Pejeszt6 Pedagigia 20026. Beszimol6 a Fovarosi Beszédjavit6 Intézet 2002. majus 28-29-€n megtartott konferencidjar61 EGYUTT A BESZEDHIBAS GYERMEKEKERT HATARON INNEN £'S HATARON TUL ‘isate Elst, hedvesjelentév’ hadron tilt logopéds holga! Nagy maglzttetéssedmomra,bogy a Magge Gydeypedag uso Restle evden iiszOnthetm a inudr meisodszortalaibo26 logopédus kbzinséet, Fontosal exek a tandcskozdsok, abol a résatveute ecedmolbamnai cfr eredményelerat és gondiaikrsl, erét meribetnetea tovabblepés ternivalGibos. A ta- posetatareore megoldés. elt cbtsizésoltber: gy a beszédbibis gyermeholt hadron innen é vrata til, ere garaneta a ktinvGen dsszealitor program, a nagy érdelédés b segitent akards. “Resets nevdben kivtinolevedményes tandeshozdst, hells napokat és programe Budepesten, valamnint a taldlozds jovbbent megismetlest Je Konferonciat! Mezeiné dr. Isépy Maria ‘Az Reyesilet ftikira ALOGOPEDIA FEJLODESE A.19. £8 20. SZAZAD MAGYARORSZAGAN TisetltHallgatésag) Holgyeim & Urairn! Keres Kollégd! a a 2002-ben bicentendriumdhoz é1ke- ze magyar sySgypedagogia molt felidézztk, benne, a valbjéban a 19. & 20. szizad fordul6zin kibontakoz6 logo pédia t8bb igen értkes attor6 mo2zan tira mir a kezdetekkor felhigyelhetink, hogy azutan a méig megrett egész utat végigjérva, megaySzédéssel és [6 éraés- sel vallhassule, hogy a magysr lopopédia mégoly sokiéle nehézség, akadilyoz6 korilmény ellenére is bsszessegeben — nemrtkt2i Ssezchasoniitisban is — smegallta @ helyée. GORDOSNE DR. SZABO ANNA Ex-azalkalom nem ad Jehetdséget en- nek a gazdag arOkségnek a meld bem tatdsira, Mindssze arra villalkozhatom, hogy emickezetinket felirisstsem ‘mint ¢ téma kézvetlen maveldje biztas- ‘sam a jelenlévéket a szakmatorénett smunikl jbélifellapazdsira,a GyOaype- ddag6giai Szemlében publikal ilyen tér ‘gyi Kozlemények, vagy a nemrég megie- lent Gydgypedag6giai Lexilonban koz6lt Iogopédiatérténet! szBcikkek, st olyor ‘egy-eay régebbi eredeti munka pihente~ 16, Am nagyon sok tanulsigot hoz6 tanul- minyozisira, (Gordosné, 1972; 1992 1993; Vertes. O. A, 1988; Subosits, 2001; ‘Mesterivizi, 2001) ‘A kezdetekre, 22 1800-a8 évek ele igen értékes logopédiastinéneti mozza- natokra wtalva, mindenekeléet 32 ¢ téren tttor6 Kempelen Farkasra, az egyik vi lageasedlo magyar tudésra és fetalélora sgondolok, akit ~ Vértes O. Andrés tani ‘oratidézve ~ ,nerncsak sokoldal6 elmé- leti € gyakorlati érdekiSdése késatet 1791-ben, hiees német nyeivt: muni nak, a Mechanisimus der menscblichen Sprache ¢. kbnyvének megisisira; kOny- vének .szerény hangi elészava szerint asszegyijtin felfedezéseinele minden hasana, minden édeme esak az, hogy nghiny —sikeinéma — beseédtanulsa komnyebbé vilhat, és a hibés beszédiresect nner serem az ‘semeudt a2. Ata tras. lapesten, py Maria fesikira aretéren ‘egy vie feltaliléra ras ands Jali elme- esate" mune sehlichen 4an kony- va szerint K minden baz, hogy ‘Extanu) es uw mentor-korresbot bit emiberek egy része az 6 dtmutatisai alap- jin gygyulhat meg.” CVértes 0. A., 1959, 3,) Kempelen joggal remélhette ext, bi- zen nem egyszer 6 maga is sikerrel jut ott beszédhibt “Beszédpedagégia’ hasenst mi sem bi jobban, mint az, hogy a beseéd- Ihibak lesa és a bib Ijavitisira is ‘gonlot fort. Nem véletlen a7 sem —hiv- ja Fela figyelmet i Bakos Jozsef nyelvész =, hogy a magyar logopédiai szakiroda- lom s6r6t és 2 magyar siketnéma ole: tis ayakorlatjellegd munksisa gyalran teksintk vezeréjoknek Kempelen mivé.” Bakos, 1955, 11) ‘Valoban.A 19. sz elején, a német nye vv szakirodalmat jo ismer6 vic siketné- ima intézetitandcok, 2 neves vici fone Ikasok: Simon Antal, Schwarczer Antal és ‘Meselényi Molnar Janos is sokat mertte- nek az 1604-ben elhunyt kortérs, Kempe- len mesier hires mivébsl és a beszélé epr6 S256 irisolb6. Kozlék, szakfolybiratunkban, a Gyégypedagégiai Szemlében nemrég cemlekeztink Simon Antalra (Gordosné, 2002), a 200 éves vii alma mater els tu- dos igazgat6jira, KUlondsen Igaz mes ter. 6 kivilé mévére, ametyrél sintén ‘Vemtes ©, Andis mutata ki hogy 22 els6 magyar nyelvd fonetika, s amelyben Sitnon Antal hbek kozoit a beszélészer- vyek é azok szerepének ismeretét valu mennyi tan seinviea nélktlbzheteten- nek