I.

A fény:

A fény emberi szemmel érzékelhető elektromágneses sugárzás. Tágabb értelemben

beleérthető az ennél nagyobb (infravörös) és kisebb hullámhosszú (ultraibolya) sugárzás is.

A Nemzetözi Világítástechnikai Szótár a következőket írja a fényről: az észlelt fény

jellemző tulajdonsága minden olyan érzékletnek és észleletnek, amely a látás szerve által jönnek
létre, a látható sugárzás pedig minden olyan optikai sugárzás, amely közvetlenül látási érzékletet
kelt.

Az optikai sugárzásoknak csak egy kis része esik az ember által észlelhető tartományba.
A meghatározás nem foglalkozik más élőlények látás-érzélkelésével; azzal például, hogy a
rovarok által vizuálisan észlelhező fény hullámhossz-tartománya már 370 nm-nél kezdődik.

A hullám-részecske kettősség alapján a fény hullám- és részecsketulajdonságokkal is

jellemezhető. A részecskéket a kvantummechanika a fény kvantumainak, fotonoknak nevezi. A
fotonok olyan részecskék, amelyek nyugalmi tömege zérus, üres térben
pedig fénysebességgel mozognak.

Ahoz, hogy a fényszennyezést értlemezni tudjuk, ismernünk kell a fény néhany

jellemzőjét:

 intenzitás vagy amplitúdó, amelyet az ember fényerőként, fényességként érzékel

 frekvencia (és ezzel összefüggésben a hullámhossz), amelyet az ember színként érzékel

 polarizáció, azaz az elektromágneses rezgés iránya, ezt az átlagember normál
körülmények között nem érzékeli, de például bizonyos rovarok igen.
 A fényáram (Φ) :A sugárzott teljesítmény emberi szem által érzékelhető hányada.
Egysége: lumen; az egység jele: lm
  A fényerősség (Iϑ) A sugárforrás által, adott irányú térszögbe kisugárzott fényáramnak
és a térszögnek hányadosa, azaz a fényáramnak térszög szerinti sűrűsége. Egysége:
kandela; az egység jele: cd; 1 cd = 1 lm / 1 sr
 A megvilágítás (E): A megvilágítás a felületre beeső fényáramnak és a felületnek a
hányadosa, azaz a fényáramnak a felület szerinti sűrűsége.Egysége: lux; az egység jele:
lx; 1 lx = 1 lm / 1 m

 Fénysűrűség (L):A fénysűrűség a világító felület vizsgált irányú vetülete

felületegységének fényerőssége. Egysége: kandela per négyzetméter, az egység jele: cd /
m

II. Mi is a fényszennyezés?:

A fényszennyezés nem más, mint az esti égbolt mesterséges fényforrásokkal

(közvilágítás, reklámok, stb.) történő felesleges megvilágítása. Mind a fény, mind a kontraszt
csökkenése (az égbolt és az égitestek közötti fényesség különbsége) csökkenti a halványabb
csillagok és ködök megfigyelhetőségét, de a természetben élő élőlényekre is hatással van. A
fölfelé irányuló fény jelentõs része ráadásul kárba ment energia.
Általánosan szennyező az a mesterséges fényforrásból származó fény, mely kívül jut
azon a területen,amelyre szánták vagy szánhatták, különösen, ha a horizont síkja fölé irányul.
Mivel a szennyezés fogalma mindig valamilyen határértékhez kapcsolódik,
fényszennyezésről jogunk szerint akkor beszélhetnénk, ha a fény erőssége, a felületi fényesség,
illetve más hasonló érték valamely határértéket túllépne.
Megdöbbentő az a
térkép, ami az
Amerikai Légierő
védelmi meteorológiai
műholdjának adatai
alapján készült, s az
éjszakai Földet
mutatja. Kívülről
szemlélve bolygónkat egyértelműen látszik, hogy a technikai civilizáció szintjét elért élőlények
népesítik azt be.

III. A fény mint környezetszennyező elem. A fény káros hatásai:

Kevesen gondolnak arra, hogy nem csak kémiai, biológiai anyagokkal károsíthatjuk
környezetünket. A fény (és általában az elektromágneses sugárzás) is környezetszennyező lehet.

Energia természeű hulladékok, tehát átmeneti jellegűek: amint megszűnik a forrásuk,

például lekapcsolják a reflektort abbamarad a szennyezés is. Hatásaik nehezen mérhetőek, az
élőlényekre gyakorolt hosszú távú ártalmaik rosszul becsülhetőek.

