Pfaff Anita E-Learning Az Európai Unióban És Magyarországon

Modern Üzleti Tudományok Főiskolája
Nappali tagozat
AZ E-LEARNING AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS

MAGYARORSZÁGON
Készítette:
Pfaff Anita
Tatabánya, 2003.
Pfaff Anita Az e-learning az Európai Unióban és Magyarországon
Tartalomjegyzék
Bevezetés ___________________________________________________________ 4
1 Mi az e-learning? ________________________________________________ 6
1.1 Definíció ___________________________________________________________ 6
1.2 Az e-learning kialakulását befolyásoló tényezők __________________________ 7
1.3 A felhasználó kompetenciái ___________________________________________ 8
1.4 Az e-learning résztvevői – szerepkörök__________________________________ 9
1.5 Szerkezeti egységek _________________________________________________ 11
1.6 e-learning – SWOT-analízis __________________________________________ 12
2 E-learning az Európai Unióban ___________________________________ 17
2.1 A szabályozás története______________________________________________ 17

2.1.1 A Fehér Könyv _______________________________________________________ 18
2.1.2 Tanulás az információs társadalomban_____________________________________ 19
2.1.3 A tudás Európája felé __________________________________________________ 19
2.1.4 eEurope – Információs társadalom mindenkinek _____________________________ 20
2.1.5 Lisszaboni konferencia _________________________________________________ 20
2.1.6 e-Learning initiative ___________________________________________________ 22
2.1.7 eEuropa 2002 Akcióterv ________________________________________________ 23
2.1.8 Stockholmi konferencia ________________________________________________ 24
2.1.9 e-Learning Akcióterv – Gondolatok a holnap képzéséhez______________________ 25
2.1.10 Barcelonai konferencia _________________________________________________ 26
2.1.11 eEurópa 2005 Információs társadalom mindenkinek __________________________ 26
2.1.12 Sevilla ______________________________________________________________ 28
2.2 Programok ________________________________________________________ 28

2.2.1 Socrates _____________________________________________________________ 28
2.2.2 Leonardo Da Vinci ____________________________________________________ 30
2.2.3 A 6. Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogram ___________ 31
2.2.4 ETartalom ___________________________________________________________ 32
2.2.5 Media Plus ___________________________________________________________ 33
2.2.6 Schoolnet ____________________________________________________________ 33
2.3 Internet-elterjedtség és használat az EU-ban ____________________________ 34
2
3 Az e-Learning Magyarországon ___________________________________ 40
3.1 Információs társadalommal az EU-ba – közelítés ________________________ 40

3.1.1 Magyarország Nemzeti Fejlesztési Terve___________________________________ 42
3.1.2 Európa-terv __________________________________________________________ 45
3.2 Programok ________________________________________________________ 46

3.2.1 Oktatási programok ____________________________________________________ 46
3.2.2 6. Kutatási Keretprogram _______________________________________________ 46
3.2.3 Apertus Közalapítvány a nyitott szakképzésért és távoktatásért _________________ 47
3.2.4 Sulinet ______________________________________________________________ 48
3.3 SWOT-analízis_____________________________________________________ 49
3.4 Az Internet Magyarországon _________________________________________ 52

3.4.1 Internethasználat ______________________________________________________ 52
3.4.2 Az e-learning piac _____________________________________________________ 56
4 Összefoglalás __________________________________________________ 58
Irodalomjegyzék ____________________________________________________ 61
3
Bevezetés
„Az Internet talán a történelem leginkább átformáló technológiája, megdöbbentő

módon alakítja át az üzleti életet, a médiát, a szórakoztatást és a társadalmat. De
minden ereje ellenére csak most használjuk ki az oktatás átalakítására (Kerrey,
2000).”1
Úgy 10 évvel ezelőtt talán még csak néhány ember tudta, hogy mi az Internet, ma
pedig már a legtöbb ember számára elfogadott és alkalmazott jelenség, eszköz. Ám
felhasználási módja is egyre inkább kiterjed. Bár a világhálón olvasott
információkból természetesen eddig is tanult az ember, de mára már eljutottunk
odáig, hogy irányított, tudatos tanulásra is használható. Ezt a tanulási formát
nevezzük e-learningnek (e-tanulásnak), ami a szakemberek véleménye és reménye
szerint egyre inkább elterjedté válik.
Tekintsünk csak két példát kontinensünkön kívülről: 2001-ben az Amerikai Egyesült

Államokban a felnőtt internetezők ötöde (kb. 16,3 millió ember) használja tanulási
céllal a világhálót.2 Egy 2002-ben Kanadában készült Ipsos-Reid felmérés szerint a
kanadai Internet felhasználók 25,3 százaléka keresett rá e-oktatási képzésekre, bár
csak 7,5 százalékuk tanul on-line órákon.3 Mivel a technika rohamosan fejlődik és
annak elfogadottsága, használata is gyorsan terjed, így feltételezhetjük, hogy a fenti
adatok pozitív irányban változtak. S mivel Európa ebből a szempontból az Egyesült
Államokhoz képest kissé elmaradott, az európai szakemberek törekednek arra, hogy
ezt a különbséget eltüntessék, így kontinensünkön is várható az e-learning gyors
terjedése.
Dolgozatomban össze kívánom hasonlítani az e-learning szabályozását,

kezdeményezéseit és helyzetét az Európai Unióban, valamint Magyarországon. A
1
OEDC 2001: E-tanulás – Partnerségi erőpróba 19. old
2
Forrás: http://e-ker.hu/archiv.php?c=10&o=10– On-line diákok az interneten
3
Forrás: http://e-ker.hu/archiv.php?c=10&o=10– Az on-line oktatás használata Kanadában
4
technika gyors fejlődése miatt az Internettel és e-learninggel kapcsolatos információk

is napról napra változnak. A növekedés ütemét olykor maguk a szakemberek sem
képesek pontosan meghatározni, ám ezek a talán pontatlan adatok is elegendőek,
hogy képet kapjunk arról, milyen kilátásai vannak a web alapú tanulásnak.
Mielőtt az Európai Unió oktatási szabályozását elemezni kezdeném, kifejtem, hogy

mi is az e-learning, mi vezetett a kialakulásához, milyen kompetenciák szükségesek
hozzá, és hogy mik az előnyei, hátrányai, lehetőségei, veszélyei.
A második részben az Európai Unió helyzetére térek rá az e-learning szempontjából.

Ehhez az oktatással, valamint az IKT-val (információs és kommunikációs
technológia) kapcsolatos döntéseket, kezdeményezéseket vizsgálom. Majd
bemutatom, hogy az Internet elterjedtsége alapján milyen esélyei vannak magának a
tanulásnak az Interneten. A harmadik részben ugyanilyen szempontból vizsgálom
Magyarország helyzetét.
A közelgő csatlakozás kapcsán fontos tényező, hogy mi az, amit Magyarországnak

még tennie kell, hogy a különböző területeken elérje az EU által meghatározott
szintet. Reményeim szerint a dolgozat végén az a konzekvencia vonható majd le,
hogy Magyarország, ha nem is áll az EU szintjén, de közelíti azt.
Itt szeretnék köszönetet mondani dolgozatom elkészítéséhez nyújtott segítségért a

COEDU Kft.-nek, egy leendő e-learning szolgáltató cégnek és munkatársuknak,
Forrai Krisztiánnak!
Pfaff Anita
2003. április
5
1 Mi az e-learning?
1.1 Definíció
Az e-learning, vagy e-tanulás (elektronikus tanulás) fogalmát többféle értelemben

használják. Legtágabb értelmezése szerint technológiával támogatott tanulás, tehát a
tudás számítógép, digitális tananyag segítségével való elsajátítása. Szűkebb
értelemben az Internet vagy intranet alapú tanulást értjük rajta, amely tulajdonképpen
informatikai technológiát hasznosító távoktatás, mely kihasználja és egyesíti mind az
informatikai technológia, mind a távoktatás előnyeit.
Megtartotta a távoktatás azon előnyét, hogy helyhez nem kötött, de a technika

segítségével azonnali visszacsatolás is lehetséges. Ezért elmondhatjuk, hogy az e-
learning egy újfajta pedagógiai technológia, ám az oktató és a hallgató kezében csak
eszköz, tulajdonképpen a tankönyv módosult változata. A hagyományos tanári szerep
azonban itt már megváltozik. A tanár már nem a kurzus irányítója, az itt maga a
tananyag.
A tartalomközvetítés formái/útjai lehetnek:

• Internet (e-mail vagy Web-oldal)
• Intranet
• Audio- vagy videokazetta
• CD-ROM
• Műholdas közvetítés
• Interaktív média
A továbbiakban az e-learning szűkebb értelmezését, a web-alapú tanulást tekintem e-

tanulásnak.
6
1.2 Az e-learning kialakulását befolyásoló tényezők
Mindenekelőtt tekintsük át, milyen tényezők hatására alakult ki ez az új típusú

tanulási módszer:
† Szellemi erőforrások felértékelődése

A XX. század végén egyre inkább teret hódított az a tendencia, hogy az egyén
boldogulásának, szakmai előmenetelének, társadalmi hasznosságának és
beilleszkedésének elmaradhatatlan és talán legfontosabb feltétele a tanulás.
Ezzel egyidőben megjelent a minőségi és releváns oktatás és rugalmas képzés
iránti igény.
† Az oktatás nemzetközivé válása

Napjainkban közismert fogalom a globalizáció. Ennek a folyamatnak az
eredményeképpen szükségessé válik, hogy az eddig nemzeti keretek között
fejlődő oktatás is nemzetközivé váljon. Ez különösen érvényes az európai
felsőoktatásra, amely az Európai Unió egész világra kisugárzó szellemi
hátterének kialakításában nagy szerepet játszik.
† Élethosszig tartó tanulás

A munkaerőpiac gyors változása és az ismeretek mennyiségének rohamos
növekedése szükségessé teszi a tanulás egész életpályára való kiterjesztését.
Ez a folyamat átalakítja az eddig általánossá vált oktatási rendszert. A
felsőoktatási tanulmányok szerepét módosítja, hiszen a diploma
megszerzésével a hallgató csak a további tanulmányainak megalapozását éri
el. Ezért az általános képzéstől indulva a felsőoktatásig az iskolák fontos
szerepe, hogy felkészítse a tanulókat/hallgatókat az élethosszig tartó
tanulásra.
A felsőoktatási intézmények tevékenysége fokozatosan diverzifikálódik,
hiszen az alapképzések mellett fontos területté válik a felnőttek munka
melletti képzése.
7
† Az informatikai technológia fejlődése

Az elmúlt 1-2 évtizedben az informatikai technológia rohamos fejlődésének
lehettünk tanúi. Ennek eredményeképpen a technológia az oktatásnak is eddig
nem ismert lehetőségeket nyújt, ezáltal hosszú távon alapvetően befolyásolja
a szellemi-erőforrás fejlesztésének működését. A mai előrehaladott
technológiai háttérrel kijelenthetjük, hogy az oktatásnak - ezen belül az e-
tanulásnak is – már csak a fantáziánk szabhat határt.
1.3 A felhasználó kompetenciái
• Technikai ismeretek és az új médiumok közti eligazodás képessége

Hogyan használom a számítógépet és a programokat. Hogyan rendezem a
dokumentumaimat, hogyan küldök e-mailt, stb.
• Navigációs készség és keresési lehetőségek ismerete, szövegértés

Tudnom kell, hogy hol vagyok éppen, honnan, melyik úton jöttem erre az
oldalra, voltam-e már ezen az oldalon, hová mehetek tovább, és vissza tudok-e
lépni.
Az megkeresett szöveget a hallgatónak egyedül kell értelmeznie, ezért
elengedhetetlen az ilyen tekintetben való önállóság.
• A virtuális tér szabályainak ismerete, a virtuális térben való kommunikáció

A virtuális tér viselkedési szabályainak ismerete nagyon fontos a kommunikáció
szempontjából, amelyek figyelmen kívül hagyása nem ajánlatos.
• Önmotivációs készség, a tanuláshoz való beállítódás

Ez az e-learning esetében fontos szerepet játszik, hiszen itt a tanulás
mindenképpen egyéni akaraterőt igényel. Ennek hiányában a hallgató nem fogja
elsajátítani az anyagot. Az e-learning, mint tanár felnőttként kezeli a hallgatót,
8
ezzel együtt elvárja az egyéni felelősségvállalást és a tanuláshoz való pozitív

hozzáállást.
• Csoportban való együttműködés készsége

Az e-tanulás sokszor egy tanulócsoporthoz való tartozást is magában foglal. Ezért
előnyös, ha a hallgató jó „csapatjátékos”.
• Nyelvtudás
A számítógép nyelve alapvetően az angol, ezen kívül a külföldi e-learning
tanfolyamok nyelve is meghatározóan angol. Bár ki lehet kerülni a nyelvtudás
problémáját, de mindenképpen előnnyel jár az Interneten és az e-tanulás
világában, ha a hallgató több idegen nyelvet is beszél.
• Tanulási kompetencia, a tanulandó anyag értékelése