taj, ... némely Mesterek ~ ja ~ ‘Taniwanyailinak Selypességét, Hob3ge- sét, és Nehéz Beszédjet meg nem tude jabbing, mest nem értik melyi Hangra mind S26lbeszk82 Kevincatik meg.” (Simon, 1808, 15.) Yin6r6 munkissigot fejtett ki lipto szentunilési maginiskolifiban Maukesch Mér i, akite Kanizsai Dezs6 tandir Or sve rine bisekén hivatkozhatunk, valahiny- szor a magyar logopédia miveldirdl be- seéliink (Kanizsai, 1961). Mauksch ismert a neves agmetalfOldi Johann Conrad Amman tevekenységétis, smiktzben an- naletaniésai, tapasaalataitfelhasznla, egyben buzgén propagila is azokat (tobo7, 1892) A.19. sz, ols felében anutin tObb, a vic siketek intézetén kival makkods or- vvosra, taniéra, lelkésere is felfigyelhe- tink, akiker 2 logopédia el6futiratként tart sedmon a gyoaypedag6gia thaénete. Gordesné, 1972) Ekkor lép fe N. Fodor Istvan eforma- tus Kiplin, akinek 1830-ban a Hasznos Molatsigokban megiclent irisa kelti fel Grdektddéstinkes, .A Siket-némilerd, kik aért nem tenulhattak meg beszéin, vol Fildobjuk (tympanum aus) alka: matlan a? rezgésre, vagy hangrostélsra” «, Kezleményében a s2r61 olvasts tant- tisdnak modjirol éntekerik és artis kifej- ti—sietwe hozziteszem, hogy sajnos ki is, probalja — Hogy pedig 2 sz5k kimonda ira saz éles bes26lésre, anni alkalma- tosabb legyen ayely, ba levan ragadva, fel kell metszeni, azatin Blectrica ‘machina segitségével anak m6dja seerént elkésaiten (conus ligneus) tsigaforma svert vévén, 2° gyermeknele nyelvét szakséges electrizilni. Hogy eza \sigaforma gémbolyeg ék egyfonmn ke svitethetk-e akiirmelly fb), azt az ab hoz énékre bzomy hanem 22 én prabsim tin aze tapasztaliam, hogy a” szafabsl kkésefet tsiga legelalmatosabb ezen te- Kiotetben, mivel a’ mvs akirmelly fab6 keszitt yen szer dleal tet probim a sgyesmekre nézve faidalmasan eset, ama pedig haszndlt. eit. Klis, 1902, 354-355) IN, Fodor irisira szerencsése —mir a keortérsak is reagdinak. fay lehet, hogy ‘hamarosan tani lehetGnk @ magyar lo: gopédia tonténetében az elsd szakmai polémidnak is. Schwartzer Antal, a vic imézet akkori igazgatéja hosszan birlja N, Fodor tevékenységét, bizonyitva, hogy a nyelvnek felmetsxéset és elekri- tent a veszedelmes mészaast és szerencsétlen tanitsot mélein lebet ki hhoztati.” (it. Klis, 1902, 355.) Szilégyi Jinos reformétus lelkesz tugyan nem maraszala el egyéstelmien az epyébkent Kalfoldon is, foként Dieffenbach berlin orvos dltalalkalma- zott véres beavatkoz4st, de 6 is kielent hogy erre nines s7ikség, mert a megfele~ [6 ideig alkalmazort és helyesen vezetett beszédjavits elegséges eredményre ve~ at. Szilégy, 1835) Sciligyi .A’ Selypségrél” clmmel 1855- ben a Tudomayos Gytjteményben koz- zétet kitting munksjéban —amely Vertes tanérGr szerint az els6 magyar beseSdja- vit érekezés” ~tes2i ca az észrevétel (venes, 1956, 3) Koribban, 1805-ben Falust Mibily néptani6: Okos Gyeemels Nevelés Pels- ja, a" Koz-nép haszndlatira... ¢. isiban rér ramutat, hogy sok 2 ,sejp, sebess a vagy akadox6 vagy rebegs nyelvi” ayer- ‘mek az iskolikban, és felhivja a néptant 10k figyeimét 2 helyes beszédnevelés fontossigira, de kellé alaposséga meto- dikai Gemucatissal még nem szolgil ‘gen hibés és rossz kivetkezést szoki- okt az sok Szaléknek és neveld dajcik- nak ~ ia —hogy kényeztetésbdl a’ Gyer: mekkel sejpesen beszSinek, met rok a’ Gyermekek az lly beszéd médjira annyira rei szoknak, hogy anol vagy igen nehezen és sokira, vagy sohasem szakihatnak le." (eit. Bakos, 1955, 14) Sailigyi Janos értekexése viscont mar nemesak érint logopédial vonatkozist érdéseket, hanem kifejezetten logopé- ii targyt munka, amelyben 2 ,selyp- sé” meghatirozisira, okainak, tipusai nak megjelOlésére 5 korrekci6jénak leirisdra i trekszik ‘Az oktok felsorolisakcor mar a beszél6 svervek organikus é funkcionilis elvil- toxdsaira 6 fziol6gits plszestgre lalunkc étekenéscben utalfst ‘Sora vesdi, elem és elsdsorban neves ‘okor személyiségek eszé rendelienes- ségeivel sainesen péleizva ismenteti 2 .selypség” tipusait, ,Legkdzinségeseb> 6s legszélesebben elterjedt..az r bet- nek mis, konayebb kimondasd hanggal val6 fetseréiése" faz 1" helyet I", 2 vagy .2" ejéseél, Gyakorinal talilja to