A fénykibocsájtás mellett és ellene is szólnak külömböző érvek.

A fokozott fénykibocsájtás mellett szoló érvek:

- A fény biztonságérzetet kelt az emberekben.
- A közlekedés biztonságához szükség van fényre.
- A reklámozók érdekei a megvilágítás mellett szólnak. Érdekeltek a cégek és a reklámfelületet
bérbeadók is, így az önkormányzatok, ha a fényhirdetés közterületen van, vagy a
magánszemélyek, ha magánterületen.
- Az emberek jelentős része szerint a város képéhez hozzátartozik a fényár.

A fényszennyezés elenérvei
- A fény nem nyújt biztonságot, legfeljebb biztonságérzetet kelt.
- A közlekedés megvilágítása, a közvilágítás sokkal kevesebb fénnyel is biztonságosan
megoldható, ha jobban van megtervezve.
- A kivilágított reklámtáblákat a városon belül külön világítás nélkül is jól lehet látni, a
városon kívül pedig, tekintettel a minimális éjszakai forgalomra, csak nagyon kevesen
nézik meg, még ha ki is van világítva.
- Ami az áramszolgáltatónak bevételt jelent, az az adózónak kiadást.
 1. A fényszennyezés biológiai hatásai
• a madarak fészkelése, párválasztása és szaporodása meghiúsul,
• a szalamandra viselkedése megváltozik, fiziológiai elváltozásokat produkál,
• a kikelt tengeri teknősök megtévesztése a tengerparti megvilágítással,
• az éjjeli állatokat zavarja,
• a szárazföldi és vizi ökoszisztémák természetes fényhez igazodó életritmusában
változásokat generálnak.

Az állatkísérletekről szóló kormányrendelet kimondja, hogy az állandó világítás vagy az

állandó sötétség tartósan káros az állatokra. Ezért a világos és sötét időszakokat váltogatni A
vadon élő állatokból mind a fényszennyezés, mind a zajszennyezés menekülési reakciót vált ki.

A madarak különösen érzékenyek a környezeti hatásokra. A legtöbb madárfaj

költőterületének megválasztásakor kerüli a zajos – kivilágított területeket, ezektől távol választ
magának odút, illetve épít magának fészket. Ezzel nemcsak az életterük csökken le, hanem
megnövekszik a táplálékszerző terület és a fészek közötti távolság is, így az élelem megszerzéséért
többet kell repülniük.

A költöző madarakra elsősorban a fényszennyezés jelent veszélyt. A vándormadarak

éjszaka a csillagok alapján tájékozódnak, ám az égbolt megnövekedett háttérfényessége miatt a
csillagok elhalványulnak, nem látszanak, így a madarak eltévedhetnek. Eltévedésük esélyeit növeli
egy-egy torony világítása, mely a horizonton csillagnak látszódhat, becsapva ezzel a madarakat.

Egy erősen megvilágított terület fölött, mint például a közeli cementgyár, a madarak azt hihetik,
reggel van, s ösztönösen „kényszerleszállást” hajtanak végre. Az ilyen területek nagy veszélyt
jelentenek a vándormadarakra a megvilágított toronyházak üvegfelületei, melyekkel inkább a
nagyvárosokban találkozhatunk, és a világító tornyok. A madarak a csillagokkal nem
ütközhetnek, bármeddig is repülnek feléjük, ám a mesterséges fényekkel: a világítótornyokkal, és
a felhőkarcolók ablakaival könnyen találkozhatnak, összeütközhetnek.
Észak-Amerikában ilyen okból 4-5 millió madár pusztul el évente. 1957. szeptember 20-
án Wisconsinban egyetlen éjszaka 20000 madár pusztulását okozta egy TV-torony.
 A fényszennyezés káros hatással lehet a halfajokra, valamint számos gerinctelen fajra is.
A fényszennyezés a tengeri teknősök néhány fajtáját fenyegette a kipusztulás veszélyével azáltal,
hogy a tojásból kikelő kisteknősök nem a tenger hullámain megcsillanó holdsugár, hanem a
tengerparti szórakozóhelyek fényeinek irányába indultak. Floridában ma már törvény tiltja a
tengerparti világítást a teknősök kikelésének idején.

