizikusa é s m i n t k ü l t a g J o ó László, Vasmegye
alispánja, k i e l ő b b Czenken és P i n n y é n lakott és Töltel
J á n o s p o l g á r m e s t e r n e k volt kedves öccse.' A 1605. évi s z á m ­
a d á s r a maga Lackner írja, hogy félbeszakadt «ob t u m u l -
turni per totum regnum H u n g á r i á é n i m i s grassantemk Ez
pedig Bocskay hadait jelenti. Sopron k ü l v á r o s a is p o r r á
égett, a b e l v á r o s pedig majd belefulladt a n y á r i h ő s é g b e
s az összezsúfolt emberek és á l l a t o k á l t a l megrontott le­
vegőbe.
1606-ban (mint új tag jelentkezett a Szövetségbe T ü r k
J á n o s k e r e s k e d ő , s z e n á t o r és Hetthey B á l i n t protonotarius
et judex curiae, aki 1598. a imeggyesi l á z a d á s ügyében k i ­
k ü l d ö t t b í r ó s á g e l n ö k e volt Sopronban.*) E b b ő l látjuk, hogy
Lackner h á z á b a és a Szövetségbe e l ő k e l ő (magyar nemesek
is j á r t a k . A m i n t evang. lelkészeket és t a n á r o k a t h í v h a t t a k ,
ezek is azonnal b e l é p t e k a Szövetségbe. 1607-ben az évi
gyűlésen kedves m e g l e p e t é s é r t e a Szövetséget. E k k o r
ugyanis Lackner felesége «nobilis, pia ac honesta imatrona,
Ursula ex nobilissima família Gurtiieriana iiata» egy o p h y t -
vagy s z e r p e n t i n k ő b ő l és aranyozott ezüstből készült kan­
csót a j á n d é k o z o t t a Szövetségnek e m l é k ű i é s szeretete je­
léül. Sartorius J á n o s < oonfoederatus» (nemi összeesküvő,
hanem tagtárs) ezért szép latin versben (Gratiarum Actio)
üdvözölte a h á z nemes ú r n ő j é t . Lackner családi életét
csak i t t látjuk n é m i l e g e l ő b u k k a n n i . Gyermekeit nem m u ­
tathatta be, m e r t nem voltak. Nejét, m i n t Töltel J á n o s
p o l g á r m e s t e r vagyonos özvegyét vette n ő ü l . E b b ő l az a j á n ­
dékból látjuk, hogy férjének iiitentióit imiegértette és a
t u d ó s embereket ő is szerette. A Szövetség gyűlésein n ő k

*) Dr. vitéz Házi J , XVI. sz. magyar levelek 238. 1.

is voltak jelen, és Sartorius latin k ö l t e m é n y e a h u m a n i s t á k
p é l d á j á r a emlékeztet, akik ilyen verseitkei ü d v ö z ö l t é k p á r t ­
fogóikat s k ö z t ü k a n ő k magok is s z ó n o k o l t a k . Lackner
idejéből fennmaradt a Szövetségnek 1623. m á j . 27. kelt
m e g h í v ó levele. E szerint Jeszenszky Dánel, Einfalt Mátyás
és Nagy J á n o s szeniorok h í v t á k (meg a tagokat Lackner

S A L L C E- ^
T U M ,

SEMPRONIENSE

Lackner könyve: „Soproni Füzes." (Bécs 1626.)

e l n ö k h á z á b a déli 12 ó r á r a g y ű l é s r e és d. u. 4 ó r á r a lako­
m á r a «sambt seiner lieben Hausfrauen zu diero g e w ö h n ­
lichen nach V e r m ö g e n angestellter Mallzeit». (Uj Magyar
Muz. 1856. i 341. !.).
A v i d é k r ő l , a szomszéd falvakból is voltak a Szövet­
ségnek tadjai. De imiás előkelő, h í r n e v e s á t u t a z ó k és l á t o ­
gatók is felkeresték a kiadott (műveiről ismert házigazdát.
így az ö r ö k k é b o l y g ó Szenczi M o l n á r Albert is n a p l ó j á b a
í r t a : «1614. okt. 26. Sopronba. Ebédeltem! Christof Lack-
n e r n é l , d o c t o r n á b . P á d u á b a n 17 év e l ő t t t a l á l k o z t a k e l ő ­
ször, felújították b i z o n y á r a itáliai emlékeiket. Rohonci, sza­
lonaki és k o m á r o m i r ö v i d p a p s á g a u t á n t ö r e k e d e t t i s m é t
a k ü l f ö l d r e . G y ő r b ő l jött, S o p r o n b ó l Boresdorf ós Kőszegen
át Rohoncra mlent s nov. 3. i s m é t Sopronban volt, hogy
B é c s b e utazzék. Lackner a kedves vendégeit k i szokta ve­
zetni m a j o r j á b a s az itteni szép kerti h á z á b a is. Az ö r e g e b b
soproniak m é g e m l é k e z n e k a régi lovas k a s z á r n y á r a , mely­
nek kapuja az Ő g a b o n a t é r r e nyílott. Ez a régi é p ü l e t volt
h á r o m s z á z év e l ő t t Lackner Kristóf majorja. A k a s z á r n y a
b e l s ő m á s o d i k kapuja felett m é g látni lehetett Lackner
nemesi címerét. Ennek a h e l y é n n y i t o t t a Sopron v á r o s a
1896-ban a m a i Lackner Kristóf-utcát. Ö magát mondja el,
hogy i t t egy kis k e r t i h á z a t is épített, melyet kisded pa­
tak és ennek p a r t j á r a ültetett fűzes vett k ö r ű i . I t t szokott
n y á r i napokban ü d ü l n i é s a m ú z s á k n a k áldozni. M i n t í r ó
és m ű v é s z e m b e r ezt a kerti h á z á t is ( m i k é n t k o r á b b a n a
v á r o s h á z á t ) k é p e k k e l , jelmondatokkal, versekkel és szim­
b ó l u m o k k a l ékesítette fel. Ezt a szép kis ü d ü l ő h e l y é t is
t ö b b s z ö r felkeresték nagy és jeles emberek, akiknek n é ­
melyik vers vagy felírat a n n y i r a megtetszett, hogy m á s o ­
latot k é r t e k r ó l a . Ez i n d í t o t t a arra, hogy «Sialicetum Sem-
proniense» (Soproni Fűzes) c í m e n ezeket a szellemes, velős
m o n d á s o k a t , verseket és p r ó z á t , tréfás és k o m o l y idézete­
ket, k ö z m o n d á s o k a t sat. É ü l ö n kis k ö n y v b e n kiadta (Bécs
1626) és az új n á d o r tanulni szerető fiának, gróf Ester­
h á z y I s t v á n n a k ajánlotta. Olyanféle g y ű j t e m é n y e s füzet
ez is, m i n t a k o r á b b i «Florilegus Aegyptiacus». Ezzel is
E s t e r h á z y n a k akart kedveskedni új h i v a t a l á b a n , akit gyak­
r a n felkeresett leveleivel s az ő neve alatt akarta a m é r ­
tékletességi egyletet m e g a l a k í t a n i . Ebben a kis m ű v é b e n is,
mely i d ő r e n d szerint az u t o l s ó volt, van egy csípős idézete
a b o r i v ó k r ó l . «Peter b a r á t ( m o n á c h u s ) ú g y m o n d , a n é ­
metek i s z á k o s s á g á t evvel az epigrammal feddi meg:

Germani cunctos possunt tolerare labores,

O, utinaim possint tam benie ferre sitim.

(A nemietek el tudnak t ű r n i m i n d e n m e g e r ő l t e t ő dolgot.