vvabba a svok6" hangok (6, 25,18, dzs) haelyett sziszegSk” (sz, z t2, dz) eftése Vannak, aki az ,6sszetet” hangokat (ly, Ay, ty, ays Is das, dz) nem tad ejeen. Isinét micok az jorrbetdk" Cm, n, ny) ef -sére nem képesek, .valamelly nyavalya ‘iat be van dugulva az omr, vagy er6s tha miatt nem szelel jl" Gzilégyi, 1835, 61.) ‘fs milyen korrekeiés tandcsokat ad? Solfélet és tipusonkent részlecezve mis 6s mas ~ még.ma is tanvimanyozisma ér demes ~ médozatokat. Végss kévetkez: tetése az, hogy a selypség legbiztosabban az oktatis 6s pyakoroltatas ital orvosol- ati, ‘Vegil ebb a kisbél nem hagyhagjuk cemlités nell Készeghy Balint orvos te- vvekenységét sem, aki ma is figyelmet ér demi6 ~ sajnos tudomsuak szerint meg- ‘valdsulatlan ~részletes tervet készt pest rmagdniskolijaban szerzett tapasatalatat lapfén egy .FUlgyOgy- és némak intéze- te" levehozisira. Ennek célja,a beszéd riszereinek — amennyiben azokak h2 bis volta az értelmes,tiszta és folytonos, beszéder gatolja - e&lszert orvosi meto- dikai kezelése, 4 fulk6rok rendszeres gySayitisa, nik képzése 65 a némake tudominyos kimdveltetése” let volna (eit: Dada. észeghy tervezett intSzeteben ,sztle- lett okos-siket-némak”, .)ull6-okos-né: mike, ,siketbohé-némak’, ,hhebegok", .dadogok" €5 ,életmives nyelvbajokban. szenvedik" csoporiaival Kivint volna foglalkozni ,kisded-kont6", olyan mun atissadcal, akik orvosok & pedagogu- sok egy személyben. ‘A beszédsériltek intérményes eltisa {a logopédia mint gyakoriat és elméle- ti diseciplina azonban Magyarors¢igon ‘sala 19, €s 20, sz, fordul6jin alakult kia _gvgypedagogia szervezeti és tudominy- rendszertani keretei kOz0t Porrisai = az0k 22 elézmények, amelyekrd ede dig szdltam; ~ a7 1868. évi népobtatisi torveny, a kiegyexés utin az iskolik anya- nyelvi nevelésének elbtérbe kerdlése: =az alskor fellendilé fonetikai &s be- seédpedagogial kutatisok eredményei a kilfoldi paldsk, és nem utols6= sorban —a magyar gySgypedagogia 19. 6520. seizadfordulo: kedvez6 helyzet. -Els6ként 1895-ben a Neptanitok Lapja hasibjain hirom kézleményre figyelhe: snk fel Baranyai Gyula, Vaday Jozsef és Tolnal J. Béla jelentkezik logopédiat tir- sy irisokkal. (Gordosné, 1972) Baranyal 2 hebegésdl (Baranyai, 1885), Vaday a selypelrdl Vaday, 1885) oxal cikket. Mindketten a népiskola te ito figyelmet kivintdlefelkelteni a be seédhibis tanuidk irint. Tolnat indéka Még eayszer a ‘hebegesr6! .ci mel Beranyaival polemizil, és a dadogis ‘és hebegés differencislisit kiséreli meg ~ hozeéteszem, hogy még nem igazdn s- kerrel,Sarb Arr leszaz majd aki ext az elm kerdestis saz Kéaildk Baranyi Gyula a leghiemetice- {dSbD, Idézeut cikkében ira: Alig van do: Jog, mely a tandgynek mostohibb gyer- meke Jenne, mint a hebegés (dadogis) ‘gye, s annak gySgyitisa; keveset tr: dik ezzel a trsadalom is, s nem solekal ‘obbet a tandgy!irodalom.” De a figyelemfelhivison tal tobbet is tesz, A népiskolaitanitékhoz szélva felt s2l a kétdést:,Léssuk most mit tegytinke ha iskolénkban valamelyils ayermek e~ beg?” Valasra és javaslata: .Szmot kell vetndnk mindenekel6ut az id6vel, a meges olatisnal kiln iddt nem szentel- hewok ere. 4 legallalmasabb cér a be- seéd- és énelemgyakorlatok alkalmdval nyiik a hebegés leszokratésira. Banjunk a szenvedkkel szeliden ~teszi hozzi ~ tha. legnagyobb fokban is hebeg, akkor se atddjank meg azon. Majd, miutin azt tapasztalia, hogy spe- cidlis inuézimény csak nem létesil sza- mula és megfelel6 szakirodalom sem dll, rendelkezéste, irom Evvel_késdbb: Gyakorlati Gurmutatis a hebegés lescokta- tisica efmmel — Guinthner ayomin ~ hae rom {6 fejezetet taralmaz6 gyakorl6 Ikanyvet ad a népiskolai ani6k kezsbe, (Baranyai, 1888) Ez az ele6 magyar nyelva logopédiat gyakoridkéayy. Baraayai a kényv beve- zet6jében lesedgezi: ,A hebegé és dado- 6 ayayitisa nem az orvosnak, hanem a nneveldnck a feladata, 2 2 nevelés kare be tantozik" sMikor Kell a dadogo gyermekicel az oktatist megkezdendnle” ~ teszi fel a kerdést, Valasza igy s26l: .Minél ctdbb, anna jobb, mert sniné! iddsebb 2 dado- 26, anni szlérdabb benne az aggoda- lom s annal nehezebb a leszoktatas. Amia leszokatés! idle, az ba foki- (laa dadog6, vagy hebeg6 szorgalmatcl fiigg. Tékéletesen akkor van kigyogyul- va, ha anélkl, hogy aggédnék, a nélc hogy valamely szabalyra gondoina, tob- bbek jelenlétében pontosan &5 folyeko- ryan beszél." (Bakos, 1888, 3.) De most mir a beszédsérdltek intéz- ményes ellétisinak, © szakirodalom megreremiésének, sot a spectilis szak- cemberkepzésnek az elsé lépéseit is ha- smarosan megtesszi ‘A magyar logopédia megalapiibinalc— iat e korben jl ismert ~ Roboz Jézsefet 6s Sarb6 Artix tekinguk. Ok azok a 19. 