A hallgatónak mindenképpen tudatában kell lennie, hogy melyik az az ismeret,
vagy tárgykör, amit szeretne elsajátítani. Semmiképpen sem ajánlatos elveszni az
ismeretekben. Ezen kívül már az elején fel kell ismerni a hallgatónak, hogy a
kurzus, amit választani szeretne, valóban megadja-e neki azt a tudást, amit elvár.
• A jog ismerete
A tartalmak többségére érvényes a „copyright”, olykor még a továbbított
levelekre is. A felhasználó akár tudatán kívül is követhet el törvénybe ütközőt.
Az erre vonatkozó jogszabályokkal is tisztában kell lenni, hiszen a törvény nem
ismerete nem ment fel a hatálya alól.
1.4 Az e-learning résztvevői – szerepkörök
A www.coedu.hu e-learning portál a következő szerepköröket nevezi meg:
9
1. Tanuló
Az a felhasználó, aki igénybe veszi az e-learning szolgáltatást. Önállóan tanul, de
esetenként tanulócsoport vagy tanulópár tagja. Ahhoz, hogy elsajátítsa az általa
igényelt és az e-learning szolgáltató által felkínált tudást, sokféle képességgel kell
rendelkeznie (ld. fent).
2. Tanár
Mint ahogy azt már említettem, a tanár szerepköre a hagyományos oktatáshoz
képest megváltozik. A tanár adminisztrációs szerepét maga a program veszi át. Ő
adja át a tudást, ő kér számon, ő értékel. Tehát megmaradt feladatai két részre
oszlanak, az instruktor és a tutor szerepében, természetesen mindkettő szerepkört
felveheti. Ugyanakkor az ügyfélszolgálati feladatokat is el kell látnia, a hallgató-
tanár partneri kapcsolatából adódóan.
3. Tréner
A tréner szerepe leginkább a tutoréhoz hasonlít. Akkor teszünk különbséget, ha
olyan képzésről van szó, ahol személyes konzultációra is sor kerül. A tréner tehát
képző is.
4. Tutor
A tutor a tanár feladatainak egy részét veszi át. A hallgatók „gondozója”.
Támogatja, értékeli a hallgatókat, és ő adja a visszajelzéseket is. A feladataiból
adódóan az adott anyaghoz értő szakembernek kell lennie. Általában az instruktor
és a tutor szerepét ugyanaz a személy tölti be.
5. Instruktor
Az instruktor a hagyományos értelemben vett tanár azon feladatait látja el,
amelyek az előkészítés fázisait foglalják magukban. Az adott szakirodalomból
felkészülnek és elkészítik a tanítás menetét, megtervezik az órákat. A szemléltető
eszközöket is ők állítják össze.
6. Szakértő
Ahogyan minden más vállalatnál, az e-learning szolgáltatónál is vannak
különböző tárgykörben szakemberek. Természetes, hogy aki például az
10
oktatandó anyagban kompetens, az nem feltétlenül ért a különböző technikai

megoldásokhoz, vagy fordítva. Esetleg aki az oktatás pszichológiájához ért, az
nem feltétlenül ismeri az adott oktatandó tárgyat. Ezért három különböző
szakértőről beszélhetünk:
• Oktatási szakértő
• Technikai szakértő
• Az oktatási téma szakértője.
1.5 Szerkezeti egységek
1. Kurzusok
A tanterv általában kurzusokból tevődik össze, ha azonban a kurzusok nem
rendeződnek tantervvé, akkor ezek az e-learning rendszer legmagasabb tartalmi
egységei. A kurzus a saját keretrendszeréből és modulokból épül fel. A keretrendszer
magába foglalja a bevezető oldalakat, az összefoglalót és a tesztet.
2. Modulok
A kurzuson belül több modul található. Modulonként is ugyanúgy megtalálhatjuk a
bevezető oldalakat, az összegzést és a tesztet, de a modul egyetlen témakört dolgoz
fel.
3. Leckék
A lecke az e-learning rendszer alapegysége. Általában 1-2 oldal terjedelmű,
feldolgozása 10-20 percet igényel. Az elején található a célkitűzés megfogalmazása,
majd maga az elsajátítandó tananyag, annak bemutatása, ahhoz tartozó kvízek,
játékok, példák. A lecke is záródhat teszttel.
11
1.6 e-learning – SWOT-analízis
A. Erősségek
• Költség- és időhatékonyság
Az e-learning kurzuson részt vevő nem kényszerül arra, hogy nagy távolságokat
tegyen meg az oktatás helyszínéig. Ezzel időt, úti- és szállásköltséget is
megtakarít. Ugyanez természetesen az oktató részéről tekintett előny is.
• Bárhol, bármikor, bárkinek
A kurzuson való részvétel nincs helyhez kötve, csak megfelelő hardware
szükséges hozzá. A tanuló akkor sajátítja el a tudást, amikor csak akarja,
nincsenek előre meghatározott időpontok. A kurzusok minimális létszám esetén
is indulnak, nem kell attól félnie a leendő hallgatónak, hogy lemarad amiatt, hogy
túl kevesen jelentkeztek, és nem is kell várni a kurzus megkezdésére.
• Önálló tanulás
A tanuló a saját tempója szerint haladhat a tananyagban, nem kell az esetleges
visszahúzó erejű, lassabban haladó társaira „várnia”. Saját motivációja alapján
tanul, vagy nem tanul, időbeosztását is maga alakítja ki.
• Egyszerű
Aki rendelkezik a megfelelő kompetenciákkal, annak nem jelent gondot az, hogy
számítógép segítségével tanuljon, hiszen a kurzusok felhasználóbarát módon
vannak felépítve.
• Naprakész információ, korszerű, dinamikus tartalom
A tananyagok rendkívül könnyen és gyorsan frissíthetők, hasonlítsuk csak össze
a hagyományos úton történő tanítással, ahol az új könyv megírásától a
nyomtatásáig esetleg annyi idő is eltelhet, hogy addigra talán már a következő
kiadás is úton van.
• Interaktív környezet
Bármikor lehetőség van a visszacsatolásra.
12
• Egyenlő elbánás
A képzés ebben a fajtájában a tanulónak „nincs arca”, mindenkit ugyanolyan
szempontok szerint kerül értékelésre, hiszen a tanár a program, ami mindig
objektív.
• A „tanárok” könnyebben, gyorsabban elérhetőek
A fogadóóra fogalma megszűnik, nem kell a tanárra várni, az e-mailezés által
könnyen és gyorsan választ kaphat a tanuló az esetleges kérdéseire a tutortól
vagy instruktortól.
• Egyéb készségek egyidejű fejlődése (számítógép-kezelés)
A kurzus elvégzése alatt tudat alatt fejlődnek készségek, mint például a
számítógép-kezelés, gépelés vagy éppen nyelvismeret.
• Egyszerű választás és összehasonlítás
A web által az egyes kurzusok, szolgáltatók között könnyebben választhat a
hallgató.
• A diákok által megadott források hitelessége egy kattintással ellenőrizhető
• A „tanárok” a köztük zajló információcsere által segítik egymás munkáját
• Egységes minőség
Az a vállalat, amelyik e-learning kurzusokkal képzi a munkatársait, biztos lehet
abban, hogy a munkatársak hasonló eredményekkel hasonlóan képzettek lesznek.
• A gyorsan változó piaci körülményeknek megfelelő oktatás
A dinamikus tartalom jóvoltából a vállalatok mindig a legaktuálisabb tudással
rendelkező munkaerőt alkalmazhatja, gyorsan reagálhat a piaci környezet
változásaira, ezáltal a szervezet rugalmas lesz.
• A tanulók saját maguk tárnak fel a tanuláshoz szükséges forrásokat, ezeket
karban lehet tartani, folyamatosan használni lehet a vállalatnál, amelyik által
részt vettek a kurzuson.
• Humán trénerek felmentése az újak oktatása alól
A Humán menedzsment válláról nem kis terhet vesz le, ha kialakítottak egy olyan
oktatási rendszert, ahol az „újoncokat” betanítják. Ekkor nem kell a humán
trénernek újra és újra ugyanazt elmondania, elég, ha mindenki egyénileg részt
vesz a kurzuson, a humán tréner feladata már csak az eredmények értékelése lesz.
• Akár a HR beszerzést is könnyítheti web-alapú teszt, amit a munkaerő
toborzásnál alkalmazhatnak.
13
B. Gyengeségek
• Személyes kontaktus hiánya

A klasszikus tanár-diák kapcsolat nincs meg, pedig ez olykor motiváló erő is
lehetne.
• Unalmas
Éppen a személytelenségből adódik, hogy a tanuló figyelme könnyebben lankad.
Nincsenek olyan tényezők, amik egy kicsit „üdítőként” hatnak, mint például egy
előadásba beszúrt poén.
• Nyugodt környezet szükséges
Aki otthon dolgozik, vagy otthon tanul, tudhatja, hogy a koncentrációhoz arra
van szükség, hogy ne vegye el a figyelmünket az otthon körülvevő emberek vagy
események sora. Ahhoz, hogy egy elektronikus kurzuson vegyen részt a hallgató,
például egy otthoni számítógépről, nyugodt környezet szükséges.
• Mit lehet így tanítani?
Az e-learning azokra az ismeretekre alkalmazható, amelyek leginkább elméleti
síkon mozognak.
• Internet-hozzáférés
Egy e-learning kurzuson való részvétel alapvető hardware feltétele egy Internet
hozzáféréssel rendelkező számítógép. Ennek, mint tudjuk, vannak bizonyos
költségvonzatai. Bár manapság a számítógép egyre természetesebb
berendezésnek számít még egy családban is (vállalatnál mára már egyenesen
nélkülözhetetlen), de az Internet-hozzáférés még nem olyan egyértelmű
szükséglet Magyarországon.
14
C. Lehetőségek
• Technika fejlődése
Az információs technológia manapság rohamos ütemben fejlődik. Talán még a
leginkább hozzáértők sem tudják megjósolni, hogy milyen újításokat várhatunk a
technikától a jövőben. Ezek az újítások mind az e-learning szolgálatába
állíthatók.
• Vállalatok-magánszektor
A vállalatok körében gyorsabban terjed a web-alapú tanulás, mint a
magánszemélyek körében. Utóbbi körben is ismertebbé, elfogadottabbá és
népszerűbbe kellene tenni az e-learninget.
D. Veszélyek
• Papír varázsa
A számítógép segítségével való tanulás a tankönyvet mellőzi. Ha közvélemény-
kutatást készítenénk arról, hogy az emberek inkább könyvből vagy inkább
monitorról szeretnek olvasni, feltételezhető, hogy a könyv nyerne. Elképzelhető,
hogy a könyv nélküli tanulás megnehezíti az ismeret elsajátítását, esetleg el is
tántoríthatja a tudásra vágyót az e-learning kurzuson való részvételtől.
• Tanulási szokások változása
Ha nagyobb látószögből tekintjük a könyv elhagyását, megállapíthatjuk, hogy az
e-learning elterjedése megköveteli a tanulási szokások változását. Szociológiai
kutatások témája lehetne, hogy hajlandóak-e az emberek változtatni ezen, és ha
igen, vajon meddig tart ez a folyamat.
• Internet-hozzáférés
Az Internet bár a fiatalok körében nagyon népszerű, de a lakosság egészét
tekintve lassú ütemben terjed. Sokan valószínűleg azért nem tanulnak e-learning
kurzusokon, mert nincsenek meg az alapvető hardware feltételeik.
15
• Kompetencia hiánya
Csak az képes jó eredménnyel elvégezni egy e-learning kurzust, aki rendelkezik a
megfelelő kompetenciákkal. Ezzel a felhasználók köre máris leszűkül.
• Hová soroljuk a végzettséget?
Vajon milyen papírt kapunk a kezünkbe arról, hogy elvégeztük az e-learning
kurzust? Lesz-e OKJ-n belüli besorolása? Elismerik-e? Bár a vállalaton belüli
képzés esetében ezek nem jelentenek problémát, de a magánszektor
megnyeréséhez ezek mind megválaszolásra váró kérdések.
16
2 E-learning az Európai Unióban
2.1 A szabályozás története
„Az Európai Unió tagországai megegyeztek abban, hogy a pedagógiai technológiák

területén való politikai céljaikat összehangolják és tapasztalatot cserélnek. Az
eLearning feladata, hogy alátámassza és koordinálja a fáradozásaikat, és
meggyorsítsa a képzési rendszerek kiegyenlítődését.”
(Viviane Reding, Bizottsági tag, Képzés és Kultúra) 4
Már a ’90-es évek első felében felismerték, hogy az információs technológia

rohamos fejlődése forradalmi újításokra képes. 1994-ben készült el ugyanis az un.
Bangemann jelentés, mely szerint „az információs és telekommunikációs technikák
fejlődése világszerte egy olyan új ipari forradalmat hoz létre, amelyről már most
látható, hogy jelentősége a klasszikus ipari forradaloméhoz hasonlítható”.
Más részről a ’90-es években fenyegető nagy munkanélküliség az Európai Unióban

arra ösztönözte a vezető politikusokat, hogy érdemben foglalkozzanak a
foglalkoztatás és oktatás kérdésével. Hiszen felismerték azt a tényt, hogy ebben a
felgyorsult világban a munkaerő folyamatos frissítése, továbbképzése
elengedhetetlen feltétele a folyamatos fejlődésnek, ugyanakkor a munkavállaló
egyéni érdeke is. Ezért, hogy minél alkalmazkodóbb és dinamikusabb
munkaerőforrás váljon elérhetővé a vállalatok számára, sokoldalúbb képzést kell
nyújtani. Egy cégnél a közös fejlesztés érdekében mindenkinek tanulni kell! Emiatt a
„life long learning” (LLL) vagy „élethosszig való tanulás” fogalma egyre gyakoribbá
vált a konferenciákon.
4
http://europa.eu.int/comm/education/elearning/indexde.html
17
Az előzőekből adódóan az e-Learning szabályozása nem különíthető el az oktatás

illetve az információs technológia alkalmazásának szabályozásától vagy
célkitűzéseitől. Az Európai Unió számtalan konferenciáján sok jelentés és tervezet
készült ezekben a témákban. A teljesség igénye nélkül a továbbiakban szeretném
összefoglalni az e-Learning szempontjából legfontosabb lépéseket.
2.1.1 A Fehér Könyv
Az 1995-ös „Fehér könyv az oktatásról és képzésről – Tanítás és tanulás a tanuló

