A SZERETET FILOZÓFIÁJA

ÉS OKKULT JELENTŐSÉGE
A SZERETET FILOZÓFIÁJA
ÉS OKKULT JELENTŐSÉGE

Válogatta: Seress Attila

 Szerkesztette: Juhász József
Lektorálta: Drahos Sándor és Szabó Attila
A borítóterv Falvai Andrea munkája

ISBN 978-963-06-7043-2
 Első vakbarát kiadás 2008. október 8.
A kötet ingyenesen letölthető: www.napkelte.extra.hu
Ajándék és támogatás
CIB Bank
HU04 1070 0385 5511 5678 5010 0002
HU46 1070 0385 5511 5678 5120 0002
SWIFT CIBHHUHB

11 éves az Esélyegyenlőségi törvény, 2 éves a Fogyatékossági

konvenció jogi befogadása
Az az információ tekinthető akadálymentesen elérhetőnek, ami
akadálymentesített kommunikációval elérhető.
Adatvédelmi nyilatkozat: A szeretet filozófiájának minden egyes
információja közérdekű adat, amennyiben személyes adatot érint, kérjük
azt az attila.seress@gmail.com címre jelezni adatmódosítás céljából.
A kötet minden egyes szerzője a közléshez megadta hozzájárulását, a
kötet szerkesztési folyamata alapvetően összekapcsolódott a Budapest
Csoport missziójával, a Centenáriumi Antropozófiai Találkozó
spirituális előkészítésével.

Ahhoz a megbékéléshez kívánunk hozzájárulni, ami a száz éves

teozófiai, antropozófiai mozgalomban az alapját képezi a mai
esélyegyenlőségi és nyilvánossági követelményeknek.

5
 Tartalom

Első rész 8
Seress Attila: A szeretet valósága – Krisztus Nap 8
Az emberben megjelenő szeretet 8
A szeretet próbája 17
Szembesülés a szeretet kérdéseivel a szellemtudományban
29
Második rész 43
A megzavart emberség újra megtalálása 43
Seress Attila: Hogyan talált rá Alexandra önmagára?
(esettanulmány) 43
Reményik László– Seress Attila: Az Ezer arc Klub bemutatása
három lehetséges látásmód szerint (esettanulmány) 73

Harmadik rész 81
Buddha nyolcágú ösvényének megújítása a szeretet
szubsztanciája által és az aktuális XXI. századi rózsakeresztes
inspiráció 81
Seress Attila: Nevess és szeress - azok mentik át a Földet, akik
önként teszik jót 81
Seress Attila: Az új, XXI. századi rózsakeresztes inspiráció 86
Seress Attila: Buddha keresztény ösvénye a XXI században,
az új Grál kérdései által 99

Negyedik rész 110

Új budapesti impulzus: a megbékélés és szeretet közösségi
tanulása 110
Tóth Enikő: A keresztbe zárt világ 110
Tóth Enikő versei 113
Doszkocs Zsuzsa: Hogyan lettem festőnő? 121
Siliga Miklós-Csongrádi Kata: Szeress úgy, mint a Nap! 123

6
 Kécza András: Pünkösdi ünnepi előadás a szociális
művészetről 124
Seress Attila: A szociális gyógyítás szekcióalapítása 144
Seress Attila: Skythianos missziója és a jövendő földi Nap-
misztériumok 155

Ötödik rész 164

Miss Maryon titka 164
Seress Attila: A hetedik vezetőségi tag keresése. A XXI.
századon át 164
Seress Attila: Tizenhárom szent éjszaka Budapesten 176
Seress Attila: Megbékélés a sorssal az akarat felébresztésével
199
Hatodik rész
Seress Attila: A megújított budapesti impulzus 206

Függelék
Alapkő meditáció 223
Jegyzetek, megjegyzések 227
Hivatkozott írásművek listája 239
További kutatáshoz 242
Társas események listája 245

7
 Első rész

SERESS ATTILA
A SZERETET VALÓSÁGA
KRISZTUS NAP

1. Az emberben megjelenő szeretet

„A krisztusi én-impulzushoz megformáljuk a morális testet a

csodálat, a bizalom, a tisztelet, a hit morális cselekedeteiből, röviden
mindabból, ami utat nyit az érzékfeletti megismerés felé…-
Megformáljuk Krisztus étertestét a szeretet tetteiből; abból pedig, amit a
lelkiismeret szavára tesznek a világban, azt formáljuk meg Krisztus
számára, ami az ember fizikai testének felel meg. Amikor a Föld
elérkezik céljához, amikor az emberek majd megértik a helyes morális
impulzusokat, amelyek alapján mindaz, ami jó létrejön, akkor világossá
válik, hogy mi az, ami a Golgotai Misztérium által Krisztus-
impulzusként, mint én beleáradt az emberiség fejlődésébe. Akkor ezt
majd körülveszi egy asztráltest, amely hitből formálódott és az emberek
olyan tetteiből, amelyek csodálatból és csodálkozásból fakadtak;
körülveszi étertestként valami, ami a szeretet tetteiből jött létre és fizikai
testként körülveszi valami, amit a lelkiismeret tettei hoznak létre. Így
fogja alakítani az emberiség jövőbeni fejlődését a Krisztus-impulzus és
az emberek morális impulzusainak együttműködése. Perspektivikusan
úgy áll előttünk az emberiség, mint egy hatalmas, tagolt organizmus. Ha
az emberek megtanulják, hogy cselekedeteiket beleillesszék ebbe a nagy
organizmusba, hogy impulzusaikat tettekben úgy formálják, hogy egy
burokként vegyék körül, akkor a földi fejlődés során megteremthetik
egy nagy közösség alapjait, amelyet teljesen át tud hatni a Krisztus-
impulzus s így teljesen krisztusivá válhat.” 1

„Lélek és szellem, amelyek átáramlanak a kezeken, nemcsak

alakítják őket, hanem rajtuk keresztül kiáradnak a világba, mint objektív
szeretet-erők, mint áldás, mint gyógyító erők. A végtagok, vagyis az a
8
szellemiség, amely az élet során áthatotta azokat földi tetteink
fiziognómiáját adva, a halál után földi tetteinket a maguk igazi
kvalitásában nyilatkoztatják meg. Szabad szeretet-tetteknek kell
Földünket és az embert átalakítaniuk. És hogy kezeink ennek a célnak
szentelhessék magukat, a szeretetet sugárzó kéz, mint a szabadság
jelképe, minden régről származó kötöttségétől megszabadítatott.” 2

Az Isteni Szeretet szeretetből nem adta meg az embernek a szeretet

fogalmát, az nincs végérvényesen készen, Ő az emberre bízta azt a
hozzá való legnagyobb bizalomból.3 Az Isteni Szeretet nem csupán
teremteni akarja az embert, hanem megmentésén keresztül végcéljához
akarja segíteni. Ha az ember a múltat helyesen érti meg, csupán
lehetőséget lát a jövő számára, a jövő pedig egy isteni segítség által jön
el, amelyhez az ember akarata is kell. A múlt megértéséhez bölcsesség
kell, az isteni segítség megértéséhez és igényléséhez emberi szeretet,
míg a jövőt oly tettek hozzák el, amelyek a szeretet bölcsességén
alapulnak, a fej királyi bölcsességének és a szív pásztori szeretetének
harmóniáján. Ezeknek a tetteknek a célja a fontos.
Az Isteni Szeretet segít a jóakaratú embereknek a benső erő
megtalálásában, amellyel a jövőt meg tudják valósítani és így az
emberben jelenhet meg már tudatos formában. Ez azt jelenti, hogy a
felemelkedéshez szükséges tudássá válik benne, amely egyben
cselekedeteinek célját jeleníti meg. Az emberben megjelenő szeretet a
célja az emberiség fejlődésének. Ehhez az ember és emberiség
teremtése az első előkészület, a második lépcső a teremtésben
megnyilvánuló bölcsesség – Szófia − megismerése, a harmadik lépcső
az ember és az emberiség megmentésére végrehajtott Golgotai
Misztérium szeretettel történő megismerése, méltánylása és erőinek
befogadása, míg a negyedik lépcső azokból a tettekből áll, amelyek a
Golgotai Misztériumból fakadó hit, szeretet és remény erőiből fakadnak
és a nagy Golgotai Misztérium ismétlő tettei kicsiben.4
Ahogy a makrokozmikus Krisztus-lény töltheti be az emberi
mikrokozmoszt, úgy emelkedhet fel az egyes emberi individualitás
tudatos megértéssel a makrokozmoszba Krisztus vezetésével. Ez a
felemelkedés azonban csak úgy valósulhat meg a Földön élő emberek
számára, ha egymást segítve alakítják ki tetteiket. Azoknak, akik elől
9
járnak, vissza kell térniük a visszamaradó emberek fejlődése és üdve
számára.5 Krisztus minden emberért jött, így a Földön élő embereknek
is Krisztus megértése adja az erőt, hogy embertársaik felé forduljanak.
A már megismert bölcsesség és a szívbe fogadott Golgota Misztérium
más emberek irányában történő kiárasztása a hit, a szeretet és a remény
tettei által alakítja ki a Krisztus-lény számára azt a földi-emberi burkot,
közösséget, amely által a legnagyobb előrehaladás lesz lehetséges.
A Krisztus-impulzus megértésének egyik próbája annak általánosan
emberi jellegének megértése. Az általánosan emberi jelleg
kinyilvánítása a Rudolf Steiner által hozott antropozófia egyik
gyümölcse, e nélkül Krisztus megértése sem lehetséges. A karma és
reinkarnáció tanának keresztény értelme éppen az, hogy ismét és ismét
le kell jönni a Földre az emberiséget terhelő negatív sors, a karma, az
egész emberiséget sújtó bűnbetegség legyőzése érdekében. E harc
megvívása során egyre több és több megismerést sajátíthat el az ember a
megmentésére hivatott Isteni Szeretet lényéről.6 Így a sors, a karma
Krisztus tanításává válhat az Isteni Szeretetről, akinek emberben történő
gyakorlati megjelenésével éri el az emberiség földi végcélját, ahogy a
Jelenések Könyvében a záró jelenetek azt elénk állítják.7
A bölcsesség régen az emberi élet része volt, de ösztönösen, míg az
intellektualizmus elszakította az embert az isteni-szellemi világoktól, az
embert teremtő Istenségtől. Rudolf Steiner a XX. század elején a
modern intellektualizmust alakváltozáson át emelte fel a tiszta
spiritualizált gondolkodás fényébe és a tudatos imaginációk életteljes
világába. Ez a gondolkodás és imaginatív képalkotás az emberi jelenség,
az ember lényének tudatát közvetíti a jóakaratú emberek számára.
Végtelenül nagy a jelentősége a mai világban annak, hogy emberi
mivoltunkra ráébredjünk, tudatában legyünk emberségünknek. A
bölcsesség – Szófia − adja meg a számunkra a lehetőséget, hogy emberi
minőségünkre ráébredjünk. Ebben segít az intelligencia spiritualizálása,
azaz a szellemi gondolkozás elsajátítása és az ember képének imaginatív
megpillantása, amikor rádöbbenünk, hogy önmagunkat találjuk meg a
bölcsességben. Az emberben így megjelenő bölcsesség: antroposz-
szófia, azaz a Rudolf Steiner által megalapított antropozófia.
Felmerül azonban a kérdés: mivé alakítjuk a továbbiakban
emberségünknek a tudatát, mit kezdünk vele? Szemléletem szerint ez a

10
kérdés a szeretet teremtő akarásához vezethet el, azaz ahhoz a kreatív
forráshoz, amelyhez éppen saját magunkról alkotott képünk, végső
soron az a tiszta emberi alak vezet el, amelyet a bölcsesség ölén
pillanthatunk meg, mint magasabb énünk képét, amivé válhatunk.
Felismerhetjük, hogy a bölcsesség – Szófia − az ember létrehozásában
vett részt. Nem kerülhetünk tisztába saját magunkkal sem, ha nem
tanulmányozzuk most már tudatosan a bölcsességet. A tükör, amelyben
torzítatlanul pillanthatjuk meg magunkat, így a szellemben van jelen,
mert a bölcsesség – Szófia − ott tartózkodik. Ezt a tiszta alakot, az
általánosan emberi minőséget láthatjuk meg más emberek irányában is,
amint az ő lényük legszebb, legigazabb és legjobb képét őrzi.
Így ahhoz tanulhatjuk meg a kapcsolódást, ami más emberekben a
legszebb, legigazabb és legjobb. Ennek tanulása végtelenül kreatív, mert
minden embernek megvan a saját minősége, ahogy minden csillagnak
más a fénye az égbolton. Az ember tiszta alakja, az általánosan emberi
minőség, ahogy az antropozófiában ez megtanulható, más emberek
csillagát ragyogtatja fel, de nem kívül a csillagos égen, hanem itt a
Földön. Ehhez ébredhet fel a jóakarat, a szeretet egész életen át történő
tanulásához az antropozófia által. Más emberek csillaga mindig túlmutat
saját létünkön, életünkön és elérendő célként állhat előttünk.8 Meg kell
találni más emberekben az eszmét, az ideát, a másik ember eredeti
ideáját.
A világban meglévő 12 szempont a Zodiákusban, és Jézus Krisztus
12 apostolában is kifejezésre jut. Ahogy minden ember az életút során
végrehajtott tettek alapján érthető meg a végén, úgy Krisztus
megértéséhez hozzátartozik követőinek sorsa, illetve azok tetteinek
megértése. Addig jogosult lehet egy-egy irányzat, míg követőinek tettei
gyümölcsözőek mások számára. Ez a kulcsa egy-egy keresztény
irányzat megértésének és megítélésének: ameddig követőinek tettei
gyümölcsözőek mások számára, addig él az adott áramlat és ebben rejlik
létjogosultsága. A történelemben új és új áramlatok jelennek meg, mert
az ember lénye is átalakuláson megy át, más és más szellemi táplálékra
van szüksége.9 De mik is ezek a gyümölcsök? A gyümölcsöt a Nap
érleli meg és a gyümölcsfa önzetlenül nyújtja mások számára termését.
Krisztus Napja a 12 szempont körzetén túli makrokozmikus világból jött
a Földre és a földi világban sokszorosan tükröződik az egyes

11
mikrokozmoszokban, az egyes emberi individualitásokban. Ezért van
annyi keresztény szekta, ami a jövőben csak fokozódni fog. Eljöhet az
az idő, amikor Krisztus vallása az ő megértéséből fakadó tettek vallása
lesz, vagyis ahány Krisztust követő ember lesz, annyi vallás lesz. Ez
lesz a jó, mert a szavak, amelyekkel vallani fognak az emberek tetteik
alapjairól, mások számára lesznek gyümölcsözőek, nem csupán a
maguk számára.
Krisztus Napja úton van: a csillagok világán túli királyságból vezet a
Napút az emberi tettek által a másik emberhez. Az emberi tettek
mércéje az a másik ember, aki szereti is e tetteket. Így az egyik ember
szeretet-fája bizonyos számú ember számára ad gyümölcsöt, ők ebben
sorstársak. A tettek által egyre több ember kerül kapcsolatba egymással,
végül a tettek által az emberiség a Krisztus Nap lényét ragyogtatja fel. A
javíthatatlanok végül önmagukat száműzik ebből a krisztusi
közösségéből. A legnagyobb emberi szeretet lesz az, amellyel a
javíthatatlanok továbbfejlődése érdekében tevékenykednek majd. Ekkor
mérges csípést kell elviselni. Ez a javíthatatlanok hitetlensége,
szeretetlensége és reménytelensége által kerül be azok lényébe, akik a
továbbfejlődés érdekében a Krisztus közösség fehér erejét használják e
sötét területen. Erre utal Krisztus mondása: „Ímé adok néktek hatalmat,
hogy a kígyókon és skorpiókon tapodjatok, és az ellenségnek minden
erején; és semmi sem árthat néktek.” (Lk 10,19.)
A csillagok rendben állnak az égen, ilyen rendben állnak a Biblia
csillagai is, az egyes versek, Igék egymáshoz igazodva. Egyesek ezt a
részletet, vagy azt a részletet találják meg, a fizikai síkon azonban a
tettek számítanak. A csillagok megértése és a bibliai Igék megértése a
belőlük fakadó tettek alapján igaz, szép és jó. A csillagok és Igék
megértése a szeretet fájának gyökérzete, ez a fa nem ebből a világból
ered és általa kap fényt, életet és meleget az emberi individualitás, hogy
tettei gyümölcsözőek legyenek mások, egy bizonyos emberi kör tagjai
számára. Az emberi individualitás szava akkor hiteles, ha tetteit
emberek egy bizonyos köre méltányolja.
Az Isteni Szeretet világfája az egyes emberek esetében más és más
minőséget kap. Az alap az Isteni Szeretet, erre az egyes emberek saját
sorsukat helyezhetik. A tő az Isteni Szeretet, ebbe ki-ki beolthatja az ő
életét és sorsvezetését, ez az emberre lett bízva. Bizalomból kapta az

12
ember a lehetőséget, hogy csatlakozhasson a már őelőtte meglévő Isteni
Szeretethez, ez a csatlakozás a tettek világában történik. A János
Evangélium szavai is erre utalnak: „Én vagyok a szőlőtő, ti vagytok a
szőlővesszők: Aki én bennem marad, én pedig ő benne, az terem sok
gyümölcsöt: mert nálam nélkül semmit sem cselekedhettek.” (Jn 15,5.)
A csillagok szeretetteljes sugárzásukkal simogatják az embert, ahogy
egy-egy bibliai Ige is megérinthet egy embert. A mózesi tízparancsolat
egyik Igéje is szeretettel érintheti az embert: „… én, az Úr a te Istened,
féltőn szerető Isten vagyok” (II. Móz. 20,5.) Megláthatjuk ebben és más
Igében, amelyek az Úr szavait közvetítik, Jahve, az Úr teremtő és
gondoskodó magatartását, amint erkölcsi elveket közöl az
Ószövetségben. Az ószövetségi féltékeny, bosszúálló és fenyegető isteni
magatartás mellett ezerszeresen van jelen a kegyelem, habár holdszerű
visszfényben, például ezen Igében: „…irgalmasságot cselekszem
ezeriziglen azokkal, akik engem szeretnek” (II. Móz. 20,6.)
Az Isteni Szeretet világfája gyökereit a csillagvilágba ereszti és
elhatol a teljes Tejút sokaságához, törzsébe azok az emberek oltják bele
magukat, akik igénylik az erőt, amit a Tejút csillagai adnak és
gyümölcsei azon tettek, amelyeket más emberek szívesen vesznek,
értékelnek, méltányolnak és igényük alapján életük részévé teszik őket.
Itt nem emberi tekintélyek kialakítását kell gondolni, hanem emberi
tettek méltánylását. A Napút egyes emberektől vezet tovább emberek
bizonyos közösségéhez, nem sajátítható ki senki által és semmiféle
emberi szervezet által.
A tetteket kísérő szavak egy lényt alkotnak, ezzel számot kell vetnie
minden emberi individualitásnak. Rozsnyai Ágnes A magyarság
spirituális gyökerei c. művében az emberi szó-erő kialakulását és
jövőbeni fejlődését gazdagon illusztráló II. fejezetben a szó-erő, az
emberi szó-lény felülről történő inspirációjáról ír: „Az ihletett próza, a
dráma, a vers valójában már az emberen kívül ható angyali minőséget, a
szellem-ént ragadja meg, azaz saját jövőbeli struktúránkat építi az
énünkbe…Bizony, kijelenthetem: szerencsés és boldog az a nép, akiben
nagy költők hadserege nyúl az egekbe, hogy onnan a szellem-ént az
ember lelkébe, legbensőbb lényegiségébe költöztesse.” A szavak
területén az a feladat áll előttünk, hogy más emberek felé az ő felülről
jövő szavaikhoz, az ő angyali minőségükhöz keressük az utat, alulról

13
jövő szavaik gonosz sárkány-erejét éppen a szó-erővel kell legyőzni.
Ehhez kell megtanulni szeretet-erőnkkel ellenőrizni és irányítani
szavainkat. Ekkor kiiktathatjuk szavaink gonosz fullánkját.10
Eljön a kor, amikor emberi találkozások során a szavak a tettek után
kelnek életre és a tettek a világ és az ember megismerése alapján
kerülnek a lét oltárára. A szeretet hordozóiként tevékenykedő
individualitások közösségében nem csupán a bölcsességről beszélnek
majd, hanem azokról a tettekről is, amelyeket szeretet-cselekedetekként
helyeztek el. Ekkor válik a szó a Jóság hordozójává és az ember szó-
lénye Krisztus fegyverévé. Ehhez azonban olyan fogalmakat kell
elsajátítani, amelyek Krisztus lényét értetik meg.
A Krisztus megértéséhez kapcsolódó fogalmak körét kezdte el
Rudolf Steiner a világban a tiszta gondolkodás területén közölni és az
emberiség számára használhatóvá tenni. Ez teljesen új az emberiség
szellemtörténetében, ehhez a bibliakutatásnak is fel kell emelkednie.
Ahogy Rudolf Steiner által lehetővé vált Krisztus megértése, úgy más
emberek számára is fokról fokra válik lehetővé, hogy a tiszta
gondolkodás területén alkosson fogalmat a Krisztussal való
kapcsolatáról. Ez minden ember szabadságában áll és új misztériumi
életet jelent az előző korokhoz képest. Ennek az új misztériumnak az
útján a materializmus, azaz a fizikai érzékeléshez kötött gondolkodásból
történik a tudati feltámadás. A Jóság csak úgy kerül a Földre, ha elég
sok fogalmat sajátítottunk el Krisztussal való egyéni kapcsolatunkról. A
kezdeményező erőt adta meg Rudolf Steiner szellemtudományos
antropozófiája, hogy pontosak legyenek fogalmaink ezen a területen.
Csontváry Kosztka Tivadar Magányos cédrus c. festménye is a
Napútról készült. A képen középen látható a magányos cédrus, bal kéz
felől a „széles út”, jobb kéz felől a „keskeny út” minőségét festette meg
Csontváry. A cédrus lombkoronája egészen az égig nyúlik fel, oly
különös módon, hogy értelmét csak akkor közelítjük meg, ha fordítva
képzeljük el, hogy a fa - a szeretet világfája is lehet - gyökerét az égbe
ereszti. A fa tövénél mintha térdelő mozzanatot látnánk: a fa jobbra
térdel. Jobb oldalon egy fénylő kő látható, titokzatos erők kötik a már
egyénivé vált fa lényét a fénylő kőhöz. A fénylő Krisztus-Kő erejét
igényli az, aki a szeretet világfájába oltotta be magát, amit a térdhajlás
mozdulata mutat a képen. És íme, egy magányos lélekformát magára

14
öltő növekmény látszik a fa törzséből középtájon jobb kéz felé fordulva,
mintha szólna. A szó-erő került megfestésre a szeretet világfájába oltott
egyéniséget illetően. És ez még nem minden. A festmény bal kéz felőli
részén össze-vissza állnak az ágak, korunk bábeli zűrzavaros állapotát
jelezve, míg a látóvá lett lélek, amely szólni akar, egy éterikus alakot
lát. A szeretetben kifejlődött lélek látóvá vált és az éteri Krisztusról akar
szólni. Ehhez magányossá kellett válnia.
A következőkben 2005-ben írt két esszében érintem a szeretet
valóságának témáját, folytatva a 2001-ben megjelentetett
kezdeményezésemet.11 A szeretetről való élő tudásnak kell egyre inkább
és inkább kifejlődnie. Ez a téma egyelőre keveseket érdekel. Egyéni
szeretet-tanok fejlődnek ki mégis, amelyek a bölcsesség elterjedése
nyomán erőre fognak kapni. 2001 óta levelekben, publikációmra írt
viszont-esszében, élőszóban adott bíztatásban nyilvánult meg a dolog
élete, valamint a külföldről érkezett érdeklődésben. A világ negatív
eseményei is figyelmet ébresztenek a tudatos szeretet tanulásának,
elsajátításának és gyakorlásának világ-jelentőségére. Továbbra is tartom
magam a közvetítő szerephez: a szeretet egyes hitvallásai, a szabad
bibliakutatás és a világ megismerésének szelleme között. A szeretet
közösségét nem kell megszervezni, ahogy az ökumenizmus egyeztet az
egyes hitvallások között, hanem egyéni tettekkel kell az utat megtalálni
egy-egy konkrét személy irányában az emberi lét alapjaihoz.
Fejtegetéseimben a hit, szeretet és remény erőiből formált tetteket
röviden csak a szeretet tetteiként említem.
A Rudolf Steiner által közölt ismeretek, az úgynevezett okkult
bölcsesség területe egészen konkrétan kapcsolódik az általános
emberszeretet kívánatos kialakulásához. A földi világban a rend, a
bölcsesség és az erő minden területen megtalálható, ez az Égi Szófia
lényéhez kötődik, az Isteni Bölcsességhez. Ennek ölén születik a
szeretet, amellyel az emberi tettek harmonikusan illeszthetők a már
meglévő rendhez. Ehhez azonban meg kell ismerni a világ és az emberi
lét törvényeit. A szeretet gyakorlati kialakításához segít az Isteni
Bölcsesség, amelynek egyik megnyilvánulása a bibliai kinyilatkoztatás.
Az Isteni Bölcsesség tanulmányozásának és megismerésének azonban
nem az írott szó az alapja, mert ez az alap a szellemi világokban
található meg, ahonnan a bibliai kinyilatkoztatások is származnak. Az

15
élő bölcsesség elterjesztése, terjesztésének elősegítése a leghatásosabb
eszköz a szeretet kultúrájának a kialakulásához. A Jóság még nincs a
Földön, a szellemi körzetekből a Bölcsességből született szeretet
tetteinek láttán kedves mosollyal örvendezik. Leonardo da Vinci Mona
Lisa c. festménye12 egy előkelő és bölcs női alakot ábrázol, aki meglepő
módon mosolyog. Ebben a mosolyban nem a személytelen kozmikus
rend tükröződik, hanem az egyéniségből fakadó jóság.
Gonosz irányzat az, ami a Bölcsesség fátylait szeretné megtartani és
az emberiséget a tudatlanság gyermeki állapotában akarja céljainak
felhasználni, azaz a figyelmet a materiálisan elérhető kincsekre fixálni.
Rudolf Steiner életútjának tettei többek között a materializmus
legyőzésének csodálatos tettei. Rudolf Steiner érdemeihez tartozik az is,
hogy a bibliai Igék rendjét a csillagok világának rendje szerint
magyarázta, kimutatta, hogy a csillagok világának teljes mértékben
megfelel a bibliai Igék világa. A teremtéstörténet titkairól, az
evangéliumokról, Szent Pál leveleiről, a Jelenések könyvéről szóló
előadásai során példák sokaságával mutatta be a megegyezést. Így új
távlatokat nyitott a bibliakutatás számára is.
Írásomban azt az álláspontot próbálom kifejezni, amely a hitből,
szeretetből és reményből fakadó földi tettek területén látja az egyes
ember kereszténységének a jogosultságát. A szavakat kötheti az ember a
Biblia és más inspirált írásművek szavaihoz, onnan merítve az erőt, de
álláspontom szerint a szeretet szubsztanciájának elnyerése önálló és
tudatos benső erőforrásként érhető el a XX. és a már elkezdődött XXI.
században. Ilyen benső erőforrás esetén a szavak külső ráhatás nélkül
jutnak el az írott szövegekhez.
Az olyan tetteknek van a világon nagy jelentőségük, amelyek az
önálló emberi keresés és kutatás után kerülnek a létbe. Ezek a szeretet
cselekedetek termékenyítik meg a világot. Ez a megtermékenyítő hatás
gyógyító is, a gyógyító erőket is fel kell már vennie az embernek, mert a
mai világban élet-halál harc folyik. Ebben az élet-halál harcban
bizonyára kisebb golgotai élményeken kell átmenni, hogy
megvilágosodjék az ember teremtő lehetősége, hogy világossá váljanak
azok a gondolatok és képek, imaginációk, amelyekkel a szeretet
szubsztanciáját meg lehet ragadni, és tettekhez lehet vezetni.

16
 A világ-szeretet képei és gondolatai által a feltámadási erőkhöz lehet
csatlakozni és a Gonosz sötétben okozott csípéseit le lehet győzni a
tettek mezején. Ehhez szükséges, hogy ne kész fogalmakat vegyünk fel
szolgai módon, ne kész tan- és hitrendszerhez csatlakozzunk csupán,
hanem a teljes benső magányban találjunk rá mindarra, amit mások
mondanak. Krisztust másodszor is keresztre feszítették azzal, hogy nem
értették meg Őt, de ismét feltámadt és kereső-kérő magatartásunk esetén
szellemben mi is feltámaszthatjuk az Őt megértő gondolatokat és
képeket. A feltámadt, élővé vált gondolatok és imaginációk kerülhetnek
a Krisztus Nap köré, aki tetteink mellett áll, velünk együtt lép.

„A legnagyobb, ami az embernek megadatott, Krisztus Jézus

küldetése volt. Magunkba kell őt fogadnunk, de nem csak értelmünkkel!
Úgy kell a bensőnkbe fogadnunk, mint fizikai testünkkel az ételt. Az
emberiség, amint kultúrkorszakról kultúrkorszakra halad, egyre inkább
magához veszi, egyre inkább a belső lényébe fogadja az örömhírt. És
földi küldetése végső céljának a szeretet-örömhír befogadását fogja
érezni. Az evangéliumokban, a „könyvben”, a szeretet ereje van, a
szeretet minden ereje. És a látó nem mondhat többet: „Látom
szellemben, hogy el fog jönni az idő, amikor az, ami az evangéliumban
van, nem kint, egy könyvben lesz megtalálható, hanem magában az
emberben, aki magához vette azt.”13

2. A szeretet próbája

„Sőt e te lelkedet is általhatja az éles tőr, hogy sok szív gondolatai

nyilvánvalókká legyenek” (Luk 2,34.)

A következőkben kísérletet teszek a szeretet témájának antropozófiai

ábrázolására. Írásom abból az élményből fakad, hogy az antropozófia
tanulmányozása és az Alapkő-meditációval való foglalkozás
felébresztheti az Antropozófia-lény és Alapkő-lény kettős arculatának
titkát.14 Az antropozófia elvezethet a Krisztus-Nap megéléséhez, amely
fókuszává válik az ember- és világfejlődés képi tablójának és egyúttal
az Alapkő középpontjaként is adódik. Az antropozófiával való élés nem
17
vonja maga után a szeretet lépéseit, ez azonban az Alapkővel való
munka során elengedhetetlen feltétel. Valójában a Rudolf Steiner által
adott Alapkő, ahogy az a róla szóló meditációban megmutatkozik,
magának az antropozófiának az újjászületését jelentheti az emberi
szívben, ha felvesszük szívünkbe az Alapkövet.
Az antropozófiai társaságban kibontakozott válság kapcsán Rudolf
Steiner elhatározta, hogy az Alapkő spirituális gondolatait és
imaginációit továbbadja tanítványainak az Alapkő-meditációban, pedig
megtarthatta volna magának. Az 1923-24. év fordulóján tartott
Karácsonyi Gyűlés során egy tettet hajtott végre, az Alapkő szeretet-
lényének átadását, ezt minden jóakaratú ember a szívébe fel is veheti.
Ez a tett szabad volt és szeretetből fakadt. A válság szeretetlenségből
eredt, és megoldása a szabad szeretet cselekedete volt Rudolf Steiner
részéről. Ezt megérteni csak szeretettel lehet. Kezdeményezés is,
amelyre az Alapkő szeretet-lényének a szívbe zárásával, ápolásával és a
vele történő további munkával lehet válaszolni. Ez Rudolf Steiner
lényének szeretetteljes megértéséhez is hozzátartozhat, mert ő ezt a
lényt magában hordozta, ezen az alapon állt, ezt képviselte és a
nyilvánosság elé tárta, vele kötötte össze magát. Szívbéli megértés
hiányosságai miatt járta át tőr a szívét.
A szeretet próbája tehát abban áll, hogy megtartjuk-e magunkban a
bölcsességet, vagy önmagunkban azt újjászülve létrehozzuk-e a szeretet
benső alapját, melyen állva a szeretet cselekedeteiben Nap-karmát
teremtünk-e? Ahogy az emberiség jövőjét a küszöb nagy őre fátyolozza
el az avatatlanok tekintete előtt, de egyben utat is mutat a jövő titkai
felé, úgy az antropozófia jövőbeli útját az Alapkő rejti magában és
nélküle az antropozófia nem éri el célját, és múlttá válik az emberiség
fejlődésében. Az antropozófia területén a szeretet próbáját az Alapkő
felvételével és az ebből fakadó kreatív tevékenység megtalálásával
állhatjuk ki. A küszöb nagy őrének szavai is a szeretet tetteire utalnak:
„Most azonban el kell, hogy kezdődjék életedben az az idő, amikor már
felszabadult erőkkel dolgozol tovább a fizikai világért….És ha te nem
akarod erőidet a fizikai világért hasznosítani, akkor majd lesznek
mások, akik ezt megteszik, és akkor az érzékfeletti világ a fizikai
világban elért összes eredményeket magába fogadja, de te alólad
kicsúszik a talaj, amelyben gyökereztél. A megtisztult világfejlődés

18
elhalad feletted és téged kizár magából. Így te a fekete utat választod,
míg azok, akiktől elkülönültél, a fehér utat járják.”15
Korunkban a fény és a sötét harca hihetetlen mértékben növekszik és
a sötétség erőinek győzelme lenne, ha a szeretetet nem lehetne
tudományosan vizsgálni. Ehhez a tudományos vizsgálathoz újfajta
képesség szükséges az ember részéről: a szívgondolkodás képessége. A
szívgondolkodás az az eszköz, amivel a fényt meg lehet ragadni,
megőrizni és a világban vele megállni, míg a sötétség a hideg gyűlölet
és szeretetlenség forrása. A szívgondolkodás eredményei lehetnek a
szeretet tudományának a tartalmai. Szeretnék néhány pédát adni,
amelyekkel egy ilyen szeretet-tudomány létjogosultságát igazolni lehet,
és helyét a szellemtörténetben ki lehet jelölni.
Korunkban az intelligencia szerepe vitathatatlan. Mindenki nagyon
okos. Emberi mivoltunkból viszont nap mint nap kivetkőzünk, ilyenkor
a szeretet képességét jobbára elveszítjük. Két pólus mutatkozik meg, a
fej és a szív pólusa. Fej-emberek vagyunk, gyenge szívbéli
képességekkel és felmerülhet a kérdés, hogyan találhatunk rá a szív
gondolataira, hogy egyensúlyt alkothassunk. A probléma abban áll,
hogy beszédünkben lassan már csak pusztító utálatosságokról tudunk
nyilatkozni, vagyis a sötétség erőinek tetteiről Földünkön (Mt 24). Hol
találunk olyan beszédmódokat, ahol ne a pénz, a hatalom, a betegség,
csalás, gyilkosság és gonoszság témái dominálnak? Az emberek közötti
érintkezés színtere valójában szent hely a kozmosz számára, és ha nem
szent célokért jönnek össze emberek, marad a pusztító beszéd.16 A
beszédben tudnánk ugyanis a fej és a szív között a kiegyenlítő erőt
megtalálni. A beszédünkben jelöljük ki helyünket a világban és a
beszédünkkel tudjuk kifejezni a szellemi minőségünket.
Más emberek joggal vagy jog nélkül rákérdezhetnek a szeretetből
fakadó tettek miértjére és korkövetelmény a tettek megmagyarázása,
amihez a világosan előadott indok is kell, amely végül indokolja a
szeretet tudomány kialakítását: meg kell magyarázni, miért tesz az
ember valamit szeretetből. Ilyen beszédmód egyensúlyt teremthet a fej
és a szív erői között.
Ezek után lássuk a téma szellemtudományos ábrázolását néhány
oldalról. Rudolf Steiner egyik előadásában ezt mondta 1909-ben:
„Amikor ez a bódhiszattva a Földön meg fog jelenni és Maitreya-
19
buddhává lesz, megtalálja majd a Földön Krisztus vetését. Ez a vetés
azokból az emberekből fog állni, akik így fognak szólni: nemcsak a
fejem van tele a nyolcágú ösvény bölcsességével, nemcsak a tant
szereztem meg, a szeretetről szóló bölcsességet, hanem szívem is tele
van a szeretet eleven szubsztanciájával, azzal, ami belesugárzik a
világba és akkor a Maitreya-buddha ezekkel az emberekkel a Föld
további fejlődésére vonatkozó misszióját véghez viheti.”(17) 1910-ben a
Jézustól Krisztushoz c. ciklus 10. előadásában Rudolf Steiner így
jellemzi ezt a szellemiséget: „A jóságot fogja hozni ez a bódhiszattva, a
jóságot a Szó, az Ige, a Logosz útján, minden képességét a Krisztus-
impulzus szolgálatába állítja, és olyan beszéddel szól majd, amilyen
beszéddel ma az emberek még nem tudnak szólni. Ez a beszéd olyan
szent lesz, hogy aki meghozza, azt a „jóság hozójának” nevezhetjük.”18
A téma további ábrázolása ennek az előadásnak egy korábbi helyén: „
Az ember belső fejlődésének értelme azonban az, hogy a jóságról
alkotott eszmék közvetlen morális ösztönzést is jelentsenek számunkra.
Ez lesz a fejlődés menete a legközelebbi jövőben. És a tanítás itt a
Földön egyre inkább olyan lesz, hogy az elkövetkező évszázadokban, az
elkövetkező évezredekben az emberi beszédnek nem is sejtett
mérhetetlen nagy ereje lesz, sokkal nagyobb, mint az elmúlt időkben,
vagy akár a jelenben is.”19 Rudolf Steiner beszédei mutatják a fent
említett szeretet tudományának, a szeretet bölcseletének és a belőle
induló beszéd szerepét és értelmét. A szeretetteljes beszéd egykor
mágikus lesz, nem nélkülözi sem a szeretet erejét és szubsztanciáját,
sem a róla szóló tudományt.
Máshol úgy nyilatkozik Rudolf Steiner, hogy egyre többen
bontakoztatják ki magukból Buddha tanát, a nyolcágú ösvényt.20 Mit
jelent ez? Hol találunk a mai civilizációban ehhez hasonlót? A fent
ábrázoltakat úgy lehetne másként bemutatni, mint olyan lényt, amely az
emberi individualitás szabad talaján fogan meg, szeretetből áll és a róla
szóló tudásból: a szeretet bölcsessége, a szeretet filozófiája egyéni
forrásból. A felelősség egy ilyen lényért az egyénben rejlik, hiszen ő
adja a létfeltételeit. Ezért a hagyományos hitvallásokra épülő
kereszténységben csak, mint magánvélemény képzelhető el ilyen
bölcsesség. Egy ilyen lénynek fényt, életet és meleget csak az őt
hordozó egyén adhat, nem lehet másra hivatkozni.

20
 Tekintsük át egy ilyen lény építőelemeit! Induljunk ki a
kezdeményezés eleméből. Az ember, a világ szükségszerű törvények
szerint működik, ebbe a szükségszerűségbe a szeretet cselekedetei
szabadságból illeszkednek bele, és mint a szabad szeretet tettei csupán
kezdeményezések az emberi-világ-lét folyamatban. Tudni kell, hogy az
emberi világ-lét nincs kényszerítve a szabad szeretet tetteinek
elfogadására, méltánylására. Ki is vetheti magából.
Az igazi szeretet nem vár viszonzást, ez áll láthatatlan betűkkel
beleírva a létbe. Egy ilyen tettnél nem várható el a viszonzás. A
szükségszerűségnek alávetett emberi világ-létben a karma törvénye
szerint a tett következményei visszahullnak az elkövetőre, míg a
szeretetnél az a lényeg, hogy az emberi világ-létbe szabadon helyezi az
egyén tetteit, annak elvárása nélkül, hogy ő ebből profitáljon, vagyis a
karmikus jutalom reményéről eleve lemond. Ezért tette csupán
kezdeményezés, amelyet a lét oltárára helyez szeretve a tettet, amelyet
véghezvisz.21 A kezdeményezés viszont fullánk a szeretet nélküli
világban, botrány.22 Ez a botrány viszont új karmát teremt a
kezdeményező számára, ennek alapján a szeretet útján újabb szeretet-
cselekedettel teremtheti magának a talajt.23 Azt is mondhatjuk, hogy a
belső szellemi munka a kezdeményezéshez teremti meg a talajt. A
kezdeményezést, amely szeretetből fakad, csak további szeretetből lehet
megérteni.24
Következő építőelemként a szabadság témáját kell előhozni. Az
ember és a Föld rendeltetése, hogy a szabadság és szeretet lénye és
bolygója legyen, így szól az antropozófia. A szabadság nem választható
el a szeretettől, annak másik arculata. Az imában, meditációban,
ezoterikus munkában, a megismerésben a szabadság útján jár az ember,
ennek leírása megtalálható Rudolf Steiner „A szabadság filozófiája” c.
művében. A szabadság mihályi értelme az emberi intelligencia
szellemivé válásához vezet el, a bölcsesség felvételéhez. A bölcsesség,
melyet az egyén felvett magába és azt individuális módon újjászülte:
szeretetté válik. Rudolf Steiner „A szellemtudomány körvonalai” c.
művében ezeket írta: „A ’külső világ bölcsessége’ a földi léttől kezdve
belső bölcsességgé válik az emberben. És ha ott bensőségessé vált, a
szeretet csírája lesz. A szeretet előfeltétele a bölcsesség, a szeretet az
’én’-ben újjászületett bölcsesség eredménye.”25

21
 A szabadság útjának leírása megmutatja, mit ér el az ember
önmagában, míg a szeretet útja megmutatja, mit ér el az ember mások
szolgálatában, a fokozatos felelősségvállalás során. A keresztény
hitvallások a szeretet útján a szabadság és ezoterika útját gyengítik, míg
az ezoterika és szabadság útját a szeretettel, exoterikával kell
kiegészíteni, hogy egy megfelelő harmónia jellemezze a szellemi
törekvéseket. Az emberi individualitás önmagában hordozhatja a talajt
egy szeretet-cselekedetre és ezt csak szabadon teheti meg. Szabad
belátás alapozhatja csak meg a szeretet tetteit. Lássuk konkrétabban,
mire gondolok.
Az antropozófiai megismerésben az első lépcsőfok a
szellemtudomány tanulmányozása. Ennek során benne él a tanítvány a
spirituális gondolkodásban és átéli az antropozófiai szellemtudomány
képeit, imaginációit. Ezeket nemcsak megérti, hanem egy idő után fel is
képes idézni. Témánk szempontjából mindegy, hogy a tanítvány maga is
ki tudja-e kutatni ezeket a tartalmakat, vagy csupán a tanulás során jut el
hozzájuk. Ezzel a munkával a tanítvány saját magában teremtheti meg
azt a talajt, amely ezekből a gondolatokból és képekből áll, hogy
önmaga fölé emelkedjen. Ennek az önmaga fölé emelkedésnek egyik
gyümölcse lehet, hogy a szeretet szűzi élményéhez jut. A szeretet
szubsztanciáját kapja, ennek edénye az ábrázolt gondolati-imaginációs
talaj. Ez a tanítvány Grál élménye ezen a fokon, amikor az antropozófiai
tananyag, mint tabló jelenik meg előtte: az ember és a világfejlődés
hatalmas képei mintegy tablóban és ennek a tablónak a középpontjában
a golgotai esemény.26 Ez az élmény további munka forrása lehet,
amellyel mintegy összeáll, összegyűjtődik a spirituális gondolatok és
imaginációk összessége. Ezek képezhetik a talajt, amelyet az ember
maga teremt meg. Ennek megteremtése azonban a megismerési
munkával kapcsolatos.
A tanítvány csak szabad megismerési munkával vívhatja ki magának
ezt a gondolati-imaginációs talajt. Ha a szabadság útján már kivívta az
ember magának, hogy ilyen spirituális gondolatok és imaginációk
világában éljen, akkor ezt a spirituális talajt a maga számára
fenntarthatja, de át is alakíthatja annak tartalmát szeretet-gondolatokká
és szeretet-imaginációkká, ennek alapján kezdeményezéseket tehet a
külvilág számára a szeretet útján.

22
 Így eddig a következő elemeket találjuk a szeretet cselekedeteinek
ábrázolása során: individuális kezdeményezés, a hordozó egyén,
felelősség, szabadság, szeretet-szubsztancia, szeretet-gondolat és
szeretet-imagináció.
Röviden ki kell még térnünk az emberi teremtő képességre. A fent
bemutatott elemek azt ábrázolják, amiből egy szeretet-cselekedetet
tudunk teremteni, de ki kell térni arra is, aki teremt. Az emberi én-ben
találjuk meg a teremtőképesség forrását, amelynek az ember teremtése a
kozmikus ősképe. Másik ősképe ennek Krisztus kozmikus szeretete,
amellyel a Golgotai Misztériumot beteljesítette és ezzel újat teremtett.
Pál apostol így írt erről: „Élek pedig többé nem én, hanem él bennem a
Krisztus.” (Gal.2,20.) Az ember mivoltának valódi alakja mutatkozik
meg ebben a mondásban, amikor az én saját valódi alakjához emelkedik
fel, amely mint cél áll mindenki előtt a szeretet megtalálásában. Ehhez
azonban a múlt nem nyújt semmit.
A teremtés a semmiből: ez jellemzi a valódi és igazi szeretet tetteit.
Ennek tulajdonképpen nem oka van, hanem célja. A szeretet tetteinél az
okok csak annyiban érdekesek, hogy az emberiség múltjába vezetnek,
de a tett célja az emberiség jövője felé mutat utat. Ez a kettős jelleg
magyarázza a szeretet botrányát. A múltból veszi a teremtés elemeit, de
a jövőt célozza, miközben a múlt erőiből nem érthető meg. Minden
szeretet-cselekedettel több szeretet lesz a világban, míg el nem éri
kijelölt célját. Rudolf Steiner így nyilatkozott 1909-ben: „A Szent
Szellem lelkesíti az embert, hogy, ha képes rá, a semmiből teremtse meg
a helyeset vagy igazat, a szépet és a jót.”27 Majd később így szólt: „Ha
az ember majd olyan szilárdan áll a Krisztus-esemény talaján, hogy a
Krisztus-esemény lesz a hajtómű, amelynek átadja magát, hogy
továbbfejlődjék, akkor Krisztus elküldi számára a Szent Szellemet és az
ember képes lesz arra, hogy a továbbfejlődés értelmében megteremtse a
helyeset, a szépet és a jót.”28 Mi ez a talaj, amin állni lehet? És mit
teremthet Steiner ábrázolásában az ember, ha megkapta a Szent
Szellemet? Ehhez hosszabban kell idézni Rudolf Steiner szavait: „A
Szaturnusz-kor folyamán az ember megkapta fizikai teste adottságait,
fokozatosan kialakította azt, a Napon az étertestét, a Holdon
asztráltestét, a Földön énjét. Ezeket fokozatosan alakítja ki. De ebben az
énben egyre jobban és jobban fejleszti azokat, amelyek új élmények és

23
leveti azt, amit örökölt, amit korábban kapott a Szaturnusz-, Nap- és
Hold-korszakokon keresztül. S be fog következni egy korszak – ez a
Vénusz-fejlődés kora, amikor az embernek mindent le kell vetnie, amit
az istenek a Hold-, a Nap-, a Szaturnusz és a Föld-fejlődés első felében
adtak neki... Az ember tehát nem érkezhet meg a Vénuszra és
mondhatja: most még minden bennem van a Szaturnusz-, a Nap- és
Hold-fejlődésből. Mivel akkor már mindent le kell vetnie. S
fejlődésének végén csak azt hordozza magán, amit nem kapott, hanem
amiért önmaga megdolgozott, amit a semmiből alakított ki. Itt van Önök
előtt a harmadik dolog, ami az evolúcióhoz és involúcióhoz járul, itt van
a teremtés a semmiből. Evolúció, involúció és teremtés a semmiből, ez
az, amit szemügyre kell vennünk, ha az emberi fejlődés egész nagyságát
és fenségét akarjuk szemlélni.”29
A talaj, amelyre az ember a Krisztus-impulzus felvételével léphet,
tulajdon szíve, utat keresve a logikus gondolkodástól egy spirituális
szívgondolkodáshoz, az esztétikai ítéletalkotástól az imaginatív élethez
és a puszta kötelességtudatból a szeretet-szubsztancia befogadásához.
Talán jobban el lehet helyezni egy szeretet-tudományt a
szellemtörténetben, ha felidézzük az emberiség múltjának és jövőjének
témáját. Az emberiség múltjához tartozik a Szaturnusz-, Nap- és Hold-
fejlődés, valamint a Föld-fejlődés mögöttünk álló része. Minden
megismerés, amely ezeknek képeit szolgáltatja, a múlt képét adja. A
mikrokozmosz számára ennek a megismerésnek az őre a küszöb kis őre,
míg a jövő irányába a fátylat a makrokozmosz nagy őre lebbenti le. Ha
kibontakozik a múlt, azt egy díszített kupolaként magunk elé állíthatjuk,
míg a jövő titkainak részben ábrázolt képeit egy másik kupola
tartalmazza. A két kupola találkozásánál jön létre egy szabad tér, ennek
a kitöltésére szolgálhat a szeretet tudománya.
A jövő a kozmikusan nagykorúvá vált emberek szabad szeretet
tetteiből jön létre. Azok a tettek, amelyek nem individuálisak, azaz nem
a kifejlődött én-ből származnak, nem a jövőt alkotják, még ha időben
sokkal később valósulnak is meg. Ezek mind a múlt termékei és nem
indítanak a jövőbe hatoló impulzusokat. A spirituálisan nagykorúvá vált
emberek szabad szeretet tettei viszik tovább a fejlődést – úgy az állatok,
növények és ásványok birodalmában, mint a kozmosz elhaló részében.

24
 Az ember-, a föld- és a világfejlődés gondolatai és képei így
megújulnak és szeretet-gondolatokká, szeretet-imaginációkká válnak.
Ahogy a Golgotát és Krisztus keresztáldozatát csak emberi szeretetből
lehet megérteni és botrány annak, aki nem érti meg, úgy a Karácsonyi
Gyűlést is csak szeretetteljes gondolatokkal és imaginációval lehet
megérteni, valamint a vele kapcsolatos Alapkövet a szívben elhelyezni.
A szívben hordozott Grál-tudás lesz a szeretet-tudomány, amely egyre
több emberi szívben kialakul, mint a szeretet és részvét tanának
megújulása az antropozófiai bölcsesség alapján. Ez előkészítője lehet a
Jóság elhozójának. A bibliai teremtéstörténetben is utalás történik a
Jóságra (1 Móz 1.). Minden szeretet-cselekedet, amelyet az emberi
világ-lét elfogad, azaz szeretettel megért, a Jó előkészítője. Ez
megtalálható az Alapkő Meditáció IV. részében is:

Isteni fény,
Krisztus-Nap,
Melegítsd
Szívünket
Világosítsd meg
Fejünket
Hogy jó legyen,
Amit szívünkből alapítva,
Értelmünkkel
Céltudatosan tenni akarunk.

Lássuk, miként írt a jövő útjáról Rudolf Steiner: „ A jövő egész

fejlődésének az a titka, hogy a megismerés és mindaz, amit az ember a
fejlődés igazi megértése alapján létrehoz: vetés, amelynek szeretetté kell
érnie. És annyi alkotóerő árad a jövőbe, amennyi szeretet-erő
keletkezik. Azok a hatalmas erők, amelyek a fent leírt végső
eredményhez, az átszellemiesítéshez vezetnek, abban gyökereznek, ami
a szeretetből kialakul. És annyi életképes csíra lesz a jövőben, amennyi

25
szellemi megismerés jut az emberiség és a Föld fejlődésébe. A szellemi
megismerés mivoltánál fogva szeretetté változik.”30
Kíséreljük meg Krisztus Napjának fényében a szeretet tetteit egy
emberi-kozmikus körben elhelyezni. Ehhez az Alapkő Meditációban a
II. részhez a IV. részt tesszük, így a sorrend: I.-II.IV.-III. Ekkor
mutatkozik meg Krisztus Napjának központi szerepe.31 Hét tagú kört
kapunk, a kör tagjai sorban végig mennek a fenti felosztású Alapkő
Meditáción. A szeretet tettei, mint arról már volt szó, a szabadság tettei
is egyben, ha igazi, valódi a szeretet. Az Alapkő meditáció III. részében
az első felosztásban találjuk meg ennek helyét. A III. rész második
felosztásában egy kérdő magatartás, mint a Grál kérdése fogalmazódik
meg, vajon méltányolja-e a szellemi világ a tettet:

1
A szabad akaratnak
Ajándékozzák (A Meditációban elfoglalt hely: III/10-11)

2
Engedjétek kérni a mélységektől azt,
Amit meghallgatnak a magasságok (III/17-18)

Ebben a III. hierarchia lényei, mint a magasság erői vesznek részt, ha

felveszik magukba a tettet.

A tett után merül fel a kérdés, hogy jó-e, amit tettünk. A válasz
abban nyilvánul meg, hogy az ember, míg nem tudja, hogy tette valóban
jó-e, egy átmeneti tehetetlenségben él, de utána feléled. Sőt, a szeretet
szubsztanciájának megújult átélése lehetőséget ad további cselekvésre.
Ezt találjuk meg az Alapkő-meditáció I. részének első és második
felosztásában:

3
26
 Az Isten-Énben
Életre kél (I/10-11)

4
Hangozzék a magasságokból, ami
A mélységekben visszhangra talál (I/17-18)

Ebben az I. hierarchia lényei, mint a mélység erői vesznek részt,

amelyek a szeretet szubsztanciáját újólag közlik az emberrel.

A következetes belső munkában, elmélkedésben, a megismerésben

ezt a szeretet-tüzet formába lehet önteni, hogy később tetté váljon. Ezt
az Alapkő-meditáció II. részének első és második felosztásában lehet
megtalálni:

5
Gyakorold, hogy elmélkedj a szellemről (II/5)

6
Hadd töltse be tűz Keletről,
Amit a Nyugat alakít ki (II/17-18)

Ebben a II. Hierarchia vesz részt, mint a környezet erői.

7
Hogy jó legyen (IV/20)

Ebben a bodhiszattva vehet részt.

27
 Így hét tagból írtunk le egy kört, melynek igazi középpontja a
Krisztus-Nap, amelyben a szabad szeretet cselekedeteinek útja
mutatkozik meg, és a mélység, magasság és a környezet erői vesznek
részt. E három erő által lehet a mai pénz uralta fizikai földi viszonyokba
elhelyezni egy szeretet-cselekedetet, amelynek forrása nem e világ
erőihez kapcsolódik. Az Alapkő-meditációval való foglalkozás így a
tudatos szeretet képességének nevelőjévé is válhat. Itt a kultusz a külső
lét felé csakis a szeretet cselekedeteinek elhelyezése a világban, míg a
benső életben a töretlen ezoterikus munka, a fordított kultusz jegyében,
hogy valóra válhasson az ezoterika és a nyilvánosság
összekapcsolódásának elve. Akkor és annyiban adja fényét, életét és
melegét a Krisztus-Nap, amikor és amennyiben a szeretet cselekedeteit
a világba helyezzük. A szeretet tudományának is akkor van
létjogosultsága, hogyha ennek hordozója teszi is dolgát a világban. Az
Alapkővel élés az Alapkő szeretet-lényével való benső kapcsolaton
alapul, ami elvezetheti az embert oda, hogy belül megtaláljon egy
szeretet-tudást, ennek másik oldala a fokozott felelősségvállalás a
világban. A szeretet gondolatai és imaginációi tettekké válhatnak a
világban a fokozott felelősségvállalás útján, mert csak ilyen alapon lehet
az igazi és valódi szeretet tetteit megvalósítani. Ez az út a Krisztus-Nap
kultikus útja is lehet, amint az emberben és tetteiben felragyog, a
szeretet szubsztancia melegével, a szeretet imagináció életével és a
szeretet gondolata fényével.
Összefoglalva a fentieket, a következőként ábrázolható a szeretet
témája: A kitartó benső munka, valamint a felelősségvállalás és
szeretetteljes szolgálat a külvilágban egymásnak kiegészítői. Ennek
alapja az, hogy a szabadság és a szeretet egymás nélkül nem képzelhető
el, egyben a földfejlődés célja és értelme is. Az antropozófia gondolatai
és képei a kitartó munka során megújulhatnak és a Krisztus-Nap
fókuszába kerülhetnek. Ez az élmény tovább erősödhet az Alapkővel
kapcsolatosan, amely által mintegy szeretet-szerűség kerül a gondolatok
és képek életébe. A tanítványban a szeretetről szóló bölcsességgé
alakulhat át az antropozófia, ezáltal a jövő útja nyílik meg, a bölcsesség
szeretetként éledhet újjá a tanítványban. A továbbiakban a fejlődés
próbája abban áll, hogy a szeretetről elnyert idea ideállá válik-e, vagyis
az életben sikerül-e valóban a szeretet talajára állni. A szeretet talaja
pedig az önmagához hű emberi szív lehet. Az isteni kozmikus szeretet
28
megnyilvánulásának akadályaként pedig a le nem dolgozott karma áll,
amely önismeretre szólít fel.
Az eddigieket további irányba is el lehetne vinni, ezt csak érinteném.
Amint az kiderült, a tárgyalt elemekből építkezve valami új jön létre,
amely sehol sem volt azelőtt. Ez az új, amelyet az ember szabad
szeretetből teremthet meg a logikus gondolkodás, esztétika és moralitás
felemeléséből, ez az új egyben az ember önteremtésének további útja is.
Az embernek kell azt megteremtenie, amin ő maga is áll, és ami
tulajdonképpen ő maga. Ez a szeretet, mint teremtő erő kiemelése lenne
a testi kötöttségekből egy szellemi szeretetként, amelyet görög szóval
agapénak is hívnak. Ennek az agapénak pedig az emberi beszéd
fokozatos erősödésével és tisztulásával kell együtt járnia. Az embernek
magának kell megmondani, hogy ki ő a világban, amelyhez segítségül
hívhatja a Bölcsességet, de végül önmagában azt újjászülve a Szeretetet
jelenítheti meg. Az emberben megjelenő Bölcsesség egy magasabb
fokon az emberben megjelenő Szeretet lehet, ennek kivívásához talán
eljutunk egykor a Szó, az Ige által. Az ember rendeltetése lehet, hogy
valami újat vigyen a kozmoszba és ez az új az ember által a semmiből
teremhet elő, mint a szabad szeretet lénye, amelyet ő maga hordoz, és
tetteivel a világba viszi, mely korunkban a Jóság előkészítője lehet.

3. Szembesülés a szeretet kérdéseivel a szellemtudományban

Hogyan juthatunk el a szeretetteljes élethez? Ezt a kérdést a XXI.

század elején nem lehet minden további nélkül megválaszolni. Előbb
meg kell teremteni a lélekben azt a területet, amin állva súlyt kaphat egy
ilyen kérdés. Ha a XXI. század elejének embere önmagára tekint,
bizonyára sok olyan területet talál, amelynek esetében ki tudja mutatni a
maga számára a szeretetlenség kórképét. A mai kor embere általában
másra mutat ezen a területen, nem a magában benne rejlő forrásra. A
következőkben kísérletet teszek néhány téma ábrázolására, melyek
fontosságát az antropozófiai szellemtudomány tárta fel korunk
számára.32
Mindenekelőtt a tudatosság szerepét emelném ki e téren. Emberi
mivoltunkhoz a szeretet képessége is hozzátartozik, a szeretetigény és a

29
szeretet nyújtásának képessége. A szeretet-cselekvés nem csupán
szimpátia vagy élvezet. Az élvezet forrásai hamar kiapadnak és az
örömet egy idő után üröm váltja fel. A testi szeretet területén maradva a
XXI. század embere hamar pótszerekhez menekül, amelyekkel az
élvezet szintjét fenn akarja tartani. A testi szeretet elsősorban kapni
akar, élvezni. A szimpátia, a vonzalom, a tetszés, vagyis a lelki szeretet
már egyensúlyt alkot az adok és a kapok tekintetében. Addig tart a lelki
szeretet, amíg az adok és a kapok egyensúlyban áll. Az „érosz”, a testi
szeretet és a „fília”, a lelki szeretet után az „agapé” áll, a szellemi
szeretetet, amely elsősorban ad, szeretetet nyújt. Az önzetlen
szeretetadás mozdulata cselekvésben nyilvánul meg.

Hihetetlen titok rejlik abban a tényben, hogy az „agapé szeretet” ott

és akkor van jelen, amikor emberek meg is cselekszik, amikor
tevőlegesen, szándékoltan teszik. Ebben a tettben áldozat rejlik. A
szeretetet cselekedetét szépnek találja a külső megfigyelő, de a tett
mögött óriási küzdelem, gyötrelem rejtőzik. Egy ilyen tett vonzóerővel
bír és polarizál, hiszen vagy tiszteletet vált ki, vagy elutasítást. Az agapé
szeretet nincs ott, ahol nem teszik, ahol nincs cselekvés. Az ember
jeleníti meg a világban és általa jobb, szebb és igazabb lesz a világ. Az
erotikában ösztönösség van jelen, melyből a tudatosság a lelki szeretet
irányába mutat. A tudatosság kivonja magát az ösztönös területről.
Amikor tudatára ébredünk a ténynek, hogy szeretünk valakit, máris
megszületik az igény bennünk, hogy a szeretett lénynek a javára
legyünk, jók legyünk hozzá, óvjuk és segítsük, hogyha bajba kerül.
Ezek a tudatunkban ébredő igények és benső mozdulatok eleinte
kérdések formájában kerülnek elénk. Hogyan ajándékozzam meg a
partneremet? A szülői szeretet is kérdéseket tesz fel a gyermek nevelése
során: például melyik iskolába írassam a gyermekemet? Emberi
mivoltunkhoz tartozik, hogy képesek vagyunk bizonyos dolgokat
tudatosítani magunkban. Előbb-utóbb azonban magára marad az emberi
lélek a szeretet kérdéseivel. Eleinte úgy érezzük, hogy ezek a kérdéseink
hozzánk tartoznak, olyannyira, hogy esetleg égetnek minket, egészen
egzisztenciánk alapjáig hatolnak. Sok esetben azonban a szeretet
kérdéseit mások válaszolják meg üzleti alapon, vagy pótlékokkal
elégedünk meg.