65 20, sxizad fordul6jin, akik egymast6l figgetlentl, de mégis egyaitmékédve, cegyimast kiegeszive teremtk meg a ina ayar logopédiai intézményrendszert és rakjik le a magyar logopédia tudomd- nyos alapjait. Gordosné, 1972; 2001/a 2001/0) Roboz Jérsef Aradon indult el palys- in, Fiatal tansokent el6bb az 1880-28 Evek végén a sketek aradi virost ikl Fejleszt6 Pedagdgia 20026. jaan tanftot, majd annak igazgat6ja let [Mar ekkor felfigyelt a népiskolskba faré tanulok —_beszéd-rendellenességeie, 1890-ben felmérést végzett Aradon, s bbek kozst megillaptiota, hogy a megvlzsgilttobb ezer gyermek 7,84 96a 22 fle szembe6tl6 efési hibiban’ szen- ved, 0,9 9a pedig dadog, (Robor, 1891) Ekkor hatésozia el, hogy intézményt svervez hibisan beszél6 tenul6k szima- ra, Tervét re abban a7 évben meg is va- [estota, tehdt 1991-ben Aradon megnyi- totta Orthophonikus Intézet"-ét, az akkori orszighatirokatfigyelembe véve az els6 magyar logopédial inézetet. Aradon, foly6 €vi szeptember ho 15- én orthophonikus intézet nyit_meg bessédbeli fogyatékosok szimira = olvassule a Kalanz imi alikori gySgype- sdagOgiaiseakfoly6iratban az intézet meg nyitisér6l s2616 hi, ~ Felvévetnek dado 6k, hebegdk, selypitdk, tovabba oly ogyatékosok is, kil a beszédet sna bi jf, de bedllos megsikerdlés folytin an- nal elvesztésével fenyegetvék, valamint is kitts hibaban szenvedd, gyerme- kek Ggy mint felnét egyének. Bzen inté zetben a beszédbeli fogyatékossigan seenveddk Kezelése két oldalé, um. therapeuticus Corvosi 6 didacticus (ne~ tanit6). A kezelés idétartama 2 fo- sgyatekossig klnbozs foka szerint 3-10, énapig cerjed.” (Kalauz, 1891, 16.) Hogy a koribban mindéssze ross igs Kisiskolisok részére tervezett tanfolyam helyettélethorra val6 tekintet elkal mindenfata beszédsérilés logo- pédial ellatisit nysit6 intézmény kezd- hette meg mUkédését Aradon, az Roboz Jéesef kolfOld) tanuiménydeiinale ko seénhet6, Kilondsen Gutzmann berlin, (CBen béesi és Colombat de sere parizst Jitézete volt nagy hatéssal ‘Az aradi osthophonikus intézet ered- ményesen mikéd6t, Robor elismerést, tckintély vivort i. Aktivitisa egyre széle- sebb Keirive vil, Az Aradvidéli Tanit- cegyle” keretében 1893-ban kalfoldi min- tira Orvosi-pedagégiai" seakosztily alakult Robox elndkletével, ,Aradon a népneveléssel foglalkoz6 pedagégusok s2bveteziek az orvosokkal, oly zélbol, hogy a gyermekek helyes testi és szelle- mi nevelésénck dsszhanglba hozisira vo- natkoz6lag allapitsake meg a médoka olvassuk egy tudésiésban, (Kalauz, 1893, 158) {i208 sia le Saka ja sességel radon, § inezménst [6 sit fines is v= bn mesny- ee, 2 fie weve Het sper ho 15 yi meg fimire ~ Havssrre- niezerme- nek cedo- Tribbs ol fet mir bir- {oiin ao ovalamint Seaverme- zen ite Kecssiban Adal, om, dete (nc- ipama a fo- ew menior-konyvesbot bie ‘Roboz logopedial munkissigit over: ve, hitmas ton lajul kibontakozni el- épzelésit Orszigos besréavits intézenényhslo- zat letehozasit, ennck megvalésitisithoz srakemberck képzését é3 megfclelé stakirodalom megreremtését vite céul Mindezt meg is valésitota, de mir nem Aradon,hanem 189461 Budapesten. 