társadalomban” az egyik legfontosabb alapdokumentum az Európai Unió oktatási
stratégiája tekintetében. Célul tűzi ki a tudás alapú, tanuló társadalom megvalósítását,
és irányelveket fogalmaz meg a cél elérése érdekében. Rávilágít azokra a hatásokra,
amelyek napjaink változó világát befolyásolják: az információs társadalom
megjelenésére, az egyre inkább nemzetközi méreteket öltő gazdasági
tevékenységekre és a tudományos és technikai fejlődésre.
A Fehér könyv legfontosabb gondolatai:
• Az általános alapképzésben minden oldalról kell fejleszteni a személyiséget. Az

egyénnek minél szélesebb körű alapműveltséggel kell rendelkeznie, hogy
felkészülhessen az egyre több és újabb információk áradatára, azok értelmezésére
és hasznosítására.
• Az információs forradalom hatása miatt felmerül a veszélye annak, hogy
megosztottak lesznek az európai társadalmak, mert lehetnek olyanok, akik nem
képesek lépést tartani.
• A hálózatoknak egyre nagyobb a jelentőségük (ekkor ez még nem feltétlen
jelentette a mai Internetet, vagy www-t, inkább az intézményeken belüli és
intézmények közötti rendszereket).
• A multimédia tartalmi fejlesztésre szorul.
18
• A tanárok szerepe felértékelődik. A multimédia alkalmazása az oktatásban a

tanárok feladata, de ehhez elengedhetetlen, hogy a tanárok is kellőképpen
ismerjék ezeket a lehetőségeket.
• Az információs technikák fejlődése megnöveli a távoktatás lehetőségét, ezzel a
távoktatás jelentősége is növekszik.
• A számítógépek ismerete és használata egyre fontosabb a diákok oktatásában.
• A közoktatás szerepe az információs társadalomban sem fog veszíteni
jelentőségéből.
2.1.2 Tanulás az információs társadalomban
Az 1996-os évet az Európai Tanács és az Európai Parlament az egész életre kiterjedő

tanulás évének nyilvánította. Ebben az évben megjelent a Bizottság Akcióterve,
„Tanulás az információs társadalomban” címmel.
E dokumentum tartalma lényegében nem tér el a Fehér könyv gondolataitól, azonban

néhány közösségfejlesztő hatású terület fontosságát hangsúlyozza:
• Támogatni kell a regionális és nemzeti iskolai hálózatok összekapcsolását.
• Fontos az európai vonatkozású tartalmak fejlesztése és terjesztése.
• Képezni kell a tanárokat, hogy az új technikákat alkalmazni tudják az oktatásban.
2.1.3 A tudás Európája felé
„A tudás Európája felé” címmel jelent meg a Bizottság 1998-ban közre adott
állásfoglalása. Ez jelentős stratégiai programnak tekinthető, megjelennek benne
olyan kifejezések, amelyek megadják az irányvonalat a további programok
fejlesztéseinek. Ezek a fogalmak a tudásalapú társadalom, a közös európai oktatási
tér és a virtuális mobilitás.
19
Az állásfoglalás tartalmaz továbbá egy olyan tervet, amely egy oktatási portál illetve
hálózat kialakításáról szól. Ez elősegítené a szakértői bázis kialakulását, és a jól
bevált gyakorlat cseréjét.
2.1.4 eEurope – Információs társadalom mindenkinek
Az „eEuropa – információs társadalom mindenkinek” című kezdeményezés Romano

Prodi nevéhez fűződik, és 1999. december 8-án bocsátotta ki a Bizottság. A
dokumentumban foglalt programtervezetet a Tanács lisszaboni gyűlésén 2000
márciusában tárgyalták meg. A felismerés, amire a dokumentum épül, nem új keletű:
az információs technológia gyors fejlődése, ezáltal az új információs kommunikációs
eszközök elterjedése kialakít egy új társadalmi, gazdasági formációt. Azért is vált
időszerűvé ez a politikai kezdeményezés, mert az Egyesült Államok Európához
képest egyre inkább előrehaladt az információs technológiával alátámasztott
gazdaság kialakításával. A dokumentum 10 pontban sorolja fel a legfontosabb
teendőket az Európai Unióban. Az első az oktatási rendszer változását igényli:
„biztosítani kell a fiatalok belépését a digitális korszakba.”
2.1.5 Lisszaboni konferencia
Az fent említett programtervezet alapján határozta meg a tanács 2000. március 23-
24-én Lisszabonban az Európai Unió következő évtizedre szóló gazdasági és
társadalmi céljait:
„Európának 2010-ig a világ legversenyképesebb, legdinamikusabban fejlődő

tudásalapú társadalmává kell válnia, képesnek kell lennie egy tartós gazdasági
növekedésre több és jobb foglalkoztatással és nagyobb szociális összetartással”
(Európai Tanács, Lisszabon, 2000. március)
20
Ezen rendkívüli csúcstalálkozó főszerepében a foglakoztatás- és oktatáspolitika állt

(a közgyűlésről kiadott dokumentum 59 pontjából 41 az eEurope megvitatásáról
szólt). A Tanács elismerte, hogy Európának sürgősen ki kell aknáznia az új
gazdaságban, ezen belül is elsősorban az Internetben rejlő lehetőségeket.
A tervezett stratégia fontosabb elemei:

• Egy új, tudás-infrastruktúra kiépítése
• Gazdasági reformok
• Innováció készség fejlesztése
• Az oktatási és szakképzési rendszerek a tudásalapú társadalom igényeihez és a
munkaerőpiac magasabb szintű követelményeihez való igazítása
• A tanulási és szakképzési lehetőségek életkorhoz és helyzethez való igazítása
• Új alapképességek európai szintű definiálása (IT-ismeretek, idegen nyelv,
technikai kompetencia, kultúra, vállalkozói képességek és társadalmi
kompetencia)
„A kitűzött cél elérése érdekében az állam- és kormányfők felkérték a tanácsot és a

bizottságot, hogy állítson fel „... egy átfogó eEurope akciótervet ... az összehangolás
nyílt eszközeivel, a nemzeti kezdeményezések benchmarkingja, valamint a Bizottság
nemrégiben elindított eEurope kezdeményezése és «Kommunikációs stratégiák az
információs társadalom munkahelyeiért» közleménye alapján”.”5
Az eEurope előmozdítása érdekében teendő intézkedésekre az állam- és kormányfők

ígéretet tettek, megadott határidőkkel. A Bizottság az akcióterv tervezetét 2000.
március 24-én fogadta el, majd megvitatták a tagállamokkal Az elkészült akciótervet
Feriában fogadták el 2000. június 19-20-án.
„Elmondható, hogy az információs és kommunikációs technikában az Európai Unió

megtalálta azt az ideális eszközrendszert, amely segít a Maastrichti Szerződésben
megfogalmazott oktatáspolitikai alapelvek és célkitűzések megvalósításában. Az IKT
– azon túl, hogy tartalomsemleges jellegéből adódóan érintetlenül hagyja az egyes
5
Az Európai Unió Tanácsa, Az Európai Közösség Bizottsága (2000): eEurope 2002 - Mindenki
információs társadalma. Akcióterv. 2. old
21
tagállamok szuverenitását az oktatás tartalmi elemeit illetően – elősegíti a kulturális

különbözőségek megtartását és kölcsönös megismerését. Kommunikációs
hálózatként a kapcsolatteremtés és kapcsolattartás kiváló eszköze. Hozzájárul az
oktatás és a szakképzés színvonalának javításához, hiszen a minőségbiztosítás és a
minőségfejlesztés fontos eszközének tekintett horizontális együttműködés
legfontosabb infrastrukturális bázisa. Halász Gábor megfogalmazása szerint „a
nemzetközi együttműködésben sajátos többlettartalékok vannak, amelyek a
horizontális együttműködésnek ezt a formáját fölé emelik minden más formának”.
Egyúttal az a technikai kompetencia, amelyre a fiatalok az IKT-eszközök használata
során szert tesznek, hozzájárul az európai gazdasági versenyképesség
6
fenntartásához.”
2.1.6 e-Learning initiative
Viviane Reding asszony, az Európai Bizottság oktatási és kulturális ügyekért felelős

tagja néhány hónappal az eEurópa – mindenki információs társadalma program
kibocsátása után hirdette meg az eLearning kezdeményezést. Ez a kezdeményezés,
amit a Bizottság az Európai Tanács lisszaboni célkitűzései megvalósítására javasol,
az általános és szakmai képzés résztvevőit hivatott mobilizálni, hogy Európa számára
lehetővé váljon a lemaradások behozatala és a tudástársadalom kialakulásának
meggyorsítása. A Bizottság a dokumentumot 2000. május 24-én tette közzé.
Az e-Learning Kezdeményezés négy fő tengelyen nyugszik:
1. A megerősített felszerelésért tett erőfeszítések

2. Képzési törekvések minden szinten
3. Magas szintű szolgáltatások és multimédiás tanítási tartalom fejlesztése
4. A képességek megszerzéséhez való központok és azok összeköttetésének
kiépítése.
6
Komenczi Bertalan: A virtuális európai oktatási tér kialakulása, Új Pedagógiai Szemle, 2000-04,
http://www.oki.hu/PrinterFriendly.asp?Kod=2000-04-eu-Komenczi-Virtualis.html
22
A kezdeményezés az Európai Tanács által Lisszabonban javasolt eljárások alapján

kerül megvalósításra. Ez egy nyílt koordinációs módszert jelent, ami összhangban
van a szubszidiaritás elvével, és lehetővé teszi a legjobb eljárások elterjesztését és
azt, hogy a célkitűzésekben minél nagyon összhang keletkezzen. Ezeken az eljárási
módokon keresztül a tagállamok, a Tanács és a Bizottság kényszerítve lesz, hogy az
illetékességük alá tartozó intézkedésekhez folyamodjanak, amelyek segítségével a
kitűzött célok elérhetőek lesznek.
„Az eEurópa egy menetrend a gazdaságunk modernizálásához. Az eLearning

kezdeményezése alapján minden polgárnak, főleg fiataloknak, ismeretet és segítséget
nyújt ahhoz, hogy az új tudástársadalomban sikeresek legyenek”
(Romano Prodi, a Bizottság elnöke)7
2.1.7 eEuropa 2002 Akcióterv
Az Akcióterv célja, hogy meghatározza a lisszaboni Európa Tanács célkitűzéseinek

eléréséhez szükséges teendőket 2002-ig. Az eEurope 10 olyan területet jelölt meg,
ahol az európai szintű intézkedés hozzáadott értéket jelentene. A felülvizsgálatok
után 3 fő célkitűzés köré csoportosították a teendőket:
1. Olcsóbb, gyorsabb, biztonságos internet

a) Olcsóbb és gyorsabb internet hozzáférés
b) Gyorsabb internet a kutatóknak és a diákoknak
c) Biztonságos hálózatok és intelligens kártyák
2. A befektetés tárgya: emberek és készségek
a) A digitális korszak európai fiatalsága
b) Munkavállalás a tudáson alapuló gazdaságban
c) Részvétel a tudáson alapuló gazdaságban
3. cél: Az internet használatának ösztönzése
a) Az elektronikus kereskedelem felgyorsítása
7
http://europa.eu.int/comm/education/elearning/indexde.html
23
b) On-line közigazgatás
c) On-line egészségügy
d) Európai digitális tartalom a globális hálózatokban
e) Intelligens közlekedési rendszerek
Az Akcióterv fókuszában a megoldások állnak: Összeköt egy sor stratégiai

akcióterületet, és mindegyiknek meghatározza a kihívásait és a megoldási javaslatait.
A terv megfogalmazói arra összpontosítottak, hogy mit kell tenni, kinek és mikor.
Hogy ezek megvalósulhassanak, a következő feltételeknek kell teljesülniük:
• A megfelelő jogszabályi környezet módosítása kialakításának meggyorsítása

• Új infrastruktúra és szolgáltatások támogatása Európa szerte
• A koordináció és a benchmarking nyílt módszerének alkalmazása.
Nagy kihívást jelent, hogy az új technológiák innovációs képességét a kihívások, az

élethosszig tartó tanulás és a pedagógiai gyakorlat szolgálatába állítsuk. Egy új
tanulási tér nyerhető, ami az önállóságnak, a rugalmasságnak, a szaktárgyak
megnyitásának és a kulturális központok összeköttetésének kedvez, illetve
megkönnyíti minden polgár hozzájutását a tudásalapú társadalom forrásaihoz.
Magának Európának történelmi lehetősége van: Az európai polgárok fejleszthetik
egymás kultúrájának, nyelvének és nemzeti örökségének kölcsönös megértését,
bevezethetik az együttműködés új formáit a képzés és kultúra területén és ezzel egy
közös kulturális- és képzési teret hozhatnak létre.
2.1.8 Stockholmi konferencia
A 2000. tavaszán megrendezett lisszaboni konferencia alkalmával arról is döntött a

tanács, hogy ezentúl minden tavasszal összeülnek abból a célból, hogy megvitassák,
milyen mértékben sikerült előrehaladni a lisszaboni stratégia megvalósításával. A
következő konferenciára 2001. március 23-24-én került sor, Stockholmban.
24
A Bizottság az eltelt idő alatt összesen 25 jelentést készített és nyújtott be a