30
 A kérdéseknek nagy a jelentőségük, mert a magasabb én
születésének jelei és erő rejlik bennük. Valóban, a szeretettel
kapcsolatos kérdések egy szellemi én területéről származnak és az
átlagos, hétköznapi tudat esetleg nem is tulajdonít nagyobb jelentőséget
nekik. Az ilyen kérdések tudatosítása és a velük kapcsolatos
kutatómunka azonban meglepő területeket tár fel. A Rudolf Steiner által
adott antropozófia segíthet ezen a területen is. A szeretettel kapcsolatos
kérdésekre a választ kinek-kinek magának kell megadnia, azonban az
antropozófia segíthet az egyénre szabott válaszok megtalálásában.
Nincsenek végérvényes válaszok, mert mindenkinek más az alkata, a
sorsa, az egyénisége és szabadságnak kell uralkodnia a válaszok
megtalálásában.
Amennyiben intézményesítenénk a szeretet kérdéseire adott
válaszokat, diktatórikus szociális rendszert hoznánk létre, amely
ráadásul rendkívül rosszindulatú is lenne, és mérges pók módjára
hálózná be az egyéneket. Ebből már sok minden meg is valósult. A
szeretet kérdéseivel történő szembesülés kiválthatja azt a további benső
magatartást, amely végső soron a szellemi és lelki halál állapotába viheti
az embert, amikor lelkiismerete és a környezetében mindig
megnyilvánuló „kegyelem” és „élet” elől elbújik, és a modern élet
„pókszerű maffiaképződményei behálózzák”, elveszti önállóságát. Az is
megtörténhet azonban, hogy ez a szembesülés tudatos keresőmunkára
hívja az embert, miáltal kérdéseinek tudatosításával szorgosan utánajár
annak, honnan jönnek ezek a kérdések. A szeretet kérdéseivel történő
szembesülés egyik keserű tapasztalata az, hogy azonnal visszahat a
konkrét életre, életvitelre, a sorsformálás vonatkozásában is. Hogyan
válaszolhatok magamnak a szeretettel kapcsolatos kérdéseimre, ha
magam nem gyakorlom azt? Ezt a témát jelenítette meg az evangélium
szerint maga Jézus Krisztus is. A Lukács-evangélium a 10. fejezetben
közli az irgalmas szamaritánus történetét. Egy törvénytudó kerül Jézus
Krisztus közelébe és a párbeszéd második felében Jézus Krisztus
elmond egy történetet válaszul arra kérdésre, hogy ki az ember
felebarátja. Egy embert az úton kifosztanak és megsebesítenek a rablók.
Egy pap és egy levita is arra a helyre megy, ahol a sebesült ember
fekszik, de elkerülik őt. Arra megy azonban egy szamaritánus is. Abban
az időben a zsidók és a szamaritánusok nem barátkoztak egymással (Jn

31
4,9.). Mégis, a szamaritánus könyörületességre indult és megsegítette a
sebesültet.
A sors ereje közel hozta a bajba jutott embert és a szamaritánust, de
semmi sem írta elő a segítségadást, még a népi összetartozás sem. A
félholtra sebesített ember esetleg meghalt volna a segítség nélkül,
beteljesítette volna saját sorsát. A szamaritánus ment volna a maga
dolga után, ő is beteljesítette volna a sorsát. Ám a segítségadással
kapcsolatot létesítettek egymással, mely kapcsolatnak nincsen múltbeli
sorson alapuló oka. Egy ilyen cselekedet a jövőt irányozza meg.
A szeretet cselekedeteinél a cél a lényeg: egy szebb, jobb és igazabb
jövő létesítése. A múltból fakadó holdszerű sorserők sosem
létesítenének ilyen jövőt. Az emberiség múltja alapján nem
magyarázható meg a Lukács-evangéliumban ábrázolt tett. Jézus
Krisztus arra a kérdésre, hogy „Ki az én felebarátom?” Egy történettel
válaszolt, amelyben a szeretet (pontosabban a testi irgalmasság)
cselekedetét állította a törvénytudó elé. Krisztus azért jött, hogy
megadja azt az erőt, amely elvezeti az embert a másik emberhez,
függetlenül a régi karmától, amellyel rendelkeznek. Ez az erő a szeretet
ereje, amely az emberi individualitás én-erejétől függ.
Az emberi én ereje krisztusi értelemben az, aminek alapján a jövő
érdekében utat találunk másokhoz, függetlenül attól, hogy a múltban mi
is történt. Ez az erő készteti az embert, hogy kérdéseket tegyen fel
másokkal kapcsolatban. A történet szerint a pap és a Lévita jól elvoltak
saját magukkal, nem volt meg bennük a krisztusi erő. A
szamaritánusban felébredt a kérdés: mi lesz ezzel a félholtra sebesített
emberrel? A szamaritánus individualitásában azonban még volt erő a
cselekvésre is. Azáltal, hogy a fizikai síkon tevőlegesen megsegítette
felebarátját, felébresztette a krisztusi erőt a félholt ember karmájában.
Az emberiség jövőjét így alakítja ki maga az emberiség: a szeretet
cselekedeteivel egyre több és több napszerű szereteterő árad az
emberiség holdszerű karmájába, amely Nap-erő által az emberiség
feldolgozza a régi karmát és leveti magáról. Az emberiség életében az új
világ a szeretet cselekedeteivel jön el. Krisztus kereszthalála, a Golgotai
Misztérium tette által a földi fizikai világban ragyog fel a Nap. Az
emberi kapcsolatok sorsszövedékébe az emberi tettek által kerül bele
egyre jobban és jobban a Nap ereje, miáltal az ember Krisztus golgotai
32
szeretet-cselekedetének útjára léphet. Krisztus azt az erőt hozta el,
amely bármely két ember között lehetővé teszi a Nap felragyogtatását.
Krisztusi értelemben tehát annyi szereteterő van bennünk, amennyi
kérdéseinkből tetteink által nyilvánvalóvá válik. Az a lényeges, hogy ezt
mások értékeljék, ne csak magunk. A szeretet cselekedetei által más
emberek sorsának megtermékenyülése történik a Nap ereje által.33
A szeretet cselekedeteinek egyik oldalát érintettük a fentiekben,
azonban ezeket a tetteket a másik ember vagy elfogadja, vagy elutasítja.
Ez az elfogadás vagy elutasítás a megismerési erőktől is függ, valamint
attól, hogy szeretettel tekintünk-e a másik ember tettére. A téma
ábrázolása könnyebbé tehető, ha az ősképi helyzetet idézzük fel.
Krisztus földi életének leírása megtalálható az evangéliumokban.
Krisztus keresztáldozata, feltámadása az emberi világban útjára indította
a Krisztus-impulzust, ennek az impulzusnak a sorsa azonban
nagymértékben függ attól, hogy az emberek elfogadják-e Krisztus tettét,
megértik-e. Krisztus tette szeretetből fakadt és megértése először a
pünkösdi események során gyulladt fel az apostolokban.34
Krisztus elküldte Szellemét, amely a Golgotai Misztérium
megismerésének szelleme lett. Több dolog játszik közre a pünkösdi
csodánál. Krisztus elhozta a földre a kozmikus szeretet szubsztanciáját,
amely a Golgotai Misztérium előtt nem volt megtalálható a Földön, a
Golgotai Misztérium után a Földön vált megtalálhatóvá. Ezzel a szeretet
szubsztanciával a Krisztus által elküldött Szellem egyesült és
pünkösdkor az apostolok élményében a mindent betöltő kozmikus
szeretet termékenyítette meg őket a Golgotai Misztérium megértésére.
Ezért kapták meg a Szó adományát, ahogy azt az Apostolok
Cselekedetei ábrázolják. Úgy is mondható, hogy a Golgotai Misztérium
megértése annak volt a következménye, hogy az apostolok ezt a
szeretet-szubsztanciát megkapták, átélték a szeretet által történt szűzi
megtermékenyülést. Addig ugyanis nem értették a történteket teljesen
világos tudattal.
Így a pünkösd annak is előképévé vált, hogy a krisztusi Nap-
impulzust megismerjük, szeretettel elfogadjuk, miközben egyéni én-
tudatunkat megőrizzük. Minden szeretet cselekedet ezt a Nap-impulzust
hordozza, amelynek megismerése, megértő szeretettel történő
elfogadása azért lehetséges a másik ember részéről, mert a pünkösdi

33
csoda megtörtént. A Szellem erejéből részesül az, aki ilyen cselekedetet
elfogad, megért, méltányol. Az emberiség életében működik ugyanis
egy törvény, amely szerint, ha egyszer egy emberben feléled egy
képesség, mások is képessé válnak ennek a képességnek az
elsajátítására.
Ahogy Krisztus tettét méltányolták az apostolok az első pünkösd
során, úgy válik az emberiség lassan-lassan képessé arra, hogy a
krisztusi impulzust egyre inkább méltányolja. Ebben összekapcsolódik a
megismerés és a szeretet ereje. Ez az erő újabb kérdéseket ébreszt
azokban, akik szembesülnek vele. Ezekkel a szeretet-kérdésekkel
szembesülve állásfoglalásra kényszerül az ember, mert valójában
mivoltának legtisztább területeiről érkeznek, amely számára az ő valódi
mivoltává lehet. Ennek megvilágítása átvezet egy másik területre.
Ahhoz, hogy közelebbről lehessen érinteni azt a titkot, honnan
érkeznek a szeretet kérdései, meg kell vizsgálni a bölcsesség
megjelenését az emberben, illetve azt, hogy miként születik meg a
bölcsesség ölén a megismerő szeretet ereje. Ennek a témának a
kibontása során ismét a pünkösdi élményhez fordulunk, ezt az élményt a
régebbi antik beavatás 6. fokához, a naphős-beavatáshoz, egyúttal a
keresztény beavatás 6. fokozatához, a feltámadás fokozatához, valamint
a Rudolf Steiner által megadott beavatási út 6. fokozatához, a
makrokozmosszal történő egybeolvadáshoz kell sorolni.
Ez a pünkösdi élmény a szeretet isteni-kozmikus lényétől történő
megtermékenyülés. Ebben az élményben az én-tudatban annak fel- és
megismerése, hogy Krisztus a magasztos Nap-lény, aki a Golgotán tettét
végrehajtotta, aki azóta a Földön található és a Föld értelmét jelenti.
Ennek az élménynek az átélője számára a morális cselekvésre lelkesítő
és impulzáló erő jelenik meg, ami a szeretet valóságának elérését hozza
a földi körülmények között. Ebben az élményben a szeretet és a
megismerés ereje eggyé válik és a tanítvány számára a cselekvés
hajtóműve lesz.
A szeretet és megismerés első kérdéseinek megjelenése indítja el a
tanítványt az úton.35 A megismerés útja, ahogy azt Rudolf Steiner
számos alkalommal ábrázolta (pl. A szellemtudomány körvonalai c.
írásában), az említett 6. fokozaton jut el végleg a makrokozmikus
szeretettel történő egybeolvadáshoz, a vele történő
34
megtermékenyüléshez. Joggal kérdezhetjük, találunk-e ezen az úton
olyan markáns jegyeket, amelyek a szeretet oldaláról kísérik a beavatási
utat? Igen érdekes, hogy végig jelen vannak a szeretet élményei a
Rudolf Steiner által adott megismerési úton. Az első fokon, az irodalom
tanulmányozásának szintjén végtelenül sok információ adódik, ami az
emberi és földi fejlődést illetően Krisztus lényéről szól, és néhány
előadást egészen konkrétan a szeretet témájának szentelt Rudolf Steiner.
A második fokozaton, az imaginatív megismerés során lehetőség nyílik
az éteri Krisztus-jelenség megközelítésére, átélésére. A harmadik
fokozaton, az inspiratív megismerésnél, a belső szó-erő megtalálásánál a
küszöb nagy őrének szavát élheti át a tanítvány, aki a fizikai világban
történő segítségnyújtásra hívja fel a figyelmet. A negyedik fokozaton
élheti meg a tanítvány egyfajta benső ünnepben, az intuíció legtisztább
alakjában Krisztust, amint beteljesítette a földi történelem
leghatalmasabb tettét, a Golgotai Misztériumot. Az ötödik fokozatnál
realizálódik az ellenerők és a keresztény Szent Szellem kapcsolatának
titka. A hatodik fokozaton történik az egybeolvadás a Szent Szellem
makrokozmikus szeretet-szubsztanciájával. Így a szeretet útja
mutatkozik meg előttünk már ma, mint az antropozófiai beavatási út
célja és értelme. A hetedik fokozaton mindezeknek az eredményeknek a
tartóssá tétele megy végbe.
Rudolf Steiner nélkül is kereshetjük a szellemi világokban a Szent
Grált, a szeretetet, de ezen az úton eltalálunk Rudolf Steinerhez és az
általa adott Szeretet-Alapkőhöz, amely további segítséget ad. Sokan így
jutnak el ma is Rudolf Steinerhez, aki a szeretet problémáinak területén
is segítséget nyújthat, elsősorban az őáltala adott Szeretet-Kő által. A
szeretettel történő megtermékenyülés azonban a tanítvány számára én-
tudata teljes mértékű megőrzése mellett történik ezen a 6. fokozaton,
ezáltal a Szent Szellem Világ-Énjével töltekezik be, ahogy Rudolf
Steiner gyakran hivatkozik Szent Pál ilyen értelmű mondatára: „Élek
pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus”(Gal. 2,20). Ez a
mondás a beavatás céljára utal a fent ábrázoltaknak megfelelően. Az
ember valódi mivolta ugyanis ebben a megjelölt élményben
realizálódik.
Az antropozófiai bölcsesség, a Szűz Szófia vezeti az embert ennek a
Szeretet-Énnek a megtalálásához. Az ember mivoltának tudata és tiszta

35
alakja itt belülre, az emberi én területére kerül, és ott talál rá a tanítvány
erre az értelemre és célra, amelyben saját valódisága mutatkozik meg a
számára. A Bölcsességet az ember saját munkájával önmagán, saját
hatókörén belül újjászülheti, ezáltal szeretetet talál, mint valódi, immár
Szeretet-Én-t, mint belülről megtalált, cselekedetekre hajtó művet.
Innen származik minden, szeretettel kapcsolatos kérdés. Ez a Szeretet-
Én van jelen az Alapkőben.
Így minden szeretettel kapcsolatos kérdéssel szembesülve valódi
mivoltunkkal találkozunk, ennek a találkozásnak a fokozatait a
fentiekben érintettük. Szent Pál is részesült ebben a pünkösdi
élményben, ami magyarázatul szolgál páratlan cselekvőkészségének és
a Szeretet Himnuszaként számon tartott fenséges írásának. Hasonló
módon született János három levele a szeretet témájának más jellegű
ábrázolásában és a János Evangélium 14-17. fejezetei. Rudolf Steiner is
részesült a szeretettel történő megtermékenyülés élményében, amit
életútjában különösen a Karácsonyi Gyűlés eseményei és az Alapkő-
letétel mutatnak.
Az egyéni én-tudat megtartása és a szeretet valódi én-ként történő
megélése egyéni szeretet tanok elterjedését hozza a földi történelembe.
Ilyen szeretet-tan elsőként Buddha által jelent meg, aki a szenvedés
legyőzését hirdette meg. Ennek a tannak eleven szubsztanciával való
megtöltése történt Krisztus által, amelynek első keresztény-emberi
gyümölcse a János-evangélium. Így az első emberi prototípus ereje által
fokozatosan mi, követő tanítványok is előbb-utóbb képesek lehetünk a
pünkösdi élmény megélésére, az ebből fakadó tettekre és ennek
továbbadására szeretet-tanként. Amikor elegendő számban tölti be a
tanítványokat a szeretet eleven szubsztanciája a hozzá kapcsolódó
tannal, akkor lesz lehetséges a Szó erejével mágikus hatást gyakorolni.
Ez Buddha utóda által lesz először lehetséges, akit a keleti misztikának
megfelelően Rudolf Steiner Maitreya Buddhaként említ. Ő mintegy
kétezer év múlva jön el, az antropozófiában hatodik kultúrkorszaknak
nevezett időszak első felében.
A mostani kultúrkorszak 1413-tól 3573-ig tart, ezek az időpontok
csupán jelzik egy tudati minőség általános megjelenését a földi
történelemben. Ezt a tudati minőséget tudati léleknek nevezi Rudolf
Steiner, amelyben a gondolatokat maga alkotja az ember, bennük éber a

36
lélek. Az individualitás, az én itt még a gondolatok mögött rejtőzik és a
szellem-én ebből a tudati lélekből emelkedik ki. A szellem-én mivoltát
ma még csupán mintegy ösztönösen, tudat alatt fejleszti ki az ember a
42-től 49-ig életévig terjedő hétéves időszak alatt, ez a fejlődés mintegy
elővételezése a szellem-én kultúrkorszakának, amely 3573-tól 5733-ig
tart. A tudatos benső munka a tudati lelken belül tisztítja meg a lelket.
Ezt a megtisztulást nevezték régen katarzisnak, ezáltal bölcsesség kerül
a tudati lélekbe. A bölcsesség, a Szűz Szófia termékenyülhet meg a
további fejlődés során a kozmikus Szent Szellemmel, emberi oldalról a
szellem-énnel. A szellem-én kezeli majd a szeretet szubsztanciát, ahogy
a jelenlegi tudati lélek kezeli az intelligenciát. Így érthető, hogy a
kozmikus Szent Szellem adománya, a szeretet szubsztanciája ma még
nem terjedt el az emberi tudatban, a következő kultúrkorszakban
azonban általános jelenséggé válik azok számára, akik Krisztust meg is
értik.36
A mai korszak jellegzetessége, a hit abban, hogy a gondolatokat
magunk alkotjuk, azzal a csodálatos jelenséggel függ össze, amit Rudolf
Steiner számos előadásában és írásában ábrázol. A gondolatokat a
régebbi idők embere még Mihály szellemi lényének szférájából kapta
mintegy kívülről, a mi korszakunkban Mihály kozmikus intelligenciája
az emberi organizáció részévé vált. Antropozófiai tevékenységet
folytatni azt is jelenti, hogy Mihály visszakaphatja ezt az intelligenciát
éppen az ember gondolatszabadsága által.37 Így az antropozófia a
szellem-én irányába vezeti az embert és ezen az úton végül a szeretet
szubsztanciájával találkozik, ez a találkozás már nem a tudati lélek
fokán és nem a Szűz Szófia egyedüli segítségével történik, hanem a
Szent Szellem által a szellem-énből kiindulva. A szeretet-szubsztancia a
szellem-én területén ragadható meg. Ehhez a gondolkodás
spiritualizálására van szükség, valamint imaginációs képességre, amely
a szeretet szubsztanciát kezelni képes. A Szeretet-Én tudománya tehát
azokból a gondolatokból és képekből áll, melyek ezt a szeretet
szubsztanciát meg is tudják őrizni, és tettekhez tudják vezetni.
János Apokalipszise ilyen értelemben az első keresztény én-
tudomány, amely a szeretet szubsztanciához vezető utat írja le, sőt
tulajdonképpen ez az első könyv, amelyet egy ember leírt, amint
befogadta magába az Isteni Szeretetet. A János Apokalipszis az emberi

37
és az isteni szeretet egymásra találását tartalmazza. A János evangélium
a bölcsesség keresztény foglalata, míg a János-apokalipszis a szeretet
könyve. Erre utalnak az ismert mondatok: „De van sok egyéb is, amiket
Jézus cselekedett vala, amelyek, ha egyenként megíratnának, azt vélem,
hogy maga a világ sem fogadhatná be a könyveket, amelyeket írnának.
Ámen.” (Jn 21.25).- Ez a János evangélium utolsó mondata. „Jézus
Krisztus kijelentése, amelyet adott néki az Isten, hogy megmutassa az ő
szolgáinak, amiknek meg kell lennie hamar.” (Jel. 1.1a). –Ez a mondat
mintegy folytatása a bölcsesség könyvének. Nem az a cél János szerint,
hogy oly sok könyv tartalmazza a bölcsességet, hogy azokat a világ be
se fogadhassa magába, hanem az a cél, hogy a jövőből fogadjuk be a
szeretetet.
A bölcsesség befogadásának az a célja, hogy a szeretetet a jövőben
minden jóakaratú ember a gyakorlatban alakítsa ki. A szeretet
tudománya individuális, mert a szellem-én alakítja ki azt saját
megismerési területén belül és a szellem-én minden esetben egyéni.
János Apokalipszise azt a keretet adja meg, melyen belül ki-ki a maga
saját mikrokozmoszából talál rá a makrokozmikus szeretet
szubsztanciára. „És én János látám a szent várost, az új Jeruzsálemet,
amely az Istentől szálla alá a mennyből, elkészítve, mint egy férje
számára felékesített menyasszonyt.” (Jel 21,2). – Az Apokalipszis írója
a Szellem-Ént érti magára ebben a kifejezésben: „Én János látám”.
Ezért a mai viszonyok között lehetetlen olyanról beszélni, ami nem
kapcsolható a tudati lélek minőségéhez, hanem a szellem-én
minőségének egyik kulcskérdése. A tudati lélek, korunk emberének
feladata az intelligencia kérdés megoldása, vagyis az egykor Mihály
lénye által kezelt kozmikus intelligencia - amely ma az ember
rendelkezésére áll - visszavezetése Mihály hatókörébe és a következő
korszak emberének lesz a feladata a szellem-én hatókörén belül a
szeretet szubsztanciájának korrekt kezelése 38. Így, amikor az emberiség
az intelligencia szubsztanciáját hajlamos a Gonosz kezébe adni, a
szeretet kérdését is csak az intelligencia oldaláról lehet tárgyalni. A
szeretet kérdéseivel való szembesülés ezért ma még csak előkészület
arra, aminek a következő kultúrkorszakban kell megtörténnie. Az
emberiségnek szembesülnie kell a Gonosz problémájával, vigyáznia kell
intelligencia szubsztanciájára, amelyet Mihálytól kapott. A szeretettel

38
történő valódi szembesülés csakis a Gonosz legyőzésén keresztül
valósítható meg.39
Ezért a szeretettel kapcsolatos, egészen az egszisztenciáig hatoló
kérdések egyúttal a Szent Grálra irányuló kérdések is. A Szent Grál
imanigációja egyrészt mutatja a Gonosz legyőzését és a Szeretet Napját
is: a Szent Grál kelyhe azokat az erőket jelzi, amelyek kivívása a
Gonosz legyőzéséből származnak, míg a Nap a szeretet kozmikus
szubsztanciáját jelzi, amely a kehelybe árad. A történelem menete
bizonyára a Szent Grál kultúrájának irányába vezet, a Szellem által
megragadott Szó kultúrájának irányába, ez a Szó nem a ködösítés, a
gyilkolászás és a negativizmus eszköze lesz, hanem a vigasztalás, a
bátorítás, a gyógyítás és a belső erő közvetítője lehet. Ezt a szeretet-
kultúrát azonban nem szabad a jelenben erőltetni, mert az a kísértő
győzelmét jelentené, ahogyan a kommunizmus pokoli 72 éve bizonyítja.
Inkább a tudati lelken belül kialakítható kis közösségeken belüli
szeretet-kultúráról beszélhetünk. Kisebb közösségeken belül létrejöhet
annak megvalósulása, amit Krisztus mondott: „Mert ahol ketten vagy
hárman egybegyűlnek az én nevemben, ott vagyok. közöttük” (Mt
18.20.) – az ’én nevemben’ itt abban az értelemben érvényes, miszerint
a ’szellem-én kialakítása érdekében’, nem a hétköznapi anyagi érdekek
nevében, hanem a tudati lelken belül születőben lévő szellem-én
nevében. Mégsem kell kizárni a mai tudatból a szeretet kérdését, mert
ezzel végérvényesen zárnánk el a jövő útját. A hangsúlyt tehát nem a
szeretet kíméletlen és fanatikus kierőszakolására kell helyezni, hanem
arra, hogy a szeretet kérdéseivel történő szembesülés vezessen ki minket
a jelenlegi zűrzavarból.
A szeretet és a megismerés kérdései azért kerülnek lelkünk elé, hogy
elinduljunk az úton. Az antropozófia segíthet nekünk, ha kérdéseinket
vele mintegy belülről megvitatjuk, ha az antropozófiát belső
gondolkodási nyelvvé alakítjuk. A szeretet kérdéseit az antropozófia
által egészen konkrét, reális alakban tudjuk feltenni és bízhatunk abban,
hogy Krisztus válaszol is beteljesítve mondását: „És akármit kértek
majd az én nevemben, megcselekszem azt.” (Jn 14,13.) Amennyiben
benső, individuális gondolkodási módunkat annyira áthatja a
szellemtudomány, hogy kérdéseinket a szellemi-én területére vezető
antropozófia által tesszük fel, Krisztus válaszol.

39
 A szellemi világokban a gondolatok, a fogalmak egyes szellemi
lények, amelyekhez az ember gondolkodása segítségével kapcsolódik. A
szeretet vizsgálatának a vele kapcsolatos fogalmak megismerését is
jelentenie kell. Az emberi individualitás annál gazdagabb, minél több
fogalmat ismert meg, ezáltal életerőket kap. Ezek az életerők azonban
akkor hasznosulnak, ha a gyakorlati életre is alkalmazzuk őket. Ekkor
ezek a fogalmak cselekvéssé válnak, vagyis lehozzuk őket a fizikai
világba arról a területről, ahonnan származnak, vagyis a szellemi
világokból. Annál erősebb a cselekvés, minél magasabb területről
származnak fogalmaink, hiszen így gondolati életünk parancsol
akaratunknak.40 A szeretettel kapcsolatos fogalmak, azaz szellemi
lények összességét nevezhetjük Isteni Szeretetnek, amely akkor
működik a fizikaiban, ha tesszük. Ez a lény az isteni szellemi
magasságokban található és cselekvéssel kerül összeköttetésbe Krisztus
lényével, aki a Golgotai Misztérium óta a Földön található. Az emberi
megismerés és bölcsesség ezeknek a fogalmaknak a lényegébe hatolhat
és bölcs emberi intelligenciává alakulva nem csupán Mihály lényéhez
kerülhetnek vissza, ahogy már érintettük ezt a témát, hanem
szeretetteljes tetteinkkel Krisztus lényéhez is elkerülhetnek.
Az Isteni Szeretet lényét az emberi erények közül még a
bölcsességgel sem tudjuk megragadni, ehhez a hit, a szeretet és a
remény erői kellenek. Az emberben fellelhető intelligencia
spiritualizálása éppen a hit erejével történik. A hit által megragadott
intelligencia tudatos szellemi látássá és megismeréssé válik és
lehetőséget ad a hit tetteihez. Ezek a tettek Krisztus lényéhez
kapcsolódnak, az Ő lényének asztrális burkába kerülnek. A földi
világban az eseményekben az Isteni Bölcsesség nyilvánul meg, az Isteni
Szeretet csak akkor nyilvánul meg, ha emberek a megismerés erejét
cselekvéssé teszik. Ahol az emberek nem teszik, ott nincs jelen.
Az Isteni Szeretet lénye a jövőből közelít, és csak az ember
közreműködésével kerül a fizikai síkra. Ezt a jövőt pedig a szellemi
világokban lehet megtalálni. Ez a titka János Apokalipszisének, ahogy
az első mondatban ez meg is található: „Jézus Krisztus kijelentése,
amelyet adott néki az Isten, hogy megmutassa az ő szolgáinak, amiknek
meg kell lenniük hamar…” (Jel.1.1.) János Apokalipszise az Isteni
Szeretetről és ellentétéről, az Isteni Haragról ír, ezek a szellemi világban

40
találhatók meg. A jövőt akkor tudja az ember krisztusi értelemben
megvalósítani, ha hittel, szeretettel és reménnyel hatol az Isteni Szeretet
lényébe és cselekedeteiben realizálja. Ezekkel és csak ezekkel a
tettekkel tudja elhárítani a fejlődésből az Isteni Haragot.
A szeretet kérdései is szellemi lények, akik hatást váltanak ki. Ha
megtaláltuk a szeretet szubsztanciáját, kérdések özöne merül fel,
amelyek Szófián és Mihályon keresztül választ váltanak ki a szellemi
világokból.41 Mihály ilyen szeretet-tettekre mutat a szellemi világokból,
ezekkel a tettekkel azután összeköti magát és felviszi azokat a többi
szellemi lény világába. Ezért fontos megtenni a szeretet tetteit, különben
elapadnak az inspirációs források, elmaradnak a válaszok. Rudolf
Steiner szeretet-cselekedetét, a Karácsonyi Gyűlés végrehajtását is ilyen
Grál-kérdés előzte meg, az antropozófiai társasággal kapcsolatos
szeretet-kérdés, amelyre a választ csak a tett végrehajtása kapcsán kapta
meg. A tett előtt nem tudta, jó lesz-e, amit tenni akar. Kérdés, tett,
válasz: ez a sorrend. Egy csodálatos körforgás részesei lehetünk.
Morális szeretet-kérdéseket tehetünk fel, gondolatvilágunkban
kereshetjük a válaszokat, amelyekkel az akaratra sugározva tetteket
hajthatunk végre, ezeket Mihály felviheti a szellemi világba, ott
képviselheti tetteink minőségét, erre válaszol a szellemi világ, miközben
lent a Földön „jó volt-e…?” jellegű kérdéssel várhatunk erre a
szellemből jövő válaszra. Tetteinkkel Mihály szférájával köthetjük
össze magunkat. Mihály társai, az archék, a korszellemek így
értesülhetnek emberi mivoltunkról. Mihály az a szellemi lény, aki bízik
az emberben. Egy-egy ilyen tett lángot gyújt, a szeretet lángját, amely
az égig hatol. Ez a tűz, a szeretet eleven, élő tüze lelkesíthet minket egy-
egy szeretet cselekedetet végrehajtására. Bízvást tölthet el bennünket az
odaadás lelkülete ilyen szeretet kérdéseknél, hiszen Rudolf Steiner
szeretet-kérdése, szeretet-cselekedete, a Karácsonyi Ülés végrehajtása
és az ezekkel kapcsolatos megújulás mutatja, hogy kicsiben nekünk is
sikerülhet az, ami közel száz éve Rudolf Steinernek sikerült, és ami
Krisztusnak is sikerült, hála feltámadásának és a pünkösd csodájának.

„A szellemtudomány próbaköve abban áll, hogy a megismerés áhítatos

hangulatot keltsen, az ember vegye fel akaratába és ösztönözze annak
megtételére, amit helyesen ismert fel. Ahol a szellemtudományos

41
megismerés ilyen értelemben hat, ott az emberben valóban felbukkan
egy szellemi Nap, ami átmelegíti és átvilágítja.”42

42
 Második rész

A MEGZAVART EMBERSÉG
ÚJRA MEGTALÁLÁSA

SERESS ATTILA
HOGYAN TALÁLT RÁ
ALEXANDRA ÖNMAGÁRA?
Esettanulmány

Mottó: „Minden embernek joga van ahhoz, hogy önálló legyen, ezt tanulhassa
és önállósodásáról másokat is közösségi életritmusban taníthasson.”43

Az esettanulmány írása után fogadták be szerte a világon a Fogyatékkal

élők konvencióját, így a szükséges hivatkozások egy későbbi
munkámban várható. Ez a szociális környezetvédelem és az
antropozófiai rehabilitáció témájában várható.

I. Bevezetés, fogalmi, történelmi, tartalmi keretek

1. Hogyan találkoztam, mint humán segítő szakember a

klienssel?
A következőkben bemutatott esetkezelés 2001. nyarától veszi sorra
az eseményeket. A segítő kapcsolat már lezárult, a kapcsolati minőség
nyitott jellegű volt, folyamatosan alakult.
Alexandrát 2001. júniusában ismertem meg. Látás- és mozgássérült.
Szűkebb munkacsapatunk egyik tagja írt Alexandrának a
Fogyatékossági Támogatás intézéséről. Kolléganőm nem látogatta meg

43
Alexandrát, síkírású levelet küldött neki, majd máshova ment dolgozni.
Így került hozzám Alexandra története, sorsa, kapcsolati rendszere,
gondjai, céljai. A kezdő, hozott probléma egy kapcsolati probléma - az
igényelt segítővel összefüggésben - és a Fogyatékossági Támogatás
intézésének igénye volt, a hangsúly ez utóbbira került. Alexandra
bizonytalan helyzetbe jutott, mert a tájékoztató levéllel nem tudott mit
kezdeni önállóan, nem volt, ki segítsen. Telefonon kaptam tőle a kérést,
hogy szeretné megkapni ezt a bizonyos támogatást, de egyedül nem
tudja intézni. A telefonbeszélgetést követően egy megbeszélt
időpontban látogattam meg. Az intézkedést követően határozatot kapott
arról, hogy súlyos fogyatékos és havi rendszerességgel kapja a
támogatást. Ezzel a segítő kapcsolat fent ábrázolt küldetése beteljesült.
Az esetkezelés bemutatása és elemzése előtt néhány általánosabb
megjegyzéssel szeretnék élni.

2. Az esetkezelés globális környezete

Földünkön globalizálódó hatásokat tapasztalunk és a hírközlés
sokféle új jelenséget mutat meg korunkban. A nemzetközi
részvénytársaságoknak egyre nagyobb a hatása az egyénekre. Új
betegségek jelentek meg. Globális időjárási változások jelei
mutatkoznak. Sok-sok ezer ember halálával járó természeti katasztrófák
történnek. A nemzetközi pénzpiac változásai hirtelen hatást gyakorolnak
az egyes távoli földrészeken lakó emberek pénzügyi kilátásaira. Földünk
bármely helyén jóvátehetetlen környezeti és jóvátehetetlen humanitárius
katasztrófák következhetnek be. Léderer Pál Az AIDS-gondolkodás c.
könyvében kísérletet tett egy új gondolkodásmód bemutatására.44 Olyan
félelmet keltő jelenségek következnek be, amelyek a háttérben
maradnak, nem mutatják meg nyíltan a természetüket, alattomosak és a
meghitt, privát életbe lépnek be fenyegetően, miközben nem tudjuk, mit
kezdjünk velük. Időközben a „félelem rémét” bemutató hírközlési
rendszerek is fokozatosan erősödő piacot találtak hazánkban.
Hazánk 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, új nemzetközi
szerződéseket ratifikált a magyar Országgyűlés. A fogyatékkal élők az
elmúlt években új helyzetben találták magukat. A nyugati civilizációban
erősebb jogokat adtak a fogyatékkal élőknek, mint amit hazánkban
korábban tapasztaltak. Az uniós jogharmonizálás folyamatában sor
44
került az egyéni önrendelkezés szemléletének jogi győzelmére, szemben
a korábbi paternalista szemlélettel. Az esettanulmány megírása után
hirdették ki a Fogyatékkal élők konvencióját.
Az első hatás az egyedi, kiszámíthatatlan, félelmet keltő
jelenségeknek a médiában keltett réme, míg a második hatás a
fogyatékkel élők kezébe adott erős jogok, közöttük a Fogyatékossági
Támogatás kulturált, a demokratikus normáknak megfelelő
szabályozása. A 2001-től folytatott esetkezelés történelmi, civilizációs
kereteként adódik e két körülmény, amelyek, mint látni fogjuk, a kliensi
viselkedésre és az esetkezelés vonalvezetésére fontos hatást
gyakoroltak.

3. A segítségnyújtás szűkebb kerete

Munkacsapatunk látássérült egyéneknek és családtagjaiknak nyújt
személyes gondoskodás keretében családgondozást. A kliensi kör a
Budapest területén és vonzáskörzetében - Budapest Régió - élőket
foglalja magában. Munkakörünknél fogva látogatjuk a „vakos”
családokat, fogadjuk az irodában a vaksággal érintett személyeket és
szükség szerint a kliensek hivatalos ügyeinek segítése céljából a városi
ügyfélszolgálatokon jelenünk meg. A munka során a vak ember szóbeli
közléseit leírjuk, a különböző hivatalos és egyéb leveleket felolvassuk.
Bizonyos esetekben az életvitelhez szükség van névaláírásra, illetve
szóbeli és írásbeli tanúzásra, kísérésre. A munka jellegének és a vak
ember helyzetének megfelelően különösen nagy hangsúly kerül a
bizalom kérdésére. Munkánkat az 1993. évi III. szociális törvény, a
kapcsolódó szakmai rendeletek szabályozzák, a már uniós nyomásra
1998-ban kihirdetett Esélyegyenlőségi törvény, valamint az időközben
törvényerőre emelkedett uniós joganyag.
Az általam folytatott esetkezelés szakmai koncepcióját illetően
néhány elméletre utalok45, az ESÉLY 2006/1. számában megjelent
egyik tanulmányra46, valamint néhány gyógypedagógiai elméletre47,
illetve a felnőtt tanulás és a sors-tanulmányozás új módszereire48.
Nigel Parton és Patrick O’Byrne Mi a konstruktív szociális munka?
c. tanulmányukban49 ezt írják: „…a megértés, mint együttműködési
folyamat a konstrukcionizmus központi gondolata. A jelentés és a

45
megértés a beszélgetés résztvevői közötti tárgyalás része és így a
megértés és a nyelv használata a segítő folyamat központi eleme.”
Ahhoz, hogy belső megértéssel „tarthassuk” praxisunkat, kreatívan kell
újra és újra formálni a sokféle elméletet, azaz az adott, konkrét
emberhez kapcsolódva az oda illő elméleti tudás szerint beszélni. Így a
segítő kommunikáció szimbolikusan egyfajta virágot beszélő
virágnyelvvé válik, azaz olyan önkifejezéssé, ami kliensnek és
segítőnek is jó, mert a rosszat is pozitív módon lehet kifejezni.

4. Konkrét emberi igények kontra ködös elvárások

Személyes véleményem szerint a fogyatékkal élők emberi igényeit
kell felismerni, mert emberségüket ők is a mindennapi életben
hivatottak megélni. Tanulnunk kell abból a tettből, amellyel a 19.
században Európa Gyermekét, Kaspar Hausert gyermekkorában egy
földalatti veremben helyezték el és ezzel emberségének tudati
kialakulását megakadályozták50. A fogyatékkal élő emberek
életkörülményeit befolyásoló intézkedések akkor válnak gyümölcsözővé
az életben, ha olyan emberek hozzák meg a szükséges intézkedéseket,
akik hétköznapi személyes kapcsolódáson keresztül ismerik a
fogyatékkal élők életkörülményeit. Az emberi szükségletekről lehet
általánosító fogalmak mentén beszélni.
Más a helyzet, ha emberi igényekről beszélünk, amit megismerési
folyamat tár fel előttünk, mert ekkor konkrétumokat tudunk mondani.
Így különleges törődési igényről beszélve a valóságot mondhatjuk ki,
míg ha általános emberi szükségletekről beszélünk, úgy az emberi
önrendelkezés, az én-kifejezés maradhat el. A szociális gondoskodás
tervezői és szervezői az én-kifejezésre, az egyéni önrendelkezésre kell,
hogy építsenek.
Klausbernd Vollmar Szeretetszerződés51 c. művében is erről ír. A
XXI. században a szociális megértés lényeges kommunikációs akadálya
lehet az elvárások kudarca. Az elvárások helyett érdemes nyílt
kommunikációban tisztázni, kinek mi az egészen konkrét igénye. A
társas életünkben átléptünk egy küszöböt – ez a küszöb-átlépés a XIX.
század vége után következett be.

46
 A „Nevess és szeress – azok mentik át a Földet, akik önként teszik a
jót” kezdeményezésemben fogalmaztam meg az épek és sérültek
társadalmi együttműködési mintáját, normáját. Az esélyegyenlőség,
szolidaritás elvei mellett ez a Nevess és szeress! jó alapot adnak egy új
rehabilitációs közösségi élethez, ahol épek, sérültek, jogvédők és
világgazdasági szereplők találkozhatnak egymással – így
hozzájárulhatunk egy új társadalmi szerződéshez a szeretetszerződési
igények alapján, valamint Földünk fenntartható fejlődésének szociális
környezetvédelmi fejlesztéseit összekapcsolhatjuk a zöldmozgalomhoz,
nőmozgalomhoz és természeti és épített környezetünk, valamint
kultúraörökségünk védelmi mozgalmaihoz.

5. A megzavart fejlődés és az életkrízis kreatív megoldása

Hazánkban a gyógypedagógia komoly eredményeket ért el,
nemzetközi elismerést és figyelmet kapott. A szociális szakma
közösségi módszerei mellett a gyógypedagógiai területen is szükséges a
közösségi ellátás, a gyógyító közösség, a gyógyító nevelés és gyógyító
segítés. A gyógypedagógiai esetek, a fogyatékkal élők életút-
történeteinek megközelítéséhez a „megzavart fejlődés
koncepciójának”52 pozitív irányultsága gyümölcsözőbb, mint a negatív
betegség-karrier koncepció. A sérülés lehet veleszületett, lehet az életút
valamely szakaszának jelentős sorseseménye. A vaksághoz vezető
sérülés - a fejorganizációt érintő folyamat, amely vaksághoz vezet - az
egyén pszichoszociális fejlődését zavarja meg. Az életúttal foglalkozó
szerzők (pl. Eric Ericson) álláspontja azonos abban, hogy minden
életszakaszhoz tartozik bizonyos életfeladat53. Így a megzavart fejlődés
koncepciója szerint annak az életszakasznak a feladatában módosít a
fogyatékossághoz vezető sérülés, amelyben ez bekövetkezik. A segítés
céljaként adódik tehát, hogy ennek a módosult életfeladatnak a
megtalálásában adjon segítséget, illetve e cél eléréséhez nyújtson
támaszt.
Alexandra életében az életút közepén következett be a vakságához
vezető sérülés54. Az életút közepén fellépő feladatváltás többnyire azzal
függ össze, hogy olyan célt kell megtalálnunk, ami egyéniségünk
mélyéről fakad és túllép a családi élet, az egzisztenciális feladatok,
neveltetés és szakmabeli elvárások szűkebb területén. Ha sikeresen
47
tűzzük ki önmagunk számára az új célt, akkor ez egészséges motiváció
maradhat sok éven, évtizeden át. Úgymond, magunkra kell találnunk a
családi, munkahelyi és otthonteremtési feladatok sikeres teljesítése után.
Érthető, hogy az életközepi szakaszban megvakult ember számára az
élet ad feladatot és kérdés, magára talált-e már az ember, megtalálta-e
már a fentiekben említett célt. Hiszen ilyen életcélt a vakság esetleg
erősíthet is, vagy kiolthat. Sőt, az is lehet, hogy ilyen életközepi
megújulás hiányában a vakság „szólít fel” új célok kitűzésére.
Alexandra esetében a munkánk során az derült ki számomra, hogy a
sorscsapás nyomán talált rá önnön akaratára. A krízist követő katarzist a
kreativitás irányába kell vinni és úgy vélem, ez Alexandra esetében
sikerült.

II. A segítő folyamat bemutatása

Következzék most a 2001. júniusától tartó segítő kapcsolat és

Alexandra főbb életeseményeinek bemutatása. A visszapillantáshoz
segítségül szolgál a forgalmi napló és az esetnapló. Az esetkezelés
időbeni sorrendjében bemutatandó események mellett kitekintek a
keresztmetszeti képre és az alkalmazott módszerekre.

1. Első interjú helyzet

2001. júniusában látogattam meg először Alexandrát otthonában. Az
előzmény, mint említettem, Alexandra telefonos kérése, a
Fogyatékossági Támogatás igénylése volt kolléganőm levelére való
hivatkozással, illetve azzal, hogy a kolléganő kilépett. A telefonos
beszélgetésben Alexandra azt is elmondta, hogy mozgássérült és nem is
lát. A látogatás előtt a sokszempontú felmérés és az első interjúkészítés
módszereire koncentráltam magamban. Ugyanakkor a Fogyatékossági
Támogatás újdonsága mind a szakemberek, mind a fogyatékkal élők
számára lehetőség is és kihívás is. Akkor a Támogató Szolgálatok még
nem működtek és a fogyatékkal élők szociális ellátásában az Európai
Unió hivatkozott gyakorlata, szemlélete és az ennek megfelelő
intézményrendszer nem épült ki. Mindemellett az a cél is vezérelt, hogy
megismerjem leendő új kliensem körülményeit, sorsát, problémáit, stb.,
48
de ezt biztos nehezíteni fogja a Fogyatékossági Támogatás körüli
gyakorlati ismerethiány, ezért elhatároztam, hogy csak annyit segítek,
amiről sejtem, hogy a jövőre nézve gyümölcsöző lehet új kliensemnek.
Az első interjú során együttműködési készséget tapasztaltam,
megelőlegezett bizalmat és Alexandra személyesen ismételte meg a már
említett kétféle sérülésének tényét. Elmondta, hogy a férjével él együtt,
aki sokat dolgozik, gyermeke nincs. Egészségügyi főiskolai diplomás
szakdolgozóként dolgozott egy költségvetési rendelőintézet
fizikoterápiás ambulanciáján. Munkáját, betegeit nagyon szerette. Én a
bemutatkozásom során elmondtam a munkakörömből fakadó
szerepemet, a családlátogatási lehetőséget, a leírás, felolvasás
lehetőségét is. Nyomtatványt is vittem. Megállapodtunk abban, hogy
segítem őt az ügyintézésben, informálom a szükséges teendőkről -
háziorvosi és szemészeti szakvélemény beszerzése, illetve a megfelelő
kórházi zárójelentés kiválasztása -, míg Alexandra önállóan szervezi az
orvoshoz jutást, a vizsgálatok elvégezését. Ezen túl a telefonos
megkeresést is felajánlottam. Hivatali időben felhívhat, ha problémái
vannak, illetve az ügyintézést érintő akadályok esetén várom az
értesítést. Ezt a szerződést az indokolta, hogy Alexandra úgy mondta,
egyedül nem képes a Fogyatékossági Támogatás igényének
benyújtására az Országos Egészségbiztosítási Pénztár felé, nincs, aki
kitöltse az igénybejelentőt, mert férjére nem számíthat ebben, olyan
sokat dolgozik és nem is ért hozzá. Másrészt a bizalmi híd felajánlása
szükséges és nélkülözhetetlen a vak és súlyos látássérült emberek
személyes ellátásában. Ezen kívül leírtam az igénybejelentő adatlapra az
Alexandra által közölt személyes adatokat.

2. A hozott és valós probléma, a szerződési cél meghatározása, a

segítő kapcsolati minta, adminisztráció
Úgy vélem, az első interjú, a hozott probléma, a valós probléma,
illetve a szerződés tekintetében a részletes és pontos visszaemlékezés
képessége fontos a családgondozó, szociális munkás részéről. A
bemutatott első találkozás során nem érintettük azt a kérdést, mennyit
lát, mennyire nem lát, milyen látásmaradványa van Alexandrának,
illetve azt a kérdést, mit jelent a mozgássérülés, mennyire sérült a

49
mozgása. Ezt nem is firtattam, főleg azért, mert láthatóan fájdalmas volt
Alexandra részéről a mozgás. Segédeszközeiről sem kérdeztem.
Az ügyintézés segítése maradt a fő minta a segítő kapcsolatban,
azzal, hogy családlátogatás keretében általában havonta látogattam meg.
Világítsuk át a szociális igazgatás törvényi, illetve rendeleti
szabályozásában a jogi kereteket, már ami lehetővé teszi egy ilyen
segítő kapcsolat létrejöttét, fenntartását és működtetését. A többször
módosított 1/2000-es szakmai rendelet a családsegítő munka
adminisztrációs feladatai tekintetében a következő szakmai
tevékenységeket nevesíti taxatív felsorolásban (esetkezelés jellege a
2001-től hatályos szövegben): Információ, ügyintézés, segítő
beszélgetés, tanácsadás, tovább irányítás, egyéb, csoport, pszichológiai
tevékenység, gondozásba vétel, védelembe vétel, családlátogatás,
utógondozás.
Az sehol nem derül ki a szakmai joganyagban és nem erre való a
jogszabály, mit értsünk közelebbről a vak emberek és családtagjaik
részére nyújtott családgondozás, családok segítése során eme kategóriák
és fogalmak alatt. A szakmai munka során kell az adminisztrációt élettel
betölteni. Erre bátorít az uniós elvárásoknak megfelelően hazánkban
1998-ban ratifikált ún. esélyegyenlőségi törvény. A diszkrimináció
tilalmának elve több ratifikált joganyagban megjelenik. A vak
embereknek fel kell olvasni a síkírású értesítőket, hivatalos és
ügyeiknek viteléhez nélkülözhetetlen iratokat, illetve síkírásba kell
leírni bizonyos általuk diktált szövegeket, időnként személyes kísérést
kell biztosítani a részükre, ezek hiányában a diszkrimináció tilalmának
elve sérül, újabban az egyenlő bánásmód elve is előtérbe lépett az
akadálymentesítés eszméje és az esélyegyenlőség elve mellett. Nem
utasítható el a vak ember szociális ellátása és a fenti tevékenységek
hiányában a vak ember bizalma sérül, azaz nem kéri, nem kapja meg azt
a segítséget, amit a látó, de azonos szociális problémákkal küzdő
személy megkap. Az ügyintézés segítésének kategóriájába tehát joggal
kerülhet egy nyomtatvány kitöltése, illetve az egyre kaotikusabb
nyomtatványok és űrlapok szakszerű felolvasása, az egyéb kategóriába
sorolható számos egyéb „vakos” segítségnyújtás. Életteljes és
gyakorlatias hozzáállás kérdése is lehet a szociális adminisztráció
kötelezettségének teljesítése. Hála az időközben kiépített Támogató

50
Szolgálatoknak, illetve az érdekvédelmi munkának, egyre több
lehetőség kínálkozik például a személyi segítő, a személyi kísérés, a
házi gondozás, stb. szakfeladatainak ellátása területén. Így egyre több
határt lehet vonni a diplomához kötött és az alacsonyabb fokú
végzettséghez kötött szerepek és feladatok között, de nem szabad a
fogyatékos embert ellátatlanul hagyni. Remélhetőleg hazánk 2004-es
csatlakozása az Európai Unióhoz egyre inkább segít majd az európai
civilizáció zsidó-keresztény morális alapjainak megfelelő szakmai
gondolkodás térnyeréséhez.
A támogató szolgálatok életre hívása során 2001-től a III. kerületben
modellkísérlet indult. A modellkísérletben szerepet vállaló III. kerületi
támogató szolgálat több, már évtizedes fogyatékos ügyi gyakorlatot
folytató intézményt keresett meg, így a mi intézményünket is. A
kialakult együttműködés során személyesen is elmondhattam a
Fogyatékossági Támogatásról és a személyi segítésről, kísérésről,
szállító szolgálatról a szakmai-módszertani véleményemet. A
mozgássérültek szállítási és a látássérültek kísérési költségének
kalkulációja egészen másként adódik. Felhívtam a figyelmet, hogy
általában a látássérült embert nem szállítani kell, hanem kísérni. Így is
lehet hasznosítani az esetmunka tapasztalatait és a kiégés a több irányú
szakmai, módszertani munkával megelőzhető, habár hazánkban még
nem nyert általános elismerést a terepen végzett szociális munka
művészeti feldolgozása.
2002. januárjától segítettem Alexandrát, hogy bekapcsolódjon a
Hálózat Alapítvány közüzemi díjkompenzációs rendszerébe. A
közüzemi díjkompenzáció lehetőségéről korábban érdemben nem
sikerült tájékozódnia. A Fogyatékossági Támogatás intézésének
eredményeként súlyos látási fogyatékos minősítést igazolt az Országos
Orvosszakértő Intézet illetékes bizottsága, és 2002-től viszi ki a postás
az évente kormányrendeletben szabályozott összeget.
2002. júniusában méltányossági átmeneti segély kérelmét pozitívan
bírálta el a kerületi Szociális Bizottság. 2003-ban előre megállapított
éves méltányossági átmeneti segélyt kapott. 2004-ben elutasították
kérelmét, szerintem joggal, mivel időközben sikeresen segíthettem
Alexandrát a Zunifer Kft-nél kötött munkaszerződésében. Otthonában
végezhető bedolgozói munkát vállalt és ezért minimálbért kapott.

51
Később a Kft. átalakult, majd fizetésképtelenné vált és elmaradt egyhavi
munkabér kifizetésével. A sikeres munkavégzés jelentősen növelte
Alexandra önbizalmát és ösztönzésemre félretette kiegészítő
jövedelmének egy részét, amire később nagy szüksége is volt.
Az elmaradt egyhavi munkabér a kliensi körből mindenkinek
hiányzott és sokan panaszkodtak, fenyegetőztek, vádaskodtak,
gúnyolódtak. Mivel nyugtathattam volna őket? Azt mindenki elismerte,
hogy jól jött a közel fél éves munka és máshol és máskor is szűntek meg
munkahelyek, remélhetőleg más lehetőség is adódik majd. Az országos
botrány amúgy is negatív esemény, nem fokoztam a közhangulatot
kritizálással, kerestem a pozitív megoldást. Néhány hónapja kapták meg
utólag az elmaradt egyhavi munkabért, csak csökkentett mértékben, de
megkapták. Ez elégtétel is. 2004. őszétől jött hozzám terepgyakorlatra
S. István nemlátó szociális hallgató, akit érdekvédelmi vezetőként
választottak meg és beszélgetéseink során őt is támogattam a pozitív
érdekvédelmi lépések megtételére. A sorstársi körben jogász kollégák
találták meg a jogi lehetőségeket és István kiállása, szervezése
eredményes lett. A Vakok Szövetségében többször fórumon gyűjtötték
be a panaszosok fizetési meghagyásait, amit összesítve küldtek meg a
bíróságnak. A bíróság felszámolást rendelt el és egy cég az Állami
Bérgarancia Alap számlájáról utalta át az elmaradt összeget.
A csőd miatt sok kliens került volna szembe az adóhatósággal,
hiszen a munkáltató szokta intézni az adóbevallást. Így a Magyar Vakok
és Gyengénlátók Országos Szövetségében megszervezték látó
tanácsadók segítségével az elektronikus adóbevallást. Természetesen ez
mind sokszereplős együttműködést kívánt meg a részünkről.
Klienseimnek mindig továbbítottam a hitelesnek vélt információt,
megszerveztük az időpontokat, stb. Nem említettem, de a munkaviszony
létesítése is elég sok szervezéssel járt: biztatni kellett a bizalmatlan
ügyfeleket, hogy próbálják meg ezt a munkalehetőséget, az üzemorvosi
vizsgálattal kapcsolatos tennivalókról is tájékoztatni kellett őket. A
fiatalabb munkavállalók számára kötelező a magán nyugdíjpénztári
tagság létesítése. A munkaszerződés aláírását is meg kellett szervezni és
így tovább. Ezen kívül személyes jó hírnevemet is védenem kellett,
amikor csődbe ment a cég, nem is olyan könnyű a jogos harag esetén a
pozitívumokra rámutatni, az elkeseredést kezelni.

52
 3. Az életút története
Joggal merülhet fel esettanulmányom olvasójában a kérdés, mit
lehetett megtudni a havi látogatások során Alexandra életút-
előzményéről, családi kapcsolatairól. Illetve az a kérdés is felmerül,
mennyire parazita az ilyen kliensi viselkedés, ami egyre több és több
kormányzati pénz elérésére, megszerzésére irányul. Sőt, a gyámság,
gyámkodás dilemmája is kérdés lehet.
Tekintsünk vissza Alexandra életközepén elszenvedett verésének
történetére, mivel elmondása szerint ennek következtében vesztette el a
látását. Sőt, kérdezzünk rá az áldozattá válás és az abúzus társadalmi
jelenségének okaira és a lehetséges rehabilitációs eljárásokra, melyek
hazánkban a laikus és a szakember rendelkezésére állnak! Az Alexandra
által havonta igényelt családlátogatások és a lefolytatott segítő szándékú
beszélgetések során tudtam meg a következőket:
Alexandrát előző férje verte meg úgy, hogy kifolyt az egyik szeme és
a másik is megbetegedett, ennek következtében vakult meg. Ez a
vaksághoz vezető folyamat az 1970-es évek végén következett be.
Alexandra 35. életévét 1985-ben töltötte be és 1980-ban sikerült
elválnia. Pontos visszaemlékezésre képtelenné vált, ezért én sem tudom
tanulmányomban pontosan megadni a sérülés idejét. Élete derekán
szenvedte el Alexandra a veréseket a férje részéről, következményként
megvakult és súlyos gerincműtétek sorozatán kellett átesnie. Lehet,
hogy munkahelyén, az egészségügyi intézmény párttitkárától kellett
volna a múlt század 70-es éveiben segítséget kérnie. Sok becsületes
párttitkár segített azokban az években az igazságtalanság áldozatainak.
Ez nem történt meg Alexandra esetében. Az történt, hogy a Magyar
Bíróság a házasságot 1980. környékén felbontotta, de a lakásukon
fennálló vagyonközösséget nem szüntette meg, viszont kitiltotta a
bántalmazót a lakásból, aki el is költözött. Nem sokkal később
Alexandrát mostani férje vette el, aki nincstelenként lakhatáshoz jutott
és feleséghez, gyermekük nem született. Alexandrának egy öccse és egy
bátyja van. A magyarországi alkoholizmus nem kímélte ezt a tágabb
családot sem, férje és öccse is alkoholfüggő volt, mára absztinenssé
váltak.

53
 4. Sors általi tanulás, sorstársaink
Most szeretnék még néhány kérdést felvetni, amelyeket már sokan
felvetettek a viszály dúlta XX. században. Hogyan találhatunk rá
emberségünkre az embertelenségek közepette? Hogyan lehet a valóban
hatékony és segítő gondolatokhoz jutni, miközben oly sok negatív hír
éri az embert a XXI. század elején? Miért vagyok professzionális
segítő? Talán pozitív irányban érdemes kérdezni és a sok ijesztő,
negatív jelenség és az elmarasztalás, ítélkezés, megbélyegzés egyre
inkább terjedő negativizmusának kellene ellenállni és örömöt találni
néhány apró mozzanatban, mely életünk részévé válhat. Vajon mi lehet
örömteli Alexandra élettörténetének tanulmányozásában? Ezt a kérdést
az egyre inkább terjedő sors-tanulmányozás irányából válaszolnám meg.
55
A holokausztot túlélők élettörténetének tanulmányozása is sok
eredményt hozott. Ilyen például egy lengyel szociológus kutatása, aki a
sokat szenvedett emberek hosszú élettörténeteit kutatva alkotta meg a
Saluto Genezis koncepcióját.56 Mi a forrása az egészségnek, illetve az
egészség-megőrzés képességének? - kérdezte a kutató. Az elegendő
pénz, a kielégítő társas kapcsolatok és egy szellemi minőség iránti
tisztelet ápolása, mint három elengedhetetlen tényező szolgál az
egészség megőrzésének alapjául. Simon Wiesenthal kutatásai is
figyelmet ébresztenek az emberi életút megismételhetetlenségének
rejtélye iránt.57 Az életútinterjúk módszerei is rendelkezésre állnak. Az
ilyen kvalitatív (minőségi) kutatások eredményeit másként ítéljük meg,
mint egy kvantitatív (mennyiségi) kutatás beszámolóját.58 Így az a
válaszom, hogy magának Alexandrának élettörténete az, amit
ajándékként lehet tekinteni, hiszen oly érdekes tények és
törvényszerűségek mutatkoznak meg az emberi megismételhetetlen
életút-történetekben. Ezen túlmenően a terjedő negativizmus ellen kell
ismételten és ismételten az írástudó és írásképes embereknek felmutatni
a különböző sorsokat. Segítői munkám során számos ajándék ér, és
remélem ér majd a jövőben is más emberek sorsának, életútjának
tanulmányozása során. Ezzel a sors-történetek iránti nyitottsággal lehet
leküzdeni a segítő esetleges túlzott bevonódását, illetve a gunyoros,
megvető, ítélkező attitűd térnyerését, ezáltal egy arányos szakmai
fejlődéshez eljutni.

54
 5. A segítői folyamat gyümölcse?
Segítői munkám egyik gyümölcsének tekinthetem Alexandra
beszédmódjának pozitív irányú fejlődését. A sérült emberek és a velük
kapcsolatba kerülők körében a szidalmazás, szitkozódás, sértés,
kritizálás, panaszkodás, amit megunnak az emberek és más negatív
nyelvi jelenségek jelentős mértékben gátolják hivatalos és egyéb, életük
viteléhez szükséges kommunikációs képességeiket. Az elmúlt évek alatt
sokszor kellett tapasztalnom a vak emberek körében azt a blokkot, ami
miatt nehezen tudják feloldani a beszédükben a kétségbeesés, az
állapotuk miatti szégyenkezés felszínre jutását. Ez az asszertív
magatartás kárára lehet, hiszen ki viseli el az örökké panaszos embert?
Ezért a sok probléma kommunikálása közben segíthet a „virágot beszél”
módszer. Ennek során virágnyelven lehet elmondani sok mindent, amit
a hallgató elutasítana. Alexandra negatív, örökké sírós, panaszos
beszéde helyére fokozatosan egy pozitívabb kommunikációs stílus
lépett. A segítő kapcsolat hatására a kliensi beszéd-minőség
metamorfózison ment át.
Alexandra nem tud egy percnél hosszabban beszélni az életközepi
sérüléséről, holott arról számol be, hogy belül minden nap újraéli ezt az
életét oly nagymértékben befolyásoló eseménysort.

6. Az első két év összegzése

Összefoglalom a segítői munka első két évének történéseit és a
kapcsolat alapjául szolgáló szóbeli szerződést.
Az első interjú során megbeszéltük a klienssel, hogy néhány
elmaradt szociális ügyintézésben kap tőlem segítséget, lehetőséget adok
a részére, hogy telefonon felhívjon az irodában. Ezen kívül időnként
meglátogatom és beszélgethetünk. Az ő feladatául a segítség kérése
adódott és az együttműködés. Ez a kliensi oldalról passzív minta később
átalakult.
A felmérés tekintetében a következőkkel elégedtem meg. Második
házasságában élő mozgásában akadályozott, elég súlyos látássérülésben
szenvedő 51 éves nő. Szenvedélybetegségben nem szenved, ép elméjű,
háztartásában az elvárhatónál többet tesz. Fél az anyagi
ellehetetlenüléstől. Jellemvonásai közül naivsága és áldozatkészsége
55
tűnt ki. Munkaképtelen, II. csoportos rokkantnyugdíjas. Férjéről és
egyéb kapcsolatairól nem óhajt beszélni. Egészségügyi főiskolai
diplomájának megszerzése után, hivatástudattal dolgozott egy
egészségügyi intézményben a közvetlen betegellátásban. Gyermeke nem
született. Önálló életvitelre csak részben képes, önkiszolgáló
képességgel részben rendelkezik. Önálló életvitele tekintetében a
mindennapos ügyintézésre és bevásárlásra képtelennek véltem. Képtelen
lakáson kívül önállóan közlekedni. Kísérővel sem tud néhány száz
méternél többet gyalogolni, mert mozgásszervi fájdalmai ebben
megakadályozzák. Túl sok fájdalomcsillapítót kellene bevennie ahhoz,
hogy tömegközlekedési eszközt használjon – elmondása szerint. Egyéb
kapcsolatairól nem szívesen beszélt, panaszkodott háziorvosára.
Férjéhez ragaszkodik, habár időnkénti lerészegedése miatt sokszor
leszólta. Férje esztergályosként dolgozik egy kisebb magáncégnél és a
fiatal tulajdonos a végletekig kizsigereli munkaerejét. Kitűnt a
kiszolgáltatottságának emlegetése, valamint a ma szokásos világvárosi
élettől elzárkózó magatartása. Kérdésemre, hogy kire számíthat élete
fenntartásában, kissé csalódott mosollyal férjére utalt, aki oly sokat
dolgozik, hogy csak napi fél óra ideje van a számára. Élete helyszíne a
lakás, ami patyolat tiszta. Ő magát nett, talpraesett, a betegeiért
áldozatokra is hajlamos agilis egészségügyi dolgozónak mutatta be és
utalt a mostani lehetetlen helyzetére. Összevetette az ő áldozatos
munkáját, az őt ellátó egészségügyi személyzet munkájával és sokat
panaszkodott a háziorvosára. Hévízre jár évente néhány hetes ellátásra,
amit maga szervez, ide értve a mentőszállítást is. Nagyon becsüli az
ottani személyzetet. Szívesen beszél az őt gerincével műtő sebészről.
Testvéreiről és azok családjáról és felmenőiről nem óhajt beszélni.
Ez az ismeretanyag gyűlt össze az első két év alatt.

7. A Fogyatékossági Támogatás és korunk tudati minősége

A Fogyatékossági Támogatást az Esélyegyenlőségi törvény alapítja,
a szabályozó és tesztelési eljárást a 140/2000. Kormányrendelet rögzíti.
Az Esélyegyenlőségi törvény az uniós jogharmonizálás folyamatában
került megalkotásra és sok tekintetben az előrehaladó jogérzék - minden
ember egyenlő – terméke. Magánvéleményem szerint Svájctól sokat
lehet tanulni az emberi jogérzék tekintetében, amit életteljesen ki kell
56
egészíteni a ma már világgazdasági tényezők bátor figyelembe vételével
és természetesen a mi sajátos közép-európai kulturális feladatainkkal.
Az esélyegyenlőség, az egyenlő bánásmód, az akadálymentesítés és a
diszkrimináció tilalmának fogalmi keretét csakis az emberi
kapcsolatokat szabályozó jog, a világgazdaság és a közép-európai
kultúra hármasan tagolódó szociális realitások alapján érthetjük meg
korunk szellemének intenciói alapján. A Fogyatékossági Támogatás
odaítélésének bürokratikus szabályai szerint az igénylő élethelyzetét
többféle ún. teszt-eljárásban állapítják meg. Szemész szakorvos
véleményezi a látási képességet; a háziorvos teszteli az önálló életvitelt
és az önkiszolgáló képességet. Az Országos Orvosszakértői Intézet
illetékes bizottsága ellenőrzi a benyújtott orvosi iratokat, személyes
vizsgálatokat végezhet, indokolt esetben a lakóhelyre is kiszállhat. Így
többféle ellenőrzési, tesztelési eljárás után az OOSZI szakvéleménye
alapján államigazgatási határozat mondja ki a sérült ember „súlyos
fogyatékos” minősítését. Az uniós önrendelkezés elve szerint az
államigazgatási határozat megfellebbezhető és mind az eljárás
törvényessége, mind egyéb tekintetben perelhető is. Az önálló életvitel
tesztelésénél azt kell megítélnie a háziorvosnak, vajon betege a
bevásárlás, főzés, mosás, takarítás, közlekedés, mindennapos ügyintézés
során melyik tevékenységhez szorul mások segítségére. Az
önkiszolgálási képességet az étkezés, tisztálkodás, öltözködés, illemhely
használata, lakáson belüli közlekedés alapján kell megítélni.
Önkiszolgáló képesség hiánya esetén a látási fogyatékos személy a
nyugdíj minimum 80%-át kapja, míg az alacsonyabb összegű FOT a
nyugdíj minimum 65%-a. Ha a tesztek azt mutatják ki, hogy a
látássérült személy önálló életvitelre képes, nem kapja a FOT-ot és a
Magyar Államkincstár nem minősíti súlyos fogyatékosnak. Ezt az
államigazgatási eljárást korábban az OEP folytatta le. A Fogyatékossági
Támogatás alkotmányunk, államiságunk, tudati állapotunk, együtt érző
képességünk, hazánk világgazdaságban elfoglalt helyzetét tükrözi.

8. A segítő-kliens kapcsolati minta

Alexandra az ügyintézések során FOT-ban részesült, közüzemi
díjkompenzációban a közgyógyellátási igazolvány alapján és
rendszeresen kapott átmeneti segélyt. Öt hónapon át jutott

57
minimálbérért munkalehetőséghez. A hévízi rehabilitációs ellátásával
kapcsolatos szervezéseket Alexandra évek óta önállóan végezte. Ha
háziorvosára panaszkodott a sérelmesnek vélt lassúság miatt,
igyekeztem élét venni a siránkozásnak és kesergésnek.
A segítő kapcsolat mintájaként a látogatásokat, az ügyintézések
praktikumának előtérbe kerülését és a segítői beszélgetések,
tanácsadások támogató jellegét említem. Emellett biztosítottam
telefonos elérhetőségemet is.

9. A segítői folyamat értékelése – komplex szociális-

gyógypedagógiai modellalkotás igényével
Értékelve ezt az időszakot, néhány újabb szempont szerint tekintek
vissza. Az első interjú alatt, illetve utána értékelni kellett, melyik
fogyatékosságot tekintsem elsődlegesnek a sok társult probléma közül.
Talán naivnak tűnik ez a kérdésfelvetés, hiszen úgy tűnik, a vakság a
legsúlyosabb probléma. Ám hasonló hátránynak tartom a kontaktus-
képességének sérülését. Hasonlóan nagy hátrány mutatkozott a pénzbeni
lehetőségek területén. Már évtizedek óta kaphatta volna a vakok
személyi járadékát – ennek az utóda lett a Fogyatékossági Támogatás.
Nem kapta a közüzemi díjkompenzációt sem. Feltételeztem, hogy
kontaktus-problémák miatt kerülte a szociális ügyintézéssel járó teszt-
eljárásokat. Nem akarta talán kitenni magát a kellemetlenségeknek. A
kapcsolati területen érzékelhető problémákat nem volt okom firtatni. A
látássérült embereknél a kliensi elmondás mellett a látásmaradványt a
professzionális segítő maga is tesztelheti, illetve a látásmaradvány
használatának módján is tud segíteni. Ezeket a szempontokat is
mérlegelni kellett. A hagyományos fogyatékossági típusok szerint
megkülönböztetünk

értelmi sérülést
látás-sérülést
hallás-sérülést
mozgás-sérülést
újabban autizmust

58
halmozott fogyatékosságot.59

Más területről ismeretes volt számomra Dr. Karl König orvos,

gyógypedagógus Camphill-pedagógiája, illetve saját forrásból a
gyógyító közösség koncepciója, melynek egyik alapvetése Dr. Rudolf
Steiner 12 érzekszervvel kapcsolatos elmélete.60 Sajnos, kevéssé
ismeretes ez az elmélet, ezért röviden ki kell térni a 12 érzékszerv
témájára:

tapintás
élet-érzék (közérzet)
saját mozgás érzék
egyensúly-érzék
szaglás
ízlelés
látás
hő-érzék
hallás
beszéd-érzék (a beszéd észlelése, illetve a szavak érzékelése)
gondolat-érzék (mások gondalatainak észlelése, felfogás)
én-érzék (kontaktus-érzék).61

Ez a tizenkét területe a külvilág érzékelésének. A beszéd- vagy szó-

érzékkel jut tudomásunkra más emberek beszéde, a gondolatérzékkel
tudjuk felfogni más emberek gondolatait; mások gondolatainak
feldolgozása, a gondolkodás már más agyi tevékenység. Az én-érzék
útján jutunk más emberekhez kapcsolódva a kontaktus élményéhez. A
gondolat-érzék felismeréséhez elegendő azt gyakorolni, hogy egymással
ellentétes gondolatokat összevessünk. A tolerancia fejlesztéséhez az
érzékszerveket kell arra nevelni, hogy a jót, az igazat és a szépet
érzékeljék először és csak utána essen a figyelem a negatív jelenségekre.

59
 Az említett elmélet szerint az autizmus esetében a kontaktus-, az én-
érzék sérüléséről kell beszélni, így ez önálló fogyatékossági típust
jelenthet, úgy, ahogy a beszéd-érzék sérülése is más jelenség. Az értelmi
sérülés érzékszervi háttere a gondolat-érzék sérülése az elméleti séma
szerint.
Alexandra esetében tehát három fogyatékossági típust észleltem
(később derült ki beszédének rejtett sérülése):

látás-sérülés,
mozgás-sérülés,
kontaktálási sérülés, kommunikációs sérülés.

A szociális szakma szempontjai és a gyógypedagógiai szempontok

együttes mérlegelése a következő következtetést hozta. Előbb jusson a
szükséges anyagi feltételekhez, ezzel elkerülhető a fogyatékosságból
eredő anyagi hátrány egy része. Ha a kormányzat által lehetővé tett
anyagi, pénzbeni ellátásokhoz jutott, utána kerülhet sor egyéb
rehabilitációs eljárások keresésére. A rehabilitáció három szintje (a
felsorolás tájékoztató jellegű, hiszen orvosi, foglalkoztatási,
gyógypedagógiai, szociális, lakóhelyi és elemi rehabilitációról is
beszélünk, a habilitáció/rehabilitáció polaritás mellett mindig a konkrét
ember konkrét helyzetéhez kell alkalmazni az elméleti modelleket):

prevenció - károsodás, sérülés megelőzése.

terápia - a károsodás, sérülés kezelése.
rehabilitáció - a fogyatékosság társadalmi hátrányainak enyhítése.

