Az Oszmán birodalom a tizedik században jött létre Közép-Ázsiában Szeldzsuk törzsi vezér

irányításával.

Eleinte más uralkodóknak katonáskodnak és emírségeket hoznak létre. A 13. században a mindössze
1500 km2 kiterjedésű kisállamból gyorsan nagy területre tesznek szert, mivel Konstantinápolyban
hatalmi űr keletkezik. Az uralkodó despotikus hatalmat épít ki és az államszervezetnek a hódítások
segítése volt a feladata.

Az első nagy rész a hadsereg, amely 2 részből áll az anatóliaik és a ruméliaiakból, melyeknek a
főparancsnokuk mindig a ruméliai beglerbég. A szpáhik(nem klasszikus könnyűlovasság) és a
janicsárok(kiképzett, egységesen felszerelt, elit alakulat) s két alapvető fegyvernem.

Az oszmán hivatalszerkezetben nincs föld magántulajdon. 2 fajta birtokot különítünk el, a (k)hász-t és
a személyes szolgálathoz kötöttet. A tisztségeket az adószedők(defterdár), a bírák(kádi), a fő
tisztségviselők testülete(díván), tartományok vezetői(beglerbég) és a kerületek, szandzsák
vezetői(bég) töltik be.

Néhány főbb háború: az 1389-es Rigómezei, az 1396-os Nikápolyi és az 1453-as Konstantinápolyi

csata.

Összegezve mindezek miatt válhatott világvallássá az Oszmány birodalom.