Tanácsnak. Az információ- és tudásalapú társadalom kérdésében a lisszaboni csúcs
határozatainak eleget téve a Bizottság legfőbb feladata az e-Europe 2002 Akcióterv
alkalmazása. A stockholmi csúcsra egy közleményt adott ki az Európai Unió
Oktatási Tanácsa az oktatási rendszerek jövőbeli céljairól. Ez a közlemény fontos
feladatnak tekinti annak a Lisszabonban meghatározott célnak az érvényesítését,
miszerint a tagállamok minden iskolája 2001 végére Internet-hozzáféréssel
rendelkezzen. Emellett céljának tartja a fogyasztói bizalom erősítését az on-line
rendszereknél, különösen a hálózat biztonságának javítását kívánják elősegíteni.
A közlemény fontosnak tartja az oktatás és képzés fellendítését is. Kezelni kell

továbbá az információs technológiai képzési rést, hogy az esélyegyenlőség
növekedjen, valamint növelni kell a számítógép és az Internet szerepét az oktatásban.
Külön hangsúlyt kapott az, hogy az életen át tartó tanulásra való alkalmasság és
hajlandóság, és ehhez kapcsolódóan az információ-technikai eszközök használatának
képessége Európában a jövő (s talán már a jelen) boldogulásának alapfeltétele,
nélkülözhetetlen társadalmi kompetenciája. Az erre való felkészítést már az
alapoktatásban meg kell kezdeni.
2.1.9 e-Learning Akcióterv – Gondolatok a holnap képzéséhez
Az akcióterv az e-learning kezdeményezés folytatásaként 2001 márciusában készült,

a 2001-2004 közti időszakra mutat be módszereket és eszközöket az e-learning
elterjesztése érdekében.
A kezdeményezés négy fő témakör szerint tagolta a célokat (ld. előbb). Az akcióterv

közös intézkedéseket és konkrét akciókat tűz ki, amelyeket e négy fő tengelyre
fektet. A koordináció, kivitelezés és az oktatás követelményeihez való igazodás a
tagországok szoros együttműködésében történik.
25
2.1.10 Barcelonai konferencia
2002 tavaszán (március 15-16.) Barcelonában ült össze az Európai Tanács. Amíg
Stockholmban az oktatási és képzési rendszerek jövőbeni céljait határozták meg,
addig itt az azokhoz kapcsolódó részletes munkaprogramot. Pontosan megjelölték a
2010-ig terjedő feladatokat. Természetesen itt már belekalkulálták a belépő
országokat is. A Tanács újból összehívta a Tanácsot és az Európai Parlamentet, hogy
elfogadják a 6. Kutatási - Fejlesztési Keretprogramot.
A Tanács azon a véleményen volt, hogy a Lisszabonban kinyilatkoztatott célok

eléréséhez vezető úton kell haladni, ami által 2010-re az új európai foglalkoztatási
stratégiát is elérhetik. 2006-ra egy köztes értékelést iktattak be a tervbe. A Tanács a
munka során a tagállamoktól együttműködést vár el, ami a bevált gyakorlat és
információ cseréjét illetve a közös kihívások európai szintű egyeztetését jelenti.
E-learning témakörében a Tanács célként tűzte ki, hogy 2003 végéig 15 diákra egy
tanításra alkalmas Internet csatlakozású számítógép essen az EU iskoláiban.
2.1.11 eEurópa 2005 Információs társadalom mindenkinek
Ez eEurópa 2002 elért eredményei:

• A privát Internet kapcsolatok számának megduplázódása
• A telekommunikáció törvényi kereteinek elfogadása
• Jutányosabb áron való Internet hozzáférés
• Csaknem minden vállalat és iskola csatlakozott az Internethez
• Európa a világ leggyorsabb kutatási alaphálózatával rendelkezik
• Az elektronikus kereskedelmi forgalom törvényi keretei messzemenőkig
érvényben vannak
• Több hatósági szolgáltatás érhető el a hálón keresztül
• Létezik az intelligens chipkártyák infrastruktúrája
26
Az eEurópa 2005 a fogyasztót helyezi előtérbe, célja a biztonságosabb

szolgáltatások, felhasználások és tartalmak támogatása egy hozzáférhető szélessávú
infrastruktúra alapján. Az akciótervnek olyan környezetet kell létrehoznia, ami a
privát befektetéseket és munkahelyek létrehozását ösztönzi, valamint fokozza a
termelékenységet és a modern közszolgáltatásokat és mindenkinek lehetőséget ad a
globális információs társadalomban való részvételre.
Európának 2005-ig a következőkkel kell rendelkeznie:

• modern online közszolgáltatások
e-kormányzat
e-learning szolgáltatások
e-egészség szolgáltatások
• egy dinamikus e-kereskedelmi környezet
és mindennek a lehetővé tételéhez:
• széles körben elterjedt széles sávú hozzáférés versenyképes áron
• biztonságos információs infrastruktúra
Az akcióterv négy egymással összefüggő akcióterület köré épült: politikai

intézkedések, azok gyakorlatba való átültetése (projektek), a haladás értékelése,
valamint a politikai területek átfogó koordinálása.
Az e-learning tekintetében a Bizottság a következő intézkedéseket javasolja:

• széles sávú összeköttetések létrehozása minden iskolában, de az e-tanulást
elősegítő intézményekben is, mint például könyvtárakban vagy múzeumokban
• egy e-learning akcióterv kidolgozása 2004-2006 közötti időszakra
• virtuális Campus minden hallgatónak – az egyetemhez való online hozzáférés
tudósoknak és hallgatóknak
• számítógép alapú kooperatív rendszer egyetemeken és kutatóintézetekben
• a tudástársadalom átiskolázása – főleg a felnőttek alapvető számítógép-kezelői
képességeinek javítása
Az akcióterv nemcsak a jelenlegi tagállamokban gondolkodik, hanem számol azzal

is, hogy 2005-ig a tagjelölt országok is csatlakoznak. Ezért olyan programokat
27
tartalmaz, amelyek az új tagállamok becsatlakozását az akcióterv végrehajtásába

zökkenőmentessé tehetik.
2.1.12 Sevilla
A sevillai 2002. júnus 21-22-i konferencián a Tanács megegyezett abban, hogy

egyetért az eEurópa 2005 akcióterv céljaival, ami jelentős mértékben hozzájárul a
lisszaboni célok eléréséhez. Minden szervet arra kötelez, hogy minden tőlük telhetőt
megtegyenek annak érdekében, hogy ez a terv 2005-re teljes mivoltában
megvalósuljon. A Bizottságot arra kérte fel, hogy 2004-ben az előrelépés területén
való aktuális értékeléseket a Tanács felé benyújtsa, és javaslatokat tegyen a további
intézkedésekről.
2.2 Programok
Az információs társadalom megteremtéséhez való anyagi támogatást az Európai

Unió programokon keresztül nyújtja. Az oktatás és a szakképzés terén két közösségi
programot hozott létre, ezek a Socrates és a Leonardo. Elkészült a hatodik kutatási és
fejlesztési keretprogram is, valamint más programok támogatásai is pályázhatóak.
2.2.1 Socrates
A Socrates program az Európai Bizottság oktatást támogató programja. Ez a program

az oktatás minden szintjét támogatja – az óvodai neveléstől a felsőoktatásig. Célja,
hogy a pályázatok által lehetőséget nyújtsanak tantervfejlesztésekre, oktatói és
hallgatói mobilitások szervezésére, iskolai együttműködésekre, tanárok szakmai
továbbképzésére, tanulmányokon való részvételre valamint európai közös
28
kezdeményezések megvalósítására a felnőttoktatás, a nyelvoktatás vagy a

kommunikációs és információs technológiák oktatásban való felhasználása terén.
A Socrates program második szakasza 2000-ben indult, amelynek célja, hogy a tudás
mindenki számára elérhető legyen. Kulcsfontosságú alapgondolatai, hogy támogassa
az élethosszig való tanulást és megteremtse a „Tudás Európáját”. A 2000. január 1-
től 2006. december 31-ig tartó programszakasz költségvetése 1850 millió €.
Célok:
• Az oktatás európai dimenziójának fejlesztése
• Az európai nyelvek ismeretének javítása
• Az oktatási együttműködések és mobilitások elősegítése
• Az oktatási újítások támogatása
• Az egyenlő esélyek biztosítása az oktatás minden területén.
Alprogramok:
1. Comenius: közoktatás
2. Erasmus: felsőoktatás
3. Grundtvig: felnőttoktatás és egyéb oktatási formák
4. Lingua: az európai nyelvek oktatása
5. Minerva: új információs és kommunikációs technológiák az oktatásban
„A Minerva-program célja az, hogy a Socrates valamennyi részprogramjára
kiterjedő, a különböző területeket összekapcsoló eljárásokat, intézkedéseket,
programokat támogasson a nyitott és távoktatás (ODL), valamint az új
információs és kommunikációs technikák/technológiák (IKT) eszközeivel,
beleértve ebbe a multimédia-technológiát is.”8
6. Megfigyelések és újítások az európai oktatási rendszerekben és politikákban
7. Közös akciók más európai programokkal
8. Kiegészítő tevékenységek
8
Komenczi Bertalan: A virtuális európai oktatási tér kialakulása, Új Pedagógiai Szemle 2000-04,
http://www.oki.hu/PrinterFriendly.asp?Kod=2000-04-eu-Komenczi-Virtualis.html
29
A programban 30 ország vesz részt: a 15 EU tagállam, valamint Izland, Lichtenstein,

Norvégia, Bulgária, Csehország, Észtország, Magyarország, Litvánia, Lettország,
Lengyelország, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Ciprus és Málta.
2.2.2 Leonardo Da Vinci
A Leonardo program felöleli a teljes szakképzési időszakot, beleértve az élethosszig

tartó képzést is. Az Európai Bizottság 1994-ben indította útjára ezt a programot.
1999. december 31-én zárult le az első szakasz, amelynek a célja az európai uniós
szakmai képzési politika megvalósítása és a tagállamok szakképzési politikájának
harmonizációja volt. 2000. január 1-től új, hétéves szakasz kezdődött.
Célok:
• Szakmai készségek és a szakmai tudás fejlesztése, főleg gyakorlati képzés
segítségével a szakmai alapképzésben résztvevők (főképp fiatalok) körében.
• A szakmai képzéssel kapcsolatos fejlesztési, újítási (innovációs) és
együttműködési törekvések támogatása, amelyek elősegítik a nyelvismeretet,
valamint a versenyképesség fejlesztése és a vállalkozói kedv bátorítása.
• A szakmai továbbképzés minőségének fejlesztése és az élethosszig tartó képzés
gyakorlatának kiszélesítése.
• Hozzájárulás az információs társadalom kiépítéséhez.
A programban minden olyan intézmény részt vehet, amely szakmai képzésben

érintett. Egyének és magánszemélyek csak intézményeken keresztül részesülhetnek
támogatásban. A pályázattípusok a következők lehetnek: mobilitási és kísérleti
projektek, nyelvi készségek fejlesztése, nemzetközi hálózatok létrehozása,
referenciaanyagok kidolgozása.
A programban ugyanazon országok vesznek részt, amelyek a Socrates programban,

de a közeljövőben várható még Törökország csatlakozása.
30
2.2.3 A 6. Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs

Keretprogram
Az e-learning elterjedésének elengedhetetlen feltétele a technológia fejlődése. Ehhez,

és tágabb értelemben ahhoz, hogy az Unió 2010-ig vezető gazdasági térséggé váljon,
a kutatás-fejlesztés támogatására is szükség van. Erre a célra alakította ki az Európai
Unió a vonatkozó keretprogramot. A kutatás és technológiai fejlesztés támogatására
az EU a költségvetése csaknem négy százalékát fordítja.
A legújabb, 6. Keretprogram 2002-től 2006-ig tart és 17.5 milliárd € költségvetéssel

rendelkezik9. A 6. Keretprogram szerkezete nem tudományterületek szerint
tagolódik, hanem néhány innovatív, jövőbe mutató kutatási területet és társadalmi -
gazdasági célt nevez meg.
Az EU 6. Keretprogramjának szerkezete a következő:

• Az európai kutatás integrálása és koncentrálása
• Az Európai Kutatási Térség strukturálása
• Az Európai Kutatási Térség alapjainak megerősítése.
Az egyes részterületeken rendszeresen döntenek munkaprogramokról, amelyeket

pályázati felhívások formájában tesznek közzé. A pályázati felhívás olyan,
korlátozott idejű, témájú és költségvetésű kiírás, amelyre pályázatok formájában
projekt-javaslatokat lehet beadni. Ezeken a pályázatokon jogi személyek (pl.
kutatóintézetek, vállalatok, önkormányzatok) vehetnek részt.
A program költségvetéséből a legnagyobb hányadot az ITK fejlesztésére (32 %)

szánják. (Ld. 1. Ábra: Az EU 6. KTF Keretprogramjának költségvetési megoszlása
szakterületenként)
9
Forrás: www.om.hu
31
Az EU 6. KTF Keretprogramjának költségvetési

megoszlása szakterületenként
2% Élettudományok
19% 21%
Információs Társadalom technológiái
Nanotechnológia, anyagtudomány
6% Repülés, űrkutatás
Élelmiszerbiztonság, és -minőség
9%
Fenntartható fejlődés
32%
11% Polgárok és kormányzás a tudásalapú
társadadalomban
Forrás: European Commission RTD info, 2002. november
2002. október 29-én az Európai Unió 13 tagjelöltje, köztük Magyarország,

Brüsszelben aláírta azt az egyetértési nyilatkozatot, amellyel ezek az országok
csatlakoztak a 6. Keretprogramhoz.
2.2.4 ETartalom
Az eTartalom egy piacorientált program, ami az európai digitális tartalmak

fejlesztését, használatát globális hálózatokba való bevetését ösztönzi és az
információs társadalom nyelvi és kulturális sokszínűségét támogatja.
A programban az EU tagországokon kívül Lichtenstein, Norvégia, Izland,