Oh b á r csak i l y j ó l t u d n á k t ű r n i a szomíjúságot). H á l á s a k
l e h e t ü n k , hogy Lackner ezt n e m a [magyarokról mondja.
H a n y a t l ó éveiben, ha szabad ideje volt, i l y e n í r á s o k k a l
v i d á m í t o t t a fel o l v a s ó i t és ö n m a g á t is. Szavaiból, í r á s a i b ó l
t ö b b s z ö r kicsillámlik a jóízű h u m o r . Csak ilyen ember
g y ű j t h e t t e szövetségbe és h í v h a t t a h á z á h o z l a k o m á r a a
szellemes dolgokat, az irodalmat és m ű v é s z e t e k e t kedvelő
j ő b a r á t o k á t és m u n k a t á r s a k a t .
 X. Lackner utolsó évei. Végrendelete. Halála, temetése
és sírköve.
A két o r s z á g g y ű l é s izgalmaiba és nehiéz m u n k á j á b a
belefáradva, p o l g á r m e s t e r i h i v a t a l á t 1626. letette. Artner
Farkas lett az u t ó d a . De t o v á b b r a is tagja maradt a b e l s ő
t a n á c s n a k , m i n t ilyen sokat levelezett. Nagy j o g i t u d á s á t
sokszor igénybe vette a v á r o s . 1627-ben k é t kiváló magyart
nyert m ' u n k a t á r s a k ú l a b e l s ő t a n á c s b a n A n d r á s s y J á n o s és
L ő v e y M á t y á s s z e m é l y é b e n . Még inindig e r ő s k ü z d e l m e t
kell vivniok vallásszabadiságukért. A j e g y z ő k ö n y v e k elején
ezért adnak h á l á t Istennek. 1626-ban felújították azt a régi
szokást, hogy Szent György n a p j á n a v á l a s z t á s o k u t á n a
p o l g á r m e s t e r , a v á r o s b í r ó s a k ü l s ő és belső t a n á c s tagjai
testületileg a Szent G y ö r g y - t e m p l o m b a vonultak s i t t Schu­
bert P á l ev. esperes alkalmi beszédet és i m á d s á g o t m o n ­
dott. Hogy ez években vallási s z ű k k e b l ű s é g b ő l z á r t á k volna
ki a r. katholikusokat a b e l s ő t a n á c s b ó l , az L a c k n e r r ó l és
t á r s a i r ó l , akik Béccsel szemlben o l y k ö r ű i t e k i n t ő , óvatos
p o l i t i k á t folytattak, fel nem t e h e t ő . Hanem ez évtizedekben
r. katholikusok a v á r o s b a n m é g oly csekély s z á m b a n VoU
tak, m i k é n t a fentebbi idézetekből is kitűnik, hogy k ö z t ü k
a s z e n á t o r s á g r a alkalmas e g y é n e k e t nem találtak. Csak
E s t e r h á z y és az á t t é r t N á d a s d y Ferenc fognak a v á r o s b a
nagyobb s z á m m a l r. katholikusokat telepíteni, amikor egy-
egy eladó h á z é r t valóságos harcot folytattak, hogy kinek a
kezébe k e r ü l j ö n . Csányi J á n o s k r ó n i k á s m é g 1674. u t á n is
felpanaszolja, hogy K o l l o n i c h olyan katholikusokat ülte­
tett a t a n á c s b a , a k i k nem| tudtak írni. A vallási t ü r e l m e t l e n ­
séget magok az evang. e l ö l j á r ó k tiltották és b ü n t e t t é k . Ge­
r i n g J á n o s v á r o s b í r ó b ö r t ö n b e z á r a t t a azokat, akik az o l -
t á r o s p a p o k ellen vétkeztek. S meg a jeles Gensel Kristóf lel­
készt is u r n a p i sértő beszéjde m i a t t K á l d y Mihály p l é b á n o s
p a n a s z á r a a tisztán e v a n g é l i k u s v á r o s i t a n á c s 1628. e l ­
mozdította hivatalából.
A közigazgatás mellett igen sokat f á r a d o z o t t Lackner
az egyház ós iskola ü g y e i b e n is. Payer György k r ó n i k á s
m i n t s z e m t a n ú nem győzi Lacknert ilyen é r d e m e i é r t d i ­
csérni. Iskolafelügyelőkűl maga mellié 1623. dr. Ribstein
J á n o s orvost és Sartorius J á n o s t , a fentebbi p o é t á t Választ­
tatta meg. A lelkészek ós t a n í t ó k dolgával igen sokat fog­
lalkozik Lackner és a t a n á c s . E l s ő r e n d ű t a n e r ő k e t igye­
keznek megnyerni. I l y e n volt a szászországi Amnabergből
m e g h í v o t t Gensel Kristóf (1619—28). Ennek u n o k á j a lesz
Sopron jeles orvosa és jóltevője, Gensel Adálm. Lackner
i d e j é b e n volt soproni lelkész a f e h é r h e g y i csata u t á n I g -
l a u b ó l ide m e n e k ü l t Schubert P á l esperes is (1623—49), aki
Csepregen 1625. mondott hatalmas latin é b r e s z t ő b e s z é d é ­
vel a magyar lelkészeket is megnyerte és p ü s p ö k n e k je-
1 ölték. Az iskolaigazgatók közül pedig a k é t regensburgi,
M. Schwanshofer Kristóf és Hausimanner Kristóf voltak
Lackner kedves emberei és m u n k a t á r s a i . Az iskolát ma­
gyar főnemesek fiai is (Révay P á l és m á s o k ) látogatták.
K ü l ö n l e l k é s z ü k és tanítójuk volt a (magyaroknak is: K ő ­
szegi S z e k é r Mátyás, Siniaházi T a m á s , a bánfalvi L a á t o s
Mátyás, Sárfői Miklós. Mindezek, m é g a meggyesi Oemich
Tivadar is (az E m i c h család őse) é r t é k e s i r o d a l m i m u n ­
kásságot fejtettek k i . Átdolgozták s ú j r a k i a d t á k Gerengel
é n e k e s k ö n y v é t és agendáját. I r o d a l m i t é r e n Lackner m u ­
tatott nekik b u z d í t ó példát. Tagjai voltak m i n d n y á j a n a
Studiosus Szövetségnek is.
A sok m u n k a és izgalom k o r á n felőrölte Lackner ere­
jét. 1629-ben m á r elkezdett betegeskedni. Neje is sokszor
volt beteg. Gyermekei nem voltak. K o r t á r s a i szerint is-
jmierte a h á z i keresztet. Végrendéletét is m e g í r t a , ekkor
még közösen a feleségével. De a v á r o s nem akart tőle meg­
válni. H á r o m évi p i h e n é s u t á n 1629. i s m é t őt választotta
meg, most m á r negyedízben, p o l g á r m e s t e r é n e k . Payer
György szól e r r ő l a k r ó n i k á j á b a n . Lackner maga nem is
volt ott a v á r o s h á z á n a közgyűlésen, mert beteg volt, de
a p o l g á r m e s t e r i p á l c á t (den Soepter) Steiner Jakab ta­
n á c s o s vitte át hozzá a l a k á s á r a s a t a n á c s s aiz egész köz­
gyűlés (Gemeinde) n e v é b e n a j á n l o t t a fel n é k i a hivatalt. A
k r ó n i k á s nyomban e z u t á n említi, h o g y , E s t e r h á z y ez évben
lánzséri és l a k o m p a k i j o b b á g y a i t á t t é r é s r e kónyszerítette,
Bethlen G á b o r fejedelem pedig az Ü r b a n elhunyt. Minden
keserűség nélkül emlékezik Bethlenről.
Lackner 1630. A n d r á s s y és L ö v e y m e l l é m é g egy har­
m a d i k magyar nemest is nyert a 12 t a n á c s o s k ö z é Nagy
J á n o s s z e m é l y é b e n . Betegsége arra kényszerítette, hogy h i ­
v a t a l á t a következő évben isimét Artner Farkasnak engedje
át. Családi é l e t é b e n is nagy b á n a t é r t e . Régóta beteges
felesége, Gurtner Orsolya,, akivel 33 év ó t a élt boldog h á ­
z a s s á g b a n , 1630 elején elhalt. Elhagyatottsága/, gyakori gyen­
gélkedése és a vagyonkezelés gondja arra kényszerítette,
hogy a gyászév letelte u t á n 1631. aug. h a v á b a n ú j r a meg­
n ő s ü l j ö n . Paur J á n o s r o h o n c i p o l g á r és v á r o s i t a n á c s o s ha­
jadon l e á n y á t Paur M á r i á t vette feleségül, akivel azonban
csak négy h ó n a p i g é l h e t e t t együtt, mert v á r a t l a n u l k o r á n
m é g ez évben december h ó 29-én elhunyt. Még csak hat­
van éves volt. Egész életében gondos, j ó h á z i g a z d á n a k b i ­
zonyult. Most is 1631. nov. 19. sajátkezűleg folyékony szép
Írással írta meg m á s o d i k , az e l s ő t kiegészítő és m ó d o s í t ó
végrendeletét.
Nagy v a g y o n á t h á r o m egyenlő r é s z r e osztotta s e b b ő l
egy r é s z t a városi k ó r h á z építésére hagyott; a k ó r h á z i
szegény betegeknek adta vulkaporcláinyi m a l m á t is. A m á ­
sodik részt t ö r ö k fogságba esett soproniak k i v á l t á s á r a vagy
 (
ha ilyenek nem v o l n á n a k , szegény és tisztességes p o l g á r ­
l e á n y o k k i h á z a s í t á s á r a hagyta. Á harlmadlk részt pedig
külföldi egyetemeken t a n u l ó szegény és szorgalmas ifjak­
nak, így a v á r o s é lett h á z a és majorjai is. < H á z a n i a piacon
a Sárkány-féle h á z mellett, amelyben most lakoimi» — e
szavakkal jelöli meg h á z á t . A 350 tallért, mellyel neki
gróf N á d a s d y Pál a sógora t a r t á s d í j a fejében volt adósa,
Z a l a v á r m e g e r ő s í t é s é r e hagyta. Az evang. iskolára <amely-
ben őt tanították» k ü l ö n száz tallért rendeld. A Studiosus
Szövetségnek hagyta k ö n y v t á r á t , okleveleit s egy ezüst
serleget, melyet ő maga készített (den Becher, so ich
selbsten gemacht).

Lackner a halottas ágyon.

Olajfestmény az ev. egyházközség birtokában.

A sírig t a r t ó nagy k i r á l y h ü s é g ó t jellemzi, hogy I I . Fer­

dinánd királynak, Eleonóra királynénak, I I I . Ferdinánd
t r ó n ö r ö k ö s n e k k ü l ö n - k ü l ö n egy-egy é r t é k e s arany vagy
ezüst é r t é k t á r g y a t h a g y o m á n y o z . Az a r a n y m ű v e s fiának s
az egykori a r a n y m ű v e s segédnek voltak i l y d r á g a s á g a i b ő ­
séggel. Gróf E s t e r h á z y Miklós n á d o r n a k s fiának, István­
nak is ilyeneket hagyott. Ez u t ó b b i n a k s z á n t a az é r t é k e s
Írókészletét is. Mind e h a g y a t é k o k a t k ü l ö n követek vitték
el B é c s b e és Kismartonba. Szép ö r ö k s é g jutott m á s o d i k
nejének, Paur M á r t á n a k is. H á z a s s á g i s z e r z ő d é s ü k értei-
m é b e n a Pfandler-féle házat, t ö b b szőlőt, nagyobb pénz­
összeget, b ú t o r o k a t és e z ü s t m ü v e k e t ö r ö k ö l t . R o k o n a i r ó l ,
a K o l b - c s a l á d r ó l , a lelkészekről, t a n á r o k r ó l , a v á r o s i tiszt­
v i s e l ő k r ő l , a különféle c é h e k r ő l , is m e g e m l é k e z e t t . S í r k ö ­
v é r e 200 t a l l é r t hagyott s azt kívánta, hogy fegyvereit
aranyos szalaggal a s í r e m l é k é r e a k a s s z á k .
T e m e t é s é t a v á r o s az újév kezdetén (jan. 4.) nagy
p o m p á v a i rendezte. í r o t t j e g y z é k b e n á l l a p í t o t t á k meg e l ő r e
a m e g h í v o t t a k h e l y é t a temetési menetben és a temp­
lomban. K ü l ö n m e g h í v ó k a t kaptak a Studiosus Szövetség
tagjai és a magyar uraik (a nemesek). Nem csak k a r é n e k ,
hanem hangszeres zene is volt Rauch A n d r á s a jeles orgo­
nista és karmester vezetésével. A kis Szent G y ö r g y - t e m p ­
l o m b ó l a k ö z ö n s é g nagy része kiszorult. A n é m e t beszé­
det Schubert P á l esperes mondta, a latin p a r e n t a t i ó k a t
pedig Schwanshofer t a n á r és Grad György t a n u l ó . Jelen
volt S i m a h á z i T a m á s a magyar lekész is. Válla L u k á c s
konrektor és Holzhauser Farkas k á n t o r latin verseket
írtak, melyeket n y o m t a t á s b a n osztottak szélt. Schwanshofer
m e g í r t a Lackner rövid életrajzát is, mely a v á r o s i levél­
t á r b a n m a r a d t fenn. (Lad. I . Fase. V. 155). H o l t t e s t é t a
Szent György templom sírboltjába, s í r e m l é k é t az o l t á r
mellé helyezték el. Fridolins és Dobner Fgyed Ä. szerint
ez a szép felírat volt rajta:

M e m ó r i á é sacrum
VIRO
Quondam Togae Sagique Artibus
Instructissiimo,
DNO C H R I S T O P H O R O L A C K N E R O .
Natus ille Sempronii Anno M D L X X I mens. Nov. X V I I I .
Ex officina Parentis Aurificis
Ad studia Literarujm et inde JURIS transiit.
I n illis faimara adeptus est gloriosam,
N a t u r a et Industria Duce.
At i n Jure ad ipsujm fastigium ascendit,
Communibus Universitatis Patavinae suffragiis
DOCTOR R E N U N C I A T U S .
I n Pátriáim redux
Unaniimi Totius P ö p u l i Consensu
JUDEX ELECTUS.
Sempronio suo, malo Belli gravissimo
periclitanti, inter Mártis Mortisque
terrores praefuit et profuit,
Strenue i n R E B E L L E M pugnans F O R T U N Á M
 Unde honore
N O B I L I T A T I S ét CONSULATUS
auctus, omnem curam
I n tuen dia Patriae Libertate,
I n exornamda Civitate
I n conservanda Boni communis prosperifate
Dies noctesque ponendo,
F I D U M DEO SERVUM, REGIBUS et P R I N C I P . C H A R U M
MINISTRUM, GRATUM U R B I CIVEM, CIVIBUS
B E N E V O L U M P AR E N T E M se probaviL
Ex gemino Conjugio Improles,
Supremi Tes tamen ti tabui is
Haeredes scripsit Pauperum manus,
Rara liberalitate Ártiuim Bonarum studiosis
Aliisque Egenis Sumptus decernens.
Tandem
Post multas Vigilias, ppst indel'essos Labores
Magno sui relicto diesiderio sexagenarius
Anno M D G X X X L Fato functus piacidissijme.
At superstes Sucoessoribus
Se ipsum reliquit vel exemplum vel speeuluimi:
Reoeptus Goelis, nec ereptus Terris
Nomine praesens et muniere.
Quaprojiter ut meinori posteritati Semper esset ante oculos,
I n hoc perpetuum sie posuit Monunientum.