A rehabilitáció és a habilitáció hármasan tagolt szociális

impulzusa érthető meg ebből: a három tagozat mindegyike relatíve
ugyan önállóan működik, mégsem nélkülözheti a másik kettő tagozat
működését. A terápia sem lehet sikeres prevenció hiányában, vagy a
rehabilitáció sem lehet sikeres terápia nélkül. A prevenció (elsődleges
rehabilitáció), terápia (másodlagos rehabilitáció) és a rehabilitáció

60
(harmadlagos szint) együttműködése a lényeg, bár egyenként a maguk
sajátos logikáját kell, hogy kövessék.62
A szociális életben, az anyagi ellátottságban meg kellett akadályozni
a további ellehetetlenülést. A látási fogyatékosság problémáira a
„vakos” szociális ellátás területén kereshető segítség, míg a
„mozgásszervi” területen már rendeződött az egyik legjobb
rehabilitációs eljáráshoz férés kérdése, Hévízre jár Alexandra. Egyre
inkább el kell jutni oda, hogy kizárólag az egészen konkrét különleges
törődés igénye szabja meg az ellátási modelleket. A
kontaktusproblémák kezelése tűnt a legbizonytalanabbnak. Akkor még
nem tudtam az életközepi brutális sérülésről, ezért akkor még nem
tudtam megfogalmazni a beszéd-érzék sérülését sem. Erről már írtam,
amikor azt érzékeltettem, hogyan fejlődött Alexandra beszéde. A
beszéd-érzék egyik tulajdonsága ugyanis az után-mondási képesség:
amit hallunk, azt önkéntelenül is mintegy megismételjük. Alexandra
nem tudott „normálisan” beszélni bizonyos dolgokról, majd egy
asszertív beszéd képesség alakult ki nála. Ezt később konkrétabban
ismertetem.
A látássérültek lakóhelyi rehabilitációja az elemi szintű képességek
elemi rehabilitációját, az elemi jogi ismereteket, az önellátást,
önkiszolgálást, a közlekedési tájékozódást, testedzést, a háztartási és
házkörüli munkát és az adatrögzítést célozza meg a Fehér Bot
Alapítvány gondozásában megjelentetett úttörő munka szerint.63 Ezért a
vakos családok rehabilitációja mindig egészen konkrét tevékenységeket
kell, hogy jelentsen, a segítő egyben tanít is.
Így az első alkalmak során előretekintve a lehetséges segítői
tevékenységemre, úgy tűnt, sokáig lesz tennivaló, és ha a megelőzésben
eredményt értünk el, akkor mehetünk a többi irányba. Pszichoterápiás,
szocioterápiás irányban is lehetett volna lépni, de ahhoz a szállításról,
illetve a terápia áráról kellett volna gondoskodni, amit nem tudtunk
volna megoldani.

10. Az abúzus-történet egy világesemény tükrében

Emlékezzünk vissza, hogyan éltük át a 2001. szeptember 11-i
eseményeket és az erőszak témájának megjelenését a médiában!

61
Képzeljük magunkat a brutalitás áldozatává vált Alexandra helyébe!
Hogyan élhette át Alexandra 2001. őszétől a hírközlésben közölt
eseményeket? Megérhetjük visszahúzódó magatartását, amint félve őrzi
a lakást és alig mer gondolkodni saját jövőjéről. A fentiek alapján
remélem érthetővé vált, miért hallgatott Alexandra saját traumájáról oly
sokáig. Talán felismerhettem volna a ki nem mondott abúzus-történetet,
talán közvetíthettem volna más segítőt e tekintetben, de talán a sok
tevékenység, a munka egészségesen hatott rá. Az első interjúra
készülve, mint említettem, a sok szempontú felmérés egyetemen tanult
módszerére emlékeztem (környezeti-anyagi szempontok, kapcsolati
működés, belső pszichés állapot), amit nem tudtam teljes mértékben
felhasználni, mert Alexandra a fent elemzett okok miatt nem beszélt
kapcsolatairól.

11. Parazita, perverz és visszaélő viselkedés a szociális élet

gazdasági, jogi és kulturális tagolódása szerint
Parazita viselkedés-e, amikor a rászoruló elkezdi keresni az állami
lehetőségeket? Perverz hatású-e a szociálpolitika, amikor munkává válik
a segélyek, támogatások, kompenzációk igénylése?64 Én megfordítanám
a kérdést: a bürokráciára költött adóforintok, a jogászok és szociális
területi dolgozók munkabére, járulékai, melyek szintén adóforintokból
származnak, összességében nem alkot-e olyan pénzmennyiséget,
melyek részben okai is, hogy a fogyatékkal élőknek sokszor kell
nélkülözniük a társadalmi tagsággal járó átlagos életnívót? Ez a
forgatókönyv maga nem vizsgálható-e makroszinten abúzusként,
amelyet mi követünk el? A fogyatékkal élőket általában érdemes
szegényeknek gondoljuk, talán öntudatlanul is, ezáltal munkánk van és
jó érzés is eltölt.65 Visszaélésnek tartom azt, ha a fogyatékkal élők a
segélyszerzés iskoláját kénytelenek járni. Ezért is tartom a
Fogyatékossági Támogatást korszerű eszköznek, habár sok oldalról
kellene javítani a szabályozáson. A szociálpolitika hármasan tagolódó
tevékenységi körét úgy érthetjük meg a legjobban, ha a világgazdaság, a
jogi érzék és együtt érző képességünk, általánosabban a szellemi életünk
szempontjai szerint szabályoznánk szociális életünket. Ezzel
szembeszegül a megbélyegző, az elkülönítő, akadályokat képző
magatartási tendencia. Erre a magatartásunkra éppen azért nem látunk

62
rá, mert a világgazdasági, a jogi-kapcsolati és a tudati-szellemi
tényezőket vagy összekeverjük, vagy nem a helyüknek megfelelően
kezeljük.

III. A segítő folyamat második szakasza – módszerváltás és

kreativitás

1. Egy életesemény
Ezzel elérkeztünk a segítő kapcsolat következő fázisába, amikor
egyre inkább visszautaltam Alexandrát a saját kompetencia-körébe,
amint ez mindjárt kiderül.
2003. vége felé Alexandra lakásába fogadta unokahúgát és
lelkendezett, milyen aranyos az ifjú hölgy, milyen jó neki, hogy
Budapesten tanulhat. Ezzel az új eseménnyel kezdődött Alexandra
megnyílása a jelenlegi családi kapcsolatait illetően. Pár hónap után
lelkesen tudatta velem, hogy újsütetű lakótársa javára kíván
végrendelkezni és kérlelt, informáljam a végrendelkezés legjobb
formájáról. Ekkor kezdtem el a visszatükrözés módszerét alkalmazni,
illetve a családi kapcsolatairól kérdezni.
A vak emberek vakságuk miatt nem szorulnak gyámságra,
gondnokságra, fiatalok, idősek egyaránt képesek lehetnek a jogi
nyilatkozatokat önálló életvitel keretében megtenni, szerződéseket
kötni, pénzük, vagyonuk felett a rendelkezési jogot gyakorolni. A
törvény a vakság okán nem tehet és nem is tesz korlátozó
intézkedéseket. Mégis, a végakarat kifejezését célszerű közjegyzői
eljáráshoz kötni, amiért manapság elég sokat kell fizetni. Ez utóbbit
kellene megszüntetni és a közhatalmi kontrollt megtartani. A
következőről van szó. A vak ember általában szóbeli diktálás és közlés
útján fejti ki akaratát, mert a hagyományos síkírásra-olvasásra képtelen.
Ha meg akarja tudni, mit írt alá egy sík papírlapon, azt fel kell
olvastatnia. Régi dolog, amit a jogi egyetemeken régen tanítanak és
sokszor szerepjáték formájában demonstrálnak is, hogy komolyabb
jogvita esetében egy tanúságtétel nem elegendő. Még a több személy
tanúzása esetében is vizsgálni kell sokszor, nem játszanak-e össze a
tanúk! Ez a téma nem egyszer már Mózes törvényében is szerepel. A
63
vak ember védelme érdekében két ügyleti tanú szereplése szükséges a
végrendelkezéshez, leszámítva a szóbeli végrendelkezés ritka esetét.
Ilyenkor az ügyleti tanút a közjegyző igazoltatja és a közjegyzői papírt
alá kell írniuk. Sőt, mint említettem, ezért fizetni is kell.
Az unokahúg időközben figyelmetlenné vált Alexandrával szemben:
a fürdőszobában elöl hagyta dolgait, ezzel nehezítve Alexandra
mindennapjait. A vak ember lakásában általában nagyobb a rend, mint a
látó emberek lakásában – mintha a szigorú Szaturnusz is jelen lenne.
Ennek oka egyszerű: ha valamit valahova leteszünk, ott keressük,
amikor újra szükségünk van rá. Ha más valaki odébb löki, elrakja oda,
ahol szerinte még jobb, akkor konfliktus keletkezik a látó és a nem látó
között és jobbára a látássérültnek lesz igaza. Ezt nekünk látóknak kell
tiszteletben tartanunk. Ez az akadály-mentesítés elemi követelménye.
Ezt sértette meg Alexandra unokahúga. Megromlott kapcsolatuk és a
lakásból el is távozott. A lakhatási megoldás nem volt elég előnyös az
ifjú hölgy számára, nem sikerült megfékeznie szertelenségét.

2. Virágot beszél66
Amint említettem, Alexandrát panaszos beszédűnek ismertem meg.
A sértést és bántást magára vette és belül emésztette magát. A
mindennapi élettel járó vétkekre, bosszúságokra nem tudott visszavágni,
ahogy annak idején a betegei érdekében mindent megtett, úgy a maga
érdekében nem eléggé tudott szólni. Az agresszív-passzív skálán sehogy
se találta az arany középutat: elvesztette asszertív képességeit,
készségeit. Passzívvá vált. Ez előbb-utóbb önállóságának végérvényes
elvesztéséhez vezetett volna. Sőt, az elszenvedett traumája mintegy
ismétlődött volna újabb és újabb áldozati esemény formájában, teljesen
értelmetlenül és betegesen, ami naivitása folytán még biztosabban tört
volna rá. Ezért, valamint a parazita kliensi viselkedés további
kifejlődését megakadályozandó, felnyitottam a szemét vagyonával
kapcsolatos viselkedésében. Konfrontáltam az áldozati viselkedésével,
amit készséggel és megadóan elismert. „Egyszerűen nem tudom magam
megvédeni”- ismerte be.
A látássérült ember szégyenlősen ad ki pénzt első fehér botjára. A
szeplőtelenség végleges elvesztése, tökéletlenségünk beismerése
elsődleges kapcsolatainkban, családunkban, házastársunk előtt,
64
szomszédaink előtt általában elég nehéz lecke. Az élet közepe tájékán
mégis meg kell barátkoznunk ezzel a fogyatkozásunkkal, végül is
lényünk mulandó tulajdonságaival. Az életút közepén a krízis akkor
teljesedik be, ha tekintetünk saját „vakfoltjainkra” esik, és mást nem
látunk, csak saját mulandóságunkat, saját tökéletlenségünket – vagy épp
fordítva, 40-50 évesen is mindenhatónak, mindenre képesnek hisszük
magunkat, mint néhány diktátor. Ha sikerül úgy igazán magunkra találni
és ebből fakadó célokat is kitűzünk, ez lesz a krízis kreatív megoldása.
Vakos közegben mozogni azt is jelenti, hogy a vakok egész egyszerűen
megmondják nekünk a személyiségünk, jellemünk fogyatkozásait. Az ő
szemükkel látunk rá „vakfoltjainkra”.
A szégyenlősséget le kell győzni, ha a holnapban is reménykedni
akarunk. A remény segít át ezen a traumán, amikor „vakfoltjainkkal”
szembesülünk. Így Alexandrának le kellett győznie szégyenlősségét.
Megrendítő volt ezt megmagyarázni, habár Alexandra tudta azt
magáról, hogy ki kell nyitnia a száját, hogy megvédje magát. Talán
unokahúgának a megjelenése és nem százszázalékos erkölcsi
viselkedése döbbentette rá Alexandrát, hogy mi a feladata: önmaga
megvédése. Ha már látóként nem, de megvakulva kellett eljutnia
önmaga benső felismerésére: senki nem tudja az életben megvédeni, ha
ő nem nyitja ki száját a saját érdekében. Ez tanulási folyamat és úgy
tűnik, Alexandra életfeladatának megtalálását is jelenti. Elszenvedett
sérülése után rátalált önmagára és megbékélhet önmagával. Ez
beszédének gyógyulásához vezeti.

3. A felnőttek tanulási folyamata

A felnőttek oktatásának, a felnőtt tanulás hét lépését tartja számon
Coenraad van Houten New Adult Learning módszere:

megfigyelés
összekapcsolódás
feldolgozás
individualizálás
megtartás a gyakorlás útján

65
a képességek növekedése
új teremtése.67

Coenraad van Houten és tanítványai világszerte alkalmazzák a

módszert rövidebb kurzusokon. Szinte bármely problémára szervezhető
ilyen tanulási folyamat. A felnőtt emberek tanulásának egyes
szakaszaira építve ritmikusan felépített tanfolyamokon aratnak, sikert
van Houten tanítványai.
Alexandra esetében az imént mutattam be, hogyan észlelte először az
igazi problémát: szégyenlősségét, amikor saját érdekében kell beszélnie.
Unokahúgával kapcsolatos konfliktusa során kapcsolódott össze az
asszertív beszédstílussal. A továbbiakban segítettem, hogy feldolgozza
az asszertivitás újdonságát és a sors úgy hozta, hogy hamarosan
individualizálnia is kellett, azaz saját egyéniségére szabni az asszertív
beszédmódot.
A segítő kapcsolat második szakaszában a korábbi támogató, óvó
magatartásomat megváltoztattam és a visszatükrözés, esetenként a
konfrontáció módszerét is alkalmaztam. Ezzel a szerződésünk is
átalakult. Az első fázisban megfigyelt problémahalmaz vezető
problémájának Alexandra „vakügyi ellátásának” hiányát tekintettem,
részben azért, mert a legalább háromféle, egymáshoz is kapcsolt
fogyatékosság közül a vakságot tartottuk a legsúlyosabbnak. Az írni-
olvasni képtelen kliens az első szakaszban megízlelte, hogy áthidalható
ez a probléma, megkapta a Fogyatékossági Támogatást és a többi
szociális transzfert, munkát vállalt. Ezek a praktikus lépések
visszaigazolták a kliensnek, hogy élhet a társadalmi tagságából eredő
jogaival, a passzív magatartást felválthatja egy aktívabb, agilisabb
magatartás, felismerte a fogyatékkal élőknek adott jogok pozitívabb
oldalát is. Érezhette, hogy a tágabb makrofolyamatokat működtető
szociálpolitikusok az ő problémáiról sem feledkeztek el. Alexandra
sors-tanulásának útján a megbékélés erőinek adhatta át magát.

4. Az asszertív beszédmód kialakulása egy újabb életesemény

után

66
 A középtávú célok közül így a második szakasz feladatává vált az
asszertív viselkedés elérése. Az önérdek artikulálása, kifejezése a
beszéd átalakulásával lehetséges a mi estünkben. A fő feladat az
Alexandrát érő agresszív verbális hatások kivédése. Ez a tanulási
folyamat kezdődött el unkokahúgával kapcsolatos konfliktusának
rendezésével. Erre már több ízben utaltam. A hosszú távú cél az önálló
életvitel erősítése és fenntartása.
Az élet hamarosan helyzetbe is hozta a klienst, a tanulási
folyamatban növelhette asszertív képességeit.
Néhány hónappal később ugyanis értesítést kapott a bíróságról: volt
férje perli a lakás felét, hiszen, mint említettem, annak idején a bíróság a
válóperben nem osztotta meg a házastársi vagyont. A volt férj ½
tulajdonjoga megmaradt, csak a lakáshasználati jogát vesztette el. Itt a
feladat: hogyan tudja megvédeni magát és önálló életét?! Más vagyon
nem lévén, pereskedjünk a meglévő vagyonért jelszóval a volt férje se
szégyenlősködött. Ekkor derült ki számomra, hogy időnként beperelte
Alexandrát. Alkoholizmusa miatt nem volt sose kitartó, így sikeresen
húzódott a lakás perlése. Ha végrehajtásra kerül a lakás árverezése,
Alexandrának szociális intézményi elhelyezést kell biztosítani, mert az
utcán nem tud élni, jelenlegi férje mehet a hajléktalanszállóra és a bűnös
lélek nevethet a markában, szerzett néhány milliót. A lakás ugyanis
annak idején a házastársak közös tulajdonába került, a válóperben csak
azt sikerült elérni, hogy a bíróság kitiltotta a lakásból Alexandra első
férjét, elvette tőle a lakás használati jogát. Tehát az 1980-as
bontóperben nem rendezték a közös vagyon kérdését és most a felperes
kérte a bíróságtól a közös vagyon megszüntetését. A tulajdoni arány
1/2-1/2, a lakás használatától 1980-ban a felperest a bíróság eltiltotta.
Időközben az alperes újból férjhez ment és életközösségben élnek a
vitatott lakásban. A klienst a tágabb család nem fogadta volna be és ő
sem akart rokonokhoz kerülni.
Sajnos, sok az ilyen családi dráma. A múltban és a jelenben is
rendelkezésre állnak a hasonló forgatókönyvek. Remélem, a jövő a
bántalmazott nőknek és édesanyáknak kedvezőbb forgatókönyvet kínál
majd. Az abúzus kutatás feladata bizonyos jogi intézményeket ajánlani.
Valószínűsítem, hogy a jövőben szükség lesz a fogyatékkal élőket célzó

67
garanciális hatósági védelem megszervezésére. A következőkben lássuk
a drámai fordulatokat.
A kerületi Családsegítő Szolgálatban jogsegélyt nyújtó jogásznőhöz
ment Alexandra taxival, aki ajánlott egy jogászt, mert a bíróság előtti
jogi képviseletet kellett megszervezni. A kliens nem akarta, hogy a régi
ügyvéd képviselje, akit régen bízott meg. Ez az ügyvéd időközben
sztárügyvéd lett, talán kellemetlenné vált a számára a régi, elrendezetlen
ügy és nem értette, Alexandra miért nem keresi fel az irodában, miért
nem éri őt el úgy telefonon, mint más. Üzenetet is hagyott Alexandra, de
sehogy se jött össze a találkozó. Alexandra vissza akarta vonni a
megbízást, amit szintén nem értett az ügyvéd. Egész egyszerűen
Alexandra félni kezdett saját ügyvédjétől. A kerületi családsegítő
jogásza nem képviselhette a klienst, így ügyvédet ajánlott. Ez az ügyvéd
emberbarát motivációból a klienst lakásán is felkereste, de végül nem
vette át az ügyet a régi ügyvédtől. A Bíróság előtt a régi ügyvéd
képviselte a klienst.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2004. júniusában jogerős
ítéletében a közös vagyon megszüntetését rendelte el a lakóingatlan
árverési értékesítése útján. Az árverési vevő köteles az ingatlanban lakó
alperes - Alexandra - és házastársa részére megfelelő cserelakást
biztosítani. A kliens nem tudott együttműködni ügyvédjével és nem
fellebbezte meg az ítéletet. Ugyanakkor az ítélet végrehajthatatlannak
tűnik, hiszen ki venne meg egy lakást, aminek kiürítése céljából
végrehajtót kellene megfizetni és még két személy részére megfelelő
cserelakást is kellene biztosítani. Másfelől, sose lehet tudni, akad-e egy
befektető, akinek a vétel, a kiürítés és a cserelakás biztosítása mégis
megéri.
Időközben a kerületi támogató szolgálat vezetője járt ki a klienshez,
hiszen már felálltak a támogató szolgálatok. Az ő javaslata volt, hogy a
kliens kérje a kerületi Polgármesteri Hivataltól lakása visszavásárlását.
Logikus ötlet volt: tulajdonhoz jut a Polgármesteri Hivatal, kiadja bérbe
a lakást és a kliensi család maradhat a régi lakásban. A kérelmet a
hivatal elutasította. A Bírói Végrehajtói Kamara elnökét kérte levélben a
kliens, adjon ki állásfoglalást, mit kell „megfelelő cserelakás” alatt
érteni. Az elnök elhárította az állásfoglalást. Mind a két válasz udvarias

68
volt és rövid, tömör. A támogató szolgálati vezető említett javaslata
utolsó segítsége volt, mert ez után állást változtatott.
A bírósági eljárás, az ítélet témájának előtérbe kerülése 2004.
nyarától a rokoni kapcsolatok további megismeréséhez vezetett. Ezen a
nyáron a kliens férje hetente járt be irodánkba. A férj hitel után kezdett
járni. Megtakarítás hiányában elképzelésük szerint hitelt vennének fel,
amiből kifizetnék a felperest és így rendeznék a dolgokat. Felhívtam
figyelmüket, ne legyenek naivak, mert a pénzintézetek nem
jótékonykodnak. A klienssel és férjével is átszámoltuk a lehetséges
variációkat. Szembesítettem őket a kiadásaikkal, jövedelmeikkel, a
megélhetés árával. A kliens testvérei nem tudtak segíteni, a férj
oldaláról sem találtunk senkit. A kliens bátyját feleségének súlyos
betegsége terhelte meg. A kliens öccse alkoholizált. Így egyedül maradt
Alexandra és férje, úgy tűnt, csak én maradtam mellettük.
Végül 2005. nyarán egy hitelcentrum közvetítésével adásvételi
szerződést kötött a kliens, mint elővásárlásra jogosult, a volt férj mint
eladó, a jelenlegi férj mint vevő. Az adásvétel szerint az ½ arányú
tulajdoni hányadnak megfelelő bíróság által megjelölt összeget a
hitelcentrum közvetíti egy banktól a volt férj javára és az ½ arányú
tulajdona a vevőre, azaz a kliens jelenlegi férjének javára kerül
bejegyzésre a Földhivatalban. A szerződés aláírása után a jelenlegi férj
nevére írták az ½ arányú tulajdont, de a bank fizetésképtelenné vált és
nem utalta a szerződésben foglalt összeget. A hitelcentrum ügynöke sem
kapott jutalékot. A régi férj viszont elvesztette tulajdonát és pénzt sem
kapott és nem is tett további lépéseket. A szerződést ellenjegyző
ügyvédet a kliensi család elfogadta, a továbbiakban együttműködik vele,
a régi, okafogyottá vált ügyvédi megbízás megszűnt. Az adásvételi
szerződés után meghalt a kliens sógornője és rejtélyes körülmények
folytán absztinenssé vált a kliens férje és öccse is. A gyászban
Alexandra segítette bátyját és bátyján keresztül az alkoholfüggő testvért.
Alexandra elmondása szerint jelenlegi férje is józanná vált – ez érthető
is. A 2005-ös hitelügyintézésben és az adásvételi szerződés intézésében
a kliensi család nem kért segítséget tőlem, az ügyletet utólag tudatták
velem. Ez a megoldás tehát önálló lépés eredménye volt, amelyet 2005.
nyarán tettek meg.

69
 IV. Amor fati és új teremtése68
Így 2005-től a mai napig megfordult a helyzet:
A kliens a családgondozótól nyert bizalom és a segítő beszélgetések
tanulási folyamatában elsajátította az asszertív magatartást, kilépett
passzivitásából és sikeresen kezdte el segíteni családtagjait. Férjéről a
legmelegebb hangon kezdett el beszélni, aki őt naponta délután fürdeti,
bátyja rendszeresen látogatja megváltozott húgát, egyszer együtt mentek
el a Margit-szigetre az úszóversenyre. Alexandra segítésében
szupervíziós rálátásom nyílt a testvéri kapcsolatokra és kiderült, a kliens
bátyja jómódú, ha egy távoli városban is él, a felesége halála után
anyagilag is támogatni fogja őt. A továbbiakban a család két férfi
tagjának absztinenciáját, illetve tágabban egészségük megőrzését
kívántam segíteni.
Alexandrának javasoltam, pillantson vissza a megtett életútra.
Főiskolás, egyetemista terepgyakorlatos tanítványaim mellett a kerületi
támogató szolgálat új vezetője jár ki a klienshez.
Úgy vélem, Alexandrának sikerült az elmulasztott életcélt
megtalálni. A vaksághoz és társult mozgás-, kontaktus- és
beszédképesség sérüléshez vezető sorscsapását régi férjétől kellett
elszenvednie. Magát nem tudta megvédeni, a brutális férfitól jelenlegi
férje és bátyja szabadította meg. Ehhez a kliens a „virágot beszél” új
képességével családját segítette a gyászban és a
szenvedélybetegségekben. Alexandra rátalált beszédének erejére,
kinyitotta száját, családjának védelmén keresztül magát is védi, újabban
telefonon intézi ügyeinek java részét. Ez a szerencsés kimenet és
fordulat a kliensi tanulási folyamat eredménye. Amit
családgondozójától tanult a kliens, azt új, kreatív képességek útján
hasznosítja. A segítői tevékenységem és az ábrázolt sors események a
kliensi kreativitást ébreszthették fel.
Alexandra pszichoszociális fejlődését egy embertelen tett zavarta
meg és a megoldás, a fejlődés korrekciója a kliensi emberség újra
megtalálása lett. Így sorsával kreatívan megbékélve találta meg újra
emberségét az embertelenség után.

70
 V. A gyógyító rehabilitációs közösségi ellátás javaslata STR
személyek és segítők közös részvételével – a szeretet közösségi
művészete
Esettanulmányom végén előretekintek egy új közösségi
gyógypedagógiai-szociális ellátásra. A nagyvárosokban élő „vakos”
családok és látássérült egyének szociális problémáinak kezelése
rehabilitációs közösségi eljárások életre hívására szólít fel. A régi
képességek újra tanulása, illetve a megzavart fejlődés és a gyakran
társult fogyatékosságok folytán szükséges új képességek elsajátítása
csoportos tanfolyamokon, közösségi táborokon, művészeti, terápiás
tanulás során olcsóbb és hatékonyabb lenne. Az egyéni és csoportos
esetkezelés kiegészítésére a fogyatékkal élő felnőttek közösségi ellátását
kell megszervezni. Ehhez azonban a felnőttek tanulási folyamatát, a
felnőtt tanulás hét lépését kell módszerként alkalmazni és a szociális és
gyógypedagógiai szempontokat együttesen érvényesíteni. Az önállóság
felnőttként is tanulható, a fogyatékkal élő felnőtt embereknek is joguk
van az önállósághoz. Hány és hány fogyatékkal élő ember szégyenít
meg minket emberségük újra tanulása és önállóságuk, kreatív tetteik
által? A dolgozó vakok c. könyv Philippe Chazal szerkesztésében, Akik
a sötétben is látnak és az Életbajnokok c. könyvek Reményik László
szerkesztésében emberségük sikeres újra tanulásáról tanúskodnak.69
Sokan veszíthetik el látszólagosan emberségüket, ha életútjuk során
egy sors-esemény megzavarja a fejlődést. Egy ilyen sors-esemény
krízist idéz elő, sokszor az elemi életfeladatok ellátására, az önálló
egzisztencia-vezetés folytatására is, ha csupán ideiglenesen,
alkalmatlanná tesz. A krízist katarzis követi és megfelelő segítség
nyújtását követően új, kreatív képességek jelennek meg. Az ilyen
súlyosan traumatizált ember az emberi mivolt, az általános emberség
újratanulását éli meg és ezáltal szeretetteljes, humanisztikus,
humanitárius új életcélokkal telíti a világot, azzal a szeretet-erővel, amit
maga is felnőttként kapott. Megtanulhatja a sorsát szeretni,
megbocsátani a halálba vezető sors-eseménynek, amiből új
életlehetőségeket talált azáltal, hogy szabad akaratából elhatározta, a
„halálban” is az életet választja, az „embertelenségben” is az
emberséget. Az ilyen úton kreatívvá vált emberek gyógyító közösségi
segítséget is tudnak nyújtani pusztán jelenléti figyelmükkel azoknak,

71
akik éppen a mi korunkban oly fontos gyógyító-életjavító közösségre
sóvárognak. Azok a terápiás és rehabilitációs szakemberek, akik ilyen
súlyos traumát átélt (STR) személyek életút-megbékélését kísérőként
empátiás úton átélhették, emberségüknek a „szak” jellegét rég elfelejtik
és átélhetik, mit jelent ilyen emberektől tanulni. Ha nem is bölcsességet,
nem is szaktudást, emberi szeretetet tanulhatunk Alexandrától. Az újabb
pszichológiai kutatások is behatóan foglalkoznak a szeretet, empátia és
megbocsátás tudományosan igazolt tényeivel. Így tudományosan
megalapozottá válik a gyógyító közösségi koncepció, ennek lényegi
eleme az STR személyek és segítőik közös felnőtt tanulási folyamata. A
közös tanulási folyamat másik építő eleme a rendszeres találkozók és
évköri fesztiválok közös megélése. Az ünnepi alkalmak a „virágot
beszél” pozitivitására ösztönöznek.
Mindezek azokra a különleges emberi igények megfigyelése kapcsán
keletkezett szeretet-kérdésekre épülhetnek, amely kérdéseket a segítő
saját magának teheti fel, amikor azon tűnődik, hogyan érjen el
gyümölcsöző hatást? Úgy tűnik, minden ember külön világ, akit és amit
a szeretet kérdéseinek ösztönző hatására lehet megismerni, ez a
megismerés azonban a segítés folyamatában, a segítő és a kliens közös
emberi megélésében válik realitássá.
Alexandra 2006. tavaszán otthonában „váratlanul, különös ok
nélkül” lépte át a halál küszöbét, miután férjét és testvérét
megszabadította az alkoholizmusból, miután megtanulta saját érdekében
az önálló ügyintézést és miután a sors általi tanulás eredményeként
megbékélt.

„A szociális munkások alkotó tevékenységet végeznek, mely a

valóban hatékony szakmai gyakorlatot művészetté teszi.” (Kozma
Judit)70

A témához kapcsolódó előadás hallgatható meg a Helios Mozgásakadémia

Egyesület V. nyári Bothmer táborán készített hangfelvételről, in:
www.remlac.extra.hu

72
 REMÉNYIK LÁSZLÓ – SERESS ATTILA:
AZ EZER ARC KLUB BEMUTATÁSA
HÁROM LEHETSÉGES LÁTÁSMÓD SZERINT
Esettanulmány

1. A Klub bemutatása az ötletgazda Reményik László leírásában.

Tevékeny embernek tartom magam: a rendelkezésemre álló időt
magam és mások számára is értelmesen, hasznosan töltöm el. Ebbe az
életfilozófiába beleillő gondolatként fogalmazódott meg bennem az
Irodalmi Találkozó Angyalföldön program ötlete. Havonta egyszer
jöttünk össze, a két-két meghívott vendég röviden szólt magáról, majd
műveiről, ami után párbeszéden alapuló beszélgetéssé alakult át az
együttlét, de az érdeklődők csekély száma miatt sajnos tiszavirág
életűnek bizonyult.
Mivel tanulni mindenkitől lehet valamit, ezért úgy gondoltam, hogy
a vendégkört kibővítve és egyben új helyet keresve magunknak, Ezer
arc - ezer talentum néven folytatódik a klub. Ebben az elhatározásban és
a hely kiválasztásában fontos szerepe volt Seress Attila barátomnak, akit
az Irodalmi Találkozó Angyalföldön programon a közönség soraiból
ismertem meg.
Az Ezer arc - ezer talentum meghívójában ekként fogalmaztam meg
a célt: minden hónap második keddjén olyan személyek legyenek a
vendégeink, akik tevékenységük, tudásuk, gondolataik, élettapasztalatuk
révén szellemi munícióval tudnak szolgálni. Szeretném, ha mindez a
párbeszéd jegyében válna valóra.
A kezdeményezésnek örömmel adott teret a Vakok Állami
Intézetének igazgatója. Alkalmanként 10-40 fő látogat el hozzánk,
vannak stabil érdeklődők, de örömömre folyamatosan új arcok is
megjelennek.

73
 Kik és milyen témában voltak eddig a vendégek? Ehhez előzetesen
annyit tennék hozzá, hogy a vendégpárok témái között fellelhető
azonosság, vagy kontraszt. Erre legyen példa az első összejövetel:
Székely István tengerészkapitány és Simon Csaba kar nélkül élő
életbajnok, aki a kar nélkül élők közül elsőnek úszta át a Balatont!
Tehát ötletszerűen: waldorftanár, zoopedagógus, triatlonista,
barlangász, halálközeli élményt átélt emberek statisztikai kutatója,
halálközeli élményt átélt személy, tűzszerész alezredes hölgy-
rendvédelmi szervezetek részére munkakutya-kiképző,
gyermekparalízisben megbetegedett személy, ifjúsági világbajnok érmes
evezős és a „Látásmód” témájú klubon különböző művészeti alkotások
révén látó, nem látó, és az alkotó mondta el véleményét (ahány ember,
annyiféle látásmód).
Az elkövetkező hónapok párosításai: a prostituáltak érdekvédelmi
szövetségének elnöke és egy női per férfi prostituált, a magyar nyelv
fejlődése (az idősíkon nyomon követve) és a spirituális nyelvészet, a
világegyetem fejlődése, bolygókutatás és embriókutatás, Molnár Gábor
Társaság elnöke és hajléktalanok színpada vezetője, pszichiáter és
baleseti sebész, a csend világa (siketség) és euritmiatanár (testbeszéd).
Mindebből jól kivehető, hogy a témák folyamatosan változnak, ami
mindannyiunk javára válik! A beszélgetéseket hangban rögzítem,
amihez bárki ingyen hozzáférhet, hozzájuthat (ennek egyik lehetősége a
honlapomról letöltés: www.remlac.extra.hu).

2. A Klub bemutatása az (élet)dráma szerint.

Szereplők:
Ötletgazda, Házigazda, a Szó őre és a Szó segítője, Meghívottak,
Érdeklődők, Figyelők, Kellékesek, Intrikusok, Kritikusok,
Akadálymentesítők, Internet és sokan mások.
A forgatókönyv:
A találkozón az Ötletgazda lesz a Szó őre, ezért a havi találkozók
között a Szó segítőjével beszélget az elmúlt Ezer arc találkozókról,
hányféle arc hányféle talentumot rejt el a szemek elől. A következő
alkalmak Meghívottjairól is szót ejtenek, beosztják a még
megtervezetlen párosításokat. A Meghívottak elérhetőségének
74
akadályait maguk hárítják el, vagy a Vágtató Csigák Túracsapat baráti
köréből egy-egy személy Akadálymentesítő lesz. Az alkalmak
helyszínén a Házigazda teendők közé tartozik a helyszín biztosítása, az
akadálymentesítés. A klubnapon délután 4 órára minden rendben, a
szereplésre készen várja a Szó Őre szerepbe „öltözött” Ötletgazda és a
Szó segítője a két Meghívottat, valamint az Érdeklődőket. Az érkező
kedves érdeklődőket hellyel kínálják, pogácsával, ásványvízzel és jó
szóval, viszont-kedvességgel. Ez már a klubhangulat ideje. Az ismerős
barátok baráti üdvözléssel és beszélgetéssel „érkeznek meg” egymáshoz
és a hamarosan kezdődő klubhoz. A Kellékes - aki jobbára a Vágtató
Csigák Túracsapat egyik túravezetője és az Ötletgazda barátja, egyik
könyvének szereplője - beállítja a hangfelvevő készüléket. Ez rituális
tevékenységekkel jár: a hangzó tér felvevő pontját a Szó Őre hagyja
jóvá. A Kellékes tevékenysége előtt azonban előkészítésként a Szó
segítőjével a tapintó és a hangzó-halló teret megfelelően akadály-
mentesítettnek nyilvánították a baráti beszélgetések során. Ezért a Szó
őrének segítője éles szemű tekintetével folytonosan „beméri” mind a
hallóteret, mind a tapintóteret, a látótér „bemérése” a hallótér és a
tapintótér közötti megfelelő és szükséges közvetítő és egyensúlyozó
szerepet tölti be, így az éles szem mellé érzékeny lelki alkat is szükséges
a Szó Őrének segítője részéről. Jobbára délután 5 óra előtt 5-10 perccel
a két Meghívott megérkezik és 5 órára 20 körüli létszámú Érdeklődő
foglal helyet. A hang már a Szó őrénél van, aki otthonos hangon így
szól: „akkor kezdhetjük…Szeretettel köszöntök mindenkit, elérkezett az
Ezer arc – ezer talentum klub x. alkalma…” Ekkor ismerteti a
játékszabályokat, a vendégeket bemutatja a közönségnek. A kérdezési
jog úgy 20 percig a Szó őrénél, utána a kérdezés joga az Érdeklődő
közönségé, amit a Szó őre a kérdező megnevezésével megad, majd a
Meghívott válasza után visszakérdez a Kérdezővé vált Érdeklődőtől,
vajon kielégítő volt-e a válasz. Az első Meghívott 60 percig szerepel,
utána 15 perc szünet, ami sokszor 25-30 perc is lesz, végül ugyanez az
eljárás a második Meghívottnál is. Az egyik-másik Kellékes a 60 perc
előtt 5 perccel csendben odalépve jelzést ad a Szó Őrének. Az alkalom
végén mindenki kérdezhet, hozzászólhat, felenged a Szó Őre a magára
mért szigorúságból. A vége, a levezetés kötetlen beszélgetés.
Dramaturgiai, forgatókönyv-írási dilemmák: A klub ösztönző
hatását, a visszhangokat, a csodálatos bizalmi légkört és egy-egy
75
szükséges teendőt a Házigazda, az Ötletgazda és a Szó segítőjének
hármasan tagolódó kapcsolatrendszere és a mindig szükséges apróbb
egyeztetések határozzák meg. A forgatókönyv időbeli menete elég
kötött, ám ami a két meghívott személyét és az általuk „hozott” témák
egymáshoz való viszonyát illeti, az baráti beszélgetések és egyéni
érdeklődés során kialakított álláspontok egyeztetésének az eredménye.
Így Reményik Lászlóval beszélgetve sok-sok igen érdekes emberi
„rejtett” forgatókönyv kerül a figyelmünk elé. Így születik meg az újabb
meghívottak köre. A dilemmák, a saját magunknak feltett kérdések
további közlését ebben a tanulmányban nem tárnám fel, hiszen még
csupán a második évben jár a Klub. A kritikusok és az intrikusok
szerepéről nem beszélünk most. Az internet a teljes nyilvánosságot
biztosítja. Sokan figyelik a Klub életét, akik néhányszor már
megfordultak, vagy még nem tudtak eljönni. Általában a kíváncsiság és
a tisztelet érzését váltja ki a Klub élete és működése azokban, akik
csupán figyelnek. Az akadálymentesítés a mai XXI. században már
valóságos új szociális világmozgalom. Így az akadályok elhárításában
áttételesen mindazok részt vesznek és segítenek, akik ennek az
akadálymentesítési szociális mozgalomban a világ bármely részén
tevékenyek.

3. A Klub bemutatása a szociális munkás leírásában.

A Klub mint csoport.
A csoport vezetője Reményik László, a csoportvezető asszisztense
Seress Attila. Baráti kapcsolatban állnak egymással. Attila a klubnak
helyt adó intézmény dolgozójaként a helyiség, a tárgyi feltételek,
körülmények biztosítását segíti a helyszínen. Laci fogadja a meghívott
vendégeket, kérdezi őket a klub-összejövetelen, megadja a szót a
résztvevőknek a kérdezésre. Laci a szó őre, ő jár utána, kit hívjon meg.
Laci saját hangrögzítő készüléket használ, maga szerkeszti a digitális
hangfelvételt, amit CD-re, DVD-re ír, rátesz a netre. A résztvevők egy
része ismeri már a csoportvezetőt, vagy volt már a klubon, egy része
első alkalommal jön el, néhányan ismerik egymást, a látássérült és látó
személyek aránya mintegy 50-50 %. A csoportrészvétel nincs előzetes
szűréshez, kiválasztáshoz kötve. A Vakok Világa c. havilap és néhány

76
internetes lista ad hírt a klubról, a meghívott vendégekről. A létszám 10
és 45 fő között mozog.
Nehéz lenne megmondani, milyen típusú csoport ez a klub. Ha
önsegítő kategóriába sorolnánk, bizony nagyot tévednénk, mert nem ez
a klub üzenete, küldetése, másrészt Lacin kívül ki segít itt magán? Laci
sem magán óhajt segíteni, hanem egy lehetőséget teremt magának és
másoknak, hogy hasznosan és értelmesen töltsék el szabadidejüket. Ezt
mondja saját hitvallásában: „a rendelkezésemre álló szabadidőt magam
és mások számára értelmesen, hasznosan töltöm el.” Minden ember
segít magán, aki ezt az ideált a gyakorlatban meg is teszi. Ám a
klubéletben senki sem így definiálja a csoportot. Szabadidős, vagy
kulturális csoportként sem lenne jó bemerevíteni a meghatározást.
Miért? A résztvevők a szabadidejükben, teljesen önkéntesen jönnek el.
Az elkötelezettség a sérült emberek iránt, a pozitív emberképhez
igazodó pozitív hangvétel és közérthető nyelvhasználat, a klub küldetése
többet mutat, mintha például bélyeggyűjtő szabadidő klubról volna szó.
A Klub küldetése a következőt foglalja magában: lehetőséget sikerült
teremteni, hogy a látó és látássérült emberek találkozhassanak, és ez
ösztönzést nyújtson a mindennapi élet és munkafeladatok ellátása során.
Talán akkor mondjuk jól, ha Reményik László személyéhez és erkölcsi
tartásához és pozitív emberképéhez kapcsolódó rehabilitációra és
pozitív életszemléletre ösztönző csoportról beszélünk.

A Klub mint ösztönző erő.

Minden szociális közeg hat az egyénre. Ez a Klub az élet igen nehéz
és komoly megpróbáltatásain sikeresen átment emberek életút-példáját
nyújtja. Ezért jó a hangfelvétel készítés és a hangfelvétel ingyenes
elérhetősége. Az egyik vendég Dr. Tarnai Katalin hírközlés-professzor
volt, aki a „Napóleon korának hírközlése” témával jött. Katalint
kérdezve még Laci is sokáig csendben maradt, mert döbbenetes volt a
szerény professzorasszony életútját végighallgatni. Megérthettük, annak
életútjában is sok a tartalék, aki egyetemi tanárként az életközepi
életszakasz után és a nyugdíjas éveihez közel élte meg a vakságot és
alkotóereje teljében sikeresen módosította társas skilljeit és megküzdési
kapacitásait, mechanizmusait kreatívan újította meg. Ezt az életút mintát
saját szavaival tárta elénk Katalin. Életút-története hitelességét saját
77
tetteinek elmondása adta, ezt kérdéseinkre adott válaszaival
megerősítette. Még inkább megerősödött a vakságot legyőző ember
képe, amit Katalinról magunknak alkothattunk, amint
végighallgathattuk kutatási eredményeinek közlését választott témájáról.
Megtudhattuk, az internet őse hírközléstörténeti szempontból az a
hírközlési rendszer, amit Napóleon állított csatasorba, és ami Dél-
Franciaországból Skandináviáig működött. Ez igazán érdekes és teljesen
közérthető volt. Azt is mondhatjuk, Dr. Tarnai Katalin életút története és
ennek kiegészítése a saját kutatási eredményeinek beszámolójával a
konkrét szavakon túl a következő üzenetet foglalja magában: „Azoktól
az emberektől mérhetetlenül sokat lehet tanulni, akik alázattal legyőztek
egy jelentős sorscsapást, és akik az után váltak kreatív, tevékeny
emberré, miután nehéz sorsukkal megbékéltek.” Adódik a kérdés:
Mindenki ilyen életútpéldát nyújtott a Klubban? A válasz igen is
lehetne, de jobb, ha azt mondjuk, Reményik László pozitív kisugárzása
és az intézeti vezetés páratlan segítőkészsége a biztosíték arra, hogy
olyan emberekkel lehet találkozni a Klubban, akik másként hasonlóak
Katalinhoz. Bármelyik vendégre is gondolunk, bármelyik hangfelvételt
is hallgatjuk végig, mindenki aktívvá vált, sikeressé a maga életterületén
és jó hangulattal, a jó szó indulatával, tisztelettel viszonyulnak a Klub
egészéhez és Reményik Lászlóhoz. Így az ösztönző erő abban rejlik,
hogy különböző életterületek tevékeny és kreatív személyiségeivel lehet
találkozni, személyesen megismerkedni és utólag vissza lehet hallgatni a
hangfelvételt. Eddig mindegyik meghívott vendégtől hallhattunk
életútjukról. Ez a life story telling stílus mindig érdekes, mert olyan
ember a kérdező, aki hétkötetes szerzőként saját életútját már
feldolgozta. Megítélésem szerint az ösztönzés arra irányul, hogy ki-ki
választ adjon saját magának arra a kérdésre: „Én hogyan érhetném el,
hogy a rendelkezésemre álló szabadidőt a magam és mások számára
értelmesen és hasznosan töltsem el?”

Összefoglalás és kitekintés a szociális gondoskodás emberarcú

művészete irányában.
Visszatekintve az eddig leírtakra, a látó és a nem látó ember közös
emberi minőségére mutatok rá. Ez a közös emberi minőség abban
ragadható meg, hogy minden ember egy egyedi és csakis az egyénre

78
jellemző életút-történettel rendelkezik, amely életút történet drámaírója
is egyben. Semmi sem indokol hitem szerint olyan érvelést, ami az
emberi mivoltunkban bármilyen külső vagy belső tulajdonság, típusjegy
alapján az elválasztás alapjául szolgálhat. Az emberi minőségünk
kifejezésének csupán testi korlátai lehetnek egy különleges látási
képesség, egy különleges hallási képesség, egy különleges kontaktálási
képesség szerint. Az a jó, ha látássérült embertársaink ugyanúgy élnék
meg emberségüket, mint mi látók. Nekünk mindig készen kell lennünk,
ha a vak emberek köre újabb egyénnel tágulna. Ahogy a szülők mindent
megtesznek az érkező gyermek javára, és ahogy a testvérkéket
felkészítik a jövevény fogadására, úgy a szociális és a gyógypedagógiai
terület közös metszetének sem szabad üresnek lennie. Sőt, minden
akadályt el kell hárítani, ami az önállóság kifejlődésének emberileg
megoldhatatlan próbáit képeznék. Ezért az Ezer arc - ezer talentum klub
alapítása olyan akadálymentesített közegben történt, ahol az
akadálymentesítés az emberi szívekben és lelkekben már megtörtént és
így a külső, fizikai közeg már akadálymentesített. Az Ezer arc klubban
képletesen szólva ez a tűz él, ez a lelkesedés, hogy sok-sok olyan ember
él sikeres életet, akik már belül akadálymentesítették magukat, ezért
nyitottak más emberi sors-probléma megértésére, és már tettek valami,
hogy szellemi munícióval szolgáljanak, saját életükben megelégedettek,
sorsukkal megbékéltek.
Itt érinteném a legnehezebben kezelhető dilemmát, illetve sok-sok
probléma közös keletkeztető gócpontját. Reményik László
megfogalmazásában nincs fogyatékos ember, mert mindenki valahol az,
és ezért az általánosító fogalom elveszti érvényét. Csak a konkrét ember
rendelkezik egészen konkrét tevékenységgel és gondolkodásmóddal és
élethelyzettel. A különböző szakmák képviselői a sajátos szakmai
megismerési és fogalmi, gondolkodási szokásaik szerint mást és mást
mondhatnak, de a szolgáltatások „fogyasztója” ugyanaz az ember,
akinek a megismerésére ilyen Klub-alkalmak szolgálhatnak. Az
emberségünk megismerésének egy lehetséges útját kínálja az Ezer arc –
ezer talentum klub. Akkor lesz elterjedt az emberarcú sport, az
emberarcú iskola, az emberarcú szociális szolgáltatás, az emberarcú
színház, ha ilyen emberi találkozásokra további más együttműködési
minták szerint is lehetőség kínálkozik. A pénzben kifejezhető érdekektől
és politikai érdekviszonyoktól mentes önkéntes klubműködés lényege
79
tehát az általános, globális emberi arculatok felmutatása, a tolerancia az
ezerféle arc mögött rejtőző eltérő, de egyénileg hiteles
gondolkodásmódok iránt. A talentumok és képességek felfedezésének,
megismerésének vágya kimeríthetetlen hajtóerőt képez a számunkra.
Minden külső megítélés, ami emberségünket részekre szabdalná, oda
vezethet, hogy belül jónak tarthatjuk magunkat egy álságos társadalmi
identitás alapján, míg esetleg soha nem hallgattunk meg egy vak embert,
egy siket emberrel esetleg soha nem jeleltünk…Erre az álságos
társadalmi identitásra egy ilyen látó és nem látó ember barátságára
épülő klub az emberiesség alapján világíthat rá és önismerethez vezető
és végül az önállóságra ösztönző folyamatokat indukálhat.
Ezért a Klubban rejlő hatás egyben szocioterápiás hatású is. A
szocioterápia egyik lényeges hatóereje az életútminták megismerésében
rejlik. Az önállóságra ösztönző hatása elérhet valakit akár egy klub-
alkalom folyamán. Olyan nappali ellátás kialakítására ösztönöz az Ezer
arc klub, amely ellátásban a terápiás szakemberek, a segítők és a
különleges törődést igénylő emberek közös működésében az egészen
konkrét emberek egészen konkrét emberi igényeivel foglalkoznak.
Talán, ha a fogyatékosság „rámutató”, „elkülönítő” fogalma helyett a
„különleges törődés igénye” körül keresnénk a gondolkodási
támpontokat, praktikusabb gyakorlathoz juthatnánk el. Nem azért kell
segíteni, mert valaki kar nélkül él, hanem azért kell segíteni, mert
emberségének igénye mindenkiben megvan. Ennek az egyediségnek, az
egyedi igényeknek a társadalmi elismerése akkor lehetséges, ha a látó
együttműködik a nem látóval, ha a halló együttműködik a nem hallóval,
ha a társadalmi sikereket elért ember az autisztikus embertársaitól is
tanul, stb., mert ilyen szociális minták útján lehet ráismerni a valós
emberi igényekre. Mármost a traumával élő felnőtt emberek
fejlesztésének egyik kulcsa a pozitív beszédre épülő közösségi tanulási
társas minta. Hiszen mindenki tanulhat a másik embertől. Az életünk
végéig tartó tanulási folyamat egyik lehetséges ösztönző szociális
közege az Ezer arc – ezer talentum klub, itt a tanulási folyamatunk
tárgya az emberség, emberi mivoltunk.

A tanulmány megjelent: Így is lehet, Közép-magyarországi Regionális

Módszertani Családsegítő Központ, felelős kiadó dr. Bárdos Kata, 2008.

80
 Harmadik rész

BUDDHA 8 ÁGÚ ÖSVÉNYÉNEK

MEGÚJÍTÁSA A SZERETET
SZUBSZTANCIÁJA ÁLTAL
ÉS AZ AKTUÁLIS XXI. SZÁZADI
RÓZSAKERESZTES INSPIRÁCIÓ

SERESS ATTILA
NEVESS ÉS SZERESS -
AZOK MENTIK ÁT A FÖLDET, AKIK ÖNKÉNT
TESZIK A JÓT

A János-evangélium középső, 11. fejezete arról az individualitásról

szól, aki Rudolf Steiner tanúsága szerint az én mártírjává válik saját
fejlődési áldoztában. Az én titka: az én magára alapoz, magában találja
meg létének alapját és ebben az alapozásban utat talál az őt teremtő,
fenntartó és a felé jövő perspektívát nyújtó kozmikus szellemhez, illetve
a mellette és alatta talált lényekhez. Az emberiség történetében
Christian Rosenkreutz jár elől ebben.
A János evangélium 9. fejezete a vakon született meggyógyításának
szombatnapi történetét közli. A középső, 11. fejezetre tükrözve jelenik
meg a 13. fejezetben a lábmosás, Jézus árulásának prófétikus híradása
és a múlhatatlan 13. 34-35. Ige a szeretet szavairól, valamint Jézus
Krisztus prófétikus jelzése Péter tagadásáról:
vakon született egyén, farizeusok – 9. fejezet
Lázár (Christian Rosenkreutz) – 11. fejezet
Júdás, szeretet-szavak, Péter, illetve a lábmosás – 13. fejezet.

81
 A János evangélium Krisztus és Szófia adománya Lázár-János-
Christian Rosenkreutz individualitás javára és mindannyiunk javára,
akik olvassuk és megtesszük a benne foglaltakat. (Jn. 19. 26-27.)
A vakon született, Jézus és a farizeusok drámájában Jézust
megszidják, miért tett jót, akkor, amikor nem is szabad jót tenni.
Megmutatkoznak az én akadályai. A szidalmazás jele alakváltozáson
megy át és az árulás, valamint a tagadás jelében formálódik, míg
napjainkban is Krisztus éteri stigmáiként működnek az akadályok jelei.
Azok élik át a stigmákat, akik az akadályokat mentesítik.

A szeretet cselekedetei is fokozódnak:

a vakon született gyógyítása
a feltámasztás-beavatás (a rózsakeresztes emberi Én impulzus útnak
indítása)
a szeretet szavak (Buddha 8 ágú ösvény-forrásának töltése a kozmikus
szeretet szubsztanciájával).

„Amint én szerettelek titeket, úgy szeressétek ti is egymást.” (Jn

13.34b). „Erről ismeri meg mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok,
ha egymást szeretni fogjátok” (Jn. 13.35). Pontosabb értelemben: az én
nélküli emberek akkor ismernek rá az én-re, ha az én tanítványaiként
szeretitek a másik én-t.
A szeretet titka: a szeretet-én sokszorozódik. Jézus Krisztus Golgotai
Misztériuma után mi is az én tanítványai vagyunk, ha a másik embert is
szeretjük, akiben még nincs meg a szeretet-én. Az én mártírjaként a
szeretet-énről tanít ma is minket Christian Rosenkreutz: hárítsuk el az
önkéntes szeretet cselekedeteink útjában álló Júdásokat és megtagadó
Pétereket. Ezért találjuk a János evangélium végén Péter és János alakját
új kapcsolatukban (Jn. 21.15-23.). Ez a szeretet-én emberi impulzusa
(Jn. 21.23.) van jelen a XXI. században: „Ha akarom, hogy ez
megmaradjon, amíg eljövök, mi közöd hozzá?” A Péter-akadályt maga a
Feltámadott hárítja el. A János evangélium epilógusa Krisztus második
adventjáról szól és a János szerinti kereszténységről ad hírt
prófétikusan.

82
 Kik előzték meg a XXI. századi rózsakeresztes szeretet-impulzust?
Vajon miért éreztek vonzódást Mahatma Gandhi, Teréz Anya és sokan
mások, hogy az Élet és a Halál mezsgyéjére lépjenek, amikor a jót
tették? Vajon Rudolf Steiner szeretet-kő-beszédei az 1923/24-es
Karácsonyi Gyűlésen hogyan kapcsolódnak az aktuális rózsakeresztes
titkokhoz?
Hogy jobban megérthessük a János evangélium, a János
Apokalipszis és a János levelek szerzőjének szeretet-én emberi
impulzusát, az idézett Igéket (farizeus - Júdás - Péter téma) vessük össze
még szinoptikus olvasással János III. levelével (Diotrefesz téma):
„Írtam a gyülekezetnek: de Diotrefesz, aki elsőséget kíván közöttük,
nem fogad el minket.” (3 Jn. 9.)

Az én misztériumaiban és az erre alapozó társaságokban mindig is

kísértést jelentett a diotrefeszi antikrisztus. Ő az, aki elfordítja arcát a
nélkülözőktől, a hajléktalan egyénektől, a vakoktól, a csonka bonkáktól.
Epigonként nem lehet részesülni az én titkainak áldásaiban, mert azért
én az én, hogy mindenkitől függetlenül fejlődjön fel arra a legmagasabb
fokra, amikor önkéntesen teszi a jót. Ehhez segít Krisztus éteri alakja
korunkban, aki a viseli a szidásból fakadó stigmákat. A spirituális élet
demagógjai szerint a szociális életet az arra hivatott rendszerek,
szervezetek, cégek alkotják, hiba az önkéntes segítség-nyújtás.
Rudolf Steiner nem az én mártírja, ő a másik ember mártírjává vált.
Ő azzal győzte le a diotrefeszi antikrisztust, hogy lemondott saját
lenyűgöző individualitásáról és Ábrahámhoz hasonlóan feláldozta
(volna) a még nem ember másik emberért az Antroposzófiát, ám az Új
Misztériumokban Christian Rosenkreutz és a leendő Maitreya is mellé
állt és megerősítették Rudolf Steinert 1922. szilveszterétől 1923.
karácsonyáig.

„Hogy jó legyen.” mutat a Jó témájára az Alapkő meditáció IV.

részében a feladatok, teendők kapcsán.

Az, aki nem érte el az én fokot, a szeretet cselekedeteire szorul.

Megérteni a másik embert és elvezetni a kozmikus szellemhez: ez
83
Rudolf Steiner egyik titka és az antropozófia jővőbeli útja. Az
Antroposzófia lénye láthatatlan embertársunk és Ő az, aki segít az én-től
a másik emberhez utat találni.

Szófia Ézsaiás könyve 42. 16. versében ezt mondja:

„A vakokat oly úton vezetem, amelyet nem ismernek, járatom őket

oly ösvényeken, amelyeket nem tudnak; előttük a sötétséget világossá
teszem, és az egyenetlen földet egyenessé; ezeket cselekszem velük, és
őket el nem hagyom.”

Szófia vállalása nem múlt el, ha szeretjük Szófiát, segíthetünk. Az Új

Misztériumok temploma, a szellemi Goetheanum és a világkerekség
látássérültjeit, a vakokat védő-óvó Szófia egyesülhet, ha felismerjük
Krisztus éteri stigmáit a nélkülöző másik emberben.
A Földet azok mentik át a jövőbe, akik a Jó benső mosolyával
szeretnek és teszik a Jót, az Új Misztériumok értelmében, ahogy Szent
Pál is tette az Igét. Szófia az emberben szeretetté válik, hála Krisztus
győzelmének. Ahogy Szófia és Krisztus égi nászban egyesül és ahogy
odaadóan szerethetjük Krisztus én-erejéből Szófiát, úgy egyesíthetik
tetteink a spirituális Goetheanumot Szófiával. A jövőt a lelkiismeret
megmutathatja, ha a szemébe nézünk azoknak az embereknek, akik
mérhetetlenül sokat szenvedtek már. A jövőben Kelet és Nyugat násza
jöhet el, ha szeretünk. A Teréz Anya mintázatú cselekedeteink Krisztus
vérző sebeit kötözik be és egyúttal Szófia újabb megnyilatkozásait
kaphatjuk. Teréz Anya csodálatos mantrákat írt és mondott, miután tette
is a belül megtalált egyéni szeretet mantrákat.
A lelkiismereti szabadságot elfogadó népek alkotmányaiban a
korszellem mutat rá erre. Sőt, a fogyatékkal élők emberi mivoltát kiváló
férfiak és nők ismerik el globális szintű találkozókon, amikor a
korszellem és láthatatlan embertársunk inspirációjára ezt kijelentik és
aláírják az egyezményeket (pl. Helios-egyezmények a fogyatékkal élők
közösségi, sport minőségéről.) Kaspar Hauser készséges volt saját
fogyatkozását is legyőzni és Európa úton van saját árnyékával

84
szembenézni, a kiszáradó lényét legyőzni, amikor Szófia csillagai
ragyognak fel a fogyatékkal élőket segítő közintézményeken.
Mit is akarok mindezzel mondani? A jelenlegi Atlantisz utáni ötödik
kultúrkorszakban kell megtalálni azt az erőt, ami átvezeti, átmenti
Földünket a hatodik kultúrkorszakba – ez lesz a szláv korszak. Ez a
Goetheanum és az Antropozófiai Világtársaság feladata, küldetése. Az
eljövendő testvéri szeretet minőségére utal a hatodik kultúrkorszakot
bemutató filadelfiai levél a Jelenések könyvében. Az Éteri Krisztus
egyik küldetése is ez: elhozza azt az erőt és szubsztanciát, ami által az
5-ről a 6-ra juthatunk. Ezért „Szeress”! Ha erőltetjük az odaadást,
önzetlenséget, kissé kínossá és félreérthetővé válik a szociális jótett. A
jelenkori antiszociális tudati lélek-minőségre a derűs szeretet légköre
hat ösztönzően. Ezért „Nevess”! Új antropozófiai szociális
világmozgalmat mondhatunk és impulzálhatunk, ha Assisi Ferenc
morális impulzusát meg is újítjuk a Jó Alapköve révén.
Ha társaságunkban belső gondok jelentkeznek, figyeljünk, kik
közelítenek a környezetünkből? A perifériáról jöhet a megoldás a belső
problémára. Mindennap segíthetünk valakinek, akinek ugyan nem kell,
de lehet segíteni. Ezért „Önként”! A Goetheanum körüli világtársaság
megélheti az élet kínálta misztériumdrámát, ha a látók segíteni kezdenek
szerte a Földön a nem látóknak. A jelenlegi kozmikus-emberi
karmikus közösségi szeretet-próba hatálya alá helyezett
szellemtudományi mozgalom és társaság megújulhat.
Így az antropozófiai szociális megújulást összefoglalva: „Nevess és
szeress – azok mentik át a Földet, akik önként teszik a jót”.

A tanulmány megjelent az Új Impulzus c. folyóiratban, 2007. húsvét

85
 SERESS ATTILA
AZ ÚJ, XXI. SZÁZADI RÓZSAKERESZTES
INSPIRÁCIÓ

A fent megnevezett tartalom szöveges leírásához

mindenekelőtt a méltatlanság érzéséről álljon itt néhány sor.
Méltatlannak érezheti magát az az ember, aki ilyen magasztos és
voltaképp szent tartalmakhoz nyúl, miközben ismeri a maga
legsötétebb emberi árnyoldalát, a legcsúfabb és leggonoszabb tetteit,
amit valaha is elkövetett. Érdemtelenség, kellő alaposság és tudás
hiánya, sőt talán szemérmetlenül szemtelen merészség is kell ehhez,
mégsem tekinthetek el a következő leírástól. A szerző a legkisebb
embernek érezheti magát, amikor önmagába tekint. Ennek a
magunkba tekintésnek azonban a XXI. századtól kezdve alapos okkal
ki kell egészülnie a másik ember iránti érdeklődéssel, sőt éppen az a
cél, hogy egy új kérdezési kultúrában akkor is a másik ember felé
tudjunk fordulni, ha az élet és a halál közötti börtönszerű
fogyatékossági szituációban találja magát valaki, mert a szellem ma
már a halálból támaszt fel sokunkat.
Témámat a biblikus szemlélet, a mai élet megfigyelése és
sok-sok beszélgetés, valamint a szellem és szellemtudomány
tanítványainak munkássága felől tudom alátámasztani, a szükséges
hivatkozásokat megadni és más emberek munkásságához
kapcsolódni.
A bibliai szemléletet el lehet sajátítani az evangéliumok
(tágabban a Biblia) olvasása által. A bibliakutatást a szinoptikus
olvasás segíti (tágabban az evangéliumok összevetése a Védákkal, a
Bhagavad Gitával). Ez juttatja el az olvasót az élményhez: az egyik
ige feltámasztja a másik igét. Azonban a cselekedetek, az
aranyfedezet sokkal fontosabb, mint a betű ismerete. Szent Pál ír a
titkon való tudásról (okkult tudásról), az érett felnőttek részére való
86
kemény eledelről. Szent Pál szól korunkról is, amikor a szeretet
meghidegülésének jézusi előrelátásához, a jézusi szavakhoz
illeszkedve a kis apokalipszis témáját kibontja. A kis apokalipszis a
nagy apokalipszishez, János Apokalipsziséhez illeszkedik, annak mai
vetülete. Erről írt Vlagyimir Szolovjov orosz vallásbölcselő is az
Antikrisztus legendában. A mai kor pozitív eseményei a hétköznapi
szinten történnek meg, amikor megbocsátunk, amikor kezet fogunk
az ellenségeinkkel, amikor egy vagy több, vagy akár sorozatos Jób-
szerű sorscsapás után is hálát és szeretetet érzünk sorsunkkal
megbékélve.
Sőt, találkozhatunk a villamoson is egy úrral, aki minden
biblikus témát ismer a megbékélés témakörében és úgy érezhetjük,
mintha egy angyal öltött volna férfiruhát, táskával a kezében a
legéteribb és saját magunk legjobb oldalát mutatva meg utunkként –
találkozás az éteri Krisztussal.
Az Újszövetség fényében előképeket találhatunk az
Ószövetségben is és saját óemberünk élettörténetében is. Vegyük
akár Szent Pál életútját. Hát nem öldöklő fenevad volt, aki a
keresztények vére láttán elégedett csak meg? És ha a szellemi fény és
napvilágosság meg is vakította, de felgyógyult belőle és a tizenkettő
mellett lett a tizenharmadik. Hát nem ilyen minden mai élet is? Hát
nem vagyunk mi is kicsit gonoszak néha? Ha már új szövetségre
léptünk az evangéliumok jó szellemével, akkor ráláthatunk a saját
gonosz elfajzásainkra, de csak utólag, a damaszkuszi fény által
megvilágítottan. A megtérés nem más, mint találkozás a mai
damaszkuszi fény-lénnyel.
Az evangéliumi igék a kozmosz harmóniáját és magasztos
rendjének derűs atmoszféráját árasztják ma is. Olyan asszociációs
megismerési út van az evangélimokba rejtve, mint egyetlen
könyvben sem. Ez az út elvezethet damaszkuszhoz és elvezethet
utána más emberekhez is. Miért is kellene másokra bízni a halál
közelébe került embertársainkat? Hát nem demagógia az, ha azt
mondjuk: kérem, meg van nekünk az erre hivatott társadalmi
intézményünk, miért pont én nyújtsak hajlékot? miért pont én
kötözzem be a fekélyes és vérző embert? miért pont én adjak enni?

87
miért pont én ruházzam fel a ruhátlant? miért pont én vigyem el a
sebesültet a máltaiakhoz? Vagy ha azt mondjuk: oldják meg a
politikusok a társadalmi élet kérdéseit? Vagy ha azt mondjuk: az
orvos gyógyítson, minek ápoljam én az egészségemet? Vagy ha azt
mondjuk: a szellemi szócsövek, kinyilatkoztatók és papok szabnak
irányt világító őrtoronyként a tévelygő emberiség tömegeinek, már a
tévében is? Melyik a legveszedelmesebb demagógia mind e közül?
A mai élet tanításai szerint, amiről lépten-nyomon
meggyőződhetünk: hát nem azok a sikeres emberek, akik aktívvá
váltak és elfelejtették saját fogyatékaikat, mint Helen Keller siketvak
hölgy? Mint egy láb nélküli táncos egy margitszigeti futófesztiválon
táncolva? Vagy nem a tömegszenvedélyekből kiemelkedő egyének
kapják meg az élet koszorúját?
Kik is vagyunk? Jób típusú emberek, vagy éppen megtagadó
péterek, vagy farizeusok, szadduceusok, diotrefeszek, János-alkatú
egyének egy sauli beütéssel Jób-szerű élethelyzetben? Kik azok a
prototipikus személyek, akiket a János-evangélium és más könyvek
elénk állítanak, hogy gyakorlati emberismerethez jussunk, és a
mélyre tudjunk evezni?

Nos, lássuk, miként nyilatkozik Rudolf Steiner Christian

Rosenkreutzról? Rudolf Steiner számtalan előadásában és
magánbeszélgetésében beszélt róla, akit az én leendő mártírjaként
jellemzett, aki az emberiség legnagyobb mártírja lesz, aki minden én-
telen emberi csúf tettet visszahatás formájában emberiség-karmaként
hordoz, amíg csak lesz olyan ember, akinek az én-lénye még nem
ébredt fel. Az én-fejlődés vezető keresztény mestereként nevezte
meg őt Rudolf Steiner. De nem kerülünk-e ellentmondásba az
evangéliumokkal, amikor az evangélium az Atya, a Mester és a
Doktor címet a Krisztus-lényre alkalmazta és megtiltotta az
emberekre történő alkalmazását? Mester-e Christian Rosenkreutz
éppen evangéliumi értelemben? Vajon nem a legcsúfabb módon
hamisítjuk-e meg az evangéliumokat, amikor Dr. Rudolf Steinert a
Doktornak nevezzük? Nem kellene-e mindig és mindenhol Rudolf
Steinertől éppen Krisztushoz eljutni? Máskor a legidősebb

88
embertestvérként szólt róla Rudolf Steiner, Káin tipusú de nemessé
váló emberként. A legnagyobb szenvedéseket kell elviselnie a
skorpió-csípésektől, amiket a János-evangélium sas-szellemeként
dolgoz át. A középkori rózsakeresztesek és alkimisták szent
teozófiáját Budapesten 1909-ben egy egészen hosszú
előadásciklusban mondta el Rudolf Steiner. Írt Chritian Rosenkreutz
kémiai mennyegzőjéről jelentős és érdekes dolgokat.