Csehország, Románia, Szlovénia, Málta, Észtország, Litvánia, Lengyelország és
Magyarország is részt vesz.
32
2.2.5 Media Plus
Ennek a programnak a segítségével az európai audiovizuális ipar versenyképességét,

főképp a tagországokban termelő audiovizuális üzemek forgalmát szeretnék
megerősíteni.
2.2.6 Schoolnet
Az European Schoolnet (EUN) az Európai Unió számítógépes oktatási hálózata, egy

európai partnerség 23 európai oktatási minisztérium között, amely egész Európában
kínál tanulási lehetőségeket iskoláknak, tanároknak és diákoknak. 1996 óta létezik.
Az IKT oktatási területre való bevezetésére világít rá a döntéshozók és a képzési
szakemberek részére. Ezt a kommunikáció és a képzés minden szintjén való
információ cseréjével valósítja meg, amibe új technológiát visz. A program
menedzselésén a brüsszeli EU Irodában egy jelenleg 20 tagú nemzetközi csapat
dolgozik.
Az EUN két alapfeladata:

1. Egy többnyelvű virtuális európai oktatási és együttműködési bázis (campus)
létrehozása, amely kiindulópont a nemzeti és regionális oktatási hálózatok
webhelyei és forrásközpontjai felé
2. Egy olyan európai hálózat kiépítése, amely az innovációt és az információcserét
szolgálja az oktatási célú számítógép-felhasználás terén
A feladatok által elérni kívánt célok:

1. Elősegíteni az együttműködést Európa tanárai és diákjai között
2. Bevonni az európai dimenziót az oktatásba
3. Ösztönözni a számítógépes technológia felhasználását az európai iskolákban.
A célok megvalósítását az EUN saját projekteken és nemzetközi pályázatokon

keresztül célozza meg. A szervezetben Magyarország is részt vesz, Sulinet néven.
33
2.3 Internet-elterjedtség és használat az EU-ban
Az e-learning elterjedésének feltételei közül elsősorban a számítógép- és Internet

hozzáférést kell vizsgálnunk ahhoz, hogy képet kapjunk az európai helyzetről. A
következő diagram alapján látható, hogy az utóbbi években az Internet elterjedése
növekszik az Európai Unióban. 10
2. Ábra: Internet penetráció Európában a Lisszaboni Tanács óta (háztartások)
45 40,4
40 36,1
35
28,4
30
25
% 18,3
20
15
10
5
0
2000. Március 2000. Október 2001. Június 2002. Június
Forrás: Európai Tanács (Eurobarometer)11
A következő diagramból (3. ábra) már részletesebben látszik, hogy milyen

különbségek vannak az Európai Unió tagországai között az Internet hozzáférés
szempontjából. Ebből a tekintetből Hollandia (65,5 %), Dánia (64,5 %) és
Svédország (64,2 %) van dobogós helyen. Franciaország, Olaszország, Portugália,
Spanyolország és Görögország Internet ellátottsága átlag alatti, Görögország messze
a legelmaradottabb 9,2 %-kal.
10
Forrás: http://europa.eu.int/information_society/eeurope/benchmarking/index_en.htm
11
Gallup Europe: Flash Eurobarometer 125, „Internet and the public at large”, 2002
34
3. Ábra: Internet penetráció az EU háztartásaiban
70
60
50
40
%
30
20
10
0
EU-
NL DK S LUX FIN A IRL UK D B F I P E EL
átlag
2000. Március 46,1 45,3 47,5 26,9 28,2 16,9 17,5 24,4 13,6 20,2 12,9 19,2 8,4 9,6 5,8 18,3
2001. Június 58,5 58,9 64,3 43,6 48,1 46,2 46,2 46,5 37,9 34,7 26,2 32,9 23,4 23,4 11,7 36,1
2002. Június 65,5 64,5 64,2 55 53,7 49,1 47,9 45 43,7 40,9 35,5 35,4 30,8 29,5 9,2 40,4
Forrás: Európai Tanács (Eurobarometer)
Ami az iskolák Internet ellátottságát mutatja, az első helyen itt Dánia áll, őt pedig
Finnország, Svédország és az Egyesült Királyság követi. Hollandia ilyen
szempontból átlag alattinak számít. Érdekes jelenség, hogy Luxemburgban egy év
alatt kevesebb, mint a felére esett vissza a 100 hallgatóra eső Internet száma (4.
ábra). Visszaesést mutat még Írország, Finnország és Svédország is.
4. Ábra: 100 hallgatóra eső Internet száma

30
25
20
% 15
100
90
10
80
70 5
60
50 0
B DK D EL E F IRL I L NL A P FIN S UK EU
40 M árcius
2001 4,1 22,7 2,5 1,9 3,3 3,8 5,5 2,2 20,8 3,6 6,0 1,9 12,7 11,9 6,5 4,0
2002 M árcius 4,6 25,0 4,1 2,5 6,4 6,1 5,0 2,9 7,1 5,4 6,3 5,1 12,0 11,0 10,6 5,9
30
20
10
Ami az Internethez
0
csatlakozott iskolák számát illeti (5. ábra), egyedül Dánia éri el
B DK D EL E F IRL I L NL A P FIN S UK EU
jelenleg a 100 százalékot. Utána 99 százalékkal Németország, Írország, Finnország,
2001 Március 91 98 94 45 94 84 98 89 92 93 72 62 99 100 95 89
2002 Március 93 100 99 59 94 89 99 88 67 92 94 92 99 99 99 93
5. Ábra: Internet az iskolákban (csatlakozott iskolák %-a) 35
Svédország és az Egyesült Királyság következik. A legelmaradottabb itt is

Görögország 59 százalékkal. Az EU átlag a 2001-es 89 %-hoz képest 2002-ben 93
%-ra nőtt.
Az Európai Unióban az Internet használók száma (6. ábra) 2000. októberében 42 %

volt, ez 2002 júniusára 51 %-ra növekedett. Ebből a szempontból megint csak Dánia
vezet 73 százalékkal, őt követi Svédország, Hollandia, Finnország és Luxemburg. Az
átlag alatt Belgium, Franciaország, Spanyolország, Olaszország, Portugália található.
Az utolsó helyen itt is Görögország áll, 18 százalékkal. 2002. júniusi felmérés szerint
42 % minden nap használója az Internetnek.
36
Internet
6. Ábra: Internethasználók az EU-ban
használók az EU-ban(százalék)
(százalék)
60
50
51
40 48
46
42
30
20
10
0
2000. Október 2001. Június 2001. November 2002. Júnus
7. Ábra: Az Internet privát célű felhasználási formái az EU-ban (az

Internetezők százalékában), 2002. június
nem használja privát célokra 4
más privát felhasználás 8

jegyrendelés színházba, moziba… 29
utazási információk, jegyrendelés 63
képzés kiegészítése 46
fórumokon, vitákon való részvétel 24
munkahely keresése 31
egészségügyi tanácsok, informácrók 38 74

hírek olvasása
on-line banki szolgáltatások igénybe vétele 31 79

e-mail küldése, fogadása
0 10 20 30 40 50 60 70 80
37
Az Internet privát célú felhasználásának többféle formája lehet. A 7. ábra azt mutatja,
hogy az EU-ban a leggyakrabban e-mail küldésére és fogadására használják az
Internetet. Az e-learning szempontjából fontos információ, hogy tanulási céllal az
internetezők 46 százaléka csatlakozik a világhálóhoz.
Az e-learningre fordított összeg egyre növekszik az EU-ban. A 8. ábra adatai

tájékoztató jellegűek, az adatokat teljes pontossággal nem hozták nyilvánosságra a
forrásként felhasznált tanulmányban.12
8. Ábra: Az oktatás e-learningre eső folyó költségeinek és tőkeráfordításainak

százaléka az EU-ban, 2000-2002
35
30
25
20
2000
15
2001
10 2002
5
0
munkaeszközök tartalom és szolgáltatás
Forrás: The European E-learning Market Summary report 2002
Ugyanezen forrás alapján az összes tanulásból az e-learningre szánt idő az Európai

Unióban átlagosan kb. 43 %.
Az elemzők szerint 2003-ban jelentősen megnő az internetes oktatás alkalmazása.

2005-ben Európában a várakozások alapján e-learning formában fog folyni az üzleti
képzések több, mint 27 százaléka, ez az európai e-learning piac számára kb. 8,2
százalékos növekedést jelent, és a piac várhatóan közel 6 milliárd13 dollárt tesz majd
12
Bizmedia 2002.: The European E-learning Market Summary report 2002, www.elearningage.co.uk
13
www.nrc.hu- Az e-learning fejlődése várható Európában is
38
ki. A jelentés készítői úgy vélik, hogy Európán belül Hollandiában, Skandináviában
és az Egyesült Királyságban a legmagasabb az e-learning elfogadása. 14
Meg kell azonban jegyezni, hogy egy 2002-es NUA Internet Survey kutatás
eredménye azt igazolja, hogy az európaiak az e-oktatás színvonalával általában
nincsenek megelégedve. Csupán 5-5 százalék vélte úgy, hogy az e-oktatás kitűnő
illetve nagyon jó. Jó minősítést adott a válaszadók egyharmada. A legtöbb válaszadó
(46 százalék) közepesre, 15 százalék pedig elégségesre ítélte az elektronikus oktatás
minőségét. A kutatást az európai lakosság körében végezték. 15
14
http://e-ker.hu/archiv.php?c=10&o=10
15
http://e-ker.hu/archiv.php?c=10&o=10 - Az európaiak nem elégedettek az e-oktatás színvonalával
39
3 Az e-Learning Magyarországon
3.1 Információs társadalommal az EU-ba – közelítés
A változások küszöbén állunk ma Magyarországon. A közelgő EU csatlakozás jó

néhány területen változtatásokat igényel. Ilyen terület az oktatáspolitika és az IKT
bevezetése az oktatásba is. Manapság vitatott téma a kultúra megőrzése a
globalizálódó világban. Ezen a területen elmondhatjuk, hogy az oktatáspolitika a
nemzeti kultúra és identitás megőrzésének eszköze is, amellett, hogy fejlettségben
közelebb hozza a nemzeteket. Az EU alapszerződés ugyanis az oktatás és képzés
tartalmával, szervezeti felépítésével kapcsolatos kérdéseket a tagállamok
hatásköreként jelöli meg. Jogharmonizációs kényszer nincs.
S hogy milyen szinten vagyunk az információ társadalomra való felkészülés

oktatásügyi feladatainak szempontjából, azt a következő idézet vázolja: „Ezen a
területen a magyar oktatásügy a többi társult ország mindegyikével összehasonlítva
előnyös helyzetben van, ami az elmúlt évek fejlesztési programjainak köszönhető. A
felsőoktatás és a tudományos kutatás területén már a kilencvenes évek elején áttörés
történt a hálózati kommunikációs rendszerekbe való bekapcsolódásban. A
szakképzésben a világbanki és Phare-fejlesztések tettek lehetővé jelentős előrelépést.
Az elmúlt években az oktatási tárca e területen korábban elképzelhetetlen mértékű
fejlesztési programokat indított el, amelyek immár elérik a középfokú oktatás
egészét, illetve néhány éven belül az alapfokú oktatást is. Az e területre vonatkozó
kormányzati stratégia megalkotását nyilván követnie kell a tárcaszintű stratégiák
kidolgozásának is.”16
16
Új Pedagógiai Szemle 2000-06 Halász Gábor: A magyar integrációs felkészülés kérdései
http://www.oki.hu/PrinterFriendly.asp?Kod=2000-06-eu-Halasz-Magyar.html
40
Az e-learning vonatkozásában fontos megjegyeznünk azt, hogy a legutóbbi évekig az

állam az oktatást nagyrészt magára vállalta, majd megjelentek az állami-magán
társulások. De az e-learning olyan újításokat hozott ezen a téren, hogy puszta
költsége, nagyságrendje és összetettsége miatt teljességgel elkerülhetetlenné válik ez
a partneri viszony. Tehát az állam önmagában nem képes befolyásolni ezt a piacot,
szükségesek hozzá a piacgazdaság versenyző szereplői is.
A piaci szereplők lehetőségei azonban az állam stratégiájától is függnek. A magyar