Ezt a iszép és tartalmas sirkőfel.iratot b i z o n y á r a m é g a

halotti szónokok, Schubert vagy S c h w a n s h o í ' e r készítette.
Mert nem lehet feltételeznünk, hogy Fridiéi ins igazgató és
t a n í t v á n y a i í r t a k volna 80 év m ú l v a Lacknernek Epitaphiu-
mot. Ők ezt a régi életrajz mellett k é z i r a t b a n készen talál­
ták s a r r ó l közölték. A s í r e m l é k r e azonban i l y h o s s z ú fel­
iratot o l v a s h a t ó nagy b e t ű k k e l nem lehetett r á v é s n i . A k ő ­
faragók r ö v i d e b b e t k í v á n t a k , fis a Lackner temetési költ­
ségeiről szóló számadlások között t a l á l t a m is a v á r o s i levél­
t á r b a n egy m á s i k r ö v i d e b b Epitaphiumot. Ennek szövege:
« E p i t a p h i u m Generosi et clariss. v i l i D n i Christoph. Lack­
neri U . J. D . Sacr. Caes. et Reg. Mattis Aulae Fanni Haris,
Com. P a l á t . Com. S o p r o n i é n . Jur. Assess. Certor. (Pedit.)
M i l i t . Capitanei, Civis die Hac Civitate, cui ut Magr. Civ.
Judex et Senat. X X X I I I contin. Annis praefuit laudab.
meritiss. Anno D n i M D C X X X I Die X X I X Deoembr. i n
Chrto pie defuncti. V i x i t A n n L X Mens I V Dies X I I . Qui
prout vivus Patriae suae profuit, sic etiam. (post Morl.)
mortuus pauberibus, orphanis et captivis (tanquam i n -
stitutis haeredibus) bona sua testando deesse noluit.» (Az
utolsó sorokban sok t ö r l é s ós igazítás van.)
Ez a m á s o d i k felirat nem versenyezhet az elsővel. De
Lackner s í r k ö v é r e m é g i s ez került. Bizonyítja ezt az a
csonka v ö r ö s m á r v á n y l a p , mely 1909. a Szent György-
templom s z o m s z é d s á g á b a n é p ü l t F r i l z Ede-féle házból, a
p é k m ű h e l y b ő l k e r ü l t telő, ahol k ü s z ö b ü l szolgált. Ezen a
csonka m á r v á n y l a p o n >oIvasható 26 szó ugyanis (kettő k i ­
vételével) mind megegyezik és ugyanolyan sorrendben k ö ­
vetkezik, mint ahogyan azt a m á s o d i k E p i t a p h i u m o n o l ­
vassuk. Azoknak volt t e h á t igazuk (Kugler és t á r s a i n a k )
akik a m á r v á n y l a p o t eleitől fogva Lackner sírköve marad­
v á n y á n a k t a r t o t t á k ,s mint ilyent a Városi M ú z e u m kert­
j é b e n helyezték e l . Én k é t e l y e m e l fejeztem k i , mivel akkor
m é g csak az első sírfeliratot ismertem; de mjost, hogy a
m á s o d i k E p i t a p h i u m o t is m e g t a l á l t a m , é n is Lackner "sír­
k ö v é n e k ismerem el a k ő l a p o t . E mellett szól az a hely is,
ahol a templom s z o m s z é d s á g á b a n a k ő l a p o t m e g t a l á l t á k .
A nevezett h á z k a p u í v e felett ;m,a is látható az 1644. év­
szám. A régi soproni Káldjy családé volt ez a h á z . T ő lök
gróf E r d ő d y György özvegye, B a t t h y á n y E r z s é b e t szerezte
meg, ez pedig 1674. m á j . 23. a d o m i n i k á n u s o k n a k a d o m á ­
nyozta. M i k o r a j e z s u i t á k a b e l v á r o s b a betelepedtek, rend­
szerint a rektor lakott ebben a h á z b a n .
Minden emberi n a g y s á g f o r g a n d ó s á g á r a mutat az a
s z o m o r ú lehetőség, hogy Sopron első nagy p o l g á r m e s t e r é ­
nek és kiváló nagy jóIIevőjének d r á g a p é n z e n készült sír­
emlékét n é h á n y e m b e r ö l t ő m ú l v a az a j t ó k ü s z ö b ö n pék­
inasok t a p o s t á k naponta.

XI. Lackner emlékezete. Payer, Barth, Fridelius, a hat

akadémikus ifjú és Serpilius emlékezése Lacknerről.
A Lackner utca és a készülő új emléktábla

Lackner é r d e m e i t , emberi n a g y s á g á t m á r k o r t á r s a i is
m e g é r t e t t é k , e l i s m e r t é k . Payer György, ez a Bocskay elől
Sopronba m e n e k ü l t e g y s z e r ű s z ő l ő m ű v e s , a k i azonban m á r
a ricingi evang. i s k o l á b a n megtanult írni ós a történeti ese­
m é n y e k i r á n t é r d e k l ő d n i , k r ó n i k á t í r t s az 1627. évhez el­
jutva, m i u t á n az i d ő j á r á s r ó l és b o r t e r m é s r ő l b e s z á m o l t ,
minden á t m e n e t n é l k ü l folytatja: «Wegen des H e r r n Doctor
Lackner habe i c h es nicht unterlassen k ö n n e n , dass er i n
seinem A m t , weil er ist Burgermeister gewesen bey Ge­
meiner Stadt, hat viel erhebt und viel Nutzen gemacht.
E r s t l i c h hat er die beyden S t a d t g r ä b e n lassen a u s r ä u m e n ,
zu,mi andern hat er die Bastey beym hintern T h o r erbaut,
1
zum dritten hat er die neue U h r bey dem kalten E c k er­
baut. Z u m vierten hat er i m Klausner einen neuen W e i n ­
garten u n d neben dem Harkauer Klausner einen Hof­
weingarten erhebt. Z u m fünften hat er die ä u s s e r e Stadt­
mauer u m die Vorstadt erhebt. Z u m sechsten hat er das
Rathhaus s c h ö n (renovlren) und: »mahlen lassen. Z u m
siebenten hat 'er Schulen u n d Kirchen saiint unseren Stadt
Freyheiten gebessert. I n Sujuiima ist er seines Verstandes
lobenswerth, d ass man sehier nicht bald vergessen wird.»
;

Lackner m é g életében és java m u n k a e r e j é b e n volt, m i k o r

a s z ő l ő m ű v e s k r ó n i k a í r ó a maga szempontjaii szerint így

Barth lelkész emlékbeszéde Lacknerról. (Pozsony 1670.)

foglalta össze é r d e m e i t és e m l é k é n e k h o s s z ú életet igert.

S így vélekedett r ó l a b i z o n y á r a az egész Város is, azért
választották meg két év m ú l v a m é g betegen is ú j r a polgár­
mesternek.
S a j n á l h a t j u k , hogy a jeles Schubert P á l esperesnek és
M . Schwanshof er Kristóf igazgatónak, valamint a t ö b b i
halotti s z ó n o k n a k n é m e t ós Latin beszédéi n y o m t a t á s b a n
iietm; jelentek meg. T a l á n k é z i r a t b a n m é g e l ő fognak ke­
r ü l n i . N é m e t és latin életrajzát, melyeket Schwanshofer
írt, fentebb m á r említettük. A k é s ő b b i é l e t r a j z í r ó k ezeket
vették alapul. De h á t i t t Volt a soproniak szeme e l ő t t a
Lackner által r e n o v á l t s képekkel és velős jelímondalokkal
díszített v á r o s h á z a és sok m á s a l k o t á s a és h a g y o m á n y a . A
nagy ember emlékét őrizték m i n d ezek. A régi v á r o s h á z
a maga nem mindennapi díszében imíóg h á r o m - n é g y év­
tized m ú l v a is k ü l ö n ö s e n egy Sopronba jött, világlátott,
nagy m ű v e l t s é g ű férfiúnak figyelmét vonta m a g á r a . A
Strassburgban nevelked'ett Magiszter B a r t h J á n o s K o n r á d
volt ez, akit mint d á n követségi lelkészt 1665. Bécsből hív­
tak meg a soproniak. Ez a művészetek i r á n t is melegen
é r d e k l ő d ő l e l k i p á s z t o r ( W o h l m u t h orgonista jó b a r á t j a ) ,
m i d ő n 1670-ben r e á k e r ü l t a sor, hogy Szent György nap­
j á n a v á r o s i tisztviselők választása aíkaliinávajl a szokásos
p r é d i k á c i ó t mondja Szent György t e m p l o m á b a n , J e r e m i á s
prófétától vette ugyan a textust: «A v á r o s n a k békességét
keressetek» (Jer. 29, 7), d]e m a g y a r á z a t u l és szemléltetésül
a v á r o s h á z képeit és jelmondatait h a s z n á l t a fel és s ű r ű e n
hivatkozik Lacknerre, aki nem csak oktatott í r á s b a n és
k é p b e n , hanem p é l d a k é p ü l is szolgált.
Ezt a tartalmas, igen szép beszédét B a r t h K o n r á d
a z u t á n n y o m t a t á s b a n is kiadta egy vaskos füzetben Sopron
v á r o s r é z m e t s z e t ű képével i l y c í m e n : Oedlenburgisches
Bathhaus, vo-m seligen H e r r n Christoph Lackner J. U .
Doctore und hochverdienten Burgermeister m i t sinnreichen
G e m ä l d e n u n d S p r ü c h e n gezieret. (Pozsony 1670 4 r. 60 I.).
M i n d j á r t a bevezetésben Lacknerra emlékezteti a tisztvise­
lőket. «Nagy i g a z s á g t a l a n s á g volna, mondja, B a r t h , ha
Lackner é r d e m e i t nem h i r d e t n é n k . Ha m i h a l l g a t n á n k , a
k ö v e k beszélnének. Azok a kövek, melyek i t t az o l t á r mel­
lett e m i Szent G y ö r g y - t e m p l o m u n k b a n síremlékűi fel­
állítva, m i n d n y á j u n k szemei e l é t á r j á k e férfiúnak csele­
kedeteit. (1670-ben t e h á t m é g ott állott Lackner sírköve.)
Makkabeus Simonhoz h a s o n l í t j a Lacknert «aki igen jól
k o r m á n y o z t a n é p é t és sok j ó t tett az országgal». ( I . Mak-
kab. 14, 4.) Lackner is így sok jót tett Sopron v á r o s á v a l
életében, h a l á l a k o r és h a l á l a után. Bölcs k o r m á n y z á s á n a k
g y ü m ö l c s e i t m a is élvezi a v á r o s . Idézi végrendeletéből a
j ó t é t e m é n y e i t . És m é g h a l á l a u t á n is sok j ó t tesz e m l é k e ­
zetre m é l t ó példájával ós ü d v ö s intelmeivel. K é s ő b b is
s ű r ű e n idézi Lackner példáját ,aki i n t ó g a et i n sago,
( b é k é b e n és h á b o r ú b a n ) sok hasznot tett h a z á j á n a k és
s z ü l ő v á r o s á n a k . J e l k é p e i közül idézi, hogy Lackner halálfőt
festett a k ö n y v és a kard fölé, annak jeléül, hogy m i n d ­
kettővel lehet az ellenség ellen harcolni és a dicső h a l á l t
k i é r d e m e l n i , mert: vivit post funera virtus. (A h a l á l u t á n
is él az erény.) Beszéde végén n y o m a t é k k a l hivatkozik arra
is, hogy L u t h e r és a r e f o r m á t o r o k mennyire megkövetel­
ték az a l a t t v a l ó k t ó l ai felsőséig é s az u r a l k o d ó i r á n t való
hűséget.
A jó soproniak ekkor m é g magok sem g o n d o l t á k m i l y
hamar és m i c é l r a lesz s z ü k s é g ü k Lackner h a g y a t é k i
h á z á r a . M á r négy év m ú l v a , m i k o r K o l l o n i c h p ü s p ö k é s
t á r s a i a t ú l n y o m ó nagy t ö b b s é g b e n levő e v a n g é l i k u s o k a t
Sopron összes t e m p l o m a i b ó l kizárták, az e l á r v u l t n y á j
ö n k é n y t e l e n ü l is volt nagy p a t r ó n u s á r a , Lacknerra gondolt,
annak piaci szép h á z á b a m e n e k ü l t e k . Hiszen az első üldöz­
tetés idején maga Lackner hívta őket ide és m i n t világi
pap p r é d i k á l t is nekik. 1674. m á r c . 2-án az udvarra n y i i ó
egyik emeleti ajtó m e l l é szószéket, a s z o m s z é d o s teremben