Rudolf Steiner a XX. századi nyilvános rózsakeresztes

inspirációt folytatásos szemlélődéseiben, kötetbe összegyűjtve 1904-
ben publikálta a „Hogyan juthat az ember a magasabb világok
megismeréséhez?” címmel. Ez egy rózsakeresztes inspirációból
született önismereti kézikönyv a XX. századból: az én-fejlődésre
mutató aktuális, ám nyilvánosan mindenkinek felmutatott út található
meg benne. Hasonló, mint a János-evangélium, vagy éppen a János-
Apokalipszis. Ebben a steineri könyvben van a legtöbb és
legalapvetőbb XX. századi, akkor aktuális rózsakeresztes közlés.
Ezen a megismerési úton járva a XX. századi rózsakeresztes
inspirációk hatnak: a megismerési úton az önismeretben az én-
lényünk fejlődhet ki, a saját szellemünket juttathatjuk el a világ
szelleméhez, és minden titkos tudást megszerezhetünk saját
magunkról és a világról, ha egy belső forradalomban felébred emberi
szellemünk és az ó-emberünkből egy új ember lép elő sas-
szárnyakkal. Ezt a megismerési utat egészítette ki Steiner számtalan
más helyen, a „Titkos tudomány”-ban közreadott megismerési
leírásaival, gyakorlataival, a rózsakeresztes meditációval és
számtalan más módon.
Rudolf Steiner a Hogyan juthat az ember a magasabb világok
megismeréséhez? c. könyvében már a címben kérdez. Ez a kérdés
mindenkihez szól, minden jóakaratú emberhez. A kötetben foglalt
tartalmak is éppen a könyvkiadás révén szólnak a kor jóakaratú
emberéhez. A német eredeti cím: Wie erlangt man Erkentnisse der
höheren Welten? egy általános kérdést és nem egy kijelentést, vagy
tudományos témát jelöl meg. Az egész könyv hangvétele olyan, mint
ahogy egy életben járatosabb barát szól embertársaihoz. A kötet

89
titkát akkor közelíthetjük meg, ha az én-fejlődést segítő útmutatások
gyűjteményét látjuk benne. Ez az én-fejlődés lényegét tekintve
azonban az emberi én feletti magasabb, szellemi világok
megismeréséhez vezet el. A későbbi Steiner-előadások úgy mutatják
be a rózsakeresztes bölcsességet, mint ami a magasabb világok
bölcsessége. Ehhez a rózsakeresztes bölcsességhez juthat el minden
jóakaratú ember, aki az 1904-es kötet értelmében megadja magának
a választ arra a kérdésre: hogyan juthat el az ember a
rózsakeresztesek bölcsességéhez? A Wie erlangt man Erkentnisse der
höheren Welten? c. könyv tehát magának a rózsakeresztes
megismerési útnak a leírása, a nyilvánosság részére közreadott
általános útmutatásokban. Ez a rózsakeresztes megismerési út és
bölcsesség 700-800 év alatt teljesen el volt rejtve az európai kultúra
elől, rejtetten működött.

Az alaposabb és pontosabb megfigyelés végett figyeljük meg

ennek a megismerési könyvnek az utolsó fejezetét és annak tartalmát.
A Küszöb Nagy Őre - Élet és Halál c. fejezetben egy, a halál elől
menekítő szellemi hangot és inspirációt találunk. Egyik előadásában
Rudolf Steiner úgy mondta, hogy úgy választja ki Christian
Rosenkreutz a maga tanítványait, hogy a szellemi világokból egy
láthatatlan kéz, vagy akár egy hang megmenti a leendő tanítványt
attól a tettől, ami az ő személyes halálához vezetett volna – nem üti
el az autó, nem esik mély gödörbe, mint ma a városban sok nemlátó
ember fedetlen gödörbe a föld alá esik be, mondanánk a mai XXI.
században -, de ezután a halál elől menekítő élmény után felébred a
hála és a szeretet és a megismerési vágy érzése: az úton elindul
Christian Rosenkreutz tanítványa. Ezt a halál elől menekítő hangot,
mint az aktuális, XX. századi rózsakeresztes inspirációt írja le Rudolf
Steiner a fenti fejezetben, mint a Küszöb Nagy Őrének szavát.
Egy mindenkihez szóló kérdés a kötet címe és az aktuális XX.
századi inspiráció megadása, jellemzése áll a kötet végén. Rudolf
Steiner azt is elmondja, hogy Christian Rosenkreutz mintegy 100
évente újraszületik, reinkarnálódik és mindig valami újat tesz hozzá a
művéhez, amit a XIII. századi különleges beavatásakor kezdett meg.

90
A XIV. században újraszületve indította el tehát Christian
Rosenkreutz az ő titkos rózsakeresztes misszióját. A
rózsakeresztesek a legnagyobb csendben dolgozták ki a megismerés
nyugati útját, és Rudolf Steiner tárta a legszélesebb nyilvánosság elé
ezt a 700-800 éves rózsakeresztes bölcsességet és megismerési utat.
Az én-fejlődés úttörőjeként Christian Rosenkreutz azt tanította az ő
bölcsességeként, amit magában, az ő előrehaladó én-lényében érlelt
meg. Rudolf Steiner a XX. században kapta Christian Rosenkreutztól
a feladatot, hogy a csúcsára jutott rózsakeresztes bölcsességet az
egész világ számára érthető módon mondja el, hozza nyilvánosságra.
Ebben Rudolf Steiner nem hozott újat, abban adott újat, hogy
Christian Rosenkreutz tudását tudományos és fogalmi alakban adja
át, mint egy jó Embertárs a többi Embertársnak.

A rózsakeresztes tudás tehát független volt Rudolf Steinertől.

Sokan lának ma is a rejtett világokban. Az új, amit Rudolf Steiner
adott és ezzel vált Christian Rosenkreutz. szellemi ikertárásává, hogy
a másik ember javára tudta továbbadni, amit tőle tanult.
A Küszöb Nagy Őrének a szava is módosult az Élet Ura
működés és az emberek földi tetteinek 105 éves története óta -1904-
től 2009-ig. Christian Rosenkreutz éteri teste olyan hatalmas
méretűvé gyarapodott a 700-800 év alatt, hogy már nem csupán
rejtetten, a beavatottakra ezoterikusan hatott, hanem a XX. századtól
kezdve már nyilvánosan, exoterikusan hat. Ez a meghatározott
szellemi inspiráció, ez a meghatározott szellemi áramlat inspirációja
vált könyvben olvashatóvá a Küszöb Nagy Őrének szavaiban
összefoglalva, miután a Hogyan juthat az ember a magasabb világok
megismeréséhez? c. gyűjteményben áttekinthetővé váltak a szellemi
gyakorlatok is. A Küszöb Nagy Őrének leírt szavai egyben az
Inspirációs Krisztus szavai is, mivel Christian Rosenkreutz fent
említett legnagyobb kiterjedésre jutott étertestében az egész Földre
érvényes Krisztus-működéssel és impulzussal egyesült. A százévente
megújuló rózsakeresztes impulzusok sorozata ebben a 700-800 éves
ciklusban tehát a csúcsra jutva véget ért és új fordulatot kellett
vegyen.

91
 Ez a XX. századi rózsakeresztes inspiráció egészül ki a XXI.
században azzal, hogy ma már bele lehet esni a föld alatti verembe, a
halálba lehet kerülni, de onnan menekít ki a szellem; súlyos,
gyógyíthatatlan betegségből, leküzdhetetlen és önállótlanná tevő
többszörös fogyatékból, és a halálból támaszt fel a szellem ereje. Ez
az éteri szellemi erő, amivel Christian Rosenkreutz. össze van kötve
a saját áldozati sorsában. Így tehát a halál elől menekítő és önállóvá
tevő rózsakeresztes impulzus ereje ma már nem menekít meg a halál
elől, hanem a szemek kívánsága által beenged a halálerők élet-
skorpió csípésébe, a föld alá sújtott halál küszöbébe enged, hogy
onnan támasszon fel a szellem. Sokan egy börtönszerűen frusztrált és
önállótlan élethelyzetből, a halál küszöbéből feltámadva válnak ma
vidám és kedves, a társadalomban hasznos emberré. Még az
epilepsziát is le lehet ma győzni és számtalan más halálban tartó
bajtól és gyógyíthatatlan kórtól is meg lehet szabadulni.

„Ne csupán a halált kerüld ki, miközben az életet választod,

hanem tegyél jót is az énbennem meglátott szeretően és szelíden
sugárzó gyógyító erőmmel a másik embert felfedezve, mint saját
magad folytatását. Ezt az erőt az evangéliumok értő olvasása által
és a természetben is megtalálod, ha a természetben mindig az élőt
keresed, mert a Föld élő testében újítottam meg birodalmam. Tedd
a jót, ha kicsiben is, mert ezáltal, még ha a halál küszöbére is
kerülsz, az élet és halál mezsgyéjéről is az életre, azaz a jövőhöz
juthatsz el. Ne feledd, ha már a halálból kijöttél és az életre jutottál,
mindig két út lesz előtted, vagy az életet, vagy a halált választod. Az
életet az igen szó és az önzetlen segítés és gyógyítás, míg a halált a
nem szó és az életet dermesztő utánzás, a kegyesség látszata, de
annak erejének megtagadása mutatja. A halált azért ismerted meg
már az életben, hogy az életet újítsd meg általa és a te tetteid révén
ez a bennem megújított élet gyógyítson egyénileg és szociálisan és a
megújult élet győzze le a halált, amit az én nélküli emberek és az
emberi társaságok még ma magukban hordoznak.”

92
 Így szól ma az aktuális rózsakeresztes inspiráció. Ha a másik
ember felé forduló gesztusban mint egy szociális művészeti inspirációt
nézzük, akkor így foglalhatjuk össze: az
-építészet
-szobrászat
-festészet
-zene
-szóművészet
-mozgásművészet
mindegyékét új módon lehet igénybe venni a XXI. században. Társas
találkozók során a láthatatlan embert én-fejlődés irányában
gyógyíthatják ezek a művészetek, mivel az ember láthatatlan szociális
lényét közelítik meg.
Ez a 700-800 éves rózsakeresztes misszió úgy viszonylik
Rudolf Steiner missziójához, mint egy idősebb testvérhez csatlakozó
fiatalabb testvér együttműködési ritmusainak és feladat-
megosztásának története a spirituális ökonómia törvénye szerint. A
Rudolf Steiner-i misszióból mintegy 70-80-100 év telt el, Christian
Rosenkreutz 700-800 éves missziójához képest. Ahogy a
rózsakeresztes működés az okkult tudásból és a rejtett működésből
átfordult egy önkéntes karitatív működésbe a XX. századi
damaszkuszi fordulat óta – Élet Ura működés -, úgy fordul át
lassanként a Rudolf Steiner-i misszió az egyszemélyi
kultuszvezetésből a közösségi szellemi munka és vezetés irányába és
egy új szociális impulzus iránti áldozatban a rózsakeresztes szellem
ikeráramlataként.
Míg Christian Rosenkreutz az emberiség legrégibb fekete
mágiás skorpiócsípéseit szenvedi el egyéniségében, és a másik ember
irányában az én-re ébresztő hatást gyakorol, azt ösztönözve, úgy
Rudolf Steiner a legifjabb és legnaivabb emberi társak iránti missziót
végez, csakis és mindig a Másik Ember irányában. Ezt a misszióját
kezdte el Christian Rosenkreutz. tanítványaként az 1904-es
publikációjában. Ezzel a megismerési utat minden jó szándékú és
értelmes ember számára elérhetővé tette és a szellemtudományt
elhozta. Rudolf Steiner mindig ebben a Másik Ember iránti
odaadásban él.
93
 Christian Rosenkretz azáltal emberiségvezető az én-
fejlődésben, hogy ő maga már a feltámasztott Lázár-
individualitásként kifejlődött én-t hordoz magában, de ezzel a
magasabb, szellemi én-lényével más embereket is ösztönöz arra,
hogy hozzá hasonló módon fejlesszék ki én-lényüket. Ez a
rózsakeresztes iskolákban a szellemi tanulás volt Christian
Rosenkreutz vezetésével. Ma ez egyfajta szellemi ébredés, a szellem
általi feltámadás és az individuális szellemi tanulás összekötése a
szociális ösztönzéssel. Úgy lehet a legjobban megérteni ezt a
szociális ösztönzést, ha arra gondolunk, milyen sokat jelent jó
tanároktól, jó iskolában tanulni és milyen sokat segítenek a
művészetek, valamint egy egészséges és szellemre irányuló közösség
ezen a téren.
Rudolf Steiner életútjában a damaszkuszi fordulatot a
Karácsonyi Gyűlés jelentette 1902. után 21 évvel. Ami a nagy
beavatott egyéni életútjában 21 éves ciklus, az a szellemtudományi
mozgalomban 70-80-100 éves ciklus, ezért a XXI. századi aktuális
rózsakeresztes inspiráció közösségivé teszi a szociálisan halálos
sebet kapó, XX. században még jobbára individuális
szellemtudományt.

Christian Rosenkreutz és Rudolf Steiner együttműködésének

célja Káin és Ábel megbékélésének elősegítése és a Sába királynő
típusú fekete mágia legyőzése a szabadság és szeretet kozmoszában.
Káin és Ábel teremtése mellett azokra is figyelemmel kell lenni, akik
éket kívánnak verni, mint Sába királynője tette Salamon és Hiram
Abif között a Templomlegenda szerint: a két prototipikus személy és
áramlataik közé akadályokat képező Sába-féle emberek tekintetében
a megbékélés és megbocsátás új útjait kínálhatja az új budapesti
impulzus.

Így érthető meg az 1923/24-es Karácsonyi Gyűlés

rózsakeresztes titka és az antropozófia pálfordulása, az antropozófia
damaszkuszi új irányba térése, megújulása. Amíg csak saját
magának, saját maga üdvére fejlődik valaki a titkos tudás eszközei

94
által, addig csak a szent rózsakeresztes teozófiához juthat el, addig
csak a tudását bővíti. Ezt az individuális szent rózsakeresztes
minőséget kell szociálissá tenni, a Másik Emberhez elvezető szeretet
cselekedeteivel kell a Küszöb Nagy Őrének szavai szerint összekötni
a bölcsességet és a szeretetet. Rudolf Steiner és társai az 1902-től
1923/24-ig tartó 21 év alatt a legnagyobb csúcsra vitték el az okkult
tudás elterjesztését. Akkor kellett a titkon való (titkos, okkult) tudást
és titkon tartott szent rózsakeresztes teozófiát nem csupán a Másik
Emberhez elvezetni a szellemtudomány általános fogalmai mentén,
mint antropozófiát minden jó akaratú ember által érthető módon
elvinni, mint a lélek tüzelőanyagát adni a későbbi szeretetképességek
kifejlődéséhez, hanem össze is kellett kötni az ezoterikus és az
exoterikus világot egymással és ezzel a Rudolf Steiner-i misszió egy
damaszkuszi fordulattal teljesen összekötötte magát a Másik
Emberrel, még ha csak az antropozófusok karmájának objektív
részével is. A Karácsonyi Gyűlésen nem csupán az Antroposzófia
lény ébredt magasabb én-jére az Alapkőben, a Szociális Ikon meg is
nyitotta az utat a Másik Emberhez elvezető Antroposzófia számára.
Ahogy tehát a 700-800 év aránylik a 70-80-100 évhez, úgy telitődik
lassanként az antropozófiai mozgalom és társaságok története is
halálba került és földbe sújtott állapotából a gyógyító manasz-
erőkkel a hatodik korszaknak a földhöz legközelebbi szellemi
szféráiban előkészített új Shamballa-forrásaiból. Ennek egyik
szeretetfénye sugárzik azokra, akik különleges törődési igényekkel
élnek, mint Szófia emberi gyermekei, embertársai.
A Jó cselekvése menti át a Földet és a vele összekapcsolt
létünket, saját reinkarnációs lehetőségeinkkel együtt a jövő korokba.

Kik az embertársaink abban, hogy átmentsük a Földet és a jót

tehessük? A SZERETET VILÁGTANÍTÓI, akik maguk is a
halálba kerültek, vagy onnan támadtak fel az Életre, és akik a
különleges törődési igényeikben, sokszorosan súlyos
traumatizációjukban megkapták az Élet Ura hat éteri stigmájából
valamelyiket és Szófia földi gyermekeivé váltak a XXI. századi
rózsakeresztes. éteri erők által.

95
 Mi vezet el a mai korban ahhoz, hogy valaki stigmatizált
legyen? Ha megkaptuk az új rózsakeresztes inspirációt, akkor a
szociális környezetünkben élők elégtelen szívcsakra-működésükkel a
maguk gonosszá váló skorpió csípésű szavaikkal vezetnek el a
következő stigmák megéléséhez:

1. Gondolati következetesség árnyéka:

farizeueusok-
jobban tud mindent

2. Akarati cselekvés kontroll árnyéka:

júdások-
nem tudja, mit is csinál, elárulja az új misztériumokat, megöli az Élet
Urát

3. Kitartás árnyéka:
péterek -
olyan ingatag, hogy belső arcát elfordítja, amikor emberi társa az
Élet Urával együtt vérzik el

4. Türelem árnyéka:
szadduceusok -
olyan türelmetlen, hogy mindent tagad, ami az Élet Urával
kapcsolatos, nem vesz róla tudomást

5. Elfogulatlanság árnyéka:
diotrefeszek -
olyan elfogult saját magával, hogy mindig elől akar ülni az elsők
között is, vezetni akarja még a vezetőket is

6. Lelki egyensúly árnyéka:

epigonok -
aki annyira önállótlan, hogy mindig másokat utánoz.

96
 Christian Rosenkreutz értelmezésében azok az epigonok,
akik a Jézusi Én-t valójában nem öltik magukra, a beszédükben
a kegyesség látszata van annak ereje nélkül.
Nekünk, antropozófusoknak is tanulnunk lehet az
evangéliumokból, hogy az angyalok világából szóljunk, új
nyelveken, Kaspar Hauser angyali szívlénye iránti odaadásban.
A szociális megértésben az elégtelen szívcsakra-működés, a
szívcsakra árnyéka egy gonosz beszéd forrása lehet. A János-
evangélium szerinti farizeusok, júdások, szadduceusok, péterek,
diotrefeszek és epigonok, mint az élet prototipusai, típusos személyei
a szívük restségével és az elégtelen szívcsakra-működésből fakadó
beszédükkel ejtenek láthatatlan sebeket más emberekben. Az új
rózsakeresztes ösztönzés kérdezésükből indul ki és így más emberek
skorpió-erőit győzi le a sas. Ez a negatív szociális minőség érthetővé
válik, ha elképzeljük, mivel jár az, ha valaki még nem fejlesztette ki
az én-jét: akkor a tömegszenvedélyek uralják a gondolkodását,
képletesen fogalmazva a sas helyett a skorpió uralja az ilyen
prototipikus ember lényét. A demagógia poláris ellentéte az
énszerűnek: ez esetben demagóg módon a tömegszenvedélyeket
szólaltatják meg a skorpió legyőzöttjei. Őket ösztönzi, hogy az én-
fejlődés útjára lépjenek, ha jól kérdezzük őket. A János-evangélium
által elénk állított és fent felsorolt prototipikus személyek éntelen
demagóg beszédét és ennek a beszédnek a fullánkját az új
rózsakeresztes karitásszal lehet legyőzni.

Ezek az éterikus szív-stigmák kihatnak a kezekre, a lábakra, a

szemekre is, de legfőképp a szívtelen beszéd által egy gonosz hatos
szociális csillagformát hozhatnak létre, amikor a legcsúfabb varangy
epigon áll középen és körülötte egy csillagban a farizeus-júdás-péter-
szadduceus-diotrefesz és ezt Vlagyimir Szolovjov legendája szerint
állítanák a szeretet fent jelzett világtanítói helyébe olyan
konferenciákon, mint ami Rudolf Steiner naphős-tette nélkül lett
volna: az Antikrisztus legenda szerinti hamis világtalálkozókon
hirdették volna a hamis mestereket és világtanítókat. Ennek
leleplezésére mutat utat a XXI. századi rózsakeresztes inspirációban

97
az individuális szeretet-cselekedet, a demagógiától és
tömegszenvedélyektől megfosztott igazi rózsakeresztes karítász. A
Karácsonyi Gyűlés tehát ilyen rózsakeresztes impulzusokból is
táplálkozott, nehogy a nyilvánosságban egy hamis világtanító
léphessen fel, és emberek ne jöhessenek össze emberségre alapozott
gyűléseken, közösségi évköri ünnepeken a Michael szeptember végi
napjától kiinduló évköri ciklusban. Rudolf Steiner naphős-tette
fosztja meg az undorító epigon-propagandát végzetes skorpió-
erejétől, amikor az 1909-es Budapesti Kongresszuson nemet mondott
egy hamis messiás és világtanító emberre, és az éteri Krisztus
titkairól tartotta meg 1909. május 31-én a Buddhától Krisztushoz c.
budapesti előadását.
Így az igazi okkult cselekedet az, ami el van rejtve, mint jó
tett, mint naphős-tett az emberek szeme elől. Ez a XXI. századi
rózsakeresztes karitász. Sőt, Christian Rosenkreutz elindult azon az
úton, ahol gonosz emberi sorsot is magára vesz, nem csupán a maga
sorsát éli meg.

98
 SERESS ATTILA
BUDDHA KERESZTÉNY ÖSVÉNYE A XXI.
SZÁZADBAN AZ ÚJ GRÁL KÉRDÉSEI FÉNYÉBEN

Az érdekérvényesítő, ún. asszertív kommunikáció

akadálymentesítése során dolgoztam ki a most bemutatandó 8 ágú
kommunikációs módszert. Mondanivalóm alapját az az előadás és a
hozzá kapcsolódó csoportmunka képezi, amit a Helios Mozgásakadémia
Egyesület meghívására 2006. nyarán, az Őrségben, Ispánkon, az
„antropozófiai vakos sporttáborban” negyedik előadásként mondhattam
el először. Azóta továbbvittem témámat és számos más alkalommal
látókkal, nem látókkal együtt, szakmai fórumon és egyéb társas
közegben sikeresen mutattam be ezt az új akadálymentesített
érdekérvényesítő kommunikációs módszert. „Az érdekérvényesítés
XXI. századi új útjai” és „A szeretet 8 kérdése” témáim hasznosnak
ítélése és gyakorlati eredményei késztettek e témák szellemtudományos
alapjainak kutatására. Végül rá kellett eszmélnem a lentebb érintett
ezoterikus összefüggésekre az aktuális Grál-misztériumok és az aktuális
Buddha-misztériumok tekintetében. Erre Helen Keller siketvak hölgy
életútjának máig ható sikerei ösztönöztek, valamint e csodálatos
érdekvédő hölgy és Kaspar Hauser életútjával végzett kitartó
tanulmányaim.
1. Az angol munkások és munkásgyermekek foglalkoztatása a XIX.
században nem volt kielégítő, a munkáscsaládok képtelenné váltak
érdekeiket érvényesíteni. Ma némileg hasonló a kockázat a fogyatékkal
élő családoknál.
2. Az erőösszpontosítás paradigmája, elve mentén jöttek létre az
érdekvédő szociális szervezeti struktúrák, szakszervezetek és később a
szakmai kamarák, fogyatékosok világszövetségei. Például a magyar
SINOSZ - Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége nemrég

99
ünnepelte megalakulásának centenáriumát a Parlament felsőházi
termében.
3. A XXI. században már érvénytelenné vált az emberi állapotra
alapozó embertan. Ki találkozott a „vakkal”, a „munkással”, a
„bántalmazott nővel”, a „kereszténnyel”? Ma már mindenki egy külön
egyéniség, sajátos egyéni igényekkel.
4. Eltűntek a határok, átjárás van egyes társadalmi csoporttagsággal
rendelkezők között. Például a vakok, az autisták, a siketek, a
mozgássérültek, az értelmileg érintettek egységesen és helyesen
ugyanazt a Fogyatékossági Támogatást vehetik igénybe.
5. Az egész Földre kiterjedő természeti-pénzügyi-humanitárius
krízisek és katasztrófák sorozata terjed. Ezek egyik típusa csupán a
korrupció, a pénz-komisszárok kalandor életvitele.
6. Mindezek alapján a kisközösségi, egészen konkrét célokra
szerveződő érdekérvényesítés új utakat kínál a régi, XIX. századi
paradigmájú, erőre építő érdekvédelem mellett.

A következő nyolc elv gyakorlati működtetése csodás módon

igazolja vissza az életben érlelt sikerek alapján az egymástól tanuló,
közösségi csoportmunka pozitivitását, higgadtságát, elfogulatlan,
szívvel látó módszerét.

1. Tanulhatok Tőled?- Az asszertiv magatartást, azaz a depresszív-

passzív és az agresszív viselkedésmódok közötti pengeélen táncolást
azoktól lehet a legjobban megtanulni, akik már maguktól sikeresek. Ha
valaki a szemébe néz egy több évtizede, felnőtt korában megvakult
embernek, aki megőrizte egyéni egziszencia-vezetési képességét, akkor
megértheti, miért mondta nekem egy idős nem látó özvegyasszony:
„Attila, nekem mindent mondanom kell.” Jól kell mondani, mit is
akarunk elérni.
2. Miért vagy szép? Mitől vagy igaz és jó? - Embertársainkkal
együttműködve ezekre a kérdésekre még ellenfeleink is választ adnak,
megbékélnek egy idő után, ha kitartóan erre figyelünk.

100
 3. Ki nevet ma rám? - Minden ember a nevetésével, mosolyával tart
nekünk jó tükröt. Egy kis közösségben mindig nevet valaki, mindig
találkozhatunk mosolygó szemű emberrel.
4. Miről mondjak le érted? - A kiscsoportos érdekek elérése néha-
néha lemondással is jár, ami fájdalmas lehet. Ám ha ezt fordítva nézzük
és hol erről, hol arról mondunk le - pl. a bosszúvágyról és az
embertelenségről -, akkor ezerszeresen többet nyújt az élet, mert sokkal
több időnk és energiánk jut értelmes és hasznos, célt elérő, sikeres
tettekre.
5. Beszélhetek-e a Te szeretet-nyelveden? beszélhetünk-e virágul,
virágnyelven? - Sokszor tapasztalom, a nem látó emberek javára végzett
ügyintézések során ki kell mondani azt, ami egészen konkrétan az
akadályozó, hibás, mulasztásos, gáncsoskodó viselkedés, de mindig
sikerre vezet, ha a jót is elmondjuk. Hiszen az ilyen segítő beszélgetés
jó minta és mások is megértik, megérzik, miért mondtuk ki jó
szándékból a tabut, a visszásságot, ha a jót is mondjuk.
6. Kopogtathatok? Ráérsz egy kicsit? Zavarhatlak, mert történt
valami, amit Veled szeretnék megbeszélni? jó lenne találkozni,
rendben? - Sokszor vagyunk alkalmatlankodók, oda nem illők, másokat
megzavaró viselkedésűek, hiszen a mai ember élet- és bioritmusa oly
sokféle, kusza. Sose lehet előre tudni, ki, mikor, kit és hol zavar meg.
Az egyéni élvezeti érdekektől túlmutató közösségi csoportügyekben ezt
is mondhatjuk magunknak: „Nézd, öregem, ez az ember épp élet és
halál közé került, nincs mire és kire várni, válaszd az életet és próbáld
meg, hátha ennek az embernek is tudsz valamiben segíteni.”
7. Miben működjek Veled együtt? Kijössz velem a napra? - A mai
globalizált életünkben mindig, mindenkivel és bárhol együtt lehet
működni, még ellenfeleinkkel is. Vissza lehet idézni mások szavait, a
szavakkal együttműködve, tehetünk egy közös sétát egy városi parkban,
nézhetjük a felhőket, a madarak röptét, elhívhatunk valakit egy
vízkereszti találkozóra, együtt vacsorázhatunk üzleti, családi céllal,
adományozhatunk egy karitatív szervezetnek. Ez előbb-utóbb még a
végzetes és kölcsönös gyanakvás és meg nem értés állapotából is a
gyógyító együttműködéshez vezethet.
8. Megfoghatom a kezed? - A kezeink által fejezzük ki akartunkat és
sokszor csúszik be váratlanul az a mozdulat, amit a fogás keresése jól
101
kifejez a birkózásban. Ám a nem látó embereknek mindig megfogja
valaki a kezét, hogy átkísérje az utcán, hogy egy asztalhoz segítse
leülni. Ha kitartunk a jó szándékunk mellett, megegyezésre és
megbékélésre törekszünk, előbb-utóbb magunk csodálkozunk el, az
emberek előre nyújtják kezüket.

Ezek a kérdések belülről oda vezetnek, hogy kiérződik a segítés és az

életet javító szándék. Teréz Anya is csak először fogta meg egy leprás
ember kezét Kalkuttában, hiszen utána mindig értelmes és hasznos
tevékenységgel töltötte el a rendelkezésére álló időt.
A fentiekben bemutatott nyolc kérdés sokféle alakban jelenhet meg a
beszélő szándékai szerint. Főleg az az irány található meg itt, ami a
beszélőtől a másik emberhez vezet el a szeretet kérdései által. Az Én és
a Te, az Én és a Közösség közötti szakadék és küszöb átlépéséhez az
segíthet hozzá, ha a Másik Emberhez a Krisztus-impulzus által jutunk
el. Ez az egyik embertől a másikhoz hatoló Krisztus-impulzus azonban
az ilyen irányú szeretet kérdéseivel jut el. A beszéd ereje akkor fejlődhet
a jóság irányában, ha a szív igazi forrásaiból fakad. A szív ereje a
közvetlenség, empátia, nyitottság által a gondolkodási, cselekvési
tudatosság, kitartás, türelmesség, elfogulatlanság és megfelelő lelki béke
individuális fejlődésében érheti el a másik embert. Ez a szívbéli fejlődés
az én valódi mivoltához vezet el. Azzal kell szembesülni, hogy az én, az
individualitás mintegy rászorul a többi emberre, olyan kérdések előtt áll
az önmegismerésben, amit már nem tehet fel a maga számára, hanem a
környezetében élő emberek láthatatlan, nem-kimondható módon tesznek
fel neki.
A fentieket úgy is meg lehet közelíteni, mintha egy nyolcas
tagoltságú fogalomról lenne szó. A gondolkodás fejlődésében a
fogalmakban elevenség jelenhet meg, elveszhet az a fajta árnyékoló,
halottá váló, kiüresítő absztrakció, aminek semmi köze sincs már az
emberi intelligencia általános emberi jellegéhez. Nehogy egy gépi világ,
automatikus, önmagát ismétlő és eléggé unalmas és fárasztó idegenszerű
elem digitális kattogásává váljon az emberi jelenség. A fogalomalkotás
fárasztó munkája azonban az ember segítségére is lehet, ha sikerül egy
igen nehéz filozófiai fejlődésben olyan fogalmi apparátushoz eljutni,
amit Hegel, a nagy német filozófus és Szolovjov, a nagy orosz filozófus
102
munkássága tanúsít. Hegel hűvös fogalmi rendszereitől és Szolovjov oly
melegen sugárzó dinamikus Krisztus-fogalmától mi is tanulhatunk a
XXI. század elején. Goethe, a nagy német költő, államférfi és
természettudós már a XIX. században szólt az ősnövény fogalmáról.
Abban a látásmódban, ahogy Goethe látta az ősnövényt, nem az
nyilvánult meg, ő hogyan értette, milyen értelemben használta az általa
felfedezett ősnövényt, mert ebben egyoldalú értelem lenne. Éppen
azáltal közelíthető meg értelmileg a fentebb bemutatott 8 ágú ösvény, ha
nem egyféle értelemből vesszük azt, ami nyolcas tagoltságú
fogalomként, nyolcágú fogalomként, mintegy organikus és a 8-as
számra alapozott fogalmi rendszerként állhat a lélek előtt. Ha a
mesterséges intelligencia témájában utánanéznénk a tudománytörténeti
tényeknek, akkor a 2-es számhoz jutnánk el (bináris kódrendszer). Ma
már senki sem vonja kétségbe a digitális technika hasznosságát, a 2-
ességből fakadó repetitív algoritmusok értelmességét, hasznosságát,
logikusságát. Ha tehát a 2-es szám szerinti logika, a 2-es szám szerinti
értés közérthető és elismert gondolkodási irány napjainkban, akkor a 8-
as szám szerinti logika is méltányolható. Természetesen ez más, mint
Arisztotelész, a nagy görög filozófus 10-es szám szerinti
kategóriarendszere és logikája, de az emberi gondolkodás
kultúrtörténetében még Arisztotelész és Hegel sprirituális nívóját is meg
lehet és meg is kell haladni. Például a XX. században Church és a mai,
XXI. századi matematikai logika már többértékű, kombinatorikai
logikát használ, olyat, amit Arisztotelész sem használt. Manapság az
őssejt és a mesterséges megtermékenyítés és szaporítás kutatása során is
az derül ki, hogy új fogalmak kellenek a megfigyelt tények
értelmezéséhez. Ezek az újszerű fogalmak éppen abban térnek el, hogy
nem egy-értelműek, hanem az értés a fogalmak tagoltságában érhető el.
Így érthetjük meg egymást, mi emberek, hogy a szociális megértési
képességeinkben és a napi gyakorlatunkban képesek vagyunk előre
lépni és újféle közérthetőséget kialakítani. Ma már túlléptünk egyféle
megértési küszöbön. Ez a megértési és gondolkodási küszöb jól
kitapintható, amikor valaki ezt mondja: „ebben az értelemben”, „abban
az értelemben”, és így tovább. Ma már a többes értelem képessége is
megjelenik az élettudományokban és a közbeszédben is.
Összefoglalva a fentieket: az önmegismerés és a megismerési
kérdések a szeretet kérdéseihez vezethetnek el. Az Én-től a Másik
103
Emberhez, az Embertárshoz a fentebb bemutatott 8 ágú ösvény juttat el.
Ennek a megértéséhez a 8-as számra alapozott 8 ágú fogalmi apparátus
szükséges. Ez a több ágú fogalmi gondolkodás az emberi
kultúrtörténetben azáltal új, hogy maga a fogalom, az idea, az elv értése
nem egyféle értelemben válik világossá, hanem az 1-re alapozott
gondolkodás küszöbét a világos értésben át kell lépni. Ez a világos értés
azonban az önmegismeréstől éppen a harmonikus közösségi élet
irányába vezethet el a 8-ágú szeretet kérdéseinek ösvényén. Ebben a
szociális megértésben nincs végérvényes kinyilatkoztató, a szociális
megértési aktusban, aminek a találkozás a kezdete, minden emberi lény
a beszédszervével nyilatkoztatja meg saját emberségét. A megismerés
alapján cselekvő emberből itt a cselekvésből megismerő lesz, a
találkozás, a cselekvés után ismerheti fel a másik emberhez vezető utat.
Ez a közösségi tanulási folyamat tehát, amihez a 8 ágú ösvényt kínálom,
éppen az emberségünk tanulását kívánja elérni úgy, hogy minden
embert a maga saját kinyilatkoztatójává avat.
Így arra a kérdésre, „Hogyan juthatunk el a másik ember
megismeréséhez?”, a fentiekben egy kezdeti választ adtam, ami a
valódi, krisztusi szociális életbe avatódás egyik lényeges területe.
Úgy juthatunk el az élő és sikeres érdekérvényesítéshez, ha a
kiscsoportos szociális megértésünket a másik ember lényét érintő
kérdéseinkkel szabályozzuk és elfelejtjük a szociális tekintélyeket, az
erőösszpontosító nagyhangú, sokszor tekintélyes küllemű emberek
szervezkedését, akik a hangjuk erejével kívánnak mások érdekében
szólni. Ezt az erőösszpontosító érdekérvényesítési módszert a
kiscsoportos szociális megértés váltotta fel, amit a XXI. századi tények
megfigyelése igazol vissza. Az emberségünkből fakadó érdekeink
érvényesítését éppen a tekintélyre alapozó, néha alkoholizáló, nyílt,
vagy burkolt erőszakosságra hajlamos emberek akadályozzák. Ennek az
emberi akadálynak az elhárítására szolgálhat emberségünk kisközösségi
tanulásának 8 ágú ösvénye.
A fentiekben a gyógyító találkozások indokait és szükségességét
csupán egyféle metszetből tudtam megmutatni. E 8 ágú kommunikációs
módszer okkult hátteréről a Magyar Antropozófiai Társaságban 2007.
december elsején tartott előadásom során elmondhattam egyet s mást.
A 8 ágú ösvény megújított működéséről már a 2006-os „Szeretet

104
valósága, Krisztus-nap” c. könyvemben, a „Nevess és szeress – azok
mentik át a Földet, akik önkén teszik a jót” c. cikkemben írtam, ez
utóbbi 2007. nyarán jelent meg az Új Impulzus c. folyóiratban. Baráti
ösztönzésre és olvasói kérésre igyekszem a 2007. december elsején
elmondott tartalmakat, vagyis az Új Misztériumok alapjait érintő
közösségi és egymástól tanuló XXI. századi együttműködésről elnyert
megismeréseimet írásba foglalni.
Így a fenti szemlélődés ugyan folytatása a „Nevess és szeress…” c.
cikkemnek és tartalmilag a megnevezett előadásom egyik részét adja
vissza írásban, alapjában véve azonban A Szeretet filozófiájának
további részének tekinthető és az arisztotelészi, valamint a platóni
szellemi áramlatok egyesítését kívánja megvalósítani.
A következőkről van szó: Platón még a földi ember lényétől távoli
örök ideák világáról szólt, amire csak emlékezhet. Platón tanítványa,
Arisztotelész azonban az emberi gondolkodás törvényeinek kutatásával
megragadta ugyan az emberi szellemet, de ezt nem vezette fel a
makrokozmikus szellemi világokba. Krisztus hozta el ugyanis a
makrokozmikus szellemet a földi emberi létbe, amikor őt így idézi az
Evangélium: „Íme, az Isten országa ti bennetek van”. Rudolf Steiner
páratlan megismerési képességeivel és fogalomalkotási jártasságával a
XX. században ugyan elhozta a szellemtudományt, mégsem értik sokan,
mit is értsünk a sokféle földi egyén saját emberi szellemei és a
világmindenségben lévő kozmikus szellemi lények közötti
kapcsolatrendszer működésén. Ebben mutatkozik meg az arisztotelészi
és platóni áramlatokhoz tartozók szükséges szociális megértési
szituációja a XXI. században.
A fenti emberi-kozmikus kapcsolatrendszer valaha maga a kozmikus
intelligencia volt. Michael arkangyal vezénylete és kozmikus uralma
alatt, egészen a Krisztus utáni IX. századig. Addig az ember szellemi
lénye a csillagoknál volt Rudolf Steiner kutatásai szerint. Azóta az
egyes földi emberek egyéni birtokába szállt le és van itt ez a korábbi
általános napszerű kozmikus intelligencia. Ennek az isteni
intelligenciának egyik földi tükröződése az Újszövetség a maga sajátos
belső összefüggéseivel. Egy mai modern tükröződése: minden ember
nagyon okos ma, nagyon egyénien és önállóan tudunk gondolkodni. Ma
már a XXI. században egészen konkrétan a földön élő emberek

105
egyéniségében, külön-külön megtalálható ez a kozmikus intelligencia és
ezért kell itt nekünk, földi embereknek utat találnunk egymáshoz, itt kell
megtalálni a többi ember szellemi lényét: ezt nem tudjuk a kozmikus
szellemi világokban megtenni, hiába is keresnénk. Egy új
kapcsolatrendszert kell közösségileg létrehoznunk, de már belső
szabadságból és felebaráti szeretetből. A Platón típusú és az
Arisztotelész típusú, a Káin, az Ábel és a Sába királynő típusú
egyéneknek kell a tőlük igencsak eltérő másik ember, a többi típusú
ember szellemi lényét a földi szociális életben szeretetből kikutatni,
felfedezni. Ez azért van így, mert ugyan okosok vagyunk, de nem
kaptunk mindent készen a teremtésben, a történelemben. Most a
semmiből, a láthatatlanból kell kiépíteni az új földi kommunikációt. A
szeretet valójában kölcsönösen megértett és hordozott kommunikáció,
közlekedés egymásban. Erről szól az oly kedves Kis herceg c. mű.
A szellemtudomány a mi időnkre eléggé elterjedt és népszerűvé vált,
minden jóakaratú ember elsajátíthatja. Rudolf Steiner a megismerés
útját tanította, segített abban, hogy mások is eljuthassanak a szellemi
világok megismeréséhez. Az emberi szellemet az antropozófia a
világmindenség szelleméhez vezetheti el, ha a jó szándék és a kitartás
ehhez rendelkezésre áll. Mi a helyzet azonban azokkal, akiknek már
felébredt az emberi szelleme és azt individuálisan birtokolják is? Ma
már sokan ébrednek fel maguktól egy önálló szellemi élethez: ezeknél
az egyéneknél magában az emberben, itt a Földön él a szellem, nem kell
távoli világokba kalandozni a megismerésre törekvőnek, hogy
megtalálja a szellemet, mert az ott van az Embertársaknál. Erről
tanúskodnak a kereszténység oly szent iratai, az evangéliumok is.
Korunk nagy eseménye által sokan vették birtokba saját szellemi
lényüket, mert az a Földhöz közeli szellemiségben ébredt fel. Ez a
szellemiség az új Shamballa birodalom eljövetele, az éterikus Krisztus-
birodalom egész Földre kiterjedő működése. Ez azt jelenti, hogy az
ilyen egyéneknél a földi tudat mellé társul a tudat arról, amit Rudolf
Steiner, de mások is előre jeleztek: a tudat egy nagyon jelentős
eseményről. Ez az ún. Krisztus második eljövetele, az Éteri Krisztus
működése, találkozás az Élet Urával, az új damaszkuszi élmény, az új
Krisna-tudat, az új Föld-megóvása tudat, találkozás a fénylénnyel a
klinikai halálban. Ez ma nagyon elterjedt jelenség, sok gyermek is így

106
születik meg. A kommunikációs problémát kell emberiségszinten
megoldani, hogy egymást meg is értsük ennyiféle élmény közepette.
Ebben segíthet az antropozófia fogalomrendszere és az antropozófusok
világtársasága.
A Másik Ember, az egészen konkrét, egyedi Embertársak szellemi
megismerése azonban módszertanilag tér el a világmegismeréstől. A
világmegismerésben az emberről alkotott tudatunk: a megismerésből
cselekvő ember ősképét varázsolja lelkünk elé. Erről szól Rudolf Steiner
„A szabadság filozófiája” c. művében. A gyakorlati emberismeretben
teljesen más, polárisan ellenkező az emberről alkotott tudat: a
cselekvésből megismerő ember ősképét fedezhetjük fel. Ez van jelen az
irgalmas szamaritánus történetében is. Nem ismerhetjük meg a Másik
Embert, amíg nem cselekszünk. Ahhoz, hogy a Másik Ember irányában
a helyes cselekvést meg is találjuk, előbb nem kell filozófiai
problémákkal sokat bíbelődni, bátran és szeretetből kell cselekedni és a
földi tettek tanítanak. Krisztus is a tette révén hozott újat: a feltámadása
révén. Vagyis a szeretet útján az Embertársban találhatjuk meg a
szellemet. A szellemet Platón az embertől elválasztva az örök ideák
világában találta meg, amikor erre visszaemlékezett, Arisztotelész az
emberi gondolkodás sajátos törvényeiben, amikor a logikát elhozta a
Földre. Rudolf Steiner az önmegismerésben, a megismerés útjában az
emberi szellemet ébreszti rá saját szellemi lényére (Arisztotelész
mozzanata) és a világmindenség szellemi szféráiban is megtalálja a
szellemet (Platón mozzanata szellemi egoizmusban). A szeretet
kérdéseivel a szellem a földi emberi társaknál található meg, mert nem a
kozmikus és nem a saját szellemi lényünkben keressük. Rudolf Steiner
egyedül, a maga individuális lényében csak Arisztotelész feladatait vitte
tovább (a logika, az emberi gondolkodás, önmegismerés korszerű
alakját hozta el a szellemtudományában, az antropozófiában), és hiába
beszélt volna oly sokat a kozmikus szellemi világokról, ha az ő emberi
társai közül elegendő számban nem értették volna meg. Ekkor csak egy
sajátos teozófia lenne és nem antropozófia, az amit Steiner hozott.
Akkor keresztény minőségű a szellemtudomány és csak addig létezik
a Földön, amikor és amíg más emberek irányában, tehát közösségileg is
működik, az egészen konkrét tetteink révén. Ez kissé elvontan így
fogalmazható meg: a szellemet nem csupán a megismerés útján kell

107
keresni magunkban, vagy távolinak tűnő szellemi világokban, hanem a
szellem a legközelebbi embertársainknál is megtalálható, ha
együttérzésből kérdezünk. Másképpen: Platón örök ideái és Steiner
szellemi lényei között az emberi lényeket, mint az új Shamballa, a
Földön kialakuló krisztusi szellemi birodalom szellemi lényeit
találhatjuk meg. Ezt adja az a földi szellemi fény, amiről Steiner, mint
az új damaszkuszi fényről beszélt, ez egy közösségi, az egész Földet
átfogó új tudat fénye, amiben a szent teozófusok, nagy beavatottak,
gazdagok és szegények és fogyatékkal élők együttműködnek.
Buddhánál egy szívből fakadó szeretet-tan, de egy individuális ösvény
van meg, az együttérzés és szeretet 8 ágú ösvénye, ez a 8 ágú szeretet
kérdéseinek ösvényében Platón örök ideáit és az emberi ideát, az emberi
lényt nem egy távoli Nirvánában keresi, hanem a cselekvés alapján
megismerő ember új földi erejéből találja meg a földi emberi társakban.
Az ember csillagokból jövő lénye itt a Földön csillan már fel.
Senki sem tudná a megismerés erejéből bebizonyítani, hogy a
látássérült emberek el tudják tartani magukat saját munkájukkal, hiszen
a megismerésből még senki nem készített magának kenyeret. Helen
Keller a tetteiből tudta bebizonyítani, hogy siketvak állapota dacára is
tevékeny és hasznos. Ehhez Helen Keller előbb a tetteit adta oda nekünk
és utólag hiteles a tanítása. Helen Keller a más emberek iránti végtelen
odaadásban élt és alkotott és a vakok foglalkoztatásának szószólója lett,
amivel oly bölcsességet adott oda nekünk, ami egy új megnyilatkozása
az égi, az isteni bölcsességnek. A szeretet és bölcsesség ilyen spirituális
magasságáig Rudolf Steiner is csak a közösségi Karácsonyi Gyűlésen
jutott el. A Karácsonyi Gyűlés közösségi alkotásával Rudolf Steiner
megnyitotta az antropozófiai szeretet útját, együttműködött azokkal is,
akik őt nem értették meg.
További leírások kapcsolódnak ehhez a mostani leírásomhoz.
Igyekeztem leírni a folyamatot, amit sajnos csak nagyon sűrítve állt
módomban december elseji előadásomban ábrázolni. Ez a folyamat a
múlt század első harmadából (Steiner egyszemélyi kultusz vezetése) a
Rák csillagképhez köthető egyik kerubi áramlatként hatol el napjainkig,
hogy egy átmeneti néhány éves időszak után a másik kerubi áramlathoz
kapcsolódva most már eredeti XXI. századi megújult „rózsakeresztes”
inspiráció alapján szociális együttműködésre gyógyító áramlatként

108
juttasson el minket egy új emberiség-szubsztancia teremtéséhez
(közösségi Föld-Nap kultusz hajnala: a felkelő napot látjuk meg a másik
emberben). Ebben oly fontos szerepe lesz azoknak, akik új
együttműködésre válnak képessé. A hivatkozott előadás ugyan egy
három alkalmas ciklus első része volt, a hazai és külföldi ösztönzésre
határoztam el magam a teljes anyag leírására. Természetszerűen
ilyenkor a szóbeli közlésre szánt anyag a leírás során már másként
mutatkozik meg és így talán jobban is összevethető egyik leírt szöveg a
másikkal, vagy akár a teljesen ellentétes véleményt kifejtők szövegeivel.
Mindezek a szemlélődések a Ki vagyok én? és a Ki vagy te? jellegű
kérdésfelvetések egymáshoz arányított harmonikus megválaszolását
jelentik, tágabban „A szabadság filozófiája” c. írásműhöz illesztendő
budapesti „Szeretet filozófiánk” nyújtják a megértési keretet. Az ilyen
jellegű kérdések megválaszolására jó lehetőség kínálkozik a szellemi
szabadság iránti bizalmat célul kitűző antropozófiai társaságok keretei
között.
Ami Buddhánál a 8 ágú ösvény, az a keleti és nyugati ezoterikát
egyesítő antropozófiában a torokcsakra fejlesztésének útja a „Hogyan
juthat az ember a magasabb világok megismeréséhez?” c. 1904-es
steineri publikációban. Ha a magasabb világokat az emberi társainknál
keressük, akkor az új út ez lesz: „Hogyan juthatunk el a másik ember
megismeréséhez?” A szeretet 8 kérdése így Buddha 8 ágú ösvényének
XXI. századi keresztény megújítása a szívünkben élő szeretet-
szubsztancia kiárasztásával és egyben az új Grál kérdései által érthetők
meg: mivel bántottuk meg egymást, drága barátaim? Hogyan
békélhetünk meg egymással? Viszont is igaz: a szeretet 8 kérdése útján
az új Grál kérdéseihez juthatunk el.
2008. január 25-augusztus 27.

109
 Negyedik rész

ÚJ BUDAPESTI IMPULZUS:
A MEGBÉKÉLÉS ÉS SZERETET
KÖZÖSSÉGI TANULÁSA

TÓTH ENIKŐ
A KERESZTBE ZÁRT VILÁG

Amikor megszületett még nem gondolta, hogy évezredek világa fog

hódolni neki. A nagy farönkből, melyből elkészítették, magában
hordozta az élet titkát. Aztán kész lett a nagy fakereszt és rá kifeszítettek
egy embert.
Fájt neki a halál szaga és a vér is kellemetlenül éríntette, mely
végigcsorgott erős karjain. Nem értette, miért pont rajta áldozzák az élő
embert. Tudta, valaha ő is élő fa volt, de ez egészen más. Az ő testének
anyaga sokkal erősebb, mint az emberé, hiszen mi is az ember? Csupán
hús és vér, és pillanatok alatt az enyészeté lesz az idő tengerén.
De a kereszt csak állt, eltűrve önmagán sok-sok ember halálát, már
bele is kezdett törődni, amikor történt valami. Meglátta magát a
templomok tetején és a kereskedőknél mindenféle anyagokból
elkészítve. Nem értette, mi történhetett, miért van szüksége rá a
világnak. Sokan azt mondták neki azért, mert az ő szimbóluma lett egy
új vallás alapköve. Aztán voltak, akik úgy vélték, vigyázni kell a
keresztekkel, mert sok régi kultúrát tapos bele a földbe törekvő
fanatizmusával ez az új vallás. Emlegették neki isten fiát is, de ő nem
értette, nem emlékezett arra, hogy őt érezte volna vérezni a vállain.
Teltek az évek és a keresztek csak sokasodtak. Fából már kevesen
voltak, mint ő, sokkal inkább mindenféle színes fémekből készültek és
rajtuk feszült valaki. Csak nézte a világot mindent belátó szemeivel és
nem tudta eldönteni, miért csinált belőle csodát az idő. Aztán egyszer
110
érdekeset látott. Ahogy Magyarország felett jártak fáradt szemei, látta
ám, hogy az ő hívei felnégyelnek egy embert. Nem értette, miért tűzik
fel 4 várhoz a testrészeket, hiszen a várakon is a keresztek ékeskedtek.
Ekkor érezte először, hogy szomorú, tudta, hogy az ő neve attól a naptól
cimborázik a halállal. Itt már nem csak az ő vállán érezte a vért, sok-sok
társa követői ontották azt. Fájt neki, hogy miatta ősi hitrendszereket
rombolnak le, és most először megnedvesedtek régi szálkás csontjai,
sírt. De ez még csak a kezdet volt…
Ahogy újra körülnézett az évszázadok felett nagyon furcsa dolgokat
látott. Látta, hogy Jeruzsálem felett minden bíborban áll a vértől, és
látott sok fénylő ruhás lovagot, akik vele, az ő alakjával mentek a
harcokba. Ahol jártak, nem maradt semmi utánuk csak vér és halál.
Csak nézte a kiégett házakat és a sok temetetlen testet, és a fájdalomtól
teste kicsit megrepedt. Már nagyon régen állt egy helyben, de az idő
nem fogott rajta csak a fájdalom. De a rossz dolgok mellett látott mást
is. Látta Rómát, ahogy pöffeszkedő emberek bársonyokkal vonják őt
körül, és élvezik az életet az ő színei alatt. Ez megdöbbentette, nem
értette, hogy fér össze a vér és a bársonyba öltöztetett gazdagság.
Sokszor figyelte, ahogy szónokolnak felette és csupa szép dolgot
beszélnek a szeretetről és a békéről. Nagyon megtetszett neki egy
ember, aki szinte puszta kezeivel épített fel egy templomot, s közben
mindig a természet élőlényeihez dalolt. Itt biztonságba érezte magát,
megnyugodott, hogy akik őt viselik, lehetnek még jók is. Aztán ahogy
tekintete beleveszett a múló időbe, megint mást kellett látnia.
Máglyákon látott égni embereket, legtöbbször nőket, és ezeket a
szeánszokat ismét hozzá közel tartották meg a templomok mellett a
tereken. Elnézte a halálra ítélteket, arcukon néha a megvetés, néha a
dac, néha a fájdalom volt látható. Feltűnt neki egy angyali arc, aki még
a máglyán is imádkozott istenhez. Szemeiben a tisztaság ragyogott,
pedig azt kiáltották rá, hogy boszorkány, és a kiáltozók közt nem egyet
látott, aki aznap reggel még a templomban a szeretetről beszélt. Ezt már
végképp nem értette, nem tudta feledni azt a tiszta tekintetet, akit a
halálba küldtek a keresztek alatt. Nem akart többet látni a világból,
érezte szálkás teste egyre több helyen megrepedezget a nedvességtől,
melyet könnyei okoztak. Elhatározta, nem néz sehová ezentúl, mert
akkor végleg elkorhad, és a földre zuhan… El is telt sok száz év, amíg
ezt kibírta, aztán egyszer felriadt. Szirénák hangjára lett figyelmes és
111
arra, hogy lángokban áll a világ. Itt ért véget réveteg álma, hiszen újra a
valóság ébresztette fel. Sok ember meghalt ebben a században és már
minden más volt, mint régen. A levegőben vasmadarak szállították az
embereket, a természet csodáit betonrengetegek váltották fel. Elámult a
változáson, s ekkor benézett egy templomba. Ott valami egy szent
katolikus anyaszentegyházról beszéltek, és hogy mennyi más keresztény
vallás van… Elámult. Már a keresztekhez kötött hit is megbomlott.
Ezért ölhettek hát annyi embert?
Aztán tekintete végigsiklott az utcákon. Sok koldust látott, többet,
mint valaha. A nők és a férfiak is megváltoztak, öltözetük már nem
különbözött úgy, mint a régi időkben. Érezte, az emberiség elvesztett
valamit a régi erejéből, bár mindig rossz szemmel nézte a változásokat,
de ezek már érthetetlenek voltak számára. Egyszer szeme betévedt egy
szintén kereszttel jelzett helyre, ami nem templom volt. Amit ott hallott,
azon végleg elámult. A sátán művének tartottak egy új életlehetőséget,
egy születendő gyermeket, miközben őt szorongatva imádkoztak nagy
buzgón. Ezeknek nem elég, hogy a jelen életeket évszázadokon át
megsemmisítették, most már a jövőt is el akarják pusztítani az
elméleteikkel? Elfáradt, ismét lehunyta szemeit, mert mit lehet itt még
látni jót egyáltalán. Aztán újra ébrednie kellett, fekete koromszerű füst
gomolygott mindenfelé a Földön. Nem látott már embereket sem,
templomokat sem, csak egy kiégett pusztaságot. Valóban az ember
elpusztította a jövőjét - gondolta. Ürességet érzett és hideget, régi
csontjai dermedten álltak az alkotás felett. Csak ő maradt,
elpusztíthatatlanul, s ahogy karjaira nézett akkor vette csak észre, hogy
nagyrészt hiányoznak már. Nem volt már kereszt alakja, a sok fájdalom
lecsupaszította őt… Érezte, már sehol nincs rá szükség, hiszen az
emberek alkották meg őt, s élete és hangulata mindig tőlük függött. Oly
annyira könnyezni kezdett, hogy a földre zuhant a hatalmas, régi
fakereszt. Úgy, mint isten utolsó hírnöke a földön, megsemmisült hát ő
is. Ám végtelenbe látó szemei nem haltak meg. Nem csukódtak le
többé, éberen várták a percet, hogy talán egyszer újra élet lesz a földön
és akkor majd az ember talán nagyobb becsbe tartja a legnagyobb
kincsét, az életét…

112
 TÓTH ENIKŐ VERSEI

ÚJ ÉV
Csak égnek, a lángok a lét közepén
Felragyog éneke mámoritó,
S én várom a percet az ég közönyén
Hallani vélem mi életadó.
És szöknek az évek, minden egész
Atomokra hullik a semmi ágán,
Az idő végtelenjét megélni nehéz
Éledő fény, egy emberélet árán.
Csak égnek a lángok a lét közepén
Mi enyém volt soha nem feledem,
Ördögi szikra, vagy hajnali fény
Üldöz a végzet, a vén szerelem
Új év köszönt ismét a világra
Hallgat a lélek és néma a táj
Életünk perce, mely végtelen drága
Itt lüktet, érez míg lenni muszáj.
De múlnak a lángok a lét közepén
Kincseink hullnak az éjjeleken
A test nyugtalan vágya míg ölel ég
Csak a lélek örök és a képzeletem.
Így az idő ólomruhát ragad
Súlya nehéz, lebeg, valóra vált
S az emberélet a nehéz ólom alatt
Eléri lassan a megváltó halált.
De nem, mert még a fények égnek
Szépek a lángok a lét közepén
Tudom, lassanként hazaérek
Rájövök élhetek s én leszek én.

113
Kettős tudat
Lüktet a vér
Így utolér,
Elvisz a másik egészen.
Várna a szív
Ám aki hív
Elveszi lelkemet érzem.
Mert két tudat őrzi az álmaimat
És a két láng egy jelre vár,
Két világ közt lassú átkaimat,
Hozza a lélek és magába zár…
Lüktet a vér,
Így utolér,
Elvisz a másik egészen.
Várna a szív,
Ám aki hív,
Elveszi lelkemet, érzem.
Kőfalon át,
Lét kapuján,
Két tudat áttöri énem…
Fájdalom
Fáj az élet,
mert eléget
Szépen szóló dallamán
Fáj a látszat,
mert eláztat
Múlt időknek bércfokán
Fáj a testem,
mert leestem
Magamat feláldozván
Fáj a lélek,
mert a méreg
Oldatával hatott rám

114
Fáj itt minden,
mert már nincsen
Ragyogás, csak félhomály
Fájdalomtőr,
ha utat tör
Szíveinkben él tovább

ALKOHOLIZMUS
Reszket a test és kínoz a vér
Végtelen álom míg odaér
Megkeseredvén várja a jelt
Azt ami egykor égig emelt,
Majd a varázslat bűnszaga jő
Élvezetében megfelelő
Így viszi testbe vad moraját,
Mely bizonyítja áldozatát
Alkoholizmus várain át.

TEST ÉS LÉLEK
Ami testből születik
az test
Mindig új képeket fest,
Hiszen élete árva
és be van zárva
a látszatvilágba.
Mi lélekből születik
az a lélek
De kérlek, ne vidd el
azt, amit érzek
mert félek
A lét peremén kitaszítva
végleg elégek.
Őrület
Csak a fény csak az árny

115
Ez a rossz ragyogás
Csak az ész csak a vágy
Eltűnő kacagás
Belefúr belevág
Eleven suhogás
Testem egy karaván
Őrület kapuján

LÁNG
Láng van a dalban
szépülő dallam
Így hat a szívre
megszelídítve
Láng van a fényben
égi reményben,
Hol jön az érzés
van hazatérés
Lángol az éltem
velem vagy, érzem
Isteni szóval
bíztatsz a jóval
Lángol a szellem
szép szerelemmel,
Melyet most áthat
légies árnyad
Mutatva nékem
hogyan kell élnem

FEKETÉBE ÖLTÖZÖTT
Feketébe öltözött a város
Kidobva mindazt, ami káros
Régi szemétnek
Hamvai égnek

116
feketébe öltözött az ég is
átvéve színeit én is
várok a percre
megfeketedve
Miért?
Talán azért mert fáradok
nem nagy dolog, csak hónapok
telnek el így, és az irigy
idő repít – elkeserít.
Talán azért, mert áll a fal
és róla vall a régi dal,
mely bennem él, s szerelemnél
élőbb a hang – lélekharang
Vagy tán azért, mert kéne még
ki életét úgy tépi szét,
mint ahogy én, föld kerekén
Ekkor válna létem lángja
fényesebbé, bárki lássa
ragyogását – hivatását

BÖRTÖN
Börtön a test, ami éltet
Érzések tüzében éget
Börtön a test ami áltat
S nem kerülhet el a látszat
Rácsait hogyha szétvágom
Véget is ér ez az álom

A MEGSZOKÁS HATALMA
Szerelmesek szép szemében
Kihunyt fények furcsa lángja
El nem éri, meg nem bánja
Kényelemnek kék egében

117
Elpihenő forró vágya
Kéz a kézben mozdulatlan
Erőtlenül szakadatlan
Alászáll a megszokásba

Néha mégis felébredve

elhervadó virágának
szirmán esnek szerelembe

Felmerülő pusztulásnak
életterét mind elvetve
a megszokás hatalmának…

IDŐ
Ha itt van, érzem a súlyát
nem tagadva a múltját
Mikor még élet egében
várta a gondviselésem

Azóta csak mozdulatlan

áll az idő szakadatlan
Átadva vérvörös tettét
azt, ami széltől sem hull szét
Mulandóság gyönyörében
vár az idő örök létben
Régen és ma

RÉGEN ÉS MA
Magyar szózat zendült,
magyar volt az érdem
és ezer ajkon csendült
a Himnusz lenn a téren
Sokan úgy akarták,
hogy összetartozásban
118
nem, mint folyó holtág
jeges áradásban
sokan megmutatták
lehet még a régi
Nagy Magyarországnak
dicső hadvezéri
Élhetnek még köztünk,
mert övék az érdem,
Hogy fáklyaláng előttünk
s mögöttünk a téren
De a magyar nem ad
ősmagyar fiának
piros vére fakad
Árpád magzatának
S ami vér kihullik
egy lángot eléget
meg nem bocsátható
igaz emberélet
Jaj Rákóczi népe
mi nem kellett néked!
Kölcseynek vére
már nem a te véred?
Zilah és Érmindszent
már nem magyar város?
Huszt vára ég, mint szent
veszedelmes táltos
Jegyezd meg jól magyar
átok ül az égen
De mit szívünk akar
teljesülhet érzem
Mert egy örök nemzet
hangjai a dalban
eggyé forrnak s így lesz
végtelen szép dallam
És az ének felszáll
Hallatszik az égig,

119
mert magyar ember voltál,
s magyar vagy a sírig

KÖRTÁNC
Csak járod a hajnali széllel a táncot
Játszik az ésszel képzeleted
És várod a légies égbeli láncot
Fonja be szóval életedet
Ezüst szó fáradt hangja kipattan
Lüktető fénnyel adva a jelt
Tudat ösvényén érezve, lassan
Átéled újra, hogy égig emelt
Szerelem vad tánc bontja ruháját
Ott marad ő maga meztelenen
Bűvölő érzékkel átadva báját
Nyitja ki szirmát hogy megtehetem
És megteszem újra meg újra a táncban
Elveszik végleg az öntudatom
És ezernyi pillanat, széttépett láncban
Hogy szeretlek veled így tudatom

ALKOTÁS ÉS ALKOTÓ
Az alkotás
bevált szokás
Szívünkben élő
szorító végső
vallomás
Az alkotó
félelme jó
Védelmet nyújt míg
vére kihullik
alvadó

120
 DOSZKOCS ZSUZSA
HOGYAN LETTEM FESTŐNŐ?
Rövid – szubjektív – életrajz

Mélykúton születtem, 1959. január 10-én.

A helyszín azért nagyon fontos számomra, mert gyerekként
megtapasztalhattam az összetartás és a szeretet légkörét. Az ott töltött
idő tanított meg a kitartásra és a szorgalomra, hisz az ott élők
példamutatása elkísért, s aminek – szerencsémre - az egész életemre
döntő hatása volt...
Szentendrére költöztünk 9 éves koromban.
S ezzel a helyszínnel ismét szerencsém volt. A város híres a sokszínű
nemzetiségéről, tolerenciájáról, ami megkönnyítette számunkra a
beilleszkedést. Sajnos az is kiderült, hogy lassan romló
izomgyengeségem van, de még így is elfogadtak, támogattak az
osztálytársaim. S talán nem véletlen, hogy az érettségi után a városban
találtam munkát, ahol a teljes járóképtelenségemig dolgozhattam, sőt
még tovább is tanulhattam, mint számítógép programozó.
Most a Budai Gyermekkórház Légzésrehabilitációs Osztályán (a
Baba utcában) élek, negyvenéves koromtól.
1998. augusztus 19.-én kómába estem, mert a légzést segítő izmokat
is megtámadta az izomgyengeség. Gégemetszést kellett végrehajtani
rajtam, s azóta lélegeztetőgép ad levegőt... S annyira élni akartam, hogy
a kóma alatt is, öntudatlan állapotban azt mondogattam magamban,
hogy "negyven, negyven...", mert ragaszkodtam az élethez és el akartam
érni azt a kort!
A család szeretete segített át a szenvedéseken, az életem összes
helyszinén végig a lassú leépülésem alatt. Nekik köszönhetem, hogy
ilyen betegen is van kedvem élni...
Az életem három helyszinének sokat köszönhetek:
121
 Mélykúton, gyermekként töltött 9 év adott annyi erőt, a Szentendrén,
a művészetek városában, töltött 30 év adott annyi ihletet, s a Budai
Gyermekkórház Légzésrehabilitációs Osztálya adott annyi lehetőséget,
hogy rajz (zsírkréta, szénceruza) és festés (akrill festék) töltheti ki
napjaimat.
A család gondoskodó, türelmes szeretetének köszönhetem, hogy
szín- és a témavilág szempontjából, még betegen is vidám tudtam
maradni.
A sorsom visszaigazolta, hogy az életemnek ilyen betegen is volt
értelme, sőt talán éppen ezért kezdtem el rajzolni és festeni...
A szülőfalum ezt az élni akarást és művészet iránti
elkötelezettségem, - pontosan nyolc évvel a kómába esésem után! -
2006 augusztus 19-én Díszpolgári címmel jutalmazta, a Honvédelmi
Minisztéiumtól pedig a "Buda visszavétele" című festményemért 2007
november 7-én Minisztériumi Nívódíjat kaptam.
Sok közös és több mint húsz önálló kiállítás van már mögöttem. Ami
nemcsak sikereket hozott, hanem sok barátot is! A kiállítások és a képek
sok embert hoztak közelebb hozzám, néhányan megszerettek, s ezért,
ilyen betegen is úgy érzem, sikerül boldog, teljes és kiegyensúlyozott
életet élni.
Egyéb díjak: Karitász (Országos döntő) - 2007.