A rovarvilágban a fényszennyezés az alábbi káros hatásokat fejtheti ki: az élõhelyeiktõl,

táplálkozóhelyeiktõl való elcsalogatás; szaporodó partnerek szeparálása, nagyobb kitettség a
ragadozóknak; az egyedek közvetlen vagy közvetett elhullása; lokális kipusztulás, a populáció
összeomlása.

A fényforrás csalogató hatása alapvetõen három paramétertõl függ: a fényforrás

magasságától, teljesítményétõl és a kibocsátott fény spektrumától. Kétszeres magasság esetén a
vonzerõ 1,5-4-szeres, kétszerakkora teljesítményû lámpa 1,7-2-szer csalogatóbb. A fény
spektrumának hatása kicsit bonyolultabb, a különbözõ lámpák spektrumai más-más fajokat
vonzanak jobban. Egyes fajoknál a lámpa hatása az állat ivara szerint is változik. Egy kísérlet
során fénycsapdákat helyeztek ki, és megfigyelték, hogy a kiinduláskori 50-50%-os ivararány
már 2-3 év alatt jelentõsen (90-10%-ra) torzult. Az egy-egy kültéri lámpa fénykörébe tömegesen
összegyûlt rovarok könnyû prédának számítanak a madarak, békák, sünök számára is, ami
szintén a populáció olyan arányú pusztulásához vezethet, hogy az már nem tud kellõképpen
megújulni.

A mesterséges fényforrások másik veszélye a rovarok szempontjából, hogy nem végtelen

távolságból világítanak, mint az éjszakai égbolt természetes fényforrásai (pl. a Hold). Összetett
szemük ugyanis érzékeli az oda beérkezõ fény irányát, és a rovar ahhoz képest határozza meg,
hogy milyen szögben akar repülni. Végtelen távoli (pl. A Hold) fényforrás esetén ez azt jelenti,
hogy a fényforrást mindig adott szög alatt látja párhuzamos repülés esetén: a rovar ezt szokta
meg, ezt keresi. Ha azonban egy véges távolságú fényforrásból eredõ fény a legerõsebb inger, és
ehhez viszonyítja a haladása irányát, akkor egész más lesz az eredmény.
 2. A fényszennzezés hatása a közlekedésbiztonságra

A fényszennyezés a rosszul tervezett közvilágításon, a túl erős reflektorokon, az erősen

megvilágított reklámtáblákon és őrlámpákon keresztül járul hozzá a balesetekhez. A közvilágítás
a közterületnek a közlekedés, köz és vagyonbiztonság érdekében szükséges, összefüggő,
rendszeres, meghatározott időtartamú villamos üzemű megvilágítása. A közvilágításnak az a
célja, hogy megvilágítsa a területet, ahol az emberek közlekednek. Lényege a balesetmentes
közlekedés, és a közbiztonság növelése azáltal, hogy a közelben lévő emberek arca a fényben
felismerhető, így senki nem tud észrevétlenül ránk támadni, vagy illetéktelen helyre besurranni.
Az, hogy az elmúlt évtizedekben ötévente duplázódott meg a világítás a városi utcákon, a
közbiztonságban nem érzékelteti a hatását. A világítással tehát nem lehet visszaszorítani a
bűnözést.
A közvilágítás hatékonysága nem kielégítő. A lámpákat nagyon magasra helyezik el, s
fényüket nem irányítják megfelelően. Így sokkal több energiára van szükség ahhoz, hogy
ugyanazt a világosságot a magasból biztosítsa, s ha a lámpa a fák fölött világít, az egyszerre
felesleges pénzkidobás és környezetszennyezés, hiszen a célját nem éri el: a járda sötétben
marad.
Az autóforgalom biztonságát a túl erős fény nem segíti, hanem veszélyezteti. Igaz, hogy
erősebb reflektorral jobban lát a sofőr, de a szembe közlekedőket és az útra ugró vadállatokat
elkápráztatva növeli a balesetek valószínűségét. Az út mellett elhelyezett lámpák és kivilágított
hirdetések és villanófényes, mozgásérzékelős őrlámpák is komoly baleseti források lehetnek. A
káprázás és a távolság fordított arányban állnak: ha a fényforrás kétszer közelebb kerül, az
négyszer akkora káprázást eredményez.