1894-ben Budapesten kapottakultesz- minisatené megbizist A dadogék és he beadk gySgytanfolyama” megszervezt sére 6s elinctsica fay lew Robor Jozsef nemesale 2 max yarorszigi elsé logopédiai intézet megalapitéja 111 évvel exe, hanem je- len hazigazdink, a ROvicost Besaédjavi 16 lotezet" jogelédienck is 108 evel exelOit megszervedéje €s els6 vezetdje Robor 2 es6, stinidel (dadogoe és hhebesdk olcatiséea) képesté tanfolya- ‘mot 1896-ban szervei meg és vezeti, he Iyileg a vakole budapest intézetében. O olgozta kia kepests tanfolyam prog- rajitis. lly médon Robo Jozsef volta magyar Jogopédus-kepads elindkéja és es6 ve- 2et6je is, anna a els6saakernbergiedé- nak az Gira bocsitéja, amelyaek tags a suzadforduln és még késdbb is orsig- sae kepuiselték a magyar logopédia Saye TW most nem fimerteve, dle semon tara logopédlia €s mas rinyt, gen s2é- Jes Koni gyémypedagogiaitevékenységét is & guzdag palyafulsit, py évszizad lavlatab6l is 2 magyar gyogypedagogia kiemelked szakembereként tisztelhet jak. Gordosné, 1972) Robot Jozsef Fiatalon megian 68 trae sikosan véget én palyajinak kézvetlen folyatoja Sarbé Arcir idexeyéayise szakorvos. Niray-Szab6 Sindor és Ranschburg Pal nyere meg 6 logopé dia Ugyénck. 1898-ban kapesolédost be a logopédiai munkfba, 6 vete dt Robom6l 2 bucapesti dadogek és hebegok ayoay: tanfoiyaminak wezetése, 6 is kaltldin, Bécsben, Betlinben és Piszsban egész- tee i tanulmanyait. Hazatére utie 1899-ben a siketok budapest isola ban, a Festetics utedban kapotthelyet @ most mér atta vezeret gyegytanfolyam sarbo Roboz tevekenységét nagyra Decale, trekvéset kovete, folyata és rovidesen jelent6sen tl is szamyalta Kéaudos, hogy Euréps-szerenagy els: -merést vivot kia magyar logopédinak, ‘Mint mée annyiszor masok is, én is most is idézem a nagynevt szaktekintély €5ta- nltOmester, Hermann Gutzmann szavait: _kulonosen a kulfoldon eayesek oly s2é- les latokOrrel és a hatdsigok tetterds tie mogatisa mellet Ggy munkilkodnak, hogy a Kilfold minket messze wilszar- yal, Féleg Dania 6s Magyarorszig kz pontostottintézményei oly annyira mit taszeniek, hogy nem tshetdink jobbat, minthogy ¢ péléat utinozzuk.” (Gutemann, 1994, 58.) ‘Az akkor Naray-Seab6 Sindor és Ranschburg Pal nevevel femjelzett me ayar gySaypedagégia ezt az igen meg- tiszel6 helyezést bb neves szakembere séven ene el. Sarb6 Arr és iskolij a lo: gopédia teriletén kivilé szervend, aya: koriati és tudomdnyos kutat6 munissd- _givaljruk hozad, Sarb6 a logopédiai tanfolyambdlézat kigpitesének szikségességét a Robor dl- tal javasol: & 1899-ben elvégzett orszi- _208 Felméxés adataival ~ amelyeket 1901 ben dolgozott fel é rangos helyen, az ‘Onvosi Hetilapban publikilt ~ egyértel- mien, megeyézden igezolta, Sarbé, 3901/2) Minthogy Gjabb ilyen nagyszabast fel- meérés soldig nem kése0lt, gy mintegy fl évszdizadon ft ezekre a2 adatokea hi vatkoztak logopédusaink, mindannyi= stor, amikor 2 logopédiai ellis elégte- lenségére kivantik felhivni a figyelmet. ‘Ti. hogy az elemi népiskolal tanulék 3,6 dba beszédhibis, s ezek 23 962 iskolat elémenetelében is akadalyozot Sarb6 a beszédhibal: gyakorisiginak megakadalyozdsira preventiv intézkedé seketjavasolt. Elsésorban a gyermek elsS tanttjit a szilét kell szerinteitbaigazté tanicsokkal elit, illetdleg a pedagogu- soknak médot ani arr, hogy megismer jelca beszédtejlddés nehézségcit, aeadi- Iyait, hogy helyes irényba terelhessék a ayenmelc beszedfellédésés, Ennek szolgs Intaban ita meg .Népszerd ttmutatis a beszéhibik flismerésére & elharitiss- sx” c, unksjt szldk 6s tanto reszére, (aids, 1901/0) A logopédiat ayakorlati munka a 20. sa, elején valdban eredméayesen, felive- IS tendenctat mutarva foi. Budapesten mar nemesak a Sarb6 ve- zeice gyOgytanfolyam, akkor mir a ,Be- sxédhibik laviviséra szolgilé dllami n- B folyam” neva intézmény milkdd6t, ba- nem tovabbi 16 gyéaytanfolyam, vala- ‘mint azokban a keriletekben (a 1, VI, VIL, é5 VII keriletben), amelyekben tobb dadogo jelentkezet felvételre, an. sbeszédhibis osctilyok’-at szerveztek Ezekben az osztilyokban a beszédhibae Javitisdra kiképzett szakemberek, 2242 Jogopédlusok lattik el az oktatisi és be- szédkorrekci6s feladatokat egyarnt. Az oszrilyok kezdeményexdje is Sarb6 volt, amelyeikel az els6k k6zéit jelentkezert Magyarorsasg a nemzetk®zi logopédiah syakorlathan, s valészind, hogy az0k a Surb6 elképzelése szerini beszédiskolak ki fide volna, ha 1914-ben a habord meg nem szakija mikbelésikee Ezutin, kulonésen vidéken j6 ideig a stagnalis iddszaka kovetkezct, é3 csale joval a misodik vilighsbord wean Incult meg Gjra szélesebb korben az intézmé- yes logopédiai ellis, 1935:ben fita_SulyomSchulmana Adolf, Sarb6 tanttvanyar ,fskolakoteles gyermel-dadogok szimara természete sen megfelel6bb lenne az