122
 SILIGA MIKLÓS - CSONGRÁDI KATA
SZERESS ÚGY, MINT A NAP!

A Nap-himnusz egy szent XXI. századi teozófia megnyilatkozása:

A napsugár nem kérdezi,

Hogy mennyit ér a fénye!
A napsugár nem kérdezi, hogy mit kap majd cserébe!
A napsugár nem mérlegel,
Csak tündökölve árad,
Simogat és átölel,
De nem kér érte árat!
Szeress úgy, mint a Nap!
Feltétel nélkül!
Úgy, mint a Nap,
Ami szívedből épül!
Úgy, mint a Nap!
Fényből születve!
Úgy, mint a Nap!
Áldást szerezve!
Minden ember egy fénysugár,
A mindenségnek része,
Azt hiszi, hogy porszem,
Pedig a Mindennek egésze,
Minden ember fénysugár,
Egy a végtelennel!
Minden ember fénysugár,
De ennek hinni nem mer!
Szeress úgy mint a Nap! …

123
 KÉCZA ANDRÁS
PÜNKÖSDI ÜNNEPI ELŐADÁS
A SZOCIÁLIS MŰVÉSZETRŐL

Elhangzott a Magyar Antropozófiai Társaságban 2007. május 23-án.

Ma az egyik legnehezebb és egyben legfontosabb művészetről

szeretnék beszélni, a szociális-művészetről, a közösségalkotás
művészetéről.
Drahos Sándor az Új Impulzus 2003. karácsonyi számában írta:
„Nemrég találkoztam egy régi barátommal, aki külföldön él, és
ugyancsak antropozófus. Hosszan beszélgettünk, majd egyszerre a
következőket mondta: tudod, nekem az ég világon semmi bajom sincs
az antropozófiával. Nekem az antropozófusokkal van bajom. És
elmesélte, miért lépett ki az ottani társaság vezetőségéből. Sajátságos
módon pár nappal ez után a beszélgetés után a kezembe került egy
előadás, amelyben Rudolf Steiner szinte szó szerint erre utal. Ezek
szerint már az ő idejében is voltak, akik ezt mondták. Nagyot
fejlődtünk. Az antropozófiát elfogadjuk, elismerjük, Rudolf Steinert
mélységesen tiszteljük, de antropozófus társainkat nehezen viseljük el.
Személyeskedünk, vádaskodunk, kritizáljuk egymást, gúnyolódunk, és
most már pereskedünk is. Rudolf Steinernek a tagokhoz írt harmadik
levelében a következőket olvashatjuk: ’Ha mégoly buzgón olvassa is
valaki az antropozófiát, kell, hogy örvendező, emelkedett érzése legyen,
amikor antropozófusok összejövetelére megy, mert örül azoknak az
embereknek, akiket ott talál.’ Tegyük a szívünkre a kezünket, és valljuk
be magunknak, hányan vagyunk, akik legszívesebben ezt mondanák
erre: örülni? Ezeknek?” …
Hát igen. A kérdés teljesen jogos. Ez egyben felvet egy másik
kérdést is: segíti-e az antropozófia a közösségalkotást? Ha így tesszük

124
fel a kérdést, és egyszerű választ szeretnénk rá kapni, akkor azt kell
mondanunk, hogy Nem, sőt inkább akadályozza. Hogy miért, arra
mindjárt visszatérek.
Manapság nagyon sokat beszélnek a hagyományos közösségek
felbomlásáról, az emberek egymástól való eltávolodásáról, az erkölcsök
válságáról.
Nézzük meg, mi is jellemző a közösségre, a csoportra. Mindannyian
ismerjük azt, hogy „Ha ketten-hárman összegyűlnek az Én
nevemben…” A csoport szellem jelenléte nem csupán a krisztusi
közösségekre jellemző. Amikor emberek valami meghatározott cél
érdekében csoportot alkotnak, ott valamilyen módon megjelenik a
csoport szellem is. Az érző- és az értelmi léleknek megfelelő
csoportokban a közös csoport szellem kívülről „szállja meg” az
embereket. Mintegy ráerőltetett módon alakul ki az együvé tartozás
érzése. Az Én könnyen feloldódik a csoportban. Összetartozunk, együtt
érzünk, együtt mozdulunk ha kell. „Az értelmi lélek fogalma alatt azt
értjük, hogy az ember úgy gondolja, hogy mindenre, ami szép és jó, van
szabály, amit az értelem diktál, amit az ember megjegyezhet és kis
cédulákra felírva kiakaszthat a falra. Manapság ez már nem így van.
Nincsenek szabályok, hanem ideálok, ’célok’, amik felé törekedni lehet.
A szabályok helyébe nem más lép, mint az Én, amely önmagát
határozza meg. Ez nem szabály, hanem önmegismerés, önészlelés,
önmegragadás, önmegvalósítás, önnevelés és a világ felismerése,
szituációk és adottságok megragadása itt és most.” (Michaela Glöckler)
Az érző- és értelmi léleknek megfelelő csoportokban a fő összetartó erő
a hagyomány és a szabályok. Ha ezeket elfogadod, teljes jogú tagja
leszel a csoportnak. Ha még messzebbre megyünk vissza az időben az
ó-indiaiaknál azt láthatjuk, hogy még olyan erősen élt bennük az
eredetük érzése, hogy ha a másikra tekintettek, azt mondták: Te Én
vagy. Később a nép, vagy törzs részének érezték magukat. És csak
később kezdett az ember lassan individualizálódni, személyiséggé válni.
Ekkor még nem volt probléma a közösségalakítás. A törvények
segítettek és szabályoztak.
A tudati lélek esetében semmi sem kényszeríti az embert arra, hogy
együttműködjön másokkal. Hogy gyűlölje a másikat, ma már minden
embernek alkotmányos joga. A tudati lélek kialakulásához meg kell

125
erősödnie az Énnek, hogy kezébe vehesse az irányítást az ember részei
fölött. Az Én megerősödése együtt jár az Ego megerősödésével. A tudati
lélek alapvetően antiszociális. A tudati lélek embereinek saját, szabad
elhatározásukból kell csoportot alkotniuk, megnyitniuk Egójuk
válaszfalát. Erőfeszítést kell tenniük, hogy odaforduljanak a másikhoz,
és csak ezután van lehetőség arra, hogy a csoport lélek megjelenhessen.
Mindez az eddigi csoportképződés megfordítása, ezt is egyfajta fordított
kultusznak tekinthetjük.
Ennek ősképét megtalálhatjuk a pünkösdi esemény előzményében.
Krisztus mennybemenetele után az apostolok „az Olajfákról elnevezett
hegyről, amely Jeruzsálemtől egy szombatnapi járásra van, visszatértek
Jeruzsálembe. Amint megérkeztek, fölmentek az emeleti terembe, ahol
együtt szoktak lenni: Péter és János, Jakab és András, Fülöp és Tamás,
Bertalan és Máté, Alfeus fia, Jakab, a buzgó Simon és Jakab testvére,
Júdás. Mindannyian egy szívvel, egy lélekkel állhatatosan imádkoztak
az asszonyokkal, Máriával, Jézus anyjával és testvéreivel együtt.”
(ApCsel 1,12-14) Első jelentős ténykedésük az volt, hogy kiegészítsék a
tizenkettőt, Júdás megüresedett helyére megválasztották Mátyást. Csak
így tizenketten voltak teljesek. Hogy miért nem Jánost választották,
arról később még lesz szó. Csak mikor már mindent megtettek, ami
emberileg megtehető, azután történhetett meg a pünkösdi esemény, csak
ezután jelenhetett meg a csoportszellem.
Saint Germain-től származik a Francia Forradalom hármas jelszava:
Szabadság, Egyenlőség, Testvériség, mely a tudati lélek korának
meghatározó iránymutatója. Ha a közösségalkotásra tekintünk,
láthatjuk, hogy ez a három egymásra épül, egymást követi. Először
szabaddá kell válnom. Csak szabad, önálló döntés alapján lehetek tagja
egy közösségnek. Nem azért mert beleszülettem, nem a hagyományok,
nem törvények alapján. Csak ha szabadon döntöttem, hogy egy
közösséghez akarok tartozni, akkor válhatok teljes tagjává. Nagyon
jelentős minőségi különbség van aközött, ha szabadon döntök valami
mellett, vagy ha kényszerből, szükségszerűségből.
A szabadság után fel kell ismernem az egyenlőséget. Nem vagyok
különb a többieknél. Más vagyok, de nem különb. Nem is olyan könnyű
ezt felismerni. A különlegesség, kiválasztottság érzése nagyon erősen
bennem van. Nem szabad ezt elnyomnom magamban. Ha elfojtom ezt

126
az érzést, nagyon könnyen az alacsony önértékelés kóros állapotába
kerülhetek, melynek nagyon súlyos következményei vannak. Igen,
különleges vagyok. Igen, kiválasztott vagyok. Nincs ezzel semmi baj.
Amit fel kell ismernem, hogy a másik is, a többi ember is mind
különleges és kiválasztott. Kivétel nélkül, mindenki. Bárhol járunk a
világban, nem találkozunk átlagemberrel. Csak x-el, y-al, z-vel.
Átlagember csak a statisztikusok fejében létezik. A magyar
felvilágosodás képviselői így köszöntötték egymást: „Uram, egy lángész
lakik Önben.” A válasz pedig az volt: „Önben, Uram nemkülönben.” Ha
meglátom a másikban a különlegest, a kiválasztottat, akkor
felismerhetem az egyenlőséget.
Ezután következik a legnehezebb: megvalósítani a testvériséget.
Természetesen nem szabad mereven elválasztani ezt a három fokozatot.
Átcsúsznak egymásba, átfedések vannak. Még nem értem az egyik
végére, de már csinálom a következőt. Ám a sorrendjük nagyon fontos.
Ha megfigyeljük ezt a hármasságot: szabaddá válni, felismerni az
egyenlőséget, megvalósítani a testvériséget, ha a három igére figyelünk,
egy belülről kifelé haladó folyamatot látunk. Az első bennem zajlik le,
belső munka. Szabaddá válok. Csak én érhetem el magamban, nem függ
semmitől. Ha azt mondom, hogy ez vagy az korlátozza a
szabadságomat, akkor hazudok. Ha azt állítom, hogy a férjem, vagy a
feleségem, vagy a gyerekeim, vagy bárki más miatt nem vagyok szabad,
nem mondok igazat. Szabadságomat csak én tudom korlátozni. Az én
szabadságom nem függ a külső körülményektől. Fogságban is lehetek
szabad. Ahogy én a börtönt magamra vonatkoztatom, úgy hat rám. Nem
a külső körülmények uralnak minket, hanem az a mód, ahogy mi azokat
fogadjuk.
Csak ha belső munkával elértem a szabadságomat, akkor tudom
minden keserűség nélkül felismerni az egyenlőséget. A felismerés
feltétele a kifelé fordulás. Eddig csak belül önmagamban voltam, most
kifele fordulok, anélkül, hogy még tennék valamit. Szemlélek és
megismerek. Amíg nem látom meg a másikban a különlegességet, a
kiválasztottságot, nem ismerem fel valódi lényét. Ha nem ismerem a
valódi lényét, nem tudok megfelelően viszonyulni hozzá, csak sötétben
tapogatózom. Miután megismertem, cselekedni kezdek, belülről kifelé.
A testvériség megvalósítása, külső cselekvés, aminek nélkülözhetetlen

127
előfeltétele az önmagunkon végzett munka. „A belső munka, kifelé hat,
ne ítélj, csak hallgasd, ne csodáld, csak szemléld, mindet szeresd.”
Mi szükséges a testvériség megvalósításához? A válasz,
látszólag, nagyon egyszerű: Szeretet. „Új parancsot adok nektek:
Szeressétek egymást! Amint én szerettelek benneteket, úgy szeressétek
ti is egymást. Arról tudják majd meg rólatok, hogy a tanítványaim
vagytok, hogy szeretettel vagytok egymás iránt.” (Jn 13, 34-35)
Ha most ott ülnék Önök között, bennem is nagyon könnyen feltörne ez:
„Már megint a szeretettel jön, hagyjuk ezt a szentimentális
nyavalygást!” Valójában ez az egyik legjobban félreértett,
félremagyarázott dolog a világon. Ha azt mondjuk, szeretet,
leggyakrabban valami bizsergető érzésre gondolunk a szívünk és a
gyomrunk táján. Manapság rengeteget beszélünk a szeretetről, de nem
igazán tudjuk és merjük megközelíteni. A politikus azt mondja, érzem
az emberek szeretetét, csupán azért, mert megválasztották. A rock sztár
azt mondja az őrjöngő közönségnek: Szeretlek benneteket. A slágerek,
filmek, magazinok mind félrevisznek. Amit bemutatnak, annak nem sok
köze van a szeretethez. Nagyon gyakran összekeverjük a vonzalmat, a
fellángolást, a vágyat a szeretettel. Tisztában kell lennünk azzal, hogy a
szeretet nem érzés és nem érzelem. A mai kor nagy tévedése az is, hogy
az emberek azt gondolják: „Jogom van a boldogsághoz!” és mindent
megpróbálnak, hogy ezt a vélt jogot érvényesítsék.
Sokszor azt gondoljuk, hogy akkor szeretjük a másikat, ha azt
kapjuk meg tőle, amit mi akarunk, és ha nem akarja, akkor
kikényszerítjük. Karinthy írja a Szeretem az állatot című írása végén:
„egyszer már meg is kapom a füleit, de ő lihegve, most már hangosan
makogva kitépi magát, megharap, és a kamrában elbújik a hasábfák
mögé. Most ott van és nekem szét kellene szedni az egész halom fát,
hogy megtaláljam. De szétszedem, szétszedem én, ha addig élek is,
szétszedem, és megfogom és megragadom a füleit és felkapom a
levegőbe, és megforgatom, és a falhoz vágom, és szétloccsantom a fejét,
azt az ostoba, makacs, szamár fejét, amivel nem akarja megérteni, hogy
csak meg akarom simogatni.”
A legjobban úgy tudjuk megközelíteni a szeretetet, ha azt
nézzük meg, mi milyen szeretetre vágyunk. Mindannyian azt
szeretnénk, ha feltétel nélkül szeretnének minket. Mi a feltétel nélküli
128
szeretet? Az, amikor szeretetünkért nem várunk semmilyen
ellenszolgáltatást. Nem törődünk azzal, hogy viszont szeretnek-e, nem
kell, hogy kedvesek legyenek velünk, semmi jó sem származik belőle a
számunkra. Azzal sem törődünk, ha kihasználnak, ha becsapnak. Nem
szükséges, hogy ne vegyük észre, hogy vakok legyünk, de zokszó nélkül
elfogadjuk. Nem vagyunk tekintettel önmagunkra, csak a másik
érdekeire, szükségleteire. Nem akarunk semmit sem kapni, csak adni.
A mai nyelvek meglehetősen szegényen bánnak a szeretettel. A régi
görögöknek számtalan kifejezésük volt a szeretet különböző formáira.
Ezek közül most csak kettőt emelnék ki. Az egyik a phileó, a másik az
agapaó. A phileó a felebaráti szeretet, egyfajta kölcsönösségen alapuló
üzleti megállapodás. Én szeretlek, és te cserében… Finomabb
formában: ha te ezt vagy azt csinálod, ilyen vagy olyan vagy, akkor
szeretlek, ellenben, ha… akkor nem. Az agapaó a feltétel nélküli
szeretet. Nincs ha…, és nincs de… Nem azért szeretlek, mert ezt, vagy
azt teszed, mert ilyen, vagy olyan vagy. Szeretlek függetlenül attól, amit
csinálsz, érzel, vagy gondolsz. Könnyű azt szeretni, aki szimpatikus
nekünk, aki minket is szeret. Ez csupán a phileó.
A Bibliában, amikor a szeretetre való felszólításról van szó,
mindig az agapaó, a feltétel nélküli szeretet szerepel. „Nektek viszont,
akik hallgattok engem, azt mondom: Szeressétek ellenségeiteket!
Tegyetek jót azokkal, akik gyűlölnek titeket. Áldjátok azokat, akik
átkoznak benneteket, és imádkozzatok azokért, akik gyaláznak titeket.
Annak, aki arcul üt téged, tartsd oda a másikat is; és attól, aki a
felöltődet elveszi, ne tagadd meg a kabátodat sem. Adj mindenkinek, aki
kér tőled; és ha valaki elveszi, ami a tiéd, vissza ne kérd. Amint
akarjátok, hogy cselekedjenek veletek az emberek, ti is hasonlóképpen
cselekedjetek velük.
Mert ha azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, milyen jutalmat
érdemeltek? Hiszen a bűnösök is szeretik azokat, akik őket szeretik. És
ha azokkal tesztek jót, akik veletek jót tesznek, milyen jutalmat
érdemeltek? Hisz ezt a bűnösök is megteszik. És ha azoknak adtok
kölcsön, akiktől remélitek, hogy visszakapjátok, milyen jutalmat
érdemeltek? Hiszen a bűnösök is kölcsönöznek a bűnösöknek, hogy
ugyanannyit kapjanak vissza.

129
Szeressétek tehát ellenségeiteket! Tegyetek jót és kölcsönözzetek,
semmit vissza nem várva; így nagy lesz a ti jutalmatok, és a
Magasságbeli fiai lesztek, mert ő kegyes a hálátlanokhoz és
gonoszokhoz.
Legyetek tehát irgalmasok, mint a ti Atyátok is irgalmas!
Ne ítéljetek, és titeket sem fognak elítélni. Ne kárhoztassatok senkit, és
benneteket sem fognak kárhoztatni. Bocsássatok meg, és bocsánatot
fogtok nyerni. Adjatok, és adnak majd nektek is: jó és tömött, megrázott
és túláradó mértékkel adnak majd az öletekbe. Mert amilyen mértékkel
mértek, olyannal fognak visszamérni nektek.” (Lk 6,27-38)
Erről a szeretetről mondja azt Szent Pál, hogyha ez nincs bennem, mit
sem érek. A János evangélium végén olvashatjuk, hogy a feltámadott
Krisztus a Tibériás tavánál háromszor megkérdezi Pétertől „Simon,
János fia, szeretsz engem?” Sajnos, a magyar fordítás nem adja vissza
azt a hatalmas drámát, ami itt lejátszódik. Krisztus az agapaó-t kérdezi,
de Péter phileó-val válaszol. Érzi, hogy ez így nem helyes, de nem tud
agapaó-t mondani. Krisztus másodszor is megkérdezi: agapasz me?
Péter minden erejét összeszedi, mindent megpróbál, de képtelen
kimondani, hogy agapeó té. Harmadszor Krisztus már phileó-val kérdez.
„Péter elszomorodott, hogy harmadszor is megkérdezte őt: ’Szeretsz-e
engem?” A fordításban nem jelenik meg, hogy azért szomorodott el,
mert harmadszorra Krisztus már a phileó-val kérdezett rá a szeretetére.
Azért szomorodott el, mert szembesült azzal, hogy még képtelen a
feltétel nélküli szeretetre. Itt áll előtte Krisztus, akit mindenkinél jobban
szeret, aki feláldozta magát érette, és ő képtelen őt feltétel nélkül
szeretni. Ezután mondja neki Krisztus: „Legeltesd juhaimat!” Ekkor
bízza meg azzal, hogy az egzoterikus kereszténység vezetője legyen.
Majd Péter hátrafordul és meglátja a Szeretett tanítványt. Megkérdezi
Krisztustól: „Uram, és ő?” Krisztus azt válaszolja: „Ha azt akarom,
hogy maradjon, amíg eljövök, mit törődsz vele?” Péter is érzi, hogy
János jóval előtte jár, képes arra, amire ő nem a feltétel nélküli
szeretetre. Ezért is kérdezi meg, hogy miért én, miért nem ő? A válasz
az emberiség további fejlődésében rejlik. Azért mert azok az idők
elmúltak, amikor az embereket a magasabb szellemek vezették.
Hérodotosz-nál mondja egy egyiptomi pap, hogy régen Istenek voltak a
királyaink, azután ember-királyunk lett. Az első ember-király, Ménész

130
volt. Ma már nem arra van szükség, hogy olyanok vezessék az
embereket, akik jóval előttük járnak, hanem azok, akik olyanok, mint
ők. Akiknek ugyanazt kell megtanulniuk, mint nekik. Velük együtt
haladnak. Jánosnak más feladata van. Ő az ezoterikus kereszténység
vezetője lesz, a Rózsakeresztességnek. A Rózsakeresztesség nem vezeti,
nem irányítja az emberiséget, csak titokban, rejtetten segíti. A
Rózsakeresztességnek rejtetten kellett működnie Krisztus második
eljöveteléig, éteri megjelenéséig. Ez van Krisztus válaszában: „Ha azt
akarom, hogy maradjon, amíg eljövök, mit törődsz vele?” Ezért nem
választhatták Jánost tizenkettediknek Pünkösd előtt. A Szeretett
tanítvány kifejezés azt jelenti, az a tanítvány, aki képes az agapaó-n
alapuló kapcsolat kialakítására.
Nagyon durván hangzik, de igaz: Az ember nem tud szeretni.
Meg kell tanulnia. Akiknél azt látjuk, hogy tele vannak szeretettel, azok
már, talán a korábbi életeik folyamán, megtanulták. Ez a tanulás nagyon
sok erőfeszítéssel és hatalmas szenvedéssel jár. Ezt nem lehet megúszni.
Prokofjeff írja a Rudolf Steiner és az új misztériumok alapvetése című
könyvében: „A Mennybemenetel után azonban, amikor úgy érezték,
hogy Krisztus elhagyta őket, ez különösen tragikus lett. Mélységes
fájdalmukban most élték át azt – bár végtelenül gyengébben, ember
módjára -, amit a Krisztus élt át a Getsemáne-kertben, amikor teljesen
magára hagyták. Őket ez a Getsemane-beli Krisztus-élmény a
Mennybemenetel és Pünkösd között eltelt tíz nap alatt érintette meg. A
kozmikus karma így működött. Rudolf Steiner erről 1923. 05. 07-én így
beszélt Oslóban: „Ez a tapasztalat semmilyen földi gyászhoz nem
hasonlítható fájdalommal töltötte el Krisztus tanítványait… Iszonyúan
sokat szenvedtek a Menybemenetelt követő tíz napon, mert Krisztus
eltűnt tekintetük elől. Ebből a fájdalomból, véghetetlen szenvedésből
jött azután létre a Pünkösd titka. Krisztus közvetlen szemlélése elveszett
tanítványai külső, ösztönös szellemi látása számára, de belső
világukban, érzésvilágukban, a fájdalom és a szenvedés árán találtak rá
újra.” /…/ „Az ötödik evangélium” szerint ezek voltak az apostolok
legfontosabb tapasztalatai a Getsemáne-kert eseményei és a pünkösdi
ünnep között, élményeik tetőpontját azonban a pünkösdkor történt belső
megvilágosodás jelentette, - a legnagyobb fájdalomból és a mélységes
szenvedésből jött létre a megismerés kozmikus ünnepe. Rudolf Steiner
ebben az előadásában az apostolok pünkösdhöz vezető élményeit
131
összekapcsolja az antropozófusok szellemi úton keresett
megismerésével is. „Minden igazán nagy megismerés fájdalomból és
gondból született. Ha a magasabb világokba vezető úton az
antropozófus szellemtudományban leírt megismerő eszközökkel
próbálunk járni, csak úgy érünk célhoz, ha fájdalmat élünk át. Csak úgy
ismerjük meg a szellemi világot, ha sokat szenvedtünk és ezzel
szabadultunk meg a fájdalom nyomasztó hatásától.” Ezeket a
mondatokat a modern beavatás tapasztalatai alapján mondta el, hogy
megmagyarázza a tanítványok Mennybemenetel és pünkösd közé eső
belső élményeit. Ezek teszik nekünk lehetővé, hogy bejárjuk a fájdalom
átélése során a szellemi út bizonyos szakaszát…”
Mint mondtam, a szeretet nem érzés és nem érzelem. Nem
várhatunk arra, hogy majd érezni fogok valamit. A szeretet tudatos
elhatározás kérdése. Ha valaki azt mondja: Nem tudom őt szeretni, nem
érzem iránta a szeretetet. Az valójában azt jelenti: Nem akarom szeretni.
Természetesen már ez az elhatározás is nagyon nehéz. Ennek a
döntésnek az Én-ből kell erednie, szabadon, minden kényszer nélkül. Ez
az Én, ami jelenleg tudatos bennünk, az alacsonyabb én, melynek egyik
legfőbb jellemzője az egoizmus. Ahhoz, hogy szeretni tudjak, le kell
bontanom az Ego-m válaszfalát, ki kell tárnom magam a másik felé, be
kell engednem a másikat magamba úgy, hogy közben nem erőszakolom
önmagamat a másikra.
A korábban feltett kérdést úgy is megfogalmazhatjuk, hogy
segíti-e az antropozófia a szeretet kialakulását? Ha valaki elkezd az
antropozófiával foglalkozni, a stúdium, a schulung, azzal az
eredménnyel jár, hogy a rossz tulajdonságok felerősödnek. Eddig ezek
bizonyos mértékben vissza voltak fogva, nem tudatos kontroll alatt
voltak. Ez a tudattalan kontroll megszűnik, hogy átvegye a helyét a
tudatos ellenőrzés és irányítás. Ám a kettő között van egy átmeneti
állapot, amikor az egyik már, a másik még nincs. Ekkor könnyen
elszabadulhatnak az ember rossz tulajdonságai. Ennek az átmeneti
állapotnak az időtartama individuálisan különböző, kinél rövidebb, kinél
hosszabb ideig tart.
De ennek az átmeneti állapotnak van egy másik velejárója is. Az
embernek, ha használhatok ilyen képet, jelenleg meglehetősen meg van
merevedve az éter- és asztrálteste. Ennek a folyamatnak a során ezt a

132
merevséget fel kell oldani. Ennek az a következménye, hogy bizonyos
mértékig védtelen lesz az ember a külső hatásokkal szemben, sőt
átmeneti megbetegedés is előfordulhat.
Ha tudatosan elhatároztuk, hogy szeretni fogunk, az alacsonyabb
énből kiindulva, kell legyőznünk az alacsonyabb ént. Olyan ez, mint
amikor Münchausen a saját hajánál fogva húzza ki magát a mocsárból.
Az alacsonyabb ént csak a Manasz erőivel tudjuk legyőzni, de a
Manasz-hoz nem férünk hozzá, csak azután ha az alacsonyabb énből
indultunk ki. Ez egy folyamatos harc, amelyik bennünk zajlik. A
harcnak bennünk létjogosultsága van, de csak bennünk. Ha nem tudjuk
magunkban megvívni, ha kikerül belőlünk, akkor van baj.
Lehet, hogy azt mondja valaki: „Ez a tudatosan elhatározott
szeretet erőltetett és álságos.” Az ilyen ellenvetés is csak arról szól:
„Nem merem, nem akarom elhatározni.” Tessék megpróbálni. A
jelenlegi korban a tudatból kell kiindulnunk. Minden antropozófus fel
tudja mondani a leckét, hogy „érzéseinkben jelenleg alvó állapotban
vagyunk.” Azt, hogy mit érzek, direkt, közvetlen módon nem tudom
befolyásolni. Csak a tudatomon, a gondolkodásomon keresztül. Zorba
azt mondta: „Táncolni kell Uram, a zene majd csak megjön hozzá
valahonnan.” Ha tudatosan eldöntjük, hogy szeretünk, előbb-utóbb az
érzéseink is megjelennek.
Annak is tudatában kell lennünk, hogy ha rálépünk erre az útra,
sokat fogunk szenvedni. Az önzésünk, egoizmusunk, alacsony énünk
legyőzése nagy fájdalommal jár. C. S. Lewis írja: „Ha szeretsz,
sebezhető vagy. Szeress bármit, és biztosra veheted, hogy megszakad a
szíved, de legalábbis sebet kap. Ha érintetlenül meg akarod őrizni, ne
add senkinek, még egy állatnak se! Óvatosan bugyoláld be mindenféle
kis hóbortba és kedvtelésbe, gondosan kerülj minden kötődést; zárd be
jól önzésed ládikójába – vagy koporsójába! De ott a koporsóban – ott a
biztonságos sötét, fülledt éjszakában elváltozik majd. Nem törik össze,
törhetetlen, áthatolhatatlan, megválthatatlan szív lesz belőle.” (A
szeretet négy arca)
Alacsonyabb énünk nem akarja, hogy legyőzzük. Folyamatosan,
újból és újból szükséges figyelmeztetnünk magunkat arra, hogy mit
határoztunk el. Nem elég egyszer elhatározni, nap, mint nap szükséges,
mindaddig, míg olyan természetessé nem válik számunkra, mint a
133
légzés. Tudnunk kell, hogy minden más szeretet valójában illúzió és
mulandó.
Szent János első levelében olvashatjuk: „Ha valaki azt állítja,
hogy: „Szeretem az Istent”, de testvérét gyűlöli, az hazug. Mert aki nem
szereti testvérét, akit lát, nem szeretheti az Istent sem, akit nem lát.”
(1Jn 4,20) Jálics Ferenc azt mondja, nagyon pontosan lemérhetjük,
mennyire szeretjük az Istent. Pontosan annyira, amennyire azt az
embert, akit legkevésbé szeretünk.
Rudolf Steiner pedig azt írta: „A szeretet az ember fizikai
világbeli élményeinek legjelentősebb gyümölcse. Ha átéljük a szeretetet,
az együttérzés mivoltát, azt találjuk, hogy a fizikai világban bennük éli
ki magát a szellemiség a maga valódi mivoltában. Mondottuk, hogy az
érzékfeletti világ mivoltához tartozik, hogy mássá változzunk át. Ha a
szellemiség a fizikailag élő emberben úgy változik át, hogy letompítja
az énérzést és szeretetként kel életre, akkor ez a szellemiség hű marad
saját elementáris törvényeihez. Azt mondhatjuk, hogy érzékfeletti
tudatával az emberi lélek a szellemi világban felébred; ugyanígy
mondhatjuk, hogy a szeretetben a szellemiség ébred fel a fizikai
világban. Ahol szeretet, ahol együttérzés rezdül a lélekben, ott a fizikai
világot átható szellem varázsos leheletét érezzük. - Ezért nem
tompíthatja sohasem az együttérzést és szeretetet a helyesen kifejlesztett
szellemi látás. Minél helyesebb módon éli bele magát a lélek a szellemi
világokba, annál inkább úgy érzi, hogy a szeretetlenség, az együttérzés
hiánya magának a szellemnek a megtagadása.” (A szellemi világ
küszöbén GA17)
Nagyon gyakran előfordul, hogy az egyik ember szereti a
másikat, ám a másik mégsem érzi ezt. Elég gyakori, hogy a szülők
szeretik a gyereküket, ám a gyerekek úgy érzik, hogy nem szeretik őket.
Gary Chapman, amerikai antropológus és lelki gondozó azt mondja,
hogy ahogyan a gondolatainkat különböző nyelveken fejezzük ki,
ugyanúgy van ez a szeretettel. Az emberek különböző nyelveket
használnak a szeretet kifejezésére. Ha valakik nem beszélik egymás
szeretet-nyelvét, akkor nem érzik azt, hogy a másik szereti őket. Arra a
megállapításra jutott, hogy öt alapvető szeretet-nyelv van, amelyeknek
természetesen nagyon sok árnyalata van. Mindenkinek van egy

134
elsődleges szeretet-nyelve, amelyiken a legjobban megérzi a szeretetet.
Ez az öt nyelv:
1.. Elismerő szavak. Akinek ez az elsődleges szeretet nyelve, annak
nagyon sokat jelent a dicséret, a bíztatás, a szóbeli elismerés,
megerősítés.
2.. Minőségi idő. Akinek ez, annak mindennél többet jelent, amikor a
másik csak rá figyel, csak vele foglalkozik. Az egymással való nyugodt
beszélgetés, közös programok.
3.. Ajándékozás. Nem az ajándék ára számít, hanem az ajándékon (ami
bármi apróság lehet) keresztül megmutatkozó szeretet.
4.. Szívességek. Olyan kisebb, vagy nagyobb cselekedetek, amiket azért
teszünk, hogy örömet okozzunk a másiknak, vagy hogy segítsünk neki.
5.. Testi érintés. Egy simogatás, egy ölelés fejezi ki számára legjobban a
szeretetet.
Általában egy vagy két szeretet-nyelven beszélünk. Ahhoz, hogy
megfelelő módon ki tudjuk nyilvánítani a szeretetünket, meg kell
tanulnunk a többi nyelvet is. A pünkösdi esemény leírásában
olvashatjuk, hogy az ott levő emberek mindannyian a saját nyelvükön
hallották az apostolokat. Lehet, hogy itt a különböző szeretet-nyelvekről
van szó?
A szeretet egyik legnagyobb akadályozója az alacsony
önértékelés. Ez ma nagyon gyakori, hiszen a külső törvények, szokások,
amelyek eddig a támaszaink voltak, már jórészt megkérdőjeleződtek,
elvesztették erejüket, a belső vezető még nem fejlődött ki. „Mit tesz az
ember, ha gyenge? Keres egy még gyengébbet, hogy önmagát
erősebbnek érezze. És ha nem talál ilyen embert, akkor olyan dolgokba
köt bele másoknál, amelyek fölött állónak érzi magát, tehát bírál. Ez
egyfajta ösztön. A kritizáló kedven pontosan lemérhető az illető
gyengeségének a foka. /…/ Aki sokat kritizál, az legkevésbé képes
kritikát elfogadni. Öntudata olyan érzékeny, mint a mimóza. Az erő
imponál; mások lekicsinylése önvédelem azért, hogy a maga vélt
nagyságát önmaga előtt igazolhassa.” Azt jelenti ez, hogy ne vegyük
észre, ami rossz? Nem, de ha azt kritizáljuk, amit nem tudunk jobbá
tenni, azzal csak pusztítunk. Goethe írja: „Az igazságszeretet abban
mutatkozik, hogy valaki mindenütt a jót keresi s értékeli.” Azzal, hogy
135
kritizálom a másikat, nem érek el semmi eredményt. Michaelt nem
érdekli, hogy ki a bűnös. Őt csak a tettek és azok következményei
érdeklik. Nézzünk egy mindennapos példát: Valaki tart egy előadást,
amelyik nekem nem tetszik, unatkozom, talán még el is bóbiskolok. Mit
tehetek utána? Elmondom fűnek-fának, hogy milyen rossz volt ez az
előadás. Elérek ezzel valami jót? Csupán annyit, hogy egy
ellenségeskedéssel teli légkört gerjesztek. Elmondom az előadónak,
hogy milyen rossz volt az előadása. Ehhez már némi bátorságra is
szükség van. Nem valószínű, hogy az előadót az a szándék vezérelte,
hogy direkt rossz előadást tartson. Egyszerűen most ez volt, ami
maximálisan tellett tőle. Lehet, hogy ő is tisztában van azzal, milyen
messze van a jótól. Ha ezt most én is a fejéhez vágom, attól az
elhangzott előadás nem lesz jobb.
Megpróbálom megkeresni azokat az elemeket az előadásban, amik
jelenthetnek valamit a számomra. Ez fáradtságos és a hiúságomat sem
legyezgeti, de van esély, hogy rátalálok valami jóra.
Átgondolom, hogy mitől nem tetszett nekem az előadás, hogy
amikor én tartok majd előadást ne kövessem el ugyanezeket a hibákat.
Folyamatosan tápláljuk egymást gondolatokkal, szavakkal,
cselekedetekkel. Ha valakinek csak negatív, rossz gondolatokat,
szavakat, stb. adunk táplálékul, akkor az illető elsorvad, elhal. Ha
viszont jó, pozitív dolgokat, akkor életre kel, fejlődik. Nem arról van
szó, hogy a rosszat dicsérjük meg, hanem arról, hogy mindenben
fedezzük fel azt a jót, amit megdicsérhetünk.
Rudolf Steiner a második Karma-ciklusban beszél arról, hogy ami
rossz, ami tökéletlen bennünk, azt halálunk után a Nap-szféra előtt le
kell tennünk. Nem vihetjük be a Nap-szférába, csak azt, ami jó. Amikor
jövünk vissza egy újabb születésbe, ezt a csomagot újból fel kell
vennünk, hogy itt a Földön tovább dolgozzunk rajta. Amikor a másik
emberben csak a jót veszem észre, csak a jóra figyelek, akkor a másik
ember Örök részét látom meg. Azt, amit végig magával visz, ami az ő
szerves, elválaszthatatlan részévé vált. Ami rossz a másikban, az
mulandó. Lehet, hogy nem ebben az életben, de valamelyikben az el fog
szakadni tőle, meg fog változni. A szeretet a legtökéletesebb megismerő
erő. Ezért írja Szent Pál a Korintusi levélben, a Szeretet himnuszban,

136
hogy „Most ugyanis tükör által, homályban látunk, akkor pedig majd
színről színre.” (1.Kor 13,12)
Az alacsony önértékelés szervesen összefonódik a hiúsággal és a
bizalmatlansággal. Nem bízunk a másikban, hiszen magunkban sem
bízunk. A legkisebb sérüléstől is rettegünk, ezért mindent megteszünk,
hogy kizárjuk a lehetőségét.
Az alacsony önértékeléssel küzdő ember mindig bizonyítani akar. Az
önigazolás kényszere hajtja, nem tudja elviselni, ha nem neki van igaza.
Szinte belezavarodik abba, hogy örökösen önmagára figyel. Az ilyen
ember gondolatai állandóan önmaga körül forognak. Ez nem feltétlenül
jelenti azt, hogy önző. Lehet, hogy mások „lábtörlőjének” tekinti magát,
de ez is csak kóros állapotának bizonyítéka. Énközpontúsága abban
nyilvánul meg, hogy folytonosan önmagával van elfoglalva; ki van
éhezve a dicséretre, és mindig megerősítésre van szüksége. Aki
folytonosan bizonyítani akar, az nem tud másokat feltétel nélkül
szeretni, hiszen mindenkiben saját önigazolását keresi. Önmagunk
lebecsülése tehát nem azonos az alázattal és az önmegtagadással.
Hogyan lehet változtatni az alacsony önértékelésen? Elsősorban úgy,
hogy tudatosan lemondok olyan dolgokról, amikre különben jogos
igényem lehetne, valamint tudatosan elviselem a megaláztatásokat,
szembenézek velük. Az én hozzáállásomon múlik. Ha azt gondolom,
hogy belém rúgtak, és ez mennyire fáj nekem, ha a sebeimet
nyalogatom, a megalázottság érzését ápolgatom magamban, akkor csak
erősítem az alacsony önértékelésemet. Azt tudatosítom magamban,
hogy én mennyire nem érek semmit, olyan vagyok, akibe bárki
belerúghat. Ha viszont úgy állok hozzá, hogy belém rúgtak, de ettől még
nem dőlt össze a világ. Kibírtam, elviseltem, megyek tovább, csinálom
tovább a dolgomat, máris erősebb az önbizalmam. „Szeresd
felebarátodat, mint önmagadat!” Ahhoz, hogy a másikat szeretni tudjam,
szükség van önmagam elfogadására. Ez az elfogadás nem jelenti azt,
hogy nem nézek szembe a hibáimmal, nem próbálok rajtuk javítani,
hanem azt, hogy igen, ilyen vagyok, ezek a hibáim, de bízom
magamban, hogy ezeken változtatni tudok. Legyünk nyugodtak, ha
elhatároztuk, hogy feltétel nélkül fogunk szeretni, megkapjuk hozzá a
kellő segítséget. Akkora pofonokat fogunk kapni az élettől, hogy lesz
módunk gyakorolni a megaláztatások és megpróbáltatások elviselését,

137
az önzéstől való megszabadulást. Ha úgy fogadjuk ezeket a
megpróbáltatásokat, mint súlyos csapásokat, akkor könnyen
bebetonozhatjuk magunkat az önsajnálatunkba. Úgy kellene tekintenünk
ezekre, hogy most lemérem, mekkora az erőm, meddig jutottam el, hol
tartok? Csak úgy tudunk előrehaladni ezen az úton, ha mindenben és
mindenkiben a jót keressük, arra figyelünk.
Felmerülhet a kérdés, hogy „Rendben van, ezt a sok küszködést,
szenvedést, fájdalmat végigcsinálom, de mit kapok érte cserébe? Milyen
jutalomra számíthatok?” A válasz egyszerű: Semmilyenre. A jutalomért
ezt nem lehet csinálni. Csupán arra van esély, hogy a Világ talán egy
kicsit jobb lesz ettől.
Assisi Szent Ferenc így imádkozott:

Uram, tégy a béke eszközévé,

hogy szeretetet vigyek oda, ahol gyűlölet van,
hogy megbocsássak, ahol bűn van,
hogy egyesítsek, ahol széthúzás van,
hogy igazságot hozzak, ahol tévedés van,
hogy hitet vigyek, ahol sötétség van,
hogy örömet vigyek oda, ahol szenvedés van.
Nem azért, hogy vigasztalódjam, hanem, hogy vigasztaljak;
nem azért, hogy megértsenek, hanem, hogy megértsek;
nem azért, hogy szeressenek, hanem, hogy szeressek;
csak ez a fontos,
mert amikor adunk – kapunk,
amikor megbocsátunk – bocsánatot nyerünk,
amikor meghalunk – új életre kelünk.

Mindaz, amiről eddig szó volt, valójában nem más, mint a beavatási
útnak az egyik aspektusa. És ezen az úton át kell menni egy olyan
szakaszon, amikor nagyon erős késztetést érzek arra, hogy feladjam,
amikor semmi értelmét sem látom ennek az egésznek. Amikor az
138
alacsonyabb énből kiindulva már felvettem a küzdelmet az Ego ellen, de
a Manasz erői még nem működnek bennem. Elhatározom, hogy feltétel
nélkül szeretni fogok, lemondok minden jutalomról, és azt érzem, hogy
ennek az egész küszködésnek nincs semmi értelme. Nem a jutalom
miatt nincs értelme, hiszen arról már lemondtam, hanem azért nincs,
mert képtelen vagyok megvalósítani a feltétel nélküli szeretetet. A
misztikusok ezt úgy nevezték: A lélek sötét éjszakája. Ezt élték át az
apostolok a mennybemenetel és Pünkösd között. És csak úgy
következhetett be a pünkösdi esemény, hogy az apostolok ez alatt az idő
alatt tették a dolgukat. Összegyűltek, imádkoztak, megválasztották
Mátyást. Ha nem így tettek volna, sosem lett volna Pünkösd.
Visszatérve a közösségalkotáshoz, ha törekszünk a feltétel nélküli
szereteten alapuló testvériség megvalósítására, még a legjobb
szándékunk mellett is elkerülhetetlen, hogy időnként vétkezzünk,
megbántsuk a másikat, fájdalmat okozzunk a másiknak. Szükséges,
hogy megtanuljuk helyesen kezelni ezeket.
Először is azt kell tudatosítanom, hogy ez az érzés, amit a másik
kiváltott, bennem van, az én érzésem. Nem helyes, ha hagyom, hogy
kitörjön, de az sem, ha elfojtom magamban. Először meg kell
próbálnom magamban tisztázni, hogy jogos-e az érzésem, vagy sem. Ha
úgy látom, hogy jogos, vagy ha nem tudok magamban megbirkózni
vele, akkor arra kell törekednem, hogy higgadtan és nyugodtan
megbeszéljem azzal, aki ezt az érzést okozta. Nagyon sokszor kiderül,
hogy csak félreértésről volt szó. Minden indulat, sértődöttség csak az
Ego-t erősíti és akadályozza a probléma megoldását. Ha így sem sikerül
megoldani, akkor babusgathatom a fájdalmamat, a sértődöttségemet, de
ezzel elsősorban saját magamat mérgezem. A másik lehetőség, hogy
megpróbálok megbocsájtani.
A megbocsájtás és a szeretet szorosan összefügg. Az Ego-nak
ugyanaz a fajta legyőzésére van szükség mindkét esetben. Ha tudatosan
gyakoroljuk a megbocsájtást, nem ápolgatjuk magunkban a rajtunk esett
sérelmeket, jelentős segítséget kapunk a feltétel nélküli szeretet
megtanulásához.

139
 JÓZSEF ATTILA
MILYEN JÓ LENNE NEM ÜTNI VISSZA

Mikor nagyokat ütnek rajtunk,

Milyen jó lenne nem ütni vissza
Se kézzel, se szóval,
Világitni a napvilággal,
Elaltatni az éjszakával,
Szólni a gyávaság szavával,
De sose ütni vissza.

Lelkeimmel pörölnöm kéne

S élvén is vagyok most a béke.
Kristály patakvíz folydogál
Gyémántos medrü ereimben.
Szelid fényesség az ingem
És béke, béke mindenütt,
Pedig csak én élek vele!...
Fölemelnek a napsugarak,
Isten megcsókolja minden arcom
És nagy, rakott szekerek indulnak belőlem
A pusztaság fele.

Rudolf Steiner azt mondta, hogy az emberek többek között azért

jönnek az Antropozófiai Társaságba, hogy rendbe tegyék a karmát. A
karmára nagyon sokszor úgy tekintünk, ahogyan az érző- vagy az
értelmi lélek tekint rá. Azt mondjuk, neki azt át kell élnie, mert ezzel
egyenlít ki egy karmikus adósságot. Végzetszerűen fogjuk fel, és még
azzal is nyugtatjuk magunkat, hogy ezt ő választotta a születése előtt.
Igazából csak a tudati lélekkel jött el annak a lehetősége, hogy az ember
tudatosan viszonyuljon a sorsához, hogy az eddig létrejött sorscsomókat
karmikusan megtisztítsa. Sorsként, karmaként élem meg, de hogy
hogyan bánok vele, azt én döntöm el. Nagyon nehéz kérdés a karmikus
adósságok kezelése. Valaki ad nekem egy pofont, én azt visszaadom.
Megtörtént a kiegyenlítés. Ez valójában nem más, mint a bosszú. Én
140
elszenvedtem valamit valakitől, azután ő ugyanazt szenvedi el tőlem.
Valaki ad nekem egy pofont, de én azt nem adom vissza, mert tudom,
hogy a kamalokában majd úgyis át kell élnie azt a fájdalmat, amit
nekem okozott. Ez ugyanúgy bosszú, gőggel megspékelve. Az én kezem
tiszta maradt, én nem ütöttem vissza, úgyis megkapja a magáét.
Ha szeretettel vagyok a másik iránt, akkor nem akarom azt, hogy ő is
átélje azt a fájdalmat, amit nekem okozott. Megpróbálok mindent
megtenni, hogy ne keljen átélnie. Csak szeretettel lenne szabad
megoldani a karmikus gubancokat. Ha karmikusan adósa vagyok a
másiknak, megpróbálok mindent megtenni, hogy az adósságomat
kiegyenlítsem. Ha viszont ő az én adósom, akkor mindent meg kellene
próbálnom, hogy elengedjem az adósságát. Ez szorosan kapcsolódik a
megbocsájtás és a karma átvállalásának misztériumához.

„Mindenekelőtt szeressétek egymást figyelmesen, mert a szeretet

befedi a bűnök sokaságát.” (1Pét 4,8)

Ahogy előrehalad az ember ezen az úton, eljut arra a pontra, amikor

felismeri, hogy amit saját belső zárt világának gondolt, valójában nincs
is elzárva. Nincs kint és bent. Ami bennem van, amit gondolok, az
ugyanúgy itt van, mintha kitenném az asztalra. Ami bennem van az
nincs hermetikusan izolálva, az a világ és a közösség szerves része,
tevékeny, építő vagy romboló hatással van. „A hívek sokaságának pedig
egy volt a szíve-lelke. Egyikük sem mondott semmit sem a magáénak a
birtokából, hanem mindenük közös volt.” (Apcsel 4,32) Ha én valakinek
kedveseket mondok, de ugyanakkor minden rosszat gondolok róla, azok
a gondolatok sokkal erősebben vannak jelen, mint a szavaim, hatásuk
sokkal pusztítóbb. Ha egy szereteten alapuló közösség tagjává válok,
lehetetlen úgy tennem, mintha elkülöníthetnék a belső világomból
valamit, azt gondolva, hogy annak semmi köze a közösséghez, az
független tőle, az úgy sincs hatással másra. Ez egyszerűen lehetetlen. Ha
valaki mégis megpróbálkozik ezzel, az elsősorban őrá van bénító
hatással. Ez van leírva Ananiás és Szafira történetében. Nem a fizikai
vagyonról van szó. Azt hitték, hogy belső világuk egy részét
megőrizhetik úgy, hogy az nincs hatással semmire, és arra sincs semmi

141
hatással. Mivel ez lehetetlenség, belepusztultak. Nem az apostolok
büntették meg őket, hanem ebbe a képtelenségbe pusztultak bele.
Természetesen számos olyan része, aspektusa van ennek a témának,
amiről még beszélni kellene, de sajnos nem fér most bele ennek az
előadásnak a kereteibe. Mindenkinek nagyon tudom ajánlani Sergej
Prokofjeff: A megbocsátás okkult jelentősége című csodálatos
munkájának újbóli elolvasását.
Elképzelhető, hogy lesznek olyanok, akik az előadás után odajönnek
hozzám és azt mondják: Mindez nagyon szép, amit itt összehordtál, de
te sem csinálod, nem így viselkedsz. És valószínűleg lesznek többen,
akik nem jönnek ide, csak magukban gondolják. Azt válaszolom erre,
hogy: Igazad van. De megpróbálom és törekszem rá. Általában nem
sikerül. Újból és újból elbukom, de nem adom fel. A legrosszabb, amit
tehetünk, ha az első kudarc után feladjuk: Ez nekem úgysem sikerül. A
másik, hogy folyamatosan felmentjük magunkat: Én ilyen vagyok, és
kész. Ha nagyon komolyan és elszántan törekszünk arra, hogy elérjük az
agapao-t, talán sikerül megvalósítanunk a philadelphiát.
„Amilyen erősen antiszociálisan hat a kifejlődő tudati lélek,
ugyanolyan erősen fog a Manasz szociálisan hatni. Így azt mondhatjuk,
hogy az ember ebben az (ötödik) korban lelke legmélyéből antiszociális
impulzusokat fejleszt ki, de emögött már csíráznak a szellemi szociális
impulzusok. És ez a szellemi szociális impulzus, ami mögötte csírázik,
lényegében akkor fog megnyilvánulni, mikor a Manasz fénye az
Atlantisz utáni hatodik korszakban világítani kezd.” (GA 186, 1918. 12.
7. / Die soziale Grundforderung unserer Zeit. – In geänderter Zeitlage /
Korunk szociális alapkövetelménye. – A megváltozott kor körülményei
között)
„És azáltal, hogy egyesülünk, hogy testvéri közösségekben
tömörülünk, hogy szellemtudományunkkal foglalkozzunk, azt készítjük
elő, ami majd az Atlantisz utáni hatodik kultúrkorszakot mint civilizáció
és mint kultúra át kell hogy hassa. Olyan munkát végzünk testvéri
munkacsoportjainkban, amely felfelé áramlik azokhoz az erőkhöz,
melyek a Manasz számára készíttetnek elő.” (GA 159/160, 1915. 6. 15. /
Das Geheimnis des Todes / A halál rejtélye)

142
 Ex Deo nascimur
Mindannyian Istenből származunk
In Christo morimur
Krisztusban kell meghalnom
Per Spiritum Sanctum reviviscimus
A Szent Szellem által újjászülethetünk

143
 SERESS ATTILA
A SZOCIÁLIS GYÓGYÍTÁS SZEKCIÓALAPÍTÁSA

1.
A mai korszellem, Michael, valaha az éjszaka szelleme volt, ma
azonban a világosság szelleme és a szellemi szférákból mutat utat
azoknak, akik ezeket a spirituális gesztusokat látják. Michael a
kozmikus szeretet kardjával/lándzsájával taszítja ki az ő szférájából a
sárkányt, amit itt a Földön az autókban, gépekben, szociális káoszban, a
fogyatékkal élők időnkénti társadalmi mellőzésében ismerhetünk fel,
amikor itt a Földön a fizikai érzékszerveinkkel látunk, hallunk,
tapintunk, és így tovább. Michael azonban előbb az értelmi sérült
embertársainkra mutatott rá, amint dr. Karl König és munkatársi csapata
a Camphill mozgalom életre hívásával reagált erre a Michael által
mutatott útra. Ma már azonban, Michael a látássérült embertársainkra is
mutat, a sárkány legyőzése ezen a téren is aktuális. A vakokat az őket
védő-óvő isteni-kozmikus Szófia, Ézsaiás könyve 42.16. igéje alapján
soha el nem hagyja. A János-evangélium külön fejezetben nyilvánítja ki
Szófia akaratát a vakok született meggyógyításának szombatnapi
történetében. Az Evangéliumban olvashatjuk ezt is: amikor Keresztelő
János küldöttei által kérdeztette Jézustól, hogy ő-e az? Akkor a válasz
világos volt: a vakok látnak, a siketek hallanak, a bénák járnak. Michael
azonban még az éjszaka szelleme maradt a vakok tekintetében, amikor
Szófia ugyan védte-óvta őket, de a XX. században Michael már az
értelmi sérültek oszthatatlan és vitathatatlan, elidegeníthetetlen emberi
mivoltáért küzdött a szellemi szférákban, és Dr. Karl König és
munkatársi csapata segítőleg az antropozófiai szeretet-impulzust
cselekedve tette a dolgát. De Michael egyre táguló körökben küzd és
emelkedik a világosság és nappal szellemévé, ebben az éteri Krisztus-
működés segíti őt. Ma, a XXI. század elején Michael a
szervtranszplantáltak, a vakok, az 5-6 szoros fogyatékkal élő
embertársaink oszthatatlan, elidegeníthetetlen emberi mivoltáért is küzd,
144
és mi ebben segíthetünk. Azok, akik az Égi Szófia tanítványai és Szófiát
szeretik és egy világmozgalom és világtársaság tagjai, részesei Szófia
adományainak, mi segíthetünk úgy, ahogy Jézusról írja az Evangélium:
a vakok látnak, a siketek hallanak, a bénák járnak, és ez a végtelenségig
folytatható. A szociális gyógyítás szekció alapításával azt az impulzust
vihetjük tovább, amíg élünk, hogy egyesítjük az antropozófiai
világtársaságot és világmozgalmat a fogyatékkal élők világtársaságaival
és világmozgalmaival, és így a felborult kozmikus-emberi harmóniát
emberi szeretetünk útján, most már tudatosan állíthatjuk helyre. Ebben a
világosság szelleme, Michael segít és mutat utat, nyújtja a kozmikus
szeretet erejét nekünk, az ő lángoló kardja által a szívünkbe hatolva.

2.
A testi séma, a testi alak témái a Golgotai Misztérium titkainak
megértéséhez tartoznak, a feltámadás nélkül nem érthető meg a
romolhatatlan feltámadt és szeplőtelen fizikai test, de semmilyen testi
fogyatékosság sem. Így tehát a testi sémán belül, okkultan, azaz rejtve
jelenlévő fő szervek kicserélésének témájához (szervtranszplantáció)
sem juthatunk el megértően, ha a 12-szeres tagoltságú fizikai testet nem
értjük meg. A fizikai test a 12-szeres zodiákus szerint van ábrázolva
Rudolf Steiner antropozófiájában, az étertest a maga 7-szeres
rendszerében a bolygók 7-szeres rendszerével harmonizál, a lelki 3-as
rendszer a Föld-Nap-Hold kozmikus rendszerrel, míg az én mivoltunk a
magas Nap-lény Nap-úton történő Földre jövetele és velünk, az ő
barátaival történő közös új Nap-úton haladása által létezik. A Golgotai
Misztérium utáni új misztériumokban a Nap-lény új tevékenységi kört
lát el: az emberi Krisztus-tudat ébredése által. Rudolf Steiner, ha nem is
gyakran, de sokszor mondotta, hogy ő csak előkészítője a jövő még
nagyobb misztériumainak, Mani és Skythianos jövendő tetteinek. Így
tehát egy új Nap-misztérium következik, aminek az előkészítése sok
mindent jelent, ami az antropozófia jegyében történik.
Ez az új Nap-misztérium így érthető meg: az ember hivatott arra,
hogy a megbomlott kozmikus rendet tudati erejével és földi tetteivel egy
magasabb fokon állítsa helyre, mint ami a megbomlás és megromlás
előtt volt, de az emberi tudat közreműködése nélkül. Ez a tudati erő
pedig a hit, a szeretet és a remény erői által viszi tovább a Golgotai
145
Misztérium csodáit, így a feltámadott romlatlan és szeplőtelen fizikai
testet is. A feltámadt fizikai test mellé társul a feltámadt étertest és a
feltámadt asztráltest. A 2000 éve történt Golgotai Misztérium utáni mai
misztériumok nyújtják a feltámadt étertestet, ahogy ezt a János-
evangélium a kenyérosztás jelenetében adta hírül. A mai misztériumok
után újabb krisztusi misztériumok következnek, így örökölhetjük egy
spirituális örökléssel a krisztusi feltámadt fizikai testet, étertestet és
asztráltestet. Ez a spirituális öröklés azáltal lehetséges, hogy létezik egy
spirituális ökonómia, ami ezeket a fokozatokat előre elrendezte,
valamint azáltal örökölhetjük ezeket a feltámadási testeket, hogy
képesek vagyunk a hit, a szeretet és a remény tetteire a Földön. A
spirituális ökonómia titkairól, Krisztus Jézus étertestének,
asztráltestének és én-jének örökléséről is szólt Rudolf Steiner az 1909.
május 31-ei Buddhától Krisztushoz c. előadásában.
Az emberi tudatban ma a fogyatékosság kapcsán egy általános
emberi tudat dereng fel, minden egyes fogyatékkal élő ember szociális
életminősége az egész emberiség tudati kérdésévé válik egy új
lelkiismereti működés által. Ma Michael viszi tovább a magasabb
lelkiismereti működés kozmikus erejét a kerubok lényeivel együtt. Ez a
tiszta, az egész emberiséget érintő gondolati tűz, ami a fogyatékkal élő
emberek megértésében a magasabb lelkiismeret működésének
velejárója, ez egy új emberiség-szubsztancia létrejöttének egyik alapja.
Paul Mackay a budapesti Rudolf Steiner Ház avatásakor és a jövő évi
pünkösdi budapesti antropozófiai találkozó bejelentésekor tartott
rendezvényen, 2007. december 15-én beszélt erről az új emberiség-
szubsztanciáról és erről az egész Földet érintő új tudatról.
Akkor működik az új Nap-misztérium a Földön, ha egyre több
emberben ébred fel ez az egész Földünket átfogó emberiség-tudat, ami
tehát nem csupán egyéni én-tudat, hanem a fogyatékosokkal közös tudat
és az egyes emberben együtt érző michaelita tudat. Ez a Föld-tudat a
zöld környezetünkkel együtt élő tudat is. Erre utalnak a fogyatékkal
élőket védő-óvő nemzetközi emberiességi találkozók és leírások,
aláírások és megnyilatkozások, amelyek elég gyorsan az országos jog
részévé válnak Michael erejéből és akaratából.
A fogyatékosság ilyen szemléletben a következőt is jelenti:
-régi Szaturnusz-tudat
146
 -régi Nap-tudat
-régi Hold-tudat
-hiperboreus-tudat
-poláris-tudat
-lemuriai tudat

-atlantiszi tudat
-régi indiai tudat
-régi perzsiai tudat
-régi egyiptomi tudat
-görög-római tudat

-mai tudat

A jövő tudatállapotainak mai megjelenése a beavatottaknál, a

halálból életre támadt embereknél, egyes költőknél, egyes művészeknél,
stb. látható. A beavatottak a jövő tudatállapotát a mai, normális
tudatállapottal együtt képesek harmonikusan megélni, míg azok,
akiknek a tudatállapota eltér a mai, normális tudatállapottól, egy régebbi
tudatállapotot élhetnek meg, vagy a mai tudatállapot mellett még más,
régebbi tudatállapotokat is megélnek, vagy egy jövőbeli tudatállapotot is
megélnek a mai és egy régebbi mellett. Mindezt azonban ma már nem
lehet egy mindenre érvényes tudatállapot szerint sorba venni és
normális, vagy éppen abnormális tudatállapotként jellemezni, mert nincs
ilyen. Ma inkább az egész kék bolygónkra, a Földünkre kiterjedő
tudattal lehet egységbe foglalni.
A fenti séma Rudolf Steiner antropozófiailag orientált
szellemtudományának sémái szerint lett felépítve, azóta azonban eltelt
80-100 év. Azóta a Földhez közeli asztrális világban jelenik meg az
Éteri Krisztus, aki éppen az egész Földre kiterjedő tudatra ébreszt fel.
Ez az átfogó, egyetemes Föld-tudat magába tudja fogadni, mint
normális állapotok sorát, azokat az embertársak által megélt tudatokat,
amelyeket egy materialista, földhözragadt tudat csak fogyatékosnak tud
147
minősíteni. Éppen ebben áll az elmúlt 100 év fejlődése, hogy a
következő mondat sok embernek már megfelel, míg 100 éve szinte
senkinek sem felelt meg:
a fogyatékosságügy középpontba állítása a fenntartható fejlődés
releváns stratégiáinak szerves részét képezi.
Ez egy ENSZ egyezményből vett példa arra, mi minden jó, ami
nem volt jó régen. Természetesen más életterületeken is hasonló
tanulsággal kell számolni, ha a Föld-tudatosság felől közelítjük meg a
tényeket.

3.

A szociális gyógyítás szekcióalapításának történetét még az 1909-es

budapesti előadások budapesti centenáriumi történetének nézőpontjából
és röviden két másik nézőpontból is be szeretném mutatni. A szív
körülmetélésének, vagy másképpen szólva az éterikus stigmáknak a
témája és az ún. Szellemtudományi Főiskola témája nyújt releváns
szemlélődési irányokat. Végső soron arról van szó, hogy az Éteri
Krisztus misztériumainak korában az emberek vagy gyógyítják, vagy
betegítik egymást. Ez az utóbbi téma az új Shamballa birodalom
témájához vezet el, vagyis ahhoz a birodalomhoz, amit az Éteri Krisztus
hoz el, mint e világban működő birodalmat, ami nem ebből a világból
származik.
A budapesti szerda esti antropozófiai Zweig-találkozókon néha ezt-
azt bejelentünk, így került sor arra, hogy a 2007. évi első őszi Zweig-
találkozón felkérést kaptam Göröntsér Márton részéről, hogy
bejelentsem a Budapest Csoport alapítását. Ez a szellemtudományos
csoport céljául tűzte ki, hogy Rudolf Steiner 1909. május 31-i
Buddhától Krisztushoz c. előadásában adott impulzusokkal egy
centenáriumi rendezvénysorozatban 2009. május 31-én, 2009.
pünkösdjén egy tágabb közösségben foglalkozzunk. Ez a Budapest
Csoport a ’Szeretet szubsztanciája az Új Misztériumokban’
témamegjelölés mentén lett meghirdetve, mint nyilvános találkozási
lehetőség, ahol ezeknek a titkoknak a mentén találkozhatunk egymással.
Így a magyarországi Antropozófiai Társaság és tágabban, a dornachi

148
központú világtársaság is, ha csak csírájában is, de befogadta ezt a
szellemtudományos témát.
Később felmerült az a gondolat is, hogy szembe kell néznünk
szellemtudományos világmozgalmunk saját fogyatékaival is, a mi belső
problémáinkkal is. A téma nehézsége folytán később felmerült az a
gondolat is, hogy a szociális élet hármas-tagoltsága (Dreigliederung,
antropozófiai szociális impulzus) felől kellene tudnunk szembenézni
saját világmozgalmi, közösségi hibáinkkal. Azonban minduntalan a
negatívumok, az ideális és a valós helyzet eltéréseinek kellemetlen
negatívumai jöttek előtérbe. Ekkor merült fel a gondolat, hogy a
fogyatékossággal élő embertársakról nyert képet alkalmazzuk saját
fogyatékainkra. További fejlődése ennek a gondolatnak: ahogy a
homeopátia elve szerint egy pici hígított anyag, ami egy adott betegség-
információt rejt magában és ezzel gyógyíthatja az egyéni embert, úgy
egy egész világmozgalom fogyatékosságát is csak egy olyan
impulzussal lehet gyógyítani, azaz legyőzni, ami saját információjával
hat, de ezúttal szociálisan. Konkrétabban: ha a szellemtudományos
világmozgalomban elindítunk egy eredendően új, XXI. századi szociális
mozgalmat a fogyatékkal élő embertársaink világtársasági
befogadásának irányában, akkor ez a modern akadálymentesítés majd
oda hat, hogy magában a világmozgalomban, világtársaságban is le
tudjuk győzni a saját fogyatékainkat. Ha tehát a megszokott szociális
kapcsolatainkat csak egy picit módosítjuk úgy, hogy saját
mozgalmunkat akadálymentesítjük és tesszük befogadóvá fogyatékkal
élő embertársaink irányában, akkor ez, mint egy szociálisan ható
gyógyító impulzus hat ki más szociális kapcsolatokra is. Sőt, ha a
dornachi központú szellemtudományi világtársaság az egész világra
gyógyítóan ható szellemi befolyást kíván gyakorolni, akkor ez a
szociális gyógyítási impulzus kihat majd a mozgalmon kívüli társadalmi
életre is. Ebből lett Drucker György szociális gyógyítás szekció
megnevezése és eredeti gondolata, ahogy a Centenáriumi Antropozófiai
Találkozó 2009. Budapest előkészületeivel foglalkoztunk.
A ’szociális gyógyítás szekció’ eredetileg tehát a Centenáriumi
Antropozófiai Találkozó 2009. Budapest egyik kongresszusi
szekciójaként indult el, hiszen 1923/24-ben Dornachban a
szellemtudományi világtársaság alapításakor több ilyen szekció lett

149
megalapítva, amik ma is tevékenyek, csak ilyen korszükségleti szociális
gyógyítási szekció még nincs.
Így fogalmazódott meg a gondolat, hogy minden fogyatékkal élő
embertársat hívjunk a budapesti centenáriumunkra. Vagyis minden
fogyatékkal élő ember előtt kinyitjuk a kapukat, lássuk, mit ér Szófia
adománya, az emberben megjelenő bölcsesség, ha szembesülünk, hogy
nem magunknak tanuljuk az antropozófiát, hanem az az egész
emberiséget osztatlanul érintő Égi Szófia emberi tudatban ébredő
gyermeke. Ahogy sok derék nőben és férfiban is feldereng, felébred a
fogyatékosnak-segítő-tudat, antropozófia nélkül is Szófia működik a
fogyatékkal élő és őket segítő, embertársak iránt érdeklődő emberi
közösségek világtársaságaiban, világmozgalmaiban. Így tehát a
fogyatékkal élő emberek szavai által az Égi Szófia új
kinyilatkoztatásokat ad: a Szeretet Igazi Világtanítói azok a fogyatékkal
élő embertársaink, akik, mint például Doszkocs Zsuzsa a Baba utcai
légzés rehabilitációs intézményben, mint például Helen Keller siketvak
hölgy, vagy akár Teréz Anya a szeretetet belülről halló és értő, Szófiától
fakadó kérdéseivel szólnak úgy, hogy annak nem lehet ellenállni.
A Grál kérdése ma a szeretet kérdéseivé vált. Mi bánt téged, drága
felebarátom? Aki Kalkuttában vagy leprás, aki elmebajos vagy az
utcákra kiverve vér szerinti családod által, aki beszélni se tudsz, aki
autistának vagy mondva, aki siket vagy, akinek a vérét ömlesztették át,
akinek a szívét cserélték ki és így tovább. Akiknek a fizikai testsémáját
változtatta meg egy életesemény, vakítás, elhallgattatás, én-érzék
kikapcsolás és egyéb által, ha egy kis szeretetet, törődést, emberséget
kapnak azoktól, akik maguk is az emberi mivolt titkait tanulják, vagy
sorsuk kegyelme, vagy szakmájuk által az Égi Szófia adományát
kapják: ŐK A SZERETET IGAZI VILÁGTANÍTÓI, hiszen az egész
emberi-kozmikus lét titkairól szólnak, amikor a szeretet Grál kérdései
által győzedelmeskednek. A mai eszére büszke korunkban a spirituális
leprások gyógyítására szólítanak fel a SZERETET VILÁGTANÍTÓI, és
azért oly furcsák mások szemében, mert ők ugyan győznek, de minket,
„épeket” fertőzött meg a Nagy Testvér és a nagy csaló és hitető
„leprája”. Ezért, noha cseppet sem furcsa, amit a modern, éterileg
stigmatizáltak szólnak, azok, akik maguk is viselik az Éteri Krisztus
stigmáit, mégis, új szavakat szólnak, és a jövendő első keresztény

150
Buddha előkészítői. Ez az egyik rejtett titka a 99 évvel ezelőtti
Budapesti Kongresszusnak (1909.), ahol a leírások szerint így szólt
Rudolf Steiner a Buddhától Krisztushoz c. 1909. május 31-i budapesti
előadásának végén: akik a názáreti Jézus Én-kópiáját befogadják, amit a
spirituális ökonómia törvényének értelmében a XX. századtól kezdve
azok fogadnak be lényükbe, akik a spirituális bölcsesség és szeretet
magasságáig emelkednek, azok lesznek Krisztus éteri működésének
előkészítői és segítői.
Másrészt, a Krisnamurti-történetből is tanulhatunk, hiába akarták ezt
a derék fiatalembert egy világtanítóként behozni Európába, mint
Krisztus második eljövetelét, ez nem sikerült, mert nem is igaz. Az
1909-es Budapesti Kongresszuson és a tanúleírások szerint a
háttérbeszélgetések során ezt a csaló és hitető világtanító-ügyet tette
helyre Rudolf Steiner. A hamis álmessiás helyébe tette az Éteri Krisztus
Misztériumokat. Így 100 év után egy magasabb fokon, az alaphangot
megtartva, de azt egy oktávval kiegészítve tehetjük hozzá a fenti
Szeretet Világtanítóit e témakörhöz. Erre is hivatott a szociális
gyógyítás szekcióalapítása.