B. D O M I N I

CHRISTOPHORI
LACKNERI,
Í.U. Do&oris,
C O N S U L I S
quondam
CIVITATIS SEMPRONIENSIS,

VYTE C U R R I C U L U M .
RATISBON^:,
Typis Johannis Georgii Hofmanni, Anno 1 7 1 4 «

Lackner latin életrajza. (Regensburg 1714.)

o l t á r t építettek, az u d v a r r ó l a havat és jeget e l t a k a r í t o t t á k

s Sowitsch és B a r t h lelkészek i t t kezdtek p r é d i k á l n i . Az
udvar, a folyosók és a s z o b á k tele Voltak h a l l g a t ó k k a l .
H é t hétig Lackner h á z a volt a templomuk, kereszteltek is
itt é s halottaikat ide hozva temették. Sokszor bizony esőtől
á t á z v a mentek haza, die a h i t és j ó r e m é n y s é g melegítette
szívüket, hogy lesznek m é g Lacknerhoz h a s o n l ó vezetőik.
E z é r t is nevezetes ez a L a c k n e r - h á z Sopronban az Eggen-
b e r g - h á z mellett, m e r t ez m á r k o r á b b a n v o l t kétszer is
templomunk. K ü l ö n b e n k é s ő b b a katonai parancsnokokat
s z o k t á k ide szállásolni, ezért lett a neve «Generálisház».
Ma a n é p k o n y h a van benne. Ez a cél m é l t ó L a c k n e r - e m t é -
kóhez. Kapuja felett ott van Lackner nemesi c í m e r e és
vallásos szép jelmondata: F i a t Voluntas Tua. (Legyen meg
a Te akaratod.)
Viharos i d ő k b o r u l t a k e z u t á n Lackner e m i é k é r e . Sop­
r o n is átélte a «gyaszos evtizedet» (1671—1681). Majd a
nevezetes soproni o r s z á g g y ű l é s 1681. visszaadja a vallás-
szabádiságot. V i s s z a k a p j á k a lyeeumot. Mert ezt is elvették,
pedig n é m e t p o l g á r o k a maguk p é n z é n vették és é p í t e t t é k
ezt magyar iskolának. 1683 n y a r á n T h ö k ö l y I m r e seregei
j á r t a k Sopronban, de csak k é t h ó n a p i g tartott uralmuk.
Szent György t e m p l o m á b a n ismét evang. lelkész, a p o é t a
t á b o r i lelkész, A á c h s Mihály p r é d i k á l t . Vájjon é p volt-e
még ekkor Lackner s í r e m l é k e ? A dicső I I . Rákóczi Ferenc
s z a b a d s á g h a r c á b a n Sopron nem követte a fejedelem hivó
szavát. H a g y o m á n y o s k i r á l y h ű s é g e és a közeli császári
hadsereg nem engedte ezt. A v á r o s két ízben is k e m é n y
ostrom alatt állott és sokat szenvedett, a kuruc vitézek
h á z a i k a t felgyújtották, sző leiket kipusztították. E nagy
c s a p á s idején volt Sopronnak i s m é t egy Lacknerra e m l é ­
keztető' nagy embere, Dobner N á n d o r . Az ö s s z e h a s o n l í t á s
ö n k é n t k í n á l k o z o t t . Dobner is o l y sok o l d a l ú t u d ó s , tevé­
keny alkotó szellem, ü g y e s 'diplomata, országgyűlési követ,
p o l g á r m e s t e r és e g y h á z á t f o r r ó n szerető k o n v e n t e l n ö k .
Lacknernak mintegy alteregója, szellemi ö r ö k ö s e . Fridelius
J á n o s , a líceum t u d ó s igazgatója észrevette ezt. Dobnernek
ajánlva m e g í r a t t a a k a d é m i k u s tanítványaival Lackner élet­
rajzát, hogy ennek t ü k r é b e n l á s s a Dobner is a maga képét
s a v á r o s t h ű s é g e s h á l á r a serkentse a két nagy p o l g á r m e s t e r
iránt. Alkalmat adott e m ű m e g j e l e n é s é r e Lackner p o l g á r ­
m e s t e r s é g é n e k százéves jubileuma. Regensburgban 1714.
latin nyelven a d t á k k i a n e g y e d r ó t ű 110 lapra terjedő
művet. Az irói: Eisenreich J á n o s bécsi és A s b ó t h Ádám
(a n e m e s k é r i lelkész fia) nemes ifjak, a soproniak közül
pedig Artner Lipót, Poch J á n o s , P á m e r Mihály és Dobner
Egyed Á b r a h á m , ez u t ó b b i a p o l g á r m e s t e r fia. A m ű
végére pedig a szintén soproni születésű Serpilius György
regensburgi szuperintendens s kiváló í r ó és himnologus írt
egy szép latin ó d á t :

Infla, Musa, leves c á l a m o s et succine laudes

Lackneri, quantas pagina parva capit.

Sopron a k k o r i elöljáróit is m i n t Lackner szellemi ö r ö k ö s e i t

köszönti Dobnert, Artnert, Priseoiant, Ungert:
Per vos Lacknerus vivit, vereque Parentem
I n Vobis veneror mente labrisque meum.*)
*) Fújjad, Múzsa, szelíd nádsippdat és énekeld Lackner dicséretét,
amennyi csak kis írólapodra ráfér . . . Általatok él Lackner s bennetek való­
ban apámat tisztelem elmémmel és ajkammal.
Az ifjak 1714. a lyoeum a u d i t ó r i u m á b a n m o n d t á k el ma­
gasztaló, h o s s z ú beszédieiket, kézirati f o r r á s o k b ó l m e r í t e t ­
tek s ezzel ő k őrizték meg Lackner életrajzi adatait.
De a v á r o s e g y é b k é n t sem feledkezett meg nagy fiáról.
P r á g á b a n 1602. készült olajfestésű szép a r c k é p e ott volt a
v á r o s h á z n a g y t e r m é b e n . A rajta levő h o s s z ú latiin felirat
k é s ő b b i . L a c k n e r é m e l l é függesztették k é s ő b b dr. Gensel
Ádám soproni orvos a r c k ó p é t is. A v á r o s i jegyzők szokásos
újévi e l m é l k e d é s e i k b e n t ö b b s z ö r idézik Lackner műveit, az
;
ő b ö l c s m o n d á s a i t veszik a l a p ú i és m a g y a r á z z á k . Így pél­
dául az 1680. és az 1719. évi j e g y z ő k ö n y v e k b e n . Majdnem
é r t h e t e t l e n , hogy nagy költséggel készült síremléke, a v á r o s i
p o l g á r s á g b ü s z k e s é g é n e k és kegyeletének tárgya, m i k é n t
juthatott o l y m é l t a t l a n sorsra. Ha tán a vallási t ü r e l m e t ­
lenség nagyobb is lett volna a helyi p a t r i o t i z m u s n á l , de
Lackner sírkövét a v á r o s h á z á r a vagy az e v a n g é l i k u s o k szép
t e m e t ő k e r t j é b e kellett volna Vinni és nem a p é k m ű h e l y
k ü s z ö b e alá juttatni. A j e z s u i t á k bécsi évkönyvei szerint a
soproni 'Szent M i h á l y - t e m p l o m á b ó l 1703. távolították el a
p r o t e s t á n s o k sírköveit. ( I t t pihentek Jeszenszky J á n o s n é ,
Artner Farkas, Schubert P á l esperes, Zinzemdorf Anna
grófnő, W i t t n y ó d y I s t v á n sat.). Lehet, hogy ekkor érte
h a s o n l ó sors Lackner sírkövét is. 1714-ben, m i k o r Fridelius
és t a n í t v á n y a i Lackner életrajzát írták, a sírkő m á r nem
volt a h e l y é n , mert k ü l ö n b e n híven közölték volna annak
m á s o d i k r ö v i d e b b e p i t a p h i u m á t és nem az elsőt, a jóval
hosszabbat.*)
Lackner e m l é k é t fenntartottak a k ö n y v e i , a h á z a , mar
jorja, nemes célú a l a p í t v á n y a i , melyeknek kamatait éven­
ként kiosztották. A m i l l e n n i u m é v é b e n 1896. Lackner n e v é ­
r ő l nevezték el azt a szép utcát, melynek az Iparkamara,
a T ö r v é n y h á z s ú j a b b a n a Városi K ö n y v t á r az ékességei.
Csak egyet n é l k ü l ö z t ü n k m é g . Sopron sok szép emlék­
táblája közül h i á n y z o t t m é g az, mely Lackner egykori
h á z á t jelöli, amelyben ő élt és meghalt. L e g u t ó b b azonban
1931. dec. 29. v á r o s i közgyűlés levén, t e h á t é p e n Lackner
h a l á l á n a k 300-ik évfordulóján, i n d í t v á n y o z t a dr. T ö p l e r
K á l m á n , hogy Lackner h á z á t is Sopron legszebb terén
e m l é k t á b l á v a l jelöljék meg. E g y h a n g ú l a g elfogadták. "De­
nnisse t pridem. Lackner e m l é k é n e k szól ez a mii mai sze­
r é n y ü n n e p l é s ü n k is.