Gn. beszSdis- kola, hol a dadog6 gyermeknek sajatos lenyet melyrehatobb és stfogobb kezelé si lehetGségekkel lehetne figyelemre helyes Kibontakozis felé vezet- nl és ahol a nevelés-canttés egyttal tr pia, & a teripia egysital nevelés-tanitis lehetne a megiclels éntelmezéssel” (Gulyomi-Schulmana, 1935, 61-62.) ‘Ami az intézményes logopédiai ells tottsagotilleti, a nem mindig 6! kOvethe- 6 staisaikai adatokb6t most esak nel nyat mutatok be. ‘A jelenlegi Pévérosi Beseédjavite Inté et jogelédjenek Sarb6 uiin Kéverkerd lgnzgatoja,Istenes Karoly, 1925-ben koz- readka az inézet elma 25 eves toreéneté 5] s2616 munkifit (Istenes, 1925). Az eb- ben koz6lt sokféle szemponti, igen éxdckes & tanvlsigos statisatikai adatok bol megrucuk, hogy 25 &y alatt 1089 sze- smelyt (637 ft UL Frit €s 252 lest, il 16) vizsgdltak meg, akik kéxil 744-en vettek résrt kezelésen a kbzpontban &5a 16 f6varost ay6gytanfolyamon, ‘A2.1925/26, tanévben azonban eben 8 most mar ,Beszédhibssok dllami inté- 2eisnek neveren egyellen logopédiat intézményben mindosszesen 71 kezelt volt, azazabban a tanévben az orsziighan ssvesen ennyien részesilek ilami ells- tisben,24 Az 1927/28, tanévben kezdtek el Gira lkodni a gyégytanfolyamok, SzekestO- virosi beszédhibale javitisira szolgal6 tanfolyamok elneveréssel, tanévenkent ‘sszesen kb. 400-600 kezeltel, és vide ken (Vécott, Sopronban & Szegeclen) tanévenként viltozéan Ozemelve, min- den esetben 50 ala létszémmal ‘Amr, hogy privat logopédiai kezelés- ben mennyien részesitele, nines ada~ ‘unk, Logopédusok informici6i szerint bb allasnélkalt gySgypedagsgus eb- bbl €lt) kb, ugyanannyian, mint dllami ezelésben. ‘A misodik vilighiboré tin még az 1970-es években is rendkivol kedvez5i- len volt az dllams statiszikdleban Kismuta ‘ott logopédia ellétés, 1970-ben Buda- pesten 232 kezeltrl van udomisunk, vvalamint a Készegen 1964-161 malkods Intézethen 64 beszédsértlt Reszédjavit ‘anulésd ‘x 1980.as években tbnéntek igen je- Tentés Iépések. Mar 1980-b61 orszgosan. osszesen 14 686 kezeltrl van tudor sunk, 1981-ben azucén megkezdl miks- dését a Birezi Gusauiv Gyégypedanoxia “Tandrkép2d Foiskola Gyakorlo Logopé= dizi Intézete &s Gyakorl6 Logopédiai nzottak tisait is enlett a 2 86 idokto- son) Sérletei- iter Sdpeda- Pediat ‘lesote Sineves vale neve. elneve- = 16bb, t m6: Wyakor. ben latte wrww.mentor-konyvesbolt bis (chewing therapy) dadogis és szimos eayéni rehabiltécids mécszer a paszeség a rinollia kezelésére honosodort mee Magyarorsuigon, (Gordosné, 2001/g) Tanitvanyai kézil szamosan szerezteke himevet 2 magyar logopédisiake az itt Jelenlevé logopédusok egy része mar a saintén elkavozott Kanigsa-tanitvinyok Palotis Gabor, Montigh Imre, Meixner I+ ik tanitvinyai, akiknek tevékenysége még ftissen 4 a jelealevikben. (Gorciosné, 2001/h; 2001/4; Gordosné, 2002/) ‘Az utobbi étizedekben egyre komple- xebbé vilt,interdiszciplindeisan mavelt logopédia hasonldan jeles, nemrég el- dhunyt képvisel6i Kozol is mar esupiin né- hiny nevet emlithetek, pl. Vertes O. And- ris fonetikus & Frint Tibor foniiter never; akiknek tantisa, kutatsi eredené= nyel ama mGkéd6 logopédusok 1- asanyagénak szintén nélkelézhetetlen Tisztelt HallgatGim! Kedves Kollégikt Befejezésil engedienek meg néhiny saubjektiv gondola Fél evszizaddal ezelétt,fbiskolai hall gat6kEnt a Févitosi Logopédiat Incézet- ben voltam gyakorlaton. Seper Jens tanir ‘irvolta gyakoriatvezetém. Mivésziszin- ten kezelte kilondsen a péiszeség vala- menayi valtozatit. Nagyon sokat tant: tam tle. Flismersssel, usateletel és szeretettelemlékezem ri, Ezt ar eldadst az 6 emlékének ajinlom, wopnioxt Bakos josef (1955) A sogp magyar be seéd. (A magyar beszédmnivelés és be- svédnevelés felidéstténete) In: Az Egri Tandcképzé Foiskola Evkonyve. Balassa Jozsef (4900) A beszédhible max sar elnevezése. ta: GySgypedagégiat Seem, 10 Balassa Jozsef (1904) Magyar fonGtka Bp. Baranyai Gyula (1885) A hebegéssl In: NépianitGk Lapa, 10. Baranyai Gyula (1888) Gyak tatis a hebegés leszokt tanok reszére és maginhasznsiate Menor, Bp. Birczi Gusztiv (1928) A magyar beszéd- Imungok képzése. Frank, Bp Daday Andris (evszdm nd) Adatok a ‘magyatorszig siketnéama épolis és