4.

A szív körülmetélése a Biblia egyik rejtélyes kifejezése, amit az

alábbiakban kísérlek meg a népszerűen szívcsakrának hívott
érzékelőszerv témájával összekötni. Ez a szemlélődés azokhoz az
éterikus stigmákhoz vezethet el, amit azok viselnek, akik a spirituális
bölcsesség és szeretet magasságáig tudnak eljutni. Ez a spirituális
élmény ma már sokaknak elérhetővé vált, legfeljebb az intellektuális
megnevezés maradt el.

Szívcsakra hat küllője:

-gondolkodás ellenőrzése
-cselekedetek ellenőrzése
-kitartás
-pozitivitás
151
 -elfogulatlanság
-lelki egyensúly.

Éteri stigmák:
-szenvedés attól, ha mások mindig jobban tudják
-szenvedés attól, ha mások elárulják, elodázzák a dolgok megértését
-szenvedés attól, ha mások érzéketlenül fordulnak el a szenvedőtől
-szenvedés attól, ha mások tagadják az igaz szót
-szenvedés attól, ha avatatlanok és tudatlanok erőltetik a primátust
-szenvedés attól, ha az epigonok mindig másokra hivatkoznak

Az összefüggés a következő: Ha a fentebbi hatos tulajdonságot

kifejlesztjük, akkor a szívünk körüli éteri szervünk érzékeli a szeretetet.
Ennek akadályai mi vagyunk, saját magunk kemény szíve az akadály
ebben. A szív körülmetélése azt jelenti, hogy a fenti hatos stigmáink
tudatára ébredünk, hogy mi magunk vagyunk jobban tudók, árulók,
elfordulók, tagadók, elsőséget kívánók és másokat utánzók. Lehetséges,
hogy mint egy tüske marad meg együtt e kettő, vagyis működik ugyan a
szívcsakránk, de az magában hordja, magán viseli az éteri stigmákat, ha
magunkban legyőztük őket. Ekkor individuálisan ugyan a saját karmánk
felett uralmunk van, mert a saját stigmáink eltűntek, de más emberek
karmáját, vagy annak egy részét viselve óhatatlanul szenvednünk kell a
szívünk szerint, ha örvendezünk is. Ennél még magasabb fokozat
azonban az, amikor az Éteri Krisztus működését akadályozó tények
kapcsán hordjuk magunkban a fenti hat szenvedést, amit nem lehet
elhárítani, mert azt felülről kaptuk. Ezt az utat a sorsuk által tanulják
azok, akik valamilyen fogyatékkal tanultak meg együtt élni.

5.

A szellemi tanulási út egyik lehetősége a következő:

152
1. Az intellektualitás és spiritualitás összekötése a hit és bizalom
révén.
2. A tanulótársat az ő legjobb oldaláról meglátó imagináció útján
együttműködve vele a közös szellemi tanulás vállalásában.
3. A tanulótársak jellemében történő inspiratív felébredés útján
segítő és életjavító irányultságban kapcsolódni a társakhoz.
4. A tanulótársak életcél-titkainak szellemi intuíció útján saját
cselekvési elhatározás és ennek kitartó végig vitele révén társ-
missziót végezni.
5. A közös szellemi út vállalása révén felelősségből fakadó teljes
közösségi karma-hordozás az egyén által.
6. A közös szellemi út megújítása érdekében a teljes magára
hagyatottság állapotában minden szellemi ajándék odaáldozása
az alsóbb fokozatok javára.
7. Lényünk teljes odaáldozása a közös szellemi út végső sikeréig.

Rudolf Steiner az ő manas, buddhi és atma szubsztanciáját, vagyis a

szellemi én-lényét, életszellem lényét és szellemember lényét áldozta
oda az ún. 1923/24-es dornachi Karácsonyi Gyűlésen, amikor
megalapították a Szellemtudományi Főiskola három osztályát.
Szokás szerint csak az első osztályt ismerik, ez indult el. Valójában
azzal, hogy Rudolf Steiner teljesen összekötötte magát az
antropozófia missziójával és az antropozófusok karmikus terhével,
valamint azzal, hogy Rudolf Steiner ezt úgy cselekedte meg, hogy
hármas rendszerű magasabb mivoltát kötötte össze ezzel a
misszióval: létrehozta azt, amit sémában ábrázolva így lehet
összefoglalni.

1. Az antropozófia közösségi tanulása az antropozófiai

társaságban.
2. Az antropozófia szellemtudományi főiskolájában imaginatív
tanulás a tanulótárs meglátása tekintetében – első osztály.

153
 3. Az antropozófia szellemtudományi főiskolájában inspiratív
tanulás a tanulóközösség életállapotában történő felébredés
tekintetében – második osztály.
4. Az antropozófia szellemtudományi főiskolájában intuíciós
tanulás a másik ember titkainak cselekvő hordozása tekintetében
– harmadik osztály.
5. A saját szellemi én lényünk odaáldozása a mezokozmoszban.
6. A saját életszellem lényünk odaáldozása a mezokozmoszban.
7. A saját szellemember lényünk odaáldozása révén teljes
feloldódás a mezokozmoszt érintő közös misszióban.

Így tehát az ezoterikus szemléletben a szervtranszplantált és a

testséma harmóniáját vesztett emberek szavaiban az Égi Szófia
szeretetet kérő kérdései nyilatkozhatnak meg. Az új Grál kérdések által
a mi szív-csakránkat nyithatjuk meg a fenti séma szerint, nehogy a
modern bestiális lepra járja át megértésünket, és ha a fenti hatos éteri
stigmát magunkra öltöttük, akkor az Éteri Krisztus által Michael
akaratából sikeresen alapítjuk meg a földön az igazi gyógyító
közösséget, új terapeuták lehetünk, akik magunk is a szeretet és részvét
szociálisan ható Grál-kultúrájával győzünk. Ez lesz az a szociális
gyógyítási iskola, amiben ráébredhetünk arra, hogy vagy gyógyítjuk
egymást, vagy betegítjük, de ha gyógyítjuk egymást, akkor a szociális
gyógyítási folyamatnak akkor lesz csak vége, ha már senki se kéri
tőlünk szeretetünket. A Karácsonyi Gyűlés ezt a közösségi gyógyítási
utat nyitotta meg, amit a fenti fokozatok szerint megtalálhatunk, mint
egy Szociális Lényt.
Az, hogy embertársaink közül ki melyik szinten ismerhető fel, ki hol
található meg ezen a közösségi szellemi úton, azon múlik csupán,
feltettük-e számukra a szeretet kérdéseit?

154
 SERESS ATTILA
SKYTHIANOS ÉS A JÖVENDŐ FÖLDI NAP-
MISZTÉRIUMOK

A következőkben leírt utalások bővebb kifejtésre szorulnak,

mégis ebbe a kötetbe kell sorolni a fent nevezett tartalmakat, mivel a
magyarságban erős a kötődés és a vonzalom a börtönszerűen
frusztrált fogyatékossági szituációhoz, és Skythianos missziójának
részét képezi az Atlantiszban megszerzett emberi fizikai testről való
tudás őrzése és ennek a krisztusi szabadság- és szeretet-impulzussal
való összekapcsolása. Az Őrségben is jelen van ez a szeretetből
fakadó őszinte beszéd-impulzus.
A magasabb individualitások őrzik a magasabb én-
szubsztanciát, ezért lehetnek ők az emberiség spirituális vezetői. A
lentebb közölt szemlélődések kialakítása a jövendő földi Nap-
misztériumok felől történt meg. Ezekben a Nap-misztériumokban
Rudolf Steiner Buddhától Krisztushoz c. budapesti előadásában
említett magasabb individualitások együttműködnek, így Manu,
Skythianos, Buddha, Zaratusztra, Christian Rosenkreutz és a Steiner-
individualitás. Nem úgy kell tehát elképzelni, hogy külön
manicheizmus, külön buddhizmus, külön zarathusztrizmus, külön
rózsakeresztesség, külön Skythianos-féle áramlat van, mert éppen a
régi misztériumokban voltak egymástól elszigetelt misztérium-
közösségek, itt-ott egy-egy szekta. A keresztény misztériumokban
ezek a régi áramlatok egybefolynak a Krisztus-impulzus szerinti
hitből, szeretetből és reményből formált tettek által. Éppen Krisztus
hozta el nekünk a közös emberségünket, éppen a Karma Urává
fejlődő krisztusi lény dolgoz egybe mindent, ő alkotja a közös
nevezőt a sokféle ember között. Amit az egyik magasabb
individualitás tesz, azt a másik magasabb individualitás is tekintetbe
veszi és így tovább.
155
 Hogyan ismerhetjük meg a másik embert? A mai szokásos
tudati működés szerint a fizikai testünkhöz kötött értelmünkkel
gondolkodunk el azon, amit a másik emberről az érzékszerveink
közvetítenek. A magasabb megismerés során azonban fel is
idézhetjük a másik ember életútjáról megismert adatok összességét,
lelki szemünk előtt elvonultathatjuk az ő életút-panorámáját. Ha meg
is értjük a másik embert, ha szinte belülről halljuk a másik ember
lényét, mint egy fenséges zenét, akkor az ő jellemében ébredtünk fel.
Még magasabb megismerési szintről beszélhetünk akkor, ha a másik
ember legbelső, titkos lényét, az ő életfeladataihoz kapcsolódó titkait
fedeztük fel – ekkor ezt a titkot megőrizhetjük magunkban, mint egy
még fenségesebb belső ünnepben, amikor a másik ember karmikus
összefüggéseibe tekinthetünk be. További fokozatok is felhozhatók
még, egyelőre ez a négy fokozat hozzásegíthet minket, hogy
megértsük, hogyan működnek majd együtt a magasabb
individualitások a jövendő Nap-misztériumokban.

A másik ember megismerésének első négy foka:

1. Érzékszervi-intellektuális ismeretek
2. A másik ember képe
3. Felébredés a másik emberen
4. A másik ember titkát őrizni.

A magasabb individualitások egymás titkait ismerik és őrzik,

tetteikben egymáshoz igazodnak, mert a tetteik középponti nagy
titkát a Földön működő Nap-lényben találták meg. Jelenleg ebből
még csupán a tudati előkészítés történt meg, ez még jó ideig el is tart.
A jelenlegi antiszociális korban éppen azáltal kapjuk meg a
magasabb én erőit, ha a szellemi megismerés misszióját megértettük,
ha a személyes, részérdeket követő egónkat le tudtuk vetni. Így már
ma utat lehet találni az emberiséget egyesítő, szociálisan ható
kozmikus szellemhez, vagyis a krisztusi Én mellett az új
misztériumokban hat a krisztusi manasz-erő. A Golgotai
Misztériumban született meg a minden ember fizikai testét erősítő és

156
gyógyító feltámadási fantomtest, az újabb kori misztériumokban hat
az Éteri Krisztus, aki az új Shamballa éteri testében látható meg az
asztrális világban, mint szelíd szeretet-sugárzás. Ahogy a fizikai
testbe be lehet fogadni a feltámadási fantomot, vagyis a feltámadási
testet örökölhetjük a feltámadott Krisztus-lénytől, úgy örökölhetjük
meg az új Shamballa-testet, a romolhatatlan éteri testet, amit éteri
testünkbe fogadhatunk, de csak akkor, ha a szellemi megismerés
misszióját egészen életszerűen fogadtuk be életvitelünkbe.

1. Fizikai test szintje:

A romlandó fizikai test fogyatékosságait győzi le a
feltámadási fantom.
2. Éteri test szintje:
A korrumpálódó étertesti erőtlenségeket váltja erővé a
Shamballa-test.

Ha a fentieket összevetjük azzal az ismerettel, miszerint

Skythianos az atlantiszi tudást őrzi és újítja meg a feltámadás ereje
által és azzal az ismerettel, hogy a fokozatosan felvett Shamballa-test
azonnal kihat az ember fizikai testi tagozatára, valamint azzal, hogy a
testi fogyatékosság a romlandó fizikai test pusztulása útján jön létre,
amit a feltámadási fantom tud kitölteni, mint a fizikai test egy-egy
hiányát, akkor megértjük, hogy Skythianos missziója a terápiás
impulzusokban él. A terápiás impulzusokat azonban még meg kell,
hogy termékenyítse a szellemtudomány missziójának legnagyobb
kiterjedése, ami még nem következett be. A mi antiszociális korunk
utáni korban már ezek a gyümölcsök beérnek, sőt, már új élet sarjad
a szellemi megismerés missziójának beteljesedéséből. Ezek a
jövendő misztériumok éppen az emberi beszéd teljes átalakulása után
indulhatnak csak be, amikor a magasabb tudati működéssel a fizikai
szintre lehet majd hatni. Ezt hozza el az a lény, akit a Buddhától
Krisztushoz vezető ívben úgy lehet jellemezni, hogy ő lesz az első
krisztusi buddha, aki a szava erejével gyakorol majd mágikus hatást.
Ez a keresztény buddha indítja majd el a következő korszak előtt a
mágikusan ható Nap-misztériumokat, amiket ma még a képzelet nem

157
ér el. Jelenleg Skythianos missziója útján tudjuk saját fizikai
fogyatékainkat legyőzni. A terápiás hatás lélektől lélekig hat, a
gyógyító találkozásban működnek a gyógyító erők. A terapeuta
mindig is a terapeuták közösségében nyerte el a terápiás beavatást,
közösségben kenték fel gyógyító feladataira. A gyógyító szellem
szociálisan, közösségileg is működik, a magányos lelkek, akik ezt a
gyógyírt a szellemből kapták is meg, akik tehát magányukban váltak
gyógyítókká, a gyógyítók közösségeit keresték fel, ahogy Saul is az ő
damaszkuszi élménye után az eredeti apostoli körhöz tudott
kapcsolódni.
Az emberi fizikai test 12 része az emberi csontrendszer 12
tagúságában, valamint az emberi érzékszervek 12 tagú körében
tükrözi a makrokozmikus zodiákust. Ez segíthet annak kutatásában,
hogyan erősíti a csontokat a feltámadási fantom, és hogyan töltheti ki
a tizenkettesen tagolt fizikai testi hiányokat. Rudolf Steinernek az
okkult fiziológia (szellemtudományos fiziológia) témájában tartott
előadásciklusában a gondolkodást összeköti a gondolkodás által
létrehozott sókkal, kicsi, mozgékony csontrendszerrel: ebben is a
Feltámadási Fantom van jelen. A gondolkodás szellemivé válása az
emberi intelligenciába fogadott Feltámadási Fantom útján történik,
fokról fokra. Ezért olyan jelentős a szellemi megismerés missziója.
Ha a gondolkodásban majd elegendő számú embernél sokszorozódik
meg a fantom ereje, akkor szólal meg a gégefő mágikusan. A gégefő
jelenleg kissé puhább csontszerű közege még alakulóban van, még a
szellemi behatás formálhatja. Ha elég sok embernél működik
eredményesen a szellemi megismerés, akkor nem csupán a
feltámadási fantom hat, hanem az Éteri Krisztus látása útján a
Shamballa-test hat mágikusan a beszédszervből: a morálisan
gyógyító kozmikus szeretet szubsztanciáját árasztja majd ki teremtő
beszéderővel az első keresztény buddha.
A fizikai emberi szükségletekre a gyógyító éteri birodalomból
kaphatjuk a megoldásokat: ehhez előbb az Isten országát (új
Shamballa birodalom) kell keresni, úgy ahogy a szellemi megismerés
útján ez ma minden jóakaratú embernek a kezébe lett téve: a modern

158
szellemtudományban hozta el Rudolf Steiner az embertársaknak,
mindenkinek érthető fogalmak útján a megismerés eszközeit.
Rudolf Steiner János Apokalipsziséről tartott nürnbergi
ciklusában beszélt arról, hogy ő csak az előkészítők előkészítői közé
tartozik, ha a hatalmas és jelentős manicheus misszióhoz és
Skythianos eljövendő missziójához méri magát. Előkészítően
szeretnék kapcsolódni az aktuális rózsakeresztes inspirációkról írt
fejezethez és annak kiegészítését megadni egy jövendő
emberiségtemplom említésével. Úgy lehet elképzelni, hogy
Vlagyimir Szolovjov filozófiája értelmében a földi Krisztus-Nap lény
körül vannak és lehetnek a mi hitből képzett tetteink az ő asztrális-
manasz testét alkotva, a szeretetből képzett tetteink az ő éteri-buddhi
testét alkotva, és a remény erőiből képzett tetteink az ő fizikai-atma
testét alkotva és így egy kozmikus-emberi oltár körül épül fel a
jövendő emberiségtemplom, aminek fehér közösségét a sötét oldalról
a skorpiók erejével támadják meg.
A művészetekben gyógyító lehetőség kínálkozik a következő
sémával ábrázolt módon:

Alacsonyabb négyesség:

fizikai test és építészet – fizika tudománya -

étertest és szobrászat – élettudomány -
aszráltest és festészet – pszichológia -
én és zene – döntéstudomány –

Magasabb hármasság:

manasz és szó művészet – szellemtudomány -

buddhi és mozgásművészet – terápia -
atma és szociális művészet – Reményik László kifejezésével
életbajnokok közösségalkotása.

A szociális művészet, mozgásművészet, szó-művészet magasabb

hármassága kapcsolódik majd a ma is kifejlődött alacsonyabb

159
négyességhez. Ma a szellemtudomány-terápia-életbajnokok
közösségalkotása hármasságában működnek a magasabb
individualitások. Így tehát a jövendő emberiségtemplomban a ma
már a Földhöz közeli asztrális világban felénk jövő új Shamballa, az
Éteri Krisztus működése a fizikai síkon is valóság lesz. Ezt készítik
elő azok a szociális ikonok, amiknek ősképe lehet a dornachi
1923/24-es Karácsonyi Gyűlés. Az akadálymentesítés,
akadálymentesített kommunikáció világmozgalmaiban, hasonlóan a
„Nevess és szeress” mozgalomban is, a mai buddhizmus erői vannak
jelen, az együttérzés modern áramlataiban, mivel Buddha
összekapcsolódott az együttérzés és szeretet tanával, a 8 ágú
ösvénnyel. Az Éteri Krisztus misztériumai - a mai kor pozitív nagy
titkairól van szó - az ember étertestét emelik magasabb szintre,
ahogyan a Golgotai Misztérium az ember fizikai testét mentette meg,
a romolhatatlan, feltámadott fantom által. A szeplőtelen fantomtesttel
és egyes emberek fizikai testi sérüléseinek gyógyító impulzusaival
van Skythianos összekötve. Így a nagy emberiségtemplom magasabb
hármasságában a fenti séma szerint a terápiás impulzusokkal, aminek
a szellemtudomány az előkészítője. Azok, akik meglátják az Éteri
Krisztust, vagyis találkoznak az Élet Urával, szociális lényekké is
válnak. A szociális életművészek, Reményik László szavaival
életbajnokok, újabb és újabb kisközösségi mozgalmakat teremtenek a
semmiből. Ezekben a szociális ikonokban lehet a fizikai testi séma
sérüléseit a szellemi fantom erejével pótolni. Ilyen szociális ikonok,
kisközösségek uniójában található meg az aktuális Skythianos-
misszió. Ezek a szociális ikonok befogadóak a halál állapotába került
és onnan a szellem ereje által feltámadt sérüléssel élő embertársak
iránt. Ilyen szociális ikon az 1923/24-es Karácsonyi Gyűlés.
A fentieket egy statikus szellemi világ-felfogásban így lehet
megérteni:

1. fizikai sík – érzékszervi megismerés

Golgotai Misztérium – Krisztus az emberiség Manuja, a Föld
értelme, átmenet a bölcsesség és erő kozmoszaiból a
szabadság és szeretet kozmoszába

160
2. asztrális sík – imaginatív megismerés
Élet Ura, Éteri Krisztus – átmenet az ötödik kultúrkorszakból
a hatodikba
3. alsó devachan – inspirációs megismerés
Inspirációs Krisztus – átmenet a hatodik kultúrkorszakból a
hetedikbe
4. felső devachan – intuitív megismerés
Intuitív Krisztus – mindenki háborúja mindenki ellen idején
közösségi győzelem.

A jelenlegi ötödik kultúrkorszakban a küszöb őrei:

A Küszöb kis őre az asztrális világban imaginálható lény és a

múlt őre, itt látható meg az Élet Ura és itt lelhető meg a hatodik
kultúrkorszak és az új Shamballa. A Küszöb nagy őre az alsó
devachánban belülről hallható meg és itt található meg a hetedik
kultúrkorszak, valamint az Éteri Krisztus misztériuma, az Inspiratív
Krisztus misztériuma és ő őrzi a spirituális ökonómia titkait és azt a
jövőt, ami korról korra a szellemi világokból ereszkedik alá a fizikai
síkra. Erre utal a magyar nyelv, amikor a jövő szóba rejtette el ezt a
szellemi világokból felénk jövő, a jövőből a jelenbe érkező
szellemiségre utaló titkot.
Így tehát a fentiekben ábrázolt jövendő emberiségtemplom
egy inspirációs élmény. Ehhez a megismeréshez az Élet Ura vezet fel
az imaginatív világból az inspiratív világba, a Nap belső lényébe, a
magas Nap-szférába. Ez a magas Nap-szféra azonban a Golgotai
Misztérium óta már a Földön van. Erre utal az Evangélium is az igaz
mondásban: „Íme, az Isten országa ti bennetek van”.
Skythianos Föld-Nap-Misztériumokkal összefüggő misszióját
a Kárpát-medencei magyarsággal kapcsolatban tehát egy történelmi-
dinamikus felfogásban a következőképpen lehet és kell is ábrázolni.
Remélhetőleg egyre több megismerés válik magyar nyelven is
hozzáférhetővé ezen a téren, a következő inspirációs megértést 12
imaginatív metszetből taglalva. A Golgotai Misztérium óta a Föld
lénye fokozatosan a Nap-lény kifejezőjévé válik az emberek fent

161
ábrázolt emberiségtemplom cselekedetei révén. A Krisztus-impulzus
a 21. században már eléggé megerősödötten viszi tovább az Élet Ura
működését, Ő viszont a felső devachan szféráján túlról hozza be a
történelmi fejlődésbe az Új Shamballa erőit. Ezek az erők az
imaginatív világba az inspiratív világból érkeznek. Ott, a magas Nap-
szférában őrzik a jövő hatóerejét és a spirituális ökonómia titkait. Ez
a hatóerő egyik imaginációban egyensúlyt, másik imaginációban a
túl gyorsuló fejlődésre közbeható erőt hoz a fizikai világbeli emberi
tettek területén a múlt és jövő, a Kelet és Nyugat erői között a Közép
és egyúttal a magyarság feladataihoz kapcsolódóan. Az
egyensúlyozó eredmény a múlt helyes alakjának megőrzésében és a
jövő fejlesztéseinek összekapcsolása a múlttal viszonylatában lelhető
meg. A túl gyorsuló fejlődésre közbeható erő valójában nem leépítő,
egyfajta negatív erő. Fordítva: a mi korunk ahrimáni, sátáni,
antikrisztusi jellege szeretné a fejlődést felgyorsítani és a Keletet a
Nyugattal egy hamis házasságra bírni: nos, erre a csúf egyesülési
hajlamra hat a fejlődési fő impulzusoknak értelmében a Kelet és
Nyugat hamis nászát feltartóztató behatás. Skythianos terápiás
impulzusa mindig is, eredeti forrásait tekintve, egyensúlyt teremt az
elavult és újszerű, a múlt és a jövő között, amíg az alsó devachan a
fizikai síkra nem ereszkedik alá. Amíg az asztrális világból eredő
szelíd erőkkel az Élet Ura baráti jobbján mentjük át a Földet a
hatodik kultúrkorszakba, ami a keleti szláv népekkel áll szoros
kapcsolatban, addig tart az asztrális világból a fizikai síkra ereszkedő
szellemiség felvétele a fizikai síkon az emberiség számára: ezen idő
alatt egy eredendően még magasabb síkról egyensúlyozóan, így tehát
mintegy közbehatva működik addig is kiegyensúlyozó módon az alsó
devachanból érkező Skythianos-misszió, míg a hatos számú korszak
nem hat nagyon erősen. Ilyen küldetést a magyarság vett fel magába
áldozati ható-erejével: a múltat és jövendőt is feláldozván és
elszenvedvén fogyatkozásában és a mai földrajz értelmében a keleti
szláv és a keleti németajkú népek közelébe a Kárpát-medence
területére letelepedvén és eredeti erőt helyezvén Kelet és Nyugat
közé, ami addig hat, amíg be nem teljesedik a hatos szám titka. Ez az
eredeti erő szellemi geográfiai értelemben egyesek szerint a Föld

162
szívcsakrája által tud hatni. A magyarságban statisztikailag is
kimutatható a betegségek miatti magas arányú eltartottsági ráta, oly
kevés aktív ember tart el oly sok fogyatkozó erejű honfitársat. Ez a
betegségi szenvedés-karakter engedi be a feltámadási fantom erőket
a magyarságban zeneileg működő együttérzésben, abban a belülről
átélt szociális megértésben, ami a közös népi szenvedésből és a
Kárpát-medence gyógyító geográfiai földhatásából jön létre, mint
egy belső „szeretetet halló” erő. Amikor azonban beteljesedik a
fizikai síkon a hatos szám titka, azaz az ötről a hatra jutunk, akkor
már működnek a jövendő Föld-Nap misztériumok, ezek előkészítői
ma az új terapeuták, akik az ötödik kultúrkorszakban együtt is
működnek az Élet Urával, akik a szabadság és szeretet spirituális
magasságáig el is jutnak. Erről is szólt Rudolf Steiner Budapesten az
1909. május 31-ei Buddhától Krisztushoz c. előadásában.

163
 Ötödik rész

MISS MARYON TITKA

SERESS ATTILA
A HETEDIK VEZETŐSÉGI TAG KERESÉSE.
A XXI. SZÁZADON ÁT

A Karácsonyi Gyűlés szociális ikonjának titkaihoz tartozik a hetedik

vezetőségi tag elfogadása. Rudolf Steiner javaslatára az ezoterikus
iskola vezető kollégiumának tagjai között kell számon tartani Miss
Maryont. A Karácsonyi Gyűlés jegyzőkönyvében ezt olvashatjuk:
„Tudják, hogy Miss Maryon évek óta mellettem áll a Goetheanum
képzőművészeti tevékenységében. Sajnos, ezen a gyűlésen nem vehet
részt, mert igen hosszadalmas betegségben szenved és arra sincs
lehetősége, hogy erre a gyűlésre átjöjjön. Remélem azonban, hogy ha
idővel ismét meggyógyul, akkor ennek a munkának szentelheti magát,
amiről itt beszélek. Ami itt szobrászatban és általában a képzőművészet
szobrászati terén teendő, azt ennek a szekciónak a vezetője, Miss
Maryon révén fogom intézni. (Helyeslő taps – Dornach/Svájc, 1923.
december 28.)
Izgalmas kérdéseket vet fel, ha az előbbi idézetet a következővel
vetjük egybe: „Az első feltétel: szem előtt kell tartanunk testi és
szellemi egészségünk ápolását. Az egészség természetesen egyelőre
nem az egyes embertől függ, de mindenki törekedhet arra, hogy ebben a
vonatkozásban fejlődjék. Egészséges megismeréshez csak egészséges
ember juthat.” Rudolf Steiner a Wie erlangt man Erkenntnisse der
höheren Welten? (Hogyan juthat az ember a magasabb világok
megismeréséhez?) c. könyvében a szellemi iskolázás feltételeit közli,
közöttük elsőnek az egészség ápolását említve. Ez a könyv a XX.
századi rózsakeresztes megismerési út módszereit írja le, 1904-ben
jelent meg, az antropozófia születésének egészen a kezdetén. A könyv
164
nyilvánossága által mindenkihez szólt, így mintegy 100 évvel ezelőtt ért
véget a rózsakeresztesség módszereinek ezoterikus, az avatatlanok elől
elzárva tartott jellege.
Ugyancsak Rudolf Steiner javasol egy módszert, aminek a lényege:
vessük össze azt, amit az egyik ember mond azzal, amit egy másik
ember mond. Ezt a módszert a Szociális kérdés belső aspektusai c.
három előadásos ciklusában ismertette. Ez a szinoptikus olvasási, vagy
mentális gyakorlat csodálatos eredményekre vezethet, egészen odáig
menően, hogy teljesen ellentétes és egymásnak ellentmondó
gondolatokat is több szempontból érthetünk meg, a maguk helyére téve
őket és a helyes ítélethez jutva e módszer által. Ez fejleszti a toleranciát
is, a szociális és szívbéli képességeink gyorsan és hatékonyan
fejlődhetnek e módszer gyakorlása útján.
A szociális megértést segítő gondolattechnikát természetesen Rudolf
Steiner megnyilatkozásaira is jól alkalmazhatjuk. Hogyan is
javasolhatott Rudolf Steiner egy súlyosan beteg embert éppen a Szabad
Szellemtudományi Főiskola vezetőségi kollégiumának tagjául,
szekcióvezetőnek, amikor az egyik feltétel az iskola
alaptevékenységében az egészség, az egészség ápolása? Hogy is
történhetett meg, hogy az egyébként szabad hozzászólás lehetőségét
biztosító Karácsonyi Gyűlésen senki sem kérdezte meg a javaslatot tévő
Rudolf Steinert, hogyan gondolta javaslatát? Igen mély benyomást tehet
ránk, a XXI. század elejének emberére ez a rejtély. Minél többet
foglalkozik vele az ember, annál mélyebb források nyilatkozhatnak
meg. Miután ezzel a megismerési és szeretet-kérdéssel szembesültem,
eltaláltam a szívcsakra működésének individuális és szociális titkaihoz.
A következőkben a rejtély megoldásához vezető utat kísérlem meg
bemutatni.
A Karácsonyi Gyűlés két alapító vezetőséget foglal magában, azaz
egy vezetőségi testületet, ami az exoterikus működést illeti, ennek hat
tagja volt és a hetedik taggal kibővült ezoterikus vezetőséget. Ezeket
Vorstand-nak és Kollégiumnak kellene mondani, a vezetőség szó kissé
félreérthető. Mind a hat személyiség egyezik mind a két testületben, ám
a fent említetteknek megfelelően az ezoterikus kollégiumhoz egy
hetedik tag csatlakozik: Miss Maryon, aki olyan súlyosan beteg, hogy el
se tudott menni a személyét érintő javaslattételre és a gyűlésen részt sem

165
tudott venni, amely mint legfőbb testület ráutaló magatartásával
méltányolta a javaslatot. Miss Maryon révén tér el egymástól az Új
Misztériumok exoterikusan alapított Vorstandja és az ezoterikusan
alapított Kollégiuma.
Az antropozófiai mozgalom és társasság, társas működés két
alapvetéssel bír: A szabadság filozófiája c. könyvre és a Karácsonyi
Gyűlésre utal ilyen értelemben Sergej O. Prokofjev is 1997-es budapesti
előadásában. A következő fejtegetéseimben egy ideig az ő kutatásaira
támaszkodom, hogy egy ponton saját magam vegyem át a teljes
felelősséget a kifejtett gondolataim közléséért. A filozófiai munkában
elválasztották egymástól a cselekvő ember vizsgálatát és a megismerő
ember vizsgálatát, ezt Rudolf Steiner egyesítette hivatkozott
írásművében, amikor a megismerésből cselekvő emberrel foglalkozott.
A megismerés a gondolkodás elvének mentén jelenik meg az eddigi
antropozófiai működésben. Így tehát az akarat megragadhatja a
gondolkodást, azt átviheti az imagináció, inspiráció és intuíció
megismerési szintjeibe, ahol is szabaddá válik az akarat és egyúttal a
magas fokú és gondolatilag teljesen átvilágított módján a morális
cselekvés motivációja lesz (ez a beavatás negyedik fokán történik a
Szellemtudomány körvonalai c. írásmű tipológiája szerint). A praktikus
életben a szabad akarat tehát a szellemi szférák erejét, a Michael-szféra
erejét valósítja meg embertársai javára a világfejlődés törvényeivel
harmóniában.
A Karácsonyi Gyűlésen mégsem ez történt. A megismerés a fizikai
világban véghezvitt tett - a Karácsonyi Gyűlés és az ún. Alapkőletétel
cselekedete - után gyulladt fel még Rudolf Steiner számára is, ahogy ő
ezt utóbb elmondta és ezt mások is ilyen értelemben idézik tőle. Itt tehát
nem a ’megismerésből cselekvő ember’ képe adódik, hanem a
’cselekvésből megismerő ember’ képe. A cselekvés itt is morális
cselekvés, de alapvetően a Másik Ember irányában történik. Rudolf
Steiner élete végi tetteit A szabadság filozófiája c. könyv alapján nem
érthetjük meg, megérthetjük viszont e könyv metamorfózisa alapján. Ezt
neveztem el A szeretet filozófiájának. Az egyik póluson a szabad
ember, azaz a megismerésből cselekvő ember, a másik póluson a
cselekvésből megismerő ember áll. Ezek egymást kiegészítik. Ha valaki
szabad ember lett, mint Rudolf Steiner, de körülötte mások még nem

166
váltak teljesen szabaddá, akkor a szeretet cselekedeteivel válaszolt
Rudolf Steiner az ő emberi társainak fogyatkozásaira. A szeretet
kérdéseit tette fel 1923. karácsonya előtt: „hogyan is tovább, hogyan
működjem együtt a szabadságot fogyatkozva elért barátaimmal, emberi
társaimmal?”
Azt gondolhatnánk, a szabadság útja és a szeretet útja valahogy
összetartozik, kell, hogy legyen valami, ami egészen konkrétan
kapcsolja össze őket. A talányos összefüggés megtalálásához az
vezethet el, ha e két út végcéljára gondolunk: ez a szívcsakra
felélesztése. A szabadság útja individuális, a szeretet útja szociális –
ezért feltehetjük a kérdést: mi lehet a felélesztett szívcsakra
működésének egyéni és szociális hatása? Hogyan vethető egybe e két
hatás?
A szívcsakra fejlődése a 6 ágú, ún. mellékgyakorlatokkal, más néven
alapgyakorlatokkal függ össze. A rózsakeresztes impulzus a
megismerési úton van jelen az új misztériumokban. Ezt könnyen be is
lehet látni, ha arra gondolunk, hogy Christian Rosenkreutz éppen az én-
fejlődésnek a vezető individualitása, ő az, aki ebben előttünk jár. Az én-
fejlődés pedig az okkult terminológia szerint maga a megismerés, a
megismerési úton fejlődhetnek ki az én-mivoltunk, az én-lényünk részét
képező megismerési szervek, mint például a ma divatosan szívcsakrának
nevezett 12 szirmú lótusz, ahogy Rudolf Steiner a fentebb hivatkozott
megismerési könyvében ezt leírja. Ennek a 12 sziromnak csupán a felét
kell tudatosan kifejleszteni a belső-okkult fejlődésben és a többi hat
szirom a tudatosan fejlesztett hat szirom mozgásba lendülésével együtt
fog működni. Az idézett műben ez a hat, én-mivoltunkat gazdagító én-
tevékenység, mint a szirmok szabályos formájának létrehozója a
következő hat képesség megnevezésével lett a 1904-ben a nyilvánosság
elé tárva:
1. Gondolkodási következetesség, 2. Cselekedetek ellenőrzése, 3.
Kitartás, 4. Tolerancia, 5. Hit, bizalom, elfogulatlanság az élet
jelenségei iránt, 6. Lelki egyensúly.
Az alapító Vorstandban (Vezetőség) és az alapító Kollégiumban
találhatjuk meg a szívcsakra kifejlődésének ősképét: ahogy Rudolf
Steiner szívében jól működött a szívcsakra, úgy választotta ki maga
mellé a legközvetlenebb munkatársait, akikben szintén elég jól
167
kifejlődtek már a szívcsakra szirmai, ezért lettek hatan az alapító
Vorstandban (Vezetőség). A hat én-tevékenységi iránynak a vezetőségi
testületekben hat személyiség feleltethető meg. Egy ötágú csillagba
rendezve a középen, belül adódik a Vorstand (Vezetőség) belső
Napjaként Rudolf Steiner, aki az egyensúlyt hozta létre, ahogy a
szívcsakrában is a lelki egyensúly én-tevékenysége harmonizálja az öt
alap én-tevékenységet. Ez jól áttekinthető a Hogyan juthatunk a
magasabb világok megismeréséhez? c. könyvben leírtak és a hat tagú
Vorstand (Vezetőség) egymásnak megfelelősége alapján. Így Rudolf
Steiner szívcsakrájának öt szirma lett lekötve az alapító Vorstand
(Vezetőség) öt személyisége irányában, a hatodikkal még Miss
Maryonhoz is kötődött, ezzel hét tagúvá bővítve az alapító Kollégiumot
alkotó személyiségek számát.
Ez azonban a XXI. századból már visszatekintés a XX. század első
harmadában történtekre, azóta egy plátói világnap telt el, mintegy 70-
80-100 év. Ahogy sokakat szinte elvakított a Rudolf Steiner szívében
belülről ragyogó, az ő szívében ragyogó spirituális Nap, úgy ma már
nem kell, hogy ez elvakítson minket, hiszen 72 év alatt a Nap és a
csillagok is odébb mozdulnak, éppen egy fokot – a Földről nézve. A
most vizsgált esetben viszont éppen a Föld Nappá válásának egyik
lényeges eseményéről van szó, vagyis arról, hogy a Golgotai
Misztériumban a makrokozmikus Krisztus-Nap lény a Földre jött és itt
is maradt. Ezt a földi Krisztus-Nap lényt a földi ember értheti meg,
szeretetből, ha a szabad akaratát ide szánja. Így a földi Krisztus-Nap
akkor ragyog fel az ember szívében, amennyiben a tudatába emeli, ha
meg is ismeri az ember és emberiség teremtését, a megmentésére
szolgáló nagy áldozatot és ezt saját cselekvéssel meg is erősíti a szívébe
fogadott Golgotai Misztérium hajtóerejéből. Ekkor nem csupán
szubsztanciálisan van jelen a szeretet ereje a Földön, hanem az emberi
tudat és a szabad szeretet kézben tartott ereje kezdi el vezetni a Földről,
hála Krisztus jelenlétének és odaadásának, a Föld Nappá válását, amiről
a Jelenések Könyve is tudósít. Ha tehát 72 év alatt a Nap egy fokkal
odébb kerül a csillagokhoz képest, akkor a Föld-Nap is mintegy 72 év
után más csillagok ragyogását sem vakítja már el – ha szabad ezt a képet
a Rudolf Steiner szívében tudatosan megélt Krisztus-Napra alkalmazni.
Így igazat mondunk, ha azt mondjuk, hogy ez már elkezdődött a XXI.

168
században, és más emberi lények is hozzájárulhatnak, új módon az Új
Misztériumok működéséhez, fejlődéséhez.
A fentebb elmondottakat a fonák oldalról is megfogalmazhatjuk, és
ugyanazt érhetjük meg: Ha mindig Rudolf Steiner szavait idézzük,
akkor egészen biztosan eljutunk egyszer oda, hogy epigonjává váltunk.
Ez a nagy krisztusi példa, mint minta, a társadalomtörténetben és a
kereszténység történetében az antikrisztusi magatartás igazolásához
vezetett már elég sokszor. Hiszen azért forgatják ki sokan a krisztusi
igéket, mert a benne rejlő isteni erőket éppen a Gonosz kezébe kívánják
kijátszani. Erre csodálatosan szép és megejtő leírást ad Vlagyimir
Szolovjov orosz filozófus, aki bizonyos területeken még Hegelen is túl
mutat, amikor az Antikrisztus történetében (legendájában) egy nagy
világméretű szociális ikont ábrázol és ennek középpontjában egy hamis
tanítót, aki egy csaló és hazug epigon, Krisztus Jézus utánzója.
A steineri hagyaték bizonyára az egyik legjelentősebb ébredést hozta
el a történelemben, jelesül a XX. században, ez napjainkban is és tovább
is él, mégsem hanyagolhatjuk el azt a természetesen adódó szempontot
sem, amit maga Rudolf Steiner mondott el. Az ő művéből, mintegy ezer
év múlva csupán A szabadság filozófiája marad fenn a külső kultúrában.
Mindezt a spirituális ökönómia törvényének fényében nem is
csodálhatjuk, erről a törvényről és a jelentős rózsakeresztes titkokról,
Skythianos, Zarathustra és Buddha isnpirációiról szóló Buddhától
Krisztushoz c. budapesti előadásában, 1909. május 31-én szólt. Az Éteri
Krisztus segítői azok lesznek, akik már nem csupán a jézusi éteri kópia,
és asztrális kópia alapján beszélnek, mint Árpádházi Szent Erzsébet,
Assisi Szent Ferenc, Aquinói Szent Tamás és mások, hanem a jézusi
Én-kópiát öltik magukra. Ez a Golgotai Misztérium egyenes
következménye és így tehát mintegy 2000 év telt el, amíg az Éteri
Krisztus Misztériumainak megérlelődése be nem teljesedett és emberi
segítőkre nem talált, azok által, akik a Golgotai Misztérium Én-kópiáját
magukra öltve erre kandidáltak. Mi nyugodt szívvel tekinthetjük ilyen
embernek Rudolf Steinert. Ez az Én-kópia pedig a Krisztus-Jézus lényét
megértő magasabb és valódi Én-tudat: ez maga az Alapkő lénye.
Epigonizálás lenne, egy torzműködés, ha a korábban idézett ötágú
csillagot akár ezer évig is fenn akarnánk tartani. Ekkor az Új
Misztériumok vezető testületeiben, pontosabban az elöljáró szociális

169
formában a középen nem a Rudolf Steiner szívében ragyogó Nap
melengetne minket, hanem egy csaló, hazug epigoné, akit a következő
öt emberi torzszülemény segítene világkábító munkájában:
1. aki mindenkinél mindig mindent jobban tud – a János-
evangéliumban ennek prototípusai a farizeusok,
2. aki bárhol elárulja az új krisztusi misztériumok működését – a
János-evangéliumban Júdás prototípusa,
3. aki érzelmileg olyan ingatag, hogy sosem tart ki, és elfordítja belső
lényét a kozmikus Naptól a megismerési úton – a János-evangéliumban
Péter prototípusa,
4. aki olyan intoleráns, hogy mindig tagadja az új misztériumokat – a
János-evangéliumban a szadduceusok,
5. aki olyan elfogult, hogy csakis saját magával szemben ismeri az
elfogulatlanságot – János harmadik levelében a diotrefeszek.
Ilyen felosztásban Vladimir Szolovjov Antikrisztus legendájában a
hamis világtanító egy nagy csaló és hazug emberölő egy csodás
képessségeket felmutató Epigon lesz, akiben tehát nem az
emberszíveket melengető szívcsakra működik, hanem a Hazugság maga
forgat ki mindent, miközben megtévesztésének eszközéül a mai
farizeusokat, a jobban tudókat, a mai júdásokat, árulókat, a mai ingatag
pétereket, a belső arcukat a szükségtől elfordítókat, a mai
szadduceusokat, a mindent letagadókat és a saját magukat elölre ülőnek
beállító diotrefeszeket használja fel. Ezzé válna az alapító szociális
forma, ha ezer évig is fenn kívánnánk tartani.
Egy újabb nehezen kezelhető körülmény a következő ténynek a
megértéséből adódik: Nem igazolható vissza a XXI. században Rudolf
Steiner ismételt eljövetele, ennek várása nem reális – Rudolf Steiner
soha sem jövendölte meg a maga reinkarnációját ugyanolyan nagy
ezoterikus tanítóként. Ugyanúgy már nem jön el a nagy emberiségtanító,
mint a XX. század eleji nyilvános steineri működés során. Éppen ezt a
hamis elvárást használná ki a hamis világtanító, akiről Vladimir
Szolovjov írt. Sokat méltatta őt Rudolf Steiner is. Erre az elvárásra jól
alkalmazható az evangéliumok mondása: „Ahogy elvárjátok, hogy az
emberek veletek cselekedjenek, Ti tegyétek azt.” Azaz, ha mindig
várnánk, hogy egy olyan minőségű ezoterikus tanító tanítana minket,
170
mint ez tényszerűen megtörtént a XX. század elején, akkor mi mit is
teszünk? Vagyis ha újra várjuk a nagy keresztény beavatottat, akkor
előbb nekünk kellene beavatottá válni és akkor jogos lenne ez az
elvárás.
A fenti három gondolatmenet és a mai élet megfigyelése is azt
mondatja ki tehát, hogy az eredetileg a Karácsonyi Gyűlésen Rudolf
Steiner által javasolt hat tagú vezetőségi testület (Vorstand), mint
szociális forma idejét múlttá kezd válni, hiszen nem rángatható le
örökösen a Rudolf Steiner szívében egykor melengető Nap, hiszen az
igazi Nap már 2000 éve itt van a Földön és Rudolf Steiner halála után is
itt ragyogott a Földön, de már nem az ő éteri szívéből beszélt azokhoz,
akik sokszor jobban tudtak mindent, sokszor elfordították arcukat,
sokszor letagadták a nyilvánvaló dolgokat is, sokszor árulták el és
sokszor ültek előbbre mint Ő.
A nagy keresztény beavatott és közeli munkatársainak minőségét jól
mutatja ez: őt Doktornak szólították és néha el se gondolkodtak azon,
mit is mondott. Vagy irigykedtek Dr. Ita Wegmanra, akivel hihetetlenül
szívélyesen közeli szellemi szeretet-kapcsolat alakult ki. Igen érzékeny
mutatója ennek az emberi társ-viszonynak, a Mester, a Doktor és az
Atya megnevezés emberre alkalmazásának tilalmát kimondó
evangélium, amit egyre inkább és inkább kell az Antroposzófia lény
táplálására szinte újból felfedezni. Ha hat tagú a Vezetőség, akkor sincs
a középen már Rudolf Steiner. Ezért az ötágú csillag szoros struktúrája
egy kívülálló hetedik tag által formálódik olyan körbeölelő gesztust
megvalósító hét tagú körré, ami az alapvető rózsakeresztes
imaginációban van jelen: egy kereszt és a kereszt két vonalának
metszéspontjában egy hétszeresen jelenlévő rózsa.
A hét tagú vezetőségi testületi forma a következőképp érthető meg az
ötödik kultúrkorszakból a hatodik kultúrkorszakba történő átmenet
irányában végzett új misztériumélet alapján. Az ötödik korszak az
antiszociális tendenciát fejleszti ki a tudati lélek kifejlődésével. Ezt a
hatodik korszakban a manasz-kultúra váltja fel, a tudati lélekben a
magasabb én ereje változtatja át szociálisan együttműködővé az
antiszociálisan működő tudati lelkeket. A magasabb én ereje egyesíti
majd a földi én-lényeket egy nagy testvéri emberiségközösségben.
Ennek az ötödik korszakból a hatodik korszakba történő emberiség

171
szintű átmenetnek egyik ősképe az, ami a Karácsonyi Gyűlésen történt:
az Új Misztériumok ezoterikus vezetőségébe egy súlyosan beteg embert
fogadtak be egy világszintű társas összejövetelen, nyilvános
működésben.
A hetedik vezetőségi tag nyitotta meg a fent ecsetelt öttagú kör
(ötágú csillag, közepén a Doktor) antikrisztusi zárványosodását az új
együttműködés számára, hiszen Miss Maryon, majd Rudolf Steiner
halálával már nem lehetett visszahozni az 5+1 struktúrát, Ita Wegman
doktornő mindig is hangsúlyozta az élő kapcsolatát a földi világ és a
szellemi világ küszöbét átlépő Rudolf Steinerrel. Az alapító vezetőség
hatos és hetes szociális struktúrájának a küszöbét sorban hagyták el a
fent említett vezetőségi tagok, miközben a földi és a szellemi világ
közötti küszöb őreinek az innenső és a túli oldaláról a legváltozatosabb
kép adódik. Ám a jövő titkait őrző Küszöb Nagy Őrének Élet Urává
átalakult lénye (Éteri Krisztus-működés), a körbeölelő gesztus szerint
mutatja a jövőt – az antiszociális működésből a szociális működés felé,
ami a halálba vezető 5+1 struktúra zárványosodásából a kinyíló,
befogadó, gyógyításra kész, körbeölelő hetedik tag kapcsolódása által
valósul meg.
Az öldökléstől lihegő Sault az ő damaszkuszi élménye még
megvakította, miután azonban meggyógyult, az apostolok testülete
befogadta, így az apostolok 12-essége is 11 lett Judás halálával, majd az
új apostol választásával ismét 12 lett, de így már 13 lett az áruló
Judással együtt, majd a Saulból Pállá lett befogadásával már 14 főre
duzzadt az apostolok száma. Ha az áruló Júdást leszámítjuk, akkor is a
befogadás, megnyílás és világra kinyíló körbeölelés gesztusát látjuk az
őspünkösd apostoli kisközösségében. A prófétai léleknek a prófétai
lelkek engednek, és ez vezet el az őspünkösdtől az ötödik
kultúrkorszakon át (most éppen a XXI. században élünk, amikor az
átmenetet kell a halálból az életre megtalálni) a hatodik
kultrúrkorszakba, amikor az antiszociális erőket a szociális erők
legyőzték és a Gonoszt is a Jó erejével legyőzik.
A jövő megismerése a Küszöb Nagy Őrének szavai szerint az életre
igent mondásból adódik: a halálból is az életre lehet jutni. Ezt a jelen
fejtegetések elején idézett megismerési könyv még úgy taglalja a
„Küszön Nagy Őre – Élet és halál” c. utolsó fejezetben: „Két világ, a

172
múlt és a jövő világa tárul fel tekintete előtt….A halál ugyanis nem más,
mint annak a kifejeződése, hogy az egykori szellemi világ elérkezett
fejlődésének arra a pontjára, honnan önmaga már nem tudott tovább
jutni. Ha az élet nem kapott volna egy új ösztönzést, szükségképpen
egyetemes halál következett volna be és így az új életből az egyetemes
halál ellen vívott harc lett. Egy új világ csírái keltek ki a haldokló és
megdermedő világ romjaiból. Ezért van élet és halál a világban és a
kettő lassankint egymásba fonódik…” A Küszöb Nagy Őre a jövőből
felénk érkező szellemi világot elválasztó fátylakat őrzi, a küszöb kis őre
a múlt titkait őrzi. A jövőből érkező szellemi világ az Életre ösztönöz,
míg a múlt túlhangsúlyozása a Halált nyújtja. A Karácsonyi Gyűlés
során a korábbi megismerési úttal teljes harmóniában, mintegy a
szabadság (megismerésből cselekvő ember) alaphangjának oktávjaként
szólal meg a szeretet fordított megismerési útja (az együtt cselekvésből
megismerő ember, a társas lény), mint a jövőt megnyilatkoztató, Életet
mutató szabad szociális működés-formálás, a szabad és szeretetből
fakadó szociális ikon pünkösdi szociális ősképének modern, a spirituális
ökonómia szerinti megsokszorozódása. Az őspünkösd új hajtása az
emberiség történetében, mint az egész világ pünkösdjeként működő
megismerése a szellemi világnak és kiegészítő megismerése a Másik
embernek, az ember társas mivoltának. Az én-t ösztönző és megerősítő,
én-fejlődést segítő filozófiai megismerési út, mint az alapvető
rózsakeresztes inspiráció a XX. századi antropozófiában a halál elől az
életre menekítő erő van jelen. Azok azonban, akik a halálba vezető úton
vannak, amint ezt Miss Maryon röviden idézett ezoterikus vezetőségi
taggá avatása mutatja, az új rózsakeresztes inspirációban a halálból
választhatják az életet. A rózsakeresztes impulzus száz év utáni
módosulása az élet és halál egymáshoz viszonyításában érthető meg:
már nem a halál elől menekít a szellem, hanem a halál tényleges
mezsgyéjéből emel ki. Az ilyen emberek győzik le ma is a halálos és
gyógyíthatatlannak tartott betegségeket, fogyatékosságokat. Ezért a
hetedik ezoterikus vezetőségi tag azt az új inspirációt és ennek
inspirációs forrását nyithatja meg a XXI. században, amikor is a
halálból segít az életre a szeretet tetteire ösztönző éterikus hatás, aminek
forrása az Élet Urának XX. századtól történt megjelenése, a Rudolf
Steiner által Éteri Krisztus-működésnek nevezett megújulás. Ez az új
életre ható működés van jelen a jövőt megnyilatkoztató Küszöb Nagy
173
Őrének megújult szavaiban: „ne csupán a halált kerüld ki, miközben az
életet választod, hanem tegyél jót is az énbennem meglátott szeretően és
szelíden sugárzó gyógyító erőmmel a másik embert felfedezve, mint
saját magad folytatását. Ezt az erőt az evangéliumok értő olvasása által
és a természetben is megtalálod, ha a természetben mindig az élőt
keresed. Tedd a jót, ha kicsiben is, mert ezáltal még az élet és halál
mezsgyéjéről is az életre, azaz a jövőhöz juthatsz el. Ne feledd, ha már a
halálból kijöttél és az életre jutottál, mindig két út lesz előtted, vagy az
életet, vagy a halált választod. Az életet az igen szó és az önzetlen
segítés, míg a halált a nem szó és az életet dermesztő utánzás, a
kegyesség látszata, de annak erejének megtagadása mutatja.”
Miss Maryon lényét a Karácsonyi Gyűlés idején, a múlt században
elfogadták, benne a megbékélés elevenen élt, vele mások sem voltak
békétlenek, még súlyosan betegen is elfogadta a Karácsonyi Gyűlés
legfőbb testülete az újonnan létesítendő és létesített Szabad
Szellemtudományi Főiskola vezető kollégiumának tagjául. Az első
Goetheanum tűzkatasztrófájában nem esett áldozatul a Miss Maryon és
Rudolf Steiner által faragott Emberiség reprezentáns szobor. Rudolf
Steiner is megbékélten lépte át a földi világ küszöbét.
Rudolf Steiner szívét nem csupán a fájdalom tőre járta át - Szófia-
Mária átélése nyomán - hanem az Élet Urának életteli működésével
szembeszegülő és akadályokat képező stigmákat is magában hordozta:
az élete végi szakaszban a szociális és szívbéli megértés fentebb leírt
vérző stigmákat is magába fogadta, de nem látható fizikai szinten,
hanem a mindent jobban tudás, a tagadás, az árulás, a belső arcot tőle
elfordító és őt a képletesen külső székre ültető magatartás, az elsők
között is elöl ülők, valamint az epigonok által, akik még azt is készen
álltak utánozni, ha kicsit sántított volna, mert véletlenül egy kis kavics
került a cipőjébe. Ez az ötös éteri stigmatizáltság egy ötágú csillag képét
mutatja, a két kéz, a két láb, a szemek területével és középen a szívvel,
mint az összefoglaló hatodik centrum. Miss Maryon a szelíd és békés
lényével hozta a szociális gyógyító erőt, az oldó, ellentéteket feloldó
szociális terápiás impulzust az antropozófiába, a mozgalomba és a
társaságba egyaránt. Ez a sorsával megbékélt hetedik tag hozta az erőt,
amivel az új inspirációkat, mint a Nap mellett már szeretetet sugárzó új
merkúri csillag erőket, mint az Antroposzófiát gyógyító erőket

174
találhatjuk meg a XXI. században a sorsunk múltbéli csúnyaságaival
megbékülő impulzusban, ami a jövőből érkezik és nem a múlt halálerőit
erősítené fel. Így valóra válhat az antropozófiában a megbékélési
impulzusok közösségi megsokszorozódása a Miss Maryon által hozott
új minőséggel, a hatos melletti hetedik minőséget befogadó és életre
gyógyító, fogyatékosságot és külső akadályokat a szív erejével legyőző
új inspirációval, ami a halálból is az életre gyógyít, ha a jót tesszük a
XXI. században.
2007. december 26.

175
 SERESS ATTILA
TIZENHÁROM SZENT ÉJSZAKA BUDAPESTEN

1.
Az újraszabályozó Karácsonyi Gyűlés titkai

A következő fejtegetések a 2007. december 24-től 2008. január 6-ig

tartó 13 szent éjszaka egy-egy meditációs gyakorlatának eredményeiből
adnak közre egyet s mást. Mindenekelőtt a 2007-es karácsony
jelentőségéről kell szólni. Rudolf Steiner és barátai 1922. szilveszter
éjszakáján szembesültek az első Goetheanum felgyújtásával és a belső
lelki fájdalommal – ez a páratlan építészeti alkotás pillanatokon belül
égett le. Az égés által keletkezett elemi katasztrófa-lények mind a
szociális kapcsolatokban, mind a szellemi világokban hatva ma is
megtalálhatóak, amikor a szellemtudomány tanítványai vitatkoznak, és
dramaturgiailag újraélik az 1922. szilveszterének tűzkatasztrófáját.
Egyfajta spirituális társas égési folyamat ez, amit az összefüggések
nélkül nem is lehet elviselni, elfogadni. Rudolf Steiner egy év alatt oda
jutott el, amit a Karácsonyi Gyűlés és az Alapkőletétel jelent, egy év
alatt szociális gyógyítási tevékenysége által egyéneket, csoportokat,
országos társaságokat (ma egyesületeknek is mondhatnánk) és globális
társaságokat hívott össze a képviselőik útján, Keletről, Északról, Délről
és Nyugatról, hogy a XX. század elején működő Michael korszellem
iránti tiszteletet ápoló spirituális áramlatokat és az őket hordozó és
képviselő szerveket és szervezeteket egybefoglalja. Ez történt meg
1923. december 24-től 1924 január 1-ig Dornachban (Svájc) az ún.
Karácsonyi Gyűlésen, ahol az Alapkő letétel által maga az Antropozófia
spirituális lénye egy magasabb működésre jutott. Azóta telt eltelt 84 év.
Plátói világévben számolva 25920 földi évet kell alapul vennünk a
makrokozmosz és a mikrokozmosz megfelelőségének törvénye szerint.
Így tehát egy kozmikus (világ-) év 25920 földi évnek, egy kozmikus
176
hónap 25920 : 12 = 2160 földi évnek, egy kozmikus nap 2160 : 30 = 72
földi évnek felel meg. Ha a Földről kémleljük a csillagos eget, éppen 72
év telik el, míg mind a Nap és mind a csillag a Nap mögött egyszerre
lesz látható, mert egy fokot mozdult el egymáshoz képest a Nap és az a
csillag, amelyet 72 évvel korábban a Nap vakító fénye miatt nem
lehetett látni, mert a Nap akkor még eltakarta a mögötte lévő csillagot.
Mit is jelentsen ez? Talán más időt kell számolni a Földön? A Napon?
És a csillagokon? Mihez is rögzítsük az idő számítását? Ha a Földhöz
rögzítjük és a Nap mozgását vesszük alapul, akkor más lesz az idő
ritmusa, mint ha a Földről a csillagokhoz viszonyítjuk az idő múlását.
Mi ennek a rejtélynek a megoldása?
A kozmikus-emberi idő az idők fordulóján (Golgotai Misztérium) és
a XX. századi Új Misztériumok megalapításával (Karácsonyi Gyűlés)
új, krisztusi impulzust kapott. A jövő és a múlt találkozott a Golgotai
Misztériumban, az erő és bölcsesség régi misztériumait újította meg a
magasztos Naplény, aki nekünk, embereknek elhozta a jövőnket, a
szeretet és szabadság princípiumát, a Krisztus-impulzust pedig egy
emberi közösség fogadta be, majd a XX. században a Krisztus
megértését (a Krisztus megértés lehetőségét) hozta el az Antropozófia,
valamint a Karácsonyi Gyűlésen megalapított Világtársaság (Általános
Antropozófiai Társaság). A mikrokozmosz és a makrokozmosz között
jött létre 1923/24 karácsonyán Dornachban (Svájc) az ott
egybegyűlt emberek tudati életében, ami nem volt azelőtt: a
mezokozmosz. A Földről nézve a kozmikus létben egy kozmikus
(világ-) nap telt el, míg 1923/24-től 1995/96. karácsonyáig 72 földi év
telt el. Innen számítva telt el 12 földi év, míg 2007/2008. karácsonyáig
nem jutunk el. Ez összesen 84 év, 12 x 7 év. Egy emberi életút-ritmus
telik el 7 év alatt. Rudolf Steiner működését is ilyen 7 éves ritmusokkal
lehet 1902-től 1923/24-ig tagolni: 1902-től lehet számolni az ő
nyilvános antropozófiai működésével, ami a Teozófiai Társaságban
1909-ig tartott harmonikusan, az 1909-es, ún. Budapesti Kongresszusig,
innen megint egy hét éves ciklus, amit még egy ilyen ciklus követett az
1923/24-es Karácsonyi Gyűlésig. Ez a világtalálkozó létrehozta a
mezokozmoszt, egy új tudati minőséget, egy tudati-közösségi idő
fordulóját.

177
 Ez a Karácsonyi Gyűlés impulzus azonban fokozatosan áthatotta az
érintett személyiségek életvitelét: szociálisan megsokszorozódott. Ha
egy érintett személyiség életútjának 7 éves ritmusával számolunk, akkor
13 ilyen spirituális hatást kell alapul venni, 13 impulzust a szellemi
világokból. Miért? Ezt úgy képzelhetjük el egy hatalmas imagináció
által, hogy azt mondjuk, volt egy „régi” antropozófia és az idők
fordulóján létrejött egy „új” antropozófia, a Karácsonyi Gyűlésen
magasabb tudatra ébredt antropozófia által. A régi és az új egymáshoz
illeszkedő viszonyát a karácsony és a vízkereszt közötti 13 szent
éjszakának a köztes spirituális terével közelíthetjük meg, amikor is 13
impulzus érkezik le a Földre. Ebből 12 impulzust kell számolni és egy
magasabb szintre vivő impulzust, így lesz 13 impulzus. A régiből az újat
teremtő képesség valójában a semmiből teremtő képesség, ezt a
semmiből újat teremtő szituációt találhatjuk meg az év körforgásában
karácsonytól vízkeresztig. Így 13 spirituális hatással lehet számolni a
régi és az új antropozófia történetében, ahogy Rudolf Steiner
élettörténetében is 1923/24. újat hozott. Másként: addig hat 12-
szeresen a Karácsonyi Gyűlés, amíg a Földön eléggé meg nem
erősödik, hogy a makrokozmikus magasságokból 12-szeres út után
a földi tudati közösséggel egyesülve újat alkosson, egy
újraszabályozó Karácsonyi Gyűlést. Ez a 13 impulzus azonban úgy
hat, hogy ez mindig a Karácsonyi Gyűlés élő impulzusa, amit azok
fogadtak be, kik megértették, mi is történt, amikor az egybegyűltek a
karmikus működést változtatták meg az Új Misztériumok közösségi
megalapításával. Ami 1922. szilvesztere és 1923/24 karácsonya között
történt: ez a nagy beavatott életútjából 1 év. Ez a követő tanítványok
közösségi életében 70-80-100 év (72 év, 84 év, 13x7 év). A spirituális
ökonómia törvénye szerint a nagy beavatott életútja Krisztus életútjának
másolata kicsiben, nekünk ez is óriási életút. Mi a nagy beavatott
életútját 70-80-100 év alatt kapjuk vissza. Amit Rudolf Steiner fizikai,
éter- és asztráltestéből odaáldozott, valamint én-jéből adott oda, azt még
kiegészítette az ő magasra fejlett manasza, buddhija és atma lénye,
mivel ezeket a Szellemtudományi Főiskolának áldozta oda. Ezért nem
végrendelkezett ő semmiről, mert már semmije sem maradt, mindenét
odaadta. De ahogy Krisztus Jézus fizikai, éter- és asztrálteste és én-
hordozója is mint a mag megsokszorozódik, úgy ez az ő tanítványaival
is megtörténhet. Ezek a steineri odaáldozott szubsztanciák az
178
antropozófiai társaság és társaságok kezébe kerültek: újra össze kell
hozni az antropozófusokat egy Új Karácsonyi Gyűléshez.
A Karácsonyi Gyűlés akkor és ott is jelen van, amikor és ahol
emberek ezt az újat hozó impulzust meg is értik és így találkoznak,
egymás karmájából egy kicsi részt átvéve. Ez azonban csak fokozatosan
történhet meg az emberi szívekben, csak fokozatosan helyezték el az
emberek a szívükbe ezt a Karácsonyi Gyűlés impulzust. Egy ember
életútja megváltozik, ha a szívébe fogadta: ekkor ez az új szív-impulzus
ezoterikusan kezd el hatni a karmára és az emberi szívben felébred az új
antropozófia: az Alapkőben magasabb tudatra ébredt Antropozófia újat
hoz az emberi életben. Így a még régi antropozófiát gyakorlók közül
lehetőség volt az ezredfordulóig a Karácsonyi Gyűlés impulzust
felvenni. Az emberi életút 7 éves ritmusban vesz fel újat -
mezokozmikusan a régi és az új közötti tizenhármas tagoltságú szellemi
tér a mikrokozmikus időben számolva 84 év és még 7 év. Ez a
Karácsonyi Gyűlés impulzus sokszorozódik meg a mezokozmoszban,
ezért egyrészt az emberi 7 éves életút-ciklusokkal kell számolni,
másrészt az újnak a 13-szoros behatásával. Ebből a 13 impulzusból az
utolsó emel magasabb szintre. Így 1923/24-től 12 x 7 évet számolva
jutunk el 2007/2008-hoz. Az új antropozófiai impulzus pedig a
szabadság-impulzushoz társult szeretet-impulzus, új szociális élet -,
de már a XX. századi nagy beavatott halála után nem egyéni
kultuszvezetéssel, hanem a közösségi szellemi életben kialakítható
szabadság- és szeretet-impulzusok, az arisztokratizmus és
demokratizmus, a platonikusok és arisztoteliánusok egyesülése útján
Steiner nélkül.
Mi lehet ez az új szociális impulzus? Ez maga az aktív megbékélés,
az eltérő történetű emberek találkozásában egymás méltánylása, a másik
ember másságának pozitív értékelése, az, hogy felébredhetünk a
felebarátaink eltérő jellemében és annak titkait tisztelhetjük.
Mikor jelenhet meg a Földön egy új közösségi impulzus? Mintegy
70-80-100 évet kell számolni, míg egy új minőség meg nem jelenhet. Ez
pedig a XXI. század elején a szeretet és szabadság együttes útja, az
aktív közösségi megbékélés budapesti impulzusa. Az első
Goetheanum égésekor keletkezett katasztrófa-lények szociális
kapcsolatokban éltek tovább, de nem maradnak meg az idők

179
végtelenségéig. Azok váltották meg ezeket a szociálisan ható
katasztrófa- lényeket, azok tüntették el a nagy tragédiát, a tűzkatasztrófa
traumás továbbhatásait, akik a szívükbe fogadták a tűzkatasztrófa után
egy évvel közösségileg megalapított szeretet Alapkövet és szeretet
Karácsonyi Gyűlést.
Egy új időszámítást kell alapul venni, ha az égi időszámításról a földi
időszámításra akarunk áttérni, a krisztusi idő ritmusával történő
együttélés céljából. A platonikus örök idő-ideákban élést fel kell, hogy
váltsa a földi emberi közösségben felragyogó Nap-tudat földi nap-idő
számítása, mert az idő Nap-lénye a Földön van velünk. Ennek a
Golgotai Misztériumnak a megértése az emberi tudatban a spirituális
gondolatok és imaginációk által, valamint egy szeretet-tudat által a XX.
században lehetségessé vált az Antropozófia révén. A Nap lénye és a
kozmosz örök idő-ideája az emberi tudatban a Földön él tovább,
bennünk, Krisztust, a magasztos Naplényt megérteni kívánó
tanítványokban. Amikor elegendő számú emberben gyullad fel a XX.
században a Krisztus-megértés tudata, a Nap-tudat, akkor az idő is
megváltozik.
A kozmosz és a mikrokozmosz között a semmiből keletkező
mezokozmosz új ritmust hoz az idő áramába, az örök kozmikus (világ-)
idő-ritmus és a földi idő 25920 : 1 arányába a fenti 72/84+7 évritmust
kell beépíteni, de már a Földről nézve. Mivel lehetne ezt még
szemléletesebbé tenni? Beszélt-e erről Rudolf Steiner? Igen. Ezredvégi
előretekintéseiben, a platonikus és az arisztoteliánus áramlatok
egyesüléséről szólt. Ezt egy kulminációs pontnak nevezte. A fenti
szemlélődések szerint ez a kulmináció 1995/96-tól 2007/2008-ig tartott
és egy lezáró életút-ciklusban juthat el magasabb fokra a közösségi
megbékélés. Ez a 72 év utáni új fényeket és az ezredfordulót is
figyelembe vevő újraszabályozása az Új Misztériumoknak, aminek
a lehetősége 2014/15 körül lezárul. Ekkor a Karácsonyi Gyűlés
impulzusa eljuthat a tizenháromszoros sokszorozódáshoz, 13
mikrokozmikus életúthatást nyújtva.
Rudolf Steiner az Ötödik Evangélium tárgyában tartott előadásai
során hasonló, de nem mezokozmikus számtörvényekkel, hanem
generációs öröklési számtörvényekkel mutatta be a Máté-
evangéliumban olvasható 42 nemzetséget Ábrahámtól Jézusig. Ebben az

180
óhéber nép 3 x 14 generációjának titkait mutatta be a makrokozmosz
tükrében.