3. A fényszennyezés hatásai a tájra:

Az Európai tájegyezmény értelmében a táj az ember által érzékelt terület, amelynek

jellege természeti tényezők és/vagy emberi tevékenységek hatása és kölcsönhatása
eredményeként alakult ki. Véleményem szerint egy táj jellegzetessége lehet az éjszakai csillagos
ég látványa is. A táj élvezéséhez feltétlenül hozzátartozik annak zavartalan nyugodtsága, a
panoráma pedig nem ér véget a horizontnál. Mint majd látni fogjuk, a zajszennyezés
meggátlására, a csönd védelmére több jogszabály és más előírás szolgál, azonban a túlzott
megvilágítás visszaszorítására nincs jogszabályunk. A nagyvárosokban, azok környékén vagy az
iparvidékeken élő milliók számára ismeretlen az éjszakai sötét ég látványa. Odafentről lenézve
világosan látható, hogy ez a fosszilis és atomenergia céltalan pazarlása, ami ráadásul elnyomja a
kozmoszból a Földre érkező gyenge sugárzást is. A fényszennyezés elleni fellépéssel a gazdaság
érdeke teljesen egybeesik a tudományéval.

4. A fényszennyezés hatása a gazdaságra:

A környezetvédelmi és a gazdasági érdekek legtöbbször ellentétben állnak egymással:

általában olcsóbb a környezetet szennyezni. Ez alól a zaj- és fényszennyezés kivétel. A
gazdasági és környezetvédelmi érdekek a túlzott és tervezetlen világítás ellen szólnak, hisz az ég
megvilágítása kevés kivételtől eltekintve az ablakon kiszórt pénz. Ha a fénysugarat a
megvilágítandó felületre irányítjuk, az olcsóbb is és környezetkímélőbb is. Megfelelő lámpákkal
hatékonyabban: kevesebb energiát felhasználva, azaz olcsóbban érhetjük el a kívánt felületi
fényességet, megkímélve ezzel környezetünket a fényszennyezéstől, és az energiatermelés során
keletkezett káros anyagoktól. Becslések szerint Olaszországban a pontosabb és energiakímélő új
világítási technológiák bevezetése évi 250 millió eurót spórolna meg azzal, hogy 430 ezer tonna
olaj elégetését és 1,48 millió köbméter oxigén felhasználását tenné fölöslegessé.

5. A fényszennyezés hatása az emberi szervezetre:

Az éjszakai fény is megnehezíti az alvást, mivel felborítja bioritmusunkat. Mesterséges

világunkban talán már nem magától értetődő dolog, hogy az embernek is megvan, illetve meg
lenne a normális, huszonnégy órás ritmusa. A biológiai ritmus minden élő dologban kódolva van,
még az algákban is. A cirkadiális óra pontossága a sötét éjszakától és a világos nappaloktól függ.
A sötétben lehetővé válik a tobozmirigy számára a megfelelő mennyiségűmelatonin termelése, a
világos reggelek pedig visszaállítják óránkat egy új, 24 órás nap kezdetére.
Kutatások a fény káros hatásairól

