A NAGY FRANCIA FORRADALOM 1

A FORRADALOM ELŐZMÉNYEI
Az 1780-as évek vége felé a francia állam fizetésképtelenné vált. Ez alapvetően két okra
vezethető vissza. Egyrészt hatalmas méreteket öltött a korrupció. A nagy hasznot hozó állami
megrendelésekhez a magas rangú hivatalnokok megvesztegetésével lehetett hozzájutni.
Másrészt a folyamatosan háborúzó francia királyságnak állandóan nőttek a hadikiadásai. Az
észak-amerikai gyarmatok függetlenségi háborújának támogatása és a hadiflotta fejlesztése
végleg kiürítette az államkincstárt.
Súlyosbította a helyzetet, hogy több éven át rossz volt a termés. Az emberek éheztek.
A királynak, XVI. Lajosnak pénzre volt szüksége. Ehhez emelnie kellett volna az adókat. A
papság és a nemesség hallani sem akart arról, hogy megszüntessék az adómentességüket. A
város szegényei és a vidék parasztjai pedig már nem bírtak el több terhet. Újabb adókat tehát
csak a vagyonos polgárokra lehetett kivetni. Ők viszont ennek fejében politikai hatalmat
követeltek.
Ebben a helyzetben az uralkodó arra kényszerült, hogy 1789 májusára összehívja a rendi
gyűlést. A korlátlan királyi hatalom időszakában 175 éve nem volt erre példa.
A rendi országgyűlés előkészítése során számtalan, az abszolutista rendszert és a
kiváltságosokat támadó panaszfüzet keletkezett (például Sieyès abbé röpirata).

1. Mi a harmadik rend? – MINDEN.

2. Mi volt idáig a politikai rendben? – SEMMI.
3. Mit kíván? – HOGY LEGYEN VALAMI.
A harmadik rend egy teljes nemzet. […]
Ki meri azt állítani, hogy a harmadik rend nem foglal magába mindent, amire egy teljes nemzet
létrehozásához szükség van? Erős és robusztus ember ő, akinek egyik keze még mindig meg van
láncolva. Ha a nemzetet megfosztanák a kiváltságos rendtől, inkább gyarapodna, mint veszítene!
Mi tehát a harmadik rend? Minden, de megbéklyózva és elnyomva! Mi lenne a kiváltságos rend nélkül?
Minden, de szabadon és felvirágozva! Nélküle semmi sem működhet; a többiek nélkül pedig minden
végtelenül jobban működne. […] azt is be kell bizonyítani, hogy a nemesi rend egyáltalán nem része a
társadalmi szervezetnek; hogy bármennyire is terhére van, nem alkotja annak részét.
(Sieyès abbé: Mi a harmadik rend?; 1789)

A sérelmek felsorolása a társadalmi feszültséget jelezte; a gazdagok elleni kampány

elsősorban a párizsi szegényebb néprétegek körében talált kedvező fogadtatásra.

A francia társadalom
A francia királyság a 18. századi Európa egyik
legnépesebb és leggazdagabb országa volt. A francia
társadalmat három rendbe sorolták. Az elsőbe a papság,
a másodikba a nemesség tartozott. A harmadik rendet a
vagyonos polgárság, a nincstelen városiak és a vidék
parasztsága alkotta. A politikai hatalmat a papi és nemesi
rend tartotta kezében. A gazdasági élet főszereplőjévé
viszont egyre gyarapodó vagyonával a polgárság vált.

A rendi országgyűlésen XVI. Lajos óvatos reformokra készült, de sokan alkotmányozást

sürgettek. A harmadik rend képviselői – a hozzájuk csatlakozó felvilágosult nemesekkel és
papokkal együtt – a hatalom legfőbb birtokosaként léptek fel, kinyilvánítva, hogy addig nem
hagyják el Versailles-t, amíg egy alkotmányt nem fogadnak el. Arra hivatkozva, hogy a
nemzetnek több mint 90%-át ők képviselik, a rendi gyűlést nemzetgyűléssé alakították át.

A nemzetgyűlés megalakításának hírére a király megriadt.

Abban a reményben, hogy ezzel megakadályozza a
képviselők munkáját, az üléstermet – felújítási munkákra
hivatkozva – bezáratta.
Ám ezzel éppen az ellenkező hatást érte el. A felháborodott
képviselők átvonultak a közeli labdaházba. (Ez egy fedett
csarnok volt, ahol főként tollaslabdát játszottak.) Ott esküt
tettek, hogy addig nem oszlanak fel, amíg alkotmányt nem
adnak az országnak.
Eskü a labdaházban

A „labdaházi eskü” néven elhíresült esemény már jelezte az abszolutizmus politikai

felszámolására irányuló törekvést.

A FORRADALOM KITÖRÉSE
Az uralkodó katonai alakulatokat rendelt Versailles és a főváros közé, döntésével azonban
csak felszította az indulatokat. A bizonytalan közhangulat zavargásokhoz vezetett, és a
felfegyverkező párizsi nép 1789. július 14-én elfoglalta a lőporraktárként szolgáló Bastille
erődítményt. Az erődben egykor politikai foglyokat őriztek, és bár 1789-re elveszítette
szerepét, sokan a régi rendszer szimbólumának tekintették, így ostroma és bevétele a
forradalom kezdetét jelentette.

A francia rendi gyűlés és az alkotmányozó nemzetgyűlés

szerkezeti sémája (balra)
A Bastille ostroma. A börtönépületben korábban sok
politikai fogoly raboskodott (jobbra)

1789 nyarán forradalmi hullám söpört végig Franciaországon. Párizs után a vidéki
városokban is új városi irányító testületek szerveződtek, és a közrend védelmében mindenhol
nemzetőrség alakult.
Vidéken éhséglázadások kezdődtek. A parasztok felgyújtották a kastélyokat, és tucatszám
ölték meg a nemeseket. Ennek hatására már ekkor számos arisztokrata külföldre menekült.
Az eseményektől megrettent király, a papság és a nemesség rádöbbent arra, hogy ez már nem
lázadás, hanem forradalom. Ezért lemondtak kiváltságaikról. Így megszűnt a nemesi
adómentesség, a papi tized és a robot. Az amerikai Függetlenségi nyilatkozat mintájára
megszületett az Emberi és polgári jogok nyilatkozata, amely a készülő alkotmány alapelveit
határozta meg.
I. Minden ember szabadnak és jogokban egyenlőnek születik és az is marad; a társadalmi
megkülönböztetések csakis a közösség szempontjából való hasznosságon alapulhatnak.
II. Minden politikai társulás célja az ember természetes és elévülhetetlen jogainak megőrzése.
Ezek a jogok: a szabadság, a tulajdon, a biztonság s az elnyomással szemben való ellenállás.
[…]
IV. A szabadság azt jelenti, hogy minden megtehető, ami másnak nem árt. […]
(Az Emberi és polgári jogok nyilatkozatából; 1789. augusztus 26.)

Feladatok az önellenőrzéshez:
1. Mik voltak a francia előzményei? Milyen okok vezettek a rendi gyűlés összehívásához?
2. Kik tartoztak a harmadik rendbe? Miért alakult át a rendi gyűlés nemzetgyűléssé?
3. Hogyan kezdődött el a forradalom? Mi történt vidéken?
4. Milyen dokumentum fogalmazta meg a készülő alkotmány alapelveit? Mik ezek az
alapelvek?