IKT politika megcélozza az iskolák alap számítógép-felszereléssel és hálózati
összeköttetéssel való ellátását, valamint az Internet hálózat felsőoktatási
intézményekben való fejlesztését az infrastruktúra szemszögéből. A kormány által
előírt prioritások közé tartozik továbbá az adatbankok és hálózatok fejlesztése a
kulturális és tudományos források hozzáférhetőségének elősegítése céljából, és annak
biztosítása, hogy a felsőoktatási intézményeknek megfelelő hozzáférése legyen a
nemzetközi könyvtárakhoz és folyóiratokhoz.
A 2002-es országvélemény szerint Magyarország az oktatás területén szilárd

fejlődést ért el, a közösségi programokban való részvételt is beleértve. A csatlakozási
előkészületeink előrehaladott szinten vannak ezen a téren. Ami még szükséges a
csatlakozási előkészületek befejezéséhez, az az adminisztratív kapacitás további
fejlesztése. 17
„Magyarország olyan Európához fog csatlakozni, amely flexibilis, gyorsan

alkalmazkodni képes munkaerőpiaccal, tudásalapú gazdasággal válaszol a globális
kihívásokra, miközben biztosítani kívánja azt, hogy az információs társadalom
szolgáltatásai minél szélesebb társadalmi csoportokhoz eljuthassanak.”18
17
Az Európai Bizottság 2002. Évi éves jenetése Magyarország előrehaladásáról a csatlakozás felé, 85.
old, Külügyminisztérium Integrációs és Külgazdasági Államtitkárság
18
Dr. Dessewffy Tibor, Dr. Fábián Zoltán: WIP jelentés 2002, ITTK -TÁRKI, 2002, 4. old
41
3.1.1 Magyarország Nemzeti Fejlesztési Terve
A Nemzeti Fejlesztési terv legátfogóbb célja az ország felzárkóztatása az EU átlagos

fejlettségi színvonalához. A terv megvalósításához programtervek is készültek. Ezek
közül oktatás és IKT szempontjából lényeges a Gazdasági Versenyképesség
Operatív Program19, amely egyes stratégiai területeinek tervezett fejlesztései
összhangban állnak az Európai Unió adott területen érvényes szakpolitikáival.
A program az ország szempontjából gyengeségként emlegeti, hogy az Internet-

hozzáférés és a tartalomszolgáltatás terén jelentős elmaradások vannak. Ezért az
információs társadalom kialakítására külön hangsúlyt fektet. Célként jelöli meg az e-
gazdaság fejlesztését, az e-kereskedelem ösztönzését, az információs iparág
fejlesztését és az e-közigazgatás kialakítását.
Magyarország hátrányban van az info-kommunikációs technológiák alkalmazása

terén az élen járó országokhoz képest, de a felzárkózást már megkezdte. A
számítógépek száma 1995 és 2000 között megduplázódott, de gyors fejlődés látható
az információs infrastruktúra kiépítése terén. Az elektronikus kereskedelem már
megjelent a vállalatok között, és a vállalatok és a fogyasztó között is. Meg kell
azonban jegyezni, hogy míg a nagyvállalatok jelentős része rendelkezik fejlett
elektronikus kommunikációs rendszerekkel, addig ez a kis- és középvállalkozásoknál
nem jellemző.
A technológiai fejlettséget, az alkalmazások részarányát, a piaci környezetet, az

információs társadalomra való felkészültséget, az Internet-hozzáférés és –használat
mutatóit, valamint az elektronikus üzletvitel megoldásait tekintve még mindig
lemaradást mutatunk az EU átlaghoz képest. Amíg az EU ilyen jellegű kiadásokra a
GDP 6 %-át fordította, addig mi 2,1 %-ot. A számítógéppel rendelkezők aránya is
nagyjából az EU átlag harmadát tette ki 1999-ben. Az Internet használatának díja
ezzel szemben háromszorosa az EU átlagnak.
19
Gazdasági Versenyképesség Operatív Program, 2003. február 20.
42
Mivel az információs társadalom „polgárai” az Interneten keresztül jutnak

információhoz, fontos a multimédia anyagok előállítása, kezelése és tárolása és
hálózaton keresztüli terjesztése. Ezért nagy hangsúlyt kell fektetni az információs
iparág fejlesztésére, annak is az egyik rendkívül lényeges területére, a digitális
tartalom iparágának fejlesztésére. Megoldásra váró feladat ezen kívül a közigazgatás
modernizációja, az elektronikus közigazgatás létrehozása.
A program rávilágít arra, hogy az informatikai és kommunikációs rendszerek gyors

terjedése pozitívan hat a gazdálkodó szervezetek működésére, ezért hozzájárul a
gazdasági versenyképesség növeléséhez. Meghatározó lehet ezért, hogy mennyire
élünk a lehetőségekkel, amit az IKT és a tudás alapú gazdaság kínál.
A fejlesztési stratégia fő elemei:
• Az informatikai szolgáltatások kínálatának és keresletének ösztönzése, segítése

• Új vállalatirányítási és marketing módszerek, azok informatikai eszközökkel való
alkalmazásának ösztönzése
• Az elektronikus kereskedelem terjesztése és ösztönzése
• Digitális tartalom előállításának és az ezzel kapcsolatos szolgáltatások ösztönzése
• Az információs társadalomba való bekapcsolódás esélyeinek javítása a képzés,
informatikai oktatás fejlesztése, kiszélesítése területén
• Informatikai fejlesztés a közszolgáltatásban.
Az Operatív Program a célokat számszerűsítve is megfogalmazta:
• A vállalatok Internet hozzáférése 2006-ra 87 %-ra növekedjen (TÁRKI felmérés

alapján ez az adat 2001-ben 75 %)
• Az elektronikus ügyfélkapcsolattal rendelkező és elektronikus értékesítési
szolgáltatást nyújtó vállalkozások 3 szorosra növelése 2006-ig. (TÁRKI felmérés
alapján a 2001-es adatok: 3-3 %)
• 2006-ra minden város, illetve 10000 lakos feletti település vezesse be az
elektronikus szolgáltatásokat a lakosság részére a jelenlegi központi kormányzati
elektronikus szolgáltatások mellett.
43
Az Operatív Program igazodik az Európai Bizottság 2000-2006-ra vonatkozó

irányelveihez. Ennek értelmében javítani kívánja a gazdasági versenyképességet és
növelni a foglalkoztatottságot. A cél érdekében támogatja az információs társadalom
gazdasági kiépülését és fejlődését. A támogatás kiterjed mind a hozzáférés
feltételeinek javítására, az üzleti szféra bekapcsolódásának, új szolgáltatások
létrehozásának, az e-kereskedelem elterjedésének ösztönzésére, mind pedig az
információs forradalom teremtette lehetőségek kihasználására a közszférában.
Az oktatás és képzés témakörével konkrétan a Nemzeti Fejlesztési Terv

Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programja20 foglalkozik. A program a
lakosság képzettségi szintje tekintetében negatívumként jelöli meg, hogy a képzési
rendszerekből kilépők képzettsége és a munkaerő-piaci igények között egyenetlen
összhang van. A közoktatás nem gyakorlatorientált és a lakosság idegennyelv-
ismeretei terén is elmaradások tapasztalhatók. A távoktatás korlátozottan elterjedt és
szűk fizikai és humán keresztmetszet alakult ki az információs technológiák
alkalmazásában.
Az Operatív Program ezért a tudásalapú gazdaság megteremtéséhez célul tűzte ki egy

képzett, a társadalmi változásokhoz és a munkaerőpiac új kihívásaihoz
alkalmazkodni képes munkaerő létrehozását.
A cél eléréséhez szükséges feladatok közül néhányat emelnék ki:

• Az oktatási rendszer és a gazdaság közötti kapcsolatok erősítése
• Az egész életen át tartó tanulás lehetővé tétele különböző képzési programok
keretében, tananyagfejlesztés, e-learning oktatási anyagok fejlesztése, és
szabvány kialakítása
• Fizikai infrastruktúra fejlesztése
• Informatikai ismeretek fejlesztésének biztosítása
• Az idegen nyelvi képzés feltételrendszerének fejlesztése.
20
Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, Oktatási Minisztérium, Egészségügyi,
Szociális és Családügyi Minisztérium: Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (2004-2006),
Tervezet, 2002. október 24.
44
3.1.2 Európa-terv
2003. február 11-én Medgyessy Péter miniszterelnök a köztársaságot értékelő

beszédében meghirdette az Európa-tervet. A terv több százmilliárd forintos
fejlesztési programot tartalmaz 2006-ig, a modern, európai Magyarországért. A
lényeges területek fejlesztését tíz pontban foglalja össze.
Az oktatás és IKT szempontjából a 6. és 7. pont lényeges21:
6. A korszerű oktatásért
• A közoktatási törvény módosítása biztosítani fogja, hogy a gyermekek az
általános iskola első négy évében nyugodt körülmények között, hátrányaikat
leküzdve valóban megtanuljanak írni, olvasni, számolni.
• A szakképzés színvonalának emelése érdekében 13 milliárd forintos szakiskola
korszerűsítési program indul.
• Az iskolák már megkezdett 6,5 milliárdos felújítási programját további 5
milliárdos, kedvező feltételű iskola-felújítási hitelprogram egészíti ki.
7. Az információ elérhetőségéért
• Már az idén százezerre bővül a nagysebességű Internet elérési végpontok száma.
• Márciustól 25%-kal csökkennek az internetezés költségei.
21
Európa-terv, 2003.02.11: www.kancellaria.gov.hu/tevekenyseg/hatter/030211.htm
45
3.2 Programok
3.2.1 Oktatási programok
Az EU oktatási és képzési programjai a Socrates és a Leonardo da Vinci (ld. 2.2

fejezet). Magyarország mindkét programban részt vesz 1997 óta. Csatlakozásunk
után a részvétel kötelezővé is válik.
A programok gyakorlati megvalósítása érdekében az Oktatási Minisztérium nemzeti

irodákat hozott létre. A Tempus Közalapítvány keretei között működik a Socrates
Nemzeti Iroda valamint a Leonardo Nemzeti Iroda is.
A programokban való részvétel alapelvei:

• Pályázat beadása szükséges
• Saját hozzájárulás is szükséges, a támogatás nem fedezi teljes mértékben a
költségeket
• Az intézményvezető támogatása is kell a pályázathoz
• Az egyéni pályázási lehetőségek általában intézményközi együttműködési keret-
megállapodásokhoz kötöttek
• Alapfeltétel a kommunikációképes idegennyelv-ismeret.
3.2.2 6. Kutatási Keretprogram
Magyarország csak úgy tud eredményesen felzárkózni az Európai Unióhoz, ha

különös figyelmet fordít a kutatás-fejlesztés területére. Az elmúlt évtizedben a
magyar kutató intézetek szerteágazó kapcsolatrendszert építettek ki, amelyben az EU
tagállamok nagy súllyal szerepelnek.
46
Magyarország a tagállamokhoz hasonló feltételekkel 1999-ben társult az 5., majd

2002-ben a 6. Keretprogramhoz.
„Mivel hazánk számára a 6. Keretprogram révén megnyílnak az Európai Uniónak a

nemzetközi kutatás-fejlesztési együttműködést elősegítő programjai, így
viszonosságként az EU részéről továbbra is elvárás, hogy Magyarország a közösségi
kutatók/kutatóintézetek számára tegye megpályázhatóvá – a pályázók saját
költségvállalása mellett - a Keretprogramhoz hasonló nemzeti K+F programokat.”22
3.2.3 Apertus Közalapítvány a nyitott szakképzésért és

távoktatásért
Az Apertus Közalapítványt a kormány a távoktatási és nyitott rendszerű képzési

formák fejlesztési folyamatának támogatása érdekében hozta létre 2000-ben.
Konkrét céljai:
• magasabb szintű szakmai tevékenység gyakorlásához szükséges ismeretek
elsajátításának, munkahely megszerzésének és megtartásának érdekében való
képzési formák segítése
• felnőtt szakképzési programok és lehetőségek bővítése
• távoktatási rendszer kifejlesztése, ITK bevezetése, ezzel a munkavállalók
munkaerő-piaci pozíciójának erősítése
• határon túl élő magyarok magyar nyelvű szakképzésének támogatása
• a nyitott szakképzés és távoktatás nemzetközi együttműködésből fakadó
feladatainak segítése
22
„EU csatlakozás” - Amit a csatlakozásról tudni kell,
http://www.kum.hu/euanyag/csatlakozas20030131/17.fejezet.htm
47
A célok megvalósítása érdekében feladata:

• a nyitott képzések és távoktatás progresszív európai gyakorlatának
megismertetése, átvételének és hazai meghonosításának elősegítése
• a meglévő információs és szakképzési hálózatok bázisán a társadalmi – gazdasági
igények változásához igazodó nyitott szakképzési rendszerek építése és
fejlesztése
• szakképzés-fejlesztési programok megvalósítása
• szakpedagógiai-, oktatás-módszertani tevékenység és tananyag fejlesztése
• szakképzési programok támogatása
• alkalmazott szakképzési kutatások támogatása
• új szakképzési technológiák alkalmazásának támogatása
• kiadói tevékenység
Itt szeretném megjegyezni, hogy a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája

támogatást nyert az Apertus Közalapítványtól virtuális tananyag készítése céljából.
Ennek keretében négy szakmai területen készült CD:
† Gyakorlati tudnivalók az Európai Unióról
† Üzleti tervezés II.
† Gyakorlati vállalati pénzügyek
† Menedzsment a gyakorlatban.
3.2.4 Sulinet
A Sulinet programot az Oktatási Minisztérium 1996-ban indította el abból a célból,

hogy a közoktatási intézményeket Internet-eléréshez és számítógépes laborokhoz
juttassa. A program az Európai Schoolnet programon belül működik. A digitális
írástudás és a tudásalapú társadalom kialakításában a program meghatározó
jelentőségű. 1998-tól A program Írisz-sulinet program néven folytatódott és kettős
célkitűzése volt. Egyrészt az iskolák Internet kapcsolatának kiszélesítése, másrészt a
48
tartalomszolgáltatás. 2002-ben az oktatási miniszter a Sulinet folytatását jelentette

be.
A Sulinet hálózatához napjainkban 2385 oktatási intézmény csatlakozik, a középfokú

oktatási intézmények 99 százaléka, az általános iskolák 20 százaléka. A 2003-ban
induló Sulinet Express Programnak köszönhetően idén további 600 oktatási
intézmény kapcsolódhat a hálózathoz. Ebben az évben ugyanis közbeszerzési eljárás
került kiírásra a Sulinet Express projekt keretében Interneten, mindenki számára
elérhető formában megjelenő digitális tananyagok és taneszközök készítésére.
A tartalomfejlesztési munka tekintetében jelentős volt a www.sulinet.hu, a

legnagyobb magyar nyelvű oktatási portál létrehozása, melyet az Oktatási
Minisztérium Educado Társadalmi Szolgáltató Kht.-ja működtet. A portálon a
legnagyobb nézettsége az oktatási gyűjteményeknek van (érettségi, felvételi
előkészítő, feladatbank, nemzeti parkok, digitális tanórák). A honlap segít a
szakmaválasztásban is, pontos és teljességre törekvő adatbázisokkal, információkkal.
3.3 SWOT-analízis
Magyarország SWOT-analízise e-learning tekintetében a következő képet mutatja: 23
Erősségek
• A GDP növekedése és az IKT piac fejlesztése nagyobb, mint az EU átlag.