*) Haynóczi Dániel említi, hogy Szent Mihály templomában még a XVIII.

században is ott voltak a Darabosi Nádasdyak és Artner Farkas polgármester
(f 1633) síremlékei.
XII. Lackner jelleme és hatása az utódokra. Magyar hazafi­
sága. Kiváló gyakorlati érzéke és példaadó munkássága
közgazdasági téren.
Lackner a soproni v á r o s h á z falára k ö n y v és k a r d fölé
halálfőt festetett, m e l y b ő l azonban a zöld kalász, az élet
j e l v é n y e n ő t t k i s e fölé i r a t t á : Vivit post funera virtus.
Az e r é n y túléli a h a l á l t . B a r t h lelkész ezt a z u t á n Lackner-
r ő l mondta ei s e m l é k b e s z ó d e h a r m a d i k r é s z é b e n szól ar­
r ó l , hogy m i k é n t él t o v á b b , m i j ó t tesz Lackner a h a l á l a
u t á n is. Művész l e l k é n e k t ö b b m á s szép j e l k é p e ós j e l m o n ­
data is h í v e n jellemzi ő t : égő gyertya a t a r t ó j á b a t ű z v e s
felette: «Süm ut prosim.» Azért vagyok, hogy h a s z n á l j a k .
«AUis inservviendo ipse consumor.» Míg m á s o k n a k szolgá­
lok, én magam megeJmiósztődöni. J é z u s m o n d á s a lebegett
előtte, amit Keresztelő J á n o s r ó l mondott. Lackner bizo­
n y á r a p r é d i k á l t is r ó l a : «ő égő ós világos szövétnek vala.»
(Ján. 5, 35.) Ezekhez h a s o n l ó jelmondata: «Vita humana
ut ferruan exercendo conteritur, sed p u l c h r o splendore.»
Az emberi élet, m i n t a vas, h a s z n á l a t által vásik el, de szép
fénnyel. I l y e n k é p e k k e l rakta tele Lackner a hivatalos he­
lyiségét, a l a k ó h á z á t , a k e r t i filagóriáját. Csoda-e, ha ezek
a szép elvek életében is inegvalósultak'? B a r t h mondta,
hogy Lackner t o v á b b ól a h a l á l a u t á n is « m e m o r a b i l i
exemplo et satutari monito.» ( E m l é k e z e t r e m é l t ó p é l d á j á v a l
ós ü d v ö s , hasznos intelmeivei,)
Lackner élete, jelleme v a l ó b a n p é l d á s volt. Istenfó-
lielme, a vallás Volt böilcseségóriek kezdete é s g y ö k e r e . Bele
nevelte ezt a r e f o r m á c i ó kora, a soproni, csepregi, gráci
iskola é s m ű v e l t nevelőanyja, a lelkész l e á n y a . A r c k é p é n ,
melyet maga készített r é z m e t s z e t b e n , a falon függ balfelől
a feszület, Krisztus a keresztfán. Jobbfel ől pedig az ö t á g ú
korona annak j e l é ü l , hogy a n e m e s s é g kötelez. S ezen a
k é p é n is rajta van Vallásos jelszava: Fiat Voluntas Tua
az 1611. é v s z á m m á i . Isten a k a r a t á n nyugodott meg. Ez volt
legfőbb t ö r v é n y e . Ez tette ő t s z a b a d d á a b ű n r a b i g á j á t ó l .
A v á r o s k é p e ós c í m e r e , a h á r o m t o r o n y fölé is vallásos
jelszót v á l a s z t o t t : T u r r i s et fortitudo mea Deus. (61. zsol­
tár.) L á t t n k . .mennyit f á r a d t e g y h á z a s z a b a d s á g a é r t . H á ­
r o m (uralkodó, Rudolf, I I . M á t y á s es I I . F e r d i n á n d előtt
j á r t követségben. A szükség idején ő maga is p r é d i k á l t .
És még sem volt t ü r e l m e t l e n . A nagy katholikus E s t e r h á z y
Miklós n á d o r r a l ós ennek I s t v á n fiával mindvégig fenntar­
totta a bizalmas érintkezést. Az üldöztetés idején nem lá­
zadt fel, Istentől v á r t a a s z a b a d u l á s t . M á r ő is m e g é r t e t t e
a p r ó f é t a szavát: I n spe et silentio est fortitudo vestra.
Csendességben és remejiiysiégben leszen a t i erősségiek.
(Ézs. 30, 15.) A l a p í t v á n y a i t nemi k ö t ö t t e meg felekezeti szük-
keblűséggel. A v á r o s t , nem a felekezetet tette meg ö r ö k ö s é -
nek. És voltak utódai^ k i k ezt a p é l d á t k ö v e t t é k : Gensel
Á d á m ,a jeles orvos és m á r e l ő b b R a u m s c h ü s s e l György,
ki ezüst kelyhet adott és Grad György p o l g á r m e s t e r , k i k ő ­
keresztet állított a r . katholikusoknak a pozsonyi o r s z á g ú t
['mellé. A Soproni N a p l ó 1916. dec. 20. s z á m a szerint a r.
kath. konventnek ekkor is két p r o t e s t á n s e r e d e t ű stipen­
diuma volt: Lackner Kristófé és Gensel Ádámé.
A vallásos lelkület egyesült Lacknerben s o k o l d a l ú k i ­
váló tehetséggel, f á r a d h a t l a n m u n k a e r ő v e l és kiváló gya­
korlati érzékkel. M i n t a r a n y m ű v e s n e k fia és u n o k á j a eleinte
ugyan habozott apja m e s t e r s é g e és a t a n u l ó i p á l y a között,
de amint a t u d o m á n y édességét és t á p l á l ó e r e j é t megízlelte,
azt m i n t valami szent r a g a d o m á n y t ölelte k e b l é r e és h a l á r

A hit jelképe. Lackner rézmetszete.

Iáig el nem hagyta. P á d ü á h a n négy éven á t ugyan főként

a j o g t u d o m á n y t b ú v á r o l t a , e b b ő l lett j u r i s utriusque doctor,
de m a g á b a szívta I t á l i á b a n az egész humanista műveltséget,
a festészet, szobrászat, építészet és a zene szeretetével. Ke­
r e s z t y é n vallásos lelkületét ezzel az á l t a l á n o s világi m ű v e l t ­
séggel csiszolta k i . Szerette, p á r t o l t a az irodalmat m i n d
h a l á l i g . Gazdag k ö n y v t á r t g y ű j t ö t t . B a r á t a i t a Studiosus
Szövetségbe g y ű j t ö t t e , az első k u l t ú r e g y e s ü l e t e t a l a p í t o t t a
Sopronban m á r 1604. T a l á n az e l s ő p á r a t l a n p é l d a h a z á n k ­
ban. Az i s k o l á n a k felügyelője, t ö r v ó n y a d ó j a , d r á m a i r ó j a
ós b ő k e z ű a l a p í t v á n y t e v ő j e . Nem csak Wittenbergbe, J é ,
n á b a , hanem T ü b i n g á b a ós Odera melletti F r a n k f u r t b a is
k ü l d ö z t e a soproni ifjakat és szorgalmasan levelezett ve­
lük. Az i s k o l á b a n nem csak a Kátét, Augustana Confessiót
sürgette, hanem, gondosan felügyelt, hogy az «exercitium
mlusicum» is rendben van-e. Még az ő idejében 1629 hívta
meg Sopron P o t t e n d o r f b ó l , a jeles zeneszerző Rauch
A n d r á s t o r g o n i s t á n a k , akinek a z e n e t ö r t é n e t b e n is neve és
helye van. U t á n a következik a jeles zenész WohlimSuth
J á n o s az apa és a fia. A z e n e v á r o s előkészítője volt miár
Lackner is. Az irodalmat ő maga is b u z g ó n m ű v e l t é . 12
n y o m t a t á s b a n megjelent és t ö b b k é z i r a t b a n maradt m ű v é t
soroltuk fel. Igen nagyra b e c s ü l t e az a k a d é m i a i , a doktori
képesítést. Egyetemekre készülő ifjaknak hagyta v a g y o n á ­
nak h a r m a d r é s z é t . K i k ö t ö t t e , hogy h a l á l a u t á n T u d ó s Szö­
v e t s é g ü k n e k az tegyen az e l n ö k e , a k i n e k ' d o k t o r i rangja
van. H o z z á legközelebb A r t n e r Vilmos p o l g á r m e s t e r volt
isimét doktor. Ö volt az első á l o m l á t ó j a annak a szebb
j ö v ő n e k , hogy s z ü l ő v á r o s á b a n is valaha egyetehiji fakultás
és főiskola fogja osztogatni a d o k t o r i rangot. A Laickner-
nóv és a t e k i n t é l y e s Lackmer-stipendiumiok h á r o m s z á z a d o n
át élejsztették a soproni ifjak tanulókedvét. A m ű v e l t sop­
roniak Szövetségének, a Studentenbundnak 28 éven á t volt
Lackner a lelke és e l n ö k e . H a l á l a u t á n imóg 42 évig, össze­
sen 70 évig állott fenn. Tagjai közt voltak előkelő magyar
neímesek is és a vidék, a szomszéd falvak intelligenciája,
lelkészek, tanítók. A fennmaradt m e g h í v ó k ós j e g y z ő k ö n y ­
vek mind kegyelettel, h á l á v a l e m l é k e z n e k az alapító Lack-
n q r r o l . Az ő szelleme ól közöttük. A tagok közt t a l á l j u k
Sopron kiválóságait, a Schubert, Grad, Steiner, Serpilius,
Preining, Natel, Reichenhaller, TöröK, K á r o l i , Artner, Dob­
ner, Prisoman, dr. Föggler, Lang, Sowitsch, Barth, Unger,
Fridelius sat. neveket. Ennek a t á r s a s á g n a k is K o l Ion i c h
L i p ó t b é c s ú j h e l y i p ü s p ö k és kamarai e l n ö k vetett véget
1674. „mikor c s á s z á r i k a t o n á k k a l j ö t t i d e templomot Fog­
lalni, papot és t a n í t ó t kergetni. Gyászos idők, m i k o r K o l ­
l o n i c h g y ő r i p ü s p ö k és esztergomi p r í m á s is lehetett. De
szobra a bécsi v á r o s h á z a e l ő t t áll és o t t van (méltó helyen.
F é l ő , hogy mai nap Kollonichnak n á l u n k is t ö b b v é d ő j e
akad, m i n t Bethlen G á b o r n a k és Kossuth Lajosnak,
Lackner t u d o m á n y o s képzettsége magyar hazafias ér­
zéssel p á r o s u l t . B e v á n d o r o l t bajor a r a n y m ű v e s n e k volt a
fia. De Csepregen miegtanulta a magyar nyelvet. Ugy Sop­
ronban, mint a v i d é k e n sokat é r i n t k e z e t t a magyar neme­
sekkel. T ö b b b a r á t j a , k o m á j a volt ezek között. Csömetei
B o r b á l a , Ördög György földbirtoKos özvegye 1624. m i n t
kedves koma u r á n a k ír F i n n y é r ő l levelet a b o r s z á l l í t á s
ü g y é b e n és á r v a l e á n y á t Lackner k e r e s z t l á n y á n a k mondja.
Szenczi M o l n á r Alberttel miár P á d u á b a n b a r á t s á g o t k ö t ö t t
és Sopronban v e n d é g ü l fogadta. M i n t v á r o s b í r ó és p o l g á r ­
mester s ű r ű e n levelezett T h u r z ó Györggyel, R é v a y P é ­
terrel, N á d a s d y P á l l a l és Lászlóval, E s t e r h á z y Miklóssal
ós I s t v á n n a l , I l l é s h á z y I s t v á n t személyesen is felkereste
Bécsben. E l j á r t a magyar o r s z á g y ü l é s e k r e . Gsepreg pusz­
t u l á s a u t á n azon volt, hogy a magyar ifjak Sopront keres-
fel, te célból keresett jeles t a n á r o k a t . E r é s z b e n Lackner
p é l d a a d ó j a é s é l ő f u t ó j a volt azoknak a d e r é k n é m e t p a t r í ­
ciusoknak (Grad, Reichenhaller, Endresz, W i n t e r , Natel
Gergely), akik 1657. a régi n é m e t iskola m e l l é egy m á s i k
magyar iskolát, a m a i iyceumot építették. Lackner be­
fogadta a belső t a n á c s b a A n d r á s s y , L ö v e y magyar neme­
seket s ezzel a magyar jegyzőnek, a s á r v á r i W i t t n y é d y Ist­
v á n n a k is útját egyengette. Műveit ugyan latin nyelven írta,
de akkor ez volt a t u d ó s o k nyelve.
L a c k n e r - a m ű v e i v e l ós p é l d á j á v a l így is b e l e k e r ü l t a