ok- tatés mOlyabol, In: Betegipolisigy, XIIL €vf. Klay. Gordosné Szab6 Anna (1972) A magyar logopédia kialakulisa. In: GYTP tado- manyos EvkOnyve V. GYTE., Bp., 479-498, Gordosné $226 Anna (1992) A magyar aySaypedagogia logopédial Oroksége @ XX. sz, kOzepén 1, Sulyomi- Schulmann Adolf. In: Gyégypedago- Biol Szemle, 4, 249-256, Gordosné Szab6 Anna (1993) A magyar yOgypedagdgia logopédiai oraksége a XX. sz, Kozepén. I, Sarb6 Art. In Gyégypedag6giai Szemle, 2, 94-100, Gordosné Szabé Anna (2001/2) Roboz Jozsef, In: Gyogypedag6giai Lexikon. (Szerk.s Mesterhi2i Zsuzsa) ELTE BGGYFK., Bp., 41-42, Gordosné Szabo Anna (2001/b) Sarbs Artin, In: Gyégypedagégiai Lexikon, (Szetk.: Mesterhdal Zsuzsa) ELTE BGGYFK,, Bp, 42-43, Gordosné Szabo Anna (2002/c) Istenes Karoly. In: Gyégypedagsgial Lexikon, (Srerk: Mesterhai Zsuzsa) ELTE BOGYFK,,Bp., 31, Gordosné Sabo Anna (2001/d) Barc Gusztay. In: Gyogypedagégiat Lex kon, (Szeri: Mesterhizi Zsuzsa) ELTE BGGYFK., Bp, 13-15 Gordosné Szahé Anna (2001/ €) Sulyomn Schulman Adolf. In: Gyogypedaz6- ‘lal Lexikon. (Szeric: Mesterhitei Zs 2x0) ELTE BGGYFK, Bp, 46. Gordosné Szab6 Anna 2001/8) Kanizsat Devs6. In: Gyoaypedagégiai Lexikon (Szerk.: Mesterhizi Zsuzsa) ELTE BGGYFK., Bp, 38. Gordosné Szabo Anna (2001/2) Froeschels, Emil In: Gyogypedagégiat Lexicon, (Szerk.: Mesterhiat Zsuzsa) ELTE BGGYFK,,Bp., 20-21, Gordosné Szabo Anna (2001/h) Palotis Gabor. In; GySgypedagoglal Lexikon, Grerk: Mesterhzi Zsuasa) ELTE BGGYFK., Bp, 38 Gordosné Szab6 Anna (2001/1) Montégh Inve. tn: Gyogypedagogiai Lexikon (Seer: Mesterhizi Zouzsa) ELTE BGGYFK., Bp, 37 Gordosné Szabé Anna (2001/)) Dr Palo- tis Gabor élecpalyaia, In: Gyogypeda~ 9eiai Szemle, KGlnszim. 1. Dr, Palo- tis Gabor emlekér, Gordosné Szabs Anna (2002) A 200 éves vii alma mater els6 tud6s igazgat6jira cemlékeztnk, Simon Antal ~ 1722-1808 ~ In: Gyogypedagégiai Szemle, 1. 3-9, Gutmann, Hermann (1904) Die Sociale Bedeutung der Sprachstérungen, Fi- scher, Jena Gyogypedagosiat Lexikon (2001) Gzork.: Mestetiizi Zsuzsa) ELTE BGGYPK, Bp, Istenes Karoly (1925) A beseédhilsjavi- tisira szolgél6 allami tanfolyam 25 Eves tbrténete. Bp. Kalauz (1891) 1-2. sz Kalauz (1893) 10-11 Kanizsai De2s6 (1939) Allatkiséeleteink ‘anulsdgaiasiketfUl hangadagolisi rapiajaban. In: Magyar GySgypedag6- gia Tanarole KOz\6nye, 2-3. 37-78. anizsai Dezs6 (1954/2) A gyermekicori besuédhibak megelézése. Tanksnyv- Kiads, Bp, Kanizsui Dezs6 (1954/0) A beszédhibak javitisa ~ otmutats és gyakorlokinyy, ‘Tankényvkiads, Bp, Kanizsui Dezs6 (1961) Opponensi véle- mény dr. Szabé Anna: Fejezetek a aySsypedagogia tinénerébél e. kandi- ditusi énekexésérél, Bp. (Kézirat) Kills Lajos (1902) Szérvényos siketnéma- oktatisi kisérletck, megsaiiat iskoldk és tanfolyamok. In- Emlek-kényy a si- keinémak vacai orseiigos kirilyi inté- ete 100 éves fennallisanak tinnepe al- kealmra. (Szerk Borbély Séndor) Bp. 353-356, Mesterhiai Zsuzsa (szerk.) 2001) GySgy- edagégiai Lexikon, ELTE RGGYFK., Bp, Pedagogiai Lexikon (1997) (Szerk. thory Zoltin ~ Falus Ivén) Keraban, Bp, Roboz J6zsef (891) A kiejés hibdi azis- kkolis gyermekeknél. In: Néptanitsk Lapia, 3 Roboz Jozsef (1892) Egy siketnéma tani 4 szizad elején, Ini Kalau, 2 Robor Jézsef (1894) A daclogis gyda sa. Singer és Woltner, Bp. Roboz Jozsef (1896) Médszeres beszée 65 olvasési gyakorlatok dadogok sz dea. Egyetemi Ny., Bp. Roboz Joaset (1898) A beszéd hilbird OW. Preyer: Die Seele des Kindes ¢ inGvébal fordiis) tn: Gyogypedags- afai Szemle, 1, & 2.5, Sarb6 Art (1901/a) A hibsis beszédi tax auld satiszikija. tn: Orvosi Hetilap, 20-21,| Serb6 Arti (1901/b) Népszeni Gummutatis 1 besuédhibk felismerésére és elhiri- téséra, Hungaria, Bp ‘arb Ast (1906) A beszéd Osszes vo- natkoxisaiban, kOl6nds vekintetel a ayermekkorra. Athenaeum, Bp. Simon Antal (1808) Igaz mester, aki Ta- nitvinyait igen rivid id6 ala, minden Unalom nélkil egyszerte fi és olvas ni is megranta. Buda, ~ Hasonms- kiadas Vée 1971. ~ Az idézeteke: Szat- mari Antalné (1972: Ojabb adatok ‘Simon Antalr6l. ~ Az.,igaz mester* kor: szerddtiisban, (Szerk: Gordosné Sza- bo Anna) Magyar Gybgypedag6gusok Egyesillece, Budapest c. kiadvinyb6l szarmaznak. Subosits Isevin (1984) A beszédhibale rendszere76 dttekintése. BGGYTF Fo- netikai és Logopédia Tanszéke, Bp. SubostsIssvin ~ Gollesa Viktor (1995) A. beszéd rendellenességei Balasa Jozset nukissignaltorében. io: GySeype- dagogiai Szemle, 3. 