• A felsőoktatás és a kutatás nemzetközi szintnek megfelelően van behálózva
információs infrastruktúrával, a számítógép penetráció is megfelelően ki van
építve a nyilvános adminisztráció területén.
23
http://www.eurolearn.net/Default.aspx?tabindex=5&subtabindex=11&tabid=614&subtabid=1
49
• A kormányzati elismerés az IT szektor fejlesztésének biztonságosságát szolgálja

és a jogi környezet is támogatja az információs társadalom fejlődését.
• A képzett informatikai munkaerő magas szintű. Több magyar IT vállalat
versenyképes a nemzetközi piacon. A multinacionális IT vállalatok jelenléte
növekszik, és ezek a K+F részlegüket Magyarországra helyezik.
Gyengeségek
• Magyarország az Internet hozzáférés és használat, valamint az e-business

megoldások mutatói alapján az információs társadalomnak még csak
„előkészületi fokán” van.
• Az Internet hozzáférés és használat költsége aránytalanul magas.
• A kis- és középvállalatok információs technológiai kultúrája relatív alacsony. A
szolgáltatások meghatározó vásárlói a nagyobb társaságok vagy a közigazgatási
szektor soraiból kerülnek ki.
Lehetőségek
• Az Informatikai Minisztérium alapítása intézményi háttérrel segíthet az

információs társadalom fejlesztésében.
• A háztartások IKT hozzáférése ígéretes növekedést mutat.
• A szakszerű tartalomszolgáltatás várhatóan segíti a fejlődést.
• A képzett informatikai munkaerő vonzza a befektetőket.
Veszélyek
• Agyelszívás Magyarország és a fejlettebb országok között, valamint a közoktatás

és a vállalati szféra között.
50
• Az IT munkaerő szempontjából a harmadosztályú informatikai képzés

minőségileg nem éri el a jelenlegi magas követelményi szintet.
• Magyarország meglehetősen gyengén pozícionált a háztartások Internet
penetrációjában, és a relatív magas áraknak és a telekommunikációs szolgáltatók
rugalmatlan pozíciójának köszönhetően ez a szűk keresztmetszet tartóssá válhat.
• A széleskörű minőségi szavatolás és kellő tapasztalat hiánya miatt az e-learning
kétes hírrel rendelkezik a közoktatási szférában.
51
3.4 Az Internet Magyarországon
3.4.1 Internethasználat
Az e-learning alapvető feltétele a számítógéppel illetve Internettel való ellátottság.

Ami a magyarországi helyzetet illeti, az az aggasztó helyzet alakult, ki, hogy a
korábbi tendenciához képest lelassult az otthoni számítógéppel való ellátottság
terjedése. Bár a világháló iránti érdeklődés és igény nőtt, sokan még mindig a
számítógép hiányát jelölik meg az Internet nem használásának okaként. 2001-ben a
háztarások 22, 2002-ben 26 százalékában van legalább egy számítógép. Ez
önmagában növekedés, azonban 2001-ben az előző évhez képest 29 százalékkal több
háztartás volt számítógéppel ellátott, 2002-ben ez az arány viszont csak 14
százalék.24
Magyarországon belül régiónként is változó a számítógép-ellátottság. Közép-

Magyarországon a legnagyobb, Dél-Alföldön a legkisebb, ami a leginkább a
jövedelem különbségeknek köszönhető. Másik tényezőként a végzettséget
említhetjük meg.
9. Ábra: Az otthoni számítógéphez való hozzáférés

korcsoportonként 2001-2002 (százalékok) Az e-learning
60 56 alkalmazása
52
50
valószínűleg a
41 43
39 most felnövekvő
40 36
31 33
2001 generációban lesz
30 2526
2002 a legelterjedtebb.
20
Ezért érdemes
10 6 7
megvizsgálnunk,
0
14-17 éves 18-29 éves 30-39 éves 40-49 éves 50-59 éves 60 vagy hogy mely
idősebb
Forrás: ITTK-TÁRKI
korcsoportok
24
Dr. Dessewffy Tibor, Dr. Fábián Zoltán: WIP jelentés 2002, ITTK -TÁRKI, 2002
52
férnek hozzá leginkább a számítógéphez.
A diagramon jól látszik (9. ábra), hogy a leginkább a 14-17 éves korosztály fér hozzá
számítógéphez. Ez valószínűleg a középiskolák jó számítógép-ellátottságából adódik,
hiszen a következő korcsoport jócskán elmarad. Az idősebbek pedig megintcsak a
munkahelyük miatt jobban ellátottak.
Mivel a leggyakoribb Internet-csatlakozás vezetékes telefonon keresztül valósul meg,

fontos az ország telefonnal való ellátottsága. Ez 2001-hez képest csak 1-2
százalékkal nőtt, a háztartások mintegy háromnegyede rendelkezik telefonnal 2002-
ben. A mobiltelefon elterjedtsége ennél jóval dinamikusabban nő, főleg a fiatalok
körében.
10. Ábra: Az otthoni Internet-hozzáféréssel
rendelkező háztartások aránya (1998-2002)
Az Internet-hozzáférés nem 9
8 8
nő dinamikusan. Ez az arány 7
6 6
2002-ben csak két százalékot 5
4 4
nőtt 2001 óta. (10. ábra) 3
2 2
1 1
0
Kapcsolódás tekintetében 54 1998 1999 2000 2001 2002
% analóg modemmel, 21 % Forrás: ITTK-TÁRKI
ISDN vonalon keresztül, széles sávú kábellel 14 % kapcsolódik a hálóra, 3 % pedig

ASDL kapcsolattal rendelkezik.
Használat szempontjából meghatározó a végzettség. (11. ábra) Általánosságban
11. Ábra: Az internethasználók aránya iskolai végzettség szerint a 14/15

éves és idősebb népesség körében 2001-2002 (százalékok)
max. 8 általános 16
13
szakmunkásképző 8
5
érettségi 30
24
2002
46 2001
felsőfokú 45
átlag 21
17
0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50
53
elmondhatjuk, hogy a magasabb végzettségűek körében magasabb az Internetezők

száma.
Jellegzetes az összefüggés az Internethasználat és az életkor között is. Jellemzően a

15-17 évesek (a „sulinet” korosztály) körében a leggyakoribb az Internethasználat.
2001-hez képest a 60 évnél idősebb korosztálytól eltekintve mindegyik
korcsoportban nőtt az arány. (12. ábra)
12. Ábra: Az internethasználók aránya korcsoportok szerint, 2001-2002

(százalékok)
75
80
69
70
60
50
39
40 2001
31
2002
30 23
19
17
20 14 11
9
10
1 1
0
14-17 éves 18-29 éves 30-39 éves 40-49 éves 50-59 éves 60 vagy idősebb
A legtöbb ember a munkahelyén tud internetezni (8 %), a második és harmadik

legnépszerűbb hely az iskolák és otthon (7-7 %). A többiek barátaiknál, könyvtárban
legkevesebben pedig Internet kávézókban kapcsolódnak a hálóra.
Következő kérdésként az merül fel, hogy ki mire használja az Internetet.

Leggyakrabban e-mailezésre használják (az internetezők 49 %-a hetente többször is
fogad vagy küld e-mailt). A következő a sorban a magáncélú információkeresés,
majd a szórakozás és a chat. A bankügyek intézése áll az utolsó helyen. A tanulás
kategória ebben a kutatásban fel sem merült. A vásárlás céljából való Internet
használat még nem elterjedt Magyarországon. Ez a bankkártyás fizetéssel
kapcsolatos bizalmatlanságnak és annak köszönhető, hogy sokan úgy vélik, az online
vásárlás drágább.
Az Internet az emberek kapcsolatrendszerét is kiszélesítheti. Az internetezők 28 %-a

például gyakrabban érintkezik hasonló munkájú emberekkel a világháló jóvoltából.
54
Vajon mi lehet az oka a PC hiányán kívül annak, hogy valaki nem használja az
Internetet? Az USA-ban készült felméréssel összehasonlítva a magyar adatokat
láthatjuk, mi az, amiben lépéseket kellene tennünk. A PC hiányára való
hivatkozókon túl feltűnően magas azoknak a száma, akik az internetezés költségét
sokallják. A megfelelő kompetenciák is hiányoznak a nem internetezők 17 %-ánál.
Kérdéses azonban, hogy mivel kelthetjük fel azon 40 százaléknyi nem internetező
érdeklődését, aki ennek hiányában nem kapcsolódik a netre. (13. ábra)
13. Ábra: Miért nem internetezik? (A nem internetezők megoszlása

Magyarországon és az Egyesült Államokban)
44
45
40
40
35
30 27
26
25
21 21 21
20 17
15
10 7 6
3
5 3 2 1 2
1 1 0 0
0
0
-je kli a zá e p rt k és t t
ág ől gé éé ne ér ia
PC de dr oz lt ek áf m
s ér l th fé ú
a
e lm k z ok
nc m tú ér ss éd e re oz b
ni ne m la k
v gy ú
h yé
ne a to ló ss eg
ad va la
magyar nem haszálók s m t úl
ye ne
él
amerikai nem használók ze
m
s
A nem internetezők 90 %-a úgy véli, a közeljövőben nem is lesz Internet használó.
A munkahelyén (is) a magyar Internet használók 69 %-a használja a hálót 2002-ben

(2001-ben ez 75 % volt!). A kutatásban itt sem szerepel a tanulás. Leggyakrabban
munkával kapcsolatos levelezésre használják (65 %), 53 % munkával kapcsolatos
böngészésre. Magánjellegű levelezésre vagy böngészésre csak 38 és 37 % használja,
bár a munkahelyek több mint fele nem ellenőrzi a használatot.
55
3.4.2 Az e-learning piac
Az e-learning piac Magyarországon még kezdetleges méretű. Ebben a témában még

nincsenek pontos hozzáférhető adatok sem. (Az e-learning szolgáltatást
igénybevevők számának alakulásáról sem találtam ilyen adatot.) Kutatásom során
egyetlen gyűjteménnyel találkoztam, amely összegyűjtötte azokat a cégeket, amelyek
valamilyen mértékben foglalkoznak az e-tanulással, s ez a www.coedu.hu portálon
található. Itt szerepel az adott cég neve, elérhetősége, és a saját maga által megadott
leírás. Az adattár összesen 48 céget tartalmaz.
Ami a vállalatok e-learning alkalmazását illeti, elmondhatjuk, hogy leginkább a

nagyvállalatok képzik így saját embereiket. Ez leginkább a magas létszám miatti
költséghatékonyságból adódik Ezek a cégek dolgoztak ki először saját e-learning
rendszert, majd később más vállalatok felé is értékesítették azt. Ilyen vállalatok itt
Magyarországon a HP és az IBM. Utánuk jelentek meg kisebb cégek is, amelyek
közül a legfontosabbak: Synergon, SZÁMALK, Humántréner, Eduweb és Coedu.
A mellékletben található lista jelentős része a vállalati szektorhoz tartozik. Meg kell
említenünk azonban a felsőoktatási intézményeket is. Egy 2002. augusztusában.
Debrecenben „Informatika a Felsőoktatásban 2002” címmel tartott konferencián
Sediviné Balassa Ildikó előadásában25 elhangzottak alapján a távoktatás terén nagy
előrelépések történtek a felsőoktatásban. Az elektronikus tanulás azonban nagy
valószínűséggel a vállalati továbbképzésekben fog elterjedni. A módszer
költséghatékonysága miatt számos nagyvállalat és bank kötelezte el magát ezen
tudásközvetítés mellett. Ám a hazai szakképzés fejlesztési támogatások (Leonardo,
Minerva, Apertus) lehetőséget teremtenek a távoktatás fejlesztésére is.
Az elektronikus távoktatás a felsőoktatásban azonban nem gyorsult fel. A

szakemberek szerint a következők lennének szükségesek a felgyorsításhoz:
25
Sediviné Balassa Ildikó: Elektronikus tananyagok fejlesztése és az e-learning lehetőségei a felsőfokú
szakképzésben, Informatika a Felsõoktatásban 2002 Debrecen, 2002. augusztus 28-30.
56
• Megfelelő infrastruktúra létrehozása

• Pedagógiai szempontból is megfelelő tananyagok fejlesztése
• A tanulás-tanítás folyamatának újraszervezése, átalakítása, menedzselése
• Keretprogramok létrehozása a tananyagfejlesztéshez és a tanulás-
menedzsmenthez, valamint a meglévő keretprogramok átdolgozása a felhasználói
igények szerint
• Megfelelő kompetenciákkal rendelkező szakemberek biztosítása.
Egyre világosabbá válik, hogy az e-tanulás elterjedéséhez nem elegendő a jelenlegi