2.
Dr. Fitos Vilmos A kétféle gondolat bölcselete c. munkájában,
amikor az 1904-es Philosophia és anthroposophia (Atheneum,
1904.2.198-214.) tanulmánya utáni életművét összefoglalta két
emberiségáramlat összebékítésével foglalkozott. Fitos szerint az emberi
gondolkodás történetében két eltérő működés figyelhető meg, a
megismerő és az értékelő. „ Az értékelő és megismerő gondolkodásnak
a megkülönböztetése helyett a kettőnek egybeolvasztását láthatjuk
abban a mindenkori általános felfogásban is, amely igazságról beszél
őszinteség helyett, a hazugsággal az igazságot állítja szembe. Holott a
hazugságnak az őszinteség, az igazságnak pedig a tévedés az ellentéte.
És az sem lehet kétséges, hogy az őszinteség és a hazugság erkölcsi, az
igazság és a tévedés pedig logikai vonatkozású gondolati tartalmakat
jelent. Az eddigiekben kitártam az értékelést és megismerést
megkülönböztető ismeretelméleti álláspontom alaptételeit.” „Majdnem
szállóige, hogy aki filozofál, az platonizál. Összetévesztik a filozófiát a
világnézettel, a tudományt a tárgyával, az ethoszt az etikával, a
művészetet az esztétikával, a jogszabályt a jogtudományi igazsággal. A
kétféle gondolat bölcselete azonban nyilvánvalóvá teszi, hogy aki
platonizál, az egyáltalában nem filozofál, hanem az úgynevezett
idealizmus világnézetét vallja és hirdeti. Platónt az idealisták mindig
magukénak fogják tekinteni, még akkor is, ha a kétféle gondolat
bölcselete alapján filozofálásukban őt éppúgy elhárítják maguktól, mint
mindazokat, akik eddig a sokféle irányú értékelés alapján próbáltak
megbírkózni a filozófiai problémákkal. (A kétféle gondolat bölcselete,
Pannon Pantheon, 1993. Veszprém.) Fitos egy, az ember lényén alapuló
filozófiát keresett, egy sajátos életutat futott be. Noha az
anthroposophiát maga is kereste és kutatta és berlini tanulmányai idején
(1902 és 1904. között járt Berlinben), dr. Mauer Imre, az 1904-es
írásművének szerkesztője által is és hosszú életútja során is, bizonyára
találkozhatott Rudolf Steiner tevékenységével, mégsem jutott el oda,
hogy Rudolf Steiner követője, tanítványa legyen, önálló eredeti
gondolkodó maradt. Fitos Vilmos kísérletet tett, hogy a ’kétféle

181
gondolat bölcselete’ útján egyesítse a platonikus és az arisztotelészi
áramlatot és ezzel jelentős a magyar nyelvű kulturális hozzájárulása az
ezredforduló és a mostani idők számára.

3.
A Karácsonyi Gyűlés és a Pünkösdi Gyűlés összefüggései -
1923/24-2007/09.

A Karácsonyi Gyűlésen összejött emberek együttesen alkottak,

teremtettek meg egy Szociális Lényt, nevezhetjük ezt Szociális Ikonnak
is. Ebben a Szociális Ikonban embereket, angyalokat, szellemi és elemi
lényeket találhatunk meg, az antropozófia és az Alapkő szellemi lényét
is megtalálhatjuk benne.
Az Alapkő és a Szociális Ikon egymásnak meg is felel, ahogy a
makrokozmosz és a mikrokozmosz felel meg egymásnak. A Szociális
Ikon 12 imaginatív alakját ma is megtalálhatjuk. Ma is élő lény a
Karácsonyi Gyűlés Szociális Ikonja, sugárzóan tiszta gondolati fényben
ragyog szelíden és alakzata, a szociális forma 12 szempontból,
metszetből imaginálható, látható – a Karácsonyi Gyűlés a szeretet útját
nyitotta meg az új misztériumokban. Az Alapkőben felébredt
Antropozófia lénye az ember mikrokozmikus szellemét a
makrokozmoszhoz vezetheti, a Karácsonyi Gyűlés a Másik Ember
szellemi lényéhez elvezető utat nyitotta meg – és így a Szabadság
(ezoterika) és a Szeretet (exoterika) elve és emberi működése össze lett
kötve, egybe lett szerkesztve az Új Misztériumok megalapításában
Dornachban (Svájc) 1923. december 24-től 1924. január 1-ig. A
Szabadság és a Szeretet platóni ideája, elve és a Dr. Rudolf Steiner által
adott Szellemtudomány arisztotelészi emberi-szellemi áramlata egyesült
és ez a Karácsonyi Gyűlés a Szabadság filozófiája c. könyv melletti
másik oszlopa lett az Új Misztériumoknak. Így áll két oszlop egymás
mellett, a Szabadság filozófiája (az Én, a Ki vagyok én? Christian
Rosenkreutz missziójához kapcsoltan) és a Szociális Ikon (a Másik
Ember, Ki vagy te? Rudolf Steiner missziójához kapcsoltan), mint a
szellemi körzetekben fellelhető oltárhoz emelkedő, mintegy ezer évig

182
érvényes iránymutató és erőt adó együttműködés Chistian Rosenkreutz
és Rudolf Steiner szellemi Iker-missziójában.
A makrokozmosz és a mikrokozmosz már nem felel meg teljesen
egymásnak, létrejött a mezokozmosz, a Karácsonyi Gyűlés
Világtársasága. Az ember hajnalaként kél fel a Földi-Nap közösség, az
embertárs tudatban.
A Szociális Ikonban egyes emberek, csoportok, országos társaságok
és globális érdekű szociális formák, szervezetek és képviselőik vettek
részt. Őket hívta össze Rudolf Steiner Dornachba (Svájc).
A szociális gyógyítás – emberi társas kapcsolatok gyógyítása - van
jelen, ahogy 1922. szilveszter éjének szociális káoszából a mintegy 80
karma előadáshoz jutottak el - Rudolf Steiner és az ő emberi társai
közötti és egymás közti kapcsolataik megújulásában. Ez a 80 karma
előadás a Karácsonyi Gyűlés egyik következményes sikere.
Miss Maryon 7. vezetőségi taggá választása az ő távollétében és az ő
Élet és Halál közötti állapotában, egy újabb látképet mutat, ahogy
Rudolf Steiner és a Miss Maryon mögötti XX. századi rózsakeresztes
körök a Karácsonyi Gyűlés Szociális Ikonjába rejtették az Antropozófiai
Társaság és a Fogyatékosság kapcsolatát. Kaspar Hauser meggyilkolása
ugyanis a további történeteiben egyfajta feltámadás révén Miss Maryon
titkaihoz vezet el. Itt az antropozófia egyik lényeges IKER lényéről van
szó. Ezért lehet és kell is hívni a 2009. évi pünkösdi gyűlésünkre
(Centenáriumi Antropozófiai Találkozó 2009. Budapest) fogyatékkal
élőket tanítóknak és új tanúknak.
A Szociális Ikonban a vallás, a tudomány és a művészet egysége van
jelen, mások is, Rudolf Steiner emberi társai is tartottak előadásokat,
nem csupán Rudolf Steiner.
Az időritmusok is imaginatív élőképet nyújtanak: ahogy a
rendezvény földi nézőpontjából és a kozmikus nézőpontból a ritmusok
az ezoterikus és az exoterikus világokat hozták közös harmóniába – ez
váltja fel a makrokozmikus és a mikrokozmikus ritmusok egyezését, a
makrokozmosz és a mikrokozmosz megfelelését, hiszen a
Makrokozmosz fénytartalékai lemerülőben vannak már. A reggeli,
délelőtti, délutáni, esti ritmusok, a rendezvény egymást követő
napjainak ritmusai, valamint a Kali Yuga, az első és második Golgotai

183
Misztérium, az Új Misztériumok három szellemi világokbeli égi
előkészítése, az 1879-es év jelentősége Michael korszellem
működésében és az 1909-es megújult Krisztus (éteri) működésének
egymáshoz viszonyított ritmusai élőek ma is, imaginálhatóak. Szófia új
fényét látni Miss Maryonon és a XXI. században Élet és Halál közötti
állapotból szellem által feltámasztott embereken.
A személyes találkozók, csoportos és plénum összejövetelek mellett
az alapszabályok megvitatása, referátumok, szabad hozzászólás van
jelen a Szociális Ikonban, művészeti bemutatók, spontán és előre
tervezett események.
A Szociális Ikonban az Antropozófia lénye, Michael arché, Alapkő-
lénye (Grundstein Wesen), csoportos, országos és globális szociális
működést inspiráló michaelita angyalok, arkangyalok, archék vannak
jelen, olyan szabad együttműködés van a Szociális Ikonban, ami talán
meglepő. Ezen túl néplelkek és nyelvgéniuszok is ott voltak. A
találkozási folyamat szempontjából is megtalálható a szokásos emberi
találkozási szintű logikai érvelés, egymás lényének imaginatív,
inspiratív és intuitív megélése.
Rudolf Steiner egy spirituális IKER (Szeráfok Hierarchiája hatás)
működést indított el, ami az Égi Szófia lényének körén túlról történt
Rudolf Steiner elhatározásából (szellem-ember elhatározás és szabad
akarat). Egy nem-antropozófus közjegyzőt hívott el tanúnak. A
Karácsonyi Gyűlésben együttműködés van antropozófus és nem-
antropozófus között (IKER működés). Ilyen IKER működés történt a
súlyosan fogyatkozó szociális világhelyzetben, a távollétében
megválasztott 7. vezetőségi tag, Miss Maryon révén is.
A Karácsonyi Gyűlésen Keletről, Északról, Nyugatról, Délről jöttek
össze emberek, szellemi lények, emberek és kozmikus lények
csoportjai. Ma már Sergej Prokofjev az Alapkő (Grundstein) kutatása
után egyre többet tesz, cselekszik a Karácsonyi Gyűlés lényéből. Még
az elemi lények is bekérték magukat ebbe a Szociális Ikonba és ma is
lehetséges ebből a forrásból újat meríteni.
Az Antropozófiai Centenáriumi Találkozó 2009. Budapest közösségi
kezdeményezése az 1909-es Budapesti Kongresszus impulzusainak
megújítása útján vette figyelembe fenti metszeteket.

184
 A Karácsonyi Gyűlés az 1922. szilveszteri tűzkatasztrófától eltelt egy
éves szociális gyógyítási folyamat (a szeretet cselekedetei és a szeretet
felnőtt-tanulási folyamata) végén egy szeretet-cselekedet volt Rudolf
Steiner részéről, a szeretet világfájának egy gyümölcse a 2006. pünkösdi
kötetem, A szeretet valósága értelmében. Meg is kóstolhatjuk ezt a
gyümölcsöt.

„A mai kor nem visel el semmiféle titokzatosságba burkolódzást. Éppen

ebből adódik számunkra, mondhatnám, a megoldandó
alapprobléma…”És el kell érnünk, el kell érnünk, hogy minden
tettünket a szellemi világgal való összekapcsolódás érzése kísérje. Ez
legyen éppen a különbség az antropozófiai társaság és bármely jelenleg
fennálló más egyesület közt. A különbség az legyen, hogy az
antropozófia ereje megadja annak lehetőségét, hogy a lehető
legszélesebb nyilvánosságot a legigazabb, legbensőségesebb ezotériával
kössük össze. Az ezotéria nem hiányozhat a jövőben a legkülsőségesebb
cselekedeteinknél sem. Ezen a területen még tanulnunk kell egyet s mást
az utóbbi tíz évből. Amit mondok, az a felelősségre is vonatkozik.”
Dornach, 1923. december 26. délelőtt,
Rudolf Steiner igazmondása a Karácsonyi Gyűlés jegyzőkönyve szerinti
leírás után 84/85 évvel,
10 évvel a teozófiai társaságból történt elűzés (1913) és
14 évvel a Budapest Kongresszus után (1909).

A fentieket összefoglalva és vázlatosan mutatva be újra:

Az új antropozófia a Karácsonyi Gyűlés, az azóta eltelt 70-80-100

földi év és egy plátói kozmikus nap utáni szelíd szeretetsugárzó fény
megvilágításában:

KOS Fiú
BIKA Szent Szellem mint
új közösségi inspirátor az Új Misztériumokban

185
IKREK Szeráfok, a Szeretet Szellemei
RÁK Kerubok, a Harmónia Szellemei
OROSZLÁN Trónok, az Akarat Szellemei
--------------------------
SZŰZ SZÓFIA
MÉRLEG SZÓFIA
SKORPIÓ SZÓFIA
NYILAS SZÓFIA - Mezokozmosz az archai lényekkel együtt
BAK SZÓFIA - Mezokozmosz az arkangyalokkal együtt
VÍZÖNTŐ SZÓFIA - Mezokozmosz az angyalokkal együtt
-------------------
HALAK emberek hajnala
Szófia gyermekei, az emberek társai
Régi antropozófia (teozófus-antropozófus típusok)
Tanúk
Különleges törődési igényű embertársak
7. vezetőségi tag titka
Összességében a szociális káoszból szociális gyógyítás.

Előretekintésben a 2009-es pünkösdi gyűlésre:

Iker hatás: Szeretet Szellemei- Szeráfok

iniciatíva hordozók, Budapest Csoport (alapítás 2007.) révén –
együttműködés

Rák hatás: Harmónia Szellemei – Kerubok

Drucker György révén-
egy spirál indul ki 1902-1909-1923/24-től, ami az ezredforduló (és
2001. év) idején spirálisan összeszűkül és a kulmináció pontjában egy új
harmóniát, közösségi megbékélést és kézfogást vivő új ágban visz előre

186
Oroszlán hatás: Akarat Szellemei – Trónok
Éliás Ádám révén-
a centenáriumi társaságon belüli mozgalomban, új tagi organizációban,
a tagok új akaratát képviselve, „ezután másképp lesz”.

A Zarathustra áramlatban fejhajtás:

Göröntsér Márton révén-
a magyaraországi antropozófiai társaság szellemi vezetősége részéről az
Szeretet-Harmónia-Akarat XXI. századi hatásainak és az új
rózsakeresztes inspirációból történt működésnek a befogadása 2008.
május 21/22-én (előkészítő világtalálkozó a budapesti Rudolf Steiner
Házban a Felügyelő Bizottság hívására) és 2008. május 31-én a MAT
éves rendes közgyűlésén.

4
Az Élet Ura 84 éven át

A fejezet fő témájához érkezve egy vázlatos áttekintést nyújtok

előszőr:

1. A szeretet antropozófiája, a szeretet értése

2. A szívből fakadó beszéd
3. Megbékélés, kézfogás
4. Körbeölelő szellemi iniciatívák
5. A kozmikusan nagykorúvá váló ember Földi-Nap kultusza
6. A szeretet-impulzus befogadása az antropozófiába
7. A mozgó egyensúlyú közösségi vezetés az Új Misztériumokban
8.A múlt legyőzése, az antropozófia fogyatékossági helyzetének
legyőzése
9. Cél: egy új emberiségszubsztancia teremtése
187
10. A Nap-intelligencia körül bolygó planéta-intelligenciákkal történő
együttműködés
11. Az evangéliumok és az antropozófia összekötése
12. Az antropozófusok cselekedeteinek megírása.

E 12 témát és követelményt az Élet Urával történő együttélés foglalja

egybe. Szolzsenyicin írt így, amikor a Gulagon, élet és halál közötti
állapotában befogadta az új Nap-inspirációt, találkozott az Élet Urával:

Úgy elvetélni, úgy eltékozolni

A drága jó magot hogy tudtam s hova?
Hisz Téged dicsértelek zsenge éveimben
S szentegyházad volt lelkem otthona.

A könyvek csillogó, hiú okossága

Elkápráztatta agyamat,
Hittem a világot megismerhetőnek
S hogy az élet titka titok nem marad.

Az ifjú vér buzogva áradt ereimben,

S a világ szivárványszínekben tündökölt,
S közben hangtalan, hogy rá föl se figyeltem,
A hit oltára bennem romba dőlt.

De ím, a lét s nemlét határán tévelyegve,

Míg csöpp híján elnyelt a szörnyű torok,
Ajkamon a hála csendes rebegése,
Ha megtett utamra visszagondolok.

Ma látom már: az értelem világa

188
Ömlik el minden zugán, szögletén,
De nem gyarló eszemből, nem gyönge erőmből:
Magasabb forrásból árad rá a fény.

A helyes mértéket immár visszanyerve,

Az élet vizével oltom szomjamat
Hiszek, Világ Ura, hiszek újra Benned,
Ki nem hagytál cserben, bár megtagadtalak.
(Szente Imre fordítása)

Alekszander Szolzsenyicin: A Gulag szigetcsoport c. művében

publikált igazmondásában, mantrájában, szent versében, az élet vize, a
magasabb forrásból áradó fény és a léten átáramló értelem, valamint a
jelentős sorscsapás utáni sors iránti szeretet és hála mutatják, hogy a
mantrikus vers szerzője megbékélt a sorssal, az akarata felébredt, ahogy
kapcsolatban maradt az Élet Urával életben maradt, akárcsak Kertész
Imre az ő sorstalan életútjában is tevékennyé válva maradt életben.
Hogy alkothatjuk meg az Éteri Krisztus imaginációját, amikor a
szeretet-impulzust kötjük össze a szabadság filozófiájával?
Rudolf Steiner korunk nagy pozitív titkáról szóló közléseiben a
Karma Ura, az Éteri Krisztus és a megújult lelkiismeret témájában
Saul/Szent Pál damaszkuszi élményének megújult ismétlődéséről
beszélt 1909-től kezdődően és egybefoglalóan a Golgatai Misztérium
jelentős, a Föld fizikai szintjéhez közeli élet-szférában bekövetkező
eseményeként írja le azt, amiről ma már sokan és sokan tesznek egyéni
módon tanúságtételt. Ezt nevezhetjük az Élet Urával történő
találkozásnak, együttélésnek. A szellemtudományos ábrázolásokban
Vlagyimir Szolovjov filozófiájának dinamikus szellemi világ-felfogását
a jelenlegi ötödik kultúrkorszakba fokozatosan behatoló új szellemi
világ révén mutatta be Rudolf Steiner az ún. Néplélek ciklusában.
A teozófus örök körforgások elmélete és a nyugati ember statikus
szellemi világfelfogása mellett kezd elterjedni az a fajta melegséggel
áthatott szellem-emlékezés, szellemi meditáció és szellemi meglátás,

189
ami Maitre O. Aivanhov (Ivanov) Fraternité Blanche Universelle
tagjainak körében, és Valadimir Szolovjov filozófiájában is megvan,
valamint a Karácsonyi Gyűlés új szellemeként van jelen a modern
nyugati szellemtudományban és sok-sok ma élő és alkotó, aktív ember
életében. Ezt „chaleureuse”, meleg lelki hangulatként lehetne
nevezni és ebben a lelki hangulati irányban kell a jövő útjára
rátalálni. Ha a statikus szellemi világfelfogásban nincs új szellemi
világ, hogy találunk rá mégis erre az új világra?

-fizikai világ
-asztrális világ
-alsó devachán, szellemi világ
-felső devachán, értelem világa
-kegyelem, ősképek világa, boddhiszattvák szférája, buddhi sík
-Nirvana.

A jelenlegi ötödik kultúrkorszakba belépő és ható, jelenlévő Élet Ura

az ősképek világának erőit viszi be a XX. századtól felébredő újfajta
szellemi látóképességbe, így jön létre a mai kiszikkadó nyugati
kultúrában az a fajta lelki frissesség, amit az élet és halál között élő, de
onnan a szellem által az életre támasztott emberek árasztanak a sorssal
történt megbékélésük, megbocsátásuk, áldozatkészségük, szeretetre
ébredő tudatosságuk révén – és ez vezet a hatodik kutúrkorszakba az
Élet Urának vezetésével, a mikrokozmoszból a mezokozmoszon át a
makrokozmoszba, de már a szeretet és szabadság individuális megértése
és közösségformálás útján. Az a fajta szellemtudomány és teozófia, ami
nem érti meg a szeretet jelentőségét, végső soron a később kifejtendők
értelmében az Élet Ura hat éteri sitgmáját képezve, értéktelen. Az a
dinamikus szellemtudomány lesz egyre értékesebb, amiben ez a fajta
szeretet-hő jelen van.
Az Élet Urának 1909-től kezdődő működését Rudolf Steiner az 1909.
május 31-i budapesti előadásában - Buddhától Krisztushoz címmel
tartotta a teozófiai társaság rendezvényén - úgy ábrázolta, hogy a
bölcsesség és a szeretet spirituális magasságáig emelkedő emberek

190
jutnak majd el ehhez az élményhez. Az Éteri Krisztus imaginációja után
magától adódik az az út, amit nagyon röviden mutatok be még egyszer:

Az Élet Ura
a 12 szent éjszaka egybefoglalója, és az 1923/24 karácsonyától 2007/08
karácsonyáig tartó 12 x 7 évritmus őre a szellemi világok fenti
dinamikus szemléletében. Az Élet Ura van jelen, amikor a halálos sebet
kapó antropozófia és annak szociális világmozgalma életre támad a friss
életerők hatására.
Kos
a Fiúban van jelen a szeretet antropozófiája. Erről írt Szent Pál a
Szeretet Himnuszban. Szeretet hiányában hiába való minden titkos
tudás, ma már lehetséges a szeretet megértése, a szeretet gondolata, a
szeretet imaginációja és a szeretet szubsztanciája révén, ezekből, ebből a
szeretet-értésből lehet korunk nagy titkát megérteni.
Bika
A szeretetből, a tiszta szívből fakadó beszédben van jelen az az emberi
logoszból kiáradó szeretetszubsztancia, aminek a hitelét a sors iránti
hála és szeretet adják meg. Buddha 8 ágú ösvényének megújítása
sorolható ide, a szeretet kérdéseiben, amit a Ki vagy Te? tipusú vagy
éppen a Mivel bántottalak meg, drága felebarátom? tipusú kérdéseink
útján tehetünk fel ma, egy új kérdezési kultúra elterjedésének idején:

1 Tanulhatok Tőled?
2 Miért vagy szép, igaz és jó?
3 Ki nevet ma rám?
4 Miről mondjak le érted?
5 Beszélhetek-e a Te szeretet-nyelveden? Beszélhetünk-e virágul,
virágnyelven? –
6 Kopogtathatok? Ráértek egy kicsit? Zavarhatlak?
7 Miben működjek Veled együtt? Kijössz velem a Napra?
8 Megfoghatom a kezed?

191
 Ikrek
A megbékélés és az emberi testvériesség jele a kézfogás. Ennek
lehetősége azonban csak azért adatott meg nekünk, embereknek itt a
Földön, mivel az IKREK hatása lett belerejtve a kezeink
csontfelépítésébe és az emberi csont-organizmus titka a szeretet tudata
által tárulhat fel, ahogy Szent Pál is írt erről az első korinthusi levelében
(emberi organizmus témája).

Rák
A kettős spirál képe mutatja azt a fajta körbeölelő szellemi gesztust,
ami Ivanovnál, Szolovjovnál, Steinernél, Teréz Anyánál, Kertésznél is
megvan és amihez az antropozófiai világtársaságnak is még el kell
jutnia. Az a fajta kiűző, kizáró magatartás, amivel Rudolf Steinert
kiűzték a teozófiai társaságból, megmaradt, mint gyilkos fullánk az
1909-es Budapesti Kongresszustól 1913-ig terjedően, ez a gyilkos
ellenségeskedés az antropozófia 1902-től kezdődő, a Teozófiai Társaság
kebelében fejlődő földi történetében tehát az oda-vissza hatások folytán
elfelejthető, ha a kizárás, kiűzés és a belső antikrisztus szelleme, a
diotrefeszek űzetnek el azzal, hogy lehetségessé válik az egyet nem
értők, a másképp gondolkodók számára egy társaságon belüli mozgalom
vitele, ha a kizárás intézményét megváltoztatjuk, ha a kettős spirál
mozgását egy elfogadó, de magasabb szinten körbeölelő gesztussal hatni
engedjük.

Oroszlán
A makrokozmikus Nap-lény a Golgotai Misztérium óta a Földön van
velünk, Rudolf Steiner tanúságtétele szerint is, a Föld értelmét adta meg
ez a Krisztus-Nap lény, akit meg is érthetünk. A Krisztus-Nap
megértése és a Nap feltétel nélküli szeretetáradásának a karma törvénye
szerinti megértése ébreszti fel itt a Földön a belső napot az emberi
szívben. Ez az antropozófia missziója az egész világ pünkösdjének
eljövetele előtti előkészítésében. Ez azt is jelenti, hogy a Földön kél
magasabb fokra a Krisztus-Nap, a Földi életszférában 1909-től kezdődő
működésében az emberi gondolat, az érzést átalakító emberi imagináció
és az emberi kezek akaratát átható szeretet-szubsztancia által, a mi földi
192
emberi kapcsolatainkban, egy új, fordított tudati, és abból kiinduló
cselekedetek útján, a Föld válik új Nappá, de az ember által, az ember
közreműködésével. A mi kezeink hivatottak majd a FÖLD-NAP
misztériumokat a hit, szeretet és a remény cselekedeteivel a
mezokozmoszból a makrokozmosz felé emelni.

Szűz
A földi emberek körében élő bölcsesség felveheti a fenti hat körzetből
áramló új szeretet-impulzust, ami nem más, mint a XXI. századi aktuális
közösségi rózsakeresztes impulzus, az Élet Urával együttműködő, és
emberiség-karmát hordozó Christian Rosenkreutz új, közösségi
működésének hatása: az antropozófiai irgalmas szamaritánus impulzus.

Mérleg
Az a fajta mozgó egyensúly, amit a Mérleg hatásai engednek meg,
megtalálható a kiscsoportos érdekérvényesítés új útjaiban, a közösségi
szellemi munka hatékonyságában. Erről szólt Rudolf Steiner az 1924-es
mezőgazdasági kurzusa idején, amikor a Kitejs-legenda értelmezése
által magyarázta meg azt, hogy kicsi védett közösségek lesznek a
jövőben. Ilyen védett kisközösségekben lehetséges a közösségi
érdekvédelem, az egymástól tanuló aktivitás által, ami mozgó
egyensúlyi állapotban vezet a célhoz. Ezt mutatják a bolygók mozgási
pályáinak egyensúlyt teremtő vonalai.

Skorpió-Sas
Itt arról a Sas hatásról van szó, amivel a Skorpió sötétben okozott
csípéseit le lehet győzni, még a fekete mágiás hatásokat is le lehet
győzni, ha a hit, a szeretet és a remény erőiből formált tetteket tudjuk az
Új Misztériumokban megtenni. Ha mégsem lehetséges a szívek
harmóniája a fejek összekoccanása nélkül, akkor a Nevess és szeress!
értelmében az antropozófiában a különleges törődési igényű
embertársaink irányában indíthatunk el egy új antropozófiai szociális
világmozgalmat, hogy saját fogyatékosságainkat le tudjuk győzni, a
közösségi múltból fakadó kis őr rémisztő alakjától megzavarodott

193
antropozófusok is a vita helyett a centrumból elmozdulva a periférián
találhatják meg a jövőt.

Nyilas
Az Új Misztériumokban egy új emberiség szubsztanciát kell
létrehozni, erről beszélt Paul Mackay Budapesten, 2007. december 15-
én. Le lehet győzni a régi teozófus karmát, a mai szent teozófiát
megtalált emberekkel együtt lehet működni, lehet új projekteket indítani
szociális problémák megoldására, lehet világtalálkozókat létesíteni, így
nyílt lehetőség a világvallások képviselőinek meghívása útján
Dornachban egy vallási-spirituális világtalálkozóra néhány éve. A célt a
Szabadság filozófiája értelmében a morális fantázia, morális imagináció
és morális technika szerint mindig megtalálhatjuk, hogy életjavító
tevékenységet tudjunk folytatni és így a világ is tisztelje az
antropozófiát és a belőle fakadó tetteket és e tettek alanyait az
antropozófusokat és az antropozófusok új, michaelita közösségeit. Cél
lehet az antropozófiai közösségek éteri összekötése korunkban.

Bak
A fenti célt úgy érhetjük csak el, ha megértjük és újra tanulmányozzuk
Rudolf Steiner közléseit a III. karma ciklusából. Így azokat a jelentős
szavakat újra a szívünkbe fogadhatjuk, amik a következők:

„Nos, fennáll egy bizonyos ellentét – amely mindig is fennállt amióta

csak földfejlődés van – a planetáris intelligenciák és a Nap-intelligencia
között. Az egyik oldalon ott van a Nap-intelligencia, a másik oldalon a
planetáris intelligenciák. És mindig úgy volt, hogy a Nap-intelligencia
főképpen Michael uralma alatt állt, ezzel szemben a többi planetáris
intelligencia a többi Arkangyal uralma alatt. Tehát azt mondhatjuk:

Nap-intelligencia Planetáris intelligenciák

Michael Merkúr - Rafael

Vénusz - Anael
194
 Mars - Samael
Jupiter - Zachariel
Hold - Gabriel
Szaturnusz - Orifiel

De sohasem lehetett azt mondani, hogy Michael csak a Nap-

intelligenciát irányította. Az egész kozmikus intelligenciát irányította.
Az egész kozmikus intelligencia a Nap-intelligenciára és a planetáris
intelligenciákra differenciálódott. A kozmikus intelligenciát az
Arkangyalok Hierarchiája közösen őrizte, de mindnyájuk felett megint
csak Michael őrködött, úgy, hogy az egész kozmikus intelligenciát
Michael őrizte. Természetesen minden ember régen is ember volt,
amikor még Michael őrizte a kozmikus intelligenciát, és annak csak egy
sugara jutott el az egyes emberekbe. Az ember a Földön mégiscsak
embernek érezhette magát, nem csupán az általános kozmikus
intelligencia részeként. Ez azonban a Napról származik, minden emberi
intelligencia Michaeltől, a Napról származik.
Csak amikor a VIII. IX. X. évszázad elérkezett, akkor történt, hogy a
planetáris intelligenciák számításba vették azt a körülményt, hogy a
Föld is megváltozott, a Nap is megváltozott.
Igen, ami kívül történik, amit az asztronómusok leírnak, az csak a
dolgok külső oldala. Tudjuk, hogy mintegy 11 évenként ismétlődnek a
napfolt-periódusok. A Nap úgy süt a Földre, hogy bizonyos helyek
sötétek, bizonyos helyek foltosak. A nagyon régi időkben a Nap, mint
egyenletes korong ragyogott. Nem voltak rajta napfoltok. És évezredek
múlva, lényegesen több foltja lesz a Napnak, mint ma – egyre foltosabb
lesz. Ez külső megnyilatkozása annak, hogy a michaeli erő, az
intelligencia kozmikus ereje egyre inkább alábbhagy. A napfoltok
sokasodása a kozmikus fejlődés folyamán mutatja a Nap pusztulását. A
Nap erőtlenebbé válása a kozmoszban egyre inkább megmutatkozik. A
napfoltok elég nagyszámú fellépése következtében a többi planetáris
intelligencia rájött, hogy többé már nem akarja a Nap uralmát.
Elhatározták, nem hagyják, hogy a Föld a Naptól függjön, hanem
közvetlenül az egész kozmosztól. Ez volt az Arkangyalok planetáris
tanácskozásának végzése. A planetáris intelligenciának ez az
195
emancipációja a Nap-intelligenciától főleg Orifiel vezetésével történik.
Az eddig összetartozó világhatalmak teljes szétválása volt ez. Michael
Nap-intelligenciája és a planetáris intelligenciák lassanként kozmikus
oppozícióba kerültek.”
A hosszú idézet után új dimenziók nyílhatnak meg a
szellemtudományos szeretet-impulzus értésében. Hiszen mi újra
egyesíthetjük Michael társaságát Rafael, Anael, Samael, Zachariel,
Gabriel, és Orifiel társaságaival.
Ennek belső jelentősége tehát a FÖLDI-NAP tudati ereje által a
szeretet gondolata, a szeretet imaginációja és a szeretet
szubsztanciájának szívben őrzése és felhasználása által a beszédünkben
és tetteinkben olyan kezdeményezéseket tenni, amellyel itt a Földön a
Krisztus-Nap karmikus megértése által a Gonoszt legyőzhetjük, a
kezdeményezések életjavító erejét a földi Sárkány legyőzésével sikerre
vihetjük, és a Michael kardja által nyújtott szereteterővel szabadságból
vihetjük el más társaságok és más bolygó-intelligenciák által tartott és
őrzött világtársaságokhoz Michael akaratából a szeretet tetteit. Ezek a
Naphős-tettek a Szeress és nevess! értelmében a vakok világszövetségei,
a siketek világszövetségei, a mozgási sérültek világtársaságai, az értelmi
sérültek világtársaságai, az autista embertársak világtársaságai és az
antropozófiától egyelőre emancipálódott egyéb okkultisták és
ezoterikusok köreibe vihetik a Nap Himnuszát, ahogy Csongrádi Kata is
énekli ezt a karmikus megértése és a Nap inspirációja által.
Így a michaeliták Nap-hősökké lehetnek - a karma megértése
segíthet, hogy szerte a világon összeköthetjük Michael
gondolatokban lángoló szeretet-erejével az égi körzetekben
Micheltől elszakadt szubsztanciákat. A föld alá sújtott létet
megmenthetjük egy új morális emberiség-szubsztancia gyakorlati
cselekedetei útján.
Michael akarata ugyanis az, hogy megszűnjék a címkézés, amiből
lettek
- „a vakok” körei,
- „az értelmi fogyatékosok” körei
- „a mentális sérültek” körei
- „az autisták”
196
 - „a siketek” körei
- „a mozgássérültek” körei
és a michaeliták az embertársakat befogadják társadalmi kapcsolataikba.
Erre mutat Michael az ő szellemi gesztusnyelvén.
A társadalmi piramis, a jéghegy csúcsa alulról is megközelíthető, ha
egyre több michaelita jut el a döntésre és egészen egyszerűen elkezdi a
jót tenni, aminek nincs karmikus oka, csak célja. A társadalmi piramist a
mélység erőiből a szeráfok, kerubok és trónok segítségével tudjuk
áthatni.

Vízöntő
Az evangéliumok és az antropozófia valójában ikertestvérek, mert
nincs olyan antropozófia, ami jobb és több lenne, mint az evangéliumok
és nincs olyan evangélium, aminek az értése ellentmondana az
antropzófiának. Sőt, sokkal több is igaz. Ma már, a XXI. században
össze is kell kötni ezt a két lénycsoportot. Az evangéliumok az angyalok
világából adnak hírt (eu-angelion) és az antropozófia az angyalok
hierarchiája által őrzött magasabb én, a manasz szubsztancia felé vezet
az ötödik kulturkorszakból a hatodik irányában történő átmenet
kulminációs pontján át.
Mit értett Rudolf Steiner az ezredforduló kulminációs pontján? Ezt
úgy is megérthetjük, ha arra gondolunk, hogy egy kultúrkorszak 2160
évig tart átlagosan és a jelenlegi ötödik kulturkorszakból 1413 óta eltelt
közel hatszáz év, vagyis mintegy az egyharmad/kétharmad metszetében
vagyunk, és most kell befogadni a hatodik korszakból jövő
impulzusokat. A hatodik korszak a földhez legközelebbi szellemi
világokban meg is található, hiszen a világ vezetésének törvényei, a
spirituális ökonómia törvényei szerint, ami már előkészült a jövő
számára, hogy a Földre jöjjön, azt a szellemi világokból eresztik alá.

Halak
A fentiek után nem meglepő talán, hogy ide kell sorolni az
antropozófusok cselekedeteit. Ha valaki nem-antropozófusként
találkozik egy antropozófus személlyel, vagy valamelyik antropozófiai
társaság, egyesület, vagy alapítvány képviselőjével, a tagokkal, akkor
197
mit is gondolhat magában? Mire jó ez? Kik is ezek az emberek? Igen, ez
jogos kérdés, miért is tiszteljenek minket, antropozófusokat a nem-
antropozófusok? Milyen apostol is volt annak idején Rudolf Steiner, aki
a pünkösdi hatodik beavatási tudatról beszélt az egész világ
pünkösdjéről szólva?
Igen, fontos lehet, hogy magyar nyelven is hozzáférhetővé váljon, mit
is tett élete során Nagy Mária (1894-1982)?
Igen, fontos lehet, hogy megismerjék magyar nyelven is az olvasók
Dr. Karl König életútját.
Utat mutat a Ki volt Ita Wegman? c. kötet szerzője azzal, hogy
megírta a könyvet.
Fontos lenne Jacques Vasseyrand élettörténetét is megismerni, aki
nem látóként vészelte át a nyugati Gulagot.
Így megmutathatjuk, kik is az antropozófusok emberi társai.

198
 SERESS ATTILA
MEGBÉKÉLÉS A SORSSAL
AZ AKARAT FELÉBRESZTÉSÉVEL

Előadás vázlat a 2006-os Bothmer táborhoz

Az első alkalommal a 12 érzékszerv volt a téma a toleranciával

kapcsoltan, a második alkalommal a 7 életfolyamat, illetve a 7 tanulási
folyamat a megbocsátással. Az érzékszervek belső összefüggéseit
összevethetjük a 12 kozmikus erő, a Zodiákus 12 csillagképének belső
összefüggéseivel, ennek az az alapja, hogy érzékeink az ősrégi múltban
a 12 kozmikus Zodiákus erőből jöttek létre. Hasonlóan, a 7 életfolyamat
is 7 kozmikus erő és folyamat tükröződése az emberi életben. A 12 a tér
száma. Az érzékszervek a tér világába visznek bennünket, az
életfolyamatok ritmusa az idő világával köt össze. A mai alkalommal a
sors erőinek kapcsolatát érintjük a 3 lelki erővel. Személyiségünk 3
alapereje az érzés, a gondolkodás és az akarat.
Az eddig elmondottak azonban bizonyos veszélyekkel járnak, erről is
szólni kell. A tolerancia és a megbocsátás ideája talán áttekinthető volt.
Ez a megismerés, megértés azonban ellenünk fordulhat, ha a gyakorlati
életben nem alkalmazzuk, ha nem válnak követendő ideállá. A
toleranciával és megbocsátással igen erős ellenerők és ellenhatalmak
állnak szemben. Az érzéki életben az örömök és az érzéki élvezetek a
legjobb nevelők arra, ami üdvös az ember számára, hiszen azért
teremtették őket. Az érzékelés öröme, mint említettem, a legmagasabb
emberi erénnyel függ össze, a reménnyel. Ha nem örülhetünk érzékeink
által, miben reménykedjünk? Ezért az érzékeken végzett munka során
kérdeznünk kell, mert az a reményhez vezet el. A mai civilizáció egyik
nehezen meghaladható problémája a végérvényes, lezárt kijelentő módú
beszéd, a zárt kérdezési metódusok mellett. A nyitva hagyott kérdések
vezethetnek ki minket a sorsgubancokból. Ezért teljesen normális, ha azt
199
kérdezzük magunktól, mire tanít engem a gondolatérzék közvetítette
élmény, mire tanít engem a tapintás? Az ember rendelkezésére áll
néhány érzék, ami segítőnkké is válhat. Ezt a teremtő helyezte a fizikai
testünkbe. Melyik technikai berendezés okosabb az érzékszerveinknél?
Hiszen minden technikai eszköz segédeszköz, melyekkel érzékeinket
egészítjük ki.
Az igazságosság kozmikus gondolata belénk lett helyezve. Miért?
Mert arra tanítanak bennünket, hogy mindent lehet 12 szempont szerint
nézni. Vegyük a gonoszság problémáját. A testünk mélyébe helyezett
homályos 5 érzék mellett ott van 7 világos érzék. Ez arra tanít, hogy
mindig lehet a rossz és a gonosz mellett több szempontot találni, ami
okot adhat a derűre. Nem ismert-e az életben, hogy ha elmegyünk egy
koncertre, akkor a hallás közvetítheti a legszebb vigasztaló és felemelő
dallamokat? Ha gyenge a látásunk, nem lehetséges-e, hogy a beszéd
által vigasztaljuk magunkat? És az igazságosság magasabb fokon
reménnyé válik minden keserűség és fájdalom ellenére, olyan derűt
hozva, amit egyetlen érzéki kielégülés sem szárnyal túl.
A mértéktartás, megfontoltság kapcsolódik az életerőkhöz. Nézzük
meg Jakab Apostol levelét az Újszövetségben, mit ír a megzabolázott
beszédről. Aki megfékezi nyelvét, egész testén úr, ahogy a hajóban is a
kormány szab irányt. Magasabb fokon a szeretet lesz ebből a régi
erényből. Miért? Mert ha megzabolázzuk túlburjánzó életerőinket,
felszabadul valami, amit az életben teremtésre használhatunk, a
szeretetből történő teremtéshez.
A 3 lelkierő egymáshoz való viszonyát a félelemnélküliséggel, a
bátorsággal teremthetjük meg, ami magasabb fokon a hit lesz. Az ember
3 vágya az igazra, a szépre és a jóra így belénk lett helyezve. Az igazság
utáni vágyunk a 12 érzékszerv által vezet, a szépség utáni vágyunk a 7
életfolyamat által vezet és a jóság utáni vágyunk a 3 lelki erő által
vezethet minket a legmagasabb célhoz, a hithez, a szeretethez és a
reményhez.
Mégis, a sors kemény kézzel büntet minket az életben. Ebben a
globalizmus tünetét fedezhetjük fel. Az egész élő bolygónkra kiterjed
egy kozmikus-emberi megpróbáltatás. Ami az egyik földrészen
cunamiként jelentkezik, annak megvan a hatása a másik földrészen is,
hiszen a szexturizmust is érinti. Legegyszerűbben a világpénzen
200
keresztül láthatjuk meg az egész bolygóra érvényes globális hatásokat.
Az ember egyik legszellemibb alkotása a pénz, amit mára világpénzzé
tett. Ami egyik földrészen összefügg a pénzzel, az a másik földrészen is
hatást kelt. Az egészséget ért behatások is globálisak és kozmikusak is.
Miért keletkeznek az új betegségek? Miért támad minket a fény is?
Például az ózonlyuk-probléma összefügg az amerikai népesség
túlfogyasztásával, mert nem igen akarják korlátozni a szennyező
anyagkibocsátást, mert akkor a fogyasztásra épülő ipari-gazdasági
életüket kellene gátolni. Egyre több a beteg ember, aminek egyik oka az
ún yatrogén ártalom, vagyis az orvoslás káros mellékhatása. Ez is
globális probléma, mert napjainkban a gyógyszeripar hatalma folytán
minden emberre hatást gyakorol. Azt figyelhetjük meg ezekben a
globális problémákban, hogy emberi és ugyanakkor kozmikus
folyamatok is. Kérdezzünk rá bátran, hogy mire tanítanak minket az
életben?
A korunkban jelentkező kozmikus-emberi katasztrófák az egész
bolygónkat érintő megpróbáltatások, ezeket a világot és emberiséget
vezető Istenség engedi meg és ez keserűséggel tölthet el minket,
félelemmel, pánikkal és őrülettel. Érdemes néha szembenézni a
fenyegető és ijesztő jelenségekkel, illetve megkísérelni
világszemléletünk, világnézetünk alapján elhelyezni őket a nagy
összefüggésekben. A keresztény világszemlélet szerint az Atya, a Fiú és
a Szentlélek hármassága áll a mi világunk hierarchikus csúcsán. Négy
lépcsőt figyelhetünk meg az emberiség történetében. Az ember
teremtése, a megmentésére hivatott Golgotai Misztérium a múlté. Az
ember megkísérelheti, hogy megértse az ember teremtését és a Golgotai
Misztériumot. Ezt lehet hittel befogadni és lehet intelligencia-alapon
vizsgálni. Nem térnék ki most rá, de a két fajta hozzáállás egy tőről
fakad és egymást támogatják, nem ellenségei egymásnak. A negyedik
fokozat pedig a megismerésből cselekvő ember, aki a jövőt teremti.
Ennek a negyedik lépésnek a misztikus leírása található meg az
apokaliptikus irodalomban. Korunk apokaliptikus kor. Sok jövendölés
szólt a mi korunkról. A globális problémák megoldása csak tudati
erőkből lehetséges a bátorság és a remény fokozásával.
Minden embernek a halála időpontjára rajzolódik ki a sorsa, addig
nem befejezett egyetlen földi sors sem, nyitott kérdések és erők

201
áramolnak át minden emberben halála pillanatáig. A sors ura a
keresztény szemlélet szerint a Megváltó. És ezért kézenfekvő a
gondolat, hogy a Megváltó küldi le és engedi meg ezeket a globális
emberi-kozmikus megpróbáltatásokat. Akit megvert a sors,
helyezkedhet arra az álláspontra, hogy ő is haragban áll a világgal, a
sorssal, az Istennel. Érthető. És erőt is adhat, hiszen egyre több a mérges
és perlekedő ember. Hogyan lehet a sors skorpiócsípése esetén a mérget
eltávolítani az életvezetési irányunkból? Nagyon nehéz kérdés, ami ma
sokakat foglalkoztat. A hívő lélek mondhatja magának: Nem engedlek
el, amíg meg nem áldasz. Hiszen a Jelenések könyvében olvasható:
Akiket én szeretek, megfeddem azokat.
A szabadság korát éljük, ez már világpolitikai tényezővé vált. A
szabadság egyik elterjedt felfogása nagyon helyesen az, amikor felébred
az akarat bennünk, hogy saját kezünkbe vegyük életünk irányítását. A
sajátunkat, nem a másokét. Ez a megoldás a skorpiócsípésre! Ilyen
egyszerű, de ki tudja ezt megvalósítani?
Most kitérőt kell tennünk és a gondolkodás, az érzés és az akarat
hármasságát kell megvizsgálni. Mit tettünk az előző két alkalommal? A
gondolatvilágunkban építettünk egy kupolát, egy koronát a magunk
számára, vagyis felépítettük a 12 érzék és a 7 életfolyamat gondolati
építményét. Ezeket a megismerésből kiküzdött gondolatokat
sugározhatjuk az akaratunkra. Így válunk szabaddá, ha megismerjük
magunkat és ezáltal cselekszünk. Kitérőt teszünk az intelligencia
világában, de azért hogy ezzel az akaratra hathassunk. Ez a modern
tudatos misztikus út. Egy új misztérium. Ha a Bibliát tanulmányozzuk,
kutatjuk, ugyanezt tesszük: felépítjük magunkban a Golgotai
Misztérium gondolatvilágát, amit szívünkbe helyezve végül akaratunkra
sugározhatunk. Így jutunk el a szeretet gondolataihoz, ha a cselekvő
akaratra sugározzuk őket más emberek irányában. Ezzel teremthetjük
meg a jövőt. És íme a megoldás a globális beavatási helyzetre. Mi
válhatunk toleránsabbakká, megbocsátóbbakká és hitből, szeretetből
teremtő erejű szabad emberekké, akik a jövőt hivatottak elhozni és
megmenteni a Földet.
A skorpió csípését ezért van lehetőségünk transzformálni
cselekedetre és megismerésre. Az egész kék bolygót érte a
skorpiócsípés, amit az istenség azért enged meg, hogy felébredjünk a

202
tétovaságból, a ködös álmodozásból és saját valónkra ébredjünk rá. Nem
csak átok ül az emberiségen, hanem áldás is. Hiszen az istenség
bizalomból adja és engedi meg a mérges csípést, mert bízik benne, hogy
nem rontjuk el, nem irtjuk ki teljesen és végérvényesen magunkat.
Ennek a bizalomnak lángoló tüzes pallosú vezető fejedelme Mihály, akit
a keresztény művészetben mindig úgy ábrázolnak, mint aki legyőzi a
sárkányt, miközben nem rá néz. Nem a skorpiócsípésre kell nézni,
hanem Mihályra.
Nagyon érdekes, hogy a mihályi erő jelenik meg a vakság esetében.
Mihályra tekinteni azt is jelenti, hogy ő mutatja az utat a globális
megpróbáltatások közepette. Mi vakok vagyunk földi érzékeinkben,
mégis ott állnak az angyalok és Mihály, akik mutatják az utat. A gonosz
akarja eltakarni az utat mutató jelet. Az emberekben nem lehet teljesen
megbízni, mert a mai globális őrületben egymást bolondítanánk meg
ezzel. Hasonlóképp, a vak ember számára a látó mutatja meg ismeretlen
terepen az utat.
Végül a sors szeretetévé alakulhat át a sorssal szembeni méreg,
gyűlölködés és perlekedés. A sors által kimért megpróbáltatások esetén
kérdeznünk kell! Ha eléggé jól kérdezünk, akkor a sorsunkat fogjuk
szeretni, mert az egyedül a mienk. Egyesülhetünk a sorskihívással,
amiben saját magunkat fogjuk felismerni. Akkor válik önállóvá az
ember, ha saját sorsával egyesül, ha a magasabb erők megnyilvánulását
fedezi fel sorsképletében. Ezért van minden embernek más és más sorsa,
életútja.
A krízis katarzishoz vezethet és a katarzisból photizmához,
megvilágosodáshoz juthatunk, a kreatív megoldáshoz. A krízis az akarat
alvó állapotából ébreszt. Aki krízisbe került, azért került krízisbe, mert a
sorsa küldte rá a felkiáltójelet: Ébresztő! Aki átmegy a katarzison, az
érzésvilágában válik erősebbé, és aki a photizmát is megkapja, az
gondolataiban kapcsolódhat Mihályhoz, aki szigorú tekintetével
bizalomból mutat a globális emberi-kozmikus megpróbáltatások
időszakában a hitből és szeretetből kiinduló cselekedetekre.
Végül mindezek után láthatjuk, hogy ha helyes alapelveket sajátítunk
el, akkor önmagunk nevelőjévé válhatunk, saját tanítónkká, aki
befogadta magába az igazság szellemét, és ő készséggel és örömmel
taníthat minket magányos óránkban. Ha pedig a szellemet nyertük el,
203
akkor az önállóság tekintetében válunk mások tanítójává, hiszen
átadhatjuk önállóságunk eredményeit másoknak, ha igénylik ezt. Ebben
áll a szeretet cselekedetének az értelme. Ami bennünk megérik, azt
mások javára fordítjuk.
Vegyük Reményik László könyvét, ahol nem látó emberek vallanak
saját életvitelükről és kérdezzük meg: nem tanítja-e ez az önállótlan
látókat? Vegyük kezünkbe Philippe Chazal: Dolgozó vakok c. kötetét,
ahol francia sorstársak mondják el, hogy tudnak önállóan dolgozni: ezek
a sorsok is felszólítanak az önállóságra. A vak emberek önálló és sikeres
életvitelének aurájában ott áll Mihály és tekintetével mutat utat a látó
embereknek a belső önállóságra. Talán ez az egyik küldetése a vak
embereknek, hogy élő lelkiismereti tükröt tartsanak a látók számára.
Az utolsó témában szeretném tovább vinni azt a lelkiismereti
funkció-témát, amikor a XXI. századi érdekérvényesítés problémájáról
szeretnék egyet és mást elmondani. Az utolsó, negyedik téma kibontása
során láthatjuk majd, hogy az érdekérvényesítés új útjain, az egyik
területen önállóságra jutott egyén szabad belátásból taníthatja
önállótlanabb társát és viszont, saját önállótlanabb területén kaphat
tanítást társától, abból a célból, hogy a látók világában célját elérje.
Akkor ér célt a vak ember beszéde, ha látja a látó, hogy nem látó
embertársa törekszik az önállóságra, nem hátul gombolós már, hanem a
mihályi lelkiismereti erőt érzi ki a hangja csendüléséből. A vak ember
akkor kell, hogy megszégyenítse a látót, amikor más vonalon már
önállóbb, mert ekkor lehet felébreszteni a látóban a jó akaratot. Ehhez
segít Mihály, akinek tekintete villan fel a vak ember szeméből. A vak
ember beszédének erősítéséhez járulhat hozzá a nyolc önállóságra
vezető elvnek a gyakorlása, mert a beszéd- és gégefő-erőket erősíti meg.
A civilizáció problémáinak megoldásához járulhat hozzá a dolgozó és
önálló vak ember, amikor beszédével csípi meg a látó emberek részéről
megmutatkozó gonosz beszédet. Ekkor a sors csípését a helyes módon
transzformálta. A mai totális kontrollú pénzügyi szigor területén ver
éket a rendszerben a dolgozó és felébredt vak ember és a lelkiismeret
mihályi princípiumainak látók által látható módon adhat hangot. Ha
megfelelő céllal és a magasabb, felülről befogadott bölcsességgel
használja a vak ember a sors által adott skorpió erőit, akkor
megbékélhet sorsával és a kozmikus-emberi megpróbáltatások idején

204
betöltheti hivatását, amiért megszületett és megvakult. Talán az utolsó
alkalommal, a vakság ilyen értelmű pozitív értelméhez juthatunk el. Az
képviselheti a vakok tömegének érdekeit, aki a vakság átkát áldássá
tudta tenni életében. Helen Kellernek ez sikerült. A kérdés inkább az,
hogy a XXI. században megújítható-e Helen Keller világszövetségi
gondolata, illetve, hogy mit tegyen egy vak ember, ha áldássá tette az
átkot?

205
 Hatodik rész

SERESS ATTILA
A MEGÚJÍTOTT BUDAPESTI IMPULZUS

1. A szeretet kérdései a János-evangéliumban

Ha azt kérdezzük magunktól, mi köti össze a János-evangélium

egyes fejezeteit egymással? - akkor így szólhatunk:
A János-evangéliumban sok kérdést olvashatunk. Azok a válaszok,
amiket Jézus és a Jézus körüli prototipikus szereplők adnak, egymással
összefüggnek, akár egy Shakespeare drámában, vagy Wagner operában,
és Goethe Faustjában is a részletek az egésszel is összefüggnek. Ha csak
azt állítjuk magunk elé, amit a János-evangéliumban olvasható kérdések
és a kérdésekre adott válaszok nyújtanak, akkor az emberi kultúra és
civilizáció csúcsát és soha el nem múló tényeit találhatjuk meg. Mert ha
úgy kérdezzük magunktól: ki a János-evangélium főszereplője? - akkor
oda juthatunk el, amit az alacsonyabb én és a magasabb Én
dinamikájaként, emberi-isteni és egyúttal zenei színjátékaként élhetünk
meg. Saját életünk szőttesében találhatunk rá saját magasabb és valódi
mivoltunkra, saját életút-drámánkat érthetjük meg, mint a János-
evangélium misztérium-játékának kicsinyített mását.
Ha az ember, a Föld és a világ keletkezésének, az evolúciónak a
drámáját a János-evangélium drámájának kereteként, mintegy színpadi
kelléknek tekintjük, akkor a keletkezési dráma metamorfózisát, de
annak csúcspontját találhatjuk meg a János-evangéliumban, majd saját
életünkre nézve a mi mikrokozmikus életút-drámánkat a János-
evangélium makrokozmikus drámájához tudjuk viszonyítani és
következésképpen a mi életünket tudjuk az Ige teremtő cselekedeteihez
és a végkifejlethez igazítani. Ezeket az ún. apokaliptikus titkokat

206
közelíthetjük meg, ha a János-evangélium kérdéseire figyelünk. Ez az
apokalipszis megérthető, de statikus gondolkodással megértésünk körén
kívül marad. A János-evangéliumba rejtett apokalipszist, a János-
evangélium dinamikáját a szeretet kérdéseivel érthetjük csak meg. A
makrokozmosz és mikrokozmosz közötti kapcsolatot a földi emberek
szociális élete nyújtja, ez a mezokozmosz most a mi XXI. századi
életünk. Az evangéliumok kötik össze a mikrokozmoszt a
makrokozmosszal, az evangéliumi misztériumdráma szociális
ismétlődése útján. A makrokozmosz szeretet-szubsztanciáját hozta el a
mikrokozmoszba az a misztériumdráma, amit négy különböző
temperamentumú evangéliumban írtak le. Az új misztériumokban egy
Ötödik Evangélium társul a négy különböző temperamentumú
evangéliumhoz. Ez az Ötödik Evangélium a szeretet kérdéseivel tárul
fel, de már nem a makro-mikro minőségű úton, hanem a mikro-makro
minőségű tudati úton. Ezért kaptuk meg a szeretet szubsztanciáját, hogy
a szeretet kérdéseit tegyük fel a mi földi szociális életünkben, egy új
temperamentumú mezokozmoszt létesítve, ami a szellemtudományos
világtársaság tudati közössége.
A modern szellemtudomány fogalmai közül a következő statikus
vázlattal közelíthető meg az a dinamika, ami a János-evangélium
kérdéseiben nyilatkozik meg:

Makrokozmosz-Mikrokozmosz-Mezokozmosz statikus képe

1.A Mikrokozmosz létrejöttének lépcsőfokai:

1. Régi Szaturnusz
– a fizikai test és az atma csírájának teremtése az Akarat szellemei
révén. A Mikrokozmosz létrejöttének első foka
2. Régi Nap
– az élettest és a buddhi csírájának teremtése a Bölcsesség szellemek
révén. A Mikrokozmosz létrejöttének második foka.
3. Régi Hold

207
 – az asztráltest és a manas csírájának teremtése a Mozgás szellemek
révén. A Mikrokozmosz létrejöttének harmadik foka.
4. Föld –
az Én teremtése a Forma-szellemek révén. A Mikrokozmosz
létrejöttének negyedik foka, a manasz, buddhi és atma szubsztanciák
magasabb hármassága a magasabbra fejlődött individualitások
Anyapáholyában van a spirituális ökonómia törvénye szerint.

2. A Mezokozmosz fejlődésének lépcsőfokai

1. Golgotai Misztériumdráma a Makrokozmoszt hozza el a

Mikrokozmoszba -
esélyteremtés a szabadság és szeretet emberi közösségeiben, a romlandó
fizikai test megmentése - az a teremtési út nyílt meg, ami a
Mikrokozmoszt Mezokozmosszá alakítja az őspünkösdi közösség által
2. A Golgotai Misztériumdráma tudati megértése –
a Mikrokozmoszban ható Régi Hold szubsztancia a jövőbeli Jupiterré
alakul – a romlandó étertest megmentése az Éteri Krisztus révén a
szellemtudományos világtársaság közösségalkotása által
3. A Golgotai Misztériumdráma a Régi Nap szubsztanciát alakítja át:
a jövőbeli Vénusz kezdete.
4 A Golgotai Misztériumdráma a Régi Szaturnusz szubsztanciát
alakítja át: a jövőbeli Vulkán kezdete.

A János evangéliumban leírt kérdések és a kapcsolódó jelenetek

emberi-isteni színjátéka a Jézus körüli prototipikus szereplők emberi-
isteni színjátékaként egy dinamikus szerkezetet jelenít meg a szöveg
közepén található feltámasztási jelenet középponti titka révén. Mindig a
magasabb Én, a manas hat ébresztően az én-re abban az emberi-isteni
szociális ikonban, amit éppen egyik vagy másik jelenetként ábrázol az
evangélium írója. Lázár én-je a feltámasztásban ébred fel egy még
magasabb behatás érzékelésére, a manasz erőinek az érzékelésére. A mi
kultúránk utáni manasz kultúrában, amikor a szellemi látás képessége

208
már mindennapi lesz az egész Földön – ekkor lesz a János-evangélium
az emberhez nagyon közeli. Ezért a János-evangélium nem csupán
Jézus életéről szóló híradás, hanem éppen a János-apokalipszis
értelmében a jövőt formáló múlhatatlan spirituális kincsünk. Minden
jelenete a manasz felől mozog, dinamikusan formálódik a Ki vagyok
én? és a Ki vagy Te? kommunikációjában. A János-evangélium
dinamikus és formáló erőinek megértéséhez a dünamisz lények, a
dünamiszok és a Forma-szellemek fenti sémája sokat segít. A dinamikus
hatást a manasz-szubsztanciával kapcsolatos dünamiszok, Mozgás-
szellemek, míg a formálódó, forma hatást, az én-formákat a Forma-
szellemek révén fogadhatjuk be megértésünkbe:
Az Én-szubsztancia felett áll a manasz-szubsztancia. Ezt a Forma-
szellemek felett álló hierarchiák, a Mozgás-szellemek, a dünamisz-
lények, a dünamiszok árasztották ki a Föld-korszak előtti planetáris
korszakban, a régi Hold korszakában, ha csak az emberi manasz kezdeti
csírájaként is, mint asztrális szubsztanciát. Ők a Mérleg irányából
hatnak.

Dinamikus szellemtudomány a Skorpió-Sas témájában

1. dinamika -
Mozgás szellemek – manasz-szubsztancia – Régi Hold – jövőbeli
Jupiter- Mérleg körzete
2. statikus formák –
Forma szellemek – Én szubsztancia – Föld – Skorpió körzete
3. A Skorpió Sassá változtatása a Mérleg hatásai és a szeretet
kérdései révén

A szellemtudomány tanítványai a kérdéseikre kapnak választ, amikor

maguktól kérdezik: Ki vagy Te? és Ki vagyok én? A János-evangélium
is e két kérdés köré lett szerkesztve, ezek a kérdések adják az egyes leírt
forgatókönyvek dinamikáját (dünamisz-lények, dinamiszok, akik a
Skorpió-Sas feletti Mérleg körzetéből hatnak, a magasabb én forrásának
területéről.) A János-evangélium írója - akit Rudolf Steiner a
feltámasztott Lázárként mutat be, a szeretett tanítványnak - későbbi

209
inkarnációiban a Christian Rosenkreutz. individualitássá fejlődött
áldozati útján és majd az emberiség legnagyobb mártírja lesz, a Skorpió-
hatásokat győzi le Sassá változtatva. Az emberiség egyik magasabb
individualitásaként az én-fejlődés alacsonyabb fokozatait járó emberek
magasabb én-jének egyik őreként kapcsolódik az Exusiai lényekhez, a
Forma szellemekhez.
Az ő emberi misszióját segítő hatást azoktól a lényektől kapja, akik
az én-szubsztanciát a Föld-korszak kezdetekor kiárasztották magukból,
emanálták. A Forma-szellemek, az, exuziák a Skorpió-Sas irányából
hatnak. De nem csak ebből a hatásból táplálkozik a János-evangélium,
mert ez a hatás Lázár feltámasztását ugyan érthetővé teszi, ám a
dinamikus hatás abban található meg, ahogyan a János-evangélium
epilógusa viszonylik a János-evangélium prológusához. Krisztus
második eljövetelének hatása a Lázár-én felől nem érhető el, ez csak a
szeretett tanítvány titkai felől érhető el, ebben hat a jövő manasz-hatása,
ami a Mozgás szellemek Mérleg körzetéből hat.
A szeretet kérdéseit a manasz felől lehet megérteni, úgy, ahogy a
manasz dinamikusan hat az én-re, úgy, ahogy a Mérleg körzetéből
érkező hatások a Skorpiót tudják Sassá váltani, úgy, ahogy a Földön élő
emberek a másik emberhez fordulunk a János-evangélium értelmében.

2. Kik a mi emberi társaink?

A XX. század kezdete óta eltelt 100 év arra tanít, hogy új fények
ragyognak fel immár. Most már a mezokozmosz-közösségből
ragyognak az új fények, az égi bölcsesség, Szófia emberi gyermekei
révén, akik élet és halál között élünk. Ahogy egy kozmikus (platóni)
világév aránylik egy földi évhez és ahogy az idő lényét a Napról hozta
el Krisztus a földi tér világába, akit a XX. századtól kezdve érthetünk
meg a nyilvánosságban 1923/24. Karácsonya óta - úgy a Földön van
már velünk az idő a földi mezokozmoszban az új idő fordulója után.
Ezért ezt a mintegy 70-80-100 évet, ami Rudolf Steiner életútja és a
Karácsonyi Gyűlés után eltelt, a 72 évvel vethetjük egybe, ami
megengedi, hogy a Nap ne vakítson el minket és meglássunk más
fényeket is a Föld-aurából ragyogni, hiszen 72 év után engedi meg a

210
Nap is az égen, hogy a 72 évvel korábbi csillag felragyogjon, amikor
egy fokkal odébb mozdul a Nap és a mögötte álló csillaghoz képest, ha
a Földről kémleljük az eget.
Az időt a XX. század előtt az égi csillagokhoz kellett kötni és a
Naphoz az égen. Mióta a földi idők fordulóján a Karácsonyi Gyűlést az
isteni-szellemi világokból új tudati közösség alapjainak fogadták el -
azóta a Nap igazi lénye és így az idő is az emberi tudat számára az égi
időt a földi időbe fordította át és a kozmikus világidőt földi emberi idő
kezdi el mozgatni a Krisztus-akaratból, aki azóta a Föld éteraurájában
működik az ember körüli szociális ikonokban építve a ritmusokban az
Új Shamballa birodalmat.
Egy plátói év 25.920 földi év, egy plátói hónap 2160 földi év (egy
kulturkorszak ideje), egy plátói nap 72 földi év az emberi-világ ritmusok
fő arányszámai. Ebbe a ritmusba épül be az emberi teremtőerő és az
Éteri Krisztus teremtő működése által, mintegy a semmiből egy új
ritmus, a makrokozmosz és a mikrokozmosz közötti új mezokozmosz
időritmusa. Egy ritmus telt el az új idők fordulója után, ezt a 3 x 33 1/3
évvel, vagyis a 100 éves ritmussal és a 72 évvel tudjuk megragadni,
ezért mondjuk jól, ha egy 70-80-100 mikrokozmikus földi évet, egy
kozmikus napot veszünk egy mezokozmikus ciklusnak. Ezzel a ritmus
számítással egy mezokozmikus ciklus elteltével gyógyulhatnak be az
antropozófiai emberi kapcsolatokban ejtett sebek, amiknek egyik
magyarázataként ábrázoltam a Miss Maryon titkát kutató leírásomban a
gonosszá váló epigon szociális struktúráját, midőn a Nap vakító fénye
Rudolf Steiner halálakor eltávozott a Karácsonyi Gyűlés ezoterikus
alapító vezetőségének szociális, mezokozmikus testületéből. Azonban
számításba kell venni az időközben történt sok-sok megbocsátást,
megbékélést és az Éteri Krisztus Misztériumok, valamint az Alapkő és a
Karácsonyi Gyűlés megértésének fokozódó elterjedését. A spirituális
Nap lénye a Föld-aurában sok-sok embernek adja az új tudatot (új
damaszkuszi élmény) és ezt már, hála Rudolf Steiner és tanítványai
áldozatos munkájának és az Űj Misztériumok közösségi
továbbfejlődésének, meg is láthatjuk és meg is érthetjük más emberek
szellemi lényében, mint új csillagfényt a Földön, mint egy új szelíd
éterikus szeretet-sugárzást.