•í Sopron főtere a régi városházzal. Balfelől Lackner háza.

magyar irodalomba. Szenczi M o l n á r a n a p l ó j á b a jegyezte

nevét. T u d ó s Szövetségének m e g h í v ó j á t az Űj Magyar
M ú z e u m közli. Az iskolai d r á m á k t ö r t é n e t é b e n Lackner
nevét a l e g k o r á b b i a k k ö z é jegyzik.") Sopron színészetének
ú t t ö r ő i között is első helyet foglal el. Életrajza benne van
m á r a S e l m e c b á n y á i Czvittinger Dávid i r o d a l o m t ö r t é n e t é ­
ben. (Specimen Hung. L i t . Altdorf 1711, 223. 1.). Bod P é t e r
is felvette a Magyar Athenasba Lackner életrajzát s meg-
*) Bernáth Lajos halasi tanár: A prot. iskoladrámák. Prot. Szemle 1901,
393. 1.
e m l í t i , hogy apja m e s t e r s é g é t , az a r a n y m ű v e s s ó g e t (meg­
t a n u l v á n , a maga kezével készített poharaikat, csészéket,
m e d e n c é k e t és g y ű r ű k e t a j á n d é k o z o t t I I . F e r d i n á n d csá­
s z á r n a k . Nagy haszonnal és kedvességgel m u n k á l k o d o t t
Sopronban és d e á k nyelven t ö b b k ö n y v e t adott a világ
eleibe. (M. Athenas. 1766. 154. 1.). Perlaky D á v i d is «A
gyermekek jó neveléséről» c í m ű k ö n y v é b e n ( K o m á r o m
1791. 57. 1.), m á d o n a r r a b u z d í t , hogy a gyermekeket j ó
idején m u n k á h o z kell szoktatni, megemlíti, hogy «tudósok
is n e m szégyenlettek m e s t e r s é g e t tanulni» és i t t Bod P é t e r
n y o m á n a m i L a c k n e r ü n k e t idézi p é l d a k é p e n .
Igen, a mii a r a n y m ű v e s d o k t o r u n k nem csak az elmélet,
a t u d o m á n y ós költészet, hanem a gyakorlat embere is volt.
N é z z ü k meg őt ahogyan m a g á n a k és a v á r o s n a k g a z d á l ­
kodik, új s z ő l ő h e g y e k e t p l á n t á l H a r k a felé; n é z z ü k nneg
amint b á s t y á k a t épít, a k ü l v á r o s t is k ő f a l a k k a l veszi k ö r ü l ,
a b e l v á r o s t , a v á r o s h á z á t szépíti; vagy nézzük nneg amint
fegyverbe szólítja a v á r o s p o l g á r s á g á t s ő lesz e csapatnak
a k i r á l y által is kinevezett k a p i t á n y a , kivont kanddal vezeti
őket. Vagy n é z z ü n k be i r ó s z o b á j á b a , amint é r e t t e b b k o r á ­
ban is fest, rajzol, az a p j á t ó l ö r ö k l ö t t szer s z á m é kkal réz­
metszeteket készít, m e g ö r ö k í t i Sopron l á t k é p é t a régi
toronnyal. Az evang. konvent b i r t o k á b a n miintegy 25—30
r é z l e m e z van Lackner áltál r á v é s e t t k é p e k k e l . Ezek a
magyar k é p z ő m ű v é s z e t n a g y b e c s ű e m l é k e i . D r . Csatkai
Endre m o s t a n á b a n kapott hivatalos megbízást, hogy tárja
fel, ismertesse e kincseket.
Az a gyakorlati ügyesség é s élelmesség, mely a k ü l ­
földön j á r t , világlátott p r o t e s t á n s ifjakat m o n d é n k o r j e l ­
lemezte; az e g y é n i k e z d e m é n y e z é s n e k az a b á t o r s á g a , a
munkakedv, mely nem v á r a kenetes p a r a n c s s z ó r a vagy
e n g e d é l y r e , hanem az evangelmi fides speciálisból és ke­
r e s z t y é n s z a b a d s á g b ó l kifolyólag maga kezd, alkot, épít,
eredeti gondolatait megvalósítja, ez a gyakorlati életre'-
valóság régi kiváló képviselőjét i t t Sopronban dr. Lackner
Kristóf nemes a l a k j á b a n láttatja v e l ü n k . És sokan lesznek
követői. Longus ordo idem petentium decus. Lackner a
h a l á l a u t á n is é l , . s z e l l e m e hat « m e m o r a b i l i exem|plo».
Sopron b o r t e r m e l é s e a külföldön is messze h í r e s volt.
Szászországból, Sziléz iából, L e n g y e l o r s z á g b ó l s ű r ű e n jöt­
tek a boros szekerek, melyek a z u t á n soproni d i á k o k a t is
szállítottak a k ü l s ő egyetqmekre. Maga P á z m á n y P é t e r
d i c s é r t e meg a soproni b o r t i s m é t e l t e n is «melyet f ő e m b e r
b a r á t a i v a l k ö l t ö t t el dicsekedve a soproniak j ó e m l ó k e z e -
tire». A nagy l u t h e r á n u s Artner Farkas p o l g á r m e s t e r t ő l
k é r t b o r t 1631-ben. P á z m á n y 1634. Dietrichstein o l m ü c i
é r s e k n e k is tokaji b o r t ós soproni ü r m ő s t k ü l d s azt írja:
ezeknél nincs k ü l ö n b bor az o r s z á g b a n . E s t e r h á z y P á l
herceg pedig versben é n e k e l t e meg a j ó soproni bort.
 T a k á t s S á n d o r cikkei szerint a soproni k a l m á r o k
voltak a l e g k ü l ö n b e k és leggazdagabbak. A K r ä m e r n e v ű
e l ö l j á r ó k t ö b b s z ö r K a l m á r n a k is írják a n e v ü k e t . Még
soproni magyar nemesek is foglalkoztak k e r e s k e d é s s e l .
W i t t n y é d y I s t v á n soproni jegyző, ez a h í r n e v e s p r ó k á t o r ,
Lackner nagy tisztelője, szakítva a '.magyar nemesek e l ő -
Ítéletével, Sowitsch Á b r a h á m és m á s soproni á r u s emberek
t á r s a s á g á b a n k e r e s k e d é s t ű z ö t t b o r r a l , bőrreA é s g y a p j ú v a l .
Gálffy J á n o s magyar nemes Lackner k o r t á r s a p o s z t ó ­
k e r e s k e d ő volt 1629. Sopronban. F i a Gálffy Ádáimi a m ű ­
kincseiről és a remek Gálíffy-sírboltról ismeretes soproni
konventtag, e l ő b b a bécsi szabadalmas k e r e s k e d ő t á r s a s á g
(kaiserlich befreite Niederllage) tagja volt, i t t szerezte
v a g y o n á t . Nezsiderben Dobner Albertnek és fiának György^
nek f ö l d b i r t o k á t vette meg s csak a v a l l á s ü l d ö z é s elől
m e n e k ü l t vissza i s m é t 1674. Sopronba. Ezek a bécsi szaba­
dalmas k e r e s k e d ő k Sopronba j á r l a k templomba és 1674-
ben 15 bécsi evang. kereskediősegéd egy é r t é k e s e z ü s t kely­
het a j á n d é k o z o t t a templomnak, mely m a is megvan.
Gálffynak a buzgó lelke lakott ezekben is.
De virágzott az ipar is. Az ö t v ö s ö k n e k k ü l ö n c é h ü k
volt. E b b ő l k e r ü l t k i Lackner családja is. A n n y i jeles
a r a n y m ű v e s volt Sopronban, hogy a h a g y o m á n y szerint
r ó t o k n e v e z t é k el az Ötvös-utcát (Silbergasse). Korabinszky
h í r e s lexikonja k ü l ö n ö s e n a soproni p o s z t ó g y á r a k a t dicséri
meg. K ö z ü l ö k vált k i a Petz és Töplíer család. H í r e s e k
voltak a soproni kőfaragók. Művészi a l k o t á s a i k a t látjuk a
Múzeumi-kertben é s a régi soproni h á z a k o n . Művészi ipa­
rosok voltak a régi k ö n y v k ö t ő k . Lackner t e m e t é s é n a díszí­
tők k ö z ö t t H e l m L ő r i n c k ö n y v k ö t ő szerepel. K é s ő b b pedig
Michel Z a k a r i á s a jeles k ö n y v k ö t ő , k i 1700. a soproni
é n e k e s k ö n y v e t Gerengel Simon a r c k é p é v e l adta k i . A
n y o m d á s z a t n a k csak a X V I I I . s z á z a d b a n lesznek kezde­
m é n y e z ő i : Dobner, Streibig, Schmidt, Rennauer, Siess,
K u l c s á r , Romwalter.
És mondjam-e m é g Lackner élelmes u t ó d a i miben
voltak elsők az o r s z á g b a n ? Nagy György Volt l í c e u m i
t a n á r a l a p í t o t t a h a z á n k b a n 1794. az első c u k o r g y á r a t . R ö p ­
i r a t o t is adott k i a Fabrica Zaehararia Soproniensis', a «sop-
r o n y i n á d m é z fabrica» é r d e k é b e n . Az U j t e l e k i - u t c á b a n
Marton I s t v á n t ó l v á s á r o l t a k h á z a t s n a g y s z e r ű é p ü l e t e t
emeltek, mely ma is áll. Méltó volna, hogy a k é p é t fel­
vegyék M a g y a r o r s z á g k u l t ú r t ö r t é n e t é b e . Ismeretes, hogy a
vállalatot a Bajorországból b e j ö t t Rupprecht J á n o s , az
evang. konvent kiváló tagja v í r á g o z t a t t a fel. S ia> m á s i k
d i c s ő s é g e Sopronnak, hogy Brennbergben ők kezdték m ű ­
velni az első hazai k ő s z é n b á n y á t , ők értették meg ennek
becsét és nagy jelen tőségét. 1760 k ö r ü l a W ü r t t e m b e r g b ő l
j ö t t Rieder k o v á c s fedezte fel. A n é m e t e g y e t e m e k r ő l
visszatért evang. ifjak gazdasági m ű v e k e t í r t a k : Nagy
György és Bredeczky S á m u e l soproni t a n á r o k , Berzeviczy
Gergely, Glatz Jakab, S c h w ä r m e r M á r t o n . Tessedik S á m u e l
lelkész gazdasági iskolát a l a p í t Szarvason. Festetich György
gróf a keszthelyi Georgikonba a soproni Asboth J á n o s t
hivja meg igazgatónak és R u m i K á r o l y , Magida, P á l t a n á r o k
is S o p r o n b ó l mentek Keszthelyre. Volt eme kései Lackner-
u t ó d o k b a n gyakorlati életrevalóság, alkotási vágy és tehet­
ség, a nemzet anyagi gazdagságai i r á n t való érzék és forró
hazaszeretet. Még nagyjajnk közül is a Sopronban tanult
Berzsenyi Dániel értekezést írt A m a g y a r o r s z á g i mezei
szorgalomról» is s ebben gazdasági reformokat, a n é p m ű ­
velését, kereskedelmi egyesületeket, g y á r a k , pénzintézetek
a l a p í t á s á t sürgeti. (Váczi J. 413.) Sopronban született és
nevelkedett! egyetemes felügyelőnk is, Zay K á r o l y gróf
Z a y u g r ó c o n p o s z t ó g y á r a t alapított és Kossuth Lajos, m i n t
a Védegylet igazgatója javított gépeket asjánlott neki! a
posztószövésheZc

XIII. Lackner szellemi öröksége. Neve és alapvető .

jelentősége Sopron kultúrtörténetében.