171-176. SubsitsItvin (2001) ,Az id nap az ido tanitvanya"CFanulsigoleahaza beszédjavitis Oneness Gy6ay pedagogii Sem, 2.117128 Sulyom Schumann Adolf (1935) A be- sve elhritsa kl tkinct- tela dadogésra, (eszéclgybaytani dob poraol) Magyar Gyésypedagéatai “Tirsasig, Kalocss Salyomi-Schimann Adolf (1986) A far astorok oka besaédravar és javd- sina modia. Magyar Gyaypedags- sai Tisasig, Bp Sulyom-Sciolmann Adolf (1939) Ais besa aiatclematsének kérdésé- her. In: Magyr GySgypedagoaiat Ta: aro Kozonye, 7. 262-270, Sulyomi-Sehulmann Adolf (1942) Peds- cial psychoteripia. in: Magyar Fejleszté Pedagdgia 20026. Gyégypedagogial Tandrok Koxlinye, 9.173179. Szilégyi Janos (1835) A’ Selypségr6l. In Tudomnyos GySjtemény. VY. 4. 61-108, olnai J. Béla (1885) Még egyszer a she- begése" In: Neptanttok Lap, 12 ‘Vaday Jozsef (1885) A selypeksl. In: Néptanit6k Lapia, 79. Vertes O. Andis (1956) A magyar leiré hhangtan Gjabb eredményei 1945-1955, Bp,, Klny. a Magyar Nyely LI. évfolya~ abou ‘Vertes 0, Andis (1959) Az els6 magyar ‘nyelvi fonetika. Klny.a Magyar Nyelv- 682, évfolyamabsl ‘Vertes 0. Andris (1988) A magyar foneti ke € logopédia wWnénetének sbvid Ikronol6gisia ~ 1950+, In: A magyar beszédgySgyités 100 eve. (Szerle: .G6sy Maria) Orsaiiges PedagOgialInté- et, Bp. 17-26 ‘A SEPSISZENTGYORGYI LOGOPEDIAI HALOZAT Roméniéban a logopédusképzés nem volt folyamatos az elmélt évtizedekben. 197461 1990ig szUnetelt, mert 1977- ben Nicolae Ceausescu egy einai rende- Jewel megsztintette 2 gyCaypedagézia €5 ‘a pstichologia szakokat, kkjelentvén, hogy ezeke nines szbseg tobbé, mere a roman egy €p, egészséges nép, nem sz0- ral semmilyen jellegs terdpids kezelésre igy caak az 1989-5 forradalom” vagy inkébb rendszervélués utén indulhatott Gjra eet szae, Ennek a rendeletnele a kovetkezmé- ryeit most érezzUk igazin, mets logo pédus nemzedékhal binyzikea kézépee- nericid, hiszen 1978 & 1995 kozow ‘egyctlen logopédus sem Kerilt ki az cegyetem padjibél, ex pedig 17 v kiesést jelent az usinpotiasban, ‘Brért a logopédiat halozatonkban fele- ms helyzet uralkodik: a kollégils legna ayobb része ayugdfkorhatér kGril mo- zog, Ok nagy tapasatalatal, széles kori SEBESTYEN PIROSKA saalmai ismereteckel rendelkeznck A pi éve vegnet fistal logopéduskollé- ‘sik ddésos jelenkéxét még nem nagyon ‘érezz0le, mer dk egyelére kevesen van- nak és még aligjutott kozal0k a ,végek- re’ is, ahol mitevékenykedink. Az egye- tem elvégrése tin ldszeretettel rmaradnak vissza a2 egyetemi kGzpontok- ban: Kolozswiron, Marosvisirhelyen, Nagyviradon, Temesvison, Brass6ban, Amint az eldbbiekbdl is kitinik, Romé~ nidban a logopéduskepzés egyetemi svinten tnGnik, részint a gy6gypedago- sia, sészit pedlig 2 psrichol6gia szak ke reten bell, Mindkét képzési forma jeten- leg 4 éves, az egyetemi hallgatok hharmadéven vélaszthatjsk ki a szaloso das irdnyst, Az egyik lehet6ség a logope- ia szal, ‘Mind a gy6gypedag6gia, mind a pszi cholégia seakra 25 ~$0 magyar tagozatos helyet birdeinek évente, Az orszigban csak a kolozsvéri .Babes-Bolyai Tudo- manyegyetem" Neveléstudomanyi karin mGkésdik magyar tagozat. ‘Azole az egyetem| hallgatok, ake lo- gopédia teriletére szereinének szako- sodni,a harmadéven vehetik fel eta tan tdrgyat, egyéves tananyaglént, heti két {a euraus €s egy szemindrium formaji~ ‘ban, Enayi az elméleti kepzéstk, ehhez jfrul hozzs 50 6ra pedag6giai gyakosat. A harmadik év legvégén ezt Kegészti az cegyhetes pedagégiai gyatcorlat, enneke keretén bell} 25 Grit hospitéinak & 6t (rit tanitanak. A negyedév tananyagiba mir nem foglaltak ele a logopeédiit, igy cezzel a seakképzésile be is fejexddik. Ez nagyon rinyomia bélyegéta szakmat fel- Ikészilséghkre, nagyon sok segiségre svorulnak pélysjuk Kezdeten. Eppen ‘ezért nagyon hasznosnale tartom a Fv 108i Heszédjavio Intézetnek ext a kezde- ményezéeét, bogy fel akarjik vennt a Ikapesolatot a hatiton tl logopédus kol- legalckal, Nagyon ordnénk neki ha ez F b t ‘ f |