211
 Ezt mondja a legújabb fogyatékosügyi konvenció is: Földünk
fenntartható fejlődése szempontjából releváns stratégia, ha a
fogyatékosügyet centrálisan kezeljük. A környezetvédelem, a
fogyatékosügy, a szellemi örökség védelme (pl. a Buddhától
Krisztushoz vezető örökség, a 8 ágú ösvény és az evangéliumok)
Földünk globális tudatához tartozik már és ezt az egész világon védjük,
óvjuk emberi bölcsességünk révén, emberi tudatunk és közösségeink
révén.
Joggal kérdezhetjük, miért is ilyen fontos a fogyatékosügy? Nincs
egy kicsit eltúlozva? Hiszen mindig voltak másféle emberek, nem
inkább az egészséggel kellene foglalkozni? Nos, Michael korszakában
egyszerű a válasz: mindig a közös, az általánosan emberit kell
megtalálni, az eltérő testi felépítés, a testi séma egyediségén keresztül
tudja az egyes ember saját emberségét kifejezni, de belül, minden
emberben ott él az Én, egy isteni Én, ami közös. Így inkább azt kell
kikutatni, milyen a testi felépítés sajátossága, amin keresztül valaki
kifejezi saját emberi mivoltát?
Ez a téma viszont egészen meglepő módon, elvezethet minket a
Karma Ura témához, az aktuális Christian Rosenkreutz. inspirációhoz,
az Élet Ura működéshez. A fogyatékosság az emberi felépítés, a test-
lélek-szellem hármasságának egy kicsit módosult egyensúlyi állapota:
egy kicsit mozgó, okkult értelemben vizes elem hat a test-lélek-szellem
egyébként szilárdnak tűnő összhatásában. Egy oly magabiztos ember is
egészen más harmóniát talál magában és környezetében, ha egy
életesemény pl. megvakítja. Ha a segítségnyújtás oldaláról nézzük és azt
a rejtélyesen ható dinamikus erőt kutatjuk, ami a segítség nyújtására
ösztönöz, akkor korunkban az egyiptomi, a lemuriai és a Föld bolygót
megelőző régi Hold planétát kell lelki szemeink elé varázsolnunk.

A vizes elem eredete a mai test-lélek-szellem összefüggésében

1. Mai kultúránk, az erő-hatalom korszakának embere fogyatékossá

válhat
2. A mai korban az egyiptomi kor ismétlődik
3. Az egyiptomi korban ismétlődik Lemúria kora
212
 4. Lemúriában ismétlődik a Régi Hold korszaka - a folyékony bolygó

1. Föld bolygó – szilárd föld elem

2. Régi Hold bolygó – vizes elem
3. Régi Nap bolygó – levegő elem
4. Régi Szaturnusz bolygó - tűz elem

Azáltal kapcsolódhatunk a Karma Urának lényéhez, ha fokozatosan

megváltoztatjuk a mai korban ható egyiptomi karmát, ha fokozatosan
megváltoztatjuk az egyiptomi korba ható lemúriai karmát, ami korunkba
hatol és ha megváltoztatjuk a lemúriai korba hatoló Hold-karmát, ami
Egyiptomon át hatol a mi korunkba.
Ha tehát a mi szociális környezetünk fogyatékkal élő tagjait Földünk
kincsének tekintjük, akkor életjavító, Nap erőket kell a Hold karmába
építeni, ebben segíthet a Karma Urának megértése, a találkozás az Élet
Urával és a magasabb lelkiismeret felébredése.
A jelenkori tudatnak különös nehézséget jelent belehelyezkednie egy
autisztikus, egy siketvak ember világába. Egy régebbi és tegyük hozzá,
egy jövőbeli emberiségtudat jelenik meg itt, a test-lélek-szellem eltérő
egysége miatt. A beavatási tudatban is ez történik: a mindennapi tudati
képességek mellé a magasabb megismerés tudati fokait szerezheti meg a
beavatásra törekvő. Egy magasabb tudati szint magába tudja foglalni az
alacsonyabb tudati szintet is! Ha a mindennapi tárgyi tudatunkat nézzük,
akkor az éber állapotban is az érzelmek ide-oda áramlása útján egy
alacsonyabb tudatállapot működik bennünk. Így az a képzet, hogy
erősnek, hatalmasnak kell lennünk a mai korban, hogy megingathatatlan
nézeteink kell, hogy legyenek, nos, ez az egyiptomi korból ideható erő
következménye. Ezt úgy érthetjük meg, ha felidézzük a piramisok
építését, aminek az erőhatása tűnik el egy segítséggel élő ember
esetében, noha ő is ugyanolyan ember, mint mi, csak más a test-lélek-
szellem egysége. És ha felidézzük azt a fajta életben úszó magatartást,
ami a felszínen tudja tartani a segítséggel élő embert, ha ezt a fajta
sorshatalmaknak magát odaadó életvitelt nézzük, akkor a régi Lemúriát

213
ismerhetjük meg, ami Atlantisz előtt volt a Földön. Lemúriában történt
az ember eredendő bűnbe esése, ami miatt szenvednünk kell, és amiről
nem tehettünk akkoriban, akkor tartották vissza az ember ikerlényét, aki
később Krisna és a Lukács-evangélium Jézus gyermeke lett, és aki a mai
spirituális gondolkozásnak a szellemi fényt nyújtja – Rudolf Steiner
nátáni léleknek nevezi őt. És Lemúriában az ember még nem kapta meg
a mai szilárd testi konstrukcióját, még nem lépett a szárazföldre. Tehát a
sorshatalmak a mai XXI. században bizony megbontják a szilárdságot, a
harmóniát elveszik és nagyon sok krízist bocsátanak ránk, viszont
megláthatjuk a nátáni lélek szelíd fényét embertársainkon, ezt az új
éterikus szeretet fényt láthatjuk meg ebben a lemúriai imaginációban,
ami az életben úszó életvitel révén nyilatkozik meg. Ma ezt beláthatjuk
és megláthatjuk.
Megkérdezhetjük magunktól: mi igazolja vissza a fentieket? Mi az,
ami a mai korban egészen konkrétan visszatükrözi a fenti, kissé
elvontnak és fantasztikusnak ható szemlélődéseket? Nos, a fentieket a
különleges emberi jogokban láthatjuk viszont, a fogyatékossághoz
tartozó jogban. Különösen hathat, ha a következő passzust olvassuk:

„A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény”

Preambulum
e) elismerve, hogy a fogyatékosság egy változó fogalom, továbbá,
hogy a fogyatékosság a fogyatékossággal élő személyek és az
attitűdbeli, illetve a környezeti akadályok kölcsönhatásának
következménye, amely gátolja őket a társadalomban való teljes és
hatékony, másokkal azonos alapon történő részvételben;
g) hangsúlyozva, annak fontosságát, hogy a fogyatékosságügy
középpontba állítása a fenntartható fejlődés releváns stratégiáinak
szerves részét képezi;

Az Égatya és a Földanya emberi gyermekei, az áldásgyermekek

mellett, mint az ő legkisebb ikertestvéreikhez vezet el a Naplény. Assisi
Ferenc múlhatatlan morális tettei révén őket a legkisebb testvéreinknek
is nevezhetjük. Így juthatunk el egy dinamikus szellemi
világfelfogáshoz, a földi-kozmikus ikonhoz, ehhez a dünamiszok által

214
mozgatott szellemi világképhez. A mikrokozmosz-mezokozmosz-
makrokozmosz hármasságába a dinamikus erőket a segítséggel élők
vezetik be, az 1909. óta a Földanya éteri aurájába lépő Naplény baráti
vezetésével és mellette állva, vele együtt lépve. Ez a Naplény Rudolf
Steiner kutatása szerint fokozatosan válik a Karma Urává, a szellemi
világok akaratából. Ez az emberiségkarma egyiptomi, lemuriai és az ún,
régi Hold korszakaiból működő karma igazítása ahhoz, amit a fenti jogi
norma így mond: „másokkal azonos alapon történő részvétel”. Ez az
azonos alap nem más, mint közös emberségünk, emberségünk közös
eredete, a közös Nap-eredet.
Rudolf Steiner a János Apokalipszisben szereplő 24 vénről írt
szellemtudományos magyarázataiban úgy utalt rájuk, mint 7 Akarat
szellemre, Trónra, akik a régi Szaturnusz planétához, 7 Akarat
szellemre, akik a régi Nap planétához, 7 Akarat szellemre, akik a régi
Hold planétához tartoznak, valamint 3 Akarat szellemre, akik a Föld
planétában csatlakoztak. Ha ezt Krisztus fokozatosan a Karma Urává
fejlődő lényével vetjük egybe, akkor láthatjuk, hogy a Lemúria, a
Hiperboreus és a Poláris földkorszak karmájába vezető három akarat
eredetét a mai időnkben a karma kereszténnyé válásában lelhetjük meg.

24 Karma lény – Manu – Krisztus téma. Négy sematikus tábla

1. tábla A 24 Karma lény a Föld planetáris fejlődésében

Régi Szaturnusz bolygó 7 Akarat Szellem
Régi Nap bolygó 7 Akarat Szellem
Régi Hold bolygó 7 Akarat Szellem
Föld bolygó
A Föld Poláris korszaka 3. Akarat Szellem
A Föld Hiperboreus korszaka 2. Akarat Szellem
A Föld Lemúria korszaka 1. Akarat Szellem
A Föld Atlantisz korszaka Manu
A Föld Atlantisz utáni korszaka Krisztus

215
 2.tábla Atlantisz utáni korszakok és Földkorszakok tükröződései
Régi indiai kulturkorszak – benne a Poláris korszak hat
Régi perzsa kulturkorszak – benne a Hiperboreus korszak hat
Egyiptomi kulturkorszak- benne Lemúria hat
Görög-római kulturkorszak- benne a Nap teljes lénye Krisztus kezd
el hatni, Krisztus az egész emberiség manuja
A mostani kulturkorszak- benne az egyiptomi hat materializmusként
és piramis szerkezetű társadalmi tagolódásként.

3. tábla Krisztus a XX. századtól a Karma ura - előfokok

3/1.
A Karmát Krisztus leküldi a Régi Szaturnuszra -
7 Akarat lény (karmatörvény)
Nap kapun lép be –
a Régi Nap 7 Akarat lénye fogadta be – 2. karma hatás (Napkarma)
Hold kapun lép be –
a Régi Hold 7 Akarat lénye fogadta be – 1. karma hatás (Holdkarma)
Föld kapun lép be –
Manu a Nap-orákulumban fogadta be.

3/2.
Manu előtt a
Poláris korszakban a Harmadik Akarat lény fogadta be Krisztust–
harmadik karma hatás
Hiperboreus korszakban a Második Akarat lény fogadta be Krisztust–
második karma hatás
Lemúria korszakban az Első Akarat lénye fogadta be Krisztust– első
karma hatás

3/3.

216
Atlantisz korszakában Manu Nap orákulumban megalapítja a
spirituális ökonómiát

4.tábla Három karmahatás az Atlantisz utáni kultúrákban és a

Karma Ura
4/1.
Régi India harmadik karma hatás
Régi Perzsia második karma hatás
Egyiptom első karma hatás
Görög-Róma Golgotai Misztérium
Mi kultúránk Krisztus a Karma ura lesz

4/2.
Első karma hatás a Régi Hold hatás átalakítása révén
az Első Együttműködési Akarat Szellem révén
Materializmus és piramis szerkezetű társadalmi tagolódás
Egyiptom-Lemúria-Régi Hold
vizes karmáját veszi fel a Karma Ura

4/3.
Második karma hatás a Régi Nap hatás átalakítása révén
a Második Együttműködési Akarat Szellem révén
Perzsia-Hiperboreus korszak- Régi Nap
levegő karmáját veszi fel a Karma Ura

4/4.
Harmadik karma hatás a Régi Szaturnusz hatás átalakítása révén
a Harmadik Együttműködési Akarat Szellem révén
India – Poláris korszak – Régi Szaturnusz
Tüzes elem karmáját veszi fel a Karma Ura
217
 Ezért írta Bernard Livegoed A XXI. század küszöbén, a jót tenni c.
írásművében, hogy a Földet a fogyatékkal élők mentik meg: vagyis a
keresztény karma. Most, a mai korban az egyiptomi-lemuriai-régi Hold
karmába hatol be a fentiekben mutatott dinamikus erő, mert ez a
szellemi világok akarata, hogy a mai erő- és hatalom-összpontosító
korban - ami a régi Egyiptom hatása, mint materializmus karma – az
emberi társainkkal együtt élő, együttműködő keresztény misszió
beteljesíthesse céljait. Okkult értelemben ezzel magyarázhatjuk a
fogyatékkal élő embertársaink világmisszióját: egy tágabb tudati
mezőben, együttműködve azokkal, akiktől a segítséget kapjuk,
megbékélhetünk és ebben a megbékélésben az elveszett emberségünket
újra megtalálhatjuk.
Így az Új Misztériumok valójában a Gyógyító Misztériumokká
válnak a 21. századi új fények dinamikus hatásai révén. Az ún. 1923/24-
es Karácsonyi Gyűlés újraszabályozása a szellem gyógyító
közösségéhez vezet el. Új találkozásokra ad lehetőséget néhány új,
michaelita Archai lény: ők az emberi fizikai testi szintű
együttműködésben élik ki magukat és az emberi szeretetigényekre
mozdulnak, nem elvárások szerint működnek. A szociális élet
együttműködési szabályait Mózes, Hamurabi és mások törvényei után a
XX. századtól kezdve -1909-től fokozatosan- a Karma Urává fejlődő
Naplény kezdi el szabályozni, újraalakítani, most már az egész
emberiség szempontjaira figyelemmel.
Ha Assisi Ferenc életút-panorámáját helyezzük figyelmünk
középpontjába, főleg Rudolf Steiner Buddhától Krisztushoz c. 1909.
05.31-ei előadásának fényében, a 21. századi misztériumok előképét
láthatjuk ebben az életút-panorámában, a szociális gyógyítást. Ha ez a
keresztény beavatott ma az Új Misztériumokban tevékenykedne,
bizonyára a Bölcsesség és Szeretet keresztjének útján járna és a szeretet
tetteiről beszélne a rejtett, okkult bölcsessége alapján.
Az együttműködés új útjairól A szeretet 8 kérdésében már írtam:
Kopogtathatok? Ma ezt sokan így mondják: „Hogyan adhatjuk át
unokáinknak a Földet?” Ha azt mondhatjuk, hogy Földünket nem
csupán biológiai védelemben kell részesíteni és egészséges
élelmiszereket kell előállítani, hanem a Földet gyógyítja a biológiai
218
dinamikus mezőgazdálkodás, miért ne gyógyíthatnánk a szociális
környezetünket? Ahogy a preparátumokat állítják elő a
mezőgazdaságban, úgy a gyógyító kisközösségek is gyógyítják a
mezokozmoszt. A fogyatékkal élő kifejezés jó is és rossz is, az Élet és
Halál közé került emberek számolnak be a Fénylénnyel történt
találkozásukról és így magunkba fogadjuk a Fénylény éteri stigmáit,
amikkel együtt élve gyógyíthatjuk környezetünket. A fogyatékkal élő
embertársainkat sok irányból igyekeznek gyógyítani, javukra minden
terápiás impulzus jelen van, de még nincs gyógyító közösség a részükre
létesítve. Ez a gyógyító közösség befogadó minden stigmatizált ember
tekintetében és minden terápiás impulzus tekintetében és együtt él az
évköri ünnepi ciklusokkal. A szociális élet hármasan tagolt
impulzusaiból a gazdasági élet, a jogi élet és a szakértő/érintett szereplői
vannak jelen a találkozásban. A nyitott találkozás a lényeg, mindenféle
metszet szerint nyitottan. Ezt találhatjuk meg Miss Maryon titka által.
A XXI. századi rózsakeresztes impulzusok egyike az öngyógyítás,
amikor a terápiás impulzust az ember a saját kezébe veszi, ezt kell a
gyógyító közösségbe átvinni. Az új Shamballával, az éteri
birodalmakkal is együttműködik ez a gyógyító közösség, így lesz
dinamikus és az egész Földet átjáró kisközösségi hálózat a tiszta föld, a
tiszta víz, levegő, hő, élelmiszer, pénz-szubsztancia és szociális
szubsztancia útján. Az új Shamballa a János-evangéliumban a
kenyérosztás jelenetében a fű jelképe által lett hírül adva.
Jogosan merülhet fel az olvasóban a kérdés: vajon reális-e ilyen
közösségi gyógyító erőkről és a társas kapcsolatok gyógyításáról szólni?
Hol található meg erre bármiféle erőforrás? A választ egy különös úton
tudom megadni, az éteri stigmák megismerése vezet el egy reális belső
erősforáshoz.
A bölcsessség jele lehet az Alapkő összes okkult titkával, a szociális
lény, a mezokozmosz jele lehet a Szociális Ikon. Ez utóbbi maga is egy
lény, a mezokozmosz lénye, befogadóan a földi, víz, levegő, hő, pénz,
szociális szubsztanciák fentebb kifejtett tiszta természeti minőségeire.
Hogyan teremthetőek meg ezek a tiszta természeti minőségek? Hol
találhatunk rá ezekre mai városi életvitelünk mellett? A választ
megkapjuk, ha arra gondolunk, az 1923/24-es Karácsonyi Gyűlés
folyamán hirtelen nagy égi háború készülődött: az elemek lényei kérték

219
be magukat az Új Misztériumok alapításába, a semmiből keletkeztek
ezek az új elemi lények. Még a szociális kapcsolatokban élő elemi
lényei is megújultak, ezt lehet A szeretet nyolc kérdése útján
gyakorolni.
A bölcsessség legmagasabb foka a jézusi Én kópiájának befogadása,
ami nem más, mint az Alapkő Én-lényének tudatba emelése, mint az
Antropozófia lényének magasabb Én-lénye. Ennek az Alapkőnek a
szívbe fogadása során hajthatatlanul merülhet fel a szívbéli kérdés: mi is
történt az emberek között, amikor az Alapkövet lerakták, mint egy
láthatatlan alapot? Nos, erre a kérdésre is megadhatjuk magunknak a
helyes választ, ha a Karácsonyi Gyűlést nem csupán egy külső,
lényegtelen világtalálkozónak tekintjük, hanem egy társas lény
születésének. Az ember lényének individuális fejlődési fokozatain az
Alapkőben foglaltak mutatják a legmagasabbra törő irányt, ez az
individuális emberségünk azonban nem áll meg egymagában, szüksége
van a többi emberre, akik hasonló egyéni célokat követnek.
Emberségünkre ébredő tudatunkban ráeszmélhetünk arra, hogy az Én-
lényünk nem csupán a miénk, hanem egy közös lényt alkotunk azokkal,
akik szintén ezen az úton kívánják megélni emberségüket. Az
Alapkő/Karácsonyi Gyűlés szívbe fogadása viszont egy idő után az éteri
stigmák felvételét is jelenti, ahogy a szívcsakránkat megerősíti e két
lénynek a szívbe fogadása:

1) egyéni fejlődés a gondolkodási következetességben – szociális

együttélés és együttműködés azokkal, akik mindent jobban akarnak
tudni
2) egyéni fejlődés a cselekvési tudatosságban – szociális együttélés és
együttműködés azokkal, akik nem tudják, mit is csinálnak
3) egyéni fejlődés a kitartó szándékban – szociális együttélés és
együttműködés azokkal, akik tőlünk elfordítják szívük belső arcát
4) egyéni fejődés a pozitív életszemléletben – szociális együttélés és
együttműködés azokkal, akik még azt is letagadják, amit megértettek
5) egyéni fejlődés saját értékünk elfogulatlan megítélésében – szociális
együttélés és együttműködés azokkal, akik magukat ültetik előre

220
6) egyéni fejlődés lelki egyensúlyunk terén – együttélés és
együttműködés azokkal, akik belső én-nélkül utánoznak

Ez az egyéni és egyben szociális út minden földön élő ember

számára fejlődési lehetőséget jelent. Lényegében ezen az úton, a
bölcsesség és szeretet keresztútján nincs legjobb, legtökéletesebb,
legnagyobb beavatott ember, itt a közös szellemi munka hozhat csak
eredményt: ez a megújított budapesti impulzus, a szeretet közösségi
tanulása az antropozófiai megismerés által. A magasabb
individualitások együttesen, közösen őrzik a fejlődésben lévők
spirituális, vagyis magasabb Én minőségét. A szociális közegben
Skythianos, az egyéni fejlődésben Christian Rosenkreutz és a másik
ember iránti odaadásban Rudolf Steiner közös vezetésével. A fenti
okkult igazságokról beszélt Rudolf Steiner a Buddhától Krisztushoz c.
budapesti előadásában, 1909.05.31-én, amikor a jelentős rózsakeresztes
titkokat bemutató előadásában a bölcsesség és szeretet spirituális
magasságáig emelkedő individualitások témáját és Krisztus második
eljövetele témáját összekapcsolta a spirituális ökonómia titkos
törvényével.
A fentieket egy új hatdimenziós rózsakeresztes imaginációban lehet
összefoglalni:
Képzeljünk el egy nagy fakeresztet, aminek felülről lefelé, jobbról
balra és elölről hátulra hatoló szárai vannak és ez a kereszt Tóth Enikő
szavaival egy világot zár magába: a szívbe fogadott Alapkő lényt és a
szívbe fogadott Szociális Ikon lényét. Michael az ő aranykardjával a
szívünkbe hatolva adja felülről lefele hatolva a szeretet szubsztanciáját,
amit a beszédünkkel árasztunk ki magunkból (szó művészet,
szellemtudomány), a sárkányt és annak fekete mágiás hatszoros
alakulatait taszítja le a földre (a hat vele ellenszegülő planéta-
intelligenciák anti-michaelita lényében) – a vízszintes irányban
Christian Rosenkreutz. és Rudolf Steiner együttműködését láthatjuk az
emberi-kozmikus lét oltára körül amint az Élet Urának körülöttünk
található Misztériumaira mutatnak - és Szófia új szelíden sugárzó
csillagfénye az agape, az emberi-kozmikus szeretet irányába mutat.
Ebben a három Karma irányban vannak jelen az új karmalények, a
keresztény együtttműködési karmalények.
221
 Hogyan találhatunk rá az új budapesti impulzusra? A szeretet
világtanítói vezethetnek el egy új együttműködéshez, egy új szociális
környezetvédelemhez az Éteri Krisztus birodalmában.

222
 Függelék

1. Alapkő meditáció magyar nyelven

1. Emberi lélek!
2. Te benne élsz a végtagokban,
3. Kik a tér világán át
4. A szellem-tenger-létben hordoznak:
5. Gyakorolj szellemi emlékezést
6. A lélek mélyén,
7. Ahol a tevékenykedő,
8. Világokat teremtő létben
9. Tulajdon Énünk
10. Az Isten-Énben
11. Életre kél;
12. És igazán élni fogsz majd
13. Az emberi világ-létben.

14. Mert tevékenykedik a magasságok Atya-szelleme

15. A világok mélységeiben létet teremtve.
16. Seraphim, Cherubim, Throne,
17. Hagyjátok zengeni a magasságokból,
18. Ami a mélységekben visszhangra lel;
19. Ez így szól:
20. Ex Deo nascimur.
21. Hallják ezt az elemi lények
22. Keleten, Nyugaton, Északon és Délen
23. Emberek, hallhatjátok azt!

223
 1. Emberi lélek!
2. Te benne élsz a szív és tüdő verésében,
3. Kik az idő ritmusán át
4. Lelki léted átérzéséhez vezetnek:
5. Gyakorolj szellemi elmélkedést
6. Lélek-egyensúlyban,
7. Ahol hullámai
8. A világ-keletkezés-tetteknek
9. Tulajdon Énünket
10. A Világ-Énnel
11. Egyesítik;
12. És igazán érezni fogsz majd
13. Az emberi lélek-cselekvésben.

14. Mert tevékenykedik körülötted Krisztus akarata

15. A világok ritmusaiban lélek-áldóan
16. Kyriotetes, Dynamis, Exusiai,
17. Hagyjátok felizzani Keletről,
18. Ami Nyugat révén ölt alakot;
19. Ez így szól:
20. In Christo morimur.
21. Hallják ezt az elemi lények,
22. Keleten, Nyugaton, Északon és Délen
23. Emberek, hallhatjátok azt.

224
1. Emberi lélek!
2. Te benne élsz a nyugvó főben,
3. Ki számodra az örökkévalóság alapjaiból
4. A világ-gondolatokat hozzáférhetővé teszi:
5. Gyakorolj szellemi látást
6. Gondolat-nyugalomban,
7. Ahol az Istenek örök céljai
8. A világ-lét-fényből
9. Tulajdon Énünkben
10. A szabad akaratnak
11. Ajándékoznak;
12. És igazsághoz hűen fogsz gondolkozni
13. Az emberi szellem-alapításban.

14. Mert működnek a Szellem világ-gondolatai

15. A világ-létben fényért könyörögve.
16. Archai, Archangeloi, Angeloi,
17. Óh, engedjétek kérni a mélységekből,
18. Ami a magasságokban meghallgatásra lel;
19. Ez így szól:
20. Per Spiritum sanctum reviviscimus.
21. Hallják ezt az elemi lények
22. Keleten, Nyugaton, Északon és Délen:
23. Emberek, hallhatjátok azt.

225
 1. Az idők fordulóján
2. A Világszellem fénye lép
3. A földi létáramlatba;
4. Az éj-sötét
5. Működése véget ért;
6. Nappali világos fény
7. Ragyog fel az emberek lelkében;
8. Fény,
9. Aki melegíted
10. A szegény pásztorok szívét;
11. Fény,
12. Aki megvilágítod
13. A bölcs királyok fejét.

14. Isteni Fény,

15. Krisztus-Nap,
16. Melegítsd
17. A mi szívünket;
18. Világosítsd meg
19. Fejünket;
20. Hogy jó legyen,
21. Amit mi szívünkből
22. Alapítunk,
23. Amit mi fejünk révén
24. Céltudatosan vezetni akarunk.

226
 2. Jegyzetek, megjegyzések

A szeretet valósága
1
Margarethe Hauschka: Ritmikus masszázs Ita Wegman
szerint c. könyvéből.
2
Ahogy az egyik növény hasonlít a másikra, és ahogy Goethe
minden egyes növényben látta az ősnövényt, úgy a szeretetről alkotott
fogalmaink mögött rejtőzik az ős-szeretet. A vallások Istennel
azonosítják a szeretetet. Az Isteni Szeretet minden
megnyilvánulásában benne van, átjárja, ahogy minden növényben
benne van az ősnövény. Sokrétű és sok elemből álló összetett lényről
van szó. Mindenki megalkothatja magának a szeretet fogalmát,
amelynek értelmezése és a gyakorlatba ültetése neveli ki a megértés
és a tudás számára az ős-fogalomból mint csírából az élő szeretet
fáját. Az ős-szeretetről mindenki tud, egy rejtett képesség fejlesztése
ébresztheti fel az emberben az Isteni Szeretetről való tudást. Az ős-
szeretet a Golgotai Misztérium ingyen adománya, míg az emberben
tudásként feléledt szeretet, az emberben megjelenő szeretet egy titok
megismerése által történhet meg kizárólag tudatos erőfeszítés
eredményeként.
3
A Szófia-lény megismeréséhez l. Sergej O. Prokofieff Az
égi Szófia és az Antropozófia lény c. művét. Genius.
4
L. a János evangélium 13. fejezetét a lábmosás jelenetéről.
5
V.ö. „Legyetek azért ti tökéletesek, miként a ti mennyei
Atyátok tökéletes.” Mt 5,48. Ezt az igét a reinkarnáció gondolata
hozza közel: ismét és ismét le kell jönni a Földre, egészen addig, míg
a tökéletesség egy fokát el nem érjük.
6
Krisztus és a karma kapcsolatáról így nyilatkozott Rudolf
Steiner: „Honnan jön a karma jótékonysága? Valójában miből jött
létre a földfejlődésünkben az a jótétemény, hogy karma létezik?
Semmilyen más erőtől nem jött a karma az egész fejlődésben, mint
Krisztustól. Ha Krisztus későbben jelent is meg, a Föld szellemi
szférájában már mindig jelen volt…Ő az, aki az embernek már előbb,
mielőtt a Földre lépett, leküldte a karma lehetőségét.”
Szellemtudományos embertan, 234.o.,Genius.

227
 Ezt a témát jeleníti meg a Jelenések Könyve a
laodiczeai levélben: „Akiket én szeretek, megfeddem és
megfenyítem: légy buzgóságos azért, és térj meg” Jel. 3,19.
Általában korábbi földi életeknél kell keresni az okokat,
melyek a karma törvény alapján a jelenlegi életben kerülnek
kiegyenlítésre. Így tetteink a reinkarnáció és karma gondolata alapján
egy magasabb igazságosság szerint tartozások teljesítése. Az Isteni
Szeretet megismerése is viszont-szeretés. Rudolf Steiner számos
alkalommal beszélt arról, Krisztus fokozatosan az emberi karma
urává válik. A szeretet gondolata így új jelentőséget kap, amit talán
egy következő munkában lehet kidolgozni.
7
V.ö. „Semmit sem cselekedvén versengésből, sem hiábavaló
dicsőségből, hanem alázatosan egymást különbnek tartván
magatoknál.” Fil.2,3.
8
A keresztény áramlatok megítélésénél figyelemmel kell
lenni arra, hogy Krisztus minden emberért jött és az ő neve nélkül is
nagy tettek születtek. Másrészt figyelemmel kell lenni arra is, hogy az
ő éteri megjelenésének idejében csak tévedésből, illúzióból vagy
rosszakaratból lehet őt kikerülni. A Krisztus-impulzus mindig előre
halad és a szellemből termékenyíti meg a fejlődést, melyet a
fizikaiban nem lehet kikeresni. A téma egyik szép ábrázolása Rudolf
Steiner két előadása - 1911.9.17. és 9.19.
9
Rozsnyai Ágnes: A magyarság spirituális gyökerei 121. o.,
Püski. 2005.
A szó-erőről, annak alsó és felső inspirációjáról szép
ige Jn. 8.23., az ember szembesüléséről saját szó-lényével v.ö. Mt.
12,36-37., a Szent-Lélekkel inspirált emberi szóról v.ö. Mt. 10,20. A
téma szempontjából figyelemre méltó, hogy Jakab levelének 3.
fejezete a beszéd feletti kontroll témája után a felülről való bölcsesség
témáját hozza. Érdekes egészségügyi vonatkozása van továbbá a
beszéddel kapcsolatos Mt.15,17-20. igéknek.
10
Csontváry Kosztka Tivadar: A magányos cédrus. Pécs,
Csontváry Múzeum
11
Seress Attila: A szeretet filozofiájának kezdeményezése.
Somogyi és fia, 2001.
12
Leonardo da Vinci: Mona Lisa. Paris, Musée du Louvre.

228
 13
Rudolf Steiner: János apokalipszise 8. előadás, 153.o.
Genius.
14
Az Alapkő Meditáció szövegét magyar nyelven l. Rudolf
Steiner: A világtörténelem szellemi háttere c. könyvben a 144-147.
oldalakon. Genius. Jelen munkában saját fordításból idézek.
Az Alapkő lényéről magyar nyelven l. Sergej O. Prokofieff:
Az égi Szófia és az Antropozófia lény c. műve III. rész 12. fejezetét.
Genius.
Rudolf Steiner az 1923-24-es Karácsonyi Gyűlésen adta át az
Alapkövet. A Karácsonyi Gyűlésen kezdeményezte továbbá
tanítványaihoz fűződő kapcsolatainak megújítását. Remélhetően
hamarosan magyar nyelven is hozzáférhető lesz a Karácsonyi Gyűlés
témájának feldolgozása a széleskörű olvasóközönség számára.
15
Rudolf Steiner: A magasabb világok megismerésének útja.
Élet és halál c. fejezet, 199-200.o. (régebbi kiadás).Genius.
16
Az emberek közötti tér megszenteléséről v.ö. a következő
igét: „Mert ahol ketten vagy hárman összejönnek az én nevemben, ott
vagyok közöttük.” Mt. 18,20.
17
Rudolf Steiner: Lukács evangélium, 9. előadás, 176.o.
Genius.
18
Rudolf Steiner: Jézustól Krisztushoz, 10. előadás, 213.o.
Genius.
19
idézett mű, 211.o.
20
A nyolcágú ösvény témájával kapcsolatosan magyar
nyelven l. Rudolf Steiner Lukács evangéliumról szóló ciklusának
harmadik előadását, valamint A magasabb világok megismerésének
útja c. könyv leírását a tizenhatlevelű lótuszról. Genius.
21
Ilyen értelemben írt Rudolf Steiner A Szabadság filozófiája
c. művében a cselekvés iránti szeretetről. Genius. Új Mani-fest.
22
Mélységes szakadékba tekint egy ilyen kezdeményező. A
tett nyomán új talajra lép, ez a talaj saját szíve, egy új világról tud,
amely benne felragyog, ezen áll a szakadékon. Szabó Attila Az Én, a
Szabadság és a Szellem c. művében a „bolond” képében fogalmazza
meg ezt a helyzetet, amikor a „Bolond” nyugodtan lép a szakadékba,
míg mások ezért bolondnak nézik. Kézirat.
23
„És ő néktek szenthely lészen, de megütközés köve és
botránkozás sziklája Izrael két házának, s tőr és háló Jeruzsálem
229
lakosainak. És megütköznek köztük sokan, s elesnek és
összetöretnek, tőrbe esnek és megfogatnak.” Ézsaiás 8,14-15. „A kő,
amelyet az építők megvetettek, szegletkővé lett.” 118. Zsoltár 22. A
kő bibliai szimbóluma Dániel könyvének 2. fejezetében, az
evangéliumokban és idézett és egyéb igékben külön tanulmányozást
igényelne, ez azonban túllépné e tanulmány keretét, noha szorosan a
szeretet próbakövének témájához tartozik. Néhány további ige: Lk
2,34; Róm 9,32; 1Kor 1,23; 1 Pt 2,5.; 1 Pt 2,7.
A kezdeményezés fullánkja az ahrimani-sátáni elemnek
zavart okoz. Nem szabad, hogy ettől megrettenjünk és visszariadjunk
a cselekvéstől.
24
Rudolf Steiner utolsó írásművében, a Mihály
Misztériumban így nyilatkozott: „A Golgotai Misztérium kozmikus
szeretetből származó, szabad kozmikus tett és csakis emberi
szeretettel fogható fel.” (143.pont.) A Golgotai Misztérium is
kezdeményezés Krisztus részéről, ennek sorsa azon is múlik, az
emberek megértik-e a Golgotát. A Golgota megértésének előfeltétele
pedig emberi szeretet. GA 26.
Ha valaki saját elhatározásból indít el egy
kezdeményezést, akkor arra érvényesnek kell lennie annak, amit
előző írásomban így fogalmaztam meg: „El kell jutni a valóban
intelligens emberi cselekedetekhez, amelyek ne csak a mi számunkra,
hanem a másik számára legyenek szeretettek.” Seress Attila: A
szeretet filozófiájának kezdeményezése. 16.o. Somogyi és fia, 2001.
25
Rudolf Steiner: A szellemtudomány körvonalai
308.o.Genius.
26
Az antropozófia tanulmányozásával kapcsolatos tabló-
élményre, a tabló fókuszában a Krisztus-Nappal Sergej O. Prokofeiff
is utal cikkében, amelyben arról ír, hogyan jutott a Rudolf Steiner és
az új misztériumok megalapítása c. könyv tartalmához. Ebben a
könyvben ad egy imaginációt a Grálról, melynek három eleme van:
spirituális gondolatok, spirituális képek, imaginációk és a szeretet
szubsztanciája, mely betölti az első két elemből formálódott kelyhet.
Ez a Grál imagináció az éteri Krisztus és a Rudolf Steiner által adott
Alapkő lény megközelítéséhez segíthet. „A nagy imagináció: egy
Kehely, amely Krisztus szubsztanciájával van tele és kiárasztja az
isteni Fényt, amelyben a Szent Szellem jelenik meg egy galamb
230
alakjában.” A megtisztult gondolatok fényként hatnak ebben a
képben. Az individuális fejlődésről írja: „ Az előrehaladás a belső
fejlődés útján a tudati lelket fokozatos alakváltozáson át imaginatív
lélekké alakítja, ami már képessé válik ennek a szeretet
szubsztanciának formát adni és a lelket egyre inkább és inkább
telíteni vele.” Az idézeteket francia nyelvből ültettem át magyarra.
Az idézetek az Antropozófia – a kozmikus pünkösd üzenete. Mihály
korszaka és az új Grál esemény c. 7. fejezetből származnak.
27
Rudolf Steiner: Szellemtudományos embertan
19.előadás.282.o.Genius.
28
idézett mű 282.o.
29
idézett mű 284.o.
30
Rudolf Steiner: A szellemtudomány körvonalai,
308.o.Genius.
Az antropozófiai megismerés útján a negyedik fokozat
a tudatos intuíció képességének megszerzése és begyakorlása. Az
intuíció fokán válik képessé a tanítvány egybeolvadni a megfigyelt
lénnyel. Ez a befogadás mozzanata, azaz a szeretet egyik lényegi
aktusa. Így a szellemi kutatóktól származó közlések tanulmányozása
már önmagában felébreszti a szeretet-képességeket, azonban a
bölcsességet önző célból is fel lehet venni. Fontos, hogy élettel
hassuk át a tanultakat, azaz feltegyük magunknak időnként a kérdést,
vajon életem eddigi szakaszában mely tetteim nyilatkoztatták meg a
„bensővé tett bölcsességet”?
31
Sergej O. Prokofieff: Rudolf Steiner és az új misztériumok
megalapítása c. művének 6.fejezetében ilyen felosztásban tárgyalja az
Alapkő Meditációt.
32
A Rudolf Steiner által alapított és adományozott
antropozófia, ahogy az az Antropozófiai Társaság kebelén belül
megújulva él a tagok szívében, hivatott arra, hogy a szeretetről a
benső megismerésben tanítson Ez azonban az Alapkő lényében
megújult Antropozófia lénye által lesz lehetséges. Így az Isteni
Szeretet az emberben szívbe fogadott Alapkő által emberben
megjelenő szeretetté válhat. A bölcsesség emberben jelenhet meg és
antropozófiává válhat, míg megújulása az Alapkő felvételével függ
össze, ez által emberben megjelenő szeretetté (antropo-agape) válhat
az Isteni Szeretet.
231
 Erre utal a Karácsonyi Gyűlésen adott Alapkőről szóló
Meditáció következő része:
Isteni fény
Krisztus nap
Melegítsd a szívünket
Világosítsd meg fejünket
Hogy jó legyen.
Megfigyelhetjük, amit a Karácsonyi Gyűlés jegyzőkönyve is
tanúsít, melyet Dornachban őriznek, hogy itt Rudolf Steiner nagy
nyilvánosság előtt nem szégyellte kérni, hogy ’jó legyen’. Mi legyen
jó? A szerzőnek az a véleménye, hogy ’jó legyen, amit az ő
tanítványai az élet minden területén véghezvisznek’. Ehhez kell a
Krisztus Nap segítsége. Mi kell hát a jósághoz, ha nem
szeretetképesség, ha nem a szeretet tettei a XXI. század gondterhelt,
viszálydúlta emberiségének, amikor a pusztító utálatosságról szóló
bibliai prófécia Máté evangéliumának 24. fejezete szerint itt áll
előttünk? Cikkemben az életben megélt szeretetlenség
lehetetlenségébe és látszatvoltába vetett hitem alapján írtam.
Remélhetőleg az antropozófiai világtársaság a jövőben egyre inkább
olyan összejövetelek számára nyújt lehetőséget, hogy a résztvevők a
’jó legyen’ szellemében találkoznak, ami a szeretet és a Grál titkainak
megbeszélését is magában foglalja.
33
A megbocsátás során éppen az a legnehezebb kérdés,
hogyan találhatjuk meg az utat ahhoz az emberhez, aki vétkezett
ellenünk. A megbocsátás során oly tettre is szükség van, mely
kiegyenlíti azt a rosszat, amit a másik a vétkével életre hívott. Így a
szeretet cselekedeteinek egyik eseteként érthetjük meg az igazi
megbocsátásból fakadó tetteket. A téma művészi szerkesztésű
ábrázolása Sergej O. Prokofieff: A megbocsátás okkult jelentősége c.
könyvében olvasható az antropozófiai ember és világszemlélet
alapján.
34
A következő fejtegetések tartalmához többek között a
következő írások engednek közel:
Rudolf Steiner: Az ötödik evangélium c. ciklusának
különösen a második fejezete.

232
 Rudolf Steiner: A János evangélium, ún. hamburgi ciklus,
Szűz Szófia és a Szent Lélek c. utolsó előadása. Genius
Sergej O. Prokofieff: Az év körforgása, mint Krisztus
lényének átéléséhez vezető beavatási út. Az év ünnepeinek ezoterikus
szemlélete c. könyvének vízkereszttől pünkösdig terjedő időszakot
tárgyaló fejezetei.
35
A szeretet és megismerés útjának kezdetén sajátos élmény
állhat. Rudolf Steiner Neuchatelben 1911. szeptember 28-án beszélt
erről a sajátos élményről, ami sokak életét menti meg. Leírja, hogy
sokan éppen akkor kapják meg ezt az élményt, amikor krízisbe
kerülnek, esetleg meghaltak volna. Ez ma is így van. Ez a szellemi
erő megérinti az embert, és ezáltal megmenekül a haláltól. A
továbbiakban ráadásnak, kegyelemnek éli meg életét, és élménye a
szellemi úton történő elinduláshoz lendíti. „A dolog röviden úgy áll,
hogy ennek az eseménynek a révén a tanítvány egészen pontosan
tudja, hogy léteznek a szellemi világból jövő közlések. Az ember
életében egyszer, azonban többször is adódhatnak ilyen események.
Most ennek a tanítvány lelkére gyakorolt hatását akarjuk megérteni.
A tanítvány ezt mondja: kegyelemből kaptam a további életet, az első
befejeződött. – Ez az új, kegyelem révén juttatott élet a tanítvány
számára egész további életére fényt ad.” Ebben az élményben,
amelyet ma is számosan átéltünk, a szellemi szeretet élménye
ismerhető fel. Az ember felébredése a szellemi úton viszonzás,
viszont-szeretet, mintha tartozását róná le a szellemből jött szeretet
érintésére. Rudolf Steiner: Rózsakeresztes kereszténység. Jáspis.
36
A szellem-én és a kozmikus szeretetszubsztancia
kapcsolatának jövőbeni titka saját eredmény, amelyért a felelősséget
állom. Tudni lehet Rudolf Steiner közlései alapján, hogy a jövő a
szellemi világokból ereszkedik alá az emberi tudat számára, miáltal a
szeretet szubsztanciával kapcsolatos mai élmények csupán
előkészítések a jövő számára, amikor a sok szenvedés megérleli az
emberi tudat számára azt, amit Rudolf Steiner meghirdetett, az Éteri
Krisztus élményt. Ezen élmény során maga Krisztus az, aki a szellem-
ént betölti, nem a gonosz földi én, hanem a szellemi-égi én mint
kehely megtelhet kozmikus szeretettel, amelynek túláradása önnön
hatókörén kívül és túl a szeretet tetteit hozhatja létre. Krisztus
golgotai tette, mely az emberiség legnagyobb hatású szeretet-tette
233
volt, mikrokozmikusan a szeretet magját, csíráját adományozta
nekünk, embereknek. Ez az Isten Országa bennünk, mely eredetét
tekintve a makrokozmosz Atya akaratából történt, ahogy a Biblia
megjeleníti a János Evangéliumában. A belénk helyezett szeretet
ráirányítása az Atya világára érleli meg az emberi, mikrokozmikus
szeretet egyesülését az isteni, makrokozmikus szeretettel. Az
antropozófia jövőbeni hivatása a Krisztus Kő, a Szeretet Kő, Alapkő
fundamentumán állva arra segíteni az embereket, hogy kezdjék el a
tudatos tanulását annak, hogy lehet és érdemes szeretni egy
hazugsággal és utálatosságokkal teli világban. Ebben, azaz a szeretet
tudatos tanulásában segíthet nekünk Rudolf Steiner áldozatos
életének, tanításainak és tetteinek, a Karácsonyi Gyűlés és az Alapkő
tanulmányozása.
37
Rudolf Steiner utolsó írásműve, a Mihály Misztérium tárja
fel ezeket a titkokat. GA 26.
38
Ilyen értelemben a szeretet vizsgálatával az emberi
intelligencia titkaival is szembesülni kell. Az egyes emberi
személyiségek azonban más és más intelligencia minőséget
hordoznak. Így a szeretetnek, mely embertől emberig vezet, az eltérő
minőségű intelligenciák áthidalásának problémáját is meg kell oldani.
A probléma csak úgy oldható meg, ha egy általánosan emberi
intelligenciát sajátítunk el. Az általánosan emberi intelligencia viszont
Rudolf Steiner antropozófiájában ismerhető fel. Az Antropozófia lény
tanít erre az általános emberi minőségre, s vezet a szellem-én
eléréséhez.
Előző művemben a szeretet jelenségével kapcsolatban ezért
írtam az intelligencia-problémáról, melyet előbb meg kell oldani,
hogy értelmezni tudjuk magát a szeretet jelenségét. A fent ábrázoltak
szerint az intelligencia-probléma megoldása az antropozófia felvételét
és megismerését jelenti.
A szeretet tudomány kialakítása a szív tudatos
intelligenciájának kialakításához vezet. A szívünkbe fogadott
gondolatok és imaginációk, amelyek az ember és az isteni szellemi
világ megértéséből származnak, szeretettel telnek meg. Rudolf
Steiner ezt ajánlja az ún. Alapkő felvételével, melyet a szívünkbe be
is kell fogadnunk. Az Alapkő felvétele és szívbe zárása így az Isteni
Szeretet lényének további keresésére indít.
234
 39
Sergej O. Prokofieff: Szembesülés a Gonosszal és annak
legyőzése a szellemtudományban - A Jó Alapköve c. tanulmányában
a gonosz világfájának terméseit mutatja be. Korunk egyik
alapélménye a Gonosszal történő szembesülés, míg az ellentétes
póluson ott a Jó Alapköve és az Éteri Krisztus megjelenése. A rossz,
negatív jelenségek mellett fel kell hívni a figyelmet a jó és pozitív
lehetőségekre is, ami Prokofieff tanulmányában az Alapkővel történő
ezoterikus munkával érhető el. Az Éteri Krisztus élmény hátterében
Krisztus másodszori keresztre feszítése és az ebből történő tudati
feltámadás áll. Ez a második Golgota adja a lehetőséget a
spiritualizált gondolatok, imaginációk tudatos átélésére, valamint a
szeretet szubsztancia befogadására az Éteri Krisztus élményben,
valamint a Szent Szellem átélésében. Új Impulzus 2001- Karácsony.
40
Rudolf Steiner Az új Isis, az isteni Sophia keresése c.
ciklusának 12. előadásában a szabadság és a szeretet ideáljáról 1920.
december 19-én mondta: „Éppen a külvilág iránti odaadás útját
megtalálva jutunk el oda, hogy cselekedeteink tartalmát
gondolatokkal hassuk át. Mi a külvilág iránti odaadás? Ez a
cselekvésünket gondolatokkal átható odaadás a külvilág iránt nem
más, mint a szeretet. Ahogyan a gondolati életet akarattal átsugározva
a szabadsághoz jutunk, úgy jutunk el a szeretethez akarati életünket
gondolatokkal áthatva. Cselekvésünkben azáltal bontakoztatjuk ki a
szeretetet, hogy az akarati jellegbe gondolatokat sugárzunk,
gondolkodásunkban azáltal bontakoztatjuk ki a szabadságot, hogy az
akarati jelleget belesugározzuk a gondolatokba.” Később: „A
szabadságot és szeretetet valóban csak a szellemtudományos
világszemlélet tudja megragadni, semmi egyéb.” Jáspis.
41
Az antropozófiai út Mihályhoz, Szűz Szófiához és
Krisztushoz vezet. Egy másik út a szeretet szubsztanciáját éli át,
bölcsességhez jut, fénnyel telíti az emberi intelligenciát és tetté válik,
a szeretet tetteivé. Sergej O. Prokofieff Az égi Szófia és az
Antropozófia lény c. műve III. rész 12. fejezetében Az Alapkő, mint
Krisztus, Szófia és Mihály kinyilatkoztatása cím alatt ír erről. Genius.
42
Rudolf Steiner Makrokozmosz és mikrokozmosz c. ciklus
11. előadás. Genius.239.o.

235
Hogyan talált rá Alexandra önmagára?

43
A mottó elhangzott az Ezer arc – ezer talentum klub
ünnepélyes megnyitóján a Vakok Állami Intézete 2006-os Fehér Bot
havi rendezvényen, in: www.remlac.exra.hu.
44
Léderer Pál (szerk): Az AIDS-gondolkodás. T-Twins
Kiadó, 1994.
45
A szociális munka elmélete és gyakorlata, szerk: Tánczos
Éva. Semmelweis Kiadó, 1994. Különösen a Sokszempontú felmérés
és Első interjú készítése c. fejezetek
46
Parton, Nigel - O’Byrne, Patrick: Mi a konstruktív szociális
munka? In: ESÉLY, 2006/1.
47
Weiss, Thomas: A megzavart fejlődésű gyermek (a
Magyarországi Camphill Egyesület gondozásában A különleges
gondozást igénylő gyermek címmel 2008-ban jelent meg). König,
Karl, Dr..: Az ember tizenkét érzéke és a hét életfolyamat.
48
van Houten, Coenread: A felnőtt-képzés mint az akarat
felébresztője. Verlag Freies Geistesleben, 1993.
49
l. 46. jegyzet
50
Kaspar Hauser sírjánál a keresztre a következő felirat
került: Európa gyermeke. További olvasmányok:
Tradowsky, Peter: Kaspar Hauser oder Das Ringen um den
Geist. Verlag am Goetheanum, 1983.
Wassermann, Jakob: Kaspar Hauser, avagy a szív restsége.
Európa, 2006
51
Vollmar, Klausbernd: Szeretetszerződés, Bioenergetic,
2005.
52
Weiss, Thomas: A különleges gondozást igénylő gyermek.
Magyarországi Camphill Egyesület
53
Az életút témájának szellemtudományos szemléletéhez:
Sergej Prokofjev: Rudolf Steiner karmakutatásai és az antropozófiai
társaság feladatai. Goetheanum (Svájc), 1994.
54
A felnőtt-tanulás az egyes életszakaszokban c. fejezet. In:
van Houten, Coenread: A felnőtt képzés mint az akarat felébresztője.
Verlag Freies Geistesleben, 1993.

236
 55
A tanulás három módja:
Iskolai tanulás
Sors általi tanulás
Szellemi tanulás
in: van Houten, Coenread idézett műve
56
magánközlés
57
Wiesental , Simon: Virágot Algernonnak
58
A társadalomkutatás módszerei témakörben számos ajánlott
publikáció lenne listázható a kvalitív (minőségi és nem mennyiségi)
kutatási módszerek tanulmányozásához. Figyelemre érdemes
azonban a gotheanisztikus kutatási metódus: ez az egzakt
természettudományi kutatási módszertant alkalmazza a nem
természeti világokra, így a lelki jelenségekre, világgazdasági
jelenségekre, történelmi szimptómákra és az ember társas és
társadalmi lényének megértésére.
59
A Fogyatékosságtudomány WHO által támogatott FNO és
a Steiner-féle gyógypedagógia és szociális terápia diagnosztikai
személete felváltotta a BNO orvosi minősítési kategória-tanát. Az
említett hat fogyatékossági típust minősítik a Fogyatékossági
Támogatás megállapító esélyegyenlőségi törvényben meghatározott
eljárásban. Újabban ide sorolják az újrabeszélő típust és a tartós
pszichiátriai sérülést is. Az újabb fogyatékosságtudományi kutatási
eredményeknek a társadalmi hatásai szinte beláthatatlanok és
újraformálják az ún. társadalmi piramist az épek és sérültek
szükséges társadalmi együttműködési normája révén (Nevess és
szeress! mozgalom)
60
Itt három történelmi közösségi áramlat
egybekapcsolódásáról van szó, egy új minőségben. Ludvig
Zinzendorf, Johann Amos Comenius, Robert Owen törekvései
jelennek meg új alakban. További olvasmány: A gyógyító nevelési
mozgalom közösségfejlesztő impulzusa. Szöveggyűjtemény,
Magyarországi Camphill Egyesület Gyógyító Nevelés Felnőttképzés,
2007.

237
 61
Steiner, Rudolf, dr.: Az ember tizenkét érzékszerve. Dornach,
1921.VII.22. előadás
König, Karl, Dr..: Az ember tizenkét érzéke és a hét életfolyamat
Soesman Albert: Tizenkét érzék – az emberi érzékelés új
megközelítése. Metódus, 1998.
Seress Attila: A 12 érzékszerv és a tolerancia, in:
www.remlac.extra.hu vakbarát hangzó kiadás
62
Kálmán Zsófia – Könczei György: A Taigetosztól az
esélyegyenlőségig. Osiris Kiadó, 2002.
63 Szabó Miklós, dr. (szerk.): Látássérültek lakóhelyi
rehabilitációja. Fehér Bot Alapítvány, Hajdúdorog

64
A szociálplitika perverz hatásai, in: Nyilas Mihály: A
szociálpolitika alapfogalmai, Twins
65
Gans, Herbert J.: Mire szolgálnak az érdemtelen szegények?
ESÉLY, 1992/3.
66
A virágot beszél kifejezésről és a spirituális nyelvészet
témában:
Rozsnyai Ágnes: A magyarság spirituális gyökerei. Püski,
2005.
Rozsnyai Ágnes: Spirituális nyelvészet, in:
www.remlac.extra.hu kiadásában vakbarát hangzó anyag
67
van Houten, Coenread: A felnőtt képzés mint az akarat
felébresztője. Verlag Freies Geistesleben, 1993.
68 Latin kifejezés: a sors szeretete
69
Chazale, Philippe: Les aveugles au travail. Le cherche midi
éditeur, 1999.
Reményik László: Akik a sötétben is látnak. Háttér Kiadó,
2000.
Reményik László: Életbajnokok. Hugarovox Kiadó, 2002.
70
Kálmán Zsófia – Könczei György: A Taigetosztól az
esélyegyenlőségig. Osiris Kiadó, 2002.

238
 3. Hivatkozott művek:

Szent Biblia (Károly Gáspár fordításában)

Rudolf Steiner: A Szabadság filozófiája. Genius. Új Mani-fest.
GA 4.
Rudolf Steiner: A magasabb világok megismerésének útja.
Genius. GA 10.
Rudolf Steiner: A szellemtudomány körvonalai. Genius. GA
13.
Rudolf Steiner: Mihály Misztérium. GA 26.
Rudolf Steiner: A János evangélium. Genius. GA 103.
Rudolf Steiner: János apokalipszise. Genius. GA 104.
Rudolf Steiner: Szellemtudományos embertan. Genius. GA
107.
Rudolf Steiner: A Lukács evangélium. Genius. GA 114.
Rudolf Steiner: Makrokozmosz és mikrokozmosz. Genius. GA
119.
Rudolf Steiner: Jézustól Krisztushoz. Genius. GA 131.
Rudolf Steiner: Ötödik evangélium. GA 148.
Rudolf Steiner: Rózsakeresztes kereszténység. Jáspis.
Rudolf Steiner: Az új Isis, az isteni Sophia keresése. Jáspis.
GA 202.
Rudolf Steiner: Alapkő Meditáció - Az Alapkő Meditáció
szövegét magyar nyelven l. Rudolf Steiner: A világtörténelem
szellemi háttere c. könyvben a 144-147. oldalakon. Genius. GA 233.

Sergej O. Prokofieff: Rudolf Steiner und die Grundlegung der

neuen Mysterien. Verleg Freies Geistesleben. (Rudolf Steiner és az új
misztériumok megalapítása.)
Sergej O. Prokofieff: Der Jahreskreislauf als Einweihungsweg
zum Erleben der Christus-Wesenheit. in esoterishe Betrachtung der
Jahresfeste. Verlag Freies Geistesleben. (Az év körforgása mint
Krisztus lényének átéléséhez vezető út. Az év ünnepeinek ezoterikus
szemlélete.)
Sergej O. Prokofieff: Die okkulte Bedeutung des Verzeihens.
Verlag Freies Geistesleben. (A megbocsátás okkult jelentősége.)
239
 Sergej O. Prokofieff: Az égi Szófia és az Antropozófia lény.
Genius.
Sergej O. Prokofieff: Szembesülés a Gonosszal és annak
legyőzése a szellemtudományban - A Jó Alapköve. Új impulzus 2001
– Karácsony.

Rozsnyai Ágnes: A magyarság spirituális gyökerei. Püski.

2005.
Margarethe Hauschka: Ritmikus masszázs Ita Wegman
szerint.
Szabó Attila: Az Én, a Szabadság és a Szellem. Kézirat.
Seress Attila: A szeretet filozófiájának kezdeményezése.
Somogyi és fia, 2001.

Leonardo da Vinci: Mona Lisa. 1503. Paris, Musée du

Louvre.
Csontváry Kosztka Tivadar: A magányos cédrus. 1907. Pécs,
Csontváry Múzeum.

Hivatkozott jogszabályok, irodalom, honlap, cd:

1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról
1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és
esélyegyenlőségük biztosításáról
1/2000. (I.7.) SZCSM rendelet
141/2000. (VIII.9.) kormányrendelet
Orvosi beutaló, A.3510-90. sz. nyomtatvány
www.remlac.extra.hu
remlacvox cd és dvd sorozat

Alexandra tanulmány.
-Chazal, Philippe: Les aveugles au travail. Le cherche midi éditeur,
1999.,

240
 -Gans, Herbert J.: Mire szolgálnak az érdemtelen szegények?
ESÉLY, 1992/3.
-Hepworth, Dean H. – Larsen, Jo Ann: A sokszempontú felmérés, in:
A szociális munka elmélete és gyakorlata, 2. kötet, szerk: Tánczos Éva.
Semmelweis Kiadó, 1994.
-van Houten, Coenread: A felnőtt képzés mint az akarat
felébresztője. Verlag Freies Geistesleben, 1993.
-Kálmán Zsófia – Könczei György: A Taigetosztól az
esélyegyenlőségig. Osiris Kiadó, 2002.
-Kozma Judit: A szociális munkás szakmai és egyéni fejlődése. In:
Kézikönyv szociális munkásoknak. Szociális Szakmai Szövetség, 1998.
-König, Karl, dr.: Az ember tizenkét érzéke és a hét életfolyamat.
-Léderer Pál (szerk): Az AIDS-gondolkodás. T-Twins Kiadó, 1994.
-Nyusti Szilvia, dr.: Az Európai Unió szociálpolitikája a fogyatékos
személyek szempontjából – kézirat.
-Parton, Nigel - O’Byrne, Patrick: Mi a konstruktív szociális munka?
ESÉLY, 2006/1.
-Reményik László: Akik a sötétben is látnak. Háttér Kiadó, 2000.
-Reményik László: Életbajnokok. Hugarovox Kiadó, 2002.
-Tradowsky, Peter: Kaspar Hauser oder Das Ringen um den Geist.
Verlag am Goetheanum, 1983.
-Soesman Albert: Tizenkét érzék – az emberi érzékelés új
megközelítése. Metódus, 1998.
-Szabó Miklós, dr. (szerk.): Látássérültek lakóhelyi rehabilitációja.
Fehér Bot Alapítvány, Hajdúdorog
-Weiss, Thomas: A megzavart fejlődésű gyermek. Magyar
Antropozófiai Társaság, kézirat
-Weiss, Thomas: A különleges gondozást igénylő gyermek.
Magyarországi Camphill Egyesület, kézirat
Wassermann, Jakob: Kaspar Hauser, avagy a szív restsége. Európa,
2006.

241
 Babbie, :A társadalomkutatás módszerei
Steiner, Rudolf, dr.: Az ember tizenkét érzékszerve. Dornach,
1921.VII.22. előadás
Rozsnyai Ágnes: A magyarság spirituális gyökerei. Püski, 2005.

Nophretete Naphimnusz.
Szerzőpáros Siliga Miklós-Csongrádi Kata
In: Csongrádi Kata: Millió Rózsaszál, Mandala-Seva Könyvkiadó,
2006.

4. További kutatáshoz

János evangélium, János 3. levele, János Apokalipszis

Rudolf Steiner és Ita Wegman közös művei:
Grundlegendes für eine Erweiterung der Heilkunst nach
gesteswissenschaftlichen Erkenntnissen, GA 27 - A gyógyítás
művészetének kibővítése a szellemtudományi megismerés útján
Rudolf Steiner és Ita Wegman levelezése, kézirat
Rudolf Steiner könyvei:
-A nevelés művészete, GA 194 Genius-Magyar Waldorf Szövetség
-Hogyan jutunk a magasabb világok megismeréséhez?
(A magasabb világok megismerésének útja), GA 10. Genius
Rudolf Steiner előadásai:
-Buddhától Krisztushoz, Budapest, 1909. május 31. előadás, in:
Rózsakeresztes szellemtudomány – Budapesti előadások, Jáspis 1992.
(in:
,Das prinzip der spirituellen Ökonomie im Zusammenhang mit
Wiederverköperungsfragen, GA 109.)

242
-A rózsakeresztes kereszténység, Neuchatel, 1911. szeptember 27-28.
Jáspis, 1994.
-A világ pünkösdje, az antropozófia híradása, Kristiania,
1923.05.17.MAT kézirat
-Néhány elemi lényfajta az asztrálvilágban, MAT kézirat (nagyon
lerövidített leírás), Berlin, 1905. 10.17. in: GA 93/a
-Gyógypedagógiai kurzus, Dornach, 1924.06.25-07.07.
- Utolsó előadása, Dornach, 1924. szeptember
Sergej O. Prokofieff írásai:
-A megbocsátás okkult jelentősége, 1989.
-Az év ünnepeinek ezoterikus szemlélete
-Das mögen es hören c. művéből Korcsog Balázs fordításában a
Vezetőségről és Elisabeth Vreedéről szóló fejtegetések. Novalis, kézirat
-Die geistigen Aufgaben Mittel- und Osteuropas, Verlag am
Goetheanum
-Rudolf Steiner karmakutatásai és az Antropozófiai Társaság feladata,
Verlag am Goetheanum, 1994.
-Szembesülés a gonosszal és legyőzése a szellemtudományban- A Jó
alapköve, 2001. Új Impulzus
Sergej O. Prokofieff előadásai:
-A megbocsátás okkult jelentősége, Budapest, 1990.06.23.
-A hét művészet
Margarete és Erich Kirchner-Bockholt könyve:
-Die Menschheitsaufgabe Rudolf Steiners und Ita Wegman, Verlag am
Goetheanum, Dornach, 1981. (Rudolf Steiner és Ita Wegman feladata
az emberiségért, kézirat, Sherak Mari fordítása)
Athys Floride könyve:
-Die Begegnung als Aufwacherlebnis - Verlag am Goetheanum,
Dornach, 1982.
(A találkozás mint szellemi felébredési élmény – feltámadási erők az
emberi találkozásban, kézirat, Sherak Mari fordítása)
243
Éliás Ádám:
Riadó, Új Impulzus, 2007. szeptember
Conread van Houten:
-A felnőttképzés mint az akarat felébresztője, könyv
-A találkozási beszélgetés, mint a szociális művészet csírája, Bécs,
2007. november 1. előadás
Seress Attila:
-A közösségi érdekérvényesítés XXI. századi új útjai, előadás és
csoport, 2006. Ispánk
-Nevess és szeress – azok mentik át a Földet, akik önként teszik a jót, Új
Impulzus, 2007.
-Szociális ikonművészeti technikák - a szeretet tanulása, Kászonaltíz,
2007. előadás
-Látók és nem látók együttműködése – a szívből fakadó beszéd nyolc
kérdése, 2007.10.10. előadás
Goerge Ritchie: Visszatérés a holnapból
Reményik László: Könnyű neked…Hungarovox, 2005.
Reményik László: Akik a sötétben is látnak,
Reményik László: Életbajnokok,
Doszkocs Zsuzsanna önéletrajza, kézirat, www.zsdoszkocs.extra.hu
Philippe Chazal: Les aveugles au travaille, 1999.
Ifj. Schirilla György: Változz meg szeretetből. Kovásznai Kiadó, 1996.
Gary Chapman: Szólóban –az egyedülállók öt szeretetnyelve, Harmat,
2005.
Klausbernd Vollmar: Szeretet szerződés, Bioenergetic, 2005.
A közösségi tanulás kézikönyve, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen,
2006.
J. van Rijckenborgh: A modern rózsakereszt elemi filozófiája,
Lectorium Rosicrucianum, 1950.

244
Vlagyimir Szolovjov: Az Antikrisztus története, in: Az orosz
vallásbölcselők virágkora, Vigilia, 1988.

5. Társas események listája

Golgotai Misztérium, Pünkösd
Az első hét zsinat 869-ig
1923/24-es Karácsonyi Gyűlés, Dornach. További leírások:
-A Karácsonyi Gyűlés jegyzőkönyve, GA 260., MAT kézirat,
-Rudolf Steiner: Grundstein Spruch
1.-Mire esély a művészet? Doszkocs Zsuzsa és siket-vak művészek
közös kiállítása, 2007. március 30. Pallas Páholy,
www.zsdoszkocs.extra.hu
-2007. május 8-i Ezer arc ezer talentum – látásmód
-Vakok és gyengénlátók első kulturális találkozója, VAGYOK, 2007.
október 13-14, Székesfehérvár, www.vagyok.hu
2. Csongrádi Kata: Csoda az élet, Tivoli színház
3. Deák téri evangélikus templom, Weiner Szász kamarazenekar
koncertje
4. Tanulás életen át, Osztrák antropozófiai felnőttképzési találkozó,
Bécs, 2007.november 1-3.
5. Ami kimaradt Madách Imre Az ember tragédiája c. művéből,
Kistarcsa, 2007. október 23.
6. „Fuss a fényben” vakokkal futógála, Margitszigeti Atlétikai Centrum
7. A megbocsátás okkult jelentősége c. könyv kiadása 1989-ben.

E néhány társas esemény példája utalás lehet arra, amit a XXI. századi
új rózsakeresztes inspirációról kellett leírnom. Ezek a találkozók és
események az én-fejlődést ösztönzik, többféle művészeti elem van
együttesen jelen. A szeretet filozófiája és okkult jelentősége c. kötet
fogyatékosságai a témából szükségszerűen következik, árnyékunkkal
együtt kell élnünk. Árnyékunk felől ragyog fel a nap.

245