Lackner a m u n k á j á v a l , okos g a z d á l k o d á s á v a l és a vég­

r e n d e l e t é b e foglalt h a g y o m á n y o k k a l nem csak anyagi t é r e n
gazdagította s z ü l ő v á r o s á t , hanem talán m é g é r t é k e s e b b az
a szellemi örökség, melyet t ő l e vettek át a soproniak.
H o l volt h a z á n k b a n m á s u t t oly k o r á n k u l t ú r e g y e s ü l e t
(Foedus Studiosorum), m i n t i t t Sopronban? Lackner ezt
m á r 1604. ú g y s z ó l v á n fegyverzaj között alapította. K i gon­
dolt arra, m i k o r az iszákosság oly nagy n y a v a l y á j a volt a
magyarnak s m á r nem is bűnnek^ hanem, virtusnak tekin­
tették, k i gondolt arra, hogy az o r s z á g n á d o r á v a l , vallási
t é r e n oly nagy ellenfelével, mértékletességi egyletet ala­
pítson s az a l a p s z a b á l y a i t is megírja, a szükségét klasszi­
kus idézetekkel b i z o n y í t s a ? Ha a v a l ó s á g b a n t a l á n n e m is
alakulhatott meg ez a Collegium Sobrietatis, de m i n t terv
és komoly, alapos előkészület is figyelmet és e l i s m e r é s t
é r d e m e l . D r . D e á k J á n o s lapja, a «Jozansag» szerkesztése
Sopronban nem is olyan új dolog, dr. ;Lackner Kristóf
m á r h á r o m s z á z évvel megelőzte. Sopronban a Városszépítő
E g y e s ü l e t n e k szép múltja, m á r egész kis m o n o g r á f i á j a
van. (Dr. Csatkai E. 1921.) És ebben kiváló hely jutott
Lacknernak, aki nem csak a h á z a k a t , v á r o s h á z á t díszíté,
hanem érzékkel b í r t a t e r m é s z e t szépségei i r á n t is. Kert­
jével, a benne levő filagoriával p é l d á t mutatott a p o l g á r o k ­
nak. A lyceum diákjai, Lackner biografusai, m á r legalább
is 1700 ó t a j á r t a k k i a D e á k k u t h o z s m a j á l i s a i k r a építget-
 ték, tisztogatták annak k ö r n y é k é t . Ők voltak az első v á r o s -
szépítők. A Neuhof díszes kertje a v á r o s é r d e m e . Bre­
deczky Sámuel volt soproni t a n á r a k ö n y v e i b e n (Topograph.
Taschenbuch Odenburg 1802.) oly e l r a g a d t a t á s s a l ír Sop­
ron szépségeiről, a D e á k k u t r ó l , a bánfalvi z á r d á r ó l , Brenn-
h e r g r ő l , hogy a buzgó t u r i s t á k m á r r é g a t y a m e s t e r ü k n e k
v á l a s z t h a t t á k volna. P o é t á j a is akadt Sopronnak: Kis
J á n o s «Sopron tájékához» c í m ű k ö l t e m é n y é v e l .
Lackner a maga gazdajg k ö n y v t á r á t a T u d ó s Szövetség­
nek h a g y o m á n y o z t a . Hivatali u t ó d j a Zuana P é t e r p o l g á r ­
mester 1666. n a g y o b b s z a b á s ú egyházközségi k ö n y v t á r t ala­
pított, melyet főnemesek, p é l d á u l a Zinzendorfok és k ü l ­
földi v á r o s o k (Rothenburg is) könyvekkel és p é n z a d o m á n y -
nyal gazdagítottak. E r r e hagyta Lang Mátyás is, Eggen-
berg h e r c e g n ő u d v a r i papja, a maga k ö n y v t á r á t . K é s ő b b
ez a k ö n y v t á r k ü l ö n teremben volt elhelyezve Zuana és
Lang ma is m e g l e v ő olajfestésű arcképeivel «Inchoabat»
és «Amplificabat» (kezdette és bővítette) feliratokkal. Ez
lett a mai gazdag l í c e u m i k ö n y v t á r n a k a:z alapja.
Lackner az iskolai d r á m á i t még a v á r o s h á z t a n á c s ­
t e r m é b e n adatta elő. M i k o r a magyar iskola, a l í c e u m
megnyílt, az ácsok ebben m á r az első évben 1658. szin-
padot állítottak fel, a magyar d i á k o k itt a d t á k elő szín­
darabjaikat, e r ő s e n versenyeztek a jezsuiták iskolai d r á ­
1
m á i v a l . Az iskolai színpad készítette e l ő a v á r o s i színházat.
Sopronnak m á r 1769. volt kőből é p ü l t városi színháza.
Lackner tornya m e l l é a régi s z á r a z m a l o m ( O c h s e n m ü h l e )
h e l y é r e épült. S ebbe a n é m e t s z í n h á z b a 1792. á p r . 30.
l í c e u m i d i á k o k vitték, be a magyar Múzsát. Lakos J á n o s
diák H u n y a d i Lászlóját a d t á k e l ő . J á t s z o t t benne I h á s z
Imre, a k é s ő b b i s z í n m ű í r ó is. Jelenvolt az e l ő a d á s o n
E s t e r h á z y h e r c e g n ő is.
Lackner a d r á m á i t zenével és tánccal k ö t ö t t e össze.
H á z á b a n a szövetségi összejöveteleket k a r é n e k k e l és hang­
szeres zenével kezdték. Még P a d u á b a n szerethette meg a
zenét. Sztárai Mihály is ott tanulta. Lackner idejeben az
i s k o l á b a n az «exercitium m u s i c u m » is fontos t á r g y volt
é s a templomnak fizetett énekesei és zenészei voltak. Lack­
ner temetéséről is femnaradt a zenészek és énekesek díj­
jegyzéke. Még Lackner idejében jött Sopronba Pottendorf-
ból Rauch A n d r á s a jeles zeneszerző, akinek m é l t ó u t ó d a i
a két ' W o h l m u t h J á n o s . Ezek a z e n e t ö r t é n e t b e is b e í r t á k
n e v ö k e t . Az ifjabb W o h l m u t h orgonista E s t e r h á z y P á l
herceg fiait is tanította. Az evang. konvent egészen a leg­
ú j a b b időkig, a két Altdörferig, mindig jeles z e n e m ű v é s z e ­
ket ültetett a t e m p l o m i o r g o n á j a mellé. És az e g y h á z i
zene mellett L u t h e r p é l d á j á r a otthonos volt Sopronban a
h á z i muzsika is (Hausmusik, Kantorei i m Hause). Serpilius
J á n o s soproni v á r o s b í r ó felesége m i n t kiváló é n e k e s é s
lantjátékos volt ismeretes az o r s z á g b a n . B a r t h K o n r á d lel­
kész h á z á b a n is otthonos volt a zene, sőt a b i b l i a i szín­
j á t é k o k e l ő a d á s a is. Ezt W o h l m u t h J á n o s n a p l ó j á b ó l tud­
j u k . És mát s z ó l j u n k Sopron, a z e n e v á r o s sok régi zene-
ós d a l o s e g y e s ü l e t é r ő l ? Sopron z e n e t ö r t é n e t é t m á r t ö b b
é r t é k e s füzetben í r t á k meg. És a m i s o k o l d a l ú , po'ly hisz tor
L a c k n e r ü n k ebben is k o r a i ú t t ö r ő és ú t m u t a t ó volt.
T u d o m á n y o s képzettségével, írói m u n k á s s á g á v a l Lack­
ner főként a külföldi egyetemekre j á r ó soproni ifjakra
volt nagy h a t á s s a l . Ezeket b u z d í t o t t a , levelezett velők, s
b ő k e z ű a l a p í t v á n y á v a l l e h e t ő v é tette egyetemi t a n u l m á ­
nyaikat. N é z z ü k meg a X V I . és X V I I . s z á z a d b a n ia witten­
bergi, jenai, tübingeni, frankfurti, boroszlói, majd k é s ő b b
a lipcsei ós hallei magyar t a n u l ó k n é v s o r á t , a soproniak
feltűnő nagy s z á m m a l vannak k ö z ö t t ü k . Nem csak theolo-

A szeretet jelképe. Lakner rézmetszete.

gusok, t a n á r o k , hanem jogászok és o r v o s n ő v e n d é k e k is

s ű r ű e n keresik fel a külföldi egyetemeket. A X V I I I . szá­
zadban, m i k o r p r o t e s t á n s ember állami és m/egyei hivatalt
nem kapott, v á r o s i t is csak nehezen, a Városokban Sop­
ronban, Pozsonyban sok a kiváló j o g t u d ó s és orvos. Az első
S z é c h e n y i György gróf, a p r í m á s u n o k a ö c c s e , b á r m i n t ha­
ragudott is a p r o t e s t á n s o k r a , az i t t Sopronban h a l d o k l ó
S z é c h e n y i P á l kalocsai érsek betegágya mellé 1710. az ev.
Liebezeit és Gensel Ádám kiváló evang. orvosokat volt
k é n y t e l e n hivatni. Nagyon b á n t o t t a , hogy ezek a makacs-
fejű eretnekek nem t é r n e k át, holott nagy hasznuk volna
belőle. E s t e r h á z y P á l is, aki a m e g y é b e n az e v a n g é l i k u s o ­
kat ü l d ö z t e , i t t Sopronban a jeles W o h l m u t h evang. orgo­
n i s t á h o z k ü l d t e fiait z e n e ó r á k r a . H a g y o m á n y o s s z o k á s volt
Sopronban a fakultás felállításáig, hogy theologusaink az
utolsó évet külföldön töltötték. Mivel a világ inost a nagy
Goethét ü n n e p l i , nem é r d e k t e l e n m e g e m l í t e n ü n k , hogy Gö­
d ö r József volt soproni diák, a vadosfai lelkész fia, Goethé­
vel levelezett. M i n t fiatal győri t a n á r n a k , Goethe k ü l d ö t t
neki W e i m a r b ó l u d v a r i t a n á c s o s s á g o t , sőt feleséget is, a
w e i m a r i Eckhardt E m i l i á t . A nagy Goethe kezéből m i t
ne fogadott volna a magyar szívesen. Lackner neve ós sti­
pendiuma egészen a v i l á g h á b o r ú i g szállította ifjainkat az
egyetemekre.
Végül még csak Lackner hivatali u t ó d a i b a n , a v á r o s -
b i r á k b a n , p o l g á r m e s t e r e k b e n , a t a n á c s tagjaiban akarok
r e á m u t a t n i Lackner szellemi h a t á s á r a . Hiszen ezeknek a
t a n í t ó - é s a t y a m e s t e r ü k , p é l d a k é p ü k volt Lackner. Az ő m ü -

Az igazságosság jelképe. Lackner rézmetszete.