David M. Berson a recehártya idegdúcait (RGC) tanulmányozva kimutatta, hogy ez

összeköttetésben áll egyfelől a látási rendszer pálcikáival és csapjaival, másfelől pedig a
biológiai óraközponttal. Az RCG-k a szem recehártyájában mélyen, a pálcikák és csapok alatt
találhatók. Korábban csak a fenti receptorok impulzusainak közvetítését tulajdonították nekik, de
a legújabb kutatások mást bizonyítanak. Az RCG-k maguk is fotoreceptorok, melyek az emberi
cirkadiális órát vezérlik, és melyek akkor gerjednek a legjobban, ha kék fénnyel, azaz 464 és 484
nm hullámhosszúságú fénnyel ingerlik őket. Tehát amikor a szemünk kék fényt érzékel, az
RCGk és dendritjeik gerjedni kezdenek, és biológiai óránknak azt jelzik, hogy reggel van. A
cirkadiális óra, melyet a fény az RCG-k segítségével állít be jó esetben minden reggel újra és
újra, számos testfunkciónkat irányítja, például szabályozza testhőmérsékletünket, meghatározza
az alvásrendet, és irányítja a tobozmirigy melatonin kiválasztását. A melatonin kiválasztását már
nagyon csekély erősségű fény: 0,2 lux (azaz a telihold fényének kétszerese) is nagymértékben
képes megakadályozni .
Megdöbbentő tény, hogy a több műszakban, tehát havonta legalább háromszor éjszaka is
dolgozók jóval nagyobb arányban szenvednek mellrákban (36%-60%), illetve bélrákban (35%),
mint a csak nappal dolgozók. További érdekesség, hogy a mellrák gyakorisága háromszor-ötször
kisebb a „fejlődő”, éjszaka megvilágítatlan országokban, mint az iparilag fejlett világban. A fény
és a rákos megbetegedések közötti összefüggést tovább erősíti az a vizsgálat, miszerint a teljesen
vak, a fény érzékelésére képtelen embereknél kisebb a mellrákos esetek száma, mint azoknál a
vak embereknél, akik valamiféle fényérzékelésre képesek, és jóval kisebb, mint a jól látók
körében. A megoldást talán a melatonin adja, amely egy olyan hormon, mely alvásra késztető
tulajdonságai mellett antioxidánsként működik, s rákellenes aktivitást is mutat.
Egy kísérlet során az emberi mellrák sejtjeiből vett transzplantátumot oltottak be
patkányokba, és mérték a melatonin szintjét, a linolsav felszívódását és a rákos sejtek
növekedését. Az álatok egyik csoportját 12 óránként váltakozó világos-sötét körülmények között
vizsgálták, míg másik csoportjukat állandó világosságban tartották. Az állandó világítás mellett a
patkányok melatonin szintje jóval alacsonyabb volt, mint a sötétben is élő társaiké, rákos sejtjeik
jelentősen több linolsavat tudtak felvenni, ezáltal gyorsabban is nőttek, mint a váltakozó
körülmények között vizsgált patkányok beteg sejtjei. A melatonin által nyújtott védelem
valószínűleg úgy működik, hogy a melatonin rátapad azokra a melatonin-receptorokra, amelyek
az ember rákos daganatainak 90%-ában, a normális emberi mellszövetek 80%-ában
megtalálhatóak. A melatonin rátapadása akadályozza a tumor linolsav felvételét, ezáltal
táplálkozását, így fékezi a rákos sejtek növekedését.

IV. Kisérlet: a fényszennyezés hatása a háziállatokra

Itthon van 2 teknősbékám. Rendszerint ha sötét van a szobában alszanak. Azt fogom
tesztelni, hogy elalvás után, teljes sötétségben és zaj hiányában milyen gyorsan riadnak fel ha
felkapcsolom a villanyt ami pontosan az akváriumukat viágitja meg. A kisérlet 3 éjszakán
keresztül zajlik, minden éjszaka pontban 4 orakkor történik a mérés. Méréseim eredményét az
alábbi táblázatba fogaltam össze.
1 éjszaka 8,1 sec Megfigyelhető, hogy a teknősök ébredés után
2. éjszaka 7,4 sec
zavartak, kaparják az akvárium falát.
3. éjszaka 6,9 sec

Következtetés:
A fény káros hatással van a külömböző állatfalyokra (lásd biologiai hatások). Hogy az állatokat
tényleg felriassza a fény és össze is zavarja őket, azt a fenti kisérletem igazolja. A teknősök a
mesterséges fény hatására felébredtek, ez a természetben vegzetes lehet számukra, főleg a
tapasztalatlan, fiatal egyedekre, akik megszállottan haladnak a fény forrása felé. A fenti mérések
alapján az is tapasztalható, hogy minden alkalommal a reakció idő csökken, ez lehet puszta
egybeesés, de az is megtörténhet, hogy idővel a teknősök hozzászoknak a riasztgatásokhoz és
egyre hamarabb válaszolnak az ingerre. Ez a természetben mégnagyobb kockázatnak teszi ki
őket.

V. Használt források:

• http://fenyszennyezes.csillagaszat.hu/a_fenyszennyezesrol.html
• http://fenyszennyezes.csillagaszat.hu/globe_at_night/learn_light_pollution_11.ht
ml
• http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A9ny
• Szomráki Pál dimplomamunka, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Jog- és
Államtudományi Kar, Környezetjogi és Gazdasági Szakjogok Tanszék
• http://www.konkoly.hu/staff/kollath/szomraki.pdf
• http://www.muszeroldal.hu/assistance/alapismeretek.pdf
• http://astro.u-szeged.hu/~szgy/fenysz/node9.html

Készitette: Fehér Krisztina XII.B