átlagos sávszélesség. A széles sávú Internet jótékony hatással lenne az e-learning
gyorsabb térhódítására. A Bell Research és a Siemens közös tanulmánya szerint ("A
szélessávú Internet-hozzáférésre épülő alkalmazások piacpotenciálja") azok közül,
akik modemmel neteznek, 100 ezren váltanának széles sávra, ha ennek a nagyobb
sebességen túl közvetlen előnyét élveznék. Az e-learning a többi Internet-használati
cél közül kiemelkedik ebben a tekintetben, hiszen az otthoni felhasználók 90
százalékát érdekli az ilyen oktatási programokban való részvétel. 26
26
www.nrc.hu - Százezer magyar háztartás használna szélessávú internetet
57
4 Összefoglalás
Az Internet a technológiai újítások történetében példa nélküli. Felhasználási

területeinek és térhódításának rohamos növekedése arra ösztönöz, hogy érdemben
átvegyük és befogadjuk a mindennapi életbe. Az információ továbbításának és a
kommunikációnak ezen új, erőteljes eszköze lehetővé teszi az információ ismeretté
való gyorsabb átalakítását, valamint az új információk gyors terjesztését. Az utóbbi
években egyértelművé vált az a felismerés, hogy az Internetet tudatos
információszerzésre, tanulásra is használni kell. Ezt a világháló segítségével való
tanulást nevezzük szűkebb értelemben e-learningnek.
Az Európai Unió, felismerve Európa az Egyesült Államokhoz képest való

elmaradottságát az új kommunikációs technológia használatának terén, betemetni
kívánta ezt a szakadékot. E célból fogalmazta meg az Európai Tanács 2000 tavaszán
Lisszabonban azt a célkitűzést, mely szerint 2010-re Európának a világ
legversenyképesebb és legdinamikusabban fejlődő tudásalapú társadalmává kell
válnia. Ez az átfogó cél adott alapot a Lisszabont követő csúcsok és programok
céljainak, amelyek eléréséhez konkrét akcióprogramok segítenek hozzá. Ezekben a
programokat elkészítő Bizottság az e-learningnek is nagy szerepet ad. Kiemelném
azokat a törekvéseket, amelyek az kifejezetten az e-learning szempontjából fontosak:
az Internet elfogadtatása és elterjesztése, a digitális tartalomfejlesztés, a tanárok
multimédiás képzése és az informatikai alapkompetenciák fejlesztése és az
élethosszig való tanulásra való nevelés már fiatal kortól.
Az e-learning terjedése azonban az Európai Unión belül nem egységes. Vonatkozik

ez mind az Internet penetrációra, mind az Internet használatára. Az adatokból azt az
általánosságot vonhatjuk le, hogy a Skandináv országokban a leginkább elterjedt a
világháló használata, és mennél délebbre megyünk, ez annál kevésbé gyakorlat.
Ám a tudástársadalom kialakításához felhasználható pályázati források minden

tagországban egyformán hozzáférhetőek. Az oktatási- és képzési-, a kutatás-
58
fejlesztési- és egyéb programokban való részvétel úgy a tagországoknak, mint a

jövőben csatlakozó országoknak lehetőséget nyújt a fejlesztése. Minden országban
kívánatos lenne az e-learning piac által nyújtott oktatás színvonalának emelése, mert
az EU-ban az e-learning használók zöme jelenleg nincs megelégedve ezzel. Ezért
nagy hangsúlyt kell fektetni a tartalomfejlesztésre is. Az e-learning fontosságát
hangsúlyozandó, ez év márciusában hívták életre az e-learning Internetportált27, ami
virtuális találkozóhelyként szolgál minden érdeklődő információcseréjéhez.
Magyarországon az otthoni Internet hozzáférés még nem vált általánossá. A fiatalok

leginkább az iskolában férnek hozzá a világhálóhoz, és körükben a net rendkívül
népszerű, ami a jövőre nézve bíztató. Az idősebb korosztály a munkahelyi
hozzáférésnek köszönhetően csatlakozhat a hálóhoz. De ma a hazai
Internethasználók még mindig 30 százalékkal kevesebben vannak, mint az EU
tagországaiban.
Ennek oka, hogy az internetezés költsége még mindig relatív magas. A sávszélesség
is növelésre szorul az Internet gyorsabb, könnyebb használata érdekében. Ehhez
technológiai fejlesztések szükségesek. Az információs társadalom megvalósulásában
azonban az igazi szűk keresztmetszetet nem a pénzhiány és nem is a technológiai
felkészültség elégtelensége jeleni, hanem az emberi fogadókészség hiánya. Az
Internet használatához ugyanis elengedhetetlenek bizonyos alapkompetenciák,
amelyekkel a társadalom jelentős része nem, vagy csak részben rendelkezik.
A fenti hiányosságokat kiküszöbölendő, hazánkban is hoztak intézkedéseket. A

Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programja és
Gazdasági Versenyképesség Operatív Programja foglakozik a vonatkozó tervekkel.
Ez év februárjában meghirdették az Európa Tervet, amely tartalmazza az Internet
hozzáférés olcsóbbá és gyorsabbá tételét is. A fejlesztés támogatásához szükséges
források Magyarországon is pályázhatóak.
Összességében tehát elmondhatjuk, hogy Magyarország IKT vonatkozásában

egyelőre elmarad az Európai Unió átlagától, de az ez irányú fejlesztés megfelelő
27
www.elearningeuropa.info
59
mértékben halad. Ennek következtében remélhetjük, hogy néhány éven belül elérjük
a kívánt szintet, és hazánkban is természetessé válik a világhálón keresztüli tanulás,
hiszen e nélkül a további fejlődés is nehézkesebb lesz a többi országhoz képest.
Mert abban a világban, ahol az információáramlás soha nem látott gyorsasággal

zajlik, ahol egy harcba küldött katona a frontvonal mögött a világ másik feléből
elektronikus úton folytathatja egyetemi tanulmányait, ott már nem megengedhető,
hogy az országok közötti digitális szakadék betemetetlenül maradjon. Az IKT által
nyújtott pozitívumok, ezek között az e-learning is, ma még lehetőség, holnapra
azonban szükségletté válik.
60
Irodalomjegyzék
• Az Európai Unió Tanácsa, Az Európai Közösség Bizottsága (2000): eEurope 2002 -

Mindenki információs társadalma. Akcióterv. 2000. június 19-20.
• Bizmedia (2002): The European E-learning Market Summary report 2002,
www.elearningage.co.uk
• Commission of the European Communities: Decision of the European Parliament and of
the Council adopting a multi-annual programme (2004-2006) for the effective
integration of Information and Communication Technologies (ICT) in education and
training systems in Europe (eLearning Programme) Brussels, 19.12.2002
• Dr. Dessewffy Tibor, Dr. Fábián Zoltán (2002): WIP jelentés 2002, ITTK-TÁRKI
• Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, Oktatási Minisztérium,
Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium: Humánerőforrás-fejlesztési
Operatív Program (2004-2006), Tervezet, 2002. október 24.
• Gallup Europe (2002): Flash Eurobarometer 125, „Internet and the public at large”
• Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (2003): Gazdasági Versenyképesség Operatív
Program, 2003. február 20.
• G-mentor Kft.: Az oktatás napjainkban Magyarországon, 2002
• Kommission der Europäischen Gemeinschaften: Aktionsplan eLearning - Gedanken zur
Bildung von morgen, 28.3.2001
• Kommission der Europäischen Gemeinschaften: eEurope 2005: Indikatoren für den
Leistungsvergleich, 2002
• Kommission der Europäischen Gemeinschaften: eEurope 2005: Eine
Informationsgesellschaft für alle, 2002
• Kommission der Europäischen Gemeinschaften: Arbeitsdokument der
Kommissionsdienststellen; E-learning: Gedanken zur Bildung von Morgen;
Zwischenbericht gemäß der Entschließung des Rates vom 13. Juli 2001, 2002
• Kommission der Europäischen Gemeinschaften: Aktionsplan e-Learning – Gedanken zur
Bildung von Morgen, 2001
• Külügyminisztérium Integrációs és Külgazdasági Államtitkárság (2002) Az Európai
Bizottság 2002. évi éves jelentése Magyarország előrehaladásáról a csatlakozás felé
• OEDC 2001: E-tanulás – Partnerségi erőpróba
• Schlussfolgerungen des Vorsitzes, Europäischer Rat (Lissabon, Stockholm, Barcelona,
Sevilla)
61
• Sediviné Balassa Ildikó (2002): Elektronikus tananyagok fejlesztése és az e-learning

lehetőségei a felsőfokú szakképzésben, Informatika a Felsőoktatásban 2002 Debrecen,
2002. augusztus 28-30.
• Sulinet Programiroda: A digitális tananyag korszak, 2002.
• www.bme-tk.bme.hu: Lajos Tamás: Informatika a nyitott és távoktatásban, Budapesti
Műszaki Egyetem
• http://www.ekormanyzat.hu/hirek?kateg=hirek:43&doc=26032: Európa-terv a modern
Magyarországért
• www.eu2004.hu/index.php?op=mindennapok_oktatas&id=52: Az EU oktatási és
képzési közösségi programjai
• http://www.kum.hu/euanyag/csatlakozas20030131/17.fejezet.htm: „EU csatlakozás” -
Amit a csatlakozásról tudni kell
• www.nrc.hu - Százezer magyar háztartás használna szélessávú Internetet
• www.oki.hu (Új Pedagógiai Szemle):
− Komenczi Bertalan: Az oktatás szerepe az Európai Unió stratégiai
dokumentumaiban
− Komenczi Bertalan: A virtuális európai oktatási tér kialakulása
− Halász Gábor, 2000. június: A magyar integrációs felkészülés kérdései
• www.apertus.hu
• www.coedu.hu
• www.ekormanyzat.hu
• www.elearningeuropa.info
• www.eun.org/eun.org2/eun/de/index_eun_corporate.cfm
• www.eurolearn.net/Default.aspx?tabindex=5&subtabindex=11&tabid=614&subtabid=1
• europa.eu.int
• www.kancellaria.gov.hu
• www.om.hu
62

Pfaff Anita E-Learning Az Európai Unióban És Magyarországon

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

You might also like

Pfaff Anita E-Learning Az Európai Unióban És Magyarországon

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Pfaff Anita E-Learning Az Európai Unióban És Magyarországon

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Modern Üzleti Tudományok Főiskolája

AZ E-LEARNING AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS

1.1 Definíció ___________________________________________________________ 6

1.2 Az e-learning kialakulását befolyásoló tényezők __________________________ 7

1.3 A felhasználó kompetenciái ___________________________________________ 8

1.4 Az e-learning résztvevői – szerepkörök__________________________________ 9

1.5 Szerkezeti egységek _________________________________________________ 11

1.6 e-learning – SWOT-analízis __________________________________________ 12

2 E-learning az Európai Unióban ___________________________________ 17

2.1 A szabályozás története______________________________________________ 17

2.2 Programok ________________________________________________________ 28

2.3 Internet-elterjedtség és használat az EU-ban ____________________________ 34

3 Az e-Learning Magyarországon ___________________________________ 40

3.1 Információs társadalommal az EU-ba – közelítés ________________________ 40

3.2 Programok ________________________________________________________ 46

3.4 Az Internet Magyarországon _________________________________________ 52

„Az Internet talán a történelem leginkább átformáló technológiája, megdöbbentő

Tekintsünk csak két példát kontinensünkön kívülről: 2001-ben az Amerikai Egyesült

Dolgozatomban össze kívánom hasonlítani az e-learning szabályozását,

technika gyors fejlődése miatt az Internettel és e-learninggel kapcsolatos információk

Mielőtt az Európai Unió oktatási szabályozását elemezni kezdeném, kifejtem, hogy

A második részben az Európai Unió helyzetére térek rá az e-learning szempontjából.

A közelgő csatlakozás kapcsán fontos tényező, hogy mi az, amit Magyarországnak

Itt szeretnék köszönetet mondani dolgozatom elkészítéséhez nyújtott segítségért a

Az e-learning, vagy e-tanulás (elektronikus tanulás) fogalmát többféle értelemben

Megtartotta a távoktatás azon előnyét, hogy helyhez nem kötött, de a technika

A tartalomközvetítés formái/útjai lehetnek:

A továbbiakban az e-learning szűkebb értelmezését, a web-alapú tanulást tekintem e-

1.2 Az e-learning kialakulását befolyásoló tényezők

Mindenekelőtt tekintsük át, milyen tényezők hatására alakult ki ez az új típusú

† Szellemi erőforrások felértékelődése

† Az oktatás nemzetközivé válása

† Élethosszig tartó tanulás

† Az informatikai technológia fejlődése

1.3 A felhasználó kompetenciái

• Technikai ismeretek és az új médiumok közti eligazodás képessége

• Navigációs készség és keresési lehetőségek ismerete, szövegértés

• A virtuális tér szabályainak ismerete, a virtuális térben való kommunikáció

• Önmotivációs készség, a tanuláshoz való beállítódás

ezzel együtt elvárja az egyéni felelősségvállalást és a tanuláshoz való pozitív

• Csoportban való együttműködés készsége

• Tanulási kompetencia, a tanulandó anyag értékelése

1.4 Az e-learning résztvevői – szerepkörök

A www.coedu.hu e-learning portál a következő szerepköröket nevezi meg:

oktatandó anyagban kompetens, az nem feltétlenül ért a különböző technikai

1.5 Szerkezeti egységek

1.6 e-learning – SWOT-analízis

• Személyes kontaktus hiánya

2 E-learning az Európai Unióban

2.1 A szabályozás története

„Az Európai Unió tagországai megegyeztek abban, hogy a pedagógiai technológiák

Már a ’90-es évek első felében felismerték, hogy az információs technológia

Más részről a ’90-es években fenyegető nagy munkanélküliség az Európai Unióban

Az előzőekből adódóan az e-Learning szabályozása nem különíthető el az oktatás

2.1.1 A Fehér Könyv

Az 1995-ös „Fehér könyv az oktatásról és képzésről – Tanítás és tanulás a tanuló

A Fehér könyv legfontosabb gondolatai:

• Az általános alapképzésben minden oldalról kell fejleszteni a személyiséget. Az