veiből ós bölcs m o n d á s a i b ó l idéznek a Városi jegyzők. Az

ő bölcseségét és e r é n y e i t l á t t á k és o l v a s t á k le az e l ö l j á r ó k
a v á r o s h á z falairól. Az Artnerok, Dobnerok, Z u á n á k , Rei-
chenhallerok, Gradtok, Ungerok, Prisomanok, W i t t n y é d y ,
K á r o l y i , a magyar jegyzők, m i n d az ő tanitváinyai, szellemi
h a g y o m á n y á n a k ö r ö k ö s e i voltak. Ezek közül Artner Vilmos
a jogi doktori g r á d u s t is elnyerte, amint azt Lackner kí­
v á n t a . A jeles vezetők s o r á b ó l m é g Serpilius J á n o s v á r o s ­
b í r ó i , a kiváló j o g t u d ó s t kell e m l í t e n e m , a k i v á r o s u n k k ö ­
vete volt 1681. a soproni országgyűlésen, e r r ő l igen é r t é k e s
n a p l ó t írt, v a l l á s á é r t és a v á r o s j o g a i é r t fogságot is szen­
vedett Bécsújhelyen, t ö b b jogi m ü v e maradt, melyeket
külföldön is ismertek. Wigand J. V. m i n t Serpilius k ö z m o n ­
d á s á t idézi: «In uno excellere oportet, reliqua modiocriter
scire.» (Klein, Nachrichten I I . 465.) Dobner N á n d o r halotti
b e s z é d é b e n ezt az a n a g r a m n i á t j c s i n á l t a i S e r p i l i u s n e v é b ő l :
Sol, sapiens i n jure.» i V '
Ezt a Dobner N á n d o r t , Sopron m á s o d i k nagy p o l g á r ­
m e s t e r é t sem hagyhatjuk e m l í t é s n é l k ü l . Egy s z á z a d d a l él
k é s ő b b , p á l y á j a valóságos k ó p i á j a iLackner életének. Ugyan­
azok a lenyes tehetségek, ugyanolyan n e h é z idők, a kuruc-
h á b o r u k b a n Sopron kétszeri ostroma. Mint ügyes diplo­
mata, m i n t országgyűlési követ, m i n t h i t b u z g ó konventel­
n ö k , mint s z ü l ő v á r o s á t szerető v á r o s a t y a fényesen állja
meg helyét. Mindlen ponton a Lackner i s k o l á j á b ó l k i k e r ü l t
j o g t u d ó s r a és p u r i t á n j e l l e m ű vezető emberre é s áldozat­
kész e m b e r b a r á t r a i s m e r ü n k benne. K é t év előtt volt ha­
lálának kétszázados, évfordulója (fi 1730. febr. 4.). Dr. Csat­
kai Endre írta meg szép jellemrajzát, én pedig a r e f o r m á c i ó
j u b i l e u m á r a írt h í r e s énekét (Wie alt ist Luthers Lehr?),
melyet a Cyprian-féle H i l a r i a Evangeiioa c í m ű monumen­
tális díszmtíbe is (Gotha 1719) felvettek, k ö z ö l t e m Dobner
rövid életrajzával.
A Lackner intését és példáját követő soproni v á r o s a t y á k
közül még Gensel Ádámot, a medicina és filozófia kettős
d o k t o r á t , a jeles orvost (1677—1720.) kell m e g e m l í t e n ü n k ,
aki tagja volt az erfurti és b e r l i n i t u d ó s t á r s a s á g o k n a k ,
igen é r t é k e s orvosi m ű v e k e t írt (a m a g y a r o r s z á g i nagy pes­
tisről 1711—13.) és S z é c h e n y i György gróf felekezeti szük-
keblüségét és térítő b u z g a l m á t azzal szégyenítette meg,
hogy a r. kath. j o g h a l l g a t ó k és o r v o s n ö v e n d é k e k s z á m á r a
is 5000 forintot hagyott, ugyanannyit, mint az e v a n g é l i k u ­
soknak. Nagy dolog volt ez 1720-ban és a példáját m á s o k
nem követték. A d é d a p j a Gensel Kristóf soproni lelkész,
a nagyapja és apja (Gensel Kornél) pedig soproni gyógy­
szerészek voltak.
Lehetetlen ezekben a vezető egyéniségekben és Sopron
sok k u l t ú r i n t é z m é n y é b e n Lackner e s z m é i r e , s z e l l e m é n e k
a h a t á s á r a r á nem i s m e r n ü n k . Vivit post funera virtus. Az
e r é n y túléli a halált. «Vivit memorabili exemplo et saiu-
t a r i monito» mondta m á r B a r t h . Ha m i h a l l g a t n á n k , alko­
tásai, a k ö v e k k i á l t a n á n a k . E l i s m e r j ü k , hogy Sopron m ű ­
veltsége és j ö v e n d ő n a g y s á g a m á r a k ö z é p k o r b a n g y ö k e r e ­
zik. Tisztelet annak a szerzetesnek, aki kódexek, k r ó n i k á k
m á s o l á s á v a l és e g y é b eszközökkel a magyar k u l t ú r á t szol­
gálta. De viszont azt sem hallgathatjuk el, hogy a v á r o s
u j a b b k o r i szellemi m ű v e l t s é g e és anyagi g y a r a p o d á s a a
X V I . és X V I I . s z á z a d b a n a r e f o r m á c i ó jegyében, ennek
h a t á s a alatt indult meg és jutott el a virágzás magas fokára.
Sopron k u l t ú r t ö r t é n e t e azt a szellemi indítást é s azokat az
erkölcsi erőket, melyek a r e f o r m á c i ó b ó l és evang. h i t ­
életből s u g á r o z t a k k i , figyelmen kívül nem hagyhatja. Nagy
r é s e k és h i á n y o k t á m a d n á n a k Sopron fejlődés t ö r t é n e t é b e n ,
ha abból az evang. Vezetőket és evang. i n t é z m é n y e k e t k i -
h a g y n á n k , vagy é r d e m ü k szerint nem m é l t á n y o l n á n k .
P é l d a r á dr. Lackner Kristóf, akit ma m á r jeltelen sír­
j á b ó l i g y e k e z t ü n k életre kelteni, példáját, szellemét a ina
igen n e h é z viszonyok k ö z ö t t élő s z ü l ő v á r o s á n a k s első
sorban f o r r ó n szeretett és á p o l t evang. e g y h á z k ö z s é g é n e k
s e r k e n t é s ü l és vigasztalásul felidézni a h á r o m s z á z a d o s év­
forduló a l k a l m á b ó l . «A lelkes e l j á r ősei s i r l a k á h o z —
S gyújt régi fénynél uj szövetneket.» (Garay J. Az Árpá­
dok.) Ne csak az új e m l é k t á b l a hirdesse majd a régi gene­
rál isházon, a m a i n é p k o n y h á n Lackner nevét, emlékét,
jóságos a r c v o n á s a i t , hanem fogadjuk m i is s z i v ü n k b e , lel­
k ü n k b e , k ö v e s s ü k az ő p o l g á r i és k e r e s z t y é n e r é n y e i t ,
szeressük h a z á n k a t , v á r o s u n k a t , e g y h á z u n k a t , e m b e r t á r ­
sainkat. Áldozatkészség, munkaszeretet, önzetlenség!, isten­
félelem, hazaszeretet legyenek a m i e r é n y e i n k is, m i k é n t
voltak L a c k n e r é és a régi soproni p o l g á r o k é . Legyen a m i
é l e t ü n k szövétnek, mely elég, de Világit, legyen szent tűz,
mely melegít, nagy tettekre hevít, legyen vas, mely a {mun­
k á b a n elvásik ugyan, de m í g csiszolódik, szép a fénye. És
míg a* munka h e v é b e n ós n e h é z i d ő k szenvedései k ö z ö t t
h u l l a verejték, h u l l a k ö n n y , ne feledjük Lackner vallá­
sos l e l k é n e k vigasztaló szép jelszavait: Fiat Voluntais Tua,
Legyen meg a te akaratod. És v á r o s u n k h á r o m tornyos
c í m e r e felett is legyen ott mindig Lackner ő r k i á l t á s a , a
z s o l t á r í r ó szava: T u r r i s et fortitudo mea Deus.» Az én
tornyom és e r ő s s é g e m az Isten. (61. zsolt. 4. v.)
Az igaznak e m l é k e z e t e á l d o t t .
 Tartalom.
Oldal

Bevezetés 5
I. Lackner Kristóf s z á r m a z á s a é s ifjúkora . . . . 6
II. Lackner a k ö z p á l y á n mint s z e n á t o r és v á r o s b í r ó 9
III. Az új v á r o s b í r ó k u l t ú r m u n k á j a . A Soproni T u d ó s
Szövetség 13
IV. Bocskay hadai Sopronban. Lackner, a, katona és
városvédő , . 15
V. V á r o s é p í t é s é s v á r o s s z é p í t é s . Lackner m i n t j x d g á r -
mesber 17
VI. Lackner építő m u n k á j a az e g y h á z b a n és i s k o l á b a n 21
VII. Bethlen G á b o r b e v o n u l á s a Sopronba. Collalto ha­
daitól Lackner menti meg a v á r o s t 24
VIII. A két soproni országgyűlés Lackner idejében 1622.
és 1625 28
IX. Lackner az í r ó s z o b á j á b a n és a kerti h á z á b a n . K i ­
adott m ű v e i . A n á d o r r a l tervezett Mértékletes­
ségi Egylet. A T u d ó s Szövetség tagjai. Sz. Mol­
n á r Albert Lackner v e n d é g e 31
X. Lackner u t o l s ó évei. Végrendelete, h a l á l a , temetése
és sírköve . . 37
XI. Lackner emlékezete. Payer, B a r t h , Fridelius, a hat
a k a d é m i k u s ifjú és Serpilius e m l é k e z é s e Lack-
n e r r ó l . A Lackner-utca és a készülő új emlék­
tábla , 42
XII. Lackner jelleme és h a t á s a az u t ó d o k r a . Magyar
hazafisága. Kiváló g y a k o r l a t i érzéke és p é k l a r
adó m u n k á s s á g a közgazdasági t é r e n . . . . 48
XIII. Lackner szellemi ö r ö k s é g e . Neve és a l a p v e t ő jelen­
tősége Sopron k u l t ú r t ö r t é n e t é b e n 54
 A szövegbe nyomott képek jegyzéke.
Oldal

1. D r . Lackner Kristóf. P r á g á b a n 1602. készült a r c k é p e

Sopron v á r o s m ú z e u m á b a n 3
2. Lackner doktori értekezése. Padua 1595 7
3. Homberger g r á c i lelkész m ű v e . Sopronnak ajánlva.
Neme tuj v á r 1584 10
4. Lackner és a Soproni T u d ó s Szövetség c í m e r e . . 14
5. Bocskay hadai Sopronban 1605. Storno Ferenc gyűj-
ményéből 16
6. Sopron v á r o s c í m e r e és l á t k é p e 1611. Lackner réz­
metszete . , 19
7. H a r t l i e b kőszegi lelkész k ö n y v e . Lacknernak és a
v á r o s i t a n á c s n a k ajánlva ,22
8. Lackner ö n a r c k é p e 1611-ből. Sopron és Lackner
címerével 26
9. K o r o n á z á s i e m l é k p é n z 1625-ből. Sopron v á r o s lát­
képével , . 30
10. Lackner k ö n y v e : «Soproni Füzes». (Bécs 1626.) . . 35
11. Lackner a halottas ágyon. Olajfestmény az evang.
egyházközség b i r t o k á b a n 39
12. B a r t h lelkész e m l e k b e s z ó d e L a c k n e r r ó l . (Pozsony
1670.) 43
13. Lackner latin életrajza. (Regensburg 1714.) . . . . 4 5
14. A h i t jelképe. Lackner r é z m e t s z e t e 49
15. Sopron főtere a régi v á r o s h á z z a l . Balfel ől Lackner
háza 51
16. A szeretet jelképe. Lackner r é z m e t s z e t e 56
17. Az igazságosság jelképe. Lackner r é z m e t s z e t e . , . 5 7